Vörös Ferenc: Térinformatika és névföldrajzi paradigmaváltás
0. A nyelvi adatok térbeli leképezésének immár több évszázados hagyománya van a nyelvészetben. Ennek hozadékai alig kaptak helyet a közoktatásban, hiszen azokat jórészt a felsőoktatás... Bővebben
Vörös Ferenc: Névkutatás és névföldrajz
A névÂtant a nyelÂvéÂszek egy réÂsze mind a mai naÂpig seÂgédÂtuÂdoÂmányÂként tartÂja száÂmon. A névÂtaÂnoÂsok többÂséÂge azonÂban hozÂzám haÂsonÂlóÂan másÂként véÂleÂkeÂdik erÂrÅ‘l. TaÂnulÂmáÂnyom elÂsÅ‘ réÂszéÂben... BÅ‘vebben
Vörös Ferenc: Családnevek az idő dimenziójában Nyugat-Szlovákiában
Ismert tény, hogy bizonyos családnevek jellegzetesen egy-egy régióhoz vagy éppen konkrét településhez köthetÅ‘k, mások meg szinte az egész nyelvterületen elterjedtnek számÃtanak. A népességmozgások következtében azonban... BÅ‘vebben
Vörös Ferenc: Magyar nyelvű oktatás Szlovákiában az ezredfordulón
1.1. A cÃmben jelzett téma kifejtése elsÅ‘ pillantásra egyszerűnek tűnik, hiszen látszólag csak összegezni kell azokat a statisztikai adatokat, amelyek a megközelÃtÅ‘en 5,5 milliós lélekszámú Szlovákiában folyó magyar nyelvű képzésre vonatkoznak. A helyzet azonban ennél sokkal összetettebb, hiszen a nagyszámú magyar nemzetiségű lakos jelenléte miatt többen tudnak az országban magyarul, mint ahányan intézményes keretek között sajátÃtják el a nyelvet. A magyar nyelv tanulásával kapcsolatban mindazokat az élethelyzeteket fel kellene térképezni, amelyek magyar–szlovák vagy egyéb viszonylatban a lakosság egy részének bilingvizmusához vezet. Tudatában vagyok annak, hogy elöljáróban tisztázni kellene azt is, a kétnyelvűségnek milyen tÃpusaival számolhatunk az országban, s milyen történelmi tényezÅ‘k vezettek a jelen állapotok kialakulásához. Ezekkel a kérdésekkel mégsem foglalkozom, mert hosszabb kitérÅ‘t igényelnének.