Bolemant Lilla–Szapu Marianna (szerk.): Nőképek kisebbségben III., Pozsony–Nyitra: Phoenix Library, 2015 – konferenciakötet
A Nőképek kisebbségben című konferencia harmadik alkalommal került megrendezésre a Phoenix Polgári Társulás szervezésében, mint ahogy azt az első évben elterveztük, újra új színhelyen, Somorja és Pozsony után Nyitrán. A tanácskozás ezúttal a genderpedagógia és a genderérzékeny nevelés témája köré szerveződött, annál is inkább, mivel a 2014/2015-ös tanévben a Nyitrai Egyetem Közép-Európai Tanulmányok Karán egyszemeszteres Gender studies képzésen vehettek részt a hallgatók, amelyet társulásunk nyújtott. Ehhez a tantárgyhoz és a tanítás alatt szerzett tapasztalatokhoz kapcsolódott az idei konferenciánk, amelyen a téma neves szakértői vettek részt.
A konferencia előadásaiból összeállított kötet három kisebb fejezetre osztódik. Az első a szorosabban vett genderérzékeny nevelés témáját taglalja, a második társadalmi, szociológiai és politikai összefüggésein keresztül dolgozza fel a feminizmus és a gender témáját, a harmadik pedig az irodalom témaköréből merít.
Hogyan tanítsunk és tanuljunk „genderül”? Teszi fel a kérdést kötetünk első szerzője, Thun Éva. Mi kellene ahhoz, hogy iskoláinkban a pedagógusok és a gyerekek tudatosítsák azoknak a sztereotípiáknak a működési mechanizmusait, amelyek meghatározzák társadalmi nemi szerepeinket, és kezelni tudják őket? A társadalomtudományok és a bölcsészettudományok képviselői többféle oldalról járták körül a témát.
Maga a kérdésfeltevő Thun Éva (Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar Neveléstudományi Intézet) kifejtette, hogy a feminista episztemológiai alapozás befogadása híján az esélyegyenlőséget szorgalmazó oktatáspolitikai intézkedések nem mutatták fel az elvárt eredményeket. Tanulmányában ennek a választásnak a kritikáját adja, és felvázolja az elméleti pedagógiai diskurzusokba ágyazott genderpedagógia gyakorlásának lehetséges módját. Megállapítja, hogy a feminista pedagógia bevezetése a felsőoktatás-pedagógia egyik forradalminak tekinthető átalakításának számított a 70-es évek egyetemein az Egyesült Államokban, azonban a közoktatásban alkalmazható feminista pedagógia kidolgozása és meghonosítása korántsem hozott hasonló sikereket. A feminista mozgalmak hatására a közoktatásban megjelent az esélyegyenlőség fogalma, a felülről „elrendelt” és jogilag előírt programok megvalósítása azonban soha nem tudta megszüntetni az iskolai rejtett tanterv rétegeiben húzódó különböző bánásmódok, a sztereotípiák továbbélését – állapítja meg a szerző.
Kegyes Erika (Miskolci Egyetem) Genderpedagógia és nyelvhasználat a német és magyar gendertananyagokban című tanulmányában megkísérli meghatározni a gyakorlati genderpedagógia fogalmát aktuális genderpedagógiai munkák áttekintésével, különös tekintettel a bennük megfigyelhető nyelvhasználati kérdésekre és formákra. Megállapítja: „Az utóbbi években, főként az európai egyetemeken megalapított és sikeresen működő Gender Studies/Gender Studien alap- és mesterszakjain folyó kutatások és a genderképzésekben nyert tapasztalatok alapján angol és német nyelven sok tankönyv, munkafüzet készült, ami a genderpedagógia és a genderérzékeny oktatás alapelveit iránymutatóan fogalmazza meg az európai közoktatás, felsőoktatás számára, s fekteti le azokat az alapokat, amelyek mentén az egyes tantervekbe és tanmenetekbe, kurzusanyagokba vagy tanórai tevékenységekbe innovatív módon építhetjük be a társadalmi nemekkel kapcsolatos kérdéseket.” Ismerteti az európai egyetemeken elérhető kurzusok és tréningek sokféleségét és leszögezi, hogy a gyakorlati genderpedagógia egyik fontos célkitűzése olyan tankönyvek és továbbképzési anyagok összeállítása és kipróbálása, amelyek a genderrel kapcsolatos nyelvhasználatra is érzékenyítenek. Kegyes Erika munkájában áttekinti e tananyagok, tankönyvek és munkafüzetek tartalmi vonatkozásait, és a kritikai diskurzuselemzés módszerével közelít a tananyagok nyelvhasználatához, s tesz kísérletet a tananyagok nyelvi megformáltsága és a gendernyelvészet céljai közötti párhuzamok meghatározására. Célját úgy határozta meg, hogy észre kell vennünk, mit tanulhatunk a német nyelvű gendertréningek…
