Veres Valér: Jövotervek a kisebbségi magyar és a többségi fiatalok körében a társadalmi-származási háttér kontextusában

A fi­a­ta­lok hely­ze­té­nek vizs­gá­la­tá­ban igen fon­tos kér­dés a jö­vő­ter­ve­zés, az élet­út­juk el­kö­vet­ke­ző sza­ka­szá­nak vizs­gá­la­ta. Eb­ben a ta­nul­mány­ban a Ma­gyar­or­szág­gal ha­tá­ros or­szá­gok ma­gyar­lak­ta ré­gi­ó­i­nak 15–29 éves né­pes­sé­gét vizs­gál­tuk, a Mo­za­ik 2001 ku­ta­tás ma­gyar és több­sé­gi almin­tái alap­ján. Elem­zé­se­ink so­rán a fi­a­ta­lok tár­sa­dal­mi-szár­ma­zá­si hát­te­ré­nek sa­já­tos­sá­ga­it fi­gye­lem­be vé­ve a kö­vet­ke­ző­ket sze­ret­nénk fel­tár­ni:
• Mely fi­a­ta­lok­nak van el­gon­dolt jö­vő­ter­ve, jö­vő­ter­ve­zé­sük mi­lyen pri­o­ri­tá­so­kat tar­tal­maz, mi­lyen­nek lát­ják a ki­lá­tá­sa­i­kat?
• Men­­nyi­re tük­rö­ző­dik az if­jú­sá­gi kor­szak­vál­tás a fi­a­ta­lok élet­ese­mé­nye­i­nek ter­ve­zé­sé­ben, az is­ko­lai if­jú­sá­gi élet­sza­kasz ki­to­ló­dá­sá­ban, a csa­lád­ala­pí­tás és az az­zal já­ró ese­mé­nyek ki­to­ló­dá­sá­ban?
• Te­rü­le­ti­leg hol, szü­lő­föld­ön vagy Ma­gyar­or­szá­gon, eset­leg más or­szá­gok­ban kép­ze­lik el a jö­vő­jü­ket?
A szo­ci­o­ló­gi­ai szak­iro­da­lom igen gaz­dag és sok­ré­tű tám­pon­tot kí­nál ar­ra vo­nat­ko­zó­lag, hogy mi­lyen té­nye­zők be­fo­lyá­sol­ják a fi­a­ta­lok jö­vő­ter­ve­zé­sét. Mint ál­ta­lá­nos ke­re­tet J. Zin­nec­ker el­mé­le­tét hasz­nál­juk fel, szem­lé­le­té­ben a fi­a­ta­lok if­jú­sá­gi élet­sza­ka­sza je­len­tős mér­ték­ben osztá­lys­pe­ci­fi­ku­san meg­ha­tá­ro­zott. A to­vább­ta­nu­lá­si idő, te­hát az is­ko­lai if­jú­sá­gi kor­szak hos­­sza és tar­tal­ma, a fi­a­ta­lok ér­dek­lő­dé­si kö­re je­len­tő­sen be­ha­tá­ro­ló­dik a szü­lői csa­lád anya­gi hely­ze­té­ből és tár­sa­dal­mi po­zí­ci­ó­já­ból adó­dó élet­szem­lé­let és ki­lá­tá­sok ál­tal (Zinnecker 1993). Ter­mé­sze­te­sen en­nek el­len­fo­lya­ma­ta az inter­ge­ne­rá­ci­ós tár­sa­dal­mi mo­bi­li­tás, ami­kor is a fi­a­ta­lok ép­pen hogy ki­lép­nek a szü­lők tár­sa­dal­mi ré­teg­hely­ze­té­ből. E két je­len­ség egy­szer­re ar­ti­ku­lál­ja a fi­a­ta­lok élet­pá­lyá­ját. Egy má­sik ál­ta­lá­nos ke­ret, ami a ke­let-kö­zép-eu­ró­pai tár­sa­dal­mak if­jú­sá­gát kü­lön be­fo­lyá­sol­ja a tár­sa­dal­mi-gaz­da­sá­gi át­me­net a terv­gaz­da­ság­ra épü­lő állam­szo­ci­a­lis­ta dik­ta­tú­rák­ról a pi­ac­gaz­da­ság­ra épü­lő de­mok­rá­ci­ák­ra. Eb­ben a fo­lya­mat­ban az if­jú­ság sa­já­tos sze­re­pet kap, egy­részt, mert a rend­szer­vál­tás si­ke­res­sé­gé­nek van­nak ge­ne­rá­ció­vál­tás­sal kap­cso­la­tot ös­­sze­füg­gé­sei, más­részt pe­dig a kü­lön­bö­ző or­szá­gok kö­zöt­ti gaz­da­sá­gi-tár­sa­dal­mi el­té­ré­sek is sze­re­pet ját­sza­nak (Eyal–Szelényi–Townsley 2001). Vé­gül, de nem utol­só sor­ban a fi­a­ta­lok jö­vő­ter­ve­i­nek meg­ha­tá­ro­zó té­nye­ző­je a he­lyi tár­sa­da­lom gaz­da­sá­gi ál­la­po­ta, a ma­gyar ok­ta­tás és kul­tú­ra in­téz­mé­nye­sült­sé­ge, a glo­ba­li­zá­ció be­ha­to­lá­sá­nak szint­je és a he­lyi re­ak­ci­ók, a ma­gyar fi­a­ta­lok­nak a több­ség­hez va­ló vi­szo­nya, és hogy ezen be­lül ho­gyan ar­ti­ku­lá­lód­nak az if­jú­sá­gi élet­pá­lyák. A ma­gyar fi­a­ta­lok szá­má­ra to­váb­bi ki­hí­vást je­lent Ma­gyar­or­szág kö­zel­sé­ge és azok a dön­té­sek, ame­lyek a szo­ci­á­lis ös­­sze­ha­son­lí­tá­sok rend­sze­ré­ben (a he­lyi cent­ru­mok és pe­ri­fé­ri­ák, va­la­mint a ma­gyar­or­szá­gi cent­rum, Bu­da­pest) hoz­nak meg.

A fi­a­ta­lok tár­sa­dal­mi-szár­ma­zá­si hely­ze­te ré­gi­ón­ként

A tár­sa­dal­mi-szár­ma­zá­si hát­te­ret mint a tág ér­te­lem­ben vett tár­sa­dal­mi struk­tú­rát fog­juk meg­ra­gad­ni. Be­le­tar­to­zik eb­be a ré­gió, ahol él, az et­ni­kai kö­zös­ség, ami mind­vé­gig ar­ti­ku­lál­ni fog­ja elem­zé­sün­ket, a te­le­pü­lés tí­pu­sa, a szü­lők és a fi­a­ta­lok mun­ka­er­őpi­a­ci po­zí­ci­ó­ja és is­ko­lá­zott­sá­gi szint­je, a csa­lád anya­gi hely­ze­te, ame­lyet a jobb ös­­sze­ha­son­lí­tás ér­de­ké­ben a csa­lád, il­let­ve a fi­a­tal ál­tal bir­to­kolt tar­tós hasz­ná­la­ti cik­kek­kel és va­gyon­tár­gyak­kal operacionalizáltunk. Az anya­gi hely­zet szub­jek­tív meg­íté­lé­sét, va­la­mint az elé­ge­dett­sé­gi szin­tet is fi­gye­lem­be fog­juk ven­ni, hi­szen ezek igen fon­to­sak a jö­vő­ter­vek ala­kí­tá­sá­ban, mi­vel tük­rö­zik a tár­sa­dal­mi, anya­gi hely­zet és az igény­szint kö­zöt­ti vi­szonyt is.
Az er­dé­lyi vi­szo­nyok­ból ki­in­dul­va, ahol a Kár­pát-me­den­cé­ben élő ha­tá­ron tú­li ma­gyar fi­a­ta­lok mint­egy 60–65%-a él, tud­juk, hogy a ma­gyar­ság az el­ső vi­lág­há­bo­rú előtt elő­nyö­sebb tár­sa­dal­mi ré­teg­ző­dé­si struk­tú­rá­val ren­del­ke­zett, mint a he­lyi több­ség, míg ez az ál­la­pot a kom­mu­niz­mus vé­gé­re meg­for­dult. A rend­szer­vál­tás fo­lya­ma­tá­ban a ma­gyar­ság pozi­ci­o­ná­lis hát­rá­nyát fo­lya­ma­to­san csök­ken­ti, ám egyes fog­lal­ko­zá­si stá­tusz­cso­por­tok­ban ez igen hos­­szas és nem fe­szült­ség­men­tes fo­lya­mat (Ve­res 2003b). Ez az ál­la­pot­le­írás alig­ha­nem a töb­bi ha­tá­ron tú­li ré­gi­ó­ban is ha­son­ló­an tör­tént, hi­szen a több­sé­gi ál­lam­nem­zet­hez tar­to­zás­ból a tri­a­no­ni vál­to­zá­sok kö­vet­kez­té­ben min­den­hol nem­ze­ti ki­sebb­ség­gé vál­tak, és sem a két vi­lág­há­bo­rú kö­zöt­ti, sem pe­dig az azt kö­ve­tő kom­mu­nis­ta dik­ta­tú­rák­ban nem volt lé­nye­ge­sen jobb sor­suk a tár­sa­dal­mi mo­bi­li­tás te­rén, mint az er­dé­lyi ma­gya­rok­nak. Az 1989–90-es vál­to­zá­so­kat kö­ve­tő­en pe­dig mind­egyik or­szág­ban ja­vult a ma­gya­rok ki­sebb­sé­gi és pozi­ci­o­ná­lis hely­ze­te, ha nem is egy­id­őben és ugyan­olyan ütem­ben. Mind­egyik or­szág­ban ki­épül­tek a de­mok­ra­ti­kus in­téz­mé­nyek, ame­lyek töb­bé-ke­vés­bé mű­köd­tek jól, vi­szont a sza­bad vá­lasz­tá­sok gya­kor­la­ta ered­mé­nye­ként a ma­gya­rok szám­ará­nyuk­nak meg­fe­le­lő­en be­ke­rül­tek a he­lyi és or­szá­gos dön­tés­ho­zó és vég­re­haj­tó tes­tü­le­tek­be, po­zí­ci­ók­ba, ez­ál­tal a ma­gya­rok tár­sa­dal­mi po­zí­ci­ói át­lag­ban ja­vul­tak, s nem csu­pán köz­vet­le­nül, ha­nem ezen tes­tü­le­tek mun­ká­já­nak ered­mé­nye­ként is.
Te­le­pü­lés­mé­ret sze­rint – amely a te­le­pü­lés­tí­pu­sok­nak is egy meg­ra­gad­ha­tó for­má­ja – a kár­pát­al­jai, a fel­vi­dé­ki és a szé­kely­föl­di ma­gyar fi­a­ta­lok több mint 90%-a 5000 fő alat­ti, több­nyi­re fa­lu­si te­le­pü­lé­se­ken vagy 50 000 fő alat­ti kis­vá­ros­ok­ban él. Eh­hez ha­son­ló el­osz­lás­ban él­nek a kár­pát­uk­rán­ok is. A vaj­da­sá­gi ma­gya­rok 70%-a él 50 000 fő alat­ti te­le­pü­lé­se­ken, a töb­bi kö­ze­pes mé­re­tű, 200 000 fő alat­ti vá­ro­sok­ban. A vaj­da­sá­gi szlá­vok (na­gyobb­részt szer­bek) fe­le él kis­vá­ros­ok­ban és fal­vak­ban, a töb­bi kö­ze­pes vá­ro­sok­ban. Nagy­vá­ros­ok­ban je­len­tős arány­ban a dé­li szlo­vá­kok él­nek, a po­zso­nyi és kas­sai szlo­vák­ság­nak kö­szön­he­tő­en, va­la­mint a bel­ső-er­dé­lyi ma­gya­rok és ro­má­nok.

1. áb­ra. A vá­la­szo­lók el­osz­lá­sa almin­tán­ként a te­le­pü­lé­sek la­kos­ság­szá­ma alap­ján
Microsoft Word - veres-graf1.doc

A min­tá­ba be­ke­rült fi­a­ta­lok szü­lei is­ko­lá­zott­ság sze­rint nem ké­pez­nek fel­tét­le­nül rep­re­zen­ta­tív min­tát a ré­gió fel­nőtt la­kos­sá­gá­nak is­ko­lá­zott­sá­gá­ra vo­nat­ko­zó­an. Min­den­eset­re meg­ál­la­pít­hat­juk, hogy a ro­má­ni­ai, a vaj­da­sá­gi ma­gyar és a szlo­vá­ki­ai ma­gyar apák szá­mot­te­vő ré­szé­nek nincs sem­mi­lyen szak­ké­pe­sí­té­si vég­zett­sé­ge. A fel­ső­fo­kú vég­zett­ség­gel ren­del­ke­zők ará­nya kü­lö­nö­sen ott ala­csony, ahol kü­lön­ben is rurá­lis jel­le­gű vagy kis­vá­ro­si te­le­pü­lé­se­ken él a né­pes­ség zö­me, így a szé­kely­föl­di, a kár­pát­al­jai és a fel­vi­dé­ki ma­gya­rok kö­ré­ben. Az anyák is­ko­lai vég­zett­sé­ge ál­ta­lá­ban ala­cso­nyabb a fér­fi­a­ké­nál, a szak­kép­zett­ség nél­kü­li­ek ará­nya át­lag­ban 10%-kal töb­ben van­nak, a fel­ső­fo­kú vég­zett­ség­gel ren­del­ke­zők ará­nya pe­dig 4–5%-kal ala­cso­nyabb.

1. táb­lá­zat. Apa is­ko­lá­zott­sá­ga almin­tán­ként
Microsoft Word - veres-tab1.doc

A gaz­da­sá­gi­lag aktiv apák kö­ré­ben Er­dély­ben a leg­na­gyobb a mun­ka­nél­kü­li­ség, 12% kö­rü­li min­den almin­ta ese­té­ben, en­nél né­mi­képp ki­sebb, de je­len­tős, 10% kö­rü­li a mun­ka­nél­kü­li­ség a fel­vi­dé­ki ma­gyar apák kö­ré­ben. Más­hol ez ala­cso­nyabb. Ma­gas vi­szont az al­kal­mi mun­kák­ból vagy fe­ke­te­mun­ká­ból élők ará­nya (15–17%) Kár­pát­al­ján, de ezek ará­nya je­len­tős, 8%-ot tesz ki a szé­kely­föl­di apák kö­ré­ben is. A vál­lal­ko­zók cso­port­já­ba azok is be­le­tar­toz­nak, akik csa­lád­tag­ként dol­goz­nak, és nem ők a köz­vet­len tu­laj­do­no­sok, il­let­ve a jö­ve­del­me­i­ből (osz­ta­lék­ból, ban­ki ka­ma­tok­ból) élők is. Itt a nagy több­sé­get kis­vál­lal­ko­zók és önál­ló ipa­ro­sok al­kot­ják. Az apák igen kis arány­ban dol­goz­nak me­ző­gaz­da­sá­gi önál­ló­ként, a Szé­kely­föld ki­vé­te­lé­vel 1–6% kö­zött mo­zog­nak. Ez is jól mu­tat­ja, hogy az apák fog­lal­ko­zá­si meg­osz­lá­sa nem tük­rö­zi a fel­nőtt né­pes­ség fog­lal­ko­zá­si struk­tú­rá­ját, hi­szen a gaz­dál­ko­dók ará­nya több ré­gi­ó­ban is a 20%-ot is meg­ha­lad­ja. A ma­gya­rá­zat az le­het, hogy a me­ző­gaz­da­ság­ban dol­go­zók zö­me az apák­nál idő­sebb ge­ne­rá­ci­ók kö­ré­ben iga­zán je­len­tős, kü­lö­nö­sen az 50 éven fe­letti­ek kö­ré­ben, akik­nek egy kis ré­szét kép­vi­se­li a min­ta (a 27–29 éve­sek szü­lei).

2. táb­lá­zat. A né­pes­ség el­osz­lá­sa almin­tán­kén a gaz­da­sá­gi­lag aktiv apák fog­lal­ko­zá­si stá­tu­sza sze­rint
Microsoft Word - veres-tab2.doc
2. áb­ra. A meg­kér­de­zett fi­a­ta­lok mun­ka­er­őpi­a­ci hely­ze­te almin­tán­ként
Microsoft Word - veres-graf2.doc

Ál­ta­lá­ban vé­ve a több­sé­gi fi­a­ta­lok na­gyobb arány­ban ta­nul­nak, mint a ma­gyar fi­a­ta­lok ugyan­ab­ban a ré­gi­ó­ban. Meg­lá­tá­som sze­rint az urba­ni­zál­tsá­gi szint az egyik leg­erő­sebb hát­tér­szem­pont a to­vább­ta­nu­lás­ban: az erő­seb­ben ur­ba­ni­zált kö­zös­sé­gek­ben, te­hát ott, ahol je­len­tős mér­ték­ben kö­ze­pes és nagy­vá­ros­ok­ban él­nek a fi­a­ta­lok, a ta­nu­lók ará­nya is ma­ga­sabb. En­nek egyik oka az esély­egyen­lőt­len­ség, ame­lyet a te­le­pü­lés­mé­re­tek hal­mo­zot­tan köz­ve­tí­te­nek: a kis te­le­pü­lé­se­ken gyen­ge szín­vo­na­lú az ok­ta­tás, a szü­lő­ket il­le­tő­en ki­sebb arány­ban van­nak a ma­ga­sabb isko­lá­zot­tsá­gú­ak és tár­sa­dal­mi stá­tu­szú­ak. Így a fi­a­ta­lok esé­lye a to­vább­ta­nu­lás­ra ki­sebb, mint a na­gyobb vá­ro­sok­ban. A két er­dé­lyi ma­gyar almin­ta ér­té­ke­it együtt kell ér­té­kel­ni, ugyan­is a nagy egye­te­mi köz­pon­tok mind Bel­ső-Er­dély te­rü­le­tén van­nak, így a szé­kely­föl­di egye­te­mis­ta ta­nu­ló fi­a­ta­lok je­len­tős ré­sze nem a szü­lő­föld­je, ha­nem a vá­lasz­tott lak­he­lye ré­gi­ó­já­ban je­le­nik meg.
Azok, akik be­fe­jez­ték a ta­nul­má­nya­i­kat a kö­vet­ke­ző is­ko­lai vég­zett­ség­gel ren­del­kez­nek:

3. táb­lá­zat. A ta­nul­má­nya­i­kat be­fe­je­zett fi­a­ta­lok is­ko­lá­zott­sá­ga
Microsoft Word - veres-tab3.doc

Szem­be­tű­nő­en ala­csony a fel­vi­dé­ki és a szé­kely­föl­di ma­gyar fi­a­ta­lok kö­ré­ben a fel­ső­fo­kú vég­zett­ség­gel ren­del­ke­zők ará­nya. Míg a szé­kely­föl­di­ek­nél ez a nagy­vá­ros­ok­ba és kül­föld­re va­ló re­gi­o­ná­lis el­ván­dor­lás ered­mé­nye, a fel­vi­dé­ki hely­zet­nek komp­le­xebb okai le­het­nek, me­lye­ket e ta­nul­mány­ban nem áll mó­dunk­ban fel­tár­ni.
A csa­lád anya­gi hely­ze­té­nek fel­tá­rá­sá­ra a tar­tós hasz­ná­la­ti cik­kek szá­mát vet­tük ala­pul. A vá­lasz­adók­tól meg­kér­dez­tük, hogy 15 tar­tós hasz­ná­la­ti cikk kö­zül me­lyek­kel ren­del­kez­nek, majd a sze­mély­gép­ko­csi­juk ko­rát és gyár­tá­si or­szá­gát kér­dez­tük meg. Fel­épí­tet­tünk egy súly­zott mu­ta­tót is, amely a sze­mély­gép­ko­csi jel­lem­ző­it fi­gye­lem­be vé­ve a cik­kek szá­má­nak in­de­xét nö­vel­het­te: ha­zai vagy volt szo­ci­a­lis­ta or­szág­be­li au­tó 1, nyu­ga­ti vagy más kon­ti­nen­sen gyár­tott már­kák 2 pon­tot ér­tek, eze­ket szo­roz­tuk 1–3 kö­zöt­ti ér­ték­kel az au­tó élet­ko­ra sze­rint: 10 év alat­ti au­tók ese­té­ben 3, 10–20 év kö­zöt­ti­ek­nél 2, en­nél ré­geb­bi­ek­nél 1 volt a szor­zó, így ma­xi­mum 6 pont­tal nö­vel­het­te az egyéb­ként 15-ös ma­xi­má­lis ér­té­ket.

4. táb­lá­zat. Tar­tós hasz­ná­la­ti cik­kek át­la­gos szá­ma almin­tán­ként
Microsoft Word - veres-tab4.doc

Az anya­gi hely­zet jól tük­rö­zi az or­szá­gok kö­zöt­ti ál­ta­lá­nos élet­szín­vo­nal­be­li el­té­ré­se­ket. A fel­vi­dé­ki (értsd dél-szlo­vá­ki­ai) szlo­vá­kok és a fel­vi­dé­ki ma­gya­rok ál­l­nak a leg­job­ban a csa­lád anya­gi hely­ze­te alap­ján, őket kö­ve­tik a vaj­da­sá­gi­ak és az er­dé­lyi­ek, majd a kár­pát­al­ja­i­ak zár­ják a sort. A sa­ját hasz­ná­la­tú 5 cikk­ből leg­több 2 van át­lag­ban a vaj­da­sá­gi több­sé­gi fi­a­ta­lok kö­ré­ben, meg­előz­ve ez­zel a szlo­vá­ko­kat is. Meg­jegy­zen­dő, hogy ezek a mu­ta­tók hos­­szabb idő alatt fel­hal­moz­ha­tó ter­mé­ke­ket tük­rö­zik, ezért nem tű­nik ki be­lő­lük a vaj­da­sá­gi­ak je­len­le­gi, va­ló­szí­nű­leg a fen­ti­nél hát­rá­nyo­sabb hely­ze­te. A jö­ve­del­mi vi­szo­nyok len­né­nek er­re al­kal­ma­sak, ám adat­fel­vé­te­li és ér­té­ke­lé­si szem­pont­ból igen sok prob­lé­mát vet fel a jö­ve­del­mek rög­zí­té­se, így csu­pán Ro­má­ni­á­ban rög­zí­tet­tük eze­ket, és nem áll mó­dunk­ban or­szá­gok kö­zöt­ti ös­­sze­ha­son­lí­tá­so­kat ten­ni.
Az anya­gi hely­zet szub­jek­tív meg­íté­lé­se nem tük­rö­zi szo­ro­san az „ob­jek­tív” kü­lönb­sé­ge­ket, ezek el­osz­lá­sát a Mo­za­ik 2001 gyors­je­len­té­sé­ből is­mer­he­tik meg (Mo­za­ik 2001).

Van-e jö­vő­ter­ve­zés és mi­re irá­nyul?

Zin­nec­ker ki­in­dul­va Bour­di­eu osz­tály­mo­dell­jé­ből a gaz­da­sá­gi és kul­tu­rá­lis tő­ke­vo­lu­men alap­ján al­só, kö­zép és fel­ső osz­tá­lyok, il­let­ve ezek kul­tu­rá­lis és gaz­da­sá­gi osz­tály­frak­ci­ói sze­rint a nyu­gat-eu­ró­pai jó­lé­ti tár­sa­dal­mak­ban há­rom jól el­kü­lö­ní­tett if­jú­sá­gi ha­bi­tust kü­lön­böz­te­tett meg, amely a csa­lá­di erő­for­rás­ok függ­vé­nyé­ben gaz­da­sá­gi és kul­tu­rá­lis osz­tály­frak­ci­ók sze­rint to­vább bont­ha­tó (Zinecker 1993a). Egy má­sik ta­nul­má­nyá­ban az 1980-as évek vé­gén J. Zin­nec­ker a tár­sa­dal­mi-szár­ma­zá­si hát­tér függ­vé­nyé­ben a fi­a­ta­lok jö­vő­jét il­le­tő­en az if­jú­sá­gi élet­sza­kasz ala­kí­tá­sá­ban az aláb­bi pers­pek­tí­vá­kat tar­tot­ta va­ló­szí­nű­nek, né­mi­képp mó­do­sít­va az ere­de­ti, me­re­vebb mo­dellt (Zinnecker 1993b: 39):
• Az if­jú­ság mint kul­tu­rá­lis újí­tó, a nagy­pol­gá­ri ér­tel­mi­ség „if­jú­ság­mí­to­sza” új, prog­res­­szív kön­tös­ben.
• Az if­jú­ság mint is­ko­lai és kép­zé­si pá­lya va­la­men­­nyi tár­sa­dal­mi ré­teg kö­ré­ben el­ter­jed, ám a kö­zép­osz­tá­lyi fi­a­ta­lok in­kább esz­köz­nek te­kin­tik a mun­ka­erő­pi­ac­ra va­ló be­ke­rü­lést il­le­tő­en, a fel­ső ré­te­gek if­jú­sá­ga pe­dig élet­for­ma­ként éli meg, mi­nél hos­­szab­bá ala­kít­va a ta­nu­ló if­jú­sá­gi élet­sza­kaszt.
• Az if­jú­ság mint sza­bad­idő- és fo­gyasz­tói kul­tú­ra, az if­jú­sá­gi élet­sza­kasz hedo­nisz­ti­kus ki­élé­se mint if­jú­ság­fo­ga­lom ki­szé­le­se­dik. A fo­gyasz­tói kul­tú­rák­kal va­ló azo­no­su­lás leg­na­gyobb sze­re­pet az al­sóbb ré­te­gek if­jú­sá­ga kö­ré­ben kap, akik egy ré­sze az át­lag­hoz ké­pest ko­ráb­ban ki­ma­rad az is­ko­lá­ból és így alap­ve­tőn az el­ső két pers­pek­tí­va le­zá­ró­dik szá­muk­ra.
Mint az előb­bi al­fe­je­zet­ben lát­hat­tuk, a ta­nul­má­nya­i­kat be­fe­je­zett fi­a­ta­lok je­len­tős ré­sze – egyes ré­gi­ók­ban több mint fe­le – még kö­zép­fo­kú vég­zett­sé­get sem szer­zett, így a Zin­nec­ker-fé­le má­so­dik jö­vő­pers­pek­tí­va a Kár­pát-me­den­ce je­len­tős ré­szén még 2000-re sem ala­kult ki.
A fi­a­ta­lok jö­vő­kép­ét több kér­dés se­gít­sé­gé­vel vizs­gál­tuk. Rá­kér­dez­ve ar­ra, hogy a kö­vet­ke­ző öt év­re van­nak-e sze­mé­lyes el­kép­ze­lé­sei, a fi­a­ta­lok leg­na­gyobb ré­sze min­den ré­gi­ó­ban igen­nel vá­la­szolt. Meg­le­pő, hogy a ma­gyar fi­a­ta­lok na­gyobb arány­ban ren­del­kez­nek ilyen ter­vek­kel, mint a több­sé­gi­ek, ez az el­té­rés csu­pán Er­dély­ben és a Vaj­da­ság­ban szig­ni­fi­káns. Ész­re­ve­he­tő, hogy a jobb élet­kö­rül­mé­nyek kö­zött élő cso­por­tok fi­a­tal­jai va­la­mi­vel ki­sebb arány­ban ter­ve­zik meg jö­vő­jü­ket. A rosz­­szabb vi­szo­nyok­ból va­ló ki­tö­rés an­nál in­kább sar­kall­ja a fi­a­ta­lo­kat a jö­vő­ter­vek meg­fo­gal­ma­zá­sá­ra.

3. áb­ra. Van­nak-e olyan sze­mé­lyes el­kép­ze­lé­sei, ame­lye­ket a kö­vet­ke­ző öt év­ben sze­ret­ne meg­va­ló­sí­ta­ni?
Microsoft Word - veres-graf3.doc

Az apa is­ko­lá­zott­sá­ga sze­rint is szig­ni­fi­káns ös­­sze­füg­gé­sek fi­gyel­he­tők meg a jö­vő­ter­ve­zés­sel kap­cso­lat­ban a ré­gi­ók egy ré­szé­ben, je­le­sen a ro­má­ni­ai és a szlo­vá­ki­ai alminták, va­la­mint a kár­pát­al­jai ma­gya­rok kö­ré­ben. A töb­bi almin­tá­ban el­ső­sor­ban azért nem fi­gyel­he­tő meg ös­­sze­füg­gés, mert az egyet­ér­tők ará­nya meg­ha­lad­ja a 90%-ot, így az el­té­ré­sek sta­tisz­ti­ka­i­lag nem elég szá­mot­te­vő­ek.
Te­le­pü­lés­tí­pu­sok sze­rint szig­ni­fi­káns el­té­ré­sek van­nak Bel­ső-Er­dély­ben, a szlo­vá­kok és a vaj­da­sá­gi­ak kö­ré­ben ott, ahol az el­té­ré­sek va­ló­ban lé­nye­ge­sek a te­le­pü­lés­tí­pu­sok kö­zött, az­az a né­pes­ség szá­mot­te­vő ré­sze él nagy­vá­ros­ok­ban és ugyan­ak­kor kis­te­le­pü­lé­se­ken is. A nagy­vá­ros­ok­ban élők na­gyobb arány­ban ter­ve­zik elő­re a jö­vő­jü­ket, mint a kis­te­le­pü­lé­se­ken élők. A leg­lát­vá­nyo­sabb a szlo­vá­kok kö­zöt­ti el­té­ré­sek: a po­zso­nyi és kas­sai fi­a­ta­lok 94%-a, a fa­lu­si szlo­vák fi­a­ta­lok csu­pán 78%-a ren­del­ke­zik jö­vő­ter­vek­kel.
A tar­tós hasz­ná­la­ti cik­kek súly­zott szá­má­nak át­la­gai se­gít­sé­gé­vel meg­vizs­gál­tuk (Anova-teszttel), hogy van-e a csa­lád anya­gi hely­ze­té­nek ha­tá­sa a jö­vő­ter­vek­re.
A sú­lyo­zott anya­gi in­dex át­la­gai ta­lán a leg­szem­lé­le­te­seb­ben mu­tat­ják meg szá­munk­ra, hogy a jobb anya­gi hely­zet­ben le­vő fi­a­ta­lok – mind­egyik ré­gi­ó­ban – in­kább ter­ve­zik a jö­vő­jü­ket, mint a ros­­szabb hely­zet­ben le­vők. Lát­ha­tó, hogy az el­té­ré­sek a kár­pát­al­jai ma­gya­rok ki­vé­te­lé­vel min­den­hol szig­ni­fi­kán­sak, és a kü­lönb­sé­gek 1 pont­tal vagy an­nál is töb­bel kü­lön­böz­nek. En­nek kö­vet­kez­té­ben a ren­de­zet­le­nebb anya­gi hát­tér­rel ren­del­ke­ző csa­lá­dok­ból szár­ma­zók ki­sebb esél­­lyel tud­nak ki­tör­ni a szár­ma­zá­si hát­tér ad­ta vi­szo­nyok­ból, mi­vel in­kább hagy­ják so­dor­ni ma­gu­kat a „sors ár­já”-­val, és nem tesz­nek kel­lő erő­fe­szí­té­se­ket ar­ra, hogy egy jö­vő­stra­té­gi­át ki­épít­ve hely­ze­tü­kön vál­toz­tas­sa­nak.

5. táb­lá­zat. A tar­tós hasz­ná­la­ti cik­kek súly­zott szá­má­nak át­lag­ér­té­kei a jö­vő­ter­vek meg­lé­te vagy hi­á­nya sze­rint (min. 0, max. 21)
Microsoft Word - veres-tab5.doc

A kü­lönb­sé­gek szig­ni­fi­kán­sak a kö­vet­ke­ző szin­te­ken:
* 0,05
** 0,01
*** 0,001

Azok­nak, akik­nek vol­tak kö­zép­tá­von, az el­kö­vet­ke­ző öt év­re vo­nat­ko­zó el­kép­ze­lé­se­ik, egy lis­tá­ból ki kel­lett vá­lasz­ta­ni­uk a szám­uk­ra leg­fon­to­sab­bat (de sza­ba­don is vá­la­szol­ha­tott a fi­a­tal, ha nem tud­ta vol­na be­so­rol­ni az el­kép­ze­lé­se­it a lis­tán). A vá­la­szok elég­gé szó­ród­tak, ám még a re­gi­o­ná­lis el­té­ré­sek el­le­né­re is ha­son­ló struk­tú­rá­ja van a jö­vő­ter­vek­re vo­nat­ko­zó vá­la­szok­nak. A leg­gyak­rab­ban meg­je­lölt ter­vek sor­rend­ben: to­vább­ta­nu­lás, la­kás­vá­sár­lás- és fel­újí­tás, csa­lád­ala­pí­tás, önál­ló élet­vi­tel, meg­fe­le­lő mun­ka­hely meg­szer­zé­se. A vá­la­szok igen kü­lön­böz­nek a tár­sa­dal­mi-szár­ma­zá­si hát­tér kü­lön­bö­ző vál­to­zói függ­vé­nyé­ben, ame­lye­ket az elő­ző fe­je­zet­ben is­mer­tet­tünk. Az egyik lé­nye­ges vál­to­zó az élet­ter­ve­zést erő­sen meg­ha­tá­ro­zó szel­le­mi kör­nye­zet, amit az apa is­ko­lá­zott­sá­gi szint­jé­vel mér­tünk. Az aláb­bi táb­lá­zat­ból ki­ol­vas­ha­tó, hogy je­len­tős sze­re­pe van min­den ré­gi­ó­ban a szár­ma­zá­si kul­tu­rá­lis tő­ké­nek.
A táb­lá­zat­ban ki­vá­lasz­tott há­rom almin­ta vá­la­szai a há­rom leg­na­gyobb ha­tá­ron tú­li ma­gyar kö­zös­sé­get kép­vi­se­lik, ám a meg­ál­la­pí­tá­sa­ink az ös­­szes vizs­gált né­pes­ség­re vo­nat­koz­nak. Az elő­ször szem­be­tű­nő té­nye­ző a to­vább­ta­nul­ni szán­dé­ko­zók több­szö­rö­sen na­gyobb ará­nya az ér­tel­mi­sé­gi szár­ma­zá­sú fi­a­ta­lok ese­té­ben. A leg­lát­vá­nyo­sabb az el­té­rés a Fel­vi­dé­ken, ahol a dip­lo­más apák gyer­me­keinek több, mint 40%-a, az alap­szin­tű vég­zett­sé­gű­ek gyer­me­ke­i­nek pe­dig alig egy­ti­ze­de akar to­vább­ta­nul­ni. Igen jól mu­tat­ják a vá­la­szok a Bour­di­eu ál­tal jel­zett tár­sa­dal­mi rep­ro­duk­ci­ó­nak a men­ta­li­tás ál­ta­li meg­ha­tá­ro­zott­sá­gát: az as­pi­rá­ci­ók az ala­csony tár­sa­dal­mi szár­ma­zá­sú fi­a­ta­lok kötré­ben nem ösz­tön­zik kel­lő­kép­pen a ma­ga­sabb tár­sa­dal­mi po­zí­ci­ók be­töl­té­sé­hez szük­sé­ges ma­ga­sabb is­ko­lá­zott­ság meg­szer­zé­sét (Bourdieu 1978). Az ala­csony is­ko­lai vég­zett­sé­gű szü­lők gyer­me­kei el­ső­sor­ban a ház­tar­tás­sal és a csa­lád­dal kap­cso­la­tos cé­lo­kat pre­fe­rál­ták, ám a bel­ső-er­dé­lyi­ek kö­ré­ben jó­val töb­ben gon­dol­nak a ma­gyar­or­szá­gi mun­ka­vál­la­lás­ra, mint a ma­ga­sabb is­ko­lai hát­tér­rel ren­del­ke­zők. A jö­vő­ter­ve­ket azon­ban nem csu­pán a szü­lői csa­lád kul­tu­rá­lis tő­ké­je, ha­nem te­le­pü­lé­si, anya­gi-gaz­da­sá­gi és kor­osz­tá­lyi té­nye­zők is be­fo­lyá­sol­ják. Ezen ha­tá­sok fel­tér­ké­pe­zé­sét több vál­to­zó elem­zé­se se­gít­sé­gé­vel tud­juk meg­ten­ni.

6. táb­lá­zat. A ma­gyar fi­a­ta­lok jö­vő­ter­ve­i­nek el­osz­lá­sa az apa is­ko­lá­zott­sá­ga sze­rint há­rom ha­tá­ron tú­li ré­gi­ó­ban
Microsoft Word - veres-tab6.doc

El­ső lé­pés­ben kü­lön­vá­lasz­tot­tuk a ta­nu­ló fi­a­ta­lo­kat azok­tól, akik be­fe­jez­ték ta­nul­má­nya­i­kat. Min­két almintában, ré­gi­ón­ként és nem­ze­ti­sé­gen­ként is szét­vá­laszt­va a men­­nyi­sé­gi tí­pu­sú hát­tér­vál­to­zók se­gít­sé­gé­vel Anova-eljárással ele­mez­tük a kü­lön­bö­ző jö­vő­ter­ve­ket vá­lasz­tó fi­a­ta­lok cso­port­ja­i­nak tár­sa­dal­mi szár­ma­zá­si pro­fil­ját.
A tár­sa­dal­mi szár­ma­zá­si hát­te­ret a kö­vet­ke­ző men­­nyi­sé­gi vál­to­zók­kal mér­tük:
• élet­kor,
• a lak­hely ál­lan­dó né­pes­sé­ge,
• a ma­gyar­ság szá­za­lé­kos ará­nya a te­le­pü­lé­sen,
• el­vég­zett is­ko­lai évek (osz­tá­lyok) szá­ma (be­fe­je­zett is­ko­lai vég­zett­ség évek­ben),
• az apa el­vég­zett osz­tá­lya­i­nak szá­ma (az apa be­fe­je­zett is­ko­lai vég­zett­sé­ge évek­ben),
• az anya el­vég­zett osz­tá­lya­i­nak szá­ma (az anya be­fe­je­zett is­ko­lai vég­zett­sé­ge évek­ben),
• a csa­lád tar­tós hasz­ná­la­ti cik­ke­i­nek szá­ma az au­tó mi­nő­sé­gé­vel sú­lyoz­va (1–21 ér­té­kű ská­la).
A fen­ti­ek mel­lett Khí-négyzet pró­bá­val a jö­vő­ter­vek to­váb­bi mi­nő­sé­gi vál­to­zók­kal va­ló ös­­sze­füg­gé­sét is meg­vizs­gál­tuk, mint a fi­a­ta­lok ne­mi ho­va­tar­to­zá­sa vagy szub­jek­tív anya­gi hely­ze­te.
A jö­vő­ter­vek­re vo­nat­ko­zó vá­lasz­le­he­tő­sé­ge­ket cso­por­to­sí­tot­tuk, és nyolc jól el­kü­lö­nít­he­tő jö­vő­ter­vet ha­tá­roz­tunk meg. A jö­vő­ter­vek sze­rin­ti pro­fi­lok a hát­tér­vál­to­zók mint ma­gya­rá­zó té­nye­zők át­lag­ér­té­ke­i­nek el­té­ré­se­i­re épül­nek, ter­mé­szet­sze­rű­en az el­té­ré­sek szig­ni­fi­káns jel­le­gé­ből ki­in­dul­va.

A ta­nul­má­nya­i­kat be­fe­je­zett fi­a­ta­lok jö­vő­ter­vei

A pro­fi­lok alap­vál­to­za­ta­it a bel­ső-er­dé­lyi ma­gyar fi­a­ta­lok almin­tá­ja alap­ján ké­szí­tet­tük el. Eh­hez vi­szo­nyít­va fo­gal­maz­zuk meg a más ré­gi­ók ma­gyar fi­a­tal­ja­i­nak sa­já­tos­sá­ga­it. A több­sé­gi fi­a­ta­lok jö­vő­ter­vek sze­rin­ti pro­fil­ja­it a vi­szony­lag kis eset­szá­mok mi­att nem tar­tot­tuk ér­de­mes­nek kü­lön ele­mez­ni. Az elem­zés ered­mé­nye­ként a kö­vet­ke­ző tár­sa­dal­mi-szár­ma­zá­si pro­fi­lo­kat le­het el­kü­lö­ní­te­ni jö­vő­ter­ven­ként a bel­ső-er­dé­lyi ma­gyar fi­a­ta­lok­nál. A te­le­pü­lés lé­lek­szá­ma sze­rint nin­cse­nek szig­ni­fi­káns el­té­ré­sek.

La­kás (vá­sár­lás, épí­tés, cse­re, fel­újí­tás, mo­der­ni­zá­lás stb):
Az át­la­gos­nál né­mi­képp idő­sebb ko­rú, sze­gé­nyebb, az át­lag­nál ke­ve­sebb ta­nul­má­nyi év­vel ren­del­ke­zők, akik­nek szü­lei ala­csony is­ko­lai vég­zett­sé­gű­ek.

Vál­lal­ko­zás:
Több­nyi­re az át­lag­nál idő­sebb fi­úk (80%, Szé­kely­föl­dön 90%), akik át­la­go­san a leg­jobb anya­gi hely­zet­ben van­nak, is­ko­lai vég­zett­sé­gük kis­sé át­lag fe­let­ti, akár­csak a szü­le­ik ese­té­ben. Zin­nec­ker­nél ez a gaz­da­sá­gi pol­gár­ság if­jú­sá­gá­nak jö­vő­stra­té­gi­á­ja, akik az is­ko­lai élet­sza­kasz be­fe­je­zé­se után tág ér­te­lem­ben vé­ve a szü­le­ik mo­dell­jét kö­vet­ve ugyan­csak a vál­lal­ko­zói szfé­rá­ba kap­cso­lód­nak be.

Csa­lád­ala­pí­tás, gyer­mek vál­la­lá­sa, ne­ve­lé­se, is­ko­láz­ta­tá­sa:
Több­ség­ben lá­nyok (60%), át­la­gos ko­rú­ak, az át­lag­nál kis­sé jobb anya­gi hely­zet­ben él­nek, is­ko­lá­zott­sá­guk az át­lag­nál jobb, de a szü­le­ik is­ko­lai vég­zett­sé­ge in­kább ala­cso­nyabb az át­lag­nál. Ez a cso­port a ha­gyo­má­nyos csa­lá­di ér­té­ke­ket rész­ben a szü­lők­től örö­köl­ve meg­őr­zi, bár az is­ko­lai mo­bi­li­tá­si pá­lyán fel­fe­le moz­dult el a szü­le­i­hez ké­pest.

To­vább­ta­nu­lás (kis ré­szük a kül­föl­di to­vább­ta­nu­lást is vá­lasz­tot­ta):
Az át­lag­nál fi­a­ta­lab­bak, úgy 21 év kö­rü­li­ek, át­la­gos és an­nál kis­sé jobb anya­gi hely­zet­ben élők, át­la­gos iskolázottságúak, ám szü­le­ik, kü­lö­nö­sen az apa az át­lag­nál ma­ga­sabb is­ko­lai vég­zett­sé­gű. E cso­port fi­a­tal­ja­i­nak tár­sa­dal­mi hát­te­re tö­ké­le­te­sen ki­me­rí­ti a Zinnecker-féle kö­zép­osz­tály kul­tu­rá­lis osz­tály­frak­ci­ó­já­nak a le­írá­sát, akik a leg­fon­to­sabb­nak a to­vább­ta­nu­lást tart­ják, mint az is­ko­lai bi­zo­nyít­vá­nyok, te­hát az in­téz­mé­nye­sí­tett kul­tu­rá­lis tő­ke meg­szer­zé­sé­nek jö­vő­stra­té­gi­á­ját, amely se­gít­sé­gé­vel szü­le­ik tár­sa­dal­mi ré­te­gé­be be tud­nak in­teg­rá­lód­ni.

Mun­ka­hely, el­he­lyez­ke­dés, meg­fe­le­lő (jó, jobb) mun­ka­hely, szak­mai si­ke­rek:
Az át­lag­nál kis­sé fi­a­ta­labb, 23 és fél év kö­rü­li­ek, ma­gya­rok ál­tal ki­sebb arány­ban la­kott (át­lag­ban 35%-ban ma­gyar­lak­ta) te­le­pü­lé­se­ken él­nek, gyen­ge anya­gi hely­ze­tű, át­la­gos is­ko­lai vég­zett­sé­gű fi­a­ta­lok, akik­nek szü­lei az át­lag­nál ala­cso­nyabb is­ko­lai vég­zett­sé­gű­ek. Az al­só ré­te­gek if­jú­sá­gá­nak az 1980-as évek­ben Nyu­ga­ton is meg­fi­gyelt, ti­pi­kus stra­té­gi­á­ja, ami az is­ko­lai if­jú­sá­gi kor­szak az át­lag­hoz ké­pest ko­ráb­bi le­zá­rá­sa után a mun­ka­erő­pi­ac­ra va­ló be­ke­rü­lést tű­zik ki cél­nak (lásd Zin­ne­ker 1993a:11–12).

Kül­föl­di mun­ka­vál­la­lás (be­le­ért­ve a ma­gyar­or­szá­git is):
Az át­lag­nál kis­sé fi­a­ta­labb, 23 és fél év kö­rü­li in­kább fi­úk (60%), át­la­go­san a leg­gyen­gébb anya­gi hely­ze­tűek, az át­lag­nál ala­cso­nyabb is­ko­lai vég­zett­sé­gű­ek, akik­nek a szü­lei a leg­ala­cso­nyabb szin­tű is­ko­lai vég­zett­ség­gel ren­del­kez­nek az ös­­szes pro­fil kö­zül.

Önál­ló élet­vi­tel:
Át­la­gos ko­rú, át­la­go­san az egyik leg­jobb anya­gi hely­ze­tű, a leg­ma­ga­sabb iskolázottságú, az át­la­gos­nál kis­sé ma­ga­sabb is­ko­lai vég­zett­sé­gű szü­lők. Az elit egyik cso­port­já­nak a gyer­me­ke­i­nek stra­té­gi­á­ját je­lö­li, akik az „önál­ló élet­vi­tel” ál­tal olyan jö­ve­del­met sze­ret­né­nek meg­va­ló­sí­ta­ni, amel­­lyel a szü­lői hát­tér­től füg­get­le­ned­ni tud­nak, be­le­ért­ve, a la­kást, au­tót, uta­zá­si, szó­ra­ko­zá­si le­he­tő­sé­ge­ket is.

Au­tó, új au­tó, uta­zás:
Az át­lag­nál va­la­mi­vel fi­a­ta­labb és jobb anya­gi hely­zet­tel ren­del­ke­ző csa­lád­ból szár­ma­zó, át­la­gos isko­lá­zot­tsá­gú és szü­lői isko­lá­zot­tsá­gú fi­a­ta­lok.
A töb­bi ma­gyar­lak­ta ré­gió sa­já­tos­sá­gai, a fen­ti jö­vő­ter­ve­ket vá­lasz­tó pro­fi­lok­tól va­ló el­té­ré­sei a kö­vet­ke­zők:
A Szé­kely­föl­dön ér­te­lem­sze­rű­en a ma­gya­rok ará­nya sze­rint nin­cse­nek szig­ni­fi­káns el­té­ré­sek, hi­szen a ré­gi­ó­ban a ma­gya­rok ará­nya 80–90% kö­zött mo­zog. A mun­ka­hely, jobb mun­ka­hely meg­szer­zé­sé­re fi­a­ta­labb kor­ban gon­dol­nak, mint Bel­ső-Er­dély­ben. A kül­föl­di mun­ka­vál­la­lást vá­lasz­tók át­la­gos is­ko­lai vég­zett­sé­gű­ek, és a szü­le­ik is azok, de ab­szo­lút mér­cé­vel mér­ve ugyan­olyan vég­zett­sé­gű­ek, mint a bel­ső-er­dé­lyi­ek, csu­pán­csak Szé­kely­föl­dön az át­la­gos is­ko­lá­zott­sá­gi szint ala­cso­nyabb az Er­dély töb­bi ré­szén élő ma­gyar fi­a­ta­lo­ké­nál. Az önál­ló élet­vi­telt nem csu­pán a leg­jobb anya­gi hely­ze­tű és isko­lá­zot­tsá­gú fi­a­ta­lok vá­laszt­ják, ám ha­tá­ro­zot­tan a vá­ro­sok­ban élő fi­a­ta­lok op­ci­ó­ja ez. Az au­tót, uta­zást a leg­ala­cso­nyabb is­ko­lai vég­zett­sé­gű szü­lők gyer­me­kei vá­lasz­tot­ták.
A Fel­vi­dé­ken a ma­gyar fi­a­ta­lok kö­ré­ben a te­le­pü­lés la­kos­sá­gá­nak lé­lek­szá­ma nem szig­ni­fi­káns a jö­vő­ter­vek vá­lasz­tá­sát il­le­tő­en. A vál­lal­ko­zást ter­ve­zők az ál­tag­nál fi­a­ta­lab­bak, és bár in­kább fi­úk, ará­nyuk 65%, te­hát ki­egyen­sú­lyo­zot­tabb, mint Er­dély­ben. A csa­lád­ala­pí­tást, gyer­mek­vál­la­lást meg­je­lö­lők 70%-ban nők, át­la­gos vagy annál ros­­szabb anya­gi hely­ze­tű­ek. To­vább­ta­nul­ni az át­la­go­san leg­jobb anya­gi hely­zet­ben le­vő fi­a­ta­lok sze­ret­né­nek, kül­föl­di mun­ka­vál­la­lás­ra pe­dig az át­lag­nál kis­sé ma­ga­sabb isko­lá­zot­tsá­gú és át­la­gos anya­gi hely­ze­tű fi­a­ta­lok sze­ret­né­nek. A ki­ván­dor­lás in­kább a kö­zép­osz­tá­lyi fi­a­ta­lok jö­vő­stra­té­gi­á­já­nak ré­sze, és nem a leg­hát­rá­nyo­sabb hely­ze­tű­ek me­ne­kü­lé­si stra­té­gi­á­ja, mint Er­dély­ben meg­fi­gyel­het­tük. Az önál­ló élet­vi­tel nem an­­nyi­ra az elit, ha­nem az át­lag­nál csak kis­sé jobb anya­gi hely­ze­tű fi­a­ta­lok jö­vő­ter­ve. Au­tó­vá­sár­lás­ra, uta­zás­ra az át­lag­nál idő­sebb ko­rú, ám sze­gé­nyebb fi­a­tal fi­úk gon­dol­nak.
A vaj­da­sá­gi ma­gyar fi­a­ta­lok jö­vő­ter­ve­i­nek meg­vá­lasz­tá­sá­ban a te­le­pü­lés mé­re­te és a ma­gya­rok ará­nya a te­le­pü­lé­sen nem szig­ni­fi­káns. Az anya­gi hely­zet a sze­mély­gép­ko­csi ko­rá­val és már­ká­já­val súly­zott ér­té­kei sze­rint mért kü­lönb­sé­gek csak eny­hén szig­ni­fi­kán­sak (95%-os szig­ni­fi­kan­cia szin­ten), vé­le­mé­nyünk sze­rint azért, mert az utób­bi évek Szer­bi­á­já­ban meg­rom­lott élet­szín­vo­nal és gaz­da­sá­gi hely­zet fel­tét­elei kö­zött má­ra ki­ala­kult anya­gi és jö­ve­del­mi kü­lönb­sé­gek nem tük­rö­ződ­nek meg­fe­le­lő­en a hos­­szabb ide­je fel­hal­moz­ha­tó tar­tós hasz­ná­la­ti cik­kek és va­gyon­tár­gyak szá­má­ban, te­hát nem an­­nyi­ra a mai, ha­nem egy ré­geb­bi ré­teg­ző­dést tük­röz­nek. A vál­lal­koz­ni szán­dé­ko­zó fi­a­ta­lok át­la­gos is­ko­lai vég­zett­sé­gű­ek, ezt a célt Bel­ső-Er­dély­ben át­la­go­san va­la­mi­vel ma­ga­sabb is­ko­lá­zott­ság­gal ren­del­ke­zők vá­lasz­tot­ták. To­vább­ta­nul­ni az át­la­gos és an­nál né­mi­képp ala­cso­nyabb anya­gi hely­zet­ben élők sze­ret­né­nek, ám e csa­lá­dok mai jö­ve­del­mi vi­szo­nyai le­het­nek át­lag fe­let­ti­ek is. A töb­bi sa­já­tos­sá­gok is az anya­gi hely­zet­tel kap­cso­la­to­sak, ám mi­vel ez Szer­bia ese­té­ben, mint je­lez­tük, ez­zel a mé­ré­si mód­dal nem tel­je­sen a mai ál­la­po­to­kat mu­tat­ják, nincs ér­tel­me to­vább rész­le­tez­ni.

A ta­nu­ló fi­a­ta­lok jö­vő­ter­vei és a tár­sa­dal­mi hát­tér

A ta­nu­ló fi­a­ta­lok jö­vő­ter­ve­i­ket te­kint­ve vi­szony­lag ho­mo­gé­nebb­nek tűn­nek a tár­sa­dal­mi hát­tér­vál­to­zók sze­rint. Az el­té­ré­sek alap­ve­tő­en az élet­kor­tól és az is­ko­lá­zott­ság­tól függ­nek, ki­sebb mér­ték­ben az anya­gi hely­zet­től. A fi­a­ta­lab­bak (20 év alat­ti­ak) kö­ré­ben a jobb anya­gi hely­zet­ben le­vők in­kább a to­vább­ta­nu­lást, a sze­gé­nyeb­bek pe­dig in­kább a kül­föl­di mun­ka­vál­la­lást vá­lasz­ta­nák a bel­ső-er­dé­lyi­ek kö­ré­ben. Más ré­gi­ók­ban van­nak né­mi el­té­ré­sek, ám a jö­vő­ter­vek rész­le­tes tár­gya­lá­sát in­kább a ta­nul­má­nya­i­kat be­fe­je­zet­tek kö­ré­ben tar­tot­tuk ér­de­mes­nek, mi­vel ná­luk a tár­sa­dal­mi ha­tá­sok komp­le­xeb­ben ér­vé­nye­sül­nek.
Ho­gyan íté­lik meg a fi­a­ta­lok a sze­mé­lyes élet­ter­vek meg­va­ló­su­lá­si esé­lyét? Bel­ső-Er­dély­ben a leg­na­gyobb esé­lyt a csa­lád­ala­pí­tás­ra, gyer­mek­vál­la­lás­ra vo­nat­ko­zó ter­vek­nek tu­laj­do­ní­tot­tak, sor­rend­ben a vál­lal­ko­zás in­dí­tá­sát ter­ve­zők kö­vet­kez­nek, leg­in­kább pes­­szi­mis­ták pe­dig a la­kás­vá­sár­lást, a mun­ka­hely­szer­zést és az önál­ló élet­vi­telt ter­ve­zők. Ám az el­té­ré­sek, bár szig­ni­fi­kán­sak, nem na­gyok. A szé­kely­föl­di, a fel­vi­dé­ki, a vaj­da­sá­gi és a kár­pát­al­jai ma­gyar fi­a­ta­lok is ha­son­ló­an lát­ják jö­vő­ter­ve­ik meg­va­ló­su­lá­si esé­lyét, ám az­zal a kü­lönb­ség­gel, hogy a to­vább­ta­nul­ni ter­ve­zők is az op­ti­mis­táb­bak él­vo­na­lá­hoz tar­toz­nak. Az er­dé­lyi ro­mán, a fel­vi­dé­ki mind­két nem­ze­ti­ség­hez tar­to­zó, va­la­mint a kár­pát­al­jai ma­gyar fi­a­ta­lok kö­ré­ben a kül­föld­ön mun­kát vál­lal­ni szán­dé­ko­zók is a bi­za­ko­dók él­vo­na­lá­hoz tar­toz­nak. A kár­pát­uk­rán fi­a­ta­lok vi­szont ép­pen hogy a pes­­szi­mis­ta jö­vő­ter­vek kö­zé so­rol­ják a kül­föl­di mun­ka­vál­la­lást, ami ért­he­tő az EU 2001. évi Uk­raj­nát érin­tő bő­ví­té­si és ví­zum­pers­pek­tí­vái kon­tex­tu­sá­ban.

7. táb­lá­zat. Ho­gyan íté­li meg ál­ta­lá­ban sze­mé­lyes élet­ter­ve­i­nek meg­va­ló­su­lá­si esé­lyét? (Ma­gyar almin­ták vá­la­sza­i­nak át­lag­ér­té­kei)
Microsoft Word - veres-tab7.doc
8. táb­lá­zat. Ho­gyan íté­li meg ál­ta­lá­ban sze­mé­lyes élet­ter­ve­i­nek meg­va­ló­su­lá­si esé­lyét? (Több­sé­gi almin­ták vá­la­sza­i­nak át­lag­ér­té­kei)
Microsoft Word - veres-tab8.doc
Élet­ese­mé­nyek be­kö­vet­ke­zé­se és az if­jú­sá­gi élet­sza­kasz

A jö­vő­ter­ve­zés pri­o­ri­tá­sa­i­nak fel­tér­ké­pe­zé­se után rá­té­rünk a fi­a­ta­lok élet­ese­mé­nye­i­nek ta­nul­má­nyo­zá­sá­ra. A gyer­mek­kor­ból a fel­nőtt­kor­ba va­ló át­me­ne­tet több élet­ese­mény meg­élé­se töl­ti ki. Ezek az élet­ese­mé­nyek a fi­a­ta­lok önál­ló­so­dá­sá­nak fá­zi­sa­i­hoz, a de­mog­rá­fi­ai élet­ese­mé­nyek be­kö­vet­ke­zé­sé­hez kap­cso­lód­nak tág ér­te­lem­ben, mint a pár­kap­cso­la­tok lé­te­sí­té­se, az el­ső sze­re­lem, az el­ső sze­xu­á­lis ta­pasz­ta­lat, az (el­ső) há­zas­ság­kö­tés vagy az együtt­élés el­kez­dé­se egy sta­bil part­ner­rel, az el­ső gyer­mek vál­la­lá­sa stb.
Mind­ezek az élet­ese­mé­nyek a 15–29 éves élet­sza­kasz ide­jén kö­vet­kez­nek be a leg­több eset­ben. Azt, hogy a fi­a­ta­lok hány éves ko­ruk­ban élik meg eze­ket az ese­mé­nye­ket az if­jú­sá­gi kor­szak­vál­tás komp­le­xebb té­ma­kö­ré­be il­leszt­het­jük. Az if­jú­sá­gi élet­sza­kasz Nyugat-Euróbában az utób­bi ne­gyed­szá­zad­ban lé­nye­ge­sen meg­hosz­­szab­bo­dott, amely­nek több ös­­sze­te­vő­je van, ezek kö­zül az elem­zők ki­eme­lik az is­ko­lai if­jú­sá­gi kor­szak meg­hos­­szab­bo­dá­sát, a tár­sa­dal­mi rep­ro­duk­ció meg­vál­to­zá­sát, il­let­ve az is­ko­lai tu­dás fel­ér­té­ke­lő­dé­sét. A fi­a­ta­lo­kat köz­vet­le­nül el­len­őr­ző in­téz­mé­nye­ket (csa­lád, mun­ka­hely) a köz­ve­tett el­len­őr­ző in­téz­mé­nyek vált­ják fel, mint a mé­di­a, a fo­gyasz­tói ipar vagy leg­alább is a hang­súly­ok át­te­vőd­nek. (lásd Gá­bor 1996:13).
Egy má­sik fon­tos ös­­sze­te­vő­je a kor­szak­vál­tás­nak az el­ső há­zas­ság­kö­té­si élet­kor meg­hos­­szab­bo­dá­sa és a szü­lők élet­ko­ra az el­ső gyer­mek vál­la­lá­sa­kor. A né­pes­ség­tu­do­má­nyi szak­iro­da­lom­ban D. J. van de Kaa ne­vé­hez fű­ző­dő má­so­dik de­mog­rá­fi­ai át­me­net név­en fog­lal­ják ös­­sze eze­ket a vál­to­zá­so­kat, ame­lyek­nek a lé­nye­ge a kö­vet­ke­ző: 1. a há­zas­ság „arany­ko­rát” az „együtt­élés haj­na­la” vált­ja fel; 2. a gyer­mek­köz­pon­tú csa­lád­mo­dell át­ala­kul, és a köz­pont­ba ma­ga a pár­kap­cso­lat ke­rül; 3. a meg­elő­ző fo­gam­zás­gát­lás he­lyét az ön­meg­va­ló­sí­tó fo­gam­zás­gát­lás ve­szi át; 4. az egy­sé­ges csa­lád­mo­dell plu­ra­li­zá­ló­dik, több csa­lád­mo­dell él együtt el­fo­ga­dot­tan a tár­sa­da­lom­ban. Az át­ala­ku­lá­si fo­lya­mat kez­de­tét Nyu­gat-Eu­ró­pá­ban át­la­go­san 1965-re te­het­jük (Van de Kaa, 1987).
Ezek a vál­to­zá­sok ki­hat­nak a há­zas­ság­kö­tés­sel, gyer­mek­vál­la­lás­sal és a sze­xu­á­lis élet­tel kap­cso­la­tos ér­té­kek át­ala­ku­lá­sá­ra. Van de Kaa ös­­sze­füg­gés­be hoz­za az át­ala­ku­lást az Ingle­hardt ál­tal meg­ha­tá­ro­zott ma­te­ri­á­lis ér­té­kek­ről a posztma­te­ri­á­lis ér­té­kek­re va­ló át­té­rés­sel is. A ter­mé­keny­sé­gi rá­ták a he­lyet­te­sí­té­si ér­ték alá sülyednek, a fi­a­ta­lok (el­ső) há­zas­ság­kö­té­si élet­ko­ra ké­sőbb­re te­vő­dik, a sze­xu­á­lis kap­cso­la­tok el­fo­ga­dott mó­don nem el­ső­sor­ban a gyer­mek­nem­zés­re kor­lá­to­zód­nak, ha­nem in­kább az ön­meg­va­ló­sí­tás, a pár­köz­pon­tú­ság meg­élé­sét szol­gál­ják. Az el­ső sze­xu­á­lis él­mé­nyek vi­szont egy­re fi­a­ta­labb kor­ra te­vőd­nek át, mi­köz­ben az el­ső gyer­mek vál­la­lá­sá­nak élet­ko­ra mind­két nem ese­té­ben ké­sőbb­re, a 30 éves kor irá­nyá­ba to­lód­nak ki (a két nem kö­zöt­ti el­té­rés fenn­ma­rad). Meg­nö­ve­ke­dik a há­zas­sá­gon kí­vü­li gyer­mek­vál­la­lás, és az együtt­élé­sek a há­zas­ság­kö­tés he­lyet­te­sí­tő in­téz­mé­nye­i­vé vál­nak. Ám ezek a fo­lya­ma­tok a kü­lön­bö­ző eu­ró­pai or­szá­gok­ban nem egy­szer­re és kü­lön­bö­ző in­ten­zi­tás­sal men­tek vég­be. Ke­let-Kö­zép-Eu­ró­pá­ban pe­dig a kom­mu­nis­ta dik­ta­tú­rák kor­sze­rűt­len szem­lé­le­tű né­pes­ség­po­li­ti­ká­ja nem tá­mo­gat­ta ezek­nek a fo­lya­ma­tok­nak a ki­bon­ta­ko­zá­sát. Emel­lett a csa­lád­ter­ve­zés hát­te­ré­ben olyan tár­sa­dal­mi vál­to­zá­sok áll­nak, ame­lyek túl­nyo­mó­an a ke­le­ti blokk or­szá­ga­i­ban csak 1990 után ér­vé­nye­sül­tek erő­tel­jes­eb­ben, mint az ok­ta­tás tö­me­ge­se­dé­se, a kor­sze­rű csa­lád­ter­ve­zé­si kul­tú­ra meg­is­me­ré­se és in­te­ri­o­ri­zá­lá­sa, a posztma­te­ri­á­lis ér­ték­rend do­mi­náns­sá vá­lá­sa stb. 1990-től kezd­ve a leg­több ke­let-kö­zép-eu­ró­pai or­szág­ban a csa­lád­hoz kap­cso­ló­dó de­mog­rá­fi­ai ese­mé­nyek gyor­san kezd­tek vál­toz­ni. Kü­lö­nö­sen a ter­mé­keny­ség kez­dett el csök­ken­ni, és ez gyor­sab­ban tör­tént, mint az 1970-es évek Nyu­gat-Eu­ró­pá­já­ban. Emel­lett az el­ső há­zas­ság­kö­té­si kor és az el­ső gyer­mek vál­la­lá­sa is ké­sőbb­re to­ló­dott: 1970 és 1984 kö­zött a nők élet­ko­ra az el­ső há­zas­ság­kö­tés­kor Svéd­or­szág­ban 27,3, NSZK-ban 24,4, Fran­cia­or­szág­ban 23,9 év, míg Cseh­szlo­vá­ki­á­ban 21,1, és a töb­bi ke­le­ti or­szág­ban is 21–22 év kö­zött moz­gott. Ha­son­ló el­té­ré­sek vol­tak a nők át­lag­élet­ko­rá­ban az el­ső gyer­mek szü­le­té­se­kor. J. Rych­ta­ri­ko­va ele­mez­te, hogy a má­so­dik de­mog­rá­fi­ai át­me­net el­mé­le­te meny­­nyi­re te­kint­he­tő uni­ver­zá­lis­nak, il­let­ve hol le­het meg­húz­ni a vo­na­lat az át­me­net és a vál­ság kö­zött az 1990-es évek kö­zép-eu­ró­pai poszt­kom­mu­nis­ta or­szá­ga­i­ban. Kö­vet­kez­te­té­se sze­rint a vál­to­zá­sok in­kább utal­nak krí­zis­ma­ga­tar­tás­ra, mint tu­da­tos (érték)választásra (Rychtarikova 2001). Az ed­di­gi ku­ta­tá­sa­im alap­ján csak rész­ben ér­tek egyet e kö­vet­kez­te­tés­sel, mi­sze­rint a vál­to­zás­ban az ér­ték­vá­lasz­tá­sok na­gyobb sze­re­pet ját­sza­nak ös­­szes­sé­gé­ben, mint a gaz­da­sá­gi át­me­net költ­sé­gei okoz­ta vál­ság (Ve­res 2003a).
A Mo­za­ik 2001 ku­ta­tás if­jú­sá­gi almin­tái jó al­kal­mat ad­nak ar­ra, hogy a fen­ti élet­ese­mé­nyek be­kö­vet­ke­zé­sé­nek át­la­gos ko­rát meg­vizs­gál­juk több or­szág ma­gyar és több­sé­gi fi­a­tal­jai kö­ré­ben. Az élet­ese­mé­nyek ter­ve­zé­sé­nek idő­pont­ja és sor­rend­je a mö­göt­tük meg­hú­zó­dó ér­té­kek fel­tá­rá­sá­ra is le­he­tő­sé­get ad. Ám a fi­a­ta­lok kü­lön­bö­ző kor­évek­hez tar­toz­nak, ezért egye­sek kö­ré­ben az ese­mé­nyek jó ré­sze be­kö­vet­ke­zett, má­sok kö­ré­ben ez­után kö­vet­ke­zik. Ezért a min­tá­in­kat kü­lön kel­lett vá­lasz­ta­nunk asze­rint, hogy az egyes élet­ese­mé­nyek be­kö­vet­kez­tek-e vagy sem. A fi­a­ta­lok egy ré­sze azt vá­la­szol­ta, hogy ve­le „so­ha” nem fog meg­tör­tén­ni egy élet­ese­mény. Sze­xu­á­lis ta­pasz­ta­la­tok­kal leg­na­gyobb arány­ban a fel­vi­dé­ki ma­gya­rok ren­del­kez­nek (90%), a kár­pát­al­ja­i­ak kö­ré­ben a ré­gi­ók kö­zül a leg­ke­ve­seb­ben van­nak (76–77%). Az ál­lan­dó part­ner­rel va­ló együtt­élés le­he­tő­sé­gét ugyan­csak leg­töb­ben a kár­pát­al­ja­i­ak kö­zül uta­sít­ják vis­­sza (13, il­let­ve 8 %-ban), a vaj­da­sá­gi­ak kö­ré­ben pe­dig a leg­ke­vés­bé (1–2%). A há­zas­ság­kö­tés el­vi el­uta­sí­tá­sá­ban a ré­gi­ók kö­zött, bár ki­csik a kü­lönb­sé­gek, ugyan­csak a kár­pát­al­ja­i­ak van­nak a leg­ke­ve­seb­ben, 1 % kö­rül, míg a Fel­vi­dé­ken ezek ará­nya 5%, a töb­bi ma­gyar fi­a­ta­lok kö­ré­ben 2–3%, a több­sé­gi ro­mán és szerb fi­a­ta­lok­nál 1–2% kö­rül mo­zog.
A már há­zas­sá­got kö­töt­tek, il­let­ve gyer­mek­kel ren­del­ke­zők ará­nya ugyan­csak Kár­pát­al­ján a leg­na­gyobb (45, il­let­ve 39%) de a fel­vi­dé­ki­ek is elég kö­zel ál­la­nak hoz­zá­juk. Eb­ből a szem­pont­ból a vaj­da­sá­gi­ak kö­ré­ben kö­töt­tek a leg­ke­ve­seb­ben há­zas­sá­got (31%), il­let­ve vál­lal­tak gyer­me­ket (26%). Mind­ezek a kü­lönb­sé­gek két ten­den­cia ér­vé­nye­sü­lé­sét mu­tat­ják: egy­részt az if­jú­sá­gi kor­szak­vál­tás, il­let­ve a má­so­dik de­mog­rá­fi­ai át­me­nettel já­ró át­ala­ku­lá­sok kö­zöt­ti nem túl nagy, de azért ér­zé­kel­he­tő kü­lönb­sé­gek van­nak az egyes or­szá­gok kö­zött. A leg­elő­re­ha­la­dot­tab­bak az át­ala­ku­lás­ban a fel­vi­dé­ki­ek, őket kö­ve­tik a vaj­da­sá­gi­ak és az er­dé­lyi­ek. A szé­kely­föl­di ma­gya­rok jól el­kü­lö­nül­nek a bel­ső-er­dé­lyi ma­gya­rok­tól, de még az er­dé­lyi ro­má­nok­tól is, és a kár­pát­al­ja­i­ak­hoz kö­ze­led­nek a csa­lád­ter­ve­zés­hez kap­cso­ló­dó élet­ese­mé­nye­ket il­le­tő­en. Ki­vé­tel a sze­xu­á­lis élet­hez va­ló vi­szo­nyu­lás, amely­ben in­kább a töb­bi er­dé­lyi­hez, és nem an­­nyi­ra a kár­pát­al­ja­i­ak­hoz ha­son­lít­ha­tók. A kér­dés­fel­ve­tés­re pon­to­sabb vá­laszt ad­ha­tunk, ha meg­vizs­gál­juk, hogy ezek az élet­ese­mé­nyek hány éves kor­ban kö­vet­kez­tek be, il­let­ve mi­kor­ra ter­ve­zik őket.
Azok kö­ré­ben, akik már át­es­tek a fen­ti élet­ese­mé­nye­ken, ré­gi­ón­ként leg­több egy éves el­té­ré­sek fi­gyel­he­tők meg át­la­go­san az ese­tek több­sé­gé­ben. Az önál­ló szó­ra­ko­zás 15 éves kor­tól (vaj­da­sá­gi szláv) 16,3 éves át­lag­élet­kor (uk­rán) kö­rül kez­dő­dik el. Elő­ször na­gyon sze­rel­me­sek át­lag­ban 16 éves ko­ruk után lesz­nek a fi­a­ta­lok, a ré­gi­ók kö­zöt­ti kü­lönb­sé­gek bár szig­ni­fi­kán­sak, igen ki­csik, egy éven alu­li­ak át­lag­ban. Az el­ső sze­xu­á­lis ta­pasz­ta­la­tok­ban leg­ko­ráb­ban a vaj­da­sá­gi (16,8) és a fel­vi­dé­ki ma­gyar fi­a­ta­lok (17) ré­sze­sül­tek, leg­ké­sőbb, kö­zel egy év­vel ké­sőbb az er­dé­lyi ma­gyar fi­a­ta­lok (17,8). A nem­ze­ti­sé­gi kü­lönb­sé­gek ré­gi­ó­kon be­lül nem szig­ni­fi­kán­sak. Elő­ször ko­moly pár­kap­cso­la­tot (barátot/ ba­rát­nőt) a vaj­da­sá­gi szerb (szláv) fi­a­ta­lok lé­te­sí­tet­tek a leg­ko­ráb­ban, át­lag­ban 14 és fél éves kor­ban, ám ez mes­­sze meg­elő­zi az ös­­szes töb­bi ré­gió fi­a­tal­ja­it, ezért azt te­kint­jük irány­adó­nak, hogy ez az élet­ese­mény a Kár­pát-me­den­ce Ma­gyar­or­szá­gon kí­vü­li ré­sze­in in­kább 17 éves kor után kö­vet­ke­zik be, leg­ko­ráb­ban a Dél­vi­dé­ken, leg­ké­sőbb a Fel­vi­dé­ken és Er­dély­ben. Ál­lan­dó part­ner­rel va­ló együtt­élés 20,5–22 éves kor kö­zött kez­dő­dik át­la­go­san mind­egyik ré­gi­ó­ban, a kis, de szig­ni­fi­káns ré­gi­ón­kén­ti el­té­ré­se­ket az aláb­bi táb­lá­zat­ból ol­vas­hat­juk ki. Az el­ső há­zas­ság­kö­té­si kor Kár­pát­al­ján 21 év kö­rül, a Vaj­da­ság­ban, a bel­ső-er­dé­lyi ma­gyar és a fel­vi­dé­ki szlo­vák fi­a­ta­lok­nál 22 év kö­rül van át­lag­ban, más­hol 21–22 év kö­zött mo­zog. A ré­gi­ók kö­zöt­ti el­té­ré­sek nyil­ván­va­ló­vá te­szik azo­kat a ré­gi­ók kö­zöt­ti kü­lönb­sé­ge­ket a tár­sa­dal­mi és ér­ték­rend­be­li vál­to­zá­sok fá­zi­sa­i­ban, ame­lye­ket már az előbb je­lez­tünk: a kár­pát­al­jai fi­a­ta­lok kö­ré­ben a tra­di­ci­o­ná­lis élet­vi­tel és csa­lád­mo­dell in­kább jel­lem­ző, mint a fel­vi­dé­ken vagy a vaj­da­ság­ban, míg az er­dé­lyi almin­ták fi­a­tal­jai a ket­tő kö­zött he­lyez­ked­nek el, ese­ten­ként a tra­di­ci­o­ná­li­sabb, más­kor a poszt­mo­der­nebb fel­fo­gás­ból le­ve­zet­he­tő ma­ga­tar­tá­sok­hoz áll­nak kö­ze­lebb, ez utób­bi­hoz kü­lö­nö­sen a bel­ső-er­dé­lyi ma­gya­rok, aki je­len­tős rész­ben nagy és kö­ze­pes vá­ro­sok­ban él­nek és ma­ga­sabb isko­lá­zot­tsá­gú szü­lői hát­tér­rel ren­del­kez­nek.

9. táb­lá­zat. A pár­kap­cso­la­tok fej­lő­dé­sé­hez kap­cso­ló­dó­an be­kö­vet­ke­zett élet­ese­mé­nyek átal­gos élet­ko­ra (Hány éves kor­ban tör­tént meg?)
Microsoft Word - veres-tab9.doc

N – ér­vé­nyes vá­la­szok szá­ma az almin­tá­ban
Az el­té­ré­sek mind leg­alább p=0,0001 szin­ten szig­ni­fi­kán­sak.
A to­váb­bi­ak­ban meg­vizs­gál­juk, hogy azo­kat az élet­ese­mé­nye­ket, ame­lyek még a fi­a­ta­lok több­sé­ge kö­ré­ben nem kö­vet­kez­tek be, mi­lyen élet­kor­ra ter­ve­zik.

10. táb­lá­zat. A fi­a­ta­lok önál­ló­so­dá­sá­nak, élet­pá­ly­á­já­nak ter­ve­zé­se. (Hány éves ko­rá­ban fog meg­tör­tén­ni?)
Microsoft Word - veres-tab10.doc

Ta­lán az is­ko­lá­ból va­ló ki­ke­rü­lés ter­ve­zett át­la­gos élet­ko­ra mint is­ko­lai if­jú­sá­gi élet­sza­kasz hos­­sza igen lé­nye­ges mu­ta­tó­ja, s leg­in­kább az mu­tat­ja if­jú­sá­gi kor­szak­vál­tás fo­lya­ma­tá­nak fá­zi­sát az egyes ré­gi­ók­ban: a kár­pát­al­jai uk­rán fi­a­ta­lok 19,2, az ot­ta­ni ma­gyar fi­a­ta­lok 21,7 éves kor­ban, a szé­ke­lyek 22 éves, a fel­vi­dé­ki­ek 22,5, míg a bel­ső-er­dé­lyi és a vaj­da­sá­gi fi­a­ta­lok 23 éves kor kö­rül vagy a fö­lött lép­nek ki át­lag­ban az is­ko­lai if­jú­sá­gi kor­szak­ból. A kü­lönb­ség a két szél­ső cso­port kö­zött igen nagy, több mint négy év, ami egy fő­is­ko­la el­vég­zé­sé­re is ele­gen­dő. A ma­gyar fi­a­ta­lok kö­zött ke­ve­sebb, két év a kü­lönb­ség. Azt mond­hat­juk, hogy az ok­ta­tás ex­pan­zi­ó­ja az if­jú­sá­gi élet­for­ma át­ala­kí­tá­sá­ban a Vaj­da­ság­ban és Er­dély­ben a leg­je­len­tő­sebb, Kár­pát­al­ján pe­dig a leg­gyen­gébb, ám az ot­ta­ni ma­gyar fi­a­ta­lok a kul­tu­rá­lis ha­tá­sok kö­vet­kez­té­ben jó két év­vel to­vább ter­vez­nek ta­nul­ni át­la­go­san a több­sé­gi tár­sa­ik­nál, ami kö­zép­tá­von jobb mun­ka­er­őpi­a­ci po­zí­ci­ó­kat je­lent­het szá­muk­ra (ám nem min­den eset­ben a szü­lő­föld­jü­kön). Az el­ső szak­mai vég­zett­sé­get mind­egyik ré­gi­ó­ban 22–23 éves kor kö­zött sze­ret­nék meg­sze­rez­ni a fi­a­ta­lok. A szü­lői csa­lád­tól va­ló anya­gi önál­ló­so­dás, il­let­ve a tel­jes ál­lás­ban va­ló mun­ka­vég­zés idő­zí­té­se ugyan­csak elég ha­son­ló mind­egyik ré­gi­ó­ban, ezt át­lag­ban a 24 éves kor kö­rül ter­ve­zik.
A fi­a­ta­lok csa­lád­ter­ve­zés­re vo­nat­ko­zó el­kép­ze­lé­sei ne­men­ként szig­ni­fi­kán­san kü­lön­böz­nek.

Ál­ta­lá­ban a fi­úk több mint egy év­vel ké­sőbb vál­lal­koz­ná­nak ál­lan­dó part­ner­rel va­ló együtt­élés­re, há­zas­ság­kö­tés­re vagy gye­rek­vál­la­lás­ra, mint a lá­nyok. Az együtt­élés el­kez­dé­sé­re vár­ha­tó­an a kár­pát­al­jai lá­nyok vál­lal­koz­nak a leg­ko­ráb­ban, át­la­go­san 22,9 éve­sen az uk­rán, il­let­ve 23,4 éve­sen a ma­gyar lá­nyok. Er­dély­ben 24 éves kor kö­rül, a Vaj­da­ság­ban 25 éves kor kö­rül kez­de­nék el az együtt­élést a lá­nyok, a fi­úk min­den­hol egy, egy és fél év­vel ké­sőbb vál­lal­koz­ná­nak er­re. A há­zas­ság­kö­tés­re át­la­go­san még ké­sőbb vál­lal­koz­ná­nak a fi­a­ta­lok, ám a kár­pát­al­jai ma­gyar lá­nyok 23,4 éves kor­ban már vál­lal­koz­ná­nak, a töb­bi ré­gi­ó­ban ez 25 éves kor után­ra ter­ve­zett, a szlo­vák lá­nyok azok, akik a leg­ké­sőbb­re, 27 év után­ra ki­tol­nák a férj­hez­me­ne­telt. A fi­úk min­den­hol 27 éves kor kö­rül vagy az után ter­ve­zik a há­zas­ság­kö­tést, ki­vé­ve az uk­rán fi­ú­kat, akik át­lag­ban már 25,4 éves kor­ban haj­lan­dók. A tra­di­ci­o­ná­li­sabb ré­gi­ók­ban, mint Kár­pát­al­ja, még há­rom év is le­het a fi­úk és a lá­nyok kö­zöt­ti ál­ta­gos el­té­rés a há­zas­ság­kö­tés vár­ha­tó élet­ko­ra kö­zött, míg a „mo­der­nebb” gon­dol­ko­zá­sú, nagy arány­ban a fő­vá­ros­ban (Po­zsony­ban) élő szlo­vák fi­a­ta­lok kö­zött még fél éves el­té­rés sincs. Az el­ső gyer­mek vál­la­lá­sa a lá­nyok kö­ré­ben 26, a fi­úk­nál 27 éves kor után vár­ha­tó, min­den ré­gi­ó­ban az át­lag­ér­té­kek a vár­ha­tó há­zas­ság­kö­té­si élet­kort kö­ve­tik, an­nál né­hány hó­nap­pal ké­sőbb­re te­he­tők.

11. táb­lá­zat. A csa­lád­ter­ve­zés élet­ese­mé­nyei, át­la­gos élet­kor­ok. (Hány éves ko­rá­ban fog meg­tör­tén­ni?)
Microsoft Word - veres-tab11.doc

A to­váb­bi­ak­ban meg­vizs­gál­tuk, hogy a fi­a­ta­lok csa­lá­di-szár­ma­zá­si hát­te­re ho­gyan be­fo­lyá­sol­ja a há­zas­ság­kö­tés és az el­ső gyer­mek vál­la­lá­sá­nak vár­ha­tó élet­ko­rát. A két vál­to­zó kö­zül csu­pán a há­zas­ság­kö­té­si kor va­ri­á­ci­ó­it vizs­gál­tuk meg a tár­sa­dal­mi hát­tér­vál­to­zók alap­ján, mert igen ha­son­ló­an vi­sel­ked­nek, erős kor­re­lá­ció van kö­zöt­tük (r=0,82). Az elem­zés ered­mé­nye­ként az aláb­bi reg­res­­szi­ós együtt­ha­tók­hoz ju­tot­tunk:
A fi­úk­kal vég­zett reg­res­­szi­ós mo­del­lek­ben ke­ve­sebb vál­to­zó ját­szik sze­re­pet, mint a lá­nyok ese­té­ben, így ered­mé­nye­i­ket nem is­mer­tet­jük kü­lön-kü­lön.
A lá­nyok ese­té­ben leg­erő­sebb ha­tá­sa az élet­kor­nak van, ez a vál­to­zó min­den ré­gi­ó­ban 0,6-nál na­gyobb Beta-együtt­ha­tó­val sze­re­pel, és po­zi­tív ér­té­kek­kel, ami ar­ra utal, hogy mi­nél idő­seb­bek a vá­la­szo­lók, an­nál ma­ga­sabb élet­kort je­löl­tek meg az el­ső há­zas­ság­kö­tés cél­já­ból. Eb­ben a for­má­ban az élet­ko­ri ha­tás mint egyé­ni té­nye­ző je­le­nik meg, hi­szen ért­he­tő­en a je­len­le­gi élet­ko­ruk­nál ala­cso­nyabb kort nem je­löl­het­nek meg a há­zas­ság­kö­tés éve­ként. Ám a vá­la­szok azt is mu­tat­ják, hogy a leg­fi­a­ta­lab­bak, a 15–19 éve­sek át­lag­ban a leg­ki­sebb el­ső há­zas­ság­kö­té­si kort je­lö­lik meg. Ám a dél-szlo­vá­ki­ai szlo­vá­kok kö­ré­ben, akik­ről tud­juk, hogy a te­le­pü­lés­szer­ke­zet­ből adó­dó­an a leg­in­kább ur­bá­nus, jó tár­sa­dal­mi hát­te­rű, ma­gas isko­lá­zot­tsá­gú cso­port, ott már ér­vé­nye­sül a 15–19 éves ko­rú­ak kö­ré­ben az if­jú­sá­gi élet­sza­kasz meg­hos­­szab­bo­dá­sá­nak a ha­tá­sa a jö­vő­ter­ve­zés­ben is: az el­ső há­zas­ság­kö­té­si kor ké­sőbb­re, 27 éves kor kö­rü­li­re va­ló ter­ve­zé­se át­la­go­san, ami a 20–24 éve­sek ter­vé­hez is kö­zel áll. Az el­ső gyer­mek vál­la­lá­sá­nak át­la­gos ter­ve­zett élet­ko­ra pe­dig csu­pán a szlo­vá­kok­nál egye­zik meg a két fi­a­ta­labb kor­osz­tály kö­ré­ben (27,3 év), ami ma­ga­sabb, mint a töb­bi almintában. Leg­kö­ze­lebb a ro­má­nok és a fel­vi­dé­ki ma­gya­rok áll­nak a szlo­vá­kok­hoz, a 15–19 éve­sek kö­ré­ben vár­ha­tó­an 26,4 éves át­lag­élet­kor­ral az el­ső gyer­mek szü­le­té­se­kor. Az is­ko­lá­zott­ság ha­tá­sa az előb­bi­nél jó­val gyen­gébb, an­nak, hogy még ta­nul­nak vagy sem igen je­len­tős a ha­tá­sa, kü­lö­nö­sen Szé­kely­föl­dön (B=0,409). A Vaj­da­ság­ban a te­le­pü­lés lé­lek­szá­ma, il­let­ve Kár­pát­al­ján a ma­gya­rok ará­nya a te­le­pü­lé­sen fejt ki né­mi ha­tást. Bel­ső-Er­dély­ben és a Fel­vi­dé­ken pe­dig az anya­gi hely­zet­nek is van ha­tá­sa a há­zas­ság­kö­té­si élet­kor­ra, va­ló­szí­nű­leg azért, mert itt a leg­na­gyobb az anya­gi-gaz­da­sá­gi dif­fe­ren­ci­á­ló­dás mér­té­ke a tár­sa­dal­mi tér­ben.

12. táb­lá­zat. Li­ne­á­ris reg­res­­szi­ós mo­dell 15–29 éves nők­re (ma­gyar alminták)
Microsoft Word - veres-tab12.doc

Füg­gő vál­to­zó: hány éves ko­rá­ban ter­ve­zi há­zas­sá­got köt­ni;
Füg­get­len vál­to­zók: élet­kor, el­vég­zett is­ko­lai osz­tá­lyok szá­ma, apa*/ anya** el­vég­zett is­ko­lai éve­i­nek szá­ma, ta­nul (1 – igen, 0 – nem), a lak­hely te­le­pü­lé­sé­nek lé­lek­szá­ma, ma­gya­rok ará­nya, anya­gi hely­zet (hasz­ná­la­ti cik­kek szá­ma sú­lyoz­va);
p – a Beta-együtt­ha­tók szig­ni­fi­kan­cia szint­je

Lát­hat­juk, hogy a tár­sa­dal­mi-szár­ma­zá­si té­nye­zők je­len­tős mér­ték­ben meg­ha­tá­roz­zák a csa­lád­ter­ve­zés idő­zí­té­sét. Az élet­kor ha­tá­sa mö­gött is fel­fe­dez­het­jük a tár­sa­dal­mi hát­tér­ha­tást, ami azon­ban nem a ré­gi­ó­kon be­lül, ha­nem a ré­gi­ók kö­zött fi­gyel­he­tő meg. Az el­ső há­zas­ság­kö­tés, il­let­ve az el­ső gyer­mek­vál­la­lás ko­ra te­kin­te­té­ben, bár lát­szó­lag ugyan­azon ré­gió et­ni­ku­mai kö­zött is el­té­ré­sek van­nak, va­ló­já­ban a 15–19 éve­sek kö­ré­ben csak a Fel­vi­dé­ken szig­ni­fi­káns a kü­lönb­ség (T-pró­bá­val p=0,001), de itt az adott ré­gió fi­a­tal­ja­i­nak te­le­pü­lé­si szer­ke­zet­be­li el­té­ré­se­i­re ve­zet­he­tők vis­­sza. Ám a több­sé­gi fi­a­ta­lok szá­má­ra ezek a ré­gi­ók az or­szág fej­let­tebb ré­szét al­kot­ják, a tel­jes or­szá­gos több­sé­gi min­ták és a ki­sebb­ség tár­sa­da­lom­szer­ke­ze­te kö­zött már ki­seb­bek len­né­nek vagy ese­ten­ként el­tűn­né­nek a kü­lönb­sé­gek. Szlo­vá­ki­á­ban Po­zsonyt a dél-szlo­vá­ki­ai szlo­vá­kok­kal kö­zö­sen vizs­gál­va el­mond­hat­juk, hogy jobb tár­sa­dal­mi hát­tér­rel ren­del­kez­nek az itt élő szlo­vák fi­a­ta­lok, mint a tel­jes Szlo­vá­kia fi­a­tal­sá­ga, a sze­gé­nyebb ke­le­ti és észa­ki vi­dé­kek­kel együtt. A tár­sa­dal­mi kon­ku­ren­cia­harc­ban azon­ban Dél- és Észak-Szlo­vá­kia nem kü­lö­nül el, hi­szen Po­zsony az egész or­szág fő­vá­ro­sa, és vi­szony­lag kis or­szág­ról van szó, kü­lö­nö­sen észa­ki-dé­li irány­ban. Ha Ma­gyar­or­szá­gon ki­vá­lasz­ta­nánk Bu­da­pes­tet egy hoz­zá kap­cso­ló­dó ki­sebb ré­gi­ó­val (Észak-Ma­gyar­or­szág vagy ilyes­mi), ak­kor eb­ben a ré­gi­ó­ban a fő­vá­ros if­jú­sá­ga akár 50%-os ará­nyt ké­pez­ne a min­tán be­lül, így az at­ti­tű­dök te­kin­te­té­ben is „mo­der­neb­bek” vagy „poszt­mo­der­neb­bek” len­né­nek a fi­a­ta­lok a csa­lád­ter­ve­zés te­kin­te­té­ben is, mint az or­szá­gos át­lag fi­a­tal­jai.

A ki­ván­dor­lás mint jö­vő­stra­té­gia

A jö­vő­ter­vek egy sa­já­tos vo­nat­ko­zá­sa, hogy a fi­a­ta­lok jö­vő­jü­ket szü­lő­föld­jü­kön vagy más­hol kép­ze­lik el. A jö­vő­ter­vek kö­zött sze­re­pelt ugyan az előb­bi rész­ben a kül­föl­di mun­ka­vál­la­lás, még­is, az ott fel­so­rolt al­ter­na­tí­vák kon­tex­tu­sá­ban, vi­szony­lag ke­ve­sen vá­lasz­tot­ták a ki­ván­dor­lást mint célt. A kül­föl­di mun­ka­vál­la­lást in­kább mint esz­közt té­te­lez­het­jük a to­váb­bi cé­lok el­éré­sé­hez, és mint kény­szer­pá­lyát azon fi­a­ta­lok szá­má­ra, akik or­szá­guk­ban nem tud­ják élet­cél­ja­i­kat meg­va­ló­sí­ta­ni az el­vá­rá­sa­ik szint­jén.
Ar­ra a kér­dés­re, hogy ter­vez-e kül­föld­ön mun­kát vál­lal­ni, a kü­lön­bö­ző ré­gi­ók­ban az aláb­bi vá­la­szo­kat ad­ták:

4. áb­ra. Ter­ve­zi-e, hogy a jö­vő­ben kül­föld­ön vál­lal mun­kát?
Microsoft Word - veres-graf4.doc

A leg­erő­sebb a kül­föl­di mun­ka­vál­la­lá­si szán­dék Er­dély­ben, és azon be­lül is az er­dé­lyi ro­má­nok, il­let­ve a bel­ső-er­dé­lyi ma­gyar fi­a­ta­lok kö­ré­ben, akik több­sé­ge ter­vez kül­föld­ön dol­goz­ni, ami el­gon­dol­kod­ta­tó. Bár a ro­má­nok­nak még erő­sebb a ki­ván­dor­lá­si szán­dé­kuk, ezek meg­va­ló­sí­tá­sá­nak le­he­tő­sé­ge na­gyobb a ma­gya­rok szá­má­ra, így a tény­le­ges ki­ván­dor­lást il­le­tő­en a mér­leg a ma­gya­rok „ja­vá­ra” bil­len el. Szé­kely­föl­dön Er­dély töb­bi ré­szé­hez vi­szo­nyít­va mér­sé­kel­tebb a kül­föl­di mun­ka­vál­la­lá­si kedv, 33%-os, ám ez az arány is ma­gas­nak szá­mít. A Fel­vi­dé­ken mind a ma­gya­rok, mind pe­dig a szlo­vá­kok kö­ré­ben a kül­föl­di mun­ka­vál­la­lá­si szán­dék ha­son­ló mér­té­kű, 35% kö­rü­li. Kár­pát­al­ján pe­dig mind­két et­ni­kum ese­té­ben 40%-os. A Vaj­da­ság­ban a leg­ki­sebb a ki­ván­dor­lá­si szán­dék, és kü­lö­nö­sen ala­csony a szer­bek kö­ré­ben, fel­te­he­tő­en mert nincs nagy re­a­li­tá­sa el­jut­ni más or­szá­gok­ba, hi­szen ők ma­gya­rul nem be­szél­nek, az EU-országokba pe­dig ví­zum­ra van szük­sé­gük.
A fi­a­ta­lok mun­ka­er­őpi­a­ci po­zí­ci­ó­ja igen je­len­tős sze­re­pet ját­szik a ki­ván­dor­lá­si szán­dé­kok ar­ti­ku­lá­lá­sá­ban. Mind­egyik ré­gi­ó­ban rend­sze­rint a ta­nu­ló fi­a­ta­lok sze­ret­né­nek na­gyobb arány­ban mun­kát vál­lal­ni kül­föld­ön.
A ki­ván­do­rol­ni szán­dé­ko­zók tár­sa­dal­mi-szár­ma­zá­si hát­te­rét Anova-teszttel ele­mez­tük, a már is­mer­te­tett men­­nyi­sé­gi vál­to­zók­kal szá­molt át­lag­ér­té­kek alap­ján.

13. táb­lá­zat. A tár­sa­dal­mi hát­tér­vál­to­zók át­lag­ér­té­kei a kül­föl­di mun­ka­vál­la­lás ter­ve­zé­se sze­rint
Microsoft Word - veres-tab13.doc

Az el­té­ré­sek szig­ni­fi­kán­sak: * p=0,05–0,01, **p=0,001, ***p=0,0001. A *-gal nem je­lölt el­té­ré­sek a ki­ván­do­rol­ni ter­ve­zők és nem ter­ve­zők át­lag­ér­té­kei kö­zött nem szig­ni­fi­kán­sak.

A ki­ván­do­rol­ni szán­dé­ko­zók tár­sa­dal­mi pro­fil­ját ré­gi­ón­ként az aláb­bi mó­don jel­le­mez­het­jük.
A ki­ván­do­rol­ni szán­dé­ko­zó bel­ső er­dé­lyi ma­gya­rok az át­lag­nál kis­sé jobb anyag hely­ze­tű, kö­ze­pes és nagy­vá­ros­ok­ban élő fi­a­ta­lok, eze­ken a te­le­pü­lé­se­ken ki­sebb arány­ban él­nek a ma­gya­rok, mint át­la­go­san (a sa­já­tos bel­ső-er­dé­lyi te­le­pü­lés­szer­ke­zet kö­vet­kez­té­ben).

Az er­dé­lyi ro­má­nok kö­ré­ben a ki­ván­do­rol­ni szán­dé­ko­zók in­kább az át­lag­nál ala­cso­nyabb is­ko­lai vég­zett­sé­gű­ek, és in­kább a ma­gya­rok ál­tal ki­sebb arány­ban la­kott te­le­pü­lé­sek­ről ván­do­rol­nak ki, akár­csak a ma­gya­rok.
Szé­kely­föld­ről azok a fi­a­ta­lok ter­vez­nek kül­föld­ön dol­goz­ni, akik ma­ga­sabb is­ko­lá­zott­sá­gi hát­te­rű csa­lád­ból jön­nek (apa el­vég­zett osz­tá­lya­i­nak át­la­ga a tel­jes át­lag­nál 0,6 év­vel ma­ga­sabb), na­gyobb arány­ban a vá­ro­sok­ból, ahol át­la­go­san va­la­mi­vel na­gyobb a ro­má­nok ará­nya, mint a fal­vak­ban (ám eb­ben a ré­gi­ó­ban e té­nye­ző­nek nincs je­len­tő­sé­ge, hi­szen a ma­gya­rok ará­nya a vá­ro­sok­ban is át­la­go­san 91%).
A Fel­vi­dék­ről azok a ma­gyar fi­a­ta­lok sze­ret­né­nek kül­föld­ön dol­goz­ni, akik­nek az ap­ja az át­la­gos­nál ma­ga­sabb is­ko­lai vég­zett­ség­gel ren­del­ke­zik, az át­lag­nál jobb anya­gi hely­ze­tű csa­lád­ból szár­maz­nak és in­kább a na­gyobb lé­lek­szá­mú te­le­pü­lé­se­ken, az­az vá­ro­sok­ban él­nek.
A szlo­vá­kok kö­zül a ma­gya­rok­hoz ha­son­ló­an azok ván­do­rol­ná­nak el in­kább, akik­nek jó csa­lá­di hát­te­re van és vá­ro­sok­ban él­nek.
A kár­pát­al­ja­i­ak kö­ré­ben min­den ré­te­get érint a ki­ván­dor­lá­si szán­dék, csu­pán az uk­rá­nok ese­té­ben szig­ni­fi­káns a te­le­pü­lés lé­lek­szá­ma sze­rin­ti el­té­rés, a na­gyobb te­le­pü­lé­sek­ről men­né­nek in­kább el. A Vaj­da­ság­ban is a ma­ga­sabb kul­tu­rá­lis hát­tér­rel ren­del­ke­ző ma­gya­rok men­né­nek el, de a töb­bi vál­to­zó sze­rin­ti el­té­ré­sek nem szig­ni­fi­kán­sak.
A vá­la­szok a ré­gi­ó­kat két cso­port­ra oszt­ják. Az egyik cso­por­tot a kár­pát­al­ja­i­ak ké­pe­zik, ahol a po­ten­ci­á­lis kül­föl­di mun­ka­vál­la­lók kö­rét nem le­het jól el­kü­lö­ní­te­ni a tár­sa­dal­mi hát­tér függ­vé­nyé­ben. A töb­bi ré­gi­ók­ban, a vaj­da­sá­gi szer­be­ket le­szá­mít­va – akik kö­zül ke­vés men­ne el – a jobb tár­sa­dal­mi hát­tér­rel ren­del­ke­zők kö­zül az át­lag­nál na­gyobb arány­ban ter­vez­nek kül­föld­ön mun­kát vál­lal­ni. En­nek az a fő oka, hogy ők azok, akik­nek az elvá­rás­szintjük ma­ga­sabb, és az ott­ho­ni élet­kö­rül­mé­nyek ezt rö­vid­tá­von nem tud­ják szá­muk­ra biz­to­sí­ta­ni.
A kül­föl­di mun­ka­vál­la­lás célor­szá­gai kö­zött a ha­tá­ron tú­li ma­gya­rok kö­ré­ben Ma­gyar­or­szág ért­he­tő okok­ból ki­emelt he­lyen van. A több­sé­gi fi­a­ta­lok kö­zül csu­pán a kár­pát­uk­rán­ok ese­té­ben ke­rül el­ső hely­re Ma­gyar­or­szág, fel­te­he­tő­en mert más or­szág­ba nem sok esé­lyük van el­jut­ni, a töb­bi or­szág­ban 10%-nál ke­ve­seb­ben sze­ret­né­nek Ma­gyar­or­szá­gon dol­goz­ni a több­sá­gi fi­a­ta­lok. A kár­pát­al­jai ma­gya­rok szin­te ki­zá­ró­lag Ma­gyar­or­szá­got je­löl­ték meg célországként, őket kö­ve­tik a szé­kely­föl­di fi­a­ta­lok, akik majd­nem 80%-ban Ma­gyar­or­szá­gon sze­ret­né­nek dol­goz­ni. őket kö­ve­tik a bel­ső-er­dé­lyi ma­gyar fi­a­ta­lok 63%-kal, a vaj­da­sá­gi ma­gya­rok 58%-kal. A fel­vi­dé­ki ma­gya­rok­nak még 30%-a sem akar Ma­gyar­or­szág­ra jön­ni. A célor­szá­gok meg­vá­lasz­tá­sa jól tük­rö­zi a kü­lön­bö­ző ré­gi­ók élet­szín­vo­na­lát: mi­nél kö­ze­lebb áll a ma­gyar­or­szá­gi­hoz, an­nál ki­sebb arány­ban sze­ret­né­nek Ma­gyar­or­szá­gon dol­goz­ni, és an­nál töb­ben je­lö­lik meg az Eu­ró­pai Uni­ót vagy más kon­ti­nenst.
A célor­szá­gok meg­vá­lasz­tá­sa nem csu­pán az ott­ho­ni élet­szín­vo­na­lat, ha­nem az ál­ta­lá­nos ver­seny­ké­pes szak­tu­dás szín­vo­na­lát is mu­tat­ja. A tár­sa­dal­mi-szár­ma­zá­si hát­tér­vál­to­zók se­gít­sé­gé­vel ki­mu­tat­ha­tó, hogy a ré­gi­ó­kon be­lül, a Vaj­da­sá­got le­szá­mít­va azok je­löl­ték meg Ma­gyar­or­szá­got mint po­ten­ci­á­lis célországot, akik az át­lag­hoz ké­pest ala­cso­nyabb isko­lá­zot­tsá­gú és sze­ré­nyebb anya­gi hely­ze­tű csa­lá­di hát­tér­rel ren­del­kez­nek. Ter­mé­sze­te­sen ezek a hát­tér­té­nye­zők ös­­sze­kap­cso­lód­nak a te­le­pü­lés­tí­pus­sal is, ugyan­is a hát­rá­nyo­sabb hely­ze­tű fi­a­ta­lok na­gyobb arány­ban él­nek a rurá­lis tér­sé­gek­ben, ahol a ma­gya­rok ará­nya na­gyobb, mint a kö­ze­pes és na­gyobb vá­ro­sok­ban. Ezek a té­nye­zők pe­dig köz­vet­ve azt is jel­zik, hogy az ide­gen­nyelv-is­me­ret hi­á­nya is hoz­zá­já­rul, hogy Ma­gyar­or­szá­got je­löl­jék meg po­ten­ci­á­lis or­szág­ként.

14. táb­lá­zat. Mely or­szág­ban ter­ve­zi (el­ső­sor­ban), hogy mun­kát vál­lal? (A ki­ván­dor­lá­si szán­dék­kal ren­del­ke­zők vá­la­szai szá­za­lék­ban)
Microsoft Word - veres-tab14.doc

Asze­rint, hogy ta­nul­nak-e még a fi­a­ta­lok nin­cse­nek szig­ni­fi­káns el­té­ré­sek a célor­szág meg­vá­lasz­tá­sá­ban. Eh­hez ha­son­ló­an az élet­mód­dal va­ló elé­ge­dett­ség­nek sincs sze­re­pe az országválasztásban.

5. áb­ra. Men­­nyi idő­re vál­lal­na mun­kát Ma­gyar­or­szá­gon?
Microsoft Word - veres-graf5.doc

Ar­ra a kér­dés­re, hogy men­­nyi idő­re sze­ret­ne mun­kát vál­lal­ni Ma­gyar­or­szá­gon, a több­sé­gük több mint egy év­re vagy hos­­szabb idő­re men­ne el a szü­lő­föld­jé­ről. A kár­pát­al­ja­i­ak és a fel­vi­dé­ki ma­gya­rok kö­zel 30%-a min­dig Ma­gyar­or­szá­gon sze­ret­ne dol­goz­ni, ám a fel­vi­dé­ki­ek ki­sebb ré­sze jön­ne Ma­gyar­or­szág­ra dol­goz­ni, így ese­tük­ben ez a tel­jes po­ten­ci­á­lis kül­föl­di mun­ka­vál­la­lók kö­rén be­lül nem je­len­tős arány. A rö­vid, fél éves vagy ke­ve­sebb idő­re mun­kát vál­la­lók ará­nya Er­dély­ben és Kár­pát­al­ján szá­mot­te­vő, ezek a sze­zon­mun­kás­ok kö­ré­ből ke­rül­nek ki.
Kö­vet­kez­te­té­sek

A Kár­pát-me­den­ce ma­gyar ki­sebb­sé­gi fi­a­tal­ja­i­nak, va­la­mint a ve­lük egy ré­gi­ó­ban élő több­sé­gi fi­a­ta­lok jö­vő­ter­ve­zé­sét egy­részt a ré­gió ál­ta­lá­nos tár­sa­dal­mi-gaz­da­sá­gi ál­la­po­ta, más­részt pe­dig a ré­gi­ón be­lü­li tár­sa­dal­mi ré­teg­hely­zet ha­tá­roz­za meg. A jobb hely­zet­ben le­vő ré­gi­ók fi­a­tal­jai kö­ré­ben – le­gye­nek azok ma­gya­rok vagy több­sé­gi­ek – meg­fi­gyel­het­jük az if­jú­sá­gi élet­sza­kasz meg­hos­­szab­bo­dá­sá­nak je­le­it, az is­ko­lai if­jú­sá­gi élet­sza­kasz meg­hos­­szab­bo­dá­sát és az ok­ta­tás ex­pan­zi­ó­ját. E vál­to­zá­sok a Van de Kaa-féle má­so­dik de­mog­rá­fi­ai át­me­net hát­te­rét ké­pe­ző posztma­te­ri­á­lis ér­ték­rend el­ter­je­dé­sét is elő­se­gí­tik. Ezek az ered­mé­nyek meg­erő­sí­tik azt a meg­ál­la­pí­tást, hogy a ke­let-kö­zép-eu­ró­pai vál­to­zá­sok a gyer­mek­vál­la­lás­ban és a csa­lád­ter­ve­zés, a há­zas­ság­kö­té­si élet­kor ki­to­ló­dá­sá­ban nem el­ső­sor­ban a rend­szer­vál­tás vesz­te­sé­ges ré­gi­ó­i­ban, ha­nem ép­pen a fej­let­tebb, nye­re­sé­ge­sebb ré­gi­ók­ban fi­gyel­he­tők meg (almintáink kö­zül leg­in­kább a dél-szlo­vá­ki­ai több­sé­gi fi­a­ta­lok­nál, akik­nek nagy ré­sze a pros­pe­rá­ló Po­zsony­ban és kör­nyé­kén él).
A ré­gi­ó­kon be­lü­li tár­sa­dal­mi-szár­ma­zá­si hát­tér is igen je­len­tő­sen ar­ti­ku­lál­ja a jö­vő­stra­té­gi­á­kat. Kü­lö­nö­sen az ur­ba­ni­zál­tabb ré­gi­ók­ban – mint Bel­ső-Er­dély, Fel­vi­dék és Vaj­da­ság – fi­gyel­he­tő je­len­tő­sebb dif­fe­ren­ci­á­ló­dás a tár­sa­dal­mi hát­tér sze­rint. A jö­vő­ter­vek­hez sa­já­tos tár­sa­dal­mi pro­fil­lal ren­del­ke­ző if­jú­sá­gi cso­por­to­kat so­rol­tunk, ame­lyek bi­zo­nyos mér­té­kig ös­­sze­csen­ge­nek a Zinnecker-féle osztá­ly­pe­ci­fi­kus ha­bi­tu­sok­kal és if­jú­sá­gi ide­o­ló­gi­ák­kal. A leg­jobb gaz­da­sá­gi és kul­tu­rá­lis hát­tér­rel ren­del­ke­ző, „elit” fi­a­ta­lok a gaz­da­sá­gi osz­tály­frak­ci­ók­ra jel­lem­ző vál­lal­ko­zói, a kul­tu­rá­lis osz­tály­frak­ci­ók, a to­vább­ta­nu­lást vagy az el­von­tabb önál­ló élet­vi­telt vá­lasz­tot­ták, ami az if­jú­sá­gi élet­sza­kasz önál­ló­so­dá­sá­nak egy ki­fe­je­ző­dé­se, és mint ilyen az if­jú­sá­gi kor­szak­vál­tás fo­lya­ma­tá­nak a ki­fe­je­ző­dé­se. Szé­kely­föl­dön és Kár­pát­al­ján e vál­to­zá­sok még gyen­géb­ben mu­tat­koz­nak, de a vá­ro­si fi­a­ta­lok kö­ré­ben meg­fi­gyel­he­tők en­nek je­lei.
A kül­föl­di mun­ka­vál­la­lá­si szán­dé­kok Er­dély­ben ki­emel­ke­dő­en ma­ga­sak, ami­nek egyik fő oka, hogy a fi­a­ta­lok je­len­tős ré­sze az ok­ta­tás ex­pan­zi­ó­ja és a csa­lád­ter­ve­zés­sel kap­cso­la­tos at­ti­tű­dök át­ala­ku­lá­sa mel­lett a kor­lá­to­zott gaz­da­sá­gi ki­lá­tá­sok kö­zött ar­ra kény­sze­rül, hogy más­hol va­ló­sít­sa meg a le­he­tő­sé­gek­hez ké­pest „ígényes” jö­vő­ter­ve­it. Ez a kény­sze­rí­tő erő min­den ré­gi­ó­ban meg­fi­gyel­he­tő, de el­té­rő mér­ték­ben, és a több­sé­gi fi­a­ta­lo­kat is a he­lyi ma­gyar fi­a­ta­lok­hoz ha­son­ló mér­ték­ben sar­kall­ja a ki­ván­dor­lás­ra. Ám a kül­föl­di mun­ka­vál­la­lá­si le­he­tő­sé­gek a szom­szé­dos Ma­gyar­or­szá­gon a ma­gyar fi­a­ta­lok szá­má­ra kön­­nyeb­ben meg­va­ló­sít­ha­tók, így az ed­di­gi tren­dek­nek meg­fe­le­lő­en a ma­gya­rok kö­zül töb­ben ki­ván­do­rol­nak.
Jegy­ze­tek

1. A szlo­vák almin­tá­ban ilyen vá­lasz­le­he­tő­ség kü­lön nem sze­re­pelt, mi­vel szá­muk­ra Ma­gyar­or­szág nem ki­emelt célország.
2. A – jel ar­ra utal, hogy az il­le­tő ka­te­gó­ri­á­ban a meg­fe­le­lő okci­ót nem vá­lasz­tot­ták.

Felhasznált ­iro­da­lom

Bourdieu, P.: A tár­sa­dal­mi egyen­lőt­len­sé­gek új­ra­ter­me­lő­dé­se. Bu­da­pest, Gon­do­lat, 1978.
Eyal–Szelényi–Townsley: Making Capi­ta­lism wit­hout Capitalists. London–New York, Verso Books, 2001.
Gá­bor K.: Tár­sa­dal­mi át­ala­ku­lás és if­jú­sá­gi kor­szak­vál­tás. In.: If­jú­ság­ku­ta­tás. Edu­ca­tio fü­ze­tek, Bu­da­pest, OKI, 1996, 13–34. p.
Mo­za­ik 2001. Szerk.: Sza­bó A.–Bauer B.–Laki L.–Nemeskéri I. Bu­da­pest, Nem­ze­ti If­jú­ság­ku­ta­tó In­té­zet, 2002.
Rychtarikova, J.: Má­so­dik de­mog­rá­fi­ai át­me­net zaj­lik Ke­let-Eu­ró­pá­ban? Ré­gió, 2001/1. (El­ső ki­adás: Is Eas­tern Euro­pe Expe­ri­en­cing a Sec­ond Demog­rap­hic Transition? Acta Uni­ver­si­ta­tis Carolinae, No. 1, 19–44. p.)
Van de Kaa, D. J.: The 2nd Demog­rap­hic Tran­si­tion in Europe. Popu­la­ti­on Bul­le­tin, vol. 42, No. 1, March, Hol­lan­dia, Popu­la­ti­on Refe­ren­ce Bureau, 1987.
Ve­res V.: Er­dély ter­mé­sze­tes sza­po­ro­dá­si fo­lya­ma­tai Eu­ró­pai kon­tex­tus­ban az ez­red­for­du­lón. Ko­runk, 1. szám, 2003a.
Ve­res V.: A tár­sa­dal­mi struk­tú­ra et­ni­kai sa­já­tos­sá­gai a posztszo­ci­a­lis­ta Er­dély­ben. Er­dé­lyi Tár­sa­da­lom, 1. szám, 2003b, Ko­lozs­vár.
Zinneker, J.: A fi­a­ta­lok a tár­sa­dal­mi osz­tá­lyok te­ré­ben. In.: Gá­bor Kál­mán (szerk.): Ci­vi­li­zá­ci­ós kor­szak­vál­tás és if­jú­ság. Sze­ged, Szo­ci­o­ló­gi­ai műhely, 1993a.
Zinnecker, J.: Gyer­mek­kor, if­jú­ság és szo­ci­o­kul­tu­rá­lis vál­to­zá­sok az NSZK-ban. In.: Gá­bor Kál­mán (szerk): Ci­vi­li­zá­ci­ós kor­szak­vál­tás és if­jú­ság. Sze­ged, Szo­ci­o­ló­gi­ai mű­hely, 1993b.