Bevezetés A kisebbségi kérdés Kelet-Közép Európában mindig érzékeny társadalmi problémának számított és ez különösen érvényes azokra az országokra, ahol a kisebbségek arányszáma olyan magas, mint Szlovákiában. A többségi lakosság általában bizalmatlanul, sőt sokszor ellenségesen tekint a kisebbségek képviselőire. Az önálló Szlovák Köztársaság kikáltása (1993. január 1.) után komoly feszültségek alakultak ki az országban, mert a vezető politikai pártok képviselői a sajtóban agresszív módon kezdték támadni a kisebbségek tagjait. Elsősorban a magyarok ellen folyt az izgatás. Azzal vádolták őket, hogy nem lojálisak az országhoz, és titokban azon dolgoznak, hogy felbomlasszák a fiatal köztársaságot, és Szlovákia déli területeit – amelyeken a magyar nemzetiség képviselői éltek – visszacsatolják Magyarországhoz. De a magyarokon kívül dühös kirohanások érték a cseh, a roma és a zsidó kisebbség tagjait is. Ezekben az években (1993–1998) gyakran lehetett látni a házak falán és a kerítéseken olyan graffitiket, melyek arról szóltak, hogy a csehek menjenek vissza Prágába, a cigányok (romák) Indiába, a magyarok Magyarországra és a zsidók meg a gázkamrákba. A Vladimír Meèiar vezette szlovák kormány tagjai semmit sem tettek azért, hogy ezt a helyzetet orvosolják, sőt a kormánykoalíció pártjai a szlovák parlamentben is egyre hevesebben támadták a kisebbségek képviselőit, és emlékeztették a szlovák népet arra, hogy a magyarok... Bővebben →
Dolgozatomban a magyar kisebbségpolitika eleddig elhanyagolt területével, a magyar-magyar kapcsolatok szociálpszichológiai tényezőivel kívánok foglalkozni. A szakemberek nagy része egyetért azzal, hogy az elkövetkező két esztendőben az lesz a magyar nemzeti politika egyik legfontosabb feladata, hogy felkészítse a határon túl élő magyar kisebbségeket az EU-csatlakozást követő változásokra. A politikusok a változások alatt elsősorban a kisebbségvédelem jogi kereteinek módosulására gondolnak, pedig ennél lényegesen többről van szó. Bővebben →
1989. február 21-én az egyesült államokbeli San Diegóban meghalt Grosschmid Sándor, írói nevén Márai Sándor. Halála után majd kilenc hónappal, 1989. november 17-én Prágában kitört a bársonyos forradalom, s ezzel kezdetét vette az akkor még csehszlovák (1993-tól szlovák) társadalom átalakulása. Már a prágai eseményeket követő második napon megalakult a liberális irányultságú Független Magyar Kezdeményezés, később a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és az Együttélés Politikai Mozgalom. 1990 augusztusában a Független Magyar Kezdeményezés életre hívta a Márai Sándor Alapítványt (MSA), mely a maga nemében az első volt a demokratikus Csehszlovákiában. Névadója szellemiségéhez híven az Alapítvány „fő célkitűzéseként az egyéni kezdeményezések, a polgári értékrend kialakulásának és megszilárdulásának a támogatását, az európai gondolkodásmód térnyerésének elősegítését” jelölte meg „Szlovákiában, Csehszlovákiában és az egész közép-kelet európai régióban”. A felgyülemlett konfliktusok – a történelmi múlt tisztázása, a kisebbségek helyzete, a szociális problémák, a regionális kérdések – elemi erővel jelentek meg a rendszerváltást követően. Az MSA erre a helyzetre reagált az 1990-ben megrendezett A dunaszerdahelyi zsidóság tragédiája című konferenciájával, melyen a résztvevők elsőként beszélhettek Csehszlovákiában nyíltan a holocaustról. A számos neves előadónak – a teljesség igénye nélkül említhetnénk Ivan Kamenec, Püspöki Nagy Péter, Sonja Licht, Fedor Gál, Karel Kaplan, Martin Bútora, Kovács András, Konrád György, Martin Porubjak, Helena... Bővebben →
A Márai Sándor Alapítvány (MSA) 1995 őszén magyar, szlovák és angol nyelven jelentette meg a dunaszerdahelyi NAP Kiadó gondozásában az Ellenpróbák. A szlovák–magyar viszony vizsgálata szociológiai és etnopszichológiai módszerekkel Szlovákiában című kötetet. Ebben már utaltunk arra, hogy felméréseink eredményeit egy nagyobb lélegzetű, átfogó program keretében kívánjuk majd hasznosítani. Tájékoztattuk az olvasót arról a tervünkről is, hogy az MSA égisze alatt rövidesen egy nagyszabású tréningprogramot indítunk el, melynek célja a Szlovákiában élő magyar kisebbség és a szlovákok közti viszony javítása. Ennek érdekében az MSA már 1994 végén pályázatot hirdetett, melyre olyan szakemberek (pszichológusok, elmegyógyászok, szociológusok, pedagógusok stb.) jelentkezését várta, akik szakmai felkészültségük mellett kellő lelkesedéssel is rendelkeznek, és hajlandók szabad idejükből áldozni e cél érdekében. Bővebben →
Warning: Missing argument 1 for wpex_pagination(), called in /home/kv017300/www_root/wp-content/themes/szemle/author.php on line 18 and defined in /home/kv017300/www_root/wp-content/themes/szemle/functions/pagination.php on line 9