Adatok a szlovákiai magyarok csehországi deportálásának történetéhez, 1946–1949 (3. rész)
3. A belügyminisztérium és a biztonsági szervek szerepe a magyarok deportálásában A második világháború után az újjáalakuló Csehszlovákiában a belügy és a biztonsági szervek irányÃtásának... BÅ‘vebben
Adatok a szlovákiai magyarok csehországi deportálásának történetéhez, 1946–1949 (2. rész)
Az újjáalakuló Csehszlovákia hadseregének szervezeti felépÃtésérÅ‘l, elsÅ‘sorban szovjet nyomásra, döntések születtek már a világháború befejezése és az ország nagy részének felszabadÃtása elÅ‘tt. Csehszlovákia elsÅ‘ kormánya... BÅ‘vebben
Adatok a szlovákiai magyarok csehországi deportálásának történetéhez, 1946–1949 (1. rész)
A csehországi deportálások története kiemelt helyet foglal el a szlovákiai magyarok történelmi emlékezetében és a történetÃrásában egyaránt. A második világháborút követÅ‘en, az újjáalakult Csehszlovákiát szláv... BÅ‘vebben
Adatok a szlovákiai magyarok 1945 őszén történt kényszermunkára hurcolásához
A szlovákiai magyarok második világháborút követő jogfosztottságának éveit földolgozó, az utóbbi évtizedekben örvendetesen szaporodó irodalma kevéssé tisztázta az 1945 őszén történt eseményeket. Nincsenek pontos adatok... Bővebben
Dokumentumok az Országos Magyar Kisgazda FöldmÃves és Kisiparos Párt és a Magyar Nemzeti Párt történetéhez 1920–1936
Csaknem másfél évtizedes késéssel készült el ez dokumentumgyűjtemény, amelyet most kézbe vehetnek a történészszakma képviselői és remélhetően a nagyszámú érdeklődő olvasóközönség. Összefoglaló munkám a két... Bővebben
Aklok, szállások Gútán és környékén a 18–19. században
A kisalföldi megosztott települések kérdésére Hofer Tamás 1960-ban megjelent tanulmánya hÃvta föl a figyelmet.1 ElsÅ‘sorban a katonai felmérések térképlapjai és az 1956-ban Negyeden végzett helyszÃni kutatása alapján bemutatta a Vág mentén fekvÅ‘ Negyed község megosztott települését, a folyó túlpartján épÃtett aklokat, és élénk képet festett a 19. század végén, 20. század elején itt folyt életrÅ‘l, valamint az aklok szerepérÅ‘l a lakosok gazdálkodásában. EmlÃtést tesz arról, hogy a 18. század nyolcvanas éveiben készült elsÅ‘ katonai felmérés térképlapjain szálláscsoportok fedezhetÅ‘k fel a környéken Gúta, Naszvad, Martos, Apácaszakállas határában is. Tanulmányában sürgette a további kutatást, a terepmunkát, és fontosnak tartotta tisztázni, hogy a kisalföldi települések mennyiben kapcsolódnak az alföldi kertes, megosztott településekhez.