László Béla: A szlovákiai magyarság műveltségi szintjéről

1. Be­ve­ze­tő

A nem­ze­ti ki­sebb­sé­gek hely­ze­te ál­lam­ha­tár­okon be­lül, de nem­zet­kö­zi szin­ten is na­gyon in­ten­zí­ven fog­lal­koz­tat­ja a ku­ta­tó­kat, po­li­ti­ku­so­kat, a köz­élet szin­te va­la­meny­­nyi sze­rep­lő­jét, ám fi­gyel­mük több­nyi­re a ki­sebb­sé­gek nyel­vé­nek, kul­tú­rá­já­nak, iden­ti­tá­sá­nak meg­őr­zé­sé­re kor­lá­to­zó­dik. Azok­ban a ré­gi­ók­ban, ahol a nem­ze­ti ki­sebb­sé­gek több­ség­ben él­nek vagy leg­alább­is olyan szám­ban, hogy nyel­vü­ket nem­csak csa­lá­di, ha­nem tár­sa­dal­mi, köz­éle­ti szin­ten is hasz­nál­ják, kul­tú­rá­ju­kat ápol­ják, iden­ti­tá­su­kat őr­zik, a ki­sebb­sé­gi lét­nek már ko­moly gaz­da­sá­gi, élet­szín­vo­nal­be­li, fog­lal­koz­ta­tá­si stb. ve­tü­le­tei is van­nak. Ez­zel el­len­tét­ben a ro­ma la­kos­ság az egész Szlo­vá­ki­át be­há­ló­zó szét­szórt­sá­ga mi­att csak ki­sebb, he­lyi jel­le­gű te­rü­le­te­ken je­le­nik meg gaz­da­sá­gi, fej­lő­dé­si té­nye­ző­ként.
A ma­gyar nem­ze­ti ki­sebb­ség me­rő­ben más jel­le­gű sze­rep­lő­je az ál­lam gaz­da­sá­gi és tár­sa­dal­mi éle­té­nek. A 2001-es nép­szám­lá­lá­si ada­tok sze­rint (Gyurgyík 2002, 9–12) Szlo­vá­kia 2883 te­le­pü­lé­sé­ből 551 (19,1%) te­le­pü­lé­sen élt leg­alább 100 ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű la­kos. A szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság egyik fon­tos jel­lem­ző­je, hogy a szlo­vák–ma­gyar ál­lam­ha­tár csak­nem tel­jes hos­­szú­sá­gá­ban ös­­sze­füg­gő ma­gyar nyelv­te­rü­le­ten él, ahol 410 te­le­pü­lé­sen (74,4%) a la­ko­sok több­sé­gét, de leg­alább 50%-át al­kot­ja. Itt él a ma­gyar ki­sebb­ség 76,1%-a (396 214 sze­mély). Az sem el­ha­nya­gol­ha­tó tény, hogy a ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű la­ko­sok to­váb­bi 116 te­le­pü­lé­sen al­kot­nak leg­alább 10%-os ki­sebb­sé­get (ke­ve­sebb, mint 50%), ahol 85 417 ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű la­kos él.
A ma­gya­rok ál­tal la­kott te­rü­le­tek Szlo­vá­kia leg­ter­mé­ke­nyebb me­ző­gaz­da­sá­gi te­rü­le­tei, en­nek kö­szön­he­tő­en ál­la­mi stra­té­gi­ai ér­dek­szfé­ra is. Így ta­lál­koz­nak a ma­gyar nem­ze­ti ki­sebb­ség és az ál­lam leg­kü­lön­bö­zőbb ér­de­kei, és így vál­hat a több­ség és ki­sebb­ség ér­de­ké­vé is e te­rü­le­tek gaz­da­sá­gi, inf­rast­ruk­tu­rá­lis, tár­sa­dal­mi fej­lesz­té­se. En­nek vi­szont a leg­fon­to­sabb té­nye­zői kö­zé tar­to­zik a meg­fe­le­lő szak­mai ta­golt­sá­gú, jó fel­ké­szült­sé­gű em­be­ri erő­for­rás­ok meg­lé­te. Ezért a la­kos­ság mű­velt­sé­gi, kép­zett­sé­gi szint­jé­nek, a ké­pes­sé­gek és kész­sé­gek igé­nyelt szak­mai ta­golt­sá­gá­nak vizs­gá­la­ta idő­sze­rű fel­adat.
A szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság mű­velt­sé­gi, kép­zett­sé­gi szint­jé­vel kap­cso­lat­ban a szak­ma, a po­li­ti­ka, a köz­gon­dol­ko­dás a kö­zel­múl­tig meg­elé­ge­dett an­nak a kons­ta­tá­lá­sá­val, hogy a ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű dip­lo­má­sok és a fel­ső­ok­ta­tás­ban részt ve­vő hall­ga­tók ará­nya csak a fe­le az or­szá­gos át­lag­nak. Ez az 50%-os le­ma­ra­dás a má­so­dik vi­lág­há­bo­rú óta tar­tó­san vé­gig­kí­sér­te a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­sá­got.
Mind­ez hát­rá­nyo­san be­fo­lyá­sol­ta a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság és az ál­ta­la is la­kott te­rü­le­tek gaz­da­sá­gi és tár­sa­dal­mi éle­tét. E te­he­tet­len­sé­gi ál­la­pot­ból né­mi ki­tö­ré­si esé­lyt su­gallt az 1998-ban az MKP rész­vé­te­lé­vel meg­ala­kult új kor­mány prog­ram­ja, amely sze­rint „a kor­mány ga­ran­tál­ni fog­ja a nem­ze­ti ki­sebb­sé­gek­hez tar­to­zó ál­lam­pol­gár­ok mű­velt­sé­gi szint­jé­nek eme­lé­sét az or­szá­gos át­lag szint­jé­re” (A Szlo­vák Köztár­saság… 1998).
Ám a ma­gyar ki­sebb­ség mű­velt­sé­gi szint­jé­nek prob­lé­ma­kö­rét ezt kö­ve­tő­en is – té­ve­sen – a fel­ső­fo­kú kép­zés prob­lé­má­i­ra kor­lá­toz­ták, a ma­gyar kar, il­let­ve a ma­gyar egye­tem lét­re­ho­zá­sá­ra, jól­le­het sok­kal szer­te­ága­zóbb, a köz­ok­ta­tás­ra, a fel­nőtt­ok­ta­tás­ra és a köz­gon­dol­ko­dás­ra is ki­ha­tó szé­les spekt­ru­mú össz­tár­sa­dal­mi prob­lé­má­ról van szó. A szak­ma sem fi­gyelt fel kel­lő­kép­pen a mű­velt­sé­gi szint prob­lé­ma­kö­ré­ben rej­lő ku­ta­tá­si le­he­tő­sé­gek­re, an­nak tár­sa­dal­mi szük­sé­ges­sé­gé­re és fon­tos­sá­gá­ra (Lász­ló 2002, 8–31).

2. Az is­ko­lai mű­ve­lő­dés ál­ta­lá­nos ten­den­ci­á­i­ról

Ko­runk is­ko­lai mű­ve­lő­dé­sé­nek ten­den­ci­á­it is szem előtt kell tar­ta­ni, ami­kor a ma­gyar nem­ze­ti kö­zös­ség mű­velt­sé­gi szint­jé­vel fog­lal­ko­zunk. Lé­nye­ges an­nak ös­­sze­ha­son­lí­tá­sa, hogy mi­lyen mér­ték­ben kö­ve­ti a ma­gyar nem­ze­ti­ség fi­a­tal­ja­i­nak mű­ve­lő­dé­se eze­ket a ten­den­ci­á­kat. Kép­zett­sé­gi, mű­velt­sé­gi szint alatt a to­váb­bi­ak­ban az is­ko­lai vég­zett­sé­gi szin­tet ért­jük. Most csu­pán né­hány, e cél­ból fon­tos, fel­fed­he­tő fej­lő­dé­si ten­den­ci­át eme­lünk ki.
El­ső­nek azt a fej­lő­dé­si irány­za­tot em­lít­jük, mely­nek ered­mé­nye­ként a leg­ma­ga­sabb el­ért is­ko­lai vég­zett­sé­gi szint a kö­zép­is­ko­lai vég­zett­ség­ről át­to­ló­dik a fel­ső­fo­kú kép­zés­re. Azért kell nö­vel­ni a di­á­kok szá­mát az érett­sé­gi­vel vég­ző­dő kö­zép­is­ko­lák­ban, mert csak ezen di­á­kok lép­het­nek be a fel­ső­ok­ta­tás­ba. A há­rom­szin­tű fel­ső­fo­kú kép­zés be­ve­ze­té­sé­vel az el­ső, alap­szin­tű kép­zé­si kö­ve­tel­mé­nyek a mun­ka­vég­zés­re al­kal­mas szak­ké­pes­sé­gek, kész­sé­gek és kom­pe­ten­ci­ák meg­szer­zé­sét irá­nyoz­zák elő a mun­ka­erő­pi­ac­ra tör­té­nő ki­lé­pés le­he­tő­sé­gé­vel. Ez az el­kö­vet­ke­ző évek­ben, év­ti­ze­dek­ben a szak­kö­zép­is­ko­lai kép­zés előny­be he­lye­zé­sét idéz­he­ti elő a ha­gyo­má­nyos gim­ná­zi­u­mi kép­zés­sel szem­ben.
A há­rom­szin­tű fel­ső­fo­kú kép­zés szá­má­ra Szlo­vá­ki­á­ban a 2002-ben ha­tály­ba lé­pett fel­ső­ok­ta­tá­si tör­vény biz­to­sít ke­re­te­ket. A fel­ső­ok­ta­tás­ban a szé­les kö­rű tár­gyi (el­mé­le­ti) tu­dás he­lyett egy­részt a gya­kor­la­ti, konk­rét mun­ka­vég­zé­si kész­sé­gek, ké­pes­sé­gek ki­ala­kí­tá­sa fe­lé moz­dul el az el­ső, alap­szin­tű kép­zés.
A má­so­dik szint­be (mas­ter, ma­gisz­ter) va­ló be­lé­pés fel­té­te­le az el­ső szin­t, a há­rom évig tar­tó alap­kép­zés (bach­e­lor) si­ke­res el­vég­zé­se. Egyes szak­ér­tők sze­rint az el­ső szint hall­ga­tó­i­nak 20-40%-a foly­tat­hat­ja ta­nul­má­nya­it a má­so­dik szin­ten, amely­nek egye­te­mi vagy dok­to­ri fo­ko­zat­hoz kell ve­zet­nie.
Ez tel­je­sen új hely­zet elé ál­lít­ja a hall­ga­tó­kat és az egész tár­sa­dal­mat, a mun­ka­erő­pi­a­cot, amely­re a du­á­lis, egy­más mel­lett pár­hu­za­mo­san fu­tó ún. fő­is­ko­lai és egye­te­mi kép­zést nem is­me­rő Szlo­vá­kia nincs fel­ké­szül­ve.
A glob­al­izált gaz­da­ság azon­ban jár­ja a ma­ga út­ját, és egy­re na­gyobb ér­dek­lő­dés mu­tat­ko­zik a mun­ka­erő­pi­a­con az olyan szak­em­be­rek irán­t, akik bi­zo­nyos mun­ka­vég­zé­si ké­pes­ség­gel ren­del­kez­nek fel­ső­fo­kú vég­zett­sé­gük­től füg­get­le­nül. A mű­ve­lő­dés­szer­ve­zés pi­a­co­so­dá­sát ki­hasz­nál­va a gaz­da­sá­gi pi­ac ál­tal igé­nyelt szak­em­ber­kép­zés gyors biz­to­sí­tá­sá­ra ki­ala­ku­ló­ban van egy olyan szak­em­ber­kép­zé­si rend­szer (in­téz­mé­nyes ke­re­tek­kel együt­t), ahol gyors mun­ka­le­he­tő­sé­ge­ket biz­to­sí­tó szak­ké­pes­sé­ge­ket, kész­sé­ge­ket le­het sze­rez­ni. Ezek ál­ta­lá­ban érett­sé­gi utá­ni, bach­e­lor szin­tet nem tel­je­sí­tő, fel­ső­fo­kú akkred­itá­ció­val nem ren­del­ke­ző köz­tes kép­zé­sek. Az akk­re­di­tált fel­ső­fo­kú in­téz­mé­nyek va­ló­szí­nű­leg eb­ben a csa­tá­ban alul­ma­rad­nak. Már most vi­lá­go­san kör­vo­na­la­zód­nak azok a ten­den­ci­ák, ame­lyek meg­kér­dő­je­le­zik a leg­alább mas­ter szin­tű egye­te­mi kép­zés tö­me­ge­sí­té­sé­re irá­nyu­ló szem­lé­le­tet. Ez ugyan­is a ma­ga­sabb, im­már el­mé­le­ti szin­tű egye­te­mi kép­zés szín­vo­na­lá­nak tel­je­sí­té­sé­re nem al­kal­mas tö­me­gek mas­ter kép­zés­be va­ló be­lé­pé­sé­vel a kép­zés szín­vo­na­lá­nak rom­lá­sá­hoz is ve­zet­ne.
A mű­velt­sé­gi szin­t, a mű­ve­lő­dés szem­pont­já­ból a bo­lo­gnai fo­lya­mat ál­tal is meg­ha­tá­ro­zó fej­lő­dé­si ten­den­cia az éle­ten át tar­tó ta­nu­lás. Ez alap­ve­tő ele­me kell, hogy le­gyen a jö­vő Eu­ró­pá­já­nak, a tu­dás ala­pú tár­sa­da­lom és gaz­da­sá­gi pros­pe­ri­tás meg­va­ló­sí­tá­sá­nak (Hrubos 2002).
A fej­lő­dés ten­den­ci­ái azt su­gall­ják, hogy az érett­sé­gi után tö­me­ges köz­tes szak­em­ber­kép­zés és a bach­e­lor szin­tű kép­zés szá­má­ra he­lyi, re­gi­o­ná­lis szin­ten biz­to­sít­va lesz­nek a fel­té­te­lek. A mas­ter és dok­to­ri szin­tű kép­zé­sek vi­szont már a szé­le­sebb kö­rű hall­ga­tói mo­bi­li­tá­sok ke­re­tei kö­zött foly­ná­nak a hall­ga­tók tu­do­má­nyos ku­ta­tó­mun­ká­ba va­ló be­vo­ná­sá­val.
A fel­ső­ok­ta­tást az is jel­lem­zi, hogy bő­vül a tu­do­má­nyok mű­ve­lő­i­nek, a ku­ta­tók­nak a kép­zé­se, az­az a tu­dós­kép­zés, amely az ún. dok­to­ri kép­zé­si for­mák­ban va­ló­sul meg. Szlo­vá­ki­á­ban igen nagy a fej­lő­dés a dok­toran­duszhall­gatók szá­má­ban és a dok­to­ri prog­ra­mok vá­lasz­té­ká­ban egy­aránt.
A há­rom­szin­tű fel­ső­fo­kú kép­zés­ben azon­ban nem el­ha­nya­gol­ha­tó bi­zo­nyos ki­ala­kult ará­nyok fi­gye­lem­be­vé­te­le. Nem­zet­kö­zi vi­szony­lat­ban ugyan­is az em­lí­tett há­rom­szin­tű kép­zés mind­egyi­ké­re ki­ala­kult kö­ve­tel­mény­rend­szer be­tar­tá­sa mel­lett szük­ség van a hall­ga­tók sze­lek­tá­lá­sá­ra. Már itt be­lép a kö­zép­szin­tű is­ko­lai kép­zés szín­vo­na­lá­nak je­len­tő­sé­ge, mert nem mind­egy, hogy a ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű hall­ga­tók mi­lyen arány­ban lesz­nek ver­seny­ké­pe­sek az egyes fel­ső­fo­kú kép­zé­si szin­te­ken. Nagy­szá­mú hall­ga­tó ma­gisz­te­ri kép­zés­be va­ló be­kap­cso­lá­sa – nem­zet­kö­zi ös­­sze­ha­son­lí­tás­ban – min­den bi­zon­­nyal ala­cso­nyabb ok­ta­tá­si és tu­dás­szin­tet ered­mé­nyez. Az ilyen hall­ga­tók vi­szony­lag ala­csony szá­ma csök­ken­ti az esé­lyt a ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű­ek szá­má­ra, hogy el­fog­lal­has­sák a gaz­da­sá­gi és tár­sa­dal­mi szfé­rá­ban az őket meg­il­le­tő ará­nyú po­zí­ci­ót.
A tu­dós-, ill. ku­ta­tó- (PhD-) kép­zés­ben is a nem­zet­kö­zi ös­­sze­ha­son­lí­tás kell, hogy irány­adó le­gyen. Már nem a kü­lön­bö­ző tu­do­má­nyos fo­ko­za­tok és cí­mek meg­szer­zé­se a cél, ha­nem olyan tu­dó­sok és ku­ta­tók ki­ne­ve­lé­se, akik a tu­do­mány­nak és a ku­ta­tás­nak fog­ják éle­tü­ket szen­tel­ni.

3. A mű­velt­sé­gi szint jel­lem­zé­se

Kép­zett­sé­gi, mű­velt­sé­gi szint alatt az is­ko­lai vég­zett­sé­gi szin­tet ért­jük. A mű­velt­sé­gi szint te­rén meg­lé­vő le­ma­ra­dást úgy le­het a leg­job­ban le­mér­ni, ha ös­­sze­ha­son­lít­juk a ma­gyar ki­sebb­ség leg­ma­ga­sabb el­ért mű­velt­sé­gi szint­jét az or­szá­gos át­lag­gal.
Itt fel kell fi­gyel­ni öt, az or­szá­gos ada­tok­hoz vi­szo­nyít­va na­gyon lé­nye­ges el­té­rés­re, ame­lyek az is­ko­lai vég­zett­ség te­rén mu­tat­koz­nak, és a ma­gyar nem­ze­ti­ség mű­velt­sé­gi le­ma­ra­dá­sá­ra utal­nak. Az ös­­sze­ha­son­lí­tá­son ala­pu­ló elem­zé­sek két vo­na­lon tör­tén­het­nek. Egy­részt fi­gyel­ni le­het azo­kat a je­len­sé­ge­ket, ame­lyek a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság­nak Szlo­vá­kia össz­la­kos­sá­gá­hoz vi­szo­nyí­tott sta­tisz­ti­kai arány­szá­ma­in ala­pul­nak, más­részt pe­dig azo­kat, ame­lyek a la­kos­sá­gon be­lü­li mű­velt­sé­gi szin­tek sze­rin­ti el­osz­lá­sok­ból in­dul­nak ki.
1. Elő­ször is szem­be­tű­nő, hogy igen ma­gas a csak alap­is­ko­lai vég­zett­ség­gel ren­del­ke­ző ma­gyar la­ko­sok ará­nya. 1991-ben Szlo­vá­kia ilyen vég­zett­sé­gű la­ko­sa­i­nak 14,81%-át al­kot­ták a ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű­ek. Ez 4,05%-kal ma­ga­sabb, mint a ma­gya­rok 10,76%-os ará­nya. A 2001-es nép­szám­lá­lá­si ada­tok sze­rint ez a kü­lönb­ség 4,33%-ra emel­ke­dett (lásd az 1. táb­lá­za­tot). Ez a ked­ve­zőt­len ál­la­pot még azon is le­mér­he­tő, hogy a ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű la­ko­sok 30,49%-a ren­del­ke­zik leg­fel­jebb alap­is­ko­lai mű­velt­ség­gel, ho­lott ez szlo­vá­ki­ai vi­szony­lat­ban 21,06% (lásd a 2. táb­lá­za­tot). Az 1991-es év­hez ké­pest az or­szá­gos ada­tok tük­ré­ben cse­kély ja­vu­lást le­het ész­re­ven­ni ab­ban, hogy míg Szlo­vá­ki­á­ban az alap­is­ko­lai mű­velt­sé­gű­ek ará­nya 28,68%-ról 21,06%-ra csök­kent, te­hát 7,62%-kal, a ma­gyar la­ko­sok ese­té­ben ez a csök­ke­nés 9,00%-os volt. Ez las­sú ki­egyen­lí­tő­dés­re utal.
A sta­tisz­ti­kai ada­tok­kal ki­mu­tat­ha­tó ja­vu­lás azon­ban nem a tény­le­ges mű­velt­sé­gi szint­be­li ki­egyen­lí­tő­dés je­le, ha­nem nagy va­ló­szí­nű­ség­gel az idő­sebb kor­cso­por­tok kö­ré­ben ki­mu­ta­tott ma­ga­sabb nép­fo­gyat­ko­zás kö­vet­kez­mé­nye. Szlo­vá­ki­á­ban ugyan­is a 35 év fe­let­ti la­ko­sok kö­ré­ben a ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű­ek szá­za­lé­kos ará­nya jó­val meg­ha­lad­ja az or­szá­gos át­la­got, ezek kö­zül a leg­fel­jebb alap­is­ko­lai vég­zett­sé­gű ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű la­ko­sok szá­ma is ma­ga­san túl­lé­pi az össz­la­kos­sá­gi arány­szá­mot. Er­re ve­zet­he­tő vis­­sza a szlo­vá­ki­ai la­kos­ság és a ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű­ek köz­ti 10,81%-os (39,49% – 28,68%) kü­lönb­ség tíz év alatt 9,43%-ra va­ló vál­to­zá­sa is. Ha a szlo­vá­ki­ai ma­gyar nem­ze­ti ki­sebb­ség mű­velt­sé­gi szint­je ja­vu­lá­sá­nak csak ilyen üte­mét ké­pes fel­mu­tat­ni, ak­kor az or­szá­gos ará­nyok el­éré­se több év­ti­ze­dig is el­hú­zód­hat (lásd a 2. táb­lá­za­tot).

1. táb­lá­zat. Mű­velt­sé­gi meg­osz­lás 1991-ben és 2001-ben

Meg­jegy­zés: * nincs adat; ** 1991 – 15 évig, 2001 – 16 évig

2. A kö­zép­is­ko­lai mű­velt­sé­gi szint te­kin­te­té­ben a ma­gyar nem­ze­ti­ség még min­dig el­ma­rad az össz­la­kos­sá­gi ará­nyok­tól. Ez 1991-ben 9,89% volt, mely 2001-ben 9,44%-ra mó­do­sult. Ha eze­ket a la­kos­ság arány­szá­ma­i­hoz ha­son­lít­juk, ak­kor tíz év alatt az arány kö­ze­lebb ke­rült a 9,68%-hoz, amely a kö­zép­is­ko­lai mű­velt­sé­gi szint emel­ke­dé­sé­re utal (lásd az 1. táb­lá­zat 4. so­rát). A la­kos­sá­gon be­lül a kö­zép­is­ko­lai vég­zett­sé­gű­ek szá­za­lé­kos ará­nyát vé­ve ala­pul, tíz év alatt itt is bi­zo­nyos po­zi­tív, az or­szá­gos ará­nyok­hoz va­ló kö­ze­le­dé­si fo­lya­mat fi­gyel­he­tő meg, amely az 1991. évi szá­za­lé­kos ará­nyok (39,41% – 36,22%) 3,19%-os kü­lönb­sé­gé­nek 2001-re 1,21%-ra tör­té­nő csök­ke­né­sé­vel mu­tat­ha­tó ki (lásd a 2. táb­lá­za­tot).

2. táb­lá­zat. Mű­velt­sé­gi meg­osz­lás 1991-ben és 2001-ben (szá­za­lék­ban)

Meg­jegy­zés: * nincs adat; ** 1991 – 15 évig, 2001 – 16 évig

3. A szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság ala­csony mű­velt­sé­gi szint­jé­re mu­tat­nak rá a leg­fel­jebb érett­sé­gi nél­kü­li kö­zép­is­ko­lai kép­zett­ség­gel ren­del­ke­ző la­ko­sok szá­má­ra vo­nat­ko­zó sta­tisz­ti­kai ada­tok. Az ilyen vég­zett­sé­gű ma­gyar la­ko­sok szá­za­lé­kos ará­nya ugyan­is tar­tó­san meg­ha­lad­ja az össz­la­kos­sá­gi arányt. A ma­gyar­ság szem­pont­já­ból hát­rá­nyos fej­lő­dé­si ten­den­ci­á­ra utal, hogy tíz év alatt ez a ne­ga­tív je­len­ség még in­kább el­mé­lyült, hi­szen az 1991-es nép­szám­lá­lá­si ada­tok sze­rint az érett­sé­gi nél­kü­li kö­zép­is­ko­lai ké­pe­sí­tés­sel ren­del­ke­zők szá­za­lé­kos ará­nya 10,83%-ról csak 10,63%-ra mó­do­sult 2001-re, de a la­kos­ság 10,76%-os, ill. 9,68%-os arány­vál­to­zá­sá­hoz vi­szo­nyít­va ez köz­ve­tett nö­ve­ke­dést je­lent (lásd az 1. táb­lá­zat 2. so­rát). Ez mu­tat­ha­tó ki a la­kos­sá­gon be­lü­li ilyen kép­zett­sé­gű­ek ará­nyá­nak az or­szá­gos ará­nyok­hoz ké­pest na­gyobb mér­té­kű nö­ve­ke­dé­sé­vel is. Az 1991-es nép­szám­lá­lá­si ada­tok sze­rint Szlo­vá­kia la­ko­sai kö­zül 21,14%-­nak volt leg­fel­jebb érett­sé­gi nél­kü­li kö­zép­is­ko­lai ké­pe­sí­té­se, a ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű­ek kö­zül 21,28%-­nak. Ezek az ada­tok 2001-re 23,50%-ra, ill. 25,81%-ra emel­ked­tek (lásd a 2. táb­lá­zat 2. so­rát). Az or­szá­gos fej­lő­dé­si ten­den­ci­ák­hoz ké­pest te­hát a ma­gyar­ság mű­velt­sé­gi szint­jé­ben a hát­rá­nyos vál­to­zá­sok je­lei ab­ban is fel­fed­he­tők, hogy a ma­gyar­ság kö­ré­ben na­gyobb arány­ban nö­ve­ke­dett az ala­cso­nyabb, érett­sé­gi nél­kü­li kö­zép­is­ko­lai kép­zett­ség­gel ren­del­ke­ző la­ko­sok szá­ma, mint ál­ta­lá­ban Szlo­vá­ki­á­ban, s ez lé­nye­gé­ben az em­lí­tett tíz év alatt kö­vet­ke­zett be. Azon­ban kü­lön-kü­lön a szlo­vá­ki­ai, ill. a ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű la­ko­sok kö­ré­ben az imént em­lí­tett szá­za­lé­kos arány­nö­ve­ke­dést csak an­­nyi­ban le­het po­zi­tív je­len­ség­nek te­kin­te­ni, hogy a leg­fel­jebb alap­is­ko­lai kép­zett­sé­gű la­ko­sok, va­gyis az en­nél ala­cso­nyabb mű­velt­sé­gi szin­tű la­ko­sok ro­vá­sá­ra jött lét­re.
4. A leg­fel­jebb érett­sé­gi­vel vég­ző­dő kö­zép­is­ko­lai ké­pe­sí­tés­sel ren­del­ke­ző la­ko­sok kö­zött Szlo­vá­ki­á­ban az össz­la­kos­ság arány­szá­má­nál ala­cso­nyabb a ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű la­ko­sok ará­nya, amely az 1991. évi 8,80%-ról 2001-re 8,35%-ra csök­kent (lásd az 1. táb­lá­za­tot). Mi­vel a ma­gyar össz­la­kos­ság szá­má­nak csök­ke­né­se en­nél na­gyobb mér­té­kű, ezért itt is re­la­tív ja­vu­lás­ról, a la­kos­ság 9,68%-os ará­nyá­hoz va­ló kö­ze­le­dés­ről be­szél­he­tünk. E po­zi­tív vál­to­zá­si ten­den­ci­át azon­ban be­ár­nyé­kol­ja, hogy min­de­nek­előtt az érett­sé­gi­vel ren­del­ke­ző ma­gyar szak­mun­kás­ok szá­má­nak nö­ve­ke­dé­se idéz­te elő. Tíz év alatt 4880-ról 16 107-re emel­ke­dett az ilyen vég­zett­sé­gű­ek szá­ma, amely 230%-os nö­ve­ke­dés­nek fe­lel meg (lásd az 1. táb­lá­za­tot). En­nek el­le­né­re azon­ban az e cso­port­ba tar­to­zó szlo­vá­ki­ai la­ko­sok­nak a ma­gya­rok csak a 6,31%-át te­szik ki. Szlo­vá­ki­á­ban a mai na­pig a ma­gyar nyel­vű kö­zép­is­ko­lai kép­zés­ben a gim­ná­zi­u­mi kép­zés van túl­súly­ban, ezért nem meg­le­pő, hogy az ilyen leg­ma­ga­sabb kö­zép­is­ko­lai vég­zett­ség­gel ren­del­ke­ző la­ko­sok kö­zött még min­dig lé­nye­ge­sen na­gyobb arány­ban van­nak a ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű­ek, mint azt az össz­la­kos­sá­gi ará­nyok in­do­kol­nák. Az 1991-es 13,30%-os arány 2001-re 12,48%-ra mó­do­sult, de így az utób­bi in­kább tá­vo­lo­dott (2,80%-ra a 2,54%-ról) a 9,68%-os össz­la­kos­sá­gi arány­tól, mint kö­ze­le­dett vol­na. A szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság ezt a ma­gas gim­ná­zi­u­mi kép­zett­sé­gi szin­tet nem tud­ta a fel­ső­fo­kú to­vább­ta­nu­lás­ban ha­tá­ro­zot­tab­ban ka­ma­toz­tat­ni. Ezt úgy is ér­té­kel­het­jük, hogy ez­ál­tal az érett­sé­gi­vel já­ró kö­zép­is­ko­lai szak­kép­zést igény­lő mun­ka­he­lyek be­töl­té­se te­rén a ma­gyar­ság hát­rá­nyos hely­zet­be ke­rült. Szlo­vá­ki­á­ban a szak­kö­zép­is­ko­lai vég­zett­sé­gű la­ko­sok al­kot­ják a leg­fel­jebb érett­sé­gi­vel ren­del­ke­ző la­ko­sok túl­nyo­mó ré­szét. E ka­te­gó­ri­á­ban a ma­gya­rok ará­nya nem éri el az össz­la­kos­sá­gi arányt, de a 8,16%-ról 7,71%-ra tör­té­nő vál­to­zás a 9,68%-hoz va­ló kö­ze­le­dés ten­den­ci­á­ját mu­tat­ja (lásd az 1. táb­lá­za­tot).
A la­ko­sok­nak a ké­pe­sí­té­si szin­tek sze­rin­ti bel­ső el­osz­lá­sa te­kin­te­té­ben ha­son­ló fej­lő­dé­si ten­den­ci­ák fe­dez­he­tők fel 1991 és 2001 kö­zött a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság­nál, mint or­szá­gos szin­ten (lásd a 2. táb­lá­zat 3.1., 3.2. és 3.3. so­rát). Eb­ből is lát­ha­tó, hogy a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság mű­velt­sé­gi szint­be­li le­ma­ra­dá­sa kö­zép­szin­ten, az érett­sé­gi­vel vég­ző­dő szak­mun­kás és szak­kö­zép­is­ko­lai ké­pe­sí­té­sek­ben mu­tat­ko­zik meg. Ér­de­mes fel­fi­gyel­ni azon­ban ar­ra, hogy az előbb em­lí­tett össz­la­kos­sá­gi ará­nyo­kat lé­nye­ge­sen meg­ha­la­dó gim­ná­zi­u­mi vég­zett­sé­gű ma­gyar la­ko­sok szá­ma va­ló­já­ban az or­szá­gos­tól el­té­rő bel­ső ará­nyok­ban is meg­mu­tat­ko­zik. A leg­fel­jebb kö­zép­is­ko­lai érett­sé­gi­vel ren­del­ke­ző ma­gyar la­ko­sok 27,50%-a gim­ná­zi­um­ban érett­sé­gi­zett, or­szá­gos szin­ten ez csak 18,38%-ot tesz ki.
5. Szlo­vá­kia fel­ső­fo­kú vég­zett­ség­gel ren­del­ke­ző 423 324 la­ko­sa kö­zül 2001-ben 23 652 volt a ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű, amely 5,59%-­nak fe­lel meg. Ez nem­csak re­la­tív gya­ra­po­dást, ha­nem ab­szo­lút nö­ve­ke­dé­si ten­den­ci­át is mu­tat az 1991. évi 5,35%-hoz ké­pest. En­nél még na­gyobb ará­nyú a va­lós ja­vu­lás, mi­vel az össz­mag­yarság szá­ma ez idő alatt 10,76%-ról 9,68%-ra csök­kent. A 9,68%-tól az 5,59% azon­ban még min­dig na­gyon mes­­sze van, s ez ar­ra utal, hogy a ma­gyar­ság fel­ső­fo­kú mű­velt­sé­gi szint­je ma­ga­san el­ma­rad az or­szá­gos szint­től (lásd az 1. táb­lá­za­tot). Ez meg­mu­tat­ko­zik ab­ban is, hogy Szlo­vá­kia la­ko­sa­i­nak 7,87%-a fel­ső­fo­kú vég­zett­sé­gű, míg a ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű la­ko­sok­nak csak a 4,54%-a ren­del­ke­zik fel­ső­fo­kú vég­zett­ség­gel. A bel­ső ará­nyo­kat te­kint­ve a tu­do­má­nyos fo­ko­zat­tal ren­del­ke­ző ma­gya­rok ará­nya a leg­ki­sebb. Az ala­cso­nyabb mű­velt­sé­gi szint mu­ta­tó­ja még az is, hogy a bach­e­lor fo­ko­zat­tal ren­del­ke­ző ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű­ek szá­ma és ará­nya a leg­jobb, sőt 8,18%-os ará­nyá­val na­gyon kö­zel ke­rült a szük­sé­ges 9,68%-hoz (lásd az 1. és 2. táb­lá­za­tot).
A ma­gyar nem­ze­ti­ség több tíz éven át tar­tó nagy­ará­nyú le­ma­ra­dá­sát a fel­ső­fo­kú vég­zett­ség te­kin­te­té­ben nem kel­le­ne szük­ség­kép­pen a ki­sebb­sé­gi lét ve­le­já­ró­já­nak te­kin­te­ni. Nem­csak kül­föl­di, ha­nem szlo­vá­ki­ai ada­tok is ezt iga­zol­ják, hi­szen a ro­ma és a ma­gyar nem­ze­ti­sé­gen kí­vül va­la­men­­nyi szlo­vá­ki­ai nem­ze­ti­ség kö­ré­ben a fel­ső­fo­kú mű­velt­sé­gű la­ko­sok szám­ará­nya lé­nye­ge­sen meg­ha­lad­ja a szlo­vák nem­ze­ti­sé­gű­ek 8,24%-os ará­nyát (lásd a 3. táb­lá­za­tot).

3. táb­lá­zat. A leg­ma­ga­sabb el­ért mű­velt­ség nem­ze­ti­sé­gi meg­osz­lás­ban (2001)* (szá­za­lék­ban)

Meg­jegy­zés: * az ada­tok %-ban ér­ten­dők

Az 1991-es és 2001-es nép­szám­lá­lá­si ada­ta­tok alap­ján még két ös­­sze­ve­tést ké­szí­tet­tünk el (lásd a 4. táb­lá­za­tot).
Az egyik a mű­velt­sé­gi szin­tek­re vo­nat­koz­ta­tott ma­gyar la­kos­sá­gi hi­ányt, ill. an­nak több­let­vál­to­zá­sa­it mu­tat­ja be a ma­gyar­ság 10,76%-os, va­la­mint 9,68%-os szám­ará­nyá­nak függ­vé­nyé­ben; a má­sik a tíz év alatt be­állt la­kos­sá­gi gya­ra­po­dás, ill. csök­ke­nés szá­mát és azok szá­za­lé­kát fe­di fel. Ezek alap­ján lát­ha­tó, hogy a két leg­ala­cso­nyabb kép­zett­sé­gi szin­tű ma­gyar la­ko­sok szá­má­ban mu­tat­ko­zó több­let szá­za­lék­ará­nya tíz év alatt nőtt, ami ne­ga­tív je­len­ség­re utal, a töb­bi há­rom kép­zett­sé­gi szint­nél a hi­ány szá­za­lék­ará­nya csök­kent, ami vi­szont po­zi­tív vál­to­zást je­lent. Ami az egyes leg­ma­ga­sabb vég­zett­sé­gi szint­tel ren­del­ke­ző la­ko­sok szá­má­nak tíz év alatt be­kö­vet­ke­zett gya­ra­po­dá­sát/csök­ke­né­sét il­le­ti, a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság min­de­nütt el­ma­rad az or­szá­gos vál­to­zás szá­za­lé­kos ará­nya­i­tól, ki­vé­ve a fel­ső­fo­kú vég­zett­sé­gű la­ko­so­kat, akik­nél a ma­gyar­ság gya­ra­po­dá­sa 44,16%-os volt, az or­szá­gos vi­szont csak 37,93%-os. Az utol­só sor­ban szá­za­lék­ban is ki­fe­jez­tük a ma­gyar­ság ré­sze­se­dé­sét az 1991–2001 kö­zöt­ti or­szá­gos vál­to­zá­sok­ban.

4. táb­lá­zat. Leg­ma­ga­sabb el­ért mű­velt­ség

Meg­jegy­zés: * több­let (+), hi­ány (-); ** 1. táb­lá­zat

A szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság egyik leg­sú­lyo­sabb prob­lé­má­ja azon­ban a nép­sza­po­ru­lat csök­ke­né­se. A 4. táb­lá­zat utol­só osz­lo­pá­ban a 15 (1991), ill. 16 (2001) év­nél fi­a­ta­labb la­ko­sok ada­ta­it rög­zí­tet­tük. Az össz­la­kos­ság 10,76%-ához, ill. 9,68%-ához vi­szo­nyít­va a ma­gyar nem­ze­ti­ség ilyen ko­rú fi­a­tal­ja­i­nak hi­á­nya 17,87%-ról 20,75%-ra nőtt 1991 és 2001 kö­zött. Az ilyen ko­rú ma­gyar la­ko­sok szá­ma 33 275-­tel csök­kent, amely 28,66%-os csök­ke­nés­nek fe­lel meg. Szlo­vá­kia em­lí­tett ko­rú la­ko­sa­i­nak szá­ma en­nél lé­nye­ge­sen ki­sebb mér­ték­ben, 17,82%-kal csök­kent a jel­zett idő­szak­ban.

4. Az ala­cso­nyabb mű­velt­sé­gi szint oka­i­nak elem­zé­se

A szlo­vá­ki­ai ma­gyar nem­ze­ti kö­zös­ség ala­cso­nyabb mű­velt­sé­gi szint­jé­nek egyik fő okát az is­ko­lai mű­ve­lő­dés­ben, a ma­gyar is­ko­lák há­ló­za­tá­ban, az ott fo­lyó ok­ta­tás tar­tal­má­ban, szín­vo­na­lá­ban és nem utol­só­sor­ban a ma­ga­sabb mű­velt­sé­gi szint el­éré­sé­nek igé­nyé­re va­ló ne­ve­lés­ben kell ke­res­ni. E prob­lé­mák oly­an­­nyi­ra ös­­sze­tet­tek, hogy meg­ol­dá­suk­ra az el­múlt más­fél év­ti­zed­ben a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság még pró­bál­ko­zást sem tett.
Az ala­csony mű­velt­sé­gi szint a kö­zép­is­ko­lai kép­zés­ben és a fel­ső­ok­ta­tás­ban ter­me­lő­dik. Ar­ra, hogy a tá­vo­lab­bi múlt­ból örö­költ mű­velt­sé­gi le­ma­ra­dás­ról van-e szó vagy e mű­velt­sé­gi szint­be­li le­ma­ra­dás to­vább ge­ne­rál­ja ön­ma­gát, a kö­zép­is­ko­lai kép­zés és a fel­ső­ok­ta­tás utol­só 15 évé­nek át­te­kin­té­sé­vel ke­res­sük a vá­laszt.

4.1. Kö­zép­is­ko­lai kép­zés

A kö­zép­is­ko­lai kép­zés te­kin­te­té­ben a fen­ti kér­dé­sek­re az 1991-es, 2001-es és 2005-ös sta­tisz­ti­kai ada­tok elem­zé­sé­vel pró­bá­lunk vá­la­szol­ni. E cél­ból a hi­va­ta­los sta­tisz­ti­kai ada­tok alap­ján olyan új sta­tisz­ti­ká­kat ké­szí­tet­tünk, ame­lyek jel­lem­zik a kép­zés­ben le­vő di­á­kok, hall­ga­tók szám­be­li le­ma­ra­dá­sát (lásd az 5. táb­lá­za­tot). Mi­vel a ma­gyar nem­ze­ti­ség 10,76%-os (1991) és 9,68%-os (2001) ará­nyá­tól nagy­ban el­tér­nek az egyes is­ko­lai ok­ta­tás­ban részt ve­vő kor­cso­port­ok szá­za­lé­kos ará­nyai, ezért a kor­rekt kö­vet­kez­te­té­sek le­vo­ná­sa ér­de­ké­ben a kor­cso­port­ok ará­nya­it vet­tük ala­pul a szá­mí­tá­sok­nál. A hi­va­ta­los sta­tisz­ti­kai ada­tok sze­rint 1991-ben Szlo­vá­kia 14–19 éves kor­cso­port­já­nak 9,54%-át (Sèítanie… 1991), 2001-ben pe­dig 8,36%-át (Sèítanie… 2001) al­kot­ták a ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű­ek. Mi­vel 2005-re vo­nat­ko­zó­an hi­va­ta­los ada­tok nem áll­nak ren­del­ke­zé­sünk­re becs­lés­re kény­sze­rül­tünk, mely az 1991 és 2001-es ada­tok kö­zöt­ti dif­fe­ren­cia ará­nyos to­vább­vi­te­lén alap­szik. Az így meg­ka­pott ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű 14–19 éves kor­cso­port 2005-ös ará­nya 7,88%. Azon ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű di­á­kok szá­mát, akik­nek a kö­zép­is­ko­lai kép­zés­ben kel­le­ne len­ni­ük, a szlo­vá­ki­ai di­á­kok szám­ada­ta­i­nak imént ka­pott szá­za­lé­kos ará­nyá­ban szá­mí­tot­tuk ki. Most pe­dig tér­jünk ki az így el­ké­szí­tett 5. táb­lá­zat ada­ta­i­nak elem­zé­sé­re!
El­ső­ként azt mond­hat­juk, hogy a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság a jel­zett há­rom év­ben, te­hát va­ló­já­ban az el­múlt 15 év­ben a kö­zép­is­ko­lai kép­zés szin­te va­la­men­­nyi tí­pu­sá­ban (ket­tő ki­vé­te­lé­vel) to­vább hal­moz­ta a hi­ányt. Ez az 5. táb­lá­zat­ban le­vő ada­tok alap­ján szá­mok­ban is meg­be­csül­he­tő, pél­dá­ul úgy, hogy az 1991-es és 2005-ös di­ák­szá­mok át­la­ga­it el­oszt­juk 4-gyel (4 éves kö­zép­is­ko­lai kép­zést szá­mol­va), és meg­szo­roz­zuk 15-­tel. Az ilyen becs­lés alap­ján a ma­gyar­ság 15 éves vesz­te­sé­ge a kö­zép­is­ko­lai kép­zés­ben meg­kö­ze­lí­tő­leg 8700-ra te­he­tő.
A to­vább­ta­nu­lás esé­lye­it il­le­tő­en még szem­be­tű­nőbb a mű­velt­sé­gi szint­re va­ló ki­ha­tá­sa mi­att az, hogy eh­hez a vesz­te­ség­hez meg­kö­ze­lí­tő­leg 7300 fő­vel az érett­sé­gi­vel vég­ző­dő gim­ná­zi­u­mi és szak­kö­zép­is­ko­lai kép­zés já­rult hoz­zá.
Az utób­bi négy-öt év­ben a kö­zép­is­ko­lai kép­zés­ben a ma­gyar­ság hi­á­nya ab­szo­lút szá­mok­ban is csök­ke­nő ten­den­ci­át mu­tat. A kor­cso­port­ban mu­tat­ko­zó csök­ke­nés mi­att a kor­cso­port­ok ará­nya­i­hoz va­ló fel­zár­kó­zás ten­den­ci­á­ja erő­tel­jes­eb­ben ész­lel­he­tő.
A ma­gyar nem­ze­ti ki­sebb­ség szem­pont­já­ból a kö­zép­is­ko­lai kép­zés eme ked­ve­ző fej­lő­dé­si ten­den­ci­á­it azon­ban né­mi­leg be­ár­nyé­kol­ja há­rom, a kép­zés bel­ső struk­tú­rá­já­ban meg­lé­vő ked­ve­zőt­len ál­la­pot.

5. táb­lá­zat. Di­á­kok szá­ma az egyes is­ko­la­tí­pu­sok­ban (1991, 2001, 2005)

El­ső­ként a szak- és az egye­sí­tett kö­zép­is­ko­lák­kal kap­cso­la­tos prob­lé­má­kat em­lít­jük. A kö­zép­is­ko­lai kép­zés eu­ró­pai tren­dek ál­tal is su­gal­ma­zott szer­ke­ze­ti és tar­tal­mi vál­toz­ta­tá­sok igé­nye, va­la­mint a köz­pon­ti köz­igaz­ga­tá­si kom­pe­ten­ci­ák egyes ré­sze­i­nek át­ru­há­zá­sa az ala­cso­nyabb köz­igaz­ga­tá­si in­téz­mé­nyek­re, 2002-ben új kö­zép­is­ko­lai tí­pus lét­re­ho­zá­sá­hoz ve­ze­tett. Így jöt­tek lét­re az egye­sí­tett kö­zép­is­ko­lák (združené stred­né školy), ame­lyek túl­nyo­mó rész­ben az ad­dig ha­gyo­má­nyos szak­mun­kás­kép­zők in­teg­rá­ló­dá­sá­hoz ve­zet­tek. Ki­sebb rész­ben e vál­to­zás vesz­te­sei azon­ban a szak­kö­zép­is­ko­lák is. A szak­mun­kás­kép­zők­ben 2001 és 2005 kö­zött a di­á­kok szá­ma 41 755-tel, a szak­kö­zép­is­ko­lák­ban csak 10 322-v­el csök­kent szlo­vá­ki­ai vi­szony­lat­ban. Az egye­sí­tett kö­zép­is­ko­lák ré­vén azon­ban, ahol 2005-ben már 71 534 ta­nu­ló ta­nult, a kö­zép­is­ko­lai szak­ok­ta­tás­ban részt ve­vő di­á­kok szá­ma 2001-től (szak­kö­zép­is­ko­la és szak­mun­kás­kép­ző) 2005-ig (szak­kö­zép­is­ko­la, szak­mun­kás­kép­ző és egye­sí­tett kö­zép­is­ko­la) 19 457-­tel nőtt (lásd az 5. táb­lá­za­tot). Ezek az ada­tok azt mu­tat­ják, hogy a Szlo­vá­kia kö­zép­is­ko­lá­i­ban fo­lyó szak­kép­zés az utób­bi né­hány év­ben re­ne­szán­szát éli. Ér­de­kes­ség­ként em­lít­jük a ko­ráb­bi tíz év vál­to­zá­sa­it, mi­a­latt – ha nem is fo­lya­ma­to­san, de az 1990 és 2001-es évek di­ák­szá­mai sze­rint – a kö­zép­is­ko­lai szak­ok­ta­tás­ban a di­á­kok szá­ma 38 478-­cal csök­kent (Lász­ló 2004, 212–226). Ez idő alatt a gim­na­zis­ta di­á­kok szá­ma is, meg­tart­va az 1990 óta tar­tó fo­lya­ma­tos fej­lő­dést, 13 519-­cel nőtt.
A ma­gyar nem­ze­ti­ség kö­zép­is­ko­lai szak­ok­ta­tá­sát il­le­tő­en a di­á­kok szá­ma 2001-re 1990-hez vi­szo­nyít­va 5224-­gyel csök­kent, amely a szlo­vá­ki­ai, imént em­lí­tett 38 478-as diák­szám­c­sökkenés igen ma­gas, 13,58%-át ad­ja (Lász­ló 2004, 212–226). 2001-től 2005-ig vi­szont a szak­kép­zés­ben le­vő ma­gyar di­á­kok szá­ma 698-­cal nőtt, amel­­lyel a szlo­vá­ki­ai nö­ve­ke­dés­hez csu­pán 3,59%-kal já­rult hoz­zá (lásd az 5. táb­lá­za­tot).

Ami vi­szont szem­be­tű­nő, de nem meg­le­pő, hogy az egye­sí­tett kö­zép­is­ko­lák­ban a ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű di­á­kok szá­ma 443-­mal meg­ha­lad­ja a kor­cso­port 7,88%-os ará­nyát, hi­szen a szak­mun­kás­kép­zők­ben már 2001-ben is ha­son­ló je­len­ség­re fi­gyel­het­tünk fel (lásd az 5. táb­lá­za­tot).
Ezt a ked­ve­ző je­len­sé­get azon­ban túl­nyo­mó­részt a nem érett­sé­gi­vel vég­ző­dő kö­zép­is­ko­lai szak­ok­ta­tás­ban ér­te el a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság az érett­sé­gi­vel vég­ző­dő kép­zés ro­vá­sá­ra, hi­szen 2005-ben a kö­zép­is­ko­lai kép­zés te­rü­le­tén a di­ák­hi­ány kö­zel 2000 fő (lásd az 5. táb­lá­za­tot). Ez te­hát vé­gül is a fel­ső­fo­kú kép­zés­be va­ló be­lé­pés esé­lye­it ront­ja a ma­gyar­ság szá­má­ra.
Szlo­vá­ki­á­ban a kö­zép­is­ko­lák négy tí­pu­sát kü­lön­böz­tet­jük meg: gim­ná­zi­u­mok, szak­kö­zép­is­ko­lák (stred­né odborné školy), szak­mun­kás­kép­zők (stred­né odborné uèil­iš­ti­a) és egye­sí­tett kö­zép­is­ko­lák (združené stred­né školy). A há­rom utol­só tí­pus­ban kü­lön­bö­ző sza­ko­kon és az azok ál­tal kí­nált spe­cial­izá­ciók­ban le­het ta­nul­má­nyo­kat foly­tat­ni. A sza­ko­kon be­lül a hi­va­ta­los sta­tisz­ti­kák nem tar­tal­maz­zák a di­á­kok nem­ze­ti­sé­gi ös­­sze­té­tel­ét, a ma­gyar nyel­ven fo­lyó ok­ta­tás­sal kap­cso­la­tos in­for­má­ci­ó­kat azon­ban igen. A 2005/2006-os tan­év­ben Szlo­vá­ki­á­ban a négy kö­zép­is­ko­la-tí­pus­ban ös­­sze­sen 317 810 di­ák ta­nult, kö­zü­lük 241 369 ta­nu­ló az érett­sé­gi­vel vég­ző­dő tel­jes kö­zép­is­ko­lai kép­zést (úplné stred­né štúdi­um s matu­ri­tou) lá­to­gat­ta, ők az ös­­szes di­ák 75,95%-át tet­ték ki (lásd az 5. táb­lá­za­tot) (Separát… 2005).
A ma­gyar tan­nyel­vű kö­zép­is­ko­lák és osz­tá­lyok 15 572 di­ák­ja kö­zül tel­jes kö­zép­is­ko­lai ta­nul­má­nyo­kat vé­gez 11 374, va­gyis az ös­­szes di­ák 73,04%-a. A 6. táb­lá­zat­ban meg­ad­tuk ezen di­á­kok meg­osz­tá­sát az egyes is­ko­la­tí­pu­sok sze­rint.

6. táb­lá­zat. A di­á­kok szá­ma a tel­jes érett­sé­gi­vel vég­ző­dő kö­zép­is­ko­lai kép­zés­ben (USV)

E táb­lá­zat­ból az is ki­tű­nik, hogy a ma­gyar nyel­vű érett­sé­gi­vel vég­ző­dő szak­ok­ta­tás­ban részt­ve­vő di­á­kok szá­ma – ará­nyá­ban is – az egye­sí­tett kö­zép­is­ko­lák­ban, de leg­in­kább a szak­mun­kás­kép­zők­ben lé­nye­ge­sen el­ma­rad az ös­­szes di­ák ará­nyá­tól, amely a fel­ső­fo­kú to­vább­ta­nu­lás esé­lye­it ront­ja.
A 2002-ben meg­kez­dett kö­zép­is­ko­lai szak­kép­zés szer­ke­zet­vál­tá­sát a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság nem tud­ta a ma­ga hasz­ná­ra for­dí­ta­ni, mert nem ké­szült fel az ilyen vál­to­zás­ra, és nem volt – és ma sincs – is­ko­la­po­li­ti­kai stra­té­gi­á­ja a fej­lő­dé­si ten­den­ci­ák, ill. az új ki­hí­vá­sok ke­ze­lé­sé­re.
Ta­nul­má­nyunk­ban ed­dig a kö­zép­is­ko­lai ok­ta­tás­nak a mű­velt­sé­gi szint­re va­ló ha­tá­sát az érett­sé­gi­vel vég­ző­dő és egyéb kép­zést nyúj­tó két szak­te­rü­let­re bont­va ele­mez­tük. Te­kint­sünk be egy ki­csit mé­lyeb­ben a sza­kok­ban és szak­spe­cial­izá­ciók­ban rej­lő le­he­tő­sé­gek elem­zé­sé­be! Eh­hez szin­tén csak Szlo­vá­ki­á­ra és a ma­gyar nyel­vű ok­ta­tás­ra vo­nat­ko­zó­an ren­del­ke­zünk hi­va­ta­los sta­tisz­ti­kai ada­tok­kal.

A 7. táb­lá­zat­ból ki­ol­vas­ha­tó, hogy a ma­gyar nyel­ven kí­nált sza­kok szá­ma és a sza­ko­kon be­lül vá­laszt­ha­tó spe­cial­izá­ciók szá­ma az egyes kép­zé­si for­mák­ban és a kö­zép­is­ko­lák tí­pu­sa­i­ban egy­aránt mes­­sze el­ma­rad az or­szá­gos szám­adat­ok­tól. Pe­dig ezek te­het­nék von­zób­bá a ma­gyar nyel­vű kö­zép­is­ko­lai kép­zést, és ez­ál­tal le­het­ne nö­vel­ni a spe­ci­á­lis ké­pes­sé­ge­ket és kész­sé­ge­ket igény­lő mun­ka­erő­pi­a­con va­ló el­he­lyez­ke­dés esé­lye­it.
A leg­jobb hely­zet­ben le­vő ma­gyar gim­ná­zi­u­mok is csak ide­gen nyelv­re, in­for­ma­ti­ká­ra, ma­te­ma­ti­ká­ra és fi­zi­ká­ra, bi­o­ló­gi­á­ra és öko­ló­gi­á­ra szer­vez­nek kü­lön spe­ci­á­lis osz­tály­kép­zést, amely na­gyon ke­vés­nek mu­tat­ko­zik.
A töb­bi is­ko­la­tí­pus­ban ha­son­ló­an ked­ve­zőt­len a ma­gyar nyel­ven ta­nul­ha­tó sza­kok és spe­cial­izá­ciók kí­ná­la­ta (lásd a 7. táb­lá­za­tot). Ez egy­részt lé­nye­ge­sen csök­ken­ti a ma­gyar nyel­vű kö­zép­is­ko­lai kép­zés von­zá­sát, a ma­gyar nem­ze­ti­ség kö­ré­ben hi­ány­szak­má­kat idéz elő, és nem utol­só­sor­ban bi­zo­nyos szak­mák­ban túl­kép­zés­hez ve­zet­het, amely a mun­ka­nél­kü­li­ek szá­mát nö­vel­he­ti.

7. táb­lá­zat. Ta­nul­má­nyi sza­kok (spe­cial­izá­ciók) szá­ma a kö­zép­is­ko­lák­ban

Meg­jegy­zés: A táb­lá­zat­ban a ta­nul­má­nyok vég­zé­sé­re kí­nált sza­kok szá­mát tün­tet­tük fel, zá­ró­jel­ben az azo­kon be­lül ta­nul­ha­tó szak­spe­cial­izá­ciók szá­ma ta­lál­ha­tó.
ÚSV – úplné stred­né vzde­lanie s matu­ri­tou (tel­jes kö­zép­is­ko­lai kép­zés érett­sé­gi­vel)
PMŠ – poma­tu­rit­né štúdi­um (érett­sé­gi utá­ni ta­nul­má­nyok)
NDŠ – nad­stavbové štúdi­um (fel­épít­mé­nyi ta­nul­má­nyok)
VYŠ – vyššie odborné štúdi­um s abso­lutóri­om (fel­sőbb szak­ta­nul­mány­ok)
SV – stred­né odborné štúdi­um bez matu­ri­ty (kö­zép­fo­kú szak­ta­nul­mány­ok érett­sé­gi nél­kül)

A har­ma­dik té­ma, amely a ma­gyar nem­ze­ti­ség mű­velt­sé­gi szint­jé­vel ös­­sze­füg­gés­be hoz­ha­tó, az a mun­ka­vég­zés mel­let­ti (le­ve­le­ző, es­ti) táv­ok­ta­tás. Amint azt az elő­ző­ek­ben ta­pasz­tal­tunk, a ma­gyar nem­ze­ti­ség kö­zép­is­ko­lai kép­zé­sé­re vo­nat­ko­zó szám­adat­ok el­ma­rad­nak az or­szá­gos ada­tok­tól. Stra­té­gi­ai cél­ként a ma­gyar­ság kor­cso­port sze­rin­ti szá­za­lé­kos ará­nyá­nak meg­fe­le­lő szin­tű kö­zép­is­ko­lai kép­zés el­éré­se je­löl­he­tő meg. Ez azon­ban a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság mű­velt­sé­gi szint­jé­ben mu­tat­ko­zó le­ma­ra­dás eny­hí­té­sé­re nem elég­sé­ges, mi­vel a ma­gyar­ság kö­ré­ben a 2001-es nép­szám­lá­lás ada­tai sze­rint a 9,68%-os össz­la­kos­sá­gi arány­nál 49 019-­cel töb­ben van­nak azok, akik leg­fel­jebb alap­is­ko­lai vég­zett­ség­gel ren­del­kez­nek (lásd az 1. táb­lá­za­tot). Eh­hez még hoz­zá­ve­het­jük a leg­fel­jebb szak­mun­kás ké­pe­sí­té­sű 8286 ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű la­kos­sá­gi több­le­tet is.
Ezen 57 305 ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű la­kos szá­má­ra a kö­zép­szin­tű táv­ok­ta­tás nyújt­hat­ná a ma­ga­sabb kép­zett­sé­gi szint el­éré­sé­nek le­he­tő­sé­gét és a mun­ka­nél­kü­li­ség bűv­kö­ré­ből a mun­ka­erő­pi­a­con va­ló meg­je­le­nés esé­lyét.
Szlo­vá­ki­á­ban a kö­zép­is­ko­lai táv­ok­ta­tás (štúdi­um popri zamest­naní, ŠPZ) na­gyon fej­let­len. Mind a négy kö­zép­is­ko­lai tí­pus­ban ös­­sze­sen 12 060 sze­mély vég­zi ta­nul­má­nya­it mun­ka­vég­zés mel­lett vagy mun­ka­nél­kü­li­ként. Ezek kö­zül csak 270-en ta­nul­nak ma­gyar nyel­ven. Min­de­nek­előtt a ma­gyar tan­nyel­vű kö­zép­is­ko­lák és a ma­gyar tan­nyel­vű osz­tá­lyok­kal ren­del­ke­ző is­ko­lák szá­má­ra kí­nál­ko­zik itt fej­lesz­té­si le­he­tő­ség egy­részt a ren­des kö­zép­fo­kú táv­ok­ta­tás bő­ví­té­sé­vel, más­részt a mun­ka­erő­pi­ac ál­tal igé­nyelt konk­rét mun­ka­vég­zé­si ké­pes­sé­gek meg­szer­zé­sé­hez hos­­szabb-rö­vi­debb ide­ig tar­tó kö­zép­is­ko­lai ké­pe­sí­tést nem adó kép­zé­sek meg­szer­ve­zé­sé­vel.

4.2. Fel­ső­ok­ta­tás

Az 1991-es nép­szám­lá­lá­si ada­tok sze­rint Szlo­vá­kia fel­ső­fo­kú vég­zett­sé­gű la­ko­sai kö­zül 10,76%-­nak, az­az 33 025-nek kel­lett vol­na ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű­nek len­nie. A va­ló­ság­ban azon­ban csak 16 407 ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű la­kos ren­del­ke­zett fel­ső­fo­kú vég­zett­ség­gel, va­gyis a hi­ány 16 618 sze­mély volt. A 2001-es nép­szám­lá­lás ada­tai sze­rint a fel­ső­fo­kú vég­zett­sé­gű­ek hi­á­nya 17 326-ra emel­ke­dett (az 1. és 4. táb­lá­zat ada­tai alap­ján). A fel­ső­ok­ta­tás te­hát a ki­lenc­ve­nes évek­ben to­vább hal­moz­ta a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság mű­velt­sé­gi szint­jé­ben meg­le­vő le­ma­ra­dá­sát.
Ér­de­kes­ség­ként meg­em­lít­jük, hogy amen­­nyi­ben a szlo­vá­ki­ai ma­gyar fi­a­ta­lok a 20–24 éves kor­cso­port­ban meg­lé­vő ará­nya­i­nak meg­fe­le­lő szám­ban vet­tek vol­na részt a szlo­vá­ki­ai fel­ső­ok­ta­tás­ban, ak­kor a 2001-es nép­szám­lá­lás ál­tal ki­mu­ta­tott 23 652 dip­lo­más ma­gyar nemzetiségűhöz ké­pest (lásd az 1. és 8. táb­lá­za­tot) kö­zel 7200-zal több szlo­vá­ki­ai ma­gyar­nak lett vol­na fel­ső­fo­kú kép­zett­sé­ge. Eh­hez az adat­hoz úgy ju­tot­tunk, hogy az 1991-es és 2001-es hi­á­nyok át­la­gát öt­tel osz­tot­tuk (a fel­ső­ok­ta­tás hos­­szát öt év­nek vet­tük), és meg­szo­roz­tuk 11-­gyel, a köz­tes évek szá­má­val.
Szlo­vá­kia fel­ső­ok­ta­tá­sá­ban a hi­va­ta­los sta­tisz­ti­kák a hall­ga­tó­kat öt szak­ága­zat­ra oszt­ják: egye­te­mi, mű­sza­ki, köz­gaz­da­sá­gi, me­ző­gaz­da­sá­gi és mű­vé­sze­ti. (Az vi­szont más kér­dés, hogy mely ta­nul­má­nyi sza­kok és spe­cial­izá­ciók hall­ga­tói tar­toz­nak az egyes szak­ága­za­tok­ba.) A nép­szám­lá­lás­ok idő­pont­ja­i­nak függ­vé­nyé­ben a 8. táb­lá­zat­ban fel­dol­goz­tuk a hall­ga­tók meg­osz­lá­sát az egyes szak­ága­za­tok sze­rint.
A szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság ér­vé­nye­sü­lé­se, ill. a ma­ga­sabb po­zí­ci­ók el­éré­se szem­pont­já­ból az sem mel­lé­kes, hogy mi­lyen a ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű hall­ga­tók el­osz­lá­sa a szak­ága­za­tok, il­let­ve a ta­nul­má­nyi sza­kok, spe­cial­izá­ciók ke­re­te­in be­lül. A szak­ága­za­to­kon be­lül min­de­nek­előtt a nagy­szá­mú hall­ga­tó­sá­got be­fo­ga­dó egye­te­mi és mű­sza­ki ága­za­tok­ban még 1991-ben meg­lé­vő nagy­ará­nyú el­té­rés (40,79% – 52,06%, ill. 38,97% – 27,39%) 2001-re ki­sebb el­té­rést mu­tat­va ki­egyen­lí­tő­dött (41,95% – 46,96%, ill. 28,95% – 31,03%). A ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű hall­ga­tók szá­ma e két szak­ága­za­ton be­lül az or­szá­gos szá­za­lé­kos ará­nyok­hoz kö­ze­le­dett (lásd a 8. és 9. táb­lá­za­tot).
Szem­be­tű­nő azon­ban, hogy a hall­ga­tói szám or­szá­gos vál­to­zá­sa­i­nak ten­den­ci­á­i­tól a ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű hall­ga­tók szá­má­nak vál­to­zá­sai el­té­rő fej­lő­dé­si ten­den­ci­á­kat mu­tat­nak. Míg pl. a mű­sza­ki ta­nul­má­nyo­kat foly­ta­tó hall­ga­tók szá­za­lé­kos ará­nya­i­ban a ki­lenc­ve­nes évek­ben 10%-os volt a vis­­sza­fej­lő­dés (38,97% – 28,95%) Szlo­vá­ki­á­ban, a ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű hall­ga­tók ese­té­ben – ép­pen el­len­ke­ző­leg – ezen ága­zat hall­ga­tó­i­nak szá­za­lé­kos ará­nya kö­zel 4%-kal nőtt. Nagy va­ló­szí­nű­ség­gel a ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű hall­ga­tók a mű­sza­ki mér­nök­kép­zés iránt or­szá­go­san meg­mu­tat­ko­zó ki­sebb ér­dek­lő­dés mi­att az e sza­kok­ra va­ló kön­­nyebb be­ju­tást hasz­nál­ták ki. A sta­tisz­ti­kai ada­tok sze­rint azon­ban a fel­ső­ok­ta­tás­ban le­vő ma­gyar fi­a­ta­lok szá­za­lé­kos ará­nya tény­le­ge­sen nem emel­ke­dett, ha­nem az 1991-es 4,83%-ról 2001-ben 4,51%-ra csök­kent. Ez fi­gyel­mez­te­tő csök­ke­nés len­ne, ha a fel­ső­ok­ta­tás­ban részt ve­vő fi­a­ta­lok 20–24 éves kor­cso­port­já­ban a ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű 10,09%-os arány nem csök­kent vol­na ez alatt az idő alatt 8,50%-ra. Így tény­le­ge­sen a fej­lő­dés ten­den­ci­á­ját azon le­het le­mér­ni, ha meg­néz­zük, hogy a ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű hall­ga­tók hány szá­za­lé­kát te­szik ki azon hall­ga­tói szám­nak, amen­­nyi­nek a kor­cso­port­ok ará­nyai sze­rint len­ni kel­le­ne a fel­ső­ok­ta­tás­ban (lásd a 8. táb­lá­zat utol­só osz­lo­pát).
Ezek sze­rint a szük­sé­ges ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű hall­ga­tók csak 47,83%-a volt a fel­ső­ok­ta­tás­ban 1991-ben. Ez az arány 2001-re 53,11%-ra, 2004-re 56,25%-ra nőtt. E nö­ve­ke­dést azon­ban be­ár­nyé­kol­ja a szak­ága­za­tok hall­ga­tói szá­má­nak az ága­za­tok kö­zöt­ti, de az ága­za­to­kon be­lü­li nem egyen­le­tes, in­ga­do­zó vál­to­zá­sa is (lásd a 8. táb­lá­za­tot).
A szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság a fel­ső­ok­ta­tás­ban va­ló emel­ke­dő rész­vé­te­lé­vel hoz­zá­já­rul mű­velt­sé­gi szint­jé­nek eme­lé­sé­hez. A 2004-es 56,25% azon­ban még túl mes­­sze van a 100%-tól.
Mi az oka an­nak, hogy a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság kép­te­len gyor­sab­ban moz­gó­sí­ta­ni a 43,75%-os tar­ta­lé­ka­it, és mi­ért nem kö­ve­ti a fel­ső­fo­kú kép­zés te­rén a szak­ága­za­tok kö­zöt­ti és azo­kon be­lü­li or­szá­gos fej­lő­dé­si ten­den­ci­á­kat? Min­den va­ló­szí­nű­ség­gel e kér­dé­sek meg­vá­la­szo­lá­sá­ban rej­lik a fel­ső­fo­kú kép­zés te­rén a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság or­szá­gos szint­hez va­ló fel­zár­kó­zá­sá­nak gyor­sabb üte­me.

8. táb­lá­zat. A hall­ga­tók szá­ma a fel­ső­ok­ta­tás­ban I.

Meg­jegy­zés: SZK – Szlo­vá­kia; MN – ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű; MNSZ – ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű hall­ga­tók szá­za­lé­kos ará­nya Szlo­vá­kia fel­ső­ok­ta­tá­si hall­ga­tói kö­zött; KL – ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű­ek­nek a kor­cso­port sze­rint len­ni kel­le­ne; Hi – szám­be­li hi­ány; R – a ma­gyar hall­ga­tó (MN) ré­sze­se­dé­se a szük­sé­ges hall­ga­tói szám­ból (KL).

9. táb­lá­zat. A hall­ga­tók szá­ma a fel­ső­ok­ta­tás­ban II.

Meg­jegy­zés: SZK – Szlo­vá­kia; MN – ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű

Már je­lez­tük, hogy a fel­zár­kó­zás fo­lya­ma­tá­ban a gaz­da­sá­gi és tár­sa­dal­mi élet szer­te­ága­zó sok­ré­tű­sé­ge mi­att fon­tos len­ne, ha a hall­ga­tók szám­ada­tai kö­vet­nék a szak­ága­za­tok és a ta­nul­má­nyi sza­kok kö­zöt­ti meg­osz­lás or­szá­gos ará­nya­it.
Fé­lő azon­ban, hogy e té­ren a fel­ső­ok­ta­tás­hoz va­ló kön­­nyebb hoz­zá­ju­tás (pl. fel­vé­te­li vizs­ga nél­kül), ill. a ki­sebb anya­gi ter­hek­kel já­ró le­he­tő­sé­gei mi­att az érett­sé­gi­zők nem ve­nnék fi­gye­lem­be a mun­ka­erő­pi­ac el­vá­rá­sa­it és a ter­mé­sze­tes szak­mai igé­nye­ket.
Mind­ezek a dip­lo­más szak­em­ber­kép­zés arány­ta­lan­sá­ga­i­hoz ve­zet­het­nek. A szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság szem­szö­gé­ből ezek­nek az eset­le­ges de­for­má­ci­ók­nak most kü­lö­nös­kép­pen fi­gyel­met kel­le­ne szen­tel­ni, ami­kor lé­nye­ge­sen bő­vült a ma­gyar nyel­vű fel­ső­ok­ta­tás Szlo­vá­ki­á­ban, és az eu­ró­pai in­teg­rá­ció fel­tét­elei kö­zött nőt­tek az esé­lyek és le­he­tő­sé­gek a to­vább­ta­nu­lás­ra a ma­gyar­or­szá­gi fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek­ben, de Eu­ró­pa más or­szá­ga­i­ban is.
A 2001 utá­ni idő­szak­ban a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság fel­ső­fo­kú mű­ve­lő­dé­sé­nek fo­ko­zot­tabb fi­gye­lé­se azért vált idő­sze­rűb­bé, mert lé­nye­ge­sen meg­erő­söd­tek a ma­gyar nyel­vű fel­ső­ok­ta­tás in­téz­mé­nyes ke­re­tei az új egye­tem és egye­te­mi kar lét­re­ho­zá­sá­val.
A szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság szem­pont­já­ból a leg­fon­to­sabb, hogy mi­lyen az új in­téz­mé­nyek szak­kí­ná­la­ta, és le­het-e ezen in­téz­mé­nyek­ben új sza­ko­kon ta­nul­má­nyo­kat foly­tat­ni. A két új in­téz­mény – a Selye Já­nos Egye­tem (Ko­má­rom) és a Kons­tan­tin Egye­tem Kö­zép-eu­ró­pai Ta­nul­má­nyok Ka­ra (Nyitra) – a Szlo­vá­ki­á­ban 2003-ig meg­le­vő ma­gyar nyel­vű fel­ső­ok­ta­tás­ra épül, és az ad­di­gi ma­gyar nyel­vű fel­ső­ok­ta­tá­si prog­ra­mok­ban foly­tat­ja a kép­zést. Az utób­bi két év­ben új ta­nul­má­nyi prog­ra­mot (hun­ga­ro­ló­gi­át) csak a po­zso­nyi Come­nius Egye­tem Ma­gyar Nyelv és Iro­da­lom Tan­szé­ke, va­la­mint két új prog­ra­mot, hun­ga­ro­ló­gi­át, ill. kul­tu­rá­lis és szo­ci­á­lis ant­ro­po­ló­gi­át a nyi­trai Kons­tan­tin Egye­tem Kö­zép-eu­ró­pai Ta­nul­má­nyok Ka­ra in­dí­tott.
A 2001–2004 kö­zöt­ti idő­szak­ban a szak­ága­za­tok te­rén be­állt vál­to­zá­sok ar­ra utal­nak, hogy a ma­gyar nem­ze­ti­ség fel­ső­fo­kú kép­zé­sé­ben bi­zo­nyos struk­tu­rá­lis vál­to­zá­sok je­lei mu­tat­koz­nak (lásd a 8. és 9. táb­lá­za­tot). Az el­kö­vet­ke­ző évek fej­le­mé­nyei dön­tik el, mi­lyen irányt vesz a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság fel­ső­fo­kú mű­ve­lő­dé­se.
Né­hány sta­tisz­ti­kai adat­ból már ész­lel­he­tők bi­zo­nyos ne­ga­tív fej­lő­dé­si ten­den­ci­ák. Ezek kö­zül most csak két je­len­sé­get eme­lünk ki, ame­lyek va­ló­di­sá­ga már sta­tisz­ti­ka­i­lag is alá­tá­maszt­ha­tó.
Tud­va­le­vő, hogy Szlo­vá­ki­á­ban az al­só ta­go­za­tos ta­ní­tó­kép­zés 1959 óta a fel­ső­ok­ta­tás ré­sze. Az óvó­pe­da­gó­gus-kép­zés meg­ma­radt kö­zép­is­ko­lai szin­ten. A 2005-ben be­ve­ze­tett há­rom­szin­tű fel­ső­ok­ta­tás e két pe­da­gó­gus­ka­te­gó­ria kép­zé­sét úgy ol­dot­ta meg, hogy a bach­e­lor szin­ten a hall­ga­tó óvó­pe­da­gó­gu­si ké­pe­sí­tést ér el, majd foly­tat­va ta­nul­má­nya­it a mas­ter szin­ten al­só ta­go­za­tos ta­ní­tói dip­lo­mát sze­rez. Emel­lett azon­ban meg­ma­radt a kö­zép­is­ko­lai óvó­pe­da­gó­gus-kép­zés is. Az ilyen fel­ső­fo­kú ta­nul­má­nyi prog­ram­ra fel­vett hall­ga­tók te­hát al­só ta­go­za­tos ta­ní­tók sze­ret­né­nek len­ni, csak­hogy elő­ször el kell vé­gez­ni­ük a bach­e­lor szin­tű óvó­pe­da­gó­gus-kép­zést. Ezért jog­gal ös­­sze­von­hat­nánk a ré­gi és új ta­nul­má­nyi prog­ra­mok ilyen hall­ga­tó­it, egy­sé­ge­sen be­so­rol­ván őket az al­só ta­go­za­tos ta­ní­tó­kép­zés­be.

A 2005/2006-os aka­dé­mi­ai év­ben Ko­má­rom­ban és Nyitrán al­só ta­go­za­tos ta­ní­tói prog­ram­ban 659 hall­ga­tó foly­tat ta­nul­má­nyo­kat. Ha e szá­mot ki­egé­szít­jük a ma­gyar­or­szá­gi ki­he­lye­zett ta­ní­tó­kép­zés 60 hall­ga­tó­já­val, ak­kor a 719 hall­ga­tói szá­mot kap­juk. Szlo­vá­ki­á­ban meg­kö­ze­lí­tő­leg 1200-1300 al­só ta­go­za­tos ta­ní­tó szá­má­ra biz­to­sí­ta­nak he­lyet a ma­gyar tan­nyel­vű is­ko­lák (Beòo et al. 1999, 6, 11–16). Amen­­nyi­ben a hall­ga­tók je­len­le­gi év­fo­lyam­szá­má­ból in­du­lunk ki, ak­kor a két in­téz­mény­ben év­fo­lya­mon­ként 170 (70 nap­pa­li és 100 le­ve­le­ző) hall­ga­tó ta­nul­na az al­só ta­go­za­tos ta­ní­tó­kép­ző prog­ra­mok­ban. A ter­mé­sze­tes után­pót­lás biz­to­sí­tá­sa ér­de­ké­ben elég, ha éven­ként 30-50 al­só ta­go­za­tos ta­ní­tó vé­gez.
Má­sik em­lí­tés­re mél­tó kép­zé­si te­rü­let a ma­gyar nyelv és iro­da­lom sza­kos ta­nár­kép­zés. Az Ok­ta­tá­si Mi­nisz­té­ri­um ál­tal 1998-ban ké­szí­tett fel­mé­rés sze­rint (Štati­s­tick­é… 1990–2005) 581 ta­nár ta­ní­tott ma­gyar nyel­vet és iro­dal­mat Szlo­vá­ki­á­ban. Je­len­leg Po­zsony­ban 58, Ko­má­rom­ban 289 (161 nap­pa­li, 128 le­ve­le­ző), Nyitrán 193 (172 nap­pa­li, 21 le­ve­le­ző), te­hát ös­­sze­sen 540 (333 nap­pa­li, 149 le­ve­le­ző) hall­ga­tó ké­szül a ma­gyar nyelv és iro­da­lom sza­kos ta­ná­ri pá­lyá­ra.
Az el­ső év­fo­lyam­ban 2005-ben Ko­má­rom­ban 190 (103+87), Nyitrán 94 (80+14), ös­­sze­sen 294 ma­gyar sza­kos hall­ga­tó ta­nult. Ezek sze­rint a 2008/2009-es aka­dé­mi­ai év­ben Szlo­vá­ki­á­ban a ma­gyar nyelv és iro­da­lom sza­kos ta­nár­kép­zés hall­ga­tó­i­nak szá­ma el­ér­he­ti az 1000 főt.
Az em­lí­tett fel­mé­rés sze­rint a szlo­vá­ki­ai ma­gyar tan­nyel­vű alap- és kö­zép­is­ko­lák­ban 1998-ban 3221 pe­da­gó­gus ta­ní­tott. Szlo­vá­ki­á­ban a 2005/2006-os aka­dé­mi­ai év­ben a ma­gyar nyel­vű pe­da­gó­gus­kép­zés hall­ga­tó­i­nak szá­ma 1676 (983 nap­pa­li és 693 le­ve­le­ző). Eb­ben az aka­dé­mi­ai év­ben az el­ső év­fo­lyam­ban 961 (434 nap­pa­li és 327 le­ve­le­ző) hall­ga­tó foly­tat ta­nul­má­nyo­kat pe­da­gó­gus­kép­ző ta­nul­má­nyi prog­ra­mok­ban. Ezek alap­ján a 2008/2009-es aka­dé­mi­ai év­re a szlo­vá­ki­ai ma­gyar pe­da­gó­gus­kép­zés­ben a hall­ga­tók szá­ma el­ér­he­ti a 3000 főt. A ter­mé­sze­tes pe­da­gó­gus-után­pót­lás biz­to­sí­tá­sá­ra hos­­szú tá­von elég, ha éven­ként 130-150 pe­da­gó­gus vé­gez.
A 2011-re ese­dé­kes nép­szám­lá­lá­sig ez­ál­tal ugyan gya­ra­pod­ni fog a leg­ma­ga­sabb fel­ső­fo­kú vég­zett­sé­gű ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű­ek szá­ma és ará­nya, azon­ban az ilyen fej­lő­dé­si ten­den­cia mel­lett a pe­da­gó­gus­dip­lo­má­val ren­del­ke­zők több­sé­ge nem fog tud­ni el­he­lyez­ked­ni a ma­gyar tan­nyel­vű is­ko­lák­ban.
Azt gon­dol­nánk, nem­csak a szlo­vá­ki­ai ma­gyar fel­ső­ok­ta­tás­ban, ha­nem a tel­jes szlo­vá­ki­ai fel­ső­ok­ta­tás­ban is a mun­ka­erő­pi­ac tör­vé­nyei ural­kod­nak. Saj­nos, ez nem tel­je­sen igaz. A fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek a sok hi­á­nyos­ság­gal ren­del­ke­ző nor­ma­tív tá­mo­ga­tá­si rend­szer ke­re­tei kö­zött sza­ba­don nö­ve­lik a hall­ga­tók szá­mát azo­kon a ta­nul­má­nyi sza­ko­kon, ame­lyek iránt meg­nőtt az ér­dek­lő­dés, füg­get­le­nül at­tól, el tud­nak-e majd he­lyez­ked­ni az itt vég­zet­tek a szak­má­juk­ban. Szlo­vá­ki­á­ban na­gyon ke­vés a dip­lo­más mun­ka­nél­kü­li, de elég nagy ré­szük nem a szak­má­já­nak meg­fe­le­lő mun­kát kény­sze­rül el­fo­gad­ni. A je­len­le­gi ka­o­ti­kus je­gye­ket vi­se­lő köz- és fel­ső­ok­ta­tás­ban a spe­ci­á­lis szak­kép­zés­től füg­get­le­nül, fő­leg az ide­gen nyelv és az in­for­ma­ti­ka ok­ta­tá­sá­val a vég­zős hall­ga­tók olyan kom­pe­ten­ci­ák­hoz ju­tot­tak, ame­lyek­kel jól el le­he­tett he­lyez­ked­ni, sok­szor fel­ső­fo­kú dip­lo­mát nem igény­lő mun­ka­he­lye­ken is.
Azon­ban ez a pi­ac is te­lí­tő­dik, és egy­re több a friss dip­lo­más mun­ka­nél­kü­li. A 2005-ben vég­zett dip­lo­má­sok több mint 12%-a szep­tem­ber­ben mun­ka­nél­kü­li volt. 2005 no­vem­be­ré­ben az ös­­szes mun­ka­nél­kü­li több mint 7%-a ren­del­ke­zett dip­lo­má­val.
A ma­gyar nyel­vű fel­ső­ok­ta­tás szer­ve­zé­sé­nél, struk­tú­rá­já­nak ki­ala­kí­tá­sá­nál, a ta­nul­má­nyi prog­ra­mok in­dí­tá­sá­nál fi­gye­lem­be kel­le­ne ven­ni, hogy ne csak a kép­zett­sé­gi szint eme­lé­sét, ha­nem a dip­lo­más mun­ka­nél­kü­li­ek szá­má­nak csök­ke­né­sét is elő­se­gít­se, úgy, hogy le­he­tő­sé­gük le­gyen az el­ső dip­lo­má­sok­nak szak­má­juk­ban el­he­lyez­ked­ni.

5. Be­fe­je­zés

A szlo­vá­ki­ai ma­gyar nem­ze­ti ki­sebb­ség mű­velt­sé­gi, is­ko­lai kép­zett­sé­gi szint­jé­nek az or­szá­gos szint­re tör­té­nő eme­lé­se (lásd az 1. táb­lá­za­tot) va­ló­szí­nű­leg na­gyon hosz­­szú időt vesz majd igény­be. A rend­szer­vál­tást kö­ve­tő 15 év­ben, amely­ből nyolc éven át a ma­gyar­ság po­li­ti­kai kép­vi­se­le­te kor­mány­té­nye­ző volt, a mű­velt­sé­gi szint te­rén csak a ja­vu­lás ten­den­ci­á­it fe­dez­het­jük fel, utal­va az 1998-as kor­mány­prog­ram ide­vá­gó ré­szé­nek nem tel­je­sí­té­sé­re. Az egye­tem és egye­te­mi kar lét­re­ho­zá­sa ko­moly elő­re­lé­pést je­len­tett, amely­nek a mű­velt­sé­gi szint eme­lé­sé­re, a gaz­da­sá­gi, tár­sa­dal­mi szfé­ra igé­nye­i­nek meg­fe­le­lő szak­em­ber­kép­zés­re, a ma­gas mun­ka­nél­kü­li­ség csök­ken­té­sé­re, a ma­ga­sabb gaz­da­sá­gi, tár­sa­dal­mi po­zí­ci­ók meg­szer­zé­sé­re irá­nyu­ló ki­ha­tá­sa­it csak hos­­szú tá­von le­het majd le­mér­ni.
Az in­téz­mé­nyes szlo­vá­ki­ai ma­gyar fel­ső­ok­ta­tás in­du­lá­sa (az el­ső két év) vi­szont a ko­ráb­bi­ak­hoz ké­pest nem ho­zott ma­gá­val lé­nye­ges szak­kí­ná­lat-bő­ví­tést, és a hall­ga­tók na­gyobb ér­dek­lő­dé­sé­re szá­mí­tó új ta­nul­má­nyi prog­ra­mo­kat lé­nye­gé­ben csak a nyi­trai egye­tem kí­nál.
Az is szem­be­tű­nő, hogy a szlo­vá­ki­ai ma­gyar fel­ső­ok­ta­tás túl­sá­go­san a pe­da­gó­gus­kép­zés­re össz­pon­to­sít, ez pe­dig több­szö­rö­sen fe­lül­múl­ja az igé­nye­ket. A pe­da­gó­gus­kép­zés tö­me­ges jel­le­ge és ben­ne a le­ve­le­ző kép­zés igen ma­gas ará­nya szük­ség­kép­pen a kép­zés szín­vo­na­lá­nak rom­lá­sát fog­ja elő­idéz­ni, amely vé­gül is a ma­gyar köz­ok­ta­tás von­zá­sát gyen­gí­ti. A Szlo­vá­ki­á­ban ko­rább­ról meg­le­vő és az újon­nan meg­in­du­ló ma­gyar nyel­vű fel­ső­ok­ta­tás nem elég­gé tud­ta ki­ak­náz­ni a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság 30-40%-os tar­ta­lé­ka­it. En­­nyi­vel ke­ve­sebb ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű fi­a­tal ér­dek­lő­dik ugyan­is a fel­ső­ok­ta­tás irán­t, mint az or­szá­gos át­lag.
Az is meg­ál­la­pít­ha­tó (lásd a 9. táb­lá­za­tot), hogy a szlo­vá­ki­ai ma­gyar fel­ső­ok­ta­tás sta­tisz­ti­ka­i­lag ér­té­kel­he­tő mér­ték­ben kez­di el­von­ni a ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű hall­ga­tó­kat a mű­sza­ki és ag­rár­sza­kok­tól, ame­lyek­ben nincs ma­gyar nyel­vű fel­ső­ok­ta­tás. Nyil­ván e sza­ko­kon elő­idé­zett vesz­te­sé­ge­ket sem­mi­kép­pen nem kár­pó­tol­ja a túl­zott pe­da­gó­gus­kép­zés.
Nem­csak a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság ér­de­ke, ha­nem össz­tár­sa­dal­mi ér­dek is, hogy a ma­gyar nem­ze­ti­ség az is­ko­lai kép­zés min­den szint­jén a kor­cso­port­ok ará­nya­i­nak meg­fe­le­lő szám­ban le­gyen je­len. Ez le­het a stra­té­gi­ai alap­cél. En­nek mi­ha­ma­rab­bi el­éré­sé­hez szük­sé­ges konk­rét te­en­dők meg­al­ko­tá­sát csak szak­mai és po­li­ti­kai sí­kon le­het el­kép­zel­ni.
Az éle­ten át tar­tó ta­nu­lás eu­ró­pai prog­ram­ja új, ed­dig is­me­ret­len le­he­tő­sé­ge­ket kí­nál a ha­gyo­má­nyos is­ko­lai kép­zést nem ab­szol­vált la­ko­sok szá­má­ra ma­ga­sabb ké­pe­sí­té­si szint el­éré­sé­hez, a mun­ka­erő­pi­a­con va­ló si­ke­res el­he­lyez­ke­dés­hez szük­sé­ges szak­kom­pe­ten­ci­ák meg­szer­zé­sé­hez. E te­rü­le­ten kí­nál­koz­nak ta­lán a leg­na­gyobb fej­lesz­té­si le­he­tő­sé­gek a ma­gyar nyel­vű kö­zép- és fel­ső­ok­ta­tás ré­szé­re is.

Fel­hasz­nált iro­da­lom

A Szlo­vák Köz­tár­sa­ság Kor­má­nyá­nak prog­ram­ja 1998. XII. rész. (1998. ok­tó­ber 27.)
Beòo, Matej – Har­gas, Mar­tin – Herich, Ján – Sedi­vý, Marek 1999. Kval­i­fiko­vanos ped­a­go­gick­ých pra­cov­níkov a odbor­no­s vyuèo­va­nia v regionál­nom škol­stve. Sloven­ský uèite¾, 7. évf. 6. sz. 6. p., 11–16. p. (A Tech­no­ló­gia vzdelá­va­nia c. fo­lyó­irat mel­lék­le­te.)
Gyur­gyík Lász­ló 2002. Nép­szám­lá­lás 2001. Gon­do­lat, 2. évf. 18. sz. 9–12. p. (Az Új Szó 2002. szep­tem­ber 6-i szá­má­nak mel­lék­le­te.)
Hru­bos Il­di­kó 2002. A „Bo­lo­gnai fo­lya­mat”. Bu­da­pest, Ok­ta­tás­ku­ta­tó In­té­zet, No. 235.
Lász­ló Bé­la 2002. A szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság mű­velt­sé­gi szint­jé­ről. Hely­zet­kép a szlo­vá­ki­ai ma­gyar köz­ok­ta­tás­ról. Dunasz­er­da­he­ly, Lil­i­um Aurum.
Lász­ló Bé­la 2004. A ma­gyar ok­ta­tás­ügy. In Fa­ze­kas József–Hunèík Pé­ter (sz­erk.): Ma­gya­rok Szlo­vá­ki­á­ban (1989–2004). 1. köt. Somorja–Dunaszerdahely, Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó Intézet–Lilium Aurum, 183–246. p.
Rácz Vin­ce 2006. Egye­tem­ről a mun­ka­hi­va­ta­lok­ba? Új Szó, 59. évf. (2006. már­ci­us 25.) 71. sz. 3. p.
Sèí­tanie oby­vate¾ov, domov a bytov v roku 1991. Bratislava, Štati­stický úrad Slvenskej repub­liky (www.s­ta­tis­tic­s.sk).
Sèí­tanie oby­vate¾ov, domov a bytov v roku 2001. Bratislava, Štati­stický úrad Slvenskej repub­liky (www.s­ta­tis­tic­s.sk).
Sep­a­rát štati­stick­ej roèenky škol­st­va Slovenskej repub­liky 2005 2005. Bratislava, Ústav infor­má­cií prognóz škol­st­va (MŠ SR).
Štati­stické roèenky škol­st­va Slovenskej repub­liky 1990–2005. Bratislava, Ústav infor­má­cií a prognóz škol­st­va (MŠ SR).