Fórum Társadalomtudományi Szemle
    • en
Menu
  • Főoldal
  • Archív
  • Szerzők
  • Szerzőink figyelmébe
  • Szerkesztőség
  • Impresszum
  • Etikai kódex
  • Rovatok
    • Agora
    • Bibliográfia
    • Dokumentumok
    • Évforduló
    • Interjú
    • Konferencia
    • Könyvek, lapszemle
    • Köszöntő
    • Közlemények
    • Kronológia
    • Műhely
    • Nekrológ
    • Oral History
    • Pályakép
    • Reflexió
    • Tanulmányok
    • Impresszum
    • Close
Itt vagy most:Főoldal » Szemle » Kronológia

Kronológia

3 találat

Popély Árpád: A csehszlovákiai magyar kisebbség történeti kronológiája

Popély Árpád
2000/1
  • Kronológia
  • Szemle
2000/1 PDF verzióPDF verzió
(1944. augusztus 21-1945. április 11.)* 1944 1944. augusztus 29. – Közép-Szlovákiában németellenes felkelés tör ki; kezdetét veszi az ún. szlovák nemzeti felkelés. A német csapatok Jozef Tiso szlovák köztársasági elnök előző napi kérelme alapján megkezdik Szlovákia katonai megszállását. – A londoni csehszlovák kormányküldöttség és a kommunista emigráció kép viselőinek tanácskozása Moszkvában. Megegyeznek abban, hogy a szovjet hadsereg által birtokba veendő csehszlovák területeken nemzeti bizottságok veszik kezükbe a hatalmat, amelyek demokratikus népképviseleti szervek lesznek; német és magyar vidéken azonban nem szabad engedélyezni ilyen szervezetek létrejöttét. František Hála, a londoni küldöttség vezetője szerint a nemzeti bizottságok rendszere nagy veszélyforrást jelentene, ha “ez a széles körű demokrácia a németekre és a magyarokra is vonatkozna”. A kommunista párt képviseletében jelenlévő Klement Gottwald, Václav Kopecký és Jan Šverma is egyetértenek az ismertetett elképzelésekkel. Mindhárman kijelentik, hogy “az természetes, hogy szláv államot építünk, amelyben demokratikus jogaik csakis a cseheknek, szlovákoknak és ukránoknak lesznek, a németeknek és magyaroknak nem”. 1944. augusztus 30. – A londoni csehszlovák emigráns kormány a csehszlovák hadsereg részének nyilvánítja a szlovák nemzeti felkelésben résztvevő katonai és partizánalakulatokat, ezzel megalakul az I. csehszlovák hadsereg. A kormány ugyanilyen értelmű utasítást küld Ján Golian tábornoknak, a felkelés egyik katonai vezetőjének. 1944. szeptember 1. – Az... Bővebben →

Popély Árpád: A csehszlovákiai magyar kisebbség történeti kronológiája (1945. április 13-1946. december 27.)

Popély Árpád
2000/3
  • Kronológia
  • Szemle
2000/3 PDF verzióPDF verzió
1945 1945. április 13. – Az SZLKP Központi Bizottsága kéri a Belügyi Megbízotti Hivatalt, hogy dolgozza ki a szlovákiai magyarok kitelepítésének tervét. A KB szerint a kitelepítésnek 1945 őszén már be is kellene fejeződnie – Az SZLKP KB úgy dönt, hogy beszünteti a magyar és német nemzetiségű személyeknek a pártba való felvételét. – A Magyar Párt pozsonyi Nyerges utcai székházában ülésező, a betiltott párt vezetőségi tagjaiból, a megszűnt Magyar Hírlap és Magyar Néplap baloldali publicistáiból verbuválódott kilenctagú illegális Magyar Végrehajtó Bizottság levelet intéz a “Csehszlovák Nemzeti Bizottsághoz”. (A levél címzettje feltételezhetően a Kassán megalakult csehszlovák kormány és a Szlovák Nemzeti Tanács.) A Magyar Végrehajtó Bizottság tiltakozik az ellen, hogy az új hatalom által hozott rendeletekben a szlovákiai magyarok egy szinten említtetnek a németekkel, valamint a Hlinka Gárda és Hlinka Ifjúsága tagjaival, “vagyis azokkal az elemekkel, akik ellen hat éven keresztül maguk is harcoltak”. (A bizottság tagjai valószínűleg ugyanazok, akik a pozsonyi magyar értelmiségiek április 19-i Emlékiratát is aláírták.) 1945. április közepén – A Lévai járás területéről a Nemzetbiztonsági Testület 80 magyar családot toloncol át erőszakkal a csehszlovák-magyar határon. 1945. április 16. – A Nemzetbiztonság Országos Főparancsnoksága 281/1945. sz. parancsával elrendeli az 1938. november 2-a után Magyarországhoz csatolt területen letelepedett... Bővebben →

Popély Árpád: A csehszlovákiai magyar kisebbség történeti kronológiája (1947—1949)

Popély Árpád
2001/2
  • Kronológia
  • Szemle
2001/2 PDF verzióPDF verzió
1947 1947. január 9. – Robert Pobo¾ný rozsnyói megbízott püspök levelet küld Josef Berán prágai érseknek, amelyben közbenjárását kéri, hogy legalább a szokatlanul erős téli hidegben szüneteltessék a magyarok csehországi deportálását: „Embertelenség, amit teszünk, még a rendőröket és a katonákat is elgondolkoztató embertelenség.” 1947. január 19. – Érsekújvárban tanácskozást tart az illegális Szlovákiai Magyar Antifasiszták Szövetsége. A tanácskozás résztvevői úgy határoznak, hogy a szlovákiai magyarok csehországi deportálása elleni tiltakozásul írt memorandumukat, melyet korábban már eljuttattak Edvard Bene¹ köztársasági elnökhöz, Klement Gottwald miniszterelnökhöz, a CSKP elnökéhez; Jan Masaryk külügyminiszterhez, Vladimír Clementis külügyi államtitkárhoz, Viliam ©iroký miniszterelnök-helyetteshez, az SZLKP elnökéhez, Gustáv Husákhoz, a Megbízottak Testülete elnökéhez és Mikulá¹ Ferjenèík belügyi megbízotthoz, de amelyet a címzettek válasz nélkül hagytak, elküldik Sztálin, Molotov, Visinszkij és Vorosilov szovjet állami és pártvezetőknek, Tito jugoszláv vezetőnek, a belgrádi Borba című lapnak és a Tanjug jugoszláv hírügynökségnek. A dokumentum 18 aláírója a következő: Pénzes József (Érsekújvár), Fábry József (Kassa), Pálenyik Ferenc (Érsekújvár), Bozsóky Lajos (Komárom), Kapacska István (Érsekújvár), Molnár János (Tornalja), Máté István (Gúta), Kuczik József (Királyhelmec), Nagy Béla (Øezno), Barczay János (Kamocsa), Csutor Ede (Rimaszombat), Madarász Vince (Øezno), Ölvecky József (Érsekújvár), Major Sándor (Szécsénke), Győri János (Csúz), Marusinetz István (Érsekújvár), Baltay Pál (Érsekújvár) és Szalay István... Bővebben →
back up
© Copyright 2021 Fórum Társadalomtudományi Szemle