L. Juhász Ilona A szlovákiai magyar tájak temetőinek kutatása és dokumentálása

A te­met­ke­zé­si szo­ká­sok és ezen be­lül a te­me­tők vizs­gá­la­ta a nép­rajz­ku­ta­tás egyik olyan nép­sze­rű te­rü­le­te, amel­­lyel szá­mos nép­rajz­ku­ta­tó fog­lal­ko­zott már, s nap­ja­ink­ban is köz­ked­velt ku­ta­tá­si té­má­nak szá­mít. A te­me­tői sír­je­lek vizs­gá­la­ta kap­csán hos­­szú ide­ig mind a nép­rajz­ku­ta­tó­kat, mind a né­pi dí­szí­tő­mű­vé­szet iránt ér­dek­lő­dő­ket el­ső­sor­ban (vagy ki­zá­ró­la­go­san) a fa­ra­gott pro­tes­táns fej­fák ér­de­kel­ték, s egy te­me­tő ku­ta­tá­sa­kor leg­több eset­ben ezek­ről ké­szül­tek raj­zok vagy fény­ké­pek. Szór­vá­nyo­san je­len­tek meg nép­raj­zi le­írá­sok ka­to­li­kus sír­je­lek­ről is, eze­ket azon­ban a ku­ta­tók el­ső­sor­ban esz­té­ti­kai szem­pont­ból kö­ze­lí­tet­ték meg és ál­ta­lá­ban csak a „ré­geb­bi­ek” ér­de­kel­ték őket. Egy adott te­me­tő sír­je­le­it te­hát nem komp­lex mó­don, az ab­ban elő­for­du­ló va­la­men­­nyi sír­jeltí­pus fi­gye­lem­be vé­te­lé­vel vizs­gál­ták. Eb­ből kö­vet­ke­zik, hogy a mai na­pig hi­á­nyo­sak a ma­gyar fal­vak te­me­tő­i­nek sír­je­le­i­ről ren­del­ke­zé­sünk­re ál­ló le­írá­sok, mi­vel ezek nem tel­jes be­mu­ta­tás­ra tö­re­ked­tek, csu­pán a sír­je­lek bi­zo­nyos tí­pu­sa­i­nak pre­zen­tá­lá­sá­ra.
A leg­ked­vel­tebb té­ma a pro­tes­táns (re­for­má­tus, uni­tá­ri­us és evan­gé­li­kus) fej­fák, il­let­ve azok ere­de­té­nek a ku­ta­tá­sa. E te­me­tői fej­fák ere­det­kér­dé­sét a nép­rajz­nak mind a mai na­pig nem si­ke­rült meg­nyug­ta­tó­an tisz­táz­nia. A köz­tu­dat­ban vi­szont úgy él, mint egy kon­ti­nuus, a hon­fog­la­lás ko­rá­ból át­ha­gyo­má­nyo­zó­dott sír­jel, me­lyet az utób­bi idő­ben a fej­fa he­lyett (a szé­kely­föl­di kop­ja­fák min­tá­já­ra) egy­re gyak­rab­ban ne­vez­nek a köz­nyelv­ben kop­ja­fá­nak (vö. L. Ju­hász 2005). E pro­tes­táns sír­je­lek irán­ti fel­fo­ko­zott ér­dek­lő­dés hát­tér­be szo­rí­tot­ta te­me­tő­ink más jel­le­gű sír­je­le­i­nek vizs­gá­la­tát. Ho­lott a fej­fák – kop­ja­fák – mel­lett a sír­je­lek kü­lön­fé­le, más for­má­jú és anya­gú vál­to­za­tai is meg­je­len­tek a re­for­má­tu­sok és evan­gé­li­ku­sok sír­ja­in, s ezek kö­zül má­ra né­hány tí­pu­s1 el­tűnt vagy el­tű­nőfél­ben van. A ma­gyar fal­vak te­me­tő­i­nek vizs­gá­la­ta – a fej­fák ku­ta­tá­sa szem­pont­já­ból is – te­rü­le­ten­ként nagy el­té­ré­se­ket mu­tat. Né­hány vi­dék­ről gaz­dag anyag áll ren­del­ke­zé­sünk­re, azon­ban ará­nya­it te­kint­ve még min­dig na­gyon sok az ún. fe­hér folt.
Szlo­vá­kia ma­gya­rok ál­tal la­kott vi­dé­kei te­me­tő­i­nek vizs­gá­la­tát is a fent le­ír­tak jel­le­mez­ték a kö­zel­múlt­ban, s né­hány po­zi­tív pél­da ki­vé­te­lé­vel bi­zo­nyos te­kin­tet­ben ez jel­lem­zi nap­ja­ink­ban is.2
Most pe­dig te­kint­sük át a szlo­vá­ki­ai ma­gyar tá­ja­kon ed­dig vég­zett te­me­tő-, il­let­ve sír­jelku­tatás­nak az ered­mé­nye­it!
A két vi­lág­há­bo­rú kö­zött az Ér­sek­új­vár kör­nyé­ki te­me­tők fej­fá­i­ról Thain Já­nos fes­tő­mű­vész és nép­raj­zi gyűj­tő ké­szí­tett raj­zo­kat, Rozs­nyó kör­nyé­kén pe­dig ugyan­csak a dí­szes fej­fá­kat örö­kí­tet­te meg Tichy Kál­mán fes­tő­mű­vész, mu­ze­o­ló­gus és nép­raj­zi gyűj­tő (Thain–Tichy 1991). A szlo­vá­ki­ai ma­gyar fa­lu­ku­ta­tó moz­ga­lom, a Sar­ló3 egyik kép­vi­se­lő­je – Nemesszeghy Je­nő – a Kis­al­föld­ön ta­lál­ha­tó Far­nad te­le­pü­lés re­for­má­tus te­me­tő­jé­nek gaz­da­gon fa­ra­gott fej­fá­i­ról ké­szí­tett raj­zo­kat. Ru­dolf Bed­nárik szlo­vák nép­rajz­ku­ta­tó 1972-ben meg­je­lent kö­te­te szór­vá­nyos ada­to­kat tar­tal­maz a szlo­vá­ki­ai ma­gyar te­le­pü­lé­sek te­me­tő­i­ről is.4 Dá­vid Mi­hály ama­tőr nép­rajz­gyűj­tő a Kis­al­föld­ön fek­vő te­le­pü­lés, Kisúj­falu fej­fá­i­ról kö­zöl né­hány ada­tot (Dá­vid 1988). Dan­ter Iza­bel­la az egy­ko­ri barsi te­le­pü­lés, az atom­erő­mű épí­té­se mi­att fel­szá­molt Mo­hi az em­be­ri élet for­du­ló­i­hoz kap­cso­ló­dó szo­ká­sa­i­ról szó­ló írá­sá­ban érin­tő­le­ge­sen fog­la­ko­zik a te­me­tői sír­je­lek­kel, s né­hány ré­geb­bi sír­je­lek­ről fény­ké­pe­ket is kö­zöl (Danter 1994, 79–80). A Hont­ban ku­ta­tó Csáky Kár­oly az Ipoly men­ti fal­vak te­met­ke­zé­si szo­ká­sa­i­nak és az ezek­hez kap­cso­ló­dó hi­e­del­me­ket ös­­szeg­ző kö­te­té­ben csak érin­tő­le­ge­sen fog­lal­ko­zik a sír­je­lek­kel (Csáky 1999). A ke­le­ti ré­gi­ó­ban a Nagyka­pos kör­nyé­ki te­me­tők­ben Mi­há­lyi Mol­nár Lász­ló ön­kén­tes nép­rajz­gyűj­tő vég­zett ku­ta­tá­so­kat, azon­ban ő is csu­pán a fej­fák­kal fog­lal­ko­zott (Mi­há­lyi Mol­nár 1984). Ugyan­csak a ke­le­ti ré­gi­ó­ban, az Ung-vidék két te­le­pü­lé­sén, Csic­ser­ben és Szi­rén­fal­ván foly­ta­tott ku­ta­tást a te­me­tés és a sír­je­lö­lés té­ma­kör­ében Novák Lász­ló. Az er­ről a té­má­ról szü­le­tett írá­sa­i­ban el­ső­sor­ban a fa­ra­gott fej­fák kér­dé­sé­vel fog­lal­ko­zott, s több fel­vé­telt is kö­zöl ezek­ről (Novák 1985; Novák 1989; Novák 2000). A mis­kol­ci Her­man Ot­tó Mú­ze­um két mun­ka­tár­sa, Füge­di Már­ta és Viga Gyu­la do­ku­men­tál­ta va­la­men­­nyi, a szen­te­si te­me­tő­ben ta­lál­ha­tó kü­lön­le­ges, kő­ből ké­szült, gaz­da­gon dí­szí­tett sír­je­let, azon­ban a te­me­tő más sír­em­lé­ke­i­vel nem fog­lal­koz­tak (Fügedi–Viga 1994). A Zob­o­ralji te­met­ke­zé­si szo­ká­sok ku­ta­tá­sa so­rán Virt Ist­ván nép­rajz­gyűj­tő szá­mos, raj­zot ké­szí­tett e ka­to­li­kus vi­dék te­me­tő­i­nek fa­ra­gott, el­ső­sor­ban a gaz­da­gab­ban dí­szí­tett ke­reszt­je­i­ről, azon­ban em­lí­tést sem tett pél­dá­ul az er­re a vi­dék­re oly jel­lem­ző szo­bor­fül­kés sír­em­lé­kek­ről (Virt 1987).
Lisz­ka Jó­zsef szá­mos írá­sá­ban fog­lal­ko­zott Dél-Szlo­vá­kia több ma­gyar­lak­ta te­le­pü­lés te­me­tő­jé­ben ta­lál­ha­tó fej­fák­kal (Liszka 1980; Lisz­ka 1983a; Lisz­ka 1983b), s egy 1992-ben meg­je­lent ta­nul­má­nyá­ban fog­lal­ta ös­­sze a Kis­al­föld ke­le­ti fe­lé­ben ta­lál­ha­tó te­le­pü­lé­sek te­met­ke­zé­si szo­ká­sa­i­val és te­me­tő­i­vel kap­cso­la­tos ed­di­gi is­me­re­te­ket, s több fel­vé­telt is kö­zölt az egyes sír­je­lek­ről (Liszka 1992). A né­hány év­vel ké­sőbb pub­li­kált írá­sá­ban már a tel­jes szlo­vá­ki­ai Kis­al­föld vo­nat­ko­zá­sá­ban fog­lal­ja ös­­sze a té­mát, s már nem csu­pán a ré­gi, a fa­ra­gott sír­je­lek­re össz­pon­to­sí­tott, s a vá­lo­ga­tás­nál sem az esz­té­ti­kai szem­pont­ok ve­zé­rel­ték (Liszka 2000). Ké­sőbb a szlo­vá­ki­ai ma­gya­rok nép­raj­zát be­mu­ta­tó ös­­szeg­ző mun­ká­já­ban is fog­lal­ko­zik a te­met­ke­zés­sel (Liszka 2002, pl. 335, 384–385), és a sír­em­lé­kek kü­lön­fé­le tí­pu­sa­i­ról fel­vé­te­le­ket is kö­zöl (Liszka 2002, pl. 259, 288). Héder Ág­nes a nyi­trai Kons­tan­tin Egye­tem Hun­garisztika Tan­szé­ke ku­ta­tá­si prog­ram­ja ke­re­té­ben a ko­má­ro­mi re­for­má­tus te­me­tő sír­fel­ira­ta­it ele­mez­te nyel­vé­sze­ti szem­pont­ból, azon­ban a kö­tet­ben nem sze­re­pel­nek kü­lön-kü­lön az egyes sí­rok tel­jes fel­ira­tai (Héder 2001). Ugyan­csak e prog­ram ke­re­té­ben szü­le­tett meg a lo­son­ci re­for­má­tus te­me­tő fel­ira­ta­i­nak nyel­vi elem­zé­se, amely ké­sőbb va­la­men­­nyi sír­em­lék le­írá­sá­val ki­egé­szít­ve, mű­fa­ját il­le­tő­en elég ne­he­zen meg­ha­tá­roz­ha­tó kö­tet­ben meg is je­lent (Puntigán–Puntigán 2003).
Novák Lász­ló Fe­renc a Kár­pát-me­den­ce ma­gyar­lak­ta ré­gi­ó­i­ban elő­for­du­ló fa­ra­gott fej­fák­kal kap­cso­la­tos ku­ta­tá­so­kat fény­kép­anyag kí­sé­re­té­ben ös­­sze­gez­te. A 2005-ben meg­je­lent mo­nog­rá­fi­á­já­ban köz­li a szlo­vá­ki­ai ma­gyar te­le­pü­lé­se­ken ta­lál­ha­tó fej­fák­ról ké­szült fel­vé­te­le­ket, il­let­ve raj­zo­kat is (Novák 2005).
Szin­tén a kö­zel­múlt­ban je­lent meg Czen­the Zol­tán a gömöri fal­vak te­me­tő­i­nek fa­ra­gott fej­fá­i­ról ké­szült fel­vé­te­le­ket tar­tal­ma­zó szí­nes fény­kép­al­bu­ma (Czenthe 2005).
Borz­iné Bódi Irén ama­tőr nép­rajz­gyűj­tő ma­gán­ki­adá­sá­ban je­lent meg az ál­ta­la ré­gi­nek és „ér­de­kes­nek” tar­tott sír­em­lé­kek­ről ké­szült fel­vé­te­lek, va­la­mint a szin­tén „ér­de­kes” sír­em­lé­kek fel­ira­ta­it tar­tal­ma­zó kö­tet (Borziné 2004). A ki­ad­vány anya­gát a gömöri fal­vak te­me­tő­i­ben gyűj­töt­te.
Katarí­na Hol­bová nem­ré­gi­ben a lé­vai Barsi Mú­ze­um gyűj­te­mé­nyé­ben ta­lál­ha­tó, a te­met­ke­zé­si szo­ká­sok­kal kap­cso­la­tos anya­got mu­tat­ta be. Köz­li a mú­ze­um gyűj­te­mé­nyé­ben ta­lál­ha­tó Garam­sal­lóról szár­ma­zó sír­em­lé­kek le­írá­sát, va­la­mint mu­ta­tó­ban né­hány le­jegy­zett sír­fel­ira­tot is a fent em­lí­tett te­le­pü­lé­sek s a gyűj­te­mény­ben ta­lál­ha­tó más ma­gyar­lak­ta köz­ség te­me­tő­jé­ből szár­ma­zó sír­em­lé­kek­ről ké­szült fény­kép­anyag lis­tá­ját is (Holbová 2001). A Ján Botík ál­tal szer­kesz­tett, a Szlo­vá­ki­á­ban élő nem­ze­ti­sé­gek te­met­ke­zé­si szo­ká­sa­it be­mu­ta­tó ta­nul­mány­kö­tet­ben szá­mos ma­gyar­lak­ta te­le­pü­lés te­me­tő­jé­ben ké­szült fel­vé­tel is meg­ta­lál­ha­tó (Botík 2001).
A ré­gi po­zso­nyi zsi­dó te­me­tő va­la­men­­nyi sír­em­lék­ének fel­ira­tát dr. Robert Neu­mann je­gyez­te le, majd né­met nyelv­re is le­for­dí­tot­ta. Eze­ket a sír­fel­ira­to­kat a kö­zel­múlt­ban Katarí­na Kušanová-Wiecha ele­mez­te (Kušanová-Wiecha 2001), s ugyan­csak ő ana­li­zál­ta a po­zso­nyi or­to­dox te­me­tő sír­em­lé­ke­i­nek szim­bó­lu­ma­it és dí­szít­mé­nye­it is (Kušanová-Wiecha 1999).
Az 1989-es rend­szer­vál­tás után na­gyon sok fa­lu­mo­no­grá­fia, il­let­ve hely­tör­té­ne­ti ki­ad­vány je­lent meg. Ezek nagy ré­szé­ben hos­­szabb-rö­vi­debb te­me­tő­vel, il­let­ve sír­je­lek­kel kap­cso­la­tos le­írást és ezek­ről ké­szült fény­ké­pe­ket is talál­hatunk.5
Az évek fo­lya­mán a szlo­vá­ki­ai ma­gyar saj­tó­ban – el­ső­sor­ban a Hét cí­mű kul­tu­rá­lis he­ti­lap­ban – is je­len­tek meg te­me­tők­kel fog­lal­ko­zó em­lí­tés­re mél­tó hos­­szabb írá­sok (Liszka 1980). Ezek el­ső­sor­ban a fa­ra­gott sír­je­lek­kel fog­lal­koz­tak. A Somor­ja és Vi­dé­ke cí­mű re­gi­o­ná­lis lap­ban a Somor­ja mel­let­ti Tej­fa­lu zsi­dó te­me­tő­jé­ről ol­vas­ha­tó egy arány­lag ter­je­del­mes két­ré­szes cikk­so­ro­zat (J. M.–D. M. 2001). A ma­gyar­or­szá­gi saj­tó­ban ugyan­csak je­lent meg né­hány e té­má­val fog­lal­ko­zó írás Lisz­ka Jó­zsef tol­lá­ból (Liszka 1983a; Lisz­ka 1983b).
A kö­zel­múlt­ban fi­gye­lem­re mél­tó ered­mé­nyek szü­le­te­tek egy-­e­gy te­me­tő fel­dol­go­zá­sát il­le­tő­en. Bár nem nép­raj­zi szem­pon­tú meg­kö­ze­lí­tés­ről van szó, azon­ban ezek a mun­kák a nép­rajz­ku­ta­tók szá­má­ra jól hasz­no­sít­ha­tók. Dikácz Nor­bert tör­té­nész egy Du­na men­ti te­le­pü­lés, Karva öreg te­me­tő­jé­nek va­la­men­­nyi sír­em­lék­ét do­ku­men­tál­ta, a sír­je­lek és az azo­kon sze­rep­lő fel­irat­ok tel­jes le­írá­sát is köz­li (Dikácz 2005, 45–89.).6 A te­me­tés­sel és a te­me­tő­ku­ta­tás­sal fog­lal­ko­zó szak­em­be­rek szá­má­ra fon­tos for­rás­nak szá­mít az a két kö­tet, ame­lyek­ben Po­zsony két tör­té­nel­mi te­me­tő­jét, az And­rás és a Kecs­ke ut­ca­it dol­goz­ták fel a szer­zők (Obuchová 2002; Obuchová–Holèík 2006). Mind­két ki­ad­vány­ban meg­ta­lál­juk a te­me­tő tör­té­ne­té­nek rész­le­tes be­mu­ta­tá­sát, va­la­mint a mű­vé­szet­tör­té­ne­ti és mű­ve­lő­dés­tör­té­ne­ti szem­pont­ból fon­tos­nak ítélt sír­em­lé­kek le­írá­sát is.7

Te­me­tő­ku­ta­tás és do­ku­men­tá­lás a ko­má­ro­mi Et­no­ló­gi­ai Köz­pont­ban

Új szem­szög­ből kö­ze­lí­tet­te meg a te­met­ke­zé­si szo­ká­sok és te­me­tők do­ku­men­tá­lá­sá­nak kér­dé­sét a 2002-ben meg­je­lent, egy gömöri bá­nyász­te­le­pü­lés, Rudna te­met­ke­zé­si szo­ká­sa­i­nak és te­me­tő­kul­tú­rá­já­nak 20. szá­za­di vál­to­zá­sa­it be­mu­ta­tó, a fen­ti cím­ben jel­zett in­téz­mény ki­ad­vá­nya­ként meg­je­lent kö­tet (L. Ju­hász 2002). Tar­tal­maz­za az em­lí­tett te­le­pü­lés te­me­tő­jé­nek tel­jes nép­raj­zi fel­dol­go­zá­sát, meg­ta­lál­ha­tó ben­ne va­la­men­­nyi sír rész­le­tes le­írá­sa a sír­em­lé­ke­ken sze­rep­lő fel­irat­ok­kal együt­t. El­ké­szült a te­me­tő rész­le­tes tér­ké­pe is, ame­lyen nyo­mon kö­vet­he­tő, hol ta­lál­ha­tó az adott sír­em­lék. Az Et­no­ló­gia Köz­pont ar­chí­vu­má­ban egy sír­ról több fel­vé­tel is meg­ta­lál­ha­tó. Fon­tos szem­pont volt ugyan­is, hogy a sí­rok­ról az év kü­lön­bö­ző év­sza­ka­i­ban is ké­szül­je­nek fel­vé­te­lek, még­pe­dig ab­ból a cél­ból, hogy nyo­mon kö­vet­hes­sük a sír­gon­do­zás vál­to­zá­sa­it is, kü­lö­nös te­kin­tet­tel a ha­lot­tak nap­já­ra, a min­den­szen­tek­re és a ka­rá­csony­ra. Szá­mos más moz­za­nat­ról is ta­lál­ha­tó fény­kép, mint pél­dá­ul a te­me­tés utá­ni vagy az azt kö­ve­tő idő­szak. A szó­ban for­gó kö­tet el­ké­szí­té­se után szü­le­tett meg az öt­let, hogy a Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet ke­re­té­ben 1997-ben meg­ala­pí­tott ko­má­ro­mi szék­he­lyű Et­no­ló­gi­ai Köz­pont­ban lét­re­hoz­zunk egy olyan ar­chí­vu­mot, mely­nek cél­ja a Dél-Szlo­vá­ki­á­ban ta­lál­ha­tó ma­gyar­lak­ta te­le­pü­lé­sek te­me­tő­i­nek do­ku­men­tá­ci­ó­ja, va­la­mint a kü­lön­fé­le te­le­pü­lé­sek te­me­tő­i­ben ké­szült fény­kép­anyag gyűj­te­mé­nye. Meg kell azon­ban je­gyez­ni, hogy en­nek már vol­tak előz­mé­nyei, több szlo­vá­ki­ai ma­gyar te­le­pü­lés te­me­tő­jé­ről ké­szült már ko­ráb­ban is rész­le­ges fo­tó­do­ku­men­tá­ció. A Szak­rá­lis Kis­em­lék Ar­chí­vum lét­re­ho­zá­sa után az Et­no­ló­gi­ai Köz­pont mun­ka­tár­sai ku­ta­tó­út­ja­ik so­rán gyak­ran meg­for­dul­tak egy-­e­gy te­le­pü­lés te­me­tő­jé­ben is, s ki­hasz­nál­va az al­kal­mat, több fény­ké­pet is ké­szí­tet­tek egy-­e­gy te­me­tő kü­lön­fé­le sír­jeltí­pu­sairól. A te­me­tő­ket és te­me­tői sír­je­lek do­ku­men­tá­ci­ós anya­gát tar­tal­ma­zó ar­chí­vum lét­re­ho­zá­sa után már tu­da­to­san fi­gyel­tünk ar­ra, hogy egy te­me­tő sír­em­lé­ke­i­nek le­he­tő­leg va­la­men­­nyi tí­pu­sá­ról ké­szít­sünk fel­vé­telt. Ter­mé­sze­te­sen nem csu­pán a fá­ból fa­ra­gott, il­let­ve a „ré­geb­bi” sír­je­lek­ről, ha­nem va­la­men­­nyi tí­pus­ról, be­le­ért­ve a kö­zel­múlt­ban ál­lí­tot­ta­kat is. Nem esz­té­ti­kai szem­pont­ok, ha­nem a tí­pu­sok sze­rint tör­té­nik te­hát a vá­lo­ga­tás, va­la­mint fon­tos kü­lön­fé­le je­len­sé­ge­k meg­ra­ga­dá­sa is, mint pél­dá­ul a két­nyel­vű fel­irat­ok, fény­kép­hasz­ná­lat, szim­bó­lu­mok, ati­pi­kus sír­je­lek, s még to­vább so­rol­hat­nánk. A do­ku­men­tá­lás­nál és a fény­ké­pe­zés­nél nagy hang­súlyt he­lye­zünk a té­ma nép­raj­zi szem­pon­tú meg­kö­ze­lí­té­sé­re, va­la­mint szin­tén fon­tos szem­pont­nak szá­mít az etno­cen­trikus szem­lé­let­mód ki­küsz­öbö­lé­se is. Egy adott te­le­pü­lé­sen nem csu­pán a ma­gyar sír­em­lé­ke­ket, ha­nem a más – szlo­vák, il­let­ve né­met – nyel­vű­ek­ről is ké­szül­nek le­írá­sok, il­let­ve fel­vé­te­lek. Hang­sú­lyoz­ni sze­ret­nénk, hogy kü­lön­fé­le szem­pont­ok sze­rint (föld­raj­zi el­he­lyez­ke­dés, kon­fesszionális, et­ni­kai kép tár­sa­dal­mi hely­zet stb.) ki­vá­lo­ga­tott te­le­pü­lé­sek te­me­tő­i­ről tel­jes, az ös­­szes sír­je­let, sírt érin­tő do­ku­men­tá­ció ké­szült és ké­szül.
Egy te­me­tő­ről ké­szült ide­á­lis do­ku­men­tá­ci­ó­nak te­hát a fen­tebb em­lí­tett szem­pont­ok sze­rint kel­le­ne ké­szül­nie. A sí­rok és sír­em­lé­kek fel­ira­ta­it is tar­tal­ma­zó ilyen komp­lex le­írás fo­tó­do­ku­men­tá­ci­ó­val együtt ed­dig a bara­cai, a meny­hei, a kun­tapol­cai, a rud­nai, va­la­mint az ógyal­lai zsi­dó te­me­tő­ről ké­szült. Több te­me­tő va­la­men­­nyi sír­fel­ira­tá­nak le­írá­sa is el­ké­szült fény­kép-do­ku­men­tá­ció nél­kül, mint pl. a krasz­na­horkaváral­jai, a berzétei, a kőrösi, az andódi, a szesz­tai, a bar­kai, a süvetei vagy a kö­böl­kú­ti és az izsai. Má­ra már meg­ha­lad­ta a szá­zat azok­nak a te­me­tők­nek a szá­ma, ame­lyek­ről rész­le­ges fo­tó­do­ku­men­tá­ció ké­szült, még­pe­dig Dél-Szlo­vá­kia kü­lön­bö­ző ma­gyar­lak­ta vi­dé­ke­i­ről, fel­ölel­ve a Csal­ló­köz­től egé­szen a Bod­rog­kö­zig, il­let­ve az Ung-vidékig ter­je­dő ma­gyar­lak­ta ré­gi­ó­kat.
A szlo­vá­ki­ai ma­gyar anyag do­ku­men­tá­lá­sán túl fon­tos­nak tart­juk a más or­szá­gok te­me­tő­i­ben ké­szült fény­kép­anyag és az ez­zel kap­cso­la­tos iro­da­lom gyűj­té­sét is.
Ez utób­bi el­ső­sor­ban azért fon­tos, hogy a té­má­val kap­cso­lat­ban le­he­tő­leg mi­nél gaz­da­gabb ös­­sze­ha­son­lí­tó anyag áll­has­son ren­del­ke­zé­sünk­re. A te­me­tő­do­ku­men­tá­ció e ré­szé­nek gya­ra­pí­tá­sa eset­le­ges, el­ső­sor­ban az Et­no­ló­gi­ai Köz­pont mun­ka­tár­sa­i­nak ma­gán­uta­zá­sai, nya­ra­lá­sai, il­let­ve né­hány eset­ben a kül­föl­di kon­fe­ren­ci­án va­ló tar­tóz­ko­dás al­kal­má­val ké­szült fel­vé­te­lek­kel bő­vül. En­nek el­le­né­re az évek so­rán arány­lag gaz­dag fény­kép­anyag gyűlt ös­­sze Eu­ró­pa kü­lön­bö­ző or­szá­ga­i­ból, el­ső­sor­ban Né­met­or­szág­ból és Auszt­ri­á­ból s ter­mé­sze­te­sen Ma­gyar­or­szág­ról, de ta­lál­ha­tók fel­vé­te­lek Cseh­or­szág, Olasz­or­szág és Fran­cia­or­szág te­le­pü­lé­se­i­ről, va­la­mint Szlo­vé­nia, Hol­lan­dia, Ír­or­szág, és Bel­gi­um egy-­e­gy te­me­tő­jé­ből is.
A Nem­ze­ti Jel­ké­pek Adat­tá­rá­ban meg­ta­lál­ha­tó a Dél-Szlo­vá­kia ma­gyar­lak­ta vi­dé­ke­i­nek te­me­tő­i­ben fel­ál­lí­tott folk­loriz­mus-kop­jafákról ké­szült szin­te tel­jes fény­kép­do­ku­men­tá­ció. Az 1977-ben meg­je­lent folk­loriz­mus-kop­jafák ál­lí­tá­sá­nak szo­ká­sát fel­dol­go­zó kö­tet­ben szá­mos, ezek­ről ké­szült fel­vé­tel mel­lett sze­re­pel a sír­jel­ként funk­ci­o­ná­ló folk­loriz­mus-kop­jafák lis­tá­ja is (L. Ju­hász 2005). Az ed­di­gi ku­ta­tá­sok so­rán el­ké­szült egy, ko­ráb­ban nem ku­ta­tott fon­tos rész­té­má­ról – a te­me­tői fény­kép­hasz­ná­lat­ról – szó­ló ös­­sze­fog­la­lás is. En­nek a kér­dés­nek ed­dig sem a ma­gyar, sem a szlo­vák szak­em­be­rek, de más or­szá­gok ku­ta­tói sem szen­tel­tek fi­gyel­met, a sír­em­lé­kek­kel kap­cso­la­tos írá­sok­ban egy­ál­ta­lán vagy pe­dig csak érin­tő­le­ge­sen fog­lal­koz­tak ez­zel a té­má­val. (L. Ju­hász 2004).
Tu­do­má­som sze­rint a te­me­tők ilyen jel­le­gű rész­le­tes do­ku­men­tá­lá­sá­val más in­téz­mény Szlo­vá­ki­á­ban nem fog­lal­ko­zik, így a ko­má­ro­mi Et­no­ló­gi­ai Köz­pont­ban ta­lál­ha­tó Szlo­vá­kia ma­gyar­lak­ta te­me­tő­i­nek leg­gaz­da­gabb do­ku­men­tá­ci­ó­ja, adat­bá­zi­sa. Ed­di­gi ered­mé­nye­ink min­den­kép­pen biz­ta­tó­ak, re­mél­jük, hogy ter­ve­ink sze­rint a kö­zel­jö­vő­ben a te­me­tők le­írá­sa mel­lett már mind­egyik­ről tel­jes fo­tó­do­ku­men­tá­ció is ké­szül­het, mi­vel a di­gi­tá­lis fény­ké­pe­zés­nek kö­szön­he­tő­en ez a jel­le­gű do­ku­men­tá­lás szin­te mi­ni­má­lis anya­gi be­fek­te­tést igé­nyel. A ke­let-szlo­vá­ki­ai Nagytárkány te­me­tő­i­nek do­ku­men­tá­lá­sa már ilyen mó­don fo­lyik.

 

Fel­hasz­nált iro­da­lom

Bed­nárik, Ru­dolf 1972. Cin­toríny na Sloven­sku. Bratislava, Vyda­vate¾st­vo Slovenskej adadémie vied. /Klenotnica Slovenskej ¾udovej kultúry, 7./
Borz­iné Bódi Irén 2004. Ré­gi fej­fák, sír­em­lé­kek a gömöri te­me­tők­ben. Rozs­nyó, a szer­ző ma­gán­ki­adá­sa.
Botík, Ján (zost.) 2001. Obyèa­jové tradí­cie pri úmrtí a pochová­vaní na Sloven­sku s oso­bit­ným zrete¾om na etnickú a kon­fe­sionál­nu mno­hotvárnos. Bratislava, Lúè – Vyda­vate¾ské družst­vo.
Csáky Kár­oly 1999. „Nem halt meg, csak al­szik”. A ha­lott­kul­tusz, a ha­lál­lal és a te­met­ke­zés­sel kap­cso­la­tos szo­ká­sok, hi­e­del­mek a Kö­zép­ső-Ipoly men­tén. Dunasz­er­da­he­ly, Lil­i­um Aurum.
Czen­the Zol­tán 2005. Fej­fák. Ri­ma­szom­bat, Gömör-Kishonti Mú­ze­um Egye­sü­let /Gömör-Kishonti té­ka, 10.; Gömöri At­lan­tisz 2./
Dan­ter Iza­bel­la 1994. Az em­be­ri élet for­du­ló­i­hoz fű­ző­dő szo­ká­sok és hi­e­del­mek Mo­hi­ban. Ethno­graphi­a, 105. évf. 1. sz. 61–87. p.
Dá­vid Mi­hály 1988. A ha­lál és te­me­tés (Kisújfalu). In Nép­raj­zi Köz­lé­sek IV. Sze­mel­vé­nyek a Cse­ma­dok Köz­pon­ti Bi­zott­sá­ga Nép­raj­zi Szak­bi­zott­sá­ga tag­ja­i­nak gyűj­té­sé­ből. Bratislava, Sloven­ské ped­a­gog­ické nakla­date¾stvo, 20–22. p.
Dikácz Nor­bert 2005. A kar­vai öreg te­me­tő sír­em­lé­kei. In A Ma­gyar Kul­tú­ra és Du­na Men­te Mú­ze­u­ma 2005. évi ér­te­sí­tő­je. Ko­má­rom, A Ma­gyar Kul­tú­ra és Du­na Men­te Mú­ze­u­ma, 45–89. p.
Füge­di Márta–Viga Gyu­la 1994. A bodrogszen­te­si sír­kö­vek és dí­szít­mé­nyek. Ethno­graphi­a, 105. évf. 1. sz. 129–144. p.
Héder Ág­nes 2001. Sír­fel­irat­ok a révkomáro­mi re­for­má­tus te­me­tő­ben (a kez­de­tek­től 2000-ig). Nitra, Uni­verzi­ta Konš­tan­tí­na Filoz­i­fa.
Hol­bová, Katarí­na 2001. Doku­men­tá­cia pohreb­ných obyèa­jov a zbierkach Tekovského múzea v Levi­ci­ach. In Botík Ján (zost.): Obyèa­jové tradí­cie pri úmrtí a pochová­vaní na Sloven­sku s oso­bit­ným zrete¾om na etnickú a kon­fe­sionál­nu mno­hotvárnos. Bratislava, Lúè – Vyda­vate¾ské družstvo, 57–64. p.
Ju­hász Ilo­na, L. 2002. Rudna I. Te­met­ke­zés és a te­me­tő­kul­tú­ra vál­to­zá­sai a 20. szá­zad­ban. Komárom–Somorja, Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Intézet–Lilium Aurum Könyv­ki­adó.
Ju­hász Ilo­na, L. 2004. Fény­ké­pek a dél-szlo­vá­ki­ai te­me­tők sír­em­lé­ke­in és az út men­ti ha­lál­je­le­ken. In Lisz­ka Jó­zsef (sz­erk.): Acta Eth­no­log­i­ca Danu­biana. Az Et­no­ló­gi­ai Köz­pont Év­köny­ve (2003–2004) 5–6. Komárom–Dunaszerdahely, Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó Intézet–Lilium Aurum Könyv­ki­adó, 107–133. p.
Ju­hász Ilo­na, L. 2005. „Fá­ba ró­va, föld­be ütve…” A kop­ja­fák/em­lék­osz­lop­ok mint a szim­bo­li­kus tér­fog­la­lás esz­kö­zei a szlo­vá­ki­ai ma­gya­rok­nál. Komárom–Dunaszerdahely, Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó Intézet–Lilium Aurum Könyv­ki­adó.
J. M.–D. M 2001. Rég­múlt idők em­lé­ke­ze­te. A tej­falusi zsi­dó te­me­tő I-II. Somor­ja és Vi­dé­ke, 11. évf. 2–3. sz. 4–6. p.
Kušanová-Wiecha, Katarí­na 1996. Náhrob­níky na židovskom cin­toríne v Bratislave, ich dekor a sym­bo­l­i­ka. In Acta Judaica Slo­va­ca 3. Bratislava, Mú­ze­um židovskej kultúry, 95–109. p.
Kušanová-Wiecha, Katarí­na 2001. Tex­tová analýza epitafov zo starého židovského cin­torí­na v Bratislave. In Botík Ján (zost.): Obyèa­jové tradí­cie pri úmrtí a pochová­vaní na Sloven­sku s oso­bit­ným zrete¾om na etnickú a kon­fe­sionál­nu mno­hotvárnos. Bratislava, Lúè – Vyda­vate¾ské družtsvo, 173–183. p.
Lisz­ka Jó­zsef 1980. „Itt va­gyon az ő em­lé­ke meg­örö­kít­ve” 1–5. Hét, 25. évf. 47–51. sz. 22. p.
Lisz­ka Jó­zsef 1983a. Fej­fák és láb­fák a gömöri Fel­sővá­ly­on. Hon­is­me­ret, 11. évf. 3. sz. 50–51. p.
Lisz­ka Jó­zsef 1983b. „Itt va­gyon az ő em­lé­ke meg­örö­kít­ve.” Ba­ran­go­lás szlo­vá­ki­ai ma­gyar fal­vak te­me­tő­i­ben. Élet és Tu­do­mány, 21. sz. 664–665. p.
Lisz­ka Jó­zsef 1988. Far­na­di sír­je­lek. In Nép­raj­zi Köz­lé­sek IV. Sze­mel­vé­nyek a Cse­ma­dok Köz­pon­ti Bi­zott­sá­ga Nép­raj­zi Szak­bi­zott­sá­ga tag­ja­i­nak gyűj­té­sé­ből. Bratislava, Sloven­ské ped­a­gog­ické nakla­date¾stvo, 44–59. p.
Lisz­ka Jó­zsef 1992. Fa­lu­si te­me­tők a szlo­vá­ki­ai Kis­al­föld ke­le­ti fe­lén. In Fe­je­ze­tek a szlo­vá­ki­ai Kis­al­föld nép­raj­zá­ból. Bu­da­pest, OKTK Ma­gyar­ság­ku­ta­tás Prog­ram, 116–135. p. /Magyarságkutatás könyv­tá­ra, 12./
Lisz­ka Jó­zsef 2000. Te­me­tő­ink szak­rá­lis kis­em­lé­kei (A fa­lu­si és me­ző­vá­ro­si te­me­tők kul­tú­rá­ja a Kis­al­föld szlo­vá­ki­ai ré­szén). In uő.: Ál­lít­ta­tott ke­reszt­ínyi buzgóság­bul. Ta­nul­má­nyok a szlo­vá­ki­ai Kis­al­föld szak­rá­lis kis­em­lé­ke­i­ről. Dunasz­er­da­he­ly, Lil­i­um Aurum, 149–169. p.
Liszka, Jó­zsef 2001. Cin­toríny Maïarov v ded­inách a vidieck­ych mestách Poduna­jskej nížiny. In Botík Ján (zost.): Obyèa­jové tradí­cie pri úmrtí a pochová­vaní na Sloven­sku s oso­bit­ným zrete¾om na etnickú a kon­fe­sionál­nu mno­hotvárnos. Bratislava, Lúè – Vyda­vate¾ské družstvo, 79–90. p.
Lisz­ka Jó­zsef 2002. A szlo­vá­ki­ai ma­gya­rok nép­raj­za. Budapest–Dunaszerdahely. Osiris Kiadó–Lilium Aurum Ki­adó.
Mi­há­lyi Mol­nár Lász­ló 1984. Fej­fák a Nagyka­pos kör­nyé­ki te­me­tők­ben. In Új Min­de­nes Gyűj­te­mény 3. Bratislava, Ma­dách, 85–92. p.
Novák Lász­ló 1985. Te­me­tés és sír­je­lö­lés az Ung-vidéken. Mis­kolc, Her­man Ot­tó Mú­ze­um, 104–112. p. /A Mis­kol­ci Her­man Ot­tó Mú­ze­um köz­le­mé­nyei, 23./
Novák Lász­ló 1989. Te­me­tés és sír­je­lö­lés Szi­rén­fal­ván és Csic­ser­ben. In Nép­raj­zi Köz­lé­sek V. Nép­raj­zi Ta­nul­má­nyok az Ung-vidékről. Bratislava, Sloven­ské ped­a­gog­ické nakla­date¾stvo, 77–81. p.
Novák Lász­ló 2000. Te­me­tés és sír­je­lö­lés. In D. Var­ga Lász­ló (sz­erk.): Elő­de­ink éle­te. Csicser és Szi­rén­fal­va nép­raj­za. Csicser–Szirénfalva, [k. n.] 113–116. p.
Novák Lász­ló Fe­renc 2005. Fej­fa mo­no­grá­fia. Nagy­kő­rös, Arany Já­nos Mú­ze­um.
Obu­chová, Viera 2004. Ondrejský cin­torín. Bratislava, Al­bert Marenèin Vyda­vate¾st­vo PT.
Obu­chová, Viera – Holèík, Šte­fan 2006. Cin­torín pri Kozej bráne. Bratislava, Al­bert Marenèin Vyda­vate¾st­vo PT.
Puntigán József–Puntigán Tün­de 2003. A lo­son­ci re­for­má­tus te­me­tő. Komárom–Du­naszerdahely, Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó Intézet–Lilium Aurum Könyv­ki­adó. /Notitia Historico-Ethnologica, 3./
Thain János–Tichy Kál­mán 1991. Kis­al­föl­di és gömöri né­pi épí­té­szet. Saj­tó alá ren­dez­te és a be­ve­ze­tő ta­nul­mányt ír­ta Lisz­ka Jó­zsef. Bu­da­pest, Nép­raj­zi Mú­ze­um /Series His­tor­i­ca Ethno­graphi­ae, 4./
Végh Lász­ló (ös­­sze­áll.) 2000. A Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca (cse­h)s­zlováki­ai ma­gyar könyv­gyűj­te­mé­nyé­nek bib­li­og­rá­fi­á­ja (1918–2000). 1–2. köt. Dunasz­er­da­he­ly, Lil­i­um Aurum.
Virt Ist­ván 1987. Ha­lál­lal kap­cso­la­tos szo­ká­sok és hi­e­del­mek Zob­o­ralján. Bu­da­pest, MTA Nép­raj­zi Ku­ta­tó­cso­port. /Folklór ar­chí­vum, 17./