Curriculum vitae: Gyönyör József 1920. október 25-én született Szalatnya községben. Hároméves korában Egegre költözött szüleivel együtt, majd a család kivándorol Franciaországba. A betűvetést francia iskolában sajátította el. Az ipolysági reálgimnázium elvégzése után jogot tanult. Amikor a szovjet hadsereg bekerítette Budapestet, golyózápor után szovjet hadifogságba került. Egy golyót ma is őriz testében. Hazatérte után édesanyja kérésére nem távozott Nyugatra, annak ellenére, hogy édesapja és rokonainak nagy része Kanadában élt. Az enyhülés időszakában kb. 300 magyarral együtt nem kapta meg a csehszlovák állampolgárságot. Közel tíz esztendőn át tartózkodási engedéllyel élhetett szülőföldjén és vállalhatott munkát. Időnként nehéz testi munkával kereste kenyerét. Még az ötvenes évek elején is olyan üldözésnek volt kitéve, hogy az egész családjának egy éjszaka folyamán át kellett titokban költöznie Szalatnyára. A negyvenes évek második felében népbíróság elé került egyebek közt azzal vádolva, hogy támogatta Nagy-Magyarország feltámasztását és további csehszlovák területek Magyarországhoz csatolását”. Később nem kerülte el a letartóztatást sem, ült vizsgálati fogságban, majd éveken át megfigyelés alatt tartották. Hétszer került olyan életveszélybe, amikor nem rajta múlott, hogy életben maradt. 1966 karácsonyán beállt nála a klinikai halál. Már a koporsó került szóba, amikor újból megindult a szívverése. Az 1948. évvégén a Korponai Járási Hivatalba került, majd húsz éven át a kerületi nemzeti bizottság alkalmazottja volt, s 1969-től a kormány nemzetiségi főosztályán dolgozott. Mint közíró 1968 márciusában elsőnek vitte a bőrét a vásárra, amikor még kockázatos volt kiállni a magyarságért és tájékoztatni az Új Szó olvasóit azokról az eseményekről, amelyek a második világháború után érték a csehszlovákiai magyarságot. Általános érdeklődést kiváltó cikkei közt található: Mi lesz velünk, magyarokkal?; Ártatlanok védelmében; Az emberi jogok és az eltitkolt határozatok; Végre értsünk szót!; Lesz-e végre hazánk?; Ne hagyjuk el népünket!; A nemzetiségi jogok félévszázad tükrében; Félelem nélkül. Későbbi tanulmányai közül legjelentősebb: Anyanyelvünk használatának néhány időszerű kérdése; Csehszlovákia népességének nemzetiségi megoszlása; A személynevek anyanyelvi változatának anyakönyvi bejegyzéséről (A hűség nyelve. Második kiadás. Madách, 1987); A nemzetiségek jogai Csehszlovákiában 1948-1989 (Magyarok Szlovákiában. NDC Évkönyv, 1993); Ne hagyjuk elveszni anyanyelvünket!; A vádak alaptalanok (Szabad Újság, 1991. november 16. 3. old., december 21. 3. old., december 23. 6. old.); Európa vagya balkanizálódás felé?(Új Szó, 1990. október 16. 4. old., október 17. 4. old., október 18. 4. old.); A jó viszony próbaköve (Új Szó, 1990. október 25. 5. old.). Ismereteit és tapasztalatait könyvekbe is öntötte. Az 1989-es politikai változás előtt látott napvilágot az Államalkotó nemzetiségek, majd utána a Mi lesz velünk, magyarokkal? c. könyve. A kilencvenes évek első felében jelent meg egy trilógiája a csehszlovákiai magyarság hét évtizedes tragédiájának történetéről a tények és a számok tükrében: Határok születtek, Közel a jog asztalához és Terhes örökség címmel. Nyugdíjas korában visszavonultan él Egeg községben.”
Dr. Gyönyör József életének 83. évében, 2003. január 13-án hunyt el az ipolysá-gi kórházban. Földi maradványait január 16-án helyezték örök nyugalomra az egegi temetőben.
Hagyatékában találtuk saját kézzel írt önéletrajzát, melyet valószínűleg néhány évvel halála előtt írt. Ennyit tartott fontosnak elmondani életéről, személyes dolgairól. Számára mindig a vállalt feladat teljesítése, a szlovákiai magyarok részére írott tényfeltáró tanulmányok és munkák mind szélesebb körben való megismertetése jelentette a fő célt. Életrajzi adatait azonban mégis fontosnak tartjuk kiegészíteni egy olyan adalékkal, amely mindeddig nem volt ismeretes számunkra. Az érettségi után Gyönyör Józsefet felvették az egri érseki jogakadémia rendes hallgatói közé, ahol 1939. szeptember 30-tól 1943. június 7-ig elvégezte a jog- és államtudománykari tanfolyamot. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán tett államtudományi szigorlatot, melynek eredményeként 1943. december 11-én doktorrá avatták (Doctorem Politices). Közben családjával Budapesten él, és 1939. november 16-tól 1947. január 7-ig havidíjas hivatalnokként a Központi Városházán dolgozik.
1990-ben a Madách Könyvkiadó Nívódíját ítélték oda Gyönyör Józsefnek az Államalkotó nemzetiségek című könyvéért, és Fábry-dijjal tüntetik ki. 2000-ben Kemény Zsigmond-díjjal tüntetik ki, de az elismerést visszautasítja, a dijat nem veszi át. 80. születésnapja alkalmából Csáky Pál miniszterelnök-helyettes meglátogatja otthonában, és a Szlovák Köztársaság Ezüstplakettjével tünteti ki.
Gyönyör József halálával nagy veszteség érte a szlovákiai magyar társadalomtudományt. Hagyatékának szakszerű feldolgozása bizonyára sok új adalékkal gazdagítja majd kisebbségünk Trianon utáni sorsának sokrétű megismerését. Munkásságával gazdag örökséget hagyott ránk, úttörő jellegű kutatásainak eredményei példamutató-ak, és további rendszeres történettudományi, politológiai és jogtörténeti vizsgálatok elvégzésére ösztönöznek. Példamutató és tiszteletreméltó munkabírása és az a kitartó megszállottsága”, melynek eredményeként napvilágot láttak tanulmányai és könyvei. Miközben azt is el kell mondani, hogy az 1968-1969-es időszaktól eltekintve főleg a konszolidáció” éveiben rendre akadályokat gördítettek művei megjelenése elé. Hivatali munkája mellett évekig az asztalfióknak dolgozott, és csak az 1989 utáni változások tették lehetővé, hogy sorra megjelenjenek alapvető munkái, melyek a szlovákiai magyarok 1918-1995 közötti története megismerésének hasznos kézikönyveivé váltak. Közírói tehetségének köszönhetően a széles olvasóközönség számára is érthetően tudott tárgyilagos szakmai elemzéseket közvetíteni. írásai mindig hitelesek, mert olyan ember tollából születtek, aki kisebbség- és jogtörténeti vizsgálatai tárgyát képező diszkriminatív intézkedéseket saját maga is egzisztenciálisan átélte.
Könyvek
Államalkotó nemzetiségek. Tények és adatok a Csehszlovákiai nemzetiségekről. Bratislava, Madách, 1989, 324 p.
Mi lesz velünk, magyarokkal? Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918-tól napjainkig. Pozsony/Bratislava, Madách, 1990, 160 p.
Határok születtek. A csehszlovák állam megalakulása és első törvénye. Pozsony/Bratislava, Madách, 1992, 253 p.
Közel a jog asztalához. A csehszlovák állam kezdeti nehézsége, területi gyarapodása, ideiglenes alkotmánya, alkotmánylevele és annak sorsa. Pozsony/Bratislava, Madách, 1992, 215 p.
Terhes örökség. A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában. Pozsony/Bratislava, Madách, 1994, 323 p.
Tanulmányok, cikkek
Mi lesz velünk, magyarokkal? Új Szó, 21. évf. (1968. március 19.) 78. sz., 6. p.
Alkotmányunk és a magyar kisebbség. Új Szó, 21. évf. (1968. március 29.) 88. sz. 9. p.
Az ártatlanok védelmében. Új Szó, 21. évf. (1968. április 12.) 102. sz. 8-9. p.
Az emberi jogok és az eltitkolt határozatok. Új Szó, 21. évf. (1968. május 9.) 128. sz. 5. p.
Végre értsünk szót. Új Szó, 21. évf. (1968. június 21.) 170. sz. 8. p.
Lesz-e végre igazi hazánk? Új Szó, 21. évf. (1968. augusztus 2.) 212. sz. 9. p.
Ne hagyjuk el népünket. Új Szó, 21. évf. (1968. szeptember 28.) 268. sz. 5. p.
A nemzetiségi jogok fél évszázad tükrében. Új Szó, 21. évf. (1968. október 27.) 297. sz. 3-4. p.
Félelem nélkül. Vasárnapi Új Szó, 2. évf. (1969. január 26.) 4. sz. 8. p.
Többet vártunk, többet reméltünk. Gyönyör József ünnepi beszéde a losonci Kármán-ünnep-ségeken. Hét, 14. évf. (1969) 15. sz. 10-11. p.
Hogy állunk a nemzetiségi képviselettel? Hét, 14. évf. (1969) 17. sz. 9. p.
A javaslatból törvényt! Hét, 14. évf. (1969) 51-52. sz. 19. p.
Kétnyelvűség a közéletben. Hét, 18. évf. (1973) 35. sz. 10. p.
Egyenlő jogok azonos feltételek. Hét, 18. évf. (1973) 37. sz. 10. p.
Nemzetiség és anyanyelv. Irodalmi Szemle, 19. évf. (1976) 3. sz. 240-246. p.
Egyenlő jogok és egyenlő kötelességek. Adalékok és tények a csehszlovákiai magyarság helyzetéről. Új Forrás, 8. évf. (1976) 3. sz. 57-72. p.
Rajtunk is múlik. Hét, 22. évf. (1977) 17. sz. 23. p.
Nemzetiség és anyanyelv. In: Zalabai Zsigmond (szerk.): A Csallóköztől a Bodrogközig. Bratislava, Madách, 1977, 292-312. p.
Népképviseleti szervek Csehszlovákiában. Irodalmi Szemle, 24. évf. (1981) 2. sz. 147-166. p.
A csehszlovákiai magyarság létszámának és nyelvterületének alakulása 1919-1938 között. Műhely 4. évf. (1981) 4. sz. 93-107. p.
A szlovákiai magyar oktatásügy helyzete. Irodalmi Szemle, 25. évf. (1982) 4. sz. 316-320. p.
Csehszlovákia népességének nemzetiségi megoszlása. Irodalmi Szemle, 26. évf. (1983) 1. sz. 30-38. p.
A személynevek anyakönyvi bejegyzéséről. Irodalmi Szemle, 26. évf. (1983) 6. sz. 510-515. p.
Csehszlovákia népességének nemzetiségi megoszlása. In: Zalabai Zsigmond (szerk.): A hűség nyelve. Csehszlovákiai magyar írók az anyanyelvről. 1. kiad. Bratislava, Madách, 1985, 18-31. p.
Anyanyelvünk használatának néhány időszerű kérdése. In: Zalabai Zsigmond (szerk.): A hűség nyelve. Csehszlovákiai magyar írók az anyanyelvről. 1. kiad. Bratislava, Madách, 1985, 32-36. p.
Adalékok Csehszlovákia népességének demográfiai fejlődéséhez. In: Új Mindenes Gyűjtemény. 6. köt. Bratislava, Madách, 1987, 119-165. p.
Csehszlovákia népességének nemzetiségi megoszlása. In: Zalabai Zsigmond (szerk.): A hűség nyelve. Csehszlovákiai magyar írók az anyanyelvről. 2., bővített kiad. Bratislava, Madách, 1987, 16-43. p.
Anyanyelvünk használatának néhány időszerű kérdése. In: Zalabai Zsigmond (szerk.): A hűség nyelve. Csehszlovákiai magyar írók az anyanyelvről. 2., bővített kiad. Bratislava, Madách, 1987, 44-59. p.
A személynevek anyanyelvi változatainak anyakönyvi bejegyzéséről. In: Zalabai Zsigmond (szerk.): A hűség nyelve. Csehszlovákiai magyar írók az anyanyelvről. 2., bővített kiad. Bratislava, Madách, 1987, 60-75. p.
A csehszlovák állam megalakulása és első törvénye. 1. rész. Irodalmi Szemle, 31. évf. (1988) 7. sz. 727-741. p.
A csehszlovák állam megalakulása és első törvénye. 2. rész. Irodalmi Szemle, 31. évf. (1988) 8. sz. 949-968. p.
A csehszlovák állam megalakulása és első törvénye. 3. rész. Irodalmi Szemle, 31. évf. (1988) 9. sz. 1064-1077. p.
A csehszlovák állam megalakulása és első törvénye. 4. rész. Irodalmi Szemle, 31. évf. (1988) 10. sz. 1183-1194. p.
A csehszlovák állam alkotmánylevele – nemzetiségi szemmel. 1. rész. Irodalmi Szemle, 32. évf. (1989) 4. sz. 402-415. p.
A csehszlovák állam alkotmánylevele – nemzetiségi szemmel. 2. rész. Irodalmi Szemle, 32. évf. (1989) 5. sz. 502-521. p.
A csehszlovák állam alkotmánylevele – nemzetiségi szemmel. 3. rész. Irodalmi Szemle, 32. évf. (1989) 6. sz. 617-640. p.
Magyarok képviselete az államhatalmi szervekben. Irodalmi Szemle, 33. évf. (1990) 3. sz. 270-289. p.
Európa vagy a balkanizálódás felé? 1. rész. Gondolatok a nyelvtörvénytervezetről. Új Szó, 43. évf. (1900. október 16.) 243. sz. 4. p.
Európa vagy a balkanizálódás felé? 2. rész. A hetek” törvényjavaslata. Új Szó, 43. évf. (1900. október 17.) 244. sz. 4. p.
Európa vagy a balkanizálódás felé? 3. rész. És a felelősség..? Új Szó, 43. évf. (1900. október 18.) 245. sz. 4. p.
A jó viszony próbaköve. Új Szó, 43. évf. (1900. október 25.) 251. sz. 5. p.
Valóban ilyen törvényt érdemeltünk? A Hét, 36. évf. (1991) 15. sz. 4-5. p.
Valóban ilyen törvényt érdemeltünk? A speciális jogszabályok. II. A Hét, 36. évf. (1991) 16. sz. 4-5. p.
Ne hagyjuk elveszni anyanyelvünket! I. rész. Szabad Újság, 1. évf. (1991. november 16.)
229. sz. 3. p.
Ne hagyjuk elveszni anyanyelvünket! II. rész. Szabad Újság, 1. évf. (1991. november 18.)
230. sz. 6. p.
A vádak alaptalanok. Valóban fogy a szlovákság Dél-Szlovákiában? 1. rész. Szabad Újság, 1. évf. (1991. december 21.) 259. sz. 3. p.
A vádak alaptalanok. Valóban fogy a szlovákság Dél-Szlovákiában? 2. rész. Szabad Újság, 1. évf. (1991. december 23.) 260. sz. 6. p.
Megszűnésre ítélve. Visszaemlékezések és gondolatok a csehszlovák állam létrejöttének 74. évfordulóján. Vasárnap, 25. évf. (1992. október 30.) 44. sz. 4. p.
Bízva a törvényhozók bölcsességében. A helységnevek magyar változatának használata. Vasárnap, 26. évf. (1993. február 7.) 5. sz. 6. p.
Tárgyi ismeretek vagy a szlovák nyelv: Az ún. alternatív iskolák létesítésének tíz éve történt kísérlete. Vasárnap, 26. évf. (1993. szeptember 5.) 35. sz. 5. p.
A nemzetiségek jogai Csehszlovákiában 1948-1989. In: Varga Sándor (szerk.): Magyarok
Szlovákiában. NDC Évkönyv 1993. Pozsony, Nemzetiségi Dokumentációs Központ, 1994, 116-127. p.
Törvény a hivatalos nyelvről Szlovákiában. In: Varga Sándor (szerk.): Magyarok Szlovákiában. NDC évkönyv 1993. Pozsony, Nemzetiségi Dokumentációs Központ, 1994, 174-186. p.
A kassai kormányprogramtól a jogtipró Benesi dekrétumokig”, avagy a magyartalanftás sá-táni forgatókönyve”. In: Edvard Benes elnöki dekrétumai, avagy a magyarok és a németekjogfosztása. Pozsony, Pannónia Könyvkiadó, 1996, 74-107. p.
Recenziók, könyvismertetések Gyönyör József műveiről
Trócsányi László: Államalkotó nemzetiségek. Néhány szó Gyönyör József könyvéről. Regio, 1. évf. (1990) 1. sz. 160-165. p.
Fazekas József: A Madách Könyvkiadó Nívódíjai. Irodalmi Szemle, 33. évf. (1990) 9. sz. 1007-1008. p.
Zsilka László: Államalkotó nemzetiségek. Beszélgetés Gyönyör Józseffel, a nívódíjas könyv szerzőjével. Vasárnap, 23. évf. (1990. október 19.) 42. sz. 3. p.
Mács József: Mi lesz velünk, magyarokkal: Gyönyör József könyvéről. A Hét, 36 évf. (1991) 7. sz. 14-15. p. (Mi lesz velünk, magyarokkal? Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918-tól napjainkig. Pozsony/Bratislava, Madách, 1990.)
Varga Sándor: Születésről, agóniában. Új Szó, 45. évf. (1992. augusztus 5.) 183. sz. 5. p. (Határok születtek. A csehszlovák állam megalakulása és első törvénye. Pozsony/Bratislava, Madách, 1992.)
Váradi Vilmos: Gyönyör József: Közel a jog asztalához. A csehszlovák állam kezdeti nehézségei, területi gyarapodása, ideiglenes alkotmánya, alkotmánylevele és sorsa. Madách, Pozsony, 1993. Regio, 4. évf. (1993) 4. sz. 206-208. p.
-szg- [Szabómihály Gizella]: Két könyv egy már nem létező állam születéséről. A Hét, 38. évf. (1993) 40. sz. 1. p. (Közel a jog asztalához. A csehszlovák állam kezdeti nehézsége, területi gyarapodása, ideiglenes alkotmánya, alkotmánylevele és annak sorsa. Pozsony/Bratislava, Madách, 1993; Határok születtek. A csehszlovák állam megalakulása és első törvénye. Pozsony/Bratislava, Madách, 1992.)
Zsilka László: Lehangoló eszmevilág. Gondolatpárhuzamok Gyönyör József trilógiája harmadik kötetének olvasása közben. Vasárnap, 28. évf. (1995. augusztus 27.) 35. sz. 3. p.
Kovács Győző: Hetvenöt év történelem – Közép-Európában. Gyönyör József történelmi trilógiája. Magyar Tudomány, 1995. 9. sz. 1137-1139. p.
Turczel Lajos: Hol él, mit csinál Gyönyör József? Vasárnap, 33. évf. (2000. április 12.) 15-16. sz. 19. p.
Mács József: Töretlenül. Irodalmi Szemle, 53. évf. (2000) 9-10. sz. 124-128. p.
Csanaky Eleonóra: Sorsunk krónikása. Szabad Újság, 8. évf. (2000. november 2.) 44. sz. 8. p.
Gyönyör József 70 [80] éves. Új Szó, 53 évf. (2000. november 18.) 266. sz. 5. p.
Megemlékezés
Korpás Árpád: Gyönyör József halálhírére. Új Szó, 56. évf. (2003. január 15.) 11. sz. 6. p. Mács József: Isten veled, kedves barátom! Új Szó, 56. évf. (2003. január 16.) 12. sz. 6. p. Fonod Zoltán: Gyönyör József halálára. Szabad Újság, 11. évf. (2003. január 22.) 4. sz. 5. p. Danis Ferenc: Tiszteletadás és rekviem az egegi dr. Gyönyör József történésznek
(1920-2003). Honti Lapok, 12. évf. (2003) 2. sz. 6. p. Fonod Zoltán: Én szállók vagy ő jön felém…” Gyönyör József halálára. Irodalmi Szemle, 56.
évf. (2003) 2. sz. 55-58. p.
A Valamikor védett kisebbség voltunk című kéziratrészlete elé
Gyönyör József az 1970-es évek közepén egy terjedelmes monográfiát írt, melyben a Csehszlovákiában élő magyarok 1918-1938 közötti sorsának, létszámának és jogainak alakulásával foglalkozik. Az Új hazában című kézirat 1979-ben készült el, de mivel a Madách Kiadóban több mint egy évig hevert, a szerző visszavette. Az akkori politikai hatalom számára a magyar szerző tollából készült eredeti elemző munka nem volt kívánatos. A kézirat terjedelme lenyűgöző: több mint 800 oldalon írja le a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának körülményeit, alkotmányos rendszerét, demográfiai viszonyait, a kisebbségek helyzetét, a nemzetiségi iskolaügy és a nyelvhasználat kérdéseit. A felhasznált irodalom és forrásmunkák több mint 300 tételt tartalmaznak, a 280 oldalas, 669 tételt tartalmazó jegyzetapparátushoz még 50 különböző statisztikai táblázatot is mellékel a szerző. Az Új hazában című munka egyes fejezetei csak 1989 után jelenhettek meg, részben a Határok születtek, Közel a jog asztalához, valamint a Terhes örökség című munkákban. A kéziratban külön fejezet foglalkozik a kisebbségvédelmi rendszerrel. A több mint 100 oldalas tanulmány számba veszi a kisebbségvédelem kialakulásának történetét, továbbá ismerteti a Trianon utáni kisebbségvédelem nemzetközi jogi vonatkozásait. Gyönyör József ezt a fejezetet egy külön kötetben készült megjelentetni Valamikor védett kisebbség voltunk címmel, de szándékát már nem tudta megvalósítani. A Terhes örökség megjelenése után főleg emlékiratainak írásával volt elfoglalva, és vidéki otthonában hiányzott számára a további kutatásokhoz, pontosításokhoz szükséges tudományos könyvtári háttér.
Végh László