L. Juhász Ilona: Szlovákiai magyar tájak néprajzi irodalma a bibliográfiák tükrében
A szlovákiai magyar tájak néprajzi eredményeit könyvészetileg összegezve, kisebb-nagyobb időmetszetekre lebontva jelentek már ugyan meg néprajzi bibliográfiák, ám mindegyikükből hiányzott egy általános bevezetés. Az aprólékos, minden forrást részletesen bemutató összegzésre most ugyan nem vállalkozhatom, ám a jelzett hiányt legalább részben pótlandó, a továbbiakban a szlovákiai magyar tájak néprajzi eredményeit (is) tartalmazó könyvészeti eredményeket tekintem át nagy vonalakban.
Az 1918-ban létrejött elsÅ‘ Csehszlovák Köztársaság megalakulását követÅ‘ idÅ‘szakban a Szlovákiához került magyarok néprajzi irodalmát összegzÅ‘ elsÅ‘ bibliográfia 1988-ban jelent meg. Viszont ezt megelÅ‘zÅ‘en is kerültek szlovákiai magyar vonatkozású néprajzi-könyvészeti adatok különféle bibliográfiákba. Mivel a magyar anyag meglehetÅ‘sen ismert, ezért ezzel most részletesebben nem foglalkozom. Csupán emlékeztetni szeretnék Gulyás Pál 1941-es áttekintésére, amelynek 1984es reprint kiadásához Gazda István készÃtett aktualizált függeléket (Gulyás 1984), valamint Bodor Antal, szintén Gazda István által kiegészÃtett munkájára (Bodor-Gazda 1984). A magyar folklorisztika bibliográfiáit Voigt Vilmos tekintette át a legutóbb, Ãgy most elég arra hivatkozni (Voigt 1998, 69-71). Itt csupán a különféle lokális, regionális és személyi bibliográfiák fontosságára és kiaknázatlanságára, illetve buktatóira szeretnék figyelmeztetni és két példára hivatkozni. Az Ujváry Zoltán által elindÃtott és koordinált intézményes Gömör-kutatás elsÅ‘ tÃz esztendeje eredményeinek néprajzi bibliográfiáját Imolay Lenkey István állÃtotta össze példásan. SegÃtségével pontos és megbÃzható képet kapunk e jelentÅ‘s vállalkozás elsÅ‘ tÃz esztendeje tudományos eredményeirÅ‘l (Ujváry 1991, 105-121). Mindez nem mondható el a Túri Róbert által összehordott, másodkézbÅ‘l vett, ráadásul pontatlanul lejegyzett adatokat tartalmazó Komárom-Esztergom megye néprajzi bibliográfiájáról (Túri 2001). Az kézenfekvÅ‘, hogy egy bibliográfia nem lehet teljes. Viszont a benne található adatoknak megbÃzhatóknak kell lenniük, s ha nem azok, akkor a bibliográfia gyakorlatilag használhatatlan.
A nemzetközi néprajzi bibliográfiákban (Internationale Volkskundliche Bibliographie, Demos stb.) feltehetően szintén található elvétve szlovákiai magyar vonatkozású anyag, ám ez még a mai napig feldolgozatlan.
Ami a szlovák anyagot illeti, elÅ‘ször LudovÃt Rizner Turócszentmártonban kiadott hatkötetes bibliográfiáját kell megemlÃteni, amely a mai Szlovákia területével kapcsolatos, a kezdetektÅ‘l 1900 végéig megjelent történeti, helytörténeti, honismereti, néprajzi munkáknak a könyvészeti gyűjteménye (Rizner 1929). Ezekben a bibliográfiakötetekben alfabetikus sorrendben kereshetÅ‘k a tételek, lényegében – ahogyan az a bibliográfia alcÃmében is szerepel – egy szótár mintájára („na spösob slovnÃka”) összeállÃtott kézikönyvrÅ‘l van szó. Bár a kötetcÃm a szlovák Ãrásbeliség összegzését sejteti, a bibliográfiai tételek között megtalálhatók a magyar és más nyelven (latinul, németül) Ãrottak is, mivel az összeállÃtó a Szlovákia területén megjelent valamennyi sajtóterméket feldolgozta. Tehát megtalálhatjuk a kötetekben a magyar nyelvű és vonatkozású néprajzi vagy néprajzi jellegű Ãrásokat is, ily módon a munka a magyar, illetve összehasonlÃtó néprajzi kutatás egyik kincsesbányájának számÃt. Rizner bibliográfiáját késÅ‘bb két pótláskötettel is kiegészÃtették. Ján Misianik állÃtotta össze a hetedik pótló kötetet (Misianik 1946), Ján V. Ormis pedig a nyolcadikat (Ormis 1972).
A második világháború után megjelentetett szlovák néprajzi bibliográfiák szintén jelentős magyar anyagot tartalmaznak (Kubová 1971; Kubová 1979; Kubová 1984; Kubová 1986; Kubová 1994; Stano-Zatko 1989).
Az általános szlovákiai magyar könyvészeti munkákban is találhatók már a korábbi idÅ‘szakban is néprajzi vonatkozások. SzÅ‘ke József állÃtotta össze a csehszlovákiai magyar irodalom válogatott bibliográfiáját az 1945-tÅ‘l 1985-ig terjedÅ‘ idÅ‘szakra (SzÅ‘ke 1982; SzÅ‘ke 1984; SzÅ‘ke 1986; SzÅ‘ke 1992a; SzÅ‘ke 1992b). Az egyes kötetekben a 40 év során az országos szlovákiai magyar lapokban megjelent néprajzi témájú Ãrások egy része is megtalálható, valamint a Szlovákiában megjelent önálló munkák is (vö. Nádor 1992; Végh 2000).
Tekintsük át részletesen, hogyan jelenik meg a válogatott irodalmi bibliográfia egyes köteteiben a szlovákiai magyar néprajzi Ãrásbeliség!
Az I. kötetben (1961-1970) a folklór tárgyszó alatt 12 néprajzi jellegű Ãrás szerepel (SzÅ‘ke 1982), a II. kötetben (1961-1970) hasonló cÃmszó alatt már 34 tétel jelenik meg (SzÅ‘ke 1984). Fontosnak tartom megjegyezni (az elÅ‘zÅ‘ kötetre vonatkozóan is), hogy e tárgyszó alatt szerepelnek az ún. tárgyi néprajzzal kapcsolatos Ãrások is. A harmadik kötetben (1971-1980) 192 ilyen tételt találhatunk, de itt már az ún. egyéni részben, a szerzÅ‘k szerint csoportosÃtott Ãrások között is, Ãgy elég magas az átfedések, ismétlések száma. Ez utóbbiakat leszámÃtva a néprajzi tételek száma összesen nagyjából 250-re tehetÅ‘. Az irodalmi bibliográfia negyedik darabja lényegében két külön kötetre tagolódik (SzÅ‘ke 1992a; SzÅ‘ke 1992b), amelyekben a tárgyszavak struktúrája megváltozott, helyet kaptak benne a Csemadok egyes munkaterületei is, tehát a táncmozgalom, a kórusmozgalom, valamint a népzenei élet tárgykör is megjelenik. Itt minden olyan apró Ãrás, hÃr is helyet kap, amelyek valamilyen néptánccsoport, népi zenekar, szólóénekes fellépésérÅ‘l szólnak. A folklór tárgyszó továbbra is külön kategóriát képez, ebben a kötetben azonban már 10 alcsoportra tagolódik (1. Néprajz, népismereti Ãrások, tanulmányok, a néprajzkutatás múltja; 2. A néprajzkutatás eredményei; 3. A néprajzi gyűjtÅ‘munka eredményei, beszámolók, néprajz, népművészettel foglalkozó dolgozatok; 4. Tárgyi népművészet, népi hangszerek, kerámia, bútor, épÃtészeti emlékek; 5. Népi mesterségek és foglalkozási eszközök; 6. Népviselet, öltözködési szokások; 7. Népi ismeretek, hiedelmek, 8. Népszokások, gyermekjátékok, mondókák; 9. Néprajzi tájházak, néprajzi gyűjtemények, hagyományápolás; 10. AmatÅ‘r festészet, fafaragás). A szerzÅ‘k szerint felsorolt tételek között az ún. egyéni részben több, a folklór tárgyszó alatt közölt tétel is megtalálható. A kötetben összesen 453 néprajzi tétel szerepel. MegállapÃthatjuk tehát, hogy a Csehszlovákiában megjelent néprajzi kötetek és az országos sajtótermékekben szereplÅ‘ néprajzzal kapcsolatos Ãrások aránylag hiánytalanul megjelentek az irodalmi bibliográfiában az 1945-1985-ös idÅ‘szakra vonatkozóan. A járási és regionális lapokban megjelent Ãrások viszont nem kerültek be a bibliográfiába.
Végezetül felvethetjük a kérdést, miért van szükség szlovákiai magyar néprajzi bibliográfiára. Mint fentebb emlÃtettem, szlovák néprajzi bibliográfiák ebben az idÅ‘ben már rendszeresen napvilágot láttak ugyan, ám a magyarul megjelent kiadványoknak, Ãrásoknak csak egy jelentéktelen töredéke szerepelt bennük. A Magyarországon megjelent néprajzi bibliográfiák esetében hasonló a helyzet, s mivel a vidéki (regionális és lokális) lapok anyagát egyikük sem hozta, ezért nagy szükség volt egy olyan összegzésre, amely magába foglalja a Szlovákia magyarok lakta vidékeivel foglalkozó valamennyi megjelent néprajzi Ãrást.
Ezt a hiányt kÃvánta pótolni Liszka József az 1988-ban megjelent kötetében. A 19. század elejétÅ‘l az 1986-ig megjelent néprajzi termést tette közzé A szlovákiai magyar nemzetiség etnográfiai és folklorisztikai bibliográfiája (A 19. század elejétÅ‘l 1986 végéig) c. munkájában (Liszka 1988). Nem minden sajtóterméket nézett át, elsÅ‘sorban a tudományos igényű Ãrásokra összpontosÃtott, bár néhány regionális lapot (pl. Csallóközi HÃrlap, Érsekújvár és Vidéke stb.) is bevont kutatási körébe. Ez az elsÅ‘ szlovákiai magyar néprajzi bibliográfia eléggé mostoha körülmények között született. ÖsszeállÃtója ebben az idÅ‘ben az érsekújvári múzeumban régészként dolgozott. Az érsekújvári múzeumban akkor uralkodó viszonyokat jól jellemzi, hogy az igazgatója csupán munkaidÅ‘ után engedélyezte Liszka Józsefnek a bibliográfia gépelését, a kiadáshoz való elÅ‘készÃtését. A bibliográfiát tehát nem intézményes keretek között készÃtette, hanem szabadidejében. Az intézmény részérÅ‘l semmilyen hajlandóság nem mutatkozott a bibliográfia kiadására vonatkozóan sem. Ján BotÃk szlovák néprajzkutató (aki abban az idÅ‘ben a Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetének volt a munkatársa), valamint Végh László (a szlovák Kormányhivatal akkori munkatársa) támogatásával sikerült elérni, hogy az elkészült bibliográfia az SZTA Néprajzi Intézete és a Csemadok Központi Bizottsága közös kiadásában megjelenhessen. A bibliográfia alapvetÅ‘ célkitűzése a szlovákiai magyar tájak néprajzi kutatásának a 19. század elejétÅ‘l 1986-ig megjelent eredményeinek számbavétele volt. A bibliográfiába bekerültek a Magyarországon megjelent a szlovákiai magyar vidékek népi kultúrájával foglalkozó Ãrások, s ugyanÃgy helyet kaptak a kötetben a szlovák nyelvű, de a magyarok által lakott területek népi kultúráját érintÅ‘ közlemények, dolgozatok is. Liszka József bibliográfiai kötetét tehát mindenképpen mérföldkÅ‘nek tekinthetjük a szlovákiai magyar néprajzkutatásban, hiszen egy olyan kézikönyv született, amely segÃtségével teljes képet kaphattunk a szlovákiai magyar néprajzi irodalomról. A bibliográfia abban a tekintetben is egyedülálló, hogy ez volt az elsÅ‘ olyan kötet, amely az anyaországtól 1918-ban elszakadt magyar terület néprajzi Ãrásbeliségét próbálta számba venni. Megjegyzem, hogy a kisebbségi sorban élÅ‘ magyarok körében hasonló kisebbségi bibliográfia mind a mai napig nem készült.
Liszka József bibliográfiájának megjelenése után néhány év szünet következett, majd az 1991 Å‘szén a komáromi Duna Menti Múzeum keretében az általa létrehozott Magyar Nemzetiségi Osztályon folytatódott a kisebbségi bibliográfiák készÃtése. A többes szám azt jelenti, hogy már nem csupán néprajzi, hanem más tudományág – a régészet – eredményeit összegzÅ‘ bibliográfiák is megjelentek. ElsÅ‘ként a múzeum Magyar Nemzetiségi Osztályának egyik munkatársa – Fülöp Laura – gyűjtötte össze az 1991-es év néprajzi irodalmát, amely 1992-ben látott napvilágot (Fülöp 1992). A munkát L. Juhász Ilona folytatta 1995-ben, Å‘ az 1992-es év néprajzi termését összegezte, s a kötet még ebben az évben meg is jelenhetett (L. Juhász 1995). Ugyancsak ekkor jelent meg az emlÃtett osztály kiadásában Liszka József összeállÃtásában a Kisalföld szlovákiai részének válogatott néprajzi bibliográfiája is (Liszka 1995). Párhuzamosan azonban két régészeti tárgyú könyv is napvilágot látott, mégpedig 1993-ban Hont megye régészeti irodalma, 1995-ben pedig a Csallóköz régészeti bibliográfiája. Ezek összeállÃtója Nevizánszky Gábor, a Szlovák Tudományos Akadémia nyitrai Régészeti Intézetének a munkatársa volt (Nevizánszky 1993; Nevizánszky 1995).
A komáromi Duna Menti Múzeumban 1996-1997-ben a harmadik Meciar-kormány idejében (1995-1998) jelentÅ‘s személyi változások történtek, s e politikai döntés következtében sajnos a nagy múltú intézmény tevékenységének eddigi koncepciója is gyökeresen megváltozott. A bibliográfiai sorozat elindÃtóját, Liszka Józsefet elbocsátották, és e sorok szerzÅ‘jének szerzÅ‘dését pedig nem hosszabbÃtották meg. A Nemzetiségi Osztály élére a Duna Menti Múzeum addigi igazgatóját helyezte a Meciar-kormány által kinevezett új igazgatónÅ‘. A bibliográfiák kiadása megszakadt, s amikor 1997-ben a Meciar-párt (Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom) tagja, egy szlovák nemzetiségű mezÅ‘gazdasági mérnök került a Magyar Nemzetiségi Osztály élére, akkor sem folytatták a bibliográfiák összeállÃtását, de nem volt ez másként a Meciar-kormány bukását követÅ‘ idÅ‘szakban, az ún. visszarendezÅ‘dés idejében sem. A múzeumban dolgozó két néprajzkutató közül egyik sem végzett ilyen tevékenységet.
Miután 1997 Å‘szén a Fórum Intézet keretében Komárom székhellyel megalakult az Etnológiai Központ, egyik fontos feledatként tűzte ki többek között a szlovákiai magyar néprajzi bibliográfiák kiadásának folytatását is. Mivel e sorok szerzÅ‘je közben már összegyűjtötte az 1987-88. év néprajzi termését, Ãgy még az intézmény megalakulását követÅ‘ évben, 1998-ban megjelenhetett a bibliográfia, amely a Fórum Társadalomtudományi Intézet részlegeként működÅ‘ Bibliotheca Hungarica, a szlovákiai magyar nemzetiségi könyvtár tervezett bibliográfiai sorozatának – a Miscellanea Bibliothecae Hungaricae – elsÅ‘ köteteként látott napvilágot (L. Juhász 1998). Az Etnológiai Központban rövidesen lehetÅ‘ség nyÃlott a bibliográfiai munkálatok folytatására és tervbe vettük a néprajzi bibliográfiák rendszeres megjelentetését azzal, hogy lehetÅ‘leg minél elÅ‘bb behozzuk a többéves lemaradást. Ezen elhatározás eredményeként rövidesen napvilágot látott az 1989-1999-es évek néprajzi termését összegzÅ‘ bibliográfia (L. Juhász 1999), majd az 1991-1992. évre vonatkozó adatokat összegzÅ‘ kötet is (L. Juhász 2000a). Ez utóbbi kiadását azért tartotta fontosnak az intézmény, mert az 1991-es tételeket tartalmazó kötet (Fülöp 1992) eléggé hiányos volt, s mivel annak idején alacsony példányszámban jelent meg, már nem volt hozzáférhetÅ‘. A sort rövidesen az 1993-1994. évi néprajzi termést tartalmazó bibliográfia követte még ugyanabban az évben (L. Juhász 2000b). Az intézmény állandó anyagi gondjai miatt a vezetÅ‘k úgy döntöttek, hogy takarékossági szempontból a jövÅ‘ben nem kettÅ‘-kettÅ‘, hanem egy kötetben négy év anyagát jelentetik meg. Ãgy a két legutóbb megjelent kötet az 1995-1998-as (L. Juhász 2003), és az 1999-2002-es évek (L. Juhász 2004) néprajzi termését összegzi. A tervek szerint a legközelebbi bibliográfiai kötet ismét 2 esztendÅ‘, mégpedig 2003-2004 néprajzi irodalmát veszi számba. Az anyaggyűjtés már folyamatban van, az összegzés megjelentetését 2006-ra tervezzük.
Felhasznált irodalom
Bodor Antal-Gazda István 1984. Magyarország honismereti irodalma 1527-1944. Budapest, Könyvértékesftő Vállalat.
Fülöp Laura 1992. Szlovákiai magyar néprajzi bibliográfia 1991. Komárom, Duna Menti Múzeum.
Gulyás Pál 1984. A bibliográfia kézikönyve. A legfontosabb bibliográfiai kézikönyvek. Az elÅ‘szót Ãrta Kozocsa Sándor. A függeléket összeállÃtotta Gazda István. Budapest, KönyvértékesftÅ‘ Vállalat.
Juhász Ilona, L. 1995. Szlovákiai magyar néprajzi bibliográfia 1992. Komárom, Duna Menti Múzeum.
Juhász Ilona, L. 1998. Szlovákiai magyar néprajzi bibliográfia 1987-1988. Dunaszerdahely, Lilium Aurum.
Juhász Ilona, L. 1999. Szlovákiai magyar néprajzi bibliográfia 1989-1990. Dunaszerdahely, Lilium Aurum.
Juhász Ilona, L. 2000a. Szlovákiai magyar néprajzi bibliográfia 1991-1992. Dunaszerdahely, Lilium Aurum.
Juhász Ilona, L. 2000b. Szlovákiai magyar néprajzi bibliográfia 1993-1994. Galánta, Fórum Intézet.
Juhász Ilona, L. 2003. Szlovákiai magyar néprajzi bibliográfia 1995-1998. Somorja-Dunaszerdahely, Fórum Kisebbségkutató Intézet-Lilium Aurum Könyvkiadó.
Juhász Ilona, L. 2004. Szlovákiai magyar néprajzi bibliográfia 1999-2002. Somorja-Dunaszerdahely, Fórum Kisebbségkutató Intézet-Lilium Aurum Könyvkiadó.
Kubová, Milada 1971. Bibliográfia slovenskej etnografie a folkloristiky za roky 1960-1969. Bratislava, Národopisny ústav SAV.
Kubová, Milada 1979. Bibliográfia slovenskej etnografie a folkloristiky za roky 1970-1975. Bratislava, Národopisny ústav SAV.
Kubová, Milada 1984. Bibliográfia slovenskej etnografie a folkloristiky za roky 1976-1980. Bratislava, Národopisny ústav SAV.
Kubová, Milada 1986. Bibliográfia slovenskej etnografie a folkloristiky za roky 1981-1985. Bratislava, Národopisny ústav SAV.
Kubová, Milada 1994. Bibliográfia slovenskej etnografie a folkloristiky za roky 1986-1990. Bratislava, Národopisny ústav SAV.
Liszka József 1988. A szlovákiai magyar nemzetiség etnográfiai és folklorisztikai bibliográfiája (A 19. század elejétől 1986 végéig). Bratislava, Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Intézete-Csemadok KB.
Liszka József 1995. A szlovákiai Kisalföld válogatott néprajzi bibliográfiája. Komárom, Duna Menti Múzeum.
150 L. Juhász Ilona
Misianik, Ján 1946. Bibliográfia slovenského pÃsomnÃctva VII. Turciansky Sváty Martin, Matica slovenská.
Nádor Orsolya, B. 1992. A csehszlovákiai magyar nyelvű könyvkiadás bibliográfiája (1967-1988). Pozsony/Bratislava, Madách.
Nevizánszky Gábor 1993. Hont megye régészeti irodalma. Komárom, Duna Menti Múzeum.
Nevizánszky Gábor 1995. A Csallóköz régészeti bibliográfiája. Komárom, Duna Menti Múzeum.
Ormis, Ján, V. 1972. Doplnky a opravy k Riznerovej bibliografii VIII. Martin, Matica slovenská.
Rizner, Ludovft, V. 1929. Bibliográfia pÃsomnÃctva slovenského na spÅ‘sob slovnÃka od najstarsÃch cias do konca r. 1900 I-VI. Turciansky Sváty Martin, Matica slovenská.
Sándor István (szerk.) 1965. A magyar néprajztudomány bibliográfiája 1945-1954. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Sándor István (szerk.) 1971. A magyar néprajztudomány bibliográfiája 1955-1960. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Sándor István (szerk.) 1977. A magyar néprajztudomány bibliográfiája 1850-1870. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Stano, Pavol – Zatko, Rudolf 1989. Národopisná literatúra na Slovensku za roky 1901-1959. Martin, Matica slovenská.
Szőke József 1982. A csehszlovákiai magyar irodalom válogatott bibliográfiája (I.) 1945-1960. Bratislava, Madách.
Szőke József 1984. A csehszlovákiai magyar irodalom válogatott bibliográfiája (II.) 1960-1970. Bratislava, Madách.
Szőke József 1986. A csehszlovákiai magyar irodalom válogatott bibliográfiája (III.) 1970-1980. Bratislava, Madách.
Szőke József 1992a. A csehszlovákiai magyar irodalom válogatott bibliográfiája (IV/I.) 1981-1985. Bratislava, Madách.
Szőke József 1992b. A csehszlovákiai magyar irodalom válogatott bibliográfiája (IV/II.) 19811985. Bratislava, Madách.
Túri Róbert 2001. Komárom-Esztergom megye néprajzi bibliográfiája. Tata, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár.
Ujváry Zoltán (szerk.) 1991. Eredmények és feladatok. A Gömör-kutatás és a debreceni Néprajzi Intézet. Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszék. /Gömör Néprajza, 30./
Végh László (összeáll.) 2000. A Bibliotheca Hungarica (cseh)szlovákiai magyar könyvgyűjteményének bibliográfiája (1918-2000). 1-2. kötet. Dunaszerdahely, Lilium Aurum.
Voigt Vilmos (szerk.) 1998. A magyar folklór. Budapest, Osiris.