A rendszerváltozás után megteremtődtek a feltételek ahhoz, hogy a két ország és nép külső befolyásolások nélkül maga határozza meg egymáshoz fűződő viszonyát, figyelembe véve nemzeti és külpolitikai érdekeit, új alapokra helyezze bilaterális kapcsolatait, leküzdje a történelmileg kialakult és meglévő zavaró tényezőket, kapcsolataikat az európai integrációs folyamatban egyre inkább a közös jövő érdekeinek vesse alá. Az alábbi tanulmány az ez irányú kísérleteket, törekvéseket vizsgálja, különös tekintettel a múlt kérdéseinek tisztázására, miután bebizonyosodott, hogy kialakult történelmi traumák és sztereotípiák a rendszerváltozás utáni időszakban erőteljesen jutottak felszínre, és mélyen áthatották a köztudatot, s jelentős mértékben befolyásolták a két nép és ország kapcsolatait. A kiegyezés és megbékélés kérdése történelmi vetületben Történelmünk folyamán a kiegyezés és megbékélés igénye magyar–szlovák viszonylatban sajátos és változó körülmények között merült fel, korszakonként más-más hangsúllyal és előjellel. Ma már a szomszéd népek részéről is egyre inkább elfogadott, hogy a Szent István-i magyar állam keretében mintegy nyolc évszázadon át az együttélés alapvetően zavartalan, hatékony és eredményes volt. Vagyis nem nevezhető ez a kor az ún. „ezeréves magyar elnyomás” időszakának. A magyar államalapítás utáni évszázadokra inkább a kölcsönös megbékélés volt a jellemző, ami mindkét fél számára kedvező volt, a szlovákok számára a fennmaradás mellett a nemzetté válást is elősegítette. A kiegyezés... Bővebben →
A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja az elmúlt évben egy rendkívülinek is mondható vállalkozásba kezdett, amelynek első gyümölcse már a múlt év végén könyv alakban is megjelent “Nemzeti identitás és külpolitika Közép- és Kelet- Európában” címmel, Kiss J. László szerkesztésében. A kutatási projekt az Oktatási Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési Program “Kulturális külpolitika és nemzeti identitás” elnevezésű alap programjának a keretében és támogatásával valósult meg. Az elmúlt év folyamán az Intézetben mintegy 22 országra kiterjedő összehasonlító vizsgálat folyt, amely arra kívánt választ adni, hogy a nemzeti identitás és a külpolitika milyen kölcsönhatásban van, “a nemzeti identitások miként konstituálnak külpolitikát, a külpolitikai választások miként hatnak vissza a nemzeti identitásokra és érdekekre” – ahogy a szerkesztő fogalmaz. Hogy miért került előtérbe e kérdés vizsgálata, ezt Kiss J. László lényegében az európai integráció tényével hozza összefüggésbe, amikor a nemzetközi normák és a nemzeti érdekek egymásra gyakorolt hatásának a jelentősége és ütközései fokozottabban kerülnek előtérbe a külpolitikák érvényesítése során. A megjelent kötet elvi bevezetője mindenekelőtt a vizsgálat alapszempontjait, kritériumait határozza meg, egyben ennek alapján összegzi is az elvégzett elemzésekből levonható konzekvenciákat, fontosabb megállapításokat. Utal arra, hogy a külpolitika felfogásának két alapvető formájáról beszélhetünk, melyek ütköznek: az egyik a “racionalizmus”, illetve “racionális választás”, vagyis... Bővebben →
Az 1968-as prágai tavaszról" már eddig is könyvtárnyi irodalom jelent meg, ezért felmerül a kérdés, lehet-e még újat mondani e témában. Úgy vélem, igen. Ahogy fokozatosan megnyílnak a levéltárak, folynak a kutatások, a történelmi körülmények és összefüggések vizsgálatai, újabb és átfogóbb ismeretekre tehetünk szert. A teljes valóság megismerése azonban még így is szinte lehetetlen. Csak egy példát említünk: a folyamatokat, sorsokat akkor meghatározó pártok vezető testületeinek tanácskozásairól, legfelsőbb szintű üléseiről feljegyzések, jegyzőkönyvek készültek, melyek részben már hozzáférhetők, de ezekbe sem kerültek be esetenként - akár szándékosan sem - lényeges elemek, nem is szólva arról, ami azon kívül, a szűkebb vezetői körökben viták, eszmecserék során elhangzott, s befolyásolta a döntéseket. Ilyen következtetésekre juthatunk pl. akkor is, ha a szovjet párt legfelsőbb szintű fórumainak tanácskozásairól, ezen belül Kádár János helyzetmegítéléseiről, vélekedéseiről akarunk hiteles képet alkotni.1 Bővebben →
A dolgozat az alábbi kérdésekre keresi a választ: Az 1998. évi szlovákiai választások miben hoztak változást a magyarsághoz fűződő viszonyban? Az új kormány politikája miben jelent előrelépést a korábbi időszakhoz viszonyítva, mivel maradt adós a kormány a vállalt kötelezettségek teljesítése terén? A kormánykoalíción belül milyen jellegű problémák merültek fel, milyen tényezők hatottak a kormány politikájára? Mennyiben vált a kormány „magyarságpolitikája” a társadalom demokratizálódásának és az euroatlanti orientációnak szerves részévé, s ez hogyan hatott Szlovákia külső és belső (társadalmi) megítélésére és arculatára? Bővebben →
Az antanthatalmak, mindenekelőtt a franciák katonai támogatásával és az utódállamok közreműködésével felszámolt Tanácsköztársaságot követően – rövid átmenet után – olyan ellenforradalmi rendszer alakult ki Magyarországon, amely radikálisan felszámolta a proletárállam bázisait, de csapást mért az 1918 után győztes polgári demokrácia erőire is. A Horthy-rendszerrel fémjelzett kormányzatok külpolitikai törekvéseikben általában a történelmi Magyarország helyreállítását állították politikájuk középpontjába. A békeszerződés aláírásáig alapvetően arra törekedtek, hogy e célt a békekonferencia megnyerésével érjék el, majd azt követően a nemzetközi erőviszonyok megváltozására építve várták a megfelelő alkalmat a revíziós célok elérésére. Bővebben →
Warning: Missing argument 1 for wpex_pagination(), called in /home/kv017300/www_root/wp-content/themes/szemle/author.php on line 18 and defined in /home/kv017300/www_root/wp-content/themes/szemle/functions/pagination.php on line 9
