Előszó A korabeli tudósításokat olvasva nem lehet kétségünk afelől, hogy az első bécsi döntés és a Felvidék déli sávjának Magyarországhoz csatolása az ott élő magyarok számára talán életük legboldogabb pillanatai közé tartozott. A visszacsatolás (hiszen mi, magyarok így nevezzük meg ezt az eseményt) főszereplői, vagyis maguk a visszacsatolt magyarok és szlovákok (akik persze korántsem voltak oly boldogok) azonban sohasem beszéltek túl sokat arról, mit is éltek át azokban a napokban. Akkor és azt követően néhány évig ez fölöslegesnek tűnt, hiszen mindenki tudta, mi történt, később pedig a nemzetállamot, majd szocializmust építő Csehszlovákiában nem volt ajánlatos a bécsi döntés napjait – különösen nem pozitív tónusban – emlegetni. Így a ’38-as történetek nem lettek papírra vetve, nem lettek elmondva és áthagyományozva a következő generációk számára. Mindennek következtében a Felvidék visszacsatolásának nincs túl gazdag memoárirodalma, legalábbis kevés az ismert napló, kevés a visszaemlékezés, alig rendelkezünk ezekre a napokra vonatkozó lejegyzett szubjektív vallomással. Ez a hiány is közrejátszik abban, hogy ugyan jól ismerjük a bécsi Belvedere palotában 1938. november 2-án Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter által aláírt bécsi döntés diplomáciai hátterét, s tudjuk azt is, hogy Somorjától Királyhelmecig mindenütt díszkapukkal és virágokkal várta a lakosság a bevonuló honvédséget, ám... Bővebben →
A Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadásában 2008-ban látott napvilágot az Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948–1956 közötti történetéhez című dokumentumgyűjtemény első kötete, amely a csehszlovák állami és pártszervek magyar kisebbséggel kapcsolatos dokumentumaiból adott közre válogatást. Amint azt annak idején jeleztük, a kiadvány csupán az első kötete kívánt lenni egy több kötetesre tervezett gyűjteménysorozatnak, amelyet újabb kötetek követnek majd. Többéves újabb kutatómunka eredményeként a közeljövőben jelenik meg a sorozat második kötete, amely a prágai magyar követség (1954-től nagykövetség) és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből közöl válogatást. A két magyar külképviseleti szerv évente jelentések százaiban számolt be a csehszlovákiai eseményekről, a különböző belpolitikai kérdésekről, Csehszlovákia gazdasági és kulturális életéről, nemzetközi kapcsolatairól, a csehszlovák–magyar kétoldalú kapcsolatokról, s természetesen a szlovákiai magyarság helyzetéről is. A prágai és pozsonyi magyar külképviselet jelentéseinek önálló kötetben való közreadását az indokolja, hogy a tárgyalt időszak feltáratlansága miatt számos kérdésnek a mai napig ezek a jelentések az elsődleges, sokszor az egyetlen forrásai, így hasznos támpontokat nyújthatnak a további kutatómunkához és a korszak feldolgozásához. Az alábbiakban a megjelenés előtt álló kötet irataiból adunk közre válogatást. A közzétett diplomáciai jelentéseket igyekeztünk úgy kiválogatni, hogy azok tematikailag lehetőleg kiegyensúlyozottak legyenek, ugyanakkor kiegészítsék a folyóirat A magyar diplomácia és a csehszlovákiai... Bővebben →
