Hagyomány és kontextus. Beszélgetés Mészáros Andrással (Fazekas József)
Az egyeÂteÂmi okÂtaÂtás kérÂdéÂse minÂden tárÂsaÂdaÂlom egyik straÂtéÂgiÂai fonÂtosÂsáÂgú teÂrüÂleÂte. A nemÂzeÂti kiÂsebbÂséÂgek eseÂtéÂben peÂdig az anyaÂnyelÂven foÂlyó okÂtaÂtás egyeÂneÂsen létÂkérÂdésÂsé váÂlik. A poÂzsoÂnyi Comenius... BÅ‘vebben
Bakó Boglárka: ErdÅ‘vidék – magyar mikrorégió a Székelyföld peremén
Erdővidék a Székelyföld egyik kevésbé ismert, magyar többségű mikrorégiója. Háromszék (hivatalosan Kovászna megye) északnyugati része, mely a Baróti-medenceterületét öleli fel. Nyugati határa az Észak-Persány és... Bővebben
Ilyés Zoltán : „Magyar lett most a mántából…” Háttérrajz a felsÅ‘ Bódva-völgyi németek hungarus-tudatához
A területileg, szociokulturálisan és dialektológiailag egyaránt differenciált szepesinémetség a magyar történeti közgondolkodásban éppúgy, mint a történeti, néprajzitudományos munkákban a magyarérzelműség, a hungarus-tudat legkarakteresebbképviselőjeként jelenik meg. A két világháború közötti német történeti irodalombanés az egyes szepesi települések falumonográfiáiban ezt a jelenséget döntően a fel-törekvő, státusorientált német rétegek önkéntes asszimilációjával, másrészt a ma-gyar állam felől jelentkező kényszerasszimilációs nyomással, nem pedig a „magyarnép misztikus és titokzatos karizmájával" magyarázzák.2
Jarábik Gabriella: A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma
A szlovákiai magyarság történetét, népi kultúráját, hagyományait és értékeit képviselÅ‘, nemcsak regionális szinten tevékenykedÅ‘, reprezentatÃv múzeumi intézmény létrehozására tett kÃsérletek jelentÅ‘s múltra tekintenek vissza. A... BÅ‘vebben
Eiler Ferenc : „Kisebbségi külpolitika.” Csehszlovákiai magyar részvétel az Európai Nemzetiségi Kongresszus Tevékenységében 1925-1938
Az európai nemzeti kisebbségek szervezeteinek a két világháború között is csakkorlátozott mértékben volt lehetÅ‘ségük arra, hogy kilépjenek a nemzetközi politikaiporondra. Ilyen jellegű aktivitást lényegében két irányban fejthettek ki: egyrészt pa-naszosként petÃciókat juttathattak el a Nemzetek Szövetségéhez, másrészt önállószereplÅ‘ként bekapcsolódhattak néhány- meglehetÅ‘sen korlátozott nyomásgyakor-ló erÅ‘vel rendelkezÅ‘ - nemzetek feletti organizáció tevékenységébe.
A soknemzetiségű csehszlovák nemzetállam születése 1919-ben Érvek, viták az 1919. évi párizsi békekonferencián
Az 1919-1920. évi párizsi békekonferenciának a csehszlovák államalapÃtás szem-pontjából meghatározó jelentÅ‘ségű 1919. január-szeptemberi idÅ‘szakát az 1919.június 28-i versailles-i német és az 1919. szeptember 10-i Saint German-i osztrákbékeszerzÅ‘dés, valamint az osztrák békeszerzÅ‘déssel egy idÅ‘ben aláÃrt csehszlo-vák kisebbségvédelmi szerzÅ‘dés aláÃrása tette különösen fontossá. Az 1920. júni-us 4-én aláÃrt trianoni békeszerzÅ‘dés elÅ‘készÃtése során mind a csehszlovák dele-gáció, mind pedig a nagyhatalmak jórészt már csak az 1919 tavaszán, nyarán meg-hozott döntéseket védelmezték, az akkori érveket alkalmazták. Ezért az alábbiak-ban ennek a kilenchónapos periódusnak az argumentációját és a csehszlovák ér-vek nyomán kialakult vitákat vizsgálom.