Fórum Társadalomtudományi Szemle
    • en
Menu
  • Főoldal
  • Aktuális szám
  • Szerzők
  • Szerzőink figyelmébe
  • Szerkesztőség
  • Impresszum
  • Etikai kódex
  • Rovatok
    • Agora
    • Bibliográfia
    • Dokumentumok
    • Évforduló
    • Interjú
    • Konferencia
    • Könyvek, lapszemle
    • Köszöntő
    • Közlemények
    • Kronológia
    • Műhely
    • Nekrológ
    • Oral History
    • Pályakép
    • Reflexió
    • Tanulmányok
    • Impresszum
    • Close
Itt vagy most:Főoldal » Szemle » Konferencia

Konferencia

45 találat

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5

A feminista tanulmányok határátlépései

Bolemant Lilla
2012/1
  • Konferencia
  • Szemle
A brünni Masaryk Egyetem Szociális Tanulmányok Kara, a prágai Károly Egyetem Humán Tudományok Karának Társadalmi Nemi Tanulmányok Tanszéke, a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészkarának Társadalmi Nem Központja, valamint a Cseh Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének Gender és Szociológia Részlege és a Nő és a Tudomány nevű Nemzeti Központja közös rendezésében került sor a cseh és szlovák feminista tanulmányok második konferenciájára 2011. november 3-án és 4-én. Az első konferenciához kapcsolódva (amely 2005-ben volt) a 2011-es rendezvény célkitűzései között a legfontosabb a csehországi és szlovákiai feminista diskurzus és kutatás aktuális helyzetének feltérképezése volt. Ezen túl pedig teret adott a különféle feminista törekvések párbeszédének, külön figyelmet szentelve a társadalmi nem mint analitikus kategória interdiszciplináris jellegének, mivel ennek jelentése a hagyományos tudományos diszciplínák határait túllépi. Bővebben →

A kisebbségek és a demokrácia

Öllös László
1999/1
  • Konferencia
  • Szemle
A nemzeti kisebbségeknek és a demokráciának, tehát a démosz uralmának kapcsolata köztudottan problematikus. E problémakör lényege abban a kérdésben foglalható össze, hogy beletartozik-e az adott kisebbség korunk démoszába, avagy sem. Már az antik demokráciában is voltak olyan társadalmi rétegek, amelyek ugyan az adott városállamban éltek, ám tagjaik nem voltak teljes jogú polgárok, azaz közügyekben nem dönthettek, nem foglalhatták el az állami hivatalok bármelyikét. Bővebben →

A Kisemlékkutatók XV. Nemzetközi Konferenciája Komáromban. 2002. május 10—12. (L. Juhász Ilona)

L. Juhász Ilona
2002/2
  • Konferencia
  • Szemle
A kisemlék kategóriájába az út menti keresztek, képoszlopok, kis kápolnák, mezei oltárok ugyanúgy beletartoznak, mint a pellengérek, határkövek, szabadtéri szobrok, út menti haláljelek, fákon elhelyezett képek, olajnyomatok, keresztek stb., tehát azok az objektumok is, amelyek nem tartoznak a hivatalos műemlékvédelem érdeklődési körébe. A szakrális kisemlékek szervesen hozzátartoznak egy-egy település képéhez, részét képezik a helyi hagyománynak. Európa-szerte több olyan szervezet, csoportosulás is működik – elsősorban a német nyelvterületen –, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy felvállalják a kisemlékek védelmét, dokumentálását, s tömörítsék a téma iránt érdeklődő szakembereket és lelkes amatőröket. A németországi Hessen tartományban 1971-ben jött létre egy ilyen csoport a Romániából – a Bánátból – származó Karl Friedrich Azzola professzor irányításával, Felső-Ausztriában pedig 1977-ben Enns székhellyel alakult meg hasonló, a Szudéta-vidékről származó, Èeský Krumlovból kitelepített Nelli Kainzbauer vezetésével (Felső-ausztriai Kisemlékkutató Munkacsoport néven). Azért éppen ezt a két egyesületet, illetve személyt említettem, mivel ők ketten határozták el még az 1970-es években, hogy kétévenként váltakozó színhellyel – egyszer Ausztriában, egyszer pedig Németországban – nemzetközi konferenciát szerveznek, ahová meghívják az Európában e területen tevékenykedőket, illetve az ezzel a témával foglalkozó szakembereket. (Figyelemre méltó, hogy ez egykori szocialista országok közül Lengyelországban Swidnica székhellyel még 1985-ben megalakult a Keresztvédők Baráti Társasága [Bratctwo Krzyzowców],... Bővebben →

A magyar „férfiuralom” terepei és határai (Nyelv, Ideológia, Média 8., Interdiszciplináris gender konferencia)

Bolemant Lilla
2012/3
  • Konferencia
  • Szemle
2012. szeptember 21–22-én nyolcadik alkalommal rendezte meg a TNT, a Szegedi Tudományegyetem Társadalmi Nemek Tudománya Kutatócsoportja a magyar nyelvhasználat és a hatalom, a kulturális reprezentációk és az ideológia, a nők és a feminista gondolkodás magyarországi összefüggéseit kutató konferenciáját. A konferenciasorozat a társadalmi nemi viszonyok és szexualitás szempontjából vizsgálódott, s ezúttal a maszkulinitás és a férfiuralom formáit állította vizsgálódásai középpontjába. Bővebben →

A szlovákiai magyar kisebbség a reformfolyamat első szakaszában (1964-–1967)

Kiss József
1999/1
  • Konferencia
  • Szemle
A cseh–szlovák történész vegyes bizottság évkönyvében (Československá historická ročenka 1998. Masarykova Univerzita, Brno, 1998) megjelent tanulmány szerkesztett szövege. A magyar kisebbség közéleti aktivizálódásának a hatvanas évekbeli csehszlovákiai reformfolyamat első, még szervezetlen szakaszában betöltött helyét és szerepét vizsgálva, a fő vonalakra szorítkozva is, feltétlenül szem előtt kell tartanunk azokat az összefüggéseket, illetve kölcsönhatásokat, melyek a tágabb társadalmi beágyazottságú politikai történések és a magyar kisebbségi közegben végbemenő folyamatok között kialakultak. A politikai fejlemények ugyanis felerősítették a kisebbségi közegen belüli ön- és érdekvédelmi reflexeket, ezek pedig nem maradtak visszhang nélkül a szlovákiai és országos méretű politikai mozgás forgatagában. Ebből a szempontból a kisebbségi identitásnak azok a belső, immanens vonásai érdemelnek figyelmet, melyek a reformfolyamatban politikai hatóerőre tettek szert. Az 1948 februárja utáni csehszlovákiai nemzetiségi politika vizsgálata ugyanis többnyire az ún. makropolitikai tényezőkre összpontosul, miközben figyelmen kívül marad számos kisebbségi eredetű összetevő szerepe. Az említett időkeretben szemlélt reformfolyamat olyan ösztönzéseket adott a főként az ún. nem hivatalos szférában(1) kibontakozó kisebbségi aktivitásnak, melyek nyomán később érezhetővé vált a szlovákiai magyar kisebbségnek mint bizonyos tipológiai jegyekkel rendelkező közösségnek a politikai jelenléte és hatása. Az 1961. évi népszámlálás adatai szerint a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban 533 934 magyar nemzetiségű lakos élt.(2) A „magyar nemzetiségű lakos, illetve polgár”... Bővebben →

A vajdasági magyarok politikai eszmetörténete és önszerveződése (1989–1999)

Vataščin Péter
2018/2
  • Konferencia
  • Szemle
2017. december 13-án azt is mondhatnánk, hogy egy rendhagyó és hiánypótló tudományos konferencia színhelye volt az újvidéki Forum Ház. Az MTA által biztosított Domus ösztöndíjnak köszönhetően Losoncz Márk filozófus és Rácz Krisztina kulturális antropológus (mindketten a belgrádi Filozófiai és Társadalomelméleti Intézet munkatársai) vezetésével egy ad hoc kutatócsoport arra tett kísérletet, hogy rávilágítson néhány meghatározó pontra a vajdasági magyar politikum és társadalom 20. század végi történetében. A konferencia létrejöttét támogatta még a fiatal irodalmárokat és irodalomkedvelőket tömörítő Híd Kör, valamint az újvidéki Multikulturális Központ és az MTA TK Kisebbségkutató Intézet is. Érdemes elöljáróban megemlíteni, hogy gyakorlatilag a teljes Nyugat-Balkánon fogalommá vált „kilencvenes évek” jelentősége óriási, hiszen egy olyan bonyolult és hosszan tartó konfliktussorozatot foglal keretbe, amely masszív társadalmi hatásokkal járt. Mindez pedig természetesen párosult az államszocializmus felbomlásával, amelynek következtében a térségben létrejövő demokratikus államoknak merőben „sajátos” körülmények között kellett új identitást kialakítaniuk. Ezek a folyamatok több etnikai csoportot (csak Vajdaságot tekintve ide lehet érteni az összes jelentékeny nem szerb etnikumot a horvátokon kívül), amelyek önképüket tekintve nem voltak részei a saját országokért hadat viselő „nemzeteknek”, specifikusan érintették. Világos tehát, hogy egy-egy etnikum vizsgálata sok tekintetben tanulságokkal szolgálhat nem pusztán az adott népcsoport jobb megértéséhez, hanem a teljes kontextus értelmezéséhez is.... Bővebben →

Az 1956-os forradalom és Szlovákia (Simon Attila)

Simon Attila
2006/3
  • Konferencia
  • Szemle
Az idei ősz két­ség­kí­vül az 1956-os for­ra­da­lom­mal kap­cso­la­tos kon­fe­ren­ci­ák ősze. Bu­da­pes­ten szin­te két­he­ten­te ren­dez­nek ha­son­lót, de Lon­don­ban, Ber­lin­ben, Deb­re­cen­ben és Za­la­eger­sze­gen is zaj­la­nak vagy már zaj­lot­tak 1956-os kon­fe­ren­ci­ák. Sze­ren­csé­re eb­ből a sor­ból Szlo­vá­kia sem ma­radt ki, hi­szen ha a részt­ve­vők szá­mát te­kint­ve nem is, de je­len­tő­sé­gé­ben ve­tél­ke­dett az em­lí­tett ren­dez­vé­nyek­kel az a nem­zet­kö­zi kon­fe­ren­cia is, amely­re ok­tó­ber 4-én a po­zso­nyi Egye­te­mi Könyv­tár épü­le­té­ben ke­rült sor Az 1956-os ma­gyar for­ra­da­lom és Szlo­vá­kia cím­mel. A kon­fe­ren­cia szak­mai szer­ve­zői – a Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet, a Szlo­vák Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia Tör­té­net­tu­do­má­nyi In­té­ze­te, a Ma­gyar Köz­tár­sa­ság Nagy­kö­vet­sé­ge és a po­zso­nyi Ma­gyar Kul­tu­rá­lis In­té­zet – ki­tű­nő prog­ra­mot, szak­ma­i­lag szín­vo­na­las és von­zó ren­dez­vényt ké­szí­tet­tek elő. A kon­fe­ren­cia ér­té­két az is nö­vel­te, hogy Szlo­vá­ki­á­ban el­ső íz­ben ke­rült sor az 1956-os ma­gyar for­ra­dal­mat érin­tő tu­do­má­nyos kon­fe­ren­ci­á­ra. Azt, hogy egy ilyen ese­mény meg­ren­de­zé­sé­re épp eb­ben az év­ben ke­rül­he­tett sor, nem csu­pán a for­ra­da­lom ke­rek, öt­ve­ne­dik év­for­du­ló­ja in­do­kol­ta, ha­nem a té­mát érin­tő tör­té­ne­ti ku­ta­tá­sok ed­di­gi hi­á­nya is. Az el­múlt év­ben és az idén vi­szont ör­ven­de­tes mó­don töb­ben is be­kap­cso­lód­tak a ma­gyar for­ra­da­lom szlo­vá­ki­ai vissz­hang­ját érin­tő ku­ta­tó­mun­ká­ba, s több, a té­mát is érin­tő pub­li­ká­ció je­lent meg a kö­zel­múlt­ban. Je­len kon­fe­ren­cia leg­főbb cél­ja te­hát az volt, hogy ös­­szeg­ző ké­pet ad­jon mind­azok­ról a ku­ta­tá­si... Bővebben →

Bárczi Zsófia – Vaneoné Kremmer Ildikó: A Felvidék szerepe a magyar tudományosságban

Bárczi Zsófia and Vančoné Kremmer Ildikó
2006/1
  • Konferencia
  • Szemle
A Fel­vi­dék sze­re­pe a ma­gyar tu­do­má­nyos­ság­ban cí­met vi­sel­te az a kon­fe­ren­cia, mely­re 2005. de­cem­ber 8–9-én a nyitrai Kons­tan­tin Fi­lo­zó­fus Egye­tem Kö­zép-eu­ró­pai Ta­nul­má­nyok Ka­ra Ma­gyar Nyelv és Iro­da­lom Tan­szé­ke ren­de­zé­sé­ben, va­la­mint a Ma­gyar Köz­tár­sa­ság Kul­tu­rá­lis In­té­ze­te társ­ren­de­zé­sé­ben, a nyitrai ma­gyar fel­sõ­ok­ta­tás 45. év­for­du­ló­já­hoz kap­cso­ló­dó ren­dez­vény­so­ro­zat ré­sze­ként ke­rült sor. A kon­fe­ren­ci­át a Kö­zép-eu­ró­pai Ta­nul­má­nyok Ka­ra, va­la­mint A Cseh­or­szá­gi és Szlo­vá­ki­ai Ma­gyar Kul­tú­rá­ért Ala­pít­vány tá­mo­gat­ta. A ren­dez­vény cél­já­ul a szer­ve­zõk a nyitrai ma­gyar tan­szé­ken fo­lyó nyel­vé­sze­ti és iro­dal­mi ku­ta­tá­sok be­mu­ta­tá­sát tûz­ték ki, a meg­hí­vott elõ­adók kö­zött azon­ban a po­zso­nyi ma­gyar tan­szé­ken és ma­gyar­or­szá­gi fel­sõ­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek­ben te­vé­keny­ke­dõ szak­em­be­rek is je­len vol­tak. Az elõ­adá­sok­ra nyel­vé­sze­ti és iro­dal­mi szek­ci­ó­ban ke­rült sor. A nyel­vé­sze­ti szek­ció elõ­adói a két­nyel­vû­ség nyelv­po­li­ti­kai, szociolingvisztikai és pszicholingvisztikai szem­pon­tú vizs­gá­la­tá­val kap­cso­la­tos ered­mé­nye­i­ket mu­tat­ták be és vi­tat­ták meg. Az iro­dal­mi szek­ci­ó­ban a ba­rokk köl­té­szet alak­vál­to­za­ta­it elem­zõ és a két vi­lág­há­bo­rú kö­zöt­ti ma­gyar ka­to­li­kus köl­té­szet­re vo­nat­ko­zó elõ­adá­sok hang­zot­tak el. A nyel­vé­sze­ti és iro­dal­mi elõ­adá­sok pár­hu­za­mo­san foly­tak öt nyel­vé­sze­ti és két iro­dal­mi té­ma­kör­ben. A kon­fe­ren­cia el­sõ nap­ján a ba­rokk köl­té­szet alak­vál­to­za­ta­i­ról négy elõ­adást hall­gat­hat­tak meg az ér­dek­lõ­dõk. Ki­li­án Ist­ván Ré­gi ma­gyar Má­ria-si­ral­mak a re­ne­szánsz és ba­rokk kor­ban cí­mû elõ­adá­sá­nak kö­zép­pont­já­ban a dra­ma­ti­kus pré­di­ká­ci­ók­ban (az­az devóciós drá­mák­ban) és a misz­té­ri­um­drá­mák­ban elõ­for­du­ló Má­ria-si­ral­mak áll­tak. Az elõ­adó rész­le­te­sen... Bővebben →

Bolemant Lilla: Interdiszciplináris konferencia a romantikus tudományfelfogásról

Bolemant Lilla
2011/2
  • Konferencia
  • Szemle
A 18. és a 19. század fordulóján bekövetkezett változások a kulturális, az irodalmi és a művészeti élet területén az utóbbi évtizedekben újra a figyelem előterébe kerültek, s különféle szempontú kutatások tárgyát képezik. Új kutatási aspektusok jelentek meg az irodalomtörténet, de a filozófiatörténet területén is, s ez utóbbi esetében elsősorban a német klasszikus idealizmus keletkezésének lehetséges okairól van szó. A Tudósok a megismerés színterein címmel a Tessedik Sámuel Egyetem szarvasi pedagógia karán 2011 áprilisában megrendezett konferencia a romantika egy aspektusára fókuszált, mégpedig a romantikus tudományfelfogás és a tudóssztereotípiák kérdésére a 18. és a 19. században. A konferencia már a negyedik a sorban a hasonló jellegű rendezvények közül, az előzőek az irodalom, a művészetek és a tudományok intézményrendszereinek témájával, a göttingeni egyetem szerepével foglalkoztak. E három konferencia anyagából két kötet már napvilágot látott A romantika terei (Az irodalom, a művészetek és a tudományok intézményei a romantika korában. Budapest, Gondolat, 2009) és a Göttingen dimenziói (A göttingeni egyetem szerepe a szaktudományok kialakulásában. Budapest, Gondolat, 2010) címmel. Mindkét kötet összeállítója Gurka Dezső, aki a konferenciasorozat életre hívója is egyben. A romantika tereiben a szerzők a kora romantika intézményrendszerének kialakulásán és alakulásán keresztül vizsgálják az egyes tudományterületek kölcsönhatását, interdiszciplinaritását, mégpedig filozófiai, irodalmi, nyelvészeti, természettudományi,... Bővebben →

David E. Torsello: Eszmecsere Kelet-Közép-Európáról (avagy mi újat mondhat egy nemzetközi konferencia a változó valóságról)

Torsello, Davide
2001/3
  • Konferencia
  • Szemle
A langyos októberi hétvége, amely inkább idézte az elmúlt nyarat, mint a közelgő őszt, kitűnő háttérként szolgált a szlovákiai Galántán megrendezett nemzetközi konferenciához. Sajnos, az Európa számos országából érkező résztvevők nem sokat sejthettek a külvilág varázsából, hiszen az igényes program egy középkori kastély ablaktalan pincehelyiségeiben zajlott. Aggasztotta is a szervezőket, vajon hogy bírják majd az intenzív programot a szűkös, piros téglaboltozatú pincehelyiségben a kutatók. Ám a számos érdekes hozzászólás, az előadások utáni viták könnyed kibontakozása azt mutatta, hogy nem volt semmi ok az aggodalomra. Bővebben →
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
back up
© Copyright 2019 Fórum Társadalomtudományi Szemle