Margit Feischmidt (ed.): Ethnic Relations in Eastern Europe. A selected and annotated bibliography. (Puskás Tünde)

A Feischmidt Margit által szerkesztett angol nyelvű „Etnikai kapcsolatok Kelet-Európában. Válogatott és jegyzetekkel ellátott bibliográfia” hézagpótló mű. A most megjelent kötet a korábban megjelent azonos című munka második, bővített kiadása, melyben a szerkesztő egy olyan szakterületet kísérel meg feltérképezni, amely interdiszciplináris jellegéből adódóan meglehetősen szerteágazó, szakirodalma pedig az elmúlt évtizedben megsokszorozódott.

Az etnikai kapcsolatok kutatása a kelet-közép-európai országokban lezajlott társadalmi, politikai, gazdasági változásoknak köszönhetően hatalmas lendületet és meglehetősen nagy teret kap s kapott. A kutatások eredményeiről beszámoló irodalom szinte áthatolhatatlan rengetegéből a szerkesztő barátságos szálerdőt teremtett, melyben az érdeklődő viszonylag könnyen tájékozódik, de az erdő vadregényes szövevényétől sincs teljesen megfosztva.

A bibliográfia három forrásból táplálkozik. Az angol nyelvű szakirodalmat a Közép-Európai Egyetem könyvtárában megtalálható anyagból válogatta Feischmidt Margit munkatársaival együtt. Ez Közép-Kelet-Európa legnagyobb társadalomtudományi könyvtára, mely a térség tanulmányozására szolgáló szakirodalomra specializálódott. Az itt található anyag bibliográfiai feldolgozása jelentősen megkönnyíti a nacionalizmussal, az etnicitás különféle aspektusaival, a kisebbségekkel, illetve a régió történelmével foglalkozó munkák e gazdag tárházában való tájékozódást, válogatást.

A bibliográfiai adatgyűjtemény másik gazdag forrása a közép-kelet-európai országok nyelvein írt szakirodalom. Az orosz, német, magyar, lengyel, román, cseh, szlovák, szerb, horvát, bolgár és lett nyelvű tanulmányokat feldolgozó angol nyelvű bibliográfiai adatok és jegyzetek a térség országainak hazai szakirodalmi termésébe nyújtanak betekintést. Az angol nyelvű bibliográfiának köszönhetően az érdeklődő a regionális nyelvek ismerete nélkül is megfelelő információkhoz juthat a térség szakirodalmát illetően.

A harmadik bibliográfiai adatforrás a szociológiai kivonatok, „Sociological abstracts” gyűjteményéből, valamint különféle intézmények, szakemberek által összeállított bibliográfiák felhasználásából táplálkozik. A világhálón található szociológiai jegyzetek közül egyelőre nem sok került a válogatásba, teret hagyva ezzel a további bővítési lehetőségeknek.

A bibliográfia tematikus rendbe sorolja a szakirodalmat. A közel ezer bibliográfiai adat tizennyolc tematikus főkategóriába van besorolva. Az egyes főkategóriákhoz tartozó alkategóriák száma a témák sokszínűségétől függően változik. Legterjedelmesebb az etnikai kapcsolatok politikai aspektusaira vonatkozó kategória tizenhét alkategóriával, míg az etnikai kapcsolatok elméletével, gazdasági, nemi és demográfiai vonatkozásaival, valamint a multikulturalizmussal foglalkozó szakirodalom egy-egy különálló tematikai címszó alá van besorolva alkategóriák nélkül.

A szakirodalomban való tájékozódást megkönnyítendő a bibliográfiai adatokhoz cím- és kulcsszavak vannak rendelve, melyek utalnak az etnikai kérdés területi vonatkozásaira, arra, hogy a tematikai besoroláson kívül még mely más diszciplínához kapcsolható az adott mű, illetve hogy milyen műfajú műről van szó. A kérdés interdiszciplináris jellegéből adódóan a tematikai besorolás sok esetben nem egyértelmű, ezért ilyenkor több tematikai kategória és/vagy alkategória is fel van tüntetve.

A bibliográfiában való keresést két, a kötet végén található szerzői és szerkesztői, tárgy-, földrajzi és folyóiratmutatók könnyítik meg. A földrajzi mutató három részből tevődik össze: a régiók, az államok és az etnikai kisebbségek mutatóiból. A félreértéseket elkerülendő a kötet elején megtalálható az egyes régiók leírása, hiszen nem lehet tudni, ki mit ért a Közép- vagy a Kelet-Európa kifejezés alatt.

A folyóiratmutató nagy terjedelme is azt jelzi, hogy a szerkesztő és munkatársai körültekintő munkát végeztek. A nagy angol nyelvű folyóiratok mellett feldolgozásra kerültek a kevésbé ismert regionális érdekeltségű szakfolyóiratok is, ezzel is segítve a kutatók és érdeklődők munkáját. A mintegy kétszáz folyóiratcím akaratlanul is ráébreszti a bibliográfia használóját, micsoda sziszifuszi munkától mentette meg ez a kiválóan megszerkesztett adatgyűjtemény.

A félreértések elkerülése végett azért azt külön kell hangsúlyoznunk, hogy válogatásról van szó. A mintegy ezer bibliográfiai adat csak egy része a világban publikált, az etnikai kapcsolatok Kelet-Európában témát feldolgozó vagy érintő szakirodalomnak. A szakirodalom terjedelmes, a teljességre való törekvés lehetetlen feladat elé állítaná a szerkesztőt. Feischmidt Margit nem zárja ki a bibliográfia további bővítésének a lehetőségét, sőt arra ösztönzi a bibliográfia használóit, hogy kapcsolódjanak be a munkába.

Az eddig összegyűjtött anyag a világhálón is megtalálható a Local Government and Public Service Initiative LGI honlapján http://lgi.osi.hu/ethnic cím alatt. Érdemes ellátogatni erre a címre, az anyag gazdag, könnyű vele dolgozni. Egyetlen apróságot hiányoltam csupán. Nincs világosan, feltűnő helyen feltüntetve, mely időpontig bezárólag született művek adatait találhatom meg a gyűjteményben. Bár a jegyzetekből kitűnik, mikor jelentek meg az egyes tanulmányok, monográfiák stb., de az említett adat egyértelművé tenné, mit érdemes keresni, hiszen a bibliográfia megjelenésének időpontjáig már számos új publikáció is megjelenhetett, melyek az átfutási idő miatt nem kerülhettek a válogatásba. Ez a kis szépséghiba azonban nem csökkenti a válogatás értékét.

A kötet szerkesztője és munkatársai eredményes úttörőmunkát végeztek. A bibliográfia nagy segítséget nyújthat a tudományos kutatóknak, és igazi csemegékkel szolgálhat a téma iránt érdeklődőknek.

Puskás Tünde