Tóth Endre: A csehszlovák diplomácia és Habsburg KárolyelsÅ‘ restaurációs kÃsérlete Magyarországon (1921. március 26-április 5.) (2. rész)
Csehszlovákia határozott Habsburg-ellenes álláspontja nem enyhült a magyar nem-zetgyűlés április 1-jei, soron kÃvüli ülését követÅ‘en sem, amelyen pedig a testületegyértelműen Habsburg-ellenes álláspontra helyezkedett. A magyar parlament,melynek ülése a csehszlovák küldött beszámolója szerint „érzelmekkel telÃtve, deméltósággal folyt",61 a kisgazdák kezdeményezésére jogaiban megerÅ‘sÃtette Horthytmint az ország kormányzóját, és egyúttal utasÃtotta a kormányt, hogy „szorÃtson visz-sza ezen jogállás megsértésére tett mindenféle kÃsérletet".62 Emellett a magyar par-lament, ismét a kisgazdák, a kormányon belüli hagyományosan Habsburg-ellenespárt kezdeményezésére a magyar nép köszönetét tolmácsolta Horthynak „Károllyalszembeni határozott és alkotmányos fellépéséért",63 a javaslat elfogadását pedig aparlament „hangos ovációval" fogadta.
Tóth Endre: A csehszlovák diplomácia és Habsburg Károly elsÅ‘ restaurációs kÃsérlete Magyarországon (1921. március 26.-április 5.) (1. rész)
A tanulmány témája a két világháború közötti Magyarország történelmének egyik legnagyobb jelentőségű eseménye, amely nemcsak a kor csehszlovák-magyar kapcsolataira gyakorolt jelentős hatást, hanem az 1921-es... Bővebben
Tóth Endre : Az első kétoldalú tárgyalások Csehszlovákia és Magyarország között (1921) Mariánské Láznì (II. rész)
delegáció gróf Bánffy Miklós külügyminiszter vezetésével június 22-én, szerdán, vonattal, Prágán keresztül érkezett.145 A magyar delegációban, ami a politikusokat illeti, a külügyminiszter mellett helyet kapott a volt miniszterelnök, gróf Teleki Pál, aki az ausztriai Bruckban tartott elsÅ‘ kétoldalú találkozón is jelen volt, és ezúttal mint a magyar Országgyűlés képviselÅ‘je vett részt a tárgyaláson, ezenkÃvül természetesen ott volt a második kétoldalú találkozó elÅ‘készÃtésénél is fÅ‘szerepet játszó legfontosabb háttérpolitikai közvetÃtÅ‘, gróf Szapáry László, akinek részvételét a Ceské slovo szerint egyes körök mint a tárgyalások pozitÃv eredményeinek szempontjából elÅ‘nyös körülményt értékelték".146 A magyar delegáció tagja volt még - a magyar külügyminiszter június 19-én kelt távirata szerint - Scitovszky Tibor államtitkár is.147 Bár a magyar diplomácia csehszlovákiai képviselÅ‘je jelenlétét a magyar külügyminisztérium idevonatkozó levelezése nem jelzi, valószÃnű, hogy a brucki találkozóhoz hasonlóan ezen a találkozón is jelen volt annak ellenére, hogy a diplomáciai képviselÅ‘i szerepkörét a csehszlovák-magyar kapcsolatok terén Szapáry gróf de facto átvette tÅ‘le. A már emlÃtett személyeken kÃvül a Ceské slovo június 22-i száma további résztvevÅ‘k jelenlétét közli, név szerint gróf Khuen-Héderváry Sándor kö-vetségi tanácsosét,148 Walko Lajos pénzügyminisztériumi titkárét, illetve megemlÃti a magyar diplomácia csehszlovákiai képviselÅ‘jének tervezett részvételét is.149 A miniszteri szintű találkozó és a bizottsági szintű tárgyalások összefonódása kapcsán a Ceské slovo néhány szakértÅ‘ jelenlétét is közli.150 Érdekes tény, hogy a találkozón magyar részrÅ‘l a miniszterelnök, Bethlen gróf helyett a volt miniszterelnök, Teleki vett részt. Ezzel a magyar fél - mivel Teleki miniszterelnökként résztvevÅ‘je volt a brucki találkozónak, amelyre a Mariánské Lázné-i találkozó szervesen kapcsolódott - valószÃnűleg a tárgyalások folytonosságának megÅ‘rzésére törekedett. A Ceské slovo Szapáry mellett Teleki részvételét is üdvözölte, és jelenlétét azzal indokolta, hogy Teleki Benessel már Bruckban is jól megértették egymást".151
Tóth Endre: Az első kétoldalú tárgyalások Csehszlovákia és Magyarország között (1921) — Mariánské Lázně (I. rész)
Habsburg Károly március végi, április eleji restaurációs kÃsérletét követÅ‘en a csehszlovák–magyar kétoldalú viszonyok ismét a holtpontra jutottak. A váratlan magyarországi fejlemények természetesen keresztülhúzták a brucki találkozón létrehozott szakmai bizottságok működésének áprilisra tervezett megkezdését is. MegállapÃtható, hogy a két ország megalakulása óta, pontosabban az 1920 januárjában megtartott választásokat követÅ‘ belpolitikai élet konszolidációja óta, a két ország kapcsolatain a legellenségesebb hangnem hatalmasodott el, melynek eredménye még egy háborús konfliktus is lehetett volna. Szerencsére azonban nem ez a forgatókönyv valósult meg, s a csehszlovák–magyar viszony e legfeszültebb idÅ‘szakát is sikerült fegyveres konfliktus nélkül megoldani.
Tóth Endre: Az első kétoldalú tárgyalások Csehszlovákia és Magyarország között (1921) Bruck an der Leitha (II. rész)
III. A brucki tárgyalás (1921. március 14–15.) Az elsõ kétoldalú tárgyalás Csehszlovákia és Magyarország között 1921. március 14-én és 15-én zajlott le a háború elõtti... Bővebben
Tóth Endre: Az első kétoldalú tárgyalások Csehszlovákia és Magyarország között (1921) — Bruck an der Leitha (I. rész)
Ez a tanulmány a csehszlovák–magyar viszony egy nagy jelentÅ‘ségű eseményét tárgyalja. Ezt egy kétéves, bonyodalmakkal teli együttélés elÅ‘zte meg az újonnan átalakÃtott háború utáni Közép-Európában, ahol a szóban forgó országok egyike a gyÅ‘ztes szerepét sikeresen fordÃtotta saját hasznára, mÃg a másik egyrészt elkeseredetten próbált kiegyezni a keserű valósággal, másrészt azon ügyködött, hogy a forradalmi események örvényeit lecsillapÃtva szilárd alapot nyújtson a politikai és gazdasági konszolidáció elindÃtásához mind a bel-, mind a külpolitika terén. IdÅ‘ben behatárolva az 1921-es év elsÅ‘ felérÅ‘l van szó, amikor az 1920 során Közép-Európában végbement háború utáni konszolidáció, a Magyarországon is valamelyest megnyugvó politikai kedélyek, a trianoni békeszerzÅ‘dés aláÃrása és a Magyar Nemzetgyűlés általi ratifikálása által létrejöttek a kapcsolatteremtés feltételei a két egymással valóban ellenséges viszonyban álló állam – Csehszlovákia és Magyarország – között.