Bárdi Nándor–Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2006. /Disputationes Samarienses, 7./ Kitűzött céljaihoz képest a jelen konferenciakötet jóval túlmutat önmaga határain. ,,Ez a tanulmánykötet az Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében címmel 2005. június 9–10-én Somorján megrendezett konferencia előadásainak anyagát adja közre, s a konferencia szervezőinek, a Fórum Kisebbségkutató Intézetnek és a Teleki László Alapítványnak az volt a céljuk, hogy a magyar kisebbségek történetével foglalkozó kutatók számára találkozási pontot teremtsenek” – olvassuk a bevezetőben, viszont a tanulmányok alapján az eredmény ennél jelentősen sokszínűbb és gazdagabb lett. A 438 oldalon nyolc tematikus-logikai fejezetbe komponált írást olvasva nemcsak arról győződhetünk meg, hogy a huszonnégy előadó-szerző mindegyike alaposan körüljárja saját témáját, hanem egy módszertani váltás szemtanúi is lehetünk, amennyiben a kötetben hagsúlyosan előtérbe kerülnek az érintett regionális történészi műhelyek és az általuk alkamazott forrásfeltáró eljárások. A magyar kisebbségpolitikai elit integrációval kapcsolatos aktuális ingatagságát tapasztalva nem lehet meglepő, hogy a konferencia történelmi dimenzióban kutat példák, felvethető és esetleg bevezethető minták után. Ezért is erősen mottójellegűek A. Sajti Enikő, Szarka László és Bárdi Nándor bevezető tanulmányai, mivel ezek nemcsak általában vezetik be a témába az olvasókat, hanem mindhárman plasztikusan rá tudnak mutatni arra a nagyfokú feszültségre, amely... Bővebben →
Bukovszky László (szerk.): Mátyusföld II. Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Komárom–Dunaszerdahely, Fórum Kisebbségkutató Intézet–Lilium Aurum Kiadó, 2005, 384 p. /Lokális és regionális monográfiák, 4./ B. Kovács István jelentkezésével a tudományok széles skálája a gömörológia tudományával gazdagodott. ő ugyanis rendkívül céltudatos munkával, a tudomány teljes eszköztárának a felhasználásával, sőt a modern hagyományteremtés eszközeit sem mellőzve helyezte vissza Gömört a történeti kutatások célterületei közé, miközben a múlt építőköveit felhasználva egy virtuális új állam alapjait is lerakta. Hasonlóan céltudatos szándékot egy-egy régió feltárására tájainkon csupán Mátyusföldön tapasztalni, ahol ugyan kicsit más eszközökkel, de egy régió történeti jellegű újjáélesztésének lehetünk tanúi. S bár nem valószínű, hogy a gömörológia szó mintájára a Mátyusfölddel kapcsolatban is kialakul hasonló fogalom, ám a régió történetével foglalkozó tudomány kétségkívül él és virágzik, sőt a jelen recenzió tárgyát képező tanulmánygyűjtemény alapján minden más felvidéki magyar tájat meghaladó eredményeket tud felmutatni. A szlovákiai magyar történetírás egyre inkább megizmosodni látszó vonulatában is külön hely illeti a Pozsonyi Állami Levéltár Vágsellyei Fióklevéltárának a vonzáskörzetébe és szellemi kisugárzásának a hatósugarába tartozó kollégákat. Az említett levéltár igazgatója, Novák Veronika nem csupán a szlovákiai levéltáros szakma meghatározó szereplője, de levéltárosi mivoltából fakadó kutatói alapossága és a helytörténeti kutatások iránti elkötelezettsége által iskolateremtő személyiség... Bővebben →
Burke, Peter: Was ist Kulturgeschichte? Frankfurt am Main, Suhrkampf, 2005. A jeles angol művelődéstörténész neve nem ismeretlen a hazai olvasók előtt, hiszen számtalan magyarra fordított tanulmánya mellett közkézen forognak a Népi kultúra a kora újkori Európában (Budapest, Századvég Kiadó–Hajnal I. Kör, 1991), illetve Az olasz reneszánsz (Budapest, Osiris–Századvég, 1994) című önálló munkái is. A most bemutatásra kerülő könyve eredetileg What is Cultural History? címmel 2004-ben jelent meg a Polity Press (Cambridge) kiadásában, s joggal várhatjuk, remélhetjük, hogy rövidesen magyarul is napvilágot lát. Addig azonban nézzük a német fordítás alapján, mire is vállalkozott Burke? A szerző a címben feltett kérdést kifejtendő (mivel – saját megfogalmazása szerint – a kultúrtörténet definíciója a legkönnyebben nem a tudományszak tárgyának a meghatározásával, hanem a kutatási módszerek felsorolásával adható meg, azzal tehát, ha számba vesszük, mivel is foglalkoznak a magukat kultúrtörténésznek valló kutatók) voltaképpen a kultúrtörténet tudománytörténetét adja. Négy alapvető korszakra, pontosabban négy alapvető irányzattal, szemléletmóddal jellemezhető, egymást kronológiailag részben átfedő időszakra tagolja mondanivalóját. A korábbi, inkább öntudatlan kezdeményezéseket leszámítva, 1860-tól, Jacob Burkhardt híres, az itáliai reneszánsz kultúráról szóló könyvének első megjelenésétől számítja a kultúrtörténet mint önálló tudományos diszciplína megjelenését. Ezt az első, egészen 1950-ig nyúló szakaszt klaszszikus kultúrtörténetnek mondja, s olyan nevek fémjelzik, mint... Bővebben →
Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2003. Dohányos Róbert–Lelkes Gábor–Tóth Károly (szerk.): Somorja–Dunaszerdahely, Fórum Kisebbségkutató Intézet–Lilium Aurum Könyvkiadó, 2004. Tudományos-kutatói körökben, szűkebb és tágabb földrajzi értelemben, a Fórum Kisebbségkutató Intézet néhány év alatt kivívta magának az egyik legkompetensebb szakmai műhely megbecsülését. Ennek legkézzelfoghatóbb formáját azok a színvonalas kiadványok jelentik, amelyek tényekre, számokra, s az ezekből következő objektív analízisre épülnek, éles határt vonva ekként önmaguk és a szlovákia viszonyok között sajnos általánosnak tekinthető laikus és ad hoc helyzetelemzések között. A Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2003 c. kiadvány is ezt a – régebben megkezdett – hagyományt folytatja; benne Szlovákia nemzetségi-anyanyelvi megoszlásától a népességi mutatókon, a településszerkezeten, a kisebbségeket érintő jogszabályrendszeren át a Szlovákiában jelenleg legnagyobb számban reprezentált 11 nemzeti közösség 2003-as közéleti krónikájáig tekinthetjük végig az információk hosszú sorát, ill. az azokhoz fűzött lényegre törő összegzéseket. Ezek egy része rövid, de dicséretesen alapos, mint pl. a Lelkes Gábor által írt 5. fejezet a szlovákiai népesség nemi, kor- és műveltségbeli összetételéről, valamint gazdasági aktivitásáról. Máshol viszont elégtelennek érzem a tájékoztatást, mint pl. a 8.6. fejezet esetében, amelyben – lévén téma a diszkriminációellenes törvény, tehát egy nagyszerű újdonság, amely korábban nem volt téma –, a szerző meglehetősen felületesen és általánosan ismerteti a törvény... Bővebben →
European Profiles of Language Policy. Szombathely, BDTF, 2003 [2004] /Terminologia et Corpora. Tomus I./; Voproszi tyerminologii v finno-ugorszkih jazikah Rosszijszkoj fegyeracii/Terminology Issues in the Finno-Ugric Languages of the Russian Federation. Szombathely, BDTF, 2003. /Terminologia et Corpora. Tomus II./ Az utóbbi évek konferenciaeseményei és kiadványai azt mutatják, hogy kezd felébredni több évtizedes Csipkerózsika-álmából a magyar szaknyelv- és terminológiakutatás. E nyelvtudományi kutatásokból jelentõs részt vállal a szombathelyi Berzsenyi Dániel Fõiskola, annak is uralisztikai és alkalmazott nyelvészeti tanszéke. E két tanszék közösen adja ki a Terminologia et Corpora sorozatot, amelynek elsõ két kötetét ismertetjük. Az elsõ, német és angol nyelvû tanulmányokat tartalmazó kötet bevezetõ írásának címe a magyarok számára közismert idézet: „Regnum unius linguae inbecile et fragile est”. Babos Krisztina ezzel, a Szent Istvánnak tulajdonított idézettel vezeti be az „európai nyelvpolitiká”-t, pontosabban az Európai Unió nyelvpolitikájának egy aspektusát vizsgáló tanulmányát. Az Európai Unió elõtt álló egyik nagy kihívás éppen a nyelvkérdés: a 2000-ben elfogadott Alapvetõ jogok európai chartájának 22. cikke kimondja, hogy az unió „tiszteletben tartja a kulturális, vallási és nyelvi sokszínûséget”, s egyúttal az alapító szerzõdés értelmében minden tagállam nyelve hivatalos nyelv. Babos Krisztina rámutat, hogy az unióban 11 hivatalos nyelv van [a 2004-es bõvítés után 20 – Sz. G.], s... Bővebben →
Filep Tamás Gusztáv–G. Kovács László: Rákos Péter 1925–2002. Dunaszerdahely, Nap Kiadó, 2005, 350 p. A kötet Rákos Péter munkásságát kísérli meg áttekinteni, összefoglalni jelentőségével együtt. Gál Jenő „felütése” adja meg az irányvételt és rávallást. Mint a szak hallgatója, majd oktatója egy negyed századnál is tovább észlelhette Rákos Péter személyiségének és szándékának formáló hatását a cseh–magyar kapcsolatok fejlesztésében, a küldetéseként vállalt közvetítést (Rákos Péter, a tanár, 5–12. p.). Ezt a szerzőpáros a szülő- és a befogadó város közegének s az életrajzinak a bekapcsolásával folytatja, egyebek közt Márai Kassai őrjáratának, valamint Rákos Lírai őrjáratának (Irodalmi Szemle, 1970. 6. sz.; kötetben: Prágai őrjárat. Pozsony, 1995, 122–130. p.) egymásra vonatkoztatásával, amelyhez társul – önvallomásaként – filozófiai forrásainak a felsorolása, látás- és gondolkodásmódjának vázlata, s az illő következtetés (Két szülőváros, 13–27. p.). A kivonatolás Rákos Péter dolgozataiból s a vonatkozó kritikákból végig a kötetben alkalmas módszernek tűnik. Az általunk összeállított Kassai és prágai őrjáratban úgyszintén ehhez folyamodtunk (Prágai Tükör, 2004. 1. sz. 18–25. p.). A Három kör (28–76. p.) időrendi egymásutánban követi Rákos munkásságát és eredményeit a cseh, a magyarországi és az összmagyar, s ezen belül a szlovákiai magyar műveltség és irodalom terén. Az utóbbi önálló fejezetet is képez (A szlovákiai magyar kultúrában, 195–230.... Bővebben →
Gulyás László: Két régió – Felvidék és Vajdaság – sorsa az Osztrák–Magyar Monarchiától napjainkig. Budapest, Hazai Térségfejlesztő Rt., 2005, 234 p. Több mint nyolc évtizedes kényszerű elzárkózás után az ezredfordulótól reális célként fogalmazódhat meg, hogy a Kárpát-medence egymással szomszédos, közigazgatásilag azonban más-más állam fennhatósága alá tartozó régiói közötti együttműködés újból intenzívebbé váljon. A megvalósulás útja azonban még rögös. A keserű történelmi tapasztalatok és az egymás iránti kölcsönös bizalmatlanság miatt, nem utolsósorban pedig a gazdaság és társadalom kényszerű átalakításából adódó szociális feszültségek következményeként (a néhány jó példa és az itt-ott kibontakozó kedvező tendencia ellenére) a Kárpát-medence népei és államai közötti új típusú kapcsolatépítés még csak a kezdeti akadályokat vette sikeresen. Ezért is fontos számunkra a környékbeli országok, illetve azok velünk határos térségeinek (régióinak) minél átfogóbb ismerete, közös történelmi múltunk feldolgozása, amelyhez hathatós segítséget nyújthat Gulyás László könyve, aki nemrégiben a Pécsi Tudományegyetem Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskolája hallgatójaként sikeresen megvédett PhD dolgozatának bővített változatát adta közre az érdeklődők számára. A szerző az általa megfogalmazott célkitűzést – miszerint „fel kívánja tárni az államszerkezeti változások gazdasági és regionális vetületét, és ezen belül hangsúlyt kíván fektetni az Osztrák–Magyar Monarchia egykori régiói által az elmúlt nyolcvan évben bejárt fejlődési útra” – következetesen véghezvitte.... Bővebben →
Keszegh Béla–Török Tamás (szerk.): Gazdasági váltás Szlovákiában. Komárom, Kempelen Farkas Társaság, 2006, 332 p. A 2006. június 17-i előrehozott szlovákiai parlamenti választások tétje a gazdasági és szociális reformok folytatása vagy azok módosítása, leállítása, a szociális következmények enyhítése volt. A választási eredményekből arra következtethetünk, hogy a szlovákiai választók többsége elutasította a gazdasági reformok eddigi ütemét, súlyosnak érezte annak társadalmi következményeit. A fenti tények a szlovákiai magyar doktoranduszok és fiatal kutatók érdekeit védő Kempelen Farkas Társaság tavasszal megjelent Gazdasági váltás Szlovákiában c. kiadványát különösen aktuálissá teszik. A publikációban összegyűjtött tanulmányok – a Kempelen Farkas Társaság által támogatott ösztöndíjrendszerben részt vevő fiatal szakembergárda kutatási eredményei – azon társadalmi-gazdasági reformokat tekintik át, amelyek az elmúlt években különböző európai szakmai testületek pozitív kritikáját vívták ki, és jelentősen elősegítették az ország elismertségét az Európai Unióban. A szerzők a reformok gazdasági eredményességének vizsgálatán túl a reformok társadalmi visszhangját is elemzik, ami az elkövetkező évek során jelentős segítséget nyújthat további közpolitikai változások és hosszú távú irányvonalak megfogalmazásában és meghatározásában. A társaság, felismerve a szlovákiai társadalompolitikai jelenségek és gazdasági eredmények feltárásából eredő tapasztalatátadás lehetőségét más országok számára, a tanulmányokat két nyelven, magyarul és angolul teszi közzé a kiadványban. Részletesebben nézve a könyv tartalmát, az első fejezet a reformok... Bővebben →
A szlovákiai magyarok történetének válogatott bibliográfiája (1990–2002). Összeállította Simon Attila. Somorja–Dunaszerdahely, Fórum Kisebbségkutató Intézet–Lilium Aurum Könyvkiadó, 2004, 192 p. A kötet a szlovákiai magyarság történelmére vonatkozó, 1990 és 2002 között megjelent történeti szakmunkák bibliográfiáját tartalmazza hat fejezetben: A bibliográfiában feldolgozott folyóiratok és tanulmánykötetek jegyzéke; Általános rész; Kronologikus rész; Szerzői névmutató; Tárgymutató; Címmutató. Az Általános részben egymástól elkülönítve találhatók a történeti kutatások elméleti és gyakorlati kérdéseivel kapcsolatos írások (2.1. fejezet), a történeti kézikönyvek, bibliográfiák, kronológiák, lexikonok (2.2. fejezet), a források (2.3. fejezet) és a kapcsolódó régiótörténeti szakirodalom (2.4. fejezet) bibliográfiai leírása. A Kronologikus rész a több korszakot érintő szakmunkák jegyzéke mellett (3.1. fejezet) négy periódusra osztva (1918–1938, 1939–1945, 1945–1948, 1948–1989) taglalja a szlovákiai magyarság Trianon utáni évtizedeire vonatkozó szakirodalmat. A 891 bibliográfiai tételt tartalmazó könyv, köszönhetően a jól áttekinthető szerkezeti beosztásnak, megbízható eligazodást biztosít mindenkinek, aki valamilyen okból: szakirodalom olvasása, adatellenőrzés, tudományos referencia stb. végett nyúl hozzá. Legnagyobb haszna az Általános és a Kronologikus részben található törzsanyagnak van, mégpedig két okból. Egyrészt a korszak, amelyben ezek a szakmunkák íródtak (1990–2002 között), a tudományos igényű felvidéki magyar történettudomány éledésének időszaka. Ez a folyamat természetesen még ma is tart, de ezen időszak alatt megteremtődtek intézményi keretei. A kötet másik erénye az, hogy... Bővebben →