A csitári hegyek alatt. Írások Sándor Anna tiszteletére (Vízkeleti László)

A csitári hegyek alatt. Írások Sándor Anna tiszteletére. Nyitra, Arany A. László Polgári Tár­sulás–Konstantin Filozófus Egyetem Köz­ép-európai Tanulmányok Kara, 2011, 260 p.

Az Arany A. László Polgári Társulás és a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara gondozásában 2011-ben jelent meg az A csitári hegyek alatt – Írások Sándor Anna tiszteletére című kiadvány, melyben a szerzők a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék vezetőjét, Sándor Annát köszöntik születésnapja alkalmából. A szerkesztők és a szerzők mind az ünnepelt kollégái, barátai. A tanulmánykötet Kiss Jenő köszöntősorai és Sándor Anna tudományos, kutatói-pedagógiai munkásságát bemutató részén kívül több tanulmányt tartalmaz, melyek a dialektológia és a szociolingvisztika módszertanát követik.
Sándor Anna egyetemi docens, 2001-től a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének vezetője. Tudományos munkájában a nyelvjárások kutatására, kiaknázatlan nyelvföldrajzi kérdésekre és a szociolingvisztikára fókuszál, publikációs tevékenységében viszont az említett területeken kívül a névtan, a fordítástudomány és az anyanyelvi oktatás kérdéseivel is foglalkozik. Munkásságát több díjjal is jutalmazták. Publikációiból legismertebb az Anyanyelv­használat és kétnyelvűség egy kisebbségi magyar beszélőközösségben, Kolonban című monográfiája (2000), valamint A Nyitra-vidéki magyar nyelvjárások atlasza (2004), s számos tanulmány, valamint egyetemi jegyzet fűződik nevéhez.
A köszöntőtanulmányok sorát Balogh Lajos cap című írása nyitja meg, melyben egy, már 1560-tól kimutatható román eredetű szóalaknak a Kárpát-régióban elterjedt szemantikai vonatkozásaival foglalkozik. Bauko János Cigány kisebbségi önkormányzati jelöltek ragadványnevei című korpuszvizsgálatában a 2010-es őszi önkormányzati választásokon induló cigány kisebbségi képviselőjelöltek ragadványneveit tünteti fel, melyhez táblázatot is csatol. Beregszászi Anikó és Csernicskó István elméleti-módszertani megközelítésből vizsgálják a standard és a nyelvjárási formák megítélését A nyelvjárások és az iskola című írásukban. A következő tanulmány szintén módszertani jellegű, melyben Bokor József Újdonságok, újítások a szlovéniai kétnyelvű oktatásban címmel egy kétnyelvűségi problematikával foglalkozik. Borbély Anna A látszólagos idő és a valóságos idő hatása a kétnyelvű nők és férfiak nyelvi attitűdjeire című írásában empirikus adatokra hagyatkozva vizsgálja a férfiak és a nők nyelvhasználati sajátosságát, diagramok beiktatásával szemlélteti nyelvi specifikumukat. Mutatvány Medvesalja ma­gyar nyelvjárási atlaszából címmel Cs. Nagy Lajos a vendégtanári küldetése során végzett kutatómunkájából származó dialektológiai korpuszvizsgálat eredményeiről tájékoztatja az olvasót. A következő esettanulmányban Ferenc Viktória a nyitrai magyar kar nyelvpolitikájára, tannyelvi kérdésire fókuszál, elemzi az itteni kétnyelvűség kérdéskörét, az írás a Magyar nyelvű kisebbségi felsőoktatás Szlo­vákiában: esettanulmány a nyitrai magyar karról címen olvasható. Fodor Katalin Nagybó­zs­vai levelezőlapok című írásában a népi írásbeliséget elemzi. A következő tanulmány A jelnyelvek kialakulása címet viseli, melyben a szerző – Hattyár Helga – a nyelv eredetét, kialakulását kísérli megközelíteni. Nyitrához kapcsolódik Juhász Dezső Történeti nyelvföldrajzi megjegyzések a Nyitra-vidék magyar nyelvjárásaihoz című tanulmánya, melyben Sándor Annának A Nyitra-vidéki magyar nyelvjárások atlasza című forrásmunkáját méltatja, kiemelve néhány, a vidékre jellemző nyelvi sajátosságot. Kassai Ilona Az -e kérdőszó és a budapesti nyelvhasználat. Minta érték nélkül című írása a címben foglalt kérdőszó nyelvhasználati variabilitását, gyakorisági előfordulását tárgyalja. A vallási vonatkozású idiómák kulturális beágyazottságával a kognitív szemantika módszertanát alkalmazva foglalkozik Kerékjártó Ágnes Bibliai képes beszéd magyar nyelven című tanulmányában. Király Lajos A kormán és a kébviselők. Adalékok két hangtani nyelvjárási jelenség nyelvföldrajzához című írásában a címben megjelölt két nyelvjárási formával foglalkozik, tárgyalja az ny depalatalizációját, valamint a v zöngésítő hatását és zöngétlenülését. A következő korpuszvizsgálat a Kolon és Mihályi – nyelvjárásközi egybevető vizsgálat címet viseli, melyben Kiss Jenő nyelvjárási lexémák tüzetes vizsgálatát mutatja be. Kolláth Anna Idegen szók és gyakoriságuk a muravidéki magyar nyelvváltozatokban című tanulmánya muravidéki államnyelvi eredetű kölcsönszavak gyakorisági vizsgálatával foglalkozik. Kozmács István írása Az udmurt nyelv kutatástörténetének egy problémája címet viseli. Kozmács naplófeljegyzésekre utalva elemzi az udmurt mint a magyar rokon nyelvének egyik történeti problémáját. A következő tanulmányban – A kárpátaljai magyar iskolások köznyelvi normatudatáról – Lakatos Katalin nyelvi attitűdöket vizsgálva elemzi a dialektológia és az anyanyelvoktatás viszonyát. Lanstyák István Az elitizmus mint nyelvhelyességi ideológia című írása olyan terminusokat magyaráz, mint a nyelvhelyesség, nyelvi helyénvalóság, nyelvi ideológia vagy épp a nyelvi elitizmus. Egyes szóalakok nyelvészeti és nyelvművelői megközelítését is feltünteti.
Menyhárt József személyes indíttatású tanulmánya a …hol a nyelvjárás mostanában? címet viseli, melyben a szerző a csallóközi–szigetközi nyelvjáráscsoport jelenségeit egy internetes közösségi oldalon gyűjtött bejegyzéseken vizsgálja, rámutatva a nyelvjárási formák írásbeli megnyilvánulására. A beszélt nyelv sajátosságaira, a beszéd szupraszegmentumaira hívja fel a figyelmet Misad Katalin a Hangzó beszéd és nyelvhasználat. Szlovákiai magyar középiskolások hangzási-nyelvhasználati sajátosságai a Szép magyar beszéd verseny tükrében című írásában, rámutatva a szövegalkotás nyelvhasználati jellegzetességeire. A következő tanulmány „nyelvek találkozásáról” számol be Dunaszerdahelyen; ebben Pintér Tibor Nyelvek és lehetőségeik Duna­szerdahelyen címmel elemzi a magyar, a szlovák, a romani, a héber és egyéb nyelvek használatának aspektusát. A nyelvjárási írásbeliség sajátosságával köszönti az ünnepeltet Presinszky Károly Finom étkek nyelvi ínyencségekkel (Csallóközi kéziratos szakácskönyvek nyelvi sajátságai) című írásával. Hangtani, alaktani, mondattani, lexikai sajátosságok mellett helyesírási jellemzőkre is kitér, amikor a csallóközi kéziratos szakácskönyveket elemzi. Rancz Teréz A felső-háromszéki nyelvjárás változásvizsgálata két szinkrón nyelvi minta alapján című tanulmánya a címben szereplő nyelvjárás hangtani változásaira hívja fel a figyelmet. A következő írás a Veszélyeztetett manysi metaforák című, melyben Sipőcz Katalin metaforarendszereket vizsgál; a szerző felhívja a figyelmet a nyelvcsere előrehaladott állapotában levő manysi nyelv egyik területére. A fonémák szociolingvisztikai kutatásával foglalkozik Szabó Gilinger Eszter és Kontra Miklós Gomolfelhő és ánticiklon című tanulmányában, melynek alapjául Reisz András időjárás-jelentő köznyelvi regiszterben használt nyelvjárását vizsgálják. Szabómihály Gizella tanulmányában – A címzett (befogadó) és a szövegtípus szerepe a szlovák–magyar szakfordításokban. A turisztikai kiadványok sajátos fordítási problémái – a forrásnyelvi és célnyelvi kommunikációs és nyelvi normák közti eltéréseket vizsgálja szlovák–magyar viszonylatban. A következő írásban – Gondolatok a nyugati diaszpóra oktatásáról – Szoták Szilvia a nyugati diaszpórával kapcsolatos oktatási, szervezeti, identitásbeli kérdésekkel foglalkozik. Tolcsvai Nagy Gábor RAJTA és BENNE. Két rokon helyviszony jelentéstanáról című tanulmányával köszönti Sándor Annát, melyben a superessivusi és inessivusi ragok használatának szemantikai variabilitását taglalja. Növénynevek és állatnevek A magyar nyelvjárások atlaszának kárpátaljai kutatópontjain címmel egy korpuszvizsgálatra alapozott dialektológiai írásban Tóth Péter az egyes táji változatok visszaszorulására, neológ változatok megjelenésére hívja fel a figyelmet. Vančoné Kremmer Ildikó A természetes korai kétnyelvűség néhány aspektusa című esettanulmányában egy kevésbé vizsgált területről, a passzív kétnyelvűség kialakulásáról beszél egy kislány szlovák nyelvelsajátítása kapcsán. Vörös Ferenc az ünnepelt köszöntésére közli a Keresztnevek divatjáról, családnevek nyelvföldrajzáról. Dolinszky, Sándor és Anna című névtani írását, melyben a címben megjelölt családnevek és az Anna keresztnév gyakoriságát kutatja. A tanulmánykötetet Zelliger Erzsébet Életképek a 18. századi Somorjáról című történeti nyelvjárásgyűjteménye zárja.
Szép és jelentős életútjának ezen állomásán szeretetük és megbecsülésük jeleként kollégái és barátai e kötettel köszöntik Sándor Annát.
Születésnapja alkalmából Isten éltesse sokáig!

Vízkeleti László