Tőzsér Árpád (ex)territóriuma
A pozsonyi Comenius Egyetem mellett működő Szenczi Molnár Albert Alapítvány október 7-én és 8-án tudományos konferenciát rendezett Tanulmányok költőportrékhoz címmel Tőzsér Árpád nyolcvanadik születésnapja alkalmából. A plenáris előadást Reményi József Tamás tartotta Tőzsér Árpád exterritóriuma címmel. A címet Végel Lászlótól kölcsönözte annak az értelmiségi magatartásnak a jellemzésére, mely mind lélektanilag, mind irodalomszociológiailag tapintatosan jelöli ki e szerzők helyét a kisebbségi léttörténelemben: „Mindketten korán elhatárolták magukat a kisebbségvédelem szokásos formáitól, ugyanakkor kötődésüket a szülőföldhöz nem a tájkultusz jegyében őrzik. Makacs otthonmaradók, akik az úgynevezett anyaországban idegesítő
In memoriam Ilyés Zoltán (1968–2015)
Szerény, halk szavú, talán kicsit magányos ember is volt.
Nagy tudású, meggyőző fellépésű, szerteágazó, mély erudícióval rendelkező előadó, alapos, sokrétű publikációs tevékenységet folytató, kiváló kutató is volt.
Misad Katalin–Csehy Zoltán (szerk.): Nova Posoniensia V
2011-ben azzal a szándékkal köszöntötte olvasóit a Nova Posoniensia, hogy az évkönyv, rendszeres megjelentetésével, folyamatosan tájékoztat majd a tanszéken zajló munkáról és az oktatóit érintő nemzetközi projektekről. A 2015-ös évkönyv mint sorrendben az ötödik, így természetszerűen beváltott ígéretként fogható föl, ugyanakkor visszamenőlegesen is igaz a fülszövegnek az a kitétele, mely szerint az évkönyv a magyar tanszék legjobb eredményeit dokumentálja. A kötet ezúttal is két fő fejezetre osztott: az elsőben a nyelv-, a másodikban az irodalomtudomány kapott helyet.
Cs. Nagy Lajos–N. Császi Ildikó: Magyar nyelvjárások
Nemrégiben jelent meg a Magyar nyelvjárások című tudományos ismeretterjesztő könyv a Tinta Könyvkiadó Ékesszólás Kiskönyvtára sorozatában. A kötetet 2015 decemberében mutatták be Budapesten az MTA Nyelvtudományi Intézetében. Az érdeklődők a Könyvhét c. folyóiratban interjút is olvashatnak a szerzőkkel a könyv születéséről, felépítéséről, valamint a nyelvjárások jellemzőiről.
Vörös Ferenc és Misad Katalin (szerk.): A nyelvföldrajztól a névföldrajzig V. Interetnikus kapcsolatok.
A nyelvföldrajztól a névföldrajzig címet viselő konferenciasorozat ötödik tudományos találkozásának Pozsony adott otthont. A helyszínt a Pozsonyi Magyar Intézet biztosította, magát a rendezvényt pedig a Comenius Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék szervezte. A kötet megjelenését a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala támogatta. A konferencia tematikájának meghatározásában döntő szerepet játszott a tanszék egyik fő kutatási iránya, a nyelvi kontaktológia. A szlovák és magyar nyelvű előadások éppen ezért az Interetnikus kapcsolatok alcímet viseli.
Mészáros András: Széttartó párhuzamok. Esettanulmányok a magyar filozófia történetéből.
A kötet egyik kérdése mindannyiunkat személyesen is érint, ha egy kicsit jobban belegondolunk: nevezetesen, hogy térségünk filozófusai besorolhatók-e az egyetemes filozófiai gondolkodásba pusztán a filozófia elvont eszmerendszere szerint, avagy gondolatvilágukra országaink, térségünk sajátosságai is hatással voltak? Ha a kérdésfeltevést szűkebbre fogjuk, akkor úgy kell hangoznia, hogy vajon létezik-e magyar, szlovák, cseh filozófia, vagy csak egyetemes? A válasz feltételes módban megfogalmazva úgy hangozhat, hogy csak akkor létezhet, ha az említett nemzetek kulturális sajátosságai filozófusaik nézetein is rajta hagyják a nyomukat. Ám ahhoz, hogy a válasz érvényes legyen, meg kell találni ezeket a nyomokat. Mészáros András erre tesz kísérletet. De nemcsak erre. Második feltevése úgy foglalható össze, hogy amennyiben a nyugati világ nagy gondolkodói hatottak a magyarokra, szlovákokra és csehekre, akkor jó okkal vizsgálható meg, hogy ők is hatással voltak egymásra. Ám a feltevést igazolni vagy cáfolni csak annak a kérdésnek a konkrét megválaszolásával lehet, hogy milyen hatással?