“A társadalom megmozdult.” Válogatás 1989 novemberének szlovákiai magyar sajtójából (Válogatta Öllös László és Végh László)

Do­ku­men­tum-ös­­sze­ál­lí­tá­sunk­kal a 15 év­vel ez­előt­ti bár­so­nyos for­ra­da­lom­ra em­lé­ke­zünk. Tel­jes ter­je­del­mé­ben be­mu­tat­juk az 1989. no­vem­ber 27-től meg­je­le­nő Sza­bad Ka­pa­ci­tás c. ki­ad­vány el­ső há­rom szá­mát. Az 1989. no­vem­ber 18-án meg­ala­kult Füg­get­len Ma­gyar Kez­de­mé­nye­zés tá­jé­koz­ta­tó­ja a cseh­szlo­vá­ki­ai ma­gya­rok há­bo­rú utá­ni el­ső sza­bad saj­tó­ter­mé­ke volt. Az Új Szó­ból egy no­vem­ber 20-án, te­hát a prá­gai ese­mé­nyek után négy nap­pal meg­je­lent írást köz­lünk (A szo­ci­a­lis­ta erők nyug­ta­lan­sá­got akar­nak kel­te­ni), mely jel­lem­ző mó­don ta­nús­ko­dik ar­ról, hogy a hi­va­ta­los saj­tó mily mó­don re­a­gált az ese­mé­nyek­re. A töb­bi he­ti­lap fő­leg a hos­­szú gyár­tá­si idő mi­att csak meg­kés­ve tu­dott re­a­gál­ni az ese­mé­nyek­re. Az Új If­jú­ság 1989. de­cem­ber 6-án meg­je­lent 49. szá­ma és a de­cem­ber 13-án meg­je­lent 50. szá­ma a lap ne­gye­dik ol­da­lán Ál­lás­pont­ok és ál­lás­fog­la­lás­ok cí­mű ro­va­tá­ban köz­li az ös­­sze­ál­lí­tá­sunk­ban sze­rep­lő fel­hí­vá­so­kat, köz­le­mé­nye­ket. A Hét az 1989. de­cem­ber 15-én meg­je­lent 51. szá­má­ban kö­zöl elő­ször fény­ké­pe­ket, kró­ni­kát és rö­vid írá­so­kat a no­vem­be­ri ese­mé­nyek­ről. Ös­­sze­ál­lí­tá­sunk­ban sze­re­pel to­váb­bá az 1989. de­cem­ber 15-én meg­je­lent Nap c. füg­get­len na­pi­lap el­ső szá­má­nak cím­lap­ja. A saj­tó­ban kö­zölt do­ku­men­tu­mo­kat ki­egé­szí­ti az 1989. no­vem­ber 18-án Vág­sely­ly­én meg­tar­tott ér­tel­mi­sé­gi ta­lál­ko­zó prog­ram­ja, to­váb­bá a Cseh­szlo­vá­ki­ai Ma­gya­rok Fó­ru­má­nak prog­ram­nyi­lat­ko­za­ta és né­hány ko­ra­be­li, a no­vem­be­ri na­pok han­gu­la­tát fel­idé­ző fény­kép­fel­vé­tel. Végh Lász­ló Bővebben →

1956 szlovákiai magyar vonatkozású forrásai

Az 1956-os ma­gyar for­ra­da­lom szlo­vá­ki­ai és ezen be­lül szlo­vá­ki­ai ma­gyar vo­nat­ko­zá­sai a leg­utób­bi idõ­kig fel­tá­rat­la­nok vol­tak. A for­ra­da­lom ke­rek, 50-éves ju­bi­le­u­má­nak kö­szön­he­tõ­en az utób­bi egy-két év­ben ez sze­ren­csé­re már nincs így, s sor­ra je­len­nek meg a té­mát érin­tõ ta­nul­má­nyok. Eb­ben a fo­lya­mat­ban tölt be nem le­be­csü­len­dõ sze­re­pet a Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le je­len szá­ma. A for­ra­da­lom szlo­vá­ki­ai vissz­hang­já­val fog­lal­ko­zó leg­újabb ku­ta­tá­sok iga­zol­ták azt, amit ko­ráb­ban csu­pán sej­te­ni le­he­tett, il­let­ve ami­rõl a vis­­sza­em­lé­ke­zõk ed­dig csak négy­szem­közt be­szél­tek, mi­sze­rint a szlo­vá­ki­ai ma­gya­rok rend­kí­vü­li fi­gye­lem­mel és õszin­te szim­pá­ti­á­val fi­gyel­ték a for­ra­dal­mi ese­mé­nye­ket. A for­ra­dal­mi Ma­gyar­or­szág mel­let­ti nyílt ki­ál­lás­ról a ko­ra­be­li cseh­szlo­vá­ki­ai vi­szo­nyok kö­zött azon­ban szó sem le­he­tett. Ezt nem­csak a rend­õri ter­ror és a ha­tár­szél­re fel­vo­nu­ló ka­to­na­ság je­len­lé­te aka­dá­lyoz­ta meg, de az a bé­nult­ság is, amely a ma­gyar ki­sebb­sé­get a hon­ta­lan­ság éve­i­nek jog­fosz­tott­sá­ga után pár év­vel még min­dig jel­le­mez­te. A de­por­tá­lá­sok, a la­kos­ság­cse­re és a na­ci­o­na­lis­ta in­dít­ta­tá­sú nép­bí­ró­sá­gi pe­rek ál­tal a ter­mé­sze­tes ve­ze­tõ­i­tõl (a fa­lu­si gaz­dák­tól, a po­zso­nyi és kas­sai vá­ro­si pol­gár­ság­tól, va­la­mint a két há­bo­rú kö­zöt­ti köz­élet­ben ak­tí­van fel­lé­põ ér­tel­mi­ség­tõl) meg­fosz­tott és meg­fé­lem­lí­tett ki­sebb­ség nyíl­tan nem fe­jez­het­te ki vé­le­mé­nyét. Ehe­lyett szim­bo­li­kus cse­le­ke­de­tek­hez fo­lya­mo­dott: több te­le­pü­lés temp­lo­má­ban fel­hang­zott a ma­gyar nem­ze­ti him­nusz, má­sok nem­ze­ti­szín sza­la­got he­lyez­tek a vi­lág­há­bo­rús hõ­sök sír­ja­i­ra vagy gyász­sza­lag vi­se­lé­sé­vel... Bővebben →

1997. évi (1997. II. 14.) 70. számú törvény a külföldi szlovákokról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről (Fordította: Szabómihály Gizella)

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt alkotta: I. fejezet 1. § A törvény tárgya A törvény a külföldi szlovák jogállását, a Szlovák Köztársaság területén érvényesülő jogait és kötelezettségeit szabályozza. A törvény szabályozza továbbá az igénylőnek külföldi szlovákként való elismerésével kapcsolatos eljárási rendet, valamint a központi államigazgatási szerveknek a külföldi szlovákokkal kapcsolatos feladat- és jogkörét. 2. § A külföldi szlovák Külföldi szlováknak az a személy minősül, akit e törvény alapján az elbíráló hatóság külföldi szlovákként elismer. Külföldi szlovákként az e törvényben meghatározott feltételek mellett valamely, nem szlovák állampolgárságú személy ismerhető el, amennyiben szlovák nemzetiségű vagy szlovák etnikai származású és szlovák kulturális-nyelvi öntudatú. E törvény alkalmazásában szlovák etnikai származáson azt kell érteni, hogy a külföldi szlovákként való elismerését kérő személy (a továbbiakban: „kérelmező”) vagy három nemzedékre visszamenőleg valamely közvetlen felmenője szlovák nemzetiségű volt. A kérelmező szlovák nemzetiségét vagy szlovák etnikai származását az e tényeket bizonyító okmányokkal igazolja. Ilyen okmánynak minősül elsősorban aszületési anyakönyvi kivonat vagy a keresztlevél, az anyakönyvi kivonat, az állampolgársági bizonyítvány vagy a kérelmező állandó lakóhelyét igazoló irat. Az a kérelmező, aki nem tudja beszerezni a (4) bekezdésben említett okmányok valamelyikét, a tartózkodási helyén működő külföldi szlovák szervezet írásos tanúsítványát mutatja be; ilyen szervezet hiányában az ugyanazon... Bővebben →

2001. évi LXII. törvény a szomszédos államokban élő magyarokról

a Magyar Köztársaságnak az Alkotmány 6. § (3) bekezdésében foglalt, a határon kívül élő magyarokért viselt felelősségének érvényesítése érdekében, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolataik ápolásának és fejlesztésének előmozdítása céljából, figyelemmel a Magyar Köztársaság európai integrációs törekvéseire, továbbá a nemzetközi szervezeteknek, különösen az Európa Tanácsnak, valamint az Európai Uniónak az emberi jogok tiszteletben tartásával, a kisebbségi jogok védelmével kapcsolatos alapelveire, tekintettel a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályaira és a Magyar Köztársaság által vállalt nemzetközi jogi kötelezettségekre, Bővebben →

A (Cseh)szlovákiai magyarság történetének forrásai 1918-tól napjainkig. Az Országos Keresztényszocialista Párt dokumentumai

A Fórum Kisebbségkutató Intézet a közeljövőben új kiadványsorozatot indít Fontes históriáé… címmel, amely, mint a latin elnevezés mutatja, a történelem forrásait kívánja közreadni. Konkrétabban a szlovákiai (csehszlovákiai) magyarok múltjára és történelmére vonatkozó írásos, esetleg képi dokumentumokról van szó. Ezen témakör megadásával egyúttal időrendileg is behatároltuk a források kutatását. Ez azt jelenti, hogy azokkal az írásos dokumentumokkal kívánunk foglalkozni, amelyek az 1918-ban létrejött Csehszlovákiához csatolt felvidéki magyarság történetére vonatkoznak, beleértve természetesen az 1939-1945 közötti éveket, amikor a felvidéki magyarság egy része az önálló Szlovák Köztársaságban maradt a Felvidék egy részének Magyarországhoz történt visszacsatolása után. Sőt egy további pontosítás is szükséges. A két világháború közötti időszakban (1918-1939) Kárpátalja is Csehszlovákiához tartozott, ahol szintén jelentős magyar kisebbség élt. Tehát főleg erre az időszakra vonatkozóan ezen területek magyarságának történetével foglalkozó dokumentumok feltárása is kutatási céljaink között szerepel. Nem szólva most az egynéhány megjelent dokumentumgyűjteményről, a szlovákiai (csehszlovákiai) magyarság történetére vonatkozó dokumentumok egy-egy tanulmánykötet függelékeként már a múltban is megjelentek. Itt most ezeket nem soroljuk fel. Ezt a sorozat első kötetének bevezetőjében tesszük meg. Szeretnénk azonban arra utalni, hogy az eddigi közlések néhány jellemző és bizonyára a történelem szempontjából fontos dokumentumot tártak a nyilvánosság elé. Ezzel szemben a nemrégen megindult kutatás szisztematikusan és a... Bővebben →

A csehszlovákiai magyarok történetének válogatott dokumentumai a két világháború közötti időszakból (1918 – 1939)

A dokumentumokat Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok című könyvéből válogattuk, mely a Fórum Kisebbségkutató Intézet gondozásában a közeljövőben jelenik meg a FONTES HISTÓRIÁÉ HUNGARORUM című sorozat 2. köteteként. “A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 (Nostra Tempóra 7., Galánta-Dunaszerdahely, Fórum Intézet-Lilium Aurum Könyvkiadó, 2002) összeállítása közben kezembe került dokumentumok válogatása került be e kötetbe abból a megfontolásból, hogy részben ismeretlen, részben nehezen hozzáférhető szövegekről van szó, melyeknek alapvető jelentősége van a régió történetének kutatásában. A hozzáférés biztosítása mellett az a szándék is közrejátszott, hogy a vonatkozó szakirodalom – főleg annak a kárpátaljai magyar szerzőktől származó – egy részében állandósul az az ún. történeti szájhagyomány jelensége, aminek lényege, hogy végig nem olvasott, eredeti szövegében nem ismert, csak kiragadott mondatokat vándoroltatnak a szerzők, következtetéseket részinformációkból vonnak le. Köny-nyen bizonyítható ez, ha szigorúan utánanézünk a hivatkozásoknak, illetve annak, hogy az egyes kérdésekben megnyilatkozok mondanak-e újat egymáshoz képest. Másrészről magyarországi szerzőknél sok esetben Kárpátalja mindössze néhány mondat magyarországi vagy nemzetközi vonatkozásban, a kárpátaljai vagy a kárpátaljai nem magyar nézet elmellőzésével. Az ukrán történetírás ugyanezt a kérdést kárpátaljai és ukrán szemmel nézi, valamint szlovák forrásokat is használ, magyarul azonban a szerzők alig tudnak. Miért tekinthető ez a... Bővebben →

A magyar figyelő repertóriuma 1933-1935

a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság irodalmi, kritikai és tudományos folyóirata. 1933 és 1935 között jelent meg Pozsonyban. Felelős szerkesztője Szerényi Ferdinánd, majd Surányi Géza; a szerkesztőbizottság tagjai: Antal Sándor, Szalatnai Rezső, Flórián Károly, Farkas Gyula, Jánoska Tivadar, Brogyányi Kálmán; az 1. szám főszerkesztője Maléter István. A negyedévesnek tervezett lapot nem tudták rendszeresen kiadni, gyakran késett, s főleg összevont számai voltak. Mivel kormánytámogatással jelent meg, nagy feltűnést keltett, hogy 1. számát Maléter Istvánnak a csehszlovákiai magyar kisebbség problémáit és Szalatnai Rezsőnek a szlovákiai magyar irodalmat tárgyaló tanulmányai miatt elkobozták, s azok másodszor már megcsonkítva jelentek meg. A lap számos színvonalas tanulmányt és szépirodalmi alkotást közölt, de nem tudott egységes koncepciót, profilt kialakítani. Kiváló tanulmányokat írt bele Sas Andor, Szalatnai Rezső, Krammer Jenő, Szerényi Ferdinánd, Flórián Károly, Peéry Rezső, a szépirodalmi részben kitűntek: Győry Dezső, Földes Sándor, Tamás Mihály, Egri Viktor, Palotai Boris, Antal Sándor, Neubauer Pál, Szombathy Viktor, Darkó István, Vozári Dezső. Minden számban közölte a CSMTIMT működésének krónikáját. A csehszlovákiai magyar tudományos és irodalmi élet megismeréséhez számos közleménye ma is forrásértékű, noha megjelenése idején a szélesebb olvasóközönséghez nem találta meg az utat, anyagi nehézségek miatt korán meg kellett szűnnie. Rendszeres könyvszemléjében megbízható értékelést nyújtott a szlovákiai... Bővebben →

A Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék kiadványai

Si­ma Fe­renc: Ma­gyar hang­tan. Bratislava, Slovenské pedagogické nakladate¾stvo, 1960. Garaj La­jos: A ma­gyar fel­vi­lá­go­so­dás és a re­form­kor iro­dal­ma. Bratislava, Slovenské pedagogické nakladate¾stvo, 1960. Sborník FFUK Bratislava. Philologica, roèník 11-12. Bratislava, Slovenské pedago­gické nakladate¾stvo, 1959-1960. Bartha Tibor–Csanda Sándor–Garaj Lajos–Szeberényi Zol­tán: Az újabb ma­gyar iro­da­lom tör­té­ne­te. Bratislava, Slovenské pedagogické nakladate¾stvo, 1963. Ja­kab István–Kazimírné Pesthy Mária–Zeman Lász­ló: A ma­gyar nyelv le­író nyelv­ta­na. Bratislava, Slovenské pedagogické nakladate¾stvo, 1964. Turczel Lajos–Rákos Pé­ter: A ma­gyar iro­da­lom tör­té­ne­te (1772–1848). Bra­ti­slava, Slovenské pedagogické nakladate¾stvo–Univerzita Komens­ké­ho, 1965. (1. ki­adás) Turczel Lajos–Rákos Pé­ter: A ma­gyar iro­da­lom tör­té­ne­te (1772–1848). Bratislava, Univerzita Komenského, 1968. (2. ki­adás) Turczel La­jos: A ma­gyar iro­da­lom tör­té­ne­te 1772-ig. Bratislava, Slovenské pedagogické nakladate¾stvo, 1968. Ja­kab István–Kazimírné Pesthy Mária–Zeman Lász­ló: A ma­gyar nyelv le­író nyelv­ta­na. Bratislava, Univerzita Komenského, 1968. Turczel La­jos: Sze­mel­vé­nyek a ré­gi ma­gyar iro­da­lom­ból. Bratislava, Slovenské pedagogické nakladate¾stvo, 1970. Zborník FFUK. Philologica, roèník 20. Bratislava, Slovenské pedagogické naklada­te¾stvo, 1970. Si­ma Fe­renc: Ma­gyar nyelv­tör­té­net I. A nyelv­tör­té­net for­rá­sai, hang­tör­té­net, nyelv­em­lék-sze­mel­vé­nyek. Bratislava, Slovenské pedagogické nakladate¾stvo, 1971. Zborník FFUK. Philologica, roèník 25. Bratislava, Slovenské pedagogické naklada­te¾stvo, 1974. Z konfrontácie maïarèiny a slovenèiny – Ta­nul­má­nyok a ma­gyar–szlo­vák ös­­sze­ve­tő nyelv­vizs­gá­lat kö­ré­ből. Red. Si­ma F. Bratislava, Slovenské pedagogické nakladate¾stvo, 1977. Zborník FFUK. Philologica, roèník 31. Bratislava, Slovenské pedagogické naklada­te¾stvo, 1981 Csanda Sán­dor... Bővebben →

A Szovjet Külügyminisztérium memoranduma a kelet-európai országokban uralkodó állapotokról 1989. február 24-én

Még min­dig ke­vés olyan tör­té­nel­mi do­ku­men­tum áll ren­del­ke­zé­sünk­re, amel­­lyel vi­lá­go­san bi­zo­nyít­hat­juk, hogy a ke­let-eu­ró­pai kom­mu­nis­ta re­zsi­mek fen­ntarthatat­lanságát és bu­ká­suk le­he­tő­sé­gét a Szov­jet­unió ve­ze­tő kö­re­i­ben ko­ráb­ban föl­fog­ták, mint ma­guk­ban az ún. szo­ci­a­lis­ta ál­la­mok­ban a la­ko­sok túl­nyo­mó több­sé­ge. Az aláb­bi do­ku­men­tum er­ről (is) ta­nús­ko­dik. Meg ar­ról is, hogy no­ha a gor­ba­cso­vi ve­ze­tés 1989 ele­jén tisz­tá­ban volt a hely­zet­tel – sok pon­ton a szö­veg olyan egy­ér­tel­mű­en fo­gal­maz, hogy azt hi­het­nénk, egy ké­sőbb írt tör­té­ne­lem­köny­vet ol­va­sunk –, a Kül­ügy­mi­nisz­té­ri­um em­lé­kez­te­tő­jét (név nél­kül) ös­­sze­ál­lí­tó funk­ci­o­ná­ri­us csak egy-­e­gy pil­la­nat­ra ké­pes ki­lép­ni a hi­deg­há­bo­rú­ra oly jel­lem­ző bi­ro­dal­mi gon­dol­ko­dás ke­re­tei kö­zül: még ek­kor is fönn­tart­ja a le­he­tő­sé­get a szov­jet csa­pa­tok ide­gen föl­dön va­ló (igaz, „ko­r­lá­to­zot­t”) ál­lo­má­soz­ta­tá­sá­ra, a „világszo­cial­iz­mus” épí­té­sé­re szö­vet­ke­ző báb­ál­lam­ok ve­ze­tő­i­nek ide­o­ló­gi­ai to­vább­kép­zé­sét szol­gá­ló „szűk kö­rű kon­fe­ren­cia” meg­ren­de­zé­sé­re, mi­köz­ben fé­lel­me­tes kö­vet­ke­ze­tes­ség­gel „Katyn-ügy”-ről, 1956-os ma­gyar­or­szá­gi „e­semények”-ről és csehs­zlovákiai „vál­ság”-ról be­szél. A do­ku­men­tum ke­let­ke­zé­sé­nek kö­rül­mé­nye­i­hez tar­to­zik, hogy 1988 vé­gén a Szov­jet Kom­mu­nis­ta Párt köz­pont­já­ban lét­re­hoz­tak egy ún. Nem­zet­kö­zi Bi­zott­sá­got, mely­nek el­nö­ke­ként Ale­xan­der Jakovlev négy kulcs­fon­tos­sá­gú in­téz­ményt: a Bogo­molov In­té­ze­tet, a KB Nem­zet­kö­zi Osz­tá­lyát, a Kül­ügy­mi­nisz­té­ri­u­mot és a KGB-t uta­sí­tot­ta egy-­e­gy ta­nul­mány ki­dol­go­zá­sá­ra Ke­let-Eu­ró­pa le­het­sé­ges fej­lő­dé­si út­já­ról. Az itt ol­vas­ha­tó irat az Edvard Sevar­nadze ve­zet­te Kül­ügy­mi­nisz­té­ri­um­ban ké­szült; mind kö­zül nem­csak ez a leg­rö­vi­debb, ha­nem vé­le­mé­nyem sze­rint a leg­hí­vebb ké­pet... Bővebben →

Alapszabályok. Dokumentumok a Csemadok történetéből (1949-2000)

A Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség – Csemadok országos közgyűlése 2003 novemberében Udvardon tartja programalkotó és alapszabály-módosító tanácskozását. Összeállításunkban felidézünk néhány alapszabályt a szövetség több mint fél évszázados történetéből – a kezdetektől a jelenleg hatályos, 2000-ben elfogadott, a szervezet működését meghatározó dokumentumig. A Csemadok első alapszabály-javaslata 1949. március 5-i keltezésű, de ezt az alakuló közgyűlés még nem hagyhatta jóvá, mivel a Belügyi Megbízotti Hivatal 1949. május 19-én írt levelében az eredeti szöveg több pontjában is változtatásokat írt elő (1. és 2. számú dokumentum). A Belügyi Megbízotti Hivatal 1949. június 15-én hagyta jóvá a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete első alapszabályát, melyet a Csemadok legfelsőbb szerve 1950. április 2-án fogadott el. Az alapszabályt az aktuális politikai és társadalmi változásoknak megfelelően többször módosították. Először az 1955. május 25-26-án megtartott VI. országos közgyűlésen, majd 1966. december 17-én a IX. országos közgyűlésen, ekkor változott meg először a szervezet elnevezése (Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége). Az 1968-ban történt társadalmi-politikai változásokat tükrözi az 1969. március 17-18-án megtartott X. rendkívüli országos közgyűlésen elfogadott alapszabály-módosítás (3. számú dokumentum). Az 1972. április 15-16-án megtartott XI. országos közgyűlésen ismét módosították a Csemadok elnevezését (Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége), és a “konszolidáció” jegyében lényegesen megváltozott az alapszabály is (4. számú... Bővebben →