Hrbácsek-Noszek Magdaléna: Regionális tudat az iskolában. Regionális értékeink és az átörökítés
Hrbácsek-Noszek Magdaléna: Regionális tudat az iskolában. Regionális értékeink és az átörökítés. Ekecs, AB-ART, 2011, 150p.
A tudományos kutatások az idő folyamán újabb ágakkal bővülnek, illetve a még kiaknázatlan területek kerülnek a vizsgálatok középpontjába. A megújuló társadalmi, kulturális, nyelvi és egyéb változások közepette egyre inkább előtérbe kerülnek azok az elemek és értékek, melyek az integráció folyamatában egyedivé teszik egy-egy nép vagy nemzet sajátosságát. A szerző kutatásaival eddig nem ismert vagy kevésbé vizsgált területet mutat be, mellyel a multikulturalizmuson belül a regionális identitás fontosságát hangsúlyozza. A regionális identitás definiálását a társadalmi törekvések síkján interpretálja, kihívásként szolgálva a kultúrát közvetítő intézmények és személyek felé. A monográfia a bevezető sorokon kívül öt nagyobb fejezetből áll, melyekben a szerző a megalapozott elméleti tézisek után saját kutatómunkája eredményeit ismerteti.
Az első fejezetben előtérbe kerülnek a kutatás tárgya és céljai. Ezen belül az egyes tankönyvekre, illetve az oktatáspolitika hiányosságaira hívja fel a figyelmet azzal, hogy rámutat a multikulturalizmus szlovákiai jellemzőire. A regionális identitás és annak tudatának feltérképezésére interjú és kérdőíves felmérés szolgált. Nagy szerepet kapnak a tankönyvek is, mint a vizsgálat egyik korpuszanyaga.
A második rész már a kultúra fogalmát célozza meg, kiemeli annak filozófiai, művelődéstörténeti létjogosultságát. A szerző több definícióval is megközelíti a terminust, mégis az oktatás felőli megközelítést részesíti előnyben a többivel szemben: „Kultúramegfogalmazások és elméletek százszámra születnek, azonban a téma szempontjából éppen azok válnak érdekessé, melyek a neveléssel hozhatók párhuzamba, s melyek kutatás-módszertani szempontból irányjelölők” (25. p.). Érdekesnek bizonyul a régió, térség, regionalitás terminusok magyarázata és felhasználhatósága. A többféle megközelítés arra a megállapításra ad okot, hogy a régió fogalmát lehetetlen végérvényesen meghatározni. A szerző végigvezet minket az antropológiai és egyéb társadalomtudományi fogalmak magyarázatán (migráció, emigráció, nyelv, etnikum, felekezet, néprajzi területfelosztás), melyek kiváló alapként szolgálnak a kutatások eredményeinek magyarázatához.
A harmadik fejezetben a globalizáció okozta változások és az identitás kettőségének magyarázata szerepel: „…a globalizáció következménye lehet a helytől, a szülőföldtől való elidegenedés, mely a csoporthoz, réteghez, nép- és nemzetrészhez való kötődés megromlásához, az identitás, a kulturális identitás elvesztéséhez vezethet.” (47. p.) A szerző a regionalitás vizsgálatára négy szintet jelöl meg: kultúra, régió, identitás elméleti síkja; oktatáspolitika; iskola/régió; tanár-diák, tankönyv.
A negyedik rész a kutatómunka eredményeit tárgyalja. Az empirikus adatokra támaszkodva a regionalitás fontossága, annak az oktatásba való beiktatása kerül a középpontba. A kérdőíves felmérésben a pedagógusoknak szánt 16 kérdés a regionális nevelés fontosságát hivatott feltérképezni. A szerző a válaszokat diagramok segítségével illusztrálja. A tanulóknak (az alapiskola felső tagozatosai és középiskolások) készített kérdőív tizenhárom kérdést tartalmazott, bennük tematikailag a nemzeti azonosságtudat kapta a fő szerepet. A kérdőíves felmérés mellett a szerző szakmai megfigyeléseket is végzett, valamint pedagógusokkal, oktatási szakemberekkel és diákokkal készített interjút.
Az ötödik fejezet a vizsgált tankönyvek (zenei nevelés, képzőművészeti nevelés, polgári nevelés, honismeret, történelem, irodalom, szlovák tankönyvek) tartalmi összetevőire fókuszál. Megállapíthatjuk, hogy a tankönyvek nagyban kielégítik egy ország aktuálpolitikai követelményeit, igazodva az adott kor szociokulturális képéhez. A vizsgálatokból kiderül, hogy a regionalitáshoz kapcsolódó elemek és elméletek eléggé hiányosak a tankönyveinkben.
Az összefoglalóban a szerző levonja következtetéseit és összegzi a kutatások eredményeit. Megállapítja a regionális nevelés hiányosságát iskoláinkban, valamint hogy a multikulturális elméletek leginkább a kisebbségi iskolákban érvényesülnek. Hrbácsek-Noszek Magdaléna hangsúlyozza a regionális tankönyv megjelenésének fontosságát és a regionális nevelés koncepciójának kidolgozását, az oktatási programba való beemelését.
A monográfia újszerű tematikát dolgoz fel, lehetőséget nyújt az oktatás módszertanának modernizálására, útmutatóul szolgál a regionalitás, ill. a regionális értékeink átörökítéséhez.