Fórum Társadalomtudományi Szemle
    • en
Menu
  • Főoldal
  • Aktuális szám
  • Szerzők
  • Szerzőink figyelmébe
  • Szerkesztőség
  • Impresszum
  • Etikai kódex
  • Rovatok
    • Agora
    • Bibliográfia
    • Dokumentumok
    • Évforduló
    • Interjú
    • Konferencia
    • Könyvek, lapszemle
    • Köszöntő
    • Közlemények
    • Kronológia
    • Műhely
    • Nekrológ
    • Oral History
    • Pályakép
    • Reflexió
    • Tanulmányok
    • Impresszum
    • Close
Itt vagy most:Főoldal » Articles posted by Boros Ferenc

Szerző bejegyzései: Boros Ferenc összes bejegyzése

Dr. Boros Ferenc: Van-e esély a magyar–szlovák kiegyezésre és megbékélésre? (Kísérletek, tapasztalatok)

Boros Ferenc
2004/2
  • Szemle
  • Tanulmányok
A rend­szer­vál­to­zás után meg­te­rem­tőd­tek a fel­té­te­lek ah­hoz, hogy a két or­szág és nép kül­ső be­fo­lyá­so­lá­sok nél­kül ma­ga ha­tá­roz­za meg egy­más­hoz fű­ző­dő vi­szo­nyát, fi­gye­lem­be vé­ve nem­ze­ti és kül­po­li­ti­kai ér­de­ke­it, új ala­pok­ra he­lyez­ze bi­la­te­rá­lis kap­cso­la­ta­it, le­küzd­je a tör­té­nel­mi­leg ki­ala­kult és meg­lé­vő za­va­ró té­nye­ző­ket, kap­cso­la­ta­i­kat az eu­ró­pai in­teg­rá­ci­ós fo­lya­mat­ban egy­re in­kább a kö­zös jö­vő ér­de­ke­i­nek ves­se alá. Az aláb­bi ta­nul­mány az ez irá­nyú kí­sér­le­te­ket, tö­rek­vé­se­ket vizs­gál­ja, kü­lö­nös te­kin­tet­tel a múlt kér­dé­se­i­nek tisz­tá­zá­sá­ra, mi­u­tán be­bi­zo­nyo­so­dott, hogy ki­ala­kult tör­té­nel­mi tra­u­mák és szte­re­o­tí­pi­ák a rend­szer­vál­to­zás utá­ni idő­szak­ban erő­tel­je­sen ju­tot­tak fel­szín­re, és mé­lyen át­ha­tot­ták a köz­tu­da­tot, s je­len­tős mér­ték­ben be­fo­lyá­sol­ták a két nép és or­szág kap­cso­la­ta­it. A ki­egye­zés és meg­bé­ké­lés kér­dé­se tör­té­nel­mi ve­tü­let­ben Tör­té­nel­münk fo­lya­mán a ki­egye­zés és meg­bé­ké­lés igé­nye ma­gyar–szlo­vák vi­szony­lat­ban sa­já­tos és vál­to­zó kö­rül­mé­nyek kö­zött me­rült fel, kor­sza­kon­ként más-más hang­súl­­lyal és elő­jel­lel. Ma már a szom­széd né­pek ré­szé­ről is egy­re in­kább el­fo­ga­dott, hogy a Szent István-i ma­gyar ál­lam ke­re­té­ben mint­egy nyolc év­szá­za­don át az együtt­élés alap­ve­tő­en za­var­ta­lan, ha­té­kony és ered­mé­nyes volt. Va­gyis nem ne­vez­he­tő ez a kor az ún. „ezer­éves ma­gyar el­nyo­más” idő­sza­ká­nak. A ma­gyar ál­lam­ala­pí­tás utá­ni év­szá­zad­ok­ra in­kább a köl­csö­nös meg­bé­ké­lés volt a jel­lem­ző, ami mind­két fél szá­má­ra ked­ve­ző volt, a szlo­vá­kok szá­má­ra a fenn­ma­ra­dás mel­lett a nem­zet­té vá­lást is elő­se­gí­tet­te. A ki­egye­zés... Bővebben →

Boros Ferenc : Kiss J. László (szerk.): Nemzeti identitás és külpolitika Közép- és Kelet-Európában)

Boros Ferenc
2004/1
  • Könyvek, lapszemle
  • Szemle
A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja az elmúlt évben egy rendkívülinek is mondható vállalkozásba kezdett, amelynek első gyümölcse már a múlt év végén könyv alakban is megjelent “Nemzeti identitás és külpolitika Közép- és Kelet- Európában” címmel, Kiss J. László szerkesztésében. A kutatási projekt az Oktatási Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési Program “Kulturális külpolitika és nemzeti identitás” elnevezésű alap programjának a keretében és támogatásával valósult meg. Az elmúlt év folyamán az Intézetben mintegy 22 országra kiterjedő összehasonlító vizsgálat folyt, amely arra kívánt választ adni, hogy a nemzeti identitás és a külpolitika milyen kölcsönhatásban van, “a nemzeti identitások miként konstituálnak külpolitikát, a külpolitikai választások miként hatnak vissza a nemzeti identitásokra és érdekekre” – ahogy a szerkesztő fogalmaz. Hogy miért került előtérbe e kérdés vizsgálata, ezt Kiss J. László lényegében az európai integráció tényével hozza összefüggésbe, amikor a nemzetközi normák és a nemzeti érdekek egymásra gyakorolt hatásának a jelentősége és ütközései fokozottabban kerülnek előtérbe a külpolitikák érvényesítése során. A megjelent kötet elvi bevezetője mindenekelőtt a vizsgálat alapszempontjait, kritériumait határozza meg, egyben ennek alapján összegzi is az elvégzett elemzésekből levonható konzekvenciákat, fontosabb megállapításokat. Utal arra, hogy a külpolitika felfogásának két alapvető formájáról beszélhetünk, melyek ütköznek: az egyik a “racionalizmus”, illetve “racionális választás”, vagyis... Bővebben →

Boros Ferenc : 1968 és a kádári politika

Boros Ferenc
2003/1
  • Szemle
  • Tanulmányok
Az 1968-as prágai tavaszról" már eddig is könyvtárnyi irodalom jelent meg, ezért felmerül a kérdés, lehet-e még újat mondani e témában. Úgy vélem, igen. Ahogy fokozatosan megnyílnak a levéltárak, folynak a kutatások, a történelmi körülmények és összefüggések vizsgálatai, újabb és átfogóbb ismeretekre tehetünk szert. A teljes valóság megismerése azonban még így is szinte lehetetlen. Csak egy példát említünk: a folyamatokat, sorsokat akkor meghatározó pártok vezető testületeinek tanácskozásairól, legfelsőbb szintű üléseiről feljegyzések, jegyzőkönyvek készültek, melyek részben már hozzáférhetők, de ezekbe sem kerültek be esetenként - akár szándékosan sem - lényeges elemek, nem is szólva arról, ami azon kívül, a szűkebb vezetői körökben viták, eszmecserék során elhangzott, s befolyásolta a döntéseket. Ilyen következtetésekre juthatunk pl. akkor is, ha a szovjet párt legfelsőbb szintű fórumainak tanácskozásairól, ezen belül Kádár János helyzetmegítéléseiről, vélekedéseiről akarunk hiteles képet alkotni.1 Bővebben →

Boros Ferenc: A Dzurinda-kormány nemzetiségi politikájáról

Boros Ferenc
2002/1
  • Agora
  • Szemle
A dolgozat az alábbi kérdésekre keresi a választ: Az 1998. évi szlovákiai választások miben hoztak változást a magyarsághoz fűződő viszonyban? Az új kormány politikája miben jelent előrelépést a korábbi időszakhoz viszonyítva, mivel maradt adós a kormány a vállalt kötelezettségek teljesítése terén? A kormánykoalíción belül milyen jellegű problémák merültek fel, milyen tényezők hatottak a kormány politikájára? Mennyiben vált a kormány „magyarságpolitikája” a társadalom demokratizálódásának és az euroatlanti orientációnak szerves részévé, s ez hogyan hatott Szlovákia külső és belső (társadalmi) megítélésére és arculatára? Bővebben →

Boros Ferenc: A trianoni „béke” születésének időszaka

Boros Ferenc
2001/2
  • Szemle
  • Tanulmányok
Az antanthatalmak, mindenekelőtt a franciák katonai támogatásával és az utódállamok közreműködésével felszámolt Tanácsköztársaságot követően – rövid átmenet után – olyan ellenforradalmi rendszer alakult ki Magyarországon, amely radikálisan felszámolta a proletárállam bázisait, de csapást mért az 1918 után győztes polgári demokrácia erőire is. A Horthy-rendszerrel fémjelzett kormányzatok külpolitikai törekvéseikben általában a történelmi Magyarország helyreállítását állították politikájuk középpontjába. A békeszerződés aláírásáig alapvetően arra törekedtek, hogy e célt a békekonferencia megnyerésével érjék el, majd azt követően a nemzetközi erőviszonyok megváltozására építve várták a megfelelő alkalmat a revíziós célok elérésére. Bővebben →

Warning: Missing argument 1 for wpex_pagination(), called in /home/kv017300/www_root/wp-content/themes/szemle/author.php on line 18 and defined in /home/kv017300/www_root/wp-content/themes/szemle/functions/pagination.php on line 9
back up
© Copyright 2019 Fórum Társadalomtudományi Szemle