T. Sápos Aranka : A Tőketerebesi járás oktatási helyzete a 19. században és a 20. század elején
A népművelés alapfeltételét a történelem során mindig az iskolák biztosÃtották. Zemplén vármegyében már a legrégibb idÅ‘kben is fellelhetÅ‘k az iskolák nyomai. A kereszténység egyre erÅ‘teljesebb... BÅ‘vebben
T. Sápos Aranka: A Tőketerebesi járás etnikai összetétele a dualizmus korában
A népesség összetételére vonatkozó demográfiai elemzések egyik igen fontos és a mai Európában egyre nagyobb érdeklődést kiváltó kérdéscsoportja az, amely az egyes országok népessége nemzeti (nyelvi), etnikai származási összetételére vonatkozik. A nemzetiségi megoszlás különösen a közép-, kelet- és dél-európai régiókban fontos, ahol évszázadok óta egy-egy ország területén több nemzetiség (népcsoport), nyelvi csoport él együtt, és ahol különösen az első világháborút követő és a második világháború után megismételt békeszerződések eredményeként még inkább vegyessé vált az egyes újonnan létrejött és az utóbbi években újra szétvált országok nemzetiségi, nyelvi képe. /1/ Mindazokban az országokban, amelyekben több nemzetiség él együtt, ebből az együttélésből adódó speciális problémák megoldása érdekében a lakosság nemzetiségi /2/ megoszlását is ismerni kell. A nemzetiségi hovatartozás meghatározása érdekében a népszámlálások alkalmával többféle idevágó kérdést tesznek fel a lakosságnak, és általában ma már az önkéntes bevallások eredményét teszik közzé és fogadják el hivatalosnak.
Terebessy Sápos Aranka: Középső-Zemplén migrációs folyamata a dualizmus korában
A vizsgált régió a történelmi Zemplén vármegye szerves részét képezte. A 6301,58 km2 nagyságú Zemplén vármegye Magyarország északi részének leghosszabb és legfeltűnÅ‘bb alakú vármegyéje. Hossza a galÃciai határszéltÅ‘l a Tisza és a Sajó egyesüléséig 175 km volt. Sáros, Abaúj, Borsod, Ung, Szabolcs vármegyék határolták. A megye északi része egészen, de területének nagyobb része is hegyekkel borÃtott. /2/ Nagyobb sÃkságai csakis a déli és délkeleti részén vannak (az Ondava, a Tapoly és a Laborc folyók környékén elterülÅ‘ lapály, amely a nagy magyar Alföldnek legészakibb nyúlványa, délkeleti sÃksága a Bodrogköz, a déli a Harangod és a Taktaköz.). /3/
Terebessy S. Aranka: Középső-Zemplén népességfejlődése a dualizmus korában
A népességre és a népesedésre vonatkozó ismeretek nélkülözhetetlenségét, társadalmi és gazdasági jelentőségét a múltban is, ma is az adja meg, hogy a népesség nem pusztán biológiai lények összessége, s a népesedés sem csupán biológiai tények és folyamatok mechanizmusa.