# LLMs.txt - Sitemap for AI content discovery # Fórum Társadalomtudományi Szemle > Negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t --- ## Oldalak - [English Review](https://dev.forumszemle.eu/english-review/): - [English Review](https://dev.forumszemle.eu/english-review/): - [Sign Up](https://dev.forumszemle.eu/sign-up/): - [Reset Password](https://dev.forumszemle.eu/reset-password/): - [My Account](https://dev.forumszemle.eu/account/): - [My Profile](https://dev.forumszemle.eu/my-profile/): - [Member Directory](https://dev.forumszemle.eu/member-directory/): - [Log In](https://dev.forumszemle.eu/log-in/): - [All published issues of Forum Science Review](https://dev.forumszemle.eu/all-published-issues-of-forum-science-review/): - [A Forum Science Review összes megjelent száma](https://dev.forumszemle.eu/a-forum-tarsadalomtudomanyi-szemle-osszes-megjelent-szama/): - [Newsletter](https://dev.forumszemle.eu/newsletter/): - [Privacy Settings Page](https://dev.forumszemle.eu/privacy-settings-page/): - [Home](https://dev.forumszemle.eu/home/): - [Code of Ethics](https://dev.forumszemle.eu/code-of-ethics/): Basic Information  The Fórum Társadalomtudományi Szemle (in English: ‘Forum Social Science Review’, hereinafter FTSZ) is a Hungarian-language scholarly journal on... - [Guidelines for Authors](https://dev.forumszemle.eu/guidelines-for-authors/): GENERAL RULES   The Fórum Social Sciences Review is the fifth annual Issue of the Fórum Társadalomtudományi Szemle (https://dev. forumszemle. eu/)... - [Authors](https://dev.forumszemle.eu/authors/): - [Etikai kódex](https://dev.forumszemle.eu/etikai-kodex/): Alapvető tudnivalók a lapról A Fórum Társadalomtudományi Szemle (FTSZ) Szlovákiában megjelenő magyar nyelvű társadalomtudományi folyóirat. Eredendően a kisebbségi társadalomtudományi kérdésekkel... - [Támogatók](https://dev.forumszemle.eu/tamogatok/): Támogatók - [Szerzőink figyelmébe](https://dev.forumszemle.eu/szerzoink-figyelmebe/): A Fórum Társadalomtudományi Szemle évente négyszer jelenik meg magyarul. Kizárólag eredeti írásokat közöl, a tanulmányokat a szerkesztőség külső lektorokkal bíráltatja... - [Szerzők](https://dev.forumszemle.eu/szerzok/): - [Főoldal](https://dev.forumszemle.eu/): aktuális szám szerzőink figyelmébe Kapcsolat english review archív Fórum Társadalomtudományi Szemle További kiadványok megjelenítése Iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha értesítést szeretne... - [Redakcia](https://dev.forumszemle.eu/redakcia/): - [Editorial Board](https://dev.forumszemle.eu/editorial-board/): Executive Editor  Gábor Csanda Editor-in-chief of the Forum Social Science Review Barnabás Vajda Head of the editorial board László Öllös... - [Contact](https://dev.forumszemle.eu/contact/): - [Kontakt](https://dev.forumszemle.eu/kontakt/): - [Impressum](https://dev.forumszemle.eu/impressum/): Published since: 1999 Periodicity: 4 Hungarian (print and open access) + 1 English (online open access) issues/year Language: Hungarian, with... - [Impressum](https://dev.forumszemle.eu/impressum/): - [Kapcsolat](https://dev.forumszemle.eu/kapcsolat/): - [Szerkesztőség](https://dev.forumszemle.eu/szerkesztoseg/): Főszerkesztő Csanda Gábor Az angol szám felelős szerkesztője Vajda Barnabás A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szerkesztőbizottság Biró A. Zoltán (Csíkszereda,... - [Impresszum](https://dev.forumszemle.eu/impresszum/): Besorolás A Fórum Társadalomtudományi Szemle az egyetlen magyar nyelvű társadalomtudományi folyóirat Szlovákiában. Eredendően a kisebbségi társadalomtudományi kérdésekkel foglalkozik, ennek témakörében... ## Bejegyzések - [Teszt publikáció](https://dev.forumszemle.eu/2025/04/04/teszt-publikacio/): - [Roger Scruton: A konzervativizmus [Conservatism]. Mathias Corvinus Collegium Press, Budapest, 2023, 185 p.](https://dev.forumszemle.eu/2024/12/18/roger-scruton-a-konzervativizmus-conservatism-mathias-corvinus-collegium-press-budapest-2023-185-p/): I initially picked up Roger Scruton’s (1944–2020) social philosophy book titled Conservativism to better understand terms such as conservatism, liberalism,... - [The situation of social work in the semi-peripheral Hungarian reality](https://dev.forumszemle.eu/2024/12/18/the-situation-of-social-work-in-the-semi-peripheral-hungarian-reality/): https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i5. 07   Abstract: This research investigates the contemporary state of social work in Hungary by examining... - [The Russian–Ukrainian war in Ukrainian legislation from 2014 to early 2024](https://dev.forumszemle.eu/2024/12/18/the-russian-ukrainian-war-in-ukrainian-legislation-from-2014-to-early-2024/): https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i5. 06   Abstract: Russia’s deliberate armed aggression against Ukraine began in February 2014 with the seizure... - [East German–Hungarian Cultural Relations 1949-1973](https://dev.forumszemle.eu/2024/12/18/east-german-hungarian-cultural-relations-1949-1973/): https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i5. 05   Abstract: After World War II, European countries’ freedom to maneuver and make decisions was... - [Hungarians in Slovakia in the letters and telegrams of Prince Primate Joseph Mindszenty, directed to the Western Heads of States 1945–1948](https://dev.forumszemle.eu/2024/12/18/hungarians-in-slovakia-in-the-letters-and-telegrams-of-prince-primate-joseph-mindszenty-directed-to-the-western-heads-of-states-1945-1948/): https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i5. 04   Abstract: Between 1945 and 1948, Prince Primate of Hungary and Archbishop of Esztergom Joseph... - [The views of the clergy in the dioceses of Rožňava and Eger on Catholic book publishing in 1848](https://dev.forumszemle.eu/2024/12/18/the-views-of-the-clergy-in-the-dioceses-of-roznava-and-eger-on-catholic-book-publishing-in-1848/): https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i5. 03   Abstract: In the spring of 1848, the revolutionary events did not leave the Catholic... - [Andor Jaross as a created hero of the returned Felvidék](https://dev.forumszemle.eu/2024/12/18/andor-jaross-as-a-created-hero-of-the-returned-felvidek/): https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i5. 02   Abstract: Andor Jaross (1896–1946) is principally known as a Minister of Interior in Hungary... - [Subject and context: A contribution to the interpretation of the history of the Pressburger Sparkassa](https://dev.forumszemle.eu/2024/12/18/subject-and-context-a-contribution-to-the-interpretation-of-the-history-of-the-pressburger-sparkassa/): https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i5. 01   Abstract: The author chose a very demanding goal: besides the theoretical perspective on the... - [Imprint 2024/5](https://dev.forumszemle.eu/2024/12/18/imprint-2024-5/): FÓRUM TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZEMLE FORUM SOCIAL SCIENCES REVIEW ANNUAL SCIENTIFIC JOURNAL IN ENGLISH LANGUAGE Volume XXVI (2024) Editor: BARNABÁS VAJDA Head... - [Az emberek közé, a terepre. Születésnapi beszélgetés Lampl Zsuzsannával](https://dev.forumszemle.eu/2024/12/12/az-emberek-koze-a-terepre-szuletesnapi-beszelgetes-lampl-zsuzsannaval/): Kedves Zsuzsa hol születtél, hol nőttél fel? Milyen volt a közeg, amelyben cseperedtél? Pozsonyban születtem, csodálatos környezetben. A Várúton állt... - [Hogy mindenkinek meglegyen a maga igaza. KOVÁCS ESZTER MONOLÓGJA](https://dev.forumszemle.eu/2024/12/12/hogy-mindenkinek-meglegyen-a-maga-igaza-kovacs-eszter-monologja/): Lejegyezte és monológgá szerkesztette: Hadas Miklós Korábban fel sem merült, hogy Magyarországra fogok kerülni. Mindez a családtörténeti véletlenek különös összjátékának... - [Katolikus egyházkormányzati egységek Szlovákiában a 2. világháború után. Különös tekintettel Nagyszombatra (1922–1937–1977–1995–2008)](https://dev.forumszemle.eu/2024/12/12/katolikus-egyhazkormanyzati-egysegek-szlovakiaban-a-2-vilaghaboru-utan-kulonos-tekintettel-nagyszombatra-1922-1937-1977-1995-2008/): A mai Szlovákia területén az egyházkormányzati egységek felosztása, státusza és területe sok változáson ment át, különösen a 20. század utolsó... - [Négy évtized az egyetemen. Lanstyák István nyelvész jubileumára](https://dev.forumszemle.eu/2024/12/12/negy-evtized-az-egyetemen-lanstyak-istvan-nyelvesz-jubileumara/): Lanstyák István idén júliusban töltötte be 65. életévét. Az évforduló ugyan nem tartozik a legkerekebbek közé, mégis talán az egyik... - [Márai Sándor húga, Grosschmid Katalin kamaszkori naplója](https://dev.forumszemle.eu/2024/12/12/marai-sandor-huga-grosschmid-katalin-kamaszkori-naploja/): DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i4. 06   2018-ban a budapesti Darabanth aukciósház kínálatában több dokumentum is felbukkant, amelyek egykor a... - [A Nyilaskeresztes Párt tevékenysége Nagyszőlősön és Tiszaújlakon 1940–1944 között](https://dev.forumszemle.eu/2024/12/12/a-nyilaskeresztes-part-tevekenysege-nagyszoloson-es-tiszaujlakon-1940-1944-kozott/): DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i4. 05   Bevezetés Az 1938/1939-es területi revíziókat követően a magyar szélsőjobboldali pártok kiterjesztették működésüket a... - [A nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos ukrajnai jogalkotás rövid foglalata (1989–2023)](https://dev.forumszemle.eu/2024/12/12/a-nemzeti-kisebbsegekkel-kapcsolatos-ukrajnai-jogalkotas-rovid-foglalata-1989-2023/): DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i4. 04   Az állam és a nemzeti kisebbségek viszonya aszimmetrikus, állapítják meg az az európai... - [A szlovákiai magyarság demográfiai változásai 2001–2020. Házasságkötési és válási mozgalom](https://dev.forumszemle.eu/2024/12/12/a-szlovakiai-magyarsag-demografiai-valtozasai-2001-2020-hazassagkotesi-es-valasi-mozgalom/): DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i4. 03   Tanulmányunk első részében a mai Szlovákia területén élő magyar kisebbségi közösség születési és... - [Semmiségen nagy vár épül… Egy magyarul hallott tréfa nemzetközi hátteréhez](https://dev.forumszemle.eu/2024/12/12/semmisegen-nagy-var-epul-egy-magyarul-hallott-trefa-nemzetkozi-hatterehez/): DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i4. 02   A neves svéd folklorista, Nils-Arvid Bringéus egy csodálatos tanulmányában azzal kísérletezett, hogy egy... - [A kritika veszélye](https://dev.forumszemle.eu/2024/12/12/a-kritika-veszelye/): DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i4. 01   A nemzeti identitás kritikája a kis közép-európai nemzetek esetében azt a félelmet keltheti,... - [Farkas Gyöngyi: Márciusi ifjak a Kádár-korban. Alternatív március 15-i ünneplések az 1970-es években. Budapest, Kronosz Könyvkiadó Kft., 2023, 240 p.](https://dev.forumszemle.eu/2024/12/12/farkas-gyongyi-marciusi-ifjak-a-kadar-korban-alternativ-marcius-15-i-unneplesek-az-1970-es-evekben-budapest-kronosz-konyvkiado-kft-2023-240-p/): Kevesen tudják manapság, milyen „mozgalmasak” voltak a kádári Magyarország 1970-es évtizede első éveinek március 15-éi. 1970 és 1974 között, a... - [A narratív-pedagógusidentitás vizsgálata szlovákiai magyar környezetben – 2.](https://dev.forumszemle.eu/2024/12/12/a-narrativ-pedagogusidentitas-vizsgalata-szlovakiai-magyar-kornyezetben-2/): DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i4. 07   Szlovákiai magyar pedagógusdinasztiák generációi Az előző fejezetben egy pedagógus-életút tanulságait értelmeztük. Az alábbiakban... - [Gazsó Dániel: Otthon és itthon. A magyar diaszpóra és anyaországa. Budapest, Gondolat Kiadó, 2022, 422 p.](https://dev.forumszemle.eu/2024/12/12/gazso-daniel-otthon-es-itthon-a-magyar-diaszpora-es-anyaorszaga-budapest-gondolat-kiado-2022-422-p/): Gazsó Dániel könyve a magyar diaszpóra és az anyaország viszonyát vizsgálja. Mint azt Kántor Zoltán politológus is megfogalmazza az előszóban,... - [Lengyel-Marosi Renáta: Mary Poppins in Popular Culture. Newcastle upon Tyne, Cambridge Scholars Publishing, 2024, 165 p.](https://dev.forumszemle.eu/2024/12/12/lengyel-marosi-renata-mary-poppins-in-popular-culture-newcastle-upon-tyne-cambridge-scholars-publishing-2024-165-p/): Lengyel-Marosi Renáta Mary Poppins in Popular Culture című monográfiája izgalmas kísérlet Mary Poppins univerzumának több új aspektusból való megközelítésére. Azon... - [Impresszum 2024/4](https://dev.forumszemle.eu/2024/12/12/impresszum-2024-4/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XXVI. évfolyam Főszerkesztő: Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke: Öllös László Tanulmányok Öllös László: A kritika veszélye... - [Borgesian Patterns in Lajos Grendel’s Novella Bőröndök tartalma [The Contents of Suitcases]](https://dev.forumszemle.eu/2024/12/12/borgesian-patterns-in-lajos-grendels-novella-borondok-tartalma-the-contents-of-suitcases/): This paper examines the content of Lajos Grendel’s novella Bőröndök tartalma , dedicated to Jorge Luis Borges and published in... - [Representation of the History of the Hungarian Minority in Slovakia in Slovak Primary School History Textbooks](https://dev.forumszemle.eu/2024/12/12/representation-of-the-history-of-the-hungarian-minority-in-slovakia-in-slovak-primary-school-history-textbooks/): In the past two decades, Gyula Popély, Attila Simon, László Szarka, Árpád Popély, Gergely Sallai, József Gyönyör and Katalin Vadkerty... - [The Social and Economic Impact of the Coronavirus Pandemic on the Development of Border Regions in the Case of the Hungarian–Slovak Border Regions](https://dev.forumszemle.eu/2024/12/12/the-social-and-economic-impact-of-the-coronavirus-pandemic-on-the-development-of-border-regions-in-the-case-of-the-hungarian-slovak-border-regions/): Borders in a given social context seem to be eternal and unchangeable, but their exact location, their permeability, their functions... - [The Relationship Between the Linguistic Landscape of the Village of Körtvélyes (Hrušov) and the Knowledge of Local Place-Names by the Population](https://dev.forumszemle.eu/2024/12/12/the-relationship-between-the-linguistic-landscape-of-the-village-of-kortvelyes-hrusov-and-the-knowledge-of-local-place-names-by-the-population/): My thesis is in line with my previous research, which focuses on the linguistic landscape and the name semiotic landscape,... - [István Lendvai and the 1923 Election in Cegléd](https://dev.forumszemle.eu/2024/12/12/istvan-lendvai-and-the-1923-election-in-cegled/): The study reconstructs the 1923 election in Cegléd, which was marked by nationally famous incidents, with the help of the... - [Exploring Teachers’ Narrative Identity in a Hungarian Context in Slovakia – 1.](https://dev.forumszemle.eu/2024/12/12/exploring-teachers-narrative-identity-in-a-hungarian-context-in-slovakia-1/): The focus of this thesis is to investigate the narrative identity of Hungarian teachers in Slovakia and to identify their... - [“Undemocratic, Senseless and Cruel”. Hungarian Memoirs on the Population Exchange in Czechoslovakia](https://dev.forumszemle.eu/2024/12/12/undemocratic-senseless-and-cruel-hungarian-memoirs-on-the-population-exchange-in-czechoslovakia/): The study examines how the illegal Hungarian advocacy organisations in Slovakia perceived the Czechoslovak–Hungarian population exchange after World War II.... - [Kurimay Anita: Meleg Budapest 1873–1961. Fordította Béres-Deák Rita. Budapest, Park Könyvkiadó, 2022, 408 p.](https://dev.forumszemle.eu/2024/10/25/kurimay-anita-meleg-budapest-1873-1961-forditotta-beres-deak-rita-budapest-park-konyvkiado-2022-408-p/): Kurimay Anita monográfiája eredetileg angolul jelent meg 2020-ban a The University of Chicago Press kiadásában. A monográfia a magyar szexuálpolitika-történet... - [Dargay Marcell: A 180-as csoport (1979–1990). Művek–Kontextus–Recepció. Budapest, Prae Kiadó, 2023, 348 p.](https://dev.forumszemle.eu/2024/10/25/dargay-marcell-a-180-as-csoport-1979-1990-muvek-kontextus-recepcio-budapest-prae-kiado-2023-348-p/): Dargay Marcell kiváló zeneszerző és zenetörténész monográfiája hatalmas ívű szintézis, a 180-as csoport tevékenységének első szisztematikus feldolgozása. Ha elnagyoltan akarnánk... - [Virág Zoltán: Régiókon átívelő összetartozások (Írások irodalomról, képzőművészetről és rockzenéről). Budapest, Dotnet, 2023, 204 p.](https://dev.forumszemle.eu/2024/10/25/virag-zoltan-regiokon-ativelo-osszetartozasok-irasok-irodalomrol-kepzomuveszetrol-es-rockzenerol-budapest-dotnet-2023-204-p/): Virág Zoltán könyve elsősorban a délszláv–magyar kapcsolatokra fókuszál. Értékvonzások és tapasztalásminták a kortárs magyar költészetben című írása például egy szerb... - [Szávai Dorottya: „A pórusait látni”. Pilinszky-olvasatok. Esszék, tanulmányok. „On voit ses pores”. Lectures de Pilinszky. Essais et Études. Budapest, Gondolat Kiadó, 2023, 144 p.](https://dev.forumszemle.eu/2024/10/25/szavai-dorottya-a-porusait-latni-pilinszky-olvasatok-esszek-tanulmanyok-on-voit-ses-pores-lectures-de-pilinszky-essais-et-etudes-budapest-gondolat-kiado-2/): Szávai Dorottya „A pórusait látni”. Pilinszky-olvasatok című magyar és francia nyelvű tanulmány- és esszékötete lényegében a szerző 2005-ös Pilinszky-monográfiájának (Bűn... - [Hogy túléljük ezt a rendszert BOTOND MONOLÓGJA](https://dev.forumszemle.eu/2024/10/25/hogy-tuleljuk-ezt-a-rendszert-botond-monologja/): Ízig-vérig székelynek érzem magam. A családból magammal hoztam a közösségiségre vonatkozó hagyatékot. Egy összetartó és szerető falusi közösségben nőttem fel,... - [Az identitások arcai Reflexiók Komoróczy Géza legutóbbi könyvei kapcsán](https://dev.forumszemle.eu/2024/10/25/az-identitasok-arcai-reflexiok-komoroczy-geza-legutobbi-konyvei-kapcsan/): Zavarban vagyok. Amikor 2023 májusának elején a budapesti Írók Boltjában a közönség soraiban részt vehettem Komoróczy Géza Jogot, mert emberek... - [Borgesi mintázatok Grendel Lajos Bőröndök tartalma című elbeszélésében](https://dev.forumszemle.eu/2024/10/25/borgesi-mintazatok-grendel-lajos-borondok-tartalma-cimu-elbeszeleseben/): Bevezető: Grendel mint novellaíró Grendel Lajos (1948–2018) elsősorban mint regényíró jelenik meg az irodalmi emlékezetben, nem szabad azonban elfelejteni, hogy... - [A szlovákiai magyarság történetének reprezentációja a szlovákiai alapiskolai történelemtankönyvekben](https://dev.forumszemle.eu/2024/10/25/a-szlovakiai-magyarsag-tortenetenek-reprezentacioja-a-szlovakiai-alapiskolai-tortenelemtankonyvekben/): A kutatás elméleti háttere és kiindulópontjai A korszerű történelemtanításnak ellentmondóan a történelem (tantárgy) tanítása – napjainkban is – a legtöbb... - [A koronavírus-járvány társadalmi és gazdasági hatásai a határ menti térségek fejlődésére a magyar–szlovák határrégiók esetében A határok elmosódásából kiélesedő határozatok története](https://dev.forumszemle.eu/2024/10/25/a-koronavirus-jarvany-tarsadalmi-es-gazdasagi-hatasai-a-hatar-menti-tersegek-fejlodesere-a-magyar-szlovak-hatarregiok-eseteben-a-hatarok-elmosodasabol-kielesedo-hatarozatok-tortenete/): Bevezetés A tanulmány fókuszában a koronavírus-világjárvány okozta határforgalmi korlátozások gazdasági és társadalmi hatásvizsgálata áll a magyar–szlovák határ térségében. A két... - [Körtvélyes község nyelvi tájképének és a lakosság helynévismeretének kapcsolata](https://dev.forumszemle.eu/2024/10/25/kortvelyes-kozseg-nyelvi-tajkepenek-es-a-lakossag-helynevismeretenek-kapcsolata/): Bevezetés A tanulmány eddigi kutatásaimra épül, azok tapasztalataiból építkezik. A munka a Körtvélyesen (Hrušov) folytatott helynévgyűjtés és helynév-szociológiai vizsgálat eredményeit... - [Lendvai István és az 1923-as ceglédi választás](https://dev.forumszemle.eu/2024/10/25/lendvai-istvan-es-az-1923-as-cegledi-valasztas/): Bevezetés  Lendvai István fajvédő publicista egyébként is alig kutatott életének elhanyagolt pontja a politikusi működése. Ha sokrétű személyiségét meg akarjuk... - [A narratív-pedagógusidentitás vizsgálata szlovákiai magyar környezetben – 1.](https://dev.forumszemle.eu/2024/10/25/a-narrativ-pedagogusidentitas-vizsgalata-szlovakiai-magyar-kornyezetben-1/): Problémafelvetés   Az elmúlt évtizedekben felerősödő globalizáció gazdasági és kulturális hatásai, a természeti környezet gyökeres változásai, a felgyorsuló migráció mind... - [„Antidemokratikus, értelmetlen és kegyetlen” Csehszlovákiai magyar emlékiratok a lakosságcseréről](https://dev.forumszemle.eu/2024/10/25/antidemokratikus-ertelmetlen-es-kegyetlen-csehszlovakiai-magyar-emlekiratok-a-lakossagcsererol/): A csehszlovák–magyar lakosságcsere történelmi hátteréről, diplomáciai előkészítéséről és lebonyolításáról a rendszerváltás utáni három és fél évtized kutatásainak eredményeként immár meglehetősen... - [Impresszum 2024/3](https://dev.forumszemle.eu/2024/10/25/impresszum-2024-3/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XXVI. évfolyam Főszerkesztő: Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke: Öllös László   Tanulmányok POPÉLY ÁRPÁD „Antidemokratikus,... - [The Relational Ritual of Online Prayer in Roma Communities During the Pandemic](https://dev.forumszemle.eu/2024/10/07/the-relational-ritual-of-online-prayer-in-roma-communities-during-the-pandemic/): During the pandemic, a worldwide revival of religious discourse was observed. Insecurity and isolation in the Transylvanian Gábor Roma communities,... - [Public Signs and Barriers. The Citizen Participation Side of Social Media and the Demand for Digital Objectivism](https://dev.forumszemle.eu/2024/10/07/public-signs-and-barriers-the-citizen-participation-side-of-social-media-and-the-demand-for-digital-objectivism/): Online movements based on local, regional or ethnic identities and their positive effects, which support civic participation and express community... - [Linguistic Ideologies in a Minority. Examples From Catalonia, Csallóköz and Budapest](https://dev.forumszemle.eu/2024/10/07/linguistic-ideologies-in-a-minority-examples-from-catalonia-csallokoz-and-budapest/): Critical sociolinguistics with a qualitative approach seeks to explore the background of language-related social issues. Such issues include, for example,... - [From the Verbal to the Literate – And Back? Notes on the Early Work of Albert Wesselski](https://dev.forumszemle.eu/2024/10/02/from-the-verbal-to-the-literate-and-back-notes-on-the-early-work-of-albert-wesselski/): This paper attempts to present the intellectual legacy of Albert Wesselski (Vienna, 1871–Prague, 1939), a partly forgotten great figure of... - [Changes in the Number and Proportion of Hungarians in Slovakia by Districts Based on the 2011 and 2021 Census Data](https://dev.forumszemle.eu/2024/10/02/changes-in-the-number-and-proportion-of-hungarians-in-slovakia-by-districts-based-on-the-2011-and-2021-census-data/): The study deals with the development of the number of Hungarians in Slovakia by districts based on the data of... - [Arrow Cross in and around Komárom (Komárno) after the First Vienna Award](https://dev.forumszemle.eu/2024/10/02/arrow-cross-in-and-around-komarom-komarno-after-the-first-vienna-award/): This study aims to provide a detailed exploration of the Arrow Cross movement in southern Slovakia. In particular, it examines... - [Trials for National Anthem in Interwar Czechoslovakia. A Contribution to the Relationship Between Hungarians in Slovakia and the Czechoslovak State](https://dev.forumszemle.eu/2024/10/02/trials-for-national-anthem-in-interwar-czechoslovakia-a-contribution-to-the-relationship-between-hungarians-in-slovakia-and-the-czechoslovak-state/): In the period of the First Czechoslovak Republic, Slovakia was an ethnically mixed territory, the scene of the meeting of... - [Ress Boglárka et al. (szerk.): Ibolyától krizantémig 1867–1920](https://dev.forumszemle.eu/2024/06/16/ress-boglarka-et-al-szerk-ibolyatol-krizantemig-1867-1920/): Budapest, Nemzetstratégiai Kutatóintézet, 2021. 326 p. Az Osztrák–Magyar Monarchia fennállása (azaz a dualizmus kora) a magyar történet egyik legalaposabban kutatott... - [Keresztes Veronika: A Pozsonyi Jogakadémia története (1777–1914)](https://dev.forumszemle.eu/2024/06/13/keresztes-veronika-a-pozsonyi-jogakademia-tortenete-1777-1914-2/): Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2022, 198 p. Mészáros András recenzióját olvasva1 bencés szemmel tovább folytatom a kritikus gondolatokat, elsőként annak... - [Az élet vendégei vagyunk](https://dev.forumszemle.eu/2024/06/13/az-elet-vendegei-vagyunk/): Vataščin Péter monológja Anyai nagyapám sokat beszélt a felmenőiről, és erre én nagyon fogékony voltam. Ez máig pörget engem, a... - [Nyitva maradt egy ajtó](https://dev.forumszemle.eu/2024/06/13/nyitva-maradt-egy-ajto/): Apa(szocio)gráfia Apácska, édesapa elment. Nyugodjék békében. Utolsó perceiben, az utolsó szó jogán még csodálkozva kérdezte: – Istenem, hát meghalok? –... - [Az online ima kapcsolati rítusa roma közösségekben a pandémia idején](https://dev.forumszemle.eu/2024/06/13/szalai-andrea-az-online-ima-kapcsolati-ritusa-roma-kozossegekben-a-pandemia-idejen/): DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i2. 07 1. Bevezetés A romani nyelv online használatát vizsgáló kutatások (Leggio 2020) eddig jórészt ortográfiai... - [Nyilvános táblák és korlátok](https://dev.forumszemle.eu/2024/06/13/ivanyi-marton-pal-nyilvanos-tablak-es-korlatok-a-kozossegi-media-allampolgari-reszveteli-oldala-es-a-digitalis-objektivizmus-igenye/): DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i2. 06 1. A közösségi média felívelése és társadalmi szerepei A közösségi média alatt azoknak egy... - [Nyelvi ideológiák kisebbségben](https://dev.forumszemle.eu/2024/06/13/szabo-gergely-szabo-nikolett-koszegi-aron-nyelvi-ideologiak-kisebbsegben-peldak-kataloniabol-a-csallokozbol-es-budapestrol/): DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i2. 05 Példák Katalóniából, a Csallóközből és Budapestről 1. Bevezetés A kvalitatív szemléletű kritikai szociolingvisztika olyan... - [A szóbeliségtől az írásbeliségig – és vissza? Jegyzetek Albert Wesselski korai munkássága kapcsán](https://dev.forumszemle.eu/2024/06/13/liszka-jozsef-a-szobelisegtol-az-irasbelisegig-es-vissza-jegyzetek-albert-wesselski-korai-munkassaga-kapcsan/): DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i2. 04 Évforduló-orientált emlékezéskultúránkban szinte íratlan szabályként működik, hogy akkor emlékezünk régiekről, ha arra valamilyen (születés,... - [A szlovákiai magyarsághoz tartozók számának, arányának változása járások szerint a 2011. és a 2021. évi népszámlálás adatai alapján](https://dev.forumszemle.eu/2024/06/13/gyurgyik-laszlo-a-szlovakiai-magyarsaghoz-tartozok-szamanak-aranyanak-valtozasa-jarasok-szerint-a-2011-es-a-2021-evi-nepszamlalas-adatai-alapjan/): DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i2. 03 Előző tanulmányunkban a szlovákiai magyarsághoz tartozók számának, arányának változásait vizsgáltuk meg kerületek szerint a... - [Nyilasok Komáromban és környékén az első bécsi döntést követően](https://dev.forumszemle.eu/2024/06/13/bajcsi-ildiko-nyilasok-komaromban-es-kornyeken-az-elso-becsi-dontest-kovetoen/): https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i2. 02 Bevezető Az 1944. október 16-án Szálasi puccsa után a „visszatért” Felvidéken, így Komáromban és környékén... - [Himnuszperek a két háború közötti Csehszlovákiában](https://dev.forumszemle.eu/2024/06/13/simon-attila-himnuszperek-a-ket-haboru-kozotti-csehszlovakiaban-adalek-a-szlovakiai-magyarok-es-a-csehszlovak-allam-viszonyahoz/): Adalék a szlovákiai magyarok és a csehszlovák állam viszonyához DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i2. 01 1929 júniusában a komáromi kerületi... - [Impresszum 2024/2](https://dev.forumszemle.eu/2024/06/13/impresszum-2024-2/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XXVI. évfolyam Főszerkesztő: Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke: Öllös László Tanulmányok Simon AttilaHimnuszperek... - [Ladányi István: Megújuló befejezetlenség. Az Új Symposion folyóirat arculata, szerkesztési gyakorlatai és műfajai. Budapest, Gon¬dolat Kiadó, 2022, 332 p.](https://dev.forumszemle.eu/2024/04/04/ladanyi-istvan-megujulo-befejezetlenseg-az-uj-symposion-folyoirat-arculata-szerkesztesi-gyakorlatai-es-mufajai-budapest-gon%c2%acdolat-kiado-2022-332-p/): Az Új Symposion kivételes helyet tölt be a magyar lapkultúrában. A kisebbségi kereteken túlmutató küldetéses narratívát esztétikai alapokra helyezve nyitott... - [Pusztai-Varga Ildikó: Mézescsók, dögcédula, szauna. A finn költészet fordításának kulturális dimenziói. Budapest, HTSART–ÚMK, 2022, 227 p.](https://dev.forumszemle.eu/2024/04/04/pusztai-varga-ildiko-mezescsok-dogcedula-szauna-a-finn-kolteszet-forditasanak-kulturalis-dimenzioi-budapest-htsart-umk-2022-227-p/): Az utóbbi évtizedekben a kultúratudományi fordulat hatására megváltoztak a fordításról való gondolkodás alapstruktúrái mind irodalmi, mind nyelvészeti kontextusban, előtérbe került... - [Kiss Anita: Kárpátaljai magyar egyetemi és főiskolai hallgatók nyelvhasználathoz és nyelvi változatossághoz kapcsolódó attitűdjei. Nyíregyháza, IMI Print Kft., 2022, 162 p.](https://dev.forumszemle.eu/2024/04/04/kiss-anita-karpataljai-magyar-egyetemi-es-foiskolai-hallgatok-nyelvhasznalathoz-es-nyelvi-valtozatossaghoz-kapcsolodo-attitudjei-nyiregyhaza-imi-print-kft-2022-162-p/): A beszélők nyelvekhez, nyelvváltozatokhoz kapcsolódó attitűdjének nyelvhasználatot befolyásoló szerepe vitathatatlan. Mind a magyarországi, mind a határon túli magyar közösségek kapcsán... - [Durst Judit–Nyírő Zsanna–Bereményi Ábel (szerk.): A társadalmi mobilitás ára. Első generációs diplomások és az osztályváltás következményei. Budapest, Gondolat Kiadó–Társa¬dalomtudományi Kutatóközpont, 2022, 454 p.](https://dev.forumszemle.eu/2024/04/04/durst-judit-nyiro-zsanna-beremenyi-abel-szerk-a-tarsadalmi-mobilitas-ara-elso-generacios-diplomasok-es-az-osztalyvaltas-kovetkezmenyei-budapest-gondolat-kiado-tarsa/): Izgalmas, sokrétű kötet jelent meg 2023-ban a Gondolat Kiadó és a Társadalomtudományi Kutatóközpont gondozásában, amely a társadalmi mobilitás árával foglalkozik,... - [Az Integrátor (Végh László 75. születésnapjára)](https://dev.forumszemle.eu/2024/04/03/az-integrator-vegh-laszlo-75-szuletesnapjara/): Nem tudom, mások hogyan vannak ezzel, de az életemet néhány, egy kézen megszá- molható, olyan ember kíséri, akikkel annak idején,... - [A földönkívüli - ZSÓKA MONOLÓGJA](https://dev.forumszemle.eu/2024/04/03/a-foldonkivuli-zsoka-monologja/): Lejegyezte és monológgá szerkesztette: Hadas Miklós Ha Szlovákia magyarok lakta részén járok, és kinyitom egy bolt vagy egy postahivatal ajtaját,... - [A Fórum-monológok elé](https://dev.forumszemle.eu/2024/04/03/a-forum-monologok-ele/): A szociológia alapkérdése, hogy a társadalmi struktúra hogyan határozza meg a közösségekbe szerveződő egyének cselekedeteit. E viszonylat megragadása érdekében vezette... - [Kövesdy Lukács 1556-ban kelt végrendeletéről](https://dev.forumszemle.eu/2024/04/03/kovesdy-lukacs-1556-ban-kelt-vegrendeleterol/): A magyar nyelven íródott testamentumot ifjú Kemény Lajos közölte átírásban a Történelmi Tár 1903. évi számában.  Természetesen az akkori magyar... - [A kárpátaljai magyar nyelvhasználat sajátosságai az 1980–90-es évek fordulóján a Vörös Zászló járási lap anyagai alapján](https://dev.forumszemle.eu/2024/04/03/a-karpataljai-magyar-nyelvhasznalat-sajatossagai-az-1980-90-es-evek-fordulojan-a-voros-zaszlo-jarasi-lap-anyagai-alapjan/): DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i1. 06 1.    Bevezetés Az 1980–90-as évek fordulója az egész szovjet világ s így a... - [Characterstics of the use of the Hungarian Language in Transcarpatihia at the Turn of the 1980s and 1990s, Based on the Materials of the Vörös Zászló District Newspaper](https://dev.forumszemle.eu/2024/04/03/characterstics-of-the-use-of-the-hungarian-language-in-transcarpatihia-at-the-turn-of-the-1980s-and-1990s-based-on-the-materials-of-the-voros-zaszlo-district-newspaper/): The turn of the 1980s and 1990s brought a number of changes for the whole Soviet world, including the Hungarian... - [Középiskolai tanulók vélekedése a kétnyelvű környezetben történő kódváltásról1](https://dev.forumszemle.eu/2024/04/03/kozepiskolai-tanulok-velekedese-a-ketnyelvu-kornyezetben-torteno-kodvaltasrol1/): DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i1. 05 Bevezetés A dolgozatban a magyar mint kisebbségi nyelv és a szlovák mint államnyelv között végbemenő... - [High School Students’ Perceptions of Code-Switching in a Bilingual Environment](https://dev.forumszemle.eu/2024/04/03/high-school-students-perceptions-of-code-switching-in-a-bilingual-environment/): The paper explores the opinions of two hundred Hungarian secondary school students in Slovakia on the code-switching between Hungarian as... - [Aktivizmus bármilyen irányba (Vázlat Schultz Ignác második világháború alatti tevékenységéről)](https://dev.forumszemle.eu/2024/04/03/aktivizmus-barmilyen-iranyba-vazlat-schultz-ignac-masodik-vilaghaboru-alatti-tevekenysegerol/): DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i1. 04 Mára gyakorlatilag a feledésbe merült Schultz Ignác neve, noha az első Csehszlovák Köztársaságban és... - [Activism in any Direction. A Sketch of Ignác Schultz’s Activities During the Second World War](https://dev.forumszemle.eu/2024/04/03/activism-in-any-direction-a-sketch-of-ignac-schultzs-activities-during-the-second-world-war/): A well-known public figure of the first Czechoslovak state, Ignác Schultz, who had emigrated from Hungary, was a representative of... - [Menekült pedagógusok a második világháború utáni Magyarországon, különös tekintettel az újjáalakult Csehszlovákiából érkezőkre](https://dev.forumszemle.eu/2024/04/03/menekult-pedagogusok-a-masodik-vilaghaboru-utani-magyarorszagon-kulonos-tekintettel-az-ujjaalakult-csehszlovakiabol-erkezokre/): DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i1. 03 A második világháború időszakának végén jelentős számú polgári személy – köztük számos közszolgálati alkalmazott... - [Refugee Teachers in Post-world War II Hungary, With Special Reference to Those From the Newly-Formed Czechoslovakia](https://dev.forumszemle.eu/2024/04/03/refugee-teachers-in-post-world-war-ii-hungary-with-special-reference-to-those-from-the-newly-formed-czechoslovakia/): After the Second World War, a significant number of refugees arrived in Hungary, most of them expelled from their homelands... - [A szlovákiai magyarok Mindszenty hercegprímásnak a nyugati államfőkhöz írt leveleiben, 1945–1948](https://dev.forumszemle.eu/2024/04/03/a-szlovakiai-magyarok-mindszenty-hercegprimasnak-a-nyugati-allamfokhoz-irt-leveleiben-1945-1948/): DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i1. 02 Bevezetés A Vatikáni Államtitkárság munkatársaként, különösen pedig az Államközi Szekció Történeti Levéltárának munkatársaként figyeltem... - [The Hungarians in Slovakia in the letters of Prince Primate Mindszenty to the Western Heads of State, 1945–1948. Research report](https://dev.forumszemle.eu/2024/04/03/the-hungarians-in-slovakia-in-the-letters-of-prince-primate-mindszenty-to-the-western-heads-of-state-1945-1948-research-report/): József Mindszenty regularly wrote letters to Pope Pius XII, to British diplomats between 1945 and 1948, as well as to... - [The Russian–Ukrainian War in Ukrainian Legislation (2014–2023)](https://dev.forumszemle.eu/2024/04/03/the-russian-ukrainian-war-in-ukrainian-legislation-2014-2023/): Russia’s premeditated armed aggression against Ukraine began on February 2014 with a military operation by the Russian Armed Forces to... - [Az orosz–ukrán háború az ukrán jogszabályokban (2014–2023)](https://dev.forumszemle.eu/2024/04/02/az-orosz-ukran-haboru-az-ukran-jogszabalyokban-2014-2023/): DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i1. 01 A Párizsi Kartától az új hidegháborúig A második világháború után kialakult kétpólusú világrendben a... - [Impresszum 2024/1](https://dev.forumszemle.eu/2024/04/02/impresszum-2024-1/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XXVII. évfolyam Főszerkesztő: Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke: Öllös László Tanulmányok Fedinec Csilla:... - [Attempts of self-determination by the Carpathian Rusyns in the 1860s](https://dev.forumszemle.eu/2023/12/18/attempts-of-self-determination-by-the-carpathian-rusyns-in-the-1860s/): DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v25y2023i5. 04 Introduction In the linguistically, culturally and denominationally diverse Kingdom of Hungary, Latin was the... - [National Loyalty and Changing the Guard. The Disenfranchisement of the Jews of Komárom and the Surrounding Area (1938–1944)](https://dev.forumszemle.eu/2023/12/16/national-loyalty-and-changing-the-guard-the-disenfranchisement-of-the-jews-of-komarom-and-the-surrounding-area-1938-1944/): Bajcsi Ildikó: Nemzethűség és őrségváltás. A komáromi és környékbeli zsidóság jogfosztása (1938–1944). . Budapest, Múlt és Jövő–Clio Intézet–Impulzus, 2023, 204... - [National Loyalty and Changing the Guard. The Disenfranchisement of the Jews of Komárom and the Surrounding Area (1938–1944)](https://dev.forumszemle.eu/2023/12/16/national-loyalty-and-changing-the-guard-the-disenfranchisement-of-the-jews-of-komarom-and-the-surrounding-area-1938-1944/): Bajcsi Ildikó: Nemzethűség és őrségváltás. A komáromi és környékbeli zsidóság jogfosztása (1938–1944). . Budapest, Múlt és Jövő–Clio Intézet–Impulzus, 2023, 204... - [László Tost, Mayor of Košice](https://dev.forumszemle.eu/2023/12/16/laszlo-tost-mayor-of-kosice/): Szeghy-Gayer Veronika: Tost László, Kassa polgármestere . Kassa/Košice, Kassai Magyarok Fóruma, 2022, 220 p. Péter Váczy, possibly regarded as the... - [László Tost, Mayor of Košice](https://dev.forumszemle.eu/2023/12/16/laszlo-tost-mayor-of-kosice/): Szeghy-Gayer Veronika: Tost László, Kassa polgármestere . Kassa/Košice, Kassai Magyarok Fóruma, 2022, 220 p. Péter Váczy, possibly regarded as the... - [Monuments. Sacral (and “sacral”) monuments in the Carpathian Basin](https://dev.forumszemle.eu/2023/12/16/monuments-sacral-and-sacral-monuments-in-the-carpathian-basin/): Liszka, József: Monumentumok. Szakrális (és „szakrális”) kisemlékek a Kárpát-medencében . Komárom– Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet– Etnológiai Központ, 2021, 702 p.... - [Monuments. Sacral (and “sacral”) monuments in the Carpathian Basin](https://dev.forumszemle.eu/2023/12/16/monuments-sacral-and-sacral-monuments-in-the-carpathian-basin/): Liszka, József: Monumentumok. Szakrális (és „szakrális”) kisemlékek a Kárpát-medencében . Komárom– Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet– Etnológiai Központ, 2021, 702 p.... - [Minority Research Journals  in Slovakia and Hungary](https://dev.forumszemle.eu/2023/12/16/minority-research-journals-in-slovakia-and-hungary/): It is hardly debatable that in the decades since the regime change, significant institutionalization has taken place in the Central... - [Minority Research Journals  in Slovakia and Hungary](https://dev.forumszemle.eu/2023/12/16/minority-research-journals-in-slovakia-and-hungary/): It is hardly debatable that in the decades since the regime change, significant institutionalization has taken place in the Central... - [To make stew, you need a hare, and to establish a monarchy, you need a king. Former Crown Prince Wilhelm II’s relationship with the National Socialist movement during the 1932 German presidential election](https://dev.forumszemle.eu/2023/12/16/to-make-stew-you-need-a-hare-and-to-establish-a-monarchy-you-need-a-king-former-crown-prince-wilhelm-iis-relationship-with-the-national-socialist-movement-during-the-1932-german-preside/): Introduction Prince Georg Friedrich of Prussia announced in a press release in the spring of 2023 that he was withdrawing... - [Attempts of self-determination by the Carpathian Rusyns in the 1860s](https://dev.forumszemle.eu/2023/12/16/attempts-of-self-determination-by-the-carpathian-rusyns-in-the-1860s/): DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v25y2023i5. 04 Introduction In the linguistically, culturally and denominationally diverse Kingdom of Hungary, Latin was the... - [The Bourgeoisie, Armalists, Aristocrats. Entrepreneurial Strategies in the Iron Industry in Gemer (1780–1881) ](https://dev.forumszemle.eu/2023/12/16/the-bourgeoisie-armalists-aristocrats-entrepreneurial-strategies-in-the-iron-industry-in-gemer-1780-1881/): DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v25y2023i5. 03 Introduction From a historical perspective, mining, metallurgy, and the iron industry can be consi... - [The Bourgeoisie, Armalists, Aristocrats. Entrepreneurial Strategies in the Iron Industry in Gemer (1780–1881) ](https://dev.forumszemle.eu/2023/12/16/the-bourgeoisie-armalists-aristocrats-entrepreneurial-strategies-in-the-iron-industry-in-gemer-1780-1881/): DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v25y2023i5. 03 Introduction From a historical perspective, mining, metallurgy, and the iron industry can be consi... - [The “ideal with great appeal” or the emergence and development of leisure time in Czechoslovakia (among other countries)](https://dev.forumszemle.eu/2023/12/16/the-ideal-with-great-appeal-or-the-emergence-and-development-of-leisure-time-in-czechoslovakia-among-other-countries/): DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v25y2023i5. 02 Introduction Our lives begin at a specific time, last for a certain duration, and... - [The “ideal with great appeal” or the emergence and development of leisure time in Czechoslovakia (among other countries)](https://dev.forumszemle.eu/2023/12/16/the-ideal-with-great-appeal-or-the-emergence-and-development-of-leisure-time-in-czechoslovakia-among-other-countries/): DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v25y2023i5. 02 Introduction Our lives begin at a specific time, last for a certain duration, and... - [The Value System of Unevenness](https://dev.forumszemle.eu/2023/12/16/the-value-system-of-unevenness/): DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v25y2023i5. 01 To transform unevenness into a moral concept deserving defense and preservation, compelling arguments are... - [The Value System of Unevenness](https://dev.forumszemle.eu/2023/12/16/the-value-system-of-unevenness-2/): DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v25y2023i5. 01 To transform unevenness into a moral concept deserving defense and preservation, compelling arguments are... - [Imprint 2023/5](https://dev.forumszemle.eu/2023/12/15/imprint-2023-5/): FÓRUM TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZEMLE FORUM SOCIAL SCIENCES REVIEW ANNUAL SCIENTIFIC JOURNAL IN ENGLISH LANGUAGE Volume XXV (2023) Editor: BARNABÁS VAJDA Head... - [Farkas Tamás–Slíz Mariann (szerk.): Tulajdonnevek és szótárak](https://dev.forumszemle.eu/2023/12/13/farkas-tamas-sliz-mariann-szerk-tulajdonnevek-es-szotarak/): Budapest, ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet–Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2020, 243 p. A tanulmánykötet a tulajdonnevek szótárakban való megjelenését dolgozza... - [Murzsa Tímea–Papp Ágnes Klára (szerk.): „Nekem is csak maszkjaim voltak”](https://dev.forumszemle.eu/2023/12/13/murzsa-timea-papp-agnes-klara-szerk-nekem-is-csak-maszkjaim-voltak/): Tanulmányok Szabó Magda életművéről. Budapest, Magyar Irodalomtörténeti Társaság, 2023, 304 p. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság (MIT) és az ELTE Modern... - [Kisebbségkutatók Mekkája - A flensburgi Európai Kisebbségi Központ működéséről és kiadványairól](https://dev.forumszemle.eu/2023/12/13/kisebbsegkutatok-mekkaja-a-flensburgi-europai-kisebbsegi-kozpont-mukodeserol-es-kiadvanyairol/): Flensburgot akár az európai kisebbségek, s kivált a kisebbségkutatók szimbolikus fővárosának is tekinthetjük. A Balti-tenger délnyugati öblének partján – a... - [Aki nem szállította a megoldást](https://dev.forumszemle.eu/2023/12/13/aki-nem-szallitotta-a-megoldast/): Csak törekedett rá. A. Gergely András egy, Tibori Tímea által vele készített maratoni beszélgetésben elemez egy képet, egy budai vállalkozó... - [A kiradírozott színész - Szilassy László ügye egykorú sajtóforrások alapján](https://dev.forumszemle.eu/2023/12/13/a-kiradirozott-szinesz-szilassy-laszlo-ugye-egykoru-sajtoforrasok-alapjan/): Az 1945. január 20-án Moszkvában megkötött fegyverszüneti szerződés értelmében Magyarországon is elrendelték a háborús és népellenes bűnösök felkutatását, felelősségre vonását,... - [Szabó Dezső és a népi írók Kelet-Európája - Helyünk Európában](https://dev.forumszemle.eu/2023/12/13/szabo-dezso-es-a-nepi-irok-kelet-europaja-helyunk-europaban/): Hol a helyünk Európában? Mit értünk egyáltalán Európa fogalma alatt? Ezek a kérdések különös hangsúllyal kísérték végig történelmünket. A Nyugathoz... - [Az Eperjesi Torna és Vívó Egyesület története: 1896–1938](https://dev.forumszemle.eu/2023/12/13/az-eperjesi-torna-es-vivo-egyesulet-tortenete-1896-1938/): 1. Bevezetés A dualizmus időszaka a magyarországi polgárosodás fénykorának tekinthető. A városok lakosságának a közösségi élet iránti igénye soha nem... - [„Itt nagyon szépen fogadtak, […] nagy volt az összetartás” - Életútinterjú Yehudit Cohennel](https://dev.forumszemle.eu/2023/12/13/itt-nagyon-szepen-fogadtak-nagy-volt-az-osszetartas-eletutinterju-yehudit-cohennel/): Yehudit Cohen (eredeti nevén Grünfeld Judit) 1951-ben született Dunaszerdahelyen. A Csallóközben fekvő települést „Kis Palesztinának” nevezték a két világháború között,... - [Széthullott kontextusok - Széljegyzetek a Zalabai-monográfiához, negyedszázad múltán](https://dev.forumszemle.eu/2023/12/13/szethullott-kontextusok-szeljegyzetek-a-zalabai-monografiahoz-negyedszazad-multan/): A szerkesztőségi felkérésre, hogy magam is adjak írást a Zalabai Zsigmondra emlékező lapszámba, elgondolkodtam: az életmű újraolvasása nélkül lehet-e még... - [Szerelmes falurajz](https://dev.forumszemle.eu/2023/12/13/szerelmes-falurajz/): Kicsit távolabbról kezdem, s (reményeim szerint) gyorsan ki fog derülni, hogy miért. Az első újkori országleíró, statisztikai, helyismereti tudást prezentáló... - [„Létezik, bár keveset hallat magáról…” - A Szlovák Nemzeti Tanács Nemzetiségi Bizottsága (1968–1971)](https://dev.forumszemle.eu/2023/12/13/letezik-bar-keveset-hallat-magarol-a-szlovak-nemzeti-tanacs-nemzetisegi-bizottsaga-1968-1971%ef%80%aa/): A Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT), azaz a szlovák parlament 1968. október 4-én a nemzetiségi kérdésben illetékes kezdeményező és ellenőrző szerveként... - [A szlovákiai magyarsághoz tartozók számának, arányának változása kerületek szerint a 2011. és a 2021. évi népszámlálás adatai alapján](https://dev.forumszemle.eu/2023/12/13/a-szlovakiai-magyarsaghoz-tartozok-szamanak-aranyanak-valtozasa-keruletek-szerint-a-2011-es-a-2021-evi-nepszamlalas-adatai-alapjan/): Dolgozatunkban a szlovákiai magyarsághoz tartozók számának, arányának változásait vizsgáljuk kerületek szerint 2011 és 2021 között, az utolsó két népszámlálás adatai... - [Az intézményekbe vetett bizalom, a politikai hatékonyság és a választási hajlandóság összefüggései a szlovákiai magyarok és szlovákok körében](https://dev.forumszemle.eu/2023/12/13/az-intezmenyekbe-vetett-bizalom-a-politikai-hatekonysag-es-a-valasztasi-hajlandosag-osszefuggesei-a-szlovakiai-magyarok-es-szlovakok-koreben/): Bevezető A választásokon való részvétel alakulása nagy figyelemmel kísért és széles körben kutatott téma. Nem véletlenül, hiszen a választásokon való... - [Impresszum 2023/4](https://dev.forumszemle.eu/2023/12/13/impresszum-2023-4/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XXVI. évfolyam Főszerkesztő: Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke: Öllös László Tanulmányok Mrva Marianna:... - [Pethő László (szerk.): Jászsági Évkönyv 2022.](https://dev.forumszemle.eu/2023/09/08/petho-laszlo-szerk-jaszsagi-evkonyv-2022-2/): Jászberény, Jászsági Évkönyv Alapítvány, 2022, 244 p. Három évtized történelmi távlatokban nem hosszú idő, egy ember vagy egy periodika életében... - [Baka L. Patrik: Óperenciák. Fejezetek a kortárs magyar gyermek- és ifjúsági irodalomból](https://dev.forumszemle.eu/2023/09/08/baka-l-patrik-operenciak-fejezetek-a-kortars-magyar-gyermek-es-ifjusagi-irodalombol/): Dunaszerdahely, NAP Kiadó, 2022, 163 p. Napjaink gyermek- és ifjúsági irodalma fokozott figyelmet élvez az egyre diverzifikálódó kortárs irodalomkutatási trendek... - [Pintér Tibor: Hangok és szavak erdeje](https://dev.forumszemle.eu/2023/09/08/pinter-tibor-hangok-es-szavak-erdeje/): Budapest, Prae, 2022, 300 p. Pintér Tibor Hangok és szavak erdeje című könyve két nagy egységre bomlik: a könyv első... - [Karolina Lendák-Kabók: National Minorities in Serbian Academia. The Role of Gender and Language Barriers](https://dev.forumszemle.eu/2023/09/08/karolina-lendak-kabok-national-minorities-in-serbian-academia-the-role-of-gender-and-language-barriers/): Cham, Palgrave Macmillan, 2022, 183 p. Gyakran kérdéses, hogy a kelet/közép-európai valóság s a régióból származó kutatók munkája mennyire képes... - [Szeghy-Gayer Veronika: Tost László, Kassa polgármestere](https://dev.forumszemle.eu/2023/09/08/szeghy-gayer-veronika-tost-laszlo-kassa-polgarmestere/): Kassa, Kassai Magyarok Fóruma, 2022, 220 p. Váczy Péter – akit a két világháború közötti kisebbségi magyar közvélemény talán a... - [Bajcsi Ildikó: Nemzethűség és őrségváltás. A komáromi és környékbeli zsidóság jogfosztása (1938–1944)](https://dev.forumszemle.eu/2023/09/08/bajcsi-ildiko-nemzethuseg-es-orsegvaltas-a-komaromi-es-kornyekbeli-zsidosag-jogfosztasa-1938-1944/): Budapest, Múlt és Jövő–Clio Intézet–Impulzus, 2023, 204 p. Bajcsi Ildikót, a budapesti Clio Intézet tehetséges fiatal kutatóját nem kell bemutatni,... - [Romsics Ignác–Rácz András–Fedinec Csilla: Az orosz–ukrán konfliktus történelmi háttérrel](https://dev.forumszemle.eu/2023/09/08/romsics-ignac-racz-andras-fedinec-csilla-az-orosz-ukran-konfliktus-tortenelmi-hatterrel/): Budapest, Kocsis Kiadó, 2023, 104 p. Napjaink, utóbbi hónapjaink, s félő, még tovább tartó nyomasztó élménye az oroszok által indított... - [Pomogáts Béla (1934–2023)](https://dev.forumszemle.eu/2023/09/08/pomogats-bela-1934-2023/): Karcsi, Tóth Károly (1959–2016), intézetünk alapító igazgatója egyszer ezt mondta: „Meghalt Görömbei, elmegyünk a temetésére, mit szólsz hozzá? ” Ha... - [Egy csónakban](https://dev.forumszemle.eu/2023/09/08/egy-csonakban/): Rendhagyó könyvismertetés lesz ez, talán inkább afféle köszöntőnek mondható, hiszen az egyik szerző, Szarka László e sorok írása során még... - [Addition to the History of the Wagon-Keepers. The Presence of the Noble Kemenczky Clan of Kemencze in Komárom](https://dev.forumszemle.eu/2023/09/08/addition-to-the-history-of-the-wagon-keepers-the-presence-of-the-noble-kemenczky-clan-of-kemencze-in-komarom/): The aim of the research is to understand why the Komárom wagon-keepers passed on their feudal traditions until the first... - [Adalék a szekeresgazdák történetéhez - Nemes kemenczei Kemenczky nemzetség komáromi jelenléte](https://dev.forumszemle.eu/2023/09/08/adalek-a-szekeresgazdak-tortenetehez-nemes-kemenczei-kemenczky-nemzetseg-komaromi-jelenlete/): Mielőtt részletesebben elemeznénk a kemenczei Kemenczky nemzetséget, ki kell térni a komáromi szekeresgazda társadalmi rétegre, amelynek ez a nemzetség is... - [A Representative Body for Nationalities or a Simple Parliamentary Committee?](https://dev.forumszemle.eu/2023/09/08/a-representative-body-for-nationalities-or-a-simple-parliamentary-committee/): The Establishment of the Committee for Nationalities of the Slovak National Council in 1968 One of the achievements of the... - [Nemzetiségi képviseleti szerv, vagy egyszerű parlamenti bizottság? - A Szlovák Nemzeti Tanács Nemzetiségi Bizottságának létrehozása 1968-ban](https://dev.forumszemle.eu/2023/09/08/nemzetisegi-kepviseleti-szerv-vagy-egyszeru-parlamenti-bizottsag-a-szlovak-nemzeti-tanacs-nemzetisegi-bizottsaganak-letrehozasa-1968-ban/): A prágai tavasz egyik – igaz, meglehetősen felemás – vívmányát a cseh és a szlovák képviseleti és végrehajtó szervek melletti... - [Telltale Data Ahead of the 2023 Parliamentary Election](https://dev.forumszemle.eu/2023/09/08/telltale-data-ahead-of-the-2023-parliamentary-election/): The study is based on the results of the author’s survey conducted in February 2023. The sample of 1,051 respondents... - [Beszédes adatok a 2023-as parlamenti választás előtt](https://dev.forumszemle.eu/2023/09/08/beszedes-adatok-a-2023-as-parlamenti-valasztas-elott/): Jelen írás a Fórum Intézet Szociológiai és Demográfiai Kutatások Részlegén 2023. februárban végzett felmérés eredményeiből indul ki. Elöljáróban néhány alapvető... - [Somewhat Forgotten Irredentism – Moravian-Slovak Irredentism in Making a Choice Between Czechia and Slovakia in the Crisis Years 1938 and 1939](https://dev.forumszemle.eu/2023/09/08/somewhat-forgotten-irredentism-moravian-slovak-irredentism-in-making-a-choice-between-czechia-and-slovakia-in-the-crisis-years-1938-and-1939/): As a consequence of the First World War, the era of multinational monarchies came to an end and the period... - [Egy kissé feledésbe merült irredentizmus Csehország, vagy Szlovákia? Morvaszlovák ingadozás a válságos 1938–1939-es években](https://dev.forumszemle.eu/2023/09/08/egy-kisse-feledesbe-merult-irredentizmus-csehorszag-vagy-szlovakia-morvaszlovak-ingadozas-a-valsagos-1938-1939-es-evekben/): A rövid 20. század elején kitört a nagy háború, mely később az első világháború néven írta be magát a történelembe.... - [Minority Self-Government and Cultural Autonomy in Serbia. From Good Idea to Burdening Practice](https://dev.forumszemle.eu/2023/09/08/minority-self-government-and-cultural-autonomy-in-serbia-from-good-idea-to-burdening-practice/): In the modern age, the Republic of Serbia is developing a policy of multiculturalism in which minority self-government and cultural... - [Kisebbségi önkormányzatiság és kulturális autonómia Szerbiában A jó ötlettől a megterhelő gyakorlatig](https://dev.forumszemle.eu/2023/09/08/kisebbsegi-onkormanyzatisag-es-kulturalis-autonomia-szerbiaban-a-jo-otlettol-a-megterhelo-gyakorlatig/): A Szerb Köztársaság alkotmánya példaértékűnek emlegetett módon szabályozza a nemzeti kisebbségek védelmének jogait és mértékét. A nemzeti kisebbségek számára garantáltak... - [A Misdrawn Language Policy](https://dev.forumszemle.eu/2023/09/08/a-misdrawn-language-policy/): Ideological Motifs of Ukrainian State Language Policy in Legal Texts and Caricatures After the events of 2014, the Ukrainian political... - [Elrajzolt nyelvpolitika](https://dev.forumszemle.eu/2023/09/08/elrajzolt-nyelvpolitika/): Az ukrán állami nyelvpolitika ideológiai motívumainak megjelenése jogi szövegekben és karikatúrákon. Bevezetés 2022. február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát. A háború... - [The Value System of Unevenness](https://dev.forumszemle.eu/2023/09/08/the-value-system-of-unevenness/): Unevenness becomes a moral category. It is something to be protected and preserved. The moral essence of unevenness is the... - [A felemásság értékrendje](https://dev.forumszemle.eu/2023/09/08/a-felemassag-ertekrendje/): Ahhoz, hogy a felemásság morális kategóriává válhasson, olyanná, amit védeni, óvni kell, persze érvek kellenek. A felemásság erkölcsi lényege az... - [Impresszum 2023/3](https://dev.forumszemle.eu/2023/09/08/impresszum-2023-3/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XXVI. évfolyam Főszerkesztő: Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke: Öllös László Tanulmányok Öllös László:... - [Szerzői kollektíva: Nemzeti kisebbségek – Ismerkedjünk meg](https://dev.forumszemle.eu/2023/06/08/szerzoi-kollektiva-nemzeti-kisebbsegek-ismerkedjunk-meg/): Bratislava, Štátny pedagogický ústav, 2020, 132 p. https://www. statpedu. sk/files/sk/vyskum/publikacna-cinnost/ucebne-texty/publikacia-narodnostne-mensiny-zoznamme-sa_preklad_do_madarskeho_jazyka. pdf Hasznosnak tűnő kiadványt jegyez az Állami Pedagógiai Intézet, egy... - [Pethő László (szerk.): Jászsági Évkönyv 2022](https://dev.forumszemle.eu/2023/06/08/petho-laszlo-szerk-jaszsagi-evkonyv-2022/): Jászberény, Jászsági Évkönyv Alapítvány, 2022, 244 p. Három évtized történelmi távlatokban nem hosszú idő, egy ember vagy egy periodika életében... - [Kedves Gyula–Pelyach István (szerk.): Az 1848–1849. évi országgyűlés mártírjai](https://dev.forumszemle.eu/2023/06/08/kedves-gyula-pelyach-istvan-szerk-az-1848-1849-evi-orszaggyules-martirjai/): Csány László. Budapest, Országház Könyvkiadó, 2021, 298 p. /Konferenciák az Országgyűlési Múzeumban, 6. / Az Országgyűlési Múzeum hagyományteremtő szándékkal útnak... - [Nógrády Árpád: Sáros vármegye](https://dev.forumszemle.eu/2023/06/08/nogrady-arpad-saros-varmegye/): Budapest, Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2022, 760 p. + Térképmellékletek: I/a–XI. térkép. /Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza – Új sorozat/... - [Kurhajcová, Alica: Nyilvános ünnepségek és történelmi emlékezet Magyarországon (1867–1914). Besztercebánya, Zólyom, Losonc és Rimaszombat példáján](https://dev.forumszemle.eu/2023/06/08/kurhajcova-alica-nyilvanos-unnepsegek-es-tortenelmi-emlekezet-magyarorszagon-1867-1914-besztercebanya-zolyom-losonc-es-rimaszombat-peldajan/): Békéscsaba, Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete, 2018, 351 p. /Kor/Ridor Könyvek, 12. / A nemzeti, regionális vagy éppenséggel a lokális emlékezet építését,... - [Hizsnyai Tóth Ildikó: Nekem mondod? Jaffás és Kofolás beszélgetései a magyar nyelvről](https://dev.forumszemle.eu/2023/06/08/hizsnyai-toth-ildiko-nekem-mondod-jaffas-es-kofolas-beszelgetesei-a-magyar-nyelvrol/): Dunaszerdahely, Nap Kiadó, 2022, 304 p. A Nekem mondod? Jaffás és Kofolás beszélgetései a magyar nyelvről című antológiában Hizsnyai Tóth... - [Beregszászi Anikó–Dudics Lakatos Katalin: Huszonkettő. A kárpátaljai magyar anyanyelvi nevelés 22 évének története](https://dev.forumszemle.eu/2023/06/08/beregszaszi-aniko-dudics-lakatos-katalin-huszonketto-a-karpataljai-magyar-anyanyelvi-neveles-22-evenek-tortenete/): Törökbálint, Termini Egyesület, 2023, 172 p. A 2023-as év talán egyik első kárpátaljai magyar kiadványaként vehette az olvasóközönség a kezébe... - [Kisebbségkutatási folyóiratok Szlovákiában és Magyarországon](https://dev.forumszemle.eu/2023/06/08/kisebbsegkutatasi-folyoiratok-szlovakiaban-es-magyarorszagon/): Aligha vitatható, hogy a rendszerváltás óta eltelt évtizedekben az ethnic studies közép-európai műfajában – a kisebbségkutatásban – komoly intézményesülési folyamat... - [Réges-régen, még azelőtt… - Széljegyzetek a magyar Grimm-filológia újabb mérföldkövéhez](https://dev.forumszemle.eu/2023/06/08/reges-regen-meg-azelott-szeljegyzetek-a-magyar-grimm-filologia-ujabb-merfoldkovehez/): A magyar (és szlovák) posta csodát művelt. Egy, Budapesten pénteken útjára bocsátott könyvküldemény kedden reggel már keszegfalvi levélszekrényünkben landolt. (Hasonló... - [Az orosz veszedelem – irodalmunk tükrében](https://dev.forumszemle.eu/2023/06/08/az-orosz-veszedelem-irodalmunk-tukreben/): Jókai A jövő század regényében, 1872-ben, egy elkövetkező orosz háború lehetőségeit festi s a mi ebben a műben akkor is... - [Posthumous Publications of Andor Sas](https://dev.forumszemle.eu/2023/06/08/posthumous-publications-of-andor-sas/): This paper deals with three important book and journal publications of Andor Sas, the well-known Hungarian author from Slovakia after... - [Sas Andor posztumusz publikációi](https://dev.forumszemle.eu/2023/06/08/sas-andor-posztumusz-publikacioi/): Bevezető helyett a Sas Andor-művek utóéletében bekövetkezett legutóbbi örvendetes kutatásokat szeretném említeni. A jelenkori jó helyzet e téren elsősorban a... - [Andor Sas and the Hungarian Literature in (Czecho)Slovakia](https://dev.forumszemle.eu/2023/06/08/andor-sas-and-the-hungarian-literature-in-czechoslovakia/): The subject of this article is the emergence of the problematization and evaluation of Hungarian literature in (Czecho)Slovakia in the... - [Sas Andor és a (cseh)szlovákiai magyar irodalom](https://dev.forumszemle.eu/2023/06/08/sas-andor-es-a-csehszlovakiai-magyar-irodalom/): „Sok ember olyan, mint a kaméleon: tetszéseként válthat színt. Sok olyan, mint a vitorla: magában mozdulatlan áll; de minden támadó... - [Stages in Andor Sas’s Teaching Career](https://dev.forumszemle.eu/2023/06/08/stages-in-andor-sass-teaching-career/): In this paper, I have primarily tried to give an overview of Andor Sas’s pedagogical activities, but I could not... - [Sas Andor oktatói tevékenységének állomásai](https://dev.forumszemle.eu/2023/06/08/sas-andor-oktatoi-tevekenysegenek-allomasai/): Bevezetés Sas Andor történészt, irodalomtörténészt, főiskolai és egyetemi oktatót a szlovákiai magyar tudományos-szellemi élet kiemelkedő alakjaként tartjuk számon. Kortársai a... - [Letter of Dr. Géza Grosschmid to the City Housing Office of Košice, 1919](https://dev.forumszemle.eu/2023/06/08/letter-of-dr-geza-grosschmid-to-the-city-housing-office-of-kosice-1919/): On 23 June 1919, Dr. Géza Grosschmid, a lawyer and legal advisor in Kassa (Košice), wrote a letter to the... - [Dr. Grosschmid Géza 1919-es levele a kassai Városi Lakáshivatalhoz](https://dev.forumszemle.eu/2023/06/08/dr-grosschmid-geza-1919-es-levele-a-kassai-varosi-lakashivatalhoz/): Grosschmid Géza nemcsak Márai Sándor író és Radványi Géza filmrendező édesapja, hanem a két világháború közötti csehszlovákiai magyar politika egyik... - [Stigmatizáló különbségtétel](https://dev.forumszemle.eu/2023/06/08/stigmatizalo-kulonbsegtetel/): 1. Értelmezések és megközelítések a roma–nem roma együttélési helyzetekről az antropológiai kutatásokban A magyarországi cigányokra vonatkozó kutatások igen kiterjedtek, közös... - [Political Participation in the Drafted Law on National Minorities](https://dev.forumszemle.eu/2023/06/08/political-participation-in-the-drafted-law-on-national-minorities/): The Office of the Slovak Plenipotentiary for National Minorities is currently preparing a law on the status of national minorities.... - [Politikai participáció a nemzeti kisebbségekről szóló készülő törvényben](https://dev.forumszemle.eu/2023/06/08/politikai-participacio-a-nemzeti-kisebbsegekrol-szolo-keszulo-torvenyben/): A Szlovák Köztársaság kisebbségi kormánybiztosi hivatala jelenleg a kisebbségek jogállását taglaló törvényjavaslatot készíti elő. A javaslat kidolgozásában a munkacsoport a... - [Arrow Cross Movement in Ung County Between 1938 and 1944](https://dev.forumszemle.eu/2023/06/08/arrow-cross-movement-in-ung-county-between-1938-and-1944/): There are many aspects of the history of Transcarpathia between 1938 and 1944 that are still under-researched, including the history... - [Nyilasmozgalom Ung vármegyében 1938 és 1944 között](https://dev.forumszemle.eu/2023/06/08/nyilasmozgalom-ung-varmegyeben-1938-es-1944-kozott/): Bevezetés Az elmúlt évek során számos kutatás jelent meg, amely az 1938 után visszatért területek egy ismeretlen fejezetét tárta fel.... - [Law of Ukraine on National Minorities (Communities) – Content Analysis](https://dev.forumszemle.eu/2023/06/08/law-of-ukraine-on-national-minorities-communities-content-analysis/): On December 13, 2022, the Verkhovna Rada of Ukraine adopted the law “On National Minorities (Communities) of Ukraine”. The law establishes... - [A nemzeti kisebbségekről (közösségekről) szóló ukrajnai törvény: tartalmi elemzés](https://dev.forumszemle.eu/2023/06/08/a-nemzeti-kisebbsegekrol-kozossegekrol-szolo-ukrajnai-torveny-tartalmi-elemzes/): Az 1980-as évek végétől az etnikai kisebbségekre vonatkozó jogalkotás új szakaszba lépett. Nemzetközi szinten továbbra sem lettek definiálva az alapvető... - [Impresszum 2023/2](https://dev.forumszemle.eu/2023/06/08/impresszum-2023-2/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XXVI. évfolyam Főszerkesztő: Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke: Öllös László Tanulmányok Fedinec Csilla:... - [Istók Béla–Simon Szabolcs (szerk.): Online oktatás – kontaktoktatás. Edukációs folyamatok és a Covid19](https://dev.forumszemle.eu/2023/03/10/istok-bela-simon-szabolcs-szerk-online-oktatas-kontaktoktatas-edukacios-folyamatok-es-a-covid19/): Komárom, Selye János Egyetem Tanárképző Kar, 2021, 260 p. Az Online oktatás – kontaktoktatás. Edukációs folyamatok és a Covid19 című... - [Fabó Edit (szerk.): Hazafiak voltak. Az ember, a hit és a történelem méltósága az 1867. évi kiegyezés utáni nemzeti ünnepeken](https://dev.forumszemle.eu/2023/03/10/fabo-edit-szerk-hazafiak-voltak-az-ember-a-hit-es-a-tortenelem-meltosaga-az-1867-evi-kiegyezes-utani-nemzeti-unnepeken/): Budapest, Magyarságkutató Intézet, 2020, 234 p. /A Magyarságkutató Intézet Kiadványai, 14. / Habár a dualizmus kora az egyik olyan időszak... - [Csörsz Rumen István–Mészáros Gábor (szerk.): A kis világbeli nagy világ](https://dev.forumszemle.eu/2023/03/10/csorsz-rumen-istvan-meszaros-gabor-szerk-a-kis-vilagbeli-nagy-vilag/): Tanulmányok Pálóczi Horváth Ádámról. Budapest, Reciti, 2020, 655 p. /Reciti Konferenciakötetek, 10. / Pálóczi Horváth Ádám viszonylag kevéssé ismert alakja... - [Roncz Melinda–Tegdes Egyházi Dóra: Közös úton](https://dev.forumszemle.eu/2023/03/10/roncz-melinda-tegdes-egyhazi-dora-kozos-uton/): Komárom, Szakképző és Felnőttképzési Intézet, 2021, 132 p. A Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületének első 22 évéről szól az a mutatós... - [Magyar Zoltán: Erdélyi magyar hiedelemmonda-katalógus 1–4.](https://dev.forumszemle.eu/2023/03/10/magyar-zoltan-erdelyi-magyar-hiedelemmonda-katalogus-1-4/): Budapest, Kairosz Kiadó 2021, 629 + 493 + 394 + 380 p. Az ember Magyar Zoltán monumentális opusairól a recenziókat... - [Schutzbach Csaba: Friedrich István. (100 éve történt az őszirózsás forradalom)](https://dev.forumszemle.eu/2023/03/10/schutzbach-csaba-friedrich-istvan-100-eve-tortent-az-oszirozsas-forradalom/): Veszprém, Magyar Vidék Országos 56-os Szervezet Országos Központja, 2018, 268 p. Az utóbbi évek pezsgő történeti vitáinak eredménye, hogy egyre... - [Bukor Ádám kórlegyőző útja a cali vb-aranyakig](https://dev.forumszemle.eu/2023/03/10/bukor-adam-korlegyozo-utja-a-cali-vb-aranyakig/): Hallgatni is nehéz róla, nem pedig átélni azokat az órákat, heteket, hónapokat, melyekről Bukor Ádám a maga fiatalos lendületével, lelkesedésével... - [Töprengés töprengésekről… - Néprajzi naplójegyzetek naplójegyzet-néprajzként](https://dev.forumszemle.eu/2023/03/10/toprenges-toprengesekrol-neprajzi-naplojegyzetek-naplojegyzet-neprajzkent/): Éppen ez írás kezdeteinél kaptam vissza szíves örömmel teli jelzést Keszeg Vilmostól, aki review-essay-met (nevezzük nevén: átmeneti műfajú közelítés több... - [Párbeszéd a hazá(k)ról és a „hazáról”](https://dev.forumszemle.eu/2023/03/10/parbeszed-a-hazakrol-es-a-hazarol/): ... tudásnál nékem édesebb a kétely. (Dante) Merthogy nyilvánvalóan többféle hazája is lehet az embernek, s ami az egyiknek tényleg... - [The Beginnings of Tourism in Gömör - In Honor of the 150th Anniversary the Hungarian Carpathian Association](https://dev.forumszemle.eu/2023/03/10/the-beginnings-of-tourism-in-gomor-in-honor-of-the-150th-anniversary-the-hungarian-carpathian-association/): It is widely known that the nobles and citizens of Gömör—depending on their pecuniary standing—were attracted to globetrotting, had a... - [A turizmus kezdetei Gömörben - A Magyarországi Kárpátegyesület megalakulásának 150. évfordulója tiszteletére](https://dev.forumszemle.eu/2023/03/10/a-turizmus-kezdetei-gomorben-a-magyarorszagi-karpategyesulet-megalakulasanak-150-evforduloja-tiszteletere/): Köztudott, hogy a gömöri nemesek és polgárok – pénztárcától függően – vonzódtak a nagyvilági utazásokhoz, előszeretettel barangoltak be egzotikus tájakat,... - [Investments of the Hungarian State Construction Office in the Parts of Zemplén County That Returned After the First Vienna Award](https://dev.forumszemle.eu/2023/03/10/investments-of-the-hungarian-state-construction-office-in-the-parts-of-zemplen-county-that-returned-after-the-first-vienna-award/): The State Construction Office, established during the dualism period, was responsible for the construction and maintenance of state, county, and... - [A Magyar Államépítészeti Hivatal beruházásai az első bécsi döntés nyomán visszatérő zempléni részeken](https://dev.forumszemle.eu/2023/03/10/a-magyar-allamepiteszeti-hivatal-beruhazasai-az-elso-becsi-dontes-nyoman-visszatero-zempleni-reszeken/): Bevezetés Kezdjük a fogalmak tisztázásával. Mi is volt az Államépítészeti Hivatal? Egy a vármegyékben működő mérnöki hivatal, feladata az állami,... - [Megelőző közegészségügy – a zöldkeresztesek tevékenysége Kárpátalján](https://dev.forumszemle.eu/2023/03/10/megelozo-kozegeszsegugy-a-zoldkeresztesek-tevekenysege-karpataljan/): Az 1930-as évektől Magyarországon a gyógyintézmények kiépítése mellett egyre több figyelmet fordítottak a megelőző egészségügyre. Míg a gyógyító közegészségügy a... - [Irredentism, Being a Minority, and Revision From Different Perspectives A Picture of Southern Slovakia in Magyar Élet](https://dev.forumszemle.eu/2023/03/10/irredentism-being-a-minority-and-revision-from-different-perspectives-a-picture-of-southern-slovakia-in-magyar-elet/): The Hungarian nationhood policies review, Magyar Élet, published between 1936 and 1944, was linked through its owners to racialist groups... - [Irredentizmus, kisebbségi lét, revízió eltérő nézőpontokból](https://dev.forumszemle.eu/2023/03/10/irredentizmus-kisebbsegi-let-revizio-eltero-nezopontokbol/): Az 1936 és 1944 között havi rendszerességgel megjelenő Magyar Élet nemzetpolitikai szemle érdeklődési köre a korszak közéletének majd minden relevánsnak... - [A modern líra irodalomtörténeti problémái. Határmunkálatok és periodizáció](https://dev.forumszemle.eu/2023/03/10/a-modern-lira-irodalomtorteneti-problemai-hatarmunkalatok-es-periodizacio/): Elöljáróban A modernség belső korszakolása máig ható irodalomtörténeti problémákat generál, mert annak minden fázisát irányzati és szemléleti sokféleség jellemzi. Mivel... - [The Problems of the Literary History of Modern Lyric. Boundary Works and Periodization](https://dev.forumszemle.eu/2023/03/10/the-problems-of-the-literary-history-of-modern-lyric-boundary-works-and-periodization/): This paper offers a literary-historical approach to modern lyricism, starting from the problems that arise on the basis of periodization.... - [Language Ideologies and Schoolscapes in Hungarian Medium Schools beyond Hungary](https://dev.forumszemle.eu/2023/03/09/language-ideologies-and-schoolscapes-in-hungarian-medium-schools-beyond-hungary/): The ‘schoolscape’ can be analyzed as a display or materialization of the ‘hidden curriculum’ regarding the construction of linguistic and... - [Nyelvideológiák és iskolai tájképek a határon túli magyar tannyelvű iskolákban](https://dev.forumszemle.eu/2023/03/09/nyelvideologiak-es-iskolai-tajkepek-a-hataron-tuli-magyar-tannyelvu-iskolakban/): Bevezetés Ebben a tanulmányban a nyelvpolitikát elemzem az iskolai nyelvi tájkép keretein belül. Kutatásom célja az iskolai tájképet mint a... - [Language nonformalism and formal style](https://dev.forumszemle.eu/2023/03/09/language-nonformalism-and-formal-style/): This paper deals with one of the language ideologies that are used to stigmatize formal style – language nonformalism, based... - [A nyelvi aformalizmus és a formális stílus](https://dev.forumszemle.eu/2023/03/09/a-nyelvi-aformalizmus-es-a-formalis-stilus/): Bevezetés Dolgozatomban a magyar nyelvművelés nyelvhelyességi döntéseit meghatározó egyik jellegzetes nyelvhelyességi ideológiát, a nyelvi aformalizmust vizsgálom a Nyelvművelő kézikönyvből (NyKk.... - [Impresszum 2023/1](https://dev.forumszemle.eu/2023/03/09/impresszum-2023-1/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XXV. évfolyam Főszerkesztő: Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke: Öllös László Tanulmányok Lanstyák István:... - [Liszka, József (ed.): Monumentumok. Szakrális (és „szakrális”) [Monuments. Sacred (and “sacred”) small relics in the Carpathian Basin] Reviewed by Zoltán Magyar](https://dev.forumszemle.eu/2022/12/15/liszka-jozsef-ed-monumentumok-szakralis-es-szakralis-monuments-sacred-and-sacred-small-relics-in-the-carpathian-basin-reviewed-by-zoltan-magy/): Liszka, József: Monumentumok. Szakrális (és „szakrális”) kisemlékek a Kárpát-medencében . Komárom– Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet– Etnológiai Központ, 2021, 702 p.... - [Liszka, József (ed.): Monumentumok. Szakrális (és „szakrális”) kisemlékek a Kárpát-medencében [Monuments. Sacred (and “sacred”) small relics in the Carpathian Basin] Reviewed by Zoltán Magyar](https://dev.forumszemle.eu/2022/12/15/liszka-jozsef-ed-monumentumok-szakralis-es-szakralis-monuments-sacred-and-sacred-small-relics-in-the-carpathian-basin-reviewed-by-zoltan-magy/): Liszka, József: Monumentumok. Szakrális (és „szakrális”) kisemlékek a Kárpát-medencében . Komárom– Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet– Etnológiai Központ, 2021, 702 p.... - [Holec, Roman: Trianon - triumf a katastrofa [Trianon - Triumph and Tragedy] Reviewed by Attila Simon](https://dev.forumszemle.eu/2022/12/15/holec-roman-trianon-triumf-a-katastrofa-trianon-triumph-and-tragedy-reviewed-by-attila-simon/): Holec, Roman. 2020. Trianon – triumf a katastrofa . Bra tislava, Marenčin PT, 256 p. Roman Holec has been one... - [Holec, Roman: Trianon - triumf a katastrofa [Trianon - Triumph and Tragedy] Reviewed by Attila Simon](https://dev.forumszemle.eu/2022/12/15/holec-roman-trianon-triumf-a-katastrofa-trianon-triumph-and-tragedy-reviewed-by-attila-simon/): Holec, Roman. 2020. Trianon – triumf a katastrofa . Bra tislava, Marenčin PT, 256 p. Roman Holec has been one... - [Simon, Attila: Az átmenet bizonytalansága. Az 1918/1919-es i mpériumváltás Pozsonytól Kassáig [The Uncertainty of Transition:  he “Change of Sovereignties” in 1918 and 1919, from Pozsony [Bratislava] to Kassa [Košice]] Reviewed by Gergely Bödők](https://dev.forumszemle.eu/2022/12/15/simon-attila-az-atmenet-bizonytalansaga-az-1918-1919-es-i-mperiumvaltas-pozsonytol-kassaig-the-uncertainty-of-transition-he-change-of-sovereignties-in-1918-and-1919-from/): Simon Attila: Az átmenet bizonytalansága. Az 1918/1919-es impériumváltás Pozsonytól Kassáig . Somorja–Budapest, Fórum Kisebbségkutató Intézet–Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2021, 248 p. Attila... - [Simon, Attila: Az átmenet bizonytalansága. Az 1918/1919-es impériumváltás Pozsonytól Kassáig [The Uncertainty of Transition:  The “Change of Sovereignties” in 1918 and 1919, from Pozsony [Bratislava] to Kassa [Košice]] Reviewed by Gergely Bödők](https://dev.forumszemle.eu/2022/12/15/simon-attila-az-atmenet-bizonytalansaga-az-1918-1919-es-i-mperiumvaltas-pozsonytol-kassaig-the-uncertainty-of-transition-he-change-of-sovereignties-in-1918-and-1919-from/): Simon Attila: Az átmenet bizonytalansága. Az 1918/1919-es impériumváltás Pozsonytól Kassáig . Somorja–Budapest, Fórum Kisebbségkutató Intézet–Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2021, 248 p. Attila... - [Kollai, István: Szlovákia királyt választ [Slovakia Elects a Monarch] Reviewed by László Öllös](https://dev.forumszemle.eu/2022/12/15/kollai-istvan-szlovakia-kiralyt-valaszt-slovakia-elects-a-monarch-reviewed-by-laszlo-ollos-2/): Kollai, István: Szlovákia királyt választ . Budapest, Akadémiai Kiadó, 2021, 260 p. A central point of Kollai’s book is found... - [Kollai, István: Szlovákia királyt választ [Slovakia Elects a Monarch] Reviewed by László Öllös](https://dev.forumszemle.eu/2022/12/15/kollai-istvan-szlovakia-kiralyt-valaszt-slovakia-elects-a-monarch-reviewed-by-laszlo-ollos/): Kollai, István: Szlovákia királyt választ . Budapest, Akadémiai Kiadó, 2021, 260 p. A central point of Kollai’s book is found... - [Kontra, Miklós – Borbély, Anna (eds.): Tanulmányok a budapesti beszédről  a Budapesti Szociolingvisztikai Interjú alapján [Papers on Budapest Speech based on “The Budapest Sociolinguistic Interview”] Reviewed by Veronika Jakab Dančo](https://dev.forumszemle.eu/2022/12/15/kontra-miklos-borbely-anna-eds-tanulmanyok-a-budapesti-beszedrol-a-budapesti-szociolingvisztikai-interju-alapjan-papers-on-budapest-speech-based-on-the-budapest-so/): Kontra, Miklós – Borbély, Anna (eds. ): Tanul mányok a budapesti beszédről a Budapesti Szociolingvisztikai Interjú alapján . Budapest, Gon... - [Kontra, Miklós – Borbély, Anna (eds.): Tanulmányok a budapesti beszédről  a Budapesti Szociolingvisztikai Interjú alapján [Papers on Budapest Speech based on “The Budapest Sociolinguistic Interview”] Reviewed by Veronika Jakab Dančo](https://dev.forumszemle.eu/2022/12/15/kontra-miklos-borbely-anna-eds-tanulmanyok-a-budapesti-beszedrol-a-budapesti-szociolingvisztikai-interju-alapjan-papers-on-budapest-speech-based-on-the-budapest-so/): Kontra, Miklós – Borbély, Anna (eds. ): Tanul mányok a budapesti beszédről a Budapesti Szociolingvisztikai Interjú alapján . Budapest, Gon... - [New Wine in old bottle? Classical notions of political philosophy in a changed political reality](https://dev.forumszemle.eu/2022/12/15/new-wine-in-old-bottle-classical-notions-of-political-philosophy-in-a-changed-political-reality/): Introduction  Undeniably, we are witnesses and sufferers of a paradigm-shift; this process has been on-going for decades of course, but... - [New Wine in old bottle? Classical notions of political philosophy in a changed political reality](https://dev.forumszemle.eu/2022/12/15/new-wine-in-old-bottle-classical-notions-of-political-philosophy-in-a-changed-political-reality/): Introduction  Undeniably, we are witnesses and sufferers of a paradigm-shift; this process has been on-going for decades of course, but... - [Citizens or non-citizens - discrimination against the Russian minority in the Baltics](https://dev.forumszemle.eu/2022/12/15/citizens-or-non-citizens-discrimination-against-the-russian-minority-in-the-baltics/): Introduction In his 5,000-word essay titled „On the Historical Unity of Russians and Ukrainians,” Vladimir Putin described the collapse of... - [Citizens or non-citizens - discrimination against the Russian minority in the Baltics](https://dev.forumszemle.eu/2022/12/15/citizens-or-non-citizens-discrimination-against-the-russian-minority-in-the-baltics/): Introduction In his 5,000-word essay titled „On the Historical Unity of Russians and Ukrainians,” Vladimir Putin described the collapse of... - [Robert College During the Years of Conflict 1908-1918](https://dev.forumszemle.eu/2022/12/15/robert-college-during-the-years-of-conflict-1908-1918/): Introduction “At the center of the world, all the lends around thee, orient and occident, with their best, have crowned... - [Robert College During the Years of Conflict 1908-1918](https://dev.forumszemle.eu/2022/12/15/robert-college-during-the-years-of-conflict-1908-1918/): Introduction “At the center of the world, all the lends around thee, orient and occident, with their best, have crowned... - [The Usage of the Common Sense in the Public Philosophy of European Modernity](https://dev.forumszemle.eu/2022/12/15/the-usage-of-the-common-sense-in-the-public-philosophy-of-european-modernity/): Introduction When the structure of the scholarly public sphere with the social embeddedness of philosophy and the philosophers experiences a... - [The Usage of the Common Sense in the Public Philosophy of European Modernity](https://dev.forumszemle.eu/2022/12/15/the-usage-of-the-common-sense-in-the-public-philosophy-of-european-modernity/): Introduction When the structure of the scholarly public sphere with the social embeddedness of philosophy and the philosophers experiences a... - [Quo vadis? The number Hungarians in Slovakia based on the nationality and mother tongue data of the 2021 census](https://dev.forumszemle.eu/2022/12/15/quo-vadis-the-number-hungarians-in-slovakia-based-on-the-nationality-and-mother-tongue-data-of-the-2021-census/): Introduction In January 2021, the Slovak Statistical Office presented the first results of the previous year’s census, more precisely the... - [Quo vadis? The number Hungarians in Slovakia based on the nationality and mother tongue data of the 2021 census](https://dev.forumszemle.eu/2022/12/15/quo-vadis-the-number-hungarians-in-slovakia-based-on-the-nationality-and-mother-tongue-data-of-the-2021-census/): Introduction In January 2021, the Slovak Statistical Office presented the first results of the previous year’s census, more precisely the... - [The competition of languages in the linguistic landscape of Transcarpathia in the Czechoslovak Republic (1919–1939): a partial analysis](https://dev.forumszemle.eu/2022/12/15/the-competition-of-languages-in-the-linguistic-landscape-of-transcarpathia-in-the-czechoslovak-republic-1919-1939-a-partial-analysis/): 1. Introduction While linguistic landscape (LL) has become the focus of a growing number of researches, its definitions and approaches... - [The competition of languages in the linguistic landscape of Transcarpathia in the Czechoslovak Republic (1919–1939): a partial analysis](https://dev.forumszemle.eu/2022/12/15/the-competition-of-languages-in-the-linguistic-landscape-of-transcarpathia-in-the-czechoslovak-republic-1919-1939-a-partial-analysis/): 1. Introduction While linguistic landscape (LL) has become the focus of a growing number of researches, its definitions and approaches... - [“Unless all indications to now are lying, Czechoslovak domestic policy is on the path towards a gradual transformation of the nation state into a state of nations.” - German Activism in the 1920s in the Reports of the Austrian Minister to Prague Ferdinand Marek](https://dev.forumszemle.eu/2022/12/15/unless-all-indications-to-now-are-lying-czechoslovak-domestic-policy-is-on-the-path-towards-a-gradual-transformation-of-the-nation-state-into-a-state-of-nations-german-activism/): Introduction With the end of the First World War in the autumn of 1918, the old European order collapsed. The... - [“Unless all indications to now are lying, Czechoslovak domestic policy is on the path towards a gradual transformation of the nation state into a state of nations.” - German Activism in the 1920s in the Reports of the Austrian Minister to Prague Ferdinand Marek](https://dev.forumszemle.eu/2022/12/15/unless-all-indications-to-now-are-lying-czechoslovak-domestic-policy-is-on-the-path-towards-a-gradual-transformation-of-the-nation-state-into-a-state-of-nations-german-activism/): Introduction With the end of the First World War in the autumn of 1918, the old European order collapsed. The... - [Imprint 2022/5](https://dev.forumszemle.eu/2022/12/15/imprint-2022-5/): FÓRUM TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZEMLE FORUM SOCIAL SCIENCES REVIEW ANNUAL SCIENTIFIC JOURNAL IN ENGLISH LANGUAGE Volume XXIV(2022) Head of the Editorial Board:... - [Imprint 2022/5](https://dev.forumszemle.eu/2022/12/15/imprint-2022-5/): FÓRUM TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZEMLE FORUM SOCIAL SCIENCES REVIEW ANNUAL SCIENTIFIC JOURNAL IN ENGLISH LANGUAGE Volume XXIV(2022) Head of the Editorial Board:... - [Tóth László: Hagyomány és identitás. Tanulmányok és esszék a (cseh)szlovákiai magyar irodalomhoz 2006–2021](https://dev.forumszemle.eu/2022/11/22/toth-laszlo-hagyomany-es-identitas-tanulmanyok-es-esszek-a-csehszlovakiai-magyar-irodalomhoz-2006-2021/): Budapest, Magyar Napló – Fokusz Egyesület, 2022, 584 p. /Rádiusz Könyvek, 16. / Eleve reménytelennek tűnik röviden ismertetni Tóth László... - [Szabó Ádám (szerk.): „Anyai nyelvünk pallérozása” Teleki József, az ismeretlen nyelvújító.](https://dev.forumszemle.eu/2022/11/22/szabo-adam-szerk-anyai-nyelvunk-pallerozasa-teleki-jozsef-az-ismeretlen-nyelvujito/): Budapest, MTA Könyvtár és Információs Központ, 2020, 462 p. /A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Közleményei, 42. (117. )/ Jóllehet Teleki... - [Dóbék Ágnes (szerk.): Könyvek magántulajdonban (1770–1820)](https://dev.forumszemle.eu/2022/11/22/dobek-agnes-szerk-konyvek-magantulajdonban-1770-1820/): Budapest, Reciti, 2020, 242 p. /Reciti konferenciakötetek, 6. / A könyv évszázadok óta fontos része az emberiség kultúrájának, s szerepe... - [Keresztes Veronika: A Pozsonyi Jogakadémia története (1777–1914)](https://dev.forumszemle.eu/2022/11/22/keresztes-veronika-a-pozsonyi-jogakademia-tortenete-1777-1914/): Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2022, 198 p. Két rövid megjegyzéssel indítanám ennek a könyvnek az ismertetését. Az első az általam... - [Az odafigyelő ember. A.Gergely András hetvenéves](https://dev.forumszemle.eu/2022/11/22/az-odafigyelo-ember-a-gergely-andras-hetveneves/): A. Gergely András annyi éves, ahány a komáromi Jókai, leánykori nevén Magyar Területi Színház. Azok egy csacsi szóviccel ünnepelnek: hetvenkedünk.... - [Ismertetés gradeci Stansith Horváth Gergely családjáról 1766-ból](https://dev.forumszemle.eu/2022/11/22/ismertetes-gradeci-stansith-horvath-gergely-csaladjarol-1766-bol/): Érdekes, nem mindennapi családot ismerhetünk meg a címben szereplő Gergely végrendeletéből, és a róluk fennmaradt, töredékes családtörténetekből. A testamentum leányági... - [Utánzás vagy újraalkotás? Miként kreatív a gyermek és a diák? Tamás Ildikó „Adj netet!” című könyve kapcsán](https://dev.forumszemle.eu/2022/11/22/utanzas-vagy-ujraalkotas-mikent-kreativ-a-gyermek-es-a-diak-tamas-ildiko-adj-netet-cimu-konyve-kapcsan/): Egymástól függetlenül mondja a művelődéstörténész, a költő, az író, hogy van valami közös a gyermekben és a költőben. És ez... - [Ahol a Gonosz kihajt, avagy mementó Dél-Szlovákiában](https://dev.forumszemle.eu/2022/11/22/ahol-a-gonosz-kihajt-avagy-memento-del-szlovakiaban/): Minap került kezembe egy régi adósság lenyomata, mely forrásgazdagító szerepével és (bizonnyal korszakos, de legalább ez idő szerint mindenképpen) hiánypótló... - [Békaperspektíva vagy madártávlat? Gondolattöredékek egy konferencia margójára](https://dev.forumszemle.eu/2022/11/22/bekaperspektiva-vagy-madartavlat-gondolattoredekek-egy-konferencia-margojara/): A komáromi Etnológiai Központ fennállása kerek (vagy kereknek mondott) évfordulóinak rendesen valamilyen nemzetközi konferencia megszervezésével is igyekezett, igyekszik szakmai nyomatékot... - [A nyíregyházi metodista gyülekezet története a kezdetektől a csehszlovák–magyar lakosságcseréig](https://dev.forumszemle.eu/2022/11/22/a-nyiregyhazi-metodista-gyulekezet-tortenete-a-kezdetektol-a-csehszlovak-magyar-lakossagcsereig/): A szabadegyházak történetének kutatása során Szigeti Jenő figyelt fel elsőként arra, hogy ezek a közösségek jelentős sikereket értek el a... - [The History of the Methodist Congregation of Nyíregyháza From the Beginning to the Czechoslovak–Hungarian Population Exchange](https://dev.forumszemle.eu/2022/11/22/the-history-of-the-methodist-congregation-of-nyiregyhaza-from-the-beginning-to-the-czechoslovak-hungarian-population-exchange/): At the end of the 19th century, a significant religious revival movement unfolded in the Nyíregyháza Evangelical Church, which led... - [Kinek hol a helye? Templomi székviták és más esetek mikrotörténeti tanulságai egy feledi református jegyzőkönyv alapján](https://dev.forumszemle.eu/2022/11/22/kinek-hol-a-helye-templomi-szekvitak-es-mas-esetek-mikrotorteneti-tanulsagai-egy-feledi-reformatus-jegyzokonyv-alapjan/): A felvidéki, azon belül is a gömöri települések református gyülekezeteinek birtokában levő évszázados iratok máig kiaknázatlan forrást jelentenek a történészek... - [Who Can Sit Where? Micro-Historical Lessons From Church Seating Disputes and Other Cases Based on a Record of the Hungarian Reformed Church in Feled](https://dev.forumszemle.eu/2022/11/22/who-can-sit-where-micro-historical-lessons-from-church-seating-disputes-and-other-cases-based-on-a-record-of-the-hungarian-reformed-church-in-feled/): The centuries-old documents in the possession of the Reformed Christian congregations in southern Slovakia, within them in the settlements of... - [Mi a nemzeti béke?](https://dev.forumszemle.eu/2022/11/22/mi-a-nemzeti-beke/): A magyar–szlovák megbékélés és együttműködés egyik akadálya az a feltételezés, hogy a felek az első adandó alkalommal elárulják egymást. Ma... - [What Is National Peace?](https://dev.forumszemle.eu/2022/11/22/what-is-national-peace/): This paper examines the place of national peace in the conceptions of peace. What are its specificities, i. e. how... - [Sajtó, televízió, rádió, internet. Részletek a szlovákiai magyarok 2021-es médiafogyasztásáról](https://dev.forumszemle.eu/2022/11/22/sajto-televizio-radio-internet-reszletek-a-szlovakiai-magyarok-2021-es-mediafogyasztasarol/): Mielőtt belekezdenék a címben említett részletek taglalásába, úgy gondolom, magyarázattal tartozom, miért gondoltam fontosnak felhívni arra a figyelmet, hogy itt... - [Press, TV, Radio, Internet. Details on Media Consumption of Hungarians in Slovakia in 2021](https://dev.forumszemle.eu/2022/11/22/press-tv-radio-internet-details-on-media-consumption-of-hungarians-in-slovakia-in-2021/): The paper presents some characteristics of media consumption of Hungarians in Slovakia, based on empirical data for 2021. Specifically, what... - [A népbíróságtól az állambiztonsági szolgálatokig. Adalékok Varga Imre református püspök életpályájának a megítéléséhez](https://dev.forumszemle.eu/2022/11/22/a-nepbirosagtol-az-allambiztonsagi-szolgalatokig-adalekok-varga-imre-reformatus-puspok-eletpalyajanak-a-megitelesehez/): A téma kijelölése A szlovákiai magyar elitbe tartozó személyek életpályájának a feltárása fontos, de máig kevés eredményt felmutató feladata a... - [From the People's Court to the State Security Services. Contributions to the Assessment of the Career of Imre Varga, Bishop of the Reformed Christian Church of Hungary](https://dev.forumszemle.eu/2022/11/22/from-the-peoples-court-to-the-state-security-services-contributions-to-the-assessment-of-the-career-of-imre-varga-bishop-of-the-reformed-christian-church-of-hungary/): The study aims to provide contributions to the exploration of life course of Imre Varga, former bishop of the Hungarian... - [Az 1968-as szovjet megszállás első napjainak emlékezete Rozsnyón. Egy civil halála és lövöldözés a Kras Szállodára](https://dev.forumszemle.eu/2022/11/22/az-1968-as-szovjet-megszallas-elso-napjainak-emlekezete-rozsnyon-egy-civil-halala-es-lovoldozes-a-kras-szallodara/): Csehszlovákia Varsói Szerződés tagállamai általi 1968-as megszállásának mára már gazdag szakirodalma van, jelen tanulmánynak azonban nem célja, hogy ezeket most... - [The First Days of the 1968 Soviet Occupation of Rožňava. Death of a Civilian and Shooting at the Kras Hotel](https://dev.forumszemle.eu/2022/11/22/the-first-days-of-the-1968-soviet-occupation-of-roznava-death-of-a-civilian-and-shooting-at-the-kras-hotel/): This paper presents different variants of two stories from Rožňava related to the Soviet occupation of Czechoslovakia in 1968, based... - […távoli kürthöz a bálványt…* Contributions to the Sign Systems of Small-sized Sacral Monuments. Symbols, Attributes, Ornaments, Decors *(Lyrics by Parti Nagy Lajos)](https://dev.forumszemle.eu/2022/11/22/tavoli-kurthoz-a-balvanyt-contributions-to-the-sign-systems-of-small-sized-sacral-monuments-symbols-attributes-ornaments-decors-lyrics-by-parti-nagy-lajos/): The study attempts to interpret the phenomenon of symbols, attributes, ornaments, and decors which play a dominant role in small-sized... - […távoli kürthöz a bálványt… A szakrális kisemlékek jelrendszereihez. Szimbólumok, attribútumok, ornamentumok, dekórumok](https://dev.forumszemle.eu/2022/11/22/tavoli-kurthoz-a-balvanyt-a-szakralis-kisemlekek-jelrendszereihez-szimbolumok-attributumok-ornamentumok-dekorumok/): Néhai atyai barátomtól, a müncheni Vajda Lászlótól kaptam egykor egy verseskötetet: Fél korsó hiány. A Pécsett, 1980-ban a megjelent antológia... - [Impresszum 2022/4](https://dev.forumszemle.eu/2022/11/22/impresszum-2022-4/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XXIV. évfolyam Főszerkesztő: Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke: Öllös László Tanulmányok Liszka József:...... - [Köteles Szabolcs: Összepréselve. A szlovákiai magyar pártok 1998-as egyesülése](https://dev.forumszemle.eu/2022/10/03/koteles-szabolcs-osszepreselve-a-szlovakiai-magyar-partok-1998-as-egyesulese/): Kassa, Palladis, 2021, 128 p. Izgalmas könyvet írt Köteles Szabolcs, bár egy politológiai szakmunkától nem azt várjuk el elsősorban, hogy... - [Sik Domonkos: A modernitás rétegei](https://dev.forumszemle.eu/2022/10/03/sik-domonkos-a-modernitas-retegei/): Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2015, 228 p. Nagyjából az újkor kezdetei óta a szabadság, az észszerűség és az igazságosság vált... - [Csernicskó István: Az ukrajnai többnyelvűség színe és fonákja](https://dev.forumszemle.eu/2022/10/03/csernicsko-istvan-az-ukrajnai-tobbnyelvuseg-szine-es-fonakja/): Budapest, Méry Ratio –Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány. 156 p. Ukrajna az elmúlt hónapokban a február 24-én kirobbant háború okán... - [Kedves Gyula – Pelyach István (szerk.): Az 1848–1849. évi országgyűlés mártírjai. Perényi Zsigmond báró](https://dev.forumszemle.eu/2022/10/03/kedves-gyula-pelyach-istvan-szerk-az-1848-1849-evi-orszaggyules-martirjai-perenyi-zsigmond-baro/): Budapest, Országház Könyvkiadó, 2020, 265 p. /Konferenciák az Országgyűlési Múzeumban, 5. / Immár több évre visszanyúló hagyománnyá vált, hogy az... - [Kovács Kálmán Árpád (szerk.): Nemzetiségek és törvényhozás Magyarországon](https://dev.forumszemle.eu/2022/10/03/kovacs-kalman-arpad-szerk-nemzetisegek-es-torvenyhozas-magyarorszagon/): Budapest, Országház Könyvkiadó, 2019. 328 p. /Tudományos konferenciák az Országházban/ A „nemzeti ébredés” időszakától kezdődően egészen máig meghatározó jelentőséggel bír... - [Molnár Andrea (szerk.): Teleki József. Tanulmányok az Akadémiai Könyvtár alapítójáról és a Magyar Tudományos Akadémia első elnökéről](https://dev.forumszemle.eu/2022/10/03/molnar-andrea-szerk-teleki-jozsef-tanulmanyok-az-akademiai-konyvtar-alapitojarol-es-a-magyar-tudomanyos-akademia-elso-elnokerol/): Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 2019, 228 p. /A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának közleményei. Új sorozat 40. (115. )/ Az... - [Bálizs Beáta: Veres róka, vörös bársony, piros rózsa. A piros/vörös a magyar nyelvben és kultúrában](https://dev.forumszemle.eu/2022/10/03/balizs-beata-veres-roka-voros-barsony-piros-rozsa-a-piros-voros-a-magyar-nyelvben-es-kulturaban/): Studia Ethnologica Hungarica XIX. Pécs–Budapest, Pécsi Tudományegyetem Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszék–L’Harmattan Kiadó, 2020, 480 p. Bálizs Beáta könyve a Studia Ethnologica... - [Marta Stojić Mitrović: Evropski granični režim i eksternalizacija kontrole granica EU. Srbija na Balkanskoj migracijskoj ruti](https://dev.forumszemle.eu/2022/10/03/marta-stojic-mitrovic-evropski-granicni-rezim-i-eksternalizacija-kontrole-granica-eu-srbija-na-balkanskoj-migracijskoj-ruti/): Beograd, Etnografski institut SANU, 2021, 146 p. A magyar nyelvű médiát követők számára egészen biztosan külön súllyal esik latba Szerbia... - [Jana Šturdíková: Châteaux po našom](https://dev.forumszemle.eu/2022/10/03/jana-sturdikova-chateaux-po-nasom/): Bratislava / Pozsony, magánkiadás, 2021, 352 p. Talán első látásra különös lehet, hogy egy tudományos folyóirat hasábjain egy magánkiadásban megjelentetett... - [Liszka József: Monumentumok. Szakrális (és „szakrális”) kisemlékek a Kárpát-medencében](https://dev.forumszemle.eu/2022/10/03/liszka-jozsef-monumentumok-szakralis-es-szakralis-kisemlekek-a-karpat-medenceben/): Komárom–Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ, 2021, 702 p. Öt esztendővel azután, hogy Liszka József publikálta azt a bizonyos értelemben ön-festschriftjének... - [Panni Török Balázs hagyatéka](https://dev.forumszemle.eu/2022/10/03/panni-torok-balazs-hagyateka/): Ki is volt az a Török Balázs, aki 1604-ben végrendeletében fölsorolja családtagjait, szolgáit, ismerőseit, akikre örökül hagyja minden ingó és... - [(In)Securitisation and Brotherly Love](https://dev.forumszemle.eu/2022/10/03/insecuritisation-and-brotherly-love/): This paper analyses the results of a linguistic ethnographic research that started in the autumn of 2019. The research aims... - [(In)szekuritizáció és felebaráti szeretet](https://dev.forumszemle.eu/2022/10/03/inszekuritizacio-es-felebarati-szeretet/): 1. Bevezetés Ez a dolgozat egy 2019 őszén megkezdett nyelvészeti etnográfiai kutatás tapasztalatait összegzi. A kutatás célja, hogy hozzájáruljon a... - [The Appearance of the Principle of Territoriality on the Banknotes: Two Examples From Central and Eastern Europe](https://dev.forumszemle.eu/2022/10/03/the-appearance-of-the-principle-of-territoriality-on-the-banknotes-two-examples-from-central-and-eastern-europe/): The subject of research is the linguistic analysis of texts on banknotes: Czechoslovak crown and the Soviet rouble. Inscriptions that... - [A területiség elvének megjelenése a pénzjegyeken: két közép-kelet-európai példa](https://dev.forumszemle.eu/2022/10/03/a-teruletiseg-elvenek-megjelenese-a-penzjegyeken-ket-kozep-kelet-europai-pelda/): Bevezetés A nyelvitájkép-kutatás az 1990-es évektől került be intenzíven a kutatók érdeklődési körébe. (Gorter 2006, 81–89. p. ; Szoták 2018,... - [“One of the Country’s Oldest and Most Vibrant Associations”. The Activity and Social Role of the Pozsony Winegrowers’ Association (1861–1918)](https://dev.forumszemle.eu/2022/10/03/one-of-the-countrys-oldest-and-most-vibrant-associations-the-activity-and-social-role-of-the-pozsony-winegrowers-association-1861-1918/): Pozsony (Pressburg) – the former Hungarian coronation town – was undoubtedly one of the most embourgeoised towns of historical Hungary.... - [„Az ország egyik legrégibb és legéletrevalóbb egyesülete”. A Pozsonyi Szőlőművelők Egyesületének tevékenysége és társadalmi szerepe (1861–1918)](https://dev.forumszemle.eu/2022/10/03/az-orszag-egyik-legregibb-es-legeletrevalobb-egyesulete-a-pozsonyi-szolomuvelok-egyesuletenek-tevekenysege-es-tarsadalmi-szerepe-1861-1918/): A polgár és a polgárosodás fogalmai a magyar historiográfiában máig homályosak maradtak. Valójában a kutatók nézetei, elképzelései vetítődnek rá az... - [Entries in the Parish Register of Kőkeszi. Source Documents ](https://dev.forumszemle.eu/2022/10/03/entries-in-the-parish-register-of-kokeszi-source-documents-2/): The historical source presented here is of local historical importance. It gives a mosaic-like insight into the past of the... - [Összes tudásunk a családból származik](https://dev.forumszemle.eu/2022/10/03/osszes-tudasunk-a-csaladbol-szarmazik/): Bevezető A család a születés, felnövekedés, öregedés, halál helyszíne. Részt vesz fontos társadalmi és gazdasági folyamatokban is, mint a gyermekek... - [Entries in the Parish Register of Kőkeszi. Source Documents ](https://dev.forumszemle.eu/2022/10/03/entries-in-the-parish-register-of-kokeszi-source-documents/): The historical source presented here is of local historical importance. It gives a mosaic-like insight into the past of the... - [A kőkeszi plébánia anyakönyvének bejegyzései - Forrásközlés](https://dev.forumszemle.eu/2022/10/03/a-kokeszi-plebania-anyakonyvenek-bejegyzesei-forraskozles/): Néhány szó bevezető helyett Az itt bemutatásra kerülő történeti forrás helytörténeti jelentőségű. A volt kőkeszi (Kamenné Kosihy, Nagykürtösi járás) plébániahivatal... - [The “Ideal With Great Appeal”, or the Creation and Development of Leisure in Czechoslovakia (Too)](https://dev.forumszemle.eu/2022/10/03/the-ideal-with-great-appeal-or-the-creation-and-development-of-leisure-in-czechoslovakia-too/): The first part of the paper summarises the historical background, circumstances, and context of the emergence of leisure. In the... - [A „hatalmas vonzerővel bíró ideál”, avagy a szabadidő létrejötte és alakulása Csehszlovákiában (is)](https://dev.forumszemle.eu/2022/10/03/a-hatalmas-vonzerovel-biro-ideal-avagy-a-szabadido-letrejotte-es-alakulasa-csehszlovakiaban-is/): Életünk egy meghatározott időben kezdődik, bizonyos ideig tart, majd egy meghatározott időben végződik. Ez a nagy rejtély, amely keretbe foglalja... - [Quo Vadis? The (Number Of) Hungarians in Slovakia According to the Nationality and Mother Tongue Data of the 2021 Census](https://dev.forumszemle.eu/2022/10/03/quo-vadis-the-number-of-hungarians-in-slovakia-according-to-the-nationality-and-mother-tongue-data-of-the-2021-census/): The study deals with the development of the number of Hungarians in Slovakia based on the data of the 2021... - [Quo vadis? A szlovákiai magyarsághoz tartozók (száma) a 2021. évi népszámlálás nemzetiségi és anyanyelvi adatai alapján](https://dev.forumszemle.eu/2022/10/03/quo-vadis-a-szlovakiai-magyarsaghoz-tartozok-szama-a-2021-evi-nepszamlalas-nemzetisegi-es-anyanyelvi-adatai-alapjan/): Bevezetés 2021 januárjában a Szlovák Statisztikai Hivatal ismertette az előző évi népszámlálás – pontosabban a személy-, ház- és lakásösszeírás –... - [Impresszum 2022/3](https://dev.forumszemle.eu/2022/10/03/impresszum-2022-3/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XXIV. évfolyam Főszerkesztő: Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke: Öllös László TANULMÁNYOK GYURGYÍK LÁSZLÓ:... - [Peres Imre: A halál fullánkja. Eszkatológiai reménység vagy emberi reménytelenség a halál küszöbén](https://dev.forumszemle.eu/2022/08/09/peres-imre-a-halal-fullankja-eszkatologiai-remenyseg-vagy-emberi-remenytelenseg-a-halal-kuszoben/): Debrecen, Patmosz, 2021, 144 p. /Patmosz Könyvtár, 11. / A halállal és a túlvilággal kapcsolatos általános emberi gondolkodásról, elképzelésekről szól... - [Ballabás Dániel – Pap József (szerk.): Parlamentarizmustörténeti tanulmányok](https://dev.forumszemle.eu/2022/08/09/ballabas-daniel-pap-jozsef-szerk-parlamentarizmustorteneti-tanulmanyok/): Eger, Líceum Kiadó, 2020, 380 p. /Képviselők és főrendek a dualizmus kori Magyarországon I. / /Az Eszterházy Károly Egyetem Történettudományi... - [Fried István: „Addig repűlni, hol csak fény lakik”. Egy Kazinczy-pályakép vázlata](https://dev.forumszemle.eu/2022/08/09/fried-istvan-addig-repulni-hol-csak-feny-lakik-egy-kazinczy-palyakep-vazlata/): (Kováts Dániel szerk. és utószó) Győr, Kazinczy Ferenc Gimnázium Az Iskoláért és az Anyanyelvért Alapítványa, 2020, 208 p. Fried István,... - [Serény szlovákiai magyar könyvtárosok – beszámoló a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületének tevékenységéről](https://dev.forumszemle.eu/2022/08/09/sereny-szlovakiai-magyar-konyvtarosok-beszamolo-a-szlovakiai-magyar-konyvtarosok-egyesuletenek-tevekenysegerol/): Intenzív évet tudhat maga mögött a több mint két évtizede tevékenykedő Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesülete (SZMKE). A kilencvenes évek legvégén... - [Jadwiga Mycielska-Stachura: Húszéves koromig éltem Újlakon](https://dev.forumszemle.eu/2022/08/09/jadwiga-mycielska-stachura-huszeves-koromig-eltem-ujlakon/): Számomra Újlak mindenekelőtt az édesanyámhoz kapcsolódik, mivel én ott születtem. Igen, nagy botrány volt, amikor születnem kellett, mert a szüleim... - [Ragaszkodjunk a sajátunkhoz](https://dev.forumszemle.eu/2022/08/09/ragaszkodjunk-a-sajatunkhoz/): Hodossy Gyulával a beszélgetést megpróbáljuk ott folytatni, ahol 1996-ban vagy ’97-ben Jarábik Balázzsal befejezte. Régi ismeretségünkre való tekintettel tegeződni fogunk.... - [Czobor Erzsébet nádorné családi leveleiről 1621–1626](https://dev.forumszemle.eu/2022/08/09/czobor-erzsebet-nadorne-csaladi-leveleirol-1621-1626/): Thurzó György nádor felesége, Czobor Erzsébet kivételes és tehetséges úrasszony volt. Férje, majd egyetlen fia halála után következetesen és hozzáértéssel... - [The Emergence of the Western Foreign Community in Japan](https://dev.forumszemle.eu/2022/08/09/the-emergence-of-the-western-foreign-community-in-japan/): For many centuries, Japan had little experience of coexistence with foreign nationals or major national minorities. In the 16th century,... - [A nyugati külföldi közösség kialakulása Japánban](https://dev.forumszemle.eu/2022/08/09/a-nyugati-kulfoldi-kozosseg-kialakulasa-japanban/): A japánok sok esetben homogén nemzetként tekintenek magukra, egységes és nagymértékben zárt népcsoportként, mely a külső hasonlóságon túl nézeteiben és... - [The Perception of Milan Hodža During the Second World War in Hungary](https://dev.forumszemle.eu/2022/08/09/the-perception-of-milan-hodza-during-the-second-world-war-in-hungary/): Milan Hodža was a prominent figure in Czechoslovak emigration during the Second World War, having previously served as a member... - [Milan Hodža megítélése a második világháború alatt Magyarországon](https://dev.forumszemle.eu/2022/08/09/milan-hodza-megitelese-a-masodik-vilaghaboru-alatt-magyarorszagon/): 1944. június 27-én hosszú betegség után a floridai Clearwaterben elhunyt Milan Hodža szlovák politikus, aki korábban, 1935–1938 között Csehszlovákia miniszterelnöke,... - [Contemporary Press of the Negotiations in Komárno and the First Vienna Award](https://dev.forumszemle.eu/2022/08/09/contemporary-press-of-the-negotiations-in-komarno-and-the-first-vienna-award/): The aim of our study is to briefly summarise the course of the negotiations in Komárno and the First Vienna... - [A komáromi tárgyalások és az első bécsi döntés korabeli sajtója](https://dev.forumszemle.eu/2022/08/09/a-komaromi-targyalasok-es-az-elso-becsi-dontes-korabeli-sajtoja/): 1. Előzmények áttekintése A trianoni békeszerződés etnikai szempontú igazságtalansága arra késztette a magyar politikai élet vezetőit, hogy az ország konszolidálását... - [The Economic Situation of Southern Slovakia in the Shadow of the Coronavirus](https://dev.forumszemle.eu/2022/08/09/the-economic-situation-of-southern-slovakia-in-the-shadow-of-the-coronavirus/): The study deals with the impact of the coronavirus in 16 districts of southern Slovakia. The first part of the... - [Dél-Szlovákia gazdasági helyzete a koronavírus árnyékában](https://dev.forumszemle.eu/2022/08/09/del-szlovakia-gazdasagi-helyzete-a-koronavirus-arnyekaban/): Bevezető A 2020 kora tavaszán a világszerte terjedő koronavírus csakhamar jelentős gazdasági problémákat okozott. A pandémia kezdetén, amikor még nem... - [Archaizing Neologisms of Transcarpathian Hungarian Language Varieties Related to Soviet Party and Collective Life](https://dev.forumszemle.eu/2022/08/09/archaizing-neologisms-of-transcarpathian-hungarian-language-varieties-related-to-soviet-party-and-collective-life/): In the 1900s, the communist ideals of the Soviet Union had a profound impact on all aspects of life. The... - [A kárpátaljai magyar nyelvváltozatok szovjet párt- és kolhozélettel kapcsolatos archaizálódó neologizmusai](https://dev.forumszemle.eu/2022/08/09/a-karpataljai-magyar-nyelvvaltozatok-szovjet-part-es-kolhozelettel-kapcsolatos-archaizalodo-neologizmusai%ef%80%aa/): 1. Bevezetés Első olvasatra talán furcsállni véli az olvasó a címben szereplő látszólagos paradoxont, vagyis azt, hogy a neologizmusok miként... - [Language (Human) Rights, Violations and Security Policy in the Context of Russia's War Against Ukraine](https://dev.forumszemle.eu/2022/08/09/language-human-rights-violations-and-security-policy-in-the-context-of-russias-war-against-ukraine/): Russia has already used the issue of linguistic and nationality rights of the Russian minority in Ukraine as a pretext... - [Nyelvi (emberi) jogok, jogsértések és biztonságpolitika összefüggései Oroszország Ukrajna elleni háborúja tükrében](https://dev.forumszemle.eu/2022/08/09/nyelvi-emberi-jogok-jogsertesek-es-biztonsagpolitika-osszefuggesei-oroszorszag-ukrajna-elleni-haboruja-tukreben/): 1. Bevezetés „A nyelvet mint a csoportidentitás erőteljes szimbólumát, gyakran említik a csoportok közötti konfliktus okaként. És a történelem során... - [Impresszum 2022/2](https://dev.forumszemle.eu/2022/08/09/impresszum-2022-2/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XXIV. évfolyam Főszerkesztő: Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke: Öllös László Tartalom   TANULMÁNYOK... - [The measurement of the transboundary impact in Slovakia and Hungary. The experiences of an empirical study.](https://dev.forumszemle.eu/2022/04/20/the-measurement-of-the-transboundary-impact-in-slovakia-and-hungary-the-experiences-of-an-empirical-study/): Every year, the European Union spends millions of euros for promoting cross-border cooperation among its member states. The efficiency of... - [Csorba László: Haza, nemzet, felekezet. Tanulmányok a polgári átalakulás politikai, társadalmi és felekezeti viszonyainak köréből](https://dev.forumszemle.eu/2022/04/19/csorba-laszlo-haza-nemzet-felekezet-tanulmanyok-a-polgari-atalakulas-politikai-tarsadalmi-es-felekezeti-viszonyainak-korebol/): Budapest, Line Design, 2020, 270 p. /48-as könyvtár/ Csorba László, a magyar polgári átalakulás kezdeti időszakának – vagy profánabbul szólva:... - [Judit Görözdi: Dejiny v súčasných maďarských románoch](https://dev.forumszemle.eu/2022/04/19/judit-gorozdi-dejiny-v-sucasnych-madarskych-romanoch/): Bratislava, VEDA, 2019, 168 p. A magyar történelmi regény alakulástörténetének állomásai mindenekelőtt azon stratégiák által jellemezhetők, melyeket az egyes időszakok... - [Czáboczky Szabolcs: Kék a sátram, recece… Fejezetek a csehszlovákiai magyar ifjúsági klubmozgalom történetéből (1948–1992)](https://dev.forumszemle.eu/2022/04/19/czaboczky-szabolcs-kek-a-satram-recece-fejezetek-a-csehszlovakiai-magyar-ifjusagi-klubmozgalom-tortenetebol-1948-1992/): Pozsony, Phoenix Library, 2021, 240 p. A kassai származású Czáboczky Szabolcs az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának doktorandusz hallgatójaként és... - [Bajcsi Ildikó: Kisebbségi magyar küldetés Csehszlovákiában. A sarlós nemzedék közösségi szerepvállalása Trianon után](https://dev.forumszemle.eu/2022/04/19/bajcsi-ildiko-kisebbsegi-magyar-kuldetes-csehszlovakiaban-a-sarlos-nemzedek-kozossegi-szerepvallalasa-trianon-utan/): Budapest L’Harmattan, 2021, 274 p. Aki a „masaryki republika” magyar közéletével foglalkozik, úton-útfélen belebotlik a Sarló mozgalomba. Már csak azért... - [Kontra Miklós – Borbély Anna (szerk.): Tanulmányok a budapesti beszédről a Budapesti Szociolingvisztikai Interjú alapján](https://dev.forumszemle.eu/2022/04/19/kontra-miklos-borbely-anna-szerk-tanulmanyok-a-budapesti-beszedrol-a-budapesti-szociolingvisztikai-interju-alapjan/): Budapest, Gondolat Kiadó, 2021, 356 p. A Kontra Miklós és Borbély Anna szerkesztésében megjelent tanulmánygyűjtemény a Budapesti Szociolingvisztikai Interjúról (rövidítve... - [Péntek János – Benő Attila (szerk.): A magyar nyelv Romániában (Erdélyben)](https://dev.forumszemle.eu/2022/04/19/pentek-janos-beno-attila-szerk-a-magyar-nyelv-romaniaban-erdelyben/): P. Kolozsvár–Budapest, Erdélyi Múzeumegyesület–Gondolat Kiadó, 2020, 474 p. 1. Az erdélyi magyar közösség jelenkori helyzetével és nyelvhasználatával foglalkozó kiadvány szerzői... - [Az elysioni aszfodéloszok közt. Kerényi Károly és Angelo Brelich levelezése 1935–1959.](https://dev.forumszemle.eu/2022/04/19/az-elysioni-aszfodeloszok-kozt-kerenyi-karoly-es-angelo-brelich-levelezese-1935-1959/): Szerkesztette Valerio Severino, Nagy Andrea, Varsányi Orsolya. Budapest, L’Harmattan, 2020, 288 p. Kor- és tudománytörténeti, életrajzi és irodalmi szempontból is... - [Kollai István: Szlovákia királyt választ](https://dev.forumszemle.eu/2022/04/19/kollai-istvan-szlovakia-kiralyt-valaszt/): Budapest, Akadémiai Kiadó, 2021, 260 p. Kollai István könyvének egyik központi állítása a kötet végén olvasható: „Bár az előző fejezetek... - [Sokrétű nyomozás](https://dev.forumszemle.eu/2022/04/19/sokretu-nyomozas/): (Kárpát-haza Szemle, 2021/1–2. szám, Budapest, Nemzetstratégiai Kutatóintézet, 208 p. ) A Kárpát-haza Szemle a Kárpát-medencei magyarságkutatás interdiszciplináris szakmai folyóirata. Legújabb,... - [Az én Esterházy-képem](https://dev.forumszemle.eu/2022/04/19/az-en-esterhazy-kepem/): Viszonylag nemrég történt, már felnőtt voltam. Korábban is tudtam, hogy magyar őseink vannak, de valójában semmi többet. Amikor az első... - [Mámor és ébredés](https://dev.forumszemle.eu/2022/04/19/mamor-es-ebredes/): Szlovákiai megyei választások 2001–2017 A szlovákiai magyar kötődésű pártok 1990 óta minden alkalommal többé-kevésbé sikeresen vettek részt a Szlovákia területén... - [Faith and Patriotic Instinct for Life. Excerpts from the History of the Premonstratensian Order in Jászóvár (1918–1923)](https://dev.forumszemle.eu/2022/04/19/faith-and-patriotic-instinct-for-life-excerpts-from-the-history-of-the-premonstratensian-order-in-jaszovar-1918-1923/): After its restoration in 1802, the Premonstratensian Order of Canons of Jászóvár (today Jasov, Slovakia) flourished in the mid-1900s. On... - [Hit és hazafias életösztön](https://dev.forumszemle.eu/2022/04/19/hit-es-hazafias-eletoszton/): Szemelvények a jászóvári premontreiek történetéből (1918–1923) Az 1130 körül alapított Jászóvári Premontrei Kanonokrendet 1787 és 2021 között kétszer teljesen felszámolták,... - [“(…) I Am a Parish Priest in a Gorge Remote From the World”. Approaches to the Portrait of a Parish Priest in Bodrogköz and the History of Hungarian Catholic Public Life in Slovakia](https://dev.forumszemle.eu/2022/04/19/i-am-a-parish-priest-in-a-gorge-remote-from-the-world-approaches-to-the-portrait-of-a-parish-priest-in-bodrogkoz-and-the-history-of-hungarian-catholic-public-life-in-slo/): The author attempts to examine the Hungarian Catholic public life in Czechoslovakia between the two world wars by combining the... - [„A nagyvilágtól félreeső szurdokban plébánoskodok”. Közelítések egy bodrogközi plébános portréjához és a szlovenszkói magyar katolikus közélet történetéhez](https://dev.forumszemle.eu/2022/04/19/a-nagyvilagtol-felreeso-szurdokban-plebanoskodok-kozelitesek-egy-bodrogkozi-plebanos-portrejahoz-es-a-szlovenszkoi-magyar-katolikus-kozelet-tortenetehez/): Királyhelmectől (szlovákul Kráľovský Chlmec) 11 km-re fekszik Rad község (szlovákul is Rad), amihez a jelenlegi főút mentén fekvő Alsókörtvélyes (szlovákul... - [Bilingualism and the Linguistic Landscape of Komárno in Slovakia](https://dev.forumszemle.eu/2022/04/19/bilingualism-and-the-linguistic-landscape-of-komarno-in-slovakia/): The ethnic composition, and consequently, the language use and the linguistic landscape of the population of Komárno in Slovakia is... - [Identitás – attitűd – nyelv a komáromi kétnyelvű beszélőközösség körében](https://dev.forumszemle.eu/2022/04/19/identitas-attitud-nyelv-a-komaromi-ketnyelvu-beszelokozosseg-koreben/): 0. Bevezetés Dolgozatunk tárgya a dél-szlovákiai Komárom város kétnyelvűsége, mind a magyar, mind a szlovák nemzetiségűek/anyanyelvűek szempontjából. A tanulmány első... - [Hungarian Sociolinguistics Research in the Carpathian Basin, 1985‒2021](https://dev.forumszemle.eu/2022/04/19/hungarian-sociolinguistics-research-in-the-carpathian-basin-1985-2021/): Hungarian sociolinguistic research began in the Linguistics Institute of the Hungarian Academy of Sciences in 1985. This research program soon... - [Magyar élőnyelvi kutatások a Kárpát-medencében, 1985‒2021](https://dev.forumszemle.eu/2022/04/19/magyar-elonyelvi-kutatasok-a-karpat-medenceben-1985-2021/): Amikor 1985-ben az MTA Nyelvtudományi Intézetében megkezdődtek az élőnyelvi (szociolingvisztikai) vizsgálatok, az egyik fő csapásirány a városi dialektológia művelése lett.... - [Impresszum 2022/1](https://dev.forumszemle.eu/2022/04/19/impresszum-2022-1/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XXIV. évfolyam Főszerkesztő: Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke: Öllös László Tartalom Tanulmányok Kontra... - [Liszka, József (ed.): Acta Ethnologica Danubiana 22. – Az Etnológiai Központ Évkönyve – Ročenka Výskumného centra európskej etnológie – Jahrbuch des Forschungszentrums für Europäische Ethnologie [Yearbook of the Centre for European Ethnology]](https://dev.forumszemle.eu/2021/12/09/liszka-jozsef-ed-acta-ethnologica-danubiana-22-az-etnologiai-kozpont-evkonyve-rocenka-vyskumneho-centra-europskej-etnologie-jahrbuch-des-forschungszentrums-fur-euro/): Komárno/Komárom and Šamorín/Somorja, Forum Minority Research Institute, 2020, 356 p. The 22nd Yearbook of the Centre for European Ethnology of... - [Liszka, József (ed.): Acta Ethnologica Danubiana 22. – Az Etnológiai Központ Évkönyve – Ročenka Výskumného centra európskej etnológie – Jahrbuch des Forschungszentrums für Europäische Ethnologie [Yearbook of the Centre for European Ethnology]](https://dev.forumszemle.eu/2021/12/09/liszka-jozsef-ed-acta-ethnologica-danubiana-22-az-etnologiai-kozpont-evkonyve-rocenka-vyskumneho-centra-europskej-etnologie-jahrbuch-des-forschungszentrums-fur-euro/): Komárno/Komárom and Šamorín/Somorja, Forum Minority Research Institute, 2020, 356 p. The 22nd Yearbook of the Centre for European Ethnology of... - [Gecse, Annabella: The Heart of Gemer/Gömör. Studies on the popular religious practice of Gemer/Gömör in Southern Slovakia](https://dev.forumszemle.eu/2021/12/09/gecse-annabella-the-heart-of-gemer-gomor-studies-on-the-popular-religious-practice-of-gemer-gomor-in-southern-slovakia/): Komárno/Komárom and Šamorín/Somorja, Forum Minority Research Institute, Centre for European Ethnology, 2021, 368 p. The region traditionally known as Gemer... - [Gecse, Annabella: The Heart of Gemer/Gömör. Studies on the popular religious practice of Gemer/Gömör in Southern Slovakia](https://dev.forumszemle.eu/2021/12/09/gecse-annabella-the-heart-of-gemer-gomor-studies-on-the-popular-religious-practice-of-gemer-gomor-in-southern-slovakia/): Komárno/Komárom and Šamorín/Somorja, Forum Minority Research Institute, Centre for European Ethnology, 2021, 368 p. The region traditionally known as Gemer... - [Lampl, Zsuzsanna: The political identity of ethnic Hungarians in Slovakia, 1989-1990.](https://dev.forumszemle.eu/2021/12/09/lampl-zsuzsanna-the-political-identity-of-ethnic-hungarians-in-slovakia-1989-1990/): Šamorín/Somorja, Forum Minority Research Institute, 2020, 240 p. Zsuzsanna Lampl’s latest book makes a somewhat nostalgic reading: the well-known sociologist... - [Lampl, Zsuzsanna: The political identity of ethnic Hungarians in Slovakia, 1989-1990.](https://dev.forumszemle.eu/2021/12/09/lampl-zsuzsanna-the-political-identity-of-ethnic-hungarians-in-slovakia-1989-1990/): Šamorín/Somorja, Forum Minority Research Institute, 2020, 240 p. Zsuzsanna Lampl’s latest book makes a somewhat nostalgic reading: the well-known sociologist... - [Öllös, László: European Identity](https://dev.forumszemle.eu/2021/12/09/ollos-laszlo-european-identity/): Šamorín-Somorja, Forum Minority Research Institute, 2019, 240 p. Does what we call Europe have a “soul”? Also, is there any... - [Öllös, László: European Identity](https://dev.forumszemle.eu/2021/12/09/ollos-laszlo-european-identity/): Šamorín-Somorja, Forum Minority Research Institute, 2019, 240 p. Does what we call Europe have a “soul”? Also, is there any... - [Combatting Illiberalism in the Heart of Europe: Lessons from Slovakia](https://dev.forumszemle.eu/2021/12/09/combatting-illiberalism-in-the-heart-of-europe-lessons-from-slovakia/): Introduction The issue of democratic backsliding has been the topic of much discussion in recent years. There is general agreement... - [Combatting Illiberalism in the Heart of Europe: Lessons from Slovakia](https://dev.forumszemle.eu/2021/12/09/combatting-illiberalism-in-the-heart-of-europe-lessons-from-slovakia/): Introduction The issue of democratic backsliding has been the topic of much discussion in recent years. There is general agreement... - [In the Margins of a Party Resolution. The 1968 Resolution of the Political Committee of the Hungarian Socialist Workers’ Party on the Situation of the Nationalities in Hungary](https://dev.forumszemle.eu/2021/12/09/in-the-margins-of-a-party-resolution-the-1968-resolution-of-the-political-committee-of-the-hungarian-socialist-workers-party-on-the-situation-of-the-nationalities-in-hungary/): After World War II, the policy on nationalities in the communist countries was entirely defined by the adoption of the... - [In the Margins of a Party Resolution. The 1968 Resolution of the Political Committee of the Hungarian Socialist Workers’ Party on the Situation of the Nationalities in Hungary](https://dev.forumszemle.eu/2021/12/09/in-the-margins-of-a-party-resolution-the-1968-resolution-of-the-political-committee-of-the-hungarian-socialist-workers-party-on-the-situation-of-the-nationalities-in-hungary/): After World War II, the policy on nationalities in the communist countries was entirely defined by the adoption of the... - [The Banned, the Controlled, the Shifted, and the Compulsory. National Holidays and the Hungarians in Slovakia in 1919](https://dev.forumszemle.eu/2021/12/09/the-banned-the-controlled-the-shifted-and-the-compulsory-national-holidays-and-the-hungarians-in-slovakia-in-1919/): When the army of the Kingdom of Hungary occupied about 80% of the Hungarian-inhabited area of southern Slovakia in the... - [The Banned, the Controlled, the Shifted, and the Compulsory. National Holidays and the Hungarians in Slovakia in 1919](https://dev.forumszemle.eu/2021/12/09/the-banned-the-controlled-the-shifted-and-the-compulsory-national-holidays-and-the-hungarians-in-slovakia-in-1919/): When the army of the Kingdom of Hungary occupied about 80% of the Hungarian-inhabited area of southern Slovakia in the... - [Language Problems, Language Related Social Problems, Metalinguistic Activities](https://dev.forumszemle.eu/2021/12/09/language-problems-language-related-social-problems-metalinguistic-activities/): 1. Introduction Just like anywhere else in the world, also in Slovakia, the language users or whole language communities face... - [Language Problems, Language Related Social Problems, Metalinguistic Activities](https://dev.forumszemle.eu/2021/12/09/language-problems-language-related-social-problems-metalinguistic-activities/): 1. Introduction Just like anywhere else in the world, also in Slovakia, the language users or whole language communities face... - [The Primary Results of the last Hungarian Identity Survey in Slovakia](https://dev.forumszemle.eu/2021/12/08/the-primary-results-of-the-last-hungarian-identity-survey-in-slovakia/): 1. Survey and sample In June 2018, the Department of Sociological and Demographic Research of the Forum Institute of Minority... - [The Primary Results of the last Hungarian Identity Survey in Slovakia](https://dev.forumszemle.eu/2021/12/08/the-primary-results-of-the-last-hungarian-identity-survey-in-slovakia/): 1. Survey and sample In June 2018, the Department of Sociological and Demographic Research of the Forum Institute of Minority... - [The Ethnic Composition of Slovakia’s Municipalities, Based on the Data of the 1950 census](https://dev.forumszemle.eu/2021/12/08/the-ethnic-composition-of-slovakias-municipalities-based-on-the-data-of-the-1950-census-2/): Of the Czechoslovak censuses held after World War II, the ethnic data series of the 1950 census are of special... - [The Ethnic Composition of Slovakia’s Municipalities, Based on the Data of the 1950 census](https://dev.forumszemle.eu/2021/12/08/the-ethnic-composition-of-slovakias-municipalities-based-on-the-data-of-the-1950-census/): Of the Czechoslovak censuses held after World War II, the ethnic data series of the 1950 census are of special... - [Hungarian–Slovak Reconciliation and the National Peace](https://dev.forumszemle.eu/2021/12/08/hungarian-slovak-reconciliation-and-the-national-peace/): For three centuries, Europe has been organized into nation-states. This situation did not even change after the European Union had... - [Hungarian–Slovak Reconciliation and the National Peace](https://dev.forumszemle.eu/2021/12/08/hungarian-slovak-reconciliation-and-the-national-peace/): For three centuries, Europe has been organized into nation-states. This situation did not even change after the European Union had... - [Imprint 2021/5](https://dev.forumszemle.eu/2021/12/08/impressum-2021-5/): FÓRUM TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZEMLE FORUM SOCIAL SCIENCES REVIEW ANNUAL SCIENTIFIC JOURNAL IN ENGLISH LANGUAGE Volume XXIII (2021) Head of the Editorial... - [Imprint 2021/5](https://dev.forumszemle.eu/2021/12/08/impressum-2021-5/): FÓRUM TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZEMLE FORUM SOCIAL SCIENCES REVIEW ANNUAL SCIENTIFIC JOURNAL IN ENGLISH LANGUAGE Volume XXIII (2021) Head of the Editorial... - [Ulrich Jasper Seetzen: Úton a Duna mentén Magyarországon / Unterwegs auf der Donau in Ungarn](https://dev.forumszemle.eu/2021/11/30/ulrich-jasper-seetzen-uton-a-duna-menten-magyarorszagon-unterwegs-auf-der-donau-in-ungarn/): 1802. Budapest / Hildesheim / Zürich / New York, Balassi Kiadó, Georg Olms Verlag. Közreadja Detlef Haberland–Katona Tünde, 2020. 2020-ban... - [Ozorai József: Cirkevní alebo predialistickí šľachtici a ich majetky](https://dev.forumszemle.eu/2021/11/30/ozorai-jozsef-cirkevni-alebo-predialisticki-slachtici-a-ich-majetky/): Fordította Csiba Balázs. Bratislava, Vydavateľstvo Univerzity Komenského v Bratislave, 2020, 123 p. Ozorai József (1855–1930) érsekújvári ügyvéd, regionális politikus és író,... - [Tőkéczki László: A bohém zseni. Gróf Andrássy Gyula szellemi-politikai arcéle](https://dev.forumszemle.eu/2021/11/30/tokeczki-laszlo-a-bohem-zseni-grof-andrassy-gyula-szellemi-politikai-arcele/): Szerk. Schmidt Mária. Budapest, Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, 2020, 124 p. Idősebb Andrássy Gyula a magyar... - [Jeszenák János báró. Az 1848–1849. évi országgyűlés mártírjai](https://dev.forumszemle.eu/2021/11/30/jeszenak-janos-baro-az-1848-1849-evi-orszaggyules-martirjai/): Szerk. Kedves Gyula–Pelyach István. Budapest, Országház Könyvkiadó, 2019, 201 p. /Konferenciák az Országgyűlési Múzeumban, 4. / 2015 októberében indult el... - [Papp Árpád (szerk. és a bevezető tanulmányt írta): Délszlávok Párizsban. Egy határszakasz megrajzolásának krónikája és dokumentumai](https://dev.forumszemle.eu/2021/11/30/papp-arpad-szerk-es-a-bevezeto-tanulmanyt-irta-delszlavok-parizsban-egy-hatarszakasz-megrajzolasanak-kronikaja-es-dokumentumai/): Zenta, Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, 2021, 758 p. A trianoni békeszerződés létrejöttéhez vezető folyamatok vizsgálatának jelentősége nyilvánvaló, azt nem igazán... - [Földes Györgyi: Akit „nem látni az erdőben”. Avantgárd nőírók nemzetközi és magyar kontextusban](https://dev.forumszemle.eu/2021/11/30/foldes-gyorgyi-akit-nem-latni-az-erdoben-avantgard-noirok-nemzetkozi-es-magyar-kontextusban/): Budapest, Balassi Kiadó, 2021, 172 p. Földes Györgyi Akit „nem látni az erdőben” című könyve a marginális pozíciójába kényszerült „másik”,... - [Zofia Mycielska-Golik - Az anyám nem beszélt arról, mi volt a börtönben](https://dev.forumszemle.eu/2021/11/30/zofia-mycielska-golik-az-anyam-nem-beszelt-arrol-mi-volt-a-bortonben/): – Hogyan találták meg az édesanyjuk naplóját? Az én nővéremnek, Klimának a halála után, mikor takarítottunk a lakásában, megtaláltunk egy... - [A szlovákiai magyarok elvárásai a szlovákiai magyar politikusokkal szemben](https://dev.forumszemle.eu/2021/11/30/a-szlovakiai-magyarok-elvarasai-a-szlovakiai-magyar-politikusokkal-szemben/): (Elhangzott a Választások és választók c. konferencián, 2021. október 16-án, Fűrön) Tisztelt hölgyek és urak, remélem, a következő választások után... - [Hungarian–Slovak Disputes After 1989. The Limits of Our Strategies](https://dev.forumszemle.eu/2021/11/30/hungarian-slovak-disputes-after-1989-the-limits-of-our-strategies/): After 1989, two strategies characterised Hungarian politics in Slovakia. The first was the political cooperation that was seen as a... - [Magyar–szlovák viták 1989 után - Stratégiáink korlátjai](https://dev.forumszemle.eu/2021/11/30/magyar-szlovak-vitak-1989-utan-strategiaink-korlatjai/): 1989 óta két stratégia jellemezte a magyar–szlovák viszonyt alakító szlovákiai magyar politikát. Az egyik politikai együttműködéssel vélte elérhetőnek a magyar... - [Changes in Hungarian–Slovak Relations in the 20th Century. The Dynamics of the Development of Relations and the Sources of Conflict, Assimilation](https://dev.forumszemle.eu/2021/11/30/changes-in-hungarian-slovak-relations-in-the-20th-century-the-dynamics-of-the-development-of-relations-and-the-sources-of-conflict-assimilation/): The present study analyses the relationship between majority and minority in our geopolitical space on two levels. In the first... - [A magyar–szlovák kapcsolatok változásai a 20. században. A kapcsolatok alakulásának dinamikája és a konfliktusforrások](https://dev.forumszemle.eu/2021/11/30/a-magyar-szlovak-kapcsolatok-valtozasai-a-20-szazadban-a-kapcsolatok-alakulasanak-dinamikaja-es-a-konfliktusforrasok/): Az itt közreadott tanulmány két szinten elemzi a többség és a kisebbség kapcsolatát geopolitikai terünkben. A tanulmány első részében a... - [The Memory of Young People From Vojvodina Born in Mixed Marriages About the Yugoslav Wars of the 1990s](https://dev.forumszemle.eu/2021/11/30/the-memory-of-young-people-from-vojvodina-born-in-mixed-marriages-about-the-yugoslav-wars-of-the-1990s/): Although armed conflicts in the South Slavic wars of the 1990s avoided Vojvodina, Serbia’s multi-ethnic northern province, the war left... - [A vegyes házasságban született vajdasági fiatalok emlékezete az 1990-es évek jugoszláv háborúiról](https://dev.forumszemle.eu/2021/11/30/a-vegyes-hazassagban-szuletett-vajdasagi-fiatalok-emlekezete-az-1990-es-evek-jugoszlav-haboruirol/): Bár az 1990-es évek délszláv háborúi során a fegyveres konfliktusok elkerülték Vajdaságot, Szerbia soknemzetiségű északi tartományát, a háború mégis mély... - [From Disfranchisement to Parliamentary Representation. The First Hungarian Representatives in the Parliament of Prague and Bratislava](https://dev.forumszemle.eu/2021/11/30/from-disfranchisement-to-parliamentary-representation-the-first-hungarian-representatives-in-the-parliament-of-prague-and-bratislava/): After World War II the Hungarian minority in Czechoslovakia was not only deprived of its citizenship but also its franchise.... - [A jogfosztottságtól a parlamenti képviseletig - Az első magyar képviselők a prágai és a pozsonyi parlamentben](https://dev.forumszemle.eu/2021/11/30/a-jogfosztottsagtol-a-parlamenti-kepviseletig-az-elso-magyar-kepviselok-a-pragai-es-a-pozsonyi-parlamentben/): Árvay József, Bitter László, Dénes Ferenc, Dobos Imre, Lőrincz Gyula, Nagy István, Prokos József, Szigl Mária, Trencsik János, Vida Irma,... - [Additions to the History of the Creation of the „Danube Border” II. Parallels and Differences at Certain Stages in the Lives of Two Central European Geographers](https://dev.forumszemle.eu/2021/11/30/additions-to-the-history-of-the-creation-of-the-danube-border-ii-parallels-and-differences-at-certain-stages-in-the-lives-of-two-central-european-geographers/): One of the cornerstones of the Czechoslovak peace delegation’s territorial claims against Hungary at the Paris peace talks at the... - [Adalékok a „Dunai határ” létrehozásának történetéhez II.](https://dev.forumszemle.eu/2021/11/30/adalekok-a-dunai-hatar-letrehozasanak-tortenetehez-ii/): Párhuzamok és eltérések két közép-európai geográfus életútjának bizonyos állomásain 4. Egy január eleji hétfő történései 1919-ben, Prágában és Pozsonyban Hogy... - [Writings of the Young Andor Sas](https://dev.forumszemle.eu/2021/11/30/writings-of-the-young-andor-sas/): The study presents and analyses the works of Andor Sas written in his youth. It categorizes his articles and reviews... - [Sas Andor fiatalkori írásai](https://dev.forumszemle.eu/2021/11/30/sas-andor-fiatalkori-irasai/): Csanda Gábor „terhes hagyatéknak” nevezte Sas Andor munkásságát. És a szerzőnek több szempontból is igaza van. Sas élete és értékválasztásai... - [Impresszum 2021/4](https://dev.forumszemle.eu/2021/11/30/impresszum-2021-4/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XXIII. évfolyam Főszerkesztő: Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke: Öllös László Tanulmányok MÉSZÁROS ANDRÁS:... - [Tamáska Máté: Örmény városépítészet Erdélyben](https://dev.forumszemle.eu/2021/09/29/tamaska-mate-ormeny-varosepiteszet-erdelyben/): Budapest, L’Harmattan–Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 2020, 194 p. Az erdélyi örmények kultúrájával, történetével, épített kulturális örökségével több magyar nyelvű irodalom... - [Dobszay Tamás–H. Németh István–Pap József–Szijártó M. István (szerk.): Rendi országgyűlés – polgári parlament. Érdekképviselet és törvényhozás Magyarországon a 15. századtól 1918-ig](https://dev.forumszemle.eu/2021/09/29/dobszay-tamas-h-nemeth-istvan-pap-jozsef-szijarto-m-istvan-szerk-rendi-orszaggyules-polgari-parlament-erdekkepviselet-es-torvenyhozas-magyarorszagon-a-15-szaz/): Budapest–Eger, Magyar Nemzeti Levéltár–Eszterházy Károly Egyetem, 2020, 628 p. 2018. november 29. és december 1. között Egerben, az Eszterházy Károly... - [Barta Róbert–Kerepeszki Róbert–Pintér Zoltán Árpád (szerk.): Az Osztrák–Magyar Monarchia és a történelmi Magyarország összeomlása 1918-ban](https://dev.forumszemle.eu/2021/09/29/barta-robert-kerepeszki-robert-pinter-zoltan-arpad-szerk-az-osztrak-magyar-monarchia-es-a-tortenelmi-magyarorszag-osszeomlasa-1918-ban/): Konfliktusok és megoldási kísérletek. Debrecen, Debreceni Egyetem, 2019, 172 p. A 20. század egyik legnagyobb magyar traumájának, az 1918. évi... - [Szászi Zoltán, Szászi Fanni, Václav Kinga: Séta Gömörben](https://dev.forumszemle.eu/2021/09/29/szaszi-zoltan-szaszi-fanni-vaclav-kinga-seta-gomorben/): Pozsony, Madách Egyesület, 2020, 168 p. Szászi Zoltán, Szászi Fanni és Václav Kinga Séta Gömörben című könyve egyszerre írói kvalitásokkal... - [Öllös László: Európai identitás](https://dev.forumszemle.eu/2021/09/29/ollos-laszlo-europai-identitas-3/): Van-e „lelke” annak, amit Európának hívunk? S van-e belevaló legitim örökség, racionális identitás ott, ahol a lemaradások és partnerségek, elfogadások... - [Fónod Zoltán (1930–2021)](https://dev.forumszemle.eu/2021/09/29/fonod-zoltan-1930-2021/): Kilencvenegy éves korában Pozsonyban elhunyt Fónod Zoltán irodalomtörténész, újságíró, szerkesztő, a pozsonyi Comenius Egyetem magyar tanszékének egykori tanszékvezető docense, több... - [Van órád? Köszöntő gondolattöredékek Hunčík Péter hetvenedik születésnapja ürügyén](https://dev.forumszemle.eu/2021/09/29/van-orad-koszonto-gondolattoredekek-huncik-peter-hetvenedik-szuletesnapja-urugyen/): A kilencvenes évek közepén valamilyen márais rendezvényen (Pozsonyban? Dunaszerdahelyen? ) tébláboltam, szokásom szerint idegenül, tanácstalanul, amikor egy lobogó (még nem... - [The Social and Linguistic Identification of the Sinto Gypsies in Written Sources and Community Practices](https://dev.forumszemle.eu/2021/09/29/the-social-and-linguistic-identification-of-the-sinto-gypsies-in-written-sources-and-community-practices/): The Sinti are a minority of the Gypsy population in Hungary, but their cultural, linguistic and social characteristics make them... - [A szintó cigányok társadalmi és nyelvi azonosítása írott forrásokban és a közösségek gyakorlatában](https://dev.forumszemle.eu/2021/09/29/a-szinto-ciganyok-tarsadalmi-es-nyelvi-azonositasa-irott-forrasokban-es-a-kozossegek-gyakorlataban/): 1. Bevezető A szintó elnevezés a cigányoknak azon csoportját takarja, amely a feltehetően a 14. század végén a Balkánról megindult... - [The Domestic Political Activities of Géza Szüllő from the first Vienna Award to the May 1939 elections](https://dev.forumszemle.eu/2021/09/28/the-domestic-political-activities-of-geza-szullo-from-the-first-vienna-award-to-the-may-1939-elections/): Géza Szüllő was the only one of the 17 members of the Czechoslovak National Assembly – mainly from the United... - [Szüllő Géza belpolitikai ténykedése az első bécsi döntéstől az 1939. májusi választásokig](https://dev.forumszemle.eu/2021/09/28/szullo-geza-belpolitikai-tenykedese-az-elso-becsi-dontestol-az-1939-majusi-valasztasokig/): Az 1938 szeptemberében kibontakozó európai válság Magyarország előtt is megnyitotta az északi irányú revízió lehetőségét. Az első bécsi döntés Szlovákia... - [Egy választójogi törvény, amely alapján sosem volt választás](https://dev.forumszemle.eu/2021/09/28/egy-valasztojogi-torveny-amely-alapjan-sosem-volt-valasztas/): Az 1939. évi XVIII. törvénycikk a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeken és a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területen... - [Additions to the History of the Creation of the „Danube Border” I. Parallels and Differences at Certain Stages in the Lives of Two Central European Geographers](https://dev.forumszemle.eu/2021/09/28/additions-to-the-history-of-the-creation-of-the-danube-border-i-parallels-and-differences-at-certain-stages-in-the-lives-of-two-central-european-geographers/): At the Paris peace talks, which ended the First World War, one of the cornerstones of the Czechoslovak delegation’s territorial... - [Adalékok a „Dunai határ” létrehozásának történetéhez I.](https://dev.forumszemle.eu/2021/09/28/adalekok-a-dunai-hatar-letrehozasanak-tortenetehez-i/): Párhuzamok és eltérések két közép-európai geográfus életútjának bizonyos állomásain 1. Bevezetés Közhelyszerű megállapítás, hogy százévnyi múlt távlatában az egykor megtörtént... - [Position of the Jewish Minority in the First Czechoslovak Republic with an Emphasis on the Slovak Territory](https://dev.forumszemle.eu/2021/09/28/position-of-the-jewish-minority-in-the-first-czechoslovak-republic-with-an-emphasis-on-the-slovak-territory/): The text can be divided into two parts: in the first part, we focus on the principles of protection of... - [A zsidó kisebbség helyzete az 1. Csehszlovák Köztársaság szlovák területén](https://dev.forumszemle.eu/2021/09/28/a-zsido-kisebbseg-helyzete-az-1-csehszlovak-koztarsasag-szlovak-teruleten/): Az első világháború végeztével multietnikus birodalmak bomlottak fel, s teret hódított a nemzetállam eszméje, noha a lakosság nem volt etnikailag... - [Some Aspects of the Change of Sovereignty from the Pen of Two Local Historians of Nové Zámky](https://dev.forumszemle.eu/2021/09/28/some-aspects-of-the-change-of-sovereignty-from-the-pen-of-two-local-historians-of-nove-zamky/): In my work, I have examined the works of two local historians of Érsekújvár (Slovak: Nové Zámky), Gyula Vágovits and... - [The Jászi Ministry of Nationalities in the Autumn of 1918](https://dev.forumszemle.eu/2021/09/28/the-jaszi-ministry-of-nationalities-in-the-autumn-of-1918/): Wilsonianism, the principle of the self-determination of nations, which appeared in the last years of the First World War, quickly... - [A Jászi-féle nemzetiségi minisztérium 1918 őszén](https://dev.forumszemle.eu/2021/09/28/a-jaszi-fele-nemzetisegi-miniszterium-1918-oszen/): Az első világháború utolsó éveiben megjelent wilsonizmus, a nemzetek önrendelkezésének elve hamar elterjedt a későbbi győztes nagyhatalmak, a győztesként kikerülő... - [The Rise of the Cult of the “Most Famous Czech”. Public Sculptures of St. John Nepomuk in Slovakia in the Light of Changes](https://dev.forumszemle.eu/2021/09/28/the-rise-of-the-cult-of-the-most-famous-czech-public-sculptures-of-st-john-nepomuk-in-slovakia-in-the-light-of-changes/): The study examines the rise of the cult of St. John Nepomuk, also known as the ‘most famous Czech’, in... - [A „leghíresebb cseh” térhódítása Nepomuki Szent János szlovákiai köztéri plasztikái a változások tükrében*](https://dev.forumszemle.eu/2021/09/28/a-leghiresebb-cseh-terhoditasa-nepomuki-szent-janos-szlovakiai-kozteri-plasztikai-a-valtozasok-tukreben/): Alighanem rettentő nehéz lenne olyan embert találni a Kárpát-medencében, akinek látókörébe élete során még egyetlenegy alkalommal sem bukkant volna föl... - [Impresszum 2021/3](https://dev.forumszemle.eu/2021/09/28/impresszum-2021-3/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XXIII. évfolyam Főszerkesztő: Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke: Öllös László Szerkesztőbizottság: Biró A.... - [Orosz István: Tanulmányok az Alföld mezőgazdaságáról](https://dev.forumszemle.eu/2021/06/17/orosz-istvan-tanulmanyok-az-alfold-mezogazdasagarol/): Debrecen, Debreceni Egyetem Történelmi Intézete, A Debreceni Egyetem Történelmi Intézete Kiadványai, 2020, 348 p. /Speculum Historiae Debreceniense, 30. / Orosz... - [Papp Klára–Püski Levente–Novák Ádám (szerk.): A magyar arisztokrácia társadalmi-közéleti kapcsolatai és szerepvállalása](https://dev.forumszemle.eu/2021/06/17/papp-klara-puski-levente-novak-adam-szerk-a-magyar-arisztokracia-tarsadalmi-kozeleti-kapcsolatai-es-szerepvallalasa/): Debrecen, Debreceni Egyetem Történelmi Intézete, A Debreceni Egyetem Történelmi Intézete Kiadványai, 2019, 426 p. /Speculum Historiae Debreceniense, 26. / Vaskos... - [Fedinec Csilla–Csernicskó István: Nyelvi Kirakós Kárpátaljáról](https://dev.forumszemle.eu/2021/06/17/fedinec-csilla-csernicsko-istvan-nyelvi-kirakos-karpataljarol/): Történeti és politikai dimenziók (1867–2019). Budapest, Társadalomtudományi Kutatóközpont–Gondolat Kiadó, 2020, 214 p. A Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjának és a... - [Jan Keller: Společnost věčného mládí](https://dev.forumszemle.eu/2021/06/17/jan-keller-spolecnost-vecneho-mladi/): Praha, Sociologické nakladatelství, 2019, 264 p. Korszerű témával, az ifjúságkultusszal foglalkozik Jan Keller, a neves morvaországi szociológus sokadik könyvében. Folytatnám... - [A gödörben az a lényeg, hogy ne ássunk tovább](https://dev.forumszemle.eu/2021/06/17/a-godorben-az-a-lenyeg-hogy-ne-assunk-tovabb/): Szlovákiai magyar választók és szlovákiai magyar pártok 1990–2020 A szlovákiai magyar politikai reprezentáció iránti bizalom és a magyar közhangulat Szlovákiában... - [Gróf Pálffy Kata, Illésházy nádorné vagyona 1612-ben](https://dev.forumszemle.eu/2021/06/17/grof-palffy-kata-illeshazy-nadorne-vagyona-1612-ben/): A végrendelet az írásbeli kommunikációnak nagyon sajátságos műfaja. Az egyik legjellemzőbb tulajdonsága, hogy mindig az igazságot tartalmazza egy adott időben.... - [Broadcasting for National Minorities on the Slovak Public Television](https://dev.forumszemle.eu/2021/06/17/broadcasting-for-national-minorities-on-the-slovak-public-television/): The basic purpose of public media and media services is to provide customer service. This service plays a key role... - [Nemzetiségi műsorszolgáltatás a szlovák közszolgálati televízióban](https://dev.forumszemle.eu/2021/06/17/nemzetisegi-musorszolgaltatas-a-szlovak-kozszolgalati-televizioban/): Bevezetés A közszolgálati műsorszolgáltatók működési szempontjukat tekintve a legtöbb európai országban hasonló elvekre támaszkodnak. A közszolgálati médiaszolgáltatás alapjai elsősorban a... - [Appearance of the Characteristics of Living in Minority in Transcarpathia between the Two World Wars in the Prose of Mihály Tamás and Ivan Olbracht](https://dev.forumszemle.eu/2021/06/17/appearance-of-the-characteristics-of-living-in-minority-in-transcarpathia-between-the-two-world-wars-in-the-prose-of-mihaly-tamas-and-ivan-olbracht/): The territory of today’s Transcarpathia was an integral part of Hungary until the peace treaties that ended the First World... - [A kisebbségi lét jellegzetességeinek megjelenése a két világháború közötti Kárpátalján Tamás Mihály és Ivan Olbracht prózájában](https://dev.forumszemle.eu/2021/06/17/a-kisebbsegi-let-jellegzetessegeinek-megjelenese-a-ket-vilaghaboru-kozotti-karpataljan-tamas-mihaly-es-ivan-olbracht-prozajaban/): Bevezetés A ma Kárpátaljaként ismert régióban több etnikum, nyelv, kultúra, felekezet képviselői élnek egymás mellett. Ez leginkább a régió fordulatos... - [The Image of Hungarians in the Traditional and Economic Diaspora](https://dev.forumszemle.eu/2021/06/17/the-image-of-hungarians-in-the-traditional-and-economic-diaspora/): Today, there are about 15 million people in the world who consider themselves Hungarian. One third of these people experience... - [A hagyományos és a gazdasági diaszpóra magyarságképe](https://dev.forumszemle.eu/2021/06/17/a-hagyomanyos-es-a-gazdasagi-diaszpora-magyarsagkepe/): 1. Bevezetés Ma a világon nagyjából 15 millió olyan személy él, aki magát magyarnak tartja. Ebből nagyjából 9,8 millió fő... - [The Mécs Legacy and Poems Database in the Archives of the Prémontré Abbey in Gödöllő](https://dev.forumszemle.eu/2021/06/17/the-mecs-legacy-and-poems-database-in-the-archives-of-the-premontre-abbey-in-godollo/): The spiritual legacy of László Mécs is not concentrated in one place in the Carpathian Basin. Its largest stock is... - [A Mécs-hagyaték és -versadatbázis a Gödöllői Premontrei Apátság Levéltárában](https://dev.forumszemle.eu/2021/06/17/a-mecs-hagyatek-es-versadatbazis-a-godolloi-premontrei-apatsag-leveltaraban/): „Kérem szépen, szeretném maguknak elmondani, hogy én hogyan nem találkoztam Mécs Lászlóval! Tudom, ez az első pillanatra hihetetlennek tűnik, pedig... - [Examination of Party Preferences of Slovak Municipalities in the Southern Great Plain (1931–1947)](https://dev.forumszemle.eu/2021/06/17/examination-of-party-preferences-of-slovak-municipalities-in-the-southern-great-plain-1931-1947-2/): This paper presents the first results of a larger study. The research attempts to examine the party preferences and attitudes... - [A dél-alföldi szlovák települések pártpreferenciáinak vizsgálata (1931-1947)](https://dev.forumszemle.eu/2021/06/17/a-del-alfoldi-szlovak-telepulesek-partpreferenciainak-vizsgalata-1931-1947-2/): A vizsgálati módszerek és célkijelölés Először is tisztáznunk kell a vizsgálati módszert és területet. A választási földrajzot kívánjuk alkalmazni a... - [The First Weeks of the 1918–19 Regime Change in Losonc, Rimaszombat and Rozsnyó](https://dev.forumszemle.eu/2021/06/17/the-first-weeks-of-the-1918-19-regime-change-in-losonc-rimaszombat-and-rozsnyo/): This paper covers the regional peculiarities of the transformation that took place in the Central Europe after the First World... - [Az 1918–19-es államfordulat első hetei Losoncon, Rimaszombatban és Rozsnyón](https://dev.forumszemle.eu/2021/06/17/az-1918-19-es-allamfordulat-elso-hetei-losoncon-rimaszombatban-es-rozsnyon/): Az 1918 őszétől kezdődő egy év Közép-Európában eseményekben és fordulatokban rendkívül gazdag időszak volt, amikor a nagy háború ugyan hivatalosan... - [„eszt elne dobáld…”](https://dev.forumszemle.eu/2021/06/17/eszt-elne-dobald/): Rainer Maria Rilke, 1907-ben, feleségéhez írott levelében, egy Cézanne-kép kapcsán úgy fogalmaz, hogy annak mintha minden egyes részlete tudna az... - [“Just Don´t Throw It Out…” Deponia Pia: a “Sacred Depot” or “Sacred Trash”, or the Issue of Preservation](https://dev.forumszemle.eu/2021/06/17/eszt-elne-dobald/): “Just Don´t Throw It Out... ” Deponia Pia: a “Sacred Depot” or “Sacred Trash”, or the Issue of Preservation Certain... - [Impresszum 2021/2](https://dev.forumszemle.eu/2021/06/17/impresszum-2021-2/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­lenegyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­tXXIII. évfolyam Főszerkesztő:Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke:Öllös László Szerkesztőbizottság: Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla... - [Filep Tamás Gusztáv: „Azt hittem egykor, hogy csapatmunkában veszek részt”. Beszélgetések kisebbségkutatókkal](https://dev.forumszemle.eu/2021/03/02/filep-tamas-gusztav-azt-hittem-egykor-hogy-csapatmunkaban-veszek-reszt-beszelgetesek-kisebbsegkutatokkal/): Kolozsvár, Kriterion, 2019, 428 p. Sűrű sorokban sorjázik a szöveg a sokoldalú és fáradhatatlan Filep Tamás Gusztáv könyvében, s így... - [Michal Šimáně: České menšinové školství v Československé republice. Ke každodennosti obecných škol v politickém okresu Ústí nad Labem](https://dev.forumszemle.eu/2021/03/02/michal-simane-ceske-mensinove-skolstvi-v-ceskoslovenske-republice-ke-kazdodennosti-obecnych-skol-v-politickem-okresu-usti-nad-labem/): Brno, Masarykova univerzita, 2019, 218 p. Az első Csehszlovák Köztársaság története máig nagyon gyakori kutatási témaként szolgál, mely nemcsak a... - [Horbulák Zsolt: Dél-Szlovákia gazdasága a normalizációs időszakban (1969–1989)](https://dev.forumszemle.eu/2021/03/02/horbulak-zsolt-del-szlovakia-gazdasaga-a-normalizacios-idoszakban-1969-1989/): Komárom, Selye János Egyetem, 2020, 204 p. A dél-szlovákiai régióban zajló társadalmi, demográfiai, nyelvi vagy gazdasági folyamatok széles körű elemzése... - [Papp Klára–Bárány Attila–Kerepeszki Róbert–Pallai László (szerk.): Kultúra, művelődés, agrárium. Tanulmányok ifj. Barta János 80. születésnapjára](https://dev.forumszemle.eu/2021/03/02/papp-klara-barany-attila-kerepeszki-robert-pallai-laszlo-szerk-kultura-muvelodes-agrarium-tanulmanyok-ifj-barta-janos-80-szuletesnapjara/): Debrecen, Debreceni Egyetem Történelmi Intézete, 2020, 408 p. /Speculum Historiae Debreceniense, 29. / Barta János, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézete... - [Francová, Zuzana (ed.): Mesto a jeho pamäť. Zborník z vedeckej konferencie](https://dev.forumszemle.eu/2021/03/02/francova-zuzana-ed-mesto-a-jeho-pamat-zbornik-z-vedeckej-konferencie/): Bratislava, Múzeum mesta Bratislavy, 2020, 280 p. A Pozsonyi Városi Múzeumot 1868-ban hozták létre jeles helyi kutatók és polgárok az... - [Mohay Tamás (szerk.): Nemzedék, szerep, érték. Családi kapcsolatok, szokásrend és értékváltások történeti alakulása a 20. században](https://dev.forumszemle.eu/2021/03/02/mohay-tamas-szerk-nemzedek-szerep-ertek-csaladi-kapcsolatok-szokasrend-es-ertekvaltasok-torteneti-alakulasa-a-20-szazadban/): Budapest, ELTE BTK Néprajzi Intézete, 2016, 370 p. Lelkes érdeklődő, vagy akár (részben avatott) szakmabeli számára is repeső öröm, de... - [Gerndt, Helge: Sagen – Fakt, Fiktion oder Fake? Eine kurze Reise durch zweifelhafte Geschichten vom Mittelalter bis heute](https://dev.forumszemle.eu/2021/03/02/gerndt-helge-sagen-fakt-fiktion-oder-fake-eine-kurze-reise-durch-zweifelhafte-geschichten-vom-mittelalter-bis-heute/): Münster–New York, Waxmann, 2020, 238 p. Helge Gerndt, a müncheni egyetem emeritus néprajzprofesszora rövid utazásra invitálja az olvasókat, aminek keretében... - [Németh Pál és a nyárasdi női kézilabda](https://dev.forumszemle.eu/2021/03/02/nemeth-pal-es-a-nyarasdi-noi-kezilabda/): A múlt század hatvanas éveiben olyasvalami indult el Nyárasdon, amire az akkori Csehszlovákiában, majd Európában is felfigyelt a női kézilabda... - [The Impact of Gender and Ethnicity on the Opportunities of Ethnic Minority Women in the Serbian Higher Education System](https://dev.forumszemle.eu/2021/03/02/the-impact-of-gender-and-ethnicity-on-the-opportunities-of-ethnic-minority-women-in-the-serbian-higher-education-system/): This study aims to examine the opportunities of women belonging to three ethnic minorities—Hungarian, Slovak, and Romanian—in the Serbian higher... - [A gender és az etnikum hatása az etnikai kisebbségi nők lehetőségeire Szerbia felsőoktatási rendszerében](https://dev.forumszemle.eu/2021/03/02/a-gender-es-az-etnikum-hatasa-az-etnikai-kisebbsegi-nok-lehetosegeire-szerbia-felsooktatasi-rendszereben/): 1. Bevezetés A felsőoktatás jelentős szerepet játszik a férfiak társadalmi nemi szempontú privilégiumainak megteremtésében és reprodukciójában, valamint a nők alárendelt... - ["Parallel Stories." Excusing Myself, or the Confession of an Optimistic Fatalist](https://dev.forumszemle.eu/2021/03/02/parallel-stories-excusing-myself-or-the-confession-of-an-optimistic-fatalist/): This study is a summary of a professional resume and a thirty-year history of a philosophical discipline. Its topic is... - [„Párhuzamos történetek” (Saját magam mentegetése, avagy egy optimista fatalista vallomása)](https://dev.forumszemle.eu/2021/03/02/parhuzamos-tortenetek-sajat-magam-mentegetese-avagy-egy-optimista-fatalista-vallomasa/): 1. Narratológiai felvezetés  „... Jakab meg azt hajtogatta, hogy a kapitánya csak egyre azt mondta, minden, ami idelent megesik velünk,... - [Examination of Party Preferences of Slovak Municipalities in the Southern Great Plain (1931–1947)](https://dev.forumszemle.eu/2021/03/02/examination-of-party-preferences-of-slovak-municipalities-in-the-southern-great-plain-1931-1947/): This paper presents the first results of a larger study. The research attempts to examine the party preferences and attitudes... - [Variants for Self-determination in Sáros and Abaúj-Torna Counties. Case Study on the Regional Implications of the Collapse of Hungary and the Establishment of the Czechoslovak State at the End of 1918](https://dev.forumszemle.eu/2021/03/02/variants-for-self-determination-in-saros-and-abauj-torna-counties-case-study-on-the-regional-implications-of-the-collapse-of-hungary-and-the-establishment-of-the-czechoslovak-state-at-the-end-of-1918/): As Minister for National Minorities of the Károlyi Government, Oszkár Jászi saw clearly that the eastern Slovak movement in north-eastern... - [Változatok az önrendelkezésre Sáros és Abaúj-Torna vármegyében. Esettanulmány az 1918. végi magyar összeomlás és csehszlovák államalapítás regionális vonzatairól](https://dev.forumszemle.eu/2021/03/02/valtozatok-az-onrendelkezesre-saros-es-abauj-torna-varmegyeben-esettanulmany-az-1918-vegi-magyar-osszeomlas-es-csehszlovak-allamalapitas-regionalis-vonzatairol/): Az Osztrák–Magyar Monarchia világháborús veresége nyomán létrejött – nemzetközi jogilag azonban nem elismert, katonailag és külpolitikailag pedig teljesen kiszolgáltatott helyzetben... - [Nyelvi attitűdök vizsgálata két szociolingvisztikai módszerrel](https://dev.forumszemle.eu/2021/03/02/nyelvi-attitudok-vizsgalata-ket-szociolingvisztikai-modszerrel/): Bevezetés Az ember – társas lény lévén – elkerülhetetlenül kapcsolatban áll az őt körülvevő világban élő emberekkel. A nyelv az... - [Notes on the Concept of Mother Tongue](https://dev.forumszemle.eu/2021/03/02/notes-on-the-concept-of-mother-tongue/): We have words and expressions about which most of us believe that we know and understand their exact meaning. I... - [Megjegyzések az anyanyelv fogalmáról](https://dev.forumszemle.eu/2021/03/02/megjegyzesek-az-anyanyelv-fogalmarol/): Vannak olyan szavaink, amelyekről legtöbben úgy hisszük: tudjuk, értjük pontos jelentésüket. Gondolom, ezek közé tartozik anyanyelv szavunk is. A következőkben... - [Language Rights in Education and Administration in the Light of the Reports of the European Charter´s Committee of Experts](https://dev.forumszemle.eu/2021/03/02/language-rights-in-education-and-administration-in-the-light-of-the-reports-of-the-european-charters-committee-of-experts/): This study examines the commitments made by the four neighbouring countries of Hungary with the largest Hungarian minority communities (Romania,... - [A nyelvi jogok az oktatásban és a közigazgatásban a Karta Szakértői Bizottságának jelentései tükrében](https://dev.forumszemle.eu/2021/03/02/a-nyelvi-jogok-az-oktatasban-es-a-kozigazgatasban-a-karta-szakertoi-bizottsaganak-jelentesei-tukreben/): 1. Bevezetés A Kárpát-medence tágabb térségében az első és a második világháború egyaránt jelentősen átalakította a politikai határokat. Ez azzal... - [Impresszum 2021/1](https://dev.forumszemle.eu/2021/03/02/impresszum-2021-1/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XXI. évfolyam Főszerkesztő: Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke: Öllös László Szerkesztőbizottság: Biró A.... - [Lendák-Kabók Karolina (szerk.): Üvegplafon? Vajdasági magyar (értelmiségi) női perspektívák](https://dev.forumszemle.eu/2020/12/03/lendak-kabok-karolina-szerk-uvegplafon-vajdasagi-magyar-ertelmisegi-noi-perspektivak/): Újvidék, Forum, 2020, 376 p. Vannak nők címmel 2017-ben a pozsonyi Phoenix Library megjelentetett egy interjúkötetet tizenegy, valamilyen értelemben sikeres... - [Praznovszky Mihály: Küzdelmek és csetepaték. Egy megye évtizedei a reformkorban](https://dev.forumszemle.eu/2020/12/03/praznovszky-mihaly-kuzdelmek-es-csetepatek-egy-megye-evtizedei-a-reformkorban/): Salgótarján, Dornyay Béla múzeum , 2019, 266 p. Praznovszky Mihály irodalomtörténész e kötetben közreadott tanulmányai egy olyan vármegye reformkori életébe... - [Soós István (szerk.): Egy elfeledett koronázás a reformkorban. Az utolsó pozsonyi uralkodókoronázás 1830 őszén](https://dev.forumszemle.eu/2020/12/03/soos-istvan-szerk-egy-elfeledett-koronazas-a-reformkorban-az-utolso-pozsonyi-uralkodokoronazas-1830-oszen-2/): A szóban forgó kötet bátran mondható hiánypótlónak, hiszen egy bizonyos szempontból sorsdöntő, a nagyközönség számára mégis alig ismert eseményt jár... - [Ludányi Zsófia: Szabályok, normák, nyelvszokás](https://dev.forumszemle.eu/2020/12/03/ludanyi-zsofia-szabalyok-normak-nyelvszokas/): Tanulmányok a köznyelvi és szaknyelvi helyesírás és nyelvalakítás köréből. Eger, Líceum Kiadó, 2019, 198 p. Ludányi Zsófia az egri Eszterházy... - [Roginer Oszkár: A jugoszláviai magyar irodalom terei. A (poszt)jugoszláv magyar irodalom és a téralapú közösségi identitáskonstrukciók viszonya a sajtóban (1945–2010)](https://dev.forumszemle.eu/2020/12/03/roginer-oszkar-a-jugoszlaviai-magyar-irodalom-terei-a-posztjugoszlav-magyar-irodalom-es-a-teralapu-kozossegi-identitaskonstrukciok-viszonya-a-sajtoban-1945-2010/): Zenta, Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, 2019, 386 p. „Kis helyek, nagy témák” – hangzik az elmúlt évtizedek egyik meghatározó (szocio)kulturális... - [Öllös László: Európai identitás](https://dev.forumszemle.eu/2020/12/03/ollos-laszlo-europai-identitas-2/): Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2019, 238 p. Öllös László könyve egy átfogóan megalapozott politika- és kultúrfilozófiai elemzés, s főként az... - [Jan Assmann: Achsenzeit](https://dev.forumszemle.eu/2020/12/03/jan-assmann-achsenzeit/): Eine Archäologie der Moderne. München, C. H. Beck, 2018, 352 p. A történelmet Giambattista Vico szerint a természettel ellentétben azért... - [Elhunyt Albertini Béla](https://dev.forumszemle.eu/2020/12/03/elhunyt-albertini-bela/): Nyolcvanéves korában, június 30-án elhunyt Albertini Béla fotótörténész, 1986 és 2000 között az egyetemes és magyar fotótörténet megbízott előadója, a... - [Áthallások - Gondolatok Wolfgang Brückner legutóbbi könyve kapcsán](https://dev.forumszemle.eu/2020/12/03/athallasok-gondolatok-wolfgang-bruckner-legutobbi-konyve-kapcsan/): A néprajz szerepéről a német nemzetiszocialista politikában (és fordítva: a nemzetiszocializmus szerepéről a német néprajz alakulásában) a modern német tudománytörténeti... - [Soaring of Geese (the Geese)](https://dev.forumszemle.eu/2020/12/03/soaring-of-geese-the-geese/): Many details are still unclear in Hungarian historiography of photography about the date of origin and the awarding of Ernő... - [A libák (a Libák) szárnyalása](https://dev.forumszemle.eu/2020/12/03/a-libak-a-libak-szarnyalasa/): Ezt az írást önkritikával kell kezdeni. Ehhez egy szlovákiai magyar tudományos folyóirat bizonyára igen illetékes, mert az (ön)kritikára megérett hiba... - [The Economy of Southern Slovakia During the Husák Period](https://dev.forumszemle.eu/2020/12/03/the-economy-of-southern-slovakia-during-the-husak-period/): Keywords: Southern Slovakia, Dél-Szlovákia, industrial production, normalization, Hungarians in Slovakia The study deals with a period of two decades in... - [Dél-Szlovákia gazdasága a husáki időszak alatt](https://dev.forumszemle.eu/2020/12/03/del-szlovakia-gazdasaga-a-husaki-idoszak-alatt/): Bevezető A tanulmány a Csehszlovákia történetének két évtizedet felölelő időszakával foglalkozik, amely egyben a szocializmus záró periódusa. Ezt a korszakot... - [National Identity and Census](https://dev.forumszemle.eu/2020/12/03/national-identity-and-census/): The census is about the confession of one´s national identity. This study examines those forms and components of national identity... - [Nemzeti identitás és népszámlálás](https://dev.forumszemle.eu/2020/12/03/nemzeti-identitas-es-nepszamlalas/): A népszámlálás az ember nemzeti identitásának a megvallása. Ahhoz, hogy ezt belássuk, miként viselkedhet az egyén a mi világunkban, nem... - [The Bund der Landwirte and the Deutsche Christlichsoziale Volkspartei in the Years 1918–1938. - Addition to the History of Political Activism in the First Czechoslovak Republic](https://dev.forumszemle.eu/2020/12/03/the-bund-der-landwirte-and-the-deutsche-christlichsoziale-volkspartei-in-the-years-1918-1938-addition-to-the-history-of-political-activism-in-the-first-czechoslovak-republic/): During its short existence, Czechoslovakia in the interwar period was characterized by a range of standard political parties, including not... - [A Bund der Landwirte és a Deutsche christlichsoziale Volkspartei az 1918–1938-as években - Adalék a politikai aktivizmus történetéhez az első Csehszlovák Köztársaságban](https://dev.forumszemle.eu/2020/12/03/a-bund-der-landwirte-es-a-deutsche-christlichsoziale-volkspartei-az-1918-1938-as-evekben-adalek-a-politikai-aktivizmus-tortenetehez-az-elso-csehszlovak-koztarsasagban/): Bevezető Az 1918 őszén véget ért első világháború Közép-Európát viszonylag radikálisan átalakította. A térség hagyományos monarchiáinak, a Vilmos-féle Németországnak és... - [The History of the Gymnastics Association in Pozsony: 1880–1945](https://dev.forumszemle.eu/2020/12/03/the-history-of-the-gymnastics-association-in-pozsony-1880-1945/): The period of dualism is considered the heyday of embourgeoisement in Hungary. Through their lively community life, the citizens of... - [A Pozsonyi Torna Egylet története: 1880–1945](https://dev.forumszemle.eu/2020/12/03/a-pozsonyi-torna-egylet-tortenete-1880-1945/): 1. Bevezetés A dualizmus időszaka a magyarországi polgárosodás fénykorának tekinthető. A városok lakosságának a közösségi élet iránti igénye soha nem... - [Know Your Beautiful New Homeland or Hungarian Internees in Ilava, Luhačovice and Theresienstadt in 1919](https://dev.forumszemle.eu/2020/12/03/know-your-beautiful-new-homeland-or-hungarian-internees-in-ilava-luhacovice-and-theresienstadt-in-1919/): This study deals with one of the hitherto unprocessed episodes of the 1919 coup d’état, the internments by order of... - [Ismerd meg szép, új hazádat, avagy magyar internáltak Illaván, Luhačovicén és Theresienstadtban 1919-ben](https://dev.forumszemle.eu/2020/12/03/ismerd-meg-szep-uj-hazadat-avagy-magyar-internaltak-illavan-luhacovicen-es-theresienstadtban-1919-ben/): Mottó: „Nem hiszem, hogy a szlovákiai magyar-zsidó közösség akár egyetlen tagja oly ártatlan volna, hogy sérelem éri, ha Terezínben ül... - [„Audacious and Indefensible.” Additions to the History of the Slav Corridor](https://dev.forumszemle.eu/2020/12/03/audacious-and-indefensible-additions-to-the-history-of-the-slav-corridor/): At the Paris Peace Conference in 1919, one of the demands put forth by the Czechoslovak delegation was the creation... - [„Szégyentelen és igazolhatatlan” - Adalékok a szláv korridor történetéhez](https://dev.forumszemle.eu/2020/12/03/szegyentelen-es-igazolhatatlan-adalekok-a-szlav-korridor-tortenetehez/): Az első világháborút követő párizsi békekonferencián a csehszlovák delegáció által előterjesztett követelések egyike a csehszlovák és a délszláv állam területi... - [Impresszum 2020/4](https://dev.forumszemle.eu/2020/12/03/impresszum-2020-4/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XXI. évfolyam Főszerkesztő: Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke: Öllös László Szerkesztőbizottság: Biró A.... - [Mohai V. Lajos: Szabadon és kötelezően](https://dev.forumszemle.eu/2020/12/01/mohai-v-lajos-szabadon-es-kotelezoen/): Esszék, szorgalmi feladatok. Szombathely, Savaria University Press, 2020, 176 p. Az irodalomtörténészként is ismert József Attila-díjas költő és prózaíró Mohai... - [Farkas Gyöngyi: Megszállás vagy segítségnyújtás](https://dev.forumszemle.eu/2020/12/01/farkas-gyongyi-megszallas-vagy-segitsegnyujtas/): A Csehszlovákia elleni intervenció fogadtatása Magyarországon. Pécs–Budapest, Kronosz–ÁBTL, 2019, 218 p. Megszállás vagy segítségnyújtás? A kérdést Farkas Gyöngyi történész, a... - [Praznovszky Mihály: Küzdelmek és csetepaték](https://dev.forumszemle.eu/2020/12/01/praznovszky-mihaly-kuzdelmek-es-csetepatek/): Egy megye évtizedei a reformkorban. Salgótarján, Dornyay Béla múzeum , 2019, 266 p. Praznovszky Mihály irodalomtörténész e kötetben közreadott tanulmányai... - [Soós István (szerk.): Egy elfeledett koronázás a reformkorban - Az utolsó pozsonyi uralkodókoronázás 1830 őszén](https://dev.forumszemle.eu/2020/12/01/soos-istvan-szerk-egy-elfeledett-koronazas-a-reformkorban-az-utolso-pozsonyi-uralkodokoronazas-1830-oszen/): Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2017, 367 p. /Magyar Történelmi Emlékek. Értekezések/ A szóban forgó kötet bátran mondható hiánypótlónak,... - [Kozári Monika: Andrássy Gyula](https://dev.forumszemle.eu/2020/12/01/kozari-monika-andrassy-gyula-2/): Budapest, Gondolat, 2018, 224 p. A dualizmus kori Magyarország történetének egyik legjelentősebb kutatója, Kozári Monika egy régóta esedékes kötettel örvendeztette... - [Popély Gyula: Szövetségben az ellenséggel](https://dev.forumszemle.eu/2020/12/01/popely-gyula-szovetsegben-az-ellenseggel/): Kárpátia Stúdió, 2019. 394 p. 2019 végén jelent meg Popély Gyula új könyve, mely egy trilógia nyitánya, mint kiderül a... - [Öllös László: Európai identitás](https://dev.forumszemle.eu/2020/12/01/ollos-laszlo-europai-identitas/): Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 240 p. /Nostra Tempora, 27/ A jelenlegi társadalmi környezetben rengeteg szó esik a „Nyugat” válságáról, bár... - [Máté Zsuzsanna: „Az aestheticum vizsgálatának célja tehát az értékadó jelentés felkutatása”](https://dev.forumszemle.eu/2020/12/01/mate-zsuzsanna-az-aestheticum-vizsgalatanak-celja-tehat-az-ertekado-jelentes-felkutatasa/): Magyar esztétikatörténeti és esztétikai tanulmányok. Kolozsvár–Szeged, Pro Philosophia Kiadó–Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány, 2019, 244 p. A kötettel ismerkedő olvasónak ajánlatos... - [A mi Gyulánk](https://dev.forumszemle.eu/2020/12/01/a-mi-gyulank/): Hát, igen, a mi Gyulánk is hatvanéves lett. Érdekes jelenség, kíváncsian pislogva figyelgetem, akár Dávid Teréz (emlékszik még valaki cikksorozatára?... - [The Genre of Alternative History](https://dev.forumszemle.eu/2020/12/01/the-genre-of-alternative-history/): This study focuses on the theoretical background of the genre of alternative history, and aims to introduce the concept and... - [Az alternatív történelem műfaja](https://dev.forumszemle.eu/2020/12/01/az-alternativ-tortenelem-mufaja/): „A történetek így vagy úgy: tükrök. Arra használjuk őket, hogy elmagyarázzuk magunknak, hogyan működik a világ és hogyan nem. ”... - [The Ethnic Composition of Slovakia´s Municipalities, Based on the Data of the 1950 Census](https://dev.forumszemle.eu/2020/12/01/the-ethnic-composition-of-slovakias-municipalities-based-on-the-data-of-the-1950-census/): This study deals with the examination of the ethnic population data of the 1950 census. Previously, data sets for this... - [Szlovákia lakosságának községsoros nemzetiségi összetétele az 1950. évi népszámlálás adatai alapján](https://dev.forumszemle.eu/2020/12/01/szlovakia-lakossaganak-kozsegsoros-nemzetisegi-osszetetele-az-1950-evi-nepszamlalas-adatai-alapjan/): A 2. világháború után megtartott csehszlovák népszámlálások közül az 1950-es népszámlálás községsoros nemzetiségi adatsorai különleges jelentőséggel bírnak. A pártállami időszakban... - [Representation Struggles in the Hungarian Field of Representation in Slovakia](https://dev.forumszemle.eu/2020/12/01/representation-struggles-in-the-hungarian-field-of-representation-in-slovakia/): The aim of this study is to examine the representation of the concepts of Hungarian in Slovakia and Hungarian culture... - [Reprezentációs küzdelmek a szlovákiai magyar kulturális mezőn](https://dev.forumszemle.eu/2020/12/01/reprezentacios-kuzdelmek-a-szlovakiai-magyar-kulturalis-mezon/): A szlovákiai magyar és a szlovákiai magyar kultúra fogalmakra mint etnikai keretbe foglalt társadalmi kategóriákra tekintek, az alábbiakban pedig e... - [Critique of Mihály Greguss on István Nyiry's Dream Philosophy in the Context of 19th Century Dream Perceptions](https://dev.forumszemle.eu/2020/12/01/critique-of-mihaly-greguss-on-istvan-nyirys-dream-philosophy-in-the-context-of-19th-century-dream-perceptions/): Philosophical dream interpretations form a separate group of Hungarian oneirological literature at the beginning of the 19th century. István Nyiry’s... - [Greguss Mihály Nyiry István álomfilozófiájával kapcsolatos bírálata a 19. századi álomfelfogások kontextusában](https://dev.forumszemle.eu/2020/12/01/greguss-mihaly-nyiry-istvan-alomfilozofiajaval-kapcsolatos-biralata-a-19-szazadi-alomfelfogasok-kontextusaban/): A 18–19. század fordulóján számos olyan, főként a medicinához kötődő irányzat alakult ki, amely az álommal vagy a módosult tudatállapotokkal... - [Tobias Gottfried Schröer's Concept of Nation](https://dev.forumszemle.eu/2020/12/01/tobias-gottfried-schroers-concept-of-nation/): Tobias Gottfried Schröer (1791–1850), a professor at the Lutheran Lyceum in Bratislava, left behind a voluminous and varied, but today... - [Tobias Gottfried Schröer nemzetkoncepciója](https://dev.forumszemle.eu/2020/12/01/tobias-gottfried-schroer-nemzetkoncepcioja/): Bevezetés Tobias Gottfried Schröer (1791–1850) a pozsonyi evangélikus líceum professzora volt: latint, görögöt, németet, történelmet, földrajzot és esztétikát tanított, s... - [Philosophy and Language – the Language of Philosophy. The Language Ideologies of Two Reform-era Hungarian Philosophers (János Erdélyi and Gusztáv Szontagh)](https://dev.forumszemle.eu/2020/12/01/philosophy-and-language-the-language-of-philosophy-the-language-ideologies-of-two-reform-era-hungarian-philosophers-janos-erdelyi-and-gusztav-szontagh/): The study examines the question of how personal linguistic experiences influenced the language perception of 19th century Hungarian philosophers, their... - [Filozófia és nyelv – a filozófia nyelve - Két reformkori magyar filozófus nyelvszemlélete (Erdélyi János és Szontagh Gusztáv)](https://dev.forumszemle.eu/2020/12/01/filozofia-es-nyelv-a-filozofia-nyelve-ket-reformkori-magyar-filozofus-nyelvszemlelete-erdelyi-janos-es-szontagh-gusztav/): Bevezetés: a nyelvhasználat teoretikus reflexiójának hangsúlyossá válása a reformkorban Közhelynek számít annak kiemelése, hogy a magyar reformkor idején fölélénkült, sőt,... - [András Mészáros: Philosophy in Upper Hungary](https://dev.forumszemle.eu/2020/12/01/andras-meszaros-philosophy-in-upper-hungary/): The study lists the methodological changes that have modified the historiographical approach in the history of Hungarian philosophy in the... - [Mészáros András: A filozófia Felső-Magyarországon](https://dev.forumszemle.eu/2020/12/01/meszaros-andras-a-filozofia-felso-magyarorszagon/): A magyar filozófiatörténet-írói hagyományok gyökerei egyrészt a pozitivizmusba, másrészt pedig a reformkorban megformálódó nemzeti narratívába nyúlnak vissza. Tudjuk, hogy a... - [Impresszum 2020/3](https://dev.forumszemle.eu/2020/12/01/impresszum-2020-3/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XXI. évfolyam Főszerkesztő: Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke: Öllös László Szerkesztőbizottság: Biró A.... - [Csehy Zoltán–Polgár Anikó: Gyakorlati magyar verstan](https://dev.forumszemle.eu/2020/06/12/csehy-zoltan-polgar-aniko-gyakorlati-magyar-verstan/): Pozsony / Bratislava, Comenius Egyetem / Univerzita Komenského, 2018, 348 p. „Nem minden hangból lesz a szó nemes értelmében vett... - [Kozári Monika: Andrássy Gyula](https://dev.forumszemle.eu/2020/06/12/kozari-monika-andrassy-gyula/): Budapest, Gondolat, 2018, 224 p. A dualizmus kori Magyarország történetének egyik legjelentősebb kutatója, Kozári Monika egy régóta esedékes kötettel örvendeztette... - [L. Juhász Ilona Komárom emlékjelei az államfordulatok és rendszerváltások tükrében](https://dev.forumszemle.eu/2020/06/12/l-juhasz-ilona-komarom-emlekjelei-az-allamfordulatok-es-rendszervaltasok-tukreben/): Somorja – Komárom, Fórum Kisebbségkutató Intézet – Etnológiai Központ, 416 p. /Jelek a térben, 6. / Roppant korrekt, ráadásképpen gazdagon... - [Nekem tulajdonképpen nincs kedvenc témám, sok minden érdekel](https://dev.forumszemle.eu/2020/06/12/nekem-tulajdonkeppen-nincs-kedvenc-temam-sok-minden-erdekel/): Beszélgetés a hatvanéves L. Juhász Ilona etnológussal Rozsnyón születtél, de az igazi szülőhelyed a várostól pár kilométerre fekvő Rudna. Ez... - [Adatok a szlovákiai magyarok csehországi deportálásának történetéhez, 1946–1949 (3. rész)](https://dev.forumszemle.eu/2020/06/12/adatok-a-szlovakiai-magyarok-csehorszagi-deportalasanak-tortenetehez-1946-1949-3-resz/): 3. A belügyminisztérium és a biztonsági szervek szerepe a magyarok deportálásában A második világháború után az újjáalakuló Csehszlovákiában a belügy... - [A nagyszombati kalmárcéh szabályzata 1547/1604-ben](https://dev.forumszemle.eu/2020/06/12/a-nagyszombati-kalmarceh-szabalyzata-1547-1604-ben/): A történelmi Magyarország északnyugati részén fekvő Nagyszombat szabad királyi város már a középkorban is jelentős szerepet töltött be hazánk és... - [Adalékok az Adalékokról](https://dev.forumszemle.eu/2020/06/12/adalekok-az-adalekokrol/): Amikor kezembe vettem – virtuálisan – a Fórum Társadalomtudományi Szemle 2020/1-es számát Sztancs Gábor Sáros vármegye történelemtudományi önreprezentációja és nemzetiségpolitikai... - [A füles fotel](https://dev.forumszemle.eu/2020/06/12/a-fules-fotel/): Periferikus gondolatok Magyar Zoltán magyar történeti mondakatalógusa kapcsán I. Attól, hogy nem tudok tojást tojni, még meg tudom állapítani, melyik... - [Adaptation Strategies and Assimilation Careers of Intellectuals. Patterns of Ethnic History of Késmárk in the Period of Dualism](https://dev.forumszemle.eu/2020/06/12/adaptation-strategies-and-assimilation-careers-of-intellectuals-patterns-of-ethnic-history-of-kesmark-in-the-period-of-dualism/): This study examines the ethnic changes of Késmárk (Kežmarok, Käsmark) during the Period of Dualism. In the course of my... - [Alkalmazkodási stratégiák, értelmiségi asszimilációs életutak](https://dev.forumszemle.eu/2020/06/12/alkalmazkodasi-strategiak-ertelmisegi-asszimilacios-eletutak/): Adalékok a dualizmuskori Késmárk etnikai történetéhez Kutatási módszerek Késmárk azoknak a kiegyezéskori felső-magyarországi városoknak a csoportját képviselte, ahol az 1880–1910-es... - [The Situation of Public Workers and the Role of Public Employment in Ormansag Region](https://dev.forumszemle.eu/2020/06/12/the-situation-of-public-workers-and-the-role-of-public-employment-in-ormansag-region/): This study presents the results of participatory observation research in one of the most disadvantaged regions of Hungary, Ormansag in... - [A közmunkások helyzete és a közfoglalkoztatás szerepe az Ormánságban](https://dev.forumszemle.eu/2020/06/12/a-kozmunkasok-helyzete-es-a-kozfoglalkoztatas-szerepe-az-ormansagban/): A vizsgálat relevanciája és fókusza A közfoglalkoztatás fontos foglalkoztatáspolitikai eszközzé válik, amikor egy térség munkaerőpiaca olyannyira eltávolodik az egyensúlyközeli állapottól,... - [A Livelihood Compulsion, Form of Adaptation or a Calculated Enterprise? On Smuggling in Gömör and Nógrád](https://dev.forumszemle.eu/2020/06/12/a-livelihood-compulsion-form-of-adaptation-or-a-calculated-enterprise-on-smuggling-in-gomor-and-nograd/): After the demarcation of the Trianon borders, smuggling became widespread in the 1920s and 1930s and it was noticeable until... - [Megélhetési kényszer, alkalmazkodási forma vagy tudatos vállalkozás?](https://dev.forumszemle.eu/2020/06/12/megelhetesi-kenyszer-alkalmazkodasi-forma-vagy-tudatos-vallalkozas/): A gömöri és nógrádi csempészésről A szlovák–magyar határ mentén élők körében még napjainkban is gyakran beszédtéma az egykoron virágzó csempészés.... - [Impresszum 2020/2](https://dev.forumszemle.eu/2020/06/12/impresszum-2020-2/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XXI. évfolyam Főszerkesztő: Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke: Öllös László Szerkesztőbizottság: Biró A.... - [Voigt-művek](https://dev.forumszemle.eu/2020/04/06/voigt-muvek/): Voigt Vilmos legutóbbi és nem csak a legutóbbi könyveiről Voigt Vilmosnak, nyolcvanadik születésnapja alkalmából tanítványi, baráti tisztelettel Az alábbi írás... - [Adatok a szlovákiai magyarok csehországi deportálásának történetéhez, 1946–1949 (2. rész)](https://dev.forumszemle.eu/2020/04/06/adatok-a-szlovakiai-magyarok-csehorszagi-deportalasanak-tortenetehez-1946-1949-2-resz/): Az újjáalakuló Csehszlovákia hadseregének szervezeti felépítéséről, elsősorban szovjet nyomásra, döntések születtek már a világháború befejezése és az ország nagy részének... - [(Digital) Spirit of Place? Reflection of J. Selye University in Online Media Edited in Komárno](https://dev.forumszemle.eu/2020/04/06/digital-spirit-of-place-reflection-of-j-selye-university-in-online-media-edited-in-komarno/): This paper focuses on the importance of the establishment and operation of J. Selye University and its image created by... - [A hely (digitális) szelleme?](https://dev.forumszemle.eu/2020/04/06/a-hely-digitalis-szelleme/): A Selye János Egyetem működésének reflexiója komáromi szerkesztésű online médiumokban 1. Bevezetés A Selye János Egyetem 2003-as alapítását kísérő médiavisszhang... - [Order History – Bottom View. Premonstratensian Chronicle of Gödöllő (1948−1950)](https://dev.forumszemle.eu/2020/04/06/order-history-bottom-view-premonstratensian-chronicle-of-godollo-1948%e2%88%921950/): In 1948, the Secondary Boarding School of the Premonstratensian Order at Jászóvár (now also called Jasov) was secularized and its... - [Rendtörténet – alulnézetből](https://dev.forumszemle.eu/2020/04/06/rendtortenet-alulnezetbol/): Gödöllői premontrei krónika (1948–1950) A 20. század politikai földrengései a Kárpát-medencei premontreiek jászóvári ágát alapjaiban rázta meg. Különösen érvényes ez... - [Assessment of Light Verb Constructions in Terms of Linguistic Correctness and Linguistic Appropriateness](https://dev.forumszemle.eu/2020/04/06/assessment-of-light-verb-constructions-in-terms-of-linguistic-correctness-and-linguistic-appropriateness/): The paper analyses the Hungarian language cultivators’ arguments against the use (even existence! ) of light verb constructions, shedding light... - [A funkcióigés szerkezetek megítélése a nyelvhelyesség és a nyelvi helyénvalóság szempont-jából](https://dev.forumszemle.eu/2020/04/06/a-funkcioiges-szerkezetek-megitelese-a-nyelvhelyesseg-es-a-nyelvi-helyenvalosag-szempont-jabol/): 1. Bevezetés Dolgozatomban a funkcióigés szerkezetek nyelvhelyességi és nyelvi helyénvalósági megítélésével kapcsolatos észrevételeimet osztom meg a kedves olvasóval, azokat, amelyek... - [Historical Self-representation of Sáros County and a National Minority Policy Press Campaign in the Early 20th Century](https://dev.forumszemle.eu/2020/04/06/historical-self-representation-of-saros-county-and-a-national-minority-policy-press-campaign-in-the-early-20th-century/): Sáros County, within its limits, also tried to get involved in local history research and historical self-representation. It did this... - [Sáros vármegye történelemtudományi önreprezentációja és nemzetiségpolitikai sajtóakciója a 20. század elején](https://dev.forumszemle.eu/2020/04/06/saros-varmegye-tortenelemtudomanyi-onreprezentacioja-es-nemzetisegpolitikai-sajtoakcioja-a-20-szazad-elejen/): Bevezetés A Tarca-parti Berzevice családi kastélyában született Berzeviczy Albert, Tisza István első kormányának kultuszminisztere, a Magyar Tudományos Akadémia leghosszabb ideig,... - [Grants Funding National Minority Organisations in Slovakia (2011–2017). Analysis of the Grant System of the Slovak Government for Cultures of National Minorities](https://dev.forumszemle.eu/2020/04/06/grants-funding-national-minority-organisations-in-slovakia-2011-2017-analysis-of-the-grant-system-of-the-slovak-government-for-cultures-of-national-minorities/): In the period between 2011 and 2017, the Government Office of the Slovak Republic coordinated a grant programme supporting cultures... - [Kisebbségi szervezetek pályázati támogatásai Szlovákiában (2011–2017)](https://dev.forumszemle.eu/2020/04/06/kisebbsegi-szervezetek-palyazati-tamogatasai-szlovakiaban-2011-2017/): A Szlovák Kormányhivatal Nemzetiségek kultúrája című kiírásának elemzése Bevezetés A legutóbbi népszámlálás során Szlovákia lakosságának 12,3%-a jelölt a szlováktól eltérő... - [Impresszum 2020/1](https://dev.forumszemle.eu/2020/04/06/impresszum-2020-1/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XXI. évfolyam Főszerkesztő: Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke: Öllös László Szerkesztőbizottság: Biró A.... - [Bauko János: Társadalom és névhasználat. Magyar névtani kutatások Szlovákiában](https://dev.forumszemle.eu/2019/12/18/bauko-janos-tarsadalom-es-nevhasznalat-magyar-nevtani-kutatasok-szlovakiaban/): Magyar Névtani Értekezések 8, Budapest, 2019, 228 p. A Magyar Névtani Értekezések c. sorozat 8. köteteként látott napvilágot a Magyar... - [Popély Árpád: Két választás Csehszlovákiában. A szlovák országgyűlés és a kárpátukrán szojm megválasztása 1938–1939](https://dev.forumszemle.eu/2019/12/18/popely-arpad-ket-valasztas-csehszlovakiaban-a-szlovak-orszaggyules-es-a-karpatukran-szojm-megvalasztasa-1938-1939/): Pozsony, Kalligram, 2019, 260 p. A szerző olyan témához nyúlt, amely alig feldolgozott nem csupán a magyar, hanem a cseh... - [Misad Katalin: Nyelvhasználat kétnyelvű környezetben. Tanulmányok a magyar–szlovák nyelvi kapcsolódások köréből](https://dev.forumszemle.eu/2019/12/18/misad-katalin-nyelvhasznalat-ketnyelvu-kornyezetben-tanulmanyok-a-magyar-szlovak-nyelvi-kapcsolodasok-korebol/): Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2019, 240 p. /Nostra Tempora, 26. /   Misad Katalin a Pozsonyi Comenius Egyetem BTK Magyar... - [Adatok a szlovákiai magyarok csehországi deportálásának történetéhez, 1946–1949 (1. rész)](https://dev.forumszemle.eu/2019/12/18/adatok-a-szlovakiai-magyarok-csehorszagi-deportalasanak-tortenetehez-1946-1949-1-resz/): A csehországi deportálások története kiemelt helyet foglal el a szlovákiai magyarok történelmi emlékezetében és a történetírásában egyaránt. A második világháborút... - [Mágikus pokoljárások, avagy háttérzajok a kiszolgáltatottság antropológiájához](https://dev.forumszemle.eu/2019/12/18/magikus-pokoljarasok-avagy-hatterzajok-a-kiszolgaltatottsag-antropologiajahoz/): Tudunk vagy sejtünk, képzelünk vagy megbizonyosodunk, tapasztalunk vagy megfélemedünk, értelmezünk vagy megértünk... Eljárások ezek, önképek és társ-képek, kísérletek a félelem... - [On Some General Questions of Light Verb Constructions](https://dev.forumszemle.eu/2019/12/18/on-some-general-questions-of-light-verb-constructions/): This paper examines light verb constructions, with special regard to the borderline cases, i. e. verbo-nominal constructions, which may or... - [A funkcióigés szerkezetek néhány általános kérdéséről](https://dev.forumszemle.eu/2019/12/18/a-funkcioiges-szerkezetek-nehany-altalanos-kerdeserol/): 1. Bevezetés Dolgozatomban a funkcióigés szerkezetek általános jellemzőivel kapcsolatos gondolataimat osztom meg a kedves olvasóval; ezek a funkcióigés szerkezetekről szóló... - [Correlations of Ethnic Identity in Mutual Perception of Slovaks and Hungarians](https://dev.forumszemle.eu/2019/12/18/correlations-of-ethnic-identity-in-mutual-perception-of-slovaks-and-hungarians/): This paper deals with the correlations of ethnic identity and its manifestations in mutual perception and opinion among citizens of... - [Az etnikai identitás összefüggései a szlovákok és a magyarok kölcsönös megítélésében](https://dev.forumszemle.eu/2019/12/18/az-etnikai-identitas-osszefuggesei-a-szlovakok-es-a-magyarok-kolcsonos-megiteleseben/): Bevezető Dolgozatunk az etnikai identitás összefüggéseivel és megnyilvánulásaival foglalkozik, a Szlovák Köztársaság állampolgárai közti felfogást és megítélést illetően, mind szlovák,... - [A szlovák–magyar kapcsolatok politikai tényezői a demokratikus átalakulás időszakában: helyzet, tendenciák, kihívások](https://dev.forumszemle.eu/2019/12/18/a-szlovak-magyar-kapcsolatok-politikai-tenyezoi-a-demokratikus-atalakulas-idoszakaban-helyzet-tendenciak-kihivasok/): Bevezető A nemzetek közti kapcsolatokat különféle tényezők befolyásolják, köztük politikaiak is. Ez alól nem kivétel a szlovák–magyar kapcsolatok sem. Ez... - [Political Factors of the Slovak–Hungarian Relations in the Period of Democratic Transition: Situation, Trends, Challenges](https://dev.forumszemle.eu/2019/12/18/political-factors-of-the-slovak-hungarian-relations-in-the-period-of-democratic-transition-situation-trends-challenges/): The relations between nations are influenced by a variety of factors, including political ones. The Slovak–Hungarian relations are no exception... - [A bársonyos forradalom első magyar dokumentumai](https://dev.forumszemle.eu/2019/12/18/a-barsonyos-forradalom-elso-magyar-dokumentumai/): A november 18-án éppen megalakulófélben lévő Független Magyar Kezdeményezés hírt véve a prágai diáktüntetésekről, nyomban tiltakozik a rendőri brutalitásról ellen.... - [Hungarian Documents of the Velvet Revolution](https://dev.forumszemle.eu/2019/12/18/hungarian-documents-of-the-velvet-revolution/): This study presents and analyzes the first declarations and programs of the Hungarian organizations of the 1989 Revolution in Slovakia.... - [Bilingualism as a Commercial Interest](https://dev.forumszemle.eu/2019/12/18/bilingualism-as-a-commercial-interest/): This study presents and analyzes the first declarations and programs of the Hungarian organizations of the 1989 Revolution in Slovakia.... - [A kétnyelvűség mint üzleti érdek](https://dev.forumszemle.eu/2019/12/18/a-ketnyelvuseg-mint-uzleti-erdek/): Egy nyelvitájkép-kutatás eredményei a kelet-szlovák–magyar határrégióban. Kérdőíves, résztvevő megfigyelésen és szakértői interjúkon alapuló kutatás eredményei 1. Bevezetés Az egynyelvű/többnyelvű feliratok... - [Impresszum 2019/4](https://dev.forumszemle.eu/2019/12/18/impresszum-2019-4/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XXI. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Zeman László (1928–2019)](https://dev.forumszemle.eu/2019/09/23/zeman-laszlo-1928-2019/): Nyelvész volt, hungarológus. Eperjesen érettségizett (1948), a pozsonyi Comenius Egyetem TTK-án biológia–filozófia–természetrajz szakos tanári oklevelet (1953), majd a Pedagógiai Főiskolán... - [Kulcsár László: A vidékfejlesztés elméleti megközelítése: regionális és kulturális összefüggések](https://dev.forumszemle.eu/2019/09/23/kulcsar-laszlo-a-videkfejlesztes-elmeleti-megkozelitese-regionalis-es-kulturalis-osszefuggesek/): Kolozsvár, Kriterion Kiadó, 2017, 228 p. Kulcsár László munkássága gazdag és tudományos értelemben rendkívül megalapozott. A szerző egyetemi tanár, professor... - [Karikó Sándor (szerk.): Család, érték, nevelés](https://dev.forumszemle.eu/2019/09/23/kariko-sandor-szerk-csalad-ertek-neveles/): Szegedi Egyetemi Kiadó, Szeged, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, 2018, 242 p. Az Alkalmazott Filozófiai Társaság 10. nemzetközi tudományos konferenciájának anyagát... - [Maurice Halbwachs: Az emlékezet társadalmi keretei, ford. Sujtó László](https://dev.forumszemle.eu/2019/09/23/maurice-halbwachs-az-emlekezet-tarsadalmi-keretei-ford-sujto-laszlo/): Budapest, Atlantisz, 2018, 375 p. Az emlékezet kutatása napjainkban sok irányba nyitott: orvosok, pszichológusok, történészek, szociológusok, régészek, kulturológusok és irodalmárok... - [Mészáros András professzor hetvenéves](https://dev.forumszemle.eu/2019/09/23/meszaros-andras-professzor-hetveneves-2/): Csanda Gábor: Bélvatán születtél, s most is ott laksz, szóval, nem állítható, hogy érett felnőttkorodra túlságosan messze kerültél volna gyermekkorod... - [Dokumentumok Dobos László kéziratos hagyatékából](https://dev.forumszemle.eu/2019/09/23/meszaros-andras-professzor-hetveneves/): Az alábbiakban tíz olyan Dobos-szöveget adunk közre, melyeket az író, politikus, irodalom-, művelődés- és közösségszervező hagyatékában leltünk: ezekből a publicisztikákból... - [A közös indulás](https://dev.forumszemle.eu/2019/09/23/a-kozos-indulas/): A Magyar Közösség Pártja és a Most-Híd közös indulása a soron következő parlamenti választáson olyan kérdés, amelyik a szlovákiai magyar... - [A Bakics családról (16–17. század)](https://dev.forumszemle.eu/2019/09/23/a-bakics-csaladrol-16-17-szazad/): Bakith Mihály 1600-ban Szent Benedek napján (március 21. ) írt rövid, tömör, már-már szűkszavú végrendelete keltette föl ezen kis tanulmány... - [The Economic and Social Situation of Southern Slovakia in View of Some Indicators (Part III)](https://dev.forumszemle.eu/2019/09/23/the-economic-and-social-situation-of-southern-slovakia-in-view-of-some-indicators-part-iii/): Southern Slovakia has traditionally been identified with the region inhabited by Hungarians. However, for analytical purposes it is more appropriate... - [Dél-Szlovákia gazdasági és szociális helyzete néhány mutató tükrében (3. rész)](https://dev.forumszemle.eu/2019/09/23/del-szlovakia-gazdasagi-es-szocialis-helyzete-nehany-mutato-tukreben-3-resz/): Bevezetés Dél-Szlovákia gazdasági és társadalmi fejlődése eltér az országos trendektől. Ezek a különbségek statisztikailag is kimutathatók, és már több tanulmányban... - [On the State of Mother Tongue Textbooks of Hungarian Secondary Schools in Slovakia](https://dev.forumszemle.eu/2019/09/23/on-the-state-of-mother-tongue-textbooks-of-hungarian-secondary-schools-in-slovakia/): The subject of this study are the mother tongue textbooks of secondary grammar schools and vocational schools with Hungarian as... - [A szlovákiai magyar középiskolai anyanyelvtankönyvek állapotáról](https://dev.forumszemle.eu/2019/09/23/a-szlovakiai-magyar-kozepiskolai-anyanyelvtankonyvek-allapotarol/): 1. Bevezetés A határon túl élő magyar tanulók számára a magyarnyelv-tankönyvek voltaképpen elsődleges információforrásként szolgálnak anyanyelvük nyelvtani, nyelvhelyességi, helyesírási s... - [Three in One. Multilingualism in a Family in Southern Slovakia](https://dev.forumszemle.eu/2019/09/23/three-in-one-multilingualism-in-a-family-in-southern-slovakia/): The purpose of my study was to examine the language habits and language ideology of a multilingual family in a... - [Három az egyben. Többnyelvűség egy dél-szlovákiai családban](https://dev.forumszemle.eu/2019/09/23/harom-az-egyben-tobbnyelvuseg-egy-del-szlovakiai-csaladban/): 1. Bevezetés Dolgozatomban a többnyelvűség kutatásával foglalkozom. Munkám fő célja, hogy bemutassam egy család nyelvhasználatát és a nyelvvel kapcsolatos ideológiáit... - [Saint John and the Village](https://dev.forumszemle.eu/2019/09/23/saint-john-and-the-village/): The aim of this study is to analyze the relationship between a religious object and a local community. The small... - [Szent János és a falu](https://dev.forumszemle.eu/2019/09/23/szent-janos-es-a-falu/): Vallási tárgyakat kutatni egyes esetekben messze többet jelenthet, mint csak vallási etnológiával foglalkozni. A szakrális kisemlékek vizsgálatánál lényeges szempont lehet,... - [Tendencies in Electoral Behaviour of Hungarians in Slovakia](https://dev.forumszemle.eu/2019/09/23/tendencies-in-electoral-behaviour-of-hungarians-in-slovakia/): This study deals with the evolution of the willingness of Hungarians in Slovakia to vote, with their voter preferences and... - [A szlovákiai magyarok választási magatartásának tendenciái](https://dev.forumszemle.eu/2019/09/23/a-szlovakiai-magyarok-valasztasi-magatartasanak-tendenciai/): Bevezetés A Fórum Kisebbségkutató Intézet a szociológiai alapkutatásokon kívül megalakulása óta közvélemény-kutatással is foglalkozik. Csak az ezredfordulótól számítva tíz olyan... - [Impresszum 2019/3](https://dev.forumszemle.eu/2019/09/23/impresszum-2019-3/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t X. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Miroslav Kusý (1931–2019)](https://dev.forumszemle.eu/2019/07/26/miroslav-kusy-1931-2019/): Az egyes korok alapértékei adják azokat a korlátokat, igazodási pontokat, amelyek mentén az emberek társadalommá szervezik magukat, és felépítik az... - [Petrogalli Oszkár: Mankón járó demokrácia. Írások, beszédek, nyilatkozatok. Összeállította, szerkesztette, jegyzetekkel ellátta és az előszót írta Filep Tamás Gusztáv](https://dev.forumszemle.eu/2019/07/26/petrogalli-oszkar-mankon-jaro-demokracia-irasok-beszedek-nyilatkozatok-osszeallitotta-szerkesztette-jegyzetekkel-ellatta-es-az-eloszot-irta-filep-tamas-gusztav/): Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2018, 348 p. /Fontes historiae hungarorum, 8. / A két háború közti szlovákiai (vagy ahogy akkor... - [Csernicskó István: Fények és árnyak](https://dev.forumszemle.eu/2019/07/26/csernicsko-istvan-fenyek-es-arnyak/): Kárpátalja nyelvi tájképéből. Ungvár, Autdor-Shark, 2019. 240 p. A közelmúltban látott napvilágot Csernicskó István Fények és árnyak. Kárpátalja nyelvi tájképéből... - [H. Nagy Péter: Médiaterek Lady Gaga korában](https://dev.forumszemle.eu/2019/07/26/h-nagy-peter-mediaterek-lady-gaga-koraban/): Kalandozások a popkultúra területén. Dunaszerdahely, Media Nova M, 2017, 208 p. Nagy Péter nevével számtalan helyen találkozhatunk, hiszen rendkívül termékeny... - [Életben maradtam… - Az 1944. október 20. – 1946. március 24. között készült feljegyzéseim, naplóm](https://dev.forumszemle.eu/2019/07/26/eletben-maradtam-az-1944-oktober-20-1946-marcius-24-kozott-keszult-feljegyzeseim-naplom/): Csaknem hatvan esztendő telt el azóta. És most itt ülök a monitor előtt a tizennyolc éves akkori magammal szemben és... - [Még egyszer a szlovákiai magyar választásstatisztikákról](https://dev.forumszemle.eu/2019/07/26/meg-egyszer-a-szlovakiai-magyar-valasztasstatisztikakrol/): „Ideje alaposabban elemezni a kilenc parlamenti választás eredményeit szlovákiai magyar szemszögből” – veti fel írásában Gyurovszky László (Hogyan tovább? A... - [Megjegyzések Gyurovszky László elemzéséhez](https://dev.forumszemle.eu/2019/07/26/megjegyzesek-gyurovszky-laszlo-elemzesehez/): A tanulmány értékes adatgyűjtés révén fontos megállapításokat tesz a szlovákiai magyar pártok támogatottságával kapcsolatban. Az alkalmazott adatgyűjtési, feldolgozási módszerekkel és... - [Hogyan tovább? - A szlovákiai magyar pártok választási eredményeinek elemzése, 1990–2016](https://dev.forumszemle.eu/2019/07/26/hogyan-tovabb-a-szlovakiai-magyar-partok-valasztasi-eredmenyeinek-elemzese-1990-2016/): A csehszlovákiai és 1992 után a szlovákiai magyar pártok immár csaknem 30 éve tevékenykednek demokratikus politikai keretek között. Kilenc parlamenti,... - [Újraírt tér-képek II. - Vízjárta helyek egykor és ma – a táj és a természet átalakulása a bősi vízlépcső környezetében a helyiek szemszögéből](https://dev.forumszemle.eu/2019/07/26/ujrairt-ter-kepek-ii-vizjarta-helyek-egykor-es-ma-a-taj-es-a-termeszet-atalakulasa-a-bosi-vizlepcso-kornyezeteben-a-helyiek-szemszogebol/): A bősi vízlépcsőt övező táj alig hasonlít valamikori önmagára, az egykor jellemző ökoszisztémák eltűntek vagy jelentősen átalakultak ‒ vizes élőhelyek... - [Gemer in the Light of the 1919 Political Changes](https://dev.forumszemle.eu/2019/07/25/gemer-in-the-light-of-the-1919-political-changes/): Several concepts emerged in the years between 1918 and 1920 about the proportion of the division between Czechoslovakia and Hungary... - [Gömör az 1919-es államfordulatok tükrében](https://dev.forumszemle.eu/2019/07/25/gomor-az-1919-es-allamfordulatok-tukreben/): A nemzetközi támogatással megalakult Národný Výbor (Nemzeti Tanács) Prágában 1918. október 28-án megszüntette az Osztrák–Magyar Monarchia fennhatóságát Csehország részei felett,... - [„It is Not Possible to Attract Young People with Mediocrity.” The Life Path of Papal Prelate and Grand Provost of Košice Miklós Pfeiffer (1887–1979)](https://dev.forumszemle.eu/2019/07/25/it-is-not-possible-to-attract-young-people-with-mediocrity-the-life-path-of-papal-prelate-and-grand-provost-of-kosice-miklos-pfeiffer-1887-1979/): Canon of Košice Miklós Pfeiffer was a well-known and recognized public figure of Hungarians in Upper Hungary who after World... - [„Közepességgel ifjakat nem lehet vonzani” - Pfeiffer Miklós pápai prelátus és kassai nagyprépost életútjáról (1887–1979)](https://dev.forumszemle.eu/2019/07/25/kozepesseggel-ifjakat-nem-lehet-vonzani-pfeiffer-miklos-papai-prelatus-es-kassai-nagyprepost-eletutjarol-1887-1979/): A tanulmány címéül kiválasztott mottó Pfeiffer Miklós svájci emigrációjának idején, 1952. július 1-jén került be naplófeljegyzései közé. A szerzetesi utánpótlás... - [The Past, the Present and the Achieved Results of the Hungarian–Slovak Joint Committee](https://dev.forumszemle.eu/2019/07/25/the-past-the-present-and-the-achieved-results-of-the-hungarian-slovak-joint-committee/): The protection of and dealing with national minorities in general can be carried out on three different levels: on multilateral,... - [A Magyar–Szlovák Kisebbségi Vegyes Bizottság múltja, jelene és elért eredményei](https://dev.forumszemle.eu/2019/07/25/a-magyar-szlovak-kisebbsegi-vegyes-bizottsag-multja-jelene-es-elert-eredmenyei/): Bevezető: a nemzeti kisebbségek meghatározása és politikai képviseletük fontossága A nemzeti kisebbségek témaköre, jogainak védelme a közép- és kelet-európai államokban... - [Impresszum 2019/2](https://dev.forumszemle.eu/2019/07/25/impresszum-2019-2/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t X. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Kezdetben vala… Szepeskáptalan - Az első német nemzetiségi tanítóképző intézet a történelmi Magyarország területén](https://dev.forumszemle.eu/2019/06/26/kezdetben-vala-szepeskaptalan-az-elso-nemet-nemzetisegi-tanitokepzo-intezet-a-tortenelmi-magyarorszag-teruleten/): Bevezetés Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kara fennállásának 150. évfordulójáról többféle kutatással emlékezik meg. Ezek egyike a német... - [Impresszum 2014/4](https://dev.forumszemle.eu/2019/04/16/impresszum-2014-4/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XVI. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Impresszum 2014/3](https://dev.forumszemle.eu/2019/04/16/impresszum-2014-3/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XVI. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Impresszum 2014/2](https://dev.forumszemle.eu/2019/04/16/impresszum-2014-2/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XVI. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Impresszum 2014/1](https://dev.forumszemle.eu/2019/04/16/impresszum-2014-1/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XVI. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Impresszum 2010/4](https://dev.forumszemle.eu/2019/04/16/impresszum-2010-4/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XII. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Impresszum 2010/2](https://dev.forumszemle.eu/2019/04/16/impresszum-2010-2/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XII. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Impresszum 2009/4](https://dev.forumszemle.eu/2019/04/16/impresszum-2009-4/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XI. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Impresszum 2009/3](https://dev.forumszemle.eu/2019/04/16/impresszum-2009-3/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XI. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Impresszum 2009/2](https://dev.forumszemle.eu/2019/04/16/impresszum-2009-2/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XI. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Impresszum 2009/1](https://dev.forumszemle.eu/2019/04/16/impresszum-2009-1/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XI. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Impresszum 2008/4](https://dev.forumszemle.eu/2019/04/16/impresszum-2008-4/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t X. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Impresszum 2008/3](https://dev.forumszemle.eu/2019/04/16/impresszum-2008-3/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t X. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Impresszum 2008/2](https://dev.forumszemle.eu/2019/04/16/impresszum-2008-2/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t X. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Impresszum 2008/1](https://dev.forumszemle.eu/2019/04/16/impresszum-2008-1/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t X. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Impresszum 2007/3](https://dev.forumszemle.eu/2019/04/15/impresszum-2007-3/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t IX. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Végh László hetvenéves](https://dev.forumszemle.eu/2019/04/10/vegh-laszlo-hetveneves/): Tisztelt és szeretett tudós emberünk, Végh László jubilál: tiszteletreméltó már a kora is. Neve szakmai és civil berkekben fogalom: ő... - [Sanja Zlatanović: Etnička identifikacija na posleratnom području: srpska zajednica jugoistočnog Kosova](https://dev.forumszemle.eu/2019/04/10/sanja-zlatanovic-etnicka-identifikacija-na-posleratnom-podrucju-srpska-zajednica-jugoistocnog-kosova/): Beograd, Etnografski institut SANU, 2018, 364 p. Talán különösebb kockázat nélkül állítható, hogy ami a néprajzi/antropológiai terepmunkán alapuló kutatásokat illeti,... - [Zsolt Horbulák: Regionálne hospodárske dejiny Slovenska [Szlovákia regionális gazdaságtörténete]](https://dev.forumszemle.eu/2019/04/10/zsolt-horbulak-regionalne-hospodarske-dejiny-slovenska-szlovakia-regionalis-gazdasagtortenete/): Trenčín, Fakulta sociálno-ekonomických vzťahov, Trenčianska univerzita Alexandra Dubčeka, 2018, 150 p. A szerző, Horbulák Zsolt ebben a munkájában a mai... - [Kosztolányi Ádám: Keserű nevetés](https://dev.forumszemle.eu/2019/04/10/kosztolanyi-adam-keseru-nevetes/): Összegyűjtött írások. Budapest, Jaffa, 2018, 320 p. „Lásd, kisfiam, ezt mind neked adom most... ” – kezdődik Kosztolányinak a fiához... - [Király István: Napló 1956–1989](https://dev.forumszemle.eu/2019/04/10/kiraly-istvan-naplo-1956-1989/): Budapest, Magvető, 2018, 1053 p. + képmelléklet. /Tények és Tanúk/ A napló mindig is alapvető dokumentumnak számított: egyrészt retrospektív „történelem”,... - [Soros Tivadar: Túlélni. Álarcban. Nácivilág Magyarországon, Szibériai Robinsonok](https://dev.forumszemle.eu/2019/04/10/soros-tivadar-tulelni-alarcban-nacivilag-magyarorszagon-sziberiai-robinsonok/): Budapest, Múlt és Jövő, 2018, 336 p. Soros Tivadarnak (1894‒1968) nem voltak írói ambíciói, mindkét művének megírását a túlélésért folytatott... - [Misad Katalin–Csehy Zoltán (szerk.): Nova Posoniensia VIII. A pozsonyi magyar tanszék évkönyve](https://dev.forumszemle.eu/2019/04/10/misad-katalin-csehy-zoltan-szerk-nova-posoniensia-viii-a-pozsonyi-magyar-tanszek-evkonyve/): Pozsony, Szenczi Molnár Albert Egyesület, 2018, 263 p. Az immáron nyolcadik alkalommal megjelenő évkönyv a pozsonyi magyar tanszéken zajló tudományos,... - [Simon Attila (szerk.): Csak álltunk és sírtunk](https://dev.forumszemle.eu/2019/04/10/simon-attila-szerk-csak-alltunk-es-sirtunk/): Az első bécsi döntés napjai a kortársak szemével. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2018. 164 p. Kezdjük annak tisztázásával, hogy egy... - [A vajdasági magyarok eszme- és politikatörténete (1945–1989)](https://dev.forumszemle.eu/2019/04/10/a-vajdasagi-magyarok-eszme-es-politikatortenete-1945-1989/): Csaknem közhely, s szinte minden érintett rendezvény vagy kiadvány esetében emlékeztethetjük magunkat, hogy a vajdasági magyar társadalomtudomány meglehetősen gyenge lábakon... - [A Magas-Tátra jeles természetvizsgálói](https://dev.forumszemle.eu/2019/04/10/a-magas-tatra-jeles-termeszetvizsgaloi/): Európa természeti értékekben egyik leggazdagabb területe a Szepesség és a Magas-Tátra. Tudományos feltárásuk több évszázadon át fontos eredményeket nyújtott a... - [Language Question in Ukraine: A Legal or a Political Category?](https://dev.forumszemle.eu/2019/04/10/language-question-in-ukraine-a-legal-or-a-political-category/): After the turn of the millennium in Ukraine, numerous legal acts and other subordinate provisions affected negatively those speaking different... - [Nyelvkérdés Ukrajnában: jogi vagy politikai kategória?](https://dev.forumszemle.eu/2019/04/10/nyelvkerdes-ukrajnaban-jogi-vagy-politikai-kategoria/): A szovjet birodalomban érlelődő függetlenedési törekvéseknek egyik alapvető célkitűzése volt a tagköztársaságoknak nevet adó nemzetek nyelvének államnyelvi státuszba helyezése. 1988–1990... - [Situational Picture on the Roma Education in a Rural Region](https://dev.forumszemle.eu/2019/04/10/situational-picture-on-the-roma-education-in-a-rural-region/): The objective of this study is the description of the Roma education in the Harghita County of Romania, with a... - [Roma oktatási helyzetkép egy vidéki térségben](https://dev.forumszemle.eu/2019/04/10/roma-oktatasi-helyzetkep-egy-videki-tersegben/): Bevezető A tanulmány célja a Hargita megyei (Románia) roma oktatás helyzetképének felvázolása, visszatekintéssel a fontosabb 1989-es romániai fordulat utáni mozzanatokra.... - [Eduard Nižňanský – Denisa Neštáková](https://dev.forumszemle.eu/2019/04/10/eduard-niznansky-denisa-nestakova/): The Antisemitism Policy in Slovakia and the Interventions of the Kingdom of Sweden between 1942 and 1944/45 Aimed at Rescuing... - [Az antiszemitizmus politikája Szlovákiában és a Svéd Királyság intervenciói 1942–1944/45 között a szlovákiai zsidók érdekében](https://dev.forumszemle.eu/2019/04/10/az-antiszemitizmus-politikaja-szlovakiaban-es-a-sved-kiralysag-intervencioi-1942-1944-45-kozott-a-szlovakiai-zsidok-erdekeben/): Az európai zsidók megsegítését célzó svéd igyekezetek kutatása  Leszögezhetjük, hogy a holokausztkutatás történetében hiányzik a szlovákiai zsidók megsegítését célzó svéd... - [Szent Cirill és Metód szobra Komáromban](https://dev.forumszemle.eu/2019/04/10/szent-cirill-es-metod-szobra-komaromban/): A Kossuth téri körforgalom közepén álló két, keresztény szláv hittérítő szobra évekig neuralgikus pontját képezte a szlovák–magyar kapcsolatoknak, s nemcsak... - [The Statue of Saints Cyril and Methodius in Komárno](https://dev.forumszemle.eu/2019/04/10/szent-cirill-es-metod-szobra-komaromban/): The Slovak national culture-heritage organization Matica slovenská decided in 1990 to erect a statue in Komárno to the two Slavonic... - [Újraírt tér-képek I. - A bősi vízerőmű és az „Új-Duna” a helyiek szemszögéből](https://dev.forumszemle.eu/2019/04/10/ujrairt-ter-kepek-i-a-bosi-vizeromu-es-az-uj-duna-a-helyiek-szemszogebol/): A bősi vízerőmű megépítése kapcsán az érintett terület és annak sorsa évtizedeken át politikai, jogi, gazdasági és természetvédelmi elvek és... - [Primary Results of the 2018 Research of Identity of Hungarians in Slovakia](https://dev.forumszemle.eu/2019/04/10/primary-results-of-the-2018-research-of-identity-of-hungarians-in-slovakia/): The joint survey of the Forum Minority Research Institute (Šamorín, Slovakia) and the National Policy Research Institute (Budapest, Hungary) was... - [A 2018-as szlovákiai magyar identitáskutatás elsődleges eredményei](https://dev.forumszemle.eu/2019/04/10/a-2018-as-szlovakiai-magyar-identitaskutatas-elsodleges-eredmenyei/): 1. A kutatás és a minta A Fórum Kisebbségkutató Intézet Szociológiai és Demográfiai Kutatások Részlege és a budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet... - [Impresszum 2019/1](https://dev.forumszemle.eu/2019/04/10/impresszum-2019-1/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XXI. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Simon Attila (szerk.): Csak álltunk és sírtunk. Az első bécsi döntés napjai a kortársak szemével. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2018, 164 p.](https://dev.forumszemle.eu/2019/01/16/simon-attila-szerk-csak-alltunk-es-sirtunk-az-elso-becsi-dontes-napjai-a-kortarsak-szemevel-somorja-forum-kisebbsegkutato-intezet-2018-164-p/): A perspektívatobzódás révén a nagybetűs történelem köznapi kulisszái mögé, egészen pontosan az első bécsi döntést megelőző időszakba kalauzolja az olvasót... - [Adatok a szlovákiai magyarok 1945 őszén történt kényszermunkára hurcolásához](https://dev.forumszemle.eu/2019/01/16/adatok-a-szlovakiai-magyarok-1945-oszen-tortent-kenyszermunkara-hurcolasahoz/): A szlovákiai magyarok második világháborút követő jogfosztottságának éveit földolgozó, az utóbbi évtizedekben örvendetesen szaporodó irodalma kevéssé tisztázta az 1945 őszén... - [Maléter István szabadkőműves tevékenységéről](https://dev.forumszemle.eu/2019/01/16/maleter-istvan-szabadkomuves-tevekenysegerol/): Filep Tamás Gusztáv (A hagyomány felemelt tőre c. könyvében, Budapest, Ister, 2003, az 5. oldalon) említést tett arról, hogy alapkutatások... - [Médiakritikai hőbörgés, avagy digitális belháború...?](https://dev.forumszemle.eu/2019/01/16/mediakritikai-hoborges-avagy-digitalis-belhaboru/): Értetlenül jogos a kérdés: miért háború? És miért kritikai, ha épp arról van szó, hogy egy új mediális réteg, egy... - [Steampunks – In the Wake of the Hungarian Steampunk Subculture](https://dev.forumszemle.eu/2019/01/16/steampunks-in-the-wake-of-the-hungarian-steampunk-subculture/): At the focus of this study stands the Hungarian steampunk subculture. In the preparatory phase, it explores the term of... - [Gőzbetyárok - A magyar steampunk szubkultúra nyomában](https://dev.forumszemle.eu/2019/01/16/gozbetyarok-a-magyar-steampunk-szubkultura-nyomaban/): A szubkultúrákról Mindannyiunkat szubkultúrák sokagása vesz körül, még ha ezt sokszor nem tudatosítjuk is. Kétségtelen persze, hogy akadnak köztük jóval... - [Thoughts on the Social Significance of Financial Culture](https://dev.forumszemle.eu/2019/01/16/thoughts-on-the-social-significance-of-financial-culture/): The financial sector, alongside with its real economy service role, has gradually created its own independent world. More and more... - [Gondolatok a pénzügyi kultúra társadalmi jelentőségéről](https://dev.forumszemle.eu/2019/01/16/gondolatok-a-penzugyi-kultura-tarsadalmi-jelentosegerol/): A múlt század utolsó évtizedeire a pénzpiaci folyamatok, termékek és szolgáltatások még a beavatott tőzsdeguruk számára is bonyolulttá, áttekinthetetlenné, kiszámíthatatlanná,... - [Ideology, Defencelessness and Power Control in the Transylvanian Literary and Cultural Policy of the Last Decades](https://dev.forumszemle.eu/2019/01/16/ideology-defencelessness-and-power-control-in-the-transylvanian-literary-and-cultural-policy-of-the-last-decades/): Regarding the characteristics of literary discourse and cultural policy of the Post-World War II years, it can be clearly stated... - [Ideológia, kiszolgáltatottság és hatalomgyakorlás az elmúlt fél évszázad erdélyi irodalom- és kultúrpolitikájában](https://dev.forumszemle.eu/2019/01/16/ideologia-kiszolgaltatottsag-es-hatalomgyakorlas-az-elmult-fel-evszazad-erdelyi-irodalom-es-kulturpolitikajaban/): 1. Bevezetés Ha elfogadjuk azt a nézőpontot, mely szerint „az irodalomelmélet elválaszthatatlanul összefügg politikai hitekkel és ideológiai értékekkel” (Eagleton 2000,... - [The First Vienna Award in the Chronicles of Some Returning Municipalities in the Zemplén Region](https://dev.forumszemle.eu/2019/01/16/the-first-vienna-award-in-the-chronicles-of-some-returning-municipalities-in-the-zemplen-region/): The study presents municipal commemorative books established under the Czechoslovak Government Decree No. 169 dated 17 November, 1932, and examines... - [Az első bécsi döntés, néhány visszatérő zempléni település községi krónikájának tükrében](https://dev.forumszemle.eu/2019/01/16/az-elso-becsi-dontes-nehany-visszatero-zempleni-telepules-kozsegi-kronikajanak-tukreben/): A csehszlovák kormány többször is rendelkezett községi emlékkönyvek, krónikák kötelező alkalmazásáról. Először az 1920. évi jan. 30-án kelt Törvények és... - [„Selbständige Zipser Republik” - A szepességi németség parciális mozgalma 1918 őszén](https://dev.forumszemle.eu/2019/01/16/selbstandige-zipser-republik-a-szepessegi-nemetseg-parcialis-mozgalma-1918-oszen/): A magyar történetírásban 1918 őszének döntéskényszerei, alternatívái, a történeti ország felbomlásának okai és összefüggései a legtöbbet vitatott kérdések közé tartoznak:... - [„Selbständige Zipser Republik”. The Partial Movement of Germans of the Szepes Region in Autumn 1918](https://dev.forumszemle.eu/2019/01/16/selbstandige-zipser-republik-the-partial-movement-of-germans-of-the-szepes-region-in-autumn-1918/): The self-determination of the Germans in the Szepes (today Spiš) region in autumn 1918 was partly built upon the identity... - [Államfordulat és felekezeti formálódás - Az egyházak és a német népcsoportok Csehszlovákiában 1918 után](https://dev.forumszemle.eu/2019/01/16/allamfordulat-es-felekezeti-formalodas-az-egyhazak-es-a-nemet-nepcsoportok-csehszlovakiaban-1918-utan/): „Hazánk, Ausztria létének, folytonosságának nem a mindenkori államalakulat teste kölcsönöz értelmet, hanem a Szent Német-római Birodalom gondolatának eredendően a nyugati... - [State Change and Confessional Forming. The Churches and the German Population in Czechoslovakia after 1918](https://dev.forumszemle.eu/2019/01/16/state-change-and-confessional-forming-the-churches-and-the-german-population-in-czechoslovakia-after-1918/): This study analyses how the political change after 1918 influenced the conditions of churches in relation to ethnic affiliations. It... - [Impresszum 2018/4](https://dev.forumszemle.eu/2019/01/16/impresszum-2018-4/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XX. év­fo­lyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Jozef Šétaffy: Zabudnuté prípady inšpektora Šétaffyho](https://dev.forumszemle.eu/2018/09/30/jozef-setaffy-zabudnute-pripady-inspektora-setaffyho/): Bratislava, Marenčin PT, 2018, 144 p. Amikor megpillantottam a kirakatban a könyvet, azt hittem, fikció. Címét magyarra így lehetne lefordítani:... - [Aleksandar Pavlović–Adriana Zaharijević–Gazela Pudar Draško–Rigels Halili (urednici): Figura neprijatelja](https://dev.forumszemle.eu/2018/09/30/aleksandar-pavlovic-adriana-zaharijevic-gazela-pudar-drasko-rigels-halili-urednici-figura-neprijatelja/): Preosmišljavanje srpsko–albanskih odnosa. Beograd, Institut za filozofiju i društvenu teoriju, KPZ Beton, 2015, 467 p. Az 1998–1999-es koszovói háború története,... - [Vörös Ferenc: Kárpát-medencei történeti családnévatlasz](https://dev.forumszemle.eu/2018/09/30/voros-ferenc-karpat-medencei-torteneti-csaladnevatlasz/): Dunaszerdahely–Budapest–Pozsony, Kalligram Polgári Társulás–Pesti Kalligram Kft. –Kalligram Kft. , 2017, 564 p. A Kárpát-medencei történeti családnévatlasz a Kalligram Kiadónál 2014-ben... - [Péntek János (szerk.): A moldvai magyar tájnyelv szótára I/1. (2016), I/2. (2017), II. (2018)](https://dev.forumszemle.eu/2018/09/30/pentek-janos-szerk-a-moldvai-magyar-tajnyelv-szotara-i-1-2016-i-2-2017-ii-2018/): Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 523 p. , 529 p. , 375 p. Igen nagy és tiszteletre méltó hagyományokkal rendelkezik a romániai... - [Nagy Péter: Alternatívák](https://dev.forumszemle.eu/2018/09/30/nagy-peter-alternativak/): A popkultúra kapcsolatrendszerei. Budapest, Prae. hu, 2016, 352 p. A tények. A tények olykor maguktól is beszélnek, máskor némák, de... - [Hornyák Árpád (szerk.): A Horthy-korszak Magyarországa jugoszláv szemmel](https://dev.forumszemle.eu/2018/09/30/hornyak-arpad-szerk-a-horthy-korszak-magyarorszaga-jugoszlav-szemmel/): Délszláv levéltári források Magyarországról 1919–1941. Pécs–Budapest, Kronosz Kiadó–MTA BTK TTI, 2016, 322 p. A Jugoszlávia és Magyarország közötti külpolitikai viszony... - [Peter Jašek: Vasil Biľak. Zradca alebo kolaborant?](https://dev.forumszemle.eu/2018/09/27/peter-jasek-vasil-bilak-zradca-alebo-kolaborant/): Bratislava, Marenčin PT, Marenčin Media, 2017. 192 p. Peter Jašek a szlovák Nemzeti Emlékezet Hivatalának – Ústav pamäti národa –... - [Simon Attila (szerk.): Csak álltunk és sírtunk. Az első bécsi döntés napjai a kortársak szemével](https://dev.forumszemle.eu/2018/09/27/simon-attila-szerk-csak-alltunk-es-sirtunk-az-elso-becsi-dontes-napjai-a-kortarsak-szemevel/): Előszó A korabeli tudósításokat olvasva nem lehet kétségünk afelől, hogy az első bécsi döntés és a Felvidék déli sávjának Magyarországhoz... - [Fügei Csató Zsófi élete](https://dev.forumszemle.eu/2018/09/27/fugei-csato-zsofi-elete/): Végrendeletének legelején úgy nevezi meg magát, hogy fügei Csató Zsófi, „néhai nemzetes Csató Demjén lánya”. A Zsófi becenévből azt gondolnánk,... - [Etnikai „asszi-milációtól” az „anti-migrációig” - A 70 éves Bodó Barna tiszteletére](https://dev.forumszemle.eu/2018/09/27/etnikai-asszi-milaciotol-az-anti-migracioig-a-70-eves-bodo-barna-tiszteletere/): „... átmeneti korban élünk, amikor úgy tűnik, valami megszűnőben, valami más viszont fájdalmasan születőben van. Mintha valami szétporladva bomlana és... - [1968 Csehszlovákiája és a magyar írók](https://dev.forumszemle.eu/2018/09/27/1968-csehszlovakiaja-es-a-magyar-irok/): „Prágában, Varsóban diákok tüntetnek, szabadságot követelnek... ” – jegyezte föl 1968 márciusában az ekkor Olaszországban élő Márai Sándor. (A teljes... - [The Praxeology of the Pop Culture Research. An Outline of a Hybrid Theory](https://dev.forumszemle.eu/2018/09/27/the-praxeology-of-the-pop-culture-research-an-outline-of-a-hybrid-theory/): This study is devoted to the possibilities of the pop culture research after the media theories of the 20th century.... - [A popkultúra-kutatás praxeológiája - Egy hibrid teória vázlata](https://dev.forumszemle.eu/2018/09/27/a-popkultura-kutatas-praxeologiaja-egy-hibrid-teoria-vazlata/): Az alábbiakban a kortárs, a 20. századi médiaelméletek utáni popkultúra-kutatás lehetőségeiről ejtünk szót. Mindez nem egy végigvezetett elméleti mátrix alkalmazása... - [War and Trauma. The Eastern-Ukrainian Front in the Recollections of Transcarpathian Soldiers](https://dev.forumszemle.eu/2018/09/27/war-and-trauma-the-eastern-ukrainian-front-in-the-recollections-of-transcarpathian-soldiers/): This paper covers reminiscences of mobilised and volunteer soldiers of Transcarpathia on the period they spent in the Eastern-Ukrainian war... - [Háború és trauma - A kelet-ukrajnai front a kárpátaljai katonák visszaemlékezései alapján](https://dev.forumszemle.eu/2018/09/27/haboru-es-trauma-a-kelet-ukrajnai-front-a-karpataljai-katonak-visszaemlekezesei-alapjan/): A kelet-ukrajnai, 2014 óta mindmáig hibrid háborúként emlegetett konfliktushelyzet több ezer ember életét követelte, köztük civilekét és katonákét egyaránt, s... - [Notes on the Book about Géza Grosschmid](https://dev.forumszemle.eu/2018/09/27/notes-on-the-book-about-geza-grosschmid/): This paper is devoted to the writings and speeches of a Hungarian Christian Socialist politician in Slovakia, Senator Géza Grosschmid... - [Jegyzetek Grosschmid Géza könyvéhez](https://dev.forumszemle.eu/2018/09/27/jegyzetek-grosschmid-geza-konyvehez/): Egyszer majd egy történésznek vagy művelődéstörténésznek, aki feldolgozza Grosschmid Géza életművét és -történetét, két egymástól nagyon különböző minősítéssel kell szembesülnie.... - [A polgári autonómia és mecénásság jelképe: a Pozsonyi Városi Múzeum (1868–1918)](https://dev.forumszemle.eu/2018/09/26/a-polgari-autonomia-es-mecenassag-jelkepe-a-pozsonyi-varosi-muzeum-1868-1918/): Eddig már több pozsonyi kulturális intézmény története, közülük kiemelten az 1868-ban alapított Pozsonyi Városi Múzeum került a szlovák tudományosság érdeklődésének... - [The Symbol of Civil Autonomy and Patronage: The City Museum of Pressburg (1868–1918)](https://dev.forumszemle.eu/2018/09/26/the-symbol-of-civil-autonomy-and-patronage-the-city-museum-of-pressburg-1868-1918/): There are stories forgotten and lost from collective consciousness. A sterling example of this is one of the oldest museums... - [Situational Picture on the Roma of Two Segregated Settlements](https://dev.forumszemle.eu/2018/09/26/situational-picture-on-the-roma-of-two-segregated-settlements/): The development of Central and Eastern European cities significantly differ from that of the Western European ones. Roma communities have... - [Roma helyzetkép két szegregált telepről](https://dev.forumszemle.eu/2018/09/26/roma-helyzetkep-ket-szegregalt-teleprol/): „Ha az integráció teljes értékű, akkor akceptálni kell a másságot, a nyelvet, a kultúrát. Csak azért integrálódni, hogy megfeleljünk a... - [Impresszum 2018/3](https://dev.forumszemle.eu/2018/09/26/impresszum-2018-3/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XX. év­fo­lyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Kovács László: Márka és márkanév (Márkanévkutatás és nyelvészet – metszéspontok, lehetőségek, kihívások)](https://dev.forumszemle.eu/2018/08/31/kovacs-laszlo-marka-es-markanev-markanevkutatas-es-nyelveszet-metszespontok-lehetosegek-kihivasok/): Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2017, 358 p. Kovács László márkanevekről szóló kiadványa magyar nyelven egyedülálló, hisz a márkákkal foglalkozó szakirodalom Magyarországon... - [Vladimír Srb: Proměny politických systémů Evropských mikrostátů](https://dev.forumszemle.eu/2018/08/31/vladimir-srb-promeny-politickych-systemu-evropskych-mikrostatu/): Praha, Machiavelli Press, 2017, 291 p. A cseh nyelven megjelent kötet egy méltatlanul mellőzött problémakörrel foglalkozik. Az Európai Unió ugyanis... - [Miroslav Pekník a kolektív: Pohľady na slovenskú politiku po roku 1989](https://dev.forumszemle.eu/2018/08/31/miroslav-peknik-a-kolektiv-pohlady-na-slovensku-politiku-po-roku-1989/): I–II. Bratislava, Ústav politických vied SAV, VEDA Vydavateľstvo SAV, 2016, 1214 p. „A történelem interpretációja mindig része a kulturális hegemóniáért... - [A vajdasági magyarok politikai eszmetörténete és önszerveződése (1989–1999)](https://dev.forumszemle.eu/2018/08/31/a-vajdasagi-magyarok-politikai-eszmetortenete-es-onszervezodese-1989-1999/): 2017. december 13-án azt is mondhatnánk, hogy egy rendhagyó és hiánypótló tudományos konferencia színhelye volt az újvidéki Forum Ház. Az... - [Elbeszélt történelem](https://dev.forumszemle.eu/2018/08/31/elbeszelt-tortenelem-2/): Hučko Károly 1926. augusztus 3-án született Vágsellyén. Édesapja munkás volt, de a vágsellyei kisbírói posztot is betöltötte. A családnak háborús... - [Mankón járó demokrácia - Mutatvány egy Petrogalli Oszkár-szövegválogatásból](https://dev.forumszemle.eu/2018/08/31/mankon-jaro-demokracia-mutatvany-egy-petrogalli-oszkar-szovegvalogatasbol/): Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetben az OTKA 109173 Kisebbségi magyar közösségek a 20. században kutatási program keretében egyebek közt... - [Military Cemeteries on the Outer Operational Areas of Eastern Hungary in 1914–1915](https://dev.forumszemle.eu/2018/08/31/military-cemeteries-on-the-outer-operational-areas-of-eastern-hungary-in-1914-1915/): The human loss of the multinational Austro-Hungarian Monarchy in World War I is estimated for millions. But only one third... - [Katonai temetők Kelet-Magyarország külső hadműveleti területein 1914–1915-ben](https://dev.forumszemle.eu/2018/08/31/katonai-temetok-kelet-magyarorszag-kulso-hadmuveleti-teruletein-1914-1915-ben/): A Nagy Háború volt az első olyan háború a történelemben, amelyben milliós nagyságrendű tömeghadseregek álltak szemben egymással. A különböző méretű... - [The Indigenous Status in Ukraine](https://dev.forumszemle.eu/2018/08/31/the-indigenous-status-in-ukraine/): Though the Ukrainian state has not been practising sovereign rights since 2014, the repeated and emphatic assertions of the rights... - [Az őslakos státusz Ukrajnában](https://dev.forumszemle.eu/2018/08/31/az-oslakos-statusz-ukrajnaban/): A függetlenség elnyerése óta eltelt több mint negyed évszázad alatt Ukrajna lakossága a megközelítőleg 52 millióról alig több mint 42... - [Together or Apart? Analysis of Discourses on Inter-municipal Cooperation on an Example of a Micro-region in Szeklerland](https://dev.forumszemle.eu/2018/08/31/together-or-apart-analysis-of-discourses-on-inter-municipal-cooperation-on-an-example-of-a-micro-region-in-szeklerland/): The topic of my paper is the analysis of rural elites´ narratives about inter-municipal cooperation in the Felcsík micro-region of... - [Együtt, vagy külön? - A településközi együttműködésekről szóló diskurzusok elemzése egy kistérség példáján](https://dev.forumszemle.eu/2018/08/31/egyutt-vagy-kulon-a-telepuleskozi-egyuttmukodesekrol-szolo-diskurzusok-elemzese-egy-kisterseg-peldajan/): 1. Bevezetés  A településközi együttműködések kérdésköre az elmúlt években a vidékfejlesztés tematika az uniós programok és stratégiák egyik központi elemeként... - [The Regulation of Personal Names Use of the National Minorities in Czechoslovakia and Slovakia from 1918 until Present, with Special Regard to the Hungarian Minority](https://dev.forumszemle.eu/2018/08/31/the-regulation-of-personal-names-use-of-the-national-minorities-in-czechoslovakia-and-slovakia-from-1918-until-present-with-special-regard-to-the-hungarian-minority/): This study reviews the rights of national minorities in Czechoslovakia and Slovakia regarding the use of personal names from 1918... - [A csehszlovákiai és szlovákiai kisebbségek személynévhasználatának szabályozása 1918-tól napjainkig, különös tekintettel a magyar kisebbségre](https://dev.forumszemle.eu/2018/08/31/a-csehszlovakiai-es-szlovakiai-kisebbsegek-szemelynevhasznalatanak-szabalyozasa-1918-tol-napjainkig-kulonos-tekintettel-a-magyar-kisebbsegre/): A 20. század történelmi fordulatainak következtében a mai Szlovákia területén élő kisebbségek szociolingvisztikai szempontból fontosnak tekinthető főbb jegyei többször változtak.... - [Remembering and Reminding. Memorial Signs of the Komárno Jewry](https://dev.forumszemle.eu/2018/08/31/remembering-and-reminding-memorial-signs-of-the-komarno-jewry/): This study lists the memorial signs and memorials related to the Jewish community of Komárom (Komárno, Slovakia) numbering more than... - [Emlékezés és emlékeztetés - A komáromi zsidóság emlékjelei](https://dev.forumszemle.eu/2018/08/31/emlekezes-es-emlekeztetes-a-komaromi-zsidosag-emlekjelei/): A zsidó kereskedők már az ókorban, a római légiók kísérőjeként megjelentek Komárom környékén. A Bar Kochba vezette lázadás leverésére ugyanis... - [Impresszum 2018/2](https://dev.forumszemle.eu/2018/08/31/impresszum-2018-1-2/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XX. év­fo­lyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Juraj Šebo: Útek z pekla. Životný príbeh Arnošta Rosina, väzňa, ktorému sa podarilo ujsť z Osvienčimu](https://dev.forumszemle.eu/2018/03/28/juraj-sebo-utek-z-pekla-zivotny-pribeh-arnosta-rosina-vazna-ktoremu-sa-podarilo-ujst-z-osviencimu/): Bratislava, Marenčin PT, 2017, 184 p. Figyelemre méltó könyvet írt a szerző Arnošt Rosinról, akinek lengyel fogolytársával együtt sikerült megszöknie... - [Misad Katalin–Polgár Anikó (szerk.): Varii sunt colores – Tanulmányok a többnyelvűség, az identitás és a kulturális sokszínűség kérdéseiről](https://dev.forumszemle.eu/2018/03/28/misad-katalin-polgar-aniko-szerk-varii-sunt-colores-tanulmanyok-a-tobbnyelvuseg-az-identitas-es-a-kulturalis-sokszinuseg-kerdeseirol/):  Pozsony, Comenius Egyetem, 2017, 162 p. A tanulmánykötet latin nyelvű címe (Varii sunt colores), ahogy az előszóban is olvasható, arra... - [Misad Katalin–Csehy Zoltán (szerk.): Nova Posoniensia VII](https://dev.forumszemle.eu/2018/03/28/misad-katalin-csehy-zoltan-szerk-nova-posoniensia-vii/): A pozsonyi magyar tanszék évkönyve. Pozsony, Szenczi Molnár Albert Egyesület, 2017, 256 p. A pozsonyi Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék... - [Misad Katalin (szerk.): Kétnyelvűség térben és időben](https://dev.forumszemle.eu/2018/03/28/misad-katalin-szerk-ketnyelvuseg-terben-es-idoben/): Pozsony, Szenczi Molnár Albert Egyesület, 2017, 160 p. A Kétnyelvűség térben és időben című kötet a 2016. november 11-én Pozsonyban... - [Puskás István: Távoli világok](https://dev.forumszemle.eu/2018/03/28/puskas-istvan-tavoli-vilagok/): Kulturális identitás és idegenség az olasz irodalomban a kora újkortól napjainkig. Debrecen, Printart-Press Kft. , 2015, 290 p. Puskás István... - [Tóth Ferenc: Egy magyar származású francia diplomata életpályája](https://dev.forumszemle.eu/2018/03/28/toth-ferenc-egy-magyar-szarmazasu-francia-diplomata-eletpalyaja/): François de Tott báró (1733–1793). Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2015, 313 p. Több mint egy évtizednyi kutatómunka után... - [Victor Sebestyen: Lenin: the man, the dictator, and the master of terror.](https://dev.forumszemle.eu/2018/03/28/victor-sebestyen-lenin-the-man-the-dictator-and-the-master-of-terror/): Penguin Random House LLC. Ebook. 2017, 592 p. Egy vadonatúj, rendhagyó, külsőségekben és tartalomban is formabontó életrajz jelent meg a... - [Harrach Gábor–Rákóczi Krisztián: Külön utakon](https://dev.forumszemle.eu/2018/03/28/harrach-gabor-rakoczi-krisztian-kulon-utakon/): Adalékok a felvidéki magyarság 2009 utáni politikatörténetéhez. Budapest, Nemzetpolitikai Kutatóintézet–L’Harmattan Kiadó, 2017, 176 p. Az utóbbi egy évtizedben sajnálatos módon... - [Fülöp László: A baranyai Bogády család Trencsén vármegyében](https://dev.forumszemle.eu/2018/03/28/fulop-laszlo-a-baranyai-bogady-csalad-trencsen-varmegyeben/): A fenti cím választása nem véletlen. E női ágon kihalt magyar család nemesi előneve arra utal, hogy eredetileg nem Trencsénben... - [Kovács Éva: Az önsegítő csoportok hatékonysága az alkoholproblémákkal küzdőknél](https://dev.forumszemle.eu/2018/03/27/kovacs-eva-az-onsegito-csoportok-hatekonysaga-az-alkoholproblemakkal-kuzdoknel/): Az alkoholizmus egy olyan betegség, melyben nagyon fontos szerep jut a szakképzetlen sorstársaknak. Az intézményen kívüli gondozási módok közül kiemelt... - [Ujvári László: A Wittenberg-galaxis](https://dev.forumszemle.eu/2018/03/27/ujvari-laszlo-a-wittenberg-galaxis/): Luther Márton egyházújító fellépésének ötszázadik évfordulóján érdemes elgondolkodni a kérdésen: sikeres volt-e a reformáció, s mennyire tudta átformálni felismerései alapján... - [Hana Dvořáková: Superstitious Manifestations and Watershed Moments in the History of the 20th Century](https://dev.forumszemle.eu/2018/03/26/hana-dvorakova-superstitious-manifestations-and-watershed-moments-in-the-history-of-the-20th-century/): This study is based on records of superstition noted by German ethnographer Alfred Karasek (1902–1970) in 1945 and in subsequent... - [Hana Dvořáková: Hiedelemjelenségek és a 20. század történelmi fordulópontjai](https://dev.forumszemle.eu/2018/03/26/hana-dvorakova-hiedelemjelensegek-es-a-20-szazad-tortenelmi-fordulopontjai/): Immár bevett gyakorlat, hogy a háborút mint kutatási témát elsősorban a hadtörténelem szemszögéből közelítik meg a kutatók. Pedig a többi... - [Csilla Varga: Identity Problems of National Minorities. The Situation of the Hungarian Minority in Slovakia](https://dev.forumszemle.eu/2018/03/26/csilla-varga-identity-problems-of-national-minorities-the-situation-of-the-hungarian-minority-in-slovakia/): The situation of national minorities has been analysed on wider basis by many international and also Hungarian experts, scholars, mainly... - [Varga Csilla: A nemzeti kisebbségek identitásproblémái. A magyar nemzeti kisebbségek helyzete Szlovákiában](https://dev.forumszemle.eu/2018/03/26/varga-csilla-a-nemzeti-kisebbsegek-identitasproblemai-a-magyar-nemzeti-kisebbsegek-helyzete-szlovakiaban/): 1. A kisebbségi identitás problematikája „A szociális identitás elmélete szerint az egyének célja, hogy hovatartozásuk (társadalmi kategóriák és csoportok) pozitívan... - [István Csernicskó—Miklós Kontra: Recognition of the Contact Varieties of Hungarian as Legitimate](https://dev.forumszemle.eu/2018/03/26/istvan-csernicsko-miklos-kontra-recognition-of-the-contact-varieties-of-hungarian-as-legitimate/): Although millions of Hungarians had been living as minorities in Hungary’s neighboring countries since 1920, it was only after the... - [Csernicskó István – Kontra Miklós: Határtalanítás a magyar nyelvészetben](https://dev.forumszemle.eu/2018/03/26/csernicsko-istvan-kontra-miklos-hatartalanitas-a-magyar-nyelveszetben/): A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésén 2017. május 10-én a Külső Tagok Fórumát „Az Akadémia az integrált magyar tudományos közösség szolgálatában”... - [Strategies Aimed at Resolving the Roma Question between 1945 and 1969](https://dev.forumszemle.eu/2018/03/26/strategies-aimed-at-resolving-the-roma-question-between-1945-and-1969/): In this paper, I deal with how the state policy on the Roma developed after the Second World War, between... - [Sipos László: A romakérdés megoldását célzó stratégiák 1945–1969 között](https://dev.forumszemle.eu/2018/03/26/sipos-laszlo-a-romakerdes-megoldasat-celzo-strategiak-1945-1969-kozott/): Bevezetés Jelen tanulmányban azzal foglalkozom, hogyan alakult a romákkal kapcsolatos állami politika a volt Csehszlovákia és a mai Szlovákia területén... - [The Escape of Arnošt Rosin and Czesław Mordowicz from the Auschwitz–Birkenau Concentration Camp to Slovakia in 1944. An attempt for Prevention of the Jews Deportation from Hungary in 1944](https://dev.forumszemle.eu/2018/03/26/the-escape-of-arnost-rosin-and-czeslaw-mordowicz-from-the-auschwitz-birkenau-concentration-camp-to-slovakia-in-1944-an-attempt-for-prevention-of-the-jews-deportation-from-hungary-in-1944/): There were two couples of Jewish people who managed to escape from the Auschwitz–Birkenau concentration camp, all the four had... - [Eduard Nižňanský: Arnošt Rosin és Czesław Mordowicz 1944-es szökése az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborból Szlovákiába](https://dev.forumszemle.eu/2018/03/26/eduard-niznansky-arnost-rosin-es-czeslaw-mordowicz-1944-es-szokese-az-auschwitz-birkenaui-koncentracios-taborbol-szlovakiaba/): Kísérlet a magyarországi zsidók 1944. évi deportálásának megakadályozására A zsidók 1942. évi deportálása mint Szlovákia antiszemita politikájának kicsúcsosodása Az uralkodó... - [Czechoslovak–Hungarian Photographic Relations between the Two World Wars ](https://dev.forumszemle.eu/2018/03/26/czechoslovak-hungarian-photographic-relations-between-the-two-world-wars/): The epoch between the two world wars was of key importance from the point of view of the history of... - [Albertini Béla: Csehszlovák – magyar fotográfiai kapcsolatok a két világháború között](https://dev.forumszemle.eu/2018/03/26/albertini-bela-csehszlovak-magyar-fotografiai-kapcsolatok-a-ket-vilaghaboru-kozott/): Bevezetés A magyar fotográfia történetének kutatása során nyilvánvalóvá vált, hogy – főként egy ilyen kis ország esetében, mint a miénk... - [Impresszum 2018/1](https://dev.forumszemle.eu/2018/03/26/impresszum-2018-1/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XX. év­fo­lyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Csehy Zoltán–Polgár Anikó (szerk.): A mittelszolipszizmus terei](https://dev.forumszemle.eu/2017/12/06/csehy-zoltan-polgar-aniko-szerk-a-mittelszolipszizmus-terei-2/): Tőzsér Árpád életműve (poszt)modern kontextusban. Media Nova M, Dunaszerdahely, 2017, 192 p. Az ezredforduló tájékán jelentősen felgyorsult Tőzsér Árpád műveinek... - [Csehy Zoltán–Polgár Anikó (szerk.): A mittelszolipszizmus terei](https://dev.forumszemle.eu/2017/12/06/csehy-zoltan-polgar-aniko-szerk-a-mittelszolipszizmus-terei/): Tőzsér Árpád életműve (poszt)modern kontextusban. Media Nova M, Dunaszerdahely, 2017, 192 p. Az ezredforduló tájékán jelentősen felgyorsult Tőzsér Árpád műveinek... - [Keserű József: Bevezetés az irodalomtudományba](https://dev.forumszemle.eu/2017/12/06/keseru-jozsef-bevezetes-az-irodalomtudomanyba/): Komárom, Selye János Egyetem Tanárképző Kar, 2016, 92 p. „Egyre gyakrabban találkoz, hogy csupán az ún. kemény tudományok (vagy más... - [Horváth Kornélia: Fejezetek a kortárs magyar líráról](https://dev.forumszemle.eu/2017/12/06/horvath-kornelia-fejezetek-a-kortars-magyar-lirarol/): Komárom, Selye János Egyetem Tanárképző Kar, 2016, 128 p. Horváth Kornélia legújabb kötete, a Fejezetek a kortárs magyar líráról című... - [Zsolt Horbulák: Finančné dejiny Európy](https://dev.forumszemle.eu/2017/12/06/zsolt-horbulak-financne-dejiny-europy/): (história peňažníctva, bankovníctva a zdanenia). Bratislava, Wolters Kluwer, 2015, 276 p. A Wolters Kluwer Kft. gondozásában látott napvilágot 2015-ben Horbulák... - [Molnár Imre (összeáll.): „Gyűlölködés helyett összefogás”](https://dev.forumszemle.eu/2017/12/06/molnar-imre-osszeall-gyulolkodes-helyett-osszefogas/): Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2016, 312 p. /Elbeszélt történelem,... - [A komáromi Etnológiai Központ húsz éve](https://dev.forumszemle.eu/2017/12/06/a-komaromi-etnologiai-kozpont-husz-eve/): Kronológia   Összeállította: L. Juhász Ilona és Liszka József   Amikor éppen megéljük a jelent, úgy tűnik, hogy egy soha... - [Társadalom-morfológia, környezeti világok, antropogén együtthatások - Pászka Imre újabb köteteiről](https://dev.forumszemle.eu/2017/12/06/tarsadalom-morfologia-kornyezeti-vilagok-antropogen-egyutthatasok-paszka-imre-ujabb-koteteirol/): Több korábbi munkájában a szociológus/társadalom-morfológus Pászka Imre a romániai, a történeti és területi társas világok struktúráival, az elitek önképével és... - [I. Rákóczi Ferenc esküvője. Zboró, 1666](https://dev.forumszemle.eu/2017/12/06/i-rakoczi-ferenc-eskuvoje-zboro-1666/): Ritka, különleges napra ébredtek 1666. március elsején Zboró kastélyának és Makovica várának tulajdonosai, vendégserege, valamint az akkori falucska lakói. Ugyanis... - [Az alapiskolai alsó tagozatos hiperaktív gyerekek nevelési módszereinek összehasonlítása a szlovákiai iskolarendszerben](https://dev.forumszemle.eu/2017/12/06/az-alapiskolai-also-tagozatos-hiperaktiv-gyerekek-nevelesi-modszereinek-osszehasonlitasa-a-szlovakiai-iskolarendszerben/): A hiperaktív, más néven hiperkinetikus szindrómával küszködő gyerekek az oktatási intézmények rendszerében fokozott gondot okoznak, sokszor próbára téve a pedagógusok... - [The Economic and Social Situation of South Slovakia in View of Some Indicators (Part II.)](https://dev.forumszemle.eu/2017/12/06/the-economic-and-social-situation-of-south-slovakia-in-view-of-some-indicators-part-ii/): It has been already known that the educational attainment level of the Hungarians in Slovakia is far below the Slovakian... - [Dél-Szlovákia gazdasági és szociális helyzete néhány mutató tükrében (2. rész)](https://dev.forumszemle.eu/2017/12/06/del-szlovakia-gazdasagi-es-szocialis-helyzete-nehany-mutato-tukreben-2-resz/): Bevezetés Korábbi tanulmányunkban (Horbulák 2015) rámutattunk arra, hogy Dél-Szlovákia, más megfogalmazásban Szlovákia jelentős magyar lakossággal rendelkező járásai, több fontos mutató... - [The Assets of the Hungarian National Central Credit Cooperative in Czechoslovakia (1918–1928)](https://dev.forumszemle.eu/2017/12/06/the-assets-of-the-hungarian-national-central-credit-cooperative-in-czechoslovakia-1918-1928/): This study deals with the property problems of the Budapest-based (Hungarian) National Central Credit Cooperative (Országos Központi Hitelszövetkezet) in Czechoslovakia... - [Az Országos Központi Hitelszövetkezet csehszlovákiai vagyona (1918–1928)](https://dev.forumszemle.eu/2017/12/06/az-orszagos-kozponti-hitelszovetkezet-csehszlovakiai-vagyona-1918-1928/): A magyar szövetkezeti központok az 1918-ban, a határokon túlra került érdekeltségeik megtartása, átmentése érdekében tárgyalásokra kényszerültek. A gyorsan és markánsan... - [The election to the Carpatho-Ukrainian Soim in February 1939 (Part II.)](https://dev.forumszemle.eu/2017/12/05/the-election-to-the-carpatho-ukrainian-soim-in-february-1939-part-ii/): The study analyses the elections to the Carpatho-Ukrainian Soim in February 1939, mainly the declaration of elections, the campaign, the... - [A kárpátukrán szojm megválasztása 1939 februárjában (2. rész)](https://dev.forumszemle.eu/2017/12/05/a-karpatukran-szojm-megvalasztasa-1939-februarjaban-2-resz/): 7. Magyarország, a magyar kisebbség és a választások Az egyedüli kárpátaljai „népcsoport”, amely nem vállalt jelöltséget a kormánylistán, sőt vezetői... - [Ideological Battle on the Front of Names](https://dev.forumszemle.eu/2017/12/05/ideological-battle-on-the-front-of-names/): One of the key priorities of the new Ukrainian political leadership emerging in the political crisis persisting since the end... - [Ideológiai csata a nevek frontján](https://dev.forumszemle.eu/2017/12/05/ideologiai-csata-a-nevek-frontjan/): 1. Múlt és jelen terhei Az 1991-ben függetlenné vált Ukrajna rövid történetének legmélyebb válságát éli. 2013 késő őszén – politikai... - [Magyarul a tárgyalóteremben - A magyar nyelv használata az első Csehszlovák Köztársaság bíróságain](https://dev.forumszemle.eu/2017/12/05/magyarul-a-targyaloteremben-a-magyar-nyelv-hasznalata-az-elso-csehszlovak-koztarsasag-birosagain/): A nemzetközi és különösen a cseh és szlovák szakirodalomban, de a szélesebb érdeklődő közvéleményben is máig erősen él a masaryki... - [Hungarian in the Courtroom - The Use of the Hungarian Language in the Courts of the First Czechoslovak Republic](https://dev.forumszemle.eu/2017/12/05/hungarian-in-the-courtroom-the-use-of-the-hungarian-language-in-the-courts-of-the-first-czechoslovak-republic/): The weakest link of democracy in the First Czechoslovak Republic was the issue of guaranteeing the linguistic rights of ethnic... - [Impresszum 2017/4](https://dev.forumszemle.eu/2017/12/05/impresszum-2017-4/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XIX. év­fo­lyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Szerkesztőbizottság: Biró... - [Számunk szerzői](https://dev.forumszemle.eu/2017/09/12/szamunk-szerzoi-3/): Gaucsík István (1973) történész (Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete, Pozsony, Szlovákia) L. Juhász Ilona (1960) etnológus (Fórum Kisebbségkutató Intézet Etnológiai... - [Lentner Csaba: Rendszerváltás és pénzügypolitika](https://dev.forumszemle.eu/2017/09/12/lentner-csaba-rendszervaltas-es-penzugypolitika/): Tények és tévhitek a neoliberális piacgazdasági átmenetről és a 2010 óta alkalmazott nem konvencionális eszközökről. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2016, 336... - [„Itt kutatási szabadság van” - Beszélgetés a 60 éves Öllös Lászlóval](https://dev.forumszemle.eu/2017/09/12/itt-kutatasi-szabadsag-van-beszelgetes-a-60-eves-ollos-laszloval/): 60 éve, 1957-ben születtél Pozsonyban, de egész életedet a Csallóközben töltötted. A korosztályodban, főleg vidéken, még sok volt az első... - [A párizsi béketárgyalások a kezdődő hidegháború kontextusában](https://dev.forumszemle.eu/2017/09/12/a-parizsi-beketargyalasok-a-kezdodo-hideghaboru-kontextusaban/): Van-e a második világháborút lezáró béketárgyalásoknak, közelebbről a háborút (legalábbis annak egy részét) hivatalosan lezáró párizsi konferenciának relevanciája a hidegháborúhoz?... - [Véleményes igekötők](https://dev.forumszemle.eu/2017/09/12/velemenyes-igekotok/): Bevezetés Az igekötők „helyes” használata, a „fölösleges”, a „felcserélt” vagy a „hiányzó” igekötők gyakran megjelennek a nyelvi témájú beszélgetésekben. Dolgozatomban... - [Evaluation of the Correctness of Some Verb Forms](https://dev.forumszemle.eu/2017/09/12/evaluation-of-the-correctness-of-some-verb-forms/): In my paper I study attitudes towards language correctness. Based on prescriptivist writings and laymen’s comments, I present opinions connected to... - [The Question of the Cooperative Centres of the Hungarian Minority in Czechoslovakia between the Two World Wars](https://dev.forumszemle.eu/2017/09/12/the-question-of-the-cooperative-centres-of-the-hungarian-minority-in-czechoslovakia-between-the-two-world-wars/): This study explores the building of ethnic-based centres within the Czechoslovak cooperative system between the two world wars, with special... - [A kisebbségi magyar szövetkezeti központok kérdése a két világháború közötti Csehszlovákiában[1]](https://dev.forumszemle.eu/2017/09/12/a-kisebbsegi-magyar-szovetkezeti-kozpontok-kerdese-a-ket-vilaghaboru-kozotti-csehszlovakiaban1/): A két világháború közötti sérelmi jellegű csehszlovákiai magyar szövetkezeti publicisztikában, de főleg a magyarországi szövetkezetpolitikai értékelésekben eluralkodott az a nézet,... - [The Friendship of Ármin Schnitzer and Gábor Pap in the Light of Schnitzer´s Memoirs](https://dev.forumszemle.eu/2017/09/12/the-friendship-of-armin-schnitzer-and-gabor-pap-in-the-light-of-schnitzers-memoirs/): My paper, based on the memoirs of Ármin Schnitzer—recently published in Hungarian as well —presents the relationship and friendship of... - [Schnitzer Ármin és Pap Gábor barátsága – Schnitzer emlékiratainak tükrében](https://dev.forumszemle.eu/2017/09/12/schnitzer-armin-es-pap-gabor-baratsaga-schnitzer-emlekiratainak-tukreben/): Prof. Dr. Schweitzer József főrabbi emlékére  A vallásközi párbeszéd széles spektrumán különleges helyet foglalnak el a személyes kapcsolatok, barátságok az... - [The Formation of the Collection of Folk Poetry of Nagytárkány. (The Collection of Péter Lázár and the Folklore Fellows in Eger, 1913–1914)](https://dev.forumszemle.eu/2017/09/08/the-formation-of-the-collection-of-folk-poetry-of-nagytarkany-the-collection-of-peter-lazar-and-the-folklore-fellows-in-eger-1913-1914/): Roman Catholic priest Péter Lázár (1893–1942), as a student, in the years 1913 and 1914 carried out a collection of... - [A Nagytárkányi népköltési gyűjtemény keletkezése](https://dev.forumszemle.eu/2017/09/08/a-nagytarkanyi-nepkoltesi-gyujtemeny-keletkezese/): (Lázár Péter és a Folklore Fellows egri gyűjtése, 1913–1914) Nagytárkány monográfiája 2006-ban jelent meg, a Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadásában. Tizennyolc... - [Guardian of the Carpathians and Iron Turul. The Rebirth of a First World War Statue Type with an Updated Ideological Message](https://dev.forumszemle.eu/2017/09/08/guardian-of-the-carpathians-and-iron-turul-the-rebirth-of-a-first-world-war-statue-type-with-an-updated-ideological-message/): During World War I, there was an initiative starting in Vienna to set up a wooden statue for charitable purposes,... - [Kárpátok Őre és Vasturul](https://dev.forumszemle.eu/2017/09/08/karpatok-ore-es-vasturul/): Egy első világháborús szobortípus újjászületése aktualizált ideológiai üzenettel Az első világháború idején Ferenc Ferdinánd egykori tengerészadjutánsától, Theodor Hartig osztrák gróftól... - [The election to the Carpatho-Ukrainian Soim in February 1939 (Part I.)](https://dev.forumszemle.eu/2017/09/08/the-election-to-the-carpatho-ukrainian-soim-in-february-1939-part-i/): The study analyses the elections to the Carpatho-Ukrainian Soim in February 1939, mainly the declaration of elections, the campaign, the... - [A kárpátukrán szojm megválasztása 1939 februárjában (1. rész)](https://dev.forumszemle.eu/2017/09/08/a-karpatukran-szojm-megvalasztasa-1939-februarjaban-1-resz/): Kárpátalja történetének 1938 októberétől 1939 márciusáig tartó közel féléves periódusa az országrész múltjának legmozgalmasabb, egyszersmind legellentmondásosabb fejezetei közé tartozik. Ekkor... - [European Identity – A Set of Questions](https://dev.forumszemle.eu/2017/09/08/european-identity-a-set-of-questions/): Citizen´s identity in the modern states is made up of several components, not only of a single one. Therefore, the... - [Az európai önazonosság kérdéseinek egyik csoportja](https://dev.forumszemle.eu/2017/09/08/az-europai-onazonossag-kerdeseinek-egyik-csoportja/): Az eddig domináns politikai stratégia oly módon próbálta megfogalmazni az európaiak összetartozásának közös tudatát, hogy a mostani önazonosságuk belső ellentmondásait... - [Impresszum 2017/3](https://dev.forumszemle.eu/2017/09/08/impresszum-20173/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XIX. év­fo­lyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Szerkesztőbizottság: Biró... - [Szá­munk szer­zői](https://dev.forumszemle.eu/2017/06/23/sza%c2%admunk-szer%c2%adzoi/): Angyal Béla (1958) helytörténész (Gúta, Szlovákia) Bajcsi Ildikó (1985) doktorandusz (Eszterházy Károly Főiskola, Eger, Magyarország) Bauko János (1970) nyelvész (Konstantin... - [Dokumentumok az Országos Magyar Kisgazda Földmíves és Kisiparos Párt és a Magyar Nemzeti Párt történetéhez 1920–1936](https://dev.forumszemle.eu/2017/06/23/dokumentumok-az-orszagos-magyar-kisgazda-foldmives-es-kisiparos-part-es-a-magyar-nemzeti-part-tortenetehez-1920-1936/): Csaknem másfél évtizedes késéssel készült el ez dokumentumgyűjtemény, amelyet most kézbe vehetnek a történészszakma képviselői és remélhetően a nagyszámú érdeklődő... - [Mit ér az ember, ha kutató?](https://dev.forumszemle.eu/2017/06/23/mit-er-az-ember-ha-kutato/): Interjú Kontra Miklóssal, a nyelvtudomány kandidátusával, tudományos főmunkatárssal. Budapest, 2004. december 31. Az itt következő interjút 12 évvel ezelőtt, 2004-ben... - [Adattár iványi Fekete László füleki alkapitány jobbágyainak személyneveiről (1670–1684)](https://dev.forumszemle.eu/2017/06/23/adattar-ivanyi-fekete-laszlo-fuleki-alkapitany-jobbagyainak-szemelyneveirol-1670-1684/): A felvidéki kisbirtokos nemes 1650–1661 között – egyesek szerint élete végéig – volt Fülek várának alkapitánya. A család életrajzírója szerint... - [József Liszka: Saint Peter´s Violin or The Dance among Thorns. From Children´s Folklore to Auschwitz?](https://dev.forumszemle.eu/2017/06/23/jozsef-liszka-saint-peters-violin-or-the-dance-among-thorns-from-childrens-folklore-to-auschwitz/): It is a cliché to say that the Holocaust did not start with the railway cars, but much earlier, by... - [Szent Péter muzsikája, avagy a Tüske fogta zsidó](https://dev.forumszemle.eu/2017/06/23/szent-peter-muzsikaja-avagy-a-tuske-fogta-zsido/): A gyerekfolklórtól Auschwitzig? A világirodalomnak vannak szövegei, amelyekkel az egyén ebben vagy abban az életszakaszában, ilyen vagy olyan módon és... - [István Gergely Szűts: The Cultural and Business Activities of the Madách Saloon in Bratislava, Based on the Records of an Alliance Enterprise (1942–1944)](https://dev.forumszemle.eu/2017/06/23/istvan-gergely-szuts-the-cultural-and-business-activities-of-the-madach-saloon-in-bratislava-based-on-the-records-of-an-alliance-enterprise-1942-1944/): - [A pozsonyi Madách Szalon kulturális és üzleti tevékenysége egy partnercég iratai alapján, 1942–1944](https://dev.forumszemle.eu/2017/06/23/a-pozsonyi-madach-szalon-kulturalis-es-uzleti-tevekenysege-egy-partnerceg-iratai-alapjan-1942-1944/): 1942. szeptember 22-én levél érkezett Pozsonyból a Herendi Porcelángyár Rt. budapesti üzletéhez. A levél feladója, gróf Esterházy János a szlovákiai... - [Ildikó Bajcsi: The Official Hungary and the Sarló Movement. Reports on the Movement´s Leading Figures](https://dev.forumszemle.eu/2017/06/22/ildiko-bajcsi-the-official-hungary-and-the-sarlo-movement-reports-on-the-movements-leading-figures/): The study deals with the leftist organization of young Hungarian intellectuals in Czechoslovakia between the two world wars. Based on... - [A hivatalos Magyarország és a Sarló. Jelentések a mozgalom vezető személyiségeiről](https://dev.forumszemle.eu/2017/06/22/a-hivatalos-magyarorszag-es-a-sarlo-jelentesek-a-mozgalom-vezeto-szemelyisegeirol/): Az 1918–1920. évi államjogi változások után Csehszlovákiába került magyarság új értelmiségi generációjának legjelentősebb baloldali mozgalma kétségkívül a Sarló volt. A... - [Anna Kolláth: Teacher Training and Bilingual Public Education](https://dev.forumszemle.eu/2017/06/22/anna-kollath-teacher-training-and-bilingual-public-education/): This study presents the trends in bilingual education in Slovenia´s Prekmurje region in the last five years. It focuses on... - [Tanárképzés és kétnyelvű közoktatás](https://dev.forumszemle.eu/2017/06/22/tanarkepzes-es-ketnyelvu-kozoktatas/): Az iskolai környezet egyensúlyt teremt a nyelvek között, bevonja mind a szlovén, mind a magyar anyanyelvű gyerekeket, a tanításban pedig... - [Katalin Misad: Demonstration of Language Variation in Hungarian Textbooks of First Language in Slovakia](https://dev.forumszemle.eu/2017/06/22/katalin-misad-demonstration-of-language-variation-in-hungarian-textbooks-of-first-language-in-slovakia/): In my paper I analyse the question of the demonstration of language variation in Hungarian textbooks of first language intended... - [A nyelvváltozatok bemutatása a szlovákiai magyar tannyelvű iskolák anyanyelvtankönyveiben](https://dev.forumszemle.eu/2017/06/22/a-nyelvvaltozatok-bemutatasa-a-szlovakiai-magyar-tannyelvu-iskolak-anyanyelvtankonyveiben/): 0. Bevezetés Az utódállamokban élő magyar beszélőközösségek számára az anyanyelvhasználat egyik legfontosabb színtere a magyar tannyelvű iskola. Szlovákiában a magyar... - [János Bauko: Changing of forname fashion in Slovakia](https://dev.forumszemle.eu/2017/06/22/janos-bauko-changing-of-forname-fashion-in-slovakia/): Following the 1989 change of regime, there were more factors that influenced the forename giving in Slovakia. After opening the... - [A keresztnévdivat változása Szlovákiában](https://dev.forumszemle.eu/2017/06/22/a-keresztnevdivat-valtozasa-szlovakiaban/): 1. Terminushasználat, a keresztnév fogalma A keresztnév a megnevezett személy rendszerint születéskor kapott, hivatalosan anyakönyvezett egyéni neve, mely az öröklődő... - [Impresszum 2017/1](https://dev.forumszemle.eu/2017/06/22/impresszum-20171-2/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XIX. év­fo­lyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Szerkesztőbizottság: Biró... - [Impresszum 2017/2](https://dev.forumszemle.eu/2017/06/22/impresszum-2017-2/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XIX. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Számunk szerzői](https://dev.forumszemle.eu/2017/04/13/szamunk-szerzoi-2/): Bajcsi Ildikó (1985) doktorandusz (Eszterházy Károly Főiskola, Eger, Magyarország) ildikobajcsiov@gmail. com; Baka L. Patrik (1991) író, kritikus, doktorandusz (Selye János... - [Erdélyi Margit (szerk.): Az irodalomoktatás új kihívásai. Budapest, Gondolat Kiadó, 2014, 282 p.](https://dev.forumszemle.eu/2017/04/13/erdelyi-margit-szerk-az-irodalomoktatas-uj-kihivasai-budapest-gondolat-kiado-2014-282-p/): „Közös vitáink tárgya folyamatosan, hogy miként lehet megkedveltetni diákjainkkal az irodalomolvasást, ezen belül milyen megközelítési technikák vezetnek célra, mely szempontok... - [H. Nagy Péter–Keserű József (szerk.): A párbeszéd eleganciája. Köszöntő kötet Erdélyi Margit tiszteletére. Komárom, Selye János Egyetem Tanárképző Kar, 2015, 290 p.](https://dev.forumszemle.eu/2017/04/13/h-nagy-peter-keseru-jozsef-szerk-a-parbeszed-eleganciaja-koszonto-kotet-erdelyi-margit-tiszteletere-komarom-selye-janos-egyetem-tanarkepzo-kar-2015-290-p/): Az alábbiakban bemutatásra kerülő kötet bár „Erdélyi Margit professzor asszony születésnapjára készült egy szerteágazó és rétegzett, nagy volumenű és példaértékű... - [Majdán János: A közlekedés története Ma­gyarországon (1700–2000). Pécs, Pro Pan­nonia Kiadói Alapítvány, Pannónia Könyvek, 2014, 244 p.](https://dev.forumszemle.eu/2017/04/13/majdan-janos-a-kozlekedes-tortenete-ma%c2%adgyarorszagon-1700-2000-pecs-pro-pan%c2%adnonia-kiadoi-alapitvany-pannonia-konyvek-2014-244-p/): A Pécsi Tudományegyetem Történettudományi Intézetének Újkortörténeti tanszékén dolgozó Dr. habil. Majdán János új könyve komoly vállalkozás, mivel a szerző nem... - [Zalmen Gradowski: Auschwitz-tekercs. A pokol szívében. Fordította, szerkesztette és az előszót írta Hunyadi Zsombor. Budapest, Múlt és Jövő, 2016, 164 p.](https://dev.forumszemle.eu/2017/04/13/zalmen-gradowski-auschwitz-tekercs-a-pokol-sziveben-forditotta-szerkesztette-es-az-eloszot-irta-hunyadi-zsombor-budapest-mult-es-jovo-2016-164-p/): Az Auschwitz Evangéliumai könyvsorozat harmadik darabjaként a Múlt és Jövő Kiadó olyan Auschwitzban íródott s az auschwitzi hamuból előkerült műveknek... - [Misad Katalin–Csehy Zoltán (szerk.): Nova Posoniensia VI. A pozsonyi magyar tanszék évkönyve. Pozsony. Szenczi Molnár Albert Egyesület, 2016, 210 p.](https://dev.forumszemle.eu/2017/04/13/misad-katalin-csehy-zoltan-szerk-nova-posoniensia-vi-a-pozsonyi-magyar-tanszek-evkonyve-pozsony-szenczi-molnar-albert-egyesulet-2016-210-p/): Hatodik alkalommal jelent meg a pozsonyi magyar tanszék évkönyve, a Nova Posonien­sia, melynek célja – ahogy az a szerkesztői előszóban... - [Jozef Tancer: Rozviazané jazyky – Ako sme hovorili v starej Bratislave. Bratislava, Slovart, 2016, 304 p.](https://dev.forumszemle.eu/2017/04/13/jozef-tancer-rozviazane-jazyky-ako-sme-hovorili-v-starej-bratislave-bratislava-slovart-2016-304-p/): Milyen nyelveket használtak a pozsonyiak a szűkebb vagy a tágabb családi környezetben? Hogyan beszéltek a város lakói az egyes színtereken?... - [Szarka László: A multietnikus nemzetállam. Kísérletek, kudarcok és kompromisszumok Csehszlovákia nemzetiségi politikájában 1918–1992. Pozsony, Kalligram, 2016, 376 p.](https://dev.forumszemle.eu/2017/04/13/szarka-laszlo-a-multietnikus-nemzetallam-kiserletek-kudarcok-es-kompromisszumok-csehszlovakia-nemzetisegi-politikajaban-1918-1992-pozsony-kalligram-2016-376-p/): Szarka László 2016-ban a Kalligram kiadásában jelentette meg Csehszlovákia 74 éves nemzetiségi történetét magába foglaló munkáját. A könyv már címében... - [Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából. Komárom–Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet 2016, 654 p.](https://dev.forumszemle.eu/2017/04/13/liszka-jozsef-hatarvidekek-hatarok-es-hatartalansagok-az-osszehasonlito-folklorisztika-es-etnologia-szempontjabol-komarom-somorja-forum-kisebbsegkutato-intezet-2016-654-p/): Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából. Komárom–Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet 2016, 654 p. Rendhagyó... - [Röhrich, Lutz: Begegnungen. Erinnerungen an meinen Kollegen- und Freundeskreis. Mit bibliographischen Anmerkungen und ein Gesamtverzeichnis der Publikationen Röhrichs. Hrsg. von Mieder, Wolfgang–Neumann, Siegfried–Schmitt, Christoph–Wienker-Piepho, Sabine. Münster–New York 2016, 224 p. /Rostocker Beiträge zur Volkskunde und Kulturgeschichte, 7./](https://dev.forumszemle.eu/2017/04/13/rohrich-lutz-begegnungen-erinnerungen-an-meinen-kollegen-und-freundeskreis-mit-bibliographischen-anmerkungen-und-ein-gesamtverzeichnis-der-publikationen-rohrichs-hrsg-von-mieder-wolfgang/): Lutz Röhrich (1922–2006) a német mese- és proverbiumkutatás kétségtelenül egyik legjelentősebb 20. századi alakja volt. A közmondásszerű szólásokat elemző, azok... - [Fedinec Csilla (szerk.): Húszéves a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága 1996-2006 (Öllös László)](https://dev.forumszemle.eu/2017/04/13/fedinec-csilla-szerk-huszeves-a-magyar-tudomanyos-akademia-magyar-tudomanyossag-kulfoldon-elnoki-bizottsaga-1996-2006-ollos-laszlo/): Fontos tanulmánykötetet jelentetett meg a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága megalakulásának huszadik évfordulóján. A kötet címe a... - [Szentandrási Tibor: A magyarság megmaradásának esélyei Fölvidéken a jelenlegi erőviszonyok között 1.](https://dev.forumszemle.eu/2017/04/13/szentandrasi-tibor-a-magyarsag-megmaradasanak-eselyei-folvideken-a-jelenlegi-eroviszonyok-kozott-1/): Kérdésfölvetés és néhány fogalom tisztázásának kísérlete Lesznek-e még magyarok, magyar közösség évtizedek múlva is Fölvidéken? Vagy csak mutatóba ha maradnak,... - [Elbeszélt történelem: Kosztolányi Gáspár](https://dev.forumszemle.eu/2017/04/13/elbeszelt-tortenelem-kosztolanyi-gaspar/): Kosztolányi Gáspár Megyercsréten született, 1923. szeptember 14-én. Szülei (Kosztolányi Gáspár és Táncos Margit) gazdálkodók voltak, a házaspárnak nyolc gyermeke született.... - [Szerbhorváth György: Tito temetése – Jugoszlávia rekviemje](https://dev.forumszemle.eu/2017/04/13/szerbhorvath-gyorgy-tito-temetese-jugoszlavia-rekviemje/): Josip Broz Titónak, a 2. világháború egyik leghíresebb partizánvezérének, majd a szocialista Jugoszlávia örökös elnökének halála és temetése a halál... - [Ilona Juhász L.: „We, Hungarian Workers Have Always Trusted in Him.” Two Symbolic Funerals at the Time of the Cult of Personality](https://dev.forumszemle.eu/2017/04/13/ilona-juhasz-l-we-hungarian-workers-have-always-trusted-in-him-two-symbolic-funerals-at-the-time-of-the-cult-of-personality/): Joseph V. Stalin, Soviet Prime Minister and General Secretary of the Central Committee of the Communist Party of the Soviet... - [L. Juhász Ilona: „Mi magyar dolgozók mindig Benne bíztunk” Két jelképes temetés a személyi kultusz idején](https://dev.forumszemle.eu/2017/04/13/l-juhasz-ilona-mi-magyar-dolgozok-mindig-benne-biztunk-ket-jelkepes-temetes-a-szemelyi-kultusz-idejen/): Az államfők, vezető politikusok halálát és temetését a 20. század folyamán (is) általában országosan elrendelt gyász kísérte, és a sajtóban... - [László Tóth: The Enescapable Path. The Hungarian Theatre of Bratislava in the New Czechoslovakia (1918–1924)](https://dev.forumszemle.eu/2017/04/13/laszlo-toth-the-enescapable-path-the-hungarian-theatre-of-bratislava-in-the-new-czechoslovakia-1918-1924/): Throughout the city´s history, the population of Bratislava had fundamentally restructured three times. Until the second half of the 19th... - [Tóth László: Kényszerpályán A pozsonyi magyar színjátszás az államfordulat idején (1918–1924)](https://dev.forumszemle.eu/2017/04/13/toth-laszlo-kenyszerpalyan-a-pozsonyi-magyar-szinjatszas-az-allamfordulat-idejen-1918-1924/): 1918: egy „tragikusan kergült” esztendő A 19–20. század fordulójára a magyar vidéki színjátszás – így a felföldi, felső-magyarországi országrészeken is... - [István Gaucsík: The Cooperative System in the Upper Hungarian (Slovak) Region (1898–1918)](https://dev.forumszemle.eu/2017/04/13/istvan-gaucsik-the-cooperative-system-in-the-upper-hungarian-slovak-region-1898-1918/): Among the key links of the 19th century Hungarian cooperative system belonged the cooperatives in the Upper Hungarian Slovak region,... - [Gaucsík István: A magyarországi szövetkezeti rendszer a felvidéki (szlovák) régióban (1898–1918)1](https://dev.forumszemle.eu/2017/04/13/gaucsik-istvan-a-magyarorszagi-szovetkezeti-rendszer-a-felvideki-szlovak-regioban-1898-19181/): A szlovák historiográfia a szövetkezeteket a nemzetpolitikai érdekérvényesítés és nemzeti emancipációért folytatott küzdelem fontos eszközeiként, tárgyaiként kezeli. A szlovák történészek... - [Impresszum 2017/1](https://dev.forumszemle.eu/2017/04/12/impresszum-20171/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XIX. év­fo­lyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Szerkesztőbizottság: Biró... - [Vörös Ferenc: Nyelvek és kultúrák vonzásában I–II. Személynevek a magyar nyelvterület északi pereméről. Pozsony, Kalligram Könyvkiadó, 2011/2013, 520 + 728 p.](https://dev.forumszemle.eu/2017/01/26/voros-ferenc-nyelvek-es-kulturak-vonzasaban-i-ii-szemelynevek-a-magyar-nyelvterulet-eszaki-peremerol-pozsony-kalligram-konyvkiado-20112013-520-728-p/): Vörös Ferenc Nyelvek és kultúrák vonzásában. Személynevek a magyar nyelvterület északi pereméről című kétkötetes monográfiája Családnévkutatások Szlovákiában (2004) című könyvének... - [Rastislava Stoličná-Mikolajová: Socializmus na tanieri. Možnosti a praktiky stravovania oby­vateľov Slovenska v rokoch 1948–1989. Bratislava, VEDA, 2015, 160 p.](https://dev.forumszemle.eu/2017/01/26/rastislava-stolicna-mikolajova-socializmus-na-tanieri-moznosti-a-praktiky-stravovania-oby%c2%advatelov-slovenska-v-rokoch-1948-1989-bratislava-veda-2015-160-p/): Feuerbach tömörbe szabott mondása szerint: „az vagy, amit megeszel. ” Az evés egyike alapvető szükségleteinknek, nélkülözhetetlen a létezés szempontjából, függetlenül... - [Klamár Zoltán: Kanizsai mindennapok. Újvidék, Forum Könyvkiadó, 2016, 75 p.*](https://dev.forumszemle.eu/2017/01/26/klamar-zoltan-kanizsai-mindennapok-ujvidek-forum-konyvkiado-2016-75-p/): Egyszer, valamilyen nyilvános felolvasóesten vagy min, Geszti Péter azzal ment a színpadra, hogy ő nem a szavak embere, mondandóját ezért... - [Jelenkori migrációs trendek és áramlások Délkelet-Európa területén](https://dev.forumszemle.eu/2017/01/26/jelenkori-migracios-trendek-es-aramlasok-delkelet-europa-teruleten/): Aligha tűnik kétségesnek, hogy napjainkban a migrációkutatások rendkívüli fellendülésének lehetünk tanúi, különös tekintettel a kényszermigráció jelenségére. A 2015-ben kicsúcsosodó migrációs,... - [A politika antropológiájától a neotörzsiség esélyeiig](https://dev.forumszemle.eu/2017/01/26/a-politika-antropologiajatol-a-neotorzsiseg-eselyeiig/): A politikai antropológia szótári értelmezésben és az antropológia egyes ágazatait bemutató szakkönyvekben a politikai élet szervezettségi szintjeivel, a jogérvényesüléssel és... - [Fürdőélet a 19. századi Gömörben, 11. Csízfürdő – világfürdő?! – 2.](https://dev.forumszemle.eu/2017/01/26/furdoelet-a-19-szazadi-gomorben-11-csizfurdo-vilagfurdo-2/): Ötcsillagos szolgáltatás, ezres vendégsereg Csíz fürdői minősítésében először Ilosvai 1895. évi fürdőismertetőjében jelent meg a magyarországi fürdők kínálatában. (Ilosvai 1895,... - [Spa Life in Gömör in the 19th Century, No. 11., Csízfürdő – a world spa?!](https://dev.forumszemle.eu/2017/01/26/furdoelet-a-19-szazadi-gomorben-11-csizfurdo-vilagfurdo-2/):     The deservedly best known and, at the same time, the youngest spa of the Gömör (Gemer) region was... - [Ortvay Tivadar - A tudósok köztársaságának képviselője – 2.](https://dev.forumszemle.eu/2017/01/24/ortvay-tivadar-a-tudosok-koztarsasaganak-kepviseloje-2/): István Gaucsík 930. 1-051 Theodor Ortvay. The Representative of the Scientists´ Republic 94(437. 6) Keywords: Tivadar (Theodor) Ortvay, Ortvay, biography,... - [Theodor Ortvay. The Representative of the Scientists´ Republic](https://dev.forumszemle.eu/2017/01/24/theodor-ortvay-the-representative-of-the-scientists-republic/): István Gaucsík 930. 1-051 Theodor Ortvay. The Representative of the Scientists´ Republic 94(437. 6) Keywords: Tivadar (Theodor) Ortvay, Ortvay, biography,... - [Gömörfalva, Szeretetfalva, Vasutasfalva, Amerikafalva és társaik - Adalékok az 1914-es orosz betörést követő harcok során lerombolt kárpáti falvak újjáépítésére meghirdetett országos akcióhoz –2.](https://dev.forumszemle.eu/2017/01/24/gomorfalva-szeretetfalva-vasutasfalva-amerikafalva-es-tarsaik-adalekok-az-1914-es-orosz-betorest-koveto-harcok-soran-lerombolt-karpati-falvak-ujjaepitesere-meghirdetett-orszagos-akciohoz-2/): Ilona Juhász L. 94(437. 6)”1914/1915” Gömörfalva, Szeretetfalva, Vasutasfalva, Amerikafalva and Other Villages. 94(439)”1914/1915” Additions to the National Action Announced for... - [Gömörfalva, Szeretetfalva, Vasutasfalva, Amerikafalva and Other Villages. Additions to the National Action Announced for Rebuilding Carpathian Villages Destroyed in 1914 in the Fights Following the Russian Invasion](https://dev.forumszemle.eu/2017/01/24/gomorfalva-szeretetfalva-vasutasfalva-amerikafalva-and-other-villages-additions-to-the-national-action-announced-for-rebuilding-carpathian-villages-destroyed-in-1914-in-the-fights-following-the-ru-2/): The Russian army invaded Hungary in the autumn of 1914 on its northeastern border, and it occupied relatively substantial areas... - [Felső-Magyarország, Felvidék – a regionalitás változatai](https://dev.forumszemle.eu/2017/01/24/felso-magyarorszag-felvidek-a-regionalitas-valtozatai/): Anikó Hajdú 323. 174(437. 6) Upper Hungary, Southern Slovakia – Variants of Regionality 316. 347(437. 6) Keywords: Upper Hungary, Southern... - [Upper Hungary, Southern Slovakia – Variants of Regionality](https://dev.forumszemle.eu/2017/01/24/upper-hungary-southern-slovakia-variants-of-regionality/): This study examines the characteristics of the area referred to equally in the Hungarian and Slovak discourse during the Dualism... - [Lányanyának lenni, avagy egy múltbeli szociológiai terepkutatás eredményei](https://dev.forumszemle.eu/2017/01/24/lanyanyanak-lenni-avagy-egy-multbeli-szociologiai-terepkutatas-eredmenyei/): Bevezetés Az alábbi írás 1984-ben, azaz több mint harminc évvel ezelőtt készült. Nem tudományos folyóirat, hanem a Nő című, akkoriban... - [To Be a Single Mom—Results of a Sociological Field Research Made in the Past](https://dev.forumszemle.eu/2017/01/24/to-be-a-single-mom-results-of-a-sociological-field-research-made-in-the-past/): In Slovakia in 1980, 5,6% of all live-born infants were born out of wedlock, and their proportion today is 37,8%,... - [A szlovákiai nemzetiségek település­szerkezetének változásai az 1970. és az 1980. évi népszámlálás adatai alapján](https://dev.forumszemle.eu/2017/01/24/a-szlovakiai-nemzetisegek-telepules%c2%adszerkezetenek-valtozasai-az-1970-es-az-1980-evi-nepszamlalas-adatai-alapjan/): Bevezetés A 2. világháború után megtartott csehszlovák népszámlálások közül az 1970-es és 1980-as népszámlálás községsoros nemzetiségi adatsorai különleges jelentőséggel bírnak.... - [Changes in the Municipal Structure of National Minorities in Slovakia, according to the 1970 and 1980 Censuses](https://dev.forumszemle.eu/2017/01/24/a-szlovakiai-nemzetisegek-telepules%c2%adszerkezetenek-valtozasai-az-1970-es-az-1980-evi-nepszamlalas-adatai-alapjan/): This study examines the 1970 and 1980 census data of municipalities of Slovakia inhabited by national minorities. The data rows... - [A pozsonyi Új Szó és az 1956-os magyar forradalom - A forradalommal szembeni propaganda a szlovákiai magyar pártlapban](https://dev.forumszemle.eu/2017/01/24/a-pozsonyi-uj-szo-es-az-1956-os-magyar-forradalom-a-forradalommal-szembeni-propaganda-a-szlovakiai-magyar-partlapban/): A csehszlovákiai sajtó 1956 őszén kivétel nélkül a kommunista állampárt hivatalos álláspontját hirdetve írt a szomszédos Magyarországon történtekről. A hatalom... - [The Bratislava Új Szó and the Hungarian Revolution of 1956. The Anti-revolutionary Propaganda in the Hungarian-language Daily of the Communist Party of Slovakia](https://dev.forumszemle.eu/2017/01/24/the-bratislava-uj-szo-and-the-hungarian-revolution-of-1956-the-anti-revolutionary-propaganda-in-the-hungarian-language-daily-of-the-communist-party-of-slovakia/): Árpád Popély: The Bratislava Új Szó and the Hungarian Revolution of 1956. The Anti-revolutionary Propaganda in the Hungarian-language Daily of... - [Nemzeti kisebbség és tudományosság](https://dev.forumszemle.eu/2017/01/24/ollos-laszlo-nemzeti-kisebbseg-es-tudomanyossag/): László Öllös 342. 72/. 73 Our National Minority and Science 172. 15 323. 1 Keywords: freedom, rights, national identity, public... - [Our National Minority and Science](https://dev.forumszemle.eu/2017/01/24/ollos-laszlo-nemzeti-kisebbseg-es-tudomanyossag/): László Öllös 342. 72/. 73 Our National Minority and Science 172. 15 323. 1 Keywords: freedom, rights, national identity, public... - [Impresszum 2016/4](https://dev.forumszemle.eu/2017/01/24/impresszum-20164/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XVIII. év­fo­lyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Csanda Gábor–H. Nagy Péter (szerk.), A kontextus végtelensége. Tanulmánykötet Tőzsér Árpád 80. születésnapjára. Dunaszerdahely, Szlová­kiai Magyar Írók Társasága, 2015, 160 p.](https://dev.forumszemle.eu/2016/10/12/csanda-gabor-h-nagy-peter-szerk-a-kontextus-vegtelensege-tanulmanykotet-tozser-arpad-80-szuletesnapjara-dunaszerdahely-szlova%c2%adkiai-magyar-irok-tarsasaga-2015-160-p/): Az Opus-könyvek sorozat – mely alapvetően az ugyane címen futó folyóirat extratartományaként határozza meg magát – ötödik darabja a korábbiakhoz... - [Csernicskó István: Nyelvpolitika a háborús Ukrajnában. Ungvár, Autdor-Shark, 2016, 139 p.](https://dev.forumszemle.eu/2016/10/12/csernicsko-istvan-nyelvpolitika-a-haborus-ukrajnaban-ungvar-autdor-shark-2016-139-p/): Csernicskó István már 2013-ban az Államok, nyelvek, államnyelvek: nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867–2010) című nyelvpolitika-történeti összefoglalójának megjelenésekor tervezte annak... - [Tóth Károly (1959–2016)](https://dev.forumszemle.eu/2016/10/12/toth-karoly-1959-2016/): Karcsi égette magát. Amikor a hozzá közel állók egyike-másika szóvá tette, az volt a válasz, hogy ő nem kíván sokáig... - [Elbeszélt történelem - Papp József1](https://dev.forumszemle.eu/2016/10/12/elbeszelt-tortenelem-papp-jozsef1/): Emlékszik arra, hogyan jöttek be a magyarok 1938-ban? A magyarok 1938. november 10-én vonultak be, egy szakasz. De a csehszlovák... - [Nemzeti kánonok a magyar és szlovák történelemtankönyvekben. A Thököly-jelenség kontextusai1](https://dev.forumszemle.eu/2016/10/12/nemzeti-kanonok-a-magyar-es-szlovak-tortenelemtankonyvekben-a-thokoly-jelenseg-kontextusai1/): A történelemtankönyvekben a Thököly-felkelésre vonatkozó tananyagot vettem alapul és azt vizsgáltam, hogy milyen sajátságok jellemzőek az adott nyelv tankönyveire a... - [Az 1970-es és az 1980-as évi népszámlálások községsoros adatai](https://dev.forumszemle.eu/2016/10/12/az-1970-es-es-az-1980-as-evi-nepszamlalasok-kozsegsoros-adatai/): A csehszlovák népszámlálások történetében a 2. világháború utáni, pártállami időszak cenzusainak (az 1950, 1961, 1970, 1980. évi népszámlálások) jellemzője, hogy... - [The Greek Catholic Church’s Life Saving Activities between 1939 and 1945, on the Example of OSBM Bishop of Prešov Pavel Peter Gojdič.](https://dev.forumszemle.eu/2016/10/12/the-greek-catholic-churchs-life-saving-activities-between-1939-and-1945-on-the-example-of-osbm-bishop-of-presov-pavel-peter-gojdic/): It was not of their own record that the Greek Catholics and the Jews found themselves discriminated against between 1939... - [A görögkatolikus egyház embermentő tevékenysége 1939–1945 között Pavol Peter Gojdič OSBM eperjesi püspök példáján](https://dev.forumszemle.eu/2016/10/12/a-gorogkatolikus-egyhaz-embermento-tevekenysege-1939-1945-kozott-pavol-peter-gojdic-osbm-eperjesi-puspok-peldajan/): A görögkatolikusok és a zsidók 1939 és 1945 között nem önszántukból találták magukat szemben az ún. Szlovák Állam rendszerével, s... - [The Greek Catholic Church’s Life Saving Activities between 1939 and 1945, on the Example of OSBM Bishop of Prešov Pavel Peter Gojdič.](https://dev.forumszemle.eu/2016/10/12/a-gorogkatolikus-egyhaz-embermento-tevekenysege-1939-1945-kozott-pavol-peter-gojdic-osbm-eperjesi-puspok-peldajan/): The Greek Catholic Church’s Life Saving Activities between 1939 and 1945, on the Example of OSBM Bishop of Prešov Pavel... - [Fürdőélet a 19. századi Gömörben, 10. - Csízfürdő – világfürdő?!](https://dev.forumszemle.eu/2016/10/12/furdoelet-a-19-szazadi-gomorben-10-csizfurdo-vilagfurdo/): A Rima-völgy természeti környezete Gömör megye méltán legismertebb, ugyanakkor legfiatalabb gyógyfürdője a szelektől védett, dombos Rima-völgyben feküdt, dél-keletre Rimaszombat városától,... - [Spa Life in Gömör in the 19th Century, No. 10.](https://dev.forumszemle.eu/2016/10/12/spa-life-in-gomor-in-the-19th-century-no-10/): The deservedly best known and, at the same time, the youngest spa of the Gömör (Gemer) region was situated in... - [Ortvay Tivadar - A tudósok köztársaságának képviselője – 1.](https://dev.forumszemle.eu/2016/10/12/ortvay-tivadar-a-tudosok-koztarsasaganak-kepviseloje-1/): Ortvay Tivadar katolikus pap, történész, régész, őskortörténeti, művészet- és politikatörténeti, természetrajzi és tudomány-népszerűsítő művek szerzője, ahogy a Pozsonyban 1876-ban megjelent... - [Theodor Ortvay. The Representative of the Scientists´ Republic](https://dev.forumszemle.eu/2016/10/12/ortvay-tivadar-a-tudosok-koztarsasaganak-kepviseloje-1/): Theodore Ortvay (1843-1916) was one the best-known personalities of the 19th-century Hungarian positivist historiography. Nonetheless, his scientific biography featuring new... - [Dialektus, kontaktusjelenség vagy magyar propaganda? Adatok és értelmezések a keleti szlovák (szlovják) etnikai régióról](https://dev.forumszemle.eu/2016/10/12/dialektus-kontaktusjelenseg-vagy-magyar-propaganda-adatok-es-ertelmezesek-a-keleti-szlovak-szlovjak-etnikai-regiorol/): Miroslav Kusý politológus két évtizeddel ezelőtti tanulmányában rámutatott arra, hogy az 1990-es évek közepén nem volt olyan közös nyelvi norma... - [Dialect, Contact Phenomena or Hungarian Propaganda? Data and Interpretations of the Eastern Slovak (Slovjak) Ethnic Region](https://dev.forumszemle.eu/2016/10/12/dialect-contact-phenomena-or-hungarian-propaganda-data-and-interpretations-of-the-eastern-slovak-slovjak-ethnic-region/): The possibilities of interpretation of the eastern Slovak (Slovjak) population can be traced out in the triangle of dialect, denomination,... - [Gömörfalva, Szeretetfalva, Vasutasfalva, Amerikafalva és társaik - Adalékok az 1914-es orosz betörést követő harcok során lerombolt kárpáti falvak újjáépítésére meghirdetett országos akcióhoz – 1.](https://dev.forumszemle.eu/2016/10/12/gomorfalva-szeretetfalva-vasutasfalva-amerikafalva-es-tarsaik-adalekok-az-1914-es-orosz-betorest-koveto-harcok-soran-lerombolt-karpati-falvak-ujjaepitesere-meghirdetett-orszagos-akciohoz/): Az orosz cári hadsereg 1914 őszén az északkeleti határnál, Uzsoknál betört Magyarországra, s rövid időn belül aránylag jelentős területeket foglalt... - [Gömörfalva, Szeretetfalva, Vasutasfalva, Amerikafalva and Other Villages. Additions to the National Action Announced for Rebuilding Carpathian Villages Destroyed in 1914 in the Fights Following the Russian Invasion](https://dev.forumszemle.eu/2016/10/12/gomorfalva-szeretetfalva-vasutasfalva-amerikafalva-and-other-villages-additions-to-the-national-action-announced-for-rebuilding-carpathian-villages-destroyed-in-1914-in-the-fights-following-the-ru/): The Russian army invaded Hungary in the autumn of 1914 on its northeastern border, and it occupied relatively substantial areas... - [A bátyjait kereső leány (ATU 451) meséjének közép-európai összefüggéseihez](https://dev.forumszemle.eu/2016/10/12/a-batyjait-kereso-leany-atu-451-mesejenek-kozep-europai-osszefuggeseihez/): A szlovákiai mozikban a közelmúltban, nagyjából egy esztendeje láthatta a közönség Alice Nellis cseh filmrendező népmesei előképek nyomán, cseh–szlovák koprodukcióban... - [Notes on the Central European Correlations of the Folktale Maiden Who Seeks Her Brothers (ATU 451)](https://dev.forumszemle.eu/2016/10/12/notes-on-the-central-european-correlations-of-the-folktale-maiden-who-seeks-her-brothers-atu-451/): This study examines the Central European correlations and interactions between oral and written traditions of the folktale on seven brothers... - [A fogyatékos/egészségkárosodott gyermeket nevelő szlovákiai magyar családok helyzete egy kérdőíves felmérés alapján](https://dev.forumszemle.eu/2016/10/12/a-fogyatekosegeszsegkarosodott-gyermeket-nevelo-szlovakiai-magyar-csaladok-helyzete-egy-kerdoives-felmeres-alapjan/): „A fogyatékos ember életminőségét is alapvetően befolyásolja a társadalmi tőke. Az anyagi környezet mellett a szociális körülmények: a család, az... - [The Situation of Hungarian Families with Disabled Children in Slovakia based on a Survey](https://dev.forumszemle.eu/2016/10/12/the-situation-of-hungarian-families-with-disabled-children-in-slovakia-based-on-a-survey/): Zsuzsanna Lampl The Situation of Hungarian Families with Disabled Children in Slovakia based on a Survey   In our questionnaire... - [Impresszum 2016/3](https://dev.forumszemle.eu/2016/10/12/impresszum-20163/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XVIII. év­fo­lyam Főszerkesztő Csanda Gábor Főmunkatárs Fazekas József A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László... - [Edit Balázs: What Remained of the Countryside Jews?](https://dev.forumszemle.eu/2016/09/21/edit-balazs-what-remained-of-the-countryside-jews/): The Jews living in the countryside have been almost completely wiped out during the soa. In most countryside settlements, nothing... - [Ilona L. Juhász Wedding and bridal in a cemetery. Contributions to the Jewish folklore](https://dev.forumszemle.eu/2016/09/21/ilona-l-juhasz-wedding-and-bridal-in-a-cemetery-contributions-to-the-jewish-folklore/): The author has found three articles about a wedding ceremony of a young Jewish couple held in a cemetery, which... - [Komzsík Attila - László Béla: Modernizációs tartalékok és veszteségek](https://dev.forumszemle.eu/2016/09/16/komzsik-attila-laszlo-bela-modernizacios-tartalekok-es-vesztesegek/): 1. Kisebbségi létállapot és kialakulása (áttekintés) A szlovákiai magyar nemzeti közösségről, nemzetközi jogi szempontból mint kisebbségi közösségről 1919. szeptember 10-e... - [László A. Szabó The issues of ethnic education in Slovakia in light of the contradictions of the public education law and the language use law](https://dev.forumszemle.eu/2016/09/16/laszlo-a-szabo-the-issues-of-ethnic-education-in-slovakia-in-light-of-the-contradictions-of-the-public-education-law-and-the-language-use-law/): Ethnic education is a complex, multi-player process, the resolution of its issues is a function of many components. In part... - [Zoltán Szalay: Minority language rights in Slovakia in the period between 1918 and 1968](https://dev.forumszemle.eu/2016/09/13/zoltan-szalay-minority-language-rights-in-slovakia-in-the-period-between-1918-and-1968/): Keywords: Language use regulations in the Czechoslovak legislation. Minority language rights in the First Republic, the Slovak State, during the... - [László Gyurgyík: The demographic evolution of the Hungarian minority communities in Slovakia in the 20th century. The cause and effects of population decline.](https://dev.forumszemle.eu/2016/09/13/laszlo-gyurgyik-the-demographic-evolution-of-the-hungarian-minority-communities-in-slovakia-in-the-20th-century-the-cause-and-effects-of-population-decline/): In our study we analysed the demographic changes in the Hungarian population in Slovakia in light of the Slovakian demographic... - [István Csernicskó: The status of languages and the official bilingualism in Transcarpathia/Sub­carpathia in the period of 1867–2010](https://dev.forumszemle.eu/2016/09/13/istvan-csernicsko-the-status-of-languages-and-the-official-bilingualism-in-transcarpathiasub%c2%adcarpathia-in-the-period-of-1867-2010/): In the course of the 20th century the region of Transcarpathia/Subcarpathia belonged to a number of different states: the Austro–Hungarian... - [Csernicskó István: A nyelvek státusa és a hivatalos kétnyelvűség a mai Kárpátalja területén 1867 és 2010 között](https://dev.forumszemle.eu/2016/09/13/csernicsko-istvan-a-nyelvek-statusa-es-a-hivatalos-ketnyelvuseg-a-mai-karpatalja-teruleten-1867-es-2010-kozott/): 1. Impériumváltások Kárpátalján A ma Kárpátaljaként ismert régió – amiként az egész Kárpát-medence – az elmúlt csaknem másfél évszázadban számos... - [Gizella Szabómihály: About the problems of standardization of the Hungarian names of Slovakian landforms and settlements](https://dev.forumszemle.eu/2016/09/13/gizella-szabomihaly-about-the-problems-of-standardization-of-the-hungarian-names-of-slovakian-landforms-and-settlements/): Hungarian linguistics in Slovakia have yet to address the questions related to Hungarian geographical names. The main reason behind this... - [Zsuzsanna Lampl: The family and public use of language of Hungarians in Slovakia in 2011](https://dev.forumszemle.eu/2016/09/13/zsuzsanna-lampl-the-family-and-public-use-of-language-of-hungarians-in-slovakia-in-2011/): The study presents the findings of a 2011 research related to the public and family use of language of Hungarians... - [István Gaučík: The Rimamurány-Salgótarján Iron Works PLC on the example of the economic elites](https://dev.forumszemle.eu/2016/09/05/istvan-gaucik-the-rimamurany-salgotarjan-iron-works-plc-on-the-example-of-the-economic-elites/): I make an attempt „to tone” the notion of the „economic elite”. I deduce the notion of an economic elite... - [Attila Simon: The divided city](https://dev.forumszemle.eu/2016/09/05/attila-simon-the-divided-city/): The study gives an insight to the interwar life of Komárom/Komárno, situated on the two banks of the Danube River,... - [Csaba Cúth Legal Framework of Language Use of National Minorities and Circumstances of Application of Language Rights in the Local Governments in Slovakia between 1999 and 2011](https://dev.forumszemle.eu/2016/09/05/csaba-cuth-legal-framework-of-language-use-of-national-minorities-and-circumstances-of-application-of-language-rights-in-the-local-governments-in-slovakia-between-1999-and-2011/): Members of national minorities practice their official language use first of all in their communication with the local government. In... - [Attila Lancz: „All the Well-Grounded Recommendations of the Venice Commission”](https://dev.forumszemle.eu/2016/09/05/attila-lancz-all-the-well-grounded-recommendations-of-the-venice-commission/): The Government of Iveta Radičová made commitments in its Manifesto of July 2010 to amend the intensively disputed Law on... - [Eleonóra Sándor: The Venice Commission on the bills on minority languages](https://dev.forumszemle.eu/2016/09/05/eleonora-sandor-the-venice-commission-on-the-bills-on-minority-languages/): The aim of the article is to provide a picture on the positions of the European Commission for Democracy through... - [Katalin Hoboth: Research of Language for Specific Purposes in Slovakia: Past and Present](https://dev.forumszemle.eu/2016/09/05/katalin-hoboth-research-of-language-for-specific-purposes-in-slovakia-past-and-present/): The aim of this paper is to give a short summary of recent specific language research works on registers of... - [István Lanstyák Language Problems of the Hungarian Speech Community in Slovakia](https://dev.forumszemle.eu/2016/09/05/istvan-lanstyak-language-problems-of-the-hungarian-speech-community-in-slovakia/): The paper deals with three grievous language problems, which have been present in the community of Hungarians in Slovakia for... - [A csitári hegyek alatt. Írások Sándor Anna tiszteletére (Vízkeleti László)](https://dev.forumszemle.eu/2016/09/05/a-csitari-hegyek-alatt-irasok-sandor-anna-tiszteletere-vizkeleti-laszlo/): A csitári hegyek alatt. Írások Sándor Anna tiszteletére. Nyitra, Arany A. László Polgári Tár­sulás–Konstantin Filozófus Egyetem Köz­ép-európai Tanulmányok Kara, 2011,... - [Sándor Karikó Europeanism as Identity and Education](https://dev.forumszemle.eu/2016/09/05/sandor-kariko-europeanism-as-identity-and-education/): General cultural meaning: the undertaking of shaping an identity of a defined „common fate”. Cohesional force, stemming from intellectual-moral-educational values.... - [Zsolt Gál Argentina on the Danube – Populist Economic Policy as the Biggest Enemy of Sustainable Economic Growth.](https://dev.forumszemle.eu/2016/09/05/zsolt-gal-argentina-on-the-danube-populist-economic-policy-as-the-biggest-enemy-of-sustainable-economic-growth/): Economic policies encouraging growth, employment and the rising of living standard through fiscal expansion have been proved to be not... - [Kálmán Petőcz: National populism and electoral behaviour](https://dev.forumszemle.eu/2016/09/05/kalman-petocz-national-populism-and-electoral-behaviour/): The course and results of the presidential elections in Slovakia in 2009 created an impression as if the country was... - [Grigorij Mesežnikov: National Populism in Slovakia – Defining the Character of the State and Interpreting Select Historic Events](https://dev.forumszemle.eu/2016/09/05/grigorij-meseznikov-national-populism-in-slovakia-defining-the-character-of-the-state-and-interpreting-select-historic-events/): In recent years, political players in Slovakia have grown increasingly fond of such patterns of appealing to the electorate that... - [Miroslav Kocúr: For God and Nation – Christian National Populism](https://dev.forumszemle.eu/2016/09/05/miroslav-kocur-for-god-and-nation-christian-national-populism/): National populism offers relatively simple and mobilizing solutions without making any demands of its supporters, particularly in the time of... - [Marianna Mrva–Tímea Szilvássy Bilingualism in the Municipalities of Southern Slovakia](https://dev.forumszemle.eu/2016/09/05/marianna-mrva-timea-szilvassy-bilingualism-in-the-municipalities-of-southern-slovakia/): The activists of the Forum Minority Research Institute and Students´ Network have conducted a joint research on bilingualism in the... - [Kálmán Rácz: The Role of Catholicism in the Policy of Géza Szüllő](https://dev.forumszemle.eu/2016/09/05/kalman-racz-the-role-of-catholicism-in-the-policy-of-geza-szullo/): In my thesis, I mainly look for answers to two questions. The first one asks what clear links can be... - [Attila Simon: Under the Spell of Budapest, Prague and Moscow. The Alternatives of the Policies of Hungarians in Slovakia – from Activism to the Policies of Budapest – in the Interwar Period](https://dev.forumszemle.eu/2016/09/05/attila-simon-under-the-spell-of-budapest-prague-and-moscow-the-alternatives-of-the-policies-of-hungarians-in-slovakia-from-activism-to-the-policies-of-budapest-in-the-interwar-p/): This study examines the alternatives of the policies of Hungarians in Slovakia in the interwar period. Examining the role of... - [László Virt: Living in minority and in following Christ. An outline to the life story and beliefs of bishop Áron Márton](https://dev.forumszemle.eu/2016/07/25/laszlo-virt-living-in-minority-and-in-following-christ-an-outline-to-the-life-story-and-beliefs-of-bishop-aron-marton/): The study gives a summary on the life story of Áron Márton (1896–1980). The Roman Catholic bishop of Transylvania had... - [Katarína Hradská: The activities of Gizy Fleischmann in time of the deportation of Jews in Slovakia](https://dev.forumszemle.eu/2016/07/25/katarina-hradska-the-activities-of-gizy-fleischmann-in-time-of-the-deportation-of-jews-in-slovakia/): The personality of Gizy Fleischmann has been written in the history of the Holocaust as an endeavour ensuring the greatest... - [János Botos: Christians and Zionists for saving persecuted Jewish children](https://dev.forumszemle.eu/2016/07/25/janos-botos-christians-and-zionists-for-saving-persecuted-jewish-children/): The deportations of Jews living in the rural parts of Hungary began on 14 May, 1944. A large number of... - [Szabolcs Szita: The rescue actions of Raoul Wallenberg in Budapest](https://dev.forumszemle.eu/2016/07/25/szabolcs-szita-the-rescue-actions-of-raoul-wallenberg-in-budapest/): In our era, only a few people gained such a unanimous recognition and respect among peoples like the Swedish diplomat... - [Eduard Nižňanský: Additions to the relationship between the Slovak majority and the Jewish minority in World War II](https://dev.forumszemle.eu/2016/07/25/eduard-niznansky-additions-to-the-relationship-between-the-slovak-majority-and-the-jewish-minority-in-world-war-ii/): The position of helper or rescuer of Jews is only held by an “ordinary” Slovak man, who, ignoring the anti-Semitic... - [László Szarka: The Slovak autonomy and the alternative of the ethnic revision in autumn 1938. The dilemma of János Esterházy in the months of the Czechoslovak crisis](https://dev.forumszemle.eu/2016/07/25/laszlo-szarka-the-slovak-autonomy-and-the-alternative-of-the-ethnic-revision-in-autumn-1938-the-dilemma-of-janos-esterhazy-in-the-months-of-the-czechoslovak-crisis/): The study examines the behaviour and the political conception of the United Hun­garian Party established in 1936 by fusion, during... - [Szabolcs Simon: Hungarians in Slovakia and the most recent language laws](https://dev.forumszemle.eu/2016/07/25/szabolcs-simon-hungarians-in-slovakia-and-the-most-recent-language-laws/): This study deals with the most recently adopted language law in Slovakia. It examines whether the Hungarian intellectual informants from... - [Lucia Satinská: Bratilicious Prešburg: Multilingualism of Linguistic Landscape in the Contemporary Bratislava](https://dev.forumszemle.eu/2016/07/25/lucia-satinska-bratilicious-presburg-multilingualism-of-linguistic-landscape-in-the-contemporary-bratislava/): The study presents a research on the linguistic landscape of the contemporary Bratislava from the point of view of multilingualism... - [Lajos Cs. Nagy: The computer in the dialect research](https://dev.forumszemle.eu/2016/07/06/lajos-cs-nagy-the-computer-in-the-dialect-research/): In this study of science history I want to present what an important role the computer plays in the dialectology.... - [Ferenc Vörös: Paradigm Shift in Spatial Information Sciences and Name Geography](https://dev.forumszemle.eu/2016/07/06/ferenc-voros-paradigm-shift-in-spatial-information-sciences-and-name-geography/): The name geography offers help for researchers in finding answers for questions which could not be explained so far. Data... - [István Lanstyák: On some questions of the 20th and 21st century revisions of the Károli Bible](https://dev.forumszemle.eu/2016/07/04/istvan-lanstyak-on-some-questions-of-the-20th-and-21st-century-revisions-of-the-karoli-bible/): The paper deals with the 20th and 21st century revisions of Károli Gáspár’s New Testament, from the point of view... - [Csanda Gábor - H. Nagy Péter (szerk.), Költé­szet és…](https://dev.forumszemle.eu/2016/07/01/csanda-gabor-h-nagy-peter-szerk-kolteszet-es/): Csanda Gábor–H. Nagy Péter (szerk. ), Költé­szet és... Pozsony, Szlovákiai Magyar Írók Társasága, 2014, 200 p.   „A kéthavonta jelentkező... - [H. Nagy Péter: Öt modern költő](https://dev.forumszemle.eu/2016/07/01/h-nagy-peter-ot-modern-kolto/): H. Nagy Péter: Öt modern költő. Komárom, Selye János Egyetem Tanárképző Kara, 2015, 162 p.   „Az Öt modern költő... - [Bauko János: Bevezetés a szocioonomasztikába (Oktatási segédlet)](https://dev.forumszemle.eu/2016/07/01/bauko-janos-bevezetes-a-szocioonomasztikaba-oktatasi-segedlet/): Bauko János: Bevezetés a szocioonomasztikába (Oktatási segédlet). Nyitra–Nitra, Konstan­tin Filozófus Egyetem – Közép-európai Tanul­mányok Kara, 2015, 172 p.   A... - [Michal Stehlík: Slovensko. Zemĕ probuzená](https://dev.forumszemle.eu/2016/07/01/michal-stehlik-slovensko-zeme-probuzena/): Michal Stehlík: Slovensko. Zemĕ probuzená, 1918–1938. Praha, Academia /Edice První republika/, 2015, 196 p.   Rövid, ismeretterjesztő formában összefoglalt sorozat... - [Ábrahám Barna: Megmaradni vagy beolvadni? A szlovákság polgárosodása a 19. század második felében](https://dev.forumszemle.eu/2016/07/01/abraham-barna-megmaradni-vagy-beolvadni-a-szlovaksag-polgarosodasa-a-19-szazad-masodik-feleben/): Ábrahám Barna: Megmaradni vagy beolvadni? A szlovákság polgárosodása a 19. század második felében. Pozsony, Kalligram, 2015, 320 p.   Ábrahám... - [Zoltán Kántor (ed.): Autonomies in Europe: Solutions and Challenges](https://dev.forumszemle.eu/2016/07/01/zoltan-kantor-ed-autonomies-in-europe-solutions-and-challenges/): Zoltán Kántor (ed. ): Autonomies in Europe: Solutions and Challenges. Budapest, Nem­zetpolitikai Kutatóintézet (Research Institute for Hungarians Abroad), L’Harmattan Kiadó,... - [L. Juhász Ilona: Örök mementó. A holokauszt emlékjelei Dél-Szlovákiában](https://dev.forumszemle.eu/2016/07/01/l-juhasz-ilona-orok-memento-a-holokauszt-emlekjelei-del-szlovakiaban/): L. Juhász Ilona: Örök mementó. A holokauszt emlékjelei Dél-Szlovákiában. Dunaszerdahely, Vámbéry Polgári Társulás, 2015, 200 p.   Juhász Ilona legújabb,... - [Liszka József (szerk.): Acta Ethnologica Danubiana 17. Az Etnológiai Központ Évkönyve 2015.](https://dev.forumszemle.eu/2016/07/01/liszka-jozsef-szerk-acta-ethnologica-danubiana-17-az-etnologiai-kozpont-evkonyve-2015/): Liszka József (szerk. ): Acta Ethnologica Danubiana 17. Az Etnológiai Központ Évkönyve 2015. Komárom–Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2015, 336 p.... - [„Mindenhol, mindenkor és mindenkitől lehet tanulni” - Beszélgetés a 60 éves Liszka Józseffel](https://dev.forumszemle.eu/2016/07/01/mindenhol-mindenkor-es-mindenkitol-lehet-tanulni-beszelgetes-a-60-eves-liszka-jozseffel/): Ez a beszélgetés születésnapi jubileumod alkalmából készül. A kerek hatvan közeledtével érzel-e magadban vagy magad körül valamilyen változást? Az a... - [A 60 éves Liszka József köszöntése](https://dev.forumszemle.eu/2016/07/01/a-60-eves-liszka-jozsef-koszontese/): A bölcsészprofesszor áhítozik leginkább tanítványok után. A kémikusnak kémcsőöblítő, a sebésznek érlefogó „tanítványokra” van szüksége. A filozófus, pszichológus, szociológus a... - [Hvozdzik-Juhász János és Fekete István](https://dev.forumszemle.eu/2016/07/01/hvozdzik-juhasz-janos-es-fekete-istvan/): Az idősödő Fekete István, ha tehette, kerülte a találkozókat, azonban szinte mindenkivel levelezett, aki írt neki. 1948 kora nyarán az... - [Változások a magyar helyesírásban](https://dev.forumszemle.eu/2016/07/01/valtozasok-a-magyar-helyesirasban/): Mottó: „Minden helyesírási szabályzat menthetetlenül elavul egyszer; mert egy bizonyos idő (századunkban 20-30 év) múltán már más igényeket támaszt a... - [Fürdőélet a 19. századi Gömörben, 9. - Dobsina magaslati nyaralótelepe](https://dev.forumszemle.eu/2016/07/01/furdoelet-a-19-szazadi-gomorben-9-dobsina-magaslati-nyaralotelepe/): A Tátra hegyi klimatikus gyógyhelyek és vízgyógyintézetek közé sorolhatjuk Gömör megye legészakibb részén fekvő magaslati gyógyhelyét, Dobsina várostól alig kétórányi... - [Spa Life in Gömör in the 19th Century, 9. The High Altitude Health Resort of Dobsina](https://dev.forumszemle.eu/2016/07/01/spa-life-in-gomor-in-the-19th-century-9-the-high-altitude-health-resort-of-dobsina/): The high altitude health resort—situated at the northernmost part of the Gömör County, in about two hours walking distance from... - [Széljegyzetek egy hivatalos lap margójára: Kárpátaljai Közlöny (1939–1944)](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/30/szeljegyzetek-egy-hivatalos-lap-margojara-karpataljai-kozlony-1939-1944/): Az 1939–1944 között fennálló, a magyar jogrendben az ország egyéb területeinek közigazgatási szervezésétől eltérő közigazgatási egység, a Kárpátaljai Kormányzóság kutatása... - [Marginal Notes to an Official Newspaper: Kárpátaljai Közlöny (Subcarpathian Bulletin, 1939–1944)](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/30/marginal-notes-to-an-official-newspaper-karpataljai-kozlony-subcarpathian-bulletin-1939-1944/): The research of the Subcarpathian Province in Hungary between 1939 and 1944, a unit differing from all the other parts... - [„…gyakorlati közigazgatási ember akarok lenni…” Bajcsy-Zsilinszky Endre szüleinek címzett levelei Alsókubinból (1912–1914)*](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/30/gyakorlati-kozigazgatasi-ember-akarok-lenni-bajcsy-zsilinszky-endre-szuleinek-cimzett-levelei-alsokubinbol-1912-1914/): Magyarországon alig találni települést, ahol ne volna legalább egy utca elnevezve Bajcsy-Zsilinszky Endréről (1886–1944). A név tehát széles körben ismert... - [„…I Want to Be a Practical Civil Servant...” Letters of Endre Bajcsy-Zsilinszky to Parents from Alsókubin (1912–1914)](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/30/i-want-to-be-a-practical-civil-servant-letters-of-endre-bajcsy-zsilinszky-to-parents-from-alsokubin-1912-1914/): The documents published here and held in the Manuscript Archive of the National Széchényi Library in Budapest (Hungary), recall the... - [Lelley Jenő jobbkeze. Kaiser Gyula politikai életpályája](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/30/lelley-jeno-jobbkeze-kaiser-gyula-politikai-eletpalyaja/): Az Osztrák–Magyar Monarchia bukása után az új hazába került felvidéki magyarság folyamatosan építette ki politikai érdekképviseletét. Az egyik legrégibb és... - [Jenő Lelley´s Right-Hand Man. The Political Carrier of Gyula Kaiser](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/30/jeno-lelleys-right-hand-man-the-political-carrier-of-gyula-kaiser/): After the fall of the Austro-Hungarian Monarchy, the Hungarians living on the territory of the former Upper Hungary but at... - [S botját ott lelte kivirulva… (Egy motívum határtalanságairól – 2.)](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/30/s-botjat-ott-lelte-kivirulva-egy-motivum-hatartalansagairol-2/): A kizöldülő száraz ágról mint a kiválasztottság jelének motívumáról a nemzetközi mese- és mondaanyagban volt szó az előző közleményben, s... - [And There He Found His Rod Blooming Blossoms… About the Boundlessness of a Motif](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/30/s-botjat-ott-lelte-kivirulva-egy-motivum-hatartalansagairol-2/): The image of a dry branch which has miraculously blossomed is widely known in the Eurasian culture and it has... - [Vízkeleti László: Határközi magyar–szlovák állampolgári fórum Nyitrán](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/30/vizkeleti-laszlo-hatarkozi-magyar-szlovak-allampolgari-forum-nyitran/): Az Európai Parlament valamennyi uniós tagállama fővárosában – így Budapesten és Pozsonyban is – működtet egy ún. tájékoztatási irodát, melynek... - [Annabella Gecse: „Here a stranger chorister never sang... ”](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/30/annabella-gecse-here-a-stranger-chorister-never-sang/): The study of folklore deals extensively with folk music and religious practice, but it regards choristers – not baselessly –... - [A magyar bibliafordítások jövőjéről (Gondolatok egy bibliafordítási kötet ürügyén)1](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/30/a-magyar-bibliaforditasok-jovojerol-gondolatok-egy-bibliaforditasi-kotet-urugyen1/): Bevezetés A Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara 2013. április 2-án és 3-án egy, a maga nemében egyedülálló rendezvénynek adott... - [On the future of the Hungarian Bible translations](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/30/on-the-future-of-the-hungarian-bible-translations/): In my paper I deal with the question of how some of the existing Hungarian Bible translations could be developed... - [Zsuzsanna Lampl: A few characteristics of the population relocated from Bratislava to Upper Rye Island (Žitný ostrov), Rajka and its vicinity](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/30/zsuzsanna-lampl-a-few-characteristics-of-the-population-relocated-from-bratislava-to-upper-rye-island-zitny-ostrov-rajka-and-its-vicinity/): The relocated interviewees from Bratislava to Upper Rye Island and to Rajka and its vicinity are typical representatives of desurbanization;... - [Impresszum 2016/2](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/30/impresszum-5/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XVIII. év­fo­lyam Főszerkesztő Csanda Gábor Főmunkatárs Fazekas József A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László... - [István Lanstyák: The treatment of language problems](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/30/istvan-lanstyak-the-treatment-of-language-problems/): In this paper the author continues with what he has been dealing with in the previous two issues of this... - [Attila Simon: The national statute of 1938 and the Hungarian minority](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/30/attila-simon-the-national-statute-of-1938-and-the-hungarian-minority/): Following Chamberlain’s visit to Berchtesgaden on the 15th of September, the question of revision of state borders was brought to... - [Árpád Popély: The Revolution of 1989 and the Hungarian community in Czechoslovakia as seen from Budapest](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/30/arpad-popely-the-revolution-of-1989-and-the-hungarian-community-in-czechoslovakia-as-seen-from-budapest/): While the Czech and Slovak historians have practically been publishing studies, monographies and documents related to the regime change in... - [A Kassák-kód (Sánta Szilárd–Benyovszky Krisztián)](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/30/a-kassak-kod-santa-szilard-benyovszky-krisztian/): A Szlo­vá­ki­ai Ma­gyar Írók Tár­sa­sá­ga (Ju­hász R. Jó­zsef fő­szer­ve­ző) ál­tal szer­ve­zett há­rom­na­pos Kas­sák-szim­pó­zi­um – a Kas­sák-kód – Érsekújvárot­t, az író... - [Zsó­fia Kiss-Szemán: The Slo­vak Lohen­grin On the Pic­ture of Ber­ta­lan Pór Titled Com­po­si­tion](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/29/zso%c2%adfia-kiss-szeman-the-slo%c2%advak-lohen%c2%adgrin-on-the-pic%c2%adture-of-ber%c2%adta%c2%adlan-por-titled-com%c2%adpo%c2%adsi%c2%adtion/): Ber­ta­lan Pór (Bábaszék/Babiná pri Krupine, 1880 Budapest, 1964) is one of the excel­lent rep­re­sen­ta­tives of the Hun­gar­i­an avan­t-­garde art. He... - [Jú­lia Lovisek: Name Changes of the Street in Bratisla­va from Polit­i­cal Rea­sons after the Cre­ation of the First Czechoslo­vak Repub­lic](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/29/ju%c2%adlia-lovisek-name-changes-of-the-street-in-bratisla%c2%adva-from-polit%c2%adi%c2%adcal-rea%c2%adsons-after-the-cre%c2%adation-of-the-first-czechoslo%c2%advak-repub%c2%adlic/): The study deals with the cre­ation of street names in Bratisla­va and their changes of polit­i­cal char­ac­ter in the peri­od... - [Katalin Misad: The Situation of Slovak Language Teaching at our Elementary and Secondary Schools](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/29/katalin-misad-the-situation-of-slovak-language-teaching-at-our-elementary-and-secondary-schools/): The teaching of the majority language at educational institutions with Hungarian teaching language requires a specific attitude from the student... - [Zol­tán Klamár: Ter­ri­to­ry Mark­ing Prac­tice of Eth­nic Minori­ties Liv­ing in Mag­yarkanizsa in the 18th – 20th C.](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/29/zol%c2%adtan-klamar-ter%c2%adri%c2%adto%c2%adry-mark%c2%ading-prac%c2%adtice-of-eth%c2%adnic-minori%c2%adties-liv%c2%ading-in-mag%c2%adyarkanizsa-in-the-18th-20th-c/): From the study we can get a pic­ture on how impor­tant in the life of a com­mu­ni­ty is the role... - [Tí­mea Ve­res: The Polit­i­cal Come-back of Tuka](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/29/ti%c2%admea-ve%c2%adres-the-polit%c2%adi%c2%adcal-come-back-of-tuka/): The author deals with Vojtech Tuka’s polit­i­cal come­back after his impris­on­men­t. Tuka is a con­tro­ver­sial fig­ure of the Slo­vak his­to­ry.... - [Richárd Pomichal: The Rela­tion­ship of Czecho­slo­va­kia and Hun­ga­ry in the 1920’s](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/29/richard-pomichal-the-rela%c2%adtion%c2%adship-of-czecho%c2%adslo%c2%adva%c2%adkia-and-hun%c2%adga%c2%adry-in-the-1920s/): In con­se­quence of the Tri­a­non dic­ta­tor­ship Hun­ga­ry lost two thirds of its ter­ri­to­ry, one third of the Hun­gar­i­an nation found... - [Michal Šte­fan­ský: For­eign Pol­i­cy Con­nec­tions of the Sit­u­a­tion of the Hun­gar­i­an Minor­i­ty Liv­ing in Slo­va­kia between 1945–1949](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/29/michal-ste%c2%adfan%c2%adsky-for%c2%adeign-pol%c2%adi%c2%adcy-con%c2%adnec%c2%adtions-of-the-sit%c2%adu%c2%ada%c2%adtion-of-the-hun%c2%adgar%c2%adi%c2%adan-minor%c2%adi%c2%adty-liv%c2%ading-in-slo/): The joint accom­pa­ni­ments of ideas in rela­tion with Cen­tral Europe after the Sec­ond World War were the opin­ions and con­cep­tions... - [Lász­ló Bukovszky: The Issue of Hun­gar­i­ans in the Coun­ty of Ko­má­rom in the Last Year of the Sec­ond World War](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/29/lasz%c2%adlo-bukovszky-the-issue-of-hun%c2%adgar%c2%adi%c2%adans-in-the-coun%c2%adty-of-ko%c2%adma%c2%adrom-in-the-last-year-of-the-sec%c2%adond-world-war/): The events of the last years of the Sec­ond World War in many aspects changes the inter­pre­ta­tion of gen­er­al con­cepts... - [Bé­la Lász­ló: The Effect of the Bologne Process on Uni­ver­si­ty Edu­ca­tion in Slo­va­kia and on Hun­gar­i­an Uni­ver­si­ty Edu­ca­tion in Slo­va­kia](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/29/be%c2%adla-lasz%c2%adlo-the-effect-of-the-bologne-process-on-uni%c2%adver%c2%adsi%c2%adty-edu%c2%adca%c2%adtion-in-slo%c2%adva%c2%adkia-and-on-hun%c2%adgar%c2%adi%c2%adan-uni%c2%adver%c2%adsi%c2%adty/): This year on 19th it will be eight years of the Bologne process. Dur­ing this short time Euro­pean uni­ver­si­ty edu­ca­tion... - [Ti­bor M. Pin­tér: „Borderless” Hun­gar­i­an Lan­guage – the first struc­turised Hun­gar­i­an Lan­guage Cor­pus Com­pris­ing of Cross-Border Hun­gar­i­an Lan­guage Vari­a­tions is Ready](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/29/ti%c2%adbor-m-pin%c2%adter-borderless-hun%c2%adgar%c2%adi%c2%adan-lan%c2%adguage-the-first-struc%c2%adturised-hun%c2%adgar%c2%adi%c2%adan-lan%c2%adguage-cor%c2%adpus-com/): After a three-­year work The Hun­gar­i­an Lan­guage Cor­pus of the Carpathi­an Basin is ready. Despite the fact that the mate­ri­al... - [Zuzana Poláčková: Slovak-Hungarian Rela­tions in the Ref­lex­ion of the Press and Sci­en­tif­ic Lit­er­a­ture in Some of the Euro­pean Union coun­tries](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/29/zuzana-polackova-slovak-hungarian-rela%c2%adtions-in-the-ref%c2%adlex%c2%adion-of-the-press-and-sci%c2%aden%c2%adtif%c2%adic-lit%c2%ader%c2%ada%c2%adture-in-some-of-the-euro%c2%adpean-union-coun/): In the cen­ter of this study stands the three basic prob­lems relat­ing the research of nation­al­i­ty rela­tion­s: rela­tion of Cen­tral... - [Zsolt Hor­bulák: The Life and Works of Baron Fe­renc Tóth](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/29/zsolt-hor%c2%adbulak-the-life-and-works-of-baron-fe%c2%adrenc-toth/): The Hun­gar­i­an his­to­ry has a lot of per­son­al­i­ties suc­cess­ful abroad and al­most not known or val­ued at home. Fe­renc Tóth... - [Éva Már­kus: Minor­i­ty Edu­ca­tion – Ger­mans liv­ing in Hun­ga­ry](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/29/eva-mar%c2%adkus-minor%c2%adi%c2%adty-edu%c2%adca%c2%adtion-ger%c2%admans-liv%c2%ading-in-hun%c2%adga%c2%adry/): Right for minor­i­ty edu­ca­tion is one of the most impor­tant part of cul­tur­al auton­o­my per­tain­ing to minori­ties. Pre­serv­ing self-­i­den­ti­ty –... - [Csil­la Fedinec: Hun­gar­i­an Par­ties in Sub-Carpathia between the Two World Wars](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/29/csil%c2%adla-fedinec-hun%c2%adgar%c2%adi%c2%adan-par%c2%adties-in-sub-carpathia-between-the-two-world-wars/): Dur­ing the organ­i­sa­tion process of Sub-­­carpathia to become a polit­i­cal reg­ion pa­ral­lel with the offi­cial polit­i­cal events aris­ing main­ly as... - [Ilo­na Mikóczy – Lívia Do­mon­kos: Sta­tus of Women in Slo­va­kia](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/29/ilo%c2%adna-mikoczy-livia-do%c2%admon%c2%adkos-sta%c2%adtus-of-women-in-slo%c2%adva%c2%adkia/): The issue of equal­i­ty of rights of wom­en, fem­i­nis­m, eman­ci­pa­tion are fash­ion­able con­cepts today. Women’s rights form part of basic... - [Ma­ri­an­na Szinek Kénesy – El­vi­ra Or­bán – At­ti­la Ju­hász: Family Support in the Slovak Public Policy](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/29/ma%c2%adri%c2%adan%c2%adna-szinek-kenesy-el%c2%advi%c2%adra-or%c2%adban-at%c2%adti%c2%adla-ju%c2%adhasz-family-support-in-the-slovak-public-policy/): Slovakia could eye-witness vast demographic changes after the transition from state socialism to market economy. The formation of population composition... - [Kál­mán Petőcz: Hungarians among Slovaks, Slovaks among Hungarians Voting behavior of Slovaks living in the southern regions of Slovakia](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/29/kal%c2%adman-petocz-hungarians-among-slovaks-slovaks-among-hungarians-voting-behavior-of-slovaks-living-in-the-southern-regions-of-slovakia/): The subject matter of the study lies in the analysis of the voting behaviors and political attitudes of Slovaks living... - [A Fórum Kisebbségkutató Intézet publikációi 1996–2006 (Tóth Károly)](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/28/a-forum-kisebbsegkutato-intezet-publikacioi-1996-2006-toth-karoly/): Lo­ká­lis és re­gi­o­ná­lis mo­nog­rá­fi­ák – so­ro­zat­szer­kesz­tő: Lisz­ka Jó­zsef Viga Gyu­la (sz­erk. ): Kisgéres. Galánta–Dunaszerdahely, Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó Inté­zet–Lilium Aurum Könyv­ki­adó, 2000,... - [Ár­pád Bagin: A New Ethno­graph­ic Phe­nom­e­non in East-Central Europe? The Hal­loween and the Prepa­ra­tion of Pump­kin Dum­mies at a Ter­ri­to­ry of the Low­lands in Ógyal­la](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/28/ar%c2%adpad-bagin-a-new-ethno%c2%adgraph%c2%adic-phe%c2%adnom%c2%ade%c2%adnon-in-east-central-europe-the-hal%c2%adloween-and-the-prepa%c2%adra%c2%adtion-of-pump%c2%adkin-dum%c2%admies-at-a-ter/): The author, join­ing the research pro­ject of the Fo­rum Insti­tute – that pro­vides research of minor­i­ty – titled Pop­u­lar Cul­ture... - [Pé­ter Hunčík: Inter-eth­nic train­ing with psy­chodra­ma method](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/28/pe%c2%adter-huncik-inter-eth%c2%adnic-train%c2%ading-with-psy%c2%adchodra%c2%adma-method/): After ten years of work we can state, in ret­ro­spec­t, that the method of self-­­knowl­edge-­com­mu­ni­ca­tion-­con­flict res­o­lu­tion works well even in... - [Ilo­na L. Ju­hász: Research and Doc­u­men­ta­tion of Ceme­ter­ies in Hun­gar­i­an Ter­ri­to­ries in Slo­va­kia](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/28/ilo%c2%adna-l-ju%c2%adhasz-research-and-doc%c2%adu%c2%admen%c2%adta%c2%adtion-of-ceme%c2%adter%c2%adies-in-hun%c2%adgar%c2%adi%c2%adan-ter%c2%adri%c2%adto%c2%adries-in-slo%c2%adva%c2%adkia/): The author in her study sum­maris­es the results of ceme­tery research that have been made in ter­ri­to­ries lived by Hun­gar­i­ans... - [At­ti­la Si­mon: With Pipe, Drum, Dou­ble Bass – or Exper­i­ment on „the Re-oc­cu­pa­tion of the Upper Land” on 5th Octo­ber 1938](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/28/at%c2%adti%c2%adla-si%c2%admon-with-pipe-drum-dou%c2%adble-bass-or-exper%c2%adi%c2%adment-on-the-re-oc%c2%adcu%c2%adpa%c2%adtion-of-the-upper-land-on-5th-octo%c2%adber/): Due to the strained for­eign and home pol­i­cy sit­u­a­tion in Czecho­slo­va­ki­a, Sep­tem­ber and Octo­ber 1938 was rich in armed inci­dents,... - [Gá­bor Lel­kes: Region­al dis­par­i­ties in South­ern Slo­va­kia in rela­tion to the EU mem­ber­ship](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/28/ga%c2%adbor-lel%c2%adkes-region%c2%adal-dis%c2%adpar%c2%adi%c2%adties-in-south%c2%adern-slo%c2%adva%c2%adkia-in-rela%c2%adtion-to-the-eu-mem%c2%adber%c2%adship/): The study deals with the devel­op­ment of the large scale region­al dis­par­i­ties in Slo­va­kia in rela­tion to the coun­try’s EU... - [Ár­pád Popé­ly: Role of the Hun­gar­i­an Com­mit­tee in the cre­ation of the Új Szó and the Cse­ma­dok](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/28/ar%c2%adpad-pope%c2%adly-role-of-the-hun%c2%adgar%c2%adi%c2%adan-com%c2%admit%c2%adtee-in-the-cre%c2%adation-of-the-uj-szo-and-the-cse%c2%adma%c2%addok/): The study dis­cuss­es the his­to­ry of the Hun­gar­i­an Com­mitte at the Slo­vak com­mu­nis­tic party lead­er­ship, and with­in this main­ly the... - [Éva Matus – Be­á­ta Se­bő – An­na­má­ria Végh_: The Doc­u­men­tary Activ­i­ties of the Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/28/eva-matus-be%c2%ada%c2%adta-se%c2%adbo-an%c2%adna%c2%adma%c2%adria-vegh_-the-doc%c2%adu%c2%admen%c2%adtary-activ%c2%adi%c2%adties-of-the-bib%c2%adlio%c2%adthe%c2%adca-hun%c2%adga/): The ma­in goal of the Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca, that was estab­lished in 1990, is to col­lect and to reserve the mem­o­ries,... - [Zsu­zsan­na Lampl: Polit­i­cal Iden­ti­ty of Hun­gar­i­ans Liv­ing in Slo­va­kia](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/28/zsu%c2%adzsan%c2%adna-lampl-polit%c2%adi%c2%adcal-iden%c2%adti%c2%adty-of-hun%c2%adgar%c2%adi%c2%adans-liv%c2%ading-in-slo%c2%adva%c2%adkia/): The ma­in topic of the study is the polit­i­cal iden­ti­ty of Hun­gar­i­ans liv­ing in Slo­va­ki­a. In the first part the... - [Jó­zsef Lisz­ka: Between two Coasts … The Posi­tion and Role of the Folk­lore Cul­ture in one of the Impact Zones of Europe](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/28/jo%c2%adzsef-lisz%c2%adka-between-two-coasts-the-posi%c2%adtion-and-role-of-the-folk%c2%adlore-cul%c2%adture-in-one-of-the-impact-zones-of-europe/): The study deals with three top­ic­s: first­ly what is the Hun­gar­i­an folk­lore cul­ture in the Hun­gar­i­an com­mon knowl­edge; sec­ond­ly how,... - [Lász­ló Öllös: The Party of Hungarian Coalition after the Parliamentary Elections in 2006](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/28/lasz%c2%adlo-ollos-the-party-of-hungarian-coalition-after-the-parliamentary-elections-in-2006/): At the parliamentary elections in 2006 the Party of Hungarian Coalition received 269 111 votes, with which it lagged behind... - [László Gulyás: The Issue of the Hungarian–Slovak Border at the Versailles Peace Conference (Part 2)](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/27/laszlo-gulyas-the-issue-of-the-hungarian-slovak-border-at-the-versailles-peace-conference-part-2/): Discussions on the Czechoslovak Territorial Claims At the Versailles Conference the Supreme Council established a committee for the examination of... - [András Mészáros: National Philosophy – Similarities and Differences in Hungarian and Slovak philosophical history writing](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/27/andras-meszaros-national-philosophy-similarities-and-differences-in-hungarian-and-slovak-philosophical-history-writing/): When the Hungarian philosophy-history writing deals with the period before the one of Hungarian language writing of the so-called national... - [Norbert Kmeť The Catholic Church and the People’s Democratic State](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/27/norbert-kmet%c2%8d-the-catholic-church-and-the-peoples-democratic-state/): After the victory over the Nazi Germany, in 1945 in Central Europe began the building of a new type of... - [Juraj Maruši­ak: The State and Behav­iour of the Pol­ish Minor­i­ty Liv­ing in Czecho­slo­va­kia (1956–1962)](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/27/juraj-marusi%c2%adak-the-state-and-behav%c2%adiour-of-the-pol%c2%adish-minor%c2%adi%c2%adty-liv%c2%ading-in-czecho%c2%adslo%c2%adva%c2%adkia-1956-1962/): In the focus of the study is the state, behav­iour of the Pol­ish minor­i­ty, to intro­duce the used vio­lent meth­ods... - [Károly András: Hungarian Minority, Slovak Majority The Hungarians living in Czechoslovakia before and after 1956, and a short overview on Sub-Carpathia](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/27/karoly-andras-hungarian-minority-slovak-majority-the-hungarians-living-in-czechoslovakia-before-and-after-1956-and-a-short-overview-on-sub-carpathia/): The study introduces the state of Hungarian minority living in Slovakia before and after the Hungarian revolution in 1956, and/or... - [Barnabás Vajda: Czechoslovakia’s Viewpoint on the Hungarian Issue in the UN’s Dispute in 1956–1957](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/27/barnabas-vajda-czechoslovakias-viewpoint-on-the-hungarian-issue-in-the-uns-dispute-in-1956-1957/): Based on the doc­u­ments of the Unit­ed Nation­s, it is worth attempt­ing to pro­duce a rough sketch of the impact... - [Ádám Szesztay: The Hungarian Minorities in the Revolution of 1956. The Reactions of Minorities on the Revolutionary Situation](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/27/adam-szesztay-the-hungarian-minorities-in-the-revolution-of-1956-the-reactions-of-minorities-on-the-revolutionary-situation/): Minority issue did not play any role in the 1956 revolution, although the revolution was an important event in the... - [Jó­zsef Kiss: The Fall of 1956 in Slo­va­kia](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/27/jo%c2%adzsef-kiss-the-fall-of-1956-in-slo%c2%adva%c2%adkia/): The study exam­ines the reac­tion of the press in South Slo­va­kia on the upris­ing and rev­o­lu­tion in Hun­ga­ry in con­text... - [La­jos Cs. Nagy: Some of the Results and Fur­ther Direc­tions of Med­vesal­ja Vocab­u­lary Research](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/24/la%c2%adjos-cs-nagy-some-of-the-results-and-fur%c2%adther-direc%c2%adtions-of-med%c2%advesal%c2%adja-vocab%c2%adu%c2%adlary-research-2/): The author in this study intro­duces the process and the result of lex­i­co­log­i­cal research made in Med­vesal­ja and its sur­round­ing... - [La­jos Cs. Nagy: Some of the Results and Fur­ther Direc­tions of Med­vesal­ja Vocab­u­lary Research](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/24/la%c2%adjos-cs-nagy-some-of-the-results-and-fur%c2%adther-direc%c2%adtions-of-med%c2%advesal%c2%adja-vocab%c2%adu%c2%adlary-research/): The author in this study intro­duces the process and the result of lex­i­co­log­i­cal research made in Med­vesal­ja and its sur­round­ing... - [Il­di­kó N. Császi: The Char­ac­ter­is­tics of the Zob­o­ral­ja Place Names](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/24/il%c2%addi%c2%adko-n-csaszi-the-char%c2%adac%c2%adter%c2%adis%c2%adtics-of-the-zob%c2%ado%c2%adral%c2%adja-place-names/): The mate­ri­al of names from the point of view of their mean­ing, is very divid­ed: the author dis­tin­guish­es 25 name... - [Lász­ló Gu­lyás: The Issue of the Hungarian-Slovak Border at the Ver­sailles Peace Conference (1. part)](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/23/lasz%c2%adlo-gu%c2%adlyas-the-issue-of-the-hungarian-slovak-border-at-the-ver%c2%adsailles-peace-conference-1-part/): Before 1918 within the frameworks of historical Hun­ga­ry the official definition of the Slovak-Hungarian ethnical border and territories lived by... - [Gá­bor Hush­e­gyi: Multi-Lingual Edu­ca­tion and the Bolog­nese Process](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/23/ga%c2%adbor-hush%c2%ade%c2%adgyi-multi-lingual-edu%c2%adca%c2%adtion-and-the-bolog%c2%adnese-process/): The Unit­ed Euro­pean Higher-Education Area and Lock­ing up to the Nation­al Lan­guage – the Alter­na­tives of Multi-Lingual (high­er)-e­d­u­ca­tion in Slo­va­kia... - [Bé­la Lász­ló: On the Edu­ca­tion­al Level of Hun­gar­i­ans in Slo­va­kia](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/23/be%c2%adla-lasz%c2%adlo-on-the-edu%c2%adca%c2%adtion%c2%adal-level-of-hun%c2%adgar%c2%adi%c2%adans-in-slo%c2%adva%c2%adkia/): The study has five chap­ters that deal with the issues relat­ed to the edu­ca­tion­al level of Hun­gar­i­an minor­i­ty in Slo­va­ki­a.... - [Lász­ló Öllös: The Con­sti­tu­tion of the Hun­gar­i­an Repub­lic and the Hun­gar­i­an Minori­ties](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/23/lasz%c2%adlo-ollos-the-con%c2%adsti%c2%adtu%c2%adtion-of-the-hun%c2%adgar%c2%adi%c2%adan-repub%c2%adlic-and-the-hun%c2%adgar%c2%adi%c2%adan-minori%c2%adties/): The re­fe­ren­dum on dou­ble nation­al­i­ty even showed one of the sys­tem­at­i­cal­ly grow­ing con­flicts from the sys­tem changes of the Hun­gar­i­an... - [Helena Bujnová: The Geo-political Situation of the Countries of the Visegrad Treaty](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/23/helena-bujnova-the-geo-political-situation-of-the-countries-of-the-visegrad-treaty/): There were not created any new important interprerations on the Central European geo-political reg­ion even as a consequence of enormous... - [Ta­más Hor­váth – Ádám Ríz: New Opportunities for Supporting Hungarians in Slovakia in the European Union](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/23/ta%c2%admas-hor%c2%advath-adam-riz-new-opportunities-for-supporting-hungarians-in-slovakia-in-the-european-union/): In a few years, from the 8 countries of the Carpathian basin lived by Hungarians, 6 will be members of... - [An­na La­u­ra Hidegh – An­na Er­zsé­bet Mik­lós On Euro-re­gions from Slovak-Hungarian Point of View](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/23/an%c2%adna-la%c2%adu%c2%adra-hidegh-an%c2%adna-er%c2%adzse%c2%adbet-mik%c2%adlos-on-euro-re%c2%adgions-from-slovak-hungarian-point-of-view/): In the Europe of the 21st C, be­ing along the bor­der, togeth­er with all its ques­tions and issues – although... - [Fe­renc Vö­rös: Név­ku­ta­tás és név­föld­rajz](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/23/fe%c2%adrenc-vo%c2%adros-nev%c2%adku%c2%adta%c2%adtas-es-nev%c2%adfold%c2%adrajz/): One part of lin­guists still con­sid­er sci­ence of names to be an aux­il­iary sci­ence. Although the major­i­ty of sci­en­tist of... - [Ani­ta Lint­ner: Com­mon noun code changes in the lan­guage of the Hun­gar­i­an press in Czecho­slo­va­kia between the two world wars](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/23/ani%c2%adta-lint%c2%adner-com%c2%admon-noun-code-changes-in-the-lan%c2%adguage-of-the-hun%c2%adgar%c2%adi%c2%adan-press-in-czecho%c2%adslo%c2%adva%c2%adkia-between-the-two-world-wars/): This study deals with the issue of writ­ten lan­guage code changes, main­ly com­mon noun changes. The source is the Hun­gar­i­an... - [Peter Zajac: Cen­tral Euro­pean Nation­al Anthems](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/23/peter-zajac-cen%c2%adtral-euro%c2%adpean-nation%c2%adal-anthems/): The study con­sid­ers anthems to be polit­i­cal sym­bols that came into exis­tence at the devel­op­ment of mo­dern polit­i­cal nations in... - [At­ti­la Si­mon: The com­mu­nal elec­tions in 1938 in Czecho­slo­va­kia and the Hun­gar­i­an pol­i­tics in Slo­va­kia](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/23/at%c2%adti%c2%adla-si%c2%admon-the-com%c2%admu%c2%adnal-elec%c2%adtions-in-1938-in-czecho%c2%adslo%c2%adva%c2%adkia-and-the-hun%c2%adgar%c2%adi%c2%adan-pol%c2%adi%c2%adtics-in-slo%c2%adva%c2%adkia/): 1938 was a jubilee year in Czecho­slo­va­kia – the 20th anniver­sary of the repub­lic’s for­ma­tion. Although, instead of cel­e­bra­tion, the... - [An­na­bel­la Gec­se: From the hard-­work­ing vil­lage to the vir­tu­al Bara­ca](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/23/an%c2%adna%c2%adbel%c2%adla-gec%c2%adse-from-the-hard-%c2%adwork%c2%ading-vil%c2%adlage-to-the-vir%c2%adtu%c2%adal-bara%c2%adca/): The goal of the study is to ana­lyze the life of a vil­lage, as a com­mu­ni­ty – that from dif­fer­ent... - [Aran­ka Ko­csis: A Hun­gar­i­an Low­land vil­lage and power between 1945–1948](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/22/aran%c2%adka-ko%c2%adcsis-a-hun%c2%adgar%c2%adi%c2%adan-low%c2%adland-vil%c2%adlage-and-power-between-1945-1948/): Spe­cial­ist think it is gen­er­al­ly char­ac­ter­is­tic for the Hun­gar­i­an peas­antry that was freed from class sub­or­di­na­tion in the sec­ond part... - [Krisz­ti­na Estélyi – Bé­la Keszegh– Pé­ter Kovács– Ilo­na Mikóczy: Labor-force migration along the Slovak–Hungarian border](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/22/krisz%c2%adti%c2%adna-estelyi-be%c2%adla-keszegh-pe%c2%adter-kovacs-ilo%c2%adna-mikoczy-labor-force-migration-along-the-slovak-hungarian-border/): The goal of the research is mainly the mapping the direction, rate, character, and line of labor-force migration at the... - [Csa­ba Áren­dás – Ta­más Du­dás – Gá­bor Il­lés – Ma­ri­an­na Szinek Kénesy Tax re­form in Slovakia in 2004 – the one year of 19%](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/22/csa%c2%adba-aren%c2%addas-ta%c2%admas-du%c2%addas-ga%c2%adbor-il%c2%adles-ma%c2%adri%c2%adan%c2%adna-szinek-kenesy-tax-re%c2%adform-in-slovakia-in-2004-the-one/): The ma­in goal of the study is to demonstrate the tax re­form that took place in Slovakia in 2004 and... - [Rudolf Chmel: New Relationships – Old Problems?](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/22/rudolf-chmel-new-relationships-old-problems/): The study gives a survey on theoretical and methodological issues of the research of Slovak-Hungarian literature relationships. The author states... - [Pavol Bujnák: The basic conceptions of comparative literature science](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/22/pavol-bujnak-the-basic-conceptions-of-comparative-literature-science/): The study is the first chapter of János Arany’s monography written in the Slovak literature in 1924, in which he... - [Árpád Tőzsér: Entrances. Test of Reading to Szabolcs Várady’s book titled The Hidden Exit](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/21/arpad-tozser-entrances-test-of-reading-to-szabolcs-varadys-book-titled-the-hidden-exit/): The study introduces the secrets of post-modern literature, analysing the book of relatively rarely publishing Szabolcs Várady. Although, the author’s... - [Zsigmond Zalabai: The Fight with Prose](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/21/zsigmond-zalabai-the-fight-with-prose/): The author in his study states that the Hungarian literature in Slovakia at the beginning of the 1980’s lyre was... - [Zoltán Fónod: Árpád Tőzsér’s beginnings and first literature period](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/21/zoltan-fonod-arpad-tozsers-beginnings-and-first-literature-period/): The author introduces the first period of one of the most important poets of the Hungarian literature in Czechoslovakia after... - [Sándor Csanda: Scientific Work on Regional History Writing of Gyula Ethey](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/21/sandor-csanda-scientific-work-on-regional-history-writing-of-gyula-ethey/): By introducing almost all the works of the regional history writer Gyula Ethey (1878–1957), the study provides information and summarizes... - [Jaroslava Pašiaková: Utopia and Reality in Life Works of Karel Èapek and Karinthy Frigyes](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/21/jaroslava-pasiakova-utopia-and-reality-in-life-works-of-karel-eapek-and-karinthy-frigyes/): The author, analysing the works of the Czech Karel Èapek and the Hungarian Karinthy Frigyes emphasises that both were very... - [Gábor Hushegyi: Kálmán Brogyányi – art, the people, in the services of the nation and politics. 100th birth anniversary of the Hungarian personality living in Czechoslovakia, in the controversial period between the two world wars](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/21/gabor-hushegyi-kalman-brogyanyi-art-the-people-in-the-services-of-the-nation-and-politics-100th-birth-anniversary-of-the-hungarian-personality-living-in-czechoslovakia-in-the-controvers/): One of the most important personality of the period between the two world wars, Kálmán Brogyányi (1905–1978) was an artistic... - [(1981) Lajos Turczel: Changes in our viewpoint on tradition between 1919–1938](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/21/1981-lajos-turczel-changes-in-our-viewpoint-on-tradition-between-1919-1938/):   The study introduces the actual situation of national literature and historical traditions of Hungarians living in Slovakia that entered... - [Ildikó Hizsnyai Tóth: A Divine good drama in the Glogova hill. „Mistico viaggio” in St. Peter’s Umbrella](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/21/ildiko-hizsnyai-toth-a-divine-good-drama-in-the-glogova-hill-mistico-viaggio-in-st-peters-umbrella/): The study examines the sematic relationships present in the motives in the novel of Kálmán Mikszáth: St. Peter’s umbrella published... - [Lajos Grendel: The Beginnings of Modernism in the Hungarian Fiction](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/21/lajos-grendel-the-beginnings-of-modernism-in-the-hungarian-fiction/): The study deals with the beginnings of the Hungarian literature modernism. The modernism of Hungarian literature was born primarily in... - [Anikó Dusík: Eötvös novel](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/21/aniko-dusik-eotvos-novel/): Taking into account the history of Hungarian novel, the year 1836 is of unparalleled importance. It is the year of... - [Lajos Garaj: The Tragedy of the Human in the Czech and the Slovak Theatres](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/21/lajos-garaj-the-tragedy-of-the-human-in-the-czech-and-the-slovak-theatres/): The study introduces the Czech and Slovak theatrical performances of Imre Madách’ drama The Tragedy of the Human. Its premier... - [András Mészáros: The Motive of Sin and Suffering in the Don Juan works](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/21/andras-meszaros-the-motive-of-sin-and-suffering-in-the-don-juan-works/): The essay analyses Don Juan works from the aspect of the motives of sin and suffering. He thinks that the... - [Zoltán Csehy: Enea Silvio Piccolomini, the poet of love. Elegiac and priapistic interpretation levels in the volume titled Cinthia](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/21/zoltan-csehy-enea-silvio-piccolomini-the-poet-of-love-elegiac-and-priapistic-interpretation-levels-in-the-volume-titled-cinthia/): The study shows that the early humanistic poems active in addiction of the antic Vergilius biographies adjusted their self-fashioning to... - [Katalin Misad: Semantic and pragmatic context of Hungarian terminological language planning in Slovakia](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/21/katalin-misad-semantic-and-pragmatic-context-of-hungarian-terminological-language-planning-in-slovakia/): The study deals with semantic and pragmatic aspects of Hungarian terminological language planning in Slovakia. The first part of the... - [Gizella Szabómihály: Language Cultivation – Language Planning – Language Management](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/21/gizella-szabomihaly-language-cultivation-language-planning-language-management/): Language cultivation and language planning are known conceptions; although the term of language management introduced by B. Jernudd and J.... - [István Lanstyák: Shortly on language misconceptions](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/21/istvan-lanstyak-shortly-on-language-misconceptions/): The study deals with misconceptions about language, and language usage; the author calls them „language misconceptions“. One part of language... - [Ferenc Sima: To the analysis of the Hungarian vowel-harmony](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/17/ferenc-sima-to-the-analysis-of-the-hungarian-vowel-harmony/): The author in his study deals with vowel-harmony, that after the agglutination is the most important characteristics of the Hungarian... - [László Zeman: Linguistics and Language Teaching](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/17/laszlo-zeman-linguistics-and-language-teaching/): The autor clearly sketches a fan of relationships, including language and speech, and thereby also a multidimensionality and interdisciplinarity of... - [Esz­ter Sza­bó: The His­to­ry of Rail­wa­ys in Csal­ló­köz from the Begin­ning to 1918](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/16/esz%c2%adter-sza%c2%adbo-the-his%c2%adto%c2%adry-of-rail%c2%adwa%c2%adys-in-csal%c2%adlo%c2%adkoz-from-the-begin%c2%adning-to-1918/): My study deals with the his­to­ry of the local railway, cros­sing Csal­ló­köz, from the begin­ning of its bu­il­ding to the... - [Kál­mán Rácz: Esz­ter­gom Offi­ce of Archbis­hop con­tra Cze­chos­lo­vak State – Reli­gi­ous Esta­te Law­su­its at the Hague Court (II. part)](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/16/kal%c2%adman-racz-esz%c2%adter%c2%adgom-offi%c2%adce-of-archbis%c2%adhop-con%c2%adtra-cze%c2%adchos%c2%adlo%c2%advak-state-reli%c2%adgi%c2%adous-esta%c2%adte-law%c2%adsu%c2%adits-at-the-hag/): In the 1930’s due to Euro­pe­an power rela­ti­on chan­ges Cze­chos­lo­va­kia’s fore­ign poli­cy situ­a­ti­on was worsening. Hen­ce, Pra­gue’s dip­lo­ma­cy stro­ve even... - [Ist­ván Lan­sty­ák: The Euro­pe­an Union’s Lan­gu­a­ge Poli­cy and Lan­gu­a­ges Spo­ken in Slo­va­kia](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/16/ist%c2%advan-lan%c2%adsty%c2%adak-the-euro%c2%adpe%c2%adan-unions-lan%c2%adgu%c2%ada%c2%adge-poli%c2%adcy-and-lan%c2%adgu%c2%ada%c2%adges-spo%c2%adken-in-slo%c2%adva%c2%adkia/): If we would want to define dramatically, we should begin our sum­ma­ry of dra­wing a les­son from the point of... - [Mik­lós Kont­ra: Tea­ching Language, (Higher)Education, Lan­gu­a­ge Poli­cy](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/16/mik%c2%adlos-kont%c2%adra-tea%c2%adching-language-highereducation-lan%c2%adgu%c2%ada%c2%adge-poli%c2%adcy/): Lan­gu­a­ge plan­ning is a kind of plan­ning that aims to influ­en­ce lan­gu­a­ge or lan­gu­a­ge usage. It rep­re­sents such con­sci­ous efforts... - [An­na Kolláth Contact Phenomenon or Language Mistake? Mu­ra Reg­ion Language Usage Phenomena and Their Judgement](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/16/an%c2%adna-kollath-contact-phenomenon-or-language-mistake-mu%c2%adra-reg%c2%adion-language-usage-phenomena-and-their-judgement/): Today we can face numerous difficulties, misunderstanding, disagreement in connection with the above-mentioned topic, therefore it is not accidental that... - [Bar­na­bás Vaj­da: The Issue of Fore­ign Hun­ga­ri­an Cul­tu­re Insti­tu­ti­ons in the Cor­re­spon­dence of Kunó Kle­bel­sberg](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/16/bar%c2%adna%c2%adbas-vaj%c2%adda-the-issue-of-fore%c2%adign-hun%c2%adga%c2%adri%c2%adan-cul%c2%adtu%c2%adre-insti%c2%adtu%c2%adti%c2%adons-in-the-cor%c2%adre%c2%adspon%c2%addence-of-kuno-kle%c2%adbe/): In his pres­ent study, Bar­na­bás Vaj­da is focu­sing on some par­ti­cu­lar issu­es of Hun­ga­ri­an cul­tu­ral insti­tu­ti­ons set up abro­ad by... - [Mészáros András: „Magyar filozófia = Magyarországon muvelt filozófia” (Nyílt kérdések Hanák Tibor kapcsán)](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/16/meszaros-andras-magyar-filozofia-magyarorszagon-muvelt-filozofia-nyilt-kerdesek-hanak-tibor-kapcsan/): Elő­adá­som­ban Hanák Ti­bor ér­tel­me­zé­sé­ből ki­in­dul­va, ugyan­ak­kor egy lá­ten­sen lé­te­ző, de a je­len­le­gi ma­gyar fi­lo­zó­fia­tör­té­net-írás­ban nem tema­ti­zált kér­dés­kört sze­ret­nék kör­be­jár­ni. Ez... - [Va­lér Ve­res: Futu­re Plans in the Cir­cle of the Hun­ga­ri­an Mino­ri­ty Youth and the Majo­ri­ty Youth in the Con­text of Social and Ori­gin Bac­kground](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/16/va%c2%adler-ve%c2%adres-futu%c2%adre-plans-in-the-cir%c2%adcle-of-the-hun%c2%adga%c2%adri%c2%adan-mino%c2%adri%c2%adty-youth-and-the-majo%c2%adri%c2%adty-youth-in-the-con%c2%adtext-of-social-and-ori/): Futu­re plan­ning of the Hun­ga­ri­an mino­ri­ty youth and the majo­ri­ty living in the Car­pat­hi­an Basin is on the one hand... - [Davi­de Torsello: Trust, Dis­trust and Social Rela­ti­ons at an East Slo­va­ki­an Vil­la­ge](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/16/davi%c2%adde-torsello-trust-dis%c2%adtrust-and-social-rela%c2%adti%c2%adons-at-an-east-slo%c2%adva%c2%adki%c2%adan-vil%c2%adla%c2%adge/): Trust and dis­trust seem to be impor­tant con­cepts when we des­cri­be how indi­vi­du­als struc­tu­ra­li­se their acts, and/or how they report... - [Jó­zsef Kiss: Slo­va­kia’s Place and Role in Milan Hodža’s Geo­po­li­ti­cal Con­cep­ti­on (2. part)](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/16/jo%c2%adzsef-kiss-slo%c2%adva%c2%adkias-place-and-role-in-milan-hodzas-geo%c2%adpo%c2%adli%c2%adti%c2%adcal-con%c2%adcep%c2%adti%c2%adon-2-part/): Hodža’s draft draws the atten­ti­on to the con­nec­ti­on bet­we­en his geo­po­li­ti­cal con­cep­ti­ons and fore­ign poli­cy directions, and also to the... - [At­ti­la Si­mon: „There is a case” Sum­ma­ry on the State of His­to­ry Tea­ching at Hun­ga­ri­an Scho­ols in Slo­va­kia on the Basis of Ques­ti­on­na­i­re Sur­vey](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/15/at%c2%adti%c2%adla-si%c2%admon-there-is-a-case-sum%c2%adma%c2%adry-on-the-state-of-his%c2%adto%c2%adry-tea%c2%adching-at-hun%c2%adga%c2%adri%c2%adan-scho%c2%adols-in-slo%c2%adva/): It is a well-known fact that the state and qua­li­ty of nati­ve lan­gu­a­ge tea­ching is of deter­mi­ning impor­tan­ce from the... - [Gá­bor Lel­kes: The Euro­pe­an Par­li­a­men­ta­ry Elec­ti­ons in Slo­va­kia in 2004](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/15/ga%c2%adbor-lel%c2%adkes-the-euro%c2%adpe%c2%adan-par%c2%adli%c2%ada%c2%admen%c2%adta%c2%adry-elec%c2%adti%c2%adons-in-slo%c2%adva%c2%adkia-in-2004/): Bet­we­en 10th – 13th June, 2004 it was the sixth deci­si­on made on the com­po­si­tion of the Euro­pe­an Par­li­a­ment (hereinafter... - [La­jos Izsák: The dep­ri­va­tion of rights of the Upper Hun­ga­ri­ans and their remo­val from their nati­ve land 1944–1949](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/15/la%c2%adjos-izsak-the-dep%c2%adri%c2%adva%c2%adtion-of-rights-of-the-upper-hun%c2%adga%c2%adri%c2%adans-and-their-remo%c2%adval-from-their-nati%c2%adve-land-1944-1949/): Upper Hun­ga­ry was lived by Hun­ga­ri­ans from the 11th century. After the Sec­ond World War the Hun­ga­ri­ans had to leave... - [Dr. Boros Ferenc: Is There a Chance for Hungarian-Slovak Conciliation and Reconciliation? (experiments, experiences)](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/15/dr-boros-ferenc-is-there-a-chance-for-hungarian-slovak-conciliation-and-reconciliation-experiments-experiences/): After the system changes such conditions had been created that the two countries and nations could determine their relationship to... - [István Janek: Mihály Károlyi for the Settlement of the Czechoslovak–Hungarian Relationship and Population Exchange Between 1945–48](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/15/istvan-janek-mihaly-karolyi-for-the-settlement-of-the-czechoslovak-hungarian-relationship-and-population-exchange-between-1945-48/): Mihály Károlyi returned to Hungary on 8th May 1946 after twenty-seven years of emigration. Károlyi is considered to be the... - [Árpád Popély: Additions to the History of Deportations of Hungarians Living in Slovakia to the Czech Country](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/15/arpad-popely-additions-to-the-history-of-deportations-of-hungarians-living-in-slovakia-to-the-czech-country/): Leaders of the re-newed Czechoslovakia at the end of the Second World War who aimed to build a Slavic national... - [József Kiss: Slovakia’s Place and Role in Milan Hodža’s Geopolitical Concepcion (1. part)](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/15/jozsef-kiss-slovakias-place-and-role-in-milan-hodzas-geopolitical-concepcion-1-part/): The study’s starting point is Milan Hodža’s geopolitical conception that was accomplished in 1931 – by defining the territory between... - [Dr. Irén Gábrity Molnár: The Educational Level of the Vajda-Hungarian Students, as the Condition of the Substitution of the Hungarian Intelligentsia](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/15/dr-iren-gabrity-molnar-the-educational-level-of-the-vajda-hungarian-students-as-the-condition-of-the-substitution-of-the-hungarian-intelligentsia/): The Vajda-Hungarians’ participation in education lags behind the majority nation. This lagging behind results unschooling/illiteracy of Hungarians and decline of... - [Zsuzsanna T. Mirnics: Health-protective and Health-damaging Practices of the Voivode Hungarian Youth](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/14/zsuzsanna-t-mirnics-health-protective-and-health-damaging-practices-of-the-voivode-hungarian-youth/): From the research results it is evident that the recent health condition of voivode Hungarian youth can cause many long-term... - [Zsuzsanna Lampl: Health-damaging and Health-protective Practices of the Hungarian and Slovak Youth in Southern Slovakia](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/14/zsuzsanna-lampl-health-damaging-and-health-protective-practices-of-the-hungarian-and-slovak-youth-in-southern-slovakia/): The history of humankind can be understood as the process of gaining victory over disease. Unfortunately, we can consider only... - [András Mészáros: Hungarian Language and Literature Education at the Royal Academy in Bratislava and at the Lycée in the 19th Centrury](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/14/andras-meszaros-hungarian-language-and-literature-education-at-the-royal-academy-in-bratislava-and-at-the-lycee-in-the-19th-centrury/): The educational institutions mentioned in the title belonged in the 19th century not only to the most important Upper-Hungary’s schools,... - [Boglárka Bakó: Minority in Majority: Erdővidék](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/11/boglarka-bako-minority-in-majority-erdovidek/):   This study presents the findings of the research program ‘Hungárián MinoritySettlements and Regions in the Carpathian Basin in the... - [István Lanstyák: On Code Change - from linguistic point of view](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/11/istvan-lanstyak-on-code-change-from-linguistic-point-of-view/): In the shortened version of the lecture given on the 3rd Grammá Linguistic Days the basic types of linguistic code... - [Gábor Hulkó: The right of freely executable trades with notification duty - theory and practice](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/11/gabor-hulko-the-right-of-freely-executable-trades-with-notification-duty-theory-and-practice/): There are three basic statuses of the existence of freely executable trades with notification duty that relate to: 1. the... - [Zsuzsanna Lampl: Youth of Southern Slovakia and Religion](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/11/zsuzsanna-lampl-youth-of-southern-slovakia-and-religion/): Comparing the data of the two last population censuses three important changes can be seen: 1. first of all the... - [Juraj Marusiak: The Hungárián Minority in Connection with the Slovak Policy of Normalisation Period](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/11/juraj-marusiak-the-hungarian-minority-in-connection-with-the-slovak-policy-of-normalisation-period/):   The Czechoslovak Hungárián Right Protection Committee made efforts to step out of illegality and establish contact with the rest... - [Attila Petheő: Az 1849. augusztus 3-i komáromi kitörés története](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/11/attila-petheo-az-1849-augusztus-3-i-komaromi-kitores-tortenete/): The troops of Artúr Görgei left Komárom on 13th July 1849, and significant military force remained under the leadership of... - [István Gaucsík: Setting economic organisations and protection of interests Economic organisations of Hungarians living in Czechoslovakia between the two World Wars](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/11/istvan-gaucsik-setting-economic-organisations-and-protection-of-interests-economic-organisations-of-hungarians-living-in-czechoslovakia-between-the-two-world-wars/): The study discusses three such thematic parts that follow organisational and institutional line. In the introduction the author analyses the... - [Endre Tóth: The first restoration efforts of the Czechoslovak diplomacy and Charles Habsburg in Hungary (26th March 1921 - 5th April) (1. part)](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/11/endre-toth-the-first-restoration-efforts-of-the-czechoslovak-diplomacy-and-charles-habsburg-in-hungary-26th-march-1921-5th-april-1-part/):   The study’s topic is the most significant event of Hungary’s history between the two World Wars that had important... - [Zsuzsanna Lampl: cultural needs of the slovak youth](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/10/zsuzsanna-lampl-cultural-needs-of-the-slovak-youth/): From which do people consume more: bread or culture? There is no word onbread in the writing, although there is... - [Ágnes Huszár: Street Musicians in Budapest and Bratislava between 2001-2002](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/10/agnes-huszar-street-musicians-in-budapest-and-bratislava-between-2001-2002/): The topic of the thesis is the fundamental issues of Street music in city environment. The author surveyed the activities... - [Marusiak Juraj: The Hungárián Minority in Connection with the Slovak Policy of Normalization Period](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/10/marusiak-juraj-the-hungarian-minority-in-connection-with-the-slovak-policy-of-normalization-period/):   The activity of the Hungárián opposition in Slovakia in the 60’s is connectedwith developed processes. The liberal atmoshpere of... - [Katalin Vadkerty: Germans and Hungarians in Pozsony between 1945-1948](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/10/katalin-vadkerty-germans-and-hungarians-in-pozsony-between-1945-1948/): According to the annual official census from 1720, Pozsony is a German-dominated territory, and consequently the Germán prevalence stabilised in... - [István Gaucsík:  Andor Sas's Works on Economic History](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/10/istvan-gaucsik-andor-sass-works-on-economic-history/): Andor Sas’s – literary histórián, (economic) histórián, pedagogue – intellectualheritage, of which one part can be characterised as „burdensome heritage”... - [Zsolt Gál: The Three Ways and Lessons of Privatisation in the Czech Republic, Hungary and Slovakia](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/10/zsolt-gal-the-three-ways-and-lessons-of-privatisation-in-the-czech-republic-hungary-and-slovakia/):   From the aspect of dominant privatisation in the examined time period thethree countries followed three different ways. The main... - [Tamás Gusztáv Filep posterity, identity](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/09/tamas-gusztav-filep-posterity-identity/): Zsigmond Zalabai’s lifework stems from the Hungárián relations of Czechoslo-vakia in the sixties, seventies, and eighties; and bears the traces... - [Ildikó N. Császi: Social Relations, Interaction of Using Language and Names](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/09/ldiko-n-csaszi-social-relations-interaction-of-using-language-and-names/): In the recent research of place names the systemised introduction of place names and/or name types of certain territories or... - [Mateusz Gniazdowski: Polish War Refugees on Slovak Territories Attached to Hungary after the First](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/09/mateusz-gniazdowski-polish-war-refugees-on-slovak-territories-attached-to-hungary-after-the-first/): Vienna Decision The Hungárián reception of Polish refugees of the Second World War is one of the nicest and best... - [Lampl Zsuzsanna - Tóth Károly: Social Impact of the "Act on 1%" in Hungary and Slovakia](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/09/lampl-zsuzsanna-toth-karoly-social-impact-of-the-act-on-1-in-hungary-and-slovakia/): The authors analyse the Act on 1%, i. e. that legal enactment, according to which in Hungary from 1997 and... - [Tünde Puskás: Mapping Hungarianness](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/09/tunde-puskas-mapping-hungarianness/): This article explores the questions what is an ethno-national community and how is it understood in the Hungárián context. The... - [István Lanstyák: "Tommy-rot" in language cultivation literature (I. part)](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/09/istvan-lanstyak-tommy-rot-in-language-cultivation-literature-i-part/): The author deals with various examples of language myths and other unschol-arly statements concerning linguistic matters as well as with... - [Gizella Szabómihály: On the quality improvement of slovak-hungarian technical translations and on the conditions of the creation of objective translation criticism](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/09/gizella-szabomihaly-on-the-quality-improvement-of-slovak-hungarian-technical-translations-and-on-the-conditions-of-the-creation-of-objective-translation-criticism/): Technical translation. Literary translation. Source language. Target language. Aspects of translation eval-uation. Norms. Bilingual situation. Research topics and directions. Significant... - [András Mészáros: The Evangelic College in Presov in the Hungárián cultural history](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/09/andras-meszaros-the-evangelic-college-in-presov-in-the-hungarian-cultural-history/):   Development of school system in Hungary in the 18″ – 19″ C. Upper-Hungarian Evangelic schools. The Evangelic College in... - [József Fazekas: László Zeman, the scientist and teacher](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/09/jozsef-fazekas-laszlo-zeman-the-scientist-and-teacher/):   László Zeman’s activities in the field of linguistics and literature. The structural linguistics of the 20™ C (Saussure, Trubeckoj,... - [László Öllős: The rights és and the principle of equal opportunities](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/09/laszlo-ollos-the-rights-es-and-the-principle-of-equal-opportunities/): The study examines whether it is possible to interprate national rights from the point of view of humán rights. This... - [Gábor Lelkes: Elements of competitiveness and backwardness in the South-Slovakian space](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/09/gabor-lelkes-elements-of-competitiveness-and-backwardness-in-the-south-slovakian-space/): This report provides information about the spatial processes of the 1990’s and the characteristics of the spatial structure of the... - [Zsuzsanna Lampl: Factual picture on higher education, research, and development supports granted to people beyond the border and their utilisation](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/08/zsuzsanna-lampl-factual-picture-on-higher-education-research-and-development-supports-granted-to-people-beyond-the-border-and-their-utilisation/): The author in her study informs about the survey that examined the utilisation of supports granted to higher education and... - [Ferenc Vörös: Family names in Western Slovakia in time dimension](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/08/ferenc-voros-family-names-in-western-slovakia-in-time-dimension/): Examinations on family names on Hungarian territories of Western Slovakia (Balony, Diósförgepatony, Kiscétény, Nagycétény). Research sub-periods. Frequent names. Characteristic names.... - [Tibor Pintér: What should be known about the national corpuses](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/08/tibor-pinter-what-should-be-known-about-the-national-corpuses/): Definition of corpus linguistics. Research areas and tools of corpus linguistics researches. The issue of representativeness. Definition of the corpuses’... - [István Lanstyák: Translation and contact linguistics](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/08/istvan-lanstyak-translation-and-contact-linguistics/):   Translation as special type of bilingual speech. Speech contact and language contact. Translation uni-versals as a special type of... - [Sona Gabzdi'lová: Quantitative changes in the Hungarian-language educational institutions and its students BETWEEN 1990-2001](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/08/sona-gabzdilova-quantitative-changes-in-the-hungarian-language-educational-institutions-and-its-students-between-1990-2001/):   Mother-language education of the Hungarian minority in Slovakia. Kindergartens. Primary schools. High schools. Grammar schools, vocational secondary schools, trade... - [The educational situation of the Trebisov district in the 19th century and at the beginning of the 20th century](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/08/the-educational-situation-of-the-trebisov-district-in-the-19th-century-and-at-the-beginning-of-the-20th-century/):   The author in her study examines the situation of education in the Trebisov district situated in the former Zemplén... - [József Kiss: The situation of the Hungarian national minority in Czechoslovakia within the framework OF CZECHOSLOVAKIAN RELATIONS (1948-1960)](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/08/jozsef-kiss-the-situation-of-the-hungarian-national-minority-in-czechoslovakia-within-the-framework-of-czechoslovakian-relations-1948-1960/): Minority policy of Czechoslovakia in the 1950s. Central party policy and Slovakia, its effects on dealing with the issue of... - [Hushegyi Gábor : Kisebbségi Mátrix](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/08/hushegyi-gabor-kisebbsegi-matrix/): „Lehetséges, hogy mindnyájan a Mátrix kellős közepén élünk. Bárhova nézünk, a kitalált valóság politikumát láthatjuk... ” (Timothy Garton Ash, 2003)... - [Attila Simon: Conceptions and plans for populating Southern Slovakia by the Slavs within the framework of the land reform in the first republic](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/08/attila-simon-conceptions-and-plans-for-populating-southern-slovakia-by-the-slavs-within-the-framework-of-the-land-reform-in-the-first-republic/):   The study examines the Slav colonisation plans made within the Land reform during the first Czechoslovak Republic (1918-1938). The... - [Árpád Popély: Territorial relations and ethnical consequences of colonisation](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/08/arpad-popely-territorial-relations-and-ethnical-consequences-of-colonisation/):   Development of the number of Hungarians in Czechoslovakia between the two World Wars. Colonisation of Slovaks and Czechs on... - [Comparison of security policy of the United States of America, Great Britain, France, and Germany](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/08/comparison-of-security-policy-of-the-united-states-of-america-great-britain-france-and-germany/):   Security policy of the USA, Great Britain, France, and Germany. Factors of security policy: geographical abilities, geographical environment, geo-political... - [Béla Gabóda: Minority educational affairs during the Czechoslovak Republic (1919-1938) (II. part)](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/08/bela-gaboda-minority-educational-affairs-during-the-czechoslovak-republic-1919-1938-ii-part/): Minority educational affair in Sub-Carpathia during the two World Wars. The Czechoslovak Republic’s public educational affairs (more important regulations, laws).... - [József Menyhárt: Religion and language (language policy of the Catholic church in Slovakia)](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/08/jozsef-menyhart-religion-and-language-language-policy-of-the-catholic-church-in-slovakia/):   The author in his study examines those religious policy issues that influence and expectedly will influence language usage, maintenance,... - [Péter Huncík: Ethnic immundeficit syndrome](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/07/peter-huncik-ethnic-immundeficit-syndrome/): The author in his research focuses on the Hungarian-Hungarian relationship from a social-psychological aspect. He points out that prior to... - [József Gyönyör: We were a protected minority sometime](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/07/jozsef-gyonyor-we-were-a-protected-minority-sometime/): The author in his study examines the peace-treaties that closed the First World War from the legal point of view.... - [László Bukovszky: Chapters from the past of Deáki (1848-1945)](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/07/laszlo-bukovszky-chapters-from-the-past-of-deaki-1848-1945/):   Deáki has one of the most important place in the Slovak and general Hungarian history. His historical past goes... - [János Rathmann: Johann Samuel Toperczer 's thoughts](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/07/janos-rathmann-johann-samuel-toperczer-s-thoughts/):   Johann Samuel Toperczer (1770-1815), was one of the best teachers of the well-known Levoca Grammar School, who wrote numerous... - [Ferenc Boros: 1968 and the Kádár policy](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/07/ferenc-boros-1968-and-the-kadar-policy/):   The author according to the newest research results examines the attitude of János Kádár, Secretary General of the Hungarian... - [István Gaucsík: Economy and credit organisation - Hungarian banking situation in Slovakia (1918-1923) (II. part)](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/07/istvan-gaucsik-economy-and-credit-organisation-hungarian-banking-situation-in-slovakia-1918-1923-ii-part/): The study tries to answer those questions that arose in relation to the integration of Hungarian nationality banks from the... - [The first bilateral discussion between Czechoslovakia and Hungary (1921) - Mariánské Lázné (II. part)](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/07/the-first-bilateral-discussion-between-czechoslovakia-and-hungary-1921-marianske-lazne-ii-part/):   Although Karel’s spring restoration attempt and the connected feverish diplomatic activity of the Czechoslovak minister of foreign affairs Edvard... - [Béla Gabóda: Minority educational affairs during the Czechoslovak Republic (1919-1938) (I. part)](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/07/bela-gaboda-minority-educational-affairs-during-the-czechoslovak-republic-1919-1938-i-part/):   After the formation of Czechoslovakia, the politics devote great care on the total re-arrangement of the educational system. On... - [György Schöpflin: Liberal-pluralism and post-communism](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/07/gyorgy-schopflin-liberal-pluralism-and-post-communism/): Introducing liberal democracy in the post-communistic countries after 1989. The democratic transformation of post-communistic systems is the condition of EU... - [L. Juhász Ilona: Rudna I. Temetkezési szokások és a temetokultúra változásai a 20. században. (Voigt Vilmos)](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/07/l-juhasz-ilona-rudna-i-temetkezesi-szokasok-es-a-temetokultura-valtozasai-a-20-szazadban-voigt-vilmos/): A komáromi Etnológiai Központ egyre sokoldalúbb és eredményesebb tevékenységének valóságos mintapéldánya e kötet. Néprajzi leírástól szinte mindenki monográfiát vár: a... - [Bringéus, Nils-Arvid: Volksfrömmigkeit. Schwedische religionsethnologische Studien. (Liszka József)](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/07/bringeus-nils-arvid-volksfrommigkeit-schwedische-religionsethnologische-studien-liszka-jozsef/): Népi vallásosság alatt a magyar és a közép-európai kutatás általában a hivatalos egyházi gyakorlattól kisebb-nagyobb mértékben eltérő, általában más eredetű... - [Lacza Tihamér: Magyar jezsuiták Latin-Amerikában (II. rész)](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/02/lacza-tihamer-magyar-jezsuitak-latin-amerikaban-ii-resz/): Limp Ferenc Budán (de lehet, hogy Magyaróvárott) látta meg a napvilágot 1695. május 25-én, tehát két és fél évvel idősebb... - [Farkas György: A nemzetiségi megoszlás térszerkezete vegyes lakosságú régiókban](https://dev.forumszemle.eu/2016/06/02/farkas-gyorgy-a-nemzetisegi-megoszlas-terszerkezete-vegyes-lakossagu-regiokban/): (“Nulladik” változat a nyelvhatárra – egy módszer próbája) “Tájékozódni a szó tulajdonképpeni jelentésében annyi, mint egy adott világtájból (s a... - [Middle-Europe after the First World War, Habsburg-restoration, the king issue, Little Antant, diplomaticrelations, foreign representation, internál crisi](https://dev.forumszemle.eu/2016/05/16/middle-europe-after-the-first-world-war-habsburg-restoration-the-king-issue-little-antant-diplomaticrelations-foreign-representation-internal-crisi/): in Hungary (26th March 1921 – 5th April) (2. part) The study’s topic is the most significant event of Hungary’s... - [The Role of International non-state institutions and Jewish Organisations in the Creation of Minority Protectionafter the flrst world war League of Nations, minority protection system, Eastern-European Jews](https://dev.forumszemle.eu/2016/05/16/the-role-of-international-non-state-institutions-and-jewish-organisations-in-the-creation-of-minority-protectionafter-the-flrst-world-war-league-of-nations-minority-protection-system-eastern-europea/): The study explains the genesis of minority protection created within the newworld system created after the first world war. It... - [Tőzsér Árpád (ex)territóriuma](https://dev.forumszemle.eu/2016/04/28/tozser-arpad-exterritoriuma/): A pozsonyi Comenius Egyetem mellett működő Szenczi Molnár Albert Alapítvány október 7-én és 8-án tudományos konferenciát rendezett Tanulmányok költőportrékhoz címmel... - [In memoriam Ilyés Zoltán (1968–2015)](https://dev.forumszemle.eu/2016/03/01/in-memoriam-ilyes-zoltan-1968-2015/): Szerény, halk szavú, talán kicsit magányos ember is volt. Nagy tudású, meggyőző fellépésű, szerteágazó, mély erudícióval rendelkező előadó, alapos, sokrétű... - [Misad Katalin–Csehy Zoltán (szerk.): Nova Posoniensia V](https://dev.forumszemle.eu/2016/03/01/misad-katalin-csehy-zoltan-szerk-nova-posoniensia-v/): 2011-ben azzal a szándékkal köszöntötte olvasóit a Nova Posoniensia, hogy az évkönyv, rendszeres megjelentetésével, folyamatosan tájékoztat majd a tanszéken zajló... - [Cs. Nagy Lajos–N. Császi Ildikó: Magyar nyelvjárások](https://dev.forumszemle.eu/2016/03/01/cs-nagy-lajos-n-csaszi-ildiko-magyar-nyelvjarasok/): Nemrégiben jelent meg a Magyar nyelvjárások című tudományos ismeretterjesztő könyv a Tinta Könyvkiadó Ékesszólás Kiskönyvtára sorozatában. A kötetet 2015 decemberében... - [Vörös Ferenc és Misad Katalin (szerk.): A nyelvföldrajztól a névföldrajzig V. Interetnikus kapcsolatok.](https://dev.forumszemle.eu/2016/03/01/voros-ferenc-es-misad-katalin-szerk-a-nyelvfoldrajztol-a-nevfoldrajzig-v-interetnikus-kapcsolatok/): A nyelvföldrajztól a névföldrajzig címet viselő konferenciasorozat ötödik tudományos találkozásának Pozsony adott otthont. A helyszínt a Pozsonyi Magyar Intézet biztosította,... - [Mészáros András: Széttartó párhuzamok. Esettanulmányok a magyar filozófia történetéből.](https://dev.forumszemle.eu/2016/03/01/meszaros-andras-szettarto-parhuzamok-esettanulmanyok-a-magyar-filozofia-tortenetebol/): A kötet egyik kérdése mindannyiunkat személyesen is érint, ha egy kicsit jobban belegondolunk: nevezetesen, hogy térségünk filozófusai besorolhatók-e az egyetemes... - [Feminizmus és gender harmadszor](https://dev.forumszemle.eu/2016/03/01/feminizmus-es-gender-harmadszor/): A Nőképek kisebbségben című konferencia harmadik alkalommal került megrendezésre a Phoenix Polgári Társulás szervezésében, mint ahogy azt az első évben... - [A migráns-narratíva mint ön- és ellenségépítés](https://dev.forumszemle.eu/2016/03/01/a-migrans-narrativa-mint-on-es-ellensegepites/): Írásom a politikatudomány és a kommunikációelméletek határterületein, a politikai pszichológia és a narratívakutatás eredményeinek valamiképpeni belátása mentén indul el a... - [Vállalkozói kétnyelvűség Komáromban](https://dev.forumszemle.eu/2016/03/01/vallalkozoi-ketnyelvuseg-komaromban/): A kétnyelvűség – azaz a többségi, szlovák nyelv mellett a magyar nyelv következetes használata – felkapott témának számít a szlovákiai... - [Egy kutatókönyvtár mindennapjai - Bibliotheca Hungarica, a Fórum Kisebbségkutató Intézet könyvtára](https://dev.forumszemle.eu/2016/03/01/egy-kutatokonyvtar-mindennapjai-bibliotheca-hungarica-a-forum-kisebbsegkutato-intezet-konyvtara/): Az alábbi írásunkkal szeretnénk betekintést nyújtani a somorjai Fórum Kisebbség­kutató Intézet könyvtárának, a Bibliotheca Hungaricának tevékenységébe a felmutatott eredmények alapján.... - [A fikció és valóság Pálóczi Horváth Lajos műveiben [1]](https://dev.forumszemle.eu/2016/03/01/a-fikcio-es-valosag-paloczi-horvath-lajos-muveiben/): „Az irodalomból ki lehet bontani a társadalom képét” (Wellek 2006, 94. p. ) – ezt a feltevést igazolják azok a... - [Fürdőélet a 19. századi Gömörben, 8.](https://dev.forumszemle.eu/2016/03/01/furdoelet-a-19-szazadi-gomorben-8/): Az elkövetkezőkben Gömör szívében barangolva annak rendezett tanácsú városait, pontosabban hajdanvolt fürdőit helyezzük nagyító alá. Nagyrőce-fürdő egy korabeli sajtóhirdetésben elsőrendű... - [Vavro Šrobár és a szlovákiai magyarok (1944–1949)*](https://dev.forumszemle.eu/2016/03/01/vavro-srobar-es-a-szlovakiai-magyarok-1944-1949/): Vavro Šrobár a Csehszlovák Köztársaság megalakulása után oktatás- és közművelődés-ügyi miniszterként közvetlen és jórészt meghatározó szerepet játszott a szlovák iskolaügy... - [Az értelmiségi közösségteremtés konstrukciói. Jócsik Lajos társadalomképe [1]](https://dev.forumszemle.eu/2016/03/01/az-ertelmisegi-kozossegteremtes-konstrukcioi-jocsik-lajos-tarsadalomkepe-1/): A tanulmányban Jócsik Lajosnak a csehszlovákiai magyar társadalomról alkotott képét vizsgálom. Ehhez maga Jócsik volt a segítségemre, hiszen az Iskola... - [S botját ott lelte kivirulva… (Egy motívum határtalanságairól – 1.)](https://dev.forumszemle.eu/2016/03/01/s-botjat-ott-lelte-kivirulva-egy-motivum-hatartalansagairol-1/): A jelen dolgozat* címéül választott sor Gyulai Ágost kötetéből van, aki a 20. század elején idegen költők költeményeinek fordításaiból állított... - [Impresszum 2016/1](https://dev.forumszemle.eu/2016/03/01/impresszum-2011-2-2/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XVIII. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Nemzeti ön-kolonializáció és retribalizáció (A mindenkori kozmopolita hatalom elvitatásáról)](https://dev.forumszemle.eu/2015/12/28/nemzeti-on-kolonializacio-es-retribalizacio-a-mindenkori-kozmopolita-hatalom-elvitatasarol/): Demokráciaelmélet, Közép-Európa, neotörzsies mintázatok... – a korszakos korkérdések egyik sajátos mezőjében keresek válaszokat, mely távolságtartóan leírva (lévén politikai antropológus, de... - [National self-colonization and retribalization](https://dev.forumszemle.eu/2015/12/28/nemzeti-on-kolonializacio-es-retribalizacio-a-mindenkori-kozmopolita-hatalom-elvitatasarol/): Contesting the all-time cosmopolitan power In my analysis I propose theses about the current non-rational judgement of the East-Central-European transformation... - [Miroslava Hlinčíková–Martina Sekulová (szerk.): Integrácia ľudí s medzinárodnou ochranou na Slovensku: Hľadanie východísk](https://dev.forumszemle.eu/2015/12/01/miroslava-hlincikova-martina-sekulova-szerk-integracia-ludi-s-medzinarodnou-ochranou-na-slovensku-hladanie-vychodisk/): Alapos és aktuális könyvet adott ki a szlovák Közéleti Kutatóintézet (IVO). Alapossága abban áll, hogy minden fontos kérdést, amely a... - [Karol Fremal: Slovenskí sociálni demokrati 1938-1944. Sociálnodemokratická strana na Slovensku v odboji a SNP](https://dev.forumszemle.eu/2015/12/01/karol-fremal-slovenski-socialni-demokrati-1938-1944-socialnodemokraticka-strana-na-slovensku-v-odboji-a-snp/): A politikai pártok történetének vagy akár csak működésük egy fejezetének a feltárása napjaink viszonylag kedvelt kutatási irányzata. Köszönhető ez többek... - [Németh Csaba–Varga László: Egy elveszett zászló nyomában. Tápiógyörgye és Nagy­me­gyer kapcsolatának története.](https://dev.forumszemle.eu/2015/12/01/nemeth-csaba-varga-laszlo-egy-elveszett-zaszlo-nyomaban-tapiogyorgye-es-nagy%c2%adme%c2%adgyer-kapcsolatanak-tortenete/): 2015. szeptember 19-én egy rendhagyó, kiállítással egybekötött találkozóra került sor egy kis magyarországi településen, Tápiógyörgyén. Ilyen jellegű ünnepi estekről, megemlékezésekről... - [Levelek Eperjes város patikáriusához a 17. században](https://dev.forumszemle.eu/2015/12/01/levelek-eperjes-varos-patikariusahoz-a-17-szazadban/): Az itt idézett négy rövid levél íróiról és címzettjéről már sokan és több kötetnyi anyagot írtak a 17. századtól kezdve... - [Hiányzó fejezetek. Adalékok Hegysúr középkori történetéhez](https://dev.forumszemle.eu/2015/12/01/hianyzo-fejezetek-adalekok-hegysur-kozepkori-tortenetehez/): A tanulmány Hegysúr korai történetét nem kívánja és a rendelkezésre álló társadalomtudományi tudásbázis, a történeti és régészeti kutatások némelyik esetben... - [Fürdőélet a 19. századi Gömörben, 7. Minden út Rozsnyóba vezet](https://dev.forumszemle.eu/2015/12/01/furdoelet-a-19-szazadi-gomorben-7-minden-ut-rozsnyoba-vezet/): A Bánréve–Dobsina-vasútvonal mentén fekvő vadregényes tájolású fürdő Rozsnyó püspöki székvárostól mintegy 15 percnyi sétára, 2 km távolságra feküdt, fenyves és... - [Nyelvről és nyelvet érintő kérdésekről alkotott elképzelések az Új Szó lapjain 1949 és 1999 között1](https://dev.forumszemle.eu/2015/12/01/nyelvrol-es-nyelvet-erinto-kerdesekrol-alkotott-elkepzelesek-az-uj-szo-lapjain-1949-es-1999-kozott1/): Az a megállapítás, miszerint a beszéd és a gondolkodás egymást kölcsönösen meghatározza, nem nagyon szokta vita tárgyát képezni. A mindennapi... - [Ideas about Language and Language Issues in Új Szó Daily Newspaper between 1949 and 1999](https://dev.forumszemle.eu/2015/12/01/nyelvrol-es-nyelvet-erinto-kerdesekrol-alkotott-elkepzelesek-az-uj-szo-lapjain-1949-es-1999-kozott1/): My study presents the results of mapping views about language and language issues in the Hungarian daily Új szó published... - [A Prohászka Ottokár Körök Szövetsége az első Csehszlovák Köztársaságban](https://dev.forumszemle.eu/2015/12/01/a-prohaszka-ottokar-korok-szovetsege-az-elso-csehszlovak-koztarsasagban/): A nemzedék egyrészt a többségi, „csehszlovák” politikai államnemzettel és Cseh­szlovákiával, valamint az anyanemzettel és Magyarországgal szemben is új kihívások előtt... - [Nyilasok a spájzban - Szélsőjobboldali kísérletek a szlovákiai Magyar Párt átalakítására és Esterházy János eltávolítására a pártelnöki tisztségből 1939 és 1945 között](https://dev.forumszemle.eu/2015/12/01/nyilasok-a-spajzban-szelsojobboldali-kiserletek-a-szlovakiai-magyar-part-atalakitasara-es-esterhazy-janos-eltavolitasara-a-partelnoki-tisztsegbol-1939-es-1945-kozott/): Az 1939 és 1945 közötti Szlovákiában működő Magyar Párt és általában a korabeli szlovákiai magyar közösség történetének a feldolgozása lényegében... - [A nemzeti elválasztás öröksége és az Európai Unió](https://dev.forumszemle.eu/2015/12/01/a-nemzeti-elvalasztas-oroksege-es-az-europai-unio/): A nemzeti elválasztás egy kombináció következménye. A politika popularizálását kombinálták az egyes kultúrákhoz tartozók politikai uralásával. Mivel a felvilágosodás a... - [Impresszum 2015/4](https://dev.forumszemle.eu/2015/12/01/impresszum-2015-4/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XVII. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Vajda Barnabás: Hidegháború és európai integráció](https://dev.forumszemle.eu/2015/09/01/vajda-barnabas-hideghaboru-es-europai-integracio/): Vajda Barnabás legújabb munkája bizonyos szempontból akár előző kötetének folytatásaként is felfogható, már ha e szempont alatt a (kis)rész és... - [„Muszkaföldön” - Felvidékiek visszaemlékezései a szovjet hadifogságra*](https://dev.forumszemle.eu/2015/09/01/muszkafoldon-felvidekiek-visszaemlekezesei-a-szovjet-hadifogsagra/): Az utóbbi néhány évben megközelítőleg kétszáz olyan dél-szlovákiai visszaemlékezővel folytattam beszélgetéseket, akik közvetlenül vagy közvetve részt vettek a második világháborúban.... - [A 2011. évi népszámlálás lakossági mikroadatai](https://dev.forumszemle.eu/2015/09/01/a-2011-evi-nepszamlalas-lakossagi-mikroadatai/): A 2011. évi szlovákiai népszámlálás egyik jellegzetessége, hogy a (cseh)szlovák népszámlálások történetében a hivatalosan közzétett adatok mellett első alkalommal váltak... - [Magyar pártok választási óriásplakátjai](https://dev.forumszemle.eu/2015/09/01/magyar-partok-valasztasi-oriasplakatjai/): Kelemen András Magyar pártok jelmondat- és szimbólumhasználata a rendszerváltás utáni szlovákiai választásokon c. doktori értekezésének témája időszerű és főleg Nyitrán... - [Fürdőélet a 19. századi Gömörben, 6.](https://dev.forumszemle.eu/2015/09/01/furdoelet-a-19-szazadi-gomorben-6/): A Turóc folyó partján, Harkács (ma Gömörfalva) község határában fekvő, Tornalja közelében tölgyerdőkkel borítva található Lévárt község, tengerszint feletti magassága... - [Spa life in Gömör in the 19th century 6. Lévárt, the Hungarian Gastein](https://dev.forumszemle.eu/2015/09/01/spa-life-in-gomor-in-the-19th-century-6-levart-the-hungarian-gastein/): This privately held, undeservedly neglected spa has never really been in the spotlight of the spa propaganda: the national literature... - [Csodálatos szent Háromság… A kisalföldi szakrális kisemlékek feliratai a Szentháromság-emlékek tükrében](https://dev.forumszemle.eu/2015/09/01/csodalatos-szent-haromsag-a-kisalfoldi-szakralis-kisemlekek-feliratai-a-szentharomsag-emlekek-tukreben/): Mivel a szakrális kisemlékek önmagukban, szimbolikájukkal saját lényegük kifejezői, voltaképpen nem is igénylik, hogy állíttatóik felirattal lássák el őket. Sok... - [Amazing Holy Trinity… Inscriptions on small sacral relics from the Little Hungarian Plain (Kisaföld) in the light of the Holy Trinity relics](https://dev.forumszemle.eu/2015/09/01/amazing-holy-trinity-inscriptions-on-small-sacral-relics-from-the-little-hungarian-plain-kisafold-in-the-light-of-the-holy-trinity-relics/): Amazing Holy Trinity... Inscriptions on small sacral relics from the Little Hungarian Plain (Kisaföld) in the light of the Holy... - [Leszakadva, de még derűsen](https://dev.forumszemle.eu/2015/09/01/leszakadva-de-meg-derusen/): Rövid kezdeményező tanulmányom, tartalmát tekintve, többrétű kutatást foglal magába. Három témakört boncolgattam: 1. a Nagykürtösi járás (okres Veľký Krtíš) potenciális... - [Lagging behind, but yet unclouded. How is reality seen by the Hungarians in the Veľký Krtíš district – the balance of the political split of the Hungarians in Slovakia](https://dev.forumszemle.eu/2015/09/01/lagging-behind-but-yet-unclouded-how-is-reality-seen-by-the-hungarians-in-the-velky-krtis-district-the-balance-of-the-political-split-of-the-hungarians-in-slovakia/): My brief study summarizes the results of a survey conducted in a form of questionnaire among Hungarians living in the... - [Dél-Szlovákia gazdasági és szociális helyzete néhány mutató tükrében](https://dev.forumszemle.eu/2015/09/01/del-szlovakia-gazdasagi-es-szocialis-helyzete-nehany-mutato-tukreben/): Gyakran lehet találkozni azzal a sommás megállapítással, miszerint Dél-Szlovákia gazdasági helyzete siralmas. Kevés a beruházás, magas a munkanélküliség, az infrastruk­túra... - [The economic and social situation of South Slovakia in the light of some indicators](https://dev.forumszemle.eu/2015/09/01/the-economic-and-social-situation-of-south-slovakia-in-the-light-of-some-indicators/): The Hungarian-inhabited region stretches along the entire southern border of Slovakia, somewhere in a wide, elsewhere in a thin strip.... - [Határon átnyúló hatás mérése Szlovákiában és Magyarországon: Egy empirikus kutatás tapasztalatai](https://dev.forumszemle.eu/2015/09/01/hataron-atnyulo-hatas-merese-szlovakiaban-es-magyarorszagon-egy-empirikus-kutatas-tapasztalatai/): Az Európai Unió a 2007–2013-as fejlesztési időszakban 6 milliárd eurót különített el a határon átnyúló együttműködési programok támogatására, amelyből 60... - [A szlovákiai magyarok nemzeti identitásának néhány vetülete korcsoportos megközelítésben](https://dev.forumszemle.eu/2015/09/01/a-szlovakiai-magyarok-nemzeti-identitasanak-nehany-vetulete-korcsoportos-megkozelitesben/): A szlovákiai magyarok fogyásának fő oka az asszimiláció. Demográfiai kutatások szerint az asszimiláció leginkább a 10–34 éves korcsoportban mutatható ki.... - [Some aspects of the national identity of the Hungarian youth in Slovakia](https://dev.forumszemle.eu/2015/09/01/some-aspects-of-the-national-identity-of-the-hungarian-youth-in-slovakia/): The main reason of the decrease of the number of ethnic Hungarians in Slovakia is assimilation. According to demographic studies,... - [Impresszum 2015/3](https://dev.forumszemle.eu/2015/09/01/impresszum-2015-3/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XVII. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Bárány Erzsébet–Csernicskó István (szerk.): Українсько-угорські міжмовні контакти: минуле і сучасність/Az ukrán–magyar nyelvi kapcsolatok múltja és jelene](https://dev.forumszemle.eu/2015/06/09/barany-erzsebet-csernicsko-istvan-szerk-%d1%83%d0%ba%d1%80%d0%b0%d1%97%d0%bd%d1%81%d1%8c%d0%ba%d0%be-%d1%83%d0%b3%d0%be%d1%80%d1%81%d1%8c%d0%ba%d1%96-%d0%bc%d1%96%d0%b6%d0%bc%d0%be%d0%b2/): Bárány Erzsébet–Csernicskó István (szerk. ): Українсько-угорські міжмовні контакти: минуле і сучасність/Az ukrán–magyar nyelvi kapcsolatok múltja és jelene. Матеріали міжнародної наукової... - [Žeňuchová, Katarína: Zbierka ľudovej prózy Samuela Cambela. Prameň k výskumu rozprávačskej tradície na Slovensku. Bratislava, Slavistický ústav Jána Stanislava Slovenskej akadémie vied – Slovenský komitét slavistov, 2014, 462 p.](https://dev.forumszemle.eu/2015/06/09/zenuchova-katarina-zbierka-ludovej-prozy-samuela-cambela-pramen-k-vyskumu-rozpravacskej-tradicie-na-slovensku-bratislava-slavisticky-ustav-jana-stanislava-slovenskej-akademie-vied-slove/): A szlovák népmesekutatás kezdeti, 19. századi, az európai tendenciákhoz igazodó, elsősorban (hogy csak a legközismertebb nevet említsem), Pavol Dobšinský nevével... - [Adalékok Besztercebánya etnikai változásaihoz, alkalmazkodási stratégiák egy értelmiségi asszimilációs életpálya tükrében](https://dev.forumszemle.eu/2015/06/09/adalekok-besztercebanya-etnikai-valtozasaihoz-alkalmazkodasi-strategiak-egy-ertelmisegi-asszimilacios-eletpalya-tukreben/): Kutatásom a mai Szlovákia szívében fekvő Besztercebánya dualizmus kori és „trianoni” nemzetiségi változásainak történeti-demográfiai vizsgálatára irányul. 1 A szlovák–magyar etnikai... - [Data on the ethnic changes in Besztercebánya (Banská Bystrica). Adaptation strategies in the light of the assimilation life path of an intellectual](https://dev.forumszemle.eu/2015/06/09/data-on-the-ethnic-changes-in-besztercebanya-banska-bystrica-adaptation-strategies-in-the-light-of-the-assimilation-life-path-of-an-intellectual/): This study is devoted to the ethnic changes during dualism. In the course of my research work, I attempted to... - [„… olyan ez a kép, mintha egy összetört tükör volna a magyar társadalom, illetve a magyar lélek”. Hokky Károly (1883–1971) élete és tevékenysége1](https://dev.forumszemle.eu/2015/06/09/olyan-ez-a-kep-mintha-egy-osszetort-tukor-volna-a-magyar-tarsadalom-illetve-a-magyar-lelek-hokky-karoly-1883-1971-elete-es-tevekenysege1/): 1919. május 8-án Párizsban megszületett a döntés arról, hogy Kárpátalját Csehszlovákia kapja meg, amit az 1919. szeptember 10-i saint-germaini szerződésbe... - [„…This picture is such as if the Hungarian society and the Hungarian soul have been broken mirrors”. The life and activities of Károly Hokky (1883–1971)](https://dev.forumszemle.eu/2015/06/09/olyan-ez-a-kep-mintha-egy-osszetort-tukor-volna-a-magyar-tarsadalom-illetve-a-magyar-lelek-hokky-karoly-1883-1971-elete-es-tevekenysege1/): After Transcarpathia was in 1919 incorporated to the newly established Czechoslovak Republic, the local Hungarian minority community had soon produced... - [A holokauszt komáromi történetéhez](https://dev.forumszemle.eu/2015/06/09/a-holokauszt-komaromi-tortenetehez/): A Szlovákia jelenlegi területén levő zsidó közösségek története mindenekelőtt a kommunizmus bukása óta számít fontos témának a hazai és külföldi... - [On the history of the Holocaust in Komárno](https://dev.forumszemle.eu/2015/06/09/a-holokauszt-komaromi-tortenetehez/): The history of Jewish communities on the territory of the present day Slovakia represent a major topic in the field... - [„A zsidókérdés megoldása” 1938 novemberében – zsidók deportálása Szlovákia egyes járásaiban](https://dev.forumszemle.eu/2015/06/09/a-zsidokerdes-megoldasa-1938-novembereben-zsidok-deportalasa-szlovakia-egyes-jarasaiban/): A szlovák autonóm kormány és a hatalom új képviselői Szlovákiában rögtön 1938. október 6-a után lépéseket tettek a helyi zsidó... - [„Solution of the Jewish problem” in November 1938 – deportations of the Jews and their execution in the districts of Slovakia](https://dev.forumszemle.eu/2015/06/09/a-zsidokerdes-megoldasa-1938-novembereben-zsidok-deportalasa-szlovakia-egyes-jarasaiban/):   The Slovak autonomous government and the representatives of the new power took steps to limit the local Jewish community... - [Zsidók deportálása Szlovákiából 1938 novemberében és zsidó táborok a (cseh)szlovák–magyar határ menti „senki földjén”](https://dev.forumszemle.eu/2015/06/09/zsidok-deportalasa-szlovakiabol-1938-novembereben-es-zsido-taborok-a-csehszlovak-magyar-hatar-menti-senki-foldjen/): Az 1938-as müncheni egyezmény egyfelől alapvető geopolitikai változásokat eredményezett Közép-Európában, a térség fölötti náci Németország hatalmát tükrözve, másfelől Csehszlovákia viszonylatában... - [Deportations of Jews from Slovakia in November 1938 and the Jewish camps in the “No Man´s Land” on the borders of the Czech lands, Slovakia and Hungary.](https://dev.forumszemle.eu/2015/06/09/deportations-of-jews-from-slovakia-in-november-1938-and-the-jewish-camps-in-the-no-mans-land-on-the-borders-of-the-czech-lands-slovakia-and-hungary/): The deportations were a direct reaction of the Slovak autonomous government on the Vienna arbitration. A few weeks after autonomy... - [Fürdőélet a 19. századi Gömörben, 5. - Megy a gőzös Várgedébe.](https://dev.forumszemle.eu/2015/06/09/furdoelet-a-19-szazadi-gomorben-5-megy-a-gozos-vargedebe/): Gömör megye másik, országos viszonylatban legismertebb és leghíresebb fürdőhelye a békebeli időkben a csízi fürdőtelep után az előnyös fekvésű Gortva... - [Spa life in Gömör in the 19th century. The steamer goes to Várgede](https://dev.forumszemle.eu/2015/06/09/spa-life-in-gomor-in-the-19th-century-the-steamer-goes-to-vargede/): After the spa resort in Csíz (today Číž), the Várgede spa, favourably situated in the valley of the Gortva creek,... - [A standardizálás mint nyelvalakító tevékenység 1](https://dev.forumszemle.eu/2015/06/09/a-standardizalas-mint-nyelvalakito-tevekenyseg-1/): Bevezetés Dolgozatomban a nyelvi standardizáláshoz köthető nyelvalakító tevékenységeket2 mutatom be. Bevezetésképp a „standard” háromféle felfogását ismertetem: az egyik szerint a... - [Standardization as a language management activity](https://dev.forumszemle.eu/2015/06/09/standardization-as-a-language-management-activity/): In my paper I deal with language management activities aimed at the standardization of a language. As an introduction I... - [A szövetkezeti autonómia jegyében - A Hangya érdekérvényesítési stratégiái Csehszlovákiában (1919–1923) 1](https://dev.forumszemle.eu/2015/06/09/a-szovetkezeti-autonomia-jegyeben-a-hangya-erdekervenyesitesi-strategiai-csehszlovakiaban-1919-1923-1/): Ez a tanulmány a fentiekben vázolt bonyolult problémakörnek csak az egyik szeletével, a magyar szövetkezettörténet elfelejtett, alig kutatott fejezetével, az... - [In terms of cooperative autonomy. Advocacy strategies of the Hangya cooperative in Czechoslovakia (1919–1923)](https://dev.forumszemle.eu/2015/06/09/in-terms-of-cooperative-autonomy-advocacy-strategies-of-the-hangya-cooperative-in-czechoslovakia-1919-1923/):   The study deals with a barely examined aspect of the history of the Hungarian cooperative movement, with the interests... - [Holokauszt Nógrádban](https://dev.forumszemle.eu/2015/06/07/holokauszt-nogradban/): Nógrád területén a 18. század előtt csak elvétve találunk zsidó családokat. III. Károly 1726-ban elrendelte, hogy a Vencel-korona országainak (Cseh-... - [Impresszum 2015/2](https://dev.forumszemle.eu/2015/06/01/impresszum-20152/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XVII. év­fo­lyam Főszerkesztő Csanda Gábor Főmunkatárs Fazekas József A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László... - [Pavol Matula: Čechoslovakizmus na slovenských stredných školách 1918–1938](https://dev.forumszemle.eu/2015/01/08/pavol-matula-cechoslovakizmus-na-slovenskych-strednych-skolach-1918-1938/): Pavol Matula: Čechoslovakizmus na slovenských stredných školách 1918–1938. Bratislava, Goralinga, 2013, 111 p.   Az első világháborút követő területi rendezések... - [Lesley Milroyová–Matthew Gordon: Socio­ling­vistika. Metody a interpterace](https://dev.forumszemle.eu/2015/01/08/lesley-milroyova-matthew-gordon-socio%c2%adling%c2%advistika-metody-a-interpterace/): Lesley Milroyová–Matthew Gordon: Socio­ling­vistika. Metody a interpterace. Praha, Karoli­num, 2012, 268 p.   Lesley Milroy és Matthew Gordon hiánypótló szociolingvisztikai... - [Olvastam és olvastam… Beszélgetés Verebélyi Kincső professzor asszonnyal kultúráról, néprajzról és az élet dolgairól…](https://dev.forumszemle.eu/2015/01/08/olvastam-es-olvastam-beszelgetes-verebelyi-kincso-professzor-asszonnyal-kulturarol-neprajzrol-es-az-elet-dolgairol/): Az ilyen típusú beszélgetések obligát kezdőformulái az indíttatásra, a családi háttérre, a gyerekkorra vonatkoznak. Mesélj röviden gyerekkorodról, az indíttatásról, hogyan... - [Rontásvilágok, ígérethazák, elitjólét](https://dev.forumszemle.eu/2015/01/08/rontasvilagok-igerethazak-elitjolet/): Viselkedési kultúrák, társadalmi szerepek, létmódok és rejtett folyamatok hétköznapi vagy magánérdekű tereiben, a kultúraközi viselkedésben és megértésben rejlő tartalékok, belátási... - [Közép-Európa szolgálatában (Kiss Gy. Csaba 70 éves)](https://dev.forumszemle.eu/2015/01/08/kozep-europa-szolgalataban-kiss-gy-csaba-70-eves/): Bár manapság egyre többen foglalkoznak Közép-Európa múltjával és az ott élő népek történetével, ez a növekedés paradox módon nem feltétlenül... - [Identitást alakító tényezők Tamás Mihály Két part között fut a víz című regényében*](https://dev.forumszemle.eu/2015/01/08/identitast-alakito-tenyezok-tamas-mihaly-ket-part-kozott-fut-a-viz-cimu-regenyeben/): Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés következtében a magyar társadalom és kultúra intézményi keretei megváltoztak, idegen közigazgatási és kulturális rendszerbe... - [Identity shaping factors in the novel Két part között fut a víz by Mihály Tamás](https://dev.forumszemle.eu/2015/01/08/identity-shaping-factors-in-the-novel-ket-part-kozott-fut-a-viz-by-mihaly-tamas/): In the previous analyses, the novel of Mihály Tamás was only studied as a novel on a national minority, but... - [Magyar helységnevek Kárpátalján: kodifikációs kísérletek és eredmények (1989–2000)*](https://dev.forumszemle.eu/2015/01/08/magyar-helysegnevek-karpataljan-kodifikacios-kiserletek-es-eredmenyek-1989-2000-2/): Történeti előzmények A mai Kárpátalja területén a 20. században többször változtak a települések nevei, összefüggésben az államfordulatokkal, amelyek minden alkalommal... - [Hungarian place-names of Transcarpathia: codification attempts and results (1989–2000)](https://dev.forumszemle.eu/2015/01/08/hungarian-place-names-of-transcarpathia-codification-attempts-and-results-1989-2000/): During the 20th century, the Hungarian community, together with other local ethnic groups living in the territory of Transcarpathia, had... - [Magyar helységnevek Kárpátalján: kodifikációs kísérletek és eredmények (1989–2000)*](https://dev.forumszemle.eu/2015/01/08/magyar-helysegnevek-karpataljan-kodifikacios-kiserletek-es-eredmenyek-1989-2000/): Történeti előzmények A mai Kárpátalja területén a 20. században többször változtak a települések nevei, összefüggésben az államfordulatokkal, amelyek minden alkalommal... - [Magyarok Kárpátalján (Ukrajnában): etnoregionális szándékok elméletének és gyakorlatának néhány aspektusa 1](https://dev.forumszemle.eu/2015/01/08/magyarok-karpataljan-ukrajnaban-etnoregionalis-szandekok-elmeletenek-es-gyakorlatanak-nehany-aspektusa-1/): A több mint 600 ezer négyzetkilométer területű Ukrajna legnyugatibb megyéje a 12,8 ezer négyzetkilométeren elterülő Kárpátalja. Önálló politikai régióvá a... - [Magyarok Kárpátalján (Ukrajnában): etnoregionális szándékok elméletének és gyakorlatának néhány aspektusa 1](https://dev.forumszemle.eu/2015/01/08/magyarok-karpataljan-ukrajnaban-etnoregionalis-szandekok-elmeletenek-es-gyakorlatanak-nehany-aspektusa-1/): A több mint 600 ezer négyzetkilométer területű Ukrajna legnyugatibb megyéje a 12,8 ezer négyzetkilométeren elterülő Kárpátalja. Önálló politikai régióvá a... - [Ajnácskő – a miniszter úr fürdője 1](https://dev.forumszemle.eu/2015/01/07/ajnacsko-a-miniszter-ur-furdoje-1/): A fürdő elhelyezkedése és természeti környezete   A hosszú 19. század folyamán Ajnácskő-fürdő környezetét és földrajzi elhelyezkedését különféleképpen írták le... - [Ajnácskő – a miniszter úr fürdője 1](https://dev.forumszemle.eu/2015/01/07/ajnacsko-a-miniszter-ur-furdoje-1/): A fürdő elhelyezkedése és természeti környezete   A hosszú 19. század folyamán Ajnácskő-fürdő környezetét és földrajzi elhelyezkedését különféleképpen írták le... - [Ajnácskő – The Spa of Mr. Minister](https://dev.forumszemle.eu/2015/01/07/ajnacsko-the-spa-of-mr-minister/): The paper presents the short history of the spa in Ajnácskő: the beginnings, its short operation and closure. The spa... - [Az Öreg Takarék. Az Ipolysági Takarékpénztár rövid története (1868–1945) 1](https://dev.forumszemle.eu/2015/01/07/az-oreg-takarek-az-ipolysagi-takarekpenztar-rovid-tortenete-1868-1945-1/): Joggal merül fel a kérdés, hogy ez az írás miért egy regionális pénzügyi központ szerepét megőrző hitelintézettel foglalkozik. Egyáltalán érdeklődésre... - [The Old Takarék. The short history of the Savings Bank in Ipolyság (1868–1945)](https://dev.forumszemle.eu/2015/01/07/az-oreg-takarek-az-ipolysagi-takarekpenztar-rovid-tortenete-1868-1945-1/): The writing deals with the largest financial institution of Ipolyság (Šahy), the history of the Ipolyság Savings Bank founded in... - [A szlovákiai roma oktatási rendszer](https://dev.forumszemle.eu/2015/01/07/a-szlovakiai-roma-oktatasi-rendszer/): Dolgozatomban a szlovákiai roma kisebbség oktatásával és a társadalomba való beilleszkedésükkel foglalkozom. A probléma többrétű: etnikai, szociális, gazdasági, pedagógiai, politikai... - [The Roma education system in Slovakia](https://dev.forumszemle.eu/2015/01/07/the-roma-education-system-in-slovakia/): Our paper deals with the Roma question, the problems of the Roma minority and their social integration. When analysing the... - [Zsidók hetilapi aspektusból – Bars és Hont vármegye](https://dev.forumszemle.eu/2015/01/07/zsidok-hetilapi-aspektusbol-bars-es-hont-varmegye/): Bevezetés A 20. század harmincas éveinek második felében megvalósulni látszó magyar revíziós törekvések egyik részben beteljesedett állomása az első bécsi... - [Jews from the aspect of weekly papers in the Bars and Hont counties](https://dev.forumszemle.eu/2015/01/07/jews-from-the-aspect-of-weekly-papers-in-the-bars-and-hont-counties/): The centre of the region reannexed to Hungary in November 1938 (temporarily called Bars and Hont county) was Léva, and... - [Impresszum 2015/1](https://dev.forumszemle.eu/2015/01/07/impresszum-20151/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XVII. év­fo­lyam Főszerkesztő Csanda Gábor Főmunkatárs Fazekas József A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László... - [A csehszlovákiai magyar szövetkezetek és pénzintézetek átalakítása (1945–1950) 1](https://dev.forumszemle.eu/2013/12/07/a-csehszlovakiai-magyar-szovetkezetek-es-penzintezetek-atalakitasa-1945-1950-1/): Tézisek és irányvonalak Az ún. hontalanság éveinek gazdasági vonatkozásairól, a csehszlovákiai magyarok második világháború utáni gazdasági helyzetéről, illetve a magyar... - [Impresszum 2013/4](https://dev.forumszemle.eu/2013/12/07/impresszum-2013-4/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t IX. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Vörös Ferenc: Mutatvány az 1720-as országos összeírás névföldrajzából (Török Tamás)](https://dev.forumszemle.eu/2013/07/25/voros-ferenc-mutatvany-az-1720-as-orszagos-osszeiras-nevfoldrajzabol-torok-tamas/): Vörös Ferenc: Mutatvány az 1720-as országos összeírás névföldrajzából. Szom­bathely, Savaria University Press, 2013, 217 p. Vörös Ferenc már másfél évtizede... - [Hrbácsek-Noszek Magdaléna: Regionális tudat az iskolában. Regionális értékeink és az átörökítés (Vajda Barnabás)](https://dev.forumszemle.eu/2013/07/25/hrbacsek-noszek-magdalena-regionalis-tudat-az-iskolaban-regionalis-ertekeink-es-az-atorokites-vajda-barnabas/): Hrbácsek-Noszek Magdaléna: Regionális tudat az iskolában. Regionális értékeink és az átörökítés. Ekecs, AB-ART, 2011, 150 p. A kisebbségi létnek nem... - [Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok szociológiája. 1. kötet. Szlovákiai és magyar (Fábri István)](https://dev.forumszemle.eu/2013/07/25/lampl-zsuzsanna-a-szlovakiai-magyarok-szociologiaja-1-kotet-szlovakiai-es-magyar-fabri-istvan/): Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok szociológiája. 1. kötet. Szlovákiai és magyar. Somorja, Fórum Kisebbség­ku­tató Intézet, 2012, 180 p. A könyv... - [Bányai Viktória–Fedinec Csilla–Komoróczy Szonja Ráhel (szerk.): Zsidók Kárpátalján. Történelem és örökség (Simon Attila)](https://dev.forumszemle.eu/2013/07/25/banyai-viktoria-fedinec-csilla-komoroczy-szonja-rahel-szerk-zsidok-karpataljan-tortenelem-es-orokseg-simon-attila/): Bányai Viktória–Fedinec Csilla–Komo­róczy Szonja Ráhel (szerk. ): Zsidók Kár- pátalján. Történelem és örökség. Buda­pest, Aposztróf Kiadó, 2013, 453 p. Bizonyos... - [Janics Kálmán bibliográfiája](https://dev.forumszemle.eu/2013/07/25/janics-kalman-bibliografiaja/): Önálló művek A hontalanság évei. A szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945– 1948. München, Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem,... - [Simon Attila: Szarka László hatvanéves](https://dev.forumszemle.eu/2013/07/25/simon-attila-szarka-laszlo-hatvaneves/): Laci, tetszik, nem teszik, ez a beszélgetés hatvanadik életéved betöltése alkalmából készül. Ebből a hatvanból közel negyvenet a szakmában, történészként... - [Virt László: Kisebbségben és Krisztus követésében. Vázlatpontok Márton Áron püspök élettörténetéhez és eszméihez](https://dev.forumszemle.eu/2013/07/25/virt-laszlo-kisebbsegben-es-krisztus-koveteseben-vazlatpontok-marton-aron-puspok-elettortenetehez-es-eszmeihez/): Ami az egyház történetében hiteles, az mindig a kicsikkel, kisemmizettekkel, az elnyomottakkal való közösségvállalást jelentette. Az egyház számára tehát a... - [Martina Fiamová: The role of the Agricultural Property Management Fund in the protection of Jews in 1942–1944](https://dev.forumszemle.eu/2013/07/25/martina-fiamova-the-role-of-the-agricultural-property-management-fund-in-the-protection-of-jews-in-1942-1944/): The Agricultural Property Management Fund under the leadership of František Bošňák has a privileged position in the history of the... - [Martina Fiamová: A Mezőgazdaságivagyon-kezelő Alap és a zsidók védelmében betöltött szerepe 1942–1944 között](https://dev.forumszemle.eu/2013/07/25/martina-fiamova-a-mezogazdasagivagyon-kezelo-alap-es-a-zsidok-vedelmeben-betoltott-szerepe-1942-1944-kozott/): Az Állami Földhivatal (Štátny pozemkový úrad, ŠPÚ – a továbbiakban: Földhivatal) mellett működő, František Bošňák országgyűlési képviselő által vezetett Mezőgazda­sági­vagyon-kezelő... - [Katarína Hradská: Fleischmann Gizi tevékenysége a szlovákiai zsidók deportációja idején](https://dev.forumszemle.eu/2013/07/25/katarina-hradska-fleischmann-gizi-tevekenysege-a-szlovakiai-zsidok-deportacioja-idejen/): A zsidóellenes üldözések szlovákiai áldozatainak problémaköre még mindig széles kutatási lehetőségek területének számít. Elsősorban a Zsidótanács és a Munkacsoport tevékenysége... - [Botos János: Keresztények és cionisták az üldözött zsidó gyerekek megmentéséért](https://dev.forumszemle.eu/2013/07/25/botos-janos-keresztenyek-es-cionistak-az-uldozott-zsido-gyerekek-megmenteseert/): 1944. május 14-én Magyarországon megkezdődött a vidéki zsidóság deportálása. Számosan a keresztények és a cionisták közül arra törekedtek, hogy az... - [Szita Szabolcs: Raoul Wallenberg embermentő akciója Budapesten](https://dev.forumszemle.eu/2013/07/25/szita-szabolcs-raoul-wallenberg-embermento-akcioja-budapesten/): Keveseknek jutott korunkban olyan egyöntetű elismerés és a népek előtti tisztelet, mint a svéd Raoul Gustaf Wallenbergnek. 1944. július elejétől... - [Eduard NiŽňanský: A szlovák többség és a zsidó kisebbség 2. világháború alatti viszonyának kérdésköréhez](https://dev.forumszemle.eu/2013/07/25/eduard-niznansky-a-szlovak-tobbseg-es-a-zsido-kisebbseg-2-vilaghaboru-alatti-viszonyanak-kerdeskorehez/): A szlovákiai holokausztról szóló eddig megjelent hazai1 és külföldi tudományos-ismeretterjesztő és szakirodalom túlnyomó többsége a szlovákiai zsidóságot2 olyan kisebbségként (illetve... - [Szarka László: A szlovák autonómia és az etnikai revízió alternatívája 1938 őszén. Esterházy János dilemmája a csehszlovák válság hónapjaiban](https://dev.forumszemle.eu/2013/07/25/szarka-laszlo-a-szlovak-autonomia-es-az-etnikai-revizio-alternativaja-1938-oszen-esterhazy-janos-dilemmaja-a-csehszlovak-valsag-honapjaiban/): Az 1935. évi csehszlovákiai kormányváltást, illetve Edvard Beneš köztársasági elnökké választását követően a csehszlovák belpolitikai életben – természetesen nem függetlenül... - [Impresszum 2013/3](https://dev.forumszemle.eu/2013/07/25/impresszum-20133/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XV. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Kiss József](https://dev.forumszemle.eu/2013/07/25/kiss-jozsef/): (1944. április 28. , Nagykapos – 2013. szeptember 3. , Pozsony) Elhunyt Kiss József történész, levéltáros, újságíró, folyóiratunk szerkesztőbizottságának tagja,... - [H. Nagy Péter: Adatok tánca (Baka L. Patrik)](https://dev.forumszemle.eu/2013/07/25/h-nagy-peter-adatok-tanca-baka-l-patrik/): H. Nagy Péter: Adatok tánca. Dunaszer­dahely, Lilium Aurum, 2012, 126 p. „A tudomány egyik fontos feladata, hogy nehéz kérdéseket válaszoljon... - [Minya Károly: Változó szókincsünk (Bilász Boglárka)](https://dev.forumszemle.eu/2013/07/25/minya-karoly-valtozo-szokincsunk-bilasz-boglarka/): Minya Károly: Változó szókincsünk. Buda­pest, Tinta Könyvkiadó, 2011, 155 p. Minya Károly a magyar neologizmusokkal foglalkozó munkájában arra törekszik, hogy... - [Szabó Tamás Péter: „Kirakunk táblákat, hogy csúnyán beszélni tilos.” A javítás mint gyakorlat és mint téma diákok és tanáraik metanyelvében (Sebők Szilárd)](https://dev.forumszemle.eu/2013/07/25/szabo-tamas-peter-kirakunk-tablakat-hogy-csunyan-beszelni-tilos-a-javitas-mint-gyakorlat-es-mint-tema-diakok-es-tanaraik-metanyelveben-sebok-szilard/): Szabó Tamás Péter: „Kirakunk táblákat, hogy csúnyán beszélni tilos. ” A javítás mint gyakorlat és mint téma diákok és tanáraik... - [Vörös Ferenc: Mutatvány az 1720-as országos összeírás névföldrajzából (Angyal László)](https://dev.forumszemle.eu/2013/07/25/voros-ferenc-mutatvany-az-1720-as-orszagos-osszeiras-nevfoldrajzabol-angyal-laszlo/): Vörös Ferenc: Mutatvány az 1720-as országos összeírás névföldrajzából. Szombathely, Savaria University Press, 2013, 217 p. Vörös Ferenc nyelvész, főiskolai tanár... - [L. Juhász Ilona: B. Kovács István hatvanéves](https://dev.forumszemle.eu/2013/07/25/l-juhasz-ilona-b-kovacs-istvan-hatvaneves/): Egy kis gömöri településről, Baracáról származol. Mit jelent számodra ez a falu? Hogyan emlékszel az ottani óvodára és iskolára? A... - [Voigt Vilmos: Magyar – szlovák – német esetragok vizsgálata – és ennek tanulságai](https://dev.forumszemle.eu/2013/07/25/voigt-vilmos-magyar-szlovak-nemet-esetragok-vizsgalata-es-ennek-tanulsagai/): A közelmúltban (2013. augusztus végén) sikeresen védte meg Vízkeleti László Magyar esetragok vizsgálata szlovák és német ekvivalensek egybevetésével (kontrasztív nyelvészeti... - [Simon Szabolcs: Szlovákiai magyarok és újabb nyelvtörvények](https://dev.forumszemle.eu/2013/07/25/simon-szabolcs-szlovakiai-magyarok-es-ujabb-nyelvtorvenyek/): Egy korábbi, másfél évtizeddel ezelőtt lefolytatott kutatás során megállapítottuk, hogy a szlovákiai magyar értelmiségi adatközlők (írók, költők, szerkesztők, pedagógusok, egyetemi... - [Lucia Satinská: Bratilicious Prešburg: Napjaink Pozsonya nyelvi tájképének többnyelvűsége](https://dev.forumszemle.eu/2013/07/06/lucia-satinska-bratilicious-presburg-napjaink-pozsonya-nyelvi-tajkepenek-tobbnyelvusege/): Nyelvi tájkép: lehetőségek és távlatok A nyelvi tájkép (a továbbiakban: NyT) kutatása a 20–21. század fordulóján lendült fel igazán, ehhez... - [Cs. Nagy Lajos: A számítógép a nyelvjáráskutatásban](https://dev.forumszemle.eu/2013/07/06/cs-nagy-lajos-a-szamitogep-a-nyelvjaraskutatasban/): 1. A kezdetekről. 1. 1. Az európai nyelvtudományban, így a nyelvjáráskutatásban is már több évtizedes, csaknem fél évszázados hagyomány a... - [Vörös Ferenc: Térinformatika és névföldrajzi paradigmaváltás](https://dev.forumszemle.eu/2013/07/04/voros-ferenc-terinformatika-es-nevfoldrajzi-paradigmavaltas/): 0. A nyelvi adatok térbeli leképezésének immár több évszázados hagyománya van a nyelvészetben. Ennek hozadékai alig kaptak helyet a közoktatásban,... - [Lanstyák István: A Károli-biblia 20. és 21. századi revízióinak néhány kérdéséről](https://dev.forumszemle.eu/2013/07/04/lanstyak-istvan-a-karoli-biblia-20-es-21-szazadi-revizioinak-nehany-kerdeserol/): Bevezetés Dolgozatomban1 a Károli Gáspár-féle bibliafordítás újszövetségi részének 20. és 21. századi fordításváltozataival foglalkozom nyelvészeti és fordításelméleti szempontból. Írásom azokon... - [Impresszum 2013/2](https://dev.forumszemle.eu/2013/07/04/impresszum-20132/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XV. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [A munkácsi püspökség kísérletei egy önálló görög katolikus érsekség felállítására a 19. század közepéig](https://dev.forumszemle.eu/2013/06/20/a-munkacsi-puspokseg-kiserletei-egy-onallo-gorog-katolikus-ersekseg-felallitasara-a-19-szazad-kozepeig/): A magyarországi ruszinság egyházszervezete rögös utat járt be az 1848-as forradalomig. Amikor őseik a 13. század második felében nagyobb számban... - [The attempts of the Mukachevo Diocese to establish an independent Greek-Catholic Archdiocese before the middle of the 19th century](https://dev.forumszemle.eu/2013/06/20/a-munkacsi-puspokseg-kiserletei-egy-onallo-gorog-katolikus-ersekseg-felallitasara-a-19-szazad-kozepeig/): The attempts for advocacy of the Mukachevo Diocese presented themselves in several forms, often combining with efforts for strengthening the... - [Bárczi Zsófia (összeáll.): Szerző – szöveg – olvasat. Irodalmi szövegek elemzése és tanítása](https://dev.forumszemle.eu/2013/01/20/barczi-zsofia-osszeall-szerzo-szoveg-olvasat-irodalmi-szovegek-elemzese-es-tanitasa/): Bárczi Zsófia (összeáll. ): Szerző – szöveg – olvasat. Irodalmi szövegek elemzése és tanítása. Pozsony, Madách-Posonium, 2012, 272 p.  ... - [Vajda Barnabás: Egy szabad hang Kelet-Európában. A Szabad Európa Rádió tevékenységéről a hidegháború alatt](https://dev.forumszemle.eu/2013/01/20/vajda-barnabas-egy-szabad-hang-kelet-europaban-a-szabad-europa-radio-tevekenysegerol-a-hideghaboru-alatt/): Vajda Barnabás: Egy szabad hang Kelet-Európában. A Szabad Európa Rádió tevékenységéről a hidegháború alatt. Dunaszerdahely, NAP Kiadó, 2011, 332 p.... - [Braun László, Csernicskó István és Molnár József: Magyar anyanyelvű cigányok/romák Kárpátalján](https://dev.forumszemle.eu/2013/01/20/braun-laszlo-csernicsko-istvan-es-molnar-jozsef-magyar-anyanyelvu-ciganyokromak-karpataljan/): Braun László, Csernicskó István és Molnár József: Magyar anyanyelvű cigányok/romák Kárpátalján. Ungvár, PoliPrint Kft. 2010, 118 p.   Kárpátalján a... - [Eplényi Kata és Kántor Zoltán (szerk.): Térvesztés és határtalanítás. A magyar nyelvpolitika 21. századi kihívásai](https://dev.forumszemle.eu/2013/01/20/eplenyi-kata-es-kantor-zoltan-szerk-tervesztes-es-hatartalanitas-a-magyar-nyelvpolitika-21-szazadi-kihivasai/): Eplényi Kata és Kántor Zoltán (szerk. ): Térvesztés és határtalanítás. A magyar nyelvpolitika 21. századi kihívásai. Budapest, Nemzetpolitikai Kutatóintézet, Lucidus... - [A tudomány szolgálatában - Az Eruditio–Educatio 7. évfolyamáról](https://dev.forumszemle.eu/2013/01/20/a-tudomany-szolgalataban-az-eruditio-educatio-7-evfolyamarol/): A szlovákiai magyar tudományos élet nincs irigylésre méltó helyzetben. Szűkösek az anyagi kapacitások, viszonylag kisszámú a szakembergárda, és az állami... - [Egy maréknyi anyanyelvünk aranypénzeiből](https://dev.forumszemle.eu/2013/01/20/egy-mareknyi-anyanyelvunk-aranypenzeibol/): Szemerkényi Ágnes megfogalmazása szerint a nemzetközi szakterminológiában használatos proverbiumnak tekintjük „mindazokat a rövid, általában mondatnyi terjedelmű, állandósult, közkeletű szókapcsolatokat, amelyeknek... - [Adalék a (cseh)szlovákiai magyar tudományosság megszervezéséhez](https://dev.forumszemle.eu/2013/01/20/adalek-a-csehszlovakiai-magyar-tudomanyossag-megszervezesehez/): Ismeretesek azok a komoly erőfeszítések, amelyeket korán elhalt irodalomkritikusunk, művelődéstörténészünk, irodalom- és művelődésszervezőnk, az idén hatvanöt éve született és tíz... - [Források a 20. század eleji magyarországi nemzetiségi tanítóperek történetéhez*](https://dev.forumszemle.eu/2013/01/20/forrasok-a-20-szazad-eleji-magyarorszagi-nemzetisegi-tanitoperek-tortenetehez/): Forrásközlésünk a Paszternák András vázseci (Liptó megye) evangélikus tanító ellen elrendelt fegyelmi eljárás iratait teszi közzé. 1 Az eljárás egyike... - [Sources to the history of national minority teacher trials in Hungary in the beginning of the 20th century](https://dev.forumszemle.eu/2013/01/20/sources-to-the-history-of-national-minority-teacher-trials-in-hungary-in-the-beginning-of-the-20th-century/): Our source publication presents the papers on the disciplinary proceedings imposed on evangelical teacher of Vázsec (Liptó County) András Paszternák.... - [A vereckei honfoglalási emlékmű „mitológiájának” kialakulása és újraértelmezése mélyinterjúk tükrében*](https://dev.forumszemle.eu/2013/01/20/a-vereckei-honfoglalasi-emlekmu-mitologiajanak-kialakulasa-es-ujraertelmezese-melyinterjuk-tukreben/): A 21. század elejére a 156,6 ezer (Molnár–Molnár D. 2003, 62. p. ) fős ukrajnai magyarságság egyik közösségi szimbólumává a... - [The formation and re-enterpretation of the “mythology” of the Hungarian Conquest Memorial in Verecke in the light of in-depth interviews](https://dev.forumszemle.eu/2013/01/20/the-formation-and-re-enterpretation-of-the-mythology-of-the-hungarian-conquest-memorial-in-verecke-in-the-light-of-in-depth-interviews/): The topic of this essay is the Verecke memorial, which has become a community symbol of Hungarians in Ukraine. The... - [Az első Csehszlovák Köztársaság telepítés­politikája revíziójának kísérlete Kárpátalján 1938 és 1944 között 1](https://dev.forumszemle.eu/2013/01/20/az-elso-csehszlovak-koztarsasag-telepites%c2%adpolitikaja-reviziojanak-kiserlete-karpataljan-1938-es-1944-kozott-1/): Az 1938 novemberében, az első bécsi döntés következtében a Magyar Királysághoz visszakerült területeken, valamint az 1939 márciusában visszafoglalt további kárpátaljai... - [The attempt for revision of the settlement policy of the first Czechoslovak Republic in Transcarpathia between 1938 and 1944](https://dev.forumszemle.eu/2013/01/20/the-attempt-for-revision-of-the-settlement-policy-of-the-first-czechoslovak-republic-in-transcarpathia-between-1938-and-1944/): The Hungarian government on the reclaimed territory failed to revise the land reform and settlement policy carried out by the... - [A Csehszlovákiának fizetendő magyar jóvátétel (1945–1949)](https://dev.forumszemle.eu/2013/01/20/a-csehszlovakianak-fizetendo-magyar-jovatetel-1945-1949/): Bevezetés Ez a munka egy fejezetét alkotja annak a doktori disszertációnak, melyet Magyarország II. világháborút követő jóvátételi kötelezettségeiről, illetve a... - [Hungarian reparations to be paid to Czechoslovakia (1945–1949)](https://dev.forumszemle.eu/2013/01/20/a-csehszlovakianak-fizetendo-magyar-jovatetel-1945-1949/): This study examines Hungary´s obligation for reparations after World War II. The number of works devoted to the research of... - [Szempontok és adalékok a szenci szövetkezetek történetének vizsgálatához (1905–1948)](https://dev.forumszemle.eu/2013/01/14/szempontok-es-adalekok-a-szenci-szovetkezetek-tortenetenek-vizsgalatahoz-1905-1948/): Ez a tanulmány nem vállalkozik kizárólag a szenci szövetkezetek szervezetközpontú történetének a bemutatására, ami a kutató sematikus hozzáállását is megelőlegezheti.... - [Aspects and additional data to the research of the history of cooperatives in Szenc (1905–1948)](https://dev.forumszemle.eu/2013/01/14/aspects-and-additional-data-to-the-research-of-the-history-of-cooperatives-in-szenc-1905-1948/): In this study I examine the circumstances of the foundation and further development of cooperatives in Szenc in the beginning... - [Impresszum 2013/1](https://dev.forumszemle.eu/2013/01/14/impresszum-20131/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XV. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Misad Katalin–Csehy Zoltán (szerk.): Nova Posoniensia. A pozsonyi Magyar Tanszék évkönyve](https://dev.forumszemle.eu/2012/12/07/misad-katalin-csehy-zoltan-szerk-nova-posoniensia-a-pozsonyi-magyar-tanszek-evkonyve-2/): Misad Katalin–Csehy Zoltán (szerk. ): Nova Posoniensia. A pozsonyi Magyar Tanszék évkönyve. Pozsony, Szenczi Molnár Albert Egyesület–Kalligram Kiadó, 2011, 272... - [Török Tamás: Ipoly mente helynevei. Adattár](https://dev.forumszemle.eu/2012/12/07/torok-tamas-ipoly-mente-helynevei-adattar/): Török Tamás: Ipoly mente helynevei. Adattár. 1. kötet. Alsó-Ipoly mente. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2011, 144 p.   Egy régió... - [Szabómihály Gizella–Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában. VII. kötet, Nyelv](https://dev.forumszemle.eu/2012/12/07/szabomihaly-gizella-lanstyak-istvan-szerk-magyarok-szlovakiaban-vii-kotet-nyelv/): Szabómihály Gizella–Lanstyák István (szerk. ): Magyarok Szlovákiában. VII. kötet, Nyelv. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2011, 586 p.   A Fórum... - [Skultéty Csaba: Mi is volt a Szabad Európa Rádió? Egy szerkesztő visszaemlékezései.](https://dev.forumszemle.eu/2012/12/07/skultety-csaba-mi-is-volt-a-szabad-europa-radio-egy-szerkeszto-visszaemlekezesei/): Skultéty Csaba: Mi is volt a Szabad Európa Rádió? Egy szerkesztő visszaemlékezései. Budapest, Helikon Kiadó, 2011, 182 p. Megkapó humorú,... - [Tóth, Andrej–Novotný, Lukáš–Stehlík, Michal: Národnostní menšiny v Československu 1918-1938. Od státu národního ke státu národnostnímu?](https://dev.forumszemle.eu/2012/12/07/toth-andrej-novotny-lukas-stehlik-michal-narodnostni-mensiny-v-ceskoslovensku-1918-1938-od-statu-narodniho-ke-statu-narodnostnimu/): Tóth, Andrej–Novotný, Lukáš–Stehlík, Michal: Národnostní menšiny v Československu 1918-1938. Od státu národního ke státu národnostnímu? Praha, Filozofická fakulta UK Praha,... - [A TNTeF című magyar és a Gender/rovné příležitosti/výzkum című cseh nyelvű feminista folyóirat](https://dev.forumszemle.eu/2012/12/07/a-tntef-cimu-magyar-es-a-genderrovne-prilezitostivyzkum-cimu-cseh-nyelvu-feminista-folyoirat/): A következőkben két feminista folyóirat bemutatására kerül sor. Egy magyarországi és egy csehországi kiadványról van szó, amelyek úttörő szelleműek és... - [A szlovákiai magyar társadalom kedvezőtlen fejlődési tendenciái](https://dev.forumszemle.eu/2012/12/07/a-szlovakiai-magyar-tarsadalom-kedvezotlen-fejlodesi-tendenciai/): A 2011-es népszámlálás eredményei megrázták a szlovákiai magyar társadalom egy részét. Többen – szakemberek is – részletes elemzéseket publikáltak a... - [A szlovákiai „Ki a magyar?” vita](https://dev.forumszemle.eu/2012/12/07/a-szlovakiai-ki-a-magyar-vita/): A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala az Új Szó Szalon mellékletével együtt 2012-ben széles körű vitát kezdeményezett a „ki a magyar, mi... - [Válogatás a prágai és a pozsonyi magyar külképviselet jelentéseiből (1948–1956)](https://dev.forumszemle.eu/2012/12/07/valogatas-a-pragai-es-a-pozsonyi-magyar-kulkepviselet-jelenteseibol-1948-1956/): A Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadásában 2008-ban látott napvilágot az Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948–1956 közötti történetéhez című dokumentumgyűjtemény első kötete,... - [A magyar diplomácia és a csehszlovákiai magyarság (1948–1956)](https://dev.forumszemle.eu/2012/12/07/a-magyar-diplomacia-es-a-csehszlovakiai-magyarsag-1948-1956/): A párizsi békeszerződés életbe lépésének napján, 1947. szeptember 15-én helyreálltak az 1939 márciusa óta szünetelő magyar–csehszlovák diplomáciai kapcsolatok. 1 Az... - [Emberi jogok és elismert emberi jogok* - Miért fontos e megkülönböztetés a kisebbségi jogok szempontjából?](https://dev.forumszemle.eu/2012/12/07/emberi-jogok-es-elismert-emberi-jogok-miert-fontos-e-megkulonboztetes-a-kisebbsegi-jogok-szempontjabol/): Bevezetés Az emberi jogok tana filozófiai és jogtudományi tanítás, de olyan filozófiai és jogtudományi tanítás, amelyet egy ideje magukévá tettek... - [Impresszum 2012/4](https://dev.forumszemle.eu/2012/12/07/impresszum-20124/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XIV. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Ivo Vasiljev: Život s více jazyky – jazyková autobiografie](https://dev.forumszemle.eu/2012/09/06/ivo-vasiljev-zivot-s-vice-jazyky-jazykova-autobiografie/): Ivo Vasiljev: Život s více jazyky – jazyková autobiografie. Praha, Nakladatelství Lidové noviny, 2011, 314 p. Ivo Vasiljev nyelvi önéletrajza... - [Misad Katalin–Csehy Zoltán (szerk.): Nova Posoniensia. A pozsonyi Magyar Tanszék évkönyve](https://dev.forumszemle.eu/2012/09/06/misad-katalin-csehy-zoltan-szerk-nova-posoniensia-a-pozsonyi-magyar-tanszek-evkonyve/): Mielőtt a kiadványba belelapoznánk, vessünk néhány pillantást a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Kara megalakulásának 90. évfordulójára megjelent könyv külsejére, ruházatára.... - [A magyar „férfiuralom” terepei és határai (Nyelv, Ideológia, Média 8., Interdiszciplináris gender konferencia)](https://dev.forumszemle.eu/2012/09/06/a-magyar-ferfiuralom-terepei-es-hatarai-nyelv-ideologia-media-8-interdiszciplinaris-gender-konferencia/): 2012. szeptember 21–22-én nyolcadik alkalommal rendezte meg a TNT, a Szegedi Tudományegyetem Társadalmi Nemek Tudománya Kutatócsoportja a magyar nyelvhasználat és... - [Egy hamvába holt kísérlet – 2.* (Relle Iván kétnyelvű színháza és a Nyugatmagyarországi Híradó Pozsonyban 1899–1902)](https://dev.forumszemle.eu/2012/09/06/egy-hamvaba-holt-kiserlet-2-relle-ivan-ketnyelvu-szinhaza-es-a-nyugatmagyarorszagi-hirado-pozsonyban-1899-1902/): Az Országos Színészegyesület részéről azonban továbbra sem szűntek meg a Relle elleni, minden eredményét és igyekezetét, jó szándékú törekvéseit figyelmen... - [Nemzetképek vizsgálata, avagy magyarok a tankönyvekben a szlovákok szemszögéből](https://dev.forumszemle.eu/2012/09/06/nemzetkepek-vizsgalata-avagy-magyarok-a-tankonyvekben-a-szlovakok-szemszogebol/): „A tankönyvek ugyanúgy lehetnek az egymás elleni gyűlölködésre, mint a népek közötti egyetértésre, lojalitásra nevelés eszközei. Különösen vonatkozik ez a... - [A nyelvi ideológiák működési mechanizmusairól, avagy nyelvi ideológiák szem előtt tartása és „szembe állítása” 1](https://dev.forumszemle.eu/2012/09/06/a-nyelvi-ideologiak-mukodesi-mechanizmusairol-avagy-nyelvi-ideologiak-szem-elott-tartasa-es-szembe-allitasa-1/): Nyelvi-nyelvhasználati kérdésekkel kapcsolatos véleményét manapság bárki könnyen megoszthatja a nyilvánossággal. Internetes fórumokon, blogokon gyorsan utána lehet járni, hogy egy-egy (új)... - [Magyar–szlovák hegynévpárok a Magas-Tátrában*](https://dev.forumszemle.eu/2012/09/06/magyar-szlovak-hegynevparok-a-magas-tatraban/): A hegyek régóta vonzották az embereket. A misztikus felemelkedés lehetőségét, a magasságot, az égbe törést, a megközelíthetetlenséget szimbolizálták. Az emberek... - [A szlovákiai intézmények magyar nevének standardizálásáról 1](https://dev.forumszemle.eu/2012/09/06/a-szlovakiai-intezmenyek-magyar-nevenek-standardizalasarol-1/): A magyar nyelvnek államnyelvként és kisebbségi nyelvként való használata között a legnagyobb különbség a nyelvhasználati helyzetek eltérő voltában rejlik: míg... - [Nyelvi tájkép egy csallóközi és egy mátyusföldi faluban1](https://dev.forumszemle.eu/2012/09/06/nyelvi-tajkep-egy-csallokozi-es-egy-matyusfoldi-faluban1/): A táblák és a feliratok (geo)szemiotikai alapú vizsgálatát Scollon és Scollon (2003) könyve alapozta meg. A későbbi kutatások már különféle... - [A kölcsönszavak beépülése a magyar nyelv szlovákiai változataiba1](https://dev.forumszemle.eu/2012/09/06/a-kolcsonszavak-beepulese-a-magyar-nyelv-szlovakiai-valtozataiba1/): A magyar nyelv szlovákiai változataiban található koiné jellegű, vagyis az egész szlovákiai magyar nyelvterületen használatos, az 1918 utáni uralomváltás után... - [Impresszum 2012/3](https://dev.forumszemle.eu/2012/09/06/impresszum-20123/): Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán, Csanda Gábor, Fazekas József, Fedinec Csilla, Gyurgyík László, Hunčík Péter, Kiss József, Lampl Zsuzsanna, Lanstyák István,... - [Hrbácsek-Noszek Magdaléna: Regionális tudat az iskolában. Regionális értékeink és az átörökítés](https://dev.forumszemle.eu/2012/06/01/hrbacsek-noszek-magdalena-regionalis-tudat-az-iskolaban-regionalis-ertekeink-es-az-atorokites/): A tudományos kutatások az idő folyamán újabb ágakkal bővülnek, illetve a még kiaknázatlan területek kerülnek a vizsgálatok középpontjába. A megújuló... - [Varga László: A zene szárnyán... A nagymegyeri énekkari mozgalom 120 éve (1892–2012)](https://dev.forumszemle.eu/2012/06/01/varga-laszlo-a-zene-szarnyan-a-nagymegyeri-enekkari-mozgalom-120-eve-1892-2012/): Ez év májusában jelent meg Varga László tollából e történeti összefoglaló könyv, amely a nagymegyeri énekkari mozgalom 120 évét hivatott... - [L. Juhász Ilona: Rítusok, jelek, szimbólumok. Tanulmányok az összehasonlító folklorisztika köréből](https://dev.forumszemle.eu/2012/06/01/l-juhasz-ilona-ritusok-jelek-szimbolumok-tanulmanyok-az-osszehasonlito-folklorisztika-korebol/): L. Juhász Ilona legújabb tanulmánykötetében hét korábban megjelent, az összehasonlító folklorisztika tárgykörébe tartozó, izgalmas írása olvasható. A „Bizony, boszorkányok még... - [Vajda Barnabás (szerk.): Államhatár és identitás](https://dev.forumszemle.eu/2012/06/01/vajda-barnabas-szerk-allamhatar-es-identitas/): Még csak néhány éve, hogy a Közép-Európát elválasztó határok elvesztették anyagias mivoltukat. Megüresedtek az útlevélkezelő bódék, az adó- és vámhivatalok... - [Simon Attila: Küzdelem a városért. Pozsony és a pozsonyi magyarság 1938–1939-ben](https://dev.forumszemle.eu/2012/06/01/simon-attila-kuzdelem-a-varosert-pozsony-es-a-pozsonyi-magyarsag-1938-1939-ben/): A monográfia szerzője, Simon Attila a komáromi Selye János Egyetem Történelem Tanszé­kének tavaly habilitált docense. Ezzel a kiadvánnyal a szerző... - [Kunyhók öröksége](https://dev.forumszemle.eu/2012/06/01/kunyhok-oroksege/): Kodály Zoltán születésének 130. évfordulója alkalmából szeretnék tisztelegni a nagy zeneszerző és zenetudós emléke előtt. Kodály-idézettel kezdem, amely talán legjobban... - [Makó Pál mint új matematikai és logikai eszmék képviselője](https://dev.forumszemle.eu/2012/06/01/mako-pal-mint-uj-matematikai-es-logikai-eszmek-kepviseloje/): Magyarországon – és bizonyára Szlovákiában is – 2010-ben ünnepelték a Pázmány Péter nagyszombati katolikus (jezsuita) egyetem alapításának 375. évfordulóját. A... - [A Klebelsberg-féle iskolán kívüli népművelés intézményének meghonosítása Kárpátalján (1940)](https://dev.forumszemle.eu/2012/06/01/a-klebelsberg-fele-iskolan-kivuli-nepmuveles-intezmenyenek-meghonositasa-karpataljan-1940/): Az iskolán kívüli népművelés kutatása nem új keletű. Mélyrehatóan foglalkozott a kérdéssel többek között Felkai László, Maróti Andor, T. Kiss... - [Egy hamvába holt kísérlet* – 1. (Relle Iván kétnyelvű színháza és a Nyugatmagyarországi Híradó Pozsonyban 1899–1902)](https://dev.forumszemle.eu/2012/06/01/egy-hamvaba-holt-kiserlet-1-relle-ivan-ketnyelvu-szinhaza-es-a-nyugatmagyarorszagi-hirado-pozsonyban-1899-1902/): Pozsony különleges, ám a városnak a magyar történelemben, művelődéstörténetben játszott szerepe ellenére messze nem központi szerepet tölt be a magyar... - [Aktivista kísérletek a húszas évek szlovákiai magyar politikájában](https://dev.forumszemle.eu/2012/06/01/aktivista-kiserletek-a-huszas-evek-szlovakiai-magyar-politikajaban/): Az aktivista, vagyis a kormánypárti magyar politika eddig eléggé elhanyagolt területe volt a két háború közötti szlovákiai politikatörténeti kutatásoknak. A... - [Szlovákia lakosságának etnikai összetétele 1919 és 1949 között1](https://dev.forumszemle.eu/2012/06/01/szlovakia-lakossaganak-etnikai-osszetetele-1919-es-1949-kozott1/): A lakosság etnikai összetétele és ennek kutatása gyakorlatilag Szlovákia területének csak újkori történelme kapcsán merül fel problémaként. Az etnicitással, ill.... - [A magyar nemzetiségű nők termékenysége Szlovákiában a demográfiai statisztika adatainak tükrében*](https://dev.forumszemle.eu/2012/06/01/a-magyar-nemzetisegu-nok-termekenysege-szlovakiaban-a-demografiai-statisztika-adatainak-tukreben/): A Szlovák Köztársaság népességének összetétele hosszú és összetett történelmi fejlődés eredménye. E folyamatban jelentős szerepet játszott Szlovákia fekvése Nyugat- és... - [Népszámlálás 2011 - Kik vagytok, ismeretlenek?](https://dev.forumszemle.eu/2012/06/01/nepszamlalas-2011-kik-vagytok-ismeretlenek/): Bevezetés 2012. február 29-én a Szlovák Statisztikai Hivatal sajtótájékoztató keretében ismertette az előző évi népszámlálás első eredményeit. Az első adatok... - [Impresszum 2012/2](https://dev.forumszemle.eu/2012/06/01/impresszum-20122/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XIV. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Aklok, szállások Gútán és környékén a 18–19. században](https://dev.forumszemle.eu/2012/03/06/aklok-szallasok-gutan-es-kornyeken-a-18-19-szazadban/): A kisalföldi megosztott települések kérdésére Hofer Tamás 1960-ban megjelent tanulmánya hívta föl a figyelmet. 1 Elsősorban a katonai felmérések térképlapjai... - [Sipos Szilvia (szerk.): Mikszáth Kálmán és kortársai. Regionalizmus a 19. század végén a közép-európai irodalmak kontextusában](https://dev.forumszemle.eu/2012/03/01/sipos-szilvia-szerk-mikszath-kalman-es-kortarsai-regionalizmus-a-19-szazad-vegen-a-kozep-europai-irodalmak-kontextusaban/): Mikszáth Kálmán napjainkban ismét divatos író lett. Mindig is olvasott volt, de az ezredforduló környékén a szakma és talán az... - [Eiler Ferenc: Németek, helyi társadalom, és hatalom](https://dev.forumszemle.eu/2012/03/01/eiler-ferenc-nemetek-helyi-tarsadalom-es-hatalom/): A Duna és az Ipoly bal oldalán élő magyarság mindennapi életének egyik alapvető befolyásoló tényezője a kisebbségi lét. Ki jobban,... - [Rybář, Marek: Medzi štátom a spoločnosťou – Politické strany na Slovensku po roku 1989](https://dev.forumszemle.eu/2012/03/01/rybar-marek-medzi-statom-a-spolocnostou-politicke-strany-na-slovensku-po-roku-1989/): Rybář, Marek: Medzi štátom a spoločnosťou – Politické strany na Slovensku po roku 1989. Bratislava, Marek Rybář, 2011, 160 p.... - [A feminista tanulmányok határátlépései](https://dev.forumszemle.eu/2012/03/01/a-feminista-tanulmanyok-hataratlepesei/): A brünni Masaryk Egyetem Szociális Tanulmányok Kara, a prágai Károly Egyetem Humán Tudományok Karának Társadalmi Nemi Tanulmányok Tanszéke, a pozsonyi... - [Kegyeleti, emlékező és tudományos konferencia a kőrösmezői deportálás és a kamenyec-podolszkiji mészárlás 70. évfordulóján (Budapest, Wesley János Lelkészképző Főiskola, 2011. október 13–14.)](https://dev.forumszemle.eu/2012/03/01/kegyeleti-emlekezo-es-tudomanyos-konferencia-a-korosmezoi-deportalas-es-a-kamenyec-podolszkiji-meszarlas-70-evfordulojan-budapest-wesley-janos-lelkeszkepzo-foiskola-2011-oktober-13-14/): A magyar hatóságok 1941 nyarán mintegy 20 000 zsidót utasítottak ki Magyar­or­szágról, s deportáltak Kőrösmezőn keresztül az ukrajnai hadműveleti területekre.... - [(Ipoly)Ság és vára 1550](https://dev.forumszemle.eu/2012/03/01/ipolysag-es-vara-1550/): Hont vármegye a történelmi Magyarország legkisebb megyéi közé tartozott, székhelye, Ipolyság pedig talán a legkisebb megyeszékhely volt. A megye Hont... - [Egy kocsmai verekedés tanulságai - Társadalom- és mikrotörténeti elemzés egy pozsonyi borkimérésben lezajlott 1539-es konfliktusról](https://dev.forumszemle.eu/2012/03/01/egy-kocsmai-verekedes-tanulsagai-tarsadalom-es-mikrotorteneti-elemzes-egy-pozsonyi-borkimeresben-lezajlott-1539-es-konfliktusrol/): Egy kocsmai verekedéssel kapcsolatban a kutató számára talán az lehet a legtanácsosabb, ha igyekszik kimaradni belőle. A történészek viszont abban... - [Schöpflin Aladár magyarországi apai ősei, családtörténete](https://dev.forumszemle.eu/2012/03/01/schopflin-aladar-magyarorszagi-apai-osei-csaladtortenete/): A magyar irodalom egyik legnagyobb kritikusának, Schöpflin Aladárnak genealógiája és családtörténete a szakirodalomban teljes egészében incognita. A témával foglalkozó egyetlen... - [Nepomuki Szent János és a szimbolikus tér (Egy szakráliskisemlék-típus „üzeneteinek” változásai)](https://dev.forumszemle.eu/2012/03/01/nepomuki-szent-janos-es-a-szimbolikus-ter-egy-szakraliskisemlek-tipus-uzeneteinek-valtozasai/): Annak idején, amikor először a nyilvánosság elé léptünk a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központja szervezeti keretei között létrehozott Szakrális... - [A Forum mint a két világháború közötti társadalom és kultúra dokumentuma1](https://dev.forumszemle.eu/2012/03/01/a-forum-mint-a-ket-vilaghaboru-kozotti-tarsadalom-es-kultura-dokumentuma1/): Míg a 20. század hazai építészetét kutató szerzők2 értékes forrásanyagként tartják számon, művészettörténeti irodalmunkban a Forum ez ideig kevés teret... - [A nemzet és az egyház szolgálatában - Tornallyay Zoltán egyházszervezői munkásságának irányelvei és eszmei háttere](https://dev.forumszemle.eu/2012/03/01/a-nemzet-es-az-egyhaz-szolgalataban-tornallyay-zoltan-egyhazszervezoi-munkassaganak-iranyelvei-es-eszmei-hattere/): Tornallyay Zoltán a református egyház meghatározó alakja volt két világháború közötti Csehszlovákiában. Tíz éven keresztül a Szlovenszkói Tiszáninneni Református Egyházkerület... - [A szepesi menekültek sajtója 1920 és 1944 között](https://dev.forumszemle.eu/2012/03/01/a-szepesi-menekultek-sajtoja-1920-es-1944-kozott/): „Lesz még kikelet a Szepesség felett” – hangzott az üdvözlés, ha két, magát szepesinek valló polgár a két világháború közötti... - [A jövő tervezése - Galánta urbanizációja a hatalom, az ideológia és a racionalitás szövevényében (1949–1989)1](https://dev.forumszemle.eu/2012/03/01/a-jovo-tervezese-galanta-urbanizacioja-a-hatalom-az-ideologia-es-a-racionalitas-szovevenyeben-1949-19891/): Ennek a témaválasztásnak objektív okai voltak. Mindig új témákat keresek, és gazdaságtörténészként tudatosítom, hogy ez a tudományág a társadalomtörténettel szoros... - [Impresszum 2012/1](https://dev.forumszemle.eu/2012/03/01/impresszum-20121/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XIV. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Bányai Viktória: „Derék asszonyok és jámbor férfiak” – sírfeliratok filológus szemmel](https://dev.forumszemle.eu/2011/04/21/banyai-viktoria-derek-asszonyok-es-jambor-ferfiak-sirfeliratok-filologus-szemmel/): 1. A sírfeliratok – mint nyelvtörténeti/nyelvhasználati forrásanyag Minden a magyarországi zsidó temetőkkel foglalkozó kutató számára jól ismert jelenség a sírfeliratok... - [Balázs Edit: Mi maradt a vidéki zsidóságból?](https://dev.forumszemle.eu/2011/04/21/balazs-edit-mi-maradt-a-videki-zsidosagbol/): A vidéki zsidóságot a soá alatt szinte teljesen elpusztították. Intézményei is az enyészeté lettek. Az eltűnt (lerombolt, leégett) zsinagógák képét... - [Bányai Viktória – Kiss Endre „…Ideje van a kövek összegyűjtésének” (Préd.3,5)](https://dev.forumszemle.eu/2011/04/21/banyai-viktoria-kiss-endre-ideje-van-a-kovek-osszegyujtesenek-pred-35/): Az utóbbi években örvendetesen megszaporodott azon kiadványok és honlapok száma, amelyek zsidó temetők számbavételét, bemutatását vállalták fel. Több felsőoktatási intézményben... - [L. Juhász Ilona: Esküvő és lakodalom a temetőben. Adalékok a zsidó néphithez](https://dev.forumszemle.eu/2011/04/21/l-juhasz-ilona-eskuvo-es-lakodalom-a-temetoben-adalekok-a-zsido-nephithez/): Kutatásaim során gyakran használom forrásként a korabeli sajtót – a nyomtatottat és elektronikust egyaránt –, aminek köszönhetően számos korábban ismeretlen... - [Impresszum 2011/4](https://dev.forumszemle.eu/2011/04/21/impresszum-2011-4/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XIII. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Csörsz Rumen István: Szöveg szöveg hátán. A magyar közköltészet variációs rendszere 1700–1840 (Brutovszky Gabriella)](https://dev.forumszemle.eu/2011/03/16/csorsz-rumen-istvan-szoveg-szoveg-hatan-a-magyar-kozkolteszet-variacios-rendszere-1700-1840-brutovszky-gabriella/): Csörsz Rumen István: Szöveg szöveg hátán. A magyar közköltészet variációs rendszere 1700–1840. Budapest, Argu­mentum Kiadó, 2009, 222 p. /Irodalom­történeti Füzetek,... - [Kiczková, Zuzana – Szapuová, Mariana (eds.): Rodové štúdiá. Súčasné diskusie, problémy a perspektívy (Bolemant Lilla)](https://dev.forumszemle.eu/2011/03/16/kiczkova-zuzana-szapuova-mariana-eds-rodove-studia-sucasne-diskusie-problemy-a-perspektivy-bolemant-lilla/): Kiczková, Zuzana–Szapuová, Mariana (eds. ): Rodové štúdiá. Súčasné diskusie, problémy a perspektívy. Bratislava, Centrum rodových štúdií, Univerzita Komenského, 2011, 510... - [Hetényi, Martin: (Zjednotená) maďarská strana na Slovensku 1939-1945 (Simon Attila)](https://dev.forumszemle.eu/2011/03/16/hetenyi-martin-zjednotena-madarska-strana-na-slovensku-1939-1945-simon-attila/): Hetényi, Martin: (Zjednotená) maďarská strana na Slovensku 1939-1945. Nitra, UKF, 2011, 307 p. A szlovákiai magyarok történetének második korszaka, amely... - [Sárossy, Štefan: Kaštieľ vo Veľkom Šariši (Zeman László)](https://dev.forumszemle.eu/2011/03/16/sarossy-stefan-kastiel-vo-velkom-sarisi-zeman-laszlo/): Sárossy, Štefan: Kaštieľ vo Veľkom Šariši. Veľký Šariš, 2010, 104 p. A kötet a nagysárosi Rákóczi-kastély történetét, képanyagát s a... - [Ambrus Sándor: Özörény – Ozorany vs. Jazerany. Megjegyzések egy Gömör megyei település nevéhez](https://dev.forumszemle.eu/2011/03/16/ambrus-sandor-ozoreny-ozorany-vs-jazerany-megjegyzesek-egy-gomor-megyei-telepules-nevehez/): Özörény (1243: ad Ozoram ~ Ozoran > Ezeren) elpusztult középkori település Gömör vm. középső részén; területe a szintén középkori Malach... - [Fülöp László: Újabb kiegészítések Mednyánszky Jónás beckói lakodalmi feljegyzéséhez](https://dev.forumszemle.eu/2011/03/16/fulop-laszlo-ujabb-kiegeszitesek-mednyanszky-jonas-beckoi-lakodalmi-feljegyzesehez/): Beckó a valamikori Magyarországon Trencsén vármegye Vágújhelyi járásához tartozott. A település régi magyar neve Bolondóc volt, a magyar helynév a... - [Danis Ferenc : Ipolyság – a kettéosztott város](https://dev.forumszemle.eu/2011/03/16/danis-ferenc-ipolysag-a-ketteosztott-varos/): Az őszirózsás forradalom utáni napokban, 1918. november elején, Ipolyságon is megalakult a nemzetőrség. Ennek parancsnoka Kürthy Ernő huszár százados, kistúri... - [Szalay Zoltán: Kisebbségi nyelvi jogok Szlovákiában az 1918–1968 közötti időszakban](https://dev.forumszemle.eu/2011/03/13/szalay-zoltan-kisebbsegi-nyelvi-jogok-szlovakiaban-az-1918-1968-kozotti-idoszakban/): 1. Nemzetközi jogi keretek az első Csehszlovák Köztársaság idején Az első Csehszlovák Köztársaságban a kisebbségi nyelvi jogok szabályozása az 1919.... - [Gyurgyík László: A szlovákiai magyar kisebbségi közösség 20. századi demográfiai fejlődése. A népességfogyás okai és következményei](https://dev.forumszemle.eu/2011/03/13/gyurgyik-laszlo-a-szlovakiai-magyar-kisebbsegi-kozosseg-20-szazadi-demografiai-fejlodese-a-nepessegfogyas-okai-es-kovetkezmenyei/): Tanulmányunkban a mai Szlovákia területén élő magyar kisebbségi közösség demográfiai fejlődését vizsgáljuk a csehszlovák államiság kezdeteitől 2000-ig. A népmozgalmi folyamatokat... - [Szabómihály Gizella: A szlovákiai települések és domborzati elemek magyar nevének standardizációs problémáiról](https://dev.forumszemle.eu/2011/03/13/szabomihaly-gizella-a-szlovakiai-telepulesek-es-domborzati-elemek-magyar-nevenek-standardizacios-problemairol/): 0. Bevezetés Trianon egyik nyelvi következményéként a határon túlra került régiók természet- és társadalom-földrajzi nevei gyakorlatilag kikerültek a magyarországi standardizálás... - [Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok családi és nyilvános nyelvhasználata 2011-ben](https://dev.forumszemle.eu/2011/03/13/lampl-zsuzsanna-a-szlovakiai-magyarok-csaladi-es-nyilvanos-nyelvhasznalata-2011-ben/): A tanulmány bemutatja a szlovákiai magyarok családi és nyilvános nyelvhasználatára vonatkozó 2011-es kutatási eredményeket, valamint azt, hogy a házasságtípus és... - [Impresszum 2011/3](https://dev.forumszemle.eu/2011/03/07/impresszum-20113/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XIII. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Keszegh Béla: A 2010-es parlamenti választások a szlovákiai magyarok tükrében (Csanda Gábor)](https://dev.forumszemle.eu/2011/02/05/keszegh-bela-a-2010-es-parlamenti-valasztasok-a-szlovakiai-magyarok-tukreben-csanda-gabor/): Keszegh Béla (szerk. ): A 2010-es parlamenti választások a szlovákiai magyarok tükrében. Komárom, Kempelen Intézet, 2011, 112 p. A Kempelen... - [Schmidt Mária: Politikailag inkorrekt. Esszék diktatúrától és demokráciáról (Kacsinecz Krisztián)](https://dev.forumszemle.eu/2011/02/05/schmidt-maria-politikailag-inkorrekt-esszek-diktaturatol-es-demokraciarol-kacsinecz-krisztian/): Schmidt Mária: Politikailag inkorrekt. Esszék diktatúráról és demokráciáról. Budapest, XX. Század Intézet, 2010, 312 p. Az esszékötet Schmidt Mária, a... - [Bolemant Lilla: Interdiszciplináris konferencia a romantikus tudományfelfogásról](https://dev.forumszemle.eu/2011/02/05/bolemant-lilla-interdiszciplinaris-konferencia-a-romantikus-tudomanyfelfogasrol/): A 18. és a 19. század fordulóján bekövetkezett változások a kulturális, az irodalmi és a művészeti élet területén az utóbbi... - [Koncsol László: Az a világ nem az én világom volt - Rendhagyó pályakép a 75 éves Koncsol Lászlóról](https://dev.forumszemle.eu/2011/02/05/koncsol-laszlo-az-a-vilag-nem-az-en-vilagom-volt-rendhagyo-palyakep-a-75-eves-koncsol-laszlorol/): Koncsol László nevéhez több jelző párosult: polihisztor, humanista, egyszemélyes katedra. Valószínűleg mind igaz a maga módján. Pályáját akár a tipikus... - [Vadkerty Katalin: A népfogyatkozás történelmi okai](https://dev.forumszemle.eu/2011/02/05/vadkerty-katalin-a-nepfogyatkozas-tortenelmi-okai/): Nem tudom, hogy a történelem groteszk fintoraként vagy tragédiájaként értelmezzem a tényt, hogy a 21. század második évtizedének első tavaszán... - [Gaučík István: A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. a gazdasági elitek példáján](https://dev.forumszemle.eu/2011/02/05/gaucik-istvan-a-rimamurany-salgotarjani-vasmu-rt-a-gazdasagi-elitek-peldajan/): 1. Kutatási irányvonalak, megoldáskeresés, dilemmák A gazdasági elitek joggal tekinthetők az újabb társadalomtörténeti kutatások egyik ki­emelt témájának. A kelet-közép-európai történetírásokban,... - [Simon Attila: A kettéosztott város. Az államhatár és az etnikumok közötti választóvonal által kettéosztott Komárom a két háború között](https://dev.forumszemle.eu/2011/02/05/simon-attila-a-ketteosztott-varos-az-allamhatar-es-az-etnikumok-kozotti-valasztovonal-altal-ketteosztott-komarom-a-ket-haboru-kozott/): A Duna bal partján fekvő Komárom jelene – különösen a gazdasági helyzete – magán viseli a dél-szlovákiai régió minden problémáját.... - [Cúth Csaba: A kisebbségi nyelvhasználat jogi keretei és megvalósulásának körülményei a szlovákiai helyi önkormányzatokban 1999 és 2011 között](https://dev.forumszemle.eu/2011/02/05/cuth-csaba-a-kisebbsegi-nyelvhasznalat-jogi-keretei-es-megvalosulasanak-korulmenyei-a-szlovakiai-helyi-onkormanyzatokban-1999-es-2011-kozott/): Egy nyelv közösségen belüli presztízsét nagyban befolyásolja, milyen színtereken lehet használni. A hivatali nyelvhasználat a legfontosabb színterek közé tartozik, különösen... - [Lancz Attila: „A Velencei Bizottság minden megalapozott ajánlása”. Elemzés a Velencei Bizottság szlovákiai államnyelvtörvényt értékelő véleményéről és a vélemény konkrét ajánlásainak hatásáról a végleges törvényszövegre](https://dev.forumszemle.eu/2011/02/05/lancz-attila-a-velencei-bizottsag-minden-megalapozott-ajanlasa-elemzes-a-velencei-bizottsag-szlovakiai-allamnyelvtorvenyt-ertekelo-velemenyerol-es-a-velemeny-konkret-ajanlasainak-h/): „Az államnyelvről” szóló Tt. 270/1995 számú törvény módosítására a Radičová-kormány 2010. júliusi programnyilatkozatában vállalt kötelezettséget. Az előző, Fico-kormány által jelentősen... - [Sándor Eleonóra: A Velencei Bizottság a kisebbségi törvénytervezetekről](https://dev.forumszemle.eu/2011/02/05/sandor-eleonora-a-velencei-bizottsag-a-kisebbsegi-torvenytervezetekrol/): Az alábbi áttekintés a Velencei Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) azon, a kisebbségi jogokra vonatkozó állásfoglalásairól kíván képet adni, amelyeket a... - [Hoboth Katalin: A magyar szaknyelvkutatás múltja és jelene Szlovákiában](https://dev.forumszemle.eu/2011/02/05/hoboth-katalin-a-magyar-szaknyelvkutatas-multja-es-jelene-szlovakiaban/): Bevezetés Kiss Jenő szerint a „szakszókincsek ma már a magyar szókészletnek nagyobb részét alkotják, mint a közmagyar szavak... ” (Kiss... - [Lanstyák István: Nyelvi problémák a szlovákiai magyar beszélőközösségben](https://dev.forumszemle.eu/2011/02/05/lanstyak-istvan-nyelvi-problemak-a-szlovakiai-magyar-beszelokozossegben/): Bevezetés Dolgozatomban a szlovákiai magyar beszélőközösségben jelentkező néhány társadalmi szintű, tudatosult, nyílt, tartós, súlyos, nehezen megoldható típusproblémáról beszélek. Nem helyhez... - [Impresszum 2011/2](https://dev.forumszemle.eu/2011/02/05/impresszum-20112/): ISSN:1335-4361 XIII. évfolyam Felelősszerkesztő: CSANDA GÁBOR Főmunkatárs: FAZEKAS JÓZSEF A szerkesztőbizottság elnöke: ÖLLÖS LÁSZLÓ Szerkesztőbizottság: Bíró A. Zoltán, Csanda Gábor,... - [Impresszum 2011/2](https://dev.forumszemle.eu/2011/02/04/impresszum-2011-2/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XIII. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Simon Attila: Budapest, Moszkva és Prága bűvkörében. A szlovákiai magyar politika alternatívái – az aktivizmustól a budapesti politikáig – a két világháború között](https://dev.forumszemle.eu/2011/01/31/simon-attila-budapest-moszkva-es-praga-buvkoreben-a-szlovakiai-magyar-politika-alternativai-az-aktivizmustol-a-budapesti-politikaig-a-ket-vilaghaboru-kozott/): A szlovákiai magyar közösség immár több mint 90 éves történetét s ezen belül a pártok szerepét vizsgálva azt kell megállapítanunk,... - [Béla Angyal: Literature and Resources of the History of Hungarian Parties in the Interwar Czechoslovakia](https://dev.forumszemle.eu/2011/01/31/bela-angyal-literature-and-resources-of-the-history-of-hungarian-parties-in-the-interwar-czechoslovakia/): The history, operation and development of the Hungarian political parties during the twenty years of the First Czechoslovak Republic are... - [Angyal Béla: A két világháború közötti csehszlovákiai magyar pártok történetének szakirodalma és forrásai](https://dev.forumszemle.eu/2011/01/31/angyal-bela-a-ket-vilaghaboru-kozotti-csehszlovakiai-magyar-partok-tortenetenek-szakirodalma-es-forrasai/): Az első csehszlovák köztársaság húsz éve alatt létezett magyar politikai pártok története, működése, fejlődése még ma is részben feltáratlan. A... - [Skutnabb-Kangas, Tove-Dunbar, Robert: Indigenous Children’s Education as Linguistic Genocide and a Crime Against Humanity? A Global View (Kontra Miklós)](https://dev.forumszemle.eu/2011/01/05/skutnabb-kangas-tove-dunbar-robert-indigenous-childrens-education-as-linguistic-genocide-and-a-crime-against-humanity-a-global-view-kontra-miklos/): Skutnabb-Kangas, Tove−Dunbar, Robert: In­di­genous Children’s Education as Linguistic Ge­nocide and a Crime Against Humanity? A Global View (= Gáldu Čála,... - [Kegyesné Szekeres Erika–Simigné Fenyő Sarolta (szerk.): Sokszínű nyelvészet. Alkalmazott nyelvészeti gender-kutatás (Bolemant Lilla)](https://dev.forumszemle.eu/2011/01/05/kegyesne-szekeres-erika-simigne-fenyo-sarolta-szerk-sokszinu-nyelveszet-alkalmazott-nyelveszeti-gender-kutatas-bolemant-lilla/): Kegyesné Szekeres Erika–Simigné Fenyő Sarolta (szerk. ): Sokszínű nyelvészet. Alkalmazott nyelvészeti gender-kutatás. Miskolc, 2006, 226 p. A Miskolci Egyetem Alkalmazott... - [Michela, Miroslav: Pod heslom integrity. Slovenská otázka v politike Maďarska 1918–1921 (Simon Attila)](https://dev.forumszemle.eu/2011/01/05/michela-miroslav-pod-heslom-integrity-slovenska-otazka-v-politike-madarska-1918-1921-simon-attila/): Michela, Miroslav: Pod heslom integrity. Slovenská otázka v politike Maďarska 1918-1921. Bratislava, Kalligram 2009, 272 p. 1918 októberében véget ért... - [Karikó Sándor: Európaiság mint identitás és nevelés?](https://dev.forumszemle.eu/2011/01/05/kariko-sandor-europaisag-mint-identitas-es-neveles/): „Európa lényege (... ) az általános értelemben használt paidea, azaz a nevelés. ” Patočka Első pillanatra mondhatjuk, a legtöbb ember... - [Gál Zsolt: Duna-völgyi Argentína. Populista gazdaságpolitika mint a fenntartható gazdasági növekedés első számú ellensége](https://dev.forumszemle.eu/2011/01/05/gal-zsolt-duna-volgyi-argentina-populista-gazdasagpolitika-mint-a-fenntarthato-gazdasagi-novekedes-elso-szamu-ellensege/): Bevezető „Azt hiszem tehát, hogy az a fajta elnyomás, amely a demokratikus népeket fenyegeti, semmi eddigihez nem fogható... Megpróbálom elképzelni,... - [Petőcz Kálmán: Nemzeti populizmus és választási magatartás](https://dev.forumszemle.eu/2011/01/05/petocz-kalman-nemzeti-populizmus-es-valasztasi-magatartas/): Bevezető A 2009. március 21-ei, illetve április 4-ei köztársaságielnök-választások Szlovákiában mind a lefolyásukat, mind a végeredményüket tekintve azt a benyomást... - [Grigorij MeseŽnikov: A nemzeti populizmus Szlovákiában: az állam jellegének definiálása és egyes történelmi események értelmezése](https://dev.forumszemle.eu/2011/01/05/grigorij-meseznikov-a-nemzeti-populizmus-szlovakiaban-az-allam-jellegenek-definialasa-es-egyes-tortenelmi-esemenyek-ertelmezese/): A nemzeti populizmus és létének összefüggései Szlovákiában Az utóbbi években Szlovákiában egy olyan jelenség térnyerése figyelhető meg, melynek során a... - [Miroslav Kocúr: Az Istenért, a nemzetért – keresztény nemzeti populizmus](https://dev.forumszemle.eu/2011/01/05/miroslav-kocur-az-istenert-a-nemzetert-kereszteny-nemzeti-populizmus/): Egyre szűkülő világunk megfigyelése a választott nézőponttól függően eltérő észleléseket hozhat és különböző eredményekre vezethet. Az ember saját megfigyeléseit hajlamos... - [Mrva Marianna–Szilvássy Tímea: Kétnyelvűség a dél-szlovákiai településeken](https://dev.forumszemle.eu/2011/01/05/mrva-marianna-szilvassy-timea-ketnyelvuseg-a-del-szlovakiai-telepuleseken/): Bevezetés A kisebbségi nyelvhasználat a politikai szcénának köszönhetően az elmúlt hónapokban sokat ragozott téma lett. A célkeresztbe elsősorban a magyar... - [Rácz Kálmán: A katolicizmus szerepe Szüllő Géza politikájában](https://dev.forumszemle.eu/2011/01/05/racz-kalman-a-katolicizmus-szerepe-szullo-geza-politikajaban/): A következőkben elsősorban két kérdésre keresem a választ. Egyrészt hogy milyen összefüggések mutathatók ki Szüllő Géza politikai stratégiája és egyházvédelmi... - [Impresszum 2011/1](https://dev.forumszemle.eu/2011/01/05/impresszum-20111/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XIII. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Hajdú Mihály: Családnevek enciklopédiája. Leggyakoribb mai családneveink](https://dev.forumszemle.eu/2010/09/09/hajdu-mihaly-csaladnevek-enciklopediaja-leggyakoribb-mai-csaladneveink/): Hajdú Mihály: Családnevek enciklopédiája. Leggyakoribb mai családneveink. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2010, 552 p.   A Tinta Könyvkiadó a közelmúltban megjelentetett... - [Bauko János: Ragadványnév-vizsgálatok kétnyelvű környezetben](https://dev.forumszemle.eu/2010/09/09/bauko-janos-ragadvanynev-vizsgalatok-ketnyelvu-kornyezetben/): Bauko János: Ragadványnév-vizsgálatok kétnyelvű környezetben. Négy szlovákiai magyar település ragadványnévrendszere. Nyitra–Bu­dapest, Konstantin Filozófus Egyetem–Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2009, 228 p.  ... - [Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet](https://dev.forumszemle.eu/2010/09/09/kontra-miklos-hasznos-nyelveszet/): Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2010, 236 p.   Kontra Miklós kötetének mondandóját úgy foglalhatnánk össze, hogy... - [Marianna Szapuová (ed.): Situovaná veda. Podoby a kontexty tvorby poznania](https://dev.forumszemle.eu/2010/09/09/marianna-szapuova-ed-situovana-veda-podoby-a-kontexty-tvorby-poznania/): Marianna Szapuová (ed. ): Situovaná veda. Podoby a kontexty tvorby poznania. Bratislava, Centrum rodových štúdií, FFUK Bratislava, 2009, 328 p.... - [Ortutay Gyula: Napló](https://dev.forumszemle.eu/2010/09/09/ortutay-gyula-naplo/): Ortutay Gyula: Napló 1. 1938–1954, 812 p. ; Uő: Napló 2. 1955–1966, 644 p. ; Uő: Napló 3. 1967–1977, 646... - [Kommentár Ortutay Gyula naplójának egy rám vonatkozó bejegyzéséhez *](https://dev.forumszemle.eu/2010/09/09/kommentar-ortutay-gyula-naplojanak-egy-ram-vonatkozo-bejegyzesehez/): (... ) Személyem és jellemem e sommás megítélése nem sért, nem is bosszant. Marót Károlyhoz való viszonyom azonban olyan fontos... - [Húsz éve zajlott Párizsban az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet](https://dev.forumszemle.eu/2010/09/09/husz-eve-zajlott-parizsban-az-europai-biztonsagi-es-egyuttmukodesi-ertekezlet/): Az 1990. november 19–21-én Párizsban tartott Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletet a saját korában történelmi jelentőségűnek érezték, és azóta is... - [Quo vadis, Europa? – Európai Polgári Kezdeményezés (Határközi magyar–szlovák állampolgári fórum Nyitrán. 2010. október 8.)](https://dev.forumszemle.eu/2010/09/09/quo-vadis-europa-europai-polgari-kezdemenyezes-hatarkozi-magyar-szlovak-allampolgari-forum-nyitran-2010-oktober-8/): Az Európai Parlament valamennyi uniós tagállama fővárosában – így Budapesten és Pozsonyban is – működtet egy ún. tájékoztatási irodát, melynek... - [Hungarológia a szlovák kultúra kontextusában (A Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén rendezett Vega-konferenciáról)](https://dev.forumszemle.eu/2010/09/09/hungarologia-a-szlovak-kultura-kontextusaban-a-comenius-egyetem-magyar-nyelv-es-irodalom-tanszeken-rendezett-vega-konferenciarol/): Ez év augusztus 30-án került megrendezésre a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke 2008–2010. évi Vega-kutatásának zárókonferenciája. A... - [Elbeszélt történelem *](https://dev.forumszemle.eu/2010/09/09/elbeszelt-tortenelem/): – Lajos, kezdjük azzal, amivel mindenkivel szoktuk kezdeni, hogy mit adott neked a család, a város, az iskola ahhoz, hogy... - [„Here a stranger chorister never sang... ”](https://dev.forumszemle.eu/2010/09/09/itt-idegen-kantor-sose-enekelt-1/): The study of folklore deals extensively with folk music and religious practice, but it regards choristers – not baselessly –... - [„Itt idegen kántor sose énekelt…” 1](https://dev.forumszemle.eu/2010/09/09/itt-idegen-kantor-sose-enekelt-1/): A vallásos népének és élete több tudomány érdeklődésének is homlokterében áll, egyúttal azok határára is esik. A zenetörténet történetiségében, fejlődésében... - [A few characteristics of the population relocated from Bratislava to Upper Rye Island (Žitný ostrov), Rajka and its vicinity](https://dev.forumszemle.eu/2010/09/09/a-few-characteristics-of-the-population-relocated-from-bratislava-to-upper-rye-island-zitny-ostrov-rajka-and-its-vicinity/): The relocated interviewees from Bratislava to Upper Rye Island and to Rajka and its vicinity are typical representatives of desurbanization;... - [A Pozsonyból kiköltözött felső-csallóközi és Rajka környéki lakosság néhány jellemzője](https://dev.forumszemle.eu/2010/09/09/a-pozsonybol-kikoltozott-felso-csallokozi-es-rajka-kornyeki-lakossag-nehany-jellemzoje/): 1. Bevezetés A szociológia az emberek társadalmon belüli helyváltoztatásának két fajtáját különbözteti meg: a társadalmi mobilitást és a migrációt. A... - [The treatment of language problems](https://dev.forumszemle.eu/2010/09/09/the-treatment-of-language-problems/):   In this paper the author continues with what he has been dealing with in the previous two issues of... - [A nyelvi problémák kezelése 1](https://dev.forumszemle.eu/2010/09/08/a-nyelvi-problemak-kezelese-1/): Bevezetés A kisebbségi beszélőközösségek a többségi társadalmakhoz képest lényegesen több nyelvi problémával küszködnek, ráadásul a kisebbségi közösségek nyelvi problémái elemibb... - [Az 1938-as nemzetiségi statútum és a magyar kisebbség *](https://dev.forumszemle.eu/2010/09/08/az-1938-as-nemzetisegi-statutum-es-a-magyar-kisebbseg/): A Milan Hodža kormányfő nevéhez fűződő nemzetiségi statútum a két háború közötti csehszlovák nemzetiségi politika legígéretesebb kísérlete volt a nemzetiségi... - [Az 1938-as nemzetiségi statútum és a magyar kisebbség *](https://dev.forumszemle.eu/2010/09/08/az-1938-as-nemzetisegi-statutum-es-a-magyar-kisebbseg/): A Milan Hodža kormányfő nevéhez fűződő nemzetiségi statútum a két háború közötti csehszlovák nemzetiségi politika legígéretesebb kísérlete volt a nemzetiségi... - [The national statute of 1938 and the Hungarian minority](https://dev.forumszemle.eu/2010/09/08/the-national-statute-of-1938-and-the-hungarian-minority/): Following Chamberlain’s visit to Berchtesgaden on the 15th of September, the question of revision of state borders was brought to... - [A csehszlovákiai magyarság és a rendszerváltás éve Budapestről nézve*](https://dev.forumszemle.eu/2010/09/08/a-csehszlovakiai-magyarsag-es-a-rendszervaltas-eve-budapestrol-nezve/): Miközben a cseh és a szlovák történetírás húsz éve gyakorlatilag folyamatosan publikálja a csehszlovákiai rendszerváltással és az azt megelőző normalizációs... - [The Revolution of 1989 and the Hungarian community in Czechoslovakia as seen from Budapest](https://dev.forumszemle.eu/2010/09/08/the-revolution-of-1989-and-the-hungarian-community-in-czechoslovakia-as-seen-from-budapest/): While the Czech and Slovak historians have practically been publishing studies, monographies and documents related to the regime change in... - [Hajdú Mihály: Családnevek enciklopédiája. Leggyakoribb mai családneveink (Bauko János)](https://dev.forumszemle.eu/2010/06/30/hajdu-mihaly-csaladnevek-enciklopediaja-leggyakoribb-mai-csaladneveink-bauko-janos/): Hajdú Mihály: Családnevek enciklopédiája. Leggyakoribb mai családneveink. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2010, 552 p. A Tinta Könyvkiadó a közelmúltban megjelentetett Keresztnevek... - [Bauko János: Ragadványnév-vizsgálatok kétnyelvű környezetben. Négy szlovákiai magyar település ragadványnévrendszere (Török Tamás)](https://dev.forumszemle.eu/2010/06/30/bauko-janos-ragadvanynev-vizsgalatok-ketnyelvu-kornyezetben-negy-szlovakiai-magyar-telepules-ragadvanynevrendszere-torok-tamas/): Bauko János: Ragadványnév-vizsgálatok kétnyelvű környezetben. Négy szlovákiai magyar település ragadványnévrendszere. Nyitra–Bu­dapest, Konstantin Filozófus Egyetem–Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2009, 228 p. Bauko... - [Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet (Öllös László)](https://dev.forumszemle.eu/2010/06/30/kontra-miklos-hasznos-nyelveszet-ollos-laszlo/): Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2010, 236 p. Kontra Miklós kötetének mondandóját úgy foglalhatnánk össze, hogy a... - [Marianna Szapuová (ed.): Situovaná veda. Podoby a kontexty tvorby poznania (Bolemant Lilla)](https://dev.forumszemle.eu/2010/06/30/marianna-szapuova-ed-situovana-veda-podoby-a-kontexty-tvorby-poznania-bolemant-lilla/): Ortutay Gyula: Napló 1. 1938–1954, 812 p. ; Uő: Napló 2. 1955–1966, 644 p. ; Uő: Napló 3. 1967–1977, 646... - [Ortutay Gyula: Napló 1. 1938–1954, 812 p.; Uő: Napló 2. 1955–1966, 644 p.; Uő: Napló 3. 1967–1977, 646 p. Mindhármat szerkesztette és a jegyzeteket írta Markó László. Budapest, Alexandra.](https://dev.forumszemle.eu/2010/06/30/ortutay-gyula-naplo-1-1938-1954-812-p-uo-naplo-2-1955-1966-644-p-uo-naplo-3-1967-1977-646-p-mindharmat-szerkesztette-es-a-jegyzeteket-irta-marko-laszlo-budapest/): Ortutay Gyula: Napló 1. 1938–1954, 812 p. ; Uő: Napló 2. 1955–1966, 644 p. ; Uő: Napló 3. 1967–1977, 646... - [Ortutay Gyula: Napló 1., 2., 3. (Liszka József)](https://dev.forumszemle.eu/2010/06/30/ortutay-gyula-naplo-1-2-3-liszka-jozsef/): Ortutay Gyula: Napló 1. 1938–1954, 812 p. ; Uő: Napló 2. 1955–1966, 644 p. ; Uő: Napló 3. 1967–1977, 646... - [Vajda László: Kommentár Ortutay Gyula naplójának egy rám vonatkozó bejegyzéséhez](https://dev.forumszemle.eu/2010/06/30/vajda-laszlo-kommentar-ortutay-gyula-naplojanak-egy-ram-vonatkozo-bejegyzesehez/): Személyem és jellemem e sommás megítélése nem sért, nem is bosszant. Marót Károlyhoz való viszonyom azonban olyan fontos volt és... - [Vajda Barnabás: Húsz éve zajlott Párizsban az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet](https://dev.forumszemle.eu/2010/06/30/vajda-barnabas-husz-eve-zajlott-parizsban-az-europai-biztonsagi-es-egyuttmukodesi-ertekezlet/): Az 1990. november 19–21-én Párizsban tartott Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletet a saját korában történelmi jelentőségűnek érezték, és azóta is... - [Szilvási Andrea – Beke Zsolt: Hungarológia a szlovák kultúra kontextusában](https://dev.forumszemle.eu/2010/06/30/szilvasi-andrea-beke-zsolt-hungarologia-a-szlovak-kultura-kontextusaban/): Ez év augusztus 30-án került megrendezésre a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke 2008–2010. évi Vega-kutatásának zárókonferenciája. A... - [Elbeszélt történelem. Grendel Lajos](https://dev.forumszemle.eu/2010/06/30/elbeszelt-tortenelem-grendel-lajos/): – Lajos, kezdjük azzal, amivel mindenkivel szoktuk kezdeni, hogy mit adott neked a család, a város, az iskola ahhoz, hogy... - [Gecse Annabella: „Itt idegen kántor sose énekelt...”](https://dev.forumszemle.eu/2010/06/30/gecse-annabella-itt-idegen-kantor-sose-enekelt/): A vallásos népének és élete több tudomány érdeklődésének is homlokterében áll, egyúttal azok határára is esik. A zenetörténet történetiségében, fejlődésében... - [Lampl Zsuzsanna: A Pozsonyból kiköltözött felső-csallóközi és Rajka környéki lakosság néhány jellemzője](https://dev.forumszemle.eu/2010/06/30/lampl-zsuzsanna-a-pozsonybol-kikoltozott-felso-csallokozi-es-rajka-kornyeki-lakossag-nehany-jellemzoje/): 1. Bevezetés A szociológia az emberek társadalmon belüli helyváltoztatásának két fajtáját különbözteti meg: a társadalmi mobilitást és a migrációt. A... - [Lanstyák István: A nyelvi problémák kezelése](https://dev.forumszemle.eu/2010/06/30/lanstyak-istvan-a-nyelvi-problemak-kezelese/): Bevezetés A kisebbségi beszélőközösségek a többségi társadalmakhoz képest lényegesen több nyelvi problémával küszködnek, ráadásul a kisebbségi közösségek nyelvi problémái elemibb... - [Simon Attila: Az 1938-as nemzetiségi statútum és a magyar kisebbség](https://dev.forumszemle.eu/2010/06/30/simon-attila-az-1938-as-nemzetisegi-statutum-es-a-magyar-kisebbseg/): A Milan Hodža kormányfő nevéhez fűződő nemzetiségi statútum a két háború közötti csehszlovák nemzetiségi politika legígéretesebb kísérlete volt a nemzetiségi... - [Popély Árpád: A csehszlovákiai magyarság és a rendszerváltás éve Budapestről nézve](https://dev.forumszemle.eu/2010/06/30/popely-arpad-a-csehszlovakiai-magyarsag-es-a-rendszervaltas-eve-budapestrol-nezve/): Miközben a cseh és a szlovák történetírás húsz éve gyakorlatilag folyamatosan publikálja a csehszlovákiai rendszerváltással és az azt megelőző normalizációs... - [Impresszum 2010/3](https://dev.forumszemle.eu/2010/06/30/impresszum-20103/): ISSN:1335-4361 Felelős szerkesztő Csanda Gábor Fő­munkatárs Fazekas József A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Bíró A. Zoltán, Csanda Gábor, Fazekas... - [Impresszum 2010/1](https://dev.forumszemle.eu/2010/01/08/impresszum-20101/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XII. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Szent György és napja a néphagyományban. Magyar–román néprajzi konferencia (Sepsiszentgyörgy, 2007. április 24–26.) (L. Juhász Ilona)](https://dev.forumszemle.eu/2007/06/30/szent-gyorgy-es-napja-a-nephagyomanyban-magyar-roman-neprajzi-konferencia-sepsiszentgyorgy-2007-aprilis-24-26-l-juhasz-ilona/): A Bu­ka­res­ti Tu­do­mány­egye­tem Hun­ga­ro­ló­gi­ai Tan­szé­ke és a Bu­ka­res­ti Ma­gyar Kul­tu­rá­lis In­té­zet már több al­ka­lom­mal szer­ve­zett kö­zös ma­gyar–ro­mán tu­do­má­nyos kon­fe­ren­ci­át kü­lön­fé­le... - [Gaucsík István: Helyzetkép a szlovákiai magyar katolikus „levéltárakról” a kulturális intézményépítés tükrében](https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/gaucsik-istvan-helyzetkep-a-szlovakiai-magyar-katolikus-leveltarakrol-a-kulturalis-intezmenyepites-tukreben/): Szlo­vá­ki­á­ban a ma­gyar ka­to­li­kus kö­zös­ség nem ren­del­ke­zik önál­ló köz­gyűj­te­mé­nyi, le­vél­tá­ri vagy mú­ze­u­mi szer­ve­zet­tel, amely az 1918-tól meg­vál­to­zott szel­le­mi és tár­gyi... - [Kontra Miklós: Az anyanyelvű felsőoktatás előnyei és hátrányai, ahogy „a nép” látja](https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/kontra-miklos-az-anyanyelvu-felsooktatas-elonyei-es-hatranyai-ahogy-a-nep-latja/): A ki­sebb­ség­ben élŐk anya­nyel­vű fel­sŐ­ok­ta­tá­sá­nak fon­tos­sá­gát hang­sú­lyoz­ni a Kár­pát-me­den­cei ma­gya­rok ese­té­ben bi­zo­nyá­ra fö­lös­le­ges, ezért er­re nem pa­zar­lom a szót. A... - [Kiss-Szemán Zsófia: A szlovák Lohengrin. Pór Bertalan Kompozíció című képéről](https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/kiss-szeman-zsofia-a-szlovak-lohengrin-por-bertalan-kompozicio-cimu-keperol/): Pór Ber­ta­lan (Bá­ba­szék , 1880–Bu­da­pest, 1964) a ma­gyar avant­gárd mű­vé­szet egyik ki­vá­ló kép­vi­se­lő­je, az 1911-ben meg­ala­kult Nyol­cak el­ne­ve­zé­sű cso­port tag­ja... - [Lovisek Júlia: Pozsony utcaneveinek politikai indíttatású névváltoztatásai az első Csehszlovák Köztársaság megalakulása után](https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/lovisek-julia-pozsony-utcaneveinek-politikai-indittatasu-nevvaltoztatasai-az-elso-csehszlovak-koztarsasag-megalakulasa-utan/): A név­ta­ni szak­iro­da­lom­ban köz­hely­nek szá­mít az a meg­ál­la­pí­tás, mely sze­rint a hi­va­ta­los ut­ca­név­adás hű­en tük­rö­zi a tár­sa­dal­mi-po­li­ti­kai vi­szo­nyo­kat. Így ért­he­tő,... - [Misad Katalin: A szlovák nyelv oktatásának helyzete alap- és középiskoláinkban](https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/misad-katalin-a-szlovak-nyelv-oktatasanak-helyzete-alap-es-kozepiskolainkban/): 1. Be­ve­ze­tés A ha­zai ma­gyar tan­nyel­vű alap- és kö­zép­is­ko­lák­ban fo­lyó szlo­vák­nyelv-ok­ta­tás szín­vo­na­la kö­rü­li vi­ta több év­ti­zed­re te­kint vis­­sza. Időn­ként –... - [Klamár Zoltán: A Magyarkanizsán élő etnikumok térkijelölő gyakorlata a 18–20. században](https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/klamar-zoltan-a-magyarkanizsan-elo-etnikumok-terkijelolo-gyakorlata-a-18-20-szazadban/): „Tá­vol le­gyen más­ban di­cse­ked­nem, mint a mi Urunk Jé­zus Krisz­tus ke­reszt­jé­ben. ” (Pál le­ve­le a galátákhoz 6,14) A vá­ros et­ni­kai... - [Veres Tímea: Tuka politikai visszatérése](https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/veres-timea-tuka-politikai-visszaterese/): A há­bo­rús szlo­vák ál­lam­ról a má­so­dik vi­lág­há­bo­rú utá­ni évek­ben nem­igen em­lé­kez­tek meg a cseh­szlo­vák nem­ze­ti esz­me to­vább­vi­vői. Beneš úgy érez­te,... - [Pomichal Richárd: Csehszlovákia és Magyarország viszonya az 1920-as években](https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/pomichal-richard-csehszlovakia-es-magyarorszag-viszonya-az-1920-as-evekben/): Be­ve­ze­tés Je­len ta­nul­mány cél­ja be­mu­tat­ni Ma­gyar­or­szág és Cseh­szlo­vá­kia vi­szo­nyát az 1920-as évek­ben. Ez a 10 év több rö­vi­debb sza­kasz­ra oszt­ha­tó,... - [Michal Štefanský: A szlovákiai magyar kisebbség 1945–1949 közötti helyzetének külpolitikai összefüggései](https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/michal-stefansky-a-szlovakiai-magyar-kisebbseg-1945-1949-kozotti-helyzetenek-kulpolitikai-osszefuggesei/): A má­so­dik vi­lág­há­bo­rú fo­lya­mán kü­lön­fé­le el­kép­ze­lé­sek szü­let­tek a jö­vő­be­ni Eu­ró­pa és a vi­lág el­ren­de­zé­sé­ről. A há­bo­rú utá­ni Kö­zép-Eu­ró­pá­val kap­cso­la­tos el­gon­do­lá­sok... - [Bukovszky László: Menekültügy Komárom vármegyében a második világháború végén](https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/bukovszky-laszlo-menekultugy-komarom-varmegyeben-a-masodik-vilaghaboru-vegen/): A má­so­dik vi­lág­há­bo­rú utol­só évé­nek ese­mé­nyei több ér­te­lem­ben meg­vál­toz­tat­ták az ad­dig hasz­ná­la­tos ál­ta­lá­nos fo­gal­mak és ér­ték­ren­dek ér­tel­me­zé­sét. Ér­vé­nyes ez a... - [László Béla: A bolognai folyamat hatása a szlovákiai és szlovákiai magyar felsőoktatásra](https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/laszlo-bela-a-bolognai-folyamat-hatasa-a-szlovakiai-es-szlovakiai-magyar-felsooktatasra/): 1. Be­ve­ze­tő Az 1999. jú­ni­us 19-én 29 eu­ró­pai or­szág ok­ta­tá­si mi­nisz­te­re ál­tal alá­írt bo­lo­gnai nyi­lat­ko­zat in­dí­tot­ta el az eu­ró­pai fel­ső­ok­ta­tás... - [Impresszum 2007/2](https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/impresszum-20072/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XI. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Archivum Sala. A Pozsonyi Állami Levéltár Vágsellyei Fióklevéltárának Évkönyve (Pokreis Hildegarda)](https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/archivum-sala-a-pozsonyi-allami-leveltar-vagsellyei-fiokleveltaranak-evkonyve-pokreis-hildegarda/): Archivum Sala. A Po­zso­nyi Ál­la­mi Le­vél­tár Vágsellyei Fi­ók­le­vél­tá­rá­nak Év­köny­ve. So­ro­zat­szer­kesz­tő: Novák Ve­ro­ni­ka. Szer­kesz­tet­te: Gaucsík Ist­ván–Gál Mar­git. Vág­sellye, Po­zso­nyi Ál­la­mi Le­vél­tár... - [Ormos Mária: A gazdasági világválság magyar visszhangja (1929–1936) (Gaucsík István)](https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/ormos-maria-a-gazdasagi-vilagvalsag-magyar-visszhangja-1929-1936-gaucsik-istvan/): Or­mos Má­ria: A gaz­da­sá­gi vi­lág­vál­ság ma­gyar vissz­hang­ja (1929–1936). Bu­da­pest, Eöt­vös Kiadó–PolgART Könyv­ki­adó, 2004, 378 p. A gaz­da­sá­gi vi­lág­vál­ság ta­lán az... - [Paládi-Kovács Attila (szerk.): A nemzetiségek néprajzi felfedezői (Kocsis Aranka)](https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/paladi-kovacs-attila-szerk-a-nemzetisegek-neprajzi-felfedezoi-kocsis-aranka/): A nem­ze­ti­sé­gek nép­raj­zi fel­fe­de­zõi. Vá­lo­gat­ta, szer­kesz­tet­te, az élet­raj­zo­kat és a be­ve­ze­tõ ta­nul­mányt ír­ta Paládi-Kovács At­ti­la. Bu­da­pest, Aka­dé­mi­ai Ki­adó, 2006, 323... - [Fenyvesi Anna (szerk.): A határon túli magyar nyelvváltozatok (Mészáros Tímea)](https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/fenyvesi-anna-szerk-a-hataron-tuli-magyar-nyelvvaltozatok-meszaros-timea/): Feny­ve­si, An­na (ed. ): Hun­gar­i­an Lan­guage Con­tact Out­side Hun­ga­ry. Stud­ies on Hun­gar­i­an as a minor­i­ty lan­guage. Ams­ter­dam– Phi­la­del­phia, John Ben­jamins... - [Organon F – az analitikus filozófia folyóirata (Marián Zouhar)](https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/organon-f-az-analitikus-filozofia-folyoirata-marian-zouhar/): Az Organon F el­ne­ve­zé­sű fo­lyó­irat azon né­hány kö­zép-eu­ró­pai szak­fo­lyó­irat kö­zé tar­to­zik, ame­lyek fej­léc­ükön hor­doz­zák az „ana­li­ti­kus fi­lo­zó­fia” jel­lem­zést. Ne­gyed­éven­te je­le­nik... - [A Filozofia 2006-os évfolyama (Mészáros András)](https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/a-filozofia-2006-os-evfolyama-meszaros-andras/): Az aláb­bi­ak­ban a Filo­zofia cí­mű szlo­vák nyel­vű fi­lo­zó­fi­ai fo­lyó­irat ta­va­lyi szá­ma­it mu­tat­juk be. Min­de­nek­előtt azon­ban rö­vi­den ma­gá­ról a fo­lyó­irat­ról: Az... - [Kiss József: Az ideológiai sablonoktól a történelemértelmezés pluralizmusáig](https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/kiss-jozsef-az-ideologiai-sablonoktol-a-tortenelemertelmezes-pluralizmusaig/): Ez­zel a cím­mel je­lent meg a cseh­or­szá­gi Jelenko­rtörténeti In­té­zet­nek (Ús­tav soudo­bých dìjín) a Cseh­szlo­vá­kia má­so­dik vi­lág­há­bo­rú utá­ni tör­té­ne­té­vel kap­cso­la­tos szov­jet... - [M. Pintér Tibor: „Határtalan” magyar nyelv – az első, határon túli magyar nyelvváltozatokat tartalmazó strukturált magyar nyelvi korpuszról](https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/m-pinter-tibor-hatartalan-magyar-nyelv-az-elso-hataron-tuli-magyar-nyelvvaltozatokat-tartalmazo-strukturalt-magyar-nyelvi-korpuszrol/): 1. Be­ve­ze­tés A mai nyel­vé­sze­ti ku­ta­tá­sok mód­szer­ta­ni alap­el­ve az adat­ori­en­tált­ság, a ku­ta­tás mély­sé­gé­nek és mi­lyen­sé­gé­nek meg­fe­le­lő adat­men­­nyi­ség biz­to­sí­tá­sa. A „meg­fe­le­lő... - [Zuzana Poláčková: A szlovák–magyar kapcsolatok néhány európai uniós ország sajtójának és tudományos szakirodalmának tükrében](https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/zuzana-polackova-a-szlovak-magyar-kapcsolatok-nehany-europai-unios-orszag-sajtojanak-es-tudomanyos-szakirodalmanak-tukreben/): Je­len ta­nul­mány kö­zép­pont­já­ban a nem­ze­ti­sé­gi kap­cso­la­tok ku­ta­tá­sá­val ös­­sze­füg­gő há­rom alap­ve­tő prob­lé­ma­kör áll: a kö­zép-eu­ró­pai ki­sebb­ség és a több­ség vi­szo­nya, va­la­mint... - [Horbulák Zsolt: Tóth Ferenc báró élete és munkássága](https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/horbulak-zsolt-toth-ferenc-baro-elete-es-munkassaga/): A ma­gyar tör­té­ne­lem bő­vel­ke­dik kül­föld­ön si­ke­res ám itt­hon alig is­mert és alig be­csült ala­kok­kal. Kö­zé­jük so­rol­ha­tó Tóth Fe­renc – François... - [Márkus Éva: Kisebbségi oktatás – a magyarországi németek](https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/markus-eva-kisebbsegi-oktatas-a-magyarorszagi-nemetek/): 1. Be­ve­ze­tés A ki­sebb­sé­gi ok­ta­tás­hoz va­ló jog a ki­sebb­sé­ge­ket meg­il­le­tő kul­tu­rá­lis au­to­nó­mia egyik leg­fon­to­sabb lánc­sze­me. A ki­sebb­sé­gi ok­ta­tás meg­va­ló­sí­tá­sá­nak egyik... - [Fedinec Csilla: Magyar pártok Kárpátalján a két világháború között](https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/fedinec-csilla-magyar-partok-karpataljan-a-ket-vilaghaboru-kozott/): A két vi­lág­há­bo­rú kö­zöt­ti Kár­pát­al­ján a ma­gyar pár­tok ön­ma­guk fel­ta­lá­lá­sán, ön­ér­tel­me­zé­sén túl nem­igen ju­tot­tak. A kár­pát­al­jai ma­gyar párt­po­li­ti­zá­lás há­rom jól... - [Mikóczy Ilona – Domonkos Lívia: A nők társadalmi helyzete Szlovákiában](https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/mikoczy-ilona-domonkos-livia-a-nok-tarsadalmi-helyzete-szlovakiaban/): 1. Be­ve­ze­tés A női egyen­jo­gú­ság kér­dé­se, a fe­mi­niz­mus, az eman­ci­pá­ció di­va­tos fo­gal­mak ma­nap­ság. A női jo­gok az alap­ve­tő és egye­te­mes... - [Szinek Kénesy Marianna – Orbán Elvira – Juhász Attila: Családtámogatás a szlovák közpolitikában](https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/szinek-kenesy-marianna-orban-elvira-juhasz-attila-csaladtamogatas-a-szlovak-kozpolitikaban/): 1. Be­ve­ze­tés A rend­szer­vál­tást kí­sé­rő gaz­da­sá­gi és tár­sa­dal­mi for­du­lat az ön­meg­va­ló­sí­tás le­he­tő­sé­gét kí­nál­ta a fi­a­tal ge­ne­rá­ci­ók­nak és ez­zel pár­hu­za­mo­san az... - [Petőcz Kálmán: A dél-szlovákiai szlovákok választási viselkedése](https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/petocz-kalman-a-del-szlovakiai-szlovakok-valasztasi-viselkedese/): Ta­nul­má­nyunk a dél-szlo­vá­ki­ai szlo­vá­kok vá­lasz­tá­si vi­sel­ke­dé­sét, a vá­lasz­tá­so­kon ki­nyil­vá­ní­tott po­li­ti­kai pre­fe­ren­ci­á­it vizs­gál­ja. E szem­pon­tot szem előtt tart­va át­te­kin­ti a Szlo­vá­ki­á­ban... - [Impresszum 2007/1](https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/impresszum-20071/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XI. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Impresszum 2007/4](https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/3044/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t X. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Vörös Ferenc (szerk.): Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat (Presinszky Károly)](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/28/voros-ferenc-szerk-regionalis-dialektusok-kisebbsegi-nyelvhasznalat-presinszky-karoly/): Vö­rös Fe­renc (sz­erk. ): Re­gi­o­ná­lis di­a­lek­tu­sok, ki­sebb­sé­gi nyelv­hasz­ná­lat. A 2005. ok­tó­ber 20–21-i somor­jai kon­fe­ren­cia elő­adá­sai. Budapest–Nyitra–Somor­ja–Duna­szer­dahely, Ma­gyar Nyelv­tu­do­má­nyi Tár­sa­ság–Kons­tan­tin Egye­tem... - [Fazekas József–Hunčík Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában 1–2. (Vajda Barnabás)](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/28/fazekas-jozsef-huncik-peter-szerk-magyarok-szlovakiaban-1-2-vajda-barnabas/): Fa­ze­kas József–Hunèík Pé­ter (sz­erk. ): Ösz­­sze­fog­la­ló je­len­tés. A rend­szer­vál­tás­tól az eu­ró­pai uni­ós csat­la­ko­zá­sig (1989–2004). /Magyarok Szlo­vá­ki­á­ban, 1. /; Do­ku­men­tu­mok, kro­no­ló­gia... - [Bárdi Nándor–Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében (Vajda Barnabás)](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/28/bardi-nandor-simon-attila-szerk-integracios-strategiak-a-magyar-kisebbsegek-torteneteben-vajda-barnabas/): Bár­di Nán­dor–Si­mon At­ti­la (sz­erk. ): In­teg­rá­ci­ós stra­té­gi­ák a ma­gyar ki­sebb­sé­gek tör­té­ne­té­ben. Somor­ja, Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet, 2006. /Disputationes Samariens­es, 7. /... - [Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány I. Tanulmányok a községtelepüléstörténetéhez és néprajzához (Gecse Annabella)](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/28/viga-gyula-szerk-nagytarkany-i-tanulmanyok-a-kozsegtelepulestortenetehez-es-neprajzahoz-gecse-annabella/): Viga Gyu­la (sz­erk. ): Nagytárkány I. Ta­nul­má­nyok a köz­ség te­le­pü­lés­tör­té­ne­té­hez és nép­raj­zá­hoz. Som­or­ja–Ko­má­rom, Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet, 2006. /Lokális és re­gi­o­ná­lis... - [Fazekas József: Kisebbség – tudományosság. A Fórum Társadalomtudományi Szemle nyolc évfolyamáról](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/28/fazekas-jozsef-kisebbseg-tudomanyossag-a-forum-tarsadalomtudomanyi-szemle-nyolc-evfolyamarol/): A Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­lét a Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet (ko­ráb­bi ne­vén: a Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet) ala­pí­tot­ta 1999-ben az­zal a cél­lal, hogy... - [Kusy Ferenc: A Fórum Intézet és a digitalizálás](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/28/kusy-ferenc-a-forum-intezet-es-a-digitalizalas/): Gya­kor­la­ti­lag az em­ber egész kör­nye­ze­té­ben di­gi­tá­lis ada­tok, di­gi­tá­li­san ve­zé­relt gé­pek, di­gi­tá­lis adat­hor­do­zók egy­sze­rű­sí­tik – vagy bo­nyo­lít­ják – a min­den­na­pi mun­kát.... - [Bagin Árpád: Egy új néprajzi jelenség Kelet-Közép-Európában? A Halloween és a tökbábukészítés egy kisalföldi településen, Ógyallán](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/28/bagin-arpad-egy-uj-neprajzi-jelenseg-kelet-kozep-europaban-a-halloween-es-a-tokbabukeszites-egy-kisalfoldi-telepulesen-ogyallan/): 1. Be­ve­ze­tés A Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet Et­no­ló­gi­ai Köz­pont­ja Po­pu­lá­ris kul­tú­ra 1990– 2005 cí­mű ku­ta­tá­si pro­jek­tu­má­nak ke­re­tén be­lül kezd­tünk el fog­lal­koz­ni... - [Hunčk Péter: Interetnikus tréningek pszichodramatikus módszerekkel](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/28/hunck-peter-interetnikus-treningek-pszichodramatikus-modszerekkel/): Be­ve­ze­tés A ki­sebb­sé­gi kér­dés Kelet-Közép Eu­ró­pá­ban min­dig ér­zé­keny tár­sa­dal­mi prob­lé­má­nak szá­mí­tott és ez kü­lö­nö­sen ér­vé­nyes azok­ra az or­szá­gok­ra, ahol a... - [Konkoly László: Tartalomfejlesztés és internetes tartalmak. A Fórum Intézet adatbázisai](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/28/konkoly-laszlo-tartalomfejlesztes-es-internetes-tartalmak-a-forum-intezet-adatbazisai/): Be­ve­ze­tő A in­for­ma­ti­kai fej­lő­dés so­rán az em­ber min­dig is sze­ret­te vol­na meg­kön­­nyí­te­ni a szá­mí­tá­so­kat, bi­zo­nyos ada­tok­kal va­ló mű­ve­le­te­ket, ada­tok, in­for­má­ci­ók... - [L. Juhász Ilona A szlovákiai magyar tájak temetőinek kutatása és dokumentálása](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/28/l-juhasz-ilona-a-szlovakiai-magyar-tajak-temetoinek-kutatasa-es-dokumentalasa/): A te­met­ke­zé­si szo­ká­sok és ezen be­lül a te­me­tők vizs­gá­la­ta a nép­rajz­ku­ta­tás egyik olyan nép­sze­rű te­rü­le­te, amel­­lyel szá­mos nép­rajz­ku­ta­tó fog­lal­ko­zott már,... - [Simon Attila: Síppal, dobbal, nagybőgővel – avagy kísérlet a „Felvidék visszafoglalására” 1938. október 5-én](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/28/simon-attila-sippal-dobbal-nagybogovel-avagy-kiserlet-a-felvidek-visszafoglalasara-1938-oktober-5-en/): No­ha az 1918-ban meg­ala­kult Cseh­szlo­vá­ki­át csu­pán 1939 már­ci­u­sá­ban tö­röl­te le a hit­le­ri szán­dék a tér­kép­ről, a Masaryk és Beneš ál­tal... - [Lelkes Gábor: Területi egyenlőtlenségek Dél-Szlovákiában az uniós tagság tükrében](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/28/lelkes-gabor-teruleti-egyenlotlensegek-del-szlovakiaban-az-unios-tagsag-tukreben/): Be­ve­ze­tés Az 1993-ban füg­get­len­né vált Szlo­vá­kia po­li­ti­kai és gaz­da­sá­gi éle­tét két, egy­más­sal el­len­té­tes po­li­ti­kai kör­nye­zet köz­ti harc jel­le­me­zi – már... - [Popély Árpád: A Magyar Bizottság szerepvállalása az Új Szó és a Csemadok megalapításában](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/28/popely-arpad-a-magyar-bizottsag-szerepvallalasa-az-uj-szo-es-a-csemadok-megalapitasaban/): A má­so­dik vi­lág­há­bo­rú be­fe­je­zé­se óta jog­fosz­tott cseh­szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság szá­má­ra az 1948-as esz­ten­dő hoz­ta meg a vál­to­zást. A ma­gyar­ság­gal kap­cso­la­tos ál­lam­pár­ti... - [Matus Éva – Sebő Beáta – Végh Annamária: A Bibliotheca Hungarica dokumentációs tevékenysége](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/28/matus-eva-sebo-beata-vegh-annamaria-a-bibliotheca-hungarica-dokumentacios-tevekenysege/): 1. Be­ve­ze­tés Az 1989-es rend­szer­vál­tás után szü­le­tett meg a somor­jai nem­ze­ti­sé­gi ma­gyar könyv­tár, la­tin ne­vén Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca el­kép­ze­lé­se. A könyv­tár... - [Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok politikai identitása](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/28/lampl-zsuzsanna-a-szlovakiai-magyarok-politikai-identitasa/): 1. Be­ve­ze­tő Po­li­ti­kai iden­ti­tás alatt a kü­lön­bö­ző po­li­ti­kai ér­ték­ren­dek­kel va­ló azo­no­su­lást ért­jük. Aláb­bi írá­sunk­ban eb­ből ki­fo­lyó­lag el­ső­sor­ban ar­ra a kér­dés­re... - [Liszka József: Két part között… A népi kultúra helye és szerepe Európa egyik ütközési zónájában. Népi kultúra, nemzeti jelleg, interetnikus kapcsolatok](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/28/liszka-jozsef-ket-part-kozott-a-nepi-kultura-helye-es-szerepe-europa-egyik-utkozesi-zonajaban-nepi-kultura-nemzeti-jelleg-interetnikus-kapcsolatok/): „Kompország, Kom­pország, Kom­pország: leg­ké­pes­sé­ge­sebb ál­ma­i­ban is csak mász­kált két part kö­zött: Ke­let­től Nyu­ga­tig, de szí­ve­seb­ben vis­sza­... ” Ady End­re 1905-ben... - [Öllös László: A Magyar Koalíció Pártja a 2006-os parlamenti választások után](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/28/ollos-laszlo-a-magyar-koalicio-partja-a-2006-os-parlamenti-valasztasok-utan/): Mint min­den par­la­men­ti vá­lasz­tá­sok ér­té­ke­lé­se so­rán, így a mos­ta­ni kap­csán is, min­de­nek­előtt az ér­té­ke­lés szem­pont­ja­it kell meg­je­löl­nünk. Nos, a leg­egy­sze­rűbb,... - [Az intézmény kötelez Beszélgetés Tóth Károllyal, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatójával (Fazekas József)](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/28/az-intezmeny-kotelez-beszelgetes-toth-karollyal-a-forum-kisebbsegkutato-intezet-igazgatojaval-fazekas-jozsef/): A (cse­h)s­zlováki­ai ma­gyar ki­sebb­ség tu­do­má­nyos ku­ta­tá­sa fel­tét­ele­i­nek meg­te­rem­té­se a (cse­h)s­zlováki­ai ma­gyar szel­le­mi élet több év­ti­ze­des ál­ma volt. Az 1931-ben meg­ala­kult... - [Impresszum 2006/4](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/28/impresszum-20064/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t VIII. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Keszegh Béla–Török Tamás (szerk.): Gazdasági váltás Szlovákiában (Lelkes Gábor)](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/27/keszegh-bela-torok-tamas-szerk-gazdasagi-valtas-szlovakiaban-lelkes-gabor/): Keszegh Béla–Török Ta­más (sz­erk. ): Gaz­da­sá­gi vál­tás Szlo­vá­ki­á­ban. Ko­má­rom, Kem­pe­len Far­kas Tár­sa­ság, 2006, 332 p. A 2006. jú­ni­us 17-i elő­re­ho­zott... - [Filep Tamás Gusztáv–G. Kovács László: Rákos Péter 1925–2002 (Zeman László)](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/27/filep-tamas-gusztav-g-kovacs-laszlo-rakos-peter-1925-2002-zeman-laszlo/): Filep Ta­más Gusztáv–G. Ko­vács Lász­ló: Rá­kos Pé­ter 1925–2002. Dunasz­er­da­he­ly, Nap Ki­adó, 2005, 350 p. A kö­tet Rá­kos Pé­ter mun­kás­sá­gát kí­sér­li... - [Az 1956-os forradalom és Szlovákia (Simon Attila)](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/27/az-1956-os-forradalom-es-szlovakia-simon-attila/): Az idei ősz két­ség­kí­vül az 1956-os for­ra­da­lom­mal kap­cso­la­tos kon­fe­ren­ci­ák ősze. Bu­da­pes­ten szin­te két­he­ten­te ren­dez­nek ha­son­lót, de Lon­don­ban, Ber­lin­ben, Deb­re­cen­ben és... - [Presinszky Károly: Változások a nagyhindi nyelvjárás magánhangzórendszerében](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/27/presinszky-karoly-valtozasok-a-nagyhindi-nyelvjaras-maganhangzorendszereben/): Be­ve­ze­tő A nyelv­já­rás­ku­ta­tók szá­má­ra is­me­rős te­le­pü­lés Nagy­hind, mely a szak­iro­da­lom­ba nyelv­já­rás­szi­get­ként ke­rült be köz­is­mert fo­ne­ti­kai jel­lem­ző­jé­vel, az ö, ő, ü,... - [Kožík Diana: A szenci ö-zés tegnap és ma (és holnap?)](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/27/kozik-diana-a-szenci-o-zes-tegnap-es-ma-es-holnap/): A cím kis­sé po­é­ti­ku­san ve­ze­ti be írá­so­mat, mely­ben a szen­ci ö-zés­sel és a tá­gabb ér­te­lem­ben vett ö-zés­sel kap­cso­la­tos ed­di­gi is­me­re­te­in­ket... - [Egy forradalom emlékezete. Beszélgetés Rainer M. Jánossal (Simon Attila)](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/27/egy-forradalom-emlekezete-beszelgetes-rainer-m-janossal-simon-attila/): – Igaz­ga­tó úr! Mi­kor ala­kult az in­té­zet, kik kez­de­mé­nyez­ték meg­ala­kí­tá­sát és mi­lyen meg­fon­to­lás­ból? – 1988–1989-ben esett mind több szó a... - [1956 szlovákiai magyar vonatkozású forrásai](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/27/1956-szlovakiai-magyar-vonatkozasu-forrasai/): Az 1956-os ma­gyar for­ra­da­lom szlo­vá­ki­ai és ezen be­lül szlo­vá­ki­ai ma­gyar vo­nat­ko­zá­sai a leg­utób­bi idõ­kig fel­tá­rat­la­nok vol­tak. A for­ra­da­lom ke­rek, 50-éves... - [Gulyás László: A magyar–szlovák határ kérdése a versaillesi békekonferencián (2. rész)](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/27/gulyas-laszlo-a-magyar-szlovak-hatar-kerdese-a-versaillesi-bekekonferencian-2-resz/): 1. A cseh­szlo­vák–ma­gyar ha­tár és a nagy­ha­tal­mak elő­ze­tes ál­lás­pont­ja Ta­nul­má­nyunk el­ső ré­szé­nek zá­rá­sa­ként je­lez­tük, hogy a versailles-i kon­fe­ren­cia Leg­fel­sőbb Ta­ná­csa... - [Mészáros András: Nemzeti filozófia – hasonlóságok és különbségek a magyar és a szlovák filozófiatörténet-írásban](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/27/meszaros-andras-nemzeti-filozofia-hasonlosagok-es-kulonbsegek-a-magyar-es-a-szlovak-filozofiatortenet-irasban/): A ma­gyar fi­lo­zó­fia­tör­té­net-írás ak­kor, ami­kor az ún. nem­ze­ti fi­lo­zó­fia tör­té­ne­té­nek a ma­gyar nyel­vű­sé­get meg­elő­ző sza­ka­szát, il­let­ve az is­ko­lai fi­lo­zó­fia funk­ci­ó­it... - [Norbert Kmeť: A katolikus egyház és a népi demokratikus állam](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/27/norbert-kmet%c2%8d-a-katolikus-egyhaz-es-a-nepi-demokratikus-allam/): A ná­ci Né­met­or­szág fe­lett ara­tott gyõ­zel­met kö­ve­tõ­en, 1945-ben Kö­zép-Eu­ró­pá­ban el­kez­dõ­dött a né­pi de­mok­ra­ti­kus­nak ne­ve­zett új tí­pu­sú ál­la­mi rend­sze­rek ki­épí­té­se. Cseh­szlo­vá­kia,... - [Juraj Marušiak: A csehszlovákiai lengyel kisebbség helyzete és magatartása (1956–1962)](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/27/juraj-marusiak-a-csehszlovakiai-lengyel-kisebbseg-helyzete-es-magatartasa-1956-1962/): Be­ve­ze­tés 1956 őszé­nek len­gyel­or­szá­gi és ma­gyar­or­szá­gi drá­mai fej­le­mé­nyei olyan hely­zet­ben ta­lál­ták a cseh­szlo­vá­ki­ai bel­po­li­ti­kai éle­tet, ami­kor a kom­mu­nis­ta ve­ze­tés­nek már... - [András Károly: Magyar kisebbség, szlovák többség. A csehszlovákiai magyarok 1956 előtt és után, valamint rövid kitekintés Kárpátaljára](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/27/andras-karoly-magyar-kisebbseg-szlovak-tobbseg-a-csehszlovakiai-magyarok-1956-elott-es-utan-valamint-rovid-kitekintes-karpataljara/): 1. Gottwald vi­lá­ga Az 1956-os ma­gyar for­ra­da­lom a cseh­szlo­vá­ki­ai ma­gyar ki­sebb­sé­get a tel­jes jog­bi­zony­ta­lan­ság ál­la­po­tá­ban ta­lál­ta. Cseh­szlo­vá­ki­á­nak nem volt Nagy... - [Vajda Barnabás: Csehszlovákia álláspontja a magyarkérdés ENSZ-vitájában 1956–1957-ben](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/27/vajda-barnabas-csehszlovakia-allaspontja-a-magyarkerdes-ensz-vitajaban-1956-1957-ben/): Mint köz­tu­dott, az 1956-os ma­gyar for­ra­da­lom­nak ko­moly vissz­hang­ja volt a leg­ma­ga­sabb nem­zet­kö­zi fó­ru­mo­kon: az ENSZ Biz­ton­sá­gi Ta­ná­csá­ban (BT) és Köz­gyű­lé­sén.... - [Szesztay Ádám: A magyarországi kisebbségek az 1956-os forradalomban. A kisebbségek reagálása a forradalmi helyzetre](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/27/szesztay-adam-a-magyarorszagi-kisebbsegek-az-1956-os-forradalomban-a-kisebbsegek-reagalasa-a-forradalmi-helyzetre/): Ma­gyar­or­szá­gon min­den hi­va­ta­lo­san el­is­mert nem­ze­ti ki­sebb­ség­nek volt kom­mu­nis­ta po­li­ti­kai rend­sze­rű anya­or­szá­ga, a né­me­tek azon­ban két nyu­ga­ti anya­or­szág­ra is fel­néz­het­tek, a... - [Kiss József: 1956 ősze Szlovákiában](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/27/kiss-jozsef-1956-osze-szlovakiaban/): A ta­nul­mány a cseh­szlo­vák ha­tal­mi szer­vek re­a­gá­lá­sa­i­nak kon­tex­tu­sá­ba he­lyez­ve vizs­gál­ja a ma­gyar­or­szá­gi fel­ke­lés és for­ra­da­lom dél-szlo­vá­ki­ai vissz­hang­ját. Lá­tó­szö­ge ki­ter­jed az... - [Impresszum 2006/3](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/27/impresszum-20063/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t VIII. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Gulyás László: Két régió – Felvidék és Vajdaság – sorsa az Osztrák–Magyar Monarchiától napjainkig (Kugler József)](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/24/gulyas-laszlo-ket-regio-felvidek-es-vajdasag-sorsa-az-osztrak-magyar-monarchiatol-napjainkig-kugler-jozsef/): Gu­lyás Lász­ló: Két ré­gió – Fel­vi­dék és Vaj­da­ság – sor­sa az Osztrák–Magyar Mo­nar­chi­á­tól nap­ja­in­kig. Bu­da­pest, Ha­zai Tér­ség­fej­lesz­tő Rt. , 2005,... - [Bukovszky László (szerk.): Mátyusföld II. Egy régió története a XI. századtól 1945-ig (Simon Attila)](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/24/bukovszky-laszlo-szerk-matyusfold-ii-egy-regio-tortenete-a-xi-szazadtol-1945-ig-simon-attila/): Bukovszky Lász­ló (sz­erk. ): Mátyus­föld II. Egy ré­gió tör­té­ne­te a XI. szá­zad­tól 1945-ig. Komárom–Dunaszerdahely, Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó Intézet–Lilium Aurum Ki­adó, 2005,... - [Simon Attila (összeáll.): A szlovákiai magyarok történetének válogatott bibliográfiája (1990–2002) (Vajda Barnabás)](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/24/simon-attila-osszeall-a-szlovakiai-magyarok-tortenetenek-valogatott-bibliografiaja-1990-2002-vajda-barnabas/): A szlo­vá­ki­ai ma­gya­rok tör­té­ne­té­nek vá­lo­ga­tott bib­li­og­rá­fi­á­ja (1990–2002). Ös­­sze­ál­lí­tot­ta Si­mon At­ti­la. Somorja–Dunaszer­da­hely, Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó Intézet–Li­lium Aurum Könyv­ki­adó, 2004, 192 p. A... - [Konferencia a Kárpát-medencei magyar kisebbségek nyelvhasználati jogairól (Szabómihály Gizella)](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/24/konferencia-a-karpat-medencei-magyar-kisebbsegek-nyelvhasznalati-jogairol-szabomihaly-gizella/): Az utób­bi év­ti­zed­ben Ma­gyar­or­szá­gon mind a nyel­vé­szek, mind pe­dig a jo­gá­szok kö­ré­ben je­len­tős mér­ték­ben meg­nőtt az ér­dek­lő­dés a nyel­vi jo­gi... - [A Szovjet Külügyminisztérium memoranduma a kelet-európai országokban uralkodó állapotokról 1989. február 24-én](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/24/a-szovjet-kulugyminiszterium-memoranduma-a-kelet-europai-orszagokban-uralkodo-allapotokrol-1989-februar-24-en/): Még min­dig ke­vés olyan tör­té­nel­mi do­ku­men­tum áll ren­del­ke­zé­sünk­re, amel­­lyel vi­lá­go­san bi­zo­nyít­hat­juk, hogy a ke­let-eu­ró­pai kom­mu­nis­ta re­zsi­mek fen­ntarthatat­lanságát és bu­ká­suk le­he­tő­sé­gét... - [Néprajz a 21. század elején (Beszélgetés Liszka Józseffel)](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/24/neprajz-a-21-szazad-elejen-beszelgetes-liszka-jozseffel/): 1. Be­ve­ze­tés Med­vesal­ja és kör­nyé­ke (Sőreg, Ajnác­skő, Cse­vi­ce, Gömöralmá­gy, Dobfenek, Gö­mörpéterfala, Óbást, Egy­házas­bást , Ba­kó­há­za, Vec­sek­lő, Medveshideg­kút, Tajti) nyelv­já­rá­si sa­já­tos­sá­gai... - [Cs. Nagy Lajos: A medvesalji szókincsvizsgálat néhány eredménye és további irányai](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/24/cs-nagy-lajos-a-medvesalji-szokincsvizsgalat-nehany-eredmenye-es-tovabbi-iranyai/): 1. Be­ve­ze­tés Med­vesal­ja és kör­nyé­ke (Sőreg, Ajnác­skő, Cse­vi­ce, Gömöralmá­gy, Dobfenek, Gö­mörpéterfala, Óbást, Egy­házas­bást , Ba­kó­há­za, Vec­sek­lő, Medveshideg­kút, Tajti) nyelv­já­rá­si sa­já­tos­sá­gai... - [N. Császi ildikó: A zoboralji helynevek jellemzői](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/23/n-csaszi-ildiko-a-zoboralji-helynevek-jellemzoi/): 1. A hely­ne­vek ál­ta­lá­nos jel­lem­zői A hely­ne­vek nyel­vünk le­xi­kai egy­sé­gei, főbb szó­fa­ji ka­te­gó­ri­á­in­kon be­lül a tu­laj­don­ne­vek al­cso­port­já­ba tar­toz­nak. A tu­laj­don­ne­vek... - [Gulyás László: A magyar–szlovák határ kérdése a versailles-i békekonferencián (1. rész)](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/23/gulyas-laszlo-a-magyar-szlovak-hatar-kerdese-a-versailles-i-bekekonferencian-1-resz/): Be­ve­ze­tés 1918 előtt a tör­té­nel­mi Ma­gyar­or­szág ke­re­tei kö­zött nem ke­rült sor a szlo­vák–ma­gyar et­ni­kai ha­tár­vo­nal hi­va­ta­los meg­ál­la­pí­tá­sá­ra, a szlo­vá­kok ál­tal... - [Hushegyi Gábor: Többnyelvű oktatás és a bolognai folyamat](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/23/hushegyi-gabor-tobbnyelvu-oktatas-es-a-bolognai-folyamat/): 1. Be­ve­ze­tés Az egy­sé­ges eu­ró­pai fel­ső­ok­ta­tá­si tér in­téz­mé­nye­sí­ti a kon­ti­nens egye­te­me­i­nek, fő­is­ko­lá­i­nak együtt­mű­kö­dé­sét. A bo­lo­gnai fo­lya­mat ad­ta le­he­tő­sé­gek ki­hasz­ná­lá­sát je­len­leg... - [László Béla: A szlovákiai magyarság műveltségi szintjéről](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/23/laszlo-bela-a-szlovakiai-magyarsag-muveltsegi-szintjerol/): 1. Be­ve­ze­tő A nem­ze­ti ki­sebb­sé­gek hely­ze­te ál­lam­ha­tár­okon be­lül, de nem­zet­kö­zi szin­ten is na­gyon in­ten­zí­ven fog­lal­koz­tat­ja a ku­ta­tó­kat, po­li­ti­ku­so­kat, a köz­élet... - [ÖLLÖS LÁSZLÓ: A Magyar Köztársaság alkotmánya és a magyar kisebbségek](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/23/ollos-laszlo-a-magyar-koztarsasag-alkotmanya-es-a-magyar-kisebbsegek/): 1. Be­ve­ze­tés A ket­tős ál­lam­pol­gár­ság­ról tar­tott nép­sza­va­zás még lát­ha­tób­bá tet­te a ma­gyar­or­szá­gi po­li­ti­ka egyik, a rend­szer­vál­tás óta rend­sze­re­sen fel­tö­rő konf­lik­tu­sát,... - [Helena Bujnová: A visegrádi szerződés országainak geopolitikai helyzete](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/23/helena-bujnova-a-visegradi-szerzodes-orszagainak-geopolitikai-helyzete/): Kö­zép-Eu­ró­pa geo­po­li­ti­kai fo­gal­má­nak leg­sza­ba­to­sabb ér­tel­me­zé­sét Milan Kundera A Nyu­gat el­rab­lá­sa (Únos Záp­adu) cí­mű 1985-ös cik­ké­ben ta­lál­juk meg. Ez az ér­tel­me­zés... - [Horváth Tamás–Ríz Ádám: Szlovákiai magyarok támogatásának új lehetõségei az Európai Unióban](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/23/horvath-tamas-riz-adam-szlovakiai-magyarok-tamogatasanak-uj-lehetosegei-az-europai-unioban/): 1. Be­ve­ze­tés Né­hány éven be­lül a Kár­pát-me­den­ce ma­gya­rok ál­tal la­kott 8 or­szá­ga kö­zül 6 tag­ja lesz az Eu­ró­pai Uni­ó­nak, a... - [Hidegh Anna Laura – Miklós Anna Erzsébet: Eurorégiókról szlovák–magyar kitekintéssel](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/23/hidegh-anna-laura-miklos-anna-erzsebet-euroregiokrol-szlovak-magyar-kitekintessel/): 1. Be­ve­ze­tés A 21. szá­zad Eu­ró­pá­já­ban a határ­men­tiség, an­nak min­den kér­dé­sé­vel és prob­le­ma­ti­ká­já­val együtt – ugyan re­mél­he­tő­leg már csak rö­vid... - [Impresszum 2006/2](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/23/impresszum-20062/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t VIII. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [European Profiles of Language Policy. Voproszi tyerminologii v finno-ugorszkih jazikah Rosszijszkoj fegyeracii/Terminology Issues in the Finno-Ugric Languages of the Russian Federation. (Szabómihály Gizella)](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/23/european-profiles-of-language-policy-voproszi-tyerminologii/): Euro­pean Pro­files of Lan­guage Pol­i­cy. Szom­bat­hely, BDTF, 2003 /Termi­nologia et Cor­po­ra. Tomus I. /; Voproszi tyer­mi­nologii v finno-u­gorszk­ih jazikah Rossz­i­jszkoj... - [Burke, Peter: Was ist Kulturgeschichte? (Liszka József)](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/23/burke-peter-was-ist-kulturgeschichte-liszka-jozsef/): Burke, Peter: Was ist Kul­turgeschichte? Frank­furt am Ma­in, Suhrkampf, 2005. A je­les an­gol mű­ve­lő­dés­tör­té­nész ne­ve nem is­me­ret­len a ha­zai ol­va­sók... - [Dohányos Róbert–Lelkes Gábor–Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2003 (Vajda Barnabás)](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/23/dohanyos-robert-lelkes-gabor-toth-karoly-szerk-nemzeti-es-etnikai-kisebbsegek-szlovakiaban-2003-vajda-barnabas/): Nem­ze­ti és et­ni­kai ki­sebb­sé­gek Szlo­vá­ki­á­ban 2003. Do­há­nyos Róbert–Lelkes Gá­bor–Tóth Kár­oly (szerk. ): Somorja–Duna­szer­dahely, Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó Inté­zet–Lilium Aurum Könyv­ki­adó, 2004. Tu­do­má­nyos-ku­ta­tói... - [Gaucsík István: Gondolatok a szlovákiai magyar katolikusság szervezettségéről](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/23/gaucsik-istvan-gondolatok-a-szlovakiai-magyar-katolikussag-szervezettsegerol/): A szlo­vá­ki­ai ma­gyar ka­to­li­kus kö­zös­ség múlt­já­ról és je­le­né­ről – an­nak el­le­né­re, hogy né­hány rész­prob­lé­má­val az utób­bi idő­ben több szer­ző is... - [Bárczi Zsófia – Vaneoné Kremmer Ildikó: A Felvidék szerepe a magyar tudományosságban](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/23/barczi-zsofia-vaneone-kremmer-ildiko-a-felvidek-szerepe-a-magyar-tudomanyossagban/): A Fel­vi­dék sze­re­pe a ma­gyar tu­do­má­nyos­ság­ban cí­met vi­sel­te az a kon­fe­ren­cia, mely­re 2005. de­cem­ber 8–9-én a nyitrai Kons­tan­tin Fi­lo­zó­fus Egye­tem... - [Gaucsík István: Vágsellyei konferencia a mezővárosokról](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/23/gaucsik-istvan-vagsellyei-konferencia-a-mezovarosokrol/): A Páz­mány Pé­ter Tu­do­má­nyos Tár­sa­ság, a Po­zso­nyi Ál­la­mi Le­vél­tár Vágsel­lyei Fi­ók­le­vél­tá­rá­val, a Vágsel­lyei Vá­ro­si Hi­va­tal Mû­ve­lõ­dé­si Szak­osz­tá­lyá­val és Somor­ja Vá­ros... - [Gaucsík István: Fondok és gyűjtemények feldolgozása, segédletek készítése a vágsellyei levéltárban](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/23/gaucsik-istvan-fondok-es-gyujtemenyek-feldolgozasa-segedletek-keszitese-a-vagsellyei-leveltarban/): A le­vél­tá­ri do­ku­men­tu­mok meg­fe­le­lő szin­tű ku­ta­tói és köz­szol­gá­la­ti jel­le­gű fel­hasz­ná­lá­sa a fon­dok fel­dol­go­zá­sá­nak és rend­sze­re­zé­sé­nek mi­nő­sé­gé­től függ. A se­géd­le­tek olyan... - [Vörös Ferenc: Névkutatás és névföldrajz](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/23/voros-ferenc-nevkutatas-es-nevfoldrajz/): A név­tant a nyel­vé­szek egy ré­sze mind a mai na­pig se­géd­tu­do­mány­ként tart­ja szá­mon. A név­ta­no­sok több­sé­ge azon­ban hoz­zám ha­son­ló­an más­ként... - [Lintner Anita: Köznévi kódváltás a két háború közti csehszlovákiai magyar sajtó nyelvében](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/23/lintner-anita-koznevi-kodvaltas-a-ket-haboru-kozti-csehszlovakiai-magyar-sajto-nyelveben/): 1. Be­ve­ze­tés Je­len dol­go­zat az írott nyel­vi kód­vál­tás, ezen be­lül a köz­né­vi kód­vál­tás té­má­já­val fog­lal­ko­zik. A for­rás a két vi­lág­há­bo­rú... - [Peter Zajac: Közép-európai himnuszok](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/23/peter-zajac-kozep-europai-himnuszok/): Mind­an­­nyi­an is­mer­jük az es­ti fut­ball­mér­kő­zé­sek ké­pét, ami­kor a já­té­ko­sok fe­hér pá­rát fúj­va, me­le­gít­ve egy hely­ben fut­nak, és a sta­di­on­ban szól... - [Simon Attila: Az 1938-as községi választások Csehszlovákiában és a szlovákiai magyar politika](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/23/simon-attila-az-1938-as-kozsegi-valasztasok-csehszlovakiaban-es-a-szlovakiai-magyar-politika/): 1938 ju­bi­le­u­mi év volt Cseh­szlo­vá­ki­á­ban – a köz­tár­sa­ság meg­ala­ku­lá­sá­nak hu­sza­dik éve. Az ün­nep­lés he­lyett azon­ban a Masaryk ál­tal meg­ál­mo­dott, de... - [Gecse Annabella: A szorgalmas falutól a virtuális Baracáig](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/23/gecse-annabella-a-szorgalmas-falutol-a-virtualis-baracaig/): 1. Be­ve­ze­tés Ta­nul­má­nyom cél­ja egy fa­lu mint kö­zös­ség éle­té­nek – több szem­pont­ból is erő­sen kor­lá­tok kö­zé szo­rí­tott –, idő­ben mint­egy... - [Kocsis Aranka: Egy kisalföldi falu és a hatalom 1945–1948 között](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/22/kocsis-aranka-egy-kisalfoldi-falu-es-a-hatalom-1945-1948-kozott/): A ren­di alá­ve­tett­ség alól a 19. szá­zad má­so­dik fe­lé­ben, a pol­gá­ri jog­ál­lam­ban föl­sza­ba­du­ló ma­gyar pa­raszt­ság­ra ál­ta­lá­ban jel­lem­zõ­nek tart­ja a szak­ku­ta­tás,... - [Estélyi Krisztina – Keszegh Béla – Kovács Péter – Mikóczy Ilona: Munkaerőmozgás a szlovák–magyar határ mentén](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/22/estelyi-krisztina-keszegh-bela-kovacs-peter-mikoczy-ilona-munkaeromozgas-a-szlovak-magyar-hatar-menten/): 1. Be­ve­ze­tő Az Eu­ró­pai Unió bő­ví­té­sé­vel új le­he­tő­sé­gek nyíl­tak meg a szlo­vá­ki­ai és a ma­gyar­or­szá­gi mun­ka­erő szá­má­ra. A ko­ráb­bi bő­ví­té­sek... - [Árendás Csaba – Dudás Tamás – Illés Gábor – Szinek Kénesy Marianna: A szlovákiai adóreform 2004-ben – a 19% egy éve](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/22/arendas-csaba-dudas-tamas-illes-gabor-szinek-kenesy-marianna-a-szlovakiai-adoreform-2004-ben-a-19-egy-eve/): 1. Be­ve­ze­tés Egy jól mű­kö­dő adó­rend­szer fon­tos ré­sze min­den gaz­da­sá­gi rend­szer­nek. Mi­lyen is egy jól mű­kö­dő adó­rend­szer? Er­re a kér­dés­re... - [Impresszum 2006/1](https://dev.forumszemle.eu/2006/06/22/impresszum-2006/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t VIII. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Kiss József: Ladislav Novomeskyés a szlovák-magyar kapcsolatok](https://dev.forumszemle.eu/2005/09/20/kiss-jozsef-ladislav-novomeskyes-a-szlovak-magyar-kapcsolatok/): A pozsonyi Madách Kiadó az 1989-es évvégén válogatást jelentetett meg Nagy Ju-dit fordításában, Duba Gyula utószavával - Az időszerűség időtlensége... - [A Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék kiadványai](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/22/a-magyar-nyelv-es-irodalom-tanszek-kiadvanyai/): Si­ma Fe­renc: Ma­gyar hang­tan. Bratislava, Slovenské pedagogické nakladate¾stvo, 1960. Garaj La­jos: A ma­gyar fel­vi­lá­go­so­dás és a re­form­kor iro­dal­ma. Bratislava, Slovenské... - [Ismeretlen Sas-kézirat a pozsonyi zsidóság történetéről (Gaucsík István)](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/22/ismeretlen-sas-kezirat-a-pozsonyi-zsidosag-torteneterol-gaucsik-istvan/): Sas An­dor szer­te­ága­zó gaz­da­ság- és mű­ve­lő­dés­tör­té­ne­ti mun­kás­sá­gá­nak, pub­li­kált cik­ke­i­nek, ta­nul­má­nya­i­nak szám­ba­vé­te­le mel­lett kü­lön fi­gyel­met kel­le­ne szen­tel­ni lap­pan­gó, ma­gán­tu­laj­don­ba ke­rült kéz­ira­ta­i­nak,... - [Sas Andor: A pozsonyi zsidóság 18. és 19. századi jog- és gazdaságtörténetéhez](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/22/sas-andor-a-pozsonyi-zsidosag-18-es-19-szazadi-jog-es-gazdasagtortenetehez/): An­nak a két tör­vény­nek, amely a fel­vi­lá­go­so­dás ko­rá­ban és a Vormärzben1 a ma­gyar­or­szá­gi zsi­dó­ság jo­gi hely­ze­tét sza­bá­lyoz­ta – az 1790-ik... - [Rudolf Chmel: Új kapcsolatok – régi problémák?](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/22/rudolf-chmel-uj-kapcsolatok-regi-problemak/): Kezd­jük pa­ra­frá­zis­sal! A szlo­vák–ma­gyar iro­dal­mi kap­cso­la­tok ta­nul­má­nyo­zá­sá­nak szük­sé­ges­sé­gé­ről sok­fé­le­kép­pen be­szél­he­tünk. Min­de­nek­előtt ál­ta­lá­nos­ság­ban, ob­jek­tí­ven, mód­szer­ta­ni­lag. De be­szél­he­tünk sze­mé­lyes jel­leg­gel, hi­tünk sze­rint... - [Pavol Bujnák: Az összehasonlító irodalomtörténet alapfogalmai](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/22/pavol-bujnak-az-osszehasonlito-irodalomtortenet-alapfogalmai/): A fel­adat, me­lyet az aláb­bi el­mél­ke­dés­ben ki­tűz­tem, nem kön­­nyű, hi­szen az az ösz­­sze­ha­son­lí­tó iro­da­lom­tör­té­net tár­gyát ké­pe­zi. A fel­adat ne­héz­sé­ge ez­zel... - [Hagyomány és kontextus. Beszélgetés Mészáros Andrással (Fazekas József)](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/22/hagyomany-es-kontextus-beszelgetes-meszaros-andrassal-fazekas-jozsef/): Az egye­te­mi ok­ta­tás kér­dé­se min­den tár­sa­da­lom egyik stra­té­gi­ai fon­tos­sá­gú te­rü­le­te. A nem­ze­ti ki­sebb­sé­gek ese­té­ben pe­dig az anya­nyel­ven fo­lyó ok­ta­tás egye­ne­sen... - [Tőzsér Árpád: Bejáratok. Olvasáspróba Várady Szabolcs A rejtett kijárat című könyvéhez](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/21/tozser-arpad-bejaratok-olvasasproba-varady-szabolcs-a-rejtett-kijarat-cimu-konyvehez/): A nem ítél­ke­ző íté­szek­ről Saint-Beuve még mond­hat­ta, hogy a kri­ti­kus az az em­ber, aki ol­vas­ni tud, és má­so­kat is meg­ta­nít... - [Zalabai Zsigmond: Küzdelem a kisprózával](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/21/zalabai-zsigmond-kuzdelem-a-kisprozaval/): Ki­in­du­lá­si pon­tok A szlo­vá­ki­ai ma­gyar iro­da­lom a ma­ga össz­kép­ében mind­má­ig fél­kész iro­da­lom; műnem- és mű­faj­szer­ke­ze­te ki­a­la­ku­lat­lan, arány­ta­lan, s a fej­lett­ség­nek... - [Fónod Zoltán: Tőzsér Árpád indulása és első költői korszaka](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/21/fonod-zoltan-tozser-arpad-indulasa-es-elso-koltoi-korszaka/): A köl­tő és esz­té­ta Tő­zsér Ár­pád négy év­ti­ze­des mun­kás­sá­gá­val ma­ra­dan­dó­an be­ír­ta a ne­vét a 20. szá­za­di ma­gyar iro­da­lom­ba. El­ső (an­to­ló­gi­ás)... - [Csanda Sándor: Ethey Gyula helytörténet-írói tudományos munkássága](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/21/csanda-sandor-ethey-gyula-helytortenet-iroi-tudomanyos-munkassaga/): A Nem­ze­ti Kulturában Alapy Gyu­lán kí­vül Ethey Gyu­la pub­li­kált a leg­töb­bet; a lap­ban egész könyv­re va­ló ta­nul­má­nya je­lent meg, a... - [Jaroslava Pašiaková: Utópia és valóság Karel Eapek és Karinthy Frigyes életművében](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/21/jaroslava-pasiakova-utopia-es-valosag-karel-eapek-es-karinthy-frigyes-eletmuveben/): Karel Èapek és Ka­rin­thy Fri­gyes fik­tív fi­lo­zó­fi­ai és mű­vé­szi sí­kon foly­ta­tott di­a­ló­gu­sa – no­ha sze­mé­lye­sen nem is­mer­ték egy­mást – rend­kí­vül... - [Hushegyi Gábor: Brogyányi Kálmán – a művészet, a nép, a nemzet és a politika szolgálatában. 100 éve született a két világháború közötti korszak vitatott csehszlovákiai magyar személyisége](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/21/hushegyi-gabor-brogyanyi-kalman-a-muveszet-a-nep-a-nemzet-es-a-politika-szolgalataban-100-eve-szuletett-a-ket-vilaghaboru-kozotti-korszak-vitatott-csehszlovakiai-magyar-szemelyisege/): Lé­te­zik-e ide­á­li­sabb pil­la­nat egy élet­mű ér­té­ke­lé­sé­re, mint a ke­rek szü­le­té­si év­for­du­ló, ame­lyet más­fél év­ti­zed­del egy rend­szer­vál­tás is meg­elő­zött? A vá­lasz... - [Turczel Lajos: Hagyományszemléletünk változásai 1919–1938 között](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/21/turczel-lajos-hagyomanyszemleletunk-valtozasai-1919-1938-kozott/): I A nem­ze­ti iro­dal­mi és tör­té­nel­mi ha­gyo­má­nyok meg­be­csü­lő sze­re­te­te és ápo­lá­sa ki­sebb­sé­gi tár­sa­dal­munk­ban a ma­gyar­ság­tu­dat fon­tos té­nye­ző­jét je­len­ti. En­nek ál­ta­lá­nos... - [Hizsnyai Tóth Ildikó: Egy isteni jó színjáték a glogovai hegyen. „Mistico viaggio” a Szent Péter esernyőjében](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/21/hizsnyai-toth-ildiko-egy-isteni-jo-szinjatek-a-glogovai-hegyen-mistico-viaggio-a-szent-peter-esernyojeben/): Je­len ta­nul­mány egy ter­je­del­me­sebb dol­go­zat rész­le­te, amely­ben Mik­száth Kál­mán Szent Pé­ter es­er­nyő­je cí­mű re­gé­nye elem­zé­se so­rán el­ső­sor­ban a vi­lág­sze­rű Glogova... - [Grendel Lajos: A modernizmus kezdetei a magyar prózában](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/21/grendel-lajos-a-modernizmus-kezdetei-a-magyar-prozaban/): Az iro­da­lom­tör­té­net-írás ha­gyo­má­nyo­san két, eset­leg há­rom ese­mény­hez kö­ti a mo­dern ma­gyar iro­da­lom lét­re­jöt­tét. Ezek egyi­ke sem kap­csol­ha­tó po­li­ti­kai vagy tör­té­nel­mi... - [Dusík Anikó: EötvösRegény](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/21/dusik-aniko-eotvosregeny/): A re­gény A re­gény mű­fa­ja az 1830-as évek má­so­dik fe­lé­ben jut je­len­tő­sebb sze­rep­hez a ma­gyar iro­da­lom­ban. Az ad­di­gi el­szi­ge­telt és... - [Garaj Lajos: Az ember tragédiája a cseh és a szlovák színpadon](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/21/garaj-lajos-az-ember-tragediaja-a-cseh-es-a-szlovak-szinpadon/): Az em­ber tra­gé­di­á­já­nak könyv­tár­nyi iro­dal­ma van, hi­szen min­dig ké­pes új­sze­rű­en hat­ni, újabb és újabb gon­do­la­to­kat éb­resz­te­ni az ol­va­só­ban, a né­ző­ben.... - [Mészáros András: A bűn és a bűnhődés motívuma a Don Juan-művekben](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/21/meszaros-andras-a-bun-es-a-bunhodes-motivuma-a-don-juan-muvekben/): Don Juan iro­dal­mi alak­ja ugyan mé­lyen a kö­zép­ko­ri Spa­nyol­or­szág tör­té­nel­mé­ben gyö­ke­re­zik, de Don Juan mint iro­dal­mi ar­che­tí­pus a modernitáshoz kö­tő­dik.... - [Csehy Zoltán: Enea Silvio Piccolomini, a szerelem költője](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/21/csehy-zoltan-enea-silvio-piccolomini-a-szerelem-koltoje/): Az olyan tu­da­to­san meg­kom­po­nált kö­te­te­ket, vers­cik­lu­so­kat, me­lyek köz­pon­ti te­ma­ti­kus ele­me a sze­re­lem, il­let­ve a sze­re­lem for­rá­sa­ként és cél­ja­ként meg­je­lölt (köz­pon­ti)... - [Misad Katalin: A szaknyelvi regiszterek fejlesztésének szemantikai és pragmatikai összefüggései szlovákiai magyar viszonylatban](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/21/misad-katalin-a-szaknyelvi-regiszterek-fejlesztesenek-szemantikai-es-pragmatikai-osszefuggesei-szlovakiai-magyar-viszonylatban/): A szak­nyel­vi re­gisz­te­rek fej­lesz­té­sé­re irá­nyu­ló fel­ada­tok szám­ba­vé­te­le és a meg­ol­dá­si le­he­tő­sé­gek fel­vá­zo­lá­sa a ma­gyar nyelv szlo­vá­ki­ai vál­to­za­ta­it il­le­tő­en csak az... - [Szabómihály Gizella: Nyelvművelés – nyelvtervezés – nyelvi menedzselés](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/21/szabomihaly-gizella-nyelvmuveles-nyelvtervezes-nyelvi-menedzseles/): A cím­ben em­lí­tett nyelv­mű­ve­lés és nyelv­ter­ve­zés (vagy nyel­vi ter­ve­zés) fo­gal­mak mind­an­­nyi­unk szá­má­ra is­mer­tek, az utób­bi év­ti­zed­ben szá­mos ta­nul­mány ele­mez­te a... - [Lanstyák István: A nyelvi tévhitekről – röviden](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/21/lanstyak-istvan-a-nyelvi-tevhitekrol-roviden/): Az I. Al­kal­ma­zott Nyel­vé­sze­ti Műhelytalálkozóra2 ké­szí­tett vi­ta­in­dí­tó elő­adá­som­ban (Lanstyák 2004) a nyel­vi mí­to­szok­kal és a nyel­vi ba­bo­nák­kal fog­lal­koz­tam; ös­­sze­fog­la­ló­an „nyel­vi... - [Sima Ferenc: A magyar magánhangzó-harmónia jellemzéséhez](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/17/sima-ferenc-a-magyar-maganhangzo-harmonia-jellemzesehez/): A ma­gán­hang­zó-har­mó­nia az agg­lu­ti­ná­ció után a ma­gyar nyelv leg­fon­to­sabb jel­leg­adó­ja. E leg­fon­to­sabb jel­leg­adó vo­ná­sok sor­rend­je ab­ból a kö­rül­mény­ből kö­vet­ke­zik, hogy... - [Jakab István: A jelzős szerkezetek összevonásának törvényszerűségei és szerepük az értelmező és az értelmezett szószerkezeti viszonyának tisztázásában](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/17/jakab-istvan-a-jelzos-szerkezetek-osszevonasanak-torvenyszerusegei-es-szerepuk-az-ertelmezo-es-az-ertelmezett-szoszerkezeti-viszonyanak-tisztazasaban/): E ta­nul­mány­ban két, te­ma­ti­ka­i­lag ös­­sze­füg­gő dol­go­za­tom tar­tal­má­nak lé­nye­gét tá­rom az ol­va­sók elé. Az el­ső­ben ma­gát az ös­­sze­vo­nás je­len­sé­gét írom le... - [Zeman László: Nyelvtudomány és nyelvoktatás](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/17/zeman-laszlo-nyelvtudomany-es-nyelvoktatas/): 1. A kér­dés­kör. A dol­gok ál­lá­sát kö­vet­ve meg­ál­la­pít­hat­juk, hogy a 20. szá­zad má­so­dik fe­lé­ben egy­re fo­ko­zó­dott a nyelv irán­ti ér­dek­lő­dés.... - [A pozsonyi magyar tanszék (Fazekas József)](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/17/a-pozsonyi-magyar-tanszek-fazekas-jozsef/): A po­zso­nyi Comenius Egye­tem Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ka­rá­nak Ma­gyar Nyelv és Iro­dal­mi Tan­szé­ke min­den bi­zon­­nyal a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság leg­ré­gibb in­téz­mé­nye. A Cseh­szlo­vá­kia... - [Impresszum 2005/4](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/17/impresszum-20054/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t VII. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Tóth Endre: A csehszlovák diplomácia és Habsburg Károlyelső restaurációs kísérlete Magyarországon (1921. március 26-április 5.) (2. rész)](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/16/toth-endre-a-csehszlovak-diplomacia-es-habsburg-karolyelso-restauracios-kiserlete-magyarorszagon-1921-marcius-26-aprilis-5-2-resz/): Csehszlovákia határozott Habsburg-ellenes álláspontja nem enyhült a magyar nem-zetgyűlés április 1-jei, soron kívüli ülését követően sem, amelyen pedig a testületegyértelműen... - [Vajda Barnabás: Romsics Ignác: Bethlen István](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/vajda-barnabas-romsics-ignac-bethlen-istvan/): Szerencsésebb népek számára természetes, hogy közéletük nagyjairól gyakran mégéletükben, de legkésőbb röviddel halálukután életrajzot írnak. Mi lehet az oka annak,hogy... - [Pelle István: Ferencz Anna: Hitből táplálkozva. Az 1674-es pozsonyi vértörvényszék elé idézett gömöri lelkészek és tanítók](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/pelle-istvan-ferencz-anna-hitbol-taplalkozva-az-1674-es-pozsonyi-vertorvenyszek-ele-idezett-gomori-lelkeszek-es-tanitok/): A koncepciós per előzetesen megtervezett,koholt vádakra alapozott, a törvényességetsértő, de külső formájában megtartó, politikai indíttatású eljárás. A koncepciós per fogalom... - [Zeman László: Sturm László (szerk.): Sárosi magyar tükör](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/zeman-laszlo-sturm-laszlo-szerk-sarosi-magyar-tukor/): A kiadó Felsőmagyarországi Minerva sorozatában 1998-tól tizenegy kötetet jelentetettmeg, amelyeknek témája, tárgyköre a maiSzlovákia területére vonatkozik. Negyedikkönyvéről e lap hasábjain... - [Huszár Ágnes: A Népzenei Adattár](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/huszar-agnes-a-nepzenei-adattar/): Sok népművészeti kincs rejlik a Felvidék hagyományőrző vidékein, ahol a népzenegyűjtők a legszebb magyar népdalokkal találkoztak és találkoznak mai is.... - [Simon Attila: Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történelmében. Nemzetközi kisebbségtörténeti konferencia](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/simon-attila-integracios-strategiak-a-magyar-kisebbsegek-tortenelmeben-nemzetkozi-kisebbsegtorteneti-konferencia/): Egy konferencia, amely az adott tudományág legújabb eredményeinek bemutatásáttűz ki, nem csupán az új kutatási eredmények prezentálást szolgálja, hanem lehetőséget... - [Vajda Barnabás : Öllős László munkájáró](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/vajda-barnabas-ollos-laszlo-munkajaro/): Öllös László könyvének négy fejezete – Az okok; Az egyszerűsítés dilemmái; Nemzet és morál; Emberi jogok, nemzeti jogok – sok... - [Mészáros András: Öllős László könyvéről](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/meszaros-andras-ollos-laszlo-konyverol/): Öllös László doktori disszertációjának könywaltozata nem könnyű olvasmány. Mégpedig több okból és szempontból nem az. Az okok közé sorolnám magát... - [Bakó Boglárka: Erdővidék - magyar mikrorégió a Székelyföld peremén](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/bako-boglarka-erdovidek-magyar-mikroregio-a-szekelyfold-peremen/): Erdővidék a Székelyföld egyik kevésbé ismert, magyar többségű mikrorégiója. Háromszék (hivatalosan Kovászna megye) északnyugati része, mely a Baróti-medenceterületét öleli fel.... - [Ilyés Zoltán : "Magyar lett most a mántából..." Háttérrajz a felső Bódva-völgyi németek hungarus-tudatához](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/ilyes-zoltan-magyar-lett-most-a-mantabol-hatterrajz-a-felso-bodva-volgyi-nemetek-hungarus-tudatahoz/): A területileg, szociokulturálisan és dialektológiailag egyaránt differenciált szepesinémetség a magyar történeti közgondolkodásban éppúgy, mint a történeti, néprajzitudományos munkákban a magyarérzelműség,... - [Gaucsík István : Gazdasági szervezetépítés és érdekvédelem. A csehszlovákiai magyarság két világháború közötti gazdasági szervezetei (2. rész)](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/gaucsik-istvan-gazdasagi-szervezetepites-es-erdekvedelem/): Az interjút Fazekas József készítette A csehszlovákiai magyar gazdasági érdekvédelem területei és szervezetei A többség konszolidáló hajlamával, a nemzetállam-építő adminisztratív,... - [Zuzana Poláčková: A nemzetközi nem állami intézményekés zsidó szervezetek szerepe az első világhá-ború utáni kisebbségvédelem kialakulásában](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/zuzana-polackova-a-nemzetkozi-nem-allami-intezmenyekes-zsido-szervezetek-szerepe-az-elso-vilagha-boru-utani-kisebbsegvedelem-kialakulasaban/): Az első világháború befejezésével új nemzetközi rendszer jött létre. Ennek részekéntalakult meg a Népszövetség, melynek fő célja az volt, hogy... - [Pintér Tibor: Fodor István: A világ nyelvei és nyelvcsaládjai](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/pinter-tibor-fodor-istvan-a-vilag-nyelvei-es-nyelvcsaladjai/): 2004-ben a Tinta Könyvkiadó komoly feladatra vállalkozott. Nem kisebb célt tűzött ki, mint megjelentetni egy olyan nagy sikerű kézikönyvváltozatát, amelyet... - [Varga Sándor: Von Minderheiten zu Volksgruppen. 20 Jahre Wiener Arbeitsgemeinschaft](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/varga-sandor-von-minderheiten-zu-volksgruppen-20-jahre-wiener-arbeitsgemeinschaft/): A kötet a Nemzetiségi Ügyek Bécsi Munkaközössége elnevezésű csoportosulás húszéves, 1983-2003 közötti tevékenységét foglalja össze. Ezt a csoportosulást 1983-ban az... - [Szabómihály Gizella: É. Kiss Katalin: Anyanyelvünk állapotáról](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/szabomihaly-gizella-e-kiss-katalin-anyanyelvunk-allapotarol/): Anyanyelvünk állapotáról címmel jelentetett meg tavaly az Osiris Kiadó egy több szempontból is figyelemre méltó könyvecskét. A szakma számára elsősorban... - [Liszka József: Voigt Vilmos: A vallási élmény története. Bevezetés a vallástudományba](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/liszka-jozsef-voigt-vilmos-a-vallasi-elmeny-tortenete-bevezetes-a-vallastudomanyba/): Több szempontból is egyedülálló könyv ez: egyrészt azért, mivel magyar nyelven ilyen áttekintés még nem született, másrészt meg azért, mivel... - [Joó András: Tiso elnök és magyar országgyűlési képviselő politikai természetű magánbeszélgetése 1943 tavaszán](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/joo-andras-tiso-elnok-es-magyar-orszaggyulesi-kepviselo-politikai-termeszetu-maganbeszelgetese-1943-tavaszan/): Az alábbiakban közlésre kerülő dokumentumra a Magyar Országos Levéltárban 2004 tavaszán folytatott kutatásaim során bukkantam a Külügyminisztérium rezervált iratai között.... - [Jarábik Gabriella: A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/jarabik-gabriella-a-szlovakiai-magyar-kultura-muzeuma/): A szlovákiai magyarság történetét, népi kultúráját, hagyományait és értékeit képviselő, nemcsak regionális szinten tevékenykedő, reprezentatív múzeumi intézmény létrehozására tett kísérletek... - [Mészáros András: A Magyarok Szlovákiában (1989-2004) című kötetről](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/meszaros-andras-a-magyarok-szlovakiaban-1989-2004-cimu-kotetrol/): Amikor azon gondolkodtam, milyen frappáns bevezető mondattal lehetne indítani ennek a könyvnek a bemutatását, akkor legelőször egy reformkori szállóige jutott... - [Rabec István: A nyelvvesztés vizsgálata pozsonyi magyar egyetemisták körében](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/rabec-istvan-a-nyelvvesztes-vizsgalata-pozsonyi-magyar-egyetemistak-koreben/): Dolgozatomban a 2003-ban végzett kutatásomról (a vizsgálatról részletesebben lásd Rabec 2003) szeretnék beszámolni, amelyet Pozsonyban tanuló nyelwesztő egyetemistákkal készítettem. A... - [L. Juhász Ilona: Szlovákiai magyar tájak néprajzi irodalma a bibliográfiák tükrében](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/l-juhasz-ilona-szlovakiai-magyar-tajak-neprajzi-irodalma-a-bibliografiak-tukreben/): A szlovákiai magyar tájak néprajzi eredményeit könyvészetileg összegezve, kisebb-nagyobb időmetszetekre lebontva jelentek már ugyan meg néprajzi bibliográfiák, ám mindegyikükből hiányzott... - [Varagya Szilvia: Magyar Hírmondó - Az első magyar nyelvű időszaki lap](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/varagya-szilvia-magyar-hirmondo-az-elso-magyar-nyelvu-idoszaki-lap/): A nyugat-európai időszakilap-kiadás a 17. században indult. Az első periodikumok 1609-ben jelentek meg: Strasbourgban a Relation, Wolfenbüttelben az Aviso és... - [Lanstyák István: A kódváltásról - nyelvtani szempontból](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/lanstyak-istvan-a-kodvaltasrol-nyelvtani-szempontbol/): A III. Grammá Nyelvészeti Napokon elhangzott előadásomban1 a kódváltás nyelvtani alaptípusait mutattam be. A tipizálás alapjául az a szempont szolgált,... - [Hulkó Gábor: A szabadon gyakorolható, bejelentésköteles tevékenységek végzésének joga - elmélet és gyakorlat](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/hulko-gabor-a-szabadon-gyakorolhato-bejelenteskoteles-tevekenysegek-vegzesenek-joga-elmelet-es-gyakorlat/): A szabadon gyakorolható, bejelentésköteles tevékenység létének három alapvető státusza különböztethető meg: 1. a szabad iparostevékenységhez való jogosultság keletkezéséhez; 2. a... - [Lampl Zsuzsanna: A dél-szlovákiai magyar és szlovák fiatalok vallásossága](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/lampl-zsuzsanna-a-del-szlovakiai-magyar-es-szlovak-fiatalok-vallasossaga/): A vallás, vallásosság szociológiai kutatása nem újkeletű, hiszen már az „alapító atyák” (Durkheim, Weber) munkásságában is tetemes helyet foglal el.... - [Juraj Marušiak: A magyar kisebbség a normalizációs évek szlovákiai politikájának összefüggéseiben (2. rész)](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/juraj-marusiak-a-magyar-kisebbseg-a-normalizacios-evek-szlovakiai-politikajanak-osszefuggeseiben-2-resz/): Duray Miklóst az úgynevezett kétnyelvű alapiskolai oktatás bevezetésére irányuló újabb sikertelen kísérletet követően 1984. május 5-én ismét letartóztatták és az... - [Petheő Attila: Az 1849. augusztus 3-i komáromi kitörés története](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/petheo-attila-az-1849-augusztus-3-i-komaromi-kitores-tortenete/): A szabadságharc állása a komáromi kitörést megelőző időkben 1849 tavaszára megváltozott a helyzet a szabadságharc menetében, hiszen a magyar alakulatok... - [Gaucsík István: Gazdasági szervezetépítés. A csehszlovákiai magyarság két világháború közötti gazdasági szervezetei (1. rész)](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/gaucsik-istvan-gazdasagi-szervezetepites-a-csehszlovakiai-magyarsag-ket-vilaghaboru-kozotti-gazdasagi-szervezetei-1-resz/): Tanulmányomban három olyan témát jelöltem ki, melyek vizsgálata a szervezeti-intézményi vezérfonalat tartja szem előtt. Bevezetésképpen a csehszlovákiai magyarság gazdasági helyzetét... - [Tóth Endre: A csehszlovák diplomácia és Habsburg Károly első restaurációs kísérlete Magyarországon (1921. március 26.-április 5.) (1. rész)](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/toth-endre-a-csehszlovak-diplomacia-es-habsburg-karoly-elso-restauracios-kiserlete-magyarorszagon-1921-marcius-26-aprilis-5-1-resz/): A tanulmány témája a két világháború közötti Magyarország történelmének egyik legnagyobb jelentőségű eseménye, amely nemcsak a kor csehszlovák-magyar kapcsolataira gyakorolt... - [Impresszum 2005/2](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/impresszum-2005-2/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t VII. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Gecse Annabella: Liszka József (szerk.): Acta Ethnologika Danubiana 5-6. Az Etnológiai Központ Évkönyve - Ročenka Výskumného centra európskej etnológie - Jahrbuch des Forschungszentrums für Europäische Ethnologie 2003-2004](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/10/gecse-annabella-liszka-jozsef-szerk-acta-ethnologika-danubiana-5-6-az-etnologiai-kozpont-evkonyve-rocenka-vyskumneho-centra-europskej-etnologie-jahrbuch-des-forschungszentrums-fur-europaisch/): Liszka József (szerk. ): Acta Ethnologica Danubiana 5-6. Az Etnológiai Központ évkönyve – Rocenka Vyskumného centra európskej etnológie – Jahrbuch... - [Hodosy Szabolcs: Kontra Miklós-Hattyár Helga (szerk.): Magyarok és nyelvtörvények](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/10/hodosy-szabolcs-kontra-miklos-hattyar-helga-szerk-magyarok-es-nyelvtorvenyek/): A Kontra Miklós és Hattyár Helga szerkesztésében készült könyv, melynek címe is oly sokatmondó: Magyarok és nyelvtörvények, érdekes olvasmányra utal.... - [Gaucsík István: Magyar ipartársulatok válogatott dokumentumai 1924-1938](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/10/gaucsik-istvan-magyar-ipartarsulatok-valogatott-dokumentumai-1924-1938/): Bevezetés a problémába A magyar iparosok és kereskedők szakmai és érdekvédelmi szerveződései, a járási szintű ipartársulatok, már 1918 előtt léteztek.... - [Simon Attila: Mítoszok és előítéletek. A Fórum Kisebbségkutató Intézet konferenciája Csölösztőn](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/10/simon-attila-mitoszok-es-eloiteletek-a-forum-kisebbsegkutato-intezet-konferenciaja-csoloszton/): A történelem és a nyelvészet határterületein járva szervezett tudományos konferenciát a Fórum Kisebbségkutató Intézet, hiszen a Somorja mellett 2004. december... - [Lelkes Gábor: Dél-Szlovákia gazdasági fejlődése és a határon átnyúló kapcsolatok](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/10/lelkes-gabor-del-szlovakia-gazdasagi-fejlodese-es-a-hataron-atnyulo-kapcsolatok/): A Szlovákiai Magyar Értelmiségi Fórum, a Szlovákiai Magyar írók Társasága, a Szlovákiai Magyar Professzorok Klubja és a Fórum Kisebbségkutató Intézet... - [Liszka József: Bezárkózás a nemzeti hagyományba, avagy lesz-e szemléletváltás a szlovákiai magyar néprajzban?](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/10/liszka-jozsef-bezarkozas-a-nemzeti-hagyomanyba-avagy-lesz-e-szemleletvaltas-a-szlovakiai-magyar-neprajzban/): Fejtegetésem főcímét Komoróczy Géza okos könyvétől (Komoróczy 1995) kölcsönöztem, s habár az látszólag(! ) legfeljebb kevés kapcsolatban áll az alább... - [Szőke József: Történelem és történések. Reflexiók A Csemadok és a prágai tavasz című könyv kapcsán](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/10/szoke-jozsef-tortenelem-es-tortenesek-reflexiok-a-csemadok-es-a-pragai-tavasz-cimu-konyv-kapcsan/): Múlt év májusában Udvardon, a szlovákiai magyar helytörténészek szokásos évi tanácskozásán többek közt arról is szóltam, hogy elismerést érdemel az... - [Lampl Zsuzsanna: A fiatalok elsősorban tévét néznek, s havonta fél könyvet olvasnak](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/10/lampl-zsuzsanna-a-fiatalok-elsosorban-tevet-neznek-s-havonta-fel-konyvet-olvasnak/): Miből fogyaszt az ember többet: kenyérből vagy kultúrából? Alábbi írásomban kenyérről nem lesz szó, kultúráról viszont annál inkább, mivel a... - [Huszár Ágnes, Radoslav Beňuš: Utcazenészek Budapesten és Pozsonyban 2001-2002-ben](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/10/huszar-agnes-radoslav-benus-utcazeneszek-budapesten-es-pozsonyban-2001-2002-ben/): Bevezetés A város nemcsak a modern ember lakó- és munkahelye, hanem egyben gazdasági,politikai és kulturális életet ösztönző és ellenőrző központ,... - [Juraj Marušiak: A magyar kisebbség a normalizációs évek szlovákiai politikájának összefüggéseiben (1. rész)](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/10/juraj-marusiak-a-magyar-kisebbseg-a-normalizacios-evek-szlovakiai-politikajanak-osszefuggeseiben-1-resz/): A szlovákiai magyar ellenzék tevékenysége, csakúgy mint a keresztény ellenzék éskorlátozott mértékben az úgynevezett polgári ellenzék aktivitása a hatvanas években... - [Vadkerty Katalin: Németek és magyarok Pozsonyban 1945-1948 között](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/10/vadkerty-katalin-nemetek-es-magyarok-pozsonyban-1945-1948-kozott/): Pozsony az 1720. évi hivatalos összeírásban már német dominanciájú település, sezt követően a német fölény állandósult a háromnyelvű, háromkultúrájú városban.... - [Gaucsík István: Sas Andor gazdaságtörténeti munkái](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/10/gaucsik-istvan-sas-andor-gazdasagtorteneti-munkai/): Sas Andor irodalomtörténész, (gazdaság)történész, pedagógus szellemi öröksége,amelynek egy részét „terhes hagyatékaként vagy „morális polka”-ként is jellemezhetjük, alig épült/épülhetett be a... - [Gál Zsolt: A privatizáció három útja és tanulságai Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/10/gal-zsolt-a-privatizacio-harom-utja-es-tanulsagai-csehorszagban-szlovakiaban-es-magyarorszagon/): Az állami tulajdon magánkézbe adása a posztszocialista rendszerváltozások egyiklegfontosabb, megkerülhetetlen feladata volt. A Cseh Köztársaság, Szlovákia ésMagyarország kormányai szinte az... - [Impresszum 2005/1](https://dev.forumszemle.eu/2005/06/10/impresszum-2005-1/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t VII. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Eiler Ferenc : "Kisebbségi külpolitika." Csehszlovákiai magyar részvétel az Európai Nemzetiségi Kongresszus Tevékenységében 1925-1938](https://dev.forumszemle.eu/2005/05/25/eiler-ferenc-kisebbsegi-kulpolitika/): Az európai nemzeti kisebbségek szervezeteinek a két világháború között is csakkorlátozott mértékben volt lehetőségük arra, hogy kilépjenek a nemzetközi politikaiporondra.... - [A soknemzetiségű csehszlovák nemzetállam születése 1919-ben Érvek, viták az 1919. évi párizsi békekonferencián](https://dev.forumszemle.eu/2005/05/25/a-soknemzetisegu-csehszlovak-nemzetallam-szuletese-1919-ben-ervek-vitak-az-1919-evi-parizsi-bekekonferencian/): Az 1919-1920. évi párizsi békekonferenciának a csehszlovák államalapítás szem-pontjából meghatározó jelentőségű 1919. január-szeptemberi időszakát az 1919. június 28-i versailles-i német... - [Az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársainak, kutatási programjainak kiadványai 2001-2005](https://dev.forumszemle.eu/2005/05/25/az-mta-etnikai-nemzeti-kisebbsegkutato-intezet-munkatarsainak-kutatasi-programjainak-kiadvanyai-2001-2005/): ÉGER GYÖRGY- LANGER, JOSEF (szerk. ): Határ, régió, etnikumok Közép-Európában. Budapest, Osiris Kiadó-MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, 2001. OSVÁT ANNA-SZARKA LÁSZLÓ... - [Fazekas József : Értékteremtő kisebbségi közösségek. Beszélgetés Szarka Lászlóval, az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetének igazgatójával](https://dev.forumszemle.eu/2005/05/20/ertekteremto-kisebbsegi-kozossegek/): Beszélgetés Szarka Lászlóval,az MTA Etnikai-nemzeti KisebbségkutatóIntézetének igazgatójával A kisebbségek tudományos kutatásának intézményes feltételei csupán a rendszerváltást követőenalakultak ki. A magyarországi... - [Ladislav Novomesky levele](https://dev.forumszemle.eu/2005/05/20/ladislav-novomesky-levele/): Valóban annyira kilátástalan és reménytelen a nemzeteink közötti viszony, hogy aza magyar író, aki egykoron elkötelezettje volt a valamikori történelmi... - [Illyés Gyula levele](https://dev.forumszemle.eu/2005/05/20/illyes-gyula-levele/): a New York-i PEN-tanácskozások befejező ülése után az egyetem aulájában egy eu-rópai íróküldöttség két tagja meghívott a követségükön rendezendő fogadásra.... - [Impresszum 2005/3](https://dev.forumszemle.eu/2005/05/20/impresszum-2005-3/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t VII. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Győr vármegye települései 18-19. századi kéziratos térképeken. Szerkesztett Néma Sándor. Győr, Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára, 2003. (Kocsis Aranka)](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/gyor-varmegye-telepulesei-18-19-szazadi-keziratos-terkepeken-szerkesztett-nema-sandor-gyor-gyor-moson-sopron-megye-gyori-leveltara-2003-kocsis-aranka/): Győr vár­me­gye te­le­pü­lé­sei 18–19. szá­za­di kéz­ira­tos tér­ké­pe­ken. Szer­kesz­tet­te Né­ma Sán­dor. Győr, Győr-Moson-Sopron Me­gye Győ­ri Le­vél­tá­ra, 2003. Na­gyon szép köny­vet je­len­te­tett... - [Laczkó Katalin - Mártonfi Attila: Helyesírás. Osiris Kiadó, Budapest, 2004. (Misad Katalin)](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/laczko-katalin-martonfi-attila-helyesiras-osiris-kiado-budapest-2004-misad-katalin/): Laczkó Krisz­ti­na–Mártonfi At­ti­la: He­lyes­írás. Osiris Ki­adó, Bu­da­pest, 2004, 1539 p. Eb­ben az év­ben A Ma­gyar Nyelv Ké­zi­könyv­tá­ra cím­mel nyel­vünk ed­di­gi... - ["A társadalom megmozdult." Válogatás 1989 novemberének szlovákiai magyar sajtójából (Válogatta Öllös László és Végh László)](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/a-tarsadalom-megmozdult-valogatas-1989-novemberenek-szlovakiai-magyar-sajtojabol-valogatta-ollos-laszlo-es-vegh-laszlo/): Do­ku­men­tum-ös­­sze­ál­lí­tá­sunk­kal a 15 év­vel ez­előt­ti bár­so­nyos for­ra­da­lom­ra em­lé­ke­zünk. Tel­jes ter­je­del­mé­ben be­mu­tat­juk az 1989. no­vem­ber 27-től meg­je­le­nő Sza­bad Ka­pa­ci­tás c. ki­ad­vány... - [III. Gramma Nyelvészeti Napok (Kožík Diana)](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/iii-gramma-nyelveszeti-napok-kozik-diana/): 2004. no­vem­ber 26. és 27. kö­zött im­már har­mad­szor ke­rült sor a Gram­ma Nyel­vi Iro­da ál­tal szer­ve­zett Gram­ma Nyel­vé­sze­ti Na­pok­ra Pár­kány­ban.... - [Magyar Tudomány Ünnepe (Gecse Annabella)](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/magyar-tudomany-unnepe-gecse-annabella/): 2004. ok­tó­ber 6-án könyv­ki­ál­lí­tás és kon­fe­ren­cia hely­szí­ne volt Tornalja. A köz­tu­dat­ba a ma­gyar tu­do­mány nap­ja­ként be­vo­nult no­vem­ber 3-a an­nak a... - [I. Alkalmazott Nyelvészeti Műhelytalálkozó (Dózsa Roland)](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/i-alkalmazott-nyelveszeti-muhelytalalkozo-dozsa-roland/): A pa­lás­ti Iván­ka-kas­tély adott ott­hont szep­tem­ber 30-a és ok­tó­ber 3-a kö­zött a dunas­zer­da­he­lyi szék­he­lyű Gram­ma Nyel­vi Iro­da ál­tal szer­ve­zett I.... - [HODOSY SZABOLCS: Az alapvető emberi jogok és szabadságok Szlovákiában és az Európai Unió](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/hodosy-szabolcs-az-alapveto-emberi-jogok-es-szabadsagok-szlovakiaban-es-az-europai-unio/): Az ál­lam jel­le­gét az ál­la­mi be­ren­dez­ke­dés alap­ve­tő sza­bá­lyai, el­ső­sor­ban al­kot­má­nya, jo­gi rend­sze­re és az ha­tá­roz­za meg, ho­gyan ga­ran­tál­ja az ál­lam... - [RATHMANN JÁNOS: Genersich János gondolatvilága](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/rathmann-janos-genersich-janos-gondolatvilaga/): A kés­már­ki lí­ce­um meg­újí­tott ok­ta­tá­sa és a po­zso­nyi lí­ce­um vi­rág­ko­ra volt az az idő, ami­kor a két Genersich-testvér – egy­mást... - [SZABÓ ESZTER: A csallóközi vasút története a kezdetektől 1918-ig](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/szabo-eszter-a-csallokozi-vasut-tortenete-a-kezdetektol-1918-ig/): Be­ve­ze­tés Tanul­má­ny­om­ba­n1 a Csal­ló­közt át­sze­lő he­lyi­ér­de­kű vas­út tör­té­ne­té­vel fog­lal­ko­zom az épí­tés kez­de­te­i­től az Osztrák–Magyar Mo­nar­chia fel­bom­lá­sá­ig. A csal­ló­kö­zi vas­ú­t2 két... - [RÁCZ KÁLMÁN: Esztergomi érsekség kontra csehszlovák állam - egyházi birtokperek a hágai bíróság előtt (2. rész)](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/racz-kalman-esztergomi-ersekseg-kontra-csehszlovak-allam-egyhazi-birtokperek-a-hagai-birosag-elott-2-resz/): A per­in­dí­tás 1923 no­vem­be­ré­ben az egy­há­zi bir­tok­ügy már egy má­sik bu­da­pes­ti hely­szí­nen volt meg­be­szé­lés tár­gya. Gaj­zá­gó Lász­ló főkor­má­ny­meg­bí­zott hi­va­ta­lá­ban ér­te­kez­let­re... - [LANSTYÁK ISTVÁN: Az Európai Unió nyelvpolitikája és a Szlovákiában beszélt nyelvek](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/lanstyak-istvan-az-europai-unio-nyelvpolitikaja-es-a-szlovakiaban-beszelt-nyelvek/): 1. Be­ve­ze­tés Dolgo­za­tom­ba­n1 né­hány ter­mi­no­ló­gi­ai kér­dés föl­ve­té­se után ar­ról be­szé­lek, mi­lyen el­ve­ken nyug­szik ál­ta­lá­ban az Eu­ró­pai Unió nyelv­po­li­ti­ká­ja, majd pe­dig... - [KONTRA MIKLÓS: Tannyelv, (feslő)oktatás, nyelvpolitika](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/kontra-miklos-tannyelv-feslooktatas-nyelvpolitika/): Nyelv­po­li­ti­ka és po­li­ti­ka A nyel­vi ter­ve­zés a nyelv vagy a nyelv­hasz­ná­lat be­fo­lyá­so­lá­sát cél­zó ter­ve­zés. Olyan szán­dé­kos erő­fe­szí­té­se­ket je­lent, ame­lyek cél­ja... - [KOLLÁTH ANNA: Kontaktusjelenség vagy nyelvhelyességi hiba? Muravidéki nyelvhasználati jelenségek és megítélésük](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/kollath-anna-kontaktusjelenseg-vagy-nyelvhelyessegi-hiba-muravideki-nyelvhasznalati-jelensegek-es-megitelesuk/): Mot­tó (Roman Jakobson nyo­mán): „Sem­mi sem ide­gen tő­lem, ami nyel­vi. ” Be­ve­ze­tés Nap­ja­ink­ban a cím­ben meg­fo­gal­ma­zott té­ma kap­csán ren­ge­teg ne­héz­ség­be,... - [VAJDA BARNABÁS: A külföldi magyar kultúrintézetek ügye Klebelsberg Kunó levelezésében](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/vajda-barnabas-a-kulfoldi-magyar-kulturintezetek-ugye-klebelsberg-kuno-levelezeseben/): Az aláb­bi ta­nul­mány Kle­bel­sberg Kunó mun­kás­sá­gá­nak egyet­len sze­le­té­vel, az ál­ta­la ala­pí­tott kül­föl­di kul­tú­rin­té­ze­tek­kel fog­lal­ko­zik, anél­kül az igény nél­kül, hogy a... - [Impresszum 2004/4](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/impresszum-20044/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t VI. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Kontra Miklós (szerk.): Nyelv és társadalom a rendszerváltozás kori Magyarországon (Szabómihály Gizella)](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/kontra-miklos-szerk-nyelv-es-tarsadalom-a-rendszervaltozas-kori-magyarorszagon-szabomihaly-gizella/): Kont­ra Mik­lós (szerk. ): Nyelv és tár­sa­da­lom a ren­dszer­vál­to­zás­ko­ri Ma­gyar­or­szá­gon. Bu­da­pest, Osi­ris Ki­adó, 2003. A re­cen­zen­sek gyak­ran utal­nak ar­ra, hogy... - [Vörös Ferenc: Családnévkutatások Szlovákiában (Bauko János)](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/voros-ferenc-csaladnevkutatasok-szlovakiaban-bauko-janos/): Vö­rös Fe­renc: Csa­lád­név­ku­ta­tá­sok Szlo­vá­ki­á­ban. Po­zsony, Kalligram, 2004, 592 p. Az el­múlt hó­na­pok­ban egy új könyv lá­tott nap­vi­lá­got a Csal­ló­kö­zi Kis­könyv­tár... - [Szarka László: Kisebbségi léthelyzetek – közösségi alternatívák. Az etnikai csoportok helye a kelet-közép-európai nemzetállamokban (Simon Attila)](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/szarka-laszlo-kisebbsegi-lethelyzetek-kozossegi-alternativak-az-etnikai-csoportok-helye-a-kelet-kozep-europai-nemzetallamokban-simon-attila/): Szar­ka Lász­ló: Ki­sebb­sé­gi lét­hely­ze­tek – kö­zös­sé­gi al­ter­na­tí­vák. Az et­ni­kai cso­por­tok he­lye a ke­let-kö­zép-eu­ró­pai nem­zet­ál­la­mok­ban. Bu­da­pest, Luci­dus Ki­adó, 2004, 342 p.... - [Munka Jenőné, szül. Dobossy Ilona öccséhez írt levelei](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/munka-jenone-szul-dobossy-ilona-occsehez-irt-levelei/): Ki­lenc ma­gán­le­ve­let ol­vas­hat az aláb­bi­ak­ban az ol­va­só. Még­sem csu­pán egyet­len csa­lád éle­té­be nyer be­pil­lan­tást, hi­szen ezek a le­ve­lek, ame­lye­ket a... - [Az MTA „Magyar Tudományosság Külföldön” Elnöki Bizottság kihelyezett ülése (Lelkes Gábor)](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/az-mta-magyar-tudomanyossag-kulfoldon-elnoki-bizottsag-kihelyezett-ulese-lelkes-gabor/): Az MTA „Ma­gyar Tu­do­má­nyos­ság Kül­föld­ön” El­nö­ki Bi­zott­sá­ga, mely 1996-ban jött lét­re a ha­tá­ron tú­li ma­gyar tu­do­má­nyos­ság ügyé­nek a fel­ka­ro­lá­sa cél­já­ból,... - [„Megidézett reneszánsz.” A magyar filozófia történetével foglalkozó kutatók negyedik nemzetközi konferenciája (Mészáros András)](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/megidezett-reneszansz-a-magyar-filozofia-tortenetevel-foglalkozo-kutatok-negyedik-nemzetkozi-konferenciaja-meszaros-andras/): Ez­zel az el­ne­ve­zés­sel ke­rült meg­ren­de­zés­re 2004. szep­tem­ber 9–11. kö­zött Mis­kol­con a ma­gyar fi­lo­zó­fia tör­té­ne­té­vel fog­lal­ko­zó ku­ta­tók im­már ne­gye­dik nem­zet­kö­zi kon­fe­ren­ci­á­ja.... - [Konferencia a szlovák és a cseh levéltárügy idoszeru kérdéseirol (Gaucsík István)](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/konferencia-a-szlovak-es-a-cseh-leveltarugy-idoszeru-kerdeseirol-gaucsik-istvan/): A Szlo­vák Le­vél­tá­ros­ok Egye­sü­le­té­nek (a to­váb­bi­ak­ban SZLE, hi­va­ta­los szlo­vák meg­ne­ve­zé­se Spo­loè­nos slo­ven­ských archivárov) szer­ve­zé­sé­ben – több társ­ren­de­ző in­téz­mény, le­vél­tá­ri, ill.... - [Liszka József: Szlovákiai magyar néprajz és/vagy európai etnológia? II.](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/liszka-jozsef-szlovakiai-magyar-neprajz-esvagy-europai-etnologia-ii/): Egy meg­jegy­zés­sel kell kez­de­nem mon­dan­dó­mat: a vájtfülű és fi­gyel­mes hall­ga­tó­nak/ol­va­só­nak fel­tűn­het, hogy ha­son­ló cí­men, ha­son­ló gon­do­la­to­kat fej­te­get­tem már ugyan­itt szűk... - [Kontra Miklós: A társadalomtudományi kutatások néhány etikai vonatkozása](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/kontra-miklos-a-tarsadalomtudomanyi-kutatasok-nehany-etikai-vonatkozasa/): Zsu­zsa ki­ko­sa­ra­zott Egy vi­lág­hí­rû ma­gyar szár­ma­zá­sú ame­ri­kai nyel­vész, aki­hez már év­ti­ze­des ba­rát­ság fû­zött, és aki­vel tõ­lünk tel­he­tõ­en se­gí­tet­tük is egy­más... - [Veres Valér: Jövotervek a kisebbségi magyar és a többségi fiatalok körében a társadalmi-származási háttér kontextusában](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/veres-valer-jovotervek-a-kisebbsegi-magyar-es-a-tobbsegi-fiatalok-koreben-a-tarsadalmi-szarmazasi-hatter-kontextusaban/): A fi­a­ta­lok hely­ze­té­nek vizs­gá­la­tá­ban igen fon­tos kér­dés a jö­vő­ter­ve­zés, az élet­út­juk el­kö­vet­ke­ző sza­ka­szá­nak vizs­gá­la­ta. Eb­ben a ta­nul­mány­ban a Ma­gyar­or­szág­gal ha­tá­ros... - [Davide Torsello: Bizalom, bizalmatlanság és társadalmi kapcsolatok egy dél-szlovákiai faluban](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/davide-torsello-bizalom-bizalmatlansag-es-tarsadalmi-kapcsolatok-egy-del-szlovakiai-faluban/): „A bi­zal­mat va­la­mi do­log­ba, em­ber­be »veti«, mint a ma­got a föld­be, hogy te­rem­jen, mint a hor­got a hal­nak, hogy meg­fog­ja.... - [Kiss József: Szlovákia helye és szerepe Milan Hodža geopolitikai koncepciójában (2. rész)](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/kiss-jozsef-szlovakia-helye-es-szerepe-milan-hodza-geopolitikai-koncepciojaban-2-resz/): Kö­zép-Eu­ró­pa egy­sé­ges geo­po­li­ti­kai egész­ként tör­té­nő kö­rül­ha­tá­ro­lá­sá­nak szer­ves ré­sze volt Kö­zép-Eu­ró­pa ci­vi­li­zá­ci­ós és geo­grá­fi­ai el­ha­tá­ro­lá­sa Né­met­or­szág­tól. Hodžá­nak eme kon­cep­ci­o­ná­lis mű­ve­le­te szo­ro­san... - [Simon Attila: „Helyzet van.” Vázlat a szlovákiai magyar iskolákban folyó történelemtanítás állapotáról egy kérdőíves felmérés alapján](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/15/simon-attila-helyzet-van-vazlat-a-szlovakiai-magyar-iskolakban-folyo-tortenelemtanitas-allapotarol-egy-kerdoives-felmeres-alapjan/): Köz­is­mert tény, hogy az anya­nyel­vű ok­ta­tás hely­ze­te és mi­nő­sé­ge meg­ha­tá­ro­zó je­len­tő­sé­gű a szlo­vá­ki­ai ma­gyar ki­sebb­ség je­le­ne és jö­vő­je szem­pont­já­ból. Olyan... - [Rácz Kálmán: Esztergomi érsekség kontra csehszlovák állam – egyházi birtokperek a hágai bíróság elõtt (1. rész)](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/15/racz-kalman-esztergomi-ersekseg-kontra-csehszlovak-allam-egyhazi-birtokperek-a-hagai-birosag-elott-1-resz/): Be­ve­ze­tő 1923 vé­gén az esz­ter­go­mi ér­sek, a székesfőkáptalan, az esz­ter­go­mi és bu­da­pes­ti sze­mi­ná­ri­u­mok, il­let­ve ve­lük együtt öt má­sik ma­gyar­or­szá­gi ka­to­li­kus... - [Lelkes Gábor: A európai parlamenti választások Szlovákiában 2004-ben](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/15/lelkes-gabor-a-europai-parlamenti-valasztasok-szlovakiaban-2004-ben/): Tör­té­nel­mi pil­la­nat 2004. jú­ni­us 10. és 13-a közt im­már ha­to­dik al­ka­lom­mal szü­le­tett dön­tés az Eu­ró­pai Par­la­ment (a to­váb­bi­ak­ban EP) ös­­sze­té­te­lé­ről,... - [Izsák Lajos: A felvidéki magyarság jogfosztása és szülőföldjéről való eltávolítása 1944–1949](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/15/izsak-lajos-a-felvideki-magyarsag-jogfosztasa-es-szulofoldjerol-valo-eltavolitasa-1944-1949/): Tör­té­nel­mi tény, hogy a fel­vi­dé­ki ma­gyar­ság már a XI. szá­zad­tól kezd­ve lak­ta, bir­to­kol­ta és mű­vel­te azt a föl­det, ame­lyet a... - [Ötéves a Szemle (Öllős László)](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/15/oteves-a-szemle-ollos-laszlo/): Öt esz­ten­dőt nem szo­kás hos­­szú idő­nek tar­ta­ni egy lap éle­té­ben. Az hi­szem, ne­künk még­is van okunk az ün­nep­lés­re. La­punk a... - [Imprsszum 2004/3](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/15/imprsszum-20043/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t VI. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Csanda Gábor (szerk.): Somorjai disputa (1.). Az élő szlovákiai magyar írásbeliség c. szimpózium eloadásai. (L. Varga Péter)](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/15/csanda-gabor-szerk-somorjai-disputa-1-az-elo-szlovakiai-magyar-irasbeliseg-c-szimpozium-eloadasai-l-varga-peter/): Amint a kö­tet cí­mé­ből is ki­tű­nik, nem ha­gyo­má­nyos ta­nul­mány­gyűj­te­mény­ről van szó. A Somor­jai dis­pu­ta egy Som­or­ján 2002. de­cem­ber 14-én meg­ren­de­zett... - [Němci a Maďaři v dekretech prezidenta republiky. Studie a dokumenty 1940–1945. (Varga Sándor)](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/15/nemci-a-madari-v-dekretech-prezidenta-republiky-studie-a-dokumenty-1940-1945-varga-sandor/): A kö­zép-eu­ró­pai tér­ség­ben a rend­szer­vál­to­zást kö­ve­tő évek­ben a köz­éle­ti ér­dek­lő­dés kö­zép­pont­já­ba ke­rült né­hány olyan kö­zel­múlt­ban le­ját­szó­dott tör­té­nés és fo­lya­mat, ame­lyek­nek... - [Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919–1936. (Simon Attila)](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/15/angyal-bela-dokumentumok-az-orszagos-keresztenyszocialista-part-tortenetehez-1919-1936-simon-attila/): A kö­zép-eu­ró­pai tör­té­ne­lem­tu­dat szá­mos a tör­té­ne­lem­tu­do­mány ál­tal is él­te­tett tév­hit­től ter­helt. Ezek leg­több­jét va­la­hol, va­la­ki pa­pír­ra ve­tet­te, s az­óta tör­té­net­írók... - [Elekfi László–Wacha Imre: Az értelmes beszéd hangzása. Mondatfonetika kitekintéssel a szövegfonetikára. (Misad Katalin)](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/15/elekfi-laszlo-wacha-imre-az-ertelmes-beszed-hangzasa-mondatfonetika-kitekintessel-a-szovegfonetikara-misad-katalin/): A két szer­ző, Elek­fi Lász­ló és Wacha Im­re je­les ku­ta­tói a kor­társ ma­gyar nyelv­tu­do­mány­nak. Elek­fi el­ső­sor­ban a mon­dat­tan, a fo­ne­ti­ka... - [A Gramma Nyelvi Iroda tevékenységéről](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/15/a-gramma-nyelvi-iroda-tevekenysegerol/): 1. Be­ve­ze­tő A Gram­ma egye­sü­let 2001 au­gusz­tu­sá­ban jött lét­re a Mercurius Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­cso­port­ban te­vé­keny­ke­dő nyel­vé­szek jó­vol­tá­ból. Az egye­sü­let­nek és bel­ső... - [Elbeszélt történelem. Szabó Rezső](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/15/elbeszelt-tortenelem-szabo-rezso/): – Mi tör­tént a Cse­ma­dok­ban a no­vem­be­ri ese­mé­nyek ha­tá­sá­ra? – Köz­ben telt az idő, és de­cem­ber 6-ra, a sztrájk­bi­zott­ság ja­vas­la­tá­ra,... - [Dr. Boros Ferenc: Van-e esély a magyar–szlovák kiegyezésre és megbékélésre? (Kísérletek, tapasztalatok)](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/15/dr-boros-ferenc-van-e-esely-a-magyar-szlovak-kiegyezesre-es-megbekelesre-kiserletek-tapasztalatok/): A rend­szer­vál­to­zás után meg­te­rem­tőd­tek a fel­té­te­lek ah­hoz, hogy a két or­szág és nép kül­ső be­fo­lyá­so­lá­sok nél­kül ma­ga ha­tá­roz­za meg egy­más­hoz... - [Janek István: Károlyi Mihály a csehszlovák–magyar viszony és lakosságcsere rendezésért 1945–48 között](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/15/janek-istvan-karolyi-mihaly-a-csehszlovak-magyar-viszony-es-lakossagcsere-rendezesert-1945-48-kozott/): Kár­olyi Mi­hály – aki 1946. má­jus 8-án hu­szon­hét év­nyi emig­rá­ció után tért ha­za Ma­gyar­or­szág­ra – a ma­gyar tör­té­ne­lem egyik leg­vi­ta­tot­tabb... - [Popély Árpád: Adalékok a szlovákiai magyarság csehországi deportálásának történetéhez](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/15/popely-arpad-adalekok-a-szlovakiai-magyarsag-csehorszagi-deportalasanak-tortenetehez/): 1. „A vég­le­ges meg­ol­dást a leg­ros­­szabb eset­ben el tud­juk in­téz­ni ma­gunk is” A II. vi­lág­há­bo­rú vé­gén fel­újí­tott Cseh­szlo­vá­ki­á­nak a szláv... - [Kiss József: Szlovákia helye és szerepe Milan Hodža geopolitikai koncepciójában](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/15/kiss-jozsef-szlovakia-helye-es-szerepe-milan-hodza-geopolitikai-koncepciojaban/): Je­len ta­nul­mány Milan Hodža geo­po­li­ti­kai kon­cep­ci­ó­já­ból in­dul ki, amely ke­rek egésszé 1931 fo­lya­mán állt ös­­sze – a Né­met­or­szág és Orosz­or­szág... - [Dr. Gábrity Molnár Irén: A vajdasági magyar tanulóifjúság iskolai szintje, mint a magyar értelmiségpótlás feltétele](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/15/dr-gabrity-molnar-iren-a-vajdasagi-magyar-tanuloifjusag-iskolai-szintje-mint-a-magyar-ertelmisegpotlas-feltetele/): 1. A vaj­da­sá­gi ma­gya­rok és a fi­a­ta­lok szá­mok­ban A ma­gya­rok nagy­ará­nyú né­pes­ség­csök­ke­né­se a Vaj­da­ság­ban nem csak az ala­csony natal­itás és... - [T. Mirnics Zsuzsanna: A vajdasági magyar fiatalok egészségvédõ és egészségkárosító magatartása](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/14/t-mirnics-zsuzsanna-a-vajdasagi-magyar-fiatalok-egeszsegvedo-es-egeszsegkarosito-magatartasa/): 1. El­mé­le­ti hát­tér Az el­hú­zó­dó gaz­da­sá­gi krí­zis, a nagy tár­sa­dal­mi kü­lönb­sé­gek és a tar­tós po­li­ti­kai vál­ság sú­lyo­san ká­ro­sít­ja a fi­zi­kai... - [Lampl Zsuzsanna: A dél-szlovákiai magyar és szlovák fiatalok egészségkárosító és egészségvédõ szokásai](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/14/lampl-zsuzsanna-a-del-szlovakiai-magyar-es-szlovak-fiatalok-egeszsegkarosito-es-egeszsegvedo-szokasai/): Az em­be­ri­ség tör­té­nel­mét úgy is ér­tel­mez­het­jük, mint a be­teg­ség fe­lett ara­tott győ­ze­lem fo­lya­ma­tát. Saj­nos csu­pán re­la­tív győ­ze­lem­ről be­szél­he­tünk, hi­szen a... - [Mészáros András: A magyar nyelv és irodalom oktatása a Pozsonyi Királyi Akadémián és a Pozsonyi Evangélikus Líceumban a XIX. században](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/14/meszaros-andras-a-magyar-nyelv-es-irodalom-oktatasa-a-pozsonyi-kiralyi-akademian-es-a-pozsonyi-evangelikus-liceumban-a-xix-szazadban/): A cím­ben em­lí­tett ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek nem­csak a XIX. szá­zad leg­je­len­tő­sebb fel­ső-ma­gyar­or­szá­gi is­ko­lái kö­zé tar­toz­tak, ha­nem fon­tos he­lyet fog­lal­tak el a... - [Impresszum 2004/2](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/14/impresszum-20042/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t VI. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Boros Ferenc : Kiss J. László (szerk.): Nemzeti identitás és külpolitika Közép- és Kelet-Európában)](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/09/boros-ferenc-kiss-j-laszlo-szerk-nemzeti-identitas-es-kulpolitika-kozep-es-kelet-europaban/): A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja az elmúlt évben egy rendkívülinek is mondható vállalkozásba kezdett, amelynek első gyümölcse már... - [A csehszlovákiai magyarok történetének válogatott dokumentumai a két világháború közötti időszakból (1918 - 1939)](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/09/a-csehszlovakiai-magyarok-tortenetenek-valogatott-dokumentumai-a-ket-vilaghaboru-kozotti-idoszakbol-1918-1939/): A dokumentumokat Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok című könyvéből válogattuk, mely a... - [Vörös László : Tisza István nemzetiségi politikája és a szlovákok (1913 - 1915)](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/09/voros-laszlo-tisza-istvan-nemzetisegi-politikaja-es-a-szlovakok-1913-1915/): Előadásomban Tisza István nemzetiségi politikájáról és a szlovák nemzeti politikai elit egy részéről fogok beszélni. Mivel a rendelkezésemre álló idő... - [Veres Tímea: A Tuka-per közvetlen előzményei a szlovák és cseh sajtóban](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/09/veres-timea-a-tuka-per-kozvetlen-elozmenyei-a-szlovak-es-cseh-sajtoban/): Az ún. Tuka-per a két világháború közötti időszak egyik legnagyobb pere volt Csehszlovákiában. Szinte valamennyi újság vagy hetilap beszámolt arról,... - [Ivana Svátková: A politikai pártok jogi szabályozására irányuló törekvések az 1918 - 1938 közötti Csehszlovákiában](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/09/ivana-svatkova-a-politikai-partok-jogi-szabalyozasara-iranyulo-torekvesek-az-1918-1938-kozotti-csehszlovakiaban/): A parlamenti demokrácia egyik legfontosabb mozgatórugóját a politikai pártok képezik, amelyek fő célja a közélet dolgai fölötti irányítás megszerzése. A... - [Jaroslava Rogulová: A nemzetiségi politika két aspektusa a két világháború közötti Szlovák Nemzeti Pártban](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/09/jaroslava-rogulova-a-nemzetisegi-politika-ket-aspektusa-a-ket-vilaghaboru-kozotti-szlovak-nemzeti-partban/): Előadásom első részében abból a tényből indulok ki, hogy a két világháború közötti Szlovák Nemzeti Párt politikai hitvallásának legfontosabb elvével... - [Naoki Kosaka: A közigazgatás reformja kapcsán a szlovák politikában 1925 - 1927-ben kibontakozott vita](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/09/naoki-kosaka-a-kozigazgatas-reformja-kapcsan-a-szlovak-politikaban-1925-1927-ben-kibontakozott-vita/): Az 1927. évi tartományi elrendezés és a körülötte kibontakozó viták 1927 júliusában a csehszlovák Nemzetgyűlés törvényt fogadott el a közigazgatás... - [Bereck Zsuzsa : Zalabai Zsigmond bibliográfiája](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/09/bereck-zsuzsa-zalabai-zsigmond-bibliografiaja/): (összeállította Bereck Zsuzsanna) Önálló művek és recepciójuk A vers túloldalán. (Tanulmányok). Bratislava, Madách, 1974, 127 p. Szakolczay Lajos: A vers... - [Filep Tamás Gusztáv: Utókor, identitás](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/09/filep-tamas-gusztav-utokor-identitas/): Be vagyunk zárva korunkba – annak, aki kívülről néz be évtizedeink ablakain, érthetetlen gesztikulálásnak tűnik föl minden mozdulatunk; nem kizárt,... - [N. Császi Ildikó : A társadalmi viszonyok, a nyelv- és a névhasználat kölcsönhatásai](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/09/n-csaszi-ildiko-a-tarsadalmi-viszonyok-a-nyelv-es-a-nevhasznalat-kolcsonhatasai/): Napjaink helynévkutatásában egyre hangsúlyozottabban van jelen az egyes települések vagy tájegységek helyneveinek, esetleg egy-egy névtípusnak rendszerbeli bemutatása. A XX. század... - [István Lanstyák: "Tommy-rot" in language cultivation literature (II. part)](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/09/istvan-lanstyak-tommy-rot-in-language-cultivation-literature-ii-part/): The author deals with various examples of language myths and other unschol-arly statements concerning linguistic matters as well as with... - [Lanstyák István: Helyi "értékes" nyelvváltozatok, "tisztes" idegen szavak, "visszás" jelentések, "agresszív" rövidítések, "kevercs" nyelv és társaik. Válogatás a nyelvművelõi csacskaságok gazdag tárházából (II. rész)](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/09/lanstyak-istvan-helyi-ertekes-nyelvvaltozatok-tisztes-idegen-szavak-visszas-jelentesek-agressziv-roviditesek-kevercs-nyelv-es-tarsaik-valogatas-a-nyelvmuveloi-csacskasagok-ga/): De térjünk vissza a vizsgált anyaghoz, abban is bőségesen találunk példát a nyelvművelés hivatalosan vallott elvei, illetve útmutatásai és a... - [Mateusz Gniazdowski: Lengyel háborús menekültek az első bécsi döntés után Magyarországhoz csatolt szlovákiai területeken](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/09/mateusz-gniazdowski-lengyel-haborus-menekultek-az-elso-becsi-dontes-utan-magyarorszaghoz-csatolt-szlovakiai-teruleteken/): A második világháborús lengyel menekültek magyarországi fogadtatása az újabb kori lengyel-magyar barátság egyik legszebb és legismertebb bizonyítéka. Az 1939 szeptemberében... - [Lampl Zsuzsanna, Tóth Károly : Az "1 %-os törvény" társadalmi hatása Magyarországon és Szlovákiában](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/09/lampl-zsuzsanna-toth-karoly-az-1-os-torveny-tarsadalmi-hatasa-magyarorszagon-es-szlovakiaban/): Ez a tanulmány a magyarországi Nonprofit Információs és Oktatói Központ (NIOK) által koordinált és a Sasakawa Alapítvány által támogatott Percentage... - [Impresszum 2004/1](https://dev.forumszemle.eu/2004/06/09/impresszum-2004-1/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t VI. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Könyvek](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/09/1149/): Angyal Eleonóra és dr. Polcz Alaine (vál. és szerk. ): Letakart tükör. Halál, temetkezés gyász. Polcz Alaine előszavával. Budapest, Helikon,... - [A (Cseh)szlovákiai magyarság történetének forrásai 1918-tól napjainkig. Az Országos Keresztényszocialista Párt dokumentumai](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/09/a-csehszlovakiai-magyarsag-tortenetenek-forrasai-1918-tol-napjainkig-az-orszagos-keresztenyszocialista-part-dokumentumai/): A Fórum Kisebbségkutató Intézet a közeljövőben új kiadványsorozatot indít Fontes históriáé... címmel, amely, mint a latin elnevezés mutatja, a történelem... - [Milena Zelenáková: A Cheszlovák köztársaság megalakulása és a szlovákiai ágostai hitvallású evangélikus egyház](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/09/milena-zelenakova-a-cheszlovak-koztarsasag-megalakulasa-es-a-szlovakiai-agostai-hitvallasu-evangelikus-egyhaz/): A Szlovákiában működő evangélikus egyház a csehszlovák köztársaság első éveiben nem magánegyház, esetleg titkos társaság volt, hanem nyilvános társadalmi szervezet.... - [Miroslav Michela: Lord Rothermere kampányának szlovákiai visszhangja](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/09/miroslav-michela-lord-rothermere-kampanyanak-szlovakiai-visszhangja/): Lord Rothermere-nek a trianoni határok etnikai alapon történő megváltoztatásáért indított kampánya nagy érdeklődést váltott ki az 1927-1928-as év nemzetközi sajtójában.... - [Maroš Hertel: Az Országos Keresztényszocialista Párt szlovák szekciója. Kísérlet a Szlovák Néppártal való együttműködésre 1920 - 1921-ben](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/09/maros-hertel-az-orszagos-keresztenyszocialista-part-szlovak-szekcioja-kiserlet-a-szlovak-neppartal-valo-egyuttmukodesre-1920-1921-ben/): „Visszatérő történelem” (Fiatal történészek és doktoranduszok konferenciéja (I. rész)) Csehszlovákia megalakulását követően a magyarok a németekhez hasonlóan nemzeti kisebbségi szerepbe... - [Marek Junek: A szlovákiai oktatáspolitika és viszonya a magyar iskolák pedagógusaihoz 1918 és 1922 között](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/09/marek-junek-a-szlovakiai-oktataspolitika-es-viszonya-a-magyar-iskolak-pedagogusaihoz-1918-es-1922-kozott/): „Visszatérő történelem” (Fiatal történészek és doktoranduszok konferenciéja (I. rész)) Csehszlovákia 1918-as megalakulását nemcsak lelkesedés, hanem kétségek is kísérték. Az új... - [Gaucsík István : A szlovákiai magyar gazdasági önszerveződés keretei és lehetőségei 1918 - 1938 között](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/09/gaucsik-istvan-a-szlovakiai-magyar-gazdasagi-onszervezodes-keretei-es-lehetosegei-1918-1938-kozott/): Előadásomat Sziklay Ferencnek, a két világháború közötti kisebbségi szellemi-kulturális élet egyik fő ideológusának és kultúraszervező mindenesének két gondolatával szeretném felvezetni.... - [Simon Attila: A nemzeti terjeszkedés motívumai a kolonizációs tervekben](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/09/simon-attila-a-nemzeti-terjeszkedes-motivumai-a-kolonizacios-tervekben/): „Visszatérő történelem” (Fiatal történészek és doktoranduszok konferenciéja (I. rész)) A nemzeti terjeszkedés motívumai a kolonizációs tervekben A kolonizáció fogalmát a... - [Puskás Tünde: Magyarnak lenni kisebbségben és szórványban](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/09/puskas-tunde-magyarnak-lenni-kisebbsegben-es-szorvanyban/): A világ feltérképezése alapvető emberi vágy. Emberi mivoltuk arra késztet mindany-nyiunkat, hogy kialakítsunk egy olyan referenciarendszert, amely segít a káosztól... - ["Mások és másutt helyettünk a feladatokat sehol sem teljesíthetik..." Beszélgetés Zeman Lászlóval (Fazekas József)](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/09/masok-es-masutt-helyettunk-a-feladatokat-sehol-sem-teljesithetik-beszelgetes-zeman-laszloval-fazekas-jozsef/): – Milyen családból származik, milyen ösztönzések hatására választotta élethivatásul a tanári pályát? –  Humán értelmiségi családból származom, de a természettudományi karon... - [Lanstyák István: Helyi "értékes" nyelvváltozatok, "tisztes" idegen szavak, "visszás" jelentések, "agresszív" rövidítések, "kevercs" nyelv és tárasaik. Válogatás a nyelvművelői csacskaságok tárházából (I.rész)](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/09/lanstyak-istvan-helyi-ertekes-nyelvvaltozatok-tisztes-idegen-szavak-visszas-jelentesek-agressziv-roviditesek-kevercs-nyelv-es-tarasaik-valogatas-a-nyelvmuveloi-csacskasagok-t/): Bevezetés és magyarázkodás Egy születésnap vidám esemény, és minél többedik, annál inkább. A hetvenöt év nem kevés, így igazán van... - [Szabómihály Gizella: A szlovákiai magyar szakfordítások minőségének javításáról és az objektív fordításkritika megteremtásánek feltáteleiről](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/09/szabomihaly-gizella-a-szlovakiai-magyar-szakforditasok-minosegenek-javitasarol-es-az-objektiv-forditaskritika-megteremtasanek-feltateleirol/): 1. Bevezetés A Szlovákiában keletkező és nyilvánosságra kerülő magyar nyelvű szövegek jelentős hányada nem önálló szövegproduktum, hanem szlovák nyelvű szöveg... - [Mészáros András: Az eperjesi evangélikus kollégium a magyar művelődéstörténetben](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/09/meszaros-andras-az-eperjesi-evangelikus-kollegium-a-magyar-muvelodestortenetben/): „Metafizikai” hangütés: Ha valamely jelenség művelődéstörténeti jelentőségére vagyunk kíváncsiak, akkor a történetiség szempontjából fel kell tennünk a kérdést, vajon egyed;... - [Fazekas József: Zeman László a tudós és tanár](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/09/fazekas-jozsef-zeman-laszlo-a-tudos-es-tanar/): Zeman László 1928. november 7-én született Eperjesen. Szülővárosában járt iskolába, a Sárosban akkor egyetlen magyar tanítási nyelvű evangélikus elemibe, s... - [Öllős László : A jogok és az esélyegyenlőség](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/09/ollos-laszlo-a-jogok-es-az-eselyegyenloseg/): 1. Az esélyegyenlőség Előfordult, hogy egyes, az emberi jogok első generációja által védelmezett emberi értékrendet képviselők nem kívánták elfogadni mások... - [Lelkes Gábor : Elmaradottság és versenyképességi elemek a dél-szlovákiai térben](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/09/lelkes-gabor-elmaradottsag-es-versenykepessegi-elemek-a-del-szlovakiai-terben/): Bevezetés A tanulmány célja az, hogy tájékoztatást adjon az 1990-es években végbement területi folyamatok alakulásáról 15 dél-szlovákiai régióban,1 és ezek... - [Impresszum 2003/4](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/09/impresszum-2003-4/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XXI. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Lanstyák István, Szabómihály Gizella : Magyar nyelvtervezés Szlovákiában. Tanulmányok és dokumentumok (Simok Szabolcs)](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/08/lanstyak-istvan-szabomihaly-gizella-magyar-nyelvtervezes-szlovakiaban-tanulmanyok-es-dokumentumok-simok-szabolcs/): Lanstyák István-Szabómihály Gizella: Magyar nyelvtervezés Szlovákiában. Tanulmányok és dokumentumok. Pozsony, Kalligram Könyvkiadó, 2002. /Gramma Könyvek. / Néhány hónapja újabb könyv... - [Alapszabályok. Dokumentumok a Csemadok történetéből (1949-2000)](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/08/alapszabalyok-dokumentumok-a-csemadok-tortenetebol-1949-2000/): A Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség – Csemadok országos közgyűlése 2003 novemberében Udvardon tartja programalkotó és alapszabály-módosító tanácskozását. Összeállításunkban... - [A kisebbségi önismeret rendszeres alapkutatások nélkül fellegjárássá válhat. Beszélgetés Vadkerty Katalinnal (Kiss József)](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/08/a-kisebbsegi-onismeret-rendszeres-alapkutatasok-nelkul-fellegjarassa-valhat-beszelgetes-vadkerty-katalinnal-kiss-jozsef/): – Vadkerty Katalin történetírói munkássága a Tatarka-díj odaítélése után a kisebbségi kereteket meghaladó közéleti hatóerővé vált. Igaz, szlovák, illetve cseh... - [Lampl Zsuzsanna: Ténykép a határontúli felsőoktatási, kutatási és fejlesztési támogatásokról és hasznosulásukról](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/08/lampl-zsuzsanna-tenykep-a-hatarontuli-felsooktatasi-kutatasi-es-fejlesztesi-tamogatasokrol-es-hasznosulasukrol/): A Fórum Kisebbségkutató Intézet 2001 óta vesz részt egy az egész Kárpát-medence magyarságára kiterjedő kutatásban, amely a Nemzeti kutatási és... - [Vörös Ferenc: Családnevek az idő dimenziójában Nyugat-Szlovákiában](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/08/voros-ferenc-csaladnevek-az-ido-dimenziojaban-nyugat-szlovakiaban/): Ismert tény, hogy bizonyos családnevek jellegzetesen egy-egy régióhoz vagy éppen konkrét településhez köthetők, mások meg szinte az egész nyelvterületen elterjedtnek... - [Pintér Tibor : Amit a modern nemzeti korpuszokról tudni kell](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/08/pinter-tibor-amit-a-modern-nemzeti-korpuszokrol-tudni-kell/): I A nyelvészettudomány állandó fejlődésében a régitől új szemléletet hozó paradigmaváltások mellett időnként, külső hatásra (új eszközök, lehetőségek: pl. számítógép)... - [Lanstyák István: Fordítás és kontaktológia](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/08/lanstyak-istvan-forditas-es-kontaktologia/): 1. A nyelvközi fordítás mint a kétnyelvű beszédtevékenység sajátos válfaja A nyelvközi fordítás a kétnyelvű beszédtevékenységnek egy egészen sajátos -mondhatni... - [Soňa Gabzdílová: Mennyiségi mutatók változásai a magyar tanítási nyelvű intézmények és diákjainak számában 1990-2001 között](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/08/sona-gabzdilova-mennyisegi-mutatok-valtozasai-a-magyar-tanitasi-nyelvu-intezmenyek-es-diakjainak-szamaban-1990-2001-kozott/): A jelenlegi szlovákiai magyar oktatási nyelvű intézmények számának vizsgálatánál több tényező figyelembevétele szükséges, így a magyar kisebbség helyzete és politikai... - [T. Sápos Aranka : A Tőketerebesi járás oktatási helyzete a 19. században és a 20. század elején](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/08/t-sapos-aranka-a-toketerebesi-jaras-oktatasi-helyzete-a-19-szazadban-es-a-20-szazad-elejen/): A népművelés alapfeltételét a történelem során mindig az iskolák biztosították. Zemplén vármegyében már a legrégibb időkben is fellelhetők az iskolák... - [Kiss József : A csehszlovákiai magyar kisebbség helyzete a cseh-szlovák viszony keretei között (1948-1960)](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/08/kiss-jozsef-a-csehszlovakiai-magyar-kisebbseg-helyzete-a-cseh-szlovak-viszony-keretei-kozott-1948-1960/): A magyar kisebbség helyzetének a cseh-szlovák viszony keretei közötti alakulását Csehszlovákiában, a kommunista hatalomátvételt követően több szempontból is indokolt vizsgálat... - [Impresszum 2003/3](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/08/impresszum-2003-3/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t V. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Hushegyi Gábor: Albertini Béla A fotószakíró Brogyányi Kálmán](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/08/hushegyi-gabor-albertini-bela-a-fotoszakiro-brogyanyi-kalman/): „Lehetséges, hogy mindnyájan a Mátrix kellős közepén élünk. Bárhova nézünk, a kitalált valóság politikumát láthatjuk... ” (Timothy Garton Ash, 2003)... - [Zeman László: "Este nyolckor születtem..." Hommage a Márai Sándor](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/08/zeman-laszlo-este-nyolckor-szulettem-hommage-a-marai-sandor/): Márai művei vizsgálatának eddigi köteteit (Rónay 1990, Szegedy-Maszák 1991, Lorinczy 1993, 1997, 1998, Czetter 1999, Fried 1993, 2000) követően vehetjük... - [Simon Attila : "Visszatérő történelem." Fiatal történészek és doktorandusok konferenciája](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/08/simon-attila-visszatero-tortenelem-fiatal-torteneszek-es-doktorandusok-konferenciaja/): Az információs társadalom korszakában a tudomány sem maradhat meg a hagyományos formák mellett, az ismeretek és információk cseréje és beszerzése... - [Dokumentumok a szlovákiai magyarság 1945-1948 közötti történelmébő](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/08/dokumentumok-a-szlovakiai-magyarsag-1945-1948-kozotti-tortenelmebo/): 1. Pozsony, 1945. október 26. A Szlovák Telepítési Hivatal elnöke, Ján Cech által jegyzett körlevél. Utasítást tartalmaz Dél-Szlovákia magyarlakta körzeteibe... - [Pomogáts Béla : Kulturális és politikai nemzet - Budapestről nézve](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/08/pomogats-bela-kulturalis-es-politikai-nemzet-budapestrol-nezve/): Huncík Péter Pozsonyból, tehát a szlovákiai magyarság (vagy általánosságban a kisebbségi létbe kényszerített magyarság) nézőpontjából és különlegesen a pszichológus, a... - [Grendel Lajos : Szlovákiai magyarok az EU kapujában. Hozzászólás Hunčík Péter tanulmányához](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/08/grendel-lajos-szlovakiai-magyarok-az-eu-kapujaban-hozzaszolas-huncik-peter-tanulmanyahoz/): 2004. május l-jén előreláthatólag lezárul az a hosszúra nyúlt átmeneti időszak, amelyben a közép-európai kis államok eljutnak a szovjet megszállással... - [Mészáros András: Széljegyzetek Hunčík Péter dolgozatához](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/08/meszaros-andras-szeljegyzetek-huncik-peter-dolgozatahoz/): Mészáros András: Széljegyzetek Huncík Péter dolgozatához Rövid írásom a fent jelzett dolgozat bizonyos passzusaihoz fűzött jegyzetekből áll. Vagyis nem értékelés,... - [Simon Attila : Elképzelések és tervek Dél-Szlovákia szláv betelepítésére az elsõ köztársaságban lezajlott földreform keretén belül](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/08/simon-attila-elkepzelesek-es-tervek-del-szlovakia-szlav-betelepitesere-az-elso-koztarsasagban-lezajlott-foldreform-kereten-belul/): Az első világháborút követő új rend egyik jellemző sajátossága a 22 európai országban lezajlott földbirtokreform volt. A szinte azonos időben... - [Popély Árpád : A kolonizáció területi vonatkozásai és etnikai következményei](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/08/popely-arpad-a-kolonizacio-teruleti-vonatkozasai-es-etnikai-kovetkezmenyei/): A második világháború utáni – akkor már a helyi magyar lakosság részleges eltávolításával, kitelepítésével is együtt járó – csehszlovák telepítési... - [Fazekas József : Vadkerty Katalin 75 éves](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/08/fazekas-jozsef-vadkerty-katalin-75-eves/): Vadkerty Katalin 1928. április 21-én született Érsekújvárott. A kisvárdai gimnáziumban érettségizett 1946-ban, majd a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett... - [Ondrejcsák Róbert : Az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország biztonságpolitikájának összehasonlítása](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/08/ondrejcsak-robert-az-amerikai-egyesult-allamok-nagy-britannia-franciaorszag-es-nemetorszag-biztonsagpolitikajanak-osszehasonlitasa/): Minden állam biztonságpolitikája bizonyos állandó és kevésbé állandó tényezők függvénye. A legkevésbé változó tényező, amely befolyásolja egy-egy állam biztonságpolitikáját, a... - [Ondrejcsák Róbert : Az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország biztonságpolitikájának összehasonlítása](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/08/ondrejcsak-robert-az-amerikai-egyesult-allamok-nagy-britannia-franciaorszag-es-nemetorszag-biztonsagpolitikajanak-osszehasonlitasa/): Minden állam biztonságpolitikája bizonyos állandó és kevésbé állandó tényezők függvénye. A legkevésbé változó tényező, amely befolyásolja egy-egy állam biztonságpolitikáját, a... - [Gabóda Béla : Kisebbségi iskolaügy Kárpátalján a Csehszlovák Köztársaság idején (II. rész)](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/08/gaboda-bela-kisebbsegi-iskolaugy-karpataljan-a-csehszlovak-koztarsasag-idejen-ii-resz/): 2. 5. A polgári iskolák Csehszlovákiában a polgári iskolák fontos szerepet töltöttek be. Mindenki számára hozzáférhetők voltak, és így hatalmas... - [Menyhárt József : Egyház és nyelv (A katolikus egyház nyelvpolitikája Szlovákiában)](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/08/menyhart-jozsef-egyhaz-es-nyelv-a-katolikus-egyhaz-nyelvpolitikaja-szlovakiaban/): „A pap már spanyolul morogja koporsónk felett: >>A halál gyötrelmei körülvettek engemetl... - [Impresszum 2003/2](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/08/impresszum-2003-2/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t V. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Simon Attila : Jozef Beňa: Slovensko a Benešove dekréty](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/07/simon-attila-jozef-bena-slovensko-a-benesove-dekrety/): A Benes-dekrétumok kérdésköre reneszánszát éli. Évtizedes elfeledettség után felfedezte magának a politika (divattá vált, hogy a témához egyébként nem értő... - [Frances Pine : Társadalmi változások Közép-Európában](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/07/frances-pine-tarsadalmi-valtozasok-kozep-europaban/): A társadalmi kapcsolatrendszerek - amint azt a kötet címe is érzékelteti - téren és időn átívelő jelenségként értelmezhetők. Ebben a... - [Gyönyör József : Feljegyzés néhány hiányosságról, amelyek napjainkban is előfordulnak a 144/1968. számú, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetiségeinek helyzetéről szóló alkotmánytörvény gyakorlati megvalósításában](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/07/gyonyor-jozsef-feljegyzes-nehany-hianyossagrol-amelyek-napjainkban-is-elofordulnak-a-1441968-szamu-a-csehszlovak-szocialista-koztarsasag-nemzetisegeinek-helyzeterol-szolo-alkotmanytorveny-gyakor/): 1984. július 10. , Pozsony. Záznam o niektorych nedostatkoch, ktoré sa vyskytujú v realizácii ústavného zákona císlo 144/1968 Zb. o... - [Gyönyör József : Megjegyzések a Szlovák Szocialista Köztársaság Kormányhivatala nemzetiségi főosztályának megszüntetésével kapcsolatos javaslathoz](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/07/gyonyor-jozsef-megjegyzesek-a-szlovak-szocialista-koztarsasag-kormanyhivatala-nemzetisegi-foosztalyanak-megszuntetesevel-kapcsolatos-javaslathoz/): Gyönyör József alábbi két két dokumentuma kordokumentum, amely a Szlovák Kormányhivatal Nemzetiségi Titkárságán készült. Ez az intézmény - melynek egyik... - [Hunčik Péter: Etnikai immundeficites szindróma](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/07/huncik-peter-etnikai-immundeficites-szindroma/): Dolgozatomban a magyar kisebbségpolitika eleddig elhanyagolt területével, a magyar-magyar kapcsolatok szociálpszichológiai tényezőivel kívánok foglalkozni. A szakemberek nagy része egyetért azzal,... - [Gyönyör József : Valamikor védett kisebbség voltunk](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/07/gyonyor-jozsef-valamikor-vedett-kisebbseg-voltunk/): A kisebbségi szerződések nem tartalmazzák valamiféle rendszer szerint azokat a jogokat, amelyeket védeni akarnak. Ezen a téren sok a pontatlanság.... - [Végh László : Gyönyör József 1920-2003](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/07/vegh-laszlo-gyonyor-jozsef-1920-2003/): Curriculum vitae: Gyönyör József 1920. október 25-én született Szalatnya községben. Hároméves korában Egegre költözött szüleivel együtt, majd a család kivándorol... - [Bukovszky László : Fejezetek Deáki múltjából (1848-1945)](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/07/bukovszky-laszlo-fejezetek-deaki-multjabol-1848-1945/): A Pozsonyban tanácskozó utolsó rendi országgyűlés üléseire nagy elvárásokkal tekintettek a jogállása szerinti jobbágyfalu lakosai. Ezek után nyilvánvaló volt, hogy... - [Rathmann János : Johann Samuel Toperczer gondolatvilága](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/07/rathmann-janos-johann-samuel-toperczer-gondolatvilaga/): A kitűnő lőcsei líceumi tanár, Johann Samuel Toperczer (1770-1815) alakja ma alig ismert, művei nem jelentek meg újra, nagy kéziratos... - [Boros Ferenc : 1968 és a kádári politika](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/07/boros-ferenc-1968-es-a-kadari-politika/): Az 1968-as prágai tavaszról" már eddig is könyvtárnyi irodalom jelent meg, ezért felmerül a kérdés, lehet-e még újat mondani e... - [Gaucsík István : Gazdaság és hitelszervezet - a szlovákiai magyar bankhelyzet (1918-1923) (II. rész)](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/07/gaucsik-istvan-gazdasag-es-hitelszervezet-a-szlovakiai-magyar-bankhelyzet-1918-1923-ii-resz/): A két kifejezést többféleképpen értelmezhetjük. Az alábbiakban saját elképzeléseimet rögzítem. A nosztrifikálás egy adott gazdasági intézmény objektív (külső) hatalompolitikai/adminisztratív kihívások... - [Tóth Endre : Az első kétoldalú tárgyalások Csehszlovákia és Magyarország között (1921) Mariánské Láznì (II. rész)](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/07/toth-endre-az-elso-ketoldalu-targyalasok-csehszlovakia-es-magyarorszag-kozott-1921-marianske-lazni-ii-resz/): delegáció gróf Bánffy Miklós külügyminiszter vezetésével június 22-én, szerdán, vonattal, Prágán keresztül érkezett. 145 A magyar delegációban, ami a politikusokat... - [Gabóda Béla : Kisebbségi iskolaügy Kárpátalján a Csehszlovák Köztársaság idején (1919-1938) (I. rész)](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/07/gaboda-bela-kisebbsegi-iskolaugy-karpataljan-a-csehszlovak-koztarsasag-idejen-1919-1938-i-resz/): Kárpátalja iskoláinak, közoktatásának és pedagógiai tudományos életének több évszázados történelme sok szempontból mindmáig feltáratlan. E témakörhöz tartozik többek között Kárpátalja... - [Schöpflin György : Liberálpluralizmus és posztkommunizmus](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/07/schopflin-gyorgy-liberalpluralizmus-es-posztkommunizmus/): A közép- és kelet-európai liberalpluralizmus számos pilléren nyugszik, ezek közül a legfontosabb a liberáldemokratikus kormányforma megteremtése és annak 1989 utáni... - [Impresszum 2003/1](https://dev.forumszemle.eu/2003/06/07/impresszum-2003-1/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t V. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Summary](https://dev.forumszemle.eu/2002/06/07/summary-3/): Endre Tóth: The first bilateral discussion between Czechoslovakia and Hungary (1921) – Mariánské Láznì (1st part) Although Karel’s spring restoration attempt... - [Lanstyák István—Simon Szabolcs (szerk.): Tanulmányok a kétnyelvuségrol. (Pintér Tibor)](https://dev.forumszemle.eu/2002/06/07/lanstyak-istvan-simon-szabolcs-szerk-tanulmanyok-a-ketnyelvusegrol-pinter-tibor/): 2002 tavaszán a Gramma Nyelvi Iroda két munkatársának szerkesztésében napvilágot látott egy újabb, a szlovákiai magyar kétnyelvűséggel foglalkozó tanulmánykötet. Ez... - [Iskolai filozófia Magyarországon a XVI—XIX. században (Mészáros András)](https://dev.forumszemle.eu/2002/06/07/iskolai-filozofia-magyarorszagon-a-xvi-xix-szazadban-meszaros-andras/): Ezt a címet viselte az a nemzetközi tudományos konferencia, amelyet a pozsonyi Comenius Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke,... - [A nagy távlatú történeti kutatások elkötelezettje. Interjú a 60 éves Kósa Lászlóval (L. Juhász Ilona)](https://dev.forumszemle.eu/2002/06/07/a-nagy-tavlatu-torteneti-kutatasok-elkotelezettje-interju-a-60-eves-kosa-laszloval-l-juhasz-ilona/): Kósa László (L. Juhász Ilona felv. ) Kósa László akadémikus azon magyarországi néprajzkutatók egyike, aki szinte munkássága kezdetétől fogva odafigyel... - [A szlovákiai magyarok néprajzi szintéziséről](https://dev.forumszemle.eu/2002/06/07/a-szlovakiai-magyarok-neprajzi-szinteziserol/): Ján Botík: A magyarok hagyományos kultúráját bemutató szintézishez Liszka Józsefnek a közelmúltban megjelent A szlovákiai magyarok néprajza című kötete kétségkívül a... - [Németh Erika: A felsoszeli bognár- és kovácsmesterség szakszókincsének vizsgálata (A két népi mesterség egymásrautaltsága a mindennapi életben, s ennek visszatükrözodése a szinonimitás vizsgálatában)](https://dev.forumszemle.eu/2002/06/07/nemeth-erika-a-felsoszeli-bognar-es-kovacsmesterseg-szakszokincsenek-vizsgalata-a-ket-nepi-mesterseg-egymasrautaltsaga-a-mindennapi-eletben-s-ennek-visszatukrozodese-a-szinonimitas-vizsgalataban/): A lexikológia a szókincs kutatásával foglalkozó nyelvészeti diszciplína. Ennek kutatatása azért is fontos, mert a szókincs a nyelvi rendszer legdinamikusabban... - [Bauko János: Köszönés- és megszólításformák a révkomáromi Eötvös Utcai Alapiskolában](https://dev.forumszemle.eu/2002/06/07/bauko-janos-koszones-es-megszolitasformak-a-revkomaromi-eotvos-utcai-alapiskolaban/): A társadalmi életben a különféle köszönés- és megszólításformák a verbális kapcsolat létrejöttét és fennmaradását szolgálják. Ezen tiszteletadási és udvariassági formák... - [Presinszky Károly: Kontaktusjelenségek a nagycétényi magyar nyelvhasználatban](https://dev.forumszemle.eu/2002/06/07/presinszky-karoly-kontaktusjelensegek-a-nagycetenyi-magyar-nyelvhasznalatban/): E rövid vizsgálat célja a magyar nyelv szlovákiai változataiból kiválasztott néhány kontaktusjelenség előfordulásának bemutatása egy Nyitra vidéki magyar beszélőközösség anyanyelvhasználatában.... - [Lanstyák István: A Magyar értelmezo kéziszótár új kiadása és a magyar nyelv szlovákiai változatainak szókincse](https://dev.forumszemle.eu/2002/06/07/lanstyak-istvan-a-magyar-ertelmezo-keziszotar-uj-kiadasa-es-a-magyar-nyelv-szlovakiai-valtozatainak-szokincse/): Az elmúlt évtizedekben bekövetkezett politikai, társadalmi, gazdasági stb. változások számottevő befolyással voltak a magyar nyelv szókészletének alakulására, különösen a rendszerváltás... - [Kocsis Aranka: A martosi „egyke” (Születéskorlátozás egy kisalföldi faluban a 18—20. században)](https://dev.forumszemle.eu/2002/06/07/kocsis-aranka-a-martosi-egyke-szuleteskorlatozas-egy-kisalfoldi-faluban-a-18-20-szazadban/): A martosi református egyházközség jegyzőkönyvének egy 1890. év eleji bejegyzése szerint a helybeli református iskolában „száznál több a növendék”, s... - [Gaucsík István: Gazdaság és hitelszervezet — a szlovákiai magyar bankhelyzet (1918—1923)](https://dev.forumszemle.eu/2002/06/07/gaucsik-istvan-gazdasag-es-hitelszervezet-a-szlovakiai-magyar-bankhelyzet-1918-1923/): Dolgozatomban a Csehszlovákiához került magyar pénzintézetek történetét az 1918–1923 közötti időszakaszban vizsgálom. Azért választottam ezt a gazdaságtörténeti korszakot, mert ebben... - [Öllős László: Emberi jogok és nemzeti jogok](https://dev.forumszemle.eu/2002/06/07/ollos-laszlo-emberi-jogok-es-nemzeti-jogok/): Az emberi jogok és a nemzeti kisebbségek jogainak viszonya egyike korunk problematikus kérdéseinek. Ezzel kapcsolatban mindmáig nem alakult ki egyetértés... - [Popély Árpád: A második világháború utáni belső telepítések Dél-Szlovákiában](https://dev.forumszemle.eu/2002/06/07/popely-arpad-a-masodik-vilaghaboru-utani-belso-telepitesek-del-szlovakiaban/): Az 1945-ben felújított Csehszlovákia hatóságai a magyar etnikai terület elszlovákosításában a Magyarországra rákényszerített lakosságcserével, a magyar lakosság közmunka ürügyén végrehajtott... - [Tóth Endre: Az első kétoldalú tárgyalások Csehszlovákia és Magyarország között (1921) — Mariánské Lázně (I. rész)](https://dev.forumszemle.eu/2002/06/07/toth-endre-az-elso-ketoldalu-targyalasok-csehszlovakia-es-magyarorszag-kozott-1921-marianske-lazne-i-resz/): Habsburg Károly március végi, április eleji restaurációs kísérletét követően a csehszlovák–magyar kétoldalú viszonyok ismét a holtpontra jutottak. A váratlan magyarországi... - [Summary](https://dev.forumszemle.eu/2002/06/07/summary-2/): Ferenc Vörös: Teaching in Hungarian Language in Slovakia at the Turn of the Millennium The author deals with the different... - [B. Kovács István: Agyagkenyér. Fejezetek az agyagművesség történetéből Gömörben és Kishontban. (Liszka József)](https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/b-kovacs-istvan-agyagkenyer-fejezetek-az-agyagmuvesseg-tortenetebol-gomorben-es-kishontban-liszka-jozsef/): Lényegében mindkét kötet kettős szakképesítést igényel: az archeológusét és a néprajzkutatóét. B. Kovács István előtanulmányai és eddigi munkássága alapján a... - [Ján Botík (zost.): Obyèajové tradície pri úmrtí a pochovávaní na Slovensku s osobitným zreteµom na etnickú a konfesionálnu mnohotvárnos». [A halállal és temetkezéssel kapcsolatos szokáshagyományok Szlovákiában, különös tekintettel a nemzetiségi és felekezeti sokszínűségre.] (L. Juhász Ilona)](https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/jan-botik-zost-obyeajove-tradicie-pri-umrti-a-pochovavani-na-slovensku-s-osobitnym-zrete%c2%b5om-na-etnicku-a-konfesionalnu-mnohotvarnos-a-halallal-es-temetkezessel-kapcsolatos-szokashagyo/): A turócszentmártoni székhelyű Néprajzi Múzeum azóta elhunyt igazgatója, Milan Kiripolský kezdeményezésére 1995-ben született meg az a hosszú távú, Múzeumok és... - [Mészáros András: A filozófia Magyarországon. A kezdetektől a 19. század végéig. (Rathmann János)](https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/meszaros-andras-a-filozofia-magyarorszagon-a-kezdetektol-a-19-szazad-vegeig-rathmann-janos/): Mészáros András könyve kétségkívül lépést tett a magyar filozófia történetének megírásához, és már az első pillanatban szembetűnő ez az erénye.... - [A Kisemlékkutatók XV. Nemzetközi Konferenciája Komáromban. 2002. május 10—12. (L. Juhász Ilona)](https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/a-kisemlekkutatok-xv-nemzetkozi-konferenciaja-komaromban-2002-majus-10-12-l-juhasz-ilona/): A kisemlék kategóriájába az út menti keresztek, képoszlopok, kis kápolnák, mezei oltárok ugyanúgy beletartoznak, mint a pellengérek, határkövek, szabadtéri szobrok,... - [Elbeszélt történelem: Lelley János „Apám bukásának az volt az oka, hogy nagyon reálisan látta a helyzetet” (Angyal Béla)](https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/elbeszelt-tortenelem-lelley-janos-apam-bukasanak-az-volt-az-oka-hogy-nagyon-realisan-latta-a-helyzetet-angyal-bela/): A levél olvasásakor az első gondolatom az volt, vajon hány éves lehet az írója, hiszen Lelley Jenő 1920 és 1925... - [Lanstyák István: A magyar nyelv határon túli változatai — babonák és közhelyek](https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/lanstyak-istvan-a-magyar-nyelv-hataron-tuli-valtozatai-babonak-es-kozhelyek/): A Magyar Tudományos Akadémia 2002. évi akadémiai közgyűlésének keretében a Nyelv és Irodalomtudományok Osztálya május 2-án tudományos ülésszakot rendezett; ennek... - [L. Juhász Ilona: A permonyík (A bányaszellem és bányamanó egy gömöri bányásztelepülés, Rudna hiedelemvilágában)](https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/l-juhasz-ilona-a-permonyik-a-banyaszellem-es-banyamano-egy-gomori-banyasztelepules-rudna-hiedelemvilagaban/): Egy gömöri magyar bányásztelepülésen, Rudnán végzett néprajzi kutatásaim során a halállal kapcsolatos hiedelemmondák gyűjtése közben néhány olyan mondára akadtam, amelyek... - [Viga Gyula: A gazdaság, társadalom és kultúra változása a Bodrogköz 18—20. századi műveltségében](https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/viga-gyula-a-gazdasag-tarsadalom-es-kultura-valtozasa-a-bodrogkoz-18-20-szazadi-muveltsegeben/): I. Az 1990-es évek első felében – kezdetben a Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetének támogatásával – a Bodrogköz északi, Szlovákiához... - [Liszka József: Differenciáltság és homogenizálódás a szlovákiai magyarok 20. századi népi kultúrájában](https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/liszka-jozsef-differencialtsag-es-homogenizalodas-a-szlovakiai-magyarok-20-szazadi-nepi-kulturajaban/): Tudományos közhelynek számít, hogy a szlovákiai magyar tájak népi kultúrája a 20. század elején nagymértékben tagolt volt, és az egyes... - [Rastislava Stoličná: Szlovákia mint etnokulturális tér](https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/rastislava-stolicna-szlovakia-mint-etnokulturalis-ter/): Az utóbbi években egyre többet beszélünk az „új” Európa építéséről. Az ilyen mérlegelések során mindig visszacsengenek a közös gyökerek, hagyományok,... - [Liszka József: Kósa László 60 éves](https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/liszka-jozsef-kosa-laszlo-60-eves/): A magyarországi néprajzkutatók között az elsők sorában jelent meg tájainkon az 1960-as évek második felében, és miközben készülő munkáihoz nyersanyagot... - [Lampl Zsuzsanna: Adj 1 százalékot!](https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/lampl-zsuzsanna-adj-1-szazalekot/): Szlovákia adófizető polgárainak 2002-ben először nyílt alkalmuk arra, hogy adójuk 1 százalékát valamelyik – általuk kiválasztott – nonprofit szervezetnek adományozzák.... - [Tóth Endre: Az első kétoldalú tárgyalások Csehszlovákia és Magyarország között (1921) Bruck an der Leitha (II. rész)](https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/toth-endre-az-elso-ketoldalu-targyalasok-csehszlovakia-es-magyarorszag-kozott-1921-bruck-an-der-leitha-ii-resz/): III. A brucki tárgyalás (1921. március 14–15. ) Az elsõ kétoldalú tárgyalás Csehszlovákia és Magyarország között 1921. március 14-én és... - [Szabó Helga: A visszacsatolt Csallóköz politikai és közigazgatási beilleszkedése 1938 - 1941](https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/szabo-helga-a-visszacsatolt-csallokoz-politikai-es-kozigazgatasi-beilleszkedese-1938-1941/): 1. A katonai közigazgatás 1. 1. A Csallóköz birtokbavétele Az első bécsi döntés előírása szerint a határok helyszíni kijelölését magyar–csehszlovák... - [Mészáros András: Iskolai filozófia Felső-Magyarországon](https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/meszaros-andras-iskolai-filozofia-felso-magyarorszagon/): Mindenki, aki a magyarországi filozófia történetével foglalkozik, beleütközik abba a ténybe, hogy az adott témakörben nincsenek használható és viszonylag megbízható... - [Vörös Ferenc: Magyar nyelvű oktatás Szlovákiában az ezredfordulón](https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/voros-ferenc-magyar-nyelvu-oktatas-szlovakiaban-az-ezredfordulon/): 1. 1. A címben jelzett téma kifejtése első pillantásra egyszerűnek tűnik, hiszen látszólag csak összegezni kell azokat a statisztikai adatokat,... - [Summary](https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/summary/): Endre Tóth: The first bilateral discussions between Czechoslovakia and Hungary (1921) – Bruck an der Leitha (1st part) From the... - [Karl-Peter Schwarz: Èesi a Slováci — Dlhá cesta k pokojnému rozchodu. (Danis Ferenc)](https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/karl-peter-schwarz-eesi-a-slovaci-dlha-cesta-k-pokojnemu-rozchodu-danis-ferenc/): Karl-Peter Schwarz eredetileg német nyelven (Tschechen und Slowaken – Der lange Weg zur friedlichen) 1993-ban megjelent könyvének szlovák nyelvű kiadása... - [Liszka József (szerk.): Acta Ethnologica Danubiana 2—3. (Bődi Erzsébet)](https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/liszka-jozsef-szerk-acta-ethnologica-danubiana-2-3-bodi-erzsebet/): Az Acta Ethnologica Danubianára mint a közép-európai etnológia egyik legkomolyabb fórumára illik odafigyelni. Külön öröm, hogy ez az értékes szakkiadvány... - [Rastislava Stoličná et al.: Slovensko. Európske kontexty ľudovej kultúry (L. Juhász Ilona)](https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/rastislava-stolicna-et-al-slovensko-europske-kontexty-ludovej-kultury-l-juhasz-ilona/): A Szlovák Tudományos Akadémia Etnológiai, valamint Zenetudományi Intézete közös kiadásában egy reprezentatív kötet jelent meg Szlovákia. A népi kultúra európai... - [Impresszum 2002/2](https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/impresszum-2002-2/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t VI. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Ivan Kamenec: Hµadanie a blúdenie v dejinách (Simon Attila)](https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/ivan-kamenec-h%c2%b5adanie-a-bludenie-v-dejinach-simon-attila/): A Kalligram Kiadó az utóbbi években számos olyan kötetet megjelentetett, amelyek plasztikus képet nyújtanak a szlovák közgondolkodás européer vonaláról. Ebbe... - [Popély Árpád: A csehszlovákiai magyar kisebbség történeti kronológiája (1950—1964)](https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/popely-arpad-a-csehszlovakiai-magyar-kisebbseg-torteneti-kronologiaja-1950-1964/): 1950. január 6. – Az SZLKP KB Elnökségének ülésén heves vita folyik a magyar kisebbség helyzetének a rendezéséről. Elfogadnak egy... - [A néprajztudománynak továbbra is lesz kutatnivalója. Interjú a 70 éves Ujváry Zoltánnal (L. Juhász Ilona)](https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/a-neprajztudomanynak-tovabbra-is-lesz-kutatnivaloja-interju-a-70-eves-ujvary-zoltannal-l-juhasz-ilona/): Ujváry Zoltán néprajzprofesszor neve nem cseng ismeretlenül a szlovákiai magyarok körében, hiszen sok olyan publikáció fûzõdik a nevéhez, amely a... - [Boros Ferenc: A Dzurinda-kormány nemzetiségi politikájáról](https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/boros-ferenc-a-dzurinda-kormany-nemzetisegi-politikajarol/): A dolgozat az alábbi kérdésekre keresi a választ: Az 1998. évi szlovákiai választások miben hoztak változást a magyarsághoz fűződő viszonyban?... - [Török Tamás: Zoboralja történeti helyneveinek vizsgálata](https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/torok-tamas-zoboralja-torteneti-helyneveinek-vizsgalata/): A Nyitra környéki hegyes-dombos vidék a magyar nyelv északi nyelvhatára. A várostól északra fekvő falvak ma már nyelvszigetet képeznek. A... - [Gaucsík István: A magyar és a német pénzintézetek bankegyesületének megalakulása Csehszlovákiában (1918—1920)](https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/gaucsik-istvan-a-magyar-es-a-nemet-penzintezetek-bankegyesuletenek-megalakulasa-csehszlovakiaban-1918-1920/): Tanulmányunk – amely egy nagyobb, a felvidéki magyarság gazdaságtörténetét vizsgáló munka része – a magyar és a német nemzetiségi pénzintézetek... - [T. Sápos Aranka: A Tőketerebesi járás etnikai összetétele a dualizmus korában](https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/t-sapos-aranka-a-toketerebesi-jaras-etnikai-osszetetele-a-dualizmus-koraban/): A népesség összetételére vonatkozó demográfiai elemzések egyik igen fontos és a mai Európában egyre nagyobb érdeklődést kiváltó kérdéscsoportja az, amely... - [Tóth Endre: Az első kétoldalú tárgyalások Csehszlovákia és Magyarország között (1921) — Bruck an der Leitha (I. rész)](https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/toth-endre-az-elso-ketoldalu-targyalasok-csehszlovakia-es-magyarorszag-kozott-1921-bruck-an-der-leitha-i-resz/): Ez a tanulmány a csehszlovák–magyar viszony egy nagy jelentőségű eseményét tárgyalja. Ezt egy kétéves, bonyodalmakkal teli együttélés előzte meg az... - [Impresszum 2002/1](https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/impresszum-2002-1/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t VI. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Impresszum 2002/3](https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/impresszum-2002-3/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t VI. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Resumé](https://dev.forumszemle.eu/2001/06/04/resume-3/): Károly Tóth: A Village at the Ethnical Outskirt-area: Dlhá nad Váhom The study intends to answer the question what forms... - [Lanstyák István - Menyhárt József A Gramma Nyelvi Iroda(avagy: Lesz-e az álomból valóság?)](https://dev.forumszemle.eu/2001/06/04/lanstyak-istvan-menyhart-jozsef-a-gramma-nyelvi-irodaavagy-lesz-e-az-alombol-valosag/): 1. Bevezető Vajon mit válaszolna az utca gyanútlan járókelője, ha mellének szegeznénk a kérdést: véleménye szerint van-e szükség Szlovákiában nyelvi... - [Beszteri Béla—Gergó Zsuzsanna (szerk.) Magyarország nemzeti stratégiája 2020-ig. Tanulmánykötet az azonos címu 2001. március 22—23-án Veszprémben megtartott millenniumi tudományos konferencia anyagainak felhasználásával.(Berényi József)](https://dev.forumszemle.eu/2001/06/04/beszteri-bela-gergo-zsuzsanna-szerk-magyarorszag-nemzeti-strategiaja-2020-ig-tanulmanykotet-az-azonos-cimu-2001-marcius-22-23-an-veszpremben-megtartott-millenniumi-tudomanyos-konf/): A tanulmánykötet a 2001. március 22–23-án Veszprémben megrendezett tudományos konferencia előadásait tartalmazza. A 26 előadó, saját témáik keretén belül, a... - [Ujváry Zoltán Kis folklórtörténet. I—IV. köt.(L.Juhász Ilona)](https://dev.forumszemle.eu/2001/06/04/ujvary-zoltan-kis-folklortortenet-i-iv-kot-l-juhasz-ilona/): A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem (ma Debreceni Egyetem) Néprajzi Tanszéke Ujváry Zoltán néprajzprofesszor szerkesztésében 1989-ben Néprajz egyetemi hallgatóknak címmel új... - [František Miko: Az epikától a líráig. Az irodalmi mű stilisztikai vizsgálata. (Simon Szabolcs)](https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/frantisek-miko-az-epikatol-a-liraig-az-irodalmi-mu-stilisztikai-vizsgalata-simon-szabolcs/): Zeman Lászlónak A stilisztika az utóbbi két évtizedben – az ezt megelőző időszak látszólagos mellőzöttsége után – fellendülő szakaszát éli.... - [Bihari Zoltán (szerk) Magyarok a világban. Kárpát-medence. Kézikönyv a Kárpát-medencében, Magyarország határain kívül élő magyarságról.(Rurik Martin Holmberg)](https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/bihari-zoltan-szerk-magyarok-a-vilagban-karpat-medence-kezikonyv-a-karpat-medenceben-magyarorszag-hatarain-kivul-elo-magyarsagrol-rurik-martin-holmberg/): A magyarok hajlamosak magukat az elsõ világháború utáni területi elrendezés legnagyobb veszteseinek tartani. Ez a nézõpont egyfelõl reálisnak is tekinthetõ,... - [Liszka József: Állíttatott keresztínyi buzgóságbul. Tanulmányok a szlovákiai Kisalföld szakrális kisemlékeirõl. (Verebélyi Kincső)](https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/liszka-jozsef-allittatott-keresztinyi-buzgosagbul-tanulmanyok-a-szlovakiai-kisalfold-szakralis-kisemlekeirol-verebelyi-kincso/): A Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központja keretében önálló Szakrális Kisemlék Archívumot hozott létre 1998-ban Liszka József, jobbára a saját... - [Zeman László: Kitekintés az összehasonlító irodalomtudományra](https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/zeman-laszlo-kitekintes-az-osszehasonlito-irodalomtudomanyra/): Vannak könyvek, amelyeknek megjelentetése ismertetésüknek nem szab időbeli határt. Hugo Dyserincknek az összehasonlító irodalomtudomány fejlődéstörténetét bemutató Komparatistik. Eine Einführung (Bonn,... - [A. Kis Béla: Családnevek vizsgálata nyomán „felekezetnév-vizsgálat”](https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/a-kis-bela-csaladnevek-vizsgalata-nyoman-felekezetnev-vizsgalat/): A Fórum Társadalomtudományi Szemle 2001/1-es számában Vörös Ferenc Családnevek vizsgálata négy szlovákiai községben az 1896–1999 közötti időszakban című – tematikáját... - [David E. Torsello: Eszmecsere Kelet-Közép-Európáról (avagy mi újat mondhat egy nemzetközi konferencia a változó valóságról)](https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/david-e-torsello-eszmecsere-kelet-kozep-europarol-avagy-mi-ujat-mondhat-egy-nemzetkozi-konferencia-a-valtozo-valosagrol/): A langyos októberi hétvége, amely inkább idézte az elmúlt nyarat, mint a közelgő őszt, kitűnő háttérként szolgált a szlovákiai Galántán... - [Joggal a Demokráciáért Európai Bizottsága (Velencei Bizottság): Jelentés a nemzeti kisebbségek számára az anyaállamok által biztosított kedvezményes bánásmódról](https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/joggal-a-demokraciaert-europai-bizottsaga-velencei-bizottsag-jelentes-a-nemzeti-kisebbsegek-szamara-az-anyaallamok-altal-biztositott-kedvezmenyes-banasmodrol/): 2001. június 21-én Románia miniszterelnöke, Adrian Nastase úr azzal a kéréssel fordult a Velencei Bizottsághoz, hogy az vizsgálja meg a... - [2001. évi LXII. törvény a szomszédos államokban élő magyarokról](https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/2001-evi-lxii-torveny-a-szomszedos-allamokban-elo-magyarokrol/): a Magyar Köztársaságnak az Alkotmány 6. § (3) bekezdésében foglalt, a határon kívül élő magyarokért viselt felelősségének érvényesítése érdekében, Magyarországgal... - [1997. évi (1997. II. 14.) 70. számú törvény a külföldi szlovákokról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről (Fordította: Szabómihály Gizella)](https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/1997-evi-1997-ii-14-70-szamu-torveny-a-kulfoldi-szlovakokrol-valamint-egyes-torvenyek-modositasarol-es-kiegesziteserol-forditotta-szabomihaly-gizella/): A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt alkotta: I. fejezet 1. § A törvény tárgya A törvény a külföldi... - [Németh Andrea: A kódváltás pragmatikai kérdései egy kétnyelvû közösségben](https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/nemeth-andrea-a-kodvaltas-pragmatikai-kerdesei-egy-ketnyelvu-kozossegben/): Munkámban egy baráti társaság nyelvhasználatával foglalkozom. Olyan magyar anyanyelvű személyekről van szó, akik mind a magyar, mind pedig a szlovák... - [Mészáros András: „A legideálisabb gondolkodású liberális teológus” (Szelényi Ödön vallásfilozófiájáról)](https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/meszaros-andras-a-legidealisabb-gondolkodasu-liberalis-teologus-szelenyi-odon-vallasfilozofiajarol/): Szelényi Ödön eredetileg magyar–német szakos tanári oklevelet szerzett, később ezt a képesítését bővítette a filozófiával, valamint a neveléstudománnyal. Egyik utolsó... - [Siegfried Becker: Búzavirágok (Politikai és kulturális szimbolizmus a nemzeti konfliktusokban: Ausztria - Magyarország)](https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/siegfried-becker-buzaviragok-politikai-es-kulturalis-szimbolizmus-a-nemzeti-konfliktusokban-ausztria-magyarorszag/): „Fonjatok sárga kalászt a füzérbe, S búzavirágot is, kékeset! ” (Schiller: Az eleusisi ünnep. Faludy György ford. ) A búzavirág... - [Csizmadia Ervin: Pártok és politikai hálózatok](https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/csizmadia-ervin-partok-es-politikai-halozatok/): A fejlett nyugati világban egyre inkább megfigyelhető a pártok mögött egy kiterjedt háttérszféra, amelynek meghatározó szerepe van a pártok verseny-... - [Lampl Zsuzsanna: Nevelési területek preferenciája a gimnáziumban](https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/lampl-zsuzsanna-nevelesi-teruletek-preferenciaja-a-gimnaziumban/): Az elmúlt évtizedben az Európai Unión belül központi kérdéssé vált az emberi erőforrások fejlesztése. A csatlakozni kívánó országokban (így Szlovákiában... - [Tóth Károly: Egy falu az etnikai peremvidéken: Vághosszúfalu](https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/toth-karoly-egy-falu-az-etnikai-peremvideken-vaghosszufalu/): Jelen tanulmány arra keresi választ, hogy a természetes asszimilációnak az etnikai peremvidéken milyen formái vannak jelen, azt kutatja, hogy külső... - [Impresszum 2001/3](https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/impresszum-2001-3/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t III. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Resumé](https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/resume-2/): Zsuzsa Árendás: Resettled Hungarians from Slovakia: interethnic relations, strategies of integration and acculturation Due to the Czechoslovak -Hungarian population exchange... - [Bordás Sándor: A rendszerváltás társadalmi következményei (Értékzavarok és pszichopátia)](https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/bordas-sandor-a-rendszervaltas-tarsadalmi-kovetkezmenyei-ertekzavarok-es-pszichopatia/): A rendszerváltás (1989) óta Szlovákia jelentős változásokon ment keresztül. Csehszlovákia 1992-es kettéválása különösen a magyar nemzetiségű polgárokban okozott csalódást, s... - [Dr. Wick Béla: A kassai Szent Erzsébet Dóm. (Hushegyi Gábor)](https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/dr-wick-bela-a-kassai-szent-erzsebet-dom-hushegyi-gabor/): Immár két évtizede a reprintek korát éljük a magyar könyvkiadásban, ám a kínálat bősége és a változékony minőség ellenére sem... - [Dušan Kováč: Szlovákia története. (Simon Attila)](https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/dusan-kovac-szlovakia-tortenete-simon-attila/): Amikor Szlovákia történetével foglalkozunk, először egy szemantikai problémával találjuk szemben magunkat, hiszen óhatatlanul is gondot okoz magának a kutatás tárgyának... - [Margit Feischmidt (ed.): Ethnic Relations in Eastern Europe. A selected and annotated bibliography. (Puskás Tünde)](https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/margit-feischmidt-ed-ethnic-relations-in-eastern-europe-a-selected-and-annotated-bibliography-puskas-tunde/): A Feischmidt Margit által szerkesztett angol nyelvű „Etnikai kapcsolatok Kelet-Európában. Válogatott és jegyzetekkel ellátott bibliográfia” hézagpótló mű. A most megjelent... - [A Bibliotheca Hungarica (cseh)szlovákiai magyar könyvgyűjteményének bibliográfiája (1918—2000). (Varga Sándor)](https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/a-bibliotheca-hungarica-csehszlovakiai-magyar-konyvgyujtemenyenek-bibliografiaja-1918-2000-varga-sandor/): Több évtizedre visszanyúló viták és elképzelések előzték meg a magyar nemzetiségi könyvtár és dokumentációs intézmény megalapítását Szlovákiában. Nos, ez az... - [Heinz Tichy: Die Europäische Charta der Regional- oder Minderheitenschprachen und das österreichische Recht. (Varga Sándor)](https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/heinz-tichy-die-europaische-charta-der-regional-oder-minderheitenschprachen-und-das-osterreichische-recht-varga-sandor/): A 20. századi Európa történetét meglehetősen sűrűn átszövi a nemzeti és egyéb kisebbségek jogait szabályozó normarendszer. Elsősorban a nemzetközileg érvényes... - [Hermann Bausinger: Typisch deutsch. Wie deutsch sind die Deutschen? (Liszka József)](https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/hermann-bausinger-typisch-deutsch-wie-deutsch-sind-die-deutschen-liszka-jozsef/): Egynéhány esztendeje megjelent összeállításában alighanem a leghatásosabb módját választotta Jörg von Uthmann annak, miként lehet a nemzeti előítéleteknek egyszer s... - [Hunčík Péter: A Márai Sándor Alapítvány](https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/huncik-peter-a-marai-sandor-alapitvany/): 1989. február 21-én az egyesült államokbeli San Diegóban meghalt Grosschmid Sándor, írói nevén Márai Sándor. Halála után majd kilenc hónappal,... - [Popély Árpád: A csehszlovákiai magyar kisebbség történeti kronológiája (1947—1949)](https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/popely-arpad-a-csehszlovakiai-magyar-kisebbseg-torteneti-kronologiaja-1947-1949/): 1947 1947. január 9. – Robert Pobo¾ný rozsnyói megbízott püspök levelet küld Josef Berán prágai érseknek, amelyben közbenjárását kéri, hogy... - [Elbeszélt történelem: A rendszerváltás évei: Szép Attila (Sándor Eleonóra)](https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/elbeszelt-tortenelem-a-rendszervaltas-evei-szep-attila-sandor-eleonora/): (A beszélgetést Sándor Eleonóra készítette 1996-ban) Oral History = elbeszélt történelem. Ezt a módszert a történészek akkor alkalmazzák, amikor írásos... - [Kósa László: Gondolatok egy monográfia olvasásakor](https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/kosa-laszlo-gondolatok-egy-monografia-olvasasakor/): Lehetetlen egy gazdag tartalmú, négykötetes, összesen 1426 oldalra rúgó, 14 szerzőtől 17 tanulmányt, kronológiát, könyvészetet és három mutatót tartalmazó kiadványt... - [Kocur László: A (cseh)szlovákiai magyar művelődéstörténet (f)elé](https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/kocur-laszlo-a-csehszlovakiai-magyar-muvelodestortenet-fele/): A mesebeli olvasókirály egyik szeme azonban továbbra is sír. Ha egy vitára érett közvéleményű közösség életében egy csoport arra vállalkozik,... - [Hushegyi Gábor: Brogyányi Kálmán szakírói, művészetkritikusi tevékenysége az első Csehszlovák Köztársaságban és a Szlovák Köztársaságban](https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/hushegyi-gabor-brogyanyi-kalman-szakiroi-muveszetkritikusi-tevekenysege-az-elso-csehszlovak-koztarsasagban-es-a-szlovak-koztarsasagban/): Brogyányi Kálmán (1905–1978) életművére immár ötvenöt év távlatából tekinthetünk vissza. Műkritikusi, szakírói tevékenysége 1945-tel lezárult, ausztriai és tengerentúli emigrációjában már... - [Boros Ferenc: A trianoni „béke” születésének időszaka](https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/boros-ferenc-a-trianoni-beke-szuletesenek-idoszaka/): Az antanthatalmak, mindenekelőtt a franciák katonai támogatásával és az utódállamok közreműködésével felszámolt Tanácsköztársaságot követően – rövid átmenet után – olyan... - [Danis Ferenc: Hont vármegye mezőgazdasága a 18. századtól 1918-ig](https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/danis-ferenc-hont-varmegye-mezogazdasaga-a-18-szazadtol-1918-ig/): Bevezetés A történelmi Hont Magyarország legrégibb vármegyéi közé tartozott. Területének nagyobbik része a mai Szlovákia területén volt, a déli része... - [Terebessy Sápos Aranka: Középső-Zemplén migrációs folyamata a dualizmus korában](https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/terebessy-sapos-aranka-kozepso-zemplen-migracios-folyamata-a-dualizmus-koraban/): A vizsgált régió a történelmi Zemplén vármegye szerves részét képezte. A 6301,58 km2 nagyságú Zemplén vármegye Magyarország északi részének leghosszabb... - [Árendás Zsuzsanna: Szlovákiai magyar kitelepítettek Hirden: a lakosságcsere elszármazottjai (Akkulturációs folyamatok, csoportközi kapcsolatok etnográfiája)](https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/arendas-zsuzsanna-szlovakiai-magyar-kitelepitettek-hirden-a-lakossagcsere-elszarmazottjai-akkulturacios-folyamatok-csoportkozi-kapcsolatok-etnografiaja/): Tanulmányom az 1947-es csehszlovák–magyar lakosságcsere-egyezmény következtében a szlovákiai Taksonyról, Hidaskürtről, Kosútról és Galántáról a Baranya megyei Hirdre került szlovákiai magyarok... - [Resumé](https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/resume/): Béla Angyal: Electoral Attitude of the Hungarian Community in Czechoslovakia between the Two World Wars The social sciences still owe... - [Sárkány Mihály: Kalandozások a 20, századi kulturális antropológiában (L. Juhász Ilona)](https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/sarkany-mihaly-kalandozasok-a-20-szazadi-kulturalis-antropologiaban-l-juhasz-ilona/): Az antropológia, az emberről szóló tudomány megszületését a 19. század nyolcvanas éveire teszik, s annak idején a „primitív” kultúrák tanulmányozása... - [Szlovenszkói városképek (Zeman László)](https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/szlovenszkoi-varoskepek-zeman-laszlo/): A Felsőmagyarországi Minerva sorozatában változatlan szöveggel jelent meg a Tátra-Almanach kötete: Szlovenszkói városképek (Bratislava–Pozsony, Tátra-kiadás, 1938, 256 p. ). Az... - [Impresszum 2001/2](https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/impresszum-2001-2/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XXI. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Elbeszélt történelem: A rendszerváltás évei: Janics Kálmán (Sándor Eleonóra)](https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/elbeszelt-tortenelem-a-rendszervaltas-evei-janics-kalman-sandor-eleonora/): A Fórum Kisebbségkutató Intézet Oral History programja keretében Janics Kálmánnal készült mélyinterjú rövidített változata. A beszélgetést Sándor Eleonóra készítette 1997-ben)... - [Agócs Gergely: A mesterség elsajatításának társadalmi intézménye a cigányzenészek körében (Szlovákiai magyar példák)](https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/agocs-gergely-a-mesterseg-elsajatitasanak-tarsadalmi-intezmenye-a-ciganyzeneszek-koreben-szlovakiai-magyar-peldak/): Lajtha László Szépkenyerűszentmártoni gyűjtésének közzétételével a népzene „életének”, „életmódjának” sajátos értelemben vett vizsgálatára tett kísérletet. (1) Lajtha gyakran hangsúlyozta a... - [Simon Szabolcs: Könyvek nyelvünkrol (Gondolatok Lanstyák István munkáiról)](https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/simon-szabolcs-konyvek-nyelvunkrol-gondolatok-lanstyak-istvan-munkairol/): Most, amikor Lanstyák Istvánnak az utóbbi időben megjelent műveinek bemutatásához fogok, szükséges előre megjegyeznem a következőket: annak ellenére, hogy fiatal... - [Menyhárt József: Nyelvhasználatunk zabigyerekei (Tűnődés kontaktusjelenségeink pragmatikáján)](https://dev.forumszemle.eu/2001/06/02/menyhart-jozsef-nyelvhasznalatunk-zabigyerekei-tunodes-kontaktusjelensegeink-pragmatikajan/): I. Történet az egyik adatközlőről (bevezetés helyett) Dolgozatom ötletét – ahogy Rejtő Jenő Csülök névre hallgató „majdnem” írója – „az... - [Fedinec Csilla: Nemzetiségi iskolahálózat és magyaroktatás Kárpátalján](https://dev.forumszemle.eu/2001/06/02/fedinec-csilla-nemzetisegi-iskolahalozat-es-magyaroktatas-karpataljan/): 1. 1. Az elsõ világháború lezárultával a Kárpát-medencei magyarság jelentõsnek mondható részét szakították el az anyaországtól az újonnan meghúzott államhatárok.... - [Grigorij Mesežnikov: A nem konszenzuson alapuló választási reform: Szlovákia esete](https://dev.forumszemle.eu/2001/06/02/grigorij-meseznikov-a-nem-konszenzuson-alapulo-valasztasi-reform-szlovakia-esete/): Szlovákia politikai arculatának kialakítására irányuló erőfeszítések, amelyek Szlovákia függetlenségének megszerzése óta (1993. január 1. ) jelen voltak, 1994 és 1998... - [Angyal Béla: A csehszlovákiai magyarság választói magatartása a két világháború között](https://dev.forumszemle.eu/2001/06/02/angyal-bela-a-csehszlovakiai-magyarsag-valasztoi-magatartasa-a-ket-vilaghaboru-kozott/): A csehszlovákiai magyarság két világháború közötti választói magatartásának és a Csehszlovákiában működött magyar polgári pártok választási eredményeinek átfogó bemutatásával és... - [Impresszum 2001/1](https://dev.forumszemle.eu/2001/06/02/impresszum-2/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t II. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Popély Árpád: A csehszlovákiai magyar kisebbség történeti kronológiája (1945. április 13-1946. december 27.)](https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/popely-arpad-a-csehszlovakiai-magyar-kisebbseg-torteneti-kronologiaja-1945-aprilis-13-1946-december-27/): 1945 1945. április 13. – Az SZLKP Központi Bizottsága kéri a Belügyi Megbízotti Hivatalt, hogy dolgozza ki a szlovákiai magyarok... - [Elbeszélt történelem - A rendszerváltás évei: Kolár Péter](https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/elbeszelt-tortenelem-a-rendszervaltas-evei-kolar-peter/): Oral History = elbeszélt történelem. Ezt a módszert a történészek akkor alkalmazzák, amikor írásos dokumentumok híján nagyon nehéz rekonstruálni a... - [Zeman László: Adalékok egy cserkészcsapat történetéhez](https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/zeman-laszlo-adalekok-egy-cserkeszcsapat-tortenetehez/): Fogarassy László alap- és forrásmûnek minõsülõ könyvében (Magyar cserkészmozgalom Csehszlovákiában 1919-1939. Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 1922, 160 p. ; ismertetését lásd:... - [Mészáros András: Magda Pál (1770-1841)](https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/meszaros-andras-magda-pal-1770-1841/): A kora reformkornak volt néhány jellegzetes, ugyanakkor az utókor számára alig ismert gondolkodója. ők voltak azok - mint például Rumy... - [Liszka József: A szlovákiai magyarok populáris kultúrája a 20. században (Korszakok és az impériumváltásokból fakadó változások)](https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/liszka-jozsef-a-szlovakiai-magyarok-popularis-kulturaja-a-20-szazadban-korszakok-es-az-imperiumvaltasokbol-fakado-valtozasok/): A populáris, azon belül a népi kultúrát alapvetően tradicionális volta mellett (vagy annak ellenére) az állandó változás, alakulás jellemzi. Ebből... - [Gyurgyík László: A csehszlovákiai magyarság felekezeti megoszlásának alakulása 1921 és 1991 között](https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/gyurgyik-laszlo-a-csehszlovakiai-magyarsag-felekezeti-megoszlasanak-alakulasa-1921-es-1991-kozott/): Az első világháború után megalakult Csehszlovák Köztársaságban a két országrész vallási, felekezeti összetételében is jelentős eltérések mutathatók ki. A gazdaságilag... - [Bukovszky László: Népképviseleti választások Nyitra megyében 1848-ban](https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/bukovszky-laszlo-nepkepviseleti-valasztasok-nyitra-megyeben-1848-ban/): A Pozsonyban ülésező utolsó rendi országgyűlésen elfogadott törvények megalkották a polgári magyar társadalmi berendezkedés jogi alapjait. A történelem címlapjaira került... - [Németh Szilvia - Papp Z. Attila: Többségi-kisebbségi médiahasználat és tolerancia (A médiafogyasztói szokások összehasonlítása Gyergyószentmiklós és Dunaszerdahely város között)](https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/nemeth-szilvia-papp-z-attila-tobbsegi-kisebbsegi-mediahasznalat-es-tolerancia-a-mediafogyasztoi-szokasok-osszehasonlitasa-gyergyoszentmiklos-es-dunaszerdahely-varos-kozott/): A kora reformkornak volt néhány jellegzetes, ugyanakkor az utókor számára alig ismert gondolkodója. Ők voltak azok - mint például Rumy... - [Analitizáló és szintetizáló nyelvi megoldások kárpát-medencei magyar beszélőközösségek körében](https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/analitizalo-es-szintetizalo-nyelvi-megoldasok-karpat-medencei-magyar-beszelokozossegek-koreben/): Hét ország (Szlovénia, Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Jugoszlávia és Magyarország) kárpát-medencei magyar beszélõközösségeinél egy egységes szempontrendszer alapján levezetett terepkutatás keretében... - [Impresszum 2000/3](https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/impresszum-4/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t II. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Kocsis Aranka: Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport](https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/kocsis-aranka-mercurius-tarsadalomtudomanyi-kutatocsoport/): A Mercurius Csoport 1992-ben alakult, az elsők között a rendszerváltozás után szerveződő s az azóta eltelt tíz évben gyarapodó számú... - [Elbeszélt történelem - A rendszerváltás évei 1989-1992: Barak László](https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/elbeszelt-tortenelem-a-rendszervaltas-evei-1989-1992-barak-laszlo/): (A Fórum Társadalomtudományi Intézet Oral History programja keretében Barak Lászlóval készült mélyinterjú rövidített változata. A beszélgetést Jarábik Balázs készítette 1999-ben.... - [Vadkerty Katalin: Nógrád mezőgazdasága 1848-1918 között](https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/vadkerty-katalin-nograd-mezogazdasaga-1848-1918-kozott/): A mai Szlovákiához tartozó nógrádi régió 1918 előtt a történelmi Magyarország szerves része volt, és a történelmi Nógrád vármegye északi... - [Angyal Béla: Magyar szervezetek és mozgalmak Csehszlovákiában 1918--1921 (II. rész)](https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/angyal-bela-magyar-szervezetek-es-mozgalmak-csehszlovakiaban-1918-1921-ii-resz/): A parlamenti választások után politikailag nagyon mozgalmas időszak következett Csehszlovákiában, amelynek egyik jellemzője volt, hogy minden párt igyekezett szervezettségét megerősíteni,... - [Lampl Zsuzsanna: Romakérdés magyar szemmel](https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/lampl-zsuzsanna-romakerdes-magyar-szemmel/): Egy este a Jóistennek nagy ötlete támadt. “Megteremtettem a napot és a holdat, már csak embert kell teremtenem. ” Fogta... - [László Béla A szlovákiai magyar oktatásügy a kilencvenes években](https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/laszlo-bela-a-szlovakiai-magyar-oktatasugy-a-kilencvenes-evekben/): Ötven év óta ez az első őszinte megemlékezés a magyar tanítási nyelvű iskolák újraindulásáról. A kerek ötven év ösztönzi e... - [Impresszum 2000/2](https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/impresszum-3/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t II. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [Popély Árpád: A csehszlovákiai magyar kisebbség történeti kronológiája](https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/popely-arpad-a-csehszlovakiai-magyar-kisebbseg-torteneti-kronologiaja/): (1944. augusztus 21-1945. április 11. )* 1944 1944. augusztus 29. – Közép-Szlovákiában németellenes felkelés tör ki; kezdetét veszi az ún.... - [Elbeszélt történelem - A rendszerváltás évei Szilvássy József](https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/elbeszelt-tortenelem-a-rendszervaltas-evei/): (A Fórum Társadalomtudományi Intézet Oral History programja keretében Szilvássy Józseffel készült mélyinterjú rövidített változata. A beszélgetést Öllős László készítette 1997–1990-ben.... - [Liszka József: Az adventi koszorú (Egy felmérés előzetes eredményei)](https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/liszka-jozsef-az-adventi-koszoru-egy-felmeres-elozetes-eredmenyei/): Napjainkban Európa-szerte advent első vasárnapján egy asztalra helyezett vagy a mennyezetre felfüggesztett, rendszerint fenyőgallyakból, télizöldből készült, négy gyertyával ellátott koszorú... - [Lacza Tihamér: Magyar jezsuiták Latin-Amerikában](https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/lacza-tihamer-magyar-jezsuitak-latin-amerikaban/): 534-ben egy elhanyagolt franciaországi kápolnában a párizsi Sorbonne hét frissen doktorált diákja fogadalmat tett, hogy minden erejével a megtépázott katolikus... - [Himmler György: Párkányi népszavazások](https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/himmler-gyorgy-parkanyi-nepszavazasok/): A népszavazás intézménye ismeretlen volt 1989 előtt a keleti blokk országaiban. A kommunizmusban - a rezsim lényegéből következően - ez... - [Jarábik Balázs: Az új modell](https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/jarabik-balazs-az-uj-modell/): Akár új időszámításról is beszélhetnénk a szlovák-magyar kapcsolatokban, annyira flexibilisekké váltak mostanában a kulturális, az oktatási, de főleg a külkapcsolatok,... - [Lanstyák István - Szabómihály Gizella: Nyelvi jogaink érvényesítésének nyelvi feltételei](https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/lanstyak-istvan-szabomihaly-gizella-nyelvi-jogaink-ervenyesitesenek-nyelvi-feltetelei/): Az 1999. szeptember 1-jével életbe lépett 1999. évi 184. számú ún. kisebbségi nyelvhasználati törvény lehetőséget nyújt a kisebbségi nyelvek hivatali... - [Puskás Tünde: Nyelv, identitás és nyelvpolitika Európában](https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/puskas-tunde-nyelv-identitas-es-nyelvpolitika-europaban/): Európa csaknem valamennyi országát nyelvi és etnikai sokféleség jellemzi. Ennek ellenére a modern európai nemzetállamok többsége csupán egy, a domináns... - [Bárdi Nándor: Törésvonalak keresése és összehasonlítása a határon túli magyar politikában 1989-1998](https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/bardi-nandor-toresvonalak-keresese-es-osszehasonlitasa-a-hataron-tuli-magyar-politikaban-1989-1998/): Dolgozatomban három jelenségről szeretnék szólni. A “határon túliság” mint téma fogalmi megközelítéseiről, a politikai eliteken belüli lehetséges törésvonalakról, valamint az... - [Mátrai Julianna: A kisebbségi magyar pártok politikai stratégiái Közép- és Kelet-Európában II. rész](https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/matrai-julianna-a-kisebbsegi-magyar-partok-politikai-strategiai-kozep-es-kelet-europaban-ii-resz/): A jugoszláv szereplők jellemzésekor szembetűnt, hogy országos szinten hiányoznak a modernizáló erők. 1989 óta Jugoszláviában demokratizálás és modernizálás helyett egyfajta... - [Angyal Béla: Magyar szervezetek és mozgalmak Csehszlovákiában 1918--1921 I. rész](https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/angyal-bela-magyar-szervezetek-es-mozgalmak-csehszlovakiaban-1918-1921-i-resz/): Az első világháború utáni Csehszlovákiához csatolt magyarság történetének kevéssé ismert időszaka az a több mint két és fél esztendő, amely... - [Impresszum 2000/1](https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/impresszum-2000-1/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t II. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [A magyar figyelő repertóriuma 1933-1935](https://dev.forumszemle.eu/1999/12/30/a-magyar-figyelo-repertoriuma-1933-1935/): a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság irodalmi, kritikai és tudományos folyóirata. 1933 és 1935 között jelent meg Pozsonyban.... - [Héder Ágnes: Szúnyog, menta és társaik...](https://dev.forumszemle.eu/1999/12/30/heder-agnes-szunyog-menta-es-tarsaik/): A magyar nyelvészet egyik, napjainkban oly sokat emlegetett s méltán újragondolásra érdemes kérdése a tulajdonnevekkel kapcsolatos. Mit is takar ez... - [Wolfgang Kaschuba: Einführung in die Europäische Ethnologie](https://dev.forumszemle.eu/1999/05/31/wolfgang-kaschuba-einfuhrung-in-die-europaische-ethnologie/): A közelmúltban látott napvilágot a berlini néprajzprofesszor, Wolfgang Kaschuba: Bevezetés az európai etnológiába című, elsősorban egyetemi hallgatóknak szánt, ám mind... - [Lampl Zsuzsanna: Vállalkozások és vállalkozók 1989 után](https://dev.forumszemle.eu/1999/05/30/lampl-zsuzsanna-vallalkozasok-es-vallalkozok-1989-utan/): Dunaszerdahely, Fórum Intézet-Lilium Aurum, 1999, 128 p. /Nostra Tempora 2. / (Laki Mihály) A fejlett ipari országokban tekintélyes intézetek, tanszékek... - [Bordás Sándor-Hunčík Péter: FER (Feszültség-előrejelző rendszer)](https://dev.forumszemle.eu/1999/05/30/bordas-sandor-huncik-peter-fer-feszultseg-elorejelzo-rendszer/): Mečiar miniszterelnök uralmának napja fennen ragyogott, amikor a Márai Sándor Alapítvány a dunaszerdahelyi Nap Kiadó gondozásában angol, szlovák és magyar... - [Elbeszélt történelem - A rendszerváltás évei Tóth Károly](https://dev.forumszemle.eu/1999/05/30/elbeszelt-tortenelem-a-rendszervaltas-evei-toth-karoly/): Tóth Károly 1989-ben az első szóvivője, majd első elnöke volt a szlovákiai magyarság 1945 utáni első politikai szervezetének, a Független... - [Zeman László: Ludmann Ottó](https://dev.forumszemle.eu/1999/05/30/zeman-laszlo-ludmann-otto/): Miután 1929. június 26-án betöltötte (s “vivide transgressus est”) kilencvenedik életévét, az egyházkerületi Kollégium három ízben (per triennium) megválasztott kiváló... - [Lanstyák István: Az 1999. évi kisebbségi nyelvtörvény (1)](https://dev.forumszemle.eu/1999/05/30/lanstyak-istvan-az-1999-evi-kisebbsegi-nyelvtorveny-1/): A Szlovák Köztársaság Alkotmánya (2) 6. cikkelyének első bekezdése a szlovák nyelvet államnyelvvé tette Szlovákiában (korábban csupán hivatalos nyelv volt);... - [Terebessy S. Aranka: Középső-Zemplén népességfejlődése a dualizmus korában](https://dev.forumszemle.eu/1999/05/30/terebessy-s-aranka-kozepso-zemplen-nepessegfejlodese-a-dualizmus-koraban/): A népességre és a népesedésre vonatkozó ismeretek nélkülözhetetlenségét, társadalmi és gazdasági jelentőségét a múltban is, ma is az adja meg,... - [Szesztay Ádám: A hivatalos szlovák-magyar kapcsolatok élénkülése 1956-1957-ben](https://dev.forumszemle.eu/1999/05/30/szesztay-adam-a-hivatalos-szlovak-magyar-kapcsolatok-elenkulese-1956-1957-ben/): A magyarországi levéltárak viszonylag bőséges anyagot őriznek a hivatalos, közvetlen szlovák-magyar kapcsolatépítésről 1956-ból és 1957-ből. Ennek alapján próbáljuk meg rekonstruálni... - [Mátrai Julianna: A kisebbségi magyar pártok politikai stratégiái Közép- és Kelet-Európában I. rész](https://dev.forumszemle.eu/1999/05/30/matrai-julianna-a-kisebbsegi-magyar-partok-politikai-strategiai-kozep-es-kelet-europaban-i-resz/): Az elmúlt évtized véres háborúi a Balkánon, a volt Szovjetunió területén és néhány harmadik világbeli országban ismételten felhívták a nemzetközi... - [Öllős László: Örökség és program](https://dev.forumszemle.eu/1999/05/30/ollos-laszlo-orokseg-es-program/): 1989. november 18-án az ország forradalmi mozgalmai közt a szlovákiai magyarok sajátos tényezőként jelentek meg. Az azonnali saját fellépés oka,... - [Impresszum 1999/2](https://dev.forumszemle.eu/1999/05/30/impresszum/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t I. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... - [A kisebbségek és a demokrácia](https://dev.forumszemle.eu/1999/05/26/a-kisebbsegek-es-a-demokracia/): A nemzeti kisebbségeknek és a demokráciának, tehát a démosz uralmának kapcsolata köztudottan problematikus. E problémakör lényege abban a kérdésben foglalható... - [Etnikus specifikum - nemzeti hagyomány - nemzettudat](https://dev.forumszemle.eu/1999/05/26/etnikus-specifikum-nemzeti-hagyomany-nemzettudat/): A kelet-közép-európai nemzetek néprajztudományai a 18-19. század fordulója tájékán a “népit” a “nemzetivel” azonosítva, elsősorban német hatásra, egyértelműen nemzeti tudományként... - [A szlovákiai magyar kisebbség a reformfolyamat első szakaszában (1964-–1967)](https://dev.forumszemle.eu/1999/05/26/a-szlovakiai-magyar-kisebbseg-a-reformfolyamat-elso-szakaszaban-1964-1967/): A cseh–szlovák történész vegyes bizottság évkönyvében (Československá historická ročenka 1998. Masarykova Univerzita, Brno, 1998) megjelent tanulmány szerkesztett szövege. A magyar... - [Nyelvpolitika a kisebbségek oktatásában](https://dev.forumszemle.eu/1999/05/26/nyelvpolitika-a-kisebbsegek-oktatasaban/): A címben felvetett téma több szempontból is megközelíthető, előadásunkban csak két vetületét érintjük. Az első részben a kárpát-medencei többségi nyelvpolitika... - [Mészáros András: A szociális idő](https://dev.forumszemle.eu/1999/05/26/meszaros-andras-a-szocialis-ido/): Már szóltunk arról, hogy az idő szerepe a modernitásban nagyobb, mint a korábbi civilizációs formációkban. Röviden arról van szó, hogy... - [A Szép (1923)](https://dev.forumszemle.eu/1999/05/26/a-szep-1923/): Teljes mértékben feltérképezetlen a csehszlovákiai magyar nyelvű kulturális sajtó, a művészetkritika és ezzel együtt a húszas és harmincas évek magyar... - [FER (Feszültség-előrejelző rendszer)](https://dev.forumszemle.eu/1999/05/26/fer-feszultseg-elorejelzo-rendszer/): A Márai Sándor Alapítvány (MSA) 1995 őszén magyar, szlovák és angol nyelven jelentette meg a dunaszerdahelyi NAP Kiadó gondozásában az... - [Vadkety Katalin A belső telepítések 1945 után](https://dev.forumszemle.eu/1999/05/26/vadkety-katalin-a-belso-telepitesek-1945-utan/): A belso telepítés a köztársasági elnök 27/1945. számú dekrétuma szerint olyan, az egész államot érinto, a nemzetállam megteremtését szolgáló folyamat,... - [A szlovákiai és az erdélyi magyarok médiapreferenciái és fogyasztói szokásai](https://dev.forumszemle.eu/1999/05/26/a-szlovakiai-es-az-erdelyi-magyarok-mediapreferenciai-es-fogyasztoi-szokasai/): A modern tömegkommunikációs eszközök makro- és mikrotársadalmi funkcióikkal lényeges hatást gyakorolnak mind az egyénre, mind a társadalom egyes egyes csoportjaira.... - [Gyurgyík László: A szlovákiai vegyes házasságok demográfiai vonatkozásai 1949-től napjainkig](https://dev.forumszemle.eu/1999/05/26/gyurgyik-laszlo-a-szlovakiai-vegyes-hazassagok-demografiai-vonatkozasai-1949-tol-napjainkig/): A csehszlovák statisztikai hivatal által közzétett kiadványok a vegyes há-zasságokra vonatkozóan kétféle adatsort tartalmaznak. A legrészletesebb adatforrást a népmozgalmi adatokat... - [Újabb lehetőség és újabb kihívás](https://dev.forumszemle.eu/1999/05/26/ujabb-lehetoseg-es-ujabb-kihivas/): Egy folyóirat megjelenése mindig komoly kulturális esemény egy nemzeti kisebbség életében. Arról tanúskodik, hogy a közösség újra szellemi értéket hozott... - [Elbeszélt történelem - A rendszerváltás évei, Csáky Pál](https://dev.forumszemle.eu/1999/05/24/elbeszelt-tortenelem-a-rendszervaltas-evei-csaky-pal/): Ezt a módszert a történészek akkor alkalmazzák, amikor írásos dokumentumok híján nagyon nehéz rekonstruálni a valóságot, feltárni a tényleges, olykor... - [Impresszum 1999/1](https://dev.forumszemle.eu/1999/05/24/impressum/): Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t I. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A.... --- # # Detailed Content ## Oldalak ### English Review - Published: 2022-12-07 - Modified: 2022-12-07 - URL: https://dev.forumszemle.eu/english-review/ - Translation Priorities: Optional - Authors: admin --- ### English Review - Published: 2022-12-07 - Modified: 2022-12-07 - URL: https://dev.forumszemle.eu/english-review/ - Translation Priorities: Optional, Optional - Authors: admin --- ### Log In - Published: 2021-11-18 - Modified: 2021-11-18 - URL: https://dev.forumszemle.eu/log-in/ - Translation Priorities: Optional --- ### Sign Up - Published: 2021-11-18 - Modified: 2021-11-18 - URL: https://dev.forumszemle.eu/sign-up/ - Translation Priorities: Optional --- ### Reset Password - Published: 2021-11-18 - Modified: 2021-11-18 - URL: https://dev.forumszemle.eu/reset-password/ - Translation Priorities: Optional --- ### My Account - Published: 2021-11-18 - Modified: 2021-11-18 - URL: https://dev.forumszemle.eu/account/ - Translation Priorities: Optional --- ### My Profile - Published: 2021-11-18 - Modified: 2021-11-18 - URL: https://dev.forumszemle.eu/my-profile/ - Translation Priorities: Optional --- ### Member Directory - Published: 2021-11-18 - Modified: 2021-11-18 - URL: https://dev.forumszemle.eu/member-directory/ - Translation Priorities: Optional --- ### All published issues of Forum Science Review - Published: 2021-04-08 - Modified: 2021-04-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/all-published-issues-of-forum-science-review/ - Translation Priorities: Optional - Authors: admin --- ### A Forum Science Review összes megjelent száma - Published: 2021-04-05 - Modified: 2025-04-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/a-forum-tarsadalomtudomanyi-szemle-osszes-megjelent-szama/ - Translation Priorities: Optional - Authors: admin --- ### Newsletter - Published: 2021-03-31 - Modified: 2021-03-31 - URL: https://dev.forumszemle.eu/newsletter/ - Translation Priorities: Optional --- ### Privacy Settings Page - Published: 2019-04-17 - Modified: 2019-04-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/privacy-settings-page/ - Translation Priorities: Optional --- ### Home - Published: 2017-03-06 - Modified: 2025-01-27 - URL: https://dev.forumszemle.eu/home/ - Translation Priorities: Optional, Optional - Authors: funkyou86 --- ### Code of Ethics - Published: 2017-03-06 - Modified: 2025-04-28 - URL: https://dev.forumszemle.eu/code-of-ethics/ - Translation Priorities: Optional - Authors: funkyou86 Basic Information  The Fórum Társadalomtudományi Szemle (in English: 'Forum Social Science Review', hereinafter FTSZ) is a Hungarian-language scholarly journal on social sciences published in Slovakia, European Union. It basically deals with social issues of ethnic minorities, carries out research in the fields of linguistics, history, ethnology, folklore, sociology, demography and political science. FTSZ is published four times a year, in its issues it mainly presents studies, but it also provides space for other scientific publications and discussions, conference materials and book reviews. The FTSZ journal is published by the Forum Minority Research Institute based in Šamorín, Slovakia. The journal is drawn up by the Executive Editor and the Editorial Board headed by Editor-in-Chief. The members of the Editorial Board are acknowledged domestic and foreign scholars engaged in specific disciplines of social sciences. The Editorial Board retains responsibility for compliance with ethical standards of the approved contents for publishing. Publishing possibility in the FTSZ is free, no financial compensation can be required from authors. The contents of the individual FTSZ issues and samples from the published articles are available on the official website of the journal. Complete printed issues or their portable document format (PDF) can be purchased via electronic channels in the e-shop of the Forum Minority Research Institute. Originality of Articles FTSZ exclusively publishes original papers. The professional quality of submissions is assessed by the Editorial Board, with the assistance of external reviewers—internationally recognized experts. The peer review process is anonymous. Editors do not accept manuscripts which do not... --- ### Guidelines for Authors - Published: 2017-03-06 - Modified: 2025-04-28 - URL: https://dev.forumszemle.eu/guidelines-for-authors/ - Translation Priorities: Optional - Authors: funkyou86 GENERAL RULES  The Fórum Social Sciences Review is the fifth annual Issue of the Fórum Társadalomtudományi Szemle (https://dev. forumszemle. eu/) in English language. It publishes texts (studies, debates, conference reports, reviews, etc. ) mainly on topics regarding Hungarians living in Slovakia. The Author is required to keep in touch with the Editor, Barnabás Vajda; e-mail: vajdabb@gmail. com. Regarding studies, a proper level of written English language is obligatory for the Author. Fórum Social Sciences Review does not provide English translation, nevertheless it takes care of English proofreading. The Editor and the English language proofreader make corrections in the manuscript only in the most necessary extent. A manuscript that does not meet sufficient linguistic criterias, can be rejected by the Editor, regardless to its content. The content of studies will undergo external peer review. The Author will be notified about the result of the review process: publish - publish after revision by the Author - reject. Format and technical requirementsManuscripts should be sent to the Editor’s e-mail address in editable electronic format. Texts should be in Word format, charts in Excel, pictures and photos as . jpg. The Author should hand in a plain text (in technical terms) as simple as possible, with a minimum of formatting. It means that the Author should avoid complicated formatting solutions, or full-capital-letter names, or special types of letters, etc. The deadline for sending in manuscripts is June 30. Simultaneously with the Manuscript, the Author is obliged to send in an Author’s Personal Sheet, inlc. Author’s... --- ### Authors - Published: 2017-03-06 - Modified: 2017-03-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/authors/ - Translation Priorities: Optional - Authors: funkyou86 --- ### Etikai kódex - Published: 2017-02-05 - Modified: 2025-04-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/etikai-kodex/ - Translation Priorities: Optional - Authors: funkyou86 Alapvető tudnivalók a lapról A Fórum Társadalomtudományi Szemle (FTSZ) Szlovákiában megjelenő magyar nyelvű társadalomtudományi folyóirat. Eredendően a kisebbségi társadalomtudományi kérdésekkel foglalkozik, ennek témakörében nyelvi, történeti, etnológiai, folklorisztikai, szociológiai, demográfiai és politológiai kutatásokat végez. A FTSZ évente négy alkalommal jelenik meg, a lapszámok döntő mértékben tanulmányokat tesznek közzé, emellett helyet adnak tudományos közleményeknek és vitáknak, konferenciaismertetőknek, recenzióknak is. A FTSZ-t a Fórum Kisebbségkutató Intézet adja ki. A lapot a főszerkesztő és a szerkesztőbizottság állítja össze, élén a szerkesztőbizottság elnökével. A szerkesztőbizottság egy-egy társadalomtudományi ágazat jeles hazai és külföldi tagjaiból tevődik össze. Az etikai normák betartására a szerkesztőbizottság ügyel. Ugyancsak a szerkesztőbizottság dönt a folyóiratba szánt tanulmányok publikálásáról. A publikálási lehetőség ingyenes, a szerzőktől anyagi ellenszolgáltatás nem várható el. A FTSZ egyes számainak tartalma a lap internetes oldalán tekinthető meg. Ugyanitt részletek is olvashatók a közölt cikkekből. A teljes számok a Fórum Kisebbségkutató Intézet e-shopjában rendelhetők meg nyomtatott vagy pdf változatban. A közlemények eredetisége A FTSZ kizárólag eredeti kéziratokat közöl. A közlemények szakmai színvonalát a szerkesztőbizottság ítéli meg, külső lektori testület közreműködésével. A külső lektori testület tagjai nemzetközileg elismert szakemberek. A szövegek lektorálása anonim. A nem megfelelő színvonalú kéziratokat a szerkesztőbizottság nem fogadja el közlésre. A szerkesztőség kötelességei A szerkesztőség ügyel arra, hogy a közölt írások megfeleljenek a nemzetközileg elfogadott etikai normáknak és az akadémiai bevett gyakorlatnak. A szerkesztőség ügyel a folyóirat színvonalának folyamatos emelésére, a szólásszabadság megtartására, a szerkesztők, a szerzők és a tudományos vita függetlenségére, s védelmezi a szellemi tulajdonjogot. A szerkesztőségnek joga van visszautasítani azokat a kéziratokat, melyek nem... --- ### Támogatók - Published: 2016-11-10 - Modified: 2019-04-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/tamogatok/ - Translation Priorities: Optional - Authors: admin Támogatók --- ### Szerzőink figyelmébe - Published: 2016-08-31 - Modified: 2025-04-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/szerzoink-figyelmebe/ - Translation Priorities: Optional - Authors: funkyou86 A Fórum Társadalomtudományi Szemle évente négyszer jelenik meg magyarul. Kizárólag eredeti írásokat közöl, a tanulmányokat a szerkesztőség külső lektorokkal bíráltatja el. A szerzőkkel a kapcsolatot a főszerkesztő tartja. A szerző egy adatlap kitöltésével közli foglalkozását, lakhelyét és e-mail-címét. Írását a szerző e-mailben küldi el a lap címére, elektronikus formában; a szöveges részt Wordben, a táblázatokat Excel programban. A tanulmányok terjedelmének fölső határa 40 oldal (72 ezer karakter szóközökkel együtt). A tanulmányhoz csatolni kell egy 6–12 soros magyar nyelvű rezümét és kulcsszavakat. A szöveg belső tagolását közbülső fejezetcímek jelezhetik. E belső címek sorszámmal is elláthatók (pl. 1. , 1. 1. , 1. 1. 1. ). A szövegbe kerülő ábrákat, illusztrációkat, képeket címmel látjuk el (pl. 1. táblázat. Magyarország nemzetiségi megoszlása 1880 és 1910 között). A tanulmány végén minden esetben szerepel Irodalom fejezetcím alatt a felhasznált és ajánlott szakirodalom. A tanulmányokban hosszabb kifejtésekhez vagy levéltári és sajtóforrás esetén lapalji jegyzeteket használunk: a szövegben felső index utal a jegyzetre, s azt a lap alján oldjuk fel. A hivatkozásokat a szövegben zárójeles jegyzetekben jelöljük, a forrásmegnevezés vagy az idézet után, pl. (Huizinga, 1976 vagy Huizinga 1976, 115. p. ); a hivatkozások feloldását az Irodalomban adjuk meg. A szöveg végén közölt Irodalom fejezetben az évszámkiemelő bibliográfiát alkalmazzuk, melyben az adatokat a következő sorrendben tüntetjük fel: a szerző neve, a megjelenés időpontja, a mű címe, a megjelenés helye, a kiadó neve, oldalszám. A mű címe dőlt betűs. Pl. : Huizinga, Johan 1976. A középkor alkonya. Budapest, Európa. Gyűjteményes kötetben megjelent szövegek esetén a sorrend: a szerző... --- ### Szerzők - Published: 2016-06-20 - Modified: 2025-04-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/szerzok/ - Translation Priorities: Optional - Authors: admin --- ### Főoldal - Published: 2016-04-13 - Modified: 2025-04-28 - URL: https://dev.forumszemle.eu/ - Translation Priorities: Optional - Authors: funkyou86 aktuális szám szerzőink figyelmébe Kapcsolat english review archív Fórum Társadalomtudományi Szemle További kiadványok megjelenítése Iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha értesítést szeretne kapni a legfrissebb kiadásokrólés egyéb újdonságainkról, kérem iratkozzon fel hírlevelünkre. Egyéb Kiadványaink A Fórum Kisebbségkutató Intézet könyvesboltja --- ### Redakcia - Published: 2016-04-12 - Modified: 2016-04-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/redakcia/ - Translation Priorities: Optional, Optional --- ### Editorial Board - Published: 2016-04-12 - Modified: 2025-04-28 - URL: https://dev.forumszemle.eu/editorial-board/ - Translation Priorities: Optional - Authors: funkyou86 Executive Editor  Gábor Csanda Editor-in-chief of the Forum Social Science Review Barnabás Vajda Head of the editorial board László Öllös Editorial board Zoltán A. Biró (Romania), István Csernicskó (Ukraine), Zsuzsa Csergő (Canada), Csilla Fedinec (Hungary), Holger Fischer (Germany), Susan Gal (USA), László Gyurgyík (Slovakia), Péter Hunčík (Slovakia), Attila Kovács (Slovenia), Laczó Ferenc (Netherlands), Petteri Laihonen (Finland), Zsuzsanna Lampl (Slovakia), István Lanstyák (Slovakia), Zsolt K. Lengyel (Germany), József Liszka (Slovakia), András Mészáros (Slovakia), Attila Simon (Slovakia), László Szarka (Hungary), Andrej Tóth (Czech Republic), László Végh (Slovakia). English Resumes: Ildikó Haraszti. E-mail: csanda@foruminst. sk; vajdabb@gmail. comWeb: www. forumszemle. forumdev. sk --- ### Contact - Published: 2016-04-12 - Modified: 2016-04-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/contact/ - Translation Priorities: Optional --- ### Kontakt - Published: 2016-04-12 - Modified: 2016-04-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/kontakt/ - Translation Priorities: Optional --- ### Impressum - Published: 2016-04-12 - Modified: 2023-08-31 - URL: https://dev.forumszemle.eu/impressum/ - Translation Priorities: Optional, Optional - Authors: funkyou86 Published since: 1999 Periodicity: 4 Hungarian (print and open access) + 1 English (online open access) issues/year Language: Hungarian, with English resumes and keywords+ full English: Forum Social Science Review ISSN: 1335-4361 + English edition: 2729-9740 Publisher: Forum Minority Research Institute Editor in Chief: Csanda Gábor; editor-in-chief of the English edition: Vajda Barnabás Adress: Fórum Kisebbségkutató Intézet Parková 4. 931 01 Šamorín Slovakia E-mail: csanda@foruminst. sk; English edition: vajdabb@gmail. com Web: www. forumszemle. forumdev. sk --- ### Impressum - Published: 2016-04-12 - Modified: 2016-04-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/impressum/ - Translation Priorities: Optional, Optional --- ### Kapcsolat - Published: 2016-04-12 - Modified: 2016-04-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/kapcsolat/ - Translation Priorities: Optional --- ### Szerkesztőség - Published: 2016-04-12 - Modified: 2025-04-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/szerkesztoseg/ - Translation Priorities: Optional - Authors: funkyou86 Főszerkesztő Csanda Gábor Az angol szám felelős szerkesztője Vajda Barnabás A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szerkesztőbizottság Biró A. Zoltán (Csíkszereda, Románia), Csergő Zsuzsa (Kingston, Kanada), Csernicskó István (Beregszász, Ukrajna), Fedinec Csilla (Budapest, Magyarország), Holger Fischer (Hamburg, Németország), Susan Gal (Chicago, USA), Gyurgyík László (Komárom, Szlovákia), Hunčík Péter (Dunaszerdahely, Szlovákia), Kovács Attila (Lendva, Szlovénia), K. Lengyel Zsolt (Regensburg, Németország), Laczó Ferenc (Maastricht, Hollandia), Petteri Laihonen (Jyväskylä, Finnország), Lampl Zsuzsanna (Nyitra, Szlovákia), Lanstyák István (Pozsony, Szlovákia), Liszka József (Komárom, Szlovákia), Mészáros András (Pozsony, Szlovákia), Simon Attila (Somorja, Szlovákia), Szarka László (Budapest, Magyarország), Andrej Tóth (České Budějovice, Csehország), Végh László (Somorja, Szlovákia), Vajda Barnabás (Komárom, Szlovákia). Angol rezümék: Haraszti Ildikó; Korrektúra: Roncz Melinda E-mail: csanda. gabor@foruminst. sk; vajdabb@gmail. comWeb: www. forumszemle. forumdev. sk   --- ### Impresszum - Published: 2016-04-12 - Modified: 2025-04-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/impresszum/ - Translation Priorities: Optional - Authors: funkyou86 Besorolás A Fórum Társadalomtudományi Szemle az egyetlen magyar nyelvű társadalomtudományi folyóirat Szlovákiában. Eredendően a kisebbségi társadalomtudományi kérdésekkel foglalkozik, ennek témakörében nyelvi, történeti, etnológiai, folklorisztikai, szociológiai, demográfiai és politológiai kutatásokat végez. Megjelenik: 1999 óta Periodicitás: évi 4 magyar (nyomtatott és nyílt hozzáférésű) szám + 1 angol (online open access) Nyelve: magyar, angol rezümékkel és kulcsszavakkal + teljes angol: Forum Social Science Review ISSN: 1335-4361; angol lapszám: 2729-9740 Kiadó: Fórum Kisebbségkutató Intézet Nyomda: Adecta, Kft. , Csilizradvány Nyomdai előkészítés: Juhász Rokko – Kassák Intermediális Kreativitás Központ, Érsekújvár Főszerkesztő: Csanda Gábor; az angol szám felelős szerkesztője: Vajda Barnabás A szerkesztőség címe Fórum Kisebbségkutató IntézetParková 4. 931 01 Šamorín E-mail: csanda. gabor@foruminst. sk; angol lapszám: vajdabb@gmail. comWeb: www. forumszemle. eu --- ## Bejegyzések ### Teszt publikáció - Published: 2025-04-04 - Modified: 2025-04-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2025/04/04/teszt-publikacio/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2024/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: admin --- ### Roger Scruton: A konzervativizmus [Conservatism]. Mathias Corvinus Collegium Press, Budapest, 2023, 185 p. - Published: 2024-12-18 - Modified: 2024-12-18 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/12/18/roger-scruton-a-konzervativizmus-conservatism-mathias-corvinus-collegium-press-budapest-2023-185-p/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2024/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: vajdabarnabas I initially picked up Roger Scruton’s (1944–2020) social philosophy book titled Conservativism to better understand terms such as conservatism, liberalism, neoconservatism, socialism, and cancel culture and others often inconsistently used in the media. I was not disappointed. After I believe two afternoons of reading Scruton, I have a clearer grasp of the historical roots and modern meanings of these ideas. What I did not expect was that Roger Scruton’s book could also be read from the perspective of education as an institution. Specifically, “Conservatism” helped me think through many of the uncertainties facing today’s public education system—why these uncertainties exist—and, perhaps, point to potential solutions. More concretely, while Scruton in this book (originally published in 2017 under the title Conservatism: Ideas in Profile) traces the historical development of conservatism as a unified intellectual, political, and cultural movement, much of his analysis can also be seen as addressing the ultimate purpose and goal of education. According to Scruton’s interpretation, conservatism offers a framework for raising well-mannered, tradition-respecting, yet free-thinking young adults. Of course, this is not something Roger Scruton explicitly states; rather, this is what I, as a reader of his book, think, having felt for years that the school system is in crisis. Today, schools are equipped with everything that seems to represent modernity—computers, smartphones, and so on—but one key element has disappeared: ethos, the spirit of meaningful learning. Among all subjects, history education, in my view, is in the deepest crisis. It has lost the guiding principle of why... --- ### The situation of social work in the semi-peripheral Hungarian reality - Published: 2024-12-18 - Modified: 2025-04-22 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/12/18/the-situation-of-social-work-in-the-semi-peripheral-hungarian-reality/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2024/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: mikulazsolt https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i5. 07   Abstract: This research investigates the contemporary state of social work in Hungary by examining the evolution of interest relationships within the socio-economic-political value system, shaped by both national and global economic policies. Utilizing Immanuel Wallerstein's world-systems theory, which categorizes nations into core, semi-peripheral, and peripheral groups based on their economic and political influence, this study analyzes the effects of Hungary's historical and economic development on its social work sector. As a semi-peripheral country, Hungary has encountered substantial social and economic challenges following its transition from socialism. The study underscores the implications of global economic trends and the dependency of semi-peripheral and peripheral countries on core nations. Although the unrestricted flow of capital and technology benefits core countries and multinational corporations, it exacerbates inequalities in less developed nations. Hungary's post-socialist transformation has led to the erosion of the middle class and heightened social inequalities, further aggravated by a shift towards a workfare society that prioritizes economic growth over social welfare.   Keywords: social work; word system theory; welfare; economic policy; workfare; social values.   Introduction In order to gain a comprehensive understanding of the current state of social work in Hungary through exploratory research, it is essential to consider the evolution of interest relationships based on the interdependence of national and global economic policies. Analyzing causal relationships within the socio-economic-political value system, which encompasses multiple dimensions, can enhance the reliability of conclusions about the current state of social work in Hungary.   Definition of theoretical... --- ### The Russian–Ukrainian war in Ukrainian legislation from 2014 to early 2024 - Published: 2024-12-18 - Modified: 2024-12-18 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/12/18/the-russian-ukrainian-war-in-ukrainian-legislation-from-2014-to-early-2024/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2024/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: fedineccsilla https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i5. 06   Abstract: Russia’s deliberate armed aggression against Ukraine began in February 2014 with the seizure of part of Ukraine’s territory, the Crimean Peninsula, and then the provocation of war in Donbas. On February 24, 2022, Russia launched a full-scale war against Ukraine. The Ukrainian Armed Forces, territorial defense forces, and Ukrainian civilians thwarted the Kremlin’s plans for a “blitzkrieg. ” The study presents some aspects of Ukrainian legislation related to Russia’s war against Ukraine since 2014.   Keywords: Cold War; frozen conflicts; hybrid war; temporarily occupied territories; full-scale war; martial law; Russian Federation; Ukraine.   * The present study was prepared with the support of research grant No. 129243, entitled “Tradition and Flexibility in Russia’s Security and Defence Policy,” provided by the National Research, Development, and Innovation Office of Hungary.   From the Paris Charter to the new Cold War In the post-World War II bipolar world order, security was provided by two major military blocs: the NATO and the Warsaw Pact. The 40-year Cold War ended with the fall of the Berlin Wall and the Iron Curtain, the reunification of Germany, the collapse of the Socialist Camp, democratic change in Central and Eastern Europe, the dissolution of the Soviet Union, and the creation of independent countries. Formally, the Cold War had no winner. The Polish-born US National Security Advisor Zbigniew Brzeziński has said that the Cold War ended with a “lukewarm peace,” as opposed to the “cold peace” that usually follows a “hot war.... --- ### East German–Hungarian Cultural Relations 1949-1973 - Published: 2024-12-18 - Modified: 2024-12-18 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/12/18/east-german-hungarian-cultural-relations-1949-1973/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2024/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: agnestoth https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i5. 05   Abstract: After World War II, European countries’ freedom to maneuver and make decisions was largely shaped by the tension between the two major military-political blocs and the obligations arising from the bipolar world order. Although this international status quo, rooted in the intense rivalry between the two sides, remained in place until the early 1990s, by the late 1950s, the arms race stalemate had made it clear to both the Soviet Union and the United States, as well as to the blocs they controlled, that they were mutually dependent and needed to cooperate. The response of Western powers to events like the 1956 uprising in Poznań and the Hungarian Revolution also showed that the United States had abandoned direct support for the East-Central European countries. “Essentially, it was from this point that the so-called softening-up, applied until the late 1980s, began. Its goal was to ‘soften’ the East European regimes by using Western economic aid, concessions, loans, and cultural, and diplomatic relations to pressure these governments into adopting more liberal domestic policies and pursuing a foreign policy less dependent on the Soviet Union. All this, however, occurred not only based on the de facto but also, from the mid-1970s, the de jure recognition of the European status quo” (Békés 2019: 147).   Keywords: bipolar world order; international status quo; softening-up policy; East-Germany; Hungary.   * The present study was prepared with the support of the Klebelsberg Scholarship program.   The Impact of the European... --- ### Hungarians in Slovakia in the letters and telegrams of Prince Primate Joseph Mindszenty, directed to the Western Heads of States 1945–1948 - Published: 2024-12-18 - Modified: 2024-12-18 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/12/18/hungarians-in-slovakia-in-the-letters-and-telegrams-of-prince-primate-joseph-mindszenty-directed-to-the-western-heads-of-states-1945-1948/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2024/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: somorjaiadam https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i5. 04   Abstract: Between 1945 and 1948, Prince Primate of Hungary and Archbishop of Esztergom Joseph Mindszenty regularly wrote letters to Pope Pius XII, British diplomats, and cardinals in the United States, Britain, and Australia. His letters and telegrams, protesting against the plight of the Hungarians in Czechoslovakia after 1945 and their forced Slovakisation and deportation to the Czech Republic, are prominent among these letters. This was given by his duties as the ecclesiastical superior of the Esztergom archdiocese in the territories on the north of the Danube River and by his status as archbishop and prince-primate. In our paper we attempt to summarize the relevant archivistic material in the years between 1945 and 1948: of the 118 Mindszenty letters found by our research so far, 33 deal with his efforts on behalf of the Hungarian community in Czechoslovakia.   Keywords: Joseph Mindszenty; 1945–1948; letters and telegrams; Hungarians in Czechoslovakia; violation of rights; protest.   Introduction As an employee of the Vatican Secretariat of State, and especially as employee of the Historical Archives of the Section for Relations with States, I noticed that Cardinal Mindszenty wrote an extraordinary number of letters to Pope Pius XII and his immediate colleagues, the heads of the Vatican Secretariat of State. So far, I have counted 78 letters and telegrams on subjects of public historical interest. Morover, while working on the beatification of the archbishop, I noticed that he wrote an extraordinary number of letters and telegrams to American political... --- ### The views of the clergy in the dioceses of Rožňava and Eger on Catholic book publishing in 1848 - Published: 2024-12-18 - Modified: 2024-12-18 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/12/18/the-views-of-the-clergy-in-the-dioceses-of-roznava-and-eger-on-catholic-book-publishing-in-1848/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2024/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: tengelyadrienn https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i5. 03   Abstract: In the spring of 1848, the revolutionary events did not leave the Catholic Church untouched, and the need for change was felt throughout Hungary. Consequently, a national synod was planned for September 24, 1848, the task of which was to adapt the Church to the changed situation. In connection with this, the bishops drew up and sent to the dioceses a list of topics to be discussed at the national synod, point 10 of which was the promotion and distribution of a publishing house of good cheap books. On the basis of this list of topics, in the summer of 1848 most dioceses held deanery district meetings and later diocesan consultations to discuss and comment on the various issues, including the question of the Catholic publishing company. This gives us an idea of how the clergy of the country viewed the matter in the months when the Good and Cheap Publishing House Association (later the St. Stephen Association) was founded. In our study, we examine in detail the opinions of the clergy of the dioceses of Rožňava and Eger on the issue.   Keywords: Catholic Church; 1848; book publishing; Good and Cheap Publishing House Association; St. Stephen Association.   *The Present study was prepared with the support of the János Bolyai Research Scholarship of the Hungarian Academy of Sciences.   The question of Catholic literature and publishing was a very topical issue in the public life of the Church in Hungary in the... --- ### Andor Jaross as a created hero of the returned Felvidék - Published: 2024-12-18 - Modified: 2024-12-18 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/12/18/andor-jaross-as-a-created-hero-of-the-returned-felvidek/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2024/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: bajcsiildiko https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i5. 02   Abstract: Andor Jaross (1896–1946) is principally known as a Minister of Interior in Hungary after the Nazi’s occupation. He is also one of the most emblematic personages responsible for the deportation of the Hungarian Jews in 1944. After the First Vienna Award, when the southern parts of (Czecho)Slovakia were reannexed to Hungary, Jaross protected the dictatorial aspirations of Hungarian Prime Minister Béla Imrédy. In return, he was nominated for the Minister of the Felvidék. According to the press articles, right after the reannexation in 1938 (what was at that time commonly referred to as “the return to the Motherland Hungary”), Jaross became a “hero” in the returned regions, where he made all the decisions in practice, such as verification procedures, land distributions, and Jewish exemptions. Based on press materials of the examined period, this study poses the main question: What characteristics define the hero image of Jaross after 1938? It also highlights the negative consequences of the acceptation of this heroic role that was related to the “liberation” of Felvidék, his right-wing radicalization, and his views on the Jewish issue and the land distributions.   Keywords: Andor Jaross; returned Felvidék; created hero; de-Jewification; land issue.   Introduction Andor Jaross is known as the Minister of Interior of Hungary in 1944 after the German occupation. He is also among the most emblematic persons responsible for the deportation of the Hungarian Jews in 1944. However, it is less known that Jaross defined himself as a “democratic”... --- ### Subject and context: A contribution to the interpretation of the history of the Pressburger Sparkassa - Published: 2024-12-18 - Modified: 2024-12-18 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/12/18/subject-and-context-a-contribution-to-the-interpretation-of-the-history-of-the-pressburger-sparkassa/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2024/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: gaucsikistvan https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i5. 01   Abstract: The author chose a very demanding goal: besides the theoretical perspective on the historical importance of the banking sector and the financial elite in the 19th and 20th centuries, he also focuses on urban development processes and the modernization of the urban society in Bratislava. The paper analyses the existing, authorized interpretations of the history of the first commercial bank of the city of Bratislava, the First Savings Bank of Pressburg (Ger. Pressburger I. Sparkassa, Hun. Pozsonyi I. Takarékpénztár). Based on archival documents, it critically confronts the following issues: 1. the image of the bank (i. e. , the issue of its capitalistic “character” and philanthropy); 2. the development of national orientation in Slovak banking history as to the establishment of the First Savings Bank of Pressburg (“the first Slovak financial institution”); and 3. the analysis of the type and development of savings banks in the context of the Hungarian banking sector. In addition, the paper also maps “products” of Slovak Marxist historiography, nationalistic concepts, and new, unfortunately inadequate, approaches after 1989. Keywords: Bratislava; Pressburger Sparkassa; Bratislava Savings Bank; banking history; sources; historical clichés; ethnicity; identity. *The present study was written as part of VEGA project 2/0069/21: The Role of the Bourgeoisie in Modernization Processes in Transition from Estates Society to Civil Society (Hungary Kingdom and Slovakia 1780–1918), implemented by the Institute of History Slovak Academy of Sciences.   Introduction The city of Bratislava not only has a remarkable past, with a rich... --- ### Imprint 2024/5 - Published: 2024-12-18 - Modified: 2024-12-18 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/12/18/imprint-2024-5/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2024/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle FÓRUM TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZEMLE FORUM SOCIAL SCIENCES REVIEW ANNUAL SCIENTIFIC JOURNAL IN ENGLISH LANGUAGE Volume XXVI (2024) Editor: BARNABÁS VAJDA Head of the Editorial Board: LÁSZLÓ ÖLLÖS Members of the Editorial Board Zoltán Biró A. (Romania), Gábor Csanda (Slovakia), Zsuzsa Csergő (Canada), István Csernicskó (Ukraine), Csilla Fedinec (Hungary), Holger Fischer (Germany), Susan Gal (USA), László Gyurgyík (Slovakia), Péter Hunčík (Slovakia), Zsolt K. Lengyel (Germany), Attila Kovács (Slovenia), Ferenc Laczkó (The Netherlands), Petteri Laihonen (Finland), Zsuzsanna Lampl (Slovakia), István Lanstyák (Slovakia), József Liszka (Slovakia), András Mészáros (Slovakia), Attila Simon (Slovakia), László Szarka (Hungary), Andrej Tóth (Czech Republic), Barnabás Vajda (Slovakia), László Végh (Slovakia) English translation and proofreading: László Zala Content Studies Gaučík, Štefan: Subject and context: A contribution to the interpretation of the history of the Pressburger Sparkassa Bajcsi, Ildikó: Andor Jaross as a created hero of the returned Felvidék Tengely, Adrienn: The views of the clergy in the dioceses of Rožňava and Eger on the Catholic book publishing in 1848 Somorjai, Adam: Hungarians in Slovakia in the letters and telegrams of Prince Primate Joseph Mindszenty, directed to the Western Heads of States 1945–1948 Tóth, Ágnes: East German–Hungarian cultural relations 1949–1973 Fedinec, Csilla: The Russian–Ukrainian war in Ukrainian legislation from 2014 to early 2024 Mikula, Zsolt: The situation of social work in the semi-peripheral Hungarian reality Book review Roger Scruton: A konzervativizmus . Mathias Corvinus Collegium Press, Budapest, 2023, 185 p. Reviewed by Barnabás Vajda --- ### Az emberek közé, a terepre. Születésnapi beszélgetés Lampl Zsuzsannával - Published: 2024-12-12 - Modified: 2024-12-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/12/12/az-emberek-koze-a-terepre-szuletesnapi-beszelgetes-lampl-zsuzsannaval/ - Kategóriák: Pályakép, Szemle - Post Years: 2024, 2024/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: olloslaszlo Kedves Zsuzsa hol születtél, hol nőttél fel? Milyen volt a közeg, amelyben cseperedtél? Pozsonyban születtem, csodálatos környezetben. A Várúton állt a házunk, a kertünk a várfallal volt határos. Háromemeletes kert volt, az első szinten cseresznye- és diófák álltak, orgonabokrok és a hintám. A második és harmadik szintet ellepték a csipkerózsabokrok, a lapulevelek és a borostyán. Az én szememben ez volt a dzsungel. Emlékszem, egyszer ültem a cseresznyefa alatt, Verne Gyula valamelyik regényét olvastam, ahol ragadozó állatokról volt szó, s elképzeltem, hogy a harmadik teraszról már robog le hozzám egy oroszlán. Otthagytam csapot-papot, és sebesen rohantam kifelé a kertből. Anyukám meglepetten futott utánam, mert nem tudta, hirtelen mi történt velem. Később, amikor már voltak gyerekeim és furcsa reakciót tapasztaltam náluk, mindig eszembe jutott, hogy ki tudja, milyen oroszlán fut most a fejükben. Ami a nyelvi közeget illeti, a házunkban lakó idősebb emberek mind tudtak magyarul, némelyik németül is. Ők velem magyarul beszéltek. A fiatalabbak persze már csak szlovákul tudtak. Ők ezen a nyelven szóltak hozzám, én meg hozzájuk. Nem is tudom, hogyan, mert még nem is tudtam szlovákul, de értettem őket, és ők is engem. Aztán egyszer csak már beszélni is tudtam. Volt egy velem egykorú kislány, sokat járt a nagyszüleihez Nyitrára – akkor hallottam először ennek a városnak a nevét, amely mostanáig fontos szerepet játszik az életemben, hiszen ott tanítok –, s egyszer játék közben énekelt egy altatódalt, amelyben elhangzott a „devčátko” szó. Én meg mindjárt kijavítottam. Evička, azt úgy kell mondani, hogy „dievčatko”! Négyévesek lehettünk, és ezen összevesztünk, mert... --- ### Hogy mindenkinek meglegyen a maga igaza. KOVÁCS ESZTER MONOLÓGJA - Published: 2024-12-12 - Modified: 2024-12-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/12/12/hogy-mindenkinek-meglegyen-a-maga-igaza-kovacs-eszter-monologja/ - Kategóriák: Fórum-monológok, Szemle - Post Years: 2024, 2024/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: hadasmiklos Lejegyezte és monológgá szerkesztette: Hadas Miklós Korábban fel sem merült, hogy Magyarországra fogok kerülni. Mindez a családtörténeti véletlenek különös összjátékának tudható be. Ugyanis van egy öcsém, aki öt és fél évvel fiatalabb, mint én: 1996-ban született, és három-négyéves kora óta focizik – egyébként apu is focizott a román harmadosztályban. Az öcsémről az első emlékem az, hogy Szárhegyről felmegyünk Gyergyóba, mert nekünk Gyergyószentmiklós volt a város, csupa nagybetűvel, bemegyünk a nagyáruházba, és ő cirkuszol, ordít, a földön fetreng, hogy neki kell ott az a labda. Ekkor még csak hároméves. Aztán amikor már négyéves, egyszer megállunk a futballpálya előtt, ahol a gyerekek mennek az edzésre. És akkor hatalmas cirkuszt csapott megint, hogy ő is oda akar menni, ő is oda akar menni. Én voltam a megbízható nővér, a második anya, egyszerűen le kellett, hogy fogjam. Utána aztán a szüleim is belátták, hogy el kell őt vinni valahová focizni. Aztán így is lett! A következő héten már be volt íratva Gyergyóba, és akkor elkezdődött, hogy naponta edzés, hétvégén meg jöttek a meccsek. Ment a szurkolás, bár eleinte ebben mi nem nagyon vettünk részt anyuval. Jártak Kolozsvárra, Bukarestbe, Brassóba, ezek akkor nagy dolgok voltak. Az öcsém díjakat is nyert, volt, hogy ő lett a legjobb hátvéd. Focizni nagyon szeretett, de tanulni már kevésbé, ami egy folyamatos konfliktusforrás volt anyu és közte. Aztán 2007 nyarán, miután egy csomafalvi barátja felbiztatta, apukám elvitte az öcsémet Gárdonyba a Puskás Akadémiára. Volt ott egy komoly és hosszú teszt, és az öcsém olyan jó teljesítményt nyújtott, hogy egyből felvették.... --- ### Katolikus egyházkormányzati egységek Szlovákiában a 2. világháború után. Különös tekintettel Nagyszombatra (1922–1937–1977–1995–2008) - Published: 2024-12-12 - Modified: 2024-12-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/12/12/katolikus-egyhazkormanyzati-egysegek-szlovakiaban-a-2-vilaghaboru-utan-kulonos-tekintettel-nagyszombatra-1922-1937-1977-1995-2008/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2024, 2024/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: somorjaiadam A mai Szlovákia területén az egyházkormányzati egységek felosztása, státusza és területe sok változáson ment át, különösen a 20. század utolsó évtizedeiben, illetve az 1992-ben önállósult Szlovák Köztársaság keretei közt. A következőkben ennek vázlatos áttekintésére vállalkozunk. Ebben az összefoglalásban nem részletezzük a görögkatolikusok egyházszervezeti beosztását, amelyben egyébként hasonló logika érvényesül. Elsődlegesen az Esztergom jogán legrégibb és polgárjogi alanyi személyként sokáig egyetlen, a Nagyszombat (Trnava) székhelyű egyházkormányzati egység helyzetét illetően szeretnénk rendet teremteni. Itt ugyanis számos olyan változás történt, amely szinte áttekinthetetlenné teszi a szervezeti egységek hivatalos elnevezése, mind pedig területi módosulásaik megértését. Ez az az egyházkormányzati egység, amely az 1918 előtti magyar időkben Esztergom érseki székhelyeként, majd annak helynökségeként funkcionált, Csehszlovákia megalakulását követően apostoli kormányzóságként létezett. Az első bécsi döntés utáni időkben csak egy keskeny csík maradt az önállósult Szlovákiában. A második világháborút követően csak 1977-ben alakult meg Nagyszombatban az első szlovákiai érsekség, de érseket nem lehetett kinevezni. 1995-ben Pozsony-Nagyszombat érsekség névvel kettős nevűvé vált. február 14-én XVI. Benedek pápa létrehozta Pozsonyban az ország első érseki székhelyét, amelynek Nagyszombat társérseksége és beosztott érseksége is maradt, a katolikus világegyház történetében szokatlan módon. Ily módon Nagyszombat 1977-től egész Szlovákia első és egyetlen érseki székhelye volt, ezért a nagyszombati érseket nevezhették Szlovákia prímásának is, élve a magyar időkben megszokott történelmi kifejezéssel. Azzal a szépséghibával, hogy nem volt ki felett prímáskodjék abban az értelemben, hogy nem volt több metropolita-érsek. Ez fokozatosan valósult meg: jelenleg három latin érsekség van, kettő metropólia, a fő érsek az újonnan alapított pozsonyi érsekség élén áll, tehát a prímás címet ő... --- ### Négy évtized az egyetemen. Lanstyák István nyelvész jubileumára - Published: 2024-12-12 - Modified: 2024-12-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/12/12/negy-evtized-az-egyetemen-lanstyak-istvan-nyelvesz-jubileumara/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2024, 2024/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: sebokszilard Lanstyák István idén júliusban töltötte be 65. életévét. Az évforduló ugyan nem tartozik a legkerekebbek közé, mégis talán az egyik legkülönlegesebb a Tanár úr életében, mivel ugyanebben a nyári időszakban vonult nyugdíjba, és fejezte be 38 éves egyetemi tanári munkásságát a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén. Kollégái augusztus 27-én köszöntek el tőle, a kar dékánja pedig egy emlékérem átadásával mondott köszönetet oktatói és kutatói tevékenységéért, mellyel nagyban hozzájárult a tanszék, a kar és az egyetem tudományos színvonalának emeléséhez. Tizenhét éves ismeretségünk alapján azonban tudom, hogy a Tanár úr nem szereti, ha olyan „zengzetes” szavakkal beszélnek róla és tevékenységéről, mint az utóbbiak, vagy ha professzor urazzák, ezért az iránta érzett tiszteletből, és mert születésnapja is volt, nem hozom őt ilyen helyzetbe, és kissé közvetlenebbül köszöntöm, mint ahogy azt talán az efféle írások műfaja megkívánná. Lanstyák István nevével még azelőtt találkoztam, hogy beiratkoztam volna az egyetemre. Egy akkori hallgató mesélt róla, hogy a tanár úr óráival majd vigyázzak, mert nagyon fel kell rájuk készülni. Az egyetemre kerülve beláttam, igaza volt. A hangtan, vagy ahogy kissé pontatlanabbul neveztük, „a fonetika” volt az az óra, amelyre a legtöbbet készültünk, és amelyből a vizsgaidőszak végére talán a legtöbbet tudtunk. Voltak, akik éppen ezen az órán tudatosították, hogy az egyetem nem a középiskolai évek elnyújtását jelenti, és feltették maguknak a kérdést, megvan-e bennük a kellő elszántság ahhoz, hogy sok munkával a magyar nyelv szakértőivé váljanak. Mikor az egyetemre kerültem, a Tanár úr már – ahogy bizalmasan mondani szokás – „legenda” volt a tanárok... --- ### Márai Sándor húga, Grosschmid Katalin kamaszkori naplója - Published: 2024-12-12 - Modified: 2024-12-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/12/12/marai-sandor-huga-grosschmid-katalin-kamaszkori-naploja/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2024, 2024/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: otvosanna DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i4. 06   2018-ban a budapesti Darabanth aukciósház kínálatában több dokumentum is felbukkant, amelyek egykor a Grosschmid család hagyatékában voltak, és egyes családtagjaikhoz kötődtek. A tételek között szerepeltek levelek, képeslapok, fényképek, különféle dokumentumok és két nagyon személyes és értékes kis könyv, illetve füzet: Grosschmid Géza kamaszkori emlékkönyve és lánya, Katalin kamaszkori naplója. Az emlékkönyv bekerült a kassai Márai Sándor Emlékkiállítás gyűjteményébe, és megtekinthető a Család elnevezésű szobában. Sőt, elkészült az emlékkönyv hasonmás kiadványa is, amit a budapesti Pytheas Könyvmanufaktúra készített el, ők restaurálták a több mint 130 éves bőrkötéses kis emlékkönyvet. Grosschmid Katalin kamaszkori naplója a Magyarországon, Várpalotán működő Trianon Múzeum gyűjteményébe került, akik Naplóm 1918–1922. Kassai kislány bolyong a viharban címmel kiadták ezt a százéves dokumentumot. A kötetet szerkesztette, az előszót és a jegyzeteket írta: Szigethy Gábor színháztörténész. A könyv méretében és külsőleg is eltér az eredeti naplófüzettől. A naplóbejegyzések viszont betűhűen, szerkesztetlenül és javítás nélkül jelentek meg a kötetben. A bal oldalon láthatjuk a napló befotózott oldalát: a kézírást, fotókat, egyéb emlékeket, a jobb oldalon pedig nyomtatva az átírt kéziratot eredeti helyesírási hibákkal és betűtévesztésekkel, valamint a szöveget illető jegyzeteket és megjegyzéseket is. Sajnos, a német szövegrészeket is hibásan és hiányosan tették közzé, ugyanis ezek még schwabacchal, német gót típusú betűkkel vannak írva, mert a 20. század elején így tanultak németül írni és olvasni az iskolákban. A Trianon Múzeum Alapítvány részéről Török Ferenc Lászlónétól megkaptuk a napló pontos adatait és leírását. A füzet külső mérete: 195 mm x 240 mm, bordó színű műbőr borítója... --- ### A Nyilaskeresztes Párt tevékenysége Nagyszőlősön és Tiszaújlakon 1940–1944 között - Published: 2024-12-12 - Modified: 2024-12-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/12/12/a-nyilaskeresztes-part-tevekenysege-nagyszoloson-es-tiszaujlakon-1940-1944-kozott/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2024, 2024/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: maruszicserik DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i4. 05   Bevezetés Az 1938/1939-es területi revíziókat követően a magyar szélsőjobboldali pártok kiterjesztették működésüket a visszacsatolt területekre is. Ungváron már 1938 decemberében még a katonai közigazgatás időszak alatt megalakult a Nemzeti Szocialista Magyar Párt – Hungarista Mozgalom (továbbiakban: NSZMP–HM) első Ung megyei alapszervezete. (Maruszics 2023a, 31. p. ) Rövidesen – 1939 februárjában – Beregszászban is megszervezték az NSZMP–HM helyi csoportját. Az NSZMP–HM mellett más szélsőjobboldali pártok is megjelentek a visszacsatolt területeken. Beregszászban és Beregardóban például a Festetics Sándor-féle Magyar Nemzetiszocialista Párt is elkezdett szervezkedni, a hatóságok által lefoglalt propagandaanyagok között pedig megtalálhatók a Meskó Zoltán-féle Magyar Nemzeti Szocialista Földműves és Munkáspárt plakátjai is. A későbbiekben némileg eredményesebb szervezőmunkát tudott kifejteni az Egyesült Nemzeti Szocialista Párt (máskor Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista Párt), s többek között Huszton, Bergszászban, Tiszaújlakon és Nagyszőlősön is alakultak alapszervezetei. Komolyabb és tartós eredményeket ellenben csak a hungaristák tudtak felmutatni. A Teleki-kormány 1939. február 23-án betiltotta az NSZMP–HM működését, ezzel pedig lezárult a nyilas szervezkedés első szakasza a visszacsatolt területeken. Hubay Kálmán 1939. március 8-án Nyilaskeresztes Párt (a továbbiakban: NYKP) néven újraszervezte a mozgalmát. (Paksa 2013, 136. p. ) A NYKP ezt követően több hullámban kezdett el ismételten szervezkedni a visszatért területeken: Bereg vármegyében 1939 nyarán, Ung megyében 1940 tavaszán, Máramarosban 1940 őszén. A Kárpátaljai Kormányzóság területén pedig olyan településeken alakultak alapszervezetei a NYKP-nak, mint Huszt, Ilosva, Szolyva vagy Ökörmező. (Maruszics 2022b, 27–28. p. ) Ugocsa vármegyében 1940 folyamán kezdett el szervezkedni a mozgalom, de jelenlegi ismereteink szerint szignifikáns pártélet csak Nagyszőlősön és... --- ### A nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos ukrajnai jogalkotás rövid foglalata (1989–2023) - Published: 2024-12-12 - Modified: 2024-12-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/12/12/a-nemzeti-kisebbsegekkel-kapcsolatos-ukrajnai-jogalkotas-rovid-foglalata-1989-2023/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2024, 2024/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: fedineccsilla DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i4. 04   Az állam és a nemzeti kisebbségek viszonya aszimmetrikus, állapítják meg az az európai nemzeti kisebbségekről szóló kézikönyv szerzői. Példának hozzák fel a volt Jugoszláviát, a Kaukázust, Csecsenföldet, a palesztin- és a kurdkérdést, valamint Ukrajnát is. „A hatalom újraelosztásának problémája az államok és a nemzeti kisebbségek közötti kapcsolatok csúcspontján áll. A nemzeti kisebbségeknek nyújtott védelmi jogok ugyanis azt jelentik, hogy az államoknak le kell mondaniuk bizonyos hatalmi pozíciókról, míg fordítva, a kisebbségek a konkrét védelmi jogok révén új hatalmi pozíciókat nyernek. Az államok és a kisebbségek között következésképpen ellentétes érdekek helyzete áll fenn, mert olyan hatalmi pozíciókról van szó, amelyeket mindkét fél fenntart, és amelyekről egyik fél sem akar lemondani. ” Az oroszországi politika által táplált sztereotípiák és mítoszok tarthatatlansága, amelyek szerint Ukrajna és az ukránok nagyobb hűséget mutatnak az orosz világhoz (Russzkij Mir), mint Ukrajnához és az ukrán patriotizmushoz, különösen az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió, 2022. február 24. óta vált nyilvánvalóvá. Moszkva az orosz invázióval kapcsolatban az orosz nemzetiségű és nemzetiségétől függetlenül az orosz anyanyelvű lakosság üdvözlő vagy legalábbis semleges válaszára számított. Ez a várakozás azon a számos nyugati politikus és elemző által is osztott véleményen alapult, hogy Ukrajnát mélyen megosztott csoportok alkotják, s különösen mély ez a megosztottság az ukránok és az oroszok között, a más etnikai eredetű orosz anyanyelvűek is közelebb állnak az oroszokhoz, mint az ukrán anyanyelvű ukránokhoz, következésképpen ellenzik az ukrán állam Nyugat-barát és nacionalizáló politikáját. A tapasztalat azonban ennek az ellenkezőjét mutatta, különösen úgy, hogy az... --- ### A szlovákiai magyarság demográfiai változásai 2001–2020. Házasságkötési és válási mozgalom - Published: 2024-12-12 - Modified: 2024-12-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/12/12/a-szlovakiai-magyarsag-demografiai-valtozasai-2001-2020-hazassagkotesi-es-valasi-mozgalom/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2024, 2024/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: gyurgyiklaszlo_szemle DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i4. 03   Tanulmányunk első részében a mai Szlovákia területén élő magyar kisebbségi közösség születési és halálozási mozgalmának alakulását vizsgáljuk 2001-től 2020-ig. Mivel a magyar lakosság népesedési folyamatai csak az országos adatokkal egybevetve értelmezhetők, ezért dolgozatunkban is a magyarság demográfiai folyamatait az országos adatokkal egybevetve elemezzük. Tanulmányunk második részében a születések és halálozások alakulásával foglalkozunk. Első lépésben a szlovákiai magyarság számának alakulását tekintjük át az utolsó három népszámlálás adatai alapján. Az évtizedenként megrendezett népszámlálások nemzetiségi adatai jelentik azokat a „biztos pontokat”, amelyekhez viszonyítva értelmezhetjük az egy adott időszakban zajló népmozgalmi változásokat. A szlovákiai magyar lakosság száma 2001 és 2021 között 520 528-ról 422 065-re, azaz 98 463 fővel, 18,9%-kal csökkent. Ugyanezen idő alatt Szlovákia lakosainak a száma 5 379 455-ről 5 449 270-re, 69 815 fővel, 1,3%-kal növekedett. A szlovák nemzetiségűek regisztrált száma is kismértékben, 1,0%-kal apadt 4 614 854-ről 4 567 547-re. táblázat. A magyar és szlovák lakosság száma, aránya Szlovákiában 2001–2021,% E három népszámlálás alkalmával a nemzetiségek, így a magyarok és a szlovákok számának változásával kapcsolatban is egy korábban nem vagy alig létező problémával kellett szembesülnünk. Míg az 1980. évi és a korábbi népszámlálások időpontjaiban statisztikailag elhanyagolható volt az ismeretlenek, azaz a nemzetiségi hovatartozást be nem vallók aránya, 1991-ben 8782 fő; 2001-ben 54 502 fő, a lakosság 1%-a, 2011-ben 382 493 fő, a lakosság 7%-a, 2021-ben 295 558 főt tett ki az ismeretlenek száma, azaz a lakosság 5,4%-a nem vallotta be nemzetiségi hovatartozását. Ennek hátterében kell értelmeznünk a szlovák lakosság kis mértékű apadását is. Amennyiben az ismeretleneket, a nemzeti hovatartozásukat be nem vallókat az egyes nemzetiségek aránya szerint szétosztjuk... --- ### Semmiségen nagy vár épül… Egy magyarul hallott tréfa nemzetközi hátteréhez - Published: 2024-12-12 - Modified: 2024-12-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/12/12/semmisegen-nagy-var-epul-egy-magyarul-hallott-trefa-nemzetkozi-hatterehez/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2024, 2024/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i4. 02   A neves svéd folklorista, Nils-Arvid Bringéus egy csodálatos tanulmányában azzal kísérletezett, hogy egy adott kulturális jelenséget, történetesen az angyalokról alkotott képünket nem külső forrásokra alapozva, hanem saját maga emlékeinek az elemzésével próbálta megközelíteni. (Bringéus 2000) A módszert kulturális önanalízisnek mondja, és azóta követői is akadtak. Ezen felbátorodva engedtessék meg nekem, hogy az alábbiakban egy, peredi nagyanyámtól gyerekkoromban halott tréfás történetet idézzek föl, majd kíséreljem meg némiképpen értelmezni és szövegfolklorisztikai szempontból nemzetközi kontextusba helyezni. 1.  Ahogy a legtöbb gyerek, lelkes mesehallgató voltam. Anyám néhány Grimm-mesével vagy általa kitalált, saját tanítómesékkel szórakoztatott és nevelt. Nagyanyám korai meséire nem emlékszem, pedig folyton mesélt. A most szóba hozandót valamivel később, amikor már magam is olvastam (és nem is feltétlenül meséket, sőt, azokat a legkevésbé), afféle tan- vagy szituációs meseként, voltaképpen inkább igaz történetként adta elő. Hogy ő kitől hallotta (esetleg olvasta? ), értelemszerűen ezt akkor nem kérdeztem meg. Most meg már nem tudom. Jómagam emlékeim szerint ezt és a további történeteit soha nem mondtam el senkinek (miért? ), tehát nagyjából hatvan éven át, afféle búvópatakként léteztek agyam valamelyik szegletében. Illetve! De nézzük először magát a történetet! Nagyanyám, amikor makacs módon nem akartam engedni a magam (vélt vagy valós) igazából, többször is, egy tanmeseszerűséggel (ő egyértelműen annak szánta) oktatott ki. Az alábbi textualizáció a szó szoros értelmében nem hiteles, hiszen nem szó szerint adja vissza (hogyan is tudná ezt, hatvanvalahány év távlatából! tenni? ) nagyanyám meséjét, s noha a helyi dialektust (pontosabban nagyanyám szóhordozását) nagyjából rekonstruálni tudnám, de... --- ### A kritika veszélye - Published: 2024-12-12 - Modified: 2024-12-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/12/12/a-kritika-veszelye/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2024, 2024/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: olloslaszlo DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i4. 01   A nemzeti identitás kritikája a kis közép-európai nemzetek esetében azt a félelmet keltheti, hogy nemzeti összetartozásuk megroppan. Ugyanis olyannyira belebonyolódtak különféle megalkuvásaik nyilvános népszerűsítésébe, hogy a saját nemzeti közvéleményük előtti nyílt kritikájukban a nemzeti együvé tartozás alappilléreinek megingatását látják. (A nemzeti identitás kritikája ugyanis a korábbi kritikák szellemében az adott eszme önellentmondását vizsgálja. A nemzeti esetében azt, hogy miként kapcsolható össze a saját nemzet tagjainak nemzeti szabadsága mások nemzeti elnyomásával. ) A mostani állapot védelme tulajdonképpen azt demonstrálja, hogy a 21. században új elképzelésük a nemzeti identitás továbbfejlesztéséről nincsen. Ma is a régi keretein belül akarják és tudják elképzelni a világot. Ebben is építették fel. Értékrendje és hatalmi rendszere a nemzeti harc eseménysorában csiszolódott. Megbontására az egész rendszer elleni fenyegetésként tekintenek az „építészek”. Ám ha bemutatható, hogy szó sincsen az egész kulturális rend szétveréséről, sőt, éppen a továbbélését lehetővé tevő változtatások tervezetét látják, és a folyamat a legtöbbjüknek teret nyit, méghozzá újat, akkor kíváncsisággá változhat a félelem. Egyre jobban láthatók ugyanis az EU mostani helyzetének válságjelenségei. A vita javarészt szerkezeti kérdésekről folyik, ám az EU polgárainak effektívebb életviteléről alig. Itt, Közép-Európában különösképpen élő ez a probléma, hiszen a térség folyamatosan az elmaradás és a felzárkózás közt ingadozott. Az 1989 utáni időszak a felzárkózás új lehetőségeként jelent meg. Csakhogy akit elméletileg utolérhetnénk, az Nyugat-Európa, amely éppen elmaradófélben van a globalizáció versenyében. Olyan szerkezetben működik, amelyikben a különféle államszövetségek nyomásgyakorló képességétől függ, mit érnek el. Európai nép ugyanis nincsen. (Balibar 2004) Így az államok vezetői... --- ### Farkas Gyöngyi: Márciusi ifjak a Kádár-korban. Alternatív március 15-i ünneplések az 1970-es években. Budapest, Kronosz Könyvkiadó Kft., 2023, 240 p. - Published: 2024-12-12 - Modified: 2024-12-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/12/12/farkas-gyongyi-marciusi-ifjak-a-kadar-korban-alternativ-marcius-15-i-unneplesek-az-1970-es-evekben-budapest-kronosz-konyvkiado-kft-2023-240-p/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2024, 2024/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: keresztescsaba Kevesen tudják manapság, milyen „mozgalmasak” voltak a kádári Magyarország 1970-es évtizede első éveinek március 15-éi. 1970 és 1974 között, a jelentősebb ünnepnapokon, de főleg március 15-én fiatalok nagyszabású megemlékező és egyben tiltakozó megmozdulásai, felvonulásai zajlottak le a magyar főváros utcáin. A nacionalista jellegű diáktüntetések története, bár többen is kísérletet tettek az összefoglalásra vagy legalább is a dokumentálásra, régóta teljes körű értékelésért kiáltott – miközben kisebb jelentőségű eseményekről is önálló művek láttak napvilágot. A történészi távolságtartás 2023-ban, Farkas Gyöngyi monográfiájának megjelenésével ért véget. A szerző a vonatkozó vaskos állambiztonsági dossziékat használta fel, elemezte ki alaposan és elfogulatlan szempontokat követve. A hivatalos dokumentumokból nyert tényeket és adatokat pedig akkurátusan feldolgozta, illetve teljességre törekvő módon foglalta történeti keretrendszerbe. A kötet elején röviden összefoglalja a tüntetések eseménytörténetét, a monográfia lényege azonban érezhetően az ezt követő két fejezetbe került. A fiatalok motivációit, illetve az „eszméket és nézeteket” bemutató fejezetekben igyekezett megragadni azokat a szellemi mozgatórugókat, azokat a hatásokat, amelyek a korabeli fiatalokat – nem is veszélytelen – tettekre sarkallták. Igyekezett megtalálni a fiatalok nézeteit és motivációit, aktivitásuk fő okait és a saját szavaik közreadásával (bő idézetekként) magyarázatul adni. A tanúvallomásokból, jegyzőkönyvekből, zárkaügynök-jelentésekből kétségkívül, mozaikszerűségük ellenére is, jól kirajzolódik a résztvevőket jellemző irányadó gondolkodás. Ezek alapján olybá tűnik, hogy lényegében egyetlen közös céljuk volt: méltó módon emlékezni meg a forradalmi ünnepre, melyet a forradalmi helyszínek közötti felvonulással kívántak összekötni. A szerző a feltárt iratok kapcsolódó információit összevetette a korszak eszmetörténetével, a hatalom internacionalista, a nemzeti ünnepeket kilúgozó politikájával, a szovjet elveket szervilis módon kiszolgáló közélet valóságával.... --- ### A narratív-pedagógusidentitás vizsgálata szlovákiai magyar környezetben – 2. - Published: 2024-12-12 - Modified: 2024-12-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/12/12/a-narrativ-pedagogusidentitas-vizsgalata-szlovakiai-magyar-kornyezetben-2/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2024, 2024/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: bakalpatrik, Stredl Terezia, Horvath Kinga, Huszar Zsuzsanna, Nagy Melinda, Toth Peter, nemethandras DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i4. 07   Szlovákiai magyar pedagógusdinasztiák generációi Az előző fejezetben egy pedagógus-életút tanulságait értelmeztük. Az alábbiakban interjúhármasokra fókuszálunk, célunk pedig az, hogy a pedagógusdinasztiák egyes generációinak közös tapasztalatait állítsuk előtérbe. Az önálló interjúkat külön-külön már nem taglaljuk, hanem az egyes generációkhoz tartozó három-három, egymást erősítő interjú közös tapasztalataira fókuszálva, külön-külön vizsgáljuk a genealógiai szintek sajátos identitástényezőit. Utóbbi munkafázis azonban automatikusan együtt jár azzal, hogy az interjúk egyénspecifikus adatait (empirikus mutatóit) – azok nagy száma és széttartó mivolta okán – elhagyjuk. A jelen fejezetben található összefoglaló táblázatokban csak azokat a koncepciókat (fogalmakat/szempontokat) tüntetjük fel, amelyek az egyes genealógiai szintek képviselői közül többnél, egymást erősítve is felmerültek, ilyenformán pedig általánosan érvényesek voltak. Az egyes koncepciókat csoportosítva, a föléjük rendelt kategóriák szerint közöljük majd (Glaser and Strauss 1967; Gelencsér 2003; valamint lásd a módszer menetéről értekező fentebbi szakaszt). 5. 1. Az első generáció 5. 1. 1. Az első generáció kategóriái 5. 1. 1. 1. Kiemelkedés A pedagógusdinasztiák első generációjának tagjainál kivétel nélkül a pályára lépés indítóokaiként fedezni fel a tanári példaképeket, mentorokat az oktatásügy megannyi szintjéről. Kettejüknél is érvényesülő tendencia, hogy amelyik szintről a példakép-pedagógus került ki, azon a szinten helyezkedett el később az interjúalany is. A legemlékezetesebb, követendő mintákként a főként hölgyeknél felmerült kedvességet, emberségességet, a gyermekek (világa) iránti nyitottságot említették. Mint ösztönző, említésre került a szülők, nagyszülők nevelő-/oktatótevékenysége is, vonatkozzon az bár a mindennapokra vagy a háború éveire. A család támogatása az összes interjúalanynál tetten érhető. A továbbtanulás minden esetben a korábbi generációk életvitelétől való eltérés, kereteik... --- ### Gazsó Dániel: Otthon és itthon. A magyar diaszpóra és anyaországa. Budapest, Gondolat Kiadó, 2022, 422 p. - Published: 2024-12-12 - Modified: 2024-12-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/12/12/gazso-daniel-otthon-es-itthon-a-magyar-diaszpora-es-anyaorszaga-budapest-gondolat-kiado-2022-422-p/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2024, 2024/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: jesoeszter Gazsó Dániel könyve a magyar diaszpóra és az anyaország viszonyát vizsgálja. Mint azt Kántor Zoltán politológus is megfogalmazza az előszóban, „egy megélt és átélt munkát tart a kezében az olvasó” (13. p. ), mivel a könyv szerzője több évet élt Spanyolországban, kutatási célból megjárta Dél-Amerikát, valamint a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasaként Chilében alakította a helyi magyar közösség életét. A műben ezek a személyes tapasztalatok társulnak az elméleti tudományossággal, ami „lehetőséget adott a magyar diaszpóra átfogó, alulról és felülről történő vizsgálatára és elemzésére”. (23. p. ) A szerző már a bevezetésben pontosan meghatározza a mű felépítését, így az olvasó rögtön tudja, mire számíthat. Ezen túl minden fejezet elején külön ismerteti, hogy az adott részben miről értekezik, bemutatja, milyen szempontokat vesz figyelembe, feltárja az esetleges korlátokat vagy módszertani nehézségeket. A könyv eredetileg három fő fejezetre tagolódik, melyek kisebb egységekből, alfejezetekből állnak. Ez a logikus felépítettség nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a tartalom a laikus olvasó számára is könnyen befogadhatóvá, értelmezhetővé válik. Ennek ellenére a könyv ezen a felosztáson kívül úgy is szemlélhető, mint ami két fő részre bomlik – egy elméleti és egy tapasztalati részre. Recenziómban ezt a második megközelítést fogom figyelembe venni. Az első fejezet, az elméleti rész, a fogalmi keretek tisztázásával kezdődik. A szerző már a legelején pontosan körülhatárolhatóan elkülöníti a diaszpórát a szórványtól és az őshonos kisebbségtől. A diaszpórára vonatkozóan több fogalmi meghatározást is ad. Ennek megfelelően elmondható, hogy a diaszpóra szót „a legkülönbözőbb migráns közösségek (száműzöttek, menekültek, bevándorlók, vendégmunkások stb. ) vonatkozásában alkalmazták, sőt, még tágabb értelemben az... --- ### Lengyel-Marosi Renáta: Mary Poppins in Popular Culture. Newcastle upon Tyne, Cambridge Scholars Publishing, 2024, 165 p. - Published: 2024-12-12 - Modified: 2024-12-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/12/12/lengyel-marosi-renata-mary-poppins-in-popular-culture-newcastle-upon-tyne-cambridge-scholars-publishing-2024-165-p/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2024, 2024/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: bakalpatrik Lengyel-Marosi Renáta Mary Poppins in Popular Culture című monográfiája izgalmas kísérlet Mary Poppins univerzumának több új aspektusból való megközelítésére. Azon túl, hogy a szerző áttekinti a könyvsorozat, valamint a P. L. Travers munkásságát vizsgáló szakirodalom legfontosabb tételeit, egy szerteágazó hálózat középpontjába helyezi a szériát. A gócpont tehát végig a Mary Poppins-sorozat marad, Lengyel-Marosi azonban nemcsak annak egyes darabjait elemzi, hanem éppúgy odafigyel az eredőire, az egyéb korabeli alkotásokhoz fűződő szövegközi kapcsolataira, ahogy – hangsúlyozottan – Travers művének utóéletére is. Az egyes fejezetekben így jutunk el irodalmi szövegtől egy transzmediális univerzumig. A kézirat négy nagyfejezetre tagolódik. Az elsőben a szerző a kultúra és populáris kultúra fogalmát, valamint a fantasy műfaji hátterét és formálódását járja körül, ami a gyermek- és ifjúsági irodalom egyik meghatározó pilléreként is bemutatható. Lengyel-Marosi értékelése szerint a Mary Poppins-sorozat sikerének hátterében a főhős markáns, sajátos személyiségjegyei, a kötetek által érintett társadalmi kérdések (pl. feminizmus, a tudományos előrehaladásba vetett hit), valamint a gazdag szövegközi és médiumközi kapcsolatháló és utóélet állnak. A könyv második fejezete ezért is fókuszál Mary Poppins személyiségére, valamint a művek kapcsolatára a korabeli, valamint a viktoriánus és Edvárd-kori gyerekirodalom egyéb kimagasló alkotásaival (Micimackó, Az elvarázsolt kastély, Alice Csodaországban, Pán Péter). A harmadik fejezetben Lengyel-Marosi az adaptációk kérdésköre és a kiindulási szöveghez igazodó hűség, valamint az attól való eltérés következményei felől vizsgálja Travers művének 1964-es Disney-adaptációját. Mivel magának Traversnek is akadtak ellenérzései a filmmusicallel kapcsolatban, a fejezet jobban odafigyel az alkotó családi hátterének ide vonatkozó aspektusaira is. Az azonban már itt is lelepleződik, hogy Mary Poppins világának... --- ### Impresszum 2024/4 - Published: 2024-12-12 - Modified: 2024-12-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/12/12/impresszum-2024-4/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2024, 2024/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XXVI. évfolyam Főszerkesztő: Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke: Öllös László Tanulmányok Öllös László: A kritika veszélye Liszka József: Semmiségen nagy vár épül... Egy magyarul hallott tréfa nemzetközi hátteréhez Gyurgyík László: A szlovákiai magyarság demográfiai változásai 2001–2020. Házasságkötési és válási mozgalom Fedinec Csilla: A nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos ukrajnai jogalkotás rövid foglalata (1989–2023) Maruszics Erik: A Nyilaskeresztes Párt tevékenysége Nagyszőlősön és Tiszaújlakon 1940–1944 között Ötvös Anna: Márai Sándor húga, Grosschmid Katalin kamaszkori naplója Baka L. Patrik – Strédl Terézia – Horváth Kinga – Huszár Zsuzsanna – Nagy Melinda – Tóth Péter – Németh András: Pedagógusok narratív identitásának vizsgálata szlovákiai magyar környezetben – 2. Közlemények Sebők Szilárd: Négy évtized az egyetemen. Lanstyák István nyelvész jubileumára Somorjai Ádám OSB: Katolikus egyházkormányzati egységek Szlovákiában a 2. világháború után. Különös tekintettel Nagyszombatra (1922–1937–1977–1995–2008) Fórum-monológok Hadas Miklós: Hogy mindenkinek meglegyen a maga igaza. Kovács Eszter monológja Pályakép Öllös László: Az emberek közé, a terepre. Születésnapi beszélgetés Lampl Zsuzsannával Könyvek Keresztes Csaba: Farkas Gyöngyi: Márciusi ifjak a Kádár-korban. Alternatív március 15-i ünneplések az 1970-es években; Jeso Eszter: Gazsó Dániel: Otthon és itthon. A magyar diaszpóra és anyaországa; Baka L. Patrik: Lengyel-Marosi Renáta: Mary Poppins in Popular Culture --- ### Borgesian Patterns in Lajos Grendel’s Novella Bőröndök tartalma [The Contents of Suitcases] - Published: 2024-12-12 - Modified: 2024-12-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/12/12/borgesian-patterns-in-lajos-grendels-novella-borondok-tartalma-the-contents-of-suitcases/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2024/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: Gazik Viktoria This paper examines the content of Lajos Grendel's novella Bőröndök tartalma , dedicated to Jorge Luis Borges and published in 1986. Its aim is to identify specific links between the Grendel novella and Borges' oeuvre. The study picks out Borges's short story The Book of Sand as a preface, and to prove the existing links between the two opuses, it first describes the chronological circumstances, then uses narratological and comparative methods to examine the text from the following aspects: standpoint, character traits, plot. The analysis also focuses on the differences between the two texts and on the characteristics of the infinite book, which becomes central to both ones. The paper also deals with the fantasy-based interpretation of magical realism and its manifestation in Grendel's oeuvre (essays Prikk és Pantheosz ; Valóság, fantasztikum, mágia ). --- ### Representation of the History of the Hungarian Minority in Slovakia in Slovak Primary School History Textbooks - Published: 2024-12-12 - Modified: 2024-12-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/12/12/representation-of-the-history-of-the-hungarian-minority-in-slovakia-in-slovak-primary-school-history-textbooks/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2024/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: vargakrisztina In the past two decades, Gyula Popély, Attila Simon, László Szarka, Árpád Popély, Gergely Sallai, József Gyönyör and Katalin Vadkerty have written numerous summaries on the history of Hungarians in Slovakia, but what is less known is what children learn about this period sitting in the classroom. What can Hungarian students in Slovakia learn about their history from the textbooks, so that they can develop and shape their image of Hungarianness and form an emotional attachment to their nation, which could greatly contribute to halting the assimilation process that is affecting Hungarians in Slovakia. Of course, in addition to the school, the values conveyed by the family and home environment, society and culture are also decisive (e. g. commemorating the anniversary of the Treaty of Trianon or the day of remembrance of the Hungarians expelled from southern Slovakia). Since the school is the main source of such impact, we chose to study how our own history is reflected in history textbooks, and so we based our research on history textbooks for primary schools in Slovakia. Unfortunately, however, we do not know what other important events and additions, apart from the information in the textbooks, are mentioned in the lessons by the teachers who teach history. To explore this further, a comprehensive questionnaire survey of history teachers in primary schools in Slovakia would be needed, so in our study we have made observations and drawn conclusions only on the basis of the history textbooks analysed. --- ### The Social and Economic Impact of the Coronavirus Pandemic on the Development of Border Regions in the Case of the Hungarian–Slovak Border Regions - Published: 2024-12-12 - Modified: 2024-12-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/12/12/the-social-and-economic-impact-of-the-coronavirus-pandemic-on-the-development-of-border-regions-in-the-case-of-the-hungarian-slovak-border-regions/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2024/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: Varga Bence Borders in a given social context seem to be eternal and unchangeable, but their exact location, their permeability, their functions and the regulations assigned to them are in fact constantly changing according to the ideals of the respective societal eras. The SARS-CoV-2 neo-coronavirus infection, identified in December 2019 as the cause of Covid-19 disease, has become a global pandemic, causing a major health, economic and social crisis. The pandemic had an impact on the single market mechanisms established by the European Union, affecting freedoms—the free movement of services, goods, capital and people—and on almost every aspect of everyday life as it had been until then. In border regions, these effects were magnified. The active socio-economic interactions of the Hungarian–Slovak border regions were interrupted overnight as a result of the border traffic measures, causing significant negative changes and restructuring the functioning of cross-border processes. --- ### The Relationship Between the Linguistic Landscape of the Village of Körtvélyes (Hrušov) and the Knowledge of Local Place-Names by the Population - Published: 2024-12-12 - Modified: 2024-12-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/12/12/the-relationship-between-the-linguistic-landscape-of-the-village-of-kortvelyes-hrusov-and-the-knowledge-of-local-place-names-by-the-population/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2024/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: csobadycsilla My thesis is in line with my previous research, which focuses on the linguistic landscape and the name semiotic landscape, bilingualism and place-name research and its utility. The present paper is also based on this theme, and aims to present one aspect of the research conducted in a selected village in the Rožňava district. In the literature review, I will therefore discuss the above-mentioned concepts, explaining them in order to make the results more interpretable. I will then describe the location of the research, Hrušov, and the methods used in the research. The aspect on the basis of which I will examine this research in this paper is the relationship between linguistic landscape, bilingualism and knowledge of place-names. Thus, in presenting the results, I will describe the possible relationship between the name semiotic landscape, bilingualism, and knowledge and use of place names. n the conclusion, I would like to point out the importance of the name semiotic landscape and the importance of preserving Hungarian place-names. --- ### István Lendvai and the 1923 Election in Cegléd - Published: 2024-12-12 - Modified: 2024-12-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/12/12/istvan-lendvai-and-the-1923-election-in-cegled/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2024/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: Chvala Marton The study reconstructs the 1923 election in Cegléd, which was marked by nationally famous incidents, with the help of the legacy of István Lendvai, a racist publicist, and contemporary press articles. In addition to the election events, the intellectual portrait of István Lendvai, the conditions in the Cegléd constituency and the electoral law, amended in 1922 to serve the interests of the Bethlen government, are briefly described. In the course of reviewing the events, the irregularities of the elections of the period are outlined: both the abuses by the ruling party and the threatening actions of the Association of Awakening Hungarians supporting the racist candidate. As a result, the campaign in Cegléd became a prestige battle between the two parties – the left-wing and liberal forces were doomed to defeat from the start – which often also entailed the risk of a clash between the police and Lendvai's supporters. The national scale of the election is illustrated by the mobilization of several government ministers – in addition to the security forces – to support the candidate of the Unity Party (Egységes Párt) with their personal presence; while on the other side, the Unity Party also appears in the person of Gyula Gömbös, who is now campaigning for Lendvai against his own party, together with people who would later become members of the Hungarian National Independence Party (Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt). In short, the election in Cegléd was also an important stage in the organization of the racist group into a... --- ### Exploring Teachers’ Narrative Identity in a Hungarian Context in Slovakia – 1. - Published: 2024-12-12 - Modified: 2024-12-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/12/12/exploring-teachers-narrative-identity-in-a-hungarian-context-in-slovakia-1/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2024/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: bakalpatrik, Stredl Terezia, Horvath Kinga, Huszar Zsuzsanna, Nagy Melinda, Toth Peter The focus of this thesis is to investigate the narrative identity of Hungarian teachers in Slovakia and to identify their identity factors. In the first section of the paper, we present the demographic and pedagogical characteristics of the Hungarian minority in Slovakia. In the following, we discuss the concept of narrative identity and its research possibilities, with a special emphasis on the Grounded Theory method, on which our study is based. Then we present the specificities and focal points of our research, as well as the group of our interviewees, which consisted of teachers from different regions of southern Slovakia. A particularity of our research is that the interviewees were all from pedagogue dynasties. In other words, from families where at least three generations of teachers succeeded each other. The in-depth interviews therefore provide insights not only into the life histories of individuals, but also into the similarities and differences of experiences within and between generations. In the second half of the paper, we will analyse in detail the common lessons from the in-depth interviews, which we will group into categories according to the Grounded Theory methodology and interpret them according to the concepts (key terms). The four categories we have identified are 'dynastic patterns', 'professional grounding', 'critical horizons' and 'national identity and culture'. For reasons of space, this paper is published in two parts. The continuation will be published in the next issue. --- ### “Undemocratic, Senseless and Cruel”. Hungarian Memoirs on the Population Exchange in Czechoslovakia - Published: 2024-12-12 - Modified: 2024-12-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/12/12/undemocratic-senseless-and-cruel-hungarian-memoirs-on-the-population-exchange-in-czechoslovakia/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2024/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: popelyarpad The study examines how the illegal Hungarian advocacy organisations in Slovakia perceived the Czechoslovak–Hungarian population exchange after World War II. In their memoranda to political and church leaders in Hungary, they unanimously rejected the principle of collective guilt, as well as unilateral resettlement or forced population exchange, and considered the only just solution to the minority question to be the granting of civil rights or the holding of a referendum and the annexation of the Hungarian-inhabited areas to Hungary. The signing of the population exchange agreement, and especially its content, was perceived as a huge insult, and was seen as a serious mistake, even a sin, on the part of Hungarian diplomacy. They expected the Hungarian government to protect the Hungarian minority. However, since Hungary's options—as a losing country—were rather limited, it was not in a position, apart from a few exceptional cases, to assert its will and the interests of the Hungarian minority against the victorious Czechoslovakia. --- ### Kurimay Anita: Meleg Budapest 1873–1961. Fordította Béres-Deák Rita. Budapest, Park Könyvkiadó, 2022, 408 p. - Published: 2024-10-25 - Modified: 2024-10-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/10/25/kurimay-anita-meleg-budapest-1873-1961-forditotta-beres-deak-rita-budapest-park-konyvkiado-2022-408-p/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2024/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: csehyzoltan Kurimay Anita monográfiája eredetileg angolul jelent meg 2020-ban a The University of Chicago Press kiadásában. A monográfia a magyar szexuálpolitika-történet és másságkutatás egyik alapművének számít. Budapest nagyvárosi jellegének kialakulásával párhuzamosan vált a meleg szubkultúra meghatározó tényezőjévé. Ez a bonyodalmas emancipációs folyamat, a homoszexualitás jogi szabályozásának a büntethetőség felszámolásáig tartó időszaka a könyv fő tárgya, de a másság sokféle diskurzusban megképződő alakváltozatai ugyancsak a kutatás részét képezték, mint a szexualitás, a hatalom és a politika viszonyrendszere. Az egyik legizgalmasabb felismerés az, hogy az illiberális rezsimek nem automatikus ellenségei a meleg közösségnek, hanem a tűréshatárok a politikai manipuláció aktuális szükségleteihez igazodva formálódnak. A fogalmi tisztázás, az orvosi, jogi, bölcseleti-etikai diskurzus alakulástörténete ugyancsak alapvető fontosságú, hiszen a beszédmódteremtés fogalmi apparátus nélkül elképzelhetetlen. Guthi Soma Homoszexuális szerelem című, 1908-ban publikált krimije jó kiindulópont a Budapest meleg szubkultúrájáról alkotott előítéletek feltérképezésének, noha Guthi meglehetősen empatikus szerző, kora haladó orvostudományi elképzelésekkel is tisztában van, Tuzár detektív például Krafft-Ebinget és Ulrichsot is idézi. A krimi nem az egyetlen műfaj, melyben a téma megjelenik: számos szatirikus cikk, bűnügyi beszámoló, szenzációhajhász írás, emancipációs törekvéseket megfogalmazó dokumentum kerül elő. A könyv időkerete Budapest egyesítésétől (1837) a férfi homoszexualitás büntethetőségét megszüntető, 1961-es törvény elfogadásáig terjed. Egy speciális városszociográfia is kibontakozik a szemünk előtt: a szerző ráadásul amellett is érvel, hogy a melegek meghatározó szerepet játszottak Budapest modern nagyvárossá alakulásában, hiszen a nem normatívnak ható szexualitás szabályozásának igénye „összekapcsolódott a magyar államépítéssel”, a modernizációval és a népességszabályozás korabeli európai paradigmáival. Az első fejezet a homoszexualitás helyzetét elemzi a modern büntető törvénykönyvek tükrében,... --- ### Dargay Marcell: A 180-as csoport (1979–1990). Művek–Kontextus–Recepció. Budapest, Prae Kiadó, 2023, 348 p. - Published: 2024-10-25 - Modified: 2024-10-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/10/25/dargay-marcell-a-180-as-csoport-1979-1990-muvek-kontextus-recepcio-budapest-prae-kiado-2023-348-p/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2024/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: csehyzoltan Dargay Marcell kiváló zeneszerző és zenetörténész monográfiája hatalmas ívű szintézis, a 180-as csoport tevékenységének első szisztematikus feldolgozása. Ha elnagyoltan akarnánk fogalmazni, az experimentális zene azon speciális ága kerül górcső alá, mely az amerikai minimalizmus magyar változatát alkotta meg. Az inspirációs bázisok és források, a szintetizált hagyományok azonban ennél rétegzettebbek, s ennek nemcsak poétikai, hanem kultúrpolitikai okai is vannak, hiszen a Csoport 1979-ben kezdte meg a tevékenységét. A klasszikus monográfia szabályait követő munka a csoport megalakulásának történetével, kontextualizálásával, a róla szóló szakirodalom értékelésével indul. Ehhez érdemes hozzátenni azt is, hogy bizonyos korokban bizonyos kultúrpolitikai megfontolásokból az elhallgatás is beszédes lehet, a hivatalos vélemény és az intimebb közegben (emlékiratok, naplók) szereplő bejegyzések, az alternatívabb közegben terjedő legendák is diskurzusteremtő erejűek. A recepciótörténet korai szakaszának reflexióit Dargay két csoportra osztotta: a hivatalos orgánumokban megjelenő jobbára fanyalgó, sőt gúnyos reakciókra, valamint a társművészetek fórumain feltünedező, sokszor túlzó írásokra. A tárgyilagos tónus megtalálása ebből kifolyólag maga is kihívás. A sikert a műelemzés elmélyültsége garantálja: nyilván ez magyarázza, hogy a bevezető után öt kiválóan megrajzolt alkotói portrét (Márta István, Melis László, Soós András, Szemző Tibor, Faragó Béla) kapunk, s ezek fókuszában is a műértelmezés dominál. Kiemelten fontos, hogy a Csoport előadó-együttesként definiálta magát, vagyis az előadott művek poétikája közvetlen vetületeket képezve elemi hatással van az önálló alkotásokra, nemkülönben a saját művekből kiépült repertoárra, melyet közhelyszerűen a „magyar repetitív zene” repertoárjának is nevezhetnénk. A szerzői profilok kivételesen összetettek és nem feltétlenül hagyományos zeneszerzői pályaképek: Melis László irodalmi érzékenysége, színházi vonzalmai, Szemző Tibor film és videó, valamint performansz... --- ### Virág Zoltán: Régiókon átívelő összetartozások (Írások irodalomról, képzőművészetről és rockzenéről). Budapest, Dotnet, 2023, 204 p. - Published: 2024-10-25 - Modified: 2024-10-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/10/25/virag-zoltan-regiokon-ativelo-osszetartozasok-irasok-irodalomrol-kepzomuveszetrol-es-rockzenerol-budapest-dotnet-2023-204-p/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2024/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: csehyzoltan Virág Zoltán könyve elsősorban a délszláv–magyar kapcsolatokra fókuszál. Értékvonzások és tapasztalásminták a kortárs magyar költészetben című írása például egy szerb nyelvű magyar irodalmi antológia utószavának készült, a kötet anyagát a szerző maga válogatta. Épp ez a különleges szemszög adja a rálátás egyediségét. Már a tanulmány elején kapunk például egy esszenciálisan remek Tandori Dezső-portrét, mely az értésváltozatok, a beszédlehetőségek kitágítására fókuszáló poétikát és a „következetes regisztrálás és dokumentálás” szenvedélyében lelepleződő, kérlelhetetlen (ön)ellenőrzés alatt tartott emotivitást emeli ki meghatározó jegyekként. Testtudat, emlékezetpoétika, hagyományszemléletként elgondolt költészetcsinálás, közép-európai formatudat: számos izgalmas terminus segít kívülről láttatni a rendkívül sokszínű magyar lírát. Az elemeikre visszavezetett színek című tanulmány Petar Dobrović művészetének krležai értelmezéséről íródott. A „konfliktustűrő mértékletességet” a kultúrák közti hídverés szolgálatába állító gondolatmenet izgalmas kaleidoszkópot kínál egy multikulturális közeg hagyományviszonyainak és a regionális műveltségi „atlasz” térképarányainak megalkotásához. Virág Zoltán egészen egyedi terminusalkotó készsége rendkívül poétikus és találó tud lenni: Az illeszkedés és belesimulás képletei című írás például terminussá emeli a „kijózanító alkalmazkodás” fogalmát, melyet a szerző Várady Tibor prózájának analízise során hasznosít. Az útleírás, az esszépróza, a „fonákjára fordított létezés” poétikája találkozik a képi és formanyelvi műfajromboló fellazításaival, ám mindez „a sokfele bolygás globetrotteri gavallériájával” együtt belezuhan a jugoszláv politika manipulációs retorikájában megképződő, csalóka internacionalizmus csapdájába is. A nálunk elsősorban költőként ismert Bödör Pál prózapoétikája önálló tanulmányt kap. Az értelmezés központi tengelye az otthonosság–otthontalanság tengely, mely akár névadás és névelhasználódás, névdeformálódás – identitás tengelyként is jellemezhető, de Bödör tárgyává tette a „geobiografikus igényességet, a többnemzetűség tárgyköreit, a központképződés és a peremeken lecövekelés mozgáskombinációit” is. Virág... --- ### Szávai Dorottya: „A pórusait látni”. Pilinszky-olvasatok. Esszék, tanulmányok. „On voit ses pores”. Lectures de Pilinszky. Essais et Études. Budapest, Gondolat Kiadó, 2023, 144 p. - Published: 2024-10-25 - Modified: 2024-10-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/10/25/szavai-dorottya-a-porusait-latni-pilinszky-olvasatok-esszek-tanulmanyok-on-voit-ses-pores-lectures-de-pilinszky-essais-et-etudes-budapest-gondolat-kiado-2/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2024/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: csehyzoltan Szávai Dorottya „A pórusait látni”. Pilinszky-olvasatok című magyar és francia nyelvű tanulmány- és esszékötete lényegében a szerző 2005-ös Pilinszky-monográfiájának (Bűn és imádság) a továbbgondolása. A monográfia Kafka és Camus szöveghálózatait és mintázatait vetítette rá a Pilinszky-poétikára, és egy hatékony fogalmi keretet kidolgozva pozicionálta Pilinszky költészetének világirodalmi koordinátáit. Az új kötet első tanulmánya ugyancsak a Pilinszky-univerzum világirodalmi beágyazottságát fürkészi, ám ezúttal a minoritás-poétika és a transznacionális kultúratudomány kerül előtérbe. A Pilinszky-líra világirodalmi integráltsága és pozíciója szempontjából kiemelten izgalmas kontextusokat teremt egy Szent Ágostonra vonatkozó Pilinszky-gondolat, mely lírája vallomásos jellegének vallásbölcseleti megokolásához nyújt támpontokat, de a szerző bevonja az értelmezésbe Pilinszky 1962-ben készült interjúját is a 75 éves Kassák Lajossal a modern katolikus irodalomról. Egy Beckettről írt Pilinszky-cikkből is meglepő következtetések származnak, hiszen Pilinszky Beckett művét paradox módon „embertelenségében” látta humánusnak, és Beckett művészetfelfogásában a „tisztátalan mellékízek” nélküli „már-már vallásos állapotot” fedezte fel. A címadó tanulmány a perifériához és a minoritáspoétikákhoz való empatikus attitűdöt vizsgálja, s kitér Pilinszky nyelvhez való viszonyára, melyet nem tart nyelvkritikai természetűnek, valamint a külföldi utak multikulturális tereinek hatására is ráirányítja a figyelmet. Pilinszkynél a minoritás szakrális térré válva rendezi újra a geopolitikai erőviszonyokat. Külön tanulmány foglalkozik a kelet-európai kultúrák adottságairól írt Pilinszky-cikk elemzésével, mely azt a meglepő paradoxont fejti ki, hogy noha Pilinszky költészetének imagológiai tárháza erőteljesen nyugatias, Pilinszky olyan hierarchiát állít fel, melyből az „állati vagy zoomorf” Kelet kerül ki „győztesen” az antropomorf Nyugattal szemben, de ez a Dosztojevszkij-esszék alapsémájaként is érzékelhető. Szávai „Dosztojevszkijnél látom, amit nem látok” címmel írt tanulmányt Dosztojevszkij, Pilinszky és Takács Zsuzsa... --- ### Hogy túléljük ezt a rendszert BOTOND MONOLÓGJA - Published: 2024-10-25 - Modified: 2024-10-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/10/25/hogy-tuleljuk-ezt-a-rendszert-botond-monologja/ - Kategóriák: Fórum-monológok, Szemle - Post Years: 2024/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: hadasmiklos Ízig-vérig székelynek érzem magam. A családból magammal hoztam a közösségiségre vonatkozó hagyatékot. Egy összetartó és szerető falusi közösségben nőttem fel, ami megvédett a rendszer félelemkeltő szigorával, embertelenségével és igazságtalanságaival szemben. Dolgozni kellett, az volt a vallás a mindennapokban. Minél többet dolgozott és szenvedett valaki, annál jobban megbecsülték a faluban. Bár több volt a katolikus, abban a hitben nem volt különbség, hogy az út a mennyországhoz csak az önkizsákmányoláson keresztül vezet. Apai oldalon hagyományosabb, kicsit talán maradi, a szokásokhoz jobban kötődő nevelést kaptam. Édesapám szerény és gátlásos ember volt, a világ gondjaitól a munkájába menekült. Kőműves volt, de jól értett a fához is, általában az építkezéshez. Tőle örököltem a munkamorált és a tökéletességre való kényszeres törekvést. És a földhöz való kötődést is, amit akkor vettem észre magamon, amikor a család visszakapta a földeket, és elővettük a faekét, ami negyven éve a padláson hevert. A földet nem volt szabad parlagon hagyni, merthogy mit mond a falu! A hagyománynak engedelmeskedni kellett, még akkor is, ha az egy teljes ráfizetés volt, és máshonnan kellett elvenni. Apámon keresztül a fizikai munkával korán kapcsolatba kerültem, amikor segítettem neki az építkezéseknél kikeverni a maltert, helyére rakni a téglát, vagy kiválogatni a selejtet. Ő olyan munkát végzett, ami nem efemer, több generációt kiszolgált. Sokat és késő estig dolgozott, és úgy láttam, hogy több örömét lelte a munkájában, mint én, pedig jó volt az arányérzékem, pontosan dolgoztam, biztattak, hogy ügyes vagyok. A túlzott precizitást is apámtól örököltem, a perfekcionizmus máig keseríti az életemet; irracionálisan sok energiát teszek bele mindenbe.... --- ### Az identitások arcai Reflexiók Komoróczy Géza legutóbbi könyvei kapcsán - Published: 2024-10-25 - Modified: 2024-10-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/10/25/az-identitasok-arcai-reflexiok-komoroczy-geza-legutobbi-konyvei-kapcsan/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2024/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef Zavarban vagyok. Amikor 2023 májusának elején a budapesti Írók Boltjában a közönség soraiban részt vehettem Komoróczy Géza Jogot, mert emberek vagyunk  című könyvének bemutatóján, rettenetesen belelkesedtem, s rögvest elhatároztam, hogy erről bizony írni fogok. Szándékomat jeleztem is a Fórum Társadalomtudományi Szemle szerkesztőjének, aki (mint később kiderült) ígérvényemet nagyon is számontartotta. Én meg, egyéb teendőim (kutatás, írás, szerkesztés) mellett, amúgy, pihenésképpen elkezdtem odaadóan, de komótosan olvasni, jegyzetelgetni, mígnem egyik nap a postafiókomban további, Lengyel Laci közvetítette meghívó landolt. Kiderült, hogy Komoróczy Géza gyorsabban ír, mint ahogy én olvasni vagyok képes, hiszen a meghívó következő kötetének (Ékírás és assziriológia Magyarországon) a bemutatójára invitált. Elmenni nem tudtam, de a könyvet beszereztem, gondolván, ha már így jártam, majd a kettőről egyet írok (2 in 1), amúgy is jól reprezentálják a szerző életútjának két fő sodrát: az assziriológiai és a hebraisztikai kutatásait. Most már kezdtem komolyabban venni a feladatot, s hozzá, háttéranyagul gyorsan (legalábbis önmagamhoz képest gyorsan, hiszen egyébként idegesítően lassan olvasok – s még bosszantóbban: gyorsan felejtek), szóval néhány nap alatt elolvastam Komoróczy Géza Hargittai István generálta és szerkesztette emlékezéskötetét (Jeremiás nyomában). Ekkor már éreztem, hogy baj lesz. Különösképpen amikor megérkezett a szerkesztő emlékeztetője, hogy akkor hat flekk (= 10 800 leütés, szóközökkel). És a terminus. Utóbbi, ha nem is annyira, de mégiscsak hagyján. Voltaképpen a megszabott terjedelem sem kevés, miközben ebbe (legalábbis az én maximalista tévképzeteim alapján) valahogy bele kellene férnie Komoróczy egész életművének (vesd össze a lábjegyzetek oldalszámaival! ), de hát tudó embernek az sem kéne, hogy gondot okozzon. Eszembe jut, épp a... --- ### Borgesi mintázatok Grendel Lajos Bőröndök tartalma című elbeszélésében - Published: 2024-10-25 - Modified: 2024-10-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/10/25/borgesi-mintazatok-grendel-lajos-borondok-tartalma-cimu-elbeszeleseben/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2024/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: Gazik Viktoria Bevezető: Grendel mint novellaíró Grendel Lajos (1948–2018) elsősorban mint regényíró jelenik meg az irodalmi emlékezetben, nem szabad azonban elfelejteni, hogy írói pályáját a Hűtlenek c. novelláskötetével indította 1979-ben, második novelláskötete: a Bőröndök tartalma pedig 1987-ben látott napvilágot. Már ez utóbbiban megjelent Az onirizmus tréfái c. elbeszélése, e cím alatt hat évvel később, 1993-ban kötet is született, valamint további három novella. Az elbeszélések többsége olyan történeteket beszél el, „melyek álom, fantasztikum és valóság határán keletkeztek” – olvasható az első kötetből válogatott gyűjteményes kiadáson (Szép históriák, Kalligram, 2001), és valóban egyet lehet érteni ezzel az állítással: a határátkelés sok esetben megmagyarázhatatlan, valami szokatlan történik, ami kihatással van az olvasás élményére, az olvasói recepcióra. Ezek a tendenciák a két későbbi kötet keretein belül érvényesülnek a leginkább, említésre méltók a következő elbeszélések: Bőröndök tartalma; Az unokatestvér; Egy ponyvaregény vége; Csehszlovákiai magyar novella; Az onirizmus tréfai I–IV. ; Emlékezetkiesés, erotikus álmok után; Ami a hírekből kimarad; Szemérmes beszámoló egy álom közepéről. Felmerül a kérdés, hol találkozhatott Grendel Borges elbeszélésével. Az első feltehető dátum 1976, ebben az évben jelent meg ugyanis Borges Homokkönyv c. elbeszélése A homok könyve címen a Nagyvilág 21. évfolyamában Nagy Mátyás fordításában. A második megjelenés 1984, ekkor az Irodalmi Szemle hasábjain is olvasható a Borges-novella a már ismert Homokkönyv címen Végh Zsoldos Péter fordításában. Grendel mindkét fordítást ismerhette, de ez utóbbit biztosan, mert a Szemle a pozsonyi Madách Kiadó lapja volt, valamint a fordítóval való személyes barátsága révén is. A harmadikként említendő dátum 1986: Grendel Lajos Bőröndök tartalma c. novellája ekkor jelenik... --- ### A szlovákiai magyarság történetének reprezentációja a szlovákiai alapiskolai történelemtankönyvekben - Published: 2024-10-25 - Modified: 2024-10-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/10/25/a-szlovakiai-magyarsag-tortenetenek-reprezentacioja-a-szlovakiai-alapiskolai-tortenelemtankonyvekben/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2024/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: vargakrisztina A kutatás elméleti háttere és kiindulópontjai A korszerű történelemtanításnak ellentmondóan a történelem (tantárgy) tanítása – napjainkban is – a legtöbb európai országban a történelemtankönyvön alapszik, amely több száz éves hagyományra vezethető vissza. A tankönyv egyúttal módszertani közvetítő- és hordozóeszköz is, azaz segédeszköz mind a tanár, mind a tanuló számára, nem mellesleg a tömegoktatás nagy fegyvere, hiszen megmutatható rajta az oktatáspolitika „jólszervezettsége”. (Vajda 2018, 103–104. p. ) Ennek ellenére a tankönyv sem tévedhetetlen, s nem kell, s nem is lehetséges belőle mindent megtanulni. A történelemtankönyvek a történetírás sajátos részét képezik. Azokat a véleményeket és értékeket tükrözik, amelyek a kiadásuk idején megfeleltek az államhatalom által hirdetett eszméknek. A bennük szereplő tények és vélemények nem semleges információk a múltról, hanem egy válogatás eredményei, amely összefügg a társadalom politikai, gazdasági és kulturális értékeivel. Ezáltal a tankönyv a társadalmi konstrukció eredménye. (Kmeť 2018, 115. p. ) A történelemtankönyvek legfontosabb feladata, hogy az akadémiai kutatások eredményeit oly módon tárják a diákok elé, hogy ezek az ismeretek hozzájáruljanak a kollektív emlékezet, a közös történelmi tudat kialakításához. (Otčenášová  2010, 8. p. ) Bár a történelemoktatásunk tankönyvalapú, mégis kérdéses, milyen gyakran veszik a tanulók kezükbe, milyen gyakran dolgoznak a tankönyv leíró szövegével, a tankönyvben szereplő forrásokkal, s jó esetben az azokhoz tartozó kérdések és feladatok milyen formában kerülnek megoldásra, ezáltal a hangsúly a tanulók képességeinek a fejlesztésére terelődik-e. (Szabó 2015; Vajda 2018, 62–69. p. ) Feltételezésünk szerint a történelemtankönyv gyakori eleme a tanórai és az órán kívüli tanulói munkának, így kutatásunk során a tankönyvi leíró szöveg elemzése – tehát... --- ### A koronavírus-járvány társadalmi és gazdasági hatásai a határ menti térségek fejlődésére a magyar–szlovák határrégiók esetében A határok elmosódásából kiélesedő határozatok története - Published: 2024-10-25 - Modified: 2024-10-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/10/25/a-koronavirus-jarvany-tarsadalmi-es-gazdasagi-hatasai-a-hatar-menti-tersegek-fejlodesere-a-magyar-szlovak-hatarregiok-eseteben-a-hatarok-elmosodasabol-kielesedo-hatarozatok-tortenete/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2024/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: Varga Bence Bevezetés A tanulmány fókuszában a koronavírus-világjárvány okozta határforgalmi korlátozások gazdasági és társadalmi hatásvizsgálata áll a magyar–szlovák határ térségében. A két ország közötti határszakaszon a schengeni egyezmény értelmében 2007. december 21-től megszűnt az állandó határellenőrzés, ám a pandémia következtében ideiglenesen ugyan, de ismét ellenőrzés alá vonták a határokat. A járványügyi szabályozások következtében a határon átnyúló társadalmi és gazdasági kapcsolatrendszerek dinamikájának és struktúrájának megváltozása jelentős mértékben érintette a külhoni magyarok és a magyar határ menti területen élő (illetve a két ország között ingázó) szlovákok helyzetét. A határrégiók területén több Európai Területi Társulás (ETT) is található – az Arrabona ETT, Rába–Duna–Vág ETT, Pontibus ETT, Pons Danubii ETT, Ister Granum ETT, Ipoly-völgye ETT, Sajó-Rima ETT, Via Carpatia ETT –, melyek jelentős szerepet töltenek be a határ menti térségek életében, így a járvány éveiben is fontos szereplőknek bizonyultak. Kutatásom fókuszában a magyar–szlovák határrégiókban működő, kimutatható területfejlesztési aktivitással jellemezhető ETT társulások (Jaschitz 2020) társadalmi és gazdasági válságkezelési stratégiáinak feltárása és a Covid–19 hatására kialakult határlezárások okozta nehézségek enyhítéseit célzó intézkedések sikerességének vizsgálata áll. Tanulmányom kiemelt céljai közt szerepel az ETT térségekben végbement jó gyakorlatok azonosítása és elemzése, valamint az egyes határrégiók válságkezelési stratégiáinak és azok eredményességének összevetése, ami a jövőre nézve hasznos tanulságokat nyújthat. Kutatásom elsősorban arra a kérdésre keresi a választ, milyen mértékben befolyásolták, determinálták a határ menti térségek periferizációját a határforgalmi korlátozások és lezárások, s ezek miként alakultak az egyes határrégiók esetében. Emellett kitérek arra a kérdésre is, hogy a vizsgált térségekben a járványügyi szabályozások és az egyes határtérségek átjárhatósága milyen mértékben idomult a... --- ### Körtvélyes község nyelvi tájképének és a lakosság helynévismeretének kapcsolata - Published: 2024-10-25 - Modified: 2024-10-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/10/25/kortvelyes-kozseg-nyelvi-tajkepenek-es-a-lakossag-helynevismeretenek-kapcsolata/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2024/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: csobadycsilla Bevezetés A tanulmány eddigi kutatásaimra épül, azok tapasztalataiból építkezik. A munka a Körtvélyesen (Hrušov) folytatott helynévgyűjtés és helynév-szociológiai vizsgálat eredményeit vázolja fel a kétnyelvűség szemszögéből vizsgálva, adalékként a település névszemiotikai tájképét ugyancsak elemzem. Az említett fogalmak a szakirodalmi áttekintésben vannak taglalva, melyben pontosítom, miként értelmezem a vizsgálat során az olyan összetett jelenségeket, mint a kétnyelvűség vagy a helynévismeret. A következő fejezetben bemutatom a kutatópontot, Körtvélyest. Kitérek a falu földrajzi elhelyezkedésére, demográfiai jellemzőire, a fontosabb történelmi eseményekre, melyek a települést (és lakosainak nyelvhasználatát) befolyásolhatták. Ezek után ismertetem a helynévkutatás azon módszereit, melyeket jelen kutatás során alkalmaztam. Az eredményeket a harmadik fejezetben tárgyalom. Itt kerül sor a nyelvi tájkép részletes bemutatására és elemzésére, majd taglalom a helynévkutatás során passzív és aktív módszerrel gyűjtött szlovák és magyar helynevek ismeretét és használatát a lakosság körében. Végül leírom, milyen kapcsolat van a nyelvi tájkép és a helyiek nyelvhasználata, helynévhasználata között. Az utolsó fejezetben összegzem az elért eredményeket, emellett szeretnék rámutatni a névszemiotikai tájkép jelentőségére, valamint a magyar nyelvű helynevek megőrzésének fontosságára. Szakirodalmi áttekintés 1. 1. A nyelvi tájkép A nyelvi tájkép sokoldalú képet nyújt a térről, átfogóan mutatja a jelen és múlt társadalmi viszonyait, politikai helyzetét, a lakosság identitását, nyelvhasználatát, hiszen e tényezők befolyásolják, milyen nyelven és milyen sorrendben jelenhetnek meg az adott területen kihelyezett feliratok, értesítések, felhívások, de éppúgy a hivatalos táblák, melyek az utcák, településrészek, földrajzi helyek, épületek, intézmények, vizek neveit mutatják. Mivel ezek változó jelenségek, elmondhatjuk a nyelvi tájképről, hogy viszonylag gyorsan alakul, helyenként megőrzi a múlt jeleit (kopott táblák, régi plakátok... --- ### Lendvai István és az 1923-as ceglédi választás - Published: 2024-10-25 - Modified: 2024-10-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/10/25/lendvai-istvan-es-az-1923-as-cegledi-valasztas/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2024/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: Chvala Marton Bevezetés  Lendvai István fajvédő publicista egyébként is alig kutatott életének elhanyagolt pontja a politikusi működése. Ha sokrétű személyiségét meg akarjuk ismerni, akkor a nyilasokkal Nomád álnéven folytatott publicisztikai harcán túl (Veszprémy 2017, 185–204. p. ; Veszprémy 2018, 235–248. p. ) valamint a „katolikus-fajvédelmen” és antiszemitizmuson (B. Bernát 1985, 229–234. p. ) – egyszóval a szellemi munkán túl – a gyakorlati embert is meg kell ismernünk. Ismeretes, hogy az Ébredő Magyarok Egyesületében (ÉME) komoly szervezői munkát fejtett ki mint alapító, valamint hasonlóképp a Területvédő Ligában is. (Gyurgyák 2012, 255. p. ) Gyakran járta az országot, szónokolt és előadásokat tartott a vidéki szélsőjobboldali csoportosulásoknak. Ugyanakkor hajlíthatatlan jelleme nem tette lehetővé, hogy pártpolitikussá váljék. Ennek egyik oka, hogy elsősorban publicista és mozgalmár volt, a másik pedig, hogy megvetette az egész parlamentarizmust. (Gyurgyák 2012, 164–165. p. ) Tárgyunk másik eleme, a választás is izgalmas lehetőségeket rejt magában, noha jobban kutatott téma a Bethlen-korszak politikai jellege. Az 1923-as időpont még magában hordozza az ellenforradalmi lendületet, amely bár ’20–22 között „keresztény kurzussá” szelídült, de az antiszemita hangok és szervezetek még igen nagy hatással vannak. Például lehet itt gondolni az Ébredő Magyarok Egyesületének a ’22-es kampányokat gyakran megzavaró, tömegverekedésbe torkolló provokációira, nemkülönben merényleteire. (Paksy 2010, 101–102. p. ) Ezzel csap össze Bethlen „középutas” politikája, valamint az időközben újra magukra találó baloldali és liberális elemek. Bethlen, hogy ebben a sokkal több pólusú rendszerben is biztosítani tudja az abszolút kormánytöbbséget, 1922-ben rendeletben módosította a választójogot. (Romsics 1999, 223. p. ) Dolgozatom célja nagy vonalakban bemutatni az új választási rendszert,... --- ### A narratív-pedagógusidentitás vizsgálata szlovákiai magyar környezetben – 1. - Published: 2024-10-25 - Modified: 2024-10-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/10/25/a-narrativ-pedagogusidentitas-vizsgalata-szlovakiai-magyar-kornyezetben-1/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2024/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: bakalpatrik, Stredl Terezia, Horvath Kinga, Huszar Zsuzsanna, Nagy Melinda, Toth Peter Problémafelvetés   Az elmúlt évtizedekben felerősödő globalizáció gazdasági és kulturális hatásai, a természeti környezet gyökeres változásai, a felgyorsuló migráció mind erőteljesebben vetették fel a nemzeti eszme, a nemzeti, többségi és kisebbségi identitás, valamint az európai és az idegen kultúrák kapcsolatának kérdéskörét. Ennek részeként az etnikai kisebbség ügyeinek fontosságát jól jelzi a német–dán határvárosban, Flensburgban 1996-ban alapított Európai Kisebbségügyi Központ (ECMI) ténykedése, amely független, nemzetközi interdiszciplináris intézményként a gyakorlati és szakpolitika-orientált kutatások mellett tájékoztatást és dokumentációkat, valamint tanácsadói szolgáltatásokat nyújt az európaiak kisebbségi-többségi kapcsolatát érintő témákban. A fenti tendenciák hatására a neveléstudományi kutatásokban is megjelentek az etnikai identitás különböző pedagógiai relevanciájú témakörei. Ehhez a nemzetközi szinten is releváns irányhoz kapcsolódik a komáromi Selye János Egyetem Tanárképző Karán 2019-ben kezdődő kutatás, amely a szlovákiai magyar pedagógusok kisebbségi és szakmai identitásának sajátosságait vizsgálja. Kutatásunk három terület érintkezési zónájában, a pedagóguskutatás, az identitáskutatás és a kisebbségkutatás közös metszetében értelmezhető. Vizsgálatunk célja a szlovákiai magyar nemzetiségi pedagógusok személyes identitását meghatározó tényezők, szakmaképük, deklarált pedagógiai nézeteik, valamint a szlovák többség és a magyar kisebbség viszonyával kapcsolatos véleményük, s az ezzel összefüggő kisebbségi identitásuk szervezőelemeinek feltárása. A fenti célok megvalósítása kvantitatív és kvalitatív módszerek (kérdőívek és narratív interjúk) segítségével történt. A kérdőíves vizsgálat aktív szlovákiai magyar pedagógusok körében saját fejlesztésű online kérdőívvel történt (l. részletesen Németh 2019; Pukánszky 2019; Huszár 2019; Horváth–Tóth–Németh 2019; Huszár–Nagy–Tóth–Pukánszky–Németh 2021). Jelen tanulmányunk a narratív mélyinterjúkra épülő kutatási blokk eredményeinek bemutatására vállalkozik. Ez a kvalitatív nézőpontú megközelítés a többgenerációs pedagóguscsaládok kiválasztott tagjainak szociális mikrovilágát a hétköznapi megélés és az elbeszélő emlékezet oldaláról vizsgálva... --- ### „Antidemokratikus, értelmetlen és kegyetlen” Csehszlovákiai magyar emlékiratok a lakosságcseréről - Published: 2024-10-25 - Modified: 2024-10-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/10/25/antidemokratikus-ertelmetlen-es-kegyetlen-csehszlovakiai-magyar-emlekiratok-a-lakossagcsererol/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2024/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: popelyarpad A csehszlovák–magyar lakosságcsere történelmi hátteréről, diplomáciai előkészítéséről és lebonyolításáról a rendszerváltás utáni három és fél évtized kutatásainak eredményeként immár meglehetősen gazdag szakirodalommal rendelkezünk. (pl. Vadkerty 1999; Kugler 2000; László 2003; Molnár–Szarka 2007; Szederjesi 2010; Sáposová–Šutaj 2010; Zsilák–Demmel 2020; Šutaj–Šutajová 2022) Tanulmányunkban ezért egy kevésbé tárgyalt témakörbe, a korabeli felvidéki magyar értelmiségnek a lakosságcseréről s általában a magyar lakosság jogfosztásáról és kitelepítésének tervéről megfogalmazott véleményébe nyújtunk betekintést. Munkánk címét Szalatnai Rezsőtől kölcsönöztük, aki az egyik általa fogalmazott emlékiratban ezekkel a szavakkal foglalta össze a magyar kisebbség lakosságcseréről alkotott véleményét. Hosszú évtizedeken keresztül abban a tudatban éltünk, hogy a felvidéki magyarság csupán passzív szemlélője volt az eseményeknek, s mintegy beletörődve a megváltoztathatatlanba, a szavát sem emelte fel a meghurcoltatásával szemben. Egyedül Fábry Zoltán A vádlott megszólal című memorandumáról volt tudomásunk, amelyben a szerző a cseh és szlovák értelmiséghez intézett üzenet formájában kívánt tiltakozni a magyar kisebbség kollektív bűnösségének vádja és jogfosztása ellen. Egyet kell ugyanakkor értenünk az irodalomtörténész Tóth Lászlóval, aki mítosznak nevezte a „hallgatás éveinek” tézisét, s két terjedelmes válogatást is közzétett a világháború utáni évek csehszlovákiai magyar emlékirataiból és egyéb dokumentumaiból. (Tóth 1995; Tóth 2014) A magyar Külügyminisztériumnak, a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosságnak és a Külügyminisztérium keretében működő Béke-előkészítő osztálynak a budapesti Országos Levéltárban elhelyezett iratai között ezen túlmenően további korabeli memorandumok és különböző beadványok tucatjai találhatóak, amelyekben – legális érdekképviseleti lehetőség hiányában – különböző titkos, féllegális érdekvédelmi szerveződések, vagy akár magánszemélyek mutatnak rá a magyar kisebbség tragikus helyzetére és tiltakoznak a jogfosztása ellen. Ezeket a beadványokat általában a magyarországi politikai... --- ### Impresszum 2024/3 - Published: 2024-10-25 - Modified: 2024-10-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/10/25/impresszum-2024-3/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2024/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XXVI. évfolyam Főszerkesztő: Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke: Öllös László   Tanulmányok POPÉLY ÁRPÁD „Antidemokratikus, értelmetlen és kegyetlen”. Csehszlovákiai magyar emlékiratok a lakosságcseréről BAKA L. PATRIK – STRÉDL TERÉZIA – HORVÁTH KINGA – HUSZÁR ZSUZSANNA – NAGY MELINDA – TÓTH PÉTER – NÉMETH ANDRÁS Pedagógusok narratív identitásának vizsgálata szlovákiai magyar környezetben 1. CHVÁLA MÁRTON TIBOR Lendvai István és az 1923-as ceglédi választás   A Tóth Károly Fiatal Kiválósági Program nyertes dolgozatai CSOBÁDY CSILLA Körtvélyes község nyelvi tájképének és a lakosság helynévismeretének kapcsolata VARGA BENCE A koronavírus-járvány társadalmi és gazdasági hatásai a határ menti térségek fejlődésére a magyar–szlovák határrégiók esetében VARGA KRISZTINA A szlovákiai magyarság történetének reprezentációja a szlovákiai alapiskolai történelemtankönyvekben GAŽÍK VIKTÓRIA Borgesi mintázatok Grendel Lajos Bőröndök tartalma című elbeszélésében   Közlemények LISZKA JÓZSEF Az identitások arcai. Reflexiók Komoróczy Géza legutóbbi könyvei kapcsán   Fórum-monológok HADAS MIKLÓS Hogy túléljük ezt a rendszert. Botond monológja   Könyvek CSEHY ZOLTÁN Szávai Dorottya: „A pórusait látni”. Pilinszky-olvasatok. Esszék, tanulmányok. „On voit ses pores”. Lectures de Pilinszky. Essais et Études Virág Zoltán: Régiókon átívelő összetartozások (Írások irodalomról, képzőművészetről és rockzenéről) Dargay Marcell: A 180-as csoport (1979–1990) Kurimay Anita: Meleg Budapest 1873–1961 --- ### The Relational Ritual of Online Prayer in Roma Communities During the Pandemic - Published: 2024-10-07 - Modified: 2024-10-07 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/10/07/the-relational-ritual-of-online-prayer-in-roma-communities-during-the-pandemic/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2024, 2024/2 - Translation Priorities: Optional, Optional - Authors: szalaiandrea During the pandemic, a worldwide revival of religious discourse was observed. Insecurity and isolation in the Transylvanian Gábor Roma communities, which were heavily affected by the pandemic, also intensified the need to turn to the transcendent. This has given rise to the practice of online prayer (lajvo manglimo) on social media, a ritual of both turning to the sacred and affirming social solidarity. While prayer used to be an institutional or private practice, mainly linked to the Adventist prayer house scene, it has become an ethnicised, online relational ritual in the Covid period, largely in Romani and with Roma participants. Through participation in prayer, Roma who had been forced to isolate themselves from each other created trans-local online communities of practice, and a new public arena for Romani language use was created. This paper examines the structure, function, institutionalisation and impact of online prayer on Romani language use based on data collected through online fieldwork. --- ### Public Signs and Barriers. The Citizen Participation Side of Social Media and the Demand for Digital Objectivism - Published: 2024-10-07 - Modified: 2024-10-07 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/10/07/public-signs-and-barriers-the-citizen-participation-side-of-social-media-and-the-demand-for-digital-objectivism/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2024, 2024/2 - Translation Priorities: Optional, Optional - Authors: ivanyimartonpal Online movements based on local, regional or ethnic identities and their positive effects, which support civic participation and express community solidarity, are of particular importance in evaluating digital media. To better understand the social impact of digital media, three case studies are presented. Two independent case studies – one on language use in southern Slovakia and the other on online organisations in Szeklerland – will be analysed to understand the context of online social mobilisation. Thirdly, a further case study is used to investigate the extent to which certain ideas related to competitiveness, meritocracy and consumption prevail among the domestic population, with a particular focus on university networks. Finally, it is concluded that it is important to take into account the complexity of the impact of digital media in the evaluation and not to stick to optimistic or pessimistic extremes. --- ### Linguistic Ideologies in a Minority. Examples From Catalonia, Csallóköz and Budapest - Published: 2024-10-07 - Modified: 2024-10-07 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/10/07/linguistic-ideologies-in-a-minority-examples-from-catalonia-csallokoz-and-budapest/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2024, 2024/2 - Translation Priorities: Optional, Optional - Authors: gergelyszabo, nikolettszabo, aronkoszegi Critical sociolinguistics with a qualitative approach seeks to explore the background of language-related social issues. Such issues include, for example, the systems of ideas that shape contemporary public thinking, especially when it comes to language choice in minority contexts. The paper compares three such contexts: the context of a diasporic group (Hungarians in Catalonia, Spain), the young adults of an indigenous minority (Hungarians in Csallóköz, Žitný ostrov, Slovakia), and the media representation of sexual minorities in Hungary. The comparison is based on three separate studies with a qualitative and explorative orientation conducted by one of the authors each. These studies examined the language ideologies of late modernity and global capitalism that the literature identifies as discourses of pride and profit. We argue that speakers’ narratives on their language choice are permeated by the concept of profit in a way that pride is no longer evidently associated with authenticity. --- ### From the Verbal to the Literate – And Back? Notes on the Early Work of Albert Wesselski - Published: 2024-10-02 - Modified: 2024-10-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/10/02/from-the-verbal-to-the-literate-and-back-notes-on-the-early-work-of-albert-wesselski/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2024, 2024/2 - Translation Priorities: Optional, Optional - Authors: liszkajozsef This paper attempts to present the intellectual legacy of Albert Wesselski (Vienna, 1871–Prague, 1939), a partly forgotten great figure of literary and textual folkloristic comparatistics of the first half of the 20th century, and argues for his timeliness. While he also played an important role as a literary mediator and translator (e. g. translations and interpretations of Boccaccio and Dante, translations of medieval Italian, French and Flemish folklore texts), he was primarily concerned with questions of the origins of European and Asian fairy tales, the problem of the processes of transmission and genre theory. He presented the transnational and transcontinental connections between individual (fairy-tale) texts in his reflections, which were based on his exceptional erudition and knowledge of the material. His views on the essentially literary origins of fairy-tale material were disputed by many in his day, but at least some of them now seem to be confirmed. His comparative method can be an inspiration for those working with folklore and literary texts, both here and now. The present paper attempts to provide a sketchy overview of the early stages of Wesselski's oeuvre and to inspire further reflection. --- ### Changes in the Number and Proportion of Hungarians in Slovakia by Districts Based on the 2011 and 2021 Census Data - Published: 2024-10-02 - Modified: 2024-10-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/10/02/changes-in-the-number-and-proportion-of-hungarians-in-slovakia-by-districts-based-on-the-2011-and-2021-census-data/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2024, 2024/2 - Translation Priorities: Optional, Optional - Authors: gyurgyiklaszlo_szemle The study deals with the development of the number of Hungarians in Slovakia by districts based on the data of the 2011 and 2021 censuses. In a first approach, the data at the district level for ethnicity, mother tongue and 2nd ethnicity are examined. Then, based on combinations of these three ethnic indicators, the four types of Hungarian affiliation are analysed in relation to the proportion of Hungarians living in the districts. The differences in the number, composition and types of Hungarians living in Hungarian and non-Hungarian districts are examined. We will also examine the contribution of the three variables included in the analysis to the evolution of the number of Hungarians at the district level. The tables in the appendix provide a deeper understanding of the relationships presented in the study. --- ### Arrow Cross in and around Komárom (Komárno) after the First Vienna Award - Published: 2024-10-02 - Modified: 2024-10-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/10/02/arrow-cross-in-and-around-komarom-komarno-after-the-first-vienna-award/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2024, 2024/2 - Translation Priorities: Optional, Optional - Authors: bajcsiildiko This study aims to provide a detailed exploration of the Arrow Cross movement in southern Slovakia. In particular, it examines the history of the Arrow Cross movement in and around Komárom (Komárno) between 1938 and 1945, i. e. its actions in the so-called "Hungarian times" following the First Vienna Award of 2 November 1938. It is clear from archival documents and opposition press articles that the Arrow Cross movement had already begun to organise in the Upper Lands immediately after the annexation. After the 'return' of Hungary, Arrow Cross ideas also spread among the inhabitants of Komárom and its environs, and the economic difficulties of the town played a part in this. By the end of 1940, along with the central party organisation in Komárom, Arrow Cross party offices were established in the municipalities of the district. Arrow Cross ideas were also popular in the city among former communists, who saw the Arrow Cross party as representing workers' interests. Many of them, however, soon became disillusioned with the party and joined the next far-right Hungarian Renewal Party (Magyar Megújulás Párt), of which Andor Jaross was one of the leaders, which was founded in October 1940. It was only after 16 October 1944 that the Arrow Cross could become a dominant factor in the town. Shortly after the Szálasi coup, there were also exchanges of officials and acts of terror against 'enemies' of the regime in and around Komárom. --- ### Trials for National Anthem in Interwar Czechoslovakia. A Contribution to the Relationship Between Hungarians in Slovakia and the Czechoslovak State - Published: 2024-10-02 - Modified: 2024-10-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/10/02/trials-for-national-anthem-in-interwar-czechoslovakia-a-contribution-to-the-relationship-between-hungarians-in-slovakia-and-the-czechoslovak-state/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2024, 2024/2 - Translation Priorities: Optional, Optional - Authors: simonattila In the period of the First Czechoslovak Republic, Slovakia was an ethnically mixed territory, the scene of the meeting of Czechoslovak, Slovak, and Hungarian nation-building, among other things. From this point of view, the use of different national symbols, including national anthems, was a sensitive and much debated issue. This study attempts to outline the conflicts that the issue of national anthems had provoked between the state and its citizens, based on the archival records of county courts in Slovakia. The main focus of the paper is on the conflicts between the Czechoslovak state and the Hungarian population in Slovakia over the Hungarian national anthem. Based primarily on the county courts of the period and news reports in the contemporary press, the paper describes the court cases over the anthem and their outcomes. In doing so, it shows that the First Czechoslovak Republic, which was considered a liberal democracy, did not have a liberal attitude towards the use of symbols of national minorities at all. --- ### Ress Boglárka et al. (szerk.): Ibolyától krizantémig 1867–1920 - Published: 2024-06-16 - Modified: 2024-10-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/06/16/ress-boglarka-et-al-szerk-ibolyatol-krizantemig-1867-1920/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2024, 2024/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: bodnarkrisztian Budapest, Nemzetstratégiai Kutatóintézet, 2021. 326 p. Az Osztrák–Magyar Monarchia fennállása (azaz a dualizmus kora) a magyar történet egyik legalaposabban kutatott – s egyben az egyik legtöbb vitát kiváltó – időszaka. Ennek ellenére azt mondhatjuk, hogy a mai napig vannak fehér foltjai ennek a korszaknak, amint azt e kötet is bizonyítja. 2017-ben és 2018-ban Veszprémben tudományos konferenciát rendeztek a dualizmus problémáiról, s az előadások hosszas előkészületek után 2021-ben megjelenhettek írott formában is. A kiadvány címe szimbolikus, hiszen többféleképpen is értelmezhető. Egyrészt felidézheti az olvasóban a tavasztól őszig tartó időszakot (és az évkörnek a címben való szerepeltetése jelzi, hogy itt a Monarchia megszületésétől a felbomlásig eltelt évtizedekről lesz szó), másrészt – amint azt Ress Boglárka is megfogalmazza a kötet előszavában – az ibolya Erzsébet császárné-királyné kedvenc virága volt, míg a krizantém az őszirózsás forradalomra és a temetéseken való használat okán a Monarchia végzetére is utal. Az öt blokkból álló kötet az interdiszciplináris megközelítésmód segítségével keres választ fontos kérdésekre, a történészek mellett például szociológusok, (társadalom)földrajzosok, filozófusok is kifejtették a véleményüket a témában. Az első nagyobb egység rendhagyó módon a Monarchiáról szóló kerekasztal-beszélgetéssel indít, amely résztvevői számos fontos problémakör (nemzetiségi kérdés, a birodalom felbomlásának elkerülhetősége, a kiegyezés megítélésének változásai) megvitatásával keresnek választ arra a kérdésre, milyennek minősíthető az osztrák–magyar kiegyezés mérlege, majd Duray Miklós arról értekezik, milyen fogalmakkal írható le a kiegyezés. Ezt követően 33 szerző 34 tanulmánya olvasható a kötetben, amelyek rendkívül széles tematikai spektrumot ölelnek fel. Mivel csupán a szerzők nevének, a tanulmánycímeknek a puszta felsorolása is szétfeszítené egy ismertetés kereteit, így... --- ### Keresztes Veronika: A Pozsonyi Jogakadémia története (1777–1914) - Published: 2024-06-13 - Modified: 2024-10-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/06/13/keresztes-veronika-a-pozsonyi-jogakademia-tortenete-1777-1914-2/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2024, 2024/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: somorjaiadam Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2022, 198 p. Mészáros András recenzióját olvasva1 bencés szemmel tovább folytatom a kritikus gondolatokat, elsőként annak rögzítésével, hogy nehéz az intézménytörténet-író sorsa, mert az intézmény a különböző periódusokban más-más néven működött. Keresztes Veronika (a továbbiakban: Szerző) munkáját olvasva nekem, pannonhalmi bencésnek, akit foglalkoztat a Szlovenszkó területén egykor élt és működött bencések története,2 az tűnt fel, hogy említi ugyan a bencéseket, de jobbára a pozsonyi bencés főgimnáziumot, amely 1812–1850 között működött, kevésbé az Academia Regia Posoniense bölcsészeti karának történetét az 1816–1850 közti periódusban, amikor ez bencések vezetése alatt volt, csakúgy, mint a győri akadémia. Mind a Szerző által említett szakirodalom, mind a bencés rendtörténeti irodalom elég részletesen foglalkozik a bencés tanárok működésével. A pozsonyi királyi Katolikus Főgimnázium bencés tanári karára a forrás Schönvitzky Bertalan monográfiája. 3 A bölcsészeti kar helyettes bencés tanárainak, hitoktatóinak (exhortátorainak) névsorát Ortvay Tivadarnál találjuk. 4 További professzorainak a nevét megtaláltuk az 1817-től kezdődően évente nyomtatásban megjelenő latin nyelvű pannonhalmi bencés sematizmusokban. 5 Ezenkívül helyenként elég bő életrajzokat találunk a Pannonhalmi Bencés Rendtörténet vonatkozó kötetében,6 így többek között Fojtényi Kasszián Ferencről, Maár Bonifác Jánosról, a pozsonyi születésű Rómer Flórisról, Jedlik Ányos Istvánról (1831–1840 között nyilvános rendes tanár), De la Casse Benjaminról (1838–1848). Mi, pannonhalmi bencések rendtörténeti stúdiumaink alatt azt tanuljuk, hogy a Thun-féle reform idején azért vették el a bencésektől a pozsonyi gimnáziumot, mert nem voltak hajlandóak németre váltani a tanítási nyelvet (a magyart alig néhány évvel azelőtt, 1844 után vezették be), hiszen a szenvedélyek még nem csillapodtak le a forradalom és szabadságharc leverését... --- ### Az élet vendégei vagyunk - Published: 2024-06-13 - Modified: 2024-10-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/06/13/az-elet-vendegei-vagyunk/ - Kategóriák: Fórum-monológok, Szemle - Post Years: 2024, 2024/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: hadasmiklos Vataščin Péter monológja Anyai nagyapám sokat beszélt a felmenőiről, és erre én nagyon fogékony voltam. Ez máig pörget engem, a leszármazás kérdése örök inercia számomra. Ötödikes lehettem, amikor elmentem a temetőbe, és megkerestem szépapám sírját. Könözsi Pálnak hívták. Gyakorlatilag a nulláról indult az 1860-as években. Gyorsan megtanult írni-olvasni, Győrben szolgált a katonaságnál, talán századosi rangig vitte, aztán beházasodott a Benkovics családba, amely horvát középnemesi eredetű lehet. Ha minden igaz, Dalmáciából érkeztek ide, egy részük elszlovákosodott, a másik elmagyarosodott. 1899-ben vette meg a szőlőnket, és elkezdte gyarapítani a földvagyont, ami jelenleg nyolc hektár, majd ő lett a falu bírája Ebeden. A szőlő művelőjeként én lennék a hatodik generáció. Az egyik legelső emlékemet egészen pontos dátumhoz tudom kötni: 1989 tavaszán lehetett, mivel anyai nagyapám anyja, Csurgai Julianna, 1989 májusában halt meg, én pedig 1987 áprilisában születtem. Világosan emlékszek, hogy bemegyek a házba, a dédanyám ott ül a konyhában egy kis széken, kendő van rajta, és ad nekem egy kockacukrot. Az arca nincs előttem, de arra is emlékszek, hogy kétéves koromra már szokásommá vált, hogy odajárok hozzájuk. Az alapiskola felső tagozatába jártam, amikor föltettem magamnak a kérdést: oké, itt van ez a Könözsi Pál, de hogy néz ki az anyai nagyanyai vonal? A dédanyám, Kotra Julianna elmesélte, amit tudott, én pedig szép lassan, még általános iskolás koromban, elkezdtem megkeresni a temetőben a sírköveket. A sírkő annak a jele, hogy valaki ott nyugszik alatta. Egyszerűen jó érzés, hogy oda tudok menni – ez majdhogynem egy romantikus indíttatás a részemről. Ha előveszem a buddhisztikus énemet,... --- ### Nyitva maradt egy ajtó - Published: 2024-06-13 - Modified: 2024-10-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/06/13/nyitva-maradt-egy-ajto/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2024, 2024/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: molnarimre Apa(szocio)gráfia Apácska, édesapa elment. Nyugodjék békében. Utolsó perceiben, az utolsó szó jogán még csodálkozva kérdezte: – Istenem, hát meghalok? – De választ a kérdésére már nem ettől a világtól kapott, ennek a világnak a válasza az az emberi szavakkal le nem írható mély csönd volt, amelybe élete hajója lassan elmerült. Mondják, az utolsó percek azok, melyekben az élettől búcsúzó lelki szemei előtt filmként peregnek le földi életének eseményei. Vajon milyen filmet láthatott maga előtt apácska, akinek férfivá serdülése egybeesett a szocializmusnak nevezett korszak hajnalával, s aki élete első élményei között a világtörténelmet saját bőrén tanulhatta meg úgy, hogy a háború géppuskáinak ropogásával együtt háromszor kellett apjával együtt átélnie, miként fosztják meg családjukat, az akkoriban éppen erőre kapó kis gazdaságukat is, a teljes állatállománytól, előbb a németek, majd az oroszok, közben-közben a magukat partizánoknak kinevező környékbeli csőcselék-emberek, akiket maguk között csak senkiházinak neveztek a falusiak. Kis családja, a Trianon utáni időkben, az „első csehek alatt” ugyan gürcölve a terméketlen földdel, de mégiscsak fenn tudta tartani magát, s a „majdcsak egyenesbe jövünk” reménykedésével fogadta a „magyarok alatti” világot. A hiú reménynek a „második csehek” alatti világ magyarüldözésének letaglózó következményei vetettek véget. Nagyapámnak szegényparaszti sora miatt a csehországi deportálás „fehér lapját” kézbesítették, ám mire reá került a sor, 1947 tavaszán, felsőbb parancsra leállították a kegyetlen elhurcolások embertelen időszakát. Alig egy évre rá azonban neki, az alig felcseperedett idősebb testvérnek, már ott kellett hagynia a falut, a családi gazdaságot, és kötelező jelleggel ipari munkára, méghozzá bányaipari munkára kellett jelentkeznie. Nehogy nagyapámat – mert mindkét... --- ### Az online ima kapcsolati rítusa roma közösségekben a pandémia idején - Published: 2024-06-13 - Modified: 2024-10-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/06/13/szalai-andrea-az-online-ima-kapcsolati-ritusa-roma-kozossegekben-a-pandemia-idejen/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2024, 2024/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: szalaiandrea DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i2. 07 1. Bevezetés A romani nyelv online használatát vizsgáló kutatások (Leggio 2020) eddig jórészt ortográfiai kérdéseket és a dialektusok online reprezentációját, valamint emblematikus-emancipációs funkciójú, gyakran a roma aktivizmushoz köthető írott szövegeket vizsgáltak. A közösségi online nyelvhasználat jellemzőire kevesebb figyelmet fordítottak (kivételként l. Hámori 2018, Leggio 2015). Arról, hogy a gazdasági migráció következtében a származási országuktól távol élő romák hogyan alkotnak transznacionális digitális közösséget az otthon maradt rokonaikkal, és hogyan hoznak létre több színterű online társadalmi eseményeket, köztük rítusokat, főként antropológiai írások láttak napvilágot (Beluschi-Fabeni 2018, Benarrosh-Orsoni 2016, Ogáyar-Marín et al. 2018), ezek azonban a nyelvi-nyelvhasználati aspektusokat kevéssé érintették. A pandémia időszaka olyan helyzetet teremtett, ami még inkább ráirányította a figyelmet az online kommunikáció „grassroot”, közösségi igények által alakított formáira. (Prószéky 2017) A személyes érintkezést korlátozó járványügyi rendelkezések következtében az összetartozás, szolidaritás fenntartásában alapvető fontosságú interakciós rítusok láncolata is megszakadt. (Collins 2020, Božic 2021) A kapcsolattartás online formái ugyanakkor felértékelődtek. Olyan új, online rítusok keletkezésének lehettünk tanúi, mint az egészségügyi dolgozókat köszöntő kollektív taps, az erkélyekről közvetített ismétlődő zenei performanszok és közös éneklés, továbbá a különféle online kihívások, például a Facebookon terjedő hagymaevés rítusa vagy a táncos kihívás a magyarországi romák között. Az új helyzet a kutatókat is kihívás elé állította és az adatgyűjtési módszerekben is változást hozott. (Fotta–Gay y Blasco 2024) A terepmunka abban az értelemben is több színterűvé vált (Lajos 2015), hogy nem kerülhette meg az online térben zajló interakciók vizsgálatát („netnográfia”, l. Dörnyei–Mitev 2015). A távolságtartást előíró rendelkezések a sűrű hálózatú roma közösségek... --- ### Nyilvános táblák és korlátok - Published: 2024-06-13 - Modified: 2024-10-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/06/13/ivanyi-marton-pal-nyilvanos-tablak-es-korlatok-a-kozossegi-media-allampolgari-reszveteli-oldala-es-a-digitalis-objektivizmus-igenye/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2024, 2024/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: ivanyimartonpal DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i2. 06 1. A közösségi média felívelése és társadalmi szerepei A közösségi média alatt azoknak egy korai, 2007-es meghatározása szerint olyan webalapú szolgáltatásokat értünk, „amelyek lehetővé teszik az egyének számára, hogy (1) nyilvános vagy félig nyilvános profilt hozzanak létre egy behatárolt rendszeren belül; (2) rendelkezzenek azon felhasználók névsorával, akikkel közös kapcsolatuk van; és (3) megtekinthessék és átnézhessék a saját és mások által a rendszeren belül létrehozott kapcsolatok listáját. E profilok és kapcsolatok jellege oldalról oldalra eltérő lehet”. (boyd, 2007, 210–230. p. ) Hangsúlyozzuk a fenti korai jelzőt, hiszen azóta e közösségi alapok tágabb összefüggéseiben „robbanásszerű” átrendeződések játszódtak le a társadalom, a gazdaság, a politika és szférák keresztmetszetében. Ennek eredményeként nemcsak arról van szó, hogy az első közösségi oldalakról, mint a Six Degrees, a LiveJournal vagy a BlackPlanet nem is igen hallani negyed évszázad múltán, miközben a 2004-es alapítású Facebook (Meta), a YouTube (2005-ből), a 2006-os Twitter (2023. április 4. óta: X) vagy a TikTok (2016) oldalak több felhasználóval rendelkeznek, mint Földünk népességének a fele. Hanem arról is, hogy elképesztő befolyásukkal ezek a szereplők immár alapvetően meghatározzák azt, hogy a jelenkori kommunikáció alatt mit értünk. Amilyen nagy horderejű jelenségről van szó, voltaképp akkora bírálati visszhangot is kivált a közösségi média. A kritikus perspektívák „tárháza”, mint ezek az adatbázisok maguk is, már-már végeláthatatlanul szerteágazó. Az ekképp felmerülő szempontok közé tartozik a szóban forgó platformokat övező internet általános elkereskedelmiesedése, az államok és a nagyvállalatok transznacionális együttműködése, a cenzúra, valamint olyan szociálpszichológiai tapasztalatok, mint a csoportpolarizáció vagy a radikalizálódás. Ide... --- ### Nyelvi ideológiák kisebbségben - Published: 2024-06-13 - Modified: 2024-10-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/06/13/szabo-gergely-szabo-nikolett-koszegi-aron-nyelvi-ideologiak-kisebbsegben-peldak-kataloniabol-a-csallokozbol-es-budapestrol/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2024, 2024/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: gergelyszabo, nikolettszabo, aronkoszegi DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i2. 05 Példák Katalóniából, a Csallóközből és Budapestről 1. Bevezetés A kvalitatív szemléletű kritikai szociolingvisztika olyan nyelvi természetű problémák hátterének a feltárására vállalkozik, amelyek széles körű társadalmi kérdésekre vezethetők vissza, és így a társadalom egészét érintik. (Bodó–Heltai 2018) Ilyen kérdés például az, hogy milyen eszmerendszerek határozzák meg a kortárs közgondolkodást – akár akkor, amikor a nyelvekkel kapcsolatos döntésekről, stratégiákról van szó. Ezeknek a stratégiáknak a vizsgálata sokat tárgyalt kérdés kisebbségi kontextusokban. (l. Kontra és Saly 1998) Tanulmányunk három ilyen kontextus összehasonlítását valósítja meg: egy diaszpórikus csoportét, egy őshonos nemzetiségét és egy szexuális kisebbségét. Az összehasonlítás alapját a három vizsgálati terepen megmutatkozó nyelvi ideológiák adják. A tanulmányban bemutatott vizsgálat tehát egyben módszertani kísérlet is arra vonatkozóan, hogy lehetséges-e különböző szerzők által megvalósított kvalitatív vagy etnográfiai jellegű kutatások eredményeinek összevetése. A különálló esetekként kezelt vizsgálatok közül az első a diaszporizáció kortárs nyelvi jellemzőivel foglalkozott katalóniai magyarok körében (a továbbiakban: katalóniai vizsgálat; Szabó G. 2022a). A második dél-szlovákiai, azon belül csallóközi fiatal felnőttek nyelvekről alkotott elképzeléseit elemezte (a továbbiakban: csallóközi vizsgálat; Szabó N. 2023). A harmadik egy magyarországi szexuális kisebbségeket megszólító, Budapesten szerkesztett magazin, a Humen nyelvi és nemi sajátosságait vizsgálta (a továbbiakban: budapesti vizsgálat; Kőszegi 2022a, 2022b). Ezen vizsgálatok összehasonlításának a kérdése tehát, hogy az egyes kisebbségi kontextusok érintettjeinek a nyelvekkel kapcsolatos stratégiáit miképpen határozzák meg különböző eszmerendszerek. Az összehasonlítás során a nyelvi ideológiáknak azokat a rétegeit vetettük össze, amelyek a beszélők számára (nyelvi) cselekvésbe fordíthatók át, és ennek az összehasonlításnak eredményeként ezeket a büszkeség–haszon, valamint a névtelenség–hitelesség... --- ### A szóbeliségtől az írásbeliségig – és vissza? Jegyzetek Albert Wesselski korai munkássága kapcsán - Published: 2024-06-13 - Modified: 2024-10-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/06/13/liszka-jozsef-a-szobelisegtol-az-irasbelisegig-es-vissza-jegyzetek-albert-wesselski-korai-munkassaga-kapcsan/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2024, 2024/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i2. 04 Évforduló-orientált emlékezéskultúránkban szinte íratlan szabályként működik, hogy akkor emlékezünk régiekről, ha arra valamilyen (születés, halál, egyebek kicövekelte) kerek évforduló feljogosít. Amennyiben hirtelenjében nincs ilyen, de nagyon szólni szeretnénk, keresünk. És találunk. Albert Wesselskiről lesz szó a továbbiakban, a méltatlanul elhallgatott (vagy csak elfelejtett? ) prágai osztrák (ez is furcsa, de erről majd alább még részletesebben) összehasonlító irodalom- és folklórkutatóról, Voigt Vilmos szavaival „éleselméjű mesekutatóról”, aki 85 éve, 1939-ben hunyt el. Ez már kapaszkodó, mert (Esterházyval szólva), ami öttel osztható, az egyszersmind kerek, de van két, némileg szintén saját hajánál fogva előrángatott további évforduló is, mégpedig hogy az egyik meghatározó(nak lenni kellene) 1931-es alapműve 1974-ben jelent meg ismét reprint kiadásban (Wesselski 1931/1974), tehát éppen ötven éve, s ha valaki forgatni kívánja, akkor jó eséllyel éppen ez a kiadás akad a kezébe. Forgatták/forgatják is, bírálják és rehabilitálják rendre. Meg nem is ismerik, meg el is hallgatják... Jelen írásban viszont erről lesz szó a legkevésbé, ugyanis korábbi műveiről meg pláne szokás megfeledkezni, pedig érdemes őket is látókörünkbe emelni. 115 éve látott napvilágot az a példázatgyűjteménye (Mönchslatein), aminek bevezető tanulmánya bizonyos meglátásai későbbi műveinek megítélését is árnyalhatják. (Wesselski 1909) Az alábbi, egy kifejezetten nem mesekutató műhelyéből kikerülő kísérlet számára legyen tehát ez az apropó. Ez a száztizenöt év. A többiről meg majd valamikor máskor. Wesselski az összehasonlító irodalomtörténet és (szöveg)folklorisztika óriási alakja volt, akiről a cseh néprajzi lexikon szócikke (Jeřábek 2007) elmondja, hogy noha Csehországban élt, „osztrák–cseh irodalomtörténészként, teoretikusként és folkloristaként” (csehszlovák állampolgár is volt – teszem hozzá,... --- ### A szlovákiai magyarsághoz tartozók számának, arányának változása járások szerint a 2011. és a 2021. évi népszámlálás adatai alapján - Published: 2024-06-13 - Modified: 2024-10-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/06/13/gyurgyik-laszlo-a-szlovakiai-magyarsaghoz-tartozok-szamanak-aranyanak-valtozasa-jarasok-szerint-a-2011-es-a-2021-evi-nepszamlalas-adatai-alapjan/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2024, 2024/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: gyurgyiklaszlo_szemle DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i2. 03 Előző tanulmányunkban a szlovákiai magyarsághoz tartozók számának, arányának változásait vizsgáltuk meg kerületek szerint a 2011 és a 2021 közötti időszakra vonatkozólag az utolsó két népszámlálás adatai alapján. Jelen dolgozatunkban a területi/közigazgatási egységek szerinti vizsgálatot a járások szintjén folytatjuk. A korábbi vizsgálatainkhoz hasonlóan a 2021. évi adatok esetében az etnikai kötődés három változóját, míg a 2011. évi adatok vonatkozásában két változót vesszük tekintetbe. 1 Az etnikai kötődés e három változója összefüggéseinek vizsgálatára az országos és a kerületi szintű adatok alapján egy korábbi tanulmányunkban került sor. (Gyurgyík 2022) 1. Módszertani áttekintés Az etnikai hovatartozás mutatóinak összefüggéseivel, kombinációival kapcsolatos vizsgálat módszertani megközelítését két korábbi tanulmányunkban ismertettük. (Gyurgyík 2022 Gyurgyík 2023) Jelen tanulmányunkban csak az adatok értelmezéséhez szükséges legfontosabb alapvetéseket, összefüggéseket foglaljuk össze. 1. 1. Az etnikai hovatartozás kombinációi 1. 1. 1. A nemzetiség és anyanyelv szerinti hovatartozás típusai A nemzetiség és anyanyelv szerinti hovatartozás összefüggései a 2011. évi népszámlálás esetében a két változó egymással alkotott kombinációi alapján vizsgálható meg. A két változó lehetséges 4 kombinációjából 3 esetében fordul elő legalább egy alkalommal a magyarsághoz tartozás valamelyik változója. 2 (Lásd az F1. táblázatot). A 2. és a 3. típusba tartozók meghatározó része magyarpárú vegyes házasságból származik. A 2. típusba főleg a magyar apa és nem magyar anya, a 3. típusba nagyrészt a nem magyar apa és magyar anya alkotta családokról lehet szó. A két típus nagysága közti eltérés abból adódik, hogy a magyar–szlovák vegyes házasságokból származóknak nemzetiség szerint mintegy 1/5-e volt magyar s 4/5-e szlovák, anyanyelv szerint ez... --- ### Nyilasok Komáromban és környékén az első bécsi döntést követően - Published: 2024-06-13 - Modified: 2024-10-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/06/13/bajcsi-ildiko-nyilasok-komaromban-es-kornyeken-az-elso-becsi-dontest-kovetoen/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2024, 2024/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: bajcsiildiko https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i2. 02 Bevezető Az 1944. október 16-án Szálasi puccsa után a „visszatért” Felvidéken, így Komáromban és környékén is a nyilasok kezébe került a hatalom. A helyi tisztviselők leváltásával párhuzamosan a dél-szlovákiai területeken is megkezdődött azoknak a terrorcselekményeknek a sora, amelyek elsőként a deportálásoktól megmenekült zsidókat és a Szálasiék rendszerével szembekerülő helyieket érintették. A nyilaskeresztesek azonban már jóval korábban megvetették lábukat a felvidéki területeken, így Komáromban és környékén is. A nyilasok dél-szlovákiai szerepvállalásának részletes feltárása egyelőre a történetírás adósságai közé tartozik; az írás ezt a hiányosságot kívánja némileg pótolni, s a komáromi és a Komárom környéki nyilas mozgalom 1938 és 1945 közötti történetéhez, vagyis az első bécsi döntést követő ún. „magyar időkben” bekövetkezett cselekedeteihez nyújt adalékokat. Az 1938. november 2-ai első bécsi döntés értelmében Magyarországhoz 11 927 km2 területet csatoltak vissza, mintegy 1 millió lakossal, akiknek – az 1938-as magyar összeírás alapján – 84,4%-a volt magyar nemzetiségű. (Sallai 2008, 145. p. ) Az 1938 novemberétől felvidéki miniszteri pozícióba juttatott Jaross Andor és Imrédy Béla miniszterelnök között létrejött érdekszövetség által a Jaross irányítása alatt levő Egyesült Magyar Párt (EMP) a szlovák falvakban jelenlevő Hlinka-féle Szlovák Néppárt mellett egyedüli pártként működött a Felvidéken. (Bajcsi 2023b, 25. p. ) A nyilasok tevékenysége Komáromban és környékén a visszacsatolást követően A felvidéki nyilasok társadalmi bázisának a meghatározása azért is nehéz, mivel a „visszatért” területeken nem tartották meg az 1939. májusi választásokat. Jarossék s a kormány a saját sajtóorgánumaikon belül – a Felvidéki Magyar Hírlap, valamint az Imrédy kormányához közeli lapok hasábjain – pedig azt... --- ### Himnuszperek a két háború közötti Csehszlovákiában - Published: 2024-06-13 - Modified: 2024-10-24 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/06/13/simon-attila-himnuszperek-a-ket-haboru-kozotti-csehszlovakiaban-adalek-a-szlovakiai-magyarok-es-a-csehszlovak-allam-viszonyahoz/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2024, 2024/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: simonattila Adalék a szlovákiai magyarok és a csehszlovák állam viszonyához DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i2. 01 1929 júniusában a komáromi kerületi bíróság egy üvegessegéd, egy munkás és egy fuvaros ügyét tárgyalta, és fejenként 200 korona pénzbüntetésre ítélte őket. Mégpedig azért, mivel az előző év október 27-én – feltehetően a Csehszlovákia tízéves megalakulása alkalmából aznap este tartott ünnepi rendezvények (tűzijáték is volt) hangjaitól „inspirálva” – a komáromi kórház nemibeteg-osztályán a kórházi ágyukon feltérdepelve elénekelték a magyar himnuszt. 1 A három férfi tulajdonképpen jól megúszta, hiszen akár letöltendő börtönbüntetést is kaphattak volna, amitől valószínűleg a helyzet fonáksága mentette meg őket, hiszen néhány nemibajos éneklését nehéz lett volna a köztársaságra és annak területi épségére komoly veszélyt jelentő cselekedetnek beállítani. Ha azonban az első Csehszlovák Köztársaság (1918–1938) mintegy 20 évét megvizsgáljuk, azt kell megállapítani, hogy mások korántsem voltak ilyen szerencsések, hiszen a csehszlovák bíróságokon bevett gyakorlatnak számított az, hogy elzárásra ítélték az „Isten, áldd meg a magyart” éneklőit. Az alábbiakban ezt a témát igyekszünk körbejárni. A himnusz és a nemzetállam-építés Az önmagát építő nemzetállam a közép-európai régióban mindig is rendkívül érzékenyen viszonyult a nemzeti szimbólumok használatához: saját szimbólumait szakralizálta és erősen védte, a szomszéd nemzetekéit pedig tiltani igyekezett, és használatukat büntette. Ha figyelembe vesszük, hogy Eric Hobsbawm szerint a modern nemzetek megkonstruálásának folyamatában fontos szerep jutott a nemzeti és állami szimbólumok megalkotásának és definiálásának (Hobsbawm 1995), akkor ezen nincs is mit csodálkozni. A nemzeti szimbólumok széles skálájából – Csepeli György és Örkény Antal a himnusz, a zászló és a címer mellett a kormányépületeket, a postabélyegeket,... --- ### Impresszum 2024/2 - Published: 2024-06-13 - Modified: 2024-10-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/06/13/impresszum-2024-2/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2024, 2024/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XXVI. évfolyam Főszerkesztő: Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke: Öllös László Tanulmányok Simon AttilaHimnuszperek a két háború közötti Csehszlovákiában. Adalék a szlovákiai magyarok és a csehszlovák állam viszonyához Bajcsi IldikóNyilasok Komáromban és környékén az első bécsi döntést követően Gyurgyík LászlóA szlovákiai magyarsághoz tartozók számának, arányának változása járások szerint a 2011. és a 2021. évi népszámlálás adatai alapján Liszka JózsefA szóbeliségtől az írásbeliségig – és vissza? Jegyzetek Albert Wesselski korai munkássága kapcsán Szabó Gergely–Szabó Nikolett–Kőszegi ÁronNyelvi ideológiák kisebbségben. Példák Katalóniából, a Csallóközből és Budapestről Iványi Márton PálNyilvános táblák és korlátok. A közösségi média állampolgári részvételi oldala és a digitális objektivizmus igénye Szalai AndreaAz online ima kapcsolati rítusa roma közösségekben a pandémia idején Közlemények Molnár ImreNyitva maradt egy ajtó. Apa(szocio)gráfia Fórum-monológok Hadas MiklósAz élet vendégei vagyunk. Vataščin Péter monológja Könyvek Somorjai ÁdámKeresztes Veronika: A Pozsonyi Jogakadémia története (1777–1914) Bodnár KrisztiánRess Boglárka et al. (szerk. ): Ibolyától krizantémig 1867–1920      --- ### Ladányi István: Megújuló befejezetlenség. Az Új Symposion folyóirat arculata, szerkesztési gyakorlatai és műfajai. Budapest, Gon¬dolat Kiadó, 2022, 332 p. - Published: 2024-04-04 - Modified: 2024-04-04 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/04/04/ladanyi-istvan-megujulo-befejezetlenseg-az-uj-symposion-folyoirat-arculata-szerkesztesi-gyakorlatai-es-mufajai-budapest-gon%c2%acdolat-kiado-2022-332-p/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2024, 2024/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: csehyzoltan Az Új Symposion kivételes helyet tölt be a magyar lapkultúrában. A kisebbségi kereteken túlmutató küldetéses narratívát esztétikai alapokra helyezve nyitott utat a párbeszéd kultú­rája felé. A többközpontúságot hirdette, mely a klasszikus, Budapest-centrikus magyar kultú­rafelfogást kibillentő kulturális modellt váltotta fel, s ezzel mintegy új kisebbségi létesztétikát teremtett. Ez a policentrizmus természetszerűleg járt együtt a folyamatos interakcióból táplálkozó energiák esztétikává transzformálhatóságának gyakorlati lehetőségeivel. A kisebbségi helyzet nem börtön vagy kiszolgáltatottság, hanem a művészi többvegyértékűség lehetősége. Ez a párbeszédhelyzet rokonítja a folyóiratot a Kalligram tevékenységével. Ladányi Istvánt elsősorban az értelmiségi magatartásminták foglalkoztatják, s a történeti folyamatrekonstrukciók helyett nagy előszeretettel helyezi a hangsúlyt arra a felismerésre, hogy egy-egy lapszám önmagában is kezelhető műtárgyként, és hogy a határok tágítását jelentő lapdinamika az együttgondolkodás alapja. A szerkesztők és alkotó egyéniségek koncepcióit erőteljesen determinálta az átpolitizált légkör is, mely részint közösségi feladatokat követelt meg, valamiféle felelős értelmiségivé nevelési stratégiák kidolgozását rótta a folyóiratra, részint hatalmi érdekek ütközőterévé vált, mint például a Sziveri János vezette harmadik nemzedék leváltását követő időszakban, amikor egyes szerzők egyenesen bojkottálták az új lapot. Ladányi még ebben a krízisidőszakban és törésszakaszban is inkább az alkotó energiák dinamikus áramlására figyel. Ladányi bizonyos értelemben szerencsés helyzetben van, hiszen az Új Symposionról vagy az azt érintő értelmiségi, művészeti mozgásokról már több könyv is létezik, például Bosnyák István Politikai symposion a Délvidéken, Szerbhorváth György Vajdasági lakoma című, a Kalligramnál kiadott munkája, vagy Losoncz Alpár A hatalom(nélküliség) horizontja című könyve. Bizonyos aspektusok átlátásának pozitívuma mellett azonban Ladányinak több olyan mozzanattal is szembe kellett néznie, melyek épphogy megnehezítették a munkáját,... --- ### Pusztai-Varga Ildikó: Mézescsók, dögcédula, szauna. A finn költészet fordításának kulturális dimenziói. Budapest, HTSART–ÚMK, 2022, 227 p. - Published: 2024-04-04 - Modified: 2024-04-04 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/04/04/pusztai-varga-ildiko-mezescsok-dogcedula-szauna-a-finn-kolteszet-forditasanak-kulturalis-dimenzioi-budapest-htsart-umk-2022-227-p/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2024, 2024/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: polgaraniko Az utóbbi évtizedekben a kultúratudományi fordulat hatására megváltoztak a fordításról való gondolkodás alapstruktúrái mind irodalmi, mind nyelvészeti kontextusban, előtérbe került a fordítások kulturális kötöttségének vizsgálata. Ebbe az áramlatba kapcsolódik be Pusztai-Varga Ildikó nagy erudícióval megírt monográfiája is, mely egy éveken át tartó kutatómunka eredményeit adja közre. Pusztai-Varga Ildikó, aki maga is aktív műfordító, fordításkutatóként egy meghatározott szempontok szerint létrehozott finn–magyar–angol verskorpuszt vizsgál. A korpuszba 160 olyan kortárs finn verset válogatott be (a „kortárs” kategóriát tágan értelmezve, 1950 után íródott verseket értve alatta), amelyeknek mind angol, mind magyar fordításuk van. Hogy a forráskultúrához való viszony egyértelműbben vizsgálható legyen, kizárta a nyersfordításból, közvetítő segítségével létrejött fordításokat, tehát csak olyan fordítók műveivel dolgozott, akik közvetlen kapcsolatba kerültek a finn forrásszöveggel. Az elemzés során kiválasztotta a finn szövegekben azokat a kifejezéseket, amelyeket kulturálisan kötött kifejezésekként határozott meg, majd ezekhez hozzárendelte magyar és angol megfelelőiket, az egyes fordítói megoldásokat megfigyelte, értelmezte és tipologizálta. Ezzel a deduktív módszerrel a fordítói megoldások tíz típusát különböztette meg, ennek a tipológiának jellegzetes példákkal dokumentált bemutatása alkotja a monográfia gerincét. A kötet az elméleti kiindulópontok precíz és körültekintő felvázolásával indul. A Bevezetés a kutatási célok kitűzését és a kutatói motivációk összefoglalását tartalmazza. A második fejezet azt a problémakört járja körül, milyen szerepe lehet a nyelvészeti módszerekkel dolgozó fordítástudományban a versfordítások kutatásának. A szerző rámutat arra, hogy a fordítástudomány ugyan a műfordítás irodalmi megközelítésétől elszakadva, a nyelvészeti terminológiát használva vált önálló tudománnyá, ám a fordításkutatást megtermékenyítő alapszövegek (pl. Gideon Toury tanulmányai) az irodalmi fordításokból kiindulva építették fel elméleti rendszereiket. Pusztai-Varga Ildikó... --- ### Kiss Anita: Kárpátaljai magyar egyetemi és főiskolai hallgatók nyelvhasználathoz és nyelvi változatossághoz kapcsolódó attitűdjei. Nyíregyháza, IMI Print Kft., 2022, 162 p. - Published: 2024-04-04 - Modified: 2024-04-04 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/04/04/kiss-anita-karpataljai-magyar-egyetemi-es-foiskolai-hallgatok-nyelvhasznalathoz-es-nyelvi-valtozatossaghoz-kapcsolodo-attitudjei-nyiregyhaza-imi-print-kft-2022-162-p/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2024, 2024/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: dudicslakatoskatalin, baranyerzsebet A beszélők nyelvekhez, nyelvváltozatokhoz kapcsolódó attitűdjének nyelvhasználatot befolyásoló szerepe vitathatatlan. Mind a magyarországi, mind a határon túli magyar közösségek kapcsán születtek erre vonatkozó vizsgálatok az elmúlt évtizedekben. A felsőoktatásban tanuló kárpátaljai magyar fiatalok körében viszont átfogó, nagyszabású felmérés még nem történt. Kiss Anita Kárpátaljai magyar egyetemi és főiskolai hallgatók nyelvhasználathoz és nyelvi változatossághoz kapcsolódó attitűdjei című monográfiája ezt a hiányt kívánja pótolni. A szerző Kárpátaljáról származik, Bereg­szászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán szerzett alapfokú diplomát, majd a Debreceni Egyetemen folytatta tovább tanulmányait. Nyilvánvalóan személyes érintettsége, saját tapasztalatai ösztönözték arra, hogy doktori tanulmányai során a kárpátaljai felsőoktatásban s az onnan tanulmányi céllal Debrecenbe költözött fiatalok nyelvi attitűdjeit és az ezek között felfedezhető esetleges különbségeket vizsgálja. A most bemutatott kötet 2022-ben sikeresen megvédett doktori értekezésének anyagát tartalmazza. Ahogy bevezetőjében megfogalmazza, kutatási eredményei egyebek között „rávilágítanak a kétnyelvű hatások következtében létrejövő kontaktushatásokkal és különböző nyelvi változatokkal kapcsolatos értékítéletekre, fényt deríthetnek arra is, hogy a mobilitás, illetve a különböző nyelvi környezetben élő közösségekkel való kapcsolattartás milyen befolyással lehet a nyelvhasználatra, a nyelvi attitűdök alakulására, és mindezek milyen nyelvi viselkedést eredményeznek” (11. p. ). A kötet kilenc nagyobb fejezete után a felhasznált szakirodalom jegyzéke, melléklet s rövid angol nyelvű összefoglaló segíti az érdeklődők további tájékozódását. A kiadvány ábrái és táblázatai közötti könnyebb tájékozódást azok jól szerkesztett jegyzéke biztosítja. A nyelvi attitűd című fejezetben Kiss Anita a nemzetközi és a magyar vonatkozó szakirodalom alapján ismerteti az attitűd, a nyelvi attitűd fogalmát, valamint vázolja azokat a módszereket, melyekkel eredményesen kutatható ez a terület. A további... --- ### Durst Judit–Nyírő Zsanna–Bereményi Ábel (szerk.): A társadalmi mobilitás ára. Első generációs diplomások és az osztályváltás következményei. Budapest, Gondolat Kiadó–Társa¬dalomtudományi Kutatóközpont, 2022, 454 p. - Published: 2024-04-04 - Modified: 2024-04-04 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/04/04/durst-judit-nyiro-zsanna-beremenyi-abel-szerk-a-tarsadalmi-mobilitas-ara-elso-generacios-diplomasok-es-az-osztalyvaltas-kovetkezmenyei-budapest-gondolat-kiado-tarsa/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2024, 2024/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: nagyzsofia Izgalmas, sokrétű kötet jelent meg 2023-ban a Gondolat Kiadó és a Társadalomtudományi Kutatóközpont gondozásában, amely a társadalmi mobilitás árával foglalkozik, és amely egy hároméves kutatási projekt összegzéseként értelmezendő. A téma tudományos kibeszéletlenségét és aktualitását talán az is szemlélteti, hogy a budapesti Három Hollóban 2023. szeptember 25-én szervezett könyvbemutatón a lépcsőn is ültek az emberek, a szervezők és a megszólalók pedig hangot is adtak meglepettségüknek, amit a nagy érdeklődés váltott ki belőlük. Maga a kötet nem hibátlan, számos kérdést és problémafelvetést hagy maga után, hiszen az ilyen kutatások soha nem egy téma lezárásaként, sokkal inkább vitaindítóként és további kutatások motivációjaként is értelmezhetőek. A tanulmányokban felvetett témák, a bevezetett nyelvhasználat mindenképpen hiánypótlóak a magyar nyelvű társadalomtudományos közegben, és fontos lépéseket jelentenek az első generációs értelmiségiekkel, a társadalmi mobilitással és társadalmi reprodukcióval kapcsolatos kutatásokban. A kötet címe és alcíme sem utal etnikai meghatározottságra, azaz nincs explicit utalás arra nézve, hogy a kutatás elsősorban az első generációs roma értelmiségiek, tehát egy, a többségi társadalom által rasszizált kisebbség tagjainak mobilitástörténeteivel foglalkozott volna. A kutatásban valóban részt vettek a többségi társadalom és magukat romaként identifikálók tagjai is, ehhez képest a kötet tanulmányai jelentős részben a romaként megélt mobilitással foglalkoznak. Felmerülhet a kérdés, hogy a kutatást és a róla szóló könyvet miért nem kategorizálták másképpen, azaz miért nincs nyílt utalás arra, hogy ez egy romákkal kapcsolatos vizsgálat volt? A válasz ott keresendő, hogy a kutatók által alkalmazott hólabda módszer, a közösségi médiában terjesztett felhívások és online kérdőívek véletlenszerűen találták meg a többségi társadalom tagjait és a romákat,... --- ### Az Integrátor (Végh László 75. születésnapjára) - Published: 2024-04-03 - Modified: 2024-04-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/04/03/az-integrator-vegh-laszlo-75-szuletesnapjara/ - Kategóriák: Köszöntő, Szemle - Post Years: 2024, 2024/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef Nem tudom, mások hogyan vannak ezzel, de az életemet néhány, egy kézen megszá- molható, olyan ember kíséri, akikkel annak idején, nagyon régen, megismerkedésünk pillanatában azonnal megtaláltuk azt a közös hangot, ami mintha már azt megelőzően korábban is meglett volna, csak nem tudtunk róla, s barátsággá nemesedve meg is maradt évtizedeken át. Előfordulhat, hogy évekig nem találkozunk, de mihelyt ez meg- valósul, ugyanúgy, ugyanott tudjuk  folytatni, akár egy  közösen átborozott éjszaka emlékfeszegető másnapján. Végh László, de maradjunk csak a Végh Lacinál, véglaci- nál, számomra ebbe a maroknyi embercsoportba tartozik. Ezért is jelen köszöntő inkább személyes, mint szakmai lesz. Nota bene: honnan is venném a bátorságot, hogy egy szociológust, akár dicsérve is, minősítsek, miközben elsősorban talán nem is, de semmiképpen nem kizárólagosan szociológussal van dolgunk. De akkor kivel? Annak idején, 2009-ben, amikor megkapta a Márai Alapítvány Nyitott Európáért Díját, laudációmban azt fejtegettem, hogy vannak egykönyves és vannak sokkönyves szerzők. Hozzátehetjük, jelentettem ki akkor: vannak könyvtelen szerzők is – és Végh Laci, ha akarom, ezek közé tartozik. Nem volt (lett) teljesen igazam, hiszen van néhány, általa jegyzett kötet, ám ezek súlya ahhoz az irdatlan tudás- és ismeretanyaghoz képest, ami a fejében van, szinte elhanyagolható. Akkor úgy oldottam föl a dilemmát, hogy ha akarom, akár sokkönyves szerzőnek is titulálhatom. Nézzük dióhéjban pályája alakulását, s abból ezek az állításaim is megmagyarázhatóak. Sárosfán született, hogy pontosan mikor, azt kissé szereti homályba burkolni, talán a születése idején vastag hótakaróba burkolt Felső-Csallóköz mintájára. Mondjuk így, hogy ténylegesen valamikor 1948 decembere végén látta meg a napvilágot, anyaköny- vezve viszont... --- ### A földönkívüli - ZSÓKA MONOLÓGJA - Published: 2024-04-03 - Modified: 2024-04-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/04/03/a-foldonkivuli-zsoka-monologja/ - Kategóriák: Fórum-monológok, Szemle - Post Years: 2024, 2024/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: hadasmiklos Lejegyezte és monológgá szerkesztette: Hadas Miklós Ha Szlovákia magyarok lakta részén járok, és kinyitom egy bolt vagy egy postahivatal ajtaját, igyekszem minél előbb kideríteni, milyen nyelven kell megszólalnom: szlovákul vagy magyarul, magázódva vagy tegeződve. Amikor belépek valahová, először arra figyelek, hogy milyen rádió szól, illetve hogy milyen nyelven beszélnek egymás között az alkalmazottak. Ha szerencsém van, legalább ketten vannak. Ha csönd van, akkor általában szlovákul indítok. Ha viszont magyar rádió szól, akkor nyilván magyarul szólalok meg. Persze többször is előfordult már, hogy nem volt semmiféle nyelvi mankó, és a rossz nyelvbe futottam bele. Ha nekem kell kezdeményezni, akkor nyilván nem mindegy, hogy Dunaszerdahely közepén vagyok-e, ahol természetesen magyarul szólalok meg, illetve Komáromban járok-e, ahol fifty-fifty az esély. Ez utóbbi esetben inkább szlovákul nyitnék, ha egyik mankó sem jelezne semmit. Tegnap délután például bementem egy bankba Párkányban, ahol az alkalmazottakkal együtt sikeresen bemutattuk a „ki milyen nyelven, hogyan és miért nem szólal meg” című performanszt. Bár a pult mögött ülő ügyintézők egymással magyarul beszéltek, az az ember, akire vártam, még nem érkezett meg. Amikor végre megjött, a szlovákot választottam, mert nem zártam ki annak a lehetőségét, hogy ő éppen nem tud majd magyarul. Utána viszont Somorjánál, amikor az autópályán bementem tankolni, hallottam, hogy egymás között mindenki magyarul beszél, de amikor beléptem, hozzám már szlovákul szóltak. Eszükbe sem jutott, hogy mindkét nyelven próbálkozzanak. Viszont én mégis magyarul kezdtem el beszélni, hiszen hallottam, hogy egymás között magyarul beszéltek. És ez a kommunikáció nem egyfajta megfelelési kényszer volt a részemről, hanem az volt a... --- ### A Fórum-monológok elé - Published: 2024-04-03 - Modified: 2024-04-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/04/03/a-forum-monologok-ele/ - Kategóriák: Fórum-monológok, Szemle - Post Years: 2024, 2024/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: hadasmiklos A szociológia alapkérdése, hogy a társadalmi struktúra hogyan határozza meg a közösségekbe szerveződő egyének cselekedeteit. E viszonylat megragadása érdekében vezette be Pierre Bourdieu a habitus fogalmát, mely a strukturálisan kondicionált, tartósan rögzült, nem tudatos, nem reflektált, inkorporálódott beállítódásokat jelöli. Ilyen például a testtartás, a nyelvhasználat, a beszédmód, vagy az, hogy az emberek mikor, hol és miért érzik otthonosan magukat, illetve mitől félnek, mit szégyellnek, minek örülnek, és így tovább. Pályája vége felé Bourdieu többször használta a diverzifikált/hasadt habitus fogalmát, halála azonban megakadályozta, hogy kidolgozzon egy diszpozíciók pluralitásával kapcsolatos elméletet. Ezt az irányt folytatva magam is kísérletet tettem a habitusfogalom árnyalására. Legutóbbi könyvemben (Outlines of a Theory of Plural Habitus: Bourdieu Revisited. Routledge, 2022) amellett érvelek, hogy a habitus kontextusfüggő, vagyis a diszpozíciók a változó strukturális kényszerek hatására átalakulhatnak az életút során. Megközelítésem egyik újdonsága, hogy a plurális habitus létrejöttét összekapcsolja az átmeneti rítusok (diplomaszerzés, keresztelő, állampolgárság megváltozása, házasságkötés, szülővé válás, orvosi diagnózis stb. ) életutat strukturáló hatásával. Azt is feltételezem, hogy az emberek nem csupán a Bourdieu által tételezett osztályhabitussal, hanem más habitusdimenziókkal is rendelkeznek, vagyis joggal beszélhetünk nemzeti, nemi, életkori, vallási, regionális (stb. ) diszpozíciókról. Megközelítésem további újítása, hogy igyekszem a beállítódásokat egy erősség-, illetve tartósság-skálán is értelmezni. 2022-ben benyújtottam egy OTKA-pályázatot A plurális habitus mintázatai a romániai és szlovákiai magyar kisebbség körében címmel, amelyet a bírálók támogatásra méltónak minősítettek. Alapkérdésem, hogy e két országban élő kisebbségi magyarok beállítódásai hogyan változnak az eltérő strukturális kényszerek hatására. Hangsúlyozandó, hogy sem a regionális, sem a kisebbségkutatások nemigen használják a habitus fogalmát,... --- ### Kövesdy Lukács 1556-ban kelt végrendeletéről - Published: 2024-04-03 - Modified: 2024-04-04 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/04/03/kovesdy-lukacs-1556-ban-kelt-vegrendeleterol/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2024, 2024/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: fuloplaszlo A magyar nyelven íródott testamentumot ifjú Kemény Lajos közölte átírásban a Történelmi Tár 1903. évi számában.  Természetesen az akkori magyar nyelvre átültetve, csupán a tulajdonneveket (személynevek, helynevek) őrizte meg legtöbb helyen az eredeti dokumentum helyesírásával. A legvégére írt egy egymondatos jegyzetet, amelyet idézünk: „Kövesdy Lukács a 16. század egyik vitéz katonája volt, aki törökrabságot (sic! ) is szenvedett. ” Hogy állításának második részét honnan merítette, azt nem tudjuk. Ugyanis sem a végrendeletben, sem a fennmaradt dokumentumokban erre nem találunk adatot. Nagy Iván hatodik családtörténeti kötetében ugyan olvashatunk egy hasonló nevű nemesi családról, ő azonban egy Albert nevű Kövesdyről ír, akit 1566-ban ejtettek rabul a törökök, és az „eperjesi honfiai által váltatott ki” a rabságból. Amint látjuk, sem a név, sem az évszám nem egyezik, Lukács nevű családtagot pedig nem is olvashatunk az ismertetésében. Ez a hazánkban ma is ritka keresztnevet viselő katonaember diktálta tollba a végrendeletét a régi naptár szerint Kisasszony napja (szeptember 8. ) előtti szombaton Kassa városában. Az íródeák Hunyady Péter „deák koma” volt, aki a latin nyelvű aláírásában Petro Literato de Hwnyad alakban rögzítette a nevét. A végrendelet többnyire követi a 16. század közepén kelt hasonló okiratok formáját, részben azonban eltér azoktól. Ez utóbbi miatt sok a hiányosság, főként olyan adatokban, amelyek az utókornak, de főként e szöveg írójának nagyon fontos lett volna. A dokumentum nyomtatásban egy terjedelmes, 17 (! ) soros maga által megfogalmazott fohászkodással, szabadon költött imádsággal kezdődik. Csak ezek után következik a tanúk, a testamentumosok neve: Zabó (Zabo) László koma, Fűzy (Fwzy) Ambrus atyámfia, Paczoth... --- ### A kárpátaljai magyar nyelvhasználat sajátosságai az 1980–90-es évek fordulóján a Vörös Zászló járási lap anyagai alapján - Published: 2024-04-03 - Modified: 2024-04-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/04/03/a-karpataljai-magyar-nyelvhasznalat-sajatossagai-az-1980-90-es-evek-fordulojan-a-voros-zaszlo-jarasi-lap-anyagai-alapjan/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2024, 2024/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: gazdagvilmos DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i1. 06 1.    Bevezetés Az 1980–90-as évek fordulója az egész szovjet világ s így a kárpátaljai magyar közösség szempontjából is számos változást hozott, melyek nyilván hatást gyakoroltak az eseményekről aktuálisan informáló sajtó nyelvére is, hiszen „a politikai vagy gazdasági szaknyelv elemei éppen úgy előfordulnak a napi sajtóban, mint a sportnyelv vagy az argó fordulatai”. (Gaál 2016, 268. p. ) A szakemberek többsége egyetért abban, hogy a sajtónyelv a nyelvhasználat olyan tükre, amelyben „a nyelvi változások szinte azon nyomban tetten érhetők és figyelemmel kísérhetők”. (Kemény 2007, 55. p. ) Bár már az 1970-es években megindultak a kárpátaljai magyar nyelvhasználat vizsgálatára irányuló kutatások, de azok csak a 2000-es évek elején teljesedtek ki (erről lásd Csernicskó 1998, 19–20. p. ). Így az 1980-as évek vége és az 1990-es évek fordulójának kárpátaljai magyar nyelvhasználatáról és a korszakban megjelent nyomtatott sajtótermékek írott szövegeiben jelentkező nyelvi sajátosságokról is meglehetősen kevés információval rendelkezünk. Így kétségtelen tény, hogy a helyi sajtótermékek anyagainak az áttekintése fontos információkkal szolgálhat a kárpátaljai magyar nyelvhasználat 1980-as és 1990-es évek fordulóján történő alakulása és sajátosságai kapcsán. Jelen munka keretei között Beregszászi Járási Tanács lapja, a Vörös Zászló 1989– 1990. évi lapszámai áttekintésével, az időszak jelentősebb eseményeivel, megoldásra váró problémáival, valamint az ezekhez kapcsolódó nyelvészeti információk, elsősorban a kétnyelvűségi hatások nyomán megjelenő államnyelvi kölcsönszavak bemutatására teszünk kísérletet. A munka során nem kívánunk a szovjetrendszer azon produktumaival ismételten foglalkozni, melyek a korábbi évtizedekben, elsősorban az 1950– 60-as években jelentek meg, s melyekről a korábbi kutatásunk során már számot adtunk. 2.... --- ### Characterstics of the use of the Hungarian Language in Transcarpatihia at the Turn of the 1980s and 1990s, Based on the Materials of the Vörös Zászló District Newspaper - Published: 2024-04-03 - Modified: 2024-04-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/04/03/characterstics-of-the-use-of-the-hungarian-language-in-transcarpatihia-at-the-turn-of-the-1980s-and-1990s-based-on-the-materials-of-the-voros-zaszlo-district-newspaper/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2024, 2024/1 - Translation Priorities: Optional, Optional - Authors: gazdagvilmos The turn of the 1980s and 1990s brought a number of changes for the whole Soviet world, including the Hungarian community in Transcarpathia, which obviously had an impact on the language of the press, as elements of political or economic jargon appear in the daily press just as much as the language of sport or the argot. The majority of linguists agree that press language is a mirror of language use in which linguistic changes are detectable and traceable almost immediately. In this paper, we have attempted to present an overview of the 1989–1990 issues of the Berehovo District Council newspaper, the Vörös Zászló —i. e. more than 300 issues and more than 1,200 pages of text for the two years—presenting the major events and problems of the period, and the linguistic information related to them, especially the state language loanwords that appeared in the paper as a result of bilingualism. --- ### Középiskolai tanulók vélekedése a kétnyelvű környezetben történő kódváltásról1 - Published: 2024-04-03 - Modified: 2024-04-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/04/03/kozepiskolai-tanulok-velekedese-a-ketnyelvu-kornyezetben-torteno-kodvaltasrol1/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2024, 2024/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: dancojakabveronika DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i1. 05 Bevezetés A dolgozatban a magyar mint kisebbségi nyelv és a szlovák mint államnyelv között végbemenő kódváltásokról alkotott vélekedéseket vizsgálom szlovákiai magyar tannyelvű középiskolások körében. A tanulmány első, elméleti részében a kódváltás meghatározásával és funkcióival foglalkozom, valamint hazai és nemzetközi kutatások következtetésein keresztül azt is bemutatom, hogyan ítélik meg a jelenséget a Kárpát-medence peremországaiban élő kétnyelvű magyarok. Az írás második, érdemi részében egy szélesebb körű empirikus vizsgálat eredményeit ismertetem és elemzem azzal a céllal, hogy a szlovákiai magyar fiatalok kódváltásról alkotott véleményéről aktuális képet adjak közre. 1.  A kódváltás meghatározása A nyelvek közötti váltás a kétnyelvűségi és kontaktológiai kutatások talán legtöbbet vizsgált jelensége, melynek az évek során számos definíciója alakult ki. Az egyik legelterjedtebb meghatározás szerint a kódváltás két vagy több nyelv váltakozó használata egyazon megnyilatkozáson belül. (Grosjean 1982, 145. p. , 2010, 51–52. p. ) Tanulmányomban a vonatkozó fogalomnak egy tágabb értelmezéséből indulok ki, mely szerint a kódváltást a kétnyelvű kommunikáció olyan válfajainak megnevezésére alkalmazzuk, melyekben a beszélők egyetlen diskurzuson belül két eltérő nyelvet vagy két eltérő nyelvhez tartozó elemeket használnak úgy, hogy tartalmilag a különböző nyelvekhez tartozó szekvenciák nem felelnek meg egymásnak. (Lanstyák 2006, 147. p. ) Azt a nyelvet, mely kódváltás során az adott megnyilatkozás szerkezetét grammatikailag és/vagy mennyiségileg meghatározza, bázisnyelvnek nevezzük, míg arra a nyelvre, melyből a bázisnyelvbe egy vagy több elem átkerül, vendégnyelvként hivatkozunk. (Myers-Scotton 1993, 3–5. p. ; Lanstyák 2005, 122. p. ) A kódváltás nem tévesztendő össze a (közvetlen) kölcsönzéssel. Nyelvi szempontból a közöttük lévő legfontosabb eltérés, hogy kódváltás... --- ### High School Students’ Perceptions of Code-Switching in a Bilingual Environment - Published: 2024-04-03 - Modified: 2024-04-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/04/03/high-school-students-perceptions-of-code-switching-in-a-bilingual-environment/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2024, 2024/1 - Translation Priorities: Optional, Optional - Authors: dancojakabveronika The paper explores the opinions of two hundred Hungarian secondary school students in Slovakia on the code-switching between Hungarian as a minority language and Slovak as the state language. The results of the research show, on the one hand, that the students in the study have rather contradictory opinions about the code-switching; on the other hand, that students who have more experience with Slovak in everyday life are more accepting of the code-switching than students who have more limited contact with the state language. In many cases, the self-reported responses of code-switching-rejecting students are based on a language myth that conveys negative value judgements, due to the lack of knowledge of bilinguals and their use of the language. --- ### Aktivizmus bármilyen irányba (Vázlat Schultz Ignác második világháború alatti tevékenységéről) - Published: 2024-04-03 - Modified: 2024-04-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/04/03/aktivizmus-barmilyen-iranyba-vazlat-schultz-ignac-masodik-vilaghaboru-alatti-tevekenysegerol/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2024, 2024/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: miklosdaniel DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i1. 04 Mára gyakorlatilag a feledésbe merült Schultz Ignác neve, noha az első Csehszlovák Köztársaságban és a második világháború alatt is kifejezetten aktívan volt jelen a közéletben. Igaz, a keretek mindkét esetben eltérőek voltak: 1920–1938 között a Csehszlovák Szociáldemokrata Párt magyar szekciójának vezetőjeként, újságíróként, később országgyűlési képviselőként működött, majd az első bécsi döntést követően emigrált. A második világháború alatt a csehszlovák emigrációhoz állt közel, és dolgozott újságíróként az Amerikai Egyesült Államokban. Jelen írás Schultz életének 1938–1940 utáni időszakára vonatkozóan kíván adalékokkal szolgálni: Simon Attila ugyanis 2013-ban megjelent könyvében (Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban) részletesen írt az első köztársaság alatti, különösen a Csomor István és a Schultz által képviselt önfeladó aktivizmusról. Kutatásának időhatára a csehszlovák állam szétesésének az időszaka. A kötetet lezáró kitekintésben Schultz további sorsáról röviden szól, meglátásunk szerint azonban a korábbi nyomdász-újságíró-politikus további fordulatokat tartogató munkássága is megérdemel néhány sort. Schultz aktivizálódása az Egyesült Államokban 1941 folyamán Az 1938 őszén Csehszlovákiát érintő események Schultzot arra késztették, hogy többedmagával elhagyja az országot, amire 1938. november 2-án került sor. (Simon 2013, 176. p. ) A körülmények ugyanakkor tisztázatlanok, mivel van olyan lap, amely október végére teszi a távozását. Abban azonban gyakorlatilag mindegyik sajtótermék, megnyilvánulás egyetért, hogy Schultz olyan pénzzel hagyta el az országot, amelynek felvételéhez nem volt joga (szó esik szakszervezeti és pártkasszáról, valamint 150 ezer és egymillió csehszlovák korona közti összegről). A korabeli híradások egyöntetűen arról szólnak, hogy Schultz Párizsba emigrált, majd Oslóban telepedett le ideiglenesen. A norvég fővárosban töltött ideje... --- ### Activism in any Direction. A Sketch of Ignác Schultz’s Activities During the Second World War - Published: 2024-04-03 - Modified: 2024-04-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/04/03/activism-in-any-direction-a-sketch-of-ignac-schultzs-activities-during-the-second-world-war/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2024, 2024/1 - Translation Priorities: Optional, Optional - Authors: miklosdaniel A well-known public figure of the first Czechoslovak state, Ignác Schultz, who had emigrated from Hungary, was a representative of self-sacrificing activism. The political changes in the autumn of 1938 had an impact on his activities and living conditions as well. The present paper aims to provide some insights into Schultz’s activities during the Second World War, which can still be best described in terms of activism. The paper also seeks to draw attention to the fact that Schultz tried to remain an activist after the Second World War, but that, in an ideological reversal, he committed himself to Zionism, in the face of unfavourable political events in Czechoslovakia, and remained committed to the idea until his death in 1954. --- ### Menekült pedagógusok a második világháború utáni Magyarországon, különös tekintettel az újjáalakult Csehszlovákiából érkezőkre - Published: 2024-04-03 - Modified: 2024-04-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/04/03/menekult-pedagogusok-a-masodik-vilaghaboru-utani-magyarorszagon-kulonos-tekintettel-az-ujjaalakult-csehszlovakiabol-erkezokre/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2024, 2024/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: keresztescsaba DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i1. 03 A második világháború időszakának végén jelentős számú polgári személy – köztük számos közszolgálati alkalmazott – hagyta el otthonát vagy szolgálati helyét a közeledő ellenséges haderő elől menekülve. A front borzalmai előli szökés azonban csak a menekülthullám első szakaszát jelentette, melyet az újra idegen fennhatóság alá került területekről elűzött személyek megindulása követett a magyar állam uralma alatt maradt területre. A menekültügy kezelése, később pedig a csehszlovák–magyar népcsereegyezmény végrehajtása nagyfokú és egyben sokáig elhúzódó problematikát jelentett a sok gonddal küszködő, megkisebbedett ország számára. Jelen tanulmányban csak az említett közszolgálati alkalmazottak fogalmi tárgykörébe tartozó tanügyi beosztottak (aktív vagy nyugalmazott tanítók, tanárok, egyetemi oktatók, tanügyi titkárok, tanfelügyelők, tanírók és mindezek özvegyei), összefoglalóan pedagógusoknak nevezett alkalmazottak sorsát követem nyomon, tekintet nélkül arra, hogy a korszakban keletkezett iratok szinte kivétel nélkül „tanítókat” vagy „tanárokat” említenek. E kiszolgáltatott helyzetbe került alkalmazotti réteg gondjainak megoldása különleges elbánást igényelt, ráadásul jelentős számban voltak köztük megtalálhatóak az újjáalakult Csehszlovákiából kiüldözött nevelők, akiknek helyzete és életkörülményei még különlegesebbnek számítottak. A pedagógusok elvi és személyi ügyeinek intézése a Vallásés Közoktatásügyi Minisztérium (továbbiakban: VKM) feladatai közé tartozott, és e szerv iratanyaga alapján a kérdéskört szinte teljesen meg lehet ismerni. A minisztériumi iratanyag számos egyéni, területi és települési ügy aktáját tartalmazza, a korabeli nyilvántartásoknak és összesítő kimutatásoknak azonban csak a kisebbik része található meg benne, ezért a menekült pedagógusok pontos számának és azon belül a felvidékiek arányának megállapítására nem tettem kísérletet. A kiutasított – így a Csehszlovákiából kiutasított, távozásra bírt – tanerőket a menekültekkel egy csoportba vettem, és végig ez... --- ### Refugee Teachers in Post-world War II Hungary, With Special Reference to Those From the Newly-Formed Czechoslovakia - Published: 2024-04-03 - Modified: 2024-04-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/04/03/refugee-teachers-in-post-world-war-ii-hungary-with-special-reference-to-those-from-the-newly-formed-czechoslovakia/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2024, 2024/1 - Translation Priorities: Optional, Optional - Authors: keresztescsaba After the Second World War, a significant number of refugees arrived in Hungary, most of them expelled from their homelands or places of service by the neighbouring states. Among them, the case of the pedagogues was peculiar: they had to leave almost everything behind and find a new place to live and start all over again, but they were also lucky compared to their colleagues in the civil service, as they were temporarily assigned to the posts of their colleagues who had left, died, or were taken prisoner of war, and then were permanently assigned to the posts during the period of the organisation of the eight-grade school. The situation of refugee pedagogues from Czechoslovakia was even more peculiar. --- ### A szlovákiai magyarok Mindszenty hercegprímásnak a nyugati államfőkhöz írt leveleiben, 1945–1948 - Published: 2024-04-03 - Modified: 2024-04-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/04/03/a-szlovakiai-magyarok-mindszenty-hercegprimasnak-a-nyugati-allamfokhoz-irt-leveleiben-1945-1948/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2024, 2024/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: somorjaiadam DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i1. 02 Bevezetés A Vatikáni Államtitkárság munkatársaként, különösen pedig az Államközi Szekció Történeti Levéltárának munkatársaként figyeltem fel arra, hogy Mindszenty bíboros rendkívül sok levelet írt XII. Piusz pápához és közvetlen munkatársaihoz, a Vatikáni Államtitkárság vezetőihez. (Vö. Somorjai 2020) Idáig 78 olyan levelét és táviratát számoltam össze, amelyek témája köztörténeti érdeklődésre tarthat számot. A hercegprímás boldoggá avatásán dolgozva pedig arra figyeltem föl, hogy rendkívül sok levelet és táviratot írt az amerikai politikai vezetőkhöz, s az egyes levéltárakban meg is találtam eredeti példányaikat. (Somorjai 2011, 592–611. p. ) E kutatási eredményeken felbátorodva utánanéztem a londoni Brit Nemzeti Levéltárban őrzött Mindszenty-iratoknak, és hasonló mennyiségű anyagot találtunk, melyek csak részben jelentek meg a hazai levéltárak gyűjteményei alapján. A következőkben e kutatási eredményekből adunk beszámolót, jelezve, hogy az anyag terjedelme meghaladná egy rövid közlés lehetőségeit, így csak a lényegesebb momentumokra szorítkozom, utalva a már megjelent közlésekre. Ezzel próbálom tágítani a horizontot és kiegészíteni a magyar kormányzati tényezőkhöz intézett bőséges levelezése alapján kialakított képet. 1. Mindszenty és a szlovenszkói magyarok a XII. Piusz pápához írt levelekben Az első kérdés számunkra az, hogyan is kerül Mindszenty Szlovákiába? Ő Magyarország hercegprímása volt, saját értelmezése szerint Nagymagyarországé, amelyre van egy szlovák szó: „Uhorsko” (csehül „Uhersko”), bár ezt a szót ő valószínűleg nem is ismerte.  Itt van feszültségre ok: az Apostoli Szentszék, a Vatikán a hercegprímás illetékességét a mindenkori országterületre értette, ezért nem osztotta az esztergomi érsek álláspontját. Azt mondhatjuk, nem Mindszenty került Szlovákiába, hanem Dél-Szlovákia tartozott az esztergomi érsek joghatósága alá. Az Esztergomi Érsekség ugyanis megelőzte Szlovákia... --- ### The Hungarians in Slovakia in the letters of Prince Primate Mindszenty to the Western Heads of State, 1945–1948. Research report - Published: 2024-04-03 - Modified: 2024-04-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/04/03/the-hungarians-in-slovakia-in-the-letters-of-prince-primate-mindszenty-to-the-western-heads-of-state-1945-1948-research-report/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2024, 2024/1 - Translation Priorities: Optional, Optional - Authors: somorjaiadam József Mindszenty regularly wrote letters to Pope Pius XII, to British diplomats between 1945 and 1948, as well as to cardinals in the US, Britain and New Zealand. His letters and telegrams protesting the plight of the Hungarians in Czechoslovakia after 1945, their forced Slovakisation and deportation to the Czech Republic, are prominent among these letters. This was prompted by his duties as county archpastor, as the ecclesiastical superior of the Esztergom archdiocese north of the Danube, and by his status as archbishop-metropolitan and prince primate. In our paper we attempt to summarise the relevant material from the period between 1945 and 1948: 33 of the 118 Mindszenty letters we have found deal with his efforts on behalf of the Hungarian community in Czechoslovakia. --- ### The Russian–Ukrainian War in Ukrainian Legislation (2014–2023) - Published: 2024-04-03 - Modified: 2024-04-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/04/03/the-russian-ukrainian-war-in-ukrainian-legislation-2014-2023/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2024, 2024/1 - Translation Priorities: Optional, Optional - Authors: fedineccsilla Russia’s premeditated armed aggression against Ukraine began on February 2014 with a military operation by the Russian Armed Forces to seize part of Ukraine’s territory – the Crimean peninsula – and then provoke a war in Donbas. On 24 February 2022, Russia launched a full-scale war against Ukraine after that the Russian President announced the start of a so-called „special military operation” under the pretext of carrying out the so-called „demilitarisation and denazification of Ukraine”. The Armed Forces of Ukraine, territorial defence forces and Ukrainian citizens thwarted the Kremlin’s plans to launch a „blitzkrieg”, seize Kyiv and key cities and change the government in Ukraine. This study presents some aspects of Ukrainian legislation related to the war against Ukraine since 2014. --- ### Az orosz–ukrán háború az ukrán jogszabályokban (2014–2023) - Published: 2024-04-02 - Modified: 2024-04-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/04/02/az-orosz-ukran-haboru-az-ukran-jogszabalyokban-2014-2023/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2024, 2024/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: fedineccsilla DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v26y2024i1. 01 A Párizsi Kartától az új hidegháborúig A második világháború után kialakult kétpólusú világrendben a biztonságot két nagy katonai tömb szolgáltatta – a NATO és a Varsói Szerződés. A negyven éven át húzódó hidegháború a berlini fal leomlásával, a két Németország egyesülésével, a szocialista tábor összeomlásával, a közép-európai rendszerváltásokkal, végül pedig a Szovjetunió felbomlásával és új országok létrejöttével ért véget. Formálisan a hidegháborúnak nem volt győztese. Zbigniew Brzeziński lengyel származású amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó úgy fogalmazott, hogy a hidegháború langyos békével ért véget, ellentétben a „hideg békével”, amely általában a forró háborút követi. Nem történt kapituláció, mint 1918-ban Compiègne-ben vagy 1945-ben Reimsben.  Mindazonáltal az 1990. novemberi párizsi konferencia, a kelet-nyugati megbékélés színhelye, valójában a Nyugat geopolitikai és ideológiai győzelmének megerősítése volt. Az 1990. november 19–21-én Párizsban tartott Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezleten elfogadott Párizsi Karta az Új Európáért kinyilvánította a második világháború óta fennálló európai megosztottság megszűnését, meghatározta az együttműködés új alapelveit. Ez azonban politikai dokumentum volt, nem pedig szerződés. Richard Sakwa értelmezése szerint a hidegháború utáni európai biztonsági rend felbomlása egyszerre volt oka és következménye az ukrajnai válságnak, nem sikerült megvalósítani a Párizsi Kartában megfogalmazott, „egész és szabad Európa” megteremtésére irányuló törekvéseket, a pánkontinentális egység terve kudarcot vallott, Oroszország azzal a tudattal reagált, hogy kizárták az új európai rendből és elmozdult a neorevizionizmus felé. A hidegháború két katonai tömbje közül a Varsói Szerződés felbomlott, a hidegháború csúcspontján 16 tagországot számláló NATO viszont 2020-ra 30 tagúra bővült. A hidegháború utáni NATO-tagságra törekvő országok úgy vélték, hogy a szövetséghez... --- ### Impresszum 2024/1 - Published: 2024-04-02 - Modified: 2024-09-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2024/04/02/impresszum-2024-1/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2024, 2024/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XXVII. évfolyam Főszerkesztő: Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke: Öllös László Tanulmányok Fedinec Csilla: Az orosz–ukrán háború az ukrán jogszabályokban (2014–2023). Somorjai Ádám: A szlovákiai magyarok Mindszenty hercegprímásnak a nyugati államfőkhöz írt leveleiben, 1945–1948. Keresztes Csaba: Menekült pedagógusok a második világháború utáni Magyarországon, különös tekintettel az újjáalakult Csehszlovákiából érkezőkre. Miklós Dániel: Aktivizmus bármilyen irányba. Vázlat Schultz Ignác második világháború alatti tevékenységéről. Dančo Jakab Veronika: Középiskolai tanulók vélekedése a kétnyelvű környezetben történő kódváltásról. Gazdag Vilmos: A kárpátaljai magyar nyelvhasználat sajátosságai az 1980–90-es évek fordulóján a Vörös Zászló járási lap anyagai alapján. Közlemények Fülöp László: Kövesdy Lukács 1556-ban kelt végrendeletéről. Fórum-monológok Hadas Miklós: A földönkívüli. Zsóka monológja. Köszöntő Liszka József: Az Integrátor. Végh László 75. születésnapjára. Könyvek Nagy Zsófia: Durst Judit–Nyírő Zsanna–Bereményi Ábel (szerk. ): A társadalmi mobilitás ára. Első generációs diplomások és az osztályváltás következményei. Dudics Lakatos Katalin–Bárány Erzsébet: Kiss Anita: Kárpátaljai magyar egyetemi és főiskolai hallgatók nyelvhasználathoz és nyelvi változatossághoz kapcsolódó attitűdjei. Polgár Anikó: Pusztai-Varga Ildikó: Mézescsók, dögcédula, szauna. A finn költészet fordításának kulturális dimenziói . Csehy Zoltán: Ladányi István: Megújuló befejezetlenség. Az Új Symposion folyóirat arculata, szerkesztési gyakorlatai és műfajai. --- ### Attempts of self-determination by the Carpathian Rusyns in the 1860s - Published: 2023-12-18 - Modified: 2023-12-18 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/12/18/attempts-of-self-determination-by-the-carpathian-rusyns-in-the-1860s/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2023, 2023/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: fedineccsilla DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v25y2023i5. 04 Introduction In the linguistically, culturally and denominationally diverse Kingdom of Hungary, Latin was the language of education and office until the first half of the 19th century. After a struggle lasting about half a century, Act II of 1844 made Hungarian the exclusive language, except for in Croatia, which was granted a six-year grace period. However, there was no mention of the other languages used in the country. Nor were there any references to nationalities in the laws of 1848. The issue of nationalities became prominent in Parliament from 1861, following the Serbian and Slovak movements and the October Diploma of 1860 of the Habsburg Emperor, which made it clear that Hungary too needed to institutionalize national equality (Nagy M. 2017: 139–157). In one of the accompanying documents of the October Diploma, the Habsburg Emperor stipulated Hungarian as the language of the Hungarian offices, but also declared that the muni cipalities could determine the language of their internal affairs and the language of instruction in schools and that citizens could address the state offices in their own language (Deák 2009: 77–78). Hungarian politicians did not consider territorial (political) autonomy for minorities to be conceivable, but only the granting of basic linguistic and cultural rights within the framework of “a unified and indivisible Hungarian nation in accordance with the histo rical concept of the Hungarian state” (Vasas 2001: 99–128). The national minority representatives of the parliament proposed a list of “all peoples living in the... --- ### National Loyalty and Changing the Guard. The Disenfranchisement of the Jews of Komárom and the Surrounding Area (1938–1944) - Published: 2023-12-16 - Modified: 2023-12-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/12/16/national-loyalty-and-changing-the-guard-the-disenfranchisement-of-the-jews-of-komarom-and-the-surrounding-area-1938-1944/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Reviews - Post Years: 2023, 2023/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: hollosigabor Bajcsi Ildikó: Nemzethűség és őrségváltás. A komáromi és környékbeli zsidóság jogfosztása (1938–1944). . Budapest, Múlt és Jövő–Clio Intézet–Impulzus, 2023, 204 p. Ildikó Bajcsi, the Budapest-based Clio Institute’s talented young researcher needs no introduction. Her writings are well known in academic circles in both Hungary and Slovakia, and her lectures are followed by the general public with an interest in history. I will only mention just a few highlights from the long list of her works. First and foremost, her very first monograph entitled “Hungarian Minority Mission in Czechoslovakia. The Community Engagement of the Sarló Ge neration After Trianon” (Bajcsi 2021) was published as the conclusion of her doctoral research. Additionally, on its website, the Clio Institute published some of her more extensive studies, such as “Regional Conflicts and Elite Organisation in Komárom and Komárom District Following the First Vienna Award” (Bajcsi 2020c), “Slovak Historians’ Inter pretations of Trianon: A Historiographical Review (1989–2019)” (Bajcsi 2020b), and „Jews in the way of a new life: Andor Jaross and the Jewish Question (1938–1940)” (Bajcsi 2023b). Based on this, it is evident that, as a social historian, Ildikó Bajcsi focuses primarily on the city and region of Komárom (Slovak: Komárno) and tackles the intricate topics of the existence, identity, and history of the local Jewish minority. It is also clear that the author limits her scholarly interest to the first half of the 20th century. In the introduction of her book, the author refers to her earlier work entitled “Nationalism and Changing of the... --- ### National Loyalty and Changing the Guard. The Disenfranchisement of the Jews of Komárom and the Surrounding Area (1938–1944) - Published: 2023-12-16 - Modified: 2023-12-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/12/16/national-loyalty-and-changing-the-guard-the-disenfranchisement-of-the-jews-of-komarom-and-the-surrounding-area-1938-1944/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2023, 2023/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: hollosigabor Bajcsi Ildikó: Nemzethűség és őrségváltás. A komáromi és környékbeli zsidóság jogfosztása (1938–1944). . Budapest, Múlt és Jövő–Clio Intézet–Impulzus, 2023, 204 p. Ildikó Bajcsi, the Budapest-based Clio Institute’s talented young researcher needs no introduction. Her writings are well known in academic circles in both Hungary and Slovakia, and her lectures are followed by the general public with an interest in history. I will only mention just a few highlights from the long list of her works. First and foremost, her very first monograph entitled “Hungarian Minority Mission in Czechoslovakia. The Community Engagement of the Sarló Ge neration After Trianon” (Bajcsi 2021) was published as the conclusion of her doctoral research. Additionally, on its website, the Clio Institute published some of her more extensive studies, such as “Regional Conflicts and Elite Organisation in Komárom and Komárom District Following the First Vienna Award” (Bajcsi 2020c), “Slovak Historians’ Inter pretations of Trianon: A Historiographical Review (1989–2019)” (Bajcsi 2020b), and „Jews in the way of a new life: Andor Jaross and the Jewish Question (1938–1940)” (Bajcsi 2023b). Based on this, it is evident that, as a social historian, Ildikó Bajcsi focuses primarily on the city and region of Komárom (Slovak: Komárno) and tackles the intricate topics of the existence, identity, and history of the local Jewish minority. It is also clear that the author limits her scholarly interest to the first half of the 20th century. In the introduction of her book, the author refers to her earlier work entitled “Nationalism and Changing of the... --- ### László Tost, Mayor of Košice - Published: 2023-12-16 - Modified: 2023-12-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/12/16/laszlo-tost-mayor-of-kosice/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Reviews - Post Years: 2023, 2023/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: gaucsikistvan Szeghy-Gayer Veronika: Tost László, Kassa polgármestere . Kassa/Košice, Kassai Magyarok Fóruma, 2022, 220 p. Péter Váczy, possibly regarded as the “most Slovak historian”2 by the Hungarian minority public between the interwar period due to his connections to both Vrútky and Košice, serves as an undisputed reference point. His 1931 study on local history, when viewed nearly a century later, can serve as a significant starting point for Veronika Szeghy-Gayer’s new monograph on László Tost, and offer a broader interpretation of it. Váczy’s regrettably relatively overlooked study primarily focuses on the methodology of local history, concentrating on the identification and meticulous analysis and methods while placing the historian’s personality in the background. According to this perspective, the general understanding of history and historiography, which relies on synthesis, fails to consider the nuances of local history. In other words, overarching summaries of social, political, economic, and cultural tendencies are susceptible, and their findings may be reduced to mere outlines because they often neglect the concept of relativity. When it comes to the region (in Váczy’s case, the countryside), he advises against historical generalizations, as they are unable to provide detailed portraits and, being somewhat detached from empiricism, may not resonate with “today’s individuals. ” Nevertheless, he does not overly idealize specifics either. Váczy does not perceive a competition between these two historiographical approaches; instead, he suggests that gener alized approaches should draw from the results of local research. The fundamental question revolves around how a historian, when examining local patterns, processes individual... --- ### László Tost, Mayor of Košice - Published: 2023-12-16 - Modified: 2023-12-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/12/16/laszlo-tost-mayor-of-kosice/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2023, 2023/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: gaucsikistvan Szeghy-Gayer Veronika: Tost László, Kassa polgármestere . Kassa/Košice, Kassai Magyarok Fóruma, 2022, 220 p. Péter Váczy, possibly regarded as the “most Slovak historian”2 by the Hungarian minority public between the interwar period due to his connections to both Vrútky and Košice, serves as an undisputed reference point. His 1931 study on local history, when viewed nearly a century later, can serve as a significant starting point for Veronika Szeghy-Gayer’s new monograph on László Tost, and offer a broader interpretation of it. Váczy’s regrettably relatively overlooked study primarily focuses on the methodology of local history, concentrating on the identification and meticulous analysis and methods while placing the historian’s personality in the background. According to this perspective, the general understanding of history and historiography, which relies on synthesis, fails to consider the nuances of local history. In other words, overarching summaries of social, political, economic, and cultural tendencies are susceptible, and their findings may be reduced to mere outlines because they often neglect the concept of relativity. When it comes to the region (in Váczy’s case, the countryside), he advises against historical generalizations, as they are unable to provide detailed portraits and, being somewhat detached from empiricism, may not resonate with “today’s individuals. ” Nevertheless, he does not overly idealize specifics either. Váczy does not perceive a competition between these two historiographical approaches; instead, he suggests that gener alized approaches should draw from the results of local research. The fundamental question revolves around how a historian, when examining local patterns, processes individual... --- ### Monuments. Sacral (and “sacral”) monuments in the Carpathian Basin - Published: 2023-12-16 - Modified: 2023-12-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/12/16/monuments-sacral-and-sacral-monuments-in-the-carpathian-basin/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Reviews - Post Years: 2023, 2023/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: terbocsattila Liszka, József: Monumentumok. Szakrális (és „szakrális”) kisemlékek a Kárpát-medencében . Komárom– Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet– Etnológiai Központ, 2021, 702 p. For nearly four decades, one of the most prominent aspects of József Liszka’s wide-ranging scientific interests and rich work has been the research of sacal monuments. 1 This assertion holds true, even when viewed from the other way around: for decades, József Liszka has been a leading figure in the study of Hungarian (especially among Hungarians in Slovakia) sacral monuments. This fact implies that his endeavors have been fruitful, leaving an indelible mark and creative influence in virtually every facet of this specialized field of study. Concerning primary research, he tirelessly roams the countryside, meticulously documenting our sacred small relics, cataloging their external characteristics and cultural context in which they are revered. With an aim to provide a platform for Hungarian research findings, he launched the Sacral Monuments Archive a quarter-century ago, offering a treasure trove of “descriptive cards” and a rich photographic collection. Over the years, Liszka has occasionally sat down at his desk to syn- thesize fundamental research, his own and the observations of others, as well as insights from Hungarian and international literature. His comprehensive analyses shed light on various facets of the world of sacred small relics. In addition to his three books on this subject (Szent képek tisztelete , 1995; Állíttatott keresztínyi buzgó ságbul , 2000; Szent Háromság egy Isten dicsőségére... , 2015), he has contributed with over 50 articles to Hungarian and foreign journals... --- ### Monuments. Sacral (and “sacral”) monuments in the Carpathian Basin - Published: 2023-12-16 - Modified: 2023-12-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/12/16/monuments-sacral-and-sacral-monuments-in-the-carpathian-basin/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2023, 2023/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: terbocsattila Liszka, József: Monumentumok. Szakrális (és „szakrális”) kisemlékek a Kárpát-medencében . Komárom– Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet– Etnológiai Központ, 2021, 702 p. For nearly four decades, one of the most prominent aspects of József Liszka’s wide-ranging scientific interests and rich work has been the research of sacal monuments. 1 This assertion holds true, even when viewed from the other way around: for decades, József Liszka has been a leading figure in the study of Hungarian (especially among Hungarians in Slovakia) sacral monuments. This fact implies that his endeavors have been fruitful, leaving an indelible mark and creative influence in virtually every facet of this specialized field of study. Concerning primary research, he tirelessly roams the countryside, meticulously documenting our sacred small relics, cataloging their external characteristics and cultural context in which they are revered. With an aim to provide a platform for Hungarian research findings, he launched the Sacral Monuments Archive a quarter-century ago, offering a treasure trove of “descriptive cards” and a rich photographic collection. Over the years, Liszka has occasionally sat down at his desk to syn- thesize fundamental research, his own and the observations of others, as well as insights from Hungarian and international literature. His comprehensive analyses shed light on various facets of the world of sacred small relics. In addition to his three books on this subject (Szent képek tisztelete , 1995; Állíttatott keresztínyi buzgó ságbul , 2000; Szent Háromság egy Isten dicsőségére... , 2015), he has contributed with over 50 articles to Hungarian and foreign journals... --- ### Minority Research Journals  in Slovakia and Hungary - Published: 2023-12-16 - Modified: 2023-12-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/12/16/minority-research-journals-in-slovakia-and-hungary/ - Kategóriák: Central European Forum, Forum Social Science Review - Post Years: 2023, 2023/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: szarkalaszlo It is hardly debatable that in the decades since the regime change, significant institutionalization has taken place in the Central European genre of ethnic studies, particularly in the field of minority research. Numerous academic, governmental, and university institutes, as well as research centers established by the affected communities, have started their operations. Most of them seek to adapt to the conditions of international project financing, which, partly in a fortunate manner, encourage cooperation and the exploration of new subject areas. In part, this process has also had some undesirable consequences, pushing longitudinal research and time series analysis into the background. All of this continuously has shaped and transformed the institutions dealing with Central European ethnic processes, a transformation that can be readily traced in the emergence, disappearance, and migration to the internet of the associated specialist journals. Among the Hungarian-language minority-focused journals, Kisebbségkutatás (Minority Research) edited by Győző Cholnoky, recently ceased publication after a 27– year run between 1991 and 2018. The issues from 1997 to 2018 are freely accessible via the popular Hungarian journal database MATARKA. The second and third volumes of Magyar Kisebbség (Hungarian Minority), published by a foundation in Cluj-Napoca and substantial in documentation, databases, and thematic compilations, also appear to have—hopefully only temporarily—stalled. From the older journals published in Hungary, the Regio: kisebbség, társadalom, politika (Regio: minority, society, politics), founded by László Tóth in 1990, still appears regularly, and it has been published and cared for by the Institute for Minority Studies for the past two... --- ### Minority Research Journals  in Slovakia and Hungary - Published: 2023-12-16 - Modified: 2023-12-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/12/16/minority-research-journals-in-slovakia-and-hungary/ - Kategóriák: Central European Forum, Szemle - Post Years: 2023, 2023/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: szarkalaszlo It is hardly debatable that in the decades since the regime change, significant institutionalization has taken place in the Central European genre of ethnic studies, particularly in the field of minority research. Numerous academic, governmental, and university institutes, as well as research centers established by the affected communities, have started their operations. Most of them seek to adapt to the conditions of international project financing, which, partly in a fortunate manner, encourage cooperation and the exploration of new subject areas. In part, this process has also had some undesirable consequences, pushing longitudinal research and time series analysis into the background. All of this continuously has shaped and transformed the institutions dealing with Central European ethnic processes, a transformation that can be readily traced in the emergence, disappearance, and migration to the internet of the associated specialist journals. Among the Hungarian-language minority-focused journals, Kisebbségkutatás (Minority Research) edited by Győző Cholnoky, recently ceased publication after a 27– year run between 1991 and 2018. The issues from 1997 to 2018 are freely accessible via the popular Hungarian journal database MATARKA. The second and third volumes of Magyar Kisebbség (Hungarian Minority), published by a foundation in Cluj-Napoca and substantial in documentation, databases, and thematic compilations, also appear to have—hopefully only temporarily—stalled. From the older journals published in Hungary, the Regio: kisebbség, társadalom, politika (Regio: minority, society, politics), founded by László Tóth in 1990, still appears regularly, and it has been published and cared for by the Institute for Minority Studies for the past two... --- ### To make stew, you need a hare, and to establish a monarchy, you need a king. Former Crown Prince Wilhelm II’s relationship with the National Socialist movement during the 1932 German presidential election - Published: 2023-12-16 - Modified: 2023-12-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/12/16/to-make-stew-you-need-a-hare-and-to-establish-a-monarchy-you-need-a-king-former-crown-prince-wilhelm-iis-relationship-with-the-national-socialist-movement-during-the-1932-german-preside/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2023, 2023/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: aliceged Introduction Prince Georg Friedrich of Prussia announced in a press release in the spring of 2023 that he was withdrawing his claim on numerous Hohenzollern family estates, castles, and works of art. Moreover, the family was abandoning the lawsuits against the German state. The disputed assets are estimated to be worth hundreds of millions of euros. The prince, who since 2014 had been negotiating with the federal government, Berlin, and the state of Brandenburg about the return of these assets, justified the decision by saying that he wanted to promote an unbiased historical discussion on the role of the Hohenzollern dynasty in the 20th century. The Hohenzollerns played a prominent role in German history, so the ongoing interest of historians is entirely understandable. What needs to be explained, however, is how the withdrawal from legal proceedings is related to the historiographical debates. The 47-year-old Prince Georg Friedrich is the great-grandson of the last German emperor, Wilhelm II. Although the emperor had signed his forced abdication in November 1918 while in exile in the Netherlands, he held hopes of returning until his death in 1941. In the spring of 1920, the Dutch government allowed the dethroned monarch to move into a villa he had bought in the town of Doorn, where he lived until his death, with a small court at his disposal. The former emperor remarried after the death of Empress Auguste Victoria. His second wife, Princess Hermine, consistently supported her husband’s efforts to reclaim the imperial throne, often with... --- ### Attempts of self-determination by the Carpathian Rusyns in the 1860s - Published: 2023-12-16 - Modified: 2023-12-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/12/16/attempts-of-self-determination-by-the-carpathian-rusyns-in-the-1860s/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2023, 2023/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: fedineccsilla DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v25y2023i5. 04 Introduction In the linguistically, culturally and denominationally diverse Kingdom of Hungary, Latin was the language of education and office until the first half of the 19th century. After a struggle lasting about half a century, Act II of 1844 made Hungarian the exclusive language, except for in Croatia, which was granted a six-year grace period. However, there was no mention of the other languages used in the country. Nor were there any references to nationalities in the laws of 1848. The issue of nationalities became prominent in Parliament from 1861, following the Serbian and Slovak movements and the October Diploma of 1860 of the Habsburg Emperor, which made it clear that Hungary too needed to institutionalize national equality (Nagy M. 2017: 139–157). In one of the accompanying documents of the October Diploma, the Habsburg Emperor stipulated Hungarian as the language of the Hungarian offices, but also declared that the muni cipalities could determine the language of their internal affairs and the language of instruction in schools and that citizens could address the state offices in their own language (Deák 2009: 77–78). Hungarian politicians did not consider territorial (political) autonomy for minorities to be conceivable, but only the granting of basic linguistic and cultural rights within the framework of “a unified and indivisible Hungarian nation in accordance with the histo rical concept of the Hungarian state” (Vasas 2001: 99–128). The national minority representatives of the parliament proposed a list of “all peoples living in the... --- ### The Bourgeoisie, Armalists, Aristocrats. Entrepreneurial Strategies in the Iron Industry in Gemer (1780–1881)  - Published: 2023-12-16 - Modified: 2023-12-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/12/16/the-bourgeoisie-armalists-aristocrats-entrepreneurial-strategies-in-the-iron-industry-in-gemer-1780-1881/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2023, 2023/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: gaucsikistvan DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v25y2023i5. 03 Introduction From a historical perspective, mining, metallurgy, and the iron industry can be consi dered to have been the most significant fields of industry in the 18th and 19th century. Their products were in demand even in the most remote markets. In the territory of present-day Slovakia, the development of the iron industry was facilitated by rich deposits of iron ore and other metals (e. g. , copper, cobalt, mercury, nickel, and antimony), extensive forests, water resources, good-quality workforce, and last but not least, the experience and the technological and practical skills gained in the field of mining and metallurgy for centuries. Contemporaries considered Gemer to be the “main nest” of the iron industry in Hungary, followed by Spiš and the environs of Zvolen. It should be noted, however, that, especially after the construction of the railways in 1867, the southern regions of Hungary, mainly Vajdahunyad and Caraş-Severin County with the town of Aninabánya as its metallurgical center, and also the town of Braşov, all in Transylvania, were gra dually becoming the second most significant iron industrial region, although a much less important one than Gemer (Erdélyi 1846: 169; Fényes 1847: 83; Mózes 1988: 28–29). This study focuses on the Gemerian context of the iron industry and its enterprises based on rare, yet unexamined, recent sources and, specifically, on the legal predecessors of the Rimamurány–Salgótarján Ironworks, namely the Murány Union, the Rima Coalition, the Gemer Ironworks Association, and the Rimamurány Ironworks Association. The management... --- ### The Bourgeoisie, Armalists, Aristocrats. Entrepreneurial Strategies in the Iron Industry in Gemer (1780–1881)  - Published: 2023-12-16 - Modified: 2023-12-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/12/16/the-bourgeoisie-armalists-aristocrats-entrepreneurial-strategies-in-the-iron-industry-in-gemer-1780-1881/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2023, 2023/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: gaucsikistvan DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v25y2023i5. 03 Introduction From a historical perspective, mining, metallurgy, and the iron industry can be consi dered to have been the most significant fields of industry in the 18th and 19th century. Their products were in demand even in the most remote markets. In the territory of present-day Slovakia, the development of the iron industry was facilitated by rich deposits of iron ore and other metals (e. g. , copper, cobalt, mercury, nickel, and antimony), extensive forests, water resources, good-quality workforce, and last but not least, the experience and the technological and practical skills gained in the field of mining and metallurgy for centuries. Contemporaries considered Gemer to be the “main nest” of the iron industry in Hungary, followed by Spiš and the environs of Zvolen. It should be noted, however, that, especially after the construction of the railways in 1867, the southern regions of Hungary, mainly Vajdahunyad and Caraş-Severin County with the town of Aninabánya as its metallurgical center, and also the town of Braşov, all in Transylvania, were gra dually becoming the second most significant iron industrial region, although a much less important one than Gemer (Erdélyi 1846: 169; Fényes 1847: 83; Mózes 1988: 28–29). This study focuses on the Gemerian context of the iron industry and its enterprises based on rare, yet unexamined, recent sources and, specifically, on the legal predecessors of the Rimamurány–Salgótarján Ironworks, namely the Murány Union, the Rima Coalition, the Gemer Ironworks Association, and the Rimamurány Ironworks Association. The management... --- ### The “ideal with great appeal” or the emergence and development of leisure time in Czechoslovakia (among other countries) - Published: 2023-12-16 - Modified: 2023-12-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/12/16/the-ideal-with-great-appeal-or-the-emergence-and-development-of-leisure-time-in-czechoslovakia-among-other-countries/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2023, 2023/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: lamplzsuzsanna DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v25y2023i5. 02 Introduction Our lives begin at a specific time, last for a certain duration, and end at a predetermined moment. This grand mystery that frames our existence has given rise to numerous profound thoughts. Out of curiosity, I searched for literary quotes about time on the Internet and found 108 pages on the citatum. hu website alone, including the following: “Time would keep running on, in an uncountable chain of events, and one day time would erase the dark men governing us, and it would erase my parents, and it would erase me too, and it would keep running along the streets, across the squares, the whole city, leaving a whole future in its wake” (Julián Fuks, Brazilian writer, 1981–), and “Time is what is real, the best we give, and our gift is the hour-glass – indeed, ‘tis subtly narrow, that bottle neck through which the red sand runs, so hairlike its trickle that the eye beholds no diminishment in the upper chamber, and only at the very end does it appear to go fast and fast be gone” (Thomas Mann, Nobel Prize-winning German writer, 1875–1955). From a scientific perspective, time is a multidisciplinary topic, studied in numerous fields. In sociology, Émile Durkheim set the foundational tone, imbued with lyricism, when he wrote in 1912 about time in terms of “an abstract and impersonal framework that maintains not only our individual existence but also that of humanity. It is like an endless canvas on... --- ### The “ideal with great appeal” or the emergence and development of leisure time in Czechoslovakia (among other countries) - Published: 2023-12-16 - Modified: 2023-12-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/12/16/the-ideal-with-great-appeal-or-the-emergence-and-development-of-leisure-time-in-czechoslovakia-among-other-countries/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2023, 2023/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: lamplzsuzsanna DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v25y2023i5. 02 Introduction Our lives begin at a specific time, last for a certain duration, and end at a predetermined moment. This grand mystery that frames our existence has given rise to numerous profound thoughts. Out of curiosity, I searched for literary quotes about time on the Internet and found 108 pages on the citatum. hu website alone, including the following: “Time would keep running on, in an uncountable chain of events, and one day time would erase the dark men governing us, and it would erase my parents, and it would erase me too, and it would keep running along the streets, across the squares, the whole city, leaving a whole future in its wake” (Julián Fuks, Brazilian writer, 1981–), and “Time is what is real, the best we give, and our gift is the hour-glass – indeed, ‘tis subtly narrow, that bottle neck through which the red sand runs, so hairlike its trickle that the eye beholds no diminishment in the upper chamber, and only at the very end does it appear to go fast and fast be gone” (Thomas Mann, Nobel Prize-winning German writer, 1875–1955). From a scientific perspective, time is a multidisciplinary topic, studied in numerous fields. In sociology, Émile Durkheim set the foundational tone, imbued with lyricism, when he wrote in 1912 about time in terms of “an abstract and impersonal framework that maintains not only our individual existence but also that of humanity. It is like an endless canvas on... --- ### The Value System of Unevenness - Published: 2023-12-16 - Modified: 2023-12-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/12/16/the-value-system-of-unevenness/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2023, 2023/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: olloslaszlo DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v25y2023i5. 01 To transform unevenness into a moral concept deserving defense and preservation, compelling arguments are imperative. The core of unevenness lies in the assertion that the components of underdevelopment hold greater value than the state of progress. For this shift to occur, the state of progress must be perceived as a precursor to decline and deterioration. Furthermore, even if downfall does not occur, one should not doubt the forecast of future downfall. Since every advanced culture faces a crisis at some point, who can question that the present one will also face trouble in the future? Moreover, it is possible that its current state is indeed the beginning of its crisis. However, what unevenness lacks is the way it can advance to the forefront of development. Critiques directed at more advanced cultures are not accompanied by real alternative development strategies. Instead, they attempt to mobilize through prophetic visions, without producing well-defined, achievable, and quantifiable programs. The ideological defense of underdevelopment is intricately linked to the defense of those responsible for it. If they are not the cause of underdevelopment but, instead, obstruct others from venturing down the path of decline, then their actions may be attributed as morally commendable. Consequently, they uphold a moral prerogative to either retain or regain power. A visionary perspective and fervent political identity are crucial for upholding the unverifiability of this assertion, alongside fervent emotional attachments taking precedence over reason, and tightly controlled vested interests. Emotions primarily revolve around national... --- ### The Value System of Unevenness - Published: 2023-12-16 - Modified: 2023-12-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/12/16/the-value-system-of-unevenness-2/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2023, 2023/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: olloslaszlo DOI: https://doi. org/10. 61795/fssr. v25y2023i5. 01 To transform unevenness into a moral concept deserving defense and preservation, compelling arguments are imperative. The core of unevenness lies in the assertion that the components of underdevelopment hold greater value than the state of progress. For this shift to occur, the state of progress must be perceived as a precursor to decline and deterioration. Furthermore, even if downfall does not occur, one should not doubt the forecast of future downfall. Since every advanced culture faces a crisis at some point, who can question that the present one will also face trouble in the future? Moreover, it is possible that its current state is indeed the beginning of its crisis. However, what unevenness lacks is the way it can advance to the forefront of development. Critiques directed at more advanced cultures are not accompanied by real alternative development strategies. Instead, they attempt to mobilize through prophetic visions, without producing well-defined, achievable, and quantifiable programs. The ideological defense of underdevelopment is intricately linked to the defense of those responsible for it. If they are not the cause of underdevelopment but, instead, obstruct others from venturing down the path of decline, then their actions may be attributed as morally commendable. Consequently, they uphold a moral prerogative to either retain or regain power. A visionary perspective and fervent political identity are crucial for upholding the unverifiability of this assertion, alongside fervent emotional attachments taking precedence over reason, and tightly controlled vested interests. Emotions primarily revolve around national... --- ### Imprint 2023/5 - Published: 2023-12-15 - Modified: 2023-12-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/12/15/imprint-2023-5/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2023, 2023/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: admin FÓRUM TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZEMLE FORUM SOCIAL SCIENCES REVIEW ANNUAL SCIENTIFIC JOURNAL IN ENGLISH LANGUAGE Volume XXV (2023) Editor: BARNABÁS VAJDA Head of the Editorial Board: LÁSZLÓ ÖLLÖS Members of the Editorial Board Zoltán Biró A. (Romania), Gábor Csanda (Slovakia), Zsuzsa Csergő (Canada), István Csernicskó (Ukraine), Csilla Fedinec (Hungary), Holger Fischer (Germany), Susan Gal (USA), László Gyurgyík (Slovakia), Péter Hunčík (Slovakia), Zsolt K. Lengyel (Germany), Attila Kovács (Slovenia), Ferenc Laczkó (The Netherlands), Petteri Laihonen (Finland), Zsuzsanna Lampl (Slovakia), István Lanstyák (Slovakia), József Liszka (Slovakia), András Mészáros (Slovakia), Attila Simon (Slovakia), László Szarka (Hungary), Andrej Tóth (Czech Republic), Barnabás Vajda (Slovakia), László Végh (Slovakia) English translation and proofreading: László Zala Content Studies ÖLLÖS, LÁSZLÓ: The Value System of Unevenness LAMPL, ZSUZSANNA: The “ideal with great appeal” or the emergence and development of leisure time in Czechoslovakia (among other countries) GAUČÍK, ŠTEFAN: The Bourgeoisie, Armalists, Aristocrats. Entrepreneurial Strategies in the Iron Industry in Gemer (1780–1881) FEDINEC, CSILLA: Attempts of self-determination by the Carpathian Rusyns in the 1860s. EGED, ALICE: To make stew, you need a hare, and to establish a monarchy, you need a king. Former Crown Prince Wilhelm II’s relationship with the National Socialist movement during the 1932 German presidential election Central European Forum SZARKA, LÁSZLÓ: Minority Research Journals in Slovakia and Hungary Book reviews Liszka, József: Monumentumok: Szakrális (és „szakrális”) kisemlékek a Kárpát-medencében. . Komárom–Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ. Reviewed by Attila Terbócs Szeghy-Gayer, Veronika: Tost László, Kassa polgármestere . Reviewed by Štefan Gaučík Bajcsi, Ildikó: Nemzethűség és őrségváltás. A komáromi és... --- ### Farkas Tamás–Slíz Mariann (szerk.): Tulajdonnevek és szótárak - Published: 2023-12-13 - Modified: 2023-12-13 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/12/13/farkas-tamas-sliz-mariann-szerk-tulajdonnevek-es-szotarak/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2023, 2023/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: csobadycsilla Budapest, ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet–Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2020, 243 p. A tanulmánykötet a tulajdonnevek szótárakban való megjelenését dolgozza fel. A tanulmányok hat nagyobb témakörre tagolódnak. Az általános kérdéseken túl a tulajdonnevek egynyelvű és többnyelvű szótárakban való megjelenéséről, a tulajdonnévszótári típusokról, a magyar tulajdonnevek más nyelvű szótárakban előforduló magyarázatairól, valamint a tulajdonnevekkel összefüggő köznevek szótári formáiról olvashatunk a kötetben. Az Előszóban a szerkesztők, Farkas Tamás és Slíz Mariann a tulajdonnevek szótári megjelenésének problematikusságát emelik ki. A kötet céljának tartják, hogy átfogó képet nyújtsanak a tulajdonnevek lexikográfiájáról. Itt olvashatjuk továbbá, hogy a 14 szerzős tanulmánykötet nagy részét az Alkalmazott Névkutatás 2017. Nevek és szótárak című konferencián elhangzott előadások írott változatai alkotják. Az első fejezetben Farkas Tamás A tulajdonnevek szótári feldolgozásának alapkérdései (11–36. p. ) című munkájában főképp a magyar lexikográfia és a magyar névkutatás eredményeit mutatja be, a tulajdonnevek szótári megjelenésének problémakörét tárgyalja részletesen több szótártípusra kitérve, végül kiemeli az elektronikus névszótárak előnyeit a papíralapú szótárakkal szemben. A Tulajdonnevek az egynyelvű szótárakban című fejezet három tanulmányt tartalmaz. Elsőként Gerstner Károly Tulajdonnevek a történeti és etimológiai szótárakban (39–52. p. ) című munkáját olvashatjuk, mely felvezetésként a szótártörténetről szól, majd a Czuczor–Fogarasi-féle szótár tulajdonnévi említéseit mutatja be. A továbbiakban a szerző áttekintést ad arról, hogy a nyelvtörténeti és az etimológiai szótárak a tulajdonneveket inkább csak a köznévi címszók adatolásában használják. A következő tanulmány a Tulajdonnevek a tájszótárakban (53–62. p. ) címet viseli, szerzője Juhász Dezső. Az általános tájszótárak közül az 1838-as Magyar tájszótár (Tsz. ), valamint az Új magyar tájszótár (ÚMTsz. )... --- ### Murzsa Tímea–Papp Ágnes Klára (szerk.): „Nekem is csak maszkjaim voltak” - Published: 2023-12-13 - Modified: 2023-12-13 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/12/13/murzsa-timea-papp-agnes-klara-szerk-nekem-is-csak-maszkjaim-voltak/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2023, 2023/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: szaboldavid, polgaraniko Tanulmányok Szabó Magda életművéről. Budapest, Magyar Irodalomtörténeti Társaság, 2023, 304 p. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság (MIT) és az ELTE Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke 2022. március végén rendezett egy Szabó Magda életművéről szóló konferenciát Budapesten. Az ezen a konferencián elhangzott előadásokból született meg a „Nekem is csak maszkjaim voltak” c. tanulmánykötet Murzsa Tímea és Papp Ágnes Klára szerkesztésében. A tanulmánykötet hat fejezetre tagolódik, melyek műfaji vagy elméleti kategóriák által meghatározott egységekbe rendeződnek. Az egyes fejezetek központi témáját a címbe emelt, Szabó Magdától vett idézetek foglalják össze. Az első fejezetben, melynek címe „Vers, neked is? ”, Szabó Magda lírájáról olvashatunk három tanulmányt. Sebők Melinda Szabó Magda pályakezdése című írása bemutatja Szabó Magda költői pályakezdését és nyomon követi versnyelvének alakulásait. A költővé érés fontos állomása volt a Magyarok folyóirat indulása, majd az Újhold megalapítása, mely a háború utáni romokból való újrakezdést jelentette. Sebők Szabó Magda több, a klasszikus minták ihlette költeményét elemzi, majd megállapítja, hogy „a háborús emlékektől szabadulni képtelen művész keserű lázadása, intellektuális lírai feszültsége Nemes Nagy Ágnes és Pilinszky János költészetével is rokonítható”. Széchenyi Ágnes tanulmánya a Bárány című, 1947 júliusában megjelent verseskötettel foglalkozik, melyért Szabó Magda Baumgarten-díjat kapott, amit aztán visszavontak tőle. A tanulmány elhelyezi a kötetet az Újhold lírájának kontextusában, alaposan elemez a Bárányban közölt több költeményt, kiemelve a túlélésversként olvasható címadó verset. A Bárány című kötet után két évvel megjelent Vissza az emberig című kötet, majd a hallgatás éveiben született versek után Szabó Magda prózaíróként jelentkezett, de a költői indulás prózai műveinek megformálására is kihatott. Osztroluczky Sarolta „Vers,... --- ### Kisebbségkutatók Mekkája - A flensburgi Európai Kisebbségi Központ működéséről és kiadványairól - Published: 2023-12-13 - Modified: 2023-12-13 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/12/13/kisebbsegkutatok-mekkaja-a-flensburgi-europai-kisebbsegi-kozpont-mukodeserol-es-kiadvanyairol/ - Kategóriák: Műhely, Szemle - Post Years: 2023, 2023/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: szarkalaszlo Flensburgot akár az európai kisebbségek, s kivált a kisebbségkutatók szimbolikus fővárosának is tekinthetjük. A Balti-tenger délnyugati öblének partján – a Dánia és Németország közt kétharmad-egyharmad arányban megosztott Jütland félsziget délnyugati sarkában – található legészakibb német kikötőváros ipari és kulturális központként is figyelemre méltó teljesítményt nyújt. Nemcsak a két ország intenzív gazdasági-kereskedelmi, turisztikai együttműködésében, hanem a dániai német és a németországi dán kisebbség egymás közti és „anyaországi” kapcsolataiban, s az európai kisebbségpolitikában is fontos szerepet játszik. A Kiel székhelyű németországi tartományban – az 1920. évi népszavazás alapján kijelölt „etnikai határ” mentén, Dél-Schleswigben – ma is mintegy 60 ezer dán él, míg a németek által Észak-Schleswignek mondott dániai Dél-Yütland tartományban hozzávetőleg 15-20 ezer főre tehető a magukat németeknek vallók száma. Mellettük, a félszigeten és a környező szigetvilág településein a tágabb régió további „őslakos” kisebbségének, a frízeknek a maradék közösségei élnek, amelyek a hollandiai Frízföldhöz is kapcsolódnak. Aligha véletlen, hogy az európai kisebbségek két fontos nemzetközi intézménye, az 1949-ben alapított Európai Nemzetiségek Európai Föderatív Uniója (FUEN) és az 1996-ban létrehozott Európai Kisebbségügyi Központ (European Centre for Minority Issues –ECMI) székhelye egyaránt ebben a hangulatos határvárosban található, ahol az esti hajókkal Dániából „hazalátogató” dánoknak hosszú lapos falapokra rakott korsókban méterre mérik a sört. Rövid beszámolónkban a huszonhét éve Németország, Dánia és Schleswig-Holstein tartomány által – közösen finanszírozott alapítványi háttérrel – alapított kisebbségügyi központ tevékenységét és kiadványait mutatjuk be. Az interdiszciplináris kutató- és információs központ működési költségeit a három kormány finanszírozza, a kutatóintézet gyorsan gyarapodó tevékenységének nagyobb részét kutatási, dokumentációs projektekre elnyert pályázati, külföldi kormányzati... --- ### Aki nem szállította a megoldást - Published: 2023-12-13 - Modified: 2023-12-13 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/12/13/aki-nem-szallitotta-a-megoldast/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2023, 2023/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef Csak törekedett rá. A. Gergely András egy, Tibori Tímea által vele készített maratoni beszélgetésben elemez egy képet, egy budai vállalkozó furgonján feltűnt szlogent: „Megoldást szállítunk”. Hogy milyen „oltári zsiványság” kell ahhoz, hogy valaki ilyesmit ki merjen jelenteni. Mennyi „magabízó öntudat, életkezelési vagy emberismereti vagy szituáció-feltárási, belátási nyugalom és bizonyosság kell ehhez – mondja, majd hozzáteszi: – Én még beleértem azt is, hogy az is egy szállítás, vagy az is egy megoldási lehetőség, ha azt mondja, hogy erre nincs megoldás. De keresni fogok, holnap jövök, hozom, kitalálom! Végül is a nem-válasz is válasz úgy, hogy benne rejlik a több más lehetősége... ” Nos, én az utóbbi mondatokban ismerek rá teljes egészében A. Gergely Andrásra, aki nem élt a „papi maszlaggal”, s nem ígérte, hogy szállítani fogja a „megoldást”, de törekedett rá, s ezzel voltaképpen mégis azt tette. Gondolatokat fogalmazott meg, majd gerjesztett, amik továbbiakat szültek, s egy megoldás persze soha nem született, de több: igen. Résztudások, ahogy ő fogalmazott, s ezeknek a résztudásoknak, a részválaszoknak az egybefésüléséből további (rész)tudások keletkezhettek, keletkezhetnek. Az idők végzetéig... Egy, számomra kulcsfontosságú szóhasználata („makroszintű gyalázat”) kapcsán (is) engedtessék meg egy, személyesnek tűnő (noha nem az) kitérő! Amikor a jelen szöveg katalizátoraként szolgáló könyvet a legintenzívebben forgattam, éppen Dél-Tirolban tartózkodtam, jelesen a dél-tiroli Bolzanóban, s ahol a Waltherplatzon éppen a helyi könyvkiadók hatalmas végkiárusítása zajlott. Óriási sátorban (német, olasz, ladin nyelvű) könyvek százai. Magam, talán érthető okokból csak a német nyelvűeket szemléztem, de ebből a kínálatból is sikerült pontosan egy tucatot megvásárolnom, a multietnicitás és -kulturalitás, a... --- ### A kiradírozott színész - Szilassy László ügye egykorú sajtóforrások alapján - Published: 2023-12-13 - Modified: 2023-12-13 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/12/13/a-kiradirozott-szinesz-szilassy-laszlo-ugye-egykoru-sajtoforrasok-alapjan/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2023, 2023/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: pethotibor Az 1945. január 20-án Moszkvában megkötött fegyverszüneti szerződés értelmében Magyarországon is elrendelték a háborús és népellenes bűnösök felkutatását, felelősségre vonását, az igazolóbizottságok, a népbíróságok felállítását. Az új szervek működése azonban nehezen indult, a népbíróságok, az igazolóbizottságok sokszor pártszempontoknak alárendelve működtek, ami eleve torzította bizonyos ügyek teljes körű és pártatlan kivizsgálását. Maga a népbírósági rendszer is a bíráskodás szabályait többszörösen megsértve működött, a végső ítéletek kimondásába olykor politikusok is beleszóltak. Mindemellett „a feljelentők, valamint a vád és a védelem tanúi között sokszor a valóságot meghaladóan a bosszúvágy volt érzékelhető”. (Zinner 2011, 149. p. ) A művészi felelősség korabeli megítélése A művésztársadalom érintett tagjai esetében a vádpontok alapján két nagy kategória állítható fel. Az első a háborús, valamint szélsőjobboldali propagandadarabokban, filmekben, kívánsághangversenyeken, frontelőadásokon való részvétel miatt feddéssel, szilenciummal vagy egyáltalán nem igazoltaké, esetleg népbíróság elé utaltaké. A második a közvetlen közéleti szerepvállalás, állásfoglalás miatt felelősségre vonandóké. Az első kategóriát illetően különösen szembetűnő a következetlenség. Mindennek magyarázatát a politikai, a személyes kapcsolati viszonyokon és a ma már feltárhatatlan egyéb okokon túl a színészi mesterség alaptermészetében kell keresnünk. Kétségtelen, hogy a mások által megírt színpadi és filmszerepek eljátszása, mások által kreált szavak, gondolatok, összefüggések tolmácsolása esetén sokszor nehéz a felelősség pontos megállapítása. Ugyanakkor az is igaz, hogy a szélsőséges felfogású filmek, színdarabok szerepeinek elvállalását szigorúbban ítélték meg a második kategóriában, vagyis a politikailag, világnézetileg egyértelműen besorolható, arról nyilatkozó érintetteknél. A Madách Színházban a deportálások idején, 1944 nyarán bemutatott uszító pogromdarab, az Ártatlanok? perbe fogott, a közélettől egyébként távol maradó három szereplőjét, Tompa Bélát, Bánhidy... --- ### Szabó Dezső és a népi írók Kelet-Európája - Helyünk Európában - Published: 2023-12-13 - Modified: 2023-12-13 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/12/13/szabo-dezso-es-a-nepi-irok-kelet-europaja-helyunk-europaban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2023, 2023/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: peterfigabor Hol a helyünk Európában? Mit értünk egyáltalán Európa fogalma alatt? Ezek a kérdések különös hangsúllyal kísérték végig történelmünket. A Nyugathoz való alkalmazkodás, vagy a Kelet felé fordulás dilemmája a trianoni békediktátumot követően ismét élesebben vetődött fel. Egyre többen érezték úgy, hogy a Nyugat cserbenhagyta Magyarországot, amikor nem akadályozta meg a történelmi ország szétesését. A Kelettel szimpatizáló csoportok tervezgetéseit elsősorban a „hálátlan Nyugatból” való érzelmi kiábrándulás vezette. (Ring 1986, I. , 529. p. ) A Kelet felé fordulók egyik része – Kossuth Lajos dunai konföderációs programját követve – a kelet-európai népek egymásrautaltságát és összefogását hirdette, míg a turanisták figyelmüket Kelet-Ázsia felé fordították. A Horthy-korszak vezető elitje történelmi véletlenként fogta fel Trianont, ezért a politikai élet irányítóinak többsége legjobb megoldásnak az integrális revíziót tartotta. A két világháború között a Szent István-i állameszme reprezentálta leginkább a történelmi Magyarország visszaállításának programját. Szekfű Gyula, a rendszer egyik reprezentatív történésze amellett érvelt, hogy a magyarság útja ezer év óta Közép-Európa és Nyugat-Európa példáját követni, s egy Kelethez forduló parasztállam visszavetne bennünket. A német eredetű Közép-Európa fogalmat sokan elvetették. A német és orosz területek közé ékelődött térségre Gál István és Kosáry Domokos a Kárpát-Európa fogalom bevezetését javasolták. 1940 januárjában a Magyar Nemzet hasábjain bontakozott ki vita a térség elnevezéséről. Gál István erre így emlékezett vissza: „Bartók Bélával beszélgettem a térség elnevezésről. Ő is kötötte magát Kelet-Európához s ki is fejtette nekem részletesen, mennyire igazolja a népzenekutatás ennek meglétét. Mindenesetre, hogy két ilyen világraszóló géniusz, mint Bartók Béla és Szabó Dezső félreérthetetlenül és határozottan a Kelet-Európa fogalom mellé... --- ### Az Eperjesi Torna és Vívó Egyesület története: 1896–1938 - Published: 2023-12-13 - Modified: 2023-12-13 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/12/13/az-eperjesi-torna-es-vivo-egyesulet-tortenete-1896-1938/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2023, 2023/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: ivancsoadam 1. Bevezetés A dualizmus időszaka a magyarországi polgárosodás fénykorának tekinthető. A városok lakosságának a közösségi élet iránti igénye soha nem látott szintre emelkedett. Egyre nagyobb számban alakultak meg a polgári kaszinók, olvasókörök, ipartestületek, segélyező egyesületek, dalegyletek és további célokkal létrejött társaságok, amelyek egyrészt mutatták a városi lakosság egyre nagyobb részének a politikai öntudatra ébredését, másrészt a szabadidő tartalmas eltöltése iránti megnövekedett igényét. Eperjesen sem történt ez másként, amely a Felvidék keleti részének egyik meghatározó gazdasági és kulturális központjának számított. A város polgárságának élénk közösségi élete kapcsán hosszan lehetne sorolni azt a számtalan társasági, vallási vagy szakmai szervezetet, amely a korszakban párhuzamosan működött Sáros vármegye központjában, pl. : az Eperjesi Társadalmi Egylet, a Thököly Imre szabadkőműves páholy, az Eperjesi Széchenyi-kör, az Eperjesi Izraelita Magyar Egylet vagy az Eperjesi Görög Szertartású Katolikus Egyházmegyei Néptanító Egyesület. Ebbe az élénk közösségi térbe érkezett meg a rekreációs és versenysport a 19. század utolsó éveiben, amely az Eperjesi Torna és Vívó Egyesület (röviden: ETVE) révén rendkívüli népszerűségre tett szert. Az egyesület több mint négy évtizedes működése nagy hatással volt a város sportéletének fejlődésére és kiteljesedésére. A Felvidék sportéletével kapcsolatos kiadványok többnyire tömör összefoglalókat közölnek az egyesületek tevékenységéről. A hiányos történeti feldolgozás oka főként az lehet, hogy a klubok iratanyagának java rendkívül töredékesen maradt fenn. Emellett az évkönyveiket csak kis példányszámban adták ki, így szerencsésebb esetben egy-egy szlovákiai vagy magyarországi közgyűjteményben fellelhető néhány darab, de teljes korszakokat lefedő kötetek nem. A hiányzó évek információit korabeli sajtótermékek közleményeiből pótoltam. Ezek a lapok nem csupán a versenyeredményeket közölték a... --- ### „Itt nagyon szépen fogadtak, […] nagy volt az összetartás” - Életútinterjú Yehudit Cohennel - Published: 2023-12-13 - Modified: 2023-12-13 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/12/13/itt-nagyon-szepen-fogadtak-nagy-volt-az-osszetartas-eletutinterju-yehudit-cohennel/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2023, 2023/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: bajcsiildiko Yehudit Cohen (eredeti nevén Grünfeld Judit) 1951-ben született Dunaszerdahelyen. A Csallóközben fekvő települést „Kis Palesztinának” nevezték a két világháború között, hiszen az 1921-es népszámlálás adatai szerint az 5171 fős városban a lakosságnak körülbelül a fele, vagyis 2332 személy volt izraelita vallású. Az 1930-as népszámlálás szerint Dunaszerdahely 6280 lakosa közül 35%-a zsidó származásúnak, 42%-a pedig izraelita vallásúnak vallotta magát. (Simon 2015, 34. p. ) Yehudit azoknak a csehszlovákiai magyar holokauszttúlélő zsidóknak a „második nemzedékéhez” tartozik, akik saját maguk vagy szüleik révén elhagyták Csehszlovákiát és Izraelbe alijáztak. A dunaszerdahelyi zsidók nagy része ugyanis a holokausztot követően Izraelben telepedett le, s 1949 végére mindössze 180 zsidó maradt a városban. A dunaszerdahelyi zsidó közösség jórészt egyébként már a vészkorszak idején elpusztult, és a 2700 fős zsidó közösség tagjai közül a holokausztot követően körülbelül 650-en tértek vissza a városba. Interjúalanyom szüleit más szerdahelyi zsidókhoz hasonlóan szintén elhurcolták a vészkorszak idején. Édesapja előbb munkaszolgálatos volt, majd Vácon raboskodott, mivel egy konfliktus miatt börtönbüntetésre ítélték: „Egy esetben megvert valakit , aki lezsidózta, és életfogytiglanra ítélték ütet és már úgy volt, hogy kivégezik üköt, és ő nagyon erős ember volt és asszertív és harcult az életéért . Szabó vót, és nagyon sokat szenvedett ottan. Mindenféle, volt Vácon, amik voltak börtönök, meg ilyen munkaszolgálatos helyek. Ő mindenhol volt, és vitték ütet mindenféle helyre, és valahogyan valamiért őrrel ottan megbarátkozott, és az mondta neki, hogyha lehet, akkor szökjél innend el, És ők elszöktek, amikor bombáztak és aztán elbújtak és onnand elfogták őt, és akkor negyvenötbe kórházbo tálták meg ütet. Nagyon... --- ### Széthullott kontextusok - Széljegyzetek a Zalabai-monográfiához, negyedszázad múltán - Published: 2023-12-13 - Modified: 2023-12-13 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/12/13/szethullott-kontextusok-szeljegyzetek-a-zalabai-monografiahoz-negyedszazad-multan/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2023, 2023/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: fileptamasgusztav A szerkesztőségi felkérésre, hogy magam is adjak írást a Zalabai Zsigmondra emlékező lapszámba, elgondolkodtam: az életmű újraolvasása nélkül lehet-e még mondanivalóm arról, amit Zsiga örökül hagyott, eszembe jut-e bármi, amit fontosnak tartok, s ami nem szerepel a róla írt monográfiámban. Könyvem első kiadása 1998-ban jelent meg a dunaszerdahelyi Nap Kiadó Tóth László által megálmodott és megvalósított Műhely sorozatában, melybe fontos alkotói életművekről készítettünk monografikus gyorsfényképeket, majd a kiadó kérésére 2004-ben, a pálya lezárulta után kiegészítettem, s új kiadásban és címváltozattal – alcímeként már ott szerepelt Zsiga születésének és halálának éve – még ugyanabban az évben ismét napvilágot látott. A világhálón a teljes szöveg elérhető. Recepciója nemigen volt – egy rövid írói jegyzet és tanulmány jutott el hozzám az első kiadásról –, ami aggályos; egyrészt egész lezárult életművekről nem esik szó a kulturális sajtóban és az irodalmi életben, másrészt az sem új keletű dolog, hogy a szakmai közvéleményben gyökeresen más vélemény él egy opusról vagy egy alkotóról, mint amit nyomtatásból megismerhetünk. Állításaimmal szemben már akkoriban sem fogalmazódtak meg ellenvélemények, talán csak azért, mert a könyvet kevesen olvasták; most támpontok nélkül töprenghetek el azon, hogy huszonhat év, illetve két évtized után mi tűnik föl érvényesnek nem annyira az én Zalabai-portrémból, mint inkább az ő akarásaiból, célképzeteiből, koncepcióiból, esetleg él-e ezekből valami a köztudatban, vagy sem. Talán két alkotói nemzedék is fölnőtt azóta – mi lehet érdekes ma, mi maradt fontos mára ebből a szellemi örökségből az azóta színre lépett korcsoportok szemében? Kockázatos vállalkozás. Jó ideje tudatosan igyekeztem kivonulni a szlovákiai színtérről, információm... --- ### Szerelmes falurajz - Published: 2023-12-13 - Modified: 2023-12-13 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/12/13/szerelmes-falurajz/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2023, 2023/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef Kicsit távolabbról kezdem, s (reményeim szerint) gyorsan ki fog derülni, hogy miért. Az első újkori országleíró, statisztikai, helyismereti tudást prezentáló munkák a 18–19. században Európa-szerte, az adott ország állapotának valós és megbízható megismerése céljából, általában kifejezetten az illetékes uralkodóházak kezdeményezésére születtek. Aztán persze önjáróvá váltak, részben szakosodtak gazdasági, életmódbeli, kulturális, vallási, majd lassanként (a mai értelemben véve is) néprajzi irányban. Magyar(országi) vonatkozásban ide sorolhatjuk Bartholomeides Lászlótól és Bél Mátyástól kezdve Korabinszky János Mátyáson, Vályi Andráson és Fényes Eleken át egészen Csaplovics Jánossal bezárólag sok mindenkinek a munkásságát. Ők jobbára országos áttekintéseket adtak, de születtek helyi adatokból kiinduló, hatásukat tekintve sokszor mégis országos fokú, jobbító szándékú kezdeményezések (hogy csak Berzeviczy Gergely, Tessedik Sámuel, Majer István, František Šujanský vagy Juraj Fándly munkásságát említsem). Noha a maguk nemében némelyikük forradalminak bizonyult, általános jellemzőjük mégis az volt, hogy a fennálló hatalom, valamiféle „gondoskodó állam” munkáját segítették, miközben felvilágosító céljaik is voltak. (vö. Kósa 2001, 28–36. p. ; Liszka 2016; Slavkovský 2012, 14–23. p. ; Urbancová 1987, 11–33. p. ) Ezzel a folyamattal párhuzamosan, olykor egymásból leágazva a felvilágosodás és romantika korának nemzetté válásának, a modern európai nemzetek megkonstruálásának a folyamataiban tevékeny részt vállaltak az adott nemzet folklórját dokumentáló, azt az éppen kiépülő nemzeti kultúrák egyik alappillérévé tevő folklórkutatók. Előbbi szálból az etnográfia, a statisztika, demográfia, gazdaságtudományok nőttek ki, az utóbbiból pedig a folklorisztika mint tudományág. Ahova ez a szemle irányul, az viszont nem az akadémiai tudományos diszciplínák világa, hanem a korábbiakon alapuló, sokszor szépirodalmi kvalitásokat is felmutató szociográfia. És hát ebbe a fentebb vázolt... --- ### „Létezik, bár keveset hallat magáról…” - A Szlovák Nemzeti Tanács Nemzetiségi Bizottsága (1968–1971) - Published: 2023-12-13 - Modified: 2023-12-13 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/12/13/letezik-bar-keveset-hallat-magarol-a-szlovak-nemzeti-tanacs-nemzetisegi-bizottsaga-1968-1971%ef%80%aa/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2023, 2023/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: popelyarpad A Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT), azaz a szlovák parlament 1968. október 4-én a nemzetiségi kérdésben illetékes kezdeményező és ellenőrző szerveként létrehozta a Nemzetiségi Bizottságot. A 33 fős bizottság azonban a nemzetiségek törekvésével ellentétben nem nemzetiségi képviseleti szervként, hanem egyszerű parlamenti bizottságként jött létre, amelynek tagjai között az SZNT 14 magyar és 6 ukrán/ruszin nemzetiségű képviselője, illetve tagja mellett a vegyes nemzetiségi összetételű választókerületekben megválasztott 12 szlovák és egy cseh nemzetiségű képviselő is helyet kapott. A bizottság magyar nemzetiségű tagjai Bánszky Zoltán, a párkányi autóbusz-vállalat géplakatosa, Czaban Bálint, az abafalvai egységes földműves-szövetkezet (efsz) elnöke, Cserge Károly, az alistáli efsz agrármérnöke, Dénes Ferenc, az Új Szó volt főszerkesztője, Dobos László, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének, a Csemadoknak az elnöke, Fábry István pártmunkás, Faraga Ferenc, a közép-szlovákiai kerületi pártbizottság dolgozója, Gulis Valéria, a kissallói efsz könyvelője, Horváth Vince, a komáromi hajógyár rajzolója, Retkes Lajos, a búcsi efsz elnöke, Stifter Emília, a somorjai közszolgáltatási üzem dolgozója, Szabó Rezső, a Csemadok vezető titkára, Szaniszló Gyula, a komaróci efsz traktorosa, valamint Tomaskovics Károly, a szelőcei efsz elnöke lettek. Az ukrán/ruszin nemzetiségű bizottsági tagok Anna Bilanyin, a vízközi ruhagyár dolgozója, Petro Dupej, az eperjesi járási nemzeti bizottság elnöke, Anna Hirka homonnai járási tanfelügyelő, Mihajlo Hrib, a szinnai Vihorlát üzem hegesztője, Vaszil Kapisovszkij, a P. J. Šafárik Egyetem docense, valamint Mihajlo Mindos, a Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetségének (Культурный союз українських трудящих ЧССР, KSZUT) az elnöke voltak. Szlovák nemzetiségű bizottsági tag volt Vojtech Daubner, a Szlovák Szakszervezeti Tanács elnöke, Irena Ďurišová, a Szlovákiai Nőszövetség elnöke, Štefan Ferencei,... --- ### A szlovákiai magyarsághoz tartozók számának, arányának változása kerületek szerint a 2011. és a 2021. évi népszámlálás adatai alapján - Published: 2023-12-13 - Modified: 2023-12-13 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/12/13/a-szlovakiai-magyarsaghoz-tartozok-szamanak-aranyanak-valtozasa-keruletek-szerint-a-2011-es-a-2021-evi-nepszamlalas-adatai-alapjan/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2023, 2023/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: gyurgyiklaszlo_szemle Dolgozatunkban a szlovákiai magyarsághoz tartozók számának, arányának változásait vizsgáljuk kerületek szerint 2011 és 2021 között, az utolsó két népszámlálás adatai alapján. A 2021. évi népszámlálás lefolyása több szempontból is eltért a korábbiaktól. Nóvuma, hogy a nemzetiség és az anyanyelv mellett első alkalommal kérdeztek rá az ún. második nemzetiségre is. Az etnikai kötődés e három változója összefüggéseinek vizsgálatára országos szintű adatok alapján egy korábbi tanulmányunkban került sor. (Gyurgyík 2022) Jelen dolgozatunkban kerületek szerinti bontásban vizsgáljuk meg a magyarsághoz tartozók számának, arányának változásait. Módszertani áttekintés Először az etnikai hovatartozás mutatóinak összefüggéseit, kombinációit vizsgáljuk meg, ezt követően pedig a magyarsághoz tartozók számának alakulását, a nemzetiségen kívül a további etnikai változók bevonásával. 1. 1. Az etnikai hovatartozás kombinációi 1. 1. 1. A nemzetiség és anyanyelv szerinti hovatartozás típusai A nemzetiség és anyanyelv szerinti hovatartozás összefüggéseit első körben a két változó egymással alkotott kombinációi alapján vizsgáljuk meg. Első megközelítésben mindkét változót kétértékűként kezeljük (magyar, nem magyar), ily módon az anyanyelv és a nemzetiség változók dichotómiájának első megközelítésben négy kombinációját vizsgáljuk meg. 1. táblázat. A nemzetiség és anyanyelv szerinti megoszlás típusai A magyarsághoz tartozónak azokat tekintjük, akik legalább az egyik mutató esetében magukat magyarnak vallották, azaz az 1. táblázat 1-3 kombinációi. A magyarsághoz tartozók döntő többsége országos szinten az 1. kategóriába (magyar nemzetiségű és magyar anyanyelvű) tartozik. 2011-ben 84,7%, 2021-ben 83,8%. Azaz arányuk 10 év alatt kis mértékben csökkent. Nagy valószínűséggel döntő többségük homogén családból származik. A 2. kategóriába (magyar nemzetiségű és nem magyar anyanyelvű) tartozók aránya nem elhanyagolható mértékben gyarapodott: 2,8%, illetve 3,9%, a 3.... --- ### Az intézményekbe vetett bizalom, a politikai hatékonyság és a választási hajlandóság összefüggései a szlovákiai magyarok és szlovákok körében - Published: 2023-12-13 - Modified: 2023-12-13 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/12/13/az-intezmenyekbe-vetett-bizalom-a-politikai-hatekonysag-es-a-valasztasi-hajlandosag-osszefuggesei-a-szlovakiai-magyarok-es-szlovakok-koreben/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2023, 2023/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: mrvamarianna Bevezető A választásokon való részvétel alakulása nagy figyelemmel kísért és széles körben kutatott téma. Nem véletlenül, hiszen a választásokon való részvétel a demokrácia állapotának egy fontos mutatója, mértéke a megválasztott képviselők legitimitásának mértékét is jelenti. A téma iránti nagyarányú tudományos érdeklődés ezen kívül annak is betudható, hogy a választási részvétel a nyugati világban több forrás szerint csökkenő tendenciát mutat. (Hadjar és Beck 2010; Solijonov 2016) Ennek okaival nagyszámú kutatás foglalkozik mind egyéni, mind országos vagy nemzetközi szinten. (Lásd pl. Hadjar és Beck 2010) Ezek a kutatások rávilágítanak, hogy a választásokon való részvétel összetett jelenség, amely összefügghet számos demográfiai, társadalmi, gazdasági s egyéb tényezővel. (Lásd pl. Hadjar és Beck 2010; Solijonov 2016; Karp és Banducci 2008; Kevický 2018; Lampl 2019) A választási részvétel talán legpontosabb indikátora választási időszakon kívül a választási hajlandóság, amely azt fejezi ki, hogy egy adott időpontban a megkérdezettek saját bevallásuk szerint részt vennének-e a választásokon. (Lampl 2021) Tanulmányunkban mi is ezzel a mutatóval fogunk dolgozni, s két lehetséges tényezőjét emeljük ki: a politikai intézményekbe vetett bizalmat és a politikai hatékonyságot, amelyek számos empirikus kutatás tanúsága szerint hatással lehetnek a választási hajlandóságra. (Hadjar és Beck 2010; Karp és Banducci 2008) Szlovákiában a politikai és társadalmi intézményekbe, a politikai rendszerbe vetett bizalommal kapcsolatban sokan beszélnek válságról (lásd pl. Grežo 2020), s a kutatások is alátámasztják, hogy az intézmények a többségi vélekedés alapján nem megbízhatóak. (Mrva 2022) Ezzel párhuzamosan sokan érzik magukat eszköztelennek és tehetetlennek, ha a változás kieszközléséről van szó. De vajon milyen hatással vannak ezek a jelenségek, vagyis... --- ### Impresszum 2023/4 - Published: 2023-12-13 - Modified: 2024-04-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/12/13/impresszum-2023-4/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2023, 2023/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XXVI. évfolyam Főszerkesztő: Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke: Öllös László Tanulmányok Mrva Marianna: Az intézményekbe vetett bizalom, politikai hatékonyság és a választási hajlandóság összefüggései a szlovákiai magyarok és szlovákok körében Gyurgyík László: A szlovákiai magyar lakosság számának, arányának változása kerületek szerint a 2011. és a 2021. évi népszámlálás adatai alapján Popély Árpád: „Létezik, bár keveset hallat magáról... ” A Szlovák Nemzeti Tanács Nemzetiségi Bizottsága (1968–1971) Liszka József: Szerelmes falurajz. Egy etnológus széljegyzetei Zalabai Zsigmond falurajzaihoz Filep Tamás Gusztáv: Széthullott kontextusok. Széljegyzetek a Zalabai-monográfiához, negyedszázad múltán Bajcsi Ildikó: „Itt nagyon szépen fogadtak, (... ) nagy volt az összetartás”. Életútinterjú Yehudit Cohennel Iváncsó Ádám: Az Eperjesi Torna és Vívó Egyesület története: 1896–1938 Péterfi Gábor: Szabó Dezső és a népi írók Kelet-Európája. Helyünk Európában Pethő Tibor: A kiradírozott színész. Szilassy László ügye egykorú sajtóforrások alapján Közlemények Liszka József: Aki nem szállította a megoldást. A. Gergely András Műhely Szarka László: Kisebbségkutatók Mekkája - A flensburgi Európai Kisebbségi Központ működéséről és kiadványairól Könyvek Polgár Anikó–Szabó L. Dávid: Murzsa Tímea–Papp Ágnes Klára (szerk. ): „Nekem is csak maszkjaim voltak”. Tanulmányok Szabó Magda életművéről Csobády Csilla: Farkas Tamás–Slíz Mariann (szerk. ): Tulajdonnevek és szótárak --- ### Pethő László (szerk.): Jászsági Évkönyv 2022. - Published: 2023-09-08 - Modified: 2023-09-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/09/08/petho-laszlo-szerk-jaszsagi-evkonyv-2022-2/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2023, 2023/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: bodnarkrisztian Jászberény, Jászsági Évkönyv Alapítvány, 2022, 244 p. Három évtized történelmi távlatokban nem hosszú idő, egy ember vagy egy periodika életében azonban már annak tekinthető. A Jászsági Évkönyv 2023-ban ünnepelheti fennállásának 30. évfordulóját, ami mindenképpen elismerést érdemel, hiszen a tudományosság helyi orgánumainak léte gyakran a különböző pályázatoktól s a támogatói adományoktól függ. A tavaly napvilágot látott jubileumi, 30. kötet kapcsán érdemes néhány szót szólni az eltelt évtizedekről. A Jászsági Évkönyv eddigi „termése” több mint 9 000 oldal, amely a helyben vagy távolabb élő alkotók munkájának gyümölcse. (Hasonlóan fajsúlyos alkotása ennek a tudományos körnek a 2010-es évek közepén megjelent háromkötetes Jászberény története című munka, amely a kezdetektől szinte napjainkig mutatja be a város históriáját, s az évkönyv köteteivel együtt immár a világhálón is elérhető az Arcanum Digitális Tudománytárban. ) A Jászsági Évkönyv szerkesztője, „éltetője” mindvégig Dr. Pethő László nyugalmazott egyetemi docens volt, akinek az első számhoz írott „hitvallása” a mai napig meghatározza az évkönyv szellemiségét. E periodika a tudomány és a művészet területén alkotó emberek számára publikálási lehetőséget nyújtva össze kívánja gyűjteni a térségre vonatkozó értékes anyagokat, miközben multidiszciplinaritásra is törekszik. Ezek a szempontok jól érvényesülnek a szóban forgó 30. kötetben is. A kiadványban összesen 30 szerző hosszabb-rövidebb munkája szerepel, akiknek zöme a Jászság területén él, de szép számmal akadnak az ország más vidékein (Budapesten, Tatabányán, Szegeden stb. ) lakó alkotók is. A fiataloktól az idősebbekig terjed a szerzői gárda életkori spektruma, hiszen gimnáziumi tanuló és nyugdíjas is szerepel a kötetben helyet kapó személyek között. Foglalkozás tekintetében is legalább ilyen sokszínű a kép,... --- ### Baka L. Patrik: Óperenciák. Fejezetek a kortárs magyar gyermek- és ifjúsági irodalomból - Published: 2023-09-08 - Modified: 2023-09-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/09/08/baka-l-patrik-operenciak-fejezetek-a-kortars-magyar-gyermek-es-ifjusagi-irodalombol/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2023, 2023/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: adamlaura Dunaszerdahely, NAP Kiadó, 2022, 163 p. Napjaink gyermek- és ifjúsági irodalma fokozott figyelmet élvez az egyre diverzifikálódó kortárs irodalomkutatási trendek palettáján. A kutatók egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a mesék, meseregények és a young adult művek szerepének a kortárs képzelet formálódásában, ezzel is ellent tartva annak a tévhitnek, hogy az említett műfajok populáris kulturális mivoltukból fakadóan alacsonyabb státuszúak lennének, mint a felnőtt olvasóközönséget célzó szépirodalmi művek. Erről a kánonrevíziós törekvésről tanúskodik Baka L. Patrik legújabb monográfiája, az Óperenciák. Fejezetek a kortárs magyar gyermek- és ifjúsági irodalomból is, melynek fő célja segíteni a diákok és oktatók eligazodását a mai magyar gyermek- és ifjúsági irodalom szcénáiban, valamint elemzési szempontokat javasolni nekik a vizsgált művekhez. A kötet oktatási segédletként is használható, amit szerkezete is tükröz: az első fejezet kortárs magyar gyermekirodalmi műveket vizsgál, a második a kortárs ifjúsági irodalom jeles műveit elemzi, míg az utolsót a szerző a kurrens magyar szakmai publikációk recenziójának szentelte, ezzel ideális hibrid segédanyagot biztosítva mind kutatók, mind diákok, mind pedagógusok számára. Az Óperenciák első fejezete a kortárs gyermekirodalom három prominens művét veszi górcső alá, melyek mindegyike a műfaj egy-egy külön alfaját is reprezentálja. Az első alfejezet a mai népmese-átiratokat vizsgálja meg Zalka Csenge Virág Ribizli a világ végén. Régi magyar népmesék mai gyerekeknek című kötetében. Baka feminista kritikai lencsét alkalmazva elemzi Zalka posztmodern újramesélési stratégiáit (önreflexivitás, nyelvjátékok, intertextualitás totalizálása stb. ). A szerző számos Zalka által alkalmazott stratégiát megemlít, mely a nő szerepét hivatott megerősíteni ezekben az átiratokban, mint a főhősök nevesítése vagy az aktív királylányi szerepkör. Arra is... --- ### Pintér Tibor: Hangok és szavak erdeje - Published: 2023-09-08 - Modified: 2023-09-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/09/08/pinter-tibor-hangok-es-szavak-erdeje/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2023, 2023/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: polgaraniko Budapest, Prae, 2022, 300 p. Pintér Tibor Hangok és szavak erdeje című könyve két nagy egységre bomlik: a könyv első fele a szerző zeneesztétikai tanulmányait, a másik fele zenei tárgyú könyvkritikáit közli. A mű központi tárgya ugyan a zene, de a gyűjtemény gondolati horizontja sokkal tágasabb és inspiratívabb annál, hogy „csupán” szakmabelieknek szóló zenetudományi szakkönyvként tekintsünk rá. A Civakodó muzsikusok című nyitó tanulmány szinte azonnal interdiszciplináris jellegű munka: George de La Tour és François Couperin művészetét kapcsolja össze kifejezetten bravúrosan. A jeles festő festményének középpontjában két ellenséges férfialak áll: az egyik egy oboát tart a kezében, a másik pedig citromlevet fröccsent ellenfele szemébe. Ebből a „hétköznapi” helyzetből jutunk el a vándormuzsikusok szociokulturális beágyazódásának feltérképeződésén át a szoros Couperin-műelemzésig. Külön fejezetet kap Charles Burney, a zenetörténetírás atyja, illetve annak itáliai utazásain keresztül formálódó történetírói koncepciója. A klasszika-filológusok számára is igazi csemegének hat Monteverdi Poppea megkoronázása című művének elemzése, mely Seneca alakjára fókuszál. Az Octavia című antik drámában szereplő, az öngyilkosságot bevállalni kénytelen, szókratészira stilizált filozófus alakja korántsem hagyományos módon jelenik meg a barokk operakultúrában. Eleve Monteverdi műve is kilóg a sorból: „Hogyan lehetséges ebben az operában az immoralitás feneketlen pokla? ” – teszi fel a hagyományos kérdést a szerző, majd alapjaiban bontja le az értelmezési stratégiák hagyományos szólamait. Egyebek közt azt az elgondolást, mely szerint (Susan McClary szerint) „Seneca állandóan a szokásos buta madrigalizmusokhoz tér vissza”. Monteverdinél Seneca nem elviselhetetlen, komikus alak, hanem erőteljesen összetett jellem. A „Mi vagy nekem, Don Juan? ” című tanulmány az egyik legizgalmasabb friss hozzászólás Kierkegaard... --- ### Karolina Lendák-Kabók: National Minorities in Serbian Academia. The Role of Gender and Language Barriers - Published: 2023-09-08 - Modified: 2023-09-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/09/08/karolina-lendak-kabok-national-minorities-in-serbian-academia-the-role-of-gender-and-language-barriers/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2023, 2023/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: vatascinpeter Cham, Palgrave Macmillan, 2022, 183 p. Gyakran kérdéses, hogy a kelet/közép-európai valóság s a régióból származó kutatók munkája mennyire képes bekerülni a tudományos fősodorba – s hogy egyúttal milyen mértékű szakmai figyelmet képesek kiváltani. Lendák-Kabók Karolina, az Újvidéki Egyetem oktatójának és kutatójának munkája ezen a téren jelentős mérföldkőnek minősül. Nemcsak azért, mert egy regionális félperifériát, Vajdaságot állítja a középpontba, hanem mert olyan etnikai kisebbségi metszéspontokra világít rá, amelyek sokszor és jó eséllyel nem, vagy csak töredékesen keltik fel a nyugat-európai és a tengerentúli tudományosság érdeklődését. Van azonban még egy aspektusa a párhuzamos kisebbségi vizsgálatoknak – még akkor is, ha e társadalmi csoportok számos jellemzője végül nagyon hasonlónak bizonyul. Arra próbálunk most célozni, hogy ami a helyi kutatókat illeti, a közép-európai etnikai kisebbségek határkonstrukciói gyakran „befelé való fordulásra” késztetik még őket is. Még az olyan valóban multietnikusnak tartható régiókra is igaz ez, mint Vajdaság, ahol mindössze egy maroknyi specialista képes egyben látni és láttatni a különféle etnikai csoportok múltját és jelenét. Tegyük hozzá: ráadásul egy olyan közegben, amelynek kisebbségi társadalmai rohamos fogyásnak indultak, s jelentős részben falusi vagy kisvárosi miliőben élnek. Hogy az eddig leírtaknak további súlyt adjunk, ahhoz már vázolnunk kell a kötetben kirajzolódó problémaszemléletet, amely nem más, mint az interszekcionalitás (intersectionality). A szerző elsősorban Ange-Marie Hancock nyomán határozza meg a fogalmat, amely valamilyen politikai, társadalmi vagy jogi elnyomástól szenvedő emberek életére fókuszál, akik a rassz-, osztály-, társadalmi nembeli helyzetük vagy más tényezők miatt kerültek ilyen helyzetbe. Noha ez a társadalmilag privilegizált emberek számára nem egészen nyilvánvaló, de ezek az... --- ### Szeghy-Gayer Veronika: Tost László, Kassa polgármestere - Published: 2023-09-08 - Modified: 2023-09-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/09/08/szeghy-gayer-veronika-tost-laszlo-kassa-polgarmestere/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2023, 2023/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: gaucsikistvan Kassa, Kassai Magyarok Fóruma, 2022, 220 p. Váczy Péter – akit a két világháború közötti kisebbségi magyar közvélemény talán a „legszlovenszkóibb történészként” tartott számon, mivel Ruttkához és Kassához is kötődött – megkerülhetetlen igazodási pont. 1931-ben megjelent tanulmánya a helytörténetírásról, majd száz év távlatából fontos elrugaszkodási alapot nyújthat Szeghy-Gayer Veronika új szemléletű Tost-monográfiájához, annak szélesebb körű értelmezéséhez. Váczy sajnos ma már alig olvasott tanulmánya a helytörténeti módszer és a lehetőségek azonosítására és körültekintő elemzésére fókuszál, miközben a történész személyiségét mértéktartóan háttérbe helyezi. Szerinte az általános történetfelfogás és a szintézisekre épülő historiográfia nem számol a helytörténeti relativitással, magyarán: a nagy ívű társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális tendenciák összefoglalói sebezhetők, sőt megállapításaik puszta sémák szintjére süllyedhetnek, mert esetleg nem számolnak a viszonylagosság jelenlétével. A régió (Váczynál vidék) esetében az általánosító történetírást szerényebb megnyilvánulásokra inti, hiszen aprólékos részletrajzot nem képes festeni és emellett, mivel az empíria felett áll, kevésbé szól a „a Ma emberéhez. ” Ugyanakkor a részletkutatást sem idealizálja. Váczy mégsem lát versengést a kétféle históriai megközelítésben, sőt az általánosító jellegű megközelítéseknek a kutatás helyi jellegű eredményeire kell(ene) támaszkodniuk. Az alapvető kérdés az, hogy a helyi mintákat vizsgáló történész milyen módon dolgozza fel az egyes „ténycsoportokat. ” Köztudomású mindenki számára, hogy „a rendelkezésre álló források döntik el a követendő utat. ” Gondolatmenete inspiráló, de egy ponton mégis módosítom, illetve más az alapállásom: vizsgálódásomból nem küszöbölöm ki a „az író változó értékű személyiségét”, mert Szeghy-Gayer hely- és személyiségtörténeti kutatásainak indítóokait is keresem (Váczy frappánsan fogalmaz erről: „A történész ő, aki a történetírás jelenlegi állását... --- ### Bajcsi Ildikó: Nemzethűség és őrségváltás. A komáromi és környékbeli zsidóság jogfosztása (1938–1944) - Published: 2023-09-08 - Modified: 2023-09-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/09/08/bajcsi-ildiko-nemzethuseg-es-orsegvaltas-a-komaromi-es-kornyekbeli-zsidosag-jogfosztasa-1938-1944/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2023, 2023/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: hollosigabor Budapest, Múlt és Jövő–Clio Intézet–Impulzus, 2023, 204 p. Bajcsi Ildikót, a budapesti Clio Intézet tehetséges fiatal kutatóját nem kell bemutatni, hiszen tudományos körökben mind Magyarországon, mind Szlovákiában jól ismertek írásai, s a történelem iránt érdeklődő nagyközönség is gyakran hallhatja előadásait. Korához képest meglehetősen gazdag életművéből itt csak néhányat említek: mindenekelőtt a legelső monográfiáját, mely doktori témája lezárásaként Kisebbségi magyar küldetés Csehszlovákiában: A sarlós nemzedék közösségi szerepvállalása Trianon után címmel jelent meg. (Bajcsi 2021. ) Ezenkívül a Clio Intézet honlapján elektronikus formában számos nagyobb lélegzetű munkáját olvashatjuk, ilyenek például a Regionális konfliktusok és elitszerveződés az első bécsi döntést követően Komáromban és a Komáromi járásban, (Bajcsi 2020c) vagy a Szlovák történészek Trianon értelmezései: Historiográfiai áttekintés (1989–2019), (Bajcsi 2020b) vagy „Az új életnek útjában áll a zsidóság”: Jaross Andor és a zsidókérdés (1938–1940) (Bajcsi 2023b) című írások. Ez alapján is jól látható tehát, hogy a társadalomtörténész szakíró érdeklődésének homlokterében Komárom városa és térsége, a kisebbségi lét és identitás, valamint a helyi zsidóság története áll, és hogy jellemzően a 20. század első felére vonatkozóan folytatja e sokszor igencsak bonyolult módon egymásba kapaszkodó témák tudományos igényű feldolgozását. Itt ismertetett kötetének bevezetőjében utal arra, hogy az szintén a Clio Intézet honlapján elektronikus formában elérhető Nemzethűség és őrségváltás. A komáromi zsidóság diszkriminációja (1938–1941) (Bajcsi, 2020a) című korábbi művének az 1944-ig kibővített változata. Saját szakírói tapasztalatom alapján jegyzem meg: ez az eljárás mindképpen helyes, hiszen újabb és újabb források mindig előkerülnek, vagy a meglévők új szempontú elemzésének lehetősége nyílik meg. Ahogy mondani szoktam: kész könyv nincsen! Ami a... --- ### Romsics Ignác–Rácz András–Fedinec Csilla: Az orosz–ukrán konfliktus történelmi háttérrel - Published: 2023-09-08 - Modified: 2023-09-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/09/08/romsics-ignac-racz-andras-fedinec-csilla-az-orosz-ukran-konfliktus-tortenelmi-hatterrel/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2023, 2023/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: csandagabor Budapest, Kocsis Kiadó, 2023, 104 p. Napjaink, utóbbi hónapjaink, s félő, még tovább tartó nyomasztó élménye az oroszok által indított háború Európában. Csaknem azt írtam, számunkra indirekt élménye, de hát nem az; nem arról van szó, hogy itt vannak a kertek alatt, itt zajlik a háború, Európában, közvetlen szomszédunknál, s egy-egy elkóborolt lövedék vagy más harci eszköz már itt is volt és van. Nem is arról, hogy pozsonyi bérházunk lakóinak egy része már ukrán menekült nők és gyermekek számára adta ki bérbe lakását, vagy hogy a szemközti polgármesteri hivatalban minden kétnyelvű (szlovák és ukrán), a boltokban a korábban ritkaságszámba menő pohánkától (hajdina) roskadoznak a polcok, a borbélynál is lehet már ukrán férfifodrászt (ő is fiatal nő) kérni, a mellettünk levő piacon az őszibarack, a dinnye és a szilva továbbra is jól fogy, de a legtöbb fiatal anyuka krumplit keres és vásárol stb. Nálunk zajlik a háború, még nem annak hívják, mert még nem katonai a formája-jellege, ne is legyen soha az; a nyomasztó élmény azonban már itt van, másfél éve. Már nem a drágának tűnő, a városban elsuhanó vagy rövid ideig parkoló ukrán jelzésű személygépkocsik látványa jellemző a fővárosra, hanem az autójukkal taxi- vagy futárszolgálatot teljesítőké, ezeké a szorgos, szűkszavú munkásoké, meg a kasszáknál kiszolgáló munkásnőké, ma úgy mondjuk, munkavállalók ezek; vállalnak ezek mindent, csak legyen fedél, élelem, orvosi ellátás, ha szükséges. Kocsis András Sándor (kiadó) kiváló, 13. évfolyamát író, 84 oldalas folyóirata, a BBC History történelmi magazinjában (főszerkesztő: Győrffy Iván, szerkesztő: Csunderlik Péter, online-változat: Fazekas László) figyeltem fel tavasszal... --- ### Pomogáts Béla (1934–2023) - Published: 2023-09-08 - Modified: 2023-09-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/09/08/pomogats-bela-1934-2023/ - Kategóriák: Nekrológ, Szemle - Post Years: 2023, 2023/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: csandagabor Karcsi, Tóth Károly (1959–2016), intézetünk alapító igazgatója egyszer ezt mondta: „Meghalt Görömbei, elmegyünk a temetésére, mit szólsz hozzá? ” Ha ezzel a kérdéssel zárta a mondatát, az azt jelentette, ajánl valami nagyon megfontolandót a megszólítottnak, úgyhogy természetesen igent mondtam. Amúgy kihasználtuk a kocsit, négyen mentünk, hátul Öllös Lászlóval, a Fórum elnökével és Végh Lászlóval, a Bibliotheca Hungarica akkori igazgatójával. A Farkasréti temető előtt, a kapuban Karcsi vett négy szál fehér szekfűt, s mindegyikünknek adott egyet. Görömbei András (1945–2013) irodalomtörténész sokat tett a Magyarország határain túl élő magyarok irodalmának népszerűsítéséért; egy terjedelmes könyvben elsőként nyújtott szakszerű összefoglalót a 2. világháború után Csehszlovákiában alkotó írókról (A csehszlovákiai magyar irodalom, 1945–1980. Budapest, 1982, 444 p. ). A monográfiáról a kisebbségi magyarok, vagy ahogy ő nevezte, „a szomszédos országokban élő magyar szórványok” irodalmának népszerűsítéséért ugyancsak sokat fáradozó Pomogáts Béla írt recenziót (ItK, 1983/6. , 699–702. p. ), előrebocsátva, hogy „mind ez ideig hiányzott az olyan összefoglaló áttekintés, amely valóban tudományos szellemben készült volna”. Ő maga is, mármint Pomogáts tevékenyen kivette részét a csehszlovákiai magyar irodalom láttatásából; a Görömbei-monográfiával egy időben jelent meg az a 664 oldalas munka, mely Az újabb magyar irodalom, 1945–1981 címet kapta, benne a Csehszlovákiai magyar irodalom c. tízoldalas összefoglalóval. (Fónod Zoltánnak mintegy húsz évvel ezelőtt elmondja, hogy „ezt a könyvet a Gondolat Kiadó irodalmi vezetőjének, Pók Lajosnak a felkérésére” írta, s hogy ma már egészen másként írná meg, pontosabban ma már nem vállalkozna ilyen összefoglalás létrehozására, vagy ha mégis, nem több mint ezer író szerepelne benne, hanem legfeljebb kétszáz: „ez... --- ### Egy csónakban - Published: 2023-09-08 - Modified: 2023-09-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/09/08/egy-csonakban/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2023, 2023/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef Rendhagyó könyvismertetés lesz ez, talán inkább afféle köszöntőnek mondható, hiszen az egyik szerző, Szarka László e sorok írása során még nem, de megjelenésük idejére már betöltötte hetvenedik életévét, Ján Botík meg nagyjából a Fórum Társadalomtudományi Szemle 2023. évi harmadik száma napvilágra kerülése táján tölti be a nyolcvanötöt. Sok közös van bennük, s ennek egyik markáns vonulatát majd éppen az alább szóba kerülő munkák cövekelik ki, de általánosságban is: Ján Botík historiográfiai érdeklődéssel megáldott néprajzkutató, Szarka László meg mindig is élénk etnográfiai (kultúrantropológiai stb. ) vonzalmakat is felvillantó történész. A geográfiai térség, amiben az a bizonyos csónak képletesen (és némileg képzavarosan) cikázik, alapvetően a Kárpát-medence etnikai tengere, az idősík leginkább a dualizmus korától napjainkig nyúlik. Most nem az a cél, hogy ezt a munkát elvégezzem, de mindenképpen utalni kell két alapműre, amelyek a két nevezett csónakos nevéhez kapcsolódnak, s noha különböző aspektusokból, de voltaképpen mégiscsak ugyanazt vizsgálják: Botík a Szlovákia politikai határai közé zárt multietnicitást, a Szarka által (is) szerkesztett (részben írt) kötet meg a határokon átnyúló etnicitást, a kulturális nemzet entitását. Ilyen kitérőt persze Botík is tesz, hiszen az említett kötetben a Szlovákia határain kívül élő szlovákoknak (ha jól emlékszem, ő ezt így nem használja, de a szlováknak mint kulturális nemzetnek) is szán egy kiegészítő zárófejezetet, ami még inkább indokolhat egy alapos, analitikus egybevetést. Miközben periferikus látásukkal folyamatosan a másikat is figyelik, vigyázó szemüket hol Pozsonyra, hol Budapestre vetik, részben mások a kiindulási, de voltaképpen azonosak a megérkezési pontok. E két szóba hozott alapmű analitikus megértését is segíti az a... --- ### Addition to the History of the Wagon-Keepers. The Presence of the Noble Kemenczky Clan of Kemencze in Komárom - Published: 2023-09-08 - Modified: 2023-09-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/09/08/addition-to-the-history-of-the-wagon-keepers-the-presence-of-the-noble-kemenczky-clan-of-kemencze-in-komarom/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2023, 2023/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: lengyelakos The aim of the research is to understand why the Komárom wagon-keepers passed on their feudal traditions until the first half of the 20th century. What family and occupational ties were necessary for this social stratum to survive until 1945? In order to answer this question, it is necessary to look into the history of individual clans using genealogy. This will give us a picture of family relationships, occupation, and the variability of the latter. From the study of these relationships, we can get an idea of the stratification and religious endogamy of the wagon-keepers. However, we must not forget their legal status in the town. The question arises for the wagon-owning clans: when and how many times did they prove their nobility (if at all)? Of course, there were also examples where they entered the civil order despite their noble status. The Kemenczky clan of Kemencze is relatively well documented and their activities in Komárom can be well analysed. It is possible to observe the problems caused by the misspelling of a surname, which could only be finally resolved 100 years later. --- ### Adalék a szekeresgazdák történetéhez - Nemes kemenczei Kemenczky nemzetség komáromi jelenléte - Published: 2023-09-08 - Modified: 2023-09-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/09/08/adalek-a-szekeresgazdak-tortenetehez-nemes-kemenczei-kemenczky-nemzetseg-komaromi-jelenlete/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2023, 2023/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: lengyelakos Mielőtt részletesebben elemeznénk a kemenczei Kemenczky nemzetséget, ki kell térni a komáromi szekeresgazda társadalmi rétegre, amelynek ez a nemzetség is a része volt. A dolgozatban a szekeresgazda társadalmi réteg alatt, ugyanazon díszmagyart viselő, nemességgel rendelkező, vallási és rétegendogámiát tartó személyeket értünk, akik nem mellesleg a városi bandériumot alkották. A 19. század végére a református nemeseket – akik a városi bandériumot alkották – foglalkozásuktól függetlenül szekeresgazdáknak nevezték. A 18. században különböző mesterségeket űző személyek különböző díszmagyart viseltek, de a 19. század második felére nagyrészt magába olvasztotta ezeket a szekeresgazdák rétege. Az 1891-es ipari és gazdasági kiállításra készült egy kiadvány, ebben a következőképpen írnak a szekeresgazdákról: „Sajátképeni népviseletről csak a szekeres gazdáknál lehet szó; akik fekete posztó bekecset (mándlit), sűrű ezüst gombbal, ugyancsak ezüst gombos mellényt, magyar nadrágot és csizmát viselnek télen-nyáron egyaránt. Mikor nagyon szigorú tél van, a báránybéléses bekecs fölé terítik a százrétű kerek köpönyeget. A superok, halászok és talpasok szintén hasonlóan öltözködnek, de magyar nadrág helyett bő és fönt ránczokba szedett (bugyogó-szerű) pantalót viselnek. ” (Útmutató... , 55. p. ) Komáromban a ’szekeresgazda’ szóval már a 18. század második felében találkozhatunk az anyakönyvi bejegyzésekben, ennek ellenére a rétegmegjelölésre valószínűleg a 19. század második felétől került sor. Erre utaló jeleket találhatunk Kelemen István szekeresgazda visszaemlékezéseiben, ahol említi egyebek között azt, hogy a szekeresgazdák – fuvarozók – nem voltak a legvagyonosabb polgárok a városban, de ebbe a rétegbe sorolták a telkesgazdákat is, kik több hektár földdel és nagyobb vagyonnal rendelkeztek. Foglalkozásukat tekintve legjellemzőbb a földművelés volt, gazdagabb gazdákat földbirtokosként is feltüntetik... --- ### A Representative Body for Nationalities or a Simple Parliamentary Committee? - Published: 2023-09-08 - Modified: 2023-09-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/09/08/a-representative-body-for-nationalities-or-a-simple-parliamentary-committee/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2023, 2023/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: popelyarpad The Establishment of the Committee for Nationalities of the Slovak National Council in 1968 One of the achievements of the Prague Spring was the establishment of nationality bodies alongside the Czech and Slovak representative and executive bodies. In Slovakia, one such body was the Slovak National Council, the Nationalities Committee of the Slovak Parliament. The Nationalities Committee was envisaged by the nationalities of Slovakia, namely the Hungarians and the Ukrainians, to be the representative body of the national minorities. However, as the Slovak and Czech political leadership refused to allow the nationalities to have their own independent representative body, the Committee was finally established on 4 October 1968 as just one of the parliamentary committees. This paper discusses the background to the establishment of the Nationalities Committee and the circumstances surrounding its creation. --- ### Nemzetiségi képviseleti szerv, vagy egyszerű parlamenti bizottság? - A Szlovák Nemzeti Tanács Nemzetiségi Bizottságának létrehozása 1968-ban - Published: 2023-09-08 - Modified: 2023-09-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/09/08/nemzetisegi-kepviseleti-szerv-vagy-egyszeru-parlamenti-bizottsag-a-szlovak-nemzeti-tanacs-nemzetisegi-bizottsaganak-letrehozasa-1968-ban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2023, 2023/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: popelyarpad A prágai tavasz egyik – igaz, meglehetősen felemás – vívmányát a cseh és a szlovák képviseleti és végrehajtó szervek melletti nemzetiségi szervek, pontosabban „a nemzetiségi jogok érvényesítését biztosító szervek” létrehozása jelentette. Szlovákiai viszonylatban ezek a Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT), vagyis a szlovák parlament Nemzetiségi Bizottsága, az SZNT Elnöksége mellett létrejött, majd a szlovák kormányhivatal nemzetiségi főosztályává átalakult Nemzetiségi Titkárság, valamint a kormány Nemzetiségi Tanácsa voltak. Amíg az utóbbi kettőt, jóllehet leépítve és jogköreiben megkurtítva, a Husák-féle normalizációs rendszer is megtűrte, a szlovák parlament önálló Nemzetiségi Bizottságát már a normalizáció első éveiben felszámolták. Az alábbiakban a nemzetiségi képviseleti szervként létrehozni szándékozott, azonban végül csupán egyszerű parlamenti bizottságként működő Nemzetiségi Bizottság létrehozásának előzményeibe és megalakulásának körülményeibe nyújtunk betekintést. 1. Az előzmények A nemzetiségi jogok alkotmányos rögzítésének, ezen belül pedig a szlovák parlamenten belüli, nemzetiségekkel foglalkozó, vagy nemzetiségi szerv létrehozásának a gondolata nem 1968-ban merült fel első ízben. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége, a Csemadok, valamint a csehszlovák kommunista pártvezetés már a hatvanas évek derekától kezdődően több olyan beadványt, javaslatot is megfogalmazott, amelyek a nemzetiségek jogállásának átfogó szabályozását célozták a kulturális jogoktól kezdődően egészen politikai képviseletük biztosításáig. A Csemadok Központi Bizottságának Elnöksége 1963. szeptember 30-án például a magyar kisebbség kulturális életének fejlesztését szorgalmazó beadványt dolgozott ki a Szlovák Nemzeti Tanács számára. Ebben egyebek között egy olyan, képviselőkből és szakemberekből álló bizottság létrehozását javasolta, amely az SZNT kezdeményező, ellenőrző és végrehajtó szerveként figyelemmel kísérné a magyar kisebbség kulturális életével kapcsolatos feladatok teljesítését, elősegítené végrehajtásuk biztosítását, s határozatokat és javaslatokat terjesztene az SZNT és... --- ### Telltale Data Ahead of the 2023 Parliamentary Election - Published: 2023-09-08 - Modified: 2023-09-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/09/08/telltale-data-ahead-of-the-2023-parliamentary-election/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2023, 2023/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: lamplzsuzsanna The study is based on the results of the author's survey conducted in February 2023. The sample of 1,051 respondents was selected from the roughly 400,000 Hungarian-speaking adult population of Southern Slovakia, using a quota sampling method, according to the following parameters: native Hungarian language, gender, age, education, district, county, settlement type. The paper shows that four out of five people follow political events. Two thirds of the respondents were dissatisfied with the Heger cabinet in power at the time of the survey, and only 8% were satisfied with the economic situation in the country. Three-quarters wanted early parliamentary elections. 67% would go to the polls, but past and present sympathy with a particular party greatly increases the propensity to vote, for example 93. 7% of potential voters of the Alliance (Szövetség) and 83. 7% of respondents of the Hungarian Forum (Magyar Fórum) would go to the polls. 59% of respondents said which party they would vote for, 41% did not. Half of the latter had not yet decided who they would vote for, 7% did not answer and 13% confirmed that they would not vote. Of those who chose a specific party, 58. 3% would vote for the Alliance and 15. 6% for the Hungarian Forum. Of the Slovak parties, Progresívne Slovensko (5. 4%), Hlas SD (4. 9%), Smer SSD (4. 2%) and OĽaNO (4. 1%) would have received the most votes in February 2023. In addition to these topics, I discuss in detail the reasons for party preferences,... --- ### Beszédes adatok a 2023-as parlamenti választás előtt - Published: 2023-09-08 - Modified: 2023-09-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/09/08/beszedes-adatok-a-2023-as-parlamenti-valasztas-elott/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2023, 2023/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: lamplzsuzsanna Jelen írás a Fórum Intézet Szociológiai és Demográfiai Kutatások Részlegén 2023. februárban végzett felmérés eredményeiből indul ki. Elöljáróban néhány alapvető adat a mintáról. Az alapsokaságot a Dél-Szlovákiában élő magyarul tudó 18 éven felüliek alkották, lélekszám szerint megközelítőleg 400 ezer személy. A korábbi kutatásoknál, felméréseknél a magukat magyar nemzetiségűnek vallók képezték az alapsokaságot. Most viszont ettől eltérő népességből indultunk ki, mert a 2021-es népszámlálás nemzetiségi adatfelvétele a korábbiakhoz képest megváltozott, aminek következtében a magukat elsődlegesen magyarnak vallók mellett megjelentek a másodlagosan magyarok is, s mivel együtt alkotják a szlovákiai magyarságot, valamilyen módon őket is le kell képezni a mintában. Ezeket a magukat másodsorban magyarnak valló embereket logikus módon leginkább a magyar anyanyelvű szlovákok és a magyarul tudó szlovákok közt kereshetjük. Közös jellemzőjük, hogy tudnak magyarul, ezért a potenciális válaszadók is azok közül a megszólítottak közül kerültek ki, akik tudtak magyarul, képesek voltak megérteni és megválaszolni a magyar nyelven feltett kérdéseket. Ezt követőleg kvótás mintavételt alkalmaztunk, mégpedig a következő paraméterek szerint: magyar anyanyelv, nem, kor, iskolai végzettség, kerület, járás, településtípus. A mintát, amelyet Gyurgyík László készített, 1051 megkérdezett alkotta. A lekérdezést az ASA ügynökség végezte. Anyanyelvét tekintve az 1051 Dél-Szlovákiában élő magyarul tudó személyből 87% magyar anyanyelvűnek, 12% szlovák anyanyelvűnek, 1% egyéb anyanyelvűnek vallotta magát (az egyéb e minta esetében roma anyanyelvet és nemzetiséget jelentett). Ami a nemzetiségüket illeti, 78% magyarnak, 21% szlováknak, 1% romának vallotta magát. Párosítva az anyanyelvet a nemzetiséggel, a minta a következőképpen oszlott meg: a magyar anyanyelvűek 88%-a magyar nemzetiségű, 11%-uk szlovák, 1% roma. A szlovák anyanyelvűek közül... --- ### Somewhat Forgotten Irredentism – Moravian-Slovak Irredentism in Making a Choice Between Czechia and Slovakia in the Crisis Years 1938 and 1939 - Published: 2023-09-08 - Modified: 2023-09-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/09/08/somewhat-forgotten-irredentism-moravian-slovak-irredentism-in-making-a-choice-between-czechia-and-slovakia-in-the-crisis-years-1938-and-1939/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2023, 2023/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: viktorjanak As a consequence of the First World War, the era of multinational monarchies came to an end and the period of successor democratic "nation" states began. Czechoslovakia was one of these newly created states. National minorities in the republic made up as much as a third of the total population that did not consider Czechoslovakia their homeland. The concept of a somewhat artificially created Czechoslovak nationality, with which many Slovaks did not identify, can also be seen as a potential conflict. Moreover, it is often forgotten that the Czech nation was not united either. It was divided into Bohemians, Moravians, and Silesians, who were then further divided into smaller groups that claimed their own ethnicity. One of the most distinctive of these groups were, and to some extent still are, the Moravian Slovaks. Within this group of inhabitants of the southern part of Moravia, defining themselves on the platform of their own ethnicity, a group established itself which, towards the end of the 1930s, joined the other disaffected traditional ethnic groups in Czechoslovakia who opposed the centralist constitutional concept of the Czechoslovak state. The aim of the study is to acquaint the reader with the development of this small ethnic group of Moravian Slovaks who, at the turn of 1938 and 1939, at the time of the Second Republic, decided that remaining in the Czech or Moravian part of Czechoslovakia, at that time “torn to pieces”, had no advantages for the inhabitants of Slovácko, and a more advantageous political step... --- ### Egy kissé feledésbe merült irredentizmus Csehország, vagy Szlovákia? Morvaszlovák ingadozás a válságos 1938–1939-es években - Published: 2023-09-08 - Modified: 2023-09-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/09/08/egy-kisse-feledesbe-merult-irredentizmus-csehorszag-vagy-szlovakia-morvaszlovak-ingadozas-a-valsagos-1938-1939-es-evekben/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2023, 2023/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: viktorjanak A rövid 20. század elején kitört a nagy háború, mely később az első világháború néven írta be magát a történelembe. Ebben a háborúban két fél állt egymással szemben: a központi hatalmak (az Osztrák–Magyar Monarchia és Németország a szövetségeseivel) és az antant (Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország és szövetségeseik). E négy évig tartó konfliktus következtében Európában véget ért a többnemzetiségű monarchiák korszaka, s elkezdődött a demokratikus „nemzeti” utódállamoké. Csehszlovákia az egyik ilyen újonnan alakult állam volt, 1918. október 28-án jött létre. Ez az állam azonban, mely az egykori Osztrák–Magyar Monarchiából jött létre, a nemzeti sokféleséget is magával hozta, mely a későbbiek során az állam működése szempontjából kulcstényezőnek bizonyult. A köztársaság nemzeti kisebbségei – melyek Csehszlovákiát nem tartották hazájuknak – a teljes lakosság egyharmadát alkották. Súrlódási felületnek tartható a bizonyos mértékig mesterségesen alkotott csehszlovák nemzet koncepciója is, mellyel sok szlovák nem azonosult. Csehszlovákia sorsa húsz évi létezését követően pecsételődött meg, ez idő alatt az egyes nemzetiségek teljesen elfordultak Csehszlovákiától, és a nemzeti önrendelkezés platformjára léptek. Mindemellett gyakran megfeledkeznek arról, hogy a cseh nemzet sem volt egységes. Csehek, morvák és sziléziaiak alkották, ezek pedig tovább osztódtak kisebb csoportokra, melyeknek saját etnikai hovatartozásuk volt. Az egyik ilyen legmeghatározóbb csoport a morvaszlovákoké volt, s ez bizonyos mértékig máig érvényes. A Morvaország déli részén lakók e magukat önálló etnikumként meghatározó csoportján belül létrejött egy tömörülés, mely a 20. század harmincas éveinek végén csatlakozott azokhoz a csehszlovákiai, hagyományosan elégedetlen nemzetiségi csoportokhoz, melyek ellenezték a csehszlovák állam centralista alkotmányjogi koncepcióját. Dolgozatunk célja bemutatni a morvaszlovákok e szűk etnikai csoportjának változását-alakulását... --- ### Minority Self-Government and Cultural Autonomy in Serbia. From Good Idea to Burdening Practice - Published: 2023-09-08 - Modified: 2023-09-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/09/08/minority-self-government-and-cultural-autonomy-in-serbia-from-good-idea-to-burdening-practice/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2023, 2023/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: goranbasic In the modern age, the Republic of Serbia is developing a policy of multiculturalism in which minority self-government and cultural autonomy are important pillars. The values of this policy, which correspond to European standards for the protection of national minorities, are enshrined in the country's Constitution, two basic laws and countless other laws and regulations. However, twenty years after the implementation of such a policy, a high ethnic distance has been maintained in Serbia and there is no trust between ethnic groups. The social reality in Serbia corresponds to the sum of majority and many minority monocultural policies. Faced with mutual bad experiences and waves of populism, members of political elites (majorities and minorities) have developed a policy of segregative multiculturalism in which cultural autonomy and minority self-government are instruments of political centers. Citizens belonging to national minorities are offered a centralized system of minority self-government that addresses voters, not people whose interest is to protect and preserve their ethnic, linguistic and cultural peculiarities. In particular, outside the “concern” of the state and minority self-government are citizens whose identity is rooted in multiple ethnicities. --- ### Kisebbségi önkormányzatiság és kulturális autonómia Szerbiában A jó ötlettől a megterhelő gyakorlatig - Published: 2023-09-08 - Modified: 2023-09-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/09/08/kisebbsegi-onkormanyzatisag-es-kulturalis-autonomia-szerbiaban-a-jo-otlettol-a-megterhelo-gyakorlatig/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2023, 2023/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: goranbasic A Szerb Köztársaság alkotmánya példaértékűnek emlegetett módon szabályozza a nemzeti kisebbségek védelmének jogait és mértékét. A nemzeti kisebbségek számára garantáltak azok az individuális és kollektív jogok, melyek által közvetlenül vagy a képviselőiken keresztül vesznek részt a döntéshozatalban, vagy ők maguk döntenek a kultúrájukhoz, tájékoztatásukhoz, valamint a nyelvük és írásuk hivatalos használatához (kulturális autonómia) kapcsolódó egyes kérdésekben, és „a kultúrára, oktatásra, tájékoztatásra és a hivatalos nyelv- és íráshasználatra való jogok érvényesítése végett a nemzeti kisebbségek megválaszthatják a saját nemzeti tanácsaikat” (kisebbségi önkormányzat). (Bašić 2019, 27. p. ) Az Alkotmány 79. szakaszában definiálva van a sajátosság megőrzésére való jog, amely által meghatározásra került a kulturális autonómia tartalma: „A nemzeti kisebbségek tagjainak joguk van: a nemzeti, etnikai, kulturális és vallási sajátosságaik kifejezésére, őrzésére, ápolására, fejlesztésére és nyilvános kifejezésére; jelképeik nyilvános helyeken való használatára; nyelvük és írásuk használatára; hogy azokban a környezetekben, ahol az összlakosság jelentős számarányát képezik az állami szervek, a közmegbízatással felruházott szervezetek, az autonóm tartomány és helyi önkormányzatok szervei anyanyelvükön folytassák az eljárásokat; az anyanyelvű oktatásra az állami és az autonóm tartományi intézményekben; oktatási magánintézmények alapítására; saját nyelvükön használni családi és utónevüket; azokban a környezetekben, ahol az összlakosság jelentős számarányát képezik a hagyományos helyi elnevezéseket, az utcaneveket, a településeket és topográfiai jeleket saját nyelvükön kiírni; saját nyelvükön teljes körű, kellő idejű és elfogulatlan tájékoztatásra, ideértve az értesítések és eszmék kifejezését, fogadását, közlését és cseréjét is; saját tömegtájékoztatási eszközeik megalapítására (... )”. A 77. szakasszal végül garantált a nemzeti kisebbségek abbéli joga, hogy bizonyos feltételek között, ahogy a többi állampolgár is, részt... --- ### A Misdrawn Language Policy - Published: 2023-09-08 - Modified: 2023-09-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/09/08/a-misdrawn-language-policy/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2023, 2023/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: csernicskoistvan Ideological Motifs of Ukrainian State Language Policy in Legal Texts and Caricatures After the events of 2014, the Ukrainian political elite, reacting to Putin's and Russia's use of the language issue as a pretext to ideologize their policies, engaged in increased Ukrainization. During this period, a number of laws were adopted in Kiev that progressively curtailed the rights of Russians and other minorities to use their mother tongue. In parallel with the promotion of the Ukrainian language, a political and information campaign has been launched which portrays the presence of a minority language (primarily Russian, of course) in the country as a threat to the language, the nation, and the existence of the state. At the same time, the state language law adopted in 2019 and its interpretation by the Constitutional Court have attached a symbolic meaning to the Ukrainian language, where the state language is an important guarantee of social integration, state security and the territorial integrity of the country. In this paper, we have shown how this was reflected in legal texts that were the defining and guiding documents of state language policy, and how propagandistic caricatures were used to support this ideology in the political press. The ideology of linguistic nationalism can be seen in the language policy of Ukraine after 2014, and this ideology is reflected in the cartoons that have been produced on the subject. --- ### Elrajzolt nyelvpolitika - Published: 2023-09-08 - Modified: 2023-09-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/09/08/elrajzolt-nyelvpolitika/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2023, 2023/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: csernicskoistvan Az ukrán állami nyelvpolitika ideológiai motívumainak megjelenése jogi szövegekben és karikatúrákon. Bevezetés 2022. február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát. A háború elindításával új geopolitikai korszak kezdődött, melynek keretében nagy eséllyel átalakul majd a globális biztonságpolitikai rendszer, és valószínűleg a nemzeti kisebbségek és a kisebbségi nyelvek, valamint az anyaországok szerepének megítélése is megváltozik. A háborút nagyon sok szempontból elemzik, kevesebb figyelem jut viszont a nyelv, a nemzet és a kisebbségek nyelvi jogai és a biztonságpolitika közötti összefüggésekre. Ebben az írásban azt vizsgáljuk meg az ukrajnai jogi és politikai dokumentumok, valamint a propagandacélból készült karikatúrák tükrében, hogyan kapcsolódik össze a politikai diskurzusban az ukrán nyelv és identitás, valamint a nemzeti egység témaköre a kisebbségi nyelvek és a biztonság kérdésével. A politikai diskurzus két, egymástól távol álló összetevőjével foglalkozunk: egyrészt az államnyelvtörvény preambulumát és az alkotmánybíróság e jogszabály kapcsán kiadott állásfoglalását, másrészt a nyelvi kérdéshez kapcsolódó témában megjelent politikai gúnyrajzokat elemezzük. Bemutatjuk, hogy az állami nyelvpolitika irányadó ideológiai szövegeiben megjelenő kulcsmotívumok hogyan jelennek meg a propaganda céljaira készült karikatúrákban. Nyelv és biztonság Szakértők szerint a kisebbségi nyelvi jogok és a biztonságpolitika közötti kapcsolat nyilvánvaló. A Sociolinguistics & security című kötet szerzői megállapítják, hogy „a nyelvészet gyakran a biztonsági apparátus fontos részét képezi”. (Charalambous et al. 2015, 19. p. ) A Security & language policy című könyvben pedig egyenesen ezt írják a szerzők: „A biztonság és a háború gyakran jelentős hatást gyakorol a nyelvpolitikára. ” (Charalambous et al. 2016, 2. p. ) A kisebbségek emberi jogainak védelme és a biztonságpolitika közötti összefüggésekről tanúskodik a Recommendations... --- ### The Value System of Unevenness - Published: 2023-09-08 - Modified: 2023-09-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/09/08/the-value-system-of-unevenness/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2023, 2023/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: olloslaszlo Unevenness becomes a moral category. It is something to be protected and preserved. The moral essence of unevenness is the assertion that certain elements of underdevelopment are more valuable than a state of development. But the masters of semi-detachment have another challenge to meet. Its believers must also separate their societies from each other. Towards their eastern conquerors they try to present themselves as more eastern, i. e. more communist, more pro-Russian, if the conqueror is western, e. g. national socialist Germany, then more pro-German than their neighbour, and in joining the democratic west they try to present themselves as more western, consciously pushing back their neighbours. And if they approach the East and the West at the same time, they argue both ways simultaneously. This attitude also motivates the specific role of nationalism in our region. In our case, the role of national identity is not only the same as it used to be in the most developed parts of Europe, but here in Central Europe it has also had to justify the unevenness of state and society. --- ### A felemásság értékrendje - Published: 2023-09-08 - Modified: 2023-12-13 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/09/08/a-felemassag-ertekrendje/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2023, 2023/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: olloslaszlo Ahhoz, hogy a felemásság morális kategóriává válhasson, olyanná, amit védeni, óvni kell, persze érvek kellenek. A felemásság erkölcsi lényege az állítás, hogy az elmaradottság adott elemei értékesebbek, mint a fejlettség állapota. Ehhez persze e fejlettséget a romlás és a bukás előszobájaként kell láttatni, s ha a bukás nem következik be, akkor sem szabad kételkedni a jóslat jövőbeni bekövetkeztében. S mivel minden fejlett kultúra válságba jut egykor, ki az, aki megkérdőjelezhetné, hogy egykor a mostani is bajba jut majd. Sőt, az is lehetséges, hogy a mai állapota valóban a válságának az eleje. Amivel viszont a felemásság adós marad, az a mód, ahogy maga a fejlődés élvonalába juthatna. A fejlettebbek kritikája ugyanis nem párosul valós, más utat mutató fejlődésstratégiával. Inkább csak jóslatszerű víziókkal próbál mozgósítani, végrehajtható és eredményességükben mérhető, részletesen kidolgozott programok nem születnek. Az elmaradottság eszmei védelme ugyanis az elmaradottságot okozók védelméhez kötődik. Amennyiben ők nem elmaradást okoztak, hanem abban akadályozták a többi embert, hogy a romlás útjára lépjen, akkor erkölcsileg nemes cselekedetek köthetők hozzájuk. Így megmarad morális joguk a hatalom megtartásához vagy ismételt megszerzéséhez. Az állítás ellenőrizhetetlenségéhez szükséges a látomásszerű jövőkép, és az indulatos politikai identitás. Erős szenvedélyek az észszerűség helyett, hozzájuk pedig hatalmilag erősen kézben tartott érdekkötődések. A szenvedélyek elsősorban nemzeti szenvedélyek. A megsértett nemzeti öntudat indulatainak folyamatos erősítésén nyugszanak. Nem a sértettség feloldása a cél, hanem a fájdalom fokozása, a megsértett büszkeség érzésének erősítése. A közép-európai felemásság lényegéhez azonban nemcsak a fejlettebb nyugattól, hanem a még elmaradottabb kelettől való viszonylagos elkülönülés is hozzátartozik. A keleti birodalmakkal szemben magukat... --- ### Impresszum 2023/3 - Published: 2023-09-08 - Modified: 2023-11-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/09/08/impresszum-2023-3/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2023, 2023/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle, admin Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XXVI. évfolyam Főszerkesztő: Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke: Öllös László Tanulmányok Öllös László: A felemásság értékrendjeCsernicskó István: Elrajzolt nyelvpolitika. Az ukrán állami nyelvpolitika ideológiai motívumainak megjelenése jogi szövegekben és karikatúrákonGoran Bašić: Kisebbségi önkormányzatiság és kulturális autonómia Szerbiában. A jó ötlettől a megterhelő gyakorlatigViktor Janák: Egy kissé feledésbe merült irredentizmus. Csehország, vagy Szlovákia? Morvaszlovák ingadozás a válságos 1938–1939-es évekbenLampl Zsuzsnna: Beszédes adatok a 2023-as parlamenti választás előttPopély Árpád: Nemzetiségi képviseleti szerv vagy egyszerű parlamenti bizottság? A Szlovák Nemzeti Tanács Nemzetiségi Bizottságának létrehozása 1968-banLengyel Ákos: Adalék a szekeresgazdák történetéhez. Nemes kemenczei Kemenczky nemzetség komáromi jelenléte KÖZLEMÉNYEK Liszka József: Egy csónakban NEKROLÓG Csanda Gábor: Pomogáts Béla KÖNYVEK Romsics Ignác–Rácz András–Fedinec Csilla: Az orosz–ukrán konfliktus történelmi háttérrel (Csanda Gábor)Bajcsi Ildikó: Nemzethűség és őrségváltás. A komáromi és környékbeli zsidóság jogfosztása (1938–1944) (Hollósi Gábor)Szeghy-Gayer Veronika: Tost László, Kassa polgármestere (Gaučík István)Zsuzsanna Varga: The Hungarian Agricultural Miracle? Sovietization and Americanization in a Communist Country (Gaučík István)Karolina Lendák-Kabók: National Minorities in Serbian Academia. The Role of Gender and Language Barriers (Vataščin Péter)Pintér Tibor: Hangok és szavak erdeje (Polgár Anikó)Baka L. Patrik: Óperenciák. Fejezetek a kortárs magyar gyermek- és ifjúsági irodalomból (Ádám Laura)Pethő László (szerk. ): Jászsági Évkönyv 2022 (Bodnár Krisztián)Kiss Zsuzsanna: Az egyedüli tér. Társas élet és közélet Zala megyében a neoabszolutizmus korában (Bodnár Krisztián)Szilágyi Márton: Az íróvá válás mikrotörténete a 19. század első felében. Lisznyai Kálmán és az „irodalmi gépezet” (Bodnár Krisztián) --- ### Szerzői kollektíva: Nemzeti kisebbségek – Ismerkedjünk meg - Published: 2023-06-08 - Modified: 2023-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/06/08/szerzoi-kollektiva-nemzeti-kisebbsegek-ismerkedjunk-meg/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2023, 2023/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: csandagabor Bratislava, Štátny pedagogický ústav, 2020, 132 p. https://www. statpedu. sk/files/sk/vyskum/publikacna-cinnost/ucebne-texty/publikacia-narodnostne-mensiny-zoznamme-sa_preklad_do_madarskeho_jazyka. pdf Hasznosnak tűnő kiadványt jegyez az Állami Pedagógiai Intézet, egy színes (négyszínnyomású és színesen illusztrált) tájékoztatót a szlovákiai nemzeti kisebbségekről. Nyomtatásban nem jelent meg, az intézet honlapján is nehezen található, a Výskum (kutatás) menüpont alatt, a Publikačná činnosť (kiadói tevékenység) almenüben, de ott nem a Publikácie (kiadványok), hanem az Učebné texty (oktatási szövegek) alatt keresendő; itt azonban már nem lehet eltévedni, mert ez a könyvtár csak négy publikációt tartalmaz, egy kétnyelvű (szlovák–roma) mesekönyvet, egy Oktatási szövegek című, roma–szlovák nyelvű alsó tagozatos dokumentumot, egy hozzá tartozó roma–szlovák szótárt – s végül itt tölthető le s olvasható a szóban forgó kiadvány is. Mégpedig két nyelven, a magyaron kívül szlovákul is (Kolektív autorov: Národnostné menšiny – Zoznámme sa), két külön dokumentumként, a szlovák az eredeti, mert a magyar ezzel a megjegyzéssel kezdődik: „A kiadvány magyar nyelvre való fordítása. ” Összeállítója nincs, szerkesztője se, „lektora” hét, „bírálták” hatan, fordította Hrbácsek Noszek Magdaléna, nyelvi korrektúra: Paedr. Lívia Tímárová. És egy figyelmeztetés: „A publikáció bármely részének sokszorosítását akár szlovák, akár más nyelven a törvény tiltja” – amiből nem egyértelmű, pontosan miért tiltja a törvény, hogy sokszorosítsanak valamit, ami a világhálón nehezen ugyan, de szabadon elérhető (mondjuk, szlovákul magyar publikációt meglehetősen nehéz is volna sokszorosítani). Meglehetősen szokatlannak látom azt is, hogy egy állami intézmény tizenhárom lektorral és bírálóval miért találja fontosnak közölni ugyanitt (az 1. oldalon), hogy „A könyv a szerzők nézeteit tartalmazza, melyeket az egyes fejezetekben prezentálnak. Az Állami Pedagógiai Intézet nem felel a szerzők véleményéért.... --- ### Pethő László (szerk.): Jászsági Évkönyv 2022 - Published: 2023-06-08 - Modified: 2023-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/06/08/petho-laszlo-szerk-jaszsagi-evkonyv-2022/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2023, 2023/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: bodnarkrisztian Jászberény, Jászsági Évkönyv Alapítvány, 2022, 244 p. Három évtized történelmi távlatokban nem hosszú idő, egy ember vagy egy periodika életében azonban már annak tekinthető. A Jászsági Évkönyv 2023-ban ünnepelheti fennállásának 30. évfordulóját, ami mindenképpen elismerést érdemel, hiszen a tudományosság helyi orgánumainak léte gyakran a különböző pályázatoktól s a támogatói adományoktól függ. A tavaly napvilágot látott jubileumi, 30. kötet kapcsán érdemes néhány szót szólni az eltelt évtizedekről. A Jászsági Évkönyv eddigi „termése” több mint 9 000 oldal, amely a helyben vagy távolabb élő alkotók munkájának gyümölcse. (Hasonlóan fajsúlyos alkotása ennek a tudományos körnek a 2010-es évek közepén megjelent háromkötetes Jászberény története című munka, amely a kezdetektől szinte napjainkig mutatja be a város históriáját, s az évkönyv köteteivel együtt immár a világhálón is elérhető az Arcanum Digitális Tudománytárban. ) A Jászsági Évkönyv szerkesztője, „éltetője” mindvégig Dr. Pethő László nyugalmazott egyetemi docens volt, akinek az első számhoz írott „hitvallása” a mai napig meghatározza az évkönyv szellemiségét. E periodika a tudomány és a művészet területén alkotó emberek számára publikálási lehetőséget nyújtva össze kívánja gyűjteni a térségre vonatkozó értékes anyagokat, miközben multidiszciplinaritásra is törekszik. Ezek a szempontok jól érvényesülnek a szóban forgó 30. kötetben is. A kiadványban összesen 30 szerző hosszabb-rövidebb munkája szerepel, akiknek zöme a Jászság területén él, de szép számmal akadnak az ország más vidékein (Budapesten, Tatabányán, Szegeden stb. ) lakó alkotók is. A fiataloktól az idősebbekig terjed a szerzői gárda életkori spektruma, hiszen gimnáziumi tanuló és nyugdíjas is szerepel a kötetben helyet kapó személyek között. Foglalkozás tekintetében is legalább ilyen sokszínű a kép,... --- ### Kedves Gyula–Pelyach István (szerk.): Az 1848–1849. évi országgyűlés mártírjai - Published: 2023-06-08 - Modified: 2023-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/06/08/kedves-gyula-pelyach-istvan-szerk-az-1848-1849-evi-orszaggyules-martirjai/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2023, 2023/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: bodnarkrisztian Csány László. Budapest, Országház Könyvkiadó, 2021, 298 p. /Konferenciák az Országgyűlési Múzeumban, 6. / Az Országgyűlési Múzeum hagyományteremtő szándékkal útnak indított, az első népképviseleti országgyűlés jelentősebb mártírjainak tiszteletére rendezett konferenciasorozata 2021-ben a végéhez ért, ekképp az elhangzott előadásokból szerkesztett tanulmánykötetek záró darabját is most tarthatja kezében az olvasó. Az egykori zalai politikust a kiadvány előszava a korszak nagy formátumú alakjai között helyezi el: a szerkesztők értékítélete szerint ugyanis Batthyány Lajos után Csány volt az országgyűlési mártírok legjelentősebbje. Ennek ellenére személye körül nem alakult ki jelentősebb kultusz, emlékét leginkább csak szűkebb pátriájában őrizték, de az utóbbi évtizedekben fellendült életművének tudományos igényű feltárása. Ehhez a tendenciához kapcsolódik a szóban forgó kötet is, amely a pálya néhány fontos állomását mutatja be, a sorozatban korábban megjelent munkákhoz hasonlóan gazdag forrásbázisra támaszkodva. Molnár András a reformkori kormányzati „terror” egyik izgalmas epizódját vizsgálja, s rámutat arra, hogy amikor a kormányzat felségsértési pert kezdeményezett Csány László ellen, a Zala vármegyei politikai elit pártállástól függetlenül összezárt mögötte, azaz sikerült kivívnia a helyi vezető réteg tiszteletét és megbecsülését. Csány rövidesen országosan is ismertté vált, egyúttal viszont fokozatosan eltávolodott a rendi-sérelmi politizálástól, és a Kossuth Lajos-féle irányzathoz kezdett közeledni. Kemény Krisztián egy kettétört barátság tükrében mutatja be Csány személyiségét. A zalai politikus sok más kortársához hasonlóan huszártisztként indult, s katonai szolgálata idején ismerkedett meg Franz Ottingerrel. Az ismeretségből barátság lett, ám a politika közbeszólt: 1848 augusztusára világossá vált, hogy míg Csány igyekezett a magyar érdekeket képviselni, addig Ottinger inkább birodalmi keretekben gondolkodott, így a két férfi útjai végérvényesen elváltak. Pelyach... --- ### Nógrády Árpád: Sáros vármegye - Published: 2023-06-08 - Modified: 2023-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/06/08/nogrady-arpad-saros-varmegye/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2023, 2023/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: magyarzoltan Budapest, Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2022, 760 p. + Térképmellékletek: I/a–XI. térkép. /Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza – Új sorozat/ Ötvenkilenc évvel Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza első kötetének és huszonnégy évvel a kézikönyv legutóbbi, negyedik kötetének megjelenését követően örvendetes módon folytatódott, vagy pontosabb úgy fogalmazni, hogy új életre kelt ez a magyar történettudomány szempontjából olyan fontos könyvsorozat. A 20. század végén az S betűnél elakadt tudományos projekt szálát kutatóintézeti feladatként az akkor még pályája elején levő Nógrády Árpád vette át, kapta meg, és mintegy másfél-két évtizedes munka eredményeként mostanra készült el a sorban következő, a Sáros vármegye kialakulásáról és Árpád-kori történeti földrajzáról szóló impozáns kiadvány. E kétkötetes mű szerzőjét idestova három és fél évtizede ismerem. Szakmai munkásságunk részben párhuzamosan haladt, ugyanis a rendszerváltozás körüli években egyszerre végeztük egyetemi tanulmányainkat a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem néprajz (és történelem) szakán. Míg azonban ő már huszonévesen is nagy elhivatottsággal készült a korai magyar történelem kutatójának, én akkor még elsősorban irodalmári ambíciókat dédelgettem. A sors néhány év múltán úgy hozta, hogy ő az MTA Történettudományi Intézetében nyert alkalmazást, jómagam pedig ugyanott a Néprajzi Kutatóintézetben. Azóta figyelem félig-meddig közelről Nógrády Árpád történészi munkáságát, az Árpád-korral foglalkozó rendkívül elmélyült tanulmányait, ám egyszersmind hiányolva is az igazán nagyszabású, monografikus igényű művek létrejöttét. Nos, a hiányolt mű végre elkészült, és nem csupán méltó a sorozat előző köteteihez, hanem a sorban minden jel szerint az eddigi legkiválóbb, paradigmatikus igényű, alaposan feladva általa a leckét – akár még önmaga számára is – a további vármegyei kötetek készítőinek. A rendkívül... --- ### Kurhajcová, Alica: Nyilvános ünnepségek és történelmi emlékezet Magyarországon (1867–1914). Besztercebánya, Zólyom, Losonc és Rimaszombat példáján - Published: 2023-06-08 - Modified: 2023-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/06/08/kurhajcova-alica-nyilvanos-unnepsegek-es-tortenelmi-emlekezet-magyarorszagon-1867-1914-besztercebanya-zolyom-losonc-es-rimaszombat-peldajan/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2023, 2023/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef Békéscsaba, Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete, 2018, 351 p. /Kor/Ridor Könyvek, 12. / A nemzeti, regionális vagy éppenséggel a lokális emlékezet építését, erősítét szolgáló, méltán szakrális tereknek nevezhető helyek, azok metamorfózisai hálás vizsgálódási témája a kultúratudományok (kulturális és politikai antropológia, etnológia, vallástudomány, szemiotika, történettudomány, művészettörténet, műemlékvédelem stb. ) kutatói számára. Ráadásul ezeknek a tudatosan (vagy éppenséggel tudat alatt) kiépített, historizáló szándékkal „rekonstruált” (a macskakörmök magyarázása messzire vezetne) vagy továbbfejlesztett helyszíneknek az utóbbi időben szemmel látható reneszánszát éljük. Felismerhetővé a különféle, egymással első rápillantásra kapcsolatba sem hozható emlékjelek feltűnő koncentrációja teszi őket. A komáromi Etnológiai Központ keretei közt létrehozott Szakrális Kisemlék Archívum fejlesztése során menet közben derült ki, hogy a klasszikus értelemben vett szakrális kisemlékek (út menti feszületek, szentek szobrai, lourdes-i barlangok stb. ) önmagunkban voltaképpen nem is értelmezhetőek. Ezek sok esetben, rendesen a településközpontokban koncentrálódnak egy csomó, a szó eredeti értelmében véve nem is szakrális emlékjel (országzászló, háborús emlék, a kitelepítés vagy a málenkij robot emlékműve, az adott település első írásos említésére figyelmeztető kopjafa stb. ) társaságában. Együtt képeznek egy szakrális teret, ahol a különféle lokális vagy nemzeti ünnepek során a megfelelő rítusok realizálódnak. Alica Kurhajcová voltaképpen ilyen kiválasztott terek, négy felső-magyarországi város, Besztercebánya, Zólyom, Losonc és Rimaszombat példáján keresztül élettel próbálja megtölteni ezeket. A történész eszközeivel persze, korabeli forrásokra (újsághírekre, hírlapi cikkekre, kép- és levéltári anyagra) támaszkodva. Az újkori nemzetté válási folyamatból kisarjadó, egyre inkább tudatosabbá váló magyar nemzeti emlékezéskultúra gyökereit tapogatja Alica Kurhajcová könyve. Pontos elméleti és országos történeti keretekbe ágyazottan mutatja be az első világháború előtti fél évszázados „békeidők”... --- ### Hizsnyai Tóth Ildikó: Nekem mondod? Jaffás és Kofolás beszélgetései a magyar nyelvről - Published: 2023-06-08 - Modified: 2023-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/06/08/hizsnyai-toth-ildiko-nekem-mondod-jaffas-es-kofolas-beszelgetesei-a-magyar-nyelvrol/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2023, 2023/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: dancojakabveronika Dunaszerdahely, Nap Kiadó, 2022, 304 p. A Nekem mondod? Jaffás és Kofolás beszélgetései a magyar nyelvről című antológiában Hizsnyai Tóth Ildikó a Pátria rádióban 2017-ben sugárzott Jaffás és Kofolás nevet viselő nyelvi ismeretterjesztő műsor interjúit adja közre teljes terjedelmükben. A kötet huszonhat beszélgetést tartalmaz, melyeket a rádióműsor készítői – Hizsnyai Tóth Ildikó (Kofolás) szlovákiai magyar műfordító és Kerényi György (Jaffás) magyarországi újságíró – tizennyolc szlovákiai magyar és magyarországi szakemberrel rögzített. A könyvben elhelyezett interjúkat Hizsnyai Tóth Ildikó hat nagyobb tematikai egységbe sorolta, ezek mindegyikéhez rövid bevezetőt csatolt; hasonlóan járt el az egyes beszélgetések felvezetésekor is, melyek keretében egyrészt a megszólított szakembereket, másrészt az általuk érintett altémákat ismertette. A kötet lényegi tulajdonsága, hogy a benne levő interjúk párbeszédet folytatnak egymással: az eltérő szakterületeken tevékenykedő interjúalanyok ugyanazt a témát más és más szempontból láttatják, melyek mozaikszerű összeillesztésével az olvasó előtt komplex mivoltában tárul fel az adott probléma. Annak érdekében, hogy mindez érzékelhető legyen, az alábbiakban minden interjúból kiemelek néhány alapgondolatot. A kötetet bevezető tematikai egység, mely a Miért beszélnek másképpen a határon túli magyarok? címet viseli, négy interjút tartalmaz, ebből kettő szinkrón, kettő pedig diakrón nézőpontból közelíti meg a magyar–magyar és a magyar–szlovák kapcsolatokat. Az első interjúból, mely az idegenvezetőként tevékenykedő Korpás Árpáddal készült, kiderül, hogy a magyarországiak meglehetősen eltérő képeket alakítanak ki magukban a szlovákiai magyarokról: míg egyesek alapos háttérismeretekkel rendelkeznek rólunk, addig mások a létezésünkről sem tudnak. Az alulinformáltság azonban ugyanúgy jellemző a szlovákiai szlovákokra is, akik általában a magyarországi Pilisben élő szlovákságról és a szlovákiai magyarságról egyaránt keveset tudnak.... --- ### Beregszászi Anikó–Dudics Lakatos Katalin: Huszonkettő. A kárpátaljai magyar anyanyelvi nevelés 22 évének története - Published: 2023-06-08 - Modified: 2023-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/06/08/beregszaszi-aniko-dudics-lakatos-katalin-huszonketto-a-karpataljai-magyar-anyanyelvi-neveles-22-evenek-tortenete/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2023, 2023/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: gazdagvilmos Törökbálint, Termini Egyesület, 2023, 172 p. A 2023-as év talán egyik első kárpátaljai magyar kiadványaként vehette az olvasóközönség a kezébe azt a nagyszabású összefoglaló munkát, amelyben Beregszászi Anikó és Dudics Lakatos Katalin, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológia Tanszékének oktatói a kárpátaljai magyar anyanyelvi nevelés elmúlt 22 évének főbb irányvonalait és eredményeit mutatja be, illetve elemzi és összegzi a kárpátaljai magyar oktatástervezés anyanyelvoktatási koncepcióját, lehetséges módszereit, eredményességét, az oktatás szereplőinek nyelvi attitűdjeit. A szerzőpáros már a kiadvány előszavában is hangsúlyozza, hogy a kárpátaljai magyar közösség már a tavaly február óta tartó „háború kitörése előtt is nehéz oktatáspolitikai körülmények között volt kénytelen megharcolni a napi politikai és egyéb harcait” (10. p. ) az oktatási hálózat megtartásáért és az anyanyelv oktatásának megújításáért. Már az első, az Egy történet állomásai címet viselő fejezet legelején kiemelik: „a kárpátaljai magyar anyanyelvi nevelés megújításának folyamata szorosan összefügg a kárpátaljai magyar közösség nyelvi helyzetének, nyelvhasználatának, nyelvi attitűdjeinek, anyanyelvi oktatásának tudományos igényű vizsgálatával, aminek kezdetei az 1990-es évek második feléig nyúlnak vissza. ” (12. p. ) Az anyanyelvi nevelés reformjának megindulása kapcsán hangsúlyozzák, hogy az leginkább az 1995-ös ungvári Élőnyelvi Konferenciához, valamint Csernicskó Istvánnak – A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén című sorozat első köteteként megjelent – A magyar nyelv Ukrajnában (Kárpátalján) című monográfiájához, a kárpátaljai magyar nyelvi tervezés első koncepciójának megalkotása pedig a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola szakembereinek nevéhez köthető. Kiemelik azt is, hogy az anyanyelvi nevelés megújulásának az 1990-es években egyre gyakrabban felmerülő igénye csak 2000-ben, az azóta Iskola... --- ### Kisebbségkutatási folyóiratok Szlovákiában és Magyarországon - Published: 2023-06-08 - Modified: 2023-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/06/08/kisebbsegkutatasi-folyoiratok-szlovakiaban-es-magyarorszagon/ - Kategóriák: Műhely, Szemle - Post Years: 2023, 2023/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: szarkalaszlo Aligha vitatható, hogy a rendszerváltás óta eltelt évtizedekben az ethnic studies közép-európai műfajában – a kisebbségkutatásban – komoly intézményesülési folyamat ment végbe. Akadémiai, kormányzati, egyetemi intézetek, az érintett közösségek által létrehozott kutatóműhelyek egész sora kezdte el működését. Ezek többsége igyekezett alkalmazkodni a nemzetközi projektfinanszírozás feltételeihez, ami részben szerencsés módon együttműködésre, új témakörök felfedezésére sarkallta őket, részben pedig nem igazán üdvös hatásokat kiváltva háttérbe szorította a hosszú távú, idősoros kutatásokat. Mindez folyamatosan formálta, átalakította a közép-európai etnikai folyamatokkal foglalkozó intézményeket, ami a hozzájuk kötődő szakfolyóiratok megjelenésében, megszűnésében, internetre költözésében is jól nyomon követhető. A magyar nyelvű kisebbségi tárgyú lapok közül az elmúlt években megszűnt a Cholnoky Győző főszerkesztésében huszonhét éven át, 1991–2018 közt megjelent Kisebbségkutatás. A lap 1997–2018-as évfolyamai szabadon elérhetőek a magyar folyóiratok népszerű adatbázisában, a MATARKA néven ismert tartalomkeresőben. A kolozsvári alapítványi háttérrel gazdag dokumentációval, vitaanyagokkal, tematikus összeállításokkal megjelenő Magyar Kisebbség második és harmadik folyama a jelek szerint – remélhetően csak átmenetileg – szintén elakadt. A régi magyarországi lapok közül ma is rendszeresen megjelenik az 1990-ben Tóth László által alapított Regio: kisebbség, társadalom, politika c. folyóirat, amelyet az elmúlt két évtizedben a Kisebbségkutató Intézet gondoz és ad ki. A lap régi számai elérhetőek az Elektronikus Periodika Adattárban (www. epa. hu). Ugyanúgy, mint az 1991 óta megjelenő Pro Minoritate c. folyóirat, amelynek digitális változata az azonos nevű alapítvány portálján is elérhető. A magyarországi kisebbségek közös kulturális folyóiratának tekinthető, Barátság címmel korábban havonta, újabban évente hat alkalommal megjelenő, szépen szerkesztett, színvonalas képzőművészeti alkotásokkal illusztrált szemle „Magyarország népei kölcsönös megismerkedését szolgáló kulturális... --- ### Réges-régen, még azelőtt… - Széljegyzetek a magyar Grimm-filológia újabb mérföldkövéhez - Published: 2023-06-08 - Modified: 2023-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/06/08/reges-regen-meg-azelott-szeljegyzetek-a-magyar-grimm-filologia-ujabb-merfoldkovehez/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2023, 2023/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef A magyar (és szlovák) posta csodát művelt. Egy, Budapesten pénteken útjára bocsátott könyvküldemény kedden reggel már keszegfalvi levélszekrényünkben landolt. (Hasonló bravúrokat csak németországi könyvküldeményekkel éltem meg mostanában. No meg a régi csehszlovák posta, amelynek alapszolgáltatása volt, hogy az egyik napon Királyhelmecen feladott küldemény másnap garantáltan megérkezett Ašba. ) Jelen kiadványt Domokos Mariann figyelmességének köszönhetően tarthatom most kezemben. És csodálhatom. Mielőtt azonban jelzett álmélkodásomnak konkrét mondatokban is hangot adnék, nézzük a (kutatástörténeti és kiadáspolitikai) környezetet. Mert csak e kontextusok ismeretében értékelhető igazán a mostani tárgyunkat képző munka jelentősége is. 1.  Első körben azért érdemes szemügyre venni az alább bemutatásra kerülő kötet kiadóját, illetve azt a kiadói vállalkozást, amelynek keretében a munka megszületett és napvilágra került. A kötet gazdája egy hely a világhálón, a reciti, amely „az Irodalomtudományi Intézet tartalomszolgáltató portálja”. E tartalomszolgáltatói misszió keretében különféle tematikus (műfaji és praktikus) sorozatokba rendezett publikációkkal segíti a tudományos együttgondolkodás erjedését. Elsőként, de a sorrend mindegy is, a Csörsz Rumen István által szerkesztett Doromb című évkönyvszerűséget említem (amelyre – ezt magamnak mondom – illene jobban odafigyelni), a maga kiváló közköltészeti (és rokonnemű) tanulmányaival. Noha jelen szöveg nem erről szól, a most szóban forgó vállalkozáskomplexum jobb megértését szolgálja, ha idemásolom a címválasztás indoklását: „A címet a reformkori debreceni kéziratok hatására, önironikusan választottuk. Nem kétséges: bizony lantról lesz szó e kötetekben, amely csak látszólag »negatív«. Inkább: mezítlábas, fapados, furnértetős, filléres, egyhúrú, alkalmi... Aki lantot pendít, az képes dallamot játszani – aki dorombot, az a dallamnak csak árnyékát, kivonatát, ritmusát, illúzióját. Az egyikük létrehoz, a másikuk felidéz, helyettesít,... --- ### Az orosz veszedelem – irodalmunk tükrében - Published: 2023-06-08 - Modified: 2023-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/06/08/az-orosz-veszedelem-irodalmunk-tukreben/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2023, 2023/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: sasandor Jókai A jövő század regényében, 1872-ben, egy elkövetkező orosz háború lehetőségeit festi s a mi ebben a műben akkor is jó ideig a színes képzelet alkotásának tetszett, azt napjaink részben valóra váltották. Egy folyóiratban, mely nemrég az említett regény időszerű vonatkozásait ismertette, azt lehetett olvasni, hogy Jókai a mű elkészültének idején se katonai, se politikai körökből nem kapott indítékot eszméjéhez, mert az intéző tényezők befejezett véleménye az volt, hogy nekünk sohasem lesz háborúnk Oroszországgal. Ez a felfogás meglehetősen téves. A hetvenes években, különösen az 1877-iki orosz-török háború idején az oroszgyűlöletnek valóságos árhulláma vonul át Magyarországon. Plevna hősies védelmének napjaiban megmozdul a főváros népe, a közvélemény, sőt részben az irodalom is, közbelépést sürgetnek a törökség érdekében. Jókai igen kézenfekvő forrásokból meríthetett ösztönzést az oroszok elleni háború gondolatához. A félelmetes északi hatalommal való mérkőzés lehetősége akkor is, azelőtt is hozzátartozott a magyar népies köztudatnak naiv– s a mint ma látjuk – nem éppen alaptalan sejtelmeihez. E sejtés is bizonyára egyik motivuma volt azoknak a földrajzi és stratégiai tanulmányoknak, a melyet Jókai A jövő század regényéhez végzett. A néplélektan általános tanulsága, hogy a különböző népek bizonyos typusokban, egy-egy általánossá váló értékelésben alkotnak egymásról képet. Néhány adatot sorakoztatunk egymás mellé, hogy kiderüljön, miképp alakul ki nálunk az orosz fajnak és államszervezetnek megítélése, miként formálódik a muszka fogalmának politikai tartalma és érzelmi színezete. Adatainkat – a teljesség igénye nélkül – a magyar politikai és szépirodalom jeleseiből merítettük. Így az orosz veszedelemtől való aggódást a költői élmény erősítő fényében s a gyakorlati reflexio igazságában vesszük szemügyre.... --- ### Posthumous Publications of Andor Sas - Published: 2023-06-08 - Modified: 2023-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/06/08/posthumous-publications-of-andor-sas/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2023, 2023/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: csandagabor This paper deals with three important book and journal publications of Andor Sas, the well-known Hungarian author from Slovakia after his death, their afterlife, and their evaluation. The cited attested sources can further clarify the author and his life's work, which are erroneously or not factually recorded in the common knowledge. According to this paper, the most valuable part of the author's lifework is probably his research on economic history, although the most important work published in this field is described by the profession as an archival review. It would also seem useful to compile a bibliography of the Sas-reviews of the early 20th century. --- ### Sas Andor posztumusz publikációi - Published: 2023-06-08 - Modified: 2023-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/06/08/sas-andor-posztumusz-publikacioi/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2023, 2023/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: csandagabor Bevezető helyett a Sas Andor-művek utóéletében bekövetkezett legutóbbi örvendetes kutatásokat szeretném említeni. A jelenkori jó helyzet e téren elsősorban a történész Gaucsík István fáradhatatlan – évtizedek óta tartó – gazdaságtörténeti kutatásainak és publikációinak köszönhető, melyek a Sas-kép folyamatosan frissülő megőrzését-alakítását eredményezték. Gaucsík nem mellesleg a Szlovák Nemzeti Múzeum Levéltárában található Sas-hagyatékot is megvizsgálta és elemezte. Nagyon fontos új szempontokkal és adalékokkal, tisztázó tényekkel szolgál Sasról legújabb tanulmánya is, melyben a szakmai párbeszédet sürgeti. (Gaucsík 2021) Másodsorban feltétlen kiemelendő a filozófiatörténész Mészáros Andrásnak Sas Andor fiatalkori írásait elemző tanulmánya (Mészáros 2021), amely azért is hat a reveláció erejével, mert elsőként elemzi Sasnak azokat a tanulmányait és recenzióit, melyekből a szerző korai szellemi tájékozódása és a magyar filozófiatörténet-írásban játszott szerepe kirajzolódik. Ezek az írások Mészáros szerint „azokban a »boldog békeidőkben« születtek, amikor még nem »kényszerkorban« élt, és amikor azt írhatta és írta meg, ami intellektuálisan érdekelte, és amire műveltsége, szakmai felkészültsége predesztinálta”. (Mészáros 2021, 4. p. ) Ami egybecseng Filep Tamás Gusztávnak egy korai meglátásával: „Az ötvenes években az első korszak neves tudósa, Sas Andor, csatlakozván az uralkodó ideológiához, föladta polgári radikális eszményeit és elvesztette szakszerűségét”. (Filep 1999, 91. p. ) 1. Sas Andor: A koronázó város a bécsi kongresszustól a nagy márciusig 1818–1848 (Bratislava, Madách, 1973, 334 p. ) A művet a Madách jelentette meg azzal a kiadói előszóval, hogy a kézirat szerkesztését Kosáry Domokos történészre (a későbbi akadémikusra és MTA-elnökre) bízta, mivel a szerzőnek már nem állt módjában végleges formába öntenie. „Hangsúlyozzuk azonban, hogy itt csak a szerző saját anyaga... --- ### Andor Sas and the Hungarian Literature in (Czecho)Slovakia - Published: 2023-06-08 - Modified: 2023-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/06/08/andor-sas-and-the-hungarian-literature-in-czechoslovakia/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2023, 2023/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: csehyzoltan The subject of this article is the emergence of the problematization and evaluation of Hungarian literature in (Czecho)Slovakia in the work of Andor Sas (1887–1932), especially in his work as a critic. Sas's works were created in ideologically infected times, and this is also reflected in the language and perspective of the texts. Sas primarily dealt with the Hungarian literature in Slovakia in his journalistic critical texts, cultivating what is known as pedagogical criticism. In the memory of his contemporaries, he lives as one of the most significant shapers of minority literature, as a supporter of young talents, but based on his remaining writings, this exceptional role is dwarfed. In the 1950s, Sas showed himself to be a supporter of literary Sovietization, and most of his literary political texts can be interpreted as a demonstration of loyalty. On the other hand, Gyula Duba's discovery as a writer is proof that he was also able to assert more serious aesthetic points of view. --- ### Sas Andor és a (cseh)szlovákiai magyar irodalom - Published: 2023-06-08 - Modified: 2023-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/06/08/sas-andor-es-a-csehszlovakiai-magyar-irodalom/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2023, 2023/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: csehyzoltan „Sok ember olyan, mint a kaméleon: tetszéseként válthat színt. Sok olyan, mint a vitorla: magában mozdulatlan áll; de minden támadó szélnek enged, s annak változásaként változtatja irányait, most éjszak, majd dél felé. Sok ember eszközzé tétetik; mert egyébre nem való. Sok eszközzé teszi magát, hogy saját célait érje el. Ez gonosz, amaz együgyű; s reájok támaszkodván, mindenikben kárt vallhatsz” – írja Kölcsey Ferenc a Parainesisben. (Kölcsey 2008, 232–233. p. ) Kamélon, vagy vitorla volt-e Sas Andor? Eszközzé tette-e magát, vagy őt használták eszközként? A sokféle érdeklődés és a sokféleképpen traumatizált és fertőzött szociokulturális légkör bonyodalmas viszonyrendszerében nehéz választ adni egy ilyen esszébe illő kérdésre. A szlovákiai magyar irodalomtörténetekben „enciklopédikus érdeklődésű és felkészültségű” egyéniségként jelenik meg (Szeberényi 2000, 34. p. ), aki már fiatalon elismerésre méltó alapozottságú irodalomtudományi munkákat és elmélyült bölcseleti recenziókat publikált az Egyetemes Philológiai Közlönyben és a korszak számos más, kiemelkedő fórumában. 1910-ben írt például egy különlenyomatként is kiadott, pozitivista keretek között maradó, de a szellemtörténeti irány egyes aspektusaira is kikacsintó jelentős Hölderlin-tanulmányt. (Párkány 1975, 11–19. p. ; Mészáros 2021, 3–24. p. ) Madáchról és Hegelről az Athenaeumban publikált dolgozatát Szerb Antal irodalomtörténete is hivatkozta. (Szerb 1934, 109. p. ) A modern recepció szerint eleve nagyobb volumenű gazdaság- és kultúrtörténeti munkái hosszabb távon pozitívabb fogadtatásra találtak, mint irodalomtudományi írásai, és alighanem időtállóbbaknak is bizonyultak. Fried István elismeri, hogy ugyan „Madáchról, Hölderlinről fontos mondanivalója akadt”, ám Sas kutatásainak központi terepe szerinte elsősorban „a gazdaság- és a művelődéstörténet” volt. (Fried 1974, 534. p. ) Görömbei András is inkább a történészek... --- ### Stages in Andor Sas’s Teaching Career - Published: 2023-06-08 - Modified: 2023-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/06/08/stages-in-andor-sass-teaching-career/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2023, 2023/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: misadkatalin In this paper, I have primarily tried to give an overview of Andor Sas's pedagogical activities, but I could not ignore—at the level of mentioning—his scientific and translation activities as a high school teacher, then as a college and university lecturer, and his most important works as evidence of this. His works in history, literary and intellectual history, archival and economic history are currently awaiting evaluation or re-evaluation, while stimulating new research based on multiple approaches. --- ### Sas Andor oktatói tevékenységének állomásai - Published: 2023-06-08 - Modified: 2023-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/06/08/sas-andor-oktatoi-tevekenysegenek-allomasai/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2023, 2023/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: misadkatalin Bevezetés Sas Andor történészt, irodalomtörténészt, főiskolai és egyetemi oktatót a szlovákiai magyar tudományos-szellemi élet kiemelkedő alakjaként tartjuk számon. Kortársai a magyar történetírás egyik legkiválóbb művelőjeként, a szlovákiai magyar szellemi élet egyik legképzettebb és legjelentősebb tudósaként, emellett kifogástalan jellemű emberként emlegették; egykori kollégái, tanítványai pedig a kiváló tanárt tisztelték benne, akinek fő pedagógiai elve az volt, hogy a tanárnak egész lényével kell azonosulnia azzal a tevékenységgel, amelyet hivatásául választott.  Rövid életrajzi kitekintés Sas Andor 1887. január 22-én született Budapesten. Az anyakönyvbe Spitzer Andor néven jegyezték be, vezetéknevét később magyarosította. Apja a magyar királyi államvasutak tisztviselőjeként dolgozott, anyja elemi iskolai tanítónő volt. A családban a magyar mellett németül is beszéltek, így gyermekként két nyelvet sajátított el egyszerre. Általános és középiskolai tanulmányait Budapesten végezte, 1904-ben érettségizett. Egyetemi tanulmányait Berlinben és Budapesten folytatta, hogy melyik felsőoktatási intézményekben, arról nincs megbízható adat. (Szalatnai 1963, 401–402. p. , Párkány 1975, 7–8. p. , Gaucsík 2005, 27. p. ) A budapesti egyetemen, ahol filológiát hallgatott, Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel, Juhász Gyulával és Balázs Bélával együtt tagja volt a kor híres irodalmi önképzőkörének, a Négyesy-szemináriumnak. Szalatnai Rezső így ír erről Sas Andorra emlékező cikkében: „ Mindent tudott nagy kortársairól, ismerte ifjúságuk titkait, ő maga volt a tiszta emlékezet. Mindig arra gondoltam, ha Sas Andor megírná ezt az időszakot, érdekfeszítő könyv kerekedne ebből. ” (Szalatnai 1963, 401. p. ) Tudományos pályájának indulása a múlt század első évtizedének végére tehető. A polgári radikális eszméket valló, latin műveltséggel bíró s több nyelven beszélő Sas kezdetben irodalmi értekezéseket, recenziókat írt. 1909-ben, mindössze... --- ### Letter of Dr. Géza Grosschmid to the City Housing Office of Košice, 1919 - Published: 2023-06-08 - Modified: 2023-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/06/08/letter-of-dr-geza-grosschmid-to-the-city-housing-office-of-kosice-1919/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2023, 2023/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: otvosanna On 23 June 1919, Dr. Géza Grosschmid, a lawyer and legal advisor in Kassa (Košice), wrote a letter to the Municipal Housing Committee requesting that their family house in Mészáros Street be exempted from public ownership. In his petition, he discusses in detail the history of his and his wife's family, their financial situation, their housing conditions, and also summarises his own biography, which also reveals the little-known career of Grosschmid, who later became a politician, before 1919. The information in the document also contains valuable details about the family and their house. The letter is accompanied by a questionnaire filled in by thousands of homeowners during the Soviet Republic on the socialisation of their houses. --- ### Dr. Grosschmid Géza 1919-es levele a kassai Városi Lakáshivatalhoz - Published: 2023-06-08 - Modified: 2023-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/06/08/dr-grosschmid-geza-1919-es-levele-a-kassai-varosi-lakashivatalhoz/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2023, 2023/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: otvosanna Grosschmid Géza nemcsak Márai Sándor író és Radványi Géza filmrendező édesapja, hanem a két világháború közötti csehszlovákiai magyar politika egyik kiemelkedő alakja, az Országos Keresztényszocialista Párt prágai szenátora volt, akinek 1918–1919 előtti életével és tevékenységével ennek ellenére eddig kevéssé foglalkozott a történetírás. A Kassai Városi Levéltárban található egy hétoldalas kézzel írott, Lakásbizottsághoz szóló levele, amelyben azt kérvényezi, hogy a Munkástanács ne vegye köztulajdonba családi házukat, és mentesítsék őket a lakbérfizetés alól is. Tulajdonképpen egy kérvényről és egy kitöltött kérdőívről van szó, amelyek 1919. június 23-án érkeztek a Városi Lakáshivatal címére, majd egy hónap múlva, július 23-án az irattárba kerültek. Az alábbi tanulmányban ebből a dokumentumból kiindulva igyekszem feltárni Grosschmid Géza előéletét, a kisebbségi politizálást megelőző értelmiségi és hivatalnoki pályáját. A vizsgált forrásból ugyanis, amely az általa írt „önéletrajzot” is magában foglalja, jól kirajzolódik 1918 előtti munkássága, életpályájának eddig feltáratlan szakasza. Egyebek között fontos részleteket tudunk meg belőle Grosschmidék Mészáros utcai családi házáról, ahol az eredeti lakásuk kétharmadában 2019. január 22-étől működik a Márai Sándor Emlékkiállítás, amely a Csemadok Kassai Városi Választmányának a tulajdona, fenntartója pedig a Szlovák Nemzeti Múzeum – Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma. Ezen kívül megismerkedhetünk a család lakáskörülményeivel, az aktuális – 1919-es – és múltbeli szociális helyzetükkel, valamint részleteket tudhatunk meg a családtörténetükre vonatkozóan is. Az iratban található dokumentumok egyúttal fontos adalékok a Tanácsköztársaság kassai történetéhez, a háztulajdonosok akkori helyzetéhez is. Grosschmid mentesítési kérelmét és a kitöltött kérdőívet teljes terjedelmében közlöm a dolgozat mellékleteként. Tanácsköztársaság Kassán Az 1919. március 21-én megalakult Magyarországi Tanácsköztársaság irányító szerve, a Forradalmi Kormányzótanács... --- ### Stigmatizáló különbségtétel - Published: 2023-06-08 - Modified: 2023-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/06/08/stigmatizalo-kulonbsegtetel/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2023, 2023/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: koticsjozsef 1. Értelmezések és megközelítések a roma–nem roma együttélési helyzetekről az antropológiai kutatásokban A magyarországi cigányokra vonatkozó kutatások igen kiterjedtek, közös jellemzőjük, hogy a sokféle tudományági megközelítés okán rendkívül eltérő szempontokat érvényesítenek. Bár ma már a nemzetközi és a hazai vizsgálatok is megkísérlik magukat a romológia/ciganológia fogalma alatt önálló tudományterületként meghatározni, ezek a törekvések – miután igen heterogén látásmódot képviselnek – nem igazán tekinthetők sikeresnek. (Beck 2013; Biczó 2019; Orsós 2015; Rajko 2021) Míg korábban a nyelvészeti és néprajzi kutatások uralták a cigánykutatásokat, ma egyre inkább a történettudomány és a társadalomtudományok (szociológia és kulturális antropológia) a jellegadó tudományterületek. (Berta 2004, 2019; Dupcsik 2018; Fosztó 2009; Prónai 1995; Steward 1994; Szuhay 1999) Egyre inkább teret kap a cigányvizsgálatokban a társadalomföldrajzi megközelítés is, amely a térkutatások címszó alatt fontos szerepet tölt be a társadalmi folyamatok értelmezésében. (Nemes Nagy 2009) A fentiek alapján egyáltalán nem meglepő, hogy a cigányvizsgálatoknak nincs egységes elméleti keretük és a kutatási témák igen szétterjedőek. Ez oda vezet, hogy az egyes kutatási eredmények között nincs kapcsolódás, azok jóllehet ugyanazon tárgyterületre vonatkoznak, az eredmények nem összehasonlíthatók, a feltárt kutatási eredmények gyakran nem kompatibilisek. A cigány kulturális örökség értelmezése és a cigány életvilágok többségi társadalommal való együttélésének tudományos vizsgálata során szembetalálkozunk a cigány fogalom jelentéstartalmának nehezen meghatározható voltával. Igazából a kutatás tárgyának nehezen meghatározható volta azon kevés összetevők közé tartozik, amely a cigányokról szóló mai szociológiai, antropológiai és történettudományi tanulmányokat rokonítja egymással. A kutatók számára az képezi a definíciós nehézséget, hogy az életmódjuk, etnikai hovatartozásuk és szociális helyzetük szempontjából rendkívül különböző cigány... --- ### Political Participation in the Drafted Law on National Minorities - Published: 2023-06-08 - Modified: 2023-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/06/08/political-participation-in-the-drafted-law-on-national-minorities/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2023, 2023/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: svetlusasurova The Office of the Slovak Plenipotentiary for National Minorities is currently preparing a law on the status of national minorities. The working group is drafting the bill on a section-by-section basis. So far, two parts of the draft law—the preamble and general provisions—have been discussed. The working group has also begun to consider the background material for the other parts of the draft, which are intended to define the institutional arrangements for the exercise of the rights of national minorities, the monitoring of compliance with them and the participation of national minorities. This article will focus on the analysis of the participation of MPs belonging to national minorities in the Slovak Parliament, which is envisaged in the Legislative Intent of the National Minorities Act and proposed in the working group's background material on this topic. First, however, I will look at what is meant by political participation in social sciences and in the practice of international institutions dealing with the rights of national minorities. --- ### Politikai participáció a nemzeti kisebbségekről szóló készülő törvényben - Published: 2023-06-08 - Modified: 2023-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/06/08/politikai-participacio-a-nemzeti-kisebbsegekrol-szolo-keszulo-torvenyben/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2023, 2023/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: svetlusasurova A Szlovák Köztársaság kisebbségi kormánybiztosi hivatala jelenleg a kisebbségek jogállását taglaló törvényjavaslatot készíti elő. A javaslat kidolgozásában a munkacsoport a törvényalkotó (legiszlatív) szándék részei sorrendjében halad. Eddig a törvényjavaslat két részét tárgyalták meg: a bevezetést (preambulum) és az általános rendelkezéseket. A munkacsoport foglalkozni kezdett a javaslat további olyan részeinek alapanyagaival is, amelyek a kisebbségi jogok foganatosításának, megtartásuk ellenőrzésének és a nemzeti kisebbségek részvételének, bevonásának (participáció) intézményes biztosítását szabnák meg. Ez a dolgozat a nemzeti kisebbségeknek a szlovák parlamentben való participációját elemzi, melyet a nemzeti kisebbségekről szóló törvényalkotó szándék feltételez, s mely participációt e tárgyban a munkacsoport is kiindulópontként jelölte meg. Előbb azonban lássuk, mit is ért politikai participáció alatt a társadalomtudomány, s mit a nemzeti kisebbségek jogaival foglalkozó nemzetközi intézmények a gyakorlatban. Politikai participáció a társadalomtudományokban A vonatkozó szakirodalom a politikai participációt a demokrácia alapelemének tartja, sikere tényezőjének. A demokrácia a jogok, kötelességek és a politikai participáció elvén alapszik. Másszóval, a demokrácia sikere a nyilvánosságnak a politikai folyamatokban való részvételétől és a rendszernek nyilvános igényekre adott válaszaitól függ. Robert H. Salisbury három olyan intellektuális perspektívát nevez meg, melyek a participációt legitimáló és intézményesítő elemként értelmezik s mint olyan tényezőt, mely „oldja” a szociális konfliktust. Néhány tudós szerint a participációnak ez a három funkciója egyszerre is működhet, egymást erősítve. Ez azt jelenti, hogy a participáció növeli a legitimációt, ami egyúttal támogatja a rendszer stabilitását s enyhíti a társadalmi konfliktusokat. Ami a politikai participáció fontosságát illeti a demokratikus rendszer szempontjából, a szakirodalomban összhang van. Ezzel szemben a tudósok még nem jutottak dűlőre... --- ### Arrow Cross Movement in Ung County Between 1938 and 1944 - Published: 2023-06-08 - Modified: 2023-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/06/08/arrow-cross-movement-in-ung-county-between-1938-and-1944/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2023, 2023/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: maruszicserik There are many aspects of the history of Transcarpathia between 1938 and 1944 that are still under-researched, including the history of the far-right movements after the First Vienna Award. With the present study, I undertook to examine the activities of the Arrow Cross Party in a local scene in Ung County, using documents held in the Berehovo branch of the State Archives of Transcarpathian Oblast. The Arrow Cross movement practically arrived in the county with the territorial revision, and Uzhhorod was the first settlement where the first local branch of the party was established, during the period of military administration. The situation of the movement was largely determined by the restrictive measures taken by the local authorities until the German occupation of Hungary. The political changes at the national level and the control of the authorities brought the party almost to the brink of cessation in the county by 1943. After the German occupation, however, the movement was revived and became active in Ung County. --- ### Nyilasmozgalom Ung vármegyében 1938 és 1944 között - Published: 2023-06-08 - Modified: 2023-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/06/08/nyilasmozgalom-ung-varmegyeben-1938-es-1944-kozott/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2023, 2023/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: maruszicserik Bevezetés Az elmúlt évek során számos kutatás jelent meg, amely az 1938 után visszatért területek egy ismeretlen fejezetét tárta fel. Ezek a kutatások megfelelő keretet nyújtanak ahhoz, hogy az eddigiek során mellőzött vagy csak érintőlegesen kutatott történéseket vizsgáljuk meg. Kárpátalja esetében viszonylag széles körű levéltári forrásanyag áll rendelkezésünkre, amely segítségével a lokális színterű eseményekbe nyerhetünk betekintést. Tanulmányomban arra vállalkozom, hogy a rendelkezésre álló források segítségével Kárpátalja magyar revíziót követő időszakának egy kevéssé kutatott epizódját vizsgáljam. Kárpátalja sem etnikailag, sem társadalmilag nem volt homogénnek nevezhető az adott korszakban. Az első Csehszlovák Köztáraság időszaka alatt a politikai viszonyok is ehhez hasonlóan alakultak. A saint-germain-en-laye-i békeszerződés aláírását követően sorra jelentek meg az etnikai alapon szerveződő politikai közösségek. A ruszinok körében mind az ukranofil, mind a ruszofil mozgalmak igyekeztek mozgósítani. A magyarság körében megjelentek a magukat kifejezetten ruszinszkóinak deklaráló pártok, amelyek a későbbiekben betagolódtak az országos csehszlovákiai magyar érdekképviseletbe. A zsidóság és a németség egyaránt megszervezte a maga politikai érdekképviseletét, sőt az utóbbi gyakran a magyar pártokkal együtt indult a választási megmérettetések során. Az országos pártok helyi szervezeteinek is komoly beágyazottságuk volt a társadalmon belül, különösen a Csehszlovákiai Kommunista Pártnak és Csehszlovák Agrárpártnak. Kárpátalján a magyarság körében is jelentős szavazóbázisa volt a szélsőbalnak, ezzel szemben a szélsőjobboldali radikális csoportok gyakorlatilag nem működtek. Az első bécsi döntés ebben a tekintetben is újat hozott, a visszatért területeken ugyanis megjelentek az anyaországi szélsőjobboldali pártok. Az első bécsi döntés és következményei Az 1938. november 2-án aláírt első bécsi döntés következtében Csehszlovákia 1523 km2 területet engedett át Podkarpatszka Ruszból... --- ### Law of Ukraine on National Minorities (Communities) – Content Analysis - Published: 2023-06-08 - Modified: 2023-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/06/08/law-of-ukraine-on-national-minorities-communities-content-analysis/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2023, 2023/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: fedineccsilla On December 13, 2022, the Verkhovna Rada of Ukraine adopted the law “On National Minorities (Communities) of Ukraine”. The law establishes the concept of "national minorities (communities)", the rights, freedoms and obligations of persons belonging to national minorities (communities), the specific features of the state policy aimed at the realisation of the rights and freedoms of persons belonging to national minorities (communities). The study analyses how well the legislation meets these requirements. --- ### A nemzeti kisebbségekről (közösségekről) szóló ukrajnai törvény: tartalmi elemzés - Published: 2023-06-08 - Modified: 2023-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/06/08/a-nemzeti-kisebbsegekrol-kozossegekrol-szolo-ukrajnai-torveny-tartalmi-elemzes/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2023, 2023/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: fedineccsilla Az 1980-as évek végétől az etnikai kisebbségekre vonatkozó jogalkotás új szakaszba lépett. Nemzetközi szinten továbbra sem lettek definiálva az alapvető fogalmak, közte a kisebbség definíciója sem, illetve nem történt meg a kisebbségi jogok tételes tisztázása, leginkább politikai iránymutatások születtek, szankciós mechanizmusok nélkül (lásd egyebek között az EBESZ 1990-es Koppenhágai Okmányát, az ENSZ 1992-es kisebbségi jogi Nyilatkozatát, az Európa Tanács 1992-es Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartáját és az 1995-ben elfogadott Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményét). Ezzel együtt az Európa Tanács soft law formában az autonómiák szerepe (Gross-jelentés, 2003), a magyar státustörvény (Frunda-jelentés, 2006) kapcsán biztonsági kérdéseket is feszegetett. A posztszovjet térségben a legkevésbé engedékeny balti államok 2004 óta az EU és a NATO tagjai; a Kreml revizionista politikájának megnyilvánulásai azt bizonyítják, hogy a balti államok által 1991-ben választott politikai stratégiát illetően minden eszköz helyes és hatékony. Ukrajna ezzel ellentétes úton járt: az ország függetlenségének elnyerésével engedékeny kisebbségi politika, amely 2014 után, az oroszországi agresszió következményeként a multikulturalizmus helyett a kifejezett nemzetállami konstrukció irányába tolódott el, a 2022. február 24-i orosz invázió pedig, a háború bármilyen kimenetele esetén, ezt minden jel szerint visszafordíthatatlanná tette. A háború előtt nyelvi tekintetben mintegy 30%-nyi kisebbség, identitás tekintetében 20%-nál is kevesebb minden bizonnyal jelentősen zsugorodni fog egyebek között amiatt, hogy az orosz nyelvű lakosság jelentős része a háborús sokk – az Oroszország által okozott szörnyű pusztítás – hatására inkább ukránnak vallja majd magát. Az 1992-es kisebbségi törvény Az ukrán társadalom etnikai összetétele jellemzőnek tekinthető Közép- és Kelet-Európára, ahol a különböző etnikai csoportok sok évszázadon keresztül... --- ### Impresszum 2023/2 - Published: 2023-06-08 - Modified: 2023-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/06/08/impresszum-2023-2/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2023, 2023/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XXVI. évfolyam Főszerkesztő: Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke: Öllös László Tanulmányok Fedinec Csilla: A nemzeti kisebbségekről (közösségekről) szóló ukrajnai törvény: tartalmi elemzésMaruszics Erik: Nyilasmozgalom Ung vármegyében 1938 és 1944 közöttSvetluša Surová: Politikai participáció a nemzeti kisebbségekről szóló készülő törvénybenKotics József: Stigmatizáló különbségtétel. A romákkal való együttélés mintázatai a Kárpát-medencébenÖtvös Anna: Dr. Grosschmid Géza 1919-es levele a kassai Városi LakáshivatalhozMisad Katalin: Sas Andor oktatói tevékenységének állomásaiCsehy Zoltán: Sas Andor és a (cseh)szlovákiai magyar irodalomCsanda Gábor: Sas Andor posztumusz publikációiSas Andor: Az orosz veszedelem – irodalmunk tükrében Közlemények Liszka József: Réges-régen, még azelőtt... - Széljegyzetek a magyar Grimm-filológia újabb mérföldkövéhez Műhely Szarka László: Kisebbségkutatási folyóiratok Szlovákiában és Magyarországon Könyvek Gazdag Vilmos: Beregszászi Anikó–Dudics Lakatos Katalin: Huszonkettő. A kárpátaljai magyar anyanyelvi nevelés 22 évének történeteDančo Jakab Veronika: Hizsnyai Tóth Ildikó: Nekem mondod? Jaffás és Kofolás beszélgetései a magyar nyelvrőlLiszka József: Kurhajcová, Alica: Nyilvános ünnepségek és történelmi emlékezet Magyarországon (1867–1914). Besztercebánya, Zólyom, Losonc és Rimaszombat példájánMagyar Zoltán: Nógrády Árpád: Sáros vármegyeBodnár Krisztián: Kedves Gyula–Pelyach István (szerk. ): Az 1848–1849. évi országgyűlés mártírjai. Csány LászlóCsanda Gábor: Szerzői kollektíva: Nemzeti kisebbségek – Ismerkedjünk meg --- ### Istók Béla–Simon Szabolcs (szerk.): Online oktatás – kontaktoktatás. Edukációs folyamatok és a Covid19 - Published: 2023-03-10 - Modified: 2023-03-10 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/03/10/istok-bela-simon-szabolcs-szerk-online-oktatas-kontaktoktatas-edukacios-folyamatok-es-a-covid19/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2023, 2023/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: bakalpatrik, bakavidabarbara Komárom, Selye János Egyetem Tanárképző Kar, 2021, 260 p. Az Online oktatás – kontaktoktatás. Edukációs folyamatok és a Covid19 című tanulmánykötet a Selye János Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke mellett működő Variológiai Kutatócsoport legújabb kutatási eredményeinek gyűjteménye. Olyan tanulmányokat tartalmaz, melyek jelentős része a kutatócsoport X. nemzetközi tudományos szimpóziumán előadás formájában is elhangzott, ezek csoportja azonban további, előzmény nélküli dolgozatokkal is gazdagodott. Istók Béla és Simon Szabolcs főszerkesztők, valamint Lőrincz Gábor és Lőrincz Julianna szerkesztők munkája ezúttal is a naprakészségről és a tudományfelettiségről tanúskodik. Az ugyanis már most nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy a jövő történészei a koronavírus-járványra és krízisre mint a 2020-as évek kulcsmozzanatára fognak tekinteni, amely az élet megannyi területén éreztette a hatását. A járvány által generált egészségügyi, demográfiai, politikai, lélektani stb. válság számos területen kihívások elé állította az emberiséget, mely problémákra az egyes tudományterületek a maguk eszközeivel próbáltak meg reagálni. A pandémia az egész világ és a közép-európai térség oktatási rendszereinek reakció- és alkalmazkodóképességét is próbára tette. Hányadán állunk a digitalizációval? Át tudunk-e térni, ha kell, gyakorlatilag egyik napról a másikra az online oktatásra? És ha igen, akkor a kontaktoktatás viszonylatában mindezt mégis milyen effektivitással? Esetleg olyan lehetőségeket (módszereket, megoldásokat) is magában rejt a kényszerszerű átállás, amelyeket a remélt normalizálódás után a kontaktoktatásban is ki tudunk majd használni? Nagy általánosságban pedig: milyen hatást váltott ki a járvány az oktatás egyes területein? Az Online oktatás – kontaktoktatás. Edukációs folyamatok és a Covid19 c. könyv sok egyéb mellett ezekre a kérdésekre is válaszokat kínál. A kötet három nagy szakaszból... --- ### Fabó Edit (szerk.): Hazafiak voltak. Az ember, a hit és a történelem méltósága az 1867. évi kiegyezés utáni nemzeti ünnepeken - Published: 2023-03-10 - Modified: 2023-03-10 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/03/10/fabo-edit-szerk-hazafiak-voltak-az-ember-a-hit-es-a-tortenelem-meltosaga-az-1867-evi-kiegyezes-utani-nemzeti-unnepeken/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2023, 2023/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: bodnarkrisztian Budapest, Magyarságkutató Intézet, 2020, 234 p. /A Magyarságkutató Intézet Kiadványai, 14. / Habár a dualizmus kora az egyik olyan időszak a magyar történetben, amelyről könyvtárnyi szakirodalom szól (s nem mellesleg amelyről az átlagembernek is viszonylag sok általános ismerete lehet), mégis vannak olyan témakörök, amelyekről újat mondhat az e fél évszázadot érintő kutatás. Ilyen „fehér foltnak” tekinthető a nemzeti ünnepeink megtartása is, e kérdéssel eddig ritkán foglalkoztak. A kutatók figyelme leginkább az „egyszeri”, illetve reprezentatív eseményekre (például a királykoronázásokra) összpontosult, de néhány jelentős közéleti személyiség (többek között Kossuth Lajos) temetéséről is születtek tanulmányok. Az állami ünnepek megtartása, illetve ezek társadalomformáló, kohéziós, nemzetmegtartó ereje viszont ritkán vált elemzés tárgyává. Részben pótolhatja e hiányt az alább bemutatandó tanulmánykötet, amely a 2019-ben a Magyarságkutató Intézetben megindult emlékezettörténeti kutatás eredményeként jelenhetett meg. A kiadvány első írását a szerkesztő, Fabó Edit jegyzi, Nemzeti ünnepek a kiegyezés utáni sajtóban címmel. Ebben a szerző három korabeli magyar sajtótermék (egy kormánypárti, egy ellenzéki és egy mérsékelten ellenzéki lap) híradásai alapján azt vizsgálja meg, hogyan alakult a dualizmus első tíz évében március 15. és augusztus 20. ünneptörténete, s mit és hogyan kommunikáltak ezzel kapcsolatban a különböző orgánumok. Fabó Edit rámutat arra, hogy míg az 1848-as forradalom kirobbanásának (szimbolikus) dátuma meglehetősen hamar elnyerte a jelentőségét – már az elnyomatás időszakában is fontos emlékeztető és nemzetmegtartó funkciót töltött be, 1867 után nyíltan is alulról szerveződő megemlékezések formáját öltve –, addig Szent István és az államalapítás ünnepe körül – talán az időbeli távolság és az elvontabb tartalom okán is – csak lassabban alakultak... --- ### Csörsz Rumen István–Mészáros Gábor (szerk.): A kis világbeli nagy világ - Published: 2023-03-10 - Modified: 2023-03-10 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/03/10/csorsz-rumen-istvan-meszaros-gabor-szerk-a-kis-vilagbeli-nagy-vilag/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2023, 2023/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: bodnarkrisztian Tanulmányok Pálóczi Horváth Ádámról. Budapest, Reciti, 2020, 655 p. /Reciti Konferenciakötetek, 10. / Pálóczi Horváth Ádám viszonylag kevéssé ismert alakja a magyar irodalomnak és közéletnek, s nem is került be az irodalomtörténeti panteonba. Habár sokszínű tevékenységet folytatott az élete során (amint azt a szóban forgó kötet tanulmányai is bizonyítják), annak ellenére sem nyerte el méltó helyét a köztudatban, hogy az utóbbi bő egy évtizedben a kutatók újra felfedezték az alakját és az életművét, s munkáinak kritikai kiadása is megindult. Az író-költő halálának 200. évfordulója tiszteletére 2020-ban a Lendület Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 kutatócsoport konferenciát szervezett, amely ugyan elmaradt, de a tanulmányok e kötetben helyet kaphattak. A kiadvány előszavában a szerkesztők annak a véleményüknek adnak hangot, hogy Pálóczi a „18–19. század fordulójának egyik leggazdagabb, szinte feldolgozhatatlanul sokrétű írói életművével” (11. ) büszkélkedhet, amelynek tanulmányozása számos járulékos haszonnal járhat. Ennek az életútnak a bemutatása ugyanis segíthet feltérképezni a nem kanonizált alkotók jelentőségét, megérteni a műköltészet és a közköltészet közötti kapcsolatot, s mivel Pálóczi Horváth Ádám oeuvre-je interdiszciplináris, több tudományterület képviselője számára jelenthet ideális kutatási terepet. A kötet négy nagyobb egységbe csoportosítva tárja az olvasó elé a tanulmányokat. Az első rész a Közélet és nyilvánosság címet viseli; ebben öt írás kapott helyet, amelyek közös jellemzője az, hogy különböző versek kapcsán szólnak Pálóczi közéleti szerepvállalásairól. Szilágyi Márton a költő 1789-es, a Magyar Kurir és a Mindenes Gyűjtemény konfliktusát megverselő episztoláját ismerteti, s rámutat a magyar sajtó differenciálódását megelőlegező tendenciákra. Biró Annamária két anonim, de biztosan Pálóczi kezéből kikerült, s a nők országgyűlési részvételét taglaló röpiratot... --- ### Roncz Melinda–Tegdes Egyházi Dóra: Közös úton - Published: 2023-03-10 - Modified: 2023-03-10 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/03/10/roncz-melinda-tegdes-egyhazi-dora-kozos-uton/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2023, 2023/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: hicsidora Komárom, Szakképző és Felnőttképzési Intézet, 2021, 132 p. A Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületének első 22 évéről szól az a mutatós és hiánypótló kiadvány, amely Közös úton címmel érhető el az egyesület honlapján (szmke. sk) online formában. A kiadvány szerkesztői Roncz Melinda és Tegdes Egyházi Dóra, mindketten a könyvtárosegyesület elnökségének tagjai, s fiatal koruk ellenére már több fontos szakmai rendezvény résztvevői, szervezői. 1999-ben döntöttek úgy a szlovákiai magyar könyvtárosok, hogy összekötik azokat a szakembereket, akiket céljuk és feladatuk közös útra terelt. Az azóta eltelt éveket mutatja be az online mű. A kötet hét részből áll, amelyekben fontos helyet kapott az egyesület múltja, a visszaemlékezések, ahol az előző elnökök szavain keresztül elevenedik meg az elmúlt több mint két évtized. Halász Péter, Kontár Judit, Zsok Gizella, Nagy Zora „Hajni”, Bajnok Éva és Kecskés Ildikó ugyanarról az időszakról ír, mindenki a saját élményein keresztül meséli el, milyenek voltak a kezdetek, milyen nehézségekbe ütköztek eleinte, amikor még komoly harcot kellett vívni egy-egy magyarországi szakmai napon való részvételért, vagy meg kellett küzdeni a magyar könyvtáros szaknyelvért. Mindenki kiemeli a kapcsolatépítés erejét és fontosságát, a könyvtárosi munka szépségét, amelyhez a kisebbségi létben hozzátartozik a hagyományok, az identitás megőrzése is. A mindennapok forgatagában az SZMKE erő és Kecskés Ildikó szavával élve „oázis”, amely hitet ad a könyvtáros hivatásnak. Az elmesélt történetek mellett kronológia is segíti az olvasót, amely 1993 márciusától kezdve követi végig az eseményeket a gondolattól a megvalósulásig, az 1999. április 6-i hivatalos bejegyzésig, majd pedig számba veszi a fontosabb találkozókat, szlovákiai és magyarországi szakmai programokat, s... --- ### Magyar Zoltán: Erdélyi magyar hiedelemmonda-katalógus 1–4. - Published: 2023-03-10 - Modified: 2023-03-10 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/03/10/magyar-zoltan-erdelyi-magyar-hiedelemmonda-katalogus-1-4/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2023, 2023/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef Budapest, Kairosz Kiadó 2021, 629 + 493 + 394 + 380 p. Az ember Magyar Zoltán monumentális opusairól a recenziókat nem győzi oly gyorsan produkálni, ahogy azokat a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, folklorista és mondakutató ontja. Alig több mint két év telt el azóta, hogy az a megtiszteltetés ért, Magyar Zoltán monstre vállalkozásáról a tizenkét kötetes Magyar történeti mondák katalógusáról hírt adhattam, máris itt a következő, az előző méreteihez képest szerényebb, „mindössze” négy vaskos kötetből álló opus, az Erdélyi magyar hiedelemmonda-katalógus. Nézzük először a publikáció szerkezeti felépítését! Az első kötet egy általános bevezető, valamint használati útmutatót követően a természetfeletti jelenségekkel és lényekkel foglalkozó szövegeket mutatja be rövid leírások, szüzsék segítségével tematikai fejezetekbe s azokon belül típusokba, altípusokba csoportosítva. A fő fejezetek a következők: A) Sors, végzet, előjelek; B) Halál és halottak; C) Túlvilágjárás és D) Természetfeletti lények (ezen belül egyebek között: Halál; Ördög és más ördögfélék; Lidérc; Ártó démonok; Természeti démonok; Mitikus történeti lények: óriások, tündérek, szépasszonyok stb. ). A második kötet a természetfeletti erővel, tudással rendelkező emberekkel kapcsolatos narratívákat tárgyalja (E) a következő felosztásban: Boszorkány; Tudós (néző/látó/jós/mondó); Halottlátó; Szellemidéző; Táltos/jövendölő; Garabonciás; Idővarázsló; Mágikus erejű papok; Tudós pásztor stb. A harmadik a (jobb híján) egyébnek nevezett mondákat tartalmazza: F) Átváltozó emberek (pl. farkasember); G) Állatok és szörnyek (pl. sárkány, kígyó stb. ); Mitikus növények (pl. vasfű, ördögborda stb. ); Mágikus tárgyak (pl. csontok); K) Kincs; L) Tabu (pl. jeles napokhoz fűződő vagy a születéssel kapcsolatos tilalmak); M) Mindennapi mágia (pl. rontás, igézés, szerelmi varázslás); N)... --- ### Schutzbach Csaba: Friedrich István. (100 éve történt az őszirózsás forradalom) - Published: 2023-03-10 - Modified: 2023-03-10 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/03/10/schutzbach-csaba-friedrich-istvan-100-eve-tortent-az-oszirozsas-forradalom/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: keresztescsaba Veszprém, Magyar Vidék Országos 56-os Szervezet Országos Központja, 2018, 268 p. Az utóbbi évek pezsgő történeti vitáinak eredménye, hogy egyre több, a magyar történelmi eseményeket új szempontok alapján feldolgozó alkotás kerül az érdeklődők és azon belül is a nemzeti-konzervatív olvasótábor elé. Elérkezett az ideje annak is, hogy levonjuk a következtetést: vajon elérte, eléri el a nemzeti oldal a megkívánt színvonalat? E vizsgálat elvégzésére kitűnő példa Schutzbach Csabának Friedrich István életútjáról készített műve. A szerzőnek nem ez az első kiadott munkája, sőt több hasonló tematikájú publikációja is megjelent már konzervatív folyóiratokban. Friedrich István életpályájának felrajzolása kitűnő választás: az 1883-ban született Friedrich viszonylag fiatalon került a nagypolitika vonzásába, és a korabeli baloldaltól indulva (Károlyi Mihály köréből) eljutott 1919-ben a tanácskormányt felváltó szociáldemokrata kormány megdöntéséig, majd vargabetűkkel a Horthy-rendszer keresztény ellenzékének vezéralakja szerepéig. Közben – nem alábecsülendő módon – három és fél hónapig miniszterelnök is volt. Élete alkonyán pedig egy monstre perben börtönözték be a kommunisták. E hosszú időn keresztül politizáló személy motivációinak a megismerése régóta foglalkoztatta a jobboldali asztaltársaságok prominenseit, és szerencsére, valaki vette a fáradságot, hogy feltárja e nem mindennapi életutat. A kötetből érezhető a sok-sok év munkájával összegyűjtött információ- és tudásanyag, a felhalmozott adatok sora, a sajtócikkekből, levéltári forrásokból és a történészi feldolgozásokból megalapozott történeti háttér. A további érdemek közé tartozik, hogy a szerző kevéssé vagy egyáltalán nem ismert – részben az emigrációs sajtóban megjelent – cikkeket és visszaemlékezések használt fel és publikált lényegében elsőként. A munka kiemelkedő erénye a korabeli egyesületek nevének – a lehetséges módon és ebből kifolyólag... --- ### Bukor Ádám kórlegyőző útja a cali vb-aranyakig - Published: 2023-03-10 - Modified: 2023-03-10 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/03/10/bukor-adam-korlegyozo-utja-a-cali-vb-aranyakig/ - Kategóriák: Oral History, Szemle - Post Years: 2023, 2023/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: jmeszarosaroly Hallgatni is nehéz róla, nem pedig átélni azokat az órákat, heteket, hónapokat, melyekről Bukor Ádám a maga fiatalos lendületével, lelkesedésével beszél. Huszonhárom éves fejjel olyan pofont kapott az élettől, amilyentől roppant körülményes, ha egyáltalán lehetséges kijózanodni. A galántai uszonyos úszó, aki Győrben él és tanul, szembenézett az alattomos kórral, s felülkerekedett. Utána két bronzérmet szerezve a nem olimpiai sportágak legnagyobb seregszemléjén, a Világjátékokon, majd újabb kettővel nyolcra emelve világbajnoki címeinek a számát. Eredetileg a medencei szerepléséről kérdeztem volna, ám ez mondandójában teljesen eltörpült amellett, amit 2022-ben téltől nyárig átélt, megrázó fordulatokkal. Őszintén, minden kertelés nélkül elevenítette fel a történéseket, mai szemmel megítélve tetteinek sorát. A világversenyek miatt hetekig tartózkodott az amerikai kontinensen, innen indult beszélgetésünk is. Együtt örültek. Bukor Ádám elvitte megmutatni amerikai érmeit Paulína Jančíkovának, annak a doktornőnek, aki rájött, hogy mi a galántai fiatalember baja, és meg is műtötte az azóta nyolcszoros uszonyosúszó-világbajnokot. Töltött már ilyen hosszú időt távol az otthontól? Csak egyszer fordult elő. Mikor kitört a Covid, és én Győrben maradtam. Ez még a legelső hullámnak a legelején volt, amikor nem tudtuk eldönteni, hogy mi legyen: maradjak-e, vagy jöjjek-e haza. Féltünk attól, ha hazajövők, nem fogok tudni visszamenni Magyarországra, mert akkor még elég komolyan vették a határellenőrzést. Nem mertünk kockáztatni, mert Győrben akkor még mindig tudtam úszni. És ez mérvadó volt, mert Szlovákiában nem sokan mondhatták el, hogy képesek készülni bármilyen versenyre is. Hála Istennek Győrben az egyik legjobb csapatban vagyok, ahol több olimpikon is edz és úszik, így aztán megvártuk azt, amíg eldöntötték, hogy a... --- ### Töprengés töprengésekről… - Néprajzi naplójegyzetek naplójegyzet-néprajzként - Published: 2023-03-10 - Modified: 2023-03-10 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/03/10/toprenges-toprengesekrol-neprajzi-naplojegyzetek-naplojegyzet-neprajzkent/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2023, 2023/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: agergelyandras Éppen ez írás kezdeteinél kaptam vissza szíves örömmel teli jelzést Keszeg Vilmostól, aki review-essay-met (nevezzük nevén: átmeneti műfajú közelítés több könyv recenziója helyett, melyben az „összeolvasat” dominál) méltó eleganciával, elismerően nyugtázta, de jelezte is, hogy „egyedüli vagy, aki türelemmel egybeolvasod a könyveket”... Ebből ugyan nem nyilvánvaló, egyetértőleg szólt-e, vagy kritikusan éppen – de talán nem sértődne meg, ha rákérdeznék válaszképpen: olvasta-e Liszka József naplójegyzeteit, melyek három ízléses, sőt elegánsan vonzó kötetben lopakodnak az értelmezés magasságai felé, s melyekről a legelemibb közelítés lehet csupán, ha nem valami univerzális értéknormával méricskéljük őket, hanem összolvasat formájában, irodalom és élet, nép és kultúra együttértelmezésével. Így sem könnyen eldönthető a naplójegyzetek láttán: (Roland Barthes kifejezésével, könyvcímével harmonizálva) a „szöveg öröme” kínál inkább élményt, a napló közvetlensége és tépelődő megformálása, vagy az egymásra építkező korszakok időrendje, elkülönülő történések eseménynaptárba rögzítése? De még az sem tudható biztosan: vajon az Egy néprajzkutató töprengései. Napló-jegyzetek 1976–1995 alcím szolgál inkább a műfajréteg megnevezésére, vagy a Termékeny homályban főcím? Ráadásképpen maga a műfaji korlát is inkább késztetés lehetett Liszka számára, aki nem „olvasónaplót” komponált, nem életviteli szösszeneteket rögzített, s nem is a múló idő pergő eseménysorának tudástörténeti tárházát formálta meg, hanem nyilvános és válogatott töprengéseit bocsátotta elébünk. Tétova jegyzeteket tehát, melyekben írók és irodalom, terepminták és régészeti érdeklődés, beszélgetések és megfigyelések, történeti reflexiók, alkalmi falukutatási élményvilág és saját rokonsági emlékgyűjtemény, közéleti eseménysor és szakmai olvasmányélmény, szaktudományos reflexiók és tisztelgő sorok egykori lejegyzései, megőrzött „napok hordalékai” (mint utal is Déry Tibor kedvelt kötetére), pályaválasztási dilemmák és versvilág- vagy életvilág-megidézések folyama úgy rakódik... --- ### Párbeszéd a hazá(k)ról és a „hazáról” - Published: 2023-03-10 - Modified: 2023-03-10 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/03/10/parbeszed-a-hazakrol-es-a-hazarol/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef ... tudásnál nékem édesebb a kétely. (Dante) Merthogy nyilvánvalóan többféle hazája is lehet az embernek, s ami az egyiknek tényleg az, az a másiknak legfeljebb „haza”. Miközben a „haza” sem legfeljebb, nagyon is valós lehet, de hát valahogy mégiscsak meg kellene őket különböztetni, még akkor is, ha Máraitól Unamunóig (vagy tán inkább: Unamunótól Máraiig), s még ki tudja, ki mindenki, tiltakozik a macskakörmözés ellen. Tanuljon meg olvasni a kegyes olvasó! Szóval akkor haza és haza. Épp egy Illyés-versre akadok: Magyar és magyar. No, lám! Illyés Gyula volt bátor túllépni a macskakörmözésen, gondolom, miközben lapozgatok éppen rá a versre. Aztán: Magyar és magyar és magyar / magyar, magyar akarok lenni! Hm, hát, ez afféle önparódia, nem az, amire gondoltam. Szóval maradjunk csak a haza és a „haza” forma mellett. A kérdéskört, az identitás, a haza, a nemzeti sztereotípiák problematikáját Hermann Bausinger hosszú élete során sok alkalommal, ezerféle aspektusból megközelítve érintette, boncolgatta már. Jelen kötet, amiről, pontosabban: aminek mentén megkísérlek az alábbiakban egyet s mást elmondani, egy „beszélgetőskönyv”, amelyben Reinhold Weber moderátori segítségével egy őssváb, Hermann Bausinger és egy török-kurd származású újsváb, Muhterem Aras fejti ki nézeteit hazáról, nemzetről, országról, identitásról. A kérdéskomplexumról mindkettejüknek van mondanivalója, s mindketten képesek a másikat is meghallgatni, fejti ki a moderátor (Reinhold Weber), majd a továbbiakban hangsúlyozza, hogy Bausinger szakmáját a maga szűk keretei közül kiszabadítva, a hagyományos néprajzot átszellőztetve egy interdiszciplináris empirikus kultúratudománnyá modernizálta. Ehhez azért kínálkozik egy peremmegjegyzés: még ha nagyjából igaz is ez, a dolog mégsem ilyen egyszerű. Illyés Gyula, a véletlen hozta... --- ### The Beginnings of Tourism in Gömör - In Honor of the 150th Anniversary the Hungarian Carpathian Association - Published: 2023-03-10 - Modified: 2023-03-10 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/03/10/the-beginnings-of-tourism-in-gomor-in-honor-of-the-150th-anniversary-the-hungarian-carpathian-association/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2023, 2023/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: kerenyieva It is widely known that the nobles and citizens of Gömör—depending on their pecuniary standing—were attracted to globetrotting, had a propensity for roaming exotic landscapes, for discovering unknown cultures and for absorbing the magic of the fabulous East. But what was the situation on the local level? In this study, we will briefly look at how tourism as a sport and leisure activity developed in Gömör County, how this unusual pastime developed into a national and then local phenomenon, which were the most attractive destinations for excursions, and from where and how many visitors did it attract to the region? --- ### A turizmus kezdetei Gömörben - A Magyarországi Kárpátegyesület megalakulásának 150. évfordulója tiszteletére - Published: 2023-03-10 - Modified: 2023-03-10 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/03/10/a-turizmus-kezdetei-gomorben-a-magyarorszagi-karpategyesulet-megalakulasanak-150-evforduloja-tiszteletere/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2023, 2023/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: kerenyieva Köztudott, hogy a gömöri nemesek és polgárok – pénztárcától függően – vonzódtak a nagyvilági utazásokhoz, előszeretettel barangoltak be egzotikus tájakat, fedeztek fel ismeretlen kultúrákat és szippantották magukba a mesés Kelet varázsát. De mi volt a helyzet Gömör vármegyében? Jelen tanulmányban egy rövid kitekintés erejéig arra a kérdésre próbálunk választ keresni, hogyan alakult ki szűkebb hazánkban a turizmus mint sport- és szabadidős tevékenység, hogyan formálódott e szokatlan kedvtelés országos, majd lokális szintű egyletté, melyek voltak kirándulás szempontjából a legvonzóbb desztinációk, és statisztikai alapon honnan, hány vendéget vonzott mindez régiónkba. Kétségtelen, hogy a turizmus iránt fokozott érdeklődés mutatkozott meg vármegyénk polgársága körében, mindezt a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeumban megőrzött, a vizsgált tárgyidőszakot érintő magyar és német nyelvű turistaévkönyvek és szaklapok tucatjai bizonyítják. A Magyarországi Kárpátegyesület évkönyve 1880-tól 1917-ig fennmaradt példányai mellett megtalálhatjuk a Tátra-Vidék (1883), a Turisták Lapja. A turistaság és honismeret terjesztésére (1889), a Turistaság és Alpinismus. A Magyarországi Kárpát Egyesület hivatalos lapja (1917–1918), a Turistik und Alpinismus (1921), a Turistik, Alpinismus, Wintersport (1924–1933) és a Kárpátok. A Karpathenverein hivatalos lapja (1936) c. folyóiratokat, melyek megerősítik a tényt, hogy a természeti és kulturális értékekben sokszínű Gömör-Kishont vármegye egy-egy települése révén országos, sőt nemzetközi érdeklődésre is számíthatott. Az egyik ilyen meghatározó vonzóereje a 19. század második felétől felélénkülő gyógyfürdői élete volt, a másik pedig a táj változatosságára, szépségére és történelmi emlékeire épülő turisztikája (természetjárása) és turizmusa (idegenforgalma), melyre jelen tanulmányban fókuszálni szeretnénk. Mindezt jelentősen segítette a vármegye egyre bővülő közúti és vasúti hálózata, mely a szabadidő eltöltése céljából tett kirándulások nélkülözhetetlen platformja lett.... --- ### Investments of the Hungarian State Construction Office in the Parts of Zemplén County That Returned After the First Vienna Award - Published: 2023-03-10 - Modified: 2023-03-10 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/03/10/investments-of-the-hungarian-state-construction-office-in-the-parts-of-zemplen-county-that-returned-after-the-first-vienna-award/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2023, 2023/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: godzsakattila The State Construction Office, established during the dualism period, was responsible for the construction and maintenance of state, county, and municipal roads, as well as for the planning and control of public roads. These included the construction and renovation of schools, hospitals, churches, spas, offices, and convents, which were also managed by the office's engineers. The study examines such projects in the parts of Zemplén County that were returned to Hungary from Czechoslovakia in 1938. After the border change, the review of the condition of roads and bridges started immediately, and with it the construction of secondary roads to meet the new traffic conditions and the improvement of the quality of access roads to villages. School construction and other investments were also undertaken. The aim was not only to improve the road network but also to create job opportunities for the population. --- ### A Magyar Államépítészeti Hivatal beruházásai az első bécsi döntés nyomán visszatérő zempléni részeken - Published: 2023-03-10 - Modified: 2023-03-10 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/03/10/a-magyar-allamepiteszeti-hivatal-beruhazasai-az-elso-becsi-dontes-nyoman-visszatero-zempleni-reszeken/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2023, 2023/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: godzsakattila Bevezetés Kezdjük a fogalmak tisztázásával. Mi is volt az Államépítészeti Hivatal? Egy a vármegyékben működő mérnöki hivatal, feladata az állami, vármegyei és községi közutak építése és fenntartása, továbbá a középítések tervezése és ellenőrzése volt. Ilyen volt az iskolák, kórházak, templomok, fürdők, hivatalok, zárdák építése és felújítása, amit szintén a hivatal mérnökei irányítottak. A vármegyei hivatalok állami ügyekben a kereskedelmi minisztérium, megyei ügyekben pedig az alispán alá rendelve működtek. Már a kiegyezés után létrehozták, de végleges alakját az 1877. évi XXIV. t. c. -ben nyerte el a hivatal szervezete, majd az 1890. évi I. tc. szabályozta újra a működését. Az Államépítészeti Hivatal egészen 1950-ig működött. 1. kép. Hivatalfőnök-bélyegző A két világháború között nagymértékű útjavítási és karbantartási munkálatok zajlottak, amelyeket a terület-visszacsatolások után kiterjesztettek a visszatérő részekre is. A korszakban az útfenntartáshoz rendelkezésre álló összeg növekedésének arányában évenként javult az állami közutak állapota, és növekedett a makadám útpályák fenntartásához, hengerléséhez szállított zúzottkő-anyagok kilométerenkénti átlagos mennyisége is. Ez az 1939 és 1944 közötti években 48,5–61,7 m3/km között volt. (Tóth 1995, 108. p. ) 1939 májusában a Kereskedelmi és Közlekedési minisztérium 27 500 pengőt utalt át törvényhatóság útalapjának a Zemplénhez visszatérő felvidéki utak éves fenntartási költségeire, ami az alap fenntartási költségeinek elképzeléséhez nyújthat fogódzkodót. A Felvidék 1938-as visszatérésével egy időben új útpolitikát is hirdetett az ipari és kereskedelmi minisztérium. Ahogy a Budapesti Hirlap fogalmazott: „A forgalmi kérdések mellett szociális, gazdasági és nemzetvédelmi tekintetben is beillesztik az egész útpolitikát a nemzet egyetemes érdekeinek az áramlásába. ” Azaz minél több munkalehetőséget is kívántak teremteni az építkezésekkel, és... --- ### Megelőző közegészségügy – a zöldkeresztesek tevékenysége Kárpátalján - Published: 2023-03-10 - Modified: 2023-03-10 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/03/10/megelozo-kozegeszsegugy-a-zoldkeresztesek-tevekenysege-karpataljan/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2023, 2023/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: orbanmelinda Az 1930-as évektől Magyarországon a gyógyintézmények kiépítése mellett egyre több figyelmet fordítottak a megelőző egészségügyre. Míg a gyógyító közegészségügy a megfelelő intézkedésekkel a betegek egészségének és munkaképességének helyreállítására koncentrált, addig a megelőző közegészségügy az állami rendelkezésekkel és intézmények létesítésével a polgárok egészségének megóvására helyezte a hangsúlyt – ide sorolható a zöldkeresztes egészségvédelmi munka megszervezése is. Ezt az állam közintézményeken keresztül valósította meg, melyeket összefoglalóan közegészségügyi rendszernek nevezünk. (Pfeiffer 1928, 1–15. p. ) A közegészségügy megszervezésével kapcsolatos kérdésekében a második világháborúig a Monarchia alatt kidolgozott jogszabályok voltak a meghatározóak. Az egészség a kollektív javak egyikévé vált, melynek irányvonalait részben a politikai folyamatok határozták meg. Még az 1876. évi XIV. törvénycikkben foglalt közegészségügyi rendelkezések alapján kimondták, hogy az egyéni egészség közvagyon, ezért az állam is felelősséggel tartozik érte. A külföldi tapasztalatok, egészségügyi modellek és a hazai igények felmérése alapján a kormány úgy döntött, hogy a legfontosabb gyakorlati egészségvédelmi munkát vidéken kell foganatosítani. A hasonló tevékenységet ellátó szervezetek egymás mellett működésének és hatáskörük tisztázásának feloldására 1941. január 1-jén került sor. A Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat és az Országos Stefánia Szövetség kötelékébe tartozó védőnőket közös kategóriába sorolták, Budapest kivételével, a zöldkeresztes egészségvédelmi szolgálatot a Magyar Királyi Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) irányítása alá rendelték. A létrejövő új szervezet elnevezése Országos Egészségvédelmi Szövetség lett. Országszerte megalakultak a fiókintézetei, a kárpátaljai szervezet – amely Ungváron kapott székhelyet – alapszabályát 1941. február 24-én fogadták el. A szervezet hivatalos nyelve a magyar és a ruszin volt. Működése során szociális, nevelő és egészségügyi irányokat jelölt meg. Ezek között szerepelt az egészségvédelem... --- ### Irredentism, Being a Minority, and Revision From Different Perspectives A Picture of Southern Slovakia in Magyar Élet - Published: 2023-03-10 - Modified: 2023-03-10 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/03/10/irredentism-being-a-minority-and-revision-from-different-perspectives-a-picture-of-southern-slovakia-in-magyar-elet/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2023, 2023/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: natkoanna The Hungarian nationhood policies review, Magyar Élet, published between 1936 and 1944, was linked through its owners to racialist groups and the Hungarian Fraternal Community (Magyar Testvéri Közösség), which was secretly active during the period and became known for the 1947 mock trial, and through its authors to the popular movement. What makes the journal's view of Felvidék (the present-day Southern Slovakia) interesting is the diversity of contemporary perspectives. The articles present the issues of irredentism, being a minority and revision along different narratives, motivated mainly by generational differences between the authors. While the representatives of the generation with personal memories of the Austro-Hungarian Empire devoted their writings to the sense of loss caused by the Treaty of Trianon and the failure to accept the change of borders, the younger authors, while drawing a detailed picture of the economic, social and cultural life of the annexed part of the country, argued that the common interest of Hungarians in the motherland and in Czechoslovakia was not to resurrect the past, but to create a Hungary with a renewed social and political system. --- ### Irredentizmus, kisebbségi lét, revízió eltérő nézőpontokból - Published: 2023-03-10 - Modified: 2023-03-10 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/03/10/irredentizmus-kisebbsegi-let-revizio-eltero-nezopontokbol/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2023, 2023/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: natkoanna Az 1936 és 1944 között havi rendszerességgel megjelenő Magyar Élet nemzetpolitikai szemle érdeklődési köre a korszak közéletének majd minden relevánsnak tekinthető kérdésére kiterjedt. Számos cikk született a Trianon okozta gazdasági, társadalmi, politikai problémákról – sok esetben nem pusztán bemutatásuk, hanem egyenesen megoldásuk igényével –, s a hozzá kapcsolható egyéni sorstragédiák is megelevenedtek a folyóirat lapjain. A lapot fenntartó Honszeretet Egyesület 1920-ban még kifejezetten a hazafias-irredenta ideológia jegyében jött létre, mely a harmincas évek második felére – leginkább a tagság és a vezetőség változásai mentén – egyre inkább háttérbe szorult, illetve átadta helyét a társadalom általuk magyarnak vélt részének politikai-gazdasági-kulturális térnyerését propagáló, a hazai zsidósággal és németséggel szemben egyaránt kritikus fajvédő gondolatoknak. Ezzel egy időben a Magyar Életet 1938 után már a népi mozgalomhoz kötődő lapnak tekinthetjük, ha nem tulajdonosi vagy szerkesztői, hanem kizárólag szerzői köre – s így tartalma jelentős része – alapján ítéljük meg. Bár a Honszeretet 1938. decemberi beszámolójában legfontosabb időszerű feladatának nevezi a „felszabadult felvidéki magyarság megszervezését” a tagság segítségét kérve egyrészt a helyszíni kiszállások megszervezésében, lebonyolításában, valamint a visszacsatolt területrészen élőknek az egyesületbe vonásában, a Honszeretet fennállása teljes időszakában elsősorban Budapestre koncentrálódott. Lapján keresztül azonban sikerült a Felvidékről olyan módon hitelesen tájékoztatnia, hogy az arról írt cikkeket szinte kivétel nélkül onnan származó vagy ott legalább időszakosan élő személyek jegyezték. A Felvidék fogalma a 19. század közepétől került előtérbe a korábbi Felföld és Felső-Magyarország elnevezések mellett – ez utóbbiak egymás szinonimáiként az ország északi, hegyvidéki tájait jelentették, míg a Felvidék előbb csak a szlovákok lakta vidéket, majd... --- ### A modern líra irodalomtörténeti problémái. Határmunkálatok és periodizáció - Published: 2023-03-10 - Modified: 2023-03-10 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/03/10/a-modern-lira-irodalomtorteneti-problemai-hatarmunkalatok-es-periodizacio/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2023, 2023/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: hnagypeter Elöljáróban A modernség belső korszakolása máig ható irodalomtörténeti problémákat generál, mert annak minden fázisát irányzati és szemléleti sokféleség jellemzi. Mivel az izmusok egymással nehezen összeegyeztethető előfeltevéseket fogalmaznak meg a művészetről, megszűnik a kultúra egységes szempontok szerinti leírhatósága. A széttartó korszaktudat a lírában is érzékelhető, a 19. század második felétől kezdődően ugyanis egyre több izmus jelenik meg egyre rövidebb időintervallumokon belül. A klasszikus modern, az avantgárd, a későmodern és a posztmodern líra esetében azt látjuk, hogy a különböző műfaji változatok érintkeznek egymással, nemcsak az életműveken belül, hanem a paradigmák között is. Másrészt számos előzmény nélküli változattal, illetve a költészeti alkotások individuális látásmódjával is számolnunk kell, ha a modernségről releváns képet próbálunk kialakítani. Ez a problémakör három évtizede meghatározza a kutatásaimat, sok könyvben és tanulmányban szembesültem az ezzel kapcsolatos kérdésekkel. A dilemma – hogy kialakítható-e egyáltalán átfogó kép a modern líráról – bátran nevezhető a líratörténet legnagyobb paradoxonának. A továbbiakban ennek a problémakörnek a részletesebb felvázolására teszek kísérletet. A gondolatmenet a következő előfeltevésekre épül. A korszakolást értéksemleges tevékenységként foghatjuk fel, de attól függően, hogy ki végzi és milyen időhorizontban a periodizációt, különböző ideológiák jelenhetnek meg benne. Ez a modernség esetében azért is feltűnő, mert a korszakon belüli periódusok egymáshoz való viszonya korántsem mentes a rivalizáló, vagy egyszerűen csak a különféle koncepcionális különbségekből fakadó ellentétektől. Ugyanakkor a modernséget nem célszerű ezeknek az ideológiáknak a harcaként láttatni, vagy ezekre leegyszerűsíteni, mert a külső és belső periódushatárokon – a kérdésirányok módosulása vagy megváltozása következtében – éppen az adott időszakra jellemző ideológiák ürülnek ki, válnak neutrális... --- ### The Problems of the Literary History of Modern Lyric. Boundary Works and Periodization - Published: 2023-03-10 - Modified: 2023-03-10 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/03/10/the-problems-of-the-literary-history-of-modern-lyric-boundary-works-and-periodization/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2023, 2023/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: hnagypeter This paper offers a literary-historical approach to modern lyricism, starting from the problems that arise on the basis of periodization. It outlines the external boundaries of modernity (romanticism/modernity, modernity/postmodernity) and its internal divisions (classical modernity, avant-garde, late modernity). Meanwhile, it focuses on how the self-interpretation of poetry changed during the period encompassing modern lyricism. Indicatively, the reflection concludes with a discussion of the ways in which individual works within modern poetry, intertwined with innovation, challenge hierarchies and normative approaches. For the breaking of the signs of continuity, the dialogue and self-reflection, even contradictory positioning of isms and concrete works cannot be eliminated from the processes in question, just as it is not always possible to derive them from a stable, central thesis. The dilemma of whether a comprehensive picture of modern lyric poetry can be developed at all can well be called the greatest paradox in the history of lyric poetry. --- ### Language Ideologies and Schoolscapes in Hungarian Medium Schools beyond Hungary - Published: 2023-03-09 - Modified: 2023-03-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/03/09/language-ideologies-and-schoolscapes-in-hungarian-medium-schools-beyond-hungary/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2023, 2023/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: laihonenpetteri The ‘schoolscape’ can be analyzed as a display or materialization of the ‘hidden curriculum’ regarding the construction of linguistic and cultural identities. In addition, we can investigate the role the schoolscape has for language education, where I argue that it constitutes a major affordance. Based on a qualitative analysis of signs and discourses – gathered during multi-sited fieldwork in 2011-2013 on Hungarian medium educational contexts in Romania, Slovakia and Ukraine – I ask, how different vernaculars, languages of learning, teaching and school administration are displayed in the schoolscape. Which language ideologies, languages, language varieties or cultural and national symbols have hegemony in the schoolscape and which get erased from it? I conclude that even though there are many Hungarian symbols and Hungarian texts on display in the investigated schools the hierarchy of languages and their status in education are still clearly displayed in the schoolscapes, which is especially evident in the placement and intended use of centrally distributed signs in the majority language. --- ### Nyelvideológiák és iskolai tájképek a határon túli magyar tannyelvű iskolákban - Published: 2023-03-09 - Modified: 2023-03-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/03/09/nyelvideologiak-es-iskolai-tajkepek-a-hataron-tuli-magyar-tannyelvu-iskolakban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2023, 2023/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: laihonenpetteri Bevezetés Ebben a tanulmányban a nyelvpolitikát elemzem az iskolai nyelvi tájkép keretein belül. Kutatásom célja az iskolai tájképet mint a különböző nyelvek helyi közösségekben és iskolákban kialakult imázsának, szimbolikus értékének és relatív státuszának mutatóit feltérképezni. (Johnson 1980; Szabó 2015; Laihonen–Szabó 2017) A nyelvválasztást és a nyelvi gyakorlatokat jellemzően nyelvideológiák irányítják, vagyis a nyelvhasználat, a társadalmi rend és a beszélő közötti kapcsolatról alkotott feltevéseink. (Gal 2005, 26. p. ) Ebben a tanulmányban a magyar tannyelvű kisebbségi iskolák nyelvi tájképét vizsgálom szlovákiai, romániai és ukrajnai példákon keresztül. Shohamy (2006) mind az oktatást, mind a nyelvi tájképet azon mechanizmusok közé sorolja, amelyek értelmezik az ideológiát és átvetítik azt a nyelvi gyakorlatba. Mind az uralkodó ideológiák, mind az ezekkel szembeni ellenállás a nyelvi tájképen keresztül közvetíthető. Vagyis a nyelvi tájkép az oktatáshoz hasonlóan konkrét eszköz, amelyen keresztül a hatóságok megkonstruálják a különböző nyelvek presztízsét és szabályozzák hierarchiájukat egy adott társadalomban. Továbbá a domináns ideológiákkal szembeni, a helyi szereplők által kifejtett ellenállás jellemzően a nyelvi tájképben is megjelenik. (Shohamy 2006, 123–125. p. ) Kara Brown az iskolai nyelvi tájképekről szóló tanulmányaiban az iskolai tájkép fogalmát úgy javasolta értelmezni, hogy az vonatkozzon a teljes iskolai tárgyi környezetre, ahol a szövegek, hangok, képek és tárgyak „nyelvideológiákat alkotnak, reprodukálnak és alakítanak át”. (2012, 282. p. ) A vizuális műveltség és a multimodális diskurzus (Kress–van Leeuwen 2006) keretében a képek, tárgyak, artefaktumok és hasonlók a létrehozásuk, imázsuk és percepciójuk szempontjából értelmezhetők. (vö. Rose 2016) Scollon és Wong Scollon (2003, 82. p. ) viszont azt hangsúlyozzák, hogy a vizuális szemiotika... --- ### Language nonformalism and formal style - Published: 2023-03-09 - Modified: 2023-03-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/03/09/language-nonformalism-and-formal-style/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2023, 2023/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: lanstyakistvan This paper deals with one of the language ideologies that are used to stigmatize formal style – language nonformalism, based on quotations from two representative publications of traditional Hungarian language cultivation, the Nyelvművelő kézikönyv (Language Cultivation Handbook) and the Nyelvművelő kéziszótár (Concise Language Cultivation Dictionary). Language nonformalism is one of the language ideologies that the representatives of traditional language cultivation use to ensure that language forms they consider inappropriate are eliminated from use. Such ideologies are called language correctness ideologies. In the substantive part of the paper, first formal style is briefly described, and then, with the help of quotations from these two publications – which are said to be of outstanding importance for Hungarian language cultivation –, the ideology of language nonformalism will be presented, together with other language ideologies that can be observed in the quotations. Examples of correctness judgements on four language phenomena are given: 1. postpositions and postposition-like nouns; 2. conjunctions; 3. light verb constructions; 4. past participles used predicatively. In several instances, the validity of the language cultivators’ claims about language use is checked with data from the Hungarian National Corpus and from the publications under study themselves. --- ### A nyelvi aformalizmus és a formális stílus - Published: 2023-03-09 - Modified: 2023-03-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/03/09/a-nyelvi-aformalizmus-es-a-formalis-stilus/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2023, 2023/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: lanstyakistvan Bevezetés Dolgozatomban a magyar nyelvművelés nyelvhelyességi döntéseit meghatározó egyik jellegzetes nyelvhelyességi ideológiát, a nyelvi aformalizmust vizsgálom a Nyelvművelő kézikönyvből (NyKk. I–II. 1980–1985) és a Nyelvművelő kéziszótár második, javított és bővített kiadásából (NymKsz. 2 2005) vett idézetek alapján. E két kiadvány a magyar nyelvművelés két csúcsterméke (vö. Sebestyén 1983; Ágoston 2006), s mint ilyen bizonyára jól reprezentálja a létező magyar nyelvművelést, hiszen a kézikönyv összefoglalja a második világháború utáni nyelvművelés legfontosabb eredményeit, a kéziszótár pedig ezeket népszerűsíti tömörebb formában a nyelvművelő javakat fogyasztó magyar lakosság körében. A nyelvi aformalizmust és a két kiadványban található egyéb nyelvi ideológiákat – korábbi írásaimhoz hasonlóan – az idézett szövegek tartalmi elemzésével tártam fel. A nyelvhelyességi ideológiákat dolgozatomban olyan nyelvi ideológiákként határozom meg, amelyek nyelvhelyességi ítéletek indoklásául szolgálnak. Akárcsak más írásaimban, a nyelvi ideológiákat itt is olyan gondolatokként, gondolatrendszerekként, meggyőződésekként értelmezem, amelyek célja magyarázni vagy igazolni a nyelvi rendszerrel, a nyelvhasználattal, a nyelvi közösségek helyzetével, a nyelvek egymáshoz való viszonyával stb. kapcsolatos tényeket és eljárásokat. A nyelvi aformalizmus mint nyelvhelyességi ideológia az a meggyőződés, hogy a nyelv formális változatainak használata eredendően, a használat körülményeitől függetlenül negatív jelenség. Mikroszinten értelmezve a nyelvi aformalizmus hívei a formális stílusértékű nyelvi formákat eredendően rosszabbnak tartják, mint választékos, közömbös vagy más stílusértékű megfelelőiket. A nyelvi aformalizmusra utaló jellegzetes nyelvművelői „műszavak” közé tartozik a modoros, mesterkélt, keresett, fontoskodó, hivataloskodó, körülményeskedő, erőszakolt, de tudni kell, hogy ezek a jelzők olykor más stílusértékű nyelvi formákra is vonatkozhatnak, pl. választékos vagy közömbös stílusértékűekre. A nyelvi aformalizmussal rokon ideológia a nyelvi naturizmus, az a meggyőződés, hogy... --- ### Impresszum 2023/1 - Published: 2023-03-09 - Modified: 2023-03-10 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2023/03/09/impresszum-2023-1/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2023, 2023/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XXV. évfolyam Főszerkesztő: Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke: Öllös László Tanulmányok Lanstyák István: A nyelvi aformalizmus és a formális stílus Petteri Laihonen: Nyelvideológiák és iskolai tájképek a határon túli magyar tannyelvű iskolákban H. Nagy Péter: A modern líra irodalomtörténeti problémái. Határmunkálatok és periodizáció Natkó Anna: Irredentizmus, kisebbségi lét, revízió eltérő nézőpontokból. A Magyar Élet Felvidék-képe Orbán Melinda: Megelőző közegészségügy – a zöldkeresztesek tevékenysége Kárpátalján Godzsák Attila: A Magyar Államépítészeti Hivatal beruházásai az első bécsi döntés nyomán visszatérő zempléni részeken Kerényi Éva: A turizmus kezdetei Gömörben Közlemények Liszka József: Párbeszéd a hazá(k)ról és a „hazáról” A. Gergely András: Töprengés töprengésekről... Néprajzi naplójegyzetek naplójegyzet-néprajzként Oral history J. Mészáros Károly: Bukor Ádám kórlegyőző útja a cali vb-aranyakig Könyvek Schutzbach Csaba: Friedrich István. (100 éve történt az őszirózsás forradalom) (Keresztes Csaba) Magyar Zoltán: Erdélyi magyar hiedelemmonda-katalógus 1–4. (Liszka József) Roncz Melinda–Tegdes Egyházi Dóra: Közös úton (Hicsik Dóra) Csörsz Rumen István–Mészáros Gábor (szerk. ): A kis világbeli nagy világ. Tanulmányok Pálóczi Horváth Ádámról (Bodnár Krisztián) Fabó Edit (szerk. ): Hazafiak voltak. Az ember, a hit és a történelem méltósága az 1867. évi kiegyezés utáni nemzeti ünnepeken (Bodnár Krisztián) Istók Béla–Simon Szabolcs (szerk. ): Online oktatás – kontaktoktatás. Edukációs folyamatok és a Covid19 (Baka Vida Barbara–Baka L. Patrik) --- ### Liszka, József (ed.): Monumentumok. Szakrális (és „szakrális”) [Monuments. Sacred (and “sacred”) small relics in the Carpathian Basin] Reviewed by Zoltán Magyar - Published: 2022-12-15 - Modified: 2022-12-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/12/15/liszka-jozsef-ed-monumentumok-szakralis-es-szakralis-monuments-sacred-and-sacred-small-relics-in-the-carpathian-basin-reviewed-by-zoltan-magy/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Reviews - Post Years: 2022, 2022/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: magyarzoltan Liszka, József: Monumentumok. Szakrális (és „szakrális”) kisemlékek a Kárpát-medencében . Komárom– Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet– Etnológiai Központ, 2021, 702 p. Five years after József Liszka published the impressive collection entitled Boundary Regions (Határvidékek), in a certain sense interpretable as a self-festschrift, containing his most important folkloristic essays, he has now published another volume, as impressive as the previous one, and also comparable in size, layout, and typography. Upon our first impression, but also having taken a closer look, we can see a paradigmatic work that can be considered as another summary of a professional career. Being placed next to each other on the shelf, these two volumes look much like the three voluminous festschrifts (similar in layout) to celebrate the 60th birthday of Ferenc Pozsony, Vilmos Keszeg, and Vilmos Tánczos, the Transylvanian trio of ethnographers; and, three being a mystic number, too, it is very likely and indeed expected that a similar volume by Liszkay will be published in the year 2026. The Transylvanian contemporaries have achieved their paradigm-creating results during the past three or four decades by working together as a team of ethnographic re searchers and organizers, with a broad social and institutional background, giving space to a multitude of ambitious young researchers, too. As opposed to this, József Liszka has long remained a sort of a single-person institution of Hungarian ethnographic studies in Slovak ia. This, of course, is an exaggeration, since we could equally refer to the work of re searchers such as Károly Csáky, István... --- ### Liszka, József (ed.): Monumentumok. Szakrális (és „szakrális”) kisemlékek a Kárpát-medencében [Monuments. Sacred (and “sacred”) small relics in the Carpathian Basin] Reviewed by Zoltán Magyar - Published: 2022-12-15 - Modified: 2023-02-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/12/15/liszka-jozsef-ed-monumentumok-szakralis-es-szakralis-monuments-sacred-and-sacred-small-relics-in-the-carpathian-basin-reviewed-by-zoltan-magy/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2022, 2022/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: magyarzoltan Liszka, József: Monumentumok. Szakrális (és „szakrális”) kisemlékek a Kárpát-medencében . Komárom– Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet– Etnológiai Központ, 2021, 702 p. Five years after József Liszka published the impressive collection entitled Boundary Regions (Határvidékek), in a certain sense interpretable as a self-festschrift, containing his most important folkloristic essays, he has now published another volume, as impressive as the previous one, and also comparable in size, layout, and typography. Upon our first impression, but also having taken a closer look, we can see a paradigmatic work that can be considered as another summary of a professional career. Being placed next to each other on the shelf, these two volumes look much like the three voluminous festschrifts (similar in layout) to celebrate the 60th birthday of Ferenc Pozsony, Vilmos Keszeg, and Vilmos Tánczos, the Transylvanian trio of ethnographers; and, three being a mystic number, too, it is very likely and indeed expected that a similar volume by Liszkay will be published in the year 2026. The Transylvanian contemporaries have achieved their paradigm-creating results during the past three or four decades by working together as a team of ethnographic re searchers and organizers, with a broad social and institutional background, giving space to a multitude of ambitious young researchers, too. As opposed to this, József Liszka has long remained a sort of a single-person institution of Hungarian ethnographic studies in Slovak ia. This, of course, is an exaggeration, since we could equally refer to the work of re searchers such as Károly Csáky, István... --- ### Holec, Roman: Trianon - triumf a katastrofa [Trianon - Triumph and Tragedy] Reviewed by Attila Simon - Published: 2022-12-15 - Modified: 2022-12-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/12/15/holec-roman-trianon-triumf-a-katastrofa-trianon-triumph-and-tragedy-reviewed-by-attila-simon/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Reviews - Post Years: 2022, 2022/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: simonattila Holec, Roman. 2020. Trianon - triumf a katastrofa . Bra tislava, Marenčin PT, 256 p. Roman Holec has been one of the influential Slovak historians during recent decades. His earlier research concentrated on issues of economic history, as well as assimilation, of the age of the dual monarchy of Austria-Hungary, but he was not uninterested in topics of post-1918 history. Furthermore, he has been one of the few historians who have realized that professionals must not allow “public history” to take over, - instead, they must meet the readers’ expectations by producing texts suitable to a broad audience without a compromise in professional requirements. It is in this spirit of opening towards the readership that Roman Holec has recently published some books on Andrej Hlinka or Pozsony/Bratislava Habsburgs, with a favourable reaction from both professionals and the wider audience. Nevertheless, the Treaty of Trianon has not been a subject of special importance for Holec, but this is hardly surprising: after all, Slovak historiography in general has not been playing much attention to the Trianon issue, something that strikes the outsider as a surprise, unless we consider the range of publications emphasizing Slovak historical myths, such as a thousand years of oppression, sparkling the anti-Hungarian attitude of Slovak society, a favourite topic of which is justifying the Trianon Treaty, but which are in want of even the minimal professional standards. The fact that Trianon has been a “nonissue” for Slovak historians derives, to some extent, from Slovakia’s winning position. Notably, from... --- ### Holec, Roman: Trianon - triumf a katastrofa [Trianon - Triumph and Tragedy] Reviewed by Attila Simon - Published: 2022-12-15 - Modified: 2022-12-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/12/15/holec-roman-trianon-triumf-a-katastrofa-trianon-triumph-and-tragedy-reviewed-by-attila-simon/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2022, 2022/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: simonattila Holec, Roman. 2020. Trianon - triumf a katastrofa . Bra tislava, Marenčin PT, 256 p. Roman Holec has been one of the influential Slovak historians during recent decades. His earlier research concentrated on issues of economic history, as well as assimilation, of the age of the dual monarchy of Austria-Hungary, but he was not uninterested in topics of post-1918 history. Furthermore, he has been one of the few historians who have realized that professionals must not allow “public history” to take over, - instead, they must meet the readers’ expectations by producing texts suitable to a broad audience without a compromise in professional requirements. It is in this spirit of opening towards the readership that Roman Holec has recently published some books on Andrej Hlinka or Pozsony/Bratislava Habsburgs, with a favourable reaction from both professionals and the wider audience. Nevertheless, the Treaty of Trianon has not been a subject of special importance for Holec, but this is hardly surprising: after all, Slovak historiography in general has not been playing much attention to the Trianon issue, something that strikes the outsider as a surprise, unless we consider the range of publications emphasizing Slovak historical myths, such as a thousand years of oppression, sparkling the anti-Hungarian attitude of Slovak society, a favourite topic of which is justifying the Trianon Treaty, but which are in want of even the minimal professional standards. The fact that Trianon has been a “nonissue” for Slovak historians derives, to some extent, from Slovakia’s winning position. Notably, from... --- ### Simon, Attila: Az átmenet bizonytalansága. Az 1918/1919-es i mpériumváltás Pozsonytól Kassáig [The Uncertainty of Transition:  he “Change of Sovereignties” in 1918 and 1919, from Pozsony [Bratislava] to Kassa [Košice]] Reviewed by Gergely Bödők - Published: 2022-12-15 - Modified: 2022-12-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/12/15/simon-attila-az-atmenet-bizonytalansaga-az-1918-1919-es-i-mperiumvaltas-pozsonytol-kassaig-the-uncertainty-of-transition-he-change-of-sovereignties-in-1918-and-1919-from/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2022, 2022/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: gergelybodok Simon Attila: Az átmenet bizonytalansága. Az 1918/1919-es impériumváltás Pozsonytól Kassáig . Somorja–Budapest, Fórum Kisebbségkutató Intézet–Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2021, 248 p. Attila Simon has been, for quite a while, one of the best known and most productive members of the Hungarian community of historians in Slovakia. The research topics of Simon, Head of Forum Minority Research Centre, concentrate on the overall history of the community, including the most important turning points during the 20th century as well as transitional periods such as the history of the “regime change” or ethnic Hungarians in Czechoslovakia3, the First Vienna Award and its consequences4, the seven years of the “Hungarian era”5, or, as now, a multi-faced presentation of the “change of sovereignties” in 1918 to 1919. Anyone familiar with the Internet will often find that historically sensitive anniversaries frequently give rise to intense emotions, leading to tsunamis of posts which, in turn, result in increasing anger rather than contributing to clarification and mutual understanding. Yet, we might expect for the current (later) generations to be “conveniently protected” against outbursts of temper by the (fake) wisdom of posterity. On all accounts, Simon is – fortunately enough – “outdated”, not only by trying to avoid such traps of a one-sided attitude, but also by indulging in deconstructing the expected clichés of interpretation. A fitting example of the former is that he refuses to present either Károlyi or Horthy on the basis of widespread ideological approaches. As he says, “ur history is full of talented and untalented politicians; or,... --- ### Simon, Attila: Az átmenet bizonytalansága. Az 1918/1919-es impériumváltás Pozsonytól Kassáig [The Uncertainty of Transition:  The “Change of Sovereignties” in 1918 and 1919, from Pozsony [Bratislava] to Kassa [Košice]] Reviewed by Gergely Bödők - Published: 2022-12-15 - Modified: 2023-02-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/12/15/simon-attila-az-atmenet-bizonytalansaga-az-1918-1919-es-i-mperiumvaltas-pozsonytol-kassaig-the-uncertainty-of-transition-he-change-of-sovereignties-in-1918-and-1919-from/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2022, 2022/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: gergelybodok Simon Attila: Az átmenet bizonytalansága. Az 1918/1919-es impériumváltás Pozsonytól Kassáig . Somorja–Budapest, Fórum Kisebbségkutató Intézet–Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2021, 248 p. Attila Simon has been, for quite a while, one of the best known and most productive members of the Hungarian community of historians in Slovakia. The research topics of Simon, Head of Forum Minority Research Centre, concentrate on the overall history of the community, including the most important turning points during the 20th century as well as transitional periods such as the history of the “regime change” or ethnic Hungarians in Czechoslovakia3, the First Vienna Award and its consequences4, the seven years of the “Hungarian era”5, or, as now, a multi-faced presentation of the “change of sovereignties” in 1918 to 1919. Anyone familiar with the Internet will often find that historically sensitive anniversaries frequently give rise to intense emotions, leading to tsunamis of posts which, in turn, result in increasing anger rather than contributing to clarification and mutual understanding. Yet, we might expect for the current (later) generations to be “conveniently protected” against outbursts of temper by the (fake) wisdom of posterity. On all accounts, Simon is – fortunately enough – “outdated”, not only by trying to avoid such traps of a one-sided attitude, but also by indulging in deconstructing the expected clichés of interpretation. A fitting example of the former is that he refuses to present either Károlyi or Horthy on the basis of widespread ideological approaches. As he says, “ur history is full of talented and untalented politicians; or,... --- ### Kollai, István: Szlovákia királyt választ [Slovakia Elects a Monarch] Reviewed by László Öllös - Published: 2022-12-15 - Modified: 2022-12-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/12/15/kollai-istvan-szlovakia-kiralyt-valaszt-slovakia-elects-a-monarch-reviewed-by-laszlo-ollos-2/ - Kategóriák: Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: olloslaszlo Kollai, István: Szlovákia királyt választ . Budapest, Akadémiai Kiadó, 2021, 260 p. A central point of Kollai’s book is found in its concluding part, notably, “The foregoing chapters have discussed a number of events of the past millennium; yet, one might draw some general conclusions resulting from those events, one of these conclusions being that present (current) conflicts of interests do influence one’s view of past events. The current trends in the issue of the Hungarian minority in Slovakia results in a strategic conflict of interests between Hungary and Slovakia, which could also alter the views on the past. ” Well, that’s probably true, as shown, indeed, by this book. An important and wellknown theory of nationalism (see Karl W. Deutsch) considers it to be a tool of political elites, used by them to mobilize the masses; in order to have the capacity to mobilize, it is clearly necessary for them to construct an appropriate national ideology (cf. Elie Kedourie). For the most part, Kollai discusses an aspect that plays a key role in achieving this aim, specifically, textbooks. Analyzing the history textbooks in Slovakia, he considers the historical events and figures that have been viewed in differing and contrasting ways in the two cultures. The author provides an overview of most of the debated topics, using a similar methodology in each case: he examines the points of view on the given topic, paying special attention to the doubted and controversial ones. He then describes the one we find in... --- ### Kollai, István: Szlovákia királyt választ [Slovakia Elects a Monarch] Reviewed by László Öllös - Published: 2022-12-15 - Modified: 2022-12-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/12/15/kollai-istvan-szlovakia-kiralyt-valaszt-slovakia-elects-a-monarch-reviewed-by-laszlo-ollos/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2022, 2022/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: olloslaszlo Kollai, István: Szlovákia királyt választ . Budapest, Akadémiai Kiadó, 2021, 260 p. A central point of Kollai’s book is found in its concluding part, notably, “The foregoing chapters have discussed a number of events of the past millennium; yet, one might draw some general conclusions resulting from those events, one of these conclusions being that present (current) conflicts of interests do influence one’s view of past events. The current trends in the issue of the Hungarian minority in Slovakia results in a strategic conflict of interests between Hungary and Slovakia, which could also alter the views on the past. ” Well, that’s probably true, as shown, indeed, by this book. An important and wellknown theory of nationalism (see Karl W. Deutsch) considers it to be a tool of political elites, used by them to mobilize the masses; in order to have the capacity to mobilize, it is clearly necessary for them to construct an appropriate national ideology (cf. Elie Kedourie). For the most part, Kollai discusses an aspect that plays a key role in achieving this aim, specifically, textbooks. Analyzing the history textbooks in Slovakia, he considers the historical events and figures that have been viewed in differing and contrasting ways in the two cultures. The author provides an overview of most of the debated topics, using a similar methodology in each case: he examines the points of view on the given topic, paying special attention to the doubted and controversial ones. He then describes the one we find in... --- ### Kontra, Miklós – Borbély, Anna (eds.): Tanulmányok a budapesti beszédről  a Budapesti Szociolingvisztikai Interjú alapján [Papers on Budapest Speech based on “The Budapest Sociolinguistic Interview”] Reviewed by Veronika Jakab Dančo - Published: 2022-12-15 - Modified: 2022-12-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/12/15/kontra-miklos-borbely-anna-eds-tanulmanyok-a-budapesti-beszedrol-a-budapesti-szociolingvisztikai-interju-alapjan-papers-on-budapest-speech-based-on-the-budapest-so/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Reviews - Post Years: 2022, 2022/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: dancojakabveronika Kontra, Miklós – Borbély, Anna (eds. ): Tanul mányok a budapesti beszédről a Budapesti Szociolingvisztikai Interjú alapján . Budapest, Gon dolat Kiadó, 2021, 356 p. This collection of papers, co-edited by Miklós Kontra and Anna Borbély, is concerned with The Budapest Sociolinguistic Interview (henceforth abbreviated as BSI; Hungarian: Budapesti Szociolingvisztikai Interjú, abbrev. BUSZI). It focusses, therefore, on the major sociolinguistic research project carried out between 1985 and 2010 by co-workers of the Hungarian Research Centre for Linguistics at the Hungarian Academy of Sciences, aiming at an exhaustive description of Budapest’s Hungarian linguistic usage, based on a broad database. The volume contains recent (or quite recent) essays as well as earlier publications, introduced by two recent papers by Miklós Kontra. The first of his papers, entitled The History of The Budapest Sociolinguistic Interview (A Budapesti Szociolingvisztikai Interjú története), the author provides a fullscale overview of the story of BSI, starting 1985, when József Herman, the then Director of the Research Centre for Linguistics at the Academy, commissioned Kontra with starting and supervising the Hungarian sociolinguistic and dialectological research to be pursued by the Institute. Kontra, who reacted quickly, conducted preliminary research, with other fellow linguists who participated, during the autumn of the same year. Their work resulted in the completion of the first version of their research method/corpus (BSI-1, Hungarian BUSZI-1). Two years later, in 1987, based on the experience they had gained from BSI-1, they tape-recorded sociolinguistic interviews with 50 interviewees (the corpus known as BSI-2, Hungarian BUSZI-2); during the... --- ### Kontra, Miklós – Borbély, Anna (eds.): Tanulmányok a budapesti beszédről  a Budapesti Szociolingvisztikai Interjú alapján [Papers on Budapest Speech based on “The Budapest Sociolinguistic Interview”] Reviewed by Veronika Jakab Dančo - Published: 2022-12-15 - Modified: 2022-12-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/12/15/kontra-miklos-borbely-anna-eds-tanulmanyok-a-budapesti-beszedrol-a-budapesti-szociolingvisztikai-interju-alapjan-papers-on-budapest-speech-based-on-the-budapest-so/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2022, 2022/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: dancojakabveronika Kontra, Miklós – Borbély, Anna (eds. ): Tanul mányok a budapesti beszédről a Budapesti Szociolingvisztikai Interjú alapján . Budapest, Gon dolat Kiadó, 2021, 356 p. This collection of papers, co-edited by Miklós Kontra and Anna Borbély, is concerned with The Budapest Sociolinguistic Interview (henceforth abbreviated as BSI; Hungarian: Budapesti Szociolingvisztikai Interjú, abbrev. BUSZI). It focusses, therefore, on the major sociolinguistic research project carried out between 1985 and 2010 by co-workers of the Hungarian Research Centre for Linguistics at the Hungarian Academy of Sciences, aiming at an exhaustive description of Budapest’s Hungarian linguistic usage, based on a broad database. The volume contains recent (or quite recent) essays as well as earlier publications, introduced by two recent papers by Miklós Kontra. The first of his papers, entitled The History of The Budapest Sociolinguistic Interview (A Budapesti Szociolingvisztikai Interjú története), the author provides a fullscale overview of the story of BSI, starting 1985, when József Herman, the then Director of the Research Centre for Linguistics at the Academy, commissioned Kontra with starting and supervising the Hungarian sociolinguistic and dialectological research to be pursued by the Institute. Kontra, who reacted quickly, conducted preliminary research, with other fellow linguists who participated, during the autumn of the same year. Their work resulted in the completion of the first version of their research method/corpus (BSI-1, Hungarian BUSZI-1). Two years later, in 1987, based on the experience they had gained from BSI-1, they tape-recorded sociolinguistic interviews with 50 interviewees (the corpus known as BSI-2, Hungarian BUSZI-2); during the... --- ### New Wine in old bottle? Classical notions of political philosophy in a changed political reality - Published: 2022-12-15 - Modified: 2022-12-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/12/15/new-wine-in-old-bottle-classical-notions-of-political-philosophy-in-a-changed-political-reality/ - Kategóriák: Central European Forum, Forum Social Science Review - Post Years: 2022, 2022/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: gaborkovacs Introduction  Undeniably, we are witnesses and sufferers of a paradigm-shift; this process has been on-going for decades of course, but it has become explicit due to the climate crisis, Covid pandemic, and Russian invasion of Ukraine. These events are parts of a great historical transformation—a civilizational crisis, in other words a modernity crisis, that questions the inherited patterns in which modernity articulates itself for a given historical period. This is not a new phenomenon in modern history. A very similar crisis emerged after the First World War (1914–1918); the Great War proved to be a watershed. It dissolved the economic, social, political, and cultural patterns of 19th century capitalist civilization in a storm of blood and steel, borrowing the term of Ernst Jünger, and contemporaries lost their 19th century pseudo-religious faith in an unrestricted human progress that civilizes all spheres. An age of a modernity crisis is an epoch of calamities. It is not a calm, heart-warming historical period. We did not choose it, but rather we have been thrown into it by God or Fate, and we are condemned to live in it. * This article was written in the framework of the project entitled The tradition of “sensus communis” in Hungarian thought: Philosophy and the public realm; public philosophy, national philosophy, national characterology - NKFIH-number: K 135 638. The crisis of our great-grandfathers in the inter-war decades began at the completion of a world war and concluded with the end of another one. Our modernity crisis began sometime... --- ### New Wine in old bottle? Classical notions of political philosophy in a changed political reality - Published: 2022-12-15 - Modified: 2022-12-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/12/15/new-wine-in-old-bottle-classical-notions-of-political-philosophy-in-a-changed-political-reality/ - Kategóriák: Central European Forum, Szemle - Post Years: 2022, 2022/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: gaborkovacs Introduction  Undeniably, we are witnesses and sufferers of a paradigm-shift; this process has been on-going for decades of course, but it has become explicit due to the climate crisis, Covid pandemic, and Russian invasion of Ukraine. These events are parts of a great historical transformation—a civilizational crisis, in other words a modernity crisis, that questions the inherited patterns in which modernity articulates itself for a given historical period. This is not a new phenomenon in modern history. A very similar crisis emerged after the First World War (1914–1918); the Great War proved to be a watershed. It dissolved the economic, social, political, and cultural patterns of 19th century capitalist civilization in a storm of blood and steel, borrowing the term of Ernst Jünger, and contemporaries lost their 19th century pseudo-religious faith in an unrestricted human progress that civilizes all spheres. An age of a modernity crisis is an epoch of calamities. It is not a calm, heart-warming historical period. We did not choose it, but rather we have been thrown into it by God or Fate, and we are condemned to live in it. * This article was written in the framework of the project entitled The tradition of “sensus communis” in Hungarian thought: Philosophy and the public realm; public philosophy, national philosophy, national characterology - NKFIH-number: K 135 638. The crisis of our great-grandfathers in the inter-war decades began at the completion of a world war and concluded with the end of another one. Our modernity crisis began sometime... --- ### Citizens or non-citizens - discrimination against the Russian minority in the Baltics - Published: 2022-12-15 - Modified: 2022-12-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/12/15/citizens-or-non-citizens-discrimination-against-the-russian-minority-in-the-baltics/ - Kategóriák: Central European Forum, Forum Social Science Review - Post Years: 2022, 2022/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: brhlikovaradoslava Introduction In his 5,000-word essay titled „On the Historical Unity of Russians and Ukrainians,” Vladimir Putin described the collapse of the Soviet Union (USSR) in 1991 as the geopolitical catastrophe of the 20th century (Stent 2022), as millions of people found themselves abroad overnight (Putin 2021). After its disintegration during this period, the USSR lost more than 25 million of its citizens, of which up to 12 million found themselves in the new Ukrainian state. Such a huge loss was suffered by Russia earlier in the 20th century after Nazi Germany invaded the Soviet Union in 1941 and unleashed a bloody war, fighting not only the regular army, but also murdering the civilian population with the help of domestic minions, resulting in the loss of at least 26 million Soviet citizens, a campaign that we can without a doubt call a crime of genocide. According to Putin, a similar disaster befell Russia in 1991, when it lost 40% of its territory, its citizens suddenly became foreigners in their original home countries, and its former neighbors suddenly became their enemies. Some of these citizens found themselves in the Baltic States and later in North American Atlantic Treaty Organization (NATO) and European Union (EU) countries, and some today make up the population of Ukraine, especially in its eastern parts adjacent to Russia. The protection of human and minority rights belongs to the basic values and requirements for joining the EU within the so-called Copenhagen political criteria. In the case of the Baltic... --- ### Citizens or non-citizens - discrimination against the Russian minority in the Baltics - Published: 2022-12-15 - Modified: 2022-12-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/12/15/citizens-or-non-citizens-discrimination-against-the-russian-minority-in-the-baltics/ - Kategóriák: Central European Forum, Szemle - Post Years: 2022, 2022/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: brhlikovaradoslava Introduction In his 5,000-word essay titled „On the Historical Unity of Russians and Ukrainians,” Vladimir Putin described the collapse of the Soviet Union (USSR) in 1991 as the geopolitical catastrophe of the 20th century (Stent 2022), as millions of people found themselves abroad overnight (Putin 2021). After its disintegration during this period, the USSR lost more than 25 million of its citizens, of which up to 12 million found themselves in the new Ukrainian state. Such a huge loss was suffered by Russia earlier in the 20th century after Nazi Germany invaded the Soviet Union in 1941 and unleashed a bloody war, fighting not only the regular army, but also murdering the civilian population with the help of domestic minions, resulting in the loss of at least 26 million Soviet citizens, a campaign that we can without a doubt call a crime of genocide. According to Putin, a similar disaster befell Russia in 1991, when it lost 40% of its territory, its citizens suddenly became foreigners in their original home countries, and its former neighbors suddenly became their enemies. Some of these citizens found themselves in the Baltic States and later in North American Atlantic Treaty Organization (NATO) and European Union (EU) countries, and some today make up the population of Ukraine, especially in its eastern parts adjacent to Russia. The protection of human and minority rights belongs to the basic values and requirements for joining the EU within the so-called Copenhagen political criteria. In the case of the Baltic... --- ### Robert College During the Years of Conflict 1908-1918 - Published: 2022-12-15 - Modified: 2022-12-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/12/15/robert-college-during-the-years-of-conflict-1908-1918/ - Kategóriák: Central European Forum, Forum Social Science Review - Post Years: 2022, 2022/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: akyuzahmetkaan Introduction “At the center of the world, all the lends around thee, orient and occident, with their best, have crowned thee. ” The song begins with the lines, “at the center of the world,” which many Robert College students sing at their graduation ceremonies and the alumni of the college sing at their meetings. This chant was initially derived from the American College for Girls (Kaya 2022: 9). However, a much more complicated heritage should come to people’s minds regarding Robert College. This heritage includes the College for Girls and American Hospital, Nursing School, and Bosphorus University (in Turkish: Boğaziçi Üniversitesi). However, in addition to the educational heritage and objectives of the college, during the first two decades of the 20th century, its role dramatically changed. Starting during the Balkan Wars, the role of the Robert College became more than an institution of education. Moreover, when the Great War came home, both the college itself and the people studying and working in the college started to play a critical role in shaping Turkish–American relations and the destiny of the war for both states. Regarding Robert College, there are several different studies covering multiple issues. One of the most important among those studies is the memoirs of the college’s former presidents, especially the first three presidents: Cyrus Hamlin, George Washburn, and Caleb Gates. Apart from these primary sources, there are also many se condary sources in Turkish and English about the college and its history. However, regarding the wartime years, despite... --- ### Robert College During the Years of Conflict 1908-1918 - Published: 2022-12-15 - Modified: 2022-12-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/12/15/robert-college-during-the-years-of-conflict-1908-1918/ - Kategóriák: Central European Forum, Szemle - Post Years: 2022, 2022/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: akyuzahmetkaan Introduction “At the center of the world, all the lends around thee, orient and occident, with their best, have crowned thee. ” The song begins with the lines, “at the center of the world,” which many Robert College students sing at their graduation ceremonies and the alumni of the college sing at their meetings. This chant was initially derived from the American College for Girls (Kaya 2022: 9). However, a much more complicated heritage should come to people’s minds regarding Robert College. This heritage includes the College for Girls and American Hospital, Nursing School, and Bosphorus University (in Turkish: Boğaziçi Üniversitesi). However, in addition to the educational heritage and objectives of the college, during the first two decades of the 20th century, its role dramatically changed. Starting during the Balkan Wars, the role of the Robert College became more than an institution of education. Moreover, when the Great War came home, both the college itself and the people studying and working in the college started to play a critical role in shaping Turkish–American relations and the destiny of the war for both states. Regarding Robert College, there are several different studies covering multiple issues. One of the most important among those studies is the memoirs of the college’s former presidents, especially the first three presidents: Cyrus Hamlin, George Washburn, and Caleb Gates. Apart from these primary sources, there are also many se condary sources in Turkish and English about the college and its history. However, regarding the wartime years, despite... --- ### The Usage of the Common Sense in the Public Philosophy of European Modernity - Published: 2022-12-15 - Modified: 2022-12-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/12/15/the-usage-of-the-common-sense-in-the-public-philosophy-of-european-modernity/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2022, 2022/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: mesterbela Introduction When the structure of the scholarly public sphere with the social embeddedness of philosophy and the philosophers experiences a transformation, the self-interpretation of the philosopher can be renewed with benefits for philosophical thinking in general. In these situations it is necessary to rethink both the relationship of philosophy and praxis, and philosophy as a kind of praxis. The re-interpretation of the essence of philosophical thinking and its relation to the praxis leads to re-thinking the relationship of thinking and acting in general, which is the core of the problem of human nature. The task of the re-interpretation of the role of philosophy is fulfilled by philosophers, based on the reflection of its own past. A special relationship between philosophy and history of philosophy appears here. It is what was emphasized by Hans-Georg Gadamer—who will be an important reference in the last part of my paper—in the following sentences: It is part of the elementary experience of philosophy that when we try to understand the classics of philosophical thought, they of themselves make a claim to truth * This article was written in the framework of the project entitled The tradition of “sensus communis” in Hungarian thought: Philosophy and the public realm; public philosophy, national philosophy, national characterology (NKFIH-number: K 135 638). that the consciousness of later times can neither reject nor transcend. The naive selfesteem of the present moment may rebel against the idea that philosophical consciousness admits the possibility that one’s own philosophical insight may be inferior to... --- ### The Usage of the Common Sense in the Public Philosophy of European Modernity - Published: 2022-12-15 - Modified: 2022-12-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/12/15/the-usage-of-the-common-sense-in-the-public-philosophy-of-european-modernity/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2022, 2022/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: mesterbela Introduction When the structure of the scholarly public sphere with the social embeddedness of philosophy and the philosophers experiences a transformation, the self-interpretation of the philosopher can be renewed with benefits for philosophical thinking in general. In these situations it is necessary to rethink both the relationship of philosophy and praxis, and philosophy as a kind of praxis. The re-interpretation of the essence of philosophical thinking and its relation to the praxis leads to re-thinking the relationship of thinking and acting in general, which is the core of the problem of human nature. The task of the re-interpretation of the role of philosophy is fulfilled by philosophers, based on the reflection of its own past. A special relationship between philosophy and history of philosophy appears here. It is what was emphasized by Hans-Georg Gadamer—who will be an important reference in the last part of my paper—in the following sentences: It is part of the elementary experience of philosophy that when we try to understand the classics of philosophical thought, they of themselves make a claim to truth * This article was written in the framework of the project entitled The tradition of “sensus communis” in Hungarian thought: Philosophy and the public realm; public philosophy, national philosophy, national characterology (NKFIH-number: K 135 638). that the consciousness of later times can neither reject nor transcend. The naive selfesteem of the present moment may rebel against the idea that philosophical consciousness admits the possibility that one’s own philosophical insight may be inferior to... --- ### Quo vadis? The number Hungarians in Slovakia based on the nationality and mother tongue data of the 2021 census - Published: 2022-12-15 - Modified: 2022-12-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/12/15/quo-vadis-the-number-hungarians-in-slovakia-based-on-the-nationality-and-mother-tongue-data-of-the-2021-census/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2022, 2022/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: gyurgyiklaszlo_szemle Introduction In January 2021, the Slovak Statistical Office presented the first results of the previous year’s census, more precisely the census of persons, houses, and dwellings. According to the published data, the population of Slovakia is 5,449,270, which means an increase of 52,234 compared to the previous census in 2011. This was the second smallest population increase in the history of Slovak (and also Czechoslovak) censuses in the post-World War II period. The only smaller increase in population was in the decade before, with 17,581 people. The 2021 census differed from the previous ones in several respects. It was conducted entirely electronically. The census of houses and dwellings—which started on 1 * The author gratefully acknowledges the contribution of the Slovak Research and Development Agency under the project APVV-20-0336 Transformations of the Community of Hungarians in Slovakia over the Last Hundred Years, with Special Emphasis on Their Everyday Culture. June 2020 and was completed by 12 February 2021—was entirely the responsibility of the localities (i. e. , towns and villages) without direct participation of the population. The first phase of the census lasted from 15 February to 31 March, and the second assisted phase from 3 May to 13 June. During the census, part of the data on the population were provided from available official administrative databases. The rest of the data was derived directly from the population, who answered questions on a form on the website of the statistical office, with the help of assistants during the assisted phase.... --- ### Quo vadis? The number Hungarians in Slovakia based on the nationality and mother tongue data of the 2021 census - Published: 2022-12-15 - Modified: 2022-12-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/12/15/quo-vadis-the-number-hungarians-in-slovakia-based-on-the-nationality-and-mother-tongue-data-of-the-2021-census/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2022, 2022/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: gyurgyiklaszlo_szemle Introduction In January 2021, the Slovak Statistical Office presented the first results of the previous year’s census, more precisely the census of persons, houses, and dwellings. According to the published data, the population of Slovakia is 5,449,270, which means an increase of 52,234 compared to the previous census in 2011. This was the second smallest population increase in the history of Slovak (and also Czechoslovak) censuses in the post-World War II period. The only smaller increase in population was in the decade before, with 17,581 people. The 2021 census differed from the previous ones in several respects. It was conducted entirely electronically. The census of houses and dwellings—which started on 1 * The author gratefully acknowledges the contribution of the Slovak Research and Development Agency under the project APVV-20-0336 Transformations of the Community of Hungarians in Slovakia over the Last Hundred Years, with Special Emphasis on Their Everyday Culture. June 2020 and was completed by 12 February 2021—was entirely the responsibility of the localities (i. e. , towns and villages) without direct participation of the population. The first phase of the census lasted from 15 February to 31 March, and the second assisted phase from 3 May to 13 June. During the census, part of the data on the population were provided from available official administrative databases. The rest of the data was derived directly from the population, who answered questions on a form on the website of the statistical office, with the help of assistants during the assisted phase.... --- ### The competition of languages in the linguistic landscape of Transcarpathia in the Czechoslovak Republic (1919–1939): a partial analysis - Published: 2022-12-15 - Modified: 2022-12-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/12/15/the-competition-of-languages-in-the-linguistic-landscape-of-transcarpathia-in-the-czechoslovak-republic-1919-1939-a-partial-analysis/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2022, 2022/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: csernicskoistvan, fedineccsilla 1. Introduction While linguistic landscape (LL) has become the focus of a growing number of researches, its definitions and approaches vary immensely across studies; languages appearing on visiting cards and product labels (and more) are all part of it now (Backhaus 2006; Shohamy & Waksman 2009). If we use the analogy of a tree for LL, we can see that while the openness of the field of LL to new ways and approaches lets the branches of the tree grow freely and without limitations, it also prevents firm theoretical background to develop and in many instances fails to include important perspectives (e. g. , diachronicity). According to one of the broader definitions and interpretations of LL, in addition to public signs, it encompasses the analyses of additional elements, such as photos, do cuments, visiting cards, and product labels, as well as symbols appearing in clothing, eating, music, and architecture—all of these shape LLs through people (Shohamy 2015). The development of the field and the inclusion of a wide range of materialities inspired the emergence of new research areas, such as the study of the material culture of multilingualism, which focuses on language-defined objects that encompass “a meaningful wholeness of material and verbal components considered as a representation of its user or users, or sociolinguistic environment” (Aronin & Ó Laoire 2012: 311, 2013: 230). As for the approaches, LL studies (LLS) show a colorful picture similar to that of the definitions. Most research tends to adopt a “snapshot” approach; some focus... --- ### The competition of languages in the linguistic landscape of Transcarpathia in the Czechoslovak Republic (1919–1939): a partial analysis - Published: 2022-12-15 - Modified: 2022-12-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/12/15/the-competition-of-languages-in-the-linguistic-landscape-of-transcarpathia-in-the-czechoslovak-republic-1919-1939-a-partial-analysis/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2022, 2022/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: csernicskoistvan, fedineccsilla 1. Introduction While linguistic landscape (LL) has become the focus of a growing number of researches, its definitions and approaches vary immensely across studies; languages appearing on visiting cards and product labels (and more) are all part of it now (Backhaus 2006; Shohamy & Waksman 2009). If we use the analogy of a tree for LL, we can see that while the openness of the field of LL to new ways and approaches lets the branches of the tree grow freely and without limitations, it also prevents firm theoretical background to develop and in many instances fails to include important perspectives (e. g. , diachronicity). According to one of the broader definitions and interpretations of LL, in addition to public signs, it encompasses the analyses of additional elements, such as photos, do cuments, visiting cards, and product labels, as well as symbols appearing in clothing, eating, music, and architecture—all of these shape LLs through people (Shohamy 2015). The development of the field and the inclusion of a wide range of materialities inspired the emergence of new research areas, such as the study of the material culture of multilingualism, which focuses on language-defined objects that encompass “a meaningful wholeness of material and verbal components considered as a representation of its user or users, or sociolinguistic environment” (Aronin & Ó Laoire 2012: 311, 2013: 230). As for the approaches, LL studies (LLS) show a colorful picture similar to that of the definitions. Most research tends to adopt a “snapshot” approach; some focus... --- ### “Unless all indications to now are lying, Czechoslovak domestic policy is on the path towards a gradual transformation of the nation state into a state of nations.” - German Activism in the 1920s in the Reports of the Austrian Minister to Prague Ferdinand Marek - Published: 2022-12-15 - Modified: 2022-12-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/12/15/unless-all-indications-to-now-are-lying-czechoslovak-domestic-policy-is-on-the-path-towards-a-gradual-transformation-of-the-nation-state-into-a-state-of-nations-german-activism/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2022, 2022/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: lukasnovotny Introduction With the end of the First World War in the autumn of 1918, the old European order collapsed. The start of this new era in Europe’s history also radically transformed the political map in Central Europe. The Austro-Hungarian Empire collapsed, and the so-called successor states were established on its foundations. On 28 October 1918, the Cze choslovak National Committee’s Proclamation of the Independence of the Cze choslovak State was issued, formally declaring the establishment of a new state entity, and the choice of a republic as its form of government was declared later, specifically on 14 November 1918. The new state inherited a complex legacy from its predecessor, the Habsburg Monarchy, with its state-forming Czechoslovak nation comprising only around two-thirds of the population, with the rest comprised of ethnic minorities—Germans, Hungarians, Poles, etc. Naturally, these groups did not want to live in the Czechoslovak Republic, rejecting its existence and arousing a negative response from representatives of the new governing majority. Following a strong initial rejection of any kind of co-operation, seen in the absence of minorities in the Revolutionary National Assembly, the first regular parliamentary election took place in April 1920, confirming not just the cooperation of Czechoslovak parties in government, but also the negative position that representatives of the minorities took regarding Czechoslovakia (Tóth – Novotný – Stehlík 2012: 37-39; Rašková, E. 2016: 27-36). Although Bohemian, Moravian, and Silesian Germans considered themselves to be a part of the German nation, they were unsure about whether to join Austria... --- ### “Unless all indications to now are lying, Czechoslovak domestic policy is on the path towards a gradual transformation of the nation state into a state of nations.” - German Activism in the 1920s in the Reports of the Austrian Minister to Prague Ferdinand Marek - Published: 2022-12-15 - Modified: 2022-12-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/12/15/unless-all-indications-to-now-are-lying-czechoslovak-domestic-policy-is-on-the-path-towards-a-gradual-transformation-of-the-nation-state-into-a-state-of-nations-german-activism/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2022, 2022/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: lukasnovotny Introduction With the end of the First World War in the autumn of 1918, the old European order collapsed. The start of this new era in Europe’s history also radically transformed the political map in Central Europe. The Austro-Hungarian Empire collapsed, and the so-called successor states were established on its foundations. On 28 October 1918, the Cze choslovak National Committee’s Proclamation of the Independence of the Cze choslovak State was issued, formally declaring the establishment of a new state entity, and the choice of a republic as its form of government was declared later, specifically on 14 November 1918. The new state inherited a complex legacy from its predecessor, the Habsburg Monarchy, with its state-forming Czechoslovak nation comprising only around two-thirds of the population, with the rest comprised of ethnic minorities—Germans, Hungarians, Poles, etc. Naturally, these groups did not want to live in the Czechoslovak Republic, rejecting its existence and arousing a negative response from representatives of the new governing majority. Following a strong initial rejection of any kind of co-operation, seen in the absence of minorities in the Revolutionary National Assembly, the first regular parliamentary election took place in April 1920, confirming not just the cooperation of Czechoslovak parties in government, but also the negative position that representatives of the minorities took regarding Czechoslovakia (Tóth – Novotný – Stehlík 2012: 37-39; Rašková, E. 2016: 27-36). Although Bohemian, Moravian, and Silesian Germans considered themselves to be a part of the German nation, they were unsure about whether to join Austria... --- ### Imprint 2022/5 - Published: 2022-12-15 - Modified: 2022-12-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/12/15/imprint-2022-5/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Imprint - Post Years: 2022, 2022/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle FÓRUM TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZEMLE FORUM SOCIAL SCIENCES REVIEW ANNUAL SCIENTIFIC JOURNAL IN ENGLISH LANGUAGE Volume XXIV(2022) Head of the Editorial Board: LÁSZLÓ ÖLLÖS Studies NOVOTNÝ, LUKÁŠ: “Unless all indications to now are lying, Czechoslovak domestic policy  is on the path towards a gradual transformation of the nation state into a state of nations. ” German Activism in the 1920s in the Reports of the Austrian Minister to Prague, Ferdinand Marek CSERNICSKÓ, ISTVÁN – FEDINEC, CSILLA: The competition of languages in the Lingusitic landscape of Transcarpathia in Czechoslovak Republic (1919-1939): a partial analysis GYURGYÍK, LÁSZLÓ: Quo vadis? The number of Hungarians in Slovakia based on nationality and mother tongue data of the 2021 census MESTER, BÉLA: The Usage of the Common Sense in the Public Philosophy of European Modernity Central European Forum AKYÜZ, AHMET KAAN: Robert College During the Years of Conflict 1908-1918 BRHLÍKOVÁ, RADOSLAVA: Citizens or non-citizens - discrimination against the Russian minority in the Baltics KOVÁCS, GÁBOR: New Wine in old bottle? Classical notions of political philosophy in a changed political reality Book reviews Kontra, Miklós – Borbély, Anna (eds. ): Tanulmányok a budapesti beszédről  a Budapesti Szociolingvisztikai Interjú alapján Reviewed by Veronika Jakab Dančo Kollai, István: Szlovákia királyt választ  Reviewed by László Öllös Simon, Attila: Az átmenet bizonytalansága. Az 1918/1919-es i mpériumváltás Pozsonytól Kassáig to Kassa ] Reviewed by Gergely Bödők Holec, Roman: Trianon - triumf a katastrofa Reviewed by Attila Simon Liszka, József (ed. ): Monumentumok. Szakrális (és „szakrális”)  Reviewed by Zoltán Magyar --- ### Imprint 2022/5 - Published: 2022-12-15 - Modified: 2023-02-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/12/15/imprint-2022-5/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2022, 2022/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle FÓRUM TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZEMLE FORUM SOCIAL SCIENCES REVIEW ANNUAL SCIENTIFIC JOURNAL IN ENGLISH LANGUAGE Volume XXIV(2022) Head of the Editorial Board: LÁSZLÓ ÖLLÖS Studies NOVOTNÝ, LUKÁŠ: “Unless all indications to now are lying, Czechoslovak domestic policy  is on the path towards a gradual transformation of the nation state into a state of nations. ” German Activism in the 1920s in the Reports of the Austrian Minister to Prague, Ferdinand Marek CSERNICSKÓ, ISTVÁN – FEDINEC, CSILLA: The competition of languages in the Lingusitic landscape of Transcarpathia in Czechoslovak Republic (1919-1939): a partial analysis GYURGYÍK, LÁSZLÓ: Quo vadis? The number of Hungarians in Slovakia based on nationality and mother tongue data of the 2021 census MESTER, BÉLA: The Usage of the Common Sense in the Public Philosophy of European Modernity Central European Forum AKYÜZ, AHMET KAAN: Robert College During the Years of Conflict 1908-1918 BRHLÍKOVÁ, RADOSLAVA: Citizens or non-citizens - discrimination against the Russian minority in the Baltics KOVÁCS, GÁBOR: New Wine in old bottle? Classical notions of political philosophy in a changed political reality Book reviews Kontra, Miklós – Borbély, Anna (eds. ): Tanulmányok a budapesti beszédről  a Budapesti Szociolingvisztikai Interjú alapján Reviewed by Veronika Jakab Dančo Kollai, István: Szlovákia királyt választ  Reviewed by László Öllös Simon, Attila: Az átmenet bizonytalansága. Az 1918/1919-es impériumváltás Pozsonytól Kassáig to Kassa ] Reviewed by Gergely Bödők Holec, Roman: Trianon - triumf a katastrofa Reviewed by Attila Simon Liszka, József (ed. ): Monumentumok. Szakrális (és „szakrális”) kisemlékek a Kárpát-medencében Reviewed by Zoltán Magyar --- ### Tóth László: Hagyomány és identitás. Tanulmányok és esszék a (cseh)szlovákiai magyar irodalomhoz 2006–2021 - Published: 2022-11-22 - Modified: 2022-11-22 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/11/22/toth-laszlo-hagyomany-es-identitas-tanulmanyok-es-esszek-a-csehszlovakiai-magyar-irodalomhoz-2006-2021/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2022, 2022/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: csandagabor Budapest, Magyar Napló – Fokusz Egyesület, 2022, 584 p. /Rádiusz Könyvek, 16. / Eleve reménytelennek tűnik röviden ismertetni Tóth László idén megjelent, válogatott irodalmi-kulturális írásait tartalmazó kötetét (tizenöt év termését). Nemcsak terjedelme miatt (584 oldal), azt már esetében megszoktuk, hogy lexikonszerű vastag műveket ír, hanem és főként azért a sok-sok új észrevételért, adalékért és összefüggésért, melyeket beépített, melyekre ráépítette ezt az opusát. S persze, noha annak rendje s módja szerint hátul fel van tüntetve a szövegek eredeti megjelenési helye, szerzőnk azért ebben sem tagadja meg magát: többnyire frissített, igazított, pontosított, toldott a korábbi szövegeken. A Tóth László-féle értekező próza (s ennek minden rövidebb változata: a futam, a karcolat, a vázlat stb. ) egyik ismérve, hogy bonyolult mondatláncokból áll, de ez az összetettség persze nem öncélú, hanem a kiegyensúlyozottságot szolgálja. A sok-sok közbevetés, beékelés, zárójel (és az írások precízen kiszabott címe) a mérlegelő, cizelláló író kézjegye: alig van olyan megállapítása, melyet ő maga ne súlyozna, árnyalna, gyakran nem is magát a megállapítást, hanem a hozzá való viszonyt relativizálja. Még a legapróbb helyeken is; azt írja: „értem”, s rögtön utána zárójelbe teszi: „érteni vélem”. Értjük ezt, mi, az olvasói, és elégedetten nyugtázzuk. Még a finomításokhoz: ebben a gyűjteményben tengernyi személynév (döntően írók, műfordítók, irodalomszervezők és irodalomtörténészek), intézmény neve, folyóiratcím és kötetcím sorakozik, de sok helyen bölcsen elhallgatja az illető – mondjuk így: a kevésbé korszerűen gondolkodó, kevésbé tehetséges – személy nevét (akik figyelemmel követik a szlovákiai magyar irodalmat és történéseit, azok úgyis tudják, kiről van szó, a többieknek meg nem a konkrét... --- ### Szabó Ádám (szerk.): „Anyai nyelvünk pallérozása” Teleki József, az ismeretlen nyelvújító. - Published: 2022-11-22 - Modified: 2022-11-22 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/11/22/szabo-adam-szerk-anyai-nyelvunk-pallerozasa-teleki-jozsef-az-ismeretlen-nyelvujito/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2022, 2022/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: bodnarkrisztian Budapest, MTA Könyvtár és Információs Központ, 2020, 462 p. /A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Közleményei, 42. (117. )/ Jóllehet Teleki József gróf saját korának jelentős személyisége volt, és sokrétű tevékenységet fejtett ki (politikusként, íróként, egyházfiként, a Magyar Tudós Társaság alapító tagjaként és első elnökeként egyaránt maradandót alkotott), az utókor mégis szinte teljesen elfelejtette őt. Munkásságának az egyik legkevésbé ismert része a magyar nyelv megújításában játszott szerepe, noha fiatalon két fontos – egyébként az alább bemutatandó kötetben közreadott – pályaművét nyomtatásban is meg tudta jelentetni. A Magyar Tudományos Akadémia a Teleki-életműnek a nagyközönséggel való megismertetése végett tudományos kutatásokat indított a 2010-es évek végén, s több kötet publikálásával igyekezett pótolni az addig felhalmozódott hiányokat. E kiadványsorozat egyik darabja a szóban forgó munka is, amely a történészek, nyelvészek, irodalmárok számára egyaránt érdekes lehet. A kötethez Péntek János írt bevezetést, aki kiemeli azt a rendszerint kevés figyelemre méltatott tényt, hogy a nyelvújítási, nyelvápolási mozgalom több évtizedes (sőt, évszázados) folyamat volt. A köztudat ugyan leginkább Kazinczy Ferenc nevéhez és az 1810-es, 1820-as évekhez köti a nyelvújítást, ám Péntek felhívja a figyelmet arra, hogy Erdélyben már a 17–18. században is foglalkoztak a magyar nyelv ápolásának intézményesítési lehetőségeivel (példaként Pápai Páriz Ferenc vagy Bod Péter említhető). A Teleki család több tagja is tevékenyen kivette a részét a tudományos életből, hozzájuk köthető egyebek között a Magyar Tudós Társaság előzményeinek megteremtése, alapjainak lerakása, programjának kidolgozása (Teleki József édesapja például maga is írt nyelvészeti pályamunkát, s a Társaság előkészítő bizottságának elnöke is volt). Teleki József egy olyan korszakban született 1790-ben,... --- ### Dóbék Ágnes (szerk.): Könyvek magántulajdonban (1770–1820) - Published: 2022-11-22 - Modified: 2022-11-22 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/11/22/dobek-agnes-szerk-konyvek-magantulajdonban-1770-1820/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2022, 2022/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: bodnarkrisztian Budapest, Reciti, 2020, 242 p. /Reciti konferenciakötetek, 6. / A könyv évszázadok óta fontos része az emberiség kultúrájának, s szerepe időről időre változik. Az újkor kezdetére datálható egy olyan fordulat, amelynek hozadéka lett a könyvhöz való hozzáállás átalakulása. Ekkortól figyelhető meg ugyanis az, hogy a könyv kezdett mindennapi használati tárggyá válni, ezzel részben párhuzamosan egyre több emberhez juthatott el, és a piaca is fokozatosan – bár viszonylagos lassúsággal – átalakult. A 2020 márciusában a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ tanácstermében megrendezett konferencián az 1770 és 1820 közötti fél évszázad magyarországi könyvkultúráját elemezték tudományos igénnyel az ott megjelent előadók. Amint az e kötet előszavában is olvasható, ennek a kutatásnak vannak ugyan előzményei, de kevés mélyfúrásra került sor eddig, s a vonatkozó források is jórészt feltáratlanok maradtak. Ezt a hiányt igyekezett csökkenteni a fentebb említett tudományos tanácskozás és a szóban forgó kötet is, amely az ankéton elhangzott 13 előadásból 11-et ad közre nyomtatott formában. A kiadvány híven tükrözi azt a sokszínűséget, amelyet ez a hatalmas kutatási téma jelent: az egyes tanulmányok rávilágítanak a könyv szerepének változatosságára, a könyvgyűjtemények összetételének tarkaságára, az egyes személyek olvasottságára, az eltérő társadalmi státuszú és műveltségű olvasóknak a könyvekhez való viszonyulására. A négy fejezetre oszló kötet általánosabb jellegű közleményekkel indít, majd a további három szekció egy-egy csoport könyvkultúráját elemzi. Az első egység három tanulmánya a könyvek magyarországi forgalm(azás)ának kérdését járja körül a könyv címében jelzett időszakra vonatkozóan. Monok István a könyvterjesztés és az olvasási szokások változásait festi le, s rámutat arra, hogy az 1830-as évekre a... --- ### Keresztes Veronika: A Pozsonyi Jogakadémia története (1777–1914) - Published: 2022-11-22 - Modified: 2022-11-22 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/11/22/keresztes-veronika-a-pozsonyi-jogakademia-tortenete-1777-1914/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2022, 2022/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: meszarosandras Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2022, 198 p. Két rövid megjegyzéssel indítanám ennek a könyvnek az ismertetését. Az első az általam kedvelt reformkori magyar tanáregyéniség, ismert statisztikus, Magda Pál distinkcióját illeti, amelyben megkülönbözteti egymástól saját „külső” és „belső élettörténetét”. Az ún. külső élettörténet a kronológiai sorokat foglalja magában: mikor mi történt vele, mikor mit cselekedett. Ezeknek az eseményeknek a belső összetevőit tartalmazza aztán a belső élettörténet, amely a valódi összefüggéseket, a tettek mozgatórugóit tárja elénk. Az első történet elegendő a beazonosításhoz, a másikra viszont a megértéshez van szükségünk. A másik megjegyzésem a történetírói módszertannal függ össze, konkrétan a filozófiatörténet, még pontosabban a magyar filozófiatörténet metodológiájával. A szellemtörténeti iskola egyik jelentős, két háború közötti képviselője, Joó Tibor szerint a filozófiatörténet szintetikus feldolgozása csakis úgy történhet meg, hogy tekintetbe veszi a szellemi összefüggések egész rendszerét, vagyis egy szinoptikus szemléleten alapul. Ezt azonban meg kell előznie egy pozitivista anyagfeltárásnak, mert anélkül a szintézis a semmit markolná meg. Ezt a két megjegyzést azért bocsátottam előre, hogy előre megmagyarázzam a bizonyítványomat. Mégpedig azt, hogy Keresztes Veronika könyve egyrészt némi csalódást okozott nekem, másrészt azonban igazat kellett adnom a szerzőnek abban, hogy az általa kitűzött célt – mármint a Pozsonyi Királyi Akadémia – történetének bemutatását elvégezhesse. És ha már a kutatott intézmény elnevezésénél tartunk, hadd vegyem előre az egyik legnagyobb dilemmámat: a könyv címét. Az ugyanis a „Pozsonyi Jogakadémia” történetét ígéri. Mégpedig 1777-től 1914-ig. Csakhogy az az intézmény 1850-ig, amíg az Entwurf rendelkezései nyomán meg nem szüntették a királyi akadémiákon a bölcsészkarokat, tudomásom szerint az Academia Regia... --- ### Az odafigyelő ember. A.Gergely András hetvenéves - Published: 2022-11-22 - Modified: 2022-11-22 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/11/22/az-odafigyelo-ember-a-gergely-andras-hetveneves/ - Kategóriák: Köszöntő, Szemle - Post Years: 2022, 2022/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef A. Gergely András annyi éves, ahány a komáromi Jókai, leánykori nevén Magyar Területi Színház. Azok egy csacsi szóviccel ünnepelnek: hetvenkedünk. András viszont nem az a hetvenkedő típus. Minden, csak nem hetvenkedő. Meg hát nem is minden. De semmiképpen nem hetvenkedő. Szerény, szelíd, nagy tudású... Az ilyesmit persze nem szívesen hallja, de hát ki tehet róla, ha az, meg aztán épp az, mármint, hogy nem szívesen hallja, bizonyítja a szerénységét. Kapcsolatunk érdekesen alakult, nem mondhatom el, hogy kora gyermekkorunk óta jó viszonyban vagyunk, merthogy semmilyenben nem voltunk. Levelező tagozaton ismerkedtünk össze, s keveredtünk, talán nem túlzás ez, afféle szakmai barátságfélébe. Egyszer csak elkezdett könyvismertetéseket küldeni az Acta Ethnologica Danubiana számára, ami sűrű levelezgetéseket vont maga után. Vajda László óta az egyetlen emberem, akivel éjfél után két-három óra tájban még frissen lehet kommunikálni. De ez mellékes. Fiatalkoromban rájöttem, hogy az irodalomban az új irányzatok képviselőit mindig kísérte egy-egy kritikusi derékhad, amely az irodalmi termékeket megismerni, értelmezni segített. Nélkülük a költők szegett szárnyú madarak lettek volna. És akkor én úgy gondoltam, hogy nekünk, fiatal néprajzosoknak is szükségünk volna hasonló segédcsapatokra... Jobb híján olykor magam próbáltam erre vállalkozni, de hát ismertetettnek és ismertetőnek egy személyben bajos lenni. A. Gergely Andrásban viszont ezt fedeztem föl. Az odafigyelőt, az értelmezőt, a kontextusba helyezőt. A tördelés előtti utolsó pillanatig fogadtam és fogadok tőle ezért a jövőben is, amíg tehetem, mindennemű recenziót. Persze mást is. Levelei, a stílusuk, megformáltságuk félreismerhetetlen. Kár, hogy ez a műfaj (egy-egy jelentős személyiség levelezésének kritikai közreadása) a technikai végzetberohanás okán, sok más mellett,... --- ### Ismertetés gradeci Stansith Horváth Gergely családjáról 1766-ból - Published: 2022-11-22 - Modified: 2022-11-22 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/11/22/ismertetes-gradeci-stansith-horvath-gergely-csaladjarol-1766-bol/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2022, 2022/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: fuloplaszlo Érdekes, nem mindennapi családot ismerhetünk meg a címben szereplő Gergely végrendeletéből, és a róluk fennmaradt, töredékes családtörténetekből. A testamentum leányági házasság és örökség útján került a Berzeviczy utódokhoz, akik levéltárukban megőrizték annak a másolatát, majd Egyed nevű leszármazottjuk 1904-ben közreadta azt az utókornak. A közlő maga írt a dokumentum elé egy körülbelül egyoldalas bevezetőt, amely sok információt tartalmaz a Szepes vármegyei „Stansith de Gradecz” protestáns vallású, 1801-ben fiágon kihalt nemesi famíliáról és annak tagjairól. Stansith Gergely elődei Horvátországból származtak, első ősüket, Gált 1264-ben írták le először. Magyarországra a 16. század közepén szakadt a család, amikor Márk nevű ősük először Győr várában volt lovassági százados, majd mint szigetvári kapitány védte a várat a török ellen, egészen a haláláig, 1561-ig. (Megjegyezzük, hogy ezután lett Zrínyi Miklós Szigetvár várának parancsnoka. ) Katonai érdemeiért kapta I. Ferdinánd királytól a magyar nemességet ő és a családja. Ezzel együtt jelentős birtokokra tett szert több helyütt, köztük Szepes megyében. Így kapta meg ott Keresztfalu, Sztráska helységeket is. Fia, akit a családi hagyomány szerint szintén (III. ) Gergelynek neveztek, már Szepes vármegye alispánja lett. Tehát maga a család Horvátországból származott Magyarországra, nemesi előnevüket Gradec nevű birtokukról vették. Vezetéknevüket a mai horvát helyesírás alapján Štanšićnak kellene írnunk. Azonban a magyar nyelv nem ismeri a név végén található, a cs és ty közt ejtett hangot, ezért azt helyettesítette egy -th (egyes családoknál -ch) betűkapcsolattal, amely ebben a korban szokásban volt más horvát eredetű neveknél is, mint például: Marinith (Horváth Marinith Ferenc, a gyulai vár parancsnoka volt), Bakith, Olvarovich, Jambrich, Pajácsevich,... --- ### Utánzás vagy újraalkotás? Miként kreatív a gyermek és a diák? Tamás Ildikó „Adj netet!” című könyve kapcsán - Published: 2022-11-22 - Modified: 2022-11-22 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/11/22/utanzas-vagy-ujraalkotas-mikent-kreativ-a-gyermek-es-a-diak-tamas-ildiko-adj-netet-cimu-konyve-kapcsan/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2022, 2022/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: balazsgeza Egymástól függetlenül mondja a művelődéstörténész, a költő, az író, hogy van valami közös a gyermekben és a költőben. És ez a közös éppen a kreativitásban ragadható meg. A gyermeket és a költőt kötik legkevésbé a nyelvi szabályok. A gyermeket azért, mert egy belső, veleszületett programmal tanulja a nyelvet, és ezt jól-rosszul igazítja a környezet már megcsontosodott elvárásaihoz, a költőt pedig azért, mert „gyermek maradt”, pontosabban túl tud lépni az általa már elsajátított nyelvi konvenciókon. A kreativitás és a nyelvi-képi kifejezésmód kapcsolata is legjobban a gyermeknél és a költőnél ragadható meg. Ennek kiugró jelenségeit talán leginkább a korunk új informatikai lehetőségei által kínált meglepetésekben, „szabálytalanságokban” figyelhetjük meg. Tamás Ildikó figyelme elsősorban a gyermek- és ifjúsági folklórvilágra terjedt ki, de példaként azért olykor verseket is hoz. A könyv címe pedig azért „Adj netet! ”, mert a szerző tapasztalata szerint ez a mobilnetmegosztásra vonatkozó, leggyakrabban hallható kérés az iskolákban kicsengetés után. Korábban ugyanezen helyzetben valószínűleg azt mondták: „Adj egy harit! ”, azaz harapást, kóstolót az ennivalódból. Amikor az internetfüggőségtől tartó szülők korlátozzák gyermekük hálóhasználatát, és „elfogy a net”, a gyerekek ugyancsak ezzel a felszólítással kérnek időtöbbletet. Tamás Ildikó kutatása és könyve a következő kérdéseket járja körül: a gyermek- és diákfolklór nyelvi jelenségei (műfajai), az alkotáscsoportok (régi és új műfajok, szóbeliség–írásbeliség átmenetek, offline–online regiszterváltás, „mémkultúra”) jellemzői, valamint az alkotási folyamat két kiemelt területe: népetimológia, halandzsa. Módszere: antropológiai-folklorisztikai. A gyermekfolklór és a diákfolklór között vannak hasonlóságok, de különbségek is, hiszen a gyermek még többnyire a saját maga alakította, vagy szülei alkotta nyelvi világban él, a... --- ### Ahol a Gonosz kihajt, avagy mementó Dél-Szlovákiában - Published: 2022-11-22 - Modified: 2022-11-22 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/11/22/ahol-a-gonosz-kihajt-avagy-memento-del-szlovakiaban/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2022, 2022/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: agergelyandras Minap került kezembe egy régi adósság lenyomata, mely forrásgazdagító szerepével és (bizonnyal korszakos, de legalább ez idő szerint mindenképpen) hiánypótló minőségével akkor is figyelemre érdemes munka, ha a keresői oldalon talán kevesen állnak sorba részletesebb információért... Ha meg akarnám tudni, hogy „egy Budán kelt olasz nyelvű levél a tatárok uralkodójának átmenetileg Moldvában (netán előbb vagy utóbb Magyarországon is? ) tartózkodó zsidó orvosát említi” egy 1504-es augusztusi forrásmű, vagy hogy a More Nevuhim (magyarul Tévelygők útmutatója) című munka, mely „Maimonidész korszakalkotó filozófiai műve, amely a Tóra parancsolatait racionalista szellemben értelmezi”, miként lett tiltott mű és helyenként el is égetett forráskiadvány, akkor bizony kevés adatforráshoz juthatnék el más úton. Így azonban – mintegy önmagát kínálva aprólékos lapozgatásra – szinte kezembe tolakszik Haraszti György adattára, mely Pannóniától Magyarországig címen (A magyarországi zsidóság annotált kronológiája az előidőktől napjainkig I. Hágár földjén: A kezdetektől az ország három részre szakadásáig alcímmel) szinte kényeztet is a Magyar Történelmi Emlékek Adattára köteteként (MTA BTK Történettudományi Intézet 2014, 378 p. ). A mű az akadémiai tudástárak megújult forráskínálatában egy negyedszázados törekvés egyik gyümölcse, melyben az MTA történészei a magyarországi kisebbségek históriáját megalkotni serkentő vállalkozás keretében teret kínált a zsidóság históriájának magyarországi időszakát feltáró munka elvégzéséhez. A kutatási ösztönzés és szaktudományi késztetés a hat kötetre tervezett történeti sorozat első összefoglaló opusza, melyben az egy évtizeddel ezelőtt elindult összegző gyűjtés egy annotált kronológiaként mutatja fel a mintegy ezer esztendőnyi középkori história magyarországi forrásait, s ebben kiemelten a kisebbségi körülmények jelentőségét, kontrasztba állítva részint a zsidó időszámítás elemi eltéréseivel, részben meg a... --- ### Békaperspektíva vagy madártávlat? Gondolattöredékek egy konferencia margójára - Published: 2022-11-22 - Modified: 2022-11-22 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/11/22/bekaperspektiva-vagy-madartavlat-gondolattoredekek-egy-konferencia-margojara/ - Kategóriák: Konferencia, Szemle - Post Years: 2022, 2022/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef A komáromi Etnológiai Központ fennállása kerek (vagy kereknek mondott) évfordulóinak rendesen valamilyen nemzetközi konferencia megszervezésével is igyekezett, igyekszik szakmai nyomatékot adni. Nem volt ez másként az idén, a negyedszázados jubileum kapcsán sem. Önállóság és közvetítés (? ) – A néprajzi tudományosság egy évszázada 1920-tól máig a magyar és más közép-európai kisebbségek körében címen rendezett nemzetközi konferencia 2022. szeptember 23–24-én valósult meg Komáromban. A program összeállítása során a szervezők a potenciális előadóknak a következő kérdésfelvetéseket ajánlották a figyelmükbe: 1. Milyen fejlődési ívet jártak be a „kisebbségi” néprajzi tudományosságok 1920 óta? 2. Mennyire kellett az ide tartozó kutatóknak „újra feltalálni” a kutatómunkát (adott esetben önmaguk szakmai énjét), s mennyire tudtak építeni a helyi előzményekre? 3. Mennyire váltak erőssé és legfőképp önállóvá a „kisebbségi” kutatások a tudományos munka egészét tekintve? 4. A sajátos földrajzi, társadalmi-kulturális helyzetből fakadóan tudtak-e közvetíteni a nem magyar és a magyarországi tudományos élet között? Illetve milyen jellegű viszonyrendszerek (vertikálisak vagy horizontálisak? ) épültek ki ebben a két irányban? 5. A „kisebbségi” néprajzi/antropológiai kutatások mennyire (teljesen? részben? alig? ) tudták kiaknázni a bennük rejlő szellemi potenciált? Mennyire jutottak ki a nemzetközi térbe, vagy az ellenkező oldalon mennyire maradtak provinciálisak? 6. Az egyes országok magyar (vagy más) nyelvű „kisebbségi” néprajzi/antropológiai tudományosságának van-e jövője, s ha igen, milyen? Elsősorban minek a függvénye ez? A hét országból érkezett, több mint másfél tucatnyi előadó igazán gazdag és tanulságos szemléjét adta a lehetséges válaszoknak, illetve a továbbkérdezések perspektíváinak. A jelentős nemzetközi érdeklődést és az időkeretek szűkösségét látva, tervezett előadásomról már a program összeállítása előtt lemondtam.... --- ### A nyíregyházi metodista gyülekezet története a kezdetektől a csehszlovák–magyar lakosságcseréig - Published: 2022-11-22 - Modified: 2022-11-22 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/11/22/a-nyiregyhazi-metodista-gyulekezet-tortenete-a-kezdetektol-a-csehszlovak-magyar-lakossagcsereig/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2022, 2022/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: lakatosjudit A szabadegyházak történetének kutatása során Szigeti Jenő figyelt fel elsőként arra, hogy ezek a közösségek jelentős sikereket értek el a vegyes nemzetiségű területeken, és határozott szándékuk volt, hogy a nemzetiségi ellentéteken túllépve mindenkit megszólítsanak, közösségeiken belül a nemzetiségi feszültségeket feloldják. (Szigeti 1990) Figyelemre méltó megállapítása volt az is, hogy a keleti és nyugati kereszténység határa, egyben a protestáns egyházak elterjedésének legkeletibb „bástyája” a Kárpát-medencében húzódott, és e missziós határon egyedül a szabadegyházi közösségek tudtak átlépni. Ezt a határátlépést ő az adventista egyház kárpátaljai misszióján keresztül mutatta be. A szabadegyházak megjelenésének vallástörténeti kontextusát és társadalomtörténeti vonatkozásait számos tanulmányban járták körül kutatók, és valamennyi jelentősebb felekezet történetét feldolgozták több-kevesebb részletességgel. (Szigeti–Rajki 2012) További tanulmányozásra vár viszont az a kérdés, hogy mi okozta e közösségek feltűnő sikereit a magyarországi nemzetiségek között. A metodista egyház magyarországi történetében a nemzetiségi kérdésnek különösen nagy jelentősége van, hiszen a második világháborút megelőzően az egyház tagságának körülbelül kétharmada nem magyar anyanyelvű volt. A bácskai németek között indult misszió kezdettől nagy gondot fordított a magyarok megnyerésére, de körükben csak mérsékelt sikerekről számolhattak be. A Németországból érkezett prédikátorok szorgalmasan tanultak magyarul, az egyház lapját, a Békeharangot kezdettől magyar nyelven jelentették meg, de nagyobb létszámú magyar gyülekezetet nem sikerült szervezni. A történelmi Magyarország felbomlásával a virágzó bácskai gyülekezetek az ország határain kívülre kerültek, az egyetlen budapesti gyülekezetbe többségében németek jártak. Az első világháború utáni megújulás több dunántúli sváb és egy nyíregyházi szlovák gyülekezet csatlakozásával kezdődött, a nemzetiségi túlsúly így tartósan megmaradt. Nyíregyházára a 18. század közepétől három hullámban érkeztek telepes szlovák... --- ### The History of the Methodist Congregation of Nyíregyháza From the Beginning to the Czechoslovak–Hungarian Population Exchange - Published: 2022-11-22 - Modified: 2022-11-22 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/11/22/the-history-of-the-methodist-congregation-of-nyiregyhaza-from-the-beginning-to-the-czechoslovak-hungarian-population-exchange/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2022, 2022/4 - Translation Priorities: Optional, Optional - Authors: lakatosjudit At the end of the 19th century, a significant religious revival movement unfolded in the Nyíregyháza Evangelical Church, which led to the formation of free church communities under the influence of Slovak itinerant preachers from Upper Hungary and Bácska. The most significant grouping, after the imprisonment of its leader, József Rohacsek in 1920, came under the protection of the Methodist Church. Although Slovak language use was strengthened for a time thanks to the connection with the Slovak-speaking revival movement, the process of Magyarization naturally accelerated after 1920. Pastor József Márkus was determined to preserve the Slovak language, in Nyíregyháza the public use of Slovak was almost exclusively restricted to the Methodist congregation. Despite this, the population exchange found a heavily Magyarized community, whose resettlement was met with incomprehension and astonishment by both the Methodist Church and the town's public opinion. --- ### Kinek hol a helye? Templomi székviták és más esetek mikrotörténeti tanulságai egy feledi református jegyzőkönyv alapján - Published: 2022-11-22 - Modified: 2022-11-22 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/11/22/kinek-hol-a-helye-templomi-szekvitak-es-mas-esetek-mikrotorteneti-tanulsagai-egy-feledi-reformatus-jegyzokonyv-alapjan/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2022, 2022/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: mategyorgy A felvidéki, azon belül is a gömöri települések református gyülekezeteinek birtokában levő évszázados iratok máig kiaknázatlan forrást jelentenek a történészek és az etnográfusok számára. Ezen a vidéken a legtöbb egyházközség őriz ilyen dokumentumokat, például anyakönyveket, presbiteri és közgyűlési jegyzőkönyveket, pénztárosi könyveket, a gyülekezet történetéről szóló feljegyzéseket stb. Ebben a tanulmányban hazai vizekre evezünk, ugyanis lakóhelyünk, Feled község református gyülekezetének két iratát vesszük górcső alá, amely egy viszonylag szűk időszakot, nem egész 27 évet foglal magába. Azonban mind a nagy történelemben, mind a helyi közösség életében ezek voltak a 20. század egyik legmozgalmasabb esztendei, hiszen az első könyv 1914. október 11-étől kezdődik és 1927. január 30-ával zárul, a második pedig ennek folytatása, amelybe 1941. június 15-én történt az utolsó bejegyzés. A korábbi munkákból előzetesen már sejteni lehetett, hogy milyen témák kerülnek terítékre egy ilyen forrásból. A közgyűlés és a presbitérium a bíráskodó, fegyelmező, döntéshozó státuszából fakadóan a helyi közösség életét nagyban befolyásolta. Az egyháznak az adózásban, oktatásban, ingatlan- és földbérlésekben is igen komoly jelentősége volt még a vizsgált időszakban. Az ülésrend – társadalmi rétegek, konfliktusok Az első téma, amely szinte rögtön szembejött velünk a jegyzőkönyvek lapjairól, az az ülésrenddel, a templomi székkel (padokkal) kapcsolatos – nemegyszer perre menő – vitákból fakad. Az ülés- és állásrendnek évszázados, íratlan hagyományai voltak/vannak a református templomban. Tulajdonképpen a falu társadalmának leképezése: mindenkinek megvolt a maga helye, mégpedig rangja, vagyona, neme és életkora szerint. A tehetősebbek pénzzel meg is váltották ezeket a helyeket, de facto megvásárolták a padokat. Aki ezt a szokásjogot valamilyen oknál fogva megszegte,... --- ### Who Can Sit Where? Micro-Historical Lessons From Church Seating Disputes and Other Cases Based on a Record of the Hungarian Reformed Church in Feled - Published: 2022-11-22 - Modified: 2022-11-22 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/11/22/who-can-sit-where-micro-historical-lessons-from-church-seating-disputes-and-other-cases-based-on-a-record-of-the-hungarian-reformed-church-in-feled/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2022, 2022/4 - Translation Priorities: Optional, Optional - Authors: mategyorgy The centuries-old documents in the possession of the Reformed Christian congregations in southern Slovakia, within them in the settlements of the Gemer region, are still an untapped resource for historians and ethnographers. Most parishes in this region keep such documents, such as registers, minutes of presbyteries and assemblies, treasurer's books, records of the history of the congregation, etc. In this study we are looking at one of the documents (a specific record of a presbytery and assembly) of the Reformed Christian congregation of our place of residence, Feled, which covers a relatively narrow period of time, not quite 13 years. However, both in the larger history and in the life of the local community, these were some of the most eventful years of the 20th century, as the minutes begin on 11 October 1914 and end on 30 January 1927. --- ### Mi a nemzeti béke? - Published: 2022-11-22 - Modified: 2022-11-22 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/11/22/mi-a-nemzeti-beke/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2022, 2022/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: olloslaszlo A magyar–szlovák megbékélés és együttműködés egyik akadálya az a feltételezés, hogy a felek az első adandó alkalommal elárulják egymást. Ma is kettős játékot játszanak. Azaz a velük való bizalmon alapuló szövetségkötés kockázatos, sőt hosszabb távon biztosan bukásra van ítélve. Az aggodalmat az országok belső politikai viszonyai is erősítik. Pártjaik többsége instabil, újabbak és újabbak alakulnak, a régiek javarészének pedig leáldozik. Politikusaik gyakran egymást is elárulják pusztán pillanatnyi és vélt érdekekért. A kérdést azonban úgy is feltehetjük, hogy országaik egymással és másokkal kapcsolatos ilyetén múltbéli viselkedése mennyire ösztönzi az ő egyéni taktikáik és stratégiáik megválasztását? Aligha feltételezhető, hogy semennyire. Ahhoz ugyanis mindenekelőtt bírálniuk kellene az efféle múltat, méghozzá nyilvánosan. Ha nem teszik, márpedig ritka az ilyen, akkor inkább az feltételezhető, hogy példaként szolgál. A két nemzeti kultúra összekapcsolásának programját, annak fontos részleteit kellene sajátjává tennie a közszereplőnek, például a szavazatokra pályázó és azoktól függő politikusnak, ami a jelen viszonyai közt nyilvánvalóan nagy kockázattal járna. A felek politikai szereplőinek egyes csoportjai közt alkotmányos kérdésekben folyik a vita. Méghozzá az egyes országokon belül is. Ezek a politikai rendszer jellege. Továbbá az emberi jogok értelmezése a migráció vonatkozásában, az LMBTQ, a családok vonatkozásában. De a nemzeti kisebbségekében is. A bepolitika küzdelmeknek így országok közti dimenziója támad. A két ország együttműködésétől, sőt a két nemzet közeledésétől a felek egyes politikai irányzatai feltételezhetően a maguk értékrendjét féltik. Ám ez a szemlélet hibás. A magyar–szlovák megbékélés olyan változásokhoz vezetne a két ország értékrendjében, amelyek lakosai nagy részének javát szolgálnák. A vezetőréteget is beleértve. Ám változniuk kellene. Ez... --- ### What Is National Peace? - Published: 2022-11-22 - Modified: 2022-11-22 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/11/22/what-is-national-peace/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2022, 2022/4 - Translation Priorities: Optional, Optional - Authors: olloslaszlo This paper examines the place of national peace in the conceptions of peace. What are its specificities, i. e. how it differs from other types of peace, and what are their common elements? It also addresses the problem of whether and how this can be applied to Hungarian–Slovak relations. One of the peculiarities of the relationships between Central European nations is the limited sovereignty of their states. It is in this state that peace becomes an issue. --- ### Sajtó, televízió, rádió, internet. Részletek a szlovákiai magyarok 2021-es médiafogyasztásáról - Published: 2022-11-22 - Modified: 2022-11-22 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/11/22/sajto-televizio-radio-internet-reszletek-a-szlovakiai-magyarok-2021-es-mediafogyasztasarol/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2022, 2022/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: lamplzsuzsanna Mielőtt belekezdenék a címben említett részletek taglalásába, úgy gondolom, magyarázattal tartozom, miért gondoltam fontosnak felhívni arra a figyelmet, hogy itt a részletekről lesz szó. Nos, azért, mert egy másik tanulmányban (Lampl 2022), amely a szlovákiai magyarok médiafogyasztásának elmúlt ötven évéről szól, röviden ismertettem ugyan a témába vágó legújabb kutatás (Mrva 2021) adatait is, viszont a kiszabott terjedelem épp a részletek bemutatását nem tette lehetővé. Ezt szeretnem most (részben) pótolni. 2021-ben a válaszadók 94 százaléka nézett tévét. 81,4 százalék naponta, ebből a legtöbben (29,1%) naponta három óránál tovább, minden negyedik 1-2 órát, s csaknem ugyanannyian (21,6%) 2-3 órát. Napi egy óránál kevesebbet 6,8 százalék nézte a televíziót. A többiek (13%) ennél ritkábban. Rádiót a megkérdezettek 84 százaléka hallgatott. 61,9 százalék naponta hallgatta, ebből a legtöbben napi 1-2 órát (21,7%), 2 óránál többet 25,7 százalék, ennél kevesebbet pedig 14,5 százalék. Heti vagy havi szinten csaknem minden ötödik válaszadó rádiózott. Nyomtatott sajtót 76 százalék olvasott, mégpedig 14,6 százalék naponta, a legtöbben, vagyis 20 százalék hetente többször, 8,6 százalék hetente egyszer, 13,6 százalék havonta többször, 3,6 százalék havonta egyszer, 15,5 százalék pedig ritkábban, mint havonta. Internetes hírportálokat 71 százalék olvasott, a legtöbben, minden harmadik (32,3%), naponta. Ami tehát a médiatípusokat illeti (nyomtatott sajtó, televízió, rádió, internetes hírportál), az elmúlt ötven évhez hasonlóan most is a televízió élvez elsőséget, hiszen a megkérdezettek 94 százaléka nézi. 84 százalékos hallgatottsággal a rádió áll a második helyen, majd a nyomtatott sajtó következik (76% olvassa) és az internetes hírportálok (71% olvassa). Ha az egyes médiatípusok fogyasztásának napi gyakoriságát vesszük... --- ### Press, TV, Radio, Internet. Details on Media Consumption of Hungarians in Slovakia in 2021 - Published: 2022-11-22 - Modified: 2022-11-22 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/11/22/press-tv-radio-internet-details-on-media-consumption-of-hungarians-in-slovakia-in-2021/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2022, 2022/4 - Translation Priorities: Optional, Optional - Authors: lamplzsuzsanna The paper presents some characteristics of media consumption of Hungarians in Slovakia, based on empirical data for 2021. Specifically, what are the preferences for each media type, and how many people and how often they follow each print media product, TV and radio channels, and internet news portals, both in Slovakia and in Hungary. --- ### A népbíróságtól az állambiztonsági szolgálatokig. Adalékok Varga Imre református püspök életpályájának a megítéléséhez - Published: 2022-11-22 - Modified: 2022-11-22 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/11/22/a-nepbirosagtol-az-allambiztonsagi-szolgalatokig-adalekok-varga-imre-reformatus-puspok-eletpalyajanak-a-megitelesehez/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2022, 2022/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: simonattila A téma kijelölése A szlovákiai magyar elitbe tartozó személyek életpályájának a feltárása fontos, de máig kevés eredményt felmutató feladata a történetírásnak. Magán- és közéleti tevékenységüket is dokumentáló életrajza csak keveseknek van (Szent-Ivány József, Tost László és Esterházy János mindenképpen ilyen, bár ez utóbbi magánéletétének bizonyos mozzanatait jótékony homályba vonja a szakirodalom), de a részben feltárt életút sem számos. Az utóbbira példaként Törköly József, Major István, Palkovich Viktor, Kaiser Gyula, Peéry Rezső vagy Szalatnai Rezső említhető. A felvidéki magyar egyházak amúgy is csak részlegesen kutatott történetének egyik hiányzó fejezetét a papi hierarchia fontosabb képviselőinek életpályája jelenti. Fischer-Colbrie Ágost kassai katolikus püspökről egyetemi szakdolgozat ugyan már készült, ám egy teljes igényű biográfia még várat magára. Református püspökeink legtöbbje pedig maximum egy-egy rövidebb vagy hosszabb tanulmányt kapott, de teljes életrajzot senki. Még a legfontosabbak, például Balog Elemér vagy Pálóczi Czinke István sem. Érvényes ez az 1908-ban Györkén született és 1980-ban Kassán elhunyt Varga Imre református püspökre is, akiről máig nem született egyetlen tudományos igényű életrajzi írás sem. Varga életpályája már csak azért is érdekes, mert a szlovákiai magyar értelmiség első generációjának képviselőjeként élete átíveli a felvidéki magyar történelem legfontosabb korszakait. Varga a sarlósok és prohászkások nemzedékének tagja volt, akik még a történelmi Magyarországon születettek, de már a masaryki Csehszlovákiában szocializálódtak, és akik fiatal felnőttként élték meg az első bécsi döntést. És bár életkoruk és felkészültségük révén a második világháborút követően nekik kellett volna a felvidéki magyar közösség élére állni, a szlovákiai magyarok háború utáni sorsa, a kollektív bűnösség bélyege, a lakosságcsere, a deportálások,... --- ### From the People's Court to the State Security Services. Contributions to the Assessment of the Career of Imre Varga, Bishop of the Reformed Christian Church of Hungary - Published: 2022-11-22 - Modified: 2022-11-22 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/11/22/from-the-peoples-court-to-the-state-security-services-contributions-to-the-assessment-of-the-career-of-imre-varga-bishop-of-the-reformed-christian-church-of-hungary/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2022, 2022/4 - Translation Priorities: Optional, Optional - Authors: simonattila The study aims to provide contributions to the exploration of life course of Imre Varga, former bishop of the Hungarian Reformed Christian Church of Slovakia. The author examines the extent to which the accusations of the People's Court corresponded to reality, using the documents of Imre Varga's trial at the People's Court in 1945–46, which are held in the State Archives in Banská Bystrica. The People's Court made three main accusations against Varga (his role in the Hungarian political parties, his conduct in relation to the First Vienna Award and his activities between 1938 and 1945). The author finds, on the basis of archival and press sources, that most of the accusations were unfounded and that the fact that Varga was declared guilty by the court but was only given a verbal censure was essentially a moral victory for the pastor. --- ### Az 1968-as szovjet megszállás első napjainak emlékezete Rozsnyón. Egy civil halála és lövöldözés a Kras Szállodára - Published: 2022-11-22 - Modified: 2022-11-22 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/11/22/az-1968-as-szovjet-megszallas-elso-napjainak-emlekezete-rozsnyon-egy-civil-halala-es-lovoldozes-a-kras-szallodara/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2022, 2022/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: ljuhaszilona Csehszlovákia Varsói Szerződés tagállamai általi 1968-as megszállásának mára már gazdag szakirodalma van, jelen tanulmánynak azonban nem célja, hogy ezeket most sorra vegye, hanem a közelmúltban gyűjtött anyag alapján két történet variánsainak bemutatását tűzte ki célul. A megszálló tagállamok emlékezete fokozatosan elhalványult a köztudatban, 1968-cal kapcsolatban elsősorban a szovjet invázió emlékét őrizték meg az adatközlők, s azt is az oroszokhoz kötik, legtöbben általában úgy említik a megszállást, hogy „amikor bejöttek az oroszok”, amikor pedig a rendszerváltást követően elhagyták az országot, úgy emlegették, hogy „amikor kimentek az oroszok”. Néhány adatközlő említette meg csupán, hogy nem csak oroszok voltak a megszállók, hanem más nemzetiségűek (más szovjet tagköztársaságok katonái) is voltak közöttük, azonban ők is szinte kizárólag csak oroszokat emlegettek. Az említett, az 1968-as megszálláshoz kapcsolódó két rozsnyói történet különböző variánsait a rozsnyói és környékbeli adatközlők elmondása alapján mutatjuk be. Az egyik eset a megszállás napján, augusztus 21-én történt, egy tank által okozott halálos balesetet, amelynek áldozata Štefan Ciberaj gömörpolomai (veszverési – Gemerská Poloma) fiatalember volt. A másik eset a megszállást követően, augusztus 25-én a város Kras nevű szállodájánál történt lövöldözés volt. Mivel eddigi tudomásunk szerint egyik esetről sem készült részletes és tényszerű pontos leírás (az akkori helyzetre tekintettel, ezen különösebben nem is csodálkozhatunk), így mi is csupán különféle mozaikokból tudjuk hozzávetőlegesen rekonstruálni, mi és miért is történt valójában. Ez elősorban a Kras Szállodánál megesett lövöldözésre vonatkozik. Nagyon értékes és fontos számunkra is az augusztus 21-i bevonulás egyes mozzanatait megörökítő valamivel több mint 5 perces felvétel, amelyet Jozef Lazor (1928–1985) rozsnyói operatőr készített. Az... --- ### The First Days of the 1968 Soviet Occupation of Rožňava. Death of a Civilian and Shooting at the Kras Hotel - Published: 2022-11-22 - Modified: 2022-11-22 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/11/22/the-first-days-of-the-1968-soviet-occupation-of-roznava-death-of-a-civilian-and-shooting-at-the-kras-hotel/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2022, 2022/4 - Translation Priorities: Optional, Optional - Authors: ljuhaszilona This paper presents different variants of two stories from Rožňava related to the Soviet occupation of Czechoslovakia in 1968, based on the accounts of local and neighbourhood informants. The question was asked in what form the local memory preserved the stories of the two former incidents: 1. the memory of the fatal accident caused by a Soviet tank, 2. the shooting at the Kras Hotel by Soviet soldiers. 1. The scene of the fatal accident on the day of the invasion of Rožňava was the main road across the town, when some of the local young men blocked the path of the tanks entering the town. 1. In the confusion, a young man (father of a family) standing on the side of the road was pinned by a tank against the wall of the building behind him, and his life could not be saved. There are two main variants of this story and several sub-variants. One main variant is that the tank deliberately pushed the victim against the wall, while the other variant is that it was an accident, the young man was in the wrong place at the wrong time. (A small memorial was erected in memory of Štefan Ciberaj, who died in the accident. ) 2. The shooting at the city's popular Kras Hotel took place on the third day after the invasion. The Soviet soldiers directing traffic at the intersection thought they were under attack by civilians, so they started shooting in the direction of where they... --- ### …távoli kürthöz a bálványt…* Contributions to the Sign Systems of Small-sized Sacral Monuments. Symbols, Attributes, Ornaments, Decors *(Lyrics by Parti Nagy Lajos) - Published: 2022-11-22 - Modified: 2022-11-22 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/11/22/tavoli-kurthoz-a-balvanyt-contributions-to-the-sign-systems-of-small-sized-sacral-monuments-symbols-attributes-ornaments-decors-lyrics-by-parti-nagy-lajos/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2022, 2022/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef The study attempts to interpret the phenomenon of symbols, attributes, ornaments, and decors which play a dominant role in small-sized sacral monuments. It tries to distinguish between the different categories by using a specific example, the vine tendril and grape bunch, and also seeks to answer the question of how the given sign or symbol has undergone changes in meaning and function over time. --- ### …távoli kürthöz a bálványt… A szakrális kisemlékek jelrendszereihez. Szimbólumok, attribútumok, ornamentumok, dekórumok - Published: 2022-11-22 - Modified: 2022-11-22 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/11/22/tavoli-kurthoz-a-balvanyt-a-szakralis-kisemlekek-jelrendszereihez-szimbolumok-attributumok-ornamentumok-dekorumok/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2022, 2022/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef Néhai atyai barátomtól, a müncheni Vajda Lászlótól kaptam egykor egy verseskötetet: Fél korsó hiány. A Pécsett, 1980-ban a megjelent antológia négy (akkor) fiatal költő (Parti Nagy Lajos, Csordás Gábor, Meliorisz Béla, Pálinkás György) verseit tartalmazza, 1982-ben dedikálva, alighanem Csordás Gábor által Vajda Lászlónak: „Vajda tanár úrnak, a kitűnő és hatásos műfordításért barátsággal... ” Vajda a dedikálás körülményeiről jó két évtized távolságában semmire nem emlékezett. Pedig a szöveg valamilyen müncheni felolvasóestre utalhat, ahol ezek szerint Vajda, nem állítanám, hogy rá jellemző módon, valamiféle tolmácsi, „műfordítói” szerepet is vállalt. A kötetben találhatóak apró korrekciók, a felolvasást segítő jelek, kivétel nélkül Parti Nagy Lajos verseiben. Egyik találkozásunk alkalmával megkérdeztem a szerzőt, mit tud erről a valószínűsíthető müncheni útról. Semmit. Aztán utódedikálta nekem is „ezt a nagyon régi és különleges példányt”. Mindezt azért hozom most szóba, jó nagy távolságból nekifutva az alább kibontandó témának, hogy érzékeltessem, milyen esetleges az emberi emlékezet, s mily vékony jégen araszolgatunk egy-egy jelenség meghatározása, magyarázata során. Egy kérdésre (jelen esetben egy dedikáció háttere megvilágítására) az egykori nyilvánvaló aktőrök sem tudtak érdemleges választ adni. S akkor mi meg próbálkozzunk olyan jelek, jelképek stb. értelmezésével, magyarázatával (vak harmonikásként távoli kürthöz a hajót kitalálni! ), amelyeknek eredeti értelme a valóban távoli múlt ködébe vész. Mindamellett nem gondolnám eleve hamvában holt kezdeményezésnek az ilyet, kísérletet is lehet tenni, írni efféle esszét, de csak annak tudatában, hogy (egy másik nagyot, a nyelvész Pais Dezsőt idézve, aki etimológiai eszmefuttatásait olykor a következő, immár szállóigévé nemesedett mondattal zárta) „más megoldás is elképzelhető”. 1... . ha minden... --- ### Impresszum 2022/4 - Published: 2022-11-22 - Modified: 2022-11-22 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/11/22/impresszum-2022-4/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2022, 2022/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XXIV. évfolyam Főszerkesztő: Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke: Öllös László Tanulmányok Liszka József:... távoli kürthöz a bálványt... A szakrális kisemlékek jelrendszereihez. Szimbólumok, attribútumok, ornamentumok, dekórumokL. Juhász Ilona: Az 1968-as szovjet megszállás első napjainak emlékezete Rozsnyón. Egy civil halála és lövöldözés a Kras SzállodáraSimon Attila: A népbíróságtól az állambiztonsági szolgálatokig. Adalékok Varga Imre református püspök életpályájának a megítéléséhezLampl Zsuzsanna: Sajtó, televízió, rádió, internet. Részletek a szlovákiai magyarok 2021-es médiafogyasztásárólÖllös László: Mi a nemzeti béke? Máté György: Kinek hol a helye? Templomi székviták és más esetek mikrotörténeti tanulságai egy feledi református jegyzőkönyv alapjánLakatos Judit: A nyíregyházi metodista gyülekezet története a kezdetektől a csehszlovák–magyar lakosságcseréig Konferencia Liszka József: Békaperspektíva vagy madártávlat? Gondolattöredékek egy konferencia margójára Közlemények A. Gergely András: Ahol a Gonosz kihajt, avagy mementó Dél-SzlovákiábanBalázs Géza: Utánzás vagy újraalkotás? Miként kreatív a gyermek és a diák? Tamás Ildikó „Adj netet! ” című könyve kapcsánFülöp László: Ismertetés gradeci Stansith Horváth Gergely családjáról 1766-ból Köszöntő Liszka József: Az odafigyelő ember. A. Gergely András hetvenéves Könyvek Mészáros András: Keresztes Veronika: A Pozsonyi Jogakadémia története (1777–1914)Bodnár Krisztián: Dóbék Ágnes (szerk. ): Könyvek magántulajdonban (1770–1820)Bodnár Krisztián: Szabó Ádám (szerk. ): „Anyai nyelvünk pallérozása”. Teleki József, az ismeretlen nyelvújítóCsanda Gábor: Tóth László: Hagyomány és identitás. Tanulmányok és esszék a (cseh)szlovákiai magyar irodalomhoz 2006–2021 --- ### Köteles Szabolcs: Összepréselve. A szlovákiai magyar pártok 1998-as egyesülése - Published: 2022-10-03 - Modified: 2022-10-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/10/03/koteles-szabolcs-osszepreselve-a-szlovakiai-magyar-partok-1998-as-egyesulese/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2022, 2022/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: csandagabor Kassa, Palladis, 2021, 128 p. Izgalmas könyvet írt Köteles Szabolcs, bár egy politológiai szakmunkától nem azt várjuk el elsősorban, hogy izgalmakat okozzon. És mégis érdekfeszítő, sodró erejű, együttgondolkodásra és vitára sarkalló. Egy, a szlovákiai magyar politizálás talán legfontosabb eredményéről, a három magyar párt (MKDM, Együttélés, MPP) 1998-as egyesüléséről, vagyis az MKP megalakulásáról szól a mű, s bár a szerző többször is hangsúlyozza, hogy a Magyar Koalíció Pártját a kényszer (a mečiari önkény) hívta életre s tartotta tíz éven át együtt, a kényszerhelyzet múltával „viszonylag gyorsan elhaltak a frakciók”, melyek az eredeti pártokat lettek volna hivatottak képviselni, sőt „mihelyt a nyomás enyhült, és az ellenállás helyett már az »építkezésre« kellett összpontosítaniuk, a pártelitek teljesítménye kevésbé tűnt meggyőzőnek. Ellenállásban sokkal jobbak voltak, mint építkezésben”. Azaz bár elsősorban azt a kínkeserves folyamatot mutatja be, amelynek eredményeként nagy nehezen létrejött az MKP, ugyanekkor, mintegy mellesleg, e szövetkezett pártok koalíciója bukásának okaira is rámutat. Innen értelmezve nyeri el jelentését a cím is, mely a szorultságot, a muszájt, a kényszerű együttlétet hangsúlyozza a szabad együttélés helyett. A munka három fejezetből áll: az elsőben három oral history interjú kapott helyet, a középső kronológiai sorrendben (és elsősorban az Új Szó c. napilap híreire támaszkodva) mutatja be a három pártból felálló új választási formáció nehéz születését, a harmadik pedig dokumentumértékű: közli az MKP alapszabályát (szlovákul; kérdés, volt-e egyáltalán magyar változata). Talán említeni sem kellene: ez a harmadik rész a legkevésbé izgalmas, de hát az alapszabályoknak már csak ilyen a természetük: kívül esnek az ábrázolás és az élményszerűség keretein. Hogy... --- ### Sik Domonkos: A modernitás rétegei - Published: 2022-10-03 - Modified: 2022-10-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/10/03/sik-domonkos-a-modernitas-retegei/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2022, 2022/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: agergelyandras Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2015, 228 p. Nagyjából az újkor kezdetei óta a szabadság, az észszerűség és az igazságosság vált a társadalmi korszerűsödés belső, kimondott és rejtett feltételeivé. E fogalmak fölötti viták ugyancsak sok évszázadosak, ami örökségük mellett és ellen szóló érveknek adott és ad ma is teret. A célrendszerhez és normarendhez alkalmazkodó társadalmi berendezkedésmódok éppen ezért a felvilágosodás támoszlopaira építkezve is alapvetően két irányban ágaztak el és tornyosodtak immár miránk is. „A régiekből fakadó emancipációs és patologikus hatások sem veszítenek jelentőségükből, hanem kölcsönhatásba lépnek az újakkal. Ilyenformán a modernitás különböző korszakai egymásra rétegződnek, a szenvedés és felszabadulás összetett, nemritkán paradox mintázatait hozva létre” – írja kötete hátoldali összefoglalójában Sik Domonkos, aki A modernitás rétegei címen megjelent kötetében vezet be a klasszikus és késő modern társulások kölcsönhatásait vizsgáló átfogó kritikai modelljébe. A modernitáselméletek cselekvés-, struktúra-, identitás- és politikatörténeti nagy vázlatában kiemelt szerepet biztosít Anthony Giddens, Christopher Lash, Pierre Bourdieu és Jürgen Habermas elméletei mellett azoknak „másik modernitás”, kommunikatív racionalitás, globalizációs és integrációs kérdésköröknek, melyek az egyenlőtlenségek társadalmi intézménytörténetében ma már világosan láthatóan strukturáló hatásokkal, ambivalenciákkal és patológiákkal is együtt jártak, ekképpen pedig szinte közvetlenül is (közvetve mindenképpen) hatással voltak a strukturális kiegyensúlyozatlanságok, reflektivitás és értékvonatkoztatás alapkérdéseire. Triviálisan szólva: a klasszikus szociológia diskurzusai és a társadalmi aktorok terei nem mindig találkoztak, amikor a rendszerelméletek (Parsons, Luhmann, Habermas) és a strukturalista empirikus teóriák (Bourdieu, Foucault) kínáltak felfedezni való terepet a korkérdések iránt fogékonyak számára. Ezek rendszerszerű sokféleségében keresi az eligazodás útjait Sik Domonkos a modernitások közegében a rendszerváltás utáni magyar társadalomspecifikus folyamatok... --- ### Csernicskó István: Az ukrajnai többnyelvűség színe és fonákja - Published: 2022-10-03 - Modified: 2022-10-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/10/03/csernicsko-istvan-az-ukrajnai-tobbnyelvuseg-szine-es-fonakja/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2002, 2002/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: gazdagvilmos Budapest, Méry Ratio –Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány. 156 p. Ukrajna az elmúlt hónapokban a február 24-én kirobbant háború okán a nemzetközi híradások, illetve a nemzetközi (szankció)politika egyik központi témája lett. Az ukrajnai nyelvi helyzet és az itt élő kisebbségek nyelvi jogainak kezelése, mint a háború kirobbanásának egyik legfontosabb indoka, a folyamatos formálódása révén a tudományos életben is több éve aktuális kutatási témaként van jelen. Az elmúlt közel egy évtized során számos olyan leíró és elemző munka látott napvilágot, amely az országos nyelvi helyzet mellett a kárpátaljai magyarság jelenkori és történelmi nyelvhasználati lehetőségeinek bemutatásán túl útmutatóként is szolgálni kívánt a kisebbségi nyelvhasználat aspektusait illetően (lásd pl. Csernicskó–Tóth 2021; Csernicskó–Hires-László et al. 2020, Fedinec–Csernicskó 2020, Csernicskó 2016 stb. ) A közelmúltban Csernicskó István tollából egy újabb kiadvánnyal bővült ezen munkák sora. A 93. Ünnepi Könyvhéten is bemutatott Az ukrajnai többnyelvűség színe és fonákja című kiadvány, – melynek előszavát Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke írta, – a Méry Ratio / Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány gondozásában látott napvilágot. Az Előszóban Németh Zsolt hangsúlyozza azt, hogy Magyarország kétszeresen is érdekelt Ukrajna szuverenitásának biztosításában, ugyanakkor kiemeli, hogy Ukrajna nyelvileg bámulatosan színes mivoltát beárnyékolja az ukrán szuverenitásépítés legfontosabb nemzeti jelképévé vált nyelvi homogenizációs törekvés. (7. ) A Bevezetésben Csernicskó István arról ír, hogy a tavaly harminc éves Ukrajna „máig nem volt képes kezelni az állandó politikai válságok sorozatát” és nem tudott „modern politikai nemzetet kovácsolni az egyre csak fogyó, fogyatkozó állampolgáraiból”, s így „az egész Európa biztonságát fenyegető konfliktuszónává” vált. (9. )... --- ### Kedves Gyula – Pelyach István (szerk.): Az 1848–1849. évi országgyűlés mártírjai. Perényi Zsigmond báró - Published: 2022-10-03 - Modified: 2022-10-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/10/03/kedves-gyula-pelyach-istvan-szerk-az-1848-1849-evi-orszaggyules-martirjai-perenyi-zsigmond-baro/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2022, 2022/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: bodnarkrisztian Budapest, Országház Könyvkiadó, 2020, 265 p. /Konferenciák az Országgyűlési Múzeumban, 5. / Immár több évre visszanyúló hagyománnyá vált, hogy az első magyar népképviseleti országgyűlés mártírsorsra jutott jelentős alakjairól konferenciák keretében emlékeznek meg az Országgyűlési Múzeumban. A 2019-es rendezvényt Perényi Zsigmondnak szentelték, s ez az ankét több szempontból is nagy jelentőséggel bírt. Az általában egyébként sem túlságosan ismert országgyűlési vértanúk közül a kötet szerkesztői szerint ma talán az ő neve él a legkevésbé a köztudatban, jóllehet rendkívül tevékeny jellem volt, s a kortársai is ismerték és nagyra tartották őt. Ráadásul a kivégzése azért is döbbenthette meg a kortársakat, mert egyrészt a mágnások közé tartozott, másrészt ő volt az egyik legidősebb a megtorlás áldozatai között a maga majdnem 66 évével. A szóban forgó kötetben hét tanulmányt olvashatunk Perényi életútjával kapcsolatban. Melkovics Tamás a báró reformkori pályaszakaszát mutatja be, s rávilágít arra, hogy Perényi összekötő kapcsot jelentett a 18. század vége és a reformkor között. Jóllehet a mágnások közé számított, és Ugocsa vármegye főispáni tisztségét is betöltötte, szükség esetén határozottan szembeszállt a hatalommal, de akár az ellenzéki közvéleménnyel is. Pelyach István az 1848 márciusában lezajlott forradalmi események sodrában láttatja Perényit, aki híven támogatta az Országgyűlés alsótáblájának felirati javaslatát, a törvényes úton maradt, s ezzel is segítette Batthyány Lajos miniszterelnöki munkáját. Miskolczy Ambrus a báró erdélyi kormánybiztosságáról értekezik, és megállapítja, hogy Perényi az ottani nemzetiségek megbékítésére törekedett, így legalább időlegesen el tudta hárítani a polgárháború kirobbanását. Kedves Gyula arra keresi a választ az írásában, hogy Perényi az Országgyűlés házelnökeként hogyan biztosította annak legitimitását, s... --- ### Kovács Kálmán Árpád (szerk.): Nemzetiségek és törvényhozás Magyarországon - Published: 2022-10-03 - Modified: 2022-10-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/10/03/kovacs-kalman-arpad-szerk-nemzetisegek-es-torvenyhozas-magyarorszagon/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2022, 2022/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: bodnarkrisztian Budapest, Országház Könyvkiadó, 2019. 328 p. /Tudományos konferenciák az Országházban/ A „nemzeti ébredés” időszakától kezdődően egészen máig meghatározó jelentőséggel bír a „nemzetiségi kérdés”, amely Magyarország történetét is sokszor alapvetően befolyásolta. A problémát először az 1848-as márciusi törvények kísérelték meg megoldani; ennek emlékére 2018 márciusában tudományos konferenciát rendeztek az Országházban. A kötet az ott elhangzott nyolc előadás szerkesztett szövegét tartalmazza, hat másik, a témához szintén kapcsolódó tanulmánnyal kiegészítve. A kiadvány három nagyobb fejezetre oszlik: az első a reformkortól 1868-ig terjedő időszakot mutatja be, a második az 1868. évi nemzetiségi törvénnyel foglalkozó írásokat öleli fel, míg a harmadik a modern korba (1993-ba) röpíti vissza az olvasót. Melkovics Tamás tanulmánya Zay Károly pályafutását vizsgálja, s rámutat arra, hogy a grófnál megfért egymással a liberális politika és a radikális nacionalizmus. Hermann Róbert az 1849. évi nemzetiségi törvény megszületésének körülményeit ecseteli; a végeredményt ugyan nem tekinti teljesen eredménytelennek, de hangsúlyozza, hogy a kiegyezést követően a magyar politikai elit teljesen más úton indult el a nemzetiségekkel kapcsolatos politizálásban. Szarka László az 1868. évi nemzetiségi törvény megszületésének indítékát a korabeli vezető magyar politikusok azon félelmében látja, hogy a nemzetiségek veszélyeztethetik az ország integritását, s megállapításai szerint a gyökeres belső közigazgatási reform elmaradása is erre az okra vezethető vissza. Cieger András az 1868 utáni időszakról szólva megállapítja, hogy az állam hatalma az élet szinte minden területén egyre nagyobb lett, s ezzel párhuzamosan a magyar elit egyre szűkmarkúbban bánt a nemzetiségi kultúra támogatásával. Kovács Kálmán Árpád az 1868-as nemzetiségi törvény egyház- és oktatáspolitikai vonatkozásait vizsgálva rámutat a jogszabálynak a... --- ### Molnár Andrea (szerk.): Teleki József. Tanulmányok az Akadémiai Könyvtár alapítójáról és a Magyar Tudományos Akadémia első elnökéről - Published: 2022-10-03 - Modified: 2022-10-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/10/03/molnar-andrea-szerk-teleki-jozsef-tanulmanyok-az-akademiai-konyvtar-alapitojarol-es-a-magyar-tudomanyos-akademia-elso-elnokerol/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2022, 2022/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: bodnarkrisztian Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 2019, 228 p. /A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának közleményei. Új sorozat 40. (115. )/ Az 1790 és 1855 között élt Teleki József gróf a reformkori magyarországi közélet egyik legjelentősebb alakja volt, ám amint azt e kötet bevezetője is kiemeli, az ő személye köré sosem épült kultusz. Életében ugyan megbecsülték őt, de halála után emléke kihullott a köztudatból, és csupán egy szűk kör ismerte a személyét s a munkásságát. Az Akadémiai Könyvtár létrejöttének (1826) kétszázadik évfordulója közeledtével megindult az intézmény korai történetének tudományos feltárása, aminek eredményeként megszülethetett az alább bemutatandó kiadvány. A hat tanulmányt tartalmazó vékony könyv több szemszögből közelít a Teleki család korabeli tevékenységéhez, s közben új értelmezési szempontokat is felvillant. Kollár Zsuzsanna társadalomtörténeti nézőpontból vizsgálja az Akadémia intézményesülési folyamatát, és rámutat arra, hogy a Telekiek felismerték: a tudományos mecenatúra előnyösen hathat a politikai s a hivatali karrierjükre is. Szabó Ádám egyik írása átfogóan, általánosságban elemzi a família és a könyvek kapcsolatát, már a 17. századtól kimutatva a Telekieknél a bibliofil irányultságot. Sallai Ágnes és Szabó Ádám közös tanulmánya az Akadémiai Könyvtár legrégebbi vegytani könyveiről nyújt elemzést. Mázi Béla egy forrásközlésben tárja az olvasó elé az Akadémia 1848. március 20. és 1849. július 2. közötti üléseinek jegyzőkönyveit. Hursán Szabolcs egy szintén fontos könyvegyüttest, a Batthyány család könyveit mutatja be, amelyek a Teleki-féle állománnyal együtt alkották az Akadémiai Könyvtár anyagának zömét, s tekintélyes mértékben hozzájárultak a hazai tudományos élet fejlődéséhez. A kötet méltó emléket állít Teleki Józsefnek, egyúttal azonban fel is hívja az olvasóközönség figyelmét arra,... --- ### Bálizs Beáta: Veres róka, vörös bársony, piros rózsa. A piros/vörös a magyar nyelvben és kultúrában - Published: 2022-10-03 - Modified: 2022-10-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/10/03/balizs-beata-veres-roka-voros-barsony-piros-rozsa-a-piros-voros-a-magyar-nyelvben-es-kulturaban/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2022, 2022/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: sandoranna Studia Ethnologica Hungarica XIX. Pécs–Budapest, Pécsi Tudományegyetem Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszék–L’Harmattan Kiadó, 2020, 480 p. Bálizs Beáta könyve a Studia Ethnologica Hungarica sorozat 19. köteteként jelent meg, mely a magyar nyelv színelnevezéseinek nemzetközi összehasonlításban is különleges sajátosságát, a piros–vörös színnév kettősét magas szakmai színvonalon vizsgálja. Az emberiség számára kiemelkedő fontosságú piros a világ számos kultúrájában a fehér és a fekete után az első ún. kromatikus, azaz tarka alapszín, melyet az ember a világ megismerésének folyamatában a színek prototípusaként külön névvel illet. Így e szín magyar és nemzetközi szinten már önmagában is rászolgált a különböző tudományok érdeklődésére, ám a magyar nyelv esetében a piros–vörös színnévkettős mindezt még továbbfokozza. Hiszen köztudott, hogy a legtöbb nyelvben és kultúrában, beleértve térségünk nyelvi-kulturális hagyományait is, e színtartományt egy alapszínnév fejezi ki (a szlovákban a červený, a németben a rot stb. ), a magyarban viszont kettő: a piros és a vörös. E két színnév iránti érdeklődés a magyar tudományokban a 19. század végétől egészen napjainkig tart, nemzetközi viszonylatban pedig a Brent Berlin és Paul Kay 1969-ben publikált elmélete keltette fel irántuk a figyelmet. Az itt ismertetett kiadvány e témakörnek nemcsak a legújabb, hanem a legalaposabb és legterjedelmesebb monografikus feldolgozása is. Újszerű, interdiszciplináris megközelítése ugyancsak kiemeli az eddig megjelent művek közül, melyek általában egy tudomány szemszögéből közelítettek a színek összetett világához, itt viszont több tudomány aspektusa, de főként a néprajz, a nyelvészet és a kognitív antropológia a vizsgálat kiindulópontja. Abban is újszerű a szerző eljárásmódja, hogy számos eddigi kutatástól eltérően színmintás teszt igénybevételével, empirikus úton nyert adatokra építve... --- ### Marta Stojić Mitrović: Evropski granični režim i eksternalizacija kontrole granica EU. Srbija na Balkanskoj migracijskoj ruti - Published: 2022-10-03 - Modified: 2022-10-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/10/03/marta-stojic-mitrovic-evropski-granicni-rezim-i-eksternalizacija-kontrole-granica-eu-srbija-na-balkanskoj-migracijskoj-ruti/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2022, 2022/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: vatascinpeter Beograd, Etnografski institut SANU, 2021, 146 p. A magyar nyelvű médiát követők számára egészen biztosan külön súllyal esik latba Szerbia szerepe, amennyiben a kényszermigrációról van szó. Nyilvánvalóan arra utalunk most itt, hogy az elmúlt évtizedben különös figyelmet szentelt a magyar nyelvű közvélemény ennek az országnak, ami az ázsiai és afrikai (sőt, akár albániai, koszovói és szerbiai) származású menedékkeresők rendkívül összetett jelenségét illeti – nem is beszélve az olyan „ikonikus” mozzanatokról, mint a magyar–szerb határon létesített határkerítés. Feltehető a kérdés: ilyen hosszú idő alatt a felszínességen túlmenően mennyit tudunk arról, ahogy Szerbia kezelte a kényszermigrációt? S milyen viszonyban van mindez az Európai Unió migrációpolitikájával? A hírfogyasztók többsége szerencsés esetben egy-két tartalmas riportot leszámítva valószínűleg aligha tudna megnevezni bármit is. Napjainkban Marta Stojić Mitrović, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia Néprajzi Intézetének munkatársa számít a téma egyik legavatottabb szerbiai kutatójának. Gyakorlatilag bő egy évtized óta valóban napról napra követi az eseményeket, amelyeket – ha teheti – a terepen is figyelemmel kísér. A munkahelyének gondozásában megjelent monográfiája a doktori disszertációjára épül, s ahogy arról az előszóban is értekezik, a 2015 (vagyis a menekültválság) előtti szerbiai kül- és belföldi keretrendszerről szól. Az egyébként viszonylag rövid, ám gazdag tartalommal bíró kötet négy részre tagolódik. Az elsőben az uniós migrációpolitika történetét tárgyalja Stojić Mitrović, különös tekintettel arra a nyomokban megmutatkozó, ám mégis egyfajta vezérelvként is működő képzetre, miszerint a „távolból” kell távol tartani Európától bizonyos nemkívánatos embercsoportokat, egyebek között példaként felhozva a vendégmunkások eseteit. A második fejezetben az „Európa-erődöt” alkotó szervezeteket, eszközöket és intézményeket veszi számba... --- ### Jana Šturdíková: Châteaux po našom - Published: 2022-10-03 - Modified: 2022-10-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/10/03/jana-sturdikova-chateaux-po-nasom/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2022, 2022/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: csehyzoltan Bratislava / Pozsony, magánkiadás, 2021, 352 p. Talán első látásra különös lehet, hogy egy tudományos folyóirat hasábjain egy magánkiadásban megjelentetett fotóalbumot mutat be a recenzens. Ez a könyv azonban sokkal több egy fotóalbumnál: a fotós, Jana Šturdíková amúgy sem keresi a kimódoltan művészies beállításokat, különleges szemszögeket, lenyűgöző effektusokat, mindig a lehető legszerényebb és egyben legízlésesebb formát választja. Szinte döbbenetes magátólértetődőséggel sorakoznak fel a lepusztult kastélyokról készült fotók, melyek egyúttal fantasztikusan esztétikus felvételek is. Dokumentumgyűjtemény és elégikus veszteségalbum tárul elénk, mintha furcsa, egzotikus betegségek anatómiai atlaszát lapozgatnánk, és közben zavart éreznénk, hogy a rettenet, a pusztulás, az iszonyat is lehet szép. Jana Šturdíková könyve a kastély, pontosabban a château szó definíciójával kezdődik: „nagyobb, művészet- és építészettörténeti szempontból értékes épület, melyet a múltban a közép- és főnemesség lakóhelyéül emeltek, rendszerint sík terepen és parkkal. ” Persze, itt a kúria definíciója is jól jött volna, hiszen sokszor inkább ebbe a kategóriába sorolható építményekről van szó. Ezután lepusztult, pusztuló, vagy használati céljának megfelelően átalakított kastélyok fotói következnek, szinte mindig homlokzatfotók, mintha a művész ezzel is a szembenézés szimbolikus gesztusát akarná hangsúlyozni. A speciális „arcképcsarnok” rendszerezése aszerint történik, hogy az épületek ma milyen konkrét vagy névleges célt szolgálnak: archívum és levéltár: 4 kastély, lakás: 21 kastély, gyermekotthon: 5 kastély, diszkó: 1 kastély, irodaépület: 10 kastély, kulturális intézmény (pl. könyvtár, múzeum, kulturális szervezet székháza): 19 kastély, szanatórium, gyógyfürdő: 10 kastély, rendőrőrs: 1 kastély, edzőterem: 2 kastély, raktár: 17 kastély, üzletház, szolgáltatások háza (a kocsmától a fodrászaton át a zöldségesig): 22 kastély, a postagalamb-tenyésztők székháza: 1 kastély,... --- ### Liszka József: Monumentumok. Szakrális (és „szakrális”) kisemlékek a Kárpát-medencében - Published: 2022-10-03 - Modified: 2022-10-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/10/03/liszka-jozsef-monumentumok-szakralis-es-szakralis-kisemlekek-a-karpat-medenceben/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2022, 2022/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: magyarzoltan Komárom–Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ, 2021, 702 p. Öt esztendővel azután, hogy Liszka József publikálta azt a bizonyos értelemben ön-festschriftjének szánt impozáns gyűjteményt (Határvidékek), amelyben legfontosabbnak tartott folklorisztikai témájú tanulmányait válogatta egybe, egy újabb nagyszabású – méretben, küllemben, tipográfiában is hasonló – kötet látott napvilágot a tollából: távolról szemlélve, de kézbe véve és belelapozva is olyan paradigmatikus mű, amely a szakmai életpálya újabb összegzéseként is felfogható. E két kötet a könyvespolcon egymás mellé téve úgy fest, mint a hasonló stílusban kivitelezett erdélyi néprajzkutató triász (Pozsony Ferenc, Keszeg Vilmos és Tánczos Vilmos) hatvanadik születésnapjára megjelentetett három vaskos tiszteleti kötet, s ha már három, valamelyest a számmisztika jegyében is, jó eséllyel 2026-ban egy újabb, hasonló Liszka-kötet is elvárható/valószínűsíthető lesz. Míg az említett erdélyi kortársak többnyire csapatban „mozogva” értek el kutatóként és tudományszervezőként az utóbbi három-négy évtizedben meghatározó eredményeket, a széles körű társadalmi háttérrel, intézményrendszerrel ellátott, ambiciózus fiatalok sokaságának is teret adó erdélyi magyar néprajzkutatással ellentétben Liszka József már régóta egyfajta egyszemélyi intézmény a szlovákiai magyar néprajztudomány tekintetében. A fenti állítás persze nyilvánvalóan túlzó, hiszen Csáky Károlytól B. Kovács Istvánig, L. Juhász Ilonától Varga Norbertig számos életmű még szintén említhető lenne, az általa alapított és máig működtetett komáromi Etnológiai Központ mégis olyan bázis és zsinórmérték, amely képes volt meghatározni kutatási irányokat, szervezni terepmunkát, összegezni és reprezentatív módon megjelentetni kutatási eredményeket. Ha ez nincs, csak magányos alkotókról beszélhetnénk – azonban mint egy kortárs zseni, a rimaszombati Szegedi László példája is mutatja, intézményi háttér nélkül a legnagyobb ívű és enciklopédikus igényű kutatási eredményeknek is nagy... --- ### Panni Török Balázs hagyatéka - Published: 2022-10-03 - Modified: 2022-10-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/10/03/panni-torok-balazs-hagyateka/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2022, 2022/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: fuloplaszlo Ki is volt az a Török Balázs, aki 1604-ben végrendeletében fölsorolja családtagjait, szolgáit, ismerőseit, akikre örökül hagyja minden ingó és ingatlan vagyonát? Egyáltalán ki volt ez a Nyitra megyében élő Török család, akikről sem a genealógiák, sem a történelmi hagyomány semmi biztosat nem tud, csupán apró emlékekből próbálnak következtetni létükre és életükre? Még a nemesi előnevük is bizonytalan. Legtöbb helyen néveri és nemespanni a praedicatum, de néha az izbégi is előfordul. A sok magyarországi és erdélyi Török család közül egyes leírások a nagyemőkei előnevűekkel hozzák kapcsolatba őket. Úgy vélik, hogy annak valamelyik oldalágából sarjadzik ez az ág. Azonban ez a feltevés csupán azon alapul, hogy térben ők éltek hozzájuk legközelebb. Maga a végrendelkező úgy írja alá a testamentumát, hogy „Blasius Theöreök de Pan”. A néveri jelző nincs a neve mellett, bár birtokaik vannak e faluban. A Pan pedig előfordul a szövegben Pann alakban is, bár valószínűleg az élőbeszédben akkor röviden ejtették a település nevét. Az itt fölsorolt kérdésekre is próbál jelen írás válaszokat keresni, továbbá ismertetni röviden azokat az öröklött tárgyakat, amelyek bemutatják, érzékeltetik egy akkori nemes mindennapjait, életvitelét, szokásait. Amint a későbbiekben olvasható, nem volt főúri család, azonban kisnemeseknek sem voltak mondhatók, ha a címben megadott családtagjuk külföldi egyetemeken tanult, s a maga korában nagy és értékes könyvtárral rendelkezett. Még képírót, azaz portréfestőt is foglalkoztatott, akinek egy „csonka ujjú” mentét hagyott örökül. Vagy csak Török Balázs volt közöttük, aki a tudománynak és nem a harcok mezejének élt? – nem tudhatjuk. Amit megismerhetünk róla és róluk, az mind csupán egy... --- ### (In)Securitisation and Brotherly Love - Published: 2022-10-03 - Modified: 2022-10-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/10/03/insecuritisation-and-brotherly-love/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2022, 2022/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: heltaijanosimre This paper analyses the results of a linguistic ethnographic research that started in the autumn of 2019. The research aims to contribute to the emancipation of the Romani language (and Romani speakers) and to the development of possibilities for peaceful social coexistence. To achieve this goal, it examines the social relations in a small town of about 12 000 inhabitants in north-eastern Hungary. The paper uses the concept of (in)securitisation. This allows us to examine the situations and aspects in which the speakers feel safe or—on the contrary—insecure, and to determine the categories and social phenomena along which they group the persons (actors) who threaten them (or are perceived as threatening). It can help to reveal the volatile and multifaceted interdependencies that pervade different levels of social organisation. However, as the paper points out, the effects of individual motivations and psychological factors that also shape social relations may remain hidden.   --- ### (In)szekuritizáció és felebaráti szeretet - Published: 2022-10-03 - Modified: 2022-10-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/10/03/inszekuritizacio-es-felebarati-szeretet/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2022, 2022/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: heltaijanosimre 1. Bevezetés Ez a dolgozat egy 2019 őszén megkezdett nyelvészeti etnográfiai kutatás tapasztalatait összegzi. A kutatás célja, hogy hozzájáruljon a romani nyelv (és a romani beszélők) emancipációjához és a békés társadalmi együttélés (konvivialitás, vö. Blackledge és Creese 2018, xxx. p. ) lehetőségeinek kialakításához. E cél érdekében a körülbelül 12 000 fős északkelet-magyarországi kisváros, Tiszavasvári társas viszonyait, a helyben jellemző nyelvi gyakorlatokat és ideológiákat vizsgálja. A városban a helyi értelmezés szerint a lakosok közül mintegy 4000-4500 fő roma. E kutatás ismeretszerző előkészületként is szolgál esetleges későbbi, helyiekkel közös részvételi kutatások kialakítására. A kiválasztott településen számos más településhez hasonló módon, de viszonylag nagy közösségben zajlanak olyan folyamatok, amelyek a jövőben – feltételezve a jelenlegi tendenciák folytatódását – a többségi-kisebbségi helyzet (Geldof 2018, 45. p. ) előállásához, azaz a romaként értelmezett helyiek többségbe kerüléséhez is vezethetnek. Ahhoz, hogy az ilyen települések, régiók (további) marginalizációja elkerülhető legyen, a roma közösségekben fontos a középosztályosodást hátráltató tényezők hatásának csökkentése. Ennek lehet része a roma és a nem roma lakosok közötti kapcsolatok építése. Hipotézisem szerint jelenleg romák és nem romák viszonyát sok tekintetben meghatározza a távolságtartás, a kölcsönös fenntartások megnyilvánulása és a bizalmatlanság. Feltételezem, hogy a többségi és kisebbségi nyelvi gyakorlatok és ideológiák nem függetlenek egymástól, és a kettő metszetében feltárhatók, s kialakíthatók olyan új gyakorlatok és ideológiák, amelyek támogatják a mindkét fél számára kedvező, közös eredményeket hozó együttélést. A romák és nem romák együttélésével kapcsolatos kérdések tárgyalásakor magától értődő az intolerancia diskurzusainak elutasítása. Ugyanakkor megszólalásaimat meg kívánom különböztetni azoktól a diskurzusoktól is, amelyek a romaként reprezentálódó egyének... --- ### The Appearance of the Principle of Territoriality on the Banknotes: Two Examples From Central and Eastern Europe - Published: 2022-10-03 - Modified: 2022-10-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/10/03/the-appearance-of-the-principle-of-territoriality-on-the-banknotes-two-examples-from-central-and-eastern-europe/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2022, 2022/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: csernicskoistvan, fedineccsilla The subject of research is the linguistic analysis of texts on banknotes: Czechoslovak crown and the Soviet rouble. Inscriptions that appear in a language country are attributed two functions: communicative and symbolic. In our study, we will show that adding or removing texts on banknotes does not serve to inform users—a linguistically "neutral", numerical value would suffice. The language on the banknotes plays a more symbolic role. We will make it clear that not only which languages are indicated on the banknotes, but also which are missing, some are removed. The use of different languages on banknotes shows a connection not with the results of censuses, but above all with territoriality, with the administration structured by historical traditions and political considerations. --- ### A területiség elvének megjelenése a pénzjegyeken: két közép-kelet-európai példa - Published: 2022-10-03 - Modified: 2022-10-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/10/03/a-teruletiseg-elvenek-megjelenese-a-penzjegyeken-ket-kozep-kelet-europai-pelda/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2022, 2022/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: fedineccsilla, csernicskoistvan Bevezetés A nyelvitájkép-kutatás az 1990-es évektől került be intenzíven a kutatók érdeklődési körébe. (Gorter 2006, 81–89. p. ; Szoták 2018, 30–42. p. ) A nyelvi tájkép definíciója a Landry–Bourhis szerzőpárostól származik, ők használták először a köztéren megjelenő feliratokra: kereskedelmi táblák, feliratok, helységnévtáblák, utcatáblák stb. (Landry–Bourhis 1997, 23–49. p. ) Miután a nyelvi tájkép tanulmányozása önálló tudományággá nőtte ki magát, számtalan tanulmány született a témakörben. A kutatók újabb definíciókat alkottak, tágítva ezzel a nyelvi tájkép értelmezési tartományát. A legszélesebb definíciót a Shohamy–Waksman szerzőpáros adta, akik minden lehetséges, közösségi térben végbemenő diskurzust a nyelvi tájképekhez soroltak: szövegeket, képeket, tárgyakat, emberi lényeket, térben és időben történő elhelyezést. (Shohamy–Waksman 2009, 313–331. p. ) Vannak, akik különbséget tesznek a nyelvi tájkép linguistic landscape és a nyelvi táj képzése linguistic landscaping között. (Itagi–Shailendra 2002) Ez utóbbi a nyelv feliratokon történő megjelenítésének tervezési és megvalósítási folyamatára utal, míg a főnévi alak a cselekmény eredményére vonatkozik. Tanulmányunkban a linguistics landscape fogalmát alkalmazzuk a pénzjegyek történeti vizsgálatára. A pénzjegyeknek van egy önértéke – a tervezés és a kivitelezés költségei, de nincs inherens értékük: felhasználásuk során a csereérték számos tényezőtől függ, melyek a közgazdaságtudomány körébe tartoznak. A pénzjegyek ezen túlmenően tanulmányozhatók történetiségük, esztétikai megjelenítésük, szimbolikájuk szempontjából, értékelhetők az ezekhez kapcsolódó jelentéstartalmak. Vizsgálati szempontunk a kiválasztott pénzjegyek feliratainak nyelvi elemzése, és azoknak az összefüggéseknek a feltárása, amelyek a pénzjegyeken megjelenő és az onnan eltűnő nyelvek szimbolikus jelentésére adnak magyarázatot. Bár a 21. században egyre csökken a készpénzforgalom mértéke és jelentősége, a papírpénzeken megjelenő szimbólumoknak a papírpénzek megjelenése óta minden állam nagy... --- ### “One of the Country’s Oldest and Most Vibrant Associations”. The Activity and Social Role of the Pozsony Winegrowers’ Association (1861–1918) - Published: 2022-10-03 - Modified: 2022-10-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/10/03/one-of-the-countrys-oldest-and-most-vibrant-associations-the-activity-and-social-role-of-the-pozsony-winegrowers-association-1861-1918/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2022, 2022/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: gaucsikistvan Pozsony (Pressburg) - the former Hungarian coronation town - was undoubtedly one of the most embourgeoised towns of historical Hungary. Populated by Germans, Hungarians, and Slovaks with a “Pressburger” consciousness, and with a wide range of dual identities, it can also be seen as a regional centre, the “gateway” to Vienna and the “capital of Western Hungary”. Its social, economic, and cultural importance had grown during the era of dualism. The city's wine culture was based on a rich medieval tradition. Vineyards and the wine trade were an important pillar and a measure of the wealth and social status of the city's bourgeoisie. The Pozsony Winegrowers' Association, which was one of the longest-established associations in the city, played an important role not only in the self-organisation of the community but also in the fields of winegrowing and trade and professional education. It played a major role in the fight against phylloxera and was actively involved in social and cultural life (wine and grape exhibitions, balls). Its importance in the development of Pozsony´s embourgeoisement is irreplaceable and it is hoped that this study will stimulate further research. --- ### „Az ország egyik legrégibb és legéletrevalóbb egyesülete”. A Pozsonyi Szőlőművelők Egyesületének tevékenysége és társadalmi szerepe (1861–1918) - Published: 2022-10-03 - Modified: 2022-10-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/10/03/az-orszag-egyik-legregibb-es-legeletrevalobb-egyesulete-a-pozsonyi-szolomuvelok-egyesuletenek-tevekenysege-es-tarsadalmi-szerepe-1861-1918/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2022, 2022/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: gaucsikistvan A polgár és a polgárosodás fogalmai a magyar historiográfiában máig homályosak maradtak. Valójában a kutatók nézetei, elképzelései vetítődnek rá az egyes társadalmi csoportokra, és ezek, mivel részletesebben nincsenek körülhatárolva, a tudomány és a publicisztika területeiről a politikai diskurzus mezejére is átkerülhetnek, átszivároghatnak. Az újabb magyar társadalomtörténet inkább egy-egy város példáján a jellegzetességek boncolgatására és nem a nyugati polgársággal kapcsolatos hasonlóságok és különbözőségek vizsgálatára összpontosít. (Klement 2006, 193–194. p. ) A 19. századi pozsonyi polgárság történetének újabb kutatásai során is a sajátosságok, például a felekezeti hovatartozás, identitásalakulások, egyéni és familiáris életstratégiák, társadalmi pozíciók és vállalkozói, adományozási attitűdök, illetve a szociológiai indíttatású viselkedési formák kerültek a történészi figyelem előterébe. Önmagában a rendiségen belül a régi polgárság és annak „átnövése” (avagy éppen a diszkontinuitás problémája) a modern polgárságba Pozsony tekintetében még nincs kellőképpen tisztázva. (Vö. pl. Tóth 2009; Francová 2010, 117–156. p. A régi és az új polgárság terminológiai kérdéseiről: Bácskai 2006. ) A polgár fogalma – szinte rögzült definícióként – szorosan összekapcsolódik az egyesületi élettel, annak százféle típusával, finom árnyalataival, melyekben nem passzív szemlélődő volt, hanem tevékeny, kezdeményező személyként jelent meg. A modern szakmai jellegű egyesületeket, mint a társadalmi önszerveződés formáit, látszatra egy kétarcúság, azonban hatékony funkcionalitás jellemezte. A városi „hatalmi” pozíciók és a gazdasági szerepkörök biztosítása végett, gyakran vállalkozói tevékenységeket felkarolva, szűkebb csoportérdekek fórumaiként és érdekérvényesítő eszközeiként is megjelentek. A másik oldalon azonban a városi közösség irányába nyitott tagsággal rendelkeztek és közszolgálati szerepeket vállaltak fel (adományozás, szegényügy, iskolai támogatások). (Mannová 1999, 200. p. ) Bár Pozsonyban a 19. század elején számos... --- ### Entries in the Parish Register of Kőkeszi. Source Documents  - Published: 2022-10-03 - Modified: 2022-10-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/10/03/entries-in-the-parish-register-of-kokeszi-source-documents-2/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2022, 2022/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: szaboszilvia The historical source presented here is of local historical importance. It gives a mosaic-like insight into the past of the settlements of Gyürki (Ďurkovce), Kőkeszi (Kamenné Kosihy), Sirak (Širákov), Szelény (Seľany), Terbegec (Trebušovce), which were under the ecclesiastical jurisdiction of the former parish of Kőkeszi (Nagykürtös/Veľký Krtíš district). This material is significant in terms of local history, since the history of the above-mentioned villages (based on the surviving archives and other sources) is still unprocessed. This source, as a common meeting point for local history, shows that whatever the size of a settlement, big history (wars, epidemics, national and other changes) has reached the lowest levels in every age, leaving its mark on the daily life of the community living there. The handwritten entry is to be found in the register of baptisms, marriages, and deaths of the former parish of Kőkeszi, dating from 1735 to 1786. The original of the register is kept in the State Archives of Banská Bystrica. --- ### Összes tudásunk a családból származik - Published: 2022-10-03 - Modified: 2022-10-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/10/03/osszes-tudasunk-a-csaladbol-szarmazik/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2022, 2022/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: szaboszilvia Bevezető A család a születés, felnövekedés, öregedés, halál helyszíne. Részt vesz fontos társadalmi és gazdasági folyamatokban is, mint a gyermekek szocializációja, termelés, rászorulók ápolása. Hatnak rá a demográfiai változások, a szociálpolitika, a társadalmi értékek és a vallási intézmények is. (Tomka 2020) A biológiai és a társadalmi jelleg tükröződik a család definíciójában is, mely szerint olyan intim, együtt élő csoport, melynek tagjait a leszármazás, illetve vérségi kötelék köti össze. (Tomka 2020) Kutatásom célja elsősorban az volt, hogy rámutassak arra, milyen szerepkörök léteztek egy családon belül a 19. század folyamán és a 20. század elején. Hogyan tükrözik az adott szerepkörök a családtagok kapcsolatát, mik azok a meghatározó minták, amelyek befolyásolták működésüket, gondolkodásukat, segítették vagy éppen nehezítették életüket. Ezek a mechanizmusok, minták, képletek sokszor jelen vannak napjainkban is. A dolgozat az alábbi három témakörből meríti tárgyát: születés (csecsemőgyilkosság), egyházi házasságrendezés; a család mint dinasztia, különös tekintettel a nők szerepére és megítélésére. Elsődleges forrásanyagom egy 19. századi egyházi jegyzőkönyv volt. A gömörhorkai református egyház jegyzőkönyve az 1790-től 1892-ig terjedő időszakot öleli fel. Segítségével betekinthetünk egy református gyülekezet életének meghatározó pillanataiba. A református egyház a 19. században egyházfegyelmi szabályok rendszerével szabályozta a családok életét. Olyan erkölcsi normákat állított, amelyekhez minden gyülekezeti tagnak egyformán kellett igazodnia. Ezenkívül hivatalos világi rendeleteket is közvetített, segítette a református faluközösséget abban, hogy tájékozódni tudjon a törvények rendszerében. Az egyházi jegyzőkönyveken kívül információforrásaim a rozsnyói és pozsonyi levéltári dokumentumok. Elsősorban olyan bírósági iratok, bejegyzések, melyek a családon kívül megesett nők korabeli helyzetéről adnak nagyon tiszta és egyben félelmetes képet. A témához... --- ### Entries in the Parish Register of Kőkeszi. Source Documents  - Published: 2022-10-03 - Modified: 2022-10-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/10/03/entries-in-the-parish-register-of-kokeszi-source-documents/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2022, 2022/3 - Translation Priorities: Optional, Optional - Authors: bakiattila The historical source presented here is of local historical importance. It gives a mosaic-like insight into the past of the settlements of Gyürki (Ďurkovce), Kőkeszi (Kamenné Kosihy), Sirak (Širákov), Szelény (Seľany), Terbegec (Trebušovce), which were under the ecclesiastical jurisdiction of the former parish of Kőkeszi (Nagykürtös/Veľký Krtíš district). This material is significant in terms of local history, since the history of the above-mentioned villages (based on the surviving archives and other sources) is still unprocessed. This source, as a common meeting point for local history, shows that whatever the size of a settlement, big history (wars, epidemics, national and other changes) has reached the lowest levels in every age, leaving its mark on the daily life of the community living there. The handwritten entry is to be found in the register of baptisms, marriages, and deaths of the former parish of Kőkeszi, dating from 1735 to 1786. The original of the register is kept in the State Archives of Banská Bystrica. --- ### A kőkeszi plébánia anyakönyvének bejegyzései - Forrásközlés - Published: 2022-10-03 - Modified: 2022-10-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/10/03/a-kokeszi-plebania-anyakonyvenek-bejegyzesei-forraskozles/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2022, 2022/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: bakiattila Néhány szó bevezető helyett Az itt bemutatásra kerülő történeti forrás helytörténeti jelentőségű. A volt kőkeszi (Kamenné Kosihy, Nagykürtösi járás) plébániahivatal egyházi fennhatósága alá tartozó települések – Gyürki, Kőkeszi, Sirak, Szelény, Terbegec – múltjába ad mozaikszerű bepillantást. Helytörténeti mércével mérve jelentős ez az anyag, hiszen a felsorolt községek (megmaradt levéltári és egyéb források mentén való) története máig feldolgozatlan. Utóbbi megállapítás egyébként a szűkebb-tágabb történeti Hont (később Bars-Hont) megye más településeire is bátran – a település nagyságától függetlenül – általánosítható. Tulajdonképpen talán módszertani kérdésként is felemlíthető, hogy a kistelepülések (törpe- és aprófalvak) története, összehasonlítva a „nagyokkal” – a közigazgatási és statisztikai adatrögzítéssel készült történelmükön túli helytörténetükre értve – milyen mélységig tárható fel. Milyen mélységig tárható fel az apró történelem szemben a nagy történelemmel? – hangozhatna a kérdés. Hiszen a legtöbb esetben egy kistelepülés múltról szóló forrásanyaga jóval kurtább, mint egy nagyközség vagy éppen város forrásanyaga. Az itt bemutatásra kerülő forrásból, mintegy közös helytörténeti találkozási pontként jól kitűnik, hogy bármekkora egy település mérete, a nagy történelem (háborúk, járványok, országos érvényű és más változások) minden korban elért a legalsóbb szintekig is, bélyeget nyomva az ott élő közösség mindennapi életére. A forrásról dióhéjban  A kézzel írott bejegyzés a volt kőkeszi plébániahivatal 1735 és 1786 közötti időszakából származó, a plébánia területén kereszteltek, házasultak és elhalálozottak adatait rögzítő anyakönyvben található meg. Az anyakönyv eredetijét a Besztercebányai Állami Levéltár őrzi. Az eredeti anyakönyv mikrofilmen rögzítve szabadon kutatható. A kézírásos bejegyzés tulajdonképpen a plébánia historia domusa, vagyis az egyházközség életét lejegyző és bemutató plébánosi feljegyzések „könyve. ” A volt... --- ### The “Ideal With Great Appeal”, or the Creation and Development of Leisure in Czechoslovakia (Too) - Published: 2022-10-03 - Modified: 2022-10-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/10/03/the-ideal-with-great-appeal-or-the-creation-and-development-of-leisure-in-czechoslovakia-too/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2022, 2022/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: lamplzsuzsanna The first part of the paper summarises the historical background, circumstances, and context of the emergence of leisure. In the second part, the author deals with the development of leisure in Czechoslovakia in the 1960s and 1970s, drawing on the results of contemporary sociological research, including the Czechoslovak stratification survey of 1969, which is still unique today. The third part deals with the leisure of Hungarians in Slovakia, also based on sociological research conducted in the 1960s and 1970s, with a special focus on Hungarians in Slovakia. The paper will serve as an introduction to the study to be published in the next issue of Fórum Társadalomtudományi Szemle, in which the author will analyse the development of the leisure of Hungarians in Slovakia after the 1989 change of regime up to the present day. --- ### A „hatalmas vonzerővel bíró ideál”, avagy a szabadidő létrejötte és alakulása Csehszlovákiában (is) - Published: 2022-10-03 - Modified: 2022-10-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/10/03/a-hatalmas-vonzerovel-biro-ideal-avagy-a-szabadido-letrejotte-es-alakulasa-csehszlovakiaban-is/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2022, 2022/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: lamplzsuzsanna Életünk egy meghatározott időben kezdődik, bizonyos ideig tart, majd egy meghatározott időben végződik. Ez a nagy rejtély, amely keretbe foglalja létünket, számtalan szép gondolatot szült. Kíváncsiságból megnéztem az interneten az időről szóló irodalmi idézeteket, és csak a citatum. hu honlapon 108 oldalnyit találtam. Például: „Az idő továbbra is múlik az események számtalan láncolatában, és egy napon kiradírozza a felettünk uralkodó sötét alakokat, kiradírozza a szüleimet, és kiradíroz engem is, de tovább múlik az utcákon, a tereken, az egész városban, s nyomában ott marad a jövő. ” (Julián Fuks, brazil író, 1981) Vagy: „Az idő a legjobb, az igazi adományunk, s annak mércéje a homokóra: oly igen finom a szűk nyaka, melyen át a veres homok pereg, oly hajszálvékony a pergése, hogy jó ideig szemre egyáltalában nem fogy a homok a felső üregéből, csak a legvégén, akkor igen, akkor úgy rémlik, igen gyorsan múlik, s úgy rémlik, gyorsan múlt el az egész. ” (Thomas Mann, Nobel-díjas német író, 1875–1955) Tudományos szempontból nézve az idő multidiszciplináris kategória, számtalan tudományág foglalkozik vele. A szociológiában Émile Durkheim adta meg – a líraiságot ugyancsak nem nélkülöző – alaphangot, amikor 1912-ben a következőket írta az időről: „olyan elvont és személytelen keret, amely nemcsak egyedi létünket, de az emberi létet is magába foglalja. Olyan, mint egy végtelen tábla, melyen az egész tartam kiteríthető a szellem tekintete előtt, s amelyen valamennyi lehetséges esemény meghatározott fix viszonyítási pontokhoz képest helyezhető el. ” (Durkheim 2003, 20. p. ) Ennek a „végtelen táblának”, az emberi életidőnek egyik szegmense a szabadidő. Írásomban... --- ### Quo Vadis? The (Number Of) Hungarians in Slovakia According to the Nationality and Mother Tongue Data of the 2021 Census - Published: 2022-10-03 - Modified: 2022-10-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/10/03/quo-vadis-the-number-of-hungarians-in-slovakia-according-to-the-nationality-and-mother-tongue-data-of-the-2021-census/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2022, 2022/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: gyurgyiklaszlo_szemle The study deals with the development of the number of Hungarians in Slovakia based on the data of the 2021 census. In addition to the data on nationality and mother tongue, for the first time the so-called second nationality was also surveyed. In recent decades, more people belonged to each national minority according to mother tongue than to nationality. For Hungarians, the relationship between these two indicators is very close. For decades, approximately 10% more people declared themselves Hungarian by mother tongue than by nationality. Based on combinations of data by nationality and mother tongue, we can distinguish 3 types of Hungarian affiliation: those belonging to the core group declared themselves Hungarian according to both indicators, and those belonging to the other two types declared themselves Hungarian for one of the variables. The majority of those declaring themselves as Hungarians on the second place indicated that their mother tongue was Hungarian, but they have increased the number of those with Hungarian nationality in a negligible extent.   --- ### Quo vadis? A szlovákiai magyarsághoz tartozók (száma) a 2021. évi népszámlálás nemzetiségi és anyanyelvi adatai alapján - Published: 2022-10-03 - Modified: 2022-10-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/10/03/quo-vadis-a-szlovakiai-magyarsaghoz-tartozok-szama-a-2021-evi-nepszamlalas-nemzetisegi-es-anyanyelvi-adatai-alapjan/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2022, 2022/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: gyurgyiklaszlo_szemle Bevezetés 2021 januárjában a Szlovák Statisztikai Hivatal ismertette az előző évi népszámlálás – pontosabban a személy-, ház- és lakásösszeírás – első eredményeit. A közzétett adatok szerint Szlovákia lakosságának a száma 5 449 270 főt tett ki, ez 52 234 fős növekedést jelent az előző, 2011. évi népszámlálás adataihoz viszonyítva. A (cseh)szlovák népszámlálások történetében a II. világháborút követő időszakban ez volt a 2. legkisebb népességszám-növekedés. A lakosság száma ennél kisebb mértékben csak az ezt megelőző évtizedben növekedett, 17 581 fővel. A 2021. évi népszámlálás lefolyása több szempontból is eltért a korábbiaktól: teljes mértékben elektronikus módon zajlott. A ház- és lakásösszeírás, mely 2020. június 1-jén kezdődött és 2021. február 12-én fejeződött be, teljes mértékben a helységek – városok és falvak – feladata volt, a lakosság közvetlen részvétele nélkül zajlott. A személyösszeírás első szakasza február 15-e és március 31-e között, a népszámlálás második, asszisztált szakasza május 3-tól június 13-ig tartott. A személyösszeírás során a lakosokra vonatkozó adatok egy része a rendelkezésre álló adminisztratív, hivatalos adatbázisokból lett biztosítva. Az adatok további része származott közvetlenül a lakosságtól, akik a statisztikai hivatal honlapján megjelenő űrlap kérdéseit válaszolták meg, a későbbi, asszisztált szakaszban asszisztensek segítségével. A 2021. évi népszámlálás nóvuma, hogy első alkalommal kérdeztek rá az ún. második nemzetiségre is. Egy második nemzetiséghez tartozónak a lakosság 5,6%-a, 306 175 fő vallotta magát. Dolgozatunkban a 2021. évi népszámlálás során a magyarsághoz tartozók számát befolyásoló összetevőket vizsgáljuk meg, így a nemzetiség és az anyanyelv összefüggéseit, amit a 2021-ben bevezetett 2. nemzetiségre történő rákérdezés is tovább árnyalt. Valamint kísérletet teszünk a nem válaszolók, ismeretlenek magas... --- ### Impresszum 2022/3 - Published: 2022-10-03 - Modified: 2022-10-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/10/03/impresszum-2022-3/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2022, 2022/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XXIV. évfolyam Főszerkesztő: Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke: Öllös László TANULMÁNYOK GYURGYÍK LÁSZLÓ: Quo vadis? A szlovákiai magyarsághoz tartozók (száma) a 2021. évi népszámlálás nemzetiségi és anyanyelvi adatai alapjánLAMPL ZSUZSANNA: A „hatalmas vonzerővel bíró ideál”, avagy a szabadidő létrejötte és alakulása Csehszlovákiában (is)BAKI ATTILA: A kőkeszi plébánia anyakönyvének bejegyzéseiSZABÓ SZILVIA: Összes tudásunk a családból származikGAUČÍK ISTVÁN: „Az ország egyik legrégibb és legéletrevalóbb egyesülete”. A Pozsonyi Szőlőművelők Egyesületének tevékenysége és társadalmi szerepe (1861–1918)FEDINEC CSILLA – CSERNICSKÓ ISTVÁN: A területiség elvének megjelenése a pénzjegyeken: két közép-kelet-európai példaHELTAI JÁNOS: (In)szekuritizáció és felebaráti szeretet KÖZLEMÉNYEK FÜLÖP LÁSZLÓ: Panni Török Balázs hagyatéka KÖNYVEK Liszka József: Monumentumok. Szakrális (és „szakrális”) kisemlékek a Kárpát-medencében (Magyar Zoltán)Jana Šturdíková: Châteaux po našom (Csehy Zoltán)Marta Stojić Mitrović: Evropski granični režim i eksternalizacija kontrole granica EU. Srbija na Balkanskoj migracijskoj ruti (Vataščin Péter)Bálizs Beáta: Veres róka, vörös bársony, piros rózsa. A piros/vörös a magyar nyelvben és kultúrában (Sándor Anna)Molnár Andrea (szerk. ): Teleki József. Tanulmányok az Akadémiai Könyvtár alapítójáról és a Magyar Tudományos Akadémia első elnökéről (Bodnár Krisztián)Kovács Kálmán Árpád (szerk. ): Nemzetiségek és törvényhozás Magyarországon (Bodnár Krisztián)Kedves Gyula – Pelyach István (szerk. ): Az 1848–1849. évi országgyűlés mártírjai. Perényi Zsigmond báró (Bodnár Krisztián)Csernicskó István: Az ukrajnai többnyelvűség színe és fonákja (Gazdag Vilmos)Sik Domonkos: A modernitás rétegei (A. Gergely András)Köteles Szabolcs: Összepréselve. A szlovákiai magyar pártok 1998-as egyesülése (Csanda Gábor) --- ### Peres Imre: A halál fullánkja. Eszkatológiai reménység vagy emberi reménytelenség a halál küszöbén - Published: 2022-08-09 - Modified: 2022-08-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/08/09/peres-imre-a-halal-fullankja-eszkatologiai-remenyseg-vagy-emberi-remenytelenseg-a-halal-kuszoben/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2022, 2022/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: csandagabor Debrecen, Patmosz, 2021, 144 p. /Patmosz Könyvtár, 11. / A halállal és a túlvilággal kapcsolatos általános emberi gondolkodásról, elképzelésekről szól Peres Imre professzor legújabb kötete, melyhez az alapot az Új Szó és a Vasárnap hasábjain megjelent gyászhirdetések (-hírek, -évfordulók, temetést követő köszönetnyilvánítások stb. ) szolgáltatták; a merítés egyéves időbeli szakaszra vonatkozik, konkrétan az e lapokban 2020. március és 2021. március között megjelentekre. A szerző által összegyűjtött mintegy 500 gyászjelentésből a kötetbe nagyjából 200 került. Ezek a napi- és hetilapban megjelent, a vershez hasonló, rímelő értesítők és emlékeztetők jobbára laikus szövegek, azaz, mint ez a könyvből is kiderül, nem igazán merül fel bennük a feltámadás örömhíre, egyfelől, másfelől a leggyakrabban nem szépirodalmi igényű alkotások, inkább versbe szedett állítások, s ilyen voltukban sem egyediek, hanem többnyire egymás variánsai. Nem szorul külön bizonyításra, hogy e nép ajkán termett szövegecskék jelentése, üzenete, felépítése és formavilága sablonszerű, s egy-egy újabb gyászjelentés nyilván úgy születik, hogy a hozzátartozók kiválasztják a valaha már megjelentek közül a nekik legjobban tetszőt vagy az ő érzéseikhez vagy akár az elhunythoz legjobban illőt. Álljon itt illusztrálásra a könyv utolsó idézete; egy fiatal pár tragikus halálának tizedik évfordulóján jelent meg a Vasárnap tavaly február 16-i számában: „Nyugodjál békében, legyen édes álmod, / Örökké emlékezni fog rád szerető családod. ” A kötetben – mint mindegyik idézethez tartozóan – lábjegyzetben szerepel az elhunyt neve is, hiszen a gyászjelentés részeként ez is megjelent az újságban (s ezzel maguk az emlékezők tették publikussá a szöveget). Látható, hogy a kétsoros első része lényegében az elhunytnak szóló jókívánság,... --- ### Ballabás Dániel – Pap József (szerk.): Parlamentarizmustörténeti tanulmányok - Published: 2022-08-09 - Modified: 2022-08-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/08/09/ballabas-daniel-pap-jozsef-szerk-parlamentarizmustorteneti-tanulmanyok/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2022, 2022/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: bodnarkrisztian Eger, Líceum Kiadó, 2020, 380 p. /Képviselők és főrendek a dualizmus kori Magyarországon I. / /Az Eszterházy Károly Egyetem Történettudományi Doktori Iskolájának kiadványai/ Az egri Eszterházy Károly Egyetem (2021 nyarától-őszétől viselt nevén Eszterházy Károly Katolikus Egyetem) gondozásában megjelent tanulmánykötetről elmondhatjuk, hogy hatalmas kutatómunka eredménye. Egy 2015 és 2020 között lezajlott projekt során az együttműködésben részt vevők összeállították a dualizmus idején országgyűlési képviselői vagy főrendiházi tagságot vállaló személyek archontológiáját – amit e kiadványsorozat önálló köteteként publikáltak –, jelen kötetben pedig a témához kapcsolódó (részben korábban már kiadott) tanulmányokat gyűjtötték össze. Az elvégzett munka súlyát az is jól mutatja, hogy három monográfia s több disszertáció és tanulmány is megszületett a vállalkozás eredményeként. A szóban forgó kötetben hét szerzőtől 13 tanulmányt olvashatunk. A kiadvány elején Pap József három írása szerepel. Az elsőben a képviselő-választási eredmények regionális elemzését olvashatjuk; a másodikban a szerző arra keresi a választ, hogy a hivatalos felekezeti semlegesség időszakában léteztek-e felekezeti alapú szerveződések Magyarországon; a harmadik a városi képviselet jogi szabályozásának folyamatát tekinti át, mélyenszántó társadalomtörténeti elemzéssel egybekötve. Gerhard Péter a Pest-Budán s Budapesten 1861 és 1918 között lezajlott választásokat elemzi, s a megválasztott képviselők vallását, társadalmi státuszát, foglalkozását kutatja. A vizsgálat végeredménye szerint a megválasztottak között sok volt a jogvégzett személy, és nagy részük az 1848–49-es eseményekben is tevékenyen részt vett. Szendrei Ákos a partiumi városok képviselőinek társadalomtörténeti áttekintésére vállalkozott, és hangsúlyozottan az elemzés lehetőségeire, valamint módszertani kérdéseire összpontosított. A Pál Judit – Vlad Popovici szerzőpáros az 1848–49-ben képviselői megbízatást vállaló erdélyi politikusok prozopográfiai elemzését végezte el, feltérképezve későbbi... --- ### Fried István: „Addig repűlni, hol csak fény lakik”. Egy Kazinczy-pályakép vázlata - Published: 2022-08-09 - Modified: 2022-08-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/08/09/fried-istvan-addig-repulni-hol-csak-feny-lakik-egy-kazinczy-palyakep-vazlata/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2022, 2022/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: bodnarkrisztian (Kováts Dániel szerk. és utószó) Győr, Kazinczy Ferenc Gimnázium Az Iskoláért és az Anyanyelvért Alapítványa, 2020, 208 p. Fried István, a Szegedi Tudományegyetem emeritus professzora 2020-ban a hatodik olyan kötetét jelentette meg, amelyben a Kazinczy Ferenc életével és munkásságával foglalkozó tanulmányait adta közre, szokás szerint gazdagon illusztrálva. A kiadványnak ezúttal az alcíméből érdemes kiindulnunk ahhoz, hogy megfelelő értelmezési keretet találhassunk az itt közölt tanulmányokhoz. Egy Kazinczy-pályakép vázlata: hirdeti ez az alcím, amely jól mutatja azt – a történészt, irodalomtörténészt stb. egyébként gúzsba kötő – eredendő tehertételt, hogy egy teljes(ségre törekvő) Kazinczy-életrajzot megírni szinte lehetetlenség, s nem is feltétlenül egyszemélyes vállalkozás keretein belül képzelhető el. Az író, költő, műfordító, nyelvújító, közéleti személyiség felmérhetetlenül gazdag életműve számtalan nézőpontból s szempontrendszer szerint vizsgálható, és ez a termékeny életpálya a Kazinczyról eddig megjelent könyvtárnyi irodalom ellenére is kimeríthetetlen tematikai tekintetben. Így óhatatlanul is „csak” annyi marad a Kazinczyval foglalkozó tudós számára, hogy ezt a hatalmas életművet töredékesen megismerhesse és megismertethesse. Talán szét is feszítené a monografikus kereteket ennek az életrajznak a megírása, de az sem elképzelhetetlen, hogy a „Kazinczy-jelenség” a maga teljességében megragadható és/vagy leírható. Fried professzor a maga szerénységével „csupán” egy vázlatot kínál e kötetében, amelyben hét tanulmányt (ezek közül három már korábban megjelent) tár az olvasóközönség elé. Azonban ez a „vázlat” önmagában is felér egy életrajzzal, hiszen a professzor úr a korábbi munkáihoz hasonlóan ebben a munkájában is fontos kérdések felvetésével s azok megválaszolásával gazdagítja a Kazinczy Ferencről szóló eddigi tudásunkat. Az első tanulmány a Kazinczy-életrajz megírásának problémáit vizsgálja, s arra keresi... --- ### Serény szlovákiai magyar könyvtárosok – beszámoló a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületének tevékenységéről - Published: 2022-08-09 - Modified: 2022-08-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/08/09/sereny-szlovakiai-magyar-konyvtarosok-beszamolo-a-szlovakiai-magyar-konyvtarosok-egyesuletenek-tevekenysegerol/ - Kategóriák: Műhely, Szemle - Post Years: 2022, 2022/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: tegdesegyhazidora Intenzív évet tudhat maga mögött a több mint két évtizede tevékenykedő Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesülete (SZMKE). A kilencvenes évek legvégén létrejött egyesület a szlovákiai könyvtárakban dolgozó magyar könyvtárosokat, az önkormányzatoknál kulturális funkciókat betöltő alkalmazottakat és a magyar iskolák könyvtárosaiként tevékenykedő pedagógusokat fogja össze, szakmai képzéseiket szervezi és tapasztalatcseréiket segíti elő. A felnőttkort elért szervezet az utóbbi években színvonalas képzésein egyre több hazai könyvtáros szakmai továbbképzését segítette elő, ami nem kis háttérmunkával járt, jár. A tavalyi évben ért véget az előző elnökség mandátuma, ezért 2021 márciusában tisztújító közgyűlést tartottak, majd március 31-én megszavazták az új elnökség tisztségeit. Az elnöki széket Kecskés Ildikótól Tegdes Egyházi Dóra vette át, alelnöki pozícióba Reicher Erikát választották, Roncz Melinda maradt az egyesület titkára, Fabó Máriának a gazdasági felelős tisztségét szavazták meg. Az elnökség a korábbi négy főről hétfősre bővült, így további elnökségi tagok lettek: Pethő Andrea, Smidt Veronika és Szeghy András. Az új elnökség elsődleges célja az volt, hogy a meglevő rendezvényeket, kapcsolatokat, együttműködéseket továbbra is fenntartsa, de néhány új feladatot is stratégiájuk részévé tettek. A járványhelyzet sem akadályozta munkájukat, s az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan a budapesti székhelyű Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézetének támogatásával és társszervezésével a tavalyi év tavaszán két képzést is rendeztek. 2021. április 27-én Dancs Szabolcs (Országos Széchényi Könyvtár, Könyvtári Szabványosítási Iroda, irodavezető, Budapest) Szerzői jog a gyakorlatban címmel tartott online képzést az érdeklődő szlovákiai magyar könyvtárosoknak. 2021. május 18-án szintén nagyon aktuális témában, Álhírek, webbiztonság, internetes zaklatás – Mit tehet a könyvtáros? címmel valósult meg szakmai képzés, amely előadói Márföldi István... --- ### Jadwiga Mycielska-Stachura: Húszéves koromig éltem Újlakon - Published: 2022-08-09 - Modified: 2022-08-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/08/09/jadwiga-mycielska-stachura-huszeves-koromig-eltem-ujlakon/ - Kategóriák: Oral History, Szemle - Post Years: 2022, 2022/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: molnarimre, zsigmonddezso Számomra Újlak mindenekelőtt az édesanyámhoz kapcsolódik, mivel én ott születtem. Igen, nagy botrány volt, amikor születnem kellett, mert a szüleim azt gondolták, hogy fiú fog születni. Az anyám és a nagybátyám között, aki akkor már a Gulagon raboskodott, volt egy telepátia, mert ő is azt gondolta, hogy fiú születik. És csak fiúneveket választottak számomra. Anyám azt mondta, hogy tulajdonképpen veszekedtek apámmal. Anyám azt akarta, hogy Jan legyek, apám pedig, hogy Włodzimierz, én meg fügét mutattam, és lánynak születtem, és akkor édesanyám úgy döntött, hogy legyek Jadwiga. Ezt a nevet anyám nagynénje, nagymamám testvére után kaptam, Jadzia Czartoryska néném után, akit anyám nagyon szeretett, és innen a Jadwiga név. Mert a mi családunkban, a Tarnowski családban ez nem volt gyakori név. Ráadásul Csehszlovákiában úgy volt, hogy ha gyerek született, akkor az anyja már a kórházban adott neki nevet. Tehát apámnak nem volt semmi beleszólása abba, hogy mi lesz a lánya neve. Nagybátyám Szibériában, a Gulagon is megérezte az én születésemet. Úgy gondolom, valamilyen telepatikus kapcsolat lehetett köztük, anyám és a nagybátyám között, mert másképp ezt nem lehet megmagyarázni. Azonkívül, ami kiderült, az ő személyisége rendelkezett egy nagyon erős, természetfeletti spiritualitással, így biztos, hogy többet megérzett, mint egy átlagember. Többet megérzett és többet tudott. Ahogy növekedtem, természetesen volt egy szűk környezet, voltak emberek, akik körülöttünk laktak, de csak két-három olyan ember volt, akik iránt bizalommal voltunk, a többiektől távol tartottuk magunkat. És ők is erősen távol tartották magukat tőlünk. Hogy miért, azt természetesen tudjuk. Édesanyám neve, az Esterházy név nem volt szívesen... --- ### Ragaszkodjunk a sajátunkhoz - Published: 2022-08-09 - Modified: 2022-08-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/08/09/ragaszkodjunk-a-sajatunkhoz/ - Kategóriák: Oral History, Szemle - Post Years: 2022, 2022/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: nagyildiko Hodossy Gyulával a beszélgetést megpróbáljuk ott folytatni, ahol 1996-ban vagy ’97-ben Jarábik Balázzsal befejezte. Régi ismeretségünkre való tekintettel tegeződni fogunk. Nos, azóta eltelt majdnem 20 év. Mi minden változott ez alatt a 20 év alatt az életedben? A beszélgetés nagyjából azzal fejeződött be, hogy megalapítottad a cserkészszövetséget, fölfejlesztetted... és lemondtál. Aztán hogyan alakult az életed? Közben megalakult a Lilium Aurum, a könyvkiadó. Igen. A cserkészszövetséget, mikor ’90-ben megalapítottuk, akkor én a külföldi magyar cserkészszövetséggel voltam szoros kapcsolatban, és tőlük azt tanultam, hogy a cserkészszövetségnek önellátónak kell lennie. Tehát az, hogy vannak támogatások, innen-onnan lehet szerezni, az ideig-óráig működik, de a cserkészet hosszú távon működő szövetség, amely nem olcsó történet, tehát sok pénzt igényel. Egyenruhák miatt, táborozások miatt, a tábori felszerelések miatt, a jelvények miatt. Ez mind-mind rengeteg pénz, és mindenhol a világon úgy van, hogy megpróbálnak vagy ők létrehozni különböző vállalatokat, cégeket, vállalkozásokat, vagy örökölnek. Sok szervezet örökölt már, vagy régi cserkész ráhagyta a cserkészszövetségre gyárát, ezt-azt. Vannak pozitív példák, és ennek a jövedelméből vagy abból a nyereségből tudják ezt évről évre fenntartani. Vannak helyek, ahol benne van az alapszabályukban, hogy állami támogatást nem kérhetnek. De szponzoroktól kaphatnak. Éppen ezért létrehoztuk a Lilium Aurumot. Gondolkodtam, hogy mit lehetne tenni, átgondoltam, hogy a könyvkiadáshoz valamelyest értek, vagy legalábbis sejtésem van, hogy ez miről is szólhatna. A cserkészszövetség égisze alatt, tehát a kiadó 100 százalékban a cserkészszövetség tulajdonában volt. Létrehoztunk egy nyomdát. ’95-ben több amerikai magyar vállalkozó hazaköltözött Magyarországra, és ezeket a vállalkozókat a külföldi magyar cserkészszövetség megszólította azzal, hogy ha hazamentek... --- ### Czobor Erzsébet nádorné családi leveleiről 1621–1626 - Published: 2022-08-09 - Modified: 2022-08-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/08/09/czobor-erzsebet-nadorne-csaladi-leveleirol-1621-1626/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2022, 2022/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: fuloplaszlo Thurzó György nádor felesége, Czobor Erzsébet kivételes és tehetséges úrasszony volt. Férje, majd egyetlen fia halála után következetesen és hozzáértéssel vezette, irányította a család hatalmas birtokait. Nem ment újra férjhez, szeretettel nevelte édes- és mostohagyermekeit, gondoskodott a már felnőtt lányokról, kiházasította őket, imádta a kis unokáit. Ez utóbbi szerteágazó tevékenység volt, hisz a gyermekek között igen nagy volt a korkülönbség. A férje első házasságából születettek már családot alapítottak, már szültek, ugyanakkor még neki kicsi gyermekei is voltak. Ráadásul mind a Thurzó, mind a Czobor család roppant népes volt, a sok lány férjhezmenetelével rengeteg magyar főúri családdal kerültek atyafiságba, akikkel az újabb és újabb rokonsági kapcsolatot kellett ápolnia – s mindezt meg is tette. Családfáikon szinte nem tudjuk követni ezt a szerteágazó, bonyolult hálózatot, amely egyre csak bővült az évek folyamán. Fennmaradt, saját kézzel írt levelei révén bekerült a magyar irodalomtörténet episztolográfiai (levéltani) fejezetébe. A majd később említettek közül kiemelkedik a 6. levél, egy tizenegy pontból álló instrukció (útbaigazítás, rendelkezés), amelyet szinte Kölcsey Parainesiséhez hasonlíthatunk. A 21. sorszámú levele pedig kimondottan szépirodalmi értékű búcsúzás, s egyben kérelem a missilis (valóságos levél) címzettjéhez. Hogy ki is volt ez a címzett? Az elhunyt nádor régi, meghitt embere, kelecsényi Fejérpataky György, Letava várának kapitánya, várnagya. Ez utóbbi családjának levéltárát a Liptó vármegyei Kelecsényben őrizték, ebben maradt fönn a Czobor Erzsébet és rokonai által írt levelek egy része, mégpedig húsz darab. Maga a levéltár körülbelül ezer írást (oklevelek, levelek, iratok stb. ) tartalmazott, amelyek 1891-ben a Nemzeti Múzeum könyvtárába kerültek. A név nélküli átíró az... --- ### The Emergence of the Western Foreign Community in Japan - Published: 2022-08-09 - Modified: 2022-08-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/08/09/the-emergence-of-the-western-foreign-community-in-japan/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2022, 2022/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: romankodet For many centuries, Japan had little experience of coexistence with foreign nationals or major national minorities. In the 16th century, however, it established fairly intensive contacts with some European states, which led to relatively strong links with international trade and the mass spread of Christianity within the country. However, it was the success of the new religion that led the central authorities in the country to gradually close Japan to foreigners in the first half of the 17th century. The small Dutch community was strictly confined to the small island of Dejima in Nagasaki, and its life in Japan was tightly regulated. It was not until Perry's mission and the forcing of the establishment of official relations between Japan and the Western powers that the conditions were set for the emergence of a wider foreign community in Japan. This was concentrated primarily in the newly established port of Yokohama, which became an important seat of the foreign enclave in Japan. While on the one hand foreigners enjoyed considerable privileges in the country due to the existence of unequal treaties, on the other hand they had to face considerable problems, especially xenophobia on the part of part of the Japanese population. Despite this, they became a permanent part of the economic, political, and cultural scene here, and their influence on the development of Japan in the Meiji era is undeniable. --- ### A nyugati külföldi közösség kialakulása Japánban - Published: 2022-08-09 - Modified: 2022-08-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/08/09/a-nyugati-kulfoldi-kozosseg-kialakulasa-japanban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2022, 2022/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: romankodet A japánok sok esetben homogén nemzetként tekintenek magukra, egységes és nagymértékben zárt népcsoportként, mely a külső hasonlóságon túl nézeteiben és életvitelében is azonos. (Murphy-Shigematsu 1993, 65. p. ) Ez a vélemény a modern japán állam létrejöttekor született: akkor alakult ki az etnikai nacionalizmus – jobban mondva a kokkasugisa (államelvű) nacionalizmus (Doak 1996, 1, 79. p. ) –, mely tagadta a nemzeti kisebbségek létezését, melyeket erőszakosan igyekezett a japán nemzetbe tagozódni. Ez a nézet a második világháború után sem változott, amikor is Japán elvesztette az eltérő etnikumú gyarmatait. A maradék kisebbségeket aztán a többségi nemzet általában ignorálta, vagy – mint a koreaiak estében – Japánban élő külföldi telepesként tekintett rájuk. (Okano 2006, 4, 476–477. p. ) A Japán mint nemzetállam eszméje, melyben lényegében nincsenek nagyobb nemzetiségi különbségek, sem kisebbségek, a kormány hivatalos állásfoglalása szerint, valamint a japánok önfelfogása révén mélyen gyökeret eresztett a köztudatban, s ez a mítosz a szakirodalomban is gyakran ismétlődik. (McClain 2002, xv. p. ) Az ország etnikai összetételének közelebbi vizsgálata azonban több típusú nemzeti kisebbség létezésére is rávilágít, melyek, bár számban nem jelentősek, fontos alkotóelemei a japán szigetország lakosságának. Általánosan három nagyobb kategóriát különböztethetünk meg: 1. őshonos kisebbségek (a Hokkaidó szigetén élő ainuk, a Rjúkjú szigetén élő okinavaik és az ún. burakuminok – a feudális Japán lakóinak utódai, akiket a származásuk vagy a táplálkozási módjuk miatt bélyegeztek meg); (Hane 2015, 210. p. ) 2. koreaiak és utódaik, akik a második világháború előtt emigráltak Japánba; külföldi közösségek, melyeket most elsősorban ázsiaiak és latin-amerikaiak alkotnak, akik megélhetési okokból érkeztek... --- ### The Perception of Milan Hodža During the Second World War in Hungary - Published: 2022-08-09 - Modified: 2022-08-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/08/09/the-perception-of-milan-hodza-during-the-second-world-war-in-hungary/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2022, 2022/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: miklosdaniel Milan Hodža was a prominent figure in Czechoslovak emigration during the Second World War, having previously served as a member of the Hungarian Chamber of Deputies from 1905 to 1910 and as the first ethnic Slovak prime minister of Czechoslovakia from 1935 to 1938. In the Hungarian public discourse, the personality, ideas, and activities of this Slovak politician have remained a topic of discussion to this day. The aim of this essay is to outline the opinions of individual Hungarian politicians, publicists, and journalists on Milan Hodža in various journals. The paper is divided into three sections (the perception of Hodža's personality, the evaluation of his book Federation in Central Europe, and the reactions to the politician's death) and aims to shed light on the image of Milan Hodža in Hungary during the Second World War, which often sought to act as a counterpoint to the perception of Edvard Beneš. --- ### Milan Hodža megítélése a második világháború alatt Magyarországon - Published: 2022-08-09 - Modified: 2022-08-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/08/09/milan-hodza-megitelese-a-masodik-vilaghaboru-alatt-magyarorszagon/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2022, 2022/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: miklosdaniel 1944. június 27-én hosszú betegség után a floridai Clearwaterben elhunyt Milan Hodža szlovák politikus, aki korábban, 1935–1938 között Csehszlovákia miniszterelnöke, valamint még 1905-1910 között a Magyar Országgyűlés alsóházának képviselője volt. Bár 1918 után a magyarországi politikában egyáltalán nem volt jelen, sőt 1944-re a csehszlovák politikai emigrációban is marginálissá apadt a szerepe, a második világháború alatt Magyarországon emigrációs tevékenysége egyáltalán nem volt ismeretlen, ezt a politikusok és különböző publicisták értékelték is. Hodža a szudétanémet-válság tetőzésekor, a müncheni jegyzéket megelőző brit és francia követelések átvétele után 1938. szeptember 22-én lemondott csehszlovák kormányfői tisztségéről, s hamarosan emigrációba vonult. Előbb Svájcban, majd Franciaországban élt, és folytatott idővel egyre inkább aktív politikai tevékenységet. 1939 őszén Csehszlovákia párizsi követével, Štefan Osuskýval működött együtt; miközben ezzel párhuzamosan Edvard Beneš vezetésével is kezdett kialakulni egy emigrációs központ. Párizsban érte el első nagy eredményét a csehszlovák emigráció: 1939. október 2-án Osuský megállapodott a francia kormánnyal abban, hogy négyezer csehszlovák önkéntesnek biztosítanak helyet a Francia Idegenlégióban; később ezek a katonák képezték a nyugati csehszlovák hadsereg alapját. (Gulyás 2008, 285. p. , Brod–Čejka 1963, 31-32. p. ) A megállapodás után nem sokkal, október 17-én jött létre a Csehszlovák Nemzeti Bizottság (Československý národní výbor), amely kiáltványban jelentette ki, hogy a csehszlovák népet képviseli, és kitart a szövetségesek mellett a végső győzelemig. A bizottság emellett azt is kiemelte, hogy nem ismeri el az 1939 márciusában történt eseményeket: sem az állam megszűnését, sem a cseh területek megszállását, sem Szlovákia létrejöttét. (Otáhalová–Červinková 1966, 47–48. p. ) Hodža és Osuský amellett álltak ki, hogy az újjászülető... --- ### Contemporary Press of the Negotiations in Komárno and the First Vienna Award - Published: 2022-08-09 - Modified: 2022-08-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/08/09/contemporary-press-of-the-negotiations-in-komarno-and-the-first-vienna-award/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2022, 2022/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: vargakrisztina The aim of our study is to briefly summarise the course of the negotiations in Komárno and the First Vienna Award, and to give an insight into how the Hungarian and Slovak press of the time commented on the events. The Hungarian press blamed the Slovak party for the breakdown of the negotiations, saying that the Czechoslovak party was trying to stall for time and that it had not offered Hungary a number of territories with a predominantly Hungarian-speaking population. The Slovak papers, on the contrary, blamed the Hungarian party for the breakdown of the negotiations because of its excessive territorial claims. The Hungarian newspapers reported the outcome of the First Vienna Award with great joy and enthusiasm, while the Slovak press, of course, was negative. Although the First Vienna Award resulted in an ethnically much more equitable borderline between Hungary and Slovakia than it was before, the “Hungarian times” did not last long in the life of the Hungarian minority in southern Slovakia. After the Second World War, the First Vienna Award was annulled, as was the Munich Agreement. The Paris Peace Treaty, signed by Hungary on 10 February 1947, reaffirmed Hungary's Trianon borders, which once again put the Hungarians in Slovakia in a disadvantaged and minority position. --- ### A komáromi tárgyalások és az első bécsi döntés korabeli sajtója - Published: 2022-08-09 - Modified: 2022-08-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/08/09/a-komaromi-targyalasok-es-az-elso-becsi-dontes-korabeli-sajtoja/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2022, 2022/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: vargakrisztina 1. Előzmények áttekintése A trianoni békeszerződés etnikai szempontú igazságtalansága arra késztette a magyar politikai élet vezetőit, hogy az ország konszolidálását követően a békediktátum által elcsatolt területek visszaszerzésére törekedjenek, s ezáltal a két háború közötti Magyar Királyság legfőbb külpolitika célja a revízió volt. (Romsics 2017, 418. p. ) Ennek megvalósulására azonban közel húsz évet kellett várnia Magyarországnak, s az újonnan létrejövő országokhoz, az ún. utódállamokhoz csatolt magyar lakosságnak is. Az impériumváltást követően a közel egymillió fős felvidéki magyarság indult neki a kisebbségi sorsnak. A kezdeti megdöbbenést és reménykedést követően elkezdte megszervezni maga számára a megmaradásának szükségleteit, kulturális, gazdasági, nyelvi és nemzetiségi jogainak védelmét, valamint a politikai életbe is igyekezett bekapcsolódni. (Popély 1995, 10–11. p. ) A felvidéki magyar kisebbség jogait meghatározta Csehszlovákia nemzetiségi politikája, illetve az 1920. február 29-én elfogadott alkotmány. (Bencsik 2016, 83–88. p. ) Emellett hátrányosan érintette az itt élő magyarságot a földreform, az 1920. és 1927. évi közigazgatási reform (Simon 2010, 60. p. ), a népszámlálások rendszere, s ez által a nyelvtörvény is. (Popély 1991, 42–43. p. ; Bencsik 2016, 89–90. p. ) Ami pozitívumként elmondható, az a szabad pártalapítás, kulturális és társadalmi szervezetek alapítása, gazdag sajtó: több mint 650 különböző magyar nyelvű lap jelent meg hosszabb vagy rövidebb ideig (politikai lapok, kulturális folyóiratok, bulvárlapok, sportújságok). (Simon 2010, 35–36. , 40–46. p. ) 2. Az első Csehszlovák Köztársaság válsága a ’30-as években A soknemzetiségű első Csehszlovák Köztársaság 1935 után kül- és belpolitikai válságba került, amely során egyre inkább a nemzetiségi kérdésre terelődött a hangsúly. Az 1935. évi parlamenti... --- ### The Economic Situation of Southern Slovakia in the Shadow of the Coronavirus - Published: 2022-08-09 - Modified: 2022-08-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/08/09/the-economic-situation-of-southern-slovakia-in-the-shadow-of-the-coronavirus/ - Kategóriák: Revue, Štúdie, Szemle - Post Years: 2022, 2022/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: horbulakzsolt The study deals with the impact of the coronavirus in 16 districts of southern Slovakia. The first part of the paper outlines the impact of the pandemic on the Slovak economy. In the beginning, attempts were made to slow the spread of the epidemic by limiting contacts between people. This had a significant negative impact on supply chains and affected all countries in the developed world. The measures have had the most negative impact on services. Economic performance declined, unemployment and later inflation increased. This was also felt in southern Slovakia. The area is an integral part of the country, with many of the largest companies located in the region analysed. Despite this, the 16 districts of southern Slovakia are collectively lagging behind the national average. It is true that there are significant regional disparities, but the development gap between West and East is significant. Taking unemployment, industry salaries and business productivity into account, it can be said that southern Slovakia is still one of the most backward regions in Slovakia. In view of the lower level of development, it is difficult to determine to what extent this is due to the economic crisis caused by the coronavirus, but it can be stated that the current situation makes it difficult for southern Slovakia to catch up. --- ### Dél-Szlovákia gazdasági helyzete a koronavírus árnyékában - Published: 2022-08-09 - Modified: 2022-08-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/08/09/del-szlovakia-gazdasagi-helyzete-a-koronavirus-arnyekaban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2022, 2022/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: horbulakzsolt Bevezető A 2020 kora tavaszán a világszerte terjedő koronavírus csakhamar jelentős gazdasági problémákat okozott. A pandémia kezdetén, amikor még nem létezett hatékony védekezési módszer, a legáltalánosabb, egyben évezredes eljárást kellett alkalmazni: az emberek közötti érintkezések minimalizálását. Megkezdődött a lezárások korszaka. Ez a globalizált világban valamennyi gazdasági szereplő számára óriási gondokat okozott. A belföldi és külföldi ellátási láncok felszakadoztak, ami a termelésben eredményezett problémákat. A szolgáltatói szektort, kiemelten a közétkeztetést vagy turizmust érték a legnagyobb károk. A tanulmány a koronavírus által okozott gazdasági nehézségeket vizsgálja Dél-Szlovákia területén. Dél-Szlovákia alatt 16 járást és két nagyvárost értünk. A tanulmány első részében áttekintést adunk a vizsgált területről, amelyben bemutatjuk a 2021-ben végzett cenzus eredményeit, majd felvázoljuk a terület gazdasági potenciálját. A gazdasági helyzet elemzéséhez regionálisan is mért makrogazdasági mutatókat hívunk segítségül, mint a munkanélküliségi ráta, az átlagbér és a vállalati hatékonyság. Mivel 2022 tavaszán még sok gazdasági mutatónak csak 2020-ból származó adatai érhetők el, ezért teljes körű elemzés nem végezhető, de az már most látható, hogy az országos negatív trendek Dél-Szlovákiába is begyűrűztek. Szlovákia gazdasági helyzete – általános kitekintés A koronavírus komoly gazdasági következményekkel járt a világ valamennyi országára nézve. Vagy azért, mert az emberi életben hozott jelentős veszteségeket, vagy azért, mert a járványellenes intézkedések okoztak komoly gazdasági problémákat. Szlovákia az elmúlt években mindkettőtől szenvedett. A negatív hatások gyakorlatilag valamennyi makrogazdasági mutató esetében látványosak voltak. A problémákat tovább súlyosbította, hogy a 21. század elején az ellátási láncok bonyolult szövevénye alakult ki, és az egyik földrajzi térségben vagy szektorban kialakult probléma gyorsan továbbgyűrűzik egy másik... --- ### Archaizing Neologisms of Transcarpathian Hungarian Language Varieties Related to Soviet Party and Collective Life - Published: 2022-08-09 - Modified: 2022-08-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/08/09/archaizing-neologisms-of-transcarpathian-hungarian-language-varieties-related-to-soviet-party-and-collective-life/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2022, 2022/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: gazdagvilmos In the 1900s, the communist ideals of the Soviet Union had a profound impact on all aspects of life. The party leadership, in its efforts to create the 'Soviet man', sought to control everything, whether it was public life or the recreational opportunities of its citizens. The same applied, of course, to agricultural and industrial activities. Here the party leadership, in a spirit of constant competition, sought to achieve the best possible results, to prove to everyone that there was always room for improvement. The ideological and economic impact was, of course, not only felt in people's daily lives, but also in the language they used. Many new concepts, objects, work processes and occupations were born, which had to be given a new name and became established in the language of minorities, including the Hungarian minority in Transcarpathia, as words without equivalents, in the form of direct borrowing. A significant number of these words are acronyms typical for the period in question and in historical and ethnographic research are nowadays mainly referred to as Sovietisms or historicisms. Of course, as stated in the title, this work is primarily concerned with those Russian and Ukrainian loanwords (or more precisely, some of them) that are also rooted in the Transcarpathian Hungarian language varieties, which were strongly connected to the political and economic institutions of the Soviet era, and as such, are gradually archaizing since the fall of the regime, as the generation of active workers grow older and die off. --- ### A kárpátaljai magyar nyelvváltozatok szovjet párt- és kolhozélettel kapcsolatos archaizálódó neologizmusai - Published: 2022-08-09 - Modified: 2022-08-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/08/09/a-karpataljai-magyar-nyelvvaltozatok-szovjet-part-es-kolhozelettel-kapcsolatos-archaizalodo-neologizmusai%ef%80%aa/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2022, 2022/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: gazdagvilmos 1. Bevezetés Első olvasatra talán furcsállni véli az olvasó a címben szereplő látszólagos paradoxont, vagyis azt, hogy a neologizmusok miként archaizálódhatnak. Természetesen ebben az esetben nem egyenidejűségről van szó, hanem arról, hogy az 1900-as évek első harmadában a szovjet rendszer számos olyan politikai, gazdasági és közéleti újítással rukkolt elő, melynek hatása a nyelvben is megmutatkozott, hiszen az új dolgoknak új nevet kellett adni. Ezek az újonnan megalkotott szavak, a korszak neologizmusai, melyek túlnyomórészt a Szovjetunió különböző korszakainak politikai-ideológiai és történelmi folyamataihoz kapcsolódnak (Kаganov 2012, 267. p. ), azaz erős ideológiai színezetet hordoznak magukon, s mint ilyenek a társadalmi rendszer átalakulása, a Szovjetunió felbomlása, valamint a kolhozok 2000-es évek fordulóján bekövetkező felszámolása révén kikerültek az aktív szókincsből, s folyamatosan archaizálódnak, mivel az általuk jelölt fogalmak manapság már nem vagy csak a történettudományban felbukkanó szakszavakként használatosak. (Kаlinovskа 2008, 36. p. ) Az orosz nyelv – mint a nemzetek közötti érintkezés nyelve – politikai, gazdasági, ideológiai és nem utolsósorban hadászati okokból kivételezett helyzetet élvezett (Csernicskó–Melnyk 2007, 138. p. ; Csernicskó 1998a, 145–146. p. ; Csernicskó 1998b, 5. p. ), s így a szovjet éra idején az erős orosz nyelvi dominancia hatására több ezer orosz vagy orosz közvetítésű lexikai elem honosodott meg a tagköztársaságok nyelvében, melyek jelenléte a nyelvhasználat minden színterén kimutatható. (Isaev 2002, 114. p. ) Kótyuk István az 1974-ben megvédett doktori értekezésében (nyomtatásban 2007, 95–96. p. ) a kárpátaljai magyar nyelvváltozatokban 1945 után meghonosodott kölcsönszavakat – melyeket Lizanec Péter (1993) később „új” elemekként említ – külön kezeli, s a következő csoportokba sorolja:... --- ### Language (Human) Rights, Violations and Security Policy in the Context of Russia's War Against Ukraine - Published: 2022-08-09 - Modified: 2022-08-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/08/09/language-human-rights-violations-and-security-policy-in-the-context-of-russias-war-against-ukraine/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2022, 2022/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: csernicskoistvan Russia has already used the issue of linguistic and nationality rights of the Russian minority in Ukraine as a pretext in 2014, when it invaded Crimea and supported the breakaway regions of eastern Ukraine. Russian President Putin's speech immediately prior to the launch of the war against Ukraine also emphasises the language issue. This paper looks at the possible link between linguistic (human) rights and their violation and security policy. Using the example of the linguistic rights of the Hungarian community in Transcarpathia, it examines whether Ukrainian language policy in recent years can be interpreted as a violation of linguistic rights, and also seeks to answer the question of whether there can be a balance between the guarantee of linguistic rights of minorities and security policy. --- ### Nyelvi (emberi) jogok, jogsértések és biztonságpolitika összefüggései Oroszország Ukrajna elleni háborúja tükrében - Published: 2022-08-09 - Modified: 2022-08-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/08/09/nyelvi-emberi-jogok-jogsertesek-es-biztonsagpolitika-osszefuggesei-oroszorszag-ukrajna-elleni-haboruja-tukreben/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2022, 2022/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: csernicskoistvan 1. Bevezetés „A nyelvet mint a csoportidentitás erőteljes szimbólumát, gyakran említik a csoportok közötti konfliktus okaként. És a történelem során a mai napig a nyelvhasználat korlátozása fontos szerepet játszott az ilyen a konfliktusokban” – írja Davies és Dubinsky. (2018, 161. p. ) Roter és Busch (2018, 156. p. ) szerint „a kizárólagos nemzetépítés folyamatában a nyelvi kérdések gyakran ürügyként szolgálnak a hatalmi küzdelmek elfedésére, amelyek heves konfliktusokat eredményezhetnek az államon belül vagy az államok között”. 2022. február 24-én, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, új geopolitikai korszak kezdődött. Ez a háború nagy eséllyel jelentősen átalakítja majd a globális biztonságpolitikai rendszert is. A háború oroszok általi megindítása előtt sokszor merült fel a kisebbségi és nyelvi (emberi) jogok kérdése. Oroszország már a Krím 2014-es orosz megszállása során és az Ukrajna keleti régióiban 2014-ben kirobbant fegyveres konfliktus előtt is ürügyként használta fel a nyelvi kérdést. (Csernicskó 2016) A nyelv és a biztonság kérdése szorosan összekapcsolódik Ukrajnában, s egy orosz szakértő véleménye szerint a nyelvi konfliktusok akár háborús cselekményekhez is vezethetnek (Kondraskina 2016, 853. p. ), és vezettek is. „A mai ukrajnai helyzet példája annak, hogyan válik a nyelvi és kulturális háború előfeltételévé és hivatalos alapjává egy valódi hadjáratnak” – írta Drozda (2014) nyolc évvel ezelőtt, a Krím megszállása és a kelet-ukrajnai szakadár köztársaságokkal folyó harcok kitörése idején. „Bárhonnan nézzük, a jelenlegi orosz–ukrán háború a nyelv miatt kezdődött. Ez vitathatatlan tény. Oroszország épp a nyelvi tényezőt használta fel mint az agresszió okát – azzal magyarázva, hogy meg kell védenie az orosz ajkú polgárokat Ukrajnában” – foglalta... --- ### Impresszum 2022/2 - Published: 2022-08-09 - Modified: 2022-08-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/08/09/impresszum-2022-2/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2022, 2022/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XXIV. évfolyam Főszerkesztő: Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke: Öllös László Tartalom   TANULMÁNYOK CSERNICSKÓ ISTVÁN: Nyelvi (emberi) jogok, jogsértések és biztonságpolitika összefüggései Oroszország Ukrajna elleni háborúja tükrében GAZDAG VILMOS: A kárpátaljai magyar nyelvváltozatok szovjet párt- és kolhozélettel kapcsolatos archaizálódó neulogizmusai HORBULÁK ZSOLT: Dél-Szlovákia gazdasági helyzete a koronavírus árnyékában VARGA KRISZTINA: A komáromi tárgyalások és az első bécsi döntés korabeli sajtója MIKLÓS DÁNIEL: Milan Hodža megítélése a második világháború alatt Magyarországon ROMAN KODET: A nyugati külföldi közösség kialakulása Japánban   KÖZLEMÉNYEK FÜLÖP LÁSZLÓ: Czobor Erzsébet nádorné családi leveleiről 1621–1626 ORAL HISTORY NAGY ILDIKÓ: Hodossy Gyula: Ragaszkodjunk a sajátunkhoz MOLNÁR IMRE–ZSIGMOND DEZSŐ: Jadwiga Mycielska-Stachura: Húszéves koromig éltem Újlakon   MŰHELY TEGDES EGYHÁZI DÓRA: Serény szlovákiai magyar könyvtárosok – beszámoló a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületének tevékenységéről   KÖNYVEK Fried István: „Addig repűlni, hol csak fény lakik”. (Bodnár Krisztián) Egy Kazinczy-pályakép vázlata Parlamentarizmustörténeti tanulmányok (Bodnár Krisztián) H. Nagy Péter: A képzelet tudománya (Baka L. Patrik)   Praxeológiai bevezetés Peres Imre: A halál fullánkja. Eszkatológiai reménység vagy emberi reménytelenség a halál küszöbén (Csanda Gábor) --- ### The measurement of the transboundary impact in Slovakia and Hungary. The experiences of an empirical study. - Published: 2022-04-20 - Modified: 2022-04-20 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/04/20/the-measurement-of-the-transboundary-impact-in-slovakia-and-hungary-the-experiences-of-an-empirical-study/ - Kategóriák: Studies, Szemle - Címkék: language skills, mental mapping, position generator, Transboundary impact - Post Years: 2015, 2015/3 - Translation Priorities: Optional, Optional - Authors: admin Every year, the European Union spends millions of euros for promoting cross-border cooperation among its member states. The efficiency of these expenditures is measured by indicators. Typical examples for such indicators are: Has the number of enterprises increased in the region? Has employment increased along the border? Have there been created any new workplaces in the region? Has the project promoted diversity and equal opportunities? Are there at least two women in the project management staff? We argue that the indicators required by the eu are suitable for the measurement of the efficiency of funds spent on cross-border cooperation. In most of the social and economic dimensions, they fail to assess direct impacts of cross-border cooperation projects. A new methodology is required for the determination of the direct social impact of the eu CbC programs. The paper suggests measuring the direct social impact of these programs by indicators based on mental mapping, assessment of language skills and a position generator measure of social capital. The pilot research has been carried out on four locations along the Hungarian–slovakian border: in Esztergom, Štúrovo, Mosonmagyaróvár and Šamorín. Representative samples of 125 persons per location have been drawn and interviewed using paper-based questionnaires in all selected locations. The pilot study has proved that the proposed methodology based on multiple measures is suitable for measuring the respondents’ connectedness to the neighbouring country. The results show that the respondents in Štúrovo and esztergom have a much stronger relationship with the neighbouring country than the other two... --- ### Csorba László: Haza, nemzet, felekezet. Tanulmányok a polgári átalakulás politikai, társadalmi és felekezeti viszonyainak köréből - Published: 2022-04-19 - Modified: 2022-04-19 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/04/19/csorba-laszlo-haza-nemzet-felekezet-tanulmanyok-a-polgari-atalakulas-politikai-tarsadalmi-es-felekezeti-viszonyainak-korebol/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2022, 2022/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: bodnarkrisztian Budapest, Line Design, 2020, 270 p. /48-as könyvtár/ Csorba László, a magyar polgári átalakulás kezdeti időszakának – vagy profánabbul szólva: a reformkornak és az 1848–49-es esztendőknek – egyik legjelentősebb kutatója e kötetében több évtized terméséből válogatott. Húsz tanulmányt gyűjtött össze ebben a kiadványban, amelyek több évtized eseményeit és szereplőit mutatják be az olvasónak. A kötet fő- és alcíme egyaránt árulkodó: három olyan fogalom szerepel ugyanis a kötet főcímében, amelyek egyaránt fontosak voltak a magyar polgári átalakulás ideológiai gondolkodásában, és amelyek ezen eszmei konstrukción belül szorosan összekapcsolódtak. Az írások a reformkor kezdetétől az 1848–49 után emigrációba szoruló közszereplők útkeresésének időszakáig terjedő időintervallumot ölelik fel, miközben többféle szemszögből, nagyjából időrendben közelítenek a magyar nemzetállam kialakulásának rendkívül bonyolult problémaköréhez. Mivel minden egyes tanulmány részletesebb bemutatása szétfeszítené a rendelkezésre álló kereteket, ezért csupán futó áttekintésre van lehetőség. A kötet első egysége a rendiség utolsó évtizedeinek történetében lezajlott eseményeket tárja az olvasó elé. Szó esik itt egyebek között arról, hogy Széchenyi István vallásossága valójában inkább istenkereső vallásosság, hogy a szekularizáció mennyire fontos alkotóelemévé vált a reformkorban kiforró polgárosítási elképzeléseknek, vagy hogy Széchenyi István Hitele és Wesselényi Miklós Balítéletekről című műve a két férfiú szoros barátságából és közös szemléleti gyökereiből született. Szintén e részben olvashatóak tanulmányok Deák Ferenc liberális, más vallásokat a katolicizmussal egyenértékűnek tartó világnézetéről, valamint Szontagh Gusztáv (a politikai nemzet koncepcióját kidolgozó filozófus) középutas liberalizmusáról is. A második szekció az 1848–49-es polgári átalakulás kérdéseit járja körül néhány tanulmány erejéig. Az olvasó itt például a zsidóság korabeli asszimilációs törekvéseiről, a katolikus egyház vagyonának kezelését vagy... --- ### Judit Görözdi: Dejiny v súčasných maďarských románoch - Published: 2022-04-19 - Modified: 2022-04-19 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/04/19/judit-gorozdi-dejiny-v-sucasnych-madarskych-romanoch/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2022, 2022/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: bakalpatrik Bratislava, VEDA, 2019, 168 p. A magyar történelmi regény alakulástörténetének állomásai mindenekelőtt azon stratégiák által jellemezhetők, melyeket az egyes időszakok szerzői a múlt elbeszélése során működtettek. Az első időszak a 19. századdal azonosítható. Az ide tartozó művek a romantika tipikus jellemzőin túl az eposzi sajátosságok közül is többet integráltak. Meghatározta őket a nemzeti elköteleződés, hiszen több szerző általuk kívánt részt venni a nemzetépítés folyamatában (pl. a komáromi születésű Jókai Mór). Ezt az időszakot Literatúry v kontaktoch (1972) című kötetében Rudolf Chmel állította párhuzamba a szlovák történelmi regény kezdeteivel. A második éra a 20. századra, fénykora pedig annak első évtizedeire tehető. Mérvadó alkotói közt tartjuk számon Gárdonyi Gézát, Mikszáth Kálmánt és Móricz Zsigmondot, akik a realizmus jegyében értelmezték újra a műfajt. A korszak történelmi regénnyel szembeni elvárásait a marxista filozófus Lukács György összegzi, aki az adott kor objektív letükrözését, az egzotikusság elkerülését, a szereplők társadalmi összefüggésekben való ábrázolását és a történelmet mint a jelen folyamataihoz elvezető előzmény bemutatását várja el. Ez a szemlélet s a vázolt forma ismételgetése vezetett el a műfaj válságáig a ’70-es évektől fölfelé. Számunkra most a harmadik időszak az érdekes, s erre koncentrál Görözdi Judit Dejiny v súčasných maďarských románoch című monográfiája is. A nemzetközi posztmodern irodalom- és történettudományi eredmények hatására a millennium éveiben ugyanis sorra jelentek meg az olyan magyar regények, amelyek a történelem elbeszélhetőségével és az elbeszélhetőség problémáival szembesítenek. „Noha rendkívül eltérő szövegképző eljárásokat és elbeszélői módokat alkalmaznak, közös bennük, hogy mindenekelőtt nem egy öntudatos történelmi cselekmény elbeszélése a céljuk, hanem hogy a történet révén... --- ### Czáboczky Szabolcs: Kék a sátram, recece… Fejezetek a csehszlovákiai magyar ifjúsági klubmozgalom történetéből (1948–1992) - Published: 2022-04-19 - Modified: 2022-04-19 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/04/19/czaboczky-szabolcs-kek-a-satram-recece-fejezetek-a-csehszlovakiai-magyar-ifjusagi-klubmozgalom-tortenetebol-1948-1992/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2022, 2022/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: bajcsiildiko Pozsony, Phoenix Library, 2021, 240 p. A kassai származású Czáboczky Szabolcs az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának doktorandusz hallgatójaként és a Diákhálózat egyik aktivistájaként a szlovákiai magyar történetírás komoly hiátusát töltötte be 2021-ben megjelent tanulmánykötetével. Könyvében ugyanis a csehszlovákiai magyarság pártállami éveinek ifjúságtörténetét dolgozta fel a klubmozgalom eseményein keresztül. A kötet kiadásához jó apropót kínált a rendszerváltást követően megalakult Diákhálózat jubileuma. A csehszlovákiai magyar ifjúsági klubmozgalomból kinőtt diákszervezet ugyanis 2021 szeptemberében ünnepelte megalakulásának 30. évfordulóját. A szerző ugyanakkor már könyve előszavában tisztázza, hogy a teljesség igénye nélkül készítette el kötetét, vagyis elsősorban olyan alapműnek szánta, amely jó kiindulópontot jelenthet a téma mélyebb és részletesebb feldolgozásához. Czáboczky mindössze hét történet kiragadásával nyújt betekintést a csehszlovákiai magyarság ifjúsági újjászerveződésének bonyolult és soktényezős folyamatába a jogfosztottságát időszakát követő kommunista években. Ahogyan azt maga is megfogalmazza: „A következő oldalakon egy olyan mozgalomról lesz szó, amely dacolva az egyesülési szabadság és a civil élet 1950-es évekbeli felszámolásával, egy alternatív utat alakított ki a csehszlovákiai magyar fiatalok számára. ” (3. p. ) A fentiek már utalnak rá, hogy a monográfiából az olvasó nemcsak a kisebbségi ifjúságtörténet eseményeibe nyer mélyebb betekintést, hanem a csehszlovákiai magyarság művelődéstörténetének sokrétű folyamatairól is tájékozódhat. A pártállami években a csehszlovákiai magyar kultúrélet legfontosabb keretét biztosító Csemadok például szintén központi szerepet kap a kötetben elsősorban az ifjúsággal való együttműködés terén. Mindeközben a csehszlovákiai magyar ifjúsági szerveződésekben rekrutálódott értelmiségi nemzedékek központi figuráival is megismerkedhet az olvasó. A tanulmánykötet első fontosabb fejezetét az előzményekről, vagyis a két világháború közötti időszakról készült rész jelenti. A Magyar... --- ### Bajcsi Ildikó: Kisebbségi magyar küldetés Csehszlovákiában. A sarlós nemzedék közösségi szerepvállalása Trianon után - Published: 2022-04-19 - Modified: 2022-04-19 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/04/19/bajcsi-ildiko-kisebbsegi-magyar-kuldetes-csehszlovakiaban-a-sarlos-nemzedek-kozossegi-szerepvallalasa-trianon-utan/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2022, 2022/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: czaboczkyszabolcs Budapest L’Harmattan, 2021, 274 p. Aki a „masaryki republika” magyar közéletével foglalkozik, úton-útfélen belebotlik a Sarló mozgalomba. Már csak azért is, mert ez a fiatal értelmiségi csoportosulás a legfontosabb csehszlovákiai magyar sajtótermékeknek több tehetséges publicistát adott a Prágai Magyar Hírlaptól A Napon át a Magyar Újságig. Mindemellett a második világháború, a csehországi deportálások és a lakosságcsere utáni időkben – immár egyéni életutakként – találkozhatunk az 1930-as évek második felére már szétszéledt mozgalom tagjaival akár a politikai, az irodalmi vagy a tudományos közegben. A bársonyos forradalom után – főleg baloldali színezetük miatt – a sarlósok helyére a formálódó szlovákiai magyar politikai és értelmiségi elit új szereplőket, új példaképeket akart beemelni a „felvidéki magyar panteonba”, mint pl. Esterházy Jánost. Bár Bajcsi Ildikó célja a Sarló történetének elfogulatlan feldolgozása volt, nem kétséges, hogy egy olyan munkát adott ki a L’Harmattan gondozásában, amely a szlovákiai magyar történeti emlékezetet is befolyásolhatja. Ez a cikk nem a könyv ismertetésére fog törekedni, hanem kiemelve a mű különböző témáit kívánja majd felkelteni az érdeklődést. A szerző – nagyon helyesen – szakított a „történészek bálványával”, a kronológiával, és eszmetörténeti szempontok szerint tagolta a könyv fejezeteit. Természetesen a legelején szükséges volt ismertetni a Sarló alakulásától megszűnéséig a mozgalom legfontosabb mérföldköveit, hogy a könyv további részeiben mélyebb szintű betekintést kaphassunk e csoport belső változásairól. A budapesti ELTE BTK diákjaként korábban gyakran vettem részt Kiss Gy. Csaba tanár úr óráin, aki amellett, hogy Szalatnai Rezsőt is ismerte, gyakran emlegette, hogy „a sarlósok úri fiúk voltak”. Persze, ez elsősorban a kezdeti generációra volt... --- ### Kontra Miklós – Borbély Anna (szerk.): Tanulmányok a budapesti beszédről a Budapesti Szociolingvisztikai Interjú alapján - Published: 2022-04-19 - Modified: 2022-04-19 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/04/19/kontra-miklos-borbely-anna-szerk-tanulmanyok-a-budapesti-beszedrol-a-budapesti-szociolingvisztikai-interju-alapjan/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2022, 2022/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: dancojakabveronika Budapest, Gondolat Kiadó, 2021, 356 p. A Kontra Miklós és Borbély Anna szerkesztésében megjelent tanulmánygyűjtemény a Budapesti Szociolingvisztikai Interjúról (rövidítve és a továbbiakban: BUSZI) szól, vagyis középpontjában az a nagyszabású szociolingvisztikai kutatás áll, mely az MTA Nyelvtudományi Intézetében 1985 és 2010 között folyt, s melynek célja a budapesti nyelvhasználat minél teljesebb, nagy terjedelmű adatbázison alapuló leírása. A kötet új(abb) és korábban már publikált írásokat egyaránt tartalmaz, ezek sorát Kontra Miklós két, nemrégiben jegyzett cikke nyitja meg. Az elsőben, mely A Budapesti Szociolingvisztikai Interjú története címet kapta, a szerző a BUSZI történetéről nyújt teljes körű áttekintést. A tanulmányból kiderül, hogy 1985 nyarán Herman József, az MTA Nyelvtudományi Intézetének akkori igazgatója Kontrát kérte fel az Intézetben folytatni kívánt magyar szociolingvisztikai és dialektológiai kutatások beindítására és vezetésére, aki ennek eleget téve már ugyanezen év őszén a vizsgálatban részt vevő további nyelvészekkel közösen előkutatásokat végzett. Ezek eredményeként létrehozták vizsgálati eszközük első változatát (BUSZI-1), melynek tapasztalataira építve 1987-ben ötven fővel (a korpusz elnevezése: BUSZI-2), 1988–89-ben pedig kétszáz adatközlővel (a korpusz elnevezése: BUSZI-3,-4) magnetofonos szociolingvisztikai interjúkat rögzítettek. Írásában Kontra részletesen ismerteti a kutatás módszertanát is: elmondja, hogy az előmunkálatok során a klasszikus labovi interjúból (Labov, 1984) indultak ki, s hogy minden elkészített interjú irányított beszélgetésből és tesztekből állt. Kifejti továbbá, hogy míg a BUSZI-2 esetében kvótamintával dolgoztak, tehát 10-10 tanárt, egyetemistát, bolti eladót, gyári munkást és szakmunkástanulót vontak be a vizsgálatba, addig a BUSZI-3, illetve -4 kétszáz adatközlőjét már a budapesti lakosság reprezentatív mintája képezte életkorra, nemre és iskolázottságra való tekintettel. A szerző végül kiemeli, hogy... --- ### Péntek János – Benő Attila (szerk.): A magyar nyelv Romániában (Erdélyben) - Published: 2022-04-19 - Modified: 2022-09-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/04/19/pentek-janos-beno-attila-szerk-a-magyar-nyelv-romaniaban-erdelyben/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2022, 2022/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: sandoranna P. Kolozsvár–Budapest, Erdélyi Múzeumegyesület–Gondolat Kiadó, 2020, 474 p. 1. Az erdélyi magyar közösség jelenkori helyzetével és nyelvhasználatával foglalkozó kiadvány szerzői tévhitektől mentes, tényekre és kritikus szemléletre épülő objektív képet tárnak elénk. A 2020-as évben e kötettel vált teljessé A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén című sorozat, mely Kontra Miklós szerkesztésében 1998-tól adta közre a nyolc országban végzett, magyar nyelvvel kapcsolatos szociolingvisztikai kutatások eredményeit. Ez a sorrendben hatodik kiadvány a korábban megjelent kötetekhez viszonyítva hasonlóságokat és eltéréseket is tartalmaz. Hasonlósága a lehetőségekhez mérten az előző kötetek szerkezetéhez való igazodásából ered, mássága pedig főként a terepadatok időbeli, földrajzi és egyéb szociolingvisztikai eltéréseiből származik. Az időbeli eltérés főként a terepmunkálatok és a kötet megjelenésének eltérő időpontjával függ össze. A szerzők ugyan elsődlegesen, a többi Kárpát-medencei régió köteteihez hasonlóan, az 1996-ban gyűjtött adatokra támaszkodtak, de mivel ez a kutatás csupán kis mintavétellel zajlott, a nyelvi helyzet leírását egy 2009-es reprezentatív, több mint 4000 adatközlőre kiterjedő mintavétel adataival is kiegészítették. A másik eltérés a nyelvi tér másságával és szociolingvisztikai sajátosságaival kapcsolatos. Erdély területi nagyságával és tekintélyesebb magyar lélekszámával a kisebb Kárpát-medencei magyar közösségekhez képest nyelvében is önálóbb életet él, s ez a különbözőség természetesen a kötet tartalmában is megjelent. 2. A bevezető rész (23–31. p. ) tisztázza a kiadvány témájának és alapfogalmainak meghatározását, a kutatás módszertani körülményeit és feltételeit , valamint az adatok közreadásának és szemléltetésének módját. Szerkezete a sorozat korábbi köteteihez és a téma multidiszciplináris jellegéhez igazodva nyolc főfejezetre oszlik, melyek nemcsak a magyar nyelv és közösség bemutatását, hanem a nyelv... --- ### Az elysioni aszfodéloszok közt. Kerényi Károly és Angelo Brelich levelezése 1935–1959. - Published: 2022-04-19 - Modified: 2022-04-19 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/04/19/az-elysioni-aszfodeloszok-kozt-kerenyi-karoly-es-angelo-brelich-levelezese-1935-1959/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2022, 2022/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: polgaraniko Szerkesztette Valerio Severino, Nagy Andrea, Varsányi Orsolya. Budapest, L’Harmattan, 2020, 288 p. Kor- és tudománytörténeti, életrajzi és irodalmi szempontból is figyelemre méltó Az elysioni aszfodéloszok közt című kiadvány, mely két világhírű vallástörténész levelezését tartalmazza a 20. század közepéről. Bár a levelezés először Tra gli asfodeli dell’Elisio címmel, olaszul jelent meg Rómában, a levelek többsége nem olaszul, hanem magyarul íródott, de számos olasz vonatkozást is tartalmaz. A két kiváló tudósnak, akik a két háború közti Magyarországon kerültek mester-tanítvány viszonyba, bensőséges kapcsolata volt nemcsak az antik vallástörténettel és mitológiával, hanem a magyar nyelvvel is. Kerényi Károly (1897–1973) a Nyugat második nemzedékével nagyjából egy időben indult tudományos pályáján, s nemcsak szuggesztív tudósi alkata, innovatív kutatási eredményei, hanem előadásainak és írásainak művészi nyelvezete révén is nagy hatással volt kortársaira. A második nemzedék tagjai közül elsősorban Szerb Antallal volt baráti kapcsolatban és szakmai együttműködésben (Szerb részben róla mintázta Utas és holdvilág című regénye egyik figuráját, Waldheim professzort), de elemi hatással volt Németh Lászlóra és a harmadik nemzedék több tagjára is (Devecseri Gábor, Hajnal Anna, Weöres Sándor). Kerényi pályája kezdetétől párhuzamosan publikált magyarul és németül (a német nyelv ismerete a 19–20. századi klasszika-filológiai szakirodalom szempontjából elengedhetetlen), ugyanakkor rendkívül nagy figyelmet fordított az antik művek magyar nyelvű megjelentetésének előmozdítására is. Könyvsorozatot indított Officina Kétnyelvű Klasszikusok címmel, melyben többek között Catullus összes versei, a Homéroszi himnuszok, Horatius versei jelentek meg magyarul kortárs műfordítók (Devecseri Gábor, Radnóti Miklós, Vas István) bevonásával, s Kerényinek a magyar esszéirodalom gyöngyei közé sorolható előszavaival. A hagyományos klasszika-filológia képviselői (bár Kerényi filológiai képzettségéhez nem... --- ### Kollai István: Szlovákia királyt választ - Published: 2022-04-19 - Modified: 2022-04-19 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/04/19/kollai-istvan-szlovakia-kiralyt-valaszt/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2022, 2022/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: olloslaszlo Budapest, Akadémiai Kiadó, 2021, 260 p. Kollai István könyvének egyik központi állítása a kötet végén olvasható: „Bár az előző fejezetek ezerévnyi időtáv rengeteg történését érintették, e történésekből le lehet vonni néhány általános konklúziót. Ilyen konklúzió például az, hogy a jelenbeli érdekellentétek a múltbeli történésekről alkotott képet is befolyásolják: a szlovákiai magyar kisebbségi kérdés jelenbeli alakulása folyamatosan jelen levő stratégiai érdekellentétet hordoz magában Magyarország és Szlovákia között, és ez átfestheti a múltról alkotott képet is. ” Nos, ez bizonyára igaz. Éppen ez a kötet mutatja, hogy mennyire az. Ismert a nacionalizmus egyik fontos elmélete, nevezetesen, hogy a politikai elitek eszköze (Karl W. Deutsch), általa hívják harcba a tömegeket. Ahhoz pedig értelemszerűen olyan nacionális ideológiát kell konstruálniuk, amellyel mozgósítani tudnak (Elie Kedourie). Kollai javarészt azzal a területtel foglalkozik, amely az efféle szándéknak az egyik fő eszköze: a tankönyvekkel. A szlovák történelemtankönyvek magyarságképének elemzése során számba veszi azokat a történelmi eseményeket és személyeket, amik és akik megítélésében különféle, egymástól eltérő nézetek születtek a két kultúrában. A szerző áttekinti a legtöbb vitatott területet. Módszere mindegyiknél hasonló. Megvizsgálja az adott területtel kapcsolatos álláspontokat, különösen a kétségeseket és ellentmondásosakat. Majd bemutatja a szlovák történelemkönyvekben olvashatót. És ezt megteszi különféle korok történelemkönyveivel, figyelve az azonosságokat és különbözőségeket. Az egyik legkényesebb kérdéssel kezdi: Nagy-Morávia földrajzi elhelyezkedésével. Majd a honfoglalás korának szlovák olvasatát mutatja be. Ezt követően a Magyar Királyság megalapításának kérdéseit és a Magyar Királyságban való együttélést vizsgálja. Ha a részletekre pillantunk, további érdekes kérdésekkel szembesülünk. Például, hogy „ószlovákok voltak-e a morvák? ” Vagy: „Szőke szkíták, avar divatot... --- ### Sokrétű nyomozás - Published: 2022-04-19 - Modified: 2022-04-19 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/04/19/sokretu-nyomozas/ - Kategóriák: Lapszemle, Szemle - Post Years: 2022, 2022/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: lamplzsuzsanna (Kárpát-haza Szemle, 2021/1–2. szám, Budapest, Nemzetstratégiai Kutatóintézet, 208 p. ) A Kárpát-haza Szemle a Kárpát-medencei magyarságkutatás interdiszciplináris szakmai folyóirata. Legújabb, 2021/1–2. száma is több tudományterületet ölel fel. A hat tanulmánynak és három kutatási jelentésnek már a címe is figyelemfelkeltő, s hogy nemcsak a címek érdekesek, hanem az írások is, remélhetőleg kiderül majd az alábbi sorokból. Az első tanulmány címe Kritikus energetikai infrastruktúrák éghajlati és földtani sérülékenység-vizsgálati módszertani kérdései, szerzői Fejes Lilian, Czira Tamás, Németh Kornél, Selmeczi János Pál, Ballabás Gábor és Taksz Lilla. Egyikük közgazdász, a többiek a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat munkatársai. Őszintén szólva szociológusként fogalmam sem volt, miről szólhat egy ilyen témájú írás, s ha máshol találkozom vele, biztosan nem olvasom el. De mivel részét képezi a folyóiratnak, amelynek ismertetését önszántamból (és szívesen) vállaltam, becsületesen nekiláttam az olvasásnak. A tanulmány témája az, amit mindannyian érzékelünk – szó szerint a saját bőrünkön –, hogy a Kárpát-medencében zajló éghajlatváltozási folyamatok egyre szélsőségesebb időjáráshoz vezetnek. Ez befolyásolja az energiaigények alakulását és károsan érintheti az energiatermelő és energiaszállító rendszereket. Egyebek között ezt olvashatjuk: „A középhőmérséklet emelkedése mellett a hosszan tartó forró időszakok jelentősen terhelik a villamosenergia-ellátást. A forró napok számának – azaz amikor a maximum hőmérséklet meghaladja a 35°C-ot – emelkedése a Kárpát-medence térségére különösen erőteljesen fog hatni, akár több 10 nappal emelkedhet ezen napok száma az 1971–2000 közötti időszakéhoz képest. A nyári melegedés mellett a tavaszi fagyos napok számában 5–10 napos csökkenés várható az évszázad közepére, ez pedig a földgáz- és távhőigények csökkenését vetíti előre. A csapadékesemények száma várhatóan csökkenni... --- ### Az én Esterházy-képem - Published: 2022-04-19 - Modified: 2022-04-20 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/04/19/az-en-esterhazy-kepem/ - Kategóriák: Oral History, Szemle - Post Years: 2022, 2022/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: elzbietalastowiecka Viszonylag nemrég történt, már felnőtt voltam. Korábban is tudtam, hogy magyar őseink vannak, de valójában semmi többet. Amikor az első Esterházy-ünnepség volt Budapesten, a magyar Parlamentben, az édesapámmal utaztam Magyarországra, és akkor mesélte el a családunk történetét. Az volt az első alkalom. Amikor megkérdeztem, hogy korábban miért nem beszélt erről soha, akkor azt mondta, hogy ez olyan nagy trauma volt, hogy soha nem akart ehhez visszatérni. Biztos, hogy nem félelemből tette, mivel a kommunizmus idején mindig mindenről nyíltan beszélgettünk, és soha semmit sem titkolt. Azt gondolom, hogy valóban akkora trauma volt, hogy nem akart ehhez visszatérni. Ismertem egy szentet Amikor Budapestről visszajöttünk Krakkóba, velünk együtt utazott apám testvére, Zoszka is, aki kérte, hogy Újlakon keresztül jöjjünk. Akkor is meséltek valamennyit az egész ottani történetükről. Azt hiszem, akkor nyíltak meg a legjobban, beszéltek a gyerekkori traumatikus emlékeikről, arról, hogy nem járhattak iskolába, mert a származásuk miatt kirúgták őket az iskolából, és természetesen egyetemről szó sem lehetett. Elmesélték, hogy az újlaki házból is kidobták őket, apám nővére azt is elmondta, hogy egyszer jött a faluba egy vidámpark, mentek a körhinták, de az iskolaigazgató nem engedte őket felszállni és a vidámparkból is kidobta őket. Otthon kellett ülniük és nem mutatkozniuk sehol sem. Nagymamám írta a leveleiben, hogy olyanok ők, mint akiknek már nincs helyük nemcsak a nap alatt, de a földön sem. Meg kéne szűnniük létezni. Ezután sokszor beszélgettünk apámmal, különböző kérdéseket tettem fel neki, amelyekre válaszolt. De a teljes történetet csak akkor tudtam meg, akkor tudtam az egészet összerakni, amikor apám halála... --- ### Mámor és ébredés - Published: 2022-04-19 - Modified: 2022-04-19 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/04/19/mamor-es-ebredes/ - Kategóriák: Agora, Szemle - Post Years: 2022, 2022/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: bakiattila, laszlogyurovszky Szlovákiai megyei választások 2001–2017 A szlovákiai magyar kötődésű pártok 1990 óta minden alkalommal többé-kevésbé sikeresen vettek részt a Szlovákia területén rendezett politikai választásokon. Csak felsorolásképpen: a csehszlovák szövetségi parlament, a szlovák törvényhozás, az Európai Parlament, a köztársasági elnöki választások, népszavazások, megyei elnöki és testületi megmérettetések, polgármesteri és helyi képviselői választások, de megannyi más, helyi jellegű kezdeményezés, községi népszavazás, petíciók és más voksolások is. Harminc év alatt tekintélyes politikai tapasztalat. Minden választás egyben próbára tette a pártok, a politikusok és a választópolgárok kölcsönös kapcsolatát. Az eddigi politikai megmérettetési és képviseleti események közül a Fórum Társadalomtudományi Szemle hasábjain a szlovák parlamenti választásokkal, valamint magával a szlovákiai magyar választói bázissal korábbi tanulmányainkban már behatóbban is foglalkoztunk. Az országos parlamenti választási eredményeket felhasználva létrehoztuk a választási eredmények községsoros, járási, megyei és országos adatbázisát. Ezek tüzetesebb elemzése során újra kellett értékelnünk a népszámlálások adatait, értelmeznünk kellett az iskolai beíratási adatokat és nem utolsósorban meg kellett oldanunk a különböző évek eltérő részvételi arányai okozta metodikai dilemma problémáját is. A korábbi, ezzel a témával foglalkozó tanulmányok többsége általában egy konkrét választást elemezett, összevetve azt a korábbi voksolással. Itt a leíró jelleg dominált. Mások az eredményeket általában az egyes részt vevő pártok szempontjaiból vizsgálták, esetleg a pártközi választói mozgásokat elemezték és számszerűsítették, már amennyire ezt egy titkos választás objektív módon lehetővé teszi. Megismerhettünk olyan elemzéseket is, melyek a választópolgárok egyes években megfigyelt mozgásait térképezték fel. Mi részben tágabb, részben szűkebb nézőpontból indultunk ki. Az egy évvel ezelőtti vizsgálatunk fókuszában nem az egyes elszigetelt választások, nem a szlovákiai magyar... --- ### Faith and Patriotic Instinct for Life. Excerpts from the History of the Premonstratensian Order in Jászóvár (1918–1923) - Published: 2022-04-19 - Modified: 2022-04-19 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/04/19/faith-and-patriotic-instinct-for-life-excerpts-from-the-history-of-the-premonstratensian-order-in-jaszovar-1918-1923/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2022, 2022/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: karaanna After its restoration in 1802, the Premonstratensian Order of Canons of Jászóvár (today Jasov, Slovakia) flourished in the mid-1900s. On 30 October 1918, the seat of the Order, Jászóvár, became de facto part of the new state of Czechoslovakia. In 1919, the secondary educational institutions and colleges of the Premonstratensians in Rozsnyó (Rožňava) and Kassa (Košice), were forcibly nationalised. As a result of the Treaty of Trianon, the property of the Order was geographically divided among three countries—Czechoslovakia, Romania, and Hungary. From the headquarters in Jászóvár, Provost Ferenc Menyhért Takács O. Praem. led the Nagyvárad (Oradea) and Budapest branches with the interposition of vicars. The Czechoslovak and Romanian authorities did their utmost to make the life of the Premonstratensians of Jászóvár unviable. On 7 June 1922, the Holy See elevated the provostship of Jászóvár to the rank of abbatia nullius, but the practical implementation of this was prevented by diplomatic backroom dealings and lawsuits in state and church politics. Between 1919 and 1923, several Premonstratensian monks were expelled from Czechoslovakia. --- ### Hit és hazafias életösztön - Published: 2022-04-19 - Modified: 2022-04-19 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/04/19/hit-es-hazafias-eletoszton/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2022, 2022/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: karaanna Szemelvények a jászóvári premontreiek történetéből (1918–1923) Az 1130 körül alapított Jászóvári Premontrei Kanonokrendet 1787 és 2021 között kétszer teljesen felszámolták, egyszer majdnem. A kétszeri megszüntetéskor javadalmaitól is teljesen megfosztották, a harmadik esetben részben. E harmadik, 1918-tól 1929-ig tartó vészkorszakban az életben maradás, az azt követő rendi exodus, majd az újbóli feltámadás napról napra hittel és tettekkel írt krónikáját még ma sem ismerjük részletesen. Az eddig megjelent, csekély számú publikációk vagy vatikáni, vagy rendi levéltári forrásokon alapulnak. Csehszlovákiában 1950-ben a rend könyv- és levéltárai (a többi kelet-szlovákiai szerzetesközösség gyűjteményeivel együtt) az állam, illetve a Matica slovenská kezelésébe kerültek. Jászóvárról előbb a turócszentmártoni Szlovák Nemzeti Könyvtárba vitték a gyűjteményeket, ahonnan a levéltári anyag nagy része az 1950-es évek végén, az 1960-as évek elején a pozsonyi Szlovák Állami Központi Levéltárba került. A rendszerváltozást követően e levéltári gyűjteményt visszakapta a rend, de letétként, állományvédelmi okokból, még a Szlovák Nemzeti Levéltárban őrzik. Az itt található iratok közül – témánkat tekintve – az egyik legalapvetőbb az 1802. március 12-ei keltezésű Diploma Restitutionale, amelyet az 1919–1929 közötti csehszlovákiai és romániai jogtalanságok ügyében hazai és nemzetközi, egyházi és világi testületekhez, szervezetekhez forduló premontrei rendi vezetők igazuk bizonyításában is az egyik legfontosabb dokumentumnak tartottak. Napjainkig meghatározó jelentőségű. Nem csak azért, mert a rendet visszaállította korábbi jogaiba és kiváltságaiba, illetve visszaszolgáltatta elkobzott ingó és ingatlan javait, kárpótolta anyagi veszteségeiért. Az addig önálló váradhegyfoki, leleszi és jászóvári prépostságot, utóbbi központtal, egyesítette. Új hivatásra kötelezte a szerzeteseket: a középfokú oktatásra (bár Rozsnyón 1776-tól a rend felszámolásáig, 1787-ig már tanítottak). Minden (általában egykori... --- ### “(…) I Am a Parish Priest in a Gorge Remote From the World”. Approaches to the Portrait of a Parish Priest in Bodrogköz and the History of Hungarian Catholic Public Life in Slovakia - Published: 2022-04-19 - Modified: 2022-04-19 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/04/19/i-am-a-parish-priest-in-a-gorge-remote-from-the-world-approaches-to-the-portrait-of-a-parish-priest-in-bodrogkoz-and-the-history-of-hungarian-catholic-public-life-in-slo/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2022, 2022/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: czaboczkyszabolcs The author attempts to examine the Hungarian Catholic public life in Czechoslovakia between the two world wars by combining the tools of regional research and biography. The study examines the life of Béla Petrik, the former parish priest of the village of Rad, and guides the reader through the years following the change of sovereignty in various aspects. In addition to the social composition of the Bodrogköz (Medzibodrožie) as a region, Béla Petrik's connections with the bishops of Košice (Ágoston Fischer-Colbrie, Jozef Čársky), the parish priests and spiritual leaders of the area, and prominent figures of Catholic associational life are described in separate subsections. The peripheral position of Rad in the Bodrogköz region (Košice county, Trebišov district, Slovakia) and the personality of Béla Petrik were considered by the author to be suitable for assessing the social impact of Hungarian Catholic public life in Slovakia. --- ### „A nagyvilágtól félreeső szurdokban plébánoskodok”. Közelítések egy bodrogközi plébános portréjához és a szlovenszkói magyar katolikus közélet történetéhez - Published: 2022-04-19 - Modified: 2022-04-19 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/04/19/a-nagyvilagtol-felreeso-szurdokban-plebanoskodok-kozelitesek-egy-bodrogkozi-plebanos-portrejahoz-es-a-szlovenszkoi-magyar-katolikus-kozelet-tortenetehez/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2022, 2022/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: czaboczkyszabolcs Királyhelmectől (szlovákul Kráľovský Chlmec) 11 km-re fekszik Rad község (szlovákul is Rad), amihez a jelenlegi főút mentén fekvő Alsókörtvélyes (szlovákul Hrušov) tartozik. A többségében római katolikus hívek által lakott település plébánosaként szolgált Petrik Béla (1888–1971) az 1920 és 1957 közötti időszakban, akinek életéről eddig főként Juraj Gembický írt rövidebb munkákat és összegzőket, alapvetően Petrik fényképészeti tevékenységére fókuszálva. A radi lelkészről egy rövid szócikket találhatunk a Magyar Katolikus Lexikonban is. Írásom célja egyrészt egy leendő Petrik Béla-életrajzhoz adalékokat nyújtani, s ezeket elemezni, másrészt a lelkész két világháború közötti levelezései révén újabb támpontokat nyújtani a szlovenszkói magyar katolikus közélet tanulmányozásához és kutatásához. Legfontosabb kútfőként ehhez a feladathoz a radi plébániai levéltár dokumentumai fognak szolgálni, amelyek kronologikusan vannak rendezve, viszont – sajnálatos módon – a tételek több esetben nem rendelkeznek megjelöléssel. Az adott évből származó iratok minden esetben egy kötegben találhatóak, a lábjegyzetekben feltüntetett, hivatkozott iratok is ezt a rendszert követik. Ugyanúgy Radban található Petrik kézzel írott kétkötetes plébániai krónikája, amelyben a plébános saját szolgálati helyét részletesen igyekezett bemutatni különböző szempontokat követve. Kérdéses, hogy a radi plébános önszántából látott-e neki a vaskos munka megírásához, amelynek rövid előszava 1936. december 12-i keltezésű, miközben az akkori kassai püspök, Jozef Čársky 1929-ben a püspökség összes plébánosát felszólította, hogy vezessenek krónikát, ahogyan azt ő is tette sirokai (szlovákul Široké) szolgálata alatt. (Zubková 2009, 96. p. ) Nélkülözhetetlen a tér- és időbeli kontextus ismertetése, ami esetünkben a két világháború közötti Rad, szélesebb értelemben pedig az első Csehszlovák Köztársasághoz tartozó felső-bodrogközi régió, másrészt a trianoni határok által kettészelt kassai... --- ### Bilingualism and the Linguistic Landscape of Komárno in Slovakia - Published: 2022-04-19 - Modified: 2022-04-19 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/04/19/bilingualism-and-the-linguistic-landscape-of-komarno-in-slovakia/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2022, 2022/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: simonszabolcs, szilvianvaragya The ethnic composition, and consequently, the language use and the linguistic landscape of the population of Komárno in Slovakia is continuously changing. The aim of the research on which our paper is based is to prepare the "map" of bilingualism of Komárno. Two autochthonous nationalities live in this town with a Hungarian majority. The research is rooted in a fieldwork carried out using the method of questionnaire survey, and it examines socio-linguistic, sociological and socio-psychological variables. An important viewpoint of the research is to define the nationality and the first language of the informants, since the aim of the project is to make a diagnosis on their orientations and opinions, and to make clear their attitude toward bilingualism, national self-definition and the assimilative tendencies experienced in the town. --- ### Identitás – attitűd – nyelv a komáromi kétnyelvű beszélőközösség körében - Published: 2022-04-19 - Modified: 2022-04-19 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/04/19/identitas-attitud-nyelv-a-komaromi-ketnyelvu-beszelokozosseg-koreben/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2022, 2022/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: szilvianvaragya, simonszabolcs 0. Bevezetés Dolgozatunk tárgya a dél-szlovákiai Komárom város kétnyelvűsége, mind a magyar, mind a szlovák nemzetiségűek/anyanyelvűek szempontjából. A tanulmány első részében bemutatjuk a város demográfiai adatait, a vizsgálat módszerét és az adatközlőket. Felmérésünkben a nyelvhasználat különféle kérdéseivel foglalkozunk; képet nyújtunk az adatközlők anyanyelvi és másodnyelvi ismereteiről, a magyar és a szlovák nyelv használatának elterjedtségéről a családi nyelvhasználatban (vö. Lampl 2011) és a közéletben, az adatközlők idegen nyelvi ismereteiről és egyebekről. A kutatás eredményeit statisztikai módszerekkel dolgoztuk fel, és a jobb áttekinthetőség céljából táblázatokban is bemutatjuk. 1. Komárom város demográfiai adatairól Komárom Dél-Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában fekvő határ menti város. A trianoni békeszerződés értelmében Csehszlovákiához került városnak Komárno a szlovák neve. Komáromnak a legutóbbi, 2011-es népszámlálás szerint 34 349 lakosa van. A település nemzetiségi megoszlása a következő: 18 506 (53,9%) magyar, 11 509 (33,5%) szlovák, 3699 (10,7%) azonosítatlan, 1% alatti arányban – 232 cseh, 141 roma, 21 német, 19 ukrán, 18 orosz, 17 bolgár, 15 morva, 14 lengyel, 8 szerb, 7 zsidó, 7 ruszin, 2 horvát, 134 egyéb. Mivel a népszámláláskor a 34 349 lakos közül 3699 személy nem tüntette fel a nemzetiségét, valószínű, hogy a magyar nemzetiségűek reális száma is magasabb. Magyar anyanyelvűnek 20 080 (58,5%) lakos vallotta magát, ezek közül 1574 (4,6%) személy tüntette fel, hogy nem magyar, hanem szlovák vagy egyéb nemzetiségű. Az előző, 2001-es népszámlálási adatokhoz viszonyítva (37 366 lakos) Komárom lakossága és a domináns, magyar nemzetiségű lakosok számaránya (22 452; 60,1%) csökkenő tendenciát mutat (vö. Bauko 2018, 59; Gyurgyík 2004, 2014). 2. A felmérés módszere, az adatközlők bemutatása A terepmunka során... --- ### Hungarian Sociolinguistics Research in the Carpathian Basin, 1985‒2021 - Published: 2022-04-19 - Modified: 2022-04-20 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/04/19/hungarian-sociolinguistics-research-in-the-carpathian-basin-1985-2021/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2022, 2022/1 - Translation Priorities: Optional, Optional - Authors: kontramiklos Hungarian sociolinguistic research began in the Linguistics Institute of the Hungarian Academy of Sciences in 1985. This research program soon expanded to embrace the Hungarian communities in the countries bordering Hungary. Unlike all previous research in Hungarian linguistics, this program aims to survey the language use of 10 million Hungarians in Hungary and 3 million bi- or multilingual Hungarians in the neighbouring countries. In this paper, three major projects are briefly discussed: the Hungarian National Sociolinguistic Survey, the Budapest Sociolinguistic Interview, and the book series “The Hungarian Language in the Carpathian Basin at the End of the 20th Century”. --- ### Magyar élőnyelvi kutatások a Kárpát-medencében, 1985‒2021 - Published: 2022-04-19 - Modified: 2022-04-20 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/04/19/magyar-elonyelvi-kutatasok-a-karpat-medenceben-1985-2021/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2022, 2022/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: kontramiklos Amikor 1985-ben az MTA Nyelvtudományi Intézetében megkezdődtek az élőnyelvi (szociolingvisztikai) vizsgálatok, az egyik fő csapásirány a városi dialektológia művelése lett. Félig-meddig kimondott kérdésünk az volt: Honnan tudták, tudhatták eleink, hogy amit leírtak a magyar nyelvről, az tényleg úgy is van, ahogy leírták? – Nem tudhatták – szólt a válaszunk ‒, mert tüzetesen sosem vizsgálták a magyar nyelvhasználatot. Az, hogy a leírások alapja elégtelen, vagyis, hogy a leíró nyelvészek, dialektológusok, szótárszerkesztők és nyelvművelők leírásai, elemzései szociológiai terminussal szólva mind torzított mintákra épültek, vitathatatlan. Eleink nem tudhatták, hogy amit leírtak, tényleg úgy is van, mert nem vizsgálták a magyar nyelvhasználatot olyan módszerekkel, amelyek lehetővé teszik a magyarra vonatkozó különféle állításoknak a magyar anyanyelvűek mindennapi nyelvhasználatával való szembesítését. Másképp mondva: az addigi magyar nyelvtanok, szótárak és elemzések nem a magyar nyelv nyelvtanai, szótárai és elemzései voltak, hanem a magyarországi standard nyelvváltozat leírásai. Tehát nem a magyar anyanyelvű emberekről szóltak az elemzések, hanem egy kitüntetett, számban nem túl jelentős, de szociológiai szempontból kiemelkedő csoportról, azokról, akik a standardot beszélik. Másik célunk az volt, hogy ne csupán a magyarországi magyar nyelvről szülessenek a leírások, mint 1990 előtt, hanem a magyar nyelvről, beleértve ebbe még az észak-amerikai magyarok beszélte magyart is. (Ha tudjuk, hogy a Föld lakóinak több mint fele két- vagy többnyelvű ember, s a magyaroknak körülbelül negyede, 3 millió ember két- vagy többnyelvű, akkor ez nem lehet meglepő. ) Akkoriban a Magyarországon kívüli magyar irodalomról már 20 éve születtek fontos elemzések (Ilia Mihály, majd Görömbei András munkáira gondolok), a népzenészek (Sebő Ferenc, Halmos Béla)... --- ### Impresszum 2022/1 - Published: 2022-04-19 - Modified: 2022-04-19 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2022/04/19/impresszum-2022-1/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2022, 2022/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XXIV. évfolyam Főszerkesztő: Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke: Öllös László Tartalom Tanulmányok Kontra Miklós: Magyar élőnyelvi kutatások a Kárpát-medencében, 1985‒2021Simon Szabolcs – N. Varagya Szilvia: Identitás – attitűd – nyelv a komáromi kétnyelvű beszélőközösség körébenCzáboczky Szabolcs: „A nagyvilágtól félreeső szurdokban plébánoskodok”. Közelítések egy bodrogközi plébános portréjához és a szlovenszkói magyar katolikus közélet történetéhezKara Anna: Hit és hazafias életösztön. Szemelvények a jászóvári premontreiek történetéből (1918−1923) Agora Baki Attila – Gyurovszky László: Mámor és ébredés. Szlovákiai megyei választások 2001–2017 Oral history Molnár Imre – Zsigmond Dezső: Elźbieta Lastowiecka: Az én Esterházy-képem Lapszemle Lampl Zsuzsanna: Sokrétű nyomozás. Kárpát-haza Szemle, 2021/1–2. Könyvek Öllös László: Kollai István: Szlovákia királyt választPolgár Anikó: Az elysioni aszfodéloszok közt. Kerényi Károly és Angelo Brelich levelezése 1935–1959Sándor Anna: Péntek János – Benő Attila (szerk. ): A magyar nyelv Romániában (Erdélyben)Dančo Jakab Veronika: Kontra Miklós–Borbély Anna (szerk. ): Tanulmányok a budapesti beszédről a Budapesti Szociolingvisztikai Interjú alapjánCzáboczky Szabolcs: Bajcsi Ildikó: Kisebbségi magyar küldetés Csehszlovákiában. A sarlós nemzedék közösségi szerepvállalása Trianon utánBajcsi Ildikó: Czáboczky Szabolcs: Kék a sátram, recece... Fejezetek a csehszlovákiai magyar ifjúsági klubmozgalom történetéből (1948–1992)Baka L. Patrik: Judit Görözdi: Dejiny v súčasných maďarských románochBodnár Krisztián: Csorba László: Haza, nemzet, felekezet. Tanulmányok a polgári átalakulás politikai, társadalmi és felekezeti viszonyainak köréből   --- ### Liszka, József (ed.): Acta Ethnologica Danubiana 22. – Az Etnológiai Központ Évkönyve – Ročenka Výskumného centra európskej etnológie – Jahrbuch des Forschungszentrums für Europäische Ethnologie [Yearbook of the Centre for European Ethnology] - Published: 2021-12-09 - Modified: 2021-12-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/12/09/liszka-jozsef-ed-acta-ethnologica-danubiana-22-az-etnologiai-kozpont-evkonyve-rocenka-vyskumneho-centra-europskej-etnologie-jahrbuch-des-forschungszentrums-fur-euro/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Reviews, Szemle - Post Years: 2021, 2021/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: admin Komárno/Komárom and Šamorín/Somorja, Forum Minority Research Institute, 2020, 356 p. The 22nd Yearbook of the Centre for European Ethnology of Forum Minority Research Institute, now published, is also a festschrift to three colleagues, Kincső Verebély, Ilona L. Juhász, and Vilmos Voigt, to honour their 75th, 60th, and 80th birthday, respectively. The book, like the earlier ones in the series, contains papers based on current research on people(s) along and around the River Danube, as well as the ethnography of Hungarians in Slovakia. The present volume includes 17 academic papers and two minor ones, written in Hungarian, German, and French. On the one hand, however, no primary sources have been published in the volume, which, on the other hand, includes some (critical) reviews, and (despite the COVID-19 situation) The Chronicle, too, has some recent news to share with the audience. Some of the papers published in this volume are written versions of oral presentations held at the conference entit led 1918/1920–2019 - Neue Staatsgrenzen und die Folgen für gewachsene Kulturland schaften im Donau-Karpatenraum. Eine Bilanz nach 100 Jahren (Az új államhatárok (1918/1920) következményei a Kárpát-medencében, New state boundaries and their consequences for the existing cultural landscape in the Carpathian Basin) Komárno/ Ko márom, 25-26 September, 2019. The conference was bilingual, i. e. German and English. The yearbook, somewhat irregularly, opens with the personal notes by József Liszka, greeting the celebrated honoured ones by remembering an old story that all participants share. The paper to follow is concerned with the current situation,... --- ### Liszka, József (ed.): Acta Ethnologica Danubiana 22. – Az Etnológiai Központ Évkönyve – Ročenka Výskumného centra európskej etnológie – Jahrbuch des Forschungszentrums für Europäische Ethnologie [Yearbook of the Centre for European Ethnology] - Published: 2021-12-09 - Modified: 2021-12-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/12/09/liszka-jozsef-ed-acta-ethnologica-danubiana-22-az-etnologiai-kozpont-evkonyve-rocenka-vyskumneho-centra-europskej-etnologie-jahrbuch-des-forschungszentrums-fur-euro/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2021, 2021/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: katalinpajor Komárno/Komárom and Šamorín/Somorja, Forum Minority Research Institute, 2020, 356 p. The 22nd Yearbook of the Centre for European Ethnology of Forum Minority Research Institute, now published, is also a festschrift to three colleagues, Kincső Verebély, Ilona L. Juhász, and Vilmos Voigt, to honour their 75th, 60th, and 80th birthday, respectively. The book, like the earlier ones in the series, contains papers based on current research on people(s) along and around the River Danube, as well as the ethnography of Hungarians in Slovakia. The present volume includes 17 academic papers and two minor ones, written in Hungarian, German, and French. On the one hand, however, no primary sources have been published in the volume, which, on the other hand, includes some (critical) reviews, and (despite the COVID-19 situation) The Chronicle, too, has some recent news to share with the audience. Some of the papers published in this volume are written versions of oral presentations held at the conference entit led 1918/1920–2019 - Neue Staatsgrenzen und die Folgen für gewachsene Kulturland schaften im Donau-Karpatenraum. Eine Bilanz nach 100 Jahren (Az új államhatárok (1918/1920) következményei a Kárpát-medencében, New state boundaries and their consequences for the existing cultural landscape in the Carpathian Basin) Komárno/ Ko márom, 25-26 September, 2019. The conference was bilingual, i. e. German and English. The yearbook, somewhat irregularly, opens with the personal notes by József Liszka, greeting the celebrated honoured ones by remembering an old story that all participants share. The paper to follow is concerned with the current situation,... --- ### Gecse, Annabella: The Heart of Gemer/Gömör. Studies on the popular religious practice of Gemer/Gömör in Southern Slovakia - Published: 2021-12-09 - Modified: 2021-12-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/12/09/gecse-annabella-the-heart-of-gemer-gomor-studies-on-the-popular-religious-practice-of-gemer-gomor-in-southern-slovakia/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Reviews, Szemle - Post Years: 2021, 2021/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: vatascinpeter Komárno/Komárom and Šamorín/Somorja, Forum Minority Research Institute, Centre for European Ethnology, 2021, 368 p. The region traditionally known as Gemer (in Slovak) or Gömör (in Hungarian) is a good place for one to study indeed, considering the literature on its history and ethnology. 17The validity of this statement is supported by Annabella Gecse’s recent book The Heart of Gemer/ Gömör. Studies on the popular religious practice of Gemer/Gömör in Southern Slovakia, published by The Centre for European Ethnology with Forum Minority Research Institute. The ninth volume in the series “Local and regional monographs”, it examines the nine villages of the Gemer/ Gömör basin with a Roman Catholic majority, including their religious practice, since the early days of the 20th century. The villages under scrutiny include Abovce/Abafalva, Bar ca/Baraca, Cakov/Cakó, Figa/Füge, Včelince/ Méhi, Rimavská Seč/ Rimaszécs, Kráľ/ Sajószentkirály, Uzovská Panica/Uzapanyit, and Vlkiňa/Velkenye in the basin formed by the rivers Rimava/Rima, Blh/Balog, and Slaná/Sajó. Put differently, the book is concerned with the local religious minority (or minorities). Today, the opposition between Roman Catholics and Protestants28is far less emphasized than, say, in the early 20th century, i. e. the beginning of the period covered by the book; yet, it seems appropriate to regard the then situation as a starting point. In order to illustrate the above point, let us refer to a letter sent to the bishop of Rožnava/Rozsnyó by the parish priest at Včelince/Méhi in the year 1914, in which he calls the congregation in the village “an oasis of Roman Catholic... --- ### Gecse, Annabella: The Heart of Gemer/Gömör. Studies on the popular religious practice of Gemer/Gömör in Southern Slovakia - Published: 2021-12-09 - Modified: 2021-12-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/12/09/gecse-annabella-the-heart-of-gemer-gomor-studies-on-the-popular-religious-practice-of-gemer-gomor-in-southern-slovakia/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2021, 2021/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: vatascinpeter Komárno/Komárom and Šamorín/Somorja, Forum Minority Research Institute, Centre for European Ethnology, 2021, 368 p. The region traditionally known as Gemer (in Slovak) or Gömör (in Hungarian) is a good place for one to study indeed, considering the literature on its history and ethnology. 17The validity of this statement is supported by Annabella Gecse’s recent book The Heart of Gemer/ Gömör. Studies on the popular religious practice of Gemer/Gömör in Southern Slovakia, published by The Centre for European Ethnology with Forum Minority Research Institute. The ninth volume in the series “Local and regional monographs”, it examines the nine villages of the Gemer/ Gömör basin with a Roman Catholic majority, including their religious practice, since the early days of the 20th century. The villages under scrutiny include Abovce/Abafalva, Bar ca/Baraca, Cakov/Cakó, Figa/Füge, Včelince/ Méhi, Rimavská Seč/ Rimaszécs, Kráľ/ Sajószentkirály, Uzovská Panica/Uzapanyit, and Vlkiňa/Velkenye in the basin formed by the rivers Rimava/Rima, Blh/Balog, and Slaná/Sajó. Put differently, the book is concerned with the local religious minority (or minorities). Today, the opposition between Roman Catholics and Protestants28is far less emphasized than, say, in the early 20th century, i. e. the beginning of the period covered by the book; yet, it seems appropriate to regard the then situation as a starting point. In order to illustrate the above point, let us refer to a letter sent to the bishop of Rožnava/Rozsnyó by the parish priest at Včelince/Méhi in the year 1914, in which he calls the congregation in the village “an oasis of Roman Catholic... --- ### Lampl, Zsuzsanna: The political identity of ethnic Hungarians in Slovakia, 1989-1990. - Published: 2021-12-09 - Modified: 2021-12-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/12/09/lampl-zsuzsanna-the-political-identity-of-ethnic-hungarians-in-slovakia-1989-1990/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Reviews, Szemle - Post Years: 2021, 2021/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: csandagabor Šamorín/Somorja, Forum Minority Research Institute, 2020, 240 p. Zsuzsanna Lampl’s latest book makes a somewhat nostalgic reading: the well-known sociologist that she is, examines the political identity of ethnic Hungarians in Slovakia during the period of what is known as “regime change”1. 2The way she discusses her topic is as informal and familiar as how one discusses public issues with friends. Professional though it is, it is not primarily aimed at addressing researchers and professionals — they are, after all, familiar with the issues raised in the book as well as the literature cited. Instead, her primary intended audience is those non-professionals who wish to receive a concise and systematic presentation of specific past events. Also, and equally importantly, they all share some experience of the regime change, including those who were born later, for they, too, can now live in a freer and more open world thanks to the events of 1989-1990. This book, too, is a product of this free and open world, exhibiting cover photographs of Kálmán Janics, Miklós Duray, and Károly Tóth, making it visible at the outset that as many as three ethnic Hungarian parties took an active part in the historic regime change of the time in Czechoslovakia, notably, Independent Hungarian Initiative (FMK), Coexistence, and Hungarian Christian Democratic Movement (MKDM). None of these exist today by the same name or in the same form, but their mentality, or, let us say, ideological basis, still lingers on. And, of course, there still exists a community... --- ### Lampl, Zsuzsanna: The political identity of ethnic Hungarians in Slovakia, 1989-1990. - Published: 2021-12-09 - Modified: 2021-12-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/12/09/lampl-zsuzsanna-the-political-identity-of-ethnic-hungarians-in-slovakia-1989-1990/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2021, 2021/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: csandagabor Šamorín/Somorja, Forum Minority Research Institute, 2020, 240 p. Zsuzsanna Lampl’s latest book makes a somewhat nostalgic reading: the well-known sociologist that she is, examines the political identity of ethnic Hungarians in Slovakia during the period of what is known as “regime change”1. 2The way she discusses her topic is as informal and familiar as how one discusses public issues with friends. Professional though it is, it is not primarily aimed at addressing researchers and professionals — they are, after all, familiar with the issues raised in the book as well as the literature cited. Instead, her primary intended audience is those non-professionals who wish to receive a concise and systematic presentation of specific past events. Also, and equally importantly, they all share some experience of the regime change, including those who were born later, for they, too, can now live in a freer and more open world thanks to the events of 1989-1990. This book, too, is a product of this free and open world, exhibiting cover photographs of Kálmán Janics, Miklós Duray, and Károly Tóth, making it visible at the outset that as many as three ethnic Hungarian parties took an active part in the historic regime change of the time in Czechoslovakia, notably, Independent Hungarian Initiative (FMK), Coexistence, and Hungarian Christian Democratic Movement (MKDM). None of these exist today by the same name or in the same form, but their mentality, or, let us say, ideological basis, still lingers on. And, of course, there still exists a community... --- ### Öllös, László: European Identity - Published: 2021-12-09 - Modified: 2021-12-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/12/09/ollos-laszlo-european-identity/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Reviews, Szemle - Post Years: 2021, 2021/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: agergelyandras Šamorín-Somorja, Forum Minority Research Institute, 2019, 240 p. Does what we call Europe have a “soul”? Also, is there any fitting and legitimate heritage, any rational identity, where manifestations of backwardness and partnership, acceptance and compromise are in quest of their own completion amidst major temptations and compromises between nation-states... ? What has filled it? And, what is it that ought to be replaced in order to fill what we could consider a more complex condition of identity? László Öllös’s European Identity is an attempt, as admitted by the author in his pre face to the book. Or, if one prefers to put it that way, he analyses the contradictions as well as the opportunities of the period(s) of the nation-state, and not just from any old perspective, but in the form of entities determined by the ways of functioning, ways which originate from the opportunities, the realizations and the contradictions of the organization of the state. However, the basis of his approach is not the assumption that this model of state organization should be defined by unfair fighting; instead, by a mutual process of importing and following each other’s examples which regards joined forces rather than disagreement, as well as new goals of innovative solutions in the sphere of cultural heritage, as the determining factors. Yet, this cultural “choice range” also requires that European nations contribute to the common cause from their own resources, considering the prospects of progress as part of their cultural heritage in a new era... --- ### Öllös, László: European Identity - Published: 2021-12-09 - Modified: 2021-12-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/12/09/ollos-laszlo-european-identity/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2021, 2021/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: agergelyandras Šamorín-Somorja, Forum Minority Research Institute, 2019, 240 p. Does what we call Europe have a “soul”? Also, is there any fitting and legitimate heritage, any rational identity, where manifestations of backwardness and partnership, acceptance and compromise are in quest of their own completion amidst major temptations and compromises between nation-states... ? What has filled it? And, what is it that ought to be replaced in order to fill what we could consider a more complex condition of identity? László Öllös’s European Identity is an attempt, as admitted by the author in his pre face to the book. Or, if one prefers to put it that way, he analyses the contradictions as well as the opportunities of the period(s) of the nation-state, and not just from any old perspective, but in the form of entities determined by the ways of functioning, ways which originate from the opportunities, the realizations and the contradictions of the organization of the state. However, the basis of his approach is not the assumption that this model of state organization should be defined by unfair fighting; instead, by a mutual process of importing and following each other’s examples which regards joined forces rather than disagreement, as well as new goals of innovative solutions in the sphere of cultural heritage, as the determining factors. Yet, this cultural “choice range” also requires that European nations contribute to the common cause from their own resources, considering the prospects of progress as part of their cultural heritage in a new era... --- ### Combatting Illiberalism in the Heart of Europe: Lessons from Slovakia - Published: 2021-12-09 - Modified: 2021-12-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/12/09/combatting-illiberalism-in-the-heart-of-europe-lessons-from-slovakia/ - Kategóriák: Central European Forum, Forum Social Science Review, Szemle - Post Years: 2021, 2021/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: judaseverett Introduction The issue of democratic backsliding has been the topic of much discussion in recent years. There is general agreement that in the region of Central and Eastern Europe (CEE) the quality of democracy has been declining. (Stanley 2019a; Bochsler & Juon 2020) Some have described the processes as a case of ethnopopulism. (Vachudova 2020) It has been noted that the most extreme examples of democratic backsliding seem to be Poland and Hungary, while others have urged to look beyond these two examples. (Cianetti, Dawson & Hanley 2018) This article does look beyond Poland and Hungary, in order to attempt to provide teachable lessons from Slovakia’s own experience with illiberalism under Vladimír Mečiar. Slovakia engaged in a struggle with illiberalism in the period following the Velvet Revolution and Velvet Divorce. Ultimately, the country changed course, with the 1998 election being a turning point, as large civil society mobilisation and opposition party cooperation defeated V. Mečiar and laid the foundations for a better quality of democracy. (Bútorová & Bútora 2019) This article asks the question of what may be learned from Slovakia’s experiences with illiberalism. There are several reasons for choosing to focus on Slovakia; firstly, there are many neighbouring countries which are experiencing issues with democracy. Secondly, Slovakia is a Slavic country, with similar culture and history to many countries of the region. Thirdly, Slovakia has experienced both communism and the post-communist transition, just as the other backsliding countries have. Democratic Backsliding The concept of democratic backsliding is notable for... --- ### Combatting Illiberalism in the Heart of Europe: Lessons from Slovakia - Published: 2021-12-09 - Modified: 2021-12-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/12/09/combatting-illiberalism-in-the-heart-of-europe-lessons-from-slovakia/ - Kategóriák: Central European Forum, Szemle - Post Years: 2021, 2021/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: judaseverett Introduction The issue of democratic backsliding has been the topic of much discussion in recent years. There is general agreement that in the region of Central and Eastern Europe (CEE) the quality of democracy has been declining. (Stanley 2019a; Bochsler & Juon 2020) Some have described the processes as a case of ethnopopulism. (Vachudova 2020) It has been noted that the most extreme examples of democratic backsliding seem to be Poland and Hungary, while others have urged to look beyond these two examples. (Cianetti, Dawson & Hanley 2018) This article does look beyond Poland and Hungary, in order to attempt to provide teachable lessons from Slovakia’s own experience with illiberalism under Vladimír Mečiar. Slovakia engaged in a struggle with illiberalism in the period following the Velvet Revolution and Velvet Divorce. Ultimately, the country changed course, with the 1998 election being a turning point, as large civil society mobilisation and opposition party cooperation defeated V. Mečiar and laid the foundations for a better quality of democracy. (Bútorová & Bútora 2019) This article asks the question of what may be learned from Slovakia’s experiences with illiberalism. There are several reasons for choosing to focus on Slovakia; firstly, there are many neighbouring countries which are experiencing issues with democracy. Secondly, Slovakia is a Slavic country, with similar culture and history to many countries of the region. Thirdly, Slovakia has experienced both communism and the post-communist transition, just as the other backsliding countries have. Democratic Backsliding The concept of democratic backsliding is notable for... --- ### In the Margins of a Party Resolution. The 1968 Resolution of the Political Committee of the Hungarian Socialist Workers’ Party on the Situation of the Nationalities in Hungary - Published: 2021-12-09 - Modified: 2021-12-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/12/09/in-the-margins-of-a-party-resolution-the-1968-resolution-of-the-political-committee-of-the-hungarian-socialist-workers-party-on-the-situation-of-the-nationalities-in-hungary/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2021, 2021/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: admin After World War II, the policy on nationalities in the communist countries was entirely defined by the adoption of the Soviet model and the application of the principle of automatism, according to which the national minorities would sooner or later assimilate into majority society. Citing proletarian internationalism, the political leadership emphasized that an individual’s identity was largely determined by his or her social class. As a result, while promoting civil equality, the authorities addressed the needs and demands of minorities only for tactical reasons and only until the consolidation of the regime. In Hungary, a correction to the Stalinist nationalities policy began to be implemented in the latter half of the 1960s based on the catch phrase “national form, socialist content. ” Changes in the domestic and foreign political situations as well as the process of European détente enabled, or indeed required, this policy shift. In domestic political terms, a particularly significant factor was the consolidation of those who had attained power after the Hungarian Revolution of 1956. By the early 1960s, members of this elite group had consolidated their power by means of “institutional restoration,” retribution (reprisals and retaliatory measures), measures to secure the support of certain groups in society, and the collectivization of agriculture. The Kádár regime also unilaterally “normalized” its relations with the churches and their members (many of whom had shown passive resistance) and with leading intellectuals. Between 1958 and 1961, the regime subdued the country’s peasant farmers, who had been resisting the communist authorities for... --- ### In the Margins of a Party Resolution. The 1968 Resolution of the Political Committee of the Hungarian Socialist Workers’ Party on the Situation of the Nationalities in Hungary - Published: 2021-12-09 - Modified: 2021-12-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/12/09/in-the-margins-of-a-party-resolution-the-1968-resolution-of-the-political-committee-of-the-hungarian-socialist-workers-party-on-the-situation-of-the-nationalities-in-hungary/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2021, 2021/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: agnestoth After World War II, the policy on nationalities in the communist countries was entirely defined by the adoption of the Soviet model and the application of the principle of automatism, according to which the national minorities would sooner or later assimilate into majority society. Citing proletarian internationalism, the political leadership emphasized that an individual’s identity was largely determined by his or her social class. As a result, while promoting civil equality, the authorities addressed the needs and demands of minorities only for tactical reasons and only until the consolidation of the regime. In Hungary, a correction to the Stalinist nationalities policy began to be implemented in the latter half of the 1960s based on the catch phrase “national form, socialist content. ” Changes in the domestic and foreign political situations as well as the process of European détente enabled, or indeed required, this policy shift. In domestic political terms, a particularly significant factor was the consolidation of those who had attained power after the Hungarian Revolution of 1956. By the early 1960s, members of this elite group had consolidated their power by means of “institutional restoration,” retribution (reprisals and retaliatory measures), measures to secure the support of certain groups in society, and the collectivization of agriculture. The Kádár regime also unilaterally “normalized” its relations with the churches and their members (many of whom had shown passive resistance) and with leading intellectuals. Between 1958 and 1961, the regime subdued the country’s peasant farmers, who had been resisting the communist authorities for... --- ### The Banned, the Controlled, the Shifted, and the Compulsory. National Holidays and the Hungarians in Slovakia in 1919 - Published: 2021-12-09 - Modified: 2021-12-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/12/09/the-banned-the-controlled-the-shifted-and-the-compulsory-national-holidays-and-the-hungarians-in-slovakia-in-1919/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2021, 2021/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: simonattila When the army of the Kingdom of Hungary occupied about 80% of the Hungarian-inhabited area of southern Slovakia in the first days of November 1938 as the result of the First Vienna Award, the vast majority of the Hungarian population welcomed the incoming Hungarian soldiers and administration with sincere joy and great enthusiasm. Although this Hungarian population strongly opposed becoming part of Czechoslovakia via the border changes in 1918–1919, they would nevertheless be loyal citizens of the Czechoslovak state for the next 20 years. They paid their taxes, served in the Czechoslovak army, and obeyed the law. In fact, the Czechoslovak law created a more favorable legal environment for them in many respects compared to that of the period before 1918, as the Czechoslovak law guaranteed universal suffrage, freedom of the press, and the right to assemble, and eliminated harmful social disparities. In addition, the Czechoslovak state was able to provide economic and social security, relatively fair living standards, and a predictable future for its Hungarian population. Despite the Czechoslovak liberal democracy, Hungarians, as a minority group, obviously suffered from a number of disadvantages. For example, they were restricted in the official use of their mother tongue, were not able to pursue studies in their mother tongue in higher education, and were clearly underrepresented in the public sector, such as among the employees of state offices and large national companies. Still, their behavior of welcoming the returning Hungarian administration in 1938 was mainly the result of their strong national consciousness... --- ### The Banned, the Controlled, the Shifted, and the Compulsory. National Holidays and the Hungarians in Slovakia in 1919 - Published: 2021-12-09 - Modified: 2021-12-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/12/09/the-banned-the-controlled-the-shifted-and-the-compulsory-national-holidays-and-the-hungarians-in-slovakia-in-1919/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2021, 2021/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: simonattila When the army of the Kingdom of Hungary occupied about 80% of the Hungarian-inhabited area of southern Slovakia in the first days of November 1938 as the result of the First Vienna Award, the vast majority of the Hungarian population welcomed the incoming Hungarian soldiers and administration with sincere joy and great enthusiasm. Although this Hungarian population strongly opposed becoming part of Czechoslovakia via the border changes in 1918–1919, they would nevertheless be loyal citizens of the Czechoslovak state for the next 20 years. They paid their taxes, served in the Czechoslovak army, and obeyed the law. In fact, the Czechoslovak law created a more favorable legal environment for them in many respects compared to that of the period before 1918, as the Czechoslovak law guaranteed universal suffrage, freedom of the press, and the right to assemble, and eliminated harmful social disparities. In addition, the Czechoslovak state was able to provide economic and social security, relatively fair living standards, and a predictable future for its Hungarian population. Despite the Czechoslovak liberal democracy, Hungarians, as a minority group, obviously suffered from a number of disadvantages. For example, they were restricted in the official use of their mother tongue, were not able to pursue studies in their mother tongue in higher education, and were clearly underrepresented in the public sector, such as among the employees of state offices and large national companies. Still, their behavior of welcoming the returning Hungarian administration in 1938 was mainly the result of their strong national consciousness... --- ### Language Problems, Language Related Social Problems, Metalinguistic Activities - Published: 2021-12-09 - Modified: 2021-12-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/12/09/language-problems-language-related-social-problems-metalinguistic-activities/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2021, 2021/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: lanstyakistvan 1. Introduction Just like anywhere else in the world, also in Slovakia, the language users or whole language communities face numerous bigger or smaller language problems. The project called “Language and Communication Problems in Slovakia and Their Management”2, which was launched in August 2018 and is to last until July 2022, aims at uncovering various types of language problems as well as concomitant communication problems which speech communities in Slovakia face, with a special regard to the Slovak community as the majority community, then to the Hungarian and the Roma communities, which are minority communities with a substantial number of speakers, finally the community of the Carpathian Germans as a small community. Within the Slovak community the problems which the researchers are dealing with include the problems of the use of standard Slovak and Slovak dialects as well as language problems related to teaching Slovak in the minority communities. As to the minority communities the researchers are investigating various kinds of language and communication problems in these communities and making propositions concerning the ways of their management. The project also includes theoretical and methodological questions concerning the investigation and management of language problems and their ideological determinants. The theoretical background for the project as a whole is the Language Management Theory (LMT), more exactly the expansion of the LMT on the basis of the management theories of other types of problems3 and application on the Slovak linguistic and social context. LMT was developed by J. V. Neustupný and B. H.... --- ### Language Problems, Language Related Social Problems, Metalinguistic Activities - Published: 2021-12-09 - Modified: 2021-12-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/12/09/language-problems-language-related-social-problems-metalinguistic-activities/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2021, 2021/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: lanstyakistvan 1. Introduction Just like anywhere else in the world, also in Slovakia, the language users or whole language communities face numerous bigger or smaller language problems. The project called “Language and Communication Problems in Slovakia and Their Management”2, which was launched in August 2018 and is to last until July 2022, aims at uncovering various types of language problems as well as concomitant communication problems which speech communities in Slovakia face, with a special regard to the Slovak community as the majority community, then to the Hungarian and the Roma communities, which are minority communities with a substantial number of speakers, finally the community of the Carpathian Germans as a small community. Within the Slovak community the problems which the researchers are dealing with include the problems of the use of standard Slovak and Slovak dialects as well as language problems related to teaching Slovak in the minority communities. As to the minority communities the researchers are investigating various kinds of language and communication problems in these communities and making propositions concerning the ways of their management. The project also includes theoretical and methodological questions concerning the investigation and management of language problems and their ideological determinants. The theoretical background for the project as a whole is the Language Management Theory (LMT), more exactly the expansion of the LMT on the basis of the management theories of other types of problems3 and application on the Slovak linguistic and social context. LMT was developed by J. V. Neustupný and B. H.... --- ### The Primary Results of the last Hungarian Identity Survey in Slovakia - Published: 2021-12-08 - Modified: 2021-12-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/12/08/the-primary-results-of-the-last-hungarian-identity-survey-in-slovakia/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2021, 2021/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: lamplzsuzsanna 1. Survey and sample In June 2018, the Department of Sociological and Demographic Research of the Forum Institute of Minority Research and the National Policy Research Institute in Budapest conducted a questionnaire survey in 16 districts of southern Slovakia2 in a total of 120 settlements, as well as in Bratislava and Košice. The sample consisted of 800 adult Hungarians from Slovakia. The sample is representative in terms of gender, age group, education, type of settlement, and the share of the Hungarian population per district in the mixed-population districts of southern Slovakia. Of the sample 47. 2% were men and 52. 8% were women. As for the age groups, for the sake of comparability with previous surveys, three age groups were used as the basis for sampling: aged 18–34 (27. 4%), aged 35–55 (39. 3%), and over the age of 55 (33. 3%). Regarding education, 22% of respondents had a primary education, 28% had a high school education without a high school diploma, 34% had a high school diploma, and 16% had a higher education. Regarding the type of settlement, 38% of the respondents live in a city or a town and 62% in a village. The primary goal of the survey was to monitor the development of national values and national identity, which we have been researching for a long time, as well as the most important background factors and their impact. In the following, we briefly describe some of the subjective indicators of the respondents’ living conditions, quality of... --- ### The Primary Results of the last Hungarian Identity Survey in Slovakia - Published: 2021-12-08 - Modified: 2021-12-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/12/08/the-primary-results-of-the-last-hungarian-identity-survey-in-slovakia/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2021, 2021/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: lamplzsuzsanna 1. Survey and sample In June 2018, the Department of Sociological and Demographic Research of the Forum Institute of Minority Research and the National Policy Research Institute in Budapest conducted a questionnaire survey in 16 districts of southern Slovakia2 in a total of 120 settlements, as well as in Bratislava and Košice. The sample consisted of 800 adult Hungarians from Slovakia. The sample is representative in terms of gender, age group, education, type of settlement, and the share of the Hungarian population per district in the mixed-population districts of southern Slovakia. Of the sample 47. 2% were men and 52. 8% were women. As for the age groups, for the sake of comparability with previous surveys, three age groups were used as the basis for sampling: aged 18–34 (27. 4%), aged 35–55 (39. 3%), and over the age of 55 (33. 3%). Regarding education, 22% of respondents had a primary education, 28% had a high school education without a high school diploma, 34% had a high school diploma, and 16% had a higher education. Regarding the type of settlement, 38% of the respondents live in a city or a town and 62% in a village. The primary goal of the survey was to monitor the development of national values and national identity, which we have been researching for a long time, as well as the most important background factors and their impact. In the following, we briefly describe some of the subjective indicators of the respondents’ living conditions, quality of... --- ### The Ethnic Composition of Slovakia’s Municipalities, Based on the Data of the 1950 census - Published: 2021-12-08 - Modified: 2021-12-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/12/08/the-ethnic-composition-of-slovakias-municipalities-based-on-the-data-of-the-1950-census-2/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2021, 2021/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: gyurgyiklaszlo_szemle Of the Czechoslovak censuses held after World War II, the ethnic data series of the 1950 census are of special importance. The nationality data of the censuses held du ring the party-state period were published only in national, region and district level in some, mostly internal publications of the Czechoslovak Statistical Office. Earlier census publications from 1950 and 1961 were still encrypted. The ethnicity data from the 1950 census are questionable in several ways. According to our calculations, the censuses held shortly after the deportations, reslovakization and population change showed that the number of Hungarians was 113 thousand lower than expected. (Gyurgyík 2011) In the post-World War II period, at all the national, regional and district levels the standing-ground for the particular nationalities and their territorial distribution is reported by the data from year 1961. However, the ethnicity data of Slovakia’s municipalities of the 1961 census (based on statistical office data and archival sources) are not known till this day. 2 Nationality (and denominational) data of the 1950 census have only recently become available in the archives of the Slovak Statistical Office. The data were processed from 6 manuscript-type internal publications (hereinafter referred to as „publication”). The publications contain data on each region. Some data of particular settlements of each region are written on A2-size typewritten pages. (See Sčítanie ľudu 1950) The manuscripts containing the data of Slovakia’s municipalities represent the data of 6 nationalities in Slovakia. It indicates the Slovak, Czech, Russian, Polish, German and Hungarian nationalities, which are... --- ### The Ethnic Composition of Slovakia’s Municipalities, Based on the Data of the 1950 census - Published: 2021-12-08 - Modified: 2021-12-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/12/08/the-ethnic-composition-of-slovakias-municipalities-based-on-the-data-of-the-1950-census/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2021, 2021/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: gyurgyiklaszlo_szemle Of the Czechoslovak censuses held after World War II, the ethnic data series of the 1950 census are of special importance. The nationality data of the censuses held du ring the party-state period were published only in national, region and district level in some, mostly internal publications of the Czechoslovak Statistical Office. Earlier census publications from 1950 and 1961 were still encrypted. The ethnicity data from the 1950 census are questionable in several ways. According to our calculations, the censuses held shortly after the deportations, reslovakization and population change showed that the number of Hungarians was 113 thousand lower than expected. (Gyurgyík 2011) In the post-World War II period, at all the national, regional and district levels the standing-ground for the particular nationalities and their territorial distribution is reported by the data from year 1961. However, the ethnicity data of Slovakia’s municipalities of the 1961 census (based on statistical office data and archival sources) are not known till this day. 2 Nationality (and denominational) data of the 1950 census have only recently become available in the archives of the Slovak Statistical Office. The data were processed from 6 manuscript-type internal publications (hereinafter referred to as „publication”). The publications contain data on each region. Some data of particular settlements of each region are written on A2-size typewritten pages. (See Sčítanie ľudu 1950) The manuscripts containing the data of Slovakia’s municipalities represent the data of 6 nationalities in Slovakia. It indicates the Slovak, Czech, Russian, Polish, German and Hungarian nationalities, which are... --- ### Hungarian–Slovak Reconciliation and the National Peace - Published: 2021-12-08 - Modified: 2021-12-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/12/08/hungarian-slovak-reconciliation-and-the-national-peace/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2021, 2021/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: olloslaszlo For three centuries, Europe has been organized into nation-states. This situation did not even change after the European Union had been established. The European Union, despite having its own central decision-making and executive bodies, is under the influence of its most powerful member states. The governments of these states decide over the main questions of the Union. The smaller member states could have significant influence only if they organize themselves in interest-groups, mainly on a regional basis. Together they could become strong enough to outweigh the power of the larger states, but still only in some issues. To achieve more, they need to build up a broader alliance of different state-groups. It is a situation when nation-states fight each other, without a war, of course. But the main aim of the interstate relations remains the same. Their form is milder, but substantially unchanged. That is, the relations are based on strength and power regulated by national interest. (Horowitz 1985: 4) Creating a commonly accepted system of values in political decision-making on a higher level could be realized by supporting the main components of a modern political society. But it needs reconciliation between nations. The reconciliation between the small nations of Central Europe must be determined by basic national issues. The democratization of these countries and their independence depend on it. More than three decades after the revolutionary wave that triggered the change of regime, several small nations, including Slovaks and the Hungarians, still continue to fight against each other on... --- ### Hungarian–Slovak Reconciliation and the National Peace - Published: 2021-12-08 - Modified: 2021-12-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/12/08/hungarian-slovak-reconciliation-and-the-national-peace/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2021, 2021/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: olloslaszlo For three centuries, Europe has been organized into nation-states. This situation did not even change after the European Union had been established. The European Union, despite having its own central decision-making and executive bodies, is under the influence of its most powerful member states. The governments of these states decide over the main questions of the Union. The smaller member states could have significant influence only if they organize themselves in interest-groups, mainly on a regional basis. Together they could become strong enough to outweigh the power of the larger states, but still only in some issues. To achieve more, they need to build up a broader alliance of different state-groups. It is a situation when nation-states fight each other, without a war, of course. But the main aim of the interstate relations remains the same. Their form is milder, but substantially unchanged. That is, the relations are based on strength and power regulated by national interest. (Horowitz 1985: 4) Creating a commonly accepted system of values in political decision-making on a higher level could be realized by supporting the main components of a modern political society. But it needs reconciliation between nations. The reconciliation between the small nations of Central Europe must be determined by basic national issues. The democratization of these countries and their independence depend on it. More than three decades after the revolutionary wave that triggered the change of regime, several small nations, including Slovaks and the Hungarians, still continue to fight against each other on... --- ### Imprint 2021/5 - Published: 2021-12-08 - Modified: 2021-12-13 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/12/08/impressum-2021-5/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Imprint, Szemle - Post Years: 2021, 2021/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: admin FÓRUM TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZEMLE FORUM SOCIAL SCIENCES REVIEW ANNUAL SCIENTIFIC JOURNAL IN ENGLISH LANGUAGE Volume XXIII (2021) Head of the Editorial Board: LÁSZLÓ ÖLLÖS Members of the Editorial Board Zoltán Biró A. (Romania), Csilla Fedinec (Hungary), Holger Fischer (Germany), László Gyurgyík (Slovakia), Péter Hunčík (Slovakia), Petteri Laihonen (Finland), Zsuzsanna Lampl (Slovakia), István Lanstyák (Slovakia), Zsolt Lengyel (Germany), József Liszka (Slovakia), András Mészáros (Slovakia), Attila Simon (Slovakia), László Szarka (Hungary), Andrej Tóth (Czech Republic), László Végh (Slovakia) Content Studies ÖLLÖS, LÁSZLÓ: Hungarian–Slovak Reconciliation and the National Peace GYURGYÍK, LÁSZLÓ: The Ethnic Composition of Slovakia’s Municipalities, Based on the Data of the 1950 census LAMPL, ZSUZSANNA: The Primary Results of the last Hungarian Identity Survey in Slovakia LANSTYÁK, ISTVÁN: Language Problems, Language Related Social Problems, Metalinguistic Activities SIMON, ATTILA: The Banned, the Controlled, the Shifted, and the Compulsory. National Holidays and the Hungarians in Slovakia in 1919 TÓTH, ÁGNES: In the Margins of a Party Resolution. The 1968 Resolution of the Political Committee of the Hungarian Socialist Workers’ Party on the Situation of the Nationalities in Hungary Central European Forum EVERETT, JUDAS: Combatting Illiberalism in the Heart of Europe: Lessons from Slovakia Reviews Öllös, László: European Identity (András A. Gergely) Lampl, Zsuzsanna: The political identity of ethnic Hungarians in Slovakia, 1989-1990 (Gábor Csanda) Gecse, Annabella: The Heart of Gemer/Gömör. Studies on the popular religious practice of Gemer/Gömör in Southern Slovakia (Péter Vataščin) Liszka, József (ed. ): Acta Ethnologica Danubiana 22. – Az Etnológiai Központ Évkönyve – Ročenka Výskumného centra európskej etnológie – Jahrbuch... --- ### Imprint 2021/5 - Published: 2021-12-08 - Modified: 2021-12-13 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/12/08/impressum-2021-5/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2021, 2021/5 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle FÓRUM TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZEMLE FORUM SOCIAL SCIENCES REVIEW ANNUAL SCIENTIFIC JOURNAL IN ENGLISH LANGUAGE Volume XXIII (2021) Head of the Editorial Board: LÁSZLÓ ÖLLÖS Members of the Editorial Board Zoltán Biró A. (Romania), Csilla Fedinec (Hungary), Holger Fischer (Germany), László Gyurgyík (Slovakia), Péter Hunčík (Slovakia), Petteri Laihonen (Finland), Zsuzsanna Lampl (Slovakia), István Lanstyák (Slovakia), Zsolt Lengyel (Germany), József Liszka (Slovakia), András Mészáros (Slovakia), Attila Simon (Slovakia), László Szarka (Hungary), Andrej Tóth (Czech Republic), László Végh (Slovakia) Content Studies ÖLLÖS, LÁSZLÓ: Hungarian–Slovak Reconciliation and the National Peace GYURGYÍK, LÁSZLÓ: The Ethnic Composition of Slovakia’s Municipalities, Based on the Data of the 1950 census LAMPL, ZSUZSANNA: The Primary Results of the last Hungarian Identity Survey in Slovakia LANSTYÁK, ISTVÁN: Language Problems, Language Related Social Problems, Metalinguistic Activities SIMON, ATTILA: The Banned, the Controlled, the Shifted, and the Compulsory. National Holidays and the Hungarians in Slovakia in 1919 TÓTH, ÁGNES: In the Margins of a Party Resolution. The 1968 Resolution of the Political Committee of the Hungarian Socialist Workers’ Party on the Situation of the Nationalities in Hungary Central European Forum EVERETT, JUDAS: Combatting Illiberalism in the Heart of Europe: Lessons from Slovakia Reviews Öllös, László: European Identity (András A. Gergely) Lampl, Zsuzsanna: The political identity of ethnic Hungarians in Slovakia, 1989-1990 (Gábor Csanda) Gecse, Annabella: The Heart of Gemer/Gömör. Studies on the popular religious practice of Gemer/Gömör in Southern Slovakia (Péter Vataščin) Liszka, József (ed. ): Acta Ethnologica Danubiana 22. – Az Etnológiai Központ Évkönyve – Ročenka Výskumného centra európskej etnológie – Jahrbuch... --- ### Ulrich Jasper Seetzen: Úton a Duna mentén Magyarországon / Unterwegs auf der Donau in Ungarn - Published: 2021-11-30 - Modified: 2021-11-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/11/30/ulrich-jasper-seetzen-uton-a-duna-menten-magyarorszagon-unterwegs-auf-der-donau-in-ungarn/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2021, 2021/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: csuthyandras 1802. Budapest / Hildesheim / Zürich / New York, Balassi Kiadó, Georg Olms Verlag. Közreadja Detlef Haberland–Katona Tünde, 2020. 2020-ban megjelent Ulrich Jasper Seetzen (1767–1811) tudós, utazó 1802-es, Ernst Jacobsennel tett dunai útjáról (Bécs–Konstantinápoly irányban) készült naplójának magyarországi szakasza (valójában az utazás Bécstől a Vaskapuig történő részét közlik) a Balassi Kiadó (Budapest) és Georg Olms Verlag gondozásában. A szerkesztés Detlef Haberland és Katona Tünde munkáját dicséri, a fordítói munkát utóbbi végezte. A kötet tartalmaz egy elemző bevezetést Haberlandtól (7–20. p. ), a napló magyar fordítását (23–175. p. ), térképet és helynévmutatót, de oldalszám-hivatkozás nélkül (176–179 p. ), képmellékletet (183–202. p. ), német nyelvű bevezetőt (203–217 p. ), az eredeti mű német átiratát (221–397 p. ), és a műhöz kötődő bibliográfiát (399–400 p. ). A gazdag magyarázó jegyzetapparátusban (180 jegyzet) további szakirodalmi hivatkozások is fellelhetőek. Az eredeti mű Oldenburgban (Landesbibliothek) található 8 kötetben, de ez idáig nem jelent meg, ám várható a szöveg teljes kritikai kiadása. Ulrich Jasper Seetzen 1767-ben született Sophiengrodenben tehetős parasztcsaládban, ez azonban magában nem volt elegendő későbbi utazási terveinek megvalósításához. Bátyját követve 1785-ben iratkozott be a göttingeni Georg-August Egyetem orvosi fakultására, de tanult növénytant és természettörténetet is. Oktatója volt mások mellett Johann Friedrich Blumenbach zoológus, antropológus, aki angol kapcsolataival szintén hozzájárulhatott terveinek megvalósításához. 1789-ben Göttingenben szerzett doktori fokozatot növénybetegségek rendszerezéséről szóló disszertációjával. 1789-ben többek között Alexander von Humboldttal, Heinrich Wilhelm Kels orvossal és a matematikus Friedrich Kriessel együtt alapítótagja volt egy göttingeni diáktársaságnak, ami tovább szélesítette tudományos kapcsolatrendszerét. Tudományos tervének fő célja az Egyenlítői-Afrika átszelése volt. Energikus... --- ### Ozorai József: Cirkevní alebo predialistickí šľachtici a ich majetky - Published: 2021-11-30 - Modified: 2021-11-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/11/30/ozorai-jozsef-cirkevni-alebo-predialisticki-slachtici-a-ich-majetky/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2021, 2021/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: csuthyandras Fordította Csiba Balázs. Bratislava, Vydavateľstvo Univerzity Komenského v Bratislave, 2020, 123 p. Ozorai József (1855–1930) érsekújvári ügyvéd, regionális politikus és író, az „érsekújvári magyarság ősz vezére” volt. Vélhetően szlovák származású (Ozorovszkiak már a 18. században is éltek Érsekújvárban) édesapja, Ozorovszki János neve még a 19. század első felében egyszerűsödött Ozorákra, majd fia, József 1882-ben magyarosított. Ez akkor az erősen magyarosodó városban, ahol a lakosság háromnegyed része hivatalosan is a magyar nemzethez tartozónak vallhatta és érezhette magát (s ez később a csehszlovák hatalomváltásig csak erősödött), vélhetően nem volt kirívó eset. Ozorai esetében, bár jelenleg nem ismertek közölt naplói vagy visszaemlékezései, legkésőbb neveltetése során (az esztergomi bencéseknél érettségizett) magáévá tehette a magyar nemzet eszményét, hiszen nemcsak történelmi munkákat, hanem történelmi regényt is írt magyar nyelven, s az már halála előtt, az első Csehszlovák Köztársaság idején jelent meg. Előbb prímási levéltárosként, majd Érsekújvárott ügyvédként működött. Tehetségével és szorgalmával kivívta magának a politikai elismerést is, városi és vármegyei ellenzéki képviselő-testületi tag, később korelnök volt. A magasabb politikai hivatalokat azonban nem vállalta el. Érsekújvári magyar lapok szerkesztője és munkatársa volt, s nagy része volt a rövid életű 1925-ös érsekújvári egyezmény megkötésében is (az OKP és a későbbi MNP közti választási egyezség). Ozorai József most szlovák fordításban is megjelent műve (Az egyházi vagy praediális nemesek és birtokuk), melyet előbb két sorozatban a Magyar Sionban, majd különlenyomatként is kiadott, a téma első s máig jelentős összefoglalása volt 1887-ben. Egyedül Hamar Pál talán jogi jellegű kézirata előzhetné meg e tekintetben, de mivel az sajnos mind ez idáig lappang, így... --- ### Tőkéczki László: A bohém zseni. Gróf Andrássy Gyula szellemi-politikai arcéle - Published: 2021-11-30 - Modified: 2021-11-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/11/30/tokeczki-laszlo-a-bohem-zseni-grof-andrassy-gyula-szellemi-politikai-arcele/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2021, 2021/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: bodnarkrisztian Szerk. Schmidt Mária. Budapest, Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, 2020, 124 p. Idősebb Andrássy Gyula a magyar történelem jelentős – és viszonylag ismert – szereplői közé tartozik, sokan még azt is tudhatják róla, hogy egykoron ő volt „a szép akasztott”, az 1848-as forradalmárból 1867-es miniszterelnökké vált mágnás (nem is beszélve az Erzsébet császárné-királynéhoz fűződő viszonyát érintő pletykákról). Noha az életútja meglehetősen kalandos volt, s a személyisége is szintúgy érdekes, viszonylag kevés biográfiai munka született Andrássyról. Tőkéczki László szóban forgó kötete sem az életrajz kategóriájába sorolható be, nem pályaképet kapunk benne, sokkal inkább egy ember jellemrajzát. És mivel a szerzője már nem érhette meg e kötetének a megjelenését, így e kiadvány egyúttal a Tőkéczki Lászlóra való emlékezést is szolgálhatja. A monográfia hét fejezetre oszlik, amelyek egy-egy téma köré épülnek: a gróf életútja és személyisége; a társadalmi és politikai közeg; a nemzet és a magyarság; a kiegyezés és a dualizmus; a parlamentarizmus, az alkotmányosság és a liberalizmus; a gyakorlati politikus; külpolitika. Tőkéczki elbeszélésében Andrássy a művelt, intelligens, intuitív mágnás szerepében jelenik meg, akit a szerző igazi reálpolitikusként ábrázol. Ugyan a grófban erős volt a nemzeti elkötelezettség, de az Ausztriával való együttműködést létfeltételnek tekintette; tudatában volt annak, hogy Magyarország csak akkor maradhat fenn – s akkor teljesítheti az általa is vallott kultúrmissziót –, ha a két birodalomfél együttműködik (külpolitikai téren pedig Németországra támaszkodnak). Andrássy ugyanis osztozott a reformkorból átöröklődött ama félelemérzetben, amely a cári Oroszország, illetve a pánszláv törekvések miatt gyötörte a magyar liberális politikusi gárda tekintélyes részét. Tőkéczki László... --- ### Jeszenák János báró. Az 1848–1849. évi országgyűlés mártírjai - Published: 2021-11-30 - Modified: 2021-11-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/11/30/jeszenak-janos-baro-az-1848-1849-evi-orszaggyules-martirjai/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2021, 2021/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: bodnarkrisztian Szerk. Kedves Gyula–Pelyach István. Budapest, Országház Könyvkiadó, 2019, 201 p. /Konferenciák az Országgyűlési Múzeumban, 4. / 2015 októberében indult el az a konferenciasorozat az Országgyűlési Múzeumban, amely minden évben az 1849 októberében a megtorlás áldozatául esett politikusok közül mutat be egyet-egyet (s aztán az ott elhangzott előadások könyvként is megjelennek). Az ankétok, illetve a kötetek célja nem csupán a kivégzettekről való megemlékezés, hanem az is, hogy a történelmi jelentőségüknek megfelelő helyre emeljék fel őket a közgondolkodásban. Hiszen például Szacsvay Imre, Jeszenák János vagy Perényi Zsigmond neve sokak számára annak ellenére sem csenghet ismerősen, hogy e politikusok egyaránt kiemelkedő szerepet vállaltak az 1848–49-es polgári átalakulás kivívásában, illetve az önvédelmi harc megszervezésében. A 2018 októberében megtartott konferencia résztvevői Jeszenák János báró munkásságát elemezték, s az előadásokból a korábbi kötetekhez méltó színvonalú kiadványt szerkesztettek. Melkovics Tamás a báró pályafutásának reformkori szakaszát tekinti át, s megállapítja, hogy Jeszenák a korabeli főrendi ellenzék fontos tagja volt, aki igazi elhivatottsággal foglalkozott a közügyekkel. A szerző részletesen elemzi Jeszenáknak Széchenyi István eszméitől Batthyány Lajos és Kossuth Lajos nézeteinek elfogadásáig vezető útját, és feltérképezi azokat az okokat, amelyek szinte predesztinálták őt a főrendi ellenzéki tevékenységre. A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása azonban az, hogy Jeszenákék pozsonyi palotájában alakult ki a főrendi ellenzék csírája. Fónagy Zoltán Jeszenák nyitrai főispánságát, valamint országgyűlési felsőtáblai tagságát vizsgálja az írásában. A szerző kissé távolabbról indítja a tanulmányát, először bemutatja az 1848 előtti főispáni rendszert, majd a forradalmat követő átalakulást. Részletesen szól Nyitra vármegye 1848. évi belső viszonyairól s arról, hogy Jeszenák hogyan teljesítette a... --- ### Papp Árpád (szerk. és a bevezető tanulmányt írta): Délszlávok Párizsban. Egy határszakasz megrajzolásának krónikája és dokumentumai - Published: 2021-11-30 - Modified: 2021-11-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/11/30/papp-arpad-szerk-es-a-bevezeto-tanulmanyt-irta-delszlavok-parizsban-egy-hatarszakasz-megrajzolasanak-kronikaja-es-dokumentumai/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2021, 2021/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: vatascinpeter Zenta, Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, 2021, 758 p. A trianoni békeszerződés létrejöttéhez vezető folyamatok vizsgálatának jelentősége nyilvánvaló, azt nem igazán lehet vagy kell túlhangsúlyozni. „Magyar szempontból” természetesen számos jól ismert – egyszerre emocionális és racionális – értelmezési nehézség is adódhat az efféle tevékenység során még akkor is, ha professzionális tudományos munkáról beszélünk, legyen szó a témakör bármelyik aspektusáról, különösen ami a korabeli cseh és szlovák, román, valamint délszláv politikum törekvéseit illeti. Az e folyamatokat vizsgáló tudományos munkák minőségének egyik legfontosabb fokmérője talán éppen az, hogy az adott szerző mennyire tud túllépni az említett nehézségek gazdag televényén. Papp Árpád etnográfus arra vállalkozott, hogy elsődleges, köztük eddig ismeretlen források alapján összefoglalja a bánáti, bácskai és baranyai, vagyis a jugoszláv–román és a jugoszláv–magyar határok kialakulását az azokhoz vezető tárgyalások és megbeszélések elemzésén keresztül. A kutató ezen ambiciózus cél érdekében elsősorban a belgrádi Jugoszláv Levéltár, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia Levél- és Kézirattára, valamint az újvidéki Szerb Matica Levél- és Kézirattára vonatkozó anyagait dolgozta fel, s egyáltalán nem elhanyagolható módon a szerb történetírás eredményeit is hasznosította, illetve közvetítette. A kötet alapvetően két részre bontható. Egyfelől adott az öt szövegegységre tagolódó „bevezető tanulmány” (23–342. p. ), valamint a szöveggyűjtemény, amelyet színes térképmelléklet követ (343–728. p. ). A két nagy blokk természetesen szorosan kötődik egymáshoz, hiszen a szerző pontos hivatkozásokkal jelölte meg, hogy konkrétan melyik forrással foglalkozik a tárgyalás adott pontján. A könyv jellegét tekintve a szokásosnál is hasznosabb szerepet tölt be a névmutató (729–758. p. ). A főszöveg vezérfonalát tehát a délszláv politikai vezetés... --- ### Földes Györgyi: Akit „nem látni az erdőben”. Avantgárd nőírók nemzetközi és magyar kontextusban - Published: 2021-11-30 - Modified: 2021-11-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/11/30/foldes-gyorgyi-akit-nem-latni-az-erdoben-avantgard-noirok-nemzetkozi-es-magyar-kontextusban/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2021, 2021/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: csehyzoltan Budapest, Balassi Kiadó, 2021, 172 p. Földes Györgyi Akit „nem látni az erdőben” című könyve a marginális pozíciójába kényszerült „másik”, azaz a női alkotók lehetőségeit tárja fel az avantgárd mozgalmak és esztétikák történeti kontextusának és a nőtörténet genderkoncepcióinak kettős perspektívájából. Alkotói szubverzió és teremtő nőiség: két eleve izgalmas fogalom, melyek messze nem zárják ki egymást, sőt az önpozicionálás perspektíváit is megnyitják, s az antagonisztikus ellentétek egymásnak feszülő kisüléseiből valóban izgalmas szövegek születtek. Sőt: a legizgalmasabb talán maga az elbizonytalanítás, a nemi sztereotípiák kikezdhetőségének játéka. A könyv címe René Magritte Nem látom az elbújt nőt az erdőben című képére utal, mely a La Révolution surréaliste utolsó számában jelent meg. A képen a szürrealisták (valamennyien férfiak) állnak körbe egy lenyűgöző női aktot – lehunyt szemmel. Akik „nem látszanak” az avantgárd magyar diszkurzusának erdejében, azok ebben a könyvben egyszeriben láthatóvá válnak, már amennyire ezt a látványt a tudományos rekonstrukció érvényesülni hagyja, hiszen sokszor kénytelen a homályban tapogatózni: többek között Újvári Erzsi, Simon Jolán, Réti (Komját) Irén, Kádár-Karr Erzsébet és Csont (Szántó) Judit pályaképe bontakozik ki előttünk. A könyv egyik legizgalmasabb fejezete az avantgárd nőképének elemzése: a futurizmus „explicite nőgyűlölő” természetétől kezdve a meglepően befogadó dadáig számos különös aspektus kerül elő. A mizogün századvég erős hatása (Nietzsche, Weininger) a nőt az abjekt pozíciójába kényszeríti, a „megzabolázhatatlanul” burjánzó anyaghoz köti a lételvét, s így kényszeríti a tárgyias alárendelés másodlagos közegébe. És ráadásnak, s ez talán a legdöbbenetesebb, meg is ideologizálja azt. Hasonlóképpen érdemes lenne vizsgálni az avantgárd globális másságkonstrukcióit, pl. a művészi alkotásokat gyakorta felszabadító... --- ### Zofia Mycielska-Golik - Az anyám nem beszélt arról, mi volt a börtönben - Published: 2021-11-30 - Modified: 2021-11-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/11/30/zofia-mycielska-golik-az-anyam-nem-beszelt-arrol-mi-volt-a-bortonben/ - Kategóriák: Oral History, Szemle - Post Years: 2021, 2021/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: zofiamycielskagolik – Hogyan találták meg az édesanyjuk naplóját? Az én nővéremnek, Klimának a halála után, mikor takarítottunk a lakásában, megtaláltunk egy csomagot, amiről meg kiderült, hogy ez tulajdonképpen napló. Éppen akkor Alice Budapesten járt, valamilyen rendezvényre jött, és akkor azon a rendezvényen odaadtuk Molnár Imrének ezt a csomagot, illetve annak tartalmát, ami egyrészt lengyelül, másrészt magyarul volt írva. Nem tudtunk róla, ez meglepetés volt. – Hogyan értékelték, milyen érzés volt? Óriási hatást gyakorolt ránk, mivel ahogy mondtam, a mamám soha nem beszélt erről a témáról. János halála után az anyánk, mikor hazaköltöztünk Lengyelországba, bezárkózott. Soha nem beszélt, vagy csak nagyon ritkán Jánosról. És annak ellenére, hogy tanúi voltunk mindannyian az egész kálváriának, az anyám utazásainak, a bátyja kiszabadulásáért tett erőfeszítéseinek, mégis most először kaptunk egy összképet arról, hogy mi mindent is élt át, éltek át ők ketten akkor. – Mi mindent élt át? Mi az, amit elmondana ebből? A bátyámat kirúgták az érettségiről, én pedig egy téeszbe, egy szövetkezetbe lettem irányítva fizikai munkára, vagyis hát kényszermunkára. Az anyám ekkor Virsik doktort kereste föl Pozsonyban, mert amikor hazahozták Esterházy Jánost, egy ideig ez a Virsik doktor fogadta őt a fertőző tüdőosztályon. Ide fektetett be engem is mint tüdőbajost, így megmenekültem a munkatábortól Újlakon. Közben a nővéreket, akik vezették ezt a kórházat, kidobálták az állásukból, és nem volt, aki dolgozzon helyettük a kórházakban. És akkor gyorsan, az első alkalommal belőlünk, a betegekből toboroztak nővéreket. Én akkor nem egészen tizenhét éves voltam, és én is elvégeztem egy egészségügyi kurzust, hogy egészségügyi nővér lehessek. –... --- ### A szlovákiai magyarok elvárásai a szlovákiai magyar politikusokkal szemben - Published: 2021-11-30 - Modified: 2021-11-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/11/30/a-szlovakiai-magyarok-elvarasai-a-szlovakiai-magyar-politikusokkal-szemben/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2021, 2021/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: lamplzsuzsanna (Elhangzott a Választások és választók c. konferencián, 2021. október 16-án, Fűrön) Tisztelt hölgyek és urak, remélem, a következő választások után a frissen alakult Szövetség nem azt fogja mondani a parlamentre vonatkozólag, amit én mondok most a konferencia tegnapi napjával kapcsolatban, hogy szerettem volna itt lenni, de sajnos, nem sikerült. Annál is inkább reménykedem egy majdani sikeres parlamenti szereplésben, mert a Szövetség létrejötte egybecseng a szlovákiai magyarok többségének arra vonatkozó akaratával, hogy miféle politikai képviseletük legyen. Itt, ugye, két dologról van szó. Előszöris kell-e saját magyar képviselet vagy nem, másodszor pedig milyen formája legyen ennek a képviseletnek. Nos, az, hogy többségük saját/önálló magyar képviseletet akar, nem újdonság. Hiszen ha visszamegyünk a szlovákiai magyar pártrendszer keletkezésének az elejére, vagyis az 1990-es évre, az első szabad választások eredményei is ezt bizonyítják, hiszen az akkori magyar koalíció, az Együttélés/MKDM szerezte meg a magyar választópolgárok többségének szavazatait. S kisebb-nagyobb változásokkal, de ugyanez az igény volt tapasztalható az elmúlt három évtizedben, s az elmúlt két évben is. A Fórum Kisebbségkutató Intézet Szociológiai és Demográfiai Kutatások Részlegének felmérése szerint 2019 nyarán a magyarok 88%-a tartotta szükségesnek a saját politikai érdekképviseletet, ami pedig a képviselet formáját illeti, más lehetőségekkel szemben 67 százalékuk az egyetlen magyar pártot tartotta a legmegfelelőbb érdekvédelmi képviseleti formának. A 2020 februárjában, tehát közvetlenül a parlamenti választások előtt lefolytatott ugyancsak ezres magyar mintán készült felmérésünk szerint négy lehetőség közül a legtöbben – csaknem 47% – azzal értettek egyet, hogy a „magyar kisebbséget Szlovákiában és a déli régiót a leghatékonyabban egy magyar párt tudja képviselni, amely... --- ### Hungarian–Slovak Disputes After 1989. The Limits of Our Strategies - Published: 2021-11-30 - Modified: 2021-11-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/11/30/hungarian-slovak-disputes-after-1989-the-limits-of-our-strategies/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2021, 2021/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: olloslaszlo After 1989, two strategies characterised Hungarian politics in Slovakia. The first was the political cooperation that was seen as a way to achieve the rights and positions necessary for the survival and development of the Hungarian minority. The other believed that this could be achieved mainly through pressure, i. e. by force. Neither proved to be a success. Without a substantial change in the national values of the Slovak population, there will remain a layer of voters who consider Hungarians to be dangerous and who consider it right to maintain the previous rules and measures. But our times offer a new opportunity, an opportunity in which Hungarian politics in Slovakia can rise far above itself. For the region is in a situation in which Slovak–Hungarian reconciliation can help make a great step forward. In the competitive environment within the European Union, it is more than necessary for the states of the region to join forces. However, Slovak–Hungarian reconciliation is essential if their relations are to develop from a relationship of interest to one of trust. A revival of the sense of belonging between Hungarians and Slovaks would give impetus to both nations and certainly to the whole region. --- ### Magyar–szlovák viták 1989 után - Stratégiáink korlátjai - Published: 2021-11-30 - Modified: 2021-11-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/11/30/magyar-szlovak-vitak-1989-utan-strategiaink-korlatjai/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2021, 2021/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: olloslaszlo 1989 óta két stratégia jellemezte a magyar–szlovák viszonyt alakító szlovákiai magyar politikát. Az egyik politikai együttműködéssel vélte elérhetőnek a magyar kisebbség megmaradásához és fejlődéséhez szükséges jogok és pozíciók megszerzését. A másik pedig főként nyomásgyakorlással, azaz erővel gondolta kikényszeríthetőnek mindezt. Több mind harminc év távlatából megállapítható, hogy sem az egyik, sem pedig a másik stratégia, sőt a kettő kombinációja sem vezetett sikerre. A másodikhoz nagyobb erő kellett volna, mint az euroatlanti integráció nyújtotta biztonság. Ám a magyar párt, Magyarország, valamint a nemzeti kisebbségek védelmét célzó, születetőfélben levő nemzetközi jogrendszer együtt sem jelentett akkora kényszerítőerőt, mint amennyire Szlovákia vezetői a magyarok nemzeti szabadságától és egyenlőségétől féltették az országot. Véleményünk szerint elsősorban nem is az ország biztonságát, hanem mindenekelőtt az ország nemzeti identitásának alappilléreit. Ezt éppen az első stratégia sikertelensége mutatja. Az együttműködés stratégiája a korszak mindegyik fontos kérdésében az ország fejlődését, demokratizálását és ami különösen fontos, a biztonságát támogatta. A magyarok részt vettek a bársonyos forradalomban. Majd a rendszerváltás legfontosabb törvényeinek elfogadásában és az új alkotmányosság alapjainak lefektetésében. Valamint ott voltak az első demokratikusan megválasztott kormányban. Ezt követően fontos szerepük volt Vladimír Mečiar kormányának első bukásában, majd annak visszatérése után a későbbi választási győzelemben és a mečiarizmus visszaszorításában. Nemkülönben támogatták az ország belépését a NATO-ba és a EU-ba, azaz a biztonság szervezeteibe. A két csatlakozás a magyarok erős, nyilvános, tömeges tiltakozása esetén aligha történhetett volna meg simán. Ám a magyar pártok a belépést támogatták, méghozzá több szlovákiai politikai erő ellenében. Továbbá részt vettek azokban a kormányokban, amelyek Mečiar választasi veresége után helyreállították... --- ### Changes in Hungarian–Slovak Relations in the 20th Century. The Dynamics of the Development of Relations and the Sources of Conflict, Assimilation - Published: 2021-11-30 - Modified: 2021-11-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/11/30/changes-in-hungarian-slovak-relations-in-the-20th-century-the-dynamics-of-the-development-of-relations-and-the-sources-of-conflict-assimilation/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2021, 2021/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: polackovazuzana The present study analyses the relationship between majority and minority in our geopolitical space on two levels. In the first part of the study, I focused on the typologization and periodization of minority issues in 20th and 21st century Europe. My primary interest, however, was to integrate the issue of Slovak–Hungarian relations and their development within the Czechoslovak Republic and later within the independent Slovak Republic into the various developmental stages of minority issues in Europe. The coexistence of minority and majority, as we know from history, requires not only pragmatic-political and legislative-technical solutions, but also emotional involvement and spiritual strength to overcome obstacles to the implementation of functioning models of mutual coexistence and tolerance. From the point of view of scientific knowledge, we are faced with the challenge of how to deepen our understanding of minority issues and mutual coexistence (of both allochthonous and autochthonous minorities) in different parts of Europe. The solutions have individual characteristics, especially when we analyse the region of Central and Eastern Europe, where the historical pattern of coexistence is based on the structure of the particular ethnic conflict existing in the so-called nation-states. The current social situation also makes us aware that national minority issues in Central and Eastern Europe are still an open object of research. --- ### A magyar–szlovák kapcsolatok változásai a 20. században. A kapcsolatok alakulásának dinamikája és a konfliktusforrások - Published: 2021-11-30 - Modified: 2021-11-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/11/30/a-magyar-szlovak-kapcsolatok-valtozasai-a-20-szazadban-a-kapcsolatok-alakulasanak-dinamikaja-es-a-konfliktusforrasok/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2021, 2021/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: polackovazuzana Az itt közreadott tanulmány két szinten elemzi a többség és a kisebbség kapcsolatát geopolitikai terünkben. A tanulmány első részében a 20. és 21. századi Európa kisebbségi kérdéseinek tipológiájára és periodizálására összpontosítottam. Elsődleges érdeklődésem azonban a szlovák–magyar kapcsolatok kérdésének és fejlődésének integrálása volt az európai kisebbségi kérdések egyéni fejlődési szakaszaiba a Csehszlovák Köztársaságon belül, majd később a független Szlovák Köztársaságon belül. A kisebbségi problematika és a vele kapcsolatos kérdések állandóan foglalkoztatják a társadalomtudományi tudományágakat. Fontos tényezőt jelentenek, amely ugyancsak befolyásolja a világ biztonságát. Általánosságban elmondható, hogy a sajátos helyzettől függetlenül nézeteltérések vannak az állam és a kisebbségek között, amelyek jogaik személyes, kulturális és területi autonómia alapján történő kiterjesztését követelik, és végső soron elszakadáshoz vezethetnek. Bár az európai kisebbségi diskurzusban egyetértés van abban, hogy az etnopolitikai problémák és azok deeszkalációja prioritást élvez az európai integráció további elmélyítése szempontjából, konkrét megoldásuk forgatókönyvét gyakran eltérően értelmezik politikai, társadalmi és nemzetközi szinten. Ez annak köszönhető, hogy a kisebbségi kérdések tág fogalomkört képeznek, azaz több szempontból is vizsgálhatjuk őket: történelmi, politikai és jogi dimenziójuk van, de társadalmi és kulturális vetületük is. Az egységes értelmezés ellentéte, kontrasztja a kisebbségi kérdések konkrét szintű értelmezésével abból ered, hogy az elméleti értelmezések különbözőek, csakúgy, mint a nemzeti történelem eltérő fejlődése Európa egyes államaiban, és konfliktusjellegük eltérő alakulásából. A szlovák–magyar viszonyt 1989 vagy 1992 után (a független szlovák állam megalakulásával) befolyásoló neuralgikus pontok és kapcsolódó folyamatok történelmi gyökerűek a 20. századi európai társadalmi-politikai fejlődésben. A 20. századot a társadalmi és etnikai megbékélés fenntartására irányuló erőfeszítések jellemezték. Ezeknek az erőfeszítéseknek a kudarca... --- ### The Memory of Young People From Vojvodina Born in Mixed Marriages About the Yugoslav Wars of the 1990s - Published: 2021-11-30 - Modified: 2021-11-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/11/30/the-memory-of-young-people-from-vojvodina-born-in-mixed-marriages-about-the-yugoslav-wars-of-the-1990s/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2021, 2021/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: lendakkabokkarolina Although armed conflicts in the South Slavic wars of the 1990s avoided Vojvodina, Serbia's multi-ethnic northern province, the war left deep scars on its population. Some argue that the province avoided conflict in part because it had a relatively high rate of ethnic-based mixed marriages in Yugoslavia, which served as a bond between Serbs and ethnic minorities. The state-sponsored nationalist propaganda of the 1990s had a detrimental effect on ethnic minorities in Vojvodina, many of whose members left the country during this period. In the 1990s, the young minority generation may have been the most adversely affected group, as they faced overt nationalism, alienation and the prospect of being side-lined and having their childhood stolen. For those born into mixed marriages, one of the milestones of their lives was that when they enrolled in primary and secondary school, their parents were given the choice of language of education (majority or minority). The aim of this research is to examine the role that family background played in the self-representation and meaning-making of this generation during the turbulent 1990s. The thesis is based on an in-depth analysis of interviews with Generation Y children born in mixed Serbian–Hungarian marriages. The results show that the choice of school language has an impact on children's identity and group affiliation. It is also found that those who received education in a minority language experienced more ethnic-based incidents of nationalism during their education than those whose parents chose to attend a majority language school. The research approached... --- ### A vegyes házasságban született vajdasági fiatalok emlékezete az 1990-es évek jugoszláv háborúiról - Published: 2021-11-30 - Modified: 2021-11-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/11/30/a-vegyes-hazassagban-szuletett-vajdasagi-fiatalok-emlekezete-az-1990-es-evek-jugoszlav-haboruirol/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2021, 2021/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: lendakkabokkarolina Bár az 1990-es évek délszláv háborúi során a fegyveres konfliktusok elkerülték Vajdaságot, Szerbia soknemzetiségű északi tartományát, a háború mégis mély sebeket ejtett a lakosságán. Egyesek szerint a tartományt részben azért kerülték el az összecsapások, mert viszonylag magas volt az etnikai alapú vegyes házasságok aránya Jugoszláviában, amely a szerbek és az etnikai kisebbségek közötti kötelékként szolgált. Az 1990-es évek államilag finanszírozott nacionalista propagandája károsan hatott a vajdasági etnikai kisebbségekre, amelyek tagjai közül ebben az időszakban sokan elhagyták az országot. Az 1990-es években a kisebbséghez tartozó fiatal generáció lehetett a leginkább hátrányosan érintett csoport, mivel nyílt nacionalizmussal, elidegenedéssel és azzal a kilátással szembesült, hogy mellékvágányra került, és ellopták a gyermekkorát. A vegyes házasságokból születettek számára életük egyik mérföldköve, hogy az általános iskolába és a középiskolába való beiratkozáskor szüleik megválaszthatták az oktatás nyelvét (többségi vagy kisebbségi). A kutatás célja annak vizsgálata, hogy az 1990-es évek viharos időszakában a családi háttér milyen szerepet játszott ennek a generációnak az önreprezentációjában és értelemalkotásában. A dolgozat a szerb–magyar vegyes házasságban született Y generációsokkal készített interjúk mélyreható elemzésén alapul. Az eredmények azt mutatják, hogy az iskola tannyelvének megválasztása hatással van gyermekek identitására és a csoporthoz való tartozásra is. Az is megállapítható továbbá, hogy azok, akik kisebbségi nyelvű oktatásban részesültek, több etnikai alapú, nacionalizmusból fakadó incidenst éltek át tanulmányaik során, mint azok, akiknek szülei a többségi nyelvű iskolai oktatást választották. A kutatás két irányból közelíette meg a témát. Először is, a szakirodalomban leginkább tárgyalt szerb–horvát–bosnyák viszonyhoz képest a kilencvenes évek politikai és társadalmi eseményeinek történeti áttekintésén keresztül röviden betekintést... --- ### From Disfranchisement to Parliamentary Representation. The First Hungarian Representatives in the Parliament of Prague and Bratislava - Published: 2021-11-30 - Modified: 2021-11-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/11/30/from-disfranchisement-to-parliamentary-representation-the-first-hungarian-representatives-in-the-parliament-of-prague-and-bratislava/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2021, 2021/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: popelyarpad After World War II the Hungarian minority in Czechoslovakia was not only deprived of its citizenship but also its franchise. For this reason, in parliamentary elections of 1946 and 1948, the Hungarian population was not allowed to take part. The first parliamentary elections in which Hungarians could finally vote, and Hungarian representatives could be elected to the parliaments of Prague and Bratislava, were the elections in 1954. While out of 368 representatives of the Czechoslovak Parliament in Prague 9 were Hungarians, this rate in the Slovak Parliament in Bratislava is 13, out of 104 representatives. The study features both their election and activities. From then on, until the democratic turn in 1989, the Hungarian minority was constantly provided seats in both parliaments. However, the Hungarian MPs were not elected by the Hungarian community but were chosen and brought to parliament by the communist party. Their charge was to demonstrate the “proper” nationality policy of the communist party. Opportunities to stand for the Hungarian minority´s interests were almost none. --- ### A jogfosztottságtól a parlamenti képviseletig - Az első magyar képviselők a prágai és a pozsonyi parlamentben - Published: 2021-11-30 - Modified: 2021-11-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/11/30/a-jogfosztottsagtol-a-parlamenti-kepviseletig-az-elso-magyar-kepviselok-a-pragai-es-a-pozsonyi-parlamentben/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2021, 2021/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: popelyarpad Árvay József, Bitter László, Dénes Ferenc, Dobos Imre, Lőrincz Gyula, Nagy István, Prokos József, Szigl Mária, Trencsik János, Vida Irma, Vrábel Vendel... Nevek, amelyek jobbára nemcsak a szélesebb olvasóközönség, hanem nagy valószínűséggel a történelemben jártas szakemberek számára is ismeretlenül csengenek. Többségük a politikában járatlan kétkezi munkás, traktoros, kombájnos, egységes földműves-szövetkezeti elnök vagy szövetkezeti dolgozó volt. Ami közös bennük, és amiért nevüket a történelem lapjain is érdemes megörökíteni, az az, hogy több társukkal együtt a második világháború utáni Csehszlovákia első magyar nemzetiségű parlamenti képviselői voltak, akik a jogfosztottság éveinek elmúltával kaptak helyet a prágai vagy a pozsonyi törvényhozásban. Az alábbi tanulmány részben az ő történetüket tárgyalja, részben pedig azt az utat igyekszik felvázolni, amely a magyar kisebbség teljes jogfosztásától parlamenti képviseletének – igaz, immár a kommunista párt felügyelete és égisze alatti – felújításáig vezetett. 1. A jogfosztottság időszaka (1945–1948) A szlovákiai Magyar Párt vezető tisztségviselői, néhány pozsonyi értelmiségivel karöltve, 1945. április 13-án a párt pozsonyi Nyerges utcai székházában megalakították a Magyar Végrehajtó Bizottságot. A többek között Stelczer Lajos pártigazgató, Neumann Tibor, a pozsonyi helyi szervezet elnöke, Garzuly Ferenc, a gazdasági osztály vezetője, valamint Szalatnai Rezső és Peéry Rezső publicisták által létrehozott bizottság, abban a reményben, hogy a felújított Csehszlovákia vezetői tárgyalási partnerként ismerik el, 1945 tavaszán és nyarán több beadványt intézett a csehszlovák kormányhoz és a Szlovák Nemzeti Tanácshoz (SZNT). A bizottság rögtön megalakulása napján – feltehetően a kassai kormányprogramra reagálva – tiltakozását fejezte ki az ellen, hogy a magyarokat egy szinten említsék a németekkel, valamint a Hlinka Gárda és a... --- ### Additions to the History of the Creation of the „Danube Border” II. Parallels and Differences at Certain Stages in the Lives of Two Central European Geographers - Published: 2021-11-30 - Modified: 2021-11-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/11/30/additions-to-the-history-of-the-creation-of-the-danube-border-ii-parallels-and-differences-at-certain-stages-in-the-lives-of-two-central-european-geographers/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2021, 2021/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: farkasgyorgy One of the cornerstones of the Czechoslovak peace delegation's territorial claims against Hungary at the Paris peace talks at the end of the First World War was the securing of the new state's 'Danube border' as its territorial claims against Hungary. The Czechoslovak negotiating delegation's geography expert, Viktor Dvorský, played a decisive role in laying the geographical foundations for the system of arguments used to support this claim. Years later, his system of arguments was evaluated by Gyula Prinz, a Hungarian who was his contemporary, in a unique approach. Although the two young geographers were considered to be "propmen" in the tide of the events of 1918/19, their professional knowledge had a decisive influence on the processes in certain cases, albeit in different ways, and their figures appear in contemporary documents. A detailed presentation and analysis of two such documents will shed more light on and clarify their role in the events of the time. By comparing the biographies of the two prominent Czech and Hungarian geographers of the post-World War I period and by presenting in more detail the major stages of their careers, parallels can be drawn which will provide a framework for further analyses which will clarify and specify the extent to which, and the way in which the Hungarian and Slovakian geographers differ in their treatment and interpretation of this issue of great importance in their common history. --- ### Adalékok a „Dunai határ” létrehozásának történetéhez II. - Published: 2021-11-30 - Modified: 2021-11-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/11/30/adalekok-a-dunai-hatar-letrehozasanak-tortenetehez-ii/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2021, 2021/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: farkasgyorgy Párhuzamok és eltérések két közép-európai geográfus életútjának bizonyos állomásain 4. Egy január eleji hétfő történései 1919-ben, Prágában és Pozsonyban Hogy a hosszúra nyúlt, 1919. január másodikai, csütörtöki kormányülés végzéseivel kapcsolatban, az elfogadott változat ellenében – és a szigorú titoktartási kötelezettség ellenére – tett-e bármit is Viktor Dvorský a következő három napon, január első hétvégéjén, ma már nehezen tisztázható és nem is szükséges tárgya ennek a tanulmánynak. A cseh és szlovák szempontból nagy reményekre jogosító Újévre következő hétfőn, 1919. január 6-án a Wilson elnök tiszteletére – frissiben – átnevezett prágai Főpályaudvarról 9 óra 30 perckor, a megjelent ünneplő közönség lelkes búcsúztatása közepette kigördültek a csehszlovák kormánynak a párizsi béketárgyalásokra delegált küldöttségét szállító különvonat szerelvényei. A II. számú vagon első kupéjában, dr. Karol Chotek – egykori iskolatársa – társaságában, a tárgyalódelegáció fő geográfus szakértőjeként az ablakból integethetett az otthonmaradók felé az addig is sikeresnek mondható életpályája nagy reményekre jogosító új fejezetének kapujában Viktor Dvorský is. (Chodějovský 2017, 84. és 91. p. ) Az Ausztria felé zakatoló vonat hírére a közbeeső pályaudvarokra és állomásokra kicsődülő tömegek lelkes üdvözlései mellett a delegáció számára biztosított körülmények is fokozhatták a bizakodó és ünnepi hangulatot. Amikor a különvonat étkezőkocsijában, talán a régi huszita erősséghez, Tábor városához közelítve, a személyzet teríteni kezdhetett az aznap feltálalt ebédhez, mintegy 300 kilométerrel keletebbre, a benyomuló csehszlovák légió egységei által már egy hete megszállt, a megelőző mozgalmas hónapok és hetek hányattatásaiba és nélkülözéseibe belefásult, nyomasztó jövőt sejtő aggodalmakkal terhes Pozsony szénszünet miatt bezárt egyetemén Prinz Gyula intézetigazgatóra a kihalt intézményben egy katonai... --- ### Writings of the Young Andor Sas - Published: 2021-11-30 - Modified: 2021-11-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/11/30/writings-of-the-young-andor-sas/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2021, 2021/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: meszarosandras The study presents and analyses the works of Andor Sas written in his youth. It categorizes his articles and reviews written before 1918 into five themes: 1. Hegel's philosophy and its Hungarian implications (e. g. its influence on Imre Madách's Tragedy of Man); 2. parts of Hungarian philosophy concerning conventional wisdom and the impact of Schelling; 3. German Romanticism; 4. Goethe's spirituality, his works and the theme of Faust; 5. the cultural struggles of the First World War and the problem of so-called cultural pessimism. --- ### Sas Andor fiatalkori írásai - Published: 2021-11-30 - Modified: 2021-11-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/11/30/sas-andor-fiatalkori-irasai/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2021, 2021/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: meszarosandras Csanda Gábor „terhes hagyatéknak” nevezte Sas Andor munkásságát. És a szerzőnek több szempontból is igaza van. Sas élete és értékválasztásai lemásolták a huszadik század kataklizmáit és azoknak az egyéni sorsokra kifejtett hatását. A század elején a pozitivizmus hatása alatt álló, főként a német irodalom és filozófia történéseit nyomon követő és azokat kommentáló tehetséges irodalmárként, a proletárdiktatúra alatt nagyon rövid időre egyetemi tanárként, utána ausztriai emigránsként, majd pedig csehszlovákiai középiskolai tanárként és képzett történészként, a szlovák állam ideje alatt bujdosóként, a második világháború után az új rend igenlőjeként és félig-meddig ideológusaként, de ugyanakkor a csehszlovákiai magyar nyelvű felsőoktatás egyik létrehozójaként és az önálló pozsonyi magyar tanszék első vezetőjeként jelenik meg. Persze, nem Sas az egyedüli európai és főként kelet-közép-európai értelmiségi, akinek szembesülnie kellett azokkal a politikai, hatalmi és ideológiai ruptúrákkal, amelyek schizoid helyzeteket teremtettek a gondolkodó emberek számára. És amelyeket aztán az utókor egyértelműsíteni szeretne, nemritkán az éppen domináló szemléletnek megfelelően. Sőt, etikai értékítéleteket is hozna. Azok viszont beleütköznek azokba a kortársi visszaemlékezésekbe, amelyek Sas személyes tulajdonságait emelik ki. Szalatnai Rezső például azt írja róla, hogy „igazi intellektuális, egyéni és partikuláris érdekektől mentes magatartású” volt, aki „sok mindent nem írt meg, amit meg kellett volna írnia”, de főként aki „kényszerből élt saját korában”. Az első megjegyzés az értelmiségi tulajdonságait, a második az öncenzúra negatív következményeit, a harmadik pedig a léthelyzetét mutatja fel. És azt is, hogy az értelmiségi magatartás milyen összeütközésbe kerül a nem szabad elhatározásból fakadó önkorlátozással, valamint azzal a történelmi idő és saját személyes időátélése közötti időelcsúszással, amelyik őt... --- ### Impresszum 2021/4 - Published: 2021-11-30 - Modified: 2021-11-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/11/30/impresszum-2021-4/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2021, 2021/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XXIII. évfolyam Főszerkesztő: Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke: Öllös László Tanulmányok MÉSZÁROS ANDRÁS: Sas Andor fiatalkori írásaiFARKAS GYÖRGY: Adalékok a „Dunai határ” létrehozásának történetéhez II. Párhuzamok és eltérések két közép-európai geográfus életútjának bizonyos állomásainPOPÉLY ÁRPÁD: A jogfosztottságtól a parlamenti képviseletig. Az első magyar nemzetiségű képviselők a prágai és a pozsonyi parlamentbenLENDÁK-KABÓK KAROLINA: A vegyes házasságban született vajdasági fiatalok emlékezete az 1990-es évek jugoszláv háborúirólZUZANA POLÁČKOVÁ: A magyar–szlovák kapcsolatok változásai a 20. században. A kapcsolatok alakulásának dinamikája és a konfliktusforrásokÖLLÖS LÁSZLÓ: Magyar-szlovák viták 1989 után. Stratégiáink korlátjai Közlemények LAMPL ZSUZSANNA: A szlovákiai magyarok elvárásai a szlovákiai magyar politikusokkal szemben Oral History MOLNÁR IMRE – ZSIGMOND DEZSŐ: Zofia Mycielska-Golik: Az anyám nem beszélt arról, mi volt a börtönben Könyvek Csehy Zoltán: Földes Györgyi: Akit „nem látni az erdőben”. Avantgárd nőírók nemzetközi és magyar kontextusbanVataščin Péter: Papp Árpád (szerk. és a bevezető tanulmányt írta): Délszlávok Párizsban. Egy határszakasz megrajzolásának krónikája és dokumentumaiBodnár Krisztián: Jeszenák János báró. Az 1848–1849. évi országgyűlés mártírjaiBodnár Krisztián: Tőkéczki László: A bohém zseni. Gróf Andrássy Gyula szellemi-politikai arcéleCsuthy András: Ozorai József: Cirkevní alebo predialistickí šľachtici a ich majetkyCsuthy András: Ulrich Jasper Seetzen: Úton a Duna mentén Magyarországon / Unterwegs auf der Donau in Ungarn 1802 --- ### Tamáska Máté: Örmény városépítészet Erdélyben - Published: 2021-09-29 - Modified: 2021-09-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/09/29/tamaska-mate-ormeny-varosepiteszet-erdelyben/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2021, 2021/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: czinegenoemi Budapest, L’Harmattan–Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 2020, 194 p. Az erdélyi örmények kultúrájával, történetével, épített kulturális örökségével több magyar nyelvű irodalom is foglalkozott márKülönösen Szamosújvár irodalma gazdag, hiszen ez a város nemcsak az örmények számára kiemelkedő jelentőségű, az erdélyi barokk építészetnek is mérföldköve Az ő munkájukat folytatja Virgil Pop kolozsvári műemlékvédő. Örmény városépítészeti együttesekkel azonban máshol is találkozhatunk Erdélyben. Köllő Miklósnak köszönhetően Gyergyószentmiklós ismert a magyar szakemberek körében is, illetve a falusi műemlékekkel foglalkozók jó eséllyel hallottak Csíkszépvíz gyönyörűen megújult központjáról. A sok tekintetben Szamosújvárhoz hasonlítható Erzsébetvárosról azonban alig tud valamit a magyar olvasó. Tamáska Máté részletesen ismerteti az örmény városépítészet-kutatás eddigi eredményeit, kiemelve, hogy az eddigi publikációk elsősorban a műemlékvédelem és városképvédelem munkáját segítették, és jellemzően külön-külön tárgyalták az egyes örmény városokat. Ezekhez képest Tamáska Máté munkája elsőként tesz kísérletet a négy helyszín összevetésére. Módszerének központi eleme pedig nem az építészeti forma maga, hanem az örmény identitás változása és annak városképi lenyomata. Tamáska Máté az Apor Vilmos Katolikus Főiskola oktatója, emellett a Magyar Nemzeti Levéltárban építészettörténeti projekteket vezet. Kutatómunkájának fókuszában a településkép-vizsgálat szociológiai megközelítése áll, és azon fáradozik, hogy munkáival megteremtse a társadalomtörténeti beágyazottságú hazai építészetszociológiát. Jelen kötete a 18. század elejétől követi végig az egyes városok átalakulását, kiépülését egészen a századfordulóig. Feltárulkoznak az örmény városépítészet alapelvei, közös jellemzői. Miközben más szerzők az építészeti megközelítésükből adódóan, ha foglalkoztak is érintőlegesen az összehasonlítással, inkább a különbségeket hangsúlyozták, Tamáska egy új aspektust, a társadalomtörténetet beemelve a szakmai diskurzusba, a párhuzamokra is felhívja a figyelmet. Mert bár az eltérő státuszú városok különbözőképpen fejlődtek,... --- ### Dobszay Tamás–H. Németh István–Pap József–Szijártó M. István (szerk.): Rendi országgyűlés – polgári parlament. Érdekképviselet és törvényhozás Magyarországon a 15. századtól 1918-ig - Published: 2021-09-29 - Modified: 2021-09-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/09/29/dobszay-tamas-h-nemeth-istvan-pap-jozsef-szijarto-m-istvan-szerk-rendi-orszaggyules-polgari-parlament-erdekkepviselet-es-torvenyhozas-magyarorszagon-a-15-szaz/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2021, 2021/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: bodnarkrisztian Budapest–Eger, Magyar Nemzeti Levéltár–Eszterházy Károly Egyetem, 2020, 628 p. 2018. november 29. és december 1. között Egerben, az Eszterházy Károly Egyetemen konferenciát rendeztek, amely a különböző korszakok magyar országgyűléseivel foglalkozott. Az ott elhangzott előadások egy részének szerkesztett változata jelent meg a szóban forgó kötetben (illetve néhány olyan tanulmány is helyet kapott benne, amelyek nem hangzottak el előadásként a konferencián), noha erről a kiadványban sajnálatos módon nem olvashatunk. A tanulmánykötet 29 szerző – ebből egy szerzőpáros – írásait gyűjti egybe, és mivel már csupán az alkotók nevének, illetve tanulmánya címének puszta felsorolása is terjedelmes lenne, így inkább az általánosabb érvényű mondanivaló megfogalmazására tehetünk itt kísérletet. A szerkesztők a közleményeket korszakonként négy nagyobb egységbe osztották be: a kora újkori blokk a 14–17. század eseményeivel foglalkozik (itt érdemes megjegyezni, hogy a kötet alcíme némileg pontatlan, hiszen már az első tanulmány szerzője, C. Tóth Norbert is az 1301–1440 közötti időintervallumot határozta meg vizsgálódása kereteként), majd következik a 18. század, a reformkor és a dualizmus időszaka. Az egyes szerzők rendkívül széles tematikai palettán alkottak, hiszen az országgyűlésekkel kapcsolatban szinte az összes kérdéskört érintették. Számos dolgozat (például Nagy János, Horváth Gyula Csaba, Sebők Richárd, Melkovics Tamás, Pap József közleményei) foglalkozik az országgyűlések résztvevőinek társadalomtörténeti, illetve prozopográfiai elemzésével, de olvashatunk az egyháztörténettel (Kádár Zsófia, Maczák Ibolya, Zakar Péter), várostörténettel (H. Németh István, Czoch Gábor, Szendrei Ákos) kapcsolatos írásokat is. Ezek mellett terítékre kerülnek olyan kérdések is, hogy milyen írott források kapcsolódhatnak az országgyűlésekhez (Guszarova Tatiana), milyen ceremóniákat rendeztek a 18. század első felének diétáin (Hende Fanni), hogyan... --- ### Barta Róbert–Kerepeszki Róbert–Pintér Zoltán Árpád (szerk.): Az Osztrák–Magyar Monarchia és a történelmi Magyarország összeomlása 1918-ban - Published: 2021-09-29 - Modified: 2021-09-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/09/29/barta-robert-kerepeszki-robert-pinter-zoltan-arpad-szerk-az-osztrak-magyar-monarchia-es-a-tortenelmi-magyarorszag-osszeomlasa-1918-ban/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2021, 2021/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: bodnarkrisztian Konfliktusok és megoldási kísérletek. Debrecen, Debreceni Egyetem, 2019, 172 p. A 20. század egyik legnagyobb magyar traumájának, az 1918. évi összeomlásnak (illetve következményeinek) állít emléket e viszonylag vékony kötet, amely egy, az első világháború lezárulásának évfordulója alkalmából megtartott konferencia előadásaiból válogat. 2018 novemberében Karcagon rendeztek szimpóziumot, amelyen a fenti témában 12 előadó – zömmel a Debreceni Egyetem oktatói, illetve PhD-hallgatói – mutatta be legújabb kutatási eredményeit. A jelen kiadványban tíz tanulmány kapott helyet, amelyek az összeomlás számos aspektusát körbejárják. Amint azt az előszóban Karcag város jegyzője, Rózsa Sándor György is kiemelte, ez az időszak Magyarország számára is színes és mozgalmas, de sajnos eléggé keserves is volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia egyre anakronisztikusabbá vált a folyamatosan változó világban, és ahogyan arra a kötet tanulmányai is ékes példát nyújtanak, számtalan belső probléma is megterhelte az államszervezetet. Bihari Péter bevezető jellegű tanulmánya (A központi hatalmak összeomlása 1918-ban) tágabb történeti kontextusban vizsgálja az eseményeket. 1918 elejére a hadviselő európai országok többsége kimerült, de a totális győzelemre való törekvés miatt egyik fél sem adhatta fel a küzdelmet. A Monarchia összeomlásának okait elemezve egyebek között az anyagi-technikai hátrányt, az élelmezési nehézségeket, a romló életkörülményeket, a nemzetiségi viszályokat, valamint az emberek közötti gyűlölködést emeli ki. Pallai László egy kevéssé kutatott problémát vesz górcső alá (A Monarchia és Németország közötti vámunió kérdése 1918-ban). Írásában a két birodalom feszültségektől sem mentes kapcsolatát elemzi, és rámutat arra a nagyon fontos tényre, hogy habár az antantországok egy része sokáig rokonszenvezett a Monarchiával, 1918-ra ez a pozitív hozzáállás semmivé lett. Ennek legfőbb okát... --- ### Szászi Zoltán, Szászi Fanni, Václav Kinga: Séta Gömörben - Published: 2021-09-29 - Modified: 2021-09-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/09/29/szaszi-zoltan-szaszi-fanni-vaclav-kinga-seta-gomorben/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2021, 2021/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: csehyzoltan Pozsony, Madách Egyesület, 2020, 168 p. Szászi Zoltán, Szászi Fanni és Václav Kinga Séta Gömörben című könyve egyszerre írói kvalitásokkal is bíró útikalauz, kommentált fotóalbum és élénk színekben tobzódó kisenciklopédia. A történelmi Gömör vármegye kulturális emlékeit járja be, de egyszersmind a régió kulturális emlékezeteként is kezelhető munka, melyben egyenrangú kép és szöveg. A múltat nem pusztán látványként és örökségként kezeli, hanem egy mentalitástörténet bonyolult rajzolatát is észleli az egészen konkrét útvonalak dokumentálása során. Ügyes gyűjtés, jó források, érzékeny szerkesztés: és mindenekelőtt élvezetes, kedvesen kalauzoló, érzelmekben gazdag nyelv, mely mind a méltatlankodást, mind a szinte „kritikátlan” lelkesedés regisztereit vállalja. A szöveg Szászi Zoltán, a kiváló költő és termékeny újságíró munkája: az ő tájai nemcsak tájak, hanem az emberi jelenlét vagy hiány terepei is. Serke kastélyának leírása szinte észrevétlenül változik át Gömöryné Maróthy Margit teozófus, színésznő, Mahabharáta-fordító, India-utazó portréjává. Mintha egyetlen folyamatos regényben élnénk, s minduntalan figyelmeztetni kellene magunkat a koordináták betájolására. A mítoszok, mondák, legendák képlékenységét folytonosan ellensúlyozza a tudomány, zömmel a historiográfia és érdekes módon a geológia, illetve földtörténet. Mi közük lehet a várgedei bronzkincseknek a minószi kultúrához? Nyilván van rá szakszerű, precíz válasz is, és van rá válasz ebben a könyvben is, mely nem a válaszokra fókuszál, hanem a jelenlétre, a problémafelvetésre, a megválaszolatlan kérdésekre. Szászi Zoltán Gömörre elsősorban művészi feladatként tekint: a maga bámulatosan plasztikus sokféleségét nyelvi sokféleséggel igyekszik kifejezni. Hol a művészettörténész szól ki a gótikus út elképesztően izgalmas freskóinak leírásából, hol a mániákus régész és vallástörténész dilemmáit halljuk, pl. a méhi istentriászról vagy a zeneszerzőként, íróként-költőként,... --- ### Öllös László: Európai identitás - Published: 2021-09-29 - Modified: 2021-09-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/09/29/ollos-laszlo-europai-identitas-3/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2021, 2021/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: agergelyandras Van-e „lelke” annak, amit Európának hívunk? S van-e belevaló legitim örökség, racionális identitás ott, ahol a lemaradások és partnerségek, elfogadások és kompromisszumok a nagy kísértések és nemzetállami kiegyezések közepette keresik önnön kiteljesülésüket? Mi töltötte ki és mi helyett kellene valami mással töltekeznie annak, amit egy komplexebb identitásállapotként tudnánk értékelni? Öllös László Európai identitás-könyve a szerzői bevezető szerint is kísérlet. Ha úgy jobban hangzik: a nemzetállami korszak(ok) ellentmondásait meg esélyeit elemzi, s nem akárhonnan nézve, hanem az államszerveződés esélyeitől, megvalósulásaitól, ellentmondásaiból fakadó működésmódjaitól meghatározott entitások formájában. Alapszempontja viszont nem az, hogy méltánytalan küzdelem kell meghatározza ez államszerveződési modellt, hanem olyan kölcsönös átvételi, példakövetési eljárás inkább, mely a széthúzás helyett a közös erőt, a kulturális örökségben az innovatív megoldások új céljait tekinti meghatározónak. Ehhez a kulturális „összkínálathoz” azonban szükséges az is, hogy az európai nemzetek is önmaguk erőiből merítsenek a közöshöz, kulturális örökségként kezeljék a fejlődés reményeit egy újabb korszakban, amikor nem a saját állam méretnövekedése marad meghatározó, hanem a fejlődés újabb hatékonysági fordulata. Mert ami „Európa lelkeként” meghatározza esélyeit is, az a térség, Európa kultúrája – s ennek érdemi, „nemzeti történelmi” összefüggései generálják azt a kulturális állapotot, mely egyre inkább hiányérzetként, válságjelenségként formálja a „racionális örökség” perspektíváit, segíti vagy nehezíti az uniós döntéshozatali, legitimitási, alkotmányossági és versenyképességi sanszait (17–29. p. ). Egyszóval Öllös megpróbálja „összerakni azokat az elemeket, valamint módszertani szempontokat, amelyek segítségével kifejleszthető egy új európai identitás. Olyan, amelyre épülve megszülethet az európai polgári társadalom és politikai közösség. Azaz létrejöhet az európai nép”. (13. p. ) A szerzői vállalás hatalmas.... --- ### Fónod Zoltán (1930–2021) - Published: 2021-09-29 - Modified: 2021-09-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/09/29/fonod-zoltan-1930-2021/ - Kategóriák: Nekrológ, Szemle - Post Years: 2021, 2021/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: csandagabor Kilencvenegy éves korában Pozsonyban elhunyt Fónod Zoltán irodalomtörténész, újságíró, szerkesztő, a pozsonyi Comenius Egyetem magyar tanszékének egykori tanszékvezető docense, több irodalmi, publicisztikai és közéleti díj kitüntetettje. Tizenöt önálló kötete közül legutóbb a kétkötetes Mérlegen (A magyar irodalom Cseh/Szlovákiában, 1945–2010) jelent meg 2014-ben és 2015-ben. Fő kutatási területe a két háború közti szlovenszkói magyar irodalom volt, ebben a tárgykörben az Üzenet c. monográfiája emelhető ki, mely először Budapesten, 1993-ban jelent meg, majd második kiadásban, kilenc év múlva Pozsonyban is. Életpályája folytán az 1948 utáni csehszlovákiai magyar irodalommal is foglalkozott, számos antológia és gyűjtemény megszületésénél bábáskodott, ezek közül legjelentősebb munkája az 1980 és 2001 között kiadott tizenkét kötetes Fábry Zoltán összegyűjtött írásai volt, valamint A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–2004 (második, javított, bővített kiadás). Fábry Zoltánról monográfiát is írt. Aktív irodalom- és kultúraszervezőként két ízben is volt elnöke a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának. A legsötétebb Mečiar-időszakban, amikor nem kapott támogatást a folyóirat, vállalta el az Irodalmi Szemle főszerkesztését. Három olyan személyes ügyem is volt vele, három különböző korszakomból, amikor a bizalmát élvezhettem, érdemtelenül. A legelső, hogy amikor elsőéves egyetemistaként – mivel apámnál nem vizsgázhattam – ő vizsgáztatott régi magyar irodalomból, jóindulatúan megsúgta, hogy a Szigeti veszedelem a kedvence. S mivel ezt a Zrínyi-művet Zeman tanár úr nagyon aprólékosan átvette velünk, csak futva átismételtem az eposzról való ismereteimet, úgy mentem vizsgázni. Csak azt felejtettem el, hogy Fónod Zoltán történelem szakos is, s bizony, a történeti körítéssel nem remekeltem, ő vázolta helyettem, mintegy ketten feleltünk, s így, mondanom sem kell, átmentem a vizsgán. Pironkodtam.... --- ### Van órád? Köszöntő gondolattöredékek Hunčík Péter hetvenedik születésnapja ürügyén - Published: 2021-09-29 - Modified: 2021-09-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/09/29/van-orad-koszonto-gondolattoredekek-huncik-peter-hetvenedik-szuletesnapja-urugyen/ - Kategóriák: Köszöntő, Szemle - Post Years: 2021, 2021/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef A kilencvenes évek közepén valamilyen márais rendezvényen (Pozsonyban? Dunaszerdahelyen? ) tébláboltam, szokásom szerint idegenül, tanácstalanul, amikor egy lobogó (még nem fehér) sörényű (de, korábbi képeit most szemlélve, az is lehet, hogy mai Hunčík-képemet vetítem vissza arra az időre, talán nem volt sem lobogó, se sörény, viszont hordozója valóban egy) izgága, a szervezés gondjaival megáldott (vagy megvert) fiatalember, Hunčík Péter (noná, hogy tudtam, kiről van szó, hiszen ismertem én őt, ha nem is személyesen, s ha kezdetben Somos Péterként is) hirtelen hozzám fordulva megkérdezte, hogy van-e órám. Lassan jött a válasz, mert meglepetésemben (a Hunčík megszólított! ) nem értettem, mi köze neki az én órámhoz, aztán amikorra kinyögtem, hogy van (mert akkor még tényleg volt), már el is viharzott. Ha kézmozdulattal nem is, gondolatban biztos legyintett: menthetetlen alak. Pedig Pesten jártam iskolába, kuk, s igazán tudhattam volna, hogy az ilyen kérdés nem azt tudakolja, hogy van-e, s ha igen, milyen drága karórám van (akkor még nem is volt napirenden a méregdrága, státuszszimbólum karórák témája: ki miből vette, s kié olyan csak, mintha, miközben olcsó hamisítvány), szóval a kérdés nem a karórámra, hanem egyszerűen arra irányult: hány óra van? Talán tényleg tudni akarta, vagy csak (csak! ) pszichiáterként észlelve, zavaromat próbálta enyhíteni. Soha nem kérdeztem meg tőle később, amikor már nem csak hírből (meg verseiből) ismertem őt, hanem személyesen is. Azóta van miről beszélgetni, de valahogy az órával, az idővel, általában kimondatlanul, ezek a beszélgetések mindig kapcsolatban vannak. Ha most kérdezné, van-e órám, azt mondanám, hogy öt perc múlva tizenkettő. Amit persze... --- ### The Social and Linguistic Identification of the Sinto Gypsies in Written Sources and Community Practices - Published: 2021-09-29 - Modified: 2021-09-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/09/29/the-social-and-linguistic-identification-of-the-sinto-gypsies-in-written-sources-and-community-practices/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2021, 2021/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: andrasmartonbalo, matyasrosenberg The Sinti are a minority of the Gypsy population in Hungary, but their cultural, linguistic and social characteristics make them a well-identifiable group among other Romani-speaking Gypsy groups, different from the majority. In the first part of this paper, we present the sources dealing with the Sinti from a scientific-historical perspective, mainly from a linguistic point of view, from the 16th century to the present day, describing the different names of the Sinti and the historical and etymological dilemmas related to them. Then, drawing on our fieldwork data, we analyse the external and internal ethnonyms, surnames and related strategies that are important tools for the social and linguistic (self-)identification of the Hungarian Sinti. --- ### A szintó cigányok társadalmi és nyelvi azonosítása írott forrásokban és a közösségek gyakorlatában - Published: 2021-09-29 - Modified: 2021-09-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/09/29/a-szinto-ciganyok-tarsadalmi-es-nyelvi-azonositasa-irott-forrasokban-es-a-kozossegek-gyakorlataban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2021, 2021/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: andrasmartonbalo, matyasrosenberg 1. Bevezető A szintó elnevezés a cigányoknak azon csoportját takarja, amely a feltehetően a 14. század végén a Balkánról megindult elvándorlás során német nyelvterületre jutott. Ők képezik a ma Németországban élő cigányok legnagyobb alcsoportját, és nyelvi, illetve kulturális szempontból az angliai és a finnországi cigányokhoz állnak legközelebb, akik maguk is Németországon keresztül jutottak el ezekre a területekre (Margalit–Matras 2007). Az egykori német fennhatóság révén ma szintó csoportok élnek Hollandiában, Belgiumban, Ausztriában, Svájcban, Olaszországban, és a német területről való későbbi elvándorlás folytán kisebb számban még megtalálhatók Oroszországban, Romániában, Szerbiában és Magyarországon is, illetve a szintók egyik ága manouche/manuš néven Franciaországban. A távolabbra szakadt csoportok között is akadnak, amelyek szoros vagy kevésbé szoros kapcsolatokat ápolnak a németországi szintókkal, és nemegyszer tökéletesen tudatában vannak német „gyökereiknek”. Bár hagyományosan jellemző rájuk, hogy kívülállók számára nem fedik fel azonosságukat, nem beszélnek a kultúrájukról, nyelvükről, és szigorú szabályokat alkalmaznak a nem cigányokkal való kapcsolattartásra, a csoporton belül is vannak különbségek ezen a téren (Elšík 2005, 166. p. ). Nyitottságukat és kedvességüket régebbi és újabb források (például von Sowa 1890/91 vagy Lator 2013) egyaránt alátámasztják, ahogy saját terepmunkánk is ezt igazolja. 2. Szintó adatokat tartalmazó források a kezdetektől napjainkig Az első dokumentált szintó adatokat feltehetően a Johan van Ewsum nevével fémjelzett, valamikor 1570-ben bekövetkezett halálát megelőzően keletkezett szógyűjtemény tartalmazza, amelyre azonban csak jóval később figyeltek fel (Kluyver 1900). Még ennél is régebbi a bencés szerzetes Johannes ex Grafing által vélhetően 1510 és 1515 között Bécsben összeállított szólista, amely egészen a közelmúltig ismeretlen volt (Knauer 2010). Ahogy azonban... --- ### The Domestic Political Activities of Géza Szüllő from the first Vienna Award to the May 1939 elections - Published: 2021-09-28 - Modified: 2021-09-28 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/09/28/the-domestic-political-activities-of-geza-szullo-from-the-first-vienna-award-to-the-may-1939-elections/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2021, 2021/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: vargaglajos Géza Szüllő was the only one of the 17 members of the Czechoslovak National Assembly – mainly from the United Hungarian Party – to be left out from the Hungarian House of Representatives after the First Vienna Award. The two groups within the Party of National Unity – the conservative and the extreme right-wing – formed mainly for foreign policy reasons, and at the beginning of 1939 they also separated institutionally. Szüllő was a member of the former group, as opposed to the 17 appointed deputies, and thanks to his time in the National Assembly in Czechoslovakia he had enough authority to be considered by the conservative group as a candidate for the post of minister without portfolio for southern Slovakia, as opposed to Jaros, who supported the extreme right-wing policies of the Imrédy government. In this short period of a few months, the two politicians were engaged in a domestic political contest for party political positions, for the post of minister without portfolio for Felvidék, for determining the appointment of the 17 members of the House of Representatives representing the re-accessed territory, for changing the stability of the Imrédy government, or for changing the wording of the second Jewish law. Both the far-right and the conservative elite hoped for a continuation of the revision, and in this situation the role of Nazi Germany was enhanced. Within a few months, all of Szüllő´s attempts were at best partial, at worst unsuccessful: this was typical of the efforts of the conservative... --- ### Szüllő Géza belpolitikai ténykedése az első bécsi döntéstől az 1939. májusi választásokig - Published: 2021-09-28 - Modified: 2021-09-28 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/09/28/szullo-geza-belpolitikai-tenykedese-az-elso-becsi-dontestol-az-1939-majusi-valasztasokig/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2021, 2021/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: vargaglajos Az 1938 szeptemberében kibontakozó európai válság Magyarország előtt is megnyitotta az északi irányú revízió lehetőségét. Az első bécsi döntés Szlovákia és Kárpátalja területének déli, többségében magyarlakta sávját – Kárpátalja egészét 1939. március 18-án foglalta vissza a magyar hadsereg – Magyarországnak juttatta, amit a korabeli közvélemény Felvidéknek mondott. Csehszlovákia az első világháború után az Osztrák–Magyar Monarchia területének közel 20%-át, de ipari kapacitásának 70%-át örökölte, ami a demokratikus rendszernek és az állam által kiépített jó szociális intézményrendszernek adta meg az alapját. (Berend T. –Ránki 1968–1969, 417–430. p. ) A fejlettebb gazdaság előnyeit Szüllő Géza is jól ismerte, ezért a területszerzésre törő Magyarország elmaradottabb gazdasági, társadalmi és szociális helyzetének ismertetésével – több interjúban – igyekezett felkészíteni a dél-szlovákiai magyarságot: „érezzük (... ) milyen más az, ha az édesanya adja a kenyeret, mintha a mostoha csalogat a kalács illatával, amiben azonban nincs része a mostoha gyereknek. ” Csehszlovákia demokratikus berendezkedését nem tartotta sokra, mivel elsősorban nyelvnemzetiségi egyenlőség – föderalizmus – felől közelítette azt meg, és e szemszögből az alkotmány szerint sem volt egyenjogúság az államalkotó csehszlovák nemzet és nemzetiségei között. Mégis Kelet-Európa térségében a két világháború között csak Csehszlovákiában honosodott meg a nyugat-európai típusú polgári demokrácia. A müncheni egyezmény – a nyugati hatalmak engedékenysége következtében – a náci Németország nagy nemzetközi sikerét eredményezte, és ez a németekkel való teljesebb együttműködésre ösztönözte az Imrédy-kormányt bel- és külpolitikailag egyaránt. A német támogatás megnyerése és a revízió adta lehetőség mind teljesebb kiaknázása érdekében Imrédy miniszterelnök szélsőjobboldali belpolitikai fordulatot készített elő. A parlament szerepének nivellálásával és a kormány... --- ### Egy választójogi törvény, amely alapján sosem volt választás - Published: 2021-09-28 - Modified: 2021-09-28 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/09/28/egy-valasztojogi-torveny-amely-alapjan-sosem-volt-valasztas/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2021, 2021/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: godzsakattila Az 1939. évi XVIII. törvénycikk a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeken és a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területen országgyűlési képviselők választásáról 1938 őszén Magyarországhoz visszatért az első bécsi döntés keretében a Felvidék magyarok lakta déli sávja, 1939 márciusában pedig katonai megszállás révén Kárpátalja. Magyarországon már 1939 elejétől fogva érezni lehetett, hogy időelőtti házfeloszlatás és országgyűlési választások lesznek, annak ellenére, hogy a kormány és az új miniszterelnök, Teleki Pál pozíciói stabilak. Azonban minél jobban közeledtek a választások, annál jobban lehetett arról hallani, hogy ez a választás a visszatérő részeket nem fogja érinteni – választói jegyzékek például nem is álltak rendelkezésre. Miután kiírták a választásokat és nyilvánossá tették a kerületi határokat május elején, már biztos volt, hogy május 28–29-én csak a trianoni országterületen lesznek választások. Az ellenzéki pártok körében nagy csalódással fogadták a hírt. A hivatalos körök technikai okokra hivatkoztak. A visszacsatolással kapcsolatos adminisztratív munkák annyira lekötötték a közigazgatást, hogy választási előkészületekre nem maradt energia, a csehszlovák hatóságok elvitték a községi irattárakat, ezért a választói névjegyzékeket lehetetlen volt összeállítani. Azonban a valós okok az Egyesült Magyar Párt dominanciájának – illetőleg ugyanez tágabban értelmezve a kormánypárt vonatkozásában – jogos féltése s a korábbi csehszlovák választójog és a magyarországi választójog közötti különbségek. (Simon 2014, 71–72. p. ) A csehszlovák törvény esetében a választói korhatár is alacsonyabb volt és a cenzusok is megengedőbbek voltak. Ezekről részben még lesz a későbbiekben szó. A visszacsatolások után behívásos úton hívtak be képviselőket a régi-új területekről, mely módszer egyből biztosított képviseletet a területeknek, így ez pozitívan értékelendő,... --- ### Additions to the History of the Creation of the „Danube Border” I. Parallels and Differences at Certain Stages in the Lives of Two Central European Geographers - Published: 2021-09-28 - Modified: 2021-09-28 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/09/28/additions-to-the-history-of-the-creation-of-the-danube-border-i-parallels-and-differences-at-certain-stages-in-the-lives-of-two-central-european-geographers/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: farkasgyorgy At the Paris peace talks, which ended the First World War, one of the cornerstones of the Czechoslovak delegation's territorial claims against Hungary was to secure the new state’s „Danube border”. Viktor Dvorský, a geographical expert of the Czechoslovak negotiating delegation, played a key role in the founding of the geographical background of the arguments used to support the claim. Years later, Gyula Prinz evaluated Dvorský’s argument system in a peculiarly original approach. Although the two young geographers, contemporaries, only played the role of propmen in the course of the events of 1918/19, their professional knowledge in some cases, although in different ways, but had a decisive influence on the processes, and both are mentioned in contemporary documents. By presenting and analyzing two such documents in detail, their role in the development of events at that time can be better illuminated and clarified. By comparing the careers of the two leading Czech and Hungarian geographers of the decades after the First World War and presenting in more detail the major stages of their lives, parallels can be drawn that can provide a framework for further necessary analyses that can clarify and specify to what extent and in what way do the positions of Hungarian and Slovak geography differ on the treatment of the problem and its interpretation on this important issue of common history. --- ### Adalékok a „Dunai határ” létrehozásának történetéhez I. - Published: 2021-09-28 - Modified: 2021-09-28 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/09/28/adalekok-a-dunai-hatar-letrehozasanak-tortenetehez-i/ - Kategóriák: Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: farkasgyorgy Párhuzamok és eltérések két közép-európai geográfus életútjának bizonyos állomásain 1. Bevezetés Közhelyszerű megállapítás, hogy százévnyi múlt távlatában az egykor megtörtént események ismétlődő felidézései és megítélései óhatatlanul egymással feleselő és egymást olykor kizáró értelmezések és újraértelmezési kísérletek végeérhetetlen sorának „kereszttüzébe” kerülhetnek. Egy ilyesfajta újraértelmezési kísérlet keretén belül állítható, hogy – visszatekintve – az első világháború után megszülető, új, csehszlovák állam területi kiterjedésének, határainak megállapításánál az egyik legnehezebb és napjainkig hatóan is a legtöbb konfliktust kiváltó feladat az új államalakulathoz csatolt egykori magyar királysági területek déli határainak kialakítása volt. Azonban még ebből a keserű vagy kijózanító alapvetésből kiindulva is kísérletet lehet tenni – újra és újra – az egymást homlokegyenesen kizárónak tűnő közelítések összevetésére. Esetenként akár még annak reményében is, hogy az új értelmezési kísérletekből leszűrhető új következtetések nyomán talán kevésbé riasztó mélységűnek tűnhetnek, vagy áthidalható távolságúra csökkenthetőek a korábban szakadékszerűnek ítélt különbségek. Egyebek mellett az egykor meghatározó szereplők és háttéremberek, illetve annak idején megélt környezetük helyzetértelmezéseinek, cselekedeteik mozgatórugóinak, személyes gondolkodásmódjának minél alaposabb feltárása, értelmezése, megértése segíthet ebben a törekvésben. 1. 1. A tanulmány témája, célkitűzései Megcélzott témáját tekintve a kutatás a mai Szlovákia újkori történelmi létrejöttének területi vonatkozásaival foglalkozik. Azon belül az államalapítás politikatörténetének területi hátterére fókuszál, egyik célkitűzése az államalapításhoz szükséges „földrajzi határok” keresésének bemutatása. Ebben az irányban a kutatás voltaképpeni tárgyát az első világháborút lezárni hivatott béketárgyalások előtti hosszú fejlődési korszaknak ez irányban tett jobbára tétova lépései, de főképpen magán a tárgyalássorozaton belül, illetve azok szakértői háttérfolyamataiban felmerülő, általában már nagyon határozott, sokszor azonban ad hoc jellegűnek tűnő megoldási... --- ### Position of the Jewish Minority in the First Czechoslovak Republic with an Emphasis on the Slovak Territory - Published: 2021-09-28 - Modified: 2021-09-28 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/09/28/position-of-the-jewish-minority-in-the-first-czechoslovak-republic-with-an-emphasis-on-the-slovak-territory/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2021, 2021/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: miriammlynekova The text can be divided into two parts: in the first part, we focus on the principles of protection of minority rights after the First World War which were addressed by the Paris Peace Conference (1919), and in the second part, we deal with the Jewish minority in Slovakia within the Czechoslovak Republic. According to the original proposals, the protection of racial, national, and religious minorities was to be incorporated in the statute of the League of Nations, but this concept was not accepted. Subsequently, the protection of minorities was included in peace treaties with defeated and newly formed states. The Czechoslovak Republic was committed to provide protection of life and liberty to all citizens, regardless of their origin, citizenship, language, race or religion. The Republic agreed that regulations concerning persons belonging to racial, religious or linguistic minorities were of international coverage and guarantees of the League of Nations. With its constitution and laws, the CSR created a framework within which individual minorities built both their relationship with the republic and their own identity in the new state. Further in the text there is a focus on the Jewish minority in Slovakia within the First Czechoslovak Republic. The Republic was among the first in the world to allow declaring Jewish nationality. This section focuses on the various layers of Jewish identity: religion, nation, language, relationship to Zionism, and political organization. The Republic enabled the Jews to live a full religious, social, political and cultural life. --- ### A zsidó kisebbség helyzete az 1. Csehszlovák Köztársaság szlovák területén - Published: 2021-09-28 - Modified: 2021-09-28 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/09/28/a-zsido-kisebbseg-helyzete-az-1-csehszlovak-koztarsasag-szlovak-teruleten/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2021, 2021/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: miriammlynekova Az első világháború végeztével multietnikus birodalmak bomlottak fel, s teret hódított a nemzetállam eszméje, noha a lakosság nem volt etnikailag egyszínű. A politikát alapvetően áthatotta az etnikai vagy nemzeti kisebbségi elv. A kisebbségi jogok elvével az első világháború után már az 1919 januárjában kezdődő párizsi békekonferencia is foglalkozott. Magát a konferenciát és eszmeiségét a nagyhatalmak uralták, élükön az Egyesült Államokkal, a kisebb államok, mint például Csehszlovákia, csak csekély hatással voltak rá. Woodrow Wilson amerikai elnök egyik fő célja a Nemzetek Szövetségének létrehozása volt, egy olyan nemzetközi szervezeté, mely egyebek közt a békeszerződésekben esetleg felbukkanó hibákat orvosolta volna, s felügyelte volna a kollektív biztonság elveit. S éppen a kisebbségi kérdésnek kellett volna, legalább nagy általánosságban, benne foglaltatnia a Nemzetek Szövetségéről szóló szerződésben. Csakhogy e szövetség első alapszabály-javaslataiban még csak nem is említették a kisebbségeket. A következő tanácskozások során már szó volt faji és nemzeti kisebbségekről, s Wilson elnök a sorukba felvette a vallási kisebbségeket is. S mind az újonnan létrejött, mind a vesztes államoknak kötelezni kellett volna magukat, hogy biztosítják kisebbségeik számára a többségiekkel azonos teljes egyenlőséget. A kisebbségeket érintő szövegrészekhez Nagy-Britanniának és Japánnak is voltak kiegészítései, végül azonban a Nemzetek Szövetségének alapszabályából kihagyták a kisebbségek védelmére vonatkozó részeket. (Petráš 2009, 32–34. p. ) Ez a tény természetesen nem azt jelentette, hogy a kisebbségi kérdés megoldódott, épp ellenkezőleg. Az újonnan alakult államok határai nem vették figyelembe a nemzetek önrendelkezési jogát, melyről Wilson elnök 14 pontja szólt, s úgy tűnt, épp az újonnan alakult államok területe foglal magába számos erős kisebbségi lakosságú... --- ### Some Aspects of the Change of Sovereignty from the Pen of Two Local Historians of Nové Zámky - Published: 2021-09-28 - Modified: 2021-09-28 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/09/28/some-aspects-of-the-change-of-sovereignty-from-the-pen-of-two-local-historians-of-nove-zamky/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2021, 2021/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: benczedavid In my work, I have examined the works of two local historians of Érsekújvár (Slovak: Nové Zámky), Gyula Vágovits and Kázmér Saskó. In addition to presenting the local historians and their works, I examined three local events related to the change of sovereignty between 1918 and 1920.   These were the organisation of resistance in Érsekújvár, the occupation of the town and the toppling of the Kossuth statue. I examined not only the way the two authors present these events, but also the extent to which their interpretations correspond to reality, i. e. to what extent their interpretations could be considered plausible on the basis of archival sources. My work will also show how and why the narratives of the works differ, and will correct some local events that have been misinterpreted. --- ### The Jászi Ministry of Nationalities in the Autumn of 1918 - Published: 2021-09-28 - Modified: 2021-09-28 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/09/28/the-jaszi-ministry-of-nationalities-in-the-autumn-of-1918/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2021, 2021/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: sztancsgabor Wilsonianism, the principle of the self-determination of nations, which appeared in the last years of the First World War, quickly spread among the politicians, intellectuals and nationalities of the later victorious great powers, the small nations that emerged victorious, and at the same time the politicians, intellectuals and nationalities of the defeated countries. The first Hungarian People's Republic was born after the defeat of the war, and the Károlyi government and its minister for nationality affairs, Oszkár Jászi, sought to ensure the integrity and independence of the country. In order to preserve these, they put the "ideal of self-determination of nations" on the battlefield. Jászi believed that the ceded territories would be interpreted as a fait accompli" in the peace negotiations and that it would not be possible to enforce the right of the Hungarian side to a referendum. To avoid a fait accompli, he formulated a Hungarian interpretation of "limited national self-determination. " At the end of October and beginning of November 1918, the ministry in charge of coordinating the self-determination of the nationalities living in Hungary was quickly organised, given the circumstances. The ministry was very active in propaganda, both at home and abroad, especially in relation to the areas and nationalities that wished to secede. It launched propaganda campaigns in the country quite early in favour of preserving Hungarian integrity and applying the principle of plebiscite for the internal separation of nationalities. Most importantly, the Ministry of Nationalities from the outset embraced and encouraged the organisation of... --- ### A Jászi-féle nemzetiségi minisztérium 1918 őszén - Published: 2021-09-28 - Modified: 2021-09-28 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/09/28/a-jaszi-fele-nemzetisegi-miniszterium-1918-oszen/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2021, 2021/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: sztancsgabor Az első világháború utolsó éveiben megjelent wilsonizmus, a nemzetek önrendelkezésének elve hamar elterjedt a későbbi győztes nagyhatalmak, a győztesként kikerülő kis nemzetek, ugyanakkor a vesztes országok politikusai, értelmiségei és nemzetiségei körében is. A vesztes háború után megszületett első magyar népköztársaság, a Károlyi-kormány és annak nemzetiségi ügyekét felelős minisztere, Jászi Oszkár az ország integritásának és függetlenségének biztosítására törekedett. Ezeknek a megtartása érdekében a „nemzetek önrendelkezésének eszményét” állították csatasorba. Úgy vélte, az elengedett területeket fait accompli helyzetként fogják értelmezni a béketárgyalások során, és nem lehet majd érvényesíteni a magyar fél számára a népszavazás jogát. A kész helyzet elkerülése érdekében fogalmazta meg a magyar értelmezésű „korlátozott nemzetiségi önrendelkezést”. 1918 októbere végén és novembere elején az adott körülményekhez képest hamar megszerveződött a Magyarországon élő nemzetiségek önrendelkezésének koordinálásával megbízott minisztérium. A minisztérium komoly tevékenységet folytatott a hazai és külföldi propaganda terén is, különösen az elszakadni kívánó területek és nemzetiségek vonatkozásában. Az országban elég hamar megindította a magyar integritás megőrzése és a nemzetiségek belső elválasztását célzó plebiszcitum elvének alkalmazása melletti propagandaakcióit. A legfontosabbként a Nemzetiségi Minisztérium kezdettől fogva felkarolta és bátorította a területek hovatartozásáról döntő regionális plebiszcitumok szervezését. A torzójában is impozáns Gragger-féle aláírásgyűjtési akció fontos szerepet játszott Jászi plebiszcitumelképzeléseinek megfogalmazásában. A magyar és a német többségű területek lakóinak népszavazásához fűződő elképzelései kezdettől fogva fontos szerepet játszottak a magyar kormány béke-előkészületei során. A végleges magyar békejegyzékben Apponyi Albert is az egyik leghatásosabb érvként hozta fel e gondolatot a békeszerződés-tervezetekben elcsatolásra ítélt magyar többségű területek megmentésére. 1. A wilsoni elvek Az első világháború harmadik évében, 1917-ben az... --- ### The Rise of the Cult of the “Most Famous Czech”. Public Sculptures of St. John Nepomuk in Slovakia in the Light of Changes - Published: 2021-09-28 - Modified: 2021-09-28 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/09/28/the-rise-of-the-cult-of-the-most-famous-czech-public-sculptures-of-st-john-nepomuk-in-slovakia-in-the-light-of-changes/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2021, 2021/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef The study examines the rise of the cult of St. John Nepomuk, also known as the 'most famous Czech', in the area of contemporary Slovakia in the light of public sculptures. From the early 18th century onwards, it looks at the growing popularity of the saint's statues (and his cult) in the region, broken down into several time periods. On the basis of the relatively large amount of data available to us, it is safe to say that the claims that St John of Nepomuk was a symbol of Czech expansion after 1918 and a means of some kind of Czech ethnic demarcation are not justified. The heyday of the cult of St John Nepomuk in Slovakia, embodied in the erection of statues, lasted from the second half of the 18th century to the end of the 19th century. From 1918 to the present day, only a few new statues can be recorded. --- ### A „leghíresebb cseh” térhódítása Nepomuki Szent János szlovákiai köztéri plasztikái a változások tükrében* - Published: 2021-09-28 - Modified: 2021-09-28 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/09/28/a-leghiresebb-cseh-terhoditasa-nepomuki-szent-janos-szlovakiai-kozteri-plasztikai-a-valtozasok-tukreben/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2021, 2021/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef Alighanem rettentő nehéz lenne olyan embert találni a Kárpát-medencében, akinek látókörébe élete során még egyetlenegy alkalommal sem bukkant volna föl egy Nepomuki Szent János-szobor képe. Azt elfogadom, hogy elmegyünk mellettük úgy, hogy nézzük ugyan, ám nem látjuk, de egész biztos vagyok vele, hogy már mindenki találkozott ilyen ábrázolással. Nos, aki tudomásul is veszi, nyilván afféle egy kaptafára készült papi szoborként könyveli el magában a látványt. Hiszen ezek a plasztikák (látszólag! ) viszonylag könnyedén leírhatóak: az általában enyhe kontraposztban (vagy nem abban) álló, szakállas szent (fő)papi ornátusban, kezében, különféle pozíciókban egy kis halotti feszületet, illetve a mártírhalálára utaló pálmaágat tart. Feje fölött (mögött) öt csillagból álló csillagkoszorú látható. Az első ránézésre tehát valóban meglehetősen egyöntetűnek tűnő Nepomuki Szent János-szobrok némileg aprólékosabb és figyelmesebb szemléje után viszont mégis igen sokfélének mutatkoznak. Erről és még sok másról is szó lesz az alábbi közleményben. Ami Nepomuki Szent János számontartott, s valamilyen szinten dokumentált kültéri szobrainak a számát illeti, azzal kapcsolatban, noha egészen pontos adatokkal persze nem rendelkezünk, de a valósághoz alighanem nagyban közelítő becslésekbe már bátran bocsátkozhatunk. A mai Magyarország területén az utóbbi időben Terbócs Attila afféle egyszemélyes intézményként vette számba ezeket a plasztikákat (a domborművekről és egyéb megjelenési formákról egy másik kutatása ad képet), szóval a mai Magyarország területén mindösszesen 718 szobrot tart nyilván. Ez a szám még nyilván nem végleges, de mindenképpen közelíti a valós állomány mennyiségét. Alátámasztani látszik ezt a Szlovákiára vonatkozó kép, amely egyrészt a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központja szervezeti keretei között létrehozott és fejlesztett Szakrális Kisemlék Archívum,... --- ### Impresszum 2021/3 - Published: 2021-09-28 - Modified: 2021-09-28 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/09/28/impresszum-2021-3/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2021, 2021/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XXIII. évfolyam Főszerkesztő: Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke: Öllös László Szerkesztőbizottság: Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tanulmányok LISZKA JÓZSEF: A „leghíresebb cseh” térhódítása. Nepomuki Szent János szlovákiai köztéri plasztikái a változások tükrébenSZTANCS GÁBOR: A Jászi-féle nemzetiségi minisztérium 1918 őszénBENCZE DÁVID: Az államfordulat néhány aspektusa két érsekújvári helytörténész tollábólMIRIAM MLYNEKOVÁ: A zsidó kisebbség helyzete az 1. Csehszlovák Köztársaság szlovák területénFARKAS  GYÖRGY: Adalékok a „Dunai határ” létrehozásának történetéhez I. Párhuzamok és eltérések két közép-európai geográfus életútjának bizonyos állomásainGODZSÁK ATTILA: Egy választójogi törvény, amely alapján sosem volt választás. Az 1939. évi XVIII. törvénycikk a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeken és a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területen országgyűlési képviselők választásárólVARGA G. LAJOS: Szüllő Géza belpolitikai ténykedése a bécsi döntéstől az 1939. májusi választásokigBALÓ ANDRÁS MÁRTON – ROSENBERG MÁTYÁS: A szintó cigányok társadalmi és nyelvi azonosítása írott forrásokban és a közösségek gyakorlatában Köszöntő LISZKA JÓZSEF: Van órád? Köszöntő gondolattöredékek Hunčík Péter hetvenedik születésnapja ürügyén Nekrológ CSANDA GÁBOR: Fónod Zoltán (1930–2021) Könyvek Öllös László: Európai identitás (A. Gergely András)Szászi Zoltán–Szászi Fanni–Václav Kinga: Séta Gömörben (Csehy Zoltán)Barta Róbert–Kerepeszki Róbert–Pintér Zoltán Árpád (szerk. ): Az Osztrák–Magyar Monarchia és a történelmi Magyarország összeomlása 1918-ban. Konfliktusok és megoldási kísérletek (Bodnár Krisztián)Dobszay Tamás–H. Németh István–Pap József–Szijártó M. István (szerk. ): Rendi... --- ### Orosz István: Tanulmányok az Alföld mezőgazdaságáról - Published: 2021-06-17 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/06/17/orosz-istvan-tanulmanyok-az-alfold-mezogazdasagarol/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2021, 2021/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: bodnarkrisztian Debrecen, Debreceni Egyetem Történelmi Intézete, A Debreceni Egyetem Történelmi Intézete Kiadványai, 2020, 348 p. /Speculum Historiae Debreceniense, 30. / Orosz István, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének professor emeritusa, akadémikus sokak számára „ismeretlen ismerős” lehet, hiszen aki akár csak átlagemberként is érdeklődik Magyarország agrártörténete iránt, az óhatatlanul is találkozik a professzor úr nevével és műveivel. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy Orosz István munkássága megkerülhetetlen és egyben felbecsülhetetlen értékű. A nagy történésznemzedék egyik utolsó élő tagja ő, számtalan monográfia és még több tanulmány, recenzió, konferencia-előadás fűződik nevéhez. Műveit nem csupán az általuk átadott hatalmas ismeretanyag okán tarthatjuk értékesnek, hanem azért is, mert a történelem komplex szemléletét közvetítik. Az agrárium, a társadalom és a földrajz szoros összetartozását hirdetik a professzor munkái (nem utolsósorban egyetemi órái is), amelyek nemzedékek sorának szemléletét formálták. Ebből a gazdag életműből ad válogatást a szóban forgó kötet. A szerző által írott előszóból megtudhatjuk, hogy az 1963 és 2015 között született írásokból kapunk egy csokorra valót, tehát elmondható, hogy időben szinte a teljes tudományos életpályát lefedi ez az antológia. Összesen 12 olyan tanulmányt kap az olvasó e terjedelmes kötettel, amelyeket korábban már máshol olvashatott. Egy közlemény itt olvasható első ízben magyar nyelven (az eredetit a szerző németül publikálta), egy másik pedig szintén itt jelenik meg először teljes terjedelmében. Orosz István arra is magyarázatot ad, hogyan és miért kezdett érdeklődni az Alföld iránt. Jóllehet a hegyaljai Mád községből származik, Debrecenben végezte el az egyetemet, s ott is telepedett le. Így óhatatlanul is az Alfölddel kezdett foglalkozni, amelyről itt, a kötet előszavában kifejti, hogy... --- ### Papp Klára–Püski Levente–Novák Ádám (szerk.): A magyar arisztokrácia társadalmi-közéleti kapcsolatai és szerepvállalása - Published: 2021-06-17 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/06/17/papp-klara-puski-levente-novak-adam-szerk-a-magyar-arisztokracia-tarsadalmi-kozeleti-kapcsolatai-es-szerepvallalasa/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2021, 2021/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: bodnarkrisztian Debrecen, Debreceni Egyetem Történelmi Intézete, A Debreceni Egyetem Történelmi Intézete Kiadványai, 2019, 426 p. /Speculum Historiae Debreceniense, 26. / Vaskos kötetet tarthat a kezében az az olvasó, aki akár tudományos elhivatottságból, akár „céhen kívüli” érdeklődőként szeretne többet tudni a mindenkori magyar főrendek életéről, tevékenységéről. A szerkesztők által jegyzett előszó felvázolja, milyen pilléreken nyugszik e kiadvány létrejötte. Az egyik pillér a Debreceni Egyetem szellemiségétől nem idegen társadalomtörténeti érdeklődés, a másik pedig az a könyvsorozat, amelyben már több, az arisztokrácia szerepét tárgyaló munka is napvilágot látott. Szintén fontos alapot jelent a 2014-ben létrejött Nemzetközi Inter-regionális Társadalomtörténeti és Néprajzi Kutatóközpont, amely lehetővé teszi a nemzetközi történészi együttműködést. E hármas konstellációnak köszönhetően konferenciákon és publikációkban adhatják közre kutatási eredményeiket a történészek. Ilyen jellegű megnyilatkozási fórum volt a Debreceni Egyetemen 2018 októberében megrendezett konferencia is, s az ott elhangzott előadások szerkesztett változatát olvashatják e kötetben az érdeklődők. Összesen 25 tanulmány kapott helyet ebben a gyűjteményben, amelynek mind időhatárai, mind tematikája meglehetősen széles. A kora újkortól egészen a második világháború utáni időszakig ível az időkeret, a témák között pedig helyet kap a diplomáciatörténet, a művelődéstörténet, a társadalomtörténet, de a gazdaságtörténet is. A tanulmányok földrajzi értelemben szinte az egész történelmi Magyarországot felölelik: a ma Magyarországhoz tartozó területek mellett számos írás szól a Felvidék vagy Erdély főnemeseiről is. A szerzők életkora is meglehetősen tág határok között mozog, ugyanis éppúgy akad közöttük pályakezdő PhD-hallgató, mint már komoly szakmai pályafutással bíró muzeológus vagy professor emeritus. A kiadvány megjelentetése egyúttal tisztelgés is volt két jeles személyiség előtt: az egyikük Egyed Ákos... --- ### Fedinec Csilla–Csernicskó István: Nyelvi Kirakós Kárpátaljáról - Published: 2021-06-17 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/06/17/fedinec-csilla-csernicsko-istvan-nyelvi-kirakos-karpataljarol/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2021, 2021/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: madigabriella Történeti és politikai dimenziók (1867–2019). Budapest, Társadalomtudományi Kutatóközpont–Gondolat Kiadó, 2020, 214 p. A Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjának és a Gondolat Kiadó gondozásában jelent meg Fedinec Csilla és Csernicskó István közös munkája, amely a ma Kárpátaljaként ismert régió változatos nyelvi palettáját hivatott bemutatni, az alcímben is jelzett módon, történeti és politikai dimenziók mentén. A szerzők korábbi írásaikat, tanulmányaikat is felhasználták a munka során. A kötetet hagyományos bevezető helyett egy Előszó helyett című rész vezeti be, amit hét fő fejezet követ, amelyek további alfejezetekre tagolódnak. A fő fejezetek a régió történetének fontosabb állomásai mentén szerveződnek, időben az Osztrák–Magyar Monarchiától szinte a napjainkig tartó időszakot ölelik fel. A szerzők előrevetítik, hogy a könyv végén szándékosan nincs összefoglalás, hiszen az általuk bemutatott mozaik egy dinamikus, folyamatosan változó dolog, a kirakós egyes részeit megismerve pedig az olvasó maga is eljuthat bizonyos konklúziókhoz. Az első fejezet az Osztrák–Magyar Monarchia nemzetiségeit és változatos nyelvi palettáját mutatja be, amelyből kiderül, hogy a vidékre jellemző nyelvi és kulturális sokszínűséget a közigazgatási megosztottság konzerválta. A fejezet négy nemzetiségi csoportra tér ki részletesen, a szerzők a magyarok, ruszinok (rutének), zsidók és a cigányok (romák) monarchiabeli helyzetét mutatják be kitérve az adott etnikumok nyelvhasználati jellegzetességeire. Az egységes közigazgatás hiánya, valamint a színes nyelvi-kulturális közeg azt eredményezte, hogy a történeti Kárpátalján élő etnikumoknak nem volt egy olyan nyelvük, amelyet nemtől, kortól, iskolázottságtól, lakóhelytől vagy vallástól függetlenül mind beszéltek volna. A dualizmus időszakában a vidéken legnagyobb arányban a ruszinok (korabeli hivatalos névhasználat szerint rutének) és a magyarok képviseltették magukat, ez nem változott a... --- ### Jan Keller: Společnost věčného mládí - Published: 2021-06-17 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/06/17/jan-keller-spolecnost-vecneho-mladi/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2021, 2021/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: lamplzsuzsanna Praha, Sociologické nakladatelství, 2019, 264 p. Korszerű témával, az ifjúságkultusszal foglalkozik Jan Keller, a neves morvaországi szociológus sokadik könyvében. Folytatnám is a mű ismertetésével, de már ez az első mondat kiegészítéseket kíván. Először is: miért írom azt, hogy morvaországi, miért nem cseh, hiszen a morva is az, utóvégre Morvaország Csehország része, nem így van? Nos, a válasz nem egymondatos. Morva szemszögből nézve a morva nem (mindig) teljesen ugyanaz, mint a cseh. De azt sem írhatom, hogy morva szociológus, mivel a „moravský” jelző, amivel őt illetik, morvaországit is jelent és morvát is, ugyanúgy, mint ahogy a „slovenský Maďar” fordítható szlovákiai magyarnak és szlovák magyarnak is. Azt, hogy Keller morvának tartja-e magát, nem tudom, de az biztos, hogy a morva országrészben született, s jelenleg is ott él, alkot és tanít az Ostravai Egyetemen. Másodszor: ami a nevességet illeti, nem hinném, hogy van Csehországban és Szlovákiában magára valamit is adó szociológus, politológus és egyéb bölcsész „-us”, de még környezetvédő sem (mert e téren is sokat ténykedett), aki ne ismerné az ő nevét. Nem tartom kockázatosnak kijelenteni, hogy ha Keller professzor az angol nyelvterületen született volna, akkor a „neves” szó helyett most biztosan „világhírű”-t írhatnék, s a társadalomtudományokat hallgató ifjúság nem Giddens könyvéből tanulná a szociológia alapjait, hanem épp az ő tankönyveiből (és Andorka Rudolf több kiadást megélt vaskos kötetéből, feltéve persze, hogy ő sem Magyarországon született és élt volna). Harmadszor: a sokadik könyv pontatlan kifejezés, szívesebben írtam volna egy konkrét számot, de nem találtam meg Keller könyveinek számszerűen pontos jegyzékét. Én harmincháromról tudok... --- ### A gödörben az a lényeg, hogy ne ássunk tovább - Published: 2021-06-17 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/06/17/a-godorben-az-a-lenyeg-hogy-ne-assunk-tovabb/ - Kategóriák: Agora, Szemle - Post Years: 2021, 2021/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: laszlogyurovszky, bakiattila Szlovákiai magyar választók és szlovákiai magyar pártok 1990–2020 A szlovákiai magyar politikai reprezentáció iránti bizalom és a magyar közhangulat Szlovákiában 2021-ben a mélyponton van. Nincsenek parlamenti képviselőink és kiszorultunk az Európai Parlamentből is. Nehéz belenyugodni, de az érdekérvényesítési képességünk néhány más pártban tevékenykedő magyar vagy magyar származású politikus jóindulatán és aktuális befolyásán múlik. Csehszlovákia létrehozása óta csak egy alkalommal voltunk ilyen helyzetben, 1945 és 1948 között, igaz, akkor még állampolgárságunk sem volt, ma van (már akitől nem vette el önhatalmúlag a kissé gyanakvónak tűnő szlovák állam). Minden más időszakban, még a kommunista rendszer alatt is voltak számarányunknak megfelelő számú megválasztott parlamenti képviselőink, akik legalább formálisan tudtak tenni valamit, s ha mást nem, legalább szóltak, ha baj volt. Ma országos szintű szlovákiai magyar politika gyakorlatilag nem létezik. Helyette megyei, valamint helyi képviselők keresik egyéni boldogulásukat és próbálják központi elképzelés nélkül érvényesíteni szűkebb régiójuk vélt érdekeit. A helyzet tragikumát fokozza, hogy ezt nem valamiféle elnyomó államhatalomnak, hanem önmagunknak köszönhetjük. Gödörbe kerültünk, még pontosabban fokozatosan, tizenkét év alatt kitapostuk, elmélyítettük, elmocsarasítottuk és közben belecsúsztunk. A mai szlovákiai magyar politikának ma nincs meg a perspektívája és önbizalma. A legrosszabb viszont az, hogy elvesztették a választóikba vetett hitüket is. Tanulmányunkban arra szeretnénk rámutatni, hogy ez a hitetlenkedés mélységes tévedés és a passzivitást igazoló félreértés. A szlovákiai magyar választói közösség továbbra is életképes, csak éppen ma megfelelő magyar képviselet nélkül kénytelen létezni. Előzmények  A szlovákiai magyar politika válságával foglalkozott e folyóirat hasábjain, 2019 elején megjelent Hogyan tovább című tanulmány is. A mostani elemzés annak folytatása és... --- ### Gróf Pálffy Kata, Illésházy nádorné vagyona 1612-ben - Published: 2021-06-17 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/06/17/grof-palffy-kata-illeshazy-nadorne-vagyona-1612-ben/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2021, 2021/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: fuloplaszlo A végrendelet az írásbeli kommunikációnak nagyon sajátságos műfaja. Az egyik legjellemzőbb tulajdonsága, hogy mindig az igazságot tartalmazza egy adott időben. Sőt, írója a lehető legpontosabban kívánja bemutatni vagyonát, örököseit, a közeli és távoli rokonokat, ismerősöket, hogy azok később megfelelően értelmezzék, kapják meg a nekik jutó örökséget. Éppen ezért tudjuk meg olyan személyek pontos nevét, rangját, akik csak abban szerepelnek, és nagyon sok esetben a családok, főként nemesi famíliák hiányzó láncszemeit is pótolni lehet a családfájukon, több száz éves genealógiájukban. Pálffy Kata végrendelete még abban is különbözik másokétól, hogy nem lévén közvetlen örököse (élő férj, gyermek, unoka), testamentumában mindenét szétosztja. Tehát megtudhatjuk belőle, hogy egy főúrnő mekkora vagyonnal rendelkezett a 17. század elején. És ez csak az övé volt, nincs benne a férjéé. Hogy mindezt megértsük, ismernünk kell hozzá a házastársa végrendeletét is: ebben olvashatjuk, a két fél megállapodott, hogy mindegyikük maga rendelkezik a házasságba hozott, a saját maga által később szerzett, kapott, ingó és ingatlan vagyonrészéről. A férj így ír erről: „E vallás noha nem alkalmasnak tetszik vala nekem, de azért én ellene nem szóllottam, minthogy az én szerelmes atyámfia szabad volt az övével... ” Mielőtt részletesen tárgyalnánk a címben adott témát, meg kell ismerkednünk részletesebben a két fél családjával, életével és a férj által saját kezűleg írt végrendelettel is – bár valójában nem annak az elemzése a célunk. A férj, illésházai Illésházy István a maga korának talán leggazdagabb főura volt az akkori Magyarországon. 1541 márciusában született, 1609. május 5-én halt meg Bécsben. Az egyik birtokán, Bazinban temették el 68... --- ### Broadcasting for National Minorities on the Slovak Public Television - Published: 2021-06-17 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/06/17/broadcasting-for-national-minorities-on-the-slovak-public-television/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2021, 2021/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: mierkadora The basic purpose of public media and media services is to provide customer service. This service plays a key role in the television media market, which consists mainly of commercial channels. In addition to non-commercial interests and balanced, objective news service, demanding and wide-ranging programming should also be a fundamental task of (good) public service. The duration of programs for national minorities and programs presenting national minorities is determined by law. In addition, however, it is worth examining the practical aspects of defining and positioning ethnic programs in Slovakia and their impact on the thinking of society. --- ### Nemzetiségi műsorszolgáltatás a szlovák közszolgálati televízióban - Published: 2021-06-17 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/06/17/nemzetisegi-musorszolgaltatas-a-szlovak-kozszolgalati-televizioban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2021, 2021/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: mierkadora Bevezetés A közszolgálati műsorszolgáltatók működési szempontjukat tekintve a legtöbb európai országban hasonló elvekre támaszkodnak. A közszolgálati médiaszolgáltatás alapjai elsősorban a közvélemény kiegyensúlyozott informálására vonatkoznak, kereskedelmi érdekek nélkül, technikailag széleskörűen hozzáférhetők olyan programok bemutatásával, amelyek képet nyújtanak a társadalomról és mentesek a diszkriminációtól. A közmédiának mindenki számára elérhetőnek kellene lennie, beleértve a nemzeti kisebbségeket is. A szlovák közszolgálati média, a Rozhlas a televízia Slovenska (a továbbiakban RTVS), tevékenységét a nyilvánosságnak nyújtott szolgáltatásként deklarálja, a lakosság koncessziós díjaiból finanszírozzák. Az RTVS fő feladatait ay 532/2010 Z. z. számú Törvény 5. §-a határozza meg. Ez magában foglalja a „Szlovák Köztársaság területén élő nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok nyelvein a Szlovák Köztársaság lakosságának nemzeti és etnikai összetételének megfelelő időtartamon belüli tartalmilag és regionálisan egyensúlyban levő programok közvetítését”. Amellett, hogy az európai közszolgálati médiák működésére jellemző egy globális szint, kiemelten fontos az úgynevezett nemzeti vagy regionális szint, amit az erős lokalizáció jellemez. A globális szint bizonyos működési szabályokat, elveket jelent, melyeket a legtöbb európai országban alkalmaznak. „A közszolgálati műsorszolgáltatás politikai kereteit az 1994. december 8-án, Prágában megrendezett, a tömegkommunikáció területén folytatott, politikáról szóló negyedik európai miniszteri konferencia »A közszolgálati műsorszolgáltatás jövője« című határozatával szabta meg. Az Európa Tanács tagországai megerősítették elkötelezettségüket: a programozás és a szolgáltatások szervezése oly módon, hogy széles közönség számára érdekes legyen, és ugyanakkor megfeleljen a kisebbségi csoportok igényeinek. ” (Sečík 2008, 21–53. p. ) A nemzeti vagy regionális szint inkább a belső környezeti tényezőkre vonatkozik, különösen az aktuális politikai és társadalmi helyzetre, a média törvény általi szabályozásra, a lakosság nemzetiségi összetételére,... --- ### Appearance of the Characteristics of Living in Minority in Transcarpathia between the Two World Wars in the Prose of Mihály Tamás and Ivan Olbracht - Published: 2021-06-17 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/06/17/appearance-of-the-characteristics-of-living-in-minority-in-transcarpathia-between-the-two-world-wars-in-the-prose-of-mihaly-tamas-and-ivan-olbracht/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2021, 2021/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: madigabriella The territory of today's Transcarpathia was an integral part of Hungary until the peace treaties that ended the First World War. After the annexation of the area to Czechoslovakia, the concept of Transcarpathia, the Hungarians of Transcarpathia, developed. Assuming that literature reflects reality in some form, literary works born in the area have a good chance of carrying the linguistic, cultural, and other features of an emerging national minority being. And by examining the literature between the two world wars, we can gain insight into the process of the formation of a minority. Tamás Mihály's novel Két part közt fut a víz reveals the period when the Hungarians of Transcarpathia became a minority from one moment to the next, while the Czech writer Ivan Olbracht describes the situation of the Jewish and Ruthenian ethnic minorities of the same period in his works. Through the analysis of the prose of the two authors, we can observe how the representatives of different ethnicities living in the present-day Transcarpathia were confronted with the changed social, political, economic, linguistic and cultural conditions of and how the multilingual, colourful cultural reality is reflected in their fiction. --- ### A kisebbségi lét jellegzetességeinek megjelenése a két világháború közötti Kárpátalján Tamás Mihály és Ivan Olbracht prózájában - Published: 2021-06-17 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/06/17/a-kisebbsegi-let-jellegzetessegeinek-megjelenese-a-ket-vilaghaboru-kozotti-karpataljan-tamas-mihaly-es-ivan-olbracht-prozajaban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2021, 2021/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: madigabriella Bevezetés A ma Kárpátaljaként ismert régióban több etnikum, nyelv, kultúra, felekezet képviselői élnek egymás mellett. Ez leginkább a régió fordulatos történelmével magyarázható, hiszen csak a 20. században számos államalakulathoz tartozott a terület. Az első világháború után Kárpátalja Csehszlovákia kötelékébe került, amelynek vezetése arra törekedett, hogy nemzetállamot hozzon létre, ez a törekvés pedig nem minden esetben kedvezett az ország kisebbségeinek. (Csernicskó 2019, 117. p; Szakál 2017a, 35. p. ) A mai Kárpátalja területén a ruszin nemzetiségűek voltak többségben, őket a kor népszámlálási adatai szerint létszámban a magyarok követték. (Molnár D. 2018) Az első Csehszlovák Köztársaság megalakulásával azonban a kárpátaljai magyarság először élte meg azt, hogy az országban, amelyhez politikailag tartoznak, nem a többségi nemzet részei, s kisebbségbe kerültek. A helyi magyar irodalom művelői számára nagyobb törést jelentett ez a változás, mint mondjuk az erdélyi magyar irodalom esetében, hiszen utóbbi egy jóval önállóbb egységet alkotott évszázadokra visszamenően magyar kötelékben is. Szlovenszkó és Ruszinszkó azonban sokkal erősebben kötődött Budapesthez mind gazdasági, mind kulturális szempontból, hiszen sokkal közelebb estek a fővároshoz. (Szvatkó é. n. ) A magyar könyvkiadás viszonylag hamar kiheverte a politikai megrázkódtatást, kis idő múlva különböző irodalmi folyóiratok is újraindultak. Korábbi hasonló témájú kutatásaimból (Mádi 2020) már bizonyítást nyert, hogy a regények lapjain életre kelnek azok a társadalmi folyamatok, amelyek között azok születtek, feltéve, hogy a szerző a saját korabeli közösségek életét ábrázolja a művében. Ebből kiindulva választottam elemzésre két olyan szerző prózáját, akik a csehszlovák Kárpátaljáról írtak. Tamás Mihály Két part közt fut a víz című regénye részben az államfordulatot követő... --- ### The Image of Hungarians in the Traditional and Economic Diaspora - Published: 2021-06-17 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/06/17/the-image-of-hungarians-in-the-traditional-and-economic-diaspora/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2021, 2021/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: dudasrobertgyula Today, there are about 15 million people in the world who consider themselves Hungarian. One third of these people experience their Hungarianness outside the Trianon borders. Academic literature divides Hungarians living outside the country into two large groups, the native and the migrant diaspora. In my paper, I examine whether this division is tenable after the accession of Hungary and, with the exception of Ukraine and Serbia, the neighbouring countries to the European Union and the opportunities provided by the open labour market, or whether it is necessary to introduce a third diaspora group. I specifically examined the attitude of the members of the two groups to the Hungariannes, the nation, the citizenship, the local Hungarian community and the ecclesial communities, and I call on the readers and decision-makers to think together about what can be done for the preservation of the declining Hungarian diaspora. --- ### A hagyományos és a gazdasági diaszpóra magyarságképe - Published: 2021-06-17 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/06/17/a-hagyomanyos-es-a-gazdasagi-diaszpora-magyarsagkepe/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2021, 2021/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: dudasrobertgyula 1. Bevezetés Ma a világon nagyjából 15 millió olyan személy él, aki magát magyarnak tartja. Ebből nagyjából 9,8 millió fő él Magyarország jelenlegi határain belül, a többi pedig a diaszpórában, akiket határon túli magyaroknak, illetve emigránsoknak nevezünk. Írásomban – miután átgondolom, s kibővítem a diaszpóra fogalmát, alkalmazva a magyar helyzetre – a különféle diaszpóracsoportok képviselőinek válaszát vizsgálom, s ez alapján szeretném kimutatni a magyar nyelvű közösségek elengedhetetlen szerepét a magyarság megtartásának feladatában. Teszem ezt azért is, mivel meggyőződésem, s ezt is szeretném írásomban bizonyítani, hogy a diaszpóra megmaradásának kérdése összefügg azzal, hogy küldünk-e megfelelő lelkipásztorokat a – ma már missziósnak tekinthető – magyarlakta vidékekre. 2. A diaszpórakutatásról 2. 1. A diaszpóra fogalma A diaszpóra kifejezésnek számos értelmezése van. Az eredeti görög kifejezés, a διασπορά szó a magok elvetését, illetve szétszóródását jelenti. A köznapi értelemben vett diaszpóra meghatározás arra vonatkozik, amikor egy-egy etnikum vagy vallás követője, illetve valamilyen közösség valamely kényszer hatására elhagyja a szülőföldjét, és a világ egy másik pontján, más népek közé kerülve folytatja tovább életét, többé-kevésbé megismerve az új kultúrát, s azt beépíti saját életébe, saját szokásai, életkörülményei közé. Természetesen az új környezet szokásai nagy hatással vannak rá, de identitását megőrizve az eredeti nemzetiség tagjának tartja magát. Lényegét érintve a diaszpóra egy adott országban jelen levő nagyobb létszámú, az ország eredeti népességétől eltérő népcsoport, amely tartósan az adott területen telepedett le. A diaszpóra kialakulásának fő követelménye az emigráció. Az emigráció – az Idegen szavak szótára szerint: „Az állam területének (... ) önként vagy kényszerűségből történő tartós, tömeges elhagyása”... --- ### The Mécs Legacy and Poems Database in the Archives of the Prémontré Abbey in Gödöllő - Published: 2021-06-17 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/06/17/the-mecs-legacy-and-poems-database-in-the-archives-of-the-premontre-abbey-in-godollo/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2021, 2021/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: karaanna The spiritual legacy of László Mécs is not concentrated in one place in the Carpathian Basin. Its largest stock is in the Archives of the Prémontré Abbey in Gödöllő, Hungary. The Mécs poem database, also created here, helps to identify any work(s) of Mécs that may be found in the future and to make a research on those already available in the database. --- ### A Mécs-hagyaték és -versadatbázis a Gödöllői Premontrei Apátság Levéltárában - Published: 2021-06-17 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/06/17/a-mecs-hagyatek-es-versadatbazis-a-godolloi-premontrei-apatsag-leveltaraban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2021, 2021/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: karaanna „Kérem szépen, szeretném maguknak elmondani, hogy én hogyan nem találkoztam Mécs Lászlóval! Tudom, ez az első pillanatra hihetetlennek tűnik, pedig higgyék el, hogy igaz. Én vagyok az, aki az életben sohasem találkozott Mécs Lászlóval! ” Sinkó Péter kabarészámának (Sinkó 1981) parafrázisa hű görbe tükre azoknak a fikciós narratíváknak, amelyek Mécs László halála után évtizedekkel később is felbukkantak. Példának okáért a Confessio című folyóiratban Üzen a rab címmel közöltek (Mécs 1993, 36–37. p. ) egy ismeretlen, idézőjeles Mécs-verset. A mű keletkezéstörténetét Nagy Lajos, kosdi református gyülekezeti gondnok jegyezte le. (Nagy 1993, 36–37. p. ) Eszerint a költeményt Mécs László 1947-ben, a budapesti Gyűjtőfogházban mondta el cellatársainak. Egyikük, a halálra ítélt katonatiszt Szarka János (1934–2016), a kéznél levő vécépapírra jegyezte fel a verset. Csakhogy Mécs László 1953-ban került fogságba, az említett vers eredeti címe A fogoly bíboros, s valójában az újságíró Marschalkó Lajos (1903–1968) alkotása. De hamis narratívák Mécsnek nemcsak költeményeivel, hanem költeményeiből kiindulva, habitusával kapcsolatban is születtek. Mint Rónay László (1937–2018) irodalomtörténész summázata a szerzetes költő első plébánosi kinevezése említésekor: „Merőben új, neki való életforma: a szívéhez közel álló emberek sorsában osztozva vezethette őket Isten felé. ” (Rónay 1997, 21. p. ) A valóságban azonban Mécsnek ehhez semmi kedve nem volt, amit két idézet is bizonyít: „Mikor ide készülődtem, Méltóságod kegyes volt megígérni, hogy ha a pasztoráció nem felel meg lelkem hajlamainak, akkor kegyeskedik visszadisponálni Jászóra. – Immár harmadik hónapja vagyok itten s lelkem nem tud belehelyezkedni ebbe a munkakörbe teljesen, amelyben eredményeket csak teljes odaadással lehet elérni. Azért kérem Méltóságodat,... --- ### Examination of Party Preferences of Slovak Municipalities in the Southern Great Plain (1931–1947) - Published: 2021-06-17 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/06/17/examination-of-party-preferences-of-slovak-municipalities-in-the-southern-great-plain-1931-1947-2/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2021, 2021/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: godzsakattila This paper presents the first results of a larger study. The research attempts to examine the party preferences and attitudes of Slovaks in Hungary, especially focusing on 1939, as it is demonstrably different from that of other national minorities, and where it does not differ, we can find that we cannot speak about ethnic-based voting in their case. The research uses the methodologies of political geography and election research. As this study is the first one on the research, it presents the methodological bases and publications that can be considered as research antecedents conducted by others. It also attempts to analyse the 1939 election results of the Slovak diaspora in the Southern Great Planes, and, as a control, it also examines the elections of 1931, 1935, 1945 and 1947, comparing the results of the two constituencies inhabited in part by Slovak population with the results of municipalities with Slovak majority population and with the national results. The first results already include unexpected data beyond the margin of error that require further examination. --- ### A dél-alföldi szlovák települések pártpreferenciáinak vizsgálata (1931-1947) - Published: 2021-06-17 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/06/17/a-del-alfoldi-szlovak-telepulesek-partpreferenciainak-vizsgalata-1931-1947-2/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2021, 2021/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: godzsakattila A vizsgálati módszerek és célkijelölés Először is tisztáznunk kell a vizsgálati módszert és területet. A választási földrajzot kívánjuk alkalmazni a kérdéskör vizsgálatához. A választási földrajz a társadalomföldrajzon belül elhelyezkedő politikai földrajz egyik meghatározó területe. (Hubai 2018, 6. p. ) A modern választási földrajz a 19. század végén alakult ki és a 20. században forrott ki, mint egy ok-okozati kapcsolatot vizsgáló kutatási ág. (Hajdú 2006, 138. p. ) Létezik egy elmélet – földrajzi determinizmus –, mely prekoncepciókat ébreszt a választáskutatókban. A földrajzi determinizmus szerint a földrajzi környezet meghatározó jelleggel bír a társadalmi, gazdasági, politikai folyamatokra. (Hajdú 2006, 137. p. ) A magyarországi országgyűlési választások 1990 után például jellemzően „hangulatválasztások” voltak, ezért is nehéz egy-egy tájegység vagy megye pártpreferenciáiról bármiféle stabil következtetést levonni. Ellenben léteznek olyan tájegységek, melyek jellegzetes ideológiai kötődésüket sokáig megőrzik, illetőleg kevésbé nagy mértékben módosítják, mint akár a környező részek, akár az országos átlag. Ennek okai több mindenben is kereshetőek, melyek nem is feltétlenül a földrajzi környezetben keresendőek, hanem egyéb okok állhatnak mögötte, jelen kutatásunk egy ilyen vizsgálatot kísérel meg elvégezni, mégpedig az etnikai kötődés szerepét vizsgálja az 1931 és 1947 közötti országgyűlési választások tükrében, különös tekintettel az 1939. évi országgyűlésre. Eredeti kutatásunk egyik fő csapásiránya a magyarországi szlovákság viszonya a szélsőjobboldali (nemzetiszocialista típusú) pártokhoz, ezért fontos az 1939. évi országgyűlés vizsgálata, amikor a legjobban – majdhogynem egyedül – kutatható ez a kérdéskör. De ahhoz, hogy ne tudja a kutatás objektivitását zavarni több jelentős tényező – pl. a protest- és az aktuális választói hangulatból eredő szavazatok, továbbá az, hogy... --- ### The First Weeks of the 1918–19 Regime Change in Losonc, Rimaszombat and Rozsnyó - Published: 2021-06-17 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/06/17/the-first-weeks-of-the-1918-19-regime-change-in-losonc-rimaszombat-and-rozsnyo/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2021, 2021/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: simonattila This paper covers the regional peculiarities of the transformation that took place in the Central Europe after the First World War and examines how the regime change took place in three towns in the northern periphery of the central part of the Hungarian-speaking area, Losonc (Lučenec), Rimaszombat (Rimavská Sobota) and Rozsnyó (Rožňava). In the first half of the study, the author presents how the events of the Aster Revolution led by Mihály Károlyi happened in these towns. He shows the formation of the Hungarian National Councils and also figures the events and causes of the riots in the Nógrád (Novohrad) and Gömör (Gemer) area. The second part of the paper depicts the occupation of the examined region and towns by the Czechoslovak army. The author points out that the peaceful, non-violent course of the occupation is for the most part owing to the fact that the local Hungarian population did not see the Czechoslovak troops as invading forces but as temporary law enforcement units. --- ### Az 1918–19-es államfordulat első hetei Losoncon, Rimaszombatban és Rozsnyón - Published: 2021-06-17 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/06/17/az-1918-19-es-allamfordulat-elso-hetei-losoncon-rimaszombatban-es-rozsnyon/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2021, 2021/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: simonattila Az 1918 őszétől kezdődő egy év Közép-Európában eseményekben és fordulatokban rendkívül gazdag időszak volt, amikor a nagy háború ugyan hivatalosan már véget ért, de mindaz, amit a háború jelentett – az erőszak, a nélkülözés, a fegyveres megszállás, az internálás, a statárium stb. – tovább folytatódott. A jelen tanulmányban azt próbálom bemutatni, hogy a magyar nyelvterület északi peremén fekvő Losoncon, Rimaszombatban és Rozsnyón hogyan zajlott le az őszirózsás forradalom és miként került a nógrádi és a két gömöri település csehszlovák megszállás alá. A dolgozat nagyrészt korábban fel nem dolgozott levéltári forrásokra és a korabeli helyi sajtóra épül. Az őszirózsás forradalom és következményei A háború utolsó évére Magyarország megfáradt és megosztott országgá vált. A lakosság döntő többségének ekkorra már elege volt mindabból, ami a háborúval járt: a pótkávéból, a jegyrendszerből, abból, hogy a fiúk, férjek, apák évek óta távol vannak, az itthon maradt feleségek, anyák, özvegyek számára pedig egyre nehezebb az élet. Így volt ez Nógrádban és Gömörben is, nem véletlenül írta a Rimaszombatban megjelenő vármegyei közlöny 1918 farsangján, hogy „ma tele vagyunk panasszal, jajjal és sopánkodásokkal, elfásult a szívünk, fásult lett a kedélyünk és rossznak ismertünk meg mindent, ami azelőtt kedves volt, ami azelőtt jó volt, még az embereket is”. 1918 őszén pedig ezt még tetézte a spanyolnáthajárvány, amely mindkét régióban szép számmal szedte áldozatait. Mindez pedig lényegében megágyazott annak, hogy amikor 1918 őszén már a nyilvánosság számára is kiderült, hogy a háború elveszett, elemi erővel törjön fel a lakosságból az előző években felhalmozódott feszültség és elkeseredés. 1918. október 24-én, Budapesten... --- ### „eszt elne dobáld…” - Published: 2021-06-17 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/06/17/eszt-elne-dobald/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2021, 2021/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef Rainer Maria Rilke, 1907-ben, feleségéhez írott levelében, egy Cézanne-kép kapcsán úgy fogalmaz, hogy annak mintha minden egyes részlete tudna az összes többiről, s ez a megfigyelés a széles értelemben vett kultúra rengeteg (szinte minden) vetületére érvényes. Az alábbiakban olyan jelenségkomplexumot szeretnék bemutatni, amelyeknek egyes „szereplői” első látásra talán messze állnak egymástól, de mintha mégis mindegyik nemcsak hogy „ismerné” az összes többit, hanem szoros rokonságban is állanának egymással. A különféle búcsújáróhelyeken vagy még inkább, valami oknál fogva kiemelt fontosságúnak ítélt, gyakran temetői kápolnákban a szó szoros értelmében vett fogadalmi tárgyak (képek, szobrok stb. ) mellett gyakran tapasztaljuk, hogy megjelennek olyan holmik is, általában idejétmúlt vagy sérült tárgyak, amelyek eredendően nem fogadalmi (votív) célokból készültek. Ez a jelenség, ahogy arról Hans Dünninger beszámol, már a bajor vallási néprajz egyik meghatározó alakjának, Lenz Kriss-Rettenbecknek is feltűnt, aki „bizonyos holminak a megsemmisítést megkerülő félrerakásáról” beszélt, ám ezeket a fogadalmi tárgyakkal egyenértékűként kezelte. (Dünninger 1978, 239. p. ) Ezzel szemben Hans Dünninger, egy kis esettanulmány keretében azt bizonyítja, hogy ezekben az esetekben egészen más indítékról van szó. Egy, a felesége családjához tartozó, frankföldi erdei kápolna kapcsán elmondja, hogy az építmény belterében időről időre idegen tárgyak jelentek meg. Hol egy rózsafüzér, hol egy szentkép, majd egy régi katekizmus, illetve egy budapesti kiadású, német nyelvű imakönyv három kiadása is. Utóbbiak alighanem egy, Magyarországról a második világháború után Németországba telepített német család birtokából kerülhettek az ő kápolnájukban, miközben nekik semmilyen magyarországi német rokonságuk nem volt. Nyilvánvaló tehát, hogy valaki ezektől a tárgyaktól úgy akart „megszabadulni”, hogy azért egyszersmind... --- ### “Just Don´t Throw It Out…” Deponia Pia: a “Sacred Depot” or “Sacred Trash”, or the Issue of Preservation - Published: 2021-06-17 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/06/17/eszt-elne-dobald/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2021, 2021/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef “Just Don´t Throw It Out... ” Deponia Pia: a “Sacred Depot” or “Sacred Trash”, or the Issue of Preservation Certain cultural objects, crosses, pictures and statues of saints, rosaries, home holy water fonts left out of use often remain kept as a legacy, they are not thrown out but are placed, out of grace, in some sacred place (a secluded chapel, booths of wayside shrines) or simply at the foot of a wayside cross. This form and place of preservation is known in science as a “sacred depot” or deponia. This study presents examples of this phenomenon in southern Slovakia, putting it in parallel with similar attempts to preserve the memory of ancestors and also placing it in the broader context of the culture of remembrance. --- ### Impresszum 2021/2 - Published: 2021-06-17 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/06/17/impresszum-2021-2/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2021, 2021/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­lenegyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­tXXIII. évfolyam Főszerkesztő:Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke:Öllös László Szerkesztőbizottság: Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tanulmányok LISZKA JÓZSEF: "eszt elne dobáld... " A deponia pia: "szent raktár" vagy a "szent szemét"SIMON ATTILA: Az 1918–19-es államfordulat első hetei Losoncon, Rimaszombatban és RozsnyónGODZSÁK ATTILA: A dél-alföldi szlovák települések pártpreferenciáinak vizsgálata (1931–1947)KARA ANNA: A Mécs-hagyaték és -versadatbázis a Gödöllői Premontrei Apátság LevéltárábanDUDÁS RÓBERT GYULA: A hagyományos és a gazdasági diaszpóra magyarságképeMÁDI GABRIELLA: A kisebbségi lét jelegzetességeinek megjelenése a két világháború közötti Kárpátalján Tamás Mihály és Ivan Olbracht prózájábanMIERKA DÓRA: Nemzetiségi műsorválasztás a szlovák közszolgálati televízióban Közlemények FÜLÖP LÁSZLÓ: Gróf Pálffy Kata, Illésházy nádorné vagyona 1612-ben Agora BAKI ATTILA–GYUROVSZKY LÁSZLÓ: A gödörben az a lényeg, hogy ne ássunk tovább. Szlovákiai magyar választók és szlovákiai magyar pártok 1990–2020 Könyvek Jan Keller: Společnost věčného mládí (Lampl Zsuzsanna)Fedinec Csilla–Csernicskó István: Nyelvi Kirakós Kárpátaljáról. Történeti és politikai dimenziók (1867–2019) (Mádi Gabriella)Papp Klára–Püski Levente–Novák Ádám (szerk. ): A magyar arisztokrácia társadalmi-közéleti kapcsolatai és szerepvállalása (Bodnár Krisztián)Orosz István: Tanulmányok az Alföld mezőgazdaságáról (Bodnár Krisztián) --- ### Filep Tamás Gusztáv: „Azt hittem egykor, hogy csapatmunkában veszek részt”. Beszélgetések kisebbségkutatókkal - Published: 2021-03-02 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/03/02/filep-tamas-gusztav-azt-hittem-egykor-hogy-csapatmunkaban-veszek-reszt-beszelgetesek-kisebbsegkutatokkal/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2021, 2021/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: csandagabor Kolozsvár, Kriterion, 2019, 428 p. Sűrű sorokban sorjázik a szöveg a sokoldalú és fáradhatatlan Filep Tamás Gusztáv könyvében, s így sem fért el négyszáz oldalon. De nem is férhetett, hiszen a munka tizenkét kisebbségkutatóval folytatott szakmai mélyinterjút tartalmaz, több száz magyarázó lábjegyzettel. Szakmaisága ellenére a könyv mégsem csak a szakmának szól, hanem a szélesebb olvasóközönségnek is, részint ez magából a beszélgetés műfajából következik (pl. sok minden kiderül a válaszolók családi hátteréről, magánéletéről is), de főként abból, amilyen jól fel van mindegyik építve: egyre többet tudunk meg az illető kisebbségkutatóról, munkájáról és kutatásai irányáról, irányairól. S nagyon sok mindent megtudunk magáról FTG-ról is, abból, ahogyan kérdez, miközben a könyv egyik legterjedelmesebb beszélgetésének éppen ő az alanya, mert Bárdi Nándor őt faggatja, vele beszélget – így valójában tizenhárom beszélgetésben van részünk. Jómagam épp ezzel az említett Bárdi–Filep-beszélgetéssel kezdtem, aztán Simon Attilával és Gaucsík Istvánnal folytattam, mert azt hittem, ezeket jobban ismerem a többieknél. (Nem hittem jól, a tizedrészét sem tudtam négyükről annak, ami e beszélgetésekből kiderül. ) Nyugodtan lehet olvasni bármilyen irányból, most a legpraktikusabbnak az a sorrend tűnik, amelyet a könyvben látunk. Nagyon jó, hogy minden egyes beszélgetés idézettel kezdődik (akárcsak maga a könyv), ez aztán címként is betölti szerepét, mert az illető kutató egyik fontos tudományos alapállását vagy állítását emeli ki. Lássuk is ezeket szép sorjában! Bárdi Nándor: „Lehet, hogy most a köztesség biztosítása a feladatunk? ”; Stefano Bottoni: „Minél többet kutatok e témában, annál bonyolultabbnak látom a választ”; Novák Csaba Zoltán: „Annak ellenére, hogy nagyon sokan liberális felfogású embernek... --- ### Michal Šimáně: České menšinové školství v Československé republice. Ke každodennosti obecných škol v politickém okresu Ústí nad Labem - Published: 2021-03-02 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/03/02/michal-simane-ceske-mensinove-skolstvi-v-ceskoslovenske-republice-ke-kazdodennosti-obecnych-skol-v-politickem-okresu-usti-nad-labem/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2021, 2021/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: stepankaminova Brno, Masarykova univerzita, 2019, 218 p. Az első Csehszlovák Köztársaság története máig nagyon gyakori kutatási témaként szolgál, mely nemcsak a történészeket foglalkoztatja, hanem egyéb humán érdeklődésűeket is. E tárgykörből csak a cseh (értsd: csehországi – a ford. megj. ) kisebbségi iskolaügy szorult némileg a háttérbe. Ezt a képzeletbeli fehér foltot tünteti el Michal Šimáně könyve, mely a cseh(országi) kisebbségi elemi iskolák mindennapjainak feltárását taglalja, konkrétan pedig a az Ústí na Labem-i politikai kerület kisebbségi iskoláinak példáján, szélesebb társadalmi-történeti kontextusban. Ústí nad Labem a szerző születési helye is, s ezen az akkori vegyes, cseh–német nyelvi területen alakultak meg a cseh kisebbségi iskolák. Šimaně a bevezető fejezetben azt taglalja, hogy az Ústí nad Labem-i városi levéltárban őrzött kisebbségi iskolák anyaga lényegében a kezdetektől érintetlenek voltak, s hogy ez a téma sosem került feldolgozásra. Így a szerző tág teret kapott ennek a nagyon érdekes és feltáratlan területnek a vizsgálatára. Felépítését tekintve a mű öt fő fejezetre oszlik, ezeket további, jól áttekinthető alfejezetek alkotják, ami az olvasó számára megkönnyíti a vizsgált kérdéskörben való eligazodást. A kötet első része, beleértve a szerző rövid bevezetőjét is, a téma elméleti-módszertani kijelölésével szolgál, s felhívja a figyelmet a téma jelentőségére. Ebben a részben általánosságban foglalkozik a cseh elemi kisebbségi iskolák kategóriájával, másfelől vázolja a cseh elemi kisebbségi iskolák fogalma maghatározásának viszonylagos problematikus voltát, hiszen, mint írja, az Osztrák–Magyar Monarchia és a Csehszlovák Köztársaság alapvető iskolaügyi törvényei elemi iskolákról szólnak, függetlenül attól, hogy nemzetiségileg egységes vagy vegyes területről volt-e szó. A kisebbségi iskolák fogalma a szerző véleménye szerint a... --- ### Horbulák Zsolt: Dél-Szlovákia gazdasága a normalizációs időszakban (1969–1989) - Published: 2021-03-02 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/03/02/horbulak-zsolt-del-szlovakia-gazdasaga-a-normalizacios-idoszakban-1969-1989/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2021, 2021/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: juhaszgyula Komárom, Selye János Egyetem, 2020, 204 p. A dél-szlovákiai régióban zajló társadalmi, demográfiai, nyelvi vagy gazdasági folyamatok széles körű elemzése immáron nagyszámú tanulmány és monográfia témája, a kérdéskörrel több szlovákiai magyar, magyarországi, de akár szlovákiai szlovák intézmény is foglalkozik. Kétségtelen, hogy egy komplex és igen fontos problémakörről van szó, amelynek kutatásakor helye van vizsgálatnak, a különböző vélemények ütköztetésének és nem csupán a szakmai, tudományos, hanem a széles körű társadalmi vitának is. Mindjárt az első fejezetben tárgyalt „szakirodalmi kitekintés” jó alapot szolgál azok számára, akik szeretnének a témával behatóbban is foglalkozni. A szlovákiai magyarság állapotának a vizsgálatakor nemcsak a népcsoport jelenkori helyzetének, hanem a földrajzi térség vizsgálatának is figyelmet kell szentelni. Sokak szemében Dél-Szlovákia azonos Szlovákia magyarok által lakott vidékeivel. A terület megközelítése azonban az egyes szakemberek szempontjából esetenként igen különböző. Ez nyilván azért lehetséges, mert „Dél-Szlovákia elsősorban földrajzi fogalom, amelynek nincsenek rögzült határai. A másik ok lehet, hogy az országrész alatt kimondva-kimondatlanul, a magyarok által jelentős számban, esetleg többségben lakott területet szokás érteni, és ennek a megközelítésnek az esetében sem lehet pontos vidéket megjelölni”. (33. p. ) A napjainkban született publikációk szinte kivétel nélkül a mai, az 1989 utáni történéseket tárgyalják. Történeti kitekintés esetleg csak a nagyobb és átfogóbb munkákban található, de akkor is inkább mint kiegészítő vagy bevezető rész. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a jelen bemutatásához szükség van a múlt ismeretéhez is. Ez a kijelentés azért is fontos, mivel a korábbi korszakokban – a szocializmus idején – nem volt lehetőség pontos és tényfeltáró kutatások végzésére. Ha más... --- ### Papp Klára–Bárány Attila–Kerepeszki Róbert–Pallai László (szerk.): Kultúra, művelődés, agrárium. Tanulmányok ifj. Barta János 80. születésnapjára - Published: 2021-03-02 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/03/02/papp-klara-barany-attila-kerepeszki-robert-pallai-laszlo-szerk-kultura-muvelodes-agrarium-tanulmanyok-ifj-barta-janos-80-szuletesnapjara/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2021, 2021/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: bodnarkrisztian Debrecen, Debreceni Egyetem Történelmi Intézete, 2020, 408 p. /Speculum Historiae Debreceniense, 29. / Barta János, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézete professor emeritusa 2020-ban ünnepelte 80. születésnapját. Az ő tiszteletére készült el ez a kötet, amelynek alkotói gárdája a professzor kollégái, tisztelői és egykori tanítványai közül került ki. A címlap és a tartalomjegyzék között elhelyezett színes fényképről az ünnepelt tekint mosolyogva az olvasóra, s aki ismeri Barta professzort, az tudja, hogy ez a mosoly szívből jön. A professzor úr ugyanis nemcsak kiváló történész, valódi tanáregyéniség, de elhivatott kutató és közvetlen, segítőkész személyiség is. A szóban forgó kiadványban összesen 26 tanulmány olvasható, amelyek széles időbeli spektrumban helyezhetők el: az ókortól egészen az 1960-as évekig terjed az írásművek által lefedett időintervallum. Az egyes szerzők a saját érdeklődési körüknek, kutatási témájuknak megfelelően tematikailag is színes tanulmányokat alkottak; ezek Európa és Magyarország történeti eseményeit vizsgálják, a köztörténettől kezdve a diplomáciatörténeten és a művészettörténeten át a sajtóig és a társadalomtörténetig. A szerzők zömmel Debrecenhez, illetve a Debreceni Egyetemhez kötődnek, de vannak köztük kárpátaljaiak és felvidékiek is. Örvendetes, hogy az oktatói és/vagy tudományos pályán már jelentős eredményeket elért személyek mellett jó néhány fiatalt is sikerült megnyerni közreműködőnek. A kötetet Orosz István méltató szavai nyitják, aki rövid pályaképet nyújt a kolléga-barátról. Bazsa György hasonlóképpen egy köszöntő írással emlékezik meg az ünnepeltről, aki hosszabb idő óta a Debreceni Szemle című tudományos-kulturális folyóirat főszerkesztői tisztségét is betölti. A szaktanulmányok sora Imre László írásával indul. Ő az Arany László és a 21. század című közleményében az egykori író-költő életművét a jelenkori... --- ### Francová, Zuzana (ed.): Mesto a jeho pamäť. Zborník z vedeckej konferencie - Published: 2021-03-02 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/03/02/francova-zuzana-ed-mesto-a-jeho-pamat-zbornik-z-vedeckej-konferencie/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2021, 2021/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: korpasarpad Bratislava, Múzeum mesta Bratislavy, 2020, 280 p. A Pozsonyi Városi Múzeumot 1868-ban hozták létre jeles helyi kutatók és polgárok az ugyanazon évtől működő Pozsonyi Városszépítő Egylet hathatós támogatásával. Az alapítás 150. évfordulója kapcsán a múzeum 2018. október 17-én és 18-án Mesto a jeho pamäť (A város és emlékezete) címmel konferenciát tartott, 2020-ban pedig ugyanezzel a címmel napvilágot látott az a kötet, amely a tanácskozás előadásaiból érlelt tanulmányokat tartalmazza színes képanyaggal együtt. A 350 példányban megjelent, Zuzana Francová művészettörténész, muzeológus (Pozsonyi Városi Múzeum) szerkesztette kiadvány szlovák törzsszövegei után angol összefoglalók, a könyv végén pedig a szerzőket bemutató rövid ismertetők olvashatók. Az írások sorát Francová bevezetője után Gaučík Istvánnak az 1867-es osztrák–magyar kiegyezés utáni magyarországi kultúrpolitikával és annak múzeumügyi vetületeivel foglalkozó tanulmánya nyitja. A korábban a városi múzeum munkatársaként, jelenleg pedig a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének kutatójaként tevékenykedő szerző a többi közt azt járja körül, hogy a dualizmus kori Magyarország vezető rétege átfogó modernizációra és azáltali nemzetiségi homogenizálásra törekedett. A történész szerint Wlassics Gyula (1852–1937) 1895 és 1903 közti vallás- és közoktatásügyi miniszter tézise – lényegében az intenzívebb kultúrpolitika és az ezzel összefüggő magyarosítás sürgetése – a magyar politikai elitnek azt a látomását tükrözte, miszerint a múzeumok az etnikai homogenizálás fontos tényezői lehetnek, és elősegíthetik a magyar kultúra többi fölé rendelését. Ugyanakkor kérdésesnek látszott – igaz, inkább elméleti síkon –, hogy hatalmi eszközökkel fejleszthető-e a magyar nemzeti kultúra a nemzetiségi és a vegyes etnikumú területeken. A valóság Gaučík szerint inkább az volt, hogy nemzeti közösségek párhuzamos világai kezdtek kialakulni, miközben elmélyült... --- ### Mohay Tamás (szerk.): Nemzedék, szerep, érték. Családi kapcsolatok, szokásrend és értékváltások történeti alakulása a 20. században - Published: 2021-03-02 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/03/02/mohay-tamas-szerk-nemzedek-szerep-ertek-csaladi-kapcsolatok-szokasrend-es-ertekvaltasok-torteneti-alakulasa-a-20-szazadban/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2021, 2021/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: agergelyandras Budapest, ELTE BTK Néprajzi Intézete, 2016, 370 p. Lelkes érdeklődő, vagy akár (részben avatott) szakmabeli számára is repeső öröm, de „lehetetlen küldetés” is minden tanulmánykötet, konferenciakiadvány, sokszerzős mű ismertetése, melyből sem válogatni, sem kihagyni nem illik (vagy indoklásra szorul), kiemeléssel meg olykor fölé-emelés zajlik, mely sokszor éppoly kétes, mint a felejtés. Felejteni vagy hanyagolni márpedig nem lenne érdemes a címben jelzett kötetet, mert részben a szaktudomány ritkán merészkedik „rokon” vagy „szomszédos” területek szakmai értékelésére, de a néhány mégis megszülető referencia meg aligha képes méltó módon elismerni sok-sok szerző még több munkájának eredményeit, meghallani kérdéseit, folytatni örökségét, továbbvezetni elindult kutatásait és még „értékelni” is az együttes eredményt. Lehet ugyanakkor felületesen is képet adni, lehet a több száz oldal egyetlen írásából valamely „másként gondolható” részletet kiemelni s arról kritikai felszínességeket elmondani a máskéntgondolás nevében. Erre sok szempont figyelembevételével együttesen nemigen vállalkozom. De ha már képtelen küldetés amúgy is, engedtessék legalább körvonalakkal jeleznem, mit is kínál maga a mű, melynek huszonkét tanulmánya óvatos becsléssel is hetekig tartó ismerkedést igényel a címben körvonalazott kérdéskörökkel. E „körberajzolás” – ha lehet – még lehetetlenebb a kötetcímbe préselt tematikát illetően, hisz amennyiben létezik a nem iskolásan vett tárgyi és szellemi néprajz, annak nagyjából két- vagy háromötöde leírható lenne ilyen kulcsfogalmakkal, mégannyira az alcím tovább tágított etnográfiai, etnológiai, szociokulturális és történeti dimenziói révén. Ekkora körvonal nincs is, vagy ha van, hát lelóg a lapról... Ezenfelül: a kötet anyaga egy 2015-ös tavaszi kétnapos konferenciára épül, ahol rokon szakmákkal közös, sok jelenlévő, számos kérdés, hozzászólás, reflexió által kiegészített találkozás amúgy... --- ### Gerndt, Helge: Sagen – Fakt, Fiktion oder Fake? Eine kurze Reise durch zweifelhafte Geschichten vom Mittelalter bis heute - Published: 2021-03-02 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/03/02/gerndt-helge-sagen-fakt-fiktion-oder-fake-eine-kurze-reise-durch-zweifelhafte-geschichten-vom-mittelalter-bis-heute/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2021, 2021/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef Münster–New York, Waxmann, 2020, 238 p. Helge Gerndt, a müncheni egyetem emeritus néprajzprofesszora rövid utazásra invitálja az olvasókat, aminek keretében a rejtelmes mondavilág kérdéseibe avatja be képzeletbeli útitársait. Ő maga hosszú évtizedek óta járja ezt az utat, szavára, érveléseire oda kell hát figyelni, noha első mondatára felkaptam a fejem: Hogy mi a mese, azt mindenki tudja, de hogy a monda? Mert a mese definíciója, s pláne vegytiszta megkülönböztetése a mondától sem annyira egyszerű. De hát ezt Helge Gerndt is tudja, így a kezdőmondatot inkább az olvasó figyelmének a felkeltésére szolgáló fordulatként értelmezem. Mi azonban maradjunk még ennél a mese–monda dichotómiánál, hiszen a kutatók igen gyakran egymással szemben, egymás ellenében határozzák meg a két műfajt (Gerndt ezt, nem alaptalanul, a dolog túlzott leegyszerűsítésének tartja), miközben a mesekutatás hajnalán, a 19. század első felében (sőt később is), legalábbis tájainkon, meg sem különböztették őket egymástól. Gondoljunk csak Erdélyi János híres gyűjteményére, a Népdalok és mondákra, amelyben egyetlenegy monda nem szerepelt. Azok mind mesék voltak, s később maga a szerző is ilyen műfaji meghatározással gyűjtötte ki saját gyűjteményéből őket, s jelentette meg külön kötetben. Pavol (Pavel) Dobšinský nagyszabású gyűjteményének a címe Prostonárodné slovenské povesti (tehát szlovák népmondák), miközben a benne található szövegek jó háromnegyede mai értelemben véve mese, s mindössze egynegyede monda (povesť). Nota bene, Dobšinský mai kiadásainak címe (félreértés ne essék: ugyanazokról a szövegekről van szó) már meséket (rozprávky) ígér. Amennyiben hallgatóimat kérdezem az egyetemen, mi a monda és a mese közti különbség, általában tudják az alap- és középiskolai tananyagot: a monda tartalmaz... --- ### Németh Pál és a nyárasdi női kézilabda - Published: 2021-03-02 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/03/02/nemeth-pal-es-a-nyarasdi-noi-kezilabda/ - Kategóriák: Oral History, Szemle - Post Years: 2021, 2021/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: jmeszarosaroly A múlt század hatvanas éveiben olyasvalami indult el Nyárasdon, amire az akkori Csehszlovákiában, majd Európában is felfigyelt a női kézilabda világa. Csapat született a háromezer lakosú csallóközi faluban. Labdát vettek a kezükbe a lányok, és fokozatosan elindultak földrészünk magaslatai felé. Németh Pál (szül. 1939) helyi biológia–kémia szakos tanító volt az ötletgazda, majd később edző, iskolai diákjai a játékosok. Ameddig nem érkeztek erősítésként mások is, az országból, külföldről. Végül a nyárasdi női kézilabdacsapat az 1969 és 1999 közötti időszakban 1814 mérkőzést játszott, 38 372 gólt dobott, hozzávetőleg kétmillió embernek szerzett örömet, Európa 124 együttesével találkozott a pályán. Bajnok sosem volt, bár lehetett volna, négyszer volt ezüstérmes, kétszer bronzérmes. Európai kupát sem nyert, de egyszer lett második és kétszer harmadik. 2019-ben volt ötvenéves a szervezett kézilabda Nyárasdon, Német Pál pedig nyolcvanadik születésnapját ünnepelte. Élete elválaszthatatlan kedvenc sportága helyi történéseitől, emlékeiből sem tűnhetett el. 1. kép. Németh Pál megmutatta mindkét könyvét a nyárasdi kézilabdáról  Bélvatán, egy kis felső-csallóközi faluban született 1939-ben. Akkor még nem voltak körzetesített szülészetek, ezért otthon szültek az anyák. Palika a Németh család hányadik gyerekeként jött a világra? Kis falunkban akkoriban szinte semmi nem volt, nem volt templomunk, nem volt iskolánk, de még egy rádiókészülék sem akadt. Én ide születtem. Édesapám szabó, édesanyám háztartásbeli volt. Az első gyerekük voltam. Három évvel később húgom, öttel öcsém született. Mire emlékszik a gyermekkorából? Hol járt iskolába, hisz Bélvatán ma sincs alapiskola? A II. világháború alatt nem volt lehetőség iskolába járni. Utána nyitottak a szomszédos faluban, Illésházán egy első osztályt. Nem elsősöknek, hanem mindenkinek, akinek... --- ### The Impact of Gender and Ethnicity on the Opportunities of Ethnic Minority Women in the Serbian Higher Education System - Published: 2021-03-02 - Modified: 2021-03-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/03/02/the-impact-of-gender-and-ethnicity-on-the-opportunities-of-ethnic-minority-women-in-the-serbian-higher-education-system/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2021/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: lendakkabokkarolina This study aims to examine the opportunities of women belonging to three ethnic minorities—Hungarian, Slovak, and Romanian—in the Serbian higher education system in the light of career building and obtaining decision-making positions (rector, vice-rector, dean, management department, etc. ). The author seeks answers to two questions: what difficulties do ethnic minority women face in building a university career, and whether they can hold academic positions in the university hierarchy. The analysis is based on sixteen semi-structured interviews with Hungarian, Slovak, and Romanian female university staff members in Serbia, with intersectionality as the theoretical framework and method. The analysis of the interviews showed that the majority of respondents think that women from minority communities face difficulties in building a university career due to invisible barriers. However, the respondents were confident that women from the above-mentioned minority communities can hold decision-making positions in the Serbian higher education system, but the analysis showed that these women could reach decision-making positions within their own ethnic enclaves, especially in female-dominated departments, without particular difficulty. But, with this exception, higher positions are rarely available to them. --- ### A gender és az etnikum hatása az etnikai kisebbségi nők lehetőségeire Szerbia felsőoktatási rendszerében - Published: 2021-03-02 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/03/02/a-gender-es-az-etnikum-hatasa-az-etnikai-kisebbsegi-nok-lehetosegeire-szerbia-felsooktatasi-rendszereben/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2021, 2021/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: lendakkabokkarolina 1. Bevezetés A felsőoktatás jelentős szerepet játszik a férfiak társadalmi nemi szempontú privilégiumainak megteremtésében és reprodukciójában, valamint a nők alárendelt helyzetének megszilárdításában. (Cotterill–Letherby 2005, 109–113. p. ) A diszkrimináció az egyik oka annak, hogy a nők a professzori pozíciókban kevesebbet publikálnak, és kevesebbet is keresnek, mint a férfiak. (Mercer 2013, 125–134. p. ) A statisztikák azt mutatják, hogy bár egyre több nő és férfi szerez egyetemi tanári végzettséget, a férfiakhoz képest szignifikánsan több nő tűnik el a karrierje csúcsán, ami azt jelenti, hogy a felsőoktatási rendszerben a nők üvegplafonba ütköznek. (Niegel 2014, 54–55. p. ) A legmagasabb beosztású női kutatók száma alacsony, mivel a döntéshozói pozícióban lévő nőknek hatékonyan kell összeegyeztetniük a következő kulcsfontosságú tényezőket: a családi kötelezettségeik ellátását, a családjuk támogatását, a kollégákkal való baráti viszonyok ápolását és a vezetőséggel való együttműködést. (Shahtalebi–Yarmohammadian–Sima 2011, 3644–3647. p. ) A tudományos kiválóság a siker egyik kulcstényezőjeként jelenik meg, amely a tisztán meritokratikus rendszer előfeltételeként szolgálhat. A meritokrácia paradigmaként mutatkozik meg az akadémia felépítésének megértésében, (Śliwa–Johansson 2013, 838. p. ) a nemek közötti egyenlőség szempontjából a tudományos kiválóság ugyanakkor nagyon relatív kategória, mivel a nők társadalmi hátránnyal indulnak. (Pető 2013, 550–565. p. ) Az egyetemi karrier és a családi élet közötti egyensúly megteremtésének feladata alacsonyabb tudományos produkciót (Acker–Armenti 2004, 3–24. p. ) eredményez, és ez leginkább nőket érintő probléma. Minél magasabb tudományos fokozattal rendelkező oktatókat vizsgálunk, annál kevesebb lesz közöttük a nő – ez azt is jelenti, hogy több női tanársegéd van, mint női professzor. (Blagojević 2015) A társadalom különböző jegyei, így... --- ### "Parallel Stories." Excusing Myself, or the Confession of an Optimistic Fatalist - Published: 2021-03-02 - Modified: 2021-03-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/03/02/parallel-stories-excusing-myself-or-the-confession-of-an-optimistic-fatalist/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2021/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: meszarosandras This study is a summary of a professional resume and a thirty-year history of a philosophical discipline. Its topic is the identification of methodological innovations in the historiography of Hungarian philosophy from the point of view of whether this story can be written as a unified narrative. It shows the process by which this historiography leaves the former positivist and Marxist perspectives and the way how it rearranges the canon. In the meantime, it also names the most important players in the canon revision. Finally, it comes to a partially proven hypothesis, according to which the history of Hungarian philosophy can be understood as the history of discourse forms. --- ### „Párhuzamos történetek” (Saját magam mentegetése, avagy egy optimista fatalista vallomása) - Published: 2021-03-02 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/03/02/parhuzamos-tortenetek-sajat-magam-mentegetese-avagy-egy-optimista-fatalista-vallomasa/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2021, 2021/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: meszarosandras 1. Narratológiai felvezetés  „... Jakab meg azt hajtogatta, hogy a kapitánya csak egyre azt mondta, minden, ami idelent megesik velünk, jó és rossz, meg vagyon írva odafent. ” (Diderot, 11. ) A gazdának arra a kérdésére pedig, hogy a férj azért kapott-e szarvakat, mert az így volt megírva odafent, vagy azért volt ez odafent megírva, mert Jakab amúgy is elszerette volna a feleségét, Jakab így válaszolt Diderot regényében: „Ez is, az is meg volt írva, egyik a másik mellett. Mindez egyszerre megíratott. Olyan ez, mint egy nagy tekercs, ami apránként göngyölődik le... ” (Diderot, 17. ) Mindebből már talán kiderült, hogy kettős narrációról lesz szó az alábbiakban. Ez az írás eredetileg a kolozsvári Többlet c. folyóirat, nevezetesen az azóta már elhunyt jó barátom, Egyed Péter felkérésére született. Péter eredeti elképzelése az volt, hogy a Többlet általa tervezett számához, amely a magyar filozófia történetírásának helyzetét járta volna körül, kell egy felvezető tanulmány ennek a diszciplínának az állapotáról. Közben voltak a szerkesztőségben és a többi felkért szerzők között is, akik rám mutogattak – gondolom, főként a korom miatt, meg talán azért is, mert a legtöbb ilyen jellegű írásom jelent már meg (nem csak magyarul). Én úgy próbáltam kibújni Jónás bőréből, hogy felajánlottam azt a változatot, miszerint saját felfogásomat mutatnám be, kitérőkkel azokra a szerzőkre és művekre, akik/amelyek befolyással voltak rám, és akik/amelyek kikerülhetetlenek a magyar filozófia történetének megismerésekor. Azt hittem, hogy egy ilyen személyes vallomás – majd ki fog derülni, hogy inkább önmentegetés – idegen lesz a szerkesztők számára, és én moshatom... --- ### Examination of Party Preferences of Slovak Municipalities in the Southern Great Plain (1931–1947) - Published: 2021-03-02 - Modified: 2021-03-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/03/02/examination-of-party-preferences-of-slovak-municipalities-in-the-southern-great-plain-1931-1947/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2021/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: godzsakattila This paper presents the first results of a larger study. The research attempts to examine the party preferences and attitudes of Slovaks in Hungary, especially focusing on 1939, as it is demonstrably different from that of other national minorities, and where it does not differ, we can find that we cannot speak about ethnic-based voting in their case. The research uses the methodologies of political geography and election research. As this study is the first one on the research, it presents the methodological bases and publications that can be considered as research antecedents conducted by others. It also attempts to analyse the 1939 election results of the Slovak diaspora in the Southern Great Planes, and, as a control, it also examines the elections of 1931, 1935, 1945 and 1947, comparing the results of the two constituencies inhabited in part by Slovak population with the results of municipalities with Slovak majority population and with the national results. The first results already include unexpected data beyond the margin of error that require further examination. --- ### Variants for Self-determination in Sáros and Abaúj-Torna Counties. Case Study on the Regional Implications of the Collapse of Hungary and the Establishment of the Czechoslovak State at the End of 1918 - Published: 2021-03-02 - Modified: 2021-03-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/03/02/variants-for-self-determination-in-saros-and-abauj-torna-counties-case-study-on-the-regional-implications-of-the-collapse-of-hungary-and-the-establishment-of-the-czechoslovak-state-at-the-end-of-1918/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2021/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: sztancsgabor As Minister for National Minorities of the Károlyi Government, Oszkár Jászi saw clearly that the eastern Slovak movement in north-eastern Hungary, like the republican vision in Szepes (Slovak: Spiš), was a powerless movement from the very beginning. Their governmental support would have only deepened domestic and foreign policy tensions. Their social base was very weak from the outset. In Sáros (Slovak: Šariš) and Szepes counties, it was equally a movement of Hungarian county elites worried about their positions, who wanted to use the given historical moment mainly for the preservation of their remaining way of life, wealth, and influence. At the same time, the role and the importance of Kassa (Slovak: Košice) and the activities of government commissioner Miklós Molnár were acknowledged in Budapest too, but they were confronted with the military weakness, diplomatic isolation and complete lack of support from the great powers to the historical Hungarian state facing disintegration. The Dvorčáks, by proclaiming on behalf of the “Eastern Slovaks” their “people’s republic” that was not registered by anyone and remained unnoticed even locally, actually accelerated the Czechoslovak military occupation of the region. In the case of Kassa, it can be concluded that the city's leadership in November–December 1918 had to find solutions to increasingly serious problems in a difficult situation. As government commissioner, Miklós Molnár repeatedly asked the Budapest government to send troops to defend the city against Czechoslovak legions and to help keep the city in Hungarian hands. Sensing the changed political situation, the unresolved public order... --- ### Változatok az önrendelkezésre Sáros és Abaúj-Torna vármegyében. Esettanulmány az 1918. végi magyar összeomlás és csehszlovák államalapítás regionális vonzatairól - Published: 2021-03-02 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/03/02/valtozatok-az-onrendelkezesre-saros-es-abauj-torna-varmegyeben-esettanulmany-az-1918-vegi-magyar-osszeomlas-es-csehszlovak-allamalapitas-regionalis-vonzatairol/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2021, 2021/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: sztancsgabor Az Osztrák–Magyar Monarchia világháborús veresége nyomán létrejött – nemzetközi jogilag azonban nem elismert, katonailag és külpolitikailag pedig teljesen kiszolgáltatott helyzetben lévő – független Magyarország peremrégióiban izgalmas folyamatok játszódtak le 1918 őszén. Az őszirózsás forradalommal hatalomra került Károlyi-kormány, a rövid ideig ígéretesnek tűnő belgrádi konvenció ellenére, sikertelenül próbálta elfogadtatni az önállósult Magyar Népköztársaságot a győztesek nagyhatalmakkal és szomszédokkal. Kormányzásuk első két hónapja alatt azonban fel kellett ismerniük, a győztesek és a szövetségeseiként elismert régi és új szomszédok nem megegyezésre, hanem saját nemzetállami területi céljaik, politikai érdekeik érvényesítésére törekszenek. A dualizmus 1918. októberi kölcsönös osztrák és magyar felmondásával 1526 után ismét teljesen függetlenné vált Magyarország belső és külső rendjének megteremtése érdekében – egyetlen szövetséges, s bármifajta nagyhatalmi támasz, érdemi ellenállás kifejtésére alkalmas hadsereg és a közös osztrák–magyar külügyi apparátust pótolni képes diplomáciai hálózat nélkül – szinte kizárólag szabálytalan, az új helyzethez igazodni próbáló, rögtönzött, kockázatos bel- és külpolitikai megoldások közül választhatott a kormány. (Hatos 2018, 143–152. p. ) Kiindulópontként le kell szögezni, hogy a soknemzetiségű Magyarország nem magyar többségű régióit a régi és új szomszéd államok a háború alatti titkos megállapodások, ígéretek, illetve az amerikai, brit, francia kormányok 1918. júniusi–augusztusi jóváhagyó döntései alapján konkrét, kijelölt határon nélkül ugyan, de a háború befejezésekor a magukénak tartották. A háború végi közép-európai viszonyokban meghatározó francia álláspont szerint Csehszlovákia létezését a győztes nagyhatalmak elismerték, az új Magyarországét viszont nem. Felbomlás, függetlenség és önrendelkezés A Károlyi-kormány kezdettől fogva a békekonferencián való részvételre készülve, az 1918. V. számú néptörvény alapján elkezdte kiépíteni a magyar külügyi államigazgatást. (Pritz 1983,... --- ### Nyelvi attitűdök vizsgálata két szociolingvisztikai módszerrel - Published: 2021-03-02 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/03/02/nyelvi-attitudok-vizsgalata-ket-szociolingvisztikai-modszerrel/ - Kategóriák: Szemle, Tartalom - Post Years: 2021, 2021/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: kusalaorsolya Bevezetés Az ember – társas lény lévén – elkerülhetetlenül kapcsolatban áll az őt körülvevő világban élő emberekkel. A nyelv az az eszköz, amellyel elsődlegesen kommunikál, amelyen keresztül folyamatos interakcióban van a többi egyénnel. Sem a múltban, sem napjainkban nem ritka jelenség, hogy különböző nyelveket beszélő emberek élnek egymás mellett. Ennek egyik példája a nyelvi többség és kisebbség kapcsolata. Munkámban azt a nyelvi többségi és kisebbségi kontextust vizsgálom, amelynek magam is a része vagyok: a szlovák–magyart. Az etnikai csoportok kapcsolatával már nagyon régóta foglalkoznak, különböző módszerekkel próbálják ezeknek a kapcsolatoknak a jellegét, a csoportok közötti lehetséges feszültségek okait és következményeit felmérni. Az egyik leggyakoribb vizsgálati metódus a szociolingvisztikai kérdőív, amellyel sok fontos körülményre rá lehet kérdezni. A kérdőív mellett van egy másik, ritkábban használt és kevésbé ismert megközelítés, az ügynökmódszer. A legtöbb szociolingvisztikai kutatással ellentétben az ügynökmódszer az implicit módon megnyilvánuló negatív vagy pozitív attitűdöket hivatott felmérni. Wallace E. Lambert hatvanas évekbeli montreali kísérlete óta több hasonló felmérés készült. Szlovák–magyar viszonylatban azonban az ügynökmódszer ismeretlennek számít, ezért is döntöttem úgy, hogy (a kérdőíves módszer mellett) így mérem fel, milyen rejtett attitűdjeik vannak a megkérdezett szlovákiai magyaroknak a szlovákokkal és a szlovák nyelvvel kapcsolatban. A tanulmány a fiatal korosztály egy mintáján keresztül kísérli meg bemutatni a szlovák–magyar kapcsolatok jellegét. A témával többen is foglalkoztak már: készítettek állami felmérést (Šutaj 2006), vizsgálták a dél-szlovákiai lakosság attitűdjeit (Dolník–Pilecky 2012), de összehasonlították a vegyes lakosságú és a tisztán szlovákok lakta területeken élő szlovákok attitűdjei közötti különbségeket is (Hunčík et al. 1995). A módszerek sokfélék, de... --- ### Notes on the Concept of Mother Tongue - Published: 2021-03-02 - Modified: 2021-03-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/03/02/notes-on-the-concept-of-mother-tongue/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2021/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: kontramiklos We have words and expressions about which most of us believe that we know and understand their exact meaning. I think these include the expression of mother tongue or native language. In the following paper I would like to show that (1) this expression is interpreted in many different ways and used in many different meanings by Hungarians, (2) there are significant differences between Hungarians living in Hungary and those living in neighbouring countries in this respect too, and (3) in case the concept (the notion) of this expression is unclarified, serious linguistic rights violations arise—in Hungary just as in the surrounding countries. --- ### Megjegyzések az anyanyelv fogalmáról - Published: 2021-03-02 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/03/02/megjegyzesek-az-anyanyelv-fogalmarol/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2021, 2021/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: kontramiklos Vannak olyan szavaink, amelyekről legtöbben úgy hisszük: tudjuk, értjük pontos jelentésüket. Gondolom, ezek közé tartozik anyanyelv szavunk is. A következőkben azt kívánom bemutatni, hogy (1) e szavunkat a magyarok sokféleképp értelmezik, sokféle jelentésben használják, (2) lényeges különbségek vannak a magyarországi és a környező országokban élő magyarok között e tekintetben is, és (3) a fogalmi tisztázatlanságból súlyos nyelvi emberi jogsértések fakadnak – Magyarországon épp úgy, mint a környező országokban. Induljunk ki abból, mit találunk az 1936-ban megjelent Új Idők Lexikonában (ÚIL): anyanyelv ’a magyar statisztika meghatározása szerint az a nyelv, amelyet ki-ki magáénak vall és amelyet legjobban és legszívesebben beszél. Nem szükségképpen az a nyelv, amelyet valaki az anyjától tanult, mert lehetséges, hogy az életben egy más nyelvet tanul meg jobban és az válik anyanyelvévé, még ha az először tanult nyelvet beszéli is. Azoknál, akik csak egy nyelvet beszélnek, az anyanyelv nem kétséges, akik pedig több nyelvet beszélnek, maguk vallják be, hogy melyiket tekintik anyanyelvüknek. A másik nyelv a beszélt nyelvek rovatába kerül, amelyeket a magyar statisztika szintén kimutat’. E régi lexikon után vessünk egy pillantást néhány szótárunkra is! Az akadémiai nagyszótár (Nszt. ) az anyanyelv-et a következőképp határozza meg: ’az a nyelv, amelyet az ember gyermekkorában közvetlen környezetétől, rendsz. családjától (elsőként) sajátít el és amellyel azonosul, ill. amellyel az embert anyanyelvi beszélőként azonosítják’. Értelmező szótárunk (ÉrtSz. ) ezt írja: ’Az a nyelv, amelyet az ember legjobban és legszívesebben beszél, s rendsz. az, amelyet gyermekkorában, főként anyjától tanult’. Az ezt egy évtizeddel követő Értelmező kéziszótárban (ÉKsz1) ezt találjuk: ’az a nyelv,... --- ### Language Rights in Education and Administration in the Light of the Reports of the European Charter´s Committee of Experts - Published: 2021-03-02 - Modified: 2021-03-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/03/02/language-rights-in-education-and-administration-in-the-light-of-the-reports-of-the-european-charters-committee-of-experts/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2021/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: tothoroszeniko, csernicskoistvan This study examines the commitments made by the four neighbouring countries of Hungary with the largest Hungarian minority communities (Romania, Slovakia, Serbia and Ukraine) during the ratification of the European Charter for Regional or Minority Languages in terms of Hungarian-language use in education, public administration and public services. It analyses on the basis of the latest reports of an independent international body, the Committee of Experts of the Council of Europe (issued between 2017 and 2019) how these states are fulfilling their commitments in practice. The analysis highlights that the four countries involved in the study do not fully meet their international commitments undertaken by the ratification of the Charter in the spirit of European integration in these two essential areas from the point of view of the language retention of their Hungarian minorities. In particular, the examined states lag behind in the practical application of the undertaken commitments in the field of the Hungarian language use in public administration. The analysis also shows that, of the four countries, Ukraine has met its commitments to the least extent. --- ### A nyelvi jogok az oktatásban és a közigazgatásban a Karta Szakértői Bizottságának jelentései tükrében - Published: 2021-03-02 - Modified: 2021-03-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/03/02/a-nyelvi-jogok-az-oktatasban-es-a-kozigazgatasban-a-karta-szakertoi-bizottsaganak-jelentesei-tukreben/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2021 - Translation Priorities: Optional - Authors: csernicskoistvan, tothoroszeniko 1. Bevezetés A Kárpát-medence tágabb térségében az első és a második világháború egyaránt jelentősen átalakította a politikai határokat. Ez azzal is járt, hogy a korábban (ilyen-olyan megszorításokkal és szünetekkel ugyan, de) egy államszerkezetbe tartozó magyar nyelvterület az első világháború után több államba szakadt. 1920 után magyar anyanyelvűek sokasága került Csehszlovákia, Románia, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és Ausztria területére, a második világégés után pedig már hat különböző állam határa darabolta a magyar nyelvterületet, amely így Magyarországon kívül Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia, Ausztria és a Szovjetunió területének egy részére terjedt ki. Az 1980-as évek végén, az 1990-es évek elején a régióban lezajlott politikai átalakulások újabb átrendeződéseket hoztak, melyek következtében ma „a Kárpát-medencében a magyar nyelv nem egyetlen országban változik, hanem a történelem jelenlegi állása szerint most éppen nyolcban egyszerre, a nyelvi változást pedig minden országban más-más tényezők befolyásolják” (Szilágyi 2008, 106. p. ). A magyar nyelvterület szétszabdaltsága szükségszerűen befolyásolja a magyar nyelv helyzetét, hiszen a politikai határok meghatározzák a nyelvet beszélők szociális hálóit, s így természetes, hogy a határon belüli kapcsolatok felerősödnek, a határon átnyúló kapcsolatok pedig akadályokba ütköznek, ezért rendszerint gyengülnek. Az államhatárok kettős természetűek: egyszerre idéznek elő konvergenciát és divergenciát, s a határon belüli változatok fokozatosan elkezdenek egymáshoz közeledni és a kiegyenlítődés irányába fejlődni, míg a határ másik oldalán rekedt változatokban a különfejlődés erősödik fel (Palander–Riionheimo–Koisvisto 2018, 7. p. ). Ennek nyelvi és társadalmi következményeit számos vizsgálat elemzi, így például a magyar nyelv Magyarországon kívüli változatait azonos szempontok szerint bemutató A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén című kutatási program... --- ### Impresszum 2021/1 - Published: 2021-03-02 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2021/03/02/impresszum-2021-1/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2021, 2021/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XXI. évfolyam Főszerkesztő: Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke: Öllös László Szerkesztőbizottság: Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tanulmányok CSERNICSKÓ ISTVÁN–TÓTH-OROSZ ENIKŐ: A nyelvi jogok az oktatásban és a közigazgatásban a Karta Szakértői Bizottságának jelentései tükrében KONTRA MIKLÓS: Megjegyzések az anyanyelv fogalmáról KUSALA ORSOLYA: Nyelvi attitűdök vizsgálata két szociolingvisztikai módszerrel SZTANCS GÁBOR: Változatok az önrendelkezésre Sáros és Abaúj-Torna vármegyében. Esettanulmány az 1918. végi magyar összeomlás és csehszlovák államalapítás regionális vonzatairól MÉSZÁROS ANDRÁS: „Párhuzamos történetek”. (Saját magam mentegetése, avagy egy optimista fatalista vallomása) LENDÁK-KABÓK KAROLINA: A gender és az etnikum hatása az etnikai kisebbségi nők lehetőségeire Szerbia felsőoktatási rendszerében Oral history J. MÉSZÁROS KÁROLY: Németh Pál és a nyárasdi női kézilabda Könyvek Gerndt, Helge: Sagen – Fakt, Fiktion oder Fake? Eine kurze Reise durch zweifelhafte Geschichten vom Mittelalter bis heute (Liszka József) Mohay Tamás (szerk. ): Nemzedék, szerep, érték. Családi kapcsolatok, szokásrend és értékváltások történeti alakulása a 20. században (A. Gergely András) Francová, Zuzana (ed. ): Mesto a jeho pamäť. Zborník z vedeckej konferencie (Korpás Árpád) Papp Klára–Bárány Attila–Kerepeszki Róbert–Pallai László (szerk. ): Kultúra, művelődés, agrárium. Tanulmányok ifj. Barta János 80. születésnapjára (Bodnár Krisztián) Horbulák Zsolt: Dél-Szlovákia gazdasága a normalizációs időszakban (1969–1989) (Juhász Gyula) Michal Šimáně: České menšinové školství v Československé republice. Ke každodennosti obecných škol v politickém okresu Ústí nad... --- ### Lendák-Kabók Karolina (szerk.): Üvegplafon? Vajdasági magyar (értelmiségi) női perspektívák - Published: 2020-12-03 - Modified: 2020-12-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/12/03/lendak-kabok-karolina-szerk-uvegplafon-vajdasagi-magyar-ertelmisegi-noi-perspektivak/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2020, 2020/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: csandagabor Újvidék, Forum, 2020, 376 p. Vannak nők címmel 2017-ben a pozsonyi Phoenix Library megjelentetett egy interjúkötetet tizenegy, valamilyen értelemben sikeres nővel (szlovákokkal, szlovákiai magyarokkal, magyarországi és külföldi magyarokkal), a fontos kiadványt Bolemant Éva és Molnár Miriam jegyzik. Ebben a sikeres nőket arról faggatják, milyen a viszonyuk munkájukhoz, családjukhoz, környezetükhez, a kultúrához stb. A siker titkának kérdése mindegyik beszélgetésben felmerül. Hasonlóan nő- és sikerközpontú Lendák-Kabók Karolina könyve, melyben azonban kétszer ennyi, tehát huszonkét nő szerepel, s mindüket összeköti a vajdasági származás, egy részük ma is Vajdaságban élő magyar. A következő különbség, hogy a szerkesztő egyszerre teszi fel ugyanazokat a kérdéseket minden – hangsúlyozottan értelmiségi – nőnek, akik leginkább az életrajz-rekonstrukció és az esszé határmezsgyéjén mozgó szöveggel válaszolnak; láthatóan ki-ki szabadon döntötte el, melyik kérdésre válaszoljon, vagy melyiknek hagyjon nagyobb teret, hosszabb kifejtést. Az eredmény: huszonkét vallomásosságában is tárgyilagos önkép, sok-sok egyéni és legalább ugyanennyi közös vonással. Az eredmény pedig lenyűgöző: nemcsak a varietas delectat, hanem a speculum varietatis értelmében is. Volt, aki lazábban vette a feladatot, mások következetesen végigvezették karrierjük alakulástörténetét, minden elért és elérendő fokozatát, megint mások rövidre fogták, a kötetnyitó írás (Bencsik Orsolya: Női migránsmodellek és szabásminták) pedig akár tárcanovellának is elmenne. S a kérdésektől szinte teljesen függetlenül, mintegy vízjelként sok-sok egyéni hangú és létállapotú őszinte kijelentéssel szembesülünk: „amióta az eszemet tudom, szinte csak a hanyatlás jeleit látom magam körül” (Rácz Krisztina); „Több mint tíz éve elveszítettem a testvéremet, és ezzel együtt a hitemet is abban, hogy van Isten. ” (Zakinszky Toma Viktória); „szeretném megőrizni az életkedvem és a... --- ### Praznovszky Mihály: Küzdelmek és csetepaték. Egy megye évtizedei a reformkorban - Published: 2020-12-03 - Modified: 2020-12-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/12/03/praznovszky-mihaly-kuzdelmek-es-csetepatek-egy-megye-evtizedei-a-reformkorban/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2020, 2020/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: bodnarkrisztian Salgótarján, Dornyay Béla múzeum , 2019, 266 p. Praznovszky Mihály irodalomtörténész e kötetben közreadott tanulmányai egy olyan vármegye reformkori életébe nyújtanak bepillantást, amely a végvári küzdelmek elültét követően hosszú ideig nem volt „világmegváltó” események tanúja. Nógrád vármegyének a magyarországi rendiség utolsó évtizedeiben nem jutott olyan kiemelkedő politikai szerep, mint mondjuk Pest vagy Zala megyéknek, s az átlagember valószínűleg csak egy-két jelentős személyt tudna e földrajzi entitáshoz kapcsolni. Úgy tűnhet tehát, hogy Nógrád jelentéktelen pont volt a korabeli Magyarország térképén, ám éppen a szóban forgó kötetnek is az egyik célja annak bebizonyítása, hogy e vármegye a 19. század nagy részében nem számított perifériaterületnek, még ha nem is itt volt az országos politikai élet súlypontja. Nógrád ugyanis szintén adott olyan korszereplőket a hazának, akik az országos politikában is szerepet kaptak, és/vagy tudományos felkészültséggel bírtak, s segítettek bekapcsolni a megyét az ország gazdasági, politikai, tudományos vérkeringésébe. Praznovszky Mihály a köznemesség e rétegének politikai-közéleti szerepvállalását vizsgálja, mind egyénekre, mind közösségekre lebontva. A kötetben közölt tanulmányai zömmel korábban már megjelent írások, amelyek itt részben átdolgozva vagy kiegészítve olvashatók. A kiadvány első felében zömmel jelentős, a nagyközönség számra talán mégis kevéssé ismert személyiségekről olvashatunk. A Mocsáry Antal táblabíró úr reformjavaslatai című tanulmány egy sokoldalú egyéniséget mutat be az olvasónak: Mocsáry egyszerre volt tisztviselő, gazdálkodó és irodalmár. Az 1820-as években kezdett hozzá a Nógrád megye történetét, földrajzát és statisztikáját közreadó munkájához, amelyet Praznovszky Mihály jelentős műként értékel. Mocsáry e monográfiájában a komplex szemléletet érvényesítve a nemzet megújítása mellett szállt síkra, s egyebek között az oktatás, a gazdaság,... --- ### Soós István (szerk.): Egy elfeledett koronázás a reformkorban. Az utolsó pozsonyi uralkodókoronázás 1830 őszén - Published: 2020-12-03 - Modified: 2020-12-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/12/03/soos-istvan-szerk-egy-elfeledett-koronazas-a-reformkorban-az-utolso-pozsonyi-uralkodokoronazas-1830-oszen-2/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2020, 2020/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: bodnarkrisztian A szóban forgó kötet bátran mondható hiánypótlónak, hiszen egy bizonyos szempontból sorsdöntő, a nagyközönség számára mégis alig ismert eseményt jár körül interdiszciplináris eszközökkel. A Habsburg Birodalom (illetve Osztrák Császárság) az 1820-as, 30-as évek fordulóján nem csupán a külpolitikai kihívásokkal és a birodalmon belüli centrifugális törekvésekkel volt kénytelen szembenézni, hanem azzal is, hogy az uralkodóháznak döntenie kell a következő császár, illetve király személyéről, hiszen az éppen regnáló I. Ferenc már nagyjából hatvanéves volt ekkoriban. S ez a döntés már csak azért sem volt könnyű feladat, mert a trónöröklési rend szerint a sokak által gyengeelméjűnek, mások által „csak” korlátozott szellemi képességekkel bíró személynek tartott Ferdinánd lett volna az első a sorban, amit viszont sokan ellenszenvvel szemléltek. Így aztán még I. Ferenc életében határozni kellett a jövőt illetően, hiszen a monarchia jövője volt a tét. Ezzel a rövid, de annál izgalmasabb időszakkal foglalkozik ez a tanulmánygyűjtemény, amely egy 2015-ben rendezett konferencia előadásainak szerkesztett változatát tartalmazza. Pálffy Géza a kötet előszavában kiemeli, hogy a Szent Korona Kutatócsoport vonatkozó kutatásait összegezték az előadásokban és a publikációkban; Magyarországon ezt a kérdés(kör)t még nem vizsgálták alaposabban, Szlovákiában viszont már valamivel előrébb járnak e téren a történészek. Ezért is fontos vállalása a kutatócsoportnak, hogy minél alaposabb forráskutatások segítségével a lehető legalaposabban megvizsgálja a fontosabb koronázó országgyűléseket. Soós István a tanulmányában (A trónörökös Ferdinánd koronaherceg) részletes, plasztikus portrét rajzol a trónörökösről, aki az 1810-es évek végétől, az 1820-as évek elejétől az udvari klikkek „belháborújának” kereszttüzébe került. Egyesek ugyanis a szellemi alkalmatlanságára hivatkozva távol akarták őt tartani a politikától, míg... --- ### Ludányi Zsófia: Szabályok, normák, nyelvszokás - Published: 2020-12-03 - Modified: 2020-12-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/12/03/ludanyi-zsofia-szabalyok-normak-nyelvszokas/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2020, 2020/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: jakabveronika2 Tanulmányok a köznyelvi és szaknyelvi helyesírás és nyelvalakítás köréből. Eger, Líceum Kiadó, 2019, 198 p. Ludányi Zsófia az egri Eszterházy Károly Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszékének egyetemi adjunktusa és a Nyelvtudományi Intézet Nyelvtechnológiai és Alkalmazott Nyelvészeti Osztályának munkatársa 2019-ben adta ki a Szabályok, normák, nyelvszokás. Tanulmányok a köznyelvi és szaknyelvi helyesírás és nyelvalakítás köréből c. első önálló tanulmánykötetét. A könyv összesen 19 írást tartalmaz, melyek nagy része 2010 és 2019 között – kisebb szakmai közönségeknek szóló kiadványokban, folyóiratokban – jelent meg. Természetes, hogy a szerző a korábban publikált tanulmányokat aktualizált, felújított tartalommal ellátva adta újra közre. A helyesírási, nyelvhasználati és nyelvalakítási témákat tárgyaló tanulmánygyűjtemény három tematikai egységre osztható. A Helyesírás címet viselő első témakör bevezető írásában (A mozgószabályokról) a szerző rávilágít arra, hogy az eredetileg Fábián Pál nevéhez fűződő ún. harmadik mozgószabálynak csupán rövidített változata került be A magyar helyesírás szabályainak 11. kiadásába (a továbbiakban: AkH. 11), mindemellett kiemeli, hogy a szóban forgó szabálynak már az eredeti változatát is számos bírálat érte, viszont leegyszerűsítése már az egyértelműség és a világosság rovására ment. A tanulmány további része a harmadik mozgószabályhoz szorosan kapcsolódó nagykötőjel-használat terjedésével foglalkozik, amelynek okát a szerző egyrészt a nagykötőjel jelentésmegkülönböztető szerepében, másrészt pedig az esztétikai, olvasást segítő funkciójában látja. A következő tanulmány (A szótagszámlálás szabálya az orvosi helyesírásban, különös tekintettel az idegen prefixumos összetételekre) az idegen eredetű, önállóan nem élő előtaggal (vagy ritkábban utótaggal) ellátott összetételek helyesírását taglalja, amelyek elsősorban az orvosi szaknyelvben dominálnak. E kutatás keretében a szerző saját gyűjtésű példák alapján részletesen tárgyalja az orvosi írásgyakorlat jellemző... --- ### Roginer Oszkár: A jugoszláviai magyar irodalom terei. A (poszt)jugoszláv magyar irodalom és a téralapú közösségi identitáskonstrukciók viszonya a sajtóban (1945–2010) - Published: 2020-12-03 - Modified: 2020-12-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/12/03/roginer-oszkar-a-jugoszlaviai-magyar-irodalom-terei-a-posztjugoszlav-magyar-irodalom-es-a-teralapu-kozossegi-identitaskonstrukciok-viszonya-a-sajtoban-1945-2010/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2020, 2020/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: vatascinpeter Zenta, Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, 2019, 386 p. „Kis helyek, nagy témák” – hangzik az elmúlt évtizedek egyik meghatározó (szocio)kulturális antropológusa, Thomas Hylland Eriksen méltán népszerű bevezető jellegű kötetének címe. A megnevezés arra a specifikus szerepre és perspektívára utal, amellyel a szociokulturális antropológia szokott élni: az ugyanis egy-egy konkrét (rész)témán keresztül rendre a társadalomban élő és kultúrával rendelkező ember általános mivoltára (is) próbál válaszokat találni és magyarázatokat adni. Hogy miért lehet egy efféle távoli asszociációval indítani Roginer Oszkár (1986, Újvidék) irodalomtörténeti összefoglalójának ismertetését, annak számos oka van. Ezek közül a legfőbb, hogy messze többről van most szó, mint egy „szürke” és szűk mezsgyék között mozgó irodalomtörténeti összefoglalóról. A téma ugyan társadalmilag, időben és nyilván térben is behatárolt, a mű voltaképpeni horizontja azonban ennél sokkal tágabb, s a jugoszláviai magyar irodalmon keresztül olyan kontemplatív mélységekre nyit rálátást, amelyeknek köszönhetően várhatóan nem csupán egy gyorsan elfeledett kötetet fog képviselni a könyvespolcunkon, ha beszerezzük. A tulajdonképpeni témát illetően idézzük pontosan a szerző első mondatát: „Mi történik akkor, amikor egy közösség azonosulási hálójában átértékelődnek, átalakulnak, vagy onnan kiesnek bizonyos terek, amikor csonkulnak a helyszínekhez kötött eredetmítoszok és hivatalos igazságfogalmak, amikor felszámolódnak és idegenné lesznek azok a jelentések, amelyek biztonságot nyújtottak az identitás különféle módosulásai során? ” (9. p. ) Nem kell ahhoz különösebb fantázia, hogy felismerjük a kérdésfelvetés rétegzett általánosságát, annak jelentős és izgalmas mivoltát. A kisebbségi magyar közösségek szempontjából eleve kulcsfontosságú témáról van szó, de ki sem kell tennünk a lábunkat a tágabb térségből (Kelet-Közép-, valamint Délkelet-Európa), hogy számos más etnikai és/vagy kisebbségi... --- ### Öllös László: Európai identitás - Published: 2020-12-03 - Modified: 2020-12-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/12/03/ollos-laszlo-europai-identitas-2/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2020, 2020/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: szentandrasitibor Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2019, 238 p. Öllös László könyve egy átfogóan megalapozott politika- és kultúrfilozófiai elemzés, s főként az eddig uralkodó nemzeti önazonosság bírálata alapján tesz javaslatot egy komplex európai identitás és annak alanya, az európai politikai közösség, az európai nép megteremtésére. Európát a szerző értékek együttesének tartja, amelyek alapján – kizárva bármelyik oldal dominanciáját – alkotmányos úton biztosítható volna a politikai egyensúly és a nemzeti sajátosságok megőrzése. Nem az egyetemes emberi jogokkal szembekerülő új kollektivizmust ajánl, nem kívánja eltörölni a nemzeti identitásokat, hanem össze szeretné kapcsolni azokat egy európai sorsközösségben, ahol az emberek egyszerre lehetnének európaiak és a nemzetük tagjai, ami esélyt adna Európának a mai globális versenyben s példát mások számára is. Az Előszó utáni Európa lelke? c. 2. részben a szerző szembeállítja a középkori Európa rendiség alapján tagolt vallási-kulturális egységét a modern kor nemzetileg megosztott államokban demokratikusan egységesülő társadalmainak konfliktusaival, amiből a nemzeti elnyomás kizárásával s az összetartozás és egymásrautaltság erősítésével megszülethet a közös politikai kultúrával rendelkező európai démosz. Az egység kialakulását hátráltatja, hogy az Európai Unió nemzetek fölötti szervezetként kíván működni, de valójában a legerősebb nemzetállamok befolyása alatt áll, miközben azok rivalizálása s alkudozása nehézkessé teszi a döntéshozatalt, ami hátrány a globalizációs versenyben. Kérdéses az unió vezetésének legitimitása is, mert azt nem az európai nép választja meg, hanem a nemzetállamok vezető politikusai irányítják a szervezetet. Európa lemaradásának legfőbb oka az, hogy két világháborúban a nyugat-európai nagyhatalmak maguk verték szét globális státusukat. A második világháború után megalakuló Európai Unió békét ígért, amit a közelmúltig sikerült is... --- ### Jan Assmann: Achsenzeit - Published: 2020-12-03 - Modified: 2020-12-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/12/03/jan-assmann-achsenzeit/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2020, 2020/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: polgaraniko Eine Archäologie der Moderne. München, C. H. Beck, 2018, 352 p. A történelmet Giambattista Vico szerint a természettel ellentétben azért vagyunk képesek megérteni, mert azt az emberek alkották (Vico megjegyzése természetesen a historia profanára, s nem az isteni elrendezésen alapuló historia sacrára vonatkozik). Jan Assmann Achsenzeit című könyve az emberi történelem megértésének különböző módjait vázolja fel, egy középpontba állított fogalom, a tengelykor (Achsenzeit, axial age) köré csoportosítva a történelem sorsfordulóira, az emberiség globális fejlődésére vonatkozó elméleteket. A téma nemcsak történelmi, hanem interdiszciplináris jellegű, kultúrtörténeti, filozófiai, antropológiai, filológiai, vallástörténeti vonatkozásokat is tartalmaz. Az Achsenzeit fogalmát Karl Jaspers alkotta meg (a világtörténelem tengelyét a Kr. e. 800 és 200 közötti időszakra tette), a tengelykor azonban nemcsak történeti, hanem egzisztenciálfilozófiai fogalom is. A tengelykor Jaspers szerint az az időszak, amikor több lokális történetből világtörténelem lesz, s az emberiség életciklusában olyan a szerepe, mint a férfikornak az ember életében. Assmann ezt a kategóriát saját kulturálisemlékezet-elméletének irányából nézi, s ennek szellemében foglalja össze egyrészt a Jaspers hipotéziséig vezető utat, másrészt az elmélet későbbi megítélését. A monográfia egészében véve inkább demisztifikálja, mintsem megerősíti a tengelykor-elméletet, s ez elsősorban a tengelykor előtti magaskultúrákkal, főként az egyiptomival foglalkozó szaktudós nézőpontjából adódik. A szerzőnek, az egyiptológus-kultúrtörténész Jan Assmann-nak több korábbi művét magyar fordításban is olvashatjuk, köztük a legismertebbet, az elméleti koncepcióját összefoglaló A kulturális emlékezet címűt vagy az egyiptomi misztériumokról szóló Religio duplexet. Assmannt a nyugati gondolkodás horizontjának kitágítása, a modernitás ókori gyökerei korábbi műveiben is foglalkoztatták – ehhez kapcsolódik az Achsenzeit című monográfia is, mely alcímében a modernitás... --- ### Elhunyt Albertini Béla - Published: 2020-12-03 - Modified: 2020-12-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/12/03/elhunyt-albertini-bela/ - Kategóriák: Nekrológ, Szemle - Post Years: 2020, 2020/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: csandagabor Nyolcvanéves korában, június 30-án elhunyt Albertini Béla fotótörténész, 1986 és 2000 között az egyetemes és magyar fotótörténet megbízott előadója, a Fotó c. szaklap szerkesztője. Számos fotótörténeti kiállítás és konferencia fáradhatatlan szervezőjeként a szakma pulzusán tartotta kezét s új s újabb adalékokkal gazdagította a magyar fotográfia történeti kutatását és láttatását. Kiemelt monográfiája, A magyar fotókritika története 1839–1945 Budapesten jelent meg, 1987-ben, másik ismert monográfiája, A Sarló szociofotós vonulata pedig Pozsonyban, 1993-ban. Az Irodalmi Szemle 1986. évi 9. számában Haraszti Mária írt a Szemelvények a szociofotó forrásaiból c. gyűjteményről, melynek Albertini Béla az összeállítója. (Érdekes adaléka e kiadványnak, idézi Haraszti Mária, hogy egy hétvégi irodalmi előadást és fotókiállítást Szolnokon a társadalmi rend elleni izgatásnak minőstette a hatalom, s a két érintettet, Kassák Lajost – mint előadót – és Lengyel Lajost – mint a kiállítás rendezőjét – menten őrizetbe is vették. ) Albertini Béla nevéhez fűződik Brogyányi Kálmán A fény művészete (1933) c. tanulmányának újrakiadása (Pozsony, AB-ART, 2004), Brogyányi Kálmánról terjedelmes monográfiát is írt A fotószakíró Brogyányi Kálmán (Pozsony, AB-ART, 2003). Ez utóbbihoz írt előszavában Brogyányiról egyebek közt kiemeli: „a pozsonyi művészeti író nemcsak a szociális fényképezés elméleti szakembere és aktivistája volt. A harmincas évek elején folytatott munkássága révén a magyar fotókultúra egyik korszakos jelentőségű személyiségeként emlékezhetünk rá. ” Albertini Béla, a magyar fotótörténet-kultúra korszakos jelentőségű személyiségeként feldolgozta a két háború közti csehszlovák–magyar fotográfiai kapcsolatokat, e tárgyú tanulmánya a Fórum Társadalomtudományi Szemle 2018/1-es számában jelent meg. Utolsó nagy tanulmányában Vadas Ernő (1899–1962) Libák című képével foglalkozik; a kép datálása és díjazása körül sok... --- ### Áthallások - Gondolatok Wolfgang Brückner legutóbbi könyve kapcsán - Published: 2020-12-03 - Modified: 2020-12-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/12/03/athallasok-gondolatok-wolfgang-bruckner-legutobbi-konyve-kapcsan/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2020, 2020/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef A néprajz szerepéről a német nemzetiszocialista politikában (és fordítva: a nemzetiszocializmus szerepéről a német néprajz alakulásában) a modern német tudománytörténeti áttekintéseknek köszönhetően mára meglehetősen árnyaltak lehetnek az ismereteink. Tudatosan csak egy példát emelek ki (hiszen jelen írás nem tudománytörténeti szemle, hanem egy konkrét könyvvel kapcsolatos reflexió kíván lenni), ami egyszersmind érzékelteti a témáról állandóan szókimondóbbá váló német szaktudományos álláspontok finomodását, változását. Ingeborg Weber-Kellermann tudománytörténeti áttekintése 1969-ben látott napvilágot, majd egyik tanítványával, Andreas C. Bimmerrel, a német néprajzban beállt általános szemléleti és strukturális változásoktól is ösztönözve, közösen dolgozta azt át és jelentette meg 1985-ben. Később, immár Weber-Kellermann 1993-ban bekövetkezett halála után, egy másik tanítvány, aki egyszersmind a Weber-Kellermann-hagyaték gondozója a marburgi egyetemen, Siegfried Becker is csatlakozott, s a harmadik kiadás, „teljes mértékben átdolgozott és aktualizált” formában, 2003-ban került a nyilvánosság elé. Amennyiben a három kiadás megfelelő, tehát a nemzetiszocialista korszakkal foglalkozó fejezeteit összevetjük, finom, de határozott elmozdulást érzékelhetünk, ami nyilvánvaló, hogy a kutatási eredmények folyamatos ismertté válásával, no meg bizonyos korábbi szereplők lassú távoztával is magyarázható. Ingeborg Weber-Kellermann fentebb érintett, első, háború utáni (1969) tudománytörténeti áttekintését aztán egy sor kézikönyv, „bevezetés”, tanulmány követte, amelyek a nemzetiszocialista időszak néprajzának, „népi” ideológiájának a kérdéseiben is állást foglaltak, sokszerzős tanulmánykötetek, néprajzi kongresszusok sora foglalkozott a problematikával, de alighanem az egyik legnagyobb hatású munka a Wolfgang Jacobeit, Hannjost Lixfeld és Olaf Bockhorn által, James R. Dow közreműködésével szerkesztett, 1994-ben megjelent, Völkische Wissenschaft című tanulmánygyűjtemény volt, aminek Hoffmann Tamás tollából, sajnos, kellőképpen nem értékelt magyar recepciója is akadt. Az idén kilencvenedik életévét betöltött Wolfgang Brückner, a... --- ### Soaring of Geese (the Geese) - Published: 2020-12-03 - Modified: 2020-12-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/12/03/soaring-of-geese-the-geese/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: albertinibala Many details are still unclear in Hungarian historiography of photography about the date of origin and the awarding of Ernő Vadas's (1899–1962) famous photo entitled Geese. This study attempts to offer some clarifications of these uncertainties. Reasons for the success of “Hungarian style” photographs are also reflected upon by the author, who also shares current views on them. --- ### A libák (a Libák) szárnyalása - Published: 2020-12-03 - Modified: 2020-12-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/12/03/a-libak-a-libak-szarnyalasa/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2020, 2020/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: albertinibala Ezt az írást önkritikával kell kezdeni. Ehhez egy szlovákiai magyar tudományos folyóirat bizonyára igen illetékes, mert az (ön)kritikára megérett hiba elkövetése egy Pozsonyban kiadott könyvben történt. Elfogadva a Magyar Fotográfiai Múzeum több évtizedes datálását, s elmulasztva a forráskritikát, a Václav Macek által szerkesztett The History of European Photography 1900–1938 első kötetében (2010) az 1934-es esztendőt adtam meg Vadas Ernő (1899–1962) Libák című képének keletkezési idejeként. Hiba volt. A magyar fotográfia múltja iránt érdeklődők előtt jól ismert ez az emblematikus felvétel. (1. kép) Úgy tűnik, mindenki tud róla mindent, ismerjük a libák (a Libák) sikeres szárnyalását itthon és külföldön egyaránt. Vadas Ernőt annak idején Weisshaus vezetéknévvel jegyezték be a nyugat-dunántúli Nagykanizsán a születési könyvbe. Bátyja, az 1887-ben született Weisshaus Aladár eredeti nevét megtartva korán bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Szakszervezeti aktivistából, szociáldemokrata párttagból a Horthy-korszakban illegális kommunista lett, azonban rövidesen eltért a párt hivatalos irányvonalától; „frakciózásért” kizárták. 1945 után börtönbe is zárták, 1956-os kiszabadulása után visszavonult a politikai élettől, 1963-ban hunyt el. Vadas Ernő polgári pályafutást élt meg. Kereskedelmi iskolai tanulmányok után Budapesten tisztviselőként dolgozott (fiatalon még sikeres futballista is volt), az 1920-as évek végétől a Magyar Amatőrfényképezők Országos Szövetségének (MAOSz) tagjaként az akkor már nagy szakmai tekintélyű Balogh Rudolf (1879–1944) tanácsait is követve fotografált. Ő volt a MAOSz második alkotói generációjának egyik vagy talán legsikeresebb tagja dr. Kunszt Jánossal (1892–1960), dr. Csörgeő Tiborral (1896–1968), Ramhab Gyulával (1900–1978), az ipolysági (Šahy) születésű Dulovits Jenővel (1903–1972) és másokkal együtt. – Az első generáció szereplője volt a már érintett Balogh Rudolf mellett Kerny István (1879–1963),... --- ### The Economy of Southern Slovakia During the Husák Period - Published: 2020-12-03 - Modified: 2020-12-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/12/03/the-economy-of-southern-slovakia-during-the-husak-period/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: horbulakzsolt Keywords: Southern Slovakia, Dél-Szlovákia, industrial production, normalization, Hungarians in Slovakia The study deals with a period of two decades in the history of Czechoslovakia, which is also the final period of socialism. This period is known in Czech and Slovak historical science as normalization, but in Hungarian-language literature it is more often referred to as the Husák period. The term normalization is a euphemistic term coined by party propaganda of the period to reintroduce the old order and to abolish basic ideas of economic reform of 1965–68. The reference of Husák period used in Hungarian literature comes from the name of Gustáv Husák (1913–1991), who was the first secretary of the Communist Party of Czechoslovakia from 1969, and the general secretary from 1971 to 1987, and also served as president of the country between 1975 and 1989, therefore, his name and person were fully intertwined with the period analyzed. Communist ideology was present in all areas of life, including economic management and organization, and also determined development until the last moment of the system's existence. The ideology was fully able to influence all strata of society as well as all parts of the country. In this study, I outline the economic development of Southern Slovakia using the analysis of industrial output during the normalization period. The work is basically based on the analysis of district-level statistics. In the paper, I would also like to point out how economic development was assessed by Hungarians, who make up a significant part of... --- ### Dél-Szlovákia gazdasága a husáki időszak alatt - Published: 2020-12-03 - Modified: 2020-12-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/12/03/del-szlovakia-gazdasaga-a-husaki-idoszak-alatt/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2020, 2020/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: horbulakzsolt Bevezető A tanulmány a Csehszlovákia történetének két évtizedet felölelő időszakával foglalkozik, amely egyben a szocializmus záró periódusa. Ezt a korszakot a cseh és a szlovák történelemtudomány normalizációs időszakként ismeri, a magyar nyelvű irodalomban gyakrabban fordul elő a husáki korszak. A normalizáció kifejezés az időszak „pártpropagandája által megalkotott eufemisztikus megnevezés a régi rend újbóli bevezetésére és az 1965–68-as gazdasági reform alapgondolataink a felszámolására”. (Kosta 2005, 39. p. ) A magyar szakirodalom által használt husáki megnevezés Gustáv Husák (1913–1991) nevéből ered, aki 1969-től Csehszlovákia Kommunista Pártjának az első titkára, 1971-től 1987-ig főtitkára volt, és 1975 és 1989 között az ország köztársasági elnöke tisztét is betöltötte, ezért neve és személye teljes mértékben összefonódott az elemzett korszakkal. A kommunista ideológia az élet minden, így a gazdaságirányítás- illetve szervezés területén is jelen volt, és a rendszer fennállásának úgyszintén az utolsó pillanatáig meghatározta a fejlődést. Az ideológia teljes mértékben képes volt befolyásolni a társadalom valamennyi rétegét, valamint az ország minden részét. Ebben a tanulmányban Dél-Szlovákia gazdasági fejlődését vázolom fel az ipari kibocsátás elemzésének a segítségével a normalizációs időszakban. A munka alapvetően a járási szintű statisztikai adatok elemzésére épül. A dolgozatban rá szeretnék arra is mutatni, hogy a gazdasági fejlődést miként értékelte a régió lakosságának jelentős részét kitevő magyarság. 1. A kutatás módszertana és Dél-Szlovákia meghatározása Dolgozatomban Dél-Szlovákia gazdasági fejlődését kívánom vizsgálni egy kiválasztott mutató, az ipari kibocsátás alapján. Erre azért esett a választásom, mivel a 20. század utolsó negyedében az ipar volt a legfontosabb ágazat, és ez még inkább volt érvényes a szocialista országokra, továbbá az... --- ### National Identity and Census - Published: 2020-12-03 - Modified: 2020-12-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/12/03/national-identity-and-census/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: olloslaszlo The census is about the confession of one´s national identity. This study examines those forms and components of national identity that can influence our decision and whether there are any that offer Hungarians a new opportunity in Slovakia today. The author states that in our age, those who seal themselves off or let others seal them off in one nation, no longer own the future. The competitive situations of globalization are favourable for those who keep the values ​​of their own culture but take the best from all the others too, adopting it combined with their own culture. They are precisely the ones whose work and performance can be outstanding, not those who give up everything that made them who they are. National identity has both individual and community implications. And in our age, the negative consequences of assimilation are evidently becoming personal, not only communal. --- ### Nemzeti identitás és népszámlálás - Published: 2020-12-03 - Modified: 2020-12-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/12/03/nemzeti-identitas-es-nepszamlalas/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2020, 2020/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: olloslaszlo A népszámlálás az ember nemzeti identitásának a megvallása. Ahhoz, hogy ezt belássuk, miként viselkedhet az egyén a mi világunkban, nem árt részletesebben átgondolni, melyek a nemzeti identitás azon formái és összetevői, amelyek döntését befolyásolhatják. S persze itt az ideje elgondolkodni azon is, hogy létezhetnek-e olyanok, amelyek korunkban új utat nyithatnak számára. Tehát számba kell vennünk az emberi identitás nemzeti formájának több fontos elemét ahhoz, hogy megvizsgálhassuk, melyekkel operálhatunk a soron következő kampány során és a rákövetkező időszakban. Először is le kell szögeznünk: a nemzeti identitás komplex. Azaz elődeihez hasonlóan az emberi öntudat mindegyik részében megjelenik, és zömükben áthatja azokat. Mi minden tehát a nemzet? Pontosabban mi minden lehet korunkban? Az egyik közismert értelmezése szerint születésével az egyén megteremti társadalmi és kulturális felemelkedésének lehetőségét, szemben a korábbi, születéssel megszerezhető rendi kiváltságok, illetve a korábbi törzsi szabályok világával. Az addig kevesek által megismerhető magaskultúrát a latin élő nyelvekre cserélésével, a mindenkire kiterjedő oktatási rendszerrel, a nyomtatással mindenki számára elérhetővé tette, megteremtve az iparosodás kulturális feltételeit. Azaz a modern világ teremtménye a nemzet. (Gellner 1993) Tartalmazza a kulturális és nyelvi egyenlőség elvét és élményét. Az anyanyelv modernizált változata váljék az állam hivatalainak nyelvévé, az oktatás nyelvévé, a kulturális intézmények, a tömegkommunikációs eszközök, a közbeszéd domináns nyelvévé. (Anderson 1991) A csoport-összetartozás mindig rendelkezik olyan elemmel, elemekkel, amelyek egyediek. Csak az adott nemzetéi, máséi nem. Ha meg akarjuk érteni az adott nemzetet, ezeket kell megismernünk. Ezek mentén fogalmazzák meg önmagukat, képesek választ adni a kérdésre, hogy kik a mi és kik az ők. Sőt, meg... --- ### The Bund der Landwirte and the Deutsche Christlichsoziale Volkspartei in the Years 1918–1938. - Addition to the History of Political Activism in the First Czechoslovak Republic - Published: 2020-12-03 - Modified: 2020-12-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/12/03/the-bund-der-landwirte-and-the-deutsche-christlichsoziale-volkspartei-in-the-years-1918-1938-addition-to-the-history-of-political-activism-in-the-first-czechoslovak-republic/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: lukasnovotny During its short existence, Czechoslovakia in the interwar period was characterized by a range of standard political parties, including not only right-wing, centre, and left-wing parties, but also political platforms set up on a national basis. The Bund der Landwirte (BdL) was the strongest civic party defending the interests of the Germans in Czechoslovakia during the entire existence of the First Czechoslovak Republic. The BdL was a leading promoter of German activism. About two and a half years after the war, it became apparent that cooperation was better than pursuing opposition policies against the Czechoslovak government, at least in the economic field. Representatives of the Deutsche christlichsoziale Volkspartei (DCV) also held a dialogue with Czechoslovak politicians, but the party´s departure from the government resulted in its gradual radicalization. The establishment and dominance of the Sudetendeutsche Partei (SdP) in the 1935 elections meant the fall of both activist parties. --- ### A Bund der Landwirte és a Deutsche christlichsoziale Volkspartei az 1918–1938-as években - Adalék a politikai aktivizmus történetéhez az első Csehszlovák Köztársaságban - Published: 2020-12-03 - Modified: 2020-12-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/12/03/a-bund-der-landwirte-es-a-deutsche-christlichsoziale-volkspartei-az-1918-1938-as-evekben-adalek-a-politikai-aktivizmus-tortenetehez-az-elso-csehszlovak-koztarsasagban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2020, 2020/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: lukasnovotny Bevezető Az 1918 őszén véget ért első világháború Közép-Európát viszonylag radikálisan átalakította. A térség hagyományos monarchiáinak, a Vilmos-féle Németországnak és a Habsburg szövetségi államnak a megszűnte új, ún. utódállamok létrejöttét eredményezte, melyek közé Lengyelország, Ausztria, Magyarország vagy Csehszlovákia is tartozott. Ez utóbbi 1918. november 14-én hivatalosan is köztársasággá vált s elfogadta ideiglenes alkotmányát (1919 februárjában), megtartotta az első hivatalos parlamenti választásokat (1920 áprilisában), melyeken a nemzeti kisebbségek is részt vettek politikai pártjaik révén. Helyzetüket tekintve azonban az első Csehszlovák Köztársaságnak még az elődje, az Osztrák–Magyar Monarchia örökségével kellett kiegyeznie. A nemzeti kisebbségek (mindenekelőtt a nagyszámú német, de a magyar és lengyel is) az összlakosságnak csaknem a harmadát alkották (Tóth–Novotný–Stehlík 2012, 624–625. p. ), s együttélésük a többségi csehszlovák nemzettel a Csehszlovák Köztársaság húszéves fennállása során érdekes fejlődésen ment keresztül, nevezetesen a kezdeti, az állam létezésének elutasításától a német kisebbségi paletta jelentős részének a hivatalos autoritásokkal való együttműködésen (az ún. politikai aktivizmuson) keresztül a 20. század viharos harmincas éveikig, melynek végét a müncheni egyezmény jelentette, vagyis az első Csehszlovák Köztársaság felbomlása s ezt követően a második világháború. Rövid fennállása alatt a két háború közti Csehszlovákiát a standard politikai pártok skálája jellemezte, beleértve nemcsak a jobb-, a közép- és a baloldali pártokat, hanem olyan tömörüléseket is, melyek nemzeti alapon jöttek létre; az egyetlen kivételt 1921-től Csehszlovákia Kommunista Pártja jelentette, melyet nem nemzeti, hanem osztályszempontok határoztak meg. A csehszlovák pártokon (földművesek, szociáldemokraták és néppártiak) kívül léteztek kisebbségi szubjektumok is, mégpedig németek, magyarok, lengyelek és ruszinok. (Vö. Tóth–Novotný–Stehlík 2012, 45–111. , 161–167. , 179–180.... --- ### The History of the Gymnastics Association in Pozsony: 1880–1945 - Published: 2020-12-03 - Modified: 2020-12-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/12/03/the-history-of-the-gymnastics-association-in-pozsony-1880-1945/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: ivancsoadam The period of dualism is considered the heyday of embourgeoisement in Hungary. Through their lively community life, the citizens of Pozsony (Slovak: Bratislava) founded a number of associations in the last third of the 19th century, including several organizations that played a decisive role in the city´s life for many decades. One of these was the Gymnastics Association in Pozsony (PTE), founded in 1880, about which, despite its importance, a Hungarian-language historical elaboration has not yet been made. In this work, I endeavour to fill this gap, presenting the history of the club’s development and the difficulties associated with the changes of sovereignty that the club members were able to successfully overcome by 1945. To prepare the study, I used the 18 PTE yearbooks found in the Kerezsi legacy of the Hungarian Olympic and Sports Museum, dating from the period before the First World War, the source material of the Bratislava City Archives, which contains fragments of documents of the association preserved from the Czechoslovak era, supplemented with information already known from the period press and academic literature. --- ### A Pozsonyi Torna Egylet története: 1880–1945 - Published: 2020-12-03 - Modified: 2020-12-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/12/03/a-pozsonyi-torna-egylet-tortenete-1880-1945/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2020, 2020/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: ivancsoadam 1. Bevezetés A dualizmus időszaka a magyarországi polgárosodás fénykorának tekinthető. A városok lakosságának a közösségi élet iránti igénye soha nem látott szintre emelkedett. Egyre nagyobb számban alakultak meg a polgári kaszinók, olvasókörök, ipartestületek, segélyező egyesületek, dalegyletek és további célokkal létrejött társaságok, amelyek egyrészt mutatták a városi lakosság egyre nagyobb részének a politikai öntudatra ébredését, másrészt a szabadidő tartalmas eltöltése iránti megnövekedett igényét. Pozsonyban sem történt ez másként, amely a 19. század második felében Pest-Buda fejlődésével ugyan veszített a jelentőségéből, de az ország nyugati részének továbbra is meghatározó gazdasági és kulturális központjául számított, s ezt a pozíciót Bécs közelsége csak tovább erősítette. A pozsonyi polgárság élénk közösségi élete révén számtalan egyesület alakult az egykori koronázóvárosban a 19. század utolsó harmadában, köztük több olyan szervezet, amely hosszú évtizedekre meghatározó szerepet játszott a város életében. Ilyen volt a közterek állapotának javítása szempontjából az 1868-ban alakult Pozsonyi Városszépítő Egyesület, a szellemi művelődés terén az 1874-ban alapított Toldy-kör, míg a testkultúra felvirágoztatásában az 1880-ban létrehozott Pozsonyi Torna Egylet játszott elévülhetetlen szerepet. Jelentősége ellenére a klub történetével kapcsolatban magyar nyelven még nem jelent meg átfogó feldolgozás, ezért munkámmal némileg orvosolni szeretném ezt a hiányt. Pozsony, illetve a Felvidék sportéletével kapcsolatos kiadványok többnyire tömör összefoglalókat közöltek a PTE-ről. Az önálló feldolgozás hiányának oka az is lehetett, hogy az egylet iratanyagának java rendkívül töredékesen maradt fenn. Sokáig úgy tűnt, hogy az első világháború előtti időszak évkönyvei teljesen elvesztek, mert egy 1883-as alapszabályt és egy 1895-ös évkönyvet leszámítva a hazai közkönyvtárak alig rendelkeznek a klubtól származó anyagokkal. Azonban a... --- ### Know Your Beautiful New Homeland or Hungarian Internees in Ilava, Luhačovice and Theresienstadt in 1919 - Published: 2020-12-03 - Modified: 2020-12-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/12/03/know-your-beautiful-new-homeland-or-hungarian-internees-in-ilava-luhacovice-and-theresienstadt-in-1919/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: simonattila This study deals with one of the hitherto unprocessed episodes of the 1919 coup d'état, the internments by order of Vavro Šrobár, the then minister for the administration of Slovakia. The internment of persons deemed to be a threat to the internal order of the state became a standard practice in the countries of both belligerent parties during the First World War. In Slovakia, which was annexed to the newly proclaimed Czechoslovakia, internments took place in three major waves. During the weeks of the occupation of the former territories of northern Hungary, the Czechoslovak army arrested revered (mostly Hungarian-speaking or Israelite) citizens selected from each municipality, and interned them as hostages in Moravian camps. Under the martial law declared at the end of March, not only the leaders of the labour movement, but also the civil representatives of the Hungarian community´s public life were deported to Ilava, at the command of Šrobár. The third phase of internments took place in the weeks of the war between Czechoslovakia and Hungary in the early summer of 1919, when about two and a half thousand people were deported to Theresienstadt, in most cases without justification. This study presents the causes, course, and debates that accompanied the second and third waves of internments. --- ### Ismerd meg szép, új hazádat, avagy magyar internáltak Illaván, Luhačovicén és Theresienstadtban 1919-ben - Published: 2020-12-03 - Modified: 2020-12-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/12/03/ismerd-meg-szep-uj-hazadat-avagy-magyar-internaltak-illavan-luhacovicen-es-theresienstadtban-1919-ben/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2020, 2020/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: simonattila Mottó: „Nem hiszem, hogy a szlovákiai magyar-zsidó közösség akár egyetlen tagja oly ártatlan volna, hogy sérelem éri, ha Terezínben ül néhány hetet vagy egy hónapot”   Az első világháború befejezésének, a forradalmak, ellenforradalmak, államalapítások időszakában az erőszak a mindennapok szerves részévé vált, noha országonként eltérő intenzitással és formában (Gerwarth–Horne, 2012, 1–2. p. ). Jelen volt a közép-európai térség valamennyi államában, így Csehszlovákiában is. Érthető módon, hiszen egy olyan államról beszélünk, amely részben háborúban formálódott (lásd a Magyar Tanácsköztársasággal, illetve a Teschen térségében a lengyelekkel vívott háborút), és amely a területére került németeket és magyarokat csupán diktatórikus eszközökkel tudta az új állam elfogadására rábírni. Azt persze látni kell, hogy Csehszlovákiában az erőszak korántsem volt olyan mértékű és intenzitású, mint mondjuk Németországban vagy akár a vörös- és fehérterror Magyarországán, és formái is mások voltak. Ha például az államnak a saját polgáraival szembeni magatartását vizsgáljuk, az erőszak egyik leggyakoribb formáját az internálások jelentették. A polgári lakosság bizonyos csoportjainak internálása már az első világháború időszakának tipikus kísérőjelensége volt mind az antant, mind a tengelyhatalmak államaiban. Célja pedig nem volt más, mint az állam számára veszélyes (vagy annak tűnő), de bűncselekményt el nem követő egyének ideiglenes elkülönítése, izolálása. Magyarországon az internálás jogi alapját az 1912. évi LXIII. sz. törvénycikk alapozta meg, amely különleges intézkedéseket vezetett be háború esetére. Az 1918. október 28-án kikiáltott Csehszlovák Köztársaságban az internálás (szorosan összekapcsolódva a túszszedéssel) szintén bevett eljárásnak számított, s az állam (legalábbis fennállásának első két évében) gyakorta alkalmazta is. Különösen Szlovákiában, ahol a felvidéki területek megszállását követő első... --- ### „Audacious and Indefensible.” Additions to the History of the Slav Corridor - Published: 2020-12-03 - Modified: 2020-12-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/12/03/audacious-and-indefensible-additions-to-the-history-of-the-slav-corridor/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: popelyarpad At the Paris Peace Conference in 1919, one of the demands put forth by the Czechoslovak delegation was the creation of the so-called Slav Corridor. The two hundred kilometres long and seventy-five kilometres wide strip designed to connect Czechoslovakia and Yugoslavia was meant to be formed from a part of the territory of four counties in western Hungary (Moson, Sopron, Vas and Zala counties). Its creation would have ensured the access of Czechoslovakia to the Adriatic Sea, and a coherent chain of Slav states could have been established in the area between the Baltic and Adriatic Seas. This study describes the genesis of the idea of ​​the corridor, the various Czechoslovak (and Yugoslav) plans drawn up in connection with it, and the negotiations about the issue at the peace conference. The French delegation supported the plan of the corridor, but the American, British and Italian delegations rejected it because it was considered ethnically indefensible (the area was mainly inhabited by Germans and Hungarians) and was seen as a manifestation of pan-Slavic aspirations. --- ### „Szégyentelen és igazolhatatlan” - Adalékok a szláv korridor történetéhez - Published: 2020-12-03 - Modified: 2020-12-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/12/03/szegyentelen-es-igazolhatatlan-adalekok-a-szlav-korridor-tortenetehez/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2020, 2020/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: popelyarpad Az első világháborút követő párizsi békekonferencián a csehszlovák delegáció által előterjesztett követelések egyike a csehszlovák és a délszláv állam területi összeköttetését biztosítani hivatott korridor, vagyis folyosó létrehozása volt. A cseh korridornak, csehszlovák korridornak, nyugat-magyarországi korridornak, burgenlandi korridornak, gradistyei korridornak, délszláv korridornak, vagy egyszerűen csak szláv korridornak nevezett folyosót a csehszlovák indítvány szerint négy nyugat-magyarországi vármegye – Moson, Sopron, Vas és Zala vármegye – területének egy részéből hasították volna ki. A szláv korridor feladata azonban nem csupán a csehszlovák és a délszláv állam közötti kapcsolat megteremtése lett volna. Ennél jóval távolabbra mutató szerepet szántak neki, megvalósulása esetén ugyanis a Balti- és az Adriai-tenger közötti térségben szláv államok összefüggő láncolata jöhetett volna létre. A korridort annak előterjesztői ráadásul igyekeztek a győztes antanthatalmak és az európai béke érdekeivel is összhangba hozni, s egyik elsődleges feladataként a németek keleti irányú terjeszkedésének a megakadályozását, valamint a legfőbb szövetségesüknek kikiáltott magyaroktól való elszigetelését jelölték meg. 1. A korridorgondolat genezise A nyugati – vagy ahogyan korábban nevezték: az északi – és a déli szlávok közötti összeköttetés megteremtésének gondolata nem volt új keletű elképzelés, gyökerei jóval korábbi előzményekre vezethetőek vissza. A nagyszláv mozgalom egyes vezető képviselői már a 19. században megfogalmazták egy nagyszláv birodalom létrehozásának, ezen belül pedig a Balti- és az Adriai-tenger közötti összefüggő szláv front megteremtésének a szükségességét. Az osztrák történetírás szerint a korridor eszméje első ízben az 1848-as forradalmak idején merült fel, amikor a szlovák Ján Kollár, a pánszláv mozgalom egyik fő ideológusa sürgette az északi és a déli szlávok közötti összeköttetés megvalósítását. (Goldinger–Binder 1992,... --- ### Impresszum 2020/4 - Published: 2020-12-03 - Modified: 2020-12-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/12/03/impresszum-2020-4/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2020, 2020/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XXI. évfolyam Főszerkesztő: Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke: Öllös László Szerkesztőbizottság: Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tanulmányok Popély Árpád: „Szégyentelen és igazolhatatlan”. Adalékok a szláv korridor történetéhez Simon Attila: Ismerd meg szép, új hazádat, avagy magyar internáltak Illaván, Luhačovicén és Theresienstadtban 1919-ben Iváncsó Ádám: A Pozsonyi Torna Egylet története: 1880–1945 Lukáš Novotný: A Bund der Landwirte és a Deutsche christlichsoziale Volkspartei az 1918–1938-as években. Adalék a politikai aktivizmus történetéhez az első Csehszlovák Köztársaságban Öllös László: Nemzeti identitás és népszámlálás Horbulák Zsolt: Dél-Szlovákia gazdasága a husáki időszak alatt Albertini Béla: A libák (a Libák) szárnyalása Közlemények Liszka József: Áthallások. Gondolatok Wolfgang Brückner legutóbbi könyve kapcsán Nekrológ Csanda Gábor: Elhunyt Albertini Béla Könyvek Polgár Anikó: Jan Assmann: Achsenzeit. Eine Archäologie der Moderne Szentandrási Tibor: Öllös László: Európai identitás Vataščin Péter: Roginer Oszkár: A jugoszláviai magyar irodalom terei. A (poszt)jugoszláv magyar irodalom és a téralapú közösségi identitáskonstrukciók viszonya a sajtóban (1945–2010) Dančo Jakab Veronika: Ludányi Zsófia: Szabályok, normák, nyelvszokás. Tanulmányok a köznyelvi és szaknyelvi helyesírás és nyelvalakítás köréből Bodnár Krisztián: Soós István (szerk. ): Egy elfeledett koronázás a reformkorban. Az utolsó pozsonyi uralkodókoronázás 1830 őszén Bodnár Krisztián: Praznovszky Mihály: Küzdelmek és csetepaték. Egy megye évtizedei a reformkorban Csanda Gábor: Lendák-Kabók Karolina (szerk. ): Üvegplafon? Vajdasági magyar (értelmiségi) női perspektívák --- ### Mohai V. Lajos: Szabadon és kötelezően - Published: 2020-12-01 - Modified: 2020-12-01 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/12/01/mohai-v-lajos-szabadon-es-kotelezoen/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2020, 2020/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: csandagabor Esszék, szorgalmi feladatok. Szombathely, Savaria University Press, 2020, 176 p. Az irodalomtörténészként is ismert József Attila-díjas költő és prózaíró Mohai V. Lajos legújabb könyvét röviden úgy lehetne jellemezni, hogy kedvcsináló olvasáshoz. A filológiai eszköztárú irodalomtörténeti jegyzetek és kitekintések nyelvezetének egyik fő ismérve szintén az olvasóbarát jelleg: a szerző pontosan fogalmaz, mindig valami újjal is előáll, de előre kiszámíthatatlan, vajon merre is veszi az irányt. A vizsgált szépirodalmi művekről ugyanúgy van személyes mondanivalója, mint szerzőjükről. Kiérezni szavaiból a rajongást és az elismerést, valamint azt az örömet, amely kortársi öröm afelett, hogy megadatott neki pontosan ebben a korban élnie, amelyiknek ilyen jelentős alkotók szabták meg az irodalmi irányait. Megközelítései mozaikszerűen épülnek fel, bővülnek és újabb adalékokkal mélyülnek, gyakran a szépirodalom stílusában, mondjuk, ez esszék esetében érthető is, de van itt versben lerótt kegyelet, elismerés és rájátszás is, interjú és vallomás, jegyzet és műelemzés... Ami már a tartalomjegyzék fellapozása során kellemesen meglepi, sőt elkápráztatja az embert, az a választott (és ajánlott) irodalom, mondjuk így: első vonala, az elismerésre méltó merítés milyensége: Kosztolányi, Krúdy, Mészöly, Mándy, Tandori, Kertész Imre, Esterházy, Balassa Péter, Szörényi László... Tőzsér Árpád – a sor, mely önmagáért beszél, hosszan folytatható Mohai V. Lajos kedvenceivel, személyes ismerőseivel, főleg azonban olyan írókkal-költőkkel, akiknek folyamatosan követi életútját, művei befogadástörténetének alakulását. Egyszóval, rajta tartja kezét a magyar irodalom pulzusán – ezen belül a fordításirodalomén is. (S persze szabad átjárása van a világirodalom térfelére is, itt Bohumil Hrabal, Mirko Kovač, John le Carré említendő. Na meg természetesen Kafka. Vagy Danilo Kiš – a sor itt... --- ### Farkas Gyöngyi: Megszállás vagy segítségnyújtás - Published: 2020-12-01 - Modified: 2020-12-01 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/12/01/farkas-gyongyi-megszallas-vagy-segitsegnyujtas/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2020, 2020/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: bodnarkrisztian A Csehszlovákia elleni intervenció fogadtatása Magyarországon. Pécs–Budapest, Kronosz–ÁBTL, 2019, 218 p. Megszállás vagy segítségnyújtás? A kérdést Farkas Gyöngyi történész, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum munkatársa igyekszik megválaszolni legújabb, 2019-ben megjelent munkájában, amelyben a Csehszlovákia elleni intervenció magyarországi fogadtatásáról ír. A szerző felteszi a kérdést, hogyan fogadta a magyar lakosság a Csehszlovákia elleni intervenció hírét 1968 augusztusában, s választ keres arra, hogy megszállásnak tekintették-e, vagy egyetértettek a baráti segítségnyújtásról szóló hivatalos magyarázattal. A szerző az elmúlt években számos, az 50-es, 60-as évek magyarországi helyzetével foglalkozó társadalomtörténeti munkát publikált, egyebek között az 50-es évekbeli kollektivizálás társadalmi fogadtatásával kapcsolatban. Csehszlovákia 1968-as megszállásával kapcsolatos munkája szorosan kapcsolódik az utóbbi években a témában megjelent írásaihoz, mondhatjuk, összefoglalja azt. A kötet nagyon aktuális kérdéskört dolgozott fel, ugyanis a 2018-as évfordulók által előtérbe került prágai tavasszal kapcsolatban mindmáig számos megválaszolatlan kérdés merül fel. Ilyen egyebek közt a szerző által vizsgált terület. A szakirodalom ismeretében jól láthatóan hiánypótló könyvről van szó, ugyanis bár mind a prágai tavaszról, mind az 1968. augusztus 21-i bevonulásról keletkeztek munkák magyar szerzők szemszögéből, az intervenció fogadtatásának a magyar társadalom szempontjából eddig csekély jelenőséget tulajdonítottak. A szerző a munka megírása során döntő részben ügynökjelentéseket és nyomozati iratokat használt fel, ezek segítségével próbált hiteles képet festeni az 1960-as évek magyarországi közhangulatáról, az 1968. augusztus 21-i események megítéléséről és annak hatásáról a magyar társadalomra. Forrásai az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) munkadossziéi mellett a vizsgálati dossziékból és objektumdossziékból származnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi, valamint a Politikai Bizottság üléseinek anyagait vizsgálta és a Hadtörténeti Levéltár Magyar Néphadsereggel... --- ### Praznovszky Mihály: Küzdelmek és csetepaték - Published: 2020-12-01 - Modified: 2020-12-01 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/12/01/praznovszky-mihaly-kuzdelmek-es-csetepatek/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2020, 2020/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: bodnarkrisztian Egy megye évtizedei a reformkorban. Salgótarján, Dornyay Béla múzeum , 2019, 266 p. Praznovszky Mihály irodalomtörténész e kötetben közreadott tanulmányai egy olyan vármegye reformkori életébe nyújtanak bepillantást, amely a végvári küzdelmek elültét követően hosszú ideig nem volt „világmegváltó” események tanúja. Nógrád vármegyének a magyarországi rendiség utolsó évtizedeiben nem jutott olyan kiemelkedő politikai szerep, mint mondjuk Pest vagy Zala megyéknek, s az átlagember valószínűleg csak egy-két jelentős személyt tudna e földrajzi entitáshoz kapcsolni. Úgy tűnhet tehát, hogy Nógrád jelentéktelen pont volt a korabeli Magyarország térképén, ám éppen a szóban forgó kötetnek is az egyik célja annak bebizonyítása, hogy e vármegye a 19. század nagy részében nem számított perifériaterületnek, még ha nem is itt volt az országos politikai élet súlypontja. Nógrád ugyanis szintén adott olyan korszereplőket a hazának, akik az országos politikában is szerepet kaptak, és/vagy tudományos felkészültséggel bírtak, s segítettek bekapcsolni a megyét az ország gazdasági, politikai, tudományos vérkeringésébe. Praznovszky Mihály a köznemesség e rétegének politikai-közéleti szerepvállalását vizsgálja, mind egyénekre, mind közösségekre lebontva. A kötetben közölt tanulmányai zömmel korábban már megjelent írások, amelyek itt részben átdolgozva vagy kiegészítve olvashatók. A kiadvány első felében zömmel jelentős, a nagyközönség számra talán mégis kevéssé ismert személyiségekről olvashatunk. A Mocsáry Antal táblabíró úr reformjavaslatai című tanulmány egy sokoldalú egyéniséget mutat be az olvasónak: Mocsáry egyszerre volt tisztviselő, gazdálkodó és irodalmár. Az 1820-as években kezdett hozzá a Nógrád megye történetét, földrajzát és statisztikáját közreadó munkájához, amelyet Praznovszky Mihály jelentős műként értékel. Mocsáry e monográfiájában a komplex szemléletet érvényesítve a nemzet megújítása mellett szállt síkra, s egyebek... --- ### Soós István (szerk.): Egy elfeledett koronázás a reformkorban - Az utolsó pozsonyi uralkodókoronázás 1830 őszén - Published: 2020-12-01 - Modified: 2020-12-01 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/12/01/soos-istvan-szerk-egy-elfeledett-koronazas-a-reformkorban-az-utolso-pozsonyi-uralkodokoronazas-1830-oszen/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2020, 2020/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: bodnarkrisztian Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2017, 367 p. /Magyar Történelmi Emlékek. Értekezések/ A szóban forgó kötet bátran mondható hiánypótlónak, hiszen egy bizonyos szempontból sorsdöntő, a nagyközönség számára mégis alig ismert eseményt jár körül interdiszciplináris eszközökkel. A Habsburg Birodalom (illetve Osztrák Császárság) az 1820-as, 30-as évek fordulóján nem csupán a külpolitikai kihívásokkal és a birodalmon belüli centrifugális törekvésekkel volt kénytelen szembenézni, hanem azzal is, hogy az uralkodóháznak döntenie kell a következő császár, illetve király személyéről, hiszen az éppen regnáló I. Ferenc már nagyjából hatvanéves volt ekkoriban. S ez a döntés már csak azért sem volt könnyű feladat, mert a trónöröklési rend szerint a sokak által gyengeelméjűnek, mások által „csak” korlátozott szellemi képességekkel bíró személynek tartott Ferdinánd lett volna az első a sorban, amit viszont sokan ellenszenvvel szemléltek. Így aztán még I. Ferenc életében határozni kellett a jövőt illetően, hiszen a monarchia jövője volt a tét. Ezzel a rövid, de annál izgalmasabb időszakkal foglalkozik ez a tanulmánygyűjtemény, amely egy 2015-ben rendezett konferencia előadásainak szerkesztett változatát tartalmazza. Pálffy Géza a kötet előszavában kiemeli, hogy a Szent Korona Kutatócsoport vonatkozó kutatásait összegezték az előadásokban és a publikációkban; Magyarországon ezt a kérdés(kör)t még nem vizsgálták alaposabban, Szlovákiában viszont már valamivel előrébb járnak e téren a történészek. Ezért is fontos vállalása a kutatócsoportnak, hogy minél alaposabb forráskutatások segítségével a lehető legalaposabban megvizsgálja a fontosabb koronázó országgyűléseket. Soós István a tanulmányában (A trónörökös Ferdinánd koronaherceg) részletes, plasztikus portrét rajzol a trónörökösről, aki az 1810-es évek végétől, az 1820-as évek elejétől az udvari klikkek „belháborújának” kereszttüzébe került.... --- ### Kozári Monika: Andrássy Gyula - Published: 2020-12-01 - Modified: 2020-12-01 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/12/01/kozari-monika-andrassy-gyula-2/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2020, 2020/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: bodnarkrisztian Budapest, Gondolat, 2018, 224 p. A dualizmus kori Magyarország történetének egyik legjelentősebb kutatója, Kozári Monika egy régóta esedékes kötettel örvendeztette meg a korszak iránt érdeklődőket. Monográfiája egy olyan mágnásnak állít emléket, akinek a neve ugyan nem kopott ki a köztudatból, mégis viszonylag ismeretlen alakja maradt a történelemnek. Andrássy Gyulával a „szép akasztott” kifejezés forrott össze a kollektív emlékezetben, esetleg a miniszterelnöksége vagy a külügyminisztersége juthat eszébe sokaknak, és habár ez utóbbi tevékenységeit többféle irányból közelítették már meg a történészek, az életművének még ezeket a forrásokban gazdag szakaszait sem tárták fel kellő mélységben. A szerző még azt az akár meglepőnek tűnő tényt is közli, miszerint Andrássy nevét Európában sokkal inkább ismerik, mint Magyarországon, akinek a sorsát idáig mindössze néhány biográfia összegezte, s ezek is jórészt elavultak vagy szinte elérhetetlenek. Az életrajz tehát hiánypótló célzattal törekszik egy „ismeretlen ismerős” pályafutásának, munkásságának és mentalitásának ábrázolására; Kozári Monika meglátása szerint „az idézetek jól megmutatják Andrássy Gyula gondolkodását”, ezért a kötetben bőségesen citál különböző korabeli forrásokat is. Ez utóbbi kijelentése azonban módszertani kérdéseket is felvethet az olvasóban: érdemes-e egyenlőségjelet tenni a megnyilatkozások és a mögöttük rejlő gondolatok közé? Jól tudjuk ugyanis, hogy a politikában (és főként a diplomáciában) a széles nyilvánosság elé tárt szövegek nem feltétlenül tükrözik a megszólaló őszinte véleményét. A kötet Andrássy életútjának jelentősebb szakaszai szerint oszlik fejezetekre, a szöveg gerincét pedig az országos tisztségekbe emelkedett politikus bemutatása adja. Andrássy születési ideje (1823. március 3. ) biztos, azonban világrajöttének helye nem; ez annak is köszönhető, hogy a családnak több olyan birtoka is volt,... --- ### Popély Gyula: Szövetségben az ellenséggel - Published: 2020-12-01 - Modified: 2020-12-01 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/12/01/popely-gyula-szovetsegben-az-ellenseggel/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2020, 2020/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: godzsakattila Kárpátia Stúdió, 2019. 394 p. 2019 végén jelent meg Popély Gyula új könyve, mely egy trilógia nyitánya, mint kiderül a bevezetőből. A trilógia illeszkedik a professzor eddigi kutatási vonalához, a felvidéki magyarság hontalanságának első harminc esztendejéhez (1918–1948), különös tekintettel az elmúlt évtizedben megjelent műveihez, melyek összefoglaló képet kívántak adni eddig szintén három kötetben a Felvidék 1914 és 1939 közötti éveiről. A tervezett trilógia első – jelen – kötete a rövid életű második Cseh-Szlovák Köztársaság, majd a megszületett Szlovákia viszonyát mutatja be Magyarországgal 1938 őszétől a második világháború végéig. A tervezett második rész a magyar kisebbség helyzetét kívánja bemutatni Tiso Szlovákiájában, a harmadik pedig a Magyarországhoz 1938-ban és 1939-ben visszatért részeken élők – magyarok, szlovákok és ruszinok – sorsát. Sajnos a szerkezetiség miatt kénytelen vagyok az általam nagyra becsült szerző szokás szerint jól sikerült művéről szóló írásom egy apró problémával kezdeni. A bevezetőben (10. p. ) a következő állítás szerepel: „ugyanekkor Kárpátalja még vissza nem tért részeit – az ún. Erdős-Kárpátokat – Magyarország vette birtokba és újból az ezeréves magyar haza részeként kezelte. ” Ennek a mondatnak a második részével sajnos nem érthetünk egyet. A magyar kormányzat nem kezelte így ezt a területet. Míg a bécsi döntéssel visszatért sávot – beleértve a kárpátaljai részt is – a magyar közigazgatás betagozta („visszatagozta”) az ezeréves megyerendszerbe, addig az 1939 tavaszán visszatért területeket nem, hanem egy Kárpátaljai kormányzóságot hoztak létre három kerülettel. És bár pozitívum, hogy e közigazgatás keretében meg tudták engedni, hogy a területen a ruszin is hivatalos nyelv legyen a magyar mellett,... --- ### Öllös László: Európai identitás - Published: 2020-12-01 - Modified: 2020-12-01 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/12/01/ollos-laszlo-europai-identitas/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2020, 2020/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: tokargeza Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 240 p. /Nostra Tempora, 27/ A jelenlegi társadalmi környezetben rengeteg szó esik a „Nyugat” válságáról, bár meglehetősen vegyes a kép, ki mit ért a kifejezés alatt. Gyakori vitatéma a liberális demokrácia sorsa, a nyugat-európai államok önreflexiója és fejlődési íve, az Európai Unió gazdasági kilátásai, de a hagyományos szövetségesi lánc megbomlása is átgondolásra készteti azokat, akik a Nyugat jövőjéről és lehetőségeiről gondolkodnak. Évtizedek óta nem volt ekkora üresség és tanácstalanság az európai értékek, a nyugati világnézet alapkövei terén, kiújultak az unión belüli érték- és ideológiaalapú harcok. Ezért minden korábbinál aktuálisak a kapcsolódó kérdések is. Vajon lehet-e egységes identitása az európai kontinensnek, kialakulhat-e egy egységes európai polgári társadalom, vagy épp egy európai közösség? A jelenlegi közegben egyáltalán mit jelent európainak lenni? Öllös László Európai identitás című kötete aktuális mondanivalóval bír, többek között a fenti kérdésekre keresi a válaszokat. Egy új európai identitás nyomában jár, annak alapelemeit és megteremtésének lehetőségeit összegzi. A szerző tudatosítja az európai érték- és identitásválságot, értelmezése szerint egy európai identitás megteremtése alapfeltétele annak, hogy Európa a versenyképesség és a társadalom terén is megőrizze vezető szerepét – a jelenlegi körülmények között ugyanis egyre inkább lemarad. Öllös ugyanakkor nem akar ítélkezni és győztest hirdetni az ideológiák közötti küzdelemben, sőt, értelmezésében a pluralizmus és a verseny az európai kultúrkör egyik megtartandó erénye. Gondolatmenetében egy olyan szerkezet kialakítására törekszik, melyben minden eszmeáramlat megtalálja a maga helyét és kiaknázhatja az erősségeit. Nem rombolni akar, hanem a meglévő hagyományokra építeni. A közös, kontinentális identitás megteremtésének egyik kulcsfontosságú problémája a nemzeti és... --- ### Máté Zsuzsanna: „Az aestheticum vizsgálatának célja tehát az értékadó jelentés felkutatása” - Published: 2020-12-01 - Modified: 2020-12-01 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/12/01/mate-zsuzsanna-az-aestheticum-vizsgalatanak-celja-tehat-az-ertekado-jelentes-felkutatasa/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2020, 2020/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: pereczlaszlo Magyar esztétikatörténeti és esztétikai tanulmányok. Kolozsvár–Szeged, Pro Philosophia Kiadó–Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány, 2019, 244 p. A kötettel ismerkedő olvasónak ajánlatos az alcím felől elindulnia: hogy tudniillik a gyűjteményben magyar esztétikatörténeti és esztétikai tanulmányokkal fog találkozni. Ami a magyar esztétikatörténetet illeti, az alcím megnevezése kifogástalan, az „esztétikai” minősítés ellenben alighanem cum grano salis értendő. Az ebbe a körbe sorolt írások ugyanis elsősorban is nem általános esztétikai, hanem irodalomesztétikai érdekűek: javarészt a szerző irodalomtörténeti vizsgálódásaiból, elsősorban Madách-kutatásaiból nőttek ki. Hogy a helyzetet megmagyarázzuk és a kötet kontextusát fölvillantsuk, bevezetésként érdemes megemlékeznünk a szerző személyéről. A szegedi professzorasszony, Máté Zsuzsanna munkássága a filozófiai esztétika és az irodalomtörténet metszéspontjában áll. Eredetileg esztétikatörténészként indult: első meghatározó munkái a magyar esztétikai hagyomány egyes teljesítményeinek föltárását vállalták magukra. Önálló kötetet szentelt a századelő és a két háború közti korszak esztétikai elméleteinek (Abszolútum a művészetfilozófiában századunk első felében, 1994), tanulmánygyűjteményt tett közzé a fiatal Fülep Lajos művészetfilozófiájáról („Szép eszéről, szép lelkéről... ”, 1995), monográfiában dolgozta föl Sík Sándor életművét (Sík Sándor – a szépíró, az irodalomtudós és az esztéta, 2005). Az elmúlt jó másfél évtizedben ugyanakkor bekapcsolódott a hazai irodalomtörténet nagy hagyományú kutatási áramába, a Madách-kutatásba is. Előbb tanulmánygyűjteményt publikált Az ember tragédiájáról (Madách Imre, a poeta philosophus, 2004), majd szerzőtársával, Bene Kálmánnal együtt részletes vizsgálat alá vonta Madách lírai életművét (Madách Imre lírája, 2008), hogy végül megalkossa a madáchi világdráma bölcseletét föltáró nagymonográfiáját (A bölcselet átlényegülése esztétikummá – középpontban Madách Imre Az ember tragédiája című művével, 2013). Ez utóbbi, pár évvel később átdolgozva és kibővítve újraközölt munka... --- ### A mi Gyulánk - Published: 2020-12-01 - Modified: 2020-12-01 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/12/01/a-mi-gyulank/ - Kategóriák: Köszöntő, Szemle - Post Years: 2020, 2020/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef Hát, igen, a mi Gyulánk is hatvanéves lett. Érdekes jelenség, kíváncsian pislogva figyelgetem, akár Dávid Teréz (emlékszik még valaki cikksorozatára? ), hogy az utóbbi időben az emberek egyre inkább öregszenek körülöttem. Úgy látszik, rajtam kívül mindenki. Még a mi Gyulánk is. Ezek a kereknek mondott évfordulók (Esterházy Péter szerint, legalábbis én ezt nála olvastam valahol, kereknek minősül az a szám, ami maradék nélkül tízzel vagy öttel osztható. A hatvan tehát az... meg a hatvanöt is. A hatvannégy nem... ), szóval ezek az évfordulók hagyományosan számvetésre ösztökélik az embert (az elszenvedőt és környezetét is), engem akkor most arra, hogy csaknem négy évtizedet gondoljak végig. Egy barátság és közös munka, munkák csaknem negyven évét. Valamikor a múlt század (milyen fura kimondani azt, hogy „múlt század”, ami fiatalságunkban a 19. volt, de hát most nem arról beszélek, hanem a 20. -ról), szóval a 20. század nyolcvanas éveinek elején, egy napon betévedve a Csemadok Érsekújvári Járási Titkársága utcáról nyíló szűk kis irodájába, a két állandóan ott tüsténkedő hölggyel, Őszi Irmával és Dániel Erzsébettel szemben a fotelben terpeszkedő, szőke, szakállas, valahol a húszas évei elején leledző fiatalemberrel találtam szembe magam. Én akkor már öreg huszonöt-huszonhat éves lehettem. A fotel, mivel széthúzható volt, az éppen rajta ülőnek a Csemadok-székházban később hálóhelyéül is szolgált. Ha jól emlékszem... Nem fogom ezt már többször mondogatni, hiszen minden emlékfoszlány megremeg, ha leírom, s felvetődik a „ha jól emlékszem” kételye – szóval, hol is hagytam abba? Igen. A hölgyek széles mosollyal mutattak be egymásnak bennünket. A fiatalember Hodossy Gyula volt, akit... --- ### The Genre of Alternative History - Published: 2020-12-01 - Modified: 2020-12-01 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/12/01/the-genre-of-alternative-history/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: bakalpatrik This study focuses on the theoretical background of the genre of alternative history, and aims to introduce the concept and characteristics, varieties, and historical strategies of allohistoricism. In a separate section, the paper discusses the oldest works itemizable as allohistorical, dating back to the works of Herodotus and Titus Livius. As the study aims to provide a system of criteria for the examination of alternative historical works—first and foremost novels—, it considers its basic task to be the processing of the most significant Anglo-Saxon and the complete Hungarian literature on the subject. The list of the existing approaches and the reasoning systems following from the definitions of the integrated special literature, and those of our own analysis and categorization, will outline a pattern that can be used repeatedly in the future in analyses focusing on the individual works. --- ### Az alternatív történelem műfaja - Published: 2020-12-01 - Modified: 2020-12-01 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/12/01/az-alternativ-tortenelem-mufaja/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2020, 2020/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: bakalpatrik „A történetek így vagy úgy: tükrök. Arra használjuk őket, hogy elmagyarázzuk magunknak, hogyan működik a világ és hogyan nem. ” (Neil Gaiman) Kérdésfelvetés „Mi lett volna, ha... ? ” Egy olyan kérdés, amely mindannyiunk mindennapjaiban ott bujkál, a legjelentéktelenebb alternatíváktól kezdve a sorsfordítókig. Hisz ha tegnap este feloltottam volna a lámpát, nem estem volna el; ha beszereltettem volna a riasztót, talán nem sikerül kirabolniuk; hogyha egy perccel később indultam volna útnak, nem karamboloztam volna, és nem halt volna meg senki... de, ha mondjuk Paulus tábornok nem fogadta volna meg a Führer parancsát, és Sztálingrádnál kitört volna az oroszok gyűrűjéből, úgy könnyen lehet, ez a tanulmány most németül íródna... ha íródna egyáltalán. Az iménti gondolatsor kétségkívül sokat elárul a spekulatív fikció (SF) következőkben tárgyalt zsáneréről, az alternatív történelemről. A másként allohistorizmusnak is nevezett irányzat a populáris irodalom tartományai felől az elsők közt emelt hidakat a magas irodalom szférái felé. S hogy miként? A mainstream kánon újraszituálásához és a hagyományhoz fűződő viszony újraértelmezéséhez nagyban hozzájárult, hogy a posztmodern sorra vetette fel azokat a lényegi kérdéseket, amelyek a korábban peremre szorított spekulatív fikciónak már a kezdetektől sajátjai voltak (vö. H. Nagy 2016, 283–302. p. ). A posztmodern különböző szövegalkotási stratégiái, egyebek között az ontológiai zavarok és eltolódások, a valóság és fikció közti határ problematizálása, a „másság” előtérbe kerülése, a világalkotásból következő episztemológiai kérdések, a kinetikus jelleg, a bizonytalanság és a történelemhez fűződő játékosan ironikus viszony az allohistorizmus alapjai is egyben (vö. Stockwell 2000, 104. p. ). Nem csak arról van tehát szó, hogy... --- ### The Ethnic Composition of Slovakia´s Municipalities, Based on the Data of the 1950 Census - Published: 2020-12-01 - Modified: 2020-12-01 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/12/01/the-ethnic-composition-of-slovakias-municipalities-based-on-the-data-of-the-1950-census/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: gyurgyiklaszlo_szemle This study deals with the examination of the ethnic population data of the 1950 census. Previously, data sets for this census could not be analyzed because the data have only recently become available. In addition to the data of the six Slovak nationalities (Czechs, Slovaks, Russians, Poles, Hungarians, Germans), the ethnic data series contain data of other and unknown nationalities too. In this study, I examine the data on nationality broken down by administrative units (counties, districts), the size of municipalities, the proportion and number of nationalities living in the examined municipalities. I also examine the changes in the aggregate data of the majority and minority nationalities according to municipalities, as well as the changes in the individual nationalities separately. Based on the analyzed data, the patterns of the ethnic spatial structure of nationalities living in Slovakia at the time of the first census after World War II can be traced. Graphs and tables help to review the composition of the municipal structure of each nationality in a more nuanced way. --- ### Szlovákia lakosságának községsoros nemzetiségi összetétele az 1950. évi népszámlálás adatai alapján - Published: 2020-12-01 - Modified: 2020-12-01 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/12/01/szlovakia-lakossaganak-kozsegsoros-nemzetisegi-osszetetele-az-1950-evi-nepszamlalas-adatai-alapjan/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2020, 2020/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: gyurgyiklaszlo_szemle A 2. világháború után megtartott csehszlovák népszámlálások közül az 1950-es népszámlálás községsoros nemzetiségi adatsorai különleges jelentőséggel bírnak. A pártállami időszakban megtartott cenzusok nemzetiségi adatai csak országos, kerületi és járási szintű bontásban lettek közzétéve a Csehszlovák Statisztikai Hivatal egyes, többnyire belső kiadványaiban. A korábbi, az 1950. és az 1961. évi népszámlálási kiadványok még titkosítottak voltak. Az 1950. évi népszámlálás nemzetiségi adatai több szempontból is megkérdőjelezhetők. A kitelepítések, reszlovakizáció, lakosságcsere után rövid idővel megtartott népszámlálások a magyar nemzetiségűek számát számításaink szerint a várhatónál 113 ezer fővel alacsonyabbnak mutatták ki. (L. Gyurgyík 2011) A 2. világháború utáni időszakban országos, kerületi és járási szinten az 1961. évi adatok jelentik az első reális támpontot az egyes nemzetiségek számára és területi megoszlásukra vonatkozóan. Azonban az 1961. évi népszámlálás községsoros bontású nemzetiségi adatai (a statisztikai hivatal alapján, valamint levéltári forrásokból) napjainkig nem ismeretesek. Az 1950. évi népszámlálás községsoros nemzetiségi (és felekezeti adatai) csak a közelmúltban váltak hozzáférhetővé a Szlovák Statisztikai Hivatal levéltárában. Az adatok 6 kéziratjellegű belső kiadványból (a továbbiakban: kiadvány) lettek feldolgozva. A kiadványok az egyes kerületek adatait tartalmazzák. A2-es formátumú, írógéppel írt lapjai tartalmazzák az egyes járások településeinek egyes adatait. A községsoros adatokat tartalmazó kéziratok 6 szlovákiai nemzetiség adatait tüntetik fel. Feltüntetik a szlovák, cseh, orosz, lengyel, német, magyar nemzetiségeket, melyeket az egyéb kategória egészít ki. Az orosz nemzetiség a ruszin és ukrán nemzetiségűek egyfajta gyűjtőkategóriája. 1. A népességszám alakulása Szlovákia népessége az 1950. évi népszámlálás időpontjában 3 442 317 főt tett ki. Lakosainak száma az 1930. évi népszámlálás szerint 3 329 793 fő volt. Azaz 1930 és 1950... --- ### Representation Struggles in the Hungarian Field of Representation in Slovakia - Published: 2020-12-01 - Modified: 2020-12-01 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/12/01/representation-struggles-in-the-hungarian-field-of-representation-in-slovakia/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: nagyzsofia The aim of this study is to examine the representation of the concepts of Hungarian in Slovakia and Hungarian culture in Slovakia. Not by presenting a selected representation strategy, but by presenting the socio-cultural factors and impacts that influence the representation of the identity and culture of the minority. One of the basic assertions of the text is that representations are determined by the operation of a particular zone of conflict, which is kept in motion by the opposition of tradition and progression. The analysis shows that this opposition is the most basic component of the discourse on Hungarian culture in Slovakia, its point of reference, the topic of many theoretical works and public statements, and is directly related to the political mobilization of the minority. --- ### Reprezentációs küzdelmek a szlovákiai magyar kulturális mezőn - Published: 2020-12-01 - Modified: 2020-12-01 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/12/01/reprezentacios-kuzdelmek-a-szlovakiai-magyar-kulturalis-mezon/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2020, 2020/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: nagyzsofia A szlovákiai magyar és a szlovákiai magyar kultúra fogalmakra mint etnikai keretbe foglalt társadalmi kategóriákra tekintek, az alábbiakban pedig e fogalmak reprezentációi körül kibontakozó viták és konfliktusok felvázolására teszek kísérletet, émikus nézőpontból: azaz nem a szokásos külső szereplők – például az anyaország – diskurzusaira, hanem a csoport önreprezentációjára, önmagáról szóló szövegeire helyezve a hangsúlyt. A kutatás során használt elméleti alapvetés szerint a csoport és kultúra fogalmakra szituatív és viszonylagosságot kifejező dolgokként tekintek, amelyeket a reprezentációban részt vevő szereplők olykor valóban viszonylagosként és változóként, olykor azonban stabil és homogén létezőként igyekeznek látni és láttatni. A címben is szereplő reprezentációs küzdelem alapját ez az alapvető nézőpontkülönbség adja, a konfliktus megértéséhez pedig az etnicitás jelenségének vizsgálatán keresztül kerülhetünk közelebb. Bár az etnicitásreprezentáció problémaköre nem kizárólag a kultúrán keresztül vizsgálható, a példák nagyobb része mégis a kultúra területéről érkezik, mivel kisebbségi közegben a kulturális intézmények és kulturális termékek minden esetben rendelkeznek etnikai identitáspolitikai konnotációval (Szarka 2005, 15. p. ). Az etnikai mérce folyamatosan jelen van, a hozzá való viszonyulás pedig a reprezentációs konfliktus egyik vagy másik oldalára sorol intézményeket, alkotókat, műveket. Az etnicitás annyira megkerülhetetlen ebben a közegben, hogy ha egy szereplő tudatosan próbál túllépni rajta, a túllépés gesztusával is részévé válhat a konfliktusnak. A tanulmány alapvető célja tehát az egyes reprezentációk megértése, a tendenciózus jelenségek beazonosítása anélkül, hogy azt állítanánk, konstruált voltuk miatt ezek nem részei a társadalmi valóságnak. Az elemzések során úgy tekintek a különböző szereplők értelmezéseire, mint a valóság szerves részeire; így igyekszem bemutatni konstruáltságukat anélkül, hogy azt állítanám, sem visszafejthető... --- ### Critique of Mihály Greguss on István Nyiry's Dream Philosophy in the Context of 19th Century Dream Perceptions - Published: 2020-12-01 - Modified: 2020-12-01 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/12/01/critique-of-mihaly-greguss-on-istvan-nyirys-dream-philosophy-in-the-context-of-19th-century-dream-perceptions/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: gurkadezso Philosophical dream interpretations form a separate group of Hungarian oneirological literature at the beginning of the 19th century. István Nyiry's study entitled The Philosophy of Dreams (1836) also shows the influence of the most important representatives of the romantic natural philosophy, such as Schelling, Oken and Ørsted, but the author came up with the need for independent systematization. In this endeavour, Lajos Schedius's work aimed at establishing a “universal human science” entitled Principia philocaliae seu doctrina pulcri (1828) was a model for which Nyiry reflected as early as two years after its publication. Mihály Greguss's critique remaining in manuscript—Notes on Dream Philosophy (1837)—criticized the cognitive foundations of Nyiry's work partly from the aspect of the Kant tradition in Eperjes (Prešov) and partly from the aspect of Locke's empiricism. Greguss's manuscript, for being unreleased, could not become an inducer of a philosophical discourse in which the Kantian problem of foundation and empiricism could have emerged as counterparts of natural philosophical and anthropological approaches, so the natural philosophical approach had remained characteristic for the Hungarian philosophical-aesthetic dream interpretations. --- ### Greguss Mihály Nyiry István álomfilozófiájával kapcsolatos bírálata a 19. századi álomfelfogások kontextusában - Published: 2020-12-01 - Modified: 2020-12-01 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/12/01/greguss-mihaly-nyiry-istvan-alomfilozofiajaval-kapcsolatos-biralata-a-19-szazadi-alomfelfogasok-kontextusaban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2020, 2020/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: gurkadezso A 18–19. század fordulóján számos olyan, főként a medicinához kötődő irányzat alakult ki, amely az álommal vagy a módosult tudatállapotokkal foglalkozott, s közülük legnépszerűbbekké a mesmerizmus és a szomnambulizmus váltak. Ezek a jobbára okkultizmusba hajló mozgalmak másfelől mind a filozófia, mind pedig a diszciplináris határait kialakító lélektan figyelmét ráirányították az alvással és az álommal kapcsolatos jelenségek megismeréselméleti problémáira. E filozófiai folyamat egyik legfontosabb korai állomását Kant Egy szellemlátó álmai (1766) című műve jelenti, amely Emanuel Swedenborg műveit vetette bírálat alá. Mivel e tematika hagyományosan részét képezte a tapasztalat és az emberi értelem átfogó problematikájának, érintőlegesen már számos filozófus foglalkozott vele – Descartes az Elmélkedések az első filozófiáról álomargumentuma kapcsán, Locke az arra vonatkozó megjegyzéseiben az Értekezés az emberi értelemről második könyv I. fejezetének 11–14. §-ában, illetve Diderot a D’Alembert álma racionalista álominterpretációjában –, centrális kérdéssé viszont csak a korabeli szaktudományos tapasztalatokkal is operáló romantikus természetfilozófia számára vált. Az álommal kapcsolatosan felmerülő filozófiai kérdésekre Schelling Clara. Beszélgetések a természet és a szellemvilág összefüggéséről című írásában tért ki legrészletesebben, de jénai korszakában foglalkozott az alvajárás, a szomnambulizmus jelenségeivel is (Zovko 1996, 96–97. p. ), s e jelenségek feltűnnek a Hegellel folytatott levelezésében is (Nyizsnyánszki–Fehér M. 1988, 163. p. ). A konkrét diszciplináris vonatkozások először Carl Gustav Carus schellingi alapokra épülő s a tudattalan (Unbewußt) kifejezést elsőként bevezető lélektani munkái nyomán kerültek a filozófiai megközelítések homlokterébe (Gurka 2016, 91. p. ). Gotthilf Heinrich Schubert, a megmagyarázhatatlan lelki működéseket elsőként tematizáló romantikus természetfilozófia egyik jeles képviselője 1808-ban a „lélek éjszakai oldala” címszó alatt foglalta... --- ### Tobias Gottfried Schröer's Concept of Nation - Published: 2020-12-01 - Modified: 2020-12-01 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/12/01/tobias-gottfried-schroers-concept-of-nation/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: forizsgergely Tobias Gottfried Schröer (1791–1850), a professor at the Lutheran Lyceum in Bratislava, left behind a voluminous and varied, but today less considered oeuvre. His works written in Latin and German were created in the spirit of the neohumanist ideal of education. This study reconstructs the scholar's concept of nation on the basis of Schröer's writings on education, especially his pamphlet Über Erziehung und Unterricht in Ungarn (1833) addressed to István Széchenyi. According to the basic thesis, Schröer's program aimed at the integration of different social and ethnic groups living in the territory of the Kingdom of Hungary, regardless of order or ethnicity. He envisioned the image of an organic cultural nation, which was divided into suborganisms in order and ethnicity, but through the mutual communication of the parts—as a means of which he intended the Hungarian language—it formed a dynamic unit. The concept of nation, based on the communication practice of pietism and the neohumanist image of man, did not attract the necessary understanding in the debates of the Reformation era, but without taking it into account, our knowledge of the history of ideas would be incomplete. --- ### Tobias Gottfried Schröer nemzetkoncepciója - Published: 2020-12-01 - Modified: 2020-12-01 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/12/01/tobias-gottfried-schroer-nemzetkoncepcioja/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2020, 2020/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: forizsgergely Bevezetés Tobias Gottfried Schröer (1791–1850) a pozsonyi evangélikus líceum professzora volt: latint, görögöt, németet, történelmet, földrajzot és esztétikát tanított, s emellett a helyi evangélikus leányiskolát és a líceumi német önképzőkört is vezette. Német polgárcsaládból származott, atyja könyvkötőmester, aki Poroszországból települt előbb Bécsbe, majd Pozsonyba. Schröer terjedelmes és sokrétű életművet hagyott hátra. Magyarországon latin nyelvű tankönyveket publikált, míg Németországban különböző írói álnevek alatt sorra jelentette meg németül írt pedagógiai és szépirodalmi munkáit. (Bibliográfiáját lásd: Schröer 1933, 259–261. p. ) Életműve jórészt feledésbe merült, kivéve a német esztétika- és pedagógiatörténet-írás által mindmáig számontartott, Christian Oeser néven kiadott Weihgeschenk für deutsche Jungfrauen (Áldozati ajándék német fiatal lányok számára) című populáris, női olvasóközönségnek szánt széptanát, mely 1838 és 1899 között huszonhat kiadást ért meg Lipcsében. (Oeser 1838, vö. pl. Plumpe 1993, 27–28. p. ) Erről a művéről a közelmúltban magam is publikáltam egy tanulmányt (Fórizs 2019), a szlovák esztétikatörténet-írás érdeklődési körébe pedig újabban latin nyelvű iskolai esztétikája került be. (Kopčáková 2018 és 2020) A magyar pedagógiatörténeti szakirodalom Schröer Széchenyi Istvánnak címzett, szintén álnevű nevelési témájú röpiratára (Über Erziehung und Unterricht in Ungarn; Pius Desiderius 1833) hivatkozik helyenként. (Pl. : Szelényi 1917, 222 p. ; Virág 2010, 58. , 66. p. ) Az alábbiakban – jórészt ez utóbbi mű alapján, de más forrásokat is bevonva – Schröer nemzetkoncepcióját állítom a vizsgálat fókuszába. Szakirodalmi vélemények Schröer nemzetkoncepciójáról A Schröer-életmű jó részének feltáratlansága mellett az oeuvre súlyát jelzi, hogy a magyarországi németség művelődéstörténetének hosszmetszeti ábrázolásaiban rendre megjelenik egy rövidebb, ám átfogó értékelés Schröer képzési programjáról, s azon... --- ### Philosophy and Language – the Language of Philosophy. The Language Ideologies of Two Reform-era Hungarian Philosophers (János Erdélyi and Gusztáv Szontagh) - Published: 2020-12-01 - Modified: 2020-12-01 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/12/01/philosophy-and-language-the-language-of-philosophy-the-language-ideologies-of-two-reform-era-hungarian-philosophers-janos-erdelyi-and-gusztav-szontagh/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: mesterbela The study examines the question of how personal linguistic experiences influenced the language perception of 19th century Hungarian philosophers, their ideas about the nature and limits of linguistic cognition. The issue is exemplified by the language ideologies of two reform-era Hungarian philosophers from the north-eastern counties of Hungary, Gömör and Ung, János Erdélyi and Gusztáv Szontagh. The first part of the study presents the structural change of the European philosophical public that makes people of the time sensitive to the phenomena of language use, then the next part compares the statements of the two philosophers on Hungarian philosophical terminology, presenting their underlying conflicting philosophical presuppositions. Finally, the author compares their reflections on the Slovak language, which is equally well spoken by the two Hungarian philosophers, looking for an answer to the question of how the opposite philosophical position and the resulting different approach to languages can lead to an almost identical perception of the Slovak language by both authors. --- ### Filozófia és nyelv – a filozófia nyelve - Két reformkori magyar filozófus nyelvszemlélete (Erdélyi János és Szontagh Gusztáv) - Published: 2020-12-01 - Modified: 2020-12-01 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/12/01/filozofia-es-nyelv-a-filozofia-nyelve-ket-reformkori-magyar-filozofus-nyelvszemlelete-erdelyi-janos-es-szontagh-gusztav/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2020, 2020/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: mesterbela Bevezetés: a nyelvhasználat teoretikus reflexiójának hangsúlyossá válása a reformkorban Közhelynek számít annak kiemelése, hogy a magyar reformkor idején fölélénkült, sőt, középponti kérdésé vált az anyanyelv, a nyelvhasználat különböző színterei és változatai iránti érdeklődés. Másképpen fogalmazva, úgy tűnik, hogy a kor minden fontos témáját, legyen szó bár a színházi élet vagy a magyar regény esztétikai kérdéseiről, illetve politikai és gazdasági reformokról, a korabeli közbeszéd az adott szférában való nyelvhasználat vizsgálatán keresztül igyekszik megragadni. Az óhajtott magyar polgárosodás mértékévé válik, hogy az adott színtéren, legyen az a közigazgatás, a politika, az igazságszolgáltatás, vagy éppen a színház, illetve a kézműipar világa, mennyire képes dominánssá válni a magyar nyelv, főként a német és a latin rovására. Nem volt még olyan korszak a művelődéstörténetben, amikor a közbeszéd minden szereplője a reformkorihoz hasonló tudatos reflexióval viszonyult volna a nyelv és a nyelvhasználat kérdéseihez. Jóllehet mindez valóban közhely, ugyanakkor kevés szó esik arról, hogy milyen tipikus szemléletekkel közeledtek a korszak gondolkodói, elsősorban filozófusai a nyelvhez, és ez milyen következményekkel járt a magyar gondolkodás történetének későbbi korszakaira. (A korszak nyelv iránti érdeklődéséből létrejövő, majd felvirágzó nyelvtudományt, főként a történeti nyelvészetet részletesen elemezte a tudománytörténet és a művelődéstörténet; jelentőségét pontosan föl tudjuk mérni. Itt azonban nem ennek a szakdiszciplínának a születéséről kívánok szólni, hanem a nyelvi kifejezésre vonatkozó teoretikus reflexiókról vagy azok hiányáról. ) A filozófia nyelvhez való viszonyát alapjában határozta meg az a kommunikációs szerkezetváltás, amely a különböző európai filozófusközösségekben hosszan, a 17. századtól egészen a 18–19. század fordulójáig zajlott le, nálunk azonban viszonylag gyorsan, és éppen a... --- ### András Mészáros: Philosophy in Upper Hungary - Published: 2020-12-01 - Modified: 2020-12-01 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/12/01/andras-meszaros-philosophy-in-upper-hungary/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: meszarosandras The study lists the methodological changes that have modified the historiographical approach in the history of Hungarian philosophy in the last 30 years. Based on these, it formulates the hypothesis that the history of Hungarian philosophy can be reconstructed and presented not within the framework of a single narrative, but along discourses that exist side by side and one after the other. One such form of discourse is local discourse, such as Upper Hungarian philosophy. The determining form of this was the school philosophy, which developed along the Catholic–Lutheran dichotomy. School philosophy lost its decisive role here only during the 19th century, and besides it appeared the so-called public philosophy, and one of its forms of discourse, national philosophy. However, this was mainly characteristic of the emerging Slovak philosophy. --- ### Mészáros András: A filozófia Felső-Magyarországon - Published: 2020-12-01 - Modified: 2020-12-01 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/12/01/meszaros-andras-a-filozofia-felso-magyarorszagon/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2020, 2020/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: meszarosandras A magyar filozófiatörténet-írói hagyományok gyökerei egyrészt a pozitivizmusba, másrészt pedig a reformkorban megformálódó nemzeti narratívába nyúlnak vissza. Tudjuk, hogy a dolgokat saját történetiségükben és a történetet alakító szubjektumuk révén való megragadás módszere alapozta meg nemcsak a magyar irodalom történetírását, hanem az éppen csak formálódó magyar filozófia históriai önreflexióját is. A huszadik század végére – nem kis mértékben a posztmodern elméletek hatására, de az anyagismeret bővülésének eredményeként is – megkérdőjeleződött az egységes nemzeti narratíva értelmező funkciója, és előtérbe kerültek olyan metodológiai kérdések, amelyek nemcsak ehhez a módszerhez, hanem a csaknem fél évszázadon át működő marxista tételekhez is kritikusan viszonyulnak. Most jutottunk el odáig, hogy tematizálódhassanak olyan kérdések is, amelyek a lokális – mint például a felső-magyarországi – filozófiai hagyományokhoz kapcsolódnak. Jelen tanulmány célja tehát az, hogy elsősorban azokat a problémákat tisztázza, amelyek ezekkel a módszertani újításokkal függenek össze; másodsorban felvázolom, mit értek a „felső-magyarországi filozófia” kifejezés alatt; ezek után bemutatom ennek a filozófiának az alapvető jellemzőit; végezetül pedig prezentálom azokat a filozófiai diskurzusokat és ezeknek a diskurzusoknak a főbb képviselőit, amelyek és akik a huszadik század elejéig jelen voltak Felső-Magyarországon. Eközben támaszkodom azokra a korábban publikált tanulmányaimra (főként: Mészáros 2003; Mészáros 2017b), amelyekben már foglalkoztam azokkal a gondolkodókkal, akiknek a működése ide kapcsolható és azokkal az intézményekkel, amelyek szerepet játszottak Felső-Magyarország kultúrtörténetében, vagyis a részletesebb információkra és bibliográfiai adatokra itt nem térek ki. 1. A magyar filozófia egyik jellemzője az, hogy mindjárt kialakulásakor – vagyis akkor, amikor egyrészt elválik az addig domináns szerepet betöltő iskolai filozófiától, másrészt elkezdi a terminológiai magyarítást... --- ### Impresszum 2020/3 - Published: 2020-12-01 - Modified: 2020-12-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/12/01/impresszum-2020-3/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2020, 2020/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XXI. évfolyam Főszerkesztő: Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke: Öllös László Szerkesztőbizottság: Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tartalom Tanulmányok Mészáros András: A filozófia Felső-Magyarországon Mester Béla: Filozófia és nyelv – a filozófia nyelve. Két reformkori magyar filozófus nyelvszemlélete. Erdélyi János és Szontagh Gusztáv Fórizs Gergely: Tobias Gottfried Schröer nemzetkoncepciója Gurka Dezső: Greguss Mihály Nyiry István álomfilozófiájával kapcsolatos bírálata a 19. századi álomfelfogások kontextusában Nagy Zsófia: Reprezentációs küzdelmek a szlovákiai magyar kulturális mezőn Gyurgyík László: Szlovákia lakosságának községsoros nemzetiségi összetétele az 1950. évi népszámlálás adatai alapján Baka L. Patrik: Az alternatív történelem műfaja Köszöntő Liszka József: A mi Gyulánk Nekrológ Nagy László: Megnyitom a Túlvilágot, hogy lássam atyámat, Oziriszt... Prof. Dr. Varga Edith (1931–2020) emlékére Könyvek Máté Zsuzsanna: „Az aestheticum vizsgálatának célja tehát az értékadó jelentés felkutatása”. Magyar esztétikatörténeti és esztétikai tanulmányok (Perecz László) Öllös László: Európai identitás (Tokár Géza) Popély Gyula: Szövetségben az ellenséggel (Godzsák Attila) Kozári Monika: Andrássy Gyula (Bodnár Krisztián) Soós István (szerk. ): Egy elfeledett koronázás a reformkorban. Az utolsó pozsonyi uralkodókoronázás 1830 őszén (Bodnár Krisztián) Praznovszky Mihály: Küzdelmek és csetepaték. Egy megye évtizedei a reformkorban (Bodnár Krisztián) Farkas Gyöngyi: Megszállás vagy segítségnyújtás. A Csehszlovákia elleni intervenció fogadtatása Magyarországon (Gaál Veronika) Mohai V. Lajos: Szabadon és kötelezően. Esszék, szorgalmi feladatok (Csanda Gábor) --- ### Csehy Zoltán–Polgár Anikó: Gyakorlati magyar verstan - Published: 2020-06-12 - Modified: 2020-06-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/06/12/csehy-zoltan-polgar-aniko-gyakorlati-magyar-verstan/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2020, 2020/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: jablonskybenjamin Pozsony / Bratislava, Comenius Egyetem / Univerzita Komenského, 2018, 348 p. „Nem minden hangból lesz a szó nemes értelmében vett zene, ahogy nem minden frappáns ritmus válik verssé, és nem minden kiérlelt vagy eredeti gondolat nemesül költői zenévé” – ezzel az egész könyvön rejtve végigvonuló gondolatfüzérrel adják meg a Gyakorlati magyar verstan szerzői verstankönyvük alaphangját az előszóban. Verset alkotni mesterien is lehet, de ahogy a mondás tartja, néha Homérosz is alszik. Egy elnyúló szótag, egy félrecsúszott metszet: s a vers csontváza máris szétesik. A könyv szerzői nem csak magasirodalomban gondolkodnak, verstani kézikönyvükben egyaránt hoznak példát klasszikus műalkotásokra és pusztán illusztratív szerepű formai szárnypróbálgatásokra. A Gyakorlati magyar verstan hiánypótló a maga műfajában. Habár akadnak terjedelmes darabok, legyen szó Szepes Erika és Szerdahelyi István verstanáról vagy Horváth János munkáiról, s a metrikai szabályok is mondhatni többé-kevésbé földbe gyökereztek, a klasszikusok mellett új típuspéldákra is szükség van, hiszen az új generáció új megközelítésmódot igényel. Nem mellékes tény az sem, hogy a könyv nyelvezete és példatára a közérthetőséget célozza meg, s így beteljesíti vállalt feladatát, hogy oktatási támaszt biztosítson a diákoknak. Didaktikai szempontból a könyv felépítése kimondottan szerencsés: a diák megismerkedhet az alapfogalmakkal, a terminológiával, a legalapvetőbb metrikai elvekkel, és minden verslábhoz, metrikai szerkezethez mintapéldát is kap. A példaként kiragadott sorok, részletek és versek spektruma csaknem behatárolhatatlan, visszanyúlik egészen Homérosz idejébe, s a legtöbb tankönyvhöz viszonyítva a szokásosnál tovább merészkedik, hiszen a magyar klasszikuson átívelve a kortárs költészetet is beleépíti repertoárjába. A könyv félreteszi az enciklopédiába illő közhelyesült irodalomtörténeti tényeket, mint például azt, hogy... --- ### Kozári Monika: Andrássy Gyula - Published: 2020-06-12 - Modified: 2020-06-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/06/12/kozari-monika-andrassy-gyula/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2020, 2020/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: bodnarkrisztian Budapest, Gondolat, 2018, 224 p. A dualizmus kori Magyarország történetének egyik legjelentősebb kutatója, Kozári Monika egy régóta esedékes kötettel örvendeztette meg a korszak iránt érdeklődőket. Monográfiája egy olyan mágnásnak állít emléket, akinek a neve ugyan nem kopott ki a köztudatból, mégis viszonylag ismeretlen alakja maradt a történelemnek. Andrássy Gyulával a „szép akasztott” kifejezés forrott össze a kollektív emlékezetben, esetleg a miniszterelnöksége vagy a külügyminisztersége juthat eszébe sokaknak, és habár ez utóbbi tevékenységeit többféle irányból közelítették már meg a történészek, az életművének még ezeket a forrásokban gazdag szakaszait sem tárták fel kellő mélységben. A szerző még azt az akár meglepőnek tűnő tényt is közli, miszerint Andrássy nevét Európában sokkal inkább ismerik, mint Magyarországon, akinek a sorsát idáig mindössze néhány biográfia összegezte, s ezek is jórészt elavultak vagy szinte elérhetetlenek. Az életrajz tehát hiánypótló célzattal törekszik egy „ismeretlen ismerős” pályafutásának, munkásságának és mentalitásának ábrázolására; Kozári Monika meglátása szerint „az idézetek jól megmutatják Andrássy Gyula gondolkodását”, ezért a kötetben bőségesen citál különböző korabeli forrásokat is. Ez utóbbi kijelentése azonban módszertani kérdéseket is felvethet az olvasóban: érdemes-e egyenlőségjelet tenni a megnyilatkozások és a mögöttük rejlő gondolatok közé? Jól tudjuk ugyanis, hogy a politikában (és főként a diplomáciában) a széles nyilvánosság elé tárt szövegek nem feltétlenül tükrözik a megszólaló őszinte véleményét. A kötet Andrássy életútjának jelentősebb szakaszai szerint oszlik fejezetekre, a szöveg gerincét pedig az országos tisztségekbe emelkedett politikus bemutatása adja. Andrássy születési ideje (1823. március 3. ) biztos, azonban világrajöttének helye nem; ez annak is köszönhető, hogy a családnak több olyan birtoka is volt,... --- ### L. Juhász Ilona Komárom emlékjelei az államfordulatok és rendszerváltások tükrében - Published: 2020-06-12 - Modified: 2020-06-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/06/12/l-juhasz-ilona-komarom-emlekjelei-az-allamfordulatok-es-rendszervaltasok-tukreben/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2020, 2020/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: agergelyandras Somorja – Komárom, Fórum Kisebbségkutató Intézet – Etnológiai Központ, 416 p. /Jelek a térben, 6. / Roppant korrekt, ráadásképpen gazdagon illusztrált kötetről van szó, választott tárgya és módszere egyben erénye is, melyet itt „szárnyas szavakkal” nem illene illetni, lévén maga is visszafogott, a mindenkori tudományosság igényének vállaltan és „objektívan” megfelelni szándékozó törekvésről, melyet a Szerző ki is emel előszavában: „néprajzi/etnológiai megközelítésről lévén szó, nem volt célunk az emlékjelek esztétikai és történelmi szempontú minősítése, hanem általános bemutatása, amely alapján az olvasó levonhatja a maga következtetéseit, megalkothatja saját véleményét is... ” Olyan dokumentációt kapunk tehát, melyben a Komárom (jelesül is „Észak-Komárom”) területén „ma is létező emlékjeleken túl sorra veszi azokat az objektumokat is, amelyek ma már nem léteznek, illetve amelyek felállítását bár tervezték, azonban különböző okok miatt a terv mégsem valósult meg. Mindezeken túl szó lesz azokról az emlékjelekről is, amelyek máshol találhatóak, de valamilyen módon kötődnek a komáromiakhoz”. Az elnagyoló szemlézés során annyi bizonnyal kimondható, hogy helytörténeti, néprajzi, várostörténeti szempontból nemcsak hiánypótló, nemcsak a korábbi városhistóriai jelenségekre is figyelemmel lévő, hanem a tervezett térségi munkát a megkonstruált feldolgozó munka komplexebb céljait követő áttekintésről, vagy inkább összegző „kiállításról” van szó. A mintegy 320 emlékmű, emlékjel részletes bemutatása, történeti kontextusának, keletkezéstörténeti jellegének, korabeli visszhangjának teljesebb anyagára (lásd 14–207. oldal) az áttekintő és elemző mustra, az erre következő Mellékletekben pedig újságcikkek, fotók, visszaemlékező forrásközlések gazdag gyűjteménye kínálkozik. Annak tisztázásaként, mi is értendő ez alapon „az emlékjelek kifejezés alatt? Mindazokat az objektumokat (szobrok, emlékművek, emléktáblák, keresztek, feszületetek, emlékoszlopok/kopjafák stb. ), amelyeket valamilyen neves személyiségek vagy... --- ### Nekem tulajdonképpen nincs kedvenc témám, sok minden érdekel - Published: 2020-06-12 - Modified: 2020-06-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/06/12/nekem-tulajdonkeppen-nincs-kedvenc-temam-sok-minden-erdekel/ - Kategóriák: Pályakép, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: csandagabor Beszélgetés a hatvanéves L. Juhász Ilona etnológussal Rozsnyón születtél, de az igazi szülőhelyed a várostól pár kilométerre fekvő Rudna. Ez ma majdnem 700 lakosú település, egyre csökkenő népességgel, utánanéztem, születésed idején még 995-en éltek ott, ma már kétszer annyi szlovák lakja, mint magyar, ez az arány húsz éve még 440-320 volt a magyarok hátrányára. A rudnaiak katolikusok, evangélikusok, reformátusok és felekezet nélküliek vagy ateisták. Te magyar családba születtél, szüleid evangélikusok voltak. Hogyan élte meg a családod Rudnán a magyarságát és a vallását? Rudna egy nyelvhatáron fekvő falu, ahol a történelem folyamán a lakosság nemzetiségi összetétele folyamatosan változott. E változásokat jelentősen befolyásolta az a tény, hogy bányásztelepülésről van szó, ahol már a kora középkorban is nemesfémeket termeltek ki. A vasérc bányászata a 20. század elején indult meg, s ekkor épületek fel a bányászlakások, ami által egy új településrész alakult ki, a kolónia. A bányaüzem kiépülésével párhuzamosan több szlovák és német anyanyelvű bányász és bányászcsalád telepedett itt le, akik például Besztercebányáról vagy Aranyidáról érkeztek. A lakosság összetétele folyamatosan nagyon heterogén volt többféle szempontból is. Számomra ez volt a természetes, ebben születtem bele. Az, hogy magyarok voltunk-vagyunk, természetes állapot volt számomra, evidens dolog volt, hogy magyar iskolába jártam, bár akkor a közös igazgatású alapiskolában a magyar osztályba járók száma nagyon alacsony volt a szlovák iskolába járókhoz viszonyítva. Sajnos, az iskola igazgatója – annak ellenére, hogy magyar volt (az apja korábban leventeoktató volt Rozsnyón) – nagyon rövid idő alatt elérte, hogy megszűnjön a magyar oktatás, a beíratáskor igyekezett meggyőzni a szülőket, hogy sokkal jobban... --- ### Adatok a szlovákiai magyarok csehországi deportálásának történetéhez, 1946–1949 (3. rész) - Published: 2020-06-12 - Modified: 2020-06-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/06/12/adatok-a-szlovakiai-magyarok-csehorszagi-deportalasanak-tortenetehez-1946-1949-3-resz/ - Kategóriák: Dokumentumok, Szemle - Post Years: 2020, 2020/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: angyalbela 3. A belügyminisztérium és a biztonsági szervek szerepe a magyarok deportálásában A második világháború után az újjáalakuló Csehszlovákiában a belügy és a biztonsági szervek irányításának megszerzését kulcskérdésnek tekintették a cseh és szlovák kommunisták. Szlovákia jelentős részén még súlyos harcok folytak 1945 februárjában, a Belügyi Megbízotti Hivatal élére a kommunista Gustáv Husák, majd március végétől az ugyancsak kommunista Jozef Lietavec került, s vezetésével már lezajlott a biztonsági szervek átszervezése, és irányításukat alacsonyabb szinteken is a kommunisták vették át. A Moszkvában megalakított első népfrontkormányban a belügyminiszteri posztra a kommunista Václav Nosek került. A kormányprogramban nem szenteltek különösebb teret a biztonsági kérdésnek, csupán az ötödik fejezetben van említés arról, hogy a nép az államhatalom egyedüli forrása és „a községekben, járásokban és tartományokban az állam- és közigazgatás új szerveiként létrejönnek a nép által választott nemzeti bizottságok”. A kilencedik fejezetben pedig általánosságban szól arról, hogy az államapparátust megtisztítják az árulóktól és azoktól, akik vétettek a köztársaság, a cseh és szlovák nemzet ellen. Ezek az említett területek, feladatok a belügy hatáskörébe kerülnek. 1945 áprilisában a kormány elfogadta az új biztonsági szervek felépítésének koncepcióját. Ez abból indult ki, hogy nem a két világháború közötti csehszlovák biztonsági szervek kerülnek felújításra, hanem a szovjet példára egy központilag irányított belbiztonsági szerv jön létre, a Nemzetbiztonsági Testület (csehül Sbor národní bezpečnosti – SNB), amely magába foglalta az egyenruhás alakulatokon kívül az állambiztonsági és a hírszerző egységeket is. Az új testület kiépítésében vezető szerepet kaptak a kommunista káderek, akik ezrével áramlottak be az új testületbe, az államapparátus megtisztításának ürügyén a régi személyzet... --- ### A nagyszombati kalmárcéh szabályzata 1547/1604-ben - Published: 2020-06-12 - Modified: 2020-06-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/06/12/a-nagyszombati-kalmarceh-szabalyzata-1547-1604-ben/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2020, 2020/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: fuloplaszlo A történelmi Magyarország északnyugati részén fekvő Nagyszombat szabad királyi város már a középkorban is jelentős szerepet töltött be hazánk és Pozsony vármegye életében. Fekvése miatt állandó kereskedelmi kapcsolata volt Béccsel, nyugatra Cseh- és Morvaországgal, északra pedig Lengyelországgal. A mohácsi csatavesztés után, 1543-ban ide kötözött az esztergomi érsekség és a káptalan, ezáltal az egyházi szerepe is növelte a város szerepét, életét. Ugyan már a következő gondolat túllép a címben megadott időszakon, de meg kell említeni, hogy Pázmány Péter 1635-től megalapította a város egyetemét, amely mellett nyomda és könyvtár is működött. Ekkor az előzőek mellett a várost már kulturális központként is számontartották a megcsonkított királyi Magyarországon. Nagyszombat nevét a szombatokon tartott hetivásárairól kapta. A város említése korai. 1211-ben Sumbot, 1238-ban Zumbothel, 1313-ban már Nogzumboth néven jegyezték le a fennmaradt nyelvemlékekben. Lakosságát három különböző nyelvű népcsoport alkotta: magyarok, németek és szlovákok. Ezek aránya a későbbiekben a történelmi, politikai és gazdasági tényezők hatására mindig változott. Amint a későbbiekben a családnevek fölsorolásánál olvasni fogjuk, elsősorban az előző kettő dominált mind eredetben, mind nyelvét illetően a kalmárcéh tagjai között. Magának a kalmár foglalkozásnak legegyszerűbben a mai kereskedő szavunk felel meg. Az előbbi német eredetű jövevényszó, alapja a Kramer, amely a magyar nyelvben több írásos és népi alakban is fönnmaradt: kalamár, kolomár, kolmár, sőt, az -l mássalhangzó kiesésével kómár formában is. Azonban a kalmár szó jelentése az évszázadok folyamán változott, és ha ezeket itt fölsoroljuk, akkor bizonyos jelentésszűkülés figyelhető meg a szótáraink leírása alapján (a meghatározásokat nem kívánjuk itt szakirodalomként megjelölni). Ezek tömören a következők: távolra utazó... --- ### Adalékok az Adalékokról - Published: 2020-06-12 - Modified: 2020-06-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/06/12/adalekok-az-adalekokrol/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2020, 2020/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: godzsakattila Amikor kezembe vettem – virtuálisan – a Fórum Társadalomtudományi Szemle 2020/1-es számát Sztancs Gábor Sáros vármegye történelemtudományi önreprezentációja és nemzetiségpolitikai sajtóakciója a 20. század elején c. írásának olvasása közben egy térképre lettem figyelmes, mely véleményem szerint nem pontos. A térkép átvétel Varga Bálint Vármegyék és történettudományi reprezentáció a dualizmus kori Magyarországon (Történelmi Szemle, 2014/2. sz. 179–202. p. ) c. tanulmányából. Jelen írásom műfaját nem tudom teljesen meghatározni, alkalmasint hozzászólás. Igazából a zempléni lokál- vagy inkább regionálpatriotizmus szól belőlem, ugyanis Zemplén vármegye „becsületét” kísérlem megvédeni. A térkép és az eredeti tanulmány – mint a címe is mutatja – arról szól, hogyan is próbálták a saját történelmüket kutatni és reprezentálni a vármegyék a dualizmus idején. Ezen folyamat mérésére konkrét „paramétereket” is létrehoz a szerző. Vármegyei múzeumok, történeti egyesületek (vagy épp múzeumi egyesületek), azok kiadványai és a megyemonográfiák kerülnek a figyelmének középpontjába, és így kísérel meg rangsorolni. Mindkét eredeti írás megtalálható az interneten, így az eredeti célkitűzések ellenőrizhetőek. Zemplén vármegye kapcsán sajnos elkerülte egy fontos dolog a szerző figyelmét. Ugyan sajnos az 1876-ban Somorjai Ivánfy Ede által indítványozott Zemplénvármegyei Múzeum-Egyesület nem alakult meg, és a múzeum céljaira 1909-ben újra felmerülő pénzalap létrehozása újból elsikkadt, a régóta tervezett vármegyei múzeum csupán a ’20-as években jött létre, így már nem a dualizmus idején. Azonban a megye egy értelmiségi magja – amatőr és hivatásos történészek, régészek – létrehozott egy folyóiratot. Az Adalékok Zemplén-vármegye történetéhez 1895-ben jelent meg először, és 1916-ig folyamatosan ki is adták eleinte havonta, majd 1913-tól kezdődően negyedévente. Nem a korszakhoz tartozik, de 1925-ben... --- ### A füles fotel - Published: 2020-06-12 - Modified: 2020-06-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/06/12/a-fules-fotel/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2020, 2020/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef Periferikus gondolatok Magyar Zoltán magyar történeti mondakatalógusa kapcsán I. Attól, hogy nem tudok tojást tojni, még meg tudom állapítani, melyik tojás záp. Ennek a G. B. Shawnak tulajdonított bonmot-nak a szélárnyékában már többször előfordult, hogy menedéket keressek, viszont Magyar Zoltán mostani gigászi produkciója elbizonytalanít. Azok a bizonyos agarak elcsendesíttetnek, hátrébb parancsoltatnak, hiszen óriási, már-más csillagászati számokat mondhatnék most itt oldalakról, típusokról, feldolgozott mondaszövegekről, s ezek mind azt támasztanák alá, hogy olyan emberfeletti munkáról van szó, amelyre ez idáig még senki nem vállalkozott (a közeljövőben nem is fog), tehát (tisztán teoretikusan mondva) Magyar Zoltán munkája egyszerűen nem tudhatna olyan rossz lenni, hogy ne legyen mégiscsak megkerülhetetlenül jó. Mindamellett nem gondolnám, hogy vitákat nem fog kiváltani, mert meggyőződésem, hogy a magyar és a nemzetközi szövegfolklorisztika van olyan erős, hogy érdemi disputákban vigye előbbre a diszciplína ügyét. Más összefüggésben írja Esterházy Péter, ha jól rémlik, a hagyománnyal kapcsolatban (juszt sem nézek utána, keresse, akit érdekel), szóval Esterházy hasonlata jut az eszembe, ha szemem előtt ellebeg, mit lebeg! elvonszolódik a tizenkét súlyos kötet (hónapok óta velük élek ugyanis, s ez az ellebegés biciklizés, autóvezetés közben is elő szokott fordulni). Szóval már a látvány arra predesztinálja az opust, hogy az csak olyan lehet, akár a csülök gombóccal vagy a füles fotel: nagy és nehéz. Recenzeálási kötelezettség ide, recenzeálási kötelezettség oda, ember nincs, aki ezt az elsőtől az utolsó oldalig elolvasná. Nem is arra van. Hogy mit lehetne vele műfajilag (ismertetés-műfajilag) kezdeni, eszembe jutott megboldogult régészlényem. Az, hogy miként dolgozik az archeológus (fogalmam sincs, hogy ma... --- ### Adaptation Strategies and Assimilation Careers of Intellectuals. Patterns of Ethnic History of Késmárk in the Period of Dualism - Published: 2020-06-12 - Modified: 2020-06-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/06/12/adaptation-strategies-and-assimilation-careers-of-intellectuals-patterns-of-ethnic-history-of-kesmark-in-the-period-of-dualism/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: bonalaszlo This study examines the ethnic changes of Késmárk (Kežmarok, Käsmark) during the Period of Dualism. In the course of my research, I tried to map the operation and contemporary situation of the town in a complex way. The extremely voluminous source material did not allow me to present Késmárk from all aspects, therefore the present study details only about the nationalization of the space under Dualism, the local historical society, local schools, and the state of community norms. The study also includes a career of an intellectual, his professional adaptation—assimilation. The limited amount of personal resources is intended to present the adaptation of perhaps a typical Zipser German intellectual to the prevailing circumstances and conditions at all times. --- ### Alkalmazkodási stratégiák, értelmiségi asszimilációs életutak - Published: 2020-06-12 - Modified: 2020-06-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/06/12/alkalmazkodasi-strategiak-ertelmisegi-asszimilacios-eletutak/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2020, 2020/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: bonalaszlo Adalékok a dualizmuskori Késmárk etnikai történetéhez Kutatási módszerek Késmárk azoknak a kiegyezéskori felső-magyarországi városoknak a csoportját képviselte, ahol az 1880–1910-es népszámlálás adatai szerint a szlovákok (átlagosan +12,55%), és a magyarok (átlagosan +7,91%) aránya egyaránt növekedett, a németeké pedig jelentősen csökkent (átlagosan -18,10%). Ebben a csoportban 22 városi települést találunk: például Gölnicbányát, Vágújhelyt és mostani esettanulmányom tárgyát – Késmárkot is. A csoportot – a másik négy függvényében a szlovák és a magyar etnikum térnyerése miatt – „inkább szlovákosodó városoknak” neveztem. A kutatást a társadalmi-gazdasági fejlődését vizsgáló szlovák és 20. század eleji magyar szakirodalom elemzésével kezdtem. A 19–20. századi szakirodalom főképp magyar és német történészektől származik. Szlovák szerzők ezzel a témával sokáig nem foglalkoztak, mivel Késmárkot a második világháborúig nem tekintették szlovák városnak, hanem inkább németnek, sőt magyarnak. (Baráthová–Fábrová–Kučerová–Vráblik 2012, 159. p. ) Ugyanez a helyzet a mai modern magyar szakirodalommal, amely jobbára a Szepességgel, nem pedig a régió konkrét városaival foglalkozik. (Szűts 2012) Késmárk dualizmuskori nemzetiségtörténetével pedig még senki sem foglalkozott behatóbban. A tényleges kiindulópontot a korabeli város társadalmi, etnikai, gazdasági és oktatási szerkezetének levéltári anyagok segítségével történt feltérképezése jelentette. Ezek közül a legfontosabbak a városi közgyűlések jegyzőkönyvei voltak. Rajtuk kívül az iskolai felügyelői jelentéseket, minisztériumi fel- és leiratokat, polgármesteri és megyei levelezéseket, orvosi jelentéseket, rendőrségi jelentéseket, a városi szabályrendeleteket, szabálysértési eljárásokat, egyesületi szabályzatokat, gazdasági iratokat, a vasút, valamint a helyi Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület (FMKE) tevékenységét is megvizsgáltam. A kutatáshoz elsősorban a késmárki városi hivatalok iratait kezelő poprádi (Szepesszombat) levéltár anyagait és az Országos Széchenyi Könyvtárban található dokumentumokat használtam. A... --- ### The Situation of Public Workers and the Role of Public Employment in Ormansag Region - Published: 2020-06-12 - Modified: 2020-06-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/06/12/the-situation-of-public-workers-and-the-role-of-public-employment-in-ormansag-region/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: pulszterzsuzsanna This study presents the results of participatory observation research in one of the most disadvantaged regions of Hungary, Ormansag in South Baranya, in the district of Sellye, related to public employment. The examined field has a high proportion of the low-skilled population with an unfavourable socio-cultural situation, a high unemployment rate, a significant number of people employed in—to put it in common parlance—public works, and this is well reflected in the structure of local society. Public employment means a very low income, a wage level below the minimum wage, the primary labour market is characterized by a lack of jobs, and due to the multiple marginalized situation, many are stuck in the public employment system for decades, although public employment was originally intended to serve as a transit employment only. In addition to exploring the situation, the study discusses the practical implementation of public employment programs, the perception of public workers, the employer environment and many other aspects that are related to public works based on the experience in the Sellye district. --- ### A közmunkások helyzete és a közfoglalkoztatás szerepe az Ormánságban - Published: 2020-06-12 - Modified: 2020-06-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/06/12/a-kozmunkasok-helyzete-es-a-kozfoglalkoztatas-szerepe-az-ormansagban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2020, 2020/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: pulszterzsuzsanna A vizsgálat relevanciája és fókusza A közfoglalkoztatás fontos foglalkoztatáspolitikai eszközzé válik, amikor egy térség munkaerőpiaca olyannyira eltávolodik az egyensúlyközeli állapottól, hogy a még nagyobb foglalkoztatási problémákat elkerülendő, állami beavatkozásra van szükség (Csoba 2010, 27. p. ). Bár az évszázadok során számtalan tartalmi és funkcióváltozáson ment keresztül és számos elnevezéssel illették, a közmunka, mai hivatalos nevén közfoglalkoztatás, a rendszerváltás óta napjainkban is kiemelkedően fontos foglalkoztatáspolitikai eszköz a munkanélküliség kezelésében Magyarországon (Makszim 2018, 64. p. ). A közfoglalkoztatás a kormányzat tájékoztatója alapján egyfajta támogatott „tranzitfoglalkoztatás” (KFT 2013, 1), ám – amint arra a későbbiekben kitérek – a tranzitjelleg kevéssé tűnik reális célnak az ormánsági viszonyokat tekintve. A korábbi közfoglalkoztatási formákat (közmunka program, közcélú munka, közhasznú munkavégzés) 2011-től az „egységes közfoglalkoztatás rendszere” váltotta fel, amely a legnagyobb változást a foglalkoztatottak jogviszonyát és bérezését tekintve hozta: a közmunkások ekkortól kezdve ugyanis nem tartoznak a Munka Törvénykönyve alá, az ő munkavégzésüket külön rendelkezés szabályozza (Makszim 2012, 66. p. ). A közmunka korábban is igen alacsony bérezéssel társult, ez az intézkedés pedig jogi alapot teremtett a közfoglalkoztatási rendszer jelenlegi, bérminimumnál alacsonyabb bérszínvonalának kialakításához (Bördős 2015, 69. p. ). Egy beszélgetőtársam beszámolója alapján a 2010-es közfoglalkoztatási bérhez viszonyítva csaknem 20%-os bércsökkenést realizáltak a program dolgozói: „(... ) én dolgoztam itt az önkormányzatnál, most egy ilyen három éve körülbelül (... ) 60 ezer forintért, nettó, és most dolgozok 49-ért. ” 2016 októberében az ormánsági Sellyei járásban volt a legmagasabb a közfoglalkoztatottak aránya Magyarországon: minden harmadik foglalkoztatott közfoglalkoztatottként volt regisztrálva, vagyis a térségben dolgozók harmada a bérminimum alatti munkabérért... --- ### A Livelihood Compulsion, Form of Adaptation or a Calculated Enterprise? On Smuggling in Gömör and Nógrád - Published: 2020-06-12 - Modified: 2020-06-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/06/12/a-livelihood-compulsion-form-of-adaptation-or-a-calculated-enterprise-on-smuggling-in-gomor-and-nograd/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: mategyorgy After the demarcation of the Trianon borders, smuggling became widespread in the 1920s and 1930s and it was noticeable until the late 1950s. Many of those living near the borders took part in this illegal activity, most actively along the Ipoly (Ipeľ) river, in the Bodrogköz (Pobodrožie) region, or in Gömör (Gemer) and Nógrád (Novohrad), for example. The study focuses on the latter two areas. Historical and ethnographic writings on the subject have been written in the past, which summarize its essential parts well. Knowing these, we also undertake to reveal further details and background information about the smuggling, which we underpin with a review of the contemporary press material, archival research and on-site collections. --- ### Megélhetési kényszer, alkalmazkodási forma vagy tudatos vállalkozás? - Published: 2020-06-12 - Modified: 2020-06-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/06/12/megelhetesi-kenyszer-alkalmazkodasi-forma-vagy-tudatos-vallalkozas/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2020, 2020/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: mategyorgy A gömöri és nógrádi csempészésről A szlovák–magyar határ mentén élők körében még napjainkban is gyakran beszédtéma az egykoron virágzó csempészés. Az ezzel kapcsolatos történetek egészen az első világháború utáni időkig, tehát a trianoni határok kijelöléséig nyúlnak vissza. Az 1920–30-as években nagy méretek öltött ez az illegális tevékenység, sokan részt vettek benne, a legaktívabban például az Ipoly mentén, a Bodrogközben, vagy a tanulmány földrajzi kereteit jelölő, és az idézett esetek többségének a helyszínéül szolgáló gömöri és nógrádi határszakaszon csempészkedtek. Nem csupán az emberek emlékezetében ismert ez a jelenség, hanem történeti, néprajzi írások is születtek a témában, amelyek jól összefoglalják lényegi részeit. Ezek tudatában is arra vállalkozunk, hogy további részleteket, háttér-információkat tárunk fel a csempészésről, amelyeket a korabeli sajtóanyag áttekintésével, levéltári kutatásokkal és helyszíni gyűjtésekkel támasztunk alá. A csempészés nem minden előzmény nélkül jelent meg az 1920-as években, hiszen tulajdonképpen egyidős a vámok (adók), határzárak bevezetésével. A Kárpát-medencében a 19. században élénkült meg ez a tevékenység. Egyrészt az állami dohánymonopólium bevezetése (1850) keltette hosszú életre a dohánycsempészést, amely elsősorban nem országhatárokon keresztül zajlott. Szintén még az Osztrák–Magyar Monarchia idejére nyúlik vissza a Szerbia, de még inkább Románia felől történő állatcsempészés. Ez pedig annak a következménye volt, hogy állategészségügyi szempontból korlátozták a lábasjószágok behozatalát ezen országból. Mindez kérdéseket fogalmazott meg többekben, így például az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) részéről azt firtatták, hogy: „érdemes-e a román határzárt fenntartani? A közélelmezés szempontjából csak örülhetünk annak, ha bejön a keleti olcsó vágóállat. A közegészségügy, az állategészségügy s az állattenyésztés érdekeinek megvédése csak illuzórikus úgyis ily... --- ### Impresszum 2020/2 - Published: 2020-06-12 - Modified: 2020-06-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/06/12/impresszum-2020-2/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2020, 2020/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XXI. évfolyam Főszerkesztő: Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke: Öllös László Szerkesztőbizottság: Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tartalom Tanulmányok MÁTÉ GYÖRGY: Megélhetési kényszer, alkalmazkodási forma vagy tudatos vállalkozás? A gömöri és nógrádi csempészésről PULSZTER ZSUZSANNA: A közmunkások helyzete és a közfoglalkoztatás szerepe az Ormánságban BÓNA LÁSZLÓ: Adalékok Késmárk etnikai változásaihoz, alkalmazkodási stratégiák egy értelmiségi asszimilációs életpálya tükrében Közlemények LISZKA JÓZSEF: A fülesfotel. Periferikus gondolatok Magyar Zoltán magyar történeti mondakatalógusa kapcsán GODZSÁK ATTILA: Adalékok az Adalékokról FÜLÖP LÁSZLÓ: A nagyszombati kalmárcéh szabályzata 1547/1604-ben Dokumentumok ANGYAL BÉLA: Adatok a szlovákiai magyarok csehországi deportálásának történetéhez, 1946–1949 (3. rész) Pályakép CSANDA GÁBOR: Beszélgetés a 60 éves L. Juhász Ilonával Könyvek A. Gregely András: L. Juhász Ilona: Komárom emlékjelei az államfordulatok és rendszerváltások tükrében Bodnár Krisztián: Kozári Monika: Andrássy Gyula Jablonský Benjámin: Csehy Zoltán–Polgár Anikó: Gyakorlati magyar verstan --- ### Voigt-művek - Published: 2020-04-06 - Modified: 2020-04-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/04/06/voigt-muvek/ - Kategóriák: Köszöntő, Szemle - Post Years: 2020, 2020/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef Voigt Vilmos legutóbbi és nem csak a legutóbbi könyveiről Voigt Vilmosnak, nyolcvanadik születésnapja alkalmából tanítványi, baráti tisztelettel Az alábbi írás hosszú ideig született. Szűk három esztendeje, egy nagyszabású könyvbemutatótól lelkesülten elkezdtem vele foglalkozni, de aztán az élet, más munkák vagy mit tudom én mi, elsodort tőle. Még az is lehet, hogy megfeledkezem a meglehetősen terjedelmes szövegtöredékről, ha történetesen nem a napokban tölti be Voigt Vilmos nyolcvanadik születésnapját. Köszönteni illik, kell, kötelesség (édes teher), s mi lenne ahhoz a legmegfelelőbb alap, mint művei tükrében mutatni be az Ünnepeltet. Legalábbis egyik arcát. Valamelyik korábbi kerek születésnapi ünnepségén hangzott el az egyik méltatója szájából, hogy amit Voigt Vilmos nem tud, az nincs is. Nos, akik 2017. november 8-án részt vettek a Magyar Néprajzi Társaság Folklór Szakosztálya által, a budapesti Néprajzi Múzeum Kossuth téri épületében megrendezett mega-könyvbemutatón (abban az épületben alighanem az utolsó néprajzi rendezvényen), azok (ha korábban nem tudták volna) meggyőződhettek arról, hogy a fenti állítás nem is annyira földtől elrugaszkodott túlzás. A program szerint konkrétan hét, az elmúlt néhány évben megjelent kötetről volt szó, noha további, a szerzőnek a bemutatott könyvekhez szorosan kapcsolódó munkái is értelemszerűen minduntalan szóba kerültek. Mivel a rendezvényen elhangzott (és el nem hangzott) könyvbemutatók szövegeinek többsége az Ethnographia hasábjain azóta olvashatóak is, az alábbiakban inkább általános benyomásaimról számolok be, s nem egy reguláris könyvismertetőt, könyvek ismertetését tárom az olvasó elé. Ahogy elkezdtem gondolataimat összeszedni a voigti életműről (mert ez a rendezvény óhatatlanul, a mostani kerek születésnap meg pláne felveti ezt a kérdést), eszembe jutott, hogy ha nem is... --- ### Adatok a szlovákiai magyarok csehországi deportálásának történetéhez, 1946–1949 (2. rész) - Published: 2020-04-06 - Modified: 2020-04-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/04/06/adatok-a-szlovakiai-magyarok-csehorszagi-deportalasanak-tortenetehez-1946-1949-2-resz/ - Kategóriák: Dokumentumok, Szemle - Post Years: 2020, 2020/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: angyalbela Az újjáalakuló Csehszlovákia hadseregének szervezeti felépítéséről, elsősorban szovjet nyomásra, döntések születtek már a világháború befejezése és az ország nagy részének felszabadítása előtt. Csehszlovákia első kormánya programjában abból az alapelvből indult ki, hogy a hadsereg szervezeti felépítése, felszerelése és kiképzése olyan lesz, mint a szovjet Vörös Hadseregé. A hadsereg alapját az ellenállási mozgalomban harcoló katonai és partizánalakulatok egységei fogják képezni, mindenekelőtt a Szovjetunióban működő csehszlovák hadtest. A kormány döntött személyi kérdésekről is, a nemzetvédelmi miniszter Ludvík Svoboda tábornok, a Szovjetunióban alakult csehszlovák hadtest parancsnoka, a vezérkari főnöke pedig Bohumil Boček tábornok, a hadtest parancsnokhelyettese lett. Lényegében arról döntött, hogy a hadsereg nem az 1938-as alapokon épül újjá, valamint a legfőbb vezetése nem a londoni emigráns kormány elképzelései szerint alakul, hanem a szovjet vezetés akarata érvényesül. A csehszlovák londoni katonai emigráció vezetői a hadsereg szerepéről a szláv, kisebbségek nélküli Csehszlovákia kialakításával kapcsolatban határozott elképzelésekkel rendelkeztek és erre részletes terveket dolgoztak ki már a háború alatt. Támogatták a szláv nemzetállam kialakításának gondolatát, tudatában voltak, hogy a hadseregnek szerepet kell vállalnia a kisebbségek háború utáni kitelepítésében. Ebben a kérdésben a Szovjetunióban harcoló csehszlovák alakulatok vezetése is egyetértett. A német és a magyar nemzetiség tagjait már a Szovjetunióban alakult csehszlovák katonai egységek kizárták soraikból. A felszabadított területeken 1945-ben mozgósítást rendeltek el bizonyos korosztályoknál, a magyarokat és németeket azonban nem hívták be. Az évekkel korábban megfogalmazott elképzelések szerint a csehszlovák hadsereg nem akart magyarokat és németeket a soraiba fogadni, legfeljebb munkaszolgálatra tartották alkalmasnak őket. Az új hadseregben rendezni próbálták a cseh és szlovák nemzet egyenjogúságának kérdését... --- ### (Digital) Spirit of Place? Reflection of J. Selye University in Online Media Edited in Komárno - Published: 2020-04-06 - Modified: 2020-04-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/04/06/digital-spirit-of-place-reflection-of-j-selye-university-in-online-media-edited-in-komarno/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: hnagypeter, keserujozsef This paper focuses on the importance of the establishment and operation of J. Selye University and its image created by local online media based in Komárno and surroundings. We also examine what asymmetries arise between media products and verifiable, realistic cultural factors. First we present the methodological basis of the research. Further we refer to the phenomenon of the town and the university, in the broader context of the university´s establishment. In the next section we introduce the examined media and show their archives. Finally, we try to characterize the university´s image created by the online media edited in Komárno. --- ### A hely (digitális) szelleme? - Published: 2020-04-06 - Modified: 2020-04-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/04/06/a-hely-digitalis-szelleme/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2020, 2020/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: hnagypeter, keserujozsef A Selye János Egyetem működésének reflexiója komáromi szerkesztésű online médiumokban 1. Bevezetés A Selye János Egyetem 2003-as alapítását kísérő médiavisszhang megosztotta a közvéleményt. A támogatók és az ellenzők érvelése olykor teljességgel összeegyeztethetetlen szempontokat ütköztetett, melynek következtében szinte kiszámíthatatlanná és kalkulálhatatlanná vált, hogy az új intézménynek – az akkreditációs követelmények mellett – valójában minek és kiknek is kellene megfelelnie. Abban az esetben viszont, amikor a szakmai szempontok felülírták a „véleményeket”, kirajzolódhatott egy, a tudományosságot és az autonómiát érvényesítő felsőoktatási intézmény képe. Az ilyen érdekeltségű nyilatkozatok között olyan is akadt, melynek jóslatait érdemes felidéznünk: „Az egyetem létrejöttével – írja Gyurgyík László szociológus – a felvidéki magyarság életében (legalábbis a komáromi régióban) látványos identitáserősödéssel lehet számolni. Hiszen a magyar egyetem mint intézmény egyúttal munkahelyet is jelent majd számos magyar oktató és értelmiségi számára. Jelképes jelentőséggel is bírna a magyar egyetem létrejötte, mert tágabb kitekintésben is nemzeti azonosságtudatot erősítő tényező lenne, de ez a hatás – megítélésem szerint – elsősorban magában Komáromban és környékén lesz erősen érezhető. ” (Albert 2004, 38. p. ) Gyurgyík László tehát megelőlegezi, hogy az induló egyetem identitáspolitikai tényezőként fog funkcionálni Komáromban. Ez a perspektíva tovább tágítható, amennyiben széles értelemben vett kulturális hatással is számolunk. Innen válik beláthatóvá az az elvárás is, melyet Komárom akkori polgármestere, Bastrnák Tibor fogalmazott meg: „A komáromi lakosok minden bizonnyal pozitívan fogadják majd a fiatalok megnövekedett számát a városban. Az egyetemi hallgatók olyan rétegét képezik a társadalomnak, mely viselkedésével és életvitelével megnövelheti a helyi polgárok önbizalmát, emelheti saját értékeibe vetett hitét. Minden komárominak örömet szerez... --- ### Order History – Bottom View. Premonstratensian Chronicle of Gödöllő (1948−1950) - Published: 2020-04-06 - Modified: 2020-04-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/04/06/order-history-bottom-view-premonstratensian-chronicle-of-godollo-1948%e2%88%921950/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: karaanna In 1948, the Secondary Boarding School of the Premonstratensian Order at Jászóvár (now also called Jasov) was secularized and its monks were forced to settle in Gödöllő (Hungary), and in 1950, the Order of the Canons Regular of Prémontré itself was abolished too. The public educational institutions and the Premonstratensian monastery operated in one block of buildings, with a common utility system. The study illustrates the reality of everyday life and its hardships and ideological struggles through source documents. --- ### Rendtörténet – alulnézetből - Published: 2020-04-06 - Modified: 2020-04-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/04/06/rendtortenet-alulnezetbol/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2020, 2020/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: karaanna Gödöllői premontrei krónika (1948–1950) A 20. század politikai földrengései a Kárpát-medencei premontreiek jászóvári ágát alapjaiban rázta meg. Különösen érvényes ez 1919-re és az 1948–1950 közötti évekre. Arról, hogy milyen belső és külső erőknek kellett ellenállniuk a rendi közösség „élő köveinek,” az utóbbi évek levéltári forráskutatásait közlő publikációk ellenére is, hézagos a tudásunk. Kutatatlan téma az is: hogy hatott ekkor az aktuális identitáspolitika magukra a rendtagokra? Változtatott-e ez, s ha igen, milyen irányban és mértékben önazonosságukon, keresztény hitükhöz, a magyar premontrei rendhez való lojalitásukon? S egyáltalán: hogyan élték meg a valóságnak ugyanazt a vetületeit a szekuláris államhatalom és a szerzetesrend képviselői? A következő oldalakon – az 1948 és 1950 közötti történések vázlatos ismertetése után – a Historia domus, a rendtagok levelei, illetve a pártállami hivatalnokok válogatott felterjesztései, jelentései alapján, sajátságos (mikro)történeti rálátásunk lehet több hónapnyi kényszerű közös(ségi) együttélés mindennapjaira Gödöllőn – alulnézetből. *** Tény, míg az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc eseményei a szerzetesi elégedetlenségeket is felszínre hozta Jászóváron és társházaiban, addig 70 évvel később a Takács Menyhért prépost-prelátus szakértő irányításával működő szervezet létét elsősorban nem belső ellentétek fenyegették. A rend székhelye, Jászó, 1918. október 30-án de facto az új állam, Csehszlovákia része lett. 1919-ben fegyveres erőszakkal államosították a premontreiek rozsnyói (augusztus 26. ), kassai (szeptember 11. ) középfokú oktatási intézményét és kollégiumát (július 17. ). A kassai lett Csehszlovákia első reálgimnáziuma. Igazgatója október 16-ától Karol Murgaš korábbi premontrei szerzetes. A rendet nem sok választotta el a felszámolástól, a nem Csehszlovákiában honos (értsd: született) rendtagokat az országból való kiutasítástól. Azzal az... --- ### Assessment of Light Verb Constructions in Terms of Linguistic Correctness and Linguistic Appropriateness - Published: 2020-04-06 - Modified: 2020-04-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/04/06/assessment-of-light-verb-constructions-in-terms-of-linguistic-correctness-and-linguistic-appropriateness/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: lanstyakistvan The paper analyses the Hungarian language cultivators’ arguments against the use (even existence! ) of light verb constructions, shedding light on the underlying language ideologies such as language purism, redundantism, systemism, brevism, moralism, extrudism, simplicism, percerptionism, aformalism, naturism, verbism, expressivism, homogenism, plebeianism, autonomism, Platonism. In the concluding section of the paper, the author reframes the cultivators’ arguments into a linguistic adequacy framework, thus demonstrating their potential usefulness. --- ### A funkcióigés szerkezetek megítélése a nyelvhelyesség és a nyelvi helyénvalóság szempont-jából - Published: 2020-04-06 - Modified: 2020-04-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/04/06/a-funkcioiges-szerkezetek-megitelese-a-nyelvhelyesseg-es-a-nyelvi-helyenvalosag-szempont-jabol/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2020, 2020/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: lanstyakistvan 1. Bevezetés Dolgozatomban a funkcióigés szerkezetek nyelvhelyességi és nyelvi helyénvalósági megítélésével kapcsolatos észrevételeimet osztom meg a kedves olvasóval, azokat, amelyek a funkcióigés szerkezetekről szóló nyelvészeti és nyelvművelő irodalom olvasása során fogalmazódtak meg bennem. A dolgozat érdemi részében először röviden tisztázom az alapfogalmakat, majd sorra veszem a funkcióigés szerkezetek nyelvhelyességi megítélésének legfőbb szempontjait, rávilágítva a mögöttük álló nyelvi ideológiákra, végül pedig ezeket a szempontokat átkeretezve felvillantom, hogyan lehet ugyanezeket hasznossá tenni nyelvi helyénvalósági szempontból. A rövid összegző fejezetben levonom a fejtegetéseimből adódó legfontosabb következtetéseket. A funkcióigés szerkezetek általános kérdéseinek a közelmúltban egy hosszabb és részletezőbb írást szenteltem (Lanstyák 2019b), az abban írottak közül csak arra térek ki, amire feltétlenül szükséges. E fejezetben csupán a „funkcióigés szerkezet”, ill. a „terpeszkedő/terjengős” kifejezés mibenlétére vonatkozó legfontosabb megállapításokat ismétlem meg, ezenkívül röviden jellemzem a „nyelvhelyesség” és a „nyelvi helyénvalóság” fogalmát; ez utóbbiakkal valamivel részletesebben egy szintén nemrégiben megjelent írásban foglalkozom (Lanstyák 2019a). 1. 1. „Funkcióigés szerkezet” és „terpeszkedő”/„terjengős kifejezés” A szakirodalomban található legfontosabb megállapítások alapján a funkcióigés szerkezetet legtágabban olyan névszói-igei szerkezetként határozhatjuk meg, amely egy határozóragos, tárgyragos vagy zéró ragos, olykor névutós névszóból és egy rendszerint kisebb-nagyobb mértékben alulspecifikált jelentésű igéből, ún. funkcióigéből áll, pl. bemutatásra kerül, megjegyzést tesz, megállapítást nyer, igényt támaszt, változás történik, ostrom alá vesz; vkinek a tulajdonát képezi, bizonyítékként szolgál, kockázatot jelent, ellenállást tanúsít. A szerkezet fogalmi jelentésének magvát a névszó, nyelvtani jelentését az ige, stílusértékét pedig a kifejezés egésze hordozza, amely eltérhet mindkét tag stílusértékétől (pl. a bemutatás és a kerül közömbös stílusértékű szavak, a bemutatásra kerül szerkezet viszont... --- ### Historical Self-representation of Sáros County and a National Minority Policy Press Campaign in the Early 20th Century - Published: 2020-04-06 - Modified: 2020-04-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/04/06/historical-self-representation-of-saros-county-and-a-national-minority-policy-press-campaign-in-the-early-20th-century/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: sztancsgabor Sáros County, within its limits, also tried to get involved in local history research and historical self-representation. It did this by drawing up a historical monograph on Sáros at the county´s own expense. In addition, attempts were made to establish a museum, which was eventually accomplished with the powerful support of the Széchényi Circle in Eperjes. The Sáros intelligentsia, building upon the linguistic uniqueness of the county, i. e. the East Slovak dialect, wanted to establish an independent identity for the county's Slovak-speaking inhabitants. Using the dialect, the intellectual elite of the county wanted to steer the Slovaks toward the path of later assimilation. The Széchényi Circle, an initiative of the county, was a product of the impatient period of Kálmán Tisza, promoting Hungarianization. In spite of the Magyarization efforts, we can say that the Circle has done a great deal of work and achieved considerable goals in the promotion of cultural and intellectual development among the urban and rural population (bourgeoisie and peasantry). The county leadership found that the best way to struggle against Slovak nationalism was to establish a social association. The sole purpose of it was to publish a patriotic spirited newspaper in the eastern Slovak language that would, using the same instruments, oppose Slovenský týždenník published by Milan Hodža. --- ### Sáros vármegye történelemtudományi önreprezentációja és nemzetiségpolitikai sajtóakciója a 20. század elején - Published: 2020-04-06 - Modified: 2020-04-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/04/06/saros-varmegye-tortenelemtudomanyi-onreprezentacioja-es-nemzetisegpolitikai-sajtoakcioja-a-20-szazad-elejen/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2020, 2020/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: sztancsgabor Bevezetés A Tarca-parti Berzevice családi kastélyában született Berzeviczy Albert, Tisza István első kormányának kultuszminisztere, a Magyar Tudományos Akadémia leghosszabb ideig, 1905-től 1936-ig hivatalban volt elnöke, ezer szállal kötődött a felvidéki Sáros megyéhez. (Gali 2017) 1909 novemberében az alábbi gondolatokat és ma már látnokinak tűnő óhajtását rögzítette Tóth Sándor háromkötetes megyei monográfiájának előszavába: „Sáros megye monográfiájának anyaga eddig túlnyomó részben a levéltárak homályában lappangott, vagy az irodalomnak szinte beláthatatlan mezején várt. Múltja, természeti és néprajzi viszonyai egyaránt, mintegy mikrokozmoszát nyújtják egész hazánknak. A történetíró kötelessége tárgyilagosan állapítani meg annak okait s a gyakorlati állambölcsesség feladata az új fejlődést a hazai közérdeknek megfelelően irányítani. A vissza- és előrenéző elmélkedésében egyedül jogosult érzelmi momentum az az óhajtás lehet, vajha a régiek helyét elfoglaló új elemek szerencsésebbek és kitartóbbak volnának a hazai rög megtartásában s a régieknél nem kevésbé erősek nemzeti érzésben s a szűkebb és tágabb haza iránti áldozatkész szeretetben! ” (Berzeviczy 1909, VII–XI. p. ) A magyar helytörténetírás történetében a dualizmus korának fél évszázada a legtermékenyebb időszakok közé tartozott. A leíró statisztika műfajában készült összefoglaló munkák – a Borovszky-féle millenniumi vármegyei sorozat, valamint az Osztrák–Magyar Monarchia országait, tartományait és népeit 396 füzetben és 21 kötetben bemutató, németül és magyarul közreadott Kronprinzwerk nyomán – soha nem látott nagy presztízsre tettek szert. Mindenki meg volt győződve a hely- és régiótörténeti kutatások szükségességéről, nemzeti hasznáról. A magyar történelem nemzeti kánonjába tartozó művek mellett egyre nagyobb igény nyílt a „kis hazák, kis országok”, azaz a vármegyék történetének megírására és reprezentációira. Ezt a munkát a nemzeti narratíván,... --- ### Grants Funding National Minority Organisations in Slovakia (2011–2017). Analysis of the Grant System of the Slovak Government for Cultures of National Minorities - Published: 2020-04-06 - Modified: 2020-04-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/04/06/grants-funding-national-minority-organisations-in-slovakia-2011-2017-analysis-of-the-grant-system-of-the-slovak-government-for-cultures-of-national-minorities/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: morauszkiandras In the period between 2011 and 2017, the Government Office of the Slovak Republic coordinated a grant programme supporting cultures of national minorities. The present paper analyses the above mentioned grant system on the basis of the lists of accepted and rejected project proposals. The paper presents an overview of the grant system, examines the division of applicants and project proposals based on topic, ethnicity and type of applicants, and aims to identify priorities based on which the decisions on funding were made. Based on the available data, the paper also examines the institutional system of national minorities in Slovakia in terms of size, composition, and structure. The results show that the decision-making bodies sought to support as many proposals as possible and they rather decreased the funding amount than the number of organizations to be supported. Also, the paper shows that cultural and publishing projects, smaller ethnic minorities and NGOs were favoured by the decision-makers. The paper emphasises the decisive role of hierarchical umbrella organisations in the institutional systems of smaller ethnic minorities. --- ### Kisebbségi szervezetek pályázati támogatásai Szlovákiában (2011–2017) - Published: 2020-04-06 - Modified: 2020-04-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/04/06/kisebbsegi-szervezetek-palyazati-tamogatasai-szlovakiaban-2011-2017/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2020, 2020/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: morauszkiandras A Szlovák Kormányhivatal Nemzetiségek kultúrája című kiírásának elemzése Bevezetés A legutóbbi népszámlálás során Szlovákia lakosságának 12,3%-a jelölt a szlováktól eltérő nemzetiséget, 13,9%-a pedig a szlovák nyelvtől eltérő anyanyelvet. E jelentős lélekszámú kisebbségi közösségek és képviselőik feltételezhetően e közösségek etnokulturális reprodukciójára és a kisebbségi voltukból eredő sajátos szükségleteik kielégítésére törekszenek. Szlovákia multilaterális szerződésekben – például az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről Szóló Keretegyezményében – vállalt kötelezettségeinek eleget téve támogatja a nemzeti kisebbségek kulturális, oktatási és egyéb tevékenységeit. Ennek egyik formája az az állami pályázati rendszer, amelynek elemzésére e tanulmány vállalkozik. Szlovákiában az állami pályázati támogatások 1998 óta váltak elérhetővé a kisebbségek részére (Nagy–Tóth 2006, 242. p. ). Ezek hamarosan a szervezetek egyik fő bevételi forrásává váltak, a magyarországi pályázatok mellett (Nagy–Tóth 2006, Morauszki–Porubszky 2009, Morauszki 2012). Az állami támogatások általában is jelentős hatást gyakorolnak a szervezetek működésére (Ali–Gull 2016), a szervezetek és a képviselt közösség kapcsolatára (Biró 1998), és a szervezetek pénzügyi függése miatt ezek függetlensége, nonprofit szervezetek esetében ezek „civilsége” is megkérdőjelezhetővé válik (Balázs 2009, 172. p. ; Hegedűs 2005, 124. p. ). Mivel a kisebbségi szervezetek többsége működésében épít e pályázati támogatásokra, sőt, mint ezt helyi kutatások mutatják, különösen a nagyobb bevételű, aktívabb szervezetek esetében meghatározó a pályázati bevételek aránya a bevételszerkezetben (Morauszki 2019a), e pályázati rendszerek jelentős befolyást gyakorolnak a kisebbségi intézményrendszerek egészének működésére. Azáltal, hogy egyes szervezeteket és azok projektjeit támogatandónak ítélnek, míg másokat nem, befolyásolják, mely szervezetek és milyen tevékenységet tudnak végezni és a nemzetiségi intézményrendszereken belüli erőviszonyokat is. Ennek ellenére viszonylag kevés elemzés vizsgálta a... --- ### Impresszum 2020/1 - Published: 2020-04-06 - Modified: 2020-04-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2020/04/06/impresszum-2020-1/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2020, 2020/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XXI. évfolyam Főszerkesztő: Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke: Öllös László Szerkesztőbizottság: Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tartalom Tanulmányok MORAUSZKI ANDRÁS: Kisebbségi szervezetek pályázati támogatásai Szlovákiában (2011–2017). A Szlovák Kormányhivatal Nemzetiségek kultúrája című kiírásának elemzése SZTANCS GÁBOR: Sáros vármegye történelemtudományi önreprezentációja és nemzetiségpolitikai sajtóakciója a 20. század elején LANSTYÁK ISTVÁN: A funkcióigés szerkezetek megítélése a nyelvhelyesség és a nyelvi helyénvalóság szempontjából KARA ANNA: Rendtörténet – alulnézetből. Gödöllői premontrei krónika (1948−1950) H. NAGY PÉTER–KESERŰ JÓZSEF: A hely (digitális) szelleme? A Selye János Egyetem működésének reflexiója komáromi szerkesztésű online médiumokban Dokumentumok ANGYAL BÉLA: Adatok a szlovákiai magyarok csehországi deportálásának történetéhez, 1946–1949 (2. rész) Köszöntő LISZKA JÓZSEF: Voigt-művek. Voigt Vilmos legutóbbi és nem csak a legutóbbi könyveiről --- ### Bauko János: Társadalom és névhasználat. Magyar névtani kutatások Szlovákiában - Published: 2019-12-18 - Modified: 2019-12-18 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/12/18/bauko-janos-tarsadalom-es-nevhasznalat-magyar-nevtani-kutatasok-szlovakiaban/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2019, 2019/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: angyallaszlo Magyar Névtani Értekezések 8, Budapest, 2019, 228 p. A Magyar Névtani Értekezések c. sorozat 8. köteteként látott napvilágot a Magyar Nyelvtudományi Társaság és az ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszékének együttes gondozásában Bauko János legújabb névtani szintézise. A szerző eddigi munkásságának, tanulmányainak és habilitációs dolgozatának mintegy summázatát találjuk az alább ismertetett kötetben. A szerző a határon túli névkutatás elismert szakembere, aki csaknem húsz éve folytat nyelvészeti kutatásokat. Munkájáról elmondhatjuk, hogy az azt megalapozó gyűjtés és a feldolgozás kellően alapos, módszertanilag jól előkészített, és külön érdeme, hogy innovatív módon érvényesítette benne a tudományterületet már néhány éve megfertőző szocioonomasztikai szemléletet. A kötet az előszón és a dolgozatot záró felhasznált irodalom jegyzékén kívül tíz főfejezetből áll. Az egyes főfejezetek további alfejezetekre tagolódnak. Az első főfejezet két résztémát ölel fel: a szerző egyrészt kijelöli a névtan helyét a tudományok rendszerében, másrészt röviden áttekinti a társadalom és névhasználat összefüggéseivel foglalkozó szocioonomasztika kutatási területeit. Utóbbit elsősorban a szlovákiai magyarok névhasználatából vett példák segítségével szemlélteti. A könyv ezen részeinek megszületése nem előzmény nélküli, hiszen a Bevezetés a szocioonomasztikába című egyetemi jegyzetében is hasonló kérdéseket fejteget. Ebben a főfejezetben terítékre kerül a névpolitika, a névtervezés, a kisebbségi névhasználat, a névváltoztatás, a névkontaktológia, a névdivat, a névattitűd; valamint a névhasználat és az életkor, nemek, felekezetek, társadalmi rétegek, csoportok stb. összefüggéseinek vizsgálata. A második fejezetben bemutatja a szlovákiai névtani kutatások történetét. A szlovák névtudomány eredményei mellett kitekint a szlovákiai magyar névtani kutatások eredményeire is. A lista terjedelmes, hiszen a monografikus kiadványok mellett a témával összefüggő tanulmányokkal is foglalkozik. Külön... --- ### Popély Árpád: Két választás Csehszlovákiában. A szlovák országgyűlés és a kárpátukrán szojm megválasztása 1938–1939 - Published: 2019-12-18 - Modified: 2019-12-18 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/12/18/popely-arpad-ket-valasztas-csehszlovakiaban-a-szlovak-orszaggyules-es-a-karpatukran-szojm-megvalasztasa-1938-1939/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2019, 2019/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: godzsakattila Pozsony, Kalligram, 2019, 260 p. A szerző olyan témához nyúlt, amely alig feldolgozott nem csupán a magyar, hanem a cseh és szlovák kutatók számára is. A müncheni egyezmény és az első bécsi döntés után újjászerveződő második cseh-szlovák állam föderalizálása a széthullásának hajnalán történt meg, a két évtizedig ígért szlovák és kárpátaljai autonómiák így nem a köztársaság békéjének zálogai, hanem az utolsó koporsószögei lettek. A szerző az 1938 végén és 1939 elején tartott két választást kívánja bemutatni. A kutatás bevallott eredeti célja az 1938. december 18-ai első szlovákiai választások magyar szemszögből történő bemutatása volt (10. p. ). Azonban a kutatás közben rájött, hogy egyrészt a többi nemzetiség szempontjából is érdemes bemutatni a választást, másrészt a hozzá időben közellevő kárpátaljai szojm választásával együtt érdemes bemutatni, harmadrészt pedig az általános légkör és a választásokhoz vezető út felvázolása nélkül a történet a „levegőben lógna”. Így lett a kötetből a köztársaság végnapjait bemutató munka. Popély Árpád több állam levéltáraiban kutatott (bár nem túl sok eredménnyel, ami nem az ő, hanem a fennmaradt források hiányának hibája). Igyekezett a teljes szakirodalmat felhasználni, ami magyar nyelven nem számottevő, cseh és szlovák nyelven sem kielégítő, ellenben az ukrán szakirodalom már sokkal jobban áll, legalábbis darabszámát tekintve, ugyanis az 1939-es esztendő az ukrán nemzettörténet és nemzetpolitika szempontjából nagyon fontos dátum. Ezenfelül német és lengyel irodalmat is használt. A szerző igyekezett a kor sajtóját is felhasználni, természetesen cseh, szlovák, magyar, német, ruszin és ukrán szempontból is. Számomra érdekes volt az első szlovák választójogi tervezet azon részének bemutatása – végül ez kikerült... --- ### Misad Katalin: Nyelvhasználat kétnyelvű környezetben. Tanulmányok a magyar–szlovák nyelvi kapcsolódások köréből - Published: 2019-12-18 - Modified: 2019-12-18 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/12/18/misad-katalin-nyelvhasznalat-ketnyelvu-kornyezetben-tanulmanyok-a-magyar-szlovak-nyelvi-kapcsolodasok-korebol/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2019, 2019/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: angyallaszlo Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2019, 240 p. /Nostra Tempora, 26. /   Misad Katalin a Pozsonyi Comenius Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének docense. Fő szakterülete az összehasonlító nyelvészet, a helyesírás kérdései és a kisebbségi oktatás. Legújabb tanulmánykötete tizenhat nyelvészeti írást tartalmaz, melyek között vannak kutatások eredményeit bemutató és elméleti jellegű szövegek is. Témáját tekintve négy nagyobb egységre osztható: nyelvpolitika, a kétnyelvűség nyelvi rendszerben való megjelenése, szlovák–magyar helyesírási interferencia és a szlovákiai magyarnyelv-oktatás kérdései. A kötet első részében kaptak helyet azok a tanulmányok, amelyek a szlovák nyelvpolitika alakulását és annak a magyar nyelvhasználatra való hatását vizsgálják. Az 1990. évi nyelvtörvény a szlovákot államnyelvként határozta meg, ezzel kifejezve annak elsőbbségét az országban használt többi nyelvvel szemben. A kisebbségi nyelvhasználatot korlátozó törvényt később, 1995-ben kiterjesztették minden formális színtérre. Változást csak az 1999-es kisebbségi nyelvhasználati törvény hozott, amelynek értelmében azokon a településeken, ahol az adott kisebbség részaránya eléri a 20%-ot, a hivatalos dokumentumok kisebbségi nyelven is benyújthatóak, és ezekre kétnyelvű választ kaphat minden személy. A 2011-es módosítás részben pozitív változtatásokat, részben visszaesést jelentett a törvény előző tartalmához képest (a módosítás például nem írja elő a helyi és állami közigazgatási szervek dolgozóinak, hogy beszéljék az adott településen élő kisebbség nyelvét). A szlovák nyelvtörvény egyes változatai nemcsak önmagukban, hanem más országok törvényeivel összevetve is nagyon tanulságosak. A szerző Finnország és Dél-Tirol vonatkozó törvényeit hozza fel példaként. A kisebbségi nyelv megőrzésének talán egyik legérdekesebb példája Dél-Tirol, ahol a német kisebbséghez tartozó szakemberek szándékosan nem létesítenek kétnyelvű iskolákat, mert úgy gondolják, hogy a szülők a gyermek... --- ### Adatok a szlovákiai magyarok csehországi deportálásának történetéhez, 1946–1949 (1. rész) - Published: 2019-12-18 - Modified: 2019-12-18 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/12/18/adatok-a-szlovakiai-magyarok-csehorszagi-deportalasanak-tortenetehez-1946-1949-1-resz/ - Kategóriák: Dokumentumok, Szemle - Post Years: 2019, 2019/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: angyalbela A csehországi deportálások története kiemelt helyet foglal el a szlovákiai magyarok történelmi emlékezetében és a történetírásában egyaránt. A második világháborút követően, az újjáalakult Csehszlovákiát szláv nemzetállamként felépíteni akaró törekvések jegyében számos magyarellenes intézkedést hoztak, leginkább azonban a csehországi kényszerközmunkára hurcolásnak a fájó emléke él ma is a szlovákiai magyarok emlékezetében. A szocializmus időszakában tabuként kezelték a témát, így a hivatalos történetírás alig tett említést a magyarok tízezreit évekig közmunkára, csehországi kényszerlakhelyre kötelező jogszabályokról és intézkedésekről, a deportálásokat kizárólag munkaerő-toborzásként beállítva. A magyar történetírásba Janics Kálmán – először Nyugaton megjelent – könyve emelte be a témát. A szerző elsősorban a korabeli sajtóra, hivatalos kiadványokra, valamint saját emlékeire támaszkodva mutatta be a jogfosztottság időszakát. Tőle származik a hontalanság évei kifejezés, ilyen módon nevet adva az időszaknak. A rendszerváltás után Karel Kaplan könyve jelentett fordulatot a cseh történetírásban, aki elsősorban levéltári adatok feldolgozásával objektíven számolt be a második világháború utáni történésekről, szakítva az addigi etnocentrikus és kommunista szemlélettel. Nagy ívű munkájában azonban a magyarok deportálása csupán egy mozzanat az események láncolatában, a szláv nemzetállam építésének többéves folyamatában. A szakmai körökben is alig ismert Július Balážnak a prágai Károly Egyetemen 1991-ben készített kandidátusi disszertációja, amelyben a szlovákiai magyarság második világháborút követő első tíz évének úttörő jellegű és alapos levéltári kutatásokra támaszkodó, nemzeti és politikai elfogultságtól mentes feldolgozását adta. A múlt század kilencvenes éveinek elején a magyarországi és szlovákiai magyar történetírás elsősorban az oral history, a naplók, a memoárirodalom eszközeivel igyekezett objektív képet adni a kisebbségi magyarságot ért, máig ható traumáról. Interjúk, naplók, visszaemlékezések, a... --- ### Mágikus pokoljárások, avagy háttérzajok a kiszolgáltatottság antropológiájához - Published: 2019-12-18 - Modified: 2019-12-18 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/12/18/magikus-pokoljarasok-avagy-hatterzajok-a-kiszolgaltatottsag-antropologiajahoz/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2019, 2019/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: agergelyandras Tudunk vagy sejtünk, képzelünk vagy megbizonyosodunk, tapasztalunk vagy megfélemedünk, értelmezünk vagy megértünk... Eljárások ezek, önképek és társ-képek, kísérletek a félelem ellen, a megismerhetőség hitéért, a megnevezhetőség bátorságával, a definíciók fegyverzetével. Társas tudások, társadalmi gyakorlatok, szociális interakciók, retorikai győzelmek, belátási kísérletek, megnevezési szertartások. A tudás gőgje a titok ellen, a szellem hatalma minden ellen, s néha önmaga ellen is. Nevezzük talán belátásnak vagy megértésnek, értelmezési jogosultságnak és definíciós hatalomnak akár, vagy békéltető eljárásnak mindama rejtélyek túlsó partján, ahol fennen harsoghatjuk, hogy lám, elértük, megragadtuk, neve van, kategóriája, besorolási mutatója, tehát igazat nyertünk, amiben sosem lehetünk kellőképpen biztosak, de minduntalan megkíséreljük, hátha egyszer mindörökre birtokunkba kerül... Kerül a tudás, a név, kerül a fogalom vagy a jel, az Emberhez kapcsolt céltudat, az optimista jövőkép, a létezés okának és módjainak értelmes tárháza. Vajon miért és miként hat megnyugtatóan vagy felajzóan tudatunkra az a fajta tudás, amelyet arról formálunk, amit nem tudunk és nem is tudhatunk igazán? Merthogy nem tudnivaló, hanem valami más. Nyerünk vele bátorságot, fölépítünk szabadságot, elkereszteljük valaminek: békének, jelképnek, toposznak, a viszály elleni harceszköznek, a kiszolgáltatottság elleni fogalomnak, a megnyugvás tudatának, a harag ellenszerének vagy az emlékezet lenyomatának. Aztán akkor már itt a mi jelenünk, s vele a boldogító definíció, a jövőkép, a társadalomremény. Kell ez nekünk. Ez az illúziótlan univerzalizmus, a belátás bátorsága, a megnevezés joga, a távolság, mely békít és andalít. Csakhogy legtöbbször mindez még sincs ily intenzív kulturális kényszernek kitéve, tudományos erőnek kanalizálására szánva. Valahogyan vannak a dolgok, a megnevezés szinte rájuk tapaszolva, az emóciómentes tudomány által hitelesítve.... --- ### On Some General Questions of Light Verb Constructions - Published: 2019-12-18 - Modified: 2019-12-18 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/12/18/on-some-general-questions-of-light-verb-constructions/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: lanstyakistvan This paper examines light verb constructions, with special regard to the borderline cases, i. e. verbo-nominal constructions, which may or may not be analyzed as light verb constructions. It analyses the possible meanings of the light verbs—beyond being the carriers of grammatical functions, and compares them with the meanings of the potential or actual one-word equivalents of these constructions. The empirical basis of the research is provided by the v2. 0. 5 of the Hungarian National Corpus. --- ### A funkcióigés szerkezetek néhány általános kérdéséről - Published: 2019-12-18 - Modified: 2019-12-18 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/12/18/a-funkcioiges-szerkezetek-nehany-altalanos-kerdeserol/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2019, 2019/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: lanstyakistvan 1. Bevezetés Dolgozatomban a funkcióigés szerkezetek általános jellemzőivel kapcsolatos gondolataimat osztom meg a kedves olvasóval; ezek a funkcióigés szerkezetekről szóló nyelvészeti és nyelvművelő irodalom olvasása, valamint a funkcióigés szerkezetek korpuszvizsgálata során merültek föl bennem. Nem lévén leíró nyelvész, inkább csak felhívom a figyelmet némely problémára, további kutatásokat igénylő kérdésre. Elsődleges célom, hogy kérdéseket tegyek fel, nem az, hogy válaszoljak rájuk. Ha mégis adok válaszokat, ezeket nem tekintem véglegesnek, inkább csak inspirációnak mások számára, hogy kedvet kapjanak ezzel a témával foglalkozni. Mivel a kérdéskör meglepően szerteágazó, ebben az írásban alig beszélek a funkcióigés szerkezetek stílusértékéről és nyelvhelyességi, ill. helyénvalósági megítélésükről (ami pedig érdeklődésem fő tárgya volna): az ezzel kapcsolatos meglátásaim egy részét már korábban közreadtam (l. Lanstyák 2019), a többinek a megírására a jövőben szeretnék sort keríteni. Tekintettel arra, hogy a nyelvművelő, de néha még a nyelvészeti irodalomban is javarészt ugyanazok a példák ismétlődnek, a tárgyalt jelenségek illusztrálására dolgozatomban nagy számban hozok a jól ismert példák mellett kevésbé szokásosakat is. Külön odafigyeltem arra, hogy a kevésbé tipikus funkcióigés szerkezetek se maradjanak ki a példák közül. Dolgozatom megírásához a Magyar nemzeti szövegtár 2. 0. 5. sz. verziójának (alább MNSZ2) adatait használtam. Azokat a vizsgálatokat, melyekből adatokat közlök, 2019. július 16. és szeptember 19. között végeztem. Mind a kollokációk felkutatásához, mind a funkcióigés szerkezetek mennyiségi vizsgálatához többnyire a „részletes keresés” opciót használtam. A „részletes keresés” mezőben a szerkezet névszói tagját tüntettem fel. A kontextus szerinti szűrést úgy végeztem, hogy az igének (mint szótőnek) maximum 3 szó távolságra kellett állnia a keresőmezőben megadott névszótól... --- ### Correlations of Ethnic Identity in Mutual Perception of Slovaks and Hungarians - Published: 2019-12-18 - Modified: 2019-12-18 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/12/18/correlations-of-ethnic-identity-in-mutual-perception-of-slovaks-and-hungarians/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: jurajmartonyik This paper deals with the correlations of ethnic identity and its manifestations in mutual perception and opinion among citizens of the Slovak Republic, both of Slovak and Hungarian ethnicity. For the possibility of broader comparison and apprehension, we also used as illustration the Czech and Roma ethnicities. Subsequently, the values were measured on a sample of 652 respondents of the mentioned ethnicities, with an equal representation of ethnicity, sex, and age. The observed results indicate a high degree of similarity among respondents of both Hungarian and Slovak ethnicities. This similarity is found both in each other´s assessments, which is positive and reciprocal, and in the assessments of the Roma, which are equally in the negative poles. --- ### Az etnikai identitás összefüggései a szlovákok és a magyarok kölcsönös megítélésében - Published: 2019-12-18 - Modified: 2019-12-18 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/12/18/az-etnikai-identitas-osszefuggesei-a-szlovakok-es-a-magyarok-kolcsonos-megiteleseben/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2019, 2019/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: jurajmartonyik Bevezető Dolgozatunk az etnikai identitás összefüggéseivel és megnyilvánulásaival foglalkozik, a Szlovák Köztársaság állampolgárai közti felfogást és megítélést illetően, mind szlovák, mind magyar részről. A dolgozat elméleti szempontból az etnikum ismeretének jelenlegi állapotát és a vele kapcsolatos jelenségeket értékeli nemcsak Szlovákiában, hanem külföldön is. A szélesebb körű összehasonlítás és megragadás végett illusztrálásként a cseh és a roma nemzetiséget is bevontuk. Az értékelés az említett nemzetiségek 652 fős mintáján alapul, ebben egyformán vannak képviselve nemcsak a nemzetiségek, hanem a nem és kor szerinti megoszlás is. Az adatok begyűjtése 2017-ben zajlott a Szlovákiai etnikai viszonyok alakulásának tendenciái nevű projekt keretén belül, mely az etnikai viszonyok és változataik megragadásának történelmi, szociológiai és pszichológiai jellemzőit vizsgálta. Az itt bemutatott vizsgálat a nemzetiségek megítélésére irányult az etnikai identitás és a belőle eredő auto- és heterosztereotípiák szempontjából. A vizsgált mutatókat az etnikai identitás Phinney-féle modellje összetevőinek (autosztereotípia, kulturális angazsáltság, a valahová tartozás érzése, önidentifikáció) alapján alakítottuk át mérhető tudományos fogalmakká, a összetevőket a projekt során alkalmazott adminisztratív kérdőív válogatott tételei képviselték. Az így nyert adatok a válaszadók jelentős mértékű hasonlóságát mutatják, mind a magyar, mind a szlovák nemzetiségűek részéről. Ez a hasonlóság jellemzi a kölcsönös egymást értékelést is, mely pozitív és reciprok, valamint a roma etnikum megítélését is, mely egyformán negatív. Az etnikai identitás összetevői szempontjából a heterosztereotípia legfontosabb mutatójaként az autosztereotípia mutatkozott, mely jelentős mértékben előrejelzi a heterosztereotípia értékeit valamennyi vizsgált nemzetiség esetében, a roma etnikum kivételével, melynek heterosztereotípiáját a jelek szerint más tényezők alkotják, mint a többi etnikum heterosztereotípiáit. Ezek az eredmények arra utalhatnának, hogy... --- ### A szlovák–magyar kapcsolatok politikai tényezői a demokratikus átalakulás időszakában: helyzet, tendenciák, kihívások - Published: 2019-12-18 - Modified: 2019-12-18 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/12/18/a-szlovak-magyar-kapcsolatok-politikai-tenyezoi-a-demokratikus-atalakulas-idoszakaban-helyzet-tendenciak-kihivasok/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2019, 2019/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: meseznikovgrigorij Bevezető A nemzetek közti kapcsolatokat különféle tényezők befolyásolják, köztük politikaiak is. Ez alól nem kivétel a szlovák–magyar kapcsolatok sem. Ez összefügg a történelmi kontextussal, a két nemzet múltbeli sokrétű állami-politikai együttélésének formáival, de a jelenlegi folyamatokkal is, mindazzal, ami befolyásolja az ország általános belpolitikai fejlődését, az utóbbi harminc év transzformációjának arculatát és alakulását, a reformok eredményeit, a szlovákiai demokrácia állapotát. A szlovák–magyar kapcsolatoknak három szintjük van: a nemzetközi (Szlovákia kontra Magyarország), az interetnikus (szlovákok kontra magyarok) és a többségi-kisebbségi (a szlovák többség kontra a magyar kisebbség Szlovákiában). Ez a három szint kölcsönösen összefügg egymással, de nem identikus. Már magából e tényből is következik, hogy a két nemzet közti kapcsolatokat befolyásoló politikai tényezők kategóriájába azok tartoznak, melyek mind a belső, mind a külső kérdéskörrel összefüggnek. Ami a külső problematikát illeti, elsősorban a kölcsönös interakciókba lépő országok jellegéről van szó, fejlődési pályájukról, belső elrendezésükről, egy bizonyos kapcsolattípusra való berendezkedésüktől, politikájuktól stb. 1989 után magyar részről a Magyar Köztársaságról (2012-től: Magyarország), szlovák részről előbb a szövetségi Csehszlovákiáról, 1993 óta pedig az önálló Szlovák Köztársaságról van szó. Mindkét részről elmondható, hogy a demokratikus átalakulás államairól van szó, 2004 után az EU tagországairól (valamint NATO-tagországokról, Magyarország esetében már 1999-től), az 1991-ben alakult, eredetileg három közép-európai ország (Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország alkotta) V4-ek regionális csoportjának tagjairól. A szlovák–magyar kétoldalú kapcsolatokat főként az a tény befolyásolja, hogy két partner- és szövetséges országról van szó. Ezeknek a kapcsolatoknak a konkrét arculatán nem utolsósorban a két ország politikai (főként kormány-)elitjének viszonyulása tükröződik vissza. Ez pedig gyakran összefügg a kormányok... --- ### Political Factors of the Slovak–Hungarian Relations in the Period of Democratic Transition: Situation, Trends, Challenges - Published: 2019-12-18 - Modified: 2019-12-18 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/12/18/political-factors-of-the-slovak-hungarian-relations-in-the-period-of-democratic-transition-situation-trends-challenges/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: meseznikovgrigorij The relations between nations are influenced by a variety of factors, including political ones. The Slovak–Hungarian relations are no exception either. This is connected with the historical context, with the manifold forms of state-political coexistence of the two nations in the past, but also with the ongoing processes, with everything that influences the given country's overall domestic political development, the image and evolution of the transformation of the last thirty years, the results of the reforms, the state of democracy in Slovakia. Parts of the internal problems of the Slovak–Hungarian relations are the general political characteristics of the country's development, the nature of the political regime, the legal embeddedness of the human rights issue, including minority rights, the political preferences and value orientations of the population, and party activities, including those which claim that they represent the interests of the members of the Hungarian community. --- ### A bársonyos forradalom első magyar dokumentumai - Published: 2019-12-18 - Modified: 2019-12-18 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/12/18/a-barsonyos-forradalom-elso-magyar-dokumentumai/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2019, 2019/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: olloslaszlo A november 18-án éppen megalakulófélben lévő Független Magyar Kezdeményezés hírt véve a prágai diáktüntetésekről, nyomban tiltakozik a rendőri brutalitásról ellen. Követeli „a beavatkozás elrendelőinek felelősségre vonását, – valamint – a letartóztatottak azonnali szabadon bocsátását”. Fontos kitétel, hogy első helyen követeli „a történtek politikai konzekvenciáinak levonását”. Ez a követelés ugyanis nemcsak jogi következményekkel jár, hanem már politikai változásokat is feltételez. A Független Magyar Kezdeményezés első célja az volt, hogy a szlovákiai magyaroknak be kell kapcsolódniuk a rendszerváltás folyamatába, segítve a folyamatot annak minden szintjén, hiszen ez a korszak kihívása. Ez alatt az ország égészét értette, de egyben fontosnak tartotta a rendszerváltást a szlovákiai magyarok körében. Szlovákiában elsőként követelnek a szabad választásokat és demokratikus alkotmányt. A kommunista párt vezető szerepének törlése az alkotmányból, valamint a szabad választások követelése a november 26-án Pozsonyban a Szlovák Nemzeti Felkelés terén tartott tüntetésen az FMK-t képviselő Grendel Lajos beszédében elhangzik. „A Független Magyar Kezdeményezés tagad minden totalitárius ideológiát. ” Ezt szögezi le a Független Magyar Kezdeményezés Elvi Nyilatkozata. Az FMK többpártrendszerű demokráciát, a hatalom hármas megosztását, a kisebbségek jogainak védelmét, piacgazdaságot, társadalmi önszerveződést és önigazgatást (többek között a kisebbségek számára is), az ideológiai alávetettség megszűntetését tűzi ki céljául. A programdokumentum részletesen foglalkozik a nemzeti kisebbségek kérdéskörével. Ennek sarokpontjait az alábbi elvek alkotják: a nemzeti kisebbségek problémáit csak a demokrácia oldhatja meg, a nemzeti kisebbségek államalkotók, a nemzeteket és nemzeti kisebbségeket kollektív jogok illetik meg, ám a nemzeti hovatartozás emberi jog, így e jogok minden egyes egyént megilletnek, valamint szükséges egy nemzetközi kisebbségvédelmi rendszer létrehozása. A Független... --- ### Hungarian Documents of the Velvet Revolution - Published: 2019-12-18 - Modified: 2019-12-18 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/12/18/hungarian-documents-of-the-velvet-revolution/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: olloslaszlo This study presents and analyzes the first declarations and programs of the Hungarian organizations of the 1989 Revolution in Slovakia. The analysis extends to the first half of 1990. The examination is based on two methodological aspects. One is the change of regime, that is, the consideration of the objectives and values that were aimed at overthrowing the former dictatorship and introducing a new constitutional democracy characteristic for the Western world. The other aspect is the improvement of the situation of Hungarians in Slovakia, i. e. the formulation of their specific rights and other national needs, and the way how to achieve these goals. Of course, the text raises the issue of combining these two aspects. The study is primarily based on contemporary documents, but it also reflects the aspects of academic literature on the subject. --- ### Bilingualism as a Commercial Interest - Published: 2019-12-18 - Modified: 2019-12-18 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/12/18/bilingualism-as-a-commercial-interest/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: horzsagergely, hireslaszlokornelia, letenyeilaszlo This study presents and analyzes the first declarations and programs of the Hungarian organizations of the 1989 Revolution in Slovakia. The analysis extends to the first half of 1990. The examination is based on two methodological aspects. One is the change of regime, that is, the consideration of the objectives and values that were aimed at overthrowing the former dictatorship and introducing a new constitutional democracy characteristic for the Western world. The other aspect is the improvement of the situation of Hungarians in Slovakia, i. e. the formulation of their specific rights and other national needs, and the way how to achieve these goals. Of course, the text raises the issue of combining these two aspects. The study is primarily based on contemporary documents, but it also reflects the aspects of academic literature on the subject. --- ### A kétnyelvűség mint üzleti érdek - Published: 2019-12-18 - Modified: 2020-01-20 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/12/18/a-ketnyelvuseg-mint-uzleti-erdek/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2019, 2019/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: letenyeilaszlo, hireslaszlokornelia, horzsagergely Egy nyelvitájkép-kutatás eredményei a kelet-szlovák–magyar határrégióban. Kérdőíves, résztvevő megfigyelésen és szakértői interjúkon alapuló kutatás eredményei 1. Bevezetés Az egynyelvű/többnyelvű feliratok kérdése a Kárpát-medencében sokáig nemzetiségi politikai diskurzusok tárgya volt. Mi, magyarok, többnyire sérelmezve éltük meg, hogy Szlovákiában, Romániában, az egykori Jugoszláviában, vagy újabban Ukrajnában a nyelvtörvények miként szabályozzák a közterületi feliratok nyelvhasználatát. A téma átpolitizáltsága ritkán tette lehetővé, hogy kellő figyelem jusson a többnyelvű feliratok gazdasági vonatkozásaira. Jelen tanulmány e hiány pótlására tesz kísérletet: a szlovák–magyar határrégió keleti felén zajló terepmunka azt tette mérhetővé, lehet-e turisztikai üzleti jelentősége a többnyelvű feliratoknak. 2018–19-ben a Budapesti Corvinus Egyetem, a szlovákiai Nadácia pre budúcnosť alapítvány és a magyarországi Interregió Fórum Egyesület egy, a szlovák–magyar határon átnyúló együttműködési projektet valósított meg. A projekt középpontjában a többnyelvűség állt: túllépve a kisebbségtudomány megszokott kérdésen, arra kereste a választ, hogy a határon átívelő idegenforgalom, munkavállalás és nem utolsósorban bevásárlóturizmus szempontjait figyelembe véve, szükség van-e a kétnyelvű feliratok üzleti gyakorlatának átgondolására. A projekt több hullámból állt, először egy igényfelmérésből, amelynek része volt egy nyelvitájkép-kutatás, továbbá online résztvevő megfigyeléses kutatás (netnográfia), majd egy pilot akcióból, amelynek keretében 50-50 kétnyelvű táblát és 20-20 kétnyelvű étlapot helyeztek ki a projekt résztvevői, külön mérve a pilot beavatkozásnak hatását is. A projekt része egy, az idegen nyelv hozzáférhetőségét minősítő turisztikai védjegy bevezetése. Jelen, összefoglaló írás mindezekre a tapasztalatokra alapoz, amikor összességében arra a kérdésre igyekszik választ találni: jót tesz-e a kétnyelvűség az üzletnek. 2. Elméleti keretek Linguistic landscape refers to the visibility and salience of languages on public and commercial signs in a... --- ### Impresszum 2019/4 - Published: 2019-12-18 - Modified: 2019-12-18 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/12/18/impresszum-2019-4/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2019, 2019/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: admin Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XXI. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tartalom Tanulmányok HIRES-LÁSZLÓ KORNÉLIA–HORZSA GEREGELY–LETENYEI LÁSZLÓ: A kétnyelvűség mint üzleti érdek. Egy nyelvitájkép-kutatás eredményei a kelet-szlovák–magyar határrégióban. Kérdőíves, résztvevő megfigyelésen és szakértői interjúkon alapuló kutatás eredményei ÖLLÖS LÁSZLÓ: A bársonyos forradalom első magyar dokumentumai GRIGORIJ MESEŽNIKOV: Politikai tényezők a szlovák–magyar kapcsolatokban a demokratikus átalakulás időszakában: állapot, tendenciák, kihívások JURAJ MARTONYIK: At etnikai identitás összefüggései a szlovákok és a magyarok kölcsönös felfogásában LANSTYÁK ISTVÁN: A funkciós szerkezetek néhány általános kérdéséről Közlemények A. GERGELY ANDRÁS: Mágikus pokoljárások, avagy háttérrajzok a kiszolgáltatottság antropológiájához FÜLÖP LÁSZLÓ: Kiegészítések a nyitraszerdahelyi Zerdahelyi család történetéhez és genealógiájához Dokumentumok ANGYAL BÉLA: Adatok a szlovákiai magyarok csehországi deportálásának történetéhez 1946-1949 Könyvek Misad Katalin: Nyelvhasznélat kétnyelvű környezetben (Kusala Orsolya) Popély Árpád: Két választás CSehszlovákiában. A szlovák országgyűlés és a kárpátukrán szojm megválasztása 1938-1939 (Godzsák Attila) Bauko János: Társadalom és névhasználat. Magyar névtani kutatások Szlovákiában (Angyal László) Grendel Lajos: A modern magyar irodalom története. Magyar líra és epika a 20. században. (Csanda Gábor) --- ### Zeman László (1928–2019) - Published: 2019-09-23 - Modified: 2019-09-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/09/23/zeman-laszlo-1928-2019/ - Kategóriák: Nekrológ, Szemle - Post Years: 2019, 2019/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: csandagabor Nyelvész volt, hungarológus. Eperjesen érettségizett (1948), a pozsonyi Comenius Egyetem TTK-án biológia–filozófia–természetrajz szakos tanári oklevelet (1953), majd a Pedagógiai Főiskolán magyar szakos diplomát szerzett (1955). 1953–1958-ban a pozsonyi Pedagógiai Főiskola magyar tagozatán biológiát oktatott, 1958-tól a kassai, 1960-tól pedig a pozsonyi magyar gimnáziumban tanított. 1962–1989 között a Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusa. 1971-ben doktorált Prágában Vladimír Skaličkánál. Elsősorban nyelvészeti és műfordítás-elméleti kérdésekkel foglalkozott, de művelődéstörténeti tanulmányokat is írt. Lefordította František Miko Az epikától a líráig. Az irodalmi mű stilisztikai vizsgálata (Dunaszerdahely, NAP Kiadó, 2000) c. munkáját. Főbb művei: Stílus és fordítás (vál. tan. , Pozsony, Madách, 1993); Gymnasiologia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai (művelődéstörténeti tan. , Somorja–Dunaszerdahely, Fórum Kisebbségkutató Intézet–Lilium Aurum Könyvkiadó, 2003); Visszalapozások (tan. , Dunaszerdahely, NAP Kiadó 2008). Két fontos egyetemi jegyzetnek is társszerzője: a Jakab István–Kazimírné Pesthy Mária–Zeman László szerzőhármas 1964-ben és 1968-ban megjelent A magyar nyelv leíró nyelvtana című jegyzetekben a hangtani rész szerzője. Jegyzetek a szaknyelvi fordításról címmel fontos tanulmánya jelent meg A szlovák–magyar szak- és műfordítás kérdései című gyűjteményes munkában (Bratislava, SPN, 1981). Születésének 75. évfordulójára a Fórum Intézet és a Bibliotheca Hungarica egy 50 példányban megjelent kiadvánnyal tisztelgett: Vers- és képkoszorú a hetvenöt éves Zeman László tiszteletére (Zalabai Zsigmond összeáll. , Somorja, 2003), Fazekas József szerkesztésében pedig emlékkönyv jelent meg tiszteletére: Emlékkönyv Zeman László 80. születésnapjára. (Dunaszerdahely, Lilium Aurum), benne Zeman László műveinek válogatott bibliográfiájával, s olyan neves szerzők és Zeman-hívek tanulmányaival, mint Fazekas József, Szarka László, Lanstyák István, Mészáros András, Szabómihály Gizella, Žilka Tibor, Kónya Péter, Grendel Lajos, Misad... --- ### Kulcsár László: A vidékfejlesztés elméleti megközelítése: regionális és kulturális összefüggések - Published: 2019-09-23 - Modified: 2019-09-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/09/23/kulcsar-laszlo-a-videkfejlesztes-elmeleti-megkozelitese-regionalis-es-kulturalis-osszefuggesek/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2019, 2019/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: samuistva Kolozsvár, Kriterion Kiadó, 2017, 228 p. Kulcsár László munkássága gazdag és tudományos értelemben rendkívül megalapozott. A szerző egyetemi tanár, professor emeritus. A Soproni Egyetem Közgazdaságtudományi Karán dolgozik. PhD-programvezető, az emberi erőforrások társadalmi-gazdasági összefüggéseinek doktori képzését vezeti a Széchenyi István Doktori Iskolában, Sopronban. Ezenkívül az MTA Veszprémi Területi Bizottságának volt társadalomtudományi alelnöke 2011–2017 között. Tagja a Magyar Szociológiai Társaságnak, a Magyar Statisztikai Társaságnak, a Magyar Regionális Tudományi Társaságnak, a Regional Studies Association nemzetközileg meghatározó jelentőségű tudományos szervezetnek, az amerikai egyesült államokbeli Rural Sociological Societynek és az európai European Society for Rural Sociologynak. Több tudományos magyarországi és nemzetközi folyóirat szerkesztőségének tagja. A könyv szerzőjének kutatási területe a vidékfejlesztés, ezen belül a kulturális és örökségturizmus regionális összetevői, a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek, a népességdinamika alakulása vidéki térségekben, a klímaváltozás társadalmi-gazdasági hatásai, a vidéki munkanélküliség, és nem utolsósorban a társadalomtudományokban alkalmazható kutatásmódszertan vizsgálata. Mielőtt a könyvismertetésbe belekezdek, le kell szögezni, hogy maga a kötet témája a magyar nyelvű régió- és vidékfejlesztési tudományos szakirodalomban hiánypótló elméleti munka. Olyannyira, hogy a szerző mindjárt a bevezető gondolatokban meg is jegyzi, hogy tudományos elméleti nézőpontból kevesebbet, viszont politikai és gyakorlati szakmai fórumokon a legkülönbözőbb nézetek és érdekek alapján rengeteget írtak és beszéltek a vidékfejlesztésről. A szerző elméleti bizonytalansággal jellemzi a vidékfejlesztés fogalmi meghatározását a tudományban és a politikában is, egyetértve Smith (Smith, Lynn T. : Rural Sociology in the United States and Canada. A Trend Report. Current Sociology. 1. , 1957) régebbi keletű kritikai megjegyzésével: szinte annyi fogalom létezik a vidékfejlesztés meghatározására, amennyi kutató, szakember, politikus, helyi és... --- ### Karikó Sándor (szerk.): Család, érték, nevelés - Published: 2019-09-23 - Modified: 2019-09-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/09/23/kariko-sandor-szerk-csalad-ertek-neveles/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2019, 2019/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: bolemantlilla Szegedi Egyetemi Kiadó, Szeged, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, 2018, 242 p. Az Alkalmazott Filozófiai Társaság 10. nemzetközi tudományos konferenciájának anyagát tartalmazó kötet többféle szempontból is sokszínű. A kötet a szerkesztő, Karikó Sándor szándéka szerint három fejezetre oszlik. Az első a filozófiai kitekintés, a második az információrobbanás pedagógiai tanulságainak elemzése, a harmadik pedig a család és a társadalom témakörét boncolgatja. Maga a szerkesztő megpróbál A polgári család monogám formája című tanulmányában valamiféle egységes meghatározást kidolgozni a család definiálására. Véleménye szerint az alkalmazott filozófia nyújthatja azt az elvi fogódzót, amelynek segítségével ez a probléma feloldható. Annak a reményének ad hangot, hogy a család kiküzdi magából „a szabad egyéniség hozzá méltó közösségteremtésének szabadságát”, ami a monogám család kiteljesedett és legmagasabb rendű jövőbeli formájává válhat. A család témája már önmagában is sok vitát kavart az elmúlt századokban, és nincs ez másként ma sem. A kötet néhány szerzőjének írásán is átüt saját meggyőződése, és bár tudományos aspektusokból kívánja vizsgálni a család mibenlétét, végkövetkeztetése általában saját meggyőződését tükrözi, amit megpróbál az olvasó felé közvetíteni. A kötetben szereplő írások két fő vonulatára szeretném felhívni a figyelmet. Az egyik az aktuálpolitikai családfelfogáshoz közel álló témafeldolgozás, amely valamely a múltban létező, képzeletünkben élő idealizált állapotokra utal, vagy legalábbis sejteti ezek fontosságát és hiányát. Egy ideális családmodell régmúltbeli létezését feltételezi, amelyet hiányol mai társadalmunkból. A másik vonulat adatokkal és konkrétumokkal dolgozik, és akár filozófiai, akár egyéb tudományos szempontból vizsgálja a családot, nem jut azonos következtetésekre, viszont nem idealizál. Összefoglaló értékű Barcsi Tamás A családról erkölcs- és kultúrfilozófiai aspektusból című tanulmánya,... --- ### Maurice Halbwachs: Az emlékezet társadalmi keretei, ford. Sujtó László - Published: 2019-09-23 - Modified: 2019-09-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/09/23/maurice-halbwachs-az-emlekezet-tarsadalmi-keretei-ford-sujto-laszlo/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2019, 2019/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: polgaraniko Budapest, Atlantisz, 2018, 375 p. Az emlékezet kutatása napjainkban sok irányba nyitott: orvosok, pszichológusok, történészek, szociológusok, régészek, kulturológusok és irodalmárok közös terepe. Az egyéni és közösségi sorsok metszéspontjain kialakult huszadik századi történelmi traumák, a múltfeldolgozás társadalmi és politikai igénye, az utolsó holokauszttúlélők fokozatos eltűnése, életeseményeink vizuális dokumentációjának fokozott előtérbe kerülése felerősítette az emlékezet működése, az emlékek megragadhatósága iránti érdeklődést. Az utóbbi években magyarul is sorra jelennek meg az Assmann házaspár, a német emlékezetkultúrát kutató Aleida és az egyiptológus Jan Assmann írásai. Jan Assmann A kulturális emlékezet című nagy hatású könyvében hívta fel a figyelmet a francia pszichológus-szociológusnak, Maurice Halbwachsnak az 1920-as években kialakított kollektív emlékezet (mémoire collective) fogalmára. A náci koncentrációs táborban elhunyt Halbwachs Bergson tanítványa volt, de ő tanára szubjektivizmusával szemben az emlékezetet társadalmi jelenségként fogta fel. Halbwachs alapozó műve, az 1925-ben kiadott Les cadres sociaux de la mémoire immár magyarul is olvasható az Atlantisz Kiadó Mesteriskola sorozatában. Halbwachs alaptétele, hogy társadalmi közegben teszünk szert emlékekre, s „akkor emlékezünk, amikor mások emlékezésre késztetnek”. Műve hét fejezetre oszlik. Az elsőben az álom és az emlékezés kapcsolatát vizsgálja. Álmainkban gyakran látunk olyan képeket, amelyek az emlékekre hasonlítanak, mégsem mondhatjuk, hogy ilyenkor az elme elraktározta múltbeli képek tiszta felbukkanásairól van szó. Az álom során éppen azok a fogódzók hiányoznak, amelyek az éber emlékezés során rendelkezésünkre állnak: olyankor ugyanis csak önmagunkra támaszkodhatunk, nem meríthetünk a többiek emlékeiből vagy a tágabb társadalmi emlékezetből. Álom és emlékezet között rendkívül nagy a különbség: az egyiket Halbwachs egy összedobált kőrakáshoz, a másikat egy acélszerkezetre felhúzott épülethez hasonlítja.... --- ### Mészáros András professzor hetvenéves - Published: 2019-09-23 - Modified: 2019-09-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/09/23/meszaros-andras-professzor-hetveneves-2/ - Kategóriák: Pályakép, Szemle - Post Years: 2019, 2019/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Csanda Gábor: Bélvatán születtél, s most is ott laksz, szóval, nem állítható, hogy érett felnőttkorodra túlságosan messze kerültél volna gyermekkorod helyszínétől. A hely szelleme fogott meg, vagy a szülői ház, vagy a Pozsonyhoz közeli, de mégsem fővárosi környezet? Talán úgy mondanám, hogy visszakerültem. És a visszakerülésben nem volt semmi előre eltervezettség. Első alkalommal akkor szakadtam el a szülőfalumtól, amikor 1964-ben Pozsonyba kerültem a Duna utcai középiskolába. Ekkor egy ideig albérletben laktam, de utána ingáztam. Ami nem volt leányálom, mert két lehetőségem volt. Vagy a hajnali öt órakor induló autóbusszal utazom fel Pozsonyba, vagy pedig egy órával később elgyalogolok két kilométert Illésházára, hogy ott szálljak fel a Galántáról induló járatra. Maradt az első megoldás. Ez viszont azzal járt, hogy hat órakor már Pozsonyban voltam, az iskola épületét viszont csak hétkor nyitották. Kocsis bácsi, a pedellus – aki egyébként az egyik osztálytársnőm édesapja volt – ebben akkurátus volt. Az időt azzal ütöttem el, hogy az autóbusz-állomás várótermében alvó embereket rajzolgattam. Most jut eszembe, hogy csak egy ilyen skiccem maradt fenn. Az ingázás megmaradt az érettségi után is, mert kényszerből egy évig raktárosként dolgoztam, és nem volt kedvem arra, hogy munkásszállón húzzam ki a szabad időmet. Az egyetem ideje alatt aztán albérletben laktam. Az egyetem elvégzése után kb. négy évvel aztán a feleségemmel és a kislányommal lakáshoz jutottunk Ligetfaluban. Közben megszületett a második lányom is. Nagyon hozzánőttem Pozsonyhoz, és azt hittem, soha nem fogom elhagyni. De aztán, saját meggondolatlanságom miatt elváltam, és meg kellett oldanom a helyzetet. Az édesapám nagyon fiatalon meghalt, és... --- ### Dokumentumok Dobos László kéziratos hagyatékából - Published: 2019-09-23 - Modified: 2019-09-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/09/23/meszaros-andras-professzor-hetveneves/ - Kategóriák: Dokumentumok, Szemle - Post Years: 2019, 2019/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: csandagabor Az alábbiakban tíz olyan Dobos-szöveget adunk közre, melyeket az író, politikus, irodalom-, művelődés- és közösségszervező hagyatékában leltünk: ezekből a publicisztikákból nyolc olyan kézirat, mely elsőként itt jelenik meg, kettő pedig ma már jószerével fellelhetetlen újságból származó kivágat másolata (a 2. és a 4. dokumentum). Köszönet Dobosné Halász Évának, hogy a hagyatékba betekintést engedett, sőt maga is tevőlegesen hozzájárult a rendszerezéséhez és a kiválogatásához. A hagyatékot (kéziratok, jegyzetek, lapszámok, kivágatok, folyóiratok, könyvek stb. ) az örökös a Fórum Kisebbségkutató Intézetben helyezte el. A nyolc kéziratot és a két újságcikket begépeltük, az apró nyomdai, gépelési, stilisztikai hibákat jelzés nélkül javítottuk, a közben változott helyesírási szabályokat is figyelembe véve. Az első dokumentum 1963-ból származik, az utolsó 1994-ből. A számozott dokumentumok felépítése: a cím (és az esetleges alcím) alatt a szöveg következik, a végén dőlt betűkkel az írás adatolása vagy jellemzése a közreadótól származik, úgyszintén minden olyan szövegrész, mely szögletes zárójelbe került. A szövegeket kronológiai sorrendben közöljük. A magyarázatra szoruló adatokat – csak a legszükségesebb esetekben – lapalji jegyzetben hozzuk. A szakirodalomra való hivatkozások feloldása a dokumentumok után található. Röviden a hiányokról, a hagyaték hézagairól. Sajnos, a hagyatékban csak Dobos Lászlóhoz írt leveleket találtunk, amelyek tőle származnak, azokat nyilván a címzettek vagy a címzettek hagyatékának kezelői őrzik. Publikálatlan szépirodalmi szövegeket vagy szövegvariánsokat nem találtunk. Ellenben megvan szerzőnk Sodrásban című regényének csaknem teljes – gépelt – kézirata, autográf ceruza- és tolljavításokkal. Hiteles szem- és fültanú emlékezik vissza arra, hogy Dobos 1963-ban a csehszlovák írószövetség harmadik – prágai – kongresszusán „nem csupán az irodalmunkról beszélt, mint... --- ### A közös indulás - Published: 2019-09-23 - Modified: 2019-09-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/09/23/a-kozos-indulas/ - Kategóriák: Agora, Szemle - Post Years: 2019, 2019/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: olloslaszlo A Magyar Közösség Pártja és a Most-Híd közös indulása a soron következő parlamenti választáson olyan kérdés, amelyik a szlovákiai magyar közvélemény jelentős részét foglalkoztatja, ám alighanem nem egy szlovákot is. A közös listával kapcsolatban több kérdés merül fel, amelyekre választ kell adniuk azoknak is, akik óhajtják, és azoknak is, akik nem. De főként azoknak, akik úgy tesznek a közvélemény előtt, mint akik szeretnék, ám a valóságban minden erejükkel gátolták. A közös indulás legfőbb akadálya a két párt jelentős csoportjainak ellenséges viszonya. Tehát nemcsak ellenfeleknek tekintik egymást, hanem felszámolandó ellenségnek. A másik fél politikai megsemmisítésével többször meg is próbálkoztak. Ebből ered a végtelen gyanakvás egymással szemben. A Most-Híd vezetői feltételezhetően attól tartanak, hogy az MKP hatalomra kerülésével elveszítenék az ország gazdasági életében megszerzett pozícióik jelentős részét. Az MKP-t okkal lehet fenyegetésnek tekinteni, mivel maga is számottevő, ambiciózus vállalkozói háttérrel rendelkezik. Ezzel a Híd egyik alapvető tartópillére roppanna meg. Az MKP számos vezetője pedig biztos benne, hogy a Most-Híd, amikor vélt érdekei úgy kívánnák, nyomban megsértené a választási megállapodást. Az összefogást tehát az első adandó alkalommal más célok elérésére cserélné. A felek félelmei a másik fél álláspontjaiból és döntéseiből táplálkoznak. A Magyar Közösség Pártjának több vezetője, sajtója, egyes támogatói folyamatosan hangoztatták, és esetről esetre demonstrálták, hogy a Hidat elsősorban gazdasági érdekek hozták létre, és mozgatják. Más szempontokat és értékeket konfliktusuk esetén azoknak rendeli alá. Továbbá a Magyar Közösség Pártjának több vezető politikusa, valamint sajtója olyan pártként jellemezte a Hidat, amelyik teljesen megbízhatatlan, pillanatnyi vélt érdekei mentén változtatja álláspontjait és szövetségeseit. Így a... --- ### A Bakics családról (16–17. század) - Published: 2019-09-23 - Modified: 2019-09-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/09/23/a-bakics-csaladrol-16-17-szazad/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2019, 2019/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: fuloplaszlo Bakith Mihály 1600-ban Szent Benedek napján (március 21. ) írt rövid, tömör, már-már szűkszavú végrendelete keltette föl ezen kis tanulmány írójának érdeklődését. Ez indította arra, hogy bemutassa a 16. század második felében és a 17. század első éveiben élt szerb–magyar főúr családját. Az okirat olyan elemeket és adatokat tartalmaz, amelyek eltérnek a családról eddig ismertetett részletektől, hézagot töltenek ki, pontosítanak, ugyanakkor több helyütt további, megválaszolatlan kérdéseket is hagytak az utókornak. Ezeket igyekeztünk további kutatásokkal föltárni, kiegészíteni, és ha kell, magyarázatokkal ellátni. Nem kívánjuk megismételni a családról szóló, eddig legrészletesebb bemutatást, abból csupán néhány gondolatot emelünk ki, azonban nem mellőzhetjük a 98. oldalon rajzolt kis családfarészletet. Természetesen ezt is az újabb nevek beiktatásával közöljük. Először a vezetéknév helyesírásáról kell szólni. A Bakits családnevet az egyes források más-más alakban rögzítették: Bakit, Bakith, Bakich, Bakics, és ahogy ő írja egy helyen, Bakÿch. Ennek oka az, hogy a szerb eredetű név végén olvasható mássalhangzónak a magyar nyelvben nincs sem hangértéke, sem betűjele. Ez a délszláv nyelvben a magyar cs és ty között ejtendő ć hang, és annak ez az írásjele. Ezért a magyar ortográfiában mindig igyekeztek valamilyen más betűkapcsolattal azt helyettesíteni, nagyjából megfeleltetni. Először szóljunk a testamentumra jellemző általános észrevételekről, körülményekről. Eredetije (amelyet a folyóiratban átírással közölt Merényi) 1900-ban a kismartoni (ma Auszriában: Eisenstadt) főlevéltárban volt található a Czobor család iratkötegében. Ennek okát a későbbiekben a családfán látható két család közti kapcsolat, utódlás indokolja. Maga az okirat az aláírása szerint Bakics Mihály saját kezű írása: „Michael Bakith de Lak m. propria”. Érdekes módon itt... --- ### The Economic and Social Situation of Southern Slovakia in View of Some Indicators (Part III) - Published: 2019-09-23 - Modified: 2019-09-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/09/23/the-economic-and-social-situation-of-southern-slovakia-in-view-of-some-indicators-part-iii/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: horbulakzsolt Southern Slovakia has traditionally been identified with the region inhabited by Hungarians. However, for analytical purposes it is more appropriate to assume the administrative-statistical regions, and in Slovakia, the most suitable territorial entities are the districts. In Southern Slovakia there are 16 districts with a significant proportion of Hungarian population, and, for historical reasons, Bratislava and Košice can also be classified as belonging to the examined region. Looking at the aggregated data of this area, it can be concluded that its development is lagging behind the national average. Regarding industrial production, the southern region, in view of its gravity, accounts for a smaller proportion of the national output. Similarly, lagging behind can also be observed in respect of the corporate average wage, as well as in view of productivity. The economic development of the southern region is uneven, the western–eastern opposition is significant, although it is continuously decreasing. The economically most backward region in the long term is Gemer. --- ### Dél-Szlovákia gazdasági és szociális helyzete néhány mutató tükrében (3. rész) - Published: 2019-09-23 - Modified: 2019-09-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/09/23/del-szlovakia-gazdasagi-es-szocialis-helyzete-nehany-mutato-tukreben-3-resz/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2019, 2019/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: horbulakzsolt Bevezetés Dél-Szlovákia gazdasági és társadalmi fejlődése eltér az országos trendektől. Ezek a különbségek statisztikailag is kimutathatók, és már több tanulmányban is foglalkoztunk velük (Horbulák 2015; 2017). Ezekben Dél-Szlovákia 16 jelentős magyar ajkú népességgel rendelkező járás, illetve ma már nagyon kevés magyar lakosú, de a régióban található és a magyarsághoz ezer szállal kötődő két nagyváros, Pozsony és Kassa munkanélküliségi rátáját, az ott élők átlagbérét, a szociális támogatásban részesülők arányát, az úthálózat néhány jellemzőjét és azt elemeztük, hogy az ország 200 legnagyobb vállalatából hánynak a székhelye található ott. Emellett vizsgáltuk a vidék lakosságának iskolázottsági mutatóit, illetve számítógépes szövegszerkesztői ismereteit. Ebben a dolgozatunkban néhány gazdasági mutatószámra összpontosítunk, mint az ipari termelés, a termelékenység, de összehasonlítjuk a vállalati bérezés és a munkanélküliség alakulását is. A tanulmányban a 2017-es év adataiból indultunk ki. Szlovákia regionális gazdasági fejlettséget Szlovákiát az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik győztesének lehet tekinteni. Az egy főre jutó GDP-jét vásárlóerő-paritás alapján számítva 2000 és 2017 között több mint meg két-és félszerezte. A 269%-os növekedés legfeljebb Litvánia (336%), Lettország (311%) és Bulgária (291%) számaitól marad el, és megelőzi Lengyelországot (254%), Csehországot (214%), illetve Magyarországot (206%) továbbá az uniós átlagértéket (170%) is (Eurostat). A sikeres felzárkózásra azonban árnyékot vet, hogy a regionális különbségek még mindig jelentősek. A NUTS2 régiók tekintetében az alábbi adatokkal találkozhatunk: 1. táblázat. Szlovákia NUTS2 régióinak vásárlóerő-paritáson mért ereje 2017-ben Forrás: http://ec. europa. eu/eurostat Pozsony 179%-os fejlettsége vetekszik az Európai Unió legfejlettebb régióval, ellenben az ország többi térségének fejlettsége nem éri el az uniós átlag 75%-át, ami fejletlen régiónak minősül és... --- ### On the State of Mother Tongue Textbooks of Hungarian Secondary Schools in Slovakia - Published: 2019-09-23 - Modified: 2019-09-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/09/23/on-the-state-of-mother-tongue-textbooks-of-hungarian-secondary-schools-in-slovakia/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: jakabveronika2 The subject of this study are the mother tongue textbooks of secondary grammar schools and vocational schools with Hungarian as the language of instruction, in particular the study-aid for the second grade. In order to map the pedagogues´ opinion regarding the content, structure and methodological solutions of the examined textbooks, I conducted a survey in January 2019, and this study is intended to present the collected data. --- ### A szlovákiai magyar középiskolai anyanyelvtankönyvek állapotáról - Published: 2019-09-23 - Modified: 2019-09-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/09/23/a-szlovakiai-magyar-kozepiskolai-anyanyelvtankonyvek-allapotarol/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2019, 2019/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: jakabveronika2 1. Bevezetés A határon túl élő magyar tanulók számára a magyarnyelv-tankönyvek voltaképpen elsődleges információforrásként szolgálnak anyanyelvük nyelvtani, nyelvhelyességi, helyesírási s egyéb tárgyköreire vonatkozó kérdéseivel kapcsolatosan. Ezen oknál fogva a szlovákiai magyar oktatási segédletek minőségi elemzése kiemelkedően fontos. A legkorábbi szlovákiai magyar tankönyvbírálatok elsősorban egy-egy alap- vagy középiskolai szaktanár nevéhez fűződtek, a szakemberek általi mélyreható és rendszeres nyelvtankönyv-elemzésről csupán 2011-től beszélhetünk. Ennek kezdete a Variológiai Kutatócsoport 2010-es megalakulására vezethető vissza, melynek tagjai évente nemzetközi szimpóziumot rendeznek, ahol a szakembereknek lehetőségük nyílik eredményeik szervezett keretek közötti bemutatására. A nyelvtankönyvek szakmai szempontú vizsgálata lényeges, azonban mégsem elegendő, hiszen a legértékesebb véleményekkel azok a pedagógusok szolgálhatnak, akik az egyes tankönyvekkel nap mint nap dolgoznak. E tény figyelembevételével állítottam össze a 2019 januárjában végzett felmérésemhez szükséges kérdőívet, amelynek általános célja a szlovákiai magyar tannyelvű gimnáziumok és szakközépiskolák számára készült anyanyelvtankönyvekkel kapcsolatos pedagógusi álláspontok feltérképezése volt. Jelen dolgozat célja a felmérés során felgyűjtött eredmények közzététele. Bevezetésképpen előbb bemutatom a vizsgált tankönyveket és keletkezésük körülményeit, majd – röviden jellemezve az érintett kérdésköröket – megfogalmazom a felmérés során kapott válaszok tanulságait, miközben a felgyűjtött adatokról is áttekintést nyújtok. 2. A tankönyvek keletkezésének körülményei Az általam vizsgált anyanyelvtankönyvek keletkezése szorosan összefügg a 2008-as közoktatási reformmal, amely szinte teljes egészében változtatta meg – egyebek mellett – az anyanyelvi oktatást. Az új szabályozások forrásául különböző európai uniós dokumentumok szolgáltak, s ezek elfogadása nyomán olyan alapelvek léptek érvénybe, amelyek megvalósításához az új anyanyelvtankönyvek készítése pusztán az első lépés volt. A gimnáziumok és középiskolák első osztálya számára készült tankönyv a reformok elfogadása utáni... --- ### Three in One. Multilingualism in a Family in Southern Slovakia - Published: 2019-09-23 - Modified: 2019-09-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/09/23/three-in-one-multilingualism-in-a-family-in-southern-slovakia/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: bevilaguabeata The purpose of my study was to examine the language habits and language ideology of a multilingual family in a southern Slovakian village. The language biographies of the mother, father and their children contain not only the characteristics of their language competences, but also their linguistic habits, their attitudes towards the individual languages and their subjective opinions, which I examined in the framework of three interviews. The research is of a psycho-sociolinguistic character. This approach has relevance from the point of view that it shows the Hungarian language use of a person with German mother tongue who had learnt Hungarian as a second language, and, further, with the help of language biographies, it offers a complex picture on my respondents of a young age about language education, and also about language ideologies of their family members. --- ### Három az egyben. Többnyelvűség egy dél-szlovákiai családban - Published: 2019-09-23 - Modified: 2019-09-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/09/23/harom-az-egyben-tobbnyelvuseg-egy-del-szlovakiai-csaladban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2019, 2019/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: bevilaguabeata 1. Bevezetés Dolgozatomban a többnyelvűség kutatásával foglalkozom. Munkám fő célja, hogy bemutassam egy család nyelvhasználatát és a nyelvvel kapcsolatos ideológiáit empirikus nyelvi anyag alapján. Az adatgyűjtést egy dél-szlovákiai településen, Jókán élő családban végeztem, amely német‒magyar‒szlovák háromnyelvűsége miatt keltette fel az érdeklődésemet. A családtagokkal három interjú alkalmával találkoztam. Az így szerzett információk alapján állítottam össze az adatközlők nyelvi önéletrajzát, amely a kutatás fontos eszköze volt. Ez azt jelenti, hogy az egyes családtagokkal nemcsak a nyelvismeretükről, a nyelvekhez való viszonyukról beszélgettünk, hanem életük eseményeiről is a nyelvek szemszögéből. Ezek alapján a dolgozat érdemi részét három nagy fejezetre osztottam: az egyik témája az édesanya nyelvi életrajzának a bemutatása; a másik az édesapa nyelvi életrajzát tárgyalja; az azt követő pedig a négy gyermekük nyelvhasználatáról, nyelvi neveléséről szól. 1. 1. A kutatás menete és jelentősége Magát a terepmunkát 2017 nyarán kezdtem el. Július 11-én készítettem el az első hangfelvételt Jókán az adatközlőim családi házában. Ekkor főleg az anyával, Klárával beszélgettem, de a legidősebb lánya is jelen volt. Az interjú nagyjából két órát vett igénybe, a társalgás egész idő alatt magyarul folyt. Második alkalommal, augusztus 15-én a gyerekekkel találkoztam. A másfél órás beszélgetés szinte végig magyarul zajlott, azonban az utolsó tíz percben sikerült őket szóra bírni németül is. A harmadik látogatásomra 2018. március 24-én került sor. A nagyjából egyórás beszélgetés az apával, Miklóssal magyar nyelven zajlott, és értékes kiegészítése volt az előzőeknek, mivel a család többnyelvűségét, Klára nyelvelsajátítását és a gyerekek nyelvi nevelését az apa szemszögéből is megismerhettem. Mindhárom találkozás során többé-kevésbé hasonló kérdéseket tettem fel... --- ### Saint John and the Village - Published: 2019-09-23 - Modified: 2019-09-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/09/23/saint-john-and-the-village/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: vatascinpeter The aim of this study is to analyze the relationship between a religious object and a local community. The small sacral objects is a most well researched topic in relation with the Hungarians in Slovakia. Nevertheless, we do not have enough case studies when it comes to particular objects such as crosses, statues etc. In this study, the renovated statue of St. John of Nepomuk in the village of Ebed (Obid) is analyzed in its social context. The findings suggest that (1) there is a very close relationship between religious and local (but not ethnic) identities, (2) various layers of collective and individual meanings create a „field” around St. Johns’ statue, (3) more or less „static” meanings and features can change if they are prompted by extraordinary events, and that (4) the topic of small sacral objects is more complex than it seems at first sight. --- ### Szent János és a falu - Published: 2019-09-23 - Modified: 2019-09-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/09/23/szent-janos-es-a-falu/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2019, 2019/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: vatascinpeter Vallási tárgyakat kutatni egyes esetekben messze többet jelenthet, mint csak vallási etnológiával foglalkozni. A szakrális kisemlékek vizsgálatánál lényeges szempont lehet, ha multitematikus tárgyként tekintünk rájuk. Természetesen nem azt szeretném itt állítani, hogy a szlovákiai magyar nyelvterületen található megannyi szobor, feszület, kereszt, képoszlop stb. társadalmi beágyazottságáról úgyszólván semmit sem tudunk. Épp ellenkezőleg! A kérdéskörrel foglalkozó kutatók, köztük is elsősorban az etnográfusok/etnológusok már egy-egy kisemlék egyszerű dokumentálásával társadalom-néprajzilag is releváns tudást teremtettek – s bőven van példa terjedelmes leírásokra és elemzésekre is! Másfelől pedig elég csak megnyitni a Fórum Kisebbségkutató Intézet Etnológiai Központja által két évtizede folyamatosan bővített Szakrális Kisemlék Archívum egyes adatlapjait, hogy olyan információkat kapjunk, amelyek a helyi élet és társadalom egyes részleteit villantják fel. Mindezekre tehát lehet és kell is építeni, ilyen tekintetben a jelen szöveg pedig megpróbálja gazdagítani a már meglevő tudásanyagot egy konkrét település és szobor esetében. Alapvetően az antropológiai/néprajzi terepmunka és módszerek jelentette előnyökről van itt szó, vagyis arról a kutatói attitűdről és látásmódról, amely az „ott-levésre”, a helyi viszonyok személyes ismeretére, s a helyiekkel kiépített kapcsolatrendszerre alapul. A szakrális kisemlékek értelmezéséhez a kutatás kezdetekor szakirodalmat keresvén rendkívül gyorsan azzal szembesültem, hogy számos irányban lehetséges a tájékozódás a népi vallásosság egyszerű leírásaitól kezdve egészen az olyan nyugat-európai interdiszciplináris irányzatok hasznosításáig, mint a material religion. Másként fogalmazva: a szakrális kisemlékek társadalmi/kulturális szerepe semmiképp sem „egyszerűbb” kérdéskör, mint a populáris kultúra bármely más, összetettnek minősíthető jelensége vagy témacsoportja. Ilyen módon a lehetséges szakirodalmi támpontok vég nélküli keresése s egyoldalú kiválasztása helyett a „gordiuszi csomó” átvágásaként egyfajta etnológiai gesztust... --- ### Tendencies in Electoral Behaviour of Hungarians in Slovakia - Published: 2019-09-23 - Modified: 2019-09-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/09/23/tendencies-in-electoral-behaviour-of-hungarians-in-slovakia/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: lamplzsuzsanna This study deals with the evolution of the willingness of Hungarians in Slovakia to vote, with their voter preferences and their opinions on the present political representation of Hungarians in Slovakia. The basis for the study is provided by the sociological surveys of the Forum Minority Research Institute conducted since the turn of the millennium. The latest such survey was carried out in June 2019, in 149 municipalities of southern Slovakia. The representative sample was made up by 1,000 Hungarian adults, chosen according to their proportion in the examined districts and the type of municipality, their sex, age, and school education level. In the opinion of 88 percent, it is necessary that Hungarians in Slovakia have their own political representation, 67 percent think that the most suitable form of it is the only Hungarian party, and, in the opinion of 21 percent, the best way would be a representation by several Hungarian parties which collaborate. If the parliamentary elections would take place now, 67 percent would go to vote, and 59 percent would vote for the currently existing Hungarian parties. If the Hungarian parties would team up, 75 percent would go to vote and 69 percent would vote for this corporate Hungarian political subject. --- ### A szlovákiai magyarok választási magatartásának tendenciái - Published: 2019-09-23 - Modified: 2019-09-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/09/23/a-szlovakiai-magyarok-valasztasi-magatartasanak-tendenciai/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2019, 2019/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: lamplzsuzsanna Bevezetés A Fórum Kisebbségkutató Intézet a szociológiai alapkutatásokon kívül megalakulása óta közvélemény-kutatással is foglalkozik. Csak az ezredfordulótól számítva tíz olyan felmérést végeztünk, amelyek csakis vagy részben az épp aktuális közéleti kérdésekkel foglalkoztak. E felmérések többségének eredményei mostanáig nem voltak közzétéve. Jelen írásomban a legújabb, 2019-es adatokon kívül azon korábbi felméréseink eredményeiből is merítek, amelyek tartalmaztak a mostani összehasonlítás alapjául szolgáló kérdéssorokat. A következő standardizált kérdőíves felmérésekről van szó: 2008-ban 800 fős mintán, 2010-ben 1 022 fős mintán, 2011-ben 800 fős mintán, 2013-ban 1 152 fős mintán, 2015-ben 1 000 fős mintán, 2018-ban 800 fős mintán, 2019-ben 1 000 fős mintán. Valamennyi felmérés célcsoportja a szlovákiai magyar felnőtt korú népesség, vagyis a 18 éves és annál idősebb magyar nemzetiségű személyek, akikből kvótás mintavétellel alkottuk meg a minták nem, korcsoportok (15–34, 35–55 évesek és 55 éven felüliek), iskolai végzettség (alapfokú, középfokú érettségi nélkül, középfokú érettségivel, felsőfokú), településtípus (egyes felméréseknél falu-város bontásban, másoknál a települések lakosságszámát is figyelembe véve), a magyarok járásonkénti aránya szerint reprezentatív struktúráját. A lekérdezések Dél-Szlovákia 16 magyarlakta járásában, valamint Pozsonyban és Kassán zajlottak. A legújabb adatok a 2019. június 17. és 30. közötti közvélemény-kutatásunkból származnak. Előző felméréseinkhez hasonlóan most is magyar nemzetiségű személyeket kérdeztünk. A felmérés nemcsak aktuális közéleti kérdésekkel foglalkozott, hanem a nemzeti identitás témakörével is, s az eredmények már az elsődleges feldolgozás szintjén is jelzik, hogy a mintában spontán módon megjelentek az eltérő identitástípusok, a szilárd magyartól a szlovák identitásig. Ám a jelenlegi politikai helyzetből kiindulva, amikor kérdésessé vált, hogy a meglevő magyar pártkonstellációt tekintve lesz-e a közeljövőben... --- ### Impresszum 2019/3 - Published: 2019-09-23 - Modified: 2019-09-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/09/23/impresszum-2019-3/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2019, 2019/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t X. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tartalom Tanulmányok LAMPL ZSUZSANNA: A szlovákiai magyarok választási magatartásának tendenciái VATAŠČIN PÉTER: Szent János és a falu BEVILAGUA BEÁTA: Három az egyben. Többnyelvűség egy dél-szlovákiai családban JAKAB VERONIKA: A szlovákiai magyar középiskolai anyanyelvtankönyvek állapotáról HORBULÁK ZSOLT: Dél-Szlovákia gazdasági és szociális helyzete néhány mutató tükrében (3. rész) Közlemények FÜLÖP LÁSZLÓ: A Bakics családról (16-17. század) Agora ÖLLÖS LÁSZLÓ: A közös indulás Dokumentumok CSANDA GÁBOR: Dobos László kéziratos hagyatékából Pályakép Mészáros András professzor hetvenéves Könyvek Maurice Halbwachs: Az emlékezet társadalmi keretei (Polgár Anikó) Karikó Sándor (szerk. ): Család, érték, nevelés (Bolemant Lilla) Kulcsár László: A vidékfejlesztés elméleti megközelítése: regionális és kulturális összefüggések (Samu István) Nekrológ Zeman László (1928-2019) (Csanda Gábor) --- ### Miroslav Kusý (1931–2019) - Published: 2019-07-26 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/07/26/miroslav-kusy-1931-2019/ - Kategóriák: Nekrológ, Szemle - Post Years: 2019, 2019/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: olloslaszlo Az egyes korok alapértékei adják azokat a korlátokat, igazodási pontokat, amelyek mentén az emberek társadalommá szervezik magukat, és felépítik az államot. Már a reneszánsz vége és a felvilágosodás eleje óta tudhatja, aki akarja, hogy az alapértékeink nem tökéletesek, így az emberi társadalom és az állam sem lehet az. Ám ha tökéletessé nem tudjuk is formálni őket, jobbá igen. Ám akadtak, akik a modern világ megszületésekor új tökéletességre vágytak. Immár nem az égi, hanem a földi paradicsom megteremtésének lehetőségeit keresték. Olyan törvények megalkotására, illetve felfedezésére törekedtek, amelyek a korabeli természettudományossághoz hasonlóan az emberi társadalomra és az államra mindig és teljes mértékben érvényesek lesznek. Ezekre építve pedig megalkotható a minden bajt és nyomorúságot megoldó emberi rend. Az egyik ilyen koncepció legjelentősebb szellemi atyja tudvalevőleg Karl Marx volt. Az emberek közti különbségek, a háborúk, a bűnözés, az emberek okozta szenvedés megszüntetését, az állam majdani elhalását törvényszerűnek nyilvánító jövőkép nagy kísértést jelentett. Alighanem így volt ez a szörnyű szenvedést és pusztítást hozó második világháború után is. Miroslav Kusý ebben a meggyőződésben élte le fiatalságát. 1968-ban úgy vélte, továbbfejleszthető az eszme, a sztálini torzulást követően visszatéríthető eredeti demokratikusnak deklarált alapjaihoz. A nagy vagyonbéli különbségek nélkül, tehát a nagyon gazdagokra és szegényekre osztott társadalomfelfogás bajain átlépő, ám a demokráciát megtartó, sőt kiterjesztő koncepció a háború alatti pusztulás közösségi emlékével együtt több fiatal értelmiségiben ébreszthette fel a reményt egy jobb, minőségileg fejlettebb társadalmi rend megteremthetőségében. Ám az alapérték az objektivizmus. Az emberi életet az emberek felett álló és azt meghatározó, így objektívnak nevezett törvényszerűség koncepciója. E törvényből... --- ### Petrogalli Oszkár: Mankón járó demokrácia. Írások, beszédek, nyilatkozatok. Összeállította, szerkesztette, jegyzetekkel ellátta és az előszót írta Filep Tamás Gusztáv - Published: 2019-07-26 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/07/26/petrogalli-oszkar-mankon-jaro-demokracia-irasok-beszedek-nyilatkozatok-osszeallitotta-szerkesztette-jegyzetekkel-ellatta-es-az-eloszot-irta-filep-tamas-gusztav/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2019, 2019/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: csandagabor Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2018, 348 p. /Fontes historiae hungarorum, 8. / A két háború közti szlovákiai (vagy ahogy akkor mondták: szlovenszkói) magyar időszakról nincs átfogó monográfiánk, s jórészt feltérképezetlen területről van szó. A rendszerváltás előtti időszakban mindenekelőtt a kisebbségi irodalom- és művelődéstörténet képezett kivételt, elsősorban Turczel Lajos munkásságának köszönhetően. A közélet vagy a politika azonban – főként a levéltári kutatások hiánya miatt – csak marginálisan képezte a mondott időszakkal foglalkozó szakemberek érdeklődését, kivételt egyedül a baloldali Sarló mozgalom feltérképezése jelentett. (Paradox módon ma éppen a Sarlóval, annak mai, revideált megítélésével nem foglalkoznak érdemben – ez egy Bajcsi Ildikó kivételével. ) Örvendetes viszont, hogy a katolikus Prohászka Körök megismerését egyre több tanulmány tűzi ki céljául. Sajnos, nem feldolgozott a sajtó története sem, különösen a legtekintélyesebb országos napilap, a Prágai Magyar Hírlap feldolgozása és értékelése hiányzik (bár most már, hogy a Fórum Kisebbségkutató Intézet digitalizálta s adatbankjában hozzáférhetővé tette a lapot, nyilván e téren is megindulnak a kutatások). A kortárs kutatások eredményei ma is néhány történész nevéhez kötődnek, többek közt Filep Tamáséhoz és sokrétű munkásságához, ő egyebek mellett monográfiát írt Törköly Józsefről, a Magyar Nemzeti Párt elnökéről, képviselőről és szenátorról. Molnár Imre munkái Esterházy Jánosnak, a politikusnak a megismerését szolgálják, a Simon Attila–Tóth László szerzőpáros pedig a politikus és művelődésszervező Szent-Ivány Józsefről írt monográfiát. E három ismert szlovenszkói politikuson kívül másokról ez ideig nem születtek átfogó munkák. Kiemelendő még Angyal Béla két dokumentumválogatása: az egyik az Országos Keresztényszocialista Párt, a másik az Országos Magyar Kisgazda Földmíves és Kisiparos Párt és a... --- ### Csernicskó István: Fények és árnyak - Published: 2019-07-26 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/07/26/csernicsko-istvan-fenyek-es-arnyak/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2019, 2019/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: gazdagvilmos Kárpátalja nyelvi tájképéből. Ungvár, Autdor-Shark, 2019. 240 p. A közelmúltban látott napvilágot Csernicskó István Fények és árnyak. Kárpátalja nyelvi tájképéből címet viselő kötete, mely amint az a kötet fülszövegéből kiderül, „nem a régió nyelvi tájképének teljes és részletes leírása, hanem olyan tanulmányok gyűjteménye, amelyek szorosan kapcsolódnak a nyelvpolitika és a nyelvi tájkép témaköréhez”. A kötet élén álló, az Előszó helyett címet viselő fejezetben a szerző rögzíti, hogy munkájában a gazdag szakirodalmi megalapozottság miatt nem kíván foglalkozni a nyelvi tájkép fogalmával és kutatástörténetével, ehelyett azzal próbálkozik meg, hogy „a lehetőségekhez és a rendelkezésre álló forrásokhoz mérten – a nyelvpolitika elméleti keretein belül mutassa be Kárpátalja nyelvi tájképének bizonyos vetületeit” (8. p. ). Azt is hangsúlyozza, hogy célja nem a régió nyelvi tájképének mindenre kiterjedő leírása, hanem a nyelvpolitikai döntések és cselekvések mögött meghúzódó nyelvi ideológiák feltárása, értelmezése, amely révén az olvasó közelebb juthat „a ma Kárpátaljaként ismert régióban zajló nyelvi, nyelvpolitikai folyamatok megértéséhez” és ahhoz, hogy ezek miként realizálódnak a régió nyelvi tájképében. Az első, több alfejezetre tagolt fejezet A nyelvi tájkép történeti szempontú elemzése: nyelvpolitika és nyelvideológiák a papírpénzeken címet viseli. Csernicskó István a Nyelvpolitika és nyelvi tájkép összefonódása kapcsán megjegyzi: „Az, hogy milyen nyelvek és hogyan jelenhetnek, illetve jelennek meg a tágan értelmezett nyelvi tájképben, jelzi az adott állam nyelvpolitikai törekvéseit, valamint információkat szolgáltat a társadalom számára a hatalom nyelvi attitűdjeiről, ideológiáiról. ” (8. p. ) Ugyanakkor ezt kiegészítendő arról is említést tesz, hogy „a közvetíteni kívánt kép természetesen nem feltétlenül tárja elénk a nyelvpolitika valós céljait, hisz a... --- ### H. Nagy Péter: Médiaterek Lady Gaga korában - Published: 2019-07-26 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/07/26/h-nagy-peter-mediaterek-lady-gaga-koraban/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2019, 2019/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: bakalpatrik Kalandozások a popkultúra területén. Dunaszerdahely, Media Nova M, 2017, 208 p. Nagy Péter nevével számtalan helyen találkozhatunk, hiszen rendkívül termékeny szakíróról van szó. Az egyes folyóiratokban vagy kötethátlapokon, amikor a behatárolhatatlan karakter behatárolására törekvők felsorakoztatnak egy státuszlistát az olyan, kulcsszavaknak is beillő elemekből, mint egyetemi oktató, irodalomtörténész, szerkesztő, tudomány-népszerűsítő, popkultúra-kutató, egy elemet még hajlamosak kifelejteni. A gagaistára gondolunk, természetesen a szónak olyan értelmében, mint ahogy az akafan jelent egyetemi szférában mozgó, tudományos munkát végző szakembert (akadémikus), aki azonban bizonyos mélységig rajong is kutatásának tárgyáért (fan), ez a rajongás viszont épp a górcső alá helyezett vizsgálati alany összetettségének felismerése által teljesedik ki. Bátran állíthatjuk, hogy a magyar nyelvterületen nincs még egy szakember, aki olyannyira behatóan, rétegzetten és kapcsolódásait felismerve, egyszersmind szerteágazóan ismerné Lady Gaga művészetét, mint H. Nagy. Korunk talán legismertebb popikonjának munkásságára már a szerző nemrég megjelent, a magyar popkultúra-kutatás frontján lövészárok-foglalással felérő monográfiája, az Alternatívák is odafigyelt, a Médiaterek... azonban egyenesen önnön szervezőelvévé tette Gaga működését. De mit is jelent ez pontosan? Lady Gagát egyrészt korunk átváltozóművészének tartják, aki soha nem lép kétszer ugyanabban a formában ugyanabba a folyóba... bocsánat, színpadra. Az élő show-k során a dalai is mindig kicsit – vagy nagyon – másként hangzanak fel. Utóbbi olykor azt jelenti, hogy alkalmazkodnak a közegükhöz – valamely kultúrához –, vagy egyszerűen megteremtenek egy teljesen új, a rádióban játszott hanganyagtól is eltérő alternatívát, ami bár sok mindenben hasonlít az eredetihez, ahhoz képest mégis egyszeri és sajátos. A művésznő különösen fontos pozícióba helyezi az egyediséget, amit mindenkor változó viselete, előadásmódja és... --- ### Életben maradtam… - Az 1944. október 20. – 1946. március 24. között készült feljegyzéseim, naplóm - Published: 2019-07-26 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/07/26/eletben-maradtam-az-1944-oktober-20-1946-marcius-24-kozott-keszult-feljegyzeseim-naplom/ - Kategóriák: Oral History, Szemle - Post Years: 2019, 2019/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: istvanordog Csaknem hatvan esztendő telt el azóta. És most itt ülök a monitor előtt a tizennyolc éves akkori magammal szemben és írom, átírom a hatvanéves naplóm egyre halványuló sorait. Úgy érzem, ezt meg kell tennem, kár lenne, ha olvashatatlanná fakulnának az akkor papírra vetett sorok, a kátrányos papírba burkolt kemény fedelű füzet kezdetben tintával, később – amikor már az sem volt – ceruzával papírra vetett sorai. Nagyon sokat felejtettem azóta, számos részlet, a helységek, nevek, a katona- és a fogolytársak szinte köddé váltak, sok részlet viszont újra felbukkan, újra megelevenedik az, ami hatvan éve elmerült emlékezetemben. Ahogyan olvasom, lassan meg is értem, védekezés ez: gyorsan el kell felejteni azt, amire nem jó emlékezni... A negyvenes években Losoncon laktunk, egy szép, nagy, négyszobás kertes családi házban. Anyával és Ádikával voltunk otthon, én akkor gimnáziumba jártam, a losonci Kármán József Gimnázium nyolcadik osztályát végeztem tizennyolc évesen, készültem az érettségire. Apa, aki a Felvidék visszatérte után – ezt akkoriban így mondották – kérvényezte, hogy áthelyezzék Szegedről ősei városába, a losonci tüzérosztály parancsnoka volt. Alezredesi rangban akkor már másodszor volt a fronton csapatával, felépülve az első fronton töltött időszakban szerzett súlyos csontvelőgyulladását követő műtétből. * Mi ott, Losoncon a háborúból akkor még nem sokat éreztünk. Igaz, a rádió egyre gyakrabban szakította meg adását és jelentette a légi veszélyt, de repülőket ott nem nagyon láttunk. A minket támadó angol bombázókat először csak az érettségi utáni nyaraláson láttam Fonyódon a fejünk felett végeláthatatlan kötelékben átrepülni, a sok száz bombázó motorjainak fenyegető dübörgése, mély moraja már előre jelezte... --- ### Még egyszer a szlovákiai magyar választásstatisztikákról - Published: 2019-07-26 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/07/26/meg-egyszer-a-szlovakiai-magyar-valasztasstatisztikakrol/ - Kategóriák: Agora, Szemle - Post Years: 2019, 2019/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: harrachgabor „Ideje alaposabban elemezni a kilenc parlamenti választás eredményeit szlovákiai magyar szemszögből” – veti fel írásában Gyurovszky László (Hogyan tovább? A szlovákiai magyar pártok választási eredményeinek elemzése, 1990–2016). A jó hír az, hogy ezt korábban már többen is megtették, így rendelkezésünkre áll a legújabb disputához szükséges ismeretanyag – elég például Halász Iván, Lampl Zsuzsanna, Mózes Szabolcs, Öllös László, Ravasz Ábel, Rákóczi Krisztián, Szabó Balázs, Szarka László, Tátrai Patrik és Tokár Géza munkáira gondolnunk. (Rákóczi Krisztián kollégámmal nemrég egy 170 oldalas könyvben szóltunk hozzá a témához, tartalma – amely részben az alábbi írás alapjául is szolgál – a https://bgazrt. hu/konyv-kulon-utakon/ oldalon megtekinthető. )   Mielőtt reflektálnék a Gyurovszky László által leírtakra, hadd szögezzem le: egy komoly politikai múlttal rendelkező, egyebek mellett kampányfőnöki, képviselői és miniszteri tapasztalatokkal bíró szerzőről van szó, akinek véleményét a bennfentesnek kijáró figyelemmel érdemes csak olvasni. Gyurovszky politikai helyzetértékelését nem csak érdekfeszítőnek, hanem kifejezetten elgondolkodtatónak is találtam, különösen a magyar választókra vonatkozó négyosztatú struktúráról, illetve a súlypont-politikáról leírtakat. Az alábbiakban azonban nem ezeket, hanem a szerző választásstatisztikai számításait szeretném kommentálni. Gyurovszky László két fontos adat kiszámítására tesz kísérletet. Az egyik a teljes magyar szavazóbázis létszáma, a másik a Híd-szavazók etnikai megoszlása. Az előbbi értékének meghatározására a szerző sajátos módszerrel kalkulál: a magyar pártokra, így 2010-től az MKP-ra és a Hídra adott szavazatok összesített arányát járásonként kivetíti az ott élő választópolgárok összességére. Ez azonban több szempontból is megkérdőjelezhető eljárás. Egyrészt – a torzítások elkerülése érdekében – az egyes járásokon belül a magyarok és nem magyarok részvételi arányának ugyanakkorának kellene lennie.... --- ### Megjegyzések Gyurovszky László elemzéséhez - Published: 2019-07-26 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/07/26/megjegyzesek-gyurovszky-laszlo-elemzesehez/ - Kategóriák: Agora, Szemle - Post Years: 2019, 2019/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: galzsolt A tanulmány értékes adatgyűjtés révén fontos megállapításokat tesz a szlovákiai magyar pártok támogatottságával kapcsolatban. Az alkalmazott adatgyűjtési, feldolgozási módszerekkel és a megállapítások többségével egyetértek, alig akad kivétel. A fő kritikai észrevétel az, hogy a szerző nem támaszkodik a saját kutatásán kívül más korábbi felmérésekre, kutatásokra, szakmai publikációkra, így sok esetben csak a véleményét közli, amely nincs kellőképpen alátámasztva adatokkal, korábbi szakirodalomra való hivatkozásokkal – ezért könnyen vitatható. A szlovákiai magyar választóréteg nemzetiségi és politikai összetételével kapcsolatban nem vagyok teljesen meggyőződve arról, hogy a szerző helyesen látja, hogy a választók súlypontja jobboldalon van. Ez valószínűleg csak részben igaz: kulturálisan a szlovákiai magyar választók többsége vagy legalábbis legnagyobb csoportja minden bizonnyal tényleg konzervatív jobboldaliként jellemezhető, de ha a gazdasági nézeteiket, értékrendjüket nézzük, akkor a legnagyobb csoport minden bizonnyal inkább baloldali (azaz nagyobb állami újraelosztást, szabályozást, gondoskodást és jövedelmi egyenlőséget támogat). Így van ez a többségi szlovák és a magyarországi magyar társadalmon belül is, ezért meglepő lenne, ha épp a szlovákiai magyarság körében nem ez lenne a helyzet. Ez, hangsúlyozzuk újra, kizárólag azt jelenti, hogy gazdasági kérdésekben inkább baloldali nézeteket, értékeket képvisel a domináns csoport. Ez nem zárja ki azt, hogy önbesorolási alapon ne gondolja magáról azt a többség, hogy jobboldali. Tehát a kérdés kicsit összetettebb, a baloldali-jobboldali kötődést legalább két területen/dimenzióban érdemes vizsgálni: gazdasági és társadalmi, kulturális téren, és meg lehet különböztetni az önbesorolás meg az értékrend és nézetek alapján is, így árnyaltabb eredményeket kaphatunk. Mindenesetre az ilyen megállapításokat jobb lett volna valamilyen hivatkozásokkal (korábbi kutatások, felmérések adataira) is ellátni, akkor erőteljesebb... --- ### Hogyan tovább? - A szlovákiai magyar pártok választási eredményeinek elemzése, 1990–2016 - Published: 2019-07-26 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/07/26/hogyan-tovabb-a-szlovakiai-magyar-partok-valasztasi-eredmenyeinek-elemzese-1990-2016/ - Kategóriák: Agora, Szemle - Post Years: 2019, 2019/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: laszlogyurovszky A csehszlovákiai és 1992 után a szlovákiai magyar pártok immár csaknem 30 éve tevékenykednek demokratikus politikai keretek között. Kilenc parlamenti, nyolc helyhatósági, öt megyei és három európai parlamenti választás van mögöttük, s ne feledkezzünk el a köztársaságielnök-választásokról, valamint a népszavazásokról sem. Politikusaink öt választási időszakban kormánypozícióba is jutottak, regionális szinten pedig megszámlálhatatlan helyi és megyei irányító posztot töltöttek be. A pártok politikai és demokratikus tapasztalata már jelentősen meghaladja az első Csehszlovák Köztársaság húsz évét. Ezért ideje számot vetni az elmúlt csaknem harminc évvel és alaposabban elemezni a kilenc parlamenti választás eredményeit szlovákiai magyar szemszögből. Két kérdésre kerestem választ: milyen a szlovákiai magyar választóréteg állapota, és mennyire képes a politikai képviselet ellátni a választók képviseletét parlamenti szinten. Nem foglalkoztam tehát a pártok választási programjaival és politikai eredményeivel. Ami érdekelt, az a szlovákiai magyar politikai választóréteg állapota és a politikai érdekképviselet hatékonysága. Az elemzés során csak a szlovák parlamentbe történő választásokat vizsgáltam. Egymás után sorba állítottam a kilenc választás járási szintre lebontott számszerű eredményeit és melléjük rendeltem az akkor aktuális választási részvételt. Ezzel a felbontással és összetétellel természetesen még nem nyílt lehetőség az egyes választási eredmények összehasonlítására, hiszen hogyan vessük össze a 94 százalékos részvétel számait az 50 százalék adataival? Erre a saját adatrendszerünkön belül, tehát a szlovákiai magyar pártok választási eredményeit illetően csak egy lehetőség van: minden adatot minden választási évből ugyanarra a részvételre kell átszámolni. Erre a legalkalmasabb a teljes részvételi arány. Ezért például 840 szavazatot 84 százalékos részvételnél 1000 szavazatra számoltam át, és az 500 szavazat 50 százalékos részvételnél... --- ### Újraírt tér-képek II. - Vízjárta helyek egykor és ma – a táj és a természet átalakulása a bősi vízlépcső környezetében a helyiek szemszögéből - Published: 2019-07-26 - Modified: 2019-07-26 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/07/26/ujrairt-ter-kepek-ii-vizjarta-helyek-egykor-es-ma-a-taj-es-a-termeszet-atalakulasa-a-bosi-vizlepcso-kornyezeteben-a-helyiek-szemszogebol/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2019, 2019/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: muranyiveronika A bősi vízlépcsőt övező táj alig hasonlít valamikori önmagára, az egykor jellemző ökoszisztémák eltűntek vagy jelentősen átalakultak ‒ vizes élőhelyek száradtak ki, a folyóvizek többsége állóvízzé vált, ártéri erdők helyén több száz hektáros üzemvíztározó tó terül el, a termőföldek felett az „Új-Duna” dombsávja fut. A művi beavatkozások következtében szakadások jöttek létre a tájban, a valamikor összefüggő, egymással kapcsolatot tartó élőhelyek egymástól elkülönültek, ami mélyreható következményekkel járt. Vajon miképp látják és értékelik mindezen folyamatokat a vízerőmű közvetlen közelében élő emberek? Hogyan alakultak át tájhasználati módjaik? Miképp emlékeznek vissza a régi, az erőmű előtti tájra? Bevezetés Az ott élők számára eltűnt a táj, amelyet jól ismertek, amelyet családi és személyes emlékeik töltöttek meg ‒ a fák, melyek alatt szerelmesek voltak, ahol később gyerekeik játszottak, ahol hóvirágot szedtek, a folyószakasz, ahol halat fogtak, a földút, ahol nagyapjukkal a Dunához indultak, csak saját emlékeikben léteznek már. A helyek, melyekre emlékeik vonatkoznak, a gyermekeik és unokáik számára ismeretlenek. Jelen tanulmány egyik célja, hogy a táj és természet változását a helyi emberek megfigyelésein keresztül írja le. Kutatásom során arra kértem őket, hogy fogalmazzák meg az átalakulás összetevőit, és értékeljék is azokat. A kutatás másik célja volt, hogy emlékképeket rögzítsek, melyeket a régi, vízjárta helyekről és az Öreg-Dunáról idéznek fel. 2017. október és 2019. március között több mint negyven féligstrukturált interjú készült, melyek gyakran mentális térképek rajzolásával egészültek ki. Egyrészt a közösségi élet szempontjából fontos embereket kerestem meg, másrészt afféle „Dunára járó” embereket, akik a halászat, vadászat vagy csak természetük folytán sok időt töltöttek és töltenek a... --- ### Gemer in the Light of the 1919 Political Changes - Published: 2019-07-25 - Modified: 2019-07-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/07/25/gemer-in-the-light-of-the-1919-political-changes/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: kerenyieva Several concepts emerged in the years between 1918 and 1920 about the proportion of the division between Czechoslovakia and Hungary of one of the oldest medieval counties, the Gömör County. Czechoslovakia as an independent state recognized by the victorious powers, claimed sovereignty of the territories occupied by the Czecho-Slovak military units, whereas the Hungarian government took the view that the territory of Upper Hungary remains part of Hungary until the official “announcement of results” by the Paris Peace Conference. While Gömör did not become an active battleground during the world war, it did so for several months in the period of the Hungarian Soviet Republic. The 1919 state border changes simultaneously resulted in territorial and administrational re-arrangement of the county, a decision which cut off district centres, routes to markets, transport paths, industrial areas, and caused that Gömör fell into the position of a peripheral county with disadvantaged economic situation, the aftereffects of which are felt up to now. --- ### Gömör az 1919-es államfordulatok tükrében - Published: 2019-07-25 - Modified: 2019-07-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/07/25/gomor-az-1919-es-allamfordulatok-tukreben/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2019, 2019/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: kerenyieva A nemzetközi támogatással megalakult Národný Výbor (Nemzeti Tanács) Prágában 1918. október 28-án megszüntette az Osztrák–Magyar Monarchia fennhatóságát Csehország részei felett, és átvette a kormányzást. Ugyanitt 1918. november 14-én összeült a Nemzetgyűlés és proklamálta a Csehszlovák Köztársaságot. A megalakult új államot rövidesen a győztes hatalmak sorban elismerték. A Felvidék sorsa megpecsételődött. Bár elméletben 1918 őszén, a gyakorlatban csak következő év januárjában történt meg Gömör megszállása az olaszországi csehszlovák légiók által. Kramář miniszterelnök tollából már 1918. december 10-én életbe lépett a Szlovenszkó területére érvényes új rendelkezés, amely szabályozta a terület nyelvhasználatát, közigazgatását, állami vagyonának tulajdonviszonyait, adóit, köztisztviselőinek további sorsát. Rimaszombat város képviselő-testülete december 28-i ülésén tüntetésképp csatlakozott a Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligájához, mintegy kifejezve ellenállását a kialakult helyzettel szemben. A vármegye megtörve bár, de készült az impériumváltásra, ezt bizonyítja az alispán azon év eleji sürgönye, melyben „a várható cseh megszállásra való tekintettel” az országos és havi vásárokat január derekáig betiltatta. Rimaszombat megyeszékhelyre 1919. január 12-én vonult be Tiszolc irányából a Rossi tábornok parancsnoksága alatt lévő hadosztály 32. ezredének 1. zászlóalja, melynek kíséretében Samuel Daxner a szlovenszkói kormány megbízásából kinevezett ispán átvette hivatalát. A vármegyeházán uralkodó magyaros légkört és a városi önkormányzat ellenséges hozzáállását tapasztalva azonban hamarosan visszatért Tiszolcra, a megye közigazgatási ügyeinek irányítását Emil Hanes tanácsosra bízva. (B. Kovács 2004, 111. p. ) Január végére a csehszlovák katonaság megszállta a megye mindazon területeit, amelyek az 1918. december 24-én rögzített demarkációs vonaltól északra feküdtek – esetünkben ez az Osgyán–Rimaszombat–Tornalja–Aggtelek vonalat jelentette. Az impériumváltás jelei lassan, fokozatosan lopództak be a mindennapokba. Podhrázky szakaszvezető... --- ### „It is Not Possible to Attract Young People with Mediocrity.” The Life Path of Papal Prelate and Grand Provost of Košice Miklós Pfeiffer (1887–1979) - Published: 2019-07-25 - Modified: 2019-07-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/07/25/it-is-not-possible-to-attract-young-people-with-mediocrity-the-life-path-of-papal-prelate-and-grand-provost-of-kosice-miklos-pfeiffer-1887-1979/ - Kategóriák: Content, Forum Social Science Review, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: gyarmatieniko Canon of Košice Miklós Pfeiffer was a well-known and recognized public figure of Hungarians in Upper Hungary who after World War I found themselves in a minority position. The stages of his life were divided among three countries. He grew up in the Austro–Hungarian Monarchy and was ordained as mass-priest in 1909. He devoted the acme of his career to pastoral care of Hungarian inhabitants in the interwar Czechoslovakia, he first of all dedicated his efforts to education of university students. At the age of nearly sixty he had no choice but to immigrate to Switzerland. However, it maybe was a mitigation for him that he returned back to the scene of his university studies. This bibliographic summary outlines the stations of Miklós Pfeiffer´s life and career, endeavouring to be as complete as possible. --- ### „Közepességgel ifjakat nem lehet vonzani” - Pfeiffer Miklós pápai prelátus és kassai nagyprépost életútjáról (1887–1979) - Published: 2019-07-25 - Modified: 2019-07-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/07/25/kozepesseggel-ifjakat-nem-lehet-vonzani-pfeiffer-miklos-papai-prelatus-es-kassai-nagyprepost-eletutjarol-1887-1979/ - Kategóriák: Szemle, Tartalom - Post Years: 2019, 2019/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: gyarmatieniko A tanulmány címéül kiválasztott mottó Pfeiffer Miklós svájci emigrációjának idején, 1952. július 1-jén került be naplófeljegyzései közé. A szerzetesi utánpótlás helyzetéről a következő gondolatokat jegyezte le ezen a napon a szerző: „Tegnap este jött egynapos rekollekció növendékeink számára való megtartására G. Rywalski Paskál svájci kapucinus. Kevés pappal értettem meg magamat olyan jól, mint vele; . Hosszan beszéltünk a papi és mindkétnembeli szerzetesi hivatások ritkulásáról. Igazat adott nekem, hogy ennek fő oka, hogy – főleg a világi papság – nem működik sok esetben úgy, hogy az lelkes ifjakra valóban vonzó legyen. Az egyháziak részéről egész életükkel tanúságtétel kellene a valóban kisugárzó kereszténység mellett: akkor mennyiségileg és minőségileg lenne kellő utánpótlás. Közepességgel ifjakat nem lehet vonzani. ” Ennek a mottónak a jegyében tekintem át Pfeiffer Miklós életének állomásait. Pfeiffer Miklós hosszú múltú, tehetős soproni családban született 1887. március 12-én (Házi 1982). 1904 tavaszán Budapesten tett érettségi vizsgát, majd ugyanennek a tanulmányi évnek a téli szemeszterében egyedüli magyar hallgatóként kezdte meg egyetemi tanulmányait a Fribourgi Egyetemen. A svájci fribourgi akadémiát 1889-ben emelték egyetemi rangra, ez az egyetem a mai napig a Domonkos rend irányítása alatt áll. Természetesen a magyar hallgatók között az egyetem teológiai kara volt a legnépszerűbb. 1898 és 1918 között a húsz év alatt felvett negyvenhárom magyar hallgatóból harminckét fő választotta a teológiai kart, heten bölcsészettudományokat hallgattak, hárman folytattak jogi tanulmányokat, és csupán egy magyar hallgató jelentkezett a természettudományi karra (Szögi 2000, 25–26. p. , 74. p. ). Az Egyetemi Nagykönyv bejegyzései szerint Pfeiffer 1908-ban szerzett baccalaureatus címet cum laude minősítéssel,... --- ### The Past, the Present and the Achieved Results of the Hungarian–Slovak Joint Committee - Published: 2019-07-25 - Modified: 2019-07-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/07/25/the-past-the-present-and-the-achieved-results-of-the-hungarian-slovak-joint-committee/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: vargacsilla The protection of and dealing with national minorities in general can be carried out on three different levels: on multilateral, bilateral, and domestic level. The multilateral scope includes activities of international bodies urged by states devoted to the issue. At domestic level, countries have the possibility to secure different rights for national minorities living on their territories, based on their minority-related approach. The present paper, however, examines the bilateral scope of cooperation in support of national minorities, which cooperation can be achieved through bilateral treaties and agreements. The paper also focuses on the work of the Joint Slovak–Hungarian Committee on Minority Affairs established in 1995 by the Basic Treaty signed between the two countries. --- ### A Magyar–Szlovák Kisebbségi Vegyes Bizottság múltja, jelene és elért eredményei - Published: 2019-07-25 - Modified: 2019-07-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/07/25/a-magyar-szlovak-kisebbsegi-vegyes-bizottsag-multja-jelene-es-elert-eredmenyei/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2019, 2019/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: vargacsilla Bevezető: a nemzeti kisebbségek meghatározása és politikai képviseletük fontossága A nemzeti kisebbségek témaköre, jogainak védelme a közép- és kelet-európai államokban rendkívül vitatott kérdéskörnek számít. Mivel a kisebbség, így ezen belül a nemzeti kisebbség meghatározására sem került sor a nemzetközi színtéren, így a jelenlegi tanulmány szempontjából saját, illetve egyes szakértők által alkalmazott meghatározáshoz fordulunk. Nemzeti kisebbség kifejezés alatt azokat a csoportokat értjük, melyek egy bizonyos fogadó államban élnek, ezzel egy időben azonban nemzetiségi, etnikai és történelmi alapon egy másik, általában szomszédos anyaállamhoz kötődnek, széleskörű kapcsolatokat tartva fenn az említett országgal. Következésképpen a nemzeti kisebbségek, valamint a bevándorlók (az „új” kisebbségek) helyzete és jogvédelme között különbséget kell tenni, e két kategória szétválasztására van szükség, ami azonban a legtöbb esetben nemzetközi és európai szinten nem történik meg. A nemzeti vagy hagyományos kisebbségek többnyire történelmi okok miatt, például az államhatárok változása folytán, vagy önkéntes tömeges elvándorlás, illetve szervezett áttelepítési folyamat részeseként kerültek kisebbségi helyzetbe egy adott államban. Az is elmondható, hogy az említett csoportok kettős identitással rendelkeznek: kultúrájuk, nyelvük, hagyományaik, történelmük elkülönül azon államok többségétől, ahol jelenleg élnek, azonban bizonyos fokig be is olvadtak, integrálodnak az adott társadalomba. Kymlicka szerint a nemzeti kisebbség olyan történelmi közösség, mely többé-kevésbé szervezett formában, egy bizonyos területen vagy országban él, valamint azonos nyelvvel, kultúrával rendelkezik. (Kymlicka 1995, 11. p. ) A nemzeti kisebbségek helyzetének elemzésekor fontos megemlíteni a nemzeti kisebbségek, a fogadó állam és anyaállam közötti kapcsolati háromszöget. Ebben a kapcsolatrendszerben a kisebbségeknek nemcsak a politikai és gazdasági változásokhoz kell igazodniuk, hanem két ellentétes előjelű nemzeti törekvéshez is:... --- ### Impresszum 2019/2 - Published: 2019-07-25 - Modified: 2019-09-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/07/25/impresszum-2019-2/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2019, 2019/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t X. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tartalom: Tanulmányok VARGA CSILLA: A Magyar–Szlovák Kisebbségi Vegyes Bizottság múltja, jelene és elért eredményei GYARMATI ENIKŐ: „Közepességgel ifjakat nem lehet vonzani”. Pfeiffer Miklós pápai prelátus és kassai nagyprépost életútjáról (1887–1979) KERÉNYI ÉVA: Gömör az 1919-es államfordulatok tükrében MURÁNYI VERONIKA: Újraírt tér-képek 2. A bősi vízerőmű és az „Új-Duna” a helyiek szemszögéből Közlemények MÁRKUS ÉVA – M. PINTÉR TIBOR: Kezdetben vala... Szepeskáptalan. Az első német nemzetiségi tanítóképző intézet a történelmi Magyarország területén Agora GYUROVSZKY LÁSZLÓ: Hogyan tovább? A szlovákiai magyar pártok választási eredményeinek elemzése, 1990–2016 GÁL ZSOLT: Megjegyzések Gyurovszky László elemzéséhez HARRACH GÁBOR: Még egyszer a szlovákiai magyar választásstatisztikákról Oral history ÖRDÖG ISTVÁN: Életben maradtam... (Kőrös Zoltán) Könyvek H. Nagy Péter: Médiaterek Lady Gaga korában. Kalandozások a popkultúra területén (Baka L. Patrik) Csernicskó István: Fények és árnyak. Kárpátalja nyelvi tájképéből (Gazdag Vilmos) Petrogalli Oszkár: Mankón járó demokrácia. Írások, beszédek, nyilatkozatok (Csanda Gábor) Nekrológ Miroslav Kusý (1931–2019) (Öllös László) --- ### Kezdetben vala… Szepeskáptalan - Az első német nemzetiségi tanítóképző intézet a történelmi Magyarország területén - Published: 2019-06-26 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/06/26/kezdetben-vala-szepeskaptalan-az-elso-nemet-nemzetisegi-tanitokepzo-intezet-a-tortenelmi-magyarorszag-teruleten/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2019, 2019/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: markuseva, pintertibor Bevezetés Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kara fennállásának 150. évfordulójáról többféle kutatással emlékezik meg. Ezek egyike a német nemzetiségi tanítóképzés feltérképezését célzó kutatás, mely –egyebek között – azt az érdekes eredményt hozta, hogy a magyarországi német nemzetiségi oktatás kezdetei tulajdonképpen a mai Szlovákia területéhez kötődnek, mivel az első német nemzetiségi tanítóképzés a mai Szepeskáptalan területén indult meg 200 évvel ezelőtt. A német–magyar–szlovák lakosság számára indított tanítóképzés, a népi tanítók képzése akkor a római katolikus egyház óvó felügyelete alatt és szemlélete mellett kezdődött. Tanulmányunk egy tanulmánysorozat egyik elemeként a szlovákiai intézmény életét, indulásának nehézségeit, illetve működésének pillanatképeit örökíti meg. Nemzetiségi oktatás alatt a 20. század végén a nemzetiségi tanulók számára létesített intézményes nevelés-oktatást értjük, amelynek feladata, hogy szervezetten biztosítsa a nemzetiségi nyelv tanulását, a nemzetiségi történelem, kultúra, hagyomány megismerését a közösségi identitástudat megőrzése, ápolása, erősítése mellett. A sajátos célok és követelmények teljesítéséhez, a működés feltételeihez az állam emelt normatív támogatást nyújt (Báthory–Falus 1997, 558. p. ). Nemzetiségi pedagógus pedig az a pedagógus (óvónő, tanító, tanár), aki nemzetiségi pedagógusképzésben részesült, nemzetiségi végzettséggel rendelkezik és/vagy nemzetiségi hovatartozású, nemzetiség nyelvét beszélő, nemzetiségi oktatási programokban foglalkoztatott (Báthory–Falus 1997, 561. p. ). 200 évvel ezelőtt természetesen egészen más volt a helyzet, mint ma. Az első magyarországi tanítóképzők egyházi alapításúak voltak. A nemzetiségi kérdés szorosan összekapcsolódott a felekezeti hovatartozás kérdésével a kezdetektől a 20. századig (Rácz-Fodor 1993, 129. p. ), azonban a felekezet és nemzetiségi kapcsolat nyomai mind a mai napig megmaradtak a történelmi Magyarország területén (például az ortodox Románia más felekezetű nemzetei vagy a... --- ### Impresszum 2014/4 - Published: 2019-04-16 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/04/16/impresszum-2014-4/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2014, 2014/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XVI. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia)Tartalom:Tanulmányok:SIMON ATTILA: Kettős szorításban. A dél-szlovákiai zsidóság Trianon és Auschwitz között SZITA SZABOLCS: A vidéki zsidóság deportálása, különös tekintettel a visszacsatolt területekre KOMZSÍK ATTILA-LÁSZLÓ BÉLA: A szlovákiai magyar nemzeti közösség formális művelődésének két évtizede GYURGYÍK LÁSZLÓ: A magyar nemzetiségűek településszerkezeti változásai az ezredfordulót követő évtizedben az ismeretlen nemzetiségűek adatainak a hátterében LAMPL ZSUZSANNA: A szlovákiai felsőoktatási szféra és a dél-szlovákiai magyar/szlovák fiatalok egyetempercepciói LANSTYÁK ISTVÁN: Kusza problémák HORBULÁK ZSOLT: A marketing nyelvhasználati kérdései. Marketingstratégiai nyelvi buktatók a határon átnyúló kereskedelem esetében P. MÁRKUS KATALIN-M. PINTÉR TIBOR: Szótárak és használóik. Az angol-magyar, magyar-angol lexikográfia módszertani alapjaiKözleményekVOIGT VILMOS: Törvények a kisebbségekért vagy kisebbségek a törvényekért? KönyvekKántor Zoltán: A nemzet intézményesülése a rendszerváltás utáni Magyarországon (Öllös László) Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok szociológiája 1.   Szlovákiai és magyar (Gaucsík István) Gaucsík István: Lemorzsolódó kisebbség. A csehszlovákiai magyarság jogfosztásának gazdasági háttere 1945-1948 (Korpás Árpád) Maruzsa Zoltán: A német újrafegyverkezés és a hidegháború 1945-1969. Összegzés és dokumentumok (Vajda Barnabás) Kalmár Melinda: Történelmi galaxisok vonzásában. Magyarország és a szovjetrendszer 1945-1990 (Vajda Barnabás) --- ### Impresszum 2014/3 - Published: 2019-04-16 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/04/16/impresszum-2014-3/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2014, 2014/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XVI. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia)Tartalom:Tanulmányok:N. CSÁSZI ILDIKÓ: Nyelvi hátrány helyett nyelvi esélyegyenlőséget! Az anyanyelvi kulckompetencia fejlesztése a nyelvi hátránnyal rendelkező tanulóknál KRALINA HOBOTH KATALIN: Magyar szakmai nyelvhasználat és szaknyelvokattás Szlovákiában KARA ANNA:"Én, Mécs... " Önéletrajz  - másodkézből KOSZTYÓ GYULA: Népművelésügy Ung vármegyében egy statisztikai adatsor tükrében (1941) GAUCSÍK ISTVÁN: A Pozsonyi I. Takarékpénztár közhasznú és jótékonysági tevékenysége a 19. században TÓZSA-RIGÓ ATTILA: A városi közösség "önolvasata". Reprezentáció és közösségtudat a Pozsonynak tett adományok tükrében (16. századi végrendeleti anyag információi alapján) POPÉLY ÁRPÁD: Az első szlovák országgyűlés megválasztása 1938 decemberében (2. rész) L. JUHÁSZ ILONA: A Károly király gyermeknyaraltatási akció 1918 nyarán. Osztrák gyerekek a mai Szlovákia magyarlakta területein (a korabeli sajtóhírek alapján) 2. KERÉNYI ÉVA:Gömöri fürdőélet a 19. században III. Könyvek:Simon Attila: Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban (Baka L. Patrik) H. Nagy Péter: Párhuzamos mintázatok (Baka L. Patrik) Tulajdonnevek a fordítás és a kétnyelvűség kontextusában (Tóth Katalin) --- ### Impresszum 2014/2 - Published: 2019-04-16 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/04/16/impresszum-2014-2/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2014, 2014/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XVI. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia)Tartalom:Tanulmányok:ÖLLÖS LÁSZLÓ: A szabadság és a nyelvszabadság GYURGYÍK LÁSZLÓ: A vegyes házasságok (házasságkötések) alakulása Szlovákiában, különös tekintettel a magyar lakosságra POPÉLY ÁRPÁD: Az első szlovák országgyűlés megválasztása 1938 decemberében L. JUHÁSZ ILONA: A Károly király gyermeknyaraltatási akció 1918 nyarán - 1. Osztrák gyerekek a mai Szlovákia magyarlakta területein (A korabeli sajtóhírek alapján) GECSE ANNABELLA: "Salus animarum suprema lex esto" KERÉNYI ÉVA: Gömöri fürdőélet a 19. században II. KönyvekActa Ethnologica Danubiana 15. (Bárth Dániel) Zimányi Árpád: Szókészleti és morfológiai változások a mai magyar nyelvben (Angyal László) Márku Anita: "Po zákárpátszki". Kétnyelvűség, kétnyelvűségi hatások és kétnyelvű kommunikációs stratégiák a kárpátaljai magyar közösségben (Gazdag Vilmos) Lőrincz Gábor: A nyelvi variativitás a szlovákiai magyar anyanyelvtankönyvekben (Kondor Perhács Johanna) Kontra Miklós-Németh Miklós-Sinkovics Balázs (szerk. ): Elmélet és empíria a szociolingvisztikában (Sebők Szilárd) Ladislav Macháček: Úvod do sociológie mládeže (Lampl Zsuzsanna) Duba Gyula: Valami elmúlt II. Erni diákkora (Csanda Gábor) --- ### Impresszum 2014/1 - Published: 2019-04-16 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/04/16/impresszum-2014-1/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2014, 2014/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XVI. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia)Tartalom:TanulmányokLISZKA JÓZSEF: Hol ringtak a bölcsők? Kérdések és válaszkísérletek a Kőműves Kelemenné balladájával kapcsolatban KERÉNYI ÉVA: Gömöri fürdőélet a 19. században I. LANSTYÁK ISTVÁN: A fordítási egyenértékűség néhány válfajáról. Szempontok a magyar Újszövetség -fordítások és revíziók vizsgálatához CSERNICSKÓ ISTVÁN: Ukrajna nyelvi helyzete egy amerikai film szinkronja tükrében HUSZÁR ÁGNES-KEGYES ERIKA: Nyelvtani nem, női foglalkozásnevek és gender BILÁSZ BOGLÁRKA-LUCIA SATINSKÁ: "A kétnyelvűség jegyében". Nyelvmenedzselés szlovák-magyar Facebook-oldalakon BAJCSI ILDIKÓ: Női szerepek kisebbségi helyzetben. Magyar női sorsok a két világháború közötti CSehszlovákiában BOLEMANT LILLA:  Női szempontok a (cseh)szlovákiai magyar irodalom és újságírás történetében (1919-1938)KözleményekPÜSPÖKI NAGY PÉTER: Lehetőségek és választásokKönyvekCs. Nagy Lajos: Medvesalja magyar nyelvjárási atlasza (Koncsol László) Csernicskó István: Államok, nyelvek, államnyelvek. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867-2010) (Gazdag Vilmos) Csernicskó István: Államok, nyelvek, államnyelvek. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867-2010) (Bátyi Szilvia) Tamáska Máté: Kassa-vidék településképei. Tamáska Máté: Falvak az uradalmak helyén. A megszűnt nagybirtok telepes községeinek építészete 1945 után (Vajda Barnabás) --- ### Impresszum 2010/4 - Published: 2019-04-16 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/04/16/impresszum-2010-4/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2010/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XII. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tartalom: Tanulmányok SZŰTS ISTVÁN GERGELY: Sikerek, kompromisszumok és kudarcok a felvidéki menekültek integrációs folyamataiban ELEK ANITA: Kísérletek a csehszlovákiai magyarság politikai egységének megteremtésére a két világháború között JANEK ISTVÁN: A szovjet diplomácia és a szlovák–magyar viszony alakulása 1939–1940 között BAGYINSZKY MARIANNA: Migrációs és akkulturációs folyamatok Medgyesegyházán a szlovák–magyar lakosságcsere tükrében GECSE ANNABELLA: „Kettős űrben” SEBŐK SZILÁRD: Az igekötő-használat változásainak néhány jellegzetes esetéről, avagy „ledöbbentő igekötős formák bevállalása” FODOR REGINA: Kettősnyelvűség, avagy nyelvjárás és köznyelv. egy kisiskolás nyelvének vizsgálata Pályakép KOMZSÍK ATTILA Interjú a 70 éves László Béla professzorral Konferencia BOLEMANT LILLA: A magyarság és a nemiség metszetei. A társadalmi nemi szerepek intézményesülése Könyvek Demmel József: „Egész Szlovákia elfért egy tutajon... ” Tanulmányok a 19. századi Magyarország szlovák történelméről (Czékus Anita) Szörényi László: „Újzélandot választottam ki új hazámul” (Csehy Zoltán) Vajda László --- ### Impresszum 2010/2 - Published: 2019-04-16 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/04/16/impresszum-2010-2/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2010/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XII. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tartalom Tanulmányok SKALA TAMÁS: Adalékok a csehszlovák–magyar lakosságcsere történetéhez LANSTYÁK ISTVÁN: A nyelvi problémák típusai nyelvi jellegük szerint LAMPL ZSUZSANNA: A rejtőzködés misztériuma, avagy adalékok az MKP és a Most-Híd választási eredményéhez TÓTH LÁSZLÓ: Adalékok Peéry Rezső élet- és pályakezdéséhez KŐMÍVES TIBOR: „Búcsú a latin nyelvtől”. A kassai közigazgatás nyelvváltása 1840-ben GECSE ANNABELLA: „Szent” tárgyak rendszere – profán tükörben. A vallásos érzés tárgyi megnyilvánulásai egy közösség életében KACSINECZ KRISZTIÁN: „A hatalom célja a hatalom. ” A totalitárius ideológiák „irracionális logikájának” elemzése George Orwell és Arthur Koestler regényeinek tükrében Pályakép L. JUHÁSZ ILONA: Interjú a 70 éves Voigt Vilmos professzorral Konferencia SIMON ATTILA: Magyarország felbomlása és a trianoni békeszerződés a magyar és szlovák kollektív emlékezetben 1918–2010. A szlovák–magyar történész-vegyesbizottság idei éves konferenciája Érsekújvárott BOLEMANT LILLA: Kockázati társadalom és felelősség. alkalmazott filozófiai konferencia Pécsett Könyvek Zeman László: Visszalapozások. Válogatott tanulmányok és ismertetések (Simon Szabolcs) Tóth Árpád: Polgári stratégiák. Életutak, családi sorsok és társadalmi viszonyok Pozsonyban 1780 és 1848 között (MayerJudit) Holec, Roman: Dinamitos történelem. A pozsonyi Dynamit Nobel vegyipari konszern a közép-európai történelem keresztútján 1873–1945 (MayerJudit) Öllös László: Národná identita slobodného človeka (Végh László) Öllös László: Národná identita slobodného človeka (Csanda Gábor) --- ### Impresszum 2009/4 - Published: 2019-04-16 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/04/16/impresszum-2009-4/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2009, 2009/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XI. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tartalom: KISS JÓZSEF: Kísérlet egy önálló szlovákiai Magyar Ifjúsági Szövetség létrehozására 1968—1969-ben MÉSZÁROS MAGDOLNA: A szlovákiai magyarok politikai orientációja (A 2009 nyarán lefolytatott kérdőíves felmérés eredményei alapján) KOCSIS ARANKA: Magyar falusiak a szlovák fővárosban. Városiasodás és etnicitás a két világháború közötti Pozsonyban KONTRA MIKLÓS: Nyelvi genocídium az oktatásban a Kárpát-medencében MISAD KATALIN: A kisebbségi nyelvek használatát szabályozó rendelkezések Szlovákiában, Finnországban és Dél-Tirolban KOMZSÍK ATTILA–LÁSZLÓ BÉLA: A szlovákiai magyar kisebbség intézményes művelődése a statisztikák tükrében MÉSZÁROS LAJOS: Szuverenitás és emberi szabadság. Eszmefuttatások a kiadatás intézményével kapcsolatban Dokumentum Csehszlovákia — 1989. A rendszerváltás éve a magyar diplomáciai jelentések tükrében (Popély Árpád) Javaslat a magyar tannyelvű iskolák részére folyó pedagógusképzés problémáinak megoldására és intézményesítésére (László Béla) Könyvek Bordás Sándor: Az agresszív kód (Balogh Tibor) Öllös László: Az egyetértés konfliktusa. A Magyar Köztársaság alkotmánya és a határon túli magyarok (Tóth Károly) --- ### Impresszum 2009/3 - Published: 2019-04-16 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/04/16/impresszum-2009-3/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2009, 2009/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XI. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tartalom: 10 éves a Fórum Társadalomtudományi Szemle VOIGT VILMOS: Fórum 1999—2009. Decennium decet Tanulmányok VARGA SÁNDOR: Az önálló magyar ifjúsági szervezet megszületése 1968-ban GAUCSÍK ISTVÁN: Kollektivista mezőgazdaság és az 1968-as gazdasági reformkísérlet TÁTRAI PATRIK: Etnikai térszerkezet és etnikai identitás a Nyitrai járásban HALÁSZ MARIANNA: A kárpátaljai lakosság mindennapjai a korabeli magyar sajtó anyagai alapján az 1920-as években SCHELL CSILLA: „Csoportunknak büszkesége / Rákosi Mátyás arcképe... ” Farsangi hírversek a szocializmus idejéből. Néhány új adalék a sajónémeti rabvágásról Esszé MÉSZÁROS ANDRÁS: Egy kazuista irodalomtörténete címszavakban elbeszélve (Részletek) Portré KOCUR LÁSZLÓ: A ceruzával kezében élő ember - Közelítések a 60 éves Tóth László értekező prózai és publicisztikai munkásságához Agora JAKAB ISTVÁN: Anyanyelv-használati gondjainkról — Misad Katalin könyve kapcsán Könyvek Misad Katalin: Nyelvi kontaktusok. Szlovákiai magyar vonatkozású alkalmazott nyelvészeti tanulmányok (Fazekas József) Hahn, Hans Henning—Mannová, Elena (Hrsg. ): Nationale Wahrnehmungen und ihre Stereotypisierung. Beiträge zur Historischen Stereotypenforschung (Liszka József) Múcska, Vincent—Daniš, Miroslav—Ševčíková, Zuzana: Dejiny európskeho stredoveku. I. Raný stredovek. Od 5. storočia do polovice 11. storočia (Horbulák Zsolt) --- ### Impresszum 2009/2 - Published: 2019-04-16 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/04/16/impresszum-2009-2/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2009, 2009/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XI. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tartalom: Tanulmányok KERESZTES CSABA: A felvidéki menekült magyar diákok magyarországi tanulmányai 1945–1949 között LANSTYÁK ISTVÁN: A platni botránya. (Egy új stílusminősítési rendszer felé) BODÓ JULIANNA: A vendégmunka típusú migráció magatartásmintái a székelyföldi térségben (2. rész) GÁL ZSOLT: Munkaerő−migráció Szlovákiából a 2004−es uniós csatlakozás után ANGYAL LÁSZLÓ: Szinkron nyelvészeti módszerek alkalmazása a helységnévkutatásban SIMON ATTILA: 1968 szerepe a szlovákiai magyar tudományos intézményrendszer fejlődésében PATAKY IVÁN: A Magyar Néphadsereg és Dél−Szlovákia lakosságának kapcsolata Csehszlovákia 1968. évi megszállása idején VAJDA BARNABÁS: A csehszlovákiai magyarok nacionalizmusa – ahogy a Szabad Európa Rádióban látták Közlemények DÉCSY GYULA: Predesztinált, prediszponált – csak nem tudják Agora CSICSAY ALAJOS: Elvett illúziók. Drozdy Győző emlékiratai Könyvek Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél−Szlovákiában a két világháború között (Popély Árpád) Kučera, Rudolf: Közép−Európa története egy cseh politológus szemével (Danis Ferenc) --- ### Impresszum 2009/1 - Published: 2019-04-16 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/04/16/impresszum-2009-1/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2009, 2009/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XI. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia)Tartalom Tanulmányok RUDOLF CHMEL: Ľudovít Štúr a szlovákok emlékezetében LANSTYÁK ISTVÁN: Nyelvi ideológiák és filozófiák MÁRIA HOMIŠINOVÁ: Az etnikai közösséghez való tartozás determináló hatása a szlovák többség és a szlovákiai kisebbségek tagjainak viselkedésére MISAD KATALIN: Terminológiai problémák a szlovák—magyar, illetve a magyar—szlovák vonatkozású szakszótárakban és szakkifejezés-gyűjteményekben JURAJ MARUŠIAK: A lengyel kisebbség Csehszlovákiában 1968 és 1970 között BODÓ JULIANNA: A vendégmunka típusú migráció magatartásmintái a székelyföldi térségben (1. rész) Pályakép Felülnézetből, kritikusan és rácsodálkozva. Beszélgetés a 70 éves Rudolf Chmellel (Görözdi Judit) Évforduló Lankadatlanul. Žilka Tibor 70. születésnapjára (G. Kovács László) Könyvek Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság (Simon Attila) Boris Divinský: Labor market — migration nexus in Slovakia: time to act in a comprehensive way (Gál Zsolt) --- ### Impresszum 2008/4 - Published: 2019-04-16 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/04/16/impresszum-2008-4/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2008, 2008/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t X. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tartalom Tanulmányok BORDÁS SÁNDOR: Reváns és identitás KESERŰ JÓZSEF: Narratíva és etika összefüggései Krúdy Gyula: Az útitárs című regényében GÖRÖZDI ZSOLT: A protestáns egyházrendek problematikája a reformáció egyházaiban a 16. században KARASSZON ISTVÁN: Nőalakok az ősatyákról szóló elbeszélésekben VAJDA BARNABÁS: Multiperspektivitás és történelmi megbékélés CS. MOLNÁR JÁNOS: A vallási interferenciák moszlim értelmezése (Van-e értelme vallási interferenciákról beszélni moszlim közegben? ) ERDÉLYI MARGIT: Az olvasás és olvasni tudás BÁNDY GYÖRGY: Káin és Ábel (Egy mítosz interpretálása) SIKOS T. TAMÁS—KOVÁCS ANDRÁS: Kiskereskedelmi hálózatok, vásárlási szokások, határmentiség Dél-Szlovákiában SIMON SZABOLCS: Országos szintű pedagógiai mérések tanulságai. A középiskolai magyar nyelv- és irodalomtanítás az írásbeli érettségi vizsga eredményeinek tükrében KISS JÓZSEF: Martin Rázus a szlovákiai magyar sajtó tükrében Műhely „Egyetemünk egyfajta alternatívát nyújt. ” Beszélgetés Albert Sándorral, a komáromi Selye János Egyetem rektorával (Fazekas József) ... . 135 Agora SZABÓ INGRID—ANTALÍK IMRE: A Selye János Egyetem Gazdaságtudományi Karának fejlődési folyamata és fejlesztési lehetőségei PAPP VANDA: Az Új Forrásban 1969 és 1989 között megjelent fordításokról Évforduló MISAD KATALIN: Jakab István nyelvész, nyelvművelő 80 éves FAZEKAS JÓZSEF: A 80 éves Zeman László köszöntése Dokumentumok --- ### Impresszum 2008/3 - Published: 2019-04-16 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/04/16/impresszum-2008-3/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2008, 2008/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t X. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tartalom: Tanulmányok LELKES GÁBOR: Területi különbségek a dél-szlovákiai vállalkozói térben MARIÁN GAJDOŠ: Az ukrán nemzetiségi oktatás kialakulása és problémái Szlovákiában KOZMÁCS ISTVÁN: Kisebbségi nyelvhasználat — anyaország nélkül GAUCSÍK ISTVÁN: A szlovákiai magyar szövetkezeti mozgalom a hálózatépítés és a központszervezés tükrében (1918—1938) STANISLAV KONEČNÝ: A ruszin és az ukrán kisebbség fejlődésének kulturális vonatkozásai Szlovákiában a második világháború utáni évtizedben HÁHN JUDIT: Sztereotípiák és előítéletek nyomában: a magyarországi németség 1945-ben TRASER JULIANNA SÁRA: Bevándorláspolitika és az EU Dokumentumok A prágai tavasz. Válogatás a prágai tavasz és a normalizáció első éveinek szlovákiai magyar vonatkozású dokumentumaiból (Összeállította Popély Árpád) Könyvek Lesznyák Ágnes: Communication in English as an International Lingua Franca (Kovács Emőke) --- ### Impresszum 2008/2 - Published: 2019-04-16 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/04/16/impresszum-2008-2/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2008, 2008/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t X. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tartalom: Tanulmányok VADKERTY KATALIN: Vádak, vádlottak, ítéletek. A szlovák népbíróságok történetéből FEDINEC CSILLA: Magyarok kerestetnek az ukrajnai történelem- és földrajztankönyvekben LINTNER ANITA: Kétnyelvűség a két világháború közti Somorja hivatali nyelvében BAUKO JÁNOS: A ragadványnévadás indítékai négy szlovákiai magyar településen ANDREJ TÓTH: Habsburg Károly első magyarországi restaurációs kísérletének eredménye 1921 tavaszán — a csehszlovák—román szövetségi egyezmény megkötése N. TÓTH ANIKÓ: Tündéri, titokzatos. Kovács Magda prózájáról Pályakép A kisebbségi lét kötelez. Beszélgetés Vadkerty Katalinnal (Fazekas József) Bibliográfia Szlovákiai magyar református vonatkozású könyvek válogatott bibliográfiája (1990—2007) (A. Kis Béla) Agora GAUCSÍK ISTVÁN: A szlovák pártstruktúra 1945—1948 között KOCSIS ARANKA: Kultúrák találkozása — a falu és város között. Az OS, Slovenská kultúra medzi rurálnosťou 2007. 6. számához --- ### Impresszum 2008/1 - Published: 2019-04-16 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/04/16/impresszum-2008-1/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2008, 2008/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t X. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tartalom: Tanulmányok BÁRDI NÁNDOR–SZARKA LÁSZLÓ: Változások Magyarország és a kisebbségi magyar közösségek viszonyában. Kisebbség− és nemzetpolitika az uniós Közép−Európában ŠTEFAN ŠUTAJ–SÁPOS ARANKA: A magyar kisebbség Szlovákia politikai életében (A 2007−es év példáján szemléltetve) ÖLLÖS LÁSZLÓ: Nemzeti harc és támogatás a magyarországi magyarságpolitikában MÁRIA HOMIŠINOVÁ: Magyarországi szlovákok és szlovákiai magyarok. Empirikus elemzés a nemzeti identitás szerkezetéről ANNA JUROVÁ: A szlovákiai romák Csehszlovákiában az 1945 és 1947 közötti időszakban (A mobilitás szabályozása és az elnyomás folytonossága) POPÉLY ÁRPÁD: A csehszlovák–magyar lakosságcsere és az áttelepítésre kijelölt szlovákiai magyarok névjegyzékei TÓTH ÁGNES: Elűzött svábok, betelepített bukovinai székelyek. A földreform és a társadalmi szerkezet változásának néhány összefüggése a Dél−Dunántúlon (1945–1949) BÁNYAI VIKTÓRIA–KORMOS SZILVIA: Alsó− és Felsőszeli egykori zsidó népessége Konferencia A magyar–magyar kutatások hasznáról és haszontalanságáról (Kontra Miklós) IX. Közművelődési Nyári Egyetem. Hagyomány és modernitás. Szeged, 2007. július 2–6. (Liszka József) Könyvek Majtényi Balázs: A nemzetállam új ruhája (Öllös László) --- ### Impresszum 2007/3 - Published: 2019-04-15 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/04/15/impresszum-2007-3/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2007, 2007/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t IX. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tartalom: Tanulmányok DUBA GYULA: Az alapozó dicsérete. Turczel Lajos 90. születésnapjára SZEBERÉNYI ZOLTÁN: Felelősség és anyagismeret. Adalékok Turczel Lajos életművéhez GÖRÖMBEI ANDRÁS: Az irodalom szerepe a magyar nemzeti tudat alakításában SZARKA LÁSZLÓ: „Nádi élet”, „eltűnt gondolatok”. Szlovákiai magyar önértelmezések az első bécsi döntés idején KONCSOL LÁSZLÓ: Előtte és utána Függelék: Koncsol László: Írások mérlegen. Turczel Lajos könyve MÉSZÁROS ANDRÁS: Az irodalomtanár Németh Sándor VADKERTY KATALIN: Néhány adat a szlovákiai népbíróságok történetéből POPÉLY GYULA: Magyar oktatásügy a Felvidéken 1918–1938 KERESZTES CSABA: A Magyarországon tanuló csehszlovákiai magyar nemzetiségű diákok hazatérése otthonaikba 1949–1951 között Dokumentumok A Két kor mezsgyéjén kritikai fogadtatásának dokumentumaiból TOLVAJ BERTALAN: Két kor mezsgyéjén. Turczel Lajos új könyve FÓNOD ZOLTÁN: Őszinte igazságkereséssel... Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén című könyvéről DALLOS ISTVÁN: Két kor mezsgyéjén SZEBERÉNYI ZOLTÁN: Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén RÁKOS PÉTER: Megjegyzések Turczel Lajos könyvéhez FOGARASSY LÁSZLÓ: Két kor mezsgyéjén. A magyar irodalom fejlõdési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között SZALATNAI REZSŐ: Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén Bibliográfia Turczel Lajos – személyi bibliográfia (Összeállította Bereck Zsuzsanna) Interjú Van egy befejezetlen sakkjátszmám... Beszélgetés Jan Janků, egykori mírovi politikai fogollyal (Molnár Imre) Lapszemle A Historický èasopis 2006−os évfolyamának rövid mérlege (Simon Attila) --- ### Végh László hetvenéves - Published: 2019-04-10 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/04/10/vegh-laszlo-hetveneves/ - Kategóriák: Köszöntő, Szemle - Post Years: 2019, 2019/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: csandagabor Tisztelt és szeretett tudós emberünk, Végh László jubilál: tiszteletreméltó már a kora is. Neve szakmai és civil berkekben fogalom: ő a mindennek megmondhatója, vagyis ha – az ő kifejezésével élve – „gyűjtőterületünkön”, a szlovákiai magyarság körében történik valami, arról elsőként szerez tudomást. Úgy is mondhatnók: hozzá érdemes fordulni bármilyen információért, ami a szlovákiai magyarok jelenével és múltjával kapcsolatos. Amit nem tud kapásból, arról tudja, hol, melyik lapban vagy könyvben keresendő. Segítőkészségénél és tudásánál csak jelleme irigylésre méltóbb: mindenkit partnerének tekint, s bárhol azonnal kész a segítségre, együttműködésre. Sok-sok szervezet, társulat és kutató sokat köszönhet neki. Somorján érettségizett 1967-ben, majd a pozsonyi Comenius Egyetem politológia–szociológia szakán 1972-ben szerzett diplomát és doktori címet. 1981-ig a pozsonyi Kultúrakutató Intézet tudományos munkatársa. 1981–1990 között a Szlovák Köztársaság Kormányhivatalának nemzetiségi ügyekben illetékes főelőadója, majd 1990-től 1992-ig A. Nagy Lászlónak, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnökének szaktanácsadója. 1993–1995 között a Csemadok Országos Választmányának főtitkára. A Bibliotheca Hungarica Alapítvány alapítója és kuratóriumi tagja. Az alapítvány megszűnte óta (1997) a Fórum Intézet munkatársa, 2016-ig a Bibliotheca Hungarica, majd a Szlovákiai Magyar Levéltár igazgatója. Közreműködött a szlovákiai magyarságkutatás intézményes kereteinek kialakításában. Pályája a sarlósok munkásságának és kisebbségszociográfiai elképzeléseinek tanulmányozásával indult. Ennek hatására jelentkezett a pozsonyi egyetem politológia–szociológia szakára. Friss diplomásként a pozsonyi Kultúrakutató Intézetbe került, s az 1970-es években részt vett a szlovákiai magyarok művelődésszociológiai vizsgálatában. Később a Nemzetiségi Titkárságon és a Csemadok központi szerveiben végzett munkája során is a szlovákiai magyarság életének sokoldalú megismerésén és dokumentálásán munkálkodott. Az 1990-es évek elején a Zalabai Zsigmond által megálmodott Bibliotheca Hungarica, az... --- ### Sanja Zlatanović: Etnička identifikacija na posleratnom području: srpska zajednica jugoistočnog Kosova - Published: 2019-04-10 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/04/10/sanja-zlatanovic-etnicka-identifikacija-na-posleratnom-podrucju-srpska-zajednica-jugoistocnog-kosova/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2019, 2019/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: vatascinpeter Beograd, Etnografski institut SANU, 2018, 364 p. Talán különösebb kockázat nélkül állítható, hogy ami a néprajzi/antropológiai terepmunkán alapuló kutatásokat illeti, az elmúlt évtizedek Koszovója nem egy egyszerűen megragadható téma és terep. A terület politikai/társadalmi/kulturális jelentőségének ellenére nem szól róla túl sok, hosszú távú terepmunkán alapuló, a mindennapiság különböző aspektusait elemző munka. Mindezért jelen monográfiát, amely az „Etnikai identifikáció egy háború utáni régióban: a szerb közösség Délnyugat-Koszovón” címet viseli, már az olvasás előtt hiánypótló könyvnek minősíthetjük. A szerző, Sanja Zlatanović a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia Néprajzi Intézetének (Etnografski institut SANU) tudományos munkatársa. A kutatás szűkebb értelemben vett helyszíne a magyar olvasóközönség számára vélhetően alig ismert, ugyanis a koszovói Morava mentéről (Kosovsko Pomoravlje) van szó, amely az adott terület délkeleti sarkát jelenti, ahol a helyi szerbség „enklávékban”, lényegében szórványként él. A kutatást főként Gnjilane városban folytatta a szerző, de emellett a környék más településein, így pl. Vitinben is megfordult. Mivel erről a vidékről az 1998–1999-es háborút követően sokan költöztek kényszermigránsokként Szerbia más részeire, ezért Smederevo, Vranje és Vranjska Banja is kutatási tereppé vált – vagyis, ahogy maga Zlatanović is kiemeli Ulf Hannerzre hivatkozva, a terep ebben az esetben lokalitások hálózatának minősült (11. p. ). Maga a kutatás terepi szakasza 2003 és 2006 között zajlott, amikor még frissek voltak a háborús emlékek, sőt, az indulatok is csak kevéssé csillapodtak (talán még többen emlékeznek pl. a 2004 márciusában történt szerbellenes pogromokra). A téma- és terepválasztás jelentősége kapcsán kiemelendő, hogy a helyi szerbségen van a hangsúly. A regionális és európai közbeszéd a fegyveres konfliktusokat... --- ### Zsolt Horbulák: Regionálne hospodárske dejiny Slovenska [Szlovákia regionális gazdaságtörténete] - Published: 2019-04-10 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/04/10/zsolt-horbulak-regionalne-hospodarske-dejiny-slovenska-szlovakia-regionalis-gazdasagtortenete/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2019, 2019/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: zilizikristof Trenčín, Fakulta sociálno-ekonomických vzťahov, Trenčianska univerzita Alexandra Dubčeka, 2018, 150 p. A szerző, Horbulák Zsolt ebben a munkájában a mai Szlovákia gazdaságának vetületeit mutatja be regionális szemszögből a népvándorlástól, a 4–6. századtól kezdve a középkoron és újkoron át egészen a jelenkorig, az önálló Szlovákia létrejöttének első évtizedéig. Valamennyi korszakban külön figyelmet szentel a fejlett régióknak, legyenek azok mezőgazdasági vagy ipari jellegűek. Tekintettel arra, hogy a munka inkább gazdasági irányultságú, a 20. század történetével kiemelten foglalkozik. Minden tárgyalt korszakban bemutatja a legjelentősebb vidékeket, ahová a termelés összpontosult. A szerző folyamatosan rámutat arra a tényre, hogy az adott földrajzi helyen, nem csupán a bányászat esetében, mennyire állandó volt a termelés jellege, csupán annak intenzitása változott. Ezt alapvetően az adott történelmi helyzet, a korban uralkodó világpiaci viszonyok és a műszaki újítások, pontosabban azok alkalmazása befolyásolták. Ahogy azt Horbulák könyvében olvashatjuk, az ország területét többféle szempontból is fel lehet osztani. Ilyen szempont egyebek között a települési súlypontok alapján kialakított közigazgatási egységek, a néprajzi és nyelvjárási vidékek, a földrajzi-geomorfológiai felosztás, a turisztikai régiók, amit a Mišúnová – Mocko – Vlčková szerzőhármas fontosság és attraktivitás alapján négy csoportba sorol. Létezik azonban olyan felosztás is, amely az európai uniós tagságból ered – NUTS –, a területi statisztikai egység, amelynek öt szintje van, és amely lényegében a helyi közigazgatásra épül, de ilyen például az a jelenben is érvényes, éppen aktuális politikai kompromisszumok alapján kialakított felosztás, amely szerint Szlovákia 8 nagyobb (kerület) és 72 kisebb (járás) közigazgatási egységből áll. Amikor a Felvidék a Magyar Királyság integráns része volt, a... --- ### Kosztolányi Ádám: Keserű nevetés - Published: 2019-04-10 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/04/10/kosztolanyi-adam-keseru-nevetes/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2019, 2019/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: csandagabor Összegyűjtött írások. Budapest, Jaffa, 2018, 320 p. „Lásd, kisfiam, ezt mind neked adom most... ” – kezdődik Kosztolányinak a fiához írt egyik verse, azért egyik, mert több is van neki A bús férfi panaszai (1924) c. kötetében, köztük az a hosszúvers is, mely fia torokgyíkbetegségét beszéli el, pontosabban a szülők fiuk feletti aggodalmát. Az 1915-ben született Ádámról van szó, egyetlen gyermekükről, akit a legjelesebb szerző a leveleiben is gyakran említ (valamint az Édes Anna zárlatában mindhármójukat), nála talán csak Ádám anyja, a többkötetes, kiváló Harmos Ilona foglalkozik vele többet, ami talán kézenfekvő, hiszen Kosztolányi halála után anya és fia kettesben maradtak. Bíró-Balogh Tamás révén (összeállításában, előszavával, jegyzeteivel) most egy kötetben kapjuk meg Kosztolányi Ádám írásainak keresztmetszetét, sok apró érdekességgel, eddig nem publikált szövegeivel, versfordításaival, lektori jelentéseivel, tanulmányaival, naplójával stb. Kosztolányi Ádám nagyon hamar, még ifjúként lelki beteg lett, apja szerint skizofréniás volt, otthon s külföldön is kezelték, változó sikerrel. „Fiam jól van” – tudósítja Kosztolányi legjobb barátját, Füst Milánt 1928 májusában, de júniusban már ezt írja neki: „Családom szétzüllött. Egyedül vagyunk, feleségemmel, öregesen. ” A nyilasuralom alatti viszontagságaikról szóló könyvében anyja így jellemzi: a 29 éves fiatalembert: „ideges, különc”, „érzékeny”, „zárkózott”, „nekem nem lesznek unokáim”, „még a bakancsát se tudja rendesen befűzni”. Bíró-Balogh Tamás összeállításának végére bekerült a kis Ádám elmés mondásait tartalmazó, szülők vezette napló, melyben az anya ezt írja a „gyerekszáj”-történetek elé: „Úgy bántunk vele, mint a nagyon drága, nagyon nemes porcelánnal, hozzányúlni is féltünk, nehogy valami kárt tegyünk... ” (271. p. ), utolsó (keltezetlen) bejegyzése pedig ennyi:... --- ### Király István: Napló 1956–1989 - Published: 2019-04-10 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/04/10/kiraly-istvan-naplo-1956-1989/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2019, 2019/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: csehyzoltan Budapest, Magvető, 2018, 1053 p. + képmelléklet. /Tények és Tanúk/ A napló mindig is alapvető dokumentumnak számított: egyrészt retrospektív „történelem”, másrészt történeti lélektan, az objektív és a szubjektív, az érdekes és az érdektelen keveréke, az önelemző és/vagy a teátrális pozicionálás speciális dinamikájának műfaja. Vannak persze önigazoló pátosznaplók és nem egy műhelynapló is akad, hazugságnaplók is íródtak bőséggel, nemegyszer ráadásul az önbecsapás hiú dokumentumaivá terebélyesedtek. Király István naplóját nehéz pár szóval jellemezni: Király egyike volt a kommunista kultúrpolitika tekintélyeinek, a korabeli tekintet sokszor úgy siklott el mellette, mint Lenin vagy Marx számtalan szobra mellett, ott volt, mert ott kellett lennie, ő képviseli a „magabiztos” ideológiát. Csakhogy Király cseppet sem volt magabiztos, amikor magába nézett: „hányingerem van önmagamtól” – írja pl. egy helyütt. Szélsőséges értelemben azért a naplóban sem tárul elénk egy másik Király István: olyan marad, amilyennek alapvetően képzelni lehet. Befolyásos és mániákusan „szovjet” irodalomtörténész, lapszerkesztő, országgyűlési képviselő, a rendszer keményvonalas elkötelezettje, aki részint az individualista európai kultúra, a nyugatmajmolás, a nacionalizmus ellensége, részint a szovjet típusú szocializmus utolsó leheletig, szinte az önparódiáig kitartó híve, a szegények, a proletárok érdekképviseleteként elgondolt elnyomó rendszer purifikátora. Király egyszerre épít az illúziókra és egyszerre tűnhet illúziótlannak is: a kis népek sorsát a nagyok játékszereként gondolja el, s mivel a szocializmusban világfejlődési tendenciát lát, sorsszerűen hisz törvényszerűnek vélt univerzális forradalmában, meggyőződése, hogy Magyarország a szükségszerű politikai evolúció győztes térfelén, a jó oldalon áll. Individualizmusellenessége segítette át azon az ellentmondáson is, hogy az egyéni szabadság a rendszer keretein belül gyakorlatilag nem létezett. A szocializmus építése nem... --- ### Soros Tivadar: Túlélni. Álarcban. Nácivilág Magyarországon, Szibériai Robinsonok - Published: 2019-04-10 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/04/10/soros-tivadar-tulelni-alarcban-nacivilag-magyarorszagon-sziberiai-robinsonok/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2019, 2019/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: polgaraniko Budapest, Múlt és Jövő, 2018, 336 p. Soros Tivadarnak (1894‒1968) nem voltak írói ambíciói, mindkét művének megírását a túlélésért folytatott küzdelem dokumentálásának vágya motiválta. Műfajilag mindkettő memoárnak tartható, bár az első, a folyóiratban 1922-ben közölt, könyv formában 1924-ben megjelentetett Modernaj Robinzonoj (Szibériai Robinsonok) több olyan elemet is tartalmaz, mely a robinzonád és a kalandregény műfajához köti. Soros egyes szám első személyben, szubjektív nézőpontból foglalja össze azokat a történelmi eseményeket, amelyeknek a kényszerűség folytán szemtanúja vagy résztvevője lett. Két műve, melyeket a Múlt és Jövő Kiadó gondos kiadásban, alapos jegyzetapparátussal, eligazító elő- és utószavakkal, az adott korszak megértése szempontjából fontos kísérő szövegekkel ellátva jelentetett meg, a huszadik századi történelmi események okozta szenvedések lenyomatát viseli magán. A zsidó kereskedőcsaládból származó Soros (akkor még Schwartz) Tivadar az első világháborúban önkéntesként, saját bevallása szerint kalandvágyból vett részt, tanulmányait félbeszakítva. Művének előszavában utal arra a gyerekes lelkesedésre és felfedezővágyra, melyet a megterhelő és férfipróbáló szibériai évek törtek meg. A Szibériai Robinsonok cím tehát ironikusnak tekinthető, a szerző nem titkolt célja, hogy meggyőzze olvasóit: „soha ne vágyjanak arra, hogy Robinson váljék magukból” (241. p. ). Hadifogságának körülményeiről viszonylag keveset tudunk meg, hiszen a szerző nem a történészek vagy a történelem iránt érdeklődők számára kíván fontos adatokat lejegyezni, hanem azt a folyamatot próbálja megjeleníteni, melynek során a kalandosság és a hősiesség romantikus kategóriái átlényegülnek. Soros mind az első, mint a második világháborús élményeit a hadifogság idején (más források szerint még a fronton, egy ezredtársától) elsajátított eszperantó nyelven írta meg. A szibériai hadifogolytáborban egy japán eszperantistával is találkozott,... --- ### Misad Katalin–Csehy Zoltán (szerk.): Nova Posoniensia VIII. A pozsonyi magyar tanszék évkönyve - Published: 2019-04-10 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/04/10/misad-katalin-csehy-zoltan-szerk-nova-posoniensia-viii-a-pozsonyi-magyar-tanszek-evkonyve/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2019, 2019/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: meszarosveronika Pozsony, Szenczi Molnár Albert Egyesület, 2018, 263 p. Az immáron nyolcadik alkalommal megjelenő évkönyv a pozsonyi magyar tanszéken zajló tudományos, művészeti és pedagógiai tevékenységbe nyújt betekintést. A tanszék két egykori kollégájának – Zeman Lászlónak és Grendel Lajosnak – ajánlott kötetben az oktatók tudományos dolgozatai mellett a doktoranduszok legjobb munkái is helyet kaptak. A kutatási területek széles skáláját felölelő évkönyvet egyebek közt nyelvi sokszínűsége teszi egyedivé, hiszen a magyar mellett szlovák, angol, finn és francia nyelvű tanulmányok, illetve szövegrészletek is szerepelnek benne. A tanulmányok két tematikus blokkba rendeződnek. A nyelvészeti szekciót Lanstyák István Nyelvi originalizmus a szavak hangalakjának nyelvhelyességi megítélésében című dolgozata nyitja, amelyben a szerző azzal a kérdéssel foglalkozik, hogyan érvényesül a nyelvi originalizmus az eredetibb és az újabb hangalakok helyességének nyelvművelői megítélésében. Vizsgálata során egyforma figyelmet szentel a belső keletkezésű szókészleti elemeknek, valamint a más nyelvekből származó kölcsönszavaknak. Úgy véli, a tárgyalt ideológia erőteljes érvényesülését alátámasztja az a tény is, hogy a nyelvőrök nem tudják megindokolni, miért is tartják a nyelvi forma eredeti hangalakját jobbnak a később kialakultnál. Mi több, megállapítja, hogy a nyelvi originalizmus ideológiája gyakran az ellenpéldaként szereplő esetekben is jelen van a megfogalmazásban. Misad Katalin A szlovákiai magyar jogi-közigazgatási nyelvhasználat sajátosságai című tanulmányában a téma nyelvpolitikai vonatkozásai mellett érinti azokat a rendelkezéseket is, amelyek a szlovákiai kisebbségek anyanyelvének hivatali érintkezésben való használatát szabályozzák. A szerző továbbá a dél-szlovákiai önkormányzati hivatalokban gyűjtött kétnyelvű, szlovák–magyar hivatali szövegek alapján vizsgálja a szlovákiai magyar jogi-közigazgatási nyelvhasználat lexikai, morfológiai és szintaktikai sajátosságait. Arra a következtetésre jut, hogy a szlovákiai magyar hivatali... --- ### Simon Attila (szerk.): Csak álltunk és sírtunk - Published: 2019-04-10 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/04/10/simon-attila-szerk-csak-alltunk-es-sirtunk/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2019, 2019/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: godzsakattila Az első bécsi döntés napjai a kortársak szemével. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2018. 164 p. Kezdjük annak tisztázásával, hogy egy szöveggyűjteményt tart kezében az olvasó, mely a bécsi döntésre reflektáló vagy azt is érintő kortárs szövegeket tartalmaz. A kötet címe, mely az egyik – a kötetben az első – szövegből vett idézet, nagyon találó választás, ugyanis a mai kor olvasója se tudja sokszor érzelemmentesen olvasni ezeket a sorokat, még ha történész is az olvasó, akkor is nehezen sikerül. Jelen sorok írója is történész létére nehezen tud úgy ehhez a témához nyúlni, hogy az első igazi csók élménye Szomotorhoz, az első reménytelen szerelemé Bodrogszerdahelyhez, az első rockkoncert, amire elengedték a szülei, Királyhelmechez, az első egynapos fesztiválja Nagykaposhoz, az első kétnapos pedig Perbenyikhez köti. Holott magyarországi születésű és ott is él, bár házától légvonalban 350 méter csupán a Ronyva-patak medre, mely a határ. És épp ezen a ponton keresztül ragadja meg a felvidéki problematika lényegét a kötet. Az érzelmekre hatóan, de korántsem egyoldalúan és demagóg módon. Erre a későbbiekben ki fogunk térni. A „mi lett volna ha” gondolat egyesek szerint történelmietlen, de talán néha mégis elengedheti, néha el is kell engedje a fantáziáját egy történész is, hiszen úgy tudja megragadni egyes folyamatok értelmét. Akarva-akaratlanul is elgondolkodik néha az ember, hogyha a bécsi döntés által megszabott határok maradnak, valószínűleg sokkal rendezettebb és barátibb viszony lehetne ma a két ország között. Ugyan kinek ne fájna a Kárpátok bérceinek vagy az ősi koronázó város Pozsonynak az elvesztése, de mégis az „ott ragadt” magyarság az, ami... --- ### A vajdasági magyarok eszme- és politikatörténete (1945–1989) - Published: 2019-04-10 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/04/10/a-vajdasagi-magyarok-eszme-es-politikatortenete-1945-1989/ - Kategóriák: Konferencia, Szemle - Post Years: 2019, 2019/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: vatascinpeter Csaknem közhely, s szinte minden érintett rendezvény vagy kiadvány esetében emlékeztethetjük magunkat, hogy a vajdasági magyar társadalomtudomány meglehetősen gyenge lábakon áll, amennyiben az intézményes hátterét és erőforrásait tekintjük. Azok a kutatók, akik részben vagy egészben itt végzik a munkájukat, sok esetben ideiglenes projektek keretében társulnak egy időre. Az utóbbi időben erre volt jó példa az a kutatócsoport, amely 2017-ben a vajdasági magyarok kilencvenes évekbeli történetének különféle aspektusait vizsgálta. * A folytatásra 2018. december 8-án, a temerini Ifjúsági Otthonban került sor a Regionális Tudományos Központ (amely a belgrádi Filozófiai és Társadalomelméleti Intézet része) és az újvidéki Multikulturális Központ szervezésében a Magyar Tudományos Akadémia Domus Alapítvány támogatásával. Ahogyan a konferencia felvezetőjében Losoncz Márk filozófus, az egyik szervező és a projekt társkoordinátora megjegyezte, a 2017-es vállalkozás után világossá vált, hogy érdemes lenne visszanyúlni a téma (közvetlen) gyökeréig, így került az egy évvel korábbihoz képest némileg megváltozott összetételű csoport érdeklődésének homlokterébe a titói Jugoszlávia négy és fél évtizedes korszaka. Rácz Krisztina kulturális antropológus és a másik szervező/koordinátor ezzel összhangban azt hangsúlyozta ki, hogy az adott időkeret meglehetősen „közeli”, ugyanis töretlenül része a jelenkori szerbiai közbeszédnek, s ez még akkor is így van, ha tudatosítjuk a diskurzusokban megjelenő ambivalens megítélését (pl. egyes csoportoknál erőteljesen jelen van a „jugónosztalgia”, míg mások határozottan elutasítják a szocialista hagyatékot). A konferencia első szekciója a korabeli nyelv- és szerkesztéspolitika kérdéskörét járta körül. Ha felidézzük a titói Jugoszlávia „különutas” szocializmusát és a gyakori kísérletezéseket a társadalompolitika terén, akkor a kisebbségek esetei magától értetődő módon érdekes esettanulmányokkal szolgálhatnak. Beretka Katinka (Gazdasági és... --- ### A Magas-Tátra jeles természetvizsgálói - Published: 2019-04-10 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/04/10/a-magas-tatra-jeles-termeszetvizsgaloi/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2019, 2019/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: kubassekjanos Európa természeti értékekben egyik leggazdagabb területe a Szepesség és a Magas-Tátra. Tudományos feltárásuk több évszázadon át fontos eredményeket nyújtott a természettudományok, a geológia, a földrajz, a botanika számára. Az első, a vidékre vonatkozó híradások IV. Béla névtelen jegyzője, a 13. században élt Anonymus személyéhez fűződnek. A Magas-Tátra első bejárói minden bizonnyal névtelen pásztorok, zergevadászok, arany- és ezüstércre áhítozó kincskeresők, favágók, szénégetők lehettek. Nem tudjuk pontosan kilétüket, mivel írásos feljegyzést nem készítettek, élményeiket, tapasztalataikat megörökítő leírást nem hagytak maguk után. Az ismeretlen hegyvilágba bemerészkedő első úttörők vállalkozásairól a szájhagyomány útján terjedő legendák tudósítanak. Írásos feljegyzésekből tudjuk, hogy az eperjesi Johannes Bocatiusnak (1568–1621), az ottani iskola rektorának ösztönzésére Kunisch Ádám (1562–1600), a késmárki líceum rektora 1596 és 1600 között az eperjesi és a késmárki diákok számára rendszeresen szervezett kirándulásokat a Magas-Tátrába. Ekkoriban már nagy számban járták a rejtelmes völgyeket a csillogó-villogó ásványok és ércek iránt érdeklődő kincskeresők. A köztudatban az a felfogás uralkodott, hogy a hatalmas, meredek, és szinte megmászhatatlan hegyek belsejében drágaságok rejtőznek a felszín alatt, s ezek megszerzése szinte ellenállhatatlan vonzerővel csábította a szerzésvágytól megszállott kincsvadászokat. A bányászkodás több erőfeszítést, vesződséget követelt és több reményt nyújtott, mint amennyi nyereséget eredményezett, ezért nem is válhatott széles körben elterjedtté. A Magas-Tátra első tudományos leírója, Frölich Dávid (1595–1648), a késmárki kollégium tanára, a természettudományok, a matematika, a földrajz és a csillagászat jeles művelője „Medulla geographiae practicae” című munkájában adta az első, helyszínen szerzett tapasztalatokon nyugvó leírást a Magas-Tátra 1615-ben megmászott ormáról, mely nagy valószínűséggel a Késmárki-, vagy a Lomnici-csúcs lehetett. Feltehetően nem ő... --- ### Language Question in Ukraine: A Legal or a Political Category? - Published: 2019-04-10 - Modified: 2019-04-10 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/04/10/language-question-in-ukraine-a-legal-or-a-political-category/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: tothmihaly2 After the turn of the millennium in Ukraine, numerous legal acts and other subordinate provisions affected negatively those speaking different languages than the official Ukrainian. In this period, the practice of language use regulations in several spheres of life changed fundamentally, in favour of the state language. Previously, the legal measures regulating the language of certain areas (taxation, finances, insurance, medicine, elections, food quality etc. ) and of drafting, publication and application of official documents etc. were referred to the language law, but after 2000, all newly adopted legal acts provided for the exclusivity of the state language law. This tendency became particularly intense after the Orange Revolution when the Ukrainian nationalistic prevalence became evident within the government: the leadership of ministries connected to humanities (culture, education, minority issues) were exclusively assigned to nationally committed cadres. The ruining measures taken afterwards—disguised as education reform—included a series of regulations constituting major obstacles for education in the mother tongue in Ukraine. --- ### Nyelvkérdés Ukrajnában: jogi vagy politikai kategória? - Published: 2019-04-10 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/04/10/nyelvkerdes-ukrajnaban-jogi-vagy-politikai-kategoria/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2019, 2019/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: tothmihaly2 A szovjet birodalomban érlelődő függetlenedési törekvéseknek egyik alapvető célkitűzése volt a tagköztársaságoknak nevet adó nemzetek nyelvének államnyelvi státuszba helyezése. 1988–1990 folyamán, a szövetségi köztáraságok legfelsőbb tanácsai (parlamentjei) egymás után fogadják el nyelvtörvényeiket, melyek e nyelveket államnyelvként határozzák meg és lényegesen bővítik azok kötelező hivatalos alkalmazásának területeit. A nyelvtörvények elfogadását hamarosan követték a függetlenségi nyilatkozatok kihirdetései. Így aztán a nyelvkérdés a politikai függetlenségért és a nemzeti önazonosságért folytatott küzdelmek gyújtópontjába került. A kétnyelvűség és a soknyelvűség jegyeit is magán hordozó Ukrajna tekintetében e közdelem hevülete több mint negyed század eltelte után sem lankad. Ukrajnában azoknak a száma, akik ukrán nemzetiségűeknek tartják magukat (közel 78%), jóval magasabb azokénál, akik az államnyelvet – az ukránt – anyanyelvüknek tekintik (kevesebb mint 68%); azoknak az állampolgároknak a száma, akik az oroszt vallják anyanyelvüknek (közel 30%) jóval több, mint azoknak a száma, akik orosz nemzetiségűeknek tartják magukat (17,3%); az összlakosság közel negyede (22,18%) valamely nemzeti kisebbséghez tartozónak vallja magát, nyelvi tekintetben azonban gyakorlatilag minden harmadik személy (32,47%) valamely nyelvi kisebbséghez tartozik; az ukrán és az orosz nyelvet beszélők együttesen Ukrajna összlakosságának 97,12%-át teszik ki. Nyelvi jogok 1989–2014 között Az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa, mint számos más szovjet tagköztársaság egyik első, a függetlenedés irányába mutató törvényeként 1989 októberében fogadja el az Ukrán SZSZK nyelveiről szóló törvényt. E törvény mindenekelőtt meghatározza az ukrán nyelv államnyelv státuszát (2. cikk). Az ukrán és az orosz a nemzetek közötti kapcsolattartás (érintkezés) nyelvei (4. cikk), a nemzetiségek nyelvének hivatalos alkalmazását a közigazgatási és bírósági szerveknél csak az adott kisebbség által... --- ### Situational Picture on the Roma Education in a Rural Region - Published: 2019-04-10 - Modified: 2019-04-10 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/04/10/situational-picture-on-the-roma-education-in-a-rural-region/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: jakabjudit The objective of this study is the description of the Roma education in the Harghita County of Romania, with a retrospective of the key moments taking place after the political turn in 1989. The analysis is based on my research conducted in the past three years, in the framework of which I dealt with the Roma education in the region, examining it from the following aspects: social–historical background, collection and analysis of data on Roma education, research of the activities and attitudes of teachers. --- ### Roma oktatási helyzetkép egy vidéki térségben - Published: 2019-04-10 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/04/10/roma-oktatasi-helyzetkep-egy-videki-tersegben/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2019, 2019/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: jakabjudit Bevezető A tanulmány célja a Hargita megyei (Románia) roma oktatás helyzetképének felvázolása, visszatekintéssel a fontosabb 1989-es romániai fordulat utáni mozzanatokra. Az elmúlt majdnem három évtizedben a társadalmi változások a roma lakosságot sem kerülték el, a gyors létszámbeli növekedés mellett a térségben készült kutatások (Biró–Bodó–Gagyi–Oláh–Túros 1996; Biró–Bodó–Gagyi–Oláh 2002) a migráció különböző formáinak felerősödését, az intézményekhez való viszony átalakulását, a roma–magyar viszony megváltozását, belső szociális és gazdasági rétegződés megindulását mutatták ki. Az iskolákban évről évre egyre nagyobb számban jelentek (jelennek) meg a roma tanulók, akiknek oktatására nem voltak (nincsenek) felkészülve az iskolák. Felmerül a kérdés, mit tehet az iskola, hogyan lehetne, kellene hatékonyan foglalkozni a beiratkozott roma gyermekekkel. A térségben egyelőre hiányzik a probléma kezelését célzó egységes koncepció, a megfelelő szakmódszertan, hiányoznak az intézményesült megoldások. Az iskolák, a pedagógusok magukra vannak utalva, legtöbbször megfelelő romológiai képzettség, kellő tárgyi és személyi feltételek nélkül, személyes elköteleződésük és szaktudásuk szerint próbálnak megoldásokat találni. A roma oktatás térségi helyzetét, a nagyszámú roma tanulót tömörítő iskolák pedagógusainak attitűdjét vizsgáló kutatásom elsősorban a probléma tematizációjához járulhat hozzá, ugyanakkor a roma integráció nehézségeire fókuszáló térségi léptékű tényfeltáró munka részeként a problémák, összefüggések feltárása, a helyzetkép szakmai vizsgálata fejlesztéspolitikai kiindulópontok megfogalmazását teheti lehetővé. A roma gyermekek oktatásának eredményessége rendkívül összetett, mondhatni kényes téma, nagyon sok tényező együttes hatása húzódik meg az egyes jelenségek mögött, amelyek feltárása, értelmezése nem egyszerű feladat a kutató számára. Az ún. ténykérdések megválaszolása is nehézségekbe ütközik, hiszen az egyes települések roma lakosságának, a beiskolázott roma tanulók számának pontos meghatározása mind-mind a klasszifikációs eljárástól függően változik (Ladányi–Szelényi... --- ### Eduard Nižňanský – Denisa Neštáková - Published: 2019-04-10 - Modified: 2019-04-10 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/04/10/eduard-niznansky-denisa-nestakova/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: niznanskyeduard, denisanestakova The Antisemitism Policy in Slovakia and the Interventions of the Kingdom of Sweden between 1942 and 1944/45 Aimed at Rescuing in Favour of the Jews in Slovakia This article describes a largely unknown Swedish effort to intervene in the deportations of Jews from Slovakia between 1942 and 1944. Swedish officials and religious leaders used their diplomatic correspondence with the Slovak government to rescue Jewish individuals and later on the remaining Jewish community of Slovakia from deportations with the help of their government and eventually of German officials. Despite the efforts of the Swedish Royal Consulate in Bratislava, the Swedish archbishop, Erling Eidem, and the Slovak consul, Bohumil Pissko in Stockholm, and despite efforts made by some Slovak ministries, the Slovak officials, including the then president of the Slovak Republic, Jozef Tiso, revoked further negotiations in the autumn of 1944. However, the negotiations between Slovakia and Sweden established grounds for actions for the protection of some Jewish individuals, but these were doomed to failure because of the political situation. Nevertheless, this plan and the previous diplomatic interventions are significant for a description of the almost unknown Swedish and Slovak efforts for saving the Jews of Slovakia. Repeated Swedish offers to shelter Jewish individuals and later the whole community could well have paved the way for larger-scale rescues. These, however, had never occurred, given the Slovak interest in deporting their own Jewish citizens, and later—the German occupation of Slovakia. --- ### Az antiszemitizmus politikája Szlovákiában és a Svéd Királyság intervenciói 1942–1944/45 között a szlovákiai zsidók érdekében - Published: 2019-04-10 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/04/10/az-antiszemitizmus-politikaja-szlovakiaban-es-a-sved-kiralysag-intervencioi-1942-1944-45-kozott-a-szlovakiai-zsidok-erdekeben/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2019, 2019/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: niznanskyeduard, denisanestakova Az európai zsidók megsegítését célzó svéd igyekezetek kutatása  Leszögezhetjük, hogy a holokausztkutatás történetében hiányzik a szlovákiai zsidók megsegítését célzó svéd igyekezetek kutatása. Ennek egyik oka a Raul Hilberg által végzett kutatások (Hilberg 1994) máig nagyon tiszteletben tartott narratívája és módja – mely lépésről lépésre követi figyelemmel a zsidókon elkövetett erőszak eszkalálódását, a „zsidó” fogalmának definiálásától az üldöztetés legkülönfélébb módjain át a tömeges gyilkosságokig –, amely a mentőakciókat a kutatás perifériájára szorította. Ennek ellenére az európai zsidók megsegítését célzó svéd igyekezetek többsége (svéd mentőakciók Norvégiában, Dániában és Magyarországon) rekonstruálódott. A Svédországgal és a mentőakcióival foglalkozó első tudományos munka már a 20. század 80-as éveinek elején megjelent. Ezzel párhuzamosan 1981-ben megalakult a Raoul Wallenberg Egyesület (l. pl. Anger 1985; Berger 2004; Lajos 2007; Lévai 1988; Villius 1966). A 90-es években megnyílt az egykori keleti blokk több levéltára, ami lehetővé tette a holokauszt s főszereplőinek elmélyültebb kutatását, köztük természetesen a megmentőkét is (l. Carlbäck-Isotalo 1992). Konkrét munkákat említve Richard Breitman a Svédországban zajlott amerikai mentőakciókkal, ezek eredményességével és ezt követően Svédország azon igyekezetével foglalkozott, hogy az európai zsidóknak menedéket nyújtson (Breitman 1993). Steven Koblik alapműve részletes betekintést nyújt az európai zsidóságnak nyújtott segélykísérletek egyes fázisaiba (Koblik 1989). Simo Muir legújabb kutatása kimutatja a finn és a svéd zsidó közösség együttműködését azt követően, hogy a Wehrmacht átvette a hatalmat Magyarországon s az ezzel összefüggő, a finnországi zsidók potenciális veszélyeztetését (Muir 2016). Csak megerősíthetjük az ismert tényt, hogy a svéd akciók ez ideig a dániai, norvégiai és magyarországi fejleményekre korlátozódtak. Tanulmányunk azokat az ez ideig... --- ### Szent Cirill és Metód szobra Komáromban - Published: 2019-04-10 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/04/10/szent-cirill-es-metod-szobra-komaromban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2019, 2019/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: ljuhaszilona A Kossuth téri körforgalom közepén álló két, keresztény szláv hittérítő szobra évekig neuralgikus pontját képezte a szlovák–magyar kapcsolatoknak, s nemcsak Komárom, hanem a nagypolitika viszonylatában is. Úgy tűnik, mára lecsillapodtak a kedélyek, a téma azonban több éven keresztül foglalkoztatta mind a szlovákokat, mind a magyarokat, beleértve a politikusokat is, a helyiektől a nagypolitika képviselőiig. Fokozatosan a nagypolitika ügyévé is vált a szobor felállítása körüli huzavona, egyetlen komáromi szoborról sem jelent meg a szlovákiai sajtóban annyi írás, mint ezzel kapcsolatban. A Komárom határait jócskán túllépő politikai csatározásokat, majd a szobor első és második felavatása körüli botrányokat az egész ország megismerhette. A komáromi magyarok nagy részénél már a szoborállítás tervével kapcsolatban megjelent hír is ellenszenvet váltott, ki, a városi képviselő-testület pedig kezdettől fogva elutasította a szobor köztéri elhelyezésének tervét. A Matica slovenská képviselői a szobrot eredetileg a Lúdpiac téren, a szlovák–magyar határátkelőhöz vezető főút bal oldalán, a feljáró közelében tervezték felállítani, Szent István 2009-ben felavatott lovas szobra mai helyének közelében. A szobor körüli vita alakulását az évek során különféle, elsősorban a politikai jellegű tényezők befolyásolták. Valószínűleg nincs olyan szobor az ország területén, amelyikkel kapcsolatban ennyi újságcikk látott volna napvilágot mind a szlovák, mind pedig a magyar regionális, valamint az országos nyomtatott és elektronikus sajtóban, mint amennyi a komáromi Szent Cirill és Metód-szoborcsoportról. A megjelent cikkek alapján lépésről lépésre nyomon követhetőek a történések, a kutató szinte elvész ebben a hatalmas mennyiségű adatözönben. Komáromi emlékjelről lévén szó, az alábbiakban elsősorban a Komáromi Lapok, s annak szlovák nyelvű verziója, a Komárňanské listy hasábjain megjelent (szlovák... --- ### The Statue of Saints Cyril and Methodius in Komárno - Published: 2019-04-10 - Modified: 2019-04-10 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/04/10/szent-cirill-es-metod-szobra-komaromban/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: ljuhaszilona The Slovak national culture-heritage organization Matica slovenská decided in 1990 to erect a statue in Komárno to the two Slavonic missionaries, SS. Cyril and Methodius. They justified their request addressed to the town´s assembly on the grounds that the two missionaries crossed the Danube in 863 at this particular place and stepped on the territory of the Great Moravian Empire, which allegation, however, has not been historically proven. The assembly of the town with a Hungarian majority population rejected the request for placing the statue on a public square with the argument that the two saints are not interconnected with the town in any way. They offered an unused church for the statue´s placement instead. Matica slovenská did not accept the proposal, and they tried for several years to achieve that the almost 4 metres high statue—which has been built by that time—is placed in a public square. The wrangling over the statue´s emplacement had gradually taken on proportions and it had spread to countrywide levels, and was joined by not only locals but also top representatives of Slovak politics and of the Catholic Church. The sculptures were placed in 2003—without the town´s permission—above the entrance of the Komárno branch´s building of Matica slovenská, then in 2010, upon the intervention of the then prime minister Robert Fico, they placed it in a roundabout on a state-owned public road. This study presents the process and the background of this “statue war” lasting almost 20 years. --- ### Újraírt tér-képek I. - A bősi vízerőmű és az „Új-Duna” a helyiek szemszögéből - Published: 2019-04-10 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/04/10/ujrairt-ter-kepek-i-a-bosi-vizeromu-es-az-uj-duna-a-helyiek-szemszogebol/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2019, 2019/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: muranyiveronika A bősi vízerőmű megépítése kapcsán az érintett terület és annak sorsa évtizedeken át politikai, jogi, gazdasági és természetvédelmi elvek és számítások ütközőzónája, ahol valójában értékelvek vagy akár nemzeti önképek csaptak össze, miközben érveik hadrendbe állítását a szakértői kultúra hatáskörbeli és strukturális kérdései tették még összetettebbé. A történet a modernizáció narratívájának egyik fordulópontja, és a természetvédelem közéleti színrelépésének egyik regionális mérföldköve. Mindezek mellett elsikkadni látszanak a beruházások során lakóhelyük révén közvetlenül érintett emberek történetei. Egyéni, családi és közösségi sorsok, múltjuk emlékei és jövőjük tervei, mely kerete az őket övező táj. Egy táj, mely egykori formájában eltűnt. Az építkezések éveiben az érvek között szinte fel sem merült a helyben élők véleménye, a lakóhelyüket érintő döntések során nagyrészt passzív szemlélői szerepbe kényszerültek. 1. Bevezetés Célom a helyiek szemén és elbeszélésein át láttatni, hogy lokális szinten milyen következményei voltak a drasztikus tájátalakításnak, és ezeket ők maguk hogyan értékelik visszatekintve. Emlékeket, történeteket, viszonyulásokat és mentális térképeket gyűjtöttem, melyekből átalakulóban lévő struktúrák rajzolódtak ki. Az elmesélt történetek, ahogyan azokat az emlékezet megőrizte és szelektálta, gyakran szimbolikusan is jelentésteliek. Ezek rögzítése fontos, hiszen eddig talán kevesebb figyelmet kaptak a természeti következmények mellett a tájátalakítás mérőműszerekkel és számításokkal nehezen mérhető következményei: mindaz, ami az életmódból, a szokásokból, a tájhasználati módokból, a birtok- és településszerkezeti rendszerekből, társadalmi kapcsolatokból, közlekedési mintázatokból, foglalkozási ágakból, és egyáltalán a tájjal kialakult aktív viszonyból eltűnt. Az itt élőkkel ugyanis az a különös eset történt meg, hogy noha nem hagyták el otthonukat, a hely, ahol élnek, mégis más lett. A vizsgált terület a bősi vízlépcső... --- ### Primary Results of the 2018 Research of Identity of Hungarians in Slovakia - Published: 2019-04-10 - Modified: 2019-04-10 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/04/10/primary-results-of-the-2018-research-of-identity-of-hungarians-in-slovakia/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle The joint survey of the Forum Minority Research Institute (Šamorín, Slovakia) and the National Policy Research Institute (Budapest, Hungary) was carried out in the summer of 2018 in 16 districts and 120 municipalities of Southern Slovakia, including the cities of Bratislava and Košice. The sample was constituted of 800 Hungarian adults in Slovakia. The quota is representative from the point of view of the proportion of inhabitants belonging to the Hungarian ethnic minority and living in Southern Slovakia´s mixed districts; and of gender, age group, school graduation level, and the type of municipality they reside in. The subject of the survey was the state of national identity and its changes compared to earlier time periods. The primary results presented here concern the following aspects: quality of life, current attitude toward public issues, national value system, national identity, language arrangements, language regime, language use. --- ### A 2018-as szlovákiai magyar identitáskutatás elsődleges eredményei - Published: 2019-04-10 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/04/10/a-2018-as-szlovakiai-magyar-identitaskutatas-elsodleges-eredmenyei/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2019, 2019/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: lamplzsuzsanna 1. A kutatás és a minta A Fórum Kisebbségkutató Intézet Szociológiai és Demográfiai Kutatások Részlege és a budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet 2018 júniusában kérdőíves felmérést végzett Dél-Szlovákia 16 járásában összesen 120 településen, valamint Pozsonyban és Kassán. A mintát 800 felnőtt szlovákiai magyar alkotta. A kvótás mintavétel nem, korcsoport, iskolai végzettség és a lakhely településtípusa, valamint a dél-szlovákiai vegyes lakosságú járások magyar nemzetiségű lakosságának járásonkénti részaránya szempontjából reprezentatív. A minta 47,2%-át férfiak, 52,8%-át nők alkották. Korcsoportok tekintetében a korábbi felmérésekkel való összehasonlíthatóság kedvéért három korcsoport képezte a mintavétel alapját: a 18–34 évesek (27,4%), a 35–55 évesek (39,3%) és az 55 év felettiek (33,3%). Iskolai végzettség szerint az alapiskolai végzettségűek a válaszadók 22%-át, az érettségivel nem rendelkező középiskolát végzettek 28%-ot, az érettségizettek 34%-ot, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 16%-ot tettek ki. A lakhely típusa szerint a megkérdezettek 38%-a városon, 62%-uk falun él. A felmérés elsődleges célja az általunk hosszú távon kutatott nemzeti értékrend és nemzeti identitás korábbi időszakokhoz képesti alakulása, valamint az ezt befolyásoló legfontosabb háttértényezők és hatásuk nyomon követése volt. A továbbiakban bevezetőképpen röviden ismertetjük a válaszadók életkörülményei, életminőségük és életérzéseik némely szubjektív mutatóit, majd pedig aktuális közéleti viszonyulásaikat jellemezzük. Ezt követően a nemzeti értékrendre, nemzeti identitásra és a szlovákiai magyar léttel kapcsolatos véleményekre vonatkozó kérdéskör, valamint a nyelvhasználat és az iskolaválasztás elsődleges eredményeiből ismertetjük a legfontosabbakat. A dolgozat célja az elődleges eredmények bemutatása, hogy ezek forrásadatként mások számára is mielőbb elérhetők és felhasználhatók legyenek. Ahol nincs másképp feltüntetve, az eredmények százalékban értendők. 2. Életkörülmények, életminőség, életérzés Az életminőség egyik alaptényezője az egészségi... --- ### Impresszum 2019/1 - Published: 2019-04-10 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/04/10/impresszum-2019-1/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2019, 2019/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XXI. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tanulmányok LAMPL ZSUZSANNA: A 2018-as szlovákiai magyar identitáskutatás elsődleges eredményei MURÁNYI VERONIKA: Újraírt tér-képek 1. A bősi vízerőmű és az „Új-Duna” a helyiek szemszögéből L. JUHÁSZ ILONA: Szent Cirill és Metód szobra Komáromban EDUARD NIŽŇANSKÝ–DENISA NEŠŤÁKOVÁ: Az antiszemitizmus politikája Szlovákiában és a Svéd Királyság intervenciói 1942–1944/45 között a szlovákiai zsidók érdekében JAKAB JUDIT: Roma oktatási helyzetkép egy vidéki térségben TÓTH MIHÁLY: Nyelvkérdés Ukrajnában: jogi vagy politikai kategória? Közlemények KUBASSEK JÁNOS: A Magas-Tátra jeles természetvizsgálói Konferencia VATAŠČIN PÉTER: A vajdasági magyarok eszme- és politikatörténete (1945–1989) Könyvek Simon Attila (szerk. ): Csak álltunk és sírtunk. Az első bécsi döntés napjai a kortársak szemével (Godzsák Attila) Misad Katalin–Csehy Zoltán (szerk. ): Nova Posoniensia VIII. A pozsonyi magyar tanszék évkönyve (Mészáros Veronika) Soros Tivadar: Túlélni. Álarcban. Nácivilág Magyarországon, Szibériai Robinsonok (Polgár Anikó) Király István: Napló 1956–1989 (Csehy Zoltán) Kosztolányi Ádám: Keserű nevetés. Összegyűjtött írások (Csanda Gábor) Zsolt Horbulák: Regionálne hospodárske dejiny Slovenska (Zilizi Kristóf) Sanja Zlatanovic: Etnička identifikacija na posleratnom području: srpska zajednica jugoistočnog Kosova (Vataščin Péter) Köszöntő Végh László hetvenéves Lapunk része az Európai Bölcsészettudományi és Társadalomtudományi Index (European Reference Index for the Humanities and the... --- ### Simon Attila (szerk.): Csak álltunk és sírtunk. Az első bécsi döntés napjai a kortársak szemével. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2018, 164 p. - Published: 2019-01-16 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/01/16/simon-attila-szerk-csak-alltunk-es-sirtunk-az-elso-becsi-dontes-napjai-a-kortarsak-szemevel-somorja-forum-kisebbsegkutato-intezet-2018-164-p/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2018, 2018/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: rizsanyiattila A perspektívatobzódás révén a nagybetűs történelem köznapi kulisszái mögé, egészen pontosan az első bécsi döntést megelőző időszakba kalauzolja az olvasót a Csak álltunk és sírtunk című kiadvány. Simon Attila szerkesztői munkája nyomán 29 korabeli visszaemlékezés rendeződött antológiába, amelyet 187 akkori fotó tesz albumszerűvé. Kereken nyolcvan év távlatából tekint vissza arra a momentumra, amikor az érintett felvidéki területeken „visszájára fordult az élet” (146), s teszi ezt oly módon, hogy a lehető legkevésbé árnyékolja be az egyéni feljegyzések füzérét akár szakmai berkek, akár laikus körök prekoncepcióival. A bevezetőt követően szabad folyást enged a visszatekintő szövegeknek, a kötetet a szerkesztő nem terheli közbevetésekkel, magyarázatokkal vagy lábjegyzetekkel. A téma jellegéből adódik a jórészt nemzetségi alapon konstruálódó felek meglátásainak elkülönböződése, ám a nyelvi korlátok ellenére is igazodni kíván az Audiatur et altera pars! elvéhez. S egyik oldal sem a hivatalos álláspontot recitálja vissza, személyes meglátások lenyomata kaphatott csak helyet a kötetben, a sorozat bővülésének, a kép további kiteljesedésének lehetőségét pedig megadja. A kötetbe rendezett szövegek rendre a magyar honvédség bevonulásának mozzanata felé, illetve csak alig azon túl futnak, és nem tekintenek néhány hónapnál távolabb az onnantól számított múltba sem. Az előzmények és a távlatok ilyen jellegű háttérbe szorításával a felfokozott hangulatú várakozásra helyeződik a fókusz, ebben a megrekedt időszegmensben az olvasó elé tárul a lelkesedő és a hirtelen pozíciót vesztett oldalak feszültsége, az ellenkező irányú indulatokkal fűtött helyzet kibontakozása. A többeket érintő, akár történelmi tényként is meghatározható események támpontokként értelmeződnek ebben a szövegválogatásban, mintegy egységes tematikai szálat képeznek. Ezek közöttesében sejlik fel a kötet egyik... --- ### Adatok a szlovákiai magyarok 1945 őszén történt kényszermunkára hurcolásához - Published: 2019-01-16 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/01/16/adatok-a-szlovakiai-magyarok-1945-oszen-tortent-kenyszermunkara-hurcolasahoz/ - Kategóriák: Dokumentumok, Szemle - Post Years: 2018, 2018/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: angyalbela A szlovákiai magyarok második világháborút követő jogfosztottságának éveit földolgozó, az utóbbi évtizedekben örvendetesen szaporodó irodalma kevéssé tisztázta az 1945 őszén történt eseményeket. Nincsenek pontos adatok az akkor csehországi kényszermunkára hurcoltak számáról, nem tisztázott a lebonyolítás menete és jogi háttere, valamint az akció következményei. Gyakran összemossák az egy évvel később, 1946 őszétől kezdődött deportálásokkal. Juraj Zvara, aki az elsők között foglalkozott a csehszlovákiai magyarság helyzetével, az 1964-ben írt munkájában azt írta: 1945. szeptember 19. és 1947. február 20. között történt a magyarok csehországi munkára „toborzása”, amelynek során összesen 9610 családot, 41 680 személyt vittek munkára, ehhez járult még 2154 önként jelentkezett család. Ugyanez szerepel az 1969-ben megjelent monográfiájában azzal a kiegészítéssel, hogy a magyarok csehországi elhurcolása a 71/1945 sz. – az állampolgárságukat vesztett személyek munkakötelességéről szóló – elnöki dekrétum alapján történt. Figyelmen kívül hagyta a szerző, hogy az említett dekrétum Szlovákiában nem volt érvényben, csak a cseh és morva országrészekben. A rendszerváltás előtti munkák közül legrészletesebben Juraj Purgat tanulmánya foglalkozott az 1945. őszi eseményekkel, és számos levéltári adatot is hozott velük kapcsolatban. A tanulmány szerint a munkára hurcolás a 88/1945 sz. általános munkakötelezettségről hozott, 1945. október 17-én kihirdetett elnöki dekrétum alapján történt október 25. és december 4. között. Konkrét összegző számokat nem közölt, de megemlíti, hogy Gútáról 500 főt vittek el, és több – fegyverhasználatról, sebesültekről, a belügyi szervek részéről az akció során történt – visszaélésről számolt be. Kiemeli, hogy a Szlovákiában akkor működött két politikai erő, a kommunista párt és a Demokrata Párt is befolyásolni kívánta a Csehországba szállított személyek körét,... --- ### Maléter István szabadkőműves tevékenységéről - Published: 2019-01-16 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/01/16/maleter-istvan-szabadkomuves-tevekenysegerol/ - Kategóriák: Dokumentumok, Szemle - Post Years: 2018, 2018/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: berenyizsuzsannaagnes Filep Tamás Gusztáv (A hagyomány felemelt tőre c. könyvében, Budapest, Ister, 2003, az 5. oldalon) említést tett arról, hogy alapkutatások még nem készültek Maléter Istvánról. Munkámban ezt a hiányt a szabadkőművességére vonatkozó adatokkal szeretném pótolni. Maléter a kassai Resurrexit páholyban működött, ezért foglalkozom bevezetésképpen ennek a páholynak eddig ismeretlen anyagával. A kassai Resurrexit páholy Resurrexit páholy érme. Réz, 35 mm. Leltári szám Procopius 4357 procopius_3. 1357_1257. A Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára MNL OL P 1083 121. cs. LXII Resurrexit páholy Kassa Resurrexit páholy érme. Réz, 35 mm. Leltári szám Procopius 4357 procopius_4. 1357_1262. A Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára Kassán már a XV. században léteztek építőpáholyok. Mesterjeleik a dómban is megtalálhatók. 1870. március 20-án alakult a Haladás páholy. A Corvin Mátyás páholy hét tagja alapította a francia Nagy Oriens védelme alatt. Közhasznú intézmények alapítását, népművelést, népoktatási köröket, felnőttoktatást, dologházat, gyermekkertet, bölcsődéket terveztek. A kolerajárás 1874-ben elkedvetlenítette őket. Feloszlott a páholy. Utána 1874-ben alakult meg a Magyar Nagy Oriens védelme alatt május 9-én az Egyetértés páholy hasonló célokkal. Páholyházukat kénytelenek voltak megszüntetni, és a tagok lakásán jöttek össze. 1884. július 26-án ez páholy is megszűnt. 1899-ben ismét páholy alakult jellemző néven: Resurrexit. Az egykori volt főmester, Dr. Benczúr Géza városi főügyész nyolc társával kezdeményezte az új, beszélő nevű páholy megalakítását, Moskovics Jakabot választották örökös főmesterükké, a páholy vezetésére, főmesteri tisztségre dr. Benczúr Gézát szavazták meg. A Forgács-palotában tartották munkájukat. Az új páholy sokrétű tevékenységet folytatott. 1901. október 26-án Kazinczy Ferenc fogságból történt kiszabadulásának századik évfordulóját ünnepelték meg. Munkások részére előadásokat tartottak. Munkáikon... --- ### Médiakritikai hőbörgés, avagy digitális belháború...? - Published: 2019-01-16 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/01/16/mediakritikai-hoborges-avagy-digitalis-belhaboru/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2018, 2018/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: agergelyandras Értetlenül jogos a kérdés: miért háború? És miért kritikai, ha épp arról van szó, hogy egy új mediális réteg, egy elektronikus folyóirat teszi lehetővé észrevételek közlését, olvasók elérését, a szólás szabadságát, a megértés és félreértés szabad esélyeit... , Tegyük fel, képes az új média legtöbb rendszere új társadalmi és kulturális jelenségként, „önszervező” hálózatokban konstruálódni. Egyáltalán, képes-e erre új információ-hordozóként maga-magától, az embertől függetlenül, a manipuláló, az elszenvedő, a felhasználó-kihasználó és önkreatívan önmagát kereső személyiségtől idegen „formaként” valamiféle felvillanyozott hatékonyságú társadalmi-kulturális szervezőerő, rendező tevékenység lenni? Ha pedig igen, miért kelt reményeket és miért támaszt félelmeket? S ha mindezek talán jellemzik is a mediátorokat és médiumokat, miért acsarkodunk ellene (látszólag joggal), ha végtére is mi magunk vagyunk, akik fenntartják, éltetik, nevet adunk neki vagy jóváhagyjuk, s ha önként szolgáltatódunk ki neki, minden tudatos vagy vételen akaratunk révén? A válaszokat keresve messzebbről indulnék, talán az „új média” sejtetett „új” fogalmától. Ugye, nem kellene itt arra kitérnem, mi új van abban, hogy az emberek közölnek, közléseket fogadnak, hatásokat élveznek vagy elszenvednek, értelmezésekre kényszerülnek vagy pragmatikusan kihasználják ezeket... ? Hiszen, mióta is emberi érintkezés egyáltalán lehetséges volt, annak legkülönbözőbb formáiban zajlott az interperszonális kommunikáció: falevelekből-liánokból függesztett kipu-írástól a hajókürtökig, papiruszra vagy agyagtáblába vésve, lúdtollal, ecsettel, irónnal, szórófejjel falra firkálva, telefonon vagy sms-ben, faxon vagy Holdra küldött üzenet formájában megannyi kor és kultúra, nép és közlésmód találkozott-érintkezett egymással, s olykor a szimbolikus közlésmódok akár földrészek között is át-meg-átjártak egymáshoz. Az örök beszéd, a folytonos írás, a jelhagyás és értesítés módjai ugyan korszakosan változtak. De megújulásuk mindig... --- ### Steampunks – In the Wake of the Hungarian Steampunk Subculture - Published: 2019-01-16 - Modified: 2019-01-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/01/16/steampunks-in-the-wake-of-the-hungarian-steampunk-subculture/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: bakalpatrik At the focus of this study stands the Hungarian steampunk subculture. In the preparatory phase, it explores the term of subculture from several aspects, then, while looking at the tendencies of the research of subcultures in Hungary, it determines the positions of its own investigation. The work is divided into three major parts. The first one focuses on and integrates the findings of the book by Jeff VanderMeer and S. J. Chambers entitled The Steampunk Bible, which, especially in its chapter on the steampunk subculture, details on all manifestations of the steampunk phenomenon. The second phase, based on available information from online fora, opens up a horizon on the activities of the Hungarian Steampunk Community, the local projection of the subculture. Finally, there are three short interviews included in the paper, in which we ask the illustrious figures of the community, above all, about what it means for them to be a steampunk. In the individual subsections we will also cover other interesting curiosities, but strictly moving to the end within inter-artistic space, as the steampunks are equally present in fine arts, fashion, music, cinematography, and literary fiction as well. --- ### Gőzbetyárok - A magyar steampunk szubkultúra nyomában - Published: 2019-01-16 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/01/16/gozbetyarok-a-magyar-steampunk-szubkultura-nyomaban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2018, 2018/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: bakalpatrik A szubkultúrákról Mindannyiunkat szubkultúrák sokagása vesz körül, még ha ezt sokszor nem tudatosítjuk is. Kétségtelen persze, hogy akadnak köztük jóval elterjedtebb fajták, és nagyon ritkák is – mely arányok államonként és régiónként nagyban változhatnak –, s bizony még a szakirodalmat szemlélve sem teljesen egyértelmű, hogy pontosan hol is szükséges meghúznunk a szubkultúra mint fogalom és jelenség határait. Ahogy azt remek szintézistanulmányának nyitányában Kacsuk Zoltán is megjegyzi: magát a fogalmat számos értelemben használták, illetve használják (részkultúra, alárendelt kultúra, speciális csoportok kultúrája stb. ), illetve ezzel összefüggésben igen különböző csoportokat tekintettek és tekintenek a különböző elméletalkotók szubkultúrának (minden elképzelhető alcsoport, fogyasztási csoportok, etnikai kisebbségek, szexuális kisebbségek, foglalkozási csoportok, különleges helyzetben levők csoportjainak kultúráit stb. ). Másrészt nagyon sok alternatív fogalom van használatban azoknak a társadalmi jelenségeknek és csoportoknak a megnevezésére, amelyekre a szubkultúra kifejezést is alkalmazták már, illetve jelenleg is alkalmazzák (pl. hobbi, csoportkultúra, ifjúsági kultúra, rajongói kultúra, miliő, életstíluscsoport, színtér, neo-törzs stb. ). (Kacsuk 2005, 91. p. ) Ilyen széles körű szubkultúra-horizontból szemlélődnek a Jakab Albert Zsolt és Keszeg Vilmos szerkesztette Csoportok és kultúrák – Tanulmányok szubkultúrákról (Jakab–Keszeg 2007) című kötet dolgozatai is, de fontos megjegyeznünk, hogy a hazai szubkultúra-kutatás jelentős része a deviancia felől közelíti meg a kérdéskört (vö. Rácz 1998; Piczil 2002). Az alábbiakban mi ahhoz a szubkultúra-szemlélethez igazodunk, amit a Szapu Magda által szerkesztett Ifjúsági „szubkultúrák” Magyarországon és Erdélyben (Szapu 2004) című kötet esettanulmányainak szerzői is követnek, a szubkultúrákat mindenekelőtt aktuális művészeti/kulturális vonatkozások mentén határozva meg (Szapu 2004, 15–17. p. ). Jelen szöveg berkein belül így kívánunk rendet... --- ### Thoughts on the Social Significance of Financial Culture - Published: 2019-01-16 - Modified: 2019-01-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/01/16/thoughts-on-the-social-significance-of-financial-culture/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: laszlonagy The financial sector, alongside with its real economy service role, has gradually created its own independent world. More and more complicated and risky financial products were created day by day, the development of which, except for professionals, the rest of society has failed to keep pace with. The lack of sufficient financial knowledge made the population vulnerable and economically dependent. The importance of financial education and financial culture, the social shaping role of which is now unquestionable, has been highlighted in the context of financial shock processes taking place at the end of the past decade. --- ### Gondolatok a pénzügyi kultúra társadalmi jelentőségéről - Published: 2019-01-16 - Modified: 2019-01-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/01/16/gondolatok-a-penzugyi-kultura-tarsadalmi-jelentosegerol/ - Kategóriák: Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: laszlonagy A múlt század utolsó évtizedeire a pénzpiaci folyamatok, termékek és szolgáltatások még a beavatott tőzsdeguruk számára is bonyolulttá, áttekinthetetlenné, kiszámíthatatlanná, sőt mi több, szeszélyessé váltak. A korábban használt pénzügyi termékek elérték a bennük rejlő lehetőségek határát. Az egyre népszerűbb értékpapírosítás, a reálgazdaság ütemszerű fejlődése, valamint az információs és kommunikációs technológiák térnyerése a negyedik ipari forradalom hajnalán hatalmas nyomást gyakoroltak a pénzügyi szektorra, ami a gazdasági folyamatok felgyorsulásával és szofisztikázódásával mind a mai napig kitapintható. Olyan bonyolult pénzügyi termékek születtek, melyek valós értékét és kockázatát a megalkotóik sem tudták megfelelően megállapítani. Aladdin csodalámpájából kibújt a pénzügyi piacok új és ismeretlen szegmense, a bonyolult származékos ügyletek szerteágazó piaca, s ezzel létrejött a pénzügyi piacok reálszférától teljesen független autonómiája. A társadalom jelentékeny hányadának pénzügyi ismeretei csaknem két évtizeden belül eltávolodtak az új pénzügyi termékek biztonságos használatához szükséges szinttől. Bár ez önmagában még nem lett volna baj, csakhogy a bonyolult és magas hozamot ígérő pénzpiaci eszközök fokozott kockázattal jártak. A kockázat-hozam kompromisszum pénzügyi axióma. A hozamráta és a kockázat szorosan összefüggenek. Magasabb kockázattal fokozott nyereség várható, ámde a kockázatnövekedéssel a veszteség esélye is arányosan növekszik. A magasabb hozam elérése érdekében a befektetőknek többet kell kockáztatniuk, s bár léteznek a befektetők számára elérhető és megfizethető kockázatkezelő eszközök, mint például a biztosítás vagy a kockázatmegosztás (diverzifikáció), de a kockázatok teljes kiszűrése így is lehetetlen. A társadalmi-gazdasági problémák akkor törnek felszínre, amikor a lakossági befektetők felelőtlenül, megfelelő pénzügyi ismeretek hiányában hoznak pénzügyi döntéseket, és olyan összetett pénzügyi szolgáltatásokat vesznek igénybe, melyek valós kockázatával nincsenek tisztában. Magyarországon tipikusan... --- ### Ideology, Defencelessness and Power Control in the Transylvanian Literary and Cultural Policy of the Last Decades - Published: 2019-01-16 - Modified: 2019-01-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/01/16/ideology-defencelessness-and-power-control-in-the-transylvanian-literary-and-cultural-policy-of-the-last-decades/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: szlaszliszilard Regarding the characteristics of literary discourse and cultural policy of the Post-World War II years, it can be clearly stated that the newly established communist power in Romania, already in the second half of the 1940s, gained control over all manifestations of community life, and it regulated all aspects of culture and arts, banned, abolished or restructured all forums having some independence; it completely revised the literary and artistic canon, and, at the same time, sought to develop a new ideological/political space that would serve its own interests only. This paper aims to present the ideological/political and aesthetic/poetic tendencies determining Transylvanian Hungarian literature and cultural policy from the mid-’40s until the present day. --- ### Ideológia, kiszolgáltatottság és hatalomgyakorlás az elmúlt fél évszázad erdélyi irodalom- és kultúrpolitikájában - Published: 2019-01-16 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/01/16/ideologia-kiszolgaltatottsag-es-hatalomgyakorlas-az-elmult-fel-evszazad-erdelyi-irodalom-es-kulturpolitikajaban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2018, 2018/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: szlaszliszilard 1. Bevezetés Ha elfogadjuk azt a nézőpontot, mely szerint „az irodalomelmélet elválaszthatatlanul összefügg politikai hitekkel és ideológiai értékekkel” (Eagleton 2000, 168. p. ), a műalkotás pedig „az alkotó – vagy a bonyolult közös konvenciókkal rendelkező alkotók – és a társadalmi intézmények és szokások közötti egyezkedés eredménye” (Greenblatt 1998, 56. p. ), akkor talán az sem tagadható, hogy a mindenkori társadalmi valóság legalább olyan szereppel bírhat egy irodalmi mű külső utalásainak a megképződésében és érvényesítésében, mint a szerzői vagy a különböző olvasói érdekek és elvárások, amelyek létrehozzák és fenntartják azt. S bár napjaink irodalomértelmezése többnyire okkal szembesül az igénnyel, hogy a művészi alkotás esztétikai-poétikai identitását szigorúan elválassza a szerzői szándék és az életrajzi vonatkozások öncélú vizsgálatától, az író, az olvasóközönség vagy a kritikusi irányultság szempontjából távolról sem lehet közömbös annak a többszörösen egymásba fonódó viszonyrendszernek a természete, amely egy próza- vagy versszöveg megírását, megjelenését és fogadtatását szabályozza. Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy az adott költemény, életmű vagy stilisztikai tendencia – Selyem Zsuzsa találó kategorizálására utalva – egy „szerző-szöveg-cenzor-olvasó” vagy „szerző-szöveg-menedzser-olvasó” (Selyem 2003, 63–96. p. ) kapcsolat hátterében kerül értékelésre, mint ahogy hermeneutikai értelemben annak a kétféle befogadói irányultságnak az eredménye is némiképp különbözik egymástól, amely egyik oldalról egy külső, politikai hatalomnak a kijátszása érdekében a sorok közötti olvasás stratégiáját kénytelen követni egy olyan szöveginterpretációval szemben, amely nem kényszerül effajta kompromisszumok megkötésére. Az első világháború utáni határmódosításokkal Romániához csatolt területeken a kisebbségbe került erdélyi magyar közösség vezető eszmerendszere, a transzszilvanizmus jórészt három különálló eszmei irányultságból tevődött össze: 1. a szülőföldön maradás mint... --- ### The First Vienna Award in the Chronicles of Some Returning Municipalities in the Zemplén Region - Published: 2019-01-16 - Modified: 2019-01-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/01/16/the-first-vienna-award-in-the-chronicles-of-some-returning-municipalities-in-the-zemplen-region/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: godzsakattila The study presents municipal commemorative books established under the Czechoslovak Government Decree No. 169 dated 17 November, 1932, and examines whether these can be used in research of municipalities in the former Czechoslovakia. After a short presentation of twenty-four commemorative books, and by taking a closer look at seven of them—Battyán (Boťany), Bodrogszerdahely (Streda nad Bodrogom), Boly (Boľ), Királyhelmec (Kráľovský Chlmec), Nagytoronya (Veľká Tŕňa), Rad (Rad), Zemplén (Zemplín)—we try to get an insight into the local reception of the 1938 border arbitrations, as the chronicler recorded them. The study mainly presents and provides sources, but it attempts to explain and clarify certain concepts as well. --- ### Az első bécsi döntés, néhány visszatérő zempléni település községi krónikájának tükrében - Published: 2019-01-16 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/01/16/az-elso-becsi-dontes-nehany-visszatero-zempleni-telepules-kozsegi-kronikajanak-tukreben/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2018, 2018/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: godzsakattila A csehszlovák kormány többször is rendelkezett községi emlékkönyvek, krónikák kötelező alkalmazásáról. Először az 1920. évi jan. 30-án kelt Törvények és Rendeletek gyűjteményében 80. szám alatt elrendelte, hogy minden politikai község köteles saját költségén községi emlékkönyvet létesíteni. Az 1932. nov. 17-én kelt 169. számú csehszlovák kormányrendelet alapján pedig 1933. júl. 1-ig minden község köteles volt emlékkönyv vezetését elkezdeni, amennyiben még nem rendelkezett ilyennel. Az emlékkönyvet a címoldalon és a 10. oldalon kellett pecséttel hitelesíteni. A rendelet második paragrafusa úgy fogalmazott, hogy „az emlékkönyv célja a helyi történelem megóvása a jövő számára”. Az emlékkönyvek vezetésére egy krónikást kellett felkérni, akinek először magáról kellett egy kicsit írnia, majd a községének történetét kellett megírnia, bemutatva annak akkori állapotát is. Majd évről évre lejegyezni az adott év helyi jelentős eseményeit. A rendelet harmadik paragrafusának harmadik pontja kiemeli, hogy „az emlékkönyvben legyen rögzítve a falu reakciója a nagy történelmi eseményekről”. Meg kell még említenünk, hogy a rendelet ezenfelül szabályozza a krónika tárolását, melyet a krónikaíró nem tarthatott az otthonában, hanem biztonságban kellett tárolnia, egy iskolában vagy az önkormányzatnál, levéltárban, múzeumban. A helyi polgármesterből és két polgárból bizottságot is fel kellett állítani a munka felügyeletére, ellenőrzésére és jóváhagyására, a rendelet 7. paragrafusa alapján. Fontos a mi szempontunkból, hogy amennyiben a 20%-ot meghaladta egy nemzetiség az adott településen a legutóbbi népszámlálás alapján, az adott nemzetiség egy további tagot delegálhatott a bizottságba, kivéve ha már az eredeti tagok közül is az adott nemzetiséghez tartozott valaki. Mint láthatjuk majd a következőekből, már az emlékkönyvírás elkezdése vagy elkezdés utáni folytatása is... --- ### „Selbständige Zipser Republik” - A szepességi németség parciális mozgalma 1918 őszén - Published: 2019-01-16 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/01/16/selbstandige-zipser-republik-a-szepessegi-nemetseg-parcialis-mozgalma-1918-oszen/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2018, 2018/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: sztancsgabor A magyar történetírásban 1918 őszének döntéskényszerei, alternatívái, a történeti ország felbomlásának okai és összefüggései a legtöbbet vitatott kérdések közé tartoznak: a dualista Monarchiából való kiválás; az őszirózsás forradalom által hatalomra került új erőknek a Magyar Nemzeti Tanács által nyomatékosított összefogása; stb. A Magyar Népköztársaság kikiáltását követően a Károlyi-kormány a világháború utáni zavaros időkben, a békekonferencia összehívása előtt megegyezésekre törekedett a történeti magyar államból éppen kiválni készülő nemzetiségekkel, nemzetekkel. Az ország integritását a békekonferenciáig úgy akarta megőrizni, hogy előzetes megállapodásokkal alternatívát dolgozzon ki az államterület felosztását célul kitűző győztesek forgatókönyvével szemben. Ugyanakkor meg kívánta óvni az egyre erősödő bolsevizmustól a nagyhatalmak által felosztani kívánt Magyarországot. A vesztes háború után már sok minden elképzelhető volt, ami azelőtt csak a „túlhajtott fantázia szüleményének” volt minősíthető. A csehszlovák térszerzés kezdett egyre inkább kézzelfogható realitássá válni a felvidéki vármegyékben. A csehszlovák államba való „erőszakos” bekebelezés ellen 1918 októberében, novemberében és decemberében azonban nemcsak az északi városok magyar érzelmű polgársága emelte fel a szavát, hanem e területek német, sőt nemritkán szlovák lakossága is. December folyamán nyilvánvalóvá vált, hogy a nemzetiségeket illetően az addig folytatott politika csődbe jutott. A minisztertanács december 28-i ülésén Jászi Oszkár tárca nélküli nemzetiségi miniszter, nyíltan bejelentette: „a tótokkal és románokkal lehetetlen megegyezni. ” Az új helyzet új politikát követel. Jászi ekkor veti fel, mint megoldási javaslatot, a nemzetiségek egymás közötti ellentéteinek kihasználását: „ helyesnek tartja, hogy a különböző parciális nemzetiségi mozgalmakat, a keleti tótok mozgalmát, a székelyek akcióját kellő erővel támogassa a magyar kormány. ” 1918-ban, a történeti magyar állam felbomlásának, a... --- ### „Selbständige Zipser Republik”. The Partial Movement of Germans of the Szepes Region in Autumn 1918 - Published: 2019-01-16 - Modified: 2019-01-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/01/16/selbstandige-zipser-republik-the-partial-movement-of-germans-of-the-szepes-region-in-autumn-1918/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: sztancsgabor The self-determination of the Germans in the Szepes (today Spiš) region in autumn 1918 was partly built upon the identity of local Germans and Hungarians (assimilated Germans and Jews). Independence had not been formulated as a possible solution for a very long time. The actions against Czechoslovak goals started in Késmárk (today Kežmarok), but the county, the cities with orderly councils, and the municipalities also joined them. The leadership of the county and the city too insisted on belonging to Hungary to the very last moment. In consequence of the defeat in war, the individual self-determinations accentuated contrapositions between the city and the countryside. The German, Hungarian or Slovak intellectuals living in the cities had developed severe hostility toward the rural Slovak population. For this reason, the German intelligentsia of Szepes endeavoured to win or enlighten the rural Slovaks with a serious propaganda. The town of Késmárk insisted on the Hungarian state until it could, but, sensing the change of conditions, the loss of hope, the closeness of the Polish and Czechoslovak troops, they tried to achieve better and more favourable conditions for the city´s population and the Zipsers rather by playing off the occupants against each other, and by negotiating with them. The Károlyi Government with Oszkár Jászi, and the leadership of the city of Késmárk considered the military occupation of some parts of the country by the new states for temporary and lasting only until the peace conference. --- ### Államfordulat és felekezeti formálódás - Az egyházak és a német népcsoportok Csehszlovákiában 1918 után - Published: 2019-01-16 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/01/16/allamfordulat-es-felekezeti-formalodas-az-egyhazak-es-a-nemet-nepcsoportok-csehszlovakiaban-1918-utan/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2018, 2018/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: martinzuckert „Hazánk, Ausztria létének, folytonosságának nem a mindenkori államalakulat teste kölcsönöz értelmet, hanem a Szent Német-római Birodalom gondolatának eredendően a nyugati civilizációban gyökerező, teremtő szent szellemisége, melynek lényegét leginkább az egyház által képviselt corpus mysticum földre vetett árnyékaként tudnám megragadni; mindez a történelem tanúságának tükrében értendő, figyelembe véve, hogy hazánk Közép-Európa szívében, ugyanakkor a német területek perifériáján található, peremvidékein fiatal, idegen kultúrák által körbefogva. A küldetés ezen kultúrák szellemi gyújtópontjává, mintegy mágneses központjává válni, egyszersmind hidat alkotni közöttük, azokat illeti meg, akik egy évezreden át, egészen a közelmúltig azt tekintették feladatuknak, hogy az össznémet nép, és ezáltal az egész keresztény Nyugat úttörői, előőrsei és határőrei legyenek, akár az oktatás és tudomány, a gazdaság és a kultúra révén, vagy ha éppen arra került sor, nemritkán a vérrel, vassal való védekezés által is. Ausztria elsősorban a katolicizmusnak tartozik hálával, hogy mindez így alakulhatott! ” Ezekkel a szavakkal szólt közönségéhez az Allgemeiner Deutscher Katholikentag keretében, 1933 szeptemberében, Bécsben elhangzott beszédében Kurt Schuschnigg osztrák igazságügyi miniszter, az ausztrofasiszta osztrák állam későbbi kancellárja. Schuschnigg nagyszámú hallgatósághoz intézett szónoklatában – az első gyűlés során megtartott beszéd a városi futballstadionban hangzott el –, melynek „A német nép küldetése a nyugati kultúrán belül” címet adta, azt a kérdést járva körül, hogy milyen szerep illeti meg a „nyugati missziót”, valamint a német és katolikus orientációt Ausztriában. Schuschnigg a korabeli szekularizációs törekvéseket bírálva, egyszersmind a birodalmi gondolatra hivatkozva az Ausztria előtt álló utat a németségben és a katolicizmusban látta kijelölve, ugyanakkor az ország szerepét egyfajta „gyújtópontként” és „mágneses központként” határozta meg.... --- ### State Change and Confessional Forming. The Churches and the German Population in Czechoslovakia after 1918 - Published: 2019-01-16 - Modified: 2019-01-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/01/16/state-change-and-confessional-forming-the-churches-and-the-german-population-in-czechoslovakia-after-1918/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: martinzuckert This study analyses how the political change after 1918 influenced the conditions of churches in relation to ethnic affiliations. It shows, with an emphasis on the Germans in Czechoslovakia, how activities of foreign confessional groups altered the terms in the examined churches. The paper contains an overview that should be followed by further detailed analyses of the relation between confessional and ethnic minorities in the interwar period. --- ### Impresszum 2018/4 - Published: 2019-01-16 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2019/01/16/impresszum-2018-4/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2018, 2018/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XX. év­fo­lyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) TANULMÁNYOK Martin Zückert: Államfordulat és felekezeti formálódás. Az egyházak és a német népcsoportok Csehszlovákiában 1918 után Sztancs Gábor: „Selbständige Zipser Republik”. A szepességi németség parciális mozgalma 1918 őszén Godzsák Attila: Az első bécsi döntés, néhány visszatérő zempléni település községi krónikájának tükrében Szilveszter László Szilárd: Ideológia, kiszolgáltatottság és hatalomgyakorlás az elmúlt fél évszázad erdélyi irodalom- és kultúrpolitikájában Nagy László: Gondolatok a pénzügyi kultúra társadalmi jelentőségéről Baka L. Patrik: Gőzbetyárok. A magyar steampunk szubkultúra nyomában KÖZLEMÉNYEK A. Gergely András: Médiakritikai hőbörgés, avagy digitális belháború... ? DOKUMENTUMOK Berényi Zsuzsanna Ágnes: Maléter István szabadkőműves tevékenységéről Angyal Béla: Adatok a szlovákiai magyarok 1945 őszén történt kényszermunkára hurcolásához KÖNYVEK Simon Attila (szerk. ): Csak álltunk és sírtunk. Az első bécsi döntés napjai a kortársak szemével (Rizsányi Attila) --- ### Jozef Šétaffy: Zabudnuté prípady inšpektora Šétaffyho - Published: 2018-09-30 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/09/30/jozef-setaffy-zabudnute-pripady-inspektora-setaffyho/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2018, 2018/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: csandagabor Bratislava, Marenčin PT, 2018, 144 p. Amikor megpillantottam a kirakatban a könyvet, azt hittem, fikció. Címét magyarra így lehetne lefordítani: Šétaffy felügyelő porlepte esetei. Aztán persze láttam a szerzői nevet is: Jozef Šétaffy. A könyvről hamar kiderül, hogy szó sincs fikcióról, Jozef Šétaffy a két háború közti (Cseh)szlovákiában híres és elismert pozsonyi detektívfelügyelő volt. Az Erdőhátról (Búrszentgyörgyről) származott, nagyapját is így hívták, amiként a könyvet összeállító és közreadó unokáját is. A korabeli képekkel gazdagon illusztrált kötet Šétaffy felügyelő leghíresebb bűnügyi eseteit dokumentálja: az eseteket maga a felügyelő jegyezte le, mintegy archívumot vezetve a legérdekesebbekről, és számos ügyét a rá vonatkozó fényképekkel (pisztoly, bilincs, az ellopott aranyóra, a tett helyszíne) is illusztrálja. Mondhatni: becsületes, szorgalmas, alapos volt, még a feljegyzéseiben is. Amelyek döntő többsége egyes szám első személyben íródott, csak néhányat ad elő harmadik személyben – ezekről viszont tudható (az unoka utószavából), hogy az 1960-as években lapokban megjelent, nyilván a szerkesztő által stilizált, lekerekített kriminovellák, természetesen szigorúan a tényekhez igazodva. Jozef Šétaffy (1897–1977) tehát még életében megérte, hogy gazdag és gondosan vezetett archívumának néhány darabja napvilágot lásson, sőt, egyes eseteiből tévéfilm is készült. Ennek ellenére a sors nemigen bánhatott vele kegyesen, mert 1948 után az egykori pozsonyi potentátum segédmunkásként és portásként dolgozott. Az új (szocialista) rendszer nem tartott igényt tehetségére és tudására. Pedig legendaként emlegették, nem csak a pozsonyiak. Nem szokványos felügyelő volt, hanem valóságos film- és regénybeli alkat: a legszívesebben a terepen tartózkodott, járta Pozsony zegzugos utcáit és tereit, főként persze kocsmáit. A magyarokkal magyarul, a németekkel németül, a szlovákokkal... --- ### Aleksandar Pavlović–Adriana Zaharijević–Gazela Pudar Draško–Rigels Halili (urednici): Figura neprijatelja - Published: 2018-09-30 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/09/30/aleksandar-pavlovic-adriana-zaharijevic-gazela-pudar-drasko-rigels-halili-urednici-figura-neprijatelja/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2018, 2018/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: vatascinpeter Preosmišljavanje srpsko–albanskih odnosa. Beograd, Institut za filozofiju i društvenu teoriju, KPZ Beton, 2015, 467 p. Az 1998–1999-es koszovói háború története, ill. annak számos máig ható következménye rendkívüli módon összetettek, komoly társadalmi, kulturális és politikai terhet jelentenek a jelenben is mind az érintett politikai elitekre, mind a helyi közösségekre – nem utolsósorban pedig mély történeti gyökerekkel bírnak a konfliktus előzményei. Mindenképp „forró” témáról van tehát szó, amelynek a puszta tudományos kutatása is sokrétű kihívásokkal szembesülhet – az ezekkel való megbirkózásra vállalkozott a közelmúltban egy fiatal, szerb és albán nemzetiségű kutatókból álló szerzőgárda. Az ismertetett kiadvány címe (Az ellenség alakja: a szerb–albán viszonyok újragondolása) világosan jelzi a tematikát, és tényleges fejesugrást jelent a jelzett társadalmi törésvonal mélyére. A projekt ötlete az egyik szerző, Milan Miljković részéről származik, akihez Aleksandar Pavlović és Rigels Halili csatlakozott, majd kapcsolathálójuk mentén kialakították a részt vevő 30 kutató körét. A kutatás analitikussága mellett kimondott céljuk volt az is a hét fejezetben megírt 24 tanulmányban, hogy a nemzeti és etnikai határokon átnyúlva, azokat tudományosan megalapozott kritikával is illetve beszéljenek a szerbiai, koszovói és albániai társadalmakról. A kiadásért a Belgrádi Egyetem keretében működő Filozófiai és Társadalomelméleti Intézet (Institut za filozofiju i društvenu teoriju), illetve a szintén fővárosi Beton egyesület közösen felelt. Mindenképpen meg kell említeni (amolyan tudománypolitikai „érdekességként”), hogy a szerkesztői előszó (7–11. p. ) szerint az albán és a szerb kulturális minisztériumtól sem kaptak támogatást a projekthez – míg előbbi esetben azt a visszajelzést kapták, hogy „nincs ennek még itt az ideje”, addig a szerb intézménytől a kért... --- ### Vörös Ferenc: Kárpát-medencei történeti családnévatlasz - Published: 2018-09-30 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/09/30/voros-ferenc-karpat-medencei-torteneti-csaladnevatlasz/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2018, 2018/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: baukojanos Dunaszerdahely–Budapest–Pozsony, Kalligram Polgári Társulás–Pesti Kalligram Kft. –Kalligram Kft. , 2017, 564 p. A Kárpát-medencei történeti családnévatlasz a Kalligram Kiadónál 2014-ben megjelent, jelenkori családnévanyagot bemutató Kis magyar családnévatlasznak a folytatása. A magyar családnévföldrajzi kutatások az elmúlt években különösen Vörös Ferencnek és N. Fodor Jánosnak (l. http://www. csaladnevatlasz. hu) köszönhetően váltak intenzívebbé, a jelenkori és történeti családnévállomány térbeli ábrázolásában úttörő eredmények születtek. Vörös Ferenc szervezésében 2010 óta évről évre megvalósul a témával összefüggő „A nyelvföldrajztól a névföldrajzig” megnevezésű konferenciasorozat. A nyelvföldrajz a nyelvek közötti érintkezések következményeit és a nyelveken belüli táji változatok, a nyelvjárások sajátosságait is egyaránt vizsgálja. A nyelvföldrajzi módszer alkalmas a nyelvek és a nyelvváltozatok közötti kontaktushatások térbeli mozgásának ábrázolására, segítségével diakrón nyelvi folyamatok eredményesen tárhatóak fel. A tér dimenziója szerepet játszik a tulajdonnevek változásában és alakulásában is. A névföldrajz a nevek térbeli megjelenítésének sajátosságaival foglalkozik, hozzájárul a társadalom nyelv- és népiségtörténeti, kontaktológiai, migrációs stb. kutatásaihoz. Az ismertetett könyv címe jelzi, hogy Kárpát-medencei történeti névanyagot tartalmaz, az 1720-as országos összeírás alapján dolgozza fel a korabeli Magyar Királyság adóköteles személyeinek 176 leggyakoribb családnevét a nyelvföldrajzi módszer segítségével. A családnévatlaszban 452 színes térképlap található, amely az egyes családnevek földrajzi elterjedését mutatja. A könyv két nagyobb egységre bontható: az elméleti fejezetre és a térképtárra. Az előszó után elméleti jellegű bevezető tanulmány (14–68. p. ), a témához kapcsolódó szakirodalom-jegyzék (69–84. p. ), a felhasznált adatbázisok és források felsorolása (85. p. ) következik. Az elméleti részben a magyar családnevek kialakulásáról olvashatunk. Az öröklődő családnevek használata az észak-itáliai városállamokban kezdődött a 9–10. században, s onnan terjedt... --- ### Péntek János (szerk.): A moldvai magyar tájnyelv szótára I/1. (2016), I/2. (2017), II. (2018) - Published: 2018-09-30 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/09/30/pentek-janos-szerk-a-moldvai-magyar-tajnyelv-szotara-i-1-2016-i-2-2017-ii-2018/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2018, 2018/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: csnagylajos Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 523 p. , 529 p. , 375 p. Igen nagy és tiszteletre méltó hagyományokkal rendelkezik a romániai magyar nyelvjárások kutatása, tanulmányozása. A sok jeles kutató és műve közül elegendő talán csak Horger Antal első magyar nyelvföldrajzi munkájára (A keleti székelység nyelvjárási térképe. MNy. I, 446–54. p. + 1 térképmelléklet), Yrjö Wichmann északi csángó szótárára (Wörterbuch des ungarischen moldauer Nordcsángó- und des Hétfaluer Csángódialektes nebst grammatikalischen Aufzeichnungen und Texten aus dem Nordcsángódialekt. Helsinki, 1936), Csűry Bálint szótárára (Szamosháti Szótár. Budapest, 1935−36), valamint Szabó T. Attila, Gálffy Mózes és Márton Gyula korszerű szemléletű és módszerű nyelvföldrajzi gyűjtésére (Huszonöt lap „Kolozsvár és környéke népnyelvi térképé”-ből. Kolozsvár, 1944) emlékeztetni. Ezek az eredmények azonban elmaradtak az Európa-szerte folyó nyelvföldrajzi kutatásoktól. Ezt a hiányosságot fölismerve Márton Gyula a következőket írja: „... az 1944. augusztus 23-a után kialakult kedvezőbb körülmények közt arra törekedtünk, hogy – nyilvánvalóan szervesen beilleszkedve a romániai nyelvtudományi törekvésekbe − erőnket a fenti kutatási területekre összpontosítsuk, évtizedekig tartó, tervszerű munkával behozzuk a lemaradást, felcsatlakozzunk módszertani szempontból és az elért eredmények mennyisége szempontjából egyaránt a dialektológia korszerű igényeihez, színvonalához. Elsőrendű feladatunknak a romániai magyar nyelvjárások nyelvföldrajzi felvételezését tekintettük, de ugyanakkor célul tűztük magunk elé a nyelvjárási szókincs rendszeres gyűjtését és a nyelvjárások monografikus leírását is. ” (Márton 1969. A romániai magyar nyelvjáráskutatás egy negyedszázada. NyIrK. XIII, 206. p. ). Mi valósult meg a tervekből? 1949 és 1962 között főként Szabó T. Attila, Gálffy Mózes és Márton Gyula részvételével 1370 adatot tartalmazó kérdőívvel folyt a terepmunka a moldvai csángók között. Az atlasz két... --- ### Nagy Péter: Alternatívák - Published: 2018-09-30 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/09/30/nagy-peter-alternativak/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2018, 2018/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: bakalpatrik A popkultúra kapcsolatrendszerei. Budapest, Prae. hu, 2016, 352 p. A tények. A tények olykor maguktól is beszélnek, máskor némák, de akad olyan is, hogy hiába szólnak egyértelműen, néhányak tudatosan nem hallják meg a hangjukat. Néhányak valami olyat kérnek rajtuk számon, ami nem a sajátjuk, hogy ezáltal kitakarják azokat az érdemeket, amelyek igen. Adott tehát egy tárgyalóterem, a vádlottak padján a popkultúra ül – színes, meg nem zabolázható, állandóan változó öltönyben... vagy öltözetben inkább, a szabásminta sem egyértelmű –, az ügyész pedig pödör egyet a bajuszán – vastag, kemény, konzervatív szőrzet az –, s a czikornyás terminológiával kifejtett vád fölött érzett elégedettséggel foglal helyet. Csend van, az esküdtszék serényen bólogat, noha látni az arcokon, hogy az ismeretlen szakszavak súlya adja a vádat magát. Tétován bár, de az épp felálló ügyvédre figyelnek. Az élre vasalt helyett farmernadrág, s a haj is szokatlanul hosszú a terem általános divatjához képest. H. Nagy pedig, az ügyvéd, beszélni kezd. Hozzáfog megszólaltatni a tényeket, olyan nyelven, hogy annak felfejtéséhez sem esküdtszék, sem a hallgatóság nem igényel szótárt. Frappánsan fogalmaz és értelmez, közben pedig rendre összekacsint azzal, aki érti – mindenkivel tehát –, s bár mellékszálak sokaságát érinti, a fő csapásirány mégis végig markánsan körülhatárolható. A tényekről beszél. Az érdemekről. A popkultúra öltözékének színkavalkád-mintázata pedig mindig abba a rendbe szerveződik, amiről az ügyvéd szól – bizonyítékok sorozata ez. A védbeszédet aztán, fő- és alfejezetek struktúrájába igazítva a PRAE. HU jelenteti meg. Vegyük szemügyre e súlyos dokumentumot: Az Alternatívák már a monográfia előszavát tekintve is sajátosan építkezik: tanulmányformát ölt.... --- ### Hornyák Árpád (szerk.): A Horthy-korszak Magyarországa jugoszláv szemmel - Published: 2018-09-30 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/09/30/hornyak-arpad-szerk-a-horthy-korszak-magyarorszaga-jugoszlav-szemmel/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2018, 2018/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: feketearon Délszláv levéltári források Magyarországról 1919–1941. Pécs–Budapest, Kronosz Kiadó–MTA BTK TTI, 2016, 322 p. A Jugoszlávia és Magyarország közötti külpolitikai viszony a 20. század során rendkívül változatos képet mutatott. A két állam kapcsolatai kétségtelenül a Horthy-rendszer alatt alakultak a legdinamikusabban, ennek ellenére a téma vizsgálata mégsem tartozik a legfelkapottabbak közé. Ezt az űrt kívánja betölteni Hornyák Árpád forráskiadványa, amely az 1919 és az 1941 közötti időszakból tár az olvasó elé olyan jugoszláv levéltári iratokat, amelyek által megismerhetjük a korabeli délszláv diplomáciában uralkodó Magyarország-képet. A Jugoszlávia iránt érdeklődők számára Hornyák Árpád neve nem ismeretlen, hiszen a szerző már számos aspektusból foglalkozott a délszláv állammal és a szerb–magyar kapcsolatok alakulásával. Legújabb kötete azonban olyan eddig ki nem adott levéltári anyagokat tartalmaz, amelyeket a szerző nemcsak válogatott és szerkesztett, hanem maga fordította magyar nyelvre is. Az iratok többségét a Jugoszláv Országos Levéltár (Arhiv Jugoslavije) anyagai képezik, de ezek mellett Hornyák Árpád Bukarest, London és Ankara diplomáciai kirendeltségeinek dokumentumait is felsorakoztatta könyvében; mindezt tette azért, hogy pótolja azokat a releváns belgrádi levéltári információkat, amelyeket a második világháború pokla elpusztított. Az említett dokumentumok mellett kisebb számban fellelhetők a kötetben a belgrádi Hadtörténeti Intézet Levéltárának (Arhiv Vojnoistorijskog instituta) anyagai is. A könyv a szerzői előszóval kezdődik, amit egy olyan tömör és élvezetes bevezetés követ, amely amellett, hogy bemutatja azokat a faktorokat, melyek nagy jelentőséggel bírtak a délszláv állam és Magyarország kapcsolatának alakulásában, azok számára is könnyen áttekinthetővé teszi a szóban forgó időszakot, akik nem túl szakavatottak a témakörben. A könyvben ezt követően maguk a korabeli dokumentumok kerülnek... --- ### Peter Jašek: Vasil Biľak. Zradca alebo kolaborant? - Published: 2018-09-27 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/09/27/peter-jasek-vasil-bilak-zradca-alebo-kolaborant/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2018, 2018/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: bakiattila Bratislava, Marenčin PT, Marenčin Media, 2017. 192 p. Peter Jašek a szlovák Nemzeti Emlékezet Hivatalának – Ústav pamäti národa – munkatársa. Kutatási területe Szlovákia 20. századi története, különösen tekintettel a 2. világháború idejére; a normalizáció időszaka, a bársonyos forradalom eseményeinek története; illetve a szlovák emigráció politikai tevékenysége. Több kiadvány szerzője, szerkesztője. Legújabb könyvében az 1945 utáni csehszlovák politika egyre erősebb és alakulását meghatározó emberének, Vasil Biľaknak (1917–2014) az életútját mutatja be. Mint azt írása előszavában megjegyzi, teszi ezt azért is, mivel 1989-ig (a marxista történetfelfogás örökségeként) a szlovák historiográfia által feldolgozott (cseh)szlovák történelmi személyek jegyzéke nem igazán nyúlt hosszúra; részben ezért (is) a Biľak életpályája iránt érdeklődő közönséget nem lehetne a róla szóló könyvek özönével elárasztani, sőt. Könyve tizennyolc, terjedelmében jól kiegyensúlyozott fejezetre oszlik, amit rövid felvezető bevezetés indít, és legvégén egy befejező összegzés zár le, valamint találunk benne válogatott képanyagot is. A szerző kronológiai sorrendben halad végig Biľak életútján. Kezdve gyermekkorával, ami Kelet-Szlovákiában (egy Krajná Bystrá nevű településen) indult. Bár szülőhelye csendes, festői vidéken található, idejekorán megtapasztalta a szegénység, az elégtelen termőföld, és a háború sokszoros kombinációjából származó nélkülözést. Édesapját, aki több alkalommal vállalkozott tengerentúli munkára, szinte nem is ismerte, mert születése után nem sokkal meghalt. Apai öröksége így is a bolsevik forradalom és Oroszország iránt érzett szimpátiája lett. Ugyan gyermekkorának színhelyét nem lehet idillinek nevezni, és megpróbáltatásokkal volt teli, későbbi életében mégis fontos szerepet játszott. Gyermekkora nehézségeit csak tetézte, hogy édesanyját is korán elveszítette. Ezután nem sokkal bátyja után ment Csehországba, ahol szabóinasként kezdett dolgozni. Itt ismerkedett meg... --- ### Simon Attila (szerk.): Csak álltunk és sírtunk. Az első bécsi döntés napjai a kortársak szemével - Published: 2018-09-27 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/09/27/simon-attila-szerk-csak-alltunk-es-sirtunk-az-elso-becsi-dontes-napjai-a-kortarsak-szemevel/ - Kategóriák: Dokumentumok, Szemle - Post Years: 2018, 2018/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: simonattila Előszó A korabeli tudósításokat olvasva nem lehet kétségünk afelől, hogy az első bécsi döntés és a Felvidék déli sávjának Magyarországhoz csatolása az ott élő magyarok számára talán életük legboldogabb pillanatai közé tartozott. A visszacsatolás (hiszen mi, magyarok így nevezzük meg ezt az eseményt) főszereplői, vagyis maguk a visszacsatolt magyarok és szlovákok (akik persze korántsem voltak oly boldogok) azonban sohasem beszéltek túl sokat arról, mit is éltek át azokban a napokban. Akkor és azt követően néhány évig ez fölöslegesnek tűnt, hiszen mindenki tudta, mi történt, később pedig a nemzetállamot, majd szocializmust építő Csehszlovákiában nem volt ajánlatos a bécsi döntés napjait – különösen nem pozitív tónusban – emlegetni. Így a ’38-as történetek nem lettek papírra vetve, nem lettek elmondva és áthagyományozva a következő generációk számára. Mindennek következtében a Felvidék visszacsatolásának nincs túl gazdag memoárirodalma, legalábbis kevés az ismert napló, kevés a visszaemlékezés, alig rendelkezünk ezekre a napokra vonatkozó lejegyzett szubjektív vallomással. Ez a hiány is közrejátszik abban, hogy ugyan jól ismerjük a bécsi Belvedere palotában 1938. november 2-án Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter által aláírt bécsi döntés diplomáciai hátterét, s tudjuk azt is, hogy Somorjától Királyhelmecig mindenütt díszkapukkal és virágokkal várta a lakosság a bevonuló honvédséget, ám arról, hogyan teltek ezek a napok a korabeli Dél-Szlovákiában, mit éltek át az ott élő magyarok és szlovákok, vagyis milyenek voltak a bécsi döntés időszakának mindennapjai, viszonylag kevés információval rendelkezünk. Az első bécsi döntés és az érintett területek visszacsatolásának története mindig is a történettudomány érdeklődésének fókuszában állt, miközben a szlovák és... --- ### Fügei Csató Zsófi élete - Published: 2018-09-27 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/09/27/fugei-csato-zsofi-elete/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2018, 2018/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: fuloplaszlo Végrendeletének legelején úgy nevezi meg magát, hogy fügei Csató Zsófi, „néhai nemzetes Csató Demjén lánya”. A Zsófi becenévből azt gondolnánk, hogy egy fiatal, valamilyen betegségben szenvedő ifjú leánytól vagy asszonytól származik majd az általa íratott testamentum. És miután végigolvassuk azt, kiderül, hogy egy idősebb, már négy házasságot megélt nemesasszonyról van szó, aki a maga korában, a 17. század végén szinte már matrónának számított. Mint később olvasható, már a lányunokája is férjhez ment, tehát a feltevés nem alaptalan. Mielőtt az általa diktált, átírásban fennmaradt okiratban megismernénk az életét, azt is el kell róla mondani, hogy több szerencsétlenség, de sok kedvező dolog is volt az életében, amelyekről nagyon visszafogottan, tárgyilagosan emlékezik meg. Bizonyára már nagyon beteg lehetett, amikor 1664. március 7-én valószínűleg Selmeczi Jánosnak írásba mondta végakaratát (a betegsége okát nem említi), de hogy az elméje teljesen tiszta volt, s mindenre (adatok, pénzösszegek, időrend stb. ) kiválóan emlékezett, azt ma is csak csodálni tudjuk. Úgy ismerjük meg, mint egy igazi „gazdaasszonyt”, aki az utolsó pillanatig intézkedett, mindenről gondoskodott, s a család javait fejben és kézben tartotta. Végrendelete valójában egy rövid önéletrajz. Mielőtt megismertetnénk az olvasóval az életét, előbb érdemes bemutatni, hogy mit tudunk a családjáról, őseiről s magáról a Csató vezetéknévről. Kázmér Miklós többféle magyarázattal ismerteti a Csató családnév eredetét. Elsőként: régi világi személynév, valószínű, hogy a Csát személynév -ó képzős alakja, azaz apanév. De nem zárja ki a török eredetet sem, ahol a jelentése egy foglalkozásnév: török íródeák. Harmadszor a testi tulajdonságra való utalás kerül elő: „kinek a lába térdnél befelé... --- ### Etnikai „asszi-milációtól” az „anti-migrációig” - A 70 éves Bodó Barna tiszteletére - Published: 2018-09-27 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/09/27/etnikai-asszi-milaciotol-az-anti-migracioig-a-70-eves-bodo-barna-tiszteletere/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2018, 2018/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: agergelyandras „... átmeneti korban élünk, amikor úgy tűnik, valami megszűnőben, valami más viszont fájdalmasan születőben van. Mintha valami szétporladva bomlana és kimerülne, valami más viszont noha még alig kivehetően, kibontakozna a romokból... ” (Václav Havel)   „Az antropológia a partikularitás iránti érzékével, a részvétel iránti odafigyeléssel, a társadalmakat leíró homogenizáló nyelvvel szembeni gyanakvásával fontos lehet, ha nincsenek is kipróbált receptjei, biztos megoldásai” (Clifford Geertz)   Két tónust, nagyjából azonos korból, de eltérő multikulturalizmus-fókuszált társadalmi közegből származó idézettel „keretezem” születésnapi üdvözletem Bodó Barnának. Az első idézet Tőle való, a Talpalatnyi régiónk kötetében hozza alaptónusként, a táji-történeti régióktól az eurorégiókig ívelő útvonalon meghatározó hangnemként. A másodikat nem oktalanul, ám a magam példamutató szövegtárából varázsoltam ide, mert pontosan azt a valamely szétporladó mivoltában is partikuláris összefüggésrendet tükrözi, amit a kisebbségi és marginális létből, a „romokból” kibontakozó újként elandalodva képzelünk magunknak. Sőt nemcsak magunknak, hanem boldogító jelenünk okán oly sok mindenki másnak is, hogy abból már a homogenizáló leírások révén is valami biztos receptúra ajánlható európai társainknak. Másképpen szólva: kétfelől beszélek, de egybehangzót mondok vele, illő kételyekkel. Egy etnikai asszimilációt megkívánó korban, amikor ellenoldalon (akár román–magyar, akár magyar–magyar, akár horvát–magyar vagy andalúz–román) szembeállásban éppúgy jelen van a bejövők befogadása és etnikai besimítása, mint a bármilyen és bármikori ki- vagy bejövetel elemi tiltása és társadalmi elutasítása is, e kettős osztatú cím talán nem indokolatlan. Persze, azt, hogy talányos legyen, vagy homályos, esetleg bizonytalankodónak tetsző, mégiscsak tudatosan választottam mint célt – főképpen azért, mert egy végig nem gondolt tüneményre, sokféleképpen körvonalazott, ám korántsem kitárgyalt fogalomkörre, migráns egyén... --- ### 1968 Csehszlovákiája és a magyar írók - Published: 2018-09-27 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/09/27/1968-csehszlovakiaja-es-a-magyar-irok/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2018, 2018/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: kissgycsaba „Prágában, Varsóban diákok tüntetnek, szabadságot követelnek... ” – jegyezte föl 1968 márciusában az ekkor Olaszországban élő Márai Sándor. (A teljes napló, XIV. 1967–1969). Miroslav Krleža horvát író a Mickiewicz-darab betiltása ellen tüntető varsói egyetemistákról hallván 1956 Budapestjének a képét idézte föl naplójában. Amikor pedig Budapest – csendes. A fiatal nemzedék egyik költője március 15-én veti papírra Petőfit idéző versét, a Zúg Márciust. Tiltakozó fölkiáltása a nemzeti ellenállás szimbóluma lett később. A budapesti Erzsébet hídról nézte Utassy József, mekkora rendőrsorfal veszi körbe a nemzet költőjének szobra előtt álló diákokat. Ebben a hónapban utolsó éves egyetemistaként tanári gyakorlaton voltam Kalocsán. A tavaszi szünetben egyik barátommal Pozsonyba készültünk. Naponta megvettem 50 fillérért a szlovákiai Új Szót. Mintha egy másik világból közvetített volna. Ezzel találkozhattam azután április elején hat napon át Szlovákia fővárosában. Meghatározó élmény volt. Beszélgetések a malomvölgyi kollégiumban, az óvárosban sétálva, a tüntetéseken, a borozókban. Szlovák és magyar újságokat forgatva a kávéházakban. Kortársaink között. A szürke és lagymatag Budapesthez képest itt minden mozgásban volt. Sajtószabadság, naponta érdekes új hírek. Lengyel nyelvtudásom alapján értettem valamennyire, miről van szó. Valójában akkor kezdtem szlovákul tanulni. Prága és Pozsony ott volt egyébként 1968-ban a magyar írók, értelmiségiek tudatában, hiszen nálunk ez az év az „új gazdasági mechanizmussal” (a piac elemeivel) kezdődött, és a változások a szomszédban reményt keltettek. Csehszlovákia képe is kezdett kedvezőbbre változni a magyarok előtt, bár köztudomású volt, hogy 1946-ban polgárai többséget szavaztak a kommunistáknak (Szlovákiában ugyan nem), és ott nem állomásoztak megszálló szovjet csapatok; sokan úgy tudták, 1956-ban az ország vezetése fölajánlotta fegyveres... --- ### The Praxeology of the Pop Culture Research. An Outline of a Hybrid Theory - Published: 2018-09-27 - Modified: 2018-09-27 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/09/27/the-praxeology-of-the-pop-culture-research-an-outline-of-a-hybrid-theory/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: hnagypeter This study is devoted to the possibilities of the pop culture research after the media theories of the 20th century. It proposes a praxeology working with a dynamic concept of pop culture, and puts emphasis on increasing complexity. The line of reasoning also notes the role of alternative canons, the distinction between pop culture and mass culture, and the consequences of posthermeneutical practices. Theoretical combinatorics does not give preference to any preliminary theory, it considers each as a research practice. It can also be conceived as an experiment opening the way for metacritical case studies. --- ### A popkultúra-kutatás praxeológiája - Egy hibrid teória vázlata - Published: 2018-09-27 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/09/27/a-popkultura-kutatas-praxeologiaja-egy-hibrid-teoria-vazlata/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2018, 2018/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: hnagypeter Az alábbiakban a kortárs, a 20. századi médiaelméletek utáni popkultúra-kutatás lehetőségeiről ejtünk szót. Mindez nem egy végigvezetett elméleti mátrix alkalmazása lesz, hanem – az esetről esetre változó tárgynak megfelelően – egymással kölcsönviszonyba kerülő, egymásra rétegződő ötletek olykor redundáns, töredékes, szabálytalannak tűnő kapcsolatrendszere. Kiindulópontunk, a médiaelméletek utáni kutatás összetétel, egy küszöbhelyzetre („Kezdetét veheti a nyelvi, zenei, filmes és költészeti tanulmányok módszertani integrációja” – Kittler 2014, 125. p. ) és azonnal egy megkettőződésre utal: érthető időbeli paraméterként, eszerint a 20. századi médiaelméleti széttagozódás – frankfurti, torontói, birminghami iskola, Kittler munkássága a rá épülő diskurzusokkal stb. – a kutatásmódszertan közvetlen előzményét alkotja. Másrészt érthető szó szerint: egy médiaelmélet körvonalazása lehetne a kijelölt cél, vagyis a popkultúra-kutatásnak új teoretikus állításokhoz kellene vezetnie. Kétségtelen azonban, hogy az esettanulmányoknak nem feltétlenül szükséges valamilyen, előzetes pozícióban lévő explicit elméletet igazolniuk; és ha a kutatás nem ad ki új (rész)elméletet, pusztán rátapint egy kapcsolat- vagy hangulatrendszerre, az sem tekinthető módszertani hibának, netán teoretikus kudarcnak. (Ugyanakkor ez a szituáció úgy is elgondolható, hogy totális rendszerek nem, de elmélethálózatok mégiscsak a rendelkezésünkre állnak az adatkezelés során. ) Az átfogó keretek előzetes szerepének a megingása (mivel nem fizikai-természettudományos elméletről van szó, hanem a metanarratívák, utópikus és üdvtörténetek iránti bizalmatlansággal párhuzamosan kialakuló látásmódról) ahhoz a belátáshoz vezethet, hogy dinamikus popkultúra-fogalommal dolgozzunk. Érdemes máris egy pillantást vetni John Storey Cultural Theory and Popular Culture című könyvére, mely valószínűleg az egyik leghasználhatóbb bevezetés a popkultúra tanulmányozásába. Erről tanúskodik, hogy 1997 óta a szöveg egyfelől hét kiadást ért meg, másfelől – és ez fontosabb –... --- ### War and Trauma. The Eastern-Ukrainian Front in the Recollections of Transcarpathian Soldiers - Published: 2018-09-27 - Modified: 2018-09-27 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/09/27/war-and-trauma-the-eastern-ukrainian-front-in-the-recollections-of-transcarpathian-soldiers/ - Kategóriák: Content, Forum Social Science Review, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: baratneedina This paper covers reminiscences of mobilised and volunteer soldiers of Transcarpathia on the period they spent in the Eastern-Ukrainian war through narratives and theme-centred interviews. The participants of the research were three volunteer and seven mobilised soldiers previously participating in a compulsory military service. In the case of two volunteers, the main motivations were the establishment of Ukraine opening toward the West and fully independent from Russia which must therefore be protected, and the sense of usefulness; the third volunteer reported as motivation his particular interest in military at an early age, which he considered appropriate to explore in the war. As regards to the lessons learnt from the interviews, it can be concluded that, besides the severe economic and infrastructure damages perceived by the entire population, the greatest victims of the military conflict were the local inhabitants and the soldiers defending Ukraine. According to the interviewees´ statements, Ukraine had not been prepared for the war in any respect, and they were those who had faced the consequences first hand. Six out of the ten interviewees reported posttraumatic stress symptoms, which, although over time to a lesser extent, but are still very much present. In the trauma processing period, family´s help was given a prominent position in four cases. As the interviewees see it, they would have also needed professional (a psychologist´s) help in the treatment of the posttraumatic stress, but it has not been provided them by the state. --- ### Háború és trauma - A kelet-ukrajnai front a kárpátaljai katonák visszaemlékezései alapján - Published: 2018-09-27 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/09/27/haboru-es-trauma-a-kelet-ukrajnai-front-a-karpataljai-katonak-visszaemlekezesei-alapjan/ - Kategóriák: Szemle, Tartalom - Post Years: 2018, 2018/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: baratneedina A kelet-ukrajnai, 2014 óta mindmáig hibrid háborúként emlegetett konfliktushelyzet több ezer ember életét követelte, köztük civilekét és katonákét egyaránt, s mindemellett százezrek kényszerültek elhagyni otthonaikat az ellehetetlenült életkörülmények miatt. A háború nemcsak gazdasági vagy fizikai károkat okozott, hanem egy sokkal intenzívebb és mélyebb sérülést is, amely a háborúban részt vett katonák társas kapcsolataira, valamint belső lelki egyensúlyára is rányomta bélyegét. Vizsgálatom során így arra keresem a választ, hogy milyen módon jelenik meg a katonák élettörténeteiben az az időszak, amelyet a kelet-ukrán háborúban töltöttek, továbbá az is, hogy milyen hatást gyakorolnak a hétköznapokra az ott megélt események. A kelet-ukrajnai háború és kialakulásának előzményei augusztus 24-én vált függetlenné a Szovjetunióból kiváló Ukrajna. A függetlenedést követően az ország élén álló politikusok hol az Európai Unió, hol pedig Oroszország irányában próbálták integrálni az országot. Csaknem egy évtizedet igénylő előkészítő munka után 2013 novemberének végén tervezte Ukrajna aláírni az Európai Unióval a Társulási Megállapodást (Association Agreement), ám Ukrajna visszalépett az aláírástól. A történtek hatására Kijevben, majd országosan is tiltakozások kezdődtek, amelyek 2014 februárjában véres utcai harcokba torkolltak. Viktor Janukovics államfő elmenekült az országból, a kormányfő pedig lemondott. Márciusban Oroszország elfoglalta a Krímet, áprilisban pedig a két legkeletibb megye, Donyeck és Luhanszk területén kezdődtek a terület birtoklásáért súlyos harcok, melyek mind a mai napig nem értek véget. Az országban 2014 és 2015-ben összesen hat ízben indult mozgósítás. Ukrajna nyugati részén, legfőképp Kárpátalja és Ivano-Frankivszk megyében sorra hagyták el otthonaikat a mozgósítás által érinthető férfiak. Oleg Bojkónak, az ukrán hadsereg vezérkari főnöksége védelmi és mozgósítás-tervezési főosztályvezetőjének elmondása... --- ### Notes on the Book about Géza Grosschmid - Published: 2018-09-27 - Modified: 2018-09-27 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/09/27/notes-on-the-book-about-geza-grosschmid/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: csandagabor This paper is devoted to the writings and speeches of a Hungarian Christian Socialist politician in Slovakia, Senator Géza Grosschmid (1872–1934). The recently published volume mainly contents applicable news coverage of contemporary newspapers, first of all that of the Hungarian-language Prague daily, the Prágai Magyar Hírlap. By examining the press background, the paper as central question raises the issue of the senator´s retreatment and the possible causes of his relocation to Hungary. --- ### Jegyzetek Grosschmid Géza könyvéhez - Published: 2018-09-27 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/09/27/jegyzetek-grosschmid-geza-konyvehez/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2018, 2018/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: csandagabor Egyszer majd egy történésznek vagy művelődéstörténésznek, aki feldolgozza Grosschmid Géza életművét és -történetét, két egymástól nagyon különböző minősítéssel kell szembesülnie. Egyfelől Turczel Lajos megállapításával, mely szerint a két háború közti szlovenszkói magyar keresztényszocialista politikus és parlamenti képviselő „a keresztényszocialista maradiságnak valóságos megtestesítője volt” (Turczel 1967, 196. p. ), másfelől Szarka László jellemzésével: „Rendkívül komoly szakmai-jogászi felkészültséggel, kivételes emberi kvalitásokkal került a parlamenti viták kellős közepébe, s és ezzel az országos sajtónyilvánosság reflektorfényébe. ” (Szarka 2017, 20. p. ) Igaz, a két megállapítás közt – egy rendszerváltási küszöbön is átlépő – ötven év telt el, s természetesen amellett is lehet érvelni, hogy mindkét kitétel helytálló, tehát hogy az egyik állítás nem zárja ki a másikat. Az alábbiakban Grosschmid Géza egyetlen – Kisebbségi sors c. – könyvéhez fűzök rövid jegyzeteket, kitekintve a mű PMH-beli (elő)történetére. (Mivel a politikus egyes főbb felszólalásait, vezércikkeit, mecénási felhívásait a PMH sűrűn közölte, s az újsággal 1932-ig nagyon gyümölcsöző kapcsolata volt, indokoltnak látszik a napilapra is sűrűbben hivatkozni. ) Mind Fried István (Fried 1992), mind pedig Szarka László kitér apa és fia kapcsolatára is, s ezt itt magam is megkerülhetetlennek tartom. Bevezető. Kis filológia A valóban nagyon szép és igényes kivitelezésű Kisebbségi sorsban az előzékoldalak egyikén ott szerepel a megjelenés dátuma is, de a míves kivitelezésű gerincen is arany berakással feltüntették: 1930. Néha előfordul, hogy mégis más dátumot olvasunk. Így például Tóth László és Filep Tamás Gusztáv négykötetes művelődéstörténete az első említésekor 1937-re datálja a könyvet (Tóth–Filep 1999, 42. p. ), ez azonban nyilvánvaló elgépelés, mert a... --- ### A polgári autonómia és mecénásság jelképe: a Pozsonyi Városi Múzeum (1868–1918) - Published: 2018-09-26 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/09/26/a-polgari-autonomia-es-mecenassag-jelkepe-a-pozsonyi-varosi-muzeum-1868-1918/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2018, 2018/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: gaucsikistvan Eddig már több pozsonyi kulturális intézmény története, közülük kiemelten az 1868-ban alapított Pozsonyi Városi Múzeum került a szlovák tudományosság érdeklődésének a középpontjába. Jogos tehát az összefoglalás, a helyzetértékelés és a mérlegkészítés igénye; természetszerűleg az új kutatási irányok felvázolása. Mindenféleképpen a kérdésfeltevés az első lépés a Pozsonyi Városi Múzeum 1868–1918 közötti történetének a vizsgálatakor. A hektikus 1968-as évben, illetve a csehszlovák totalitárius rendszer megszűnésének előestéjén, 1988-ban, illetve 1989 után született szlovák múzeumtörténeti szintézisek hogyan értelmezték a múzeum dualizmus kori történetét? Az evolucionizmusra épülő marxista tudományelmélet hogyan itatódott át a szlovák nemzetépítő törekvésekkel? Érdekes kérdésként vetődik fel, hogy a szerzők milyen szempontrendszerek alapján tárgyalták a városi és a regionális múzeumi jelenségeket és a magyar állam múzeumpolitikáját? Milyen téziseket, esetenként sztereotípiákat alakítottak ki a múzeum arculatát meghatározó Könyöki Józsefről, Helmár Ágostról és a többi kusztódról? Milyen figyelmet szenteltek a múzeum gyűjteménygyarapító és kiállítási stratégiáinak, illetve a 20. század elejétől mind markánsabban mutatkozó modernizációs igényeknek? Milyen mentális és tudománypolitikai változásokat mutathatunk ki 1989 után? A közép-európaiság mennyire volt (maradt) szlogen, és mennyire volt (lehetett) pulzáló valóság? A szlovák muzeológiai munkákban tovább éltek az 1989 előtti klisék? Azok átalakultak vagy az értelmezések szélesebb tárháza nyílt meg? Koncepciók és azok metamorfózisai A szlovák történeti muzeológiai irodalomban a leginkább idézett és fenntartások, illetve kritika nélkül kezelt kötet, mely a Pozsonyi Városi Múzeumról alkotott szlovák képet hosszú ideig meghatározta – és bizonyos fokig mostanáig meghatározza –, 1968-ban látott napvilágot. (Kalesný 1968. ) Ez a kötet, bár a kor ideológiai, nemzetpolitikai és muzeográfiai igényeit tartotta szem előtt, a múzeum... --- ### The Symbol of Civil Autonomy and Patronage: The City Museum of Pressburg (1868–1918) - Published: 2018-09-26 - Modified: 2018-09-26 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/09/26/the-symbol-of-civil-autonomy-and-patronage-the-city-museum-of-pressburg-1868-1918/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: gaucsikistvan There are stories forgotten and lost from collective consciousness. A sterling example of this is one of the oldest museums in Hungary´s history, the City Museum of Pressburg (Pozsony, Prešporok, today Bratislava) founded in 1868. There have been many authors, especially Slovak museologists, endeavouring to write the history of this museum. But their attempts, because of the disappearance of the German and Hungarian cultural and language codes, and also due to the Slovak nation-building program, have turned out to be rather ambiguous. This study also offers an analysis of the negative aspects of the Slovak publications, and it presents theses dedicated to the service of politics of memory. On the other side, it also pays attention to the paradigm shift of Slovak museology performing numerous positive signals after 1989. On the basis of the so far fundamentally overlooked archival materials held in Bratislava and Budapest, the author also analyses the motivating factors and circumstances of the museum´s foundation, its development in the era of dualism, and its relationship with the State General Inspectorate of Museums and Libraries. He also pays attention to the operation of its custodians (József Könyöki, Ágost Helmár) and their concepts of institution-building and collection enlargement. --- ### Situational Picture on the Roma of Two Segregated Settlements - Published: 2018-09-26 - Modified: 2018-09-26 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/09/26/situational-picture-on-the-roma-of-two-segregated-settlements/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: macsokinga The development of Central and Eastern European cities significantly differ from that of the Western European ones. Roma communities have long been an integral part of Slovak cities, but the degree and quality of their integration vary depending on the given city. In Slovakia, approximately half of the Roma have to some extent been able to adapt themselves to the majority society. These Roma live in the cities integrated with the local population. The other part of the Roma minority though lives isolated in some parts of the cities, on their edge or besides them. These communities are characterized by social and ethnic isolation, which may differ in individual cases. The Roma communities have established so-called urban ghettos, which are, compared to the city as a whole, less integrated. Among those living in ghettos, there is typically a high rate of unemployment, cultural segregation, exclusion from the official city life, deepening social isolation related to rejection on part of the mainstream society. --- ### Roma helyzetkép két szegregált telepről - Published: 2018-09-26 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/09/26/roma-helyzetkep-ket-szegregalt-teleprol/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2018, 2018/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: macsokinga „Ha az integráció teljes értékű, akkor akceptálni kell a másságot, a nyelvet, a kultúrát. Csak azért integrálódni, hogy megfeleljünk a többségi társadalom elképzeléseinek, hogy ne legyenek konfliktusok, az nem integráció. Ez önmagunk megtagadása. ” A kelet-közép-európai városok fejlődése jelentősen eltér a nyugat-európai városok fejlődésétől. A roma közösségek régóta állandó részét képezik a szlovák városoknak, de az egyes városokban az integrációjuk foka és minősége változó. Szlovákiában körülbelül a romák fele volt képes valamilyen szinten a társadalmi változásra és alkalmazkodni a többségi társdalomhoz. Ezek a romák integráltan élnek a városokban a helyi lakossággal. A másik része a roma kisebbségnek viszont izoláltan a város egyes részein, vagy a szélén, vagy a városok mellett él. Ezeket a közösségeket a szociális és etnikai izoláció jellemzi, amely egyes esetekben eltérő lehet. A roma közösségek ún. városi gettókat alakítottak ki, a város egészéhez hasonlítva kevésbé integráltak. Ezek között a gettókban élő romák között jellemzően magas a munkanélküliség, a kulturális elzártság, a város hivatalos életéből való kitaszítottság, az elmélyülő társadalmi izoláció, amely összefügg a többségi társadalom részéről való elutasítással. Ezeket a közösségeket a különböző mutatók szerint felosztották szegregáltra, szeparáltra, integrált-koncentráltra és integrált szóródottra. (Šuvada 2015, 13. p. ) E szerint az elnevezés szerint a szegregált romatelepülések önálló települési formákat alkotnak, amelyek egy bizonyos távolságra helyezkednek el a várostól. A szeparált elnevezésű települések a város szélén találhatók, s a várostól természetes vagy művileg kialakított kerítéssel vannak elválasztva. Az integrált romatelepülések azok, amelyek közvetlenül a városban fekszenek, s feloszthatók integrált-koncentráltra, ahol a roma lakosság koncentráltan él egy térségben és integrált... --- ### Impresszum 2018/3 - Published: 2018-09-26 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/09/26/impresszum-2018-3/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2018, 2018/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XX. év­fo­lyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) TANULMÁNYOK Macsó Kinga: Roma helyzetkép két szegregált telepről Gaučík István: A polgári autonómia és mecénásság jelképe: a Pozsonyi Városi Múzeum (1868–1918) Csanda Gábor: Jegyzetek Grosschmid Géza könyvéhez Baraté Edina: A kelet-ukrajnai front a kárpátaljai katonák visszaemlékezései alapján Nagy Péter: A popkultúra-kutatás praxeológiája. Egy hibrid teória vázlata KÖZLEMÉNYEK Kiss Gy. Csaba: 1968 Csehszlovákiája és a magyar írók A. Gergely András: Etnikai „asszi-milációtól” az „anti-migrációig” Fülöp László: Fügei Csató Zsófi élete DOKUMENTUMOK Simon Attila (szerk. ): Csak álltunk és sírtunk. Az első bécsi döntés napjai a kortársak szemével KÖNYVEK Peter Jašek: Vasil Biľak. Zradca alebo kolaborant?  (Baki Attila) Hornyák Árpád (szerk. ): A Horthy-korszak Magyarországa jugoszláv szemmel. Délszláv levéltári források Magyarországról 1919–1941.  (Fekete Áron) Nagy Péter: Alternatívák. A popkultúra kapcsolatrendszerei (Baka L. Patrik) Péntek János (szerk. ): A moldvai magyar tájnyelv szótára (Cs. Nagy Lajos) Vörös Ferenc: Kárpát-medencei történeti családnévatlasz (Bauko János) Aleksandar Pavlović–Adriana Zaharijević–Gazela Pudar Draško–Rigels Halili (urednici): Figura neprijatelja. Preosmišljavanje srpsko–albanskih odnosa (Vataščin Péter) Jozef Šétaffy: Zabudnuté prípady inšpektora Šétaffyho (Csanda Gábor) --- ### Kovács László: Márka és márkanév (Márkanévkutatás és nyelvészet – metszéspontok, lehetőségek, kihívások) - Published: 2018-08-31 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/08/31/kovacs-laszlo-marka-es-markanev-markanevkutatas-es-nyelveszet-metszespontok-lehetosegek-kihivasok/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2018, 2018/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: simonboglarka Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2017, 358 p. Kovács László márkanevekről szóló kiadványa magyar nyelven egyedülálló, hisz a márkákkal foglalkozó szakirodalom Magyarországon főként a marketing és gazdaságtudomány szemszögéből közelíti meg a témát, míg jelen szerző nyelvtudományi módszerek alkalmazásával vizsgálja a márkák és márkanevek összefüggéseit. A szerző az előszóban így ír erről: „Jelen kötet célja, hogy – magyar nyelven elsőként – bemutassa, milyen (alkalmazott) nyelvészeti eszközök milyen formában használhatóak a márkák és a márkanevek vizsgálatában és hogy a(z) (alkalmazott) nyelvtudomány mivel tud hozzájárulni egyrészt a márkák pontosabb megismeréséhez, másrészt a márkák értékének növeléséhez. ” (9. p. ) A Bevezetés című, első fejezetben a szerző a márkák és márkanevek kutatásának aktualitását hangsúlyozza, majd kiemeli annak interdiszciplináris jellegét. A témával ugyanis a gazdaságtudomány (azon belül a marketingtudomány) mellett a jogtudomány is foglalkozik – véleménye szerint a nyelvtudomány szempontjaival kiegészülve hasznos új felismerések tehetők a márkák és márkanevek kutatásában. A kötet céljait konkretizálva a szerző a következő témakörök körbejárását vetíti előre: „A márkakutatás és a(z) alkalmazott nyelvészeti kutatások kapcsolódási pontjainak bemutatása (... ) A márkanevek komplex rendszerezési lehetőségeinek bemutatása (... ) Márkanevek kognitív reprezentációjának vizsgálata (... ) Márkaasszociációk vizsgálatának módszertani útmutatója (... ) Kutatási perspektívák felmutatása” (17–19. p. ) A bevezető fejezet további részeiben a szerző ismerteti a kötet felépítését, illetve bemutatja a kötet módszertani megközelítését, melyet kommendatív (javasló) megközelítésnek nevez. A kötet második fejezete – A márka szerepe a gazdaságban (23–44. p. ) – a márkákat gazdasági szempontból mutatja be, így mutat rá azok gazdasági kontextusának fontosságára, miközben a bőséges nemzetközi szakirodalom jól áttekinthető összefoglalását... --- ### Vladimír Srb: Proměny politických systémů Evropských mikrostátů - Published: 2018-08-31 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/08/31/vladimir-srb-promeny-politickych-systemu-evropskych-mikrostatu/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2018, 2018/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: olloslaszlo Praha, Machiavelli Press, 2017, 291 p. A cseh nyelven megjelent kötet egy méltatlanul mellőzött problémakörrel foglalkozik. Az Európai Unió ugyanis nemcsak nagy államokból áll, hanem egészen kicsikből is. Az ő tagsági viszonyuk ugyan gyakran eltér az úgynevezett nagyokétól, ám az unió jelenéről és jövőjéről történő gondolkodás és viták során hiba elfelejtkezni róluk. A szerző ezt a hibát igyekszik helyre ütni. A tanulmány sorolja azokat az elméleteket, amelyek megadják, mi tekinthető törpeállamnak. A szerző állítása szerint a kicsik több kérdésben jelentős szerepet játszanak az EU életében, és jó néhány döntésére is hatással vannak. De azt is hozzátehetjük, hogy a kicsiknek, az úgynevezett törpeállamoknak is lehetnek, sőt bizonyára vannak is olyan tapasztalataik, sajátos ismereteik, tudásuk, amelyek értékesek lehetnek a többiek számára. Megjegyezhetjük, hogy ez a szempont csak akkor válik fontossá, ha az Európai Unióra nem csupán a hatalom és érdekek szemüvegén keresztül tekintünk, hanem a fejlődés fő motorját jelentő ismeretekén és tudásén. A mikroállamok ugyanúgy értékes részei Európának, mint a nagyobbak. Csak azt kellene tudatosítanunk, hogy egyes átvehető és hasznosítható sajátosságok nem a nagyságtól függenek, hanem a helyiek eredeti gondolataitól, megismételhetetlen egyedi adottságaiktól. Éppen ezekre volna érdemes odafigyelnünk. Az egészen kis államok keletkezése és fennmaradása is olyan kérdés, amely minden valamivel nagyobb, de nagyhatalomnak nem számító tagállam számára érdekes lehet, s nemkülönben, hogy milyen módon érik el céljaikat az Európai Unión belül, hiszen a nagyobbakhoz hasonló képviseletük nincsen az EU szerveiben. Nekik más utakat kell keresniük. Ezek alapos és részletes megismerése, esetleg bejárása kiterjesztheti azoknak a módozatoknak a körét, amelyekkel saját elképzeléseiknek... --- ### Miroslav Pekník a kolektív: Pohľady na slovenskú politiku po roku 1989 - Published: 2018-08-31 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/08/31/miroslav-peknik-a-kolektiv-pohlady-na-slovensku-politiku-po-roku-1989/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2018, 2018/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: lamplzsuzsanna I–II. Bratislava, Ústav politických vied SAV, VEDA Vydavateľstvo SAV, 2016, 1214 p. „A történelem interpretációja mindig része a kulturális hegemóniáért folytatott harcnak, akár a győzedelmes februárról, akár a győzedelmes novemberről van szó. ” (Ladislav Hohoš, I. kötet, 347. p. ) Szó szerint nehéz, két vaskos kötetbe foglalt tanulmánygyűjteményről szólnak a következő sorok. Előszavában a szerkesztő, Miroslav Pekník azt írja, hogy vannak könyvek, amelyek aránylag gyorsan keletkeznek, de vannak olyanok is, amelyek hosszan, több szakaszban íródnak, mint például ez is. Nem csoda, hiszen az első kötet 645 oldalas, a másik 564. Mondhatni, egy könyvben több könyv van, hiszen rögtön az első tanulmány, amelyet Miroslav Pekník írt, 295 oldalas, de van még ennél is hosszabb, mégpedig Ivan Laluháé, amely 420 oldalasra sikeredett. Folytatva a számszerű megközelítést: a két kötetben 30 szerző szerepel (nem irigylem a szerkesztőt, mert ennyi embert összefogni és beszerezni tőlük az írásaikat, bizony sziszifuszi munka lehetett). A szerzők javarészt politológusok, de van köztük történész, filozófus, szociológus, jogász és közgazdász is. Közülük többen aktív részesei voltak a ma már történelemnek minősülő gyengéd forradalomnak és az azt követő, a könyvben is tárgyalt eseményeknek. Az első kötetben 11 tanulmány van. Ezek két nagy téma köré csoportosulnak: az egyik 1989. november 17. és az azt követő események, a másik az azt követő események közül is elsődlegesen a Szlovák Köztársaság megalakulása 1993. január elsején. A bevezető tanulmányt Miroslav Pekník írta A szlovák politika változásai címmel. 1989 novemberétől az 1994-es parlamenti választásokig követi nagyon részletesen a politikai élet alakulását, bőséges forrásanyagra, köztük a kulcsszereplők korabeli... --- ### A vajdasági magyarok politikai eszmetörténete és önszerveződése (1989–1999) - Published: 2018-08-31 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/08/31/a-vajdasagi-magyarok-politikai-eszmetortenete-es-onszervezodese-1989-1999/ - Kategóriák: Konferencia, Szemle - Post Years: 2018, 2018/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: vatascinpeter 2017. december 13-án azt is mondhatnánk, hogy egy rendhagyó és hiánypótló tudományos konferencia színhelye volt az újvidéki Forum Ház. Az MTA által biztosított Domus ösztöndíjnak köszönhetően Losoncz Márk filozófus és Rácz Krisztina kulturális antropológus (mindketten a belgrádi Filozófiai és Társadalomelméleti Intézet munkatársai) vezetésével egy ad hoc kutatócsoport arra tett kísérletet, hogy rávilágítson néhány meghatározó pontra a vajdasági magyar politikum és társadalom 20. század végi történetében. A konferencia létrejöttét támogatta még a fiatal irodalmárokat és irodalomkedvelőket tömörítő Híd Kör, valamint az újvidéki Multikulturális Központ és az MTA TK Kisebbségkutató Intézet is. Érdemes elöljáróban megemlíteni, hogy gyakorlatilag a teljes Nyugat-Balkánon fogalommá vált „kilencvenes évek” jelentősége óriási, hiszen egy olyan bonyolult és hosszan tartó konfliktussorozatot foglal keretbe, amely masszív társadalmi hatásokkal járt. Mindez pedig természetesen párosult az államszocializmus felbomlásával, amelynek következtében a térségben létrejövő demokratikus államoknak merőben „sajátos” körülmények között kellett új identitást kialakítaniuk. Ezek a folyamatok több etnikai csoportot (csak Vajdaságot tekintve ide lehet érteni az összes jelentékeny nem szerb etnikumot a horvátokon kívül), amelyek önképüket tekintve nem voltak részei a saját országokért hadat viselő „nemzeteknek”, specifikusan érintették. Világos tehát, hogy egy-egy etnikum vizsgálata sok tekintetben tanulságokkal szolgálhat nem pusztán az adott népcsoport jobb megértéséhez, hanem a teljes kontextus értelmezéséhez is. A tanácskozás felvezetőjében Losoncz Márk néhány gondolatban összegezte azokat a mozgatórugókat, amelyek végül a csoportos fellépéshez és a témaválasztáshoz vezettek. Mivel szavai szerint Vajdaságban nem létezik stabil intézményei háttér az efféle kutatások menedzselésére, ezért leginkább ilyen projektalapú szerveződésekre hárul a munka elvégzése. Maga a tág értelemben vett téma már két évre... --- ### Elbeszélt történelem - Published: 2018-08-31 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/08/31/elbeszelt-tortenelem-2/ - Kategóriák: Oral History, Szemle - Post Years: 2018, 2018/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: huckokaroly2 Hučko Károly 1926. augusztus 3-án született Vágsellyén. Édesapja munkás volt, de a vágsellyei kisbírói posztot is betöltötte. A családnak háborús tragédiát kellett megélnie: az apa 1943 januárjában eltűnt a Don-kanyarban. Édesanyja háztartásbeliként egyedült maradt a négy gyerekkel. Hučko Károly pilótának jelentkezett, de repülőgép-szerelőnek vették fel, ami azt jelentette, hogy három hónapos gyalogsági kiképzésen kellett részt vennie – 1944 júniusában kapott behívót Komáromba. Románia átállásakor jutott ki Erdélybe a frontra, ahol egy hónap után szovjet fogságba esett. 1948 októberében jutott haza. Ezután építkezéseken dolgozott. 1949 októberétől 1950 márciusáig Jičínben szolgált a csehszlovák hadseregben, ahol repülőmegfigyelői tanfolyamon vett részt. Családfenntartó lévén csak öt hónapot kellett töltenie a hadsereg kötelékében. Utána egy ideig építkezésen dolgozott, 1950 júniusától vasutas lett: a Pozsony és Galánta közti vasútszakaszon 4 évig pályamunkás, majd 17 évig pályamester. 1987-ben nyugdíjazták, csak a pozsonyi főpályaudvar felújítása után, de később is hívták helyettesíteni minden nyáron, télen pedig fűtőként dolgozott a nyugdíj mellett. 1950. augusztus 19-én kötött házasságot, amelyből két leánygyermekük született. Felesége halála óta egyedül él szülővárosában, Vágsellyén. Talán először mutatkozzon be és mondjon valamit a családjáról. Hučko Károly vagyok, Vágsellyén születtem 1926. augusztus 3-án. Három testvérem volt, én voltam a legidősebb. Édesanyám otthon volt, háztartásban, apám munkásember volt, nem volt állandó munkája, talán egy vagy két évig kisbíró volt itt az akkori községházán. Aztán 1942-ben berukkolt, és mindjárt kivitték Oroszországba. Semmi átképzésen nem volt, mert azelőtt a csehszlovák hadseregben is szolgált. Egyszerűen kapott behívót, berukkolt Érsekújvárba, valami trénalakulathoz került, lovas kocsival csinálta az utánpótlást. Egyszer volt csak otthon, még mielőtt... --- ### Mankón járó demokrácia - Mutatvány egy Petrogalli Oszkár-szövegválogatásból - Published: 2018-08-31 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/08/31/mankon-jaro-demokracia-mutatvany-egy-petrogalli-oszkar-szovegvalogatasbol/ - Kategóriák: Dokumentumok, Szemle - Post Years: 2018, 2018/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: fileptamasgusztav Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetben az OTKA 109173 Kisebbségi magyar közösségek a 20. században kutatási program keretében egyebek közt szövegválogatást állítottam össze Petrogalli Oszkár írásaiból és beszédeiből. Ebből választottam ki néhány cikket a főszerkesztő kérésére a Fórum Szemle olvasói számára, nagyjából betartva a megszabott terjedelmi határokat. Az eredeti összeállítás egy nagyobb program része. A két világháború közötti korszak jelentős csehszlovákiai magyar politikusai, közéleti szereplői közül alig néhánytól jelent meg hasonló összeállítás életükben vagy haláluk után – legtöbbjükről ismertetőkre, interpretációkra, portrévázlatokra szorulunk, vagy azokra sem. A magam részéről Petrogalli, Szüllő Géza és Péter Mihály református püspök szövegeinek sajtó alá rendezésével járulok hozzá a hiányok betöltéséhez. Petrogalli neve nagyrészt feledésbe merült, noha a kisebbségtörténet első szakaszában a magyar ellenzéki politika leginkább integráló személyisége volt, a magyar ellenzéki pártok egysége vagy legalább együttműködése legkövetkezetesebb szorgalmazója – sőt a német pártokkal is próbált egyeztetni a közös politikai fellépés érdekében –, és azon kevesek egyike, akiknek már az első világháború előttről volt parlamenti tapasztalatuk. 1925 februárjában, nem sokkal az után, hogy – főleg az ő munkája eredményeként – a két legfontosabb magyar ellenzéki párt között létrejött az érsekújvári egyezmény, szívszélhűdésben meghalt. Írásaiból tehát nem kaphatunk áttekintő képet az első kisebbségtörténeti korszakról, viszont a kezdeti évek problémáit – az első parlamenti választásoktól, még inkább 1922 nyarától, a Prágai Magyar Hírlap megjelenésétől kezdve – annál részletesebben megismerhetjük belőlük. Ő volt a Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottságának egyik kezdeményezője, 1922-től pedig a magyar pártok legfontosabb intézményének, a Szövetkezett Ellenzéki Pártok Központi Irodájának igazgatójává választották – nála futott... --- ### Military Cemeteries on the Outer Operational Areas of Eastern Hungary in 1914–1915 - Published: 2018-08-31 - Modified: 2018-08-31 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/08/31/military-cemeteries-on-the-outer-operational-areas-of-eastern-hungary-in-1914-1915/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: suslikadam The human loss of the multinational Austro-Hungarian Monarchy in World War I is estimated for millions. But only one third of the dead, wounded and the prisoners of war can be directly linked to the fronts. Many died behind the frontlines or suffered and died in hospitals established in the hinterland. As a result of the Russian invasion, several counties of Eastern Hungary became operational areas between 1914 and 1915, and immediately after the fights ended, the identification of the dead and the burials began. Meanwhile the wounded continued to arrive from Galicia and Bukovina, who were in the first round placed in the towns of Mukachevo and Uzhhorod. Several thousand soldiers found their final resting place on the passes of the Carpathian Mountains and in military cemeteries created by the city hospitals. This study focuses on the establishment and the number of these cemeteries, as well as on the analysis of measures taken in connection with them. --- ### Katonai temetők Kelet-Magyarország külső hadműveleti területein 1914–1915-ben - Published: 2018-08-31 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/08/31/katonai-temetok-kelet-magyarorszag-kulso-hadmuveleti-teruletein-1914-1915-ben/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2018, 2018/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: suslikadam A Nagy Háború volt az első olyan háború a történelemben, amelyben milliós nagyságrendű tömeghadseregek álltak szemben egymással. A különböző méretű és hevességű csaták akár több hónapig is elhúzódhattak jelentősebb eredmények nélkül. A modern fegyverek megjelenésével a megnövekedett tűzerő, de elavult katonai stratégiai felfogás (döntő áttörés kierőszakolása frontálisan) hatalmas katonai veszteségekhez vezetett. A sebesültek ily tömeges ellátására a Habsburg Birodalom országrészei, legalábbis kezdetben, nem voltak felkészülve. A frontvonal folyamatos mozgásával pedig a halottak gyors eltemetése – amire a járványos betegségek megelőzése érdekében is szükség volt – nem valósulhatott meg. Az már más kérdés, hogy katonák döntő többsége nem a harcok során hunyt el, hanem az azokban szerzett sebesülésekben a frontvonal mögött újonnan létesített vagy már meglevő kórházakban. Ilyen és ehhez hasonló intézmények legtöbbször a nagyobb településeken kerültek felállításra. Magyarország területén az első állomások Bereg és Ung vármegyék területén létesültek. Katonai kórházakról és az azok mellett létesített katonai temetőkről főleg Beregszász, Munkács, Ungvár és Csap viszonylatában beszélhetünk, kisebb méretűeket pedig a harcok színhelyén, az északi járásokban állítottak fel. Az 1914 szeptembere és 1915 februárja között vívott harcok meghatározó szereppel bírtak a kialakuló katonai temetők elhelyezkedésére és nagyságára. Az osztrák–magyar csapatok már 1914 szeptemberében folyamatos visszavonulásra kényszerültek, majd átlépték a történelmi Magyarország határát is. A kassai és munkácsi katonai parancsnokságok így a határvonal védelmére kényszerültek. A csapatok a Duklai-szorostól keletre levő magaslatokon foglaltak állást. Ennek ellenére a parancsnokságok szerepe a védelem megszervezésében elenyésző volt, mivel katonai kerületei idővel a 2. osztrák–magyar hadsereg hadműveleti területeivé váltak. A munkácsi katonai kerület parancsnoka Peter Hoffmann vezérőrnagy... --- ### The Indigenous Status in Ukraine - Published: 2018-08-31 - Modified: 2018-08-31 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/08/31/the-indigenous-status-in-ukraine/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: fedineccsilla Though the Ukrainian state has not been practising sovereign rights since 2014, the repeated and emphatic assertions of the rights of Crimean Tatars to self-determination have always been present. The Verkhovna Rada of Ukraine adopted a Resolution “On Statement of the Verkhovna Rada of Ukraine guarantees of the rights of the Crimean Tatar people as a part of the State of Ukraine” (2014). According to the resolution, the right of the Tatar people to self-determination shall be granted and protected within the sovereign and independent Ukrainian state, as Ukraine recognizes the United Nations Declaration on the Rights of Indigenous Peoples. The Resolution proposes that: „The Verkhovna Rada of Ukraine instructs the Cabinet of Ministers of Ukraine to urgently submit draft laws of Ukraine and regulatory legal acts of Ukraine determining and confirming the status of the Crimean Tatar people as indigenous people of Ukraine. ” However, no such document–not even a draft–was submitted before the end of 2017. After the Russian annexation of the Crimea, the national assertion of Crimean Tatars has become more and more virtual in Ukraine. --- ### Az őslakos státusz Ukrajnában - Published: 2018-08-31 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/08/31/az-oslakos-statusz-ukrajnaban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2018, 2018/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: fedineccsilla A függetlenség elnyerése óta eltelt több mint negyed évszázad alatt Ukrajna lakossága a megközelítőleg 52 millióról alig több mint 42 millióra csökkent. A közvélemény-kutatási adatok dinamikája egyértelműen az ukrán nyelv térhódítását jelzi, valamint az is egyértelmű, hogy a 2014 óta zajló történések, így a szinte teljesen oroszajkú Krím-félsziget orosz annektálása, és az ugyancsak zömében oroszul beszélő két donbászi megye, Donyeck és Luhanszk sűrűn lakott ipari nagyvárosainak a kijevi központi hatalom hatáskörén való kívül kerülése, valamit az, hogy a Donbász vidékét megközelítőleg kétmillió ember hagyta el, ugyancsak az ukrán nyelv dominanciája irányában módosítják a nyelvi arányokat. A nyelvkérdést az ukrajnai politikum folyamatosan a nemzetépítés legfontosabb elemének tartja, amelyet kudarcosnak tekint az erre irányuló koherens politika hiányában. A függetlenség (1991) és az EU-s társult tagság (2017) elnyerése közötti időszak úgy is értékelhető, hogy az inkább szólt a kisebbségi kérdés kezeléséről, mint a tituláris nemzet megerősítéséről. Ugyanakkor a jogszabályi környezet a kisebbségekkel kapcsolatban sosem teremtett olyan helyzetet, amelyben a kisebbséghez tartozás definitív elemei egymással összhangban lettek volna. Az ukrán nyelv két országban élvez hivatalos státuszt. Az egyik a nemzetközileg el nem ismert Transznyisztria, melynek Alkotmánya (1996) a moldovánt, az oroszt és az ukránt egyenrangú hivatalos nyelveknek ismeri el, valamint Ukrajna, ahol ez az egyetlen hivatalos nyelv. Az 1978-iki szovjet–ukrán Alkotmány, amely módosításokkal 1996-ig volt érvényben, a nyelvvel kapcsolatban így fogalmazott: „Az Ukrán SZSZK különböző fajú és nemzetiségű állampolgárai egyenlő jogokat élveznek. Ezen jogok érvényesítését biztosítja az anyanyelv és a Szovjetunió többi népei nyelvének használata. ” (34. cikkely) Az 1989-es alkotmánymódosítás ezt a következőképpen... --- ### Together or Apart? Analysis of Discourses on Inter-municipal Cooperation on an Example of a Micro-region in Szeklerland - Published: 2018-08-31 - Modified: 2018-08-31 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/08/31/together-or-apart-analysis-of-discourses-on-inter-municipal-cooperation-on-an-example-of-a-micro-region-in-szeklerland/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: sarosiagnes The topic of my paper is the analysis of rural elites´ narratives about inter-municipal cooperation in the Felcsík micro-region of Szeklerland. The importance of this topic is closely linked to the new rural paradigm and is one of the central elements of EU programs and strategies in recent years. In the study I present four ideal types identified in the discourses related to inter-municipal cooperation: (1) the ideal type that manages the interests of the municipality as a priority, (2) the abstain, (3) the interest oriented and the (4) project-oriented ideal type. My research is based on interviews made with 15 persons belonging to rural elites and coming from the public administration sector. The results of my research shows that the identified ideal types define the external and internal relations of the region, the cooperation practice of municipalities and, in this sense, the direction and the results of the developments. At the same time, from the point of view of the development policy, attention is drawn to factors stimulating and limiting the development processes of the region.   --- ### Együtt, vagy külön? - A településközi együttműködésekről szóló diskurzusok elemzése egy kistérség példáján - Published: 2018-08-31 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/08/31/egyutt-vagy-kulon-a-telepuleskozi-egyuttmukodesekrol-szolo-diskurzusok-elemzese-egy-kisterseg-peldajan/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2018, 2018/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: sarosiagnes 1. Bevezetés  A településközi együttműködések kérdésköre az elmúlt években a vidékfejlesztés tematika az uniós programok és stratégiák egyik központi elemeként került a figyelem középpontjába. Romániában a LEADER program indulása következtében került előtérbe a településközi együttműködések és helyi kezdeményezések elősegítése. A területi együttműködés szoros összefüggésben van az endogén adottságok hasznosításával. Ezzel a megközelítéssel az új vidékfejlesztési paradigma képviselői (például Van der Ploeg és társai 2015; Woods 2007; Almstedt és társai 2014) az utóbbi időben sokat foglalkoznak, ugyanis szerintük az endogén erőforrások hasznosításához a településközi együttműködésekhez hasonló lokális tevékenységek szükségesek, amelyek a szereplőkön és a szereplő hálózatokon keresztül értelmezhetők. Ilyen értelemben a lokális folyamatokban lényeges szerepet játszik a vidékfejlesztési szereplők társadalmi háttere, értékrendszere, kapcsolati tőkéje, amely együttesen befolyásolja a belső erőforrások kezelését, illetve a külső erőforrásokhoz való hozzáférést (Csurgó–Kovách–Kučerová 2007). Továbbá a településközi együttműködések elemzése a megvalósult projektek, tevékenységek sajátosságai mellett képet nyújt a lokálisnál nagyobb szintű identitásszerkezetek aktuális állapotáról és kialakulási esélyeiről egyaránt. Kutatásomban a székelyföldi Felcsík Kistérségi Társulás rurális települései kapcsán vizsgáltam a településközi együttműködés helyzetét, alakulását. A Felcsík Kistérségi Társulást (Románia, Hargita megye) nyolc rurális település és egy speciális jellegű ipari kisváros (Balánbánya) alkotja. Az utóbbi bár formálisan megemlíthető, funkcionálisan teljesen elkülönül a kistérségtől, ezért nem képezi elemzésem tárgyát. A térségi vidékfejlesztési kezdeményezések, különösen az Európai Unióhoz való csatlakozás után, elvben lehetővé tették a településközi együttműködési programok indítását, azonban a gyakorlatban kevés esetben került sor ilyen jellegű együttműködésekre. A települések közötti interakciókat a fejlesztési folyamatok kulcsszereplőinek és akciócsoportjainak sajátosságai révén elemzem. Ez a megközelítés több tényezőt magába foglal (például... --- ### The Regulation of Personal Names Use of the National Minorities in Czechoslovakia and Slovakia from 1918 until Present, with Special Regard to the Hungarian Minority - Published: 2018-08-31 - Modified: 2018-08-31 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/08/31/the-regulation-of-personal-names-use-of-the-national-minorities-in-czechoslovakia-and-slovakia-from-1918-until-present-with-special-regard-to-the-hungarian-minority/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: misadkatalin This study reviews the rights of national minorities in Czechoslovakia and Slovakia regarding the use of personal names from 1918 to the present. Tracing along the background factors of historical turning points and political eras of the examined period, the paper is also seeking to give a true and fair view on the relation of the powers that be to the national minorities, and their language policy relating thereto. --- ### A csehszlovákiai és szlovákiai kisebbségek személynévhasználatának szabályozása 1918-tól napjainkig, különös tekintettel a magyar kisebbségre - Published: 2018-08-31 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/08/31/a-csehszlovakiai-es-szlovakiai-kisebbsegek-szemelynevhasznalatanak-szabalyozasa-1918-tol-napjainkig-kulonos-tekintettel-a-magyar-kisebbsegre/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2018, 2018/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: misadkatalin A 20. század történelmi fordulatainak következtében a mai Szlovákia területén élő kisebbségek szociolingvisztikai szempontból fontosnak tekinthető főbb jegyei többször változtak. A számszerűen legjelentősebb magyar kisebbség helyzetét a szóban forgó időszak alatt négy nagy fordulópont alakította. Az egyik a trianoni békediktátum volt, melynek értelmében a felvidéki magyarságot határokkal választották le az attól kezdve anyaországnak számító területekről, s tagolták be az 1918-ban megalakult Csehszlovák Köztársaság államszervezetébe. A második nagy fordulatot az 1938-as bécsi döntés jelentette, melynek következtében Szlovákia déli, magyarlakta területei visszakerültek Magyarországhoz. A harmadik fordulópont a második világháború után következett be: az érvénytelenné nyilvánított bécsi döntés következtében az 1938-ban Magyarországhoz csatolt országrészek újra csehszlovák fennhatóság alá kerültek. A negyedik fordulatot az 1989-es társadalmi-politikai változások után felerősödött szlovák autonómiatörekvések váltották ki, melyek Csehszlovákia kettéválásához vezettek. A közös állam helyébe 1993. január 1-jén jogutódként két önálló állam lépett: a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság. Csehország területén szórványban található a nemzetiségi palettán kisebb súlyt képviselő magyar kisebbség, míg Szlovákiában többé-kevésbé zárt etnikai tömbben él az ország legnagyobb lélekszámú kisebbségét képező magyarság (vö. Bauko 2017, 66. p. ; Lanstyák 1991, 11–13. p. ; Misad 2012, 69–70. p. ; Szabómihály 2002, 19. p. ; Szarka 1991, 32. p, 1993, 216. p. ; Vörös 2004a, 49–51. p. , 2004b, 39–40. p. ). A kisebbségek, valamint a kisebbségi nyelvek státusa mind az egykori közös államban, mind a mai Szlovákiában jogi kérdésnek számít/számított. A különböző törvényi szabályozások – alkotmánycikkelyek, rendeletek, iránymutatások stb. – elsősorban a kisebbségi nyelveknek a nyilvános színtereken való használatáról, valamint a kisebbségek tulajdonnév-névhasználatáról rendelkeznek. Az... --- ### Remembering and Reminding. Memorial Signs of the Komárno Jewry - Published: 2018-08-31 - Modified: 2018-08-31 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/08/31/remembering-and-reminding-memorial-signs-of-the-komarno-jewry/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: ljuhaszilona This study lists the memorial signs and memorials related to the Jewish community of Komárom (Komárno, Slovakia) numbering more than two thousand before Holocaust. The place of remembrance was for a long time the cemetery where the sign of remembrance was the shrine, set up as a tribute to the memory of the deceased. One of the very first memorial signs installed outside the cemetery commemorates Kálmán Fried, former chairman of the town´s Israelite Charity Society. The memorial is located in the so called “Small Church” belonging to the Jewish Azylum. The second one, set up in one of the halls of the Asylum, pays tribute to the foundation of Ármin Schnitzer, the late chief rabbi of Komárom. The first memorial sign dedicated to commemorate several deceased persons at the same time, was established after World War I and it paid tribute to Jewish soldiers who died in the war. Most of the Jews of Komárom were killed in the Holocaust, so those who remained commemorated the victims by memorial signs. After the transition in 1989, the community having significantly decreased in number, inaugurated the memorials one after another—on one hand with the aim to commemorate those who were killed, and, on the other hand, designated the places which used to be parts of everyday life of Komárom´s Jewry. In the remaining small synagogue the number of memorial signs has grown too: former rabbis and other important persons have been given memorials there. This study not only sums up the... --- ### Emlékezés és emlékeztetés - A komáromi zsidóság emlékjelei - Published: 2018-08-31 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/08/31/emlekezes-es-emlekeztetes-a-komaromi-zsidosag-emlekjelei/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2018, 2018/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: ljuhaszilona A zsidó kereskedők már az ókorban, a római légiók kísérőjeként megjelentek Komárom környékén. A Bar Kochba vezette lázadás leverésére ugyanis egy, Pannónia területén állomásozó légiót küldtek Júdeába. A lázadás leverését követően a visszatérő légiók kiegészültek a rómaiak által szabadcsapatokba verbuvált júdeai lakosokkal, illetve az őket kísérő kereskedőkkel is. A Komáromban talált, Bar Kochba idejéből származó pénzérmék is erre engednek következtetni (Michela 2015, 13. p. ). A tatárjárást követően IV. Béla gazdag osztrák zsidókat hívott be az országba. Egy Henuk nevű zsidót kamaragrófnak nevezett ki, aki szolgálataiért zálogba megkapta Komárom várát a várossal, valamint 21 környező községet és a tatai malmot is. Mivel halála után fiai nem tudták kifizetni a zálogot, a birtok visszakerült a király tulajdonába. Miután Komárom IV. Bélától 1265-ben városi kiváltságokat kapott, több kereskedő érkezett különböző országokból Komáromba, többek közt zsidó családok is. A 14. században kiutasították a zsidókat a városból, csupán a 16. században jelentek meg ismét, s ettől az időtől datálható a zsidók folyamatos jelenléte. Egy 1703-ból származó oklevélben említést tesznek egy Wolf Simon nevű kereskedőről, akinek vegyeskereskedése volt a városban. Komárom vármegye 1727-es nyilvántartásában is szerepelnek zsidó családok, s a 18. század 30-as éveiben három házaló zsidó telepedett le családjával a városban, a negyvenes években számuk tovább gyarapodott. Ekkor körülbelül negyvenre tehető a számuk az elsősorban Csehországból érkezett újabb családoknak köszönhetően (Büchler 2009, 192–193. p. ). A Komáromi Zsidó Hitközség megalakulásának évét bizonyos források a 18. század elejére, mások szerint viszont 1790-re teszik (Büchler 2009, 192. p. ). A közösség száma folyamatosan nőtt, egy 1787-es... --- ### Impresszum 2018/2 - Published: 2018-08-31 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/08/31/impresszum-2018-1-2/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2018, 2018/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XX. év­fo­lyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tartalom Tanulmányok Albertini Béla: Csehszlovák–magyar fotográfiai kapcsolatok a két világháború között Eduard Nižňanský: Arnošt Rosin és Czesław Mordowicz 1944-es szökése az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborból Szlovákiába. Kísérlet a magyarországi zsidók 1944. évi deportálásának megakadályozására Sipos László: A romakérdés megoldását célzó stratégiák 1945–1969 között Csernicskó István–Kontra Miklós: Határtalanítás a magyar nyelvészetben Varga Csilla: A nemzeti kisebbségek identitásproblémái. A magyar nemzeti kisebbségek helyzete Szlovákiában Hana Dvořáková: Hiedelemjelenségek és a 20. század történelmi fordulópontjai Közlemlnyek Ujvári László: A Wittenberg-galaxis Kovács Éva: Az önsegítő csoportok hatékonysága az alkoholproblémákkal küzdőknél Fülöp László: A baranyai Bogády család Trencsén vármegyében Könyvek Harrach Gábor–Rákóczi Krisztián: Külön utakon. Adalékok a felvidéki magyarság 2009 utáni politikatörténetéhez (Tokár Géza) Victor Sebestyen: Lenin: the man, the dictator, and the master of terror (Sándor Zoltán) Tóth Ferenc: Egy magyar származású francia diplomata életpályája. François de Tott báró (1733–1793) (Horbulák Zsolt) Puskás István: Távoli világok. Kulturális identitás és idegenség az olasz irodalomban a kora újkortól napjainkig (Csehy Zoltán) Misad Katalin (szerk. ): Kétnyelvűség térben és időben (Takács Henrietta) Misad Katalin–Csehy Zoltán (szerk. ): Nova Posoniensia VII. A pozsonyi magyar tanszék évkönyve (Szabó Klaudia) Misad Katalin–Polgár Anikó (szerk. ):... --- ### Juraj Šebo: Útek z pekla. Životný príbeh Arnošta Rosina, väzňa, ktorému sa podarilo ujsť z Osvienčimu - Published: 2018-03-28 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/03/28/juraj-sebo-utek-z-pekla-zivotny-pribeh-arnosta-rosina-vazna-ktoremu-sa-podarilo-ujst-z-osviencimu/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2018, 2018/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: csandagabor Bratislava, Marenčin PT, 2017, 184 p. Figyelemre méltó könyvet írt a szerző Arnošt Rosinról, akinek lengyel fogolytársával együtt sikerült megszöknie az auschwitzi haláltáborból. A kötet erős oldala, hogy sűrűn idézi Rosinnak a jeruzsálemi Jad Vasem levéltárában fellelhető tanúvallomását a szökésükről, érdekes oldala pedig az, hogy személyesen ismerte könyve főszereplőjét. Azt írja ugyan, hogy Rosint kisgyerekként ismerte meg, amikor a férfival együtt járt a családja kirándulni, sőt Rosin velük karácsonyozott, de mindez már a világháború után történhetett, mert, mint a könyvből is kiderül, Rosin-t 1942 márciusában tartóztatta le a Hlinka Gárda, s áprilisban már Auschwitzban volt, míg Juraj Šebo 1943-ban született. Tény azonban, hogy szülei ismerőse volt, sok időt töltöttek együtt, mint erről a függelékben látható számos fénykép is tanúskodik. A szerző tehát nyilván szüleitől hallott Rosinról, illetve a háború után találkozott vele s személyesen is megismerte. (Rosin a háború után egy ideig a ma is üzemelő pozsonyi Miletič utcai vaskereskedés vezetője volt. Egyébként 1913-ben született a kelet-szlovákiai Szinnán , 1949-ben települt ki Izraelbe, de fél év után hazajött, 1966-ban végleg Németországban telepedett le, Düsseldorfban halt meg 1999-ben. ) Tény az is, hogy Rosint emberközeli fényben láttatja és pontos jellemrajzot ad róla. Eszerint kalandor természet volt, valamint nagy tréfamester, állítólag tőle származik ez a mondat is: „Antiszemita az, aki a kelleténél jobban utálja a zsidót. ” A fogságban is megőrizte humorát: „A hangulat javítására azon versenyeztünk, ki mond jobb viccet. ” (43. p. ) A könyv minden tekintetben a tudomány-népszerűsítő irodalom válfajába sorolható: az adatokat olvasmányosan, a tényeket izgalmasan, a korrajzot... --- ### Misad Katalin–Polgár Anikó (szerk.): Varii sunt colores – Tanulmányok a többnyelvűség, az identitás és a kulturális sokszínűség kérdéseiről - Published: 2018-03-28 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/03/28/misad-katalin-polgar-aniko-szerk-varii-sunt-colores-tanulmanyok-a-tobbnyelvuseg-az-identitas-es-a-kulturalis-sokszinuseg-kerdeseirol/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2018, 2018/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: meszarosveronika  Pozsony, Comenius Egyetem, 2017, 162 p. A tanulmánykötet latin nyelvű címe (Varii sunt colores), ahogy az előszóban is olvasható, arra a nyelvi, kulturális és stiláris sokszínűségre utal, amely a benne közölt tanulmányok számára kiindulási alapként szolgált. Szlovák és magyar nyelvű munkák találhatóak benne. Ezek túlnyomó része az Ideológiák, identitások és önreprezentáció nyelvészeti és irodalomtudományi kontextusban multikulturális térben című VEGA projekt keretén belül készült. A többnyelvűség témaköréhez kötődik Misad Katalin, valamint részben Dusík Anikó tanulmánya, Csehy Zoltán, Szabó Klaudia, Polgár Anikó és Száz Pál szövegei pedig az identitás és kulturális sokszínűség kérdéseivel foglalkoznak. Ezekhez az írásokhoz társulnak Tina Gažovičová, Zuzana Drábeková, Paszmár Lívia és Pintér Márta Zsuzsanna dolgozatai, amelyek a multikulturális tér sokszínűségét mutatják be. A kötetet Tina Gažovičová tanulmánya nyitja Maďarský jazyk a základné školy na Slovensku – národnostné jazykové politiky nepripúšťajú strednú cestu címmel, amely a 2016-ban megrendezett Az érem másik oldala – a kisebbségi nyelvoktatás többségi fogadtatása című szimpóziumon hangzott el. A szerző kutatása a magyar nyelv mint legnagyobb számban képviselt kisebbségi nyelv a szlovákiai oktatási rendszerbe való besorolására irányul. Elemzése a nyelv szimbolikus hatalmáról szóló elméletből indul ki, s felveti azt a kérdést, hogy a kétnyelvű iskolák divatja mellett a szlovákiai magyar oktatásban miért lenne, lehet „problematikus” a két tannyelvű oktatás bevezetése, illetve hogy miért nem járható a középút. Misad Katalin az írásos nyelvhasználat és a kodifikáció szempontjából fontos kérdéseket tárgyal A szlovákiai magyar írásgyakorlat sajátosságai a többségi nyelv helyesírásának tükrében című munkájában. Vizsgálja a tulajdonnév-használat írásmódbeli jellegzetességeit, valamint a rövidítések, betűszók, illetve a központozási jelek írására... --- ### Misad Katalin–Csehy Zoltán (szerk.): Nova Posoniensia VII - Published: 2018-03-28 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/03/28/misad-katalin-csehy-zoltan-szerk-nova-posoniensia-vii/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2018, 2018/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: szaboklaudia A pozsonyi magyar tanszék évkönyve. Pozsony, Szenczi Molnár Albert Egyesület, 2017, 256 p. A pozsonyi Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék évkönyve immár hetedik kötetéhez ért. Az évkönyv a tanszéken zajló sokrétű tudományos tevékenységbe kíván betekintést nyújtani. A kötetet Misad Katalin és Csehy Zoltán szerkesztette, Németh Zoltán, Simon Szabolcs és Kőbányai János lektorálta, a Szenczi Molnár Albert Egyesület adta ki Pozsonyban. A kötet első, Relevanciaelmélet és fordítás című tanulmányában Lanstyák István a Deidre Wilson és Dan Sperber által kidolgozott relevanciaelmélet néhány tételét és fogalmát, valamint ezek gyakorlati felhasználhatóságának lehetőségét vizsgálja a fordításban. A „relevancia elve”, a „dekódolás”, a „következtetés”, a „kognitív környezet”, a „kontextus” és „kontextuális hatás” fogalmak részletes kifejtését követően külön fejezetben tér ki a metaforák fordításával kapcsolatos nehézségek vizsgálatára, valamint a metaforátlanítás negatív következményeire a fordításban. A tanulmányban szereplő szemléltető példák között a gyakorlati életből vett példák mellett jogszabályszöveget és bibliai részleteket is találunk. A szerző az összegzésben a fordítókat a dinamikus vagy funkcionális ekvivalencia elve szerinti fordítás helyett a relevancia elvének alkalmazására buzdítja. Misad Katalin A szlovákiai kisebbségek anyanyelvhasználatának lehetőségei a hivatalos érintkezés során címet viselő tanulmánya azon törvényi rendelkezéseket értelmezi, melyek a magyar kisebbség anyanyelvhasználatát szabályozzák a hivatalos érintkezés során. A témát érintő történeti háttér egyrészt a csehszlovákiai kisebbségek nyelvi-nyelvhasználati jogait vázolja 1918-tól kezdve 1989-ig, majd a szerző a rendszerváltást követő legfontosabb nyelvtörvényekre és nyelvhasználati rendelkezésekre is kitér. A hivatalos érintkezést szabályozó kisebbségi nyelvhasználati jogok érvényesítésének nyelvi és egyéb feltételei mellett a tanulmány zárófejezetében utalást találunk az MTA kutatóállomásaként működő Gramma Nyelvi Iroda a magyar mint kisebbségi... --- ### Misad Katalin (szerk.): Kétnyelvűség térben és időben - Published: 2018-03-28 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/03/28/misad-katalin-szerk-ketnyelvuseg-terben-es-idoben/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2018, 2018/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: takacshenrietta Pozsony, Szenczi Molnár Albert Egyesület, 2017, 160 p. A Kétnyelvűség térben és időben című kötet a 2016. november 11-én Pozsonyban megrendezett konferencia előadásainak szerkesztett szövegeit tartalmazza. A tanulmányok szerzői történészek, nyelvészek, néprajzi, oktatás- és iskolatörténeti kutatásokkal foglalkozó kutatók, akik a kétnyelvűség jelentését történelmi, társadalmi, politikai, nyelvi és oktatási aspektusokból közelítik meg. A kötetben a vizsgálatot végző szakemberek azonkívül, hogy bemutatják a kétnyelvűség-kutatás aktuális eredményeit, további kutatások és új feladatok kitűzését is előrevetítik. Simon Attila, a Selye János Egyetem történésze Jog és gyakorlat, Hivatali magyar nyelvhasználat az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1918–1938) című tanulmányában azt vizsgálja, hogy a magyar lakosságnak milyen lehetőségei voltak arra, hogy a hivatali nyelvhasználatban az anyanyelvüket használják, s milyen nehézségekkel kellett szembenézniük azoknak, akik magyarul akartak megszólalni a bíróságokon vagy éppen a hivatalokban. A szerző emellett azt is körüljárja, hogyan miképpen érvényesültek az első Csehszlovák Köztársaságban a szlovákiai magyar kisebbség nyelvi jogai, végül pedig konkrét példákon keresztül mutatja be a magyar nyelv használatának nehézségeit a bíróságokon és az élet más területein. Popély Árpád, a komáromi Selye János Egyetem oktatója dolgozatában a magyar nyelvhasználattal foglalkozik a második világháború utáni Csehszlovákiában. Popély tanulmányában rámutat arra, hogy a magyar kisebbség helyzetében 1948 őszén kezdődött pozitív előjelű változás, s az ötvenes években alacsonyabb szintű jogszabályok formájában már történt kísérlet a magyar lakosság helyzetének rendezésére, ám elsőként csak az 1968-ban elfogadott nemzetiségi alkotmánytörvény foglalta össze a kisebbségi jogokat. A szerző dolgozatában arra is kitér, hogy az alkotmánytörvény végrehajtási törvényei a normalizációs rendszer húsz éve alatt soha nem születtek meg. Ezek helyett alacsonyabb... --- ### Puskás István: Távoli világok - Published: 2018-03-28 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/03/28/puskas-istvan-tavoli-vilagok/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2018, 2018/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: csehyzoltan Kulturális identitás és idegenség az olasz irodalomban a kora újkortól napjainkig. Debrecen, Printart-Press Kft. , 2015, 290 p. Puskás István egyike a magyar italianisztika meghatározó, határozott arcéllel rendelkező és ugyanakkor arculatformáló egyéniségeinek. Monográfiája a kulturális idegenség és az identitás megkonstruálásának stratégiáit vizsgálja az olasz irodalom egy meglehetősen kiterjedt szakaszában, a kora újkortól egészen a kortárs irodalomig. Ez a történetiség híven mutatja, hogy munkájában benne rejlik egy potenciális irodalomtörténeti szempont, mely akár egy lehetséges irodalomtörténeti áttekintést is ígérhetne. Puskás azonban konkrét művekre és jelenségekre fókuszálva mutatja be a posztkoloniális irodalomelméleti megközelítésmód olasz válfaját, s a történetiséget filológiai értelemben is otthonossá, belakhatóvá tudja tenni anélkül, hogy az időtávlat miatt sérülne egy-egy periódus átláthatósága. Olyan módszert alkalmaz, mely az értelmezési stratégiákat nem kisajátítja, hanem játékba vonja azokat, olyan szempontokra irányítja rá a figyelmet, melyek jelentős mértékben gyarapítják egy-egy mű értelmezhetőségét. Pontosan tudja, hogy a Másik megkonstruálásában az én, illetve a kiinduló identitás is tükröződik, mely csak látszatra kerül hatalmi pozícióba, etikai dimenziói a „ti”- vagy „ők”-konstrukciókban lepleződik le. Az itáliai törökkép vagy az észak-itáliai lovagregények iszlámképe és az „ortodox” posztkoloniális szituációk (pl. Eritrea meghódítása vagy Itália Afrika-képe, illetve a migránsirodalom) könnyen közös nevezőre hozhatók azáltal a dinamika által, melyet a hierarchizáló önkép-konstrukciók megbomlása is mutat. Konkrétan a romantikus nemzetfogalom kikezdhetőségéről és gyakorlati elvéreztetéséről van itt szó: vagyis egy olyan illúzióról és taburól, melynek gyakorlati felszámolódása csak elnagyoltan írható le észak és dél ellentéteként. Az irodalom mintegy érzékeny indikátora ezeknek a mozgásoknak, és ennek megfelelő érzékeny értelmezést is követel. Különösen fontos a Konstantinápoly elestéről... --- ### Tóth Ferenc: Egy magyar származású francia diplomata életpályája - Published: 2018-03-28 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/03/28/toth-ferenc-egy-magyar-szarmazasu-francia-diplomata-eletpalyaja/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2018, 2018/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: horbulakzsolt François de Tott báró (1733–1793). Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2015, 313 p. Több mint egy évtizednyi kutatómunka után 2015-ben jelent meg Tóth Ferenc akadémikus Tott báróról írt monográfiája. François de Tott báró alakja a felvidéki magyarság számára sem ismeretlen. Az Esterházy János lapvezérségével a Szlovák Állam idején megjelent Magyar Hírlap 1943. július 6-án egy cikket szentelt személyének. Ebben az írásban is szerepelt a tény, miszerint családja felvidéki, konkrétan nyitrai származású. Mihály, a család őse, Nyitrán lakott. A család nyitrai eredetét a korábban legátfogóbb életrajzot összeállító Palóczy Edgár már 1916-ban is határozottan bizonyítottnak vélte. A témában a 2000-es évek elejétől vidékünkön is számos ismeretterjesztő cikk és tanulmány jelent meg. A Múltunk Emlékei honismereti lap 2006. júniusi száma a báró atyjáról ad közre egy írást (Rákóczi apródja. Tóth András francia brigadéros élete). Négy hónap múlva a lap hasábjain magáról a báróról olvashattunk (François de Tott – Tóth Ferenc. Egy franciaországi kuruc emigráns kimagasló életútja). Tóth Ferenccel kapcsolatban tudományos igényű és magyar nyelven készült írás tájainkon mind ez idáig kettő jelenet meg. A Fórum Társadalomtudományi Szemle 2007-ben a báró életpályájáról (Tóth Ferenc báró élete és munkássága), az Irodalmi Szemle pedig ugyanabban az évben a memoárjáról adott közre elemzést (Kelet egy diplomata szemével. François de Tott Emlékiratai). Az immáron magyar fordításban is elérhető Emlékiratok ismertetőjét az Új Szó 2009-ben közölte (Báró Tóth Ferenc a törökökről és a tatárokról). Mindezek mellett szlovák lapokban számos egyéb írás jelent meg és állított emléket Tóth Ferencnek. Sőt, a könyv írója sem teljesen ismeretlen a szlovákiai magyar... --- ### Victor Sebestyen: Lenin: the man, the dictator, and the master of terror. - Published: 2018-03-28 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/03/28/victor-sebestyen-lenin-the-man-the-dictator-and-the-master-of-terror/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2018, 2018/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: sandorzoltan Penguin Random House LLC. Ebook. 2017, 592 p. Egy vadonatúj, rendhagyó, külsőségekben és tartalomban is formabontó életrajz jelent meg a hideg, számító bolsevik vezetőről – Vlagyimir Uljanovról, alias Leninről, akiről a későbbi szovjet állam saját magát formázta meg és követendő példaképének tekintette minden összefüggésben. Bizalmatlan, gyanakvó, makacs és higgadt. Ezekkel a jelzőkkel (is) illeti könyvének főszereplőjét a budapesti születésű, londoni újságíró, Victor Sebestyen, miután áttanulmányozta az összes hozzáférhető forrásanyagot munkájának megírásakor. A hatalmas forrásmennyiség ellenére a szerző nem vész el a részletek tömkelegében, és mindig talál egy stabil kiindulópontot, amelyet követve az életrajz a bevezetőtől kezdve az utolsó fejezetig élvezetes és izgalmas marad. A rendkívüli intellektuális képességekkel bíró fiatalember a kezdetektől fogva favorizálta a vezetői szerepkör könyörtelen igazgatási és irányítási módszereit. Lenint megszállottan érdekelte a hatalom megszerzésének és megtartásának problémaköre. Igaz, kortársai sokat kritizálták amiatt, hogy gyáva, és hogy gyakran elmenekült a felmerülő problémák elől. Az egyik fejezetben, kortárs forradalmár állítása szerint, egy demonstráció alkalmával, mikor még csak hallatszott, hogy érkeznek a tüntetést szétverő kozákok, Vlagyimir Iljics elsőként vette fel a nyúlcipőt és menekülni kezdett. Uljanov ezt azzal magyarázta, és azt többször is kihangsúlyozta, hogy az ő személye túlságosan is fontos ahhoz, hogy letartóztassák és elítéljék. Forradalmár életének minden pillanatában meg volt győződve, hogy nélküle szocialista forradalom Oroszországban nem törhet ki. Ennek ellenére, ahogyan azt Sebestyen kidomborítja, Lenin az oroszországi szocialista munkásmozgalom három legfontosabb alkalmát mind lekéste. Nem volt ott a szociáldemokrata párt megalakulásakor, nem vett részt az 1905-ös forradalom eseményeiben és az 1917-es februári forradalom kitörésekor sem volt otthon.... --- ### Harrach Gábor–Rákóczi Krisztián: Külön utakon - Published: 2018-03-28 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/03/28/harrach-gabor-rakoczi-krisztian-kulon-utakon/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2018, 2018/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: tokargeza Adalékok a felvidéki magyarság 2009 utáni politikatörténetéhez. Budapest, Nemzetpolitikai Kutatóintézet–L’Harmattan Kiadó, 2017, 176 p. Az utóbbi egy évtizedben sajnálatos módon nagyon kevés olyan politológiai jellegű tanulmány jelent meg, amely a szlovákiai magyar pártokat állította volna figyelme középpontjába. Különösen fájó a szakmai háttéranyagok hiánya akkor, ha tudatosítjuk, hogy az MKP–Híd pártszakadás óta eltelt legutóbbi tíz év vizsgálata a szélesebb körű nyilvánosság számára is tanulságokat rejthet. Egy évtizede feltérképezetlen a pártok egymáshoz kötődő viszonya, ennek következtében pedig rövid, tudományos igényességtől mentes publicisztikákra és saját előítéleteinkre kell hagyatkoznunk olyan kulcsfontosságú témák vizsgálata kapcsán, mint a két, szlovákiai magyarokat megszólító párt támogatottságának alakulása, kommunikációjuk és kiemelt ügyeik változása, vagy éppen a szlovákiai politikai környezetben elfoglalt helyük. Ezt a hiányosságot igyekszik lehetőségeihez képest pótolni a Nemzetpolitikai Kutatóintézet és a L’Harmattan Kiadó gondozásában megjelent, két különálló tanulmányt tartalmazó Külön utakon. A kötetben két, önmagában is megálló munka kapott helyet, közös vonásuk, hogy a szlovákiai politikát, különösen pedig annak felvidéki magyar vonatkozásait vizsgálják. Rákóczi Krisztián A szlovákiai politikai rendszer alakulásának áttekintése címet viselő munkája az ország általános politikai történetével foglalkozik, kiemelt figyelmet szentelve a 2016-os választásoknak, valamint az MKP és a Híd eredményeinek. Harrach Gábor A dél-szlovákiai választásstatisztikák szociológiai és etnodemográfiai vonatkozásai című tanulmánya az MKP és a Híd választási eredményeit állítja tágabb kontextusba, különös tekintettel a magyar választók preferenciamozgásaira. Rákóczi Krisztián tanulmánya a két munka laikusok számára is könnyebben értelmezhető darabja. Tartalmaz egy történelmi összefoglalót a szlovákiai politikai fejlődésről, 1992-től érthető formában összefoglalja a pártrendszerek változásait, emellett leírást ad a releváns pártokról, végül pedig részletesebben is... --- ### Fülöp László: A baranyai Bogády család Trencsén vármegyében - Published: 2018-03-28 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/03/28/fulop-laszlo-a-baranyai-bogady-csalad-trencsen-varmegyeben/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2018, 2018/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: fuloplaszlo A fenti cím választása nem véletlen. E női ágon kihalt magyar család nemesi előneve arra utal, hogy eredetileg nem Trencsénben élhettek. Valamelyik ősük – talán a törökök elől – az akkori királyi Magyarország biztonságosabb helyére, mégpedig az északnyugati, szinte legtávolabbi megyéjébe költözött. 1542-ben még Baranya megyében írják le a következő két személyt: Joannes Bogadÿ és Mathias Bogadÿ. Hogy ők rokonaik voltak-e a címben nevezett családnak, azt nem tudjuk bizonyítani. Családnevük azonban pontosan árulkodik származási helyükről. A baranyai nemesi előnév a megyére, a családnév pedig a származási, azaz a korábbi birtokhelyre utalhat. Bogád település Pécstől keletre, a város szomszédságában található, bizonyára itt élhettek valaha a család ősei. A családdal és tagjaival az ismert genealógusaink (Nagy Iván és Kempelen Farkas) nagyon röviden foglalkoznak, ami érthető, hiszen nem volt utód, aki érdemben adatokat tudott volna szolgáltatni a család férfiágához. Írásunk célja, hogy egy furcsa végrendelet alapján igyekezzünk pótolni a fent említett kötetek hiányosságait, s egyben magát a testamentumot is elemezni és értelmezni. Ez a végakarat baranyai Bogády András keze írásával keletkezett a 17. század közepén. Annyiban furcsa, hogy az okirat több részből áll. Első része 1640-ben, a második 1641-ben, a végső kiegészítés pedig 1643. január 4-én íródott. Mindezek után jön még egy latin nyelvű hitelesítés 1645-ben. Feltehetően a végakaró halála után keletkezett. Az időpontokon kívül az írások helyszíne is eltér: Hanzlikfalva, Trencsén városa. Mindezt megzavarja az, hogy ez egy 18. századi másolat, amelyet az eredetiben íródott latin nyelvű szövegről fordítottak magyarra. Mindebből következik, hogy a személynevek, helynevek helyesírásának pontosságát nem tudjuk utólag követni.... --- ### Kovács Éva: Az önsegítő csoportok hatékonysága az alkoholproblémákkal küzdőknél - Published: 2018-03-27 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/03/27/kovacs-eva-az-onsegito-csoportok-hatekonysaga-az-alkoholproblemakkal-kuzdoknel/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2018, 2018/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: kovacseva Az alkoholizmus egy olyan betegség, melyben nagyon fontos szerep jut a szakképzetlen sorstársaknak. Az intézményen kívüli gondozási módok közül kiemelt szerepet tulajdonítunk az önsegítő csoportoknak, melyek mint támogató háttér jelennek meg a problémával küzdő megsegítésében. Ugyanis az aktív függő teljes mértékben elveszíti a kontrollt, elveszíti kapcsolatait, gyakran kisodródik a társadalom peremére, ami még nehezebbé teszi számára a gyógyulást. Magányossá válik és kirekesztetté. Bateson úgy véli, hogy a reményt vesztett alkoholista számára, aki a mélypontra került, „a remény új formáját hozó első lépés nem egyszerűen csak a kontrollvágy feladása, hanem radikális ismeretelméleti változás az egyén teljes világnézetében. ” (Kelemen 2009, 32. p. ) A Névtelen Alkoholistákhoz (Alcoholics Anonymous – A. A. ) való csatlakozás révén egy más szemlélethez csatlakozik az egyén. Már nem az lesz számára fontos, hogy a központban helyezkedjen el és igaza legyen, hanem hogy örülni, boldogulni tudjon az újonnan választott életvitelében. Ahogy azt Levender (Szász 2005, 57. p. ) is állítja: „Egyetlen antialkoholista mozgalom sem ért el olyan átütő és tartós sikert, mint minden öngyógyító csoportnak a prototípusa, a Névtelen Alkoholista mozgalom. ” Az A. A. csoportok Tizenkét lépés programja is mutatja, hogy a cél nem az, hogy minden tökéletes legyen, hanem hogy az egyének fejlődni tudjanak, az érzéseikről beszélni tudjanak, és érezzék a többiek támogatását, gondoskodását. Az önsegítés történetét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy társadalmi szempontból hosszú történettel rendelkezik. Politikai gyökerei megmutatkoztak már a civil kezdeményezések tevékenységei során, mikor is a kiszolgáltatottaknak lehetőséget adtak hátrányos helyzetük változtatására. Meg kell említenünk az önsegítés vallási gyökereit is, mint például a különböző... --- ### Ujvári László: A Wittenberg-galaxis - Published: 2018-03-27 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/03/27/ujvari-laszlo-a-wittenberg-galaxis/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2018, 2018/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: ujvarilaszlo Luther Márton egyházújító fellépésének ötszázadik évfordulóján érdemes elgondolkodni a kérdésen: sikeres volt-e a reformáció, s mennyire tudta átformálni felismerései alapján a kereszténységet. Ez az újító szándék s a vele szemben fellángoló harag korántsem volt újdonság az egyház életében. Kis túlzással azt is lehet mondani, az egyház élete folyamatos harc volt reformátorok és eretnekek küzdelmében, s időnként csak a történelem tudta megállapítani, ki kicsoda is volt valójában. A reformáció mint olyan, nem árt megismételni a közhelyet, nem valami új bevezetésére törekedett, hanem az eredeti szándékok helyreállításáért küzdött. Ilyen értelemben Jézus maga is reformátor volt, de a korabeli vallásos elit szemében mégis újító eretneknek számított. Szándéka népének és egyházának megújítása, az eredeti célok elérése, vagyis az Istennel és egymással való élő szövetség megújítása volt. Hívőszemmel nézve persze nincs olyan cél, amit el ne ért volna, de a külső megfigyelő számára küzdelme kudarccal végződött, s eredménye, a későbbi nyugati civilizáció tökéletes átformálódása és felvirágzása a történelem egyik legkülönösebb kisiklásának is tűnhet. A zsidóság Jézus után hetven évvel szétszóratott, államisága, autonómiája megszűnt, s az álom, hogy egy messiás királlyal az élén az egész teremtett világ felett uralkodjék örök békességben, szertefoszlott. Helyette a Római Birodalom ezerszínű vallási palettájából kiszakadó emberek sokasága létrehozta a keresztény óegyházat. Vezetői kezdetben még zsidó származású, Jézus-kortársak és szemtanúk voltak, de megint csak nem hívő, hanem külső megfigyelői szemmel nézve: a sötétben tapogatózva, a megszokott vallási formáktól merőben eltérő módon kellett felépíteniük valamit, ráadásul szinte öntudatlanul, hisz meggyőződésük szerint a teremtett világ már fennállásának utolsó emberöltőjét élte, s céljuk csupán az... --- ### Hana Dvořáková: Superstitious Manifestations and Watershed Moments in the History of the 20th Century - Published: 2018-03-26 - Modified: 2018-03-27 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/03/26/hana-dvorakova-superstitious-manifestations-and-watershed-moments-in-the-history-of-the-20th-century/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: hanadvorakova This study is based on records of superstition noted by German ethnographer Alfred Karasek (1902–1970) in 1945 and in subsequent years among Germans deported from the territory of the then Czechoslovak Republic and the former Yugoslavia. Karasek was among the first to give attention to this material. His collections fall within the scope of demonological legends and fully correspond to the usual characteristics of the genre. Placement of cemetery soil in human dwellings served as a means for applying damaging practices. Due to the contact with the dead, graveyard dirt was believed to gain extraordinary strength, which was thus able to intensify the intended harmful effect. Through its use the boundaries between the two worlds were crossed and punishment followed for the addressee in the form of misfortune, disease, death, ghosts/hauntings. --- ### Hana Dvořáková: Hiedelemjelenségek és a 20. század történelmi fordulópontjai - Published: 2018-03-26 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/03/26/hana-dvorakova-hiedelemjelensegek-es-a-20-szazad-tortenelmi-fordulopontjai/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2018, 2018/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: hanadvorakova Immár bevett gyakorlat, hogy a háborút mint kutatási témát elsősorban a hadtörténelem szemszögéből közelítik meg a kutatók. Pedig a többi társadalomtudomány szempontjait érvényesítő kultúrtörténeti interpretáció egy tágabb spektrumú vizsgálat lehetőségét kínálja. Elsősorban az etnológiára érvényes ez a megállapítás, amely azon kevés társadalomtudományi diszciplína közé tartozik, amelyek már 1915-ben reagáltak a háborús történésekre: közvetlenül a balkáni frontvonal mögött, fotódokumentációval és háromdimenziós tárgyak gyűjtésével egybekötött nagyszabású néprajzi terepkutatás zajlott. Figyelemre méltó, hogy a háborús időkben, amikor a társadalomtudományok általában a háttérbe szorulnak, a Monarchia területein és Németországban a néprajz a helyzetet kutatási kihívásként fogadta, amelynek eredményei publikációkban és a tárgyi gyűjtemények gyarapodásában manifesztálódtak. Míg az ún. Nagy Háború még képes volt szakmai ambíciókat ébreszteni, a következő háborúnak – jelenlegi ismereteink szerint – már nem volt ilyen „pozitív szakmai” hozadéka. Mindkét tragikus történelmi esemény esetében a hiedelemvilággal kapcsolatos jelenségek álltak az etnológusok figyelmének előterében. Intenzíven vizsgálták a hiedelmeket az első világháború idején, s bár kisebb mértékben, de a második világháború alatt is. A mindennapok tragédiáiból csak az irrealitás világába lehetett menekülni. Az ésszel felfoghatatlan háborús masinériától gyötört, a saját sorsukat befolyásolni képtelen emberek a természetfeletti erőkhöz fordultak, hogy azok segítségével őrizzék meg alapvető értékeiket – életüket és egészségüket. A természetfeletti lény beavatkozása jelentette az utolsó lehetőséget a sorsfordulatra, arra, hogy az ember egy csoda segítségével az egyébként kilátástalan helyzetből is kiutat találjon. Az egzisztenciális félelmek hívták életre a védelmi, pozitív célú mágikus praktikákat (pl. talizmánok, skapulárék, a mennyből érkezett levelek) csakúgy, mint a negatív célú cselekményeket (pl. rontás). Az ipari huszadik század küszöbén,... --- ### Csilla Varga: Identity Problems of National Minorities. The Situation of the Hungarian Minority in Slovakia - Published: 2018-03-26 - Modified: 2018-03-26 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/03/26/csilla-varga-identity-problems-of-national-minorities-the-situation-of-the-hungarian-minority-in-slovakia/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: vargacsilla The situation of national minorities has been analysed on wider basis by many international and also Hungarian experts, scholars, mainly from legal, political and sociological aspects. A number of special proposals have been put forward in order to make minority rights more enforceable, and applicable on a larger scale. Reality shows, however, that the practical implementation of these proposals has several obstacles. Therefore, rather efforts for keeping the topic on the agenda and maintaining a dialogue about the problems of national minorities could possibly lead to a more favourable outcome. This study deals with the identity formation of national minorities, also covering difficulties connected with practicing these rights. The author pays particular attention to the Hungarian minority living in Slovakia, and also focuses on the attitude of the government towards their problems. She also examines which regulations should be adopted in order to enable national minorities to exercise their rights in practice as well. --- ### Varga Csilla: A nemzeti kisebbségek identitásproblémái. A magyar nemzeti kisebbségek helyzete Szlovákiában - Published: 2018-03-26 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/03/26/varga-csilla-a-nemzeti-kisebbsegek-identitasproblemai-a-magyar-nemzeti-kisebbsegek-helyzete-szlovakiaban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2018, 2018/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: vargacsilla 1. A kisebbségi identitás problematikája „A szociális identitás elmélete szerint az egyének célja, hogy hovatartozásuk (társadalmi kategóriák és csoportok) pozitívan járuljon hozzá identitásukhoz. Szociális identitásunk tudatos és felvállalt hovatartozásunk, valamint ezzel a hovatartozással együtt járó érzelmi színezet és értékrendszer. ” (Bigazzi, 2013, 18. p. ) Az identitás kérdése a kisebbségek vonatkozásában abban az értelemben merül fel, hogy identitásuk elkülönül a többségi identitástól, szoros összefüggésbe kerül a „másoktól” való különbözőséggel és elhatárolódással. Abban az esetben, ha ez a gyakorlatban valóban így van, kijelenthetjük, hogy a nemzeti identitás nem állandó és koherens, hanem inkább törékeny és különböző módokon értelmezett fogalom. Ebből az is kitűnik, hogy a kisebbségi vagy etnikai identitás nem egy adott konstrukció, hanem bizonyos helyzetekben fejeződik csak ki. Azt a módot is jelenti egyben, ahogyan az egyén, a kisebbségi közösség tagja a társadalom többi tagjához viszonyul. Ezáltal a kisebbség képviselőinek identitása többrétegűvé válik. A nemzeti identitást úgy is megfogalmazhatjuk, hogy az egy bizonyos tér- és időbeli kereten belül lejátszódó történelmi, nyelvi és kulturális azonosság, ami nem velünk született, hanem velünk és bennünk élő, formálódó folyamat. Ez az identitás az ember élete során alakul, erősödhet és gyengülhet is. (Lampl 2009, 41–42. p. ) Az egyén, és jelen esetben a kisebbségek különböző identitásai között folyamatos „játszma” zajlik, a külső körülmények hatására a kisebbséghez tartozó személyek, lehetséges, hogy időről időre eltérően rangsorolják ezeket. (Lampl 2009, 31. p. ) Érdekes megfigyelni, hogy hogyan változnak a történések vagy akár az egyén szubjektív észlelése alapján ezek az értékelések, illetve az effajta többszintű identitás esetén mi „dönt”,... --- ### István Csernicskó—Miklós Kontra: Recognition of the Contact Varieties of Hungarian as Legitimate - Published: 2018-03-26 - Modified: 2018-03-26 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/03/26/istvan-csernicsko-miklos-kontra-recognition-of-the-contact-varieties-of-hungarian-as-legitimate/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: csernicskoistvan, kontramiklos Although millions of Hungarians had been living as minorities in Hungary’s neighboring countries since 1920, it was only after the collapse of communism in 1990 that Hungarian linguists on both sides of the state borders began to seriously study the contact varieties of the language and their similarities to and differences from Hungary-Hungarian. The first large-scale research project was conducted in 1995‒97 in Hungary and in all the neighboring countries (see https://www. researchgate. net/publication/265453574_The_Sociolinguistics_of_Hungarian_Outside_Hungary). To date, five volumes of the book series The Hungarian Language in the Carpathian Basin at the End of the 20th Century have been published. The fierce debate between purist Hungarian language cultivators and sociolinguists has resulted in the general recognition of Hungarian as a pluricentric language. Since 2001, electronic corpora and a few print dictionaries have been created “to bridge the gaps” (Hungarian: határtalanítás) between Hungary-Hungarian, Slovakia-Hungarian, Ukraine-Hungarian, Romania-Hungarian etc.   --- ### Csernicskó István – Kontra Miklós: Határtalanítás a magyar nyelvészetben - Published: 2018-03-26 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/03/26/csernicsko-istvan-kontra-miklos-hatartalanitas-a-magyar-nyelveszetben/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2018, 2018/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: csernicskoistvan, kontramiklos A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésén 2017. május 10-én a Külső Tagok Fórumát „Az Akadémia az integrált magyar tudományos közösség szolgálatában” átfogó címmel rendezték meg. Az „Arany János-díjasok a magyar‒magyar együttműködésekért” című részben egy-egy határon túli előadó tartott előadást a három nagy tudományterületről, s ezekhez kapcsolódott egy-egy magyarországi kutatópartner rövid referátuma. Az alábbiakban Csernicskó István előadásának szerkesztett szövegét közöljük (1‒5. ) és Kontra Miklós hozzászólását (6. ) *** A határtalanítás kifejezés azokat a nyelvészeti – elsősorban lexikológiai, lexikográfiai és korpusznyelvészeti – munkálatokat jelenti, melyeknek célja az, hogy az újonnan készülő vagy átdolgozott nyelvészeti kiadványokban jelentőségüknek megfelelő mértékben jelenjenek meg a magyar nyelv határon túli változatai, azaz a címük szerint a „magyar” nyelvet vagy annak valamely részrendszerét bemutató kiadványok (szótárak, számítógépes programok, névtárak, nyelvtanok, nyelvhasználati, stilisztikai kézikönyvek stb. ) címükkel összhangban ne csupán a magyarországi magyar nyelvvel foglalkozzanak, hanem az egyetemes magyar nyelvvel, amely a magyarországi magyar nyelvváltozatokon kívül magába foglalja a határon túli magyar beszélőközösségek által beszélt nyelvváltozatokat is (Kolláth 2005, Benő–Péntek szerk. 2011, 271–396. p. ). A határtalanításnak része az is, hogy a Magyarországon kívül élő milliók magyar nyelvhasználatát leíró, elemző kutatások eredményeit az egynyelvű magyarországi magyarok körében is ismertessük. 1. Ma már triviálisnak hat az a megállapítás, hogy a határon túli magyar közösségek nem homogének. A szomszédos országokban élő magyarok egy része abszolút magyar többségű településen él, más része azonban nem (Tátrai 2017). Vannak például, akik szórványközösségben élnek, ahol a magyarok aránya 10% alatt marad, ám a magyarok száma (jóval) 100 fő fölött van. Itt rendszerint van magyar intézményrendszer:... --- ### Strategies Aimed at Resolving the Roma Question between 1945 and 1969 - Published: 2018-03-26 - Modified: 2018-03-26 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/03/26/strategies-aimed-at-resolving-the-roma-question-between-1945-and-1969/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: siposlaszlo In this paper, I deal with how the state policy on the Roma developed after the Second World War, between 1945 and 1969 in the former Czechoslovakia and in what is now Slovakia. In this connection, I try to point out the discriminatory measures and negative political mechanisms against the Roma that characterized the policies of the state authorities under the totalitarian regime, during the period indicated. By way of analysis and comparison of government measures and statistics taken during the investigation period, misperceptions on domestic Roma can easily be rebutted. Recalling the facts from the immediate postwar years, the attitudes and views of the political actors, and the measures taken against the Roma, we can avoid all simplistic conclusions aiming at exempting the Czech and Slovak governmental authorities from liability. In this period, government policy, and the attitudes of the elites played an extremely important role especially in the case of the Roma, and it can be assumed that this influenced their social situation and development --- ### Sipos László: A romakérdés megoldását célzó stratégiák 1945–1969 között - Published: 2018-03-26 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/03/26/sipos-laszlo-a-romakerdes-megoldasat-celzo-strategiak-1945-1969-kozott/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2018, 2018/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: siposlaszlo Bevezetés Jelen tanulmányban azzal foglalkozom, hogyan alakult a romákkal kapcsolatos állami politika a volt Csehszlovákia és a mai Szlovákia területén a második világháború utáni időszakban, 1945–1969 között. Ennek kapcsán megpróbálok rámutatni azokra a diszkriminatív intézkedésekre és negatív politikai mechanizmusokra, amelyek a totalitárius rezsim alatt a jelzett időszakban az állami szerveknek a romákkal szembeni politikáját jellemezték. A vizsgált időszakban hozott kormányzati intézkedések és statisztikák elemzése és összevetése alapján könnyen megcáfolhatóak a hazai romákkal kapcsolatos téves nézetek. A közvetlenül a háború utáni időszak tényeinek, a politikai szereplők attitűdjeinek, nézeteinek, a romákkal szembeni intézkedéseknek a felidézésével megelőzhetőek azok az egyszerűsítő következtetések, amelyek célja a cseh és szlovák kormányszerveknek a felelősség alóli felmentése. A romák esetében ebben az időszakban rendkívül fontos szerepe volt az állami politikának, valamint a vezető réteg magatartásának, s feltételezhető, hogy ez a többi kisebbségnél nagyobb mértékben befolyásolta a romák társadalmi helyzetét, fejlődését. A szocialista állam elsődleges törekvése az etnikailag homogén társadalom kialakítása volt, ez nemcsak a csehek és szlovákok közötti viszonyban, hanem a szlovákoknak a magyar, ruszin/ukrán és sajátos módon a roma nemzeti kisebbséggel szembeni viszonyában is megnyilvánult (Sikora 2008). A romák szociális és gazdasági fejletlenségük miatt a szocializmus időszakában a társadalom számára gazdasági, főleg azonban ideológiai problémát jelentettek, s mint a kommunista állam szociális politikáján belüli legnagyobb teherre tekintettek rájuk. Mivel nem feleltek meg a szocialista ideológia kritériumainak, az állam nem ismerte el őket nemzetiségként, kulturális életüket korlátozta, szervezeteiket nem fogadta el a romák hivatalos politikai képviseleteként annak ellenére, hogy az 1948-as Alkotmány a többi nemzetiséghez tartozó személyeket egyenrangú... --- ### The Escape of Arnošt Rosin and Czesław Mordowicz from the Auschwitz–Birkenau Concentration Camp to Slovakia in 1944. An attempt for Prevention of the Jews Deportation from Hungary in 1944 - Published: 2018-03-26 - Modified: 2018-03-26 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/03/26/the-escape-of-arnost-rosin-and-czeslaw-mordowicz-from-the-auschwitz-birkenau-concentration-camp-to-slovakia-in-1944-an-attempt-for-prevention-of-the-jews-deportation-from-hungary-in-1944/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: niznanskyeduard There were two couples of Jewish people who managed to escape from the Auschwitz–Birkenau concentration camp, all the four had successfully managed to get to Slovakia in 1944. The story of Alfréd Wetzler and Rudof Vrba is well known. But, on the contrary, the escape of Rosin and Mordowicz is for the wide audience, in essence, unknown. The fleeing of the Slovak Arnošt Rosin and the Polish Czesław Mordowicz together was not only an attempt to change their fate, but they also wanted to let the world know how the killer Auschwitz–Birkenau concentration camp operates. They believed that the information they shared could terminate the deportation of Jews from Hungary in 1944. But their reports could not halt the tragedy. --- ### Eduard Nižňanský: Arnošt Rosin és Czesław Mordowicz 1944-es szökése az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborból Szlovákiába - Published: 2018-03-26 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/03/26/eduard-niznansky-arnost-rosin-es-czeslaw-mordowicz-1944-es-szokese-az-auschwitz-birkenaui-koncentracios-taborbol-szlovakiaba/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2018, 2018/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: niznanskyeduard Kísérlet a magyarországi zsidók 1944. évi deportálásának megakadályozására A zsidók 1942. évi deportálása mint Szlovákia antiszemita politikájának kicsúcsosodása Az uralkodó állampárt, a Hlinka-féle Szlovák Nemzeti Párt (a továbbiakban HSĽS) autochton antiszemitizmusa karöltve a „zsidó = ellenség” képével alkotta a szlovák antiszemitizmus előkészítésének és megvalósításának lényegét. Ez a HSĽS ún. mérsékelt szárnya (Jozef Tiso) politikáját illetően a numerus clausus elve szerint valósult meg, ami azt jelentette, hogy a zsidó közösségnek Szlovákia szociális, gazdasági, hivatásbeli és kulturális életében betöltött szerepét körülbelül 4%-ban szabta meg – tehát a többségi lakossághoz viszonyított számarányuknak megfelelően. A HSĽS radikális szárnya (pl. Vojtech Tuka, Alexander Mach) azonban – főként Salzburg, tehát 1940 után – olyan antiszemita politikát folytatott, mely nem volt tekintettel a zsidóknak a szlovák társadalomból való kiiktatása semmilyen következményére. Az én olvasatomban ok-okozati viszony volt a szlovák állam képviselői antiszemitizmusának ideológiája és e politika törvényalkotói és végrehajtó gyakorlata között. A szlovák állam kikiáltása után a kormánypolitikai antiszemitizmus fokozatos instrumentalizációjának és intézményesítésének lehetünk szemtanúi. Az út a „zsidó” 1939. évi definíciójától (az 1939/63. kormányrendelet – az 1941/198. rendeletig, mely a faji definíciót adta meg) a zsidó vagyon összeírásáig vezetett, a zsidó cégek és iparengedélyek arizálásáig és likvidálásáig, a zsidók megjelöléséig egészen a náci koncentrációs táborokba való deportálásukig. A zsidók 1942. évi deportálásai a szlovák politikai szervek antiszemita politikájának kicsúcsosodását jelentették – nemcsak a kormány politikájának, hanem az Államtanácsénak is (nem utolsósorban az elnökének is). A zsidó közösséggel való előző bánásmód logikus következményei voltak. A zsidó cégek és vállalatok arizálása és likvidálása, csakúgy, mint a hivatás gyakorlásának... --- ### Czechoslovak–Hungarian Photographic Relations between the Two World Wars  - Published: 2018-03-26 - Modified: 2018-03-26 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/03/26/czechoslovak-hungarian-photographic-relations-between-the-two-world-wars/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: albertinibala The epoch between the two world wars was of key importance from the point of view of the history of photography. This was the period when depart from photographic picturesqueness took place worldwide. Even more changes can be registered in historical terms, as peace treaties closing the First World War re-mapped Central and Eastern Europe. This study examines the consequences of these two transformations in the field of Czechoslovak–Hungarian photographic relations. There is no precedent for such a review yet—fine arts research is, in this regard, further ahead. Although historical/political conditions at the time carried a lot of tension, and, on occasion, they overshadowed professional relationships too, it can be concluded that in the field of photography the issue of quality had been given greater emphasis on both sides than politics. This paper attempts to illuminate how the prevailing perceptions of photography had evolved at that time in the two countries compared to the international changes of the photographic language, and how this had reflected in the relationships. We probably do not possess all the knowledge on this yet, so further mutual reflections would be desirable in order to deepen understanding of the topic. --- ### Albertini Béla: Csehszlovák – magyar fotográfiai kapcsolatok a két világháború között - Published: 2018-03-26 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/03/26/albertini-bela-csehszlovak-magyar-fotografiai-kapcsolatok-a-ket-vilaghaboru-kozott/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2018, 2018/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: albertinibala Bevezetés A magyar fotográfia történetének kutatása során nyilvánvalóvá vált, hogy – főként egy ilyen kis ország esetében, mint a miénk – nemzeti fotótörténetet csak a nemzetközi összefüggések figyelembe vételével lehet megfelelő mélységben vizsgálni. Egy Amerikában élő – korábban odakinn egyetemen fotótörténetet oktató – magyar származású tanár, Simon Mihály írt (eredetileg angolul) egy Összehasonlító magyar fotótörténetet, amely e tény felismerésről tanúskodik, az eredmény azonban csak részben lett sikeres. Simon ugyanis főként amerikai fotográfiai jelenségekkel vetette össze a magyarokat, ez az eljárás természetesen hozott hasznos eredményeket, de ezek a mi szempontunkból csak részlegesnek tekinthetők. A földrajzi és történelmi adottságok folytán ugyanis igazán előrevivőnek az bizonyulhat, ha a magyar fotográfia jelenségeit, sajátosságait alapvetően a (volt) szomszédos országok, valamint Németország fotográfiájával vetjük össze. Ennek érdekében az Amerikában működő fotótörténész könyvében tett is lépéseket, ezek azonban csak esetiek voltak. (Az ő eljárása érthető; helyzeténél fogva neki az amerikai–magyar összehasonlítás állt kézre. ) A fentiek tanulságaként az általam hosszabb ideje vizsgált téma, a két világháború közötti korszak magyar fotográfiatörténete kutatásakor arra törekedtem/törekszem, hogy e tárgyat kiemelten német, illetőleg szomszédos relációban is módszeresen szemügyre vegyem. E fölfogás jegyében történt meg a közelmúltban a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával a magyar–német, valamint a magyar–osztrák kapcsolatok egy jelentős részének vizsgálata, s ez folytatódik most a csehszlovák–magyar fotográfiai viszonyok kutatásával. Az eddigi eredmények szerint e kezdeményezés helyes volt, s nem is zárulhat le a jelen munkával. További feladat lesz a magyar–román, valamint az egykor jugoszláv (ma horvát, szerb, szlovén)–magyar viszonylat fotótörténeti vizsgálata, elemzése. Ennek alátámasztásra itt csak egy tényt idézek: a... --- ### Impresszum 2018/1 - Published: 2018-03-26 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2018/03/26/impresszum-2018-1/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2018, 2018/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XX. év­fo­lyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) TANULMÁNYOK Juhász Ilona: Emlékezés és emlékeztetés. A komáromi zsidóság emlékjelei Misad Katalin: A csehszlovákiai és szlovákiai kisebbségek személynévhasználatának szabályozása 1918-tól napjainkig, különös tekintettel a magyar kisebbségre Sárosi-Blága Ágnes: Együtt, vagy külön? A településközi együttműködésekről szóló diskurzusok elemzése egy kistérség példáján Fedinec Csilla: Az őslakos státusz Ukrajnában Suslik Ádám: Katonai temetők Kelet-Magyarország külső hadműveleti területein 1914–1915-ben DOKUMENTUMOK Filep Tamás Gusztáv: Mankón járó demokrácia. Mutatvány egy Petrogalli Oszkár-szövegválogatásból 42 ORAL HISTORY Hučko Károly KONFERENCIA Vataščin Péter: A vajdasági magyarok politikai eszmetörténete és önszerveződése (1989–1999) KÖNYVEK Miroslav Pekník a kolektív: Pohľady na slovenskú politiku po roku 1989, I–II. (Lampl Zsuzsanna) Vladimír Srb: Proměny politických systémů Evropských mikrostátů (Öllös László) Kovács László: Márka és márkanév. Márkakutatás és nyelvészet – metszéspontok, lehetőségek, kihívások (Simon Boglárka) Lapunk része az Európai Bölcsészettudományi és Társadalomtudományi Index (European Reference Index for the Humanities and the Social Sciences – ERIH Plus) folyóirat-minősítő rendszernek. Folyóiratunk a CEEOL nemzetközi adatbázis által jegyzett. --- ### Csehy Zoltán–Polgár Anikó (szerk.): A mittelszolipszizmus terei - Published: 2017-12-06 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/12/06/csehy-zoltan-polgar-aniko-szerk-a-mittelszolipszizmus-terei-2/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2017, 2017/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: csandagabor Tőzsér Árpád életműve (poszt)modern kontextusban. Media Nova M, Dunaszerdahely, 2017, 192 p. Az ezredforduló tájékán jelentősen felgyorsult Tőzsér Árpád műveinek recepciója, s a legújabb időkben ennél is jobban szaporodnak a költői, napló- és esszéírói, drámaírói véna pulzusszámolói, vizsgálói. Kétségtelen, nagy formátumú, saját hangját, hangjait erősen hallató szerzőről van szó. Ha – eltekintve a legkülönbözőbb folyóiratokban megjelent, Tőzsérről szóló tanulmányoktól – csak a konkrét köteteket nézzük, az első nagyobb összefoglalót Pécsi Györgyi monográfiája jelenti (Tőzsér Árpád, 1995), s ugyanebből az évből származik Alabán Ferenc munkája is (Két költő nyomában. Az élményekben születő költői valóság) Tőzsérről és Cselényi Lászlóról. Pécsi Györgyi jobbára leíró jellegű monográfiája fölött eljárt az idő, bár aki a Tőzsérről szóló irodalmat ezzel kezdi, nem bánja meg. A nagy fordulatot Németh Zoltán tanulmánykötet jellegű monográfiája jelenti (Az életmű mint irodalomtörténet. Tőzsér Árpád, 2011), ezt jól kiegészíti a maga szerény, de fontos dolgozataival az Opus Könyvek sorozat ötödik darabja (H. Nagy Péter összeállítása: A kontextus végtelensége. Tanulmánykötet Tőzsér Árpád 80. születésnapjára, 2015). Ez a mostani, teljesen friss tanulmánykötet is Tőzsér 80-asának apropóján született, amint erről az előszóban a szerkesztők tájékoztatnak: egy konferencia előadásainak szerkesztett változatával van dolgunk. (A két kötetben négy tanulmány fedi egymást, a 2015-ösben és ebben a mostaniban is megjelentek. ) Van azonban a mostaninak két színesítő blokkja: az egyik egyetemisták dolgozataiból merít („a Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén tanuló, tehetséges egyetemi hallgatók legjobb irodalmi tárgyú dolgozataiból nyújt át egy csokrot: a mai egyetemi diákközeg így jelzi, hogy Tőzsér Árpád egykori munkahelyén továbbra is színvonalas, irodalomra... --- ### Csehy Zoltán–Polgár Anikó (szerk.): A mittelszolipszizmus terei - Published: 2017-12-06 - Modified: 2017-12-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/12/06/csehy-zoltan-polgar-aniko-szerk-a-mittelszolipszizmus-terei/ - Kategóriák: Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: csandagabor Tőzsér Árpád életműve (poszt)modern kontextusban. Media Nova M, Dunaszerdahely, 2017, 192 p. Az ezredforduló tájékán jelentősen felgyorsult Tőzsér Árpád műveinek recepciója, s a legújabb időkben ennél is jobban szaporodnak a költői, napló- és esszéírói, drámaírói véna pulzusszámolói, vizsgálói. Kétségtelen, nagy formátumú, saját hangját, hangjait erősen hallató szerzőről van szó. Ha – eltekintve a legkülönbözőbb folyóiratokban megjelent, Tőzsérről szóló tanulmányoktól – csak a konkrét köteteket nézzük, az első nagyobb összefoglalót Pécsi Györgyi monográfiája jelenti (Tőzsér Árpád, 1995), s ugyanebből az évből származik Alabán Ferenc munkája is (Két költő nyomában. Az élményekben születő költői valóság) Tőzsérről és Cselényi Lászlóról. Pécsi Györgyi jobbára leíró jellegű monográfiája fölött eljárt az idő, bár aki a Tőzsérről szóló irodalmat ezzel kezdi, nem bánja meg. A nagy fordulatot Németh Zoltán tanulmánykötet jellegű monográfiája jelenti (Az életmű mint irodalomtörténet. Tőzsér Árpád, 2011), ezt jól kiegészíti a maga szerény, de fontos dolgozataival az Opus Könyvek sorozat ötödik darabja (H. Nagy Péter összeállítása: A kontextus végtelensége. Tanulmánykötet Tőzsér Árpád 80. születésnapjára, 2015). Ez a mostani, teljesen friss tanulmánykötet is Tőzsér 80-asának apropóján született, amint erről az előszóban a szerkesztők tájékoztatnak: egy konferencia előadásainak szerkesztett változatával van dolgunk. (A két kötetben négy tanulmány fedi egymást, a 2015-ösben és ebben a mostaniban is megjelentek. ) Van azonban a mostaninak két színesítő blokkja: az egyik egyetemisták dolgozataiból merít („a Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén tanuló, tehetséges egyetemi hallgatók legjobb irodalmi tárgyú dolgozataiból nyújt át egy csokrot: a mai egyetemi diákközeg így jelzi, hogy Tőzsér Árpád egykori munkahelyén továbbra is színvonalas, irodalomra... --- ### Keserű József: Bevezetés az irodalomtudományba - Published: 2017-12-06 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/12/06/keseru-jozsef-bevezetes-az-irodalomtudomanyba/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2017, 2017/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: bakalpatrik Komárom, Selye János Egyetem Tanárképző Kar, 2016, 92 p. „Egyre gyakrabban találkoz, hogy csupán az ún. kemény tudományok (vagy más néven természettudományok, mint például a fizika, a kémia, a biológia vagy a kozmológia) számítanak igazi tudománynak, míg az emberrel foglalkozó diszciplínák (az irodalom, a történelem, a filozófia stb. ) nem. ” (7. p. ) – olvashatjuk Keserű József legújabb kötetének, a Bevezetés az irodalomtudományba című munkának rögtön az első bekezdésében. A bölcsészszemmel kissé demoralizálónak ható nyitány után azonban megnyugtató folytatás következik: „Mint – remélhetőleg – látni fogják, az, amit tudományos gondolkodásnak hívunk, az irodalommal való szisztematikus foglalkozás során is kimutathatóan jelen van. ” (7. p. ) Ez a könyvismertető egyebek mellett azért is íródott, hogy a szerző „reményeire” reflektáljon, és felvillantson néhány meghatározó mozzanatot abból a rendkívül széleskörű információbázisból, amit a munka magába integrál. Mint az a Bevezetésben is olvasható, a kötet az ’50-es, ’60-as évekig tárgyalja az irodalomtudomány eredményeit – írója az azóta eltelt időszakkal egy külön munkában kíván majd foglalkozni –, s elsősorban irodalom szakos egyetemi hallgatóknak készült, tehát tankönyvként is hivatkozhatunk rá. De olyan tankönyvként, melynek megírása során mintha végig a neves természettudós, Richard Dawkins tanácsa lebegett volna a szerző szeme előtt: „Ne beszélj nagyképűen! Próbálj fellelkesíteni mindenkit a tudomány költészetével; magyarázataid legyenek olyan egyszerűek, amennyire azt a tisztesség megengedi, ugyanakkor ne kerüld el a nehéz kérdéseket! Különös figyelemmel igyekezz azoknak magyarázni, akik maguk is erőfeszítéseket tesznek a megértés érdekében! ” A Bevezetés az irodalomtudományba kétségkívül ebben a szellemben íródott, hiszen rendkívül közérthetően, s ami talán még... --- ### Horváth Kornélia: Fejezetek a kortárs magyar líráról - Published: 2017-12-06 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/12/06/horvath-kornelia-fejezetek-a-kortars-magyar-lirarol/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2017, 2017/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: bakalpatrik Komárom, Selye János Egyetem Tanárképző Kar, 2016, 128 p. Horváth Kornélia legújabb kötete, a Fejezetek a kortárs magyar líráról című monográfia öt meghatározó, még nyitott magyar költői életmű kapcsán értekezik, kitérve Géczi János, Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc, Tóth Krisztina és Turczi István munkásságának lényegi kérdéseire. Az egyes fejezetek nyitányában rendre egy nagytotált kapunk az alkotók teljesítményéről, majd a szerző egy választott verseskötet poétikai és retorikai vizsgálatát végzi el, vissza-visszautalva a korábbi teljesítményekre, s rendkívüli érzékenységet mutatva az intertextuális kapcsolások iránt, melyek révén nem csak az egyes életművek, s nem is csak a magyar lírai hagyomány, hanem a teljes világköltészet dinamizálódik. A munka nyelvét a verstani terminológia szervezi, így a költészet mestersége iránt elméleti szinten érdeklődők, a verselemzés fogásait tanulmányozók számára is hasznos segédkönyv lehet. Horváth Kornélia kötete azonban nem elégszik meg az egyes esettanulmányokkal, hiszen amint azt az Előszóban meg is fogalmazza, a „monográfia némileg túl is mutat a címben rögzített tematikán, amennyiben értelmezői közelítésmódjának elméleti alapjait is viszonylagos részletességgel fejti ki. Eme teoretikus megalapozást az első, Költészet és retorika című, valamint a versciklus és a verskötet poétikai és kompozicionális szerepét elemző utolsó fejezet hivatott bemutatni. ” (7. p. ) Az alább következő bekezdések sorra veszik a monográfia egyes fejezeteit, igaz, azok zavarba ejtő sűrítettsége, be nem vallott teljességre törekvése és a líra- s irodalomelmélet szövevényére való folyamatos reflexiói – melyek, tesszük hozzá, az abban való eligazodást is megkönnyítik, az egyes iskolák és irányzatok kardinális gondolatainak pontos kiemelése révén – csak azt teszik lehetővé, hogy felvezessük, egy-egy mondattal érzékeltessük... --- ### Zsolt Horbulák: Finančné dejiny Európy - Published: 2017-12-06 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/12/06/zsolt-horbulak-financne-dejiny-europy/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2017, 2017/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: juhaszgyula (história peňažníctva, bankovníctva a zdanenia). Bratislava, Wolters Kluwer, 2015, 276 p. A Wolters Kluwer Kft. gondozásában látott napvilágot 2015-ben Horbulák Zsolt Európa pénzügyi története (pénztörténet, banktörténet és adózástörténet) című munkája, melynek jelentősége abban rejlik, hogy alapos szakmai felkészültséggel igyekszik eltüntetni a téma mélységeiben rejlő fehér foltokat. A szerzőről annyit kell tudni, hogy Pozsonyban született, általános- és középiskolai tanulmányait lakhelyén, Párkányban végezte. Első egyetemi diplomáját, történelem–magyar szakos tanári oklevelét, a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsésztudományi Karán vette át. A következőt közgazdász marketing szakirányból a Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem Kereskedelmi Karán szerezte. Doktori disszertációját a Comenius Egyetem Bölcsésztudományi Karának Világtörténeti Tanszékén védte meg. Horbulák Zsolt tudományos tevékenységét még egyetemi évei alatt kezdte. Eleinte a Szlovák Tudományos Akadémia Történeti Intézetének tudományos segédmunkatársa volt, főiskolai közgazdász diplomája átvétele után a Szlovák Nemzeti Múzeum Történeti Múzeumában történészkurátorként dolgozott. Később Pozsonyban az exeDC informatikai társaságban adatbázis-kezelőként tevékenykedett, mely a Reuters hírügynökség beszállítója volt. Éveken keresztül az Új Szó napilap közölte heti rendszerességgel írásait. 2011-től a Pátria rádió élő adásában külső szakértőként folyamatosan szerepel. 2010/11-ben főiskolai oktató, majd a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet levéltárosa. 2013 februárja óta mostanáig a Trencséni Alexander Dubček Egyetem Gazdasági és Szociális Tudományok Karán adjunktus. A győri Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskolájának 2012 óta levelező doktorandusza. Horbulák Zsolt publikációs tevékenysége korábban a történelemtudomány kérdéseire irányult, majd a közgazdaságtudomány került a középpontba. Győri tanulmányainak megkezdése óta disszertációja kidolgozása mellett, más témákban több tucat tanulmány szerzője, ill. társszerzője. Emellett három további kiadvány társszerzője, és két monográfia szerzője. A nevéhez fűződik még egy szlovákiai általános... --- ### Molnár Imre (összeáll.): „Gyűlölködés helyett összefogás” - Published: 2017-12-06 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/12/06/molnar-imre-osszeall-gyulolkodes-helyett-osszefogas/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2017, 2017/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: tothpalpeter Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2016, 312 p. /Elbeszélt történelem, 5. / A könyvet szerető ember számára öröm kézbe venni olyan kötetet, amely a felvidéki magyarság legújabb kori történelmével ismerteti meg az olvasni és új ismeretekre vágyó olvasót. Erre pedig tagadhatatlanul mindannyiunknak nagy szüksége van, hiszen az 1990 előtti világunk nem kedvezett mindazon folyamatok valósághű feltárásának, amelyet a trianoni tragédiát követően szüleinknek, nagyszüleinknek s még részben önmagunknak is – függetlenül attól, hogy a feldarabolt ország mely részében maradtunk – át kellett élniük, élnünk. Ünnep tehát minden, e múlt feltárása és jobb megértése okán létrejött könyv megjelenése, hisz mindennapjaink és jövőnk szempontjából is ismernünk kell múltunkat, ismernünk kell azokat a törekvéseket, amelyek a trianoni békeszerződést követően, a megnyomorítás, a kilátástalanság, a „sorstalanság” évei alatt helytállásra, kitartásra, megmaradásra ösztönözte elődeinket. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy igazán ünneppé valójában csak akkor válik az effajta könyvkiadás, ha az adott műben megfogalmazott és közzétett ismeretanyagot a szó tartalmi, és nem csupán formai vonatkozásában is birtokba veszik, illetve ha a benne foglaltakat új összefüggések feltárására használják majd fel az olvasók. Azt mondom, olvasók, igen, de ezt mindjárt ki is kell egészítenem azzal, hogy Molnár Imre „Gyűlölködés helyett összefogás” című könyve nemcsak az egykori múltat közelebb hozó történelmi olvasmány, hanem az ismereteknek olyan gazdag halmaza is, amelyet holnap, holnapután az újabb kutatások során már nem lehet figyelmen kívül hagyni. Nem, mert ha a kötetben közzétett ismeretanyag az eredeti történelmi források szempontjából másodlagosnak számít is, a kötet, megjelenése... --- ### A komáromi Etnológiai Központ húsz éve - Published: 2017-12-06 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/12/06/a-komaromi-etnologiai-kozpont-husz-eve/ - Kategóriák: Dokumentumok, Szemle - Post Years: 2017, 2017/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Kronológia   Összeállította: L. Juhász Ilona és Liszka József   Amikor éppen megéljük a jelent, úgy tűnik, hogy egy soha el nem felejthető esemény részesei vagyunk. Aztán az idő mégis megmutatja... Például olyankor, ha egy intézmény legutóbbi húsz esztendejét próbáljuk a fennmaradt dokumentumok és az emlékezet alapján rekonstruálni. Az alábbi kronológia, noha a benne foglaltaknak tevékeny részesei voltunk, igen sok forrástípusból rakódott egybe: ahogy fentebb említettük, fontos szerepet játszott benne az emlékezés, amit viszont más kútfőkkel (úgymint korabeli meghívók, programok, újságcikkek, naptárak, a Fórum Intézet honlapján fellelhető dokumentumok stb. ) próbáltunk egzakt(abb)á tenni. És még így is biztosak vagyunk benne, hogy az alábbi áttekintés nem teljes, nem teljesen pontos. Talán mégis nyújt bizonyos, vázlatos képet arról a sokrétű tevékenységhalmazról, ami az Etnológiai Központ elmúlt két évtizedét jellemezte. Az érdeklődő valamivel többet tud meg ezzel kapcsolatban a Fórum Kisebbségkutató Intézet honlapjának megfelelő oldalain: http://foruminst. sk/szerkezet/etnologiai-kozpont/   1997 október 1. A dunaszerdahelyi székhelyű Fórum Intézet kihelyezett részlegeként Liszka József vezetésével és külső munkatársak bevonásával létrejön a komáromi Etnológiai Központ. Működését a volt Pártszékház egyik helyiségében kezdi meg.   1997 végén Az Etnológiai Központ az egykori Centrál Szálloda első emeleti 3 kis hotelszobájába költözik, ahol helyet kap az adattár és a könyvtár. Nagyjából ugyanekkor létrejön a Szakrális Kisemlék Archívum is. L. Juhász Ilona elkezdi az adatgyűjtést a Liszka József által 1986-ig összeállított és 1988-ban megjelent (cseh)szlovákiai magyar néprajzi bibliográfia folytatásaként az 1987–1988-as évek néprajzi termését közreadó kiadványhoz. Sajtóvisszhangok, interjúk   Liszka József: Etnológiai Központ kezdte meg tevékenységét a szlovákiai Révkomáromban. Néprajzi Hírek 20,... --- ### Társadalom-morfológia, környezeti világok, antropogén együtthatások - Pászka Imre újabb köteteiről - Published: 2017-12-06 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/12/06/tarsadalom-morfologia-kornyezeti-vilagok-antropogen-egyutthatasok-paszka-imre-ujabb-koteteirol/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2017, 2017/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: agergelyandras Több korábbi munkájában a szociológus/társadalom-morfológus Pászka Imre a romániai, a történeti és területi társas világok struktúráival, az elitek önképével és társadalmi beágyazottságával foglalkozó kutatóként szerzett tekintélyes elismerést, majd az eszmetörténet és a tudásszociológia térfelén keresett a struktúrák történetiségére, a létrejövő kapcsolat- és tudásszerkezetek összefüggéseinek folyamatszerűségét megvilágító összképeket, kultúratörténeti és tudásszociológiai áttekintési lehetőségeket. A tudástörténet Pászka strukturális szempontrendszerében magába foglalja a hermeneutikai, s másik oldalán a holisztikus kiterjesztéseket. E dimenziók nála nincsenek ellentétben a tudásszociológia eljárásmódjával, hisz minden, ami nem csupán az eszmék és a gondolatok történelmi metamorfózisainak szolgál alapjául, egyúttal a megismerés és a tapasztalati tudás valamely változatát is magában foglalja a történelemben kibomló társadalomszervező megoldások közül, sőt a mögöttük lévő intézményes hátteret, a komplex alkalmazkodás rendszerének vagy a kollektív tanulásnak összefüggéseit is rejti. Ezeken kívül Pászka érdeklődése is arra irányul, hogy továbbgondolja az intézmények evolúciós jellegére, az útfüggés problematikájára, egy egyéni akaratok határait jelző társas jelentésstruktúrák dilemmáit is. Ezek tétje és bonyolultsága ugyanis az eszmék státusának meghatározása felől is belátható, miként a társas tüneményeket körülvevő társadalmi dinamika viszonylatrendszere, sőt a tudásközvetített társadalmi gyakorlatok megannyi verziója is, tudás és egzisztencia relációi, „az ember alapvető, természetéből fakadó lényege” (2006, 7. p. ). A tudástörténettel összefüggésben már előző markáns művében, akadémiai doktori értekezésében is impozáns gondolati ívvel fogja át a narratív történetformák, a megélt életek történetének „kisbetűs” elbeszélését körülvevő (szociálpszichológiai és történetszociológiai) folyamatok elemi természetrajzát, s ennek rendszerszerű totálképét építette monografikus konstrukcióba, melyben jelezte: a társadalom olyan képződmény/fogalom, mely „ellenképződményekből és ellenfogalmakból áll, ilyen az alany és társadalom, egyén és társadalom, mindezek... --- ### I. Rákóczi Ferenc esküvője. Zboró, 1666 - Published: 2017-12-06 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/12/06/i-rakoczi-ferenc-eskuvoje-zboro-1666/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2017, 2017/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: fuloplaszlo Ritka, különleges napra ébredtek 1666. március elsején Zboró kastélyának és Makovica várának tulajdonosai, vendégserege, valamint az akkori falucska lakói. Ugyanis ezen a napon volt Rákóczi Ferenc, Erdély választott fejedelmének és Zrínyi Ilonának az esküvője, lakodalma, amelyet országra szóló fényes külsőségek között tartottak meg rengeteg főúr és azok családja jelenlétében. A vőlegény I. Rákóczi Ferenc (*1645. február 24. , Gyulafehérvár – †1676. július 8. , Zboró) szülei: II. Rákóczi György (szintén erdélyi fejedelem) és Báthori Zsófia. Ferenc egyben Magyarország részeinek ura, a székelyek ispánja és Sáros vármegye főispánja volt már huszonegy éves korában. Az ara szülei: gróf Zrínyi Péter horvát bán, a költő Zrínyi Miklós öccse, akit 1671-ben összeesküvés miatt Bécsújhelyen lefejeztek. Anyja pedig a híres és gazdag családból származó Frangepán Katalin volt. A menyasszony születési évét pontosan nem ismerjük, 1643 körül lehetett Ozalj várában, meghalt 1703-ban Törökországban. (Férje halála után ismét férjhez ment, mégpedig Thököly Imréhez, aki 1699 után az akkori történelmi események miatt Törökországba menekült. A feleség követte az urát, s ott is hunyt el Nikodémiában. Koponyáját a fia földi maradványaival együtt 1906-ban hozták haza, s helyezték örök nyugalomra a kassai Szent Erzsébet-székesegyházban. ) Felvetődik az olvasóban, hogy miért épp az Erdélytől oly távol eső Zboróban rendezték a pár esküvőjét. Ezen a lengyel határhoz közeli településen, amely az akkori Magyarország északkeleti részének a végét jelentette. Az okot egyrészt a Rákócziak Lengyelországhoz kötődő politikai kapcsolataiban kell keresnünk, másrészt a rokoni szálakban, hisz a fentebb említett Báthori Zsófia édesanyja – azaz a vőlegény anyai nagyanyja – a lengyel Anna Zakrzewska (magyarosan:... --- ### Az alapiskolai alsó tagozatos hiperaktív gyerekek nevelési módszereinek összehasonlítása a szlovákiai iskolarendszerben - Published: 2017-12-06 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/12/06/az-alapiskolai-also-tagozatos-hiperaktiv-gyerekek-nevelesi-modszereinek-osszehasonlitasa-a-szlovakiai-iskolarendszerben/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2017, 2017/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: laczailona A hiperaktív, más néven hiperkinetikus szindrómával küszködő gyerekek az oktatási intézmények rendszerében fokozott gondot okoznak, sokszor próbára téve a pedagógusok és környezetük türelmét. Az iskolarendszer egyre inkább teljesítményorientált, és egyre nagyobb terheket ró a gyermekekre. Egy „átlagos” gyermek „átlagos” körülmények között képes beilleszkedni a közösségbe, és el tudja fogadni az ottani elvárásokat, a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral (ADHD) küzdő gyermek eltérő nevelési helyzeteket és módszereket igényel/het. Az ilyen tanuló állandó aktivitásával zavarja az óra menetét. Ennek oka, hogy figyelmét az új és erős ingerek kötik le. A semleges vagy kevésbé feltűnő, ill. a változatlan vagy gyengülő ingerek hatására elveszíti érdeklődését, ami zavaró motorikus aktivitást és impulzív viselkedést szül. Ezek következtében egy sor elmarasztalás éri, amelyeket paradox módon úgy próbál kivédeni, hogy még fokozza „negatív” aktivitását, például állandóan bohóckodik, próbálja magára felhívni a figyelmet. A magatartásbeli különlegességek, furcsaságok gyakran helytelenül lustaságnak, szófogadatlanságnak vannak elkönyvelve. A pedagógusok sem értik teljesítményének indokolatlanul gyors és szélsőséges ingadozását. Úgy tartják – eddigi gyakorlatuk és tapasztalataik szerint –, hogy a rossz tanuló szerepéhez hozzátartozik a rossz magatartás, ill. a rossz magatartáshoz a rossz előmenetel, és így a gyermek beskatulyázódik, meg nem értett igyekezete ellenére. A hiperaktív, impulzív viselkedési sajátosságok, valamint a figyelmetlenségből adódó nehézségek gyakran teszik próbára a pedagógusokat. A helytelen viselkedés visszajelzésére gyakran alkalmazzák az adott tantárgyból adott elégtelen érdemjegyet. A pedagógus eszköztelenné válását jól tükrözi a beírások, a fekete pontok sokasága. A gyermekek zavaró viselkedésükkel sok esetben kiprovokálják, hogy kizárják őket a tanításból, hátsó padba, külön ültetik, vagy rosszabb esetben kiküldik őket az osztályból. A szidás,... --- ### The Economic and Social Situation of South Slovakia in View of Some Indicators (Part II.) - Published: 2017-12-06 - Modified: 2017-12-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/12/06/the-economic-and-social-situation-of-south-slovakia-in-view-of-some-indicators-part-ii/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: horbulakzsolt It has been already known that the educational attainment level of the Hungarians in Slovakia is far below the Slovakian average, i. e. the average of the Slovak majority. This was characteristic in the whole period of the socialist regime too. The problem was not only felt by the Hungarians, the government also tried to change the situation, in higher education the national minority quota was applied for a long time. The situation has improved since then, the number of Hungarians holding a higher education degree has increased, but despite expanding opportunities, it has not been able to keep pace with higher education becoming massive in the 2000s. This study also confirms that the Hungarian districts still lag behind. It can be seen, however, that the 16 districts no longer constitute a homogeneous region. Of course, it is not surprising, since it is a long-stretching, large region that can geographically and ethnically be divided into several districts. From the Bratislava agglomeration districts, however, only the Senec district has managed to catch up as regards the examined indicators, the Dunajská Streda, Galanta and Šaľa districts have not. Taking into account past experiences, combatting the backlog and mitigating its effects in the southern region is a lengthy task and it can only be achieved with external help. --- ### Dél-Szlovákia gazdasági és szociális helyzete néhány mutató tükrében (2. rész) - Published: 2017-12-06 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/12/06/del-szlovakia-gazdasagi-es-szocialis-helyzete-nehany-mutato-tukreben-2-resz/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2017, 2017/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: horbulakzsolt Bevezetés Korábbi tanulmányunkban (Horbulák 2015) rámutattunk arra, hogy Dél-Szlovákia, más megfogalmazásban Szlovákia jelentős magyar lakossággal rendelkező járásai, több fontos mutató tekintetében elmaradnak az össz-szlovák átlagtól, egyben a nem magyar lakosságú járások átlagától is. A következőkben néhány további mutató segítségével ismét kísérletet teszünk arra, hogy a vizsgált járások helyzetét tovább elemezzük. A kiindulási pont ebben az esetben is a 2011-ben végrehajtott népszámlálás. Ez a cenzus mélyebb képet ad a társadalmi változásokról, mivel olyan kérdések is felkerültek a listára, amelyek korunk információs-technológiai szokásaira, ismereteire is rákérdeznek. 1. Szlovákia regionális gazdasági és súlyponti problémai Jól ismert tény, hogy Szlovákia regionális fejlettségének egyik alapvető problémája a nyugati–keleti, részben az északi–déli szembenállás. Ez, sok egyéb mellett, megmutatkozik a lakosság koncentrációjában, a települések városi–vidéki jellegében, a szociálisan gyengébb lakosság koncentrációjában, a beruházások eltérő mértékében, a munkahelyteremtés különböző dinamikájában, a helyi gazdaság struktúrájában, a munkanélküliség ingadozó mértékében, a közlekedési infrastruktúra állapotában és sok más egyébben. A következő táblázat a NUTS2 régiók, az Európai Unió legkisebb statisztikai területi egységei alapján mutatja be a szlovákiai nagyrégiók gazdasági erejét: 1. táblázat. Szlovákia tervezési-statisztikai régióinak relatív ereje 2016-ban Kód NUTS2 régió hivatalos megnevezése Az EU átlag %-os aránya SK01 Bratislavský kraj 186,49 SK02 Západné Slovensko 72,12 SK03 Stredné Slovensko 60,79 SK04 Východné Slovensko 52,97 Forrás: http://ec. europa. eu/eurostat   Az 1. táblázat jól mutatja, hogy milyen óriási területi különbségek vannak az országon belül. Amíg Pozsony az unió 10 legfejlettebb régiója közé tartozik, és gyakorlatilag egy szinten van Prágával és Varsóval, Budapestet pedig már régen lehagyta, az ország többi nagyrégióját mérföldekre leelőzte,... --- ### The Assets of the Hungarian National Central Credit Cooperative in Czechoslovakia (1918–1928) - Published: 2017-12-06 - Modified: 2017-12-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/12/06/the-assets-of-the-hungarian-national-central-credit-cooperative-in-czechoslovakia-1918-1928/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: gaucsikistvan This study deals with the property problems of the Budapest-based (Hungarian) National Central Credit Cooperative (Országos Központi Hitelszövetkezet) in Czechoslovakia in 1918, and with the Czechoslovak–Hungarian negotiations on cooperatives. From 1919, the Slovak-leaded Central Cooperative (Ústredné družstvo) successfully monopolized its position in the field of cooperative issues. The National Central Credit Cooperative tried to enforce its interests from an unfavourable position, as it had posted against the Slovak credit cooperatives a debt of 53,2 mil. Austro-Hungarian crowns. Between 1920 and 1927, the National Central Credit Cooperative held lengthy and intermittent negotiations with the Slovak Central Cooperative. They were able to agree on the smaller proportion of the Slovakian credit cooperatives only in 1924. The greater part of the capital of the Slovakian credit cooperatives had still remained in Budapest. --- ### Az Országos Központi Hitelszövetkezet csehszlovákiai vagyona (1918–1928) - Published: 2017-12-06 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/12/06/az-orszagos-kozponti-hitelszovetkezet-csehszlovakiai-vagyona-1918-1928/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2017, 2017/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: gaucsikistvan A magyar szövetkezeti központok az 1918-ban, a határokon túlra került érdekeltségeik megtartása, átmentése érdekében tárgyalásokra kényszerültek. A gyorsan és markánsan megjelenő, cseh támogatást élvező nacionalista szlovák szövetkezetpolitika is új kihívások elé állította a magyar szövetkezeti elitet. A magyar szövetkezeti központok vagyonának önhatalmú zárolását, a politikai nyomásgyakorlást, a magyar tisztviselőkkel szembeni karhatalmi fellépéseket, egyáltalán a szlovák irányítású Központi Szövetkezet (KSZ) egyoldalú lépéseit – melyek a nemzetközi szövetkezeti alapelveket és jogokat sértették – Budapestről elítélték. A magyar szövetkezeti központok a vagyoni veszteségek csökkentése érdekében kompromisszumokra, a gazdasági pozíciók egy részének megtartása érdekében új utak keresésére kényszerültek. A szövetkezeti érdekek érvényesítéséhez elengedhetetlenül szükséges volt a magyar kormány támogatása és a nemzetközi fórumokon való tiltakozás. A szövetkezetek jogi és anyagi problémáinak rendezése a Csehszlovákia és Magyarország közti megegyezéstől és a kialakított mechanizmusoktól (tőkék átvitele, átváltása, pénzügyi szervezetek bevonása) is függött. Egy regionális példa nagyon jól szemlélteti a hatalomváltás utáni szlovákiai szövetkezeti helyzetet. A nem elhanyagolható pozíciókkal rendelkező Nyitra megyei magyar hitelszövetkezetek 1919. augusztus 6-án tartottak értekezletet a kialakult helyzetről és a KSZ-hez való csatlakozásról. A zavaros és áttekinthetetlen szlovákiai társadalmi viszonyok között csupán 43 szövetkezet képviselője jelent meg, de azok memorandumot juttattak el Szlovákia Teljhatalmú Minisztériumához. A Nyitra Megyei Gazdasági Egyesület értesítőjét, a Nyitramegyei Gazdát szerkesztő Sándorházi Lajos által jegyzett emlékirat bár felsorolta a sérelmeket, azonban a realitásokból indult ki és nyitottnak tekinthető. Több szövetkezeti vezető csupán ezen az értekezleten értesült az új szlovák szövetkezeti törvényről, mely előírta a budapesti szövetkezeti központokkal való kapcsolatok megszakítását és 1919. július 31-ig a KSZ-hez való csatlakozást. A... --- ### The election to the Carpatho-Ukrainian Soim in February 1939 (Part II.) - Published: 2017-12-05 - Modified: 2017-12-05 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/12/05/the-election-to-the-carpatho-ukrainian-soim-in-february-1939-part-ii/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: popelyarpad The study analyses the elections to the Carpatho-Ukrainian Soim in February 1939, mainly the declaration of elections, the campaign, the minority aspects, and the results of the elections. Avgustyn Voloshyn’s pro-Ukrainian government made the running of the other political forces in the elections impossible by playing the game of scheduling the elections, by banning political parties and by rejection of the opposition’s list of candidates. Out of the 32 candidates on the list of the governing Ukrainian National Union (UNO), there was one representative of the German, Czech and Romanian minorities each. Representation of the Jews, the largest minority, was not even considered by the government, and the leaders of the Hungarian minority not only failed to participate on the list of candidates but they even requested Hungarian voters to reject it. All this was connected with the unfriendly relations of the Carpatho-Ukrainian government and Budapest, resp. the Hungarian minority in Subcarpathia, as well as with Hungary’s efforts to seize the territory of Subcarpathia. The election campaign did not differ from the procedure proven in the totalitarian regimes. According to the official results, 92. 4 per cents of the voters approved the election list of the UNO. The minorities, including the Jews, who did not want to be accused from opposing the Carpatho-Ukrainian regime, mostly also supported the check list. Most of the votes against were given by Hungarian voters. --- ### A kárpátukrán szojm megválasztása 1939 februárjában (2. rész) - Published: 2017-12-05 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/12/05/a-karpatukran-szojm-megvalasztasa-1939-februarjaban-2-resz/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2017, 2017/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: popelyarpad 7. Magyarország, a magyar kisebbség és a választások Az egyedüli kárpátaljai „népcsoport”, amely nem vállalt jelöltséget a kormánylistán, sőt vezetői egyenesen a lista elutasítására szólították fel a választókat, a magyar kisebbség volt. A kormánylista magyar részről történő elutasítása, a hatalom és a magyar kisebbség képviselői közötti megegyezés elmaradása természetesen nem vonatkoztatható el a Kárpátalja megszerzésére irányuló magyar törekvésektől, valamint a Volosin-kormány és Budapest feszült viszonyától. A magyar kormányzat már 1938. október első felében, Kárpátalja autonómiájának kikiáltásával egy időben szabadcsapatokat dobott át a tartomány területére. A Kozma Miklós volt belügyminiszter által irányított szabadcsapatok célja az volt, hogy diverzáns akciók végrehajtása és fegyveres összetűzések kiprovokálása révén azt a látszatot igyekezzenek kelteni, mintha a helyi ruszin és magyar lakosság lázadt volna fel a csehszlovák uralom ellen, így próbálva meg elérni a remélt népszavazás kiírását, illetve a terület diplomáciai úton történő megszerzését. (Hornyák 1938) Magyarországgal párhuzamosan a kárpátaljai helyzet destabilizálásában és a közös magyar–lengyel határ megteremtésében volt érdekelt Lengyelország is. Az egyre agresszívebb német külpolitika miatt egyrészt fontos biztonságpolitikai tényezőt jelentett volna számára a közös határ, másrészt pedig – tekintettel nagyszámú, több milliós galíciai ukrán lakosságára – veszélyes precedenst a kárpátaljai autonómia, ezért november folyamán Akcja Łom (Feszítővas-akció) néven szintén diverzáns akciókba kezdett Kárpátalja területén. (Cichoracki–Dąbrowski 2014) Budapest 1938 novemberében, a Kárpátalja nagy részét Csehszlovákiánál hagyó első bécsi döntést követően sem adta fel az egész terület megszerzésére irányuló szándékát, s kész volt Kárpátalját akár fegyveres erővel is birtokba venni. Az előkészületek során arra is gondot fordítottak, hogy a honvédség kárpátaljai bevonulására az Orosz (Ruszin)... --- ### Ideological Battle on the Front of Names - Published: 2017-12-05 - Modified: 2017-12-05 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/12/05/ideological-battle-on-the-front-of-names/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: csernicskoistvan One of the key priorities of the new Ukrainian political leadership emerging in the political crisis persisting since the end of 2013 has been the eradication of the Soviet past. This intention was addressed by the "decommunization package" consisting of four laws, adopted by the Ukrainian parliament on 9 April 2015 and signed by the president on 15 May. This study describes one of the laws forming part of the package, entitled “Law on the Condemnation of the Communist and National Socialist Totalitarian Regimes and on the Prohibition of Their Symbols”. Further, it analyses the name reform provided for by the law and engineered by the Ukrainian Institute of National Remembrance, in the result of which 987 cities, large municipalities and villages, 25 districts, and several ten thousand public domains (roads, streets, squares) got new names during one single year, in the spirit of the remembrance policy taking new direction in Ukraine --- ### Ideológiai csata a nevek frontján - Published: 2017-12-05 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/12/05/ideologiai-csata-a-nevek-frontjan/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2017, 2017/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: csernicskoistvan 1. Múlt és jelen terhei Az 1991-ben függetlenné vált Ukrajna rövid történetének legmélyebb válságát éli. 2013 késő őszén – politikai és gazdasági válságok sorozata után és előtt – halálos áldozatokkal járó zavargások törtek ki Kijevben; 2014 márciusában Oroszország annektálta a Krím félszigetet; 2014 áprilisa óta folyik a hivatalosan „antiterrorista operáció”-nak nevezett háború az ország keleti végein. Az egész Európa biztonságát fenyegető, a szűkebb és tágabb térség gazdasági fejlődését visszavető, emberek ezreinek halálát okozó, több millió embert otthona elhagyására kényszerítő súlyos, politikai és gazdasági krízissel kombinált helyzetben Ukrajna a történelem átértékelése és a nyelvpolitika területén is harcot folytat (Csernicskó 2016). A szimbolikus politizálás e két területének kereszteződésében került sor Ukrajnában a földrajzi nevek (újabb) felülvizsgálatára is. A 2013 vége óta zajló válság során a törvényhozás szintjén az egyik hangsúlyos terület a szovjet múlt felszámolására irányuló törekvés. Ezt célozza meg az ukrán parlament által 2015. április 9-én elfogadott, az államfő által május 15-én aláírt úgynevezett „dekommunizációs csomag”. Ez a törvénycsomag szakmai háttérként szorosan kötődik a kormánynak alárendelt Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézetéhez, illetve kapcsolódik Ukrajna Alkotmánya 11. cikkelyéhez, amely kötelezi az államot az ukrán nemzet és történelmi emlékezete konszolidálására és fejlesztésére. A négy jogszabályból álló dekommunizációs törvénycsomag arról dönt: ki a hős és ki az ellenség az ukrán történelemben, mi a viszonya Ukrajnának a II. világháborúhoz, a kommunista és a náci rezsimekhez, illetve hozzáférhetővé teszi az eddig zárt levéltárakat. A törvények minden további vitát kizárva szögezik le Ukrajna függetlensége eszméjének elsőbbségét minden mással szemben, és a szuverenitás ideáljának védelmét bármilyen eszközzel mind a... --- ### Magyarul a tárgyalóteremben - A magyar nyelv használata az első Csehszlovák Köztársaság bíróságain - Published: 2017-12-05 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/12/05/magyarul-a-targyaloteremben-a-magyar-nyelv-hasznalata-az-elso-csehszlovak-koztarsasag-birosagain/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2017, 2017/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: simonattila A nemzetközi és különösen a cseh és szlovák szakirodalomban, de a szélesebb érdeklődő közvéleményben is máig erősen él a masaryki állam demokráciájának mítosza. Ennek kialakulásában és továbbélésében az első Csehszlovák Köztársaság (1918–1938) kétségtelen kvalitásai mellett több más tényező is közrejátszott, közte a jól működő belső állami propaganda éppúgy, mint a csehszlovák állammal szemben túlságosan is jóindulatú nemzetközi sajtó (nem mellékesen ez utóbbit a csehszlovák külügyminisztérium különböző fondjain keresztül jelentős pénzekkel támogatták), de az is, hogy az 1945 utáni idők szemszögéből a két háború közötti Csehszlovákia még a kisebbségi lakosság számára is a boldog békeidőknek tűnt. S bár, mint minden mítosz, a masaryki demokrácia emléke is valós alapokra épült, ám az erre rárakódott idealizált kép oly mértékben elfedte a valóságot, hogy az szinte kizárt bármiféle önreflexiót, s különösen a cseh történeti irodalomban ma is kizárja azt. Az önreflexió egyedüli jelentkezése talán 1938-hoz köthető, amikor a köztársaság szétesésétől való félelemtől vezérelve az ún. nemzetiségi statútum által új alapokra kívánták helyezni Csehszlovákia nemzetiségi politikáját, ám akkor már megkésve, minden reális esély nélkül. A statútum tartalma mindenesetre jól jelezte az előző évek csehszlovák kisebbségi politikájának adósságait, különösen azt, hogy Csehszlovákia – bármilyen különös is – korábban nem rendelkezett koherens nemzetiségi programmal. Ennek hiányában Prágát a nemzeti kisebbségek helyzetének rendezésében nem egy világos koncepció mozgatta, hanem sokkal inkább az a törekvés, hogy a soknyelvű és sokféleképpen szocializált régiókból összeillesztett állam túlélését biztosítsák. Ennek eszközét pedig abban látták, hogy a nemzeti kisebbségek bármiféle autonómiatörekvéseit elutasítva a soknemzetiségű mozaikállamból egy egységes csehszlovák nemzetállamot gyúrjanak össze. Így lényegében... --- ### Hungarian in the Courtroom - The Use of the Hungarian Language in the Courts of the First Czechoslovak Republic - Published: 2017-12-05 - Modified: 2017-12-05 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/12/05/hungarian-in-the-courtroom-the-use-of-the-hungarian-language-in-the-courts-of-the-first-czechoslovak-republic/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: simonattila The weakest link of democracy in the First Czechoslovak Republic was the issue of guaranteeing the linguistic rights of ethnic minorities. This study explores the application of linguistic rights of the Hungarian minority in Slovakia in the courts of the First Czechoslovak Republic. The first part outlines the legal background governing the use of languages. The second part shows through specific cases taken from the contemporary press and archival materials how legal rights were implemented in practice, and what difficulties had to contend with all those who wished to use their native Hungarian language before the court --- ### Impresszum 2017/4 - Published: 2017-12-05 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/12/05/impresszum-2017-4/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2017, 2017/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XIX. év­fo­lyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Szerkesztőbizottság: Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tartalom Tanulmányok SIMON ATTILA: Magyarul a tárgyalóteremben. A magyar nyelv használata az első Csehszlovák Köztársaság bíróságain CSERNICSKÓ ISTVÁN: Ideológiai csata a nevek frontján POPÉLY ÁRPÁD: A kárpátukrán szojm megválasztása 1939 februárjában (2. rész) GAUCSÍK ISTVÁN: Az Országos Központi Hitelszövetkezet csehszlovákiai vagyona (1918–1928) HORBULÁK ZSOLT: Dél-Szlovákia gazdasági és szociális helyzete néhány mutató tükrében (2. rész) Közlemények LACZA ILONA: Az alapiskolai alsó tagozatos hiperaktív gyerekek nevelési módszereinek összehasonlítása a szlovákiai iskolarendszerben FÜLÖP LÁSZLÓ: I. Rákóczi Ferenc esküvője. Zboró, 1666 A. GERGELY ANDRÁS: Társadalom-morfológia, környezeti világok, antropogén együtthatások. Pászka Imre újabb köteteiről Dokumentumok A komáromi Etnológiai Központ húsz éve. Kronológia Könyvek MOLNÁR IMRE (összeáll. ): „Gyűlölködés helyett összefogás” Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez (Tóth Pál Péter) ZSOLT HORBULÁK: Finančné dejiny Európy (história peňažníctva, bankovníctva a zdanenia) (Juhász Gyula) HORVÁTH KORNÉLIA: Fejezetek a kortárs magyar líráról (Baka L. Patrik) KESERŰ JÓZSEF: Bevezetés az irodalomtudományba (Baka L. Patrik) CSEHY ZOLTÁN–POLGÁR ANIKÓ (szerk. ): A mittelszolipszizmus terei. Tőzsér Árpád életműve (poszt)modern kontextusban (Csanda Gábor) --- ### Számunk szerzői - Published: 2017-09-12 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/09/12/szamunk-szerzoi-3/ - Kategóriák: Szemle, Tartalom - Post Years: 2017, 2017/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Gaucsík István (1973) történész (Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete, Pozsony, Szlovákia) L. Juhász Ilona (1960) etnológus (Fórum Kisebbségkutató Intézet Etnológiai Központja, Komárom, Szlovákia) Kázmér Anikó (1993) egyetemista (Comenius Egyetem, Pozsony, Szlovákia) Nagy László (1981) közgazdász (Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem, Pozsony, Szlovákia) Öllös László (1957) politológus (Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja; Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra, Szlovákia Popély Árpád (1970) történész (Selye János Egyetem, Komárom; Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, Szlovákia) Riszovannij Mihály (1973) germanista (Eötvös Loránd Tudományegyetem SEK, Szombathely, Magyarország; Selye János Egyetem TKK, Komárom, Szlovákia) Sándor Eleonóra (1959) néprajzkutató, politikus, újságíró, köztisztviselő (Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa irodája, Pozsony, Szlovákia) Tóth Arnold (1977) etnológus (Herman Ottó Múzeum, Miskolc, Magyarország) Vajda Barnabás (1970) történész, irodalomtörténész (Selye János Egyetem, Komárom, Szlovákia) --- ### Lentner Csaba: Rendszerváltás és pénzügypolitika - Published: 2017-09-12 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/09/12/lentner-csaba-rendszervaltas-es-penzugypolitika/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2017, 2017/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: lentnercsaba Tények és tévhitek a neoliberális piacgazdasági átmenetről és a 2010 óta alkalmazott nem konvencionális eszközökről. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2016, 336 p. A második világháború után a keresletélénkítés keynesi gondolatának térbeli kiterjesztését alkalmazva, a Nyugat gazdaságpolitikájának célkitűzése a gazdasági növekedés serkentése, a nemzeti jövedelem gyarapítása és a munkaerőpiaci folyamatok felpezsdítése volt, melyet az állam intervencionista szabályozási rendszere és a vele szorosan összefonódó gazdaságpolitikai eszköztára támogatott. A világégés utáni újjáépítési igények és az amortizálódott tőke helyettesítésére szolgáló beruházások szükségessége mellett, a robbanásszerű technikai fejlődés felélénkítette a nyugati piacokat, ámde az első, majd a második olajárrobbanás gyökeresen megváltoztatta a világgazdasági feltételeket, és a piaci egyensúlyzavarok szűnni nem múló dilemmái mellett a féktelen inflációval szembeni harcok következtében fellépő kételyek és kétségbeesések is erősen a felszínre törtek. A korábban sikeres Keynes-féle gazdaságpolitikai szemléletet a hetvenes évektől fokozatosan felváltották az önszabályzó piaci mechanizmusok hatékony működését hirdető neoliberális gazdaságfilozófiai irányzatok. Az exogén neoklasszikus modell a gazdasági termelékenység, a foglalkoztatottság és az életszínvonal egyenletes növekedése érdekében a termelési tényezők térbeli áramlását elősegítő háttérfeltételek kialakítását szorgalmazta. Miután a termelésitényező-áramlás korlátozottsága miatt a regionális szintű differenciák enyhítése alig volt érzékelhető, az endogén irányzat a kívánt növekedést az új vívmányok támogatásában, az erőtartalékok hatékony felhasználásában, illetve a humánerőforrás folyamatos képzésében látta. Mivel a szocialista gazdasági rendszer domináns attribútuma a regionális szinten jelentkező fejlettségbeli különbségek kiegyenlítése és a teljes foglalkoztatottság megteremtése volt, a keleti blokk egykori országai a piaci egyensúlytalanság okozta gazdasági és társadalmi feszültséggel csupán a rendszerváltás során felbukkanó transzformációs válság alatt szembesültek. A múlt század utolsó évtizedének hajnalán az egyébként... --- ### „Itt kutatási szabadság van” - Beszélgetés a 60 éves Öllös Lászlóval - Published: 2017-09-12 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/09/12/itt-kutatasi-szabadsag-van-beszelgetes-a-60-eves-ollos-laszloval/ - Kategóriák: Pályakép, Szemle - Post Years: 2017, 2017/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: sandoreleonora 60 éve, 1957-ben születtél Pozsonyban, de egész életedet a Csallóközben töltötted. A korosztályodban, főleg vidéken, még sok volt az első generációs értelmiségi. A te családi háttered azonban eltért ettől. Így van. Én második generációs értelmiségi vagyok, vagy néha úgy is szoktam mondani, hogy két és feledik generációs. Ugyanis az apai nagyapám Pápára járt a református gimnáziumba – abban az időben az érettségi már „párbajképessé” tette az embert, az volt a belépő a középosztályba, csak hát a világháború megakasztotta őt, ott kellett hagynia az iskolát. A nagyanyám még a leveleit is megmutatta nekem, olyanok voltak, mint Nyilas Misi levelei annak idején, nagyon nagy élmény volt olvasni. Tele voltak helyesírási hibával, és javarészt ennivalót kért. Valóban nagyon hasonlítottak Nyilas Misi leveleire. Tehát nem véletlenül került az én édesapám egyetemre. Ez azért volt lehetséges, mert a nagyapám már értette a tanulás fontosságát. Gyerekkoromban azt láttam, hogy rendszeresen olvas, szépirodalmat, de mezőgazdasági szakirodalmat is, ami az akkori paraszti világban egészen egyedülálló volt. Ha csak tehette, rádiót hallgatott, tehát nagyon tájékozott ember volt, aki a nagyobbik fiát tovább taníttatta, mert látta, hogy van benne adottság, tehetség. A nagyapám egy életen keresztül nem bírta elviselni azt, hogy elvették mindenét az államosítás idején, éppen amikor felemelkedett volna. Mivel ő szakirodalmat is olvasott, ezért olyan dolgokkal próbálkozott, amikkel a faluban senki sem. Elkezdett cukorrépát, sárgarépát termeszteni, szerződést kötött a diószegi cukorgyárral, elkezdett nagyobb távlatokban gondolkozni. Ő volt az első a faluban, aki taníttatta a fiát. Ezért mondom, hogy két és feledik generációs értelmiségi vagyok, mert a nagyapám már... --- ### A párizsi béketárgyalások a kezdődő hidegháború kontextusában - Published: 2017-09-12 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/09/12/a-parizsi-beketargyalasok-a-kezdodo-hideghaboru-kontextusaban/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2017, 2017/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: vajdabarnabas Van-e a második világháborút lezáró béketárgyalásoknak, közelebbről a háborút (legalábbis annak egy részét) hivatalosan lezáró párizsi konferenciának relevanciája a hidegháborúhoz? Összefügg-e vele, s ha igen, mely pontokon? Jelen tanulmány amellett érvel, hogy számos összefüggés fedezhető fel a kettő között, sőt a párizsi béketárgyalások és -konferencia, mint egy másfél éves történelmi folyamat, egyenesen remek esettanulmány annak felmutatásához, hogy konkrétan mi módon alakultak úgy a nagyhatalmak közti nemzetközi kapcsolatok, hogy annak végén már hidegháborúról beszélhetünk. Az 1945–1947-es időszak rendkívül érdekes a nagy nemzetközi folyamatok szempontjából, mint például az ENSZ megalakulása, a nukleáris korszak kezdete, és – Párizs szempontjából különösen fontos – az a tény, hogy a párizsi béke a jelenlegi európai rend kezdete, alapja, fundamentuma. A szélesebb nemzetközi kontextus azért is releváns mind a Szovjetunió, mind az USA szempontjából, mivel 1945–1947 között mindkét győztes hatalom kitüntetett figyelmet fordított az európai térségnek, amelybe természetesen különös hangsúllyal beleértendő Németország. Az 1947-es párizsi békeszerződésnek vannak „hagyományos” kontextusai. Nemzetközi viszonylatban ilyen a „győztesek–vesztesek” megosztottság, amely mellett a párizsi békekonferenciát jellemzően a magyar, a cseh-szlovák stb. nemzeti történelmek kontextusában szoktuk értelmezni. Nemzeti és nemzeti bilaterális viszonylatban jól ismertek a magyar–csehszlovák, magyar–román, magyar–szovjet, csehszlovák–amerikai stb. relációk, mi több, ezek a kontextusok olyannyira kézenfekvőek, hogy nem akad mérvadó történeti munka, amely mellőzné az érintett államoknak a két meghatározó nagyhatalomhoz való viszonyát, mint például a csehszlovák vagy a magyar kormány és békedelegáció viszonyát a nagyhatalmakhoz. Ebbe a viszonyba beleértendők a győztes hatalmak képviselőihez eljuttatott emlékiratok, a velük folytatott háttértárgyalások, sajtókampányok stb. , mint pl. Nagy Ferenc tárgyalásai Dean Acheson külügyminiszter-helyettessel,... --- ### Véleményes igekötők - Published: 2017-09-12 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/09/12/velemenyes-igekotok/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2017, 2017/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: anikokazmer Bevezetés Az igekötők „helyes” használata, a „fölösleges”, a „felcserélt” vagy a „hiányzó” igekötők gyakran megjelennek a nyelvi témájú beszélgetésekben. Dolgozatomban két ritkábban tárgyalt nyelvhelyességi kérdést, a logikátlannak nevezett igekötős igéket és az első személyre vonatkozó oda igekötő használatát, valamint az ezekre vonatkozó nyelvművelői és laikusi vélekedéseket mutatom be. A nyelvművelők véleményét a nyelvművelői kiadványok és újságcikkek alapján, a laikusokét pedig internetes hozzászólásokon keresztül ismertetem.  1. A „logikátlan” igekötős igék A NyKk. az igekötők használatának nyelvhelyességi kérdésein belül megkülönbözteti a logikátlanul kapcsolódó igekötők esetét (NyKk. I. 1980–1985, 985. p. ). A leírás szerint olyan igék tartoznak ebbe a csoportba, amelyek jelentését az „igekötő ellentétesre változtatja”. A kézikönyv példaként a felolt, kicsuk, kizár, szétragad igéket sorolja fel, de az egyes igekötők szócikkeiben további példákat is megemlítenek, pl. : kiköt ’kiold’. A NymKsz. 2 szintén elkülöníti a logikátlanul használt igekötők kategóriáját és ugyanazokat a példákat közli, mint a NyKk. (NymKsz. 2 2005, 316. p. ). A grammatikák a vizsgált igékkel az igekötők szóképző szerepe kapcsán foglalkoznak. Szili Katalin szerint akkor beszélhetünk képzett igekötős igékről, amikor „az igekötő az adott jelentésben nélkülözhetetlen kelléke a szónak, és a származékszó jelentése nem vezethető le az alapszóéból, illetve az alapszó nem létezik” (Szili 2000, 61. p. ). A leírás alapján a képzett igék közé sorolhatók a felolt, kicsuk stb. alakok is. Az igekötők ilyen jellegű használata a fosztóképzők funkciójához áll a legközelebb, mivel az igék alapjelentést ellentétesre fordítják. Pl. lebecsül, elhasonul, kigöngyöl (Laczkó 2006, 299. p. ). Simonyi Zsigmond számos olyan igét sorol fel, amelyek az igekötőkkel... --- ### Evaluation of the Correctness of Some Verb Forms - Published: 2017-09-12 - Modified: 2017-09-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/09/12/evaluation-of-the-correctness-of-some-verb-forms/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: anikokazmer In my paper I study attitudes towards language correctness. Based on prescriptivist writings and laymen's comments, I present opinions connected to Hungarian verbs felolt and odaad. Using collected texts I examine how people argue for or against the correctness of the chosen verbs. Despite of being characterized as illogical, the verb felolt is the product of an existing word formation process in Hungarian. By analysing the prescriptivist comments on felolt and other similar verbs, we can see that their rejection originates in different language ideologies. Laymen deny felolt mainly because they are not aware of the fact that Hungarian verbal prefixes can change the verbs' meanings to their opposite. The use of odaad, referring to the first person, is highly criticized by both prescriptivist linguists and ordinary speakers. However, literature and empirical data prove that the arguments against its correctness are scientifically groundless and this use of prefix oda appears not only in combination with the verb ad but also with ítél and ajándékoz. --- ### The Question of the Cooperative Centres of the Hungarian Minority in Czechoslovakia between the Two World Wars - Published: 2017-09-12 - Modified: 2017-09-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/09/12/the-question-of-the-cooperative-centres-of-the-hungarian-minority-in-czechoslovakia-between-the-two-world-wars/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: gaucsikistvan This study explores the building of ethnic-based centres within the Czechoslovak cooperative system between the two world wars, with special regard to the Slovakian conditions. The author focuses on Hungarian initiatives of establishing cooperative centres in the early 1920s, and the loss of position of the Hangya Consumption Cooperative of Budapest. The organizations in question can be interpreted as a response to the centralizing policies of the Slovak Ústredné družstvo (Central Cooperative). The new cooperative centres were set up—or attempts receiving assistance of the political opposition in Hungary have been made to set them up—on a regional basis, especially in the Gemer and Novohrad regions, such as the Association of the Slovakian and Ruthenian Cooperatives (Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezetek Szövetsége), and the Provincial Credit Cooperative of Farmers (Gazdák Országos Hitelszövetkezete). The most successful cooperative network of the Hungarians in Slovakia, the Hanza Goods Centre (Hanza Szövetkezeti Áruközpont) based in Galanta, was established in 1925. Its foundation can be regarded both as a lucky economic-commercial constellation, and, at the same time, as a compromise with the Central Cooperative, which had eventually been a functioning project until 1938. --- ### A kisebbségi magyar szövetkezeti központok kérdése a két világháború közötti Csehszlovákiában[1] - Published: 2017-09-12 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/09/12/a-kisebbsegi-magyar-szovetkezeti-kozpontok-kerdese-a-ket-vilaghaboru-kozotti-csehszlovakiaban1/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2017, 2017/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: gaucsikistvan A két világháború közötti sérelmi jellegű csehszlovákiai magyar szövetkezeti publicisztikában, de főleg a magyarországi szövetkezetpolitikai értékelésekben eluralkodott az a nézet, hogy az etnikai alapú magyar szövetkezeti központok alapítása a cseh és szlovák szövetkezeti elit falanxába ütközött. Ez igaz, de a kérdéskör mindenféleképpen árnyalható és cseppet sem fekete-fehér optikán keresztül tanulmányozható. A kisebbségi magyar szövetkezeti rendszer fejlődésének problémáját döntően az határozta meg, hogy a rendszer kevésbé differenciálódott, innovatív jellegű típusok csak elenyésző mértékben jöttek benne létre. A fogyasztási, hitel-, mezőgazdasági és ipari szövetkezetek esetében, a többség magyarságpolitikájának következtében, nem alakulhatott önigazgató magyar szövetkezeti központ, amely a magyar pénzintézetek felé a tőkeátvitelt és a különböző kölcsönügyleteket bonyolította volna le, a szakmai tanácsadást és revíziót végezte volna, illetve a mezőgazdaságban, az iparban és a kereskedelemben alapító tevékenységet vállalt volna. A kisebbségi magyar szövetkezeti központok létrehozására tett kísérletek azonban mindjárt a hatalomváltást követő, kaotikus években kimutathatók (optimális esetben a Hangya, szlovákiai vagyonának átmentése érdekében, ilyeneket is támogatott volna). A Központi Szövetkezet (KSZ, Ústredné družstvo) válsága, kezdetben kiépítetlen szervezete a cseh politikai támogatás ellenére gyorsan életre hívta a szlovákiai szövetkezeti rendszer egésze reformjának a gondolatát, sőt a KSZ a szlovák agrár- és katolikus pártpolitikai csatározások tárgyává vált. A Hangya figyelemmel kísérte a szlovákiai nemzetiségi hangoltságú központalapítási törekvéseket, melyek a KSZ-t elvileg gyengíthették, és a decentralizációt erősíthették volna. A Hangya információi szerint nemzetiségi alapon különültek volna el a szövetkezeti központok. Egy magyar szövetkezeti központ felállítása bizonytalan volt, míg Turócszentmártonban szlovák alakult volna, és még egy rutén központ gondolata merült fel. A tervezett magyar szövetkezeti központ minden... --- ### The Friendship of Ármin Schnitzer and Gábor Pap in the Light of Schnitzer´s Memoirs - Published: 2017-09-12 - Modified: 2017-09-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/09/12/the-friendship-of-armin-schnitzer-and-gabor-pap-in-the-light-of-schnitzers-memoirs/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: riszovannijm My paper, based on the memoirs of Ármin Schnitzer—recently published in Hungarian as well —presents the relationship and friendship of two 19th century churchmen bound to Komárom: Neolog rabbi Ármin Schnitzer, and Bishop of the Reformed Church Gábor Pap. The original German-language recollections were published in Vienna in 1904 (Jüdische Kulturbilder. Aus meinem Leben) in the genre „scenes of life”, typical of its time. Then, almost one hundred years later, in 2015, the Jewish Community in Komárno published the memoirs again, in the local Hungarian and Slovak. In the first part of the paper, based on the above mentioned reminiscences, I present the career of Ármin Schnitzer, in particular as regards his self-reflection on the Jewish communities of Hungary standing “between two worlds” in the times of emancipation and modernization. After this I analyse the chapters of the book devoted to the friendship of the two churchmen. --- ### Schnitzer Ármin és Pap Gábor barátsága – Schnitzer emlékiratainak tükrében - Published: 2017-09-12 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/09/12/schnitzer-armin-es-pap-gabor-baratsaga-schnitzer-emlekiratainak-tukreben/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2017, 2017/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: riszovannijm Prof. Dr. Schweitzer József főrabbi emlékére  A vallásközi párbeszéd széles spektrumán különleges helyet foglalnak el a személyes kapcsolatok, barátságok az egyes egyházak és vallási közösségek képviselői között. A felvidéki magyar művelődéstörténetben ilyen Schnitzer Ármin neológ főrabbi és Pap Gábor református püspök több mint száz évvel ezelőtti, de jelentőségében, sőt: felemelő szépségében máig tanulságos barátsága. Dolgozatom e kapcsolatot elemzi egy sajátos forrás, Schnitzer Ármin nemrégiben megjelent visszaemlékezései alapján. Az eredetileg 1904-ben Bécsben német nyelven kiadott „emlékirat” (Jüdische Kulturbilder – Aus meinem Leben) majd egy évszázadig lappangott, mígnem a kései utódok, a mai Komáromi Zsidó Hitközség felkutatta és rögtön két fordításban, szlovákul és magyarul is megjelentette Zsidó kultúrképek – Az életemből címmel, 2015-ben. Ez a visszaemlékezés részletesen tárgyalja a rabbi és a püspök barátságát – az előbbi szemszögéből. E szubjektív, de autentikus forrás segítségével szeretném feleleveníteni ezt a baráti kapcsolatot, gazdagon idézve Schnitzer – immáron mindenki számára magyarul is elérhető – visszaemlékezéseiből. A tanulmány másik apropója, hogy a fordítás előkészületeivel párhuzamosan rendezték meg 2014. november 27-én a Selye János Egyetem és a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház közös szervezésében A református és zsidó kapcsolatok a magyar kultúrában című konferenciát az egyetem Református Teológiai Karán. Ezen a szervezők felkérésére, a készülő fordítás kapcsán elevenítettem fel a két egyházi vezető kapcsolatát. A tanulmány felépítése a következő: először Schnitzer Ármin és Pap Gábor életét idézem fel a szakirodalom tükrében, majd kapcsolatuk történetét rekonstruálom a visszaemlékezések alapján. A dolgozat megírásánál felhasználtam a keresztény-zsidó párbeszéd hosszú évtizedeken át aktív alakítójának, a mind zsidó, mind keresztény oldalról méltán nagy... --- ### The Formation of the Collection of Folk Poetry of Nagytárkány. (The Collection of Péter Lázár and the Folklore Fellows in Eger, 1913–1914) - Published: 2017-09-08 - Modified: 2017-09-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/09/08/the-formation-of-the-collection-of-folk-poetry-of-nagytarkany-the-collection-of-peter-lazar-and-the-folklore-fellows-in-eger-1913-1914/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: totharnold Roman Catholic priest Péter Lázár (1893–1942), as a student, in the years 1913 and 1914 carried out a collection of folk poetry in his native village of Nagytárkány. The framework of this activity had been provided by a national programme lasting several years. The collection starting in 1912 was organized by the Hungarian Ethnographical Society and the Hungarian Department of Folklore Fellows among secondary school and university students. The winning project of Péter Lázár has been preserved in an excellent condition in two handwritten booklets of 301 pages, and can be found in the Ethnological Archives of the Museum of Ethnography in Budapest. The beautiful handwritten, orderly collection classified according to theme and genre, contains folk songs, ballades, description of customs and folk beliefs, as well as texts of children´s folklore. In addition to materials of Nagytárkány, the manuscript has included texts from further municipalities too, such as from Keresztespüspöki, Eger, Parád, Ajak and Vásárosnamény. The publication entitled Nagytárkányi népköltési gyűjtemény (English: A Collection of Folk Poetry of Nagytárkány) is an equivalent critical edition of the entire manuscript. The introductory study presents the story of the collection and the biography of Péter Lázár. The collection of more than 500 texts complemented by notes and first line index helps to preserve text tradition, and contributes to further comparative research. --- ### A Nagytárkányi népköltési gyűjtemény keletkezése - Published: 2017-09-08 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/09/08/a-nagytarkanyi-nepkoltesi-gyujtemeny-keletkezese/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2017, 2017/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: totharnold (Lázár Péter és a Folklore Fellows egri gyűjtése, 1913–1914) Nagytárkány monográfiája 2006-ban jelent meg, a Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadásában. Tizennyolc szerző tizenhat tanulmányban írta meg a község településtörténetének, társadalomtörténetének és néprajzának fontos fejezeteit. (Viga 2006. ) A kutatócsoport munkája során kézbe került az 1913–1914-ben keletkezett Nagytárkányi népköltési gyűjtemény, Lázár Péter római katolikus teológus kéziratos gyűjtése. A több mint 300 oldalas, kiválóan olvasható és szépen szerkesztett, gazdag kézirat teljes terjedelemben való, önálló megjelentetését a szerkesztő és a kiadó egy II. kötetben tervezte, amit a monográfia címében feltüntetett I-es szám is jelez. A sors úgy hozta, hogy több mint egy évtizedet kellett várni erre a pillanatra, jelen kötettel megvalósul ez a rég eltervezett forráskiadás. A kézirat a budapesti Néprajzi Múzeumban található, az Etnológiai Archívumban, EA 440 leltári számon, az úgynevezett Folklore Fellows-gyűjtések egyik darabjaként. Létezése a kutatás számára régóta ismert, korábban egy-egy népköltészeti műfaj, egy-egy témakör feldolgozása során bizonyos részleteket publikáltak is belőle, legtöbbet a jeles napi szokások kapcsán Sz. Tóth Judit, de teljes kiadására most először kerül sor. (Sz. Tóth 2006, 383–430. p. ; Balogh 2015, 11–56. p. ) Szerzője Lázár Péter (1893–1942) nagytárkányi születésű római katolikus pap, aki Egerben végzős gimnazista és elsőéves papnövendék korában készítette a gyűjteményt, két országos pályázati felhívás keretében. Az első felhívásra beadott munkájával díjat nyert, a második körben ezért már felkérést kapott a gyűjtemény folytatására a szervezőktől. A két részből álló, összesen 303 oldalas kézirat több mint 500 folklórszöveget tartalmaz, széles körű műfaji összetételben: népdalok (szerelmi és katonadalok), népballadák, alkalmi köszöntőversek, gyermekjátékok, szokásleírások és szokásszövegek,... --- ### Guardian of the Carpathians and Iron Turul. The Rebirth of a First World War Statue Type with an Updated Ideological Message - Published: 2017-09-08 - Modified: 2017-09-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/09/08/guardian-of-the-carpathians-and-iron-turul-the-rebirth-of-a-first-world-war-statue-type-with-an-updated-ideological-message/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: ljuhaszilona During World War I, there was an initiative starting in Vienna to set up a wooden statue for charitable purposes, for which people could buy nails or sheet irons for different sums, and the money thus collected was used to support war orphans, war widows, disabled veterans etc. The Austrian example was followed on the territory of Hungary too, and, among others, in Kolozsvár there was set up a statue named “Guardian of the Carpathians”, and the “Iron Turul” in Nyitra. After the war these statues were removed by the new power and were forgotten by the public as well. However, over the last few years we can witness a kind of rebirth of the statues: they have been remade – the Guardian of the Carpathians even in several (3) copies – on the basis of utterly different ideological considerations, and set up elsewhere than at their original place. The very first copy of the Guardian of the Carpathians in Hungary (in Szilvásvárad) gained a new function as a symbol of national cohesion, the second one, in Dunakeszi, as a Trianon memorial, while the third one, located in Szeklerland, Romania (in Csíkcsomortán), commemorates the Battle of Pozsony. The Iron Turul of Nyitra was set up again in Alsóbodok, a village situated in the Zobor Region, Slovakia. This study examines these new statues, explores the old and new myths and rituals they are associated with, and looks into the message etc. they transmit.   --- ### Kárpátok Őre és Vasturul - Published: 2017-09-08 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/09/08/karpatok-ore-es-vasturul/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2017, 2017/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: ljuhaszilona Egy első világháborús szobortípus újjászületése aktualizált ideológiai üzenettel Az első világháború idején Ferenc Ferdinánd egykori tengerészadjutánsától, Theodor Hartig osztrák gróftól származott az ötlet, hogy Bécsben adománygyűjtés céljából egy fából készült szobrot állítsanak, amely segítségével adományokat gyűjthetnének a hadiárvák és hadiözvegyek részére. Az alapötletet az osztrák gróf számára a bécsi „Stock im Eisen”, egy fából készült vastuskó adta (Achleitner 2014). A vastuskónak nevezett objektum a középkorban Európa-szerte elterjedt. A nagyobb városok bizonyos pontján álló fába vagy oszlopba az ott megforduló vándormesterlegények szöget vertek annak emlékére, hogy ott jártak. Hartig gróf erre a hagyományra építve javasolta egy olyan faszobor állítását, amelybe azok verhetnek majd szöget, akik bizonyos összegért ezeket megvásárolják, így járulva hozzá a háborús segélyalaphoz, másrészt a jótékonyságon túl az állampolgár kifejezheti büszkeségét is, hogy „a nagy időkben osztrák lehet”. A szobor, a Vasvitéz, amely egy páncélos középkori katonát ábrázolt (Wehrmann in Eisen) egy ideális hős alakjában testesítette meg a vitézséget, tehát a katonák egyben példaképüknek is tekinthették. A közelmúltban restaurált szobor ma is látható a bécsi Városházával szemben, a Wiener Stadtplanungshaus árkádja alatti mélyedésben (Achleitner 2014). A bécsi példát követve a fából készült különféle objektumok rövid időn belül elterjedtek az Osztrák–Magyar Monarchia más városaiban és a Német Birodalomban is, de például Törökországban, valamint a tengerentúl pl. Argentínában, az Amerikai Egyesület Államokban stb. is feltűntek. Az emigránsok is így gyűjtöttek pénzt a háború otthoni, európai károsultjainak. Ezek nem voltak hagyományos értelemben vett szobrok, hanem olyan alkotások, amelyek tovább módosultak azáltal, hogy folyamatosan szögeket vertek beléjük, vagy pedig kis fémlemezek kerültek rájuk.... --- ### The election to the Carpatho-Ukrainian Soim in February 1939 (Part I.) - Published: 2017-09-08 - Modified: 2017-09-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/09/08/the-election-to-the-carpatho-ukrainian-soim-in-february-1939-part-i/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: popelyarpad The study analyses the elections to the Carpatho-Ukrainian Soim in February 1939, mainly the declaration of elections, the campaign, the minority aspects, and the results of the elections. Avgustyn Voloshyn’s pro-Ukrainian government made the running of the other political forces in the elections impossible by playing the game of scheduling the elections, by banning political parties and by rejection of the opposition’s list of candidates. Out of the 32 candidates on the list of the governing Ukrainian National Union (UNO), there was one representative of the German, Czech and Romanian minorities each. Representation of the Jews, the largest minority, was not even considered by the government, and the leaders of the Hungarian minority not only failed to participate on the list of candidates but they even requested Hungarian voters to reject it. All this was connected with the unfriendly relations of the Carpatho-Ukrainian government and Budapest, resp. the Hungarian minority in Subcarpathia, as well as with Hungary’s efforts to seize the territory of Subcarpathia. The election campaign did not differ from the procedure proven in the totalitarian regimes. According to the official results, 92. 4 per cents of the voters approved the election list of the UNO. The minorities, including the Jews, who did not want to be accused from opposing the Carpatho-Ukrainian regime, mostly also supported the check list. Most of the votes against were given by Hungarian voters. --- ### A kárpátukrán szojm megválasztása 1939 februárjában (1. rész) - Published: 2017-09-08 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/09/08/a-karpatukran-szojm-megvalasztasa-1939-februarjaban-1-resz/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2017, 2017/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: popelyarpad Kárpátalja történetének 1938 októberétől 1939 márciusáig tartó közel féléves periódusa az országrész múltjának legmozgalmasabb, egyszersmind legellentmondásosabb fejezetei közé tartozik. Ekkor sikerül kivívni a tartomány Prága által két évtizeden keresztül elutasított autonómiáját és megválasztani az autonómia egyik legfontosabb attribútumát, azaz törvényhozó testületét, a kárpátukrán szojmot is. A Kárpátalján hatalomra jutó, a nemzetiszocialista Németországtól inspirált és abban támaszát látó ukranofil politikai irányzat ugyanakkor a központi hatalom meggyengülését egyúttal politikai ellenfelei félreállítására, a többpártrendszer felszámolására és a demokratikus jogrend leépítésére használta fel. Ilyen körülmények között már az autonómia és az autonóm szojm megválasztása sem a demokrácia, hanem a totalitarizmus felé sodródó rezsim ügyét szolgálta. 1. Kárpátalja autonómiája Kárpátalja Csehszlovákiához csatolását és az országrész autonómiáját az 1919. szeptember 10-én aláírt saint-germain-en-laye-i békeszerződés kisebbségvédelmi előírásai szentesítették. E szerződésben a csehszlovák állam kötelezettséget vállalt rá, hogy „a Kárpátoktól délre lakó rutének területét” a legszélesebb körű önkormányzattal rendelkező autonóm egységként szervezi meg, olyan autonóm gyűlést állít fel, amely törvényhozó hatalmat fog gyakorolni a nyelvhasználat, az oktatás- és vallásügy terén, valamint a helyi közigazgatás kérdésében, s a terület tisztségviselőit e terület lakói közül választja. (Halmosy 1983, 92. p. ) A kisebbségvédelmi szerződés előírásait az 1919 novemberében kihirdetett ún. Általános szabályzat, majd Csehszlovákia 1920 februárjában elfogadott alkotmánya is megerősítette és beépítette a csehszlovák jogrendbe. A Podkarpatszka Rusz berendezkedéséről kiadott Általános szabályzat ráadásul a ruszin parlamenti választások időpontját is konkretizálta, amikor kimondta, hogy azokat legkésőbb a közös csehszlovák parlamenti képviselő-választások utáni 90 napon belül meg kell tartani. (Fedinec 2004, 58–60. p. ) A csehszlovák kormány azonban a békeszerződésben és az... --- ### European Identity – A Set of Questions - Published: 2017-09-08 - Modified: 2017-09-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/09/08/european-identity-a-set-of-questions/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: olloslaszlo Citizen´s identity in the modern states is made up of several components, not only of a single one. Therefore, the conception of European identity also must integrate several components of political mainstreams. And, behind them, there also must be different interpretations of society, as well as different images of man. The present state of Europe is a state of gradual lagging behind other regions of the world. Staying behind on national level, of course, cannot be a national interest, especially not in the age of globalization. Therefore, the real dilemma of European nations lies not in the maintenance of their traditional sovereignty or in their submission to the European Union. The real dilemma is whether they, standing together, will be able to overcome challenges of this age, or they will keep up the root causes of lagging behind. --- ### Az európai önazonosság kérdéseinek egyik csoportja - Published: 2017-09-08 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/09/08/az-europai-onazonossag-kerdeseinek-egyik-csoportja/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2017, 2017/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: olloslaszlo Az eddig domináns politikai stratégia oly módon próbálta megfogalmazni az európaiak összetartozásának közös tudatát, hogy a mostani önazonosságuk belső ellentmondásait feloldásuk helyett megkerülte. Az unió államai polgárainak politikai közösséggé válásához azonban nem lehet megkerülni azokat az értékrendi problémákat, amelyek egészen az egymással vívott háborúkig és egymás elnyomásáig terjedően állították szembe őket egymással. Lényegi kritikájuk híján továbbra is hat annak a felfogásnak számos eleme, amelyik megszüntette Európa vezető pozícióját a világban. Ám nyilvános és közös vitájuk nem alkotja az európai politikai közbeszéd elsőrendű részét. Európa polgárai így elsősorban saját országaik, és ami még fontosabb, saját nemzeteik problémáit vitatják. Szomszédjaikról és a többiekről továbbra is keveset tudnak, és vezetőik azt is saját nemzeti szemüvegükön keresztül láttatják velük. Így a saját nemzetük sikere a legfőbb, mindenki másé felett álló érték, és ebből a nézőpontból értékelendő minden egyéb. A politikai hallgatás mértéke a többieknél uralkodó politikai közbeszéd alappilléreinél húzódik. Ezek kritikája ugyanis kívül esik az elfogadhatón. Nevezetesen az egyik tagállam politikai vezetői politikailag nem bírálhatják a másik nemzetfelfogását, akkor sem, ha azok lényegüket tekintve térnek el egymástól. Az Európai Unióban nem lehet politikai téma, ahogy az egyes tagállamok saját nemzeti múltjukat látják, akkor sem, ha a másik fél meghódításának, elnyomásának időszakait tekintik történelmük legdicsőbb pillanatainak. Így pedig nem válhat közösen vallottá a múlt, s megmarad egymás mellettinek, sőt esetenként egymással szembeninek. Az együtt megélt történelem ugyanis csak a kritika közös szempontjai alapján tehető közössé. A hallgatás legfőbb oka a vezetőréteg nagyobbik részének ellenérdekeltsége, valamint begyökerezettsége, tehát az új, a régi ellentmondásait feloldó koncepció hiánya.... --- ### Impresszum 2017/3 - Published: 2017-09-08 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/09/08/impresszum-20173/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2017, 2017/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XIX. év­fo­lyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Szerkesztőbizottság: Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tartalom Tanulmányok ÖLLÖS LÁSZLÓ: Az európai önazonosság kérdéseinek egyik csoportja POPÉLY ÁRPÁD: A kárpátukrán szojm megválasztása 1939 februárjában (1. rész) L. JUHÁSZ ILONA: Kárpátok Őre és Vasturul. Egy első világháborús szobortípus újjászületése aktualizált ideológiai üzenettel TÓTH ARNOLD: A Nagytárkányi népköltési gyűjtemény keletkezése. (Lázár Péter és a Folklore Fellows egri gyűjtése, 1913–1914) RISZOVANNIJ MIHÁLY: Schnitzer Ármin és Pap Gábor barátsága – Schnitzer emlékiratainak tükrében GAUCSÍK ISTVÁN: A kisebbségi magyar szövetkezeti központok kérdése a két világháború közötti Csehszlovákiában KÁZMÉR ANIKÓ:Véleményes igekötők Közlemények VAJDA BARNABÁS: A párizsi béketárgyalások a kezdődő hidegháború kontextusában Pályakép SÁNDOR ELEONÓRA: „Itt kutatási szabadság van”. Beszélgetés a 60 éves Öllös Lászlóval Könyvek LENTNER CSABA: Rendszerváltás és pénzügypolitika. Tények és tévhitek a neoliberális piacgazdasági átmenetről és a 2010 óta alkalmazott nem konvencionális eszközökről (Nagy László) --- ### Szá­munk szer­zői - Published: 2017-06-23 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/06/23/sza%c2%admunk-szer%c2%adzoi/ - Kategóriák: Szemle, Tartalom - Post Years: 2017 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Angyal Béla (1958) helytörténész (Gúta, Szlovákia) Bajcsi Ildikó (1985) doktorandusz (Eszterházy Károly Főiskola, Eger, Magyarország) Bauko János (1970) nyelvész (Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra, Szlovákia) Fülöp László (1944) nyelvész (Kaposvári Egyetem, Kaposvár, Magyarország) Kontra Miklós (1950) nyelvész (Károli Gáspár Református Egyetem, Magyarország) Kolláth Anna (1954) nyelvész (Maribori Egyetem, Maribor, Szlovénia) Liszka József (1956) etnológus (Selye János Egyetem, Komárom; Fórum Kisebbségkutató Intézet Etnológiai Központja, Komárom, Szlovákia) Misad Katalin (1961) nyelvész (Comenius Egyetem, Pozsony, Szlovákia) Molnár Miklós (1952) tanár (Hungarolingua Language School, Magyarország) Szűts István Gergely (1977) történész, levéltáros (Veszprém Megyei Levéltár, Veszprém, Magyarország) --- ### Dokumentumok az Országos Magyar Kisgazda Földmíves és Kisiparos Párt és a Magyar Nemzeti Párt történetéhez 1920–1936 - Published: 2017-06-23 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/06/23/dokumentumok-az-orszagos-magyar-kisgazda-foldmives-es-kisiparos-part-es-a-magyar-nemzeti-part-tortenetehez-1920-1936/ - Kategóriák: Dokumentumok, Szemle - Post Years: 2017, 2017/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: angyalbela Csaknem másfél évtizedes késéssel készült el ez dokumentumgyűjtemény, amelyet most kézbe vehetnek a történészszakma képviselői és remélhetően a nagyszámú érdeklődő olvasóközönség. Összefoglaló munkám a két világháború közötti csehszlovákiai magyar pártpolitikáról Érdekvédelem és önszerveződés címmel 2002-ben jelent meg. Már akkor tervbe vettem két tematikus dokumentumkötet összeállítását a levéltári és sajtóanyagokból, amelyek a tanulmány forrásául szolgáltak. Az első kötet, amelyben az akkori legerősebb magyar jellegű párt, az Országos Keresztényszocialista Párt történetével foglalkozó dokumentumokat gyűjtöttem össze, 2004-ben jelent meg. A másik magyar polgári párthoz, a kisgazda és a belőle alakult Magyar Nemzeti Párthoz kapcsolódó dokumentumok közzététele azonban más elfoglaltságom miatt mostanáig csak terv maradt. Az eltelt majdnem másfél évtized alatt a kutatott időszakról, a csehszlovákiai magyar pártpolitikáról, amelynek munkám az első jelentősebb rendszerváltás utáni összefoglalása volt, számos tanulmány, kötet jelent meg, amelyek gazdagították a képet erről az addig kevéssé ismert témáról. A szerzők több részterületet dolgoztak föl, az egyes helyszíneken lejátszódott eseményeket részletesen mutatták be munkáikban. Dokumentumkötetek is napvilágot láttak, erről az időszakról azonban a kisgazdapártról nem jelent meg olyan munka, amely a tervezett dokumentumkötet tervét feleslegessé, idejétmúlttá tette volna. A kötetet, amelyet a kezébe vesz az olvasó, nagyrészt ugyanazokból a forrásokból állítottam össze, amelyek az említett munkáim forrásai voltak. Időközben két olyan levéltári iratanyagot sikerült megismernem, amelyek bővítették, gazdagították ismereteimet, és amelyekből bekerültek dokumentumok az új kötetbe. Elsősorban Alapy Gyula irathagyatékát kell megemlítenem, aki az OKP jelentős regionális vezetője, tartománygyűlési képviselője volt Komáromban. Az államfordulat után a városban indult csaknem valamennyi pártszervezési kezdeményezés aktív részese volt Alapy Gyula. Iratanyagából figyelmet érdemel a... --- ### Mit ér az ember, ha kutató? - Published: 2017-06-23 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/06/23/mit-er-az-ember-ha-kutato/ - Kategóriák: Pályakép, Szemle - Post Years: 2017, 2017/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: molnarmiklos Interjú Kontra Miklóssal, a nyelvtudomány kandidátusával, tudományos főmunkatárssal. Budapest, 2004. december 31. Az itt következő interjút 12 évvel ezelőtt, 2004-ben készítette velem Molnár Miklós, akkor az ELTE Tanárképző Karának oktatója, aki egy PhD-kurzuson azt a feladatot kapta, hogy készítsen interjút egy tapasztalt magyar kutatóval. Akkor már 19 éve voltam az MTA Nyelvtudományi Intézetének vezető kutatója. (Később, 2010 végén az Intézet igazgatója elbocsátott. ) Molnár Miklós interjúját már bőven elfelejtettem, amikor megláttam Csanda Gábor beszélgetését Liszka Józseffel a Fórum Társadalom­tudományi Szemle 2016/2. számában. Ekkor úgy gondoltam, talán érdekes lehet még másoknak is az én egykori interjúm, főleg azért, mert a magyar(országi) nyelvészeti irodalomban elég kevés ilyen beszélgetés olvasható. Az eredeti interjút most kiegészítettem 5 lábjegyzettel, amikre az időközben eltelt 13 év miatt van szükség. Az interjú apropója és célja, hogy körüljárjuk a kutatás néhány elméleti és gyakorlati kérdését, és személyes pályádon, tudományos munkásságodon keresztül próbáljunk meg válaszolni arra a mindig újra és újra aktuális kérdésre, hogy mit ér az ember, ha kutató, és még ennél is továbbmenve, mit ér az ember, ha magyar kutató? Akkor egy kis pontosítást hozzáteszek, csak az interjú kedvéért. A tudományos főmunkatárs, az való igaz, de az én esetemben az is megemlítendő, hogy a Nyelv­tudományi Intézetnek tudományos osztályvezetője vagyok, immáron 15 éve. Ez azért fontos, mert egy olyan osztályt vezetek, aminek a kutatási területe teljesen hiányzott a magyar nyelvészetből, és a Nyelvtudományi Intézetből is, ez pedig a szociolingvisztika. Tehát amikor én a „Mit ér az ember, ha kutató? ” kérdésekről fogok mondani ezt-azt, akkor egyben úgy beszélek... --- ### Adattár iványi Fekete László füleki alkapitány jobbágyainak személyneveiről (1670–1684) - Published: 2017-06-23 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/06/23/adattar-ivanyi-fekete-laszlo-fuleki-alkapitany-jobbagyainak-szemelyneveirol-1670-1684/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2017, 2017/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: fuloplaszlo A felvidéki kisbirtokos nemes 1650–1661 között – egyesek szerint élete végéig – volt Fülek várának alkapitánya. A család életrajzírója szerint ősi birtokaik Magyarország déli részén, Pozsega, Valkó és Baranya vármegyékben voltak. Ez utóbbiban volt a központjuk „Dárda-Iván”, róla vették nemesi előnevüket. Bár a nemzetség már 1341-ben igazolt birtokos volt, a török támadások miatt kénytelen voltak otthonukat elhagyni, s ekkor telepedtek át a biztonságosabb Felvidékre. Mohács után a család négy ágra szakadt, s a következő megyékben találtak új otthonra, ott kötöttek házasságot: Sáros (István és fia), Ung (László), Abaúj (Kristóf), illetve Zemplén (Péter) vármegyékben. A Sáros vármegyei ágból származó Fekete László anyja révén lett részes az ajnácskői várban és uradalomban, s ezen osztozott meg két nővérével. 1639-ben került a közeli Fülekre, ahol később Koháry István főkapitánynak lett a helyettese. 1665 szeptemberétől Pest-Pilis-Solt megye alispáni tisztségét is betöltötte, s szorgalmával, vásárlásaival növelte addigi birtokait. Mielőtt rátérnénk a tőle fennmaradt könyvecske, ahogy ő írja a címét „Jószágáimnak Urbariumjai” bemutatására, érdemes áttekinteni családfájának a rá vonatkozó részét. Apja Fekete György (említve 1607, †1626 előtt), édesanyja az Abaúj vármegyéből származó Monay Bora volt. Három gyermekük született: két leány, majd egy fiú. Zsófia (*? †1639 körül) férje Szajka Imre volt. Judit 1. férje a Zemplén megyei Poroszlay Lőrinc, a 2. Bálintffy Imre volt. László (*1625 körül †1670) első neje a Sáros megyéből származó Hedry Erzsébet, aki a Hont megyei Palojthay Bálint özvegye volt, s meghalt 1659. március 25-e után. A második felesége szendrői Aszalay Erzsébet (†1679 május elején), akinek a szülei Aszalay Ferenc és Mocsáry N.... --- ### József Liszka: Saint Peter´s Violin or The Dance among Thorns. From Children´s Folklore to Auschwitz? - Published: 2017-06-23 - Modified: 2017-06-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/06/23/jozsef-liszka-saint-peters-violin-or-the-dance-among-thorns-from-childrens-folklore-to-auschwitz/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2017/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef It is a cliché to say that the Holocaust did not start with the railway cars, but much earlier, by words said and heard. Scientific literature and journalism generally assumes that it was the anti-Semitic public discourse at the beginning of the 20th century and, among others, the laws sprouting from it. In the opinion of the author of this study, this has much deeper psychological roots which, as far as we can track it, stretch back at least to the Middle Ages. Children´s folklore—various mocking verses, games and part of folk tales told to children (too)—seem to confirm this. This study only highlights a small slice of this long tradition, and it examines the roots and the Central and Eastern European afterlife of the tale called The Dance among Thorns (Der Jude im Dorn; ATU 592) also included in the Grimm brother´s famous tale collection entitled Children´s and Household Tales (Kinder- und Hausmärchen). The study pays particular attention to the role of this tale played mainly in the Hungarian, Slovak and Czech folklore. --- ### Szent Péter muzsikája, avagy a Tüske fogta zsidó - Published: 2017-06-23 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/06/23/szent-peter-muzsikaja-avagy-a-tuske-fogta-zsido/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2017, 2017/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef A gyerekfolklórtól Auschwitzig? A világirodalomnak vannak szövegei, amelyekkel az egyén ebben vagy abban az életszakaszában, ilyen vagy olyan módon és körülmények között szembesül. A Tüske fogta zsidó történetével (a Grimm fivérek 110. számú, az eredeti nyelven Der Jude im Dorn címen megjelent meséjével) jómagam a Grimm mesék legutóbbi magyar fordítása (Grimm 2009, 395–398. p. ) során szembesültem először, miközben (mint később kiderült) a nemzetközi meseanyagban jelentős szerepe, s ebből (is) adódóan a nemzetközi mesekutatásban pedig számottevő irodalma van. Az alaptörténetet és annak nemzetközi variánsait több szempontból, főleg a motívumvándorlások aspektusából is lehet vizsgálni. Jelen dolgozatnak viszont némileg más célja van. Nem a csodálatos hangszer, amelynek hangja mindenkit táncra perdít motívumának a nyomozása (többé-kevésbé elvégezték ezt már mások, vö. Bolte 1892; Bolte 1893; Bottigheimer 2010), és nem is a megszólaló zene miatt az egyik szereplő oszlophoz kötözése motívumának a nyomon követése mondjuk egész az Odüsszeiáig a cél például, hanem e mesetípuson belül a zsidó mint olyan alárendelt és megalázó szerepének a vizsgálata, e motívum módosulásainak követése a szűkebb közép-európai meseanyagban. Annak a sztereotípiának a bemutatása tehát, ami a zsidó alakjához (lett légyen az gazdag vagy szegény, teljesen mindegy) kapcsolódik a kelet-közép-európai folklórban. A probléma (a más etnikumok, főleg zsidók szerepe az adott népek folklórhagyományában) elméleti háttere meglehetősen jól ki van már dolgozva (vö. Erb 1993; Görög 1991; Krekovičová 1999; Krekovičová 2005, 26–50. , 51–63. p. ; Roth 2007a; Roth 2007b). Noha a mese Grimm-féle változata korántsem az „ősforrás”, induljunk ki mégis abból, majd nézzük meg előzményeit (ezt a Grimm-filológiai alaposan feltárta),... --- ### István Gergely Szűts: The Cultural and Business Activities of the Madách Saloon in Bratislava, Based on the Records of an Alliance Enterprise (1942–1944) - Published: 2017-06-23 - Modified: 2017-06-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/06/23/istvan-gergely-szuts-the-cultural-and-business-activities-of-the-madach-saloon-in-bratislava-based-on-the-records-of-an-alliance-enterprise-1942-1944/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2017/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: szutsistvangergely --- ### A pozsonyi Madách Szalon kulturális és üzleti tevékenysége egy partnercég iratai alapján, 1942–1944 - Published: 2017-06-23 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/06/23/a-pozsonyi-madach-szalon-kulturalis-es-uzleti-tevekenysege-egy-partnerceg-iratai-alapjan-1942-1944/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2017, 2017/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: szutsistvangergely 1942. szeptember 22-én levél érkezett Pozsonyból a Herendi Porcelángyár Rt. budapesti üzletéhez. A levél feladója, gróf Esterházy János a szlovákiai Magyar Párt elnöke volt, aki röviden felhívta a vállalatvezetés figyelmét a nemrég alapított pozsonyi Madách Házra mint a szlovákiai magyarság egyik legfontosabb kulturális intézményére. Ezt követően néhány szóban említést tett a Ház új helyiségéről, a Szalonról, amelyben terveik szerint a könyvek és kulturális események mellett a magyar ipar- és képzőművészet legkiválóbb alkotásai fognak helyet kapni. Esterházy János levele végén a világhírű Herendi Porcelángyár segítségét kérte abban, hogy az intézmény a márka szlovákiai képviselete és árusítóhelye lehessen. Herend ekkorra már nemcsak Európa, de világszerte is jól kiépített viszonteladói hálózattal rendelkezett. Gyakorinak számított, hogy különféle cégek és magánszemélyek üzleti terveikkel, ajánlataikkal keresték meg őket. Ez az eset azonban más volt, egyrészt Esterházy János személye, másrészt rajta keresztül a szlovákiai magyar kisebbség helyzete miatt. Azaz a Madách Szalon megkeresése több volt egy szimpla üzleti kapcsolatfelvételnél. Gulden Gyula vezérigazgató éppen ezért tárgyalásra érdemesnek tartotta a felvetést. Talán kevesen gondolnák, hogy egy gazdasági szerv anyaga – legyen az egyéni vállalkozás, részvénytársaság vagy éppen pénzintézet – a működésre vonatkozó iratok mellett, köztörténeti szempontból is fontos, sok esetben akár egyedüli forrásokat tartalmazhat. Ki gondolná például, hogy a Herendi Porcelángyár iratanyagában található közel tíz centiméternyi számla és üzleti levelezés önmagán túlmutatva, egyszerre szolgál egyedi forrásként egy másik gazdasági vállalkozás történetéhez. Nincs ugyanis tudomásunk arról, hogy a Madách Könyvesház és Szalon iratanyaga bárhol megmaradt volna. Emiatt az intézmény működése iránt érdeklődők leginkább a korabeli sajtóból vagy személyes irattöredékekből szerezhettek... --- ### Ildikó Bajcsi: The Official Hungary and the Sarló Movement. Reports on the Movement´s Leading Figures - Published: 2017-06-22 - Modified: 2017-06-22 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/06/22/ildiko-bajcsi-the-official-hungary-and-the-sarlo-movement-reports-on-the-movements-leading-figures/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2017/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: bajcsiildiko The study deals with the leftist organization of young Hungarian intellectuals in Czechoslovakia between the two world wars. Based on newly disclosed diplomatic and police sources, the paper mainly focuses on the movement´s official judgement by the Hungarian state. Horthy´s conservative Hungary took a critical view on the movement from the very beginning. After Sarló´s reorientation toward Marxism, the country regarded the leaders of Sarló as enemies, and kept them under constant surveillance. The study based on source analysis, has an ambition to provide background information to the realistic assessment of Sarló´s short-term leftist and communist orientation. Hungary´s official distrust toward young people engaged in the movement was an important contributing factor to that too. --- ### A hivatalos Magyarország és a Sarló. Jelentések a mozgalom vezető személyiségeiről - Published: 2017-06-22 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/06/22/a-hivatalos-magyarorszag-es-a-sarlo-jelentesek-a-mozgalom-vezeto-szemelyisegeirol/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2017, 2017/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: bajcsiildiko Az 1918–1920. évi államjogi változások után Csehszlovákiába került magyarság új értelmiségi generációjának legjelentősebb baloldali mozgalma kétségkívül a Sarló volt. A két világháború közötti kisebbségi társadalom emblematikus tanáregyéniségének számító Krammer Jenő 1935-ben írott tanulmányában az elsők közt hívta fel a figyelmet arra, hogy az 1925-ben létrejött, Sarlót megalapozó prágai Szent György Kör túlmutatott a hagyományos ifjúsági egyesületeken, mert kezdettől fogva a kisebbségi helyzet alapkérdéseire kereste a választ, s ezzel hosszú időre kínált a népszolgálatként felfogható szerepvállalási, azonosulási mintákat a szlovákiai magyar kulturális elitek számára: „A Szent György Kör ifjúsági mozgalmában többet kell látnunk, mint szervezkedést kultúrfeladatok elvégzésére. Általa és különösen későbbi fejlődési fázisával, a regősmozgalommal életfolyamat indul meg, az itteni magyar értelmiség demokratizálódása. Ezen ne politikai jelszavak és célkitűzések hódítását értsük, mely végre is csak felületi jelenség lenne, hanem az eddigi kultúrhordozó rétegnek, a középosztálynak lassú átitatódását népközelségből, paraszti sorból vagy legalább is környezetből, az értelmiség körébe növekedett fiatal erőkkel. ” (Krammer 1935, 29. p. ) A spontán kialakult öregcserkész-mozgalom tehát a szlovenszkói magyarok nemzetiségi és társadalmi problémáira igyekezett új megoldásokat nyújtani. Ez pedig összefüggött a „demokratikus” nemzetállam kisebbségpolitikájának kétarcúságával, valamint a kisebbségi keretek között felnőtt első generáció nemzeti identitásának és állampolgári lojalitásának dilemmáival. Mindezt aláhúzza, hogy a prágai, brünni és pozsonyi „csehszlovák” egyetemek mellett létrejött öregcserkészkört olyan jórészt falusi vagy kisvárosi környezetből érkezett fiatalok alakították, akik munkás-paraszti gyökerekkel rendelkeztek, vagy az államváltás következtében deklasszálódott középosztálybeli családból származtak. A fiatalság ebben az időszakban a csehszlovákiai magyar cserkészek összefogása mellett a kisebbségi magyar népi rétegek (a parasztok és a munkások) szociális problémáinak... --- ### Anna Kolláth: Teacher Training and Bilingual Public Education - Published: 2017-06-22 - Modified: 2017-06-22 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/06/22/anna-kollath-teacher-training-and-bilingual-public-education/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2017/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: kollathanna This study presents the trends in bilingual education in Slovenia´s Prekmurje region in the last five years. It focuses on parallel bilingual teaching of reading and writing in minority Hungarian and majority Slovenian-language primary schools of the region (the method in Slovenian is referred to as HOP), and on the partial external differentiation of secondary schools – the latter concerns teaching of Hungarian as as a second language. These changes have a major impact on the education programmes of the Hungarian Language and Literature Department (Faculty of Arts) of the University of Maribor for being Slovenia´s only higher education institution with Hungarian as the language of instruction. As such, it must follow changes concerning Hungarian teacher training and adapt itself to new challenges. The study also points at anomalies manifested in the interactions of Hungarian (special purpose) language competencies of those participating in the teacher training process conducted in the Slovenian language, and that of pre-school teachers, teachers in primary and secondary schools with other than Hungarian-language specialization who participate in the region´s bilingual public education. Innovations, if consistently implemented, make bilingual education and contents of attitude toward the Hungarian language and culture more efficient and student-friendly, both for the minority and the majority. --- ### Tanárképzés és kétnyelvű közoktatás - Published: 2017-06-22 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/06/22/tanarkepzes-es-ketnyelvu-kozoktatas/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2017, 2017/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: kollathanna Az iskolai környezet egyensúlyt teremt a nyelvek között, bevonja mind a szlovén, mind a magyar anyanyelvű gyerekeket, a tanításban pedig ügyelni kell arra, hogy a gyerekek saját nyelvükön tudják követni az oktatást, emellett viszont természetes módszerrel elsajátítsák a környezetük nyelvét, azaz a szlovén, illetve a magyar nyelvet (Nećak-Lük 2013, 17. p. ). 1. Bevezetés: a témaválasztás indoklása A kétnyelvű oktatás, különösen kisebbségi léthelyzetben, olyan téma, amelyet többször is elővesz az ember. Egyrészt azért, mert a kisebbségi anyanyelv megőrzésében, vitalitása megtartásában meghatározó szerepe van: a kisebbségi nyelv/nyelvváltozat és az államnyelv iskolai előfordulásának aránya, a másodlagos nyelvi szocializáció anyanyelven történhetősége sok mindent elárul az adott nemzeti közösség alkotmányos-törvényi hátteréről, jogbiztonságáról. A hatékony kisebbségi anyanyelvi és anyanyelvű oktatás biztosít(hat)ja a funkcionális kétnyelvűséget – különösen a Muravidéken alkalmazott modell, amelyben többség és kisebbség egyaránt tanulja a másik nyelvét és tanul a másik nyelvén –, amelyre a kisebbségnek nap mint nap, minden pillanatban, a mindennapok megéléséhez szüksége van (Nećak-Lük 2011, 123. p. ). Másrészt azért is örök téma, mert annyira sokrétű és színes a tematikája, a (két- vagy többnyelvű és -kultúrájú) társadalom történéseire való reagálás mikéntjei alakítják létét és működését. Képes a megújulásra, viszonylag gyors és intenzív változások jellemzik új törvényekben és jogszabályokban rögzítve. Az innovációk jó irányba viszik az oktatás folyamatát, növelik hatékonyságát, de csak akkor, ha a törvényi háttér az adott gyakorlat szükségleteiből kristályosodott ki, és megvalósítása, implementációja nem ütközik semmiféle akadályba. A téma örökérvényűségének bizonyítékai a harmadik évezred újabb, szinte kivétel nélkül kontrasztív szemléletű, leginkább különböző tudományos projektek keretein belül zajló (és... --- ### Katalin Misad: Demonstration of Language Variation in Hungarian Textbooks of First Language in Slovakia - Published: 2017-06-22 - Modified: 2017-06-22 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/06/22/katalin-misad-demonstration-of-language-variation-in-hungarian-textbooks-of-first-language-in-slovakia/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2017/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: misadkatalin In my paper I analyse the question of the demonstration of language variation in Hungarian textbooks of first language intended for primary and secondary schools in Slovakia. This time I only deal with aspects and methods of treatment of language dialects and contact varieties in these textbooks. Summing up the experiences of the research, we can determine that the examined textbooks transmit almost exclusively theoretical information on language dialects, while most of the study-aids convey negative stereotypes about the contact varieties. --- ### A nyelvváltozatok bemutatása a szlovákiai magyar tannyelvű iskolák anyanyelvtankönyveiben - Published: 2017-06-22 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/06/22/a-nyelvvaltozatok-bemutatasa-a-szlovakiai-magyar-tannyelvu-iskolak-anyanyelvtankonyveiben/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2017, 2017/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: misadkatalin 0. Bevezetés Az utódállamokban élő magyar beszélőközösségek számára az anyanyelvhasználat egyik legfontosabb színtere a magyar tannyelvű iskola. Szlovákiában a magyar oktatási intézményeket látogató tanulóknak általában lehetőségük nyílik arra, hogy a társadalom- és a természettudományok alapszókincsét anyanyelvükön sajátítsák el, a magyar középiskolákban érettségiző fiatalok egy része azonban már többségi nyelvű főiskolán vagy egyetemen folytatja a tanulmányait, a másik része pedig munkába áll. Akár az egyik, akár a másik lehetőséget választják, anyanyelvük használatára a továbbiakban már csak korlátozott mértékben lesz módjuk. A fentiek ismeretében nem meglepő tehát, hogy a kisebbségi helyzetben folyó anyanyelvoktatás céljai között – iskolatípustól függetlenül – elsődleges helyen az anyanyelvi dominancia elérése és megőrzése, ezzel párhuzamosan pedig a standard nyelvváltozat elsajátíttatása szerepel. (vö. Szabómihály 2010, 308. p. ; Misad 2011, 175–176. p. , 2014, 117. p. , 2016). De vajon figyelembe veszik-e az útmutatóként szolgáló oktatási dokumentumok – az állami oktatási program, a kerettanterv, az anyanyelvi tanmenetek – és a hozzájuk igazodó anyanyelvtankönyvek, hogy a kisebbségi magyar iskolákban tanuló diákok többsége nem birtokolja és nem használja aktívan anyanyelve köznyelvi változatát? S tudatában vannak-e a tankönyvszerzők annak, hogy ezeknek a fiataloknak a nagy része nyelvjárási közegben szocializálódott, ráadásul kétnyelvű beszélőközösségben él, ahol anyanyelvként egy, a többségi nyelv hatása alatt álló nyelvváltozatot sajátított el? Írásomban annak feltérképezésére vállalkozom, hogyan, milyen elméleteket követve dolgozzák fel a szlovákiai magyar tannyelvű alap- és középiskolák számára készült anyanyelvtankönyvek a nyelvi változatosság kérdését. A dolgozat alapvetően a nyelvjárások és az anyanyelvként elsajátított kontaktusváltozatok bemutatásának szempontjait és módozatait érinti. 1. Oktatási dokumentumok és tankönyvek a szlovák közoktatási... --- ### János Bauko: Changing of forname fashion in Slovakia - Published: 2017-06-22 - Modified: 2017-06-22 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/06/22/janos-bauko-changing-of-forname-fashion-in-slovakia/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2017/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: baukojanos Following the 1989 change of regime, there were more factors that influenced the forename giving in Slovakia. After opening the state borders the rise of migration, both emigration and immigration has resulted in a dynamic change of given name stock that has mainly broadened by foreign language name elements. While before the change of regime, the loadedness of a name was bigger, strivings towards having more unique and rare names registered have been more powerful nowadays. Due to interethnic relationships the name stock is being enriched by given names of various foreign origins. There are also generational differences in name bearing: the younger generation uses many of those given names that are absent from the older generation’s name stock. The number of the registered given name variants is increasing; the foreign spelled names are also frequent. Movie and TV series characters often serve as inspiration for naming. More and more nicknames become registerable given names. Giving two forenames has become a new fashion in Slovakia in recent years. The members of minorities have a wider choice of names since they might choose from the minority as well as majority name stock. Among the members of the minorities, the name registration in mother tongue is increasing. Minority name planning is one of the fields of applied onomastics, the tasks of which include propagation of the mother tongue name usage. The minority name planning deals primarily with the official use of personal, geographical and institution names. Publishing a Hungarian–Slovak forename dictionary (under... --- ### A keresztnévdivat változása Szlovákiában - Published: 2017-06-22 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/06/22/a-keresztnevdivat-valtozasa-szlovakiaban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2017, 2017/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: baukojanos 1. Terminushasználat, a keresztnév fogalma A keresztnév a megnevezett személy rendszerint születéskor kapott, hivatalosan anyakönyvezett egyéni neve, mely az öröklődő családnévhez kapcsolódik. A keresztnév fogalmát a következőképpen határozza meg a Magyar értelmező kéziszótár: „A keresztségben kapott név. A családnévhez járuló anyakönyvezett személynév, utónév” (ÉKsz 2003, 652. p. ). A keresztnév műszó már régen elvesztette a „keresztségben kapott név” jelentését, s olyanokra is vonatkozhat, akik nem keresztény egyházi szertartás alkalmából kapták nevüket (Hajdú 1994, 18. p. ). A keresztnév és utónév terminus szinonimaként használatos a magyar névtanban. Magyarországon a hivatalos nyelvben, az anyakönyvi és más állami személynyilvántartásban az utónév műszó szerepel. A magyar nyelvben a névsorrend szempontjából a családnév (vezetéknév) áll az első helyen és azt követi a keresztnév (utónév). Ez azzal függ össze, hogy a magyarban a jelző megelőzi a jelzett szót: a családnév kijelölő jelzőként áll a keresztnév mint jelzett szó előtt (pl. Polák Pál – Melyik Pál? A Polák családhoz tartozó). A határokon túl azonban a kisebbségben élő magyarok nem utónévként, hanem „előnévként, első névként”, fordított névsorrendben (keresztnév + családnév) is használják a személynevüket (még akkor is, ha magyarul van anyakönyvezve), ezért a továbbiakban kizárólagosan a keresztnév terminust használom. Arra, hogy a keresztnév az adott nyelvben az első helyen áll, egyes névtani terminusok – pl. az angol first name, a német Vorname – is utalnak. Hajdú Mihály említi, hogy a névtudomány által, illetve a köznyelvben kevésbé használatos utónév, valamint a hivatalos nyelvből kirekesztett keresztnév meghatározását az egyénnév vagy egyéni név terminussal helyettesíthetnénk, de eddig csak kevesen fogadták el... --- ### Impresszum 2017/1 - Published: 2017-06-22 - Modified: 2018-05-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/06/22/impresszum-20171-2/ - Kategóriák: Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XIX. év­fo­lyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ságSzerkesztőbizottság: Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia)Tartalom:Tanulmányok BAUKO JÁNOS: A keresztnévdivat változása Szlovákiában MISAD KATALIN: A nyelvváltozatok bemutatása a szlovákiai magyar tannyelvű iskolák anyanyelvkönyveiben KOLLÁTH ANNA: Tanárképzés és kétnyelvű közoktatás BAJCSI ILDIKÓ: A hivatalos Magyarország és a Sarló. Jelentések a mozgalom vezető személyiségeiről SZŰTS ISTVÁN GERGELY: A pozsonyi Madách Szalon kulturális és üzleti tevékenysége egy partnercég iratai alapján, 1942-1944 LISZKA JÓZSEF: Szent Péter muzsikája, avagy Tüske fogta zsidó. A gyerekfolklórtól Auschwitzig? Közlemények FÜLÖP LÁSZLÓ: Adattár iványi Fekete László füleki alkapitány jobbágyainak személyneveiről (1670-1684) Pályakép MIT ÉR AZ EMBER, HA KUTATÓ? Interjú Kontra Miklóssal, a nyelvtudomány kandidátusával, tudományos főmunkatárssal Dokumentumok ANGYAL BÉLA: Dokumentumok az Országos Magyar Kisgazda Földmíves és Kisiparos Párt és a Magyar Nemzeti Párt történetéhez 1920-1936 --- ### Impresszum 2017/2 - Published: 2017-06-22 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/06/22/impresszum-2017-2/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle, Tartalom - Post Years: 2017, 2017/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XIX. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tanulmányok BAUKO JÁNOS: A keresztnévdivat változása Szlovákiában MISAD KATALIN: A nyelvváltozatok bemutatása a szlovákiai magyar tannyelvű iskolák anyanyelvkönyveiben KOLLÁTH ANNA: Tanárképzés és kétnyelvű közoktatás BAJCSI ILDIKÓ: A hivatalos Magyarország és a Sarló. Jelentések a mozgalom vezető személyiségeiről SZŰTS ISTVÁN GERGELY: A pozsonyi Madách Szalon kulturális és üzleti tevékenysége egy partnercég iratai alapján, 1942-1944 LISZKA JÓZSEF: Szent Péter muzsikája, avagy Tüske fogta zsidó. A gyerekfolklórtól Auschwitzig? Közlemények FÜLÖP LÁSZLÓ: Adattár iványi Fekete László füleki alkapitány jobbágyainak személyneveiről (1670-1684) Pályakép MIT ÉR AZ EMBER, HA KUTATÓ? Interjú Kontra Miklóssal, a nyelvtudomány kandidátusával, tudományos főmunkatárssal Dokumentumok ANGYAL BÉLA: Dokumentumok az Országos Magyar Kisgazda Földmíves és Kisiparos Párt és a Magyar Nemzeti Párt történetéhez 1920-1936 --- ### Számunk szerzői - Published: 2017-04-13 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/04/13/szamunk-szerzoi-2/ - Kategóriák: Szemle, Tartalom - Post Years: 2017, 2017/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Bajcsi Ildikó (1985) doktorandusz (Eszterházy Károly Főiskola, Eger, Magyarország) ildikobajcsiov@gmail. com; Baka L. Patrik (1991) író, kritikus, doktorandusz (Selye János Egyetem, Komárom, Szlovákia) baka. l. patrik@gmail. com; Bércesi Richárd (1990) történész (Pécs, Magyarország) richard. bercesi@gmail. com; Gaucsík István (1973) történész (Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete, Pozsony, Szlovákia) gaucsikistvan@gmail. com; Gráfik Imre (1944) néprajzkutató, ny. múzeumi főtanácsos (Szombathely, Magyarország) grafikimre@gmail. com; L. Juhász Ilona (1960) etnológus (Fórum Kisebbségkutató Intézet Etnológiai Központja, Komárom, Szlovákia) l. juhasz. ilona@gmail. com; Kőrös Zoltán (1982) történész, levéltáros (Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, Szlovákia) zolo. koros@gmail. com; Liszka József (1956) etnológus (Selye János Egyetem, Komárom; Fórum Kisebbségkutató Intézet Etnológiai Központja, Komárom, Szlovákia) liszkajozsef@azet. sk; Mészáros Veronika (1994) egyetemi hallgató (Comenius Egyetem, Pozsony, Szlovákia) bugris44@gmail. com; Öllös László (1957) politológus (Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja; Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra, Szlovákia) ollos@foruminst. sk; Polgár Anikó (1975) irodalomtörténész, költő, műfordító (Comenius Egyetem, Pozsony, Szlovákia) aniko. polgar@uniba. sk; Szentandrási Tibor (1963) filozófus-közgazdász (Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra, Szlovákia) szentandrasitibi@gmail. com; Szerbhorváth György (1972) szociológus (MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete, Budapest, Magyarország) szerbhorvi@gmail. com; Tóth László (1949) művelődés- és irodalomtörténész, költő, szerkesztő (Dunaszerdahely, Szlovákia) tothozsvald@mail. t-com. sk; Takács Henrietta (1991) doktorandusz (Comenius Egyetem, Pozsony, Szlovákia) takacsova. henrieta@gmail. com --- ### Erdélyi Margit (szerk.): Az irodalomoktatás új kihívásai. Budapest, Gondolat Kiadó, 2014, 282 p. - Published: 2017-04-13 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/04/13/erdelyi-margit-szerk-az-irodalomoktatas-uj-kihivasai-budapest-gondolat-kiado-2014-282-p/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2017, 2017/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: bakalpatrik „Közös vitáink tárgya folyamatosan, hogy miként lehet megkedveltetni diákjainkkal az irodalomolvasást, ezen belül milyen megközelítési technikák vezetnek célra, mely szempontok lehetnek számunkra a legizgalmasabbak egy-egy mű elemzésekor, miközben nem sérül legfőbb vállalt elvünk, a tudományos alapú, elmélyült és minőségi irodalomoktatás. ” (7. p. ) – írja Az irodalomoktatás új kihívásai címre keresztelt tanulmánykötet bevezetőjében annak szerkesztője, Erdélyi Margit professzor, megragadva a munka központi problémáját, illetve előrevetítve a legalább három irányba haladó gondolatmenetek egy mégis közös, markáns csapásirányát, nevezetesen azt, hogy korunkban, az információtechnológiai forradalom folyamatos megújulásának és exponenciális léptékű előretörésének idején, amikor nemcsak az olvasáskultúra, de a kultúra maga is átalakulóban van, az elsősorban vizuális és virtuális kultúrán nevelkedett diákoknak voltaképpen tanítható-e, érdekessé tehető-e, eladható-e még egyáltalán az irodalom, s amennyiben a válasz az optimista igen, úgy mégis miként? Hogy a többi tantárggyal szemben vagy épp azokkal együtt képes-e reagálni a külvilág változásaira, s az ezekkel együtt megváltozott igényekre, hogy képes lehet-e megújulni a sokat kárhoztatott poroszos struktúrán talán leginkább alapuló literatúratanítás? „A műveltségtartalmaknak az oktató-nevelő folyamatban időközönként szükségszerűen változniuk kell. Ha ez nem történik meg, az az oktatás megmerevedéséhez vezethet” – írja egy fontos dolgozatában Simon Szabolcs, a 2015-ös revideált, illetve a korábbi szlovákiai magyar Állami Művelődési Programok egyik felelős összeállítója. A szóban forgó, módosított tanterv a magyar irodalom oktatására vonatkozó ismert előírások közül – beleértve a magyarországi és más határon túlikat, illetve a 2015-ig érvényben lévő, 2010–11-es szlovákiai magyar ÁMP-t is – vitathatatlanul a legflexibilisebbnek bizonyul, a maga csökkentett és modernizált, a kortárs irodalomra és a diákok által... --- ### H. Nagy Péter–Keserű József (szerk.): A párbeszéd eleganciája. Köszöntő kötet Erdélyi Margit tiszteletére. Komárom, Selye János Egyetem Tanárképző Kar, 2015, 290 p. - Published: 2017-04-13 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/04/13/h-nagy-peter-keseru-jozsef-szerk-a-parbeszed-eleganciaja-koszonto-kotet-erdelyi-margit-tiszteletere-komarom-selye-janos-egyetem-tanarkepzo-kar-2015-290-p/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2017, 2017/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: bakalpatrik Az alábbiakban bemutatásra kerülő kötet bár „Erdélyi Margit professzor asszony születésnapjára készült egy szerteágazó és rétegzett, nagy volumenű és példaértékű életmű elismeréseként” (7. p. ) mégsem egy hagyományos laudációgyűjteményről van szó, hiszen a könyv szerzőinek felfogása „szerint csakis a szakmai tényekre való hivatkozás az, amely ilyen esetben megadja a kellő és megérdemelt tiszteletet az Ünnepeltnek”. (7. p. ). És valóban, H. Nagy Péter imént idézett előszóbéli irányadásának a kötet húsz szerzője eleget is tesz, mind a húsz tanulmányban. A párbeszéd eleganciája négy jelentős témacsoport köré szervezi szakszövegeit, melyeket elsősorban a Selye János Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatói gárdája s doktoranduszai jegyeznek, noha más intézményekben működő szakemberek is hozzájárultak a teljesítményhez. A négy szövegblokk a következő: Magyar irodalom – Filológia, Világ­irodalom – Komparatisztika, Kommunikáció – Nyelvészet és Oktatás – Pedagógia. Jelen kötetbemutatónak nem célja a teljességre törekvés, hiszen a kötet tanulmányai tudományterületi aspektusból bár nem tűnnek egymástól távol állóaknak, mégis rendkívül sokrétű horizont felől, s ugyancsak más-más eszköztárral közelítették meg választott témájukat. Az alábbiakban tehát egy-egy bekezdés erejéig kitérünk a könyv néhány tanulmányára, s bár mindegyik szövegblokkból választottunk legalább egy dolgozatot, írásunk – le nem vetkőzve szerzőjének szűkebb érdeklődési körét – a felmerült témakörök némelyikére bevallottan nagyobb figyelmet szentel. Ennek okaként könyvelhető el többek között annak a magyar viszonylatban egyedinek számító műhelynek a léte, mely eredményeivel hatványozottan járul hozzá a nyelvterületünkön mind ez idáig méltánytalanul kevésbé feltárt populáris irodalom és kultúra dimenzióinak recepciójához; az MA Populáris Kultúra Kutatócsoport ebből a szempontból (is) kétségkívül fokozott figyelmet érdemel. Lássuk hát az... --- ### Majdán János: A közlekedés története Ma­gyarországon (1700–2000). Pécs, Pro Pan­nonia Kiadói Alapítvány, Pannónia Könyvek, 2014, 244 p. - Published: 2017-04-13 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/04/13/majdan-janos-a-kozlekedes-tortenete-ma%c2%adgyarorszagon-1700-2000-pecs-pro-pan%c2%adnonia-kiadoi-alapitvany-pannonia-konyvek-2014-244-p/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2017, 2017/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: bercesrichard A Pécsi Tudományegyetem Történettudományi Intézetének Újkortörténeti tanszékén dolgozó Dr. habil. Majdán János új könyve komoly vállalkozás, mivel a szerző nem csekélyebb feladatra vállalkozott, mint a magyar közlekedéstörténet minden területét érintő, annak fejlődését bemutató tudományos munka elkészítésére. Rövid felvezetésként bemutatásra kerül az ország 18. századi politikai helyzete, valamint földrajzi viszonyai. Az első fejezet a törökök kiűzése és a reformkor közötti magyar közlekedést veszi górcső alá. Az egység három részre osztható. Elsőként a szárazföldi közlekedés, és azon belül a postakocsi-hálózat kiépülésének bemutatására kerül sor, amely már a poggyászszállítás mellett személyforgalmat is bonyolított, elsőként a 18. század Magyaror­szágán. Az érvényes tarifák, valamint a megtett kilométerek mellett arra kérdésre is választ kaphatunk a szerzőtől, hogy miért nem volt hosszú távon fenntartó ez a közlekedési forma. Ehhez kapcsolódva tér át az úthálózat kialakításának folyamatára, annak gazdasági és katonai okait vizsgálva, majd a hídépítéseket helyezi górcső alá. Ez utóbbi már átvezetés a vízi közlekedés kezdeteinek tárgyalásához, ahol a csatornaépítések és a hajózás kerül terítékre. Az ország legnagyobb folyóinak szabályozásai kapcsán (pl. Duna, Tisza, Dráva, Száva, Kulpa) az építkezések nehézségei, valamint a beruházások átadásával járó előnyök bemutatása mellett az azzal járó, napjainkban is látható, érezhető ökológiai problémákra is nagy hangsúlyt helyez. Az egység a városi közlekedés kezdeteinek tárgyalásával zárul, amely összhangba hozható a városfejlődéssel (pl. járdák építése, utak kövezése). Külön érdekességként bemutatásra kerül a Pest, és a mai Kőbánya közötti rövid életű függővasút is, amely elsősorban az építőipart szolgálta ki. A második fejezet a modern közlekedési hálózatok kiépülését tárgyalja a reformkorban, illetve a szabadságharc idején. A gróf... --- ### Zalmen Gradowski: Auschwitz-tekercs. A pokol szívében. Fordította, szerkesztette és az előszót írta Hunyadi Zsombor. Budapest, Múlt és Jövő, 2016, 164 p. - Published: 2017-04-13 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/04/13/zalmen-gradowski-auschwitz-tekercs-a-pokol-sziveben-forditotta-szerkesztette-es-az-eloszot-irta-hunyadi-zsombor-budapest-mult-es-jovo-2016-164-p/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2017, 2017/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: polgaraniko Az Auschwitz Evangéliumai könyvsorozat harmadik darabjaként a Múlt és Jövő Kiadó olyan Auschwitzban íródott s az auschwitzi hamuból előkerült műveknek a magyar fordítását jelentette meg, melyek elsősorban a történtek érzelmi hátterének dokumentálását szolgálják. A szövegeket, melyeknek jiddis eredetije a 70-es években jelent meg először, a jiddis irodalom fiatal kutatója, Hunyadi Zsombor magyarította, s egy alapos, a történelmi, irodalmi, filológiai aspektusokra egyaránt kitérő bevezető tanulmánnyal látta el. A szerző, Zalmen Gradowski (1910–1944) 1942. december 7-én éjjel került Birkenauba, családtagjait ugyanaznap reggel elgázosították, őt magát pedig az auschwitzi speciális osztagba, az ún. Sonderkommandóba osztották be. A „sonderesek” az áldozatok gázkamrába vezetésében, a holttestek kivonszolásában, a hamvak szétszórásában segédkeztek, látva előre saját jövendő sorsukat is, hiszen munkájukat nemegyszer az előző „sonderesek” holttesteinek eltakarításával kezdték. Gradowski úgy érezte, hogy a pokol kapuját kell őriznie, melyen keresztül zsidók milliói haladnak át egész Európából, s őrá bízzák utolsó titkukat. Az írás az ellenállás része volt számára, szövegeit bádogdobozokban rejtette el az emberi testek hamvai közé, a krematórium térségében, bízva abban, hogy az utókor megtalálja majd őket és okul belőlük. Gradowski később részt vett az 1944. október 7-én kirobbant felkelésben, melynek során a felkelőknek sikerült megsemmisíteniük egy krematóriumot. Valószínűleg őt magát is a felkelés elnyomása után, megtorlásként végezték ki. Írásai közül csak az a kettő került napvilágra, melyeket a kötet magyar fordításban közöl. Az egyik szöveg jiddis eredetijének kiadója, Chaim Wolnermann maga is a munkatáborok túlélője, aki a háború után visszatért szülővárosába, Oświęcimbe (Auschwitz). Gra­dowski bádogdobozba rejtett kéziratát egy lengyel fiatalembertől vette meg. Az eredeti dokumentumból (melyet... --- ### Misad Katalin–Csehy Zoltán (szerk.): Nova Posoniensia VI. A pozsonyi magyar tanszék évkönyve. Pozsony. Szenczi Molnár Albert Egyesület, 2016, 210 p. - Published: 2017-04-13 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/04/13/misad-katalin-csehy-zoltan-szerk-nova-posoniensia-vi-a-pozsonyi-magyar-tanszek-evkonyve-pozsony-szenczi-molnar-albert-egyesulet-2016-210-p/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2017, 2017/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: meszarosveronika Hatodik alkalommal jelent meg a pozsonyi magyar tanszék évkönyve, a Nova Posonien­sia, melynek célja – ahogy az a szerkesztői előszóban is olvasható – a tanszéken zajló tudományos, művészeti és pedagógiai tevékenység dokumentálása, s helyet kapnak benne a doktoranduszok tudományos munkái is. Az évkönyvet Lanstyák István tanulmánya nyitja Soknyelvűség és sokjegyűség. A több nyelv használatával kapcsolatos újabb nyelvi ideológiákról címmel. A szerző két nyelvi ideológiát mutat be, melyek a nyugat-európai és az észak-amerikai városokba történt nagymértékű bevándorlások következtében létrejött nyelvi szuperdiverzitásra reflektálnak: ezek a plurilingvizmus (soknyelvűség), valamint a multilingvizmus (sokjegyűség). Röviden tisztázza a kulcsfogalmakat, majd rátér a szuperdiverzitás következményeire: a szemléleti változásra és az új megközelítésre a nyelvoktatás, valamint a nyelvtudomány területén. A két ideológia fényében szembeállítja a korábbi szemléleteket, kutatási módszereket a jelenlegiekkel, majd összeveti az ideológiák közös jegyeit és eltéréseit. Betekintést nyújt az elméleti nyelvészek, a szociolingvisták és a jegyűségi szemléletű kutatók munkájába, az új nyelvi helyzethez való alkalmazkodás folyamatába, illetve az új nyelvi kutatások irányultságába. Saját szerzői szövegével, valamint angol, magyar és cseh nyelvű idézetekkel igyekszik szemléltetni és alátámasztani a nyelvi többféleség természetes voltát. Végül felhívja a figyelmet az új megközelítés lényegére: a nagyfokú nyelvi változatosság nyelvelméletbe való beépítésére. Cs. Nagy Lajos Nyelvjárási jelenségek a Pest megyei Szadán című tanulmányában egy déli palóc nyelvjárású településen végzett, ezredforduló környéki kérdőíves vizsgálat eredményeit ellenőrzi le és veti össze saját kutatási eredményeivel. Dolgozatában a faluközösség beszédére jellemző hangtani, alaktani és szókincsbeli sajátosságokat foglalja össze, s tárgyalja külön fejezetekben. A hangtani jelenségek vizsgálata során a szerző hang- és ejtésmódbeli változásokat rögzít a... --- ### Jozef Tancer: Rozviazané jazyky – Ako sme hovorili v starej Bratislave. Bratislava, Slovart, 2016, 304 p. - Published: 2017-04-13 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/04/13/jozef-tancer-rozviazane-jazyky-ako-sme-hovorili-v-starej-bratislave-bratislava-slovart-2016-304-p/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2017, 2017/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: takacshenrietta Milyen nyelveket használtak a pozsonyiak a szűkebb vagy a tágabb családi környezetben? Hogyan beszéltek a város lakói az egyes színtereken? Milyen nyelveket tanultak a pozsonyi gyerekek az iskolában, a nyelvkurzusokon vagy éppen magántanároknál? Minderre választ kapunk Jozef Tancer, a pozsonyi Comenius Egyetem germanistájának legújabb könyvéből. Ahogy a szerző az előszóban megfogalmazza, az olvasó egy olyan könyvet tart a kezében, amely lényegében egy zárszó. Zárszó az egykori, a letűnőben lévő pozsonyi többnyelvűségről. Jozef Tancer ezúttal arra vállalkozik, hogy húsz interjú keretén belül bemutassa a két világháború közötti Pozsony/Preš­porok/Pressburg nyelvhasználatát, mégpedig úgy, hogy szóra bírja annak a generációnak az utolsó tagjait, akik ennek a többnyelvű környezetnek a részesei voltak. A megszólaltatott emlékezők egy multikulturális, jellegzetesen közép-európai város múltjáról mesélnek, különös tekintettel a város többnyelvűségére. A szlovákok, magyarok, németek, zsidók és más nemzetiségek által lakott Pozsonyban a többnyelvű kommunikáció a mindennapi élet részét képezte, legyen szó akár a hivatalban, a boltban, a családi étkezőasztalnál vagy éppen a verandán a szomszéddal folytatott kommunikációról. Jozef Tancer csaknem tíz éven át tartó munka eredményeit vetette papírra. Összesen száz hangfelvételt készített mintegy hetven olyan adatközlővel, akik gyermekkorukat és fiatalságukat a két világháború közötti Po­zsonyban töltötték. Tancer azonban nemcsak azokkal készített interjút, akik a második világháború lecsengése után is Pozsonyban maradtak, hanem azokkal is, akik már új hazájukból, Németországból vagy Izraelből látogattak haza egykori szülővárosukba. A szerző esetében elmondható, hogy valóban elragadta őt a kutatási láz, ugyanis Csehországban, Auszt­riában, Németországban, Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban és Argentínában is megfordult egy-egy interjú elkészítéséért, tökéletesítéséért, illetve befejezéséért. A kiadványban a válogatást... --- ### Szarka László: A multietnikus nemzetállam. Kísérletek, kudarcok és kompromisszumok Csehszlovákia nemzetiségi politikájában 1918–1992. Pozsony, Kalligram, 2016, 376 p. - Published: 2017-04-13 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/04/13/szarka-laszlo-a-multietnikus-nemzetallam-kiserletek-kudarcok-es-kompromisszumok-csehszlovakia-nemzetisegi-politikajaban-1918-1992-pozsony-kalligram-2016-376-p/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2017, 2017/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: bajcsiildiko Szarka László 2016-ban a Kalligram kiadásában jelentette meg Csehszlovákia 74 éves nemzetiségi történetét magába foglaló munkáját. A könyv már címében – A multietnikus nemzetállam 1918–1992 – utal arra a nemzeti ambivalenciára, amely az ország sorsát kezdettől erősen befolyásolta. Csehszlovákia ugyanis az első világháború után etnikailag Európa legheterogénebb, legösszetettebb államaként jött létre. A szerző a könyv központi célját megjelölve már a bevezetőben jelzi, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia birodalmi szerkezetének felbomlását követően a nemzeti többség elve alapján létrehozott államok kisebbségi viszonyait egyszerre határozta meg az egyes országok belső jogrendje, a kisebbségek közösségi identitása és az államközi viszonyrendszer: „Könyvünkben a csehszlovák (cseh- szlovák) nemzetállam által kipróbált etnopolitikai alternatívákat főleg a magyar kisebbség, illetve a magyar–csehszlovák államközi viszonyt befolyásoló nemzetiségi viszonyok alapján vizsgáljuk. ” (15. p. ) A munka legfőbb újdonsága, hogy nem csupán egy kisebbségtörténeti összefoglaló vagy a hagyományos nemzeti narratívát központba helyező szintézis, hanem Csehszlovákia nemzetiségpolitikai stratégiáinak sokoldalú elemzése, ugyanakkor főként a kisebbségi magyarsággal kapcsolatos konfliktusokra, döntési helyzetekre, alternatívákra koncentrál. A többes elemzési szempontrendszerhez elengedhetetlen nemzetközi – magyarországi, csehszlovákiai, német és angol – szakirodalom használata is mutatja, hogy a szerző nemcsak a 19–20. századi nemzetiségpolitika, de a csehszlovákiai magyarság kisebbségtörténetében is otthonosan mozog, s korábbi munkáiban a közép-európai térség részeként Csehszlovákia és Szlovákia történetét is behatóan elemezte. A szakirodalom ismerete mellett a csehszlovákiai (magyar) kisebbségi kérdéskörök alapvető csehországi, szlovákiai és magyarországi levéltári forrásai segítették a szerzőt az elemzésében. A monografikus igényű vizsgálat négy részben vizsgálja a négyféle köztársaság kisebbségpolitikai konfliktusait, kompromisszumait és kudarcait. Az első rész nemcsak Cseh­szlo­vákia megalakulásának előzményeit tárgyalja, hanem... --- ### Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából. Komárom–Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet 2016, 654 p. - Published: 2017-04-13 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/04/13/liszka-jozsef-hatarvidekek-hatarok-es-hatartalansagok-az-osszehasonlito-folklorisztika-es-etnologia-szempontjabol-komarom-somorja-forum-kisebbsegkutato-intezet-2016-654-p/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2017, 2017/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: grafikimre Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából. Komárom–Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet 2016, 654 p. Rendhagyó figyelmeztetéssel kell kezdenem Liszka József könyvének ismertetését. Teljes szakmai meggyőződéssel és jó szívvel ajánlom a társadalomtudományok minden érdeklődőjének a szerző művét, de olvasására csak kényelmes karosszékben, vagy íróasztal mellett ülve próbálkozzanak, mert a kötetet „ágyba vinni” nem lehet, illetve kissé nehézkes. Erre utal Voigt Vilmosnak, a kötet egyik lektorának – már a könyvészeti megjelenésében (kemény borító, színes és informatív előzék, minőségi papír, elegáns szedés, illetve tördelés) is tiszteletet érdemlő, sőt parancsoló – a könyv hátsó borítóján olvasható szövege is: „Az első tekintetre »etnoszaurusz« méretű könyv egy monumentum. (Nem monstrum! ) Kitűnő és sokrétű írások összeállítása, és a szerző bibliográfiájából kiderül, még ennél is nagyobb tárházból igen is válogatták. Mon­o­grafikus kötetei után ez újabb műfaj, egy nagy kutató életpályája, műveiben elbeszélve. A teljes szövegek újraközlése, ezek tematikus sorrendbe illesztése, a közös bibliográfia mind jól végiggondolt. ” A kötet már – akár kissé félre is vezethető – főcímével figyelmet fölkeltő, alcímével pedig, s főként a szerző által írt Előszóban kifejtett gondolatokkal kifejezetten olvasásra csábít, mégpedig minden bizonnyal nem csak a néprajztudomány művelőit. Mint írja: „A határok kérdése mindig is foglalkoztatott, talán azért is, mert olyan korban, olyan társadalomban szocializálódtam, ahol szinte áthághatatlan országhatárok állták útját a világra kíváncsi embernek, ideológiai határokkal próbálták gondolkozásunkat kordában tartani és így tovább. Talán ezért alakult ki bennem, hogy engem a mindenféle határok átlépése izgat, földrajziaké, a műfajoké, a nyelvieké, az időbelieké, a szakmaiaké és így tovább.... --- ### Röhrich, Lutz: Begegnungen. Erinnerungen an meinen Kollegen- und Freundeskreis. Mit bibliographischen Anmerkungen und ein Gesamtverzeichnis der Publikationen Röhrichs. Hrsg. von Mieder, Wolfgang–Neumann, Siegfried–Schmitt, Christoph–Wienker-Piepho, Sabine. Münster–New York 2016, 224 p. /Rostocker Beiträge zur Volkskunde und Kulturgeschichte, 7./ - Published: 2017-04-13 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/04/13/rohrich-lutz-begegnungen-erinnerungen-an-meinen-kollegen-und-freundeskreis-mit-bibliographischen-anmerkungen-und-ein-gesamtverzeichnis-der-publikationen-rohrichs-hrsg-von-mieder-wolfgang/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2017, 2017/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef Lutz Röhrich (1922–2006) a német mese- és proverbiumkutatás kétségtelenül egyik legjelentősebb 20. századi alakja volt. A közmondásszerű szólásokat elemző, azok kultúrhistóriai hátterét gondosan feltáró és bemutató gyűjteménye megkerülhetetlen kézikönyv nem csak a téma specialistái, hanem a művelt nagyközönség számára is. Az első megjelenés (1973) óta számos újabb kiadást ért meg, s ma is jelen van a német könyvpiacon. Amellett, hogy a freiburgi német népdalarchívum (Deutsches Volksliedarchiv) vezetőjeként a népdal- és balladakutatásban rendkívül fontos szerepet töltött be, a mese- és mondakutatásban is alapműveket produkált, talán még fontosabb az a szervezőmunkája, amit a német nyelvű (ám teljesen internacionális! ) hatalmas meseenciklopédia megszületése (hosszú, nagyon hosszú „megszületés” volt ez! ) közben nyújtott. Ebből (is) adódóan személyes kapcsolatban került a korszak minden jelentős (nem csak német) mese- és mondakutatójával, így jelen könyv egyrészt azoknak a személyes élményeinek a gyűjteménye, amelyek e barátságok révén hosszú évtizedek során halmozódtak fel. Másrészt, ahogy az már lenni szokott, az ember egy viszonylag hosszú élet során nem csak szakmabeli barátokra tesz szert, hanem szerteágazó kapcsolatai alakulnak, alakulhatnak ki. Így aztán a folkloristákon túlmenően filmrendezőkkel, irodalmárokkal, Röhrich „mecénásaival” kapcsolatos emlékekről is olvashatunk a könyvben. Nézzük, először tárgyszerűen, mit kell tudni a könyvről. A kiadványt Lutz Röhrich négy korábbi tanítványa, munkatársa (Wolf­gang Mieder, Siegfried Neumann, Christoph Schmitt és Sabine Wienker-Piepho) rendezte sajtó alá. A rövid szerkesztői előszót harmincnyolc hosszabb-rövidebb, visszaemlékező, olykor anekdotázó textus (a nehéz műfaji besorolás miatt nevezzük ezeket emlékezés-tükörcserepeknek) követi, majd afféle függelékként két, Lutz Röhrich halálára megjelent nekrológ következik: az egyik Sabine Wienker-Piepho német, a másik Wolfgang Mieder... --- ### Fedinec Csilla (szerk.): Húszéves a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága 1996-2006 (Öllös László) - Published: 2017-04-13 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/04/13/fedinec-csilla-szerk-huszeves-a-magyar-tudomanyos-akademia-magyar-tudomanyossag-kulfoldon-elnoki-bizottsaga-1996-2006-ollos-laszlo/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2017, 2017/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: olloslaszlo Fontos tanulmánykötetet jelentetett meg a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága megalakulásának huszadik évfordulóján. A kötet címe a Bizottság tudománypolitikájának legfontosabb célját fogalmazza meg: a magyar nemzet tudományos közösséggé forrasztását, még ha több országban élnek is egyes részei. A Magyar Tudományos Akadémia kohéziós szerepet kíván játszani ebben a folyamatban összekapcsolva az egyes magyar kisebbségek körében kialakult egyetemi, egyesületi, gyűjteményi kereteket egymással és a magyarországi tudományosság intézményeivel. A közösség fogalma hagyományosan olyan embercsoportot jelöl, amelyiknek tagjai közt a szorosabb összetartozás tudata alakult ki. Úgy érzik és vélik, hogy közösségük tagjaihoz szorosabban kötődnek, mint másokhoz. Követ­kezésképpen kérdésünk egyik fele úgy hangozhat, hogy vajon érvényes-e az a tézis a nemzeti közösségek tudományos életére, vagy sem? A középkor tudományos életének a latin nyelv által megteremtett egyetemessége vajon nem teremett-e olyan feltételeket, sőt a tudományosságnak az egyetemes emberiben gyökerező módszertani lényege maga nem teszi-e olyan jelenséggé, ami értelmetlenné teszi a kötet címét? Az első megjegyzés a latin egyetemességére vonatkozik. A latin ugyanis nem volt a tudományosság egyetemes emberi nyelve, csak a keresztény világ nyugati feléé. A keleti görögül beszélt, a többiek pedig arabul, kínaiul stb. Az európai (nyugat-európai) tudományosság ugyan idővel megelőzi a többit, ám mögötte a kulturális összetartozás egy sajátos hitbéli meggyőződése állt. Tehát már a modern nemzetek kialakulása előtt is létezett a tudományos közösségnek egy a kulturális sajátosságokhoz kötődő formája. Ám ezt a közösséget egy vékony tanult réteg alkotta, társadalmaik csak e tudás töredékeihez juthattak. A modern nemzetek kialakulása azonban egyben a nép számára is elérhetővé tette a magas kultúrát (Ernest... --- ### Szentandrási Tibor: A magyarság megmaradásának esélyei Fölvidéken a jelenlegi erőviszonyok között 1. - Published: 2017-04-13 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/04/13/szentandrasi-tibor-a-magyarsag-megmaradasanak-eselyei-folvideken-a-jelenlegi-eroviszonyok-kozott-1/ - Kategóriák: Agora, Szemle - Post Years: 2017, 2017/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: szentandrasitibor Kérdésfölvetés és néhány fogalom tisztázásának kísérlete Lesznek-e még magyarok, magyar közösség évtizedek múlva is Fölvidéken? Vagy csak mutatóba ha maradnak, s nagyrészük beolvad a szlovákságba? Miért kellene törekednünk a megmaradásra, miért maradjunk magyarok? Változik valami azzal, ha magyarkodunk? Nem az a fontos inkább, hogy mindenki irányában jóakaratú emberek legyünk, hogy békésen dolgozzunk és biztosítsuk mindenki jólétét, és a nemzeti nyelv, kultúra, hagyományok és történelem csupán mellékesek? Több sajtótermékünk is foglalkozott már hasonló kérdésekkel sorozatszerűen is, több szerzőt megszólaltatva (a jelen írásét is). Ebben az eszmefuttatásban nem valamiféleképpen összegezni kívánjuk a különböző nézeteket, hanem csak néhány szempontot szubjektívan továbbgondolni. Főként azt, hogy honnan meríthetünk eszmei, erkölcsi erőt, támogatást a döntésünk mellett – akármilyen legyen is az. Miért kötődünk a magyarságunkhoz? És miért mondanak le könnyebben róla mások, talán leginkább a fiatalabbak? Miért szeretjük a nyelvünket, kultúránkat, hagyományainkat, történelmi emlékeinket jobban vagy meghittebben, mint másokét? Mert lélekben erősítenek, továbblépésre, alkotásra, kitartásra ösztönöznek? A nemzeti érzelmeknek, preferenciáknak is hasonló lélektani vonatkozásai vannak, mint más egyéni érzelmeknek, csak nagyobb összefüggésekben, közösségben, csoportban jelentkeznek, tehát nem az egyéni, hanem a kollektív lélektan törvényszerűségeivel magyarázhatók inkább; megtette ezt kimerítően több kiváló pszichológus és szociológus is, hogy csak G. W. Allport vagy Csepeli György nevét említsük. (Allport 1977, Csepeli 1987) De meg lehet-e kimerítően magyarázni, indokolni akár az egyéni, akár a csoportos vonzalmakat? Nem kellene-e mindenkihez egyformán, részrehajlás nélkül, azonos szabályok szerint viszonyulnunk? Nem visz-e tévútra, bűnbe a sajátjaink előnyben részesítése, ahogy azt Móra Ferenc is leírta egy kedves elbeszélésében, A jó Isten kenyérsütögetője címmel a Georgikonban?... --- ### Elbeszélt történelem: Kosztolányi Gáspár - Published: 2017-04-13 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/04/13/elbeszelt-tortenelem-kosztolanyi-gaspar/ - Kategóriák: Oral History, Szemle - Post Years: 2017, 2017/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: koroszoltan Kosztolányi Gáspár Megyercsréten született, 1923. szeptember 14-én. Szülei (Kosztolányi Gáspár és Táncos Margit) gazdálkodók voltak, a házaspárnak nyolc gyermeke született. Gáspár a római katolikus elemi iskolát Me­gyercsen 1938-ban végezte el, 1939-től 1941-ig a gadóci gazdaképző iskolába járt. Ez után egészen a berukkolásáig a családi gazdaságban dolgozott. 1944 júliusában a dél-komáromi Monostori erődbe vonult be, öt nap után az 52-es győri határvadász zászlóaljba sorolták. 1944 őszén az alakulatával védőállások készítésére ment a Tiszához, ez után Nyugat-Magyarországra vonult vissza. 1945 elején az alakulatot Német Birodalomba irányították. Kosztolányi Gáspár 1945 áprilisában esett amerikai hadifogságba, 1945 nyarán francia kézre került. A fogságból 1946 áprilisában jött haza. A családi birtok kollektivizálásáig (1951-ig) az apjával gazdálkodott, ez után 1965-ig, egy rövid megszakítással, államosított gazdaságokon dolgozott. Édesapját szabotázs vádja alapján két hónapra börtönbe zárták, ebben közrejátszott az is, hogy a háború előtt a keresztényszocialista párt helyi elnöke volt, és 1938 után megyei bizottsági tag. A család hosszú évekig meg volt bélyegezve mint kulákok. 1960 után Kosztolányi Gáspár egy évig Novákyban volt bányász, ez után a szentpálpusztai állami gazdaságban dolgozott, először mint gyalogmunkás, azután mint traktorista. 1965-ben a komáromi hajógyárba vették fel mint sofőrt. 1983-ban ment nyugdíjba. 1955-ben nősült meg Takács Veronikával, 1960-tól Őrsújfaluban laknak. A története nyolc beszélgetésünk (2013 november, 2014 február, 2015 március, június, 2016 áprílis, június, júliusa) alapján íródott s a Nyugati fogságban (Felvidékiek amerikai, brit és francia hadifogságban) c. kötetben jelent meg. Az itt olvasható részlet még nem volt publikálva. A Fórum Kisebbségkutató Intézet a „Video history” projekt keretében többórás filmfelvételt is készítettem vele.... --- ### Szerbhorváth György: Tito temetése – Jugoszlávia rekviemje - Published: 2017-04-13 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/04/13/szerbhorvath-gyorgy-tito-temetese-jugoszlavia-rekviemje/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2017, 2017/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: szerbhorvathgyorgy Josip Broz Titónak, a 2. világháború egyik leghíresebb partizánvezérének, majd a szocialista Jugoszlávia örökös elnökének halála és temetése a halál politizálásának tipikus példája. 1980-ban hunyt el, amikorra a televíziózás abszolút uralkodóvá vált, de a nyomtatott sajtó sem volt még leáldozóban, így halála és temetése több szempontból is médiaeseménnyé válhatott. Utolsó útját nem csak Jugoszláviában, de Titónak a világpolitikában betöltött különleges helyzete miatt mind a keleti, mind a nyugati blokkban, de az el nem kötelezett világban is tömegek követhették. Noha a nyugati sajtó már ekkor pedzegette, vajon halálát túléli-e Jugoszlávia, akkor egyes emigráns csoportokon kívül senki még el sem tudta képzelni, hogy az ország polgárháború során, népirtások révén hullik szét. Legfeljebb a szovjet inváziótól tartottak, de a rekordszámú külföldi vendég érkezte miatt a legtöbbeknek úgy tűnt, Jugoszlávia fennmarad Tito után is. Inkább foglalkoztak hát azzal, miért nem jelent meg az USA elnöke, Carter a temetésen, vagy hogy Tito feleségét, aki korábban igazi celebként volt jelen a nyilvánosságban, kiengedték házi őrizetéből a temetésre. Egy szocialista császár kultusza Tito történelmi szerepe máig tudományos kutatások, politikai, (bulvár)média-értelmezések és még hevesebb viták tárgya. A horvát állami televízió az utóbbi időkben két tévésorozatot is szentelt pályájának – egy Tito-ellenest és egy Tito-pártit, melyeket rekordszámú néző követett. Alakja ikonná vált, akár Che Guevaráé, marketing szempontjából ragyogó hívószó, eladható vele bármi. Megírták már szakácskönyvét, szerelmi életét, vadászatainak történetét, a halála óta eltelt harmadnyi évszázad ellenére mindig akad valami újdonság. Egyik unokája ki is kelt, hogy még a betegségéről szóló jelentések kapcsán is most hozakodnak elő kvázi új információkkal... --- ### Ilona Juhász L.: „We, Hungarian Workers Have Always Trusted in Him.” Two Symbolic Funerals at the Time of the Cult of Personality - Published: 2017-04-13 - Modified: 2017-04-13 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/04/13/ilona-juhasz-l-we-hungarian-workers-have-always-trusted-in-him-two-symbolic-funerals-at-the-time-of-the-cult-of-personality/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: ljuhaszilona Joseph V. Stalin, Soviet Prime Minister and General Secretary of the Central Committee of the Communist Party of the Soviet Union died on 5 March 1953. Nine days later he was followed by Klement Gottwald, the first Czechoslovak worker-president, head of the Czechoslovak Communist Party. On the days when the funerals of the two leading politicians were taking place, symbolic funerals were held on the command of the Communist Party in the municipalities of Czechoslovakia as well. This study—based mainly on a recent collection carried out in the municipalities Dolné Saliby, Horné Saliby and Rudná, and on the contemporary press coverage—recalls how the national mourning manifested itself in the municipalities and what externals characterized the two symbolic funerals. It touches upon, inter alia, the “spontaneously” written letters published in the contemporary press, examines the memories of the informants on the contemporary events and shows what information was recorded in the chronicles of the three examined villages on those days. --- ### L. Juhász Ilona: „Mi magyar dolgozók mindig Benne bíztunk” Két jelképes temetés a személyi kultusz idején - Published: 2017-04-13 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/04/13/l-juhasz-ilona-mi-magyar-dolgozok-mindig-benne-biztunk-ket-jelkepes-temetes-a-szemelyi-kultusz-idejen/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2017, 2017/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: ljuhaszilona Az államfők, vezető politikusok halálát és temetését a 20. század folyamán (is) általában országosan elrendelt gyász kísérte, és a sajtóban is kiemelt szerepet kapott az elhunytak méltatása. A korabeli lapoknak köszönhetően pontos képet nyerünk például Ferenc József osztrák császár és magyar király 1916-ban bekövetkezett halálát követő történések minden mozzanatáról. Az elhunyt uralkodó méltatása, majd a temetésről szóló beszámolók és a műkedvelő versírók alkalmi költeményei egyaránt megjelentek a lapokban. A regionális sajtóban egyebek között arról is tájékoztatták az olvasókat, hogy az adott megyét kik képviselték a temetési szertartáson, közzétették a hivatalos küldöttség névsorát is, s valamennyi felekezet templomában istentiszteletet tartottak az uralkodó emlékére. A temetést követően részletesen beszámoltak a temetés lefolyásáról, s általában közölték az elhangzott beszédeket is. Annak ellenére tehát, hogy rádió ekkor még nem volt, a lakosság kisebb-nagyobb mértékben közvetve vagy közvetlenül részese lett az országos gyásznak, és az uralkodó temetésének részleteit is megismerhette. A rádió, majd a televízió elterjedésével a nemzeti/országos gyász is új dimenziókat kapott. Tanulmányomban a személyi kultusz virágzása idején 1953 márciusában csupán néhány nap eltéréssel elhunyt két kommunista vezető: a szovjet Joszif Vissza­rionovics Sztálin és a csehszlovák Klement Gottwald halálával és temetésével foglalkozom, adalékokat közölve, milyen formában jelent meg a nemzeti gyász Csehszlovákia magyarlakta falvaiban, illetve mit őrzött meg ebből az utókor emlékezete. Az alábbiakban az 1953-ban megjelent korabeli szlovákiai magyar sajtó híranyagának felhasználásán túl három faluban: a gömöri Rudnán valamint a mátyusföldi Alsó- és Felső­szeliben végzett kutatásaim során gyűjtött anyag alapján mutatom be a témát. Joszif Visszarionovics Sztálin (1879–1953) Joszif Visszarionovics Sztálin, a Szovjetunió... --- ### László Tóth: The Enescapable Path. The Hungarian Theatre of Bratislava in the New Czechoslovakia (1918–1924) - Published: 2017-04-13 - Modified: 2017-04-13 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/04/13/laszlo-toth-the-enescapable-path-the-hungarian-theatre-of-bratislava-in-the-new-czechoslovakia-1918-1924/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: tothlaszlo Throughout the city´s history, the population of Bratislava had fundamentally restructured three times. Until the second half of the 19th century, for the geographical proximity of Vienna, the German element was determinant in the life of the city. Then, in the period from the 1860s up to 1918 it was the Hungarian language and culture that was forging ahead. After the change of state power in the years 1918–1919, the Slovak character of the city gradually strengthened. This process intensified again in the period of 1945–1948 by forced Slovakisation, rights deprivation, deportation and forced relocation of the non-Slovak (Hungarian and German) population, which was followed in the 1950s and 1960s by intentional mass settling of Slovaks in Bratislava. This obviously led to a restructuring of the city´s ethnic character. By now, Bratislava as the capital of Slovakia and later of the independent Slovak Republic, has become an almost entirely Slovak city. Consequently, even the first hundred years of the professional Hungarian-language theatre between 1820 and 1920 had also been a now and again interrupted period of struggle for existence, for gaining ground, for finding its place, for winning its civil rights. And if we take the period of the fifty years between 1880 and 1930, when the Hungarian-language theatre of Bratislava actually began to advance, we can see that within the first four decades it suddenly—from one day to another—lost ground, its raison d´être, then, by the end of the 1930s it completely ceased to exist. That is, in Bratislava... --- ### Tóth László: Kényszerpályán A pozsonyi magyar színjátszás az államfordulat idején (1918–1924) - Published: 2017-04-13 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/04/13/toth-laszlo-kenyszerpalyan-a-pozsonyi-magyar-szinjatszas-az-allamfordulat-idejen-1918-1924/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2017, 2017/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: tothlaszlo 1918: egy „tragikusan kergült” esztendő A 19–20. század fordulójára a magyar vidéki színjátszás – így a felföldi, felső-magyarországi országrészeken is – jól kiépített, egységes szervezetet alkotott, melyen belül Pozsony is, Kassa is a legfontosabb és legerősebb vidéki központok közé tartozott. Igaz, a szlovák színháztörténet-írás ebben is az 1867 utáni erőszakos magyarosítás részét és következményét látta, mely „a színházat is úgy értelmezte”, mint annak egyik legfontosabb eszközét. A magyar színtársulatok „elárasztották az egész Szlovákiát”, melyek a 19. század végére „fölénybe kerültek – Pozsonyt kivéve – a német társulatokkal szemben”. 1 Milena Cesnaková-Michalcová azonban szlovák részről azt is elismeri, hogy a mai Szlovákia területén működött nagy német és magyar társulatok a 19–20. század fordulóján mind a dramaturgiai, mind rendezői és színészi szempontból megfelelő színvonalat képviseltek, és megismertetve a nézőket mind a kortárs szerzőkkel, mind a klasszikus darabokkal, „a szlovák műkedvelőket is segítették abban, hogy betekinthessenek a színészet és a színházművészet titkaiba”. 2 Erős társulatot talált Pozsonyban és Kassán az államfordulat is, melyek kvalitásairól nemkülönben elismeréssel szól(t) a szlovák színháztörténet-írás. Az opera szlovákiai, illetve a mai Szlovákia területére eső történetét, hagyományait feldolgozó Štefan Hoza kétkötetes monográfiájában például Polgár Károly pozsonyi társulatáról tárgyát illetően mint „népes és magas művészi színvonalú együttesről” szól, melyet „Pozsonyban nagyon kedveltek a művészethez való korrekt hozzáállásuk” miatt, de „Jó együttese volt, és értékes repertoárja... ” a kassai színházi koncessziót bíró Faragó Ödönnek is, aki már rögtön első előadásaival megnyerte a helybeli közönséget. (Hoza, 1953, I. , 94. , illetve 130. p. ) Ráadásul a színházba járás ekkorra már Pozsonyban... --- ### István Gaucsík: The Cooperative System in the Upper Hungarian (Slovak) Region (1898–1918) - Published: 2017-04-13 - Modified: 2017-04-13 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/04/13/istvan-gaucsik-the-cooperative-system-in-the-upper-hungarian-slovak-region-1898-1918/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: gaucsikistvan Among the key links of the 19th century Hungarian cooperative system belonged the cooperatives in the Upper Hungarian Slovak region, many of which either operated in ethnic blocks or in Slovak–Hungarian–German contact zones. The regional and urban associations undertaking self-help and self-promoter profile played an important role, and from 1989 especially those cooperative structures which were set up on a top-down basis, with the aim of modernisation (Hungarian National Credit Cooperative, Hangya—Consumer and Marketing Cooperative of the Hungarian Landowners´ Association). These credit unions and consumer cooperatives were of great importance for the majority´s and the minorities´ political elites who were thus developing national societies which constituted communication channels towards farmers, among them especially the landowners. Through this channel they could, on the one hand, carry out such tasks as society organization and social politics, and, on the other hand, they could mobilize and politically activate the membership for national issues. For their existential weight and prestige in the regions they operated in, they had a middle-class creating function. This study is devoted to the integration and market expansion strategies of and the networks set up by the Hungarian National Credit Cooperative and the Hangya Cooperative. It also pays attention to the Slovak national cooperative policy objectives intensifying from the end of the 19th century, which confronted the Hungarian cooperative plans on the eve of World War I. --- ### Gaucsík István: A magyarországi szövetkezeti rendszer a felvidéki (szlovák) régióban (1898–1918)1 - Published: 2017-04-13 - Modified: 2019-04-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/04/13/gaucsik-istvan-a-magyarorszagi-szovetkezeti-rendszer-a-felvideki-szlovak-regioban-1898-19181/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2017, 2017/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: gaucsikistvan A szlovák historiográfia a szövetkezeteket a nemzetpolitikai érdekérvényesítés és nemzeti emancipációért folytatott küzdelem fontos eszközeiként, tárgyaiként kezeli. A szlovák történészek gazdasági tevékenységüket szinte kizárólag a nemzeti közösség formálásában játszott szerepük szerint ítélik meg. Külön hangsúlyt fektetnek az etnikai sérelmek és elkülönülés kihangsúlyozására. Az állami (főképpen a magyarországi) szövetkezetpolitikákban a „kisebbségellenes kurzus” bemutatására fektetik a hangsúlyt. Az interpretációk közös jegye, hogy a szövetkezeteket egy nyertes-vesztes dichotómiába helyezik. Pedig a későbbi 20. századi csehországi és szlovákiai, illetve kárpátaljai szövetkezeti hálózatok bemutatásánál nem lehet figyelmen kívül hagyni az impériumváltás előtti osztrák birodalmi időszakot és a magyarországi előzményeket. Vitán felüli, hogy a Monarchia nem egyirányú, területileg eltérő, aszinkron, ellentmondásoktól sem mentes, azonban nyilvánvaló tendenciaként jellemezhető gazdasági integrációja az egyes országrészek szövetkezeti struktúráinak kialakulására, általában a szövetkezés tudatosságának elterjedésére is jótékony hatással volt. 2 A 19. század közepétől Magyarországon a kisebbségek politikai elitjei, köztük a szlovákok is felismerték, hogy a nemzetiségi társadalmak megszervezésénél előbb az egyleti, majd a szövetkezeti hálózatok kiépítése, illetve az állami gazdasági szektorban megszerzett képviselet és befolyás képes mind az etnopolitikai, mind a közösségszervező kulturális célokat hatékonyan támogatni. Ellenben a felső-magyarországi régió szövetkezeti alrendszere – ha úgy tetszik, az egyletektől már eltávolodó egyesülési formák – később alakult ki. Az állami szervek és a gazdasági érdekvédelmi szervezetek kezdeményezésére rendszerszerűen jöttek létre a falusi hitelszövetkezetek, a mezőgazdasági szövetkezetek (tej- és termelőszövetkezetek), illetve egy-egy gazdasági területre szakosodott szövetkezetek (például a tejipari, gép-, raktárszövetkezetek). Mindenféleképpen meg kell említeni, hogy a felvidéki és a szlovák etnikai régióban3 a szövetkezeti mozgalom két szervezeti-társasági formából is merített. Az egyletek... --- ### Impresszum 2017/1 - Published: 2017-04-12 - Modified: 2021-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/04/12/impresszum-20171/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2017, 2017/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XIX. év­fo­lyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Szerkesztőbizottság: Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tartalom Tanulmányok GAUCSÍK ISTVÁN A magyarországi szövetkezeti rendszer a felvidéki (szlovák) régióban (1898-1918) TÓTH LÁSZLÓ Kényszerpályán. A pozsonyi magyar színjátszás az államfordulat idején (1918-1924) L. JUHÁSZ ILONA "Mi magyar dolgozók mindig Benne bíztunk". Két jelképes temetés a személyi kultusz idején SZERBHORVÁTH GYÖRGY Tito temetése - Jugoszlávia rekviemje Oral History KOSZTOLÁNYI GÁSPÁR Agora SZENTANDRÁSI TIBOR A magyarság megmaradásának esélyei Fölvidéken a jelenlegi erőviszonyok között 1. Kérdésfölvetés és néhány fogalom tisztázásának kísérlete Könyvek Fedinec Csilla (szerk. ) Húszéves a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága 1996-2006 (Öllös László) Röhrich, Lutz Begegnungen. Erinnerungen an meinen Kollegen- und Freundeskreis. Mit bibliographischen Anmerkungen und ein Gesamtverzeichnis der Puplikationen Röhrichs. Hrsg. von Mieder, Wolfgang–Neumann, Siegfried–Schmitt, Christoph–Wienker-Piepho, Sabine (Liszka József) Liszka József Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Gráfik Imre) Szarka László A multietnikus nemzetállam. Kísérletek, kudarcok és kompromisszumok Csehszlovákia nemzetiségi politikájában 1918-1992 (Bajcsi Ildikó) Jozef Tancer Rozviazané jazyky - ako sme hovorili v starej Bratislave (Takács Henrietta) Misad Katalin–Csehy Zoltán (szerk. ) Nova Posoniensia VI. A pozsonyi magyar tanszék évkönyve (Mészáros Veronika) Zalmen Gradowski Auschwitz-tekercs. A pokol szívében (Polgár Anikó) Majdán János... --- ### Vörös Ferenc: Nyelvek és kultúrák vonzásában I–II. Személynevek a magyar nyelvterület északi pereméről. Pozsony, Kalligram Könyvkiadó, 2011/2013, 520 + 728 p. - Published: 2017-01-26 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/01/26/voros-ferenc-nyelvek-es-kulturak-vonzasaban-i-ii-szemelynevek-a-magyar-nyelvterulet-eszaki-peremerol-pozsony-kalligram-konyvkiado-20112013-520-728-p/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2016, 2016/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: baukojanos Vörös Ferenc Nyelvek és kultúrák vonzásában. Személynevek a magyar nyelvterület északi pereméről című kétkötetes monográfiája Családnévkutatások Szlovákiában (2004) című könyvének szerves folytatása és kiegészítője, hiszen ugyanannak a négy nyugat-szlovákiai településnek és időszaknak a keresztnevei állnak vizsgálatai középpontjában. A szerző az állami anyakönyvezés kezdetétől (1895-től) 1999 végéig elemzi két csallóközi (Balony, Diósförgepatony) és két Nyitra-vidéki (Kiscétény, Nagycétény) település keresztnév­állományát. A korpusz 1895–1959 közötti része állami anyakönyvekből, 1960-tól egyházi és állami anyakönyvekből, valamint községi (önkormányzati) nyilvántartásokból származik. A kutatás mintegy tízezer névadatra épül: Balonyból 1539, Diósförgepatonyból 3095, Kiscétényből 729, Nagycétényből 4501 keresztnév állt Vörös Ferenc rendelkezésére, aki néhány alfejezetben két mátyusföldi községben (Alsó- és Felsőszeli) végzett személynévkutatásának eredményeit is közli, valamint az említett hat kutatópontról származó családnévanyagból is merít. A vizsgált időszakban a településeken az anyakönyveket 1921 végéig (valamint 1938–1945 között) magyarul, 1922-től szlovákul vezették. Ettől kezdve többnyire szlovákos alakváltozatban jegyzik be az anyakönyvekbe a személyneveket, megváltozik a névsorrend és szlovákra fordítják azokat a keresztneveket, melyeknek létezik metanyelvi párjuk (pl. Erzsébet → Alžbeta, Ferenc → František). Az államváltások következtében gyakran megbomlott az összhang a bejegyzett névalak és a szóbeli, illetve írott (főképpen) informális névhasználat tekintetében. Az anyakönyvekbe hivatalosan szlovákul bejegyzett név sokszor eltért az újszülöttet bejelentő rovatban szereplő szülő, közeli hozzátartozó aláírásától. A magyar nemzetiségűek többnyire magyaros formában írták alá saját kezükkel az anyakönyvet. A szlovákiai magyarokra napjainkig jellemző a kettős személynévhasználat. E terminus a család- és keresztnévnek (egyes nyelvekhez kötődő) kétféle alakváltozatban való használatát jelöli. A hivatalos (formális) színtéren a szlovákos névformák használata dominál, ekkor a névsorrend keresztnév + családnév, és... --- ### Rastislava Stoličná-Mikolajová: Socializmus na tanieri. Možnosti a praktiky stravovania oby­vateľov Slovenska v rokoch 1948–1989. Bratislava, VEDA, 2015, 160 p. - Published: 2017-01-26 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/01/26/rastislava-stolicna-mikolajova-socializmus-na-tanieri-moznosti-a-praktiky-stravovania-oby%c2%advatelov-slovenska-v-rokoch-1948-1989-bratislava-veda-2015-160-p/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2016, 2016/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: bakiattila Feuerbach tömörbe szabott mondása szerint: „az vagy, amit megeszel. ” Az evés egyike alapvető szükségleteinknek, nélkülözhetetlen a létezés szempontjából, függetlenül a fennálló politikai, társadalmi struktúra mibenlététől. Ugyanakkor a fennálló politikai-társadalmi berendezkedés hatással lehet/van, jelentős mértékben alakíthatja/alakítja a benne élők táplálkozási szokásait. A társadalmi-politikai átalakulások mindennapi metamorfózisai között vizsgálhatjuk a táplálkozási szokások változásait is. Vizsgálati szempontként kezelve e változásokat, azok bemutatásán keresztül, közelebb juthatunk és mélyebb összefüggéseiben érthetjük meg a vizsgált rendszer lényegét. Hiszen, bármennyire elvont a politikai koncepció, a táplálék és a hozzá kötődő (készítési, fogyasztási) szokások végeredményben mindig személyessé formálódnak, vagyis emberek, közösségek által jelenítődnek meg. Tömören fogalmazva: enni minden korban kell, még ha az evéshez kapcsolódó szokások változnak is. Rastislava Stoličná-Mikolajová (1948) etnológus legújabb könyvében ilyen szempontok szerint közelíti, értelmezi és értékeli a csehszlovák államszocialista rendszeren belül a szlovák országrész területén élő lakosság táplálkozással összefüggő szokásait, valamint az állami politikának e területen kifejtett tevékenységét. Az etnológus asszony, egyéb kutatási területei mellett, a kulináris kultúra jeles kutatója. Kemény borítójú könyve tizenegy fejezetre tagolódik, amit a felhasznált irodalom jegyzéke és egy bő angol nyelvű összefoglaló zár le. Munkája bevezetőjében rövid áttekintést ad a berendezkedő szocialista rendszernek egyénről, közösségről alkotott felfogásáról, szól a gazdaságban kialakuló új hangsúlyokról, és felfedi, mi inspirálta könyvének megírásában, illetve ahhoz milyen forrásegyütteseket használt. A szocializmus első szakaszának élelmezési politikáját („Výživová politika prvej etapy budovania socializmu na Slovensku”) elemzi könyve első fejezetében, nagy vonalakban érzékeltetve a második világháború befejezését követő talpra állási évek mutatóit, a változó politikai széljárással megjelenő, a gazdaságban végbemenő változásokat: földreform, kollektivizálás, egységes földműves-szövetkezetek... --- ### Klamár Zoltán: Kanizsai mindennapok. Újvidék, Forum Könyvkiadó, 2016, 75 p.* - Published: 2017-01-26 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/01/26/klamar-zoltan-kanizsai-mindennapok-ujvidek-forum-konyvkiado-2016-75-p/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2016, 2016/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef Egyszer, valamilyen nyilvános felolvasóesten vagy min, Geszti Péter azzal ment a színpadra, hogy ő nem a szavak embere, mondandóját ezért leírta, s most fölolvassa. Utána Esterházy Péter következett, aki viszont azzal kezdte, hogy ő ellenben a szavak embere, ezért mondandóját leírta, s most fölolvassa. Én meg, nyomukban, úgy érzem, szintén a szavak embere vagyok, ezért közlendőmet leírtam, itt is szorongatom a markomban (afféle biztonsági tartalékként), de ha megengedik, mégsem olvasom föl, hanem valami ilyesmiről beszélni szeretnék. Így szándékoztam kezdeni ma esti mondandómat, de miután tényleg leírtam, úgy gondoltam, mégiscsak jobb lesz, ha felolvasom. Egyrészt, ha már ilyen szépen kitaláltam, nem szeretnék semmit kifelejteni, másrészt meg azt is jó lenne elkerülni, hogy a közben eszembe jutó balgaságokkal terheljem Önöket. Folytatom szóval (méltatlan utódként) a nagy elődök példáját és – olvasok! Kezemben (a másik kezemben) itt van Klamár Zoltánnak ez az, első ránézésre szerény küllemű, ha úgy tetszik zsilettpengényi könyve (ide magyarázatként: egyik közös barátunk, B. Kovács István szokta egyetemista korunkba emlegetni, hogy egyszer majd ír egy zsilettpengényi könyvet. Azóta ez, a zsilettpengényi, a nagy álmok megvalósulását szimbolizáló kultikus jelző számomra), szóval itt van ez a külsőleg szerény, belsőleg viszont nagyon is tetszetős könyv. És tartalmas. Ha az ember beleolvas, akkor már benne is ragad. Hogy megint idézzek valakit, mégpedig a first ladyt, Klárikát, aki szerint a szöveg rendkívül olvasmányos. Önmagában ez a jelző persze lehetne akár negatív töltetű is (hiszen, hogy mást ne mondjak, a Csók és könyv sorozat darabjai is nyilván olvasmányosak), de sietek hozzátenni, hogy Klárika nyilván nem annak... --- ### Jelenkori migrációs trendek és áramlások Délkelet-Európa területén - Published: 2017-01-26 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/01/26/jelenkori-migracios-trendek-es-aramlasok-delkelet-europa-teruleten/ - Kategóriák: Konferencia, Szemle - Post Years: 2016, 2016/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: vatascinpeter Aligha tűnik kétségesnek, hogy napjainkban a migrációkutatások rendkívüli fellendülésének lehetünk tanúi, különös tekintettel a kényszermigráció jelenségére. A 2015-ben kicsúcsosodó migrációs, ill. migrációpolitikai válság nyomán Európa-szerte tematikus konferenciákról szerezhetnek tudomást az érdeklődők, folyamatosan szaporodik a publikációk száma, új kutatási projektek és együttműködések indultak el. Megfelelő a tudománytörténeti pillanat tehát ahhoz, hogy a társadalommal foglalkozó tudományok kutatói – akik a zágrábi konferencia esetében a szociológia, kulturális antropológia, politológia, demográfia, statisztika és társadalomföldrajz területéről érkeztek – összegezzék, vagy legalábbis megosszák egymás között eddigi tudásukat, meglátásaikat, amely Délkelet-Európában mind a múlt, mind a jelen szempontjából fontos feladat. A balkáni térség története eleve rendkívül mozgalmas a népességmozgások tekintetében, napjainkban pedig a menedékkeresők és irreguláris migránsok egyik legfőbb Európába vezető útvonala is erre halad át. Minden adott volt tehát a horvát fővárosban 2016. november 10. és 11-én tartott konferenciához, amelyet a Zágrábi Egyetem Etnológia és Kulturális Antropológia Tanszéke szervezett együtt az ugyancsak a Száva-parti városban székelő Migráció és Etnikai Tanulmányok Intézetével. Kilenc szekcióban összesen 37 előadás hangzott el angol nyelven 51 előadó részvételével. Érdekes adalék, hogy a kutatók származási helye alapján világosan kitűnt, hogy a balkáni országok jelenségeit – habár a felhívás valóban nemzetközi volt – a régióbeli szakemberek vizsgálják leginkább, ennek megfelelően a résztvevők több mint fele Horvátországból, Szlovéniából és Szerbiából érkezett. Megkockáztatható, hogy a térség ugyan rendkívüli nemzetközi jelentőséggel bír a migrációs folyamatok tekintetében, a lokális jelenségekkel mégis inkább még csak kivételesen foglalkoznak Európa más részéből érkező kutatók. A nyitószekció megkerülhetetlen elméleti kérdésekről szólt mind a kvantitatív, mind a kvalitatív kutatások tükrében, és sokkal... --- ### A politika antropológiájától a neotörzsiség esélyeiig - Published: 2017-01-26 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/01/26/a-politika-antropologiajatol-a-neotorzsiseg-eselyeiig/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2016, 2016/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: agergelyandras A politikai antropológia szótári értelmezésben és az antropológia egyes ágazatait bemutató szakkönyvekben a politikai élet szervezettségi szintjeivel, a jogérvényesüléssel és a társadalmi ellenőrzés sajátos módjaival foglalkozik. Fontosságáról példaképpen James Peoples és Garrick Bailey Humanity. An Introduction to Cultural Anthropology című kézikönyvében (1988) a tizenharmadik fejezetet teszi ki a politikai és jogi szerveződések leírása – ami nem jelent tucatrangú érdektelenséget a téma antropológiai fontosságát illetően, csupán azt, hogy amíg az európai közgondolkodásnak, politikatörténetnek alighanem első fejezetei közé kerülne a társadalom politikai-jogi felépítménye, a kulturális antropológia szisztematikus rendszerében jóval előtte szerepelnek olyanok, mint a tudományág természetének, sajátos nézőpontjainak, kutatási módszereinek, a fizikai-biológiai sajátosságoknak, a szociokulturális rendszereknek, rokonsági kapcsolatoknak, vallásnak, gazdaságnak körülírásai. Aki egyenesen a politikai antropológiai szakkönyveket nyitja föl (Balandier 1967, Easton 1958, Lewellen 1983, Winckler 1970, Clastres 1974), rendszerint a társadalom politikai szervezetének sejtszerű formáitól az államszintű társadalmakig láthatja föltárva egy-egy társadalom vagy az egyes rendszerek karakterét. Nem mindegy azonban, hogy – akár monografikus művet, akár egy-egy földrész, tájegység vagy politikai berendezkedés aprólékos leírását tartja kezében az olvasó-érdeklődő – mikortájt keletkezett műről van szó. A politikai rendszerek antropológusok általi leírásai ugyanis a 19. század közepétől vagy fél évszázadon át elsősorban az államnélküli társadalmak részletező leírásai voltak, s csak az utóbbi negyedszázadban találkozunk (egyre növekvő számban) olyan művekkel, amelyek a „politikai embert” és közösségi-kommunikációs rítusait immár egyetlen diskurzus-miliőben vélik megnevezhetőnek, nem egyfajta besorolásban szerepeltetik. S ez nem pusztán témaválasztás kérdése, hanem sokkal inkább szemléletmódé. Mintha azt mondanám, hogy a tudományág belső fejlődése meghaladta a „termelőerők és termelési viszonyok” átfogó értelmezését és belekezdett... --- ### Fürdőélet a 19. századi Gömörben, 11. Csízfürdő – világfürdő?! – 2. - Published: 2017-01-26 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/01/26/furdoelet-a-19-szazadi-gomorben-11-csizfurdo-vilagfurdo-2/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2016, 2016/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: kerenyieva Ötcsillagos szolgáltatás, ezres vendégsereg Csíz fürdői minősítésében először Ilosvai 1895. évi fürdőismertetőjében jelent meg a magyarországi fürdők kínálatában. (Ilosvai 1895, 25. p. ) „Fiatal kora” ellenére a vendégek szórakoztatására térzene,1 biliárd- és olvasóterem napi-, heti- és élclapokkal, zongoraterem, teke- és teniszpálya hetenként tombolával kapcsolatos táncmulatságok szolgáltak. 2 Korszerűen felszerelt kávéház, cukrászda, könyvkereskedés és kölcsönkönyvtár is működött a telepen,3 továbbá borbély, kereskedők, mosónők és iparosok alkalmazásával igyekeztek még inkább a vendégek kedvébe járni. 4 A korabeli források szerint 1906-tól már hullámfürdőről is gondoskodtak. 5 Az 1890-es évekig a község gyógyszertára, postája és távírdája a közeli Rimaszécsen üzemelt, (Preysz 1894, 25. p. ) mígnem az igazgatóság 1891-ben állandó postahivatal felállítását kérelmezte a vármegyei hatóságoknál. 6 1894-ben egyenesen a kormányhoz fordultak, s a fürdőévad idejére Csíz végre saját ún. szezonális postaállomást kapott, a következő évben pedig már idénytávirdát7 is engedélyezett a fürdő részére a kereskedelmi minisztérium. 8 A 20. század végre meghozta számára az áttörést is. Egy 1903. április 10-i keltezésű, a Gömörvármegyi Közigazgatási Bizottsághoz intézett levélben a kassai M. Kir. Posta- és Távírdaigazgatóság a kereskedelmi miniszter engedélyezése folytán a csízi időszaki posta- és távirdahivatal állandósítását9 rendelte el és ott a szolgálat ellátását télen a postamesterre, a fürdőidény alatt pedig a kirendelendő tisztviselőkre bízta. 10 A fürdővendégek kényelmére az új század küszöbén saját gyógyszertár11 működött a községben, 1913-ban pedig már telefon-hozzáférhetőségről olvashatunk. (Vámossy–Lenkei–Schulhof 1913, 42. p. ) Gömöri fürdőink közül egyedül Csíz büszkélkedhetett szolgáltatásai palettáján fogászati műteremmel is, amely Dávid Ödön fogorvosnak köszönhetően 1918 nyarától vált elérhetővé a páciensek számára. 12 Mind az... --- ### Spa Life in Gömör in the 19th Century, No. 11., Csízfürdő – a world spa?! - Published: 2017-01-26 - Modified: 2017-01-26 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/01/26/furdoelet-a-19-szazadi-gomorben-11-csizfurdo-vilagfurdo-2/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: kerenyieva     The deservedly best known and, at the same time, the youngest spa of the Gömör (Gemer) region was situated in the valley of the Rima river, on a hilly countryside protected from winds southeast of Rimaszombat (Rimavská Sobota), in the district of Rimaszécs (Rimavská Seč). Although the mineral water of the spa had been widely known already from the 1860s, the bathing resort was built relatively late, at the turn of the century. The secret of its lightning fast bloom laid in its unique iodine-bromine mineral water rich in salt, and above all, in its capable, ambitious and modern-minded management. A contemporary source said in the peace years before the First World War that „in a few years, Csíz (today Číž) would be a far-famed spa of the Continent”. Well, even if the prophecy does not fully reflect reality, it has essentially been confirmed that the spa in Číž, as the only (! ) spa in Gemer open for the public, has still been one of the most popular health resorts in the country. Éva Kerényi 615. 838(437. 6)(091) Spa Life in Gömör in the 19th Century, No. 11. 711. 455:615. 838(437. 6)(091) Csízfürdő – a world spa? ! Keywords: Gömör (Gemer), Csíz (Číž), spas, climatic resorts, balneology, medicinal mineral water --- ### Ortvay Tivadar - A tudósok köztársaságának képviselője – 2. - Published: 2017-01-24 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/01/24/ortvay-tivadar-a-tudosok-koztarsasaganak-kepviseloje-2/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2016, 2016/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: gaucsikistvan István Gaucsík 930.1-051 Theodor Ortvay. The Representative of the Scientists´ Republic 94(437.6) Keywords: Tivadar (Theodor) Ortvay, Ortvay, biography, Hungarian historical science, history of Pozsony (Bratislava) Párhuzamos dimenziók: Ortvay Pozsony-témái és további munkássága Ortvay mindjárt Pozsonyba való kerülésekor szorgalmas munkatársa lett a városi lapoknak és sorra jelentette meg magyar és német cikkeit (Nyugatmagyarországi Hiradó, Po­zsonymegyei Közlöny, Pozsonyvidéki Lapok, Pressburger Zeitung). A nagyszámú újságbeli cikk a régészet, történelem (főleg ókor- és középkortörténet, történeti földrajz, gazdaság- és művelődéstörténet, várostörténet) kategóriáiba sorolható. Ezenkívül közéleti témákkal (műemlékvédelem, múzeumügy, köztisztaság, városfejlesztés) foglalkozott. Úti beszámolókat és könyvismertetéseket is közölt. (Ortvay 1906a, 9–27. p. ) Történészi képzettségét és erudícióját a város kultúrpolitikai törekvéseinek a védelmében is felhasználta. 1 A jogakadémia vezetése 1884-ben őt bízta meg a nagy múltú oktatási intézmény történetének megírásával. A százéves évfordulóra készült mű gazdagon adatolt és máig fontos alapmű. Különlegessé teszi a koncepciója, hiszen ennek a fontos egyetemnek az alapítását és fejlődését „szélesebb történeti keretbe” ágyazva vizsgálja és az „egyetemes hazai tanügy” fejlődésével kapcsolja össze. A forráshasználat módja a másik lényeges elem. Az iskolai, városi és káptalani levéltár irataira támaszkodott, de az intézmény- és adatközpontú leíró részt követően – és a tanári pantheont megörökítve – 1784-től datálható érdekes művelődéstörténeti adatokat vonultatott fel a jogakadémia diákságának életéből, csínytevéseiről, kocsmai dorbézolásokról és a világi hatalommal való összeütközésekről. (Ortvay 1884. ) A városi értelmiség elitklubjának a Pozsonyi Orvos- és Természettudományi Egye­sü­letnek a tevékenységébe Ortvay előadóként 1896-tól kapcsolódott be. Az egyesület hatósugara túlterjedt nemcsak Pozsony, hanem a megye határain is. A pozsonyiak már 1857-ben 36 európai tudományos egyesülettel álltak kapcsolatban. Múzeumot és könyvtárat tartottak fenn. Az egyesület előadóinak repertoárja nem maradt meg szűkebben a természettudományok mezsgyéin belül, hanem az ember- és társadalomtudományok irányába... --- ### Theodor Ortvay. The Representative of the Scientists´ Republic - Published: 2017-01-24 - Modified: 2017-01-24 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/01/24/theodor-ortvay-the-representative-of-the-scientists-republic/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: gaucsikistvan István Gaucsík 930. 1-051 Theodor Ortvay. The Representative of the Scientists´ Republic 94(437. 6) Keywords: Tivadar (Theodor) Ortvay, Ortvay, biography, Hungarian historical science, history of Pozsony (Bratislava) Theodore Ortvay (1843-1916) was one the best-known personalities of the 19th-century Hungarian positivist historiography. Nonetheless, his scientific biography featuring new aspects is still missing. This study is partly an attempt to compensate for this. Although the Slovak historical science considers him as a historian specialized on the medieval history of Bratislava, Ortvay´s academic activities were of a much wider range. His works of an enduring value encompassed the uneasy areas of social, economic and cultural history. Despite the fact that he spent three decades in Bratislava, his academic research remained mainstream. The author of this study deals with Ortvay´s career and achievements, he highlights the historian´s engagements in Bratislava from the perspective of fundamental research. He examines Ortvays´s works in the context of the 19th century social sciences in Hungary, in the contemporary discourse. He devotes special attention to the analysis of the historian´s scientific and public social networks (Szentkláray, Flóris Rómer, Arnold Ipolyi). A further, not-so-hidden objective of the study is to pave the way for Ortvay´s cult in Bratislava—in a positive sense, of course. --- ### Gömörfalva, Szeretetfalva, Vasutasfalva, Amerikafalva és társaik - Adalékok az 1914-es orosz betörést követő harcok során lerombolt kárpáti falvak újjáépítésére meghirdetett országos akcióhoz –2. - Published: 2017-01-24 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/01/24/gomorfalva-szeretetfalva-vasutasfalva-amerikafalva-es-tarsaik-adalekok-az-1914-es-orosz-betorest-koveto-harcok-soran-lerombolt-karpati-falvak-ujjaepitesere-meghirdetett-orszagos-akciohoz-2/ - Kategóriák: Szemle, Tartalom - Post Years: 2016, 2016/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: ljuhaszilona Ilona Juhász L. 94(437.6)”1914/1915” Gömörfalva, Szeretetfalva, Vasutasfalva, Amerikafalva and Other Villages. 94(439)”1914/1915” Additions to the National Action Announced for Rebuilding Carpathian Villages Destroyed in 1914 in the Fights Following the Russian Invasion Keywords: World War I, Russian attack, fundraising, reconstruction Adományok A lapokban az adományozók számának függvényében időközönként közzétették az adománygyűjtés országos, megyei és helyi eredményeit. Mind az adományozott összeg nagysága, mind pedig az adakozók száma eléggé hullámzó volt. Az adományok között voltak filléres, 1-2 koronás, de egészen magas összegek is. A háború sújtotta megyékben megjelenő lapok általában hírt adtak az ország különböző vidékeiről az adott megyébe érkezett adományokról és adakozókról. Az Eperjesi Lapok a külön erre a célra indított Nyilvános nyugtázás c. rovatában folyamatosan közölte ezeket az információkat. Az arányok érzékeltetésére álljon itt néhány példa a lapból: A földművelésügyi miniszter felesége, Ghillány Imréné 10 000 koronát gyűjtött és adott át személyesen Szinyei Merse István sárosi főispánnak. 1 Ugyancsak Ghillányné közvetítésével jutott el Sárosba a győri Szesz-szindikátus igazgatójának, Léderer Ágostonnak 20 000 koronás adománya. 2 1915 novemberéig 94 583 korona és 92 fillért tett ki a beérkezett összeg, s az adományozók közül többek között Péterházi Steiner Mihály nagybirtokos Ógyalláról 600, valamint Singer Lipót csúzi földbirtokos és felesége 1200 koronát küldött. 3 1916 januárjáig a „Gömör Sárosért” akció 57 380 koronát eredményezett, amely összeg a gömöri járásokban az alábbi módon oszlott meg: Ratkói járási gyűjtés 2667 K 45 f. Nagyrőczei                 1074 K 31 f. Garamvölgyi               2308 K 63 f. Rimaszombati                        2916 K 59 f. Feledi                          2193 K 35 f. Rozsnyói                                 8288 K 23 f. Tornaljai                                 1870K Rimaszombat városi 1143 K 03 f. Rozsnyó városi                       2419 K Dobsinavárosi                        876 K Jolsvavárosi                534 K 80 f. Nagyrőczevárosi                    258 K4   január 10-től május 5-ig Bujanovics... --- ### Gömörfalva, Szeretetfalva, Vasutasfalva, Amerikafalva and Other Villages. Additions to the National Action Announced for Rebuilding Carpathian Villages Destroyed in 1914 in the Fights Following the Russian Invasion - Published: 2017-01-24 - Modified: 2017-01-24 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/01/24/gomorfalva-szeretetfalva-vasutasfalva-amerikafalva-and-other-villages-additions-to-the-national-action-announced-for-rebuilding-carpathian-villages-destroyed-in-1914-in-the-fights-following-the-ru-2/ - Kategóriák: Content, Forum Social Science Review, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: ljuhaszilona The Russian army invaded Hungary in the autumn of 1914 on its northeastern border, and it occupied relatively substantial areas in a short period of time. Before April 1915, the Hungarians managed to drive them out completely, but the operational areas suffered major damage, especially 100 villages in the then Sáros, Zemplén and Ung counties, and to some extent, the fighting affected also the counties of Máramaros and Bereg. The greatest damage was suffered by the Sáros (Šariš) County, where 15 villages were destroyed completely. The costs of reconstruction were officially estimated at corona 7-8 million. It would have been impossible to generate this huge amount of money without the involvement of the population. The whole society of Hungary had joint forces in order to collect donations, and managed to raise the amount needed. This study introduces the reconstruction movement from its beginning to the delivery of houses, based on information gained mainly from calls, news, reports, etc. published in the contemporary regional press of Hungary´s counties today belonging to Slovakia. Ilona Juhász L. 94(437. 6)”1914/1915” Gömörfalva, Szeretetfalva, Vasutasfalva, Amerikafalva and Other Villages. 94(439)”1914/1915” Additions to the National Action Announced for Rebuilding Carpathian Villages Destroyed in 1914 in the Fights Following the Russian Invasion Keywords: World War I, Russian attack, fundraising, reconstruction --- ### Felső-Magyarország, Felvidék – a regionalitás változatai - Published: 2017-01-24 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/01/24/felso-magyarorszag-felvidek-a-regionalitas-valtozatai/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2016, 2016/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: hajduaniko Anikó Hajdú 323.174(437.6) Upper Hungary, Southern Slovakia – Variants of Regionality 316.347(437.6) Keywords: Upper Hungary, Southern Slovakia, Slovensko, regional self-image, interpretation of space Tanulmányunk a dualizmuskori magyar és szlovák köztudatban egyszerre „felvidékként”, Felső-Magyarországként (Horniaky, Horná zem, Horné Uhorsko), a szlovák közbeszédben pedig a 18. század végétől egyre gyakrabban „Slovensko” megnevezéssel, a magyarban néha „tótság” néven jelölt terület sajátosságait vizsgálja. Ez utóbbi etnikai térmegjelölésre Pechány Adolf reprezentatív munkájának egyik mondatát hozhatjuk fel példaként: „Télen és ünnepnapon az egész tótságon posztóból készült szoknyát viselnek. ”1 Az egymással nehezen összeegyeztethető magyar és szlovák nemzeti térségértelmezések a közös megnevezések ellenére gyakran egészen eltérő módon értelmezték a „felföldi” megyékből összeálló magyarországi „felsővidéket”, illetve a szlovák többségű etnikai régiót. Ennek fő oka az volt, hogy ezek az értelmezések a másik dominanciájának tagadására épültek és nemzetileg meghatározottak voltak. Éppen ezért az egész északnyugati és északkeleti rész közös megjelölésére kezdetben köznévi térmegjelölésként használt „felvidék” és a szlovákok által lakott területek etnikai önmegnevezéseként kialakult Slovensko a magyar közigazgatási, történeti szóhasználatban, illetve szlovák területi önmeghatározásban alapvetően etnikai vagy etnizált régióként kezelte a statisztikai szakirodalomban „Duna bal parti” és a „Tisza jobb partinak” nevezett 16 vármegye területét. Ebből adódóan mindkét fogalom már a 19. század második felében, de még inkább a 20. század elején erős ideológiai-politikai töltetet kapott. A fokozatosan tulajdonnévi pozícióba került és egyre gyakrabban nagy kezdőbetűvel írt „Felvidék” és „Slovensko” értelmezése egyik kulcskérdése lett a magyar nemzetállamról, illetve a szlovák nemzetépítésről, valamint a dualizmuskori modernizációs, asszimilációs folyamatokról zajló vitáknak. Tanulmányunk kulcskérdése a két nemzet térségértelmezéseinek összevetése, a régióval kapcsolatos fogalomváltozatok tisztázása és annak körüljárása, hogy tekinthetünk-e meghatározott kritériumok alapján etnikai, kulturális, gazdasági, statisztikai régióként olyan területre, mely a történelem folyamán a mai... --- ### Upper Hungary, Southern Slovakia – Variants of Regionality - Published: 2017-01-24 - Modified: 2017-01-24 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/01/24/upper-hungary-southern-slovakia-variants-of-regionality/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: hajduaniko This study examines the characteristics of the area referred to equally in the Hungarian and Slovak discourse during the Dualism as “Felvidék” (Upper Hungary), and from the end of the 18th century, in the Slovak public perception as Slovakia, in Hungarian as the “Tót” nation. Although the area is not easy to mark out as a region according to a coherent system of criteria, there are some continuously prevailing geographical, cultural, economic, linguistic and ethnic characteristics that have substantiated a kind of a highland identity. In the 19th century, the region became the scene of the beginning of a parallel nation-building process of Hungarians and Slovaks, however, the regional self-image of the two nations aimed often at each other´s displacement, had become a source of conflicts. At the beginning of the 20th century, „Upper Hungary” (Felvidék) had gradually become a proper name confronting with „Slovensko” (Slovakia) used in an ethnic sense, therefore during the dualist period, the national space interpretations became focal points of the debates of Hungarians and Slovaks on the nation-building process, and on the assimilation and modernization processes. This study is attempting to resolve the dilemmas around inter­pretations of space, and, besides presenting the variants of notions connected with space, it also explores the question of regionality. Anikó Hajdú 323. 174(437. 6) Upper Hungary, Southern Slovakia – Variants of Regionality 316. 347(437. 6) Keywords: Upper Hungary, Southern Slovakia, Slovensko, regional self-image, interpretation of space --- ### Lányanyának lenni, avagy egy múltbeli szociológiai terepkutatás eredményei - Published: 2017-01-24 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/01/24/lanyanyanak-lenni-avagy-egy-multbeli-szociologiai-terepkutatas-eredmenyei/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2016, 2016/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: lamplzsuzsanna Bevezetés Az alábbi írás 1984-ben, azaz több mint harminc évvel ezelőtt készült. Nem tudományos folyóirat, hanem a Nő című, akkoriban 35-40 ezres példányszámban megjelenő képes hetilap számára, amely az egyetem elvégzése utáni első munkahelyem volt. A főszerkesztőnő, Haraszti Mészáros Erzsébet nagy érdeklődést mutatott a szociológia iránt, s neki köszönhetem, hogy a szokványos újságírási és szerkesztési munkák mellett a szerkesztőségben töltött három aktív év alatt alkalmam nyílt néhány szociológiai terepkutatás elvégzésére is. Ezek egyike a lányanyaságról szólt, tehát arról az állapotról/ jelenségről, amikor egy nőnek hajadonként, vagyis házasságon kívül születik gyermeke. A kutatást öt járásban végeztem: a Dunaszerdahelyi, Komáromi, Lévai, Losonci és Nagykürtösi járásokban. Három módszert alkalmaztam. Az első módszer a dokumentumelemzés volt: újságíróként bepillantást nyerhettem a lányanyák aktáiba, számtalan jegyzőkönyvet olvastam el, amelyekből azonban az adatok intim és titkos jellege miatt valójában írásban semmit sem használhattam fel, viszont általuk betekintést nyertem a lányanyaság problematikájába, s ezzel a tudással felvértezve nyúltam a következő módszerekhez. A második módszer a személyes, félig strukturált interjú volt. A lány­anyaság múltjáról a Nagykürtösi járás három falujában, Ipolyvarbón, Nagycsalomiján és Zsélyen, valamint a járási székhelyen, Nagykürtösön beszélgettem idősebb asszonyokkal. A jelenről, vagyis a nyolcvanas évekbeli helyzetről az említett járások gyermekvédelmi osztályának felelős dolgozóival, valamint 49 lányanyával készült interjú szolgáltatta az információkat. A harmadik módszer a terepkutatás volt, amikor a titkos résztvevő megfigyelő pozíciójából adódóan lányanyának adtam ki magamat. Így alkalmam nyílt a saját bőrömön is tapasztalni az emberek viszonyulását. Összesen tehát öt forrásból gyűjtöttem az adatokat: a jegyzőkönyvekből, az idősebb adatközlőktől, a hivatali referensektől/védőnőktől, a lányanyáktól és... --- ### To Be a Single Mom—Results of a Sociological Field Research Made in the Past - Published: 2017-01-24 - Modified: 2017-01-24 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/01/24/to-be-a-single-mom-results-of-a-sociological-field-research-made-in-the-past/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: lamplzsuzsanna In Slovakia in 1980, 5,6% of all live-born infants were born out of wedlock, and their proportion today is 37,8%, but we have no precise information on how many of them were born to single mothers, or how many to those unmarried but cohabiting with a partner. This study presents the results of a qualitative research made 30 years ago in five districts of Southern Slovakia. In the research we used three methods: document analysis, semi-structured interviews with 49 single mothers and further respondents, and field research. We were examining the issue of who became a single mother at that time and why. What kind of partnership preceded the birth of their baby? What was the public attitude towards them? The results of the research performed back in 1980 forecasted the present-day tendencies of the transformation of partnerships. --- ### A szlovákiai nemzetiségek település­szerkezetének változásai az 1970. és az 1980. évi népszámlálás adatai alapján - Published: 2017-01-24 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/01/24/a-szlovakiai-nemzetisegek-telepules%c2%adszerkezetenek-valtozasai-az-1970-es-az-1980-evi-nepszamlalas-adatai-alapjan/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2016, 2016/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: gyurgyiklaszlo_szemle Bevezetés A 2. világháború után megtartott csehszlovák népszámlálások közül az 1970-es és 1980-as népszámlálás községsoros nemzetiségi adatsorai különleges jelentőséggel bírnak. A pártállami időszakban megtartott cenzusok nemzetiségi adatai csak országos, kerületi, illetve járási szintű bontásban lettek közzétéve a Csehszlovák Statisztikai Hivatal egyes, többnyire belső kiadványaiban. A korábbi, az 1950. és az 1961. évi népszámlálási kiadványok még titkosítottak voltak. Az 1950. évi népszámlálás nemzetiségi adatai nem tekinthetők hitelesnek. 1 A 2. világháború utáni időszakban országos, kerületi és járási szinten az 1961. évi adatok jelentik az első reális támpontot az egyes nemzetiségek számára és területi megoszlásukra vonatkozóan. Azonban az 1961. évi népszámlálás községsoros bontású nemzetiségi adatai a statisztikai hivatal alapján, illetve levéltári forrásokból napjainkig nem kerültek elő, nem ismeretesek. Az 1970-es és 1980-as népszámlálások községsoros adatai az ezredfordulót követően váltak hozzáférhetővé a Szlovák Statisztikai Hivatal levéltárában. Az adatok két belső kiadványból lettek feldolgozva. 2 A községsoros adatokat tartalmazó publikációk 7 szlovákiai nemzetiség adatait tüntetik fel: cseh, szlovák, ukrán (ruszin), orosz, lengyel, magyar, német, melyeket az egyéb és ismeretlen kategóriák egészítenek ki. Az 1970. és az 1980. évi népszámlálások nemzetiségi kategórái csupán annyiban különböznek, hogy az 1970. évi ukrán (ruszin) helyett 1980-ban csak az ukrán kategória szerepel.   1. A népességszám változásai Szlovákia népessége az 1970. és az 1980. évi népszámlálások közti időszakban 10,0%-kal 453878 fővel (4 537 290-ről 4 991 168-re) emelkedett. Ebből a „többségi nemzetek”, a csehek és szlovákok aránya 11,4%-kal, 447899 fővel, a többi nemzetiség 0,36%-kal, 2180 fővel növekedett. (A magyarokon és a lengyeleken kívül valamennyi nemzeti kisebbséghez tartozó szám apadt.... --- ### Changes in the Municipal Structure of National Minorities in Slovakia, according to the 1970 and 1980 Censuses - Published: 2017-01-24 - Modified: 2017-01-24 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/01/24/a-szlovakiai-nemzetisegek-telepules%c2%adszerkezetenek-valtozasai-az-1970-es-az-1980-evi-nepszamlalas-adatai-alapjan/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: gyurgyiklaszlo_szemle This study examines the 1970 and 1980 census data of municipalities of Slovakia inhabited by national minorities. The data rows of the two censuses related to national minorities could not be examined earlier as they only became available in the years following the turn of the millennium. The data series, besides those concerning the seven national minorities of Slovakia (Czechs, Slovaks, Ukrainian-Ruthenians, Russians, Polish, Hungarians, Germans), also contain data on other national minorities and those with unknown national identity. In this study we analyse data broken down by administrative units (counties, districts), municipality sizes, proportion of national minorities, and the number of members belonging to the individual minority communities. We examine the changes in the consolidated municipal data rows of majority and minority, as well as the changes in the data of the individual national minorities separately. Based on the analysed data, we can see the modifications of the ethnic spatial structure in the reviewed period in Slovakia. For better understanding, the changes taking place over the decades are further detailed by graphs and charts. --- ### A pozsonyi Új Szó és az 1956-os magyar forradalom - A forradalommal szembeni propaganda a szlovákiai magyar pártlapban - Published: 2017-01-24 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/01/24/a-pozsonyi-uj-szo-es-az-1956-os-magyar-forradalom-a-forradalommal-szembeni-propaganda-a-szlovakiai-magyar-partlapban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2016, 2016/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: popelyarpad A csehszlovákiai sajtó 1956 őszén kivétel nélkül a kommunista állampárt hivatalos álláspontját hirdetve írt a szomszédos Magyarországon történtekről. A hatalom elsőszámú és kiemelten kezelt propagandaeszközének a pártsajtó számított, amely tevékenységét a pártvezetés a forradalom leverését követően rendkívül pozitívan értékelte. A propagandagépezet szerves részét képezte az 1948-ban alapított pozsonyi Új Szó is, amely az egyetlen magyar nyelvű napilapja volt a kommunista Csehszlová­kiá­nak. A lap, noha magyar nyelven, Szlovákia magyar lakossága számára jelentették meg, a kommunista diktatúra négy évtizede alatt jobbára nem a kisebbségi magyarság, hanem – a cseh nyelvű prágai Rudé právohoz és a szlovák nyelvű pozsonyi Prav­dához hasonlóan – az állampárt szócsöve volt. Főszerkesztői tisztét 1955 márciusa óta Dénes Ferenc, a magyar kisebbség egyik legszervilisebb politikai reprezentánsa töltötte be, akit 1954-ben a Szlovák Nemzeti Tanács egyik alelnökévé is megválasztottak, 1955 áprilisában pedig helyet kapott Szlovákia Kommunista Pártja (SZLKP) Központi Bizottságában is. Az SZLKP KB kiadásában megjelenő Új Szó 1956-os szerepvállalása két vonatkozásban különbözött a cseh és a szlovák pártlapétól. Egyrészt abban, hogy propagandájának nem az ország többségi nemzetei, hanem a magyar kisebbség irányában kellett hatnia, aminek különlegességét az adott helyzetben az jelentette, hogy ezt a propagandát a Magyarországon, vagyis a kisebbség anyaországában zajló eseményekkel szemben kellett kifejtenie. A másik különbség az volt, hogy a lapnak ezúttal nem csak hagyományos olvasóközönségét, azaz a szlovákiai magyarságot kellett megszólítania és befolyásolnia, hanem magyarországi terjesztésre szánt különszámai révén Magyarország lakosságát is. Az alábbiakban az Új Szó forradalom alatti, részben pedig a forradalom vérbe fojtását követő számaiban megjelent írások segítségével annak számbevételére vállalkozunk, hogyan reagált... --- ### The Bratislava Új Szó and the Hungarian Revolution of 1956. The Anti-revolutionary Propaganda in the Hungarian-language Daily of the Communist Party of Slovakia - Published: 2017-01-24 - Modified: 2017-01-24 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/01/24/the-bratislava-uj-szo-and-the-hungarian-revolution-of-1956-the-anti-revolutionary-propaganda-in-the-hungarian-language-daily-of-the-communist-party-of-slovakia/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: popelyarpad Árpád Popély: The Bratislava Új Szó and the Hungarian Revolution of 1956. The Anti-revolutionary Propaganda in the Hungarian-language Daily of the Communist Party of Slovakia The study analyses the involvement of the Bratislava Hungarian daily Új Szó during the Hungarian revolution of 1956. We attempt to review how the paper reacted on the events taking place in Hungary, and in what way was the propaganda of the power against the revolution presented on its pages. Új Szó—similarly to the Czech and Slovak papers—has condemned the „counter-revolution” in Hungary, but original articles written by the editorial board members were allowed to appear in the newspaper very rarely. Its items were taken over one-on-one from the press agency or from the Czech-language central party daily Rudé právo. But the involvement of Új Szó in 1956 had not exhausted in the propaganda targeted to the Hungarian minority of Slovakia, as the paper, through its special issues to be distributed in Hungary, had also been engaged in the propaganda towards --- ### Nemzeti kisebbség és tudományosság - Published: 2017-01-24 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/01/24/ollos-laszlo-nemzeti-kisebbseg-es-tudomanyossag/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2016, 2016/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: olloslaszlo László Öllös 342. 72/. 73 Our National Minority and Science 172. 15 323. 1 Keywords: freedom, rights, national identity, public opinion, scientism. A modern nemzeti identitás születésének a legfelszabadítóbb eleme nem pusztán a középkori „natio” érvényességének kiterjesztése volt. Nem csak az az elhatározás, hogy a nemzetnek immár mindenki a tagja, és nem csupán a privilegizált rendek alkotják. Hanem annak megélése, hogy a magas kultúra is mindenki potenciális tulajdonává válhat,1 sőt az addig lenézett, közönségesnek tartott, majd népinek nevezett kultúra legszebb elemeit oda emelték, ahova értékük szerint tartozniuk kellett. 2 Ez a látásmód emberek tömegét tette potenciálisan egyenértékűvé és nyitotta meg előttük a kulturális felemelkedés kapuját. Egyenjogúvá válásuk a rendi különbségek jogi eltörlésével aligha lett volna elég e kulturális szemléletváltás nélkül. A nemzeti identitás tehát az emberi identitás tudományos és művészeti elemeinek társadalmasítását, s vele a modern politikai közösség kialakulást is jelentette. A korábbi rendi lojalitást és hitbéli kötöttségeket olyan ismeretek és készségek módosítják, amelyek a korábban egyszerűnek tekintett embernek is megadják a lehetőséget a társadalmuk és államuk egészének átgondolásához. Fontos leszögeznünk ezen a ponton, hogy csak lehetőséget adnak. Ám még ezzel a korláttal együtt is a kulturális felemelkedés lehetősége teszi a nemzeti szabadságot egyben kulturális szabadsággá. Ámde az ember kulturális szabadságának egy sajátos gyengéje is van. Nevezetesen akkor is veszélyeztethető, ha az érintettek első generációs emberi jogait, tehát szabadságjogainkat klasszikus értelmezésükben biztosítja az állam. És akkor is biztosítható, ha senki számára sem garantálja azokat. Tehát diktatúrák is kijelenthetik, hogy védik polgáraik nemzeti jogait más nemzetek elnyomó szándékával szemben, hiszen biztosítják... --- ### Our National Minority and Science - Published: 2017-01-24 - Modified: 2017-01-24 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/01/24/ollos-laszlo-nemzeti-kisebbseg-es-tudomanyossag/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: olloslaszlo László Öllös 342. 72/. 73 Our National Minority and Science 172. 15 323. 1 Keywords: freedom, rights, national identity, public opinion, scientism.   National identity had also meant the socialization of scientific and artistic ele­ments of human identity, and, with it, the emergence of modern political commu­nity. The former feudal loyalty and faith ties have been modified by such knowledge and skills that provide the opportunity even for people previously considered to be simple, to rethink their society and state as a whole. Still, even with this limitation, national freedom becomes cultural freedom thank to the possibility of cultural advancement. But, cultural freedom has a specific weakness. Particularly, cultural freedom can be jeopardized even if the first generation human rights, in their classical sense, are guaranteed by the state, and it can as well be ensured even if human rights are not guaranteed for anybody at all. It means that even dictator­ships can declare that they protect the national rights of their citizens against the oppressive intentions of other nations, as they provide for their education in the mother tongue, make possible that many elements of their popular culture become part of high culture supported by the state, and, instead of previous despise, they appreciate, what more, occasionally even promote the preservation of their customs and traditions, and make some of their symbols common with those of the state. On the contrary, constitutional democracies can also oppress those whom they do not perceive as carriers of national culture considered as... --- ### Impresszum 2016/4 - Published: 2017-01-24 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2017/01/24/impresszum-20164/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2016, 2016/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XVIII. év­fo­lyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Tóth Károly (Szlovákia), Végh László (Szlovákia) Tar­ta­lom Tanulmányok Öllös László: Nemzeti kisebbség és tudományosság Popély Árpád: A pozsonyi Új Szó és az 1956-os magyar forradalom. A forradalommal szembeni propaganda a szlovákiai magyar pártlapban Gyurgyík László: A szlovákiai nemzetiségek településszerkezetének változásai az 1970. és az 1980. évi népszámlálás adatai alapján Lampl Zsuzsanna: Lányanyának lenni, avagy egy múltbeli szociológiai terepkutatás eredményei Hajdú Anikó: Felső-Magyarország, Felvidék –a regionalitás változatai 67 L. Juhász Ilona: Gömörfalva, Szeretetfalva, Vasutasfalva, Amerikafalva és társaik. Adalékok az 1914-es orosz betörést követő harcok során lerombolt kárpáti falvak újjáépítésére meghirdetett országos akcióhoz – 2. Gaucsík István: Ortvay Tivadar. A tudósok köztársaságának képviselője – 2. Kerényi Éva: Fürdőélet a 19. századi Gömörben, 10. Csízfürdő – világfürdő? ! – 2. Közlemények A. Gergely András: A politika antropológiájától a neotörzsiség esélyeiig 155 Konferencia Vataščin Péter: Jelenkori migrációs trendek és áramlások Délkelet-Európa területén 163 Könyvek Klamár Zoltán: Kanizsai mindennapok (Liszka József) Rastislava Stoličná-Mikolajová: Socializmus na tanieri. Možnosti a praktiky stravovania obyvateľov Slovenska v rokoch 1948–1989 (Baki Attila) Vörös Ferenc: Nyelvek és kultúrák vonzásában I–II. Személynevek a magyar nyelvterület északi pereméről (Bauko János) --- ### Csanda Gábor–H. Nagy Péter (szerk.), A kontextus végtelensége. Tanulmánykötet Tőzsér Árpád 80. születésnapjára. Dunaszerdahely, Szlová­kiai Magyar Írók Társasága, 2015, 160 p. - Published: 2016-10-12 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/10/12/csanda-gabor-h-nagy-peter-szerk-a-kontextus-vegtelensege-tanulmanykotet-tozser-arpad-80-szuletesnapjara-dunaszerdahely-szlova%c2%adkiai-magyar-irok-tarsasaga-2015-160-p/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2016, 2016/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: bakalpatrik Az Opus-könyvek sorozat – mely alapvetően az ugyane címen futó folyóirat extratartományaként határozza meg magát – ötödik darabja a korábbiakhoz képest bár szűkíteni látszik vizsgálati tárgyát, annak jellegzetességei révén mégis egy olyan életműre koncentrál, melynek elemzése csakis széles és flexibilis attitűddel bíró megközelítési horizont felől lehetséges, s mely a be­emelt analógiák és jelenségek, illetve ezek árnyalatai révén a végtelenig kiterjeszthető kontextust feltételez, s abban is csak minduntalan megújulóként hajlandó szituálni önmagát. A kontextus végtelenségének minden tanulmánya Tőzsér Árpád kimagasló munkáságának egy-egy szegmensére koncentrál, a sorozatban elsőként – de az előrejelzések szerint nem utolsóként – tárgyalva egy életművet; a széria első három darabja a szlovákiai magyar irodalom történetéről, helyzetéről és alakulásáról értekezett, a negyedik pedig a líra és megannyi tudományág kapcsolatát boncolgatta. Az ötödik darab alcíme hangsúlyt kölcsönöz a kvázi apropónak, ám az előszót jegyző társszerkesztő, Csanda Gábor azt írja, hogy „a kötet minden bizonnyal akkor is létrejött volna, ha Tőzsér Árpád történetesen 64 vagy 46 éves volna”. (7. p. ), amit a direkt laudációk teljes hiánya – hacsak a költő alkotásairól kivétel nélkül elismerően szóló tanulmányok nem számítanak annak, ez esetben ugyanis valóban tisztelet-könyvről van szó – tovább erősít. „ széria érdeklődésének és vizsgálódásainak nem valamely szerző a tárgya, hanem mindenkor a szöveg. Másfelől a szerzők illusztris névsora (az illusztris szerzők névsora) is sejteti, hogy itt műközpontú irodalomtudományi dolgozatokkal lesz dolgunk. ” (7. p. ) Az alábbiakban egy szubjektív válogatás szellemében mutatjuk be részletesebben a tanulmánykötet némely dolgozatát, annak reményében, hogy e töredékek révén minél szélesebb olvasóközönséget sikerül nyernünk nemcsak... --- ### Csernicskó István: Nyelvpolitika a háborús Ukrajnában. Ungvár, Autdor-Shark, 2016, 139 p. - Published: 2016-10-12 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/10/12/csernicsko-istvan-nyelvpolitika-a-haborus-ukrajnaban-ungvar-autdor-shark-2016-139-p/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2016, 2016/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: bilaszboglarka Csernicskó István már 2013-ban az Államok, nyelvek, államnyelvek: nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867–2010) című nyelvpolitika-történeti összefoglalójának megjelenésekor tervezte annak folytatását, azt akkor azonban még senki sem sejthette, hogy az elmúlt évek ukrajnai eseményei kapcsán ennyire aktuálissá válik a nyelvpolitikai összefüggések elemzése. A szerző az előszóban elmondja, a mű „célja nem a minden részletre és aspektusra kiterjedő mély elemzés, hanem az események leírása és bizonyos összefüggések felvillantása” (8. p. ). Éppen ezért azok számára is érdekes olvasmány lehet, akik nem feltétlenül naprakészek az ukrán bel- és külpolitika terén, viszont a témában jártas olvasó is találhat benne érdekes összefüggéseket. A mű összefoglaló jellegénél fogva pedig különösen hasznos az elmúlt időszak ukrán nyelvpolitikai eseményeinek áttekintéséhez, és azok tágabb politikai és társadalmi kontextusba való helyezéséhez. Az 1991-ben függetlenné vált ukrán állam eddigi legnagyobb válságát éli, ennek kirobbanásában pedig jelentős szerepe volt az ország nyelvi helyzetének. Ukrajna lakosságának egy jelentős része orosz anyanyelvűnek vallotta magát a 2001-es népszámláláson, és az orosz nyelvet rendszeresen használják az élet különféle területein, mindemellett pedig több más kisebbségi nyelv (magyar, krími tatár, bolgár, román stb. ) is hozzájárul az ország nyelvi sokféleségéhez. A szerző rávilágít arra is, hogy a 2012-ben elfogadott nyelvtörvény és az ország nyelvpolitikája miként válhatott a háborús konfliktus ürügyévé, illetve bemutatja, hogy a krízis kirobbanása után miként alakult a nyelvpolitikai helyzet. Az bevezető első fejezet után a szerző a másodikban az ukrajnai nyelvpolitika korszakait vázolja fel, majd a harmadik részben azt mutatja be, hogyan vált az ország nyelvpolitikája a háborús konfliktus egyik ürügyévé. A következő, negyedik... --- ### Tóth Károly (1959–2016) - Published: 2016-10-12 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/10/12/toth-karoly-1959-2016/ - Kategóriák: Nekrológ, Szemle - Post Years: 2016, 2016/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: olloslaszlo Karcsi égette magát. Amikor a hozzá közel állók egyike-másika szóvá tette, az volt a válasz, hogy ő nem kíván sokáig élni. Ebben a mondatban azonban ott rejtőzött az igazi válasz: sokáig ugyan nem, de annál tartalmasabban. Ilyenkor felsorolunk. A napokban több listát is közzétettünk, ahogy mások is, mi mindent tett, indított, alapított ez az ember. Ezek azonban meg sem közelítik a valóságot. Több, sokkal több az, ami nélküle nem lett volna, vagy másképpen lett volna. Karcsit mindenki higgadt, megfontolt embernek tartotta, aki megválogatja szavait, alaposan átgondolja, mérlegeli tetteit. Ám a valóságban nyugodt, az nem volt. A valóság és amit láttunk, nagyon elváltak egymástól. Folyamatosan forrt benne a soron következő lépés bizonytalansága. Ez a feszültség mozgatta, űzte, hajtotta és fogyasztotta. Karcsi világa a gyakorlat világa volt. Akkor érezte eredményesnek magát, ha összekapcsolta azokat, akik szerinte együtt többre vihették, ha tető alá hozta azt az eseményt, intézményt, amelyik a megoldás lehetőségét nyitotta meg. Karcsi szervezett. Aprólékos, pontos, alapos, kitartó munkával. Felsorolni is nehéz azokat a szervezeteket, amelyek megszületésében, működésében kulcsszerepet játszott. A legismertebbek egész közösségünk életét formálták, de a ritkábban emlegetettek is ki tudnának tölteni egy egész emberi életet. Volt hibás döntése is jócskán. Ezekről ritkábban beszélt, de időről időre összegyűltek benne, és akkor megpróbált számot vetni velük. Ebben rejlett erejének legjava. Nem vált olyanná, aki tévedhetetlennek tartja magát, sőt. Így képes maradt arra, hogy változtasson, talpra álljon ismét és ismét. Majd újabb elképzelést emelve a magasba megint életre keljen. Ami a közös mindabban, amibe belefogott, az a közügyek szeretete. Karcsi álmai... --- ### Elbeszélt történelem - Papp József1 - Published: 2016-10-12 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/10/12/elbeszelt-tortenelem-papp-jozsef1/ - Kategóriák: Oral History, Szemle - Post Years: 2016, 2016/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: koroszoltan Emlékszik arra, hogyan jöttek be a magyarok 1938-ban? A magyarok 1938. november 10-én vonultak be, egy szakasz. De a csehszlovák és a magyar hadsereg, az ég és a föld volt, hát szegény állam volt a Magyarország. Nagy csinnadratta volt, díszkapu mindenhol, kivétel nélkül, még a péróban a cigányoknál is, minden házon valami kis zászló lobogott, piros-fehér-zöld, virágok, szép lányok felléptek. A pap meg sírt – úgy emlékszek, mintha most volna –, sírt, hogy milyen rossz volt a Csehszlovákiában. Az nem igaz, jobb volt a sorsunk még akkor is, hogyha munkanélküliség volt a masaryki demokráciában, sokkal fejlettebbek voltak, főleg a csehek, az domináns nemzet volt. Másik nap a nagy örömmámor, nagy örömujjongás, összeszedődtek az öreg front, az első világháború frontharcosai, voltak valami negyvenen – mundérokat vettek fel, meg a sapkát –, és mi, gyerekek meg kísértük őket. Voltak azért még, aki hozzácsapódtak – mások, akik nem voltak katonák –, volt az a Sánta Jozskó, az nem volt a fronton, se az elsőben, se a második háborúban: sántított, de a hangja jó volt neki. Mentek nagy dallal, fent a kitüntetések, valamit ihatott is némelyik. Énekelték, hogy „Ezer esztendeje a magyarok itten laknak, most akarják, most akarják kiirtani, de az Isten a Jóisten nem engedi. Ne félj, pajtás, a haláltól, az ellenség golyójától, háborúzni vagy meghalni, dicső halál, gyáva ember kit a golyó szíven talál. ” Akkor a Benešnek a busztaját2 felöltöztették, és kutyamedáliákkal telerakták. Valaki felbíztatta a Kabit – Kabinak hívták, jó magos öreglegény volt, felbiztatták – hogy a Zlatoš úr előtt... --- ### Nemzeti kánonok a magyar és szlovák történelemtankönyvekben. A Thököly-jelenség kontextusai1 - Published: 2016-10-12 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/10/12/nemzeti-kanonok-a-magyar-es-szlovak-tortenelemtankonyvekben-a-thokoly-jelenseg-kontextusai1/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2016, 2016/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: kardostimea A történelemtankönyvekben a Thököly-felkelésre vonatkozó tananyagot vettem alapul és azt vizsgáltam, hogy milyen sajátságok jellemzőek az adott nyelv tankönyveire a forráshasználatban, a nem szöveges elemek és a történelmi tények válogatásában és tankönyvbeli szerepeltetésében. Az általánosságokat és egyediségeket táblázatos formában is megjelenítettem mind a magyar, mind a szlovák tankönyvek esetében összefoglaló ismertetéssel, és végül egy összehasonlítást is készítettem a magyar és szlovák tankönyvek különbségeiről. Az összehasonlító elemzésben hasonlóságokat és különbségeket kerestem magyar és szlovák tankönyvekben, hogy milyen eltérések figyelhetők meg a Thököly-felkelés megjelenítésében, a témához való hozzáállásában, megközelítésében. Különösen érdekesnek tekinthető a téma abból a szempontból, hogy Thököly Imre Felső-magyarországi Fejedelemsége nagyrészt a mai Szlovákia területén jött létre. Ez külön felveti a kérdést, hogy a szlovák tankönyvírás miként próbálja történelmébe beemelni ezt a kifejezetten saját országa területén megjelenő, rövid életű államot.   A Thököly-felkelés megjelenése a magyar tankönyvekben A magyar tankönyvekben nyolc jellegzetes témaelem figyelhető meg, melyek a következők: Thökölyre vonatkozó életrajz, házassága Zrínyi Ilonával és ennek értelmezése, hosszabb-rövidebb katonai ismertetések, a két megszerzett fejedelemség (Felső-magyarországi Fejedelemség, Erdélyi Fejedelemség), az ország négy részre szakadásának tényközlése s a két kevésbé előforduló Thököly-utóéletre vonatkozó említés: a váradi elfogatás és Munkács ostroma. A táblázat alapján is megállapítható, hogy ahány tankönyv, annyiféle szempont jelenik meg a Thököly-felkelés kapcsán. Az azonban egyértelműen leolvasható, hogy a magyar tankönyvekben kevésbé jellemző Thököly második, Erdélyi Fejedelemségének említése. Teljesen eltérő, hogy melyik tankönyv mire helyezi a hangsúlyt, nincs két egyforma tankönyv, amiben például a gazdasági helyzet, a fogalommagyarázat, a vallási kérdés egyformán megjelenne, ezek mind egyediek maradtak, csak egy könyvre... --- ### Az 1970-es és az 1980-as évi népszámlálások községsoros adatai - Published: 2016-10-12 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/10/12/az-1970-es-es-az-1980-as-evi-nepszamlalasok-kozsegsoros-adatai/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2016, 2016/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: gyurgyiklaszlo_szemle A csehszlovák népszámlálások történetében a 2. világháború utáni, pártállami időszak cenzusainak (az 1950, 1961, 1970, 1980. évi népszámlálások) jellemzője, hogy községsoros adatok nem, vagy csak részlegesen kerültek nyilvánosságra, eltekintve a statisztikai községlexikonok adataitól. A csehszlovák népszámlálások eredményeit a Csehszlovák Statisztikai Hivatal a pártállami időszakban országos, kerületi, valamint járási bontásban hozta nyilvánosságra. A két világháború közötti időszakban, majd a rendszerváltást követő időszakban is bizonyos mutatók, változók községsoros adatai is nyilvánosságra kerültek. Az utolsó, 2011. évi népszámlálás lakossági mikroadatait 2015-ben tette kutatók számára hozzáférhetővé a Szlovák Statisztikai Hivatal. Az állampárti időszak 1950. és 1961. évi népszámlálásainak kötetei csak kis példányszámú, megszámozott, „titkos”, ill. „bizalmas” kiadványokként kerültek főleg az államigazgatás, a párthierarchia, egyes vállalatok kiemelt szervezeti egységeihez, illetve egyes könyvtárakba. Ebből a szempontból nagy jelentőséggel bír, hogy az 1970. és az 1980. évi népszámlálások községsoros adattábláit tartalmazó két belső felhasználásra szánt kiadványsorozat is hozzáférhetővé vált a Szlovák Statisztikai Hivatalban az ezredfordulót követő években. Időközben e kötetek a Szlovák Statisztikai Hivatalból a Pozsonyi Központi Levéltárba kerültek. A két kiadványsorozat nem hagyományos nyomdai eljárással készült. Az 1970-es és az 1980-as népszámlálások adatait tartalmazó kiadványok előrenyomtatott táblázatokat tartalmazó oldalakból tevődnek össze. Ezekre az üres táblázatokat tartalmazó oldalakra a kor technikai színvonalának megfelelően valószínűleg tűs nyomtatóval nyomtatták az adatokat, melyek gyakran csak nehézkesen olvashatók. Ez utóbbiból adódik, hogy a feldolgozásnál nehézséget okoz az adatok leolvasása, melyet utólag kell időigényesen ellenőrizni. Az 1970. évi sorozat a „Výsledky sčítania ľudu, domov a bytov k 1. 12. 1970 za obce a ich části” (é. n. ) címen jelent meg. A... --- ### The Greek Catholic Church’s Life Saving Activities between 1939 and 1945, on the Example of OSBM Bishop of Prešov Pavel Peter Gojdič. - Published: 2016-10-12 - Modified: 2016-10-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/10/12/the-greek-catholic-churchs-life-saving-activities-between-1939-and-1945-on-the-example-of-osbm-bishop-of-presov-pavel-peter-gojdic/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: peterborza It was not of their own record that the Greek Catholics and the Jews found themselves discriminated against between 1939 and 1945 by the regime of the so-called Slovak State: they had been exposed to unjust anti-Semitic and anti-national minority policies. The austerity measures did not equally affect the two communities, but their consequences had been tragic for the Jews. The Christian faith, resistance to the anti-Semitic policies of the ruling regime and particularly the open positions and concrete actions of the Bishop of Prešov Pavel Peter Gojdič (1888–1960) encouraged many Greek Catholics to provide help to people discriminated against on the basis of race. This paper provides a comprehensive picture on the 27 Jewish people saved by Bishop Gojdič and on the wide range of the Bishop´s activities aimed at rescuing Jews. Peter Borza    281. 94-051(437. 6) The Greek Catholic Church’s Life Saving Activities between 1939         323. 12(=411. 16)”1939/1945” and 1945, on the Example of OSBM Bishop of Prešov Pavel Peter Gojdič.         94(437. 6)”1939/1945” Keywords: Rescue of Jews, Greek Catholic Church in Eperjes (Prešov), baptisms, baptismal certificates, harbouring children --- ### A görögkatolikus egyház embermentő tevékenysége 1939–1945 között Pavol Peter Gojdič OSBM eperjesi püspök példáján - Published: 2016-10-12 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/10/12/a-gorogkatolikus-egyhaz-embermento-tevekenysege-1939-1945-kozott-pavol-peter-gojdic-osbm-eperjesi-puspok-peldajan/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2016, 2016/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: peterborza A görögkatolikusok és a zsidók 1939 és 1945 között nem önszántukból találták magukat szemben az ún. Szlovák Állam rendszerével, s igazságtalan antiszemita és nemzetiségi politikának voltak kitéve. A két közösséget eltérő mértékben érintették a megszorító intézkedések, de a zsidók számára tragikus következményei lettek. A keresztény hit, az uralkodó rendszer antiszemita politikájával való szembehelyezkedés és főként Pavol Peter Gojdič eperjesi püspök nyílt állásfoglalásai és konkrét tettei sok görögkatolikust ösztönöztek arra, hogy a fajilag üldözött személyeknek segítséget nyújtsanak. A görögkatolikus egyház zsidómentő tevékenységének vizsgálata során a püspök személye kulcsfontosságúnak bizonyul. Már 1939 januárjában nyíltan szembefordult az uralkodó rendszer antiszemita politikájával, és konkrét lépéseivel, például ártatlan családok megmentésével arra késztette papjait és a hívőket, hogy ebben a tevékenységében kövessék. Személyisége a szlovák viszonyok közt több tekintetben kivételes. Ennek tudatában voltak kortársai is, amikor a püspökké szentelése 20. évfordulójára kiadott könyv előszavában leszögezik: „Felkutattuk a rendelkezésre álló anyagot, s igyekeztünk reális képet nyújtani e nehéz és viharos időszakról, melynek során egyházmegyénket Pavel püspök vezette. Munkái, pásztorleveleinek szavai, melyeket e könyvben közzéteszünk, a leghűbben és legegyértelműbben vallanak püspökünk áldozatkész és forrón szerető lelkületéről. ” Peter Gojdič 1888. július 17-én született Pillerpeklényben (Ruské Pekľany), nem messze Eperjestől, ahol apja, Štefan Gojdič görögkatolikus papként tevékenykedett. Két évvel később a család a Bártfa melletti Cigelka (Cigeľka) parókiájára költözött. A házaspárnak, Štefannak és Annának (szül. Gerberyová) megszületett legidősebb fiuk, Kornel, utána Peter és Štefan, végül lányuk, Helena. A három fiú az apja mintájára választott magának pályát, s papok lettek. Az ifjú Peter keresztény humanizmussal átitatott környezetben növekedett testvéreivel együtt... --- ### The Greek Catholic Church’s Life Saving Activities between 1939 and 1945, on the Example of OSBM Bishop of Prešov Pavel Peter Gojdič. - Published: 2016-10-12 - Modified: 2016-10-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/10/12/a-gorogkatolikus-egyhaz-embermento-tevekenysege-1939-1945-kozott-pavol-peter-gojdic-osbm-eperjesi-puspok-peldajan/ - Kategóriák: Revue, Štúdie, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: peterborza The Greek Catholic Church’s Life Saving Activities between 1939 and 1945, on the Example of OSBM Bishop of Prešov Pavel Peter Gojdič. It was not of their own record that the Greek Catholics and the Jews found themselves discriminated against between 1939 and 1945 by the regime of the so-called Slovak State: they had been exposed to unjust anti-Semitic and anti-national minority policies. The austerity measures did not equally affect the two communities, but their consequences had been tragic for the Jews. The Christian faith, resistance to the anti-Semitic policies of the ruling regime and particularly the open positions and concrete actions of the Bishop of Prešov Pavel Peter Gojdič (1888–1960) encouraged many Greek Catholics to provide help to people discriminated against on the basis of race. This paper provides a comprehensive picture on the 27 Jewish people saved by Bishop Gojdič and on the wide range of the Bishop´s activities aimed at rescuing Jews. Peter Borza    281. 94-051(437. 6) The Greek Catholic Church’s Life Saving Activities between 1939         323. 12(=411. 16)”1939/1945” and 1945, on the Example of OSBM Bishop of Prešov Pavel Peter Gojdič.         94(437. 6)”1939/1945”   Keywords: Rescue of Jews, Greek Catholic Church in Eperjes (Prešov), baptisms, baptismal certificates, harbouring children --- ### Fürdőélet a 19. századi Gömörben, 10. - Csízfürdő – világfürdő?! - Published: 2016-10-12 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/10/12/furdoelet-a-19-szazadi-gomorben-10-csizfurdo-vilagfurdo/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2016, 2016/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: kerenyieva A Rima-völgy természeti környezete Gömör megye méltán legismertebb, ugyanakkor legfiatalabb gyógyfürdője a szelektől védett, dombos Rima-völgyben feküdt, dél-keletre Rimaszombat városától, a Rima­szécsi járásban. Bár ásványos vize már a 19. század 60-as éveitől széles körben ismert volt, fürdőtelepe viszonylag későn, a századforduló éveiben épült ki. Villámgyors fellendülése párhuzamba hozható más – sokkal szebb és hatékonyabb természeti adottságokkal rendelkező – gömöri fürdők hanyatlásával, ill. stagnálásával, Csízfürdő titka azonban egyedülálló konyhasós, jódos-brómos gyógyvizében és mindenekfölött rátermett, ambiciózus és modern gondolkodású vezetőségében rejlett, amely ügyesen előnyére változtatta a fürdőnek egy teljesen átlagos vidéki panorámát nyújtó, nem éppen természeti rezervátumba illő környezetét. Csíz tengerszint feletti magassága 174 métert számlált. A fürdő száraz és meleg éghajlatát előnyösen befolyásolta északról a Gömör–szepesi-érchegység, délről pedig a Bükk és Mátra hegység láncolata, amely klímájának szubalpin jelleget kölcsönzött: ennélfogva levegője tiszta, egészséges, a környező dombokkal védve az északi szelektől, derült, sokszor igen meleg száraz nappalokat és kellemes, enyhén hűvösebb éjszakákat eredményezett. A község és környékének talaja neogén képződmény volt, melyet az ár annyira elsodort, hogy az alatta levő miocén rétegek1 repedésein források nyomultak fel. 2   Kútásásból gyógyvízforrás A 13 hőfokos jódos-sós forrás felfedezése Csíz község határában már-már meseszerű. 1862-ben egy Harnócz András nevezetű parasztgazda a telkén kutat ásott s 4-4½ méter mélységben édesvizet talált. Tovább ásva sós vízre bukkant, melyet a falubeliek főzéshez és kenyérsütéshez kezdték el használni. A pénzügyőrök észrevették, hogy a kősó kereslete apadt a faluban és emiatt a sós vizű kút használatát betiltották, vizét azonban a szolgabíróság vegyelemzés végett Rimaszombatba küldte. Az 1863-as Félix Antal kincstári... --- ### Spa Life in Gömör in the 19th Century, No. 10. - Published: 2016-10-12 - Modified: 2016-10-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/10/12/spa-life-in-gomor-in-the-19th-century-no-10/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: kerenyieva The deservedly best known and, at the same time, the youngest spa of the Gömör (Gemer) region was situated in the valley of the Rima river, on a hilly countryside protected from winds southeast of Rimaszombat (Rimavská Sobota), in the district of Rimaszécs (Rimavská Seč). Although the mineral water of the spa had been widely known already from the 1860s, the bathing resort was built relatively late, at the turn of the century. The secret of its lightning fast bloom laid in its unique iodine-bromine mineral water rich in salt, and above all, in its capable, ambitious and modern-minded management. A contemporary source said in the peace years before the First World War that „in a few years, Csíz (today Číž) would be a far-famed spa of the Continent”. Well, even if the prophecy does not fully reflect reality, it has essentially been confirmed that the spa in Číž, as the only (! ) spa in Gemer open for the public, has still been one of the most popular health resorts in the country.   Éva Kerényi   615. 838(437. 6)(091) Spa Life in Gömör in the 19th Century, No. 10.      711. 455:615. 838(437. 6)(091) Csízfürdő – a world spa? !   Keywords: Gömör (Gemer), Csíz (Číž), spas, climatic resorts, balneology, medicinal mineral water --- ### Ortvay Tivadar - A tudósok köztársaságának képviselője – 1. - Published: 2016-10-12 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/10/12/ortvay-tivadar-a-tudosok-koztarsasaganak-kepviseloje-1/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2016, 2016/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: gaucsikistvan Ortvay Tivadar katolikus pap, történész, régész, őskortörténeti, művészet- és politikatörténeti, természetrajzi és tudomány-népszerűsítő művek szerzője, ahogy a Pozsonyban 1876-ban megjelent írói névtár jellemzi, „szorgalmas és jeles történetnyomozó és régiségbúvár” (Moenich–Vutkovich 1876, 356. p. ), kétségkívül a 19. század második felének és a 20. század elejének egyik legjelentősebb magyarországi társadalomtudósa. Otthonosan mozgott a történet- és földrajztudomány, egyháztörténet, régészet, éremtan és művelődéstörténet cseppet sem akadálymentes, sőt felettébb igényes, szakmai felkészültséget, széles látókört, olvasottságot és újító lelkületet követelő területein. Sokrétű tudósi és majd fél évszázadot felölelő kutatói és publikációs tevékenysége annál inkább figyelemre méltó, mert ez a fajta polihisztori habitus napjainkra a társadalomtudományok specializálódásával, a történeti iskolák és képviselőik bizonyos fokú kanonizálódásával, az akadémiai műhelymunka elefántcsonttoronyba való bezárulásával (visszavonulásával) kiveszett, és inkább kivételnek, mint szabálynak számít. Manapság a történész szűk területen mozog vagy mainstream témákhoz nyúl, illetve azokhoz alkalmazkodik. A tudományos diskurzust a szociologizált modellek és nagy­struktúrák tematizálják. Az újból és újból felbukkanó konjunkturális fogalmak, például identitás, kisebbség, elitek a reneszánszukat élik. A jelen sziszifuszi erőfeszítéseinek halmazaiból intellektuális felüdülés a historiográfiai hagyományokhoz való visszakanyarodás, de természetesen nem az ott való végleges lehorgonyzásról van szó, hanem ösztönző impulzusok befogadásáról. Ez a tanulmány nem foglalkozhat az Ortvay-világ izgalmas és kiterjedt terrénumával és változatos domborzati viszonyaival, azok körültekintő bejárásával, szemrevételezésével. Ortvay 25 éves korától 73 éves koráig alkotott. 48 év alkotómunkájának részletes értékelésére természetszerűleg nem vállalkozhatom. Életrajzának legfontosabb állomásait kívánom bemutatni, és tudományos karrierjének vázlatos megrajzolására teszek kísérletet. Sokrétű munkásságát és szellemi irányultságát tézisszerűen, életrajzába ágyazom. Külön figyelmet szentelek a régészet, egyháztörténet és a város-, illetve... --- ### Theodor Ortvay. The Representative of the Scientists´ Republic - Published: 2016-10-12 - Modified: 2016-10-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/10/12/ortvay-tivadar-a-tudosok-koztarsasaganak-kepviseloje-1/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: gaucsikistvan Theodore Ortvay (1843-1916) was one the best-known personalities of the 19th-century Hungarian positivist historiography. Nonetheless, his scientific biography featuring new aspects is still missing. This study is partly an attempt to compensate for this. Although the Slovak historical science considers him as a historian specialized on the medieval history of Bratislava, Ortvay´s academic activities were of a much wider range. His works of an enduring value encompassed the uneasy areas of social, economic and cultural history. Despite the fact that he spent three decades in Bratislava, his academic research remained mainstream. The author of this study deals with Ortvay´s career and achievements, he highlights the historian´s engagements in Bratislava from the perspective of fundamental research. He examines Ortvays´s works in the context of the 19th century social sciences in Hungary, in the contemporary discourse. He devotes special attention to the analysis of the historian´s scientific and public social networks (Szentkláray, Flóris Rómer, Arnold Ipolyi). A further, not-so-hidden objective of the study is to pave the way for Ortvay´s cult in Bratislava—in a positive sense, of course.   István Gaucsík           930. 1-051 Theodor Ortvay. The Representative of the Scientists´ Republic            94(437. 6) Keywords: Tivadar (Theodor) Ortvay, Ortvay, biography, Hungarian historical science, history of Pozsony (Bratislava) --- ### Dialektus, kontaktusjelenség vagy magyar propaganda? Adatok és értelmezések a keleti szlovák (szlovják) etnikai régióról - Published: 2016-10-12 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/10/12/dialektus-kontaktusjelenseg-vagy-magyar-propaganda-adatok-es-ertelmezesek-a-keleti-szlovak-szlovjak-etnikai-regiorol/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2016, 2016/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: sztancsgabor Miroslav Kusý politológus két évtizeddel ezelőtti tanulmányában rámutatott arra, hogy az 1990-es évek közepén nem volt olyan közös nyelvi norma és történelmi hagyomány, amely a szlovákok körében az egységes nyelvi közösség képzetét megalapozta volna: „ egyszerű hazánkfia az irodalmi szlovák nyelvet valamiféle egzotikus dolognak tartja. Sokan viseltetnek ellenérzésekkel az irodalmi nyelvvel szemben. A nemzet többsége, úgy hiszem, még mindig árulásnak tartja, hogy a közép-szlovákiai dialektust választották számára irodalmi nyelvnek. Talán azért van így, mert az a bizonyos táji jelleg nyelvileg, nyelvjárásilag még mindig erősen él. ” (Ábrahám 2003, 56–57. p. ) Kusý szerint a szlovák népesség nagyobb része azonban sokáig nemcsak a kodifikált nyelvet nem érezte magáénak, hanem a térség sok más népéhez hasonlóan az állam területén belül érzelmileg elsősorban a szűkebb pátriájával, szülőföldjével tudott azonosulni, azaz a szlovákok területi identitásának mélyrétege gyakran ma is regionális. Az egyén elsősorban a maga szülőföldjéhez kötődik: „mi nem nemzethez, hanem tájegységekhez tartozunk. ” (Ábrahám 2003, 56–57. p. ) A több-kevesebb megszorítással sok más szláv nemzetre is érvényesnek tűnő megállapítás egyszerre utal a liptói, turóci, szepességi és más jórészt eredetileg régi megyei, térségi identitásformák szívós továbbélésére, és a 19–20. századi európai ember számára különösen fontos szülőföldi identifikáció elsőbbségére utal. A szlovák „nemzeti ébredés”, azaz a modern szlovák nemzetépítő nacionalizmus korának írásaiban, a 19. század utolsó harmadától kezdve a keleti szlovák régió a nemzeti terület megkérdőjelezhetetlen része. A hegyek és a szepességi német falvak által elválasztva ugyanakkor a magyar Alföld felé nyitottan, a „szlovák Kelet” sok tekintetben elmaradt a nemzeti fejlődésben. Milan Hodža arról írt,... --- ### Dialect, Contact Phenomena or Hungarian Propaganda? Data and Interpretations of the Eastern Slovak (Slovjak) Ethnic Region - Published: 2016-10-12 - Modified: 2016-10-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/10/12/dialect-contact-phenomena-or-hungarian-propaganda-data-and-interpretations-of-the-eastern-slovak-slovjak-ethnic-region/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: sztancsgabor The possibilities of interpretation of the eastern Slovak (Slovjak) population can be traced out in the triangle of dialect, denomination, and regional identity. The nationalities (Slovaks, Ruthenians, Germans and Hungarians) living in Šariš, have double or multiple identities, they use two or more languages and, as regards their use of mother tongue and other languages, they have a varying linguistic identity. As proof of that, a special local Šariš identity has gained ground among the local elite of the Šariš County, based on local roots and relations, which also had an impact on the two Slavic nationalities living along the blurred Slovak and Ruthenian language border. The Slovjaks can be seen as a form of contact phenomena, as in Šariš, four nationalities and five religions mixed together, or lived side by side. Naturally, apart from the locals, both the Hungarian county and national governments had been interested in the strengthened and developing Slovjak identity, which was differing from the Slovak one.   Gábor Sztancs            81`246. 3 Dialect, Contact Phenomena or Hungarian Propaganda?             316. 347(437. 6) Data and Interpretations of the Eastern Slovak (Slovjak) Ethnic Region           323. 174(437. 6)   Keywords: Sáros (Šariš) County, Slovjak, censuses, regional identity, Rusyn–Slovak language border   --- ### Gömörfalva, Szeretetfalva, Vasutasfalva, Amerikafalva és társaik - Adalékok az 1914-es orosz betörést követő harcok során lerombolt kárpáti falvak újjáépítésére meghirdetett országos akcióhoz – 1. - Published: 2016-10-12 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/10/12/gomorfalva-szeretetfalva-vasutasfalva-amerikafalva-es-tarsaik-adalekok-az-1914-es-orosz-betorest-koveto-harcok-soran-lerombolt-karpati-falvak-ujjaepitesere-meghirdetett-orszagos-akciohoz/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2016, 2016/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: ljuhaszilona Az orosz cári hadsereg 1914 őszén az északkeleti határnál, Uzsoknál betört Magyarországra, s rövid időn belül aránylag jelentős területeket foglalt el. 1915 áprilisáig sikerült teljesen kiűzni őket, a hadműveleti területeken azonban nagy károk keletkeztek, elsősorban 100 sárosi, zempléni és Ung megyei településen, de a harcok bizonyos mértékben Máramaros és Bereg megyét is érintették. A legnagyobb károkat Sáros vármegye szenvedte el, ahol 15 falu teljesen elpusztult. A lakóházakon túl a gazdasági és más épületek nagy része is tönkrement, s az állatállományból alig maradt valami. A lakosság egy része földönfutóvá vált, menekülni kényszerült (Szijj–Ravasz 2000, 174. , 700–701. p. ). A menekülés 1914 novemberében indult meg Zemplén vármegye Homonnai, Mezőlaborci, Nagymihályi, Szinnai, Sztropkói és Varannói járásaiból, Sáros vármegye Bártfai, Eperjesi, Felsővízközi és Giralti járásaiból, Máramaros Ökörmezői és Tiszavölgyi járásaiból, Ung Bereznai járásából és Bereg vármegye Alsóvereckei járásából (Kádár–Sarbó 1927, 27. p. ). Akiknek lehetőségük volt rá, rokonaikhoz menekültek, de Zemplén és Sáros megyéből egyaránt aránylag sokan Budapestet választották úti céljuknak. A fővárosban azonban csupán az azokról a vidékekről érkezett menekültek kaphattak segélyt, akik élete veszélyben volt. A róluk való gondoskodással a kormány a fővárosi közjótékonysági ügyosztályt bízta meg. Az arra rászorulókat tömeglakásokon helyezték el, ahol a segélyt elsősorban természetbeni adományokban kapták, készpénzt csak nagyon ritka esetben utaltak ki számukra. A közjótékonysági bizottság feladata volt az oroszok kiűzését követően a menekültek hazaszállítása is (Kádár–Sarbó 1927, 27–29. p. ). „A visszautazásra való készség leginkább a jobb módúaknál volt meg, de a segélyezettek is mindannyian iparkodtak, hogy minél előbb rendes lakóhelyükre jussanak. 1915. év február... --- ### Gömörfalva, Szeretetfalva, Vasutasfalva, Amerikafalva and Other Villages. Additions to the National Action Announced for Rebuilding Carpathian Villages Destroyed in 1914 in the Fights Following the Russian Invasion - Published: 2016-10-12 - Modified: 2016-10-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/10/12/gomorfalva-szeretetfalva-vasutasfalva-amerikafalva-and-other-villages-additions-to-the-national-action-announced-for-rebuilding-carpathian-villages-destroyed-in-1914-in-the-fights-following-the-ru/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: ljuhaszilona The Russian army invaded Hungary in the autumn of 1914 on its northeastern border, and it occupied relatively substantial areas in a short period of time. Before April 1915, the Hungarians managed to drive them out completely, but the operational areas suffered major damage, especially 100 villages in the then Sáros, Zemplén and Ung counties, and to some extent, the fighting affected also the counties of Máramaros and Bereg. The greatest damage was suffered by the Sáros (Šariš) County, where 15 villages were destroyed completely. The costs of reconstruction were officially estimated at corona 7-8 million. It would have been impossible to generate this huge amount of money without the involvement of the population. The whole society of Hungary had joint forces in order to collect donations, and managed to raise the amount needed. This study introduces the reconstruction movement from its beginning to the delivery of houses, based on information gained mainly from calls, news, reports, etc. published in the contemporary regional press of Hungary´s counties today belonging to Slovakia. Ilona Juhász L.            94(437. 6)”1914/1915” Gömörfalva, Szeretetfalva, Vasutasfalva, Amerikafalva and Other Villages.        94(439)”1914/1915” Additions to the National Action Announced for Rebuilding Carpathian Villages Destroyed in 1914 in the Fights Following the Russian Invasion   Keywords: World War I, Russian attack, fundraising, reconstruction --- ### A bátyjait kereső leány (ATU 451) meséjének közép-európai összefüggéseihez - Published: 2016-10-12 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/10/12/a-batyjait-kereso-leany-atu-451-mesejenek-kozep-europai-osszefuggeseihez/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2016, 2016/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef A szlovákiai mozikban a közelmúltban, nagyjából egy esztendeje láthatta a közönség Alice Nellis cseh filmrendező népmesei előképek nyomán, cseh–szlovák koprodukcióban forgatott filmes adaptációját, A hollóvá változott hét fivért. A film (Sedem zhavranelých bratov) szlovák nyelvű beharangozói a világhálón arról tájékoztattak, hogy az alkotás Pavol Dobšinský meséjének motívumaira épül. A cseh nyelvű internetes oldalak (Sedmero krkavců) viszont arról beszéltek, hogy a film alapját egy Božena Němcová-mese szolgáltatta. Tallósi Béla egy, az Új Szóban megjelent beszámolójában ehhez még megemlíti, hogy A hollóvá változott hét fivér nekünk, magyaroknak a Benedek Elek által lefordított Grimm-variáns révén is ismert lehet. Hogy is van ez? Dobšinský, Němcová vagy Grimm? Esetleg Benedek Elek? Az a helyzet, hogy bármelyik állítás helyes, elfogadható lehet. Tudni kell először is, hogy a népmeséknek (ahogy más népköltészeti műfajoknak sem) nincs egyetlen és megfellebbezhetetlen szövegváltozata. Egy olyan megszövegezés tehát, amihez képest meg lehetne ítélni más, hasonló próbálkozásokat. Ezzel szemben lényegében egyenrangú variánsok vannak, amelyek nyelvi határokat átívelő módon általában egész Európában (sőt: Eurázsiában) ismertek. Ezekből, a szóbeliségben ismert és terjedő variánsokból, alapvetően a népköltészeti gyűjtések és közreadások időszakától (tehát nagyjából a 18. század végétől, 19. század elejétől) olykor írásban is rögzítődtek, sokszor szépirodalmi feldolgozást, átdolgozást is nyertek, más nyelvekre is lefordíttattak, miközben ezek a nyomtatásban is megjelent variánsok időnként a szóbeliséget is felfrissítették, újragazdagították. Mára ezért szinte kibogozhatatlan egy-egy mesetípus vándorlása nyelvhatárokon és megjelenési közegeken (a szóbeliségen és az írásbeliségen) át. Megkísérelni viszont meg lehet. A többi között a kiterjedt Grimm-filológiának is köszönhető, hogy mára viszonylag jól ismerjük mesénk lehetséges eredetét, illetve elterjedési... --- ### Notes on the Central European Correlations of the Folktale Maiden Who Seeks Her Brothers (ATU 451) - Published: 2016-10-12 - Modified: 2016-10-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/10/12/notes-on-the-central-european-correlations-of-the-folktale-maiden-who-seeks-her-brothers-atu-451/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef This study examines the Central European correlations and interactions between oral and written traditions of the folktale on seven brothers changed into ravens, known as The Maiden Who Seeks Her Brothers (ATU 451). The international folkloristics distinguishes three subtypes of the tale, which are geographically relatively well circumscribeable, while contaminations of these (perhaps due to a number of fairy tale versions written by writers) are common, too. The paper also attempts to clarify to what extent can be the national variants of this type of tale considered specific (typically Hungarian, Slovak, Czech or German), and in what extent they are organic parts of the European folk tales. The paper also attempts to clarify that to what extent can be the national (Hungarian, Slovak, Czech or German) variants of this type of tales considered as specific (i. e. typically Hungarian, Slovak, etc. ), and to what extent they are integral parts of the European collection of folktales. József Liszka Notes on the Central European Correlations of the Folktale Maiden Who Seeks Her Brothers (ATU 451) Keywords: folk tales, fairy tales, The Maiden Who Seeks Her Brothers (ATU 451), inter-ethnic relations 398. 21(4) 82(4)-93 82(4)-34 --- ### A fogyatékos/egészségkárosodott gyermeket nevelő szlovákiai magyar családok helyzete egy kérdőíves felmérés alapján - Published: 2016-10-12 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/10/12/a-fogyatekosegeszsegkarosodott-gyermeket-nevelo-szlovakiai-magyar-csaladok-helyzete-egy-kerdoives-felmeres-alapjan/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2016, 2016/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: lamplzsuzsanna „A fogyatékos ember életminőségét is alapvetően befolyásolja a társadalmi tőke. Az anyagi környezet mellett a szociális körülmények: a család, az emberek egymáshoz való viszonya (az, hogy a fogyatékos ember úgy érzi, szeretik, fontosnak számít, szükség van rá), a közerkölcs (tisztelik-e a sérültek védelmében hozott törvényeket, megtartják-e az emberek a szavukat), a hitélet és a hozzá kötődő emberi kapcsolatok, mind környezetünkhöz tartoznak. ” (Diósi 2014, 14. p. )   Bevezetés A pozsonyi székhelyű Carissimi Nonprofit Alap1 és a Kárpát-medencei Család­szer­vezetek Szövetségének (KCSSZ)2 kezdeményezésére és támogatásával 2015 őszén kérdőíves felmérést készítettünk a fogyatékos/egészségkárosodott gyermeket, esetenként több gyermeket nevelő szlovákiai magyar családokról. Az önkitöltős kérdőív négy részből állt és 42 kérdést tartalmazott. Az első rész kérdései az érintett gyermek(ek)re vonatkoztak. A második a gyermek(ek)nek és a családjuknak nyújtott családon kívülről jövő és családon belüli segítség mibenlétét és lehetőségeit kutatta. A harmadik részben a válaszadóval és a családdal kapcsolatos információkat gyűjtöttük össze. A negyedik részben a válaszadók szabadon leírhatták véleményüket az őket leginkább érdeklő/terhelő/izgató dolgokról, vallhattak örömeikről, bánataikról. A kérdőívet a fogyatékosszervezetek aktivistái és a Szövetség a Közös Célokért munkatársai juttatták el a családokhoz, majd a kitöltött íveket is ők gyűjtötték össze és juttatták el a kutatóhoz. Ezután került sor a kérdőívek ellenőrzésére, majd a számítógépes adatbázis elkészítésére és az adatok elemzésére. Az eredmények bemutatása előtt azonban vázoljuk fel röviden a problematika azon módszertanilag (is) fontos kontextusait, amelyek kiindulópontot alkottak a mintaválasztáshoz és magának a kérdőív címének a – reményeink szerint – érzékeny és a célcsoport számára is elfogadható megfogalmazásához.   1. A cím... --- ### The Situation of Hungarian Families with Disabled Children in Slovakia based on a Survey - Published: 2016-10-12 - Modified: 2016-10-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/10/12/the-situation-of-hungarian-families-with-disabled-children-in-slovakia-based-on-a-survey/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: lamplzsuzsanna Zsuzsanna Lampl The Situation of Hungarian Families with Disabled Children in Slovakia based on a Survey   In our questionnaire survey conducted in 2015, we received answers from 143 families with one disabled child, in most cases. As many as 37% of the respondents knew exactly what kind of social benefits they were eligible for. 53% of them were only partially informed, 10% not at all. One-third of the respondents had not been informed by the social welfare department, more than one-third had not received information neither from the doctors nor from the media, and 41% mentioned that the NGOs for the disabled had not provided information for them at all. It seems that the best source of information is a parent suffering the same fate. In respect of care and assistance, parents can first of all rely on each other, the maternal grandparents, or their own healthy child. According to them, the following four problems are the most pressing ones to be resolved or provided: 1. increased financial support, 2. greater social tolerance, 3. better expertise of the competent officials, 4. better possibilities for leisure activities (sufficient clubs and places where the young people with disabilities could come together, and also sheltered workshops where they could work in accordance with their condition and abilities). Zsuzsanna Lampl      364. 26-053. 2(=511. 141)(437. 6) The Situation of Hungarian Families with Disabled Children      316. 344. 6-053. 2(=511. 141)(437. 6) in Slovakia based on a Survey         364. 02   Keywords: financial situation, informedness, experience... --- ### Impresszum 2016/3 - Published: 2016-10-12 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/10/12/impresszum-20163/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2016, 2016/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XVIII. év­fo­lyam Főszerkesztő Csanda Gábor Főmunkatárs Fazekas József A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Tóth Károly (Szlovákia), Végh László (Szlovákia) Tar­ta­lom Tanulmányok Lampl Zsuzsanna: A fogyatékos/egészségkárosodott gyermeket nevelő szlovákiai magyar családok helyzete egy kérdőíves felmérés alapján Liszka József: A bátyjait kereső leány (ATU 451) meséjének közép-európai összefüggéseihez L. Juhász Ilona: Gömörfalva, Szeretetfalva, Vasutasfalva, Amerikafalva és társaik. Adalékok az 1914-es orosz betörést követő harcok során lerombolt kárpáti falvak újjáépítésére meghirdetett országos akcióhoz – 1. Sztancs Gábor: Dialektus, kontaktusjelenség vagy magyar propaganda? Adatok és értelmezések a keleti szlovák (szlovják) etnikai régióról Gaucsík István: Ortvay Tivadar. A tudósok köztársaságának képviselője – 1. Kerényi Éva: Fürdőélet a 19. századi Gömörben, 10. Csízfürdő – világfürdő? ! – 1. Peter Borza:A görögkatolikus egyház embermentő tevékenysége 1939–1945 között Pavol Peter Gojdič OSBM eperjesi püspök példáján Közlemények Gyurgyík László: Az 1970-es és az 1980-as évi népszámlálások községsoros adatai Kardos Tímea: Nemzeti kánonok a magyar és szlovák történelemtankönyvekben. A Thököly-jelenség kontextusai Oral History Papp József Nekrológ Tóth Károly (1959–2016) Könyvek Csernicskó István: Nyelvpolitika a háborús Ukrajnában (Bilász Boglárka) Csanda Gábor–H. Nagy Péter (szerk. ), A kontextus végtelensége. Tanulmánykötet Tőzsér Árpád 80. születésnapjára (Baka L. Patrik) --- ### Edit Balázs: What Remained of the Countryside Jews? - Published: 2016-09-21 - Modified: 2016-09-21 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/09/21/edit-balazs-what-remained-of-the-countryside-jews/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: balazsedit The Jews living in the countryside have been almost completely wiped out during the soa. In most countryside settlements, nothing indicates that Jewish have ever lived there. Only the cemetery remains after them. The engravings on the intact tombstones show important data concerning the Jews who died before 1944. Some history workshops and several researchers registered the data of Jewish cemeteries especially with the purpose of preserving historical sources, so that they can be used for research on local history. The data found on tombstones can be used to establish the age pyramid of a particular community and to examine its name giving customs. We can conclude the causes of death, epidemics, and infant mortality. We can also reconstruct the members of the chevra and the leader of the religious community, since their titles are often recorded on their tombstones. The halachic quotes are enlightening in regard of cultural history, history of religion and they are sources of family research. Tombstones of rabbis show significant data, as the grateful community often engraved their whole biography on them. We publish the tombstone engravings of the rabbis Lajos Könisberger from Szombathely, Elázár ben Elázár Kálir from Rohonc, Götz Bodanszky from Körmend and Mózes Weinrebe from Szalónak. --- ### Ilona L. Juhász Wedding and bridal in a cemetery. Contributions to the Jewish folklore - Published: 2016-09-21 - Modified: 2016-09-21 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/09/21/ilona-l-juhasz-wedding-and-bridal-in-a-cemetery-contributions-to-the-jewish-folklore/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: ljuhaszilona The author has found three articles about a wedding ceremony of a young Jewish couple held in a cemetery, which appeared in a series of the Ung paper published in 1918 in Uzhgorod. The aim of the ritual held in an unusual place was to halt the spreading of the Spanish flue pandemic taking so many fatal victims by then. According to the Jewish folk belief, a wedding held in a cemetery will stop the spread of the disease. The cemetery bridal attracted great attention, and, to clarify certain misunderstandings, the rabbi of Uzhgorod gave a position on the deal himself. The author presents, describes the transition rites according to the press reports and mentions some similar examples from other regions connected with cemetery customs and points out interconnections between a bridal and funeral, bridal and cemetery in the Jewish people´s faith. In the annex, the mentioned articles are also attached nearly in their full content, to give a picture according to them on the spirit of the times and to make us have a nuanced sense on the differences between the Jewish folk faith and Jewish religious laws. --- ### Komzsík Attila - László Béla: Modernizációs tartalékok és veszteségek - Published: 2016-09-16 - Modified: 2016-09-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/09/16/komzsik-attila-laszlo-bela-modernizacios-tartalekok-es-vesztesegek/ - Kategóriák: Agora, Szemle - Post Years: 2011, 2011/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: komzsikattila, laszlobela 1. Kisebbségi létállapot és kialakulása (áttekintés) A szlovákiai magyar nemzeti közösségről, nemzetközi jogi szempontból mint kisebbségi közösségről 1919. szeptember 10-e után beszélhetünk. Ugyanis ekkor írták alá a fő szövetségi és társult hatalmak Csehszlovákiával az ún. garanciaszerződést a Párizs melletti Saint-Germain-en-Lay kastélyban. Azonban már korábban, 1919. április 3-án elfogadta a prágai Nemzetgyűlés az első olyan törvényt, amely az új határokon belül az oktatás nyelvét szabályozta. Ezt a törvényi rendelkezések többek között az idegen (nem szlovák és cseh) nyelvi közösségek által működtetett elemi és polgári iskolák alapításának szabályázásával kívánták elérni. Az impériumváltást követően szlovák tannyelvűvé vált a magyar középiskolák egész sora. Szlovákiában csupán négy önálló magyar tannyelvű gimnázium és egy tanítóképző maradt meg. A mai Szlovákia területén 1918-ig az akkori értelmezés szerint hat felsőfokú intézményben folyt magyar nyelvű oktatás: a pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetemen, a kassai Állami Gazdasági Akadémián, a kassai Állami Joga­kadé­mián, a pozsonyi Egyetemes Evangélikus Teológiai Akadémián, az Eperjesi Evangélikus Kollégiumban, valamint a selmecbányai Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Főis­kolán. (Popély 1998) Ezen intézményeket 1921-re az új hatalom vagy megszüntette, vagy szlovák tannyelvűvé változtatta, egy részük pedig átmenekült Magyarországra. Részben nyelvi okok miatt a magyar fiatalok a hazai cseh vagy szlovák nyelvű egyetemek helyett a megmaradt színvonalasabb csehországi német nyelvű egyetemeket részesítették előnyben. A húszas évek második felében azonban kezdett megfordulni a kocka, és egyre több magyar fiatal iratkozott be cseh vagy szlovák nyelvű felsőfokú intézményekbe. Mindemellett továbbra is igen nagy volt az igény a magyar nyelvű felsőfokú továbbtanulás iránt Magyarországon. Ennek vonzását lényegesen lecsökkentette az 1928-ban hozott minisztériumi... --- ### László A. Szabó The issues of ethnic education in Slovakia in light of the contradictions of the public education law and the language use law - Published: 2016-09-16 - Modified: 2016-09-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/09/16/laszlo-a-szabo-the-issues-of-ethnic-education-in-slovakia-in-light-of-the-contradictions-of-the-public-education-law-and-the-language-use-law/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: aszabolaszlo Ethnic education is a complex, multi-player process, the resolution of its issues is a function of many components. In part it depends on the communities, their needs and approach, their national and international relationships, and in part it also depends on the state-provided system of conditions, which have legal, financial, institutional, professional factors. The issues described in the study are mostly legal in nature. Obviously, it appears to be that the principal conditions for an effective ethnic education lay in the establishment of a secure legal background and an appropriate institutional structure, due to which the kindergartens and schools of the ethnic representatives can carry out their effective work with the active support of professional organizations. --- ### Zoltán Szalay: Minority language rights in Slovakia in the period between 1918 and 1968 - Published: 2016-09-13 - Modified: 2016-09-13 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/09/13/zoltan-szalay-minority-language-rights-in-slovakia-in-the-period-between-1918-and-1968/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: szalayzoltan Keywords: Language use regulations in the Czechoslovak legislation. Minority language rights in the First Republic, the Slovak State, during the disenfranchisement and the period after the Second World War. Regulations of language rights until 1968. The study gives an overview of a half a century’s worth of changes in minority language rights legislation from the perspective of Hungarians living on the territory of today’s Slovakia. It sums up the official regulations of minority language use on a national and municipal level, disjointing the allowances or restrictions of the constitution and the system of constitutional rights, as well as the lower level legislation. --- ### László Gyurgyík: The demographic evolution of the Hungarian minority communities in Slovakia in the 20th century. The cause and effects of population decline. - Published: 2016-09-13 - Modified: 2016-09-13 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/09/13/laszlo-gyurgyik-the-demographic-evolution-of-the-hungarian-minority-communities-in-slovakia-in-the-20th-century-the-cause-and-effects-of-population-decline/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: gyurgyiklaszlo_szemle In our study we analysed the demographic changes in the Hungarian population in Slovakia in light of the Slovakian demographic processes. The migration processes of the Hungarian population living within the realms of Czechoslovak and Slovak states were less favourable than the national average. Within the studied period, new marriages and child births were lower than the national average, however, the mortality rate was higher. The Hungarian population was characterized by low reproduction rates, which was respectively replaced by decline from the 90s. In light of unfavourable migration processes, the changes of nationality and assimilation processes became prolonged, a subject which we touched upon only marginally, within the narrow budgetary scope of our research. The migration processes of the Hungarian population have evolved in a contradictory manner. In the period following the two wars, the number of Hungarians in Slovakia declined by more than 200 000, due to migration reasons. An overwhelming majority consisted of refugees, resettlers, deported and those forced to participate in the population exchange. In the times of peace, however, the rate of emigration was lower than the national trends. --- ### István Csernicskó: The status of languages and the official bilingualism in Transcarpathia/Sub­carpathia in the period of 1867–2010 - Published: 2016-09-13 - Modified: 2016-09-13 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/09/13/istvan-csernicsko-the-status-of-languages-and-the-official-bilingualism-in-transcarpathiasub%c2%adcarpathia-in-the-period-of-1867-2010/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: csernicskoistvan In the course of the 20th century the region of Transcarpathia/Subcarpathia belonged to a number of different states: the Austro–Hungarian Empire, Czechoslovakia, the independent Carpathian-Ukraine, the Hungarian Kingdom, the Soviet Union, and finally to Ukraine. In this paper I would like to outline the main features of the regional language policies of these states. I will describe the status of languages in different eras. It will be discussed how many official languages were used in the region in certain periods. Finally, the analyses of the state of the language policy of the present Ukraine will be detailed. --- ### Csernicskó István: A nyelvek státusa és a hivatalos kétnyelvűség a mai Kárpátalja területén 1867 és 2010 között - Published: 2016-09-13 - Modified: 2016-09-13 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/09/13/csernicsko-istvan-a-nyelvek-statusa-es-a-hivatalos-ketnyelvuseg-a-mai-karpatalja-teruleten-1867-es-2010-kozott/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2011, 2011/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: csernicskoistvan 1. Impériumváltások Kárpátalján A ma Kárpátaljaként ismert régió – amiként az egész Kárpát-medence – az elmúlt csaknem másfél évszázadban számos államfordulatot ért meg (1. táblázat). A közismert anekdota szerint az egyszeri kárpátaljai bácsi úgy fordult meg élete során több államban is, hogy ki sem mozdult szülőfalujából. 1. táblázat. A ma Kárpátaljaként ismert régió hovatartozása és státusa 1867–2010 között (Forrás: Fedinec 2002; Fedinec–Vehes szerk. 2010; Levenec és mtsai 2008; Vehes és mtsai 2011, 258–265. p. ) A politikai határoknak a térségben az 1990-es években bekövetkezett újabb módosulásai, illetve a kommunista egypártrendszer és az erőszakolt internacionalizmus megszűnése, a demokratikus átalakulások, valamint az európai kisebbségvédelmi egyezmények elfogadása óta a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyar kisebbségi közösségek egyik központi törekvésévé vált a magyar nyelv státusának rendezése, hivatalos/hivatali használatának elérése (Csernicskó–Szabómihály 2010, Csernicskó– Péntek–Szabómihály 2010). A magyar kisebbségi és nyelvpolitika eredményeit és kudarcait, a magyar nyelv státusában bekövetkezett változásokat azonban rendszerint csak a legutóbbi, szocialista korszakhoz szokás mérni. Általában kisebb az érdeklődés a Trianon előtti vagy a két világháború közötti időszak nyelvpolitikai helyzete iránt. Az alábbiakban azt mutatjuk be Kárpátalja példáján, hogy nem tanulságoktól mentes a nyelvek státusának elemzése a kiegyezéstől máig terjedő időszakban, illetve kitérünk arra, milyen esélyei vannak a nyelvi kérdés rendezésének a mai Kárpátalján. 2. Kárpátalja etnikai-nemzetiségi viszonyai (1880–2001) A mai Kárpátalja területe etnikailag és nyelvileg régóta heterogén régió (vö. Kocsis–Kocsis-Hodosi 1998). Erre utalnak a vidék etnikai-nyelvi viszonyaira vonatkozó demográfiai adatok (2. táblázat). 2. táblázat. Az etnikai- nyelvi viszonyok változása a mai Kárpátalja területén 1880 és 2001 között, a népszámlálások adatai alapján... --- ### Gizella Szabómihály: About the problems of standardization of the Hungarian names of Slovakian landforms and settlements - Published: 2016-09-13 - Modified: 2016-09-13 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/09/13/gizella-szabomihaly-about-the-problems-of-standardization-of-the-hungarian-names-of-slovakian-landforms-and-settlements/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: szabomihalygizella Hungarian linguistics in Slovakia have yet to address the questions related to Hungarian geographical names. The main reason behind this was probably the fact that in the last decades, Hungarian place names could not be officially used, the laws and the related bill allowing their limited public use was drafted and passed in 1994 without the cooperation of Hungarian linguists. The names of landforms – especially those with lesser significance – are seldom used. They cannot be shown on maps published in Slovakia, moreover, their use in education (textbooks) was limited. These issues are not unique to Slovakia, the Hungarian minority in other succession states has also faced similar concerns in the two decades after the regime change, and the handling of this issue was similar as well. In my study, I wish to showcase the history of regulation regarding place names and point out that, in the overview of the current situation, today’s uncertainty and the existence of place name changes is the result of independent, state-centric standardizations with different ideologies and, in my opinion, can be only solved by a unified, departmental recodification procedure within the Carpathian-basin. --- ### Zsuzsanna Lampl: The family and public use of language of Hungarians in Slovakia in 2011 - Published: 2016-09-13 - Modified: 2016-09-13 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/09/13/zsuzsanna-lampl-the-family-and-public-use-of-language-of-hungarians-in-slovakia-in-2011/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: lamplzsuzsanna The study presents the findings of a 2011 research related to the public and family use of language of Hungarians in Slovakia, as well as how the type of marriage and the language of instruction in basic school influences the use of language in domestic and public settings. At the end of the study, the author compares the current state of some scenes of public language use with findings from 2007. --- ### István Gaučík: The Rimamurány-Salgótarján Iron Works PLC on the example of the economic elites - Published: 2016-09-05 - Modified: 2016-09-05 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/09/05/istvan-gaucik-the-rimamurany-salgotarjan-iron-works-plc-on-the-example-of-the-economic-elites/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: gaucsikistvan I make an attempt „to tone” the notion of the „economic elite”. I deduce the notion of an economic elite from the general notion of elite. I also deal with the most important streams of history of enterprise, as the knowledge of the scientific background is essential regarding the research of economic elites. In this study, I deal with the decisive breaking point in the development of the Rimamurány-Salgótarján Iron Works PLC, the consequences of the change in the state power in 1918–1919. I review the Slovak and Hungarian perceptions of the history of the giant company in detail. I put on balance the most important research results. For understanding the completely new economic situation occurring after World War I, it is essential to show the trends in the development of the economy in Czechoslovakia and Hungary, too. I also find important to present the main attributes of the new corporate governance and the business policies of the iron works from 1920. Finally, I clarify the circumstances and operation of the establishment and the operation of their Bratislava agency. --- ### Attila Simon: The divided city - Published: 2016-09-05 - Modified: 2016-09-05 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/09/05/attila-simon-the-divided-city/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: simonattila The study gives an insight to the interwar life of Komárom/Komárno, situated on the two banks of the Danube River, cut into two parts by the overturn in 1919/20. The Treaty of Trianon divided Komárom, the uniform city regarding administration and the language spoken into two parts. Local people perceived this as a severe trauma, as they were restricted from an important part of their living space. The division had brought decline for the Czechoslovakian part (left bank) and growth for New Komárom, on the Hungarian part (right bank). After 1919, the city of Komárno (on the left bank), with its decisively Hungarian-speaking citizens, became an ethnically and culturally divided city. Although the native Hungarians and the immigrant „Czechoslovaks” were able to cooperate in the everyday life, but holidays and other symbolic acts clearly indicated that there are two separated communities living side by side, but building their culture parallelly. --- ### Csaba Cúth Legal Framework of Language Use of National Minorities and Circumstances of Application of Language Rights in the Local Governments in Slovakia between 1999 and 2011 - Published: 2016-09-05 - Modified: 2016-09-05 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/09/05/csaba-cuth-legal-framework-of-language-use-of-national-minorities-and-circumstances-of-application-of-language-rights-in-the-local-governments-in-slovakia-between-1999-and-2011/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: cuthcsaba Members of national minorities practice their official language use first of all in their communication with the local government. In this study, I examine the framework and circumstances of application of the minority language use in local governments of Slovakia. At the moment of the finalization of this study, on 10th June, 2011, the Amendment of Law No. 184/1999 on the Use of Minority Languages (“minority language law”) was already adopted. The wording of the law to come in force can determine the framework of the minority language use in the long run, and if it would, for some reason, not come in force, we could regard it as an interesting testimony on the era. In the course of discussing the particular provisions, I touch upon the analyses elaborated by Hungarian linguists in Slovakia, as well as the assessments of minority language rights. --- ### Attila Lancz: „All the Well-Grounded Recommendations of the Venice Commission” - Published: 2016-09-05 - Modified: 2016-09-05 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/09/05/attila-lancz-all-the-well-grounded-recommendations-of-the-venice-commission/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: lanczattila The Government of Iveta Radičová made commitments in its Manifesto of July 2010 to amend the intensively disputed Law on the State Language. They intended to implement the task by „keeping the 2006 status quo” and by „consistent fulfillment of international commitments” taken by the Slovak Republic. The Venice Commission, in its Opinion released shortly after the Manifesto, made recommendations that, if respected, could have helped the Government to fulfill its own commitments made in the Manifesto. However, this did not happen. What more, the government coalition declared a significant part of the Opinion – with some exaggeration – „unrealistic” and henceforth fully ignored it. --- ### Eleonóra Sándor: The Venice Commission on the bills on minority languages - Published: 2016-09-05 - Modified: 2016-09-05 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/09/05/eleonora-sandor-the-venice-commission-on-the-bills-on-minority-languages/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: sandoreleonora The aim of the article is to provide a picture on the positions of the European Commission for Democracy through Law, known also as the Venice Commission, regarding bills on regulation of minority rights. The author points out that the Commission, in its work, relies on the reports of the institutions of Council of Europe responsible for monitoring, as well as on the activities of the OSCE High Commissioner on National Minorities. She does not focus primarily on the general findings of the positions of the Commission on minority protection, but warns on those parts of its documents that can prove to be pitfalls of the enforceability of the examined draft bills in practice, and on the problems that should be especially considered by the Slovak law-makers. --- ### Katalin Hoboth: Research of Language for Specific Purposes in Slovakia: Past and Present - Published: 2016-09-05 - Modified: 2016-09-05 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/09/05/katalin-hoboth-research-of-language-for-specific-purposes-in-slovakia-past-and-present/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: kralinahobothkatalin The aim of this paper is to give a short summary of recent specific language research works on registers of the standard Hungarian language variations used in Slovakia. Besides explaining the meaning of the special language and presenting the first researches, the study deals with the problems of the Hungarian language use for specific purposes in Slovakia. It characterizes the first researches focusing on the use of specific terms and difficulties with their translation. The paper makes some evaluating investigation into periodicals and textbooks. It also gives a picture of a sociolinguistic presentation on the language use by some users of the specific-purpose language. The last part of the presentation is devoted to the issue of specific language planning and the ongoing researches. --- ### István Lanstyák Language Problems of the Hungarian Speech Community in Slovakia - Published: 2016-09-05 - Modified: 2016-09-05 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/09/05/istvan-lanstyak-language-problems-of-the-hungarian-speech-community-in-slovakia/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: lanstyakistvan The paper deals with three grievous language problems, which have been present in the community of Hungarians in Slovakia for a long time and which will probably persist in the future, although they do not seem to be unsolvable. The problems are presented by Katalin Misad (2009). The first issue she specifically deals with in her book, is the problem of the language for specific purposes used by the Hungarian community in Slovakia; the second – the problem of mother tongue teaching in the schools with Hungarian as the language of instruction; the third – the problem of the second language teaching, again, in the schools with Hungarian as the language of instruction. The aim of this paper – as well as of the book it is based on – is to contribute to the handling of these problems. --- ### A csitári hegyek alatt. Írások Sándor Anna tiszteletére (Vízkeleti László) - Published: 2016-09-05 - Modified: 2019-04-11 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/09/05/a-csitari-hegyek-alatt-irasok-sandor-anna-tiszteletere-vizkeleti-laszlo/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2011/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: vizkeletilaszlo A csitári hegyek alatt. Írások Sándor Anna tiszteletére. Nyitra, Arany A. László Polgári Tár­sulás–Konstantin Filozófus Egyetem Köz­ép-európai Tanulmányok Kara, 2011, 260 p. Az Arany A. László Polgári Társulás és a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara gondozásában 2011-ben jelent meg az A csitári hegyek alatt – Írások Sándor Anna tiszteletére című kiadvány, melyben a szerzők a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék vezetőjét, Sándor Annát köszöntik születésnapja alkalmából. A szerkesztők és a szerzők mind az ünnepelt kollégái, barátai. A tanulmánykötet Kiss Jenő köszöntősorai és Sándor Anna tudományos, kutatói-pedagógiai munkásságát bemutató részén kívül több tanulmányt tartalmaz, melyek a dialektológia és a szociolingvisztika módszertanát követik. Sándor Anna egyetemi docens, 2001-től a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének vezetője. Tudományos munkájában a nyelvjárások kutatására, kiaknázatlan nyelvföldrajzi kérdésekre és a szociolingvisztikára fókuszál, publikációs tevékenységében viszont az említett területeken kívül a névtan, a fordítástudomány és az anyanyelvi oktatás kérdéseivel is foglalkozik. Munkásságát több díjjal is jutalmazták. Publikációiból legismertebb az Anyanyelv­használat és kétnyelvűség egy kisebbségi magyar beszélőközösségben, Kolonban című monográfiája (2000), valamint A Nyitra-vidéki magyar nyelvjárások atlasza (2004), s számos tanulmány, valamint egyetemi jegyzet fűződik nevéhez. A köszöntőtanulmányok sorát Balogh Lajos cap című írása nyitja meg, melyben egy, már 1560-tól kimutatható román eredetű szóalaknak a Kárpát-régióban elterjedt szemantikai vonatkozásaival foglalkozik. Bauko János Cigány kisebbségi önkormányzati jelöltek ragadványnevei című korpuszvizsgálatában a 2010-es őszi önkormányzati választásokon induló cigány kisebbségi képviselőjelöltek ragadványneveit tünteti fel, melyhez táblázatot is csatol. Beregszászi Anikó és Csernicskó István elméleti-módszertani megközelítésből vizsgálják a standard és a nyelvjárási formák megítélését A nyelvjárások és... --- ### Sándor Karikó Europeanism as Identity and Education - Published: 2016-09-05 - Modified: 2016-09-05 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/09/05/sandor-kariko-europeanism-as-identity-and-education/ - Kategóriák: Agora, Forum Social Science Review, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: karikosandor General cultural meaning: the undertaking of shaping an identity of a defined „common fate”. Cohesional force, stemming from intellectual-moral-educational values. Europeanism: the individual itself steps on the stage of history. Receives respect of social scale and effect: the individual is above all. One becomes what he has made of himself. Sándor Márai wrote: we must not live in some kind of „West-enchantment”. The West has no intellectual-moral right to expect head bowing and imparting to us a feeling of inferiority. Finally, we take into consideration Milan Kundera’s statement: we experience the overture to the death of the individual. Unfortunately. We have to construct the European identity and education under the social circumstances. --- ### Zsolt Gál Argentina on the Danube – Populist Economic Policy as the Biggest Enemy of Sustainable Economic Growth. - Published: 2016-09-05 - Modified: 2016-09-05 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/09/05/zsolt-gal-argentina-on-the-danube-populist-economic-policy-as-the-biggest-enemy-of-sustainable-economic-growth/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: galzsolt Economic policies encouraging growth, employment and the rising of living standard through fiscal expansion have been proved to be not only completely ineffective, but also destructive in the small, open economies of Central and Eastern Europe. This kind of policy is not able to substantially increase economic growth or employment in the short term either, but, at the same time, it leads to serious (micro- and macroeconomic, internal and external) imbalances sharply lifting the indebtedness. If the political elite do not intervene with austerity and stabilization measures, it will bring the economy to the verge of collapse. Despite the ineffective and harmful nature of these policies, they are quite popular in the region. The question is why. A possible answer: economic populism (a government policy which in run for short-term political profits, i. e. popularity, is ready to sacrifice the long-term economic interests of the country, like the balanced and sustainable growth of GDP and living standards). Populism is used because it is popular, it can ensure vast political benefits for the parties and their leaders. Hence, democracies are failing (adopting bad economic policies) because the elected politicians do exactly the same what the majority of the voters want. The voter’s demand for populist policies could be explained by two hypothesizes: (1) Voters are rational in the sense that they follow their own selfish interests. Considering that the majority of the electorate is made up of state financed individuals (their earnings are coming from public budgets), it is natural that... --- ### Kálmán Petőcz: National populism and electoral behaviour - Published: 2016-09-05 - Modified: 2016-09-05 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/09/05/kalman-petocz-national-populism-and-electoral-behaviour/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: petoczkalman The course and results of the presidential elections in Slovakia in 2009 created an impression as if the country was torn asunder in terms of electoral behaviour, into a broader northern stripe and a narrower southern stripe that also included the capital of Bratislava and the East Slovak metropolis of Košice. The principal focus of this study is electoral behaviour of citizens who live in southern Slovakia, particularly those of Slovak origin. When examining the connection between national populism and Slovak–Hungarian relations, our basic hypothesis was that the key to both issues lay in southern Slovakia. Its essence is to define a mutually acceptable model of both communities’ coexistence in situations when ethnic Hungarians form a minority (be it on the national, regional or local level) as well as in situations when they form a numerical majority (be it on the micro-regional or local level). A substantially lower support for the national-populist bloc among Slovak voters from the south compared to those from the north seems to corroborate the hypothesis on peaceful coexistence of Slovaks and ethnic Hungarians in southern Slovakia that is only disturbed by politicians’ insensitive interventions from above; however, if electoral behaviour of Slovaks from the south and from the north failed to show marked differences, it would imply a necessity to revise many elements of minority policy pursued by the government as well as by relevant political parties (both majority and minority ones). The point is that in such a case, critical masses of two electorate... --- ### Grigorij Mesežnikov: National Populism in Slovakia – Defining the Character of the State and Interpreting Select Historic Events - Published: 2016-09-05 - Modified: 2016-09-05 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/09/05/grigorij-meseznikov-national-populism-in-slovakia-defining-the-character-of-the-state-and-interpreting-select-historic-events/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: meseznikovgrigorij In recent years, political players in Slovakia have grown increasingly fond of such patterns of appealing to the electorate that are based on applying populism strategies with strong ethnic-nationalist undertones. This way of addressing voters became typical for the country’s political life quite some time ago. Since the 1989 collapse of the communist regime and reinstatement of pluralistic democracy, it has proven to be sufficiently effective and at times brought ample power and political gains to its upholders. The recent revival of national populism is interesting especially because the conditions for its existence are quite different compared to the mid-1990s – they are characterized by generally successful social transformation that helped build foundations of a liberal-democratic regime and achieve the country’s integration goals, i. e. its full-fledged membership in the European Union (EU) and the North Atlantic Alliance (NATO). --- ### Miroslav Kocúr: For God and Nation – Christian National Populism - Published: 2016-09-05 - Modified: 2016-09-05 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/09/05/miroslav-kocur-for-god-and-nation-christian-national-populism/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: kocurmiroslav National populism offers relatively simple and mobilizing solutions without making any demands of its supporters, particularly in the time of complicated societal processes; however, national populism has its value profile as well as the actual price that must eventually be paid by its upholders, victims of their manipulation and the entire society, including Christians who fail to reject this pragmatic attitude that flies in the face of Christian values while it is still in its embryonic stage. At later stages, it evolves into a destructive social force that is difficult to manage and is even likely to receive support from a democratic system. It is enough if decent people don´t do anything when they see the seeds of evil and injustice around them. --- ### Marianna Mrva–Tímea Szilvássy Bilingualism in the Municipalities of Southern Slovakia - Published: 2016-09-05 - Modified: 2016-09-05 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/09/05/marianna-mrva-timea-szilvassy-bilingualism-in-the-municipalities-of-southern-slovakia/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: mrvamarianna, szilvassytimea The activists of the Forum Minority Research Institute and Students´ Network have conducted a joint research on bilingualism in the municipalities of Southern Slovakia, specifically on the use of the Hungarian language in the official discourse. The research results clearly show that if we want to analyze the use of language comprehensively, we must distinguish the written and oral discourse. In the Hungarian-speaking communities, two Hungarians address each other in Hungarian – whether for office, healthcare institution, meeting of local government or religious ceremony. However, it is clear, that the staff of a local government office or a health facility communicates with the client in the language he or she speaks out. In the case of written communication, we can see a different situation: on boards and signs, the Hungarian inscription is often missing; even in the Hungarian-majority municipalities, Hungarian inhabitants submit documents to the Hungarian-speaking officials in Slovak; internal documents of the Hungarian self-governments are automatically written in Slovak only, saying that they have no capacity for translating them into Hungarian, but in this respect, the lack of demand of the population, their adaptability and resignation are not negligible either. The research drew attention to the unexploited possibilities in the use of languages, and perhaps upon the next occasion, the Hungarian inscription will not be omitted on the boards and tables, or, public officers will not forget to mention the Hungarian clients that they have the right to write their submissions in the Hungarian language as well. --- ### Kálmán Rácz: The Role of Catholicism in the Policy of Géza Szüllő - Published: 2016-09-05 - Modified: 2016-09-05 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/09/05/kalman-racz-the-role-of-catholicism-in-the-policy-of-geza-szullo/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: raczkalman In my thesis, I mainly look for answers to two questions. The first one asks what clear links can be traced between the political strategy and the activities for defence of church performed by Géza Szüllő. The other question looks for the characterization of the attitude of the individual streams of the Catholicism of Hungarians in Czechoslovakia towards the political concept and ecclesiastical policy of Szüllő. He had not in view the pure defence of church before 1918 either, he did not follow a denominational stream but he adapted his ecclesiastical ideas to his credo in national policy. He regarded church work exclusively as a politician, and this is ever so much true for his activities after Trianon. His direct purpose was the delay of the administrative settlement of the Church in Slovakia: he did not want the final conditions adjusted to the new borders, because in the result of these, the establishment of St. Stephen’s Church would have been dissolved, helping to complete the full consolidation of Czechoslovakia, and, on the other hand, all changes would have happened at the expense of the Hungarian believers, as they would have been scattered in the direction of North–South, in bishoprics dominated and led by the Slovaks. Admittedly, he had endeavoured to disturb the development of good relationship between the Czechoslovak state and the Vatican with his interventions. He built excellent relationships with the curial cardinals of the Vatican, the members or leaders of the individual congregations. He visited Rome several times... --- ### Attila Simon: Under the Spell of Budapest, Prague and Moscow. The Alternatives of the Policies of Hungarians in Slovakia – from Activism to the Policies of Budapest – in the Interwar Period - Published: 2016-09-05 - Modified: 2016-09-05 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/09/05/attila-simon-under-the-spell-of-budapest-prague-and-moscow-the-alternatives-of-the-policies-of-hungarians-in-slovakia-from-activism-to-the-policies-of-budapest-in-the-interwar-p/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: simonattila This study examines the alternatives of the policies of Hungarians in Slovakia in the interwar period. Examining the role of the Hungarian parties in Slovakia, it must be concluded that the political life of the Hungarian community (as again since 1989) was characterized by a real, existing multiparty system. The representation of interests of the Hungarian political community basically had three firm directions: the oppositional politics of grievance, the ministerialist activist line and the Bolshevik internationalist solution. In the aspect of the relationship towards the republic, these alternatives resulted also in three basic approaches, while the three alternatives separated gradually. As for the electoral behaviour of the Hungarians in Slovakia and the mutual relationship of the above mentioned three political strategies, historiography leaves most of the questions unanswered. In default of an exact research, the distribution of the Hungarian voters is not known yet, although the basic trends can actually be formulated. --- ### László Virt: Living in minority and in following Christ. An outline to the life story and beliefs of bishop Áron Márton - Published: 2016-07-25 - Modified: 2016-07-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/07/25/laszlo-virt-living-in-minority-and-in-following-christ-an-outline-to-the-life-story-and-beliefs-of-bishop-aron-marton/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2013 - Translation Priorities: Optional - Authors: virtlaszlo The study gives a summary on the life story of Áron Márton (1896–1980). The Roman Catholic bishop of Transylvania had undertaken a triple minority position. As a Hungarian in Romania, he belonged to a national minority. As a Catholic, he had undertaken a denomination minority, as the state religion was Greek Orthodox. As a believer, in the times of communism he also belonged to the ideological minority, as he managed to preserve the autonomy of the church entrusted to him, by not making terms under any conditions with the atheist state power. He also founded a Catholic periodical on education and popular culture entitled “Transylvanian School“, which claimed that the framework of life in minority is an endowment. In 1940, after the Second Vienna Award, he stayed in Gyulafehérvár, the seat of the bishopric belonging to the Romania of Antonescu. His point of orientation was not the centre of power or politics, but the system of values given by God. In 1944, in the time when the deportations of the Jewry of Hungary to the extermination camps started, he condemned racial persecution from the pulpit in Cluj belonging to Hungary, and here he announced with the pride of a senior pastor that the majority of his adherents are thinking similarly. The text of his speech was reproduced and distributed in the summer of 1944 by the Budapest office of the Holy Spirit Association (Szent Lélek Szövetség) lead by Margit Slachta, what served as a spiritual enhancement for the Jews and... --- ### Katarína Hradská: The activities of Gizy Fleischmann in time of the deportation of Jews in Slovakia - Published: 2016-07-25 - Modified: 2016-07-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/07/25/katarina-hradska-the-activities-of-gizy-fleischmann-in-time-of-the-deportation-of-jews-in-slovakia/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2013 - Translation Priorities: Optional - Authors: hradskakatarina The personality of Gizy Fleischmann has been written in the history of the Holocaust as an endeavour ensuring the greatest chance to avoid deportations. Her relations with the international aid organizations greatly contributed to this, but she considered as most helpful—with regard to the “solution of the Jewish question”—the cooperation (but not collaboration) with the appointed German counsellor. Her rescue actions actually remained uncompleted, because she became victim of her own helplessness, too. This is the other dimension of her courage manifested in the protection of the deported people: she was not a political principal who could have used her power of a high-ranking civil servant or a member of parliament or an influential politician. On the contrary, she herself has become part of the unprecedented tragedy in Slovakia´s modern history. Her heroism was confined to the simple logic that she must unselfishly help to those condemned to death. She has never been mentioned as a hero who saved thousands and thousands of lives, her activities came to light only several decades after her death in Auschwitz. She is clearly to be accounted as someone who sacrificed her life for the lives of others, and this role of hers is definitely admirable and praiseworthy. In addition, the life of Gizy Fleischmann can serve as a keynote topic for a discussion on the forms of heroism and on the real sense of words and especially of deeds. --- ### János Botos: Christians and Zionists for saving persecuted Jewish children - Published: 2016-07-25 - Modified: 2016-07-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/07/25/janos-botos-christians-and-zionists-for-saving-persecuted-jewish-children/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2013 - Translation Priorities: Optional - Authors: botosjanos The deportations of Jews living in the rural parts of Hungary began on 14 May, 1944. A large number of Christians and Zionists strived for providing refuge and protection for the persecuted Jewish children. Many Jewish parents tried for placing their children with reliable people and to baptize them in the Christian faith, so that they, after being converted, had more chance to survive the persecution. This study does neither attempt to give a summary on the rescues, nor a complete list of the rescuers, it only tries to highlight some important episodes of hiding and harbouring Jewish children. --- ### Szabolcs Szita: The rescue actions of Raoul Wallenberg in Budapest - Published: 2016-07-25 - Modified: 2016-07-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/07/25/szabolcs-szita-the-rescue-actions-of-raoul-wallenberg-in-budapest/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2013 - Translation Priorities: Optional - Authors: szitaszabolcs In our era, only a few people gained such a unanimous recognition and respect among peoples like the Swedish diplomat Raoul Gustaf Wallenberg. He served as first secretary of the Royal Swedish Legation in Budapest from the beginning of July 1944. Here he experienced the turns of the German occupation of Hungary: government changes, the Arrow Cross terror, the long-continued siege of the capital, and the occupation by the Soviet troops. During this half year he saved thousands of people from certain death. He had risked his life for others, and has become an outstanding personality as a wartime saviour. He could never enjoyed the lasting gratitude of his protégées and honourers, because in January 1945, together with his chauffeur and confidential colleague, the Hungarian engineer Vilmos Langfelder, he was arrested by the Soviet military authorities and deported from Budapest to Moscow. The further fate of Wallenberg remains a mystery and is partly unclear to this day. There is no evidence on his death. --- ### Eduard Nižňanský: Additions to the relationship between the Slovak majority and the Jewish minority in World War II - Published: 2016-07-25 - Modified: 2016-07-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/07/25/eduard-niznansky-additions-to-the-relationship-between-the-slovak-majority-and-the-jewish-minority-in-world-war-ii/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2013 - Translation Priorities: Optional - Authors: niznanskyeduard The position of helper or rescuer of Jews is only held by an “ordinary” Slovak man, who, ignoring the anti-Semitic policy of his own state, is trying to help his Jewish fellow citizen. In this regard he stands against his “own state”. The possible rescue of the Jewish people remained only on the decent Slovaks, who, irrespective to their ideological orientation or confession of faith, despite the occupation of Slovakia by Nazi military units after the suppression of the uprising, were willing to help Jews and thus risk their lives. In this regard, the fates of the anti-fascist rebels and that of the Jews often “overlapped” and they were very similar, too. The passiveness of the majority was therefore not only a result of the propaganda addressing the population and of the dosed terror (if a member of the majority in 1942 provided help to Jews, he was imprisoned in Ilava—but after the arrival of the Germans in 1944, those harbouring Jews were sentenced to death). The regime of the military Slovak State simply engaged the substantial part of the majority population in the crime against the Jewish community–starting from intellectuals, who could take over the places of the Jews, following by aryanizatorts and liquidators of companies, for whom the competition suddenly disappeared, and ending with elements from the lumpenproletariat, who could, after the deportations, plunder at the auctions of movables. The result of this policy was the „silent majority“—respectively, the passivity of the majority population. The disinterest of the... --- ### László Szarka: The Slovak autonomy and the alternative of the ethnic revision in autumn 1938. The dilemma of János Esterházy in the months of the Czechoslovak crisis - Published: 2016-07-25 - Modified: 2016-07-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/07/25/laszlo-szarka-the-slovak-autonomy-and-the-alternative-of-the-ethnic-revision-in-autumn-1938-the-dilemma-of-janos-esterhazy-in-the-months-of-the-czechoslovak-crisis/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2013 - Translation Priorities: Optional - Authors: szarkalaszlo The study examines the behaviour and the political conception of the United Hun­garian Party established in 1936 by fusion, during the months of the 1938 crisis in Czechoslovakia. The leadership of the party of the Hungarian minority attempted to re-consider the available domestic and foreign policy alternatives in order to achieve the improvement of the situation of Hungarians in the Slovak and Ruthenian parts of the country. Party chairman Andor Jaross, executive chairman János Esterházy and parliamentary group leader Géza Szüllő attempted to undertake the task of matching the interests of the Hungarian minority community with the Slovak aspirations for autonomy and the Hungarian revisionist foreign policy. They sought to preserve the chance that the Slovak autonomy is implemented within the framework of the Kingdom of Hungary. For Jaross and Szüllő, the objectives of the revision were of absolute priority all the time. Esterházy, at the same time, considered as important that the Slovak autonomy policy is influenced by Hungary – inter alia, because of the regional aspects of the Polish and Hungarian foreign policy and because he was aware that the Third Reich was endangering the whole of Central Europe. For this purpose, he met the leaders of the Slovak People´s Party several times, although it was continually drawing off the Hungarian aspirations. For the Hungarian government, rejecting the revision proposal of Hitler´s Germany applying for the whole of Slovakia, the only solution acceptable also for the four major European powers was the alternative of ethnic revision. The only... --- ### Szabolcs Simon: Hungarians in Slovakia and the most recent language laws - Published: 2016-07-25 - Modified: 2016-07-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/07/25/szabolcs-simon-hungarians-in-slovakia-and-the-most-recent-language-laws/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2013, 2013/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: simonszabolcs This study deals with the most recently adopted language law in Slovakia. It examines whether the Hungarian intellectual informants from Slovakia (223 people) are aware of the Slovak language law and the law on the use of minority languages. The study compares data with the similar study written ten years ago. The research also seeks answers to the question of people’s attitude towards the language laws determining their lives. --- ### Lucia Satinská: Bratilicious Prešburg: Multilingualism of Linguistic Landscape in the Contemporary Bratislava - Published: 2016-07-25 - Modified: 2016-07-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/07/25/lucia-satinska-bratilicious-presburg-multilingualism-of-linguistic-landscape-in-the-contemporary-bratislava/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2013, 2013/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: satinskalucia The study presents a research on the linguistic landscape of the contemporary Bratislava from the point of view of multilingualism (the representation and functions of the majority Slovak language, the global English language and the minority Hungarian language) and legislation (if some signs in public space are against the law, it does not have to mean that they are not communicatively successful). The traditional German–Hungarian–Slovak trilingualism of the city’s past is contrasted with the present tourist oriented Slovak–English–German trilingualism. It is shown that although Hungarian is the largest minority language in Bratislava, its visual representation is very small and only has a symbolic, not a communicative function. --- ### Lajos Cs. Nagy: The computer in the dialect research - Published: 2016-07-06 - Modified: 2016-07-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/07/06/lajos-cs-nagy-the-computer-in-the-dialect-research/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2013, 2013/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: csnagylajos In this study of science history I want to present what an important role the computer plays in the dialectology. Thanks to the application of a special software developed by various workshops we can disclose the territorial and social context of language use in a previously unimaginable speed and depth. (I have to mention here that it would be desirable to integrate the activities of the individual workshops and to synchronize research areas. ) New research areas of dialects could be opened (e. g. phoneme burdening level, phoneme frequency, semantic geography etc. ). Huge databases could be constructed and permanently expanded by materials from former collections (yet available in manuscripts and printed sources): regional dialect dictionaries, regional language atlases. The Hungarian dialectology can join international research projects again. --- ### Ferenc Vörös: Paradigm Shift in Spatial Information Sciences and Name Geography - Published: 2016-07-06 - Modified: 2016-07-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/07/06/ferenc-voros-paradigm-shift-in-spatial-information-sciences-and-name-geography/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2013, 2013/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: vorosferenc The name geography offers help for researchers in finding answers for questions which could not be explained so far. Data projected to maps, covering a much larger speech area than before, the whole one or a significant part of it, can be of interest not only for the linguists but for other scientists of neighboring fields as well. In this research on name geography I focused on family name corpuses of two time segments. The data of the first come from the national census of 1720 executed on the territory of the Kingdom of Hungary, and the second from the 2009 population register of the Central Office for Administrative and Electronic Public Services of Hungary. The possibility to compare two distant time segments, between which almost three hundred years elapsed, made my work much easier: the two family name corpuses had the advantage of making possible to examine a large amount of localizable data from the whole Hungarian-speaking area in a given time segment. In the study, four specific family names were examined: Pap, Kovács, Árgyelán and Nagy – as well as spatial (name geographical) divisions of all lexical types of these. --- ### István Lanstyák: On some questions of the 20th and 21st century revisions of the Károli Bible - Published: 2016-07-04 - Modified: 2016-07-04 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/07/04/istvan-lanstyak-on-some-questions-of-the-20th-and-21st-century-revisions-of-the-karoli-bible/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2013, 2013/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: lanstyakistvan The paper deals with the 20th and 21st century revisions of Károli Gáspár’s New Testament, from the point of view of linguistics and translation. It is based on a long-term research program, in which the linguistic forms found in the 20th and 21st century revisions of Károli Gáspár’s New Testament are compared with an older Károli revision from the 17th century and a number of new translations and (non-Károli) revisions from the 20th and 21st century. The short-term aim of the research is to find out how the revisers changed the texts to make it fit to the 20th and 21st century Hungarian language norms, how they succeeded in eliminating those features of the revised text, which were or became erroneous or problematic from the point of view of linguistics or translation, actually: how they were able to render the message of the original Greek New Testament to the 20th and 21st century Hungarian reader. The long-term aim of the research is to make a contribution to the research on how classic literary works and translations, which are becoming archaic, can be “saved” by adjusting their language to the contemporary language norm. --- ### Csanda Gábor - H. Nagy Péter (szerk.), Költé­szet és… - Published: 2016-07-01 - Modified: 2016-09-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/07/01/csanda-gabor-h-nagy-peter-szerk-kolteszet-es/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2016/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: bakalpatrik Csanda Gábor–H. Nagy Péter (szerk. ), Költé­szet és... Pozsony, Szlovákiai Magyar Írók Társasága, 2014, 200 p.   „A kéthavonta jelentkező Opus és az évente megjelenő Opus-könyvek más-más módon, de ugyanazt kívánják nyújtani: egy koncepció mentén a lehető legátgondoltabban, de legnyitottabban számon tartani az irodalom sokféle ügyeit” (7. p. ) – írja az itt bemutatásra kerülő kötet, a Költészet és... Előszavában a monográfia egyik szerkesztője, Csanda Gábor. A sorozat korábbi három darabjának vizsgálódási horizontjához képest az új kötetben kétségkívül módosulás, mondhatni határnyitás tapasztalható. Az Opus-könyvek eddig – s egy kis jövőbetekintéssel úgy tűnik, néhány évig ezután is – a szlovákiai magyar irodalom bizonyos kérdéseit járták körül, s ez még akkor is igaz, ha sok leközölt tanulmány egyenesen tagadta annak szuverén, az összmagyar irodalomról bármilyen értelemben vett leválaszthatóságát. A Költészet és... esetében azonban legfeljebb a szerzők legjavának illetőségére nézvést beszélhetünk szlovákiai magyar munkáról, megjegyezve, hogy a csatlakozó magyarországi szakemberek száma is minduntalan emelkedik. Az Opus-könyvek negyedik darabja voltaképpen az irodalom, konkrétabban pedig a líra határtalanságának meghatározó bizonyítéka, hiszen a belekerült dolgozatok mindegyike a költészet és valamely más diszciplína kapcsolatát tárgyalja, legyen szó akár operáról, transzcendenciáról vagy épp gasztronómiáról. A szövegek „ennek köszönhetően ugyanarról szólnak, de mégsem teljesen, így részben visszaadják a líra sokszínűségét egy kaleidoszkópszerű plurális mintázatban”. (fülszöveg). Az alábbiakban a teljesség bárminemű igénye nélkül – ahogy a líra kapcsolódásainak sora is összegyűjthetetlennek tetszik – felvillantunk néhány vonatkozást, melyet a kötet valamely tanulmánya önnön fókuszában tart. Horváth Kornélia költészet és retorika közös ügyeinek ered a nyomába. Munkája az alapoktól kezdve járja körül... --- ### H. Nagy Péter: Öt modern költő - Published: 2016-07-01 - Modified: 2016-07-01 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/07/01/h-nagy-peter-ot-modern-kolto/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2016/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: bakalpatrik H. Nagy Péter: Öt modern költő. Komárom, Selye János Egyetem Tanárképző Kara, 2015, 162 p.   „Az Öt modern költő című kiadvány egyesíti a korszakspecifikus és az egyetemi tankönyv sajátosságait annak érdekében, hogy használható szakirodalomként, segédanyagként funkcionálhasson a modern magyar költészetről szóló kurzusokhoz” (7. p. ) – írja a citátumban is megnevezett kötet Előszavában a szerző, H. Nagy Péter, aki a populáris kultúra és a tudomány-népszerűsítő irodalom kapcsán jegyzett megannyi fontos tanulmánykötet után úgy tűnik, ismét visszakacsint korábbi kutatási területének témái felé; az Ady-kollázs1 című, 2003-ban megjelent meghatározó monográfiája óta az itt bemutatásra kerülő munkája az első olyan, ami tisztán a magyar modernség lírájával foglalkozik. A kötet Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila és Pilinszky János poétikájának értelmezéséhez nyújt megkerülhetetlen megközelítési pontokat, melyek tekintélyes része tiszta innovációként íródhat bele a kor lírájának recepciótörténetébe. H. Nagy éppen annyira nem vész el a részletekben, mint ahogy felületes sem marad: legújabb kötete a kor megközelítésében éppúgy zavarba ejtően pontos és feszes meghatározásokat bocsát rendelkezésünkre, mint ahogy az egyes költők fontos művei kapcsán az apró részletekre is odafigyelve, a legrelevánsabb kontextusban fejti fel az opusok sorai közt összefont szálakat. Az alábbiakban bár mind az öt tanulmánnyal foglalkozunk majd, e bemutatószöveg korántsem törekszik a teljességre, hanem épp ellenkezőleg: az egyes súlypontok érzékeltetésével mindössze a szóban forgó munka jelentőségét kívánja jelölni, önmaga pedig nem több, mint étvágygerjesztőnek szánt falat a modernség irodalomtudományi értelmezésére és az újdonságra éhes olvasók számára. Az Ady Endre költészete című tanulmány legelején a modernség szellemi környezetének bemutatásával szembesülünk. A modern... --- ### Bauko János: Bevezetés a szocioonomasztikába (Oktatási segédlet) - Published: 2016-07-01 - Modified: 2016-07-01 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/07/01/bauko-janos-bevezetes-a-szocioonomasztikaba-oktatasi-segedlet/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2016/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: angyallaszlo Bauko János: Bevezetés a szocioonomasztikába (Oktatási segédlet). Nyitra–Nitra, Konstan­tin Filozófus Egyetem – Közép-európai Tanul­mányok Kara, 2015, 172 p.   A névtan oktatásának nagy hagyományai vannak a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézeté­ben, hiszen az ottani oktatók nagy szerepet vállalnak a határon túli magyar névhasználat sajátosságainak feltárásában. Bauko János névtani munkássága s jelen kiadványa ennek a jeles névtani mozgalomnak a sorába tagozódik be. A névtudományban egyre inkább teret nyer a szociolingvisztikai látásmód, amely a társadalom és névhasználat viszonyrendszerében nyilvánul meg. Már a kiadvány előszavában hangsúlyozza a szerző, hogy a névtan oktatásának kiemelt jelentőségűnek kell lennie a közoktatás valamennyi szintjén, hiszen a tulajdonnevek ismerete nélkül nincs nyelvtantanítás. Jelen dolgozata ebből a szempontból oktatási segédletként fogható fel. A határon túli magyar névkutatásbeli törekvések sajátos témáikkal is gazdagítják a magyar névtudományt. Az itteni kutatások egyik feladata a kétnyelvűség és névhasználat összefüggésrendszerének a vizsgálata és a névkontaktológiai jelenségek feltárása. A magyar nyelvterület teljes helynévállományának összegyűjtése kiemelten fontos a határon túli térségek vonatkozásában, ahol különösen szembetűnőek a hiányosságok, s ráadásul a helyzetet e területeken súlyosbítja az a körülmény is, hogy itt sok helyen nagy a magyar nyelv térbeli visszaszorulása. Ezekben a térségekben tehát rendkívül sürgető az értékes leletmentés elvégzése s a nevek felgyűjtése. Bauko János kiadványa a tudományterület eredményeinek összegző szándékával méltán fogja össze, tematizálja a szlovákiai magyar névtani kutatásokat, s ad támpontokat az itteni névtanosok számára jövendőbeli kutatásaihoz. Megjegyezhetjük, hogy a szerző elsőként használja a szlovákiai magyar névtani szakirodalomban a szocioonomasztika fogalmát. Az anyaországi névtani elméletben Kiss Jenő fogalmazza meg a legmarkánsabban... --- ### Michal Stehlík: Slovensko. Zemĕ probuzená - Published: 2016-07-01 - Modified: 2016-07-01 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/07/01/michal-stehlik-slovensko-zeme-probuzena/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2016/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: bakiattila Michal Stehlík: Slovensko. Zemĕ probuzená, 1918–1938. Praha, Academia /Edice První republika/, 2015, 196 p.   Rövid, ismeretterjesztő formában összefoglalt sorozat megjelentetését kezdte meg 2015-ben a cseh Academia kiadó az első Cseh­szlovák Köztársaság történetéről. Arról az első húszéves együttélésről, amit politikatörténeti prizmán keresztül szemlélve talán legjellemzőbben és tömören a „se veled, se nélküled” megállapítással lehetne összefoglalni. A sorozatot és annak immáron első részében megjelent kiadványát, indítói és szerzői elsősorban nem a szakmai, hanem a jelen cseh olvasóközönségének címzik. Nyitányul a bemutatott történelmi korszak elején közössé formált ország kisebbik területi részét felölelő szlovák országrésznek a sok szempontú történetét foglalta össze Michal Stehlík történész. Stehlík történelem és szlovakisztika szakon végzett a prágai Károly Egyetemen, amely intézménynek az oktatója is maradt. Szakterülete a 20. századi cseh történelem kutatása. A könyv tömör bevezetése és összegzése között tizenkét rövidebb és egy hosszabb fejezetre tagolódik, amihez kronológiai summázat, három tucat munka felsorolásával a témához használt irodalom lajstroma, illetve a kiadványban bemutatott gazdag képanyag forrásjegyzéke kapcsolódik. Könyvének már a bevezetőjében (egyben első fejezetében) felhívja az olvasó figyelmét arra a kettősségre, ami az egész korszakon át az ország nevében is megjelölt két nemzet egymáshoz és a létrehívott új, közös államhoz fűződő viszonyát jellemezte. Ugyanis amíg a csehek modern történelmük kulcsfontosságú momentumaként tekintettek és tekintenek az 1918. október végi eseményekre, addig szlovák oldalon e politikai és egyéb szempontú azonosulás értékelése nem feltétlenül ilyen felhőtlen és egyértelmű. Ugyancsak értékelési különbözet jellemzi a két államalkotó nemzetnek a csehszlovák nemzeti gondolattal való teljes körű összefonódását – hiszen, amit az egyik fél természetesnek tekintett,... --- ### Ábrahám Barna: Megmaradni vagy beolvadni? A szlovákság polgárosodása a 19. század második felében - Published: 2016-07-01 - Modified: 2016-07-01 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/07/01/abraham-barna-megmaradni-vagy-beolvadni-a-szlovaksag-polgarosodasa-a-19-szazad-masodik-feleben/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2016/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: demjozsef Ábrahám Barna: Megmaradni vagy beolvadni? A szlovákság polgárosodása a 19. század második felében. Pozsony, Kalligram, 2015, 320 p.   Ábrahám Barna Megmaradni vagy beolvadni? A szlovákság polgárosodása a 19. század második felében címet viselő könyve adatokban gazdag szaktudományos munka, amely 1281 lábjegyzetet tartalmaz, 22 oldalon keresztül sorolja a felhasznált forrásokat és a szakirodalmat, amelyek együtt nagyjából fél­ezer bibliográfiai tételt tesznek ki. A könyvnek csak a forrásokat áttekintő fejezete 10 oldalt tesz ki. Ezeket a számokat csak azért soroltam fel, hogy látszódjon, egy ilyen könyvet az itt rendelkezésre álló keretek között* nehéz lenne részletesen tartalmilag bemutatni, ezért inkább megpróbálok arról beszélni, hogy miért fontos ez a könyv, és megpróbálok kedvet csinálni az elolvasásához, mert érdemes rá. Ábrahám Barna könyve a dualizmuskori Magyarország szlovák társadalmáról szól, tehát nem elsősorban a modern szlovák nemzeti mozgalom történetét mutatja be, és nem is a magyar nemzetiségi politikát, hanem a felső-magyarországi, illetve az alföldi szlovák lakosság, a parasztság, a munkások, a városi iparosok, polgárok, értelmiségiek, vállalkozók, nemesek múltját nagyjából 1860 és 1914 között. Úgy gondolom, hogy már a témaválasztása önmagában rendkívül fontossá teszi a könyvet. Hiszen az alighanem közismert, hogy a szlovák–magyar közös múltban rengeteg olyan pont van, amit általában neuralgikusnak szoktak nevezni, és amit homlokegyenest ellenkezőleg szokott értelmezni a szlovák és a magyar fél. Ami az egyiknek fekete, a másiknak fehér. A dualizmus korszaka is ilyen. Ami a magyarnak a boldog békeidők, az utolsó aranykor, a nyugodt fejlődés kora, az a szlováknak a legsötétebb nemzeti elnyomás ideje, amikor minden szlovákot üldöztek és megpróbáltak elmagyarosítani. És... --- ### Zoltán Kántor (ed.): Autonomies in Europe: Solutions and Challenges - Published: 2016-07-01 - Modified: 2016-07-01 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/07/01/zoltan-kantor-ed-autonomies-in-europe-solutions-and-challenges/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: olloslaszlo Zoltán Kántor (ed. ): Autonomies in Europe: Solutions and Challenges. Budapest, Nem­zetpolitikai Kutatóintézet (Research Institute for Hungarians Abroad), L’Harmattan Kiadó, 2014, 232 p.   Fontos publikációt jelentetett meg a Nemzet­politikai Kutatóintézet. A Kántor Zoltán szerkesztésében megjelent kötet a nemzeti kisebbségek autonómiáinak különféle európai formáit mutatja be. Méghozzá nemcsak az autonómia elméletét, pontosabban elméleteit, hanem különféle gyakorlatát, tehát az egyes európai országokban működőket. Leszögez­hetjük, hogy a konkrét példa egyben minta is. Nem minden részletében, hiszen mindegyiknek megvannak a sajátosságai. Azt azonban világosan megmutatja, hogy az ilyen államszervezési mód nem illúzió, hanem számos országban jól működő valóság. A posztkommunista országokban különösen fontos ennek demonstrálása, azok többségében ugyanis hallgatnak róla, ha tehetik, ha pedig nem, akkor démonizálják, amennyire csak bírják. A nemzetállamok megjelenését követően az a felfogás válik uralkodóvá, hogy az állam nemzetileg homogén emberek szereveződéseként működhet jól. Az egy államon belüli nemzeti sokféleség veszélyezteti az állam egységét és általa az uralkodó nemzeti érdekeket. Az egyes nemzetállamok közt ugyanis folyamatos a vetélkedés, ami akár háborúba is torkollhat. Az a felfogás, amelyik szerint a többnyelvű és kultúrájú ország (például Svájc) a helyes minta, sokáig kisebbségben marad. Európa nyugati felében csak később és fokozatosan változik a közvélekedés. A kötetben több tanulmány elemzi az autonómia elméletét és modelljeit. A bevezető tanulmányban Andreas Gross az autonómiát a demokratizáció folyamatának fontos részeként jellemzi. David J. Smith bemutatja a különféle autonómiaformákat Európában, területieket és nem területieket egyaránt. Vizi Balázs azt a kérdést elemzi, hogy az európai integráció vajon támogatja-e, segíti-e a kisebbségek autonómiatörekvéseit, az önkormányzatiságot és a hatalom decentralizálását.... --- ### L. Juhász Ilona: Örök mementó. A holokauszt emlékjelei Dél-Szlovákiában - Published: 2016-07-01 - Modified: 2016-07-01 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/07/01/l-juhasz-ilona-orok-memento-a-holokauszt-emlekjelei-del-szlovakiaban/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2016/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: verebelyikincso L. Juhász Ilona: Örök mementó. A holokauszt emlékjelei Dél-Szlovákiában. Dunaszerdahely, Vámbéry Polgári Társulás, 2015, 200 p.   Juhász Ilona legújabb, illetve egyik legújabb kötetének a címe – Örök mementó. A holokauszt emlékjelei dél Szlovákiában – pontosan megjelöli, hogy miről is szól könyv. A mementó, emlékeztető és emlékjel terminusok ismétlése mintegy kiemeli, hogy a könyv abba az emlékezetirodalomba tartozik, amelynek sokféle eredményével találkozhatunk napjainkban. Ahhoz hogy a szerző vállalkozásának valódi jelentőségét és távlatait láthassuk, néhány rövid szóban szeretném az emlékezet-, emlékezéskutatás néhány irányzatát megemlíteni. A társadalmi emlékezet fogalom kortárs értelmezését általában Maurice Halbwachs francia szociológus 1925-ben megjelent Les cadres sociaux de la mémoire (magyarul: Az emlékezet társadalmi keretei, 1971) című kötetétől szokták számítani. Halbwachs történész kollégája, a híres Annales csoport első generációjának tagja, Bloch ugyancsak 1925-ben majd 1939-ben adta közre a feudális társadalomról szóló munkáit (Les société féodales, 2. vol. Paris) amelyekben a kollektív emlékezet fogalmát kutatási eszközként használta. Ebből a korszakból még feltétlenül említésre méltó Aby Warburg művészettörténész és művészetelmélet-író, aki a történelem, a képi megformálások és az emlékezet kölcsönhatásának finom elemzésével az említett területen is új utakat nyitott meg. (Die Erneuerung der heidnischen Antike. Berlin, 1932) A közös emlékezet társadalmi gyakorlatokat, a köztudatba beleivódott, a történelemről, a társadalmi viszonyokról szóló képzeteket, kulturális intézményeket és ezek működési viszonyait és rendszereit foglalja magában. Ebbe a fogalomkörbe tartozik mindaz, amit a néprajz szokásvilágnak vagy hagyománynak nevez. Több tudományág is részt vesz a társadalmi emlékezet kutatásában: pl. történettudomány, pszichológia, művészettörténet, irodalomtudomány, szociológia, politikatudomány, antropológia, tudásszociológia. Nagyon érdekes, hogy a néprajz és annak minden... --- ### Liszka József (szerk.): Acta Ethnologica Danubiana 17. Az Etnológiai Központ Évkönyve 2015. - Published: 2016-07-01 - Modified: 2016-07-01 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/07/01/liszka-jozsef-szerk-acta-ethnologica-danubiana-17-az-etnologiai-kozpont-evkonyve-2015/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2016/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: voigtvilmos Liszka József (szerk. ): Acta Ethnologica Danubiana 17. Az Etnológiai Központ Évkönyve 2015. Komárom–Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2015, 336 p. Szerencsére röviden (? ) is dicsérhetek. * Szí­vesen tenném hosszabban – megérdemelnék. Vannak még csodák! Vagy talán nem is csodák, csak tisztesség, intelligencia, szorgalom és felbecsülhetetlen mértékű munka. A komáromi Etnológiai Központ évkönyve 1999 óta minden évben szabályszerűen megjelent, legutóbb a tavalyi, 17. kötet. (Más intézményekre ellenpéldaként vonatkozó epés összevető észrevételeimet itt nem adom elő. ) Mindez, az eddig 4000 nyomtatott lapon, szép, kötött kötetekben, a Kárpát-medencei (tág értelemben vett) néprajz csodálnivaló teljesítménye. (Sosem lesz méltóképpen elismerve – mondja egy öreg drukker. ) Sorolhatnám, mely magyar és szlovák, néha ugyanonnan pénzügyileg igazán jól stafírozott intézmények pironkodhatnának – miért nem ők dolgoznak ennyit és ilyen eredményesen (megszakítás nélkül és ilyen igazán európai tudományos színvonalon)! ? Minthogy Juhász Ilona és Liszka József nemcsak tanítványaink, hanem barátaink – egyet-mást tudok kiadványaik pénzszerzési trouvaille-airól és szörnyű kudarcairól egyaránt. Ami tízszer (? ) annyi időt vett igénybe, mint az ezt megelőző a kutatás és tanulmányírás. Hála Verebélyi Kincsőnek, tapasztalatból tudom, két ember sokszorosan felér egy-egy kutatóintézménnyel – mind színvonalban, mind teljesítményben: egymás között ugyanis minimumra csökkenthetik a bürokratikus tennivalókat. De mi azért nem adunk ki 17 (13) évkönyvet és havonként új könyveket – mint az Etnológiai Központ teszi. Ehhez még külön munkadüh is kívántatik. Ennek a tevékenységnek csak egyik zászlóshajója 1999-től kezdve az Acta/Évkönyv. Ismertük és vártuk, mivel eddig minden évben megjelent, időnként két évre egy összevont szám. Felépítése kezdettől azonos: elmélyült „Tanulmányokat”, rövidebb „Közleményeket”... --- ### „Mindenhol, mindenkor és mindenkitől lehet tanulni” - Beszélgetés a 60 éves Liszka Józseffel - Published: 2016-07-01 - Modified: 2016-07-01 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/07/01/mindenhol-mindenkor-es-mindenkitol-lehet-tanulni-beszelgetes-a-60-eves-liszka-jozseffel/ - Kategóriák: Pályakép, Szemle - Post Years: 2016/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: csandagabor Ez a beszélgetés születésnapi jubileumod alkalmából készül. A kerek hatvan közeledtével érzel-e magadban vagy magad körül valamilyen változást? Az a helyzet, hogy sosem tulajdonítottam jelentőséget a „kerek” születésnapoknak, így most sem foglalkoztam vele, pontosabban: foglalkoznék vele. De nem te vagy az első, aki – sokszor részvétteljes pillantásokkal kísérve – hasonlóakat kérdez. Ha akarom, ha nem, foglalkoznom kell hát vele, miközben továbbra is meggyőződésem, hogy ki-ki annyi éves, amennyinek éppen érzi magát. Jómagam éreztem már öregebbnek is magam (negyven körül, egy kiélezett és nehéz élethelyzetben), mint most, illetve hát az éppen most kínzó porckorongsérvem, ha elmúlik, fogom még magam a mostani kedélyállapotomnál fiatalabbnak is érezni. Legalábbis remélem. Utóbbi, a porckorongsérv viszont nem életkorjelző, hiszen első alkalommal harmincöt éves koromban jelentkezett. Aztán azóta vissza-visszatérő vendég. No, de egy kicsit komolyabbra fordítva a választ, az ember, ugye, úgy gondolná, hogy ahogy kifelé megy az életből (hát ez is: születésünk pillanatától kifelé megyünk... ), szóval az emberélet útjának felét elhagyva, egyre többet elvégzett, teljesített, tehát a reá váró feladatok száma is csökken. Nos, ehhez képest épp fordítva van, évről évre (minden fogadkozás ellenére) egyre több az elvégzendő munka, a teljesítendő feladat. Ha ez törvényszerű, márpedig mások elbeszélései alapján is úgy tűnik, hogy valóban, akkor igen: érzem a hatvan évet. Nyakig (nyakig? a víz alatt! ) az éppen időszerű munkákban, miközben (magam szabta) feladatok garmadája kacsingat rám a nem is oly távoli jövőből. (Persze igen távoli jövőről azért mégsem illendő beszélni. Ebben a korban! ) Köbölkúton születtél: mit adott neked ez a falu, az iskolája... --- ### A 60 éves Liszka József köszöntése - Published: 2016-07-01 - Modified: 2016-07-01 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/07/01/a-60-eves-liszka-jozsef-koszontese/ - Kategóriák: Évforduló, Szemle - Post Years: 2016/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: voigtvilmos A bölcsészprofesszor áhítozik leginkább tanítványok után. A kémikusnak kémcsőöblítő, a sebésznek érlefogó „tanítványokra” van szüksége. A filozófus, pszichológus, szociológus a maga visszhangját és dicséretét várja a tanítványoktól, akik minél másodrendűbbek – annál inkább kiemelkedik közülük a csodálnivaló „mester”. A bölcsész – így a néprajzos is, még inkább pedig a folklórkutató professzor – viszont azt várja el, hogy a tanítvány ugyanúgy, de ne ugyanazt folytassa. Igazában a valódi tanítvány is erre törekszik. Ha csakugyan tiszteli tanítóját – éppen azt nem meri, vagy nem akarja folytatni, amit neki közvetlenül tanítottak. Veszélyes viszony lenne az ilyen kutatásban kibontakozó kölcsönös elvárás. Nekem elég sok ilyen, másként viszonyuló egyetemi hallgatóm volt, és fél évszázad után azt biztosan elmondhatom, igazán sokféle módon folytatták azt, amit számukra kijelölhettem. Minél messzebbre, más területekre jutottak – annál büszkébb vagyok rájuk: mivel annál önállóbbá lettek. Már az órákon is sokszor elmondtam, hogy az egyetemi oktatás olyan, mint a vadászat: nem oda kell célozni, ahol a „vad” e pillanatban áll – hanem oda, ahová a lövés után eljut. Kivétel csak a kitömött őzike szobra – de az nem eleven. E sorban egyedülálló, kivételes hely illeti meg (in pectore) Juhász Ilonát és Liszka Józsefet. Ők nemcsak tanítványaink, hanem legjobb barátaink sorába kerültek. Ennek jeles bizonyítékaként akár azt is említhetem, hogy még komáromi lakásukban a rendetlen és fékezhetetlenül barátságos Vili (! de ő a kutya! )* hányszor lopta el a papucsomat és dugta a fűtőtest mögé. Konferenciák hivatalos ünneplésén és baráti tereferéken sokszor idéztük, egykor milyen durván intettem „munkára” az akkor pesti süldő... --- ### Hvozdzik-Juhász János és Fekete István - Published: 2016-07-01 - Modified: 2016-07-01 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/07/01/hvozdzik-juhasz-janos-es-fekete-istvan/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2016/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: santagabor Az idősödő Fekete István, ha tehette, kerülte a találkozókat, azonban szinte mindenkivel levelezett, aki írt neki. 1948 kora nyarán az addig küldöttek egy részét óvatosságból el­égette, ám az 1955-ös újraindulásától kapottak zöme fennmaradt. Ezek a levelek és képeslapok az író özvegyének halála után az Ajkai Városi Múzeumba kerültek. E dokumentumok alapvető forrásai a Fekete István kapcsolatrendszerét bemutató kutatásoknak. 1956 nyarán és kora őszén például Ján Hvozdzikkal is váltott néhány levelet. 1   A nyelvész, író és parlamenti képviselő Ján Hvozdzik, azaz Juhász János a huszadik század regényes alakjainak egyike. 1888. március 31-én, a zempléni Parnóban született. Érettségi után két évig premontrei novícius, végül azonban bölcsészdiplomát szerzett Budapesten. 1919 és 1935 között előbb a kassai gimnáziumban tanított; ekkoriban vette fel a Juhász vezetéknevet is. Ezután 1938-ig a pozsonyi magyar gimnázium oktatója. 1925 és 1927 között a Szlovák Néppárt tagjaként prágai parlamenti képviselő. E közéleti kitérő után megjelentetett magyar–szlovák és szlovák–magyar részletes szótárai forrásértékű munkák. 1938 után a magyar fővárosban, 1940-től Erdélyben, 1944 és 1956 között pedig a feleségével ismét Budapesten élt. Kora nyáron az Ausztriában lakó lányához költözött, mégpedig „legálisan”, ahogyan egyik levelében írta. Ekkor azonban eltűnik az életrajzi lexikonok szerzői elől; általános vélekedés szerint még abban az esztendőben elhunyt, talán Bécsben. A ma is ott élő történész, Deák Ernő azonban arra hívta fel a figyelmemet, hogy Hvozdzik-Juhász Jánost „személyesen is ismertem, bár engem nem tanított. Minden­esetre tablókép is van róla, ugyanis 1956-os kijövetele után a Felső-Ausztriában, az Altersee partján fekvő kammeri magyar reálgimnáziumban tanított latint és magyart. A gimnáziumot az... --- ### Változások a magyar helyesírásban - Published: 2016-07-01 - Modified: 2016-07-01 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/07/01/valtozasok-a-magyar-helyesirasban/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2016/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: csnagylajos Mottó: „Minden helyesírási szabályzat menthetetlenül elavul egyszer; mert egy bizonyos idő (századunkban 20-30 év) múltán már más igényeket támaszt a társadalom a szabályzattal szemben, mint korábban tette; s mert megváltozik a kibocsátásakor még híven tükrözött nyelv is. ” (Fábián Pál 2007)   Mielőtt a lényegesebb változásokat bemutatnánk, nagy vonalakban tekintsük át a magyar helyesírási szabályzatok történetét. A Magyar Tudós Társaság a Magyar helyesirás’ és szóragasztás’ főbb szabályai címmel 1832-ben jelentette meg az első helyesírási szabályzatot. Mindössze 32 lapnyi volt, és a leglényegesebb pontokra vonatkozó irányelveket fogalmazta meg. Nem általános érvényű, mindenkire nézve kötelező szabályzatnak készült, hanem csak a Magyar Tudós Társaság (Akadémia) saját kiadványai számára. Az alkotók rugalmas szemléletét tükrözi, hogy gondoltak a nyelvhasználat változékonyságára: „Minden időre már meghatározottnak azonban a’ Társaság nem vallja e’ szabásokat, sőt, ha mit a’ folyton folyó nyelvisméret, szavak’ lelke és alkatja körül elválasztóbban kifejt, annak előre kiköti későbbi javítását... ” (AkH. 1,1832, 4. p. ) Ennek az alapelvnek a figyelembevétele indokolja a helyesírási szabályok időnkénti felülvizsgálatát és kisebb-nagyobb módosítását. Az 1832-es szabályzatnak a fenti címmel még kilenc kiadása látott napvilágot egészen 1853-ig. 1877-ben jelent meg A magyar helyesírás elvei és szabályai, majd 1901-ben A magyar helyesírás szabályai. Ezek a szabályzatok csekély változásokat tartalmaztak. A Magyar Nyelvőr szerkesztői kevesellték a változtatásokat (cz helyett c, a királylyal-féle alakokban alkalmazott egyszerűsítéssel: királlyal stb. ), ezért Simonyi Zsigmond 1891-ben A magyar helyesírásról című dolgozatában a korábbiakon kívül több változtatást terjesztett elő. Ajánlotta például a kétjegyű mássalhangzók egyszerűsített kettőzését, a meghonosodott idegen szavak magyaros írását, az a ki, a... --- ### Fürdőélet a 19. századi Gömörben, 9. - Dobsina magaslati nyaralótelepe - Published: 2016-07-01 - Modified: 2016-07-01 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/07/01/furdoelet-a-19-szazadi-gomorben-9-dobsina-magaslati-nyaralotelepe/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2016/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: kerenyieva A Tátra hegyi klimatikus gyógyhelyek és vízgyógyintézetek közé sorolhatjuk Gömör megye legészakibb részén fekvő magaslati gyógyhelyét, Dobsina várostól alig kétórányi járásra fekvő, ózondús fenyvesekkel övezett nyaralótelepét. (Fodor 1903, 52. p. ) A vízpárákkal kevésbé telített, a ritkult levegőt tekintve nagyobb légnedvességgel, hűvösebb hőmérséklettel megáldott, viszonylag szélmentes, tisztább és pormentes légkörű nyaralóhely a gömöriek körében ugyan kevésbé, országos – és mondhatni nemzetközi – viszonylatban azonban közkedvelt és népszerű célpontnak bizonyult a pihenésre, kikapcsolódásra és nyugalomra vágyó közönségnek.   Az „elveszett völgy” csodái „Az utas, ki e völgyön halad, legyen bár a rideg kétszer-kettő embere, hideg számító, legyen a nyers gyakorlat hőse, ki az életet csak kézzelfoghatóságában szereti ismerni, ki arról harmatot s költészetet durván letörölt, legyen bármily ellensége a hiábavaló ábrándnak, a költészetnek: a természet szépségeinek varázshatalma alatt, akarata ellen is fölfogva a benyomásokat, költői hangulatba jő, majd meg a természet óriási ereje s nagyszerűsége mellett önérzete a kislelkűségig eltörpül, csekélységének, parányiságának érzete szállja meg”1 – állította romantikára hangolva a Sztracenai-sziklavölgy felől a népi legenda, mely az alpesi és svájci panorámákkal vetekedve a Kárpátok legszebb pontjának vélte vizsgálódásunk helyszínét. Már a táj adottsága is önmagáért beszélt, hiszen Dobsina városa 862 méter tengerszint feletti magasságban fekszik fenyőerdők gyűrűjében. 2 A várostól mintegy 10 km távolságban nyújtózik a körülbelül 5 km hosszúságú, természeti szépségéről híres Sztracenai-sziklavölgy, elején magas mészkőszikla meredezik az égnek, melyet „Hegyeskő” néven ismertek a helyiek, s melynek közelében a neves Dobsinai-jégbarlang helyezkedik el. A Dobsina rendezett tanácsú város tulajdonában álló nyaralótelep környékén az erdő parkírozott és sétautakkal átszőtt volt, nagyszámban... --- ### Spa Life in Gömör in the 19th Century, 9. The High Altitude Health Resort of Dobsina - Published: 2016-07-01 - Modified: 2016-07-01 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/07/01/spa-life-in-gomor-in-the-19th-century-9-the-high-altitude-health-resort-of-dobsina/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: kerenyieva The high altitude health resort—situated at the northernmost part of the Gömör County, in about two hours walking distance from the town of Dobšiná—belted by ozone-producing pine forests, can be placed within the climate and health resorts and spas of the Tatra mountains. The holiday resort located on a relatively wind-less and dust-less place, for its thinner air of higher humidity but less saturated by water-vapour, and for its cooler temperature, was not very popular among the locals, but in national–and even international—dimensions it was a popular and highly demanded destination for leisure, recreation and relaxation.   Éva Kerényi   615. 838(437. 6)(091) Spa Life in Gömör in the 19th Century, 9. The High Altitude      711. 455:615. 838(437. 6)(091) Health Resort of Dobsina Keywords: Gömör-Kishont (Gemer – Malohont), Dobsina (Dobšiná), Dobšinská Ice Cave, spa, climatic resorts, balneology.   --- ### Széljegyzetek egy hivatalos lap margójára: Kárpátaljai Közlöny (1939–1944) - Published: 2016-06-30 - Modified: 2016-06-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/30/szeljegyzetek-egy-hivatalos-lap-margojara-karpataljai-kozlony-1939-1944/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2016/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: fedineccsilla, csernicskoistvan Az 1939–1944 között fennálló, a magyar jogrendben az ország egyéb területeinek közigazgatási szervezésétől eltérő közigazgatási egység, a Kárpátaljai Kormányzóság kutatása számos eredményt tud felmutatni elsősorban történeti, jogi, nyelvpolitikai szempontból. A széles spektrumot képviselő művek közös hiányossága, hogy mind ez idáig nem volt kutatva a régió belső története a helyi rendeletalkotás szintjén. Tanulmá­nyunk­ban az országos törekvések kontextusában vizsgáljuk a helyi politika irányait, területeit és mindenekelőtt tartalmát. Vizsgáljuk egyebek között, hogy léteztek-e olyan kérdéskörök, amelyekre helyi válaszok születtek, és ebből következően választ keresünk arra a kérdésre, hogy a sajátos közigazgatási terület csak nevében, egyes részleteiben vagy mélyebb tartalmában is megfelelt a magyar közigazgatáson belül elfoglalt különleges státusának.   Választási szabályozás Magyarországon Nem célunk a választási rendszer elemzése, erről kiváló szakmunkák születtek, (l. többek között: Püski 2006, 153–167. p; Püski 2009, 73–101. p. ; Püski 2010 35–45. p. ) ám szükség van a szabályozásba való rövid betekintésre ahhoz, hogy érzékeltetni tudjuk, mire épül rá a revízió időszakának ezzel kapcsolatos eljárásrendje. Magyarországon a két világháború közötti időszakban 1920 és 1926 között az egykamarás nemzetgyűlés, 1927 és 1945 között pedig kétkamarás parlament (Képvi­se­lőház és Felsőház) végezte a törvényalkotói munkát. A Nemzetgyűlésbe, illetve később a Képviselőházba a képviselők választások útján, a Felsőházba pedig a tagok a betöltött egyházi és világi funkció, valamint születési jog alapján történő kijelöléssel, illetve kinevezéssel kerültek be. Az Osztrák–Magyar Monarchia létrejöttével lényegében nem változott meg a magyarországi választási rendszer. Az 1877-es választójogi törvény módosította a rendszert annyiban, hogy felemelte a választásra jogosultak számát 7%-ra. A választójog kiterjesztése csupán az első világháború után... --- ### Marginal Notes to an Official Newspaper: Kárpátaljai Közlöny (Subcarpathian Bulletin, 1939–1944) - Published: 2016-06-30 - Modified: 2016-06-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/30/marginal-notes-to-an-official-newspaper-karpataljai-kozlony-subcarpathian-bulletin-1939-1944/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: fedineccsilla The research of the Subcarpathian Province in Hungary between 1939 and 1944, a unit differing from all the other parts of the country in respect of the organization of public administration, has resulted in many interesting findings mainly regarding history, justice and language policy. It is a common shortcoming of the broad spectrum of historical research programmes that the internal history of the region on the level of local provision-making has so far not been examined at all, however, there is a large scale of literature from homeland studies to mainstream scientific pieces. In this study, we examine the directions, areas and most of all the content of local politics, in the context of national aspirations. We studied, among others, whether there had been issues addressed on local level, and we sought to answer whether this administrative unit with special status was specific within the Hungarian public administration only in its name and some parts, or also in its deeper content.   Csilla Fedinec – István Csernicskó   070. 48(=511. 141)(477. 87)”1939/1944” Marginal Notes to an Official Newspaper: Kárpátaljai      316. 022. 4(=511. 141)(477. 87)”1939/1944” Közlöny (Subcarpathian Bulletin, 1939–1944) Keywords: Subcarpathia, revision, self-government, local provision-making, Hungarian-Russian (Ruthenian) language. --- ### „…gyakorlati közigazgatási ember akarok lenni…” Bajcsy-Zsilinszky Endre szüleinek címzett levelei Alsókubinból (1912–1914)* - Published: 2016-06-30 - Modified: 2016-06-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/30/gyakorlati-kozigazgatasi-ember-akarok-lenni-bajcsy-zsilinszky-endre-szuleinek-cimzett-levelei-alsokubinbol-1912-1914/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2016/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: barhaakos Magyarországon alig találni települést, ahol ne volna legalább egy utca elnevezve Bajcsy-Zsilinszky Endréről (1886–1944). A név tehát széles körben ismert – mondhatni, közismert –, ám ugyanez már kevésbé mondható el a név viselőjéről. Pedig a félig szlovák, félig magyar származású, nyilasok által kivégzett politikus-publicista cikcakkos pályája ellenére azon kevés Horthy-kori politikus közé tartozik, akiknek alapvetően pozitív emléke máig sem kopott meg. Ez a szokatlan állandóság természetesen aligha függetleníthető a tragikus végkifejlettől. Amennyiben azonban fordítunk egyet a sajátos optikán és e rendkívül sokrétű életművet megkíséreljük minden időszakában saját kontextusában értelmezni, a magyar társadalom- és eszmetörténet szinte mindem ága-boga (nemzetiségi, dzsentri-, agrár- és zsidókérdés, asszimiláció, politikai radikalizmusok stb. ) megmutatkozik benne. Érdemes tehát a történetet a legelején kezdeni. A szlovák származású, evangélikus Zsilinszkyek (eredetileg: Žilinsky) „őshonosnak” számítottak Békés vármegyében, vagyis a 18. századi felföldi telepítésekkel kerültek a környékre. Bajcsy-Zsilinszky Endre nagyapja még jómódú parasztemberként vett részt a békéscsabai közéletben, egyebek között a bírói tisztet is betöltötte. Nagyobbik fia, Mihály (1838–1925) szédületes karriert futott be. Amellett, hogy jelentékeny tudományos munkásságot fejtett ki, Tisza Kálmán híveként 1889 és 1892 között Csongrád, 1892 és 1895 között Zólyom vármegyei főispánként, 1895 és 1905 között pedig kultuszminisztériumi államtitkárként működött, valamint országgyűlési képviselőként is többször képviselte pátriáját. 1 „Miska bácsi” sikereire egyrészt büszke volt a család, másrészt unokaöccse leveleiben az irigység és a frusztráltság is jól megragadható. 2 Mihály öccse, (id. ) Zsilinszky Endre (1852–1919) testvérével ellentétben nem került országos pályára, hanem Kassán, Békéscsabán, majd Szarvason tanított s lapszerkesztőként tevékenykedett, végül a békéscsabai közélet tevékeny részese lett. A... --- ### „…I Want to Be a Practical Civil Servant...” Letters of Endre Bajcsy-Zsilinszky to Parents from Alsókubin (1912–1914) - Published: 2016-06-30 - Modified: 2016-06-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/30/i-want-to-be-a-practical-civil-servant-letters-of-endre-bajcsy-zsilinszky-to-parents-from-alsokubin-1912-1914/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: barhaakos The documents published here and held in the Manuscript Archive of the National Széchényi Library in Budapest (Hungary), recall the first stage (1912–1914) of Endre Bajcsy-Zsilinszky´s public administration carrier spent in Alsókubin (today Dolný Kubín, Slovakia). The Hungarian politician and journalist was executed by the national socialist Nyilas (Arrow Cross) regime in 1944. Beyond reflecting the views and visions, the actual state of mind and everyday life of a young man—who would later become renowned, but who was at the time escaping repercussions of the Áchim-case—, his seven letters addressed to his parents allow an insight also into the troubled affairs of an assimilated gentry family. These sources—so far not published–bear witness to the pillars of the future politician´s racist ideology, show the operational mechanisms of the Hungarian public administration spending its last decade, its social-political life and internal affairs. The interpretation of the sources´ excerpts is supported by an introductory study.   Ákos Bartha   32-051 „... I Want to Be a Practical Civil Servant... ” Letters of Endre        929 Bajcsy-Zsilinszky Endre Bajcsy-Zsilinszky to Parents from Alsókubin (1912–1914)         94(437. 6)”1912/1914” Keywords: Endre Bajcsy-Zsilinszky, Alsókubin (Dolný Kubín), Árva (Orava) County, Békés County, assimilation, ethnic issue, racism, dualism, social history. --- ### Lelley Jenő jobbkeze. Kaiser Gyula politikai életpályája - Published: 2016-06-30 - Modified: 2016-06-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/30/lelley-jeno-jobbkeze-kaiser-gyula-politikai-eletpalyaja/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Translation Priorities: Optional - Authors: bukovszkylaszlo Az Osztrák–Magyar Monarchia bukása után az új hazába került felvidéki magyarság folyamatosan építette ki politikai érdekképviseletét. Az egyik legrégibb és legsikeresebb politikai párt az Országos Keresztényszocialista Párt (OKP) volt Lelley Jenő pártelnökkel az élen. Az utóbbi évek viszonylag gazdag szakirodalma ellenére továbbra is keveset tudunk az OKP történetének kezdeteiről, első elnökéről és a holdudvarába tartozó „pártkatonák” sokrétű tevékenységéről. 1 Nem csoda, hiszen a szlovákiai magyar történelmi emlékezetben a feledés homályába merült mind Lelley Jenő, mind az OKP-n belüli támogatói. Kaiser Gyula személyében Lelley Jenő 1920-ban megtalálta leghűségesebb elvtársát, aki viszonylag rövid politikai karrierje során regényes életet élt meg, és végig kiállt a párt első elnöke mellett. Az 1920-as évek elején politikai okokból a csehszlovák hatóságok kétszer internálták, a párt egyik legnagyobb szakszervezetének az országos elnöke, Pozsony város képviselő-testületének két cikluson keresztül választott tagja, a párt Pozsony városi szervezetének titkára, az OKP hetilapjának 1921-től felelős szerkesztője volt. Az alábbi tanulmányban Kaiser eddig teljesen ismeretlen politikai pályájára próbálunk rávilágítani. Kaiser Gyula a Pozsony megyei Szentgyörgyben született 1874. augusztus 8-án, Kaiser Vilmos mészárosmester és Vasgay (Waschgau) Zsófia (Sofia) gyermekeként. Szülei házasságából összesen hat gyermek született, három fiú és három lány. 2 A 19. század második felében a többségében szlovákok és németek által lakott korábbi szabad királyi városban a család több évszázada volt honos. 3 A Kaiser család ágostai evangélikus vallású és eredetileg német származású volt. Gyula német származásának ellenére felnőttkorában magyar nemzetiségűnek vallotta magát, és a csehszlovák hivatalok is úgy tartották számon, de ugyanakkor kiemelték német származását. 4 Az elemi iskolát szülővárosában végezte,... --- ### Jenő Lelley´s Right-Hand Man. The Political Carrier of Gyula Kaiser - Published: 2016-06-30 - Modified: 2016-06-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/30/jeno-lelleys-right-hand-man-the-political-carrier-of-gyula-kaiser/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: bukovszkylaszlo After the fall of the Austro-Hungarian Monarchy, the Hungarians living on the territory of the former Upper Hungary but at the time having found themselves in a newly established country, had been continually building their political representation. One of the oldest and most successful political parties had been the National Christian Socialist Party (Országos Keresztényszocialista Párt, OKP) headed by Jenő Lelley. Despite the relatively rich scientific literature of recent years, we still know little about the history of OKP—about its establishment, its first chairman, and about the manifold activities of the “party-soldiers” within its orbit. No wonder, since the historical memory of Hungarians in Slovakia has buried Jenő Lelley and his supporters within OKP in oblivion. In 1920, Jenő Lelley found his most loyal comrade in the person of Gyula Kaiser, who, despite his troubled life during his relatively short political carrier, stood alongside the first party chairman all the way. In the early 1920s, the Czechoslovak authorities interned him for political reasons twice. He was national leader of one of the largest trade unions, elected member of the Bratislava City Council for two cycles, and from 1921, he had been responsible editor of the OKP´s weekly. In this study we try to highlight Kaiser´s so far completely unknown political carrier.   László Bukovszky       32-051 Jenő Lelley´s Right-Hand Man. The Political Carrier of Gyula Kaiser      929 Kaiser Gyula 329. 4(=511. 141)(437. 6) 94(437. 6) Keywords: National Christian Socialist Party (Országos Keresztényszocialista Párt), Jenő Lelley, Gyula Kaiser, political parties of the... --- ### S botját ott lelte kivirulva… (Egy motívum határtalanságairól – 2.) - Published: 2016-06-30 - Modified: 2016-06-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/30/s-botjat-ott-lelte-kivirulva-egy-motivum-hatartalansagairol-2/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2016/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef A kizöldülő száraz ágról mint a kiválasztottság jelének motívumáról a nemzetközi mese- és mondaanyagban volt szó az előző közleményben, s részben ezt a témát folytatom a következőkben is. Dolgozatomat Szent Kristóf legendájának egy részletével kezdtem. Most térjünk csak vissza hozzá! A nemzetközi mesekatalógus 768. számú mesetípusa (St. Christopher and the Christ Child) lényegében ezt a történetet meséli el (Aarne–Thompson 1961, 265–266. p. ; Uther 2004, I: 424–425. p. ). Mivel a témának, nem is olyan nagy túlzással, szinte könyvtárnyi az irodalma,1 csak nagyon röviden foglalom össze, kizárólag a bennünket most érdeklő motívumra összpontosítva. Ennek egyik legkorábbi feljegyzése a Legenda Aurea lapjain maradt ránk, és lényege, hogy az egy folyó partján révészként dolgozó Kristófot egy apró gyermek kéri meg, vigye át őt a túlsó partra. A révész vállára veszi a fiúcskát, de ahogy gázol a vízben, érzi, hogy egyre nagyobb, már-már elviselhetetlen ólomsúly nehezedik rá. Megtudja a gyerektől, hogy ő Jézus Krisztus, s azért oly nehéz, mert a világ összes bűnét magán hordozza. Hogy megbizonyosodj arról, amit mondok, visszatérve szúrd a földbe a botodat a kunyhó mellett, s meglátod, reggelre kivirágzik és gyümölcsöt hoz. ” Ezzel eltűnt a szeme elől. Visszatért Kristóf a házához, leszúrta a botot a földbe, s reggelre kelve látta, hogy pálma gyanánt kilombosodott, és datolyát termett. (Voragine 1990, 163–165. p. , konkrétan: 164. p. ) A német mesekatalógus szerint a német hagyományban csak a legkorábbi variánsoknál fordul elő Szent Kristóf egész legendája. Rendesen inkább, a fentebb is bemutatott révész-motívum dominál, végén a gyümölcsöt hozó bottal (Uther 2015,... --- ### And There He Found His Rod Blooming Blossoms… About the Boundlessness of a Motif - Published: 2016-06-30 - Modified: 2016-06-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/30/s-botjat-ott-lelte-kivirulva-egy-motivum-hatartalansagairol-2/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef The image of a dry branch which has miraculously blossomed is widely known in the Eurasian culture and it has a significance of indicating the future and usually is a sign of being chosen. We can meet this motif in many places such as Aaron´s rod in the Old Testament of the Bible, the sign of Joseph chosen by Mary, and also in the text folklore stories of the New Age (e. g. the origin explaining legend of the Přemyslid Dynasty, or the blooming crop of King Matthias indicating that he is chosen etc. ). The custom of matrimonial divination known among the peoples of Central Europe, based on a ritual of putting a dry cherry branch into water on Katalin´s Name Day (25 November), and if it would produce flowers by Christmas, the young girl practicing the ritual was going to get married the next year, formally undoubtedly belongs to the same imagery. Only further in-depth researches can give an answer to the question that, apart from the formal similarity, what specific connection there is between the biblical story, the later text folklore and the rituals of matrimonial divination documented even later. The present study is intended to only raise a question coming up after the initial stage of some data collection.   József Liszka   39 And There He Found His Rod Blooming Blossoms... About the Boundlessness a Motif           398. 3 246 Keywords: Comparative folkloristics, text folklore, mythology, flourishing dry branch. --- ### Vízkeleti László: Határközi magyar–szlovák állampolgári fórum Nyitrán - Published: 2016-06-30 - Modified: 2016-06-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/30/vizkeleti-laszlo-hatarkozi-magyar-szlovak-allampolgari-forum-nyitran/ - Kategóriák: Konferencia, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: vizkeletilaszlo Az Európai Parlament valamennyi uniós tagállama fővárosában – így Budapesten és Pozsonyban is – működtet egy ún. tájékoztatási irodát, melynek feladata a lakosság, illetve a sajtó lehető legszélesebb körű tájékoztatása. 2010. október 8-án az Európai Parlament Budapesti Tájékoztatási Irodája és a pozsonyi Információs Iroda határközi konferenciát szervezett, melynek Nyitrán a Mezőgazdasági Egyetem Kongresszusi Központja adott otthont. Beszámolóm elején néhány szót ejtenék a konferencia résztvevőiről, szervezőiről. A konferencia a Quo vadis Europa? címet viselte, vezérfonalát az európaibb gondolkodásmód jellemezte. A fórumot Lovász Attila nyitotta meg, aki a Tallinntól Lisszabonig terjedő területet közös hazánknak jelölte, ahol „mindannyian otthon vagyunk”. A konferencián előadott Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke, valamint öt európai parlamenti képviselő (Bauer Edit, Gál Kinga, Gurmai Zita, Sergej Kozlík, Anna Záborská) fejtette ki véleményét az újonnan alakuló uniós intézmény – az Európai Polgári Kezdeményezés – célkitűzéseiről, feladatköréről. A konferencia alaptézisét Radovan Geist, az EurActiv. sk főszerkesztője foglalta össze. A fórumot a magyar–szlovák kétnyelvű kommunikáció jellemezte. Az Európai Polgári Kezdeményezés nevet viselő uniós intézmény az antibürokratikus, modern szemléleteket elfogadó, a fiatal generáció felé is nyitott kezdeményezés, melynek elindításában nagy szerepe van Gurmai Zita európai parlamenti képviselőnek. Előadásában kiemelte: nem tartja mellékesnek, hogy épp egy igazi „alma mater” ad otthont e konferenciának. Az Európai Polgári Kezdeményezés az Európai Parlament, Bizottság és Tanács mellett a negyedik fontos uniós intézményt fogja képviselni. Olyan nyilvánosnak is jelölhető intézményről van szó, ahol az Európai Unió felső vezetői mellett a polgárok is véleményt nyilváníthatnak, mert az alakuló intézmény nem a hivatalnokokról szól, hanem mindannyiunkról, hiszen „a célunk... --- ### Annabella Gecse: „Here a stranger chorister never sang... ” - Published: 2016-06-30 - Modified: 2016-06-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/30/annabella-gecse-here-a-stranger-chorister-never-sang/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2010 - Translation Priorities: Optional - Authors: gecseannabella The study of folklore deals extensively with folk music and religious practice, but it regards choristers – not baselessly – as a factor influencing folklore „from above”. However, the relation between the community and choristers, as well as their teachers leaves its mark on the community practice of music or religious music for a long time. The aim of my writing is the examination of this effect on Baraca in the 20th century. This Catholic settlement located in the Gemer region surrounded by protestant villages has lived out its religious beliefs in a very organized manner, from its own resources, until the middle of the 20th century, in accordance with state and church regulations. The church chorister practice is one of the „surviving” aspects of the continually decreasing religious organizational force (and the decrease and respective change in the member numbers of the religious community). The formerly central religious village with its parish has become rather a place of exiled parsons onwards from the 1950s. The former regulated and strict structure however did not vanish at once, only begun to slowly disintegrate. In my study, I do not focus on the parsons and their work; however it is not possible to exclude the fact that they were still considered one of the most respected members in community along with teachers, even if their organizational work was not as effective as before the 1950s. This has only begun to change towards the end of the 1980s, when the assigned parson has... --- ### A magyar bibliafordítások jövőjéről (Gondolatok egy bibliafordítási kötet ürügyén)1 - Published: 2016-06-30 - Modified: 2016-06-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/30/a-magyar-bibliaforditasok-jovojerol-gondolatok-egy-bibliaforditasi-kotet-urugyen1/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2016/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: lanstyakistvan Bevezetés A Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara 2013. április 2-án és 3-án egy, a maga nemében egyedülálló rendezvénynek adott otthont: a résztvevők tizenhat konferencia-előadás és két kerekasztal-beszélgetés keretében a mai Magyarországon működő vallásfelekezetek és más keresztény közösségek bibliahasználati szokásaival, továbbá magukkal az általuk használt bibliafordításokkal és revíziókkal ismerkedtek. 2 Az előadók feladata az volt, hogy röviden bemutassák az érintett fordítás történetét, beszéljenek a fordítási munka elméleti és gyakorlati kérdéseiről, jellemezzék a fordítást abból a szempontból, mely lakossági rétegeknek, csoportoknak szánták, hol van a helye a magyar és más nyelvű bibliafordítások közt, hányan és hogyan olvassák stb. A szervezők azon voltak, hogy olyan előadókat kérjenek fel, akik személyesen kötődnek az adott közösséghez, s aktívan részt vettek a fordítási munkákban vagy a fordítás ki­adásában. A konferencián elhangzott előadások kötetben is megjelentek, kiegészítve a szerkesztők előszavával, Fabiny Tibornak az olvasót a témára remekül ráhangoló bevezetőjével, valamint két, a témába szorosan illeszkedő, de a konferencián el nem hangzott írással (l. Fabiny–Pecsuk–Zsengellér 2014). Dolgozatom első részében e kötet írásai kapcsán mutatom be a ma használatos magyar bibliafordításokat, mégpedig egyfajta „genealógiai” szempontú csoportosításban (azaz nem egészen olyan sorrendben, ahogy a kötetben szerepelnek), zárójelben feltüntetve az adott fordításról, ill. valamelyik közösség bibliahasználati szokásairól szóló írás szerzőjének (szerzőinek) nevét. Dolgozatom második részében ehhez kapcsolódva arról beszélek, milyen irányba látnám célszerűnek továbbfejleszteni a meglévő fordításokat úgy, hogy ezek képesek legyenek a magyar nyelvű bibliaolvasók különféle csoportjainak eltérő igényeit kiszolgálni, s emellett jól helytálljanak mindazokban az eltérő funkciókban, amelyekben használatosak. 3   A magyar bibliafordítások ma Az 1590-ben megjelent... --- ### On the future of the Hungarian Bible translations - Published: 2016-06-30 - Modified: 2016-06-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/30/on-the-future-of-the-hungarian-bible-translations/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: lanstyakistvan In my paper I deal with the question of how some of the existing Hungarian Bible translations could be developed into different types of translations aimed for different audiences and designed to fulfil partly different functions. In the first part of the paper I give an overview of the most important existing Bible translations, based mostly on the papers presented on a 2013 conference on Hungarian Bible translations. Then I outline some of the features of Relevance Theory, accentuating its advantages for Bible translation. Finally I deal with the questions how new revisions of some of the existing translations could lead to translations which differ from each other in a meaningful way and they consequently fulfil the needs of different kinds of Bible readers and also fulfil partly different functions   István Lanstyák         22:81`255. 4 On the future of the Hungarian Bible translations           811. 511. 141`255. 4:22 Keywords: Hungarian Bible translations, direct and indirect translation, relevance theory, the principle of rele­vance, communicative clues, formal and functional equivalence, language ideologies. --- ### Zsuzsanna Lampl: A few characteristics of the population relocated from Bratislava to Upper Rye Island (Žitný ostrov), Rajka and its vicinity - Published: 2016-06-30 - Modified: 2016-06-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/30/zsuzsanna-lampl-a-few-characteristics-of-the-population-relocated-from-bratislava-to-upper-rye-island-zitny-ostrov-rajka-and-its-vicinity/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2010 - Translation Priorities: Optional - Authors: lamplzsuzsanna The relocated interviewees from Bratislava to Upper Rye Island and to Rajka and its vicinity are typical representatives of desurbanization; in the sense that they traded their urban home for better living conditions and a calmer, less stimulating environment. In their new home, almost all have made their dreams come true: they have their own home, in most cases their own house, which they consider their home in the emotional sense of the word. At the same time, it is also typical that their workplace is located in the capital, where they commute daily or at least several times per week. What is less typical, however, is the fact that many of them report the property close to their work as their permanent address, their actual home being listed as their temporary living place. In other regions in Slovakia the reverse is mostly true. If we were to stick to the strict definition of migrants, which labels persons who permanently settle in a different location, then we could not consider part of the interviewees as migrants, only commuters. It is a fact that thanks to the migrant entrepreneurs there could be more money flowing to the settlements accounts, yet those with a permanent address in Bratislava are still paying their taxes to the city, instead of their actual living location. The missing funds could be used to improve the local infrastructure and transportation, which would affect the migrants living conditions positively. --- ### Impresszum 2016/2 - Published: 2016-06-30 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/30/impresszum-5/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2016, 2016/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XVIII. év­fo­lyam Főszerkesztő Csanda Gábor Főmunkatárs Fazekas József A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Tóth Károly (Szlovákia), Végh László (Szlovákia) Tar­ta­lom Tanulmányok Lanstyák István: A magyar bibliafordítások jövőjéről. Gondolatok egy bibliafordítási kötet ürügyén Liszka József: S botját ott lelte kivirulva. Egy motívum határtalanságairól – 2. Bukovszky László: Lelley Jenő jobbkeze. Kaiser Gyula politikai életpályája Bartha Ákos: „... gyakorlati közigazgatási ember akarok lenni... ” Bajcsy-Zsilinszky Endre szüleinek címzett levelei Alsókubinból (1912–1914) Fedinec Csilla–Csernicskó István: Széljegyzetek egy hivatalos lap margójára: Kárpátaljai Közlöny (1939–1944) Kerényi Éva: Fürdőélet a 19. századi Gömörben, 9. Dobsina magaslati nyaralótelepe Tanlmányok Cs. Nagy Lajos: Változások a magyar helyesírásban Sánta Gábor: Hvozdzik-Juhász János és Fekete IstvánÉvfordulóVoigt Vilmos: A 60 éves Liszka József köszöntése Pályakép Csanda Gábor: „Mindenhol, mindenkor és mindenkitől lehet tanulni”. Beszélgetés a 60 éves Liszka Józseffel Könyvek Liszka József (szerk. ): Acta Ethnologica Danubiana 17. Az Etnológiai Központ Évkönyve 2015 (Voigt Vilmos) L. Juhász Ilona: Örök mementó. A holokauszt emlékjelei Dél-Szlovákiában (Verebélyi Kincső) Zoltán Kántor (ed. ): Autonomies in Europe: Solutions and Challenges (Öllös László) Ábrahám Barna: Megmaradni vagy beolvadni? A szlovákság polgárosodása a 19. század második felében (Demmel József) Michal Stehlík: Slovensko. Zemĕ probuzená, 1918–1938 (Baki Attila) Bauko János: Bevezetés a szocioonomasztikába. Oktatási segédlet (Angyal László)... --- ### István Lanstyák: The treatment of language problems - Published: 2016-06-30 - Modified: 2016-06-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/30/istvan-lanstyak-the-treatment-of-language-problems/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2010 - Translation Priorities: Optional - Authors: lanstyakistvan In this paper the author continues with what he has been dealing with in the previous two issues of this journal: language problems. This time he presents the various strategies of treating language problems in general, with special regard to the bilingual minority communities like the community of Hungarians in Slovakia. He distinguishes the following language treatment strategies: solving, preventing, avoiding, denying, eliminating, accepting and enduring language problems. In each case, he gives a short definition and then illustrates every strategy with a number of examples, many of which come from language diaries written by students of Hungarian language and literature. He also deals with the question of the impact of language ideologies on discerning, evaluating and treating language problems. --- ### Attila Simon: The national statute of 1938 and the Hungarian minority - Published: 2016-06-30 - Modified: 2016-06-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/30/attila-simon-the-national-statute-of-1938-and-the-hungarian-minority/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2010 - Translation Priorities: Optional - Authors: simonattila Following Chamberlain’s visit to Berchtesgaden on the 15th of September, the question of revision of state borders was brought to the forefront, resulting in the Munich Pact and later in the Vienna Convention. The failure of ethnic reconciliation in Czechoslovakia, however, does not necessarily imply the failure of the content of the ethnic directive, as the more strictly interpreted statute and the related language law, the last version of the administrative division proposal, as well as president Beneš’s even more ambitious, so-called “Fourth Plan” would have been far more righteous and in line with the ethnic minorities justified demands regarding the complex handling of the ethnic question. It would have been a qualitative change, a minority policy based on reckoning with the Czechoslovak nation state ambitions and it would have paved the way for a new, richer experience for the Hungarian ethnic community in Slovakia. However, we must not overrate these plans, as they have never been submitted to the parliament, they only reached the stage of a governmental proposal. The real challenge for these proposed laws would not have been the debate in the parliament, but their implementation in real life. During the preparation of the statute, the feedback which has reached the government and has been given press coverage revealed that a significant portion of the public opinion has opposed giving up the mechanisms of the nation state. During the end of the period between the two world wars, the United Hungarian Party (EMP) has regarded these plans... --- ### Árpád Popély: The Revolution of 1989 and the Hungarian community in Czechoslovakia as seen from Budapest - Published: 2016-06-30 - Modified: 2016-06-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/30/arpad-popely-the-revolution-of-1989-and-the-hungarian-community-in-czechoslovakia-as-seen-from-budapest/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2010 - Translation Priorities: Optional - Authors: popelyarpad While the Czech and Slovak historians have practically been publishing studies, monographies and documents related to the regime change in Czechoslovakia and the preceeding normalisation period in the past twenty years constantly, the coverage of its interrelations with the Hungarian ethnic community is still in its infancy. We can only find scattered references to minority policies in the Czech and Slovak special literature, and Hungarian historians in Slovakia have sadly not touched upon the topic of the regime change in 1989 and the preceeding two decades of normalisation either. This work aspires to be one of the first, and, from a certain point of view, a unique experiment on approaching the subject. Its uniqueness stems from the fact that it is not built upon Slovakian sources, but on the documents of the Ministry of Foreign Affairs of Hungary stored in the National Archives, and it attempts to showcase how Budapest, the Hungarian diplomacy – and within it, the Hungarian Embassy in Prague and the Consulate General in Bratislava – percieved the ethnically related events during the regime change. The two Hungarian representative bodies have made several hundred reports detailing the internal and external political situation of Czechoslovakia, as well as the economic and cultural life of the country, questions about the Czechoslovak–Hungarian bilateral relations and or course, the situation of the Hungarian minority in the country. As the communication with the minority community was first of all the task of the Consulate General, the vast majority of reports concerning the... --- ### A Kassák-kód (Sánta Szilárd–Benyovszky Krisztián) - Published: 2016-06-30 - Modified: 2016-06-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/30/a-kassak-kod-santa-szilard-benyovszky-krisztian/ - Kategóriák: Szemle - Post Years: 2007, 2007/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: santaszilard, benyovszkykrisztian A Szlo­vá­ki­ai Ma­gyar Írók Tár­sa­sá­ga (Ju­hász R. Jó­zsef fő­szer­ve­ző) ál­tal szer­ve­zett há­rom­na­pos Kas­sák-szim­pó­zi­um – a Kas­sák-kód – Érsekújvárot­t, az író szü­lő­vá­ro­sá­ban ke­rült meg­ren­de­zés­re. Már­ci­us 22-én, az ér­sek­új­vá­ri kor­zón ta­lál­ha­tó Kas­sák-szo­bor meg­ko­szo­rú­zá­sa, majd azt kö­ve­tő­en az Ér­sek­új­vá­ri Mű­vé­sze­ti Ga­lé­ria Tisz­te­let Kassák­nak3 cí­mű ki­ál­lí­tá­sa nyi­tot­ta a gaz­dag és so­kat ígé­rő prog­ram­so­ro­za­tot. A szim­pó­zi­um má­so­dik nap­já­nak el­ső blokk­ját – me­lyet ja­va­részt elő­adá­sok al­kot­tak – H. Nagy Pé­ter ve­zet­te. Az elő­adó­kat, il­let­ve az ér­dek­lő­dő kö­zön­sé­get Ju­hász R. Jó­zsef kö­szön­töt­te. Fel­hív­ta a je­len­lé­vők fi­gyel­mét a te­rem­ben ta­lál­ha­tó két, ma­gán­gyűj­te­mény­ből szár­ma­zó, ed­dig a nyil­vá­nos­ság­tól el­zárt Kas­sák-kol­lázs­ra (az igé­nyes ki­vi­te­le­zé­sű meg­hí­vón egyéb­ként a két kol­lázs­rés­zlet sze­re­pelt). Az el­ső elő­adó, Deréky Pál, el­is­mert avant­gárd és neoa­vant­gárd ku­ta­tó, Kas­sák ün­ne­pei c. elő­adá­sá­ban a mű­vész ke­rek szü­le­tés­nap­ja­i­ra össz­pon­to­sít­va (a szim­pó­zi­um is ke­rek év­for­du­lók, Kas­sák szü­le­té­sé­nek 120. és ha­lá­lá­nak 40. év­for­du­ló­ja ap­ro­pó­ján szer­ve­ző­dött) jár­ta vé­gig az élet­pá­lyát. A Deréky ál­tal vá­lasz­tott meg­kö­ze­lí­tés­ben nagy sze­rep ju­tott a ko­ra­be­li Kas­sák-fo­gad­ta­tás­nak és meg­íté­lés­nek, mind­ezt gaz­dag és sok­szor hu­mo­ros idé­zet­fü­zér­rel mu­tat­ta be, s ez az el­já­rás le­he­tő­vé tet­te, hogy kü­lön­bö­ző Kas­sák-ké­pek bon­ta­koz­za­nak ki. Rö­vi­den ki­tért az avant­gárd kor­sza­kon­ként vál­to­zó meg­íté­lé­sé­re és az avant­gárd kan­on­izá­ció­ja kö­rü­li vi­ták­ra. Csehy Zol­tán len­dü­le­tes elő­adá­sá­ban (Mint száz wag­ne­ri orch­ester) ala­pos elem­zés­sel vi­lá­gí­tott rá az Éposz Wag­ner maszk­já­ban és Wag­ner Par­si­fal­ja köz­ti pár­hu­za­mok­ra, el­té­ré­sek­re. Csehy ál­lí­tá­sa sze­rint Kas­sák­nál nem csak mo­tí­vu­mok lel­he­tők fel a Par­si­fal­ból, de az épít­ke­zés és a kom­po­zí­ció is kö­ve­ti a wag­ne­ri ope­rát (mely­ből rész­le­tek csen­dül­tek fel). Fel­hív­ta a fi­gyel­met, hogy a Kas­sák-mű­re a he­ro­iz­mus he­lyett a he­do­niz­mus jel­lem­ző. Mekis D. Já­nos elő­adá­sá­ban – Kas­sák ön­élet­írá­sa (Egy em­ber... --- ### Zsó­fia Kiss-Szemán: The Slo­vak Lohen­grin On the Pic­ture of Ber­ta­lan Pór Titled Com­po­si­tion - Published: 2016-06-29 - Modified: 2016-06-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/29/zso%c2%adfia-kiss-szeman-the-slo%c2%advak-lohen%c2%adgrin-on-the-pic%c2%adture-of-ber%c2%adta%c2%adlan-por-titled-com%c2%adpo%c2%adsi%c2%adtion/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: kissszemanzsofia Ber­ta­lan Pór (Bábaszék/Babiná pri Krupine, 1880 Budapest, 1964) is one of the excel­lent rep­re­sen­ta­tives of the Hun­gar­i­an avan­t-­garde art. He was mem­ber of the group of Eights estab­lished in 1911, and the Hun­gar­i­an his­to­ry of art con­sid­ers him to be an excel­lent por­trait painter. Pór played an impor­tant role in the for­ma­tion of the Hun­gar­i­an art, in the cre­ation of con­struc­tivism in the first two decades of the 20th cen­tu­ry. His work titled Com­po­si­tion in the pos­ses­sion of the Gallery of the City of Bratisla­va was made in 1930, prob­a­bly in Sliaè and the city bought it from the painter him­self togeth­er with Pór’ Al­bum in con­nec­tion with the exhi­bi­tion of the painter in Bratisla­va in 1934. The paint­ing and the Al­bum are from that long peri­od of Ber­ta­lan Pór (ap­prox. 1927–1948), when except for por­trait­s, he paint­ed main­ly sym­bol­i­cal shep­herd and bull com­po­si­tion­s. Exam­in­ing the work it is entire­ly evi­dent that the sym­bol of the bull, the shep­herd, the ani­mal is not only the embod­i­ment of an idea, but also a uni­ver­sal sym­bol for Pór. Their sources are from the one side real mem­o­ries of his youth, and from the other side land­scapes remind­ing shep­herd idyl­l. The pic­tures sym­bol­i­cal­ly rep­re­sent the mood and atmos­phere of the age. Through these fig­ures of men and ani­mals Pór want­ed to express his human desires, his rela­tion­ship with the world, dis­com­fort of the age. Ber­ta­lan Pór’s Com­po­si­tion is a true mas­ter­piece of the col­lec­tion of the Gallery of the City of Bratislava, that... --- ### Jú­lia Lovisek: Name Changes of the Street in Bratisla­va from Polit­i­cal Rea­sons after the Cre­ation of the First Czechoslo­vak Repub­lic - Published: 2016-06-29 - Modified: 2016-06-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/29/ju%c2%adlia-lovisek-name-changes-of-the-street-in-bratisla%c2%adva-from-polit%c2%adi%c2%adcal-rea%c2%adsons-after-the-cre%c2%adation-of-the-first-czechoslo%c2%advak-repub%c2%adlic/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: lovisekjulia The study deals with the cre­ation of street names in Bratisla­va and their changes of polit­i­cal char­ac­ter in the peri­od from 1918 to 1938. This peri­od was deter­min­ing in the changes of Bratisla­va street names, because not only one polit­i­cal change hap­pened, but with the cre­ation of a new coun­try, Czecho­slo­va­ki­a, an eth­i­cal re-arrange­ment start­ed. In the peri­od of street name changes, in 1921 in the city the Slo­vaks that were in minor­i­ty posi­tion got to the posi­tion of a nation cre­at­ing a state. For them, chang­ing street names served not only for lan­guage and eth­ni­cal­ly cul­tur­al goal­s, but it had also ide­o­log­i­cal goal­s, too. Sym­bol­i­cal dis­pos­sess­ing of Bratislava, the „joint square”, with which they want­ed to rep­re­sent real dis­pos­ses­sion. The author describes all those his­tor­i­cal events that deter­mined these street name changes of polit­i­cal char­ac­ter. From the 352 streets of Bratislava, the study sta­tis­ti­cal­ly process­es 245 street name changes of 160 street­s. By intro­duc­ing these data the author emphases the polit­i­cal goal – caus­ing street name changes – to re-write the his­to­ry of Bratisla­va and to erase every­thing that recalls Ger­man and Hun­gar­i­an past of Bratisla­va. The result of this polit­i­cal effort was that street names of Bratisla­va lost that char­ac­ter that was cre­at­ed through the his­to­ry. --- ### Katalin Misad: The Situation of Slovak Language Teaching at our Elementary and Secondary Schools - Published: 2016-06-29 - Modified: 2016-06-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/29/katalin-misad-the-situation-of-slovak-language-teaching-at-our-elementary-and-secondary-schools/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: misadkatalin The teaching of the majority language at educational institutions with Hungarian teaching language requires a specific attitude from the student and the teacher as well. Although, the successful teaching of the Slovak language except for the above-mentioned has more essential conditions: appropriate curricula, well-developed syllabus, adequate textbooks, application of methods based on communication, multilayer mediation of language content, development of basic skills and – last but not least – well-structured class. The results of the analysis outlined in the study confirm what we all know: the teaching of the Slovak language at our educational institutions is not effective enough, i. e. it does not meet the requirements of communicative competence. As one of the factors causing the reason can be surely the viewpoints of education organization (communication trouble on the layers between institutions), didactical aspects (we have been helpless for decades on how and in what number of classes we should teach in order to enable students to communicate in Slovak in consideration of their age characteristics, and the viewpoint of educational documents (curricula, syllabus, and textbooks are not in harmony with each other; in the last two decades there have been barely published methodological instructions, methodological manuals and handbooks). It is important to admit: speaking is the original, primary form of the language, more broadly contains understanding of speaking. Despite of this, the teaching Slovak language at educational institutions with Hungarian teaching language - except for a few exceptions - today, in the 21st century verbal skills play a... --- ### Zol­tán Klamár: Ter­ri­to­ry Mark­ing Prac­tice of Eth­nic Minori­ties Liv­ing in Mag­yarkanizsa in the 18th – 20th C. - Published: 2016-06-29 - Modified: 2016-06-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/29/zol%c2%adtan-klamar-ter%c2%adri%c2%adto%c2%adry-mark%c2%ading-prac%c2%adtice-of-eth%c2%adnic-minori%c2%adties-liv%c2%ading-in-mag%c2%adyarkanizsa-in-the-18th-20th-c/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: klamarzoltan From the study we can get a pic­ture on how impor­tant in the life of a com­mu­ni­ty is the role of coun­try bu­il­ding and area organ­i­za­tion of the church. The church­es were built – by Ser­bians between 1773–1775, Hun­gar­i­ans in 1768 and 1912 – in the cen­ter of the town, close to the ma­in square or at a busy point of the ter­ri­to­ry, in order to empha­size their pres­ence in the built envi­ron­men­t. This prac­tice was fol­lowed by the sol­vent peas­an­t-­civ­il lay­er, when placed sacral mon­u­ments in the ter­ri­to­ry. The first sacral bu­il­ding was built by Catholics far from the town, on a hill. The Cal­vary built to the coun­try is the only mem­o­ry of the town from the 18th C. In the 19th C fur­ther eight sacral mon­u­ments were built, from which six were cre­at­ed by Catholic­s, and two by Ortho­dox­ies. When we exam­ine these object­s, we can see that four of them were placed to the sacral area around the church­es, and the other four to the other sacral area of litur­gi­cal prac­tice. In the 20th C. anoth­er nine sacral mon­u­ments appeared in the town street­s, squares thanks to the finan­cial con­tri­bu­tion of Catholic­s, from which two are stat­ues. Two chapel­s/cer­e­mo­ni­al rooms were built in the Catholic big ceme­tery, both at the begin­ning of the 20th C. The stat­ues were placed to the impor­tant and busy cen­ters of the town. The Catholic com­mu­ni­ty of the town signed the sacral squares used by the com­mu­ni­ty by plac­ing eight­een mon­u­ments... --- ### Tí­mea Ve­res: The Polit­i­cal Come-back of Tuka - Published: 2016-06-29 - Modified: 2016-06-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/29/ti%c2%admea-ve%c2%adres-the-polit%c2%adi%c2%adcal-come-back-of-tuka/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: verestimea The author deals with Vojtech Tuka’s polit­i­cal come­back after his impris­on­men­t. Tuka is a con­tro­ver­sial fig­ure of the Slo­vak his­to­ry. He was con­sid­ered irre­den­tist, feel­ing with Hun­gar­i­an­s, but at the same time Slo­vak patri­ot, mar­tyr, and the father of Slo­vak inde­pen­dence, too. In his study pub­lished on Jan­u­ary 1, 1928 titled Vac­u­um iuris, he raised the exam­i­na­tion of Czech and Slo­vak nation­al polit­i­cal rela­tion­ship. The Czech gov­ern­men­t, refer­ring to their sedi­tious divi­sive activ­i­ty, and/or that they made a mil­i­tary trea­son (spied for Hun­ga­ry), begun a law­suit against it. On Octo­ber 6, 1929 he was sen­tenced for 15 years impris­on­men­t. The Czechoslo­vak Secret Serv­ic­es had a sig­nif­i­cant role in con­dem­na­tion of Tuka that pro­vid­ed evi­dence against him, that could not be used dur­ing the law­suit, but the key wit­ness­es were made to tes­ti­fy. It is bewil­der­ing that he could come back to pol­i­tic­s, even if we know that the Ger­mans were on his side, and the chaot­ic polit­i­cal sit­u­a­tion before the Sec­ond World War played an impor­tant role, too. The issue of Tuka’s amnesty arose at the cen­tral gov­ern­ment many times, and/or with­in the Slo­vak Peo­ple’s Par­ty, although both par­ties want­ed to use it in the most con­ven­ient time. After mo­re unsuc­cess­ful try­ings meet­ing of in­te­rest was reached by the Pres­i­den­tial elec­tions in 1935. Edvard Beneš could not be cer­tain in his vic­to­ry until the time when the Slo­vak Peo­ple’s Par­ties of Hlin­ka type were behind him, and/or the agrar­i­ans wait­ing for the deci­sions of the Peo­ple’s Par­ty. One of the... --- ### Richárd Pomichal: The Rela­tion­ship of Czecho­slo­va­kia and Hun­ga­ry in the 1920’s - Published: 2016-06-29 - Modified: 2016-06-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/29/richard-pomichal-the-rela%c2%adtion%c2%adship-of-czecho%c2%adslo%c2%adva%c2%adkia-and-hun%c2%adga%c2%adry-in-the-1920s/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: pomichalrichard In con­se­quence of the Tri­a­non dic­ta­tor­ship Hun­ga­ry lost two thirds of its ter­ri­to­ry, one third of the Hun­gar­i­an nation found itself to be ruled by for­eign pow­er. All of the Hun­gar­i­an gov­ern­ments between the two world wars made efforts to change peace dic­ta­tor­ship. The Hun­gar­i­an gov­ern­ments even had it clear that to this power sup­port­er(s) are nec­es­sary, since there was no hope that the neigh­bours vol­un­tar­i­ly renounce the newly gained ter­ri­to­ries. In 1921 the rep­re­sen­ta­tives of Bu­da­pest and Prague even sit down to the meet­ing table, but did not suc­ceed. Hun­gary’s hopes were even decreased when Czecho­slo­va­ki­a, Yugoslavi­a, and Roma­nia in 1920-21 con­clud­ed an alliance (kis­an­tant). Its goal was to hin­der Hun­ga­ry. At the begin­ning of the 1920’s it was not pos­si­ble to speak against the Tri­a­non deci­sion. To 1921 the new Euro­pean order became firm, and there were no suc­cess­ful agree­ments with Poland and France. Ist­ván Beth­len, the Prime Min­is­ter admit­ted that the new sit­u­a­tion has to be accept­ed. In that moment Hun­ga­ry was weak, so first­ly it is nec­es­sary to cre­ate a good sit­u­a­tion with­in the coun­try. Only from the sec­ond part of the decade became Hun­ga­ry pro­vide for­eign affairs active­ly. It con­clud­ed an alliance with the unsat­is­fied win­ner of the first world war, with Italy, eco­nom­i­cal­ly strength­ened, and the arti­cle of Lord Rother­mere raised the atten­tion of for­eign coun­tries. Final­ly, Ist­ván Beth­len Prime Min­is­ter in March 1928 in Deb­re­cen, revealed to the pub­lic the prog­ram of the peace revi­sion. Hun­ga­ry became stronger, the Beth­len-­cab­i­net was suc­cess­ful, but... --- ### Michal Šte­fan­ský: For­eign Pol­i­cy Con­nec­tions of the Sit­u­a­tion of the Hun­gar­i­an Minor­i­ty Liv­ing in Slo­va­kia between 1945–1949 - Published: 2016-06-29 - Modified: 2016-06-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/29/michal-ste%c2%adfan%c2%adsky-for%c2%adeign-pol%c2%adi%c2%adcy-con%c2%adnec%c2%adtions-of-the-sit%c2%adu%c2%ada%c2%adtion-of-the-hun%c2%adgar%c2%adi%c2%adan-minor%c2%adi%c2%adty-liv%c2%ading-in-slo/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: stefanskymichal The joint accom­pa­ni­ments of ideas in rela­tion with Cen­tral Europe after the Sec­ond World War were the opin­ions and con­cep­tions in rela­tion with the estab­lish­ment of coun­tries with­out nation­al, i. e. nation­al­i­ty minori­ties. The idea of estab­lish­ing nation­al coun­tries was born at the end of 1939 at the Bri­tish Min­istry of For­eign Affairs. Edvard Beneš dur­ing the Dis­cus­sions at the Bri­tish Min­istry in March 1940, to which he was always invit­ed, called a utopi­a, but start­ing from 1942 he pro­vid­ed depor­ta­tion with full ener­gy. We have to take into con­sid­er­a­tion that fact that Czecho­slo­va­kia could not be able to pro­vide pop­u­la­tion exchange with Hun­ga­ry with­out the help of Great Pow­er­s, main­ly with­out the sup­port of the Sovi­et Union. The three Great Pow­ers at the con­fer­ence in Pots­dam agreed on the depor­ta­tion of the Ger­man minor­i­ty from Czecho­slo­va­ki­a, Poland, and Hun­ga­ry. The records of the con­fer­ence did not con­tain instruc­tions in rela­tion with the Hun­gar­i­an minor­i­ty. The con­fer­ence in Pots­dam served as a good basis for the Pres­i­dent Beneš to issue sev­er­al decrees. Con­sid­er­ing the sit­u­a­tion of the Hun­gar­i­an minor­i­ty the decree No. 1945/33 issued on 2nd August, the decree on the arrange­ment of cit­i­zen­ship of Ger­man and Hun­gar­i­an nation­al­i­ty peo­ple, the decree No. 1945/71 effec­tive from Sep­tem­ber 19, that was on work­ing obli­ga­tion of peo­ple who lost their Czechoslo­vak cit­i­zen­ship, were of spe­cial impor­tance. Depor­ta­tion to Hun­ga­ry could not be taken into con­sid­er­a­tion, since the Great Pow­ers did not sup­port it. Czecho­slo­va­kia in this sit­u­a­tion tried to find the way... --- ### Lász­ló Bukovszky: The Issue of Hun­gar­i­ans in the Coun­ty of Ko­má­rom in the Last Year of the Sec­ond World War - Published: 2016-06-29 - Modified: 2016-06-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/29/lasz%c2%adlo-bukovszky-the-issue-of-hun%c2%adgar%c2%adi%c2%adans-in-the-coun%c2%adty-of-ko%c2%adma%c2%adrom-in-the-last-year-of-the-sec%c2%adond-world-war/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: bukovszkylaszlo The events of the last years of the Sec­ond World War in many aspects changes the inter­pre­ta­tion of gen­er­al con­cepts and sys­tem of val­ues used to that time. This is true for the issue of refugees, since the oper­at­ing mech­a­nism cre­at­ed from the begin­ning of the World War to the early spring of 1944 was changed with all its con­comi­tants dur­ing a short momen­t. While from 1938 the issue of refugees in Hun­ga­ry was on ensur­ing the tem­po­rary place­ment of Hun­gar­i­an and other nation­al­i­ty peo­ple com­ing from abroad, from the spring of 1944, due to oper­a­tional events, the place­ment of ci­vil pop­u­la­tion com­ing from Bu­da­pest, then from the east­ern and south-east­ern ter­ri­to­ries of the coun­try. From the point of view of assess­ing the issue of refugees of the coun­ty of Ko­má­rom, the study is too short. The Mar­xist his­to­ry writ­ing of the last peri­od dealt with the issue of refugees, and/or oper­a­tional evac­u­a­tion very broad­ly. Pri­mar­i­ly, they pre­ferred pre­vent­ing dis­ar­ma­ment of indus­tri­al works impor­tant from the point of view nation­al econ­o­my. At the same time, they men­tioned only short­ly the num­ber of mil­i­tary and ci­vil refugees, and deport­ed peo­ple, that is today esti­mat­ed to one mil­lion. The issue of refugees, focus­ing on the Somor­ja dis­trict of the coun­ty of Ko­má­rom, accord­ing to the pres­ent sit­u­a­tion, gives shock­ing news. Accord­ing to sta­tis­ti­cal data the num­ber of refugees, re-set­tled peo­ple, etc. sit­u­at­ed to the ter­ri­to­ry of the dis­tric­t, in Jan­u­ary 1945 reached 77% of the total num­ber of pop­u­la­tion. One-third of the... --- ### Bé­la Lász­ló: The Effect of the Bologne Process on Uni­ver­si­ty Edu­ca­tion in Slo­va­kia and on Hun­gar­i­an Uni­ver­si­ty Edu­ca­tion in Slo­va­kia - Published: 2016-06-29 - Modified: 2016-06-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/29/be%c2%adla-lasz%c2%adlo-the-effect-of-the-bologne-process-on-uni%c2%adver%c2%adsi%c2%adty-edu%c2%adca%c2%adtion-in-slo%c2%adva%c2%adkia-and-on-hun%c2%adgar%c2%adi%c2%adan-uni%c2%adver%c2%adsi%c2%adty/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: laszlobela This year on 19th it will be eight years of the Bologne process. Dur­ing this short time Euro­pean uni­ver­si­ty edu­ca­tion changed a big deal, and from 2004 as part of the Euro­pean Uni­ver­si­ty Edu­ca­tion and Research Field even mo­re fun­da­men­tal changes char­ac­ter­ized the new join­ing coun­tries, com­pris­ing the Slo­vak uni­ver­si­ty edu­ca­tion, too. This study shows in detail what results Slo­va­kia achieved in the Bologne process. In the short sum­ma­riz­ing intro­duc­tion the study intro­duces the basic goals of the process and those eco­nom­ic and social motives that start­ed it and pow­er­ful­ly urges it to con­tin­ue. In the sec­ond part the study analy­ses the sit­u­a­tion of the Slo­vak edu­ca­tion before the Bologne process. The appli­ca­tion of the one-lev­el edu­ca­tion­al sys­tem, the basic and ma­in study sys­tem­s, the cre­dit sys­tems served as good start­ing points for the real­iza­tion of the Bologne process at the Slo­vak uni­ver­si­ty insti­tu­tion­s. Slo­va­kia between the firts who cre­at­ed the act effec­tive from April 1, 2002 on intro­duc­ing the Bologne process in its every insti­tu­tion. All orga­ni­a­tions have been cre­at­ed and oper­ate in Slo­va­kia that help the real­iza­tion of the process. In Slo­va­ki­a, 11 basic fields were defined to adapt the goals of the Bologne process, that fol­low the rec­om­men­da­tions of the dec­la­ra­tion and con­fer­ence of Min­is­ters organ­ised every sec­ond year. These are as fol­lows: com­pa­ra­ble and trans­par­ent degrees; edu­ca­tion­al sys­tem based on two ma­in cycles; intro­duc­tion of the cre­dit sys­tem; pro­mo­tion of mobil­i­ty; Euro­pean co-­op­er­a­tion in the field of qual­i­ty assur­ance; Euro­pean dimen­sion; life-­long edu­ca­tion; insti­tu­tions and stu­dents;... --- ### Ti­bor M. Pin­tér: „Borderless” Hun­gar­i­an Lan­guage – the first struc­turised Hun­gar­i­an Lan­guage Cor­pus Com­pris­ing of Cross-Border Hun­gar­i­an Lan­guage Vari­a­tions is Ready - Published: 2016-06-29 - Modified: 2016-06-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/29/ti%c2%adbor-m-pin%c2%adter-borderless-hun%c2%adgar%c2%adi%c2%adan-lan%c2%adguage-the-first-struc%c2%adturised-hun%c2%adgar%c2%adi%c2%adan-lan%c2%adguage-cor%c2%adpus-com/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: pintertibor After a three-­year work The Hun­gar­i­an Lan­guage Cor­pus of the Carpathi­an Basin is ready. Despite the fact that the mate­ri­al is just a frag­ment of the Hun­gar­i­an vers­ion, it is a sub­stan­tial progress in the field of Hun­gar­i­an lan­guage cor­pus­es, since with this work such cor­pus was cre­at­ed in the Lin­guis­tic Insti­tu­tion that includes even the vari­a­tions of the Hun­gar­i­an lan­guage out­side the bor­ders of Hun­ga­ry, thus enabling per­haps a com­par­ing reser­ach. Although, with the cre­ation of the Kmm­nyk the works have not been fin­ished. Two ques­tion have not been answered. The tran­scrip­tion and anno­ta­tion of liv­ing lan­guages have not been fin­ished, work har­mon­i­sa­tion and/or uni­fi­ca­tion/an­no­ta­tion of records is not done. It is ques­tion­able if the work on the mate­ri­al Kmm­nyk con­tain­ing over the bor­der Hun­gar­i­an lan­guage vari­a­tions will con­tin­ue in the future. What­ev­er would the com­pe­ti­tion’s future be, it can be pre­sumed that the research sta­tion will con­tin­ue in col­lect­ing mate­ri­al­s, since all the four research sta­tions launched bu­il­ding in their own reg­ion its region­al cor­pus­es, and/or com­petes for the prepa­ra­tion of Word­jec­t-pro­jec­t. Although, if under the super­vi­sion of MTA Lin­guis­tic Insti­tu­tion no other joint pro­ject is realised, then it is mo­re prob­a­ble that the mate­ri­al that is grad­u­al­ly col­lect­ed in the research sta­tion will have dif­fer­ent form­s. The Hun­gar­i­an Over the Bor­der Lan­guage Cor­pus com­par­ing to the ini­cial con­cep­tions has been changed. The change relat­ed to the sub-­­cor­pus, offi­cial lan­guage and per­son­al com­mu­ni­ca­tion. Although the col­lec­tion of offi­cial text has been grad­u­al, but since the Hun­gar­i­an lan­guage in... --- ### Zuzana Poláčková: Slovak-Hungarian Rela­tions in the Ref­lex­ion of the Press and Sci­en­tif­ic Lit­er­a­ture in Some of the Euro­pean Union coun­tries - Published: 2016-06-29 - Modified: 2016-06-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/29/zuzana-polackova-slovak-hungarian-rela%c2%adtions-in-the-ref%c2%adlex%c2%adion-of-the-press-and-sci%c2%aden%c2%adtif%c2%adic-lit%c2%ader%c2%ada%c2%adture-in-some-of-the-euro%c2%adpean-union-coun/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: polackovazuzana In the cen­ter of this study stands the three basic prob­lems relat­ing the research of nation­al­i­ty rela­tion­s: rela­tion of Cen­tral Euro­pean minor­i­ty and major­i­ty and its pres­ence in the press and sci­en­tif­ic works in the Euro­pean Union. In the first part the focus is set on minori­ties, con­crete­ly on the years after 1989 and the 90’s of Hun­gar­i­ans liv­ing in Slo­va­ki­a, on eval­u­a­tion and per­cep­tion of the sit­u­a­tion char­ac­ter­is­tic dur­ing the Meèiar-­gov­ern­ment peri­od. The topic of the sec­ond part is Aus­tria and the Nether­land­s, the minor­i­ty issue and the atten­tion payd to the Slovak-Hungarian rela­tion in these two coun­tries. In the sec­ond part the mo­dern research meth­ods and con­nec­tions of Euro­pean nation­al­i­ty and minor­i­ty prob­lems are described. The Euro­pean dimen­sion brings new aspects to the research. Such con­cep­tions like eth­nic con­flic­t, incom­pat­i­bil­i­ty and antag­o­nisms stay back­ground. Devel­op­ment with­in the reg­ion, issues of democ­ra­ti­sa­tion of the soci­e­ty and the cre­ation of a ci­vil soci­e­ty are pri­ma­ry, and also com­par­ing apprisal of these phe­nom­e­na rep­re­sent­ed by „old” and „new” mem­bers of the Euro­pean Union. In the Slo­vak Repub­lic this approach is expressed main­ly in the effort that is direct­ed on the exam­i­na­tion of the Euro­pean his­to­ry, Euro­pean region­s, cat­e­gories of Cen­tral Euro­pean ci­vil cat­e­gories, level of achieved democ­ra­ti­sa­tion and exam­i­na­tion of the ci­vil soci­ety. --- ### Zsolt Hor­bulák: The Life and Works of Baron Fe­renc Tóth - Published: 2016-06-29 - Modified: 2016-06-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/29/zsolt-hor%c2%adbulak-the-life-and-works-of-baron-fe%c2%adrenc-toth/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: horbulakzsolt The Hun­gar­i­an his­to­ry has a lot of per­son­al­i­ties suc­cess­ful abroad and al­most not known or val­ued at home. Fe­renc Tóth – François de Tott (1733–1793), – belongs to them, who is French gen­er­al, diplo­mat, engi­neer and writer of mem­o­ran­da of Hun­gar­i­an ori­gin. As one of the most impo­rant rep­re­sen­ta­tives of the sec­ond gen­er­a­tion of the Rá­kó­czi emi­gra­tion in France, is known main­ly in France, but on the basis of the most impor­tant loca­tion of his activ­i­ties works deal­ing with the his­to­ry of the Osman Em­pi­re include him. Ver­sailles in 1767 noticed the young diplo­mat. He was appoint­ed con­sul of Grím, where he faced a dif­fi­cult task. Against the rap­id­ly grow­ing influ­ence of Rus­sia he had to pro­tect the claims of France. Later he was active in Car­ihrad, the sul­tan asked him to make a mil­i­tary map. The sul­tan was very sat­is­fied with the work, with which he gained the sul­tan’s con­fi­dence, and there­fore he was asked to ful­fill anoth­er tasks: to strenght­en the fortress­es of Dar­d­anel­las, to renew the Turk­ish artillery, to estab­lish a can­non foundry, to open a mar­itime school, to plan a pon­toon-bridge, but he intro­duced the usage of bay­o­net at the Turk­ish army. These wide-range mil­i­tary reforms set the basis Baron Fe­renc Tóth’s rep­u­ta­tion, that soon get into West Europe, too. The most impor­tant work of Fe­renc Tóth is con­sid­ered his mem­o­ran­da. The first French issue was pub­lished in 1784 in Ams­ter­dam. The Mem­o­ran­da were not writ­ten in one time. They are based on a record of... --- ### Éva Már­kus: Minor­i­ty Edu­ca­tion – Ger­mans liv­ing in Hun­ga­ry - Published: 2016-06-29 - Modified: 2016-06-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/29/eva-mar%c2%adkus-minor%c2%adi%c2%adty-edu%c2%adca%c2%adtion-ger%c2%admans-liv%c2%ading-in-hun%c2%adga%c2%adry/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: markuseva Right for minor­i­ty edu­ca­tion is one of the most impor­tant part of cul­tur­al auton­o­my per­tain­ing to minori­ties. Pre­serv­ing self-­i­den­ti­ty - lan­guage, tra­di­tions and other cul­tur­al val­ues of a given com­mu­ni­ty - is one of the basic pre­con­di­tions of real­iz­ing minor­i­ty edu­ca­tion­pre­serv­ing self-­i­den­ti­ty. The role of the edu­ca­tion is of key impor­tance, because a child liv­ing in a less assim­i­lat­ed com­mu­ni­ty is not able to suc­ceed only with the archa­ic moth­er lan­guage „brought from home“ spo­ken in the fam­i­ly: acquir­ing lan­guage skills that fit for mo­dern and Euroepan require­ments and gen­er­al­ly suit­able for the mo­dern soci­e­ty can be ensured only through school sys­tem train­ing. The Ger­man lan­guage from 1945 exists prac­ti­cal­ly exclu­sive­ly as a school lan­guage, and/or a lan­guage of the older gen­er­a­tion. The Ger­mans in Hun­ga­ry - often despite the good Ger­man skills - speak with each other in for­mal and infor­mal sit­u­a­tion Hun­gar­i­an. It is a ques­tion if the school can take over the role of fam­i­lies in lan­guage sociali­a­tion. The Ger­man teach­ers in Hun­ga­ry gen­er­al­ly dur­ing the teach­ing breaks speak Hun­gar­i­an with their stu­dents. From the intro­duced data and made exam­i­na­tions it is evi­dent that in Hun­ga­ry the chil­dren of the Ger­man minor­i­ty can receive no edu­ca­tion in their moth­er lan­guage, although the leg­isla­tive body cre­at­ed pos­si­bil­i­ties for this basic right. From the bilin­gual schools the minori­ties can choose from a very few num­ber, but the vast major­i­ty of edu­ca­tion­al insti­tu­tions still offers the form of lan­guage teach­ing that is unac­cept­able from the point of view of achieved... --- ### Csil­la Fedinec: Hun­gar­i­an Par­ties in Sub-Carpathia between the Two World Wars - Published: 2016-06-29 - Modified: 2016-06-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/29/csil%c2%adla-fedinec-hun%c2%adgar%c2%adi%c2%adan-par%c2%adties-in-sub-carpathia-between-the-two-world-wars/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: fedineccsilla Dur­ing the organ­i­sa­tion process of Sub-­­carpathia to become a polit­i­cal reg­ion pa­ral­lel with the offi­cial polit­i­cal events aris­ing main­ly as the Russ­ian issue the local Hun­gar­i­an com­mu­ni­ty went through a unique route. It took a long time to become aware of the fact that the new bor­ders mean not only a tem­po­rary sit­u­a­tion, but they are final. With­in the Hun­gar­i­an com­mu­ni­ty in the first steps was the cre­ation of own polit­i­cal organ­i­sa­tion­s. In this early peri­od the Sub-Carpathian Hun­gar­i­an par­ties were cre­at­ed: Hun­gar­i­an Legal Par­ty, Auto­nom­ic Party of Orig­i­nal Inhab­i­tants, Christian-Socialistic Par­ty, the Party of Small Landown­er­s, Crafts­men, and Farm­er­s. From the begin­ning the Hung­nar­i­an sec­tion of the Czechoslo­vak Com­mu­nis­tic Party had a big influ­ence on the pop­u­la­tion. From the Hun­gar­i­an par­ties to the sec­ond part of the 1920’s the Hun­gar­i­an Legal Party and the Auto­nom­ic Party of Orig­i­nal Inhab­i­tants were can­celled. The Party of Small Landown­er­s, Farm­er­s, and Indus­tri­als was trans­formed to the Hun­gar­i­an Nation­al Par­ty, that con­clud­ed alliance with the Christian-Socialistic Party that enables co-­op­er­a­tion. At the elec­tions of the Hun­gar­i­a --- ### Ilo­na Mikóczy – Lívia Do­mon­kos: Sta­tus of Women in Slo­va­kia - Published: 2016-06-29 - Modified: 2016-06-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/29/ilo%c2%adna-mikoczy-livia-do%c2%admon%c2%adkos-sta%c2%adtus-of-women-in-slo%c2%adva%c2%adkia/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: mikoczyilona, paszmarlivia The issue of equal­i­ty of rights of wom­en, fem­i­nis­m, eman­ci­pa­tion are fash­ion­able con­cepts today. Women’s rights form part of basic and uni­ver­sal human right­s. The neces­si­ty of the topic is shown even by the fact that the Euro­pean Union declared 2007 be­ing the year of equal­i­ty of rights of all se­xes. Although social pub­lic opin­ion - mean­ing the atti­tude that aris­es dis­pleas­ure many times even in the cir­cle of fight­ing fem­i­nists and wom­en, in our reg­ion gen­er­al­ly refus­es the issue, con­sid­er­ing it over-en­gaged with pol­i­tic­s, enforced issue. Ind­ed, Central-Europe does not belong to those region­s, where the oppres­sion of women is an unam­bigu­ous, every-­day thing. Dras­ti­cal and gen­er­al vio­la­tion of woman’s right­s, ques­tion­ing of social­ly accept­ed com­pe­tence, muti­la­tion and total exclu­sion of woman’s rights from pub­lic life is not the char­ac­ter­is­tic of this reg­ion. The goal of this study is not to cre­ate prob­lems arti­fi­cial­ly and make con­flict­s. Its goal is not to sup­port vio­lent fem­i­nis­m, deny dif­fer­ences between women and men, and/or blind­ly argue the rep­re­sen­ta­tion of one or anoth­er sex. Although, the goal is the study is the argu­men­ta­tion of equal­i­ty of chances and the objec­tive exam­i­na­tion of the sit­u­a­tion of Slo­vak women in the soci­ety. The actu­al­i­ty of our research is sup­port­ed by sta­tis­ti­cal data. Accord­ing to the pop­u­la­tion cen­cus in 2001 Slo­va­kia’s pop­u­la­tion num­ber was 5,380 mil­lion, from which 51,4 per cent were women. Fifty-six per cent of the pop­u­la­tion live in vil­lages. Despite the high rate of edu­ca­tion, the dif­fer­ence between the aver­age wages of... --- ### Ma­ri­an­na Szinek Kénesy – El­vi­ra Or­bán – At­ti­la Ju­hász: Family Support in the Slovak Public Policy - Published: 2016-06-29 - Modified: 2016-06-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/29/ma%c2%adri%c2%adan%c2%adna-szinek-kenesy-el%c2%advi%c2%adra-or%c2%adban-at%c2%adti%c2%adla-ju%c2%adhasz-family-support-in-the-slovak-public-policy/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: szinekkenesymarianna Slovakia could eye-witness vast demographic changes after the transition from state socialism to market economy. The formation of population composition reasoned, and even made it inevitable to re-create family support systems and policy, that after the creation of the independent Slovak Republic went through gradual and permanent changes. The responsibility of the country in connection to the social and economic safety of families is the creation of such political, legal, taxation and institutional conditions that support the growth of economic performance and the reaching of macro-economic equilibrium. Concerning the social sphere the Slovak government has to follow such policy that is in harmony with the traditional European values. What is meant by this is mainly the maximalisation of individual responsibility, equality of rights and possibilities of self-realisation, and/or the task of the community to take care of those in disadvantaged position from social point of view. The successfulness of new reforms in effect from 2004 is well-evidenced by immense positive reactions at home and abroad. The study of the World Bank in 2005 - oriented on the examination of the whole re­form package - stated that the changes had been proved to be advantegous from both macro-economic and micro-ecoomic point of view. Like all legal changes, this re­form package also had the possibility of raising the living stan­dard of certain social groups, although it is doubtless that the Slovak reforms in 2004 resulted „potential Pareto-improvement. ” As a result of disadvantegous demographic changes, Slovakia’s population number at the recent production... --- ### Kál­mán Petőcz: Hungarians among Slovaks, Slovaks among Hungarians Voting behavior of Slovaks living in the southern regions of Slovakia - Published: 2016-06-29 - Modified: 2016-06-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/29/kal%c2%adman-petocz-hungarians-among-slovaks-slovaks-among-hungarians-voting-behavior-of-slovaks-living-in-the-southern-regions-of-slovakia/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: petoczkalman The subject matter of the study lies in the analysis of the voting behaviors and political attitudes of Slovaks living in the southern regions of Slovakia dominated by (ethnic) Hungarians. The objective is to verify or falsify the commonly held view that the attitudes of these Slovaks vis-à-vis the Hungarians are fundamentally different from the attitudes of „northern” Slovaks. The authors´ conclusions show that there is no significant difference between these two groups of Slovaks. Slovaks living in towns are mo­re open towards European values represented by „stan­dard” democratic parties. Nevertheless, the populist and nationalist parties also enjoy significant support, comparable to other Slovak regions. The influence of Bratislava and her mo­re liberal milieu is evident in regions close to the Capital. At the same time, a gradual strengthening of the „self-defending” ref­lex of Slovaks living in towns, such as Komárno, which have for a long time been politically dominated by the Hungarian Coalition Party, can be observed. Slovaks living in isolated rural settlements within Hungarian dominated areas, and Slovaks living at the ethnic border (and within the virtual Slovak-Hungarian revised state border of 1938) prefer – in a much higher degree than the national average – the parties of Vla­di­mír Meèiar and Ján Slota. The problem of representation and enforcement of the „ethnic national” (political, cultural, educational) interests of the actual local or regional minority, be it the Hungarian or the Slovak one, remains unsolved. It is unlikely that the Hungarian Coalition Party could play the role of a... --- ### A Fórum Kisebbségkutató Intézet publikációi 1996–2006 (Tóth Károly) - Published: 2016-06-28 - Modified: 2016-06-28 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/28/a-forum-kisebbsegkutato-intezet-publikacioi-1996-2006-toth-karoly/ - Kategóriák: Szemle, Uncategorized @hu - Translation Priorities: Optional - Authors: tothkaroly Lo­ká­lis és re­gi­o­ná­lis mo­nog­rá­fi­ák – so­ro­zat­szer­kesz­tő: Lisz­ka Jó­zsef Viga Gyu­la (sz­erk. ): Kisgéres. Galánta–Dunaszerdahely, Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó Inté­zet–Lilium Aurum Könyv­ki­adó, 2000, 320 p. /Lokális és re­gi­o­ná­lis mo­nog­rá­fi­ák, 1. / (ma­gya­rul) Ju­hász Ilo­na, L. : Rudna I. Te­met­ke­zé­si szo­ká­sok és a te­me­tő­kul­tú­ra vál­to­zá­sai a 20. szá­zad­ban. Somorja–Dunaszerdahely, Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó Inté­zet–Lilium Aurum Könyv­ki­adó, 2002, 450 p. /Lokális és re­gi­o­ná­lis mo­no­grá­fi­ák, 2. / (ma­gya­rul) Pukkai Lász­ló: Mátyus­föld I. A gaz­da­sá­gi-tár­sa­dal­mi át­ren­de­ző­dé­sek ha­tá­sa a Ga­lán­tai já­rás ma­gyar­ság­ké­pé­nek ala­ku­lá­sá­ra (1945–2000). Somor­ja–Dunaszerdahely, Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó Intézet–Lilium Aurum Könyv­ki­adó, 2002, 350 p. /Lokális és re­gi­o­ná­lis mo­nog­rá­fi­ák, 3. / (ma­gya­rul) Bukovszky Lász­ló (sz­erk. ): Mátyus­föld II. Egy ré­gió tör­té­ne­te a XI. szá­zad­tól 1945-ig. Somorja–Dunaszerdahely, Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó Intézet–Lilium Aurum Könyv­ki­adó, 2005, 386 p. /Lokális és re­gi­o­ná­lis mo­nog­rá­fi­ák, 4. / (ma­gya­rul) Viga Gyu­la (sz­erk. ): Nagytárkány I. Som­or­ja–Ko­má­rom, Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet, 2006, 504 p. /Lokális és re­gi­o­ná­lis mo­nog­rá­fi­ák, 5. / (ma­gya­rul) Mis­cel­lanea Bib­lio­the­cae Hun­gar­i­cae – so­ro­zat­szer­kesz­tő: Végh Lász­ló Ju­hász Ilo­na, L. (sz­erk. ): Szlo­vá­ki­ai ma­gyar nép­raj­zi bib­li­og­rá­fia (1987–1988). Ga­lán­ta–Dunaszerdahely, Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó Intézet–Lilium Aurum Könyv­ki­adó, 1998, 144 p. /Miscellanea Bib­lio­the­cae Hun­gar­i­cae, 1. / (ma­gya­rul, szlo­vá­kul és né­me­tül) Ju­hász Ilo­na, L. (sz­erk. ): Szlo­vá­ki­ai ma­gyar nép­raj­zi bib­li­og­rá­fia (1989–1990). Galánta–Dunaszerdahely, Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó Intézet–Lilium Aurum Könyv­­ki­adó, 1999, 160 p. /Miscellanea Bib­lio­the­cae Hun­gar­i­cae, 2. / (ma­gya­rul, szlo­vá­kul és né­me­tül) Ju­hász Ilo­na, L. (sz­erk. ): Szlo­vá­ki­ai ma­gyar nép­raj­zi bib­li­og­rá­fia (1991–1992). Ga­lán­ta–Dunaszerdahely, Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó Intézet–Lilium Aurum Könyv­ki­adó, 2000, 218 p. /Miscellanea Bib­lio­the­cae Hun­gar­i­cae, 3. / (ma­gya­rul, szlo­vá­kul és né­me­tül) Ju­hász Ilo­na, L. (sz­erk. ): Szlo­vá­ki­ai ma­gyar nép­raj­zi bib­li­og­rá­fia (1993–1994). Ga­lán­­ta Dunasz­er­da­he­ly, Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó Intézet–Lilium Aurum Könyv­ki­adó, 2000, 240 p.... --- ### Ár­pád Bagin: A New Ethno­graph­ic Phe­nom­e­non in East-Central Europe? The Hal­loween and the Prepa­ra­tion of Pump­kin Dum­mies at a Ter­ri­to­ry of the Low­lands in Ógyal­la - Published: 2016-06-28 - Modified: 2016-06-28 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/28/ar%c2%adpad-bagin-a-new-ethno%c2%adgraph%c2%adic-phe%c2%adnom%c2%ade%c2%adnon-in-east-central-europe-the-hal%c2%adloween-and-the-prepa%c2%adra%c2%adtion-of-pump%c2%adkin-dum%c2%admies-at-a-ter/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2006, 2006/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: baginarpad The author, join­ing the research pro­ject of the Fo­rum Insti­tute - that pro­vides research of minor­i­ty - titled Pop­u­lar Cul­ture 1990–2005 delt with Hal­loween and main­ly with the cus­tom of pump­kin dummy prepa­ra­tion. The author observed sev­er­al influ­ence at the exam­ined ter­ri­to­ry: between insti­tu­tion-in­sti­tu­tion (vis­it­ing exhi­bi­tion­s), insti­tu­tion-­fam­i­ly (for exam­ple a fam­i­ly influ­enced by a kinder­garten prog­ram pre­pares a pump­kin dummy in its home­), fam­i­ly-­fam­i­ly (no­tice the exhib­it­ed work­s), there can be even influ­ence of difer­ent inten­si­ty with­in the fam­i­ly. The pump­kin can be from own gar­den (there are some who grow pump­kins espe­cial­ly for this pur­pose), from grand­par­ents', rel­a­tives', friend­s', and neigh­bours' gar­den. They illus­trate, de­sign dif­fer­ent things, form­s, even expe­ri­ence of many years can help in it. When pre­pa­ring, they draw a pat­tern (with a knife, pen­cil, etc. ) on the pump­kin. Pump­king prepa­ra­tion is a form of enter­tain­ment that can last for approx. half an hour, but even longer. The seed of the pump­kin can be used, eat­en, at the insti­tu­tion they are glued on sheets of draw­ing paper. The pump­kin dummy can then be displa­yed (gen­er­al­ly in case of insti­tu­tion­s) for months (for exam­ple to Jan­u­ary of the next year! ). In insti­tu­tions (but also in house­hold­s) sev­er­al dec­o­rat­ing ele­ments can be used (hat, yarn, etc. ), and it is also pos­si­ble to paint on the pump­kin dum­my. It is also pres­ent and main­ly in the case of insti­tu­tions that the size of the pump­kin is com­pared with the one from the pre­vi­ous year, it is then... --- ### Pé­ter Hunčík: Inter-eth­nic train­ing with psy­chodra­ma method - Published: 2016-06-28 - Modified: 2016-06-28 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/28/pe%c2%adter-huncik-inter-eth%c2%adnic-train%c2%ading-with-psy%c2%adchodra%c2%adma-method/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2006, 2006/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: huncikpeter After ten years of work we can state, in ret­ro­spec­t, that the method of self-­­knowl­edge-­com­mu­ni­ca­tion-­con­flict res­o­lu­tion works well even in eth­ni­cal­ly and reli­gious­ly mixed group­s. There is a detail descrip­tion in the arti­cle about the using of the psy­chodra­ma in such train­ing work. Dur­ing this peri­od mo­re than 1200 cit­i­zens of Slo­vak and Hun­gar­i­an nation­al­i­ty par­tic­i­pat­ed in these train­ings in Slo­va­ki­a. Anoth­er 500 par­tic­i­pants were Ro­ma ori­gin both from Slo­va­kia and Hun­ga­ry. In the arti­cle there is brief eval­u­a­tion about our train­ing activ­i­ties in Israel, Belorus and Uzbe­gis­tan. The major­i­ty of par­tic­i­pants in the train­ing were local opin­ion lead­er­s. Teach­ers and stu­dents com­prised the major­i­ty of par­tic­i­pants. A year later most of the par­tic­i­pants report­ed pos­i­tive out­come as a result of the train­ing. We believe that this kind of train­ing could have a domi­no effect and would con­tribute to reduc­ing con­flicts and poten­tial con­flicts between indi­vid­u­al­s, eth­nic groups and nations. --- ### Ilo­na L. Ju­hász: Research and Doc­u­men­ta­tion of Ceme­ter­ies in Hun­gar­i­an Ter­ri­to­ries in Slo­va­kia - Published: 2016-06-28 - Modified: 2016-06-28 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/28/ilo%c2%adna-l-ju%c2%adhasz-research-and-doc%c2%adu%c2%admen%c2%adta%c2%adtion-of-ceme%c2%adter%c2%adies-in-hun%c2%adgar%c2%adi%c2%adan-ter%c2%adri%c2%adto%c2%adries-in-slo%c2%adva%c2%adkia/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2006, 2006/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: ljuhaszilona The author in her study sum­maris­es the results of ceme­tery research that have been made in ter­ri­to­ries lived by Hun­gar­i­ans in Slo­va­ki­a, pro­vid­ing a pro­found overview of lit­er­a­ture relat­ed to Hun­gar­i­an and Slo­vak lan­guage top­ic­s. Dur­ing the research of ceme­ter­ies and their tomb sign­s, in the past the pro­fes­sion­als con­cen­trat­ed on the doc­u­men­ta­tion of exclu­sive­ly one type of tomb sign, that is on Protes­tant tomb signs carved from wood. Con­cern­ing the Catholic tomb sign­s, the dealt also with the “old” tomb sings, main­ly those made from wood. A com­plex ethno­graph­ic research and com­plete doc­u­men­ta­tion of a ceme­tery of a Slo­vak ter­ri­to­ry lived by Hun­gar­i­ans was the goal of the Ethno­graph­ic Cen­ter of the Fo­rum Insti­tute in Ko­má­rom for the first time. The first result of the research was a com­plex exam­i­na­tion and com­plete doc­u­men­ta­tion of such char­ac­ter of the ceme­tery of a min­ing ter­ri­to­ry in Gemer. The sum­ma­ry of this research was pub­lished in a pub­li­ca­tion in 2002. The author pro­vides a thor­ough sur­vey on the ceme­tery research pro­vid­ed in the men­tioned insti­tu­tion, but it also intro­duces the pos­i­tive results of other research made in other insti­tu­tions in the last one or two years. --- ### At­ti­la Si­mon: With Pipe, Drum, Dou­ble Bass – or Exper­i­ment on „the Re-oc­cu­pa­tion of the Upper Land” on 5th Octo­ber 1938 - Published: 2016-06-28 - Modified: 2016-06-28 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/28/at%c2%adti%c2%adla-si%c2%admon-with-pipe-drum-dou%c2%adble-bass-or-exper%c2%adi%c2%adment-on-the-re-oc%c2%adcu%c2%adpa%c2%adtion-of-the-upper-land-on-5th-octo%c2%adber/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2006, 2006/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: simonattila Due to the strained for­eign and home pol­i­cy sit­u­a­tion in Czecho­slo­va­ki­a, Sep­tem­ber and Octo­ber 1938 was rich in armed inci­dents, street demon­stra­tions, eth­nic con­flict­s. These were first­ly char­ac­ter­is­tic for the Czech-German bor­der sec­tion, where they began even soon­er before the deci­sion in Munich, but they con­tin­ued even after the bor­der changes. Despite of this, on the Slovak-Hungarian bor­der sec­tion there was silence and peace­ful­ness, although in the first days of Octo­ber, the sit­u­a­tion in South Slo­va­kia sharp­ened. In many places – main­ly in the ter­ri­to­ry of Sub-Carpathia – there were minor bor­der col­lis­sions that were made most­ly by free groups gath­er­ing in Hun­ga­ry. Although in the ter­ri­to­ry of the Slovak-Hungarian bor­der sec­tion the num­ber of such con­flicts was min­i­mal. On 5th Octo­ber by Kacagó­pusz­ta belong­ing to the dis­trict of Fe­le­di, on 7th Octo­ber by Pár­kány, and on 13th Octo­ber in Per­benyik belong­ing to the Kirá­ly­helmec dis­tric there were bor­der inci­dents. In this study from the three inci­dents we intend to intro­duce the one that hap­pened in Kacagó­pusz­ta on 5th Octo­ber that before the first Vien­na deci­sion can be con­sid­ered not only the most impor­tant indi­ci­den­t, but also the most doc­u­ment­ed one. The most impor­tant bor­der inci­dent of fall 1938 was in the Fe­le­di dis­trict on 5th Octo­ber, dur­ing which the units of the Hun­gar­i­an bor­der insur­ing com­pa­ny in Hang­ony broke to the ter­ri­to­ry of Czecho­slo­va­ki­a. Con­se­quent­ly they broke the first line of the Czechoslo­vak bor­der guard and occu­pied some ter­ri­to­ries lived by Hun­gar­i­an­s. Although the Czechoslo­vak bor­der defence – that... --- ### Gá­bor Lel­kes: Region­al dis­par­i­ties in South­ern Slo­va­kia in rela­tion to the EU mem­ber­ship - Published: 2016-06-28 - Modified: 2016-06-28 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/28/ga%c2%adbor-lel%c2%adkes-region%c2%adal-dis%c2%adpar%c2%adi%c2%adties-in-south%c2%adern-slo%c2%adva%c2%adkia-in-rela%c2%adtion-to-the-eu-mem%c2%adber%c2%adship/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2006, 2006/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: lelkesgabor The study deals with the devel­op­ment of the large scale region­al dis­par­i­ties in Slo­va­kia in rela­tion to the coun­try’s EU mem­ber­ship, focus­ing on South­ern Slo­va­ki­a, pop­u­lat­ed by the Hun­gar­i­an minor­i­ty. Before 2004 for al­most 8 decades this reg­ion had been han­dled as periph­er­al by the suc­ces­sive gov­ern­ments of Czecho­slo­va­kia and Slo­va­ki­a. With the EU mem­ber­ship of the coun­try, a new area-struc­ture appeared, which shows the signs of a new eco­nom­ic and social area-struc­ture and also a trans­formed region­al set­tle­ment dis­tri­b­u­tion. Slo­va­kia’s entry to the Euro­pean Union is a huge, per­haps one in a life­time chal­lenge and oppor­tu­ni­ty for the inhab­i­tants of South­ern Slo­va­ki­a, which must be cap­i­tal­ized. How­ev­er, we can­not expec­t, that the EU mem­ber­ship auto­mat­i­cal­ly means eco­nom­ic and social rise for the reg­ion. The EU mem­ber­ship pro­vides only an oppor­tu­ni­ty to reduce the dif­fer­ences in the level of devel­op­ment of cer­tain region­s, an oppor­tu­ni­ty for a change of struc­ture and an oppor­tu­ni­ty to catch up. The actu­al eco­nom­ic and social rise itself depends on the regions them­selves, whether they live with the oppor­tu­ni­ty or not. Nat­u­ral­ly if we want to end South­ern Slo­va­kia’s periph­er­al char­ac­ter, we need a favourable cen­tral gov­ern­men­tal and region­al gov­ern­men­tal polit­i­cal atmos­phere (the peri­od between 2002 and 2006 is the best exam­ple for such cen­tral gov­ern­men­tal lev­el), since dur­ing the divi­sion of resources (EU or nation­al) and devel­op­men­tal invest­ments, the regions inhab­it­ed by Hun­gar­i­ans often fall vic­tim to the Slo­vak nation­al­is­tic polit­i­cal deci­sions (re­gions and town­ships inhab­it­ed by Slo­vak­s, which are already mo­re devel­ope­d, are... --- ### Ár­pád Popé­ly: Role of the Hun­gar­i­an Com­mit­tee in the cre­ation of the Új Szó and the Cse­ma­dok - Published: 2016-06-28 - Modified: 2016-06-28 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/28/ar%c2%adpad-pope%c2%adly-role-of-the-hun%c2%adgar%c2%adi%c2%adan-com%c2%admit%c2%adtee-in-the-cre%c2%adation-of-the-uj-szo-and-the-cse%c2%adma%c2%addok/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2006, 2006/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: popelyarpad The study dis­cuss­es the his­to­ry of the Hun­gar­i­an Com­mitte at the Slo­vak com­mu­nis­tic party lead­er­ship, and with­in this main­ly the role of Új Szó party peri­od­i­cal and the Hun­gar­i­an cul­tur­al organ­i­sa­tion in the estab­lish­ment of the Cse­ma­dok. The role of the com­mit­tee set up in No­vem­ber 1948 was to help party lead­er­ship to re-in­te­grate Hun­gar­i­ans liv­ing in Slo­va­kia and that lost their rights into the polit­i­cal, social, and eco­nom­ic life of the coun­try, to pre­pare and imple­ment deci­sions of the party relat­ing the Hun­gar­i­an minor­i­ty. Although the Hun­gar­i­an mem­bers of the com­m­mit­tee (Ma­jor Ist­ván, Lőrincz Gyu­la, Fábry Ist­ván, Kugler Já­nos, and Rabay Fe­renc) were all old party work­ers who had the con­fi­dence of the par­ty, the dis­closed archive doc­u­ments evi­dence that they opposed to the Slo­vak party lead­er­ship in many issues, and/or to the Slo­vak mem­bers of the com­mit­tee (Daniel Okáli, Ondrej Pavlík, and Ladislav Novomeský), that after its less than one year of its exis­tance, in Octo­ber of 1949 led to the can­cel­la­tion of the Hun­gar­i­an Com­mit­tee. --- ### Éva Matus – Be­á­ta Se­bő – An­na­má­ria Végh_: The Doc­u­men­tary Activ­i­ties of the Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca - Published: 2016-06-28 - Modified: 2016-06-28 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/28/eva-matus-be%c2%ada%c2%adta-se%c2%adbo-an%c2%adna%c2%adma%c2%adria-vegh_-the-doc%c2%adu%c2%admen%c2%adtary-activ%c2%adi%c2%adties-of-the-bib%c2%adlio%c2%adthe%c2%adca-hun%c2%adga/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2006, 2006/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: veghannamaria, sebobeata, matuseva The ma­in goal of the Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca, that was estab­lished in 1990, is to col­lect and to reserve the mem­o­ries, book­s, pub­li­ca­tions of Hun­gar­i­ans in Slo­va­ki­a. Its mis­sion is to pro­vide an insti­tu­tion­al frame­work for the col­lec­tion of Hun­gar­i­an issues relat­ing Hun­gar­i­ans liv­ing in Slo­va­ki­a, for its sci­en­tif­ic process, and for the cre­ation of a mo­dern doc­u­men­tary ser­vi­ce. The library con­sists of the fol­low­ing part­s: col­lec­tion of books and peri­od­i­cal­s, post-­card­s, voice archive, inher­i­tance, col­lec­tion of let­ters and man­u­script­s. Its col­lec­tions of books and peri­od­i­cals is mo­re and mo­re used by researcher­s, uni­ver­stiy teach­ers and uni­ver­si­ty teach­er­s, and work­ers of insti­tu­tions deal­ing with the issues of Hun­gar­i­ans liv­ing in Slo­va­ki­a. Impor­tant goal of the Bib­lio­the­ca Hun­gar­ic is to pub­lish bib­li­ogra­phies, this is why it launched a book series titled Mis­cel­lanea Bib­lio­the­cae Hun­gar­i­cae. --- ### Zsu­zsan­na Lampl: Polit­i­cal Iden­ti­ty of Hun­gar­i­ans Liv­ing in Slo­va­kia - Published: 2016-06-28 - Modified: 2016-06-28 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/28/zsu%c2%adzsan%c2%adna-lampl-polit%c2%adi%c2%adcal-iden%c2%adti%c2%adty-of-hun%c2%adgar%c2%adi%c2%adans-liv%c2%ading-in-slo%c2%adva%c2%adkia/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2006, 2006/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: lamplzsuzsanna The ma­in topic of the study is the polit­i­cal iden­ti­ty of Hun­gar­i­ans liv­ing in Slo­va­ki­a. In the first part the author short­ly sum­maris­es what kind of iden­ti­ty types char­ac­terised the 90s, than in the sec­ond part of the study he analy­ses the state of polit­i­cal iden­ti­ty in 2001 and the changes com­par­ing with the 90s. The author also analy­ses the char­ac­ter­is­tics of polit­i­cal iden­ti­ty type­s. In the third part, on the basis of the newest research, he intro­duces what fac­tors influ­ence in­te­rest towards pol­i­tics and who are those who con­scious­ly refuse pol­i­tic­s. --- ### Jó­zsef Lisz­ka: Between two Coasts … The Posi­tion and Role of the Folk­lore Cul­ture in one of the Impact Zones of Europe - Published: 2016-06-28 - Modified: 2016-06-28 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/28/jo%c2%adzsef-lisz%c2%adka-between-two-coasts-the-posi%c2%adtion-and-role-of-the-folk%c2%adlore-cul%c2%adture-in-one-of-the-impact-zones-of-europe/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2006, 2006/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef The study deals with three top­ic­s: first­ly what is the Hun­gar­i­an folk­lore cul­ture in the Hun­gar­i­an com­mon knowl­edge; sec­ond­ly how, due to what outer and inner influ­ence, process did this cul­ture evolved to such form that we got to know in the 20th cen­tu­ry, and/or we thought we got to know, and third­ly what role does the Hun­gar­i­an folk­lore cul­ture play in Euro­pean con­tex­t. Folk­lore cul­ture is con­sid­ered one of the most impor­tant insti­tu­tions of nation­al exis­tance, and medi­um of ancien­t, nation­al sings, and char­ac­ter­is­tic­s. At the same time sci­ence is aware of the fact that except for the lan­guage in the Hun­gar­i­an folk­lore cul­ture there is no such phe­nom­e­non that would be known in the whole Hun­gar­i­an lan­guage field and only in the Hun­gar­i­an lan­guage field. The other extreme is rep­re­sent­ed by those view­points that com­pre­hend folk­lore cul­ture as such sub-­­cul­ture that builds from cul­ture ele­ments crum­bled away from the “high cul­ture”, and from this “waste” can show at most val­ues of local and only par­tial impor­tance, and that deal with ethnog­ra­phy as with “light ope­ra”. Well, in fact both view­points (the enthu­si­as­ti­cal­ly affirm­ing and the rigid­ly reject­ing) can be orig­i­nat­ed from the not know­ing (or sur­face know­ing) of the essence of folk­lore cul­ture and tak­ing no account of the results of ethnog­ra­phy. Folk­lore cul­ture is a his­tor­i­cal phe­nom­e­non, that from one hand means that it is form­ing and chang­ing con­stant­ly, enrichen­ing with new ele­ments (form­ing them to its own pic­ture), while oth­ers sim­ply reject­s. Over­es­ti­mat­ing or ignor­ing its... --- ### Lász­ló Öllös: The Party of Hungarian Coalition after the Parliamentary Elections in 2006 - Published: 2016-06-28 - Modified: 2016-06-28 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/28/lasz%c2%adlo-ollos-the-party-of-hungarian-coalition-after-the-parliamentary-elections-in-2006/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2006, 2006/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: olloslaszlo At the parliamentary elections in 2006 the Party of Hungarian Coalition received 269 111 votes, with which it lagged behind the number of votes received four years ago. At the same time, 54,67% participation from four years ago, the number of votes of this year resulted the highest one up to now, that was 11,68% . The MKP in order to receive better voting results in the future, had to examine what were the social groups whose support it lost and why. After this it can be considered the way how to get them back. At the same time it should also be considered whom and why it remained in its supporters. The MKP faces double challenge in the present situation in the issue of representation. On one hand the picture becomes weak that during the last eight years was created in the majority of voters, namely that it can effectively represent (manage) many concrete cases relating to them individually or as a member of a social group, since the party found itself in opposition. Only in such regional and local self-governments remains that opportunity in which the party representatives form the majority, and/or belong to the coalition majority. Although these positions do not enable to balance the lost governmental opportunities and sources. In the issue of equal rights of the Hungarian and Slovak language the MKP has even several action fields. One is the political representation of language rights expansion containing even demonstrative elements. The second other is the... --- ### László Gulyás: The Issue of the Hungarian–Slovak Border at the Versailles Peace Conference (Part 2) - Published: 2016-06-27 - Modified: 2016-06-27 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/27/laszlo-gulyas-the-issue-of-the-hungarian-slovak-border-at-the-versailles-peace-conference-part-2/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2006 - Translation Priorities: Optional - Authors: gulyaslaszlo Discussions on the Czechoslovak Territorial Claims At the Versailles Conference the Supreme Council established a committee for the examination of Czechoslovak territorial claims. During the discussion of the Czechoslovak territorial claims a very sharp debate emerged concerning the Czechoslovak-Hungarian border, mainly in connection to the Csallóköz. Beneš referring to the situation of railway lines and the importance of the Duna pier intended to define the border of the two countries more to the south from the present border. Although the final declaration of the decision was strongly hindered by the Béla Kun-like take-over in 21st March in Hungary. The Béla Kun-like power take-over on 21st March 1919 enable another new opportunity for Beneš to oppose to the decision of the committee. The declaration of the Soviet Republic provided a perfect opportunity for the Czechoslovak politicians that under cover of the fight against Bolshevism to pull another new territories from Hungary. Beneš beside the diplomatic channels used his old well-proven gun, the press. The native political partners of Beneš reached again for the tool of fait accompli, on 20th March they passed a resolution that if it is necessary, the new demarkation line requested by them is to be occupied by gun. After the Romanians on 16th April began intervention against Hungary without any antant request, the Czechoslovak government decided that without French invitation, it starts the attack. Although at the territory of Salgótarján they faced sharp resistance. The Hungarian troops went into offensive, the so-called North Campaign of the Red... --- ### András Mészáros: National Philosophy – Similarities and Differences in Hungarian and Slovak philosophical history writing - Published: 2016-06-27 - Modified: 2016-06-27 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/27/andras-meszaros-national-philosophy-similarities-and-differences-in-hungarian-and-slovak-philosophical-history-writing/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2006 - Translation Priorities: Optional - Authors: meszarosandras When the Hungarian philosophy-history writing deals with the period before the one of Hungarian language writing of the so-called national philosophy history, and/or with the functions of school philosophy, it is inevitable to face that fact that the same authors and works compose the subject of – in our case Slovak – philosophy history. Problems resulting from it arise serious methodical issues. The mentioned fact itself is not the problem yet, since the joint past, and that from the 16th to the second half of the 18th century Upper Hungary and/or Transylvania were in the focus of the Hungarian philosophy, obviously enables the Slovak reserachers to examine the philosophical traditions of Upper Hungary from the point of view of their own culture history. Not mentioning that from one hand to the beginning of the 19th century „Hungarian consciousness“ set obstacles to minority classifications, on the other hand Slovakia of recent understanding did not exist, i. e. we cannot talk about institutionalised Slovak culture. We can state that one of the basic difference of Hungarian and Slovak handling of the issue to the middle of the 20th century is that to the interpretation of national philosophy already in the 19th century in case of Hungarians two tasks are connected: the first is translating terminology, and the second is the disclosure of the past of philosophy. In the background of these differences there are even institutional reasons: the Hungarians had and the Slovaks did not have such institutions that by supporting professionalisation... --- ### Norbert Kmeť The Catholic Church and the People’s Democratic State - Published: 2016-06-27 - Modified: 2016-06-27 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/27/norbert-kmet%c2%8d-the-catholic-church-and-the-peoples-democratic-state/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2006 - Translation Priorities: Optional - Authors: kmetnorbert After the victory over the Nazi Germany, in 1945 in Central Europe began the building of a new type of state form called people’s democratic. The Red Army was present on the most part of the territory of Czechoslovakia, Hungary, and Poland. After the war in these countries difficult social, political, and economic changes went through that had mutual, but specific features, and in the end in all of these countries the power was taken over by political subjects inclining to the Soviet Union or political subjects that to a certain extent were dependent on the Soviet Union. The communists gained control over the mentioned countries through 1947–1948. The situation of the church in the given country, and/or in the newly-created state except others was influenced by its relation with the communism. The Church’s relation to communism and the communistic teachings’ condemnatory relation to the Catholic Church is well known. After 1945 people faced not just the contrast between the church and the communism. Part of the population were struck again by forced deportations, and this time mainly of those who considered themselves of German or Hungarian nationality. Leaving mother country concerned also people belonging to Czech, Byelorus, Poland, Lithuanian, Slovak, and Ukrainian minority. Also the prohibition of Catholic youth organisations was oriented on the hindering of the Catholic church’s social influence. They tried to group the youth into a single central organisation. The communistic power in the examined countries firstly tried to find co-operation with churches. It declared goodwill... --- ### Juraj Maruši­ak: The State and Behav­iour of the Pol­ish Minor­i­ty Liv­ing in Czecho­slo­va­kia (1956–1962) - Published: 2016-06-27 - Modified: 2016-06-27 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/27/juraj-marusi%c2%adak-the-state-and-behav%c2%adiour-of-the-pol%c2%adish-minor%c2%adi%c2%adty-liv%c2%ading-in-czecho%c2%adslo%c2%adva%c2%adkia-1956-1962/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2006 - Translation Priorities: Optional - Authors: marusiakjuraj In the focus of the study is the state, behav­iour of the Pol­ish minor­i­ty, to intro­duce the used vio­lent meth­ods by the com­mu­nis­tic pow­ers on the Pol­ish minor­i­ty in sum­mer, fall of 1956 and at the end of the fifties. At the same time the study intends to refer to pa­ral­lel events in con­nec­tion with the Hun­gar­i­an minor­i­ty, call­ing atten­tion to oppor­tu­ni­ties stand­ing before com­pa­ra­tion of such direc­tion, and/or its impor­tance. The Czechoslo­vak com­mu­nis­tic power in the sec­ond part of the fifties took steps to oppose to open behav­iour of anti-mi­nor­i­ty nacional­ism and did not decide to use the rad­i­cal forms of reprisal, and to liq­ui­date the Pol­ish minor­i­ty’s organ­i­sa­tion (PZKO). At the same time, as well as in the case of other nation­al­i­ty minori­ties - Hun­gar­i­an­s, Ger­man­s, Ukraini­ans - the organ­i­sa­tion tried to con­trol the cul­tur­al and social life of the given minor­i­ty in whole exten­t. The rel­a­tive­ly tol­er­ant behav­iour of Czechoslo­vaks to minori­ties, main­ly com­par­ing with other com­min­is­tic par­ties, did not arise from the inter­na­tion­al pol­i­cy of the lead­ers of the Czechoslo­vak Com­mu­nis­tic Par­ty. Exter­nal fac­tors played also a role in it - wor­ries that the pos­si­ble open con­flict with the nation­al minori­ties would shake the inner sta­bil­i­ty and inter­na­tion­al sit­u­a­tion of the coun­try. On the other hand despite the Pol­ish minor­i­ty’s pos­i­tive behav­iour in con­nec­tion with the events in Poland in 1956 and strong religous­ness of Pol­ish peo­ple liv­ing in the area of Tìšín, the Pol­ish peo­ple liv­ing in Czecho­slo­va­ki­a, includ­ing the elite, was char­ac­terised by a... --- ### Károly András: Hungarian Minority, Slovak Majority The Hungarians living in Czechoslovakia before and after 1956, and a short overview on Sub-Carpathia - Published: 2016-06-27 - Modified: 2016-06-27 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/27/karoly-andras-hungarian-minority-slovak-majority-the-hungarians-living-in-czechoslovakia-before-and-after-1956-and-a-short-overview-on-sub-carpathia/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2006 - Translation Priorities: Optional - Authors: andraskaroly The study introduces the state of Hungarian minority living in Slovakia before and after the Hungarian revolution in 1956, and/or the reception of the revolutionary events through the behaviour of the Cultural Association of Hungarian Workers Living in Czechoslovakia (abbrev. Csemadok) and the Új Szó. Analysing everything in broader connections, since the author shortly mentions anti-Hungarian (and anti-German) policy after the second world war, deprivation of citizenship rights of non-Slavic minorities. The Hungarian revolution in 1956 found the Hungarian minority living in Czechoslovakia in a situation of complete uncertainty of its rights. In the summer of 1956, as a reaction to the speach of Hruscsov and news on East European unrest, the atmosphere in Czechoslovakia eased a bit. In order to calm minorities a new act on constitution was passed. They eased the isolation of the Hungarian minority. Although the Hungarians living in Slovakia in spite of widening relationships, did not know exactly what was happening „abroad“, in Hngary; the news on the revolution in October surprised everybody. The Czechoslovak press - including the Hungarian language Új Szó - behaved for days in such way as if nothing speacial would happened on the other side of the south border. But even on the first day Czech troops arrived to South Slovakia. At many places high school students formed groups, without their parents knowing about it, in order to help Hungarian war of independence. Although, they did not get too far, they were collected and sent back. The authorities delivered call-up... --- ### Barnabás Vajda: Czechoslovakia’s Viewpoint on the Hungarian Issue in the UN’s Dispute in 1956–1957 - Published: 2016-06-27 - Modified: 2016-06-27 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/27/barnabas-vajda-czechoslovakias-viewpoint-on-the-hungarian-issue-in-the-uns-dispute-in-1956-1957/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2006 - Translation Priorities: Optional - Authors: vajdabarnabas Based on the doc­u­ments of the Unit­ed Nation­s, it is worth attempt­ing to pro­duce a rough sketch of the impact of the Hun­gar­i­an events of October-November 1956 on the inter­na­tion­al pol­i­tic­s, form a rather untyp­i­cal view of Czecho­slo­va­ki­a. The ma­in forum of the inter­na­tion­al rela­tion­s, where the sup­pres­sion of the Hun­gar­i­an Rev­o­lu­tion gained con­sid­er­able sig­nif­i­cance, was the UN. The Sec­ond emer­gency ses­sion of the Gen­er­al As­sembly (No­vem­ber 4, 1956), ini­ti­at­ed by the Unit­ed States, and the 11th ses­sion of the Gen­er­al As­sembly (November-December 1956), pro­duced alto­geth­er ten res­o­lu­tions ask­ing the Sovi­et Union to with­draw their troops and the Ká­dár gov­ern­ment to receive the UN sec­re­tary-­gen­er­al and UN observer­s. This study makes a sur­vey of these doc­u­ments, name­ly of res­o­lu­tions Nr. 1004, 1005, 1006, 1007 (all of the ES-II), also of res­o­lu­tions Nr. 1127, 1128, 1129, 1130, 1131, 1132 (all of the XIth Ses­sion). By quot­ing these UN doc­u­ments, pres­ent study shows that the Gen­er­al As­sembly pro­vid­ed an ideal play­ground for a par­tic­u­lar ‘po­lit­i­cal see-­saw game’, given that ‘its res­o­lu­tions were far from be­ing coer­cive mea­sures, espe­cial­ly not when they con­demned a super­pow­er or its allies. Since this was a well-­known fact in Moscow, the Amer­i­cans were hop­ing that the Sovi­et­s, who had never shown the least con­cern about inter­na­tion­al pub­lic opin­ion, would not be seri­ous­ly dis­tressed’. As far as Czecho­slo­va­kia’s role is con­cerned in the above men­tioned ‘po­lit­i­cal game’ over the Hun­gar­i­an ques­tion on inter­na­tion­al lev­el, vot­ings by the Czecho­slo­va­kian dela­tion in the Gen­er­al As­sembly show that the coun­try was... --- ### Ádám Szesztay: The Hungarian Minorities in the Revolution of 1956. The Reactions of Minorities on the Revolutionary Situation - Published: 2016-06-27 - Modified: 2016-06-27 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/27/adam-szesztay-the-hungarian-minorities-in-the-revolution-of-1956-the-reactions-of-minorities-on-the-revolutionary-situation/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2006 - Translation Priorities: Optional - Authors: szesztayadam Minority issue did not play any role in the 1956 revolution, although the revolution was an important event in the life of minorities living in Hungary. The study from one hand collects those events in which people of some minority took place and whose affiliation to the certain national minority group is recorded in documents, from the other hand the study takes into consideration those movements of which specific national minority requirements were in connection with the revolution. The most part of these requirements (mainly in the circles of Serbians, Horvats, and Slovenians and Romanians called „south-Slavs“ was oriented on restraining assimilation and on creation of communal self-determination, but there were examples that some village occupants protested against classifying them as minorities, and requested to stop the obstacles of assimilation. In Hungary the minorities on local level defined generally citizenship requirement: joined the revolution. Although the intelligentsia elite of the south-Slavs and Romanians came forward with specifically nationality, but strongly different requirements. Their similarity was that both the south-Slavic and the Romanian efforts aimed at the restrain of assimilation, but their attitude to the mother country was different. The Slovak papers on local level defined specific efforts. We have no records on the action of nationality character of the Germans, if we do not consider compensation requirements of the Germans in some villages of Transdanubia due to the property confiscation at the end of the forties. --- ### Jó­zsef Kiss: The Fall of 1956 in Slo­va­kia - Published: 2016-06-27 - Modified: 2016-06-27 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/27/jo%c2%adzsef-kiss-the-fall-of-1956-in-slo%c2%adva%c2%adkia/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2006 - Translation Priorities: Optional - Authors: kissjozsef The study exam­ines the reac­tion of the press in South Slo­va­kia on the upris­ing and rev­o­lu­tion in Hun­ga­ry in con­text of Czechoslo­vak author­i­ties. It also deals with the nation­al and Slo­vak party lead­er­s, and par­tial­ly with the steps of party author­i­ties in vil­lages, and their steps in mil­i­tary field. The study tries to define the sit­u­a­tion pres­ent in the Hun­gar­i­an minor­i­ty, the offi­cial reac­tions of the press and the reports of agents as well. It also explains these fields of the events as parts of a process, lin­ked to each oth­er, try­ing to find their con­nec­tiv­i­ty. Con­sid­er­ing the method­ol­o­gy, the author used a dif­fer­ent method that had been used before. Since in these the sev­er­al fields are sep­a­rat­ed from each oth­er, time order fades, many events arise from the dynam­ics of events. The author dis­cuss­es the events of the rev­o­lu­tion by divid­ing it into sev­er­al part­s. In this he par­tial­ly fol­lows the method of divid­ing Hun­gar­i­an events into etapes cre­at­ed by Charles Gá­ti, but with­in it – fol­low­ing the cre­ation of the Czechoslo­vak sit­u­a­tion – tries to cap­ture the deter­min­ing points and clas­si­fy the events in sev­er­al field­s. As of the sources of the study, it obvi­ous­ly uses facts from other authors which are then put into new rela­tion­s, and com­plet­ed with the author’s own research results in cen­tral archives in Prague and Bratisla­va. The study’s con­tri­bu­tion was to try to cre­ate an ove­rall pic­ture. This can prob­a­bly ini­ti­ate a reasearch of par­tial prob­lems and field­s, main­ly from the point... --- ### La­jos Cs. Nagy: Some of the Results and Fur­ther Direc­tions of Med­vesal­ja Vocab­u­lary Research - Published: 2016-06-24 - Modified: 2016-06-24 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/24/la%c2%adjos-cs-nagy-some-of-the-results-and-fur%c2%adther-direc%c2%adtions-of-med%c2%advesal%c2%adja-vocab%c2%adu%c2%adlary-research-2/ - Kategóriák: Career Profile, Forum Social Science Review - Post Years: 2006/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: fazekasjozsef The author in this study intro­duces the process and the result of lex­i­co­log­i­cal research made in Med­vesal­ja and its sur­round­ing (Sőreg, Ajnác­skő, Cse­vi­ce, Gömöralmá­gy, Dobfenek, Gömör­péter­fala, Óbást, Egy­házas­bást , Ba­kó­há­za, Vec­sek­lő, Med­veshidegkút, Tajti). The basis of the study is from the 1162 ques­tions of The Atlas of Hun­gar­i­an Dialects answeres given on 617 ques­tions of lex­i­cal char­ac­ter as lan­guage data. In order to ensure the com­pare­ness of the data, dur­ing ter­rain work, the author adhered to th ques­tions of the atlas. Accord­ing to a cor­pus part (cca 40 thou­sand data) select­ed from the data­base com­pris­ing approx. 80 thou­sand data, the basic ques­tion was how a region’s speak­ing com­mu­ni­ty names iden­ti­cal con­cep­tion­s, from qual­i­ta­tive and quan­ti­ta­tive point of view what char­ac­ter­is­tics lex­e­mas have. The author analysed the data clas­si­fy­ing them by con­cep­tion­s. From the point of view of gen­er­al divi­sion, and lex­i­cal divi­sion, the author com­pares nam­ing sys­tems in Med­vesalj with the research point data of the areas in the atlas, 3 Hun­gar­i­an (H–6: Karanc­sla­pu­jtő, H–7: Bárna and H–10: Bor­sod­szent­györ­gy), and 3 Slo­vak (Cssz–17: Bolyk, Cssz–18: Mag­yarh­e­gymeg and Cssz–19: Zsip). The author out­lines the fur­ther ori­en­ta­tion of the research, since the dialect cor­pus com­pris­ing of 80 thou­sand can launch fur­ther numer­ous research­es. The rich mate­ri­al can be a basis for social lin­guis­tic exam­i­na­tion, mod­i­fi­ca­tion research, prepa­ra­tion of lan­guage atlases, com­plete seman­tics moti­va­tion exam­i­na­tion, etc. La­jos Cs. Nagy con­sid­ers the most impor­tant task to be the prepa­ra­tion of the lan­guage atlas. Obvi­ous­ly, addi­tion­al col­lec­tion is nec­ces­sary to make this. Such mate­ri­al would... --- ### La­jos Cs. Nagy: Some of the Results and Fur­ther Direc­tions of Med­vesal­ja Vocab­u­lary Research - Published: 2016-06-24 - Modified: 2016-06-24 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/24/la%c2%adjos-cs-nagy-some-of-the-results-and-fur%c2%adther-direc%c2%adtions-of-med%c2%advesal%c2%adja-vocab%c2%adu%c2%adlary-research/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2006/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: csnagylajos The author in this study intro­duces the process and the result of lex­i­co­log­i­cal research made in Med­vesal­ja and its sur­round­ing (Sőreg, Ajnác­skő, Cse­vi­ce, Gömöralmá­gy, Dobfenek, Gömör­péter­fala, Óbást, Egy­házas­bást , Ba­kó­há­za, Vec­sek­lő, Med­veshidegkút, Tajti). The basis of the study is from the 1162 ques­tions of The Atlas of Hun­gar­i­an Dialects answeres given on 617 ques­tions of lex­i­cal char­ac­ter as lan­guage data. In order to ensure the com­pare­ness of the data, dur­ing ter­rain work, the author adhered to th ques­tions of the atlas. Accord­ing to a cor­pus part (cca 40 thou­sand data) select­ed from the data­base com­pris­ing approx. 80 thou­sand data, the basic ques­tion was how a region’s speak­ing com­mu­ni­ty names iden­ti­cal con­cep­tion­s, from qual­i­ta­tive and quan­ti­ta­tive point of view what char­ac­ter­is­tics lex­e­mas have. The author analysed the data clas­si­fy­ing them by con­cep­tion­s. From the point of view of gen­er­al divi­sion, and lex­i­cal divi­sion, the author com­pares nam­ing sys­tems in Med­vesalj with the research point data of the areas in the atlas, 3 Hun­gar­i­an (H–6: Karanc­sla­pu­jtő, H–7: Bárna and H–10: Bor­sod­szent­györ­gy), and 3 Slo­vak (Cssz–17: Bolyk, Cssz–18: Mag­yarh­e­gymeg and Cssz–19: Zsip). The author out­lines the fur­ther ori­en­ta­tion of the research, since the dialect cor­pus com­pris­ing of 80 thou­sand can launch fur­ther numer­ous research­es. The rich mate­ri­al can be a basis for social lin­guis­tic exam­i­na­tion, mod­i­fi­ca­tion research, prepa­ra­tion of lan­guage atlases, com­plete seman­tics moti­va­tion exam­i­na­tion, etc. La­jos Cs. Nagy con­sid­ers the most impor­tant task to be the prepa­ra­tion of the lan­guage atlas. Obvi­ous­ly, addi­tion­al col­lec­tion is nec­ces­sary to make this. Such mate­ri­al would... --- ### Il­di­kó N. Császi: The Char­ac­ter­is­tics of the Zob­o­ral­ja Place Names - Published: 2016-06-24 - Modified: 2016-06-24 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/24/il%c2%addi%c2%adko-n-csaszi-the-char%c2%adac%c2%adter%c2%adis%c2%adtics-of-the-zob%c2%ado%c2%adral%c2%adja-place-names/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2006/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: ncsasziildiko The mate­ri­al of names from the point of view of their mean­ing, is very divid­ed: the author dis­tin­guish­es 25 name types at a rel­a­tive­ly small ter­ri­to­ry, from this with­in the inner ter­ri­to­ry 18, from the names of waters 16, from the names of bor­ders 19. The author states that for this area it is char­ac­ter­is­tic that the per­son­al names have very slight role in giv­ing names for places. Since in Zob­o­ral­ja small estates are not char­ac­ter­is­tic, and in giv­ing names for streets inside the ter­ri­to­ry we can­not find inmo­ti­vat­ed names that is so char­ac­ter­is­tic in the moth­er coun­try, the num­ber of place names cre­at­ed from the names of per­sons is very lit­tle. N. Császi con­sid­ers the cat­e­go­ry of names of ter­ri­to­ries, cities, and/or bor­der parts very impor­tan­t, since the method of name cre­ation from already exist­ing place names play an impor­tant role in name giv­ing. On the other hand, com­mon word ele­ments and already died out dialect words in them, are pres­ent in name giv­ing strong­ly. Also, the effect of the state lan­guage is pow­er­ful in name usage. In the exam­ined reg­ion, the most fre­quent are the lex­e­mas relat­ing eco­nom­ic and own­er­ship his­to­ry. They are pres­ent as basic and addi­tion­al parts total­ly 384 times, that means 14, 2 per cent of the total occurence. The sec­ond most fre­quent name types belong to sit­u­a­tion com­par­ison­s: 308 occurence = 11,4%. The sur­face of Zob­o­ral­ja is very divid­ed, that is evi­denced by the big num­ber of nam­ing of the ter­rain (224 = 8,3%).... --- ### Lász­ló Gu­lyás: The Issue of the Hungarian-Slovak Border at the Ver­sailles Peace Conference (1. part) - Published: 2016-06-23 - Modified: 2016-06-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/23/lasz%c2%adlo-gu%c2%adlyas-the-issue-of-the-hungarian-slovak-border-at-the-ver%c2%adsailles-peace-conference-1-part/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2006/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: gulyaslaszlo Before 1918 within the frameworks of historical Hun­ga­ry the official definition of the Slovak-Hungarian ethnical border and territories lived by Slovaks did not take place, thus the definition of the first historical Slovak-Hungarian border took place at the Ver­sailles Peace Conference that ended the First World War. In our study we try to introduce this process. The ceremonial opening of the Ver­sailles Peace Conference took place on 18th January 1919. Although, the participants did not make clear if the conference in Pa­ris is a preliminary conference of the winners that intends to harmonize different viewpoints and that is later followed by a congress that invites the neutrals and loosers or if it is the peace conference itself, of which decisions are final and irrevocable. The cnference in Pa­ris began as the earlier, and gradually transformed to the lat­est. Thus, the representatives of the defeated countries could not take part in the conference and the loosers could be present only after decisions were made. There were mo­re committees that dealt with the border issues. The supreme body of these commitees was the „Commitee of Territorial Issues” having number IX. Czechoslovakia, as the winning military party, had the right to submit its claims at the Peace Conference. Preparations for the Peace Conference were directed by Beneš, the Minister of Foreign Affairs. At the preparation for and during the conference, Beneš had to face two serious conflicts. At the beginning of 1919 the Beneš-Štefánik conflict arose. Its ma­in reason was that while Beneš... --- ### Gá­bor Hush­e­gyi: Multi-Lingual Edu­ca­tion and the Bolog­nese Process - Published: 2016-06-23 - Modified: 2016-06-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/23/ga%c2%adbor-hush%c2%ade%c2%adgyi-multi-lingual-edu%c2%adca%c2%adtion-and-the-bolog%c2%adnese-process/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2006/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: hushegyigabor The Unit­ed Euro­pean Higher-Education Area and Lock­ing up to the Nation­al Lan­guage – the Alter­na­tives of Multi-Lingual (high­er)-e­d­u­ca­tion in Slo­va­kia The unit­ed Euro­pean high­er-e­d­u­ca­tion area insti­tutes the co-­op­er­a­tion of uni­ver­si­ties, coll­eges of the con­ti­nen­t. The oppor­tu­ni­ties given by the Bologne process are recent­ly hin­dered not only by admin­is­tra­tive and nation­al legal obsta­cles, but also by the lack of for­eign lan­guage, and/or tech­ni­cal ter­mi­nol­o­gy of stu­dents and uni­ver­si­ty teach­er­s. Those pres­ent Slo­vak­s, who ben­e­fit from this new sys­tem are main­ly the for­mer stu­dents of bilin­gual or for­eign lan­guage sec­ond­ary school­s, who dur­ing their uni­ver­si­ty stud­ies, after learn­ing tech­ni­cal ter­mi­nol­o­gy com­pe­ten­cy, are suc­cess­ful in meet­ing the com­pe­ti­tion require­ments of inter­na­tion­al stu­dent mobil­i­ties. Their class­mates and te­am mem­bers strug­gle with for­eign lan­guage com­pe­ten­cies in order to pass the lan­guage exam suc­cess­ful­ly that is essen­tial for the dip­lo­ma. It is evi­dent that uni­ver­si­ty stu­dents par­tic­i­pat­ed in stan­dard high-­school edu­ca­tion, could take advan­tage of the oppor­tu­ni­ties given by the bolog­nese process in a lower num­ber, equal­i­ty of chances can be guar­an­teed only by enabling mul­ti-­lan­guage edu­ca­tion. From this point of view it is worth to apply Euro­pean-school pro­ject, that is the mul­ti-­lan­guage edu­ca­tion­al insti­tu­tion of chil­dren of diplo­mats work­ing in the coun­tries of the EU, to think about the pos­si­bil­i­ties of real­is­ing this in Cen­tral Europe and Slo­va­ki­a, as well. At the same time, it is inevitable to think about the con­flict of pub­lic teach­ing in moth­er lan­guage and mul­ti- and/or for­eign lan­guage that is con­sid­ered to be irrec­on­cil­able, and about the con­se­quences of lock­ing... --- ### Bé­la Lász­ló: On the Edu­ca­tion­al Level of Hun­gar­i­ans in Slo­va­kia - Published: 2016-06-23 - Modified: 2016-06-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/23/be%c2%adla-lasz%c2%adlo-on-the-edu%c2%adca%c2%adtion%c2%adal-level-of-hun%c2%adgar%c2%adi%c2%adans-in-slo%c2%adva%c2%adkia/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2006/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: laszlobela The study has five chap­ters that deal with the issues relat­ed to the edu­ca­tion­al level of Hun­gar­i­an minor­i­ty in Slo­va­ki­a. In the first chap­ter, the author out­lines the geo­graph­i­cal, ter­ri­to­ri­al divi­sion of the Hun­gar­i­an minor­i­ty, and its den­si­ty on the lan­guage ter­ri­to­ries. Con­se­quent­ly, on 410 ter­ri­to­ries the Hun­gar­i­an pop­u­la­tion forms the major­i­ty of the pop­u­la­tion. There­fore, the Hun­gar­i­an nation­al­i­ty is con­sid­ered as an eco­nom­ic, and main­ly agri­cul­tur­al fac­tor. The sec­ond part analy­ses the edu­ca­tion­al lev­el, in har­mo­ny with the pres­ent Euro­pean direc­tion­s, focus­ing main­ly on the three-­lev­el high­er edu­ca­tion and life-­long edu­ca­tion. The third chap­ter deals with the analy­sis of the edu­ca­tion­al level of the Hun­gar­i­an nation­al­i­ty, divid­ing it into five the­mat­ic part­s. These are based on the pop­u­la­tion sen­sus made in 1991 and 2001. The detailed analy­sis show the changes of those who were on the level of those who have ele­men­tary, sec­ondary, high school with or with­out leav­ing exam­i­na­tion, high­er edu­ca­tion, and the neg­a­tive and pos­i­tive devel­op­ment ten­den­cies of the Hun­gar­i­an nation­al­i­ty. The third chap­ter analy­ses the rea­sons of lower a edu­ca­tion­al lev­el, dis­cussing in detail the ten­den­cies of changes in the last 15 years in high-­school and high­er edu­ca­tion and how these affect the increase the edu­ca­tion­al level of Hun­gar­i­an­s. It can be stat­ed that the Hun­gar­i­an nation­al­i­ty after the sys­tem changes could not mobi­lize its reserves to edu­ca­tion­al increase, more­over, in many cas­es, lag­ging behind was mo­re char­ac­ter­is­tic. The study describes in detail the age groups of the Hun­gar­i­an nation­al­i­ty, and/or edu­ca­tion­al and qual­i­fi­ca­tion­al sit­u­a­tion by... --- ### Lász­ló Öllös: The Con­sti­tu­tion of the Hun­gar­i­an Repub­lic and the Hun­gar­i­an Minori­ties - Published: 2016-06-23 - Modified: 2016-06-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/23/lasz%c2%adlo-ollos-the-con%c2%adsti%c2%adtu%c2%adtion-of-the-hun%c2%adgar%c2%adi%c2%adan-repub%c2%adlic-and-the-hun%c2%adgar%c2%adi%c2%adan-minori%c2%adties/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2006/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: olloslaszlo The re­fe­ren­dum on dou­ble nation­al­i­ty even showed one of the sys­tem­at­i­cal­ly grow­ing con­flicts from the sys­tem changes of the Hun­gar­i­an pol­i­cy, name­ly, that in con­nec­tion with the Hun­gar­i­ans liv­ing out­side the ter­ri­to­ry of Hun­ga­ry, there is no agree­ment between the Hun­gar­i­an polit­i­cal pow­er­s. Despite that the deter­min­ing direc­tions of the sys­tem changes were able to agree on the text of the con­sti­tu­tion, the issue of the Hun­gar­i­an minori­ties still result­ed sys­tem­at­i­cal­ly appear­ing, strong pres­sures, unsolved con­flicts in the Hun­gar­i­an polit­i­cal life. With the exam­i­na­tion­s, main­ly rely­ing on the prin­ci­ples of con­sti­tu­tion­al­i­ty, the author wants to give rea­son that since the issue, even if gen­er­al­ly, is pres­ent in the Con­sti­tu­tion of the Hun­gar­i­an Repub­lic, it results con­sti­tu­tion­al agree­ment in the basic issues relat­ing Hun­gar­i­ans out­side the bor­der­s. The author also exam­ines the moral bases of con­sti­tu­tion­al agree­ment that has been or can be evolved on the issue. Lat­er, argu­ing with the value sys­tem of con­sti­tu­tion­al agree­men­t, he con­firms that from the text con­sti­tu­tion­al respon­si­bil­i­ties arise. From the text itself, it is not evi­dent that it is respon­si­ble for the Hun­gar­i­an state and one of the group of the Hun­gar­i­an minori­ties. The text of the con­sti­tu­tion does not even clas­si­fy Hun­gar­i­ans liv­ing out­side the bor­der­s, that is there is no word about Hun­gar­i­ans of first, sec­ond, or third class. Con­se­quent­ly, nei­ther the lack of respon­si­bil­i­ty to the Hun­gar­i­ans of the Hun­gar­i­an state can­not be orig­i­nat­ed, nei­ther respon­si­bil­i­ty to cer­tain groups of minor­i­ty Hun­gar­i­an­s. There­fore it is an insuf­fi­cient stand­point to adjust the... --- ### Helena Bujnová: The Geo-political Situation of the Countries of the Visegrad Treaty - Published: 2016-06-23 - Modified: 2016-06-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/23/helena-bujnova-the-geo-political-situation-of-the-countries-of-the-visegrad-treaty/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2006/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: bujnakovahelena There were not created any new important interprerations on the Central European geo-political reg­ion even as a consequence of enormous political changes that began in the ninetees of the 20th century. Although, they caused significant modifications in the previous conceptions. At the beginning of the 21st century the role of Central Europe still had two basic geo-political interpretations: the „Transitional Europe“ and the „periphery of Europe“ conception. The first perceptible result of the co-operation in the field of integration and geo-political orientation was the creation of the Visegrad Treaty. The Visegrad Declaration on co-operation was passed at the meeting of presidents and prime ministers of the Czechoslovak Federative Republic, Poland, and Hun­ga­ry. The signers declared their determination to liquidate the remains of previous totalitarian systems and to create democratic relations and mo­dern market economy in the countries. The expansion of the Visegrad Reg­ion, that is al­most 534 thousand km2, comparable with the territory of France, its number of population al­most 65 million. This community gives an opportunity for synergic, supporting effects, since four country with mutual efforst can reach better results in solving its problems. The study tries to define the basic characteristics of foreign policy, geo-political orientation and geo-pollitical situation of these four countries in the mostly integrated Central European reg­ion. They all are members of the Organisation of the North-Altantic Treaty. Consequently, their very similar foreign policy orientation towards third countries can be unanimously defined. The situation is similar relating their membership in the European Union, since from... --- ### Ta­más Hor­váth – Ádám Ríz: New Opportunities for Supporting Hungarians in Slovakia in the European Union - Published: 2016-06-23 - Modified: 2016-06-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/23/ta%c2%admas-hor%c2%advath-adam-riz-new-opportunities-for-supporting-hungarians-in-slovakia-in-the-european-union/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2006/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: horvathtamas, rizadam In a few years, from the 8 countries of the Carpathian basin lived by Hungarians, 6 will be members of the European Union, from the al­most 13 million Hungarians living he­re, approximately 12,6 million will be citizens of the EU, the Hungarians in the Souther Reg­ion and the Carpathians at the border of the Union will probably connect mo­re and mo­re tightly to the integrated Europe. The gradual demolition of borders, the free movement of labour force, goods and services can open new perspectives for the union of nations without borders. In this new situation the principle of staying in the presently emptied birth-country becomes anacronistic: instead of administrative obstacles, limitations enable the free movement labour force, students. Consequently every step should be taken in order to transfer capital, goods and services to the regions of the neighbouring countries dwelled by Hungarians, thus creating there a chance for a birth-country where it is easier to live in. To all this, manifold of the recent Hungarian financial support directed to the outside of the border would not be sufficient, for a higher quality of life, better social, economic, cultural and environmental conditions - by the economic development of neighbouring countries - in the following 10-20 years can be an exceptional chance the gaining of sources of the union directed to the reg­ion. Hungary’s role in it is using the principle „fish instead of a net“, and/or providing experience on joining and preparation - putting the Hungarians of the neighbouring countries into... --- ### An­na La­u­ra Hidegh – An­na Er­zsé­bet Mik­lós On Euro-re­gions from Slovak-Hungarian Point of View - Published: 2016-06-23 - Modified: 2016-06-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/23/an%c2%adna-la%c2%adu%c2%adra-hidegh-an%c2%adna-er%c2%adzse%c2%adbet-mik%c2%adlos-on-euro-re%c2%adgions-from-slovak-hungarian-point-of-view/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2006/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: miklosannaerzsebet In the Europe of the 21st C, be­ing along the bor­der, togeth­er with all its ques­tions and issues - although hope­ful­ly for a short time to be so - is a con­cept that can­not be evad­ed. The his­tor­i­cal changes given by the pre­vi­ous cen­tu­ry, and/or the Euro­pean Union inte­gra­tion that has become mo­re and mo­re inten­sive ori­ent the atten­tion to this issue. Cross-bor­der co-­op­er­a­tion that arise from the issue of be­ing sit­u­at­ed along the bor­der is rea­soned with a num­ber of fac­tors in Cen­tral and East Europe: from one hand the ten­den­cie valid for the whole Euro­pean con­ti­nen­t, on the other hand the spec­i­fi­ca­tions cre­at­ed due to the his­tor­i­cal events. It can be gen­er­al­ly said from the point of view of the whole Europe that there are cer­tain eco­nom­ic, and/or envi­ron­men­tal phe­nom­e­na that know no bor­der­s. In order to use resources effec­tive­ly, to cre­ate labour divi­sion, and con­se­quent­ly to cre­ate com­pete­tive­ness it is nec­es­sary for cer­tain geo­graph­i­cal units that cross bor­ders to co-­op­er­ate. We have con­sid­ered impor­tant now, in 2006, to talk about the euro-re­gion­s, since the impor­tance of their mis­sion has only been grow­ing in the last peri­od. From May 2004 the East­ern and South­ern bor­ders of Hun­ga­ry became the outer bor­ders of the Euro­pean Union. In 2007 Hun­ga­ry becomes part of the Schen­gen Agree­men­t. All these changes have effect main­ly in rela­tion with Roma­nia and Ukraine, in which coun­tries a large nub­mer of Hun­gar­i­an minori­ties live, and where keep­ing con­tacts is of high impor­tance. In our study, we... --- ### Fe­renc Vö­rös: Név­ku­ta­tás és név­föld­rajz - Published: 2016-06-23 - Modified: 2016-06-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/23/fe%c2%adrenc-vo%c2%adros-nev%c2%adku%c2%adta%c2%adtas-es-nev%c2%adfold%c2%adrajz/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2006/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: vorosferenc One part of lin­guists still con­sid­er sci­ence of names to be an aux­il­iary sci­ence. Although the major­i­ty of sci­en­tist of sci­ence of names - as well as the study’s author - has dif­fer­ent opin­ion on it. In the first part of the study the author intro­duces its cre­ation and sub­ject as a sci­ence with its own prin­ci­ples. The sec­ond part of the study takes into con­sid­er­a­tion the ma­in con­tact points of name geog­ra­phy and name geog­ra­phy. The clos­ing chap­ter of the study sum­maris­es that expe­ri­ence that should be taken into con­sid­er­a­tion accord­ing to the author at the plan­ning of sci­ence of names research in Slo­va­ki­a. The cur­rent sub­ject of sci­ence of names is the prop­er name itself. Although, he­re imme­di­at­ly the def­i­ni­tion of prop­er names caus­es prob­lem­s. There is still a con­flict in con­nec­tion with what we con­sid­er prop­er noun­s, in la­tin nomen pro­pri­um. Fur­ther obsta­cles of con­cep­tion def­i­ni­tion is that well-­known fact that some lan­guages dif­fer­ent­ly judge cer­tain cat­e­gories. For exam­ple, in Hun­gar­i­an lan­guage hol­i­days and cer­tain memo­ri­al days are not con­sid­ered prop­er names. On the con­trary, Russ­ian does. In Slo­vak the names of peo­ple of dif­fer­ent nations are con­sid­ered as prop­er names. And we can even con­tin­ue in it. The def­i­ni­tion of lan­guage geog­ra­phy is to be defined in a mo­re nar­row and wider sense. Accord­ing to the wider inter­pre­ta­tion includes con­nec­tion on the level of lan­guage ter­ri­to­ries and the exam­i­na­tion of lan­guage areas as well. Accord­ing to the mo­re nar­row inter­pre­ta­tion it deals only with the clas­si­fi­ca­tion... --- ### Ani­ta Lint­ner: Com­mon noun code changes in the lan­guage of the Hun­gar­i­an press in Czecho­slo­va­kia between the two world wars - Published: 2016-06-23 - Modified: 2016-06-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/23/ani%c2%adta-lint%c2%adner-com%c2%admon-noun-code-changes-in-the-lan%c2%adguage-of-the-hun%c2%adgar%c2%adi%c2%adan-press-in-czecho%c2%adslo%c2%adva%c2%adkia-between-the-two-world-wars/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2006/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: lintneranita This study deals with the issue of writ­ten lan­guage code changes, main­ly com­mon noun changes. The source is the Hun­gar­i­an press in (Czecho)slovakia between the two world wars. The study tries to dis­cov­er the motives that with­in a closed frame (in the lan­guage of the press) result­ed the com­mon noun code changes. It also intends to reveal in what sit­u­a­tion do the Hun­gar­i­an reporters decide in such a way that they „put“ the ele­ments, ele­ment lines of the (Czecho)slovak lan­guage in a direct way and what is (could be) the rea­son of this deci­sion. After the intro­duc­tion and a short method­olog­i­cal chap­ter the authors tries to sum­ma­rize some of the the­o­ret­i­cal issues of writ­ten code changes, then in the most lengthy part of the study the goals of com­mon noun code changes are ana­lyzed (for exam­ple authen­ti­ca­tion, style effec­t, delim­it­ing) by intro­duc­ing exten­sive sam­ple mate­ri­al­s. Final­ly, the con­nec­tions of code change and between-lan­guage com­mu­ni­ca­tion (trans­la­tion) are ana­lyzed. The changes gen­er­al­ly rise up in well-de­fined func­tion­s. The most code-changes hap­pen in order to reach authen­ti­ca­tion that is impor­tant from prac­ti­cal aspects and to reach style effect (and/or delim­it­ing). The author tries to select the exam­ined news­pa­pers rep­re­sen­ta­tive­ly - exam­ines news­pa­pers with dif­fer­ent polit­i­cal ori­en­ta­tion from the begin­ning, mid­dle and end of the peri­od. Although, it seems that nei­ther the date of issue, nor polit­i­cal ori­en­ta­tion influ­ences rel­e­vant­ly the appear­ance of coda changes. There are news­pa­pers in which the author found min­i­mal exam­ples of com­mon noun code changes (such exam­ple is the... --- ### Peter Zajac: Cen­tral Euro­pean Nation­al Anthems - Published: 2016-06-23 - Modified: 2016-06-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/23/peter-zajac-cen%c2%adtral-euro%c2%adpean-nation%c2%adal-anthems/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2006/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: zajacpeter The study con­sid­ers anthems to be polit­i­cal sym­bols that came into exis­tence at the devel­op­ment of mo­dern polit­i­cal nations in the 19th cen­tu­ry. The nation­al anthems are from polit­i­cal point of view relat­ed to the cre­ation of mo­dern polit­i­cal sym­bol­s, from the point of view of his­to­ry of cul­ture relat­ed to the cre­ation of nation­al and cul­tur­al iden­ti­ty con­scious­ness, and/or to the cre­ation of nation­al myths and majesty esthet­ic­s, from the point of view of lit­er­a­ture is relat­ed to anthem gen­res and escha­to­log­i­cal topic and ask­ing reward for his­tor­i­cal suf­fer­ings. From the point of view of esthet­ic­s, the Cen­tral Euro­pean anthems belong to the ter­ri­to­ry of majesty esthet­ic­s, to that ter­ri­to­ry that defines majesty in orig­i­nal terms of Schil­ler and Kant, i. e. as a nat­u­ral and his­tor­i­cal phe­nom­e­na. There­fore, the anthems express nature ver­ti­cal­ly, that is as a mix of admi­ra­tion com­ing from majesty and fear from a hor­ri­fi­ca­tion, and hor­i­zon­tal­ly as a lost par­adis­e. Con­sid­er­ing time, from his­tor­i­cal point of view Cen­tral Euro­pean anthems focus on suf­fer­ings that took place through decades that later bring the long-await­ed redemp­tion - the ter­ri­to­ri­al expan­sion. The joint fea­ture of Cen­tral Euro­pean anthems is to express spe­cial nation­al fate, using myths of sim­i­lar type. The trans­fer of word­s, and/or melodies from one anthem to anoth­er proves this. --- ### At­ti­la Si­mon: The com­mu­nal elec­tions in 1938 in Czecho­slo­va­kia and the Hun­gar­i­an pol­i­tics in Slo­va­kia - Published: 2016-06-23 - Modified: 2016-06-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/23/at%c2%adti%c2%adla-si%c2%admon-the-com%c2%admu%c2%adnal-elec%c2%adtions-in-1938-in-czecho%c2%adslo%c2%adva%c2%adkia-and-the-hun%c2%adgar%c2%adi%c2%adan-pol%c2%adi%c2%adtics-in-slo%c2%adva%c2%adkia/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2006/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: simonattila 1938 was a jubilee year in Czecho­slo­va­kia - the 20th anniver­sary of the repub­lic’s for­ma­tion. Although, instead of cel­e­bra­tion, the be­ing of not be­ing of the cen­tral­is­tic Czechoslo­vak nation-s­tate became the most basic issue of the year that is not be­ing arranged in the spir­it of Masaryk’s ideas. Final­ly the repub­lic - although for great sac­ri­fices - sur­vived the year ‘38, but it was only a ques­tion of time when the flow of events sweeps it away. The nec­es­sary source of stud­ies of polit­i­cal his­to­ry char­ac­ter deal­ing with the first Czechoslo­vak Repub­lic are the results of the elec­tions of the time that thanks to the con­tem­po­rary dem­o­crat­ic arrange­ments and cor­rect elec­toral sys­tem served as a rel­a­tive­ly objec­tive back­ground at the analy­sis of polit­i­cal rela­tion­ship­s. Since the Czechoslo­vak polit­i­cal palette was rather struc­tural, these results are per­fect for assess­ing polit­i­cal con­vic­tion of vot­er­s. The com­mu­nal elec­tions in ’38 in the mid­dle of con­tem­po­rary intense polit­i­cal and nation­al­i­ty rela­tion­ships (in the lack of Par­lia­men­tary elec­tion­s) actu­al­ly expressed the opin­ion of the pop­u­la­tion on the prog­ram of par­ties, and through this the rela­tion­ship to the repub­lic. The com­mu­nal elec­tions in 1938 were to 1990 the last elec­tions in Czecho­slo­va­kia that could be called demo­c­ra­t­ic, even though only one study deals with the events and results of the Slo­vak com­mu­nal elec­tions in ’38 (Bystrický 1992). This study tries to fills this gap, while it tries to ana­lyze the process of elec­tions and the results from the point of view of Hun­gar­i­an minor­i­ty peo­ple in... --- ### An­na­bel­la Gec­se: From the hard-­work­ing vil­lage to the vir­tu­al Bara­ca - Published: 2016-06-23 - Modified: 2016-06-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/23/an%c2%adna%c2%adbel%c2%adla-gec%c2%adse-from-the-hard-%c2%adwork%c2%ading-vil%c2%adlage-to-the-vir%c2%adtu%c2%adal-bara%c2%adca/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2006/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: gecseannabella The goal of the study is to ana­lyze the life of a vil­lage, as a com­mu­ni­ty - that from dif­fer­ent aspects is strong­ly li­mi­ted -, in time includ­ing hun­dred years. The first, short part (broad­ly) sum­ma­rizes the basic char­ac­ter­is­tics of the vil­lage’s com­mu­ni­ty in the first third of the 20th cen­tu­ry. This intro­duc­tion show­ing con­crete meas­ur­a­ble results is nec­es­sary because the rea­sons of the phe­nom­e­na that the non-Roma res­i­dents of the vil­lage in the sec­ond part of the 20th cen­tu­ry moved to the neigh­bor­ing cities, stem from this peri­od of time. In the sec­ond part the author deals with exter­nal polit­i­cal inter­ven­tions in 1920 and their effect that strong­ly influ­enced the life of the vil­lage. In the third part deals with the for­ma­tion of the pres­ent eth­ni­cal pic­ture of the set­tle­men­t, tak­ing into con­sid­er­a­tion the co-ex­is­tence of the both eth­nic group­s. Accord­ing to the study the effect of mo­re fac­tors is where the rea­son of the vil­lager­s’ mov­ing away stems from. There is only a small com­mu­ni­ty con­sist­ing of 61 peo­ple now liv­ing in Bara­ca. Their fam­i­ly rela­tion­ships are rather towards those who moved away and the Ro­ma peo­ple liv­ing in their neigh­bor­hood do not mean a com­par­a­tive point to them. Their val­ues, life style have no effect on the vil­lager­s. On the other hand, it is true for the Ro­ma peo­ple that they are influ­enced by the val­ues of non-Roma peo­ple. It is evi­dent not only from their non-Roma peo­ple-­like lifestyle, decreas­ing num­ber of chil­dren, but they empha­size it... --- ### Aran­ka Ko­csis: A Hun­gar­i­an Low­land vil­lage and power between 1945–1948 - Published: 2016-06-22 - Modified: 2016-06-22 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/22/aran%c2%adka-ko%c2%adcsis-a-hun%c2%adgar%c2%adi%c2%adan-low%c2%adland-vil%c2%adlage-and-power-between-1945-1948/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2006/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: kocsisaranka Spe­cial­ist think it is gen­er­al­ly char­ac­ter­is­tic for the Hun­gar­i­an peas­antry that was freed from class sub­or­di­na­tion in the sec­ond part of the 19th cen­tu­ry that it could not and did not want to iden­ti­fy itself with the ci­vil ideas, and did not want to be part of the soci­e­ty as a cit­i­zen. As a legal­ly freed indi­vid­ual remained closed in its vil­lage com­mu­ni­ty, since feu­dal inde­pend­ence was altered by a new type sub-­or­di­na­tion - supe­ri­or­i­ty orig­i­nat­ing from own­er­ship rela­tion. His new-­type rights and lia­bil­i­ties were medi­at­ed to him by the rep­re­sen­ta­tives of pow­er. There­fore, there was no rea­son to give up the pre­vi­ous pro­tec­tion mech­a­nisms - like the appear­ance of out­wit­ting, silent resis­tance, sab­o­tag­ing, adap­ta­tion, humil­i­ty - and to be iden­ti­fied with the new sit­u­a­tion. Those Hun­gar­i­an peas­ants many times expe­ri­enced sub­or­di­na­tion to the pow­ers who after the First World War by defin­ing Tri­a­non state bor­der­s, found them­selves in sub-­or­di­nate posi­tion from lan­guage and cul­tur­al point of view, as Hun­gar­i­an minor­i­ty peo­ple. How did the vil­lage dwellers „an­swer“ to these changes in these years? What pro­tec­tion mech­a­nisms did they have in order to restore their self-­i­den­ti­ty? How did they adapt to restore the pre­vi­ous states, or on behalf of mere remain­ing or sur­vival? And: behind their selec­tions what kind of driv­ing forces func­tioned, what val­ues influ­enced their deci­sion­s? - the research tried to answer such ques­tions that exam­ined the changes of the peas­ants’ val­ues in the 20th cen­tu­ry. This study sum­ma­rizes some of the par­tial results of a mo­re exten­sive... --- ### Krisz­ti­na Estélyi – Bé­la Keszegh– Pé­ter Kovács– Ilo­na Mikóczy: Labor-force migration along the Slovak–Hungarian border - Published: 2016-06-22 - Modified: 2016-06-22 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/22/krisz%c2%adti%c2%adna-estelyi-be%c2%adla-keszegh-pe%c2%adter-kovacs-ilo%c2%adna-mikoczy-labor-force-migration-along-the-slovak-hungarian-border/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2006/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: estelyikrisztina, keszeghbela, kovacspeter, mikoczyilona The goal of the research is mainly the mapping the direction, rate, character, and line of labor-force migration at the Hungarian-Slovak border, with a special emphasis on their effect on the economy and social changes of the bordering regions. The not existence of language obstacles and the different economic indicators even increase the opportunities of labor-force migration, that has grown into significant measures. The study first of all explains the difference between labor-force migration and labor-force commuting. In case of migration along the border the phenomena of commuting is the determining, although the number of commuters can be hardly followed according to the regulation of the European Union and actual laws. Since the arrangements in the Union it is possible to lend labor-force, it is even mo­re difficult to measure the number of employers. The first part examines the legal background of labor-force migration. With the entry to the European Union a new conception came into existence in the la­bor market of the new member states that minimally limits employment. At the introduction of the legal background we paid special attention to the opportunities and regulation of labor-force lending. The second part of the study examines labor-force migration in relation with economic indicators. With prognoses the study tries to outline the possible future tendencies. With introducing economic indicators that are connected with labor-force migration, there is an opportunity to define other recommendations that enable under conscious control of the government to bring ma­xi­mum pro­fit to both countries from labor-force migration,... --- ### Csa­ba Áren­dás – Ta­más Du­dás – Gá­bor Il­lés – Ma­ri­an­na Szinek Kénesy Tax re­form in Slovakia in 2004 – the one year of 19% - Published: 2016-06-22 - Modified: 2016-06-22 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/22/csa%c2%adba-aren%c2%addas-ta%c2%admas-du%c2%addas-ga%c2%adbor-il%c2%adles-ma%c2%adri%c2%adan%c2%adna-szinek-kenesy-tax-re%c2%adform-in-slovakia-in-2004-the-one/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2006/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: arendascsaba, dudastamas, illesgabor, szinekkenesymarianna The ma­in goal of the study is to demonstrate the tax re­form that took place in Slovakia in 2004 and its economic and social consequences as well. The authors of the study defined three ma­in goals, of which the goal of the first is to demonstrate those new ideas and reforms that stand behind the tax reforms. The second most important goal of the study is to demonstrate the consequences of the tax re­form made in Slovakia on the population and the Slovak economic system as well. The third, (less important) goal of the study is to emphasize those elements of the Slovak tax re­form that were successfully made and those that - according to the authors - are not advisory to follow in a possible planned tax re­form of another country. The set goals are reflected by the structure of the study, that consists of three parts. The first part is an introduction that shows the role of taxation in the mo­dern market economy and outlines the possible tax reforms. This part gives a picture on the tax reforms that have been made recently, that inspired the Slovak tax re­form in a great extent. The second part of the study is perhaps the most important part which introduces the steps of the Slovak tax re­form and outlines the effect of reforms on the population. The third part analyses the consequences of the reforms, too, but in this part the effect of the reforms on state budget and economic indicators... --- ### Rudolf Chmel: New Relationships – Old Problems? - Published: 2016-06-22 - Modified: 2016-06-22 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/22/rudolf-chmel-new-relationships-old-problems/ - Kategóriák: Agora, Forum Social Science Review - Post Years: 2005, 2005/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: chmelrudolf The study gives a survey on theoretical and methodological issues of the research of Slovak-Hungarian literature relationships. The author states that while in the historical Hungary these relationships were asymmetric (the Hungarian literature was in dominant position), Slovakia between the two world wars the Slovak literature did not show appropriate invitation of Hungarian literature. After 1945 both, the academic, and the university-degree Slovak-Hungarian comparative literature research was very neglected, and the situation is still not ideal. The author, leaning on Péter Rákos, considering the axiologic aspects of comparative literature research, stresses the necessity of research of the three literatures - Slovak-Czech-Hungarian literature relationships. --- ### Pavol Bujnák: The basic conceptions of comparative literature science - Published: 2016-06-22 - Modified: 2016-06-22 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/22/pavol-bujnak-the-basic-conceptions-of-comparative-literature-science/ - Kategóriák: Agora, Forum Social Science Review - Post Years: 2005, 2005/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: bujnakpavol The study is the first chapter of János Arany’s monography written in the Slovak literature in 1924, in which he analyses the basic concepts of comparative literature history (literature comparatism), firstly the issues of literature tradition and the influence of literature. The author provides an analysis through several works of authors of the Slovak and Hungarian literature from the 19th century, mainly by showing the influence of Sándor Petőfi and János Arany on the public opinion of the Slovak literature. In the study the sensitive issues of Slovak-Hungarian literature relationships are also present, for example Sándor Petőfi’s long non-acceptance by the Slovaks. --- ### Árpád Tőzsér: Entrances. Test of Reading to Szabolcs Várady’s book titled The Hidden Exit - Published: 2016-06-21 - Modified: 2016-06-21 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/21/arpad-tozser-entrances-test-of-reading-to-szabolcs-varadys-book-titled-the-hidden-exit/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2005, 2005/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: tozserarpad The study introduces the secrets of post-modern literature, analysing the book of relatively rarely publishing Szabolcs Várady. Although, the author’s poems were born with the signs post-modernism, and are characterised mainly by openness. According to the author in the poetry of Szabolcs Várady the poetry of word (image) gives its space to the poetry of sentence (grammar). This poetic structure characterises the author’s poems. According to the author’s opinion on Tőzsér’s poetry, it has the power of the elements of Shakespeare’s poetry. --- ### Zsigmond Zalabai: The Fight with Prose - Published: 2016-06-21 - Modified: 2016-06-21 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/21/zsigmond-zalabai-the-fight-with-prose/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2005, 2005/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: zalabaizsigmond The author in his study states that the Hungarian literature in Slovakia at the beginning of the 1980’s lyre was the most, and drama was the less developed genre, and between the two was the prose, within which novels and short story literature in many cases touched the level of the lyre. Consequently, the author analyses the prose of the fifties, sixties and seventies. He also states that at the beginning of the fifties the prose was formally out of date and schematic, and began to develop only in the following decade: from the point of view of formality and attitude it was able to renew, firstly thanks to the development of novel-writing. --- ### Zoltán Fónod: Árpád Tőzsér’s beginnings and first literature period - Published: 2016-06-21 - Modified: 2016-06-21 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/21/zoltan-fonod-arpad-tozsers-beginnings-and-first-literature-period/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2005, 2005/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: fonodzoltan The author introduces the first period of one of the most important poets of the Hungarian literature in Czechoslovakia after the Second World War. It describes the historical and social events that influenced the starting of Tőzsér’s poetry (Hungarians living in Czechoslovakia were abridged of their rights after the war), then the author analyses his books of poetry. He states that on Tőzsér’s poetry development Gy8la Illyés, Attila József and László Nagy had a very great influence, although Tőzsér in spite of this influence created an individual poetry form, in which folk literature elements melt into a harmonic whole with the most modern poetry efforts. --- ### Sándor Csanda: Scientific Work on Regional History Writing of Gyula Ethey - Published: 2016-06-21 - Modified: 2016-06-21 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/21/sandor-csanda-scientific-work-on-regional-history-writing-of-gyula-ethey/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2005, 2005/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: csandasandor By introducing almost all the works of the regional history writer Gyula Ethey (1878–1957), the study provides information and summarizes Ethey’s published works. Ethey’s works are analyzed, examining them according to the time of their publishing, defines their regional importance, evaluates their authenticity and proficiency from historical and other point of view. Through the selectively and extensively cited works, the study identifies the three main collection field of the author’s research - they are: the Vág, Nyitra and the upper area of Garam – and their joining points. The author classifies the examined text to the genre of history writing with the following characters: positive, fact-stating, exploring; evaluates the data from personal archives, and his affirmative role in Hungarian-Slovak co-existence. --- ### Jaroslava Pašiaková: Utopia and Reality in Life Works of Karel Èapek and Karinthy Frigyes - Published: 2016-06-21 - Modified: 2016-06-21 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/21/jaroslava-pasiakova-utopia-and-reality-in-life-works-of-karel-eapek-and-karinthy-frigyes/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2005, 2005/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: pasiakovajaroslava The author, analysing the works of the Czech Karel Èapek and the Hungarian Karinthy Frigyes emphasises that both were very interested in technical development, science, mission of the intelligentsia and in ultimate moments unanimously expressed their views on the war. Their idealistic, deeply humanistic philosophy forced them to evaluate the results of technical development from the aspect of the individual. They both felt the contrast that is between the intellect and emotions, intellect and instinct. The war of this duplicity can be seen in the works of both writers. --- ### Gábor Hushegyi: Kálmán Brogyányi – art, the people, in the services of the nation and politics. 100th birth anniversary of the Hungarian personality living in Czechoslovakia, in the controversial period between the two world wars - Published: 2016-06-21 - Modified: 2016-06-21 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/21/gabor-hushegyi-kalman-brogyanyi-art-the-people-in-the-services-of-the-nation-and-politics-100th-birth-anniversary-of-the-hungarian-personality-living-in-czechoslovakia-in-the-controvers/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2005, 2005/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: hushegyigabor One of the most important personality of the period between the two world wars, Kálmán Brogyányi (1905–1978) was an artistic and photography writer, leader of the artistic life, picture- and library organiser, editor, public writer, and public life personality, as well. His artistic writing activity resulted the editions titled Painting in Slovakia (1931) and The art of Light (1933), that gave a comprehensive picture of the contemporary Slovak artists and on modern photography in Hungarian language for the first time. He had a determining role in the editing work of building and art magazine titled Forum published between 1931 and 1938 in Hungarian and German and in the activity of artistic department of Kunstverein and Masaryk Academy. He provided active library organising work, between 1939 and 1942 he led the Hungarian library in Pozsony, and he enriched his theoretical activities with his monography titled The Hungarian Library Service (1941). He provided intensive public an political activities that can be traced back in his published works. His activities as an artistic writer, librarian, and in the field of public life were provided throughout two decades, from the 20’s of the last century to 1945, to the deportation, and/or his emigration. Judging his personality arises from his bonds to the Sarló movement, and from his friendly attitude Germans during the second world war. His professional merit is not disputed by the Slovak art history writers, although the Hungarian professionals started to pay attention to him only in the last decade. Kálmán Brogyányi... --- ### (1981) Lajos Turczel: Changes in our viewpoint on tradition between 1919–1938 - Published: 2016-06-21 - Modified: 2016-06-21 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/21/1981-lajos-turczel-changes-in-our-viewpoint-on-tradition-between-1919-1938/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2005, 2005/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: turczellajos   The study introduces the actual situation of national literature and historical traditions of Hungarians living in Slovakia that entered into a new home after 1918. The author states that the conservative understanding of tradition was the most comprehensive and the most active, although it came many times with dilettantism. The conception of tradition of Hungarian activist groups that closely co-operated with the Czechoslovak governments was on the level of citizens progressive, but it had no social basis and was a surrender of the powers. The conception of the tradition of the left-side (communistic) press was influenced by prolet-cult and rappism, and acknowledged only revolutionary traditions. Later the author introduces the development of the conception of tradition of Zoltán Fábry. --- ### Ildikó Hizsnyai Tóth: A Divine good drama in the Glogova hill. „Mistico viaggio” in St. Peter’s Umbrella - Published: 2016-06-21 - Modified: 2016-06-21 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/21/ildiko-hizsnyai-toth-a-divine-good-drama-in-the-glogova-hill-mistico-viaggio-in-st-peters-umbrella/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2005, 2005/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: hizsnyaitothildiko The study examines the sematic relationships present in the motives in the novel of Kálmán Mikszáth: St. Peter’s umbrella published in 1895. The very small village forgotten by God, where the novel takes place, Glogova seems to refer to the title of the center of the world, due to its name that bears the associations of Golgota. The similarity of the novel with the biblical Golgota-story is only strengthened by that line of the analysis that shows considerable similarity with Dante’s Divine drama. Together with the biblical motives and Dante’s work the study sets the novel to a new position. --- ### Lajos Grendel: The Beginnings of Modernism in the Hungarian Fiction - Published: 2016-06-21 - Modified: 2016-06-21 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/21/lajos-grendel-the-beginnings-of-modernism-in-the-hungarian-fiction/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2005, 2005/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: grendellajos The study deals with the beginnings of the Hungarian literature modernism. The modernism of Hungarian literature was born primarily in the works of novelists at the end of the 19th century. The creator of modern Hungarian fiction is considered István Petelei. His novels with balladistic wording and skipping narration established such a modern fiction technique in the Hungarian literature that finally ripened in the works of novelists in the 20th century. His contemporary, Gozsdu Elek, is the most intellectual writer of that period. His novels are characterised by powerful atmospheric repletion, and analysing argumentation is also not rare in them. The same can be said about his important novel, titled Fog. Sándor Bródy is the creator of naturalism in the Hungarian literature, his contemporary, Thury Zoltán also wrote naturalistic novels. Dániel Papp combines anecdotical prose with modernistic narration techniques. The most important novelist of the turn of the century, Károly Lovik, thanks mainly to his vision- and fearful novels, in which he combines the non-fictional elements with fantastic motives. Zoltán Ambrus was considered the writer of writers, because of he realised delicate, intellectual, French analytical realism with great style art. His novel titled Midas King is one of the most important milestones of the development of modern Hungarian novel. The study’s author considers the importance of this literature history period in the birth of the novel genre and its fast expansion. --- ### Anikó Dusík: Eötvös novel - Published: 2016-06-21 - Modified: 2016-06-21 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/21/aniko-dusik-eotvos-novel/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2005, 2005/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: dusikaniko Taking into account the history of Hungarian novel, the year 1836 is of unparalleled importance. It is the year of publishing the novel Abafi by Miklós Jósik, a work of art that definitely changed perception of this genre. In the late 1830‘s, also József Eötvös published his first novel, and thus, alongside of the more popular Miklós Jósik, he became the most remarkable representative of Hungarian novel of his times. The characters of his novels are in search for balance between requirements imposed on them by the society and their own desires – within recognized codes of romanticism. Eötvös’ views are never oversimplifying. A typical hero of each of his novels is a determined – even egoistic – individualist. Gustáv, the hero of his first novel A Kathausi, represents the prototype of egocentrism. Towards the end of his life, his message to the word is articulated in an imperative: Love! – however, this apprehension comes too late, and after all, it seems to be a solution with only limited – and thus also questionable – relevance. --- ### Lajos Garaj: The Tragedy of the Human in the Czech and the Slovak Theatres - Published: 2016-06-21 - Modified: 2016-06-21 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/21/lajos-garaj-the-tragedy-of-the-human-in-the-czech-and-the-slovak-theatres/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2005, 2005/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: grendellajos The study introduces the Czech and Slovak theatrical performances of Imre Madách’ drama The Tragedy of the Human. Its premier in Prague was in 1892 (on the basis of the German translation by J. Vrchlický and Fr. Brábek; the translation itself was censured). Later it was played many times in different Czech theatres. Its premier in Slovakia was in 1925 in Kassa (Košice), in translation of P. O. Hviezdoslav, than a year later the Slovak National Theatre in Pozsony performed it. In 1966 the Košice theatre performed it in translation of C. Štítnický, then in 1969 in the Hviezdoslav Theatre in Pozsony. The author also mentions the articles in the press in detail. --- ### András Mészáros: The Motive of Sin and Suffering in the Don Juan works - Published: 2016-06-21 - Modified: 2016-06-21 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/21/andras-meszaros-the-motive-of-sin-and-suffering-in-the-don-juan-works/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2005, 2005/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: meszarosandras The essay analyses Don Juan works from the aspect of the motives of sin and suffering. He thinks that the motive appeared because in the original literature figure of Dona Juan, the life of two historical persons, Don Juan Tenorio and Don Miguel de Manara were combined, and the issue of penance and suffering was assumed by Don Miguel. The author thinks that in the case of Don Juan it is not suffering, because he represents a morality conception based on modern, individual autonomy, that excludes the transcendental criteria of moralistic judging. According to him, the fall of Don Juan, was caused rather by the extinction of mistification, due to which the fate of Don Juan loses its tragedy character. The author demonstrates this theorem in representative Don Juan works, and autobiographic novels introducing Don Juan. --- ### Zoltán Csehy: Enea Silvio Piccolomini, the poet of love. Elegiac and priapistic interpretation levels in the volume titled Cinthia - Published: 2016-06-21 - Modified: 2016-06-21 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/21/zoltan-csehy-enea-silvio-piccolomini-the-poet-of-love-elegiac-and-priapistic-interpretation-levels-in-the-volume-titled-cinthia/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2005, 2005/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: csehyzoltan The study shows that the early humanistic poems active in addiction of the antic Vergilius biographies adjusted their self-fashioning to the Vergilius ego. The pseudo-vergilius book of poems titled Priapea provides a legitimisation to the expansion of the boisterous poetry (Beccadelli, Pontano, Porcellio, etc. ). The geniality of Piccolomini’s Cinthia stems from the fact that the antic model of so-called book of love poems is mingled with priapic tradition, and the result of this is that the interpretation of the particular texts is multiplied, ambiguity is sharpened, with which the traditional genre conventions are questioned. The book titled Cinthia follows an epic line, and has a loose, but organised composition. The performance emphasises the servitium amoris paradigm, and/or reading possibilities that can be described by priapistic praelusiones category. --- ### Katalin Misad: Semantic and pragmatic context of Hungarian terminological language planning in Slovakia - Published: 2016-06-21 - Modified: 2016-06-21 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/21/katalin-misad-semantic-and-pragmatic-context-of-hungarian-terminological-language-planning-in-slovakia/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2005, 2005/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: misadkatalin The study deals with semantic and pragmatic aspects of Hungarian terminological language planning in Slovakia. The first part of the contribution is dedicated to a specific area of food processing terminologies in Slovak and in Hungarian, their confrontation and mutual interrelation. The study does not confine itself within mere characterization of separate denominations; it also examines their semantic properties and their grammatical structures. In the second part of the study, the author offers an overview of Slovak-Hungarian and Hungarian-Slovak special dictionaries and reports published, while also presenting descriptions of their specific features from the viewpoint of lexicography. --- ### Gizella Szabómihály: Language Cultivation – Language Planning – Language Management - Published: 2016-06-21 - Modified: 2016-06-21 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/21/gizella-szabomihaly-language-cultivation-language-planning-language-management/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2005, 2005/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: szabomihalygizella Language cultivation and language planning are known conceptions; although the term of language management introduced by B. Jernudd and J. V. Neustupný have not commanded the attention of Hungarian linguists. The author in her study firstly introduces the theory of language management, then examines two questions: Would not it be useful to introduce the term of language management by the term of language planning and language cultivation? ; 2. How do we explain the relationship of language management, language planning and language cultivation? The author answers the first question positively, firstly due to the fact that with this term that activity can be well described that e. g. Gramma Language Office provides when tries to solve language issues arising in the Hungarian speech community in Slovakia. In connection with the second question the author agrees with the opinion of Jernudd and Neustupný that use expression of language planning instead of language management, e. g. : „The use of this term, language management, in lieu of the currently widely used language planning will leave the latter term free to refer to the particular phase of the »linguistics of language problems« which developed in the 1970s. ” (Jernudd and Neustupny 1987, 71). According to the author it would be useful to distinguish language management oriented on the solution of concrete language problems (even if it is organized language management) and theory and goals in the framework of the answers on language problems (i. e. language planning). In fact the traditional language cultivation... --- ### István Lanstyák: Shortly on language misconceptions - Published: 2016-06-21 - Modified: 2016-06-21 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/21/istvan-lanstyak-shortly-on-language-misconceptions/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2005, 2005/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: lanstyakistvan The study deals with misconceptions about language, and language usage; the author calls them „language misconceptions“. One part of language misconceptions is generally used in the given community; they have recently been called „language myths“. One of the characteristic groups of language myths consists of widely-used language misconceptions about human language as such, the general features of language, the functioning of language, the relationship between language and its speakers, and similar questions. Another group of language myths is made of misconceptions about particular language phenomena, their „incorrectness“; these are called „superstitions about language correctness“, or „myths of language usage“ by the author. Nevertheless, there are also language misconceptions that are much less-known; they can be called „superstitions of language cultivators“. Superstitions of language cultivators do not differ from the superstitions about language correctness in their character, but in their frequency of occurrence. The superstitions about language correctness are widely-used, a considerable part of the members of a given community knows them and they influence their language usage - this is why they belong to myths. On the other hand superstitions of language cultivators are much less known; they are created mainly by the language cultivators themselves (though many times even the language cultivator fail to follow their own instructions about “correct” language use); since they are hardly known in the wider community, they cannot be called myths. Both the superstitions about language correctness and superstitions of language cultivators are based on or rooted in more general language myths and various... --- ### Ferenc Sima: To the analysis of the Hungarian vowel-harmony - Published: 2016-06-17 - Modified: 2016-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/17/ferenc-sima-to-the-analysis-of-the-hungarian-vowel-harmony/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2005, 2005/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: simaferenc The author in his study deals with vowel-harmony, that after the agglutination is the most important characteristics of the Hungarian language. It stems in the fact that one of the unique form of vowel-harmony, the location of a vowel, is shown on the basis of agglutination: links, joins morfemas from the aspect of form and meaning different. --- ### László Zeman: Linguistics and Language Teaching - Published: 2016-06-17 - Modified: 2016-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/17/laszlo-zeman-linguistics-and-language-teaching/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2005, 2005/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: zemanlaszlo The autor clearly sketches a fan of relationships, including language and speech, and thereby also a multidimensionality and interdisciplinarity of reviewing them. It shows and justifies possibilites, being provided for the language teaching by a valency frame of the verb or dependency grammar. It makes references to works by Tesnière, Pauliny, Dneš, Sgall, and Panevová; stating an evaluation by Ilona H. Molnár. The identification of obligatory, potential actors, facultative, rfee verb supplementation, deepens skills of students in working with sentences and texts, having its style dimension as well. --- ### Esz­ter Sza­bó: The His­to­ry of Rail­wa­ys in Csal­ló­köz from the Begin­ning to 1918 - Published: 2016-06-16 - Modified: 2016-06-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/16/esz%c2%adter-sza%c2%adbo-the-his%c2%adto%c2%adry-of-rail%c2%adwa%c2%adys-in-csal%c2%adlo%c2%adkoz-from-the-begin%c2%adning-to-1918/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2004, 2004/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: szaboeszter My study deals with the his­to­ry of the local railway, cros­sing Csal­ló­köz, from the begin­ning of its bu­il­ding to the disin­teg­ra­ti­on of the Austria-Hungarian Monarchy. The Csal­ló­köz rail­way was built in two parts: the 43,6 km long Pozsony–Dunaszerdahely1 line was deli­ve­red to traf­fic in 1895, while the 53,5 km long Komárom–Dunaszerdahely route was accom­plis­hed one year later. The two were uni­ted in 1904 and named Po­zsony–Ko­má­rom Uni­ted Local Railways. In spite of the fact that all the local rail­wa­ys (or branch lines) were built on the basis of simi­lar designs, due to the big role of local in­te­rest (villages, landowners), the con­struc­ti­ons were pro­vi­ded differently. Their bu­il­ding was ini­ti­a­li­sed from lower lay­ers and the bu­il­ding of such rail­wa­ys needed the union of the whole reg­ion, and requ­es­ted subs­tan­ti­al finan­ci­al means. Since in the con­struc­ti­on of rail­wa­ys the local peop­le had a very impor­tant role, the first chap­ter is about the reg­ion. In the sec­ond chap­ter the rea­der can read about the pre­ce­dents and bu­il­ding of the railway. Becau­se of the con­text the prob­le­ms of bu­il­ding local rail­wa­ys in Hun­ga­ry are touched. The third chap­ter exa­mi­nes the fun­cti­o­ning of the rail­way on the basis of annu­al reports issu­ed by rail­way joint stock companies. The last part tries to show the rail­way’s influ­en­ce on the reg­ion, although stres­ses that an ove­rall sur­vey of the topic requ­i­res a mo­re exten­si­ve com­plex rese­arch tou­ching the area’s eco­no­mi­cal and social issues. For wri­ting a com­plex his­to­ry of the rail­way would requ­i­re the pro­cess and eva­lu­a­ti­on... --- ### Kál­mán Rácz: Esz­ter­gom Offi­ce of Archbis­hop con­tra Cze­chos­lo­vak State – Reli­gi­ous Esta­te Law­su­its at the Hague Court (II. part) - Published: 2016-06-16 - Modified: 2016-06-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/16/kal%c2%adman-racz-esz%c2%adter%c2%adgom-offi%c2%adce-of-archbis%c2%adhop-con%c2%adtra-cze%c2%adchos%c2%adlo%c2%advak-state-reli%c2%adgi%c2%adous-esta%c2%adte-law%c2%adsu%c2%adits-at-the-hag/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2004, 2004/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: raczkalman In the 1930’s due to Euro­pe­an power rela­ti­on chan­ges Cze­chos­lo­va­kia’s fore­ign poli­cy situ­a­ti­on was worsening. Hen­ce, Pra­gue’s dip­lo­ma­cy stro­ve even mo­re strong­ly to achi­e­ve such fore­ign poli­cy results that would stren­gthen the coun­try’s security. In con­nec­ti­on with the issue of bor­der arran­ge­ment of reli­gi­ous leadership, that is the issue of the exe­cu­ti­on of modus viven­di Pra­gue’s dip­lo­ma­cy com­men­ced a mo­re offen­sive policy, of which sign was a not sub­mit­ted to Vati­can in Feb­ru­a­ry 1934, in which prom­is­es and thre­ats were also present. They intro­du­ced that the gover­nment was able to libe­ra­te the reli­gi­ous esta­tes from the blockade, but they set a condition: the Hun­ga­ri­an owners should first draw back their law­su­its and let the agre­e­ment made bet­we­en the Vati­can and the Cze­chos­lo­vak gover­nment to satis­fi­ed their claims. To even stress the issue they sta­ted that in case of refu­sal the pri­ma­te esta­tes will be expropriated. The gover­nment was not indif­fe­rent to the fact that dis­cus­si­on of law­su­its began for the sake of pro­tec­ting rights of Hun­ga­ri­an legal enti­ti­es based on the piece agre­e­ment is thre­a­te­ned by anot­her factor. It was even mo­re obscu­re for Bu­da­pest, becau­se the law­su­it accor­ding to their opi­ni­on ser­ved the in­te­rest of the church aga­inst an anti-church factor. Bu­da­pest declared that the gover­nment would never agree with the defi­ni­ti­ve repe­al of lawsuits, although agre­ed with the inter­cep­ti­on with the hope that during the dis­cus­si­on with the Czechs, Vati­can will rep­re­sent the Hun­ga­ri­an view­po­int consistently. In May 1934 not the repeal, but the inter­cep­ti­on of law­su­it deman­ded... --- ### Ist­ván Lan­sty­ák: The Euro­pe­an Union’s Lan­gu­a­ge Poli­cy and Lan­gu­a­ges Spo­ken in Slo­va­kia - Published: 2016-06-16 - Modified: 2016-06-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/16/ist%c2%advan-lan%c2%adsty%c2%adak-the-euro%c2%adpe%c2%adan-unions-lan%c2%adgu%c2%ada%c2%adge-poli%c2%adcy-and-lan%c2%adgu%c2%ada%c2%adges-spo%c2%adken-in-slo%c2%adva%c2%adkia/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2004, 2004/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: lanstyakistvan If we would want to define dramatically, we should begin our sum­ma­ry of dra­wing a les­son from the point of view of the whole EU with the sta­te­ment that in the EU besi­de Eng­lish and French no lan­gu­a­ge can feel safe in a long term. Although, in a shor­ter term, those lan­gu­a­ges that are offi­ci­al or regi­o­nal­ly offi­ci­al lan­gu­a­ges of the mem­ber states, are not in direct danger. Although, if we do not want them to be in dan­ge­rous situation, we have to (should) act now. From the point of view of the Euro­pe­an Union the ma­in ques­ti­on is how a multi-lingual - simi­lar to a state union, but basi­cal­ly new type – struc­tu­re can fun­cti­on effec­ti­ve­ly con­si­de­ring equality/democracy on the one hand and reasonability/economy on the other hand. From the point of view of the lan­gu­a­ges spo­ken in the Union, the ques­ti­on aris­es mo­re sharp­ly and it is even mo­re dif­fi­cult to answer it: how can the lag­ging behind of mino­ri­ty lan­gu­a­ges be stopped, how can their possib­le strengthening, sta­bi­li­sa­ti­on be achi­e­ved in such a way that it would enab­le suc­cess of the speakers, since the disad­van­ta­ges of lan­gu­a­ges spo­ken by small-number com­mu­ni­ti­es in cer­ta­in con­di­ti­ons can put into disad­van­ta­ge­ous situ­a­ti­on mot­her lan­gu­a­ge spe­a­kers towards other mot­her lan­gu­a­ge speakers. Con­si­de­ring Slo­va­kia’s languages, we can sum­ma­ri­ze the following: Although Hungarian, Czech, and Polish lan­gu­a­ges have beco­me offi­ci­al lan­gu­a­ges of the EU, (while Ger­man was from the beginning), in Slo­va­kia these lan­gu­a­ges were and rema­i­ned mino­ri­ty languages. It is ques­ti­o­nab­le that... --- ### Mik­lós Kont­ra: Tea­ching Language, (Higher)Education, Lan­gu­a­ge Poli­cy - Published: 2016-06-16 - Modified: 2016-06-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/16/mik%c2%adlos-kont%c2%adra-tea%c2%adching-language-highereducation-lan%c2%adgu%c2%ada%c2%adge-poli%c2%adcy/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2004, 2004/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: kontramiklos Lan­gu­a­ge plan­ning is a kind of plan­ning that aims to influ­en­ce lan­gu­a­ge or lan­gu­a­ge usage. It rep­re­sents such con­sci­ous efforts of which goal is to influ­en­ce the beha­vi­our of peop­le with lear­ning a lan­gu­a­ge (languages), in con­nec­ti­on with its struc­tu­ral and usage functions. Lan­gu­a­ge plan­ning gene­ral­ly hap­pens for the sake of social, political, or eco­no­mic goals. Lan­gu­a­ge plan­ning is the rea­li­sa­ti­on of lan­gu­a­ge policy. Lan­gu­a­ge rights and their vio­la­ti­on exist for a long time, but their sci­en­ti­fic exa­mi­na­ti­on is be­ing pro­vi­ded only for a few decades. During the big social arguments, dis­cus­si­ons the lan­gu­a­ge rights many times fall behind, for exam­ple envi­ron­ment pro­tec­ti­on or glo­ba­li­sa­ti­on issu­es are incom­pa­rab­ly mo­re dis­cus­sed than dis­cus­si­ons in con­nec­ti­ons with lan­gu­a­ge variety. The bilin­gu­al issue has mo­re definitions. The def­i­ni­tions of non-linguists dif­fer from the def­i­ni­tions of linguists. The non-linguists often call only those peop­le bi-lingual who speak two lan­gu­a­ges well the same way (al­most perfectly). The lin­gu­ists know that such peop­le are very rare. Lin­gu­ists define bilin­gu­a­li­ty mo­re widely: bilin­gu­al is such per­son who spe­aks two lan­gu­a­ge on wha­te­ver level. Therefore, even that per­son is bilingual, who writes, reads, and spe­aks Hun­ga­ri­an on mot­her lan­gu­a­ge level, but he/she can under­stand a (written or spoken) writing/speaking in Roma­ni­an lan­gu­a­ge with big difficulties. The rema­i­ning of a mino­ri­ty lan­gu­a­ge has three preconditions. The first is that the spe­a­kers have to know the language, the sec­ond is that they should have the oppor­tu­ni­ty to use their language, and the third is that the mino­ri­ty wants to use... --- ### An­na Kolláth Contact Phenomenon or Language Mistake? Mu­ra Reg­ion Language Usage Phenomena and Their Judgement - Published: 2016-06-16 - Modified: 2016-06-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/16/an%c2%adna-kollath-contact-phenomenon-or-language-mistake-mu%c2%adra-reg%c2%adion-language-usage-phenomena-and-their-judgement/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2004, 2004/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: kollathanna Today we can face numerous difficulties, misunderstanding, disagreement in connection with the above-mentioned topic, therefore it is not accidental that I put in words about the everyday problems of minority language usage with mo­re carefulness and discretion. Especially when one emphasised the so-called “classical or traditional or academic language cultivation”, i. e. the principle of “there is only one Hungarian language”, the demanding Hungarian (or foreign) language stan­dard, get socialised, lived, and worked in a one-language environment, and relatively later and as one belonging to the mother land got in touch with the language sphere, mo­re precisely with the minority bilinguality, of which functioning can not be measured with mother land measures: monolingual aspects and methods that is evidenced by the disagreement of linguists and language cultivators of the 90’s and my unsuccessful language cultivating activities in the Mu­ra reg­ion. The risk is too big, mainly in the Mu­ra reg­ion, since the life situation of the Hungarian language and the communities living there speaking Hungarian as their mother language is entirely different from the regions living behind the four borders (too small ethnic group, about 6000 members; minority policy based on positive discrimination from the side of the majority country seems to be perfect, the Hungarian language is the regional official language; much mo­re better living conditions than in Hun­ga­ry) – although the result is the same considering the state of the Hungarian language and the chances for its maintaining: with exemplary knowledge of legal situation and the decrease of... --- ### Bar­na­bás Vaj­da: The Issue of Fore­ign Hun­ga­ri­an Cul­tu­re Insti­tu­ti­ons in the Cor­re­spon­dence of Kunó Kle­bel­sberg - Published: 2016-06-16 - Modified: 2016-06-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/16/bar%c2%adna%c2%adbas-vaj%c2%adda-the-issue-of-fore%c2%adign-hun%c2%adga%c2%adri%c2%adan-cul%c2%adtu%c2%adre-insti%c2%adtu%c2%adti%c2%adons-in-the-cor%c2%adre%c2%adspon%c2%addence-of-kuno-kle%c2%adbe/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2004, 2004/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: vajdabarnabas In his pres­ent study, Bar­na­bás Vaj­da is focu­sing on some par­ti­cu­lar issu­es of Hun­ga­ri­an cul­tu­ral insti­tu­ti­ons set up abro­ad by Count Kunó Klebelsberg, Min­is­ter of Cul­tu­re and Edu­ca­ti­on of Hun­ga­ry bet­we­en 1922-1931. Vajda’s work is based on the revi­si­on of let­ters and drafts that are part of Kle­bel­sberg’s writ­ten inher­i­tance kept at Nati­o­nal Szé­ché­nyi Library, Bu­da­pest. Kle­bel­sberg (1875–1932), a con­ser­va­tive Hun­ga­ri­an poli­ti­ci­an and min­is­ter in Ist­ván Bet­hlen’s gover­nment from 1922 to 1931, is today con­si­de­red as a sig­ni­fi­cant poli­cy maker, main­ly due to his prog­re­ssi­ve reforms in pub­lic edu­ca­ti­on and uni­ver­si­ty research. In the sec­ond half of his nine-year-long ministership, Kle­bel­sberg foun­ded three Col­le­gi­um Hun­ga­ri­cums in Vienna, Rome and Ber­lin, and scho­lar­ship cen­tres in Pa­ris, Lon­don, Gene­va and Warsaw. Based on Act 1927:XIII, estab­lis­hed insti­tu­ti­ons were pro­po­sed to con­sist of rese­arch centres, art institutions, and under­gra­du­a­te coll­eges. A sup­por­ti­ve scho­lar­ship sys­tem was also created. The first Coll­ege was ope­ned in Vien­na (Sept. 1924), never­the­less the stra­te­gi­cal­ly most impor­tant one was in Ber­lin. From he­re Hun­ga­ry could reach not only Ger­ma­ny but also Scan­di­na­via and, rat­her surprisingly, some small Finno-Ugric nations, lin­gu­is­ti­cal­ly rela­ted to Hun­ga­ri­ans but living iso­la­ted in the Sovi­et Union. From the cor­re­spon­dence it is obvi­ous that Kle­bel­sber had two ma­jor hel­pers in Ber­lin: Carl Hei­nrich Bec­ker as Min­is­ter of Cul­tu­re of Prus­sia and Ró­bert Gragger, Kle­bel­sberg’s con­fi­dent sub­or­di­na­te as head of the Ber­lin institution. There can be two ma­jor moti­va­ti­ons found behind Kle­bel­sberg’s actions. First, he atta­ched excep­ti­o­nal impor­tan­ce to the goal that rem­nants of Hun­ga­ri­an cul­tu­re and... --- ### Mészáros András: „Magyar filozófia = Magyarországon muvelt filozófia” (Nyílt kérdések Hanák Tibor kapcsán) - Published: 2016-06-16 - Modified: 2016-06-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/16/meszaros-andras-magyar-filozofia-magyarorszagon-muvelt-filozofia-nyilt-kerdesek-hanak-tibor-kapcsan/ - Kategóriák: Konferencia, Szemle - Post Years: 2004 - Translation Priorities: Optional - Authors: meszarosandras Elő­adá­som­ban Hanák Ti­bor ér­tel­me­zé­sé­ből ki­in­dul­va, ugyan­ak­kor egy lá­ten­sen lé­te­ző, de a je­len­le­gi ma­gyar fi­lo­zó­fia­tör­té­net-írás­ban nem tema­ti­zált kér­dés­kört sze­ret­nék kör­be­jár­ni. Ez a kér­dés­kör pe­dig a „nem­ze­ti fi­lo­zó­fia”, „ma­gyar fi­lo­zó­fia” fel­té­te­le­zé­se. Té­ma­vá­lasz­tá­som nem vé­let­len. Há­rom okot is fel tu­dok hoz­ni mel­let­te. Az el­ső az­zal kap­cso­la­tos, hogy bár a XIX. szá­zad el­ső har­ma­dá­tól je­len van a ma­gyar­or­szá­gi fi­lo­zó­fi­ai és pub­li­cisz­ti­kai vi­ták­ban a „ma­gyar fi­lo­zó­fia” fo­gal­ma (lásd Almá­si Ba­logh Pál, Szon­tagh Gusz­táv, Szi­la­sy Já­nos stb. ), és ez a fo­ga­lom a XIX. és XX. szá­zad fo­lya­mán gya­ko­ri és egy­más­nak el­len­té­tes ér­tel­me­zé­se­ket ka­pott, má­ig nincs de­fi­ni­ál­va a je­len­té­se. In­tu­i­tí­ve hasz­nál­juk ezt a ki­fe­je­zést, gon­dol­va, hogy tud­juk, mit je­lent. De úgy va­gyunk ve­le, mint Szent Ágos­ton az idő­vel: ha nem kér­de­zik, tud­juk, de ha rá­kér­dez­nek, nem is­mer­jük a vá­laszt. A má­so­dik ok ma­ga Hanák Ti­bor, aki mind né­met nyel­vű szin­té­zi­sé­ben, mind pe­dig a XX. szá­zad el­ső fe­lé­nek ma­gyar fi­lo­zó­fi­ai gon­dol­ko­dá­sát tag­la­ló mű­vé­ben a „ma­gyar­or­szá­gi fi­lo­zó­fia” ki­fe­je­zést hasz­nál­ja. Te­gyük hoz­zá: tu­da­to­san. A har­ma­dik (és nem vég­ső) ok pe­dig sze­mé­lyes. Egy­részt A fi­lo­zó­fia Ma­gyar­or­szá­gon, va­la­mint A fel­ső-ma­gyar­or­szá­gi is­ko­lai fi­lo­zó­fia le­xi­ko­na c. köny­ve­im­ben is bi­zo­nyos ér­te­lem­ben ál­lást fog­lal­tam eb­ben a kér­dés­ben, más­részt oda­ha­za né­hány szlo­vák kol­lé­gá­val vi­tá­ba ke­ve­red­ve, vé­gig kel­lett gon­dol­nom ezt a prob­lé­mát. Már csak azért is, mert – fur­csa­mód, de szimp­to­ma­ti­ku­san – a „ma­gyar fi­lo­zó­fia” el­ne­ve­zést kö­ve­tő ma­gyar­or­szá­gi fel­fo­gás ér­vei kí­sér­te­ti­e­sen azo­no­sak a „szlo­vák fi­lo­zó­fia” el­ne­ve­zést vé­del­me­ző szlo­vá­ki­ai ál­lás­pont­tal. Ami azok­ban az ese­tek­ben vá­lik rop­pan­tul ér­de­kes­sé, ami­kor egy-egy tár­gyalt kor­szak vagy gon­dol­ko­dó eset­leg ide is, oda is be­so­ro­ló­dik. De azért, hogy ne csu­pán sa­ját meg­gon­do­lá­sa­i­mat so­rol­jam fel,... --- ### Va­lér Ve­res: Futu­re Plans in the Cir­cle of the Hun­ga­ri­an Mino­ri­ty Youth and the Majo­ri­ty Youth in the Con­text of Social and Ori­gin Bac­kground - Published: 2016-06-16 - Modified: 2016-06-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/16/va%c2%adler-ve%c2%adres-futu%c2%adre-plans-in-the-cir%c2%adcle-of-the-hun%c2%adga%c2%adri%c2%adan-mino%c2%adri%c2%adty-youth-and-the-majo%c2%adri%c2%adty-youth-in-the-con%c2%adtext-of-social-and-ori/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2004 - Translation Priorities: Optional - Authors: veresvaler Futu­re plan­ning of the Hun­ga­ri­an mino­ri­ty youth and the majo­ri­ty living in the Car­pat­hi­an Basin is on the one hand deter­mi­ned by the regi­on’s gene­ral social and eco­no­mic state, and on the other hand by the situ­a­ti­on of the social layer wit­hin the reg­ion. In the cir­cle of those young peop­le who live in bet­ter con­di­ti­ons in the regi­ons - eit­her the Hun­ga­ri­an mino­ri­ty or the majo­ri­ty - signs of the len­gthe­ning of youth life period, len­gthe­ning of life period at scho­ols and the expan­sion of edu­ca­ti­on is visible. These chan­ges pro­mote the expan­sion of post-material valu­es that form the bac­kground of the sec­ond demog­rap­hic tran­si­tion of a Van de Kaa-type. These results con­firm that sta­te­ment that the East-Middle-European chan­ges in having a baby and postpo­ning the time for fami­ly plan­ning and get­ting mar­ri­ed are pres­ent not main­ly in the regi­ons that are in disad­van­ta­ge­ous situ­a­ti­on after the sys­tem changes, but on the contrary, in mo­re advan­ta­ge­ous regi­ons (our exam­ples are main­ly the young peop­le from the majo­ri­ty in East Slovakia, from which many live in the pros­pe­rous Bratislava). The social and ori­gin bac­kground wit­hin the regi­ons also very sig­ni­fi­cant­ly arti­cu­la­tes futu­re strategies. Main­ly in the urba­ni­sed regi­ons – like Bel­ső-Er­dély, Fel­vi­dék and Vaj­da­ság – sig­ni­fi­cant dif­fe­ren­ti­a­ti­on by social bac­kground can be seen. To the futu­re plans we assig­ned youth groups having spe­cial social pro­fi­le that to a cer­ta­in extent har­mo­ni­ze with the class spe­ci­fic habits of Zinnecker-type and youth ideology. Young peop­le with bet­ter eco­no­mic and cul­tu­ral background, the... --- ### Davi­de Torsello: Trust, Dis­trust and Social Rela­ti­ons at an East Slo­va­ki­an Vil­la­ge - Published: 2016-06-16 - Modified: 2016-06-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/16/davi%c2%adde-torsello-trust-dis%c2%adtrust-and-social-rela%c2%adti%c2%adons-at-an-east-slo%c2%adva%c2%adki%c2%adan-vil%c2%adla%c2%adge/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2004 - Translation Priorities: Optional - Authors: torsellodavide Trust and dis­trust seem to be impor­tant con­cepts when we des­cri­be how indi­vi­du­als struc­tu­ra­li­se their acts, and/or how they report with other peop­le their ideas on social reality. Trust that cre­a­tes a rela­ti­on based on reli­an­ce bet­we­en par­ti­es that share a com­mon goal, holds the empha­sis on inter­ests and instru­men­ta­lism and an array of mutu­al expec­ta­ti­ons and res­pon­si­bi­li­ti­es from both sides. These are defi­ned on the basis of the prin­cip­les and rules of the community. Deep dis­trust to indi­vi­du­als and insti­tu­ti­ons is one of the reac­ti­ons pro­du­ced by indi­vi­du­als by which the vil­la­ge peop­le react on the situ­a­ti­on of pover­ty and eco­no­mic penu­ry during their eve­ry­day life. In every detail of the social life of indi­vi­du­als trust is in stake, since due to the lack of eco­no­mic sour­ces the indi­vi­du­als see the oppor­tu­ni­ty to sur­vi­ve in social interaction. In such con­di­ti­ons there is no place to prac­ti­ce the „blind“ and abso­lu­te trust, since (the social and economic) goods are lac­king from the life of individuals. At the same time dis­trust results res­pon­si­bi­li­ty in the pla­y­ers of the inte­rac­ti­on that is seen not in apat­hy and passivity, but in one acti­ve mode of living in gene­ral con­di­ti­ons of dis­trust and lack. The inhab­i­tants of Krá­¾o­vá nad Váhom con­si­der the impor­tan­ce of social rela­ti­ons as the adap­ta­ti­on stra­te­gy to big his­to­ri­cal changes. How could the exis­tence of domi­nant expressed dis­trust be under­sto­od in the community? In instru­men­tal con­cep­ti­on in case of need fami­ly mem­bers are poten­ti­al­ly the most pro­fi­tab­le sour­ces of help.... --- ### Jó­zsef Kiss: Slo­va­kia’s Place and Role in Milan Hodža’s Geo­po­li­ti­cal Con­cep­ti­on (2. part) - Published: 2016-06-16 - Modified: 2016-06-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/16/jo%c2%adzsef-kiss-slo%c2%adva%c2%adkias-place-and-role-in-milan-hodzas-geo%c2%adpo%c2%adli%c2%adti%c2%adcal-con%c2%adcep%c2%adti%c2%adon-2-part/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2004 - Translation Priorities: Optional - Authors: kissjozsef Hodža’s draft draws the atten­ti­on to the con­nec­ti­on bet­we­en his geo­po­li­ti­cal con­cep­ti­ons and fore­ign poli­cy directions, and also to the ambi­va­lent cha­rac­ter of his ideas. He gives evi­den­ce of those dif­fi­cul­ti­es that arose during the imple­men­ta­ti­on of the com­plex­ly inter­pre­ted geo­po­li­ti­cal con­cep­ti­on to the fore­ign poli­cy direc­ti­on that exten­ded to the eco­no­mic and social, cul­tu­ral and civi­li­sa­ti­o­nal sphere. Hodža during the intro­duc­ti­on of the “Duna-plan” in efforts of taking it into real fra­me­work and during poli­ti­cal tem­po­ri­zing he did not for­get the moti­ves in con­nec­ti­on with Rus­sia and aris­ing from the neces­si­ty and fun­cti­on of joining, resul­ting from middle-European aspi­ra­ti­ons of Ger­ma­ny that had grown to threats. Hodža, to the con­tra­ry to Beneš, intend­ed to drop the impor­tan­ce of Czechoslovak–Soviet co-operation agre­e­ments and to main­ta­in the inde­pend­ence of Middle-Europe that was thre­a­te­ned by the agres­si­ve acts of Ger­ma­ny and to main­ta­in the dis­tan­ce with the acti­vi­ti­es of the Sovi­et Union, while it want­ed to find com­pro­mise with Germany. Apparently, Hodžá­nak had no illu­si­ons in con­nec­ti­on with Ger­ma­ny’s aggres­si­ve intents. In this Hodža’s atti­tu­te taking into con­si­de­ra­ti­on of those geo­po­li­ti­cal abi­li­ti­es was pres­ent that result­ed that his con­cep­ti­ons did not loose their time­ly­ness under the recent con­di­ti­ons of the pro­cess of get­ting uni­ted in Europe. Coor­di­na­tes of Slo­va­kia’s pla­ce­ment in Hodža’s geo­po­li­ti­cal con­cep­ti­on evi­den­ce efforts of cre­a­ting syn­cre­ti­cal equ­a­li­za­ti­on bet­we­en cat­ching con­nec­ti­vi­ti­es and poli­ti­cal expediency, and the dyna­mism fun­cti­o­ning with signs of per­ma­nent appro­rism and appropriatness, con­nec­ting susceptibility, the abi­li­ty to dis­co­ver with imagination, racio­na­lism with abstractness. Hodža’s geo­po­li­ti­cal con­cep­ti­on intend­ed... --- ### At­ti­la Si­mon: „There is a case” Sum­ma­ry on the State of His­to­ry Tea­ching at Hun­ga­ri­an Scho­ols in Slo­va­kia on the Basis of Ques­ti­on­na­i­re Sur­vey - Published: 2016-06-15 - Modified: 2016-06-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/15/at%c2%adti%c2%adla-si%c2%admon-there-is-a-case-sum%c2%adma%c2%adry-on-the-state-of-his%c2%adto%c2%adry-tea%c2%adching-at-hun%c2%adga%c2%adri%c2%adan-scho%c2%adols-in-slo%c2%adva/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2004 - Translation Priorities: Optional - Authors: simonattila It is a well-known fact that the state and qua­li­ty of nati­ve lan­gu­a­ge tea­ching is of deter­mi­ning impor­tan­ce from the aspect of the Hun­ga­ri­an mino­ri­ty’s pres­ent and futu­re in Slovakia. Not dea­ling with the prob­le­ms can be tra­ced back to the lack of long-term deve­lop­ment con­cep­ti­on of edu­ca­ti­on of Hun­ga­ri­ans living in Slovakia, of which draf­ting could be rea­li­sed only with the co-operation of pro­fes­si­o­nal orga­ni­sa­ti­ons and politics, as well. Although, the expe­ri­en­ce of the past show the lack of such discussions. His­to­ry tea­ching at Hun­ga­ri­an scho­ols in Slo­va­kia bears all the ill­nes­ses of the domes­tic education. The cri­sis of his­to­ry tea­ching in Slo­va­kia (in Slo­vak and Hun­ga­ri­an language) start­ed befo­re the sys­tem changes. During the socia­lism this sub­ject was to beco­me the serv­ic­es of the system. The sys­tem chan­ges that took place in (Czecho)slovakia from 1989 put his­to­ry tea­ching to an enti­re­ly new situation. Rene­wal of his­to­ry tea­ching in Slo­va­kia from con­tex­tu­al point of view went rela­ti­ve­ly fast and smoothly. The coun­try’s in­te­rest on his­to­ry tea­ching remained, since the new poli­ti­cal lea­der­ship want­ed to use it for its own legi­ti­mi­za­ti­on again. Although, the ideo­lo­gi­cal con­tent was chan­ged to inter­na­ti­o­nal goals. The study intro­du­ces the results of a sur­vey based on ques­ti­on­na­i­res exe­cu­ted in autumn of 2003. It sta­tes that his­to­ry tea­ching in Hun­ga­ri­an lan­gu­a­ge scho­ols in Slo­va­kia fights with seri­ous problems. Most of the respon­dents men­ti­o­ned as prob­lem the lack of sui­tab­le textbooks. This answer alter­na­ti­ve was mar­ked by mo­re than two-third of the respondents. The sec­ond most fre­qu­ent... --- ### Gá­bor Lel­kes: The Euro­pe­an Par­li­a­men­ta­ry Elec­ti­ons in Slo­va­kia in 2004 - Published: 2016-06-15 - Modified: 2016-06-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/15/ga%c2%adbor-lel%c2%adkes-the-euro%c2%adpe%c2%adan-par%c2%adli%c2%ada%c2%admen%c2%adta%c2%adry-elec%c2%adti%c2%adons-in-slo%c2%adva%c2%adkia-in-2004/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2004 - Translation Priorities: Optional - Authors: lelkesgabor Bet­we­en 10th - 13th June, 2004 it was the sixth deci­si­on made on the com­po­si­tion of the Euro­pe­an Par­li­a­ment (hereinafter refer­red to as EP), that is the only insti­tu­ti­on of the Euro­pe­an Union of which com­po­si­tion is direct­ly elec­ted by the union’s citizens. At this occa­si­on in May in the Euro­pe­an Union that has grown to 25 members, an open oppor­tu­ni­ty born to al­most 338 mil­li­on elec­ting citi­zens to deci­de with their votes that during the fol­lo­wing 4 years which repre­sen­ta­ti­ve of poli­ti­cal par­ti­es will rep­re­sent their coun­try in the insti­tu­ti­on that has its seat in Brussels. The EP elec­ti­on in 2004 in Slo­va­kia and in the 9 new Euro­pe­an Union mem­ber sta­tes is of his­to­ri­cal character, since in these sta­tes the elec­ti­ons were orga­ni­sed for the first time. The atmos­phe­re befo­re the EP elec­ti­ons in Slo­va­kia was cha­rac­te­ri­sed by a gene­ral indifference, com­pa­rab­le with the trend in the whole EU, although the elec­ti­on tired­ness of Slo­vak elec­ting citi­zens was even stren­gthe­ned by the mul­ti­ple pre­si­den­ti­al elec­ti­ons direct­ly befo­re the EP elections. At the Euro­pe­an Par­li­a­men­ta­ry elec­ti­ons held for the first time in Slo­va­kia 17 Slo­vak poli­ti­cal par­ti­es were pres­ent that had 188 candidates. The Slo­vak poli­ti­cal par­ti­es that ente­red to the EP con­si­de­red their elec­ti­on results as suc­cess and did not pay too much atten­ti­on to the fact that mo­re than 80% of voters indi­ca­ted with their absen­ce at the elec­ti­ons that they grew sick of the rep­re­sen­ta­tives of the domes­tic poli­ti­cal life. At the EP elec­ti­ons in Slo­va­kia... --- ### La­jos Izsák: The dep­ri­va­tion of rights of the Upper Hun­ga­ri­ans and their remo­val from their nati­ve land 1944–1949 - Published: 2016-06-15 - Modified: 2016-06-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/15/la%c2%adjos-izsak-the-dep%c2%adri%c2%adva%c2%adtion-of-rights-of-the-upper-hun%c2%adga%c2%adri%c2%adans-and-their-remo%c2%adval-from-their-nati%c2%adve-land-1944-1949/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2004 - Translation Priorities: Optional - Authors: izsaklajos Upper Hun­ga­ry was lived by Hun­ga­ri­ans from the 11th century. After the Sec­ond World War the Hun­ga­ri­ans had to leave that territory, and/or were remo­ved from that territory. Accor­ding to the cen­sus in 1773 during Maria Tere­sa’s reign the Hun­ga­ri­an ter­ri­to­ry’s boun­da­ry was con­si­de­red to be in the line of Nyitra-Léva-Losonc-Rimaszombat-Rozsnyó-Jászó. Accor­ding to the popu­la­ti­on cen­sus in 1910 al­most 900 thou­sand Hun­ga­ri­ans lived on the ter­ri­to­ry that recent­ly belongs to Slovakia. The deca­des that pas­sed by from that time result­ed vast ethnic and lan­gu­a­ge chan­ges as well. The for­cib­le cham­pagne on Hun­ga­ri­an tea­ching com­men­ced after the chan­ge in 1918/19, when the new Cze­chos­lo­vak state expel­led mo­re than 100 thou­sand Upper Hun­ga­ri­ans from its nati­ve land. The prog­ram for estab­lis­hing the Cze­chos­lo­vak nati­o­nal state was com­ple­ted by Edvard Beneš and the Cze­chos­lo­vak immig­ra­ti­on gover­nment in Lon­don at the end of 1942, and at the begin­ning of 1943 it was com­ple­ted by deman­ding the expel of the Hun­ga­ri­an nati­o­na­li­ty popu­la­ti­on that was accep­ted in the spring of 1944 by the Cze­chos­lo­vak com­mu­nis­tic emig­ra­ti­on toget­her with the Sovi­et government. The study intro­du­ces and ana­ly­ses in detail the reso­lu­ti­ons aga­inst Hun­ga­ri­ans that were valid from 1944, the con­se­qu­en­ces of the Kas­sa gover­nmen­tal prog­ram, the exe­cu­ti­on of the Beneš Decrees, the work of the Cze­chos­lo­vak Com­mit­tee for Reset­tle­ment in Hun­ga­ry, the so-called re-slovakisation, and the deci­si­ons of the peace con­fe­ren­ce in Pa­ris. At the same time the Hun­ga­ri­an poli­ti­cal parties, the work of the Nati­o­nal As­sembly and car­di­nal Min­dszen­ty Jó­zsef and their steps taken for... --- ### Dr. Boros Ferenc: Is There a Chance for Hungarian-Slovak Conciliation and Reconciliation? (experiments, experiences) - Published: 2016-06-15 - Modified: 2016-06-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/15/dr-boros-ferenc-is-there-a-chance-for-hungarian-slovak-conciliation-and-reconciliation-experiments-experiences/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2004 - Translation Priorities: Optional - Authors: borosferenc After the system changes such conditions had been created that the two countries and nations could determine their relationship to each other without external influences, considering their national and foreign affair issue interests, setting their bilateral relationships on new basics, overcome the disturbing and existing factors that had been historically formed, submit their relationships in the European integration process to the interests of a mutual future. The study examines such attempts and efforts, with a special emphasis on clarifying past issues, since it had been proven that historical traumas and stereotypes arose after the system changes period, and strongly influenced common knowledge and the relationships of both nations and countries. From the study it is evident that considering the Hungarian-Slovak history, on political level but also on society scale the question of conciliation and reconciliation arose again and again. Its importance has become more up-to-date in connection with joining the EU and while preparing for co-operation within Europe. It would be a pity to give up the attempt that is oriented on its promotion on Parliamentary level. If we consider the above-mentioned four questions „interpreted in a confrontative way” (historical prejudice, border issue, issue of the national minority, issue of the power plant) as a basis that influenced the relationships of both nations and countries during the pas decade, then in the majority of cases we can experience positive changes. The improvement of relationships and co-operation of both countries mainly in the last election cycles indisputably reduced prejudice. Way of... --- ### István Janek: Mihály Károlyi for the Settlement of the Czechoslovak–Hungarian Relationship and Population Exchange Between 1945–48 - Published: 2016-06-15 - Modified: 2016-06-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/15/istvan-janek-mihaly-karolyi-for-the-settlement-of-the-czechoslovak-hungarian-relationship-and-population-exchange-between-1945-48/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2004 - Translation Priorities: Optional - Authors: janekistvan Mihály Károlyi returned to Hungary on 8th May 1946 after twenty-seven years of emigration. Károlyi is considered to be the most controversial and most colorful person of the Hungarian history. During his career he was the nation’s redeemer and later the nation’s traitor. Many people blamed him for the Trianon catastrophe. During his life, he was an emigrant two times and he was two times rehabilitated. His second return to his home was possible only after his death in 1962. The study deals with those activities of Mihály Károlyi that he made for the sake of Hungarians living in Czechoslovakia between 1945 and 1948. From Hungary’s neighbors the worst relationship was that with Czechoslovakia in 1945 that stems from the minority policy of the Czechoslovak government, persecution of Highland Hungarians. According to the government program announced by President Beneš on 5th April 1945 in Košice Hungarians were allowed to be members of neither political nor mass organizations, even civil servants of Hungarian origin were discharged from their positions. Businesses in the ownership of Hungarians were taken by the state. The flats of Hungarians in the cities were expropriated. Part of Hungarians living in cities was interned. In several parts of Slovakia internment camps were set up. Due to the restricting arrangements the Hungarian minority was deprived of health care and pensions. According to the Decree No. 88/1945 the Hungarians could be taken to work by force to the Czech country, where there were vast shortages of labor force due to... --- ### Árpád Popély: Additions to the History of Deportations of Hungarians Living in Slovakia to the Czech Country - Published: 2016-06-15 - Modified: 2016-06-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/15/arpad-popely-additions-to-the-history-of-deportations-of-hungarians-living-in-slovakia-to-the-czech-country/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2004 - Translation Priorities: Optional - Authors: popelyarpad Leaders of the re-newed Czechoslovakia at the end of the Second World War who aimed to build a Slavic national state neither during the war, nor at the Potsdam conference were supported by the winning great powers to deport the Hungarians. Consequently, they struggled to get rid of Hungarians living in Slovakia by the population exchange that was forced to Hungary, and parallel with it by the so-called re-slovakization. The deportation that started in November 1946 was processed with the help of the great powers. The selected territory was surrounded by military units, and than curfew was imposed and public assembly forbidden. According to the name list that was prepared in advance, the selected families delivered orders for working in the Czech country, and the list of objects, foodstuff, and animals that they were allowed to take with themselves. Reception and separation of deported people – according to the testimonies – resembled slave markets. The deported persons had to wait in the unheated wagons at the railway-station or neighboring buildings until one of the Czech farmers who were interested in Hungarian labor force selected them. According to the official Czechoslovak reports, during the deportations that lasted more than three months 9 610 families were deported to the Czech and Moravian country from 393 villages of 17 districts, that is 41 666 persons. Their houses and lands were given to Slovak families who settled there. The vast majority of deported persons, i. e. almost 90% – partially in 1947—48 without permission,... --- ### József Kiss: Slovakia’s Place and Role in Milan Hodža’s Geopolitical Concepcion (1. part) - Published: 2016-06-15 - Modified: 2016-06-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/15/jozsef-kiss-slovakias-place-and-role-in-milan-hodzas-geopolitical-concepcion-1-part/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2004 - Translation Priorities: Optional - Authors: kissjozsef The study’s starting point is Milan Hodža’s geopolitical conception that was accomplished in 1931 – by defining the territory between Germany and Russia from geographical, economic, civilisational and power point of view. Hodža’s conception became the subject of political analyses at the beginning of the 90’s, but as a certain result of his geopolitical ideas. His views gradually crystallized that had its historical grading. This study intends to capture some of the components of Hodža’s conception, to follow its development, and to illustrate its socio-political circumstances from historical point of view – according to Hodža’s writings. The reason for examining Hodža’s geopolitical thinking is that his conceptions, which he considered to have geopolitical context, are connected with Middle European importance mainly from the point of view of Slovakia and the Czech Republic. That proposition was emphasised that the geopolitical basis of having this role was Slovakia – from the communicational function of the Duna river’s flowing – was in fact in harmony with the Czechoslovak arguments during the creation of the borders of the new country. And these were accepted political and publicistical changes between the two world wars in Czechoslovakia. Alhtough, in the case of Milan Hodža, they were always present in such connection where internal policy motives interwaved with international relations. Consequently, the thesis by Milan Hodža gained real conception creating dimension by mixing into the chain of ideas touching Czech-Slovak relationships. The study analyses: in what extent dis Hodža’s argumentation have geopolitical criteria, and how did his... --- ### Dr. Irén Gábrity Molnár: The Educational Level of the Vajda-Hungarian Students, as the Condition of the Substitution of the Hungarian Intelligentsia - Published: 2016-06-15 - Modified: 2016-06-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/15/dr-iren-gabrity-molnar-the-educational-level-of-the-vajda-hungarian-students-as-the-condition-of-the-substitution-of-the-hungarian-intelligentsia/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2004 - Translation Priorities: Optional - Authors: gabritymolnariren The Vajda-Hungarians’ participation in education lags behind the majority nation. This lagging behind results unschooling/illiteracy of Hungarians and decline of the intelligentsia. The rate of Vajda-Hungarians to the total number of population is 14 per cent. In comparison with this the youth in the particular age-groups and school levels, they log behind the majority population. According to it, the level of education of Hungarians decreases in comparison with the majority population, therefore the chances for finding jobs are also lower, since if the number of specialists and intelligentsia is getting lower, the labour market unmercifully selects them. We cannot be satisfied with the division of Hungarian students by educational language, because if 20 per cent of them starts primary school level in Serbian language, then 60-70 per cent of them cannot take examination in their mother language on higher education level, and then the number of specialists learning in Hungarian decreases. Moreover, these young people – in their identity consciousness (Hungarian language culture, comprehensive knowledge of our history) have fewer chances to remain to be members of the Hungarian intelligentsia and to be active in their mother– Hungarian language. The chosen high school „canalises” the young people, either for further education, creative work, or executive work, work requiring medium-level skills. Only 19,68 per cent of Hungarian high-school students attend grammar schools, 39,46 per cent attend four-year vocational secondary schools, 39,25 per cent attend three-year vocational secondary schools, 0,67 per cent attend two-year vocational secondary schools and 0,92 per cent attend... --- ### Zsuzsanna T. Mirnics: Health-protective and Health-damaging Practices of the Voivode Hungarian Youth - Published: 2016-06-14 - Modified: 2016-06-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/14/zsuzsanna-t-mirnics-health-protective-and-health-damaging-practices-of-the-voivode-hungarian-youth/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2004 - Translation Priorities: Optional - Authors: zsuzsannatmirnics From the research results it is evident that the recent health condition of voivode Hungarian youth can cause many long-term dangers in the future; forms of self-damaging behavior used as stress reducers is a problem of the society. Health-protective behavior and sporting is less general, in case of older people it has less value, people have indifferent and negative attitude to it. The impact of demographic factors is evident; family background, higher education, and career opportunity of making business that give security and protection against damaging addictions. Friends and entertainment opportunities make drugs in the world of the youth more accepted, “more fashionable”, more usual. The modern forms of healthy lifestyle propaganda in the Voivode have been pushed into the background for a long time, since they are considered “elite” in the state of poverty. Good health condition depends not mainly on finances, but on individual and communal view of life, life philosophy, and belief. After the ten-year war period the economic crisis, that have been reduced only partially, will presumably not stop in a short time, therefore the disappearance of pressures vented in forms of health-damaging can not be expected in a short time. Rapid spreading of drugs effects mainly very young people, between 15 and 19 years of age, who try drugs at such young age. The age group from 20 to 24 is also effected. The fact that from them the students are the aims of drug dealing, shows that youth organizations, groups of students, university and... --- ### Zsuzsanna Lampl: Health-damaging and Health-protective Practices of the Hungarian and Slovak Youth in Southern Slovakia - Published: 2016-06-14 - Modified: 2016-06-14 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/14/zsuzsanna-lampl-health-damaging-and-health-protective-practices-of-the-hungarian-and-slovak-youth-in-southern-slovakia/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2004 - Translation Priorities: Optional - Authors: lamplzsuzsanna The history of humankind can be understood as the process of gaining victory over disease. Unfortunately, we can consider only relative victory, since parallel with the development of society newer diseases, “patterns of diseases” appeared. While in developing countries still the former patterns of diseases are ruling, in all developed societies the civilization diseases are rapidly spreading. This process is characteristic for Eastern European countries, that is for Slovakia, too. The study examines the behavior factors, more concretely smoking, alcohol and drug consumption, and physical exercise. The target group of the examination was the Hungarian and Slovak youth between 15 and 29 years of age on the territory of Slovakia lived by Hungarians, who were addressed during the international youth research titled Mozaik 2001. The sample consisted of 1000 Hungarian nationality and 500 Slovak nationality young people. Except for characterizing smoking, alcohol and drug consumption, and sporting practices of the target group the author was curious whether any significant differences can be proven between the behavior of men and women, and/or Hungarians and Slovaks. The results showed that health-damaging behavior of men is more characterized for men than for women. Men smoke, consume alcohol and drugs more than women – although, they are also more engaged in sports. These results agree with statistics characterized also for the country and for the Southern Slovak region that stress the worse health condition and higher mortality caused by civilization diseases of men. At the same time, the results also show the behavior factors... --- ### András Mészáros: Hungarian Language and Literature Education at the Royal Academy in Bratislava and at the Lycée in the 19th Centrury - Published: 2016-06-14 - Modified: 2016-06-14 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/14/andras-meszaros-hungarian-language-and-literature-education-at-the-royal-academy-in-bratislava-and-at-the-lycee-in-the-19th-centrury/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2004 - Translation Priorities: Optional - Authors: meszarosandras The educational institutions mentioned in the title belonged in the 19th century not only to the most important Upper-Hungary’s schools, but they had also an important place in the cultural history of Hungary. Although, their role was not identical during the entire century. The Royal Academy was at the forefront of higher education in Hungary at the first part of the century, and then from 1875 (when the philosophical faculty was re-established), and the Evangelic Lycée was leading to the last third part of the century (when the theological academy was separated from it). Although in both institutions the teaching of Hungarian language and literature was present on different levels, with different emphasis, and in different role of chronology. The study deals with its history and contentual components. It is a fact that the academies were found by the Ratio Educationis at the end of the 18th century at the seat of study districts. In Upper-Hungary in two places: Bratislava (Pozsony) and Košice (Kassa). In Kassa the precedence of higher education were already present, since the two faculties (philosophy and theology) of the Jesuit University operated there before, although in Pozsony only the Evangelic lycée had the character of a college (since theology was also taught there). Originally, Nagyszombat was given the academy as a compensation for the lost university (that was moved to Buda), but in 1784 this institution was moved to Pozsony. (Let me mention that at the same time the national seminary was moved to the castle... --- ### Boglárka Bakó: Minority in Majority: Erdővidék - Published: 2016-06-11 - Modified: 2016-06-11 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/11/boglarka-bako-minority-in-majority-erdovidek/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Workshop - Post Years: 2005, 2005/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: bakoboglarka   This study presents the findings of the research program 'Hungárián MinoritySettlements and Regions in the Carpathian Basin in the 20th Century' conducted in the framework of the NKFP. The site of the research was the microregion situated in the south borderlands of the Sekler land, Erdővidék. Erdővidék is a region populated almost exclusively by ethnic Hungarians withHungárián administrative leadership, Hungárián school networkand significantminority Hungárián (or from Hungary) economic influence. Four settlementsFelsőrákos (Racosul de Sus), Bibarcfalva (Biborteni), Nagybacon (Bátanii Mari) és Bárót (Baraolt) were included int he research of the Erdővidék micro-region. The research was based upon the investigation of everyday life and thecomparative examination of the questions posed by the peculiarities of localsocieties. The analysis was based on many perspectives. First, it examinedinstitutional levels. It was completed by the theme of expression and admittance by the local leading authorities of national peculiarities that feature the micro-region or settlement. The study focused on the functioning of relationships with Hungary and the image of Hungary and Hungarians within local communities. The third theme concerned the existence of (mentái and geographical) borders of the micro-region and the conscious admittance of these borders. Italsó focused on the relationships of local people with others from the Seklerland, over the river Olt and the Carpathian mountains (Oltenia and Muntenia),characteristics of being from Erdővidék and the perception of living in defenseor in danger. The analysis of inter-ethnic relationships first of all was concentrated onthe Roma-Hungarian co-existence. Questions of the interviews concerned theleadership strategies of the 'minority... --- ### István Lanstyák: On Code Change - from linguistic point of view - Published: 2016-06-11 - Modified: 2016-06-11 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/11/istvan-lanstyak-on-code-change-from-linguistic-point-of-view/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2005, 2005/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: lanstyakistvan In the shortened version of the lecture given on the 3rd Grammá Linguistic Days the basic types of linguistic code change are presented. The basis for typifying is the aspect how the sequences originating from different languages infiltrate intő the same discursus. The samples of (living) modern languages originate from the database of modern languages developed in the Grammá Linguistic Office being the basis of the linguistic corpus of spoken Hungárián language in Slovakia. The recordings were prepared and recorded by the students of the Comenius University, Department of Hungárián Language and Literature. The author does not mention the question what determines which type or types of code changes uses the speaker or a community in a certain situation: on one hand due to extensional limits, on other hand because we do not have sufficient knowledge on changing this issue. At the end, he stresses one thing. The majority of selected samples consisted of grammatically well-formed sentence, the significant part of „deviancies" in them are not unknown in the spoken language of monolingual speakers. Obviously, there are sequences that can be analysed with difficulty, their number is evén not small, but there are such in the language of mono-lingual speakers. There are more significant differences between the mono- and bilingual speakers only in the case of the latter group, in the case of speakers in the situation of imperfect mastering of language or language loss. --- ### Gábor Hulkó: The right of freely executable trades with notification duty - theory and practice - Published: 2016-06-11 - Modified: 2016-06-11 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/11/gabor-hulko-the-right-of-freely-executable-trades-with-notification-duty-theory-and-practice/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2005, 2005/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: hulkogaborifj There are three basic statuses of the existence of freely executable trades with notification duty that relate to: 1. the creation of right to the free execution of trade; 2. the execution of free trade and connecting rights and duties; 3. the ending of competence for free trade. The work first of all intends to study the first aspect of freely executable trades, that is the most complex and still not developed field of the issue at the same time. The creation of competence for executing free trade itself from the point of view of law theory is similarly neglected, as well as such legal issues that are not politically up-to-date, although there is an opportunity for factual legal argumentation, that is otherwise oppressed with demagogue (and/or inexpert) political argumentation. In this regard we can state that liké the most legal issues, unfortunately the issue of the execution of trades is alsó not processed in detail. That it possibly becomes the issue of legal disputes seems to be entirely unimaginable in present days. It can be ascribed to those uncoordinated educational and university reforms, that minimised, and/or disabled the creation of such nation-wide scientific legal discussions that are obvious and necessary parts of legal culture and practice in all European countries. Enterprises and entrepreneurial thinking are inalienable parts of our society. Our legal culture alsó reflexes this civilisation fact, therefore one of the central norm system of the Slovak legal system is formed by the complex of legal norms comprising the... --- ### Zsuzsanna Lampl: Youth of Southern Slovakia and Religion - Published: 2016-06-11 - Modified: 2016-06-11 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/11/zsuzsanna-lampl-youth-of-southern-slovakia-and-religion/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2005, 2005/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: lamplzsuzsanna Comparing the data of the two last population censuses three important changes can be seen: 1. first of all the rate of those respondents who had not answered the question on religious denomination substantially dropped from 17% to 3%; consequently (2. ) the rate of those who classify themselves to one of the denominations increased to 84% (this increase is striking mainly in case of Román Catholics); (3. ) at the same time there were more respondents with no denomination. These changes are fundamentally connected with the loosening of social climate after 1989 (who due to several reasons did not want or did not dare to confess themselves before, although in 2001 classified themselves to a denomination). Although it was proved that the increase of the number of people with religious denomination is one of the forms of the manifestations of social conformity, that the most simply could be interpreted that it is fashionable, and in certain cases it is an interest to be religious. Comparing the religiousness of Hungárián and Slovak youth the following can be stated: 1. denomination statistics mentioned in the introduction form only a very wide frame of religiousness that is in practice füled with various content. Although remaining only on the levél of denominations we can state that the examined population either remains to its original denomination, or lefts it and becomes of no denomination. Change between denominations is minimai and is experienced mostly in the case of Slovaks. Changing sides to so-called religious movements... --- ### Juraj Marusiak: The Hungárián Minority in Connection with the Slovak Policy of Normalisation Period - Published: 2016-06-11 - Modified: 2016-06-11 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/11/juraj-marusiak-the-hungarian-minority-in-connection-with-the-slovak-policy-of-normalisation-period/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2005, 2005/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: marusiakjuraj   The Czechoslovak Hungárián Right Protection Committee made efforts to step out of illegality and establish contact with the rest part of the Hungárián intelligentsia. The first activity of such character was the preparation of The Memorandum of Hungarians Living in Czechoslovakia in 1988 forthe occasion of the 70th anniversary of the Czechoslovak Republic. Those who signed it believed in the democratic traditions of the first Czechoslovak Republic. In the document it was the first time that instead of the reform of political system its change, that is the formation of a system on democratic basis on the territory of Slovakia was mentioned. They said the gap of executing acts relating constitutional act on collective rights and on nationalities is because of the insufficiency of the Czechoslovak nationality policy. The memorandum alsó judged the cancelling of the minority ministry in 1971, cancelling of the Nationality Committee of the Slovak National Council, and the government's efforts oriented on cancelling Nationality Committee and Nationality Secretary of the Governmental Office. Besides the nationality demands the document comprised concrete universal democratic demands, for example accepting the Act on Referendum, approving of the Act on Democratic Assembly, and applying the principle of „administrative autonomy" on the whole territory of the republic, that would enable decision making of villages and administrative units in their own issues. The memorandum that was totally signed by 266 people, invited the development of European integrating process, declaring that Czechoslovakia has tojóin this process. The younger generation of members and activists of... --- ### Attila Petheő: Az 1849. augusztus 3-i komáromi kitörés története - Published: 2016-06-11 - Modified: 2016-06-11 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/11/attila-petheo-az-1849-augusztus-3-i-komaromi-kitores-tortenete/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2005, 2005/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: petheoattila The troops of Artúr Görgei left Komárom on 13th July 1849, and significant military force remained under the leadership of the 28-year-old György Klapka generál. His task was to hold enemy for the possibly longest time with the protection of the fortress. He succeeded for ten days. Although on 23rd July Haynau Schlik generál directed his troops on Pest. After Schlik left, the castle-guard in Komárom did not fulfil its task. To keep the possible strongest emperor-king army under the castle, he should have worry the besiegers with systematic outbreaks. Although, nothing such happened. On 25th July one of the detachments of the castle guard descended the Tata Austrian local guard, and it was cleared up that the number of emperor-king troops does not exceed the number of castle guards and that the besiegers are entirely underestimated. At this point Klapka decided that he breaks the besieging troops. The situation of the Hungarians was eased by the fact that the emperor-king troops stayed on the both banks of the Duna, being apart from each other, separated by Duna, Vág and other rivers and were not able to protect the attacked party. Firstly, Klapka wanted to expel the troops staying at the left bank of Duna. Here was the army the less weak, and expelling them meant that the Hungárián army intends to continue its military operations on the northern bank of Duna. The attack commenced at night from 29th to 30th July. The troops of Móric Kosztolányi colonel attacked the enemy... --- ### István Gaucsík: Setting economic organisations and protection of interests Economic organisations of Hungarians living in Czechoslovakia between the two World Wars - Published: 2016-06-11 - Modified: 2016-06-11 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/11/istvan-gaucsik-setting-economic-organisations-and-protection-of-interests-economic-organisations-of-hungarians-living-in-czechoslovakia-between-the-two-world-wars/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2005, 2005/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: gaucsikistvan The study discusses three such thematic parts that follow organisational and institutional line. In the introduction the author analyses the economic situation of Hungarians living in Czechoslovakia from the point of view of legal gaps, through the legal gaps in economic rights, insufficiencies of internál state securities and external minority protection. Later the study deals with the economic injuries included in the agenda of opposing Hungárián parties, possible solutions, strengthening of saved structures of „economic self-organisation", and/or new structures, as well. The study introduces the impacts of the Czechoslovak economic policy (that has an immense role in establishing institutes and reforming organisation of the monarchy) through opinions of Hungarians living in Slovakia, while it intends to clear somé of the contemporary concepts that appeared in works after 1989. Finally - applying the Weber concept of organisation - the author tries to designate the stages of economic interest protection of the minority and its forming organisations. The approaches that have been introduced up to now placed political and cultural right protection to the front, while when examining economic issues these were setto the background. The so-called professionally-led structures (regional levél economic associations, co-operatives, and the trade-companies that have not been examined in literature at all) belong to the third thematic group. The mutual character of the introduced organisation types (economic associations, co-operatives, trade-companies) is that their antecedents, operational and leadership bases stem from the times before the change of state system. When Czechoslovakia was formed they had to adjust to the... --- ### Endre Tóth: The first restoration efforts of the Czechoslovak diplomacy and Charles Habsburg in Hungary (26th March 1921 - 5th April) (1. part) - Published: 2016-06-11 - Modified: 2016-06-11 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/11/endre-toth-the-first-restoration-efforts-of-the-czechoslovak-diplomacy-and-charles-habsburg-in-hungary-26th-march-1921-5th-april-1-part/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2005, 2005/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: tothendre   The study's topic is the most significant event of Hungary's history between the two World Wars that had important effect not only on Czechoslovak-Hungarian relations of the period, but it had became alsó one of the most important international-political events of the first part of 1921. The mentioned event was the first restoration effort of the last Austrian emperor and the Hungárián king Charles Habsburg the IV. The goal of the study is to reconstruct the event's circumstances mainly from the view of Czechoslovak-Hungarian relations, and/or to discuss the events about the arrival of the ex-king to Hungary in time order, mainly from the aspect of this adventurous step of Charles Habsburg and the activities and roles of the Czechoslovak diplomacy. Post-war coexistence of Czechoslovakia and Hungary after the disintegration of the Austria-Hungary Monarchy, as it is well-known, was not characterised by mutual friendliness. After the creation of the independent Czechoslovakia and Hungary, the issue of determining borders, that is the territory issue became obviously the most important problem of the conflicts between the two neighbouring countries. At the same time, as another serious problem, the form of government of Hungary appeared between the problems. The rather weak Czechoslovak-Hungarian political relations established on the turn of years 1920 and 1921, of which first positive results were the bilateral Czechoslovak-Hungarian discussions on governmental levél in the Southern Austria, Bruck an der Leith, were very soon interrupted by an event that effected not only the bilateral relations of both countries: restoration... --- ### Zsuzsanna Lampl: cultural needs of the slovak youth - Published: 2016-06-10 - Modified: 2016-06-10 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/10/zsuzsanna-lampl-cultural-needs-of-the-slovak-youth/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2005, 2005/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: lamplzsuzsanna From which do people consume more: bread or culture? There is no word onbread in the writing, although there is on culture, because the youth researchtitled Mozaik 2001 introduces data in connection with cultural consumption. The „bag" labelled cultural consumption contains reading, visits of differentcultural institutions, places (cinema, theatre, concert, exhibition, library, bookstore, etc), but alsó media-consumption that includes TV watching, radio listening, newspaper reading and receiving other média, e. g. billboards and internet usage, as well. From this list it is evident that those members of developed societies that have no problem with obtaining everyday bread, evidentlyconsume more from culture. Therefore the introducing question is to be modified as follows: from which fields of culture does the Hungárián and the Slovak youth living in South Slovakia consume in a big and from which in a smallextent? In connection with the inner structure of cultural consumption the examination has not brought new results, although confirmed the known trend: theabsolute determining element of the youth's cultural consumption is mediaconsumption, and more precisely, TV watching and mainly commercial - andcomparing with the Slovak youth, the Hungárián youth's consumption rate isevén higher. Radio is alsó significantly present in the everyday life of the youth. Deducing from the reported channels this média plays mainly the role of musicalbackground with cotton-wool lyrics. Reading the press and the other activities - reading books, visiting culturalplaces - is present in the life of the youth in a much more less extent. And ifwe consider visiting a theatre,... --- ### Ágnes Huszár: Street Musicians in Budapest and Bratislava between 2001-2002 - Published: 2016-06-10 - Modified: 2016-06-10 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/10/agnes-huszar-street-musicians-in-budapest-and-bratislava-between-2001-2002/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2005, 2005/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: huszaragnes, benusradoslav The topic of the thesis is the fundamental issues of Street music in city environment. The author surveyed the activities of Street musicians performing inthe streets of two big cities - Bratislava and Budapest in 2001and 2002. From the viewpoint of the fundamental problems of research, the thesiscan be divided intő two parts. The first part was based on interviews conducted with the Street musicians and attempts to establish the reasons of theirperforming in the streets. The goal in the second part was to establish howcity authorities regulate Street music in both cities. In Budapest and Bratislava the author talked to 5 and 13 Street musicians,respectively. The interviews with the musicians indicated, that their most significant reason for performing in the streets is the possibility of making money. In Budapest, there was only one musician amongthe interviewed, who claimedto perform in the streets not exclusively because of money. His reasons included alsó his opinion, that people passing-by might become fond of classicalmusic due to his performance in the streets. In Bratislava the author found only two artists, for which the money was not the primary reason for their performing in the streets - first being a pavement artist occasionally playing theaccordion; the second one a professional musician performing in the streetsdue to his free time, who alsó claimed to enjoy playing classical music to people passing-by. In Bratislava, Street music is regulated by a generally binding ordinance. However, there is no such regulation in effect in Budapest. The registration of Street... --- ### Marusiak Juraj: The Hungárián Minority in Connection with the Slovak Policy of Normalization Period - Published: 2016-06-10 - Modified: 2016-06-10 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/10/marusiak-juraj-the-hungarian-minority-in-connection-with-the-slovak-policy-of-normalization-period/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2005, 2005/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: marusiakjuraj   The activity of the Hungárián opposition in Slovakia in the 60's is connectedwith developed processes. The liberal atmoshpere of the 60's enabled publicinstitutions to introduce activities subsequently officially not enabled by authorities. Such was e. g. Attila József 's Youth Club, that at its creation (1964)could not operate as an independent instititution, but Csemadok subsequently undertook to patronage it. Between 1968-69 within the framework of the Csemadok - with its reforming character - the professional intelligentsia's involvement to the minority lifebegan. The beginning of the 70's was the period of deflection from originally proclaimed minority policy efforts. The new normalising politics did not want toprovide any changes in the field of minory policy. They were ready to eliminate evén those changes that took place at the end of the 60's. In the fali of1969 problems arose in connection with efforts of opening new, Hungáriánlanguage schools. Minority policy could be influenced by that Soviet thesis that promotetunderstanding and development of nations and nationalities, while the process that is understood liké this began to grow to a forced merging. From theside of the Czechoslovak communistic power one of the reasons of the culmination against the Hungárián minority could probably be from the revival ofopposing streams of the 70's in Czechoslovakia and Hungary as well. The activity of the Hungárián Committee for Right Assertion inCzechoslovakia was of conspirative character, its documents were signed solely by Miklós Duray, who undertook this group's actvitities' responsibilities inwhole extent. This decision in case of retaliatory measures... --- ### Katalin Vadkerty: Germans and Hungarians in Pozsony between 1945-1948 - Published: 2016-06-10 - Modified: 2016-06-10 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/10/katalin-vadkerty-germans-and-hungarians-in-pozsony-between-1945-1948/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2005, 2005/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: vadkertykatalin According to the annual official census from 1720, Pozsony is a German-dominated territory, and consequently the Germán prevalence stabilised in thethree-language, three-culture town. Until 1918 there was almost no change inthe population rate of Germán, Hungárián, and Slovak nationality. The political, then economic, and cultural presence of Slovaks and Czechs(after 1918, the Czechoslovaks) after the creation of the Czechoslovak Republic in 1918 strengthened, and the number of Slav nationalities started to grow. From the summer of 1944 part of the Germán population left Pozsony. Themajority of Hungarians did not leave. They thought there was no reason leaving their home. During the Slovak sate, they did not jóin the fascistic stream,did not do harm to humankind. This is why they were surprised by the governmental programme declared in Kassa (Kosice) on 5th April 1945, accordingto which the renewed Czechoslovak Republic were to be a Slav nation-state. The government is not to count with the Germans and with the Hungarians aswith its citizens in the future and plans to deport them entirely. The Germansand the Hungarians deprived of their citizenship rights were forbidden to usetheir mother language, cultivate their national culture, and the state created aright for owning their movable and immovable property. Consequently, fear andinsecurity became part of their lives. The winning powers of the Second World War agreed with calling the Germans for collective responsibility, deporting; the latter was in case of Hungarians denied. The legal basis of the Hungárián population's deportation is included in the governmental programme. On the... --- ### István Gaucsík:  Andor Sas's Works on Economic History - Published: 2016-06-10 - Modified: 2016-06-10 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/10/istvan-gaucsik-andor-sass-works-on-economic-history/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2005, 2005/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: gaucsikistvan Andor Sas's - literary histórián, (economic) histórián, pedagogue - intellectualheritage, of which one part can be characterised as „burdensome heritage" or„moralistic polka", can hardly build in/could be hardly built in the heritage ofHungárián educational history in Slovakia. It has two reasons. The first reasonis in any case the unprocessness of his heritage. Mapping his manuscripts and publications, collecting and publishing his letters and personal writings isstill not done. The second reason is that after 1948 Sas undoubtedly accepted the ideology of the totalitarian state. The contemporary Sándor Peéry perceived Sas's loyality that decided the choice of topic of somé of his writingsas intellectual defencelessness and found it in the previously experiencedemigration fate or inner forced emigration(? ). The author sets out from the manuscripts and publications of economichistory character found in the Archive of the Slovak National Museum. He triesto analyse the genesis of Sas's econonomic history writings from this point ofview and alsó to give a survey of Sas's work methods. Summarising the foundmanuscripts and the published materials the authors tries to define Sas'speriod of economic history writing and his yet un-known studies. The author'smain goals to precise the bibliographic data. Filep rightfully titled Sas's first independent book Archive of the PatentHolder Munkács Town 1376-1850 (Szabadalmas Munkács város levéltára) as„the biggest performance" that was published in 1927 with the support of thetown. Sas created a par excellence professional archive book that includedarchive and fund history elements and had evén archive functions. His literature history summary published in 1955 was titled... --- ### Zsolt Gál: The Three Ways and Lessons of Privatisation in the Czech Republic, Hungary and Slovakia - Published: 2016-06-10 - Modified: 2016-06-10 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/10/zsolt-gal-the-three-ways-and-lessons-of-privatisation-in-the-czech-republic-hungary-and-slovakia/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2005, 2005/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: galzsolt   From the aspect of dominant privatisation in the examined time period thethree countries followed three different ways. The main goal of the coupon privatisation in the Czech Republic was a fást and fair division of the major partof state property, making wide social masses to become owners, in Slovakiait was an ideological and political target setting, privatisation took place inorder to create the national capitalistic class, while in Hungary the mainemphasis was on maximising incomes and finding reál owners who ensure thefuture of the company. The Czech and the Slovak example confirm: privatisingone company does not lead automatically to the improvement of companymanagement and effectiveness, to observing laws. The Czech and the Slovak dominant privatisation strategy brought no substantial profits, it neither directed sufficient capital to the business sector, andnor it raised the effectiveness and the levél of company management substantially. Eventually, in many cases company debts increased visibly and manycompanies bankrupted or became close to it. Evén the declared goals werenot succeeded to be achieved, wide layers of the Czech Republic's populationdid not become owners, having the first occasion they tried to change their company coupons for cash money. In Slovakia - despite of the fact that company ownership parts were distributed almost for free - no strong class of national owners was created (or it existed to the time till it bankrupted the companies or got rid of them by giving to a foreign owner, or due to law violation,they had to give back property to the National... --- ### Tamás Gusztáv Filep posterity, identity - Published: 2016-06-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/09/tamas-gusztav-filep-posterity-identity/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2004, 2004/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: fileptamasgusztav Zsigmond Zalabai's lifework stems from the Hungárián relations of Czechoslo-vakia in the sixties, seventies, and eighties; and bears the traces of the spiri-tual situation of the era on himself. Obviously, it's no official aesthetic trend that is reflected in him, since he was one of those who worked consistently on its fali. Almost to the very last, in Zalabai's lifework that system of idea is pres-ent with which he was in conflict. If there is any Zalabai-myth, then Tamás Gusztáv Filep is probably its first propagandist, since he wrote a book on Zalabai. The short monograph's pur-pose is not to foster this myth. It was simply necessary to weigh the lifework of the more important members of the older and middie generation of the Hungárián literature in (Czecho)Slovakia. In Zalabai's lifework the positive attitűdé towards the Hungárián literature is many times present. In his work Who is going to see us? from 1978 he expressly criticises that attitűdé that identifies the "Hungárián" poetry with lyric poetry written and published in Hungary, regardless of the fact that the language is the basic matériái and médium of literature, mother language of all of us, that is one and unanimous. Zalabai, as the first person, examined the renewed world of poetry of Árpád Tőzsér and Lajos Zs. Nagy. Nottalking about László Cselényi, whose works were relatively hardly approachable/understandable on the levél of thattime's idea and understanding of verses, and Zalabai was again the first person who wrote the first extensive and comprehensive analysis... --- ### Ildikó N. Császi: Social Relations, Interaction of Using Language and Names - Published: 2016-06-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/09/ldiko-n-csaszi-social-relations-interaction-of-using-language-and-names/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2004, 2004/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: ncsasziildiko In the recent research of place names the systemised introduction of place names and/or name types of certain territories or regions is more and more emphasised. The collection of Upper Land place-names started at the Peda-gogical University in Nitra according to a thoroughly worked out programme. From that time more collecting works were started, of which majority does not systemise the names and they can be used as databases. The main aim of the author's research is to describe, analyse from more aspects, and systematise the place-names of 15 territories belonging directly to Zoborja - as specific vocabulary units - by language tools. The examined place-names are the members of the set of language units, and its system is the partial system of the speaking community's vocabulary. The author wants to explore the language tools influencing the naming of the region and the typical methods of changing place-names on the basis of the collected matériái of place-names. Since these territories are situated beyond the bordér, loosing names has a great importance, since due to the assimilation the newly-created names do not enrich the set of Hungárián place-names. The basis for the survival of place-names is determined by the us of place-names. Therefore, the author pays attention to the percentage of population who deal with agriculture, and to the social background of the study/theory of names. Sociological research based on the date of the 1991 population cen-sus help to find the answers. At that time 14 per cent of the population... --- ### Mateusz Gniazdowski: Polish War Refugees on Slovak Territories Attached to Hungary after the First - Published: 2016-06-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/09/mateusz-gniazdowski-polish-war-refugees-on-slovak-territories-attached-to-hungary-after-the-first/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2004, 2004/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: gniazdowskimateusz Vienna Decision The Hungárián reception of Polish refugees of the Second World War is one of the nicest and best known evidence of the Polish-Hungarian friendship. The Hungárián government evén one week before the breaking out of the war informed Hitler that from "morál reasons" Hungary could not participate in any military action oriented against Poland. The Hungarians did not evén agree that the Germán troops from Slovakia could cross Hungárián territories against Poland, so they could reach Lemberg more quickly. The Hungárián government was not evén willing to issue the declaration that agreed with the Germán attack against Poland. After the attack against Poland a large number of Polish soldiers escaped from their country. About 45 thousand Polish soldiers found protection in Hungary, where the number of refugees reached evén 60 thousand. In many cases the Polish refugees found protection on the territories of today Slovakia that were after the first Vienna Decision attached to Hungary. The refugees were placed in Czechoslovak barracks, that lost their function, and in military dis-tricts of bordér- and custom-guards. The costs relating to accommodation, food, and pocket money of refugees was covered by the Ministry of Defence and the competent military headquar-ters. The relationship between the single camps and military headquarters was kept by Polish officers. The Polish refugees were under the protection of the Polish embassy in Hungary, while the Red Cross and a lot of Hungárián, and/or Polish-Hungarian organisations assisted it. Except for the military internment camps, camps for civil refugees... --- ### Lampl Zsuzsanna - Tóth Károly: Social Impact of the "Act on 1%" in Hungary and Slovakia - Published: 2016-06-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/09/lampl-zsuzsanna-toth-karoly-social-impact-of-the-act-on-1-in-hungary-and-slovakia/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2004, 2004/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: lamplzsuzsanna, tothkaroly The authors analyse the Act on 1%, i. e. that legal enactment, according to which in Hungary from 1997 and in Slovakia from 2002 the taxpayers can con-tribute with 1% of their tax to the functioning of a non-profit organisation. This study was co-ordinated by the Non-profit Information and Education Centre in Hungary (Nonprofit Információs és Oktatói Központ- NIOK) and sup-ported by the Sasakawa Foundation within the framework of the Philantropy Project with the aim to map and compare the Hungárián and Slovak experience that can sérve for others, too. In Hungary, the reason for adopting the law was legislation; in Slovakia the act was adopted as a result of intense lobby activity of the civil sector. In both cases small groups initiated the adoption of the law. By course of law, the Citizen can "personally" contribute to the work of a civil organisation. The state itself renounces 1% of its tax revenues, and con-tributes to the functioning of the civil sector as well. And this is a kind of reval-uation of the state's role, and an important form of decentralisation. According to the authors, the successfulness of the Act on 1% has two basic factors: the number and structure of civil organisation participating in the process, and the amount and division of the donation. The civil organisation, in order to compete effectively for the 1% of taxes, has to show itself with new tools to its tighter and wider environment, and prove its significance. Adopting the law in both... --- ### Tünde Puskás: Mapping Hungarianness - Published: 2016-06-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/09/tunde-puskas-mapping-hungarianness/ - Kategóriák: Agora, Forum Social Science Review - Post Years: 2003, 2003/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: puskastunde This article explores the questions what is an ethno-national community and how is it understood in the Hungárián context. The focus is Iáid on ethnic iden-tification, group formation and maintenance and the importance of belonging. An important aspect of the analysis is that during the communist era the prob-lems of identity-building and ethnicity were ill-concealed or neglected, thus the Hungárián ethno-national community as a whole, has not had a chance yet to face the effects of the historical legacies of the 20th century. This paper is an introduction to my dissertation project that aims to compare the identification processes within the Hungárián territorial minority in Slovakia and the Hungárián diaspora community in Sweden. Ethnic identifications are not eternally fixed. They are part of a continuous interplay between history, power and culture. Ethnic boundaries are main-tained by a limited set of cultural features but most 'cultural matter' is not constrained by such boundaries. The texture of myths, memories, values and symbols builds up a cultural substance of what is usually referred to as 'col-lective memory. ' The manifestations of collective memory - certain traditions of cultural heritage - have been invented and they are readily naturalized as "historical". Nevertheless, collective memory is selective and exclusionary of actual events, ideas, and memories of sets of persons who do not easily fit the alleged mainstream narrative of "who we were". The collective memory of Hungarians - embedded in the narration about "the nation", united under the Holy Crown of St Stephen - is... --- ### István Lanstyák: "Tommy-rot" in language cultivation literature (I. part) - Published: 2016-06-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/09/istvan-lanstyak-tommy-rot-in-language-cultivation-literature-i-part/ - Kategóriák: Forum Social Science Review - Post Years: 2003, 2003/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: lanstyakistvan The author deals with various examples of language myths and other unschol-arly statements concerning linguistic matters as well as with the stigmatiza-tion of non-standard linguistic features and their users. Most of his examples come from the articles on language cultivation published in the periodical called Édes Anyanyelvünk (Our Sweet Mother Tongue). Most of the authors of these articles are laymen engaged in language cultivation activities, but somé of them are professional linguists who work at the Linguistic Institute of the Hungárián Academy of Sciences or teach at renowned universities, neverthe-less consider themselves alsó language cultivators. The author of the present paper comments the "tommy-rot" in language cultivation literature mostlyfrom sociolinguistic point of view. He concludes that "language cultivation" should limit itself to popularizing linguistic knowledge and giving counsels in matters of language use and these linguistic services should be provided solely by well-trained professional linguists. --- ### Gizella Szabómihály: On the quality improvement of slovak-hungarian technical translations and on the conditions of the creation of objective translation criticism - Published: 2016-06-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/09/gizella-szabomihaly-on-the-quality-improvement-of-slovak-hungarian-technical-translations-and-on-the-conditions-of-the-creation-of-objective-translation-criticism/ - Kategóriák: Forum Social Science Review - Post Years: 2003, 2003/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: szabomihalygizella Technical translation. Literary translation. Source language. Target language. Aspects of translation eval-uation. Norms. Bilingual situation. Research topics and directions. Significant part of Hungárián texts written in Slovakia is translation, and/or other type of meta-texts. Since publishing Hungárián (and national minority) texts for those to whom these texts are intended are rather symbolical than for practical reasons, the quality of such texts has been only occasionally commented, and the occasional criticism was oriented mainly on the wrong usage of words. The study tries to outline that system of criteria according to which the translations can be objectively evaluated, and/or those expectations that can be requested from the translators. Since at the evaluation of a translation the target language norm and the interpretation of norms are of central importance, the author evén emphasises how the target language norm can be interpreted in a bilingual situation, and/or what research must be done to judge whether the translation meets target language norms. --- ### András Mészáros: The Evangelic College in Presov in the Hungárián cultural history - Published: 2016-06-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/09/andras-meszaros-the-evangelic-college-in-presov-in-the-hungarian-cultural-history/ - Kategóriák: Forum Social Science Review - Post Years: 2003, 2003/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: meszarosandras   Development of school system in Hungary in the 18" - 19" C. Upper-Hungarian Evangelic schools. The Evangelic College in Presov. Philosophy, law, and theology teaching. The outstanding teacher personali-ties of the college. The author in his paper examines, in connection to the development of school system in Hungary, whether the Hungárián and mainly the Upper-Hungarian schools were able to ease the civilisation incongruences in contrast to West Europe. The examination is made in connection with the Evangelic College in Presov. Consequently, he states: 1. From the very beginning, the college in Presov supported, adapted, and spread the contemporary knowledge (its teachers were well-prepared professionals and they dealt with their knowledge appropriately, and they did their best to separate knowledge and the happen-ings of actual politics). 2. Due to its locality conditions, but alsó accepting this determination, the college was a multicultural institution. It raised the "nation-al" principle present in the Protestant teaching to the value-oriented thinking of Kant's philosophy, through which the worlds of "there is" (Sein) and "must" (Sollen) come intő a balanced relationship with each other. 3. Consequently, except tor little exceptions the college became a model of tolerance. --- ### József Fazekas: László Zeman, the scientist and teacher - Published: 2016-06-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/09/jozsef-fazekas-laszlo-zeman-the-scientist-and-teacher/ - Kategóriák: Forum Social Science Review - Post Years: 2003, 2003/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: fazekasjozsef   László Zeman's activities in the field of linguistics and literature. The structural linguistics of the 20™ C (Saussure, Trubeckoj, Hjelmslev, Bloomfield, Chomsky) and the influence of the Prague School (Muka? ovsky) on László Zeman. László Zeman's conception of language teaching. The ideological her-itage of the Evangelic College in Presov. Teacher of the Comenius University. In his paper the author introduces László Zeman's, the 75-year-old retired uni-versity teacher's, scientific activities. The author states that the core and the starting point of László Zeman's activities, including his teaching, lies in the use of the main results of somé of the branches of the so-called structural lin-guistics developed by Saussure, the Prague School, i. e. the functional linguis-tics, the glossematics by the Copenhagen Hjelmslev, the descriptive linguistics by the American Bloomfield, and the transformational generative grammar by Chomsky. László Zeman's activities in literature are primarily determined by the Czech Jan Mukarovsky, and the Slovak F. Miko who creatively developed Mukarovsky's theory. Zeman's studies on technical and literary translation are alsó very significant. --- ### László Öllős: The rights és and the principle of equal opportunities - Published: 2016-06-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/09/laszlo-ollos-the-rights-es-and-the-principle-of-equal-opportunities/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2003, 2003/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: olloslaszlo The study examines whether it is possible to interprate national rights from the point of view of humán rights. This results the rights of minorities, in other words, the rights of national minorities, the rights of the given national groups, tha is the minorities within the majority and minority, i. e. the rights of those who have different viewpoints than the majority on certain national issues. The study offers a solution, by which not just the rights of national minorities, but alsó the national rights of individuals can be considered as humán rights. Consequently, every individual has the right to exercise his national rights regardless of the fact whether he reckons himself among the national majority or national minority within the given country. The country is obligatory to ensure the right for freedom and all the rights that belong to demand rights. In this case the principle that the object of humán rights is alsó the one who stands against them is effective. The study's conclusion follows Kant's tradi-tion. It predicts that the rangé of humán morál abilities, thanks to which the individual is ableto recognize and judge other people's abilities diffferent than his, and he wants to prove that with this his ability he can live in connection with national characteristics, evén in the world of politics. --- ### Gábor Lelkes: Elements of competitiveness and backwardness in the South-Slovakian space - Published: 2016-06-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/09/gabor-lelkes-elements-of-competitiveness-and-backwardness-in-the-south-slovakian-space/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2003, 2003/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: lelkesgabor This report provides information about the spatial processes of the 1990's and the characteristics of the spatial structure of the South-Slovakian space as evolved by the beginning of the 21st century, as well as the major tasks of spatial development. Specific features of the régiónál development policy, as opposed to the macro levél policy, deals with the differentiated, specialised attention of vari-ous regions. Over the pást decade the reaction of various regions to the changes proved to be very different, therefore régiónál strategies can not be formulated by a simple decision. Hence it requires mapping of the régiónál dimension: the actors of the régiónál policies should be familiar with the strengths, weaknesses, opportunities and threats of each region. Considering the natural and climatic conditions and the relief of the territo-ry, the southern bordér regions of Slovakia have good conditions for the development of agricultural production, as well as for different forms of tourism. Régiónál economic trends of the pást decade in the studied region have basically been determined by the important role of foreign capital in the local economy, entrepreneurial activity etc, as well as by the régiónál structures that have evolved as a result of the above mentioned components. On top of the natural features, régiónál disparities emerging from economic trends are significantly influenced by the region's accessibility and the quality of its humán resources. These explain the diverse economic and social character of the regions. During the last 10 years in the South-Slovakian space a strong west-east disparity... --- ### Zsuzsanna Lampl: Factual picture on higher education, research, and development supports granted to people beyond the border and their utilisation - Published: 2016-06-08 - Modified: 2016-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/08/zsuzsanna-lampl-factual-picture-on-higher-education-research-and-development-supports-granted-to-people-beyond-the-border-and-their-utilisation/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2003, 2003/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: lamplzsuzsanna The author in her study informs about the survey that examined the utilisation of supports granted to higher education and research institutions from 1990 to persons over the border, specifically: the effectiveness of teaching, the Domus-program me and PhD/DLA courses provided at branch departments of Hungarian universities and colleges. The main reason of the interest in branch departments of Hungarian universities and colleges is that the young people obtain higher education qualification in Hungarian language. Although obtaining a diploma does not automatically guarantee the improvement of job opportunities, partly because they first have to have it accepted, and partly because it is generally known that in Slovakia, except for a few districts, there are few jobs that require higher education. The reason why PhD and DLA-students decide to pursue their further studies is that they wish to grow professionally, and to obtain the status of a researcher and/or university teacher. They also claim that these studies are important, because in their opinion it gives them professional competency and research experience, therefore they are more optimistic when judging job opportunities than those respondents who attended branch departments. As negative experience they stated poor consulting opportunities, high financial burdens, but most of all tiring commuting, travelling. The Domus-scholarship students positively evaluated the programme, because it helped them to proceed in their research. They appreciate that they could learn about Hungarian research, accomplish their researches, collect literature, and learn how to use the electronic library, build stable relationships with Hungarian professionals, take part... --- ### Ferenc Vörös: Family names in Western Slovakia in time dimension - Published: 2016-06-08 - Modified: 2016-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/08/ferenc-voros-family-names-in-western-slovakia-in-time-dimension/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2003, 2003/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: vorosferenc Examinations on family names on Hungarian territories of Western Slovakia (Balony, Diósförgepatony, Kiscétény, Nagycétény). Research sub-periods. Frequent names. Characteristic names. Primary names. Groups of name categorisation: 1. by ethnicity, 2. by profession, 3. by folklore, 4. by proper name, 5. by origin, 6. by referring to figure of a person. Statistical processing of results. It is a well-known fact that certain family names originate from a characteristic region or even concrete settlement, others from an entire linguistic territory. Although in consequence of the moving of population from time to time changes in names occur in every territory. In his study the author tries to find out which family names can be considered to be frequent, characteristic, or primary on four Western Slovakian territories (Balony, Diósförgepatony, Kiscétény, Nagycétény) from the end of the 19th C to the present (dividing the given time period into seven sub-periods). The sources of the study were Turkish defters, urbaria, several lists, religious and state registries. By the author frequent family names are considered those names that are heavily burdened and within a given time interval in the circle of the bearers of the particular name are ranked in absolute order of rank in the first 10-15 names. Characteristic names are those that on the given settlement, differ from names generally used in other geographical units, environments. Primary names are by the author considered old native names of the given territory, regardless of the frequency of the name. In all the four villages there are family... --- ### Tibor Pintér: What should be known about the national corpuses - Published: 2016-06-08 - Modified: 2016-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/08/tibor-pinter-what-should-be-known-about-the-national-corpuses/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2003, 2003/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: pintertibor Definition of corpus linguistics. Research areas and tools of corpus linguistics researches. The issue of representativeness. Definition of the corpuses' representativeness according to Douglas Biber. Quality and quantity of materials involved in the corpus. Computer processing on the basis of materials from the Internet coded in HTML format. Characteristics of the Hungarian Word-source in Slovakia. The use of corpuses in linguistics and education. The corpus linguistics systematically and regularly deals with linguistic corpuses and with the tools that store and process them, as well, and during the examinations in order to recognise linguistic systems and linguistic functions better, and it also uses such tools that have been impossible before because of the underdevelopment of computing technology. Computational linguistics is the closest to corpus linguistics, we can say that corpus linguistics forms a boundary to computational linguistics and description linguistics, or social-linguistics. The principal role of corpuses is to be a sample for descriptive and living language researches, thus the most important requirement towards their content and structure is to be representative, i. e. from the contextual and structural point of view the corpuses have to be as real as possible. Beside the quality of the material the quantity of materials involved in the corpus is also an important issue. This can vary according to the goal of corpuses, although the thesis that the corpuses should include the possibly highest amount of materials is very frequent. Designers of corpuses provide processing of more hundred millions of words with the help of... --- ### István Lanstyák: Translation and contact linguistics - Published: 2016-06-08 - Modified: 2016-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/08/istvan-lanstyak-translation-and-contact-linguistics/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2003, 2003/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: lanstyakistvan   Translation as special type of bilingual speech. Speech contact and language contact. Translation uni-versals as a special type of language contact universals. Contact induced features. Convergence - levelling up. Linguistic insecurity. Simplification - implicitation. Analytic tendency - explicitation. Purism -adherence to the norms. The main goal of the paper is to show that there are a number of questions dealt with in translation theory which can be interpreted and studied in the framework of contact linguistics. No wonder that this is so, since the translators are bilingual persons whose speech shows the same features as that of other bilinguals, even if their language use is more conscious than that of "ordinary" bilinguals and therefore there may be substantial differences between the types of contact induced features characteristic of the two groups. Translation contact is a part of language contact in general, which is one of the most significant factors influencing language change. The problems of universals of language contact as well as translation uni-versals show how important it is to deal with translation theory, bilingualism and contact linguistics in a uniform conceptual frame. The concepts used in contact linguistics seem suitable for describing all the relevant phenomena on the basis of uniform principles. Beside the fields of inquiry mentioned in this paper language acquisition and foreign language teaching should also be included into this description, and within contact linguistics language attrition and language shift phenomena should also be incorporated. As to the way of looking at the problems connected... --- ### Sona Gabzdi'lová: Quantitative changes in the Hungarian-language educational institutions and its students BETWEEN 1990-2001 - Published: 2016-06-08 - Modified: 2016-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/08/sona-gabzdilova-quantitative-changes-in-the-hungarian-language-educational-institutions-and-its-students-between-1990-2001/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2003, 2003/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: gabzdilovasona   Mother-language education of the Hungarian minority in Slovakia. Kindergartens. Primary schools. High schools. Grammar schools, vocational secondary schools, trade schools. Universities, colleges. Formation of the number of schools, classes, and students. Hungarian-language teaching is ensured on the following three levels in Slovakia: kindergartens, primary schools, and high schools. The difference between the decreasing number of kindergartens in Slovak and Hungarian kindergartens during the examined period is minimal. A more significant difference (8%) can be shown in the decreasing number of Hungarian and Slovak nationality children, that is also the resut of natural decreasing number of Hungarian nationality population. The number of Hungarian- and Slovak-language primary schools, and par-allelly the number of students, did not decrease during the examined period. The number of Hungarian-language classes decreased by 0,7%, while the Slovak-language classes decreased by 3,6%. The number of Hungarian students dropped by 17,9%. The number of Slovak classes decreased by 16,4%, the number of students decreased by 16,44%. To the end of the examined period the number of high schools raised to 3322, from which in 147 the teaching language is Hungarian (4,4% of the total). The high schools were attended by 91 805 students, from which 3762 students attend Hungarian-language classes (4,1%). At high schools 6396 Hungarian nationality students pursue their studies, that means that 2634 (41,2%) students attend Slovak-language schools. The largest number of students is present at vocational secondary schools (1293 students), then at agricultural high schools (878 students), and at economic vocational secondary schools (841 students). The... --- ### The educational situation of the Trebisov district in the 19th century and at the beginning of the 20th century - Published: 2016-06-08 - Modified: 2016-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/08/the-educational-situation-of-the-trebisov-district-in-the-19th-century-and-at-the-beginning-of-the-20th-century/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2003, 2003/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: terebessysaposaranka   The author in her study examines the situation of education in the Trebisov district situated in the former Zemplén county. In her short historical survey, she states that the schooling of the population improved after the Ratio Educatio-nis issued by Maria Theresia, later the Act on Peoples' School in 1868 resulted significant changes in the region and influenced the organisation of basic education for long decades, including the 6-grade primary school, the 3-grade primary school and the 3-grade economic repeating school, and 4-grade higher elementary school. This result seemed to be supported also by the fact that in 1910 in 85 of 88 territories, the ability of population to read and write was over 50%, while in 1900 the rate of those who had the knowledge to read and write represented 50% only in 64 territories. During the dualism the number of pedagogues working in schools and education keeps raising. The author then gives a detailed information on the statistical data on schools from 1868, 1879, 1899 and 1904 by villages and religion (Roman Catholic, Greek Catholic, Reformed, Evangelic, Israelite). --- ### József Kiss: The situation of the Hungarian national minority in Czechoslovakia within the framework OF CZECHOSLOVAKIAN RELATIONS (1948-1960) - Published: 2016-06-08 - Modified: 2016-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/08/jozsef-kiss-the-situation-of-the-hungarian-national-minority-in-czechoslovakia-within-the-framework-of-czechoslovakian-relations-1948-1960/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2003, 2003/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: kissjozsef Minority policy of Czechoslovakia in the 1950s. Central party policy and Slovakia, its effects on dealing with the issue of Hungarians in Czechoslovakia. Signing of the Czechoslovak-Hungarian agreement. Governmental resolution of Czechoslovakia (in 1952) on the use of mother language in official communication. Changes in solving the minority issue at the beginning of the 1960s In the 50s the policy toward the Hungarian national minority in Czechoslovakia was predominantly influenced by Prague centralism that was even multiplied by the asymmetrically arranged state power. The Slovak authorities became subordinate to Czech authorities in Prague and to the state authorities in such a way that it practically meant only little autonomy. The principles of the national minority policy, but often the enforcement orders were formulated in the power centres of Prague. Consequently, towards the Hungarian nationality communities a certain interrelation, but a different approach was present. Therefore, from the side of Prague - also from international point of view - sometimes rigorous and sometimes gallant behaviour was shown. Although, there were situations when willingness and tolerance was shown that can be explained with the empathy formed in the conditions of Slovak-Hungarian co-existence. Concluding the agreement on cultural co-operation after the signing of the Czechoslovak-Hungarian (amicable) agreement in April 1949 was postponed to November 1951, because the Czechoslovak Ministry of Foreign Affairs did not want to involve the principle on joint support of national minorities. At the same time in the summer of 1952 the governmental resolution that set the limits of using... --- ### Hushegyi Gábor : Kisebbségi Mátrix - Published: 2016-06-08 - Modified: 2016-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/08/hushegyi-gabor-kisebbsegi-matrix/ - Kategóriák: Agora, Szemle - Post Years: 2003, 2003/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: hushegyigabor "Lehetséges, hogy mindnyájan a Mátrix kellős közepén élünk. Bárhova nézünk, a kitalált valóság politikumát láthatjuk... " (Timothy Garton Ash, 2003) Huncík Péter ismét idejében szólalt meg, mint már többször az elmúlt években. Jelen esetben remélhetően a gondolatok iránt fogékonyabb közegben. Európa jeles értelmiségei ugyanis félretéve minden köztük kialakult feszültséget és konfliktust, csatlakoztak azon amerikai gondolkodókhoz és politológusokhoz, akik immár két éve a jelenlegi amerikai adminisztrációban rejlő plutokrácia-veszélyt hangoztatják. Vita zajlik mindenütt a világ jövőjéről, a jövő Európájáról, de a hazai magyar közegben, értelmiségi körökben, a politikai elit megnyilatkozásaiban sajnos nem érzékelem, hogy ezt tudatosítanánk. Csak elvétve szólal meg egy-két ember lényegre törő elemzéssel, ám az is elsősorban a kisebbségi lét reflexiója. Végig kell végre gondolni ezeknek a megnyilvánulásoknak az okozóját, hogy végre továbbléphessünk már. Ilyen szempontból jelentősnek tartom Huncík Etnikai immundeficites szindróma című tanulmányát, mert elgondolkodhatunk az örömtelinek cseppet sem nevezhető helyzet néhány meghatározó tényezőjéről. Nem feltétlenül szükséges, hogy értékelésünk egybecsengő legyen, ám a vita és a további szempontok eljuttathatnak bennünket a kisebbségi lét egyre elviselhetetlenebb Mátrixának mezsgyéjére, hogy a politikusok, az őket szolgáló médiák, a mindent meghatározó gazdasági csoportérdekek tudatos infantilizálási stratégiáját tudatosítva a világ és Európa valós, jövőnket meghatározó kérdéseivel foglakozzunk. Mivel a lélektan területén nem vagyok jártas, ezért több, a tanulmányban alkalmazott jelzőt képletesen értelmezek, s így további kérdések és összefüggések keresésére teszek kísérletet, elsősorban a kiszolgáltatottságot eredményező nyilvánosság- és a médiamanipulálás szempontjából. Közvetlen indíttatással Huncík tanulmánya mellett a politológus Timothy Garton Ash Legyenek üdvözölve az életre kelt Mátrixban (Ash 2003, 12) című esszéje szolgált, amelyben találóan... --- ### Attila Simon: Conceptions and plans for populating Southern Slovakia by the Slavs within the framework of the land reform in the first republic - Published: 2016-06-08 - Modified: 2016-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/08/attila-simon-conceptions-and-plans-for-populating-southern-slovakia-by-the-slavs-within-the-framework-of-the-land-reform-in-the-first-republic/ - Kategóriák: Forum Social Science Review - Post Years: 2003, 2003/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: simonattila   The study examines the Slav colonisation plans made within the Land reform during the first Czechoslovak Republic (1918-1938). The study states that the Land reform announced after the formation of the Czechoslovak Republic served together with the nationalisation of trades, for taking economic power to the hands of Czechs and Slovaks. In his study the author follows the birth of colonisation conceptions and its first definitions. In his historical review he shows that the Land reform, as the tool for expanding the Slav nationality was present before 1918. The Czechoslovak acts on land property reform created in 1919-1920 did not include any discriminative elements, although the State Land Administration who was to provide the reform, received so un-controllable power that enabled attitude oriented on nation. The designers of colonisation plans were primarily from the Land Administration or they were high-position officials. Milan Hodza, who was the member of the controlling committee of the Land Administration, and was the Ministry of Economy for a period of time, announced the plan of Slav colonisation of Southern Slovakia with referring to historical harm. According to his officially accepted complaints during the colonisation the Slovaks only re-settle the land, from where the Hungarians "pushed them out with force". The plan of settling Slavs on Hungarian territories of Southern Slovakia was defined by Ivan Daxner in detail, who planned to settle more than a half a million of people. The author with introducing the colonisation plans makes it clear that the colonisation did not... --- ### Árpád Popély: Territorial relations and ethnical consequences of colonisation - Published: 2016-06-08 - Modified: 2016-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/08/arpad-popely-territorial-relations-and-ethnical-consequences-of-colonisation/ - Kategóriák: Forum Social Science Review - Post Years: 2003, 2003/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: popelyarpad   Development of the number of Hungarians in Czechoslovakia between the two World Wars. Colonisation of Slovaks and Czechs on Slovak territories lived by Hungarians within the framework of the land reform in 1919. Slovak and Czech colonies set up within the framework of official and private colonisation. Percentage of Hungarian and Slovak population in colonised villages that lost their absolute Hungarian majority and in colonised villages that became of mixed character. While the Hungarian population census in 1910 recorded on Slovakia's territory 896 271, the Czechoslovak population census in Slovakia in 1930 recorded only 592 337 Hungarians. Thus, the decrease in the number of population exceeded 300 000, that is one-third of the number recorded in 1910, the number of lost villages was 123. This immense change in the number of ethnical rate - of which reasons can be traced back beside the moving of 100 000 Hungarians to the territories of Hungary also to introducing the Jewish national category and to the changing of nationalities of the bilingual population - was present mainly on Slovak ethnical territories and towns lying on the language boundary, and after the Turkish wars in the 18th C partially the territories with mixed ethnicity resettled with Slovaks. Thus, the Czechoslovak authorities accredited to the Land reform in 1919 a major role in slovakisation and colonization of closed territories with Hungarian ethnicity, during which Slav (Slovak and Czech) settlers, so-called colonists settled on the territories of Southern Slovakia lived by Hungarians. The number of... --- ### Comparison of security policy of the United States of America, Great Britain, France, and Germany - Published: 2016-06-08 - Modified: 2016-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/08/comparison-of-security-policy-of-the-united-states-of-america-great-britain-france-and-germany/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2003, 2003/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: ondrejcsakrobert   Security policy of the USA, Great Britain, France, and Germany. Factors of security policy: geographical abilities, geographical environment, geo-political situation and historical traditions of the country, strategy culture, self-definition and relative power of the country, global and regional security environment. Changes of security policy after lltn September 2001 in New York. The author after examining the security policy of the USA, Great Britain, France, and Germany states that there are considerable differences in the security policy of the USA and their European partners, allies that evidently showed up during the war against Iraq. One of the very important reasons of the differences can be found in historical experience and in the events after the Second World War. The USA neither had to face direct threat from the side of strong neighbours, nor the country's domestic and security policy had to count with considerable enemy in its direct geo-political environment. Consequently, the American strategy culture is much more "free" - comparing it with the European. The new direction of the USA's security policy after the terrorist attack on 11th September 2001 in New York and later after the Iraq war can be viewed as the reaction of the only super-power on the changed security environment and on the new security challenges. In the future the USA in order to protect its safety will not hesitate to elude even international obligations or UN, if they would hinder the USA in taking steps that were judged to be unnecessary. Great Britain has... --- ### Béla Gabóda: Minority educational affairs during the Czechoslovak Republic (1919-1938) (II. part) - Published: 2016-06-08 - Modified: 2016-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/08/bela-gaboda-minority-educational-affairs-during-the-czechoslovak-republic-1919-1938-ii-part/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2003, 2003/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: gabodabela Minority educational affair in Sub-Carpathia during the two World Wars. The Czechoslovak Republic's public educational affairs (more important regulations, laws). Teaching societies (associations) in Sub-Carpathia. Direction of educational affairs (educational districts). Nursery schools and national schools. Higher elementary schools. High schools. The history of the Hungarian Grammar School in Berehovo during the Czechoslovak Republic. Vocational schools. Hungarian children in foreign schools. Educational network of the city. After the formation of Czechoslovakia, the politics devote great care on the total re-arrangement of the educational system. On the one hand it meant the change of Hungarian laws on educational. The main difference between the Hungarian and the Czechoslovak educational system is that while Hungarian public education wanted to ensure the joint teaching effect of school and religion, the Czechoslovak public educational system wanted to divide religion and school completely. This principle was applied in the Czechoslovak constitutional law in 1920 (although in a hidden form), and the governmental provisions on public education intended to enforce this principle by terminating and nationalising religious schools and pushing religious education to the background. The negative features of the Czechoslovak nationality politics revealed primarily in educational affairs. The public education policy of the Czechoslovak civil democratic country was characterised by the fact that no pedagogue with Hungarian nationality could be in the management of educational institutions, from the Ministry to the district educational inspection, no school master with Hungarian nationality could be in the post of no state grammar-school with Hungarian teaching language. The grammar-school with... --- ### József Menyhárt: Religion and language (language policy of the Catholic church in Slovakia) - Published: 2016-06-08 - Modified: 2016-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/08/jozsef-menyhart-religion-and-language-language-policy-of-the-catholic-church-in-slovakia/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2003, 2003/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: menyhartjozsef   The author in his study examines those religious policy issues that influence and expectedly will influence language usage, maintenance, and language change of Catholic Hungarians in Slovakia. The recent language policy of the Slovak Catholic church and its influence on the language usage of Hungarian believers is inseparable from the basic problems of the Hungaran Catholic religious life. These are according to the author the following: a) the lack of major pastors (bishop or subsidiary bishop) and/or bishop officials with Hungarian mother language, b) priests with Hungarian mother language (ageing of priest with Hungarian mother language, lack of replacement/new generation priests, leaving of young priests), c) lack of education in Hungarian language for young priests with Hungarian mother language, and/or clumsiness of education in Hungarian language for young priests with Slovak mother language, d) institutional and organisational problems (lack of religious education in Hungarian language, professional training, further professional training of priests, conscious soul maintenance; low number of religious educational institutions), e) indifferent and sometimes even chauvinistic/anti-Hungarian attitude of responsible Slovak main pastors towards problems of Catholic believers with Hungarian nationality (releasing Hungarian-oriented priests from Hungarian parishes, who are often replaced by Slovak priests who speak little or no Hungarian, efforts for dissolving Hungarian Catholics while establishing new dioceses). The author measures and introduces the impact of recent Catholic religious policy on language and language usage by analysing religious policy and history. --- ### Péter Huncík: Ethnic immundeficit syndrome - Published: 2016-06-07 - Modified: 2016-06-07 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/07/peter-huncik-ethnic-immundeficit-syndrome/ - Kategóriák: Agora, Forum Social Science Review - Post Years: 2003, 2003/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: huncikpeter The author in his research focuses on the Hungarian-Hungarian relationship from a social-psychological aspect. He points out that prior to 1989 Hungary was not able to practice a real national politics towards the ethnic Hungarians living outside the borders. In 1989 a serious political and social turning point came about in Central-Eastern-Europe. Due to this change the political elit in Hungary more and more often discussed the destiny and present situation of the ethnic Hungarians. The author talks about these political manifestations and suggests that in most cases solemn tone and a simplified approach was dominant instead of well-functioning solutions. The paper also talks about the so called Hungarian advantage law and its psychological aspects. The author analyzes the relationship between the mother country and the Hungarians living outside the borders after the W. W. I. and the Trianon-pact. He points out that it was a dependent relationship on the part of ethnic Hungarians with all its negative side effects. However, the Hungarian national politics keeps alive and feeds this dependency. This situation keeps the ethnic Hungarians in infancy. The group of symptoms that was brought about by dependency and by this state of infancy is called EIDS (ethnic immundeficit syndrome) by the author. Due to - EIDS - ethnic Hungarians lack many important defensive mechanisms that would help them to communicate, cope and manage their relationship with the political majority. In 2004, certain countries, like Slovakia and Slovenia will join the EU, while others, like Romania and Serbia, will... --- ### József Gyönyör: We were a protected minority sometime - Published: 2016-06-07 - Modified: 2016-06-07 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/07/jozsef-gyonyor-we-were-a-protected-minority-sometime/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2003, 2003/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: gyonyorjozsef The author in his study examines the peace-treaties that closed the First World War from the legal point of view. These Treaties besides the rights ensured to all the inhabitants or citizens, directed the rights ensured to citizens belonging to ethnical, religious, or language minorities or certain citizens belonging to religious minorities, or certain ethical or language minorities. Later, he analyses the individual and collective rights of national minorities, that the Treaties do not declare unanimously that these rights refer only to the rights of the minorities or that they refer to minorities collectively (they even do not state resolutely who are the representatives of the minority). We even face rights that concern only individuals belonging to the minority (personal liberty), and there are even rights that concern minorities as a whole (right concerning autonomy). In the case of Czechoslovakia the right for autonomy e. g. concerned only the Ruthenian nationality and not the whole nation of the Carpathian territory. The minorities according to the Treaties could not be subject to the international right, only their objects, i. e. the minorities did not have any rights to propose their complaints to the League of Nations. The minorities could call attention of the Council to the breaking or the dangers of the orders of the Treaties of Minorities, but it was not a right, only a possibility. Consequently, the author examines the issues of nationality of minorities, because the vast majority of minority rights concern citizens that belong to one of... --- ### László Bukovszky: Chapters from the past of Deáki (1848-1945) - Published: 2016-06-07 - Modified: 2016-06-07 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/07/laszlo-bukovszky-chapters-from-the-past-of-deaki-1848-1945/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2003, 2003/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: bukovszkylaszlo   Deáki has one of the most important place in the Slovak and general Hungarian history. His historical past goes back to the 11th century that is evidenced with the foundation document issued by St. István, at the Pannonhalma Abbacy. The word Terra Wag" in the document according to the present-day interpretation means Deáki and its close neighbourhood. The author in his study introduces the most important/revolutionary one hundred years of the history of Deáki. The civil revolution in 1848 and the consequent War of Independence, the consolidation of land-strips that ended the arrangement of land property relationships of villeins, and the social and economic results of the civil transformation during the dualism had a significant impact on the every-day life of the - from the legal point of view - large village (incorporated municipality). To the 19th - 20th century Deáki was one of the most dynamically developing territory of the Külső (meaning outer) district of the Pozsony county that has agricultural character, but also having significant mill industry. During fifty years the number of population of the territory lived only by Hungarians raised with 86 per cent. The First World War and the consequent change of imperium hindered this development for a short time, but in spite of the world-wide depression, the village could survive. For the thirties of the last century beside the economic boom, a very varied social life was characteristic. The village's community - of which language was unified, but it had more religions -... --- ### János Rathmann: Johann Samuel Toperczer 's thoughts - Published: 2016-06-07 - Modified: 2016-06-07 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/07/janos-rathmann-johann-samuel-toperczer-s-thoughts/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2003, 2003/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: rathmannjanos   Johann Samuel Toperczer (1770-1815), was one of the best teachers of the well-known Levoca Grammar School, who wrote numerous studies. The work tries to give a picture of the direction of Toperczer's ideas according to his published studies. The author introduces his life and career according to accessible sources. Later, he describes his school-years, emphasising that in that decade, in the 90s of the 18th century, Jena was Germany's acknowledged intellectual centre and one of the centres of the Kantian philosophy and ideology. Perhaps Toperczer's way of thinking, that was based on solid Kantenian foundations, could go beyond criticism. He understood his great master, Kant, and the Kant-interpretators of his time, e. g. Forberg, Reinhold, Schmid, and his kind teacher, and historian at the Jone University, Schiller. He was inspired by them for achieving knowledge and independent thinking. Although, he was also inspired by the Jena University itself, and by the creative atmosphere of the Goethe-spirited university that at that time was progressive. Thus, the study places Toperczer's thinking to that milieu in which it in fact was created: to the Kant-originated spirituality of C. Reinhold, Fr. Schiller, J. G. Herder. Outgoing from this, the author examines the main idea and concept of Toperczer's two biggest studies. The first - considering its topic - describes one of the ideas of enlightenment, the philosophical issue of achieving happiness by people, that is approached from newer and newer aspects, while the second one describes in detail the historical forms of love... --- ### Ferenc Boros: 1968 and the Kádár policy - Published: 2016-06-07 - Modified: 2016-06-07 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/07/ferenc-boros-1968-and-the-kadar-policy/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2003, 2003/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: borosferenc   The author according to the newest research results examines the attitude of János Kádár, Secretary General of the Hungarian Socialistic Labour Party (his mediatory role") to the events in Czechoslovakia in 1968, the so-called Prague Spring in a more wide political concept. It is not doubtful that the developing Czechoslovak and Hungarian reforms by their content meant to result the Stalin-type economic system, moreover, the Czechoslovak reform very quickly and radically was pushed to the political level. Therefore, their liquidation was by the Soviet policy considered to be of vital interest and sub-ordinated them to geo-political interests, after what Czechoslovakia gained an important role in the Soviet strategy. The author states that Kádár saw that the Czechoslovak reforms go beyond the acceptable boundary set by the Russians, then this movement can lead to a crush, as it happaned in Hungary in 1956, and that it can even seriously endanger the Hungarian economic reform started at that time. Therefore, Kádár tried to carefully support the Czechoslovak reforms (to the middle of August 1968), and then he called the attention of the Czechoslovak Party management to the dangers, referring to the unanimous turning off the socialism (to the end to July 1968), and finally (from August 1968) he agreed with military intervention, urging political solution. For a time he tried to mediate between the Soviet and Czechoslovak Party management, but he found no partners for this between the party leaders of other socialistic countries. Kádár's whole life was characterised by duality"... --- ### István Gaucsík: Economy and credit organisation - Hungarian banking situation in Slovakia (1918-1923) (II. part) - Published: 2016-06-07 - Modified: 2016-06-07 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/07/istvan-gaucsik-economy-and-credit-organisation-hungarian-banking-situation-in-slovakia-1918-1923-ii-part/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2003, 2003/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: gaucsikistvan The study tries to answer those questions that arose in relation to the integration of Hungarian nationality banks from the point of view of the development of the Czechoslovak credit bank system between 1918 and 1923. Disorganisation in public law and politics in Austro-Hungarian Monarchy influenced the territory's economic relations, too. It resulted the economic nationalism of successor states and autarky of economic policy. Czechoslovakia preserved the most important development results in economy of the Czech-Moravian-Silezian territories before the First World War. Czechoslovakia inherited significant economic capacity (approx. 70 per cent). Only 8. 5 per cent of industrial capacity remained in Slovakia. Those regions of Slovakia and Sub-Carpathia that were lived by Hungarians found themselves in peripheral position from economic point of view. The Hungarian economists of that time in Slovakia (László Hantos, Lajos Jócsik, Ödön Tarján) dealt with the economic under-development, industrial and agricultural crisis of these territories. The rest of the book deals with the problems of unifying credit system structures. The bank system of Czech territories, that was more professional and had a more developed division of labour, had a dominant position within the forming credit organisation. The study focuses on examining general economic policy, banking issues. Later, the study deals with the processes of nationalisation and nostrification, compares the Czech and Slovak examples. The professionals of that time thought that fusion are one of the important conditions of the recovery of nationality banks. Between 1918 and 1923 in Slovakia and Sub-Carpathia (with smaller structural modifications) the... --- ### The first bilateral discussion between Czechoslovakia and Hungary (1921) - Mariánské Lázné (II. part) - Published: 2016-06-07 - Modified: 2016-06-07 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/07/the-first-bilateral-discussion-between-czechoslovakia-and-hungary-1921-marianske-lazne-ii-part/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2003, 2003/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: tothendre   Although Karel's spring restoration attempt and the connected feverish diplomatic activity of the Czechoslovak minister of foreign affairs Edvard Benes had an unfavorable impact on the Czechoslovak-Hungarian relations, the urgent necessity of final solution of the accumulated problems of mainly technical or more precisely practical character contributed to a relatively quick reestablish-ment of a healthy communication between both parties in interest of resumption of negotiations of the commissions created in Bruck and in interest of implementation of another bilateral meeting on ministerial level. An evidence of bilateral determination to continue the negotiations initiated in March was another series of informal or preparatory dialogues, or more precisely a gradual initiation in technical commissions since the beginning of June and soon an agreement at another ministerial meeting held on 23 and 24 of June 1921, already in Czechoslovakia, in the city of Mariánské Lázné. Those who took part at this second bilateral meeting were again the head of diplomacy Edvard Benes from the Czechoslovak side, and the new minister of foreign affairs earl Miklós Bánfy and the ex-prime minister earl Pál Teleki from the Hungarian side. In comparison with the informative political dialogues in Bruck, the second bilateral negotiations of ministers had a little more concrete character which was given by the initiation of the sessions of the commissions and by the necessity of discussing the controversial questions emerged in them. Holding of the second Czechoslovak-Hungarian bilateral meeting on ministerial level confirmed definitely the possibility of normalizing relations between both countries,... --- ### Béla Gabóda: Minority educational affairs during the Czechoslovak Republic (1919-1938) (I. part) - Published: 2016-06-07 - Modified: 2016-06-07 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/07/bela-gaboda-minority-educational-affairs-during-the-czechoslovak-republic-1919-1938-i-part/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2003, 2003/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: gabodabela   After the formation of Czechoslovakia, the politics devote great care on the total re-arrangement of the educational system. On the one hand it meant the change of Hungarian laws on educational. The main difference between the Hungarian and the Czechoslovak educational system is that while Hungarian public education wanted to ensure the joint teaching effect of school and religion, the Czechoslovak public educational system wanted to divide religion and school completely. This principle was applied in the Czechoslovak constitutional law in 1920 (although in a hidden form), and the governmental provisions on public education intended to enforce this principle by terminating and nationalising religious schools and pushing religious education to the background. The negative features of the Czechoslovak nationality politics revealed primarily in educational affairs. The public education policy of the Czechoslovak civil democratic country was characterised by the fact that no pedagogue with Hungarian nationality could be in the management of educational institutions, from the Ministry to the district educational inspection, no school master with Hungarian nationality could be in the post of no state grammar-school with Hungarian teaching language. The grammar-school with Hungarian teaching language in Ungvár was even closed by the authorities. Part of the teachers in state elementary schools, grammar-schools, vocational schools, teacher-training colleges with Hungarian teaching language was no of Hungarian nationality. Nevertheless, teachers of Hungarian nationality, because of deliberate political consequences, were placed to Slovak and Ruthenian schools. One of the insufficiencies of the education in Hungarian language in Slovakia was that besides... --- ### György Schöpflin: Liberal-pluralism and post-communism - Published: 2016-06-07 - Modified: 2016-06-07 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/07/gyorgy-schopflin-liberal-pluralism-and-post-communism/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2003, 2003/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: schopflingyorgy Introducing liberal democracy in the post-communistic countries after 1989. The democratic transformation of post-communistic systems is the condition of EU enlargement. The main problem of transformation: the democratic transformation does not happen through really democratic institutions. Anglo-Saxon interpretation of post-communism. The issue of identity relating to an individual or community. Multi-culturalism. Forms of ethnicity. Etno-nation. Etno-regionalism. Multi-ethnicity. --- ### L. Juhász Ilona: Rudna I. Temetkezési szokások és a temetokultúra változásai a 20. században. (Voigt Vilmos) - Published: 2016-06-07 - Modified: 2016-06-07 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/07/l-juhasz-ilona-rudna-i-temetkezesi-szokasok-es-a-temetokultura-valtozasai-a-20-szazadban-voigt-vilmos/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2002, 2002/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: voigtvilmos A komáromi Etnológiai Központ egyre sokoldalúbb és eredményesebb tevékenységének valóságos mintapéldánya e kötet. Néprajzi leírástól szinte mindenki monográfiát vár: a helybeliek csakúgy, mint az etnográfus szaktudósok. A falumonográfiák célja az, hogy bemutassa egy-egy község múltját, jelenét, felidézze a változásokat. Kisebbségi néprajz esetében mindig fontos a nyelvhatár, az interetnikus kapcsolatok kérdése. Természetesen az egyes monográfiák versengenek egymással: egyre többet, egyre pontosabbat akarnak adni. Vonatkozik ez az adatok számára, az adatközlők technikájára, az illusztrációkra, a táblázatokra is. A mostani monográfia minden szempontból kielégítő. Terjedelme tüzetes bemutatást tesz lehetővé. Fényképek, szövegmutatványok, a szakirodalom jegyzéke, a kötet végén temetőtérkép-rajz található. Terjedelmes szlovák és német nyelvű rezümé van a kötet végén. A rendkívül részletes, precíz tartalomjegyzék is háromnyelvű. Talán jobban is felhívhatnánk a nem magyar olvasó figyelmét erre a körülményre. A kötet kívülről tetszetős, ám a papír rossz minősége nem teszi lehetővé, hogy a fényképek csakugyan látsszanak. Jó lenne, ha lenne elég pénz jobb papírra is. Rudna Rozsnyótól nyugatra van, a magyar–szlovák nyelvhatáron. Idevaló a szerző családja, úgyhogy nem csoda, ha minden tényt és szereplőt jól ismer. Bensőséges és pontos könyv, ám cseppet sem bőbeszédű. Nem is a szerzőt, a tényeket ismerjük meg. A magyar néprajztudomány az utóbbi két-három évtizedben egyre nagyobb figyelemmel vizsgálta a temetőket. A szlovák néprajztudomány is több, gazdagon illusztrált temető-könyvet tett közzé. Juhász Ilona ezeket ismeri, fel is használta a maga könyvében. Igen józan módon szinte mindenre kiterjed a figyelme: a halál előjeleitől kezdve a haldoklás, a temetés előkészítése, majd a temetés bemutatása következik. A gyász és a tor részletes tárgyalást... --- ### Bringéus, Nils-Arvid: Volksfrömmigkeit. Schwedische religionsethnologische Studien. (Liszka József) - Published: 2016-06-07 - Modified: 2016-06-07 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/07/bringeus-nils-arvid-volksfrommigkeit-schwedische-religionsethnologische-studien-liszka-jozsef/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2002, 2002/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef Népi vallásosság alatt a magyar és a közép-európai kutatás általában a hivatalos egyházi gyakorlattól kisebb-nagyobb mértékben eltérő, általában más eredetű vallási képzetekkel, elemekkel is kiegészített vallási tudatot és gyakorlatot, kultuszt érti. Ján Komorovský szlovák vallásetnológus szellemes megfogalmazásában a népi vallásosság a hivatalos egyházi gyakorlat folklorizálódott megnyilvánulási formája. Ebben az értelemben lehet beszélni „népi katolicizmusról”, „népi protestantizmusról” stb. Ezzel szemben vannak olyan nézetek is, amelyek egyrészt minden, a népi közegben fellelhető vallási képzetet és gyakorlatot (a hivatalos egyházi gyakorlatnak megfelelőt és a szűkebb értelemben vett „népi vallásosságot egyaránt), tehát a „nép” teljes vallásosságát, másrészt – az előbbieket tovább tágítva, azokhoz kapcsolva – a kereszténység előtti, „pogány” hiedelemrendszer(ek) maradványait, továbbá az újabb „vallási” mozgalmak jelenségeit összességében a népi vallásosság körébe sorolja. Utóbbi nem annyira a magyar, mint inkább a skandináv néprajzra a jellemző. A svéd és norvég vallási néprajz népi vallásosság alatt minden hiedelemképzet és az azokhoz kapcsolódó praktikák, kultusz összességét érti. „Primitív néphitelemek” ugyanúgy részei a népi vallásosságnak, mint a keresztény egyházi kultusz. Azon túl erősek a vallás- és egyháztörténeti kötődései, miközben az ún. kis- és szabadegyházak, szekták kérdését is erőteljesebben vonják be vizsgálódási körükbe. Foglalkoznak például a samanizmus és a satanizmus kérdéseivel egyaránt. A svéd népi vallásosság kutatási módszereibe, eredményeibe nyújt bepillantást Nils-Arvid Bringéusnak, a svéd etnológia élő klasszikusának legújabb, német nyelven megjelent kötete. A néprajztudományban egyre fontosabb szerepet kapó képek vizsgálati lehetőségeit összegző munkája (Volkstümliche Bilderkunde. München, 1982), majd az európai etnológia módszereit bemutató kötete (Der Mensch als Kulturwesen. Eine Einführung in die europäische Ethnologie. Würzburg, 1990) után jelentkezett... --- ### Lacza Tihamér: Magyar jezsuiták Latin-Amerikában (II. rész) - Published: 2016-06-02 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/02/lacza-tihamer-magyar-jezsuitak-latin-amerikaban-ii-resz/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2000, 2000/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: laczatihamer Limp Ferenc Budán (de lehet, hogy Magyaróvárott) látta meg a napvilágot 1695. május 25-én, tehát két és fél évvel idősebb volt Orosz Lászlónál. 1713. október 18-án, Trencsénben lépett a jezsuita rendbe, majd Bécsbe ment, ahol teológiát tanult. Később grammatikát és bölcseletet tanított. 1726. július 27-én Orosz Lászlóval együtt szállt hajóra Genovában, hogy a Sevillába menjenek. Mint már említettem, a jezsuita misszionáriusképzőben együtt készültek a hittérítő munkára, és együtt vágtak neki az óceánnak is. Limp Ferencet Córdobából a paraguayi rendtartomány legészakibb részébe küldték. Először a hanyatlásnak indult Santo Ángel redukciót sikerült felvirágoztatnia. 1732-ben lett a San Lorenzo telep vezetője, majd néhány év elteltével már hét redukció irányítását bízták rá. Ez a térség azonban a spanyol és a portugál érdekszféra ütköző zónájában feküdt, s az 1750-ben megkötött Tratado de Permuta alapján végül a portugáloké lett. A hét redukció indiánjai azonban nem akartak portugál fennhatóság alá kerülni, mert okkal féltek attól, hogy rabszolgaságba vetik őket. Inkább az áttelepülést választották volna, de az ügy lebonyolításával megbízott spanyol hivatalnok türelmetlensége miatt végül ezt is elutasították, és inkább a fegyveres ellenállás mellett döntöttek. Az események drámai fordulatot vettek, amit Limp Ferenc nem tudott megakadályozni, jóllehet minden erejét latba vetve igyekezett a szembenálló felek között közvetíteni. Sem az indiánok, sem a spanyol hatóságok nem bíztak benne, s amikor a konfliktus véres harcba csapott át, őt vádolták meg a háború kirobbantásával és az indián fegyveres ellenállás megszervezésével. Pedro de Cevallos Buenos Aires kormányzója - később spanyol alkirály - vizsgálatot indított Limp Ferenc ügyében, és ennek alapján felmentette őt a vádak... --- ### Farkas György: A nemzetiségi megoszlás térszerkezete vegyes lakosságú régiókban - Published: 2016-06-02 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/06/02/farkas-gyorgy-a-nemzetisegi-megoszlas-terszerkezete-vegyes-lakossagu-regiokban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2000, 2000/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: farkasgyorgy (“Nulladik” változat a nyelvhatárra - egy módszer próbája) “Tájékozódni a szó tulajdonképpeni jelentésében annyi, mint egy adott világtájból (s a horizontot négy ilyenre osztjuk) kiindulva megtalálni a többit, nevezetesen a napkeletet. ” (I. Kant (1)) Viharos évszázadunkban már több békeszerzőt, felelős politikust megtréfált néhányszor egy fura földrajzi fogalom. Azt hiszem, nem járunk messze az igazságtól, ha úgy gondoljuk, hogy az “igazságos területrendezések” egyik sarokkövének hitt európai nyelvhatárok a század eleji földrajztudósok képzeteiben gyökereznek. Az azonban egészen bizonyos, hogy a tér nagy tekintélyű tudósainak elképzeléseihez időnként buzgó tanítványokként ragaszkodó politikusok baklövéseit rendre gyászos emlékű kiigazítás-kísérletek követték. A fejlemények ismeretében legalábbis felülvizsgálatra szorulnakazok a csaknem tabuknak tekintett tételek, miszerint a valós földrajzi térben, annak szerkezetéből adódóan és abból törvényszerűen következően könnyedén föltárhatók és meghatározhatók -térképezhetők! - azok a vonalak, amelyek a különböző kultúrájú, nyelvű és társadalmi szerkezetű embercsoportokat egymástól jól érzékelhetően és egyértelműen elválasztják. Olyannyira, hogy akár az államközi kapcsolatok rendezése is ezeken alapulhatna. Vitathatatlan, de legalábbis nehezen kétségbe vonható állítás viszont, hogy a földrajzi térnek valóbanvannak olyan részei - régiók, sávok, övezetek -, amelyek bizonyos etnikumok, társadalmi csoportok, nyelvek viszonylatában egyrészt választóvonalként hatnak, vagyis az egymástól elkülöníthetőjelenségeket kölcsönösen elhatárolják, más szempontból viszont éppen érintkezési felületkéntműködve, egymás felé kifejtett lehetséges hatásaikat fölerősítve vagy gyengítve, azokat kölcsönösen közvetítik, illetve gátolják. Adott nyelvek elterjedése szempontjából a földrajzi térnek ezt a részét szokás nyelvhatárnak nevezni. Azt hiszem, a gondok akkor kezdődnek, ha a földrajzi térnek ezt a valamilyen bevett módszer alkalmazása révén nyakon csípett részletét, amelyet e sikeres fogás következtében térképbe rajzolt jelként érzékelünk, azonosítanunk... --- ### Middle-Europe after the First World War, Habsburg-restoration, the king issue, Little Antant, diplomaticrelations, foreign representation, internál crisi - Published: 2016-05-16 - Modified: 2016-05-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/05/16/middle-europe-after-the-first-world-war-habsburg-restoration-the-king-issue-little-antant-diplomaticrelations-foreign-representation-internal-crisi/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2005, 2005/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: tothendre in Hungary (26th March 1921 - 5th April) (2. part) The study's topic is the most significant event of Hungary's history between thetwo World Wars that had important effect not only on Czechoslovak-Hungarianrelations of the period, but it had became alsó one of the most important inter-national-political events of the first part of 1921. The mentioned event was thefirst restoration effort of the last Austrian emperor and the Hungárián kingCharles Habsburg the IV. The goal of the study is to reconstruct the event's cir-cumstances mainly from the view of Czechoslovak-Hungarian relations, and/orto discuss the events about the arrival of the ex-king to Hungary in time order,mainly from the aspect of this adventurous step of Charles Habsburg and theactivities and roles of the Czechoslovak diplomacy. Post-war coexistence of Czechoslovakia and Hungary after the disintegrati-on of the Austria-Hungary Monarchy, as it is well-known, was not characterisedby mutual friendliness. After the creation of the independent Czechoslovakiaand Hungary, the issue of determining borders, that is the territory issue beca-me obviously the most important problem of the conflicts between the twoneighbouring countries. At the same time, as another serious problem, theform of government of Hungary appeared between the problems. The rather weak Czechoslovak-Hungarian political relations established onthe turn of years 1920 and 1921, of which first positive results were the bila-teral Czechoslovak-Hungarian discussions on governmental levél in theSouthern Austria, Bruck an der Leith, were very soon interrupted by an eventthat effected not only the bilateral relations of both countries: restorationefforts of Charles Habsburg. Charles' unexpected... --- ### The Role of International non-state institutions and Jewish Organisations in the Creation of Minority Protectionafter the flrst world war League of Nations, minority protection system, Eastern-European Jews - Published: 2016-05-16 - Modified: 2016-05-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/05/16/the-role-of-international-non-state-institutions-and-jewish-organisations-in-the-creation-of-minority-protectionafter-the-flrst-world-war-league-of-nations-minority-protection-system-eastern-europea/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2005, 2005/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: polackovazuzana The study explains the genesis of minority protection created within the newworld system created after the first world war. It alsó outlines the guaranteesof minority protection included in the clauses of peace agreements betweenthe certain countries, and the method of examining complaints because of vio-lating these clauses, as well. This was the role of the new institution, theLeague of Nations, to guarantee peace. The author emphases that until 1926from the presented complaints after the long and difficult bureaucratic proce-dure there was legal remedy only in three cases. The study's centre is to dis-cuss that question that at the peace conference the minority issue was main-ly raised by the representatives of non-state organisations, where the repre-sentation of Jewish communities was strong. After a comprehensive survey onthe state of Eastern-European Jews, creation of anti-Semitism and develop-ment of Zionistic movement that fact is explained that the Jewish communiti-es of that area had the strongest influence on peace creators. Their require-ments were taken over by the representatives of American Jews. Their organi-sation by the League of Nations required administrational and cultural auto-nomy for the minority everywhere, where their number exceeded 1 percent. Their requirement was rejected by the committee of newly established coun-tries, and the representatives of Great Britain and Francé from the beginningurged individual rights. The study's conclusion is that the great powers consi-dered the minority agreements as an essential compromise that leads to theassimilation of the minority without any force. --- ### Tőzsér Árpád (ex)territóriuma - Published: 2016-04-28 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/04/28/tozser-arpad-exterritoriuma/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Translation Priorities: Optional A pozsonyi Comenius Egyetem mellett működő Szenczi Molnár Albert Alapítvány október 7-én és 8-án tudományos konferenciát rendezett Tanulmányok költőportrékhoz címmel Tőzsér Árpád nyolcvanadik születésnapja alkalmából. A plenáris előadást Reményi József Tamás tartotta Tőzsér Árpád exterritóriuma címmel. A címet Végel Lászlótól kölcsönözte annak az értelmiségi magatartásnak a jellemzésére, mely mind lélektanilag, mind irodalomszociológiailag tapintatosan jelöli ki e szerzők helyét a kisebbségi léttörténelemben: „Mindketten korán elhatárolták magukat a kisebbségvédelem szokásos formáitól, ugyanakkor kötődésüket a szülőföldhöz nem a tájkultusz jegyében őrzik. Makacs otthonmaradók, akik az úgynevezett anyaországban idegesítő A pozsonyi Comenius Egyetem mellett működő Szenczi Molnár Albert Alapítvány október 7-én és 8-án tudományos konferenciát rendezett Tanulmányok költőportrékhoz címmel Tőzsér Árpád nyolcvanadik születésnapja alkalmából. A plenáris előadást Reményi József Tamás tartotta Tőzsér Árpád exterritóriuma címmel. A címet Végel Lászlótól kölcsönözte annak az értelmiségi magatartásnak a jellemzésére, mely mind lélektanilag, mind irodalomszociológiailag tapintatosan jelöli ki e szerzők helyét a kisebbségi léttörténelemben: „Mindketten korán elhatárolták magukat a kisebbségvédelem szokásos formáitól, ugyanakkor kötődésüket a szülőföldhöz nem a tájkultusz jegyében őrzik. Makacs otthonmaradók, akik az úgynevezett anyaországban idegesítő turisták, távolabbról nézve európai fattyúk. Nincs bennük ádáz profetizmus, ám olyan ügyekben kénytelenek monologizálni, amelyek dialógust kívánnának. Ahová kell, mozdulnak, teszik, amit fontosnak látnak, de magányos harcosok, nem hatja meg például őket a kisebbségek agyonhangoztatott hídszerepének ornamentikája, hiszen a mindenkori hivatalos és a mindenkori ellenzéki Magyarország csak a tulajdon visszfényére kíváncsi, másrészt a többségi kapcsolatok gyümölcsözőek, ám esendőek. ” Reményi szerint Tőzsér költészetének egyik legfőbb hozadéka abból a termékeny feszültségből táplálkozik, mely a konzervatív etikának elkötelezett biográf naplószerző és a legmodernebb poétikák igézetében felszabaduló költő kettősségéből fakad. Miután érzékenyen feltárta a Tőzsér-líra háttérmintázatait, jellemezve azokat a területeket, melyeket a „mittelszolipszizmus” esztétikája a maga rendkívüli változatosságában lefed, világossá váltak azok a gócpontok is, melyek mentén a Tőzsér-poétika és a Tőzsér-recepció szerveződik. A kisebbségi lét lehet ugyan gát vagy valamiféle korlátozás, de nem lehet esztétikai kiskapu: Tőzsér költészete a folyamatos megújulásban generálja újra magát és a maga erényeit, változékonysága folyamatos önreflexiójának köszönhetően képes egyszerre több nézőpontból is érvényesnek láttatni magát. Nagy Csilla előadásában a nyelvfelfogások és az... --- ### In memoriam Ilyés Zoltán (1968–2015) - Published: 2016-03-01 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/03/01/in-memoriam-ilyes-zoltan-1968-2015/ - Kategóriák: Nekrológ, Szemle - Post Years: 2016, 2016/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef Szerény, halk szavú, talán kicsit magányos ember is volt. Nagy tudású, meggyőző fellépésű, szerteágazó, mély erudícióval rendelkező előadó, alapos, sokrétű publikációs tevékenységet folytató, kiváló kutató is volt. Szerény, halk szavú, talán kicsit magányos ember is volt. Nagy tudású, meggyőző fellépésű, szerteágazó, mély erudícióval rendelkező előadó, alapos, sokrétű publikációs tevékenységet folytató, kiváló kutató is volt. És rettenetesen fiatal volt, amikor nagy hirtelen itt hagyott bennünket. Az ősz elején még (a többi között! ) a bajorországi Bad Kissingenben 2016 februárja végére meghirdetett Vajdaság-konferencián való részvételét tervezgette. Általában külföldi konferenciákon szoktunk összefutni, egy-két évenként, s gondoltam, hogy már épp ideje, hiszen utoljára a horvátországi Ilókon, a német szervezésű IV. Forum Hungaricum keretén belül, 2013 őszén beszélgettünk nagyokat. Közös témánk bőven akadt, hiszen a többi között az etnikai és kulturális folyamatok kérdései úgy általában Őt is, engem is érdekeltek, illetve szűkebb térségünkben is több, jelentős kutatás volt már mögötte. Ezek módszereiből, eredményeimből magam is sokat tanultam. Amikor megismerkedtünk (annak azért van vagy tizenöt-húsz esztendeje), éppen egy mánta-kutatás kellős közepén volt, és levélben vette fel velem a kapcsolatot, tudván, hogy magam is meg-megfordultam ebben a sajátos kelet-szlovákiai német közösségben. Kutatási eredményeit számos értékes tanulmány fémjelzi. 1 Általában a peremvidékek etnikai, vallási és kulturális folyamatai érdekelték, aminek gyönyörű, afféle ars poetica-szerű lenyomata a Mezsgyevilágok című könyve. Mindennél jobban kifejezi Ilyés Zoltán habitusát, kutatói érdeklődését, hozzáállását, alázatát a kötet előszavából vett alábbi részlet, amiből kiderül, hogy „... mezsgyevilágoknak tekinti azokat a történeti magyar nyelvterület perifériáján elhelyezkedő multietnikus régiókat, illetve településeket, ahol az újkori telepítések, migrációk és asszimilációs folyamatok révén többnyelvű, vegyes kulturális repertoárral, gyakran többes nemzeti lojalitással rendelkező csoportok, közösségek jöttek létre. Így sorolódhat a válogatásban egymás mellé a többnemzetiségű Bánát, a közép-szlovákiai német... --- ### Misad Katalin–Csehy Zoltán (szerk.): Nova Posoniensia V - Published: 2016-03-01 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/03/01/misad-katalin-csehy-zoltan-szerk-nova-posoniensia-v/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2016, 2016/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: csandagabor 2011-ben azzal a szándékkal köszöntötte olvasóit a Nova Posoniensia, hogy az évkönyv, rendszeres megjelentetésével, folyamatosan tájékoztat majd a tanszéken zajló munkáról és az oktatóit érintő nemzetközi projektekről. A 2015-ös évkönyv mint sorrendben az ötödik, így természetszerűen beváltott ígéretként fogható föl, ugyanakkor visszamenőlegesen is igaz a fülszövegnek az a kitétele, mely szerint az évkönyv a magyar tanszék legjobb eredményeit dokumentálja. A kötet ezúttal is két fő fejezetre osztott: az elsőben a nyelv-, a másodikban az irodalomtudomány kapott helyet. Misad Katalin–Csehy Zoltán (szerk. ): Nova Posoniensia V. A pozsonyi magyar tanszék évkönyve. Pozsony, Szenczi Molnár Albert Egyesület, 2015, 240 p. 2011-ben azzal a szándékkal köszöntötte olvasóit a Nova Posoniensia, hogy az évkönyv, rendszeres megjelentetésével, folyamatosan tájékoztat majd a tanszéken zajló munkáról és az oktatóit érintő nemzetközi projektekről. A 2015-ös évkönyv mint sorrendben az ötödik, így természetszerűen beváltott ígéretként fogható föl, ugyanakkor visszamenőlegesen is igaz a fülszövegnek az a kitétele, mely szerint az évkönyv a magyar tanszék legjobb eredményeit dokumentálja. A kötet ezúttal is két fő fejezetre osztott: az elsőben a nyelv-, a másodikban az irodalomtudomány kapott helyet. A nyelvi dolgozatokat Lanstyák István tanulmánya nyitja: Újra a nyelvi ideológiákról. A címben is jelzett folytonossághoz most gyakorlati szempontok társulnak, ezeket a szerző módszertaniaknak nevezi, s lényegük, hogy a nyelvideológiai jellegű tanulmányokhoz egységes kereteket és főként nevezéktant nyújtsanak. Röviden összefoglalja a nyelvi ideológiák rendszerjellegű mibenlétét s a csatolt fogalomtár használatának módját. Az első évkönyv 87 izmusához itt most újabb 81 társul. A teljes jegyzéket Lanstyák István is 168 tételből állónak mondja, de arra is figyelmeztet, hogy számuk a jövőben több száz vagy akár ezer is lehet. A két fogalomtár összevetéséből könnyen felfigyelhetünk arra, hogy az eltelt öt év során mind fogalmilag, mind stilisztikailag csiszolódott a nevezéktan, így például a 2011-es „nyelvi ruralizmus”-nak most az árnyaltabb „nyelvi plebejizmus” felel meg. Csak sajnálhatjuk, hogy a nemzetközi nevezéktanból kilógó kedvencünk, a „nyelvi kekecizmus” nem került bele ebbe a másik fogalomtárba sem. Cs. Nagy Lajos tanulmánya (A háziállatok, cselekvéseik és sajátságaik fogalomkör medvesalji rendszerének lexikológiai tagoltsági... --- ### Cs. Nagy Lajos–N. Császi Ildikó: Magyar nyelvjárások - Published: 2016-03-01 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/03/01/cs-nagy-lajos-n-csaszi-ildiko-magyar-nyelvjarasok/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2016, 2016/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: presinszkykaroly Nemrégiben jelent meg a Magyar nyelvjárások című tudományos ismeretterjesztő könyv a Tinta Könyvkiadó Ékesszólás Kiskönyvtára sorozatában. A kötetet 2015 decemberében mutatták be Budapesten az MTA Nyelvtu­do­mányi Intézetében. Az érdeklődők a Könyvhét c. folyóiratban interjút is olvashatnak a szerzőkkel a könyv születéséről, felépítéséről, valamint a nyelvjárások jellemzőiről. Cs. Nagy Lajos–N. Császi Ildikó: Magyar nyelvjárások. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2015, 212 p. Nemrégiben jelent meg a Magyar nyelvjárások című tudományos ismeretterjesztő könyv a Tinta Könyvkiadó Ékesszólás Kiskönyvtára sorozatában. A kötetet 2015 decemberében mutatták be Budapesten az MTA Nyelvtu­do­mányi Intézetében. Az érdeklődők a Könyvhét c. folyóiratban interjút is olvashatnak a szerzőkkel a könyv születéséről, felépítéséről, valamint a nyelvjárások jellemzőiről. A szerzőpáros régóta foglalkozik a magyar nyelvjárásokkal. Cs. Nagy Lajos tíz éven keresztül vett részt az Új magyar tájszótár készítésében. Nyitrai vendégtanárként hallgatóinak közreműködésével nyelvjárásgyűjtést szervezett a Medvesalján. A kutatás eredményeiből a nyelvjárási szókincs jellemzőit foglalta össze PhD-dolgozatában, mely könyv formában Lexikológiai vizsgálatok Medvesalja magyar nyelvjárásában címmel jelent meg. A medvesalji gyűjtést tovább folytatva elkészítette a Medvesalja magyar nyelvjárási atlasza c. regionális nyelvatlaszt. N. Császi Ildikó fő témája a helynévkutatás, melynek elengedhetetlen része az élő névhasználatot vizsgáló interjúk, nyelvjárási szövegfelvételek készítése. A 1990-es években nemcsak Zoboralján gyűjtött, hanem férjével, Cs. Nagy Lajossal részt vett a medvesalji gyűjtésben, valamint annak szervezésében. A Könyvhétben olvasható interjú alapján „első közös könyvükkel a mai magyar nyelvjárások szakszerű, tudomány-népszerűsítő bemutatása” volt a céljuk. Fontos volt számukra, hogy „szakmailag korrekt, de ugyanakkor a nagyközönség számára is befogadható” könyvet írjanak. A kötet három rövid (egyenként 2-3 oldalas) bevezető fejezettel indul. Az első a Miért kell ismerni a nyelvjárásainkat? címet viseli. Ebben a szerzők a nyelv változatosságáról és a nyelvváltozatokról írnak színes szemléltető nyelvi példák segítségével. Leírják, hogy a tanulók jelentős hányada nyelvjárási háttérrel kerül az iskolapadba. Teljes mértékben egyet­érthetünk azzal a követelménnyel, hogy az iskolai anyanyelvoktatás „a nyelvjárási... --- ### Vörös Ferenc és Misad Katalin (szerk.): A nyelvföldrajztól a névföldrajzig V. Interetnikus kapcsolatok. - Published: 2016-03-01 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/03/01/voros-ferenc-es-misad-katalin-szerk-a-nyelvfoldrajztol-a-nevfoldrajzig-v-interetnikus-kapcsolatok/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2016, 2016/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: csnagylajos A nyelvföldrajztól a névföldrajzig címet viselő konferenciasorozat ötödik tudományos találkozásának Pozsony adott otthont. A helyszínt a Pozsonyi Magyar Intézet biztosította, magát a rendezvényt pedig a Comenius Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék szervezte. A kötet megjelenését a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala támogatta. A konferencia tematikájának meghatározásában döntő szerepet játszott a tanszék egyik fő kutatási iránya, a nyelvi kontaktológia. A szlovák és magyar nyelvű előadások éppen ezért az Interetnikus kapcsolatok alcímet viseli. Vörös Ferenc és Misad Katalin (szerk. ): A nyelvföldrajztól a névföldrajzig V. Interetnikus kapcsolatok. A 2014. november 20–21-i pozsonyi névföldrajzi tanácskozás előadásai. Pozsony, Szenczi Molnár Albert Egyesület, 2015; 261 p. 1 A nyelvföldrajztól a névföldrajzig címet viselő konferenciasorozat ötödik tudományos találkozásának Pozsony adott otthont. A helyszínt a Pozsonyi Magyar Intézet biztosította, magát a rendezvényt pedig a Comenius Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék szervezte. A kötet megjelenését a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala támogatta. A konferencia tematikájának meghatározásában döntő szerepet játszott a tanszék egyik fő kutatási iránya, a nyelvi kontaktológia. A szlovák és magyar nyelvű előadások éppen ezért az Interetnikus kapcsolatok alcímet viseli. A konferenciakötetben 12 tanulmány szerepel. Közülük 10 magyar, 2 pedig szlovák nyelvű. Egy tanulmány kivételével mindegyik a személynevekkel foglalkozik: a családnevekkel, utónevekkel, azok kisebbségi környezetbeli változásaival és változataival. A kötetet záró tanulmány új számítógépes nyelvföldrajzi technológia alkalmazását mutatja be. Vegyük sorra a dolgozatokat! Vörös Ferenc: Szlovák eredetű családnevek Kárpát-medencei névföldrajza című tanulmányában két, származási helyre utaló, ’onnan / oda való’ jelentésű szlovák eredetű családnevet vizsgál: Bánov, Bánszky, Bánovszky; Lipták, (Lupták), Liptai) A Magyar Királyság 1720-ban végzett összeírásából és a jelenkori magyar államigazgatás 2009-es elektronikus nyilvántartásából származó adatokat veti össze és elemzi. Mindkét név helynévi eredetű. Az első név a mai Szlovákia területén található település nevére, a második pedig egy felső-magyarországi megyére, tájegységre megy vissza. A Bánovszky képzésmódja arról tanúskodik, hogy a névviselők szlovák elődei valamikor észak-déli népességmozgással juthattak a mai Magyarország területére. Korunk adatainak magyaros írásképe azt igazolja, hogy ez a családnév beintegrálódott a magyar névkincsbe. A Lipták... --- ### Mészáros András: Széttartó párhuzamok. Esettanulmányok a magyar filozófia történetéből. - Published: 2016-03-01 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/03/01/meszaros-andras-szettarto-parhuzamok-esettanulmanyok-a-magyar-filozofia-tortenetebol/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2016, 2016/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: olloslaszlo A kötet egyik kérdése mindannyiunkat személyesen is érint, ha egy kicsit jobban belegondolunk: nevezetesen, hogy térségünk filozófusai besorolhatók-e az egyetemes filozófiai gondolkodásba pusztán a filozófia elvont eszmerendszere szerint, avagy gondolatvilágukra országaink, térségünk sajátosságai is hatással voltak? Ha a kérdésfeltevést szűkebbre fogjuk, akkor úgy kell hangoznia, hogy vajon létezik-e magyar, szlovák, cseh filozófia, vagy csak egyetemes? A válasz feltételes módban megfogalmazva úgy hangozhat, hogy csak akkor létezhet, ha az említett nemzetek kulturális sajátosságai filozófusaik nézetein is rajta hagyják a nyomukat. Ám ahhoz, hogy a válasz érvényes legyen, meg kell találni ezeket a nyomokat. Mészáros András erre tesz kísérletet. De nemcsak erre. Második feltevése úgy foglalható össze, hogy amennyiben a nyugati világ nagy gondolkodói hatottak a magyarokra, szlovákokra és csehekre, akkor jó okkal vizsgálható meg, hogy ők is hatással voltak egymásra. Ám a feltevést igazolni vagy cáfolni csak annak a kérdésnek a konkrét megválaszolásával lehet, hogy milyen hatással? Mészáros András: Széttartó párhuzamok. Esettanulmányok a magyar filozófia történetéből. Dunaszerdahely, Kalligram, 2014, 220 p. A kötet egyik kérdése mindannyiunkat személyesen is érint, ha egy kicsit jobban belegondolunk: nevezetesen, hogy térségünk filozófusai besorolhatók-e az egyetemes filozófiai gondolkodásba pusztán a filozófia elvont eszmerendszere szerint, avagy gondolatvilágukra országaink, térségünk sajátosságai is hatással voltak? Ha a kérdésfeltevést szűkebbre fogjuk, akkor úgy kell hangoznia, hogy vajon létezik-e magyar, szlovák, cseh filozófia, vagy csak egyetemes? A válasz feltételes módban megfogalmazva úgy hangozhat, hogy csak akkor létezhet, ha az említett nemzetek kulturális sajátosságai filozófusaik nézetein is rajta hagyják a nyomukat. Ám ahhoz, hogy a válasz érvényes legyen, meg kell találni ezeket a nyomokat. Mészáros András erre tesz kísérletet. De nemcsak erre. Második feltevése úgy foglalható össze, hogy amennyiben a nyugati világ nagy gondolkodói hatottak a magyarokra, szlovákokra és csehekre, akkor jó okkal vizsgálható meg, hogy ők is hatással voltak egymásra. Ám a feltevést igazolni vagy cáfolni csak annak a kérdésnek a konkrét megválaszolásával lehet, hogy milyen hatással? Mészáros András nemcsak az egyes gondolkodók vitáit és egyetértéseit reprodukálja, hanem a konkrét kötödéseiket is számba veszi, miközben az olvasó abba az intézményrendszerbe is betekintést nyerhet, amelyikben az adott kor szellemi életének ez a szelete zajlott. Közvetetten ugyan, de ez előbbiek kapcsán műve még egy kérdésképet vetít elénk: ma miként gondolkodunk együtt, és miként nem? A szerző figyelme a politikai nehézségekre is kiterjed. Arra, hogy melyik irányzat volt elfogadott az hivatalos intézményrendszer ajtóin belül és melyik nem. Külön foglalkozik a hivatalossal szembenálló „lázadókkal”, akik az uralkodó „kánon” helyett más világképet,... --- ### Feminizmus és gender harmadszor - Published: 2016-03-01 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/03/01/feminizmus-es-gender-harmadszor/ - Kategóriák: Konferencia, Szemle - Címkék: feminizmus, gender - Post Years: 2016, 2016/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: bolemantlilla A Nőképek kisebbségben című konferencia harmadik alkalommal került megrendezésre a Phoenix Polgári Társulás szervezésében, mint ahogy azt az első évben elterveztük, újra új színhelyen, Somorja és Pozsony után Nyitrán. A tanácskozás ezúttal a genderpedagógia és a genderérzékeny nevelés témája köré szerveződött, annál is inkább, mivel a 2014/2015-ös tanévben a Nyitrai Egyetem Közép-Európai Tanulmányok Karán egyszemeszteres Gender studies képzésen vehettek részt a hallgatók, amelyet társulásunk nyújtott. Ehhez a tantárgyhoz és a tanítás alatt szerzett tapasztalatokhoz kapcsolódott az idei konferenciánk, amelyen a téma neves szakértői vettek részt. Bolemant Lilla–Szapu Marianna (szerk. ): Nőképek kisebbségben III. , Pozsony–Nyitra: Phoenix Library, 2015 – konferenciakötet A Nőképek kisebbségben című konferencia harmadik alkalommal került megrendezésre a Phoenix Polgári Társulás szervezésében, mint ahogy azt az első évben elterveztük, újra új színhelyen, Somorja és Pozsony után Nyitrán. A tanácskozás ezúttal a genderpedagógia és a genderérzékeny nevelés témája köré szerveződött, annál is inkább, mivel a 2014/2015-ös tanévben a Nyitrai Egyetem Közép-Európai Tanulmányok Karán egyszemeszteres Gender studies képzésen vehettek részt a hallgatók, amelyet társulásunk nyújtott. Ehhez a tantárgyhoz és a tanítás alatt szerzett tapasztalatokhoz kapcsolódott az idei konferenciánk, amelyen a téma neves szakértői vettek részt. A konferencia előadásaiból összeállított kötet három kisebb fejezetre osztódik. Az első a szorosabban vett genderérzékeny nevelés témáját taglalja, a második társadalmi, szociológiai és politikai összefüggésein keresztül dolgozza fel a feminizmus és a gender témáját, a harmadik pedig az irodalom témaköréből merít. Hogyan tanítsunk és tanuljunk „genderül”? Teszi fel a kérdést kötetünk első szerzője, Thun Éva. Mi kellene ahhoz, hogy iskoláinkban a pedagógusok és a gyerekek tudatosítsák azoknak a sztereotípiáknak a működési mechanizmusait, amelyek meghatározzák társadalmi nemi szerepeinket, és kezelni tudják őket? A társadalomtudományok és a bölcsészettudományok képviselői többféle oldalról járták körül a témát. Maga a kérdésfeltevő Thun Éva (Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar Neveléstudományi Intézet) kifejtette, hogy a feminista episztemológiai alapozás befogadása híján az esélyegyenlőséget szorgalmazó oktatáspolitikai intézkedések nem mutatták fel az elvárt eredményeket. Tanulmányában ennek a választásnak a kritikáját adja, és felvázolja az elméleti pedagógiai diskurzusokba ágyazott genderpedagógia gyakorlásának lehetséges módját. Megállapítja, hogy a feminista pedagógia bevezetése... --- ### A migráns-narratíva mint ön- és ellenségépítés - Published: 2016-03-01 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/03/01/a-migrans-narrativa-mint-on-es-ellensegepites/ - Kategóriák: Agora, Szemle - Post Years: 2016, 2016/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: agergelyandras Írásom a politikatudomány és a kommunikációelméletek határterületein, a politikai pszichológia és a narratívakutatás eredményeinek valamiképpeni belátása mentén indul el a kortárs politikai valóságértelmezések felé. Szempontrendszerem a szimbolikus politika tudományának és a politikai antropológia módszertanának elegyítésével meglehetősen „konfúznak” tetsző mixitást eredményez. Ezt nem bánom, már csak azért sem, mert a kiszemelt témakör olyannyira megmozgat minden elemzőt, közlőt és befogadót, szakpolitikust és civil mozgalmárt, moralistát és migrációkutatót, hogy valóban szemérmetlen képtelenség volna egyetlen aspektust figyelembe véve elbeszélni a kisebbség-többség viszony recens narratíváit a migránstematikában. (Kommunikációs antropológiai megfontolások) Olvasatok a bármikori kisebbség/többség viszonyról Írásom a politikatudomány és a kommunikációelméletek határterületein, a politikai pszichológia és a narratívakutatás eredményeinek valamiképpeni belátása mentén indul el a kortárs politikai valóságértelmezések felé. Szempontrendszerem a szimbolikus politika tudományának és a politikai antropológia módszertanának elegyítésével meglehetősen „konfúznak” tetsző mixitást eredményez. Ezt nem bánom, már csak azért sem, mert a kiszemelt témakör olyannyira megmozgat minden elemzőt, közlőt és befogadót, szakpolitikust és civil mozgalmárt, moralistát és migrációkutatót, hogy valóban szemérmetlen képtelenség volna egyetlen aspektust figyelembe véve elbeszélni a kisebbség-többség viszony recens narratíváit a migránstematikában. Kiindulópontom a magyar és európai határokat mostanság elözönlő menekülők körül kialakult nyelvi-szimbolikus háború, mely kormányzati szinten megnevezett konspirációs teória részeként bánik a kultúrák közötti interakciókkal, emberi jogokkal, szolidaritással és morális felelősséggel (avagy épp a morális pánik kiépítésével), s teszi mindezt olyan jelképiség erősítésével, melynek szemiotikai elemei épp oly zavarba ejtőek, mint üzenetei, ám ezeket a magyar társadalom (politikai viselkedését illetően) kétséget nem hagyó vehemenciával igyekszik áthangolni a politikai jelképek legjavából való ellenségfogalmak alkalmazásával. Építek itt a Harmadik Birodalom nyelvi és interakciós sajátosságait drámai módon megjelenítő Victor Klemperer megfigyeléseire, Murray Edelman politikai narratívákat felvonultató (eredetileg 1964-es! ) alapkönyvére, Habermas nyilvánosságtörténeti alapozottságú jelentésuniverzumaira, a magyar politikatudomány fogalomköréhez (valamiért a szaktudomány által nem sorolt, de oda) tartozó migrációkutatás közelmúlt időszakban felgyűjtött tapasztalataira, s nem utolsósorban a Reinhardt Koselleck aszimmetrikus ellenfogalmak historikus áttekintésében kimunkált „idegen”-kreatúrák normarendjére. E sokféle aspektus egyesítése elszánt szándékkal valamely olyan komplex kép megformálását szolgálná (jó esetben), mely a politikai antropológia egy lehetséges keretébe és a kommunikációs antropológia fogalomtárába is betekintést... --- ### Vállalkozói kétnyelvűség Komáromban - Published: 2016-03-01 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/03/01/vallalkozoi-ketnyelvuseg-komaromban/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2016, 2016/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: tokargeza A kétnyelvűség – azaz a többségi, szlovák nyelv mellett a magyar nyelv következetes használata – felkapott témának számít a szlovákiai magyar közösség körében. Az utóbbi években mind a hivatali, törvények által biztosított nyelvhasználati témák előtérbe kerültek a médiában és a közbeszédben, mind pedig a korlátozottan szabályozott területeken létező nyelvi szokásokról sok szó esik. Vélemények és nyelvhasználati szokások 1. A felmérés bemutatása és módszertana A kétnyelvűség – azaz a többségi, szlovák nyelv mellett a magyar nyelv következetes használata – felkapott témának számít a szlovákiai magyar közösség körében. Az utóbbi években mind a hivatali, törvények által biztosított nyelvhasználati témák előtérbe kerültek a médiában és a közbeszédben, mind pedig a korlátozottan szabályozott területeken létező nyelvi szokásokról sok szó esik. Mivel a nyelvhasználat kulcsfontosságú része identitásunk megőrzésének, folyamatos kérdés, hogy a nyelvhasználat szabályozása milyen hatással van magára a gyakorlati nyelvhasználatra. Míg a magyar nyelvhasználat gyakorlati nehézségekbe ütközik a hivatalokban a megfelelő nyomtatványok hiánya vagy a hivatalnokok képzetlensége miatt, addig más területeken – például a vállalkozások esetében – az érintettek elvileg biztosíthatnák a széles körű többnyelvűséget. Már csak ezért is került a vállalkozói kétnyelvűség korábban is több civil kezdeményezés figyelmének középpontjába, s megpróbálták feltárni azokat az összefüggéseket, amelyek magyarázták a hiányzó magyar feliratokat, a hiányos nyelvhasználatot. Hiszen időről időre feltesszük a kérdést: miért használnak szlovák, kétnyelvű, vagy éppen egynyelvű feliratokat a vállalkozók? Miként és hogyan alkalmazkodnak az egyes üzletek és vállalatok a környezetük igényeihez? És legfőképp: mi a vállalkozók véleménye a saját szerepükről egy olyan környezetben, ahol a klienseik és üzletfeleik között vegyesen akadnak mind magyar, mind szlovák anyanyelvű személyek? A felmérés azt a célt tűzte ki maga elé, hogy választ kapjon a fenti kérdésekre a szlovákiai magyar társadalom egy kis szeletében, Komárom belvárosában. A korábbi nyelvhasználati felmérések és a kétnyelvűségi mozgalmak által szerkesztett állapotjelentések túlnyomórészt a külsőségekre támaszkodva bizonyosodtak meg arról, hogy egy-egy vállalkozás milyen feltételeket biztosít... --- ### Egy kutatókönyvtár mindennapjai - Bibliotheca Hungarica, a Fórum Kisebbségkutató Intézet könyvtára - Published: 2016-03-01 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/03/01/egy-kutatokonyvtar-mindennapjai-bibliotheca-hungarica-a-forum-kisebbsegkutato-intezet-konyvtara/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2016, 2016/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: ronczmelinda, sebobeata Az alábbi írásunkkal szeretnénk betekintést nyújtani a somorjai Fórum Kisebbség­kutató Intézet könyvtárának, a Bibliotheca Hungaricának tevékenységébe a felmutatott eredmények alapján. Röviden írunk a megalakulásáról, a történetéről. Bővebben kifejtjük szakmai tevékenységét, gyűjteményeit, partnerintézményeivel való kapcsolattartását, aktív szerepét a tudományos életben. Az alábbi írásunkkal szeretnénk betekintést nyújtani a somorjai Fórum Kisebbség­kutató Intézet könyvtárának, a Bibliotheca Hungaricának tevékenységébe a felmutatott eredmények alapján. Röviden írunk a megalakulásáról, a történetéről. Bővebben kifejtjük szakmai tevékenységét, gyűjteményeit, partnerintézményeivel való kapcsolattartását, aktív szerepét a tudományos életben. A kezdetektől Az 1989-es rendszerváltozás után elkezdődött egy önálló szlovákiai magyar országos könyvtár létrehozása. A somorjai Bibliotheca Hungarica könyvtár ötletgazdája Dr. Zalabai Zsigmond egyetemi oktató volt, akihez csatlakozott Presinszky Lajos, a Városi Honismereti Ház akkori vezetője és Végh László, a könyvtár jelenlegi igazgatója is. 1990 novemberében a hazai sajtóban felhívással fordultak a csehszlovákiai magyar közvéleményhez, hogy könyvadományaikkal támogassák a központi könyvgyűjtemény alapjainak lerakását. A gyűjtés eredményes volt, magánszemélyek és különféle szervezetek ajánlották fel könyveiket, folyóirataikat. A könyvtárat 1992-ben Bibliotheca Hungarica Alapítvány néven jegyezték be. A kilencvenes évek elején sorra szűntek meg a szlovákiai magyar szerkesztőségek, intézmények, amelyek állományai szerves részét képezik a könyvtár dokumentumainak és levéltári anyagainak. Írók, politikusok, neves személyiségek hagyatékai kerültek ide. 1997-ben a Bibliotheca Hungarica Alapítvány kuratóriuma a törvény megszorító intézkedései miatt felszámolta az alapítványi formát és a könyvtár működését a Fórum Társadalomtudományi Intézet keretében folytatta tovább. Sikerült kialakítani egy olyan intézményes alapot, keretet, amelyre ez a sokrétű tudományos intézet rá tudott épülni. Ezzel párhuzamosan megindult a gyűjtemény szakszerű feldolgozása és a hungarológiai kézikönyvtár kiépítése. Az 1990-es években a Szlovákia magyarlakta járási és a városi könyvtárak könyvtárosai nem tudtak közvetlen kapcsolatot kialakítani magyarországi könyvtárakkal, könyvtárosokkal. Ezért a Bibliotheca Hungarica kezdeményezésére egy olyan szervezetet hoztak létre – a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületét 1999-ben –, amely lehetőséget biztosított a hazai... --- ### A fikció és valóság Pálóczi Horváth Lajos műveiben [1] - Published: 2016-03-01 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/03/01/a-fikcio-es-valosag-paloczi-horvath-lajos-muveiben/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Címkék: history, narratology, reference, Transcarpathian Hungarian literature - Post Years: 2016, 2016/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: pappadrien „Az irodalomból ki lehet bontani a társadalom képét” (Wellek 2006, 94. p.) – ezt a feltevést igazolják azok a tanulmányok, melyek például Balzac, Turgenyev, Tolsztoj, Mikszáth, Jókai stb. regényei alapján vázolják fel a régebbi korok társadalmi sajátosságait. A szépirodalmi írások így nem csak az irodalom, az irodalomtudomány számára lehetnek adekvátak, hanem egy interdiszciplináris térben a társadalomtudományok, történettudományok számára is. A szépirodalmi narratívák referenciális olvasata például a nemzetiségi társadalmak sajátos képének körvonalazásához is fontos adalékul szolgálhat, mivel a terület szerzőinek művei a társadalmi változásokat explicit módon képesek bemutatni, ami mindenképp egy árnyaltabb kép kialakításához vezethet, illetve lehetőséget nyújtana a nemzetiségi irodalmak szövegeit a kultúraközi viszonyok összefüggésében elemezni. „Az irodalomból ki lehet bontani a társadalom képét” (Wellek 2006, 94. p. ) – ezt a feltevést igazolják azok a tanulmányok, melyek például Balzac, Turgenyev, Tolsztoj, Mikszáth, Jókai stb. regényei alapján vázolják fel a régebbi korok társadalmi sajátosságait. A szépirodalmi írások így nem csak az irodalom, az irodalomtudomány számára lehetnek adekvátak, hanem egy interdiszciplináris térben a társadalomtudományok, történettudományok számára is. A szépirodalmi narratívák referenciális olvasata például a nemzetiségi társadalmak sajátos képének körvonalazásához is fontos adalékul szolgálhat, mivel a terület szerzőinek művei a társadalmi változásokat explicit módon képesek bemutatni, ami mindenképp egy árnyaltabb kép kialakításához vezethet, illetve lehetőséget nyújtana a nemzetiségi irodalmak szövegeit a kultúraközi viszonyok összefüggésében elemezni. Mind az irodalomtudományban, mind a historiográfiában meghonosodott az a tendencia, amely a történelmi narratíva irodalmi szövegszerűségének, illetve a szépirodalmi szöveg történetiségének vizsgálatára irányul. Tanulmányomban én is ezt az irányvonalat kívánom követni. A beregszászi születésű Pálóczi Horváth Lajos Álompákász és Két világ határán című autobiográf regényeit vizsgálom és elemzem, különös tekintettel a fikció és valóság sajátos összefonódására e művekben. Ehhez az elméleti keretet elsősorban az irodalom és valóság kapcsolatára irányuló irodalomelméleti, illetve historiográfiai szakirodalom adja. Arra a hipotézisre alapozva, hogy az irodalom, az irodalmi mű képes közvetíteni a társadalmi változásokat, még ha azt a szubjektív valóság keretein belül is teszi, úgy vélem, hogy a műveket a referencia elvének alávetve lehet a történelemtudomány számára is értékes írásként kezelni, természetesen figyelembe véve a fikció lehetőségét és az írói autonómiát: az írónak joga van lehetséges világok létrehozására, és a valós világok sajátos ábrázolására. Mimészisz – referencia –... --- ### Fürdőélet a 19. századi Gömörben, 8. - Published: 2016-03-01 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/03/01/furdoelet-a-19-szazadi-gomorben-8/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Címkék: balneology, Gemer-Malohont, Gömör-Kishont, Gustáv Reuss, Jelšava, Jolsva, Nagyrőce, Revúca, spas - Post Years: 2016, 2016/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: kerenyieva Az elkövetkezőkben Gömör szívében barangolva annak rendezett tanácsú városait, pontosabban hajdanvolt fürdőit helyezzük nagyító alá. Nagyrőce-fürdő egy korabeli sajtóhirdetésben elsőrendű klimatikus gyógy- és üdülőhelyként szerepelt: „Páratlan szépségű, hatalmas, lombos erdőség enyhe völgyelésében fekszik és számos kényelmes sétahellyel, pormentes, ózondús, üdítő levegővel bír.”1 A reklámszöveg nem sarkított, hűen tükrözte a valóságot. A Murány–Nagyrőcei-völgyteknőben, a vele párhuzamosan húzódó hegyláncok között feküdt egy Dolina nevű völgy, melynek ölén Nagyrőce (ma: Revúca) kies fekvésű fürdője rejtőzött. A fürdő a várostól mintegy negyedórányira, csinos parkkal övezve várta látogatóit. Nagyrőce és Jolsva – fürdők a város szélén Az elkövetkezőkben Gömör szívében barangolva annak rendezett tanácsú városait, pontosabban hajdanvolt fürdőit helyezzük nagyító alá. Nagyrőce-fürdő egy korabeli sajtóhirdetésben elsőrendű klimatikus gyógy- és üdülőhelyként szerepelt: „Páratlan szépségű, hatalmas, lombos erdőség enyhe völgyelésében fekszik és számos kényelmes sétahellyel, pormentes, ózondús, üdítő levegővel bír. ”1 A reklámszöveg nem sarkított, hűen tükrözte a valóságot. A Murány–Nagyrőcei-völgyteknőben, a vele párhuzamosan húzódó hegyláncok között feküdt egy Dolina nevű völgy, melynek ölén Nagyrőce (ma: Revúca) kies fekvésű fürdője rejtőzött. A fürdő a várostól mintegy negyedórányira, csinos parkkal övezve várta látogatóit. A Murányra és a Szepességre vezető út közelében elhelyezkedő, 333 méter tengerszint feletti magasságban fekvő fürdő helyi érdekkel bírt, Nagyrőce város tulajdonát képezte, városi fürdőgondnokság fenntartósága alatt állt és vizsgált tárgyidőszakunk alatt – vendéglőjével, melléképületeivel és ötholdas parkjával együtt2 – rendszerint bérlő kezében üzemelt. (Hohlfeld 1898, 126. p. ) Gömöri ásványvizes fürdőink közül a 258 tengerszint feletti magasságban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt határán elhelyezkedő Jolsva (Jelšava) városának fürdője tartozott a legkevésbé népszerű desztinációk közé, jellegénél fogva méltán megérdemelve a családias jelzőt. Ismerkedjünk meg velük közelebbről! Vasas víz a láthatáron A szájhagyomány szerint a nagyrőcei lakosság régóta tudott a Dolinában csordogáló orvosi vízről, helyét viszont senki sem ismerte. Írott források alapján a rőcei gyógyvizet végül Moravek József, a város akkori főbírája fedezte fel 1829-ben, gyógyhatását saját gyomorbaján próbálta ki,3 vizét pedig abban a reményben, hogy nagy jövedelmi forrásává fog majd egyszer válni a városnak, Marikovszky György megyei főorvossal vegyelemeztette elsőként. (Marikovszky 1829. 4. p. ) A gömöri orvostudor... --- ### Vavro Šrobár és a szlovákiai magyarok (1944–1949)* - Published: 2016-03-01 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/03/01/vavro-srobar-es-a-szlovakiai-magyarok-1944-1949/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Címkék: Hungarians in the independent Slovakia, János Esterházy, Slovak National Council, Slovak National Uprising, Slovak–Hungarian relations, the si­tuation of the Hungarian minority after the war - Post Years: 2016, 2016/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: kissjozsef Vavro Šrobár a Csehszlovák Köztársaság megalakulása után oktatás- és közművelődés-ügyi miniszterként közvetlen és jórészt meghatározó szerepet játszott a szlovák iskolaügy fejlesztésében, illetve a kisebbségi, főként magyar iskolák helyzetének alakulásában. Az új ország oktatáspolitikájában végbemenő változásokra befolyást gyakorolt a történelmi Magyarország időszakából örökölt tényezők hatóereje. Elkerülhetetlenül megütköztek a megelőző viszonyok elnemzetietlenítő intézkedéséinek következményei a szlovák iskolák létrehozásának követelményeivel. Tehát egy olyan folyamat indult el, mellyel kezdetét vette a szlovák etnikai területen, a vegyes lakosságú vidékeken és magyar enklávékkal rendelkező, a magyar történelmi hagyományokat őrző városokban a magyar iskolák redukálása. A megelőző asszimilációt reasszimiláció követte. Vavro Šrobár a Csehszlovák Köztársaság megalakulása után oktatás- és közművelődés-ügyi miniszterként közvetlen és jórészt meghatározó szerepet játszott a szlovák iskolaügy fejlesztésében, illetve a kisebbségi, főként magyar iskolák helyzetének alakulásában. Az új ország oktatáspolitikájában végbemenő változásokra befolyást gyakorolt a történelmi Magyarország időszakából örökölt tényezők hatóereje. Elkerülhetetlenül megütköztek a megelőző viszonyok elnemzetietlenítő intézkedéséinek következményei a szlovák iskolák létrehozásának követelményeivel. Tehát egy olyan folyamat indult el, mellyel kezdetét vette a szlovák etnikai területen, a vegyes lakosságú vidékeken és magyar enklávékkal rendelkező, a magyar történelmi hagyományokat őrző városokban a magyar iskolák redukálása. A megelőző asszimilációt reasszimiláció követte. Az új viszonyok életbe lépése a magyar kisebbségi létet csapásként és több tekintetben váratlanul érte. A politikai döntésekben nem kapott kellő hangsúlyt a különbségtétel az irredentizmus és az alapvetően a helyzethez igazodó, de azért nem behódoló, a magyar identitáshoz ragaszkodó magatartás között. Jellemző volt a hatalmi szervek ígéreteinek betartást megkerülő ügyintézés. Ezért a kisebbségi közegben gyakoriak voltak az oktatásügyi intézményekkel szembeni panaszok, és a tiltakozás megnyilvánulásai. Az iskolaügy a szlovák–magyar, illetve az állampolitikai és kisebbségi konfliktusok központi kérdésévé vált. E viszony alakulása egyrészt szorosan összefüggött a hosszú időn át meggyökeresedett sztereotípiák leküzdésében tetten érhető elmozdulásokkal, és ugyanakkor az újabb keletű ellentmondások kezelésével. A szlovákiai magyar lakosság helyzetével a Szlovák Nemzeti Tanács az 1944. szeptember 6-án tartott ülésén foglalkozott, az iskolaügyet érintő intézkedések kapcsán. Az ott elfogadott döntés elrendelte az 1938 után létrejött magyar iskolák valamennyi fokozatának megszüntetését. Ez alól kivételt csak a már a bécsi döntés előtt is létezett elemi iskolák kaptak. Annak ellenére, hogy az első... --- ### Az értelmiségi közösségteremtés konstrukciói. Jócsik Lajos társadalomképe [1] - Published: 2016-03-01 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/03/01/az-ertelmisegi-kozossegteremtes-konstrukcioi-jocsik-lajos-tarsadalomkepe-1/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Címkék: Czechoslovakia, Hungarian minority, Lajos Jócsik, minority issue, minority society - Post Years: 2016, 2016/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: gaucsikistvan A tanulmányban Jócsik Lajosnak a csehszlovákiai magyar társadalomról alkotott képét vizsgálom. Ehhez maga Jócsik volt a segítségemre, hiszen az Iskola a magyarságra című, 1939-ben megjelent könyvében alkalmazott önelemzés, melyben kapcsolathálóinak és konfliktushelyzeteinek a vizsgálatára is szorítkozik, több kérdés felvetésére késztetett. Hogyan konstruált meg Jócsik egy kisebbségi közösséget, és ehhez milyen érvrendszert alakított ki? Koncepciói milyen ideológiai és szellemi táptalajból fakadtak? Milyen impulzusok érték tanulmányai során, és ezeket hogyan építette be történeti-szociológiai elgondolásaiba? Hogyan értelmezte a kisebbségi közegben, illetve azon felülemelkedve a mélyreható társadalmi, gazdasági és szociális változásokat, átrendeződéseket? Értelmiségi tudata, gondolatainak katedrálisa mennyire volt átok és mentsvár? A tanulmányban Jócsik Lajosnak a csehszlovákiai magyar társadalomról alkotott képét vizsgálom. Ehhez maga Jócsik volt a segítségemre, hiszen az Iskola a magyarságra című, 1939-ben megjelent könyvében alkalmazott önelemzés, melyben kapcsolathálóinak és konfliktushelyzeteinek a vizsgálatára is szorítkozik, több kérdés felvetésére késztetett. Hogyan konstruált meg Jócsik egy kisebbségi közösséget, és ehhez milyen érvrendszert alakított ki? Koncepciói milyen ideológiai és szellemi táptalajból fakadtak? Milyen impulzusok érték tanulmányai során, és ezeket hogyan építette be történeti-szociológiai elgondolásaiba? Hogyan értelmezte a kisebbségi közegben, illetve azon felülemelkedve a mélyreható társadalmi, gazdasági és szociális változásokat, átrendeződéseket? Értelmiségi tudata, gondolatainak katedrálisa mennyire volt átok és mentsvár? Az alábbiakban, miközben nem mindegyik fönti kérdésre sikerülhet választ adni, az 1930-as évekre jellemző osztályalapú társadalomképének jellemző jegyeit és befejezésképpen Jócsik középosztályképét kívánom röviden bemutatni. Ez a megközelítés ugyan nem foglalkozik Jócsik népi kultúrával kapcsolatos elgondolásaival, szellemtörténeti gyökereivel, de bízom benne, hogy ez a vázlatos eszmefuttatás a népszolgálat szerintem nehezen definiálható fogalmának építőelemeire is rávilágíthat. Indíttatás és szellemi tájékozódás Jócsik Lajos Csehszlovákia megalakulásakor kilencéves volt. Tájékozódásának irányát Érsekújvár 1920-as évekbeli valósága alakította. A vasutassztrájk, a berendezkedő új hatalom túlkapásai, a háborút követő gazdasági válság, a városi centrumok átrendeződése, a munkanélküliség, apja megpróbáltatásai – aki lámpagyújtógatóként és fűtőként talált alacsony fizetésű munkahelyet –, a fizikai munka tapasztalata, amikor apjának segített, általában tehát a Jócsik család helyzetének gyökeres megváltozása. Az államfordulattal társadalmi felemelkedésük, a középosztály alsó rétegeibe való megérkezés vált illúzióvá. Elvileg persze nyitva volt egy másik út, a többségi középosztályba, de az nemzetiségváltással járt volna együtt. A „visszahullás” jelei, gondok és aggodalmak szaporodtak. „Közbejött... --- ### S botját ott lelte kivirulva… (Egy motívum határtalanságairól – 1.) - Published: 2016-03-01 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/03/01/s-botjat-ott-lelte-kivirulva-egy-motivum-hatartalansagairol-1/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2016, 2016/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef A jelen dolgozat* címéül választott sor Gyulai Ágost kötetéből van, aki a 20. század elején idegen költők költeményeinek fordításaiból állított össze egy legendáskönyvet (Gyulai 1906). Az idézetként szolgáló vers eredetileg Karl Joseph Simrock (Gyulainál Simrock Károly), romantikus német költő és filológus tollából származik. Szent Kristóf közismert történetét beszéli el, a levelet hajtó száraz bot motívumával zárva. Csak egy költő vagy egy szent képes a járda kövezetét öntözni abban a boldog reményben, hogy – fáradozása jutalmaképpen – liliomok fognak kinőni az aszfaltból. (W. Somerset Maugham: Az ördög sarkantyúja) A jelen dolgozat* címéül választott sor Gyulai Ágost kötetéből van, aki a 20. század elején idegen költők költeményeinek fordításaiból állított össze egy legendáskönyvet (Gyulai 1906). Az idézetként szolgáló vers eredetileg Karl Joseph Simrock (Gyulainál Simrock Károly), romantikus német költő és filológus tollából származik. Szent Kristóf közismert történetét beszéli el, a levelet hajtó száraz bot motívumával zárva. Miután a gyermek Jézust („a világ urát”) Kristóf átszállította a folyón, ő így szólt hozzá: „... Tűzd botodat legott a földbe, S várd el, kihajt-e lombja-zöldje? ” Ezzel eltűnt a kicsi gyermek, Ki vállán súlyosan pihent; Kristóf meg rögtön talpon termett, A hullámok közül kiment És botját letűzé a földbe, Várván kihajt-e lombja-zöldje? Reggel megint a parthoz lépe, S álomnak édes képeül Árnyékos hely tünék elébe, Méhecskék zümmögék körül; S botját ott lelte kivirulva S róla illatos virág hulla... (Gyulai 1906, 59–60. p. ) A motívumnak, az egy száraz, élettelen fadarab csodás kihajtásának, kivirágzásának mint (elő)jelnek, orákulumnak világszerte széles kultúrtörténeti összefüggései ismeretesek. A mű- és népköltészet különféle műfajaiban (és műnemeiben), ezek révén az operairodalomban ugyanúgy jelen van, mint az egyes (képző)művészeti megnyilvánulásokban, illetve a néphitben és népszokásokban. Egy tipikusan határtalan motívummal van tehát dolgunk, aminek a különféle tudományos diszciplínák képviselői viszonylag régóta szentelnek hol zártabb, hol univerzálisabb figyelmet. Egy korábbi, rövidebb dolgozatomban már magam is érintettem a témát (Liszka 2009), s jelen írásban... --- ### Impresszum 2016/1 - Published: 2016-03-01 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2016/03/01/impresszum-2011-2-2/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2016, 2016/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XVIII. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia)Tartalom:Tanulmányok LISZKA JÓZSEF: S botját ott lelte kivirulva. Egy motívum határtalanságairól – 1. GAUCSÍK ISTVÁN: Az értelmiségi közösségteremtés konstrukciói. Jócsik Lajos társadalomképe KISS JÓZSEF: Vavro Šrobár és a szlovákiai magyarok (1944–1949) KERÉNYI ÉVA: Fürdőélet a 19. századi Gömörben, 8. Nagyrőce és Jolsva – fürdők a város szélén PAPP ADRIEN: A fikció és valóság Pálóczi Horváth Lajos műveiben Közlemények SEBŐ BUGÁR BETA–RONCZ MELINDA: Egy kutatókönyvtár mindennapjai. Bibliotheca Hungarica, a Fórum Kisebbségkutató Intézet könyvtára TOKÁR GÉZA: Vállalkozói kétnyelvűség Komáromban. Vélemények és nyelvhasználati szokások Agora A. GERGELY ANDRÁS: A migránsnarratíva mint ön- és ellenségépítés. Kommunikációs antropológiai megfontolások Konferencia BOLEMANT LILLA: Feminizmus és gender harmadszor Könyvek Mészáros András: Széttartó párhuzamok. Esettanulmányok a magyar filozófia történetéből (Öllös László) Vörös Ferenc és Misad Katalin (szerk. ): A nyelvföldrajztól a névföldrajzig V. Interetnikus kapcsolatok. A 2014. november 20–21-i pozsonyi névföldrajzi tanácskozás előadásai. (Cs. Nagy Lajos) Cs. Nagy Lajos–N. Császi Ildikó: Magyar nyelvjárások (Presinszky Károly) Misad Katalin–Csehy Zoltán (szerk. ): Nova Posoniensia V. A pozsonyi magyar tanszék évkönyve (Csanda Gábor) Nekrológ Ilyés Zoltán (1968–2015) --- ### Nemzeti ön-kolonializáció és retribalizáció (A mindenkori kozmopolita hatalom elvitatásáról) - Published: 2015-12-28 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/12/28/nemzeti-on-kolonializacio-es-retribalizacio-a-mindenkori-kozmopolita-hatalom-elvitatasarol/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Címkék: apparent equality, democracy and ruling, examination of political history, false pluralism, history of power, Hungary, political ruling and the market, political system - Post Years: 2015/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: agergelyandras Demokráciaelmélet, Közép-Európa, neotörzsies mintázatok… – a korszakos korkérdések egyik sajátos mezőjében keresek válaszokat, mely távolságtartóan leírva (lévén politikai antropológus, de kortárs jelenben kritikusan reflektáló kutató inkább) a nempolitikai politikával és nemracionális teóriával jellemezhető. Tézisem szerint1 a mai magyar politikai felhőkakukkvárban zajló menetrendformálás és bázisépítés historikus képzeteket ébreszt, nem csupán a magyar szabadságharcosság, forrongás nélküli forradalom, kreált ellenféllel szembeni kiállás diskurzusában vagy uralkodási előképek, történelmi paralízisek fölújítását tekintve, hanem olyan akut konfliktusdimenziókban is, mint az európaiság/neotörzsiség dilemmája, a „kívül-belülről” rendszerváltás programja, a hegemón doktrínák társadalomra erőszakolása kvázidemokratikus hivatkozásokkal, vagyis egy (nem Európától függő, sőt vele szembe is menő) újgyarmatosítási korszak tünetegyüttesével jellemezhető policy. Másként szólva: a visszatörzsiesedés és belső, öngyarmatosító, refeudalizáló akaratérvényesítés szimbolizmusainak és attrakcióinak rövid, válogatásértékű szemlézésére törekszem, nem teljesen elméletmentesen… Demokráciaelmélet, Közép-Európa, neotörzsies mintázatok... – a korszakos korkérdések egyik sajátos mezőjében keresek válaszokat, mely távolságtartóan leírva (lévén politikai antropológus, de kortárs jelenben kritikusan reflektáló kutató inkább) a nempolitikai politikával és nemracionális teóriával jellemezhető. Tézisem szerint1 a mai magyar politikai felhőkakukkvárban zajló menetrendformálás és bázisépítés historikus képzeteket ébreszt, nem csupán a magyar szabadságharcosság, forrongás nélküli forradalom, kreált ellenféllel szembeni kiállás diskurzusában vagy uralkodási előképek, történelmi paralízisek fölújítását tekintve, hanem olyan akut konfliktusdimenziókban is, mint az európaiság/neotörzsiség dilemmája, a „kívül-belülről” rendszerváltás programja, a hegemón doktrínák társadalomra erőszakolása kvázidemokratikus hivatkozásokkal, vagyis egy (nem Európától függő, sőt vele szembe is menő) újgyarmatosítási korszak tünetegyüttesével jellemezhető policy. Másként szólva: a visszatörzsiesedés és belső, öngyarmatosító, refeudalizáló akaratérvényesítés szimbolizmusainak és attrakcióinak rövid, válogatásértékű szemlézésére törekszem, nem teljesen elméletmentesen... A centrális erőtér rendszerlogikája – versus rendezett anarchia A magyarországi hatalomtörténetet évszázadok óta kettős karakter jellemzi: protektorokra épülő, adminisztratív szervezettségű rendies döntéshierarchia, olykor megszállókkal egybeértve, illetve különalkukra korlátozódó, nemracionális szerveződésű, eklektikus uralomgyakorlás, mely korszakosan és ciklikusan fonja át meg át egymást. A politikai piac haszonelvű racionalitása és a szervezett szervezetlenség uralmi elve küzd folytonosan – ezek lettek a legelemibb tradíciói a Közép-Kelet-Európát belengő uralkodó eszméknek, nemcsak a legújabb korokban, de számos előző változatban is, amikor prepolgári és posztfeudális logikák küzdelmes századait jellemezték ilyesfajta alapnormák vagy politologikai mintázatok. A historikus előképeket csak elnagyoltan hivatkozva – lett légyen Magyarországon és a környező régióban bármily toleráns a központi hatalom –, az érdekek terén mindig monopolizált maradt az uralkodók teljhatalma. A társadalom örökös függése e főhatalomtól évszázadok óta totális volt. A civil társadalom... --- ### National self-colonization and retribalization - Published: 2015-12-28 - Modified: 2016-06-13 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/12/28/nemzeti-on-kolonializacio-es-retribalizacio-a-mindenkori-kozmopolita-hatalom-elvitatasarol/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Címkék: apparent equality, democracy and ruling, examination of political history, false pluralism, history of power, Hungary, political ruling and the market, political system - Translation Priorities: Optional - Authors: agergelyandras Contesting the all-time cosmopolitan power In my analysis I propose theses about the current non-rational judgement of the East-Central-European transformation processes, and an analytic point of view on system-interpretation of the political market-analysis. Since the failure of the „organised de-stability”, this phenomenon has been one of the most disputed ones discussed by theoretical sociologists and political scientists – but I suggest that the (ir)rationality of powerness has intensified by the transition process and has been re-organised in internal (self)colonisation. This concept involves a sort of apotheosis of the non-logical and non-controlled deregulation system of traditional political mentality and cultural identity by division and (mis)under­standing political management. --- ### Miroslava Hlinčíková–Martina Sekulová (szerk.): Integrácia ľudí s medzinárodnou ochranou na Slovensku: Hľadanie východísk - Published: 2015-12-01 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/12/01/miroslava-hlincikova-martina-sekulova-szerk-integracia-ludi-s-medzinarodnou-ochranou-na-slovensku-hladanie-vychodisk/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2015, 2015/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: csandagabor Alapos és aktuális könyvet adott ki a szlovák Közéleti Kutatóintézet (IVO). Alapossága abban áll, hogy minden fontos kérdést, amely a menekültek befogadásával kapcsolatos, tárgyszerűen körüljár, aktualitását pedig sajnos az e nyári, Közép-Európát felkészületlenül érő menekülthullám adja. Tegyük gyorsan hozzá: a kompetens intézménytől épp ezt várjuk: legyen alapos és szolgáljon friss adatokkal. Miroslava Hlinčíková–Martina Sekulová (szerk. ): Integrácia ľudí s medzinárodnou ochranou na Slovensku: Hľadanie východísk. Bratislava, Inštitút pre verejné otázky, 2015, 182 p. Alapos és aktuális könyvet adott ki a szlovák Közéleti Kutatóintézet (IVO). Alapossága abban áll, hogy minden fontos kérdést, amely a menekültek befogadásával kapcsolatos, tárgyszerűen körüljár, aktualitását pedig sajnos az e nyári, Közép-Európát felkészületlenül érő menekülthullám adja. Tegyük gyorsan hozzá: a kompetens intézménytől épp ezt várjuk: legyen alapos és szolgáljon friss adatokkal. A kötet nem mellesleg a menekült mellett a „földönfutó”, az „üldözött”, „idegen”, „nemzetközi védelmet élvezők” és a „kliens” szavakat is használja, ezek gyakran egymásnak szinonimái, noha fogalmilag természetesen az otthonát elhagyó személy más-más státuszát fedik. Nekünk Márai „displaced person” kifejezése is eszünkbe juthat: „a displaced personoknak olyan szerepük van ma a világban, mint volt a zsidó száműzötteknek a babiloni vizek partján, ahol sok mindent megértettek, amit odahaza, ahol az élet és a halál ismerős biztonsága vette körül őket, nem érthettek... ”4 A nemzetközi védelemben (menekültstátuszban) részesültek szlovákiai helyzetét feltérképező tanulmánykötet egy több síkon zajló kutatás eredménye, a kutatás 2014 szeptemberétől 2015 júniusáig tartott – jórészt ennek eredményeit találjuk a kiadványban. (De valamivel ennél is többet, mert a hivatkozott irodalomban 2015. szeptemberi is akad, a lábjegyzetek egyike pedig utal Fico miniszterelnöknek a kvótákat elutasító kijelentésére s arra, hogy Szlovákia legföljebb száz menekültet hajlandó befogadni, csakis Szíriából, és kizárólag keresztényeket. ) Maga a törzsszöveg nyolc fő fejezetre oszlik, tematikusan, ezek a következők: 1. Miért fontos a nemzetközi védelmet élvezők integrációja; 2. Az integráció folyamata és a civil szervezetek munkája;... --- ### Karol Fremal: Slovenskí sociálni demokrati 1938-1944. Sociálnodemokratická strana na Slovensku v odboji a SNP - Published: 2015-12-01 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/12/01/karol-fremal-slovenski-socialni-demokrati-1938-1944-socialnodemokraticka-strana-na-slovensku-v-odboji-a-snp/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2015, 2015/4 - Translation Priorities: Optional A politikai pártok történetének vagy akár csak működésük egy fejezetének a feltárása napjaink viszonylag kedvelt kutatási irányzata. Köszönhető ez többek között annak, hogy a sok szempontú, mélyfúrásokat és háttéranyagokat felvonultató, majd az ezek mentén szintetizáló tudományos munkákkal adós a szlovák2 (vagy akár a magyar) történetírás is. Egy ilyen múltbuborék felszámolását célozta meg Karol Fremal itt bemutatásra kerülő munkájában. A második világháborút közvetlen megelőző évtől indulva vizsgálja a szlovák szociáldemokraták történetét, és az ellenállásban kifejtett szerepükön át jut el a szlovák történetírásban nagy hangsúllyal megjelenő szlovák nemzeti felkelés (SZNF) előkészítésében és folyamán kifejtett tevékenységük ismertetéséig. Karol Fremal: Slovenskí sociálni demokrati 1938-1944. Sociálnodemokratická strana na Slovensku v odboji a SNP. Banská Bystrica, Múzeum Slovenského národného povstania, 2014, 200 p. A politikai pártok történetének vagy akár csak működésük egy fejezetének a feltárása napjaink viszonylag kedvelt kutatási irányzata. Köszönhető ez többek között annak, hogy a sok szempontú, mélyfúrásokat és háttéranyagokat felvonultató, majd az ezek mentén szintetizáló tudományos munkákkal adós a szlovák2 (vagy akár a magyar) történetírás is. Egy ilyen múltbuborék felszámolását célozta meg Karol Fremal itt bemutatásra kerülő munkájában. A második világháborút közvetlen megelőző évtől indulva vizsgálja a szlovák szociáldemokraták történetét, és az ellenállásban kifejtett szerepükön át jut el a szlovák történetírásban nagy hangsúllyal megjelenő szlovák nemzeti felkelés (SZNF) előkészítésében és folyamán kifejtett tevékenységük ismertetéséig. Karol Fremal a szlovák történészek érettebb korú (1943) generációjának aktív tagja. Egyetemi tanulmányait történelem–orosz szakon végezte Pozsonyban. Szerteágazó munkássága során foglalkozott tankönyvírással, kutatással, és egyetemen oktatott. Kuta­tásaiban behatóan vizsgálta a második világháború idején kialakuló és cselekvő szlovák ellenállási mozgalom nem kommunista történetét, de ugyanilyen elmélyült odaadással mélyült el a SZNF történetében is. Bemuta­tásra kerülő könyve e több évtizedes múltfeltárás(ok) szintézises szeletét tárja a közönség elé. Olyan múltszeleté, amivel behatóan, miként maga a szerző állítja, 1945 óta mindössze csak két történész foglalkozott. A kemény táblás könyv szerkezetileg bevezetésre, nyolc fejezetre és rövid, pontokba szedett befejezésre tagolódik. Függelékként (a befejezés rész előtt) képes mellékletet illesztett a kötetben szereplő egyes személyekről, valamint a megjelent illegális sajtótermékek válogatott példányairól. A kötet legvégén a forrás- és irodalomjegyzéket név- és helynévmutató zárja. Nem éppen rövidre fogott előszavában némileg túlzónak... --- ### Németh Csaba–Varga László: Egy elveszett zászló nyomában. Tápiógyörgye és Nagy­me­gyer kapcsolatának története. - Published: 2015-12-01 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/12/01/nemeth-csaba-varga-laszlo-egy-elveszett-zaszlo-nyomaban-tapiogyorgye-es-nagy%c2%adme%c2%adgyer-kapcsolatanak-tortenete/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2015, 2015/4 - Translation Priorities: Optional 2015. szeptember 19-én egy rendhagyó, kiállítással egybekötött találkozóra került sor egy kis magyarországi településen, Tápiógyörgyén. Ilyen jellegű ünnepi estekről, megemlékezésekről gyakorta hallani, de a szóban forgó délutánt más miatt is érdemes megemlíteni. A fotókiállítás nemcsak Tápiógyörgyét célozta, hanem egy felvidéki kisvárost is, Nagymegyert. A fotók a két település baráti kapcsolatát idézték meg az odaérkezők számára. A délután másik jelentős pillanata volt, amikor a két település polgármestere aláírta a „testvértelepülések” közti, s a további közös együttműködésről szóló szerződést. Németh Csaba–Varga László: Egy elveszett zászló nyomában. Tápiógyörgye és Nagy­me­gyer kapcsolatának története. Kiadja: Tá­pió­györgye Község Önkormányzata, Nagymegyer Város Önkormányzata, a Tápiógyörgyei To­roc­kó Ba­rá­ti Társaság és a Csemadok Nagyme­gyeri Alap­szervezete, 2015, 213. p. 2015. szeptember 19-én egy rendhagyó, kiállítással egybekötött találkozóra került sor egy kis magyarországi településen, Tápiógyörgyén. Ilyen jellegű ünnepi estekről, megemlékezésekről gyakorta hallani, de a szóban forgó délutánt más miatt is érdemes megemlíteni. A fotókiállítás nemcsak Tápiógyörgyét célozta, hanem egy felvidéki kisvárost is, Nagymegyert. A fotók a két település baráti kapcsolatát idézték meg az odaérkezők számára. A délután másik jelentős pillanata volt, amikor a két település polgármestere aláírta a „testvértelepülések” közti, s a további közös együttműködésről szóló szerződést. A különféle megemlékezéseknek, ünnepi esteknek, koszorúzásoknak megvan ugyan a hangulata, de mivel gyakran váltja egyik a másikat, hamar a feledés homályába merülnek. Fontosabb és értékesebb viszont az, ha hiteles dokumentumok és hosszas kutatómunka alapján megjelenik egy kézzel fogható monográfia, gyűjtemény vagy emlékirat, mely pontosan és megmásíthatatlanul rögzíti a történelmi eseményeket, múltbeli élményeket, emlékeket. A Csemadok Nagymegyeri Alapszervezete és a Torockói Baráti Társaság kezdeményezésére, valamint a helyi önkormányzatok támogatásával két ismert helytörténész, Varga László (Nagymegyer) és Németh Csaba (Tápiógyörgye) közös munkáját dicsérve jelent meg egy igényesen átgondolt és megszerkesztett tanulmány, melynek bemutatójára is sor került az említett napon. A könyvet Bihari József, a Pest megyei múzeumok nyugalmazott igazgatója lektorálta és tanulmány értékű elemzéssel ismertette értékeit a hallgatóság számra. A kötet a 95 évvel ezelőtti eseményeket, azok történelmi hátterét és utóéletét, illetve a két település kapcsolatát hivatott visszaidézni az olvasóinak. A könyv hitelességét... --- ### Levelek Eperjes város patikáriusához a 17. században - Published: 2015-12-01 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/12/01/levelek-eperjes-varos-patikariusahoz-a-17-szazadban/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2015, 2015/4 - Translation Priorities: Optional Az itt idézett négy rövid levél íróiról és címzettjéről már sokan és több kötetnyi anyagot írtak a 17. századtól kezdve Magyarországon. A szerzők mind történelmi, politikai és gyógyszertudományi szempontból közelítették meg az itt szereplő három személy életútját. Nemesi származásukat tekintve a genealógia is foglalkozott mindhármójukkal, azonban néhány kapcsolódásról, adatról még nem tettek említést. Ezt szeretné ezen írás pótolni, s néhány összefüggést vagy az elszórtan megjelent eseményeket egymáshoz kapcsolni. Az itt idézett négy rövid levél íróiról és címzettjéről már sokan és több kötetnyi anyagot írtak a 17. századtól kezdve Magyarországon. A szerzők mind történelmi, politikai és gyógyszertudományi szempontból közelítették meg az itt szereplő három személy életútját. Nemesi származásukat tekintve a genealógia is foglalkozott mindhármójukkal, azonban néhány kapcsolódásról, adatról még nem tettek említést. Ezt szeretné ezen írás pótolni, s néhány összefüggést vagy az elszórtan megjelent eseményeket egymáshoz kapcsolni. A címben utalt leveleket Eperjes város levéltárából szerezte meg Lasztókay László, és tette közzé a Történelmi Tár 1880. évi kötetében. 1 A két-két levél írója Wesselényi Ferenc nádor, illetve felesége, Széchy Mária grófnő. Ezek közül a legértékesebb a legelső, mivel mindvégig magának a nádornénak a saját keze írása. A címzett pedig mind a négy esetben Wéber János közép-európai hírű gyógyszerész és orvos, aki több ízben a fő foglalkozása mellett Eperjes bírája (főbírája) is volt. A levelek közül három természetesen betegségekkel, azok orvoslásával és az érte járó fizetségükkel kapcsolatos kérés. Csupán egy kivétel van köztük, amelyben Wesselényi egy hangszert kér a patikustól. Mégpedig egy gitárt, ahogy ő említi: „khitára” nevű olasz instrumentumot. Ahogy leírja, ez a hangszer nem kapható Kassa városában. Azonban Eperjesen nemcsak megvásárolható, hanem van olyan mesterember is, aki tud ilyet készíteni. Mindez arra utal, hogy a nádor családja a sok betegeskedés ellenére kedvelte a zenét, s bizonyára volt olyan muzsikusuk, aki ezen játszva, énekelve szórakoztatta őket étkezéseknél, vendégeik fogadásakor, s múlatva szabad idejüket. A négy levél írásának kelte és helye a következő volt: 1653. december 8. Szendrő,2 1658. május 12.... --- ### Hiányzó fejezetek. Adalékok Hegysúr középkori történetéhez - Published: 2015-12-01 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/12/01/hianyzo-fejezetek-adalekok-hegysur-kozepkori-tortenetehez/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2015, 2015/4 - Translation Priorities: Optional A tanulmány Hegysúr korai történetét nem kívánja és a rendelkezésre álló társadalomtudományi tudásbázis, a történeti és régészeti kutatások némelyik esetben esetlensége, néhol ellentmondásossága miatt nem is tudja részletekbe menően feltárni. A megközelítés más jellegű, összehasonlító és kritikai. A koncepciómat a rendelkezésre álló korlátozott számú és már minden bizonnyal tovább nem bővülő források determinálták. A tanulmány Hegysúr korai történetét nem kívánja és a rendelkezésre álló társadalomtudományi tudásbázis, a történeti és régészeti kutatások némelyik esetben esetlensége, néhol ellentmondásossága miatt nem is tudja részletekbe menően feltárni. A megközelítés más jellegű, összehasonlító és kritikai. A koncepciómat a rendelkezésre álló korlátozott számú és már minden bizonnyal tovább nem bővülő források determinálták. Boncasztalra kerülnek a Súr helynévvel kapcsolatos etimológiai magyarázatok és legfőképpen a besenyő és ószlovák eredet kérdésköre. Nem foglalkozom a besenyő törzs genezisével, politikai közösségével, államalakulatával, a honfoglalást kiváltó szerepével, a magyar határvédelemben betöltött szerepével. Ezek a magyar historiográfiában kellően feldolgozott kérdések. Áttekintést nyújtok a hegysúri és környékbeli régészeti feltárások eredményeiről, a község tekintetében inkább az eredménytelenségeiről és ellentmondásairól. Foglalkozom a szélesebb súri középkori településfejlődés máig nyitott kérdéseivel. Hogy a kiúttalanságból kiutat találjak, egy sokkal „életközelebbi” és elfogadhatóbb kontextusba ágyazom a település inkább homályos, mint jól körvonalazható középkori évszázadait. A hegysúri faluszervezetbe integrálódott vagy amellett létezett további Súr-falvakat és a birtokviszonyokat próbálom feltérképezni. Megállapításaim a legújabb szlovák és magyar régészeti és helytörténeti kutatások eredményeire támaszkodnak. Tudatosítom, hogy az így kialakított „szellemi építmény” számos hiányossággal rendelkezik, hiszen a szerző – nem is titkolja – nem mediavelista, csupán a múlt elkötelezett kutatója, aki egy józanabb helytörténeti magatartást próbál elplántálni. A lejjebb kifejtett szemlélet reményeim szerint előrelendítheti a Súr nevű települések, különösen Hegysúr középkori történetének a vizsgálatát. Etimológia agyaglábakon A magyar historiográfiában a Súr helynevekkel kapcsolatban a legdivatosabb, 19. századi hagyományra visszavezethetően, a két világháború között erőteljesen tematizált és a 20. század végére már szinte elfogadott besenyő eredet hangoztatása. 1 Annak... --- ### Fürdőélet a 19. századi Gömörben, 7. Minden út Rozsnyóba vezet - Published: 2015-12-01 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/12/01/furdoelet-a-19-szazadi-gomorben-7-minden-ut-rozsnyoba-vezet/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2015, 2015/4 - Translation Priorities: Optional A Bánréve–Dobsina-vasútvonal mentén fekvő vadregényes tájolású fürdő Rozsnyó püspöki székvárostól mintegy 15 percnyi sétára, 2 km távolságra feküdt, fenyves és lomberdő között elterülve, a zord északi és északnyugati szelektől védve. Tán nem a véletlen műve, hogy a balneológiai szakirodalomban több szerzőt is megihletett e páratlan, vasbányákkal körülövezett természeti környezet szépsége. Egy 1903-ban megjelenő reklámhirdetés romantikus vonalakban így jellemezte a fürdőt: „Gömörvármegyének legszebb, legregényesebb vidékén a Sajó-völgynek legszebb pontján fekvő Rozsnyó várostól észak-keletre, a Pozsáló hegység aljában huzódó Csucsomi-völgyben fekszik. A fürdő megyei természetű szépségek és érdekességek turisztikai központja. Lombos és fenyves erdőségtől övezve, csobogó csermelyekkel, pompásvizű forrásokkal gazdagítva, ózondús, pormentes levegővel, kellemes és nagykiterjedésű sétautakkal bír.”1 Vérképző klímájának köszönhetően erdei és hegyi klimatikus gyógyhelyként egyaránt közkedvelt célpontnak számított a helyi polgárság körében. A Bánréve–Dobsina-vasútvonal mentén fekvő vadregényes tájolású fürdő Rozsnyó püspöki székvárostól mintegy 15 percnyi sétára, 2 km távolságra feküdt, fenyves és lomberdő között elterülve, a zord északi és északnyugati szelektől védve. Tán nem a véletlen műve, hogy a balneológiai szakirodalomban több szerzőt is megihletett e páratlan, vasbányákkal körülövezett természeti környezet szépsége. Egy 1903-ban megjelenő reklámhirdetés romantikus vonalakban így jellemezte a fürdőt: „Gömörvármegyének legszebb, legregényesebb vidékén a Sajó-völgynek legszebb pontján fekvő Rozsnyó várostól észak-keletre, a Pozsáló hegység aljában huzódó Csucsomi-völgyben fekszik. A fürdő megyei természetű szépségek és érdekességek turisztikai központja. Lombos és fenyves erdőségtől övezve, csobogó csermelyekkel, pompásvizű forrásokkal gazdagítva, ózondús, pormentes levegővel, kellemes és nagykiterjedésű sétautakkal bír. ”1 Vérképző klímájának köszönhetően erdei és hegyi klimatikus gyógyhelyként egyaránt közkedvelt célpontnak számított a helyi polgárság körében. A püspöki uradalmi forrás és a Markó-kút A rozsnyói forrásokról a 18. század utolsó harmadában jelentek meg az első gömöri feljegyzések. 2 Az országos propagandában tapasztalható viszonylagos perifériára való helyezése ellenére a Csucsomi-völgyben több vasszulfátos forrás is fakadt, melyek közül egyik fürdésre, a másik ivásra volt alkalmas, némelyik azonban a vasércbányászat folytatása során elapadt. (Hohlfeld 1898, 138 p. ) A Szőllőmál hegy oldalában fakadó források közül északról haladva előbb a Dolinka nevű édesvizű forrás volt található, lejjebb a magánkézben lévő Markó-féle forrás fakadt, tőle délre pedig a püspöki fürdő vasas forrása – ez utóbbi képezi vizsgálódásunk fő tárgyát. Mindkét forrás vízfelülete 1,5–2 méter mélyen a felszín alatt feküdt. A fürdő forrása felett a hegyoldalban az Anna-, a fürdő alatti malommal szemben pedig a Margit-forrás csörgedezett, valamennyi erősen... --- ### Nyelvről és nyelvet érintő kérdésekről alkotott elképzelések az Új Szó lapjain 1949 és 1999 között1 - Published: 2015-12-01 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/12/01/nyelvrol-es-nyelvet-erinto-kerdesekrol-alkotott-elkepzelesek-az-uj-szo-lapjain-1949-es-1999-kozott1/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Címkék: Beliefs about language, Bilingualism, Discourse, Discourse analysis, Era after the velvet revolution, Language cultivation, Mother tongue, Plurality of languages, Socialistic era - Post Years: 2015, 2015/4 - Translation Priorities: Optional Az a megállapítás, miszerint a beszéd és a gondolkodás egymást kölcsönösen meghatározza, nem nagyon szokta vita tárgyát képezni. A mindennapi életünkből is könnyű igazolni, hogy ez tényleg így lehet: az, ahogyan egy témáról gondolkodunk, meghatározza, hogy mit fogunk róla mondani, és az, amit a témáról mondunk vagy hallunk, a gondolkodásunkra vagy mások gondolkodására is hatással van. Ez pedig megint csak rányomja a bélyegét arra, hogy mi hangzik el a témával kapcsolatban, és így egy körkörös folyamat indul be (vö. Dolník 2010, 237. p.; Jäger–Maier 2009, 37. p.). 0. Bevezetés Az a megállapítás, miszerint a beszéd és a gondolkodás egymást kölcsönösen meghatározza, nem nagyon szokta vita tárgyát képezni. A mindennapi életünkből is könnyű igazolni, hogy ez tényleg így lehet: az, ahogyan egy témáról gondolkodunk, meghatározza, hogy mit fogunk róla mondani, és az, amit a témáról mondunk vagy hallunk, a gondolkodásunkra vagy mások gondolkodására is hatással van. Ez pedig megint csak rányomja a bélyegét arra, hogy mi hangzik el a témával kapcsolatban, és így egy körkörös folyamat indul be (vö. Dolník 2010, 237. p. ; Jäger–Maier 2009, 37. p. ). A társadalomtudományokban – a nyelvészetet is beleértve – ezt a folyamatot szokás diskurzusnak nevezni. Beszélhetünk például – általában vett – politikai diskurzusról, ugyanezt leszűkíthetjük a szlovákiai politikai élet diskurzusára, vagy még szűkebbre szabva a kérdést: egyes törvények elfogadásával kapcsolatos politikai diskurzust is körülhatárolhatunk, de más további diskurzusokat is, attól függően, hogy mi az, amit kutatni szándékozunk. Az itt olvasható tanulmányban én a nyelvről szóló diskurzust kutattam. Azt próbáltam meg föltérképezni, hogy a sajtóban milyen kérdések jelennek meg leggyakrabban a nyelv kapcsán, és hogy a feltett kérdésekre milyen válaszok születnek. Ezek felkutatásához az Új Szó napilap hasábjait választottam, mert érdemesnek tartottam megtudni valamit arról, hogy milyen az a kép, amelyet az újság a nyelvről közvetít, illetve – más szemszögből kérdezve ugyanezt: – milyen az a kép, amelyet az olvasó kap a nyelvről. Ennek alapján ugyanis jobban megérthetjük az emberek nyelvről való gondolkodását is, és – még tovább lépve – azt is, hogy egyes nyelvpolitikai döntések vagy épp a beszélők mindennapi... --- ### Ideas about Language and Language Issues in Új Szó Daily Newspaper between 1949 and 1999 - Published: 2015-12-01 - Modified: 2022-04-20 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/12/01/nyelvrol-es-nyelvet-erinto-kerdesekrol-alkotott-elkepzelesek-az-uj-szo-lapjain-1949-es-1999-kozott1/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Címkék: Beliefs about language, Bilingualism, Discourse, Discourse analysis, Era after the velvet revolution, Language cultivation, Mother tongue, Plurality of languages, Socialistic era - Post Years: 2015, 2015/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: sebokszilard My study presents the results of mapping views about language and language issues in the Hungarian daily Új szó published in slovakia. I am attempting to answer the question how language and language issues come up in the newspaper, and how the image of these changed between 1949 and 1999. I divided this time period into ten year periods and collected material from every tenth year. From the material collected this way, i followed the process where the attention in articles was gradually refocused from the “reat socialist camp” on local problems and issues of the Hungarians in (Czecho)Slovakia. --- ### A Prohászka Ottokár Körök Szövetsége az első Csehszlovák Köztársaságban - Published: 2015-12-01 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/12/01/a-prohaszka-ottokar-korok-szovetsege-az-elso-csehszlovak-koztarsasagban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2015, 2015/4 - Translation Priorities: Optional A nemzedék egyrészt a többségi, „csehszlovák” politikai államnemzettel és Cseh­szlovákiával, valamint az anyanemzettel és Magyarországgal szemben is új kihívások előtt állt (Dobossy 1978, Szarka 1994, Simon 2012). Ugyanakkor saját magát az idősebb, a régi Magyarország keretei között felnőtté vált „apák nemzedékével” szemben is kénytelen volt a maga létélményeit, helyzetét és céljait, eszményeit meghatározni Generációs önszerveződés a keresztényszocialista ideológia jegyében1 1. Elemzési keretek, források és vizsgálati szempontok „ A Prohászka Körök tevékenységéről, és a keresztény értelmiségről van szó . Itt látható az a vonal, amely a Prohászka Körökben indult szem előtt tartva a keresztény, a nemzeti és a népi érdeket erősen számolva a felvidéki magyarság tényleges igényeivel, tehát a gazdasági és a kulturális felemelkedés szükségletével. Ezt a munkát ez a fiatal értelmiség jól választotta meg és jól szolgálta” – emlékezett vissza Göndöcs (Czvank) László a két világháború közötti csehszlovákiai magyar értelmiség több szempontból is fontos csoportosulására, a Prohászka Körökre (Gyurcsík 2001). Ez a keresztényszocialista alapokon kibontakozó szerveződés a trianoni békeszerződés után jórészt már Csehszlovákiában felnőtt és szocializálódott magyar értelmiségi nemzedék ifjúsági mozgalmaként indult, s egész sor megoldatlan jogi, állampolgársági, nyelvi-kulturális és persze szociális, kisebbségi kérdéssel, identitás- és lojalitásproblémával szembesült. A csoportosulás a „történeti kényszerközösségként” létrejött „szlovenszkói” és ruszinszkói magyarság önmeghatározásában, feladatkijelölésében vállalt meghatározó szerepet (Turczel 1967, Szvatkó, 1994, Szarka, 1998). A nemzedék egyrészt a többségi, „csehszlovák” politikai államnemzettel és Cseh­szlovákiával, valamint az anyanemzettel és Magyarországgal szemben is új kihívások előtt állt (Dobossy 1978, Szarka 1994, Simon 2012). Ugyanakkor saját magát az idősebb, a régi Magyarország keretei között felnőtté vált „apák nemzedékével” szemben is kénytelen volt a maga létélményeit, helyzetét és céljait, eszményeit meghatározni. 2 Az új, köztársasági és kisebbségi keretek között felnövekvő, a, prágai, brünni, valamint a pozsonyi egyetemeket látogató ifjúság számára mindenesetre új impulzusokat jelentettek a „masaryki republika” demokratikus játékszabályai. 3 Az új kisebbségi identitás kitermelésében pedig megkülönböztetett szerepük volt a cseh és... --- ### Nyilasok a spájzban - Szélsőjobboldali kísérletek a szlovákiai Magyar Párt átalakítására és Esterházy János eltávolítására a pártelnöki tisztségből 1939 és 1945 között - Published: 2015-12-01 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/12/01/nyilasok-a-spajzban-szelsojobboldali-kiserletek-a-szlovakiai-magyar-part-atalakitasara-es-esterhazy-janos-eltavolitasara-a-partelnoki-tisztsegbol-1939-es-1945-kozott/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2015, 2015/4 - Translation Priorities: Optional Az 1939 és 1945 közötti Szlovákiában működő Magyar Párt és általában a korabeli szlovákiai magyar közösség történetének a feldolgozása lényegében csak a rendszerváltás után kezdődött meg (Kovács 1993a; Kovács 1993b), ám valódi előrelépésről csupán a legutóbbi éveket illetően beszélhetünk. Köszönhető ez elsősorban Martin Hetényi Nyitrára és környékére összpontosító, de általánosabb érvényességgel is bíró kutatásainak, s az ezekből megszületett munkáknak (Hetényi 2007a; Hetényi 2007b; Hetényi 2013). Az 1939 és 1945 közötti Szlovákiában működő Magyar Párt és általában a korabeli szlovákiai magyar közösség történetének a feldolgozása lényegében csak a rendszerváltás után kezdődött meg (Kovács 1993a; Kovács 1993b), ám valódi előrelépésről csupán a legutóbbi éveket illetően beszélhetünk. Köszönhető ez elsősorban Martin Hetényi Nyitrára és környékére összpontosító, de általánosabb érvényességgel is bíró kutatásainak, s az ezekből megszületett munkáknak (Hetényi 2007a; Hetényi 2007b; Hetényi 2013). Hetényi és az elsősorban a kelet-szlovákiai régióval foglalkozó Martin Pekár eredményei (Pekár 2007) egyben azt is igazolják, hogy a fiatalabb szlovák történészgeneráció nem csupán kellő érdeklődést tanúsít a téma iránt, de dicsérendő affinitással is nyúl ahhoz. Annál inkább meglepő, hogy magyar nyelven az utóbbi évtizedben egyetlen érdemi munka sem jelent meg e témában, hiszen a Magyar Párt belső viszonyainak tekintetében sem Janek István diplomáciatörténeti dolgozatai (Janek 2005), sem Molnár Imre több alkalommal és többféle formában, de lényegében ugyanazon tartalommal kiadott amúgy alapos Esterházy-biográfiái1 nem hoztak áttörést. Mint ahogy azok a forrásközlő kiadványok sem, amelyek az utóbbi években a korabeli szlovák állam történetével kapcsolatban megjelentek,2 ám amelyek – a szlovák történetírás eddigi nyomvonalán haladva – marginális kérdésként viszonyulnak a Magyar Párt témájához. A jelen dolgozat több szempontból is kitér az eddigi kutatások (legyenek azok szlovák vagy magyar szerzők) által kijárt kerékvágásból, s ahelyett, hogy a szlovák államhatalom és a Magyar Párt közötti konfliktust vizsgálná, a magyar közösségen belüli viszonyra fókuszál. Ezáltal elkerüli azt, hogy a szlovákiai magyarokat és azok pártját homogén, belsőleg nem differenciált közösségként láttassa, ami nem felel meg a történelmi realitásoknak. Tanulmányom hangsúlyai a... --- ### A nemzeti elválasztás öröksége és az Európai Unió - Published: 2015-12-01 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/12/01/a-nemzeti-elvalasztas-oroksege-es-az-europai-unio/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2015, 2015/4 - Translation Priorities: Optional A nemzeti elválasztás egy kombináció következménye. A politika popularizálását kombinálták az egyes kultúrákhoz tartozók politikai uralásával. Mivel a felvilágosodás a nemzeti identitást nem sorolja az univerzális emberi értékek közé, ám a nemzeti identitás komplex identitásként átveszi a korábban domináns vallási identitás helyét, annak több elemével együtt, (Smith 2003) és egyben a politika tömegpolitikává válásának fő identitásformájává válik, az egyes csoportok feletti politikai dominancia megszerzéséhez el kellett választani őket egymástól. Mivel pedig ezek nemzeti csoportok, az elválasztásnak is nemzetinek kellett lennie. A nemzeti elválasztás egy kombináció következménye. A politika popularizálását kombinálták az egyes kultúrákhoz tartozók politikai uralásával. Mivel a felvilágosodás a nemzeti identitást nem sorolja az univerzális emberi értékek közé, ám a nemzeti identitás komplex identitásként átveszi a korábban domináns vallási identitás helyét, annak több elemével együtt, (Smith 2003) és egyben a politika tömegpolitikává válásának fő identitásformájává válik, az egyes csoportok feletti politikai dominancia megszerzéséhez el kellett választani őket egymástól. Mivel pedig ezek nemzeti csoportok, az elválasztásnak is nemzetinek kellett lennie. A magas kultúra populárissá válásával (Gellner 1993, 35–38. p. ) és a tömegpolitika kialakulásával ugyanis az egyes kultúrák között elvileg megszaporodhatott és valóban meg is szaporodott az átjárás. Sokkal többen érintkezhettek a másfélékkel, nemcsak egy kis létszámú szellemi vezetőréteg, amelyik használt nyelve, a latin amúgy is távol állt a nép által beszélttől. (Anderson 1991, 40. p. ) A nemzeti elválasztás helyes és szükséges voltát azonban meg kellett indokolni. Hiszen ezt a tömegpolitika korában csak a nép lelkének uralásával lehet véghezvinni. Az érvek pedig csak úgy érnek valamit, ha hatásukra a nemzetit nemcsak a vezető kevesek, hanem a vezetett sokak nagy többsége is kívül tudja az egyetemes emberi értékek körén, és valami olyasminek tekinti, amire a saját nemzetbéli akár más nemzetbéliek rovására is jogosult. Ebben az esetben sikerülhet a nemzeti elválasztás a megszaporodó egyéni kapcsolatok ellenére is. A nemzeti elválasztás egyik eszköze a nemzetivé tett állam. Az államot a nemzet államának kiáltják ki. Immár nem az uralkodó és a privilegizált rendek állama, hanem a nemzeté. Korábban természetes hatalmi helyzetnek tekintették, ha... --- ### Impresszum 2015/4 - Published: 2015-12-01 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/12/01/impresszum-2015-4/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2015/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XVII. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tanulmányok ÖLLÖS LÁSZLÓ: A nemzeti elválasztás öröksége és az Európai Unió A. GERGELY ANDRÁS: Nemzeti ön-kolonializáció és retribalizáció.  A mindenkori kozmopolita hatalom elvitatásáról SIMON ATTILA: Nyilasok a spájzban. Szélsőjobboldali kísérletek a szlovákiai Magyar Párt átalakítására és Esterházy János eltávolítására a pártelnöki tisztségből 1939 és 1945 között BAJCSI ILDIKÓ: A Prohászka Ottokár Körök Szövetsége az első Csehszlovák Köztársaságban. Generációs önszerveződés a keresztényszocialista ideológia jegyében SEBŐK SZILÁRD: Nyelvről és nyelvet érintő kérdésekről alkotott elképzelések az Új Szó lapjain 1949 és 1999 között KERÉNYI ÉVA: Fürdőélet a 19. századi Gömörben, 7. Minden út Rozsnyóba vezet GAUCSÍK ISTVÁN: Hiányzó fejezetek. Adalékok Hegysúr középkori történetéhez Közlemények FÜLÖP LÁSZLÓ: Levelek Eperjes város patikáriusához a 17. században Konferencia CSEHY ZOLTÁN: Tőzsér Árpád (ex)territóriuma Könyvek Németh Csaba–Varga László: Egy elveszett zászló nyomában. Tápiógyörgye és Nagymegyer kapcsolatának története. (Orsovics Yvette) Karol Fremal: Slovenskí sociálni demokrati 1938-1944. Sociálnodemokratická strana na Slovensku v odboji a SNP (Baki Attila) Miroslava Hlinčíková–Martina Sekulová (szerk. ): Integrácia ľudí s medzinárodnou ochranou na Slovensku: Hľadanie východísk. (Csanda Gábor) --- ### Vajda Barnabás: Hidegháború és európai integráció - Published: 2015-09-01 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/09/01/vajda-barnabas-hideghaboru-es-europai-integracio/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: bakalpatrik Vajda Barnabás legújabb munkája bizonyos szempontból akár előző kötetének folytatásaként is felfogható, már ha e szempont alatt a (kis)rész és egész viszonyát értjük. Legutóbb a Szabad Európa Rádió történetét mesélte el,1 annak létrejöttétől egészen ’89 utáni kivonulásáig, impozáns mennyiségű, primer angolszász anyagra támaszkodva, és mindezt olyan színesen mély kitérőkkel, amelyek nem csak a hírek minőségéig, de a szerkesztőségbe befutó, legtetszetősebb hallgatói telefonok szövegének bemutatásáig terjedően. Vajda Barnabás: Hidegháború és európai integráció. Régi és új szempontok a 20. század második felének történeti értelmezéséhez. Komárom, Selye János Egyetem Tanárképző Kara, 2015, 174 p. Vajda Barnabás legújabb munkája bizonyos szempontból akár előző kötetének folytatásaként is felfogható, már ha e szempont alatt a (kis)rész és egész viszonyát értjük. Legutóbb a Szabad Európa Rádió történetét mesélte el,1 annak létrejöttétől egészen ’89 utáni kivonulásáig, impozáns mennyiségű, primer angolszász anyagra támaszkodva, és mindezt olyan színesen mély kitérőkkel, amelyek nem csak a hírek minőségéig, de a szerkesztőségbe befutó, legtetszetősebb hallgatói telefonok szövegének bemutatásáig terjedően. A Hidegháború és európai integráció az előző kötethez képest merőben más szerkezeti stratégiát követ, amit bár kicsit talán sarkítás volna célközönség-váltással indokolni, mégis, nyomokban ez a vonatkozás is vitathatatlanul jelen van. Noha a munka konkrétan nem nevezi magát tankönyvnek, a szöveg szerkesztési módja azonban éppúgy ezt a vonalat erősíti, mint ahogy az Előszóban elejtett megjegyzések is, melyek a kort tanulmányozó egyetemi hallgatók tanulási és értelmezési stratégiáira vonatkoznak. „udom, hogy az 1945 utáni egyetemes történelem forrásokban roppant gazdagon, kronológiailag pedig igen változatosan és hihetetlenül részletesen, több szempontból van dokumentálva. Érdekes módon azonban a korszakot tanulni kezdők úgy képzelik, mintha az eseményeket egy embereken túli, elvont folyamatok és valamiféle láthatatlan erők mozgatták volna. Ez az oka, amiért e könyv fejezetei a »hogyan? «-ra koncentrálnak a »miért? « helyett. ” (8. p. ) A kötet tehát előrejelzi, hogy kalauza kíván lenni a korszakot tanulmányozóknak, s egyben párbeszédre lép a szerző egy még korábbi, Bevezetés a történelemdidaktikába és a történelemmetodikába2 című munkájával, melyben... --- ### „Muszkaföldön” - Felvidékiek visszaemlékezései a szovjet hadifogságra* - Published: 2015-09-01 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/09/01/muszkafoldon-felvidekiek-visszaemlekezesei-a-szovjet-hadifogsagra/ - Kategóriák: Oral History, Szemle - Post Years: 2015, 2015/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: koroszoltan Az utóbbi néhány évben megközelítőleg kétszáz olyan dél-szlovákiai visszaemlékezővel folytattam beszélgetéseket, akik közvetlenül vagy közvetve részt vettek a második világháborúban. A fő témánk a háború volt, de arról a rendszerről is beszélgettünk, amely 1938 novemberében kezdődött, amikor a magyar csapatok az első bécsi döntés alapján 12 ezer négyzetkilométert foglaltak vissza Csehszlovákia területéből. A visszaemlékezőknek a haderőben való felhasználásuk szerint kétféle csoportját különböztettem meg. Az idősebb korosztályt a sorkatonák alkotják (az 1923-as évjárat és az idősebbek), akik rendesen be voltak sorozva a magyar honvédségbe. Az utóbbi néhány évben megközelítőleg kétszáz olyan dél-szlovákiai visszaemlékezővel folytattam beszélgetéseket, akik közvetlenül vagy közvetve részt vettek a második világháborúban. A fő témánk a háború volt, de arról a rendszerről is beszélgettünk, amely 1938 novemberében kezdődött, amikor a magyar csapatok az első bécsi döntés alapján 12 ezer négyzetkilométert foglaltak vissza Csehszlovákia területéből. A visszaemlékezőknek a haderőben való felhasználásuk szerint kétféle csoportját különböztettem meg. Az idősebb korosztályt a sorkatonák alkotják (az 1923-as évjárat és az idősebbek), akik rendesen be voltak sorozva a magyar honvédségbe. A fiatalabb csoportot az 1924 és 1930 között született adatközlők alkotják, akik ahhoz ugyan nem voltak elég idősek, hogy az utolsó, 1944-es sorozásban a honvédségbe sorozzák őket, de 1944–1945 telétől kezdve a magyar, illetve a német haderők keretében katonai vagy munkafeladatokra használták fel őket. Ennek a fiatalabb csoportnak legnagyobb részét a Németországba elhurcolt leventék alkotják. Vagyis idén a legfiatalabb adatközlőim is betöltik a 85-ik életévüket. A megszólítottak többféle szociális rétegből származnak, a munkásoktól kezdve egészen az egyetemi végzettségűekig. A történeteik, meglátásaik és érzéseik palettája sokszínű, ennek ellenére a sorsaikban sok hasonlóságot lehet találni. Visszaemlékezőim legnagyobb része hadifogságba került. A hadifoglyokat is két nagyobb csoportba oszthatjuk: a nyugatosokra, tehát azokra, akik amerikai, brit vagy francia fogságba kerültek. A becslések szerint 300–350 ezer fogoly került Magyar­ország területéről (az 1938 és 1941 között visszacsatolt területekkel együtt) nyugati fogságba. 1 A jelen publikáció alapanyagát viszont a foglyok második csoportja adja, tehát azok a felvidékiek, akik hosszabb-rövidebb időre szovjet hadifogságba kerültek. Hogy pontosabbak legyünk, az itt megszólaltatott visszaemlékezők Dél-Szlovákia nyugati részéből származnak... --- ### A 2011. évi népszámlálás lakossági mikroadatai - Published: 2015-09-01 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/09/01/a-2011-evi-nepszamlalas-lakossagi-mikroadatai/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: gyurgyiklaszlo_szemle A 2011. évi szlovákiai népszámlálás egyik jellegzetessége, hogy a (cseh)szlovák népszámlálások történetében a hivatalosan közzétett adatok mellett első alkalommal váltak hozzáférhetővé lakossági mikroadatok is. A rendszerváltást megelőző évtizedekben viszonylag korlátozott terjedelemben kerültek nyilvánosságra népszámlálási adatok. Ezek döntő többsége országos, kerületi, esetleg járási szintű adatokat tartalmazott. Az 1991-es adatok többsége még nyomtatott változatban vált hozzáférhetővé, de egy kisebb része már elektronikus változatban is elérhető volt. A 2001. évi népszámlálási adatok nagy része pedig már elektronikus változatban is hozzáférhető. Azaz a 2001. évre vonatkozólag jelentős számú településszintű változó adatsorai is nyilvánossá váltak. A 2011. évi községsoros adatállományok, azaz községsoros adatbázisok 2927, a lakossági mikroadatokat tartalmazó adatbázis 5 399.333 rekordot, személy adatait tartalmazza. A községsoros adatállomány 2927 rekordja kissé magasabb a szlovákiai helységek számánál, mivel Pozsony és Kassa városok adatait nem összesítve, hanem városrészei szerinti bontásban tartalmazza. (Pozsony 17, Kassa 22 városrészre tagolódik). A 2011. évi lakossági mikroadatbázis rekordjainak a száma 2297 fővel magasabb Szlovákia lakónépességének számánál (5 397 036 fő), mivel a jelenlévő népesség száma 2011-ben kissé magasabb a lakónépességénél. A 2011. évi szlovákiai népszámlálás egyik jellegzetessége, hogy a (cseh)szlovák népszámlálások történetében a hivatalosan közzétett adatok mellett első alkalommal váltak hozzáférhetővé lakossági mikroadatok is. A rendszerváltást megelőző évtizedekben viszonylag korlátozott terjedelemben kerültek nyilvánosságra népszámlálási adatok. Ezek döntő többsége országos, kerületi, esetleg járási szintű adatokat tartalmazott. Az 1991-es adatok többsége még nyomtatott változatban vált hozzáférhetővé, de egy kisebb része már elektronikus változatban is elérhető volt. A 2001. évi népszámlálási adatok nagy része pedig már elektronikus változatban is hozzáférhető. Azaz a 2001. évre vonatkozólag jelentős számú településszintű változó adatsorai is nyilvánossá váltak. A 2011. évi községsoros adatállományok, azaz községsoros adatbázisok 2927, a lakossági mikroadatokat tartalmazó adatbázis 5 399. 333 rekordot, személy adatait tartalmazza. A községsoros adatállomány 2927 rekordja kissé magasabb a szlovákiai helységek számánál, mivel Pozsony és Kassa városok adatait nem összesítve, hanem városrészei szerinti bontásban tartalmazza. (Pozsony 17, Kassa 22 városrészre tagolódik). A 2011. évi lakossági mikroadatbázis rekordjainak a száma 2297 fővel magasabb Szlovákia lakónépességének számánál (5 397 036 fő), mivel a jelenlévő népesség száma 2011-ben kissé magasabb a lakónépességénél. A 2011. évi népszámlálás nyomán közzétett lakossági mikroadatok valamennyi lekérdezett személy adatait tartalmazzák. A mikroadatokat tartalmazó adatbázis azonban nem tartalmazza a népszámlálás összes kérdésére adott válaszok adatait, csak azon változók (kérdések) kerültek be az adatbázisba, amelyek iránt a legnagyobb érdeklődés mutatkozott a szakmai és a laikus közönség részéről. A lakossági mikro­adatbázissal kapcsolatos információk egy linken elérhetők. 1 A mikroadatokhoz való hozzáférés elsősorban az egyetemek és főiskolák, illetve a tudományos intézetek, szervezetek számára biztosított bizonyos feltételek mellett. A mikroadatok anonimizáltak. Azaz különböző... --- ### Magyar pártok választási óriásplakátjai - Published: 2015-09-01 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/09/01/magyar-partok-valasztasi-oriasplakatjai/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2015, 2015/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: voigtvilmos Kelemen András Magyar pártok jelmondat- és szimbólumhasználata a rendszerváltás utáni szlovákiai választásokon c. doktori értekezésének témája időszerű és főleg Nyitrán jól illeszkedik a „Közép-európai tanulmányok kara – hungarológia tanulmányi program” tevékenységébe. A dolgozatíró voltaképpen a szlovákiai parlamenti választásokon a szlovákiai magyar pártok által használt óriásplakátokat, a bevezető rész pedig a politikai kommunikáció bizonyos alapfogalmait mutatja be. Minthogy a dolgozat kérdőívre adott válaszokat használ, az ilyen adatok érvényességével külön is foglalkozik. Minthogy ezeket a plakátokat csak az utóbbi időben alkalmazták, a kutatás számára jól áttekinthető és teljes anyagot vehetett figyelembe a szerző. Kelemen András Magyar pártok jelmondat- és szimbólumhasználata a rendszerváltás utáni szlovákiai választásokon c. doktori értekezésének témája időszerű és főleg Nyitrán jól illeszkedik a „Közép-európai tanulmányok kara – hungarológia tanulmányi program” tevékenységébe. A dolgozatíró voltaképpen a szlovákiai parlamenti választásokon a szlovákiai magyar pártok által használt óriásplakátokat, a bevezető rész pedig a politikai kommunikáció bizonyos alapfogalmait mutatja be. Minthogy a dolgozat kérdőívre adott válaszokat használ, az ilyen adatok érvényességével külön is foglalkozik. Minthogy ezeket a plakátokat csak az utóbbi időben alkalmazták, a kutatás számára jól áttekinthető és teljes anyagot vehetett figyelembe a szerző. A címben szereplő „jelmondat” és „szimbólum” szavak csak tájékoztató jellegűek, nem fogalomként vannak használva. Ez általános témakörön belül egyetlen jelenségről, a magyar pártok választási óriásplakátjairól szól a disszertáció. Ez önmagában is elég nagy és érdekes kutatandó téma – csak a fogalmi elhatárolás üdvös lett volna. Egyébként a jelen esetben a „szimbólum” túl tág megnevezés, és inkább metafora, mint tudományosan definiált fogalom. Ám a politikai szemantika általában is laza fogalmakat szokott emlegetni. Célszerű és tömör a 2. fejezet, amely a (cseh)szlovákiai magyarság történetéből a politikai terminológiát, népességstatisztikát vonja be a tárgyalásba. Természetesen a magyar politikai pártoknak tekinthető csoportok történetét is áttekinti. Minthogy ezek a politikában mindenütt a megszokott módon hol szövetkeznek, hol szétválnak, az ilyen átalakulások ismerete nélkül a választási plakátokat sem értenénk meg. A szerzőnek nyilván megvan a maga politikai szimpátiája, ám ez a dolgozatból nem vehető észre – ami lehetővé teszi az objektív anyagbemutatást. Még a kérdőív is ilyen jellegű, semleges – a válaszokban azonban már megjelennek a... --- ### Fürdőélet a 19. századi Gömörben, 6. - Published: 2015-09-01 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/09/01/furdoelet-a-19-szazadi-gomorben-6/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2015, 2015/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: kerenyieva A Turóc folyó partján, Harkács (ma Gömörfalva) község határában fekvő, Tornalja közelében tölgyerdőkkel borítva található Lévárt község, tengerszint feletti magassága 177 méter. A helység állítólag a levare (latinul: emelkedni), vagy a lavare (latinul: mosdani) szótól, azaz a természeti fekvésétől, ill. kitűnő forrásvizétől származtatja nevét.1 „A szeszélyes kis Turócznak völgyében, Harkácstól – a nagyhírű Draskóczy család ősi birtokától – alig egy negyedórányira, nyír- és tölgyerdőktől körülkoszorúzott völgyecskében fekszik Gömörmegye egyik legszebb, de kevésbé látogatott szép fürdője – a lévárti fürdő”2 – írta egy ismeretlen 19. századi újságíró a vármegyei hetilapban, s e sokat sejtető őszinte mondattal elárulta annak ún. „parasztfürdő” jellegét. A Turóc folyó partján, Harkács (ma Gömörfalva) község határában fekvő, Tornalja közelében tölgyerdőkkel borítva található Lévárt község, tengerszint feletti magassága 177 méter. A helység állítólag a levare (latinul: emelkedni), vagy a lavare (latinul: mosdani) szótól, azaz a természeti fekvésétől, ill. kitűnő forrásvizétől származtatja nevét. 1 „A szeszélyes kis Turócznak völgyében, Harkácstól – a nagyhírű Draskóczy család ősi birtokától – alig egy negyedórányira, nyír- és tölgyerdőktől körülkoszorúzott völgyecskében fekszik Gömörmegye egyik legszebb, de kevésbé látogatott szép fürdője – a lévárti fürdő”2 – írta egy ismeretlen 19. századi újságíró a vármegyei hetilapban, s e sokat sejtető őszinte mondattal elárulta annak ún. „parasztfürdő” jellegét. A Sajó-völgy gyógyforrásai „Észak, kelet és nyugat felől félkörben sziklás hegyek nyujtanak védelmet az északi szél ellen. Dél felől semmi sem zárja el a kilátást. Itt épültek fel szétszórtan a fürdő házai: a csinos lakó- és fürdőházak, meg a vendéglő. A telepet árnyas park veszi körül. Gyönyörű vidék! A fürdőtelepre néző sziklás hegyet hatalmas tölgyerdő lombkoszorúja övezi, erdő és park között a völgyben hangos lármával lefelé siető Túróc folyónak a vize von csillogó árkot – indítja romantikára hangolva fürdőkalauzát Lévárt gyógyfürdője. – A fürdő levegője enyhe, tiszta, széltől és portól mentes. A park útjai beleolvadnak az erdő útjaiba. Az erdőben kellemes sétákat lehet tenni, mert sétaútjai kitűnő karban vannak. A balzsamos levegő, mely az erdőből szakad felénk, a sok szabad mozgásra hívó sétahely kedvező hatást idéz elő az üdülőben, lábadozóban. ” (Plachy 1913, 3–4. p. ) Az alábbi sorok alighanem képzeletbeli sétára invitálják olvasóját, hívogatóan csábítanak az ismeretlen gömöri... --- ### Spa life in Gömör in the 19th century 6. Lévárt, the Hungarian Gastein - Published: 2015-09-01 - Modified: 2022-04-20 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/09/01/spa-life-in-gomor-in-the-19th-century-6-levart-the-hungarian-gastein/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2015, 2015/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: kerenyieva This privately held, undeservedly neglected spa has never really been in the spotlight of the spa propaganda: the national literature on balneology and the spa journals only offer brief description of Lévárt or it does not mention it at all. The turn of the century had not brought significant improvement either, as less and less patients and only short-time vacationers had been looking for a cure in the spa. It started to show promising development only after 1910, but the recovery did not last long. Lévárt had preserved its regional character in the years between the two world wars too. The temperature of the water, its favourable chemical composition and the healing climate indicate again that extraordinary potentials had been wasted. The spa ceased to operate in the 1970s due to nationalization, and today it is left to decay in a desolated state with its beautiful, Swiss-style carved buildings, similarly to the spa of Várgede. --- ### Csodálatos szent Háromság… A kisalföldi szakrális kisemlékek feliratai a Szentháromság-emlékek tükrében - Published: 2015-09-01 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/09/01/csodalatos-szent-haromsag-a-kisalfoldi-szakralis-kisemlekek-feliratai-a-szentharomsag-emlekek-tukreben/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Címkék: Bilingualism, inscriptions, Kisalföld, Little Hungarian Plain, small sacral relics, South-West Slovakia - Post Years: 2015, 2015/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef Mivel a szakrális kisemlékek önmagukban, szimbolikájukkal saját lényegük kifejezői, voltaképpen nem is igénylik, hogy állíttatóik felirattal lássák el őket. Sok esetben ez így is van: út menti feszületek, ritkábban szentek szobrai is, minden további információ közvetítése nélkül hirdetik, ami lényegükből fakad, az adott szent tiszteletének kifejezését vagy általában a keresztényi áhítat megnyilvánulását, illetve az adott terület oltalmuk alá helyezésének a szándékát. Ennek ellenére gyakoribbak az olyan objektumok, amelyek további magyarázó, kiegészítő feliratok hordozói, mint a vallásosság néma hirdetői. Mivel a szakrális kisemlékek önmagukban, szimbolikájukkal saját lényegük kifejezői, voltaképpen nem is igénylik, hogy állíttatóik felirattal lássák el őket. Sok esetben ez így is van: út menti feszületek, ritkábban szentek szobrai is, minden további információ közvetítése nélkül hirdetik, ami lényegükből fakad, az adott szent tiszteletének kifejezését vagy általában a keresztényi áhítat megnyilvánulását, illetve az adott terület oltalmuk alá helyezésének a szándékát. Ennek ellenére gyakoribbak az olyan objektumok, amelyek további magyarázó, kiegészítő feliratok hordozói, mint a vallásosság néma hirdetői. Az alábbi tanulmány (amely egy terjedelmesebb munka részének tekintendő) lényegében folklorisztikai szempontból vizsgál egy jelenségcsoportot, történetesen a Szentháromság-szobrok feliratait. Hangsúlyozni kell, hogy az etnológia, folklorisztika aspektusából nézve az ilyen vizsgálat természetesen csak részeredményeket hozhat. Ahhoz, hogy e szakrális kisemlékek teljes üzenetét olvasni tudjuk, szükség van további források és jelenségek (levéltári és recens anyag, a szobrok szimbólumrendszere, attribútumai stb. ) bevonására. Mindezek ellenére úgy gondolom, hogy már ezek, a feliratok bemutatásából és (részben) elemzéséből leszűrhető részeredmények is hasznosak lehetnek, arra vonatkozóan például, hogy ezek mennyiben vannak összhangban az adott objektum szimbolikus üzenetével, illetve milyen további információk olvashatóak ki belőlük. Noha a felirattan (epigráfia) külön tudomány, etnológiai, folklorisztikai szempontból a kutatók elsősorban a feliratos népművészeti tárgyakat vizsgálták, a sírfeliratokat leszámítva, a szakrális kisemlékeken felbukkanó szövegeket éppen csak megemlítve vagy szóba sem hozva (K. Csilléry 1979; K. Csilléry 2001; Danglová 1995; Szendrey 1931). A tárgyalkotó népművészeten belül gyakran a felirat dekorációs szerepére koncentráltak (Danglová 2001a; Danglová 2001b). Főleg – de nem kizárólag! – a német nyelvterületen a házak feliratainak szenteltek fokozottabb figyelmet (Horváth 2009; Widera... --- ### Amazing Holy Trinity… Inscriptions on small sacral relics from the Little Hungarian Plain (Kisaföld) in the light of the Holy Trinity relics - Published: 2015-09-01 - Modified: 2022-04-20 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/09/01/amazing-holy-trinity-inscriptions-on-small-sacral-relics-from-the-little-hungarian-plain-kisafold-in-the-light-of-the-holy-trinity-relics/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Címkék: Bilingualism, inscriptions, Kisalföld, Little Hungarian Plain, small sacral relics, South-West Slovakia - Post Years: 2015, 2015/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef Amazing Holy Trinity... Inscriptions on small sacral relics from the Little Hungarian Plain (Kisaföld) in the light of the Holy Trinity relics The study analyses the inscriptions of a type group of small sacral relics showing Holy Trinity, typical for the region of the Little Hungarian Plane (Kisalföld), currently South-West Slovakia. The phenomenon has been examined from the formal point of view and content, with the result that the 74 inscriptions written in Hungarian, Slovak and Latin on the Holy Trinity sculptures in the region in both aspects harmonize with other texts of small sacral relics in the given environment. --- ### Leszakadva, de még derűsen - Published: 2015-09-01 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/09/01/leszakadva-de-meg-derusen/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Címkék: district of Veľký Krtíš, lagging region, MKP, Most-Híd, SMK, unemployment - Post Years: 2015, 2015/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: bakiattila Rövid kezdeményező tanulmányom, tartalmát tekintve, többrétű kutatást foglal magába. Három témakört boncolgattam: 1. a Nagykürtösi járás (okres Veľký Krtíš) potenciális magyar választóinak politikai eseménykövetési és aktivitási szokásait; 2. térképeztem a Nagykürtösi járásnak mint gazdaságilag leszakadó/leszakadt térségnek a lemaradását kiváltó főbb okait az ott élő magyarok közvetlen válaszadásai útján; 3. végezetül tudakoltam a járásban élő magyaroknak a szlovákiai magyar politikai szakad A Nagykürtösi járás magyarságának valósága: politikai aktivitás, gazdasági megfeneklés, a szlovákiai magyar politikai szakadás mérlege A kutatás meghatározása Rövid kezdeményező tanulmányom, tartalmát tekintve, többrétű kutatást foglal magába. Három témakört boncolgattam: 1. a Nagykürtösi járás (okres Veľký Krtíš) potenciális magyar választóinak politikai eseménykövetési és aktivitási szokásait; 2. térképeztem a Nagykürtösi járásnak mint gazdaságilag leszakadó/leszakadt térségnek a lemaradását kiváltó főbb okait az ott élő magyarok közvetlen válaszadásai útján; 3. végezetül tudakoltam a járásban élő magyaroknak a szlovákiai magyar politikai szakadásról (Magyar Közösség Pártja1 – Most-Híd) mint politikai jelenről alkotott véleményét. 2 A kutatás elvégzését leginkább az indokolta, hogy a politikai rendszerváltást követő huszonöt évben nem készült reprezentatív felmérés a jelölt térségben élő, magukat magyarnak vallók között. A megállapítás akár érvényes lehet a tágabb régióban, a kerületben délre fekvő járásokra – Rimaszombat (Rimavská Sobota), Nagyrőce (Revúca) stb. – is. 3 Tudatosan vagy érdektelenségből, de nem születnek/születtek komolyabb lélegzetvételű feltáró kutatások, ahol a helyi lakosság véleményének bevonásával is vizsgálják/vizsgálnák a jelölt régió körülményeit. Ha mégis legalább érintőlegesen írnak ilyen térségek kapcsán, akkor általában a makromutatók vagy az adott régióval kapcsolatban nyilvántartott statisztikai adatok felhasználásával fogalmazódnak újra az ismert megállapítások: tartósan magas munkanélküliség, fejletlen infrastruktúra, szakképzetlen munkaerő stb. A fejlődésben leszakadó területek lakossága pedig csak elvétve, de leginkább sehogy sem szólaltatik meg. Így a politikai rendszerváltás óta eltelt több mint két évtized mozdulatlansága és az ezen a területen élők véleményének hanyagoltsága adott további alapot és bátorítást munkám elkészítéséhez. További meghatározó szempont volt, hogy nem választási évben, tehát választási holtidőben vizsgálta kutatásom a potenciális szlovákiai magyar... --- ### Lagging behind, but yet unclouded. How is reality seen by the Hungarians in the Veľký Krtíš district – the balance of the political split of the Hungarians in Slovakia - Published: 2015-09-01 - Modified: 2022-04-20 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/09/01/lagging-behind-but-yet-unclouded-how-is-reality-seen-by-the-hungarians-in-the-velky-krtis-district-the-balance-of-the-political-split-of-the-hungarians-in-slovakia/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Címkék: district of Veľký Krtíš, lagging region, MKP, Most-Híd, SMK, unemployment - Post Years: 2015, 2015/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: bakiattila My brief study summarizes the results of a survey conducted in a form of questionnaire among Hungarians living in the Veľký Krtíš district. On the basis of various indicators, I have shifted the region among the lagging regions of Slovakia. The questionnaire had been filled in randomly by potential Hungarian voters based in the above mentioned administrative unit. I examined three major topics: 1. Political event tracking and activity habits of potential Hungarian voters living in the Veľký Krtíš district (okres); 2. Mapping of main reasons of the economical lagging of the region based on the direct answers of the Hungarian respondents living in the district; 3. Opinion of the Hungarians living in the district on the present political situation, with special regard to the political split of the Hungarians in Slovakia. --- ### Dél-Szlovákia gazdasági és szociális helyzete néhány mutató tükrében - Published: 2015-09-01 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/09/01/del-szlovakia-gazdasagi-es-szocialis-helyzete-nehany-mutato-tukreben/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Címkék: average wage, road network, the ability to attract capital by the southern region, the Hungarian districts in South Slovakia, the place of South Slovakia in the Slovak economy, unemployment - Post Years: 2015, 2015/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: horbulakzsolt Gyakran lehet találkozni azzal a sommás megállapítással, miszerint Dél-Szlovákia gazdasági helyzete siralmas. Kevés a beruházás, magas a munkanélküliség, az infrastruk­túra elmaradott, a térségbe alig érkezik külföldi tőke és az állami fejlesztések is elkerülik a régiót. E lassan közhelynek számító kijelentés érvényességét azonban tudományos módszerekkel is igazolni lehet. Gyakran lehet találkozni azzal a sommás megállapítással, miszerint Dél-Szlovákia gazdasági helyzete siralmas. Kevés a beruházás, magas a munkanélküliség, az infrastruk­túra elmaradott, a térségbe alig érkezik külföldi tőke és az állami fejlesztések is elkerülik a régiót. E lassan közhelynek számító kijelentés érvényességét azonban tudományos módszerekkel is igazolni lehet. Dél-Szlovákia gazdaságával már több átfogó publikáció foglalkozott. A legfontosabbak között kell kiemelni a Horváth Gyula szerkesztésében 2004-ben közreadott Dél-Szlovákia című könyvet. A munka teljes képet ad a régióról. Gazdasági témával több rész is foglalkozik, így a Szlovákia makrorégiói c. fejezet (83–198. p. ), a Munkaerőpiac c. alfejezet (259–268. p. ), a Mező- és erdőgazdálkodás c. fejezet (301–322. p. ), az Ipari terek és vállalkozások c. fejezet (326–347. p. ) és a Gazdasági szolgáltatások c. fejezet (353–380. p. ). Hasonló jellegű munka a Fazekas József és Hunčík Péter által szerkesztett és 2004-ben kiadott Magyarok Szlovákiában (1989-2004). Összefoglaló jelentés. A rendszerváltozástól az Európai Unióig, I. kötet. 1 Ebben a könyvben gazdasági témával egy fejezet foglalkozik (A déli régió teljesítőképessége, 295–344. p. ) A könyvek közül kiemelendő még a Lelkes Gábor által jegyzet Régiók és Gazdaság című kiadvány, amely a Magyarok Szlovákiában sorozat V. köteteként jelent meg. A Baross Gábor Terv szintén tartalmaz olyan fejezeteket, amelyek Dél-Szlovákia gazdasági helyzetét értékelik. Megemlíthető még két EÖKIK-kiadvány, mindkettő Réti Tamás szerkesztésében, és egyben azonos címmel: Közeledő régió a Kárpát-medencében. Dél-Szlovákia, Erdély és a Vajdaság gazdasági átalakulása. A 2004-ben kiadott első rész négy fejezete foglalkozik Dél-Szlovákiával: A határon túli magyarok részvétele a gazdasági átalakulásban – Szlovákia (Ádám János Imre, 267–302.... --- ### The economic and social situation of South Slovakia in the light of some indicators - Published: 2015-09-01 - Modified: 2022-04-20 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/09/01/the-economic-and-social-situation-of-south-slovakia-in-the-light-of-some-indicators/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Címkék: average wage, road network, the ability to attract capital by the southern region, the Hungarian districts in South Slovakia, the place of South Slovakia in the Slovak economy, unemployment - Post Years: 2015, 2015/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: horbulakzsolt The Hungarian-inhabited region stretches along the entire southern border of Slovakia, somewhere in a wide, elsewhere in a thin strip. The region is divided into various regions, sites and dialects, these often reach over the other side of the border. The southern districts differ from the average Slovak districts in many aspects. If we look at the unemployment rate, for instance, irrespective of the outstanding results of Bratislava and Košice, in the 16 southern districts it is always significantly higher than the national average. The southern parts suffer much more from unemployment – it is especially evident in Štúrovo and Šahy –, but the situation is even more unfavourable in the regions with Hungarian majority. Despite the fact that the 16 Hungarian-inhabited districts differ from each other in many ways, and one or two – those situated close to Bratislava and Košice – may be in a better position than the national average, but from the economic point of view they still form one compact region, which generally is in a worse situation than the national average. This though does not mean that the southern border region is the most remote part of the country, but, in comparison with the Slovak national average, lagging is clearly detectable over the last two decades. --- ### Határon átnyúló hatás mérése Szlovákiában és Magyarországon: Egy empirikus kutatás tapasztalatai - Published: 2015-09-01 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/09/01/hataron-atnyulo-hatas-merese-szlovakiaban-es-magyarorszagon-egy-empirikus-kutatas-tapasztalatai/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Címkék: language skills, mental mapping, position generator, Transboundary impact - Post Years: 2015, 2015/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: morauszkiandras, letenyeilaszlo Az Európai Unió a 2007–2013-as fejlesztési időszakban 6 milliárd eurót különített el a határon átnyúló együttműködési programok támogatására, amelyből 60 program keretében több mint 6000 projekt valósult meg.1 A jelenlegi, 2014–2020 közt tartó fejlesztési időszakra elkülönített összeg 10%-kal magasabb ennél, 6,6 milliárd euró. A projektek sikerességét, hatékonyságát jellemzően olyan mutatókkal mérték, mint a támogatott térségben levő vállalkozások számának növekedése, a munkalehetőségek bővülése a régióban, vagy olyan esélyegyenlőségi indikátorok teljesülése, mint a nők aránya a projektmenedzsmentben. Az Európai Unió a 2007–2013-as fejlesztési időszakban 6 milliárd eurót különített el a határon átnyúló együttműködési programok támogatására, amelyből 60 program keretében több mint 6000 projekt valósult meg. 1 A jelenlegi, 2014–2020 közt tartó fejlesztési időszakra elkülönített összeg 10%-kal magasabb ennél, 6,6 milliárd euró. A projektek sikerességét, hatékonyságát jellemzően olyan mutatókkal mérték, mint a támogatott térségben levő vállalkozások számának növekedése, a munkalehetőségek bővülése a régióban, vagy olyan esélyegyenlőségi indikátorok teljesülése, mint a nők aránya a projektmenedzsmentben. Véleményünk szerint ezek az indikátorok annyira közvetett módon fogják meg a projektek hatékonyságát, hogy lényegében alkalmatlanok a határon átnyúló hatás mérésére. Célunk éppen ezért egy olyan mérőeszköz létrehozása volt, amely közvetlen módon tudja értékelni a határon átnyúló programok hatékonyságát, sikerességét. Ennek az eszköznek az alapjai a következő módszerek voltak: – Mentális térképezés: hogyan látják a határ mentén élők a határ túloldalát, az ottani településeket, szolgáltatásokat és (gazdasági) lehetőségeket; – Nyelvi készségek mérése: milyen mértékben beszélik a határ mentén élők a szomszédos ország nyelvét, mennyire funkcionálisak a nyelvi készségeik; – Pozíciógenerátor: milyen mértékben terjednek ki a társadalmi kapcsolathálóik a határ túloldalára 1. Módszertani megfontolások 1. 1. Az adatfelvétel helyszínei A javasolt mérőeszközt egy pilotkutatás keretei között teszteltük, amely egy időben négy helyszínen zajlott a magyar–szlovák határ mentén. Mindkét országban két-két helyszínt választottunk: Magyarországon Esztergomot és Mosonmagyaróvárt, Szlovákiában pedig az előbbiekhez közeli Párkányt (Štúrovo) és Somorját (Šamorín). A kutatási design központjában az összehasonlítás állt, ennek a célnak a választott települések több szempontból is eleget tesznek. Esztergom a 2011. évi népszámlálás idején 28 926, Mosonmagyaróvár pedig 32... --- ### A szlovákiai magyarok nemzeti identitásának néhány vetülete korcsoportos megközelítésben - Published: 2015-09-01 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/09/01/a-szlovakiai-magyarok-nemzeti-identitasanak-nehany-vetulete-korcsoportos-megkozelitesben/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Címkék: assimilation, declared identity, family and social environment, national identity, school choice, type of marriage, young - Post Years: 2015, 2015/3 - Translation Priorities: Optional A szlovákiai magyarok fogyásának fő oka az asszimiláció. Demográfiai kutatások szerint az asszimiláció leginkább a 10–34 éves korcsoportban mutatható ki. A jelen dolgozat kiindulópontja, hogy az asszimiláció egyik mikrotársadalmi kulcstényezője a nemzeti identitás állapota, s amennyiben valóban érvényes az említett ifjúkorra jellemző fokozottabb asszimilációs tendencia, akkor ennek a fiatalok nemzeti identitásában is meg kell nyilvánulnia. A szerző egy 2014-ben 3000-es mintán lefolytatott szociológiai kutatás eredményeire támaszkodva elemzi a nemzeti identitás állapotának néhány vetületét, mégpedig a magyarok megmaradásához kapcsolódó értékek fontosságát, valamint a magyarok megmaradásához kulcsfontosságú döntések jelenlétét. Összehasonlítva a 18–34 évesek, a 35–55 évesek, valamint az 55 éven felüliek válaszait kimutatja, hogy a csökkenő korral csökken ezeknek az értékeknek a fontossága, s egyidejűleg növekszik az asszimilációt elősegítő döntések valószínűsége. A szlovákiai magyarok fogyásának fő oka az asszimiláció. Demográfiai kutatások szerint az asszimiláció leginkább a 10–34 éves korcsoportban mutatható ki. A jelen dolgozat kiindulópontja, hogy az asszimiláció egyik mikrotársadalmi kulcstényezője a nemzeti identitás állapota, s amennyiben valóban érvényes az említett ifjúkorra jellemző fokozottabb asszimilációs tendencia, akkor ennek a fiatalok nemzeti identitásában is meg kell nyilvánulnia. A szerző egy 2014-ben 3000-es mintán lefolytatott szociológiai kutatás eredményeire támaszkodva elemzi a nemzeti identitás állapotának néhány vetületét, mégpedig a magyarok megmaradásához kapcsolódó értékek fontosságát, valamint a magyarok megmaradásához kulcsfontosságú döntések jelenlétét. Összehasonlítva a 18–34 évesek, a 35–55 évesek, valamint az 55 éven felüliek válaszait kimutatja, hogy a csökkenő korral csökken ezeknek az értékeknek a fontossága, s egyidejűleg növekszik az asszimilációt elősegítő döntések valószínűsége A magyarok fogyása és az asszimiláció A szlovákiai magyarok lélekszámának csökkenése közismert tény. A 2011-es népszámláláskor a tíz évvel korábbi állapothoz képest 62 ezerrel kevesebben, azaz 458 467 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek, így a magyarok Szlovákia összlakosságán belüli részaránya a korábbi 9,7 százalékról 8,5 százalékra csökkent. A magyarok fogyása a következő négy tényezővel magyarázható: a nem bevallott, azaz ismeretlen nemzetiség,1 a rejtett migráció,2 a természetes fogyás3 és az asszimiláció (Gyurgyík 2013, 139. p. ). Ezek a tényezők különböző mértékben hatnak. Az ezredforduló óta a nem bevallott, azaz ismeretlen nemzetiség 10 százalékkal, a rejtett migráció 4 százalékkal, a természetes fogyás 26 százalékkal, az asszimiláció pedig 60 százalékkal járult hozzá a magyarok számának csökkenéséhez (Gyurgyík 2013, 145. p. ). A létszámfogyatkozás elsődleges oka tehát az asszimiláció. Az asszimiláció – a szó általános... --- ### Some aspects of the national identity of the Hungarian youth in Slovakia - Published: 2015-09-01 - Modified: 2022-04-20 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/09/01/some-aspects-of-the-national-identity-of-the-hungarian-youth-in-slovakia/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Címkék: assimilation, declared identity, family and social environment, national identity, school choice, type of marriage, young - Post Years: 2015, 2015/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: lamplzsuzsanna The main reason of the decrease of the number of ethnic Hungarians in Slovakia is assimilation. According to demographic studies, assimilation can be detected mainly in the age group between 10–34 years. The starting point of this paper is that one of the micro-social key factors of assimilation is the state of national identity, and, if it is true indeed that it is more characteristic for people of young age that they have greater tendency to assimilate, then it must be manifested in their national identity as well. The author, on the basis of the results of a sociological research conducted in 2014 on a sample of 3000 respondents, analyses some aspects of the state of the national identity, namely the importance of values and the presence of key decisions with respect to the preservation of Hungarian identity. Comparing the answers of age groups 18–34, 35–55 year-old and 55-and-up, the author shows that the importance of these values decrease by the decreasing age and, at the same time, the probability of decisions promoting assimilation grows. --- ### Impresszum 2015/3 - Published: 2015-09-01 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/09/01/impresszum-2015-3/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2015, 2015/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XVII. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia)Tartalom:Tanulmányok LAMPL ZSUZSANNA: A szlovákiai magyarok nemzeti identitásának néhány vetülete korcsoportos megközelítésben MORAUSZKI ANDRÁS - LETENYEI LÁSZLÓ: Határon átnyúló hatás mérése Szlovákiában és Magyarországon: Egy empirikus kutatás tapasztalatai HORBULÁK ZSOLT: Dél-Szlovákia gazdasági és szociális helyzete néhány mutató tükrében BAKI ATTILA: Leszakadva, de még derűsen (A Nagykürtösi járás magyarságának valósága: politikai aktivitás, gazdasági megfeneklés, a szlovákiai magyar politikai szakadás mérlege) LISZKA JÓZSEF: Csodálatos szent Háromság... (A kisalföldi szakrális kisemlékek feliratai a Szentháromság-emlékek tükrében) KERÉNYI ÉVA: Fürdőélet a 19. századi Gömörben, 6. (Lévárt, a magyar Gastein) Közlemények VOIGT VILMOS: Magyar pártok választási óriásplakátjai GYURGYÍK LÁSZLÓ: A 2011. évi népszámlálás lakossági mikroadatai Oral History KŐRÖS ZOLTÁN: „Muszkaföldön”. Felvidékiek visszaemlékezései a szovjet hadifogságra Könyvek Vajda Barnabás: Hidegháború és európai integráció. Régi és új szempontok a 20. század második felének történeti értelmezéséhez (Baka L. Patrik) --- ### Bárány Erzsébet–Csernicskó István (szerk.): Українсько-угорські міжмовні контакти: минуле і сучасність/Az ukrán–magyar nyelvi kapcsolatok múltja és jelene - Published: 2015-06-09 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/06/09/barany-erzsebet-csernicsko-istvan-szerk-%d1%83%d0%ba%d1%80%d0%b0%d1%97%d0%bd%d1%81%d1%8c%d0%ba%d0%be-%d1%83%d0%b3%d0%be%d1%80%d1%81%d1%8c%d0%ba%d1%96-%d0%bc%d1%96%d0%b6%d0%bc%d0%be%d0%b2/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2015, 2015/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: gazdagvilmos Bárány Erzsébet–Csernicskó István (szerk. ): Українсько-угорські міжмовні контакти: минуле і сучасність/Az ukrán–magyar nyelvi kapcsolatok múltja és jelene. Матеріали міжнародної наукової конференції/Nemzet­közi tudományos konferencia előadásai. Ungvár, V. Pagyak Kiadója, 2014, 360 p.   A közelmúltban látott napvilágot a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán 2012. október 18–19-én Az ukrán–magyar nyelvi kapcsolatok múltja és jelene címmel megrendezett nemzetközi tudományos konferencia 30 előadását tartalmazó kötet, melyet Bárány Erzsébet, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára és Csernicskó István, a főiskola bázisán működő Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóintézet igazgatója szerkesztett. A konferencia jellegéből fakadóan a kötet magyar, ukrán és orosz nyelvű tanulmányokat egyaránt tartalmaz. Amint azt az előszóból megtudhatjuk, a konferencián hat plenáris előadás hangzott el. A plenáris előadásokat követően pedig 5 szekcióban folyt a munka: „Az első szekció (Szabados Iván professzor úr, a nyelvtudományok doktora elnökletével) a következő kérdésekkel foglalkozott: a régi ukrán–magyar nyelvi és nyelvjárási kapcsolatok, magyar elemek a XIV–XVII. századi ukrán írott emlékekben, illetve e kapcsolatok kutatástörténete. A második szekció előadásai (Cs. Jónás Erzsé­bet elnökletével) a fordítástudomány elméleti és gyakorlati problémáit, a két- és többnyelvűséget fedték le. A harmadik szekció munkája (Lebovics Viktória elnökletével) a következő témákat érintette: módszertani alapok az ukrán és magyar nyelv külföldiek számára való tanításához, ukrán–magyar és magyar–ukrán lexikográfia, az ukrán nyelv magyarok általi tanulása. A negyedik szekció (T. Károlyi Margit elnökletével) a nyelvi kapcsolatok, a kétnyelvűség és a nevek más nyelveken való átadásának problematikájával foglalkozott. A konferencia elsősorban a nyelvészeti kérdések megvitatására fókuszált, ugyanakkor a szervezők úgy döntöttek, hogy egy külön szekciót hoznak létre (Olekszander Kordonec... --- ### Žeňuchová, Katarína: Zbierka ľudovej prózy Samuela Cambela. Prameň k výskumu rozprávačskej tradície na Slovensku. Bratislava, Slavistický ústav Jána Stanislava Slovenskej akadémie vied – Slovenský komitét slavistov, 2014, 462 p. - Published: 2015-06-09 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/06/09/zenuchova-katarina-zbierka-ludovej-prozy-samuela-cambela-pramen-k-vyskumu-rozpravacskej-tradicie-na-slovensku-bratislava-slavisticky-ustav-jana-stanislava-slovenskej-akademie-vied-slove/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2015, 2015/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef A szlovák népmesekutatás kezdeti, 19. századi, az európai tendenciákhoz igazodó, elsősorban (hogy csak a legközismertebb nevet említsem), Pavol Dobšinský nevével fémjelzett romantikus szemléletmódját a századforduló környékén tevékenykedő szlavista nyelvész, Czambel Samu1 alaposan átalakította. Tipi­kusan a folklorisztikát kívülről megreformáló kutatóról van szó, aki a szlovák irodalmi nyelv végső kialakításán fáradozva meg szerette volna ismeri a szlovák dialektusokat, s ehhez 1892 és 1905 között a mai Kelet- és Közép-Szlovákia területén végzett nyelvészeti terepkutatásokat. Ezek eredményeként sikerült rögzítenie 247 olyan népnyelvi szöveget, amelyek valamilyen módon a népi próza (tündérmese, legendamese, novellamese, anekdota, tréfa, hiedelemmonda stb. ) kategóriájába tartoznak. Ezek egy része még a gyűjtő életében, annak egyik nyelvészeti munkája mellékleteként nyomtatásban is napvilágot látott,2 majd több alkalommal, szlovák irodalmi nyelvbe átültetve, illetve fordításokban is megjelent. 3 Más része viszont kéziratban maradt. Noha azt már eddig is lehetett tudni, hogy Czambel Samu milyen jelentős alakja lett a szlovák folklorisztikának (is), a kapcsolódó tudománytörténeti munkák (vélhetően bizonyos nemzetpolitikai szempontok befolyásától sem mentesen)4 mégis hosszú ideig meglehetősen mostohán bántak vele. Szlovákia néprajzi enciklopédiájában5 szócikket sem kapott. Úgy tűnik, hogy egyrészt a szlovák nyelvészetben kifejtett úttörő munkásságának a fokozatos felismerése és belátása, másrészt Czambel születésének százötvenedik évfordulója (2006), illetve halálának centenáriuma (2009) törte meg a jeget. Ekkor nemcsak nyelvészeti tudományos szimpóziumokat szerveztek6, hanem a szövegfolklorisztikában elért eredményei is egyre nagyobb nyilvánosságot kaptak. 7 Katarína Žeňuchová, a Szlovák Tudo­mányos Akadémia Ján Stanislav Szlavisztikai Intéze­té­nek a munkatársa, aki már több korábbi résztanulmányában, illetve egy átfogó monográfiában foglalkozott Czambel Samu­nak a nyelvjáráskutatás és szövegfolklorisztika határmezsgyéjén mozgó munkásságával, most a neves... --- ### Adalékok Besztercebánya etnikai változásaihoz, alkalmazkodási stratégiák egy értelmiségi asszimilációs életpálya tükrében - Published: 2015-06-09 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/06/09/adalekok-besztercebanya-etnikai-valtozasaihoz-alkalmazkodasi-strategiak-egy-ertelmisegi-asszimilacios-eletpalya-tukreben/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2015, 2015/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: bonalaszlo Kutatásom a mai Szlovákia szívében fekvő Besztercebánya dualizmus kori és „trianoni” nemzetiségi változásainak történeti-demográfiai vizsgálatára irányul. 1 A szlovák–magyar etnikai kontaktuszónától messze északra fekvő város a dualizmus kezdetén kevesebb, mint hétezer lelket számláló bányavárosnak számított. Az 1880. évi népszámlálás szerint szlovák többségű, ámde mintegy 20 százalékban magát német és 16 százalékban magát magyar anyanyelvűnek valló népességével tipikus háromnyelvű felvidéki város volt. A dualizmus évtizedeiben gyors ütemben nőtt a magukat magyar anyanyelvűnek vallók aránya. Az 1910-es népszámlálás – legalábbis papíron – már relatív többségben találta a magyar anyanyelvű népelemet, 49%-nyi magyart mutatva ki. 2 Tanulmányunk súlypontját az értelmiségiek asszimilációs életpályájának vizsgálata jelenti, ami a korabeli felvidéki városok egy részében meghatározóan jellemző folyamat volt. A többlépcsős, jórészt befejezetlenül maradt értelmiségi magyarosodás egyszerre jelentett a helyi közösségek feltörekvő polgári rétegei számára mintát, egyszersmind jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a korábban évszázadokon át nem magyar többségű városokban a 20. század elején a magyarság számára kedvező népszámlálási adatok születtek. 3   Kutatási módszerek Besztercebánya városának városelmézése a készülő doktori disszertációm egyik fontos alfejezete, mely során egy népszámlálási adatokat tartalmazó Access adatbázis elemzésből három tipikus felvidéki várost vizsgálunk meg. Besztercebánya azokat a városokat hivatott fémjelezni, ahol a magyarok aránya a lakosság növekedését is meghaladóan növekedett. A kutatást a társadalmi-gazdasági fejlődését vizsgáló szlovák és magyar szakirodalom elemzésével kezdtem. A tényleges kiindulópont azonban a korabeli város társadalmi, etnikai, gazdasági és oktatási szerkezetének feltérképezése jelentette. A várossal kapcsolatos okiratok, iskolai felügyelői jelentések, minisztériumi fel- és leiratok, polgármesteri és megyei levelezések, orvosi jelentések, rendőrségi jelentések, városi szabályrendeletek, házassági szerződések, szabálysértési... --- ### Data on the ethnic changes in Besztercebánya (Banská Bystrica). Adaptation strategies in the light of the assimilation life path of an intellectual - Published: 2015-06-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/06/09/data-on-the-ethnic-changes-in-besztercebanya-banska-bystrica-adaptation-strategies-in-the-light-of-the-assimilation-life-path-of-an-intellectual/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: bonalaszlo This study is devoted to the ethnic changes during dualism. In the course of my research work, I attempted to map the functioning of the city in a complex way, to explore the aspects of its economic situation, administration, with special regard to the 16th Infantry Regiment of the city and the state of community standards. The focus of the study lays on the assimilation career of an intellectual. The diary and other personal sources of teacher and composer Vilmos Figusch (in Slovak Viliam Figuš Bystrý), are designed to show the adaptation of the contemporary intelligentsia to the all-time situation, but the study, besides of this, also shows the process of assimilation–dissimilation within one generation.   László Bóna    394(437. 6) Data on the ethnic changes in Besztercebánya (Banská Bystrica).          316. 7(437. 6) Adaptation strategies in the light of the assimilation life path of an intellectual          314. 148(437. 6) 78. 071. 1(437. 6) Keywords: Banská Bystrica, Besztercebánya, assimilation, ethnic changes, diary, Figusch, Figuš, identity. --- ### „… olyan ez a kép, mintha egy összetört tükör volna a magyar társadalom, illetve a magyar lélek”. Hokky Károly (1883–1971) élete és tevékenysége1 - Published: 2015-06-09 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/06/09/olyan-ez-a-kep-mintha-egy-osszetort-tukor-volna-a-magyar-tarsadalom-illetve-a-magyar-lelek-hokky-karoly-1883-1971-elete-es-tevekenysege1/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2015, 2015/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: fedineccsilla 1919. május 8-án Párizsban megszületett a döntés arról, hogy Kárpátalját Csehszlovákia kapja meg, amit az 1919. szeptember 10-i saint-germaini szerződésbe foglaltak bele. Ugyancsak május 8-án, Ungváron az úgynevezett Központi Ruszin Nemzeti Tanács kinyilvánította, hogy csatlakozni kíván a formálódó csehszlovák államhoz. Azonban ugyanígy voltak hívei Kárpátalján a Magyarország kötelékében maradásnak és főként a máramarosi részen pedig a polgárháborús Oroszországból kiszakadni akaró, formálódó ukrán államhoz tartozásnak. A nemzetközti politika színtéren azonban csak a csehszlovák opcióval foglalkoztak, s Kárpátaljának Csehszlovákiához csatolása által megteremtődött a közvetlen összeköttetés az 1920–1921-ben létrejött ún. kisantant szövetség államai (Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia) között, melynek legfőbb célja Magyarország esetleges revíziós törekvéseinek megakadályozása volt. Az új helyzetben a kárpátaljai (Podkarpatszka Rusz-i) magyar közösségnek meg kellett szerveződnie. A közösség egyes tagjai önként vagy kényszerűségből a trianoni Magyarország területére költöztek, a helyben maradók számára pedig a legfontosabb az alkalmazkodás volt. A legkomolyabb törésvonalat az első években az jelentette, hogy a közhivatalt viselőktől, állami alkalmazottaktól megkövetelték a hűségeskü letételét a csehszlovák államra. Ugyanígy komoly problémákat jelentett, hogy a csehszlovák állampolgárság nem járt automatikusan, ami szintén számos sérelmet okozott. Az 1919 utáni kárpátaljai magyar politikusok zömmel újoncok voltak a politikai pályán, s némelyek számára kényszerű váltást jelentett. Közéjük tartozik Hokky Károly, aki tanári pályáját kényszerült feladni, amihez soha többé nem tért vissza, de az oktatásügy szívének kedves terület maradt. Hokky ugyan kényszerből váltott pályát, de végül elhivatott politikus lett. Magyarul Hokky Károly, „csehszlovák” változatban Karoly Hokky, Karol Hokky, Karel Jan Hokky, angolosan Charles J. Hokky. Az egyik legismertebb kárpátaljai politikus a két világháború közötti időszakban... --- ### „…This picture is such as if the Hungarian society and the Hungarian soul have been broken mirrors”. The life and activities of Károly Hokky (1883–1971) - Published: 2015-06-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/06/09/olyan-ez-a-kep-mintha-egy-osszetort-tukor-volna-a-magyar-tarsadalom-illetve-a-magyar-lelek-hokky-karoly-1883-1971-elete-es-tevekenysege1/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: fedineccsilla After Transcarpathia was in 1919 incorporated to the newly established Czechoslovak Republic, the local Hungarian minority community had soon produced its own political elite. One of its prominent personalities was Károly Hokky, member of the Prague national assembly, later its senator, and, in the revision period, the co-opted representative of the Hungarian parliament. In the end of the Second World War he emigrated to the United States, where he, known as Charles J. Hokky, continued his activities in the field of minority protection, as far as conditions allowed it in the circumstances of emigration. This study follows his personal and political life path.   Csilla Fedinec 94(477. 87) „... This picture is such as if the Hungarian society and the         316. 022. 4(=511. 141)(477. 87) Hungarian soul have been broken mirrors”. The life and activities of   32-051 Károly Hokky (1883–1971) Keywords: history of Transcarpathia, the first Czechoslovak Republic, revision, emigration, the Hungarian national minority, ethnic Hungarians. --- ### A holokauszt komáromi történetéhez - Published: 2015-06-09 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/06/09/a-holokauszt-komaromi-tortenetehez/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2015, 2015/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: michelamiroslav A Szlovákia jelenlegi területén levő zsidó közösségek története mindenekelőtt a kommunizmus bukása óta számít fontos témának a hazai és külföldi történészek körében. Noha viszonylag sok dolgozat jelent meg e témában, a holokauszt dél-szlovákiai kérdésköre máig kevésbé feldolgozott. Ez azzal a ténnyel is összefügg, hogy az 1938–1945 közötti arbitrációs terület sorsával hosszú időszakra visszatekintve is kevés figyelmet szenteltek. A témában megjelent könyvek (Tilkovszky 1972, Vietor 1968) sem túlságosan foglalkoznak vele. 1 A legismertebb átfogó kötet, mely részletesebben foglalkozik ezzel a témával a magyarországi holokauszt kontextusában, alighanem Randolph Braham amerikai történész egy régebbi monográfiája. (Braham 1997) Hasonló a helyzet a tárgyalt időszak Komáromjára vagy Komárom megyéjére vonatkozóan is. A sok-sok összefoglaló jellegű mű egyike sem nyújt támpontokat a város életének az 1938 és 1945 közötti időszakára, de akad néhány régebbi és újabb munka, melyek az érdeklődőnek hasznára lehetnek. 2 Jelen tanulmány a korabeli sajtó és a Nyitrai Állami Levéltár nyitraivánkai és komáromi fiókja (ŠANR) hiányos archív forrásain alapul. Sajnos nem volt módom az 1938–1945 közti időszak teljes anyagát áttekinteni, mert a kutatást nehezíti, hogy a fondok leltárjegyzék nélküliek, valamint úgy tűnik, sok fontos anyag meg sem őrződött. Nagyon sok pótlólagos információhoz jutottam a helyi túlélő zsidó lakosság visszaemlékezései révén, melyeket a 20. század 90-es éveiben az egyesült államokbeli USC Shoah Foundation rögzített digitális formában. Ezek a dokumentumok a világháló segítségével Közép-Európában is hozzáférhetőek, és sok olyan egyedi információval szolgálnak, melyekhez egyébként nem lehet hozzájutni egyéb források híján. Éppen ezért nagyon sok esetben az említett digitális archívumot használtam forrásként. 3   A zsidók... --- ### On the history of the Holocaust in Komárno - Published: 2015-06-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/06/09/a-holokauszt-komaromi-tortenetehez/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: michelamiroslav The history of Jewish communities on the territory of the present day Slovakia represent a major topic in the field of domestic and foreign historical production mainly since the fall of communism. Despite the fact that quite a number of works have been published, the issue of the Holocaust in southern Slovakia still remains very slightly processed. It is also related to the fact that, in the long-term horizon, there was relatively little attention paid to the fate of the arbitration territory in the years between 1938–1945. The situation in the same period is similar also in the context of the history of the town of Komárno, respectively of the Komárno County. Neither do the existing synthetic works provide basic data on the life of the town in the years 1938–1945. The present text has been written on the basis of fragmental archival sources stored in the State Archives in Nitra (and its branches in Ivanka pri Nitre and Komárno) and of the periodical press of the time. These are funds without inventory, respectively it seems that many important materials have not been preserved at all. Therefore the author cannot offer a comprehensive review, rather only some new information. A large amount of additional information piecing out the situation in the town in detail from the perspective of the surviving Jewish inhabitants, has been taken out from the digitalized interviews made with observers in the 1990s.   Miroslav Michela       94(=411. 16)(437. 6)“1938/1945“ On the history of the Holocaust in Komárno        ... --- ### „A zsidókérdés megoldása” 1938 novemberében – zsidók deportálása Szlovákia egyes járásaiban - Published: 2015-06-09 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/06/09/a-zsidokerdes-megoldasa-1938-novembereben-zsidok-deportalasa-szlovakia-egyes-jarasaiban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2015, 2015/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: fiamovamartina A szlovák autonóm kormány és a hatalom új képviselői Szlovákiában rögtön 1938. október 6-a után lépéseket tettek a helyi zsidó közösség korlátozására. Egyfelől hoztak néhány kifejezetten zsidóellenes rendeletet, másfelől ezek közül több általános antidemokratikus intézkedések voltak, melyek nem csak a kisebbségi, hanem a többségi társadalmat is sújtották. E tanulmány témája az az intézkedés, melyet az autonóm kormány 1938 novemberében hozott a bécsi döntés eredményére reagálva. A Hlinka-féle Szlovák Néppárt (HSĽS) kétségtelen kudarcért, amit a döntés jelentett, a zsidó közösséget tette felelőssé, s agresszívan támadta nemcsak a sajtóban, hanem pl. a pozsonyi utcákon is. A bécsi döntés egyúttal alkalmat adott „a zsidókérdés megoldására” Szlovákiában, mely 1938. november elején meglepően kemény fellépésbe torkollt, Szlovákia csaknem egész területének zsidóságát sújtva. A bécsi döntőbíróság eredménye szerint a magyar katonaságnak Dél-Szlovákia átengedett területeit 1938. november 5-én kellett elkezdenie elfoglalni úgy, hogy november 10-ig már minden megszállt térség Magyarországnak legyen átadva. A Tartományi Hivatal (Krajinský úrad, KÚ) ezzel szemben még november 2-án reagált a döntésre, s elrendelte az állandó lakhely és állampolgárság nélküli „vándorcigányok” átszállítását azokba a járásokba, melyeknek napokon belül Magyarországhoz kellett tartozniuk. Egyúttal elrendelte annak bebiztosítását, hogy a Magyarországnak átadott területeken élő zsidók „a helyükön maradjanak”, lehetetlenné téve számukra az elutazást. 1 A zsidó közösség elleni fő fellépésre 1938. november 4-én került sor, amikor Jozef Tiso miniszterelnök és belügyminiszter jóváhagyta a szlovákiai zsidók egy részének deportálását, ami azon nyomban a járási hivataloknak küldött telefonogram formájában öltött testet. Ebben a miniszterelnök utasítására elrendelték a vagyontalan zsidók „áthelyezését” az átadandó területekre. Ezzel egy időben az 500... --- ### „Solution of the Jewish problem” in November 1938 – deportations of the Jews and their execution in the districts of Slovakia - Published: 2015-06-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/06/09/a-zsidokerdes-megoldasa-1938-novembereben-zsidok-deportalasa-szlovakia-egyes-jarasaiban/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: fiamovamartina   The Slovak autonomous government and the representatives of the new power took steps to limit the local Jewish community immediately after 6th October 1938. On the one hand, they implemented specific measures against the Jews, on the other hand, many of these regulations were part of the general anti-democratic interventions and came hard not only on the minority but also on the majority population. The subject of the present study though is the intervention with which the autonomous government reacted on the results of the First Vienna Award already in the beginning of November 1938, while it did not hesitate to violate the laws then in force. Hlinka´s Slovak People´s Party (HSĽS) blamed the Jewish community for the failure what the arbitration undoubtedly was and the community became target of aggressive attacks not only in the press but also in the streets, for example, in Bratislava. The Vienna decision also became an opportunity for the “solution of the Jewish problem” in Slovakia, which led to an astonishingly hard intervention affecting the Jewish community on almost the whole territory of Slovakia.   Martina Fiamová       94(=411. 16)(437. 6)“1938“ „Solution of the Jewish problem” in November 1938 –   323. 12(=411. 16)(437. 6)“1938“ deportations of the Jews and their execution in the districts of Slovakia          341. 43(=411. 16)(437. 6)“1938“ 343. 819. 5 Keywords: Persecution of the Jews in Slovakia, First Vienna Award, exportation of Jews from the territory of Slovakia, expulsion and forced relocation of Jews. --- ### Zsidók deportálása Szlovákiából 1938 novemberében és zsidó táborok a (cseh)szlovák–magyar határ menti „senki földjén” - Published: 2015-06-09 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/06/09/zsidok-deportalasa-szlovakiabol-1938-novembereben-es-zsido-taborok-a-csehszlovak-magyar-hatar-menti-senki-foldjen/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2015, 2015/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: niznanskyeduard Az 1938-as müncheni egyezmény egyfelől alapvető geopolitikai változásokat eredményezett Közép-Európában, a térség fölötti náci Németország hatalmát tükrözve, másfelől Csehszlovákia viszonylatában az ország történetének meglepően gyors és lényegi belpolitikai fordulópontjához is vezetett. A második köztársaság más politikai rendszerré vált, s nemcsak az új külpolitikai orientációja miatt, hanem elsősorban gyors belpolitikai változásai következtében. A parlamentáris demokráciát fokozatosan felváltja – a cseh országrészekben – a két párttól függő irányított demokrácia, az „önkényes nemzetállam” (Gebhart–Kuklík 2004; Rataj 1993, 6–154. p. ) iránti igény, a második csehszlovák köztársaságban az 1938. decemberi felhatalmazási törvény, ez utóbbi pedig a parlamentáris demokrácia végét jelentette. Az autonómiáról szóló alkotmánytörvény elfogadása egyben Szlovákia helyzetének megváltozását is jelentette. A Hlinka-féle Szlovák Néppárt kihasználva Csehszlovákia meggyengülését, 1938. október 6-án kihirdette Szlovákia autonómiáját. (Bystrický 2008; Slovensko... 2012; Hájek 1959; Hoensch 1965; Lipscher 1957; Lipták 1966; Nižňanský 2002) A HSĽS hatására a többi párt is ugyanezt tette – kivéve a szociáldemokratákat, a kommunistákat és a zsidó pártokat. A HSĽS képviselői aztán a autonomista rendszert nagyon hamar egypártrendszerré alakították,1 sőt az ország további politikai, kulturális, szellemi és vallási fejlődését egyetlen elképzelésre szűkítették. A liberális társadalom és a plurális demokrácia alapjai, az ellenzékkel szembeni politikai tolerancia, a konszenzuson vagy vitán alapuló problémamegoldás vagy a kisebbségekhez való korrekt viszonyulás – mindez egyre nagyobb hiánycikké vált, mígnem teljesen eltűnt Szlovákia politikai életéből. Véleményem szerint azonban Szlovákia autonómiájának van még két további politikai síkja is, melyeken keresztül a rendszer a maga kudarcait ventilálta vagy melyek által híveinek radikalizmusát irányította. Az egyik az antiszemitizmus, a másik a Szlovákiában élő cseh... --- ### Deportations of Jews from Slovakia in November 1938 and the Jewish camps in the “No Man´s Land” on the borders of the Czech lands, Slovakia and Hungary. - Published: 2015-06-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/06/09/deportations-of-jews-from-slovakia-in-november-1938-and-the-jewish-camps-in-the-no-mans-land-on-the-borders-of-the-czech-lands-slovakia-and-hungary/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: niznanskyeduard The deportations were a direct reaction of the Slovak autonomous government on the Vienna arbitration. A few weeks after autonomy was achieved and HSĽS established a government in Slovakia, it came to a foreign policy defeat, which questioned the policy of HSĽS. In such a moment, Tiso and his colleagues needed a “sacrificial lamb” to be made responsible for the territorial losses brought by the First Vienna Award. In this way, for propaganda reasons, the Jewish community had become an “alien, non-Slovak”, and even “hostile element”. The Jews in Slovakia at that period had become a “minority” having no protection at all, against whom the Slovak autonomous government simply dared to venture on. It is appalling in what a speed and without any protest were the regulations of Jozef Tiso executed by the subsidiary bodies of the state administration and the police. In my opinion, it demonstrates how soullessly the centralized state administration is ready to perform provisions of higher authorities in the transition period between plural democracy and a certain kind of dictatorship when the representatives of this professional group feel that their position is threatened in the state administration. When they fear that they might lose their “place”, they are ready to fulfil punctually and without any external resistance even such regulations about which they know that they are beyond the bounds of constitutionality. However, after the establishment of the autonomy they had had slowly accustomed themselves to the violation of law.   Eduard Nižňanský    94(=411. 16)(437. 6)“1938“... --- ### Fürdőélet a 19. századi Gömörben, 5. - Megy a gőzös Várgedébe. - Published: 2015-06-09 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/06/09/furdoelet-a-19-szazadi-gomorben-5-megy-a-gozos-vargedebe/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2015, 2015/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: kerenyieva Gömör megye másik, országos viszonylatban legismertebb és leghíresebb fürdőhelye a békebeli időkben a csízi fürdőtelep után az előnyös fekvésű Gortva patak völgyében megtalálható Várgedefürdő volt. Viszonylag kis területen, a történelmi nevezetességű Gedő vár romjainak alján s a Bükk hegység nyúlványán elterülő hatalmas erdőség közelében, védett helyen feküdt, 280 méteres tengerszint feletti magasságban. Akárcsak Ajnácskő, Várgede is várrom köré épülve terült el a zúgó Gortva mentén, s – Hunfalvy szavaival élve – „ahogy hajdan váraik, úgy ma fürdőik vetélkednek egymással”. (Hunfalvy 1867, 68. p. )   A várgedei Valéria története A forrást már Bél Mátyás idejében is ismerték,1 bár ekkor elemzésre még nem került. A földes-vasas savanyúvíz – melynek hőfoka 13,7 Celsius-fokot mutatott, (Boleman 1884, 182. p. ) csupán a 18. és 19. század fordulóján került vegyelemzés alá előbb Pillmann István, majd Marikovszky György Gömör megyei főorvosok által, ahogyan arról a korábbiakban már szó esett. Utóbbinak műve részletesen foglalkozik a várgedei forrás geográfiai elhelyezkedésével és a helyi viszonyokkal egyaránt. E szakirodalom alapján tudjuk, hogy a Gortva patak közelében található forrás az esőzések következtében gyakran áradások „áldozatává” esett, a helyi lakosság pedig fából készült csatornákon próbálta elvezetni az ásványos forrás vizét. „A forrásvíz áttetsző, színtelen, apró buborékokat képez. Ha savanyú borral keverődik, erősen pezseg. A víz gyakran és erősen bugyog. Fürdéskor a ruhát pirosra színezi” – olvasható Marikovszky elemzésében, melyben hozzáfűzi, hogy 1813. augusztus 20-án a levegő 16 R-foka mellett a víz hőmérséklete 10 R-t mutatott. (Marikovszky 1813, 26–30. p. ) Ugyanakkor abban is bizonyosak lehetünk, hogy ez idő tájt még nem... --- ### Spa life in Gömör in the 19th century. The steamer goes to Várgede - Published: 2015-06-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/06/09/spa-life-in-gomor-in-the-19th-century-the-steamer-goes-to-vargede/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: kerenyieva After the spa resort in Csíz (today Číž), the Várgede spa, favourably situated in the valley of the Gortva creek, was the second nationally best known and most famous spa in the Gömör region in the peacetime. It lied on a relatively small, protected area under the ruins of the historical sight of the Gedő castle, near the enormous forest at the foothill of the Bükk mountain, reaching the altitude of 280 m. We can state though with regret that Várgede, despite every effort, remained unexplored in the happy peacetimes of the Monarchy: its level of hospitality could be hardly ranked higher than “sufficient”. The obsolete spa and its equipment were in sharp contrast with the national requirements and the demands of the guests, even if it was only of a local interest. The spa, having its second “golden time” after 1918, ceased to exist in the 1990s.   Éva Kerényi   615. 838(437. 6)(091) Spa life in Gömör in the 19th century. The steamer goes to Várgede Keywords: Gömör-Kishont (Gemer-Malohont), Várgede (Hodejov), balneology, mineral water. --- ### A standardizálás mint nyelvalakító tevékenység 1 - Published: 2015-06-09 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/06/09/a-standardizalas-mint-nyelvalakito-tevekenyseg-1/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2015, 2015/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: lanstyakistvan Bevezetés Dolgozatomban a nyelvi standardizáláshoz köthető nyelvalakító tevékenységeket2 mutatom be. Bevezetésképp a „standard” háromféle felfogását ismertetem: az egyik szerint a standard eszményi nyelvváltozat, a másik szerint egy sajátos (hegemón) helyzetben lévő dialektus, a harmadik szerint „ötölmény”, olyasvalami, ami a valóságban nem létezik, csak az emberek fejében. Ezután a standardnak három olyan sajátosságról beszélek röviden, melyek segítségével a standard egyértelműen elkülöníthető más nyelvváltozatoktól: a szabályozottságról, a sokfunkciójúságról és a nagyfokú ideologizáltságról. Dolgozatom érdemi részében a „standardizálás” fogalmát igyekszem jobban körüljárni, jellemezve a standardizálás körébe vonható nyelvalakítási eljárásokat. Ilyenek a kiválasztás és az elsődleges kodifikálás, a fejlesztés, a nyelvművelés, a standardista diskurzus, a standard nyelvi mintadiskurzusok létrehozása, a standard elsajátítása, ill. tanulása, a standard terjesztése, valamint a diskurzusalakítás. Ezeken kívül szót ejtek még a koinésodásról is, mivel az is összefüggésbe hozható a standardizálással, mint annak lehetséges előzménye.   A „standard” értelmezése A standard nyelvváltozatnak három jellegzetes felfogásával találkozhatunk a szakirodalomban: (1) tekinthetünk úgy a standardra, mint egy eszményi, valójában nem létező, de célként elvileg elérendő nyelvváltozatra; (2) mint reálisan létező, valamely konkrét társadalmi réteghez – rendszerint a társadalmi elithez – köthető, de az egész nyelvközösségre „ráoktrojált” nyelvváltozatra; (3) végül pedig láthatunk a nyelvi standardban pusztán egy ideológiai konstruktumot, melynek valóságos léte nincs ugyan, mégis befolyásolja az emberek nyelvhasználatát (néhány további felfogására l. Armstrong– Mackenzie 2013, 5–27. p. ). E felfogások más-más ideológiákon és elméleti feltevéseken alapulnak, s mindegyik segít abban, hogy megértsük azt, hogy valójában mi is történik akkor, amikor az emberek abban a hitben élnek, hogy ők egy standard nyelvváltozatot használnak,... --- ### Standardization as a language management activity - Published: 2015-06-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/06/09/standardization-as-a-language-management-activity/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: lanstyakistvan In my paper I deal with language management activities aimed at the standardization of a language. As an introduction I present three concepts of the “standard” (standard as an ideal variety, standard as a dialect, standard as an ideological construct). Further I analyse three constitutive features of standards: regulatedness, polyfunctionalism and high degree of ideological loadedness. The main part of the paper is concerned with various language management activities, the common trait of which is that they play role in creating, developing and maintaining the standard: selection, codification, functional differentiation, elaboration, standardist discourse, creation of sample texts in the standard variety, acquisition and learning of the standard, dissemination of the standard, management of standard discourses. Besides I touch upon the question of the differences between the processes of standardization and koineization.   István Lanstyák         811. 511. 141 Standardization as a language management activity 81`24 81`26 81`27 Keywords: standard, standardization, standard ideology, codification, koineization, variation, dialect, register. --- ### A szövetkezeti autonómia jegyében - A Hangya érdekérvényesítési stratégiái Csehszlovákiában (1919–1923) 1 - Published: 2015-06-09 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/06/09/a-szovetkezeti-autonomia-jegyeben-a-hangya-erdekervenyesitesi-strategiai-csehszlovakiaban-1919-1923-1/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2015, 2015/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: gaucsikistvan Ez a tanulmány a fentiekben vázolt bonyolult problémakörnek csak az egyik szeletével, a magyar szövetkezettörténet elfelejtett, alig kutatott fejezetével, az első világháború utáni szervezeti átrendeződések csehszlovákiai vonatkozásainak szentel figyelmet, főképpen a fogyasztási szövetkezeteket illetően. A vizsgálat tárgyát a Hangya zárolt és elkobzott szlovákiai érdekeltségei alkotják. Arra vagyok kíváncsi, hogy a Hangya vezetése milyen érdekérvényesítő politikát és irányvonalat képviselt Csehszlovákiában a különutas szlovák szövetkezeti ambíciókkal szemben, hogy pozícióit, vagyonát és kapcsolathálóit megőrizze. Hogyan reagált a csehszlovák, illetve szlovák nemzetépítő stratégiákra, a nemzetpolitikai érdekek szövetkezeti megjelenítésére? A Hangya vezetése milyen stratégiákat alkotott és azokat milyen utakon próbálta érvényesíteni? Milyen jogi, gazdasági és kereskedelmi indokokkal próbálta alátámasztani követeléseit? Figyelmet szentelek a tanulmányban a nagyszombati kirendeltség hányatott sorsának, a rapszodikus szlovák–magyar szövetkezeti tárgyalásoknak és az alkalmazott taktikáknak. Megvizsgálom, hogy a csehszlovákiai Hangya-vagyon szerteágazó kérdésköre hogyan, mennyire jelent (jelenhetett) meg az 1921–1923 közötti csehszlovák–magyar gazdasági tárgyalásokon, és ezek az egyeztetések milyen eredménnyel zárultak.   Új keretek között Szlovákia gazdasága – azon belül az új szövetkezeti felépítmény is – adminisztratív-mesterséges úton jött létre. Az új csehszlovák államkeretben a szlovákiai és kárpátaljai területek tovább őrizték agrárjellegüket. Az ipari-agrár jellegű cseh országrészekkel szemben Szlovákia államfordulat utáni gazdasági problémáinak gyökerét, egyben a szövetkezeti élet zavarait, a monarchia és a történelmi Magyarország egységes gazdaságának és munkaerőpiacának szétesésében, munkamegosztási rendszerének felbomlásában jelölhetjük meg. (Kosta 1989, 63–66. p. ) A hosszú távú gazdaságfejlődés problémáit ez a kiinduló helyzet konzerválta: a létrejött gazdasági szervezet sérülékeny volt, mind nemzetközi szinten, mind belföldön. Szlovákia – Kárpátaljáról nem is szólva – a csehországi területekkel szemben értékesítési... --- ### In terms of cooperative autonomy. Advocacy strategies of the Hangya cooperative in Czechoslovakia (1919–1923) - Published: 2015-06-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/06/09/in-terms-of-cooperative-autonomy-advocacy-strategies-of-the-hangya-cooperative-in-czechoslovakia-1919-1923/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: gaucsikistvan   The study deals with a barely examined aspect of the history of the Hungarian cooperative movement, with the interests of the Hangya cooperative centre in Czechoslovakia, but most of all with the fate of the blocked or illegally confiscated Slovakian property and the Trnava office of Hangya. The subject of examination was the issue of the integration of cooperatives during the period between 1919 and 1923. After the First World War, nation-based cooperative systems were established in the successor states. This nation-building strategy came face to face with the cooperative architecture of the dual monarchy, in this case, of the tradition of the historical Hungary. The author, leaning on archival sources, analyses the advocacy policy of the management of Hangya against the separative Slovak cooperative ambitions. He devotes special attention to the unsuccessful Slovak–Hungarian cooperative negotiations and the applied tactics. He examines the wide-ranging issue of the Hangya property in Czechoslovakia, one of the main topics of the Czechoslovak–Hungarian economic negotiations in the years 1921–1923. The development of the nation- and ethnicity-based cooperative systems induced serious political and economic conflicts. The nationalistic cooperative policy conflicted the basic principles of the cooperative ideology in several points.   István Gaucsík           338. 2(437)“1919/1923“ In terms of cooperative autonomy. Advocacy strategies of the Hangya 334 (437)(091) cooperative in Czechoslovakia (1919–1923) Keywords: history of cooperatives, cooperative policy, cooperative autonomy, nationalism. --- ### Holokauszt Nógrádban - Published: 2015-06-07 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/06/07/holokauszt-nogradban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2015, 2015/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: puntiganjozsef Nógrád területén a 18. század előtt csak elvétve találunk zsidó családokat. III. Károly 1726-ban elrendelte, hogy a Vencel-korona országainak (Cseh- és Morvaország, Szilézia) zsidóságánál csak az elsőszülötteknek engedélyezi a házasodást. Az 1727-ben, Nagylibercsén (Luboreč) hozott megyei rendelet szerint a zsidók Balassa­gyar­maton, Szécsényben, Losoncon és néhány további községben telepedhettek le. (Telek 1989, 100. p. ) 1780-ban II. József trónra lépésekor Nógrád megyében 1263 zsidó lakos élt. (Borovszky 1910, 515. p. ) II. József 1783-ban kiadott zsidórendelete, a Systematica gentis judaicae regulatio főleg a gazdasági jellegű tilalmakat oldotta fel, és a bányavárosok kivételével lehetőséget adott a zsidók letelepedésére. Engedélyezte a földművelést, kereskedést és iparűzést,1 német nyelvű zsidó népiskolák létrehozását. Eltörölte a zsidókat megkülönböztető jelvényeket. Valamivel későbben (1787) elrendelte azt is, hogy a zsidók német vezetéknevet vegyenek fel. (Telek 1989, 105. p. ) A zsidók a héber nyelvet csak az istentiszteleteken használhatták, egyébként kötelesek voltak az ország nyelvét használni. A 19. század első felében Losoncon (Lučenec) és Losonc-Tugáron, Füleken (Fiľakovo), Gácson (Halič) és Poltáron (Poltár) alakultak ki nagyobb zsidó közösségek, de jelenlétük kimutatható pl. Ragyolcon (Radzovce), Losoncapátfalván (Lučenec-Opatová), Mucsényban (Mučín), Pincen (Pinciná), Terbelédben (Trebeľovce) is. Losonc-Tugáron a település földesura, Szilassy József (1755–1836) volt a zsidó lakosok patrónusa, aki az először letelepedési jogot kapott zsidó Wohl Izrael (1786–1848) zsidóbírónak engedélyezte, hogy a városkába azt fogadjon be, akit arra érdemesnek tart. A fokozatosan Losoncra is kiterjedt közösség létrehozta az egyesületeit, kialakította a temetőjét. Első rabbija 1830 körül Mose Hőgyész lett, az első zsinagógájuk 1863-ban épült fel, amelyet csak az új zsinagóga építésékor 1924-ben bontottak le.... --- ### Impresszum 2015/2 - Published: 2015-06-01 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/06/01/impresszum-20152/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2015, 2015/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XVII. év­fo­lyam Főszerkesztő Csanda Gábor Főmunkatárs Fazekas József A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán, Csanda Gábor, Fazekas József, Fedinec Csilla, Gyurgyík László, Hunčík Péter, Lampl Zsuzsanna, Lanstyák István, Lengyel Zsolt, Liszka József, Mészáros András, Simon Attila, Szarka László, Tóth Károly, Végh László Tar­ta­lomTanulmányokGaucsík István: A szövetkezeti autonómia jegyében. A Hangya érdekérvényesítési stratégiái Csehszlovákiában (1919–1923) Lanstyák István: A standardizálás mint nyelvalakítási tevékenység Kerényi Éva: Megy a gőzös Várgedébe. Fürdőélet a 19. századi Gömörben, 5. Eduard NiŽŇanský: Zsidók deportálása Szlovákiából 1938 novemberében és zsidó táborok a (cseh)szlovák–magyar határ menti „senki földjén” Martina Fiamová: „A zsidókérdés megoldása” 1938 novemberében – zsidók deportálása Szlovákia egyes járásaiban Miroslav Michela: A holokauszt komáromi történetéhez Fedinec Csilla: „... olyan ez a kép, mintha egy összetört tükör volna a magyar társadalom, illetve a magyar lélek”. Hokky Károly (1883–1971) élete és tevékenysége Bóna László: Adalékok Besztercebánya etnikai változásaihoz. Alkalmazkodási stratégiák egy értelmiségi asszimilációs életpálya tükrébenKönyvekŽeňuchová, Katarína: Zbierka ľudovej prózy Samuela Cambela. Prameň k výskumu rozprávačskej tradície na Slovensku (Liszka József) Bárány Erzsébet–Csernicskó István (szerk. ): Українсько-угорські міжмовні контакти: минуле і сучасність/Az ukrán-magyar nyelvi kapcsolatok múltja és jelene (Gazdag Vilmos) --- ### Pavol Matula: Čechoslovakizmus na slovenských stredných školách 1918–1938 - Published: 2015-01-08 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/01/08/pavol-matula-cechoslovakizmus-na-slovenskych-strednych-skolach-1918-1938/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2015, 2015/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: bakiattila Pavol Matula: Čechoslovakizmus na slovenských stredných školách 1918–1938. Bratislava, Goralinga, 2013, 111 p.   Az első világháborút követő területi rendezések egyik eredményeként Európa politika-földrajzi térképén új, addig formálisan nem létező állam jelent meg Csehszlovák Köztársaság megnevezéssel. 1 Az állami élet irányítóinak és szervezőinek elsődleges célja volt az új lét mihamarabbi és teljes körű kialakítása, beleértve ebbe az oktatás, az iskolaügy létrehozását és tartalommal való megtöltését is. A tartalmon keresztül közvetített feladatok egyike pedig az államideológiának, esetünkben a csehszlovakizmus ideológiájának nevelés útján közvetített terjesztése, illetve a nevezett ideológia széles körű eljuttatása a köztársaság minden szegletébe. Pavol Matula történész (1970) ennek az ideológiahonosító folyamatnak a szlovák középiskolákban zajlott kísérletét foglalja össze könyvében. A szerző fő kutatási területe a szlovákság 19. és 20. századi története, különös tekintettel a szlovák–lengyel és szlovák–cseh kapcsolatokra. A csehszlovakizmus a két háború közti szlovákiai középiskolákban témában kifejtett vizsgálódásait könyvének három fejezetében foglalta össze, amihez bevezetőt és befejező összegzést csatolt; munkáját, a felhasznált források és irodalom tételes felsorolását adva, egy rövid angol összefoglalóval zárta. Az egyes fejezeteket további rövid alfejezetekre bontva kapjuk meg könyve teljes formai szerkezetét. Bevezetőjében az egységes nemzet (cseh­szlovák) gondolat kialakulását és a mindkét országrészben történészi eszközökkel kimutatható – hol erősebb, hol erőtlenebb – terjedését boncolgatja a 18. század végétől. Matula érzékeltetni kívánja az olvasóval, hogy a csehszlovakizmusnak – az ország létrejötte után – mind kifelé, mind befelé nem elhanyagolható küldetést szántak irányítói. Míg kifelé, és itt az első világháború hatalmai irányába tolmácsolva és minduntalan hangoztatva, az egységes nemzet meglétéről és életképességéről adott igazolást, addig befelé... --- ### Lesley Milroyová–Matthew Gordon: Socio­ling­vistika. Metody a interpterace - Published: 2015-01-08 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/01/08/lesley-milroyova-matthew-gordon-socio%c2%adling%c2%advistika-metody-a-interpterace/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2015, 2015/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: bilaszboglarka Lesley Milroyová–Matthew Gordon: Socio­ling­vistika. Metody a interpterace. Praha, Karoli­num, 2012, 268 p.   Lesley Milroy és Matthew Gordon hiánypótló szociolingvisztikai összefoglaló munkáját (eredeti címe Sociolinguistics: Method and Interpretation) Jan Chromý fordította cseh nyelvre, és így a mű a hazai olvasóközönség számára is szélesebb körben elérhetővé vált. A szerzőpáros Lesley Milroy egyik előző munkájára épít, melynek címe Observing and Analys­ing Natural Language. Mindkét kiadvány tankönyvként is szolgálhat a szociolingvisztikai kutatás iránt érdeklődők számára. Ez utóbbiban a szerzők módszertani és interpretációs kérdéseket vizsgálnak. A kiadvány elméleti és gyakorlati megközelítést ötvözve ad átfogó képet a szociolingvisztikai kutatások legújabb irányzatairól, módszereiről és az így szerzett adatok értelmezési lehetőségeiről. A könyv a szociolingvisztika néhány elméleti kérdésének megtárgyalásával indul, majd erre épül a második és harmadik fejezet a kutatás tervezéséről és az adatgyűjtés módszertanáról. A negyedik és ötödik részben a nyelvváltozatok szociális dimenzióiról olvashatunk, az ezt követő két fejezet a nyelvi adatok elemzési és értelmezési lehetőségeiről szól a fonológiai és grammatikai változókat figyelembe véve. Az első fejezet a variációelmélet teoretikus alapvetéseit, más nyelvészeti irányzatokhoz fűződő viszonyát tárgyalja, illetve részletesebben bemutatja azokat a diszciplínákat, melyek a szociolingvisztika közvetlen előfutárainak, kiindulópontjainak tekinthetők. Foglalkozik az amerikai deskriptivizmussal, melynek képviselői kifejlesztették a nyelvleírás pontos módszertanát, és sok kihalóban lévő indián nyelvet írtak le. A következő alfejezetben a hagyományos dialektológia módszertanával ismerkedhetünk meg, mely a nyelvet földrajzi meghatározottságában vizsgálja és a nem mobilis, helyi, idős, vidéki férfit tekinti ideális adatközlőjének. Kiemelten foglalkozik a nyelvjárástan módszertanával, melynek sok elemét a szociolingvisztika új elméleti keretébe helyezve még ma is használja. A paradigmaváltási próbálkozásokat... --- ### Olvastam és olvastam… Beszélgetés Verebélyi Kincső professzor asszonnyal kultúráról, néprajzról és az élet dolgairól… - Published: 2015-01-08 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/01/08/olvastam-es-olvastam-beszelgetes-verebelyi-kincso-professzor-asszonnyal-kulturarol-neprajzrol-es-az-elet-dolgairol/ - Kategóriák: Pályakép, Szemle - Post Years: 2015, 2015/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef Az ilyen típusú beszélgetések obligát kezdőformulái az indíttatásra, a családi háttérre, a gyerekkorra vonatkoznak. Mesélj röviden gyerekkorodról, az indíttatásról, hogyan kerültél a néprajz, pontosabban a folklorisztika közelébe? De mindezek előtt (noha, úgy gondolom, nem sok köze van későbbi pályaválasztásodhoz, ám az interjú megjelenésének földrajzi koordinátái miatt talán mégis helyénvaló a kérdés): hogyan születtél Csallóközcsü­tör­tö­kön? Minden hivatalos bemutatkozásnál, ami­óta csak emlékezni tudok, meghökkenés és néha kacagás kísérte az adataim felsorolását. Mindenesetre keresztnevem hallatán már nem kell sokat gondolkodni azon, hogy a Mátraverebélyről származó palóc és szlovák elődökkel bíró Verebélyi Pálnak és a szabadkai bunyevác Osztrogonácz Alojziának ősmagyar keresztnevű gyerekei lesznek: Kincső és Koppány. Mire idáig eljutottam az adataim felsorolásában, születési helyem megnevezése – Csütörtök – már csak a csattanó volt. (Ob­ligát szóváltás: Nem mikor, hol? Csütörtökön! Az egy hely? ) A második világháború zűrzavarában a szüleim a környéken kerestek biztonságot. Mivel Pozsonyban éppen bombázták a kórházat, ezért Úszoron, otthon születtem meg 1945. február 7-én. Ott nem lévén anyakönyvi hivatal, a ma Csallóközcsütörtök néven ismert községben éppen csak megkereszteltek, illetve anyakönyveztek. Egy bő év múlva édesanyám szüleinek a közelében, a jugoszláv határtól pár kilométerre lévő Mélykútra kerültünk, ahol édesapám körorvosként dolgozott 1956-ig. Mivel ez még a származás szerint megkülönböztetés ideje volt, engem hamar felvilágosítottak az „értelmiségi” kategóriába tartozó szülők gyermeke tanulási esélyeinek várható alakulásáról. A muníció már az első elemitől fogva az volt, hogy nekem kitűnően kell tanulnom, ez a kötelességem, azokkal az osztálytársaimmal szemben is, akiknek libát kellett őrizni, nem pedig leckét írni, mert majd nem tanulhatok tovább. A környékbeli rokonság,... --- ### Rontásvilágok, ígérethazák, elitjólét - Published: 2015-01-08 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/01/08/rontasvilagok-igerethazak-elitjolet/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2015, 2015/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: agergelyandras Viselkedési kultúrák, társadalmi szerepek, létmódok és rejtett folyamatok hétköznapi vagy magánérdekű tereiben, a kultúraközi viselkedésben és megértésben rejlő tartalékok, belátási perspektívák egyaránt arra figyelmeztetnek, ami a társadalmakról való tudás értelmének és felelősségének határai, kulturális kölcsönhatásai szempontjából fontos. E határok (és mozgásuk, no meg a köztük és fölöttük nekilóduló társadalmi csoporttörekvések) megannyi körei át- meg áthatják egymást, osztódnak és összeolvadnak, „olvasatokká” és értelmezési gyakorlatokká válnak a társas tudásban. Abban is, amely szűkíti a jelentéstereket, s olykor abban még inkább, melynek szélesre fókuszált nagylátószögében rangot, esélyt, érvényt kap a belátások sokfélesége, de akár a kisszerű tévedések is. Az alábbi ismertetők mintegy rímelnek is egymásra legalább annyiban, hogy a társadalomtudományok arculatváltozását nemcsak leképezik, konstatálják, hanem maguk is formálják. Felelősen, izgalmasan, olykor lemondóan drámaian. Ahogyan a kultúrák szokták a társadalmi viselkedésmódokat megőrizni... Hitvilágok, társadalmi remények, jólét-képzetek, romlások és rontások kavarognak az ígérethazák és óhajföldek horizontján, ahol kisebb sétára indulunk alább...   Vágyak, félszek, remények Székelyföldi falvakban, évtizedek óta folyó kutatásokban és megfigyelési gyakorlatban fölfedett másságok, hitvilágban és mágikus vonzásokban kitermelődött vágykiteljesítésben, rituális kalandokban beavatott szerzői élmények összegződnek Gagyi József kötetében. 1 A szerző a mai vallási mozgalmak, millenarista tünemények, próféták, csodák, átmeneti rítusok és másságfelfogások roppant gazdag világába kalauzol, azaz olyan kultuszokba és vágyvilágokba, ahol az emberi világ az érthetőség iránti vágyat tükrözi, a jelenségek rendjét maguk alakítva „érthető” és közvetíthető elemekből, s keretezve értelmezési meg magyarázati momentumokkal. Avagy – s ez sem képtelen állapot – a már hasznavehetetlen képzeteket nem cáfolni, lerontani, félni igyekeznek, hanem hagyják magukra maradni, elszáradni, hanyatlani akár, gond ne... --- ### Közép-Európa szolgálatában (Kiss Gy. Csaba 70 éves) - Published: 2015-01-08 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/01/08/kozep-europa-szolgalataban-kiss-gy-csaba-70-eves/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2015, 2015/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Bár manapság egyre többen foglalkoznak Közép-Európa múltjával és az ott élő népek történetével, ez a növekedés paradox módon nem feltétlenül garantálja a megfelelő színvonalú munkák megjelenését. Ezek egy jó részénél ugyanis megfigyelhető az a sajnálatos jelenség, hogy szerzőik szinte kizárólag magyarul vagy jobb esetben angolul megjelent anyagokat használnak munkáik elkészítéséhez. Ez különösen akkor rendkívül zavaró, amikor egyik-másik írásban a régió valamelyik országának a múltjáról van szó, a szerző pedig nyelvtudás hiányában nem használja az adott állam vagy nép nyelvén született anyagokat. Velük szemben azonban, igaz, egyre kisebb számban létezik még a „régi vágású” kutatógárda, mely a térséget nem kényelmesen, a számítógép mellől ismerte meg, hanem az utazásai és emberi kapcsolatai során szerzett személyes élményein keresztül, miközben egy vagy több, általuk kutatott nép nyelvét is elsajátította. Ez utóbbi csoportba tartozik a térség, ezen belül pedig a lengyel, szlovák és horvát múlt kutatója, az irodalomtörténész Kiss Gy. Csaba is, aki idén tölti be 70. életévét. Kiss Gy. Csaba 1945. április 2-án született Budapesten. Felsőfokú tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar–német szakán végezte 1963 és 1968 között, bár előtte a választása csaknem a francia nyelvre esett. Egyetemi évei alatt fedezte fel magának Lengyelországot és a lengyeleket egy véletlennek köszönhetően, majd ezt követően, immár tudatosan a szlovákokat, cseheket, horvátokat, hogy az ünnepelt szempontjából csak a legfontosabb „kutatási témá”-kat említsem. E népek felfedezése révén egy „új világ” nyílt meg előtte, Közép-Európa, ami egy életre szóló szellemi-politikai elkötelezettséget jelentett a számára. Az egyetem vége felé és annak befejezését követően már tudatosan készült erre a feladatra. Éveken... --- ### Identitást alakító tényezők Tamás Mihály Két part között fut a víz című regényében* - Published: 2015-01-08 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/01/08/identitast-alakito-tenyezok-tamas-mihaly-ket-part-kozott-fut-a-viz-cimu-regenyeben/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2015, 2015/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: pappadrien Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés következtében a magyar társadalom és kultúra intézményi keretei megváltoztak, idegen közigazgatási és kulturális rendszerbe kerültek, és így az elcsatolt területek magyarságának sajátos körülmények között kellett kialakítania életének új kereteit, kialakítani az új központokat. Ez viszonylag hamar sikerült is, irodalomtörténetében Szerb Antal már 1934-ben külön tárgyalta, az „utódállamok” magyar irodalmát, megállapítva, hogy „az új helyzet következményeképpen az eddig egy-középpontú magyar irodalom helyett több magyar irodalom van kifejlődőben”. (Béládi 1982, 9. p. ) Tehát ezeket az éveket mindegyik régióban az útkeresés és az irodalmi hang megtalálása határozta meg. Természetesen mindenütt más-más folyamatok voltak jellemzőek. Erdélyben a már korábbi évszázadok során lerakott alapokra lehetett építkezni, viszont a Csehszlovákiához csatolt Felvidéken és Kárpátalján (Ruszinszkóban) a kellő alapok sem voltak megteremtve a születő irodalom számára. Ezek a területek ugyanis kulturálisan Budapest vonzáskörébe tartoztak, a fővárosi irodalmi élettel igyekeztek azonosulni. Szvatkó Pál írja a felvidéki irodalommal kapcsolatban egyik tanulmányában: „A szlovenszkói magyarság nem volt perifériakisebbség, hanem a nemzet alaptestének része. Alig hatvan kilométerre kezdődött Budapesttől, s a török idők óta nem volt szüksége és alkalma, hogy az erdélyi-elővéd nemzet mintájára önálló sejtmagot fejlesszen ki. Mindenét, amije volt, a tőszomszédságban lévő fővárosba küldte, gabonáját, borát, iparcikkeit s természetesen szellemi termését is. Budapest felszívta életerejének legjavát – s amikor eljött az államfordulat, mint levágott láb, élettelenül maradt a helyén. ” (Szvatkó 1937, 18. p. ) Szvatkó szavai nem csak a szlovákiai magyarságra igazak, hanem a kárpátaljaira is. Mindkét régiónak Csehszlovákia fennhatósága alatt kellett megteremtenie a maga helyi irodalmát. A közigazgatási határok nem... --- ### Identity shaping factors in the novel Két part között fut a víz by Mihály Tamás - Published: 2015-01-08 - Modified: 2016-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/01/08/identity-shaping-factors-in-the-novel-ket-part-kozott-fut-a-viz-by-mihaly-tamas/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: pappadrien In the previous analyses, the novel of Mihály Tamás was only studied as a novel on a national minority, but in this study we also raise the question whether the work could be handled as kind of an autobiography or a fraction of it, providing the identity of the protagonist and the author was detectable. The importance of this issue gains an important role mostly concerning the work’s potentially being a reference, and allows the interpretation of the novel in a way that it serves as a source not only for the literary science but also for history.   Adrien Papp  82. 09:821. 511. 141(437. 6)-3 Identity shaping factors in the novel Két part között       821. 511. 141(437. 6)-3. 09 fut a víz by Mihály Tamás Keywords: Transcarpathian Hungarian literature, minority societies, majority language, mother tongue. --- ### Magyar helységnevek Kárpátalján: kodifikációs kísérletek és eredmények (1989–2000)* - Published: 2015-01-08 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/01/08/magyar-helysegnevek-karpataljan-kodifikacios-kiserletek-es-eredmenyek-1989-2000-2/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2015, 2015/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Történeti előzmények A mai Kárpátalja területén a 20. században többször változtak a települések nevei, összefüggésben az államfordulatokkal, amelyek minden alkalommal együtt jártak a hivatalos nyelv és ezzel szoros összefüggésben a településnevek megváltozásával. Az első programszerű helységnév-változtatásra a mai Kárpátalja területén, mely az egykori Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros megyék túlnyomó részét foglalja magába, kronológiai sorrendben az Osztrák–Magyar Monarchia idején, a századforduló táján került sor. A településnevek terén fennálló korabeli zavaros és visszás állapotokat „A község- és egyéb helynevekről” szóló 1898. évi IV. törvény-cikk volt hivatott rendezni. 1 Addig ugyanis számos azonos nevű település volt az országban, például csak Újfaluból volt vagy nyolcvan. (Sebők 1990, 7. p. ) A törvény értelmében felállított Országos Községi Törzskönyvbizottság végrehajtotta a magyarországi településnevek országos törzskönyvezését 1898 és 1912 között, melynek alapelve az volt, hogy minden községnek csak egy hivatalos neve legyen és ugyanazon nevet ne használják több község megjelölésére. (Jeney–Tóth 1998, 1. p. ) A helységnevek megváltoztatásának két alapvető módszere volt. Az egyik a megkülönböztető előtag használata: (Beregszászi 1997, 356. p. ) Som – Beregsom, (Jeney–Tóth 1998, 59. p. ) Déda – Beregdéda, (Jeney–Tóth 1998, 62. p. ) Péterfalva – Tiszapéterfalva, (Jeney–Tóth 1998, 353. p. ) Ásvány – Tiszaásvány, (Jeney–Tóth 1998, 355. p. ) Gyula – Szőllősgyula (Jeney–Tóth 1998, 353. p. ) stb. A másik pedig az egyes községek nevének magyarosítása: (Jeney 1998, 20. p. ) Berezinka – Nyírhalom, (Jeney–Tóth 1998, 60. p. ) Holubina – Galambos, (Jeney–Tóth 1998, 61. p. ) Lipcse-Polyána – Lipcsemező (Jeney–Tóth 1998, 177. p. ) stb. Az 1. világháború után,... --- ### Hungarian place-names of Transcarpathia: codification attempts and results (1989–2000) - Published: 2015-01-08 - Modified: 2016-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/01/08/hungarian-place-names-of-transcarpathia-codification-attempts-and-results-1989-2000/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: funkyou86 During the 20th century, the Hungarian community, together with other local ethnic groups living in the territory of Transcarpathia, had to sustain more governmental changes causing the change of place-names in the region – mainly because of ideological reasons, without taking cultural traditions or historical backgrounds into consideration. In this study we examine and introduce the changes of the Hungarian place-names of Transcarpathia between 1989 and 2000. Beside the relating special literature we use local newspapers as other sources and we also analyse the related legal environment. Our main objective is to describe the restoration of the original historical place-names of the Transcarpathian Hungarian community.   Sándor Dobos            81`373. 21(477. 87) Hungarian place-names of Transcarpathia: codification attempts         811. 511. 141`373. 21(477. 87) and results (1989–2000) Keywords: Transcarpathia, Hungarian minority, place-names, codification. --- ### Magyar helységnevek Kárpátalján: kodifikációs kísérletek és eredmények (1989–2000)* - Published: 2015-01-08 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/01/08/magyar-helysegnevek-karpataljan-kodifikacios-kiserletek-es-eredmenyek-1989-2000/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2015, 2015/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: dobossandor Történeti előzmények A mai Kárpátalja területén a 20. században többször változtak a települések nevei, összefüggésben az államfordulatokkal, amelyek minden alkalommal együtt jártak a hivatalos nyelv és ezzel szoros összefüggésben a településnevek megváltozásával. Az első programszerű helységnév-változtatásra a mai Kárpátalja területén, mely az egykori Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros megyék túlnyomó részét foglalja magába, kronológiai sorrendben az Osztrák–Magyar Monarchia idején, a századforduló táján került sor. A településnevek terén fennálló korabeli zavaros és visszás állapotokat „A község- és egyéb helynevekről” szóló 1898. évi IV. törvény-cikk volt hivatott rendezni. 1 Addig ugyanis számos azonos nevű település volt az országban, például csak Újfaluból volt vagy nyolcvan. (Sebők 1990, 7. p. ) A törvény értelmében felállított Országos Községi Törzskönyvbizottság végrehajtotta a magyarországi településnevek országos törzskönyvezését 1898 és 1912 között, melynek alapelve az volt, hogy minden községnek csak egy hivatalos neve legyen és ugyanazon nevet ne használják több község megjelölésére. (Jeney–Tóth 1998, 1. p. ) A helységnevek megváltoztatásának két alapvető módszere volt. Az egyik a megkülönböztető előtag használata: (Beregszászi 1997, 356. p. ) Som – Beregsom, (Jeney–Tóth 1998, 59. p. ) Déda – Beregdéda, (Jeney–Tóth 1998, 62. p. ) Péterfalva – Tiszapéterfalva, (Jeney–Tóth 1998, 353. p. ) Ásvány – Tiszaásvány, (Jeney–Tóth 1998, 355. p. ) Gyula – Szőllősgyula (Jeney–Tóth 1998, 353. p. ) stb. A másik pedig az egyes községek nevének magyarosítása: (Jeney 1998, 20. p. ) Berezinka – Nyírhalom, (Jeney–Tóth 1998, 60. p. ) Holubina – Galambos, (Jeney–Tóth 1998, 61. p. ) Lipcse-Polyána – Lipcsemező (Jeney–Tóth 1998, 177. p. ) stb. Az 1. világháború után,... --- ### Magyarok Kárpátalján (Ukrajnában): etnoregionális szándékok elméletének és gyakorlatának néhány aspektusa 1 - Published: 2015-01-08 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/01/08/magyarok-karpataljan-ukrajnaban-etnoregionalis-szandekok-elmeletenek-es-gyakorlatanak-nehany-aspektusa-1/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2015, 2015/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: fedineccsilla A több mint 600 ezer négyzetkilométer területű Ukrajna legnyugatibb megyéje a 12,8 ezer négyzetkilométeren elterülő Kárpátalja. Önálló politikai régióvá a 20. században szerveződött: a két világháború között a Csehszlovák Köztársaság, utána a Magyar Királyság, a második világháború után a Szovjetunió és azon belül az ukrán tagköztársaság, 1991 óta pedig a független Ukrajna része. 2 A megye mintegy egymillió-kettőszáz­ötvenezer lakosának valamivel több mint 12%-a magyar nemzetiségű, mintegy 156 ezer fő (az ukrajnai magyarok közel száz százaléka). A megye lakosságának több mint 80%-a ukrán anyanyelvű. A magyar ajkúak aránya 12,65%, az orosz anyanyelvűeké 2,90%, a román anyanyelvűeké pedig 2,57%. Egy százalék alatti az egyéb kategória. 3 Ukrajnában két meghatározó magyarságszervezet van: az 1980-as évek legvégén alakult meg a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, illetve az 1990-es évek elején hozta létre az abból kiváló csoport az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséget. Kárpátalja sajátossága, hogy egy olyan népcsoport is él itt, amelyet az országban hivatalosan nem ismernek el – a ruszinok. A legutóbbi, 2001-es népszámlálás adatsorában egyáltalán nem szerepelt a választható nemzetiségek között a ruszin. A Kárpátok keleti oldaláról származó, de több évszázada a mai Kárpátalja területén élő ruszinokat a második világháború után a Szovjetunió automatikusan ukránként tartotta nyilván. Ukrajna a Szovjetunió politikáját folytatta a ruszinok kapcsán: hivatalosan nem ismeri el sem a ruszin nemzetiség, sem a ruszin nyelv létét, a ruszinokat az ukrán nemzet egyik néprajzi csoportjának, az általuk beszélt nyelvet pedig az ukrán egyik nyelvjárásának tartja. Ugyanakkor, sajátos helyzetet teremtve, a 2012-es nyelvtörvény a regionális vagy kisebbségi nyelvek között felsorolja a ruszint is. A... --- ### Magyarok Kárpátalján (Ukrajnában): etnoregionális szándékok elméletének és gyakorlatának néhány aspektusa 1 - Published: 2015-01-08 - Modified: 2016-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/01/08/magyarok-karpataljan-ukrajnaban-etnoregionalis-szandekok-elmeletenek-es-gyakorlatanak-nehany-aspektusa-1/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: fedineccsilla A több mint 600 ezer négyzetkilométer területű Ukrajna legnyugatibb megyéje a 12,8 ezer négyzetkilométeren elterülő Kárpátalja. Önálló politikai régióvá a 20. században szerveződött: a két világháború között a Csehszlovák Köztársaság, utána a Magyar Királyság, a második világháború után a Szovjetunió és azon belül az ukrán tagköztársaság, 1991 óta pedig a független Ukrajna része. 2 A megye mintegy egymillió-kettőszáz­ötvenezer lakosának valamivel több mint 12%-a magyar nemzetiségű, mintegy 156 ezer fő (az ukrajnai magyarok közel száz százaléka). A megye lakosságának több mint 80%-a ukrán anyanyelvű. A magyar ajkúak aránya 12,65%, az orosz anyanyelvűeké 2,90%, a román anyanyelvűeké pedig 2,57%. Egy százalék alatti az egyéb kategória. 3 Ukrajnában két meghatározó magyarságszervezet van: az 1980-as évek legvégén alakult meg a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, illetve az 1990-es évek elején hozta létre az abból kiváló csoport az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséget. Kárpátalja sajátossága, hogy egy olyan népcsoport is él itt, amelyet az országban hivatalosan nem ismernek el – a ruszinok. A legutóbbi, 2001-es népszámlálás adatsorában egyáltalán nem szerepelt a választható nemzetiségek között a ruszin. A Kárpátok keleti oldaláról származó, de több évszázada a mai Kárpátalja területén élő ruszinokat a második világháború után a Szovjetunió automatikusan ukránként tartotta nyilván. Ukrajna a Szovjetunió politikáját folytatta a ruszinok kapcsán: hivatalosan nem ismeri el sem a ruszin nemzetiség, sem a ruszin nyelv létét, a ruszinokat az ukrán nemzet egyik néprajzi csoportjának, az általuk beszélt nyelvet pedig az ukrán egyik nyelvjárásának tartja. Ugyanakkor, sajátos helyzetet teremtve, a 2012-es nyelvtörvény a regionális vagy kisebbségi nyelvek között felsorolja a ruszint is. A... --- ### Ajnácskő – a miniszter úr fürdője 1 - Published: 2015-01-07 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/01/07/ajnacsko-a-miniszter-ur-furdoje-1/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2015, 2015/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: kerenyieva A fürdő elhelyezkedése és természeti környezete   A hosszú 19. század folyamán Ajnácskő-fürdő környezetét és földrajzi elhelyezkedését különféleképpen írták le az egyes fürdőtörténeti szakirodalmakban, kalauzokban, monográfiákban. Legtöbbjükre a századra jellemző romantikus vonás a jellemző, ebből kifolyólag a fürdő természeti környezetét bemutató passzusok lírai hangvételtől túltengve propagálják – más fürdőkhöz hasonlóan – Gömör megyének ezt a gyógyhelyét is. Szemléltetésképp lássunk néhány leírást! „Ajnácskő hazánk egyik legregényesebb megyéjében, Gömörben fekszik. Gömör a vadregényes Svájc és a magyar Alföld csodás egyesülése! Fenn a sziklabérc csúcsán havasi rózsa, lenn a völgyben rengő kalász. A rengeteg fenyves közt szakadó vízesés felett fajdkakas berzenkedik, alul a mérhetetlen smaragdmező buja párnái közt felhangzik a »pitypalaty«! A törpe boróka közt vadszeder indájáról piroslik a medve-csemege, alul messzire sárgít az illatos »csetneki« virága. Itt áll Ajnácskő falucska,2 felette magas bazalt-bércen merednek az ajnácskői vár romjai, gyönyörű vidékek, hegy-völgyek, rengetegek, e bazaltsziklából törnek elő a gyógyforrás gyöngyei. ” (Takács 1888, 9. p. ) – méltatja költői frázisokkal az első országos fürdőismertető kalauz a vizsgálódásunk tárgyát képező Ajnácskőt (Bataházát). Milyen is lehetett Ajnácskő-fürdő, amely a közelében lévő bazaltkúp tetején magasodó vár romjai alatt terült el egy „szűk és posványos völgyben”? (Boleman 1884, 182. p. ) Hogy miként látta a környéket egy arra tévedt korabeli vendég, az alábbi szemelvényből kiderül: „A gömöri érczhegység délnyugati része vulkanikus kuphegyein emelkedő várromjaival, szeszélyes völgykatlanaival, együgyű s annyira jellemző tájszólású barkó népével egy külön földdarabot látszik alkotni. Vidéke meglepő, változatos: apró völgyei új meg új képet tárnak az utazó elé. Százados tölgyerdők, viruló mezők, magasba emelkedő... --- ### Ajnácskő – a miniszter úr fürdője 1 - Published: 2015-01-07 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/01/07/ajnacsko-a-miniszter-ur-furdoje-1/ - Kategóriák: Revue, Štúdie - Translation Priorities: Optional - Authors: kerenyieva A fürdő elhelyezkedése és természeti környezete   A hosszú 19. század folyamán Ajnácskő-fürdő környezetét és földrajzi elhelyezkedését különféleképpen írták le az egyes fürdőtörténeti szakirodalmakban, kalauzokban, monográfiákban. Legtöbbjükre a századra jellemző romantikus vonás a jellemző, ebből kifolyólag a fürdő természeti környezetét bemutató passzusok lírai hangvételtől túltengve propagálják – más fürdőkhöz hasonlóan – Gömör megyének ezt a gyógyhelyét is. Szemléltetésképp lássunk néhány leírást! „Ajnácskő hazánk egyik legregényesebb megyéjében, Gömörben fekszik. Gömör a vadregényes Svájc és a magyar Alföld csodás egyesülése! Fenn a sziklabérc csúcsán havasi rózsa, lenn a völgyben rengő kalász. A rengeteg fenyves közt szakadó vízesés felett fajdkakas berzenkedik, alul a mérhetetlen smaragdmező buja párnái közt felhangzik a »pitypalaty«! A törpe boróka közt vadszeder indájáról piroslik a medve-csemege, alul messzire sárgít az illatos »csetneki« virága. Itt áll Ajnácskő falucska,2 felette magas bazalt-bércen merednek az ajnácskői vár romjai, gyönyörű vidékek, hegy-völgyek, rengetegek, e bazaltsziklából törnek elő a gyógyforrás gyöngyei. ” (Takács 1888, 9. p. ) – méltatja költői frázisokkal az első országos fürdőismertető kalauz a vizsgálódásunk tárgyát képező Ajnácskőt (Bataházát). Milyen is lehetett Ajnácskő-fürdő, amely a közelében lévő bazaltkúp tetején magasodó vár romjai alatt terült el egy „szűk és posványos völgyben”? (Boleman 1884, 182. p. ) Hogy miként látta a környéket egy arra tévedt korabeli vendég, az alábbi szemelvényből kiderül: „A gömöri érczhegység délnyugati része vulkanikus kuphegyein emelkedő várromjaival, szeszélyes völgykatlanaival, együgyű s annyira jellemző tájszólású barkó népével egy külön földdarabot látszik alkotni. Vidéke meglepő, változatos: apró völgyei új meg új képet tárnak az utazó elé. Százados tölgyerdők, viruló mezők, magasba emelkedő... --- ### Ajnácskő – The Spa of Mr. Minister - Published: 2015-01-07 - Modified: 2016-06-13 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/01/07/ajnacsko-the-spa-of-mr-minister/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: kerenyieva The paper presents the short history of the spa in Ajnácskő: the beginnings, its short operation and closure. The spa – property of baron Gábor Kemény – stood on a swampy, marshy area in the valley of the Gortva creek, in the southern corner of Gemer. Its most prosperous period was in the first decades of conciliation. Paradoxically, by the time when other spas of Gemer begun to have their heyday around the turn of the century, the spa of Ajnácskő, known for its spring water rich in minerals, went bankrupt. In this paper we learn about the healing power of the famous but never bottled mineral water, present the services offered by the spa and, with the help of the contemporary press and letters, we recall life at the spa and the entertainment options offered by the resort.   Éva Kerényi   615. 838(437. 6)(091) Ajnácskő – The Spa of Mr. Minister 711. 455: 615. 838(437. 6)(091) Keywords: Gömör (Gemer), Ajnácskő (Hajnáčka), balneology, baron Gábor Kemény, mineral water. --- ### Az Öreg Takarék. Az Ipolysági Takarékpénztár rövid története (1868–1945) 1 - Published: 2015-01-07 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/01/07/az-oreg-takarek-az-ipolysagi-takarekpenztar-rovid-tortenete-1868-1945-1/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2015, 2015/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: gaucsikistvan Joggal merül fel a kérdés, hogy ez az írás miért egy regionális pénzügyi központ szerepét megőrző hitelintézettel foglalkozik. Egyáltalán érdeklődésre számíthat-e egy banktörténeti megközelítésű téma? Pozitív visszhangja lehet-e a helyi közösségben, mikor a gazdasági-szociális problémák Ipolyságon és környékén újra és újra visszaköszönnek, a kapitalizmus pedig (most sem) mutatja a derűsebbik arcát? Az Ipolysági Takarékpénztár több mint hét évtizednyi története és nemcsak üzletközpontú, hanem közösségtámogató tevékenysége, mely során részvényesei, ugyanakkor a pénzintézet vezetősége Ipolyság 19–20. századi társadalmi és gazdasági történéseinek alakítói voltak, mintaként vagy egyfajta modellként szolgálhatnak a jelen gazdasági szervezeteinek, vállalkozóinak? Először is hangsúlyozni kell, hogy a gazdasági vállalkozások és a regionális gazdasági szereplők problémaköre mindmáig a szlovákiai magyar helytörténeti kutatások perifériáján mozog. Másodsorban a történelemből vagy a helytörténetből szerintem ugyan tanulni, okulni nem lehet, tanulságokat nem vonhatunk le belőlük, azonban a felhalmozott tudás a valóság kezelése iránti érzéket élesztheti és finomíthatja. Ismereteink a jelen gazdasági és szociális problémái iránti érzékenységet fejleszthetik, ugyanakkor a múlt értelmezési tereit tágíthatják. A másik oldalon azonban úgy látom, hogy a közösségi kohéziót és szolidaritást megszilárdító módszereket mintha még nem találnánk meg. És hát megértem a reakciókat: állíthatjuk azt is, hogy a közérdeket mindig háttérbe szorította/szorítja a magánérdek. Nincsenek illúzióim, hiszen egy gazdasági kérdéseket taglaló, gazdasági szervezetek intézménytörténetével és a 19–20. századi kapitalizmus regionális vonatkozásaival foglalkozó téma közvetlen vagy közvetett hatását nehéz kitapintani, rögzíteni. Az előbbi kérdésekre, dilemmákra egészen más módon nyílhat válaszlehetőség. Az Ipolysági Takarékpénztár – melyet a 19. század végétől a ságiak Öreg Takarék néven hívtak – története véleményem szerint a következőképpen szolgálhat... --- ### The Old Takarék. The short history of the Savings Bank in Ipolyság (1868–1945) - Published: 2015-01-07 - Modified: 2016-06-13 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/01/07/az-oreg-takarek-az-ipolysagi-takarekpenztar-rovid-tortenete-1868-1945-1/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: gaucsikistvan The writing deals with the largest financial institution of Ipolyság (Šahy), the history of the Ipolyság Savings Bank founded in 1868 and operated until 1945. This credit intermediary deposit bank was one of the main supporters of economic and cultural development of the city. The board of the bank was set up from among the local elite. The savings bank’s shareholders were aware of the social, educational and cultural needs of public significance. The savings bank’s lending policy, financial position and services were greatly influenced by the state and boundary changes in the 20th century.   István Gaucsík           336. 712(437. 6)(091)”1868/1945” The Old Takarék. The short history of the Savings Bank in Ipolyság (1868–1945 Keywords: Bank, regional banking system, credit, credit policy. --- ### A szlovákiai roma oktatási rendszer - Published: 2015-01-07 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/01/07/a-szlovakiai-roma-oktatasi-rendszer/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2015, 2015/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: siposlaszlo Dolgozatomban a szlovákiai roma kisebbség oktatásával és a társadalomba való beilleszkedésükkel foglalkozom. A probléma többrétű: etnikai, szociális, gazdasági, pedagógiai, politikai és kulturális vonatkozásai egyaránt vannak. Ugyanakkor a problémáról szóló viták megoldása nem csak a többségi társadalom és a romák közös együttéléséről szól, hanem az ország működéséről is: Szlovákia nem tud előrehaladni se a hazai, se a külföldi politikában a lakosság életszínvonalának emelése nélkül, ehhez viszont elsősorban a romák integrációjára van szükség. Általánosságban azonban hiányoznak a romákról szóló objektív információk, nagyon kevés a sikeres projektek száma, és semmilyen átfogó rendszer nem létezik a probléma megoldására. A tanulmányban a szlovákiai romák oktatási rendszerét, oktatásuk jellegzetességeit, nehézségeit, az ezzel kapcsolatos identitás- és nyelvi problémákat, illetve a hátrányos megkülönböztetést, elkülönítést tárgyalom. Összefoglalom a romák műveltségi színvonalát és az oktatási rendszerben való szerepüket. Az óvodáktól a nulladik osztályon át az alap-, kisegítő és középiskoláig tartó tanulmányaikra is kitérek. Ezenkívül elkerülhetetlen a cigány családok és az oktatási intézmények közötti konfliktus okainak vizsgálata is, ezért az integráció és az oktatás kölcsönös viszonyának fontosságára és a cigányság integrációjának lényegére is rámutatok. A társadalmi-szociális helyzethez mérten szükség van a tárgyilagos tájékoztatásra és a megvalósítható megoldások keresésére.   A romák oktatásának jellegzetességei, nehézségei A szlovák közoktatás egyik legkényesebb pontja a romák kilátástalan helyzete, ami oktatáson kívüli területeket, vagyis a romák társadalmi és politikai helyzetét is érinti, továbbá a többség-kisebbség viszonyára is hatással van. A helyzetet súlyosbítja, hogy az országon belül egyes politikai körök a cigány kisebbséggel kapcsolatos hiányosságokat kívánják ürügyként használni saját nemzetiségi politikájukban. Az elmúlt évtizedekben a cigányság kulturális-intellektuális... --- ### The Roma education system in Slovakia - Published: 2015-01-07 - Modified: 2016-06-13 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/01/07/the-roma-education-system-in-slovakia/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: siposlaszlo Our paper deals with the Roma question, the problems of the Roma minority and their social integration. When analysing the education of the Roma minority in Slovakia, it examines the interaction of education and integration, showing the characteristic features and difficulties of the Roma education. The study monitors the education level of the Roma, their role in the education system from pre-school through zero classes up to basic, special and secondary schools.   László Sipos    376. 74(=214. 58)(437. 6) The Roma education system in Slovakia    316. 344. 7(=214. 58)(437. 6) Keywords: The Roma ethnic community in Slovakia, education level of the Roma in Slovakia, the Slovak education system, Roma integration. --- ### Zsidók hetilapi aspektusból – Bars és Hont vármegye - Published: 2015-01-07 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/01/07/zsidok-hetilapi-aspektusbol-bars-es-hont-varmegye/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2015, 2015/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: bakiattila Bevezetés A 20. század harmincas éveinek második felében megvalósulni látszó magyar revíziós törekvések egyik részben beteljesedett állomása az első bécsi döntés néven ismertté vált, 1938. november 2-án olasz és német nagyhatalmi aláírással ellátott döntőbírósági határozat volt. Ennek következményeként a Magyarországnak visszajuttatott mintegy 12 ezer négyzetkilométernyi területen újraalakított vármegyék rendszere a magyar közigazgatás része lett. 1 Nem egy esetben az így létrehívott vármegyék – a történelmi múlthoz viszonyítva területileg csonka állapotban kerültek a magyar állam birtokába – hivatalos megnevezésükben is ideiglenes állapotot tükröztek: közigazgatásilag egyelőre egyesített megnevezéssel. A visszacsatolt részeken december második feléig katonai közigazgatás volt érvényben, majd ezt követően teljes erővel indulhatott a magyar polgári és közigazgatási élet kiteljesedése. Az új magyar államterületen 1938. december közepi eszményi időponttal végrehajtott népösszeírás 1 041 401 lakost talált, amiből 81 720 személy vallotta magát izraelitának. 2 Ez a visszacsatolt össznépesség 7,8%-a volt. Nevében ideiglenes jelzővel alakították ki Léva központtal Bars és Hont vármegyét is, amelynek területét 4 járási (ipolysági, lévai, szobi és verebélyi) egységre bontották. Bars és Hont vármegye élére Koczor Gyula komáromi illetőségű főispán lett kinevezve, az alispáni széket pedig Sáska Dezső balassagyarmati lakos töltötte be. A tárgyalt időszakban Koczor főispánt Thuróczy Károly váltotta 1942-ben (egyben Nyitra-Pozsony vármegye főispánja is volt), majd 1944 tavaszán Thuróczy magas korára való tekintettel nyugalomba vonult és helyére dr. Kukorelly György királyi közjegyző, felsőházi tag lett kinevezve. Az alispán személyi kilétében 1941-ben történt változás, ekkor Sáskát dr. Hetényi Rezső cserélte, ő az egész további tárgyalt időszakban a helyén maradt.   Zsidók hetilapi aspektusból, 1938–1944 Munkám során a... --- ### Jews from the aspect of weekly papers in the Bars and Hont counties - Published: 2015-01-07 - Modified: 2016-06-13 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/01/07/jews-from-the-aspect-of-weekly-papers-in-the-bars-and-hont-counties/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: bakiattila The centre of the region reannexed to Hungary in November 1938 (temporarily called Bars and Hont county) was Léva, and its only weekly paper was published with the title Bars-Hont. In this study I examine the mentioned weekly from November 1938 up to its cease in November 1944, from the point of view how it had related towards the local Jews. The weekly most intensively argued for the exclusion of the Jews from economic life, and used a tough anti-Semitic tone in every respect, condemning the Jews even after their deportation: „The infection by the Jewish spirit has deeply ingrained into the Christian society, therefore it will be difficult to ventilate it in a way that we can easily say that the air above Hungary is really clean. ”   Attila Baki       323. 12(=411. 16) Jews from the aspect of weekly papers in the Bars and Hont counties  323. 14 070(=511. 141)(437. 6)”1938/1944” Keywords: Bars-Hont weekly, Léva (Levice) and surroundings, anti-Semitism. --- ### Impresszum 2015/1 - Published: 2015-01-07 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2015/01/07/impresszum-20151/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2015, 2015/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XVII. év­fo­lyam Főszerkesztő Csanda Gábor Főmunkatárs Fazekas József A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán, Csanda Gábor, Fazekas József, Fedinec Csilla, Gyurgyík László, Hunčík Péter, Lampl Zsuzsanna, Lanstyák István, Liszka József, Mészáros András, Simon Attila, Szarka László, Tóth Károly, Végh László TartalomTanulmányokPuntigán József: Holokauszt Nógrádban Baki Attila: Zsidók hetilapi aspektusból – Bars és Hont vármegye Sipos László: A szlovákiai roma oktatási rendszer Gaucsík István: Az Öreg Takarék. Az Ipolysági Takarékpénztár rövid története (1868–1945) Kerényi Éva: Fürdőélet 4. Ajnácskő Fedinec Csilla: Magyarok Kárpátalján (Ukrajnában): etnoregionális szándékok elméletének és gyakorlatának néhány aspektusa Dobos Sándor: Magyar helységnevek Kárpátalján: kodifikációs kísérletek és eredmények (1989–2000) Papp Adrien: Identitást alakító tényezők Tamás Mihály Két part között fut a víz című regényében Közlemények Vesztróczy Zsolt: Közép-Európa szolgálatában. Kiss Gy. Csaba 70 éves A. Gergely András: Rontásvilágok, ígérethazák, elitjólét Pályakép Liszka József: Olvastam és olvastam... Beszélgetés Verebélyi Kincső professzor asszonnyal kultúráról, néprajzról és az élet dolgairól... Könyvek Lesley Milroyová–Matthew Gordon: Sociolingvistika. Metody a interpterace (Bilász Boglárka) Pavol Matula: Čechoslovakizmus na slovenských stredných školách 1918–1938 (Baki Attila) --- ### A csehszlovákiai magyar szövetkezetek és pénzintézetek átalakítása (1945–1950) 1 - Published: 2013-12-07 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2013/12/07/a-csehszlovakiai-magyar-szovetkezetek-es-penzintezetek-atalakitasa-1945-1950-1/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2013/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: gaucsikistvan Tézisek és irányvonalak Az ún. hontalanság éveinek gazdasági vonatkozásairól, a csehszlovákiai magyarok második világháború utáni gazdasági helyzetéről, illetve a magyar gazdasági önszerveződés alapelemeinek átalakulásáról, megszűnéséről – pontosabban fogalmazva államhatalmi megszüntetéséről – és a gazdasági munkamegosztásnak megfelelően létrejött szervezeteknek az utóéletéről nem könnyű feladat írni. A családi és személyi vagyonvesztések halmaza pedig szinte határtalannak tűnik. Abban egyetértés uralkodik, hogy a (cseh)szlovákiai magyarság története egyszerre kényszer- és határkisebbség-történet (L. Bárdi 2004, 19–24. , 29–30. p. ; Szarka 2004, 113–128. p. ) és 1918-tól a (cseh)szlovákiai bel-, illetve nemzetiségpolitikai törekvések kereszttüzében, „hálójában” vizsgálható. Emellett a nemzetközi kisebbségpolitikai feltételrendszert és a magyarországi magyarságpolitikát, kapcsolódásokat, befolyásolási kísérleteket sem lehet figyelmen kívül hagyni. Belülről nézve a kisebbség társadalmi, gazdasági és kulturális alrendszereinek hatékonyságvizsgálata szintén központi kérdés marad. Két tézis fogalmazható meg vagy kutatási irányvonal tűzhető ki, melyek alapján a (cseh)szlovákiai magyar kisebbség gazdasági helyzete tanulmányozható. Egyrészt az, hogy az impérium- és rendszerváltások hogyan hatottak az adott (magyarok lakta) régió, mely a nacionalista összeütközések helyszínévé is vált, gazdasági modernizációjára és teljesítőképességére. 2 A másikat az alkotja, hogy 1938-ig (1945-ig) a nemzeti, regionális alapon szerveződő gazdasági szereplők milyen új szerkezeteket tudtak létrehozni és azok mennyire voltak képesek a magyar közösségeket integrálni. Ehhez kapcsolódik az a kérdés is, hogy ezek a szerkezetek hogyan kapcsolódtak be a nemzetállami keretekbe és a többségi intézményi rendszerekbe. 1945-öt éles korszakhatárként tarthatjuk számon, hiszen ez után az állam gazdasági befolyása még jobban növekedett, a gazdaság etatizálódása folytatódott, felgyorsult és a nemzetiesülés színterévé vált. Az állam szabályozó mechanizmusai a gazdaság minden területén érezhetőbbek lettek, és... --- ### Impresszum 2013/4 - Published: 2013-12-07 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2013/12/07/impresszum-2013-4/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2013/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t IX. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia)Tartalom:TanulmányokL. JUHÁSZ ILONA: Brassóból Ipolyságra. Erdélyi menekültek az első világháború idején Ipolyságon és környékén BENDÍKNÉ SZABÓ MÁRTA: "Légy közbenjárónk és szószólónk! " A Mária-tisztelet az Alsó-Ipoly mentén KERÉNYI ÉVA: Asszimiláció és nemzetépítés a 19. századi Gömörben MOLNÁR NORBERT: Az MKP és a Híd közötti kommunikáció a 2010-es választások előtt a szlovákiai magyar sajtóban MÁRIA HOMIŠINOVÁ: Szlovákiai és magyarországi fiatalok szlováknyelv-használata napjainkban. egy empirikus vizsgálat eredményei SZERHIJ GORGYIJCSUK: Politikai ellenállási akciók Kárpátalján az 1956-os magyar forradalom körüli időszakban, 1955-1959 között Konferencia BAUKO JÁNOS: A nevek szemiotikiája Könyvek Jankovits László: Nobilis ingenio. Janus Pannonius költészete (Csehy Zoltán) L. Juhász Ilona: A harmincnégyes kőnél... Haláljelek és halálhelyjelek az utak mentén (Voigt  Vilmos) --- ### Vörös Ferenc: Mutatvány az 1720-as országos összeírás névföldrajzából (Török Tamás) - Published: 2013-07-25 - Modified: 2016-07-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2013/07/25/voros-ferenc-mutatvany-az-1720-as-orszagos-osszeiras-nevfoldrajzabol-torok-tamas/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2013/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: toroktamas Vörös Ferenc: Mutatvány az 1720-as országos összeírás névföldrajzából. Szom­bathely, Savaria University Press, 2013, 217 p. Vörös Ferenc már másfél évtizede foglalkozik a Mai magyar családnévatlasz létrehozásával. E munka egyik állomása a 2013-ban megjelent Mutatvány az 1720-as országos összeírás névföldrajzából című könyve. Ahogy a címből is kiderül, elsősorban az 1720-as országos népösszeírást vette alapul, melyet a 2009-es korpusszal vet össze. A szerző többször is hangsúlyozza, hogy nemcsak a terjedelmi korlátok miatt nem törekszik teljességre, hanem elsősorban azért, mivel a két adatbázis összehasonlításában még csak a kezdeti lépéseket tette meg. Ez alatt azt érti, hogy csak a családnevek rendszerével foglalkozik (a keresztneveket nem vonta be a vizsgálódásába, azokkal egy 2013 őszén megjelenő monográfiájában foglalkozik), azon belül is csak a leggyakoribb neveket sorolja fel és vizsgálja alakváltozataikat. Szerkezetét tekintve a könyv hét fejezetre oszlik, melyet két nagyobb részre oszthatunk: az általános kérdésekkel foglalkozó részre (az első fejezettől a negyedik fejezet harmadik alfejezetéig) és a gyakorlati részre, mely a negyedik fejezet harmadik alfejezetétől a befejezésig tart. Az első rész olyan általános kérdésekkel foglalkozik, mint az 1720-as népösszeírás, a történeti háttér, a család- és keresztnevek fogalma és nyelvföldrajza. A második rész az egyes családnevek gyakorisági listája mellett a leggyakoribb családnevek (Ko­vács, Szabó, Nagy, Tót) eredetét, változatait és nyelvföldrajzát taglalja. A szerző nagy figyelmet fordít az adatok térképeken történő ábrázolására. Egy külön fejezetben foglalkozik is az adatbázisok építésével és az adatok térbeli elrendezésével. Említést tesz a korábbi eljárásokról és az eddig használt programokról. Bár a számítógépes programok megkönnyítik a térképkészítők munkáját, Vörös tapasztalata szerint így is... --- ### Hrbácsek-Noszek Magdaléna: Regionális tudat az iskolában. Regionális értékeink és az átörökítés (Vajda Barnabás) - Published: 2013-07-25 - Modified: 2016-07-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2013/07/25/hrbacsek-noszek-magdalena-regionalis-tudat-az-iskolaban-regionalis-ertekeink-es-az-atorokites-vajda-barnabas/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2013/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: vajdabarnabas Hrbácsek-Noszek Magdaléna: Regionális tudat az iskolában. Regionális értékeink és az átörökítés. Ekecs, AB-ART, 2011, 150 p. A kisebbségi létnek nem az egyik, hanem a legfontosabb alapköve a kulturális reprodukció. A nemzedékeken átívelő nyelv- és kultúraátadás nélkül a kisebbségi közösség ugyan nem „szűnik meg” (hisz képviselői tovább élnek egy másik nyelv és kultúra körében), a számbeli kisebbségben lévők azonban sikeres kulturális reprodukció nélkül elveszítik saját arcukat és beolvadnak a többségbe. Regionális tudat az iskolában – Regionális értékeink és az átörökítés c. könyvében Hrbácsek-Noszek Magdaléna a kisebbségi lét legfontosabb kérdéséhez nyúlt hozzá. Adós maradt ugyan azzal a legfontosabb válasszal, hogy a regionális tudatnak mekkora szerepe van a kulturális átörökítés egész folyamatához képest, azt azonban hitelt érdemlően igazolja, hogy a regionális tudat ennek a folyamatnak fontos összetevője. Olyan fontos tényezője, amely a szlovákiai magyar kö­zegben – és ez szerintem a szerző egyik legbátrabb meglátása – sajnálatosan leszűkült: „Leggyakrabban a helyismeret és a népi kultúra szellemi és tárgyi értékeinek bemutatásában jelenik meg hangsúlyosabban a tanításban. ” (133. p. ) Nagy kár ebben a tekintetben, hogy nincsenek szlovák összevethető adatok; noha bizonyos tanári interjúkból tudjuk, hogy a regionalizmus sok szlovák pedagógus számára is fontos, egyebek mellett a történelemtanításban. E könyv nagy erénye, hogy tudományosan komolyan veendő és módszertanilag hiteles módon írja le, elemzi és értelmezi két jelenség: a kulturális reprodukció és a regionális tudat közti pontosabb kapcsolatot. Körüljárja a globális kultúra és a regionalizmus fogalmait, egyebek mellett kitérve a regionális irodalomnak és a regionális történelemnek a kulturális átörökítésben betöltött szerepére is. Hrbácsek-Noszek Magdaléna könyve természetesen... --- ### Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok szociológiája. 1. kötet. Szlovákiai és magyar (Fábri István) - Published: 2013-07-25 - Modified: 2016-07-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2013/07/25/lampl-zsuzsanna-a-szlovakiai-magyarok-szociologiaja-1-kotet-szlovakiai-es-magyar-fabri-istvan/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2013/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: lamplzsuzsanna Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok szociológiája. 1. kötet. Szlovákiai és magyar. Somorja, Fórum Kisebbség­ku­tató Intézet, 2012, 180 p. A könyv címe igen nagy ívű tudományos vállalkozást sejtet, és le is szögezhetjük rögtön, hogy a szerző nem okoz csalódást: valóban alapművet tart kezében az olvasó. Nem csak a szlovákiai, de általában a Kárpát-medencei magyar kisebbségkutatás meghatározó munkája ez a kötet. Az elmúlt két évtizedben több társadalomtudományi műhely vívott ki komoly szakmai elismerést az egyes régiókban, elsősorban Romániában-Erdélyben, Szlo­vákiában-Felvidéken, Ukrajnában-Kárpát­alján és Szerbiában-Vajdaságban. Szocio­lógusok, demográfusok, antropológusok, nyelvészek, történészek gazdagították ismereteinket a magyarlakta régiók bonyolult társadalmi folyamatairól, a magyar nemzeti-kisebbségi identitás összetettségéről és különböző megnyilvánulási formáiról, a többségi és kisebbségi társadalom sokszor nem konfliktusmentes viszonyrendszereiről. A számos kiváló szakmai színvonalú kutatás, illetve elemző tanulmány mellett azonban nem volt ritka az egyenetlen tudományos színvonalú munka sem, melyeket át- meg átszőtt az olykor zavaróan normavezérelt, szubjektív elemeket hordozó, olykor érzelmi motiváltságot tükröző megközelítés, felülírva a szakmaiság, a tudományos alaposság követelményeit, amelynek során bizonyos társadalmi folyamatok – az összehasonlító elemzés és az elvárható „kitekintő elemzés” hiánya miatt – vitatható módon regionális specifikumokként tételeződnek. Jelen kötet azonban a szerencsére egyre inkább szaporodó, a legkényesebb szakmai igényeket is kielégítő munkák sorába illeszkedik, amelyek komoly tudományos alapossággal, szinte a weberi értelemben vett értékmentesség követelményeinek megfelelve veszi górcső alá a szlovákiai magyar társadalom számos alapkérdését. A könyv négy fejezetre tagolódik, bár valójában három fő részből áll. A „Kiin­dulópontok” során egyrészt az alapfogalmak, benne a „szlovákiai magyar” tisztázására kerül sor, másrészt a politikai keretek bemutatására. A következő két fejezet formálisan elkülönül ugyan... --- ### Bányai Viktória–Fedinec Csilla–Komoróczy Szonja Ráhel (szerk.): Zsidók Kárpátalján. Történelem és örökség (Simon Attila) - Published: 2013-07-25 - Modified: 2016-07-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2013/07/25/banyai-viktoria-fedinec-csilla-komoroczy-szonja-rahel-szerk-zsidok-karpataljan-tortenelem-es-orokseg-simon-attila/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2013/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: simonattila Bányai Viktória–Fedinec Csilla–Komo­róczy Szonja Ráhel (szerk. ): Zsidók Kár- pátalján. Történelem és örökség. Buda­pest, Aposztróf Kiadó, 2013, 453 p. Bizonyos szempontból hálás dolog a zsidók történetéről írni, hiszen olyan témáról van szó, amely a tudományos életben is aktualitással bír, s a szélesebb közvéleményt is izgatja. Talán az ismeretlen, a titokzatosnak látott másik világ iránti vonzalom teszi ezt. A téma azonban számos buktatót is hordoz magában, főleg akkor, ha a szerzők a mártíromság és az áldozat, vagy épp a vádló pozíciójából közelítik meg azt. Az az erkölcsi teher ugyanis, amely a vészkorszak óta minden, a zsidósággal kapcsolatos megnyilvánulásra rárakódott (beleértve a tudományos céllal írottakat is), igencsak el tudja bizonytalanítani bármely szerző tollát. A Zsidók Kárpátalján című kötet szerkesztői és szerzői azonban gond nélkül kerülték el ezt a buktatót. Ők történelmi igazság vagy épp az eredendő bűn feltárása helyett elsősorban dokumentálni akartak. Dokumentálni múltat és jelent. Dokumentálni egy olyan világot, amelyet a fogalmak szintjén ugyan valamennyien ismerünk (hiszen ki ne hallott volna még a kárpátaljai kaftános és pajeszos zsidók világáról), de amelynek rétegzettségéről, sokszínűségéről vagy mai örökségéről oly keveset tudtunk eddig. A vizsgált kötet létrejöttéhez nem csupán egy személyesen érintett „mecénás” víziója, elszántsága és anyagi áldozata kellett, hanem a szerkesztői gárda szerencsés kiválasztása is. A kívülről belterjesnek tűnő zsidó világot aprólékosan ismerő Komoróczy Szonja Ráhel, a Kárpát-medencei zsidóság történetét, különösen az oktatás- és művelődéstörténetét illetően kiemelkedő eredményeket produkáló Bányai Viktória és a Kárpátalja modern kori történetét mindenki másnál jobban átlátó Fedinec Csilla ugyanis – legalábbis a végeredmény alapján – kitűnően egészítették ki... --- ### Janics Kálmán bibliográfiája - Published: 2013-07-25 - Modified: 2016-07-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2013/07/25/janics-kalman-bibliografiaja/ - Kategóriák: Bibliográfia, Szemle - Post Years: 2013/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: veghlaszlo Önálló művek A hontalanság évei. A szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945– 1948. München, Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, 1979, 321 p. A hontalanság évei. A szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945– 1948. München, Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem. Máso­dik, részben javított kiadás, 1980, 321 p. Czechoslovak Policy and the Hungarian Minority, 1945–1948. New York, Social Science Monographs, Columbia University Press , 1982, 240 p. A hontalanság évei. A szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945– 1948. , Hunnia Kiadó Kft. , 1989, 358 p. A hontalanság évei. A szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945– 1948. Pozsony, Madách Könyv- és Lapkiadó, 1992, 325 p. A Kassai Kormányprogram és a magyarság „kollektív bűnössége”. Pozsony, Pannónia Kiadó, , 50 p. Eltévedtünk Európában? Publicisztikai írások 1989–1993. Pozsony, Madách-Poso­nium, 1994, 212 p. Roky bez domoviny. Maďarská menšina na Slovensku po druhej svetovej vojne 1945– 1948. Budapest, Püski, 1994, 315 p. Tanulmánykötetben megjelent írásai Magyar kereszténydemokrata mozgalmak Csehszlovákiában és Szlovákiában. In K. Csé­falvay Eszter (szerk. ): Közösségünk szolgálatában. A Magyar Keresztény­de­mokrata Mozgalom öt esztendeje. Pozsony, Microgramma, 1995, 11–16. p. Fenyegetések sodrában. In Zalabai Zsigmond (össz. ): Magyar jeremiád. Pozsony, Vox Nova, 1995, 7–16 p. Publicisztikai írások, tanulmányok, kritikák, könyvismertetések Készült egyszer egy alkotmánytörvény. Törvény vagy nem törvény? Szabad Újság, 2008/41. , 3. p. A lakosságcsere-egyezmény. Irodalmi Szemle, 1997/6–7. , 87–90. p. Magyar kereszténydemokrata mozgalmak Csehszlovákiában és Szlovákiában. Új Szó, 1995/64. Melléklet. MKDM-Híradó, A Magyar Kereszténydemokrata Mozga­lom időszakos kiadványa 1995/1. , 2. p. Fél évszázad tévedései. Vasárnap, 1995/3. , 3. p.... --- ### Simon Attila: Szarka László hatvanéves - Published: 2013-07-25 - Modified: 2016-07-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2013/07/25/simon-attila-szarka-laszlo-hatvaneves/ - Kategóriák: Pályakép, Szemle - Post Years: 2013/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: simonattila Laci, tetszik, nem teszik, ez a beszélgetés hatvanadik életéved betöltése alkalmából készül. Ebből a hatvanból közel negyvenet a szakmában, történészként töltöttél. Szerencsére nincs gondom éveimmel. A mi szakmánkban egyébként is tanácsos jóban lenni a múló idővel, hisz ha valakinek, nekünk tudnunk kell becsülni, ami régi, s ami megmarad a korábbi korokból. Életgyűrűinkben hordjuk a történeti kódokat. És éppen ezek tehetnek képesekké bennünket arra, hogy értelmezni tudjuk a befejezett vagy velünk élő múltat. Mindennapi új kérdéseink mellett éppen ez a szocializációs és intellektuális háttér az, ami befolyásolja történeti megismerésünket. Sok minden más mellett ezért is egyfajta kegyelmi állapotként élek meg minden születésnapot. A huszadik századi kelet-európai közegben szocializálódtál, lettél felnőtté. A történelemmel foglalkozó emberként korán szembesülni kellett adottságainkkal és lehetőségeinkkel. Mi, akik a 20. század szerencsésebb, világháborúk nélküli felében, de a vasfüggönyön inneni, szerencsétlenebb sorsú részében éltük le életünk első ötven évét, egyszerre érezhettük magunkat – Móricz regényhőse, Joó György módjára – boldog embernek és a kommunista pártállam „tulajdonságok nélküli” társadalmában szolzsenyicini fogolynak. Mi, akik itthon maradtunk a szovjet zónává lett Kelet-Európában, látszólag a hatalom akaratának engedelmeskedtünk, de szabad akaratunkat nem tudták megtörni. Boldogtalan boldogság állapotaként éltem meg magam is az első 35 évemet. Most, az 1989-ben elkezdődött új időszámításban, a „lét elviselhetetlen könnyűségét”, drámai hétköznapiságát megtapasztalva, beláthatjuk: volt abban némi igazság, amit Kundera az 1960-as évek Prágájából kitekintve már megérzett. A kommunizmus számos abszurditása a szabad versenyes kapitalizmusban is jelen van. A tömegdemokrácia és a fogyasztói világ a maga szánalmas, össztársadalmi szinten mégis hatékony manipulációival sokszor emlékeztethet bennünket a pártállami... --- ### Virt László: Kisebbségben és Krisztus követésében. Vázlatpontok Márton Áron püspök élettörténetéhez és eszméihez - Published: 2013-07-25 - Modified: 2016-07-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2013/07/25/virt-laszlo-kisebbsegben-es-krisztus-koveteseben-vazlatpontok-marton-aron-puspok-elettortenetehez-es-eszmeihez/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2013/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: virtlaszlo Ami az egyház történetében hiteles, az mindig a kicsikkel, kisemmizettekkel, az elnyomottakkal való közösségvállalást jelentette. Az egyház számára tehát a kisebbségi helyzet nem lehet természetellenes. Az egyház leghitelesebb állapotában mindig tudatosan hárította el magától az uralmi pozíciókat, hogy „hatalma” ne (oly sokszor fizikai) erő legyen, hanem szellemi és lelki nagyság. (2Kor 12,10 és 13,9) A Saulból Pállá átalakult apostol névváltoztatása fejezi ki e különbséget legszebben; a szaulosz jelentése: ágaskodó, magát riszáló; a paulosz jelentése: kicsi, apró, megszűnő. Ha itt, a mai magyar nyelvterületen olyan személyt keresünk, aki saját életével jelképezi az egyháznak ezt a valós tekintélyét, akkor nehéz másra gondolni, mint Márton Áron erdélyi katolikus püspökre. Háromszoros kisebbséget vállalt ő. Mint romániai magyar, vállalta a nemzeti kisebbséget. Mint katolikus, vállalta a felekezeti kisebbséget a görögkeleti államvallás mellett. Hívő emberként pedig vállalta a világnézeti kisebbséget is a kommunizmus idején, mert a rábízott egyház autonómiáját megőrizve, semmilyen feltétellel nem egyezett ki az ateista államhatalommal. A világi hatalomtól való hasonló távolságtartást mutat az ókeresztény egyház a kereszténység első évszázadaiban; erről tanúskodnak a török hódoltság idején a hitet megőrző ferences barátok és protestáns prédikátorok; hasonló tanúságtevők azok is, akik a kommunizmus idején, Márton Áronhoz hasonlóan vállalták az üldöztetést, elhallgattatást. Márton Áron 1896. augusztus 28-án a székelyföldi Csíkszentdomokoson született. Itt, a Keleti-Kárpátokban, a Hargita és a Csíki-havasok között, a kristálytiszta hegyi levegővel szívta magába az egyértelműen tiszta, hamisságokkal nem elegyített, elvtelen alkudozásokra nem kapható élet követelményét. A Csíki-medencét övező hegyeket fenyőerdő borítja – és a fenyő ott áll Márton Áron püspöki címerében is. Az ég... --- ### Martina Fiamová: The role of the Agricultural Property Management Fund in the protection of Jews in 1942–1944 - Published: 2013-07-25 - Modified: 2016-07-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2013/07/25/martina-fiamova-the-role-of-the-agricultural-property-management-fund-in-the-protection-of-jews-in-1942-1944/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2013 - Translation Priorities: Optional - Authors: fiamovamartina The Agricultural Property Management Fund under the leadership of František Bošňák has a privileged position in the history of the Jewry in Slovakia, as it provided help and protection during World War II, until 1944, against the merciless despotism of the government system for hundreds of racially discriminated persons. Bošňák, who was also a member of parliament of the independent Slovak State, was not actively involved in politics, and he had not only rejected the extreme anti-Jewish measures, but using various protective tools, he saved lives of about two thousand people threatened by deportation. At the Fund headed by him, he issued service passes and created symbolic jobs for the elderly Jews and those considered for „economically dispensable”, and he supported the needy financially, as well. Standing up to the radical propaganda, to the informers and to the Ministry of the Interior, he managed to keep his top economic position, and as far as it was possible, he continued to help the Jews. --- ### Martina Fiamová: A Mezőgazdaságivagyon-kezelő Alap és a zsidók védelmében betöltött szerepe 1942–1944 között - Published: 2013-07-25 - Modified: 2016-07-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2013/07/25/martina-fiamova-a-mezogazdasagivagyon-kezelo-alap-es-a-zsidok-vedelmeben-betoltott-szerepe-1942-1944-kozott/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2013/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: fiamovamartina Az Állami Földhivatal (Štátny pozemkový úrad, ŠPÚ – a továbbiakban: Földhivatal) mellett működő, František Bošňák országgyűlési képviselő által vezetett Mezőgazda­sági­vagyon-kezelő Alap (Fond pre správu poľnohospodárskych majetkov, FSPM – a továbbiakban: Alap) kiváltságos helyet foglal el a szlovákiai zsidóság történelmében, hiszen a második világháború alatt faji alapon üldözött személyek százának nyújtott segítséget – különösen František Bošňák vezetésének köszönhetően –, s egészen 1944-ig védelmet biztosított az uralkodó rezsim kegyetlenségével és önkényével szemben. Az Alap létrejötte közvetlenül összefügg a szlovákiai zsidók 1942 márciusában kezdődő deportációival. Az elhurcoltak között számos földtulajdonos és -bérlő volt, akiknek távozása nagyban veszélyeztette a mezőgazdasági birtokok gazdálkodását. Eleinte helyi jegyzők kezelték az ügyeket, őket hatalmazták fel a kisebb gazdasági egységeknek a gazdasági év végéig történő bérbeadásával is, de ez csak ideiglenes intézkedés volt. 1942 júniusában a 108/1942-es számú törvénnyel – a Zsidók által kezelt mezőgazdasági ingatlanok gazdaságának biztosításáról – létrejött a Földhivatal mellett működő Alap. Ennek feladata a földreform által még nem érintett zsidó földterületek igazgatása volt. Az Alap ugyanakkor nem vált a zsidó földtulajdonos jogutódjává, csupán az állami vagyonnak számító, tehát a Földhivatal tulajdonában levő ingatlanok gondnokává. A földreform kivitelezésében és a zsidó földek arizálásában az Alap nem játszott kulcsszerepet, ezt a Földhivatal munkacsoportjai végezték. František Bošňák (szül. 1894), a Hlinka-féle Szlovák Néppárt (Hlinkova slovenská ľudová strana – a továbbiakban: HSĽS) tagja,1 intézőként dolgozott Kornfeld Móric rákfalui (Rakovice) nagybirtokán, s az országgyűlés általi 1942. november 20-i képviselői kinevezéséig lényegében nem vett részt a politikában. 2 Képviselői megbízatását nem is akarta átvenni, a funkciót csupán Medrický miniszter unszolására fogadta... --- ### Katarína Hradská: Fleischmann Gizi tevékenysége a szlovákiai zsidók deportációja idején - Published: 2013-07-25 - Modified: 2016-07-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2013/07/25/katarina-hradska-fleischmann-gizi-tevekenysege-a-szlovakiai-zsidok-deportacioja-idejen/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2013/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: hradskakatarina A zsidóellenes üldözések szlovákiai áldozatainak problémaköre még mindig széles kutatási lehetőségek területének számít. Elsősorban a Zsidótanács és a Munkacsoport tevékenysége maradt feltáratlan, s az ezen csoportok által végzett illegális tevékenységek, amelyek a szlovákiai zsidók elhurcolásának tragédiáját próbálták megfékezni. A bizonyos mértékben a náci típusú ún. zsidó közösségekhez hasonlatos Zsi­dó­tanács már működésének kezdetén is (1940 szeptembere) valamiféle különös szervezetnek számított. Mindenekelőtt létrehozásának időszakában Szlovákia még nem volt német megszállás alatt, de ennek ellenére – vagy éppen emiatt – a zsidókérdés megoldásán már dolgozott Dieter Wisliceny német tanácsadó, aki – hatáskörének megfelelően – teljes mértékben támogatta egy ilyen szervezet létrejöttét. A Zsidótanács küldetését, feladatait és céljait az alapítója, vagyis a Központi Gazdasági Hivatal által maga az állam szabta meg. A Zsidótanács feladata eszerint a zsidók társadalomban betöltött szerepének és az adott társadalmi-politikai helyzetnek megfelelő célok elérése volt. Elsősorban arról volt szó, hogy a kormányrendeletek minden zsidóhoz eljussanak; hogy a hivatalokkal szemben a zsidók érdekeit kizárólag a Zsidótanács fogja képviselni; hogy szervezi a zsidók ellátását szociális, gazdasági és kulturális téren; biztosítja a mezőgazdasági és kézműves tevékenységekre való átszervezésüket, s hogy gondot visel a zsidó iskolaügyre és a kultúrára. A Zsidótanács tevékenysége csak az akkori Szlovákiában uralkodó társadalmi-politikai viszonyok figyelembevételével tárgyalható, s ugyanígy fontos tevékenységének kiterjedt elemzése és ebből eredő kritikája is. A Zsidótanács tevékenységét több okból sem tekinthetjük egyértelműen pozitívnak. Joghatalma az őt alapító és irányító intézmény, vagyis a Központi Gazdasági Hivatal utasításaira és rendeleteire korlátozódott. Csúcsvezetőit nem választották, hanem jelölték, s ez a tény jelentősen meghatározta a Zsidótanács működését. Behatárolta az egyes... --- ### Botos János: Keresztények és cionisták az üldözött zsidó gyerekek megmentéséért - Published: 2013-07-25 - Modified: 2016-07-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2013/07/25/botos-janos-keresztenyek-es-cionistak-az-uldozott-zsido-gyerekek-megmenteseert/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2013/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: botosjanos 1944. május 14-én Magyarországon megkezdődött a vidéki zsidóság deportálása. Számosan a keresztények és a cionisták közül arra törekedtek, hogy az üldözött zsidó gyerekek részére menedéket teremtsenek, védelmet nyújtsanak. 1 A zsidó szülők közül igen sokan igyekeztek gyermekeiket megbízható embereknél elhelyezni, keresztény hitre megkereszteltetni, hogy mint konvertiták nagyobb esélyük legyen az üldöztetés túlélésére. Az előadás anyagát tartalmazó tanulmány ezúttal nem törekszik az embermentés és az embermentők tetteinek teljes összegezésére, csak a budapesti zsidó gyerekek bújtatása, befogadása történetének néhány fontosabb epizódját kívánja felvillantani. Az üldözött gyerekek ellátására már 1944 kora nyarán megkezdődött az adományok gyűjtése. A támogatók közül az egyik legnagyobb adomány ez időben herceg Esterházy Páltól érkezett, aki a Szent Vincéről elnevezett irgalmas nővérek budapesti XI. ker. , Nagyboldogasszony (ma: Ménesi) út 27. alatti Őrangyalház zárdájában a Keresztény Női Szövetség által elbújtatott másfélszáz zsidó gyermek ellátására 100 000 pengőt folyósított (Karsai 2008, 74. p. ). Az összeg nagyságát – noha az infláció miatt a pengő értéke 1944-re sokat veszített korábbi erejéből – jól érzékeltetheti, hogy ez időben egy átlagos gyermekruhát 140 pengőért, egy gyermekcipőt 47 pengőért, 1 kg marhahúst 5 pengő 10 fillérért, 1 kg Ella burgonyát 34 fillérért, 1 kg kenyeret 60 fillérért árultak (Botos 2008, 152–153. p. ). Ennek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a hercegi adomány sok száz üldözött gyermek ellátásának teremtette meg az anyagi hátterét. Keresztény mentési akciók A keresztény intézmények – kolostorok, zárdák, templomok, plébániák és mások – Magyarországon egy évezrede nyújtottak menedéket az üldözötteknek. A különböző fegyveres csoportok a kapuk előtt megálltak, nem léptek be az... --- ### Szita Szabolcs: Raoul Wallenberg embermentő akciója Budapesten - Published: 2013-07-25 - Modified: 2016-07-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2013/07/25/szita-szabolcs-raoul-wallenberg-embermento-akcioja-budapesten/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2013/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: szitaszabolcs Keveseknek jutott korunkban olyan egyöntetű elismerés és a népek előtti tisztelet, mint a svéd Raoul Gustaf Wallenbergnek. 1944. július elejétől Budapesten, a Svéd Királyi Követség titkáraként dolgozott. Magyarország német megszállása alatt itt élte át a fordulatokat: a kormányváltásokat, a nyilaskeresztes rémkorszakot, a főváros elhúzódott ostromát és a szovjet csapatok bevonulását. A fél esztendőnyi időben veszélybe került életek ezreit oltalmazta meg. Életét kockáztatta másokért, a háborús embermentés kimagasló személyisége lett. Védencei, tisztelői seregének máig élő háláját meg nem tapasztalhatta, mert 1945 januárjában a szovjet katonai hatóságok sofőrjével és bizalmas munkatársával, Langfelder Vilmos magyar mérnökkel1 együtt Budapestről Moszkvába hurcolták. Továb­bi sorsa talányos, részben máig homályos. Haláláról bizonyosság nincsen. Raoul Wallenberg neve, önzetlen emberbarát helytállása felejthetetlen, világszerte ismert. Változatos eszközökkel, tömegesen és sikerrel megvalósított mentőakciója a második világháború utolsó esztendejére esett, mikor több sorsfordító esemény tetőzte be a magyarság tragédiáját. 1944. március 19-én Magyarországot német csapatok szállták meg. A velük érkezett biztonsági szervek – köztük a hírhedt Gestapo – napok alatt megközelítőleg tíz­ezer személyt, köztük 3076 zsidót vettek őrizetbe (Jacobsen 1961, 189. p. ). Megbénították, megfélemlítették a magyarságot, azonnal megkezdték az ország kirablását (Botos 2011). A magyarországi zsidóság deportálása régi tervük és követelésük volt, erre a Kállay-kormány erőszakos eltávolításával új lehetőség nyílt. Adolf Eichmann SS-Obersturmbannführer2 „különleges bevetési osztagának” irányításával a megszállás után száz nap múlva a Magyar Királyság nagyobb részéről – a magyar közigazgatás segítségével – több százezer állampolgárt kifosztottak és elhurcoltak. 3 A csecsemőtől a dédnagymamáig, kis- és nagycsaládok, a teljes rokonság – a zsidónak minősült tömeg szülőföldjéről eltűnt. Előtte internálásban, gettókban,... --- ### Eduard NiŽňanský: A szlovák többség és a zsidó kisebbség 2. világháború alatti viszonyának kérdésköréhez - Published: 2013-07-25 - Modified: 2016-07-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2013/07/25/eduard-niznansky-a-szlovak-tobbseg-es-a-zsido-kisebbseg-2-vilaghaboru-alatti-viszonyanak-kerdeskorehez/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2013/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: niznanskyeduard A szlovákiai holokausztról szóló eddig megjelent hazai1 és külföldi tudományos-ismeretterjesztő és szakirodalom túlnyomó többsége a szlovákiai zsidóságot2 olyan kisebbségként (illetve tárgyként) vizsgálta, melyen a többségi szlovákság (illetve a törvénykezésben s a végrehajtó hatalomban a HSĽS által képviselt vezető szerepű elit) az antiszemitizmus politikájának szlovák változatát gyakorolta. Szerzőik kronologikusan vagy tematikusan mutatták be, miként iktatták ki a szlovák államból a zsidókat, társadalmi, politikai és gazdasági téren – a tragikus végkifejletig: a koncentrációs táborokba történő deportációkig. Többnyire egyazon séma3 szerint vizsgálódtak: áldozatok (a zsidók), gyilkosok (tágabb értelemben a HSĽS élcsapata) és a hallgató többség. A többségi szlovákokat a szerzők legfeljebb valamiféle háttérként tartották számon (például mint nehezen körvonalazható hallgatag többséget). Akadtak szerzők, akik rámutattak a többség erőszakosságának egyes megnyilvánulásaira, vagy a többség szervezeteinek – például a Hlinka Gárda, a Hlinka Gárda rohamegységei vagy a Freiwillige Schutzstaffeln (FS) – erőszakosságaira. Mások e folyamatok egyéni szereplőire összpontosítottak, így Jozef Tisóra (kormányfőre, a Szlovák Köztársaság későbbi elnökére),4 Alexander Machra (a belügyminiszterre), Vojtech Tukára (kormányfőre), másokra. 5 Ezek a megközelítések a zsidó kisebbség szemszögéből indulnak ki. Ha más módon kívánjuk elemezni a holokauszt problémakörét, és nem csak a szlovákiaiét, mindenekelőtt két kérdéskört kell megvizsgálnunk: a holokauszt szociális környezetét (környékét) és a helyi agresszorokét (ők a holokauszt országos szintű megvalósítói, beleértve a végrehajtás alacsonyabb szintjeit, az államigazgatási és az önkormányzati szerveket – ez elengedhetetlen a más országokkal való összehasonlításhoz). Ha a holokauszt szociális környezetét szeretnénk vizsgálni, rá kell mutatnunk a többségi lakosságnak azokra a változásaira a szociális rétegezettségét és a vertikális mobilitását illetően (a vagyoni viszonyaira vonatkozóan... --- ### Szarka László: A szlovák autonómia és az etnikai revízió alternatívája 1938 őszén. Esterházy János dilemmája a csehszlovák válság hónapjaiban - Published: 2013-07-25 - Modified: 2016-07-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2013/07/25/szarka-laszlo-a-szlovak-autonomia-es-az-etnikai-revizio-alternativaja-1938-oszen-esterhazy-janos-dilemmaja-a-csehszlovak-valsag-honapjaiban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2013/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: szarkalaszlo Az 1935. évi csehszlovákiai kormányváltást, illetve Edvard Beneš köztársasági elnökké választását követően a csehszlovák belpolitikai életben – természetesen nem függetlenül az európai nemzetközi viszonyok gyors ütemű átrendeződésétől, kiváltképp a hitleri Németország egyre fenyegetőbb és agresszívabb fellépésétől – heves politikai vitákat váltottak ki a két évtizeden át megoldatlanul marad nemzeti-nemzetiségi kérdések. Ez utóbbiak közé tartozott mindenekelőtt Szlovákia és Kárpátalja autonómiájának problémája, amelyhez az 1933. évi hitleri németországi fordulatot követően a szudétanémet-kérdés csatlakozott. A dél-szlovákiai, dél-kárpátaljai magyar kisebbség, akárcsak a sziléziai és észak-szlovákiai lengyel kisebbség ügye kezdettől fogva a két anyaország revíziós külpolitikájának a függvényeként alakult. Ennek megfelelően ez utóbbi két kisebbség tekintetében – a köztársaság összes kisebbségére kiterjedő nemzetiségi jogi keretek változásain túl – érdemi elmozdulások nem voltak megfigyelhetőek, hacsak az időről időre ki­éleződő bilaterális problémákat nem tekintjük annak. Az 1930-as évek második felében kibontakozott és egyre jobban elmélyült csehszlovák válságnak több egymást erősítő összetevője volt. Elsődlegesnek a versailles-i Európa nagyhatalmi erőviszonyaiban végbement, később végzetesnek bizonyult átrendeződést kell említenünk, amely éppen a német nemzeti szocializmus hatalomra jutásával kezdődött, s amellyel szemben sem a nyugati nagyhatalmak, sem a Szovjetunió a világháború kitöréséig nem volt képes megfelelő ellenalternatíva kidolgozására. Hitler hatalomra kerülése, alig rejtett és katonailag egy-másfél évvel előre tervezett agresszív szándékai már a figyelmes kortársak számára is láthatóvá tették a változások irányát és veszélyességét. A Mein Kampfról recenziót készítő T. G. Masaryk, cseh­szlovák köztársasági elnök az egész kontinens, azon belül a „köztes-európai” országok – Ausztria, Csehszlovákia, Lengyelország, a baltikumi, balkáni államok – kollektív biztonságát fenyegető kockázati tényezőiként értékelte a náci rendszer térnyerését... --- ### Impresszum 2013/3 - Published: 2013-07-25 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2013/07/25/impresszum-20133/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2013/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XV. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tar­ta­lom Szarka László: A szlovák autonómia és az etnikai revízió alternatívája 1938 őszén. Esterházy János dilemmája a csehszlovák válság hónapjaiban Eduard NiŽňanský: A szlovák többség és a zsidó kisebbség 2. világháború alatti viszonyának kérdésköréhez Szita Szabolcs: Raoul Wallenberg embermentő akciója Budapesten Botos János: Keresztények és cionisták az üldözött zsidó gyerekek megmentéséért Katarína Hradská: Fleischmann Gizi tevékenysége a szlovákiai zsidók deportációja idején Martina Fiamová: A Mezőgazdaságivagyon-kezelő Alap és a zsidók védelmében betöltött szerepe 1942–1944 között Virt László: Kisebbségben és Krisztus követésében. Vázlatpontok Márton Áron püspök élettörténetéhez és eszméihez Pályakép Simon Attila: Szarka László hatvanéves Bibliográfia Janics Kálmán bibliográfiája Könyvek Bányai Viktória–Fedinec Csilla–Komoróczy Szonja Ráhel (szerk. ): Zsidók Kárpátalján. Történelem és örökség (Simon Attila) Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok szociológiája. 1. kötet. Szlovákiai és magyar (Fábri István) Hrbácsek-Noszek Magdaléna: Regionális tudat az iskolában. Regionális értékeink és az átörökítés (Vajda Barnabás) Vörös Ferenc: Mutatvány az 1720-as országos összeírás névföldrajzából (Török Tamás) --- ### Kiss József - Published: 2013-07-25 - Modified: 2016-07-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2013/07/25/kiss-jozsef/ - Kategóriák: Nekrológ, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: csandagabor (1944. április 28. , Nagykapos – 2013. szeptember 3. , Pozsony) Elhunyt Kiss József történész, levéltáros, újságíró, folyóiratunk szerkesztőbizottságának tagja, szeretett és tisztelt Józsefünk. A történeti publicisztika volt egyik nagy erőssége, leggyakoribb és legközvetlenebbül ható érdeklődési és önkifejező területe, mely műfajterepnek egyedülálló képviselője volt. Mint maga vallotta erről a többnyire a napi és heti sajtóban vagy a rádióban a rendszerváltás után szaporodó, s csak élete legvégén ritkuló írásaiban: „A tudományos ismeretekre alapozó publicisztikai színre lépés sajátos módon ad képet a közszellem adott állapotáról és változásairól. Egy időszelvényen belül maga a múlt és jelen közötti párbeszéd is egyfajta folyamatos önreflexióvá válik. ” Fontosabb önálló kötetei: Múltfaggatás és kisebbségi önértéktudat (Pozsony, Kalligram, 1996, 220 p. ); Kötődések és távlatok. Cikkek, esszék, tanulmányok. (Duna­szerdahely, NAP Kiadó, 2002, 192 p. ); Irodalom – társadalmi-politikai erőtérben (Dunaszerdahely, NAP Kiadó, 2004, 120 p. ). Fontosabb tanulmányai: A szlovákiai magyar kisebbség a reformfolyamat első szakaszában. 1964–1967. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 1999/1. ; A csehszlovákiai magyar kisebbség helyzete a cseh–szlovák viszony keretei között. 1948–1960. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2003/3. ; Szlovákia helye és szerepe Milan Hodža geopolitikai koncepciójában. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2004/2–3. ; Novomeský és a szlovák–magyar kapcsolatok. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2005/3. ; 1956 ősze Szlovákiában. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2006/3. ; Az ideológiai sablonoktól a történelemértelmezés pluralizmusáig. Fórum Társadalom­tu­dományi Szemle, 2007/1. ; Martin Rázus a szlovákiai magyar sajtó tükrében. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2008/4. ; Kísérlet egy önálló szlovákiai Magyar Ifjúsági Szövetség létrehozására 1968–69-ben. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2009/4. Emlékét megőrizzük – művei, miként eddig, a jövőben is hivatkozási alapul szolgálnak majd... --- ### H. Nagy Péter: Adatok tánca (Baka L. Patrik) - Published: 2013-07-25 - Modified: 2016-07-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2013/07/25/h-nagy-peter-adatok-tanca-baka-l-patrik/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: bakalpatrik H. Nagy Péter: Adatok tánca. Dunaszer­dahely, Lilium Aurum, 2012, 126 p. „A tudomány egyik fontos feladata, hogy nehéz kérdéseket válaszoljon meg, de hasonlóan lényeges, hogy rámutasson arra, egyáltalán milyen kérdéseket érdemes feltennünk. ” (Sean Carroll) A történelem dátumokban, nevekben, helyszínekben és számokban kifejezve nem több, mint csikorgó adathalmaz. Ezek mögött azonban világok feszülnek. Így, többes számban. A történész feladata – elvileg – az igazság feltárása, az elmúlt idők ok-okozatiságának felfejtése, ebből ugyanis – úgy mondják – csak egy van. S ezzel hajlamosak is vagyunk egyetérteni, lévén mindenkinek megvan a saját maga igazsága, még ha nem is több ez egyszerű tévhitnél. Ezen a pár oldalon a fenti szakasz lesz a katalizátorunk. Ha a kutató nem vigyáz, elmerülése egy adott tudományterület mélységeiben önnön szűklátókörűségét vonhatja maga után. Ilyenkor lényegében magáévá tesz egy olyan szemléleti és kiindulási pontot, ahonnét a horizont remekül befogható és feltárható. Egyes elemei, azok (miben)léte magyarázatot – és akár értelmet is – nyer(het), lesz előzmény és lesz folytatás, időközben pedig a földbe szúródik egy zászló az A pontnál és a B-nél is. De akárhogy is törekszik az illető – aki esetünkben a C állomásnál ül, s onnét térképezi fel a terepet –, ha nem mozdul el az ábécé megannyi betűjével jelölhető más-más irányba, úgy tényleg azt hiheti majd, hogy saját szemszöge az a fundamentum, ahonnét a világ megismerésének – egyetlen – ablaka nyílik. Az ilyesmibe kétségtelenül a legnagyobbak is beleesnek, s az így felmerülő talányokat kizárólag a saját le- és beszűkült eszköztáruk segítségével kívánják megoldani. Mivel ez az eszköztár... --- ### Minya Károly: Változó szókincsünk (Bilász Boglárka) - Published: 2013-07-25 - Modified: 2016-07-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2013/07/25/minya-karoly-valtozo-szokincsunk-bilasz-boglarka/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: bilaszboglarka Minya Károly: Változó szókincsünk. Buda­pest, Tinta Könyvkiadó, 2011, 155 p. Minya Károly a magyar neologizmusokkal foglalkozó munkájában arra törekszik, hogy feltárja az elmúlt két évtized új szavainak világát egy széles korpuszból merítve. A neologizmusokat mint viszonyfogalmat értelmezi, és megpróbálja megalkotni ezek rendszerét, kategóriáit. A szerző tizenkét fejezetben foglalkozik a neologizmusok rendszerezésével, a magyarítás lehetőségeivel, a neologizmusokhoz kapcsolódó nyelvhelyességi kérdésekkel, a tulajdonnevek, divatszavak és stilisztikai neologizmusok mibenlétével, a neologizmusok és az archaizmusok skaláris jellemzésével, a kötet utolsó fejezeteiben pedig filmcím-, keresztnév- és szómutató könnyíti meg a kötetben való tájékozódást. Minya Károly a bevezetőben alapvető céljaként a neologizmusok különböző szempontok szerinti csoportosítását, szótárazási lehetőségeinek feltárását és a viszonykategóriák meghatározását fogalmazza meg. Az is kiderül, hogy a kötetet alapozó műnek szánja, mely a későbbi kutatásokhoz iránymutatóként szolgálhat. A szerző arra törekszik, hogy a szókincskutatás legújabb eredményeit összefoglalva a Mai magyar nyelvújítás (Buda­pest, Tinta könyvkiadó, 2003) című könyvének szerves folytatása legyen. 1. Az első fejezet röviden értelmezi a nyelvi változás fogalmát és a folyamatot befolyásoló tényezőket, valamint dióhéjban kitér a nyelvújítás lehetőségeire napjainkban. Bár nem használja ezt a kifejezést, a nyelvújítás feladatainak felsorolása (pl. szaknyelvi regiszterek fejlesztése) a nyelvi tervezés lehetőségeit juttatja az olvasó eszébe. 2. A második fejezetben található a neologizmusok rendszerezése, melynek létrehozását a szerző fő célként határozza meg. A neologizmusok meghatározási lehetőségeinek a szerző csak egy bekezdést szentel, ami később, a rendszerezés értelmezésében nehézségeket okozhat, de sok problematikus kérdést tisztáz a rendszerezés kategóriáival kapcsolatban. Fontos problémára világít rá azzal, hogy – bár csak érintőlegesen – felhívja a figyelmet egy lexikográfiai kérdésre:... --- ### Szabó Tamás Péter: „Kirakunk táblákat, hogy csúnyán beszélni tilos.” A javítás mint gyakorlat és mint téma diákok és tanáraik metanyelvében (Sebők Szilárd) - Published: 2013-07-25 - Modified: 2016-07-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2013/07/25/szabo-tamas-peter-kirakunk-tablakat-hogy-csunyan-beszelni-tilos-a-javitas-mint-gyakorlat-es-mint-tema-diakok-es-tanaraik-metanyelveben-sebok-szilard/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: sebokszilard Szabó Tamás Péter: „Kirakunk táblákat, hogy csúnyán beszélni tilos. ” A javítás mint gyakorlat és mint téma diákok és tanáraik metanyelvében. Dunaszerda­hely, Gramma, 2012, 286 p. 1 A hatvanas évek végén jelent meg nyelvész körökben az a vélemény, miszerint a nyelvi jelenségek tanulmányozását érdemes kibővíteni a beszélők nyelvvel kapcsolatos vélekedéseinek vizsgálatával. A kutatási felület nagyságáról könnyű meggyőződni. Aligha akad olyan anyanyelvi beszélő, akinek például arról a mondatról, hogy „hát, ritkán talizunk” ne jutna eszébe valami, ami érdekes lehet a metanyelv kutatója számára. Szabó Tamás Péter metanyelvi kutatásaihoz egy olyan közeget választott, ahol a diákok nyelvről való gondolkodásának alakítása mondhatni napirenden van – az általános és a középiskolát. Vizsgálatai két­síkúak: a diákok nyelvvel, nyelvhasználattal kapcsolatos vélekedéseinek gyűjtése mellett, tanáraik nyelvtanítási és -javítási gyakorlatának a megismerésére is kiterjednek. Úgy is mondhatjuk, hogy a szerző egyszerre kutatja az iskolai „metanyelvhasználat” alakulását és alakítását. Megközelítése azonban egységes. Mivel a tanárok és diákok nyelvfelfogása alapvetően ugyanazt a laikusi szemléletet tükrözi, a kutatói perspektíva a tanárok és diákok metanyelvére mint társasan létrehozott diskurzusra irányult. Vagyis a szerzőt az érdekli, hogy milyen válaszok születnek iskolai közegben akkor, mikor a kutató nyelvvel kapcsolatos dolgokról, szabályokról kérdezi az ottaniakat. Tudo­má­nyo­sab­ban föltéve a kérdést: milyen narratívák és nyelvi ideológiák mutathatók ki az iskolában folytatott metanyelvi diskurzusokból. A kérdés hallatán szinte magától adódhatna az az elvárásunk, hogy a munka egyben a diákok metanyelvi gondolkodásáról is átfogó képet nyújtson, vagy éppen anyanyelv-pedagógiai jellegű kérdésekhez adjon segítséget, esetleg hogy az a nyelvművelés anyanyelvoktatásra kifejtett hatásáról értekezzen. A diskurzív szociálpszichológia és konverzációelemzés (röviden: diskurzív... --- ### Vörös Ferenc: Mutatvány az 1720-as országos összeírás névföldrajzából (Angyal László) - Published: 2013-07-25 - Modified: 2016-07-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2013/07/25/voros-ferenc-mutatvany-az-1720-as-orszagos-osszeiras-nevfoldrajzabol-angyal-laszlo/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: angyallaszlo Vörös Ferenc: Mutatvány az 1720-as országos összeírás névföldrajzából. Szombathely, Savaria University Press, 2013, 217 p. Vörös Ferenc nyelvész, főiskolai tanár tudományos szorgalma, a személy- és családnevek iránti fogékonysága eddigi munkásságának mércéjében mérendő. A kompakt Kárpát-medencei névanyag feldolgozásának általa felvázolt szükségessége a névtan állandó kihívásának számít. A szerző már nyitrai vendégtanári időszakában lelkes megszállottja lett a személynévgyűjtésnek, s hallgatói köréből nem egy, később elismert névtanost üdvözölhetett a szakterület. Mintegy másfél évtized óta foglalkoztatja a Mai magyar családnévatlasz (MMCsNa) létrehozása. Eredendően a felvidéki magyar nyelvterület ezredfordulós névanyagának feldolgozását tűzte ki célul, de anyagi támogatás híján először a keresztneves adatbázishoz jutott hozzá, melyet a Kalligram Kiadó által megjelentetett Nyelvek és kultúrák vonzásában című nagymonográfiájában használt fel. Legújabban a falu névrészt tartalmazó családnevek vizsgálatával foglalkozott (A „falu” névrészt tartalmazó családnevek és a nyelvföldrajz, 2011). Jelen kötet azonban mégis sok újdonságot tud felmutatni. Az 1720-as országos összeírás a rokon szakterületek számára is kiapadhatatlan korpuszforrás. Adat­bázisát szervesen hozzákapcsolja a közelmúltban összeállt elektronikusan tárolt bázisához. Az egész kötetet végigszövi a családnévföldrajzban mostanra megkerülhetetlen nyelvföldrajzi szemlélet. A szöveges elemzésen túlmenően térképek segítségével mutatja be a korabeli férfi- és női keresztnevek divatjának egyes időszeleteit. Ennek a szemlélődésnek ugyan nagy hagyománya van a névtanban, mégis sok hiányosságát tudjuk szembesíteni a mai, új szemléletekkel összehasonlítva. Kiváló névtanosunk, Hajdú Mihály kutatópontjait átértékelve, továbbgondolva teszi teljessé a magyar nyelvterület földrajzi térségeit. A kutatás főbb előzményei című részben azt is megtudhatjuk, hogy miért éppen az 1720-as conscriptiót vette alapul a nevek forrásaként. A két időszelet különbségeinek számbavételekor külön említést érdemel, hogy az 1720-as korpuszban... --- ### L. Juhász Ilona: B. Kovács István hatvanéves - Published: 2013-07-25 - Modified: 2016-07-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2013/07/25/l-juhasz-ilona-b-kovacs-istvan-hatvaneves/ - Kategóriák: Pályakép, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: ljuhaszilona Egy kis gömöri településről, Baracáról származol. Mit jelent számodra ez a falu? Hogyan emlékszel az ottani óvodára és iskolára? A rimaszombati kórházban jöttem ugyan a világra, de Baraca (amely egy „c”-vel írandó, de hosszan ejtendő) a szülőfalum. Mi Baraccán éltünk, „baracciak” voltunk. Hogy mit jelent a számomra? Nagyon sokat, mint mindenkinek a felnevelő anyaföld. A világra való rácsodálkozásom helyszíneit, egy nagyon zárt világot. Egyetlen példa: emlékszem, ahogy gyerekként kimentem a Fájjé (= Fáy család birtoka) nevű domboldal tetejére, az erdő szélére, néztem a völgyben fekvő otthont, s arra gondoltam, vajon van-e nagyobb falu Baracától. Megnyugtatásul: rájöttem, persze hogy van. Ma már azonban azt is tudni vélem, hogy csak fizikai értelemben, mert a szellemi haza nem mértékegységek kérdése. Én gyerekként leggyakrabban a szomszédos Cakóban fordultam meg, ahol anyai nagyszüleim éltek, főleg vakáció idején. Apu egy-egy alkalommal, általában búcsú alkalmával Dob­fenekre is elvitt magával, ahonnan ők Baracára költöztek. Ez már nagy kalandnak számított, hisz még vonaton (! ) is utaztunk. Az óvodára alig emlékszem, mindössze egy fotó őrzi az emlékét. Ugyanott volt, ahol az iskola, a falu közepén, egy eredetileg földesúri kúriaként szolgáló épületben. Ma már nincs meg. A baracci kisiskolában Papp Laci bácsitól tanultam a betűvetést – bár, mint mondták, már az iskolába lépés előtt ismertem a betűket... Később a baracai kisiskolából Rimaszombatba kerültél? Nem Rimaszombatban, hanem (egy, Bátkában eltöltött hónapot leszámítva) Tornalján jártam „polgáriba” – ahogy akkortájt nevezték mifelénk az alapiskola felső tagozatát. A tornaljai iskoláról nincsenek különösebb emlékeim. Főleg az ún. Pártépületbe jártam, de egy ideig az ún. Dzsonzon-telepen... --- ### Voigt Vilmos: Magyar – szlovák – német esetragok vizsgálata – és ennek tanulságai - Published: 2013-07-25 - Modified: 2016-07-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2013/07/25/voigt-vilmos-magyar-szlovak-nemet-esetragok-vizsgalata-es-ennek-tanulsagai/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: voigtvilmos A közelmúltban (2013. augusztus végén) sikeresen védte meg Vízkeleti László Magyar esetragok vizsgálata szlovák és német ekvivalensek egybevetésével (kontrasztív nyelvészeti kutatás) c. doktori értekezését a Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra – Közép-európai Nyelvek és Kultúrák Intézetében. Magam a dolgozat egyik bírálója voltam, és örömmel fogadtam el. Mivel mind a téma, mind a feldolgozás módja további kérdéseket is felvet, most ezeket szeretném összegezni. A magyar nyelvű értekezés előszót, bevezetést és 5 (részletesen tagolt) fejezetet tartalmaz. A dolgozat elején külön megfogalmazta a szerző a disszertáció célját, a 6. fejezet pedig „a disszertáció hasznossága” címet viseli (sőt ebben négy tanítási óravázlat is található), és ez után még külön összefoglalás is olvasható. A dolgozat törzsszövege 100 lapot tesz ki. Jól látszik, hogy a jól felkészült, már nem is olyan fiatal szerző évtizedek óta foglalkozik a magyar nyelv kontrasztív vizsgálatával, mindezt összekapcsolva a nyelvtanítással. Mind tudományos, mind gyakorlati szempontból fontos munka. Minden nyelvben fontos a mondatok összeszerkesztését szolgáló „esetek” és az ezeket szolgáló elöljáró(szó)k vagy ragok szerepe. Ezt a nyelvtanulásban is így értik. A magyar, szlovák és német nyelv esetei különböznek egymástól, azonban e nyelvek olyan közel állnak egymáshoz, hogy pontosan és gyakorlati módon is összevethetők egymással. Minthogy a szerző nézeteivel és feldolgozásmódjával egyetértek, az ilyen részekre a következőkben nem térek ki. Nem foglalkozom azzal sem, milyen konkrét formában lehet mindezt az oktatásba bevonni – a szerző ezt is megtette. A dolgozatban nem végtelen sok példát mutat be (ezek különbségeit is felsorolva), hanem igen gondosan kiválasztott néhány példát használ, ám ezeket több szempontból is bemutatja. Voltaképpen... --- ### Simon Szabolcs: Szlovákiai magyarok és újabb nyelvtörvények - Published: 2013-07-25 - Modified: 2016-09-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2013/07/25/simon-szabolcs-szlovakiai-magyarok-es-ujabb-nyelvtorvenyek/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Translation Priorities: Optional - Authors: simonszabolcs Egy korábbi, másfél évtizeddel ezelőtt lefolytatott kutatás során megállapítottuk, hogy a szlovákiai magyar értelmiségi adatközlők (írók, költők, szerkesztők, pedagógusok, egyetemi hallgatók) indifferens módon viszonyultak az akkor még újnak számító államnyelvtörvényhez. Nagy részük nem olvasta, s a tartalmát sem ismerte pontosabban. Jelen írásban elsősorban arra a kérdésre keresem a választ, hogy megváltozott-e ez irányban az értelmiség attitűdje az azóta eltelt időszak történéseinek hatására, másképpen értékeli-e helyzetét az értelmiség, öntudatosabb állampolgárok lettek-e ilyen tekintetben az értelmiségiek, mint a korábbi időszakban. A szlovákiai kisebbségek nyelvi jogai: elmélet és gyakorlat Szlovákia lakosságának mintegy tizenöt százalékát alkotják a különböző nemzeti kisebbségek (vö. Gyönyör 1989; l. Gyurgyík 2001, 250. p. ), vagyis Szlovákia többnemzetiségű államnak számít. Szlovák részről azonban ezt a tényt nagyon kevesen ismerik el (vö. Kusý 1998, 221. p. ), a többségi és egyben hivatalos vélemény e tekintetben az alkotmány bevezetőjében fogalmazódik meg: Szlovákia a szlovák nemzet állama,1 s lényegében ez az alapállás határozza meg a nemzeti kisebbségekkel szembeni szlovák magatartást is. A kisebbségekkel szembeni szlovák magatartást alapvetően befolyásolja az, hogy a többségi társadalom szemében a kisebbségi kérdés de facto a magyar kérdéssel azonos: a szlovákiai kisebbségek között a magyarok alkotják a legnagyobb létszámú közösséget, a legöntudatosabbak és a legszervezettebbek (Kusý 1996). Továbbá a szlovákiai magyarsággal szembeni szlovák magatartást alapjában az a tény határozza meg, hogy a szlovák nemzet 1918-ig a magyar állam keretei között létezett és fejlődött (máig él az ún. „ezeréves magyar elnyomás” mítosza). A kisebbségi kérdésben (ideértve a nyelvi jogokat is) érvényesülő szlovák felfogás alapvető jellemzői: a) A kisebbségi jogokat egyéni... --- ### Lucia Satinská: Bratilicious Prešburg: Napjaink Pozsonya nyelvi tájképének többnyelvűsége - Published: 2013-07-06 - Modified: 2016-07-25 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2013/07/06/lucia-satinska-bratilicious-presburg-napjaink-pozsonya-nyelvi-tajkepenek-tobbnyelvusege/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Translation Priorities: Optional - Authors: satinskalucia Nyelvi tájkép: lehetőségek és távlatok A nyelvi tájkép (a továbbiakban: NyT) kutatása a 20–21. század fordulóján lendült fel igazán, ehhez a többnyelvű városi közegek szolgáltattak kellő ösztönzést, elsőként a Brüsszel, Montreal és Jeruzsálem vizuális nyelvhasználatát taglaló tanulmányok (vö. Backhaus 2007, 12. p. ). A NyT-vizsgálat egymáshoz terelte az alkalmazott nyelvészet, a szociolingvisztika, a szociológia, a kultúrföldrajz kutatóit, s további olyan szakterületeket, melyek tereket, embereket, városokat kötnek egybe. A NyT lényegében a nyelv vizuális megjelenítődése közterületen (vö. Backhaus 2007, Jaworski–Thurlow 2010, Shohamy–Ben-Rafael–Barni 2010). Ide sorolható minden felirat, eredetétől függetlenül. A NyT vizsgálata lehetőséget ad a következő kérdések megválaszolására: ki hozza létre a NyT-t; hogyan befolyásolja a hatalom és a törvénykezés; kinek szól a NyT; kit szólít meg; miként jelenik meg benne a kisebbségek nyelve; stb. A NyT-kutatásnak négy olyan alapvető irányultsága szabható meg, melyek a fenti kérdések megválaszolásához is közelebb visznek: 1. a Bordieu-féle megközelítés, mely a hatalmi viszonyok szempontjából vizsgálja a NyT-t; 2. „ a józan ész” megközelítése, mely azt vizsgálja, miként viszonyul a NyT-hez a közvélemény; 3. a szubjektivista megközelítés, mely figyelembe veszi, hogy a NyT elemeinek egyénenkénti megítélése eltérő; 4. a kollektív identitások megközelítése, mely szerint a NyT elemeinek funkciói identitásjelölők (l. Shohamy– Ben-Rafael–Barni 2010, xix. p. ). A NyT kutatása nem merül ki a nyelvek megszámolásában vagy a feliratok puszta elemzésében, kiterjed a térbeliségre is, s figyelembe veszi a feliratok elhelyezését, anyagát, színét, nagyságát s egyéb jellemzőit (bővebben l. Scollon–Wong Scollon, 2003). Pozsony nyelvi tájképe Pozsony NyT-ének kutatásában az alábbi szempontokat vizsgálom: a város többnyelvűségét (az államnyelv... --- ### Cs. Nagy Lajos: A számítógép a nyelvjáráskutatásban - Published: 2013-07-06 - Modified: 2016-07-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2013/07/06/cs-nagy-lajos-a-szamitogep-a-nyelvjaraskutatasban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Translation Priorities: Optional - Authors: csnagylajos 1. A kezdetekről. 1. 1. Az európai nyelvtudományban, így a nyelvjáráskutatásban is már több évtizedes, csaknem fél évszázados hagyomány a számítógépes eljárások alkalmazása. Jean Séguy francia romanista nyelvész, a dialektometria (nyelvjárásmérés, nyelvjárásiasságmérés) megalapítója 1971-ben nyelvatlaszadatok számítógépes elemzésével kísérelte meg a nyelvjárásiasság fokának a megállapítását, a nyelvjárások osztályozását (vö. Balogh–Kiss 1992, 6. p. ). A dialektometria számszerűsítve írja le nyelvi jelenségek, szövegek regionalitásának, nyelvjárásiasságának a mértékét. Eddig leginkább fonéma-előfordulási különbségek mértékének a megállapítására alkalmazták ezt a módszert. A mérés úgy történik, hogy ugyanazon szöveg nyelvjárási (regionális) és standard változatában számszerűsítik, hány helyzetben fordulnak elő azonos és eltérő fonémák (vö. Juhász 2001, 137–138. p. ). Gyakorlatilag a nyelvjárási szöveget (alapszöveget) átírják standard változatba, s redukciós és azonossági indexszel fejezik ki a különbségeket. Pl. a keleti középpalóc nyelvjárásban jellemző volt, hogy a köznyelvi é helyén e-t vagy ē-t ejtettek: szekér > szeker ~ szekēr. A mérés kiindulási alapja (alapszövege) a nyelvjárási alak (szeker ~ szekēr), s ennek köznyelviesített változata (szekér). Azonos számú fonéma (5) van mindkét alakban, ezért a redukciós index 100%, az azonossági viszont csak 80%, mert egy fonéma eltérést mutat. Vizsgáljunk meg más eseteket is. A nyj. hazúrú és a kny. hazulról esetében a nyelvjárási változat 6, a köznyelvi pedig 8 fonémát tartalmaz. A redukciós index 6/8 = 75%, az azonossági index pedig – mivel 2 l fonéma hiánya + az u helyett ú + az ó helyett ú = 4 fonémaeltérés van – 50%. A nyj. körtve és a kny. körte redukciós indexe 6/5 = 120%, azonossági indexe pedig az... --- ### Vörös Ferenc: Térinformatika és névföldrajzi paradigmaváltás - Published: 2013-07-04 - Modified: 2016-07-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2013/07/04/voros-ferenc-terinformatika-es-nevfoldrajzi-paradigmavaltas/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Translation Priorities: Optional - Authors: vorosferenc 0. A nyelvi adatok térbeli leképezésének immár több évszázados hagyománya van a nyelvészetben. Ennek hozadékai alig kaptak helyet a közoktatásban, hiszen azokat jórészt a felsőoktatás egyes nyelvészeti kurzusai kamatoztatják. Ha az utca emberét kérdeznénk arról, mi jut eszébe a névföldrajz kapcsán, bizonyára sokakban felidéződnének azok az ábrák, amelyek a magyar nyelvjárások területi elrendeződését kartografikusan igyekeznek bemutatni. Másodjára bizonyára a szókészletbeli és hangtani eltérések iskolapéldáit sorolnák. Talán a szakemberek közül is csak kevesen gondolnának arra, hogy a jelenkori és a történeti családneveink is sajátos táji elrendeződést mutatnak. Gyanítom, az egyetemi katedrán állva is csak kevesen nyúlnának a családnévállomány kínálta hangtani, morfológiai, lexikológiai példákhoz, amikor a nyelv területi változatairól kívánnak szólni. Ha ez utóbbi távolságtartásnak az okait boncolgatnánk, hamar eljutnánk a felismerésig: dialektológusok jó néhány nemzedéke nőtt fel úgy a szakmában, hogy a magyar nyelv táji változatainak vizsgálatakor figyelmen kívül hagyott egy nagyon fontos szeletet – a családnevek téri tagolódását. Azt gondolom, ebben az ügyben az utóbbi évtizedben sem történt lényeges változás. Ezt az űrt kívánják betölteni azok a kezdeményezések, amelyek az ezredforduló utáni évtized végén kezdtek intenzíven foglalkozni a témával. Noha magam is több monografikus munkában, illetőleg jó néhány tanulmányban közzétettem az eredményeket, ezek a szakmában jórészt visszhangtalanok maradtak. Habár a családnévföldrajz által számos, mind ez ideig rejtett történeti, művelődés-, népiség- és nyelvtörténeti stb. összefüggésre sikerült magyarázatot találni, az eredmények ízlelgetésnél a névtudomány berkeiben sem sikerült messzebbre jutni a szakembereknek. A rokon diszciplínák képviselői pedig mind ez ideig semmiféle érdeklődést sem mutattak a téma iránt. Éppen ezért örültem annak, hogy helyet... --- ### Lanstyák István: A Károli-biblia 20. és 21. századi revízióinak néhány kérdéséről - Published: 2013-07-04 - Modified: 2016-07-04 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2013/07/04/lanstyak-istvan-a-karoli-biblia-20-es-21-szazadi-revizioinak-nehany-kerdeserol/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Translation Priorities: Optional - Authors: lanstyakistvan Bevezetés Dolgozatomban1 a Károli Gáspár-féle bibliafordítás újszövetségi részének 20. és 21. századi fordításváltozataival foglalkozom nyelvészeti és fordításelméleti szempontból. Írásom azokon a nemrég elkezdett, hosszú távú kutatásokon alapul, melyek során a Károli-féle Újszövetség 20. és 21. századi revízióinak nyelvi megoldásait egy korábbi, 17. századi Károli-revízió és számos 20. és 21. századi újrafordítás, valamint revideált (nem Károli-féle) fordítás megoldásainak kontextusában vizsgálom. A kutatás közvetlen célja az, hogy empirikus adatok segítségével hozzájáruljak annak a kérdésnek a megválaszolásához, mennyire sikerült a vizsgált revízióknak hozzáigazodniuk nyelvhasználatukban a 20. és 21. századi magyar nyelvi normához, mennyire tudták a revideálást végző szakemberek kiküszöbölni a kiindulásul szolgáló fordításváltozat nyelvi, ill. fordítási szempontból2 hibás vagy problematikus megoldásait, egyáltalán: hogyan voltak képesek tolmácsolni az eredeti görög Újszövetség mondanivalóját a 20. és 21. századi magyar olvasó számára. Távolabbi célom az, hogy a tanulságok általánosításával hozzájáruljak a nyelvileg elavuló klasszikus nemzeti irodalmi alkotások és fordítások megőrzésének lehetőségeivel kapcsolatos kutatásokhoz. Klasszikusaink eredeti alkotásai és fordításai persze nem létükben vannak veszélyeztetve, hiszen kiadások sokasága őrzi őket. Ám nyelvi elavulásukkal párhuzamosan befogadásuk a mai emberek számára egyre nagyobb nehézséget okoz. A megoldásként kínált „újramesélés”-nek,3 amely olykor csak a cselekmény vázát tartja meg, ha ez az újramesélés igényes és elvszerű, de emellett azért ihletett is, meglehet a maga helye és szerepe az ifjú nemzedék olvasási kedvének növelésében, ám a klasszikusok „megmentésére” sokkal alkalmasabb lenne a szöveg puszta modernizálása, azaz a régies, elavult és kihalt nyelvi formák maiakkal való helyettesítése, formai és tartalmi változtatások, csonkítások nélkül. Ezt a közvélemény is könnyebben elfogadná, hiszen ha az eredetileg nem... --- ### Impresszum 2013/2 - Published: 2013-07-04 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2013/07/04/impresszum-20132/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XV. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tartalom Tanulmányok Lanstyák István: A Károli-biblia 20. és 21. századi revízióinak néhány kérdéséről Vörös Ferenc: Térinformatika és névföldrajzi paradigmaváltás Cs. Nagy Lajos: A számítógép a nyelvjáráskutatásban Lucia Satinská: Bratilicious Prešburg: Napjaink Pozsonya nyelvi tájképének többnyelvűsége89 Simon Szabolcs: Szlovákiai magyarok és újabb nyelvtörvények Közlemények Voigt Vilmos: Magyar – szlovák – német esetragok vizsgálata – és ennek tanulságai Pályakép L. Juhász Ilona: B. Kovács István hatvanéves Könyvek Vörös Ferenc: Mutatvány az 1720-as országos összeírás névföldrajzából (Angyal László) Szabó Tamás Péter: „Kirakunk táblákat, hogy csúnyán beszélni tilos. ” A javítás mint gyakorlat és mint téma diákok és tanáraik metanyelvében (Sebők Szilárd) Minya Károly: Változó szókincsünk (Bilász Boglárka) H. Nagy Péter: Adatok tánca (Baka L. Patrik) Nekrológ Kiss József --- ### A munkácsi püspökség kísérletei egy önálló görög katolikus érsekség felállítására a 19. század közepéig - Published: 2013-06-20 - Modified: 2016-06-20 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2013/06/20/a-munkacsi-puspokseg-kiserletei-egy-onallo-gorog-katolikus-ersekseg-felallitasara-a-19-szazad-kozepeig/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Translation Priorities: Optional - Authors: molnarferenc A magyarországi ruszinság egyházszervezete rögös utat járt be az 1848-as forradalomig. Amikor őseik a 13. század második felében nagyobb számban kezdtek megjelenni Északkelet-Magyarország hegyvidéki részein, egyházilag még nem voltak megszervezve. (Botlik 1997a, 9. p. ) Mivel görögkeleti (ortodox) vallásúak voltak, környezetük nem is tartotta őket keresztényeknek. Papjaik, a batykók, hasonlóan a ruszin jobbágyokhoz, robotoltak és adót fizettek. Kiszolgáltatott volt a helyzetük ortodox püspökeiknek is, akik kinevezésébe és tevékenységébe gyakran beavatkoztak a kegyúri jogaikra hivatkozó munkácsi várurak. (Bendász 1999, 75. p. ; Gönczi 2007, 22. p. ) A 14–15. század fordulóján azonban kialakultak helyi vallási központjaik, melyek közül a munkács-csernekhegyi kolostor vált a ruszin püspökök székhelyévé. (Kobály 2003, 356. p. ; Magyar Katolikus Lexikon 2004, IX. kötet, 390. p. ) Az egyházi szervezet kiépítésében görög katolikussá válásuk bizonyult meghatározónak. Az unió nemcsak vallási, etnikai és kulturális „védőbástyát” jelentett, hanem egyházszervezetük további fejlesztését is lehetővé tette. (Pekar 1992, 84. p. ) Jelen tanulmányban az ungvári uniótól kezdődően az osztrák neoabszolutizmus első feléig kívánjuk nyomon követni a ruszin egyházi struktúra kiépítésében véghezvitt legjelentősebb lépéseket. Ennek során vázlatszerűen kitérünk azokra az eseményekre, melyek meghatározó szerepet játszottak a görög katolikus vallás helyzetének megszilárdításában és a munkácsi püspökség felállításához vezető eseménysorozatban. Ezt követően ismertetjük azokat az első terveket, amelyek a munkácsi egyházmegye érsekségre emelésével is foglalkoztak; megvizsgáljuk a ruszin főpapság 1848 nyarán megfogalmazott elképzeléseit. Írásunk e szakaszában a munkácsi püspökség egyházszervezeti törekvéseit párhuzamba állítjuk a román görög katolikusok hasonló céllal indított autonómiamozgalmával.   A ruszin egyházszervezet kiépülése A magyarországi ortodox vallású ruszinság Rómához való csatlakozása az... --- ### The attempts of the Mukachevo Diocese to establish an independent Greek-Catholic Archdiocese before the middle of the 19th century - Published: 2013-06-20 - Modified: 2016-06-20 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2013/06/20/a-munkacsi-puspokseg-kiserletei-egy-onallo-gorog-katolikus-ersekseg-felallitasara-a-19-szazad-kozepeig/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2013/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: molnarferenc The attempts for advocacy of the Mukachevo Diocese presented themselves in several forms, often combining with efforts for strengthening the Ruthenian national awareness. After the Uzhgorod Union in 1646, this intention was aimed at the reduction of the influence of the bishop of Eger. The dependence from Eger was eliminated by the canonisation of the diocese. The episcopate fell under the authority of the primate of Esztergom. Bishop András Bacsinszky was the one, who first suggested the establishment of the Greek-Catholic Archdiocese, which would have included the Mukachevo diocese as well. Nevertheless, the protests of the Hungarian leading circles crossed these plans. The revolution in 1848 though gave new hope to the Mukachevo diocese keeping good relationship with the Hungarian government. In summer 1848, bishop Vazul Popovics and his chapter expressed his wish to establish the Mukachevo Archdiocese in Hungary, which would have controlled the Greek-Catholic hierarchy in Hungary. The Hungarian Ministry of Culture, however, did not support this endeavour, because of the unfavourable opinions of the Romanian bishops. The situation had not changed after the defeated war of independence either. A church organization independent from Esztergom was provided for the Romanian Greek-Catholics gaining considerable credit in the counter-revolution by the Vienna government.   Ferenc Molnár           282:281 The attempts of the Mukachevo Diocese to establish an independent  281. 91(477. 87) Greek-Catholic Archdiocese before the middle of the 19th century       262. 3(477. 87) Keywords: The establishment of the Mukachevo Diocese. Attempts to establish a Greek-Catholic Archdiocese. The power rivalry of the... --- ### Bárczi Zsófia (összeáll.): Szerző – szöveg – olvasat. Irodalmi szövegek elemzése és tanítása - Published: 2013-01-20 - Modified: 2016-06-20 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2013/01/20/barczi-zsofia-osszeall-szerzo-szoveg-olvasat-irodalmi-szovegek-elemzese-es-tanitasa/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: csandagabor Bárczi Zsófia (összeáll. ): Szerző – szöveg – olvasat. Irodalmi szövegek elemzése és tanítása. Pozsony, Madách-Posonium, 2012, 272 p.   Várható volt, hogy Tóth László Irodalmi Szemle-beli főszerkesztőségének nemcsak a folyóirat élén betöltött szerepe alatti időszakban lesznek mindenféle egyéb leágazásai, egyáltalán nem mellékes melléktermékei, hanem azt követően is, hogy a – magát nemcsak a fejlécében az irodalom, művészet és művelődéstörténet mellett elkötelező – lap sorsát két év elteltével az általa jó érzékkel választott szerkesztőjére bízta. A szóban forgó kiadvány a folyóirat Olvasó című, a 2011–12-es évfolyamokban futó rovatát (a Bárczi Zsófia szerkesztésében megjelenő oktatási mellékletet) fogja egybe. Ott a tíz tanulmány és a hozzájuk tartozó tíz módszertani segédlet, óravázlat az általános és középiskolai oktatás üteméhez igazodva szeptembertől júniusig volt olvasható: a sort Móricz Rokonokja nyitotta s Kosztolányi elbeszélései zárták, a kötet rendezőelve az irodalomtörténeti időrend: az Antigonével kezdődik, Tőzsér Árpád pályaképével zárul – s ennyiben a hagyományos irodalomtankönyvek szerkezetét követi (amennyiben a gimnáziumi tankönyvek is az ókorral indítanak, nagyjából Pilinszkyig fogják be a 20. századot, a negyedikeseknek szólók pedig – a szlovákiai magyar tankönyvek legalábbis – a szlovákiai magyar irodalom taglalásával végzik). Másként olvastatja-e magát a Szerző – szöveg – olvasat, mint az Olvasó? Termé­szetesen másként. Nem csak azért, mert a lapban például a Kosztolányit tárgyaló fejezetet például Tandori- vagy Vida Gergely-versekkel együtt, Mészáros András esszéje vagy Fried István tanulmánya mellé kaptuk, hanem mindazért, ami végett – úgy általában, bármely szövegekre vonatkozóan – érdemes a korábban megjelenteket egy szálra felfűzni, valamilyen szerkesztői elképzelés, ötlet vagy téma mentén újrarendezni; kötetben ezek... --- ### Vajda Barnabás: Egy szabad hang Kelet-Európában. A Szabad Európa Rádió tevékenységéről a hidegháború alatt - Published: 2013-01-20 - Modified: 2016-06-20 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2013/01/20/vajda-barnabas-egy-szabad-hang-kelet-europaban-a-szabad-europa-radio-tevekenysegerol-a-hideghaboru-alatt/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: bakalpatrik Vajda Barnabás: Egy szabad hang Kelet-Európában. A Szabad Európa Rádió tevékenységéről a hidegháború alatt. Dunaszerdahely, NAP Kiadó, 2011, 332 p.   „The wind of change / Blows straight into the face of time / Like a stormwind that will ring the freedom bell / For peace of mind / Let your balalaika sing / What my guitar wants to say” (Scorpions: Wind of Change) Mondják, egy versnek – vagy épp egy dalszövegnek – nem tesz túl jót, ha konkrét célzattal keletkezik. A líra, s annak egyes válfajai már rég kinőtték a „konkrét dologról” vagy „konkrét eseményről” szólás kereteit. Mára a hangulat, a forma, s a nyelvhez fűződő viszony az, ami leginkább sajátja egy versszakokba tördelt szövegnek; ami lírává emeli a textust. A Scorpions együttes fent idézett dalának bár jócskán megvan a maga emócióvilága, keletkezésének körülményei, s az egyes – korántsem rejtett – mozzanatok mégis inkább a célzatos szövegek spektrumába terelik. Mindez persze nem változtat azon, hogy az emlegetett dal máig a valaha volt legkelendőbb sláger, amit német művész/zenekar alkotott. Bárhogy is, a világ kulturális irányvonala esetenként igen gyümölcsözően reflektál a társadalmi változásokra. Esetünkben épp ez teszi lehetővé, hogy az idézett szövegrész, s főként annak bizonyos szegmensei remek támpontokat kínáljanak Vajda Barnabás legújabb opusának megközelítéséhez. A változás szele mint szókapcsolat, igen flexibilisen kezelhető. Képzeljünk csak el egy földterületet, amelyet egy több méter magas fal vesz körül, aztán vegyük sorra az elemeket: a földet, a tüzet, a vizet és a levegőt. Ha az a fal kellőképp tömör, a föld s vele együtt... --- ### Braun László, Csernicskó István és Molnár József: Magyar anyanyelvű cigányok/romák Kárpátalján - Published: 2013-01-20 - Modified: 2016-06-20 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2013/01/20/braun-laszlo-csernicsko-istvan-es-molnar-jozsef-magyar-anyanyelvu-ciganyokromak-karpataljan/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: gazdagvilmos Braun László, Csernicskó István és Molnár József: Magyar anyanyelvű cigányok/romák Kárpátalján. Ungvár, PoliPrint Kft. 2010, 118 p.   Kárpátalján a magyar nyelvet beszélők etnikai szempontból nem képeznek egységes csoportot: a magyar nemzetiségűek mellett jelentős a magyar anyanyelvű cigány/roma lakosság részaránya is. Róluk, mármint a magyar anyanyelvű cigányokról, azonban igencsak hiányosak az ismereteink. Ezen információhiány megszüntetését tűzte ki céljául Braun László, Csernicskó István és Molnár József. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola szakemberei a kárpátaljai magyar anyanyelvű cigányságot érintő többszintű kutatások eredményeit tárják a kutatók és a kérdés iránt érdeklődő olvasók elé a 2010-ben napvilágot látott Magyar anyanyelvű cigányok/romák Kárpátalján c. monográfiájukban. A kötet tartalmi szempontból több fejezetre oszlik. A bevezetőben a szerzők hangsúlyozzák, hogy meglehetősen kevés figyelem jut az etnikai jegyei miatt a „látható kisebbség” kategóriájába tartozó és a Kárpát-medence valamennyi államában jelen lévő magyar anyanyelvű cigányokra/romákra. A továbbiakban az európai és a Kárpát-medencei roma népességről rendelkezésre álló információkba nyerhetünk rövid betekintést. Ebből megtudhatjuk azt is, hogy Kárpát-medence összlakosságán belül a roma népesség részaránya elérheti akár a 9%-ot is, valamint hogy Romániában, Spanyolországban, Bulgáriában, Magyarországon és Törökország­ban élnek a legnagyobb számban romák (9–11. p. ). A következő fejezetben a romák ukrajnai helyzetét mutatják be a szerzők, hangsúlyozva, hogy a cigányság aránya 1959-től folyamatosan növekedett: a 2001-es népszámlálás hivatalos adatai alapján Ukrajna lakosságának 0,1%-a (47 587 fő) vallotta magát cigány nemzetiségűnek. Más források az ukrajnai cigányság számát azonban közel 200 ezer fő körüliként határozzák meg. A szerzők felhívják a figyelmet arra is, hogy az ukrajnai cigányság nyelvi, néprajzi, szociológiai, foglalkozási... --- ### Eplényi Kata és Kántor Zoltán (szerk.): Térvesztés és határtalanítás. A magyar nyelvpolitika 21. századi kihívásai - Published: 2013-01-20 - Modified: 2016-06-20 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2013/01/20/eplenyi-kata-es-kantor-zoltan-szerk-tervesztes-es-hatartalanitas-a-magyar-nyelvpolitika-21-szazadi-kihivasai/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: olloslaszlo Eplényi Kata és Kántor Zoltán (szerk. ): Térvesztés és határtalanítás. A magyar nyelvpolitika 21. századi kihívásai. Budapest, Nemzetpolitikai Kutatóintézet, Lucidus Kiadó, 2012, 288 p.   „A nyelvhasználati jogok biztosítása elengedhetetlen egy kisebbségi közösség számára, hiszen fontos eleme a közösség fennmaradásának” – szögezi le a kötet előszava. Szer­kesz­tői, Eplényi Kata és Kántor Zoltán azt is hozzáteszik, hogy ebben a kérdésben konszenzus van, ám abban nincsen, „hogy a közösség anyanyelv-használati joga besorolható-e az alapvető emberi jogok közé, illetve hogy definiálható-e az alapvető egyéni vagy közösségi jog”. Ez a dilemma adja a kötet eszmei vezérfonalát. Péntek János szerint a nyelvmegtartás egyik alapvető feltétele az optimista jövőkép, bizakodó magyarságkép. De kulcsszerepe van a kisebbségpolitikának, valamint a történelmi egyházaknak. Tehát a nyelvi tervezés és nyelvstratégia kapcsolódik a politikához és az adott kisebbség társadalmának szervezettségi állapotához. Valamint persze ahhoz a nemzeti jövőképhez, amit magukról maguknak alkotnak. Kiss Jenő tanulmánya a Nyelvstratégia nyelvészeti megalapozottságának fontossága címet viseli. A szerző szerint a különféle eszközök összehangolására volna szükség. Ám az egymással küzdő táborok együttműködésére is. „Érvelésük a kelleténél sűrűbben távolodik el a nyelvi gyakorlattól, valóban hatalmi harccá alakulva, egy kérdést a középpontba helyezve: ki fogja uralni a magyar nyelvről szóló diskurzust. ” A magyar nyelvstratégiának kellően differenciáló stratégiának kell lennie, hogy minden felmerülő kérdésre választ tudjon adni. Juhász Hajnalka tanulmányának A nyelvi jogok és lehetőségek az Európai Unióban címet adta. A szerző azt vizsgálja, mit hozott a lisszaboni szerződés a nemzeti kisebbségek és a nyelvi jogok védelmében. Továbbá, hogy milyen új lehetőségeket kínál a mostani állapot a nemzeti kisebbségek... --- ### A tudomány szolgálatában - Az Eruditio–Educatio 7. évfolyamáról - Published: 2013-01-20 - Modified: 2016-06-20 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2013/01/20/a-tudomany-szolgalataban-az-eruditio-educatio-7-evfolyamarol/ - Kategóriák: Műhely, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: hegedusnorbert A szlovákiai magyar tudományos élet nincs irigylésre méltó helyzetben. Szűkösek az anyagi kapacitások, viszonylag kisszámú a szakembergárda, és az állami támogatás is alig csordogál. Mindezen problémák ellenére elmondhatjuk, hogy számos területen folyik színvonalas kutatás, melynek eredményeit tudományos folyóiratokban közlik. Hiszen még a legjelentősebb felfedezés, legkiemelkedőbb eredmény is elsikkadhat, ha nem publikálják és nem ismeri meg a közvélemény. A szlovákiai magyar tudományos élet egyik ilyen – talán már hagyományosnak mondható – fóruma a komáromi Selye János Egyetem Tanárképző Karának 2006-ban alapított Eruditio–Educatio című folyóirata. Elsődleges célja bevallottan a karon elért tudományos eredmények publikálása. Ebből következik, hogy nem monotematikus, nem egy adott tudományos diszciplína köré szerveződő lapról beszélünk – a témák sokszínűsége tükrözi a Tanárképző Karon folyó változatos munkát is. Ahogy az alapításkor a kar dékánja – és a lap alapító főszerkesztője –, Erdélyi Margit elmondta, a folyóiratot a „hiánypótlás és a hagyományteremtés szándéka szülte”, továbbá az a nem titkolt cél, hogy az egyetem nyisson „más felsőoktatási intézmények felé”. Ez egyrészt jelenti a karon folyó kutatások eredményeinek publikálását, másrészt azt is, hogy ez a fórum nyitott a többi egyetemről érkező dolgozatok felé is. Egy, a Selye János Egyetemhez hasonló fiatal felsőoktatási intézmény ugyanis csak a színvonalas szakmai munkával tud felzárkózni az „öregek” mellé. A folyóiratnak 2012-ben a 7. évfolyama jelent meg, a négy számából kettő idegen nyelvű. A tudományban természetes dolog a többnyelvűség tisztelete, és a Selye János Egyetem már pusztán a helyzetéből fakadóan sem zárkózhat el a más nyelvű kultúrák elől. Ez a megoldás – hogy a szerkesztőség külön lapszámokba rendezte... --- ### Egy maréknyi anyanyelvünk aranypénzeiből - Published: 2013-01-20 - Modified: 2016-06-20 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2013/01/20/egy-mareknyi-anyanyelvunk-aranypenzeibol/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: gagyorjozsef Szemerkényi Ágnes megfogalmazása szerint a nemzetközi szakterminológiában használatos proverbiumnak tekintjük „mindazokat a rövid, általában mondatnyi terjedelmű, állandósult, közkeletű szókapcsolatokat, amelyeknek a nyelvben fontos stilisztikai és hangulati hatásuk, alkalmanként különböző funkciójuk van, és folklór alkotásnak tekinthetők”. Krúdy Gyula ezeket a szólásokat és közmondásokat anyanyelvünk aranypénzeinek nevezi, amelyek gurulnak, forognak a nép között. Bár a közmondásokat és a szólásokat a legkisebb népköltési műfajként tartjuk számon, mégis különös figyelmet érdemelnek, mert ezek reagálnak legfogékonyabban a mindennapi élet jelenségeire, ezek a legalkalmasabbak egy kisebb-nagyobb nyelvi közösség életének, leleményességének, történetének, elődeik élettapasztalatának a bemutatására. Dokumentálásukat nehezíti, hogy csak alkalomszerűen, bizonyos beszédhelyzetekben hangzanak el. Proverbiumok gyűjtésével lakóhelyemen, a galántai járásbeli Tallóson kb. 1965-től foglalkozom. Azóta több mint tizenkétezer szólást, szóláshasonlatot, közmondást, nyelvi fordulatot sikerült felgyűjtenem. Ezek a pozsonyi Madách-Posonium Könyvkiadó jóvoltából Mátyusföldi rózsák és bogáncsok címen jelentek meg öt kötetben (2007–2011 között). A millennium jegyében (1896-ban) jelent meg Margalits Ede Magyar közmondások és közmondásszerű szólások c. könyve, amely 25 336 (az ismétléseket leszámítva mintegy tizenegy–tizenkétezer) adatot tartalmaz. Titokban az volt a célom, hogy a honalapítás 1100. évfordulójára valami hasonló gyűjtéssel gazdagítom én is irodalmunkat. Bár másfél évtizedes késéssel, de – végtelen örömmel tölt el – hogy tervemet sikerült megvalósítani. A kiadott anyag csak a Tallóson felgyűjtött adatokat tartalmazza, ám alkalomszerűen a más községekben elhangzott szólásokat is feljegyeztem, amennyiben azok nem szerepelnek O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások c. vaskos kötetében. Szülőfalum, Ipolynyék szólásanyagából is vannak adataim, főleg gyermekkoromból. Az alábbiakban ezeket a nem Tallóson feljegyzett proverbiumokat szeretném közkinccsé tenni. Vezérszavaik ábécé szerinti sorrendjében közlöm őket.... --- ### Adalék a (cseh)szlovákiai magyar tudományosság megszervezéséhez - Published: 2013-01-20 - Modified: 2016-06-20 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2013/01/20/adalek-a-csehszlovakiai-magyar-tudomanyossag-megszervezesehez/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: tothlaszlo Ismeretesek azok a komoly erőfeszítések, amelyeket korán elhalt irodalomkritikusunk, művelődéstörténészünk, irodalom- és művelődésszervezőnk, az idén hatvanöt éve született és tíz éve elhalálozott Zalabai Zsigmond tett a (cseh)szlovákiai magyar irodalmi, szellemi és közélet minőségesebbé, sokrétűbbé és lendületesebbé tételéért, valamint az 1970-es évek elején csak egymástól elszigetelt elemeiben meglevő, általános helyzetét nézve kezdetleges, megfelelő intézmények nélküli állapotban leledző tudományosság megszervezéséért, működtethető struktúrája megalapozásáért. S természetesen köztudottak azok az eredmények is, melyeket e törekvéseivel, az 1970–1980– 1990-es éveken átívelő, közel három és fél évtizedes munkásságával elért. (A helyzetet jellemzi, hogy a csehszlovákiai magyar lapok, folyóiratok közül legfőképpen a már címével is az irodalmiságot hangsúlyozó folyóirat, az Irodalmi Szemle vállalkozott – és nemcsak a tudományosság vonatkozásában, hanem egyéb területeken is – a csehszlovákiai magyar szellemi-művészeti élet akkorra már egyértelműen egészségtelen és visszahúzó irodalomközpontúságának felszámolásához. Rajta kívül még a Csemadok Központi Bizottságának, illetve lapjának, a Hétnek voltak még ilyen törekvései. ) Részletesen összefoglalja és elemzi Zalabai ezen elgondolásait és erőfeszítéseit Filep Tamás Gusztáv róla írt, két kiadást is megért monográfiája (Zalabai Zsigmond, 1998 és Zalabai Zsigmond 1948–2003, 2004), felsorolva azokat a munkáit is – önálló és társszerzős műveit, valamint szerkesztéseit, összeállításait –, melyek pontos képet adnak erről a nem mindig egyenes vonalú, s társadalmilag meglehetősen hepehupás terepen, buktatók során át vezető útról. Írónk szerkesztői-szervezői munkásságának zöme tudvalevően az 1968 utáni husáki posztsztálinista visszarendeződés két évtizedére esik, ami egyrészt ugyan erősen meghatározta annak kereteit, másrészt viszont újabb és újabb feladatokat jelölt ki számára a csehszlovákiai magyarság azonosságtudatának és integritásának erősítése, másfelől pedig differenciáltságának és világra nyitottságának... --- ### Források a 20. század eleji magyarországi nemzetiségi tanítóperek történetéhez* - Published: 2013-01-20 - Modified: 2016-06-20 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2013/01/20/forrasok-a-20-szazad-eleji-magyarorszagi-nemzetisegi-tanitoperek-tortenetehez/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Translation Priorities: Optional - Authors: antaliczaniko Forrásközlésünk a Paszternák András vázseci (Liptó megye) evangélikus tanító ellen elrendelt fegyelmi eljárás iratait teszi közzé. 1 Az eljárás egyike volt azoknak a tanítópereknek, melyeket Liptó megyében 1908-ban és 1909-ben rendeltek el az 1907: XXVII. tc. 22. §-ban meghatározott fegyelmi vétség elkövetése miatt. A közölt iratokból egy olyan per folyamata bontakozik ki, mely során az egyházi főhatóság és a világi hatalom érdekellentéteiből fakadó harc tanúi lehetünk. A tanfelügyelő, valamint a közigazgatási bizottság – a helyi szintű felügyelettel megbízott legfelsőbb állami szerv szerepében – támadólag lép fel, míg az evangélikus egyház és a tanító védekező szerepbe kerül, még ha az egyház nem is annyira a tanító, mint évszázados autonómiája mellett áll ki. Az egyház a védelem tanúját arra szólítja fel, hogy az egyház érdekeit szem előtt tartva nyilatkozzon; a realitás és logika alapjain álló érveket maga a megvádolt tanító sorolja fel. A per mégis az állam győzelmével ér véget, amiből látszik, hogy a törvényben szabott feltételekhez képest nagyon rövid időn belül, a hatályba lépést követő kilenc hónap után megindított eljárások sokkal inkább a törvény szigorának demonstrálását, nem pedig a következetes végrehajtást szolgálták. Az 1907. évi törvények   Az 1906-ban kinevezett koalíciós kormány Magyarország átalakítását tűzte ki céljául. Programjában szerepelt a dualista rendszeren belüli pozíciók megváltoztatása, önálló magyar hadsereg és külügyminisztérium kialakítása. Mindezek az elképzelések túl radikálisak voltak az uralkodó számára, így a kormány kénytelen volt sorra lemondani célkitűzéseiről. Napirenden maradt azonban a nemzetiségekkel szembeni magyarosító politika és az elemi oktatás megreformálásának ügye. (Vö. Szarka 2007) Halász Ferenc, a kultuszminisztérium államtitkára a... --- ### Sources to the history of national minority teacher trials in Hungary in the beginning of the 20th century - Published: 2013-01-20 - Modified: 2016-06-20 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2013/01/20/sources-to-the-history-of-national-minority-teacher-trials-in-hungary-in-the-beginning-of-the-20th-century/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2013/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: antaliczaniko Our source publication presents the papers on the disciplinary proceedings imposed on evangelical teacher of Vázsec (Liptó County) András Paszternák. The process was one of the teachers lawsuits ordered in Liptó County in 1908 and 1909 because of the disciplinary offence defined in §22. of Act XXVII of 1907. The documents published here open up the process of a trial, in the course of which we can witness the fight stemming from the conflicts of interest between the major ecclesiastical authority and the secular power. The superintendent and the public administration committee – in the role of the supreme state authority responsible for local inspection – reacts offensively, while the evangelical church and the teacher takes the defensive role, even if the church stands not that much for the teacher, but for its own autonomy going back several centuries. The church calls the witness of the defence to take a stand in the best interests of the church; arguments based on reality and logic are listed by the accused teacher himself. Nevertheless, the trial ends in victory of the state, indicating that the processes launched within a very short time compared to the conditions defined by the law, just in nine months after entering into force, rather serve the purpose of demonstrating the rigor of the law than its consistent enforcement.   Anikó Antalicz            371(439)(091) Sources to the history of national minority teacher trials in Hungary    37. 014(439)”1907” in the beginning of the 20th century         94(439) Keywords: Lex Apponyi. Vázsec.... --- ### The formation and re-enterpretation of the “mythology” of the Hungarian Conquest Memorial in Verecke in the light of in-depth interviews - Published: 2013-01-20 - Modified: 2016-06-20 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2013/01/20/the-formation-and-re-enterpretation-of-the-mythology-of-the-hungarian-conquest-memorial-in-verecke-in-the-light-of-in-depth-interviews/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2013/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: turilaszlo The topic of this essay is the Verecke memorial, which has become a community symbol of Hungarians in Ukraine. The Verecke mountain-pass – the first “station point” of the conqueror Hungarians in the Carpathian Basin – became part of public awareness and an attribute of the Hungarian landtaking, in connection with the ceremonies of the Millenium. In 1995, when the question of the rebuilding of the Verecke memorial was raised, the Ukrainian state had only celebrated the 4th anniversary of its independence. As good-neighbourly relations with Hungary had been developing since 1991, the Ukrainian state at first reacted on the raised idea positively. But later, the construction works were suspended and the inauguration of the memorial did not go smooth either, partly for the national antipathies of the Ukrainian partner, partly for the different visions of the divided Hungarian political representation in Ukraine. We follow the views of the Hungarian minority on the memorial from the beginning of its construction in 1996 until its inauguration in 2008. The memorial has been in the centre of attention as one of the sensitive issues and source of a potential conflict between Ukraine and Hungary, as well as the Hungarian–Hungarian political relations representing local interests, and as such, has become a constant topic in the regional Ukrainian and Hungarian press.   László Túri     94(439) The formation and re-enterpretation of the “mythology” of the Hungarian     94(477. 87) Conquest Memorial in Verecke in the light of in-depth interviews        725. 94(477. 87) Keywords: The Verecke memorial.... --- ### A vereckei honfoglalási emlékmű „mitológiájának” kialakulása és újraértelmezése mélyinterjúk tükrében* - Published: 2013-01-20 - Modified: 2016-06-20 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2013/01/20/a-vereckei-honfoglalasi-emlekmu-mitologiajanak-kialakulasa-es-ujraertelmezese-melyinterjuk-tukreben/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Translation Priorities: Optional - Authors: turilaszlo A 21. század elejére a 156,6 ezer (Molnár–Molnár D. 2003, 62. p. ) fős ukrajnai magyarságság egyik közösségi szimbólumává a vereckei emlékmű emelkedett, amely 1996-tól, megkezdett építésétől a 2008-as felavatásig – sőt azóta talán még jobban – az ukrán–magyar, továbbá a helyi érdekeket képviselő magyar–magyar politikai kapcsolatok egyik érzékeny témájaként a közfigyelem előterébe került, s mint ilyen a régió ukrán és magyar sajtóorgánumainak is állandó témájává vált. Mindazonáltal az ezredforduló után fellendülő nemzeti turizmusnak is az egyik központi állomása, és tagadhatatlanul beleivódott a magyar köztudatba. Ez a magas fokú érdeklődés vezetett napjainkra a „Verecke-kultusz” kialakulásához. A kutatáshoz rendelkezésre álló irodalom igen széles spektrumon mozog. Nemcsak a magyar és ukrán kutatók szemléletmódja tér el egymástól kisebb-nagyobb mértékben, hanem a magyar szakirodalom, illetve a témával foglalkozó periodika sem tekinthető egységesnek. A folyóiratok összefoglalása mellett mélyebb betekintést enged a magyar honfoglalási emlékmű bemutatásához azoknak a személyeknek a megszólaltatása, akik szerepet játszottak az emlékmű történetének alakulásában, illetve – foglalkozásuknál, valamint hivataluknál fogva – végigkísérhették a vereckei emlékmű építésének folyamatát 1996-tól 2008-ig. Így a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Kovács Miklós,1 az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, Gajdos István,2 az emlékmű építő-tervezője, Matl Péter,3 a Vereckéről könyvet is megjelentető szakíró és turistavezető Kovács Sándor,4 valamint az Ungvári Nemzeti Egyetem történelem karának professzora, Mándrik Iván5 mondta el gondolatait a témával kapcsolatban.   A magyar honfoglalási emlékmű „mítoszának” kialakulása „Két fejlett kultúrájú nemzet értelmiségi elitje egyaránt jól tájékozódik a világban, de nem is néz, nem is lát a szomszédságba, a kerítésen túlra, s ez az... --- ### Az első Csehszlovák Köztársaság telepítés­politikája revíziójának kísérlete Kárpátalján 1938 és 1944 között 1 - Published: 2013-01-20 - Modified: 2017-04-26 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2013/01/20/az-elso-csehszlovak-koztarsasag-telepites%c2%adpolitikaja-reviziojanak-kiserlete-karpataljan-1938-es-1944-kozott-1/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Az 1938 novemberében, az első bécsi döntés következtében a Magyar Királysághoz visszakerült területeken, valamint az 1939 márciusában visszafoglalt további kárpátaljai területeken a megelőző két évtizedes csehszlovák uralom intézkedései olyan változásokat eredményeztek, melyeket nem lehetett figyelmen kívül hagyni a területek országtestbe való visszaillesztése során. Az említett változásokat kiváltó intézkedések sorában helyezhetjük el a csehszlovák földreformot és az azzal összekapcsolt telepítéspolitikát is. Ez az intézkedéssorozat település-földrajzi, gazdasági és etnikai arányban bekövetkezett változásokat egyaránt okozott Kárpátalján. A telepítéspolitika és különböző aspektusainak vizsgálata jelenleg az alapkutatások szintjén zajlik Kárpátalja vonatkozásában. Míg Felvidék esetében már részleteiben ismerhetjük a csehszlovák telepítéspolitika történetét, Kárpátalja esetében elsősorban a korabeli kiadványokból kaphatunk információt a történtekről, illetve a régió huszadik századi történetével foglalkozó nagyobb munkák foglalkoznak a telepítéssekkel érintőlegesen. Konkrétan a témával foglalkozó levéltári kutatásokon alapuló munkák csupán az elmúlt két évben jelentek meg. 2 A csehszlovák törvényhozás 1919. április 16-án fogadta el a törvényt, amely előirányozta a 150 hektárnál nagyobb mezőgazdasági terület vagy a 250 hektárnál nagyobb összterületű birtokok lefoglalását. Podkarpatská Rusban az Állami Földhivatal Ungvári Kirendeltsége volt illetékes a földreform végrehajtásában, ennek alárendelt, járásokban illetékes bizottságai is megszervezésre kerültek, Ungvár, Munkács, Técső és Beregszász központokkal. (Botlik 2005, 177–244 p. ) Ezt követően 1920. szeptember 1-jén adták ki azt a rendeletet, amelynek értelmében Podkarpatská Rus területén „minden haszonélvező, birtokos, társtulajdonos, állampolgárságra való tekintet nélkül, kilencven napon belül köteles bejelenteni 150 hektárnál vagy 260 kat. holdnál nagyobb földterületét”. Ezzel a rendelettel kezdetét vette a földbirtokok lefoglalása, felmérése, szétosztása. Amelyből egy rendkívül hosszan elhúzódó folyamat lett és soha nem fejeződhetett be.... --- ### The attempt for revision of the settlement policy of the first Czechoslovak Republic in Transcarpathia between 1938 and 1944 - Published: 2013-01-20 - Modified: 2016-06-20 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2013/01/20/the-attempt-for-revision-of-the-settlement-policy-of-the-first-czechoslovak-republic-in-transcarpathia-between-1938-and-1944/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2013/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: funkyou86 The Hungarian government on the reclaimed territory failed to revise the land reform and settlement policy carried out by the first Czechoslovak Republic. One of the reasons of this was that the changes going on in the region in the Czechoslovak era required sensitive and patient policies on part of the Hungarian leadership. In connection with the agricultural policy of the region, rather than the change of the land tenure system, working opportunities were most important to be provided for the Ruthenian population. The effectiveness of the measures to be taken was made difficult by the fact that the person of the chief organizer of the land reform changed frequently. The implementation of the revision was detained most of all by the policy of the Hungarian government towards the Ruthenians: as Ruthenians belonged among the beneficiaries during the deportations in the Czechoslovak times, significant part of the population of the settlers villages were Ruthenians, and the liquidation of these property acquisitions, as well as the sudden weakening of the economic positions of the Greek-Catholic church, which were strengthened among the Ruthenians in the Czechoslovak era, would have jeopardized the reintegration of Transcarpathia to the ties of the Hungarian Kingdom. Autonomy concepts connected with Transcarpathia and the fact that the Hungarian government would have been pleased to see Ruthenians among the eastern Slavonic nations as an independent one loyal to the Hungarians, tells about the long-term consolidation plans of the Hungarian government. The changed socio–political relations of Transcarpathia would not have... --- ### A Csehszlovákiának fizetendő magyar jóvátétel (1945–1949) - Published: 2013-01-20 - Modified: 2016-06-20 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2013/01/20/a-csehszlovakianak-fizetendo-magyar-jovatetel-1945-1949/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Translation Priorities: Optional - Authors: gaborpeter Bevezetés Ez a munka egy fejezetét alkotja annak a doktori disszertációnak, melyet Magyarország II. világháborút követő jóvátételi kötelezettségeiről, illetve a magyar és német áruforgalom újraindulásának körülményeiről írtam. A korábbi időszakban meglehetősen kevés munka jelent meg a jóvátétel kutatásáról, azok is elsősorban a szovjet relációval foglalkoztak, így a disszertáció elsődleges célja, hogy a korábbiaknál mélyebben, elsődleges levéltári forrásokból adjon képet a jóvátételi tárgyalások menetéről, a résztvevő felek stratégiájáról és politikai-gazdasági érdekeiről. Magyarország a második világháborút követően összesen 300 millió amerikai dollár értékben volt köteles jóvátételt fizetni szomszédjainak, ebből 200 millió a Szov­jetuniót, 70 millió Jugoszláviát, 30 millió pedig Csehszlovákiát illette. A jóvátételi kötelezettségről már az 1945 januárjában aláírt fegyverszüneti egyezmény is említést tett, a tárgyalások azonban jócskán elhúzódtak, csak a Szovjetunióval jött létre megegyezés viszonylag hamar, 1945 júniusában. A másik két állammal erre 1946 tavaszáig várni kellett. Politikai és gazdasági természetű nézeteltérések egyaránt nehezítették a megállapodás megkötését. Csehszlovákia esetében különösen éles ellentét bontakozott ki a lakosságcsere és az ehhez kapcsolódó restitúciós kérdések (az áttelepítés költségei, a különféle vagyontárgyak sorsa, az ottmaradt magyar kisebbség politikai jogai) körül. De nem kevésbé volt lényeges az a körülmény, hogy a hatalmas, 200 millió dolláros szovjet követelés önmagában is teljesen ellehetetlenítette a magyar gazdaságot, mely a háborús károkat sem tudta még teljes mértékben kiheverni. 1938-ban, az első bécsi döntés következtében a Felvidék déli sávját, majd 1939 tavaszán Kárpátalját csatolták vissza Magyarországhoz, előbbi 1944 végétől ismét Csehszlovákiához, míg az utóbbi végül a Szovjetunióhoz került. A többszöri határmódosítás számtalan, addig jórészt megoldatlan problémát vetett fel, melyeket a csehszlovák... --- ### Hungarian reparations to be paid to Czechoslovakia (1945–1949) - Published: 2013-01-20 - Modified: 2016-06-20 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2013/01/20/a-csehszlovakianak-fizetendo-magyar-jovatetel-1945-1949/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2013/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: gaborpeter This study examines Hungary´s obligation for reparations after World War II. The number of works devoted to the research of reparations has earlier been rather few and were focused first of all to its Soviet relation, therefore, the objective of this study is to provide deeper information based on primary archival resources on the process of the negotiations with Czechoslovakia, the strategy of the participating parties and their political–economical interests. Hungary after World War II was obliged to pay reparations to its neighbours in the total amount of 300 million American dollars, 200 millions of which was supposed to be paid to the Soviet Union, 70 millions to Yugoslavia and 30 millions to Czechoslovakia. On the obligation to pay preparations there was already a mentioning in the armistice agreement signed in January 1945, but the negotiations were delayed for long, an agreement was achieved in a relatively short time, in June 1945, only with the Soviet Union. The other two states had to wait until spring 1945. The agreement was delayed for differences both of political and economic nature. In case of Czechoslovakia, there was an especially sharp conflict because of the deportation of the population and the related restitutions issues (costs of the deportation, fate of the various assets, political rights of the remaining Hungarian minority). But it was not of a less importance that the huge debt against the Soviet Union amounting 200 million dollars alone ruined the Hungarian economy still not fully recovered from the damages caused... --- ### Szempontok és adalékok a szenci szövetkezetek történetének vizsgálatához (1905–1948) - Published: 2013-01-14 - Modified: 2016-06-20 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2013/01/14/szempontok-es-adalekok-a-szenci-szovetkezetek-tortenetenek-vizsgalatahoz-1905-1948/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Translation Priorities: Optional - Authors: gaucsikistvan Ez a tanulmány nem vállalkozik kizárólag a szenci szövetkezetek szervezetközpontú történetének a bemutatására, ami a kutató sematikus hozzáállását is megelőlegezheti. Sőt nem is egy töretlennek tűnő fejlődési ív felvázolása a cél. A bevezetőben leszögezném, hogy kimondva-kimondatlanul az ún. polgári korszak szövetkezeti eszmeiségét főképpen a közösségszervezés hatékonysága és a (kis)polgári miliő kialakulása szempontjából előbbremutatónak tartom, mint a szocialista korszakét. A szocializmusban hagyományos szövetkezetekről nem is beszélhetünk, hiszen a direktív tervgazdálkodás részelemeiként és végrehajtóiként olyan termelőszövetkezetek működtek, amelyek a demokratikus és autonóm, közösségteremtő mintákat teljes mértékben nélkülözték. A szocialista szövetkezeti tag 1945 előtti társával szemben nem őrizhette meg tulajdonosi státusát, egyszerű alkalmazottá vált. Ez a diktatórikusan bevezetett szovjet kolhozrendszer, bár a későbbiekben számos szervezeti változáson és módosításon ment keresztül, elhomályosította a polgári időszak szövetkezeti intézményrendszerét. A köztudatban ennek következményei máig hatnak. Az ún. szocialista szövetkezet és a tervutasításos agrár- és szövetkezetpolitika számlájára írható a közösségközpontú gazdasági tevékenységekkel szembeni mai érdektelenség, a közgondolkodásban továbbra is élő számos negatív jelző, szűkebben véve pedig a historiográfiákban a szövetkezetekkel kapcsolatos homályos fogalomhasználat. 1 A tanulmányban koncepcionális és terjedelmi okok miatt nem szentelhetek figyelmet a legkülönbözőbb szenci szövetkezeti típusoknak. Ebből a szempontból az országos hatáskörű, egy-egy gazdasági területre és kiskereskedelmi szférára szakosodott, inkább 1918-at, illetve 1938-at követően alapított szövetkezetekkel (Konzum, Kárpátia,2 Országos Gazdasági Szövetkezet szenci fiókja,3 Eke Magyar Gazdák Állat- és Terményértékesítő Szövetkezete,4 szlovák telepesek alsómajori szövetkezete5) nem foglalkozom. A témaválasztás során elsősorban a legelső helyi alapítású szövetkezetekre összpontosítok, melyeknél Károly Alajos szenci plébános és gazdaságszervező játszott kulcsfontosságú szerepet. Éppen ezért életútjára és tevékenységére, még ha vázlatosan... --- ### Aspects and additional data to the research of the history of cooperatives in Szenc (1905–1948) - Published: 2013-01-14 - Modified: 2016-06-20 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2013/01/14/aspects-and-additional-data-to-the-research-of-the-history-of-cooperatives-in-szenc-1905-1948/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Post Years: 2013/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: gaucsikistvan In this study I examine the circumstances of the foundation and further development of cooperatives in Szenc in the beginning of the 20th century within three periods of cooperative systems. The first one is the institutionalization of cooperatives evolving from urban and rural cooperatives in the paving years of dualism, especially in the last two decades of the 19th century. The second period is constituted of the Czechoslovak, respectively Slovak cooperative structure between the two world wars, and the short Hungarian period of 1938–1945. In the third period of 1945–1948 reintegration of cooperatives took place and a homogenized superstructure was created, again based on national aspects, and the final liquidation of the respective cooperatives was performed as well. Years indicated in the title of this study are only informative, as the history of the cooperatives of Szenc must be discussed in a broader time range. In this field of interpretation both the processes before 1905 and those after 1945 must be flashed on. This study may, perhaps, provide new approaches to the missing social history of Szenc, and in the near future it can launch a professionally and methodically better founded, long-term research of the history of the commonage and the town itself as well.   István Gaucsík           338. 2(437. 6)”1905/1948” Aspects and additional data to the research of the history         94(437. 6)”1905/1948” of cooperatives in Szenc (1905–1948) Keywords: Cooperatives in Szenc at the first half of the 20th century. The historical–economical background of the commonage in Szenc. The... --- ### Impresszum 2013/1 - Published: 2013-01-14 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2013/01/14/impresszum-20131/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XV. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia)Tar­ta­lomTanulmányok Gaucsík István Szempontok és adalékok a szenci szövetkezetek történetének vizsgálatához (1905–1948) Gábor Péter A Csehszlovákiának fizetendő magyar jóvátétel (1945–1949) Molnár Ferenc A munkácsi püspökség kísérletei egy önálló görög katolikus érsekség felállítására a 19. század közepéig Szakál Imre Az első Csehszlovák Köztársaság telepítéspolitikája revíziójának kísérlete Kárpátalján 1938 és 1944 között Túri László A vereckei honfoglalási emlékmű „mitológiájának” kialakulása és újraértelmezése mélyinterjúk tükrében Antalicz Anikó Források a 20. század eleji magyarországi nemzetiségi tanítóperek történetéhez Közlemények Tóth László Adalék a (cseh)szlovákiai magyar tudományosság megszervezéséhez Gágyor József Egy maréknyi anyanyelvünk aranypénzeiből Műhely Hegedűs Norbert A tudomány szolgálatában. Az Eruditio–Educatio 7. évfolyamáról Könyvek Eplényi Kata és Kántor Zoltán (szerk. ): Térvesztés és határtalanítás. A magyar nyelvpolitika 21. századi kihívásai (Öllös László) Braun László, Csernicskó István és Molnár József: Magyar anyanyelvű cigányok/romák Kárpátalján (Gazdag Vilmos) Vajda Barnabás: Egy szabad hang Kelet-Európában. A Szabad Európa Rádió tevékenységéről a hidegháború alatt (Baka L. Patrik) Bárczi Zsófia (összeáll. ): Szerző – szöveg – olvasat. Irodalmi szövegek elemzése és tanítása (Csanda Gábor) --- ### Misad Katalin–Csehy Zoltán (szerk.): Nova Posoniensia. A pozsonyi Magyar Tanszék évkönyve - Published: 2012-12-07 - Modified: 2016-06-07 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2012/12/07/misad-katalin-csehy-zoltan-szerk-nova-posoniensia-a-pozsonyi-magyar-tanszek-evkonyve-2/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2012/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: paszmarlivia Misad Katalin–Csehy Zoltán (szerk. ): Nova Posoniensia. A pozsonyi Magyar Tanszék évkönyve. Pozsony, Szenczi Molnár Albert Egyesület–Kalligram Kiadó, 2011, 272 p.   Szűk három évszázad után újra kapható a Nova Posoniensia! Ha szeretném, így vezethetném félre a gyanútlan olvasót, ám ahogy az a Lectori salutem! szavaiból, azaz a szerkesztői köszöntőből is kiderül, valójában a 18. századi azonos elnevezésű latin nyelven kiadott hetilap iránt tanúsított hagyománytisztelet jelentette a fő motivációt, amikor a pozsonyi Magyar Tanszék évkönyvének címadására került sor. A hagyománytisztelet egyben új hagyományt is kíván életre hívni, hiszen 2011 után megfelelő feltételek mellett reményeink szerint minden évben kiadásra kerül majd a pozsonyi műhelyben folyó munka lényegi kivonata. A kötet alapvetően három részre tagolható. Az első két rész szerzői a tanszék állandó munkatársai és doktoranduszai. Előbbi a nyelvészet, utóbbi az irodalom tárgykörébe tartozó írásokat tartalmazza, a harmadik pedig azon jelenlegi vagy volt egyetemi hallgatók szépirodalmi jellegű munkáit, akik a tanszéken kaptak irányt e tevékenységük indulásához vagy folytatásához. A nyelvészeti fejezet összesen öt írást tartalmaz a nyelvi ideológiák témakörével kezdve a magyar idegen nyelvként való oktatásával bezárólag. Lanstyák István nyelvi ideológiákról írt tanulmányában először is definiál, majd egy új felosztást vezet be, amely felülírja a korábban általa rendszerezett kategóriákat. A változtatásokra azért volt és várhatóan lesz is szükség, mert a kutatás még a kezdeti fázisban jár, és rendkívül szerteágazó. A példákkal gazdagon ellátott írás rámutat a fogalmak bizonyos átfedődéseire is, amelyek a tárgy képlékenységét látszanak demonstrálni. A laikus olvasó számára mindenképpen tanulságos, milyen hatást gyakorolnak ránk a nyelvművelés által explicit vagy implicit... --- ### Török Tamás: Ipoly mente helynevei. Adattár - Published: 2012-12-07 - Modified: 2016-06-07 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2012/12/07/torok-tamas-ipoly-mente-helynevei-adattar/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2012/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: baukojanos Török Tamás: Ipoly mente helynevei. Adattár. 1. kötet. Alsó-Ipoly mente. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2011, 144 p.   Egy régió helynévkincse számos művelődéstörténeti ismeretet rejt magában. Török Tamás értékmentő feladatra vállalkozott, Alsó-Ipoly mente külterületének történeti és élő földrajzi neveit gyűjtötte össze, s a helynévanyagból regionális adattárat szerkesztett. Egy többéves kutatómunka eredményét tartja kezében az olvasó, mely a következő részekből áll. A szerző a bevezető után bemutatja a gyűjtési területet, majd a régió nyelvjárását. Ipolyságtól a folyó torkolatáig, Helem­báig 13 mai településen (Gyerk, Helemba, Ipolybél, Ipolykiskeszi, Ipolypásztó, Ipolyság, Ipolyszakállos, Ipolyvisk, Leléd, Lontó, Peresz­lény, Szalka, Szete) és egy elpusztult majorságon (Szekeresd) gyűjtötte össze a helynévanyagot az első katonai felméréstől (1782– 1785) 2010-ig. A vizsgált területen a palóc nyelvjárás Ipoly vidéki nyelvjárástípusát beszélik. Mivel a források között történeti és ma használatos térképek is szerepelnek, ezért Török Tamás önálló fejezetben foglalkozik a térképek jellemzésével. Ezek után következik a gyűjtés történetének leírása. Az adattár elején rövid útmutató található a használatához. Az adattárban az egyes települések szerint közli a szerző a helyneveket. Az Ipoly menti helységnevek etimológiája után szerepel a neveket lokalizáló térkép. A címszóban a helynevek köznyelvi alakját találhatjuk, majd szögletes zárójelben az egyes térképek adatait betűhív formában, illetve a nyelvjárásban használatos helynévi formákat. A térképeken és az élőnyelvben szereplő névváltozatokat, valamint a szlovák–magyar névpárokat kettőspont választja el egymástól (pl. Tiszteles és Alsó Fenék: Tiszteles és alsó fenék: Farské a dolné dno). Egyes helyneveket eltérő helyesírással tüntettek fel a különböző forrásokban (pl. Tompai-szőlőkre-járók : Tompai Szőllőkre Járók, Tompai szöllökre járók, Tompai Szőllők­nél : tompai szőllőkre... --- ### Szabómihály Gizella–Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában. VII. kötet, Nyelv - Published: 2012-12-07 - Modified: 2016-06-07 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2012/12/07/szabomihaly-gizella-lanstyak-istvan-szerk-magyarok-szlovakiaban-vii-kotet-nyelv/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2012/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: kralinahobothkatalin, tothkatalin Szabómihály Gizella–Lanstyák István (szerk. ): Magyarok Szlovákiában. VII. kötet, Nyelv. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2011, 586 p.   A Fórum Kisebbségkutató Intézet gondozásában 2011-ben jelent meg a Magyarok Szlovákiában sorozat hetedik, Nyelv című kötete. A Szabómihály Gizella és Lanstyák István szerkesztette, monografikus jellegűnek is tekinthető kötet a szlovákiai magyar nyelvészek írásait gyűjti egybe, negyven – részben korábban már publikált – tanulmányban különböző szempontú elemzések révén számol be a szlovákiai magyar nyelvhasználatról, a szlovákiai magyar nyelvváltozatokról. A szerkesztői előszóból is kiderül, hogy a kötet célja nem a szlovákiai magyarok nyelvének részletező leírása volt. A tematikailag nyolc főfejezetbe rendezett tanulmányoknak köszönhetően, melyek szerzői a pozsonyi, nyitrai, komáromi magyar tanszékek oktatói, az olvasó bepillantást nyer a rendszerváltás óta eltelt időszak szlovákiai magyar nyelvtudományi kutatásainak eredményeibe. A szerzők több témakört érintenek, így foglalkoznak a nyelvi jogokkal és nyelvpolitikával, a magyar nyelv szlovákiai változatainak, pl. a nyelvjárások jellemzőivel, a nyelvérintkezés és a kétnyelvű nyelvhasználat aspektusaival, s kitérnek a névhasználat és az oktatás, valamint a nyelvmenedzselés kérdéseire is. A kötet első, Nyelvi jogok, nyelvpolitika c. főfejezete a nyelvi jogokat és a nyelvpolitikát érintő kérdéseket fejteget. Szabómihály Gizella fejezetnyitó tanulmányában foglalkozik az államnyelv szerepét hangsúlyozó törvényekkel s azok nemzetközi szempontú értékelésével, melynek kiindulópontja a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája, továbbá beszámol a szlovákiai kisebbségi nyelvhasználati jogokról s azok hiányosságairól. Az olvasó előtt megmutatkozik, hogy az elmúlt két évtizedben hol történt előrelépés, s mely területeken nem javult a helyzet, mely törvénypontok érintik továbbra is negatívan a kisebbségi nyelvhasználat jogi garanciáit. Menyhárt József olyan egyház-politikai kérdéseket boncolgat, melyek... --- ### Skultéty Csaba: Mi is volt a Szabad Európa Rádió? Egy szerkesztő visszaemlékezései. - Published: 2012-12-07 - Modified: 2016-06-07 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2012/12/07/skultety-csaba-mi-is-volt-a-szabad-europa-radio-egy-szerkeszto-visszaemlekezesei/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2012/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: vajdabarnabas Skultéty Csaba: Mi is volt a Szabad Európa Rádió? Egy szerkesztő visszaemlékezései. Budapest, Helikon Kiadó, 2011, 182 p. Megkapó humorú, intelligens és szellemes visszaemlékezés Skultéty Csaba könyve a Szabad Európa Rádióról (SZER). A szerző egyike azoknak a szerkesztőknek, akik 1951. ok­tóber 6-án a szerkesztőségben hallhatták felcsendülni a SZER első magyar műsorát, és egyike azoknak, akik még köztünk vannak abból a generációból. Ez a munka nem annyira egy összefüggő könyv, mint inkább frappáns, sodró lendületű és olvasmányos írások sora egy-egy meghatározott témáról. Arról, hogyan került a szerzőnk Párizsba, majd onnan a SZER müncheni főhadiszállására. Arról, hol, hogyan, kik között és milyen munkaritmusban töltött el mintegy harminc évet előbb hírszerkesztőként, majd 1963 után nemzetközi politikai szerkesztőként, kommentátorként a SZER magyar osztályán az az ember, akit az édesanyja is csak SZER-beli álnevén, Ambrus Mártonként ismert. Roppant izgalmasak a könyvnek azok a részei, amelyek a magyar szerkesztőség munkatársairól (Juhász László, Csonka Emil, Borsányi Júlián, Bogyay Tamás és sokan mások) szólnak, valamint azok a fejezetek is, amelyek egy-egy ismert államférfihoz vagy művészhez kapcsolódnak (W. Churchill, de Gaulle, W. Brandt, H. Schmidt, De Gaspieri, Thomas Mann és mások), akikkel Skultéty Csaba találkozott. A magam részéről a szerkesztőség belső munkamenetének és a csehszlovák osztály szerkesztőivel való kapcsolat részleteit értékelem a legtöbbre, mert ezekről a részletekről, a belső SZER-világ mű­ködéséről csakis egy olyan bennfentes és jó tollú visszaemlékezőtől kaphatunk információkat, mint amilyen Skultéty Csaba. A könyv végére marad egy kis keserű íz az ember szájában. Ennek oka egyrészt az a csalódás, hogy ez a mostani könyv elég nagy... --- ### Tóth, Andrej–Novotný, Lukáš–Stehlík, Michal: Národnostní menšiny v Československu 1918-1938. Od státu národního ke státu národnostnímu? - Published: 2012-12-07 - Modified: 2016-06-07 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2012/12/07/toth-andrej-novotny-lukas-stehlik-michal-narodnostni-mensiny-v-ceskoslovensku-1918-1938-od-statu-narodniho-ke-statu-narodnostnimu/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2012/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: simonattila Tóth, Andrej–Novotný, Lukáš–Stehlík, Michal: Národnostní menšiny v Československu 1918-1938. Od státu národního ke státu národnostnímu? Praha, Filozofická fakulta UK Praha, 2012, 722 p. Bár az első Csehszlovák Köztársaságot (1918–1938) az 1920. február 29-én elfogadott alkotmány nemzetállamként deklarálta, s a csehszlovák kormányzatok törekvése végig az volt, hogy ténylegesen is csehszlovák nemzetállammá tegye, Csehszlovákia valójában olyan nemzetiségi állam volt, amelyben a nemzeti kisebbségek a lakosság mintegy harmadát tették ki, s amelyben a csehszlovák államnemzet ideája is fikció volt csupán. Nem meglepő tehát, hogy a nemzetiségi kérdés végig komoly szerepet kapott a kor belpolitikájában, s az első köztársaság bukása is szorosan összefügg annak megoldatlanságával. Az első Csehszlovák Köztársaságot nemritkán a „masaryki demokrácia” jelzős szerkezettel szokás illetni. S bár ezt az elismerést a korabeli csehszlovák politika részben épp nemzetiségi politikájának köszönhette, meglepő módon Csehszlovákia mégsem rendelkezett semmiféle nemzetiségi programmal. A Csehszlovákia megalakulása előtt hangoztatott közép-európai Svájc programját ugyanis nagyon gyorsan elfeledték, új vízió kidolgozására azonban nem került sor. Hacsak a csehszlovák nemzetállam vízióját ilyennek nem tartjuk. A nemzetiségek helyzetének rendezésére irányuló hosszú távú program hiányában pedig a csehszlovák nemzetiségi politika lépéseit leginkább az aktuálpolitikai érdekek határozták meg. S mint az 1938-as év eseményei is igazolják, komolyan akkor foglalkoztak vele, amikor már körmükre égett a probléma. A nemzetiségi kérdésnek, pontosabban a cseh–német, cseh–szlovák, szlovák–magyar viszonynak rendkívül gazdag szakirodalma van. Ezek között vannak szakszerű megközelítések (pl. Ján Rychlík munkái a cseh–szlovák viszonyról vagy Jaroslav Kučera és Václav Kural munkái a szudétanémetek és a csehek kapcsolatáról) és tömegével találni nacionalista ihletésű pamfleteket is, amelyek szerzőinek a nevét... --- ### A TNTeF című magyar és a Gender/rovné příležitosti/výzkum című cseh nyelvű feminista folyóirat - Published: 2012-12-07 - Modified: 2016-06-07 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2012/12/07/a-tntef-cimu-magyar-es-a-genderrovne-prilezitostivyzkum-cimu-cseh-nyelvu-feminista-folyoirat/ - Kategóriák: Műhely, Szemle - Post Years: 2012/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: bolemantlilla A következőkben két feminista folyóirat bemutatására kerül sor. Egy magyarországi és egy csehországi kiadványról van szó, amelyek úttörő szelleműek és egyedülállóak a maguk nemében. Noha a feminista és nemtudományi elméletek akadémiai (tudós) körökben ma már hivatalosan elfogadottá váltak, ez az elfogadottság gyakran csupán elméletileg valósul meg, a gyakorlatban viszont az ilyen jellegű szakmai kiadványok és főként folyóiratok száma nagyon alacsony. Gyakoribb az, hogy egy-egy feminista vagy nemtudományi (gender studies) témájú értekezés, tanulmány jelenik meg társadalom- és humántudományi folyóiratokban, esetleg némely folyóirat időnként különszámot szentel a nemtudománynak. A téma másik megjelenési formája a konferenciakötet, amely szintén ritkán áll össze csupán feminista szövegekből. Ez utóbbi egyik követendő példája éppen az egyik folyóirat kiadójaként itt bemutatandó szegedi Társadalmi Nemek Tudománya Kutatócsoport több éve (a 2013. évi lesz a kilencedik alkalom) folyó konferenciája, amelynek előadásai az első néhány évben önálló kötetben is megjelentek. TNTeF – Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat Miután azonban a kötet kiadását nem tudták a további években megvalósítani, egy másik tervüket váltották valóra. A Szegedi Tudományegyetem Angol-Amerikai Intézetének Társadalmi Nemek Tudománya (TNT) Kutatócsoportja 2010 őszén elhatározta, hogy rendszeresen megjelenő szakmai fórumot hoz létre a magyarországi s az államhatáron túl bárhol élő magyar nők és feministák életét, mozgalmait, illetve az éle­tüket megjelenítő kulturális, irodalmi, és médiareprezentációkat kutatóknak – így vezette be az első számot Barát Erzsébet, a folyóirat felelős szerkesztője. Így jött létre a társadalmi nemek tudománya területén megjelenő első magyar e-fo­lyóirat, a TNTeF, amely szerepel a DOAJ (Directory of Open Access Journals) adatbázisában is. A szerkesztőség célkitűzései szerint elsősorban magyar nyelvű... --- ### A szlovákiai magyar társadalom kedvezőtlen fejlődési tendenciái - Published: 2012-12-07 - Modified: 2016-06-07 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2012/12/07/a-szlovakiai-magyar-tarsadalom-kedvezotlen-fejlodesi-tendenciai/ - Kategóriák: Agora, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: csakypal A 2011-es népszámlálás eredményei megrázták a szlovákiai magyar társadalom egy részét. Többen – szakemberek is – részletes elemzéseket publikáltak a felszínről, elsősorban a számokról, holott mindenki számára nyilvánvaló, hogy a népszámlálás adatfelvételi folyamata a legelpackázottabbak közé tartozik. Mindjárt az adatgyűjtési folyamat kezdetén megjelentek a médiában olyan információk, amelyek szerint az adatfeldolgozási rendszer nem garantálja a folyamat anonimitását, a kérdőíveken ugyanis olyan számjelkód található, amely tartalmazza a polgár személyi adatainak egyikét-másikát is. Az adatgyűjtési folyamat kellős közepén olyan polgári kezdeményezés is alakult, amely az egész népszámlálás bojkottjára szólított fel. A kialakult káoszt fokozta, hogy az adatbegyűjtési folyamat közben számlálóbiztosok tömegesen mondtak le, munkájukat jórészt állami hivatalnokok vették át. Ilyen körülmények közt nyilvánvaló, hogy a statisztikai hivatal abszolút számai nem tekinthetők feltétlenül megbízhatónak, a hivatal maga is sokat bizonytalankodott az eredmények nyilvánosságra hozatala előtt, ráadásul mindehhez társul a nemzetiségi vagy anyanyelvi hovatartozást be nem vallók magas aránya, amely deformálhatja főleg a kisebbségi csoportok eredményeit. Indokolt tehát az óvatosság az abszolút számok vonatkozásában, ám az kétségtelen tény, hogy ez az elrontott népszámlálási folyamat minden hibája ellenére is információkat szolgáltat bizonyos társadalmi tendenciákról. Érdemes tehát elgondolkodni a folyamatok irányai, azok vélhető okai és a fejlődési tendenciák fölött. Ezek ugyanis nem pozitívak. Az eddigi reakciók A 2011-es népszámlálás után sokan a szlovákiai magyar társadalomban is úgy érzik, baj van a közösséggel, meg kell szólalni. Fórum is létrejött a vélemények megfogalmazására. Fontos és jó, hogy ilyen kezdeményezés napvilágot látott, hiszen a szlovákiai magyar közélet egyik rákfenéje éppen az, hogy nem létezik közbeszéd, alig vannak társadalmi viták,... --- ### A szlovákiai „Ki a magyar?” vita - Published: 2012-12-07 - Modified: 2016-06-07 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2012/12/07/a-szlovakiai-ki-a-magyar-vita/ - Kategóriák: Agora, Szemle - Post Years: 2012/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: tamaspal A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala az Új Szó Szalon mellékletével együtt 2012-ben széles körű vitát kezdeményezett a „ki a magyar, mi a magyar” kérdéseiről. Az eszmecsere kiindulópontja a szlovákiai magyarság létszámgondjai voltak, az első hozzászólások (közöttük Tokár Géza vitaindítója) az utolsó két népszámlálás közötti 62 ezres magyar fogyásra, annak lehetséges okaira összpontosítottak. A vitához több tucat hozzászólás érkezett. Megszólaltak a szlovákiai magyarság legismertebb közírói, néhány politikusa, fontos értelmiségijei, de megszólaltak fiatalemberek, iskolai pedagógusok és olyanok is, akik egyébként eddig különösebben nem számítottak közszereplőnek. A témát vitaüléseken tárgyalták a 2012-es gombaszögi táborban, később a komáromi gimnáziumban, a szövegek hallhatóak voltak a Pátria rádióban, és hozzáférhetőek összegyűjtve több honlapon. A sorozat szerkesztése Csanda Gábor és Tóth Károly feladata volt. Úgy tűnik, hogy a gondos dokumentáció része a vita koncepciójának. A vita csúcsa 2012 nyarára esik. A szlovákiai magyar közösség sorsával foglalkozó szakértők viszonylag széles köre vett a projektben aktívan részt. Már csak ezért is érdekes, hogy hogyan fogalmazza meg önmagát, saját mozgásterét az elit egy jelentős létszámú kisebbségi társadalomban. Külső elemzőként három kérdésre kerestem a választ: Melyek a nemzeti önképépítés fő elemei egy kisebbségi közösség elitjében? Milyen mértékben jelentkeznek a felmerült kérdésekkel kapcsolatban azok a törésvonalak, amelyek az anyaországi társadalmat e vonatkozásban meghatározzák? S melyek a közös és eltérő elemek az anyaországi és kisebbségi beszédmódok között az önmeghatározás e vitában felmerülő kérdéseiben? Hol látja a kisebbségi elit saját mozgásterét a közösség formálásában, és mennyire erősnek véli azokat a többségi akaratokat, szándékokat, véletlenszerű hatásokat, amelyeket nem tud kezelni, vagy amelyeken saját maga nem tud... --- ### Válogatás a prágai és a pozsonyi magyar külképviselet jelentéseiből (1948–1956) - Published: 2012-12-07 - Modified: 2016-06-07 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2012/12/07/valogatas-a-pragai-es-a-pozsonyi-magyar-kulkepviselet-jelenteseibol-1948-1956/ - Kategóriák: Dokumentumok, Szemle - Post Years: 2012/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: popelyarpad A Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadásában 2008-ban látott napvilágot az Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948–1956 közötti történetéhez című dokumentumgyűjtemény első kötete, amely a csehszlovák állami és pártszervek magyar kisebbséggel kapcsolatos dokumentumaiból adott közre válogatást. Amint azt annak idején jeleztük, a kiadvány csupán az első kötete kívánt lenni egy több kötetesre tervezett gyűjteménysorozatnak, amelyet újabb kötetek követnek majd. Többéves újabb kutatómunka eredményeként a közeljövőben jelenik meg a sorozat második kötete, amely a prágai magyar követség (1954-től nagykövetség) és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből közöl válogatást. A két magyar külképviseleti szerv évente jelentések százaiban számolt be a csehszlovákiai eseményekről, a különböző belpolitikai kérdésekről, Csehszlovákia gazdasági és kulturális életéről, nemzetközi kapcsolatairól, a csehszlovák–magyar kétoldalú kapcsolatokról, s természetesen a szlovákiai magyarság helyzetéről is. A prágai és pozsonyi magyar külképviselet jelentéseinek önálló kötetben való közreadását az indokolja, hogy a tárgyalt időszak feltáratlansága miatt számos kérdésnek a mai napig ezek a jelentések az elsődleges, sokszor az egyetlen forrásai, így hasznos támpontokat nyújthatnak a további kutatómunkához és a korszak feldolgozásához. Az alábbiakban a megjelenés előtt álló kötet irataiból adunk közre válogatást. A közzétett diplomáciai jelentéseket igyekeztünk úgy kiválogatni, hogy azok tematikailag lehetőleg kiegyensúlyozottak legyenek, ugyanakkor kiegészítsék a folyóirat A magyar diplomácia és a csehszlovákiai magyarság (1948–1956) című tanulmányában tárgyaltakat is.   Popély Árpád   Dokumentumok   1.   Prága, 1948. június 28. Bolgár Elek prágai magyar követ jelentése a cseh országrészekbe deportált magyarok helyzetéről.   92/pol. 1948                         Prága, 1948. június 28. Tárgy: Helyzetjelentés a Cseh- és Morvaországba hurcolt magyarságról. Melléklet: csomó.   Fenti tárgyban tisztelettel... --- ### A magyar diplomácia és a csehszlovákiai magyarság (1948–1956) - Published: 2012-12-07 - Modified: 2016-06-07 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2012/12/07/a-magyar-diplomacia-es-a-csehszlovakiai-magyarsag-1948-1956/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2012/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: popelyarpad A párizsi békeszerződés életbe lépésének napján, 1947. szeptember 15-én helyreálltak az 1939 márciusa óta szünetelő magyar–csehszlovák diplomáciai kapcsolatok. 1 Az újból felállított prágai magyar követség ideiglenes ügyvivőjévé a következő napokban Farkas Lehel követségi titkárt, a hamarosan főkonzulátussá átminősített pozsonyi konzulátus vezetőjévé konzuli minőségben Wagner Ferencet nevezték ki. 2 A két magyar külképviseleti szerv ugyanakkor nem 1947 szeptemberében jött létre, mindkettő távolabbi előzményekre tekint vissza. A prágai magyar képviselet már 1945 szeptemberében, tehát négy hónappal a világháború befejezését követően megkezdte tevékenységét. A Rosty-Forgách Ferenc követségi tanácsos által meghatalmazottként vezetett hivatal feladata a magyar állampolgárok érdekeinek védelme, valamint a háború után Csehszlovákiában rekedt magyar állampolgárok Magyarországra való visszatérésének elősegítése volt. Az ideiglenes prágai magyar képviselet hivatalosan a „Meghatalmazott a magyar állampolgárok érdekvédelmére Csehszlovákiában” címet használta. 3 Az 1947-ben végbemenő magyarországi politikai fordulatot, Nagy Ferenc kisgazdapárti miniszterelnök lemondatását és emigrációba kényszerítését követően megtagadta az új magyar kormány diplomáciai képviseletét, s lemondott és külföldön maradt, illetve nyugati országokba távozott számos külszolgálaton lévő magyar diplomata, köztük Rosty-Forgách Ferenc is, aki 1947. június 16-án hagyta el állomáshelyét. 4 Az ő távozása után ideiglenes ügyvivőként Farkas Lehel követségi titkár vezette a prágai képviseletet. A követség első követi rangú vezetője Bolgár Elek lett, aki 1947. december 23-án adta át megbízólevelét Edvard Beneš köztársasági elnöknek. 5 A köztudatban Magyar Meghatalmazotti Hivatalként élő pozsonyi magyar képviseletet a lakosságcserét magyar részről felügyelő Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság hozta létre a magyarországi áttelepítésre kijelölt szlovákiai magyarok érdekvédelmének ellátására. A hivatalosan 1946. augusztus 1-jei hatállyal felállított hivatal vezetője a korponai születésű Wagner Ferenc minisztériumi jogtanácsos,... --- ### Emberi jogok és elismert emberi jogok* - Miért fontos e megkülönböztetés a kisebbségi jogok szempontjából? - Published: 2012-12-07 - Modified: 2016-06-07 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2012/12/07/emberi-jogok-es-elismert-emberi-jogok-miert-fontos-e-megkulonboztetes-a-kisebbsegi-jogok-szempontjabol/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2012/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: andrassygyorgy Bevezetés Az emberi jogok tana filozófiai és jogtudományi tanítás, de olyan filozófiai és jogtudományi tanítás, amelyet egy ideje magukévá tettek a törvényhozók, a jogalkotók is, akik aztán beillesztették ezeket az így vagy úgy felismert és definiált jogokat az általuk alkotott jogba, s ennek eredményeként létrejött az emberi jogok nemzeti és nemzetközi joga. Ezzel azonban a tanítás úgyszólván megkettőződött: már nem csupán elméletként, hanem intézményesült formában, a pozitív jog részeként, az emberi jogok jogaként is létezik. Az ugyanis aligha lehet kétséges, hogy a tanítás ebben az intézményesültebb formában, a pozitív jog részeként is az emberi jogok tana maradt, s hogy az maradt annak ellenére is, ha e joganyag értelmezésében és alkalmazásában már nem a filozófusoké és a jogtudósoké, hanem a gyakorló jogászoké a főszerep. Fogal­mazhatunk azonban úgy is, hogy az emberi jogok doktrínájának ezzel a megkettőződésével valójában csak az történt, amit maga a tan egyébként is előirányzott: megkezdődött az ember alkotta jog hozzáigazítása az emberi jogokhoz. Bárhonnan nézzük is tehát a dolgot, úgy tűnik, az emberi jogok tana nem csupán az emberi jogok filozófiai és jogtudományi hagyományából áll; részét képezi e tannak egy mára már meglehetősen kiterjedt joganyag, az emberi jogok nemzeti és nemzetközi joga, s e jog története is. Az emberi jogok tanának mind filozófiai-jogtudományi, mind pedig pozitív jogi formájában kiküszöbölhetetlen eleme az emberi jogok és az elismert emberi jogok megkülönböztetése. 1 Ez a distinkció mindazonáltal az utóbbi időkben már csak ritkán képezi behatóbb elemzések tárgyát: az emberi jogokkal kapcsolatos kutatások súlypontja – különösen az emberi jogokkal kapcsolatos jogtudományi kutatások... --- ### Impresszum 2012/4 - Published: 2012-12-07 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2012/12/07/impresszum-20124/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2012, 2012/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XIV. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tar­ta­lom Tanulmányok Andrássy György Emberi jogok és elismert emberi jogok 3 Gaucsík István A csehszlovákiai magyar szövetkezetek és pénzintézetek átalakítása (1945–1950) 23 Popély Árpád A magyar diplomácia és a csehszlovákiai magyarság (1948–1956) 55 Dokumentum Válogatás a prágai és a pozsonyi magyar külképviselet jelentéseiből (1948–1956) 83 Agora Tamás Pál A szlovákiai „Ki a magyar? ” vita 131 Csáky Pál A szlovákiai magyar társadalom kedvezőtlen fejlődési tendenciái 145 Műhely Bolemant Lilla A TNT@F című magyar és a Gender/esélyegyenlőség/kutatás című cseh nyelvű feminista folyóirat 155 Könyvek Tóth, Andrej–Novotný, Lukáš–Stehlík, Michal: Národnostní menšiny v Československu 1918-1938. Od státu národního ke státu národnostnímu? (Simon Attila) 163 Skultéty Csaba: Mi is volt a Szabad Európa Rádió? Egy szerkesztő visszaemlékezései (Vajda Barnabás) 165 Szabómihály Gizella–Lanstyák István (szerk. ): Magyarok Szlovákiában. VII. kötet, Nyelv (Kralina Hoboth Katalin–Tóth Katalin) 166 Török Tamás: Ipoly mente helynevei. Adattár. 1. Kötet. Alsó-Ipoly mente (Bauko János) 172 Nova Posoniensia. A pozsonyi Magyar Tanszék évkönyve (Paszmár Lívia) 173 --- ### Ivo Vasiljev: Život s více jazyky – jazyková autobiografie - Published: 2012-09-06 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2012/09/06/ivo-vasiljev-zivot-s-vice-jazyky-jazykova-autobiografie/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2012/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: bilaszboglarka Ivo Vasiljev: Život s více jazyky – jazyková autobiografie. Praha, Nakladatelství Lidové noviny, 2011, 314 p. Ivo Vasiljev nyelvi önéletrajza – melyet Élet több nyelvvel – nyelvi önéletrajz címmel fordíthatnánk magyarra – szórakoztató és tanulságos olvasmány lehet nyelvészek és laikusok számára egyaránt. A címben szereplő műfaji meghatározásból világossá válik, hogy a szerző életének nyelvi vonatkozású eseményeit szándékozik felidézni. Ehhez a célhoz következetesen tartja magát, és a visszatekintés mellett igyekszik értelmezni is az általa elsajátított nyelvek és élete alakulása közötti összefüggéseket. Az első fejezetből megtudhatjuk, hogyan került a szerző már egészen kisgyerek korában kapcsolatba szülei révén a cseh és orosz, valamint tanulmányai folytán a német nyelvvel. Bevallása szerint az a tény, hogy már ilyen fiatalon többnyelvűnek mondhatta magát, pótolhatatlan alapot biztosított számára, hogy a későbbiekben még több nyelvet tudjon elsajátítani, és 75 éves korában a tizennegyedik nyelvét tanulja, mely nem más, mint a magyar. A további néhány fejezetben tanúi lehetünk Ivo Vasiljev első találkozásának az angol, francia és koreai nyelvvel, mely utóbbi annyira magával ragadta, hogy egyetemi tanulmányait is ezen a szakon kezdte meg. A koreai nyelvhez kapcsolódnak első tolmácstapasztalatai is. Megtudhatjuk, hogyan sodorta a véletlen a vietnami nyelvhez, mely aztán egész eddigi életén végigkísérte. A szerző amellett, hogy a nyelvtudomány jeles képviselője, nem tudta figyelmen kívül hagyni a világ eseményeit, s ahogy az ötödik és hatodik fejezetből megtudhatjuk, tudását és képességeit felhasználta a vietnami háború elleni küzdelemben, és a prágai tavaszt követően is igyekezett a külföldi nyilvánosság elé kiállva hazája érdekeit szolgálni. Rendkívül érdekes végigkövetni a világ történéseit az egyén... --- ### Misad Katalin–Csehy Zoltán (szerk.): Nova Posoniensia. A pozsonyi Magyar Tanszék évkönyve - Published: 2012-09-06 - Modified: 2017-04-26 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2012/09/06/misad-katalin-csehy-zoltan-szerk-nova-posoniensia-a-pozsonyi-magyar-tanszek-evkonyve/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2012/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Mielőtt a kiadványba belelapoznánk, vessünk néhány pillantást a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Kara megalakulásának 90. évfordulójára megjelent könyv külsejére, ruházatára. Elegáns, ünnepélyes, mélyzöld borító, s benne szerény visszafogottsággal a Gondova utcai épület képe. A hátsó borító szövegéből föltárulkozik a színes tartalom. A könyv méretét is szerencsésen választották meg a szerkesztők: zsebkönyv mérete következtében könnyen magunkkal is vihetjük rövidebb-hosszabb utazásainkra. A bemutatás elején már megelőlegezhetjük, hogy az esztétikus külcsínnel összhangban van a belbecs. Misad Katalin–Csehy Zoltán (szerk. ): Nova Posoniensia. A pozsonyi Magyar Tanszék évkönyve. Pozsony, Szenczi Molnár Albert Egyesület–Kalligram Kiadó, 2011, 272 p. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Hallgató­ság! * Nagy megtiszteltetésnek tartom, s egyúttal köszönöm, hogy a szlovákiai magyarság legrégebbi és legjobb hagyományokkal rendelkező műhelye első évkönyvének nyelvészeti tanulmányait bemutathatom. Mielőtt a kiadványba belelapoznánk, vessünk néhány pillantást a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Kara megalakulásának 90. évfordulójára megjelent könyv külsejére, ruházatára. Elegáns, ünnepélyes, mélyzöld borító, s benne szerény visszafogottsággal a Gondova utcai épület képe. A hátsó borító szövegéből föltárulkozik a színes tartalom. A könyv méretét is szerencsésen választották meg a szerkesztők: zsebkönyv mérete következtében könnyen magunkkal is vihetjük rövidebb-hosszabb utazásainkra. A bemutatás elején már megelőlegezhetjük, hogy az esztétikus külcsínnel összhangban van a belbecs. A könyv nyelvészeti része öt szerző tanulmányát tartalmazza. Örvendetes, hogy három oktató munkája mellett két doktorandusz hallgató írása is helyet kapott a fejezetben. Két oktatói dolgozatot követ két doktoranduszi, majd ismét egy oktatói. A szerkesztők − a te­ma­tikai okokon kívül − ezzel a keretbe foglalással talán azt is érzékeltetni akarták, hogy a tanszéken mennyire természetes és fontos a nemzedékek összefogása, az utánpótlás nevelése. Tematikai sokszínűség jellemzi a nyelvészeti fejezetet: a nyelvi ideológiákkal foglalkozik Lanstyák István tanár úr tanulmánya, az intézménynév-standardizálással Misad Katalin tanárnő dolgozata, a diáknyelvvel Bilász Bog­lárka doktorandusz hallgató írása, a magyar mint idegen nyelv tanításának az elméleti és gyakorlati kérdéseivel Szilvási Andrea doktorandusz hallgató dolgozata, valamint Hizsnyai Tóth Ildikó tanárnő tanulmánya. Ejtsünk szót most mindegyik dolgozatról külön-külön! Az első − A nyelvi ideológiák néhány általános kérdéséről c.... --- ### A magyar „férfiuralom” terepei és határai (Nyelv, Ideológia, Média 8., Interdiszciplináris gender konferencia) - Published: 2012-09-06 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2012/09/06/a-magyar-ferfiuralom-terepei-es-hatarai-nyelv-ideologia-media-8-interdiszciplinaris-gender-konferencia/ - Kategóriák: Konferencia, Szemle - Post Years: 2012/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: bolemantlilla 2012. szeptember 21–22-én nyolcadik alkalommal rendezte meg a TNT, a Szegedi Tudományegyetem Társadalmi Nemek Tudománya Kutatócsoportja a magyar nyelvhasználat és a hatalom, a kulturális reprezentációk és az ideológia, a nők és a feminista gondolkodás magyarországi összefüggéseit kutató konferenciáját. A konferenciasorozat a társadalmi nemi viszonyok és szexualitás szempontjából vizsgálódott, s ezúttal a maszkulinitás és a férfiuralom formáit állította vizsgálódásai középpontjába. 2012. szeptember 21–22-én nyolcadik alkalommal rendezte meg a TNT, a Szegedi Tudományegyetem Társadalmi Nemek Tudománya Kutatócsoportja a magyar nyelvhasználat és a hatalom, a kulturális reprezentációk és az ideológia, a nők és a feminista gondolkodás magyarországi összefüggéseit kutató konferenciáját. A konferenciasorozat a társadalmi nemi viszonyok és szexualitás szempontjából vizsgálódott, s ezúttal a maszkulinitás és a férfiuralom formáit állította vizsgálódásai középpontjába. Az idei konferencia a „férfiuralom” felforgatásának, átalakításának, megszüntetésének lehetőségeit és korlátait kívánta megvitatni a feminista kutatás és mozgalmak eredményeire és tanulságaira támaszkodva. A szervezők szerint e vállalkozás elengedhetetlen feltétele, hogy feltárjuk ennek a szimbolikus és fizikai erőszaknak és térnyerésnek a sajátos formáit és intézményeit. A szituációba ágyazott tudás jegyében várták tehát azokat a hiánypótló előadásokat, melyek kijelölik és kikezdik ennek a férfiuralomnak a terjedelmét és (stigmatizáló) korlátait a különböző társadalmi intézményekben és kulturális reprezentációkban. Az előzetes kérdésfelvetések a következők voltak: Mi mindent jelent a racionalitás, a racionális tudás, ha a férfival van összekötve? Lehet-e ellentmondásos és képlékeny a szubjektum, ha férfinak tételeződik? Milyen kép- és szövegalkotó technikák vannak jelen, s azokban milyen hatalmi viszonyok rejlenek? Kinek van hatalmában látni? Van-e, és ha igen, milyen értelemben teste a férfinak? Honnan kell megközelítenünk ezt a testiséget, hogy kikezdhessük a felfogást szentesítő kánonjogot? Miként változik a férfias férfi jelentése és intézménye az egyes társadalmi csoportok pozíciójában, s ezek miként hatnak egymásra? Milyen történetek révén lesz elmesélhető a férfi életútja, és milyen helyzetekben? Milyen társadalmi helyzetekben és milyen kulturális hagyományokban hangzik el a férfiak identitáskrízisére hivatkozás? Milyen megoldási sémák állnak rendelkezésre ezeknek az aggodalmaknak a... --- ### Egy hamvába holt kísérlet – 2.* (Relle Iván kétnyelvű színháza és a Nyugatmagyarországi Híradó Pozsonyban 1899–1902) - Published: 2012-09-06 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2012/09/06/egy-hamvaba-holt-kiserlet-2-relle-ivan-ketnyelvu-szinhaza-es-a-nyugatmagyarorszagi-hirado-pozsonyban-1899-1902/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2012/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: tothlaszlo Az Országos Színészegyesület részéről azonban továbbra sem szűntek meg a Relle elleni, minden eredményét és igyekezetét, jó szándékú törekvéseit figyelmen kívül hagyó támadások, s az módszeresen folytatta – a hangadók közt változatlanul Molnár Lász­lóval és Hegedűs Bélával – őt célzó lejárató kampányát. A Nyugatmagyarországi Híradó (a bibliográfiai adatolásban a továbbiakban: NYMH) 1900. február 17-i száma idézte például a Színészek Lapját, mely szerint a Színészegyesület arra kérte a belügyminisztert, hogy a direktíváikat figyelmen kívül hagyó Relle „az alapszabályok betartására szoríttassék”, mert az igazgató „a magyar színészetet megalázta”. A magyar művészet „szégyenfoltja”(? ) Az Országos Színészegyesület részéről azonban továbbra sem szűntek meg a Relle elleni, minden eredményét és igyekezetét, jó szándékú törekvéseit figyelmen kívül hagyó támadások, s az módszeresen folytatta – a hangadók közt változatlanul Molnár Lász­lóval és Hegedűs Bélával – őt célzó lejárató kampányát. A Nyugatmagyarországi Híradó (a bibliográfiai adatolásban a továbbiakban: NYMH) 1900. február 17-i száma idézte például a Színészek Lapját, mely szerint a Színészegyesület arra kérte a belügyminisztert, hogy a direktíváikat figyelmen kívül hagyó Relle „az alapszabályok betartására szoríttassék”, mert az igazgató „a magyar színészetet megalázta”. Másutt Relle színészeire hivatkozva azt állította a fővárosi lap, hogy Pozsonyban „baj van a színháznál”, mindenki háborog, a színészek szerint „az igazgató nem érti a dolgát”, „nem ért a műsorhoz, rendezéshez és a szerepkiosztáshoz”, „nem tud rendet és fegyelmet tartani”, „nincs olyan színházi ruhatára és nincsenek olyan színházi kellékei, hogy azokkal a pozsonyi színháznál minden igényt ki lehessen elégíteni”, „az előadások azt a hatást teszik a szakértőre, mintha valamely színésziskola növendékei tartanának vizsgát”. A fővárosiak kritikáját még mindig visszafogottan kommentáló pozsonyi lap, bár elismeri, hogy nem teljesen alaptalanok a Rellét ért bírálatok, továbbra is bízik abban, hogy annak magyar nyelvű előadásai idővel színvonalasabbak lesznek, mert „kitartással és jó akarattal sok mindent helyre lehet még hozni... ” (Relle színigazgatói engedélye és előadásai. NYMH, 1. p. ). A helyzet azonban az idény végére – továbbra is a fővárosi lapok (Budapesti Napló, Pesti Hírlap, Magyar Hírlap, Magyarország) hangos szerepvállalásával – egyre inkább elmérgesedett, sőt némelyikük már „a kétnyelvű színészet bukását” jövendölte, ám... --- ### Nemzetképek vizsgálata, avagy magyarok a tankönyvekben a szlovákok szemszögéből - Published: 2012-09-06 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2012/09/06/nemzetkepek-vizsgalata-avagy-magyarok-a-tankonyvekben-a-szlovakok-szemszogebol/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2012/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: kerenyieva „A tankönyvek ugyanúgy lehetnek az egymás elleni gyűlölködésre, mint a népek közötti egyetértésre, lojalitásra nevelés eszközei. Különösen vonatkozik ez a történelemtankönyvekre, amelyek gyakran inkább az egyes né­pekkel szembeni előítéletek, mint a mások iránti tisztelet szellemét sugározzák. Így válik a tankönyv a politika eszközévé!”1 „A tankönyvek ugyanúgy lehetnek az egymás elleni gyűlölködésre, mint a népek közötti egyetértésre, lojalitásra nevelés eszközei. Különösen vonatkozik ez a történelemtankönyvekre, amelyek gyakran inkább az egyes né­pekkel szembeni előítéletek, mint a mások iránti tisztelet szellemét sugározzák. Így válik a tankönyv a politika eszközévé! ”1 Bevezetés A dolgozat a ma használatos általános iskolai szlovák történelemkönyvek alapján tesz kísérletet a rólunk szlovák szemmel látott magyarságkép rekonstruálására. Elkészítéséhez a ma egységesen használatos iskolai tankönyveket vettük alapul, melyekből a szlovák tannyelvű általános iskolákban tanítják a felső tagozatú diákok számára a történelmet. Az általános iskolák számára egy rendszeresített, hivatalos történelemkönyvi sorozat készült, melyeknek valamennyi szerzője ma élő ismert szlovák történész. A rólunk kialakított magyarságkép szlovák tankönyvekben való ábrázolása már csak azért is fontos számunkra, mert a jövő nemzedéke nő fel rajtuk. Mind nemzetkarakterológia, mind nemzeti teljesítmény szempontjából is döntően befolyásolja a fiatal generáció véleményét a vele egy államban vagy épp valaha egy államban élő szomszédos nemzetről. (Vö. Pataki 1999, 12 p. ) Kijelenthetjük, hogy a szlovák nemzeti történelmet tárgyaló történelemkönyvek csak másodlagos szempontból tárgyalják a magyar történelmet. Többé-kevésbé foglalkoznak a magyar történelemmel is – végül is Szlovákia történetét 1918-ig nem lehet a magyar történelem nélkül megérteni. Hogy milyen formában, mennyiségben és stílusban adják ezt elő a 10–14 éves tanulóknak az általános iskolákban, az már más kérdés. A szlovákok magyarságképének kialakításához a tanulmány a ma használatos szlovák tankönyvek alapján próbálja megvilágítani a témát. Mit nevezünk nemzetképnek? Első nekifutásra talán olyan jelenségről beszélhetünk, mely tartalmilag egy saját vagy egy másik kulturális közösségre vonatkozó általános karakterjegyeken kívül sztereotípiákat... --- ### A nyelvi ideológiák működési mechanizmusairól, avagy nyelvi ideológiák szem előtt tartása és „szembe állítása” 1 - Published: 2012-09-06 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2012/09/06/a-nyelvi-ideologiak-mukodesi-mechanizmusairol-avagy-nyelvi-ideologiak-szem-elott-tartasa-es-szembe-allitasa-1/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2012/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: sebokszilard Nyelvi-nyelvhasználati kérdésekkel kapcsolatos véleményét manapság bárki könnyen megoszthatja a nyilvánossággal. Internetes fórumokon, blogokon gyorsan utána lehet járni, hogy egy-egy (új) nyelvi formát a közvélekedés szerint „szabad-e használni”, avagy – a népi nyelvészet keretébe ültetve a kérdést – milyen attitűdök és sztereotípiák kapcsolódnak egy-egy kifejezésmódhoz. A laikus vagy féllaikus nyelvhasználók vélekedéseit általában az jellemzi, hogy a nyelvi jelenségek értékelésénél a helyes–helytelen dichotómiát érvényesítik (l. Domonkosi 2007, 141–143. p.). A szakértői vélemények ezzel szemben tartózkodnak az ilyen fekete-fehér látásmódtól, és saját hozzászólásaikat inkább a tudományos diszciplína követelményeihez, mintsem egyéni értékítéleteikhez igazítják. A sokféle érvelésmódban azonban függetlenül attól, hogy azok helytelenítenek-e vagy magyaráznak-e valamilyen nyelvi vonatkozású tényt, van egy közös vonás: a jelenség értelmezését többnyire mint teljesen magától értetődő, ésszerű megállapítást tüntetik föl. Bevezetés Nyelvi-nyelvhasználati kérdésekkel kapcsolatos véleményét manapság bárki könnyen megoszthatja a nyilvánossággal. Internetes fórumokon, blogokon gyorsan utána lehet járni, hogy egy-egy (új) nyelvi formát a közvélekedés szerint „szabad-e használni”, avagy – a népi nyelvészet keretébe ültetve a kérdést – milyen attitűdök és sztereotípiák kapcsolódnak egy-egy kifejezésmódhoz. A laikus vagy féllaikus nyelvhasználók vélekedéseit általában az jellemzi, hogy a nyelvi jelenségek értékelésénél a helyes–helytelen dichotómiát érvényesítik (l. Domonkosi 2007, 141–143. p. ). A szakértői vélemények ezzel szemben tartózkodnak az ilyen fekete-fehér látásmódtól, és saját hozzászólásaikat inkább a tudományos diszciplína követelményeihez, mintsem egyéni értékítéleteikhez igazítják. A sokféle érvelésmódban azonban függetlenül attól, hogy azok helytelenítenek-e vagy magyaráznak-e valamilyen nyelvi vonatkozású tényt, van egy közös vonás: a jelenség értelmezését többnyire mint teljesen magától értetődő, ésszerű megállapítást tüntetik föl. Dolgozatom középpontjában ez utóbbi „magától értetődő”, nyelvről szóló vélekedések lesznek. Ezek éppen mert „magától értetődőek” nagyon leszűkítik a nyelvről való gondolkodás lehetőségeit, és úgymond eltakarják azokat a megközelítésmódokat, amelyek kívül esnek a „jól bevett” (konvencionalizálódott) gondolkodásmódokon. Az ilyen jellegű kijelentések elemzéséhez először arra van szükség, hogy megtudjuk, milyen nyelvi ideológiákat hordoz magában az a megszokott stratégia, amely szerint egy nyelvi jelenséget értelmezni szokás. Úgy is kérdezhetjük: milyen nyelvi ideológiák mentén szerveződik egy metanyelvi diskurzus? Másodszor: a fölfedett nyelvi ideológiák alapján megkísérelhetünk választ adni arra a metodológiai jellegű kérdésre, hogy az egyes nyelvi ideológiák hogyan válnak fölfedhetővé: talán egy mindentudó ideológiakritikus pozíciójából? Vagy: a kérdés ennél sokkal bonyolultabb? Harmadszor: melyik az a gondolkodási stratégia, amely megbízható útmutatást adhat az előző kérdés megválaszolásához? Ezeket a kérdéseket persze fordított sorrendben is... --- ### Magyar–szlovák hegynévpárok a Magas-Tátrában* - Published: 2012-09-06 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2012/09/06/magyar-szlovak-hegynevparok-a-magas-tatraban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2012/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: baukojanos A hegyek régóta vonzották az embereket. A misztikus felemelkedés lehetőségét, a magasságot, az égbe törést, a megközelíthetetlenséget szimbolizálták. Az emberek a hegy csúcsát valamikor az istenek lakhelyének tartották, és szentként tisztelték. Erről ismert az Olümposz, ahol a mítosz szerint a görög istenek laktak. 1. A hegy mint szimbólum A hegyek régóta vonzották az embereket. A misztikus felemelkedés lehetőségét, a magasságot, az égbe törést, a megközelíthetetlenséget szimbolizálták. Az emberek a hegy csúcsát valamikor az istenek lakhelyének tartották, és szentként tisztelték. Erről ismert az Olümposz, ahol a mítosz szerint a görög istenek laktak. A hegy csodás események színhelyévé vált. Összekapcsolta az égi és földi világot. Keresztes Szent János a misztikus életvitelt – az Isten megismerése felé vezető utat – a hegymászáshoz hasonlítja (Hoppál–Jankovics–Nagy–Szemadám 1990, 93–94. p. ). A Bibliában Isten többnyire hegytetőn nyilatkozik meg. Gondoljunk csak arra a jelenetre, amikor az Úr a Sínai-hegyen köti meg Mózessel a szövetséget, s ott adja át neki a tízparancsolat kőtábláit. Az egyes felekezetek számára fontos hellyé válnak a hegyek. A lamista vallás hívei a Kailász-hegyet (6700 m) a világ legszentebb hegyének tartják. A hívők akkor tisztulnak meg a bűneiktől, ha a hegy körül megteszik a 40 km hosszú utat. A legnagyobb megtisztulást akkor nyerik el, ha az utat saját testükkel mérik meg. A hegyekkel kapcsolatban babonás történetek is születtek. Az egyik legismertebb a Pilátus-heggyel (2133 m) függ össze. A monda szerint a hegyen lévő titokzatos fekete színű és feneketlen tóban Pontius Pilátus töltötte száműzetését. 1387-ben a lakosság rettegése miatt a hatóságok szigorúan megtiltották a tó és a hegy megközelítését. A város tanácsa csak 1594-ben szüntette meg a tilalmat. Ismert történelmi személyiségek szívesen tartózkodtak a hegyekben, s rájuk emlékeztető tiszteleti hegynevek is keletkeztek. Példaként említhetjük Eötvös Loránd akadémikust, aki kiváló hegymászó volt. Az olaszországi Dolomitokban található Cadin-csoport feltárása fűződik... --- ### A szlovákiai intézmények magyar nevének standardizálásáról 1 - Published: 2012-09-06 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2012/09/06/a-szlovakiai-intezmenyek-magyar-nevenek-standardizalasarol-1/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2012, 2012/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: misadkatalin A magyar nyelvnek államnyelvként és kisebbségi nyelvként való használata között a legnagyobb különbség a nyelvhasználati helyzetek eltérő voltában rejlik: míg államnyelvként minden kommunikációs színtéren jelen van, addig kisebbségi nyelvként csak korlátozottan, bizonyos színtereken használ(hat)ják az anyaország határain kívül élő magyar beszélőközösségek (vö. Kiss 1994, 41. p.). 0. Bevezetés A magyar nyelvnek államnyelvként és kisebbségi nyelvként való használata között a legnagyobb különbség a nyelvhasználati helyzetek eltérő voltában rejlik: míg államnyelvként minden kommunikációs színtéren jelen van, addig kisebbségi nyelvként csak korlátozottan, bizonyos színtereken használ(hat)ják az anyaország határain kívül élő magyar beszélőközösségek (vö. Kiss 1994, 41. p. ). A Trianon után szerveződött utódállamokban – az eltérő társadalmi, politikai és nyelvi körülmények következtében – többféle sajátos változata alakult ki az egyetemes magyar standardnak. Mivel a kisebbségben élő magyarság számára a Magyarország határain kívül folytatott lét nemcsak a többségi lakosság nyelvével való szoros kapcsolatot jelenti, hanem az anyaországitól eltérő jogi és intézményrendszerekhez, oktatásügyhöz, gazdasági élethez stb. való kapcsolódást is, a nyelvi differenciálódás mindennek szükségszerű következménye. Az egyes kisebbségi nyelvváltozatokban a nyelvi differenciálódás kísérőjelenségeként olyan nyelvi formák jönnek létre, amelyeket vagy csak az egyik, vagy a másik ország területén ismernek és használnak. E különbségek leglátványosabban és leggyakrabban a szókészletben figyelhetők meg, de a nyelv grammatikai szintjén (pl. mondatszerkesztés, vonzathasználat, szórend) s más egyéb területén (pl. szójelentés, tulajdonnév-használat) is jelentkeznek (vö. Pete 1988, 779–781. p. ; Kiss 1994, 93–100. p. ; Lanstyák 2002, 153. p. ). Nyelvpolitikai szempontból a kisebbségi nyelvhasználat különösen érzékeny területe a névhasználat, mégpedig a személy- és földrajzi nevek, valamint az intézménynevek használata. A rendszerváltás előtt a hatalom a kisebbségi nyelvű névalkotásba, illetve névhasználatba is beleszólt, s megkövetelte a többségi névmintáknak a kisebbségi nyelvbe való átültetését. A múlt század nyolcvanas éveinek végén lezajlott rendszerváltozást követően az utódállamokban javultak a magyar nyelvhasználat feltételei: a kisebbségek nyelvhasználatáról rendelkező törvények s A regionális... --- ### Nyelvi tájkép egy csallóközi és egy mátyusföldi faluban1 - Published: 2012-09-06 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2012/09/06/nyelvi-tajkep-egy-csallokozi-es-egy-matyusfoldi-faluban1/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2012/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: laihonenpetteri A táblák és a feliratok (geo)szemiotikai alapú vizsgálatát Scollon és Scollon (2003) könyve alapozta meg. A későbbi kutatások már különféle vizuális nyelvhasználati módokkal foglalkoznak: megkülönböztetés nélkül érdekes lehet akár a számítógépek képernyőin megjelenő vagy a névjegykártyákon használt nyelv (l. Shohamy–Waksman 2009). Például elgondolkodhatunk azon, hogyan értelmezhetőek a szlovákiai magyar polgármesterek, politikusok nemritkán egynyelvű szlovák névjegykártyái. A kutatási terület mára már rendkívül kiterjedtté vált. Ben-Rafael és mtsai. (2010) szerint az egyes nyelvi tájképek elemeit a következő tényezők magyarázhatják: 1. hatalmi viszonyok, 2. kommunikatív célok 3. önkifejezés, 4. kollektív identitás kifejezése. E magyarázati modellek mindegyike megjelenik jelen vizsgálatban is, ugyanakkor időnként egyszerre több magyarázat is érvényes lehet a feliratok megrendelőinek szándékát vagy a táblákat olvasók értelmezését illetően. Bevezetés A vizuális nyelvhasználat kutatása a „nyelvi tájkép” (ang. Linguistic Landscape) címszó alatt önálló kutatási területté nőtte ki magát az utóbbi tíz évben. A nyelvi tájkép definíciójaként leggyakrabban a következőt szokták idézni: A hivatalos útjelző táblák, a reklámtáblák, utcanevek, helynevek, kereskedelmi egységek feliratai és kormányzati épületek hivatalos táblái adják az adott terület, régió vagy városi agglomeráció nyelvi tájképét. (Landry–Bourhis 1997, 25. p. ). 2 Az idézetben felsorolt vizuális nyelvhasználati helyszínek a québeci nyelvi helyzetet statisztikai megközelítésben kutató Landry és Bourhis (1997) szerint jelzésértékűek az adott területen lakó nyelvi közösségek nyelvi vitalitását illetően. Tőlük származik a feliratok két alapfunkciójának – kommunikatív és a szimbolikus – megkülönböztetése is. Tehát a feliratok nyelve egyrészt információt közöl az idegenek számára a lakosság nyelvi összetételéről, másrészt mutatja a nyelvek státusát. A kisebbség nyelvének vizuális használata növeli annak presztízsét, és pozitívan befolyásolja szóbeli használatát is. A hatalmi helyzetben levők nyelve általában felül vagy elöl van, illetve nagyobb méretű is lehet. A táblák és a feliratok (geo)szemiotikai alapú vizsgálatát Scollon és Scollon (2003) könyve alapozta meg. A későbbi kutatások már különféle vizuális nyelvhasználati módokkal foglalkoznak: megkülönböztetés nélkül érdekes lehet akár a számítógépek képernyőin megjelenő vagy a névjegykártyákon használt nyelv (l. Shohamy–Waksman 2009). Például elgondolkodhatunk azon, hogyan értelmezhetőek a szlovákiai magyar polgármesterek, politikusok nemritkán egynyelvű szlovák névjegykártyái. A kutatási terület mára már rendkívül kiterjedtté vált. Ben-Rafael és mtsai. (2010) szerint az egyes nyelvi tájképek elemeit a következő tényezők magyarázhatják: 1. hatalmi viszonyok, 2. kommunikatív célok 3. önkifejezés, 4. kollektív identitás kifejezése. E magyarázati modellek mindegyike megjelenik jelen vizsgálatban... --- ### A kölcsönszavak beépülése a magyar nyelv szlovákiai változataiba1 - Published: 2012-09-06 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2012/09/06/a-kolcsonszavak-beepulese-a-magyar-nyelv-szlovakiai-valtozataiba1/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2012/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: lanstyakistvan A magyar nyelv szlovákiai változataiban található koiné jellegű, vagyis az egész szlovákiai magyar nyelvterületen használatos, az 1918 utáni uralomváltás után bekerült kölcsönszavakkal számos tanulmány és szakcikk foglalkozik (a hivatkozásokat l. alább); jóval kevésbé kutatott terület viszont a szlovákiai magyar nyelvjárásokban található szlovák, ill. nyugati szláv kölcsönszavak kérdése. A kölcsönszavak tanulmányozása során eddig a fő hangsúly a szóanyag osztályozásán volt, elsősorban a kölcsönszavak típusai és a fogalomkörök szerint. Ebben a munkámban a szlovákiai magyar nyelvváltozatokban található, akár regionális, akár koiné jellegű kölcsönszavak nyelvi beépülésével foglalkozom, amely nagyon érdekes és egyetemes magyar, sőt általános nyelvészeti szempontból is tanulságos kérdés. A hetvenéves Vörös Ottónak ajánlom tisztelettel és szeretettel Bevezetés A magyar nyelv szlovákiai változataiban található koiné jellegű, vagyis az egész szlovákiai magyar nyelvterületen használatos, az 1918 utáni uralomváltás után bekerült kölcsönszavakkal számos tanulmány és szakcikk foglalkozik (a hivatkozásokat l. alább); jóval kevésbé kutatott terület viszont a szlovákiai magyar nyelvjárásokban található szlovák, ill. nyugati szláv kölcsönszavak kérdése. A kölcsönszavak tanulmányozása során eddig a fő hangsúly a szóanyag osztályozásán volt, elsősorban a kölcsönszavak típusai és a fogalomkörök szerint. Ebben a munkámban a szlovákiai magyar nyelvváltozatokban található, akár regionális, akár koiné jellegű kölcsönszavak nyelvi beépülésével foglalkozom, amely nagyon érdekes és egyetemes magyar, sőt általános nyelvészeti szempontból is tanulságos kérdés. Dolgozatom első részében röviden jellemzem a kontaktusjelenségek említett két rétegét (a regionális, ill. koiné jellegű szókészleti elemek kettősségéről van szó, amely többé-kevésbé azonosítható az 1918 előtti és 1918 utáni kölcsönzések kettősségével), majd pedig bemutatom a kölcsönszavak főbb típusait. Munkám érdemi részében a kölcsönszavak nyelvi beépülésének kérdésével foglalkozom, nyelvi síkonkénti elrendezésben (hangtani, alaktani és jelentéstani). Az a nyelvi anyag, amelyre dolgozatom épül, különböző forrásokból származik. A szlovákiai magyar nyelvváltozatok régi rétegébe tartozó példáim saját nyelvjárásgyűjtésem kéziratos anyagából, szakirodalmi közlésekből,2 valamint a Comenius Egyetem BTK magyar tanszékén készült szakdolgozatokból3 valók. Az újabb rétegbe tartozó példák fő forrása a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat munkatársai által épített Termini magyar–magyar szótár és adatbázis,4 de munkámhoz felhasználtam a szlovákiai magyar nyelvművelő irodalmat5 és a már említett szakdolgozatokat is. A Termini internetes lexikális adatbázis határon túli (ht) vonatkozású magyar szavakat és állandósult szókapcsolatokat tartalmaz (köztük olyan közmagyar lexémákat is, melyeknek a... --- ### Impresszum 2012/3 - Published: 2012-09-06 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2012/09/06/impresszum-20123/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2012, 2012/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán, Csanda Gábor, Fazekas József, Fedinec Csilla, Gyurgyík László, Hunčík Péter, Kiss József, Lampl Zsuzsanna, Lanstyák István, Liszka József, Mészáros András, Simon Attila, Szarka László, Tóth Károly, Végh László Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XIV. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tar­ta­lom Tanulmányok Lanstyák István A kölcsönszavak beépülése a magyar nyelv szlovákiai változataiba 3 Petteri Laihonen Nyelvi tájkép egy csallóközi és egy mátyusföldi faluban 27 Misad Katalin A szlovákiai intézmények magyar nevének standardizálásáról 51 Bauko János Magyar–szlovák hegynévpárok a Magas-Tátrában 69 Sebők Szilárd A nyelvi ideológiák működési mechanizmusairól, avagy nyelvi ideológiák szem előtt tartása és „szembe állítása” 87 Kerényi Éva Nemzetképek vizsgálata, avagy magyarok a tankönyvekben a szlovákok szemszögéből 109 Tóth László Egy hamvába holt kísérlet – 2. Relle Iván kétnyelvű színháza és a Nyugatmagyarországi Híradó Pozsonyban 1899–1902 129 Konferencia Bolemant Lilla A magyar „férfiuralom” terepei és határai 147 Könyvek Nova Posoniensia. A pozsonyi Magyar Tanszék évkönyve (Cs. Nagy Lajos) 151 Ivo Vasiljev: Život s více jazyky – jazyková autobiografie (Bilász Boglárka) 153 Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le A szer­kesz­tő­ség cí­me: Fó­rum Kisebbségkutató In­té­zet, Park u. 4. , 931 01 Somorja. E-mail: csanda@­foruminst. sk • Ki­ad­ja: Fó­rum Kisebbségkutató In­té­zet, Somorja. Fe­le­lős ki­adó: Tóth Ká­roly igaz­ga­tó • Nyom­dai elő­ké­szí­tés: Kalligram Typography Kft. , Érsekújvár • Nyom­ta: Print Invest Magyarország-H, Zrt. , Győr • Meg­je­lent a Szlo­vák Köz­tár­sa­ság Kormányhivatala tá­mo­ga­tá­sá­val • Pél­dány­szám: 600 • Ára: 3 € •... --- ### Hrbácsek-Noszek Magdaléna: Regionális tudat az iskolában. Regionális értékeink és az átörökítés - Published: 2012-06-01 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2012/06/01/hrbacsek-noszek-magdalena-regionalis-tudat-az-iskolaban-regionalis-ertekeink-es-az-atorokites/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2012/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: vizkeletilaszlo A tudományos kutatások az idő folyamán újabb ágakkal bővülnek, illetve a még kiaknázatlan területek kerülnek a vizsgálatok középpontjába. A megújuló társadalmi, kulturális, nyelvi és egyéb változások közepette egyre inkább előtérbe kerülnek azok az elemek és értékek, melyek az integráció folyamatában egyedivé teszik egy-egy nép vagy nemzet sajátosságát. A szerző kutatásaival eddig nem ismert vagy kevésbé vizsgált területet mutat be, mellyel a multikulturalizmuson belül a regionális identitás fontosságát hangsúlyozza. A regionális identitás definiálását a társadalmi törekvések síkján interpretálja, kihívásként szolgálva a kultúrát közvetítő intézmények és személyek felé. A monográfia a bevezető sorokon kívül öt nagyobb fejezetből áll, melyekben a szerző a megalapozott elméleti tézisek után saját kutatómunkája eredményeit ismerteti. Az első fejezetben előtérbe kerülnek a kutatás tárgya és céljai. Ezen belül az egyes tankönyvekre, illetve az oktatáspolitika hiányosságaira hívja fel a figyelmet azzal, hogy rámutat a multikulturalizmus szlovákiai jellemzőire. A regionális identitás és annak tudatának feltérképezésére interjú és kérdőíves felmérés szolgált. Nagy szerepet kapnak a tankönyvek is, mint a vizsgálat egyik korpuszanyaga. Hrbácsek-Noszek Magdaléna: Regionális tudat az iskolában. Regionális értékeink és az átörökítés. Ekecs, AB-ART, 2011, 150p. A tudományos kutatások az idő folyamán újabb ágakkal bővülnek, illetve a még kiaknázatlan területek kerülnek a vizsgálatok középpontjába. A megújuló társadalmi, kulturális, nyelvi és egyéb változások közepette egyre inkább előtérbe kerülnek azok az elemek és értékek, melyek az integráció folyamatában egyedivé teszik egy-egy nép vagy nemzet sajátosságát. A szerző kutatásaival eddig nem ismert vagy kevésbé vizsgált területet mutat be, mellyel a multikulturalizmuson belül a regionális identitás fontosságát hangsúlyozza. A regionális identitás definiálását a társadalmi törekvések síkján interpretálja, kihívásként szolgálva a kultúrát közvetítő intézmények és személyek felé. A monográfia a bevezető sorokon kívül öt nagyobb fejezetből áll, melyekben a szerző a megalapozott elméleti tézisek után saját kutatómunkája eredményeit ismerteti. Az első fejezetben előtérbe kerülnek a kutatás tárgya és céljai. Ezen belül az egyes tankönyvekre, illetve az oktatáspolitika hiányosságaira hívja fel a figyelmet azzal, hogy rámutat a multikulturalizmus szlovákiai jellemzőire. A regionális identitás és annak tudatának feltérképezésére interjú és kérdőíves felmérés szolgált. Nagy szerepet kapnak a tankönyvek is, mint a vizsgálat egyik korpuszanyaga. A második rész már a kultúra fogalmát célozza meg, kiemeli annak filozófiai, művelődéstörténeti létjogosultságát. A szerző több definícióval is megközelíti a terminust, mégis az oktatás felőli megközelítést részesíti előnyben a többivel szemben: „Kultúramegfogal­ma­zások és elméletek százszámra születnek, azonban a téma szempontjából éppen azok válnak érdekessé, melyek a neveléssel hozhatók párhuzamba, s melyek kutatás-módszertani szempontból irányjelölők” (25. p. ). Érdekesnek bizonyul a régió, térség, regionalitás terminusok magyarázata és felhasználhatósága. A többféle megközelítés arra a megállapításra... --- ### Varga László: A zene szárnyán... A nagymegyeri énekkari mozgalom 120 éve (1892–2012) - Published: 2012-06-01 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2012/06/01/varga-laszlo-a-zene-szarnyan-a-nagymegyeri-enekkari-mozgalom-120-eve-1892-2012/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2012/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: orsovicsyvette Ez év májusában jelent meg Varga László tollából e történeti összefoglaló könyv, amely a nagymegyeri énekkari mozgalom 120 évét hivatott feldolgozni és bemutatni. A szöveg és az ehhez kapcsolódó képek, fotók barna nyomtatása kissé régies külsőt kölcsönöz a kiadványnak, ami valójában ezt a hosszú, több mint egy század munkáját átfogó „történetet” hitelessé teszi. A szerző, a történelemtanár és helytörténész Varga László 1973 óta él Nagymegyeren, 37 éve a Csemadok helyi szervezetének elnöke, a ’90-es évektől pedig a város krónikájának írója. Helytörténeti kutatásai alapul szolgáltak annak a 21 kiadványnak, melyeknek szerzője vagy társszerzője volt, s ez irányú munkásságáért idén a helytörténészek országos szervezete, a Pátria szövetség díjában részesült. Varga László: A zene szárnyán... A nagymegyeri énekkari mozgalom 120 éve (1892–2012). Nagymegyer, Nagymegyeri Városi Művelődési Központ, A Csemadok Nagymegyeri Városi Alapszervezete, 2012, 160. p. Ez év májusában jelent meg Varga László tollából e történeti összefoglaló könyv, amely a nagymegyeri énekkari mozgalom 120 évét hivatott feldolgozni és bemutatni. A szöveg és az ehhez kapcsolódó képek, fotók barna nyomtatása kissé régies külsőt kölcsönöz a kiadványnak, ami valójában ezt a hosszú, több mint egy század munkáját átfogó „történetet” hitelessé teszi. A szerző, a történelemtanár és helytörténész Varga László 1973 óta él Nagymegyeren, 37 éve a Csemadok helyi szervezetének elnöke, a ’90-es évektől pedig a város krónikájának írója. Helytörténeti kutatásai alapul szolgáltak annak a 21 kiadványnak, melyeknek szerzője vagy társszerzője volt, s ez irányú munkásságáért idén a helytörténészek országos szervezete, a Pátria szövetség díjában részesült. Kevés olyan település létezik manapság, amely ilyen jelentős múltú kultúrcsoporttal büszkélkedhet. A jelenleg Bárdos Lajos Vegyes Kar néven ismert énekkar mindig is büszkesége volt ennek a csallóközi kisvárosnak. A megjelent könyv az énekkar történetét, munkásságát, eredményeit, sikereit vagy épp nehézségeit gyűjti egybe. A hiányos információk miatt nem kis kutatómunkát igényelt a szóban forgó 120 esztendő feltérképezése. A szerző a kórus és a Csemadok krónikáin kívül folyóiratokból, elbeszélésekből, levelezésből és levéltári forrásanyagból dolgozta fel a kórus munkásságának történetét. Szívesen vállalta ezt a nemes feladatot, hisz az utószóban olvasható szavai szerint az „... énekkar munkáját több mint három évtizede közvetlenül figyelem és ismerem... Most, amikor ezt a már történelmi időszakot feldolgoztam, újból átéltem egy-egy rendezvény előkészítésével, lebonyolításával járó izgalmakat, csakúgy,... --- ### L. Juhász Ilona: Rítusok, jelek, szimbólumok. Tanulmányok az összehasonlító folklorisztika köréből - Published: 2012-06-01 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2012/06/01/l-juhasz-ilona-ritusok-jelek-szimbolumok-tanulmanyok-az-osszehasonlito-folklorisztika-korebol/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2012/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: klamarzoltan L. Juhász Ilona legújabb tanulmánykötetében hét korábban megjelent, az összehasonlító folklorisztika tárgykörébe tartozó, izgalmas írása olvasható. A „Bizony, boszorkányok még mindig vannak!” Boszorkányhit és rontás egy gömöri bányásztelepülésen a 21. században; A premonyik. A bányaszellem és bányamanó alakja a szöveges folklórban – különös tekintettel egy gömöri bányásztelepülés, Rudna hiedelemvilágára; Kilenc kereszt. Egy szakrális kisemlék-együttes nyomában a világhálón. Új perspektívák a néprajzkutatásban; Karácsony és a halottak emlékezete. Dél-szlovákiai példa; Fényképek a dél-szlovákiai temetők síremlékein és az út menti haláljeleken; A fénykép szerepe a lokális emlékezetben. Keszeg­falvi példa; „Kopjafa” versus hagyományos fejfa? Hajdúböszörményi példa – mégsem má­sodközlések, hanem minden esetben ki­e­gé­szített, átdolgozott, továbbgondolt munkák. L. Juhász Ilona: Rítusok, jelek, szimbólumok. Tanulmányok az összehasonlító folklorisztika köréből. Somorja–Komárom, Fórum Kisebb­ség­kutató Intézet, 2011, 218. p. L. Juhász Ilona legújabb tanulmánykötetében hét korábban megjelent, az összehasonlító folklorisztika tárgykörébe tartozó, izgalmas írása olvasható. A „Bizony, boszorkányok még mindig vannak! ” Boszorkányhit és rontás egy gömöri bányásztelepülésen a 21. században; A premonyik. A bányaszellem és bányamanó alakja a szöveges folklórban – különös tekintettel egy gömöri bányásztelepülés, Rudna hiedelemvilágára; Kilenc kereszt. Egy szakrális kisemlék-együttes nyomában a világhálón. Új perspektívák a néprajzkutatásban; Karácsony és a halottak emlékezete. Dél-szlovákiai példa; Fényképek a dél-szlovákiai temetők síremlékein és az út menti haláljeleken; A fénykép szerepe a lokális emlékezetben. Keszeg­falvi példa; „Kopjafa” versus hagyományos fejfa? Hajdúböszörményi példa – mégsem má­sodközlések, hanem minden esetben ki­e­gé­szített, átdolgozott, továbbgondolt munkák. A kötet első tanulmányában a szerző a 21. század boszorkányának ered a nyomába, és igen figyelemreméltó módon bizonyítja, hogy a szocializmus tiltását is túlélni képes hagyománnyal van dolgunk. Adatközlői életkorából az is kiviláglik, hogy nem feltétlenül a legidősebb korosztály a hagyomány továbbvivője, sőt az sem igaz, hogy elsősorban a kevésbé művelt rétegek hiszik a történtek/történetek igaz voltát. Okfejtésében azt is bizonyítja L. Juhász, hogy a folklóranyag megmaradásának nem előfeltétele a zárt – amit gyakran az elmaradott szinonimájaként szokás használni – település. Épp a rudnai példákból látszik, hogy a gazdálkodási feltételek olykor fontosabb elemei lehetnek a boszorkányhit megmaradásának vagy újbóli megjelenésének, mint maga a település földrajzi helyzete. Hosszabb lélegzetvételű a kötetbe válogatott bányaszellem, bányamanó alakjával foglalkozó tanulmány. Magát a folklórjelenséget egy tágabb, európai kontextusban tárgyalja, majd kitér a történetek szakmai... --- ### Vajda Barnabás (szerk.): Államhatár és identitás - Published: 2012-06-01 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2012/06/01/vajda-barnabas-szerk-allamhatar-es-identitas/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2012/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: tamaskamate Még csak néhány éve, hogy a Közép-Európát elválasztó határok elvesztették anyagias mivoltukat. Megüresedtek az útlevélkezelő bódék, az adó- és vámhivatalok pedig „mélységi” ellenőrzésre rendezkedtek be. A határátkelést kísérő idegesség történeti ténnyé látszik válni Közép-Európában. Sehol nem feltűnőbb mindez, mint a kettéosztott városokban, amilyen Komárom és Komárno (Révkomárom) is, s ahol a határ jó egy évszázadon át minden katonai és bürokratikus intézményével együtt belefolyt a hétköznapokba, átformálta a szomszédban élő emberek gondolkodásmódját, baráti, rokoni és házassági kapcsolatait, egyszóval az identitását. Vajda Barnabás (szerk. ): Államhatár és identitás. Komárom/Komárno. Komárom, Selye János Egyetem Tanárképző Kara, 2011, 234 p. Még csak néhány éve, hogy a Közép-Európát elválasztó határok elvesztették anyagias mivoltukat. Megüresedtek az útlevélkezelő bódék, az adó- és vámhivatalok pedig „mélységi” ellenőrzésre rendezkedtek be. A határátkelést kísérő idegesség történeti ténnyé látszik válni Közép-Európában. Sehol nem feltűnőbb mindez, mint a kettéosztott városokban, amilyen Komárom és Komárno (Révkomárom) is, s ahol a határ jó egy évszázadon át minden katonai és bürokratikus intézményével együtt belefolyt a hétköznapokba, átformálta a szomszédban élő emberek gondolkodásmódját, baráti, rokoni és házassági kapcsolatait, egyszóval az identitását. A révkomáromi Selye János Egyetem, amely Államhatár és identitás címmel most tanulmánykötetet adott ki a város helytörténetéről, végső soron maga is a határ szülötte, hiszen annak a dél-szlovákiai magyarságnak oktatási igényei hívták életre, amely 1920-ban a semmiből született meg. Elena Mannová tanulmányában a magyar kisebbség Dél-Szlovákiája kapcsán „képzelt területről” ír, egy régióról, amely sosem létezett, egy régióról, amelyet a nemzeti és kisebbségi kérdés hozott létre és tart életben mind a mai napig. „Dél-Szlovákiát nem lehet azonosítani semmilyen területi jogi alakulattal (... ). Ugyancsak nem egy jellemző történeti fejlődés eredményeként létrejött terület (... ). Az egész régió (... ) egy kivetített térség, amelyet egyes szimbolikus csoportok tudatosítanak széles körben – főleg a más régióbeli szlovákok és a szlovákiai magyar kisebbség (26. p. ). A képzelt terület szimbólumokkal terhelt világának része a rengeteg szobor- és emlékműügy. Demmel József és Miroslav Michela esettanulmányukban az egyik legelső ilyen jellegű konfliktusnak eredtek nyomába. Tuba Józsefnek meg nem valósult síremléke... --- ### Simon Attila: Küzdelem a városért. Pozsony és a pozsonyi magyarság 1938–1939-ben - Published: 2012-06-01 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2012/06/01/simon-attila-kuzdelem-a-varosert-pozsony-es-a-pozsonyi-magyarsag-1938-1939-ben/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2012/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: horbulakzsolt A monográfia szerzője, Simon Attila a komáromi Selye János Egyetem Történelem Tanszé­kének tavaly habilitált docense. Ezzel a kiadvánnyal a szerző harmadik önálló kötete került az olvasóközönség elé. A könyv szorosan kapcsolódik Simon Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban című munkájához, annak egy más irányba való bővítése. Simon Attila: Küzdelem a városért. Pozsony és a pozsonyi magyarság 1938–1939-ben. Pozsony, Kalligram, 2011, 164 p. A monográfia szerzője, Simon Attila a komáromi Selye János Egyetem Történelem Tanszé­kének tavaly habilitált docense. Ezzel a kiadvánnyal a szerző harmadik önálló kötete került az olvasóközönség elé. A könyv szorosan kapcsolódik Simon Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban című munkájához, annak egy más irányba való bővítése. 1938–39 fordulója Pozsony számára többszörösen is mérföldkő volt. Noha a város magyar többségű valójában sohasem volt, a magyar nemzettel, a magyar kultúrával és a magyar múlttal való kapcsolata elvitathatatlan. Pozsony a régi Magyarország fővárosának a rangját több évszázadon át viselte. Joggal állítható, hogy erre a tisztségére a német ajkú többségi lakossága is büszke volt. Az újkorra Pozsony Magyarország egyik legfejlettebb és legeurópaibb városává vált, amely német– magyar–szlovák lakossága pressburger-pozsonyi-prešporák polgári tudatot alakított ki. Ez a sajátos önmeghatározás ebben a rövid időszakban roppant meg igazán, hogy egy évtizeden belül szinte teljesen egynyelvű-egykultúrájú Bratislavává váljon. Pozsony etnikai átalakulása valójában már a 19. század utolsó harmadában elkezdődött, amikortól az abszolút német többség átadta helyét a relatív magyar többségnek. Csehszlo­vákia megalakulása után gyorsan új nevet kapott, és jelentős számú cseh nyelvű polgár költözött be. A magyarság aránya meglehetősen gyorsan csökkent, már az 1930-as népszámláláson 17%-ra esett. A hivatalos magyar nyelvhasználat eltörlését 1933 októberében fogadták el. Mindezek ellenére a négy nyelv (magyar, német, cseh, szlovák) és az öt nép (magyar, német, cseh, szlovák, zsidó) még önazonosságát megtartva szabadon élhetett. Politikai szempontból pedig az Országos Keresztényszocialista Párt jelentős mértékben számíthatott a hungarus... --- ### Kunyhók öröksége - Published: 2012-06-01 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2012/06/01/kunyhok-oroksege/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2012/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: agtibor Kodály Zoltán születésének 130. évfordulója alkalmából szeretnék tisztelegni a nagy zeneszerző és zenetudós emléke előtt. Kodály-idézettel kezdem, amely talán legjobban kifejezi a Mester egész életútját. „Mi ezt mondjuk a népnek: Amit tudsz, nagy érték, az ősök hagyománya, a magad lelke igaz kifejezése. Olyan érték, hogy mi, a műveltek is, tőled tanuljuk el, mert mi már elfeledtük, idegen szellemi javak utáni kalandozásainkban. Becsüld meg, erősödj benne, mert ha többre akarsz menni, csak erre építhetsz.” Kodály Zoltán születésének 130. évfordulója alkalmából szeretnék tisztelegni a nagy zeneszerző és zenetudós emléke előtt. Kodály-idézettel kezdem, amely talán legjobban kifejezi a Mester egész életútját. „Mi ezt mondjuk a népnek: Amit tudsz, nagy érték, az ősök hagyománya, a magad lelke igaz kifejezése. Olyan érték, hogy mi, a műveltek is, tőled tanuljuk el, mert mi már elfeledtük, idegen szellemi javak utáni kalandozásainkban. Becsüld meg, erősödj benne, mert ha többre akarsz menni, csak erre építhetsz. ” 1906 és 1917 között Kodály minden évben legalább egyszer, de néha többször is ellátogatott a Nyitra-vidéki magyar falvakba. Két forrásból tudjuk, mikor hol járt és mit gyűjtött. Az első Bartók Béla, aki az 1924-ben kiadott összefoglaló tipológiai dolgozatának végén, egy táblázatban foglalta össze a kutatások eredményét. A második forrás, Szalay Olga Kodály, a népzenekutató és tudományos műhelye című könyve sokkal terjedelmesebben foglalkozik Kodály népzenei kutatásaival. Ha nem is mondhatom magam közvetlenül tanítványának, de már több mint hatvan éve igyekszem őszinte tisztelettel nyomdokaiban járni. Kilencvenkét évvel ezelőtt, egy népdalestjének műsorában írta le a Mester, a ma is gyakran idézett gondolatait a népdalról: „Nálunk még háromszáz éve ugyanaz a dal zenghetett várban és kunyhóban... Amit háromszáz éve az Esterházy-palotákon daloltak, azt ott ma már nem tudják. De tud még belőle Szalai Zuza, kis töpörödött öregasszony, Kolon nevű kis zoboralji faluban. Tudnak öreg, harisnyás székelyek. A falu megmentette a tradíció folytonosságát. A mi dolgunk átvenni tőle és tovább adni. ” Eddig az idézet. Felmerül az emberben a kérdés: A magyar nyelvterületnek miért éppen ezt a két távoli régióját hozta... --- ### Makó Pál mint új matematikai és logikai eszmék képviselője - Published: 2012-06-01 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2012/06/01/mako-pal-mint-uj-matematikai-es-logikai-eszmek-kepviseloje/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2012/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: rathmannjanos Magyarországon – és bizonyára Szlovákiában is – 2010-ben ünnepelték a Pázmány Péter nagyszombati katolikus (jezsuita) egyetem alapításának 375. évfordulóját. A megemlékezésekben kevés szó esett a Budára, majd Pestre áttelepült Egyetem bölcsészettudományi karának első dékánjáról, Makó Pálról. Energikus szervezőtehetsége és tanári kiválósága mellett mindenekelőtt újszerű, hasznos egyetemi tankönyvei miatt méltán érdemelte ki ezt a megtisztelő állást. – Valójában matematikai analíziskönyvével1 megelőzte korát, a Monarchián túl Közép-Európát is, és még inkább az akkori Monarchia matematikai szintjét. A halála óta eltelt több mint 300 esztendő alatt nemcsak a Bolyaiak születtek meg, hanem a 20. század újabb lendülete, főképp a fizika forradalma magyar matematikusokat is a nemzetközi élvonalba emelt: Riesz Frigyes, Neumann János, Erdős Pál, Fehér Lipót vagy Szőkefalvy Nagy Béla és a többiek bekerültek ebbe a megtisztelő sorba. Makó még nem is álmodhatta, hogy a 20. század 40-es–50-es éveiben a budapesti egyetem természettudományi karán külön analízistanszék is létesül majd, arról sem, hogy kedvenc tudományterülete már a gyakorlógimnáziumok tan A Nagyszombati Egyetem alapításának évfordulója Magyarországon – és bizonyára Szlovákiában is – 2010-ben ünnepelték a Pázmány Péter nagyszombati katolikus (jezsuita) egyetem alapításának 375. évfordulóját. A megemlékezésekben kevés szó esett a Budára, majd Pestre áttelepült Egyetem bölcsészettudományi karának első dékánjáról, Makó Pálról. Energikus szervezőtehetsége és tanári kiválósága mellett mindenekelőtt újszerű, hasznos egyetemi tankönyvei miatt méltán érdemelte ki ezt a megtisztelő állást. – Valójában matematikai analíziskönyvével1 megelőzte korát, a Monarchián túl Közép-Európát is, és még inkább az akkori Monarchia matematikai szintjét. A halála óta eltelt több mint 300 esztendő alatt nemcsak a Bolyaiak születtek meg, hanem a 20. század újabb lendülete, főképp a fizika forradalma magyar matematikusokat is a nemzetközi élvonalba emelt: Riesz Frigyes, Neumann János, Erdős Pál, Fehér Lipót vagy Szőkefalvy Nagy Béla és a többiek bekerültek ebbe a megtisztelő sorba. Makó még nem is álmodhatta, hogy a 20. század 40-es–50-es éveiben a budapesti egyetem természettudományi karán külön analízistanszék is létesül majd, arról sem, hogy kedvenc tudományterülete már a gyakorlógimnáziumok tantervébe is bekerül. Kultúrtörténeti meggondolások Kerekgedei Makó Pál (1723–1793) analíziskönyve (megjelent 1768-ban, más források, pl. Révai lexikon szerint 1764-ben) kétségtelenül a nagyszombati 17–18. századi matematika (Lipcsic Mihály, Hell Miksa, Ivancsics János, Reviczky Antal) csúcsteljesítménye volt. 2 Reprezentatív alakja ő a Magyarországon a 18. század második felében elinduló és felvirágzó természettudományi fellendülésnek, amely Born Ignácot, Segner Andrást, Hell Miksát tudta adni a világnak. A mai magyar és szlovák tudomány- és filozófiatörténészek büszkén lapozhatják a történelemnek ezeket az oldalait, mert hisz az akkori Észak-Magyarország tudta ebben a legnagyobb eredményeket felmutatni. Makó rendkívüli intelligenciájával... --- ### A Klebelsberg-féle iskolán kívüli népművelés intézményének meghonosítása Kárpátalján (1940) - Published: 2012-06-01 - Modified: 2019-04-11 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2012/06/01/a-klebelsberg-fele-iskolan-kivuli-nepmuveles-intezmenyenek-meghonositasa-karpataljan-1940/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2012, 2012/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: kosztyogyula Az iskolán kívüli népművelés kutatása nem új keletű. Mélyrehatóan foglalkozott a kérdéssel többek között Felkai László, Maróti Andor, T. Kiss Tamás, Németh Balázs, Filló Csilla. Valamennyien az országos szintet vizsgálták, a lokális történetek feldolgozása még adósság például Kárpátalja esetében. Ismeretes, hogy az iskolán kívüli népművelésügy 1929–1944 közötti iratai, melyeket a Magyar Országos Levéltárban őriztek, 1956-ban elpusztultak. Azonban a Kárpátaljai Területi Állami Levéltár beregszászi részlegében felfedeztem két terjedelmes fondot, amelyek alapján rekonstruálni tudom a történetet. Az iskolán kívüli népművelés kutatása nem új keletű. Mélyrehatóan foglalkozott a kérdéssel többek között Felkai László, Maróti Andor, T. Kiss Tamás, Németh Balázs, Filló Csilla. Valamennyien az országos szintet vizsgálták, a lokális történetek feldolgozása még adósság például Kárpátalja esetében. Ismeretes, hogy az iskolán kívüli népművelésügy 1929–1944 közötti iratai, melyeket a Magyar Országos Levéltárban őriztek, 1956-ban elpusztultak. Azonban a Kárpátaljai Területi Állami Levéltár beregszászi részlegében felfedeztem két terjedelmes fondot, amelyek alapján rekonstruálni tudom a történetet. Állami keretek Kárpátalja sok viszontagságot megélt régió. A történelem és a világpolitika meglehetősen bőkezűen szórta e kis területre a nagy megpróbáltatásokat. A rendszerváltozások s a velük járó ideológiák, a háborúk s az azok mellé társuló megtorlások egymásutánisága reményeket ébresztett és illúziókat rombolt az egyszerű lakosság körében. Az iskolán kívüli népművelés klebelsbergi elveinek meghonosítása a revíziós időszakban az építkezés eleme volt. 1940. május 3-án Budapesten elfogadták a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) 1940. évi 141. 200 számú rendeletét „a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területen az iskolán kívüli népművelés megszervezéséről” (teljes szövegét l. Fedinec 2001, 576. p. ). Az ezt megelőző állapotokról csak szórványos adatok állnak rendelkezésre. A levéltári anyagban fizetési kimutatások, befizetési csekkek és más ehhez hasonló iratok árulkodnak arról, hogy nem kellett üres lappal indulni. 1940-ben tehát rendelet születik Kárpátalja iskolán kívüli népművelésének megszervezésére. A Hóman Bálint vallás- és közoktatási miniszter által aláírt dokumentum 10 paragrafust magába foglaló törvényben tájékoztatott a legsürgősebb tennivalókról, a 132. 243/1922. számú VKM-rendelet hatályának kiterjesztéséről, s így a régió integrálásáról az anyaországba. Az utóbbi rendelet Klebelsberg Kunó kultuszminiszter nevéhez fűződik,... --- ### Egy hamvába holt kísérlet* – 1. (Relle Iván kétnyelvű színháza és a Nyugatmagyarországi Híradó Pozsonyban 1899–1902) - Published: 2012-06-01 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2012/06/01/egy-hamvaba-holt-kiserlet-1-relle-ivan-ketnyelvu-szinhaza-es-a-nyugatmagyarorszagi-hirado-pozsonyban-1899-1902/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2012, 2012/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: tothlaszlo Pozsony különleges, ám a városnak a magyar történelemben, művelődéstörténetben játszott szerepe ellenére messze nem központi szerepet tölt be a magyar színjátszás történetében. S bár iskolafalai közt és főúri palotáiban már a 17–18. században sor került egy-egy magyar nyelvű iskolai színjátékra vagy műkedvelő előadásra, az első vándorszínész csapat – a Kilényi Dávid vezette Komáromi Magyar Színjátszó Társaság – csupán 1820-ban látogatott el Pozsonyba. A magyar színjátszás azonban, amely országos viszonylatban is csak születőben volt, még ezután sem bírt sokáig gyökeret verni a koronázóvárosban. Részben mert a magyar vándortársulatok – színvonalukat tekintve – messze nem vehették föl a versenyt a pozsonyiaktól karnyújtásnyira levő bécsi színházak s a városba le-leruccanó osztrák és német társulatok előadásaival, részben mert annak német többségű lakossága amúgy sem mutatott nagy érdeklődést a magyar játékszín iránt. Pozsony különleges, ám a városnak a magyar történelemben, művelődéstörténetben játszott szerepe ellenére messze nem központi szerepet tölt be a magyar színjátszás történetében. S bár iskolafalai közt és főúri palotáiban már a 17–18. században sor került egy-egy magyar nyelvű iskolai színjátékra vagy műkedvelő előadásra, az első vándorszínész csapat – a Kilényi Dávid vezette Komáromi Magyar Színjátszó Társaság – csupán 1820-ban látogatott el Pozsonyba. A magyar színjátszás azonban, amely országos viszonylatban is csak születőben volt, még ezután sem bírt sokáig gyökeret verni a koronázóvárosban. Részben mert a magyar vándortársulatok – színvonalukat tekintve – messze nem vehették föl a versenyt a pozsonyiaktól karnyújtásnyira levő bécsi színházak s a városba le-leruccanó osztrák és német társulatok előadásaival, részben mert annak német többségű lakossága amúgy sem mutatott nagy érdeklődést a magyar játékszín iránt. Csupán a kiegyezés után, még inkább azonban a magyar kulturális s nemzetpolitikának a vidéki színészet megszervezésére és felemelésére tett erőfeszítései, valamint az ország zömmel nem magyar népességű területei (települései) nacionalizálásának, magyarosításának következtében az 1880-as évekre – s nem utolsósorban az új városi színház 1886. évi átadásának köszönhetően – Pozsonyban is kezdett tért hódítani a magyar színészet. Ami a magyar nemzetiségű és kultúrájú helyi polgárság és diákság megszaporodásával – azaz a magyar társulatok közönségének megnövekedésével – is összefüggésbe hozható; azzal, hogy a város magyarsága körében – a német és más nyelvű színielőadások mellett – a magyar színielőadások látogatása is a társadalmi élet fontos tartozékává kezdett válni. A város népessége azonban – bár az utolsó magyar, 1910. évi népszámlálás már a német lakosság stagnálását mutatta... --- ### Aktivista kísérletek a húszas évek szlovákiai magyar politikájában - Published: 2012-06-01 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2012/06/01/aktivista-kiserletek-a-huszas-evek-szlovakiai-magyar-politikajaban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2012, 2012/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: simonattila Az aktivista, vagyis a kormánypárti magyar politika eddig eléggé elhanyagolt területe volt a két háború közötti szlovákiai politikatörténeti kutatásoknak. A marxista történetírás, mivel az általa felállított sablonokba (amelyek a kommunista mozgalom és a burzsoá pártok ellentétére épült) a magyar aktivizmus nem fért bele, egyáltalán nem foglalkozott vele, a rendszerváltás utáni (szlovákiai) magyar történetírás pedig egyoldalúan a budapesti irányítású sérelmi politizálásra összpontosított. Ezért sem meglepő, hogy a jelenséggel először a kitűnő irodalomkritikus, a művelődéstörténetben is jelentőset alkotó Turczel Lajos foglalkozott, aki a két háború közötti korszak szlovenszkói magyar kultúráját vizsgálva feltehetően napi szinten ütközött bele az aktivista magatartás problémájába. Turczel elsősorban a korabeli sajtóra támaszkodva, de nem történészként s a levéltári forrásokat nem ismerve mondott meglehetősen sommás véleményt a magyar aktivistákról: „Kertelés nélkül meg kell mondani, hogy a csehszlovákiai magyar aktivizmus szervilis volt; a mindenkori kormányt fenntartás nélkül kiszolgálta, az uralmon lévő polgári rendszert ízléstelenül dicsőítette, s a kisebbségi helyzet súlyos tényeivel szemben fennhangon hangoztatta, hogy »a magyarság ebben az országban teljes és csorbítatlan jogokkal bír«…” Az aktivista, vagyis a kormánypárti magyar politika eddig eléggé elhanyagolt területe volt a két háború közötti szlovákiai politikatörténeti kutatásoknak. A marxista történetírás, mivel az általa felállított sablonokba (amelyek a kommunista mozgalom és a burzsoá pártok ellentétére épült) a magyar aktivizmus nem fért bele, egyáltalán nem foglalkozott vele, a rendszerváltás utáni (szlovákiai) magyar történetírás pedig egyoldalúan a budapesti irányítású sérelmi politizálásra összpontosított. Ezért sem meglepő, hogy a jelenséggel először a kitűnő irodalomkritikus, a művelődéstörténetben is jelentőset alkotó Turczel Lajos foglalkozott, aki a két háború közötti korszak szlovenszkói magyar kultúráját vizsgálva feltehetően napi szinten ütközött bele az aktivista magatartás problémájába. Turczel elsősorban a korabeli sajtóra támaszkodva, de nem történészként s a levéltári forrásokat nem ismerve mondott meglehetősen sommás véleményt a magyar aktivistákról: „Kertelés nélkül meg kell mondani, hogy a csehszlovákiai magyar aktivizmus szervilis volt; a mindenkori kormányt fenntartás nélkül kiszolgálta, az uralmon lévő polgári rendszert ízléstelenül dicsőítette, s a kisebbségi helyzet súlyos tényeivel szemben fennhangon hangoztatta, hogy »a magyarság ebben az országban teljes és csorbítatlan jogokkal bír«... ” (Turczel 1983, 32. p. ) A későbbi történészi értékelések pedig – noha a korabeli szlovenszkói magyar valóság tekintetében Turczel ismeretanyagán jól láthatóan túlléptek – lényegében ugyanazt ismételték, mint a neves irodalomtörténész (Popély 1990), s továbbra sem vettek tudomást arról, hogy az aktivizmust nem lehet annak leárulózásával elintézni. Az aktivista magyar szándékok közül csupán a Magyar Nemzeti Pártnak a második parlamenti választások után történő irányváltása (a prágai kormányhoz való közeledése) kapott kellő szakmai figyelmet, hiszen Angyal Béla (Angyal 2002) mellett részletesen foglalkozott a jelenséggel Szarka... --- ### Szlovákia lakosságának etnikai összetétele 1919 és 1949 között1 - Published: 2012-06-01 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2012/06/01/szlovakia-lakossaganak-etnikai-osszetetele-1919-es-1949-kozott1/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2012/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: tisliarpavol A lakosság etnikai összetétele és ennek kutatása gyakorlatilag Szlovákia területének csak újkori történelme kapcsán merül fel problémaként. Az etnicitással, ill. az etnicitást meghatározó jellemzőkkel a történelmi Magyarország egészét illetően először az 1773-ból származó első hivatalos jellegű helyrajzi összeállításban találkozunk. Ez a lexikon (Lexicon 1920) egyéb más adatok mellett az egyes magyarországi lakóhelyek meghatározó lakossági nyelvét is rögzítette. E forrás jelentősége kétségtelen, mert az általa nyújtott információk alapján rekonstruálhatók a történelmi Magyarország etnikai hatá­rai a 18. század utolsó negyedében. Az utána következő időszakból csak privát eredetű, elsősorban magánjellegű topográfiai lexikonokban (Korabinsky 1786, Vályi 1796–1799, Fényes 1851 stb.) publikált adatokra hivatkozhatunk. Konkrét számadatokat a korabeli magyarországi lakosság etnikai szerkezetéről csak Ausztria–Ma­gyarország modern kori cenzusai nyújtanak,2 azok is csak 1880-tól. A lakosság ilyenfajta leírását a későbbi népszámlálások is követték, melyeket rendszeresen, tízévenként tartottak, s folytatódtak az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után is. Az etnicitás attribútumának kérdésköre A lakosság etnikai összetétele és ennek kutatása gyakorlatilag Szlovákia területének csak újkori történelme kapcsán merül fel problémaként. Az etnicitással, ill. az etnicitást meghatározó jellemzőkkel a történelmi Magyarország egészét illetően először az 1773-ból származó első hivatalos jellegű helyrajzi összeállításban találkozunk. Ez a lexikon (Lexicon 1920) egyéb más adatok mellett az egyes magyarországi lakóhelyek meghatározó lakossági nyelvét is rögzítette. E forrás jelentősége kétségtelen, mert az általa nyújtott információk alapján rekonstruálhatók a történelmi Magyarország etnikai hatá­rai a 18. század utolsó negyedében. Az utána következő időszakból csak privát eredetű, elsősorban magánjellegű topográfiai lexikonokban (Korabinsky 1786, Vályi 1796–1799, Fényes 1851 stb. ) publikált adatokra hivatkozhatunk. Konkrét számadatokat a korabeli magyarországi lakosság etnikai szerkezetéről csak Ausztria–Ma­gyarország modern kori cenzusai nyújtanak,2 azok is csak 1880-tól. A lakosság ilyenfajta leírását a későbbi népszámlálások is követték, melyeket rendszeresen, tízévenként tartottak, s folytatódtak az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után is. A lakosság etnicitásának alapvető attribútuma 1880-tól kezdve az „anyanyelv” volt, melyet az adott személy otthon elsajátított és a mindennapi kommunikációban beszélt nyelveként definiáltak. Hasonlóan határozták meg a monarchia nyugati, osztrák felében is a közlés általánosan használatos nyelveként definiált „közlekedési nyelvet” (Berrová 2008, 261. p. ) Az anyanyelv kétségkívül a lakosság etnikai jellegének fontos attribútuma, amennyiben megőrzi eredeti jelentését. A történelmi Magyarországon azonban az anyanyelv a politika hatására fokozatosan más jelentésre tett szert. A népességre vonatkozó tudományos érdeklődés mellett fokozatosan jelentkeztek a politikai érdekek is, melyek tartósan a népszámlálás előkészítésének, lefolyásának és mindenekelőtt az eredmények értelmezésének részévé váltak. Például az 1910. évi népszámláláskor az anyanyelvet úgy definiálták, hogy... --- ### A magyar nemzetiségű nők termékenysége Szlovákiában a demográfiai statisztika adatainak tükrében* - Published: 2012-06-01 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2012/06/01/a-magyar-nemzetisegu-nok-termekenysege-szlovakiaban-a-demografiai-statisztika-adatainak-tukreben/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2012/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: sprochabranislav A Szlovák Köztársaság népességének összetétele hosszú és összetett történelmi fejlődés eredménye. E folyamatban jelentős szerepet játszott Szlovákia fekvése Nyugat- és Kelet-Európa határán, valamint a történelmi Magyarországba való betagozódása. Mindennek eredményeként egy viszonylag heterogén etnikai szerkezet jött létre, melynek maradványait a jelenkori Szlovákiában is megtaláljuk. A Szlovák Köztársaság mai területén a szlovákokon kívül jelentős számú, különböző nemzetiségekhez és etnikai csoportokhoz tartozó személy él. Demográfiai becslések szerint az összlakosság mint­egy ötödét nem szlovák etnikumhoz tartozó személyek alkotják. Történelmi, kulturális, társadalmi-gazdasági és úgyszintén demográfiai szempontból a legjelentősebb szerepe a magyar nemzetiségű (etnikumú) kisebbségnek volt s van ma is. 1. Bevezetés A Szlovák Köztársaság népességének összetétele hosszú és összetett történelmi fejlődés eredménye. E folyamatban jelentős szerepet játszott Szlovákia fekvése Nyugat- és Kelet-Európa határán, valamint a történelmi Magyarországba való betagozódása. Mindennek eredményeként egy viszonylag heterogén etnikai szerkezet jött létre, melynek maradványait a jelenkori Szlovákiában is megtaláljuk. A Szlovák Köztársaság mai területén a szlovákokon kívül jelentős számú, különböző nemzetiségekhez és etnikai csoportokhoz tartozó személy él. Demográfiai becslések szerint az összlakosság mint­egy ötödét nem szlovák etnikumhoz tartozó személyek alkotják. Történelmi, kulturális, társadalmi-gazdasági és úgyszintén demográfiai szempontból a legjelentősebb szerepe a magyar nemzetiségű (etnikumú) kisebbségnek volt s van ma is. E tanulmány fő célja a Szlovákiában élő magyar nemzetiségű nők termékenységének elemzése a demográfiai statisztika hivatalos adatainak alapján. A felhasznált adatok jellege nem pusztán a termékenység mai állapotának elemzésére ad lehetőséget, hanem a hosszú távú kilátások mérlegelésére is. Mi több, az a tény, hogy hasonló adatok a szlovák nemzetiségű nőkről is rendelkezésünkre állnak, tovább növeli az eredmények értékét, ugyanakkor bővíti az értelmezés lehetőségeit is. 2. Munkamódszer és adatforrások A termékenység, akárcsak a halálozás, egyike azon demográfiai alapfolyamatoknak, melyek közvetlen hatással vannak a természetes népességmozgásra. A termékenység a megszületett gyermekek révén évről évre újabb nemzedéket hoz létre, míg a halálozással a létező nemzedékek fogynak, mígnem az adott korosztály valamennyi tagjának kihalásával természetes módon eltűnnek. Ez a természetes körforgás teszi lehetővé az emberi nem és ezen belül az egyes populációk fennmaradását és továbbélését. A termékenység és a halálozás ennélfogva az emberi létezés elválaszthatatlan és pótolhatatlan része, s demográfiai szempontból a legfontosabb folyamatok, melyek valamennyi népesség... --- ### Népszámlálás 2011 - Kik vagytok, ismeretlenek? - Published: 2012-06-01 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2012/06/01/nepszamlalas-2011-kik-vagytok-ismeretlenek/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2012, 2012/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: gyurgyiklaszlo_szemle Bevezetés 2012. február 29-én a Szlovák Statisztikai Hivatal sajtótájékoztató keretében ismertette az előző évi népszámlálás első eredményeit. Az első adatok közzétételére jelentős, több hónapos csúszással került sor. Az adatok közzététele időpontjának és nehézségeinek okaival rendszeresen foglalkozott a szlovákiai napi sajtó, és a statisztikai hivatal is több közleményben. A 2011. évi népszámlálás lefolyása több szempontból is eltért a korábbiaktól. A népszámlálási adatgyűjtéssel kapcsolatos problémák mivoltáról már 2011. június 29-én tájékoztatott a statisztikai hivatal; eszerint május végéig közel 5 322 274 kérdőív került lekérdezésre, ez közel 75 ezerrel volt kevesebb, mint az állandó lakóhellyel rendelkező személyek száma. 1 A későbbiekben a SŠÚ (Szlovák Statisztikai Hivatal) több közleményben informálta a közvéleményt az első adatok várható közzétételének időpontjáról. A 2011. január 29-i közlemény bizonytalan időre tolta ki az adatok közzétételének időpontját. Február 23-án arról tájékoztatott, hogy február 29-én sor kerül az első adatok közzétételére. 2 A közzétett adatok enyhén szólva nem kis csalódást okoztak. Egy powerpoint prezentáción kívül mindössze 16 táblázat terjedelemben lettek közzétéve a zömmel országos szintű adatok, többnyire a korábbi népszámlálások országos adataival egybevetve. A korábbi népszámlálások alkalmával az első adatok közzétételekor sor került a legtöbb országos szintű adat prezentálására, emellett regionális (kerületi és járási) szintű adatok is ismertté váltak. A közzétett adatok a szakmai közösségre nem hatottak meglepetésszerűen, a szélesebb nyilvánosság számára viszont igen. A lakosság számának ilyen csekély mértékű növekedése (17 581 fő) az előző évtized népmozgalmi folyamatainak az ismeretében várható volt. A magyar lakosság is tényszerűen ekkor szembesült a magyar népesség nagymértékű, több mint 62 ezer fős fogyatkozásával, melynek... --- ### Impresszum 2012/2 - Published: 2012-06-01 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2012/06/01/impresszum-20122/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2012/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XIV. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tar­ta­lom Tanulmányok Gyurgyík László Népszámlálás 2011. Kik vagytok, ismeretlenek? 3 Branislav Šprocha A magyar nemzetiségű nők termékenysége Szlovákiában a demográfiai statisztika adatainak tükrében 15 Pavol Tišliar Szlovákia lakosságának etnikai összetétele 1919 és 1949 között 43 Simon Attila Aktivista kísérletek a húszas évek szlovákiai magyar politikájában 57 Tóth László Egy hamvába holt kísérlet – 1. Relle Iván kétnyelvű színháza és a Nyugatmagyarországi Híradó Pozsonyban 1899–1902 85 Kosztyó Gyula A Klebelsberg-féle iskolán kívüli népművelés intézményének meghonosítása Kárpátalján (1940) 107 Közlemények Rathmann János Makó Pál mint új matematikai és logikai eszmék képviselője 119 Ág Tibor Kunyhók öröksége 131 Könyvek Simon Attila: Küzdelem a városért. Pozsony és a pozsonyi magyarság 1938–1939-ben (Horbulák Zsolt) 139 Vajda Barnabás (szerk. ): Államhatár és identitás. Komárom/Komárno (Tamáska Máté) 141 L. Juhász Ilona: Rítusok, jelek, szimbólumok. Tanulmányok az összehasonlító folklorisztika köréből (Klamár Zoltán) 143 Varga László: A zene szárnyán... A nagymegyeri énekkari mozgalom 120 éve (1892–2012) (Orsovics Yvette) 144 Hrbácsek-Noszek Magdaléna: Regionális tudat az iskolában. Regionális értékeink és az átörökítés (Vízkeleti László) 146 --- ### Aklok, szállások Gútán és környékén a 18–19. században - Published: 2012-03-06 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2012/03/06/aklok-szallasok-gutan-es-kornyeken-a-18-19-szazadban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2012, 2012/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: angyalbela A kisalföldi megosztott települések kérdésére Hofer Tamás 1960-ban megjelent tanulmánya hívta föl a figyelmet.1 Elsősorban a katonai felmérések térképlapjai és az 1956-ban Negyeden végzett helyszíni kutatása alapján bemutatta a Vág mentén fekvő Negyed község megosztott települését, a folyó túlpartján épített aklokat, és élénk képet festett a 19. század végén, 20. század elején itt folyt életről, valamint az aklok szerepéről a lakosok gazdálkodásában. Említést tesz arról, hogy a 18. század nyolcvanas éveiben készült első katonai felmérés térképlapjain szálláscsoportok fedezhetők fel a környéken Gúta, Naszvad, Martos, Apácaszakállas határában is. Tanulmányában sürgette a további kutatást, a terepmunkát, és fontosnak tartotta tisztázni, hogy a kisalföldi települések mennyiben kapcsolódnak az alföldi kertes, megosztott településekhez. Bevezetés A kisalföldi megosztott települések kérdésére Hofer Tamás 1960-ban megjelent tanulmánya hívta föl a figyelmet. 1 Elsősorban a katonai felmérések térképlapjai és az 1956-ban Negyeden végzett helyszíni kutatása alapján bemutatta a Vág mentén fekvő Negyed község megosztott települését, a folyó túlpartján épített aklokat, és élénk képet festett a 19. század végén, 20. század elején itt folyt életről, valamint az aklok szerepéről a lakosok gazdálkodásában. Említést tesz arról, hogy a 18. század nyolcvanas éveiben készült első katonai felmérés térképlapjain szálláscsoportok fedezhetők fel a környéken Gúta, Naszvad, Martos, Apácaszakállas határában is. Tanulmányában sürgette a további kutatást, a terepmunkát, és fontosnak tartotta tisztázni, hogy a kisalföldi települések mennyiben kapcsolódnak az alföldi kertes, megosztott településekhez. A Kisalföld északi területein a múlt században Hofer rövid negyedi látogatását megelőzően és az ötvenes évek után is végeztek néprajzi kutatásokat, elsősorban Gútán, Martoson és Negyeden. 2 A Nagy-Duna mentén, a Csallóközben elhelyezkedő falvak folyón túli szállásainak szerepével és önálló faluvá alakulásuk folyamatával több tanulmány is foglalkozott 1960 óta. 3 A Negyed környéki aklokat, szállásokat, valamint a tanyák kialakulását és szerepét több tanulmány is említi,4 átfogó jelleggel azonban nem foglalkoztak a kérdéssel, és nem vált ismertté a Gúta környéki tanyarendszer fejlettsége, története. Jelen munkámban elsősorban a levéltári kutatásaim, a korabeli térképek és több néprajzkutató vidékünkön gyűjtött anyagának felhasználásával bemutatom Gúta és a környékbeli falvak szálláskertjeinek kialakulását, fejlődésüket, a tanyarendszer létrejöttét a 18–19. században. Munkám során csupán a Kisalföld északi területét, Gúta környékét vettem számba, tekintettem kutatandó terepnek, mivel, mint azt már említettem, a Nagy-Duna mente a szálláskertek szempontjából sokkal... --- ### Sipos Szilvia (szerk.): Mikszáth Kálmán és kortársai. Regionalizmus a 19. század végén a közép-európai irodalmak kontextusában - Published: 2012-03-01 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2012/03/01/sipos-szilvia-szerk-mikszath-kalman-es-kortarsai-regionalizmus-a-19-szazad-vegen-a-kozep-europai-irodalmak-kontextusaban/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2012, 2012/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: fulopmarta Mikszáth Kálmán napjainkban ismét divatos író lett. Mindig is olvasott volt, de az ezredforduló környékén a szakma és talán az olvasók is felismerték írásainak időtálló voltát, mondandójának aktualitását. Műveit az irodalomtudomány újraolvassa, újraértelmezi, modern megközelítésmódokat és elméleteket alkalmazva interpretálja, és Mikszáth folyamatosan jól teljesít minden megmérettetésen. Elviseli a posztmodern olvasástechnikákat, interkulturális és multiperspektív jellemzői vannak, nézhetjük erről, lapozhatjuk arról, nem veszít üdeségéből. És ha még ehhez hozzájárul valamilyen kerek évforduló, az ugyancsak fellendíti a téma kutatását. Sipos Szilvia (szerk. ): Mikszáth Kálmán és kortársai. Regionalizmus a 19. század végén a közép-európai irodalmak kontextusában. Pozsony, Szlovák Nemzeti Múzeum – A Szlo­vákiai Magyar Kultúra Múzeuma, Hagyo­má­nyok és Értékek Polgári Társulás, 2011, 192 p. Mikszáth Kálmán napjainkban ismét divatos író lett. Mindig is olvasott volt, de az ezredforduló környékén a szakma és talán az olvasók is felismerték írásainak időtálló voltát, mondandójának aktualitását. Műveit az irodalomtudomány újraolvassa, újraértelmezi, modern megközelítésmódokat és elméleteket alkalmazva interpretálja, és Mikszáth folyamatosan jól teljesít minden megmérettetésen. Elviseli a posztmodern olvasástechnikákat, interkulturális és multiperspektív jellemzői vannak, nézhetjük erről, lapozhatjuk arról, nem veszít üdeségéből. És ha még ehhez hozzájárul valamilyen kerek évforduló, az ugyancsak fellendíti a téma kutatását. A Szlovák Nemzeti Múzeum – A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma Mikszáth halálának századik évfordulója alkalmából 2010 májusában nemzetközi tudományos konferenciát szervezett Pozsonyban. Ennek a konferenciának előadásait könyv alakban is megjelentette. A kötet tíz tanulmányt tartalmaz, valamennyit magyar és szlovák nyelven is, a szerzők többsége szlovákiai egyetemeken tanít, rajtuk kívül magyar, cseh és lengyel illetőségű akadémikusok írásai kaptak helyet a publikációban. A tanulmányokat Mikszáth személyén kívül a címben is feltüntetett regionalizmus köti össze, bár utóbbinak értelmezése az egyes tanulmányok szintjén meglehetősen tág, vagy inkább nem behatárolt, belefér minden Palócországtól Theodor Storm irodalmi besorolásáig. Ezt a teret azonban fedezi a kötet címében szereplő „kortársai” kifejezés. A tanulmánykötet bevezetőjét Praznovszky Mihály, a Mikszáth Kálmán Társaság örökös díszelnöke írta. Vázolja a legújabb Mikszáth-kutatás eredményeit, valamint méltatja a Múzeum tudatos szerepvállalását a mai Szlovákia területéről származó nagy magyar alkotók életművének kutatási folyamatában. A konferencia... --- ### Eiler Ferenc: Németek, helyi társadalom, és hatalom - Published: 2012-03-01 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2012/03/01/eiler-ferenc-nemetek-helyi-tarsadalom-es-hatalom/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2012, 2012/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: horbulakzsolt A Duna és az Ipoly bal oldalán élő magyarság mindennapi életének egyik alapvető befolyásoló tényezője a kisebbségi lét. Ki jobban, ki kevésbé, de valamilyen mértékben átérzi, átéli ennek súlyát és hatását. Az átlagos szlovákiai magyar tisztában van azzal, hogy legalább még három nemzetrész él hasonló viszonyok között. Arról is vannak ismeretei, hogy a történeti Magyarország nem volt nemzetállam, sőt arányát tekintve több nemzetiségi lakosa volt, mint a mai Szlovákiának, illetve hogy ezek az emberek mai lakhelyüket a törökdúlás után bekövetkező jelentős be- és áttelepülés során foglalták el. Természetesen tud a németekről is, de sokkal inkább egy-egy vidékhez köti őket. A Felvidéken ilyenek voltak a szászok vagy a szintén ezen a néven ismert erdélyi németek. Az átlagos szlovákiai magyar hallott a bánsági németségről is. Azt, hogy Magyarország számos vidékén is jelentős számú német élt, már kevesebben tudják. Ez részben abból is adódik, hogy saját helyzetének javítását békésen kívánja megoldani, és általában sikeres nyugat-európai példákat keres, nyugat-európai kisebbségek jogait és történetét tanulmányozza. Közép-Európa nem magyar nemzetiségei gondját-baját kevésbé tartja számon. Eiler Ferenc: Németek, helyi társadalom, és hatalom. Harta, 1920–1989. H. n. , Argu­men­tum, 2011, 221 p. A Duna és az Ipoly bal oldalán élő magyarság mindennapi életének egyik alapvető befolyásoló tényezője a kisebbségi lét. Ki jobban, ki kevésbé, de valamilyen mértékben átérzi, átéli ennek súlyát és hatását. Az átlagos szlovákiai magyar tisztában van azzal, hogy legalább még három nemzetrész él hasonló viszonyok között. Arról is vannak ismeretei, hogy a történeti Magyarország nem volt nemzetállam, sőt arányát tekintve több nemzetiségi lakosa volt, mint a mai Szlovákiának, illetve hogy ezek az emberek mai lakhelyüket a törökdúlás után bekövetkező jelentős be- és áttelepülés során foglalták el. Természetesen tud a németekről is, de sokkal inkább egy-egy vidékhez köti őket. A Felvidéken ilyenek voltak a szászok vagy a szintén ezen a néven ismert erdélyi németek. Az átlagos szlovákiai magyar hallott a bánsági németségről is. Azt, hogy Magyarország számos vidékén is jelentős számú német élt, már kevesebben tudják. Ez részben abból is adódik, hogy saját helyzetének javítását békésen kívánja megoldani, és általában sikeres nyugat-európai példákat keres, nyugat-európai kisebbségek jogait és történetét tanulmányozza. Közép-Európa nem magyar nemzetiségei gondját-baját kevésbé tartja számon. A hartai németség sorsa egy szlovákiai magyar előtt bizonyára ismeretlen. Ez tulajdonképpen érthető, hiszen egy olyan községről van szó, amelyhez nem köthető történelmi esemény, és lakhelyükön ők maguk is szigetet képeznek a magyar többség között. A könyv egy fontos ponton mégis érinti a szlovákiai magyarságot. A háború utáni lakosságcserékben a Hartáról távozó németek helyébe részben csehszlovákiai magyarokat telepítettek. Habár a könyv alcíme alapján a hartai németek... --- ### Rybář, Marek: Medzi štátom a spoločnosťou – Politické strany na Slovensku po roku 1989 - Published: 2012-03-01 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2012/03/01/rybar-marek-medzi-statom-a-spolocnostou-politicke-strany-na-slovensku-po-roku-1989/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2012, 2012/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: olloslaszlo Rybář, Marek: Medzi štátom a spoločnosťou – Politické strany na Slovensku po roku 1989. Bratislava, Marek Rybář, 2011, 160 p. Érdekes könyv jelent meg Szlovákia politikai pártjairól a közelmúltban. A kötet címe magyarra fordítva: Az állam és a társadalom között – Politikai pártok Szlovákiában 1989 után. Szerzője Marek Rybář, a Comenius Egyetem Politológia Tanszékének oktatója. A könyv részletesen elemezi az egyes pártokat és a pártrendszer egészét. Érdekesnek nem pusztán szakmaisága okán érdekes, hanem mert a szlovákiai pártrendszer ingatagságának okait is keresi. Tehát azt a mindannyiunk által jól ismert jelenséget vizsgálja, hogy miért buknak el és emelkednek fel újabb és újabb pártok oly nagy számban. Nyugat-Európa legtöbb demokráciájában ritkaságnak számít, hogy társadalmilag beágyazott, ismert, a politikai élet szerves részét képező párt kihulljon a törvényhozásból, és eltűnjön az ismeretlenségbe, mint ahogy az is, hogy pár gazdag, befolyásos vagy éppen ismert ember a semmiből varázsoljon be egy új politikai szervezetet a parlamentbe. A szerző először módszertani szempontjait tárja az olvasó elé. Sorba veszi a politikai pártok jellegével foglalkozó elméleteket, s tisztázza saját álláspontját. Rybář szerint a politikai pártok olyan racionális szereplők, amelyek szavazatmaximalizálásra törekednek. Arra tehát, hogy minél több választó támogatását szerezzék meg, s általuk megszerezzék, majd megtartsák a politikai hatalmat. A pártszervezet felépítése e racionalitás mentén alakul, s ennek kapcsán születnek különféle szervezeti stratégiák. A szerző szerint ugyanez a racionalitás vezérelte a szlovákiai politikai pártok kialakulását és fejlődését, ennek mentén alakítják ki ideológiájukat és taktikai lépéseiket. Rybář sorra veszi a fontosabb szlovákiai politikai pártokat, és mozgósítási képességük, választóik, szervezeti kereteik, vezetőik stratégiái,... --- ### A feminista tanulmányok határátlépései - Published: 2012-03-01 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2012/03/01/a-feminista-tanulmanyok-hataratlepesei/ - Kategóriák: Konferencia, Szemle - Post Years: 2012, 2012/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: bolemantlilla A brünni Masaryk Egyetem Szociális Tanulmányok Kara, a prágai Károly Egyetem Humán Tudományok Karának Társadalmi Nemi Tanulmányok Tanszéke, a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészkarának Társadalmi Nem Központja, valamint a Cseh Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének Gender és Szociológia Részlege és a Nő és a Tudomány nevű Nemzeti Központja közös rendezésében került sor a cseh és szlovák feminista tanulmányok második konferenciájára 2011. november 3-án és 4-én. Az első konferenciához kapcsolódva (amely 2005-ben volt) a 2011-es rendezvény célkitűzései között a legfontosabb a csehországi és szlovákiai feminista diskurzus és kutatás aktuális helyzetének feltérképezése volt. Ezen túl pedig teret adott a különféle feminista törekvések párbeszédének, külön figyelmet szentelve a társadalmi nem mint analitikus kategória interdiszciplináris jellegének, mivel ennek jelentése a hagyományos tudományos diszciplínák határait túllépi. (Feministická studia na hranici) A cseh és szlovák feminista tanulmányok 2. konferenciája A brünni Masaryk Egyetem Szociális Tanulmányok Kara, a prágai Károly Egyetem Humán Tudományok Karának Társadalmi Nemi Tanulmányok Tanszéke, a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészkarának Társadalmi Nem Központja, valamint a Cseh Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének Gender és Szociológia Részlege és a Nő és a Tudomány nevű Nemzeti Központja közös rendezésében került sor a cseh és szlovák feminista tanulmányok második konferenciájára 2011. november 3-án és 4-én. Az első konferenciához kapcsolódva (amely 2005-ben volt) a 2011-es rendezvény célkitűzései között a legfontosabb a csehországi és szlovákiai feminista diskurzus és kutatás aktuális helyzetének feltérképezése volt. Ezen túl pedig teret adott a különféle feminista törekvések párbeszédének, külön figyelmet szentelve a társadalmi nem mint analitikus kategória interdiszciplináris jellegének, mivel ennek jelentése a hagyományos tudományos diszciplínák határait túllépi. A konferenciát a szervezők egy olyan dialógus alapjaként, kiindulópontjaként hívták össze, amely a különféle diszciplináris, konceptuális és episztemológiai szempontok között játszódik le. A tudomány, a művészet, az oktatás, a munkapiac, a politika, a médiumok feminista megközelítését, valamint a gender, az osztály, a szexualitás és az etnicitás kapcsolatát és összefüggéseit is feltérképezheti. Éppen ezért lett a címe a határ és a mögötte és rajta kívül eső hely és tér. A konferencia résztvevői a következő témákat dolgozták fel: a tudományágak és szakok közötti határok és átfedések, a módszerek és metodológiák közötti határok és szinergiák, a nyilvános és a magánszféra határai és átfedései, a Kelet és a Nyugat, a Dél és az Észak közötti határok, a társadalmak belső határai és a köztük... --- ### Kegyeleti, emlékező és tudományos konferencia a kőrösmezői deportálás és a kamenyec-podolszkiji mészárlás 70. évfordulóján (Budapest, Wesley János Lelkészképző Főiskola, 2011. október 13–14.) - Published: 2012-03-01 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2012/03/01/kegyeleti-emlekezo-es-tudomanyos-konferencia-a-korosmezoi-deportalas-es-a-kamenyec-podolszkiji-meszarlas-70-evfordulojan-budapest-wesley-janos-lelkeszkepzo-foiskola-2011-oktober-13-14/ - Kategóriák: Konferencia, Szemle - Post Years: 2012, 2012/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: ljuhaszilona A magyar hatóságok 1941 nyarán mintegy 20 000 zsidót utasítottak ki Magyar­or­szágról, s deportáltak Kőrösmezőn keresztül az ukrajnai hadműveleti területekre. A rendelkezést azzal indokolták, hogy a Lengyelország és Ukrajna egy részének elfoglalása után a korábban Magyarországra menekült zsidók visszatérhetnek hazájukba, hiszen azt a német és magyar hadsereg „felszabadította”. A „hontalan” zsidók között többen voltak magyar állampolgársági igazolvánnyal rendelkező személyek, akik már évtizedek óta vagy még korábban telepedtek le Magyarországra, illetve olyanok is, akik a zsidóüldözés elől Szlovákiából menekültek át Magyarországra. A marhavagonokba zsúfolt embereket Kőrösmezőre szállították, ahol átadták őket az SS-nek. Augusztus 27–28-án, valamint október 12–13-án a deportáltak nagy részét különböző helyeken (Kamenyec Podolszkijban) bestiális módon legyilkolták. A magyar hatóságok 1941 nyarán mintegy 20 000 zsidót utasítottak ki Magyar­or­szágról, s deportáltak Kőrösmezőn keresztül az ukrajnai hadműveleti területekre. A rendelkezést azzal indokolták, hogy a Lengyelország és Ukrajna egy részének elfoglalása után a korábban Magyarországra menekült zsidók visszatérhetnek hazájukba, hiszen azt a német és magyar hadsereg „felszabadította”. A „hontalan” zsidók között többen voltak magyar állampolgársági igazolvánnyal rendelkező személyek, akik már évtizedek óta vagy még korábban telepedtek le Magyarországra, illetve olyanok is, akik a zsidóüldözés elől Szlovákiából menekültek át Magyarországra. A marhavagonokba zsúfolt embereket Kőrösmezőre szállították, ahol átadták őket az SS-nek. Augusztus 27–28-án, valamint október 12–13-án a deportáltak nagy részét különböző helyeken (Kamenyec Podolszkijban) bestiális módon legyilkolták. E történések kapcsán fontos megemlíteni, hogy a Kassáról származó Schlachta Margit (ő volt a legelső nőképviselő a magyar parlamentben) fáradozását. Miután Szapáry Erzsébet és Apponyi György kíséretében személyesen a helyszínen győződött meg az kiutasított zsidók embertelen sorsáról, felszólalt a parlamentben a deportálás azonnali leállítását sürgetve. A sokak által előholokausztnak nevezett vérengzés volt a témája a Wesley János Lelkészképző Főiskola szervezésében megvalósult konferenciának. Ez az intézmény, valamint az Evangéliumi Testvérközösség s az itt oktató lelkészek már évek óta rendszeresen megemlékeznek az áldozatokról. Elsősorban Majsai Tamás ügybuzgalmának köszönhetően a 2003-ban tartott első megemlékezés óta számos rendezvény valósult meg. A Wesley János Lelkészképző Főiskola és a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség fáradozásának eredményeként Kamenyec Podolszkijban ma már 2 emléktábla is őrzi a tömeggyilkosságok áldozatainak emlékét: egy a vasútállomás épületén, a másik pedig a mártírok parkjában állított emlékművön. Első zarándokútjuk alkalmával a meggyilkoltak tömegsírjáról egy kis cserjét is hoztak... --- ### (Ipoly)Ság és vára 1550 - Published: 2012-03-01 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2012/03/01/ipolysag-es-vara-1550/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: fuloplaszlo Hont vármegye a történelmi Magyarország legkisebb megyéi közé tartozott, székhelye, Ipolyság pedig talán a legkisebb megyeszékhely volt. A megye Hont vára körül alakult ki, nevét is róla vette. Hont ma Nógrád megye települése, a helyén állt valamikor egy földvár, amelyet valószínűleg Hunt német származású lovag alapított, s egyben ő volt a vármegye első ispánja. A Hont–Pázmány (némely leírásokban: Hontpázmány) eredetileg német nemzetség volt. Ősei, Hont és Pázmány lovagok I. (Szent) István idejében, hihetőleg Gizella királyné kíséretében jöttek be Magyarországra. (A tőlük származó nevezetes családok a Szentgyörgyi és a Forgách família.)1 A német eredetű Hont személynév volt, tulajdonképpeni jelentése száznagy, hadnagy (lásd: középfelnémet hunt = száz). A nevet a korabeli és későbbi oklevelek több alakban is rögzítették: Hunt (1075), Chunt (1156), Hunth (1290 előtt).2 Hont vármegye a történelmi Magyarország legkisebb megyéi közé tartozott, székhelye, Ipolyság pedig talán a legkisebb megyeszékhely volt. A megye Hont vára körül alakult ki, nevét is róla vette. Hont ma Nógrád megye települése, a helyén állt valamikor egy földvár, amelyet valószínűleg Hunt német származású lovag alapított, s egyben ő volt a vármegye első ispánja. A Hont–Pázmány (némely leírásokban: Hontpázmány) eredetileg német nemzetség volt. Ősei, Hont és Pázmány lovagok I. (Szent) István idejében, hihetőleg Gizella királyné kíséretében jöttek be Magyarországra. (A tőlük származó nevezetes családok a Szentgyörgyi és a Forgách família. )1 A német eredetű Hont személynév volt, tulajdonképpeni jelentése száznagy, hadnagy (lásd: középfelnémet hunt = száz). A nevet a korabeli és későbbi oklevelek több alakban is rögzítették: Hunt (1075), Chunt (1156), Hunth (1290 előtt). 2 Tehát Hont volt a vármegye első székhelye, névadója – a döntés társadalmi, katonai elv alapján történt. A földvár romlásával a 14. század elejétől (1329 után) előbb Drégely vára (első említése 1274: Dragul) lett a megye központja, majd annak török által történt eleste után a megyeszékhely átkerült Kemencére. Ezt a szokatlan nevű települést arról a patakról nevezték el, amely mentén épült. A szláv eredetű szó jelentése: köves (medrű) patak. 3 Itt épült föl az első, valódi megyeháza, amely mind a mai napig áll, jelenleg iskola működik benne. 1806-ban a megyeszékhelyet (Ipoly)Ságra helyezték át. A városka az Ipoly folyó jobb partján, tőle északra terül el. Kiválasztásának szempontja valószínűleg a könnyebb elérhetősége, az egyházi szerepe, valamint az lehetett, hogy ez volt az akkori megye legnépesebb magyar települése. Természetesen... --- ### Egy kocsmai verekedés tanulságai - Társadalom- és mikrotörténeti elemzés egy pozsonyi borkimérésben lezajlott 1539-es konfliktusról - Published: 2012-03-01 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2012/03/01/egy-kocsmai-verekedes-tanulsagai-tarsadalom-es-mikrotorteneti-elemzes-egy-pozsonyi-borkimeresben-lezajlott-1539-es-konfliktusrol/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2012, 2012/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: tozsarigoattila Egy kocsmai verekedéssel kapcsolatban a kutató számára talán az lehet a legtanácsosabb, ha igyekszik kimaradni belőle. A történészek viszont abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy anélkül „lehetnek jelen” egy ilyen konfliktusban, hogy komolyabb sérüléseket vagy jogi következményeket kellene kockáztatniuk. Természetesen a történeti források teszik lehetővé, hogy betekintést nyerjünk a mindennapok ezen szegmensébe. A kora újkori ember számára – hasonlóan más korok szereplőihez – a kikapcsolódásnak, az ún. szabadidő eltöltésének legalább olyan fontos szerepe volt, mint a munkának. A két szférát valójában nem is igazán választották el egymástól mereven, s meghatározó volt, hogy a munkával töltött hétköznapokat, illetve a pihenésre szánt időt milyen közegben élte meg az egyes ember. A kikapcsolódást célzó tevékenységek között kiemelt helyet kapott a közös italfogyasztás, a különböző társas játékok és a tánc. Egy kocsmai verekedéssel kapcsolatban a kutató számára talán az lehet a legtanácsosabb, ha igyekszik kimaradni belőle. A történészek viszont abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy anélkül „lehetnek jelen” egy ilyen konfliktusban, hogy komolyabb sérüléseket vagy jogi következményeket kellene kockáztatniuk. Természetesen a történeti források teszik lehetővé, hogy betekintést nyerjünk a mindennapok ezen szegmensébe. A kora újkori ember számára – hasonlóan más korok szereplőihez – a kikapcsolódásnak, az ún. szabadidő eltöltésének legalább olyan fontos szerepe volt, mint a munkának. A két szférát valójában nem is igazán választották el egymástól mereven, s meghatározó volt, hogy a munkával töltött hétköznapokat, illetve a pihenésre szánt időt milyen közegben élte meg az egyes ember. A kikapcsolódást célzó tevékenységek között kiemelt helyet kapott a közös italfogyasztás, a különböző társas játékok és a tánc. A szűkebb társadalmi környezet természetesen nagyban meghatározta a szabadidő eltöltésének helyét, módját és körülményeit. A korabeli polgárság számára a nyilvános szféra kiemelt színterei voltak a fogadók és a borkimérések. Az ezeken belül zajló életről sajnos ritkán értesülünk, gyakran inkább csak a városvezetésnek az italfogyasztás szabályozását célzó rendelkezéseit ismerjük. Így minden olyan forrás nagy értékkel bír, amely segítségével betekintést nyerhetünk a nyilvános szféra ezen részébe. Jelen tanulmány egy verekedés ügyében 1539-ben felvett pozsonyi tanúkihallgatási jegyzőkönyv információit vizsgálja. A konfliktus egy borkimérésben zajlott le. A tanúk vallomásait több szakaszban jegyezték le, az anyag a pozsonyi Actionale Protocollum második kötetében (1539–1548) maradt fenn. 1 Részünkről nem elsősorban az összetűzés lefolyása és kimenetele tart érdeklődésre számot, hanem olyan – a résztvevők és az ügyet vizsgálók számára esetleg mellékesnek... --- ### Schöpflin Aladár magyarországi apai ősei, családtörténete - Published: 2012-03-01 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2012/03/01/schopflin-aladar-magyarorszagi-apai-osei-csaladtortenete/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2012, 2012/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: fukarivaleria A magyar irodalom egyik legnagyobb kritikusának, Schöpflin Aladárnak genealógiája és családtörténete a szakirodalomban teljes egészében incognita. A témával foglalkozó egyetlen közlemény, nem szaklapban látva 1995-ben napvilágot,1 elkerülte a szakma figyelmét. De meglehetősen gyér, egy hiányos és pontatlan szájhagyományon alapuló ismeretei lehettek őseiről, családja történetéről magának Schöpflinnek is. Írásaiban annyit említ meg, hogy úgy tudja, szépapja Elzászból jött Magyarországra.2 Családja és barátai hallottak tőle valamit az első magyarországi Schöpflin foglalkozásáról is, ám utólag eltérőleg emlékeztek erre vissza. A magyar irodalom egyik legnagyobb kritikusának, Schöpflin Aladárnak genealógiája és családtörténete a szakirodalomban teljes egészében incognita. A témával foglalkozó egyetlen közlemény, nem szaklapban látva 1995-ben napvilágot,1 elkerülte a szakma figyelmét. De meglehetősen gyér, egy hiányos és pontatlan szájhagyományon alapuló ismeretei lehettek őseiről, családja történetéről magának Schöpflinnek is. Írásaiban annyit említ meg, hogy úgy tudja, szépapja Elzászból jött Magyarországra. 2 Családja és barátai hallottak tőle valamit az első magyarországi Schöpflin foglalkozásáról is, ám utólag eltérőleg emlékeztek erre vissza. 3 Azt azonban Schöpflin Aladár a szájhagyománytól függetlenül is számon tartotta, és szűkebb családi, baráti körben, ha épp úgy adódott, büszkén elő is hozta, hogy a Schöpflin név viselői közt volt egy nagy tekintélyű, világhírű történész és rétor, Johan Daniel Schöpflin, akiről Goethe úgy is mint strasbourgi egyetemi tanáráról és tudósról, úgy is mint emberről, csodálattal emlékezik meg életírásában. 4 1. kép. Alles Erden Glück ist Täuschung hirniden, nur in Himmel wohnt der wahre Frieden. Koptschan d 3ten Augst 1794, J. Georg Schöpflin K. K. Entenfanger. Minden földi boldogság csalóka, csak az égben lakozik igaz béke. Kopcsány, 1794. augusztus 3-án, J. G. Schöpflin, csász. -kir. vadkacsavadász. Az első magyarországi Schöpflinnek, Schöpflin Aladár ükapjának lelki világába betekintést nyújtó szavakat Martin Lautsek lelkész és író emlékkönyve őrizte meg. (A pozsonyi evangélikus líceum kézirattára, Pamätník M. Laučeka, sign. A 15312. ) * * * Amikor megkezdtem a Schöpflinek magyarországi genealógiájának és családtörténetének feltárására irányuló levéltári kutatásaimat, tulajdonképpen egy izgalmas, sok ismeretlent tartalmazó, hely- és kortörténeti alapkutatást is igénylő feladatra vállalkoztam. Hiszen munkámban mindössze három családi okiratra... --- ### Nepomuki Szent János és a szimbolikus tér (Egy szakráliskisemlék-típus „üzeneteinek” változásai) - Published: 2012-03-01 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2012/03/01/nepomuki-szent-janos-es-a-szimbolikus-ter-egy-szakraliskisemlek-tipus-uzeneteinek-valtozasai/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2012, 2012/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef Annak idején, amikor először a nyilvánosság elé léptünk a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központja szervezeti keretei között létrehozott Szakrális Kisemlék Archívummal (vö. Liszka 2002b), mégpedig egy fényképkiállítás keretében, amely a dél-szlovákiai tájak szabadban álló szakrális kisépítményeiből, objektumaiból adott válogatást, egy kritikusunk megjegyezte, hogy miért propagáljuk Nepomuki Szent Jánost, a cseh terjeszkedés szimbólumát. Szerinte ugyanis a szentnek szinte minden dél-szlovákiai római katolikus faluban megtalálható szobrait 1918 után, a „cseh megszállást” követően állították, mintegy a szimbolikus térkijelölés folyományaként. Az okoskodás persze nem nélkülözött minden logikát, hiszen az 1340 táján a dél-csehországi Nepomuk városában született későbbi szent köztudomásúan IV. Vencel cseh király udvari gyóntatója volt, majd máig pontosan nem tisztázott körülmények között 1383-ban a Moldva habjai közt lelte halálát. Földi maradványai a prágai Szent Vitus-székesegyházban nyugszanak, szobra 1683 óta a prágai Károly hídon díszeleg, az ellenreformáció és a Habsburg-dinasztiai törekvések részeként 1721-ben boldoggá, majd nyolc év elteltével szentté avatták. Annak idején, amikor először a nyilvánosság elé léptünk a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központja szervezeti keretei között létrehozott Szakrális Kisemlék Archívummal (vö. Liszka 2002b), mégpedig egy fényképkiállítás keretében, amely a dél-szlovákiai tájak szabadban álló szakrális kisépítményeiből, objektumaiból adott válogatást, egy kritikusunk megjegyezte, hogy miért propagáljuk Nepomuki Szent Jánost, a cseh terjeszkedés szimbólumát. Szerinte ugyanis a szentnek szinte minden dél-szlovákiai római katolikus faluban megtalálható szobrait 1918 után, a „cseh megszállást” követően állították, mintegy a szimbolikus térkijelölés folyományaként. Az okoskodás persze nem nélkülözött minden logikát, hiszen az 1340 táján a dél-csehországi Nepomuk városában született későbbi szent köztudomásúan IV. Vencel cseh király udvari gyóntatója volt, majd máig pontosan nem tisztázott körülmények között 1383-ban a Moldva habjai közt lelte halálát. Földi maradványai a prágai Szent Vitus-székesegyházban nyugszanak, szobra 1683 óta a prágai Károly hídon díszeleg, az ellenreformáció és a Habsburg-dinasztiai törekvések részeként 1721-ben boldoggá, majd nyolc év elteltével szentté avatták. Tisztelete azonban a hivatalos egyházi jóváhagyásnál jóval régebbi keletű, hiszen az egyházi ellenkezések dacára már a 16. századból vannak adataink elsősorban a cseh nyelvterületen tapasztalható nagy népszerűségére. Amolyan univerzális szentként kezdte pályafutását, hiszen a rossz hírtől éppúgy óvott, mint a különféle betegségektől vagy tűzvésztől, de a szép halál elősegítője is volt, emellett a vízi mesterségeket űzőknek (hajósok, vízimolnárok, tutajosok) is patrónusa. Miközben Csehországnak is védőszentje (főleg a külvilág szemében afféle cseh nemzeti szent), Európában ma több ezer (ha nem tízezer! ) szabadban álló szobra található, így az általunk kutatott térségben, tehát a mai Dél-Szlovákia területén is szép számmal van képviselve. Mi több, olyan... --- ### A Forum mint a két világháború közötti társadalom és kultúra dokumentuma1 - Published: 2012-03-01 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2012/03/01/a-forum-mint-a-ket-vilaghaboru-kozotti-tarsadalom-es-kultura-dokumentuma1/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2012, 2012/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: budaypeter Míg a 20. század hazai építészetét kutató szerzők2 értékes forrásanyagként tartják számon, művészettörténeti irodalmunkban a Forum ez ideig kevés teret kapott. Még nehezebben érthető ez, ha felidézzük Marián Váross szavait, ki szerint a szóban forgó lap „az egyetlen olyan szlovákiai szakmai folyóirat volt, mely a kor szintjén közelítette meg a modern művészetet” (Váross 1960). Műtörténészeink elsősorban a Forum magas tartalmi színvonalát méltatták, azonban e kétségtelenül találó jellemzésen kívül ritkán léptek tovább. Míg a 20. század hazai építészetét kutató szerzők2 értékes forrásanyagként tartják számon, művészettörténeti irodalmunkban a Forum ez ideig kevés teret kapott. Még nehezebben érthető ez, ha felidézzük Marián Váross szavait, ki szerint a szóban forgó lap „az egyetlen olyan szlovákiai szakmai folyóirat volt, mely a kor szintjén közelítette meg a modern művészetet” (Váross 1960). Műtörténészeink elsősorban a Forum magas tartalmi színvonalát méltatták, azonban e kétségtelenül találó jellemzésen kívül ritkán léptek tovább. A mostanáig megjelent legátfogóbb összegzésnek a lapról és alapítójáról Kubička Kucsera Klára 1996-ban közölt tanulmánya tekinthető (Kubička Kucsera 1996). Annak ellenére, hogy szerkesztőin keresztül szoros kapcsolatban állt a Pozsonyi Művészeti Egylettel, a szervezet történetét ismertető kötetben a Forumnak csupán másfél oldal jutott. (L. Francová–Grajciarová–Herucová 2006) Iva Mojžišová megemlíti a pozsonyi művészeti mesterségek iskolájával (Škola umeleckých remesiel) foglalkozó szövegeiben (Mojžišová 1990), problematikáját pedig Hushegyi Gábor is érintette a két háború közötti szlovákiai magyar kulturális élet jelenségeit vizsgáló írásaiban (Hushegyi 2005). A szakirodalomban tapasztalható hiányosságok így szükségessé tették a forráshoz való visszatérést. Miután áttekintést nyertünk a folyóirat tematikai skálájáról, lehetőségünk nyílt meghatározni azokat a pontokat, melyekre tanulmányunk épült. Ennek első részében összefoglaljuk a Forum működésével kapcsolatos tényeket. A továbbiakban azokra a cikkekre, tanulmányokra és esszékre összpontosítunk, melyekből következtethetünk a lap szerzőinek a kor általános és hazai művészetéről alkotott nézeteire. Mivel a Forum a múlt század kritikus 30-as éveiben jelent meg, egyebek között azt is vizsgáljuk, miként reagált az évtized politikai turbulenciáira és milyen visszhangja volt oldalain a kor eseményeinek. 1931–1938 Szőnyi Endre 1931-ben indította útjának a Forumot. A winterthuri politechnikum abszolvense... --- ### A nemzet és az egyház szolgálatában - Tornallyay Zoltán egyházszervezői munkásságának irányelvei és eszmei háttere - Published: 2012-03-01 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2012/03/01/a-nemzet-es-az-egyhaz-szolgalataban-tornallyay-zoltan-egyhazszervezoi-munkassaganak-iranyelvei-es-eszmei-hattere/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2012, 2012/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: galovilmos Tornallyay Zoltán a református egyház meghatározó alakja volt két világháború közötti Csehszlovákiában. Tíz éven keresztül a Szlovenszkói Tiszáninneni Református Egyházkerület főgondnokaként jelentős befolyást gyakorolt nemcsak kerületének, hanem egész egyházának belső igazgatási, politikai és vallási-ideológiai kérdésekben kialakított álláspontjára is. Tanulmányom célja, hogy az egyházmegyei, egyházkerületi és konventi jegyzőkönyvekben fellelhető, valamint az egyház hivatalos lapjában, a Református Egyház és Iskolában megjelent beszédei alapján vázlatosan bemutassa mindazokat az irányelveket és eszmei mozgatórugókat, melyek mentén Tornallyay két világháború közötti egyházszervezői munkássága kibontakozott.2 „Krisztus országában és a mi egyházunkban mindenkinek van állampolgársága, aki a szeretet törvényét elismeri. ”1 Tornallyay Zoltán Tornallyay Zoltán a református egyház meghatározó alakja volt két világháború közötti Csehszlovákiában. Tíz éven keresztül a Szlovenszkói Tiszáninneni Református Egyházkerület főgondnokaként jelentős befolyást gyakorolt nemcsak kerületének, hanem egész egyházának belső igazgatási, politikai és vallási-ideológiai kérdésekben kialakított álláspontjára is. Tanulmányom célja, hogy az egyházmegyei, egyházkerületi és konventi jegyzőkönyvekben fellelhető, valamint az egyház hivatalos lapjában, a Református Egyház és Iskolában megjelent beszédei alapján vázlatosan bemutassa mindazokat az irányelveket és eszmei mozgatórugókat, melyek mentén Tornallyay két világháború közötti egyházszervezői munkássága kibontakozott. 2 Az életút Tornallyay Zoltán3 a középbirtokos id. Tornallyay Zoltán és felesége, szül. Fialka Vilma harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1882-ben a Gömör-Kishont vármegyei Tornalján. A kiegyezés évében alig ezer lakosú nagyközség a dualizmus évtizedeinek ütemes fejlődése eredményeként a világháború előestéjén már egy urbanizálódó mezőváros jellegét öltötte magára. A 19. század közepéig a település legjelentősebb birtokosa az ősi, köznemesi eredetű Tornallyay család4 volt, mely fénykorát a 16. század első felében élte, amikor országos politikát is befolyásoló tényezővé vált. A későbbiekben a család befolyása ritkán terjedt túl a megye határain, de azon belül mindvégig fontos szerepet töltött be (Galo 2005, 28. p. ). Tornallyay Zoltán szülővárosában, majd Sajógömörön folytatott tanulmányai után a losonci állami főgimnázium diákja lett. Ugyanitt szerzett érettségit 1901-ben, majd – anyja akarata ellenére – a budapesti Királyi József Műegyetem építészmérnök-hallgatója lett. Itt került kapcsolatba az ún. Fiatalok építészetével, akik Kós Károly szellemi vezetésével a középkorra és a népművészeti hagyományokra támaszkodva próbáltak egy... --- ### A szepesi menekültek sajtója 1920 és 1944 között - Published: 2012-03-01 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2012/03/01/a-szepesi-menekultek-sajtoja-1920-es-1944-kozott/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2012, 2012/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: szutsistvangergely „Lesz még kikelet a Szepesség felett” – hangzott az üdvözlés, ha két, magát szepesinek valló polgár a két világháború közötti évtizedekben összetalálkozott. A trianoni döntés után Csehszlovákiához került Szepesség elvesztése felett érzett bánat és a revízió igénye, azaz a táj és a szülőföld iránti vágyakozás volt belesűrítve ebbe a ma talán már kissé életidegennek tűnő köszönési formába. Ismerve a korszak politikai gondolkodását és közhangulatát átható revíziós gondolatot, mindez akkor teljesen szokványosnak, hétköznapi jelenségnek volt tekinthető. Amitől mégis egyedi a Szepességhez kötődő egyének és közösségek története, az elsősorban az, hogy a szepesiek nemcsak szóban, hanem írásban, mégpedig a saját szervezeteik által működtetett lapokban is igyekeztek a szülőföldhöz kötődő identitást és az óhazához való igényt folyamatosan erősíteni. Mindez persze abban az esetben számít egyedi jelenségnek, ha megnézzük más trianoni menekültek által alakított szervezetek működését. A területi alapon szerveződő egyesületek közül a legismertebbek az 1920-tól Védő Ligák Szövetsége alatt működő felvidéki, délvidéki és erdélyi segélyszervezetek voltak. Ezek az 1918–1919 folyamán létrejött csoportok azonban néhány év alatt a kormányzat szoros felügyelete alá kerültek, így lényegében elveszítették eredeti céljaikat (Zeidler 2009, 106. p. ). Ezzel szemben, igaz, az arányaiban jóval kisebb tömegeket mozgósító szepesiek az alapítástól, 1920-tól egészen 1944-ig egy jól szervezett országos hálózattal rendelkeztek. Aktív tevékenységüket jól példázza, hogy társadalmi szervezeteik például önálló lapokat tartottak fenn, emellett könyvkiadással is foglalkoztak, sőt szociális téren, a trianoni menekültek által nagy számban lakott Mária Valéria-telepen diákotthont is működtettek. Ezek alapján nem véletlen, hogy nevük hamar közismertté vált nemcsak a fővárosi, hanem több vidéki város életében is. 1... --- ### A jövő tervezése - Galánta urbanizációja a hatalom, az ideológia és a racionalitás szövevényében (1949–1989)1 - Published: 2012-03-01 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2012/03/01/a-jovo-tervezese-galanta-urbanizacioja-a-hatalom-az-ideologia-es-a-racionalitas-szovevenyeben-1949-19891/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2012, 2012/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: gaucsikistvan Ennek a témaválasztásnak objektív okai voltak. Mindig új témákat keresek, és gazdaságtörténészként tudatosítom, hogy ez a tudományág a társadalomtörténettel szoros kapcsolatban áll. Tehát a gazdaságtörténet határain túlra is ki kell tekinteni. A kutató nem ringathatja magát abban, hogy csak és kizárólagosan gazdaságtörténetet „alkot”, illetve közgazdasági kategóriákban gondolkodik. A társadalomtörténet területén is állást kell foglalnia, miközben a transzdiszciplinaritás és elméletalkotás iránti fogékonyság is szükségeltetik. Éppen az elméletalkotás teheti lehetővé új értelmezések születését, melyek a tudományos diskurzus és tudásközvetítés részelemeivé válhatnak. Ennek a témaválasztásnak objektív okai voltak. Mindig új témákat keresek, és gazdaságtörténészként tudatosítom, hogy ez a tudományág a társadalomtörténettel szoros kapcsolatban áll. Tehát a gazdaságtörténet határain túlra is ki kell tekinteni. A kutató nem ringathatja magát abban, hogy csak és kizárólagosan gazdaságtörténetet „alkot”, illetve közgazdasági kategóriákban gondolkodik. A társadalomtörténet területén is állást kell foglalnia, miközben a transzdiszciplinaritás és elméletalkotás iránti fogékonyság is szükségeltetik. Éppen az elméletalkotás teheti lehetővé új értelmezések születését, melyek a tudományos diskurzus és tudásközvetítés részelemeivé válhatnak. A választott problémakörrel kapcsolatban számos ellenérvet lehetne felhozni. Az egyik érv lehetne, hogy Galánta legújabb kori történetét és azon belül a városfejlődést kutatni és értelmezni még nem lehet, hiszen ez a korszak „nem régi”. Ugyanakkor a kortársak másképp látják ezeket a folyamatokat, mint a történész, aki egy történeti keretben, a levéltári források alapján kialakított konstrukcióban és szélesebb összefüggésekben vizsgálja a város urbanizációját. Másik érv lehetne, hogy mi értelme, mondhatnám, mi haszna egy ilyen igényes témaválasztásnak. Talán az, hogy ez a tanulmány eddig nem kutatott levéltári gyűjteményekre támaszkodik. Az igaz, hogy munkámat megkönnyíthette volna, ha a jobban hozzáférhető, könnyebben feldolgozható, már többször újraírt történet(ek)hez nyúltam volna. A fő motiváció azonban az volt, hogy kutatásaim új szemléletet, új eredményeket hozzanak. Legfőbb célom pedig Galánta 1948–1989 közötti városfejlődésének és fejlesztéseinek újraértelmezése volt, miközben el kívántam kerülni az ideologizálás csapdáit, amire a korábbi, 1989 előtti, Galántával foglalkozó propagandakötetek jó példák. 2 Ugyanakkor a legújabb Galánta-monográfiában bemutatott, a szocializmussal foglalkozó, tényszerűségen alapuló szerzői koncepciótól, alternatív megközelítések híveként, eltérő szemléletet kívánok bemutatni. 3 Álláspontomat sem egy illuzórikus... --- ### Impresszum 2012/1 - Published: 2012-03-01 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2012/03/01/impresszum-20121/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2012, 2012/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XIV. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia)   Tar­ta­lom Tanulmányok Gaučík István A jövő tervezése. Galánta urbanizációja a hatalom, az ideológia és a racionalitás szövevényében (1949–1989) 3 Szűts István Gergely A szepesi menekültek sajtója 1920 és 1944 között 23 Galo Vilmos A nemzet és az egyház szolgálatában. Tornallyay Zoltán egyházszervezői munkásságának irányelvei és eszmei háttere 35 Buday Péter A Forum mint a két világháború közötti társadalom és kultúra dokumentuma 51 Liszka József Nepomuki Szent János és a szimbolikus tér. Egy szakráliskisemlék-típus „üzeneteinek” változásai 63 Fukári Valéria Schöpflin Aladár magyarországi apai ősei, családtörténete 71 Angyal Béla Aklok, szállások Gútán és környékén a 18–19. században 93 Tózsa-Rigó Attila Egy kocsmai verekedés tanulságai. Társadalom- és mikrotörténeti elemzés egy pozsonyi borkimérésben lezajlott 1539-es konfliktusról 125 Közlemények Fülöp László (Ipoly)Ság és vára 1550 141 Konferencia L. Juhász Ilona Kegyeleti, emlékező és tudományos konferencia a kőrösmezői deportálás és a kamenyec-podolszkiji mészárlás 70. évfordulóján 147 Bolemant Lilla A feminista tanulmányok határátlépései. (Feministická studia na hranici) A cseh és szlovák feminista tanulmányok 2. konferenciája 151 Könyvek Rybář, Marek: Medzi štátom a spoločnosťou – Politické strany na Slovensku po roku 1989 (Öllös László) 154 Eiler Ferenc: Németek, helyi társadalom,... --- ### Bányai Viktória: „Derék asszonyok és jámbor férfiak” – sírfeliratok filológus szemmel - Published: 2011-04-21 - Modified: 2016-09-21 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2011/04/21/banyai-viktoria-derek-asszonyok-es-jambor-ferfiak-sirfeliratok-filologus-szemmel/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2011, 2011/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: banyaiviktoria 1. A sírfeliratok – mint nyelvtörténeti/nyelvhasználati forrásanyag Minden a magyarországi zsidó temetőkkel foglalkozó kutató számára jól ismert jelenség a sírfeliratok fokozatos nyelvváltása, pontosabban a 18. században és a 19. század elején még tisztán héber szöveganyag kétnyelvűvé válása, majd a nyelvek közti arányok fokozatos eltolódása. Először csak a hátoldalon jelenik meg az elhunytak neve gót vagy latin betűkkel, esetleg néhány szó németül, később magyarul, illetve a dátumok a polgári időszámítás szerint, arab számokkal. Idővel mindez az előoldalra kerül, de még a kő alsó harmadára. Meg kell jegyezni, hogy a „hátoldal – előoldal alja” időrend nem minden temetőben egyértelmű, ennek lehetséges okára kitérek még. Ami viszont bizonyosan az utolsó fázis, hogy a 20. század folyamán – főként a hagyományokhoz lazábban kötődő közösségeknél – egyenrangúvá, sőt, elsődlegessé válik a latin betűs szöveg a héberhez képest, utóbbit csak a formulák, rövidítések szintjén megőrizve. Magától értetődő, hogy ez a folyamat a hétköznapokban, valamint az oktatásban, a közösségi nyelvhasználatban már korábban megmutatkozó nyitás lecsapódása, bizonyos fáziskéséssel. A nyitásé, melynek hangsúlyos része a környezet nyelvének és írásának elsajátítása: a sírfeliratok szempontjából külön is hangsúlyos az írás, a gót vagy latin betűs alfabetizáció kérdése. Az élők közti nyelvi változások mutatkoznak meg tehát a sírkeretekben is. Kevésbé ismert ugyanakkor, hogy mindez nem teljesen spontán módon zajlott le: a közösségek – mind az újítók, mind a szigorúan hagyományőrzők oldalán – törekedtek arra, hogy keretek között tartsák, szabályozzák a valós nyelvi változások megjelenését vagy éppen hogy elfedjék azt. A szabályozás elvi alapja mindkét irányzat számára az volt, hogy a temető a... --- ### Balázs Edit: Mi maradt a vidéki zsidóságból? - Published: 2011-04-21 - Modified: 2016-09-21 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2011/04/21/balazs-edit-mi-maradt-a-videki-zsidosagbol/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2011, 2011/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: balazsedit A vidéki zsidóságot a soá alatt szinte teljesen elpusztították. Intézményei is az enyészeté lettek. Az eltűnt (lerombolt, leégett) zsinagógák képét szerencsés esetben egy-egy képeslap, magánfotó, esetleg publikáció őrzi. Megsemmisültek a hitközségi irattárak, elvesztek a magániratok, fényképek. A zsidó üzleteket, lakásokat átalakították. A legtöbb vidéki településen már semmi nem emlékeztet arra, hogy ott valaha zsidók éltek, jelentős zsidó közösségek, melynek tagjai a város, a falu gazdasági, társadalmi és kulturális életében fontos szerepet játszottak. Ami megmaradt belőlük, az a temető. Már ahol megmaradt. A közösségek elpusztításával ugyanis az sem maradt, aki a temetőket gondozza, a sírokat látogassa. Pedig a halottakról való gondoskodás a zsidó vallás egyik legfontosabb parancsa. Egészen a közelmúltig Magyarországon közel másfélezer olyan zsidó temetőt jegyeztek, mely az elmúlt hatvan évben a hitközségek felszámolása miatt gondozatlanul vált a természet és a rongálók martalékává. A gránitköveket elhordták, a területet gyom, cserjék, fák nőtték be, a kerítéseknek nyomát sem látni. A területi jogviszonyt csak a rendszerváltozás után kezdték rendezni. 1 A volt hitközségek tulajdonában levő területekre 1997-ig lehetett igényt bejelenteni, a tulajdonrendezés határidejét 2011-re tették. 2 Az igazi fordulat 2001-ben következett be, amikor a kormány úgy határozott, évi támogatást nyújt a MAZSIHISZ-nek a lezárt zsidó temetők fenntartására. 3 A támogatás összege 2002-ben 35 millió Ft volt. Az összeget négy­évente kell felülvizsgálni. A támogatást a MAZSIHISZ a teljes egészében lezárt zsidó temetők vallási előírásokat és kegyeleti szempontokat tiszteletben tartó fenntartására, valamint a nem zsidó hitközségek tulajdonában levő zsidó temetők fenntartására és kivételesen a használatban levő zsidó temetők felújításának a támogatására fordíthatja. 4 2003-ban... --- ### Bányai Viktória – Kiss Endre „…Ideje van a kövek összegyűjtésének” (Préd.3,5) - Published: 2011-04-21 - Modified: 2016-09-21 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2011/04/21/banyai-viktoria-kiss-endre-ideje-van-a-kovek-osszegyujtesenek-pred-35/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2011, 2011/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: banyaiviktoria, kissendre Az utóbbi években örvendetesen megszaporodott azon kiadványok és honlapok száma, amelyek zsidó temetők számbavételét, bemutatását vállalták fel. Több felsőoktatási intézményben készültek, készülnek zsidó temetőket vagy azok egy részét feldolgozó szakdolgozatok, továbbá folyik helyi önkormányzatok, helytörténeti társaságok támogatásával is az állagmegóváson túlmutató dokumentációs munka: feltérképezés, fotózás, a felirati anyag rögzítése. A helytörténeti érdeklődés mellett genealógiai és etno­gráfiai kutatások is fordultak, fordulnak a zsidó temetők felé. Ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy e kutatások eredményei rendszerint elszigeteltek maradnak, az áldozatos munkával összegyűjtött adatok nem hasznosulnak megfelelően. Ennek egyik oka, hogy a kiadványok, feldolgozások csak legszűkebb körben válnak ismertté, a másik a közös szempontrendszer, hasonló módszertani megközelítés hiánya, ami elsősorban a helyi kutatásokra épülő szintézisek létrehozását hátráltatja. Az MTA Kisebbségkutató Intézetének Judaisztikai Kutatócsoportja és az MTA–ORZSE Zsidó Kultúratudományi Kutatócsoport egyaránt fontos területnek tartotta az elmúlt években a zsidó temetők kutatásának támogatását mind kiadványok megjelentetésével, mind kutatók módszertani támogatásával. A 2011. május 26-án Budapesten megrendezett tanácskozás – a két kutatócsoport közös szervezésében – ebbe a tevékenységbe illeszkedett. A tanácskozáson elhangzott előadások, melyek írott változatát az alábbiakban közreadjuk, a temetők kutatásának különféle diszciplínák (történettudomány, filológia, néprajz, kulturális antropológia, örökségvédelem) szerinti megközelítését mutatták be, a módszertani szempontokat hangsúlyosan tárgyalva. A diszciplináris sokféleség mellett területi sokszínűségre is törekedtünk, hogy az előadók által ismertetett példák közt az ország minél több régiója felbukkanjon. Az előadások közzétételével a történeti Magyarország területén sokfelé folyó kutatásokat szeretnénk módszertanilag segíteni, illetve újabb kutatásokra ösztönözni. Az öt írás szerzője:* Szántóné Balázs Edit, történész (Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, Budapest) Bányai Viktória, hebraista, történész (MTA Kisebbségkutató Intézet... --- ### L. Juhász Ilona: Esküvő és lakodalom a temetőben. Adalékok a zsidó néphithez - Published: 2011-04-21 - Modified: 2016-09-21 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2011/04/21/l-juhasz-ilona-eskuvo-es-lakodalom-a-temetoben-adalekok-a-zsido-nephithez/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2011, 2011/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: ljuhaszilona Kutatásaim során gyakran használom forrásként a korabeli sajtót – a nyomtatottat és elektronikust egyaránt –, aminek köszönhetően számos korábban ismeretlen adalékhoz jutottam különféle vizsgált témát illetően. Ezek révén árnyaltabb képet kaphatunk több kérdésről, gyakran olyan ismeretlen adatra, adatokra bukkanhatunk, amelyek újabb kutatási témákat, esetleg szempontokat vethetnek fel egy-egy téma kapcsán. Jó példa erre a Homonnán megjelent Felvidéki Hírlap egyik 1913. évi számában1 talált hír a temetőből eltulajdonított karácsonyfáról. Ez az adat nem csupán a karácsonyfa első felbukkanására vonatkozó eddigi megállapításokat cáfolta meg az adott régióban, hanem egyben bizonyítja, hogy sokkal korábban megjelent karácsonyi díszként is a sírokon, mint azt a kutatók eddig feltételezték (L. Juhász 2011). Jelen írásomban először a zsidó folklórral kapcsolatos szakirodalomban kevésbé ismert szokásra vonatkozó adalékokat mutatok be az Ungváron kiadott Ung című hetilap 1918-ban megjelent számaiban, illetve a magyarországi zsidóság Budapesten napvilágot látott Egyenlőség című lapjában talált hírek alapján, majd ehhez kapcsolódva néhány példán szemléltetem e szokás variánsait, párhuzamait. A fentebb említett újságcikkek egy ifjú párnak az ungvári zsidó temetőben tartott esküvőjéhez kötődnek, azonban ezen a konkrét eseményen túl figyelemre méltó számos más adalékkal is szolgálnak. Már az első hírből kiderül, mi indokolta, hogy a helyi zsidó közösség az emberélet egyik fordulójának e fontos állomása, a házasság megkötése helyszínéül a temetőt választotta. Az indoklás szerint a zsidó néphit úgy tartja, a temetőben rendezett esküvővel megállíthatóak a tömeges halált okozó járványok. Mivel ebben az időben a spanyolnáthajárvány szedte áldozatait e vidéken és Európa több országában is, ezúttal ennek akartak gátat szabni a szokatlan helyszínen tartott rítussal. Az... --- ### Impresszum 2011/4 - Published: 2011-04-21 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2011/04/21/impresszum-2011-4/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2011, 2011/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XIII. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tartalom Tanulmányok L. JUHÁSZ ILONA: Esküvő és lakodalom a temetőben. Adalékok a zsidó néphithez BÁNYAI VIKTÓRIA–KISS ENDRE: „... Ideje van a kövek összegyűjtésének” (Préd. 3,5) BALÁZS EDIT: Mi maradt a vidéki zsidóságból? BÁNYAI VIKTÓRIA: „Derék asszonyok és jámbor férfiak” – sírfeliratok filológus szemmel SZABÓ TÜNDE JUDIT: A zsidótemető -kutatás módszertani alapkérdései. Vizsgálatok Északkelet-Magyarországon GLÄSSER NORBERT: Az élők háza. A közösségi emlékezet valós és virtuális terei a makói izraelita temetők példáján BALOGH ISTVÁN: Se kultúra, se örökség? A zsidó temető helye a kulturális örökségben KARA ANNA: Hazádnak rend(ül)etlenül légy híve? ! Mécs László, a jászóvári premontrei kanonok MOLNÁR FERENC: A Munkácsi Görögkatolikus Püspökség és az osztrák neoabszolutizmus (1849. augusztus – december 31. ) Agora ROMAN HOLEC: Trianoni rituálék, avagy gondolatok a magyar historiográfia egyes jelenségeiről ZAHORÁN CSABA: A Trianon-jelenség pozsonyi tükörben Konferencia BOLEMANT LILLA: Poszt-szocializmus (? ) és feminizmus (? ) Tudomány az oktatásért – oktatás a tudományért. Nemzetközi tudományos konferencia a nyitrai Konstantin FilozófusEgyetemen Könyvek Ablonczy Balázs: Nyombiztosítás. Letűnt magyarok (Simon Attila) Andrássy György és Vogl Márk (szerk. ): Az emberi jogok és a nyelvek (Öllös László) Huszár Ágnes: Bevezetés a gendernyelvészetbe. Segédkönyvek... --- ### Csörsz Rumen István: Szöveg szöveg hátán. A magyar közköltészet variációs rendszere 1700–1840 (Brutovszky Gabriella) - Published: 2011-03-16 - Modified: 2016-09-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2011/03/16/csorsz-rumen-istvan-szoveg-szoveg-hatan-a-magyar-kozkolteszet-variacios-rendszere-1700-1840-brutovszky-gabriella/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2011, 2011/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: brutovszkygabriella Csörsz Rumen István: Szöveg szöveg hátán. A magyar közköltészet variációs rendszere 1700–1840. Budapest, Argu­mentum Kiadó, 2009, 222 p. /Irodalom­történeti Füzetek, 165. / Ki lehet a házigazda, és ki a vendég? Milyen szimbiotikus kapcsolat alakul ki közöttük? Milyen változásokat figyelhetünk meg a felszínen és a mélyebb rétegekben? Mi történik a kiházasított egyedekkel? Hogyan működnek a tektonikus vagy eróziós hatások? Mi történik a belső potenciállal? És mindez a szövegek (az irodalom) világában... Csörsz Rumen István monográfiája sajátos stílusban és példákkal szemléltetve közelíti meg a közköltészet témakörét. A szerző irodalomtörténészként, régizenész szemmel, nemritkán természettudományi példákkal szemléltetve feszegeti a „magas” irodalom és a folklór közt elhelyezkedő közkeletű és köztes mivoltú irodalom jelentőségét, melyről az irodalomtörténet-írás mindmáig nem igazán akar tudomást venni, hiszen ez számos már meglevő tény újragondolását, átértékelését hozná magával. A szerző másfél évtizedes kutatásai során összegyűjtött adatokat, eredményeket összesít a kötetben (széles palettájú bibliográfiai függelékkel), miközben mindvégig kérdésekkel és megjegyzésekkel vonja be fejtegetéseibe a befogadót. Elsősorban olyan olvasókra számít, akik további kutatásaik során vizsgálandó aspektusként tekintenek majd a kötetben felvázoltakra. Már a könyv borítója is jelzi, hogy a monográfia a textológiai kérdések mellett zeneelméleti és zenetörténeti összefüggésekre is rámutat majd: a közköltészeti darabok nagy része ugyanis énekeskönyvekben hagyományozódott az utókorra, a szövegek gyakran énekelt formában hangzottak el (és variálódtak), a metrikai szempontok vizsgálata pedig hozzásegíti a kutatókat a szövegek közötti tartalmi hálózat földerítéséhez is (pl. Bocskor-kódex). Az impozáns borítón a Makói énekeskönyv, egy 19. század második feléről származó omniárium, egy 1833-as lengyel kottásgyűjtemény és a 20. századi Máté János fazekasvarsándi vőfélykönyvének borítója... --- ### Kiczková, Zuzana – Szapuová, Mariana (eds.): Rodové štúdiá. Súčasné diskusie, problémy a perspektívy (Bolemant Lilla) - Published: 2011-03-16 - Modified: 2016-09-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2011/03/16/kiczkova-zuzana-szapuova-mariana-eds-rodove-studia-sucasne-diskusie-problemy-a-perspektivy-bolemant-lilla/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2011, 2011/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: bolemantlilla Kiczková, Zuzana–Szapuová, Mariana (eds. ): Rodové štúdiá. Súčasné diskusie, problémy a perspektívy. Bratislava, Centrum rodových štúdií, Univerzita Komenského, 2011, 510 p. A szlovák gendertanulmányok első felsőoktatási tankönyvét jelentette meg a pozsonyi Comenius Egyetem Társa­dal­mi­nem-tanulmányok Központja. A könyv bemutatása előtt érdemes kitérni a központ és a könyv elnevezésére/címére, amely olykor még a tudományos közvélemény számára sem egyértelmű. A gender studies a társadalmi nemek kutatásával, vagyis a nemek társadalmi szerepének kutatásával foglalkozik a tudomány minden szakterületén, kezdve a filozófiától, az irodalmon, a szociológián, a pszichológián, a politológián át egészen az orvostudományig. A szlovák elnevezés az angol mintájára alakult ki, ugyanis az angol nyelvben megkülönböztethető a biológiai (sex) és társadalmi nem (gender). A szlovákban ugyanígy különbözőképpen ne­vez­hető meg a kettő (a pohlavie és a rod szavakkal). A magyar nyelvben erre nincs lehetőség, ezért vagy a gender, vagy a társadalmi nem, társadalmi nemi szerepek fogalmak használatosak a kutatási terület megnevezésére. A Szapu Marianna és Zuzana Kiczková szerkesztésében megjelent tankönyv a Genderkutatási Központ tízéves tapasztalatai alapján jött létre. A központ Szlo­vá­kiában elsőként kezdett foglalkozni tudományos szinten és egy tudományos intézmény keretein belül a társadalmi nemi szerepek, a nemek közti kapcsolatok, a nemi identitások kutatásával, s egyben tanításával. A társadalmi nemet úgy tekintik, mint a szociális kapcsolatok konstitutív részét, amely a nők és a férfiak közötti különbségek, különbségtételek meghatározásának és megnevezésének konceptuális eszköze. Egyúttal és elsősorban pedig a nemek közötti aszimmetrikus hatalmi viszonyok kifejeződése. A genderkutatás lehetővé teszi a konkrét, történelmi gyökerű egyenlőtlenségek elemzését, és megkérdőjelezni a hierarchikus rendszerek létjogosultságát, amelyek a női nem diszkriminálásához vezetnek.... --- ### Hetényi, Martin: (Zjednotená) maďarská strana na Slovensku 1939-1945 (Simon Attila) - Published: 2011-03-16 - Modified: 2016-09-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2011/03/16/hetenyi-martin-zjednotena-madarska-strana-na-slovensku-1939-1945-simon-attila/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2011, 2011/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: simonattila Hetényi, Martin: (Zjednotená) maďarská strana na Slovensku 1939-1945. Nitra, UKF, 2011, 307 p. A szlovákiai magyarok történetének második korszaka, amely az első bécsi döntéssel vette kezdetét és a második világháború végéig tartott, történetírásunk talán legelhanyagoltabb szakasza. Igaz, miután 1938 novemberében a magyarok által lakott dél-szlovákiai területek többsége visszakerült az anyaországhoz, csupán Pozsonyban, Nyitrán és a környékén, valamint a nagyobb városokban maradtak jelentősebb magyar közösségek: az 1938. december 31-i váratlanul bejelentett népösszeírás szerint 67 502 fő, akik Szlovákia több mint 2600 települése közül csupán 24-ben alkottak többséget. Ám ez a viszonylag kis létszámú közösség is többet érdemelne, mint amennyit a történetírás eddig vele foglalkozott. Persze ezen a szakmai hiátuson nem feltétlenül kell csodálkozni, hiszen a szlovák állam (1939–1945) korszaka a rendszerváltás előtti évtizedekben eleve kevéssé kutatható időszak volt. A marxista történetírás megelégedett a tisói rendszer címkeszerű lefasisztázásával, s csupán a szlovák nemzeti felkelésnek tulajdonított – a valós súlyánál sokkal na­gyobb – figyelmet. 1989 után Tiso állama ugyan a szlovák történetírás és közvélemény figyelmének középpontjába került, aminek kísérőjelenségeként a totalitárius rendszer iránti nosztalgia is megjelent, ám a kutatólámpák fénye a korabeli szlovákiai magyar kisebbség életét továbbra is elkerülte. Jól jelzi ezt, hogy Dušan Kováč Szlovákia történetéről írt szintézisében a korszakot tárgyaló 40 oldalnyi terjedelemből talán ha két mondatot kap a magyar kisebbség. S nem feltétlenül csak azért, mert a szlovák történetírás amúgy is szereti etnikailag homogénnek láttatni a mai Szlovákia területét, s hajlamos elfeledkezni arról, hogy ez a terület mindig is soknemzetiségű volt, hanem egyszerűen azért, mert érdemi kutatások hiányában többet ennél... --- ### Sárossy, Štefan: Kaštieľ vo Veľkom Šariši (Zeman László) - Published: 2011-03-16 - Modified: 2016-09-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2011/03/16/sarossy-stefan-kastiel-vo-velkom-sarisi-zeman-laszlo/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2011, 2011/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: zemanlaszlo Sárossy, Štefan: Kaštieľ vo Veľkom Šariši. Veľký Šariš, 2010, 104 p. A kötet a nagysárosi Rákóczi-kastély történetét, képanyagát s a rá vonatkozó adatolást és emlékeket foglalja össze. A III. Andrástól nyert 1299-es kiváltságlevélbe, amelyet Róbert Károly 1314-ben megerősített mint felmentést a várispánság joghatósága alól, Eperjesen kívül Kisszeben és Nagysáros is fel volt véve, tehát várossá avatott; ezt később elvesztette, s csak a közelmúltban vált ismét azzá. Történelme egybefonódott a Rákócziak történelmével. A tárgyalás elején áll a Rákóczi-család genealógiája, a vár és a kastély Houfnaglius-féle (és színezett) grafikája, a Rákócziak történelmi szerepének tömör ismertetése, majd a kastély több fényképfelvétele. A kastély építése valószínűleg az eperjesi Rákóczi-palota építtetője, II. Rákóczi Zsigmond megjelenése előtt történt, aki 1608-ban szerezte meg nagysárosi birtokait, s ő lehetett első lakója is, ugyanabban az évben halála után fiának, Pálnak a tulajdonává vált; ő felnőtt korában folytathatta az építkezést az egyik szárny által. Archeológiailag a legrégibb a 14. században épült Szent Kunigunda-kápolna; tehát még a Rákócziak előtti, családi „templomként” leginkább Rákóczi testvére, Aspremont Júlia gondozta, a Szent Erzsébet-kápolnát Rákóczi Erzsébet, II. Rákóczi Ferenc másodfokú nagynénje építtette a 17. század harmadik harmadában vagy a 18. század elején. Déli falánál van báró Luzsényszky József sírja. Az 1881-ben lezajlott pisztolypárbajban szerelmi vetélytársa, Gundelfinger Gyula golyója szíven találta (Gymnasiologia című kötetünkben említjük a 171. lapon Kvitovszky Ignác feldolgozását az eseményt megörökítő emlékoszlopról a Zabíjanán; a szerző nem ismeri a nevét). A kastély és a kápolnák alapítása több hozzárendelést feltételez. A kastély homlokzati bejárata előcsarnokba nyílik, amelyből lépcsők vezetnek az emeleti helyiségekbe, lakosztályába; egyikében... --- ### Ambrus Sándor: Özörény – Ozorany vs. Jazerany. Megjegyzések egy Gömör megyei település nevéhez - Published: 2011-03-16 - Modified: 2016-09-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2011/03/16/ambrus-sandor-ozoreny-ozorany-vs-jazerany-megjegyzesek-egy-gomor-megyei-telepules-nevehez/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2011, 2011/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: ambrussandor Özörény (1243: ad Ozoram ~ Ozoran > Ezeren) elpusztult középkori település Gömör vm. középső részén; területe a szintén középkori Malach (1243) településből kialakult Horka (1413) határába olvadt; ma Gömörhorka, szlk. Gemerská Hôrka, Rozsnyói j. , Szlovákia. Határos települések: Pelsőc (Plešivec), Somkút (Drieňová studňa), Gice (Hucín), Lice (Licince), Melléte (Meliata), Malah (később Horka), az utóbbi révén pedig Lekenye (Lekeňa, 1948 után Bohúňovo). Özörény területe a királyi várföldek kötelékébe tartozott, s feltehető, hogy az itt lakó népesség határvédő funkciót látott el, legalábbis addig, amíg Gömör vármegye határai csak idáig terjedtek; ezen túl ugyanis már a pelsőci uradalom kezdődött, amely korábban Torna megyéhez tartozott. Ila Bálint szerint az egykori település határa egészen a Sajó folyóig nyúlt, és területéből váltak ki az idők folyamán Melléte és Malah is. A „török hagyományoknak megfelelő” magyaros neve alapján a táj legrégibb településének tekinti, amely talán a 11. század végén vagy a következő század első felében keletkezett, s amelyet – szerinte – már az Árpád-korban magyarok laktak (vö. Ila III, 151–152. p. ). Ila Bálint feltevéseit és következtetéseit azonban a településre vonatkozó nyelvi adatok erősen kétségbe vonják. Özörény neve ugyanis nem magyar, hanem szláv nyelvi eredetű, mint ahogy szláv eredetű helynévanyagának bizonyos része is: Ponyik, Labodás, Toka, Lésza-Horka, Kalica. Amennyiben létezett itt egy ősi falu, amire a Pusztatemplom és a Falukertnél helynevek utalnak, ez ismeretlen okok miatt, talán a tatárjárás során elpusztult. 1243 után, amikor a helység nevét először említik okleveleink ’ad Ozoram’ vagy talán ’ad Ozoran’ alakban, a területen már semmilyen nagyobb, faluszerű települést nem tudunk kimutatni.... --- ### Fülöp László: Újabb kiegészítések Mednyánszky Jónás beckói lakodalmi feljegyzéséhez - Published: 2011-03-16 - Modified: 2016-09-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2011/03/16/fulop-laszlo-ujabb-kiegeszitesek-mednyanszky-jonas-beckoi-lakodalmi-feljegyzesehez/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2011, 2011/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: fuloplaszlo Beckó a valamikori Magyarországon Trencsén vármegye Vágújhelyi járásához tartozott. A település régi magyar neve Bolondóc volt, a magyar helynév a bolond szó hatására a népetimológiában kapta mai hangalakját. Első említése 1219-ben Blonduch alakban olvasható. Mai szlovák neve Beckov (1388), németül Beckow. 1 Maga a község a Vág folyó bal partján található. A 12–13. században várispánság székhelye volt. Zsigmond a lengyel Stiborici Stibornak adta, aki 1388–1414 között gazdag főúri rezidenciává építtette ki. 2 1520-ban vásártartási joggal is rendelkezett, 1598-ban 218 házból állt. Iparosai a 17. században már céhekbe tömörültek. A faluban található az 1400 körüli, egy korábbi templom helyére épült kegytemplom, amelyet a 17. század elején átépítettek. Lenn, a községben emeltette kúriáját a Mednyánszky család 1540-ben, amely tanulmányunk történésének is színhelye lesz. A településtől kissé távolabb, sziklákra épült Beckó vára, amelyet egy 1150 körüli oklevél már említ. Az impozáns építmény a 15–16. században hazánk egyik legfényűzőbb főúri lakhelyének számított. Tengerszint feletti magassága 245 méter, s a síkságból maga a várhegy 70 méter magasan emelkedik ki. Sajnos a vár 1729-ben vigyázatlanság miatt leégett, s többé nem is építették újjá. Mind a mai napig szinte a teljes magasságig áll benne a sokszögletű várkápolna, amelynek csodálatos gótikus boltívei részben még láthatóak. Ebből a várból küldte a 17. század közepén valamelyik lányának az esküvőjére és lakodalmára meghívóit Mednyánszky Jónás földesúr. E mondatban található bizonytalanságok azok, amelyeket szeretnénk valamelyest pontosítani. Elsőként magáról a forrásról, a történelmi, család- és nyelvtörténeti szempontból értékes feljegyzésről szólunk. A családi levéltárban található, befejezetlen, kézírásos dokumentumot, amely magáncélra készült, báró Mednyánszky Dénes... --- ### Danis Ferenc : Ipolyság – a kettéosztott város - Published: 2011-03-16 - Modified: 2016-09-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2011/03/16/danis-ferenc-ipolysag-a-ketteosztott-varos/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2011, 2011/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: danisferenc Az őszirózsás forradalom utáni napokban, 1918. november elején, Ipolyságon is megalakult a nemzetőrség. Ennek parancsnoka Kürthy Ernő huszár százados, kistúri földbirtokos és helyettese, dr. Salkovszky Jenő tartalékos hadnagy, ipolysági ügyvéd lett. Létszáma az eskütételkor meghaladta a száz főt. Sajnos, a felszerelésük, így katonai erejük is, szegényes volt: 95-ös Mannlicherekkel voltak ellátva, hosszú, másfél méteres fegyverekkel. Ezeket szíj helyett fonott gurtni vagy darab kötél tartotta a vállon. Maga az eskütétel a főtéren, a Vármegyeháza előtt volt megtartva. A század 5 szakaszból állott, vezetőik tartalékos tisztek voltak. A helyi nemzetőrség biztosította a törvényességet és a rendet nemcsak helyben, hanem távolabb, főleg a volt Hont megye területén is. Fő adatközlőm, Berta Sándor nyugalmazott tanár szerint még Korpona is igénybe vette a segítségüket, mert ott fosztogatások és erőszakos támadások érték a lakosságot. Derekasan helytálltak egészen a cseh légionisták bevonulásáig, 1919. január 20-ig. Az államfordulat, a „prevrat” Ipolyságon nem zajlott le egyszerű katonai megszállással. A cseh légionisták Csata felől január 19-én délelőtt vonattal érkeztek a vasútállomásra. Itt nemzetőrségünk vezetői fogadták őket, és dr. Salkovszky Jenő ügyvéd közölte velük, hogy a demarkációs vonal, vagyis az Ipoly folyó túloldalán vannak, ezzel megsértették a békeszerződésben elfogadott ideiglenes határvonalat. Ezt a parancsnokuk tudomásul vette, elnézést kért, és az egész szerelvény visszavonult Párkány irányába. Másnap, január 20-án Gyerk felől gyalogosan közelítették meg a várost – teljes felszereléssel: az öszvéres szekereken a felszerelést szállították, a katonák pedig olasz hegyivadász-egyenruhát viseltek: széles kalapokkal, lábszárvédősen vonultak gyalog a város felé. Mivel akkor még hivatalos, ill. legális katonasága az újonnan kikiáltott államnak nem volt,... --- ### Szalay Zoltán: Kisebbségi nyelvi jogok Szlovákiában az 1918–1968 közötti időszakban - Published: 2011-03-13 - Modified: 2016-09-13 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2011/03/13/szalay-zoltan-kisebbsegi-nyelvi-jogok-szlovakiaban-az-1918-1968-kozotti-idoszakban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2011, 2011/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: szalayzoltan 1. Nemzetközi jogi keretek az első Csehszlovák Köztársaság idején Az első Csehszlovák Köztársaságban a kisebbségi nyelvi jogok szabályozása az 1919. szeptember 10-én Saint Germain-en-Laye-ben a szövetséges és társult főhatalmakkal megkötött szerződésben lefektetett alapelvekre vezethető vissza. A szerződés leglényegesebb pontja a 7. cikkely (4) bekezdése, amely meglehetősen szűkös keretek között ugyan, de kötelezővé teszi a kisebbségi nyelvek használatának biztosítását. A rendelkezés megfogalmazása viszonylag általános, a szabályozás konkrét módjait meg­hagyja a csehszlovák állam hatáskörében. Ennek az általánosságnak és homályosságnak köszönhetően vitatható, mennyire teljesítette a csehszlovák állam a szerződésben vállaltakat. A 7. cikkely (4) bekezdése értelmében a csehszlovák köztársaság – egy hivatalos nyelv bevezetésének sérelme nélkül – a nem cseh nyelvű állampolgároknak megfelelő könnyítéseket (facilités appropriées) köteles nyújtani nyelvüknek a bíróságok előtt szóban vagy írásban való használata tekintetében. A szerződés szövegében szereplő „nem cseh nyelvű állampolgárok” kitétel, tehát a kisebbségi nyelvi jogok alanyának negatív meghatározása kérdésessé teszi, ki mindenkit illetnek meg a „megfelelő könnyítések”. Flachbart Ernő felhívja rá a figyelmet (Flachbart 1935, 7. p. ), hogy ez a megfogalmazás arra enged következtetni, a kisebbségi nyelvi jogok a csehszlovákiai szlovák nyelvű állampolgárokat is megilletik, a szerződés tehát nem a két világháború közti Csehszlovákiában központilag, politikai érdekből konstruált „csehszlovák nyelv” koncepciójára épül, hanem határozottan megkülönbözteti a cseh és a szlovák nyelvet, s ez utóbbit kisebbségi státussal látja el. Vélemé­nyem szerint a szerződés szövegezésében e helyütt is olyan hibáról beszélhetünk, mint a kisebbségi nyelvi jogok közigazgatási szervek előtti használata biztosításának „elmulasztása” esetében, amit alább tárgyalunk. A „nem cseh nyelvű állampolgárok” meghatározáson tehát azon csehszlovákiai állampolgárokat értjük,... --- ### Gyurgyík László: A szlovákiai magyar kisebbségi közösség 20. századi demográfiai fejlődése. A népességfogyás okai és következményei - Published: 2011-03-13 - Modified: 2016-09-13 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2011/03/13/gyurgyik-laszlo-a-szlovakiai-magyar-kisebbsegi-kozosseg-20-szazadi-demografiai-fejlodese-a-nepessegfogyas-okai-es-kovetkezmenyei/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2011, 2011/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: gyurgyiklaszlo_szemle Tanulmányunkban a mai Szlovákia területén élő magyar kisebbségi közösség demográfiai fejlődését vizsgáljuk a csehszlovák államiság kezdeteitől 2000-ig. A népmozgalmi folyamatokat két időszakra bontva vizsgáljuk: külön a második világháborút megelőző, külön az ezt követő időszak népesedési változásait. 1. Népmozgalmi folyamatok Szlovákiában a második világháború előtt A második világháború előtti népmozgalmi folyamatok vizsgálatát két részre tagoljuk, mivel eltérő összetételű adatok állnak rendelkezésünkre az első világháborút megelőző évekbeli, valamint a csehszlovák állami keretek közötti Szlovákia népmozgalmáról. Szlovákia területére vonatkozó adataink 1869-től 1900-ig az egyes népszámlálások közötti időszakokra állnak rendelkezésünkre (Srb 2002, 20. p. ). Ebből az időszakból a népességszám mellett az egyes évtizedeket jellemző nyers születési és halálozási arányszámokkal – az 1910-es évekre vonatkozólag csak ezek különbségével, a természetes szaporodás arányszámával – és az egyes évtizedek vándorlási mérlegének becsült adataival rendelkezünk. Szlovákia népességének száma (mai területére számítva) 1869 és 1921 között az egyes cenzusok közötti időszakban igencsak eltérő módon alakult. 1869 és 1880 között a lakosság száma 2 481 811 főről 2 477 521 főre (4290-nel) csökkent. Az 1870-es éveket magas termékenység (44,4 ezrelék) és igen magas halálozási arányszám (39,5 ezrelék) jellemezte. A magas halandóság nagymértékben az 1872-ben kitört utolsó nagy, két évig tomboló kolerajárványra vezethető vissza, a lakosság a korábbi lélekszámát csak a pandémia megfékezése után hat évvel érte el. Ebben a periódusban a természetes szaporodás igen alacsony (4,9 ezrelék) volt. A lakosság számának csökkenéséhez jelentős mértékben hozzájárult az igen magas negatív (126 ezer fős) vándorlási különbözet is. Az 1880-as években a lakosság száma közel 120 ezer fővel gyarapodott, 1890-ben megközelítette a... --- ### Szabómihály Gizella: A szlovákiai települések és domborzati elemek magyar nevének standardizációs problémáiról - Published: 2011-03-13 - Modified: 2016-09-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2011/03/13/szabomihaly-gizella-a-szlovakiai-telepulesek-es-domborzati-elemek-magyar-nevenek-standardizacios-problemairol/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2011, 2011/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: szabomihalygizella 0. Bevezetés Trianon egyik nyelvi következményéként a határon túlra került régiók természet- és társadalom-földrajzi nevei gyakorlatilag kikerültek a magyarországi standardizálás hatóköréből. Az utódállamok saját szempontjaik alapján megalkották, alakították államnyelvű földrajzi terminológiájukat, egyúttal részben a korábbi magyar neveket is megváltoztatták, sőt a múlt század folyamán egy-egy területen többször is sor került más-más szempontokat figyelembe vevő névrendezésre. Az egyéb közigazgatási változásokkal együtt mindez oda vezetett, hogy egyazon helynévnek esetenként több neve is használatos, eltérő nevek szerepelnek a településnév-azonosító szótárakban, lexikonokban, térképeken és internetes adatbázisokban. Ugyanazt a denotátumot tehát többféle magyar névvel nevezzük meg, ezáltal meggyengül a tulajdonnév alapvető funkciója, az egyedítés és az azonosítás; a denotátum azonosítására egyre inkább csak a többségi nyelvű név alkalmas és használatos. A jelenlegi helyzetet jellemző változatosság a sajtóban és főleg az oktatásban okoz problémát, elsősorban azokban az államokban, ahol a magyar tannyelvű iskolákban a földrajzot magyarul oktatják (pl. Szlovákia vagy Ukrajna). Szükség volna tehát a helynevek újrastandardizálására. A magyar földrajzi nevek standardizációs kérdéseivel a szlovákiai magyar nyelvtudomány eddig nem foglalkozott. Ennek fő oka talán az volt, hogy az utóbbi évtizedekben a magyar helységneveket hivatalosan nem lehetett használni, a korlátozott nyilvános használatukat lehetővé tevő jogszabályt és a hozzá kapcsolódó jegyzéket pedig magyar nyelvészek közreműködése nélkül dolgozták ki és fogadták el 1994-ben. A domborzati elemek nevét – főleg a kisebb jelentőségűekét – ritkábban használjuk, szlovákiai kiadású térképeken nem tüntethetők fel, sőt az oktatásban (tankönyvek) is csak korlátozott mértékben voltak használhatók. A szlovákiai problémák nem egyediek, a rendszerváltozás óta eltelt majdnem két évtizedben hasonló gondokkal szembesült a többi utódállamban... --- ### Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok családi és nyilvános nyelvhasználata 2011-ben - Published: 2011-03-13 - Modified: 2016-09-13 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2011/03/13/lampl-zsuzsanna-a-szlovakiai-magyarok-csaladi-es-nyilvanos-nyelvhasznalata-2011-ben/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2011, 2011/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: lamplzsuzsanna A tanulmány bemutatja a szlovákiai magyarok családi és nyilvános nyelvhasználatára vonatkozó 2011-es kutatási eredményeket, valamint azt, hogy a házasságtípus és az alapiskola tannyelve milyen módon befolyásolja a családi és nyilvános nyelvhasználatot. A tanulmány végén a szerző összehasonlítja a nyilvános nyelvhasználat némely színterének 2007-es és jelenlegi állapotát. A Fórum Kisebbségkutató Intézet Szociológiai és Demográfiai Részlege 2010 nyarától 2011. februárjáig három részből álló kutatást végzett a szlovákiai magyarok nyelvhasználatáról. A kutatás első része 2010 nyarán zajlott, a helységnévtáblákat térképezte fel, s azóta Vizuális nyelvhasználat cím alatt vált ismertté. Ugyanabban az időben a Diákhálózat tagjai, akik Orosz Örs vezetésével a helységnévtáblákat fényképezték, kérdőíves lekérdezést is végeztek, melynek célcsoportját a felkeresett községek polgármesterei, valamint a községi hivatal egyéb, arra hivatott képviselői alkották. Ez a kérdőíves felmérés képezte a kutatás második részét, s a Mrva Marianna és Szilvássy Tímea által feldolgozott eredményeket a Fórum Társadalomtudományi Szemle korábbi számában közöltük. A kutatás harmadik része 2011 január–februárjában zajlott. Ez egy lakossági kérdőíves felmérés volt, amelyben a szlovákiai magyarok nyelvhasználati szokásain kívül aktuális társadalmi és közéleti témákat is vizsgáltunk. A nem, kor, településtípus és településszerkezet szerint reprezentatív mintát1 800 ember alkotta, a feldolgozás kívánalmainak 791 kérdőív felelt meg. A következő írásban a családi és nyilvános nyelvhasználat jelenségét fogom elemezni a lakossági felmérés eredményeinek alapján. A megkérdezettek 95 százaléka magyarnak, 5 százalékuk szlovák nemzetiségűnek vallotta magát. A magyar válaszadók többsége magyar szülők gyermeke: 98 százalékuknak anyja is, apja is magyar. A többiek vegyes, azaz magyar–szlovák szülőpár gyermekei. 2 A származás, vagyis a szülők nemzetisége felől közelítve fel kell tennünk... --- ### Impresszum 2011/3 - Published: 2011-03-07 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2011/03/07/impresszum-20113/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2011, 2011/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XIII. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tartalom Tanulmányok LAMPL ZSUZSANNA: A szlovákiai magyarok családi és nyilvános nyelvhasználata  2011-ben SZABÓMIHÁLY GIZELLA: A szlovákiai települések és domborzati elemek magyar nevének standardizációs problémáiról CSERNICSKÓ ISTVÁN: A nyelvek státusa és a hivatalos kétnyelvűség a mai Kárpátalja területén 1867 és 2010 között GYURGYÍK LÁSZLÓ: A szlovákiai magyar kisebbségi közösség 20. századi demográfiai fejlődése. A népességfogyás okai és következményei SZALAY ZOLTÁN: Kisebbségi nyelvi jogok Szlovákiában az 1918–1968 közötti időszakban A. SZABÓ LÁSZLÓ: A nemzetiségi oktatás problémái Szlovákiában a közoktatási törvény és a nyelvtörvény ellentmondásai tükrében Agora KOMZSÍK ATTILA - LÁSZLÓ BÉLA: Modernizációs tartalékok és veszteségek Közlemények DANIS FERENC: Ipolyság – a kettéosztott város FÜLÖP LÁSZLÓ: Újabb kiegészítések Mednyánszky Jónás beckói lakodalmi feljegyzéséhez AMBRUS SÁNDOR: Özörény – Ozorany vs. Jazerany. Megjegyzések egy Gömör megyei település nevéhez Könyvek Sárossy, Štefan: Kaštieľ vo Veľkom Šariši (Zeman László) Hetényi, Martin: (Zjednotená) maďarská strana na Slovensku 1939-1945 (Simon Attila) Kiczková, Zuzana – Szapuová, Mariana (eds. ): Rodové štúdiá. Súčasné diskusie, problémy a perspektívy (Bolemant Lilla) Csörsz Rumen István: Szöveg szöveg hátán. A magyar közköltészet variációs rendszere 1700–1840 (Brutovszky Gabriella) --- ### Keszegh Béla: A 2010-es parlamenti választások a szlovákiai magyarok tükrében (Csanda Gábor) - Published: 2011-02-05 - Modified: 2016-09-05 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2011/02/05/keszegh-bela-a-2010-es-parlamenti-valasztasok-a-szlovakiai-magyarok-tukreben-csanda-gabor/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2011, 2011/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: csandagabor Keszegh Béla (szerk. ): A 2010-es parlamenti választások a szlovákiai magyarok tükrében. Komárom, Kempelen Intézet, 2011, 112 p. A Kempelen Farkas Társaság sorrendben negyedik kötete a KFT könyvek sorozatban terjedelmét, küllemét és belső elrendezését tekintve leginkább a konkrét és gyakorlati célokat szem előtt tartó bedekkerekre hasonlít: erre vall szemléletes tördelése és oldalbeosztása, színes képei és betűi, nemkülönben a hozzá tartozó CD, mely nemcsak a kiadvány elektronikus változatát, hanem egyéb hasznos járulékos dokumentumokat és mellékleteket tartalmaz (egyebek közt a KFT első két könyvét). Első ránézésre és belelapozásra is olyan tehát, mint a manapság divatos útmutatók: a gyors tájékoztatást szolgálja a legfontosabb szempontok szemléletes bemutatásával. Lehetne akár üzletibb címe is, például: Hogyan választottunk? A könyv e fent említett jellemzőit megtartva ugyanakkor tanulmánykötet, hiszen társadalomtudományi jellegű elemzéseket ad közre, mindennel, ami az ilyen dolgozatoknak formai és szakmai követelménye: fejezetek és alfejezetek, grafikonon és táblázatok, hivatkozások a forrásokra stb. Vagyis a címadás teljesen helyénvaló. A többszerzős munka hat dolgozatot tartalmaz, Bara Zoltánét, Keszegh Béláét, Kollai Istvánét, Ravasz Ábelét, Tokár Géza pedig kettőt jegyez közülük. Tárgya, mint ez címéből is kiderül, a legutóbbi szlovákiai parlamenti választások szlovákiai magyar szempontú rekonstrukciója a tények ismeretében; a könyv nem sokkal e választások első évfordulója (június 12. ) előtt jelent meg. Behatóbb lapozgatása végül csak arra az olvasói kérdésre nem ad választ, pontosan kinek, milyen rétegnek készült, s mivel a benne foglaltak jórészt ismert tények, legfeljebb ezek árnyalása, kiegészítése, összefoglalása, összefüggésekbe hozása és értelmezése az, amivel a kiadvány szolgál. Ami természetesen nem kevés, pontosabban: ez a fajta elemzés teljességgel... --- ### Schmidt Mária: Politikailag inkorrekt. Esszék diktatúrától és demokráciáról (Kacsinecz Krisztián) - Published: 2011-02-05 - Modified: 2016-09-05 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2011/02/05/schmidt-maria-politikailag-inkorrekt-esszek-diktaturatol-es-demokraciarol-kacsinecz-krisztian/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2011, 2011/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: kacsineczkrisztian Schmidt Mária: Politikailag inkorrekt. Esszék diktatúráról és demokráciáról. Budapest, XX. Század Intézet, 2010, 312 p. Az esszékötet Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, történész és egyetemi tanár 2002 és 2010 között megjelent, válogatott publikációit tartalmazza. A történelemtudományi, történelemfilozófiai, morálfilozófiai és aktuálpolitikai jellegű tanulmányok kavalkádja többé-kevésbé egy központi gondolat köré csoportosul: a totalitárius 20. század kollektív em­lékezetének és hagyatékának problematikája köré. Arról a súlyos hagyatékról van szó, amelynek lényegét a szerző szerint a 21. században is csak politikailag inkorrekt módon lehet megfogalmazni. A hosszabb-rövidebb esszék négy nagyobb egységbe, fejezetbe rendeződnek. Az első (Európa ébredése) túlnyomórészt történelemtudományi és történelemfilozófiai írásokat sorakoztat fel. A Szovjetunió és a kommunista világ születését, virágzását és hanyatlását felölelő, sokatmondó címmel ellátott nyitótanulmány (A jövő végérvényesen megbukott), valamint a diktatúra fojtogató hétköznapjait, embertelen körülményeit és következményeit bemutató esszé (Hétköznapi kommunizmus) szépen keretbe foglalja ennek a fejezetnek a különböző történelmi eseményekre (pl. a Rákosi-rendszer kiépülésére, 1956-ra vagy a prágai tavaszra) reflektáló darabjait. Ezek közül a legizgalmasabb, leginkább vitára ingerlő a 30-as évek és a második világháború meghatározó diplomáciai eseményeit elemző esszé (Két pogány közt – Münchentől Jaltáig), amely bővelkedik az ún. politikailag inkorrekt, vagyis a ha­gyományos szemléletekkel gyökeresen ellent­mondó nézetekben, megállapításokban. Az egyik legmarkánsabb: „Chamberlain Mün­chen­ben egy, a nyilvánosság előtt zajló, a nagyhatalmak között folytatott konferencián mondott le Közép- és Kelet-Európáról, és adott szabad kezet Hitlernek és Mussolininak a térség felett. Nyilvánvalóvá tette, hogy nem képes és nem is akar beleszólni a jövőjükbe. Hat évvel később Churchill cinikusan, suttyomban adta el a térség országait a másik diktátornak, Sztálinnak.... --- ### Bolemant Lilla: Interdiszciplináris konferencia a romantikus tudományfelfogásról - Published: 2011-02-05 - Modified: 2016-09-05 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2011/02/05/bolemant-lilla-interdiszciplinaris-konferencia-a-romantikus-tudomanyfelfogasrol/ - Kategóriák: Konferencia, Szemle - Post Years: 2011, 2011/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: bolemantlilla A 18. és a 19. század fordulóján bekövetkezett változások a kulturális, az irodalmi és a művészeti élet területén az utóbbi évtizedekben újra a figyelem előterébe kerültek, s különféle szempontú kutatások tárgyát képezik. Új kutatási aspektusok jelentek meg az irodalomtörténet, de a filozófiatörténet területén is, s ez utóbbi esetében elsősorban a német klasszikus idealizmus keletkezésének lehetséges okairól van szó. A Tudósok a megismerés színterein címmel a Tessedik Sámuel Egyetem szarvasi pedagógia karán 2011 áprilisában megrendezett konferencia a romantika egy aspektusára fókuszált, mégpedig a romantikus tudományfelfogás és a tudóssztereotípiák kérdésére a 18. és a 19. században. A konferencia már a negyedik a sorban a hasonló jellegű rendezvények közül, az előzőek az irodalom, a művészetek és a tudományok intézményrendszereinek témájával, a göttingeni egyetem szerepével foglalkoztak. E három konferencia anyagából két kötet már napvilágot látott A romantika terei (Az irodalom, a művészetek és a tudományok intézményei a romantika korában. Budapest, Gondolat, 2009) és a Göttingen dimenziói (A göttingeni egyetem szerepe a szaktudományok kialakulásában. Budapest, Gondolat, 2010) címmel. Mindkét kötet összeállítója Gurka Dezső, aki a konferenciasorozat életre hívója is egyben. A romantika tereiben a szerzők a kora romantika intézményrendszerének kialakulásán és alakulásán keresztül vizsgálják az egyes tudományterületek kölcsönhatását, interdiszciplinaritását, mégpedig filozófiai, irodalmi, nyelvészeti, természettudományi, képzőművészeti, sőt kertművészeti vonatkozásokban. Gurka szavai szerint is a magyar tudományos térben mindeddig szokatlan, nem teljesen elfogadott és ritka kezdeményezésről van szó, amely azonban éppen a sokat támadott tudományköziségnek köszönhetően lehetőséget nyújt a tudományos gondolkodásnak túllépni saját határain, átlépni árnyékát, és új szempontok (tudományos eredmények) figyelembevételével összefüggéseiben látni és láttatni az... --- ### Koncsol László: Az a világ nem az én világom volt - Rendhagyó pályakép a 75 éves Koncsol Lászlóról - Published: 2011-02-05 - Modified: 2016-09-05 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2011/02/05/koncsol-laszlo-az-a-vilag-nem-az-en-vilagom-volt-rendhagyo-palyakep-a-75-eves-koncsol-laszlorol/ - Kategóriák: Pályakép, Szemle - Post Years: 2011, 2011/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: kovesdikaroly Koncsol László nevéhez több jelző párosult: polihisztor, humanista, egyszemélyes katedra. Valószínűleg mind igaz a maga módján. Pályáját akár a tipikus (cseh)szlovákiai magyar entellektüel életútjának is tarthatnánk, de még annak is atipikus. Miközben iskolát teremtett, mértéket szabott, műveltségével kimagaslott kortársai közül, s emberi tartása is példát jelenthetett, tökmagjankók üldöző hordái elől volt kénytelen menekülni. Aki egész életében másra sem vágyott, mint múzsákkal társalogni, másokat gyámolít, holott bárki másnál több teher alatt kell görnyednie. Tanár, kiadói és folyóirat-szerkesztő, költő, műfordító, kritikus, irodalomtörténész, nyomdász, helytörténész, kényszerű szabadúszó, de elsősorban Ember. Népének, néhány évig a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház főgondnokaként egyházának szolgája. Pályám egy hosszúra nyúló periódusában volt szerencsém néhány hónapig együtt dolgozni vele egy nyomdában. Jómagam korrektorként, ő egy kategóriával feljebb – minő paradox! – revizorként. Furcsa társaság volt: kirúgott tanítók, elcsapott szerkesztők, a paranoiás rendszer beilleszkedni és megfelelni képtelen alakjainak afféle hrabali gyülekezete. Koncsol még a nyomdai munka gályapadján is azt figyelte, honnan jöhet a löttyedt vitorlát megrebbentő fuvallat, miközben húztuk a képzeletbeli evezőt. Hasáb- és oldalkorrektúrák olvasása közt (akkor éppen) vajdasági szlovák költőket fordított és görögül tanult. Cédulázni kezdett egy majdani magyar–szlovák nagyszótárhoz. Vagy csak úgy, egyszerűen mesélt, s én arra gondoltam, ennek az elcsapott és megtűrt embernek bárhol a világon katedra járna. Máig hálás vagyok neki ezért, de sosem mondtam neki. Hetvenöt évesen is megbocsátással emlékszik üldözőire, akik megkeserítették az életét. Összegez és mérlegel, és nehéznek találtatik. Károlyfalui lakásán faggattam. 1936-ban, az első Csehszlovák Köztársaság jobblétre szenderülése előtt két esztendővel születtél. – Június elsején, a gyermeknapon. Katicám, a hitvesem mondogatta,... --- ### Vadkerty Katalin: A népfogyatkozás történelmi okai - Published: 2011-02-05 - Modified: 2016-09-05 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2011/02/05/vadkerty-katalin-a-nepfogyatkozas-tortenelmi-okai/ - Kategóriák: Agora, Szemle - Post Years: 2011, 2011/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: vadkertykatalin Nem tudom, hogy a történelem groteszk fintoraként vagy tragédiájaként értelmezzem a tényt, hogy a 21. század második évtizedének első tavaszán egy magát demokratikusnak deklaráló európai uniós országban – nemzeti kisebbségként – veszteségeinket felmérve konferencián kell keresnünk megmaradásunk lehetőségeit. Asszimiláció: a kisebbségbe kerülésünk, vagyis 1918 ősze óta szótárunk legfélelmetesebb fogalma, veszteségeink szóbeli szimbóluma. Az asszimiláció nem újkori találmány, talán egyidős az emberiséggel. Beismerjük, mi, magyarok is megtettük, nem is egyszer, s az asszimiláció jelen volt a történelmi Magyarország mindennapjaiban is. Elismerjük, hogy a 18. század utolsó harmadától modern polgári nemzetté alakuló magyarság saját nemzeti államának tekintette a Kárpát-medencét. A szintén nemzetté alakuló szlovákok elleni, a 19. század utolsó harmadától felerősödött asszimilációért Magyarország, a magyar kormány és a történettudomány többször is bocsánatot kért. Tény, hogy megtörtént, de ez az asszimiláció nem volt végzetes. A szlovákság az „ezeréves elnyomás”-ból életképesen, a középkori szállásterületénél kiterjedtebb etnikai területen élte meg az 1918-as évet. Gazdaságtörténeti kutatásaimmal igazoltam, hogy az 1867-es osztrák–magyar ki­egyezést követően – kiemelten a kilencvenes évek közepétől – a magyar–szlovák nyelvhatár a Nagyszombat–Nyitra–Kékkő–Losonc vonaltól délre tolódott, s több helyen elérte az Ipoly völgyét. A szlovák történettudomány kiemelten kezeli az oktatás elmagyarosítását. Ezzel kapcsolatban nem említik, hogy az állami rendeletek nem érintették az egyházak s más nem állami intézmények által fenntartott iskolákat, így pl. a magyarellenességükről ismert evangélikus és katolikus egyházi iskolákat. A rendeletek négy-öt évi türelmi idővel számoltak. 1918-ban megfordult a történelem kereke, s elkezdődött a Kárpát-medencei ma­gyarság történetének legtragikusabb szakasza. Az első világháború győztesei ún. „nemzetállamokra” darabolták a történelmi Magyarországot, s a –... --- ### Gaučík István: A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. a gazdasági elitek példáján - Published: 2011-02-05 - Modified: 2016-09-05 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2011/02/05/gaucik-istvan-a-rimamurany-salgotarjani-vasmu-rt-a-gazdasagi-elitek-peldajan/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2011, 2011/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: gaucsikistvan 1. Kutatási irányvonalak, megoldáskeresés, dilemmák A gazdasági elitek joggal tekinthetők az újabb társadalomtörténeti kutatások egyik ki­emelt témájának. A kelet-közép-európai történetírásokban, ezek keretén belül a szlovák, cseh és magyar gazdaságtörténetre is gondolok, változó intenzitású érdeklődésnek örvendenek. Ami mégis hiányzik, az a közép-európai gazdasági elitkutatások helyzetének, eredményeinek és diskurzusainak tanulmányozása, külön tekintettel az egyes történészi koncepciókra és konstrukciókra. Kutatásaim egyik célja, hogy komparatív eszközökkel vizsgáljam három közép-európai történetírás gazdasági elitekkel foglalkozó munkáit. A kutatás további mozgatórugója: a tudományosság fejlődése érdekel, szűkebben véve a gazdasági elitekről való gondolkodás. A vizsgálatot másrészt az is indokolja, hogy a rendszerváltozást követően a szlovák történetírásban és azon belül a gazdaságtörténet-írásban többé-kevésbé, de mégis kitapintható egy – a többi kelet-európai történetíráshoz hasonlóan megkésett – paradigmaváltás (szerintem először 1997-ben, majd ezt „betetőzve” 2004-ben). 2 Úgy gondolom, hogy időszerű ezeket az eredményeket mérlegre tenni, összehasonlítani más történetírásokkal, illetve hogy jobban lássuk helyzetünket, tágabb, nemzetközi perspektívából tekinteni rá. 3 Ehhez azonban az összehasonlítás, mely az önreflexiót, a módszerek és megközelítések átvételét és alkalmazását csak segítheti, elengedhetetlen. Azt szeretném bizonyítani, hogy a gazdasági elitek értelmezései egy olyan kommunikatív tudományos rendszerekben zajlanak, amelyekben az elméletalkotás és a minőségértékelés elvárt követelmények. 4 Ezt a tudományos diskurzust, mely az intern térben (kutatók, egyetem, kutatóintézet) és extern térben (nyilvánosság, szponzorok, állami intézmények) valósul meg és információs dimenziókat hoz létre, nálunk vagy semmisnek tekintik, vagy lebecsülik. 5 Ez a nem is olyan régen még hagyományos diskurzus a (poszt)modern világban átalakult. Az immár kitágult, globalizált információs térben, új kommunikációs piacokon jelent meg, lásd például az elektronikus publikációkat az... --- ### Simon Attila: A kettéosztott város. Az államhatár és az etnikumok közötti választóvonal által kettéosztott Komárom a két háború között - Published: 2011-02-05 - Modified: 2016-09-05 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2011/02/05/simon-attila-a-ketteosztott-varos-az-allamhatar-es-az-etnikumok-kozotti-valasztovonal-altal-ketteosztott-komarom-a-ket-haboru-kozott/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2011, 2011/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: simonattila A Duna bal partján fekvő Komárom jelene – különösen a gazdasági helyzete – magán viseli a dél-szlovákiai régió minden problémáját. Pedig a város nem volt mindig periferikus helyzetben, hiszen hosszú és dicső múlttal rendelkezik, amelynek legszebb pillanatai az 1848-as szabadságharc előtti időszakra esnek. A szabadságharc bukását követően azonban a város fejlődése megrekedt, ami leginkább a vasút hiányának volt betudható. A dualista Magyarország városaira oly jellemző fejlődés Komáromot csak a 19. század utolsó két évtizedében érte el, miután a város (a jobb parti Új-Szőnyben felépült vasútállomásnak köszönhetően) rákapcsolódott a Budapest–Győr vasútvonalra, s miután megépültek a Pozsony–Dunaszerdahely–Komárom és a Komárom–Érsekújvár vasútvonalak is. A vasutaknak és az 1892-ben átadott Erzsébet hídnak köszönhetően a Duna bal partján fekvő város és a jobb parti Újszőny is egyre inkább közelebb került egymáshoz, aminek betetőzéseként a jobb parti települést 1896-ban Komáromhoz csatolták, létrehozva így a Duna mindkét partjára kiterjedő Nagy-Komáromot. 1 A város fejlődése azonban ezt követően sem volt töretlen, amit az 1910-ben kimutatott csupán 18 ezres lakosságszám is jelez, s mint Kovács Éva is megállapítja a városról írt tanulmányában,2 az egyesítés még nem jelentette azt, hogy a Duna két partján lévő városrészek ténylegesen is egy településként kezdtek volna működni. Igaz, a város erre igazából időt sem kapott, hiszen a történelmi Magyarország első világháború végén bekövetkezett tragédiája és az 1918–1920-as impériumváltás az addig közigazgatásilag és nyelvileg is egynemű települést egy szigorúan őrzött államhatár által kettéosztotta, miközben a Trianon utáni fejlődés a bal parti Komárom–Komárnóban is meghasonlást okozott, hiszen a város lakossága mentálisan két egymással szemben álló etnikai... --- ### Cúth Csaba: A kisebbségi nyelvhasználat jogi keretei és megvalósulásának körülményei a szlovákiai helyi önkormányzatokban 1999 és 2011 között - Published: 2011-02-05 - Modified: 2016-09-05 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2011/02/05/cuth-csaba-a-kisebbsegi-nyelvhasznalat-jogi-keretei-es-megvalosulasanak-korulmenyei-a-szlovakiai-helyi-onkormanyzatokban-1999-es-2011-kozott/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2011, 2011/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: cuthcsaba Egy nyelv közösségen belüli presztízsét nagyban befolyásolja, milyen színtereken lehet használni. A hivatali nyelvhasználat a legfontosabb színterek közé tartozik, különösen ha kisebbségek nyelvhasználatáról beszélünk. A hivatali nyelvhasználatot a nemzeti kisebbség tagjai elsősorban a helyi önkormányzatokkal történő kommunikációjukban gyakorolják. A kisebbségi nyelvhasználati törvény eredeti szövege több helyen is külön kezeli az önkormányzati szerveket a többi közigazgatási szervtől, több kisebbségi nyelvhasználati jogot biztosítva a velük zajló kommunikáció során. Írásomban a szlovákiai kisebbségi nyelvhasználat jogi kereteit és megvalósulásának körülményeit vizsgálom a szlovákiai helyi önkormányzatokban. A tanulmány lezárásakor, 2011. június 10-én már elfogadták a nemzeti kisebbségek nyelvének használatáról szóló 184/1999 sz. törvény (a továbbiakban „kisebbségi nyelvtörvény”) módosítását, annak kitűzött hatálybaléptetési időpontja 2011. július 1-je. Annak ellenére fogom összehasonlítani ezt a módosított változatot az eredeti és a tanulmány lezárásának idején még hatályos szöveggel, hogy Ivan Gašparovič köztársasági elnök még nem írta alá a törvénymódosítást. Ha esetleg visszaküldi is újratárgyalásra a Szlovák Nemzeti Tanácsnak, a törvény szövege csak a köztársasági elnök által kifogásolt részében módosulhat. A törvény hatályba lépő szövege hosszú időre meghatározhatja a kisebbségi nyelvhasználat kereteit, ha mégsem lépne hatályba, érdekes kordokumentumként tekinthetünk rá. Az egyes jogszabályi helyek tárgyalása során kitérek a szlovákiai magyar nyelvészek által írt elemzésekre, illetve a kisebbségi nyelvhasználati jogok érvényesülésére. Ez utóbbiban segítségemre lesz Menyhárt József Nyékvárkony és Dunaszerdahely hivatalos ügyintézési nyelvhasználatáról írt tanulmánya (Menyhárt 2002), Mrva Mariannának és Szilvássy Tímeának a Fórum Kisebbségkutató Intézet és a Diákhálózat által 2010. június elejétől szeptember közepéig megvalósított, a magyar nyelv hivatali használatát vizsgáló kutatás eredményeit feldolgozó tanulmánya (Mrva–Szilvássy 2011), illetve saját városi hivatali... --- ### Lancz Attila: „A Velencei Bizottság minden megalapozott ajánlása”. Elemzés a Velencei Bizottság szlovákiai államnyelvtörvényt értékelő véleményéről és a vélemény konkrét ajánlásainak hatásáról a végleges törvényszövegre - Published: 2011-02-05 - Modified: 2016-09-05 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2011/02/05/lancz-attila-a-velencei-bizottsag-minden-megalapozott-ajanlasa-elemzes-a-velencei-bizottsag-szlovakiai-allamnyelvtorvenyt-ertekelo-velemenyerol-es-a-velemeny-konkret-ajanlasainak-h/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2011, 2011/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: lanczattila „Az államnyelvről” szóló Tt. 270/1995 számú törvény módosítására a Radičová-kormány 2010. júliusi programnyilatkozatában vállalt kötelezettséget. Az előző, Fico-kormány által jelentősen szigorított államnyelvtörvény rendkívül éles és hosszan tartó tiltakozást váltott ki – különösen – a szlovákiai magyar kisebbség részéről. A kritika elsősorban arra irányult, hogy a hivatalos nyelvhasználat területén eleve túlterjeszkedő államnyelvtörvény a Fico-féle módosítást követően még inkább megerősítette a törvény e jellegét, növelte az államnyelv és a kisebbségi nyelvek közötti viszonyban megjelenő aránytalanságot, valamint erőteljes negatív pszichológiai hatással az államnyelvtörvény szigorú pénzbüntetéseket helyezett kilátásba az államnyelvhasználat szabályainak megsértése esetére. Az államnyelvtörvény szigorítása következtében kialakult tiltakozáshullám egy bizonyos szakaszában – különösen miután Magyarország, saját alkotmányos kötelezettségének is eleget téve, nemzetközi fórumokon is fellépett a törvényszigorítás ellen – a Fico-kormány végül az Európa Tanács ún. Velencei Bizottságához fordult (2009. szeptember), hogy az vizsgálja meg az államnyelvtörvény összhangját a vonatkozó európai és egyetemes kisebbségi jogi jellegű egyezményekkel és szokásokkal. A Fico-kormány e lépését olyan értelemben kommunikálta, miszerint a kormány teljesen biztos abban, hogy a Velencei Bizottság egyértelműen és minden további vitát lezáróan elismeri majd, hogy a törvénymódosítás en bloc összhangban van a nemzetközi egyezményekkel, szokásokkal. A Velencei Bizottság véleménye azonban csak a 2010. júniusi parlamenti választásokat követően jelent meg, miközben a Fico-kormány a választások eredményeképpen nem folytathatta a kormányzást. Az új, Radičová-kormány felállását követően kialakult új politikai viszonyokra reagálva – konkrétan pedig a kormányprogramban tett vállalás alapján – a Szlovák Köztársaság Kulturális és Idegenforgalmi Minisztériuma elkészítette törvénymódosítási tervezetét, amelynek célja „az államnyelv mint a társadalmon belüli kommunikációs és integrációs eszköz helyzetének megszilárdítása, összhangban... --- ### Sándor Eleonóra: A Velencei Bizottság a kisebbségi törvénytervezetekről - Published: 2011-02-05 - Modified: 2016-09-05 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2011/02/05/sandor-eleonora-a-velencei-bizottsag-a-kisebbsegi-torvenytervezetekrol/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2011, 2011/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: sandoreleonora Az alábbi áttekintés a Velencei Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) azon, a kisebbségi jogokra vonatkozó állásfoglalásairól kíván képet adni, amelyeket a Bizottság a hozzá véleményezésre benyújtott egyes kisebbségi törvénytervezetek kapcsán alakított ki. A Bizottsághoz annak megalakítása óta (1990) több ország is fordult azzal a kéréssel, hogy szakértői véleményt fogalmazzon meg az előkészítés különböző stádiumaiban található törvényjavaslatokról: Bosznia és Hercegovina, Horvátország, Moldova, Lett­ország, Montenegro, Ukrajna, Románia, Magyarország. Ezzel a Bizottság kisebbségekkel kapcsolatos munkája nem merült ki, hiszen készített több tematikus analízist is a kisebbségek helyzetének kezeléséről (pl. a kisebbségi képviselet és a választási szabályok összefüggéseiről, a kisebbségvédelemről a szövetségi államokban, az anyaországok és kisebbségeik viszonyának szabályozásáról, a kisebbségi jogok és az állampolgárság viszonyáról, az etnopolitikai konfliktusok kezelésének alapelveiről stb. ), illetve a Bizottság nevéhez fűződik az első európai kisebbségvédelmi egyezménytervezet kidolgozása (1991). Fontos megjegyezni, hogy a Bizottság szorosan együttműködik az EBESZ Kisebbségi Főbiztosával, több alapvető jelentőségű iránymutatás (nemcsak a kisebbségekkel foglalkozók) a két intézmény közös munkájának az eredménye. Támaszkodik a Bizottság a Keretegyezmény és a Nyelvi Charta monitorozó bizottságának jelentéseire és ajánlásaira is. A kisebbségekkel foglalkozó valamennyi típusú dokumentumából maga a Bizottság készített vademecumot, amelyet az elképzelések szerint rendszeresen kiegészít majd – az utolsó válogatás 2007-ben zárult (CDL-MIN001). Ez az „útmutató” tematikai felosztásban (definíció, felsorolás, elismerés, tagság, kollektív jogok, pozitív diszkrimináció, közvetlen és közvetett diszkrimináció, nyelvi jogok, autonóm képviselet, hivatalokhoz fűződő viszony és részvétel a közügyek intézésében, választási kérdések) közli a Bizottság alapvető fontosságúnak ítélt, általános jellegű kisebbségpolitikai megállapításait. Ez tehát egyfajta tézisgyűjtemény, de mint ilyen, kevésbé világítja meg a Bizottság munkamódszereit... --- ### Hoboth Katalin: A magyar szaknyelvkutatás múltja és jelene Szlovákiában - Published: 2011-02-05 - Modified: 2016-09-05 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2011/02/05/hoboth-katalin-a-magyar-szaknyelvkutatas-multja-es-jelene-szlovakiaban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2011, 2011/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: kralinahobothkatalin Bevezetés Kiss Jenő szerint a „szakszókincsek ma már a magyar szókészletnek nagyobb részét alkotják, mint a közmagyar szavak... ” (Kiss 1995, 83. p. ). Az új fogalmakat megnevező szakkifejezések létrehozása, idegen nyelvű terminusok magyarítása, a szaknyelvek fejlesztése, a szaknyelvi tervezés a nyelvtudomány fontos feladata. Kisebbségi kétnyelvűségi helyzetben, ahol a többségi nyelv hatása a standard magyar nyelv határon túli változatainak szaknyelvi regisztereiben is megfigyelhető, a szaknyelvi tervezés különösen jelentős. Írásom a szaknyelv fogalmának meghatározása, értelmezései és a kezdeti kutatások jellemzése után – a teljesség igénye nélkül – összegezi az eddigi, szaknyelvekre irányuló szlovákiai magyar kutatásokat, eredményeket. Célom, hogy betekintést nyújtsak a magyar szaknyelv jelenlegi szlovákiai helyzetébe, az aktuális problémákba, a megoldandó feladatokba. 1. A szaknyelv fogalma, értelmezései, kutatása A szaknyelv fogalma különböző szempontok alapján definiálható. A Magyar értelmező kéziszótár meghatározása alapján ’valamely tudomány(ág), szakma csoportnyelve’ (ÉKSz. 2003, 1215. p. ). Értelmezhető mint csoportnyelv, nyelvváltozat, regiszter. A szaknyelvet csoportnyelvként meghatározó irányzat szerint a köznyelvi és a területi változatok mellett a szaknyelv a rétegnyelvekkel együtt külön kategóriát alkot, mivel bizonyos szakmai csoportokhoz köthető kommunikáció megvalósulását segíti elő (Kurtán 2003, 39. p. ). A szak- és csoportnyelveket társadalmi nyelvváltozatnak tekintő felfogás abból indul ki, hogy e nyelvváltozatok nem a nyelvközösség egészéhez, hanem csupán meghatározott részéhez kötődnek. A szaknyelvek tehát a társadalmi nyelvváltozatokhoz sorolandók, melyek a területi és köznyelvi változatokkal együtt alkotják a nemzeti nyelv rendszerét (Kiss 2001, 26–27. p. , Kurtán 2003, 42. p. ). A szaknyelvek értelmezhetők regiszterként2 is, mint a tudomány sajátos nyelvhasználata. A nemzeti nyelvre jellemző függőleges rétegződés egy adott szakterület... --- ### Lanstyák István: Nyelvi problémák a szlovákiai magyar beszélőközösségben - Published: 2011-02-05 - Modified: 2016-09-05 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2011/02/05/lanstyak-istvan-nyelvi-problemak-a-szlovakiai-magyar-beszelokozossegben/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2011, 2011/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: lanstyakistvan Bevezetés Dolgozatomban a szlovákiai magyar beszélőközösségben jelentkező néhány társadalmi szintű, tudatosult, nyílt, tartós, súlyos, nehezen megoldható típusproblémáról beszélek. Nem helyhez és időhöz, ill. meghatározott személyekhez köthető ún. egyedi problémákról lesz tehát szó, hanem az ilyenek tanulságait általánosítva a problémákról mint típusokról, azaz típusproblémákról, mégpedig olyanokról, amelyek a szlovákiai magyar beszélőközösség legtöbb rétegében jelen vannak (ezért társadalmi szintűek ezek a problémák), a hétköznapi beszélők is észlelik őket, gondolkodnak rajtuk és beszélnek róluk (ezért tartoznak a tudatosult és nyílt problémák kategóriájába), régóta fennállnak és valószínűleg még sokáig kell számolnunk velük (ezért tartósak), az emberek életét nemegyszer nagymértékben megnehezítik (ezért súlyos problémák), megoldásuk túlmutat a szűkebb értelemben vett nyelvalakításon: társadalmi, politikai, gazdasági és más tényezők megváltoztatását igényli (ezért tartoznak a nehezen megoldható problémák közé). A nyelvi problémáknak ezekről a típusairól egy korábbi közleményemben írtam részletesebben (Lanstyák 2010a, szlovák nyelvű változata 2010d), egy részüket rövid példa bemutatásával illusztrálva. Itt most a célom az, hogy néhány konkrét problémát részletesebben is bemutassak, felhasználva az említett írás és más, hasonló témájú közlemények (Kolláth–Lanstyák 2007; Lanstyák 2007a, 2008, 2009a, 2010b, 2010c, 2010e, 2011; Lanstyák–Szabómihály 2000/2002, 2009) tanulságait. Arra, hogy elmondjam a véleményemet néhány fontos, a szlovákiai magyarok nagy tömegeit nyomasztó problémáról, elsősorban Misad Katalin gyűjteményes kötete (2009) ihletett, melynek tíz fejezete közül a legtöbb kimondottan nyelvi problémákkal foglalkozik. A könyv egyes tanulmányai korábban javarészt önállóan is megjelentek folyóiratban vagy tanulmánykötetben, s bár tematikailag sokszínűek, a kötet maga mégis egységes. Ezt az egységességet elsősorban két jellegzetes megközelítés biztosítja, melyek a könyv címében is ki vannak emelve: az egyik a... --- ### Impresszum 2011/2 - Published: 2011-02-05 - Modified: 2017-04-26 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2011/02/05/impresszum-20112/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle ISSN:1335-4361 XIII. évfolyam Felelősszerkesztő: CSANDA GÁBOR Főmunkatárs: FAZEKAS JÓZSEF A szerkesztőbizottság elnöke: ÖLLÖS LÁSZLÓ Szerkesztőbizottság: Bíró A. Zoltán, Csanda Gábor, Fazekas József, Fedinec Csilla, Gyurgyík László, Hunčík Péter, Hushegyi Gábor, Kiss József, Lampl Zsuzsanna, Lanstyák István, Liszka József, Mészáros András, Simon Attila, Szarka László, Tóth Károly, Végh László Tartalom: Tanulmányok Lanstyák István: Nyelvi problémák a szlovákiaimagyar beszélő közösségben Hoboth Katalin: A magyar szaknyelvkutatás múltja és jelene Szlovákiában Sándor Eleonóra: A velencei bizottság a kisebbségi törvénytervezetekről Lancz Attila: „A velencei bizottság minden megalapozott ajánlása”. Elemzés a velencei bizottság szlovákiai államnyelvtörvényt értékelő véleményéről és a vélemény konkrét ajánlásainak hatásáról a végleges törvényszövegre Cúth Csaba: A kisebbségi nyelvhasználat jogi keretei és megvalósulásának körülményei a szlovákiai helyi önkormányzatokban 1999 és 2011 között Simon Attila: A ketté osztott város. Az államhatár és az etnikumok közötti választóvonal által ketté osztott Komárom a két háború között Gaučík István: A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. a gazdasági elitek példáján Agora Vadkerty Katalin: A népfogyatkozás történelmi okai Pályakép Koncsol László Konferencia Bolemant Lilla: Interdiszciplináris konferencia a romantikus tudományfelfogásról Könyvek Schmidt Mária: Politikailag inkorrekt. Esszék diktatúrától és demokráciáról (Kacsinecz Krisztián) Keszegh Béla: A 2010-es parlamenti választások a szlovákiai magyarok tükrében (Csanda Gábor) --- ### Impresszum 2011/2 - Published: 2011-02-04 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2011/02/04/impresszum-2011-2/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2011/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XIII. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tartalom: Tanulmányok Lanstyák István: Nyelvi problémák a szlovákiaimagyar beszélő közösségben Hoboth Katalin: A magyar szaknyelvkutatás múltja és jelene Szlovákiában Sándor Eleonóra: A velencei bizottság a kisebbségi törvénytervezetekről Lancz Attila: „A velencei bizottság minden megalapozott ajánlása”. Elemzés a velencei bizottság szlovákiai államnyelvtörvényt értékelő véleményéről és a vélemény konkrét ajánlásainak hatásáról a végleges törvényszövegre Cúth Csaba: A kisebbségi nyelvhasználat jogi keretei és megvalósulásának körülményei a szlovákiai helyi önkormányzatokban 1999 és 2011 között Simon Attila: A ketté osztott város. Az államhatár és az etnikumok közötti választóvonal által ketté osztott Komárom a két háború között Gaučík István: A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. a gazdasági elitek példáján Agora Vadkerty Katalin: A népfogyatkozás történelmi okai Pályakép Koncsol László Konferencia Bolemant Lilla: Interdiszciplináris konferencia a romantikus tudományfelfogásról Könyvek Schmidt Mária: Politikailag inkorrekt. Esszék diktatúrától és demokráciáról (Kacsinecz Krisztián) Keszegh Béla: A 2010-es parlamenti választások a szlovákiai magyarok tükrében (Csanda Gábor) --- ### Simon Attila: Budapest, Moszkva és Prága bűvkörében. A szlovákiai magyar politika alternatívái – az aktivizmustól a budapesti politikáig – a két világháború között - Published: 2011-01-31 - Modified: 2016-08-31 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2011/01/31/simon-attila-budapest-moszkva-es-praga-buvkoreben-a-szlovakiai-magyar-politika-alternativai-az-aktivizmustol-a-budapesti-politikaig-a-ket-vilaghaboru-kozott/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2011, 2011/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: simonattila A szlovákiai magyar közösség immár több mint 90 éves történetét s ezen belül a pártok szerepét vizsgálva azt kell megállapítanunk, hogy valódi többpártrendszer csupán két időszakban, az első Csehszlovák Köztársaság húsz évében és az 1989-es rendszerváltás óta eltelt években jellemezte a magyar közösség politikai életét. A háború alatti Szlovákiában (1939–1945) csupán egyetlen államilag engedélyezett, de működésében korlátozott magyar párt létezhetett (Szlovenszkói Magyar Párt), míg 1945 és 1989 között szóba sem jöhetett a magyar kisebbség önálló politikai érdekvédelme. Az első Csehszlovák Köztársaság (1918–1938) liberális parlamentáris demokráciája viszont a pártok valóságos tobzódását eredményezte, ami a magyar pártok számában is megmutatkozott, hiszen a jelzett korszakban mintegy tucatnyi etnikai magyar párt1 működött (rövidebb vagy hosszabb ideig), s akkor még az országos pártok magyar szekcióit, a jelentős magyar szavazótábort megszólító kommunista pártot vagy a zsidó pártokat nem is számoltuk. A pártoknak ezt a túlburjánzását leginkább a törvényi szabályozatlansága okozta, hiszen bár működésükre közvetetten számos törvény és rendelet hatást gyakorolt, helyzetüket sem külön törvény, sem az 1920-as alkotmány nem szabályozta,2 s mindössze az 1923-as 50/1923 sz. rendvédelmi törvény szorította némileg korlátok közé működésüket. Csupán a köztársaság fenyegetettségének a kezdetén, 1933-ban született meg a 201/1933 sz. törvény, amely a politikai pártok működésének felfüggesztését és a pártok feloszlatását törvényesítette. 3 Igaz, ez a törvény, amelyet a napi politika szült, célirányosan a két szélsőséges szudétanémet párt (Deutsche Nationalsozialistische Arbeiterpartei, Deutsche Nationalpartei) felszámolását szolgálta, illetve hasonlóval fenyegette Csehszlovákia Kommunista Pártját (CSKP) és a magyar ellenzéki pártokat is. A pártok működése szabályozatlanságának negatív oldala leginkább a társadalmi szervezetek szoros pártkapcsolataiban, sőt... --- ### Béla Angyal: Literature and Resources of the History of Hungarian Parties in the Interwar Czechoslovakia - Published: 2011-01-31 - Modified: 2016-08-31 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2011/01/31/bela-angyal-literature-and-resources-of-the-history-of-hungarian-parties-in-the-interwar-czechoslovakia/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: angyalbela The history, operation and development of the Hungarian political parties during the twenty years of the First Czechoslovak Republic are still partly unexplored. It is only in the recent decades that studies of a scientific quality have been written, underpinned by archival research. The majority of the works published earlier were based on previous publications and relied on the contemporary press, and as such, these were of various standards and often had been influenced by national perspective and the times of composition. Regarding archival basic research, we are at the very beginning phase. There are many funds and textures available in the Czech, Slovak and Hungarian archives that have not yet been explored by researchers from the point of view of the topic, although they contain documents of contemporary institutions and organizations, which dealt with the affairs of the Hungarian minority in Czechoslovakia and the activities of its political parties. In this work I review the special literature and resources on the topic and the results of the research achieved to date. I also mention the most urgent tasks facing researchers. --- ### Angyal Béla: A két világháború közötti csehszlovákiai magyar pártok történetének szakirodalma és forrásai - Published: 2011-01-31 - Modified: 2016-08-31 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2011/01/31/angyal-bela-a-ket-vilaghaboru-kozotti-csehszlovakiai-magyar-partok-tortenetenek-szakirodalma-es-forrasai/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2011, 2011/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: angyalbela Az első csehszlovák köztársaság húsz éve alatt létezett magyar politikai pártok története, működése, fejlődése még ma is részben feltáratlan. A korszakot bemutató munkák között csupán az utóbbi évtizedekben tűntek fel levéltári kutatásokkal megalapozott, tudományos igénnyel készült tanulmányok. A korábban megjelent munkák többsége az előző publikációkra és a korabeli sajtóra támaszkodik, melyek különböző színvonalúak és gyakran befolyásolták őket a nemzeti szempontok és a kor, amelyben íródtak. A levéltári alapkutatásoknak még a kezdetén tartunk. Számos olyan fond, állag található cseh, szlovák és magyarországi levéltárakban egyaránt, amelyeket még nem kutattak a téma szempontjából, holott olyan korabeli intézmények, szervezetek dokumentumait tartalmazzák, melyek foglalkoztak a csehszlovákiai magyar kisebbség ügyeivel, politikai pártjainak tevékenységével. Munkámban áttekintem a téma szakirodalmát és forrásait, valamint a kutatás eddigi eredményeit. Szólók a kutatókra váró legsürgősebb feladatokról is. 1. Szakirodalom A csehszlovákiai magyar kisebbség két világháború közötti történetének feldolgozása során az érdeklődés magyar részről elsősorban a nemzetiségi identitás megőrzésére irányuló küzdelem felé fordult, a politikatörténeti megközelítés dominált. Más területekkel, például a gazdaságtörténettel, kultúrtörténettel összehasonlítva a kisebbségi politika témaköre jelentős számú szakirodalommal rendelkezik. A politikai pártok történetéhez kapcsolódó munkákat, megszületésük idejét tekintve, amely tény nagyban meghatározta szemléletüket, jellegüket is, négy főbb csoportra oszthatjuk. 1. 1. Korabeli szakirodalom A magyar pártok tevékenységét méltató, történetük rövidebb időszakaira vagy egyes területeken végzett munkájukra visszatekintő írások már születtek pár évvel a megalakulásuk után, a múlt század húszas éveiben. Elsősorban propagandacélokat szolgáltak ezek a kiadványok, a tagságuknak, választóiknak kívánták bemutatni az egyes pártok fejlődését, elért eredményeiket. Szerzőik a magyar pártok képviselői, munkatársai, hozzájuk közel álló újságírók voltak. Az... --- ### Skutnabb-Kangas, Tove-Dunbar, Robert: Indigenous Children’s Education as Linguistic Genocide and a Crime Against Humanity? A Global View (Kontra Miklós) - Published: 2011-01-05 - Modified: 2016-09-05 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2011/01/05/skutnabb-kangas-tove-dunbar-robert-indigenous-childrens-education-as-linguistic-genocide-and-a-crime-against-humanity-a-global-view-kontra-miklos/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2011, 2011/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: kontramiklos Skutnabb-Kangas, Tove−Dunbar, Robert: In­di­genous Children’s Education as Linguistic Ge­nocide and a Crime Against Humanity? A Global View (= Gáldu Čála, Journal of Indigenous Peoples Rights No. 1/2010) NO 9520 Guovda­geaidnu/Kautokeino, 2010, 126 p. Ezt a könyvet a Norvégia északkeleti csücskében található Gáldu adta ki, vagyis az Őshonos Népek Jogainak Kutató Központja (angolul: Research Centre for the Rights of Indigenous Peoples). A független kutatóközpont a norvég kormány két minisztériumának támogatását élvezi (l. www. galdu. org). Az első szerzőt, Tove Skutnabb-Kangas szociolingvistát és oktatáskutatót a magyarok is jól ismerik, róla Colin Baker a Journal of Sociolinguisticsben (5. , 279. p. ) azt írta, hogy „a világ kisebbségi nyelveinek fennmaradásáért végzett munkája bizonyosan egyedülálló az elmúlt három évtizedben”. Szerzőtársa, Robert Dunbar az emberi jogok jogásza, a skóciai gael nyelv beszélője és aktivistája, a közelmúltig Aber­deenben tanított, most a Skye szigetén található vadonatúj University of the Highlands and Islands professzora. Ez a szerzőpáros nagyon is üdvözlendő, mert kicsi azoknak a szociolingvistáknak a száma, akik jogászokkal is szoktak eszmecserébe bocsátkozni, s persze a jogászok sem nagyon beszélgetnek nyelvészekkel. Esetünkben az a szerencse, hogy Skutnabb-Kangas és Dunbar részleteiben és mélységében is jól ismerik azt, amiről könyvet írtak. Ez a könyv az oktatáspolitikák és az oktatási gyakorlatok olyan példáit mutatja be a Föld minden sarkából vett példákon, amelyeket nyugodtan lehet az emberiség elleni bűntetteknek is nevezni. A könyv főszereplője az alámerítő oktatás, közvetlen előzménye két olyan szakértői jelentés, melyeket 2005-ben és 2008-ban készítettek a szerzők (mások közreműködésével) az ENSZ „Őshonos Ügyek Állandó Fóruma” részére. Skutnabb-Kangas és Dunbar... --- ### Kegyesné Szekeres Erika–Simigné Fenyő Sarolta (szerk.): Sokszínű nyelvészet. Alkalmazott nyelvészeti gender-kutatás (Bolemant Lilla) - Published: 2011-01-05 - Modified: 2016-09-05 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2011/01/05/kegyesne-szekeres-erika-simigne-fenyo-sarolta-szerk-sokszinu-nyelveszet-alkalmazott-nyelveszeti-gender-kutatas-bolemant-lilla/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2011, 2011/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: bolemantlilla Kegyesné Szekeres Erika–Simigné Fenyő Sarolta (szerk. ): Sokszínű nyelvészet. Alkalmazott nyelvészeti gender-kutatás. Miskolc, 2006, 226 p. A Miskolci Egyetem Alkalmazott Nyelvé­szeti Tanszékének kiadványa egy sorozat második kötete. Az első kötet alkalmazott nyelvészeti periodikaként még csak érintette a nyelvészeti genderkutatások területét, e másodikban azonban a szerkesztők célja az volt, hogy rendszerezzék s bemutassák a nemek társadalmi szerepeinek nyelvészeti szempontú kutatását, e kutatás nemzetközi és magyarországi eredményeit és lehetőségeit. A kiadvány jelentősége abban áll, hogy Magyarországon az első összefoglaló jellegű kötet ebben a témában, s ennek megfelelően több irányból építkezik, célja pedig, a szerkesztők szerint, hogy „az olvasókkal megismertessék az alkalmazott nyelvészeti genderkutatások nemzetközi paradigmáit, illetve számot vessenek azzal, miként kapcsolódhatnak ezekhez a magyarországi, hasonló témájú kutatások”. A téma aktualitását az adja, hogy 2011. január 17-én Kegyesné Szekeres Erika szervezésének és sokéves munkájának köszönhetően a Miskolci Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke mellett megalakult egy nemzetközi genderkutató csoport, melynek tagjai több magyarországi és külföldi egyetem, más intézmény és több kutatási szakterület szakértői közül kerültek ki, s fő célkitűzésük éppen a genderkutatások e sokszínűségének megtartása és továbbvivése, amire a kötet címe is utal. A csoport szakmai védnöke Huszár Ágnes, aki a magyarországi gendernyelvészet elismert képviselője és művelője, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Ka­rának és Nyelvtudományi Doktori Iskolájának oktatójaként többek között gendernyelvészeti kurzusokat is tart, s nemrég jelent meg Be­vezetés a gendernyelvészetbe című kötete a Tinta Kiadó gondozásában. A kötet négy fejezetre tagolódik. A továbbiakban e felosztás szerint haladva fogom bemutatni az egyes részek tartalmát. Az első fejezet tudománytörténeti és módszertani áttekintést nyújt a gendernyelvészetről. Huszár Ágnes... --- ### Michela, Miroslav: Pod heslom integrity. Slovenská otázka v politike Maďarska 1918–1921 (Simon Attila) - Published: 2011-01-05 - Modified: 2016-09-05 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2011/01/05/michela-miroslav-pod-heslom-integrity-slovenska-otazka-v-politike-madarska-1918-1921-simon-attila/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2011, 2011/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: simonattila Michela, Miroslav: Pod heslom integrity. Slovenská otázka v politike Maďarska 1918-1921. Bratislava, Kalligram 2009, 272 p. 1918 októberében véget ért a történelmi Magyarország mintegy ezeréves története. Egyben azonban új történetek kezdődtek, köztük a határon túlra került magyar közösségek történetei, de Magyarország története is tovább folytatódott. Igaz, más államhatárok, más európai környezet és más lehetőségek közepette, mint előtte. A jogilag akkor még teljes, gyakorlatilag azonban már csak maradék Magyarország sorsát a világháború befejezését követő hónapokban a bizonytalanság határozta meg. Az évtizedeken át a boldog békeidők ezeréves álmában szendergő ország 1918 novembere és 1920 júniusa között egy területileg végletesen megcsonkított, gazdasági szempontból ellehetetlenített és önbecsülésében megalázott állammá változott. Olyan állammá, amely sem a múltjával nem tudott szembenézni (vagyis nem tudta beismerni korábbi hibáit), sem jelenével – hiszen (s ez talán érthetőbb) nem tudott megbékélni azokkal a határokkal, amelyeket a szomszédjai mohóságának engedő békekonferencia rákényszerített. Az új és független Magyarország első évei (1919–1921) az elcsatolt területek visszaszerzése ábrándjának a kergetésével teltek. Azt azonban még a legelvakultabb irredentáknak is látniuk kellett, hogy a gazdaságilag és katonailag is mélyponton levő Magyarország sem a tőle nagyságrendekkel nagyobb Románia, sem pedig Jugoszlávia ellen nem léphet fel eséllyel, ezért minden revíziós reményüket a felföldi területek minél korábbi visszaszerzésében vélték megvalósulni, s 1919 elejétől részint kormányzati háttérrel különféle katonai és politikai – de nagy többségében irreális – tervek születtek az akkor már Cseh­szlo­vákiához tartozó területek visszaszerzésére. Lényegében erről az időszakról és ezekről a tervekről szól Miroslav Michela könyve, amely a pozsonyi Kalligram könyvkiadónál jelent meg. Miroslav Michela a fiatal... --- ### Karikó Sándor: Európaiság mint identitás és nevelés? - Published: 2011-01-05 - Modified: 2016-09-05 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2011/01/05/kariko-sandor-europaisag-mint-identitas-es-neveles/ - Kategóriák: Agora, Szemle - Post Years: 2011, 2011/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: karikosandor „Európa lényege (... ) az általános értelemben használt paidea, azaz a nevelés. ” Patočka Első pillanatra mondhatjuk, a legtöbb ember tudatában az Európa-fogalom úgy él, mint meghatározott kontinentális egység vagy talán valamilyen konkrét gazdasági és/vagy politikai természetű tömörülés. Azonban sokak tudatában Európa mint általános és elvont kifejezés, mint „egész” (történeti entitás) már semmit sem mond. Vagy egyszerűen olyan keveset takar, hogy már különösebben nem is érdemes foglalkozni vele. Ebben a vonatkozásban túlságosan távoli tartomány. Nem vitás, az egyes állampolgár (legyen az magyar, szlovák, román, német, holland, francia és így tovább) általában jobban törődik önnön világával, érdekével, esetleg saját nemzetének sorsával, mint magával „Európá”-val (Pagden 2002, 24. p. ). Ezt az állítást aligha tudnám (de nem is akarnám) cáfolni, mégis azt gondolom, Európa egészéről mint európaiságról, európai eszméről és identitásról egyáltalán nem fölösleges vizsgálódnunk. Úgy vélem, nagyon is van értelme és jelentősége értekeznünk s ítéletet mondanunk az „egész”-ről, mert valahol, a „dolgok” mögött az mindig ott rejlik, és mindennapos tevékenységünkre közvetve és/vagy közvetlenül érezteti hatását. Például arra az alapvető kérdésre, hogy „mi tartja össze Európát – veti fel Konrád György egyik esszéjében – , habozás nélkül mondhatom, szimbolikus kultúrája, (... ) amely évszázadokkal (... ) korábban keletkezett, mint Európa gazdasági és politikai egyesülése”. (Konrád 2004a, 21. p. ) Vagyis beszélhetünk bizonyos összetartó erőről, amely létrehozza s működteti azt a történeti képződményt (egységet), amelynek Európa a neve. De mit értsünk a „szimbolikus kultúra” kifejezésen? Maga Konrád válaszol rá másutt: „ahol az egyén szabadsága sérthetetlen, ahol az emberi személy méltósága az értékelés alfája... --- ### Gál Zsolt: Duna-völgyi Argentína. Populista gazdaságpolitika mint a fenntartható gazdasági növekedés első számú ellensége - Published: 2011-01-05 - Modified: 2016-09-05 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2011/01/05/gal-zsolt-duna-volgyi-argentina-populista-gazdasagpolitika-mint-a-fenntarthato-gazdasagi-novekedes-elso-szamu-ellensege/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2011, 2011/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: galzsolt Bevezető „Azt hiszem tehát, hogy az a fajta elnyomás, amely a demokratikus népeket fenyegeti, semmi eddigihez nem fogható... Megpróbálom elképzelni, milyen új jellegzetességei lehetnének a zsarnokságnak a világban: olyan egymáshoz hasonló és egyenlő emberek tömegét látom, akik szüntelenül önmaguk körül forognak, hogy kicsinyes és közönséges örömöket szerezzenek maguknak, s ez betölti lelküket. Mindnyájan magányosak, a többiek sorsához szinte semmi közük: számukra az egész emberiséget gyermekeik és közeli barátaik jelentik, ami pedig a honfitársaikat illeti, mellettük élnek, de nem látják őket; megérintik, de egyáltalán nem érzékelik őket; csak önmagukban és önmagukért léteznek, s ha a család még meg is maradt számukra, hazájuk már nincs többé. Fölöttük pedig ott lebeg egy végtelen és oltalmazó hatalom, amely egymaga akar gondoskodni kedvteléseikről és őrködni sorsuk felett. Ez a hatalom kizárólagos, részletekbe hatoló, rendszeres, előrelátó és szelíd. Az atyai hatalomhoz hasonlítana, ha célja, mint ez utóbbinak, szintén a férfikorra való felkészítés volna; ám épp ellenkezőleg, minden vágya végérvényesen gyermeki szinten tartani a polgárokat; szereti, ha mulatnak az emberek, ám akkor csak a mulatságon járjon az eszük. Készségesen munkálkodik boldogságukért; ám ennek kizárólagos forrása és föltétlen ura ő akar lenni; gondoskodik biztonságukról, előre látja és kielégíti szükségleteiket, megkönnyíti örömeik megszerzését, elintézi főbb ügyeiket, irányítja iparukat, szabályozza örökösödésüket, elosztja örökségüket; miért nem akarja mindjárt a gondolkodás zűrzavarától és az élet gyötrelmeitől is megszabadítani őket? ” Alexis de Tocqueville: A demokrácia Amerikában2 A nagy gondolkodók már az első modern demokráciák születésekor tudatosították, hogy a néphatalom nem tökéletes rendszer, könnyen válhat a többség zsarnokságává. Az Amerikai Egyesült Államok alapító... --- ### Petőcz Kálmán: Nemzeti populizmus és választási magatartás - Published: 2011-01-05 - Modified: 2016-09-05 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2011/01/05/petocz-kalman-nemzeti-populizmus-es-valasztasi-magatartas/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2011, 2011/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: petoczkalman Bevezető A 2009. március 21-ei, illetve április 4-ei köztársaságielnök-választások Szlovákiában mind a lefolyásukat, mind a végeredményüket tekintve azt a benyomást keltik, mintha a Szlovák Köztársaság a választási magatartás mentén kettészakadt volna egy szélesebb északi és egy keskenyebb déli sávra, ez utóbbi magába foglalja a fővárost, Pozsonyt és Kelet-Szlovákia központját, Kassát is. A választások kapcsán a legközkeletűbb információnak az a kis kartogram számított, amely megkülönböztető színekkel szemléltette, mely körzetekben aratott győzelmet a regnáló köztársasági elnök, Ivan Gasparovič, s melyekben riválisa, az ellenzék támogatta polgári jelölt, Iveta Radičová. 1. kartogram. A 2009. évi köztársaságielnök-választások második fordulójának eredményei a Szlovák Köztársaságban. A legtöbb szavazatot szerzett jelöltek az egyes körzetekben (forrás: a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala) Hadd jegyezzük meg, a fenti kartogram a választókörzetekben elért eredmények szerint készült. A legtöbb média azonban a járások szerint tagolt kartogramokat mutatta be. 1 Az ilyen ábrázolások pedig egy Ágcsernyőtől Pozsonyig húzódó, összefüggő határ menti sávként jelölték azt a területet, amelyen Iveta Radičová „győzelmet aratott” Ivan Gašparovič felett. Az Ivan Gašparovič köztársasági elnök újraválasztásáért folytatott kampányt a Robert Fico vezette Irány – Szociáldemokrácia (Smer – Sociálna demokracia) politikai mozgalom, valamint Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártja (Slovenská národná strana – SNS) támogatta. A harmadik kormánypárt, a volt miniszterelnök, Vladimír Mečiar nevével fémjelzett Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom – Néppárt (Hnutie za demokratické Slovensko – Ľudová strana, HZDS-ĽS) a köztársasági elnököt ugyan nem támogatta, de nem is határolódott el tőle. Ennek ellenére valószínű, hogy főleg a második fordulóban a HZDS-szimpatizánsok zöme szintén a hivatalban levő köztársasági elnököt támogatta. Ezt nyilván elősegítette a... --- ### Grigorij MeseŽnikov: A nemzeti populizmus Szlovákiában: az állam jellegének definiálása és egyes történelmi események értelmezése - Published: 2011-01-05 - Modified: 2016-09-05 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2011/01/05/grigorij-meseznikov-a-nemzeti-populizmus-szlovakiaban-az-allam-jellegenek-definialasa-es-egyes-tortenelmi-esemenyek-ertelmezese/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2011, 2011/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: meseznikovgrigorij A nemzeti populizmus és létének összefüggései Szlovákiában Az utóbbi években Szlovákiában egy olyan jelenség térnyerése figyelhető meg, melynek során a politikai szereplők a lakosságot erős etnikai-nacionális színezetű populista stratégia alkalmazásával kívánják megszólítani. Ez a megszólítási mód már hosszú ideje egyre jellemzőbb a szlovák politikai életre. A kommunista rezsim 1989-es bukása és a többpártrendszeri demokrácia bevezetése után nagy hatékonysággal működött, s egyúttal képviselőinek jelentős hatalmi-politikai tőkét biztosított egyes területeken. A nemzeti populizmus megelevenedése napjainkban főleg azért tarthat számot különleges érdeklődésre, mivel – a kilencvenes évek időszakával összevetve – eltérő feltételek között zajlik. E feltételek az összességében sikeresnek tekinthető társadalmi átalakulás során teremtődtek meg, amely a liberális-demokratikus rendszer alapjainak lerakásában és az integrációs szándékok beteljesülésében, azaz az európai uniós és NATO-tagságunk elnyerésében öltött testet. A „nemzeti populizmus” fogalmát a választókat hagyományos populista módszerekkel1 megszólító, erős etnikai-nacionális („nemzeti”) elemeket alkalmazó politikai tevékenység (és annak különböző megnyilvánulásai) megjelölésére használjuk. A kifejezés a politikai szereplők szélesebb spektrumára vonatkozik, nem kizárólag a szélsőséges, radikális-nacionalista elképzeléseket vallókra, hanem valamennyi olyan, különböző (akár deklarált) ideológiai irányultságú politikusra, aki tevékenységében ötvözi a populista megszólítási módot az etnikai nacionalizmussal. A legjelentősebb tényező, amely az utóbbi időben hozzájárult a nemzeti populizmus térnyeréséhez Szlovákiában, nyilvánvalóan az a hatalmi fordulat volt, amely a 2006-os parlamenti választások után következett be, amikor három olyan politikai tényező alakított kormányt, amelyek eszmei-politikai eszköztárának elválaszthatatlan részét képezik a nemzeti populizmus elemei (az Irány-Szociáldemokrácia – SMER-SD, a Szlovák Nemzeti Párt – SNS és a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom – HZDS). E pártok 2006-os totális választási nyereségét és vezéreinek kormányalakítási döntését... --- ### Miroslav Kocúr: Az Istenért, a nemzetért – keresztény nemzeti populizmus - Published: 2011-01-05 - Modified: 2016-09-05 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2011/01/05/miroslav-kocur-az-istenert-a-nemzetert-kereszteny-nemzeti-populizmus/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2011, 2011/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: kocurmiroslav Egyre szűkülő világunk megfigyelése a választott nézőponttól függően eltérő észleléseket hozhat és különböző eredményekre vezethet. Az ember saját megfigyeléseit hajlamos tematizálni és ezt követően magyarázni. Az egzakt tudományok, amelyek eszköze a viszonylag stabilan meghatározott módszertan, olyan lehetőségeket nyitnak, amelyek során a megfigyelések kísérletként ellenőrizhetők. Az ismeretek igazolása és cáfolata az egzakt tudományokban új ismereteket hoz, s ezek beépítésével a tudomány egy lépést tesz előre. Az életet új ismeretek gazdagítják, alkalmazásuk problémákat old meg, életeket ment és javítja a kommunikációt. A globalizáció és az univerzális értékek A társadalomtudományoknak az egzakt tudományokkal összehasonlítva az én szemszögemből nézve van egy komoly gondjuk. Teológusként ezt egyenesen nagy hátránynak látom. Az, hogy milyen mértékig tekinthető a teológia szabad tudománynak, bizonyos idő óta számomra fontos kérdésként merül fel. A teológia tárgya az ember viszonyának vizsgálata a mindenek feletti létformához, amelyet a keresztények Istennek neveznek. Isten mint a teológiai vizsgálat tárgya azonban tudományos szempontból más társadalomtudományokkal szemben már magával a létével is gondot okoz. A filozófia, a nyelvtudomány, a szociológia, a pedagógia, a jog – hogy csak néhányat említsek a társadalomtudományok közül – semmilyen gonddal nem küzdenek vizsgálódásuk tárgyának objektív létezését illetően. Meg tudunk állapodni abban, hogy e tárgy tanulmányozása ebben vagy abban a kultúrában elégséges vagy értelmes-e. Nem fedeztem fel semmilyen komoly tudományos vitában, hogy megkérdőjelezték volna a társadalomtudományok tárgyát mint olyat. Egy tudományos vita keretében Istent mint a vizsgálódás tárgyát is megkérdőjelezik. A darwini elmélet századik évében érdemes megfigyelni és nyíltan beismerni, hogy a teológia mint tudomány helyzete jelentős mértékben problematikussá vált éppen a tárgya... --- ### Mrva Marianna–Szilvássy Tímea: Kétnyelvűség a dél-szlovákiai településeken - Published: 2011-01-05 - Modified: 2016-09-05 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2011/01/05/mrva-marianna-szilvassy-timea-ketnyelvuseg-a-del-szlovakiai-telepuleseken/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2011, 2011/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: mrvamarianna, szilvassytimea Bevezetés A kisebbségi nyelvhasználat a politikai szcénának köszönhetően az elmúlt hónapokban sokat ragozott téma lett. A célkeresztbe elsősorban a magyar kisebbség és az általa lakott dél-szlovákiai vidékek kerültek. Egyesek a szlovákok és a szlovák nyelv elnyomását, mások a magyarok és a magyar nyelv hátrányos helyzetét hangoztatták a nyelvhasználatról szóló vitákban. Meggyőzően érvelni azonban csak hiteles adatokra támaszkodva lehet. A Fórum Kisebbségkutató Intézet a Diákhálózat aktivistáival közösen valósította meg a dél-szlovákiai települések kétnyelvűségét, pontosabban a magyar nyelv hivatali használatát vizsgáló kutatást. A Diákhálózat munkatársai 2010. június elejétől szeptember közepéig azokat a településeket járták végig, ahol a magyar lakosság aránya a legutóbbi (2001-es) népszámlálási adatok alapján meghaladja a 10%-ot. Ahogy pontos képet kapjunk a magyar nyelv használatáról a hivatali érintkezésben, valamint a vizuális kétnyelvűségről. A kérdőíves felmérés mellett ugyanis a kutatás fontos része volt a fotódokumentáció, amely a vizuális kétnyelvűséget, tehát az emléktáblákon, műemlékeken, település- és utcaneveken, egyéb figyelmeztető táblákon használt feliratokat és azok nyelvét örökítette meg. Ez megtalálható már a Fórum Kisebbségkutató Intézet, valamint a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala honlapján (www. foruminst. sk, www. jogsegely. sk – Vizuális kétnyelvűség rovat). A kérdőív kérdéseire a települések első embereitől, a polgármesterektől, esetleg egyéb más kompetens személytől vártunk és általában kaptunk választ. A vizsgált problematikának több dimenziója van, amelyek a következők: – a kihelyezett táblák és feliratok nyelvezete, – az oktatási és egészségügyi intézmények nyelvezete, – a hitélet és szertartások nyelve, – az önkormányzat és a lakosság közti kommunikáció nyelve, – az önkormányzati hivatal belső kommunikációjának nyelve, – tájékoztató információk nyelvezete, – a vonatkozó törvények... --- ### Rácz Kálmán: A katolicizmus szerepe Szüllő Géza politikájában - Published: 2011-01-05 - Modified: 2016-09-05 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2011/01/05/racz-kalman-a-katolicizmus-szerepe-szullo-geza-politikajaban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2011, 2011/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: raczkalman A következőkben elsősorban két kérdésre keresem a választ. Egyrészt hogy milyen összefüggések mutathatók ki Szüllő Géza politikai stratégiája és egyházvédelmi tevékenysége között, másrészt hogyan jellemezhető a csehszlovákiai magyar katolicizmus egyes irányzatainak, csoportosulásainak viszonyulása Szüllő politikai, egyház-politikai koncepciójához. Kiindulópontként jelezzük, mit is ért a történettudomány politikai katolicizmus alatt, hiszen Szüllő tevékenységét ezen a területen vesszük górcső alá! A politika és a vallás a történelem folyamán sohasem volt teljesen elválasztható egymástól, a fogalmat mégis inkább csak a 19. század második felétől használjuk egy jellegzetes szellemi-politikai irányzat jelöléseként. Magyarországon a politikai katolicizmus markáns tényezővé az 1890-es években vált, amikor megalakult a Katolikus Néppárt, majd különféle keresztényszocialista mozgalmak, pártok, csoportosulások jöttek létre, melyek a katolikus érdekvédelmet a politika színterén felvállalták, képviselték. Ettől kezdve az irányzathoz soroljuk mindazokat a személyiségeket, áramlatokat – legyenek azok papi személyek, világi politikusok vagy pártok –, melyek a hívő tömegek mozgósítása útján az egyház és vallás társadalmi szerepét óhajtották védelmezni, erősíteni. Valójában a konzervativizmus egyik megnyilvánulási formájáról van szó. Szüllő alkotmányos konzervatív gondolkodó volt, aki közvetlenül nem keresztény párti politikusként került át a csehszlovákiai közéletbe – bár egy időszakban a Kato­likus Néppárt tagja is volt –, azonban már az államfordulat előtt is határozott, ezzel együtt erősen pragmatikus keresztényi szemlélet jellemezte. Ismerjük kritikáját a századforduló korának ún. egyház-politikai harcával kapcsolatban, melynek során a liberális kormány az egyház társadalmi befolyását próbálta mérsékelni. Szüllő ezt egy veszélyes folyamat kiindulópontjának tartotta, úgy vélve, hogy ha a magyarság szembehelyezkedik Rómával, abból logikusan következik, hogy lazul a viszony a hű katolikus dinasztiával, és így a nemzet... --- ### Impresszum 2011/1 - Published: 2011-01-05 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2011/01/05/impresszum-20111/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2011, 2011/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XIII. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tartalom: Tanulmányok Angyal Béla: A két világháború közötti csehszlovákiai magyar pártok történetének szakirodalma és forrásai Simon Attila: Budapest, Moszkva és Prága bűvkörében. A szlovákiai magyar politika alternatívái – az aktivizmustól a budapesti politikáig – a két világháború között Rácz Kálmán: A katolicizmus szerepe Szüllő Géza politikájában Mrva Marianna - Szilvássy Tímea: Kétnyelvűség a dél-szlovákiai településeken Miroslav Kocúr: Az istenért, a nemzetért – keresztény nemzeti populizmus Grigorij Mesežnikov: A nemzeti populizmus Szlovákiában: az állam jellegének definiálása és egyes történelmi események értelmezése Petőcz Kálmán: Nemzeti populizmus és választási magatartás Gál Zsolt: Duna-völgyi Argentína. Populista gazdaságpolitika mint a fenntartható gazdasági növekedés első számú ellensége Agora Karikó Sándor: Európaiság mint identitás és nevelés? --- ### Hajdú Mihály: Családnevek enciklopédiája. Leggyakoribb mai családneveink - Published: 2010-09-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2010/09/09/hajdu-mihaly-csaladnevek-enciklopediaja-leggyakoribb-mai-csaladneveink/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2010/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: baukojanos Hajdú Mihály: Családnevek enciklopédiája. Leggyakoribb mai családneveink. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2010, 552 p.   A Tinta Könyvkiadó a közelmúltban megjelentetett Keresztnevek enciklopédiája (Fercsik Erzsébet–Raátz Judit 2009) után A Magyar Nyelv Kézikönyvei sorozat XVII. köteteként adta ki a Családnevek enciklopédiája című könyvet. A mű szerzője Hajdú Mihály egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora, aki évtizedek óta foglalkozik a névtudomány kérdéseivel, s több kiváló monográfiája jelent meg a névtan témakörében. Az enciklopédia bevezető elméleti részében (7–18. p. ) a családnév fogalmáról, kialakulásáról, a névadás indítéka szerinti típusairól olvashatunk. Ezek után a könyv névcikkeinek felépítésével ismerkedhetünk meg (18–26. p. ). A mű központi és legterjedelmesebb része a családnévszótár (27–515. p. ). Minden olyan családnév benne van a könyvben, amely legalább ezerszer vagy annál többször előfordul. A kézikönyv a leggyakoribb 1230 mai családnevet dolgozza fel, „a tizenötmillió magyar közül mintegy tízmillió személy családnevének nyelvi hovatartozására, írásbeli változataira, a név kialakulásának okaira, gyakoribb előfordulási helyére stb. ad választ. ” (9. p. ) Utal a családnevek földrajzi elterjedésére a mai magyar nyelvterületen, a névvel összefüggő változtatásokra, a névmagyarosításokra. A névcikkekben a következő bekezdések találhatók: a családnév típusa (a névadás indítéka szerint), változatai, eredete, elterjedtsége, névváltoztatás. A családnevek különböző névadási indítékok alapján keletkezhettek. A szerző megkülönböztet apanévi (pl. Ádám, Benkó, Dankó, Laczkó, Mikó, Pongó, Zámbó); helynévi (Alföldi, Aranyosi, Eperjesi, Erdélyi, Komáromi, Liszkai, Szentpéteri); nép- és népcsoportnévi (Cseh, Lengyel, Magyar, Németh, Polák, Székely, Tóth) eredetű; társadalmi és vagyoni helyzetre (Árva, Gazdag, Jobbágy, Nemes, Pénzes, Polgár); tisztségre (Bíró, Dékán, Mester, Vajda); foglalkozásra (Ács, Asztalos, Csikós, Csizmadia, Fazekas,... --- ### Bauko János: Ragadványnév-vizsgálatok kétnyelvű környezetben - Published: 2010-09-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2010/09/09/bauko-janos-ragadvanynev-vizsgalatok-ketnyelvu-kornyezetben/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: toroktamas Bauko János: Ragadványnév-vizsgálatok kétnyelvű környezetben. Négy szlovákiai magyar település ragadványnévrendszere. Nyitra–Bu­dapest, Konstantin Filozófus Egyetem–Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2009, 228 p.   Bauko János a Konstatin Filozófus Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének tanára, a szlovákiai magyar névtudomány jeles alakja. Munkásságát nemcsak a magyar névtanosok tartják számon, figyelemmel kíséri a szlovák és a cseh nyelvészek onomasztikával foglalkozó közössége is. Publikációi jelentek meg magyar, szlovák és cseh kiadványokban, s számtalan konferencián adott elő e három nyelvterületen. Tevékenységét elsősorban a névtani kutatások területén bontakoztatja ki: helynevekkel és a személynevek különböző típusaival egyaránt foglalkozik, melyeken belül fő kutatási területe a ragadványnévadás. Legutóbbi monográfiájában – mely a Magyar Nyelvtudományi Társaság és a nyitrai Konstatin Filozófus Egyetem közös kiadványaként jött létre – is a „csúfnevek” körében vizsgálódik, rávilágít a kétnyelvű környezet ragadványneveink rendszerére gyakorolt hatására. A szlovákiai magyar névtanosok, de a névtani témában itt kutató magyarországi szakemberek sem foglalkoztak ez ideig behatóan a szlovákiai magyar közösség ragadványneveivel. Néhány adattár jellegű helyi gyűjtés (pl. Csáky Károly: Kelenye család- és ragadványnevei. Budapest, ELTE, 1983. /Magyar Személynévi Adattár, 59. /; Jankus Gyula: Kéménd család- és ragadványnevei. Budapest, ELTE, 1988. /Magyar Személynévi Adattár, 86. /), és egy-két rövidebb tanulmány (pl. Pilecky Marcell: Barslédec ragadványneveiről. Budapest, Nem­zetközi Hungarológiai Központ, 1993, 255– 259. p. /Hungarológia, 3. /; Sándor Anna: Ko­lon ragadványnevei. Budapest– Miskolc, 1997, 187–194. p. /MNyTK, 209. /) azonban arról tanúskodik, hogy e névtípus is foglalkoztatta a névtan iránt érdeklődőket. Az első monografikus jellegű, nyelvtudományi szempontokat figyelembe vevő ragadványnév-vizsgálat Bauko János nevéhez fűződik (Ragad­ványnevek rendszere Izsán. Nyitra, Konstantin Filozófus Egyetem, 2001. ).... --- ### Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet - Published: 2010-09-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2010/09/09/kontra-miklos-hasznos-nyelveszet/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2010/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: olloslaszlo Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2010, 236 p.   Kontra Miklós kötetének mondandóját úgy foglalhatnánk össze, hogy a nyelvünk a miénk. Nem az államé, nem különféle intézményeké, nem más embereké, s közülük semmiképpen sem a mindenkori elité, hanem a miénk. Sőt, a miénk számára azt is jelenti, hogy mindenki egyenként mondhassa: a nyelvem az enyém. A kötet első tanulmánya morálfilozófiai alapot ad a fentieknek, a nyelvi jogok emberi jogi értelmezésével. Aligha vonható kétségbe az álláspont – még ha néhányan megpróbálják is –, hogy anyanyelvünk ember mivoltunk egyik lényegi alkotóeleme, nyelv nélkül, morális értelemben nem volna ember az ember. Nélküle legfeljebb biológiai azonosságról beszélhetnénk, ami az ember mivolthoz kevés. Az is nehezen cáfolható, hogy anyanyelvén él teljes értékű kulturális életet az egyén, még ha Kontra szerint egyes szerzők – főként az asszimilációs törekvések támogatói – érveket is keresnek az állítással szemben. A szerző emberi jogi szemléletmódja jelenik meg a magyar nyelv Trianon utáni helyzetének értékelésében. Számos olyan esetet sorol fel, amit mások a központi nyelvi normától való megengedhetetlen eltérésnek minősítenek, míg Kontra a nyelv természetes, az eltérő helyzetek adta nyelvváltozásnak tekint. Ezek java részben nem sértik a magyar nyelv értehetőségét. Különösen éles hangon szól az ellen a jelenség ellen, amikor a kisebbségben élő magyarokat nyelvi sajátosságaik miatt szólják meg egyes magyarországiak, azt éreztetve velük, hogy a Magyarországon általuk uralkodónak tartott nyelvi normától való eltérésük miatt rosszabb magyarok is egyben. Nemkü­lönben bírálja a mindenkori elit nyelvi szabályait, amelyekkel megkülönböztetik az adott szabályt meg nem tartókat. Kontra példákon mutatja be,... --- ### Marianna Szapuová (ed.): Situovaná veda. Podoby a kontexty tvorby poznania - Published: 2010-09-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2010/09/09/marianna-szapuova-ed-situovana-veda-podoby-a-kontexty-tvorby-poznania/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2010/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: bolemantlilla Marianna Szapuová (ed. ): Situovaná veda. Podoby a kontexty tvorby poznania. Bratislava, Centrum rodových štúdií, FFUK Bratislava, 2009, 328 p.   A Comenius Egyetem Bölcsészettu­do­má­nyi Karának Filozófia és Filozófiatörténeti Tanszéke mellett működő Nemtudo­má­nyok Központja (Gender studies) 2001-ben alakult; a maga „nemében” Szlo­vá­kiában az első olyan tudományos központként, amely a nemtudomány (társadalmi nemek tudománya) kutatását jelölte meg tevékenységeként: „A nemi identitás, a nemspecifikus eltérések, a nemi sztereotípiák és szimbólumok kutatása jelenti azon témák és jelenségek összességét, amelyek alapvető módon meghatározzák a nők és férfiak közötti viszonyt, és kialakítják, valamint fenntartják ennek egyenlőtlenségét. ”1 A központ megalakításának célja volt az is, hogy a Comenius Egyetemen is elérhető és folytatható legyen a szakterületen belüli kutatás és képzés. A képzésen belül az egyetem hallgatói választható tantárgyként felvehetik a Bevezetés a nem­tudományba és a Feminista filozófia tárgyakat, amelyeket a Filozófia Tanszék oktatói, s a Nemtudományi Központ alapító tagjai: Zuzana Kiczková, Etela Far­ka­šová és Szapu Marianna oktatnak. Szapu Marianna a szerkesztője az alább bemutatásra kerülő kötetnek is, amely egy hároméves nemzetközi kutatás eredményeit teszi közzé. A kutatás a tudomány kontextusaira és a megismerés kialakulásának módjaira fókuszált, s a megismerés, az institucionalitás és társadalmi nem témáján belül tette ezt. A fő cél a megismerési folyamatok különféle dimenzióinak feltárása, az ezt befolyásoló többirányú viszonyok és interakciók dinamizmusának megértése, valamint azon intézményi és szélesebb társadalmi feltételek vizsgálata, amelyekben a megismerés kialakulása végbemegy. A projektum fontos célja volt az is, hogy a tudomány, a tudományos intézmények és a kutatási gyakorlat nemi vonatkozásaira reflektáljon, és azokat elemezze. A Megismerés, intézmények és... --- ### Ortutay Gyula: Napló - Published: 2010-09-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2010/09/09/ortutay-gyula-naplo/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2010/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef Ortutay Gyula: Napló 1. 1938–1954, 812 p. ; Uő: Napló 2. 1955–1966, 644 p. ; Uő: Napló 3. 1967–1977, 646 p. Mindhármat szerkesztette és a jegyzeteket írta Markó László. Budapest, Alexandra.   Ortutay tanszékén végeztem, személyesen sosem találkoztam vele. Népmese kurzusát két alkalommal is fölvettem, ám – ekkor már súlyos beteg – egyiket sem tartotta meg. Így, egyetemi indexemben még „autogrammal” sem rendelkezem tőle. Híres volt segítőkészségéről, amit viszont – a fentiek ellenére – magam is megtapasztaltam. 1976 nyarán, a ceglédi Kossuth Múzeumban voltam múzeumi gyakorlaton, aminek keretében tápiósági terepmunkára is sor került. A falu zegzugos utcáit, illetve (mint később kiderült) azoknak tűnő telkeit járva egyszer egy portára tévedtem, ahol egy, az elfogyasztott pálinkától már szemmel láthatóan a helyzet magaslatán leledző férfitársaság betonozott. Amint fölbukkantam, egy alacsony, klottgatyás atyafi termett előttem, s felszólított, hogy igazoljam magam, mivel „magánterületre hatoltam”. És hogy ő rendőr. Én meg közöltem, hogy ezt akárki mondhatja... Majd szó szót követett, s végül emberem kimondta azt a bűvös mondatot, ami azóta is egyik vezérelvem maradt (tudniillik ez általában a szakmai elhivatottság krédója is egyben): „Uram, a rendőr gatyában is rendőr! ” Az incidens (nem mesélem végig) végül is békésen lezárult. Este a történtekről inkább csak mint egy jópofa élményről, s nem is mint sérelemként megélt eseményről számoltam be akkori múzeumi mentoromnak, Kocsis Gyulának. Ő viszont rettenetesen dühbe gurult, hogy a kutatómunkát részeg gatyás rendőrök hátráltatják, s megígérte, hogy nem hagyja annyiban. Jött az ősz, én már el is feledtem az egészet, amikor egyszer csak megállít a bölcsészkar... --- ### Kommentár Ortutay Gyula naplójának egy rám vonatkozó bejegyzéséhez * - Published: 2010-09-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2010/09/09/kommentar-ortutay-gyula-naplojanak-egy-ram-vonatkozo-bejegyzesehez/ - Kategóriák: Reflexió, Szemle - Post Years: 2010/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: vajdalaszlo (... ) Személyem és jellemem e sommás megítélése nem sért, nem is bosszant. Marót Károlyhoz való viszonyom azonban olyan fontos volt és maradt számomra, hogy feltétlenül reagálnom kell a „káderanyagra”. Marót Károly kiemelkedő jelentőségű tudós volt. Az antik epika és vallás kérdéseivel foglalkozó munkái már az 1930-as években felkeltették külföldön a szakkörök figyelmét, de Magyarországon még sokáig alig vették észre, holott radikálisan újszerű látásmódja nem csak az ókortudományra, hanem a szomszédos szakokra is ébresztően hatott volna. Népszerűtlenségének okai jórészt banálisak voltak: a csendes, csak munkájának élő filosz-professzor idegenkedése a hangos szereplés minden formájától, és írásainak igényes, elmélyülést követelő stílusa. Büszke vagyok rá, hogy már egyetemista koromban „felfedeztem” néhány írását, amelyek a kultúrjelenségek összehasonlító vizsgálatát és mélyebb elemzését példázták. Előbb a Homerus comparatus-sorozat, később főleg a rítusvizsgálatok (pl. az eskü mint cselekvés) megszilárdították első próbálkozásaimat, az etnográfiától az etnológiáig jutni. Rám gyakorolt hatásának világos dokumentumai vannak: disszertációm (1948: a mongol obo-rítus párhuzamairól) és első nagyobb dolgozatom az Acta Ethnographicában (1953: a kelet-afrikai nungu-komplexusról) Marót nézeteinek és fogalmainak szimpla, meghatóan naiv alkalmazásai. Marót maga jóindulatú türelemmel viselte el szertelenségemet; az én kezdeményezésemre és szerkesztésemben megjelent születésnapi Festschriftnek (1955) a maga csendes módján örült. (Az 1950-es évek végén én őt már nem csak mesteremnek, hanem idős barátomnak is tekinthettem: tegezett és Lacinak szólított, és tegeztem és Károly bácsinak szólítottam őt. ) A kéretlen tisztelő később sem lett hűtlen: a pásztorkultúrákról írt könyvemet (1968: habilitációs munka a müncheni egyetemen) az előszó utolsó mondatában két mesteremnek: a német Hermann Baumann-nak és a magyar Marót Károlynak... --- ### Húsz éve zajlott Párizsban az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet - Published: 2010-09-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2010/09/09/husz-eve-zajlott-parizsban-az-europai-biztonsagi-es-egyuttmukodesi-ertekezlet/ - Kategóriák: Agora, Szemle - Post Years: 2010/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: vajdabarnabas Az 1990. november 19–21-én Párizsban tartott Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletet a saját korában történelmi jelentőségűnek érezték, és azóta is sokan úgy tartják számon, mint a hidegháború hivatalos végét, a hidegháborút lezáró végső politikai aktust. Mi volt a húsz évvel ezelőtti párizsi esemény történelmi jelentősége, és mennyiben volt indokolt egy korszak lezárásának tekinteni? Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (Conference on Security and Co-operation in Europe, EBEÉ/CSCE) a Helsinki Záróértekezlet eredményeként jött létre 1975. augusztus 1-jén 35 állam részvételével. Tagja volt szinte az összes európai ál­lam, beleértve a Szovjetuniót is; Albánia és Andorra eredetileg távol maradtak, viszont résztvevője volt az USA és Kanada. A megalakulását, tehát az 1975. nyári helsinki konferenciát sokan egy folyamat végének tartották, amely bebizonyította, hogy az USA sarokba tudja kényszeríteni a Szovjetuniót az emberi jogok terén. Ehhez a lezártságérzethez hozzájárult, hogy az 1980-as évekre a „helsinki hangulat” elcsitult, amiben nem kis jelentősége volt a kelet–nyugati kapcsolatokban ugyanekkor beállt újabb feszültségnek, az ún. kis hidegháborúnak. Sokaknak tűnhetett úgy, hogy a Helsinki Záróok­mány egyszeri és megismételhetetlen volt – noha az EBEÉ-nek 1975 után számos utótalálkozója volt még. Egyes politikusok azóta publikált visszaemlékezése alapján úgy látszik, Helsinkit egyesek nem végnek, hanem kezdetnek szánták. A német Hans-Dietrich Genscher (aki mind Helsinkiben, mind Párizsban mint külügyminiszter volt jelen) azt állítja, a Helsinki I. -nek kezdettől a német egység előmozdítása volt a titkolt célja. Valószínű, hogy az események pontos menetét sem ő, sem más nem sejtette, vagy ha kapcsoltak is hozzá hosszabb távú politikai terveket, azokat jól eltitkolták. Azonban a cél bizonytalansága... --- ### Quo vadis, Europa? – Európai Polgári Kezdeményezés (Határközi magyar–szlovák állampolgári fórum Nyitrán. 2010. október 8.) - Published: 2010-09-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2010/09/09/quo-vadis-europa-europai-polgari-kezdemenyezes-hatarkozi-magyar-szlovak-allampolgari-forum-nyitran-2010-oktober-8/ - Kategóriák: Konferencia, Szemle - Post Years: 2010/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: vizkeletilaszlo Az Európai Parlament valamennyi uniós tagállama fővárosában – így Budapesten és Pozsonyban is – működtet egy ún. tájékoztatási irodát, melynek feladata a lakosság, illetve a sajtó lehető legszélesebb körű tájékoztatása. 2010. október 8-án az Európai Parlament Budapesti Tájékoztatási Irodája és a pozsonyi Információs Iroda határközi konferenciát szervezett, melynek Nyitrán a Mezőgazdasági Egyetem Kongresszusi Központja adott otthont. Beszámolóm elején néhány szót ejtenék a konferencia résztvevőiről, szervezőiről. A konferencia a Quo vadis Europa? címet viselte, vezérfonalát az európaibb gondolkodásmód jellemezte. A fórumot Lovász Attila nyitotta meg, aki a Tallinntól Lisszabonig terjedő területet közös hazánknak jelölte, ahol „mindannyian otthon vagyunk”. A konferencián előadott Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke, valamint öt európai parlamenti képviselő (Bauer Edit, Gál Kinga, Gurmai Zita, Sergej Kozlík, Anna Záborská) fejtette ki véleményét az újonnan alakuló uniós intézmény – az Európai Polgári Kezdeményezés – célkitűzéseiről, feladatköréről. A konferencia alaptézisét Radovan Geist, az EurActiv. sk főszerkesztője foglalta össze. A fórumot a magyar–szlovák kétnyelvű kommunikáció jellemezte. Az Európai Polgári Kezdeményezés nevet viselő uniós intézmény az antibürokratikus, modern szemléleteket elfogadó, a fiatal generáció felé is nyitott kezdeményezés, melynek elindításában nagy szerepe van Gurmai Zita európai parlamenti képviselőnek. Előadásában kiemelte: nem tartja mellékesnek, hogy épp egy igazi „alma mater” ad otthont e konferenciának. Az Európai Polgári Kezdeményezés az Európai Parlament, Bizottság és Tanács mellett a negyedik fontos uniós intézményt fogja képviselni. Olyan nyilvánosnak is jelölhető intézményről van szó, ahol az Európai Unió felső vezetői mellett a polgárok is véleményt nyilváníthatnak, mert az alakuló intézmény nem a hivatalnokokról szól, hanem mindannyiunkról, hiszen „a célunk... --- ### Hungarológia a szlovák kultúra kontextusában (A Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén rendezett Vega-konferenciáról) - Published: 2010-09-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2010/09/09/hungarologia-a-szlovak-kultura-kontextusaban-a-comenius-egyetem-magyar-nyelv-es-irodalom-tanszeken-rendezett-vega-konferenciarol/ - Kategóriák: Konferencia, Szemle - Post Years: 2010/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: szilvasiandrea, bekezsolt Ez év augusztus 30-án került megrendezésre a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke 2008–2010. évi Vega-kutatásának zárókonferenciája. A Vega egy, az Oktatásügyi Minisztérium által meghirdetett, hároméves tudományos projekt, amelybe felsőoktatási intézmények kapcsolódhatnak be. A tanszék projektjének három évvel ezelőtt a Hungarológia a szlovák kultúra kontextusában címet adva pályázott a tudományos programban való részvételre, s a lehetőséget el is nyerte. A projektbe saját kutatási területén belül a tanszék minden tanára bekapcsolódott, s vizsgálódásaik rész- és végeredményéről a második és harmadik évben egy-egy konferencia keretén belül megvalósuló előadások és közös kötetben megjelenő tanulmányok formájában számoltak be. A zárókonferenciát Dušík Anikó, a tanszék vezetője nyitotta meg, s pár szóban elmondta, mennyire büszke arra, hogy három évvel ezelőtt sikerült a projektet megszerezni, a kutatásokat lefolytatni, majd eredményesen lezárni. A nyitóbeszédet követően a konferencia előadásai három blokkba tagolódtak, s minden előadást a résztvevők hozzászólásai zártak. Kilenc beszámoló hangzott el, melyek tematikailag két csoportra oszthatók: nyelvészeti és irodalmi tárgyúakra. Az előbbiek a tudományos rendezvény első, az utóbbiak pedig annak második felét töltötték ki.   Nyelv és kontextus Elsőként a konferencia egyetlen vendégelőadója, Lőrincz Julianna, az egri Eszterházy Károly Főiskola Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének, valamint a komáromi Selye János Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének egyetemi docense számolt be saját kutatásáról, amely A variánsok helye és funkciója a magyar nyelvben címet viselte. Lőrincz Julianna beszámolójában elmondta, hogy a szinkron változásokkal foglalkozik, majd kifejtette, hogy a variativitás, azaz a változékonyság minden változás jellemzője, amellyel a nyelv minden szintjén találkozunk: fonológiai, morfológiai, szintaktikai és szövegszinten is.... --- ### Elbeszélt történelem * - Published: 2010-09-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2010/09/09/elbeszelt-tortenelem/ - Kategóriák: Oral History, Szemle - Post Years: 2010/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: simonattila – Lajos, kezdjük azzal, amivel mindenkivel szoktuk kezdeni, hogy mit adott neked a család, a város, az iskola ahhoz, hogy te közéleti ember lettél? – Lévai értelmiségi családból származom, az apám jogász volt, bár a jogászi hivatását a kommunista rendszerben nem gyakorolhatta. Az akkori terminológia szerint osztályellenségnek számított. Családunkat nagyon leegyszerűsítve keresztény nemzeti középosztálybeli családnak lehetne nevezni, erős konzervatív szemlélettel, nagyon markáns értékrenddel és ebben az értékrendben központi szerepe volt annak, hogy mi magyarok vagyunk, magyar értelmiségiek vagyunk, és ez valamiféle feladatot is ró ránk, abban az értelemben, hogy egy magyar értelmiséginek példát kell mutatnia. Hogy konkrétabb legyek, nagyon sok lévai magyar értelmiségi, apám jó ismerősei és barátai is, rossz néven vették azt, hogy engem apám magyar iskolába íratott be, mondván, hogy ezzel az én esetleges vagy lehetséges karrieremet nagyon megnehezíti. Az apám válasza erre akkor az volt, hogy hát ki írassa be magyar iskolába a gyerekét, ha nem ő. Ő magyar értelmiségiként úgy érezte, példát kell mutatnia, bátorítania kell azokat a magyar szülőket, akik esetleg haboztak, gondolkoztak, hogy magyar iskolába írassák-e a gyereket. Léva nagyon kicsi város volt akkor, amikor én kisdiák voltam, az 50-es években, ott majdnem mindenki mindenkit ismert, és annak akkor még valóban volt üzenete és jelentősége, ha egy magyar értelmiségi magyar iskolába küldte a gyerekeit.   – Ezek a dolgok megfogalmazódtak otthon is? Téma volt a magyarság, a politika a családban? Vagy tartás kérdése volt, olyan természetes dolog, amiről nem beszélünk. – Nem volt ez természetes dolog, valóban téma volt, hiszen, mint említettem, apám sok... --- ### „Here a stranger chorister never sang... ” - Published: 2010-09-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2010/09/09/itt-idegen-kantor-sose-enekelt-1/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: gecseannabella The study of folklore deals extensively with folk music and religious practice, but it regards choristers – not baselessly – as a factor influencing folklore „from above”. However, the relation between the community and choristers, as well as their teachers leaves its mark on the community practice of music or religious music for a long time. The aim of my writing is the examination of this effect on Baraca in the 20th century. This Catholic settlement located in the Gemer region surrounded by protestant villages has lived out its religious beliefs in a very organized manner, from its own resources, until the middle of the 20th century, in accordance with state and church regulations. The church chorister practice is one of the „surviving” aspects of the continually decreasing religious organizational force (and the decrease and respective change in the member numbers of the religious community). The formerly central religious village with its parish has become rather a place of exiled parsons onwards from the 1950s. The former regulated and strict structure however did not vanish at once, only begun to slowly disintegrate. In my study, I do not focus on the parsons and their work; however it is not possible to exclude the fact that they were still considered one of the most respected members in community along with teachers, even if their organizational work was not as effective as before the 1950s. This has only begun to change towards the end of the 1980s, when the assigned parson has... --- ### „Itt idegen kántor sose énekelt…” 1 - Published: 2010-09-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2010/09/09/itt-idegen-kantor-sose-enekelt-1/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2010/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: gecseannabella A vallásos népének és élete több tudomány érdeklődésének is homlokterében áll, egyúttal azok határára is esik. A zenetörténet történetiségében, fejlődésében vizsgálja, eredetét, keletkezésének körülményeit, rétegződését kutatja a rendelkezésére álló forrásokból. Ez a fajta kutatás a többi rokon zenei műfajjal, a zenetörténeti korszakok népéneket is befolyásoló sajátosságaival együtt, azokba ágyazottan foglalkozik vele. Az ezzel foglalkozó munkák (pl. Papp 1990, 160–186. p. ; Bárdos–Werner 1990, 91–95. p. ) mind egészen a korai századokig vezetik vissza történetét, ott keresik gyökereit. Az első fontos fordulópontot a latin nyelvű gregorián „uralmának” 16. századi megrendülése jelentette, mert ennek intézményei, a kolostorok, püspöki székhelyek török kézre kerültek. Pár évtizeddel később Pázmány Péter nevéhez fűződik a liturgikus zene első egységesítő szándékú megreformálásának terve. 1629-ben esztergomi érsekként a nagyszombati zsinaton elfogadtatta az ún. római rítust a korábbi esztergomi rovására, a szájhagyományban vagy másolt könyvekben élő dallamok helyett a könnyen beszerezhető szertartáskönyvek dallamait. Zeneileg, dallamok tekintetében ezt követően Magyarországon a pentatónia dominanciáját a diatonikus hangrendszer váltotta fel. Az anyanyelvű népénekek terjedését ez teljesen nem akadályozta meg. A gregorián a kolostorok zenéje maradt. Az anyanyelvű éneklést később is csak a szertartások, főként az énekes mise alatt tiltották, más alkalmakkor és azok előtt vagy után élhetett. Oláh Miklós esztergomi érsek olyan szempontból emelte fel ezeket a korábban „megtűrt” énekeket, hogy azokat, amelyeket több száz éve énekeltek már, engedélyezte. Szükség is volt erre, hiszen a reformációnak az anyanyelvűség legfontosabb eszköze, terjedésének segítője volt. Halaszthatatlanná vált az ilyen szempontokra is figyelő énekeskönyv összeállítása. Ezt megelőzte a miserészek magyar nyelvű bevezetése 1674-ben. (Papp 1990, 160–170.... --- ### A few characteristics of the population relocated from Bratislava to Upper Rye Island (Žitný ostrov), Rajka and its vicinity - Published: 2010-09-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2010/09/09/a-few-characteristics-of-the-population-relocated-from-bratislava-to-upper-rye-island-zitny-ostrov-rajka-and-its-vicinity/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: lamplzsuzsanna The relocated interviewees from Bratislava to Upper Rye Island and to Rajka and its vicinity are typical representatives of desurbanization; in the sense that they traded their urban home for better living conditions and a calmer, less stimulating environment. In their new home, almost all have made their dreams come true: they have their own home, in most cases their own house, which they consider their home in the emotional sense of the word. At the same time, it is also typical that their workplace is located in the capital, where they commute daily or at least several times per week. What is less typical, however, is the fact that many of them report the property close to their work as their permanent address, their actual home being listed as their temporary living place. In other regions in Slovakia the reverse is mostly true. If we were to stick to the strict definition of migrants, which labels persons who permanently settle in a different location, then we could not consider part of the interviewees as migrants, only commuters. It is a fact that thanks to the migrant entrepreneurs there could be more money flowing to the settlements accounts, yet those with a permanent address in Bratislava are still paying their taxes to the city, instead of their actual living location. The missing funds could be used to improve the local infrastructure and transportation, which would affect the migrants living conditions positively.   Zsuzsanna Lampl      314. 727(437. 6) A few characteristics... --- ### A Pozsonyból kiköltözött felső-csallóközi és Rajka környéki lakosság néhány jellemzője - Published: 2010-09-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2010/09/09/a-pozsonybol-kikoltozott-felso-csallokozi-es-rajka-kornyeki-lakossag-nehany-jellemzoje/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2010/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: lamplzsuzsanna 1. Bevezetés A szociológia az emberek társadalmon belüli helyváltoztatásának két fajtáját különbözteti meg: a társadalmi mobilitást és a migrációt. A társadalmi mobilitás a társadalmi struktúrán belüli „virtuális” elmozdulás, a migráció egy meghatározott földrajzi térségben való tényleges helyváltoztatással járó vándorlás. Amennyiben ez a földrajzi térség egy állam határain belül terül el, akkor belső migrációról, amennyiben viszont túllépi az államhatárt, akkor nemzetközi migrációról beszélünk. A migráció alanyai a – konkrét településről, országból – kiköltöző, illetve oda vagy máshova beköltöző embe­rek, az ún. emigránsok (kiköltözők) és imigránsok (beköltözők). Az itt következő tanulmány témájának legtágabb fogalmi kerete a migráció, mégpedig annak mindkét formája. Szűkebb értelemben a pozsonyi dezurbanizáció egyik vetületével, a Pozsonyból a Felső-Csallóközbe, valamint Magyarországra (Rajka és Mosonmagyaróvár térségébe) való kiköltözéssel foglalkozik. Milyen a kiköltöző népesség összetétele? Miért jöttek el Pozsonyból? Hogyan érzik magukat jelenlegi lakhelyükön? Létezik-e valamilyen kapocs, amely továbbra is a fővároshoz köti őket? Ha igen, mi az? S vajon mennyire kötődnek mostani lakhelyükhöz? Ilyen és hasonló kérdések képezték a Fórum Kisebbségkutató Intézet és az MTA RKK NYUTI 2010-ben zajló közös kérdőíves felmérésének tárgyát, amely a „Magyar–szlovák agglomeráció Pozsony környékén – Közszolgáltatás-fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában c. AGGLONET – HUSK/0801/1. 5. 1/0007” nemzetközi projektum keretében zajlott. Mielőtt rátérnék az eredmények ismertetésére, röviden felvázolom a Szlovákiában jelenleg zajló migrációs folyamatok hátterét. 1 A 20. század hetvenes és nyolcvanas éveiben Csehszlovákiában a belső migráció alakulását két fő tényező befolyásolta: a munkaerő-vándoroltatás és a központi települések fejlesztésének koncepciója (Bezák 2002, 331. p. ). Mindkettő központilag tervezett és szervezett volt. A munkaerő-vándoroltatás a munkaerőnek... --- ### The treatment of language problems - Published: 2010-09-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2010/09/09/the-treatment-of-language-problems/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: lanstyakistvan   In this paper the author continues with what he has been dealing with in the previous two issues of this journal: language problems. This time he presents the various strategies of treating language problems in general, with special regard to the bilingual minority communities like the community of Hungarians in Slovakia. He distinguishes the following language treatment strategies: solving, preventing, avoiding, denying, eliminating, accepting and enduring language problems. In each case, he gives a short definition and then illustrates every strategy with a number of examples, many of which come from language diaries written by students of Hungarian language and literature. He also deals with the question of the impact of language ideologies on discerning, evaluating and treating language problems.   István Lanstyák         81`27 The treatment of language problems         81`246. 2 811. 511. 141`242 81`242 Keywords: Language management. Simple management. Organized management. Language problem. Strategies of treating language problems. Language ideologies. --- ### A nyelvi problémák kezelése 1 - Published: 2010-09-08 - Modified: 2016-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2010/09/08/a-nyelvi-problemak-kezelese-1/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2010/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: lanstyakistvan Bevezetés A kisebbségi beszélőközösségek a többségi társadalmakhoz képest lényegesen több nyelvi problémával küszködnek, ráadásul a kisebbségi közösségek nyelvi problémái elemibb módon, húsbavágóbban érintik az emberek életét, mint a többségi társadalmakban is jelentkező problémák. A nyelvi problémák megfelelő kezelése ezért jelentős mértékben hozzájárulhat a kisebbségi emberek jó közérzetének kialakulásához, ill. megerősödéséhez, ezáltal pedig az adott országok stabilitásához, sőt közvetve prosperitásukhoz is. Éppen ezért a kisebbségi társadalmakban a nyelv társas beágyazottságára odafigyelő nyelvtudománynak rendkívül fontos feladata (lenne) az adott közösségben – vagy inkább közösségekben – jelentkező nyelvi problémák tanulmányozása és „testre szabott” megoldási javaslatok kidolgozása. Ez a meggyőződés késztetett arra, hogy elkezdjek a nyelvi problémák kérdéskörével mélyebben foglalkozni, s eddigi kutatási eredményeimet közreadjam a Fórum Társada­lom­tudományi Szemle hasábjain. 2 Amikor belefogtam tervezett cikkem megírásába, magam is meglepődtem, mekkora fába vágtam a fejszémet. Kiderült, hogy egyetlen köz­leményben még a legfontosabb tudnivalókat sem tudom elmondani. Ezért aztán három különálló cikk megírása mellett döntöttem. Az első írásban, amely folyóiratunk idei első számában jelent meg, bemutattam azt az elméleti keretet – a nyelvmenedzselés-elméletet –, amelyet a legalkalmasabbnak tartok a nyelvi problémák tanulmányozására és kezelésére, többféle szempontból is meghatároztam a nyelvi probléma fogalmát, s vázoltam legfontosabb típusait (Lanstyák 2010b). Mivel az első közleményben helyhiány miatt nem tudtam részletesebben bemutatni a nyelvi problémákat nyelvi jellegük alapján (pedig épp erről a típusról volt a legtöbb mondanivalóm), a második írásomat, amely folyóiratunk előző számában jelent meg, ennek a kérdéskörnek szenteltem (Lanstyák 2010c). Jelen írásomban végre eljutok a nyelvi problémakezelés különféle stratégiáinak bemutatásáig (a probléma megoldása ezeknek csupán egyike), külön hangsúlyozva... --- ### Az 1938-as nemzetiségi statútum és a magyar kisebbség * - Published: 2010-09-08 - Modified: 2016-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2010/09/08/az-1938-as-nemzetisegi-statutum-es-a-magyar-kisebbseg/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2010/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: simonattila A Milan Hodža kormányfő nevéhez fűződő nemzetiségi statútum a két háború közötti csehszlovák nemzetiségi politika legígéretesebb kísérlete volt a nemzetiségi kérdés rendezésére. Ennek ellenére az első Csehszlovák Köztársaság e kiváltságos pillanatáról meglehetősen keveset tud nem csupán a közvélemény, hanem a szakirodalom is. 1 Hogy miért, annak sok oka lehet. Talán azért is, mivel tényleg csak kísérletről volt szó, amely – noha ez értékéből nem von le – a realizálás stádiumáig már nem juthatott el, sőt – utólagos ismereteink szerint – már megszületésekor kudarcra volt ítélve. Másrészt – s talán ez is visszatartja a cseh és szlovák kollégákat a mélyebb értékeléstől – a nemzetiségi statútum a nemzetiségek irányában tett nagyvonalú koncesszióival azt is jelzi, mekkora adóságai voltak a korábbi húsz év csehszlovák nemzetiségpolitikájának.   A statútum megalkotásának okai és körülményei A többpárti parlamentarizmusként működő első Csehszlovák Köztársaság minden pozitív gyakorlata, a húszas évek látszólagos nyugalma és sikerei ellenére sem tudta megnyugtatóan megoldani az ország egyharmadát kitevő nemzetiségek helyzetét. S bár a csehországi német választók többsége mind az 1925-ös, mind az 1929-es parlamenti választásokon a prágai kormányzattal együttműködő ún. aktivista pártokra szavazott, s 1926-tól folyamatosan volt német minisztere a kormánynak, azt az alapvető ellentétet, ami a prágai kormányok nemzetállami tervei és a nemzetiségek igényei között feszült, ez sem tudta elfedni. A csehszlovák belpolitika konszolidációját a harmincas évek elején bekövetkezett gazdasági, szociális és politikai folyamatok durván megszakították. A gazdasági válság hatására az ország határszélein található nemzetiségi területek különösen rossz helyzetbe kerültek, s a szociális problémák az itt élő lakosságnak a köztársaság iránti lojalitását... --- ### Az 1938-as nemzetiségi statútum és a magyar kisebbség * - Published: 2010-09-08 - Modified: 2016-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2010/09/08/az-1938-as-nemzetisegi-statutum-es-a-magyar-kisebbseg/ - Kategóriák: Revue, Štúdie - Translation Priorities: Optional - Authors: simonattila A Milan Hodža kormányfő nevéhez fűződő nemzetiségi statútum a két háború közötti csehszlovák nemzetiségi politika legígéretesebb kísérlete volt a nemzetiségi kérdés rendezésére. Ennek ellenére az első Csehszlovák Köztársaság e kiváltságos pillanatáról meglehetősen keveset tud nem csupán a közvélemény, hanem a szakirodalom is. 1 Hogy miért, annak sok oka lehet. Talán azért is, mivel tényleg csak kísérletről volt szó, amely – noha ez értékéből nem von le – a realizálás stádiumáig már nem juthatott el, sőt – utólagos ismereteink szerint – már megszületésekor kudarcra volt ítélve. Másrészt – s talán ez is visszatartja a cseh és szlovák kollégákat a mélyebb értékeléstől – a nemzetiségi statútum a nemzetiségek irányában tett nagyvonalú koncesszióival azt is jelzi, mekkora adóságai voltak a korábbi húsz év csehszlovák nemzetiségpolitikájának.   A statútum megalkotásának okai és körülményei A többpárti parlamentarizmusként működő első Csehszlovák Köztársaság minden pozitív gyakorlata, a húszas évek látszólagos nyugalma és sikerei ellenére sem tudta megnyugtatóan megoldani az ország egyharmadát kitevő nemzetiségek helyzetét. S bár a csehországi német választók többsége mind az 1925-ös, mind az 1929-es parlamenti választásokon a prágai kormányzattal együttműködő ún. aktivista pártokra szavazott, s 1926-tól folyamatosan volt német minisztere a kormánynak, azt az alapvető ellentétet, ami a prágai kormányok nemzetállami tervei és a nemzetiségek igényei között feszült, ez sem tudta elfedni. A csehszlovák belpolitika konszolidációját a harmincas évek elején bekövetkezett gazdasági, szociális és politikai folyamatok durván megszakították. A gazdasági válság hatására az ország határszélein található nemzetiségi területek különösen rossz helyzetbe kerültek, s a szociális problémák az itt élő lakosságnak a köztársaság iránti lojalitását... --- ### The national statute of 1938 and the Hungarian minority - Published: 2010-09-08 - Modified: 2016-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2010/09/08/the-national-statute-of-1938-and-the-hungarian-minority/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: simonattila Following Chamberlain’s visit to Berchtesgaden on the 15th of September, the question of revision of state borders was brought to the forefront, resulting in the Munich Pact and later in the Vienna Convention. The failure of ethnic reconciliation in Czechoslovakia, however, does not necessarily imply the failure of the content of the ethnic directive, as the more strictly interpreted statute and the related language law, the last version of the administrative division proposal, as well as president Beneš’s even more ambitious, so-called “Fourth Plan” would have been far more righteous and in line with the ethnic minorities justified demands regarding the complex handling of the ethnic question. It would have been a qualitative change, a minority policy based on reckoning with the Czechoslovak nation state ambitions and it would have paved the way for a new, richer experience for the Hungarian ethnic community in Slovakia. However, we must not overrate these plans, as they have never been submitted to the parliament, they only reached the stage of a governmental proposal. The real challenge for these proposed laws would not have been the debate in the parliament, but their implementation in real life. During the preparation of the statute, the feedback which has reached the government and has been given press coverage revealed that a significant portion of the public opinion has opposed giving up the mechanisms of the nation state. During the end of the period between the two world wars, the United Hungarian Party (EMP) has regarded these plans... --- ### A csehszlovákiai magyarság és a rendszerváltás éve Budapestről nézve* - Published: 2010-09-08 - Modified: 2016-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2010/09/08/a-csehszlovakiai-magyarsag-es-a-rendszervaltas-eve-budapestrol-nezve/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2010/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: popelyarpad Miközben a cseh és a szlovák történetírás húsz éve gyakorlatilag folyamatosan publikálja a csehszlovákiai rendszerváltással és az azt megelőző normalizációs rendszerrel foglalkozó tanulmányokat, monográfiákat és dokumentumokat,1 a kérdéskör kisebbségi magyar vonatkozásainak kutatása szinte még gyermekcipőben jár. A cseh és a szlovák szakirodalomban csupán elvétve találunk kisebbségpolitikai utalásokat, a szlovákiai magyar történetírás pedig mindeddig sajnálatos módon szintén nem vállalkozott sem a rendszerváltás, sem pedig a normalizáció két évtizedének dokumentálására és feldolgozására. 2 Jelen munka egyik első, s bizonyos szempontból sajátos kísérlete kíván lenni a kérdéskör megközelítésének. Sajátosságát az adja, hogy nem szlovákiai forrásokra épül, hanem a magyar Külügyminisztériumnak a budapesti Magyar Országos Levéltárban elhelyezett iratai alapján annak bemutatásával próbálkozik: hogyan látta Budapest, pontosabban a magyar diplomácia, ezen belül pedig a pozsonyi magyar főkonzulátus és a prágai magyar nagykövetség a rendszerváltás évének csehszlovákiai – elsősorban kisebbségi magyar vonatkozású – eseményeit. A két magyar külképviseleti szerv évente több száz jelentésben számolt be Csehszlovákia bel- és külpolitikai helyzetéről, az ország gazdasági és kulturális életéről, a csehszlovák–magyar kétoldalú kapcsolatok különböző kérdéseiről, s természetesen a szlovákiai magyarság helyzetéről is. Mivel a magyar kisebbséggel való kapcsolattartás elsősorban a főkonzulátus feladata volt, a szlovákiai magyarsággal kapcsolatos jelentések túlnyomó többsége természetszerűen Pozsonyból származik. 3 A diplomáciai jelentések, s általában a külügyminisztériumi iratok értékét egyrészt az adja, hogy átfogó képet kapunk általuk arról, hogyan látta és láttatta a magyar diplomácia a csehszlovákiai eseményeket. Másrészt pedig az, hogy noha a jelentéstevők esetenként csupán felszínes ismeretekkel rendelkeztek, számos kérdésről mégis ezek a jelentések képezik az elsődleges, gyakran az egyetlen információforrást. Ennek okai... --- ### The Revolution of 1989 and the Hungarian community in Czechoslovakia as seen from Budapest - Published: 2010-09-08 - Modified: 2016-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2010/09/08/the-revolution-of-1989-and-the-hungarian-community-in-czechoslovakia-as-seen-from-budapest/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: popelyarpad While the Czech and Slovak historians have practically been publishing studies, monographies and documents related to the regime change in Czechoslovakia and the preceeding normalisation period in the past twenty years constantly, the coverage of its interrelations with the Hungarian ethnic community is still in its infancy. We can only find scattered references to minority policies in the Czech and Slovak special literature, and Hungarian historians in Slovakia have sadly not touched upon the topic of the regime change in 1989 and the preceeding two decades of normalisation either. This work aspires to be one of the first, and, from a certain point of view, a unique experiment on approaching the subject. Its uniqueness stems from the fact that it is not built upon Slovakian sources, but on the documents of the Ministry of Foreign Affairs of Hungary stored in the National Archives, and it attempts to showcase how Budapest, the Hungarian diplomacy – and within it, the Hungarian Embassy in Prague and the Consulate General in Bratislava – percieved the ethnically related events during the regime change. The two Hungarian representative bodies have made several hundred reports detailing the internal and external political situation of Czechoslovakia, as well as the economic and cultural life of the country, questions about the Czechoslovak–Hungarian bilateral relations and or course, the situation of the Hungarian minority in the country. As the communication with the minority community was first of all the task of the Consulate General, the vast majority of reports concerning the... --- ### Hajdú Mihály: Családnevek enciklopédiája. Leggyakoribb mai családneveink (Bauko János) - Published: 2010-06-30 - Modified: 2016-06-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2010/06/30/hajdu-mihaly-csaladnevek-enciklopediaja-leggyakoribb-mai-csaladneveink-bauko-janos/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2010/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: baukojanos Hajdú Mihály: Családnevek enciklopédiája. Leggyakoribb mai családneveink. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2010, 552 p. A Tinta Könyvkiadó a közelmúltban megjelentetett Keresztnevek enciklopédiája (Fercsik Erzsébet–Raátz Judit 2009) után A Magyar Nyelv Kézikönyvei sorozat XVII. köteteként adta ki a Családnevek enciklopédiája című könyvet. A mű szerzője Hajdú Mihály egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora, aki évtizedek óta foglalkozik a névtudomány kérdéseivel, s több kiváló monográfiája jelent meg a névtan témakörében. Az enciklopédia bevezető elméleti részében (7–18. p. ) a családnév fogalmáról, kialakulásáról, a névadás indítéka szerinti típusairól olvashatunk. Ezek után a könyv névcikkeinek felépítésével ismerkedhetünk meg (18–26. p. ). A mű központi és legterjedelmesebb része a családnévszótár (27–515. p. ). Minden olyan családnév benne van a könyvben, amely legalább ezerszer vagy annál többször előfordul. A kézikönyv a leggyakoribb 1230 mai családnevet dolgozza fel, „a tizenötmillió magyar közül mintegy tízmillió személy családnevének nyelvi hovatartozására, írásbeli változataira, a név kialakulásának okaira, gyakoribb előfordulási helyére stb. ad választ. ” (9. p. ) Utal a családnevek földrajzi elterjedésére a mai magyar nyelvterületen, a névvel összefüggő változtatásokra, a névmagyarosításokra. A névcikkekben a következő bekezdések találhatók: a családnév típusa (a névadás indítéka szerint), változatai, eredete, elterjedtsége, névváltoztatás. A családnevek különböző névadási indítékok alapján keletkezhettek. A szerző megkülönböztet apanévi (pl. Ádám, Benkó, Dankó, Laczkó, Mikó, Pongó, Zámbó); helynévi (Alföldi, Aranyosi, Eperjesi, Erdélyi, Komáromi, Liszkai, Szentpéteri); nép- és népcsoportnévi (Cseh, Lengyel, Magyar, Németh, Polák, Székely, Tóth) eredetű; társadalmi és vagyoni helyzetre (Árva, Gazdag, Jobbágy, Nemes, Pénzes, Polgár); tisztségre (Bíró, Dékán, Mester, Vajda); foglalkozásra (Ács, Asztalos, Csikós, Csizmadia, Fazekas, Halász,... --- ### Bauko János: Ragadványnév-vizsgálatok kétnyelvű környezetben. Négy szlovákiai magyar település ragadványnévrendszere (Török Tamás) - Published: 2010-06-30 - Modified: 2016-06-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2010/06/30/bauko-janos-ragadvanynev-vizsgalatok-ketnyelvu-kornyezetben-negy-szlovakiai-magyar-telepules-ragadvanynevrendszere-torok-tamas/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2010/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: toroktamas Bauko János: Ragadványnév-vizsgálatok kétnyelvű környezetben. Négy szlovákiai magyar település ragadványnévrendszere. Nyitra–Bu­dapest, Konstantin Filozófus Egyetem–Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2009, 228 p. Bauko János a Konstatin Filozófus Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének tanára, a szlovákiai magyar névtudomány jeles alakja. Munkásságát nemcsak a magyar névtanosok tartják számon, figyelemmel kíséri a szlovák és a cseh nyelvészek onomasztikával foglalkozó közössége is. Publikációi jelentek meg magyar, szlovák és cseh kiadványokban, s számtalan konferencián adott elő e három nyelvterületen. Tevékenységét elsősorban a névtani kutatások területén bontakoztatja ki: helynevekkel és a személynevek különböző típusaival egyaránt foglalkozik, melyeken belül fő kutatási területe a ragadványnévadás. Legutóbbi monográfiájában – mely a Magyar Nyelvtudományi Társaság és a nyitrai Konstatin Filozófus Egyetem közös kiadványaként jött létre – is a „csúfnevek” körében vizsgálódik, rávilágít a kétnyelvű környezet ragadványneveink rendszerére gyakorolt hatására. A szlovákiai magyar névtanosok, de a névtani témában itt kutató magyarországi szakemberek sem foglalkoztak ez ideig behatóan a szlovákiai magyar közösség ragadványneveivel. Néhány adattár jellegű helyi gyűjtés (pl. Csáky Károly: Kelenye család- és ragadványnevei. Budapest, ELTE, 1983. /Magyar Személynévi Adattár, 59. /; Jankus Gyula: Kéménd család- és ragadványnevei. Budapest, ELTE, 1988. /Magyar Személynévi Adattár, 86. /), és egy-két rövidebb tanulmány (pl. Pilecky Marcell: Barslédec ragadványneveiről. Budapest, Nem­zetközi Hungarológiai Központ, 1993, 255– 259. p. /Hungarológia, 3. /; Sándor Anna: Ko­lon ragadványnevei. Budapest– Miskolc, 1997, 187–194. p. /MNyTK, 209. /) azonban arról tanúskodik, hogy e névtípus is foglalkoztatta a névtan iránt érdeklődőket. Az első monografikus jellegű, nyelvtudományi szempontokat figyelembe vevő ragadványnév-vizsgálat Bauko János nevéhez fűződik (Ragad­ványnevek rendszere Izsán. Nyitra, Konstantin Filozófus Egyetem, 2001. ). Legújabb... --- ### Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet (Öllös László) - Published: 2010-06-30 - Modified: 2016-06-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2010/06/30/kontra-miklos-hasznos-nyelveszet-ollos-laszlo/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2010/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: olloslaszlo Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2010, 236 p. Kontra Miklós kötetének mondandóját úgy foglalhatnánk össze, hogy a nyelvünk a miénk. Nem az államé, nem különféle intézményeké, nem más embereké, s közülük semmiképpen sem a mindenkori elité, hanem a miénk. Sőt, a miénk számára azt is jelenti, hogy mindenki egyenként mondhassa: a nyelvem az enyém. A kötet első tanulmánya morálfilozófiai alapot ad a fentieknek, a nyelvi jogok emberi jogi értelmezésével. Aligha vonható kétségbe az álláspont – még ha néhányan megpróbálják is –, hogy anyanyelvünk ember mivoltunk egyik lényegi alkotóeleme, nyelv nélkül, morális értelemben nem volna ember az ember. Nélküle legfeljebb biológiai azonosságról beszélhetnénk, ami az ember mivolthoz kevés. Az is nehezen cáfolható, hogy anyanyelvén él teljes értékű kulturális életet az egyén, még ha Kontra szerint egyes szerzők – főként az asszimilációs törekvések támogatói – érveket is keresnek az állítással szemben. A szerző emberi jogi szemléletmódja jelenik meg a magyar nyelv Trianon utáni helyzetének értékelésében. Számos olyan esetet sorol fel, amit mások a központi nyelvi normától való megengedhetetlen eltérésnek minősítenek, míg Kontra a nyelv természetes, az eltérő helyzetek adta nyelvváltozásnak tekint. Ezek java részben nem sértik a magyar nyelv értehetőségét. Különösen éles hangon szól az ellen a jelenség ellen, amikor a kisebbségben élő magyarokat nyelvi sajátosságaik miatt szólják meg egyes magyarországiak, azt éreztetve velük, hogy a Magyarországon általuk uralkodónak tartott nyelvi normától való eltérésük miatt rosszabb magyarok is egyben. Nemkü­lönben bírálja a mindenkori elit nyelvi szabályait, amelyekkel megkülönböztetik az adott szabályt meg nem tartókat. Kontra példákon mutatja be, hogy... --- ### Marianna Szapuová (ed.): Situovaná veda. Podoby a kontexty tvorby poznania (Bolemant Lilla) - Published: 2010-06-30 - Modified: 2016-06-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2010/06/30/marianna-szapuova-ed-situovana-veda-podoby-a-kontexty-tvorby-poznania-bolemant-lilla/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2010/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: bolemantlilla Ortutay Gyula: Napló 1. 1938–1954, 812 p. ; Uő: Napló 2. 1955–1966, 644 p. ; Uő: Napló 3. 1967–1977, 646 p. Mindhármat szerkesztette és a jegyzeteket írta Markó László. Budapest, Alexandra. Ortutay tanszékén végeztem, személyesen sosem találkoztam vele. Népmese kurzusát két alkalommal is fölvettem, ám – ekkor már súlyos beteg – egyiket sem tartotta meg. Így, egyetemi indexemben még „autogrammal” sem rendelkezem tőle. Híres volt segítőkészségéről, amit viszont – a fentiek ellenére – magam is megtapasztaltam. 1976 nyarán, a ceglédi Kossuth Múzeumban voltam múzeumi gyakorlaton, aminek keretében tápiósági terepmunkára is sor került. A falu zegzugos utcáit, illetve (mint később kiderült) azoknak tűnő telkeit járva egyszer egy portára tévedtem, ahol egy, az elfogyasztott pálinkától már szemmel láthatóan a helyzet magaslatán leledző férfitársaság betonozott. Amint fölbukkantam, egy alacsony, klottgatyás atyafi termett előttem, s felszólított, hogy igazoljam magam, mivel „magánterületre hatoltam”. És hogy ő rendőr. Én meg közöltem, hogy ezt akárki mondhatja... Majd szó szót követett, s végül emberem kimondta azt a bűvös mondatot, ami azóta is egyik vezérelvem maradt (tudniillik ez általában a szakmai elhivatottság krédója is egyben): „Uram, a rendőr gatyában is rendőr! ” Az incidens (nem mesélem végig) végül is békésen lezárult. Este a történtekről inkább csak mint egy jópofa élményről, s nem is mint sérelemként megélt eseményről számoltam be akkori múzeumi mentoromnak, Kocsis Gyulának. Ő viszont rettenetesen dühbe gurult, hogy a kutatómunkát részeg gatyás rendőrök hátráltatják, s megígérte, hogy nem hagyja annyiban. Jött az ősz, én már el is feledtem az egészet, amikor egyszer csak megállít a bölcsészkar ötödik... --- ### Ortutay Gyula: Napló 1. 1938–1954, 812 p.; Uő: Napló 2. 1955–1966, 644 p.; Uő: Napló 3. 1967–1977, 646 p. Mindhármat szerkesztette és a jegyzeteket írta Markó László. Budapest, Alexandra. - Published: 2010-06-30 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2010/06/30/ortutay-gyula-naplo-1-1938-1954-812-p-uo-naplo-2-1955-1966-644-p-uo-naplo-3-1967-1977-646-p-mindharmat-szerkesztette-es-a-jegyzeteket-irta-marko-laszlo-budapest/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2010/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef Ortutay Gyula: Napló 1. 1938–1954, 812 p. ; Uő: Napló 2. 1955–1966, 644 p. ; Uő: Napló 3. 1967–1977, 646 p. Mindhármat szerkesztette és a jegyzeteket írta Markó László. Budapest, Alexandra. Ortutay tanszékén végeztem, személyesen sosem találkoztam vele. Népmese kurzusát két alkalommal is fölvettem, ám – ekkor már súlyos beteg – egyiket sem tartotta meg. Így, egyetemi indexemben még „autogrammal” sem rendelkezem tőle. Híres volt segítőkészségéről, amit viszont – a fentiek ellenére – magam is megtapasztaltam. 1976 nyarán, a ceglédi Kossuth Múzeumban voltam múzeumi gyakorlaton, aminek keretében tápiósági terepmunkára is sor került. A falu zegzugos utcáit, illetve (mint később kiderült) azoknak tűnő telkeit járva egyszer egy portára tévedtem, ahol egy, az elfogyasztott pálinkától már szemmel láthatóan a helyzet magaslatán leledző férfitársaság betonozott. Amint fölbukkantam, egy alacsony, klottgatyás atyafi termett előttem, s felszólított, hogy igazoljam magam, mivel „magánterületre hatoltam”. És hogy ő rendőr. Én meg közöltem, hogy ezt akárki mondhatja... Majd szó szót követett, s végül emberem kimondta azt a bűvös mondatot, ami azóta is egyik vezérelvem maradt (tudniillik ez általában a szakmai elhivatottság krédója is egyben): „Uram, a rendőr gatyában is rendőr! ” Az incidens (nem mesélem végig) végül is békésen lezárult. Este a történtekről inkább csak mint egy jópofa élményről, s nem is mint sérelemként megélt eseményről számoltam be akkori múzeumi mentoromnak, Kocsis Gyulának. Ő viszont rettenetesen dühbe gurult, hogy a kutatómunkát részeg gatyás rendőrök hátráltatják, s megígérte, hogy nem hagyja annyiban. Jött az ősz, én már el is feledtem az egészet, amikor egyszer csak megállít a bölcsészkar ötödik... --- ### Ortutay Gyula: Napló 1., 2., 3. (Liszka József) - Published: 2010-06-30 - Modified: 2016-06-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2010/06/30/ortutay-gyula-naplo-1-2-3-liszka-jozsef/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2010/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef Ortutay Gyula: Napló 1. 1938–1954, 812 p. ; Uő: Napló 2. 1955–1966, 644 p. ; Uő: Napló 3. 1967–1977, 646 p. Mindhármat szerkesztette és a jegyzeteket írta Markó László. Budapest, Alexandra. Ortutay tanszékén végeztem, személyesen sosem találkoztam vele. Népmese kurzusát két alkalommal is fölvettem, ám – ekkor már súlyos beteg – egyiket sem tartotta meg. Így, egyetemi indexemben még „autogrammal” sem rendelkezem tőle. Híres volt segítőkészségéről, amit viszont – a fentiek ellenére – magam is megtapasztaltam. 1976 nyarán, a ceglédi Kossuth Múzeumban voltam múzeumi gyakorlaton, aminek keretében tápiósági terepmunkára is sor került. A falu zegzugos utcáit, illetve (mint később kiderült) azoknak tűnő telkeit járva egyszer egy portára tévedtem, ahol egy, az elfogyasztott pálinkától már szemmel láthatóan a helyzet magaslatán leledző férfitársaság betonozott. Amint fölbukkantam, egy alacsony, klottgatyás atyafi termett előttem, s felszólított, hogy igazoljam magam, mivel „magánterületre hatoltam”. És hogy ő rendőr. Én meg közöltem, hogy ezt akárki mondhatja... Majd szó szót követett, s végül emberem kimondta azt a bűvös mondatot, ami azóta is egyik vezérelvem maradt (tudniillik ez általában a szakmai elhivatottság krédója is egyben): „Uram, a rendőr gatyában is rendőr! ” Az incidens (nem mesélem végig) végül is békésen lezárult. Este a történtekről inkább csak mint egy jópofa élményről, s nem is mint sérelemként megélt eseményről számoltam be akkori múzeumi mentoromnak, Kocsis Gyulának. Ő viszont rettenetesen dühbe gurult, hogy a kutatómunkát részeg gatyás rendőrök hátráltatják, s megígérte, hogy nem hagyja annyiban. Jött az ősz, én már el is feledtem az egészet, amikor egyszer csak megállít a bölcsészkar ötödik... --- ### Vajda László: Kommentár Ortutay Gyula naplójának egy rám vonatkozó bejegyzéséhez - Published: 2010-06-30 - Modified: 2016-06-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2010/06/30/vajda-laszlo-kommentar-ortutay-gyula-naplojanak-egy-ram-vonatkozo-bejegyzesehez/ - Kategóriák: Reflexió, Szemle - Post Years: 2010/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: vajdalaszlo Személyem és jellemem e sommás megítélése nem sért, nem is bosszant. Marót Károlyhoz való viszonyom azonban olyan fontos volt és maradt számomra, hogy feltétlenül reagálnom kell a „káderanyagra”. Marót Károly kiemelkedő jelentőségű tudós volt. Az antik epika és vallás kérdéseivel foglalkozó munkái már az 1930-as években felkeltették külföldön a szakkörök figyelmét, de Magyarországon még sokáig alig vették észre, holott radikálisan újszerű látásmódja nem csak az ókortudományra, hanem a szomszédos szakokra is ébresztően hatott volna. Népszerűtlenségének okai jórészt banálisak voltak: a csendes, csak munkájának élő filosz-professzor idegenkedése a hangos szereplés minden formájától, és írásainak igényes, elmélyülést követelő stílusa. Büszke vagyok rá, hogy már egyetemista koromban „felfedeztem” néhány írását, amelyek a kultúrjelenségek összehasonlító vizsgálatát és mélyebb elemzését példázták. Előbb a Homerus comparatus-sorozat, később főleg a rítusvizsgálatok (pl. az eskü mint cselekvés) megszilárdították első próbálkozásaimat, az etnográfiától az etnológiáig jutni. Rám gyakorolt hatásának világos dokumentumai vannak: disszertációm (1948: a mongol obo-rítus párhuzamairól) és első nagyobb dolgozatom az Acta Ethnographicában (1953: a kelet-afrikai nungu-komplexusról) Marót nézeteinek és fogalmainak szimpla, meghatóan naiv alkalmazásai. Marót maga jóindulatú türelemmel viselte el szertelenségemet; az én kezdeményezésemre és szerkesztésemben megjelent születésnapi Festschriftnek (1955) a maga csendes módján örült. (Az 1950-es évek végén én őt már nem csak mesteremnek, hanem idős barátomnak is tekinthettem: tegezett és Lacinak szólított, és tegeztem és Károly bácsinak szólítottam őt. ) A kéretlen tisztelő később sem lett hűtlen: a pásztorkultúrákról írt könyvemet (1968: habilitációs munka a müncheni egyetemen) az előszó utolsó mondatában két mesteremnek: a német Hermann Baumann-nak és a magyar Marót Károlynak ajánlottam. Összefoglalóan... --- ### Vajda Barnabás: Húsz éve zajlott Párizsban az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet - Published: 2010-06-30 - Modified: 2016-06-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2010/06/30/vajda-barnabas-husz-eve-zajlott-parizsban-az-europai-biztonsagi-es-egyuttmukodesi-ertekezlet/ - Kategóriák: Agora, Szemle - Post Years: 2010/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: vajdabarnabas Az 1990. november 19–21-én Párizsban tartott Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletet a saját korában történelmi jelentőségűnek érezték, és azóta is sokan úgy tartják számon, mint a hidegháború hivatalos végét, a hidegháborút lezáró végső politikai aktust. Mi volt a húsz évvel ezelőtti párizsi esemény történelmi jelentősége, és mennyiben volt indokolt egy korszak lezárásának tekinteni? Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (Conference on Security and Co-operation in Europe, EBEÉ/CSCE) a Helsinki Záróértekezlet eredményeként jött létre 1975. augusztus 1-jén 35 állam részvételével. Tagja volt szinte az összes európai ál­lam, beleértve a Szovjetuniót is; Albánia és Andorra eredetileg távol maradtak, viszont résztvevője volt az USA és Kanada. A megalakulását, tehát az 1975. nyári helsinki konferenciát sokan egy folyamat végének tartották, amely bebizonyította, hogy az USA sarokba tudja kényszeríteni a Szovjetuniót az emberi jogok terén. Ehhez a lezártságérzethez hozzájárult, hogy az 1980-as évekre a „helsinki hangulat” elcsitult, amiben nem kis jelentősége volt a kelet–nyugati kapcsolatokban ugyanekkor beállt újabb feszültségnek, az ún. kis hidegháborúnak. Sokaknak tűnhetett úgy, hogy a Helsinki Záróok­mány egyszeri és megismételhetetlen volt – noha az EBEÉ-nek 1975 után számos utótalálkozója volt még. Egyes politikusok azóta publikált visszaemlékezése alapján úgy látszik, Helsinkit egyesek nem végnek, hanem kezdetnek szánták. A német Hans-Dietrich Genscher (aki mind Helsinkiben, mind Párizsban mint külügyminiszter volt jelen) azt állítja, a Helsinki I. -nek kezdettől a német egység előmozdítása volt a titkolt célja. Valószínű, hogy az események pontos menetét sem ő, sem más nem sejtette, vagy ha kapcsoltak is hozzá hosszabb távú politikai terveket, azokat jól eltitkolták. Azonban a cél bizonytalansága... --- ### Szilvási Andrea – Beke Zsolt: Hungarológia a szlovák kultúra kontextusában - Published: 2010-06-30 - Modified: 2016-06-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2010/06/30/szilvasi-andrea-beke-zsolt-hungarologia-a-szlovak-kultura-kontextusaban/ - Kategóriák: Konferencia, Szemle - Post Years: 2010/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: szilvasiandrea, bekezsolt Ez év augusztus 30-án került megrendezésre a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke 2008–2010. évi Vega-kutatásának zárókonferenciája. A Vega egy, az Oktatásügyi Minisztérium által meghirdetett, hároméves tudományos projekt, amelybe felsőoktatási intézmények kapcsolódhatnak be. A tanszék projektjének három évvel ezelőtt a Hungarológia a szlovák kultúra kontextusában címet adva pályázott a tudományos programban való részvételre, s a lehetőséget el is nyerte. A projektbe saját kutatási területén belül a tanszék minden tanára bekapcsolódott, s vizsgálódásaik rész- és végeredményéről a második és harmadik évben egy-egy konferencia keretén belül megvalósuló előadások és közös kötetben megjelenő tanulmányok formájában számoltak be. A zárókonferenciát Dušík Anikó, a tanszék vezetője nyitotta meg, s pár szóban elmondta, mennyire büszke arra, hogy három évvel ezelőtt sikerült a projektet megszerezni, a kutatásokat lefolytatni, majd eredményesen lezárni. A nyitóbeszédet követően a konferencia előadásai három blokkba tagolódtak, s minden előadást a résztvevők hozzászólásai zártak. Kilenc beszámoló hangzott el, melyek tematikailag két csoportra oszthatók: nyelvészeti és irodalmi tárgyúakra. Az előbbiek a tudományos rendezvény első, az utóbbiak pedig annak második felét töltötték ki. Nyelv és kontextus Elsőként a konferencia egyetlen vendégelőadója, Lőrincz Julianna, az egri Eszterházy Károly Főiskola Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének, valamint a komáromi Selye János Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének egyetemi docense számolt be saját kutatásáról, amely A variánsok helye és funkciója a magyar nyelvben címet viselte. Lőrincz Julianna beszámolójában elmondta, hogy a szinkron változásokkal foglalkozik, majd kifejtette, hogy a variativitás, azaz a változékonyság minden változás jellemzője, amellyel a nyelv minden szintjén találkozunk: fonológiai, morfológiai, szintaktikai és szövegszinten is. Hangsúlyozta,... --- ### Elbeszélt történelem. Grendel Lajos - Published: 2010-06-30 - Modified: 2016-06-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2010/06/30/elbeszelt-tortenelem-grendel-lajos/ - Kategóriák: Oral History, Szemle - Post Years: 2010/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: grendellajos – Lajos, kezdjük azzal, amivel mindenkivel szoktuk kezdeni, hogy mit adott neked a család, a város, az iskola ahhoz, hogy te közéleti ember lettél? – Lévai értelmiségi családból származom, az apám jogász volt, bár a jogászi hivatását a kommunista rendszerben nem gyakorolhatta. Az akkori terminológia szerint osztályellenségnek számított. Családunkat nagyon leegyszerűsítve keresztény nemzeti középosztálybeli családnak lehetne nevezni, erős konzervatív szemlélettel, nagyon markáns értékrenddel és ebben az értékrendben központi szerepe volt annak, hogy mi magyarok vagyunk, magyar értelmiségiek vagyunk, és ez valamiféle feladatot is ró ránk, abban az értelemben, hogy egy magyar értelmiséginek példát kell mutatnia. Hogy konkrétabb legyek, nagyon sok lévai magyar értelmiségi, apám jó ismerősei és barátai is, rossz néven vették azt, hogy engem apám magyar iskolába íratott be, mondván, hogy ezzel az én esetleges vagy lehetséges karrieremet nagyon megnehezíti. Az apám válasza erre akkor az volt, hogy hát ki írassa be magyar iskolába a gyerekét, ha nem ő. Ő magyar értelmiségiként úgy érezte, példát kell mutatnia, bátorítania kell azokat a magyar szülőket, akik esetleg haboztak, gondolkoztak, hogy magyar iskolába írassák-e a gyereket. Léva nagyon kicsi város volt akkor, amikor én kisdiák voltam, az 50-es években, ott majdnem mindenki mindenkit ismert, és annak akkor még valóban volt üzenete és jelentősége, ha egy magyar értelmiségi magyar iskolába küldte a gyerekeit. – Ezek a dolgok megfogalmazódtak otthon is? Téma volt a magyarság, a politika a családban? Vagy tartás kérdése volt, olyan természetes dolog, amiről nem beszélünk. – Nem volt ez természetes dolog, valóban téma volt, hiszen, mint említettem, apám sok magyar... --- ### Gecse Annabella: „Itt idegen kántor sose énekelt...” - Published: 2010-06-30 - Modified: 2016-06-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2010/06/30/gecse-annabella-itt-idegen-kantor-sose-enekelt/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2010/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: gecseannabella A vallásos népének és élete több tudomány érdeklődésének is homlokterében áll, egyúttal azok határára is esik. A zenetörténet történetiségében, fejlődésében vizsgálja, eredetét, keletkezésének körülményeit, rétegződését kutatja a rendelkezésére álló forrásokból. Ez a fajta kutatás a többi rokon zenei műfajjal, a zenetörténeti korszakok népéneket is befolyásoló sajátosságaival együtt, azokba ágyazottan foglalkozik vele. Az ezzel foglalkozó munkák (pl. Papp 1990, 160–186. p. ; Bárdos–Werner 1990, 91–95. p. ) mind egészen a korai századokig vezetik vissza történetét, ott keresik gyökereit. Az első fontos fordulópontot a latin nyelvű gregorián „uralmának” 16. századi megrendülése jelentette, mert ennek intézményei, a kolostorok, püspöki székhelyek török kézre kerültek. Pár évtizeddel később Pázmány Péter nevéhez fűződik a liturgikus zene első egységesítő szándékú megreformálásának terve. 1629-ben esztergomi érsekként a nagyszombati zsinaton elfogadtatta az ún. római rítust a korábbi esztergomi rovására, a szájhagyományban vagy másolt könyvekben élő dallamok helyett a könnyen beszerezhető szertartáskönyvek dallamait. Zeneileg, dallamok tekintetében ezt követően Magyarországon a pentatónia dominanciáját a diatonikus hangrendszer váltotta fel. Az anyanyelvű népénekek terjedését ez teljesen nem akadályozta meg. A gregorián a kolostorok zenéje maradt. Az anyanyelvű éneklést később is csak a szertartások, főként az énekes mise alatt tiltották, más alkalmakkor és azok előtt vagy után élhetett. Oláh Miklós esztergomi érsek olyan szempontból emelte fel ezeket a korábban „megtűrt” énekeket, hogy azokat, amelyeket több száz éve énekeltek már, engedélyezte. Szükség is volt erre, hiszen a reformációnak az anyanyelvűség legfontosabb eszköze, terjedésének segítője volt. Halaszthatatlanná vált az ilyen szempontokra is figyelő énekeskönyv összeállítása. Ezt megelőzte a miserészek magyar nyelvű bevezetése 1674-ben. (Papp 1990, 160–170.... --- ### Lampl Zsuzsanna: A Pozsonyból kiköltözött felső-csallóközi és Rajka környéki lakosság néhány jellemzője - Published: 2010-06-30 - Modified: 2016-06-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2010/06/30/lampl-zsuzsanna-a-pozsonybol-kikoltozott-felso-csallokozi-es-rajka-kornyeki-lakossag-nehany-jellemzoje/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2010/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: lamplzsuzsanna 1. Bevezetés A szociológia az emberek társadalmon belüli helyváltoztatásának két fajtáját különbözteti meg: a társadalmi mobilitást és a migrációt. A társadalmi mobilitás a társadalmi struktúrán belüli „virtuális” elmozdulás, a migráció egy meghatározott földrajzi térségben való tényleges helyváltoztatással járó vándorlás. Amennyiben ez a földrajzi térség egy állam határain belül terül el, akkor belső migrációról, amennyiben viszont túllépi az államhatárt, akkor nemzetközi migrációról beszélünk. A migráció alanyai a – konkrét településről, országból – kiköltöző, illetve oda vagy máshova beköltöző embe­rek, az ún. emigránsok (kiköltözők) és imigránsok (beköltözők). Az itt következő tanulmány témájának legtágabb fogalmi kerete a migráció, mégpedig annak mindkét formája. Szűkebb értelemben a pozsonyi dezurbanizáció egyik vetületével, a Pozsonyból a Felső-Csallóközbe, valamint Magyarországra (Rajka és Mosonmagyaróvár térségébe) való kiköltözéssel foglalkozik. Milyen a kiköltöző népesség összetétele? Miért jöttek el Pozsonyból? Hogyan érzik magukat jelenlegi lakhelyükön? Létezik-e valamilyen kapocs, amely továbbra is a fővároshoz köti őket? Ha igen, mi az? S vajon mennyire kötődnek mostani lakhelyükhöz? Ilyen és hasonló kérdések képezték a Fórum Kisebbségkutató Intézet és az MTA RKK NYUTI 2010-ben zajló közös kérdőíves felmérésének tárgyát, amely a „Magyar–szlovák agglomeráció Pozsony környékén – Közszolgáltatás-fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában c. AGGLONET – HUSK/0801/1. 5. 1/0007” nemzetközi projektum keretében zajlott. Mielőtt rátérnék az eredmények ismertetésére, röviden felvázolom a Szlovákiában jelenleg zajló migrációs folyamatok hátterét. 1 A 20. század hetvenes és nyolcvanas éveiben Csehszlovákiában a belső migráció alakulását két fő tényező befolyásolta: a munkaerő-vándoroltatás és a központi települések fejlesztésének koncepciója (Bezák 2002, 331. p. ). Mindkettő központilag tervezett és szervezett volt. A munkaerő-vándoroltatás a munkaerőnek... --- ### Lanstyák István: A nyelvi problémák kezelése - Published: 2010-06-30 - Modified: 2016-06-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2010/06/30/lanstyak-istvan-a-nyelvi-problemak-kezelese/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2010/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: lanstyakistvan Bevezetés A kisebbségi beszélőközösségek a többségi társadalmakhoz képest lényegesen több nyelvi problémával küszködnek, ráadásul a kisebbségi közösségek nyelvi problémái elemibb módon, húsbavágóbban érintik az emberek életét, mint a többségi társadalmakban is jelentkező problémák. A nyelvi problémák megfelelő kezelése ezért jelentős mértékben hozzájárulhat a kisebbségi emberek jó közérzetének kialakulásához, ill. megerősödéséhez, ezáltal pedig az adott országok stabilitásához, sőt közvetve prosperitásukhoz is. Éppen ezért a kisebbségi társadalmakban a nyelv társas beágyazottságára odafigyelő nyelvtudománynak rendkívül fontos feladata (lenne) az adott közösségben – vagy inkább közösségekben – jelentkező nyelvi problémák tanulmányozása és „testre szabott” megoldási javaslatok kidolgozása. Ez a meggyőződés késztetett arra, hogy elkezdjek a nyelvi problémák kérdéskörével mélyebben foglalkozni, s eddigi kutatási eredményeimet közreadjam a Fórum Társada­lom­tudományi Szemle hasábjain. 2 Amikor belefogtam tervezett cikkem megírásába, magam is meglepődtem, mekkora fába vágtam a fejszémet. Kiderült, hogy egyetlen köz­leményben még a legfontosabb tudnivalókat sem tudom elmondani. Ezért aztán három különálló cikk megírása mellett döntöttem. Az első írásban, amely folyóiratunk idei első számában jelent meg, bemutattam azt az elméleti keretet – a nyelvmenedzselés-elméletet –, amelyet a legalkalmasabbnak tartok a nyelvi problémák tanulmányozására és kezelésére, többféle szempontból is meghatároztam a nyelvi probléma fogalmát, s vázoltam legfontosabb típusait (Lanstyák 2010b). Mivel az első közleményben helyhiány miatt nem tudtam részletesebben bemutatni a nyelvi problémákat nyelvi jellegük alapján (pedig épp erről a típusról volt a legtöbb mondanivalóm), a második írásomat, amely folyóiratunk előző számában jelent meg, ennek a kérdéskörnek szenteltem (Lanstyák 2010c). Jelen írásomban végre eljutok a nyelvi problémakezelés különféle stratégiáinak bemutatásáig (a probléma megoldása ezeknek csupán egyike), külön hangsúlyozva... --- ### Simon Attila: Az 1938-as nemzetiségi statútum és a magyar kisebbség - Published: 2010-06-30 - Modified: 2016-06-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2010/06/30/simon-attila-az-1938-as-nemzetisegi-statutum-es-a-magyar-kisebbseg/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2010/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: simonattila A Milan Hodža kormányfő nevéhez fűződő nemzetiségi statútum a két háború közötti csehszlovák nemzetiségi politika legígéretesebb kísérlete volt a nemzetiségi kérdés rendezésére. Ennek ellenére az első Csehszlovák Köztársaság e kiváltságos pillanatáról meglehetősen keveset tud nem csupán a közvélemény, hanem a szakirodalom is. 1 Hogy miért, annak sok oka lehet. Talán azért is, mivel tényleg csak kísérletről volt szó, amely – noha ez értékéből nem von le – a realizálás stádiumáig már nem juthatott el, sőt – utólagos ismereteink szerint – már megszületésekor kudarcra volt ítélve. Másrészt – s talán ez is visszatartja a cseh és szlovák kollégákat a mélyebb értékeléstől – a nemzetiségi statútum a nemzetiségek irányában tett nagyvonalú koncesszióival azt is jelzi, mekkora adóságai voltak a korábbi húsz év csehszlovák nemzetiségpolitikájának. A statútum megalkotásának okai és körülményei A többpárti parlamentarizmusként működő első Csehszlovák Köztársaság minden pozitív gyakorlata, a húszas évek látszólagos nyugalma és sikerei ellenére sem tudta megnyugtatóan megoldani az ország egyharmadát kitevő nemzetiségek helyzetét. S bár a csehországi német választók többsége mind az 1925-ös, mind az 1929-es parlamenti választásokon a prágai kormányzattal együttműködő ún. aktivista pártokra szavazott, s 1926-tól folyamatosan volt német minisztere a kormánynak, azt az alapvető ellentétet, ami a prágai kormányok nemzetállami tervei és a nemzetiségek igényei között feszült, ez sem tudta elfedni. A csehszlovák belpolitika konszolidációját a harmincas évek elején bekövetkezett gazdasági, szociális és politikai folyamatok durván megszakították. A gazdasági válság hatására az ország határszélein található nemzetiségi területek különösen rossz helyzetbe kerültek, s a szociális problémák az itt élő lakosságnak a köztársaság iránti lojalitását is... --- ### Popély Árpád: A csehszlovákiai magyarság és a rendszerváltás éve Budapestről nézve - Published: 2010-06-30 - Modified: 2016-06-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2010/06/30/popely-arpad-a-csehszlovakiai-magyarsag-es-a-rendszervaltas-eve-budapestrol-nezve/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2010/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: popelyarpad Miközben a cseh és a szlovák történetírás húsz éve gyakorlatilag folyamatosan publikálja a csehszlovákiai rendszerváltással és az azt megelőző normalizációs rendszerrel foglalkozó tanulmányokat, monográfiákat és dokumentumokat,1 a kérdéskör kisebbségi magyar vonatkozásainak kutatása szinte még gyermekcipőben jár. A cseh és a szlovák szakirodalomban csupán elvétve találunk kisebbségpolitikai utalásokat, a szlovákiai magyar történetírás pedig mindeddig sajnálatos módon szintén nem vállalkozott sem a rendszerváltás, sem pedig a normalizáció két évtizedének dokumentálására és feldolgozására. 2 Jelen munka egyik első, s bizonyos szempontból sajátos kísérlete kíván lenni a kérdéskör megközelítésének. Sajátosságát az adja, hogy nem szlovákiai forrásokra épül, hanem a magyar Külügyminisztériumnak a budapesti Magyar Országos Levéltárban elhelyezett iratai alapján annak bemutatásával próbálkozik: hogyan látta Budapest, pontosabban a magyar diplomácia, ezen belül pedig a pozsonyi magyar főkonzulátus és a prágai magyar nagykövetség a rendszerváltás évének csehszlovákiai – elsősorban kisebbségi magyar vonatkozású – eseményeit. A két magyar külképviseleti szerv évente több száz jelentésben számolt be Csehszlovákia bel- és külpolitikai helyzetéről, az ország gazdasági és kulturális életéről, a csehszlovák–magyar kétoldalú kapcsolatok különböző kérdéseiről, s természetesen a szlovákiai magyarság helyzetéről is. Mivel a magyar kisebbséggel való kapcsolattartás elsősorban a főkonzulátus feladata volt, a szlovákiai magyarsággal kapcsolatos jelentések túlnyomó többsége természetszerűen Pozsonyból származik. 3 A diplomáciai jelentések, s általában a külügyminisztériumi iratok értékét egyrészt az adja, hogy átfogó képet kapunk általuk arról, hogyan látta és láttatta a magyar diplomácia a csehszlovákiai eseményeket. Másrészt pedig az, hogy noha a jelentéstevők esetenként csupán felszínes ismeretekkel rendelkeztek, számos kérdésről mégis ezek a jelentések képezik az elsődleges, gyakran az egyetlen információforrást. Ennek okai... --- ### Impresszum 2010/3 - Published: 2010-06-30 - Modified: 2017-04-26 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2010/06/30/impresszum-20103/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2010/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle ISSN:1335-4361 Felelős szerkesztő Csanda Gábor Fő­munkatárs Fazekas József A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Bíró A. Zoltán, Csanda Gábor, Fazekas József, Fedinec Csilla, Gyurgyík László, Hunèík Péter, Hushegyi Gábor, Kiss József, Lampl Zsuzsanna, Lanstyák István, Liszka József, Mészáros András, Simon Attila, Szarka László, Tóth Károly, Végh László Tar­ta­lom Tanulmányok Popély Árpád: A csehszlovákiai magyarság és a rendszerváltás éve Budapestről nézve Simon Attila: Az 1938-as nemzetiségi statútum és a magyar kisebbség Lanstyák István: A nyelvi problémák kezelése Lampl Zsuzsanna: A Pozsonyból kiköltözött felső-csallóközi és Rajka környéki lakosság néhány jellemzője Gecse Annabella: „Itt idegen kántor sose énekelt... ” Oral history Elbeszélt történelem. Grendel Lajos Konferencia Szilvási Andrea–Beke Zsolt: Hungarológia a szlovák kultúra kontextusában Vízkeleti László: Határközi magyar–szlovák állampolgári fórum Nyitrán Agora Vajda Barnabás: Húsz éve zajlott Párizsban az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Reflexió Vajda László: Kommentár Ortutay Gyula naplójának egy rám vonatkozó bejegyzéséhez Könyvek Ortutay Gyula: Napló 1. , 2. , 3. (Liszka József) Marianna Szapuová (ed. ): Situovaná veda. Podoby a kontexty tvorby poznania (Bolemant Lilla) Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet (Öllös László) Bauko János: Ragadványnév-vizsgálatok kétnyelvű környezetben. Négy szlovákiai magyar település ragadványnévrendszere (Török Tamás) Hajdú Mihály: Családnevek enciklopédiája. Leggyakoribb mai családneveink (Bauko János) --- ### Impresszum 2010/1 - Published: 2010-01-08 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2010/01/08/impresszum-20101/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2010/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XII. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tar­ta­lom Tanulmányok Popély Árpád A csehszlovákiai magyarság és a rendszerváltás éve Budapestről nézve 3 Simon Attila Az 1938-as nemzetiségi statútum és a magyar kisebbség 29 Lanstyák István A nyelvi problémák kezelése 53 Lampl Zsuzsanna A Pozsonyból kiköltözött felső-csallóközi és Rajka környéki lakosság néhány jellemzője 77 Gecse Annabella „Itt idegen kántor sose énekelt... ” 95 Oral History Elbeszélt történelem. Grendel Lajos 121 Konferencia Szilvási Andrea–Beke Zsolt Hungarológia a szlovák kultúra kontextusában 135 Vízkeleti László Quo vadis, Europa? – Európai Polgári Kezdeményezés 141 Agora Vajda Barnabás Húsz éve zajlott Párizsban az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 143 Reflexió Vajda László Kommentár Ortutay Gyula naplójának egy rám vonatkozó bejegyzéséhez 151 Könyvek Ortutay Gyula Napló 1. , 2. , 3. (Liszka József) 154 Marianna Szapuová (ed. ) Situovaná veda. Podoby a kontexty tvorby poznania (Bolemant Lilla) 159 Kontra Miklós Hasznos nyelvészet (Öllös László) 162 Bauko János Ragadványnév-vizsgálatok kétnyelvű környezetben. Négy szlovákiai magyar település ragadványnévrendszere (Török Tamás) 164 Hajdú Mihály Családnevek enciklopédiája. Leggyakoribb mai családneveink (Bauko János) 165 --- ### Szent György és napja a néphagyományban. Magyar–román néprajzi konferencia (Sepsiszentgyörgy, 2007. április 24–26.) (L. Juhász Ilona) - Published: 2007-06-30 - Modified: 2016-06-30 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2007/06/30/szent-gyorgy-es-napja-a-nephagyomanyban-magyar-roman-neprajzi-konferencia-sepsiszentgyorgy-2007-aprilis-24-26-l-juhasz-ilona/ - Kategóriák: Konferencia, Szemle - Post Years: 2007, 2007/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: ljuhaszilona A Bu­ka­res­ti Tu­do­mány­egye­tem Hun­ga­ro­ló­gi­ai Tan­szé­ke és a Bu­ka­res­ti Ma­gyar Kul­tu­rá­lis In­té­zet már több al­ka­lom­mal szer­ve­zett kö­zös ma­gyar–ro­mán tu­do­má­nyos kon­fe­ren­ci­át kü­lön­fé­le nép­raj­zi té­mák­ról (pl. szo­kás és er­kölcs, né­pi mes­ter­ség és nép­mű­vé­szet, nap­ja­ink folk­lór­ja) a ma­gyar és ro­mán szak­em­be­rek rész­vé­te­lé­vel. E ta­nács­ko­zá­sok cél­ja egy­faj­ta pár­be­széd ki­ala­kí­tá­sa a ma­gyar­or­szá­gi, va­la­mint a ro­má­ni­ai ma­gyar és ro­mán nép­rajz­ku­ta­tók kö­zött. A kon­fe­ren­ci­ák anya­gát a szer­ve­zők rend­sze­re­sen meg­je­len­te­tik, a ki­ad­vány­ok­ban a ma­gyar és a ro­mán nyel­vű elő­adá­sok szö­ve­gé­hez an­gol nyel­vű ös­­sze­fog­la­lás kap­cso­ló­dik. Az idén a Kovász­na me­gyei Sep­si­szent­györ­gyön ta­lál­koz­tak a szak­em­be­rek, ahol a Szé­kely Nem­ze­ti Mú­ze­um adott ott­hont a ta­nács­ko­zás­nak. A szer­ve­zők vá­lasz­tá­sa nem vé­let­le­nül esett er­re a vá­ros­ra, hi­szen a ta­nács­ko­zás té­má­ja ép­pen a vá­ros név­adó­já­hoz, az­az Szent György­höz kö­tő­dött. A ta­nács­ko­zás ide­jén zaj­lott a vá­ros­ban a Szent Györ­gy Na­pok el­ne­ve­zé­sű több­na­pos ren­dez­vény­so­ro­zat is. Az Eu­ró­pa-szer­te is­mert és köz­ked­velt szent ne­ve szá­mos or­szág­ban több te­le­pü­lés ne­vé­ben is sze­re­pel, Szlo­vá­ki­á­ban ilyen pél­dá­ul Garam­szent­györ­gy, Poz­sonyszent­györ­gy stb. Szent Györ­gy nap­já­hoz – áp­ri­lis 24-hez – az egész eu­ró­pai kon­ti­nen­sen szá­mos szo­kás és hi­e­de­lem kap­cso­ló­dik, te­hát ide­á­lis té­ma egy nem­zet­kö­zi kon­fe­ren­cia szá­má­ra. A kon­fe­ren­ci­át a fő­szer­ve­ző, a bu­ka­res­ti Hun­ga­ro­ló­gi­ai Tan­szék ve­ze­tő­je, Zsig­mond Győ­ző nyi­tot­ta meg, majd őt kö­ve­tő­en Gaz­da Eni­kő, a sep­si­szent­györ­gyi Szé­kely Nem­ze­ti Mú­ze­um mun­ka­tár­sa, Ma­gyar Zol­tán a kö­zel­múlt­ban meg­je­lent Szent Györ­gy a ma­gyar kul­túr­tör­té­net­ben cí­mű kö­te­tét is­mer­tet­te. A könyv­be­mu­ta­tót kö­ve­tő­en szá­mos elő­adás hang­zott el, vál­ta­koz­va egy­szer ma­gyar, egy­szer pe­dig ro­mán nyel­ven. A sort Pócs Éva Szent Györ­gy és a bo­szor­ká­nyok kap­cso­la­tá­ról szó­ló elő­adá­sa nyi­tot­ta, majd Nico­lae Con­stan­ti­nes­cu bu­ka­res­ti pro­fes­­szor, a né­pi ka­len­dá­ri­um­ban elő­for­du­ló ka­to­na­szen­tek kul­tu­szá­ról be­szélt, kü­lö­nös te­kin­tet­tel Szent... --- ### Gaucsík István: Helyzetkép a szlovákiai magyar katolikus „levéltárakról” a kulturális intézményépítés tükrében - Published: 2007-06-29 - Modified: 2016-06-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/gaucsik-istvan-helyzetkep-a-szlovakiai-magyar-katolikus-leveltarakrol-a-kulturalis-intezmenyepites-tukreben/ - Kategóriák: Reflexió, Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2007, 2007/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: gaucsikistvan Szlo­vá­ki­á­ban a ma­gyar ka­to­li­kus kö­zös­ség nem ren­del­ke­zik önál­ló köz­gyűj­te­mé­nyi, le­vél­tá­ri vagy mú­ze­u­mi szer­ve­zet­tel, amely az 1918-tól meg­vál­to­zott szel­le­mi és tár­gyi em­lé­ke­zet „je­le­it” gyűj­te­né, rend­sze­rez­né, fel­dol­goz­ná és köz­ve­tí­te­né. Így te­hát a cím­be­li ki­fe­je­zés alat­t, fi­gye­lem­be vé­ve a ki­sebb­sé­gi ka­to­li­kus szer­ve­ze­ti há­ló­zat jel­lem­ző­it az egyes plé­bá­ni­ai le­vél­tá­ra­kat ért­jük. A prob­lé­ma gyö­ke­re ös­­sze­tett, hi­szen lát­nunk kell az ob­jek­tív té­nye­ző­ket, így a több­ség ki­sebb­ség­po­li­ti­kai gya­kor­la­tát, a dön­tés­köz­pon­tok­ból va­ló ki­szo­rí­tást, ki­ma­ra­dást, ugyan­ak­kor a szlo­vák ka­to­li­kus egy­ház nem ép­pen ki­sebb­ség­ba­rát ma­ga­tar­tá­sát; a má­sik ol­da­lon pe­dig a bel­ső, a ki­sebb­sé­gi ke­re­tek ál­tal be­ha­tá­rolt, be­szű­kült cse­lek­vé­si te­ret, a ki­sebb­sé­gi in­téz­mény­rend­szer fenn­tar­tá­sá­nak, foly­to­nos­sá­gá­nak, re­konst­ru­á­lá­sá­nak meg-meg­úju­ló igé­nyét a vál­lalt kö­zös­ség­épí­tés je­gyé­ben, ill. a kul­tu­rá­lis, et­ni­kai, nyel­vi és a kö­zös­sé­gen be­lü­li tö­rés­vo­na­la­kat. Írá­som el­ső ré­szé­ben nem vé­let­le­nül szen­te­lek na­gyobb fi­gyel­met a kul­tu­rá­lis in­téz­mé­nyi ke­ret­nek. Úgy gon­do­lom, hogy a jö­vő­be­li lev­éltársz­ervezési ak­ti­vi­tá­sok, ill. az irat­men­tés és irat­ren­de­zés eb­ben a fel­té­tel­rend­szer­ben va­ló­sul­hat meg. Az aláb­bi esz­me­fut­ta­tá­som négy na­gyobb egy­ség­re ta­go­ló­dik. Be­ve­ze­tés­kép­pen né­hány sta­tisz­ti­kai ada­tot köz­lök a ka­to­li­kus kö­zös­ség­re vo­nat­ko­zó­an, va­la­mint a tér­be­li-föld­raj­zi meg­osz­lást és a szer­ve­ze­ti jel­leg­ze­tes­sé­ge­ket mu­ta­tom be. Kü­lön ki­té­rek a szlo­vá­ki­ai ma­gyar kul­tu­rá­lis in­téz­mény­rend­szer köz­gyűj­te­mé­nyi ele­me­i­re. A ma­gyar ka­to­li­kus plé­bá­ni­ai irat­anya­gok meg­men­té­sé­nek, ren­de­zé­sé­nek prob­lé­má­ját a szlo­vák egy­há­zi le­vél­tá­ri tö­rek­vé­sek tük­ré­ben vizs­gá­lom. Vé­ge­ze­tül a ma­gyar nyel­vű, ill. ma­gyar prove­nien­ciájú anya­gok­kal kap­cso­lat­ban fel­me­rü­lő di­lem­má­kat és meg­ol­dá­si le­he­tő­sé­ge­ket kí­vá­nom át­te­kin­te­ni. A ki­sebb­sé­gi tu­do­má­nyos­ság hely­ze­tét vizs­gál­va meg­je­gye­zen­dő, hogy a ka­to­li­kus plé­bá­ni­ai le­vél­tá­ri fon­dok és sze­mé­lyi ha­gya­té­kok ka­tasz­te­ré­nek hi­á­nya alap­ve­tő­en meg­ha­tá­roz­za a je­len­le­gi szlo­vá­ki­ai ma­gyar ki­sebb­ség­tör­té­ne­ti ku­ta­tá­sok irány­vo­na­lát, amely most is még alap­ve­tő­en po­li­ti­ka­köz­pon­tú, a sé­rel­mi alap­ál­lást csak mos­ta­ná­ban kez­di le­vet­kőz­ni; úgy is fo­gal­maz­ha­tunk, hogy a... --- ### Kontra Miklós: Az anyanyelvű felsőoktatás előnyei és hátrányai, ahogy „a nép” látja - Published: 2007-06-29 - Modified: 2016-06-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/kontra-miklos-az-anyanyelvu-felsooktatas-elonyei-es-hatranyai-ahogy-a-nep-latja/ - Kategóriák: Agora, Szemle - Post Years: 2007, 2007/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: kontramiklos A ki­sebb­ség­ben élŐk anya­nyel­vű fel­sŐ­ok­ta­tá­sá­nak fon­tos­sá­gát hang­sú­lyoz­ni a Kár­pát-me­den­cei ma­gya­rok ese­té­ben bi­zo­nyá­ra fö­lös­le­ges, ezért er­re nem pa­zar­lom a szót. A rend­szer­vál­tá­sok után lét­re­jött ma­gya­rul (is) ok­ta­tó egye­te­mek és fŐ­is­ko­lák fon­tos sze­re­pet töl­te­nek be a ma­gyar ér­tel­mi­ség kép­zé­sé­ben, jól szol­gál­ják a ki­sebb­sé­gi ma­gya­rok azon tö­rek­vé­sét, hogy anya­nyelv­ükön ta­nul­has­sa­nak. Nem biz­tos azon­ban, hogy a ki­zá­ró­la­gos­ság, a csak ma­gya­rul ta­ní­tás a leg­cél­ra­ve­ze­tŐbb mód­ja a ki­sebb­sé­gi ma­gyar ér­tel­mi­ség kép­zé­sé­nek. Ha a szak­má­ju­kat leg­alább két nyel­ven (ál­lam­nyel­ven és ma­gya­rul) ma­gas szin­ten vé­gez­ni ké­pes ér­tel­mi­sé­gi­ek kép­zé­se a cé­lunk, ak­kor a két­nyel­vű­ség és a tan­nyelvválasztás kér­dé­se­it is ren­de­sen vé­gig kell gon­dol­nunk. As­­szi­mi­lá­ció, mig­rá­ció és két- vagy több­nyel­vű­ség bo­nyo­lult ös­­sze­füg­gé­se­it mi ma­gya­rok jó­val ke­vés­bé ért­jük an­nál, mint amit hely­ze­tünk in­do­kol­na. Az anya­nyel­vű ok­ta­tás­ról ál­ta­lá­ban és a ki­sebb­sé­gi ma­gya­rok ma­gyar nyel­vű fel­sŐ­ok­ta­tá­sá­ról kü­lö­nö­sen is, az utób­bi 10–15 év­ben elég so­kan nyil­vá­ní­tot­tak vé­le­ményt: töb­bek kö­zött egye­te­mi pro­fes­­szo­rok (or­vos­tól ma­gyar iro­dal­má­rig); po­li­ti­ku­sok (Po­zsony­tól Bu­ka­res­tig); ta­ná­rok, ta­ní­tók és di­á­kok; szü­lŐk és nagy­szü­lŐk; ma­gyar­or­szá­gi és szom­szé­dos ál­lam­be­li ma­gya­rok; szlo­vák na­ci­o­na­lis­ták és vaj­da­sá­gi ma­gyar nyelv­vé­dŐk; ok­ta­tás­ku­ta­tók és szo­ci­o­ló­gu­sok; 15 mil­lió ma­gyar­ról szó­no­ko­lók s olya­nok, akik tud­ják, há­nyan va­gyunk; az ame­ri­kai „Eng­lish only” po­li­ti­kai moz­gal­mat kö­ve­ten­dŐ­nek vé­lŐ ma­gyar po­li­ti­kus és a szlo­vák ál­lam­nyelv­tör­vény po­zi­tív­nak vélt vo­ná­sa­it rek­lá­mo­zó ma­gyar tu­dós – a fel­so­ro­lás még foly­tat­ha­tó len­ne. Rö­vi­den: e kér­dé­sek­rŐl „a nép” nyil­vá­nít vé­le­ményt, ab­ban az ér­te­lem­ben, ahogy a nyelv­tu­do­mány­ban de­fi­ni­ál­ják újab­ban a né­pet: azon em­be­rek­rŐl van szó, akik nem sze­rez­tek egye­te­mi dip­lo­mát nyel­vé­szet­bŐl, s ezért vé­le­mé­nyü­ket ilyen ta­nul­má­nyok nem be­fo­lyá­sol­ják. Ők a „nor­má­lis em­be­rek”, akik nem úgy gon­dol­koz­nak nyel­vi kér­dé­sek­rŐl, ahogy a ta­nult szak­em­be­rek gon­dol­koz­nak. Ők... --- ### Kiss-Szemán Zsófia: A szlovák Lohengrin. Pór Bertalan Kompozíció című képéről - Published: 2007-06-29 - Modified: 2016-06-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/kiss-szeman-zsofia-a-szlovak-lohengrin-por-bertalan-kompozicio-cimu-keperol/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2007, 2007/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: kissszemanzsofia Pór Ber­ta­lan (Bá­ba­szék , 1880–Bu­da­pest, 1964) a ma­gyar avant­gárd mű­vé­szet egyik ki­vá­ló kép­vi­se­lő­je, az 1911-ben meg­ala­kult Nyol­cak el­ne­ve­zé­sű cso­port tag­ja volt, s je­les port­ré­fes­tő­ként tart­ja őt szá­mon a ma­gyar művészettörténet-írás. 1 Mű­vé­sze­ti ta­nul­má­nya­it kö­ve­tően2 – olasz­or­szá­gi ta­nul­mány­út­ját le­szá­mít­va (1903– 1907) – 1919-ig Bu­da­pes­ten élt és dol­go­zott, ak­tí­van vett részt a mű­vé­sze­ti élet­ben, a ké­sei tí­zes évek­ben a Mű­csar­nok és más ki­ál­lí­tó­ter­mek ál­lan­dó sze­rep­lő­je lett. 1911-től a Nyol­cak cso­port tag­ja­ként el­kö­te­lez­te ma­gát az avant­gárd mel­lett. Ez a cso­port, mely­nek tag­jai – Berény Ró­bert, Czó­bel Bé­la, Czigány De­zső, Kern­stok Kár­oly, Márffy Ödön, Or­bán De­zső, Ti­ha­nyi La­jos és Pór Ber­ta­lan – 1909-től meg­ala­ku­lá­su­kig „keresők”-nek ne­vez­ték ma­gu­kat, gyö­ke­re­sen meg­vál­toz­tat­ta a ma­gyar fes­té­szet irá­nyát és fej­lő­dé­sét, köz­ve­tí­tő sze­re­pé­vel a plein air festészet és az avant­gárd kö­zött meg­te­rem­tet­te a mo­dern mű­vé­szet ki­bon­ta­ko­zá­sá­nak le­he­tő­sé­gét, s meg­ha­tá­ro­zó­vá vált az el­ső vi­lág­há­bo­rú­ig ter­je­dő idő­szak stí­lu­sá­nak for­má­ló­dá­sá­ban. A Nyol­cak fes­té­sze­té­nek kö­szön­he­tő­en tu­dott be­kap­cso­lód­ni a kö­vet­ke­ző idő­szak mű­vész­nem­ze­dé­ke a nem­zet­kö­zi áram­la­tok­ba, ezek vív­má­nya­it szer­ve­sen be­épí­te­ni a ma­gyar mű­vé­szet­be, s ez­zel pár­hu­za­mo­san ki­ala­kí­ta­ni sa­ját, egyé­ni fes­té­sze­té. Pór Ber­ta­lan a Nyol­cak cso­port mar­káns egyé­ni­sé­gé­vé vált. „Pór Ber­ta­lant te­het­sé­ge két irány­ban vonz­za: az elem­ző, rész­le­te­ző port­rék és a mély lé­leg­ze­tű, mo­nu­men­tá­lis kom­po­zí­ci­ók fe­lé. Mind­két té­má­nál tár­sa­dal­mi, hu­má­nus ér­dek­lő­dés ve­ze­ti. Egy­ér­tel­mű­en hisz a tár­sa­da­lom át­for­má­lá­sá­ban, nem száll­ják meg két­sé­gek, mint Berényt, és nem fog­lal­ják le an­­nyi­ra az el­mé­le­tek, mint Kern­stokot. Stí­lu­sá­ban ural­ko­dik a raj­zos jel­leg, mint ahogy raj­zai élet­mű­vé­ben leg­alább olyan lé­nye­ges sze­re­pet ját­sza­nak, mint fest­mé­nyei. A raj­zos­ság bi­zo­nyos sze­ces­­szi­ós vo­ná­sok­kal öt­vö­ző­dik mű­vé­sze­té­ben. Így mo­nu­men­tá­lis ál­ma­i­ban ter­mé­szet­sze­rű­leg fel­tűn­nek sti­li­zált fi­gu­rák, ame­lyek ugyan­ak­kor erő­tel­je­sek is –... --- ### Lovisek Júlia: Pozsony utcaneveinek politikai indíttatású névváltoztatásai az első Csehszlovák Köztársaság megalakulása után - Published: 2007-06-29 - Modified: 2016-06-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/lovisek-julia-pozsony-utcaneveinek-politikai-indittatasu-nevvaltoztatasai-az-elso-csehszlovak-koztarsasag-megalakulasa-utan/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2007, 2007/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: lovisekjulia A név­ta­ni szak­iro­da­lom­ban köz­hely­nek szá­mít az a meg­ál­la­pí­tás, mely sze­rint a hi­va­ta­los ut­ca­név­adás hű­en tük­rö­zi a tár­sa­dal­mi-po­li­ti­kai vi­szo­nyo­kat. Így ért­he­tő, hogy Po­zsony ut­ca­ne­vei a tör­té­ne­lem fo­lya­mán a po­li­ti­kai és ide­o­ló­gi­ai ha­tá­sok nyo­mán gyak­ran mó­do­sul­tak. Ezek a vál­to­zá­sok azon­ban csak a nem­ze­ti ön­tu­dat­ra va­ló éb­re­dés ko­rá­tól vol­tak po­li­ti­ka­i­lag tu­da­to­sak. Po­zsony ese­té­ben ezt a kor­sza­kot az 1848-as for­ra­da­lom­tól da­tál­hat­juk. A ko­ráb­bi idő­szak­ok­ra jel­lem­ző ut­ca­ne­vek úgy­ne­ve­zett ter­mé­sze­tes ut­ca­név­ként ke­let­kez­tek. A ter­mé­sze­tes el­ne­ve­zé­sek jel­lem­ző­je, hogy az el­ne­ve­zés nem tu­da­tos, in­kább ösz­tö­nös. Az el­ne­ve­ző kö­zös­ség nem tu­laj­don­ne­vet akar ad­ni, ha­nem csak meg­je­lö­li va­la­mely tu­laj­don­sá­gá­val az il­le­tő te­rü­let­részt, hogy meg­kü­lön­böz­tes­se a töb­bi­től. A tu­laj­don­név­vé vá­lás már má­sod­la­gos fej­le­mény (vö. Kál­mán 1989, 161). Az így ke­let­ke­zett ut­ca­név min­dig kap­cso­lat­ban van kör­nye­ze­té­vel. Pl. a Mi­hály ka­pu ut­ca va­ló­ban a Mi­hály ka­pu­hoz ve­ze­tett, a Kór­ház ut­cá­ban meg­ta­lál­ha­tó volt a kór­ház, és a Nyer­ges ut­cá­ban va­ló­ban a nye­reg­ké­szí­tők mű­he­lyei vol­tak. Az így ke­let­ke­zett ne­vek kö­zös­sé­gi ere­de­tű­ek, nem a vá­ros ve­ze­tő­sé­ge ad­ta, in­kább csak tu­do­má­sul vet­te a kö­zös­ség­ben ki­ala­kult ut­ca­ne­ve­ket. Po­zsony ese­té­ben a la­kos­ság nem­ze­ti­sé­gi ös­­sze­té­te­lé­re va­ló te­kin­tet­tel ezek a ne­vek né­met és pár­hu­za­mo­san ma­gyar nyel­ven vol­tak hasz­ná­la­to­sak. A hi­va­ta­los ira­tok­ban, pl. az adó­fi­ze­tők lis­tá­ján több­nyi­re a né­met ut­ca­név sze­re­pelt, de a köz­hasz­ná­lat­ban meg­volt a ma­gyar meg­fe­le­lő­je is. Pl. Schmiedgasse – Ko­vács ut­ca, Brod­platz – Ke­nyér­pi­ac, Rauch­fangkehrer Gasse – Ké­mény­sep­rő ut­ca, Nachti­galen Weg – Csa­lo­gány­völ­gyi út. Ez a két­nyel­vű­ség „bé­ké­sen meg­fért egy­más mel­lett”, nem kon­ku­rál­tak egy­más­sal a kü­lön­bö­ző nyel­vű el­ne­ve­zé­sek. Eb­ben az idő­ben az ut­ca­név­vál­to­zás­ok az ut­cák ter­mé­sze­tes kör­nye­ze­té­nek vagy sze­re­pé­nek vál­to­zá­sa­i­ból ered­tek, pl. 1658: Boza­pi­ac > 1872: Zöld­pi­acz > 1877:... --- ### Misad Katalin: A szlovák nyelv oktatásának helyzete alap- és középiskoláinkban - Published: 2007-06-29 - Modified: 2016-06-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/misad-katalin-a-szlovak-nyelv-oktatasanak-helyzete-alap-es-kozepiskolainkban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2007, 2007/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: misadkatalin 1. Be­ve­ze­tés A ha­zai ma­gyar tan­nyel­vű alap- és kö­zép­is­ko­lák­ban fo­lyó szlo­vák­nyelv-ok­ta­tás szín­vo­na­la kö­rü­li vi­ta több év­ti­zed­re te­kint vis­­sza. Időn­ként – ál­ta­lá­ban az ép­pen ak­tu­á­lis po­li­ti­kai-tár­sa­dal­mi hely­zet függ­vé­nyé­ben – erő­re kap, más­kor el­hal­kul. Az vi­szont tény, hogy alap- és kö­zép­fo­kú is­ko­lá­ink­ban a több­sé­gi nyelv ok­ta­tá­sa több­nyi­re nem fe­lel meg a kom­mu­ni­ka­tív kom­pe­ten­cia kö­ve­tel­mé­nye­i­nek, ezért ese­ten­ként igen sze­rény ered­mé­nyes­ség jel­lem­zi. A szlo­vák nyelv és iro­da­lom ok­ta­tá­sá­nak ügyé­vel fog­lal­ko­zó szak­em­be­rek, szak­mai cso­por­tok és bi­zott­sá­gok, il­let­ve in­téz­mé­nyek sze­rint a szó­ban for­gó tan­tárgy­nak az egyes is­ko­la­tí­pu­sok­ra vo­nat­ko­zó­an elő­írt óra­szá­mai ele­gen­dő­ek a szlo­vák nyelv kel­lő szin­tű el­sa­já­tí­tá­sá­hoz (az alap­is­ko­la al­só ta­go­za­tá­nak 1. év­fo­lya­má­ban az el­ső fél­év­ben 4, a má­so­dik­ban 5 órá­ban ta­nít­ják a szlo­vá­kot; a 2–4. év­fo­lyam­ban he­ti 5 órá­ban; a fel­ső ta­go­zat 8. év­fo­lya­má­ban he­ten­te 4, a töb­bi év­fo­lyam­ban he­ten­te 5 szlo­vák­órát tar­ta­nak; a gim­ná­zi­u­mok­ban, a szak­kö­zép­is­ko­lák­ban és a négy­éves kép­zést biz­to­sí­tó szak­mun­kás­kép­zők­ben 3, az érett­sé­gi vizs­ga nél­kül vég­ző­dő szak­mun­kás­kép­zők­ben 2 a he­ti szlo­vák­órák szá­ma) (lásd Sloven­ský jazyk. Uèeb­ný plán pre 1. –4. roèník ZŠ s vyuèo­vacím jazykom maïarským; Sloven­ský jazyk a li­te­ra­tú­ra. Uèeb­ný plán pre 5. –9. roèník ZŠ s vyuèo­vacím jazykom maïarským; Sloven­ský jazyk a li­te­ra­tú­ra. Uèeb­ný plán pre SŠ s vyuèo­vacím jazykom maïarským). De ak­kor va­jon mi le­het az oka a so­kat han­goz­ta­tott si­ker­te­len­ség­nek? A pe­da­gó­gus­tár­sa­da­lom gyak­ran egy­más­ra mu­to­gat: me­lyik ta­go­zat vagy is­ko­la mit ta­ní­tott, il­let­ve in­kább mit nem ta­ní­tott meg a ta­nu­lók­nak, s ki a fe­le­lős az is­ko­lás­ko­rú­ak ki­elé­gí­tő­nek is csak alig ne­vez­he­tő szlo­vák­nyelv-tu­dá­sá­ért. (A szü­lő köz­ben így ér­vel: ha a ma­gyar is­ko­lá­ban nem ta­nít­ják meg a gyer­me­két szlo­vá­kul, kény­te­len lesz... --- ### Klamár Zoltán: A Magyarkanizsán élő etnikumok térkijelölő gyakorlata a 18–20. században - Published: 2007-06-29 - Modified: 2016-06-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/klamar-zoltan-a-magyarkanizsan-elo-etnikumok-terkijelolo-gyakorlata-a-18-20-szazadban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2007, 2007/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: klamarzoltan „Tá­vol le­gyen más­ban di­cse­ked­nem, mint a mi Urunk Jé­zus Krisz­tus ke­reszt­jé­ben. ” (Pál le­ve­le a galátákhoz 6,14) A vá­ros et­ni­kai tér­szer­ke­ze­té­nek vál­to­zá­sa A kis­táj köz­pont­já­nak szá­mí­tó, a Kö­rös-pa­tak és a Ti­sza ha­tá­rol­ta ár­té­ri te­ra­szon fek­vő te­le­pü­lés – mely 1920-tól a Szerb–Horvát–Szlovén Ki­rály­ság­hoz, majd az idők fo­lya­mán a szét­esett Ju­go­szlá­vi­á­tól a Szerb Köz­tár­sa­ság­hoz ke­rült – az Ár­pád-kor­tól a tö­rök el­le­ni fel­sza­ba­dí­tó há­bo­rúk Bács­ká­ra va­ló ki­ter­je­dé­sé­ig fo­lya­ma­to­san la­kott volt. 1 1686-tól azon­ban az át­vo­nu­ló se­re­gek és az időn­két por­tyá­zó ki­sebb csa­pa­tok ál­lan­dó­an ve­szé­lyez­tet­ték a te­le­pü­lé­sen la­kók lé­tét és va­gyo­ni biz­ton­sá­gát. Alig hagy­ták el Ókanizsát2 és sok más Ti­sza men­ti hely­sé­get ad­di­gi la­kói, már­is újab­bak ér­kez­tek a he­lyük­re: 1687 de­cem­be­ré­ben és 1688 ja­nu­ár­já­ban az el­nép­te­le­ne­dett te­le­pü­lé­se­ket ka­to­nás­ko­dó szer­bek fog­lal­ták el. 3 A la­kos­ság­cse­re gyors le­zaj­lá­sát a vi­dé­ken já­ró tér­ké­pész, Johann Kristof Müller 1706-os da­tá­lá­sú tér­ké­pe – Markt alt Ka­ni­sa – ugyan nem je­lö­li, de a rész­le­tes ut­ca­há­ló­zat­ból azt a kö­vet­kez­te­tést von­hat­juk le, hogy a be­köl­tö­zők a szel­lem­vá­ros­ban gyor­san ki­ja­vít­ha­tó la­kó­épü­le­te­ket, temp­lo­mo­kat talál­hat­tak. 4 A szer­bek fo­lya­ma­tos be­köl­tö­zé­se a két zen­tai csa­ta kö­zött azt ered­mé­nyez­te, hogy a 17–18. szá­zad for­du­ló­já­ra a táj tel­je­sen el­ve­szí­tet­te ma­gyar la­kos­sá­gi több­ségét. 5 A vi­dék pol­gá­ro­sí­tá­sa az ural­ko­dó Má­ria Te­ré­zia ál­tal ös­­sze­hí­vott 1741. évi or­szág­gyű­lé­sen mon­da­tott ki. 6 A me­gyei jog­ha­tó­ság a te­rü­let be­ke­be­le­zé­sé­re több­ször is kí­sér­le­tet tett, de a Ha­di­ta­nács vo­na­ko­dott tel­je­sí­te­ni a me­gye ál­tal kikénysz­e­rített ural­ko­dói in­téz­ke­dést, és 1743-ban Ókanizsát és Martonost még tisz­tán ha­tár­őr-te­le­pü­lés­nek tar­tot­ták, me­lyek – a ta­nács sze­rint – nem vol­tak me­gyei jog­ha­tó­ság alá von­ha­tók. A pol­gá­ro­sí­tást meg­elő­ző­leg, a szerb ha­tár­őrök vá­laszt­hat­tak, hogy hely­ben... --- ### Veres Tímea: Tuka politikai visszatérése - Published: 2007-06-29 - Modified: 2016-06-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/veres-timea-tuka-politikai-visszaterese/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2007, 2007/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: verestimea A há­bo­rús szlo­vák ál­lam­ról a má­so­dik vi­lág­há­bo­rú utá­ni évek­ben nem­igen em­lé­kez­tek meg a cseh­szlo­vák nem­ze­ti esz­me to­vább­vi­vői. Beneš úgy érez­te, hogy az 1939 és 1945 kö­zött mű­kö­dő önál­ló Szlo­vá­kia po­li­ti­ká­já­nak kép­vi­se­lői fő­ben­já­ró bűnt kö­vet­tek el az egy­sé­ges cseh­szlo­vák nem­zet esz­mé­je el­len, ez­ál­tal sze­mé­lye­sen Beneš el­len is, aki ab­szo­lút mó­don azo­no­sult ez­zel az esz­mé­vel. Ma­nap­ság egy­re több könyv je­le­nik meg er­ről az idő­szak­ról és fon­tos sze­rep­lő­i­ről, akik kö­zé két­ség­kí­vül Vojtech Tuka is tar­to­zik. Tár­ca nél­kü­li mi­nisz­ter­ből lett mi­nisz­ter­el­nök, de egy ide­ig a bel­ügyet is ő irá­nyí­tot­ta. A salz­bur­gi ta­lál­ko­zó (1940 jú­li­u­sa) után el­lát­ta a kül­ügy­mi­nisz­te­ri posz­tot is. Jozef Tiso mel­lett ő volt Szlo­vá­kia má­so­dik leg­fon­to­sabb em­be­re. Tuka el­lent­mon­dá­sos fi­gu­rá­ja a szlo­vák tör­té­ne­lem­nek. Ir­re­den­tá­nak, ma­gyar ér­zel­mű­nek tar­tot­ták, ugyan­ak­kor szlo­vák ha­za­fi­nak, már­tír­nak, a szlo­vák önál­ló­ság aty­já­nak is. Ta­lán so­kak előtt nem is­me­ret­len, hogy Tuka, aki 1922-től a Szlo­vák Nép­párt tag­ja volt, 1928. ja­nu­ár 1-jén Vac­u­um iuris cím­mel egy ta­nul­mányt, ál­lam­po­li­ti­kai el­mél­ke­dést kö­zölt a Slovák cí­mű na­pi­lap ha­sáb­ja­in. A so­kat vi­ta­tott ta­nul­mány lé­nye­ge az volt, hogy az 1918. ok­tó­ber 30-án el­fo­ga­dott turóc­szent­már­toni ki­ált­vány­nak van egy tit­kos jegy­ző­köny­ve, mely sze­rint a cse­hek és a szlo­vá­kok kö­zöt­ti ál­lam­jo­gi vi­szonyt tíz év el­tel­té­vel felül kell vizs­gál­ni. Ha ez nem tör­tén­ne meg, va­c­u­um iuris, az­az jo­gi vá­kuum ala­kul­na ki 1928. ok­tó­ber 31-e után. A cikk nagy fel­há­bo­ro­dást vál­tott ki és a turóc­szent­már­toni gyű­lés részt­ve­vői is el­uta­sí­tot­ták. ők hang­sú­lyoz­ták, hogy lé­te­zik az a bi­zo­nyos jegy­ző­könyv – ame­lyet azon­ban sen­ki nem lá­tott – de nem a cseh fél szá­má­ra szer­kesz­tett ul­ti­má­tum for­má­já­ban. Sze­rin­tük Szlo­vá­kia ál­lam­jo­gi hely­ze­tét fo­lya­ma­to­san kell fe­lül­vizs­gál­ni, ha... --- ### Pomichal Richárd: Csehszlovákia és Magyarország viszonya az 1920-as években - Published: 2007-06-29 - Modified: 2016-06-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/pomichal-richard-csehszlovakia-es-magyarorszag-viszonya-az-1920-as-evekben/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2007, 2007/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: pomichalrichard Be­ve­ze­tés Je­len ta­nul­mány cél­ja be­mu­tat­ni Ma­gyar­or­szág és Cseh­szlo­vá­kia vi­szo­nyát az 1920-as évek­ben. Ez a 10 év több rö­vi­debb sza­kasz­ra oszt­ha­tó, mely­nek vég­ki­fej­le­te­ként egy gaz­da­sá­gi­lag és po­li­ti­ka­i­lag meg­erő­sö­dött Ma­gyar­or­szág fel­lép a tri­a­no­ni dik­tá­tum el­len. Az ún. beth­le­ni kon­szo­li­dá­ci­ót az 1929-ben ki­tört vi­lág­gaz­da­sá­gi vál­ság rop­pant­ja meg, mely­nek kö­vet­kez­té­ben Beth­len Ist­ván 1931-ben le­mond a mi­nisz­ter­el­nök­ség­ről. A tri­a­no­ni bé­ke az el­kö­vet­ke­ző évek­ben alap­ve­tő­en meg­ha­tá­roz­ta Ma­gyar­or­szág kül­po­li­ti­ká­ját. A re­ví­zió mö­gé min­den le­gá­lis po­li­ti­kai párt és a kor­szak ös­­szes kor­má­nya fel­so­ra­ko­zott. Ugyan­ak­kor a po­li­ti­kai elit nagy ré­sze tisz­tá­ban volt az­zal, hogy a te­rü­le­ti új­ra­ren­de­ző­dés­hez nem csak ked­ve­ző nem­zet­kö­zi hely­zet, ha­nem nagy­ha­tal­mi tá­mo­ga­tás is szük­sé­ges. Új ál­lam szü­le­tik A Cseh­szlo­vák Köz­tár­sa­ság új ál­lam­ként je­lent meg Kö­zép-Eu­ró­pá­ban. A ko­ráb­ban a Mo­nar­chia oszt­rák fe­lé­hez tar­to­zó Cseh­or­szá­gon, Mor­va­or­szá­gon és Szi­lé­zia na­gyob­bik ré­szén kí­vül ma­gá­ban fog­lal­ta a tör­té­nel­mi Ma­gyar­or­szág észa­ki te­rü­le­te­it is, az ún. Fel­vi­dé­ket egé­szen a Du­ná­ig és a Ti­szá­ig, to­váb­bá Al­só-Auszt­ri­á­nak két (Valticko, Vltorazsko), Né­met­or­szág­nak pe­dig egy (Hluèinsko) ki­sebb da­rab­ját (Popély 1990). Cseh­szlo­vá­ki­á­hoz 61 716 km2 és 3 520 000 la­kos ke­rült a tör­té­nel­mi Ma­gyar­or­szág­ból, eb­ből kb. 1 mil­lió 67 ezer ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű. A tri­a­no­ni dik­tá­tum ér­tel­mé­ben Ma­gyar­or­szág 11 vár­me­gyé­jé­nek tel­jes te­rü­le­te, to­váb­bi 11-nek ki­sebb-na­gyobb ré­szei ke­rül­tek a Cseh­szlo­vák Köz­tár­sa­ság fenn­ha­tó­sá­ga alá. Az 1910-es nép­szám­lá­lá­si ada­tok sze­rint a „szlo­vák” or­szág­rész­ben 896 721, míg Kár­pát­al­ján 174 482 ma­gyar élt (Popély 1990). A ma­gyar­ság dön­tő ré­sze az új ha­tár men­tén, a Po­zsony­tól Nagyka­posig hú­zó­dó ös­­sze­füg­gő sáv­ban volt ta­lál­ha­tó, de je­len­tős volt a ma­gya­rok szá­ma a szlo­vák több­sé­gű me­gyék vá­ro­sa­i­ban is, pél­dá­ul Besz­ter­ce­bá­nyán, Trenc­sén­ben, Eper­je­sen, Kés­már­kon. Kár­pát­al­ja csat­la­ko­zá­sa a há­bo­rú vé­gé­ig nem... --- ### Michal Štefanský: A szlovákiai magyar kisebbség 1945–1949 közötti helyzetének külpolitikai összefüggései - Published: 2007-06-29 - Modified: 2016-06-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/michal-stefansky-a-szlovakiai-magyar-kisebbseg-1945-1949-kozotti-helyzetenek-kulpolitikai-osszefuggesei/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2007, 2007/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: stefanskymichal A má­so­dik vi­lág­há­bo­rú fo­lya­mán kü­lön­fé­le el­kép­ze­lé­sek szü­let­tek a jö­vő­be­ni Eu­ró­pa és a vi­lág el­ren­de­zé­sé­ről. A há­bo­rú utá­ni Kö­zép-Eu­ró­pá­val kap­cso­la­tos el­gon­do­lá­sok kö­zös ve­le­já­rói vol­tak a nem­ze­ti, te­hát a nem­ze­ti­sé­gi ki­sebb­sé­gek nél­kü­li ál­la­mok lét­re­ho­zá­sá­ra vo­nat­ko­zó né­ze­tek és kon­cep­ci­ók. Ezek a né­met ki­sebb­ség­nek Cseh­szlo­vá­ki­á­val és Len­gyel­or­szág­gal szem­be­ni il­lo­já­lis ma­ga­tar­tá­sá­ra re­a­gál­va kris­tá­lyo­sod­tak ki. A né­met ki­sebb­ség cseh­szlo­vá­ki­ai hely­ze­té­nek a mün­che­ni egyez­mény sze­rin­ti ren­de­zé­sé­re irá­nyu­ló tö­rek­vés ku­dar­ca és Len­gyel­or­szág meg­tá­ma­dá­sa nem­csak a két vi­lág­há­bo­rú kö­zöt­ti kü­lön­fé­le nem­zet­kö­zi meg­ál­la­po­dá­sok­ban rög­zí­tett ki­sebb­ség­vé­de­lem el­uta­sí­tá­sá­hoz ve­ze­tett, ha­nem olyan né­ze­tek meg­fo­gal­ma­zá­sá­hoz is, ame­lyek a kö­zép-eu­ró­pai ál­la­mok sta­bi­li­tá­sá­nak biz­to­sí­tá­sát nem­ze­ti, nem­ze­ti­sé­gi ki­sebb­ség nél­kü­li ál­la­mok ré­vén szor­gal­maz­ták. Nem cse­kély sze­re­pet ját­szott eb­ben az a tény, hogy a cseh­szlo­vá­ki­ai és a len­gyel­or­szá­gi né­met ki­sebb­ség be­hó­dolt a ná­ci pro­pa­gan­dá­nak, és ré­sze lett a ná­ci Né­met­or­szág ter­ve­i­nek meg­va­ló­sí­tá­sá­ban. Ma­gyar­or­szág a ma­gyar­lak­ta te­rü­le­tek vis­­sza­szer­zé­sé­re tö­re­ked­ve Né­met­or­szág csat­ló­sá­vá vált, és kikénysz­erítette a ha­tár­re­ví­zi­ót. A nem­ze­ti ál­la­mok lét­re­ho­zá­sá­nak gon­do­la­ta 1939 vé­gén a brit kül­ügy­mi­nisz­té­ri­um­ban fo­gant. Ezt Edvard Beneš a brit mi­nisz­té­ri­um­ban 1940 már­ci­u­sá­ban tar­tott ta­nács­ko­zá­son, amely­re őt is meg­hív­ták, utó­pi­á­nak ne­vez­te, de 1942-től kez­dő­dő­en már tel­jes len­dü­let­tel szor­gal­maz­ta a ki­te­le­pí­tést. A nem­ze­ti ál­la­mok lét­re­ho­zá­sá­nak brit kon­cep­ci­ó­ját ma­gá­é­vá tet­te az USA és a Szov­jet­unió is. A ha­zai el­len­ál­lá­si moz­ga­lom­ban a kom­mu­nis­ták utol­só­ként azo­no­sul­tak a né­me­tek ki­te­le­pí­té­sé­re és a nem­zet­ál­lam ki­ala­kí­tá­sá­ra vo­nat­ko­zó né­ze­tek­kel. A la­kos­ság­cse­re ge­ne­zi­sé­nek a szá­lai is Nagy-Bri­tan­ni­á­hoz kö­tőd­nek. A Gö­rög­or­szág és Tö­rök­or­szág kö­zött 1923-ban tör­tént la­kos­ság­cse­rét Nagy-Bri­tan­nia po­zi­tí­van ér­té­kel­te. A kény­szer­te­le­pí­té­se­ket ked­ve­ző­en fo­gad­ták, a nem­ze­ti­sé­gi­leg ve­gyes te­rü­le­tek ho­mo­ge­ni­zá­lá­sát szol­gá­ló mód­szert lát­va ben­ne, amely a ré­gi­ók sta­bi­li­zá­lá­sá­nak pon­to­san de­fi­ni­ált és kö­rül­ha­tá­rolt or­szá­gok lét­re­ho­zá­sá­val fel­tá­ru­ló út­ját egyen­ge­ti. A gö­rög–tö­rök... --- ### Bukovszky László: Menekültügy Komárom vármegyében a második világháború végén - Published: 2007-06-29 - Modified: 2016-06-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/bukovszky-laszlo-menekultugy-komarom-varmegyeben-a-masodik-vilaghaboru-vegen/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2007, 2007/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: bukovszkylaszlo A má­so­dik vi­lág­há­bo­rú utol­só évé­nek ese­mé­nyei több ér­te­lem­ben meg­vál­toz­tat­ták az ad­dig hasz­ná­la­tos ál­ta­lá­nos fo­gal­mak és ér­ték­ren­dek ér­tel­me­zé­sét. Ér­vé­nyes ez a meg­ál­la­pí­tás a me­ne­kült­ügy kér­dé­sé­re is, hi­szen a vi­lág­há­bo­rú kez­de­té­től 1944 ko­ra ta­va­szá­ig ki­ala­kult ke­ze­lé­si me­cha­niz­mus egy röp­ke pil­la­nat alatt meg­vál­to­zott, an­nak min­den ve­le­já­ró­já­val együt­t. Ad­dig míg 1938-tól a me­ne­kült­ügy Ma­gyar­or­szá­gon a kül­föld­ről ér­ke­zett ma­gyar és egyéb nem­ze­ti­sé­gű­ek át­me­ne­ti el­he­lye­zé­sé­nek biz­to­sí­tá­sá­ra ter­jedt ki, 1944 ta­va­szá­tól a had­mű­ve­le­ti ese­mé­nyek mi­att el­ső­sor­ban Bu­da­pest­ről, majd az or­szág ke­le­ti, dél­ke­le­ti te­rü­le­te­i­ről ér­ke­zett pol­gá­ri la­kos­ság el­he­lye­zé­se más ko­or­di­ná­ták kö­zé he­lyez­te a me­ne­kült­ügy kér­dé­sé­nek ke­ze­lé­sét. Ép­pen ezért a ma­gyar­or­szá­gi me­ne­kült­ügy kér­dé­sét 1944 ta­va­szá­tól 1945 ta­va­szá­ig bi­zo­nyos idő­be­ni át­fe­dés­sel há­rom sza­kasz­ra le­het osz­ta­ni: 1. sza­kasz: lég­ol­tal­mi ki­ürí­tés (1944. áp­ri­lis–ősz); 2. sza­kasz: had­mű­ve­le­ti kiűrítés (1944. ok­tó­ber ele­je–1945. már­ci­us); 3. sza­kasz: né­met­or­szá­gi ki­te­le­pí­tés, ki­te­le­pü­lés (1944. de­cem­ber–már­ci­us). E há­rom, ma­gá­ban is önál­ló kér­dés­kör be­mu­ta­tá­sá­ra sze­ret­nénk most vál­lal­kozni, ki­tér­ve azok­ra az ál­ta­lá­nos ér­vé­nyű or­szá­gos és me­gyei ren­del­ke­zé­sek­re, ame­lyek Ko­má­rom vár­me­gye a Du­ná­tól észak­ra el­te­rü­lő te­rü­le­té­nek me­ne­kült­ügyét ren­dez­ték 1944–1945-ben. 1 A lég­ol­tal­mi ki­ürí­tés idő­sza­ka Az el­ső lé­gi­tá­ma­dás a fő­vá­rost érte 1944. áp­ri­lis 3-án. A hó­nap hát­ra­le­vő ré­szén az ame­ri­kai és a brit lé­gi­erő a bu­da­pes­ti és a győ­ri re­pü­lő­te­re­ket és ipa­ri lé­te­sít­mé­nye­ket bom­báz­ta, majd a szö­vet­sé­ge­sek part­ra­szál­lá­sá­nak elő­ké­szí­té­se kap­csán jú­ni­us 2-án nagy ere­jű lé­gi­tá­ma­dás ér­te az egész or­szá­got. 2 Az el­ső bom­ba­tá­ma­dás után – 1944. áp­ri­lis 5-én – a kor­mány Bu­da­pest egyes ke­rü­le­te­i­nek ki­ürí­té­sé­ről és az Or­szá­gos Ki­ürí­té­si Kor­mány­biz­tos­ság meg­szer­ve­zé­sé­ről dön­tött. A ki­ürí­tés meg­szer­ve­zé­sét kor­mány­biz­tos­ként Vö­rös Gé­za ve­zér­őr­nagy irá­nyí­tot­ta, akit hi­va­ta­lá­ban 1944. jú­ni­us 1-jé­től Szur­may La­jos vál­tott fel. A bom­bá­zá­sok mi­att ki­te­le­pí­tett bu­da­pes­ti­e­ket... --- ### László Béla: A bolognai folyamat hatása a szlovákiai és szlovákiai magyar felsőoktatásra - Published: 2007-06-29 - Modified: 2016-06-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/laszlo-bela-a-bolognai-folyamat-hatasa-a-szlovakiai-es-szlovakiai-magyar-felsooktatasra/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2007, 2007/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: laszlobela 1. Be­ve­ze­tő Az 1999. jú­ni­us 19-én 29 eu­ró­pai or­szág ok­ta­tá­si mi­nisz­te­re ál­tal alá­írt bo­lo­gnai nyi­lat­ko­zat in­dí­tot­ta el az eu­ró­pai fel­ső­ok­ta­tás har­mo­ni­zá­lá­sá­nak, át­ala­ku­lá­sá­nak gya­kor­la­ti meg­va­ló­sí­tá­sát. Et­től kezd­ve be­szél­he­tünk „bo­lo­gnai fo­lya­mat”-ról, amely­nek el­sőd­le­ges cél­ja az eu­ró­pai fel­ső­ok­ta­tá­si rend­sze­rek ös­­sze­han­go­lá­sa, har­mo­ni­zá­lá­sa – sok­ré­tű­sé­gük és szí­nes­sé­gük meg­tar­tá­sa mel­lett –, amely­nek kö­szön­he­tő­en von­zób­bá, att­rak­tí­vab­bá vál­hat az eu­ró­pai fel­ső­ok­ta­tás. E lát­szó­lag el­lent­mon­dá­sos ten­den­ci­ák köz­ti össz­hang meg­te­rem­té­se je­len­ti az Eu­ró­pai Fel­ső­ok­ta­tá­si Tér­ség ki­ala­kí­tá­sát, ame­lyet a nyi­lat­ko­zat alá­írói 2010-ig kí­ván­nak meg­va­ló­sí­ta­ni (Sprievodca... 2006, 8). A bo­lo­gnai fo­lya­mat meg­va­ló­sí­tá­sá­nak szem­pont­já­ból azon­ban nem ér­dek­te­len rö­vi­den szól­ni az okok­ról és az előz­mé­nyek­ről. A vi­lág­mé­re­tű glob­al­izá­ció gaz­da­sá­gi és po­li­ti­kai át­ren­de­ző­dé­sek­hez ve­ze­tett. Az USA, Ja­pán, majd a dél­ke­let-ázsi­ai or­szá­gok, s az utób­bi idő­ben Kí­na és In­dia gaz­da­sá­gi-tech­no­ló­gi­ai si­ke­rei a nyu­gat-eu­ró­pai or­szá­gok kö­ré­ben fel­erő­sí­tet­ték a gaz­da­sá­gi-po­li­ti­kai in­teg­rá­ci­ós tö­rek­vé­se­ket. Az Eu­ró­pai Unió ki­ala­kí­tá­sá­nak fo­lya­ma­tá­ban, az eu­ró­pai gaz­da­ság ver­seny­ké­pes­sé­gé­nek meg­tar­tá­sa ér­de­ké­ben az utób­bi tíz év­ben a hang­súly fo­ko­za­to­san át­ke­rült a tár­sa­dal­mi kér­dé­sek­re, min­de­nek­előtt az em­be­ri erő­for­rás kér­dé­sé­re. En­nek egyik ös­­sze­te­vő­je a sza­bad mun­ka­erő áram­lá­sa, a mun­ka­vál­la­lók moz­gá­sa, amely­nek leg­főbb aka­dá­lyai az el­té­rő szak­kép­zé­si és fel­ső­ok­ta­tá­si rend­sze­rek, a kép­zé­sek tar­tal­mi kü­lön­bö­ző­sé­ge, ne­he­zen ös­­sze­ha­son­lít­ha­tó vol­ta s en­nélfog­va a vég­zett­sé­gek, a tu­do­má­nyos fo­ko­za­tok köl­csö­nös el­is­me­ré­sé­nek, el­fo­ga­dá­sá­nak ne­héz­sé­gei. A ver­seny­ké­pes gaz­da­ság ki­ala­kí­tá­sá­nak má­sik ös­­sze­te­vő­je a tu­dás­ala­pú tár­sa­da­lom, a ki­emel­ke­dő ku­ta­tá­si ered­mé­nye­ket pro­du­ká­ló szel­le­mi tel­je­sít­mény. A te­het­sé­ges ku­ta­tók, szak­em­be­rek szá­má­ra eh­hez ki­vá­ló ku­ta­tá­si, inf­rast­ruk­tu­rá­lis kör­nye­ze­tet szük­sé­ges biz­to­sí­ta­ni (Hrubos 2002). Csak egy eu­ró­pai nagy­sá­gú gaz­da­sá­gi és pi­a­ci tér tud­hat ver­seny­ké­pes ré­gi­ó­ként vá­la­szol­ni a vi­lág­mé­re­tű glob­al­izá­ció gaz­da­sá­gi és po­li­ti­kai ki­hí­vá­sa­i­ra. Ezért egy eu­ró­pai szin­tű fel­ső­ok­ta­tá­si-ku­ta­tá­si tér­ben kell jól gaz­dál­kod­ni az em­be­ri erő­for­rás­ok­kal, a... --- ### Impresszum 2007/2 - Published: 2007-06-29 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/impresszum-20072/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2007, 2007/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XI. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tanulmányok László Béla: A bolognai folyamat hatása a szlovákiai és szlovákiai magyar felsőoktatásra 3 Bukovszky László: Menekültügy Komárom vármegyében a második világháború végén 37 Michal Štefanský: A szlovákiai magyar kisebbség 1945–1949 közötti helyzetének külpolitikai összefüggései 51 Pomichal Richárd: Csehszlovákia és Magyarország viszonya az 1920-as években 63 Veres Tímea: Tuka politikai visszatérése 87 Klamár Zoltán: A Magyarkanizsán élő etnikumok térkijelölő gyakorlata a 18–20. században 101 Misad Katalin: A szlovák nyelv oktatásának helyzete alap- és középiskoláinkban 115 Lovisek Júlia: Pozsony utcaneveinek politikai indíttatású névváltoztatásai az első Csehszlovák Köztársaság megalakulása után 127 Kiss-Szemán Zsófia: A szlovák Lohengrin. Pór Bertalan Kompozíció című képéről 137 Agora Kontra Miklós: Az anyanyelvű felsőoktatás előnyei és hátrányai, ahogy „a nép” látja 147 Reflexió Gaucsík István: Helyzetkép a szlovákiai magyar katolikus „levéltárakról” a kulturális intézményépítés tükrében 153 Konferencia Szent György és napja a néphagyományban. Magyar–román néprajzi konferencia (Sepsiszentgyörgy, 2007. április 24–26. ) (L. Juhász Ilona) 159 A Kassák-kód (Sánta Szilárd–Benyovszky Krisztián) 163 --- ### Archivum Sala. A Pozsonyi Állami Levéltár Vágsellyei Fióklevéltárának Évkönyve (Pokreis Hildegarda) - Published: 2007-06-29 - Modified: 2016-06-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/archivum-sala-a-pozsonyi-allami-leveltar-vagsellyei-fiokleveltaranak-evkonyve-pokreis-hildegarda/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2007, 2007/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: pokreishildegarda Archivum Sala. A Po­zso­nyi Ál­la­mi Le­vél­tár Vágsellyei Fi­ók­le­vél­tá­rá­nak Év­köny­ve. So­ro­zat­szer­kesz­tő: Novák Ve­ro­ni­ka. Szer­kesz­tet­te: Gaucsík Ist­ván–Gál Mar­git. Vág­sellye, Po­zso­nyi Ál­la­mi Le­vél­tár Vágsellyei Fi­ók­le­vél­tár, 2004, 247 p. /Levéltári év­könyv, 1. / Szlo­vá­ki­á­ban alig ta­lál­koz­ha­tunk a le­vél­tá­rak te­vé­keny­sé­gét és mun­ká­juk ered­mé­nye­it be­mu­ta­tó ki­ad­vány­ok­kal. Több­nyel­vű vagy ese­tünk­ben két­nyel­vű, szlo­vá­kul és ma­gya­rul meg­je­le­nő kö­te­tek pe­dig nem is lé­tez­nek. A Po­zso­nyi Ál­la­mi Le­vél­tár Vágsellyei Fi­ók­le­vél­tá­rá­nak az el­ső év­köny­ve ezt a hi­ányt pró­bál­ja pó­tol­ni, ilyen szem­pont­ból a kez­de­mé­nye­zés je­len­tő­sé­ge vi­tat­ha­tat­lan. Az év­könyv, amely bo­rí­tó­ján az Ad usum publicum ki­fe­je­zést vi­se­li, és amely egy­ben a le­vél­tár mot­tó­ja, a Bel­ügy­mi­nisz­té­ri­um és Csáky Pál ak­ko­ri mi­nisz­ter­el­nök-he­lyet­tes tá­mo­ga­tá­sá­val je­lent meg. A kö­tet szer­ke­ze­ti fel­épí­té­se a kö­vet­ke­ző: Be­ve­ze­tés, Be­szá­mo­ló, Ta­nul­má­nyok, For­rá­sok, Könyv­is­mer­te­té­sek, re­cen­zi­ók. A ki­ad­vány szlo­vák nyel­ven is meg­je­lent. A le­vél­tá­rak alap­ve­tő fel­ada­tai kö­zé tar­to­zik a le­vél­tá­ri fondok és do­ku­men­tu­mok meg­őr­zé­se, gyűj­té­se és fel­dol­go­zá­sa, ku­tat­ha­tó­sá­guk biz­to­sí­tá­sa. A be­ve­ze­tő­ben Novák Ve­ro­ni­ka, a le­vél­tár igaz­ga­tó­nő­je er­re is ki­tér és rö­vi­den is­mer­te­ti a kö­tet tar­tal­mát, ugyan­ak­kor vá­zol­ja a le­vél­tár múlt­be­li szak­mai te­vé­keny­sé­gét és a mos­ta­ni ku­ta­tá­si-fel­dol­go­zá­si stra­té­gi­á­kat. A vágsellyei tu­do­má­nyos mű­hely 1995-től rend­sze­re­sen szer­vez szak­mai ren­dez­vé­nye­ket és ki­ál­lí­tá­so­kat. Az ed­di­gi kon­fe­ren­ci­á­kon el­hang­zott elő­adá­so­kat azon­ban még nem si­ke­rült meg­je­len­tet­ni, ezért me­rült fel egy önál­ló kö­tet gon­do­la­ta. A le­vél­tár te­vé­keny­sé­gé­ről szó­ló be­szá­mo­ló be­mu­tat­ja a le­vél­tár mű­kö­dé­sét, szer­ke­ze­ti fel­épí­té­sét. Az iro­dák, ill. a rak­tár­he­lyi­sé­gek a vágsellyei műemlékjellegű épü­let­ben, a Páz­mány Pé­ter-fé­le kas­tély­ban ta­lál­ha­tók. A kislúcsi ki­ren­delt­ség­ben, a Pálffy-kastélyban szin­tén rak­tá­rak kap­nak he­lyet. A be­szá­mo­ló­ban az igaz­ga­tó­nő ki­tér a fondképző szer­vek, az irat­ke­ze­lés és se­lej­te­zés el­len­őr­zé­sé­nek fon­tos­sá­gá­ra, a le­vél­tá­ri gyűj­te­mé­nyek fel­dol­go­zá­sá­nak me­ne­té­re, va­la­mint a se­géd­le­tek ki­dol­go­zá­sá­ra, a ku­ta­tó­szol­gá­lat­ra és... --- ### Ormos Mária: A gazdasági világválság magyar visszhangja (1929–1936) (Gaucsík István) - Published: 2007-06-29 - Modified: 2016-06-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/ormos-maria-a-gazdasagi-vilagvalsag-magyar-visszhangja-1929-1936-gaucsik-istvan/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2007, 2007/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: gaucsikistvan Or­mos Má­ria: A gaz­da­sá­gi vi­lág­vál­ság ma­gyar vissz­hang­ja (1929–1936). Bu­da­pest, Eöt­vös Kiadó–PolgART Könyv­ki­adó, 2004, 378 p. A gaz­da­sá­gi vi­lág­vál­ság ta­lán az egyik leg­ked­vel­tebb té­má­ja a gaz­da­ság­tör­té­net­nek. En­nek el­le­né­re, aho­gyan Rondo E. Cameron fo­gal­maz nagyívű vi­lág­gaz­da­sá­gi át­te­kin­té­sé­ben (A vi­lág­gaz­da­ság rö­vid tör­té­ne­te a kő­kor­szak­tól nap­ja­in­kig. Bu­da­pest, Ta­len­tum Kft. , 1994, 424–425. p. /Maecenas könyvek. /), egy­ér­tel­mű vá­laszt a ku­ta­tók nem tud­nak ad­ni ar­ra a kér­dés­re, hogy mi ve­ze­tett eh­hez a vál­ság­hoz. A vé­le­mé­nyek ugyan­is el­tér­nek, nincs egyet­ér­tés, hogy több nem­zet­kö­zi szin­tű po­li­ti­kai és gaz­da­sá­gi té­nye­ző egy­más­ra ha­tá­sa okoz­ta-e ezt a tár­sa­dal­mi­lag is dön­tő fon­tos­sá­gú ese­mény­so­ro­za­tot, eset­leg a pénz­ügyi fo­lya­ma­tok, a me­ző­gaz­da­ság de­pres­­szi­ó­ja vagy a fo­gyasz­tás vis­­sza­esé­se. Az okok kö­zé so­rol­ják töb­bek kö­zött az el­ső vi­lág­há­bo­rú utá­ni ren­de­zé­si fo­lya­mat nem­zet­ál­la­mi cél­ki­tű­zé­se­it, a gaz­da­sá­gi té­nye­zők po­li­ti­ku­sok ál­ta­li ig­no­rá­lá­sát, de a kis­ál­la­mi gaz­da­sá­gi na­ci­o­na­liz­mu­sok aka­dá­lya­it, a jó­vá­té­te­lek ügyét vagy az arany­va­lu­ta ös­­sze­om­lá­sát, ill. a szűk­lá­tó­kö­rű nem­ze­ti gaz­da­ság­po­li­ti­ká­kat. Or­mos Má­ria leg­újabb kö­te­te a fen­ti­ek­ben em­lí­tet­tek mi­att azért is ér­de­kes és iz­gal­mas ol­vas­mány, mert egé­szen más meg­kö­ze­lí­tést vá­laszt, nem ír a gaz­da­sá­gi vi­lág­vál­ság­ról, ha­nem ol­va­sa­tá­ban a vál­ság a kor­szak egyik leg­na­gyobb tár­sa­dal­mi és szel­le­mi ki­hí­vá­sa­ként és víz­vá­lasz­tó­ja­ként je­le­nik meg. Elem­zé­sé­nek köz­pon­ti té­má­ja ugyan a gaz­da­ság, azon­ban azt vizs­gál­ja, hogy a ma­gyar ér­tel­mi­ség, ho­gyan re­a­gált és mi­lyen vá­la­szo­kat adott er­re a je­len­ség­re. A szer­ző egy el­sül­­lyedt és el­fe­lej­tett in­tel­lek­tu­á­lis vi­lá­got tár elénk: „Ti­pi­kus­nak te­kint­he­tő, hogy a ma­gyar tör­té­ne­lem nagy meg­ráz­kód­ta­tá­sai rend­re ma­guk alá te­met­ték az ép­pen nem »poli­tikaképes« író-vi­tá­zó ér­tel­mi­sé­gi kö­zös­sé­ge­ket, ame­lyek pe­dig bő­vel­ked­tek mű­velt, ol­va­sott és bá­tor gon­dol­ko­dók­ban, akik új esz­mé­ket ér­lel­tek, vagy nem ri­ad­tak visz­sza az új... --- ### Paládi-Kovács Attila (szerk.): A nemzetiségek néprajzi felfedezői (Kocsis Aranka) - Published: 2007-06-29 - Modified: 2016-06-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/paladi-kovacs-attila-szerk-a-nemzetisegek-neprajzi-felfedezoi-kocsis-aranka/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2007, 2007/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: kocsisaranka A nem­ze­ti­sé­gek nép­raj­zi fel­fe­de­zõi. Vá­lo­gat­ta, szer­kesz­tet­te, az élet­raj­zo­kat és a be­ve­ze­tõ ta­nul­mányt ír­ta Paládi-Kovács At­ti­la. Bu­da­pest, Aka­dé­mi­ai Ki­adó, 2006, 323 p. Kü­lö­nös, a sors akár gro­teszk fin­to­ra­ként is ér­tel­mez­he­tõ vol­na, hogy mi­köz­ben a fe­u­da­liz­mus hos­­szú év­szá­za­dai alatt a ren­di tár­sa­da­lom ki­vált­sá­gos, ne­me­si ré­te­ge­in kí­vül re­ked­tek nagy tö­me­gei, az al­só nép­ré­te­gek, a pa­raszt­ság nem tar­toz­tak be­le a nem­zet, a po­li­ti­kai nem­zet fo­gal­má­ba, a kor leg­vé­gén, a 18. szá­zad utol­só év­ti­ze­de­i­tõl for­má­lód­ni kez­dõ tu­do­mány­ág, a nép­rajz még­sem ke­rül­te meg az ek­ko­ri­ban fõ­leg a szép­iro­da­lom­ban, még in­kább a sta­tisz­ti­kai írá­sok­ban egy­re gyak­rab­ban elõ­ke­rü­lõ kér­dést, a nem­ze­ti jel­lem mi­ben­lét­ének dol­gát, ha­nem mû­ve­lõi le­írá­sa­ik­ban ép­pen hogy a nép­ben, a né­pi mû­velt­ség­ben ke­res­ték an­nak for­rá­sa­it. Így a tu­do­mány­tör­té­net ál­tal a mai ér­te­lem­ben vett el­sõ önál­ló nép­raj­zi dol­go­zat­nak te­kin­tett, a Tu­do­má­nyos Gyûj­te­mény el­sõ év­fo­lya­má­ban (1817) Hor­vát Ist­ván tör­té­nész ál­tal köz­zé­tett, a pa­ló­cok is­mer­te­té­sé­re fel­hí­vó pá­lyá­zat­ra be­ér­ke­zett egyet­len mû, Sze­der Fá­bi­án ben­cés szer­ze­tes mun­ká­já­nak prog­ram­adá­sa sem irá­nyult más­ra, mint a nem­ze­ti ka­rak­ter tá­jan­kén­ti szí­ne­i­nek föl­tá­rá­sá­ra. „Nem­ze­tünk bõ­vebb is­me­re­te vé­gett szük­sé­ges vol­na ha­zánk­nak min­den tája­beli ne­ve­ze­te­sebb né­pe­it egyen­ként szem­re ven­nünk, és azok­nak va­la­men­­nyi kü­lö­nös­sé­ge­it fel­je­gyez­nünk” (Sze­der Fá­bi­án: A Palóc­zok. Tu­do­má­nyos Gyûj­te­mény, 3. évf. (1819) 26. p. ). A „né­pi” egy­részt a ré­gi­ség, „õsi”-ség mi­att ke­rült az ér­dek­lõ­dés elõ­te­ré­be, mi­u­tán a ko­ra­be­li fel­fo­gás az „õsi” ha­gyo­má­nyok õr­zõ­i­nek el­sõ­sor­ban és leg­fõ­kép­pen a „nép”-et te­kin­tet­te, más­részt a ple­be­jus kö­tõ­dé­sek mi­att. A nem­ze­ti jel­leg leg­fõbb mu­ta­tói las­san ép­pen a nép­szo­kás­ok, a hi­e­del­mek, a da­lok, a tán­cok let­tek, és an­nál in­kább nem­ze­ti­nek te­kin­tet­tek egy-­e­gy je­len­sé­get, mi­nél mé­lyebb­re tud­ták a gyö­ke­re­it vis­­sza­ve­tí­te­ni. Ugyan­ak­kor azon­ban a... --- ### Fenyvesi Anna (szerk.): A határon túli magyar nyelvváltozatok (Mészáros Tímea) - Published: 2007-06-29 - Modified: 2016-06-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/fenyvesi-anna-szerk-a-hataron-tuli-magyar-nyelvvaltozatok-meszaros-timea/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2007, 2007/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: meszarostimea Feny­ve­si, An­na (ed. ): Hun­gar­i­an Lan­guage Con­tact Out­side Hun­ga­ry. Stud­ies on Hun­gar­i­an as a minor­i­ty lan­guage. Ams­ter­dam– Phi­la­del­phia, John Ben­jamins Publi­shing Com­­pa­ny, 2005, 424 p. A Feny­ve­si An­na szer­kesz­té­sé­ben meg­je­lent vas­kos, an­gol nyel­vű ta­nul­mány­kö­tet az­zal a cél­lal ké­szült, hogy át­fo­gó ké­pet nyújt­son a ki­sebb­sé­gi ma­gyar be­szé­lő­kö­zös­sé­gek­ről és azok nyelv­hasz­ná­la­tá­ról. A könyv a John Ben­jamins gon­do­zá­sá­ban je­lent meg, amely a tu­do­má­nyos köny­vek pi­a­cán a leg­je­len­tő­sebb könyv­ki­adó. A kö­tet je­len­tő­sé­ge ab­ban áll, hogy elő­ször nyújt le­he­tő­sé­get ar­ra, hogy a ha­tá­ron tú­li ma­gyar nyelv­vál­to­za­tok­kal kap­cso­la­tos ku­ta­tá­si ered­mé­nyek an­gol nyel­ven, egy jó­val na­gyobb ol­va­só­kö­zön­ség szá­má­ra is hoz­zá­fér­he­tő­vé vál­ja­nak. Aho­gyan Feny­ve­si An­na be­ve­ze­tő­jé­ből ki­de­rül, a kö­tet to­váb­bi cél­ja a szo­ci­ol­ingvisztikai vál­to­zók és a nyel­vi vál­to­zás kü­lön­fé­le as­pek­tu­sa­i­nak le­írá­sa volt. A könyv ún. „ke­ret­ta­nul­má­nya­it” két ne­ves kül­föl­di nyel­vész jegy­zi: Sarah G. Thoma­son, a Michi­gani Egye­tem pro­fes­­szo­ra ab­ból in­dul ki, hogy a ma­gyar nyelv min­dig va­la­mi­lyen in­do­eu­ró­pai nyelv­vel (ger­mán, szláv stb. ) kerül(t) kon­tak­tus­hely­zet­be, így azo­kat a ti­po­ló­gi­ai ha­son­ló­sá­go­kat és kü­lönb­sé­ge­ket elem­zi, ame­lyek a ma­gyar és a re­le­váns in­do­eu­ró­pai nyel­vek kö­zött ta­lál­ha­tók, s eb­ből kö­vet­kez­tet azok­ra az elő­re meg­jó­sol­ha­tó vál­to­zá­sok­ra, ame­lyek a kon­tak­tus­hely­zet ha­tá­sá­ra a ma­gyar nyelv­ben vég­be­men­nek. Casper de Groot, az Amsz­ter­da­mi Egye­tem ta­ná­ra nyelv­ti­po­ló­gi­ai szem­pont­ból ös­­szeg­zi a nyel­vi vál­to­zá­sok kö­zös je­gye­it, ös­­sze­kap­csol­va ez­zel a nyelv­ti­po­ló­gia és a kon­tak­tus­nyel­vé­szet mód­sze­re­it. A ta­nul­má­nyok nagy ré­sze az 1995–96-ban Kont­ra Mik­lós ve­ze­té­sé­vel meg­va­ló­sult szo­ci­ol­ingvisztikai ku­ta­tás ada­ta­i­ra épül, mely­nek cél­ja a ma­gyar­or­szá­gi és ha­tá­ron tú­li ma­gyar nyelv­vál­to­za­tok vizs­gá­la­ta és le­írá­sa volt. A 846 adat­köz­lő­vel vég­zett ku­ta­tás­ról Kont­ra Mik­lós ta­nul­má­nyá­ban ol­vas­ha­tunk bő­veb­ben. A vizs­gá­lat­hoz kap­cso­ló­dó per­e­morszá­gokról szó­ló fe­je­ze­tek szer­zői a kö­vet­ke­zők:... --- ### Organon F – az analitikus filozófia folyóirata (Marián Zouhar) - Published: 2007-06-29 - Modified: 2016-06-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/organon-f-az-analitikus-filozofia-folyoirata-marian-zouhar/ - Kategóriák: Lapszemle, Szemle - Post Years: 2007, 2007/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: zouharmarian Az Organon F el­ne­ve­zé­sű fo­lyó­irat azon né­hány kö­zép-eu­ró­pai szak­fo­lyó­irat kö­zé tar­to­zik, ame­lyek fej­léc­ükön hor­doz­zák az „ana­li­ti­kus fi­lo­zó­fia” jel­lem­zést. Ne­gyed­éven­te je­le­nik meg, és a ben­ne pub­li­kált ta­nul­má­nyok az ana­li­ti­kus fi­lo­zó­fia kü­lön­bö­ző te­rü­le­te­i­hez – a nyelv­fi­lo­zó­fi­á­hoz, a fi­lo­zó­fi­ai lo­gi­ká­hoz, a tu­do­mány­fi­lo­zó­fi­á­hoz, a me­to­do­ló­gi­á­hoz – tar­to­zó té­má­kat érin­tik. A la­pot a Szlo­vák Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia Fi­lo­zó­fi­ai In­té­ze­te 1994-ben in­dí­tot­ta el. A vál­lal­ko­zás szel­le­mi aty­ja és el­in­dí­tó­ja, több éven ke­resz­tül a lap fő­szer­kesz­tő­je, Pavel Cmorej volt az, aki a leg­na­gyobb részt vál­lal­ta a meg­va­ló­sí­tás­ból is. Az Organon F je­len­leg nem­csak a szlo­vák, ha­nem a cseh szer­zők és ol­va­sók ré­szé­ről is el­is­mert szak­fo­lyó­irat­nak szá­mít. A szer­kesz­tő­ség ar­ra tö­rek­szik, hogy a fo­lyó­irat Kö­zép-Eu­ró­pa más or­szá­ga­i­nak fi­lo­zó­fu­sai közt is is­mert­té vál­jon. Az utób­bi évek­ben a lap több po­zi­tív vál­to­zá­son ment át. A 2005. év har­ma­dik szá­má­tól kez­dő­dő­en a Cseh Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia Fi­lo­zó­fi­ai In­té­ze­te az Organon F társ­ki­adó­já­vá vált, és ez­zel meg­erő­sö­dött a fo­lyó­irat nem­zet­kö­zi hát­te­re. A fo­lyó­irat­ban kez­de­tek­től he­lyet kap­tak az an­gol nyel­ven írt ta­nul­má­nyok, az utób­bi évek­ben pe­dig nem­csak a szlo­vák és cseh, ha­nem a kül­föl­di (tö­rök­or­szá­gi, USA-be­li, hol­lan­di­ai, irá­ni stb. ) szer­zők an­gol nyel­vű írá­sa­i­nak a szá­ma is nőtt. A fo­lyó­irat­nak si­ke­rült be­jut­nia a je­len­tő­sebb nem­zet­kö­zi adat­bá­zis­ok­ba is: 2006-tól a Philoso­pher’s In­dex, va­la­mint az Arts & Human­i­ties Cita­tion In­dex és a Cur­rent Contens/Arts & Human­i­ties adat­bá­zi­sa­i­ba. A ter­je­de­lem pe­dig 120 ol­dal­ról 140-re emel­ke­dett. Az Organon F kulcs­fon­tos­sá­gú ro­va­tai: Ta­nul­má­nyok (Papers), ame­lyek kö­zé az ere­de­ti ku­ta­tá­sok ered­mé­nye­it be­mu­ta­tó dol­go­za­tok ke­rül­nek; Vi­ták (Discussions), ahol a fo­lyó­irat­ban meg­je­lent ta­nul­má­nyok­ra re­a­gá­ló írá­sok je­len­nek meg; Re­cen­zi­ók (Reviews). Eze­ken túl rend­sze­res a... --- ### A Filozofia 2006-os évfolyama (Mészáros András) - Published: 2007-06-29 - Modified: 2016-06-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/a-filozofia-2006-os-evfolyama-meszaros-andras/ - Kategóriák: Lapszemle, Szemle - Post Years: 2007, 2007/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: meszarosandras Az aláb­bi­ak­ban a Filo­zofia cí­mű szlo­vák nyel­vű fi­lo­zó­fi­ai fo­lyó­irat ta­va­lyi szá­ma­it mu­tat­juk be. Min­de­nek­előtt azon­ban rö­vi­den ma­gá­ról a fo­lyó­irat­ról: Az előd­jé­nek szá­mí­tó Philo­soph­i­ca slo­va­ca, va­la­mint a múlt szá­zad öt­ve­nes éve­i­ben kü­lön­bö­ző el­ne­ve­zé­sek alatt (Filozofický zborník SAVU; Filo­zofický èasopis Filo­zofick­ého ústavu SAV; Sloven­ský filo­zofický èasopis; Otázky marx­i­stick­ej filo­zofie, vé­ge­ze­tül 1966-tól a je­len­le­gi cím­mel) meg­je­le­nő lap a ta­va­lyi év­ben 61. év­fo­lya­má­ba lé­pett. Az utol­só nagy vál­to­zá­son 1990-ben ment át, de ez nem az el­ne­ve­zést, ha­nem az irá­nyult­sá­got érin­tet­te. Az­óta va­ló­ban a szlo­vák fi­lo­zó­fia tény­le­ges ke­reszt­met­szet­ét nyújt­ja, ezért be­lő­le ki­ol­vas­ha­tó a szlo­vák fi­lo­zó­fia ál­la­po­ta is. Bár igaz, hogy az ana­li­ti­kus fi­lo­zó­fia és a lo­gi­ka, va­la­mint a tu­do­mány­fi­lo­zó­fia kép­vi­se­lői fő­ként az Organon F cí­mű, 1994 óta meg­je­le­nő fo­lyó­irat­ban pub­li­kál­nak. A Filo­zofiát je­len­leg a Szlo­vák Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia Fi­lo­zó­fi­ai In­té­ze­te ad­ja ki évi tíz szám­ban, szá­mon­ként hoz­zá­ve­tő­le­ge­sen 90 ol­dal ter­je­de­lem­ben. A ki­lenc­ve­nes évek el­ső fe­lé­től a nem­zet­kö­zi adat­bá­zis­ok­ban nyil­ván­tar­tott fo­lyó­irat­ról van szó (Arts & Human­i­ties Cita­tion In­dex; Research Alert; Cur­rent Contens/Arts & Human­i­ties etc. ), ez­zel kap­cso­lat­ban min­den ta­nul­mány elő­ze­tes ano­nim el­bí­rá­lás alá esik, és csat­la­ko­zik hoz­zá egy an­gol nyel­vű re­zü­mé is. A Filo­zofiá­nak az el­múlt év­ben há­rom monotem­atikus szá­ma je­lent meg. Az el­ső szám a fe­no­me­no­ló­gi­ai ku­ta­tó­cso­port ta­nul­má­nya­it je­len­tet­te meg. Mind a Ta­nul­má­nyok, mind pe­dig az Es­­szék, a Do­ku­men­tu­mok és a Re­cen­zi­ók ro­vat fő­ként Husserl élet­mű­vé­vel fog­lal­ko­zik, de fi­gye­lem­re mél­tó Jozef Piaèeknek az a ta­nul­má­nya is, ame­lyik a Hei­deg­ger szö­ve­ge­i­nek és ter­mi­no­ló­gi­á­já­nak for­dí­tá­sa­kor meg­je­le­nő, tran­s­zla­toló­giai és nem­ze­ti fi­lo­zó­fi­ai szem­pon­to­kat érin­tő prob­lé­má­kat fe­sze­get. A nyol­ca­dik szám (a po­zso­nyi Fran­cia Kul­tu­rá­lis In­té­zet tá­mo­ga­tá­sá­val je­lent meg) Emanuel Lev­inas... --- ### Kiss József: Az ideológiai sablonoktól a történelemértelmezés pluralizmusáig - Published: 2007-06-29 - Modified: 2016-06-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/kiss-jozsef-az-ideologiai-sablonoktol-a-tortenelemertelmezes-pluralizmusaig/ - Kategóriák: Reflexió, Szemle - Post Years: 2007, 2007/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: kissjozsef Ez­zel a cím­mel je­lent meg a cseh­or­szá­gi Jelenko­rtörténeti In­té­zet­nek (Ús­tav soudo­bých dìjín) a Cseh­szlo­vá­kia má­so­dik vi­lág­há­bo­rú utá­ni tör­té­ne­té­vel kap­cso­la­tos szov­jet és orosz mun­kák szem­lé­le­ti át­ala­ku­lá­sát vé­gig­kí­sé­rő ta­nul­mánya (Kolenovská, Daniela: Od ide­o­log­ick­ých šablon k plu­ral­itì his­torick­ých inter­pre­tací. Soudobé dìjiny, 2006, 1–2. sz. 50–81. p. ). A prá­gai Kár­oly Egye­tem dok­to­ran­du­sá­nak, Daniela Kolen­ovská­nak a ta­nul­má­nya a jegy­zet­ap­pa­rá­tus­ban fel­vo­nul­tat­ja az is­mer­te­té­sek­hez, ér­té­ke­lé­sek­hez és elem­zé­sek­hez kap­cso­ló­dó úgy­szól­ván tel­jes mérv­adó bib­li­og­rá­fi­át. Az írás már csak en­nél fog­va is fi­gyel­met ér­de­mel, hi­szen az 1989 után meg­je­lent orosz mo­nog­rá­fi­ák és ta­nul­mány­kö­te­tek a szlo­vá­ki­ai és cseh­or­szá­gi könyv­tá­rak­ból szin­te tel­je­sen hi­á­nyoz­nak. A szer­ző min­den va­ló­szí­nű­ség sze­rint sze­mé­lyes kap­cso­la­tok ré­vén ta­nul­má­nyoz­hat­ta azo­kat, ezért az írá­sá­hoz fűz­he­tő ész­re­vé­te­lek le­he­tő­sé­gét erő­sen be­ha­tá­rol­ja az ál­ta­la bir­to­kolt is­me­ret­anyag. Az eset­le­ges, er­re itt re­a­gá­ló, oly­kor sa­ját ol­vas­mány­él­mé­nyek­kel és sze­mé­lyes él­mé­nyek­kel ki­e­gé­szü­lő kom­men­tá­rok nem vál­lal­koz­hat­nak ér­dem­le­ges kri­ti­kai, ne­tán po­le­mi­kus vé­le­mény­nyil­vá­ní­tás­ra. Per­sze ez nem je­lent azo­no­su­lást Kolen­ovská gon­do­lat­me­ne­té­vel, fő­leg azok­ban az ese­tek­ben, ahol ezt nem si­ke­rül kel­lő­kép­pen ér­zé­kel­tet­ni a Szemle ol­va­sói szá­má­ra. A fel­dol­go­zás túl­nyo­mó ré­sze az ér­tel­me­zé­sek­ben 1989 után be­kö­vet­ke­zett pa­ra­dig­ma­vál­tás­sal fog­lal­ko­zik, s a fo­lya­ma­tok és mű­egye­dek jel­lem­zé­sé­ben át­fe­di egy­mást a ki­fe­je­zet­ten kap­cso­lat­tör­té­ne­ti mun­kák­ra kon­cent­rá­ló elem­zés a Cseh­szlo­vá­kia tör­té­nel­mé­vel fog­lal­ko­zó be­ál­lí­tott­ság nyo­mon kí­sé­ré­sé­vel. A kor­sza­ko­lá­son be­lül az 1945-től 1953-ig ter­je­dő idő­szak­nak a tük­rö­ző­dé­se do­mi­nál. Ér­de­kes, hogy itt a szer­ző nem von éles ha­tár­vo­na­lat a kom­mu­nis­ta ha­ta­lom meg­te­rem­té­se előt­ti évek és a kom­mu­nis­ta rend­szer ki­épü­lé­se kö­zött. Ez nyil­ván ab­ból adó­dik, hogy a Sztá­lin ha­lá­lá­ig ter­je­dő idő­köz a szer­ző meg­lá­tá­sa sze­rint nem ho­zott kü­lö­nö­sebb for­du­la­tot ab­ban a meg­kö­ze­lí­tés­ben, aho­gyan Cseh­szlo­vá­kia a szov­jet tör­té­né­szek fo­ko­zott ér­dek­lő­dé­sé­nek op­ti­ká­já­ban sze­re­pelt. Er­re... --- ### M. Pintér Tibor: „Határtalan” magyar nyelv – az első, határon túli magyar nyelvváltozatokat tartalmazó strukturált magyar nyelvi korpuszról - Published: 2007-06-29 - Modified: 2016-06-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/m-pinter-tibor-hatartalan-magyar-nyelv-az-elso-hataron-tuli-magyar-nyelvvaltozatokat-tartalmazo-strukturalt-magyar-nyelvi-korpuszrol/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2007, 2007/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: pintertibor 1. Be­ve­ze­tés A mai nyel­vé­sze­ti ku­ta­tá­sok mód­szer­ta­ni alap­el­ve az adat­ori­en­tált­ság, a ku­ta­tás mély­sé­gé­nek és mi­lyen­sé­gé­nek meg­fe­le­lő adat­men­­nyi­ség biz­to­sí­tá­sa. A „meg­fe­le­lő meny­­nyi­ség” a ku­ta­tás cél­já­tól, il­let­ve a ku­ta­tást vég­ző nyel­vé­sze­ti disz­cip­lí­na mi­lyen­sé­gé­től füg­gő­en vál­toz­hat. A ku­ta­tás ered­mé­nye­i­nek pon­tos­sá­ga azon­ban ál­ta­lá­ban nö­vel­he­tő a fel­dol­go­zan­dó anyag men­­nyi­sé­gé­nek nö­ve­lé­sé­vel. En­nek meg­fe­le­lő­en a nyel­vé­szet­ben egy­re in­kább fel­ér­té­ke­lő­dik az adat­bá­zis­ok szerepe. 1 A kü­lön­fé­le ku­ta­tá­sok­hoz szük­sé­ges adat­gyűj­tés ál­ta­lá­ban el­vé­gez­he­tő az adott disz­cip­lí­na te­rü­le­tén be­lül is, azon­ban az ös­­sze­gyűj­tött ada­tok fel­dol­go­zá­sa így ál­ta­lá­ban eset­le­ges, mi­ni­má­lis ma­rad, hi­szen nem biz­tos, hogy az adat­bá­zist – az egy­fé­le meg­kö­ze­lí­tés­mód mi­att – más disz­cip­lí­na is fel tud­ja hasz­nál­ni. Az ide­á­lis ál­la­pot va­ló­szí­nű­leg az len­ne, ha olyan, kü­lön­bö­ző mó­don struk­tu­rált adat­bá­zis­ok készül(het)­nének, ame­lyek a leg­több tu­do­mány­te­rü­let szá­má­ra fel­hasz­ná­lás és fel­dol­go­zás cél­já­ból el­ér­he­tők len­né­nek, és egy tel­jes be­szé­lő- vagy nyelv­kö­zös­sé­get rep­re­zen­tál­ná­nak. Mind­két cél el­éré­se je­len­leg szin­te meg­va­ló­sít­ha­tat­lan­nak tű­nik, fő­ként két ok­ból ki­fo­lyó­lag. Egy­részt azért, mert a nyel­vé­szet egyes ágai oly mér­ték­ben dif­fe­ren­ci­á­lód­tak, hogy szin­te le­he­tet­len va­la­men­­nyit ki­elé­gí­te­ni (ne­héz len­ne olyan adat­tá­rat ké­szí­te­ni, ame­lyet pél­dá­ul a kí­sér­le­ti fo­ne­ti­ka és a nyelv­tör­té­net ugyan­olyan mér­ték­ben hasz­nál­na), más­részt egy nagy lét­szá­mú be­szé­lő­kö­zös­ség, sőt nyelv­kö­zös­ség rep­re­zen­ta­tív min­ta­vé­te­len ala­pu­ló adat­tá­rá­nak ös­­sze­ál­lí­tá­sa szin­te ki­vi­te­lez­he­tet­len (az adat­tá­rak rep­re­zen­ta­ti­vi­tá­sá­ról lásd Biber 1993; Pin­tér 2003, 74–76). Az adat­bá­zis­ok fel­dol­go­zá­sá­nak eset­le­ges­sé­ge, az­az a fel­dol­go­zás rész­le­tes­sé­ge és szé­les­sé­ge a szé­les­kö­rű kí­vá­nal­mak mi­att szin­te át­hi­dal­ha­tat­lan fel­adat. Ez azon­ban nem je­len­ti azt, hogy nem len­né­nek rá kí­sér­le­tek – akár a ma­gyar nyelv(terület)en be­lül is. Az adat­tá­rak ke­ze­lé­sé­ben, szer­kesz­té­sé­ben, fel­dol­go­zá­sá­ban leg­na­gyobb sze­re­pet je­len­leg a kor­pusz­nyel­vé­szet (és a tő­le szin­te el­vá­laszt­ha­tat­lan szá­mí­tó­gé­pes nyel­vé­szet) játs­­sza. A kor­pusz­nyel­vé­szet el­ter­je­dé­sé­vel mó­do­sul­tak az... --- ### Zuzana Poláčková: A szlovák–magyar kapcsolatok néhány európai uniós ország sajtójának és tudományos szakirodalmának tükrében - Published: 2007-06-29 - Modified: 2016-06-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/zuzana-polackova-a-szlovak-magyar-kapcsolatok-nehany-europai-unios-orszag-sajtojanak-es-tudomanyos-szakirodalmanak-tukreben/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2007, 2007/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: polackovazuzana Je­len ta­nul­mány kö­zép­pont­já­ban a nem­ze­ti­sé­gi kap­cso­la­tok ku­ta­tá­sá­val ös­­sze­füg­gő há­rom alap­ve­tő prob­lé­ma­kör áll: a kö­zép-eu­ró­pai ki­sebb­ség és a több­ség vi­szo­nya, va­la­mint en­nek az Eu­ró­pai Unió-­be­li saj­tó­ban és tu­do­má­nyos mű­vek­ben tet­ten ér­he­tő je­len­lé­te Az el­ső rész­ben a ki­sebb­sé­gek, konk­ré­tan a szlo­vá­ki­ai ma­gya­rok 1989 utá­ni és a ki­lenc­ve­nes évek­re, a Meèiar-ko­r­mányzat idő­szak­ára jel­lem­ző hely­ze­té­nek ér­té­ke­lé­sé­re és ér­zé­ke­lé­sé­re he­lye­ző­dik a hang­súly. A má­so­dik rész té­má­ja Auszt­ria és Hol­lan­dia, a ki­sebb­sé­gi prob­le­ma­ti­ka és a szlo­vák–ma­gyar vi­szony iránt e két or­szág­ban meg­nyil­vá­nu­ló figyelem. 1 En­nek tük­ré­ben a ma­guk konk­rét­sá­gá­ban, do­ku­men­tu­mok­kal alá­tá­maszt­va ele­ve­ned­nek meg egyes be­vett szem­lé­le­ti meg­kö­ze­lí­té­sek és a kö­zép-eu­ró­pai és szlo­vá­ki­ai ki­sebb­sé­gi kér­dés fe­lü­le­tes (nem) is­me­re­té­nek je­lei, ame­lyek elem­zé­sét, ál­ta­lá­nos mi­vol­tuk­ban az el­ső rész tar­tal­maz­za. A har­ma­dik rész­ben az eu­ró­pai nem­ze­ti­sé­gi és ki­sebb­sé­gi prob­lé­mák újabb ke­le­tű vizs­gá­la­ti mód­sze­rei és ös­­sze­füg­gé­sei sze­re­pel­nek. Az eu­ró­pai di­men­zió a vizs­gá­ló­dá­sok­ba új, azo­kat más irány­ba el­moz­dí­tó szem­pon­to­kat visz be­le. Az olyas­faj­ta fo­gal­mak, mint az et­ni­kai konf­lik­tus, az ös­­sze­fér­he­tet­len­ség és az an­ta­go­niz­mu­sok hát­tér­be szo­rul­nak. Túl­súly­ba ke­rül­nek a ré­gi­ón be­lü­li fej­lő­dés­nek, a tár­sa­da­lom de­mok­ra­ti­zá­lá­sá­nak, a ci­vil tár­sa­da­lom ala­ku­lá­sá­nak a kér­dé­sei, s nem utol­só sor­ban ezek­nek a je­len­sé­gek­nek az Eu­ró­pai Unió „ré­gi” és „új” tag­jai ál­tal kép­vi­selt ös­­sze­ha­son­lí­tó meg­íté­lé­sei. A Szlo­vák Köz­tár­sa­ság­ban ez a meg­kö­ze­lí­tés el­ső­sor­ban az eu­ró­pai tör­té­ne­lem, az eu­ró­pai ré­gi­ók, a kö­zép-eu­ró­pai pol­gá­ri ka­te­gó­ri­ák vizs­gá­la­tá­ban, a de­mok­ra­ti­zá­ló­dás el­ért szint­jé­re és a ci­vil tár­sa­da­lom vizs­gá­la­tá­ra irá­nyu­ló tö­rek­vés­ben jut ki­fe­je­zés­re. Konf­lik­tus­gó­cok a szlo­vák–ma­gyar kap­cso­la­tok­ban és azok ref­le­xi­ói az uni­ós saj­tó­ban és a tu­do­má­nyos mun­kák­ban A kom­mu­niz­mus a stra­té­gi­a­i­lag oly fon­tos kö­zép- és ke­let-eu­ró­pai tér­ség­ben 1989-ben be­kö­vet­ke­zett bu­ká­sa után a nyu­gat-eu­ró­pai saj­tó­ban és tu­do­má­nyos... --- ### Horbulák Zsolt: Tóth Ferenc báró élete és munkássága - Published: 2007-06-29 - Modified: 2016-06-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/horbulak-zsolt-toth-ferenc-baro-elete-es-munkassaga/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2007, 2007/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: horbulakzsolt A ma­gyar tör­té­ne­lem bő­vel­ke­dik kül­föld­ön si­ke­res ám itt­hon alig is­mert és alig be­csült ala­kok­kal. Kö­zé­jük so­rol­ha­tó Tóth Fe­renc – François de Tott (1733–1793), ma­gyar szár­ma­zá­sú fran­cia ge­ne­rá­lis, dip­lo­ma­ta, mér­nök és em­lék­irat­író. Mint a fran­cia­or­szá­gi Rá­kó­czi­-emig­rá­ció má­so­dik nem­ze­dé­ké­nek egyik leg­ki­emel­ke­dőbb kép­vi­se­lő­je leg­in­kább Fran­cia­or­szág­ban is­mert, de te­vé­keny­sé­gé­nek leg­je­len­tő­sebb hely­szí­ne alap­ján szá­mon tart­ják az Osz­mán Bi­ro­da­lom tör­té­ne­té­vel fog­lal­ko­zó mű­vek is. Tóth Fe­renc­cel a nyil­vá­nos­ság mind Fran­cia­or­szág­ban, mind Ma­gyar­or­szá­gon már éle­té­ben fog­lal­ko­zott. Éle­tét több fran­cia és ma­gyar nyel­vű mo­no­grá­fia fel­dol­go­z­ta1 és újab­ban már szlo­vák nyel­vű pub­li­ká­ci­ók is szü­let­nek (Daniš 1993; 2001, 16–17; Hor­bulák 2006, 13–14). Mi­vel éle­te több szá­lon is kö­tő­dik a Fel­vi­dék­hez, ér­de­mes egy ta­nul­mányt szen­tel­ni az it­te­ni ol­va­só­kö­zön­ség szá­má­ra is. Aty­ja, Tóth And­rás (1698–1756) fel­te­he­tő­en Nyitráról szár­ma­zott és már igen fi­a­ta­lon részt vett a Rá­kó­czi­-sza­bad­ság­harc­ban. 1704-ben Forgách Si­mon ku­ruc tá­bor­nok ap­ród­ja lett, majd an­nak kegy­vesz­tett­sé­ge után köz­vet­le­nül a fe­je­de­lem alá ke­rült. A szab­daságharc bu­ká­sa után ve­le együtt tá­vo­zott Len­gyel­or­szág­ba. Mi­vel a búj­dosó Rá­kó­czi nem tu­dott to­vább fe­le­lő­sé­get vál­lani a még min­dig gyer­mek Tóth And­rá­sért, új­ra Forgách Si­mon gond­ja­i­ra bíz­ta őt. Tóth And­rás út­ja ez­után Tö­rök­or­szág­ba ve­ze­tett, ahol a ku­ruc emig­rá­ció még min­dig re­mény­ke­dett a sza­bad­ság­harc új­ra­in­dí­tá­sá­ban. Az 1717–1718-as oszt­rák–tö­rök há­bo­rú­ban a Por­ta ol­da­lán har­colt. A ve­re­ség után to­váb­bi sor­sa bi­zony­ta­lan. Vál­to­zást Tóth And­rás éle­té­ben a fran­cia hu­szár­to­bor­zás ho­zott. Ber­csé­nyi Lász­ló ez­re­des (1689–1778), ké­sőb­bi mar­sall, a fe­je­de­lem fő­ge­ne­rá­li­sá­nak, Ber­csé­nyi Mik­lós­nak fia, aki ma­ga már a sza­bad­ság­harc bu­ká­sa óta fran­cia szol­gált­ban állt, hu­szá­ro­kat to­bor­zott a fran­cia had­se­reg kö­te­lé­ké­be. Tóth And­rás is élt az al­ka­lom­mal, és az 1720-ban Fran­ciország­ban meg­ala­kult Ber­csé­nyi-hu­szár­ez­red­ben má­sod­had­na­gyi rang­ban kezd­te meg... --- ### Márkus Éva: Kisebbségi oktatás – a magyarországi németek - Published: 2007-06-29 - Modified: 2016-06-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/markus-eva-kisebbsegi-oktatas-a-magyarorszagi-nemetek/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2007, 2007/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: markuseva 1. Be­ve­ze­tés A ki­sebb­sé­gi ok­ta­tás­hoz va­ló jog a ki­sebb­sé­ge­ket meg­il­le­tő kul­tu­rá­lis au­to­nó­mia egyik leg­fon­to­sabb lánc­sze­me. A ki­sebb­sé­gi ok­ta­tás meg­va­ló­sí­tá­sá­nak egyik alap­ve­tő fel­té­te­le az ön­azo­nos­ság – egy adott kö­zös­ség nyel­ve, ha­gyo­má­nyai és egyéb kul­tu­rá­lis ér­té­kei – meg­őr­zé­sé­nek. Az ok­ta­tás sze­re­pe azért is kulcs­fon­tos­sá­gú, mert még egy ke­vés­sé as­­szi­mi­lá­ló­dott kö­zös­ség­ben fel­nö­vő gyer­mek sem ké­pes bol­do­gul­ni pusz­tán az „ott­hon­ról ho­zott”, a csa­lá­don be­lül be­szélt, sok­szor ar­cha­i­kus anya­nyel­ven: a kor­sze­rű, az eu­ró­pai kö­ve­tel­mé­nyek­nek és ál­ta­lá­ban a mo­dern tár­sa­da­lom­nak meg­fe­le­lő nyelv­is­me­ret el­sa­já­tí­tá­sa csak is­ko­la­rend­sze­rű kép­zés út­ján biz­tosítható. 2 2. A ma­gyar­or­szá­gi né­me­tek nyelv­hasz­ná­la­ta 2001-ben a Köz­pon­ti Sta­tisz­ti­kai Hi­va­tal ada­tai sze­rint a né­met nem­ze­ti­sé­gi né­pes­ség be­csült szá­ma 200-220 ezer volt. A nép­szám­lá­lá­si ada­tok sze­rint vi­szont 1990-ben 37 511, 2001-ben pe­dig 33 792 sze­mély val­lot­ta ma­gát né­met anya­nyel­vű­nek; va­la­mint 1990-ben 30 824, 2001-ben pe­dig 62 233 sze­mély né­met nem­ze­ti­sé­gű­nek. 2001-ben 54%-kal töb­ben val­lot­ták ma­gu­kat né­met nem­ze­ti­sé­gű­nek, mint né­met anya­nyel­vű­nek, ami az utób­bi tíz év tár­sa­dal­mi-po­li­ti­kai fo­lya­ma­ta­i­nak tud­ha­tó be, és ami erő­tel­jes nyel­vi as­­szi­mi­lá­ci­ó­ra utal. Még két ada­tot em­lí­te­nék ez­zel kap­cso­lat­ban: 2001-ben 88 416 sze­mély tar­tot­ta úgy, hogy kö­tő­dik a né­met nem­ze­ti­sé­gi kul­tu­rá­lis ér­té­kek­hez, ha­gyo­má­nyok­hoz, és 53 040 sze­mély nyi­lat­ko­zott úgy, hogy csa­lá­di és ba­rá­ti kö­zös­ség­ben hasz­nál­ja a né­met nyel­vet. A né­met nyelv 1945 óta gya­kor­la­ti­lag majd­nem ki­zá­ró­lag is­ko­lai nyelv­ként, ill. az idő­sebb ge­ne­rá­ció nyel­ve­ként lé­te­zik. A ma­gyar­or­szá­gi né­me­tek – gyak­ran a jó né­met nyelv­tu­dás el­le­né­re is – egy­más kö­zött for­má­lis és in­for­má­lis hely­ze­tek­ben is ma­gya­rul be­szél­get­nek. Kér­dés, hogy az is­ko­la át­ve­he­ti-e a csa­lá­dok sze­re­pét a nyel­vi szo­ci­a­li­zá­ci­ó­ban. A ma­gyar­or­szá­gi né­met ta­ná­rok a ta­ní­tá­si szü­ne­tek­ben ál­ta­lá­ban ma­gya­rul be­szél­nek... --- ### Fedinec Csilla: Magyar pártok Kárpátalján a két világháború között - Published: 2007-06-29 - Modified: 2016-06-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/fedinec-csilla-magyar-partok-karpataljan-a-ket-vilaghaboru-kozott/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2007, 2007/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: fedineccsilla A két vi­lág­há­bo­rú kö­zöt­ti Kár­pát­al­ján a ma­gyar pár­tok ön­ma­guk fel­ta­lá­lá­sán, ön­ér­tel­me­zé­sén túl nem­igen ju­tot­tak. A kár­pát­al­jai ma­gyar párt­po­li­ti­zá­lás há­rom jól el­kü­lö­nít­he­tő pe­ri­ó­du­sa a vizs­gált idő­szak­ban: 1918–1920, 1920–(1927)–1936, 1936–(1938)–1940. 1927-től már nem lé­tez­tek sa­já­to­san kár­pát­al­jai pár­tok, ha­nem az (cseh­szlo­vá­ki­ai) or­szá­gos párt kár­pát­al­jai ke­rü­le­teként mű­köd­tek az 1938-as for­du­la­tig, majd kö­vet­ke­zett a be­til­tás, vé­gül a „fel­vi­dé­ki­vé” vá­lás. A sa­rok­pon­tok: 1920 – a már nem ma­gyar, ha­nem cseh­szlo­vá­ki­ai/kár­pát­al­jai ma­gyar pár­tok el­in­du­lá­sa, 1936 – az egy­párt­rend­szer, 1940 – a vég­le­ges meg­szű­nés. A Pod­karpat­sz­ka Rusz idő­sza­ká­nak ma­gyar párt­jai: Ma­gyar Jog­párt; ős­la­ko­sok Au­to­nóm Párt­ja; Ke­resz­tény­szo­ci­a­lis­ta Párt; Kis­gaz­da-, Kis­ipa­ros és Föld­mű­ves Párt (ké­sőb­bi ne­vén Ma­gyar Nem­ze­ti Párt) önál­ló­an, il­let­ve párt­szö­vet­ség­ben fej­tet­ték ki te­vé­keny­sé­gü­ket. Va­la­men­­nyi nem­ze­ti, jobb­ol­da­li be­ál­lí­tott­sá­gú volt. Te­vé­keny­sé­gük egy­más­ba fo­nó­dó, gyak­ran ne­he­zen szét­vá­laszt­ha­tó. A ve­ze­tő párt­po­li­ti­ku­sok po­li­ti­kai pá­lya­fu­tá­su­kat a for­du­lat után kezd­ték, az egyet­len ki­vé­tel Egry Fe­renc. Árky Ákos pél­dá­ul ka­to­na­tiszt, Hokky Kár­oly, R. Vozáry Ala­dár ta­nár, Rácz Pál ta­ní­tó, Ke­re­kes Ist­ván, Nagy Kál­mán or­vos, Kor­láth End­re ügy­véd volt, ar­ról nem tud­ni, hogy ko­ráb­ban ak­tí­van po­li­ti­zál­tak vol­na. A par­la­men­ti-sze­ná­tu­si vá­lasz­tá­so­kon el­ért ered­mé­nyek: 1924 – 11% (Ru­szinsz­kói ős­la­ko­sok Párt­ja – kép­vi­se­lő: Kor­láth End­re, sze­ná­tor: Egry Fe­renc); 1925 – 11,8% (Gaz­dák Szövetsége–Német Iparos­párt– Szlo­venszkói Né­me­tek és Ma­gya­rok Nem­ze­ti Po­li­ti­kai Párt­ja – kép­vi­se­lő: Kor­láth End­re, sze­ná­tor: Egry Fe­renc); 1929 – 11,4% (Autonomista Párt­szö­vet­ség – kép­vi­se­lő: Hokky Kár­oly, sze­ná­tor: Kor­láth End­re); 1935 – 10,6% (az Or­szá­gos Ke­resz­tény­szo­ci­a­lis­ta Párt, a Ma­gyar Nem­ze­ti Párt, az ős­la­kos Né­me­tek Párt­ja Szloven­szkón és Pod­karpat­sz­ka Ruszban, Szu­dé­ta­né­met Vá­lasz­tá­si Szö­vet­ség – kép­vi­se­lő: Kor­láth End­re, sze­ná­tor: Hokky Kár­oly). A nép­szám­lá­lá­si ada­tok alap­ján Kár­pát­al­ján a ma­gyar la­kos­ság lé­lek­szá­ma 1921-ben 102... --- ### Mikóczy Ilona – Domonkos Lívia: A nők társadalmi helyzete Szlovákiában - Published: 2007-06-29 - Modified: 2019-04-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/mikoczy-ilona-domonkos-livia-a-nok-tarsadalmi-helyzete-szlovakiaban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2007, 2007/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: domonkoslivia, mikoczyilona 1. Be­ve­ze­tés A női egyen­jo­gú­ság kér­dé­se, a fe­mi­niz­mus, az eman­ci­pá­ció di­va­tos fo­gal­mak ma­nap­ság. A női jo­gok az alap­ve­tő és egye­te­mes em­be­ri jo­gok ré­szét ké­pe­zik. A té­ma fon­tos­sá­gát mu­tat­ja az is, hogy az Eu­ró­pai Unió 2007-et a ne­mi egyen­jo­gú­ság évé­nek hir­det­te meg. A tár­sa­dal­mi köz­vé­le­mény azon­ban, gon­dol­va a har­cos fe­mi­nis­ták gyak­ran még a nők kö­ré­ben is vis­­sza­tet­szést kel­tő hoz­zá­ál­lá­sá­ra, ré­gi­ónk­ban ál­ta­lá­ban el­uta­sí­tó­an áll hoz­zá a kér­dés­hez mint túl­po­li­ti­zált, eről­te­tett prob­le­ma­ti­ká­hoz. Va­ló­ban, Kö­zép-Eu­ró­pa nem tar­to­zik azon tér­sé­gek kö­zé, ahol a nők el­nyo­má­sa egy­ér­tel­mű, min­den­na­pos do­log. A női jo­gok drasz­ti­kus és ál­ta­lá­nos meg­sér­té­se, egy­ál­ta­lán a jo­go­sult­ság tár­sa­dal­mi­lag el­fo­ga­dott meg­kér­dő­je­le­zé­se, a nők jo­ga­i­nak cson­kí­tá­sa, tel­jes ki­szo­rí­tá­sa a köz­élet­ből nem en­nek a ré­gi­ó­nak a sa­já­tos­sá­ga. Je­len ta­nul­mány­nak nem is cél­ja mes­ter­sé­ge­sen prob­lé­mát kre­ál­ni és konf­lik­tust kel­te­ni. Ugyan­csak nem cél­ja az erő­sza­kos fe­mi­niz­mus tá­mo­ga­tá­sa, a nők és fér­fi­ak kö­zöt­ti kü­lönb­sé­gek ta­ga­dá­sa, il­let­ve az el­va­kult ér­ve­lés egyik vagy má­sik nem kép­vi­se­le­te mel­lett. Cél­ja vi­szont az esély­egyen­lő­ség mel­let­ti ér­ve­lés és a szlo­vá­ki­ai nők a tár­sa­da­lom­ban be­töl­tött hely­ze­té­nek ob­jek­tív vizs­gá­la­ta. Ku­ta­tá­sunk ak­tu­a­li­tá­sát sta­tisz­ti­kai ada­tok is alá­tá­maszt­ják. A 2001-es nép­szám­lá­lá­si ada­tok sze­rint Szlo­vá­kia la­kos­sá­ga 5,380 mil­lió fő, mely­nek 51,4%-a nő. A né­pes­ség 56%-a vi­dé­ken él. A ma­gas is­ko­lá­zott­sá­gi ará­nyok el­le­né­re nők és fér­fi­ak át­la­gos ke­re­se­te kö­zött 28%-os kü­lönb­sé­get ta­pasz­tal­ha­tunk a fér­fi­ak ja­vá­ra; a mun­ka­erő­pi­a­con a nők 13%-kal van­nak alul­rep­re­zen­tál­va a fér­fi­ak­hoz ké­pest; a par­la­ment­ben vá­lasz­tá­si cik­lu­son­ként át­lag 15%-ban je­len­nek meg. 1 Mi­ért ép­pen a nők hely­ze­tét vizs­gál­juk? Mi­ért nem fog­lal­ko­zunk a fér­fi­ak tár­sa­da­lom­ban be­töl­tött hely­ze­té­vel is? Adó­dik ez egy­részt a ta­nul­mány kor­lá­to­zott ter­je­del­mé­ből, de ter­mé­sze­te­sen ab­ból is, hogy bár mind­két... --- ### Szinek Kénesy Marianna – Orbán Elvira – Juhász Attila: Családtámogatás a szlovák közpolitikában - Published: 2007-06-29 - Modified: 2017-04-28 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/szinek-kenesy-marianna-orban-elvira-juhasz-attila-csaladtamogatas-a-szlovak-kozpolitikaban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2007, 2007/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: orbanelvira, szinekkenesymarianna, juhaszattila 1. Be­ve­ze­tés A rend­szer­vál­tást kí­sé­rő gaz­da­sá­gi és tár­sa­dal­mi for­du­lat az ön­meg­va­ló­sí­tás le­he­tő­sé­gét kí­nál­ta a fi­a­tal ge­ne­rá­ci­ók­nak és ez­zel pár­hu­za­mo­san az in­di­vi­du­a­liz­mus el­ter­je­dé­sét hoz­ta ma­gá­val. A csa­lá­di ma­ga­tar­tás­ban erős el­to­ló­dás ész­lel­he­tő a ki­lenc­ve­nes évek ele­jé­től a nyu­gat-eu­ró­pai csa­lád­mo­dell fe­lé, mely­nek kí­sé­rő je­len­sé­gei töb­bek kö­zött az ala­csony szü­le­tés­szám, a gyer­mek­vál­la­lá­si kor ki­to­ló­dá­sa, a há­zas­ság­kö­té­sek szá­má­nak csök­ke­né­se, és ez­zel egy időben a há­zas­ság in­téz­mé­nyé­nek gyen­gü­lé­se. A ked­ve­zőt­len de­mog­rá­fi­ai vál­to­zá­sok ered­mé­nye­kép­pen Szlo­vá­kia né­pes­sé­ge a je­len­le­gi ter­mé­keny­sé­gi szint mel­lett szük­ség­sze­rű­en fogy. Amen­­nyi­ben a tár­sa­da­lom azt kí­ván­ja, hogy fenn­ma­rad­jon, fel­tét­le­nül meg kell ke­res­nie a mód­ját, hogy az egy­mást kö­ve­tő nem­ze­dé­kek lét­szá­ma biz­to­sít­sa az egy­sze­rű rep­ro­duk­ci­ót. Az ala­csony gyer­mek­szám a né­pe­se­dés csök­ke­né­se mel­lett to­váb­bá szá­mos olyan gaz­da­sá­gi és tár­sa­dal­mi prob­lé­mát te­remt­het, me­lyek­nek mes­­sze­me­nő ha­tá­sai má­ig nem kel­lő­kép­pen tisz­tá­zot­tak. Va­jon meg le­het-e for­dí­ta­ni ezt a fo­lya­ma­tot és mi­lyen mó­don? A ta­nul­mány el­ső­sor­ban a fen­ti kér­dé­sek­re ku­tat­ja a vá­laszt. Az el­ső rész a csa­lá­dok de­mog­rá­fi­ai és szo­ci­á­lis-gaz­da­sá­gi hely­ze­té­vel fog­lal­ko­zik; a má­so­dik rész a csa­lád­tá­mo­ga­tó in­téz­ke­dé­sek fel­osz­tá­sát, cél­ja­it és le­het­sé­ges ha­tá­sa­it mu­tat­ja be; a har­ma­dik rész a szlo­vák köz­po­li­ti­ka csa­lád­tá­mo­ga­tó ele­me­it tár­ja fel, kü­lön ki­tér­ve az adó­rend­szer vál­to­zá­sa­i­nak ha­tá­sá­ra az egyes ki­tün­te­tett csa­lád­mo­del­lek ese­té­ben. 2. Csa­lá­dok de­mog­rá­fi­ai hely­ze­te Szlo­vá­ki­á­ban A ke­let-kö­zép-eu­ró­pai ré­gió or­szá­ga­i­hoz ha­son­ló­an Szlo­vá­kia is óri­á­si de­mog­rá­fi­ai vál­to­zá­sok­nak le­he­tett szem­ta­nú­ja az ál­la­mi szo­ci­a­liz­mus­ból a pi­ac­gaz­da­ság­ba va­ló át­me­ne­tet kö­ve­tő­en. A né­pes­ség ös­­sze­té­tel­ének ala­ku­lá­sa in­do­kolt­tá, sőt meg­ke­rül­he­tet­len­né tet­te a csa­lád­tá­mo­ga­tá­si rend­sze­rek és a csa­lád­po­li­ti­ka új­ra­for­má­lá­sát. Az egyik leg­szem­be­tű­nőbb kí­sé­rő­je a vál­to­zá­sok­nak a csök­ke­nő szü­le­té­si arány volt: a rend­szer­vál­tást kö­ve­tő­en a posztszocialista ál­la­mok­ban je­gyez­ték a vi­lá­gon a leg­ala­cso­nyabb ter­mé­keny­sé­gi mu­ta­tó­kat: a ré­gi­ó­ban... --- ### Petőcz Kálmán: A dél-szlovákiai szlovákok választási viselkedése - Published: 2007-06-29 - Modified: 2016-06-29 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/petocz-kalman-a-del-szlovakiai-szlovakok-valasztasi-viselkedese/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2007, 2007/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: petoczkalman Ta­nul­má­nyunk a dél-szlo­vá­ki­ai szlo­vá­kok vá­lasz­tá­si vi­sel­ke­dé­sét, a vá­lasz­tá­so­kon ki­nyil­vá­ní­tott po­li­ti­kai pre­fe­ren­ci­á­it vizs­gál­ja. E szem­pon­tot szem előtt tart­va át­te­kin­ti a Szlo­vá­ki­á­ban ed­dig meg­ren­de­zett par­la­men­ti, re­gi­o­ná­lis ön­kor­mány­za­ti, hely­ha­tó­sá­gi és köz­tár­sa­sá­gi el­nö­ki vá­lasz­tá­sok, va­la­mint nép­sza­va­zás­ok ered­mé­nye­it. A vá­lasz­tá­si ered­mé­nye­ket ál­ta­lá­ban já­rá­si vagy ke­rü­le­ti bon­tás­ban vizs­gál­ják a té­má­val fog­lal­ko­zó elem­zők. Ám mi­vel a dé­li já­rá­sok­ban je­len­tős szá­mú ma­gyar ki­sebb­sé­gi sza­va­zó­pol­gár él, ezért a „nagy” szá­mok­ból el­ső pil­lan­tás­ra nem egy­ér­tel­mű, ho­gyan osz­la­nak meg egyéb­ként a szlo­vák pár­tok­ra le­adott sza­va­za­tok a szlo­vák sza­va­zók kö­ré­ben. A 2006. évi par­la­men­ti vá­lasz­tást Robert Fico Smer ne­vű párt­ja nyer­te meg­le­he­tő­sen nagy fö­lén­­nyel, 29,14%-os ered­mén­­nyel. Gyor­san meg­szü­le­tett a Smer–HZDS– SNS ko­a­lí­ció, ame­lyet né­hány szlo­vá­ki­ai pub­li­cis­ta azon­nal „rém­álom-ko­a­lí­ció”-nak ne­ve­zett el. Mind­há­rom párt­el­nök – Robert Fico mi­nisz­ter­el­nök, Vla­di­mír Meèiar, a De­mok­ra­ti­kus Szlo­vá­ki­á­ért Moz­ga­lom (HZDS) el­nö­ke, va­la­mint Ján Slota, a Szlo­vák Nem­ze­ti Párt (SNS) ve­zé­re – te­kin­tély­el­vű, po­pu­lis­ta, de­ma­góg és na­ci­o­na­lis­ta po­li­ti­kus hí­ré­ben állt. Az utób­bi ket­tő ezt az 1994–1998 kö­zöt­ti kö­zös kor­mány­zá­suk al­kal­má­val már a gya­kor­lat­ban is bi­zo­nyí­tot­ta. A kor­mány­ala­kí­tás után lát­vá­nyo­san rom­lott a szlo­vák–ma­gyar vi­szony mind Szlo­vá­ki­án be­lül, mind a két ál­lam köz­ti kap­cso­la­tok te­rén. En­nek a fo­lya­mat­nak a ki­csú­cso­so­dá­sa az őszi vi­seg­rá­di csúcs­ta­lál­ko­zó egyik moz­za­na­ta volt, ami­kor Gyurcsány Fe­renc ma­gyar mi­nisz­ter­el­nök – a ren­dez­vény há­zi­gaz­dá­ja – el­uta­sí­tot­ta a két­ol­da­lú meg­be­szé­lést Robert Fico szlo­vák kor­mány­fő­vel. Kor­mány­pár­ti po­li­ti­ku­sok a szlo­vák–ma­gyar vi­szony­ban be­állt fe­szült­sé­gért a Ma­gyar Ko­a­lí­ció Párt­ját (MKP) okol­ják: az MKP ki­szo­rult a kor­mány­ból, el­vesz­tet­te a be­fo­lyá­sát a kü­lön­bö­ző költ­ség­ve­té­si és eu­ró­pai uni­ós for­rá­sok el­osz­tá­sá­ra, s ezt az új hely­ze­tet nem ké­pes fel­dol­goz­ni. Az MKP és ál­ta­lá­ban a szlo­vá­ki­ai ma­gyar, va­la­mint a ma­gyar­or­szá­gi... --- ### Impresszum 2007/1 - Published: 2007-06-29 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/impresszum-20071/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2007, 2007/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XI. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tartalom Tanulmányok Petőcz Kálmán: A dél-szlovákiai szlovákok választási viselkedése 3 Szinek Kénesy Marianna–Orbán Elvira–Juhász Attila: Családtámogatás a szlovák közpolitikában 27 Mikóczy Ilona–Domonkos Lívia: A nők társadalmi helyzete Szlovákiában 53 Fedinec Csilla: Magyar pártok Kárpátalján a két világháború között 83 Márkus Éva: Kisebbségi oktatás – a magyarországi németek 111 Horbulák Zsolt: Tóth Ferenc báró élete és munkássága 129 Zuzana Poláèková: A szlovák–magyar kapcsolatok néhány európai uniós ország sajtójának és tudományos szakirodalmának tükrében 143 M. Pintér Tibor: „Határtalan” magyar nyelv – az első, határon túli magyar nyelvváltozatokat tartalmazó strukturált magyar nyelvi korpuszról 165 Reflexió Kiss József: Az ideológiai sablonoktól a történelemértelmezés pluralizmusáig 183 Konferencia Jelek a térben. Konferencia szakrális és nemzeti jeleinkről (L. Juhász Ilona) 191 Lapszemle A Filozofia 2006-os évfolyama (Mészáros András) 193 Organon F – az analitikus filozófia folyóirata (Marián Zouhar) 195 Könyvek Fenyvesi Anna (szerk. ): A határon túli magyar nyelvváltozatok (Mészáros Tímea) 197 Paládi-Kovács Attila (szerk. ): A nemzetiségek néprajzi felfedezői (Kocsis Aranka) 201 Ormos Mária: A gazdasági világválság magyar visszhangja (1929–1936) (Gaucsík István) 203 Archivum Sala. A Pozsonyi Állami Levéltár Vágsellyei Fióklevéltárának Évkönyve (Pokreis Hildegarda) 207 --- ### Impresszum 2007/4 - Published: 2007-06-29 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2007/06/29/3044/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2007, 2007/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t X. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tartalom Műhely Folytonosság és megújulás. Beszélgetés László Bélával (Fazekas József) Tanulmányok LÁSZLÓ BÉLA: Kisebbségi lét és művelõdés SÁNDOR ANNA: Helyzetkép a szlovákiai magyar nyelvjárásokról és kutatásukról BÁRCZI ZSÓFIA: Mécs László költészete az ötvenes-hatvanas években VANČONÉ KREMMER ILDIKÓ: A beszédészlelés fejlõdése longitudinális vizsgálat tükrében POLGÁR ANIKÓ: „Fiának a testét fõzeti, sütteti. ” Tereus története Ovidiusnál és Gyöngyösinél MENYHÁRT JÓZSEF: „…"... mikor már mink olvadunk bele! ”" Kontaktusjelenségek vizsgálata Nyékvárkonyban BENYOVSZKY KRISZTIÁN: „Nehéz ezt megmagyarázni idegennek. ” Az Iskola a határon szlovák fordításáról PRESINSZKY KÁROLY: Vélekedések a nyelvrõl egy nyelvcserehelyzetben lévõ közösségben H. NAGY PÉTER: Recepcióelemzés – neoavantgárd – történetiség. Juhász R. József van még szalámi! címû kötetének fogadtatásáról (Tõzsér Árpád Rokkó-olvasata) SZABÓ ZSUZSANNA: Szlovákiai magyar pedagógusok véleménye a kétnyelvûségrõl Agora PETER ANDRUŠKA: Petõfi Sándor a szlovák irodalomban Dokumentumok Könyvek Skultéty Csaba: Vasfüggönyön át. A Szabad Európa mikrofonjánál – elõtte és utána (Vajda Barnabás) Miskolczy Ambrus: A felvilágosodás és a liberalizmus között. Uõ: Kossuth Eperjesen (Mészáros András) Turczel Lajos --- ### Vörös Ferenc (szerk.): Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat (Presinszky Károly) - Published: 2006-06-28 - Modified: 2016-06-28 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/28/voros-ferenc-szerk-regionalis-dialektusok-kisebbsegi-nyelvhasznalat-presinszky-karoly/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: presinszkykaroly Vö­rös Fe­renc (sz­erk. ): Re­gi­o­ná­lis di­a­lek­tu­sok, ki­sebb­sé­gi nyelv­hasz­ná­lat. A 2005. ok­tó­ber 20–21-i somor­jai kon­fe­ren­cia elő­adá­sai. Budapest–Nyitra–Somor­ja–Duna­szer­dahely, Ma­gyar Nyelv­tu­do­má­nyi Tár­sa­ság–Kons­tan­tin Egye­tem Kö­zép-eu­ró­pai Ta­nul­má­nyok Kara–Fórum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­­té­zet–Lilium Aurum, 2005, 164 p. 2005 ok­tó­be­ré­ben a Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet adott ott­hont an­nak a két­na­pos kon­fe­ren­ci­á­nak, me­lyen a ki­sebb­sé­gi hely­zet­ben lé­vő ma­gyar­ság nyel­vi, nyelv­hasz­ná­la­ti kér­dé­se­i­ről és a re­gi­o­ná­lis nyelv­hasz­ná­lat sa­já­tos­sá­ga­i­ról hall­hat­tunk elő­adá­so­kat. Az elő­adók négy kü­lön­bö­ző or­szág te­rü­le­tén él­nek, hat szak­mai mű­helyt kép­vi­sel­nek, és hoz­zá­szó­lá­sa­ik­kal a nyelv­tu­do­mány több szak­te­rü­let­ét (két­nyel­vű­ség, di­a­lek­to­ló­gia, kon­tak­toló­gia, név­tan, nyel­vi ter­ve­zés, pszi­cho­- és szo­ci­o­lingvisztika) érin­tet­ték. A kon­fe­ren­ci­án el­hang­zott elő­adá­sok írott vál­to­za­tát gyűj­ti egy­be a be­mu­ta­tan­dó kö­tet. A szer­kesz­tő a kö­tet elő­sza­vá­ban le­ír­ja, hogy a kon­fe­ren­cia öt­le­te a nyi­trai Kons­tan­tin Egye­tem Ma­gyar Nyelv és Iro­da­lom Tan­szé­kén fo­gal­ma­zó­dott meg, az ot­ta­ni ma­gyar nyel­vű pe­da­gó­gus­kép­zés 45. év­for­du­ló­ja al­kal­má­ból, to­váb­bá ki­eme­li, hogy a szín­vo­na­las ren­dez­vény cél­ja nem­csak a sze­mé­lyes kon­zul­tá­ció, ta­pasz­ta­lat­cse­re meg­te­rem­té­se volt, ha­nem a szak­mai mű­he­lyek kö­zöt­ti kap­cso­lat in­ten­zí­veb­bé té­te­le is. A kö­tet hu­szon­egy elő­adás szö­ve­gét tar­tal­maz­za. Az is­mer­te­té­sük­re szánt ke­ret vé­ges­sé­ge mi­att a to­váb­bi­ak­ban csu­pán rö­vi­den szó­lok az elő­adá­sok tar­tal­má­ról, igyek­szem in­kább a szer­zők gon­do­lat­éb­resz­tő meg­ál­la­pí­tá­sa­it köz­ve­tí­te­ni, hogy az ér­dek­lő­dők fi­gyel­mét a kon­fe­ren­cia­kö­tet ol­va­sá­sá­ra fel­kelt­sem. A szlo­vá­ki­ai ma­gyar szo­ci­ol­ingvisztikai ku­ta­tá­sok szá­má­ra kí­ván hasz­nos se­gít­sé­get nyúj­ta­ni Gyur­gyík Lász­ló ta­nul­má­nya, mely­ben a leg­újabb nép­szám­lá­lá­si ada­tok nyel­vé­sze­ti fel­hasz­ná­lá­sá­nak le­he­tő­sé­ge­it tár­ja elénk. Ki­eme­li, hogy a 2001-es cen­zus ada­tai köz­ség­so­ros és kor­cso­port­ok sze­rin­ti bon­tás­ban az anya­nyelv sze­rint is nyil­vá­nos­ság­ra ke­rül­tek. Az ada­tok sok­ré­tű fel­hasz­ná­lá­sán kí­vül rá­vi­lá­gít a jól ki­mun­kált és hasz­nos­nak bi­zo­nyult szo­ci­o­ló­gi­ai el­mé­le­tek, mód­sze­rek és ka­te­gó­ri­ák nyel­vé­sze­ti al­kal­ma­zá­sá­ra. Szlo­vé­ni­á­ba, a két­nyel­vű Mu­ra­vi­dék­re ka­la­u­zol ben­nün­ket Bo­kor Jó­zsef ta­nul­má­nya,... --- ### Fazekas József–Hunčík Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában 1–2. (Vajda Barnabás) - Published: 2006-06-28 - Modified: 2016-06-28 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/28/fazekas-jozsef-huncik-peter-szerk-magyarok-szlovakiaban-1-2-vajda-barnabas/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: vajdabarnabas Fa­ze­kas József–Hunèík Pé­ter (sz­erk. ): Ösz­­sze­fog­la­ló je­len­tés. A rend­szer­vál­tás­tól az eu­ró­pai uni­ós csat­la­ko­zá­sig (1989–2004). /Magyarok Szlo­vá­ki­á­ban, 1. /; Do­ku­men­tu­mok, kro­no­ló­gia (1989–2004). Somorja– Du­naszerdahely, Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó Intézet–Lilium Aurum, 2004–2006. /Ma­gya­rok Szlo­vá­ki­á­ban, 2. / A Ma­gya­rok Szlo­vá­ki­á­ban cí­mű sorozat a ma­ga ne­mé­ben út­tö­rő vál­lal­ko­zás a Szlo­vá­ki­á­ban élő ma­gyar kö­zös­ség tu­do­má­nyos éle­té­ben. El­ső íz­ben tör­té­nik, hogy e két ter­je­del­mes kö­tet ál­tal vi­szony­lag tel­jes kör­ké­pet kap­ha­tunk a fel­vi­dé­ki ma­gya­rok rend­szer­vál­to­zás utá­ni éle­té­nek köz­éle­ti szeg­men­se­i­ről, alap­ve­tő­en tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi szem­pont­ból, kro­no­lo­gi­kus rend­ben, szink­rón és diak­rón vizs­gá­la­ti szem­pon­to­kat is ér­vé­nye­sít­ve. A 478 ol­dal­nyi el­ső kö­tet 23 te­ma­ti­kus fe­je­zet­ben te­kin­ti vé­gig az 1989–2004-es idő­sza­kon: A rend­szer­vál­to­zás ma­gyar szem­mel (Sán­dor Ele­o­nó­ra), A ma­gyar pár­tok prog­ram­jai (Öl­lös Lász­ló), Ki­sebb­sé­gi több­párt­rend­szer és kö­zös­ség­épí­tés (Szar­ka Lász­ló), A Ma­gyar Ko­a­lí­ció Párt­ja a szlo­vák kor­mány­ban (Hamberger Ju­dit), (Cseh)szlovákia al­kot­má­nyos rend­sze­re (Mé­szá­ros La­jos), A ma­gyar­ság de­mog­rá­fi­ai, te­le­pü­lés- és tár­sa­da­lom­szer­ke­ze­té­nek vál­to­zá­sai (Gyurgyík Lász­ló), A ma­gyar ok­ta­tás­ügy (Lász­ló Bé­la), A ma­gyar in­téz­mény­rend­szer fej­lő­dé­se (Tóth Ká­roly), Ré­gió­fej­lesz­té­si po­li­ti­ka és köz­igaz­ga­tás (Jaroslav Kling), A dé­li ré­gi­ók tel­je­sí­tő­ké­pes­sé­ge (Peter Pažit­ný–Ka­rol Morvay–Simona Ondriašová–Jaroslav Kling), Az egész­ség­ügy és a dé­li ré­gi­ók la­kos­sá­gá­nak egész­sé­gi ál­la­po­ta (Peter Pažit­ný), Kör­nye­zet­vé­de­lem (Tu­ba La­jos), A szlo­vá­ki­ai re­for­má­tus ke­resz­tyén egy­ház (A. Kis Bé­la), A ró­mai ka­to­li­kus egy­ház (Herdics György–Zsidó Já­nos), Tu­do­má­nyos in­téz­mény­rend­szer, tu­do­má­nyos élet és iro­da­lom (Liszka Jó­zsef), A Cse­ma­dok tör­té­ne­té­nek rö­vid át­te­kin­té­se (Var­ga Sán­dor), Nép­mű­vé­szet, folk­lór (Görföl Je­nő), A ma­gyar saj­tó (Lo­vász At­ti­la), Kép­ző­mű­vé­szet, fo­tó­mű­vé­szet és épí­té­szet (Hushegyi Gá­bor), Iro­da­lom, könyv­ki­adás (Grendel La­jos), A szín­há­zi élet (Hizsnyai Gé­za), A muze­oló­gia (Liszka József), Sport (J. Mé­szá­ros Kár­oly). Bár­hon­nan néz­zük, im­po­ná­ló­an nagy fel­hasz­nált adat­men­­nyi­ség és igen szé­les ki­te­kin­tés jel­lem­zi ál­ta­lá­ban... --- ### Bárdi Nándor–Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében (Vajda Barnabás) - Published: 2006-06-28 - Modified: 2016-06-28 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/28/bardi-nandor-simon-attila-szerk-integracios-strategiak-a-magyar-kisebbsegek-torteneteben-vajda-barnabas/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: vajdabarnabas Bár­di Nán­dor–Si­mon At­ti­la (sz­erk. ): In­teg­rá­ci­ós stra­té­gi­ák a ma­gyar ki­sebb­sé­gek tör­té­ne­té­ben. Somor­ja, Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet, 2006. /Disputationes Samariens­es, 7. / Ki­tű­zött cél­ja­i­hoz ké­pest a je­len kon­fe­ren­cia­kö­tet jó­val túl­mu­tat ön­ma­ga ha­tá­ra­in. ,,Ez a ta­nul­mány­kö­tet az In­teg­rá­ci­ós stra­té­gi­ák a ma­gyar ki­sebb­sé­gek tör­té­ne­té­ben cím­mel 2005. jú­ni­us 9–10-én Som­or­ján meg­ren­de­zett kon­fe­ren­cia elő­adá­sa­i­nak anya­gát ad­ja köz­re, s a kon­fe­ren­cia szer­ve­ző­i­nek, a Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet­nek és a Te­le­ki Lász­ló Ala­pít­vány­nak az volt a cél­juk, hogy a ma­gyar ki­sebb­sé­gek tör­té­ne­té­vel fog­lal­ko­zó ku­ta­tók szá­má­ra ta­lál­ko­zá­si pon­tot te­remt­se­nek” – ol­vas­suk a be­ve­ze­tő­ben, vi­szont a ta­nul­má­nyok alap­ján az ered­mény en­nél je­len­tő­sen sok­szí­nűbb és gaz­da­gabb lett. A 438 ol­da­lon nyolc te­ma­ti­kus-lo­gi­kai fe­je­zet­be kom­po­nált írást ol­vas­va nem­csak ar­ról győ­ződ­he­tünk meg, hogy a hu­szon­négy elő­adó-szer­ző mind­egyi­ke ala­po­san kö­rül­jár­ja sa­ját té­má­ját, ha­nem egy mód­szer­ta­ni vál­tás szem­ta­núi is le­he­tünk, amen­­nyi­ben a kö­tet­ben hagsú­lyosan elő­tér­be ke­rül­nek az érin­tett re­gi­o­ná­lis tör­té­né­szi mű­he­lyek és az ál­ta­luk alka­ma­zott for­rás­fel­tá­ró el­já­rá­sok. A ma­gyar ki­sebb­ség­po­li­ti­kai elit in­teg­rá­ci­ó­val kap­cso­la­tos ak­tu­á­lis in­ga­tag­sá­gát ta­pasz­tal­va nem le­het meg­le­pő, hogy a kon­fe­ren­cia tör­té­nel­mi di­men­zi­ó­ban ku­tat pél­dák, fel­vet­he­tő és eset­leg be­ve­zet­he­tő min­ták után. Ezért is erő­sen mot­tó­jel­le­gű­ek A. Saj­ti Eni­kő, Szar­ka Lász­ló és Bár­di Nán­dor be­ve­ze­tő ta­nul­má­nyai, mi­vel ezek nem­csak ál­ta­lá­ban ve­ze­tik be a té­má­ba az ol­va­só­kat, ha­nem mind­hár­man plasz­ti­ku­san rá tud­nak mu­tat­ni ar­ra a nagy­fo­kú fe­szült­ség­re, amely a sé­rel­mi po­li­ti­zá­lás és az ki­sebb­sé­gi tár­sa­da­lom va­lós igé­nyei kö­zött fe­szül, akár a múlt­ban, akár a je­len­ben. A sé­rel­mi po­li­ti­ká­tól az együtt­mű­kö­dé­sig cí­mű írás úgy ér­te­ke­zik a Dél­vi­dék 1918–1941 kö­zöt­ti in­teg­rá­ci­ós stra­té­gi­á­i­ról, hogy köz­ben ge­ne­rá­lis ta­nul­sá­go­kat is le­von; az In­teg­rá­ció és együtt­mű­kö­dés a ki­sebb­ség­po­li­ti­ká­ban pe­dig az 1918 utá­ni Cseh­szlo­vák... --- ### Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány I. Tanulmányok a községtelepüléstörténetéhez és néprajzához (Gecse Annabella) - Published: 2006-06-28 - Modified: 2016-06-28 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/28/viga-gyula-szerk-nagytarkany-i-tanulmanyok-a-kozsegtelepulestortenetehez-es-neprajzahoz-gecse-annabella/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: gecseannabella Viga Gyu­la (sz­erk. ): Nagytárkány I. Ta­nul­má­nyok a köz­ség te­le­pü­lés­tör­té­ne­té­hez és nép­raj­zá­hoz. Som­or­ja–Ko­má­rom, Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet, 2006. /Lokális és re­gi­o­ná­lis mo­nog­rá­fi­ák, 5. / Meg­szok­hat­tuk már, hogy a Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet Et­no­ló­gi­ai Köz­pont­já­nak so­ro­za­tai nem „hir­te­len fel­in­du­lás­ból” szü­let­nek, ha­nem fel­buk­ka­ná­suk után hos­­szú ide­ig és fo­lya­ma­to­san ered­mé­nye­ket mu­tat­nak fel. A Lo­ká­lis és re­gi­o­ná­lis mo­nog­rá­fi­ák cí­mű 2000-ben, a Kisgéres­nek szen­telt kö­tet­tel in­dult. Az­óta szü­le­tett egy rud­nai és két mátyus­föl­di il­le­tő­sé­gű ki­ad­vány, te­hát amen­­nyi­ben a ku­ta­tá­sok föld­raj­zi rend­jét, azon be­lül is a ki­egyen­lí­tett­ség igé­nyét vesz­­szük ala­pul, is­mét a mai szlo­vá­ki­ai ma­gyar nyelv­te­rü­let, Dél-Szlo­vá­kia ke­le­ti ré­szé­nek kel­lett kö­vet­kez­nie. A Nagytárkány I. cím sej­te­ti a foly­ta­tást. A kö­tet a Ta­nul­má­nyok a köz­ség te­le­pü­lés­tör­té­ne­té­hez és nép­raj­zá­hoz sze­rény al­cí­met vi­se­li, szer­kesz­tő­je, ösz­­sze­ál­lí­tó­ja Viga Gyu­la. Már a ta­nul­má­nyok egy­sze­rű át­te­kin­té­se is el­árul­ja, hogy a szer­kesz­tő­nek Nagytárkány „ér­de­ké­ben” Kirá­ly­helmec­től Bu­da­pes­tig, ré­gész­től geo­grá­fu­sig na­gyon gaz­dag „kí­ná­lat­ból” si­ke­rült a mun­ká­ba szer­ző­ket és ál­ta­luk tu­do­mány­ága­kat be­von­nia. A ki­csit több mint 500 ol­da­las kö­te­tet – Ko­pasz Jó­zsef pol­gár­mes­te­ri be­ve­ze­tő­je után – 16 ta­nul­mány al­kot­ja. Ahogy azt az al­cím is jel­zi, a nép­rajz és a te­le­pü­lés­tör­té­net je­len­ti mind a szer­kesz­tés, mind az egyes írá­sok leg­főbb ve­zér­fo­na­lát. Mind­két em­lí­tett fo­ga­lom sok­ré­tűbb azon­ban an­nál, hogy eb­ből egy­ér­tel­mű­en kö­vet­kez­ne egy szok­vá­nyos, már-már sab­lo­nos, una­lo­mig is­me­rős fel­épí­tés. A ve­zér­fo­na­lak mel­lett azon­ban más „ös­vé­nye­ket” is be­jár­nak a szer­zők: a nyel­vi jel­lem­zők­től a te­le­pü­lés ter­mé­szet­raj­zá­ig. Fris­nyák Sán­dor táj­tör­té­ne­ti kez­dő ta­nul­má­nyát és Bog­oly Já­nos, a ter­mé­sze­ti ké­pet tag­la­ló írá­sát Né­meth Pé­ter mun­ká­ja kö­ve­ti, amely vé­gig­ve­ze­ti az ol­va­sót a te­le­pü­lés ne­vé­nek ere­de­té­től, an­nak le­het­sé­ges ma­gya­rá­za­ta­in, a leg­na­gyobb bir­to­ko­sok (Tárkányiak, Agár­di­ak) csa­lád­tör­té­ne­tén ke­resz­tül a... --- ### Fazekas József: Kisebbség – tudományosság. A Fórum Társadalomtudományi Szemle nyolc évfolyamáról - Published: 2006-06-28 - Modified: 2016-06-28 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/28/fazekas-jozsef-kisebbseg-tudomanyossag-a-forum-tarsadalomtudomanyi-szemle-nyolc-evfolyamarol/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Translation Priorities: Optional - Authors: fazekasjozsef A Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­lét a Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet (ko­ráb­bi ne­vén: a Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet) ala­pí­tot­ta 1999-ben az­zal a cél­lal, hogy a szlo­vá­ki­ai ma­gyar tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi ku­ta­tás szá­má­ra meg­fe­le­lő pub­li­ká­ci­ós le­he­tő­sé­get biz­to­sít­son. Egy tu­do­má­nyos fo­lyó­irat ki­adá­sa, fo­lya­ma­tos meg­je­len­te­té­se – az eh­hez szük­sé­ges anya­gi esz­kö­zö­kön túl – el­ső­sor­ban meg­fe­le­lő szel­le­mi hát­te­ret, ku­ta­tói bá­zist fel­té­te­lez. S még va­la­mit: ma­gá­nak a ki­sebb­ség­ku­ta­tás­nak, a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság ku­ta­tá­sá­nak tu­da­tos fel­vál­la­lá­sát, az e té­ren ta­pasz­tal­ha­tó több év­ti­ze­des le­ma­ra­dás be­ho­zá­sát. S jól­le­het a ku­ta­tás fel­tét­ele­i­nek meg­te­rem­té­se te­rén fo­lya­ma­tos ne­héz­sé­gek, fenn­aka­dá­sok van­nak, a szlo­vá­ki­ai ma­gyar tu­do­má­nyos élet a rend­szer­vál­tást kö­ve­tő más­fél év­ti­zed alatt fo­ko­za­to­san ki­bon­ta­ko­zott, ki­ala­kí­tot­ta sa­já­tos pro­fil­ját, ki­dol­goz­ta ku­ta­tá­si prog­ram­ját, s en­nek ered­mé­nye­ként szá­mos ki­tű­nő ta­nul­mán­­nyal, mo­nog­rá­fi­á­val gaz­da­gí­tot­ta tu­do­má­nyos éle­tün­ket. A szlo­vá­ki­ai ma­gyar tu­do­má­nyos élet meg­te­rem­té­sé­re tett erő­fe­szí­tés egy­idős a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság­gal. Az 1918-ban új ha­zá­ba ke­rült szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság több ok­ból sem volt ké­pes a kí­vánt szin­ten meg­szer­vez­ni tu­do­má­nyos éle­tét. Egy­részt az ál­lam­for­du­lat után a ré­gi köz­hi­va­tal­no­ki ré­teg tö­me­ges Ma­gyar­or­szág­ra va­ló köl­tö­zé­se, il­let­ve a hű­ség­es­küt meg­ta­ga­dók Cseh­szlo­vá­ki­á­ból tör­té­nő ki­uta­sí­tá­sa kö­vet­kez­té­ben mint­egy 100-120 ezer­rel csök­kent a szlo­vá­ki­ai ma­gya­rok szá­ma. Ezek több­sé­ge a kö­zép­osz­tály­hoz tar­to­zott, ah­hoz az osz­tály­hoz, amely min­den tár­sa­da­lom­ban a kul­tu­rá­lis élet leg­főbb tá­ma­szát és hor­do­zó­ját je­len­ti. Az itt ma­radt kö­zép­osz­tály­be­li ér­tel­mi­ség ugyan­ak­kor gaz­da­sá­gi­lag erőt­len­né vált, szo­ci­á­lis gon­dok­kal küz­dött, egy­re in­kább ki volt té­ve az as­­szi­mi­lá­ció ve­szé­lyé­nek. Más­részt a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság sok­kal köz­vet­le­neb­bül kö­tő­dött az anya­or­szág­hoz, Bu­da­pest­hez, mint pél­dá­ul az er­dé­lyi, amely a nem­zet cent­ru­má­tól tá­vo­labb él­ve az év­szá­zad­ok so­rán ki­ala­kí­tot­ta a ma­ga önál­ló – vagy leg­alább­is a szlo­vá­ki­ai ma­gya­ro­ké­nál önál­lóbb – éle­tét an­nak in­téz­mény­rend­sze­ré­vel együt­t. A szlo­vá­ki­ai ma­gyar... --- ### Kusy Ferenc: A Fórum Intézet és a digitalizálás - Published: 2006-06-28 - Modified: 2016-06-28 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/28/kusy-ferenc-a-forum-intezet-es-a-digitalizalas/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Translation Priorities: Optional - Authors: kusyferenc Gya­kor­la­ti­lag az em­ber egész kör­nye­ze­té­ben di­gi­tá­lis ada­tok, di­gi­tá­li­san ve­zé­relt gé­pek, di­gi­tá­lis adat­hor­do­zók egy­sze­rű­sí­tik – vagy bo­nyo­lít­ják – a min­den­na­pi mun­kát. Te­kint­ve mű­kö­dé­si el­vük egy­sze­rű­sé­gét, elő­ál­lí­tá­suk ol­csó­sá­gát és a meg­ta­ka­rí­tott idő fel­be­csül­he­tet­len men­­nyi­sé­gét, a di­gi­tá­lis be­ren­de­zé­sek az élet majd­nem min­den te­rü­le­té­ről ki­szo­rí­tot­ták az ana­lóg, il­let­ve a me­cha­ni­kus gé­pe­ket. Ar­ra va­ló te­kin­tet­tel, hogy a di­gi­tá­lis gé­pek­ben nincs szük­ség moz­gó al­kat­ré­szek­re (ez­ál­tal meg­szűn­nek a ko­pás okoz­ta pon­tat­lan­sá­gok), a gé­pek tel­jes élet­tar­ta­muk alatt ugyan­ar­ra a mi­nő­sé­gű mun­ká­ra al­kal­ma­sak. Ez a mun­ka­fo­lya­mat a vég­ered­mé­nyé­nél tű­nik fel­be­csül­he­tet­len ér­té­kű­nek. Bár a di­gi­tá­lis gé­pek élet­tar­ta­ma (fej­lő­dé­sük nagy üte­mé­nek kö­szön­he­tő­en) je­len­tő­sen ke­ve­sebb, mint ana­lóg elő­de­i­ké (an­nak ide­jén egy ka­zet­tás mag­ne­to­font még tíz-ti­zen­öt év után is lel­ke­sen hasz­nál­tunk, bár a ka­zet­ták már agyon vol­tak gyűr­ve, a raj­tuk lé­vő hang­anyag már-már él­vez­he­tet­len­né vált), az újab­b, jobb mi­nő­sé­gű gép meg­vá­sár­lá­sa anya­gi­lag ke­vés­bé meg­ter­he­lő, sőt sok eset­ben nem is szük­ség­sze­rű. To­váb­bá le­he­tő­sé­günk nyílt a gé­pek tel­je­sít­mé­nyé­nek, mun­ká­juk mi­nő­sé­gé­nek tel­je­sen az igé­nye­ink­hez va­ló iga­zí­tá­sá­ra, a költ­sé­gek emel­ke­dé­se nél­kül, ami ter­mé­sze­te­sen elő­de­ik­nél szin­te le­he­tet­len volt. A szá­mí­tó­gé­pek ma is hasz­nált fel­épí­té­se egy ma­gyar szár­ma­zá­sú ma­te­ma­ti­kus, Neu­mann Já­nos mun­ká­ja. A bu­da­pes­ti szü­le­té­sű ma­te­ma­ti­kus ma­te­ma­ti­kai te­het­sé­ge már a pes­ti evan­gé­li­kus gim­ná­zi­um­ban ki­bon­ta­ko­zott, édes­ap­ja még­is azt kí­ván­ta, hogy ve­gyész­mér­nök le­gyen be­lő­le. Ezért az érett­sé­gi után be­irat­ko­zott a zü­ric­hi mű­egye­tem­re, mi­köz­ben Ber­lin­ben és Bu­da­pes­ten ma­te­ma­ti­kát, fi­zi­kát és fi­lo­zó­fi­át hall­ga­tott. Csak­nem egyidőben sze­rez­te meg sváj­ci mér­nö­ki dip­lo­má­ját és a bu­da­pes­ti ma­te­ma­ti­kai dok­to­rá­tust. Neu­mann a mér­nök­to­vább­kép­ző in­té­zet­ben (Institute for Advanced Stud­ies – IAS) lett a ma­te­ma­ti­ka pro­fes­­szo­ra. A má­so­dik vi­lág­há­bo­rú alatt Neu­mann je­lent­ke­zett a Man­hat­tan-terv vég­re­haj­tá­sá­ra, az ame­ri­kai atom­bom­ba elő­ál­lí­tá­sá­ra; amely­nek... --- ### Bagin Árpád: Egy új néprajzi jelenség Kelet-Közép-Európában? A Halloween és a tökbábukészítés egy kisalföldi településen, Ógyallán - Published: 2006-06-28 - Modified: 2016-06-28 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/28/bagin-arpad-egy-uj-neprajzi-jelenseg-kelet-kozep-europaban-a-halloween-es-a-tokbabukeszites-egy-kisalfoldi-telepulesen-ogyallan/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Translation Priorities: Optional - Authors: baginarpad 1. Be­ve­ze­tés A Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet Et­no­ló­gi­ai Köz­pont­ja Po­pu­lá­ris kul­tú­ra 1990– 2005 cí­mű ku­ta­tá­si pro­jek­tu­má­nak ke­re­tén be­lül kezd­tünk el fog­lal­koz­ni Hal­loween ün­nep­kö­ré­vel, azon be­lül is a tök­bábukészítés szo­ká­sá­val. Nap­ja­ink­ban a Hal­loween-ün­nep el­en­ged­he­tet­len kel­lé­ke a tök alap­anya­gú ter­mék és az eb­ből ké­szült tök­bá­bu. 1989 előtt is élt a tök­bábukészítés szo­ká­sa, de ak­kor a Hal­loween meg­ne­ve­zés Ke­let-Kö­zép-Eu­ró­pá­ban még nem volt hasz­ná­la­tos. A Hal­loweent a fe­lü­le­tes szem­lé­lő­dő gyak­ran ame­ri­kai ere­de­tűnek1 tart­ja, vi­szont a je­len­ség­gel kap­cso­la­tos fo­lya­ma­tok tü­ze­te­sebb vizs­gá­la­ta egy­ér­tel­mű­vé tet­te, hogy az egyes tér­sé­gek­re jel­lem­ző, va­la­mi­lyen szin­tű önál­ló fej­lő­dé­si sá­vok­ról be­szél­he­tünk, ame­lyek vol­ta­kép­pen a hal­loweeni ün­nep­kör­be tar­toz­nak (Hörandner 2001a). Te­hát e dol­go­zat­ban vizs­gált „nap­ja­ink” je­len­sé­gét is­mer­tük a múlt­ban is, s az 1989 utá­ni idő­szak­ban egy-­e­gy ren­dez­vényt nem fel­tét­le­nül kell Hal­loween ün­ne­pe­ként meg­hir­det­ni (le­het az egy tök­bábukészítő-­verse­ny stb. ), de vé­le­mé­nyünk sze­rint ezek a szo­kás­cse­lek­mé­nyek is a vizs­gált ün­nep­kör­be tar­toz­nak. Ami kö­zös a Hal­loween és az eu­ró­pai tök­bábukészítés kö­zött, hogy el­ső­sor­ban az őszi idő­szak­hoz, ál­ta­lá­ban min­den­szen­tek­hez, ha­lot­tak nap­já­hoz ka­cso­ló­dik. Mint már em­lí­tet­tük, a Hal­loween-ün­nep szin­te el­en­ged­he­tet­len ele­me a tök­bá­bu, tök­lám­pás (utób­bi meg­ne­ve­zést ál­ta­lá­ban a kár­pát-me­den­cei ma­gya­rok hasz­nál­ják), en­nek vizs­gá­la­tá­ra he­lyez­zük a hang­súlyt je­len ös­­sze­fog­la­lá­sunk­ban is. 2 A tök­lám­pá­sok a sü­tő­tök, a ta­kar­mány­tök és a fő­ző­tök egyes faj­tá­i­ból ké­szül­nek. A tök ter­mesz­té­se Eu­ró­pá­ban min­den bi­zon­­nyal Ame­ri­ka fel­fe­de­zé­se után in­dult (vö. Mezőgaz­dasági... 1982, 644; Nagy 2000, 9, 15). 3 Több szer­ző azt állt­ja, hogy a tök ter­mesz­té­se előtt a kel­ták és az írek (fe­hér)répából ké­szí­tet­ték vi­lá­gí­tó bá­bu­i­kat (Hörandner 2001b, 6; Segalen 2001, 201). 2. Ku­ta­tás­tör­té­net Ku­ta­tás­tör­té­ne­ti át­te­kin­té­sün­ket a ma­gyar és a szlo­vák szak­iro­da­lom­ban fel­buk­ka­nó szór­vá­nyos ada­tok... --- ### Hunčk Péter: Interetnikus tréningek pszichodramatikus módszerekkel - Published: 2006-06-28 - Modified: 2016-06-28 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/28/hunck-peter-interetnikus-treningek-pszichodramatikus-modszerekkel/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Translation Priorities: Optional - Authors: huncikpeter Be­ve­ze­tés A ki­sebb­sé­gi kér­dés Kelet-Közép Eu­ró­pá­ban min­dig ér­zé­keny tár­sa­dal­mi prob­lé­má­nak szá­mí­tott és ez kü­lö­nö­sen ér­vé­nyes azok­ra az or­szá­gok­ra, ahol a ki­sebb­sé­gek arány­szá­ma olyan ma­gas, mint Szlo­vá­ki­á­ban. A több­sé­gi la­kos­ság ál­ta­lá­ban bi­zal­mat­la­nul, sőt sok­szor el­len­sé­ge­sen te­kint a ki­sebb­sé­gek kép­vi­se­lő­i­re. Az önál­ló Szlo­vák Köz­tár­sa­ság kikáltása (1993. ja­nu­ár 1. ) után ko­moly fe­szült­sé­gek ala­kul­tak ki az or­szág­ban, mert a ve­ze­tő po­li­ti­kai pár­tok kép­vi­se­lői a saj­tó­ban ag­res­­szív mó­don kezd­ték tá­mad­ni a ki­sebb­sé­gek tag­ja­it. El­ső­sor­ban a ma­gya­rok el­len folyt az iz­ga­tás. Az­zal vá­dol­ták őket, hogy nem lo­já­li­sak az or­szág­hoz, és ti­tok­ban azon dol­goz­nak, hogy fel­bom­las­­szák a fi­a­tal köz­tár­sa­sá­got, és Szlo­vá­kia dé­li te­rü­le­te­it – ame­lye­ken a ma­gyar nem­ze­ti­ség kép­vi­se­lői él­tek – vis­­sza­csa­tol­ják Ma­gyar­or­szág­hoz. De a ma­gya­ro­kon kí­vül dü­hös ki­ro­ha­ná­sok ér­ték a cseh, a ro­ma és a zsi­dó ki­sebb­ség tag­ja­it is. Ezek­ben az évek­ben (1993–1998) gyak­ran le­he­tett lát­ni a há­zak fa­lán és a ke­rí­té­se­ken olyan graf­fi­tiket, me­lyek ar­ról szól­tak, hogy a cse­hek men­je­nek vis­­sza Prá­gá­ba, a ci­gá­nyok (ro­mák) In­di­á­ba, a ma­gya­rok Ma­gyar­or­szág­ra és a zsi­dók meg a gáz­kam­rák­ba. A Vla­di­mír Meèiar ve­zet­te szlo­vák kor­mány tag­jai sem­mit sem tet­tek azért, hogy ezt a hely­ze­tet or­vo­sol­ják, sőt a kor­mány­ko­a­lí­ció párt­jai a szlo­vák par­la­ment­ben is egy­re he­ve­seb­ben tá­mad­ták a ki­sebb­sé­gek kép­vi­se­lő­it, és em­lé­kez­tet­ték a szlo­vák né­pet ar­ra, hogy a ma­gya­rok és cse­hek a tör­té­ne­lem so­rán min­dig a szlo­vá­kok el­len vol­tak és az új hely­zet­ben, va­gyis az önál­ló Szlo­vák Köz­tár­sa­ság­ban is foly­tat­ni fog­ják ak­na­mun­ká­ju­kat a szlo­vá­kok el­len. A zsi­dók­ról is azt ál­lí­tot­ták, hogy egy tit­kos Tel-Aviv–New York–Bu­da­pest há­ló­za­tot hoz­tak lét­re a Szlo­vák Köz­tár­sa­ság meg­dön­té­sé­re. A cigányokal kap­cso­lat­ban pe­dig ar­ra mu­tat­tak rá,... --- ### Konkoly László: Tartalomfejlesztés és internetes tartalmak. A Fórum Intézet adatbázisai - Published: 2006-06-28 - Modified: 2016-06-28 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/28/konkoly-laszlo-tartalomfejlesztes-es-internetes-tartalmak-a-forum-intezet-adatbazisai/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Translation Priorities: Optional - Authors: konkolylaszlo Be­ve­ze­tő A in­for­ma­ti­kai fej­lő­dés so­rán az em­ber min­dig is sze­ret­te vol­na meg­kön­­nyí­te­ni a szá­mí­tá­so­kat, bi­zo­nyos ada­tok­kal va­ló mű­ve­le­te­ket, ada­tok, in­for­má­ci­ók egy­sze­rű tá­ro­lá­sát és ke­res­he­tő­sé­gét, így már az el­ső szá­mí­tó­gé­pek is az ada­tok­kal, a szá­mok­kal va­ló ma­ni­pu­lá­ci­ót, a mű­ve­let­vég­zést, az adat­bá­zis­ok ki­ala­kí­tá­sát és az azok­ban va­ló egy­sze­rű ke­re­sést se­gí­tet­ték. A szá­mí­tás­tech­ni­ka fej­lő­dé­sé­vel az 1960-as évek­ben fo­ko­zó­dó igény je­lent­ke­zett az ak­ko­ri­ban már nagy­szá­mú írá­sos mó­don tá­rolt ada­tok di­gi­tá­lis for­má­ban va­ló rög­zí­té­sé­re, a tech­ni­kai esz­kö­zök ki­hasz­ná­lá­sá­val ezen ada­tok kön­­nyebb ke­ze­lé­sé­re és a nyil­vá­nos­ság szá­má­ra is hoz­zá­fér­he­tő­sé­get biz­to­sí­tó meg­ol­dá­sok­ra. A szá­mí­tás­tech­ni­kai ipar egyik hú­zó­ága­za­ta már a fej­lő­dés ko­rai sza­ka­szá­ban is az ál­ta­lá­nos adat­fel­dol­go­zás lett. Az adat­fel­dol­go­zás mind újabb és egy­re na­gyobb tel­je­sít­mé­nyű hard­vert igé­nyelt. A tel­je­sít­mény nö­ve­ke­dé­sé­vel nőt­tek a szoft­ve­rek iránt tá­masz­tott el­vá­rá­sok is. Nö­ve­ke­dett az ada­to­kat ke­ze­lő rend­sze­rek meg­bíz­ha­tó­sá­ga, a prog­ra­mo­zói nyel­vek fej­lő­dé­sé­vel kön­­nyeb­bé vált e rend­sze­rek ke­zel­he­tő­sé­ge, to­váb­bá nagy­mér­té­kű fej­lő­dés ment vég­be az ada­tok biz­ton­sá­gos tá­ro­lá­sa te­rén is. Ha az adat­fel­dol­go­zás szoft­ve­res ol­da­lát néz­zük, szá­mos fej­lő­dé­si fo­kon, ge­ne­rá­ci­ón ke­resz­tül ju­tott el nap­ja­ink fej­lett for­má­já­hoz. Az adat­mo­del­lek fej­lő­dé­se Az adat­bá­zis mint fo­ga­lom, már az el­ső szá­mí­tó­gé­pek meg­je­le­né­sé­vel egy idő­ben be­ke­rült a köz­tu­dat­ba. A kez­de­tek­ben ren­de­zet­len, kap­cso­la­tok nél­kü­li ada­tok­kal dol­goz­tak, ké­sőbb a kön­­nyebb ke­zel­he­tő­ség ér­de­ké­ben az ada­to­kat bi­zo­nyos tu­laj­don­sá­gok alap­ján ren­dez­ték, ezek a ren­de­zett for­mák adat­struk­tú­rá­kat ered­mé­nyez­tek. A fej­lő­dés so­rán adat­mo­del­le­ket, adat­sé­má­kat ala­kí­tot­tak ki, me­lyek se­gít­sé­gé­vel job­ban ke­zel­he­tő adat­egy­sé­ge­ket kap­tak, to­váb­bá az adat­struk­tú­rá­kat ke­ze­lő rend­sze­rek is egy­sze­rű­söd­tek. A rend­sze­re­zett, avagy mo­dell­be fog­lalt adat­hal­ma­zo­kat adat­bá­zis­nak (Data Base – DB) ne­vez­ték el. A rend­sze­re­zés, a mo­dell­be fog­la­lás több fej­lő­dé­si fá­zi­son ment ke­resz­tül. A leg­ré­geb­bi hasz­nált adat­bá­zis­tí­pus... --- ### L. Juhász Ilona A szlovákiai magyar tájak temetőinek kutatása és dokumentálása - Published: 2006-06-28 - Modified: 2016-06-28 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/28/l-juhasz-ilona-a-szlovakiai-magyar-tajak-temetoinek-kutatasa-es-dokumentalasa/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Translation Priorities: Optional - Authors: ljuhaszilona A te­met­ke­zé­si szo­ká­sok és ezen be­lül a te­me­tők vizs­gá­la­ta a nép­rajz­ku­ta­tás egyik olyan nép­sze­rű te­rü­le­te, amel­­lyel szá­mos nép­rajz­ku­ta­tó fog­lal­ko­zott már, s nap­ja­ink­ban is köz­ked­velt ku­ta­tá­si té­má­nak szá­mít. A te­me­tői sír­je­lek vizs­gá­la­ta kap­csán hos­­szú ide­ig mind a nép­rajz­ku­ta­tó­kat, mind a né­pi dí­szí­tő­mű­vé­szet iránt ér­dek­lő­dő­ket el­ső­sor­ban (vagy ki­zá­ró­la­go­san) a fa­ra­gott pro­tes­táns fej­fák ér­de­kel­ték, s egy te­me­tő ku­ta­tá­sa­kor leg­több eset­ben ezek­ről ké­szül­tek raj­zok vagy fény­ké­pek. Szór­vá­nyo­san je­len­tek meg nép­raj­zi le­írá­sok ka­to­li­kus sír­je­lek­ről is, eze­ket azon­ban a ku­ta­tók el­ső­sor­ban esz­té­ti­kai szem­pont­ból kö­ze­lí­tet­ték meg és ál­ta­lá­ban csak a „ré­geb­bi­ek” ér­de­kel­ték őket. Egy adott te­me­tő sír­je­le­it te­hát nem komp­lex mó­don, az ab­ban elő­for­du­ló va­la­men­­nyi sír­jeltí­pus fi­gye­lem­be vé­te­lé­vel vizs­gál­ták. Eb­ből kö­vet­ke­zik, hogy a mai na­pig hi­á­nyo­sak a ma­gyar fal­vak te­me­tő­i­nek sír­je­le­i­ről ren­del­ke­zé­sünk­re ál­ló le­írá­sok, mi­vel ezek nem tel­jes be­mu­ta­tás­ra tö­re­ked­tek, csu­pán a sír­je­lek bi­zo­nyos tí­pu­sa­i­nak pre­zen­tá­lá­sá­ra. A leg­ked­vel­tebb té­ma a pro­tes­táns (re­for­má­tus, uni­tá­ri­us és evan­gé­li­kus) fej­fák, il­let­ve azok ere­de­té­nek a ku­ta­tá­sa. E te­me­tői fej­fák ere­det­kér­dé­sét a nép­rajz­nak mind a mai na­pig nem si­ke­rült meg­nyug­ta­tó­an tisz­táz­nia. A köz­tu­dat­ban vi­szont úgy él, mint egy kon­ti­nuus, a hon­fog­la­lás ko­rá­ból át­ha­gyo­má­nyo­zó­dott sír­jel, me­lyet az utób­bi idő­ben a fej­fa he­lyett (a szé­kely­föl­di kop­ja­fák min­tá­já­ra) egy­re gyak­rab­ban ne­vez­nek a köz­nyelv­ben kop­ja­fá­nak (vö. L. Ju­hász 2005). E pro­tes­táns sír­je­lek irán­ti fel­fo­ko­zott ér­dek­lő­dés hát­tér­be szo­rí­tot­ta te­me­tő­ink más jel­le­gű sír­je­le­i­nek vizs­gá­la­tát. Ho­lott a fej­fák – kop­ja­fák – mel­lett a sír­je­lek kü­lön­fé­le, más for­má­jú és anya­gú vál­to­za­tai is meg­je­len­tek a re­for­má­tu­sok és evan­gé­li­ku­sok sír­ja­in, s ezek kö­zül má­ra né­hány tí­pu­s1 el­tűnt vagy el­tű­nőfél­ben van. A ma­gyar fal­vak te­me­tő­i­nek vizs­gá­la­ta – a fej­fák ku­ta­tá­sa szem­pont­já­ból is – te­rü­le­ten­ként... --- ### Simon Attila: Síppal, dobbal, nagybőgővel – avagy kísérlet a „Felvidék visszafoglalására” 1938. október 5-én - Published: 2006-06-28 - Modified: 2016-06-28 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/28/simon-attila-sippal-dobbal-nagybogovel-avagy-kiserlet-a-felvidek-visszafoglalasara-1938-oktober-5-en/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Translation Priorities: Optional - Authors: simonattila No­ha az 1918-ban meg­ala­kult Cseh­szlo­vá­ki­át csu­pán 1939 már­ci­u­sá­ban tö­röl­te le a hit­le­ri szán­dék a tér­kép­ről, a Masaryk és Beneš ál­tal meg­ál­mo­dott és lét­re­ho­zott el­ső köz­tár­sa­ság már 1938 őszén meg­szűnt. Vég­ze­tét azon­ban nem csu­pán a ná­ci bi­ro­da­lom ter­jesz­ke­dé­se okoz­ta, ha­nem an­nak a nem­zet­ál­la­mi el­kép­ze­lés­nek a ku­dar­ca is, amely­re az el­ső köz­tár­sa­ság épült. A fe­szült kül- és bel­po­li­ti­kai hely­zet mi­att 1938 szep­tem­be­re és ok­tó­be­re gaz­dag fegy­ve­res in­ci­den­sek­ben, ut­cai de­monst­rá­ci­ók­ban, et­ni­kai konf­lik­tu­sok­ban. Ezek el­ső­sor­ban a cseh–né­met ha­tár­sza­kasz­ra vol­tak jel­lem­zők, ahol már jó­val a mün­che­ni dön­tés előtt meg­kez­dőd­tek, de a ha­tár­vál­to­zás után is foly­ta­tód­tak. A szlo­vák–ma­gyar ha­tár­sza­ka­szon ez­zel szem­ben lát­szó­la­gos csend és nyu­ga­lom ho­nolt, bár ok­tó­ber el­ső nap­ja­i­ban Dél-Szlo­vá­ki­á­ban is fel­for­ró­so­dott a hely­zet. Az et­ni­kai el­vű ha­tár­re­ví­zió le­he­tő­sé­gé­nek fel­csil­la­ná­sa ha­tá­sá­ra a la­kos­ság szá­mos te­le­pü­lé­sen ma­gyar zász­lók­kal vo­nult az ut­cá­ra, nyil­vá­no­san éne­kel­te a ma­gyar him­nuszt (Cseh­szlo­vá­ki­á­ban sok más mellett ez is ti­los volt), nem­ze­ti­szí­nű ko­kár­dát tű­zött ru­há­já­ra. Je­len­tő­sebb meg­moz­du­lá­sok­ra töb­bek kö­zött Kas­sán és Ko­má­rom­ban is sor ke­rült, de a Csal­ló­köz­ből, a Mátyus­föl­dről és Gömör­ből is van­nak ilyen in­for­má­ci­ó­ink. Emel­lett ok­tó­ber fo­lya­mán több he­lyen – leg­in­kább Kár­pát­al­ja tér­sé­gé­ben – ki­sebb határ­ men­ti ös­­sze­csa­pá­sok­ra is sor ke­rült, ame­lyek leg­in­kább a Ma­gyar­or­szá­gon gyü­le­ke­ző sza­bad­csa­pat­ok szám­lá­já­ra volt ír­ha­tó. A szlo­vák–ma­gyar ha­tár­sza­ka­szon azon­ban mi­ni­má­lis volt az ilyen konf­lik­tu­sok szá­ma. Ok­tó­ber 5-én a Fe­le­di já­rás­ba tar­to­zó Kacagó­pusztánál, ok­tó­ber 7-én Pár­kány mel­lett, ok­tó­ber 13-án pe­dig a Kirá­ly­helme­ci já­rás­ba tar­to­zó Per­benyiknél ke­rült sor ha­tár­in­ci­dens­re. Je­len ta­nul­mány­ban a há­rom eset kö­zül az ok­tó­ber 5-i kacagó­pusz­tai in­ci­denst mutatjuk be, amely nem csu­pán a leg­je­len­tő­sebb ilyen ese­mény­nek mond­ha­tó az el­ső bé­csi dön­tés előt­ti idő­szak­ból, de a... --- ### Lelkes Gábor: Területi egyenlőtlenségek Dél-Szlovákiában az uniós tagság tükrében - Published: 2006-06-28 - Modified: 2016-06-28 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/28/lelkes-gabor-teruleti-egyenlotlensegek-del-szlovakiaban-az-unios-tagsag-tukreben/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Translation Priorities: Optional - Authors: lelkesgabor Be­ve­ze­tés Az 1993-ban füg­get­len­né vált Szlo­vá­kia po­li­ti­kai és gaz­da­sá­gi éle­tét két, egy­más­sal el­len­té­tes po­li­ti­kai kör­nye­zet köz­ti harc jel­le­me­zi – már kö­zel más­fél év­ti­ze­de –, mely je­len­tős mér­ték­ben de­ter­mi­nál­ja a re­gi­o­ná­lis fej­lő­dést, egyes ré­gi­ók ver­seny­ké­pes­sé­gé­nek ala­ku­lá­sát. Az 1994–1998 köz­ti idő­szak­ban a ha­tal­mon le­vő na­ci­o­na­lis­ta-po­pu­lis­ta erők az or­szág nem­zet­kö­zi el­szi­ge­te­lő­dé­se mel­lett szá­mos ré­gió el­sze­gé­nye­dé­sét is okoz­ták, mely an­ti­de­mok­ra­ti­kus és antiko­héz­iós kor­mány­za­ti ma­ga­tar­tás mi­att az or­szág nem csat­la­koz­ha­tott az Észak-at­lan­ti Szer­ző­dés Szer­ve­ze­té­hez (NA­TO) 1999-ben – mint a töb­bi vi­seg­rá­di ál­lam –, s az Eu­ró­pai Uni­ó­ba (EU) tör­té­nő be­lé­pé­se sem tűnt re­á­lis­nak. 1998 őszén azon­ban a de­mok­ra­ti­kus tár­sa­da­lom ki­épí­té­sét szán­dé­ko­zó po­li­ti­kai pár­tok­nak si­ke­rült vá­lasz­tá­si győ­zel­met arat­ni­uk, s egy szé­les ko­a­lí­ci­ós együtt­mű­kö­dés­ben – Mikuláš Dzurin­da kor­mány­fő ve­ze­té­sé­vel – az or­szá­got be­jut­tat­ni a NATO-ba és 2004 ta­va­szán az EU-ba. A ta­nul­mány a Szlo­vá­ki­át súj­tó nagy­fo­kú te­rü­le­ti egyen­lőt­len­sé­gek ala­ku­lá­sát vizs­gál­ja az or­szág uni­ós tag­sá­gá­nak tük­ré­ben, össz­pon­to­sít­va a ma­gyar ki­sebb­ség ál­tal la­kott Dél-Szlo­vá­ki­á­ra, mely ré­gi­ót (Cseh)szlovákia kor­má­nyai 2004 előtt kö­zel 8 év­ti­ze­den ke­resz­tül pe­ri­fé­ri­a­ként ke­zel­tek. Az elem­zés az uni­ós csat­la­ko­zás idő­sík­já­ban mo­zog­va tár­gyal­ja a te­rü­le­ti egyen­lőt­len­sé­gek prob­lé­ma­kö­rét or­szá­gos vi­szony­lat­ban (át­te­kin­tést ad a po­li­ti­kai kör­nye­zet­től az uni­ós jo­gi és te­rü­let­fej­lesz­té­si stra­té­gi­á­kon át a re­gi­o­ná­lis fej­lesz­tés leg­je­len­tő­sebb sze­rep­lő­i­ig), majd fel­vá­zol­ja a te­rü­le­ti egyen­lőt­len­sé­gek dél-szlo­vá­ki­ai kör­nye­ze­tét. A szlo­vák–ma­gyar ha­tár men­ti tér re­gi­o­ná­lis ver­seny­ké­pes­sé­gét il­le­tő­en át­te­kin­ti a ré­gió hu­mán erő­for­rá­sá­nak né­mely szer­ke­ze­ti sa­já­tos­sá­gát, a te­rü­let­fej­lesz­tés és a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság kap­cso­lat­rend­sze­ré­nek leg­szá­mot­te­vőbb ele­me­it, a ma­gyar­lak­ta ré­gi­ók te­rü­let­fej­lesz­té­si sze­rep­lő­it, il­let­ve a ma­gyar­lak­ta ré­gi­ók rész­vé­tel­ét az uni­ós fej­lesz­té­sek­ben. A ta­nul­mány szám­ba ve­szi az uni­ós tag­ság kö­vet­kez­té­ben meg­nyí­ló szlo­vák–ma­gyar ha­tár­sza­kasz tér­szer­ke­ze­ti sa­já­tos­sá­ga­it, kör­vo­na­laz­za az el­kö­vet­ke­ző évek... --- ### Popély Árpád: A Magyar Bizottság szerepvállalása az Új Szó és a Csemadok megalapításában - Published: 2006-06-28 - Modified: 2016-06-28 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/28/popely-arpad-a-magyar-bizottsag-szerepvallalasa-az-uj-szo-es-a-csemadok-megalapitasaban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Translation Priorities: Optional - Authors: popelyarpad A má­so­dik vi­lág­há­bo­rú be­fe­je­zé­se óta jog­fosz­tott cseh­szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság szá­má­ra az 1948-as esz­ten­dő hoz­ta meg a vál­to­zást. A ma­gyar­ság­gal kap­cso­la­tos ál­lam­pár­ti dön­té­sek vég­re­haj­tá­sa a szlo­vák kom­mu­nis­ta párt­ve­ze­tés mel­let­ti ún. Ma­gyar Bi­zott­ság fel­ada­ta volt, az 1948 őszén lét­re­ho­zott bi­zott­ság te­vé­keny­sé­ge azon­ban saj­ná­la­tos mó­don a (cse­h)s­zlováki­ai ma­gyar­ság tör­té­ne­té­nek fe­hér folt­jai kö­zé tar­to­zik, an­nak fel­dol­go­zá­sá­val má­ig adós mind a szlo­vák, mind pe­dig a ma­gyar his­to­ri­og­rá­fia. A ma­gyar ki­sebb­ség má­so­dik vi­lág­há­bo­rú utá­ni tör­té­ne­té­nek be­mu­ta­tá­sá­ra el­ső­ként vál­lal­ko­zó Juraj Zvara mo­nog­rá­fi­ái az em­lí­tés szint­jén fog­lal­koz­tak ugyan a Ma­gyar Bizottság­gal,1 an­nak te­vé­keny­sé­gét azon­ban sem Zvara, sem a kor­szak­kal fog­lal­ko­zó ké­sőb­bi szak­iro­da­lom nem rész­le­tez­te. Zvara pár mon­da­tos rö­vid le­írá­sa rá­adá­sul több pon­tat­lan­sá­got is tar­tal­maz, ame­lye­ket a ké­sőb­bi­ek­ben ál­ta­lá­ban a ma­gyar ku­ta­tók is át­vet­tek, té­ve­sen kö­zöl­ve töb­bek kö­zött a bi­zott­ság meg­ala­ku­lá­sá­nak idő­pont­ját (1948. szep­tem­ber 7. ), fenn­ál­lá­sá­nak idő­ha­tá­ra­it (1949–1951), tag­ja­i­nak szá­mát (5), va­la­mint ma­gát sze­mé­lyi ös­­sze­té­tel­ét is. 2 En­nek a hi­ány­nak leg­alább rész­be­ni pót­lá­sát, va­la­mint a szak­iro­da­lom ál­tal tény­ként ke­zelt, a tör­té­net­írók ál­tal nem el­len­őr­zött, en­nek el­le­né­re kéz­ről kéz­re ván­do­rol­ta­tott té­ves ál­lí­tá­sok ki­iga­zí­tá­sát cé­loz­za az aláb­bi ta­nul­mány, amely a bi­zott­ság ülé­se­i­ről ké­szült fel­jegy­zé­sek és a szlo­vák párt­ve­ze­tés do­ku­men­tu­mai alap­ján kí­sér­li meg be­mu­tat­ni a Ma­gyar Bi­zott­ság meg­ala­ku­lá­sá­nak kö­rül­mé­nye­it, te­vé­keny­sé­gé­nek – el­ső­sor­ban az Új Szó meg­szer­ve­zé­sé­nek és a Cse­ma­dok lét­re­ho­zá­sá­nak szen­telt – kez­de­ti sza­ka­szát, s ár­nyal­ni e két meg­ha­tá­ro­zó ki­sebb­sé­gi in­téz­mény meg­ala­ku­lá­sá­ra vo­nat­ko­zó is­me­re­te­in­ket. * 1948 feb­ru­ár­ja a ma­gyar ki­sebb­sé­get a tel­jes jog­fosz­tott­ság ál­la­po­tá­ban ta­lál­ta. A kom­mu­nis­ta ha­ta­lom­át­vé­telt kö­ve­tő hó­na­pok gya­kor­la­ti­lag sem­mi­fé­le po­zi­tív vál­to­zást nem hoz­tak e té­ren, hi­szen a kom­mu­nis­ta párt ár­nya­lat­nyi­val sem foly­ta­tott ke­vés­bé ma­gyar­el­le­nes po­li­ti­kát, mint a fel­szá­molt pol­gá­ri... --- ### Matus Éva – Sebő Beáta – Végh Annamária: A Bibliotheca Hungarica dokumentációs tevékenysége - Published: 2006-06-28 - Modified: 2021-06-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/28/matus-eva-sebo-beata-vegh-annamaria-a-bibliotheca-hungarica-dokumentacios-tevekenysege/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Translation Priorities: Optional - Authors: matuseva, sebobeata, veghannamaria 1. Be­ve­ze­tés Az 1989-es rend­szer­vál­tás után szü­le­tett meg a somor­jai nem­ze­ti­sé­gi ma­gyar könyv­tár, la­tin ne­vén Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca el­kép­ze­lé­se. A könyv­tár öt­let­gaz­dá­ja és meg­ala­pí­tó­ja Zal­abai Zsig­mond egye­te­mi oktató, iro­da­lom­kri­ti­kus és köz­író. A könyv­tár tör­té­ne­té­ben je­len­tős mér­föld­kö­vet je­len­tett a Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca Ala­pít­vány lét­re­ho­zá­sa, me­lyet 1992. már­ci­us 27-én je­gyez­tek be. Az ala­pít­vá­nyi for­ma nagy­mér­ték­ben hoz­zá­já­rult az in­téz­mé­nye­sü­lés­hez. A Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca fel­ada­ta egy hely­re ös­­sze­gyűj­te­ni a Cseh­szlo­vá­ki­á­ban 1918 óta ki­adott ma­gyar nyel­vű köny­ve­ket, fo­lyó­ira­to­kat, kis­nyom­tat­vá­nyo­kat, a ma­gyar­ság írott do­ku­men­tu­ma­it és kul­tu­rá­lis éle­té­vel ös­­sze­füg­gő ada­ta­it. A Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca Ala­pít­vány ku­ra­tó­ri­u­ma 1997. áp­ri­lis 7-i ülé­sén ha­tá­ro­za­tot fo­ga­dott el, mely­ben egyet­ért a Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca könyv- és do­ku­men­tum­gyűj­te­mé­nyé­nek, és a tu­laj­do­ná­ban le­vő mű­sza­ki esz­kö­zök át­adá­sá­ról a Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet ré­szé­re. A Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet kö­te­le­zett­sé­get vál­lalt, hogy a gyűj­te­ményt to­vább­ra is Som­or­ján őr­zi, és az in­té­zet ke­re­té­ben egy önál­ló könyv­tá­ri és le­vél­tá­ri osz­tályt lé­te­sít Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca né­ven. A rész­leg igaz­ga­tó­ja Végh Lász­ló. 2. A Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca rész­le­gei, gyűj­tő­kö­re 2. 1. Könyv­ál­lo­mány A Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca a 2005-ös év­ben 1566 kö­tet­tel gya­ra­po­dott, így a könyv­tár könyv­ál­lo­má­nya 2006 ja­nu­ár­já­ban el­ér­te a 16 222 kö­tetet. A könyv­ál­lo­mány ma­gá­ban fog­lal­ja a Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca törzs­ál­lo­má­nyát, ké­zi­könyv­tá­rát és a Cse­ma­dok köz­pon­ti könyv­tá­rá­nak kö­te­te­it. A törzs­ál­lo­mányt a (cse­h)s­zlováki­ai hun­garikák al­kot­ják (8783 kö­tet). Az ál­lo­mány ezen ré­szé­nek le­írá­sát tar­tal­maz­za a 2000 de­cem­be­ré­ben meg­je­lent két­kö­te­tes mű, A Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca (cse­h)s­zlováki­ai ma­gyar könyv­gyűj­te­mé­nyé­nek bib­li­og­rá­fi­á­ja (1918–2000). Az anyag (5026 kö­tet) szá­mí­tó­gé­pes fel­dol­go­zá­sa a CDS/ISIS könyv­tá­ri szoft­ver se­gít­sé­gé­vel ké­szült az ETO (Egy­sé­ges Ti­ze­des Osz­tá­lyo­zás) könyv­tá­ri bib­li­og­rá­fi­ai rend­szer sze­rint, a nem­zet­kö­zi szab­vá­nyos doku­men­tum­leírást (ISBD) al­kal­maz­va. A bib­li­og­rá­fia 3298 té­telt dol­goz fel, a... --- ### Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok politikai identitása - Published: 2006-06-28 - Modified: 2016-06-28 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/28/lampl-zsuzsanna-a-szlovakiai-magyarok-politikai-identitasa/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Translation Priorities: Optional - Authors: lamplzsuzsanna 1. Be­ve­ze­tő Po­li­ti­kai iden­ti­tás alatt a kü­lön­bö­ző po­li­ti­kai ér­ték­ren­dek­kel va­ló azo­no­su­lást ért­jük. Aláb­bi írá­sunk­ban eb­ből ki­fo­lyó­lag el­ső­sor­ban ar­ra a kér­dés­re ke­res­sük a vá­laszt, hogy mi­lyen po­li­ti­kai ér­ték­ren­dek­kel azo­no­sul­nak a szlo­vá­ki­ai ma­gya­rok. Tisz­tá­ban va­gyunk ve­le, hogy ér­zé­keny te­rü­le­tet érin­tünk, hi­szen épp a szlo­vá­ki­ai ma­gyar vá­lasz­tó­pol­gár­ok­kal foly­ta­tott szá­mos be­szél­ge­tés és ku­ta­tás so­rán győ­ződ­tünk meg ar­ról, hogy a po­li­ti­ká­hoz, s fő­leg a po­li­ti­ku­sok­hoz va­ló vi­szo­nyu­lás­nak nem elő­fel­té­te­le a po­li­ti­ka irán­ti ér­dek­lő­dés. Vé­le­mé­nye an­nak is van, aki öt­per­cen­ként le­szö­ge­zi, hogy őt a po­li­ti­ka ab­szo­lút hi­de­gen hagy­ja. Ér­zé­keny kér­dést elem­zünk te­hát, ezért már a be­ve­ze­tő­ben sze­ret­nénk tisz­táz­ni, hogy a ta­nul­mány meg­ál­la­pí­tá­sai nem sa­ját vé­le­mé­nyen ala­pul­nak, nem spe­ku­lá­ci­ók, ha­nem a Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet el­múlt év­ti­zed­ben vég­zett szo­ci­o­ló­gi­ai és köz­vé­le­mény-ku­ta­tá­sa­i­nak ered­mé­nye­i­re épít. 1 2. A szlo­vá­ki­ai ma­gya­rok po­li­ti­kai iden­ti­tá­sa a ki­lenc­ve­nes évek­ben A ki­lenc­ve­nes évek­ben vég­zett szo­ci­o­ló­gi­ai értékrend-ku­tatá­sok­ból2 ki­de­rült, hogy ab­ban az idő­ben a szlo­vá­ki­ai ma­gya­rok 53%-a ren­del­ke­zett arány­lag jól el­kü­lö­nít­he­tő, mond­hat­ni „le­tisz­tult” po­li­ti­kai ér­ték­rend­del. ők há­rom do­mi­náns po­li­ti­kai értékrendtí­pust kép­vi­sel­tek: a de­mok­ra­tát, a te­kin­tély­el­vűt és a li­be­rá­list. A de­mok­ra­ták a po­li­ti­kai ér­té­kek kö­zül a de­mok­rá­ci­át, a szó­lás­sza­bad­sá­got, a komp­ro­misz­­szum­kész­sé­get, az egyen­lő jo­go­kat és a fej­lett nyu­ga­ti ál­la­mok fe­lé va­ló nyi­tást tar­tot­ták a leg­fon­to­sabb­nak. A te­kin­tély­el­vű­ek a ha­tá­ro­zott és erős­ke­zű po­li­ti­kai ve­ze­tést, a köz­pon­ti ál­la­mi irá­nyí­tást, az ál­lam­pol­gá­ri hű­sé­get és a sem­le­ges kül­po­li­ti­kát hang­sú­lyoz­ták. A li­be­rá­lis po­li­ti­kai ér­ték­rend hor­do­zói az egyén na­gyobb fe­le­lős­ség­vál­la­lá­sa és az ál­lam sze­re­pé­nek csök­ken­té­se mel­lett vok­sol­tak. A ki­lenc­ve­nes évek má­so­dik fe­lé­ben a szlo­vá­ki­ai ma­gya­rok 26%-a volt a de­mok­ra­ta, 18%-uk a te­kin­tély­el­vű, 9%-uk a li­be­rá­lis ér­té­kek hor­do­zó­ja; nagy­já­ból te­hát min­den má­so­dik fel­nőtt szlo­vá­ki­ai ma­gyar... --- ### Liszka József: Két part között… A népi kultúra helye és szerepe Európa egyik ütközési zónájában. Népi kultúra, nemzeti jelleg, interetnikus kapcsolatok - Published: 2006-06-28 - Modified: 2016-06-28 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/28/liszka-jozsef-ket-part-kozott-a-nepi-kultura-helye-es-szerepe-europa-egyik-utkozesi-zonajaban-nepi-kultura-nemzeti-jelleg-interetnikus-kapcsolatok/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef „Kompország, Kom­pország, Kom­pország: leg­ké­pes­sé­ge­sebb ál­ma­i­ban is csak mász­kált két part kö­zött: Ke­let­től Nyu­ga­tig, de szí­ve­seb­ben vis­sza­... ” Ady End­re 1905-ben ír­ta az Is­me­ret­len Kor­vin-kó­dex mar­gó­já­ra cí­mű pub­li­cisz­ti­kai írá­sát. Szá­mos, má­ig ha­tó (és meg­szív­le­len­dő! ) meg­ál­la­pí­tá­sa mel­lett a szép me­ta­fo­ra mi­att vá­lasz­tot­tam írá­som mot­tó­já­ul fen­ti so­ra­it. Kom­pország: a ma­gyar­ság, a ma­gyar kul­tú­ra, a ma­gyar né­pi kul­tú­ra eu­ró­pai hely­ze­té­nek, a né­pi kul­tú­ra am­bi­va­lens mi­nő­sí­té­sé­nek jobb ki­fe­je­zé­sé­re – azt hi­szem – nem ta­lál­hat­tam vol­na Ad­yé­nál szem­lé­le­te­sebb meg­fo­gal­ma­zást. Er­ről lesz szó vol­ta­kép­pen a kö­vet­ke­zők­ben is: egy­részt, hogy mi­lyen a ma­gyar köz­tu­dat­ban va­ló meg­ítélt­sé­ge a ma­gyar né­pi kul­tú­rá­nak; más­részt, hogy mi­ként, mi­lyen kül­ső és bel­ső ha­tá­sok, fo­lya­ma­tok nyo­mán ala­kult ez a kul­tú­ra olyan­ná, ami­lyen­nek a 20. szá­zad­ra meg­is­mer­tük, il­let­ve meg­is­mer­ni vél­tük; har­mad­részt pe­dig, hogy mi­lyen he­lye és sze­re­pe le­het a ma­gyar né­pi kul­tú­rá­nak eu­ró­pai kon­tex­tus­ban. 1. Mi­lyen kép is él te­hát a mai ma­gyar tár­sa­da­lom­ban a nép­rajz­ról, a né­pi kul­tú­rá­ról? Már aki­ben per­sze bár­mi­lyen is él – te­het­jük gyor­san hoz­zá. Egy mas­­szív, mond­hat­ni ki­bé­kít­he­tet­len, tűz-víz, ám azo­nos gyö­ke­rű ket­tő­sség jel­lem­zi ezt a meg­íté­lést. Egy­részt (és ez az ál­ta­lá­nos) a né­pi kul­tú­rát a nem­ze­ti lét egyik leg­fon­to­sabb le­té­te­mé­nye­sé­nek, ősi, nem­ze­ti je­gyek, sa­já­tos­sá­gok leg­mar­kán­sabb hor­do­zó­já­nak tart­ják. A „ma­gya­ros mo­tí­vu­mok”, a „ma­gyar vi­se­let”, a nem­ze­ti tán­cok és a „tisz­ta for­rás” mind-­mind a nem­ze­ti jel­leg ki­fe­je­zé­sé­nek az esz­kö­zei (vö. Györffy 1939; Kapitány–Kapitány 1999; Lim­bach­er 2002). Köz­ben a tu­do­mány na­gyon jól tud­ja, hogy a nyel­ven kí­vül nin­csen a ma­gyar né­pi kul­tú­rá­ban egyet­len egy olyan je­len­ség, amely az egész ma­gyar nyelv­te­rü­le­ten és csak­is a ma­gyar nyelv­te­rü­le­ten len­ne is­me­re­tes. Mind­amel­lett idő­ről idő­re... --- ### Öllös László: A Magyar Koalíció Pártja a 2006-os parlamenti választások után - Published: 2006-06-28 - Modified: 2016-06-28 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/28/ollos-laszlo-a-magyar-koalicio-partja-a-2006-os-parlamenti-valasztasok-utan/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Translation Priorities: Optional - Authors: olloslaszlo Mint min­den par­la­men­ti vá­lasz­tá­sok ér­té­ke­lé­se so­rán, így a mos­ta­ni kap­csán is, min­de­nek­előtt az ér­té­ke­lés szem­pont­ja­it kell meg­je­löl­nünk. Nos, a leg­egy­sze­rűbb, s lát­szó­lag a leg­ké­zen­fek­vőbb ér­té­ke­lé­si szem­pont a vá­lasz­tá­son el­ért ered­mény vizs­gá­la­ta. A vá­lasz­tás eredményességét ugyan­ak­kor több szem­pont­ból mér­le­gel­het­jük. Egy­részt a párt­ra le­adott sza­va­za­tok szá­má­nak szem­pont­já­ból ab­szo­lút ér­ték­ben, a ko­ráb­bi vá­lasz­tás ered­mé­nyé­vel ös­­sze­vet­ve; más­részt pe­dig re­la­tív ér­ték­ben, te­hát az or­szá­gos át­lag­hoz vi­szo­nyít­va. A vá­lasz­tás ered­mé­nyes­sé­gé­nek to­váb­bi szem­pont­ja a vá­lasz­tá­sok ki­me­ne­te­le utá­ni hely­zet, ne­ve­ze­te­sen, hogy ké­pes volt-e kor­mány­ra ke­rül­ni a párt vagy sem, to­váb­bá, hogy kor­mány­ra ke­rü­lé­se ese­tén mi­lyen po­zí­ci­ó­kat szer­zett, il­let­ve el­len­zék­ben ma­ra­dá­sa ese­tén mi­lyen le­he­tő­sé­gek­hez ju­tott. Per­sze a vá­lasz­tá­sok ér­té­ke­lé­sé­nek más szem­pont­ja­in is ér­de­mes el­gon­dol­kod­nunk, hi­szen az ér­té­ke­lés nem pusz­tán a múlt­ról szól, ha­nem a so­ron kö­vet­ke­ző vá­lasz­tá­si idő­szak ak­ti­vi­tá­sa­i­hoz is tám­pon­to­kat kellene ad­nia. Nos, az egyik szem­pont az el­múlt vá­lasz­tá­si idő­szak ered­mé­nyes­sé­gé­nek kér­dé­se, ame­lyet az aláb­bi alkérdésekre bonthatunk: 1. Prog­ram­szem­pont­ok: – Mit ért el a párt a vá­lasz­tá­si idő­szak­ra meg­al­ko­tott prog­ram­já­ból? – Mit ért el a hos­­szú tá­vú, az adott vá­lasz­tá­si idő­sza­kon át­nyú­ló cél­ja­i­ból? 2. Rep­re­zen­ta­ti­vi­tá­si szem­pont­ok: – A párt vá­lasz­tói men­­nyi­re gon­dol­ják, hogy a párt kép­vi­se­li ér­de­ke­i­ket s ér­té­ke­i­ket? – Mi­lyen szer­ve­ze­ti te­ret nyit a párt, ame­lyen ke­resz­tül a vá­lasz­tók egyes cso­port­ja­i­nak, ré­te­ge­i­nek cél­ja­it be tud­ja csa­tor­náz­ni a párt prog­ram­já­ba, dön­tés­ho­za­ta­lá­ba. 3. Al­kot­má­nyos szem­pont­ok: – Mi­ként ha­tott a párt az or­szág al­kot­má­nyos rend­jé­re. Min­de­nek­előtt a két alap­ve­tő al­kot­má­nyos kér­dés­re, az or­szág po­li­ti­kai rendszerére, va­la­mint az em­be­ri és pol­gá­ri jo­gok fej­lő­dé­sé­re. 4. Ál­ta­lá­nos ma­gyar szem­pont­ok: – A párt ma­gyar párt­ként nyil­ván­va­ló­an ha­tás­sal van a ma­gyar­or­szá­gi ma­gya­rok­ra és a töb­bi... --- ### Az intézmény kötelez Beszélgetés Tóth Károllyal, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatójával (Fazekas József) - Published: 2006-06-28 - Modified: 2016-06-28 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/28/az-intezmeny-kotelez-beszelgetes-toth-karollyal-a-forum-kisebbsegkutato-intezet-igazgatojaval-fazekas-jozsef/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Translation Priorities: Optional - Authors: fazekasjozsef A (cse­h)s­zlováki­ai ma­gyar ki­sebb­ség tu­do­má­nyos ku­ta­tá­sa fel­tét­ele­i­nek meg­te­rem­té­se a (cse­h)s­zlováki­ai ma­gyar szel­le­mi élet több év­ti­ze­des ál­ma volt. Az 1931-ben meg­ala­kult Cseh­szlo­vá­ki­ai Ma­gyar Tu­do­má­nyos, Iro­dal­mi és Mű­vé­sze­ti Tár­sa­ság (az ún. Masaryk Aka­dé­mia) né­hány éves mű­kö­dé­sét le­szá­mít­va azon­ban nem si­ke­rült olyan tu­do­má­nyos in­téz­ményt lét­re­hoz­ni, amely a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság tör­té­nel­mé­nek, iro­dal­má­nak, kul­tú­rá­já­nak stb. ku­ta­tá­sá­val tu­do­má­nyo­san fog­lal­ko­zott vol­na, jól­le­het en­nek igé­nye kü­lö­nö­sen a múlt szá­zad het­ve­nes–nyolc­va­nas éve­i­ben egy­re in­kább meg­nőtt, s ame­lyet a po­zso­nyi Ma­dách Könyv- és Lap­ki­adó pó­tol­ha­tat­lan mű­hely­mun­ká­ja sem he­lyet­te­sít­he­tett. A rend­szer­vál­tás utá­ni meg­le­he­tő­sen hek­ti­kus évek so­rán ugyan­csak fel­me­rült egy ku­ta­tó­in­té­zet meg­ala­kí­tá­sá­nak szük­sé­ges­sé­ge, de mind­ez csu­pán jám­bor óhaj ma­radt. Az 1996-ban lét­re­jött a Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet (ko­ráb­bi ne­vén: Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet) meg­ala­ku­lá­sá­val a hely­zet gyö­ke­re­sen meg­vál­to­zott. Az in­té­zet az el­múlt tíz év so­rán a szlo­vá­ki­ai ma­gyar tu­do­má­nyos ku­ta­tás leg­fon­to­sabb in­téz­mé­nyé­vé vált. A tíz­éves év­for­du­lón az in­té­zet igaz­ga­tó­já­val, Tóth Ká­rol­­lyal be­szél­ge­tünk. – Mi­lyen cél­lal ala­kult meg a Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet? – Ta­lán há­rom fo­ga­lom­ban le­het meg­ha­tá­roz­ni a Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet meg­ala­ku­lá­sá­nak a cél­ját: köz­in­téz­mény, szol­gál­ta­tó in­téz­mény és kő­in­téz­mény. Mind­egyik ki­fe­je­zés­ben az in­téz­mény fo­ga­lom sze­re­pel, és ez volt a lé­nyeg. Hét év­vel a rend­szer­vál­tás után – fel­mér­ve az erő­for­rá­so­kat – gon­dol­tunk ar­ra, hogy lét­re kel­le­ne hoz­ni a több év­ti­ze­de óhaj­tott és ter­ve­zett szlo­vá­ki­ai ma­gyar tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi in­té­ze­tet, amely fo­lya­ma­tos mun­kát fejt ki, meg­fe­le­lő inf­rast­ruk­tú­rá­val ren­del­ke­zik, ku­ta­tó­kat fog­lal­koz­tat, könyv­tá­rat, le­vél­tá­rat mű­köd­tet, fo­lyó­ira­tot ad ki, rend­sze­res pub­li­ká­ci­ós le­he­tő­sé­get biz­to­sít, kon­fe­ren­ci­á­kat szer­vez stb. , va­gyis sta­bil in­téz­mé­nyi hát­te­re le­het a szlo­vá­ki­ai ma­gyar ku­ta­tók­nak és tu­do­má­nyos­ság­nak. A kő­in­téz­mény fo­gal­mát azért hang­sú­lyo­zom, mert 1996 előtt is lé­tez­tek tu­do­má­nyos mű­he­lyek vagy... --- ### Impresszum 2006/4 - Published: 2006-06-28 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/28/impresszum-20064/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t VIII. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tar­ta­lom Az intézmény kötelez Beszélgetés Tóth Károllyal, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatójával (Fazekas József) 3 Öllös László A Magyar Koalíció Pártja a 2006-os parlamenti választások után 25 Liszka József Két part között... A népi kultúra helye és szerepe Európa egyik ütközési zónájában. Népi kultúra, nemzeti jelleg, interetnikus kapcsolatok 37 Lampl Zsuzsanna A szlovákiai magyarok politikai identitása 55 Matus Éva–Sebő Beáta–Végh Annamária A Bibliotheca Hungarica dokumentációs tevékenysége 69 Popély Árpád A Magyar Bizottság szerepvállalása az Új Szó és a Csemadok megalapításában 83 Lelkes Gábor Területi egyenlőtlenségek Dél-Szlovákiában az uniós tagság tükrében 107 Simon Attila Síppal, dobbal, nagybőgővel – avagy kísérlet a „Felvidék visszafoglalására” 1938. október 5-én 145 L. Juhász Ilona A szlovákiai magyar tájak temetőinek kutatása és dokumentálása 161 Konkoly László Tartalomfejlesztés és internetes tartalmak. A Fórum Intézet adatbázisai 169 Hunèík Péter Interetnikus tréningek pszichodramatikus módszerekkel 179 Bagin Árpád Egy új néprajzi jelenség Kelet-Közép-Európában? A Halloween és a tökbábukészítés egy kisalföldi településen, Ógyallán 195 Kusy Ferenc A Fórum Intézet és a digitalizálás 211 Fazekas József Kisebbség – tudományosság. A Fórum Társadalomtudományi Szemle nyolc évfolyamáról 219 A Fórum Kisebbségkutató Intézet publikációi 1996–2006 (Tóth Károly) 223... --- ### Keszegh Béla–Török Tamás (szerk.): Gazdasági váltás Szlovákiában (Lelkes Gábor) - Published: 2006-06-27 - Modified: 2016-06-27 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/27/keszegh-bela-torok-tamas-szerk-gazdasagi-valtas-szlovakiaban-lelkes-gabor/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2006/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: lelkesgabor Keszegh Béla–Török Ta­más (sz­erk. ): Gaz­da­sá­gi vál­tás Szlo­vá­ki­á­ban. Ko­má­rom, Kem­pe­len Far­kas Tár­sa­ság, 2006, 332 p. A 2006. jú­ni­us 17-i elő­re­ho­zott szlo­vá­ki­ai par­la­men­ti vá­lasz­tá­sok tét­je a gaz­da­sá­gi és szo­ci­á­lis re­for­mok foly­ta­tá­sa vagy azok mó­do­sí­tá­sa, le­ál­lí­tá­sa, a szo­ci­á­lis kö­vet­kez­mé­nyek eny­hí­té­se volt. A vá­lasz­tá­si ered­mé­nyek­ből ar­ra kö­vet­kez­tet­he­tünk, hogy a szlo­vá­ki­ai vá­lasz­tók több­sé­ge el­uta­sí­tot­ta a gaz­da­sá­gi re­for­mok ed­di­gi üte­mét, sú­lyos­nak érez­te an­nak tár­sa­dal­mi kö­vet­kez­mé­nye­it. A fen­ti té­nyek a szlo­vá­ki­ai ma­gyar dok­toran­dus­zok és fi­a­tal ku­ta­tók ér­de­ke­it vé­dő Kem­pe­len Far­kas Tár­sa­ság ta­vas­­szal meg­je­lent Gaz­da­sá­gi vál­tás Szlo­vá­ki­á­ban c. ki­ad­vá­nyát kü­lö­nö­sen ak­tu­á­lis­sá te­szik. A pub­li­ká­ci­ó­ban ös­­sze­gyűj­tött ta­nul­má­nyok – a Kem­pe­len Far­kas Tár­sa­ság ál­tal tá­mo­ga­tott ösz­tön­díj­rend­szer­ben részt ve­vő fi­a­tal szak­em­ber­gár­da ku­ta­tá­si ered­mé­nyei – azon tár­sa­dal­mi-gaz­da­sá­gi re­for­mo­kat te­kin­tik át, ame­lyek az el­múlt évek­ben kü­lön­bö­ző eu­ró­pai szak­mai tes­tü­le­tek po­zi­tív kri­ti­ká­ját vív­ták ki, és je­len­tő­sen elő­se­gí­tet­ték az or­szág el­is­mert­sé­gét az Eu­ró­pai Uni­ó­ban. A szer­zők a re­for­mok gaz­da­sá­gi ered­mé­nyes­sé­gé­nek vizs­gá­la­tán túl a re­for­mok tár­sa­dal­mi vissz­hang­ját is elem­zik, ami az el­kö­vet­ke­ző évek so­rán je­len­tős se­gít­sé­get nyújt­hat to­váb­bi köz­po­li­ti­kai vál­to­zá­sok és hos­­szú tá­vú irány­vo­na­lak meg­fo­gal­ma­zá­sá­ban és meg­ha­tá­ro­zá­sá­ban. A tár­sa­ság, fel­is­mer­ve a szlo­vá­ki­ai tár­sa­da­lom­po­li­ti­kai je­len­sé­gek és gaz­da­sá­gi ered­mé­nyek fel­tá­rá­sá­ból ere­dő ta­pasz­ta­lat­át­adás le­he­tő­sé­gét más or­szá­gok szá­má­ra, a ta­nul­má­nyo­kat két nyel­ven, ma­gya­rul és an­go­lul te­szi köz­zé a ki­ad­vány­ban. Rész­le­te­seb­ben néz­ve a könyv tar­tal­mát, az el­ső fe­je­zet a re­for­mok po­li­ti­kai kör­nye­ze­tét és elő­fel­té­te­le­it mu­tat­ja be. A ta­nul­mány szer­ző­je, Keszegh Bé­la, át­fo­gó ké­pet nyújt az 1989-es rend­szer­vál­to­zást kö­ve­tő más­fél év­ti­zed vál­to­zó gaz­da­ság­po­li­ti­kai és tár­sa­da­lom­po­li­ti­kai idő­sza­ka­i­ról, meg­ál­la­pít­va azt, hogy az 1990-es évek je­len­tős le­ma­ra­dá­sá­ban nagy sze­re­pe volt a ko­ráb­bi hasz­no­sít­ha­tó po­li­ti­kai, tár­sa­dal­mi és gaz­da­sá­gi ta­pasz­ta­lat hi­á­nyá­nak, majd a ké­sőb­bi­ek­ben en­nek volt... --- ### Filep Tamás Gusztáv–G. Kovács László: Rákos Péter 1925–2002 (Zeman László) - Published: 2006-06-27 - Modified: 2016-06-27 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/27/filep-tamas-gusztav-g-kovacs-laszlo-rakos-peter-1925-2002-zeman-laszlo/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2006/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: zemanlaszlo Filep Ta­más Gusztáv–G. Ko­vács Lász­ló: Rá­kos Pé­ter 1925–2002. Dunasz­er­da­he­ly, Nap Ki­adó, 2005, 350 p. A kö­tet Rá­kos Pé­ter mun­kás­sá­gát kí­sér­li meg át­te­kin­te­ni, ös­­sze­fog­lal­ni je­len­tő­sé­gé­vel együt­t. Gál Je­nő „fel­üté­se” ad­ja meg az irány­vé­telt és rá­val­lást. Mint a szak hall­ga­tó­ja, majd ok­ta­tó­ja egy ne­gyed szá­zad­nál is to­vább ész­lel­het­te Rá­kos Pé­ter sze­mé­lyi­sé­gé­nek és szán­dé­ká­nak for­má­ló ha­tá­sát a cseh–ma­gyar kap­cso­la­tok fej­lesz­té­sé­ben, a kül­de­té­se­ként vál­lalt köz­ve­tí­tést (Rá­kos Pé­ter, a ta­nár, 5–12. p. ). Ezt a szer­ző­pá­ros a szü­lő- és a be­fo­ga­dó vá­ros kö­ze­gé­nek s az élet­rajz­inak a be­kap­cso­lá­sá­val foly­tat­ja, egye­bek közt Márai Kas­sai őr­já­ra­tá­nak, va­la­mint Rá­kos Lí­rai őr­já­ra­tá­nak (Iro­dal­mi Szem­le, 1970. 6. sz. ; kö­tet­ben: Prá­gai őr­já­rat. Po­zsony, 1995, 122–130. p. ) egy­más­ra vo­nat­koz­ta­tá­sá­val, amely­hez tár­sul – ön­val­lo­má­sa­ként – fi­lo­zó­fi­ai for­rá­sa­i­nak a fel­so­ro­lá­sa, lá­tás- és gon­dol­ko­dás­mód­já­nak váz­la­ta, s az il­lő kö­vet­kez­te­tés (Két szü­lő­vá­ros, 13–27. p. ). A ki­vo­na­to­lás Rá­kos Pé­ter dol­go­za­ta­i­ból s a vo­nat­ko­zó kri­ti­kák­ból vé­gig a kö­tet­ben al­kal­mas mód­szer­nek tű­nik. Az ál­ta­lunk ös­­sze­ál­lí­tott Kas­sai és prá­gai őr­já­rat­ban úgy­szin­tén eh­hez fo­lya­mod­tunk (Prá­gai Tü­kör, 2004. 1. sz. 18–25. p. ). A Há­rom kör (28–76. p. ) idő­ren­di egy­más­után­ban kö­ve­ti Rá­kos mun­kás­sá­gát és ered­mé­nye­it a cseh, a ma­gyar­or­szá­gi és az össz­mag­yar, s ezen be­lül a szlo­vá­ki­ai ma­gyar mű­velt­ség és iro­da­lom te­rén. Az utób­bi önál­ló fe­je­ze­tet is ké­pez (A szlo­vá­ki­ai ma­gyar kul­tú­rá­ban, 195–230. p. ). Eb­be be­le­fog­lalt a Sar­ló, Fábry Zol­tán, Tur­czel La­jos Két kor mezs­gyé­jén cí­mű köny­vé­nek ér­té­ke­lé­se, Rá­kos el­vi ál­lás­fog­la­lá­sa a szlo­vá­ki­ai ma­gyar iro­da­lom­mal kap­cso­la­to­san és egyéb név­re szó­ló meg­em­lé­ke­zés. Hogy köz­vet­le­nebb fi­gyel­me­zé­se el­ma­radt (206. p. ), több­szö­rö­sen in­do­kol­ha­tó, az­zal is, hogy a tárgy­kör­nek vol­tak és... --- ### Az 1956-os forradalom és Szlovákia (Simon Attila) - Published: 2006-06-27 - Modified: 2016-06-27 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/27/az-1956-os-forradalom-es-szlovakia-simon-attila/ - Kategóriák: Konferencia, Szemle - Post Years: 2006/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: simonattila Az idei ősz két­ség­kí­vül az 1956-os for­ra­da­lom­mal kap­cso­la­tos kon­fe­ren­ci­ák ősze. Bu­da­pes­ten szin­te két­he­ten­te ren­dez­nek ha­son­lót, de Lon­don­ban, Ber­lin­ben, Deb­re­cen­ben és Za­la­eger­sze­gen is zaj­la­nak vagy már zaj­lot­tak 1956-os kon­fe­ren­ci­ák. Sze­ren­csé­re eb­ből a sor­ból Szlo­vá­kia sem ma­radt ki, hi­szen ha a részt­ve­vők szá­mát te­kint­ve nem is, de je­len­tő­sé­gé­ben ve­tél­ke­dett az em­lí­tett ren­dez­vé­nyek­kel az a nem­zet­kö­zi kon­fe­ren­cia is, amely­re ok­tó­ber 4-én a po­zso­nyi Egye­te­mi Könyv­tár épü­le­té­ben ke­rült sor Az 1956-os ma­gyar for­ra­da­lom és Szlo­vá­kia cím­mel. A kon­fe­ren­cia szak­mai szer­ve­zői – a Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet, a Szlo­vák Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia Tör­té­net­tu­do­má­nyi In­té­ze­te, a Ma­gyar Köz­tár­sa­ság Nagy­kö­vet­sé­ge és a po­zso­nyi Ma­gyar Kul­tu­rá­lis In­té­zet – ki­tű­nő prog­ra­mot, szak­ma­i­lag szín­vo­na­las és von­zó ren­dez­vényt ké­szí­tet­tek elő. A kon­fe­ren­cia ér­té­két az is nö­vel­te, hogy Szlo­vá­ki­á­ban el­ső íz­ben ke­rült sor az 1956-os ma­gyar for­ra­dal­mat érin­tő tu­do­má­nyos kon­fe­ren­ci­á­ra. Azt, hogy egy ilyen ese­mény meg­ren­de­zé­sé­re épp eb­ben az év­ben ke­rül­he­tett sor, nem csu­pán a for­ra­da­lom ke­rek, öt­ve­ne­dik év­for­du­ló­ja in­do­kol­ta, ha­nem a té­mát érin­tő tör­té­ne­ti ku­ta­tá­sok ed­di­gi hi­á­nya is. Az el­múlt év­ben és az idén vi­szont ör­ven­de­tes mó­don töb­ben is be­kap­cso­lód­tak a ma­gyar for­ra­da­lom szlo­vá­ki­ai vissz­hang­ját érin­tő ku­ta­tó­mun­ká­ba, s több, a té­mát is érin­tő pub­li­ká­ció je­lent meg a kö­zel­múlt­ban. Je­len kon­fe­ren­cia leg­főbb cél­ja te­hát az volt, hogy ös­­szeg­ző ké­pet ad­jon mind­azok­ról a ku­ta­tá­si ered­mé­nyek­ről, ame­lyek az 1956-os ese­mé­nyek szlo­vá­ki­ai re­cep­ci­ó­ját il­le­tő­en az utób­bi idő­ben szü­let­tek, il­let­ve – hi­szen nem­csak a szű­kebb szak­ma, ha­nem a szé­le­sebb nyil­vá­nos­ság is kép­vi­sel­tet­te ma­gát a kon­fe­ren­ci­án – meg­pró­bál­jon alap­ve­tő is­me­re­te­ket nyúj­ta­ni er­ről a ke­vés­sé is­mert té­má­ról. A kon­fe­ren­cia ere­de­ti prog­ram­já­ban nyolc elő­adó sze­re­pelt, de egyi­kük kül­föl­di út­ja mi­att vé­gül... --- ### Presinszky Károly: Változások a nagyhindi nyelvjárás magánhangzórendszerében - Published: 2006-06-27 - Modified: 2016-06-27 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/27/presinszky-karoly-valtozasok-a-nagyhindi-nyelvjaras-maganhangzorendszereben/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2006/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: presinszkykaroly Be­ve­ze­tő A nyelv­já­rás­ku­ta­tók szá­má­ra is­me­rős te­le­pü­lés Nagy­hind, mely a szak­iro­da­lom­ba nyelv­já­rás­szi­get­ként ke­rült be köz­is­mert fo­ne­ti­kai jel­lem­ző­jé­vel, az ö, ő, ü, ű labiopalatális ma­gán­hang­zók hi­á­nyá­val (vö. Im­re 1971, 369). Az újabb di­a­lek­to­ló­gi­ai rend­sze­re­zé­sek sze­rint azon­ban Nagy­hin­den ez a fo­né­ma­hi­ány má­ra lé­nye­gé­ben el­tűnt, csak a nyo­mai lel­he­tők fel (Kiss 2001, 330). Ku­ta­tá­so­mat min­de­nek­előtt az ösz­tö­nöz­te, hogy ki­de­rít­sem, mi­ként je­lent­kez­nek, és mi­lyen jel­le­gű­ek a la­bi­á­lis fo­né­ma­hi­ány nyo­mai Nagy­hind mai nyelv­hasz­ná­la­tá­ban. Nagy­hind mint Nyi­tra-vidé­ki te­le­pü­lés má­ra már nyelvszigeth­e­lyzetbe ke­rült, ez­zel ta­nul­má­nyo­zá­sa még több ta­nul­ság­gal szol­gál­hat, mint a bel­ső nyelv­já­rás­szi­ge­te­ké. Az ös­­sze­füg­gő ma­gyar nyelv­te­rü­let­től va­ló el­sza­ka­dás fá­zis­el­to­ló­dást, fáziskésést1 ered­mé­nyez­het, és elő­se­gít­he­ti a fent em­lí­tett nagy­hin­di sa­já­tos­sá­gok jobb meg­őr­zé­sét. A vizs­gá­lat ob­jek­tív előz­mé­nye, hogy az em­lí­tett te­le­pü­lés A ma­gyar nyelv­já­rás­ok at­la­szá­nak (MNyA. ) ku­ta­tó­pont­ja volt, és – mint már sok je­les ku­ta­tónk hang­sú­lyoz­ta – az ilyen te­le­pü­lé­sek nyelv­hasz­ná­la­tá­ból va­ló ér­té­kes ada­tok vál­to­zás­vizs­gá­la­ta a ma­gyar di­a­lek­to­ló­gia sür­ge­tő fel­ada­tai kö­zé tar­to­zik (vö. Kiss 1998, 929–935). A nagy­hin­di nyelv­já­rás szak­iro­dal­ma A nyelv­já­rá­si bib­li­og­rá­fi­ák sze­rint a leg­ré­gibb nyel­vé­sze­ti ada­tok a nagy­hin­di nyelv­já­rás­ról 1947-ből va­lók (Benkő–Lőrincze 1951). A nyelv­at­lasz pró­ba­gyűj­té­se­it ös­­szeg­ző kö­tet (Bárczi 1947) húsz térké­plapján2 lé­vő va­la­men­­nyi lexémában a köz­nyel­vi la­bi­á­lis ö, ő, ü, ű he­lyén il­la­bi­á­lis pár­ja­ik, az ë, é, i, í, sze­re­pel­nek. Ezek a sza­vak a kö­vet­ke­zők: ërëg­ma­ma ’öre­ganya’, bikkëny ’bükköny’, csész ’csősz’, vëdër ’vödör’, ëcset ’öc­set’, këc­sëge ’köc­sög’. Im­re Sa­mu rend­sze­ré­be nyelv­já­rás­szi­get­ként ke­rült be a di­a­lek­tus, az em­lí­tett labiopalatális ma­gán­hang­zók hi­á­nyá­nak jel­leg­ze­tes­sé­gé­vel, de az­zal a meg­szo­rí­tás­sal, hogy ez a sa­ját­ság Nagy­hin­den pusz­tu­ló­ban van (Im­re 1971, 369). Ha­son­ló hang­ta­ni sa­já­tos­sá­gok­kal jel­lem­zi még a szak­iro­da­lom a mai Szer­bia és... --- ### Kožík Diana: A szenci ö-zés tegnap és ma (és holnap?) - Published: 2006-06-27 - Modified: 2016-06-27 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/27/kozik-diana-a-szenci-o-zes-tegnap-es-ma-es-holnap/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2006/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: kozikdiana A cím kis­sé po­é­ti­ku­san ve­ze­ti be írá­so­mat, mely­ben a szen­ci ö-zés­sel és a tá­gabb ér­te­lem­ben vett ö-zés­sel kap­cso­la­tos ed­di­gi is­me­re­te­in­ket sze­ret­ném ös­­sze­fog­lal­ni. Az idő­fo­gal­mak be­ve­ze­té­se mon­dan­dóm ki­fe­je­zőbb ta­go­lá­sá­ra szol­gál, és mint­egy át­fog­ja az ö-zés tör­té­ne­tét – a ki­ala­ku­lás­tól a mai ál­la­po­ton ke­resz­tül a jö­vőt vizs­gá­ló ku­ta­tá­so­kig. A teg­nap­előtt A cím­től el­té­rő­en a teg­nap­előt­tel kez­de­ném, mert vé­le­mé­nyem sze­rint így job­ban ér­zé­kel­tet­he­tő az az idő­be­li tá­vol­ság, ami az ö hang meg­je­le­né­se óta el­telt. Az ö hang nem ősi örök­ség, ha­nem a ma­gyar nyelv kü­lön éle­té­ben ala­kult ki, a ma­gyar nyelv hang- és hang­súly­vi­szo­nya­i­nak kö­vet­kez­té­ben – bi­zo­nyí­tot­ta két­sé­get ki­zá­ró­an Loson­czi Zol­tán (1917; 1918). Az el­ső szó­tag­ra eső erős hang­súly a szó­vé­ge­ken re­duk­ci­ót és eh­hez tár­su­ló la­bi­a­li­zá­ci­ót ered­mé­nye­zett, ami to­vább ter­jedt a szó bel­se­je fe­lé. Ez a labi­al­izáló ten­den­cia hoz­ta lét­re az ü han­got, me­lyek­nek egy ré­sze az óma­gyar kor má­sik nagy­ha­tá­sú ten­den­ci­á­já­nak, a nyíl­tab­bá vá­lás­nak kö­vet­kez­té­ben ö-vé vált. Loson­czi­val el­len­tét­ben töb­ben is ál­lít­ják (Horger 1934; Laz­icz­ius 1936; Pé­ter 1951), hogy az ö han­gok még eb­ben a ko­rai sza­kasz­ban sem ki­zá­ró­lag e nyíl­tab­bá vá­lá­si ten­den­ci­á­nak kö­szön­he­tik lé­tü­ket, és föl­te­he­tő egy, az egyes zárt ë han­go­kat ö-vé ala­kí­tó spon­tán la­bi­a­li­zá­ció is, amely szin­tén a szó­vé­gi labi­al­izáló ten­den­cia ha­tá­sá­ra in­dult meg. A la­bi­a­li­zá­ció érin­tet­le­nül hagy­ta azo­kat a zárt ë han­go­kat, ame­lyek ve­gyes hang­ren­dű sza­vak­ban és egy­ta­gú sza­vak­ban for­dul­tak elő. Az előb­bi­ek­nél a hang­kör­nye­zet, az utób­bi­ak­nál az erős el­ső szó­tag­be­li hang­súly bi­zo­nyult meg­tar­tó erő­nek. Az ö han­got lét­re­ho­zó ten­den­ci­ák a 13. szá­zad­tól je­lent­kez­tek, és – kü­lö­nö­sen a zárt ë han­go­kat ö-vé át­ala­kí­tó labi­al­izáló ten­den­cia – egé­szen a... --- ### Egy forradalom emlékezete. Beszélgetés Rainer M. Jánossal (Simon Attila) - Published: 2006-06-27 - Modified: 2016-06-27 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/27/egy-forradalom-emlekezete-beszelgetes-rainer-m-janossal-simon-attila/ - Kategóriák: Műhely, Szemle - Post Years: 2006/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: simonattila – Igaz­ga­tó úr! Mi­kor ala­kult az in­té­zet, kik kez­de­mé­nyez­ték meg­ala­kí­tá­sát és mi­lyen meg­fon­to­lás­ból? – 1988–1989-ben esett mind több szó a ké­sőb­bi ala­pí­tók kö­zött ar­ról, hogy az 1945 utá­ni ma­gyar tör­té­ne­lem, s kü­lö­nö­sen 1956 ku­ta­tá­sá­ra kü­lön in­téz­ményt kel­le­ne lét­re­hoz­ni. Ele­in­te azon­ban nem ala­pí­tás­ról, ha­nem foly­ta­tás­ról, új­ra­kez­dés­ről gon­dol­kod­tunk. 1958 és 1963 kö­zött Brüs­­szel­ben mű­kö­dött a Nagy Im­re Po­li­ti­kai és Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet, na­gyon ha­son­ló ér­dek­lő­dé­si kör­rel. El­ső­sor­ban az 1956 előt­ti párt­el­len­zé­ki­ek, Nagy Im­re po­li­ti­kai hí­vei al­kot­ták a mun­ka­tár­si gár­dát, bár nem ki­zá­ró­lag ők. 1989 ta­va­szán a Nyil­vá­nos­ság Klub egy ta­nács­ko­zá­sán Var­ga Lász­ló tör­té­nész kez­de­mé­nyez­te a Nagy Im­re In­té­zet új­já­a­la­kí­tá­sát. 1989. jú­ni­us 16-án Nagy Im­re új­ra­te­me­té­sén Ki­rály Bé­la a Hő­sök te­rén be is je­len­tet­te ezt. Más­nap meg­ala­kult az in­té­zet nem­zet­kö­zi ku­ra­tó­ri­u­ma Kene­di Já­nos la­ká­sán. Az el­kép­ze­lés sze­rint a mun­ka­tár­sak egy ré­sze a va­la­mi­ko­ri brüs­­sze­li­ek kö­zül ke­rült vol­na ki, más ré­szük pe­dig a Nagy Im­re-te­me­tést kez­de­mé­nye­ző és ko­or­di­ná­ló Tör­té­nel­mi Igaz­ság­té­tel Bi­zott­ság (TIB) ún. tör­té­ne­ti szek­ci­ó­já­ból. A szek­ció Ungváry Ru­dolf ve­ze­té­sé­vel a de­mok­ra­ti­kus el­len­zék­hez kö­zel ál­ló tör­té­né­szek­ből és tár­sa­da­lom­tu­dó­sok­ból állt, és ki­dol­go­zott egy komp­lex ku­ta­tá­si ter­vet. Vé­gül az in­té­zet 1991-ben kez­dett mű­köd­ni, ele­in­te egy aka­dé­mi­ai ku­ta­tó­hely­ből állt, il­let­ve az Oral His­to­ry Ar­chí­vum­ból, amely egy ide­ig a TIB ke­re­te­in be­lül dol­go­zott. Az ala­pí­tás a rend­szer­vál­tás el­ső len­dü­le­té­nek el­múl­tá­val kis­sé el­hú­zó­dott. Annyi hasz­na azon­ban en­nek is volt, hogy va­ló­ban el­kö­te­le­zett s job­bá­ra fi­a­tal vagy kö­zép­ko­rú ku­ta­tók ma­rad­tak meg az in­té­zet mun­ka­tár­sa­i­ként. A két rész­leg ha­ma­ro­san egye­sült, a ve­te­rán­szer­ve­zet­té vá­ló TIB-bel a kap­cso­lat meg­sza­kadt. Az aka­dé­mi­ai ku­ta­tó­hely ma is fenn­áll, az in­té­zet ré­sze­ként, amely ma­gán­ala­pít­vány­ként, 1995-től pe­dig a kor­mány... --- ### 1956 szlovákiai magyar vonatkozású forrásai - Published: 2006-06-27 - Modified: 2017-04-26 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/27/1956-szlovakiai-magyar-vonatkozasu-forrasai/ - Kategóriák: Dokumentumok, Szemle - Post Years: 2006/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Az 1956-os ma­gyar for­ra­da­lom szlo­vá­ki­ai és ezen be­lül szlo­vá­ki­ai ma­gyar vo­nat­ko­zá­sai a leg­utób­bi idõ­kig fel­tá­rat­la­nok vol­tak. A for­ra­da­lom ke­rek, 50-éves ju­bi­le­u­má­nak kö­szön­he­tõ­en az utób­bi egy-két év­ben ez sze­ren­csé­re már nincs így, s sor­ra je­len­nek meg a té­mát érin­tõ ta­nul­má­nyok. Eb­ben a fo­lya­mat­ban tölt be nem le­be­csü­len­dõ sze­re­pet a Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le je­len szá­ma. A for­ra­da­lom szlo­vá­ki­ai vissz­hang­já­val fog­lal­ko­zó leg­újabb ku­ta­tá­sok iga­zol­ták azt, amit ko­ráb­ban csu­pán sej­te­ni le­he­tett, il­let­ve ami­rõl a vis­­sza­em­lé­ke­zõk ed­dig csak négy­szem­közt be­szél­tek, mi­sze­rint a szlo­vá­ki­ai ma­gya­rok rend­kí­vü­li fi­gye­lem­mel és õszin­te szim­pá­ti­á­val fi­gyel­ték a for­ra­dal­mi ese­mé­nye­ket. A for­ra­dal­mi Ma­gyar­or­szág mel­let­ti nyílt ki­ál­lás­ról a ko­ra­be­li cseh­szlo­vá­ki­ai vi­szo­nyok kö­zött azon­ban szó sem le­he­tett. Ezt nem­csak a rend­õri ter­ror és a ha­tár­szél­re fel­vo­nu­ló ka­to­na­ság je­len­lé­te aka­dá­lyoz­ta meg, de az a bé­nult­ság is, amely a ma­gyar ki­sebb­sé­get a hon­ta­lan­ság éve­i­nek jog­fosz­tott­sá­ga után pár év­vel még min­dig jel­le­mez­te. A de­por­tá­lá­sok, a la­kos­ság­cse­re és a na­ci­o­na­lis­ta in­dít­ta­tá­sú nép­bí­ró­sá­gi pe­rek ál­tal a ter­mé­sze­tes ve­ze­tõ­i­tõl (a fa­lu­si gaz­dák­tól, a po­zso­nyi és kas­sai vá­ro­si pol­gár­ság­tól, va­la­mint a két há­bo­rú kö­zöt­ti köz­élet­ben ak­tí­van fel­lé­põ ér­tel­mi­ség­tõl) meg­fosz­tott és meg­fé­lem­lí­tett ki­sebb­ség nyíl­tan nem fe­jez­het­te ki vé­le­mé­nyét. Ehe­lyett szim­bo­li­kus cse­le­ke­de­tek­hez fo­lya­mo­dott: több te­le­pü­lés temp­lo­má­ban fel­hang­zott a ma­gyar nem­ze­ti him­nusz, má­sok nem­ze­ti­szín sza­la­got he­lyez­tek a vi­lág­há­bo­rús hõ­sök sír­ja­i­ra vagy gyász­sza­lag vi­se­lé­sé­vel je­lez­ték, hogy mit érez­nek no­vem­ber 4. után. A sztá­li­nis­ta cseh­szlo­vák ál­lam­ban nem mû­köd­tek, nem mû­köd­het­tek a nyil­vá­nos­ság ma is­mert csa­tor­nái. Így ezek a cse­le­ke­de­tek több­nyi­re a saj­tó ál­tal el­hall­gat­va, vissz­hang­ta­la­nul hul­lot­tak a fe­le­dés ho­má­lyá­ba. Va­gyis nem tel­je­sen, hi­szen sze­ren­csé­re a má­ig kö­zöt­tünk élõ szem­ta­núk, il­let­ve a bel­ügyi szer­vek gon­dos je­len­té­sei meg­õriz­ték... --- ### Gulyás László: A magyar–szlovák határ kérdése a versaillesi békekonferencián (2. rész) - Published: 2006-06-27 - Modified: 2016-06-27 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/27/gulyas-laszlo-a-magyar-szlovak-hatar-kerdese-a-versaillesi-bekekonferencian-2-resz/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2006/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: gulyaslaszlo 1. A cseh­szlo­vák–ma­gyar ha­tár és a nagy­ha­tal­mak elő­ze­tes ál­lás­pont­ja Ta­nul­má­nyunk el­ső ré­szé­nek zá­rá­sa­ként je­lez­tük, hogy a versailles-i kon­fe­ren­cia Leg­fel­sőbb Ta­ná­csa a cseh­szlo­vák te­rü­le­ti igé­nyek meg­vizs­gá­lá­sá­ra fel­ál­lí­tot­ta „a cseh­szlo­vák te­rü­le­ti igé­nyek ta­nul­má­nyo­zá­sá­ra ala­kí­tott bi­zott­ság”-ot, mely 1919. feb­ru­ár 27-én az aláb­bi po­li­ti­ku­sok rész­vé­te­lé­vel jött lét­re: Jules Gambon, Fran­cia­or­szág (el­nök); Salvago Roggi, Olasz­or­szág (al­el­nök); Charles Seymour, USA; Allen Dules, USA; Sir Joseph Cook, Brit Bi­ro­dal­mi De­le­gá­ció; Sir Eyre Crowe, Brit Bi­ro­dal­mi De­le­gá­ció; Harold Nicolson, Brit Bi­ro­dal­mi De­le­gá­ció; Le Rond, Fran­cia­or­szág. Itt je­gyez­zük meg, hogy a brit bé­ke­de­le­gá­ció hi­va­ta­los el­ne­ve­zé­se Bri­tish Em­pi­re Delegation, az­az Brit Bi­ro­dal­mi De­le­gá­ció volt, ezért a to­váb­bi­ak­ban a szö­veg­ben brit po­li­ti­ku­sok­ról írunk, il­let­ve jobb meg­ol­dást nem ta­lál­ván az Ang­lia el­ne­ve­zés he­lyett a Nagy-Bri­tan­nia el­ne­ve­zést hasz­nál­juk. A bi­zott­ság mun­ká­já­nak rész­le­tes be­mu­ta­tá­sa előtt néz­zük meg, hogy a bi­zott­ság­ba de­le­gá­tu­so­kat je­lö­lő nagy­ha­tal­mak (Nagy-Bri­tan­nia, Ame­ri­kai Egye­sült Ál­la­mok, Fran­cia­or­szág és Olasz­or­szág) a bé­ke­kon­fe­ren­cia meg­nyi­tá­sa előtt mi­lyen elő­ze­tes ál­lás­pon­tot ala­kí­tot­tak ki a cseh­szlo­vák–ma­gyar ha­tár vo­nat­ko­zá­sá­ban. Nagy-Bri­tan­ni­á­ban Lloyd Ge­or­ge ja­vas­la­tá­ra 1917 ta­va­szán a Foreing Office-ban egy spe­ci­á­lis cso­por­tot hoz­tak lét­re a bé­ke­tár­gya­lás­okon szük­sé­ges anyag ös­­sze­gyűj­té­sé­re és a ki­kül­den­dő tiszt­vi­se­lők felkészítésére. 1 A tör­té­nel­mi, a gaz­da­sá­gi és a sta­tisz­ti­kai ada­tok ös­­sze­gyűj­té­sé­ért Dr. G. W. Prothero – a Foreing Office tiszt­vi­se­lő­je – fe­lelt. Dr. Prothero fel­ada­ta az volt, hogy irá­nyí­tá­sá­val a mi­nisz­té­ri­um al­kal­ma­zot­tai egy olyan ké­zi­könyv­tá­rat ál­lít­sa­nak ös­­sze, amely­ből a brit de­le­gá­ció min­den fel­me­rü­lő kér­dés­re pon­tos és rész­le­tes vá­laszt kap­hat. A Peace Handbooks ne­vet vi­se­lő ké­zi­könyv­tár 163 kö­te­tes lett. Az Osztrák–Magyar Mo­nar­chi­á­val 7 kö­tet – va­ló­já­ban 20-80 ol­da­las kis fü­ze­tecs­kék – fog­lal­ko­zott, az aláb­bi címekkel2: Auszt­ria–Ma­gyar­or­szág tör­té­ne­te és kül­po­li­ti­ká­ja... --- ### Mészáros András: Nemzeti filozófia – hasonlóságok és különbségek a magyar és a szlovák filozófiatörténet-írásban - Published: 2006-06-27 - Modified: 2016-06-27 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/27/meszaros-andras-nemzeti-filozofia-hasonlosagok-es-kulonbsegek-a-magyar-es-a-szlovak-filozofiatortenet-irasban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2006/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: meszarosandras A ma­gyar fi­lo­zó­fia­tör­té­net-írás ak­kor, ami­kor az ún. nem­ze­ti fi­lo­zó­fia tör­té­ne­té­nek a ma­gyar nyel­vű­sé­get meg­elő­ző sza­ka­szát, il­let­ve az is­ko­lai fi­lo­zó­fia funk­ci­ó­it tem­a­tizál­ja, el­ke­rül­he­tet­le­nül be­le­üt­kö­zik ab­ba a tény­be, hogy ugyan­azok a szer­zők vagy mű­vek egy más – ese­tünk­ben a szlo­vák – fi­lo­zó­fia­tör­té­net tár­gyát is ké­pez­he­tik. Az eb­ből adó­dó prob­lé­mák ko­moly mód­szer­ta­ni kér­dé­se­ket vet­nek fel. Je­len írás eze­ket pró­bál­ja meg­fo­gal­maz­ni. Az em­lí­tett tény ma­ga még nem prob­lé­ma, hi­szen a kö­zös múlt, va­la­mint az, hogy a 16. szá­zad­tól a 18. szá­zad má­so­dik fe­lé­ig a ma­gyar­or­szá­gi fi­lo­zó­fia súly­pont­jai Fel­ső-Ma­gyar­or­szá­gon, il­let­ve Er­dély­ben vol­tak, ké­zen­fek­vő mó­don nyújt­ja a szlo­vák ku­ta­tók­nak, hogy Fel­ső-Ma­gyar­or­szág fi­lo­zó­fi­ai ha­gyo­má­nya­it sa­ját kul­túr­tör­té­net­ük szem­pont­já­ból is meg­vizs­gál­ják. Hi­szen ha csak az is­ko­lai fi­lo­zó­fi­át te­kint­jük, és az adott fi­lo­zó­fus nem­ze­ti fi­lo­zó­fi­á­ba va­ló be­so­ro­lá­sát szár­ma­zá­sá­hoz köt­jük, ak­kor két­ség­te­len, hogy a fel­ső-ma­gyar­or­szá­gi fi­lo­zó­fia­ta­ná­rok je­len­tős ré­sze szlo­vák nem­ze­ti­sé­gű volt. Ugyan­ak­kor tud­juk azt is, hogy az is­ko­lai fi­lo­zó­fi­á­nak a nem­ze­ti fi­lo­zó­fi­á­hoz va­ló tar­to­zá­sa csu­pán fenn­tar­tá­sok­kal és ma­gá­nak a nem­ze­ti fi­lo­zó­fi­á­nak a meg­ha­tá­ro­zá­sá­tól füg­gő­en tart­ha­tó. Nem szól­va ar­ról, hogy egy­részt a hun­garus­tu­dat a 19. szá­zad ele­jé­ig szub­jek­tíve is gá­tat sza­bott a nem­ze­ti be­so­ro­lá­sok­nak, más­részt pe­dig a mai ér­te­lem­ben vett Szlo­vá­kia az adott kor­ban nem lé­te­zett, az­az egy­sé­ges és in­téz­mé­nye­sült szlo­vák kul­tú­rá­ról sem be­szél­he­tünk. Nem vé­let­len, hogy a Ch. A. Heumann mű­vé­nek ha­tá­sát tük­rö­ző 18. szá­za­di ma­gyar­or­szá­gi „his­to­ria lit­ter­ari­a” darab­jai1 nem is fog­lal­koz­nak a fel­vett szer­zők mű­fa­ji és nem­ze­ti­sé­gi be­so­ro­lá­sá­val. Nem fe­led­kez­nek meg vi­szont az is­ko­lai és fe­le­ke­ze­ti meg­ha­tá­ro­zott­ság­ról. Ami­ből az kö­vet­ke­zik, hogy a nem­ze­ti fi­lo­zó­fia kér­dé­se Ma­gyar­or­szá­gon a 19. szá­zad­ban ve­szi kez­de­tét, pár­hu­za­mo­san az­zal, aho­gyan az iro­da­lom­tör­té­net­ben is az ere­de­ti „ál­lam­kö­zös­ség”-i... --- ### Norbert Kmeť: A katolikus egyház és a népi demokratikus állam - Published: 2006-06-27 - Modified: 2016-06-27 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/27/norbert-kmet%c2%8d-a-katolikus-egyhaz-es-a-nepi-demokratikus-allam/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2006/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: kmetnorbert A ná­ci Né­met­or­szág fe­lett ara­tott gyõ­zel­met kö­ve­tõ­en, 1945-ben Kö­zép-Eu­ró­pá­ban el­kez­dõ­dött a né­pi de­mok­ra­ti­kus­nak ne­ve­zett új tí­pu­sú ál­la­mi rend­sze­rek ki­épí­té­se. Cseh­szlo­vá­kia, Ma­gyar­or­szág és Len­gyel­or­szág te­rü­le­té­nek nagy ré­szén je­len volt a Vö­rös Had­se­reg. Ezek­ben az or­szá­gok­ban a há­bo­rú után bo­nyo­lult tár­sa­dal­mi, po­li­ti­kai és gaz­da­sá­gi vál­to­zá­sok men­tek vég­be, ame­lyek kö­zös, de sa­já­tos jel­lem­zõk­kel is ren­del­kez­tek, és vé­gül a ha­tal­mat va­la­men­­nyi­ük­ben a Szov­jet­unió fe­lé haj­ló vagy bi­zo­nyos mér­ték­ben ne­ki alá­ren­delt po­li­ti­kai szub­jek­tu­mok vet­ték át. A kom­mu­nis­ták a tel­jes el­len­õr­zést az em­lí­tett or­szá­gok fe­lett 1947–1948 fo­lya­mán sze­rez­ték meg. A há­bo­rú utá­ni idõ­szak­ban el­té­rõ volt a ka­to­li­kus egy­ház hely­ze­te az egyes or­szá­go­kat te­kint­ve. Ez töb­bek kö­zött a ka­to­li­kus egy­ház­nak a ná­ci Né­met­or­szág­gal, il­let­ve a ve­le kol­la­bo­rá­ló ha­zai po­li­ti­kai erõk­kel szem­be­ni el­len­ál­lá­si te­vé­keny­sé­gé­bõl adó­dott. A ka­to­li­kus egy­ház Len­gyel­or­szág­ban rop­pant ká­ro­kat szen­ve­dett, s nem­csak anya­gi­ak­ban, ha­nem fõ­ként em­ber­élet­ben. A pa­pok kö­zel 20%-a, 12 ezer sze­mély esett ál­do­za­tul a fa­sisz­ta rému­ralom­nak. 1 A cseh or­szág­ré­szek­ben az 500 ta­gú ka­to­li­kus lel­ké­szi kar­ból 76-an nem él­ték túl a ná­ci ül­döz­te­tést, az in­ter­ná­lá­so­kat és a kon­cent­rá­ci­ós tá­bo­ro­kat, vagy a há­bo­rú után a szen­ve­dé­sek kö­vet­kez­mé­nye­ként vesz­tet­ték életüket. 2 A ma­gyar­or­szá­gi egy­ház részt vett zsi­dó szár­ma­zá­sú sze­mé­lyek meg­men­té­sé­ben. A szlo­vá­ki­ai ró­mai ka­to­li­kus egy­ház­ra a szlo­vák ál­lam po­li­ti­kai rend­sze­ré­vel va­ló együtt­mû­kö­dés és a po­li­ti­kai ka­to­li­ciz­mus vád­já­nak ter­he ne­he­ze­dett. A szlo­vák ál­lam el­nö­ke Jozef Tiso sze­mé­lyé­ben ró­mai ka­to­li­kus pap volt. A gö­rög ka­to­li­kus egy­ház a meg­újí­tott Cseh­szlo­vák Köz­tár­sa­ság­ban az el­len­ál­lá­si te­vé­keny­ség­gel szer­zett er­köl­csi hi­tel­re épít­he­tett, csak­úgy, mint a szlo­vá­ki­ai evan­gé­li­kus egy­ház. Fo­ko­za­to­san azon­ban mind­há­rom or­szág­ban a ka­to­li­kus egy­há­zat po­li­ti­kai te­vé­keny­ség foly­ta­tá­sá­val vá­dol­ták. A ka­to­li­kus egy­ház an­ti­fa­sisz­ta... --- ### Juraj Marušiak: A csehszlovákiai lengyel kisebbség helyzete és magatartása (1956–1962) - Published: 2006-06-27 - Modified: 2016-06-27 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/27/juraj-marusiak-a-csehszlovakiai-lengyel-kisebbseg-helyzete-es-magatartasa-1956-1962/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2006/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: marusiakjuraj Be­ve­ze­tés 1956 őszé­nek len­gyel­or­szá­gi és ma­gyar­or­szá­gi drá­mai fej­le­mé­nyei olyan hely­zet­ben ta­lál­ták a cseh­szlo­vá­ki­ai bel­po­li­ti­kai éle­tet, ami­kor a kom­mu­nis­ta ve­ze­tés­nek már si­ke­rült vis­­sza­szo­rí­ta­nia a Szov­jet­unió Kom­mu­nis­ta Párt­ja (SZKP) XX. kong­res­­szu­sa utá­ni, alul­ról jö­vő kri­ti­kai hul­lá­mot. A bí­rá­la­tok el­ső­sor­ban rész­te­rü­le­tek­re irá­nyul­tak, nem pe­dig az össz­tár­sa­dal­mi ál­ta­lá­nos kér­dé­sek­re. Cseh­szlo­vá­kia Kom­mu­nis­ta Párt­já­nak (CSKP) ve­ze­té­se a la­kos­ság élet­szín­vo­na­lá­nak eme­lé­sé­ben már 1953–1955-ben fon­tos, az elé­ge­det­len­sé­get tom­pí­tó, az élet­szín­vo­nal eme­lé­sét cél­zó kor­rek­ci­ó­kat haj­tott vég­re. Az egyes ré­te­gek és cso­por­tok, ame­lyek ki­fe­jez­ték elé­ge­det­len­sé­gü­ket, el­szi­ge­tel­tek ma­rad­tak, nem volt le­he­tő­sé­gük az ös­­sze­fo­gás meg­te­rem­té­sé­re, a CSKP ve­ze­té­sé­ben pe­dig nem ala­kult ki olyan szárny, amely meg­nyi­tot­ta vol­na az utat az el­vi kri­ti­ka szá­má­ra. Az 1956 nya­rán vér­be foj­tott poz­nañi tün­te­tés után, ami­kor W³adis­³aw Gomu³ka, a Len­gyel Egye­sült Mun­kás­párt (LEMP) élé­re ke­rült, s mély­re­ha­tó, a Moszk­vá­val szem­be­ni en­ge­del­mes­ség fel­mon­dá­sá­val is fe­nye­ge­tő vál­to­zá­so­kat in­dí­tott el; leg­főbb­kép­pen azon­ban a ma­gyar­or­szá­gi nép­fel­ke­lés ki­tö­ré­se ide­jén, a cseh­szlo­vák kom­mu­nis­ta ve­ze­tés­nek si­ke­rült fel­újí­ta­nia a tár­sa­da­lom fe­let­ti el­len­őr­zést. De szá­mol­nia kel­lett a kí­vül­ről vár­ha­tó im­pul­zu­sok és a ha­zai tár­sa­dal­mi ra­di­ka­li­zá­ló­dás le­he­tő­sé­ge kö­zöt­ti köl­csön­ha­tás fel­erő­sö­dé­sé­vel. S eb­ben az egy­mást erő­sí­tő té­nye­zők kö­zöt­ti po­ten­ci­á­lis ha­tó­tér­ben fon­tos sze­rep­hez ju­tott a szá­mot­te­vő dél-szlo­vá­ki­ai ma­gyar és a po­li­ti­ka­i­lag ak­tív Tìšín kör­nyé­ki len­gyel ki­sebb­ség­nek a ma­ga­tar­tá­sa, kö­tő­dé­se a ha­tá­ron tú­li anya­nem­zet­hez. Így a köl­csön­ha­tás töb­bet je­len­tett, mint a ki­sebb­sé­gi re­a­gá­lá­sok egyes konk­rét ese­te­i­nek eli­mi­ná­lá­sa. Olyan fo­lya­mat bon­ta­ko­zott ki, mely fel­szín­re hoz­ta az or­szág nem­ze­ti­sé­gi po­li­ti­ká­ja, a ki­sebb­ség és az anya­or­szág egy­más­hoz va­ló vi­szo­nyát, an­nak ala­ku­lá­sát mind a cseh­or­szá­gi len­gyel, mind pe­dig a szlo­vá­ki­ai ma­gyar ki­sebb­ség vo­nat­ko­zá­sá­ban. Az er­re össz­pon­to­sí­tó lá­tó­szög kezd te­ret nyer­ni a tör­té­ne­ti vizs­gá­ló­dás­ban,... --- ### András Károly: Magyar kisebbség, szlovák többség. A csehszlovákiai magyarok 1956 előtt és után, valamint rövid kitekintés Kárpátaljára - Published: 2006-06-27 - Modified: 2016-06-27 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/27/andras-karoly-magyar-kisebbseg-szlovak-tobbseg-a-csehszlovakiai-magyarok-1956-elott-es-utan-valamint-rovid-kitekintes-karpataljara/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2006/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: andraskaroly 1. Gottwald vi­lá­ga Az 1956-os ma­gyar for­ra­da­lom a cseh­szlo­vá­ki­ai ma­gyar ki­sebb­sé­get a tel­jes jog­bi­zony­ta­lan­ság ál­la­po­tá­ban ta­lál­ta. Cseh­szlo­vá­ki­á­nak nem volt Nagy Im­ré­je. 1948-tól, a Kle­ment Gottwald-féle kom­mu­nis­ta puccs­tól a hat­va­nas évek má­so­dik fe­lé­ig majd­nem tö­ret­len sztá­li­niz­mus ural­ko­dott az or­szág­ban. Sztá­lint ugyan rö­vi­de­sen Gottwald is kö­vet­te a ha­lál­ba (s tör­té­ne­te­sen ő is Moszk­vá­ban halt meg), de utó­da, Antonín Novot­ný sem­mi­vel sem volt mér­ték­le­te­sebb lé­lek, s csak az utol­só órák­ban volt haj­lan­dó en­ged­mé­nye­ket ten­ni a bel­ső re­form hí­ve­i­nek. Ami­kor – 1953-ban – Ma­gyar­or­szá­gon Nagy Im­re el­in­dí­tot­ta az „új kur­zus”-t, Cseh­szlo­vá­ki­á­ban még ja­vá­ban foly­tak a tit­kos pe­rek. Pár hó­nap­pal ko­ráb­ban ítél­ték el és vé­gez­ték ki Ru­dolf Slán­skýt, a párt egy­ko­ri fő­tit­ká­rát, s már ké­szül­tek a szlo­vák „bur­zsoá na­ci­o­na­lis­ták” pe­ré­re. A kö­vet­ke­ző év­ben hó­hér­kéz­re ad­ták egyik ve­zé­rü­ket, Vlado Clemen­tist; Gustáv Husákot és több tár­sát sú­lyos bör­tön­bün­te­tés­re ítél­ték. 1948-ban, a beneši évek kál­vá­ri­á­ja után, a kom­mu­nis­ta párt meg­ígér­te a ma­gyar ki­sebb­ség­nek, hogy a he­lyén ma­rad­hat, s hogy a mar­xiz­mus-le­ni­niz­mus, a pro­le­tár in­ter­na­ci­o­na­liz­mus el­ve­i­nek szel­le­mé­ben vis­­sza­ál­lít­ják ál­lam­pol­gá­ri jog­egyen­lő­sé­gét. Az ígé­ret meg­va­ló­sí­tá­sa azon­ban csak aka­doz­va, hos­­szú hu­za­vo­nák­kal ha­ladt elő­re. Az új al­kot­mány még min­dig csak a cse­hek és szlo­vá­kok ál­la­má­ról be­szélt (mint beneši előd­je), s nem is em­lí­tet­te a ki­sebb­sé­ge­ket. A ma­gya­rok­nak en­ge­dé­lyez­tek egy párt­la­pot (ez volt a ma is meg­je­le­nő Új Szó), egy kul­tu­rá­lis tö­meg­szer­ve­ze­tet (mai ne­vén Cseh­szlo­vá­ki­ai Ma­gyar Dol­go­zók Kul­tu­rá­lis Szö­vet­sé­ge, rö­vi­den Cse­ma­dok), anya­nyel­vi is­ko­lá­kat alap- és kö­zép­fo­kon, s he­lyen­ként be­ve­zet­ték a két­nyel­vű­sé­get. Az in­téz­mé­nyek élé­re rész­ben a beneši idők­ben még ül­dö­zött, most si­et­ve re­ha­bi­li­tált, idős, köz­ügyek­ben ta­pasz­ta­lat­lan ma­gyar kom­mu­nis­tá­kat, rész­ben pe­dig gyors­tal­pa­ló tan­fo­lyam­okon „ki­kép­zett” fi­a­tal... --- ### Vajda Barnabás: Csehszlovákia álláspontja a magyarkérdés ENSZ-vitájában 1956–1957-ben - Published: 2006-06-27 - Modified: 2016-06-27 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/27/vajda-barnabas-csehszlovakia-allaspontja-a-magyarkerdes-ensz-vitajaban-1956-1957-ben/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2006/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: vajdabarnabas Mint köz­tu­dott, az 1956-os ma­gyar for­ra­da­lom­nak ko­moly vissz­hang­ja volt a leg­ma­ga­sabb nem­zet­kö­zi fó­ru­mo­kon: az ENSZ Biz­ton­sá­gi Ta­ná­csá­ban (BT) és Köz­gyű­lé­sén. Az aláb­bi ta­nul­mány ar­ra tesz kí­sér­le­tet, hogy az eseményket egy ed­dig nem na­gyon tag­lalt szem­pont­ból, a cseh­szlo­vák ENSZ-de­le­gá­ció szem­pont­já­ból vá­zol­ja, rész­le­tez­ze és ér­té­kel­je, ter­mé­sze­te­sen anél­kül, hogy a ma­gyar ügy­ről fo­lyó ENSZ-vi­tát min­den vo­nat­ko­zá­sá­ban rep­ro­du­kál­ni akar­ná. 1956. ok­tó­ber 27-én az Észak-at­lan­ti Ta­nács zárt­kö­rű meg­be­szé­lést tar­tott a ma­gyar­or­szá­gi ese­mé­nyek­ről. Ezen el­hang­zott, hogy a fran­cia, a brit és az ame­ri­kai kor­má­ny szán­dé­ká­ban áll ös­­sze­hív­ni a BT-t Ma­gyar­or­szág ügyé­ben. Az itt el­fo­ga­dott óva­tos­sá­gi elv szel­le­mé­ben a ta­nács a kö­vet­ke­ző mi­nisz­te­ri szin­tű ülé­sé­ig, az­az 1956. de­cem­ber kö­ze­pé­ig „sem­mi­lyen hi­va­ta­los nyi­lat­ko­za­tot nem adott ki az Észak-at­lan­ti Szer­ző­dés ne­vé­ben a ma­gyar­or­szá­gi for­ra­dal­mi ese­mé­nyek­ről” (Kecs­kés 2003, 3). Más szó­val: a NA­TO hall­ga­tott. Lord Hast­ings Lionel Ismay NA­TO-fő­tit­kár „ko­r­lá­to­zott ak­ti­vi­tá­sát” fi­gye­lem­be vé­ve, va­la­mint konk­rét ka­to­nai ter­vek hí­ján, a nyu­ga­ti dip­lo­ma­ták az ENSZ-ben ez­után a „mag­yar té­ma” na­pi­ren­den tar­tá­sá­val pró­bál­tak nem va­lós meg­ol­dást ta­lál­ni a hely­zet­re, ha­nem – pót­cse­lek­vés­ként – kons­tans nyo­mást gya­ko­rol­ni az ádáz hi­deg­há­bo­rús el­len­fél­re, a Szov­jet­uni­ó­ra (vö. „Szó sincs a ma­gyar fel­ke­lés meg­se­gí­té­sé­ről, csu­pán fel­hasz­ná­lás­ról” ). Az ENSZ-ben 1956 vé­gén, 1957 ele­jén fel­ve­tett té­mák kö­zött olyan ügyek sze­re­pel­tek, mint a szov­jet be­avat­ko­zás több­szö­ri el­íté­lé­se, ENSZ-meg­fi­gye­lők Ma­gyar­or­szág­ra és/­vagy a szom­szé­dos or­szá­gok­ba kül­dé­se, to­váb­bá hu­ma­ni­tá­ri­us kér­dé­sek, úgy­mint a me­ne­kül­tek se­gé­lye­zé­se, élel­mi­szer, ru­ha­ne­mű, gyógy­szer kül­dé­se Ma­gyar­or­szág­ra, az ENSZ-fő­tit­kár ma­gyar­or­szá­gi uta­zá­sa, spe­ci­á­lis bi­zott­sá­gok fel­ál­lí­tá­sa stb. Ez­zel pár­hu­za­mo­san folyt a Ká­dár-kor­mány dip­lo­má­ci­ai boj­kott­ja. Ez azon­ban – több ok­ból ki­fo­lyó­lag – nem volt prob­lé­ma­men­tes, s a cseh­szlo­vák­ok ENSZ-be­li vi­sel­ke­dé­se ép­pen e prob­lé­má­ban volt... --- ### Szesztay Ádám: A magyarországi kisebbségek az 1956-os forradalomban. A kisebbségek reagálása a forradalmi helyzetre - Published: 2006-06-27 - Modified: 2016-06-27 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/27/szesztay-adam-a-magyarorszagi-kisebbsegek-az-1956-os-forradalomban-a-kisebbsegek-reagalasa-a-forradalmi-helyzetre/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2006/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: szesztayadam Ma­gyar­or­szá­gon min­den hi­va­ta­lo­san el­is­mert nem­ze­ti ki­sebb­ség­nek volt kom­mu­nis­ta po­li­ti­kai rend­sze­rű anya­or­szá­ga, a né­me­tek azon­ban két nyu­ga­ti anya­or­szág­ra is fel­néz­het­tek, a dé­li szlá­vok anya­or­szá­ga pe­dig a szov­jet tá­bo­ron kí­vül he­lyez­ke­dett el (te­kin­tet­tel ar­ra, hogy kér­dé­ses, men­­nyi­re te­kint­he­tő va­ló­ban lé­te­ző­nek az öt­ve­nes évek­ben hi­va­ta­lo­san egy nép­cso­port­ként ke­zelt dél­szláv kö­zös­ség, igyek­szem in­kább a dé­li szlá­vok ki­fe­je­zést hasz­nál­ni, utal­va a hor­vá­tok, szlo­vé­nok, szer­bek, va­la­mint so­ká­cok, bu­nye­vá­cok sa­ját kö­zös­sé­gi ala­nyi­sá­gá­ra is). Az ös­­szes hi­va­ta­lo­san el­is­mert ki­sebb­ség fog­ta anya­or­szá­ga rá­dió­adá­sa­it. A párt­do­ku­men­tu­mok ké­sőbb azt hang­sú­lyoz­ták, hogy a szlo­vá­ki­ai és a ro­má­ni­ai mű­so­rok ,,jó ha­tást” gya­ko­rol­tak az Al­föld eme két kisebb­ségére. 1 A di­a­lek­tu­sok eltérése2 és e két ki­sebb­ség vi­szony­lag la­za anya­or­szá­gi kö­tő­dé­se mi­att azon­ban ezt az ál­lí­tást té­ves fel­té­te­le­zés­nek tart­hat­juk. Va­ló­szí­nű vi­szont, hogy a dé­li szláv nép­cso­port­ok tá­jé­koz­ta­tá­sá­ban tény­leg fon­tos sze­re­pet ját­szot­tak a ju­go­szláv, a né­me­te­ké­ben pe­dig az oszt­rák és nyu­gat­né­met adók. 3 Az 1956 ta­va­szán el­fo­ga­dott nem­ze­ti­ség­po­li­ti­kai párthatároza­t4 sze­rint ép­pen a ma­gyar­or­szá­gi ki­sebb­sé­gek anya­or­szá­gi kap­cso­la­tá­nak erő­sí­té­sé­ért kel­lett mó­do­sí­ta­ni (az­az tu­laj­don­kép­pen le­he­tő­vé ten­ni) a ha­tár­át­lé­pés en­ge­dé­lye­zé­sét a szom­széd or­szá­gok­ba. Ez cseh­szlo­vák és ro­mán vi­szony­lat­ban 1956 nya­rán tény­le­ge­sen meg­való­sult,5 ami per­sze nem­csak a ma­gyar­or­szá­gi ki­sebb­sé­ge­ket érin­tet­te,6 ha­nem ál­ta­lá­ban vé­ve is új­ra­in­dí­tot­ta Ma­gyar­or­szág és a szom­széd or­szá­gok tár­sa­dal­má­nak ter­mé­sze­tes érin­tkezését. 7 Az anya­or­szág po­ten­ci­á­lis ha­tá­sa a ma­gyar­or­szá­gi ki­sebb­sé­gek ese­té­ben ter­mé­sze­te­sen el­ha­nya­gol­ha­tó ah­hoz a kö­rül­mény­hez ké­pest, hogy né­hány na­pig az egész or­szág sza­bad­nak érez­te ma­gát, és eb­ben a te­kin­tet­ben a ki­sebb­sé­gek egy­ál­ta­lán nem kü­lön­böz­tek a több­sé­gi tár­sa­da­lom­tól. A sza­bad­ság tu­laj­don­kép­pen a ta­buk meg­szű­né­sét je­len­tet­te: vé­le­ményt nyil­vá­nít­hat­tak, azok­ról az ér­zel­me­ik­ről szól­hat­tak, ame­lyek­ről ko­ráb­ban koc­ká­za­tos lett vol­na. A ki­sebb­sé­gek több­nyi­re ab­ban... --- ### Kiss József: 1956 ősze Szlovákiában - Published: 2006-06-27 - Modified: 2016-06-27 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/27/kiss-jozsef-1956-osze-szlovakiaban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2006/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: kissjozsef A ta­nul­mány a cseh­szlo­vák ha­tal­mi szer­vek re­a­gá­lá­sa­i­nak kon­tex­tu­sá­ba he­lyez­ve vizs­gál­ja a ma­gyar­or­szá­gi fel­ke­lés és for­ra­da­lom dél-szlo­vá­ki­ai vissz­hang­ját. Lá­tó­szö­ge ki­ter­jed az or­szá­gos és a szlo­vák párt­ve­ze­tés, va­la­mint rész­ben a vi­dé­ki párt­szer­vek in­téz­ke­dé­se­i­re, va­la­mint a ka­to­nai té­ren tett lé­pé­sek­re. Eb­be a kö­zeg­be ágyaz­va ér­tel­me­zi a ma­gyar ki­sebb­ség kö­ré­ben ural­ko­dó hely­ze­tet, a hi­va­ta­los saj­tómeg­ny­il­vánulá­sokat és az ügy­nö­ki je­len­té­se­ket. A fej­le­mé­nyek­nek eze­ket a szfé­rá­it egy­sé­ges fo­lya­mat ré­sze­ként, egy­más­hoz kap­cso­lód­va mu­tat­ja be, ke­res­ve a kö­zöt­tük le­vő ös­­sze­füg­gé­se­ket. Így me­to­do­ló­gi­á­ját te­kint­ve az ed­di­gi fel­dol­go­zá­sok­tól el­té­rő mód­szert al­kal­maz. Azok­ban ugyan­is az egyes szfé­rák egy­más­tól ál­ta­lá­ban el­kü­lö­nül­nek, el­mo­só­dik az idő­rend, szá­mos ese­mény a fo­lya­ma­tok­ból ki­ra­gad­va je­le­nik meg. Vi­szont a fo­lya­ma­tok­nak ok­tó­ber 23-tól no­vem­ber 4-ig is meg­van a ma­ga di­na­mi­ká­ja. A for­ra­da­lom ese­mé­nye­it sza­ka­szok­ra bont­va tár­gyal­ja. E té­ren a cseh­szlo­vá­ki­ai hely­zet ala­ku­lá­sát kö­vet­ve igyek­szik meg­ra­gad­ni meg­ha­tá­ro­zó cso­mó­pon­to­kat. Kö­ré­jük cso­por­to­sít­ja a kü­lön­bö­ző te­rü­le­te­ken zaj­ló tör­té­né­se­ket. A for­rá­so­kat il­le­tő­en a dol­go­zat ter­mé­sze­te­sen fel­hasz­nál­ja az ed­di­gi szer­zők írá­sa­i­ban sze­rep­lő té­nye­ket. Eze­ket új ös­­sze­füg­gé­sek­be he­lye­zi, s hoz­zá­juk kap­csol­ja sa­ját, a prá­gai és a po­zso­nyi köz­pon­ti le­vél­tár­ban foly­ta­tott ku­ta­tá­si ered­mé­nye­it. A ta­nul­mány egy­faj­ta össz­kép ki­ala­kí­tá­sá­ra tesz kí­sér­let. Ez vél­he­tő­en lö­kést ad­hat a rész­prob­lé­mák és rész­te­rü­le­tek ku­ta­tá­sá­nak el­mé­lyí­té­sé­hez, ki­vált­képp a hi­ány­zó dél-szlo­vá­ki­ai hely­tör­té­ne­ti meg­kö­ze­lí­té­sek al­kal­ma­zá­sá­hoz. A kér­dés­sel fog­lal­ko­zó ed­di­gi ta­nul­má­nyok sze­rint a cseh­szlo­vák köz­pon­ti párt­ve­ze­tés a ma­gyar­or­szá­gi hely­zet­tel már 1956. ok­tó­ber 23-án fog­lal­ko­zott Antonín Novot­ný fő­tit­kár szó­be­li tá­jé­koz­ta­tá­sa alap­ján. Dön­tést ho­zott ok­tó­ber 28-á­nak, a köz­tár­sa­ság meg­ala­ku­lá­sá­nak meg­ün­nep­lé­sé­re vo­nat­ko­zó­an, tel­jes ké­szült­sé­get el­ren­del­ve a Bel­ügy­mi­nisz­té­ri­um egy­sé­gei számára. 1 Más­nap, újabb hí­re­ket sze­rez­ve a ma­gyar­or­szá­gi fej­le­mé­nyek­ről, ös­­sze­ült Cseh­szlo­vá­kia Kom­mu­nis­ta Párt­ja (CSKP) Köz­pon­ti Bi­zott­sá­gá­nak Po­li­ti­kai Iro­dá­ja, de Antonín Novot­ný... --- ### Impresszum 2006/3 - Published: 2006-06-27 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/27/impresszum-20063/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2006/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t VIII. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tar­ta­lom Tanulmányok kiss József: 1956 ősze Szlovákiában 3 Szesztay Ádám: A magyarországi kisebbségek az 1956-os forradalomban. A kisebbségek reagálása a forradalmi helyzetre 21 Vajda Barnabás: Csehszlovákia álláspontja a magyarkérdés ENSZ-vitájában 1956–1957-ben 33 András Károly: Magyar kisebbség, szlovák többség. A csehszlovákiai magyarok 1956 előtt és után, valamint rövid kitekintés Kárpátaljára 47 Juraj Marušiak: A csehszlovákiai lengyel kisebbség helyzete és magatartása (1956–1962) 57 Norbert Kme: A katolikus egyház és a népi demokratikus állam 87 Mészáros András: Nemzeti filozófia – hasonlóságok és különbségek a magyar és a szlovák filozófiatörténet-írásban 112 Gulyás László: A magyar–szlovák határ kérdése a versaillesi békekonferencián (2. rész) 129 Dokumentumok 1956 szlovákiai magyar vonatkozású forrásai 145 Műhely Egy forradalom emlékezete. Beszélgetés Rainer M. Jánossal(Simon Attila) 161 Közlemények KoŽík Diana: A szenci ö-zés tegnap és ma (és holnap? ) 169 Presinszky Károly: Változások a nagyhindi nyelvjárás magánhangzórendszerében 183 Koferencia Az 1956-os forradalom és Szlovákia (Simon Attila) 191 Könyvek Filep Tamás Gusztáv–G. Kovács László: Rákos Péter 1925–2002 (Zeman László) 194 Keszegh Béla–Török Tamás (szerk. ): Gazdasági váltás Szlovákiában (Lelkes Gábor) 201 Dobrovits Mihály (összeáll. ): Az előkelő idegen. III. Nemzetközi Vámbéry Konferencia (Simon Szabolcs) 203 --- ### Gulyás László: Két régió – Felvidék és Vajdaság – sorsa az Osztrák–Magyar Monarchiától napjainkig (Kugler József) - Published: 2006-06-24 - Modified: 2016-06-24 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/24/gulyas-laszlo-ket-regio-felvidek-es-vajdasag-sorsa-az-osztrak-magyar-monarchiatol-napjainkig-kugler-jozsef/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2006/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: kuglerjozsef Gu­lyás Lász­ló: Két ré­gió – Fel­vi­dék és Vaj­da­ság – sor­sa az Osztrák–Magyar Mo­nar­chi­á­tól nap­ja­in­kig. Bu­da­pest, Ha­zai Tér­ség­fej­lesz­tő Rt. , 2005, 234 p. Több mint nyolc év­ti­ze­des kény­sze­rű el­zár­kó­zás után az ez­red­for­du­ló­tól re­á­lis cél­ként fo­gal­ma­zód­hat meg, hogy a Kár­pát-me­den­ce egy­más­sal szom­szé­dos, közigaz­ga­tá­si­lag azon­ban más-más ál­lam fenn­ha­tó­sá­ga alá tar­to­zó ré­gi­ói kö­zöt­ti együtt­mű­kö­dés új­ból in­ten­zí­veb­bé vál­jon. A meg­va­ló­su­lás út­ja azon­ban még rö­gös. A ke­se­rű tör­té­nel­mi ta­pasz­ta­latok és az egy­más irán­ti köl­csö­nös bi­zal­mat­lan­ság mi­att, nem utol­sósor­ban pe­dig a gaz­da­ság és tár­sa­da­lom kény­sze­rű át­ala­kí­tá­sá­ból adó­dó szo­ci­á­lis fe­szült­sé­gek kö­vet­kez­mé­nye­ként (a né­hány jó pél­da és az itt-ott ki­bon­ta­ko­zó ked­ve­ző ten­den­cia el­le­né­re) a Kár­pát-me­den­ce né­pei és ál­la­mai kö­zöt­ti új tí­pu­sú kap­cso­lat­épí­tés még csak a kez­de­ti aka­dá­lyo­kat vet­te si­ke­re­sen. Ezért is fon­tos szá­munk­ra a kör­nyék­be­li or­szá­gok, il­let­ve azok ve­lünk ha­tá­ros tér­sé­ge­i­nek (ré­gi­ó­i­nak) mi­nél át­fo­góbb is­me­re­te, kö­zös tör­té­nel­mi múl­tunk fel­dol­go­zá­sa, amelyhez hat­ha­tós se­gít­sé­get nyújt­hat Gu­lyás Lász­ló köny­ve, aki nem­ré­gi­ben a Pé­csi Tu­do­mány­egye­tem Re­gi­o­ná­lis Po­li­ti­ka és Gaz­da­ság­tan Dok­to­ri Is­ko­lá­ja hall­ga­tó­ja­ként si­ke­re­sen meg­vé­dett PhD dol­go­za­tá­nak bő­ví­tett vál­to­za­tát ad­ta köz­re az ér­dek­lő­dők szá­má­ra. A szer­ző az ál­ta­la meg­fo­gal­ma­zott cél­ki­tű­zést – mi­sze­rint „fel kí­ván­ja tár­ni az ál­lam­szer­ke­ze­ti vál­to­zá­sok gaz­da­sá­gi és re­gi­o­ná­lis ve­tü­le­tét, és ezen be­lül hang­súlyt kí­ván fek­tet­ni az Osztrák–Magyar Mo­nar­chia egy­ko­ri ré­gi­ói ál­tal az el­múlt nyolc­van év­ben be­járt fej­lő­dé­si út­ra” – kö­vet­ke­ze­te­sen vég­hezvit­te. A kö­tet hét szer­ke­ze­ti egy­ség­re ta­go­ló­dik. A ta­nul­mány el­ső fe­je­ze­te a Mo­nar­chia struk­tu­rá­lis jel­lem­ző­it mu­tat­ja be, kü­lön is ki­emel­ve a tör­té­nel­mi Ma­gyar­or­szág re­gi­o­ná­lis fej­lő­dé­sé­nek sa­já­tos­sá­ga­it és a gaz­da­ság ön­fej­lő­dé­sé­ből fa­ka­dó region­al­itást, meg­ál­la­pít­va egyút­tal azt is, hogy ezen idő­szak­ra kör­vo­na­la­zód­ni kezd­tek a mag­te­rü­le­tek, és el­kü­lö­nít­he­tők bi­zo­nyos ré­gió­kez­de­mé­nye­zé­sek is. Azok azon­ban ki­ter­je­dé­sük­ben... --- ### Bukovszky László (szerk.): Mátyusföld II. Egy régió története a XI. századtól 1945-ig (Simon Attila) - Published: 2006-06-24 - Modified: 2016-06-24 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/24/bukovszky-laszlo-szerk-matyusfold-ii-egy-regio-tortenete-a-xi-szazadtol-1945-ig-simon-attila/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2006/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: simonattila Bukovszky Lász­ló (sz­erk. ): Mátyus­föld II. Egy ré­gió tör­té­ne­te a XI. szá­zad­tól 1945-ig. Komárom–Dunaszerdahely, Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó Intézet–Lilium Aurum Ki­adó, 2005, 384 p. /Lokális és re­gi­o­ná­lis mo­nog­rá­fi­ák, 4. / B. Ko­vács Ist­ván je­lent­ke­zé­sé­vel a tu­do­má­nyok szé­les ská­lá­ja a gömöroló­gia tu­do­má­nyá­val gaz­da­go­dott. ő ugyan­is rend­kí­vül cél­tu­da­tos mun­ká­val, a tu­do­mány tel­jes esz­köz­tá­rá­nak a fel­hasz­ná­lá­sá­val, sőt a mo­dern ha­gyo­mány­te­rem­tés esz­kö­ze­it sem mel­lőz­ve he­lyez­te vis­­sza Gömört a tör­té­ne­ti ku­ta­tá­sok cél­te­rü­le­tei kö­zé, mi­köz­ben a múlt épí­tő­kö­ve­it fel­hasz­nál­va egy vir­tu­á­lis új ál­lam alap­ja­it is le­rak­ta. Ha­son­ló­an cél­tu­da­tos szán­dé­kot egy-­e­gy ré­gió fel­tá­rá­sá­ra tá­ja­in­kon csu­pán Mátyus­földön ta­pasz­tal­ni, ahol ugyan ki­csit más esz­kö­zök­kel, de egy ré­gió tör­té­ne­ti jel­le­gű új­já­é­lesz­té­sé­nek le­he­tünk ta­núi. S bár nem va­ló­szí­nű, hogy a gömöroló­gia szó min­tá­já­ra a Mátyus­föld­del kap­cso­lat­ban is ki­ala­kul ha­son­ló fo­ga­lom, ám a ré­gió tör­té­ne­té­vel fog­lal­ko­zó tu­do­mány két­ség­kí­vül él és vi­rág­zik, sőt a je­len re­cen­zió tár­gyát ké­pe­ző ta­nul­mány­gyűj­te­mény alap­ján min­den más fel­vi­dé­ki ma­gyar tá­jat meg­ha­la­dó ered­mé­nye­ket tud fel­mu­tat­ni. A szlo­vá­ki­ai ma­gyar tör­té­net­írás egy­re in­kább meg­iz­mo­sod­ni lát­szó vo­nu­la­tá­ban is kü­lön hely il­le­ti a Po­zso­nyi Ál­la­mi Le­vél­tár Vágsel­lyei Fi­ók­le­vél­tá­rá­nak a von­zás­kör­ze­té­be és szel­le­mi ki­su­gár­zá­sá­nak a ha­tó­su­ga­rá­ba tar­to­zó kol­lé­gá­kat. Az em­lí­tett le­vél­tár igaz­ga­tó­ja, Novák Ve­ro­ni­ka nem csu­pán a szlo­vá­ki­ai le­vél­tá­ros szak­ma meg­ha­tá­ro­zó sze­rep­lő­je, de le­vél­tá­ro­si mi­vol­tá­ból fa­ka­dó ku­ta­tói ala­pos­sá­ga és a hely­tör­té­ne­ti ku­ta­tá­sok irán­ti el­kö­te­le­zett­sé­ge ál­tal is­ko­la­te­rem­tő sze­mé­lyi­ség is. A ma­ga kö­ré gyűj­tött le­vél­tá­ros­ok­ból és tör­té­né­szek­ből ál­ló szer­zői gár­da egy-­e­gy tag­ját ugyan az élet más mun­ka­he­lyek fe­lé so­dor­ja, de egyi­kük sem ta­gad­hat­ja le, hogy a „Novák-iskolá”-ban ne­vel­ked­tek, s egy ki­csit mind­an­­nyi­an Novák Ve­ro­ni­ka „kö­pö­nye­ge alól búj­tak elő”. Novák Ve­ro­ni­ka és mun­ka­tár­sai már az ed­di­gi­ek­ben is szá­mos ér­té­kes... --- ### Simon Attila (összeáll.): A szlovákiai magyarok történetének válogatott bibliográfiája (1990–2002) (Vajda Barnabás) - Published: 2006-06-24 - Modified: 2016-06-24 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/24/simon-attila-osszeall-a-szlovakiai-magyarok-tortenetenek-valogatott-bibliografiaja-1990-2002-vajda-barnabas/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2006/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: vajdabarnabas A szlo­vá­ki­ai ma­gya­rok tör­té­ne­té­nek vá­lo­ga­tott bib­li­og­rá­fi­á­ja (1990–2002). Ös­­sze­ál­lí­tot­ta Si­mon At­ti­la. Somorja–Dunaszer­da­hely, Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó Intézet–Li­lium Aurum Könyv­ki­adó, 2004, 192 p. A kö­tet a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság tör­té­nel­mé­re vo­nat­ko­zó, 1990 és 2002 kö­zött meg­je­lent tör­té­ne­ti szak­mun­kák bib­li­og­rá­fi­á­ját tar­tal­maz­za hat fe­je­zet­ben: A bib­li­og­rá­fi­á­ban fel­dol­go­zott fo­lyó­irat­ok és ta­nul­mány­kö­te­tek jegy­zé­ke; Ál­ta­lá­nos rész; Kro­no­lo­gi­kus rész; Szer­zői név­mu­ta­tó; Tárgy­mu­ta­tó; Cím­mu­ta­tó. Az Ál­ta­lá­nos rész­ben egy­más­tól el­kü­lö­nít­ve ta­lál­ha­tók a tör­té­ne­ti ku­ta­tá­sok el­mé­le­ti és gya­kor­la­ti kér­dé­se­i­vel kap­cso­la­tos írá­sok (2. 1. fe­je­zet), a tör­té­ne­ti ké­zi­köny­vek, bib­li­og­rá­fi­ák, kro­no­ló­gi­ák, le­xi­ko­nok (2. 2. fe­je­zet), a for­rá­sok (2. 3. fe­je­zet) és a kap­cso­ló­dó ré­gió­tör­té­ne­ti szak­iro­da­lom (2. 4. fe­je­zet) bib­li­og­rá­fi­ai le­írá­sa. A Kro­no­lo­gi­kus rész a több kor­sza­kot érin­tő szak­mun­kák jegy­zé­ke mel­lett (3. 1. fe­je­zet) négy pe­ri­ó­dus­ra oszt­va (1918–1938, 1939–1945, 1945–1948, 1948–1989) tag­lal­ja a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság Tri­a­non utá­ni év­ti­ze­de­i­re vo­nat­ko­zó szak­iro­dal­mat. A 891 bib­li­og­rá­fi­ai tételt tar­tal­ma­zó könyv, kö­szön­he­tő­en a jól át­te­kint­he­tő szer­ke­ze­ti be­osz­tás­nak, meg­bíz­ha­tó el­iga­zo­dást biz­to­sít min­den­ki­nek, aki va­la­mi­lyen ok­ból: szak­iro­da­lom ol­va­sá­sa, adat­el­len­őr­zés, tu­do­má­nyos re­fe­ren­cia stb. vé­gett nyúl hoz­zá. Leg­na­gyobb hasz­na az Ál­ta­lá­nos és a Kro­no­lo­gi­kus rész­ben ta­lál­ha­tó törzs­anyag­nak van, még­pe­dig két ok­ból. Egy­részt a kor­szak, amely­ben ezek a szak­mun­kák íród­tak (1990–2002 kö­zött), a tu­do­má­nyos igé­nyű fel­vi­dé­ki ma­gyar tör­té­net­tu­do­mány éle­dé­sé­nek idő­sza­ka. Ez a folyamat természetesen még ma is tart, de ezen időszak alatt megteremtődtek intézményi keretei. A kö­tet má­sik eré­nye az, hogy Si­mon At­ti­la ha­tá­ro­zott szak­mai kon­cep­ció alap­ján vá­lo­ga­tott. Ahogy ír­ja: „Válogatott bib­li­og­rá­fi­á­ról van szó, amely­ben az ere­de­ti szak­iro­da­lom ka­pott he­lyet. Nem ke­rült be vi­szont a kö­tet­be az ún. nép­sze­rű­sí­tő iro­da­lom. Ugyan­így nem kap­tak he­lyet ben­ne a szlo­vá­ki­ai ma­gyar saj­tó­ban meg­je­lent pub­li­cisz­ti­kai írá­sok sem. Mű­fa­ji szem­pont­ból a mo­nog­rá­fi­á­kat,... --- ### Konferencia a Kárpát-medencei magyar kisebbségek nyelvhasználati jogairól (Szabómihály Gizella) - Published: 2006-06-24 - Modified: 2016-06-24 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/24/konferencia-a-karpat-medencei-magyar-kisebbsegek-nyelvhasznalati-jogairol-szabomihaly-gizella/ - Kategóriák: Konferencia, Szemle - Post Years: 2006/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: szabomihalygizella Az utób­bi év­ti­zed­ben Ma­gyar­or­szá­gon mind a nyel­vé­szek, mind pe­dig a jo­gá­szok kö­ré­ben je­len­tős mér­ték­ben meg­nőtt az ér­dek­lő­dés a nyel­vi jo­gi kér­dé­sek irán­t, en­nek fő oka nyil­ván a Ma­gyar­or­szág ha­tá­ra­in túl­ra szo­rult ma­gyar ki­sebb­sé­gek hely­ze­te volt. A meg­növekedett ér­dek­lő­dést a szá­mos könyv és fo­lyó­irat­ok­ban (pl. Pro Minori­tate, Regio, Ki­sebb­ség­ku­ta­tás) meg­je­lent ta­nul­mány mel­lett kon­fe­ren­ci­ák so­ra is jel­zi. Be­szá­mo­lóm a 2005. de­cem­ber 2-án Sze­ge­den, a Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­tem Ál­lam- és Jog­tu­do­má­nyi Ka­ra és az Európa-Tanulmányok Köz­pontja ál­tal A ma­gyar nyelv hasz­ná­la­tá­hoz va­ló jog a szom­szé­dos or­szá­gok­ban cím­mel rende­zett kon­fe­ren­ci­á­val kap­cso­la­tos. A kon­fe­ren­cia elő­adá­sai két nagy te­ma­ti­kus blokk­ra osz­lot­tak: a ma­gyar­or­szá­gi jo­gász szak­em­be­rek az anya­nyelv-hasz­ná­la­ti jog ál­ta­lá­nos és nem­zet­kö­zi kér­dé­se­i­vel fog­lal­koz­tak, a szom­szé­dos ál­la­mok­ból meg­hí­vott elő­adók pe­dig az adott ma­gyar ki­sebb­ség hely­ze­tét mu­tat­ták be. Be­ve­ze­tő elő­adá­sá­ban a há­zi­gaz­dá­kat kép­vi­se­lő Tróc­sányi Lász­ló azt te­kin­tet­te át, ho­gyan je­le­nik meg az anya­nyelv hasz­ná­la­tá­hoz va­ló jog az egyes nem­ze­ti al­kot­má­nyok­ban. A nyelv­hasz­ná­la­ti jo­gok – amen­­nyi­ben az al­kot­mány­ban egy­ál­ta­lán szó­ba ke­rül­nek – vagy az al­kot­mány be­ve­ze­tő ren­del­ke­zé­se­i­ben, a tár­sa­dal­mi be­ren­dez­ke­dés alap­ve­tő jel­lem­zői kö­zött, vagy pe­dig az alap­jo­gok­nál sze­re­pel­nek. Az al­kot­má­nyok ab­ban is kü­lön­böz­nek, hogy kol­lek­tív vagy egyé­ni jog­ként ha­tá­roz­zák-e meg a nyel­vi jo­go­kat, ne­ve­sí­tik-e a hi­va­ta­los nyel­vet és a ki­sebb­sé­gi nyel­ve­ket, il­let­ve az utób­bi­ak­nak mi­lyen stá­tuszt tu­laj­do­ní­ta­nak. Az elő­adó Bel­gi­um, Svájc, Finn­or­szág, Ír­or­szág és Spa­nyol­or­szág al­kot­má­nyát po­zi­tív pél­da­ként, Fran­cia­or­szág­ét ne­ga­tív pél­da­ként hoz­ta fel, s a kon­fe­ren­cia egyik cél­ja­ként ép­pen an­nak vizs­gá­la­tát je­löl­te meg, mi­lyen a ma­gyar nyelv stá­tu­sza a szom­szé­dos or­szá­gok­ban. Több nyel­vi jo­gi pub­li­ká­ció szer­ző­je, Andrássy Györ­gy (Pé­csi Tu­do­mány­egye­tem) Az anya­nyelv-hasz­ná­la­ti jog jel­le­ge cí­mű elő­adá­sá­ban egy­részt rá­mu­ta­tott ar­ra, hogy... --- ### A Szovjet Külügyminisztérium memoranduma a kelet-európai országokban uralkodó állapotokról 1989. február 24-én - Published: 2006-06-24 - Modified: 2016-06-24 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/24/a-szovjet-kulugyminiszterium-memoranduma-a-kelet-europai-orszagokban-uralkodo-allapotokrol-1989-februar-24-en/ - Kategóriák: Dokumentumok, Szemle - Post Years: 2006/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: vajdabarnabas Még min­dig ke­vés olyan tör­té­nel­mi do­ku­men­tum áll ren­del­ke­zé­sünk­re, amel­­lyel vi­lá­go­san bi­zo­nyít­hat­juk, hogy a ke­let-eu­ró­pai kom­mu­nis­ta re­zsi­mek fen­ntarthatat­lanságát és bu­ká­suk le­he­tő­sé­gét a Szov­jet­unió ve­ze­tő kö­re­i­ben ko­ráb­ban föl­fog­ták, mint ma­guk­ban az ún. szo­ci­a­lis­ta ál­la­mok­ban a la­ko­sok túl­nyo­mó több­sé­ge. Az aláb­bi do­ku­men­tum er­ről (is) ta­nús­ko­dik. Meg ar­ról is, hogy no­ha a gor­ba­cso­vi ve­ze­tés 1989 ele­jén tisz­tá­ban volt a hely­zet­tel – sok pon­ton a szö­veg olyan egy­ér­tel­mű­en fo­gal­maz, hogy azt hi­het­nénk, egy ké­sőbb írt tör­té­ne­lem­köny­vet ol­va­sunk –, a Kül­ügy­mi­nisz­té­ri­um em­lé­kez­te­tő­jét (név nél­kül) ös­­sze­ál­lí­tó funk­ci­o­ná­ri­us csak egy-­e­gy pil­la­nat­ra ké­pes ki­lép­ni a hi­deg­há­bo­rú­ra oly jel­lem­ző bi­ro­dal­mi gon­dol­ko­dás ke­re­tei kö­zül: még ek­kor is fönn­tart­ja a le­he­tő­sé­get a szov­jet csa­pa­tok ide­gen föl­dön va­ló (igaz, „ko­r­lá­to­zot­t”) ál­lo­má­soz­ta­tá­sá­ra, a „világszo­cial­iz­mus” épí­té­sé­re szö­vet­ke­ző báb­ál­lam­ok ve­ze­tő­i­nek ide­o­ló­gi­ai to­vább­kép­zé­sét szol­gá­ló „szűk kö­rű kon­fe­ren­cia” meg­ren­de­zé­sé­re, mi­köz­ben fé­lel­me­tes kö­vet­ke­ze­tes­ség­gel „Katyn-ügy”-ről, 1956-os ma­gyar­or­szá­gi „e­semények”-ről és csehs­zlovákiai „vál­ság”-ról be­szél. A do­ku­men­tum ke­let­ke­zé­sé­nek kö­rül­mé­nye­i­hez tar­to­zik, hogy 1988 vé­gén a Szov­jet Kom­mu­nis­ta Párt köz­pont­já­ban lét­re­hoz­tak egy ún. Nem­zet­kö­zi Bi­zott­sá­got, mely­nek el­nö­ke­ként Ale­xan­der Jakovlev négy kulcs­fon­tos­sá­gú in­téz­ményt: a Bogo­molov In­té­ze­tet, a KB Nem­zet­kö­zi Osz­tá­lyát, a Kül­ügy­mi­nisz­té­ri­u­mot és a KGB-t uta­sí­tot­ta egy-­e­gy ta­nul­mány ki­dol­go­zá­sá­ra Ke­let-Eu­ró­pa le­het­sé­ges fej­lő­dé­si út­já­ról. Az itt ol­vas­ha­tó irat az Edvard Sevar­nadze ve­zet­te Kül­ügy­mi­nisz­té­ri­um­ban ké­szült; mind kö­zül nem­csak ez a leg­rö­vi­debb, ha­nem vé­le­mé­nyem sze­rint a leg­hí­vebb ké­pet is ad­ja ar­ról a kö­vet­ke­zet­len­ség­ről, a pe­reszt­roj­ka-hí­vek és a ke­mény­vo­na­las­ok ös­­sze­csa­pá­sa nyo­mán a szov­jet ap­pa­rá­tus­ban urakodó ide­o­ló­gi­ai za­var­ról (ér­de­mes meg­fi­gyel­ni az ér­vek egy­ve­le­gét és el­lent­mon­dá­sos­sá­gát), meg ki­csit a ren­detlen­sé­grő is (egyes moda­tok nin­cse­nek is be­fe­jez­ve), amely 1989 ele­jén, köz­vet­le­nül a nagy ke­let-eu­ró­pai po­li­ti­kai föld­csu­szam­lás előtt jel­lem­ző volt. Vaj­da Bar­na­bás A szo­ci­a­lis­ta... --- ### Néprajz a 21. század elején (Beszélgetés Liszka Józseffel) - Published: 2006-06-24 - Modified: 2016-06-24 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/24/neprajz-a-21-szazad-elejen-beszelgetes-liszka-jozseffel/ - Kategóriák: Pályakép, Szemle - Post Years: 2006/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: fazekasjozsef 1. Be­ve­ze­tés Med­vesal­ja és kör­nyé­ke (Sőreg, Ajnác­skő, Cse­vi­ce, Gömöralmá­gy, Dobfenek, Gö­mörpéterfala, Óbást, Egy­házas­bást , Ba­kó­há­za, Vec­sek­lő, Medveshideg­kút, Tajti) nyelv­já­rá­si sa­já­tos­sá­gai kö­zül na­gyobb lé­leg­ze­tű mun­ká­ban a le­xi­ko­ló­gi­ai jel­lem­zők kö­zül vizs­gál­tam né­há­nyat, ki­sebb ta­nul­má­nyok­ban azon­ban hang­ta­ni és alak­ta­ni kér­dé­sek­kel is fog­lal­koz­tam. Je­len ta­nul­má­nyom­ban a le­xi­ko­ló­gi­ai vizs­gá­la­tok me­ne­tét és ered­mé­nyét mu­ta­tom be. A vizs­gá­lat alap­ja A ma­gyar nyelv­já­rás­ok at­la­sza (a továbbiakban: MNyA. ) 1162 kér­dé­sé­ből a 617 le­xi­kai jel­le­gű kér­dés­re adott vá­la­szok mint nyel­vi ada­tok. Azért, hogy az ada­tok ös­­sze­ha­son­lít­ha­tó­sá­ga biz­to­sít­va le­gyen, a te­rep­mun­ka so­rán ra­gasz­kod­tam a nagy­at­lasz kér­dé­se­i­hez. Bár­mely nyelv­já­rá­si alap­ré­teg szó­kész­le­te ta­golt­sá­gi vizs­gá­la­tá­nak tár­gya az azo­nos denotá­tumú lexémák han­ga­lak­ja és a lexémák egy­más­hoz va­ló vi­szo­nya. A meg­kö­ze­lí­tő­leg 80 ez­res adat­tá­ram­ból ki­vá­lasz­tott kor­pusz­rész­let (kb. 40 ezer adat) alap­ján az alap­ve­tő kér­dés az volt, hogy az azo­nos fo­gal­ma­kat ho­gyan ne­ve­zi meg a táj­egy­ség be­szé­lő­kö­zös­sé­ge, mi­nő­sé­gi és men­­nyi­sé­gi szem­pont­ból mi­lyen sa­já­tos­sá­gai van­nak a lexémák­nak. Fo­ga­lom­kö­rön­kén­ti cso­por­to­sí­tás­ban ele­mez­tem ada­ta­i­mat. Ál­ta­lá­nos ta­golt­sá­gi, va­la­mint le­xi­kai ta­golt­sá­gi te­kin­tet­ben is ös­­sze­ha­son­lí­tot­tam a med­vesalji meg­ne­ve­zé­si rend­sze­re­ket az at­lasz kör­nyék­be­li, 3 ma­gyar­or­szá­gi (H–6: Karanc­sla­pu­jtő, H–7: Bárna és H–10: Bor­sod­szent­györ­gy), va­la­mint 3 szlo­vá­ki­ai (Cssz–17: Bolyk, Cssz–18: Mag­yarh­e­gymeg és Cssz–19: Zsip) ku­ta­tó­pont­ja­i­nak ada­ta­i­val. A lexémák mor­fo­ló­gi­ai motivált­sá­gi vizs­gá­la­tát, va­la­mint a meg­n­evezéstí­pu­sok el­kü­lö­ní­té­sét és szó­föld­raj­zi re­a­li­zá­ci­ó­i­nak elem­zé­sét csak a med­vesalji kor­pu­szon vé­gez­tem el. 2. A ku­ta­tás ered­mé­nyei 2. 1. A fo­gal­mak meg­ne­ve­zé­si rend­sze­ré­nek ta­golt­sá­ga A ta­golt­ság az egyes azo­nos fo­gal­mak meg­ne­ve­zé­si rend­sze­re­i­ben je­lent­ke­ző meny­­nyi­sé­gi kü­lönb­sé­ge­ket fe­je­zi ki. A ta­golt­sá­gi vizs­gá­la­tok 613 med­vesalji és 608 at­lasz­be­li cím­szó ada­ta­i­ra vo­nat­koz­nak, ugyan­is a 617 ki­kér­de­zett cím­szó kö­zül Med­vesalján négy­re (nas­po­lya, ké­ve­kö­tő­fa, té­vő és csí­pő­vas) nem kap­tunk vá­laszt,... --- ### Cs. Nagy Lajos: A medvesalji szókincsvizsgálat néhány eredménye és további irányai - Published: 2006-06-24 - Modified: 2016-06-24 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/24/cs-nagy-lajos-a-medvesalji-szokincsvizsgalat-nehany-eredmenye-es-tovabbi-iranyai/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2006/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: csnagylajos 1. Be­ve­ze­tés Med­vesal­ja és kör­nyé­ke (Sőreg, Ajnác­skő, Cse­vi­ce, Gömöralmá­gy, Dobfenek, Gö­mörpéterfala, Óbást, Egy­házas­bást , Ba­kó­há­za, Vec­sek­lő, Medveshideg­kút, Tajti) nyelv­já­rá­si sa­já­tos­sá­gai kö­zül na­gyobb lé­leg­ze­tű mun­ká­ban a le­xi­ko­ló­gi­ai jel­lem­zők kö­zül vizs­gál­tam né­há­nyat, ki­sebb ta­nul­má­nyok­ban azon­ban hang­ta­ni és alak­ta­ni kér­dé­sek­kel is fog­lal­koz­tam. Je­len ta­nul­má­nyom­ban a le­xi­ko­ló­gi­ai vizs­gá­la­tok me­ne­tét és ered­mé­nyét mu­ta­tom be. A vizs­gá­lat alap­ja A ma­gyar nyelv­já­rás­ok at­la­sza (a továbbiakban: MNyA. ) 1162 kér­dé­sé­ből a 617 le­xi­kai jel­le­gű kér­dés­re adott vá­la­szok mint nyel­vi ada­tok. Azért, hogy az ada­tok ös­­sze­ha­son­lít­ha­tó­sá­ga biz­to­sít­va le­gyen, a te­rep­mun­ka so­rán ra­gasz­kod­tam a nagy­at­lasz kér­dé­se­i­hez. Bár­mely nyelv­já­rá­si alap­ré­teg szó­kész­le­te ta­golt­sá­gi vizs­gá­la­tá­nak tár­gya az azo­nos denotá­tumú lexémák han­ga­lak­ja és a lexémák egy­más­hoz va­ló vi­szo­nya. A meg­kö­ze­lí­tő­leg 80 ez­res adat­tá­ram­ból ki­vá­lasz­tott kor­pusz­rész­let (kb. 40 ezer adat) alap­ján az alap­ve­tő kér­dés az volt, hogy az azo­nos fo­gal­ma­kat ho­gyan ne­ve­zi meg a táj­egy­ség be­szé­lő­kö­zös­sé­ge, mi­nő­sé­gi és men­­nyi­sé­gi szem­pont­ból mi­lyen sa­já­tos­sá­gai van­nak a lexémák­nak. Fo­ga­lom­kö­rön­kén­ti cso­por­to­sí­tás­ban ele­mez­tem ada­ta­i­mat. Ál­ta­lá­nos ta­golt­sá­gi, va­la­mint le­xi­kai ta­golt­sá­gi te­kin­tet­ben is ös­­sze­ha­son­lí­tot­tam a med­vesalji meg­ne­ve­zé­si rend­sze­re­ket az at­lasz kör­nyék­be­li, 3 ma­gyar­or­szá­gi (H–6: Karanc­sla­pu­jtő, H–7: Bárna és H–10: Bor­sod­szent­györ­gy), va­la­mint 3 szlo­vá­ki­ai (Cssz–17: Bolyk, Cssz–18: Mag­yarh­e­gymeg és Cssz–19: Zsip) ku­ta­tó­pont­ja­i­nak ada­ta­i­val. A lexémák mor­fo­ló­gi­ai motivált­sá­gi vizs­gá­la­tát, va­la­mint a meg­n­evezéstí­pu­sok el­kü­lö­ní­té­sét és szó­föld­raj­zi re­a­li­zá­ci­ó­i­nak elem­zé­sét csak a med­vesalji kor­pu­szon vé­gez­tem el. 2. A ku­ta­tás ered­mé­nyei 2. 1. A fo­gal­mak meg­ne­ve­zé­si rend­sze­ré­nek ta­golt­sá­ga A ta­golt­ság az egyes azo­nos fo­gal­mak meg­ne­ve­zé­si rend­sze­re­i­ben je­lent­ke­ző meny­­nyi­sé­gi kü­lönb­sé­ge­ket fe­je­zi ki. A ta­golt­sá­gi vizs­gá­la­tok 613 med­vesalji és 608 at­lasz­be­li cím­szó ada­ta­i­ra vo­nat­koz­nak, ugyan­is a 617 ki­kér­de­zett cím­szó kö­zül Med­vesalján négy­re (nas­po­lya, ké­ve­kö­tő­fa, té­vő és csí­pő­vas) nem kap­tunk vá­laszt,... --- ### N. Császi ildikó: A zoboralji helynevek jellemzői - Published: 2006-06-23 - Modified: 2016-06-24 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/23/n-csaszi-ildiko-a-zoboralji-helynevek-jellemzoi/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2006/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: ncsasziildiko 1. A hely­ne­vek ál­ta­lá­nos jel­lem­zői A hely­ne­vek nyel­vünk le­xi­kai egy­sé­gei, főbb szó­fa­ji ka­te­gó­ri­á­in­kon be­lül a tu­laj­don­ne­vek al­cso­port­já­ba tar­toz­nak. A tu­laj­don­ne­vek je­len­tős ré­szét, ezen be­lül kü­lö­nö­sen a hely­ne­ve­ket, bi­zo­nyos ala­ki sa­já­tos­sá­ga­ik­ról is­mer­jük föl. Ezek a név­for­mán­sok (jel­lem­ző szó­ele­mek, utó­tag­ok, kép­zők, je­lek) nem­csak se­gí­te­nek a fel­is­me­rés­ben, ha­nem az em­ber min­tá­juk­ra al­kot­hat új ne­ve­ket. A hely­ne­vek rend­szer­sze­rű for­mán­sai el­ső­sor­ban a föld­raj­zi köz­ne­vek (he­gy, pa­tak, út stb. , il­let­ve ezek bár­mely nyel­vi meg­fe­le­lői). A föld­raj­zi köz­ne­vek nyel­vi uni­verzálék, min­den nyelv hely­név­rend­sze­ré­nek alap­ját, köz­pon­ti ré­szét al­kot­ják. Egy­ré­szes ne­vek­ként vagy több­ré­szes hely­ne­vek alap­tag­ja­ként a leg­na­gyobb in­for­má­ci­ós ér­té­ket hor­doz­zák: az adott név denotá­tumát nem is­me­rők szá­má­ra a név je­lölt­jét il­le­tő­en el­iga­zí­tást ad­nak. A Kö­ve­cses-dű­lőt ez alap­ján is­mer­jük fel meg­mű­velt ha­tár­rész­nek, a Boce­ga-­patakot szin­tén en­nek alap­ján gon­dol­juk ki­sebb mé­re­tű fo­lyó­víz­nek ak­kor is, ha so­ha nem jár­tunk azo­kon a te­rü­le­te­ken, ame­lyek­ről ezek a ne­vek szár­maz­nak. Min­den hely­név lét­re­jöt­té­ben két té­nye­ző jut sze­rep­hez: az em­ber és a táj. Az em­be­rek hoz­zák lét­re őket, eb­ben ki­fe­je­ző­dik nyel­vük, mű­velt­sé­gük, tár­sa­dal­mi-gaz­da­sá­gi fej­lett­ség­ük, lé­lek­ta­ni sa­já­tos­sá­guk. A táj­ré­szek fe­lől kö­ze­lít­ve pe­dig a táj ter­mé­sze­ti, föld­raj­zi jel­le­ge, szem­be­tű­nő sa­já­tos­sá­ga, az em­be­rek éle­té­ben be­töl­tött sze­re­pe ha­tá­roz­zák meg a szü­le­ten­dő ne­ve­ket. A név­tu­do­mány kép­vi­se­lői a föld­raj­zi köz­név fo­gal­mát nem tel­je­sen azo­nos mó­don ér­tel­me­zik (vö. Benkő 1947, 51; Inczefi 1973; Káz­mér 1957, 6; Markó 1981; Pes­ti 1970). A föld­raj­zi köz­ne­vek kér­dés­kö­ré­vel Ba­logh La­jos meg­ál­la­pí­tá­sa sze­rint „mind a nyel­vé­sze­ti, mind a tér­ké­pé­sze­ti szak­iro­da­lom meg­le­he­tő­sen ke­ve­set fog­lal­ko­zott” (Ba­logh 1997, 36). En­nek egyik oka le­het, hogy a szak­ki­fe­je­zés tar­tal­mát nem si­ke­rült tisz­táz­ni egé­szen a leg­utób­bi idő­kig. A 20. szá­zad má­so­dik fe­lé­ben meg­in­dult,... --- ### Gulyás László: A magyar–szlovák határ kérdése a versailles-i békekonferencián (1. rész) - Published: 2006-06-23 - Modified: 2016-06-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/23/gulyas-laszlo-a-magyar-szlovak-hatar-kerdese-a-versailles-i-bekekonferencian-1-resz/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2006/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: gulyaslaszlo Be­ve­ze­tés 1918 előtt a tör­té­nel­mi Ma­gyar­or­szág ke­re­tei kö­zött nem ke­rült sor a szlo­vák–ma­gyar et­ni­kai ha­tár­vo­nal hi­va­ta­los meg­ál­la­pí­tá­sá­ra, a szlo­vá­kok ál­tal la­kott te­rü­le­tek be­ha­tá­ro­lá­sá­ra, így a tör­té­ne­lem el­ső szlo­vák–ma­gyar ha­tá­rá­nak meg­hú­zá­sa az el­ső vi­lág­há­bo­rút le­zá­ró ver­sailles­-i bé­ke­kon­fe­ren­ci­án tör­tént meg; ta­nul­má­nyunk­ban en­nek fo­lya­ma­tát mu­tat­juk be. A bé­ke­kon­fe­ren­cia és a cseh­szlo­vák­ok A ver­sailles­-i bé­ke­kon­fe­ren­cia ün­ne­pé­lyes meg­nyi­tá­sá­ra 1919. ja­nu­ár 18-án ke­rült sor. 1 A részt­ve­vők azon­ban nem tisz­táz­ták, hogy a pá­ri­zsi kon­fe­ren­cia a győz­te­sek elő­ze­tes, a kü­lön­bö­ző ál­lás­pont­ok egyez­te­tő kon­fe­ren­ci­á­ja-e, ame­lyet egy kong­resz­­szus kö­vet majd a sem­le­ges és vesz­tes or­szá­gok be­vo­ná­sá­val, vagy pe­dig ez már ma­ga a bé­ke­kon­fe­ren­cia, amely­nek ha­tá­ro­za­tai vég­le­ge­sek és vis­­sza­von­ha­tat­la­nok. A pá­ri­zsi kon­fe­ren­cia az előb­bi­ként in­dult, s me­net köz­ben ala­kult át az utób­bi­vá. Így a kon­fe­ren­ci­án a le­győ­zött ál­la­mok kép­vi­se­lői nem ve­het­tek részt, s a vesz­te­sek csak a dön­té­sek meg­ho­za­ta­la után azok tu­do­má­sul­vé­te­le vé­gett je­len­het­tek meg. Ha a dön­tés­ho­za­tal me­cha­niz­mu­sát néz­zük, ak­kor azt lát­juk, hogy bár ere­de­ti­leg sok­fé­le vi­ta­fó­ru­mot szer­vez­tek, és úgy gon­dol­ták, hogy a ple­ná­ris ülés lesz majd a dön­té­sek fó­ru­ma, az ér­de­mi dön­té­sek a nagy­ha­tal­mak ve­ze­tő­i­nek ke­zé­be kerültek. 2 A kon­fe­ren­cia leg­főbb szer­ve a Ver­sailles­-i Leg­fel­ső Ha­di­ta­nács­ból ki­nőtt Tí­zek Ta­ná­csa, az­az a Leg­fel­sőbb Ta­nács volt. Ez az öt nagy­ha­ta­lom ún. el­ső de­le­gá­tu­sa­i­ból (az ame­ri­kai el­nök, az an­gol, a fran­cia, az olasz és a ja­pán mi­nisz­ter­el­nök, il­let­ve kül­ügy­mi­nisz­te­re­i­ből) állt. Ez a tes­tü­let há­rom hó­na­pon ke­resz­tül töl­töt­te be a leg­fel­sőbb szerv funk­ci­ó­ját, de mi­vel meg­le­he­tő­sen ne­héz­ke­sen dol­go­zott, 1919. már­ci­us vé­gén az ame­ri­kai el­nök ja­vas­la­tá­ra lét­re­hoz­ták a Né­gyek Ta­ná­csát Thomas Woodrow Wilson (ame­ri­kai el­nök), David Lloyd Ge­or­ge (an­gol mi­nisz­ter­el­nök), Georges Benjamin Cle­men­ceau... --- ### Hushegyi Gábor: Többnyelvű oktatás és a bolognai folyamat - Published: 2006-06-23 - Modified: 2016-06-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/23/hushegyi-gabor-tobbnyelvu-oktatas-es-a-bolognai-folyamat/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2006/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: hushegyigabor 1. Be­ve­ze­tés Az egy­sé­ges eu­ró­pai fel­ső­ok­ta­tá­si tér in­téz­mé­nye­sí­ti a kon­ti­nens egye­te­me­i­nek, fő­is­ko­lá­i­nak együtt­mű­kö­dé­sét. A bo­lo­gnai fo­lya­mat ad­ta le­he­tő­sé­gek ki­hasz­ná­lá­sát je­len­leg azon­ban nem csak ad­mi­niszt­ra­tív és nem­ze­ti jo­gi buk­ta­tók ne­he­zí­tik, ha­nem a hall­ga­tók és az egye­te­mi ok­ta­tók ide­gen nyel­vi, ill. szak­nyel­vi kom­pe­ten­ci­á­já­nak hi­á­nya is. En­nek az új rend­szer­nek a je­len­le­gi szlo­vá­ki­ai ha­szon­él­ve­zői fő­kép­pen a két- vagy ide­gen nyel­vű kö­zép­is­ko­lák egy­ko­ri di­ák­jai, akik egye­te­mi ta­nul­má­nya­ik so­rán a szak­nyel­vi kom­pe­ten­cia el­sa­já­tí­tá­sát kö­ve­tő­en si­ker­rel tel­je­sí­tik a nem­zet­kö­zi hall­ga­tói mo­bi­li­tás pá­lyá­za­ti kö­ve­tel­mé­nye­it. Év­fo­lyam- és cso­port­tár­sa­ik pe­dig az ide­gen nyel­vi kom­pe­ten­ci­á­val küz­de­nek, hogy a dip­lo­má­hoz nél­kü­löz­he­tet­len nyelv­vizs­ga aka­dá­lyát si­ker­rel ve­gyék. Egy­ér­tel­mű, hogy a stan­dard kö­zép­is­ko­lai kép­zés­ben részt vett egye­te­mi hall­ga­tók ki­sebb szám­ban él­vez­he­tik a bo­lo­gnai fo­lya­mat ad­ta le­he­tő­sé­ge­ket, az esély­egyen­lő­sé­get csak a több­nyel­vű ok­ta­tás fe­lé nyi­tás sza­va­tol­hat­ja. Eb­ből a szem­szög­ből ér­de­mes meg­kö­ze­lí­te­ni az Eu­ró­pai-is­ko­la pro­jek­tet, amely az EU-tagállamokban te­vé­keny­ke­dő dip­lo­ma­ták gyer­me­ke­i­nek több­nyel­vű ok­ta­tá­si in­téz­mé­nye (Ring 2004, 166), vé­gig­gon­dol­ni kö­zép-eu­ró­pai és azon be­lül szlo­vá­ki­ai meg­va­ló­sí­tá­si le­he­tő­sé­ge­it. Egy­ben el­ke­rül­he­tet­len, hogy el­gon­dol­kod­junk az anya­nyel­vű és töb­b-, ill. ide­gen nyel­vű köz­ok­ta­tás ki­bé­kít­he­tet­len­nek tű­nő el­len­té­té­ről, va­la­mint a nem­ze­ti ok­ta­tá­si nyelv­be va­ló be­zár­kó­zás kö­vet­kez­mé­nye­i­ről. En­nek ér­de­ké­ben át­te­kint­jük az ide­gen­nyelv-ok­ta­tás el­múlt hat év­ti­zed­ét (Cseh)szlovákiában, a rend­szer­vál­to­zást kö­ve­tő ele­mi ere­jű vál­to­zá­so­kat Szlo­vá­ki­á­ban, a több- és ide­gen nyel­vű ok­ta­tás te­rén meg­fo­gal­ma­zó­dott új el­vá­rá­so­kat és a meg­va­ló­sí­tás kü­lön­bö­ző for­má­it. Ez­zel el­ju­tunk az Eu­ró­pai-is­ko­la té­má­hoz, ill. e mul­ti­kul­turális ok­ta­tá­si kon­cep­ció ha­zai meg­va­ló­sí­tá­sá­hoz, amely nem re­mény­te­len és nem kon­ku­ren­cia nél­kü­li kez­de­mé­nye­zés. 2. Tör­té­nel­mi vis­­sza­te­kin­tés az el­múlt hat év­ti­zed­re A több­nyel­vű­ség ter­mé­sze­tes ré­szét ké­pez­te az el­ső Cseh­szlo­vák Köz­tár­sa­ság ok­ta­tá­si rend­sze­ré­nek, ám en­nek el­le­né­re a for­du­lat éve­it kö­ve­tő­en re­tor­zi­ók­ra, in­téz­mé­nyek... --- ### László Béla: A szlovákiai magyarság műveltségi szintjéről - Published: 2006-06-23 - Modified: 2016-06-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/23/laszlo-bela-a-szlovakiai-magyarsag-muveltsegi-szintjerol/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2006/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: laszlobela 1. Be­ve­ze­tő A nem­ze­ti ki­sebb­sé­gek hely­ze­te ál­lam­ha­tár­okon be­lül, de nem­zet­kö­zi szin­ten is na­gyon in­ten­zí­ven fog­lal­koz­tat­ja a ku­ta­tó­kat, po­li­ti­ku­so­kat, a köz­élet szin­te va­la­meny­­nyi sze­rep­lő­jét, ám fi­gyel­mük több­nyi­re a ki­sebb­sé­gek nyel­vé­nek, kul­tú­rá­já­nak, iden­ti­tá­sá­nak meg­őr­zé­sé­re kor­lá­to­zó­dik. Azok­ban a ré­gi­ók­ban, ahol a nem­ze­ti ki­sebb­sé­gek több­ség­ben él­nek vagy leg­alább­is olyan szám­ban, hogy nyel­vü­ket nem­csak csa­lá­di, ha­nem tár­sa­dal­mi, köz­éle­ti szin­ten is hasz­nál­ják, kul­tú­rá­ju­kat ápol­ják, iden­ti­tá­su­kat őr­zik, a ki­sebb­sé­gi lét­nek már ko­moly gaz­da­sá­gi, élet­szín­vo­nal­be­li, fog­lal­koz­ta­tá­si stb. ve­tü­le­tei is van­nak. Ez­zel el­len­tét­ben a ro­ma la­kos­ság az egész Szlo­vá­ki­át be­há­ló­zó szét­szórt­sá­ga mi­att csak ki­sebb, he­lyi jel­le­gű te­rü­le­te­ken je­le­nik meg gaz­da­sá­gi, fej­lő­dé­si té­nye­ző­ként. A ma­gyar nem­ze­ti ki­sebb­ség me­rő­ben más jel­le­gű sze­rep­lő­je az ál­lam gaz­da­sá­gi és tár­sa­dal­mi éle­té­nek. A 2001-es nép­szám­lá­lá­si ada­tok sze­rint (Gyurgyík 2002, 9–12) Szlo­vá­kia 2883 te­le­pü­lé­sé­ből 551 (19,1%) te­le­pü­lé­sen élt leg­alább 100 ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű la­kos. A szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság egyik fon­tos jel­lem­ző­je, hogy a szlo­vák–ma­gyar ál­lam­ha­tár csak­nem tel­jes hos­­szú­sá­gá­ban ös­­sze­füg­gő ma­gyar nyelv­te­rü­le­ten él, ahol 410 te­le­pü­lé­sen (74,4%) a la­ko­sok több­sé­gét, de leg­alább 50%-át al­kot­ja. Itt él a ma­gyar ki­sebb­ség 76,1%-a (396 214 sze­mély). Az sem el­ha­nya­gol­ha­tó tény, hogy a ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű la­ko­sok to­váb­bi 116 te­le­pü­lé­sen al­kot­nak leg­alább 10%-os ki­sebb­sé­get (ke­ve­sebb, mint 50%), ahol 85 417 ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű la­kos él. A ma­gya­rok ál­tal la­kott te­rü­le­tek Szlo­vá­kia leg­ter­mé­ke­nyebb me­ző­gaz­da­sá­gi te­rü­le­tei, en­nek kö­szön­he­tő­en ál­la­mi stra­té­gi­ai ér­dek­szfé­ra is. Így ta­lál­koz­nak a ma­gyar nem­ze­ti ki­sebb­ség és az ál­lam leg­kü­lön­bö­zőbb ér­de­kei, és így vál­hat a több­ség és ki­sebb­ség ér­de­ké­vé is e te­rü­le­tek gaz­da­sá­gi, inf­rast­ruk­tu­rá­lis, tár­sa­dal­mi fej­lesz­té­se. En­nek vi­szont a leg­fon­to­sabb té­nye­zői kö­zé tar­to­zik a meg­fe­le­lő szak­mai ta­golt­sá­gú, jó fel­ké­szült­sé­gű em­be­ri erő­for­rás­ok meg­lé­te. Ezért a la­kos­ság... --- ### ÖLLÖS LÁSZLÓ: A Magyar Köztársaság alkotmánya és a magyar kisebbségek - Published: 2006-06-23 - Modified: 2016-06-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/23/ollos-laszlo-a-magyar-koztarsasag-alkotmanya-es-a-magyar-kisebbsegek/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2006/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: olloslaszlo 1. Be­ve­ze­tés A ket­tős ál­lam­pol­gár­ság­ról tar­tott nép­sza­va­zás még lát­ha­tób­bá tet­te a ma­gyar­or­szá­gi po­li­ti­ka egyik, a rend­szer­vál­tás óta rend­sze­re­sen fel­tö­rő konf­lik­tu­sát, ne­ve­ze­te­sen, hogy a ha­tá­ron tú­li ma­gya­rok vo­nat­ko­zá­sá­ban nincs egyet­ér­tés a ma­gyar­or­szá­gi po­li­ti­kai erők közt. Ugyan­ak­kor tör­té­nel­mi lép­ték­kel mér­ve nem is ré­gen, a rend­szer­vál­tás ele­jén, az el­len­zé­ki kerekasz­tal ülé­se­in még olyan mér­té­kű egyet­ér­tés jött lét­re a leg­je­len­tő­sebb po­li­ti­kai irány­za­tok közt, hogy a ma­gyar ki­sebb­sé­gek kér­dés­kö­re az or­szág írott al­kot­má­nyá­ba ke­rül­he­tett. Az or­szág alap­tör­vé­nye tud­va­le­vő­leg le­szö­ge­zi, hogy: „A Ma­gyar Köz­tár­sa­ság fe­le­lős­sé­get érez a ha­tá­ra­in kí­vül élő ma­gya­rok sor­sá­ért, és elő­moz­dít­ja a Ma­gyar­or­szág­gal va­ló kap­cso­la­tuk ápolását. ”1 Ám an­nak el­le­né­re, hogy a rend­szer­vál­tás meg­ha­tá­ro­zó irány­za­tai ké­pe­sek vol­tak meg­egyez­ni az előb­bi szö­veg­ben, a ma­gyar ki­sebb­sé­gek ügye még­is rend­sze­re­sen meg­je­le­nő, mély fe­szült­sé­get, meg­ol­dat­lan konf­lik­tu­so­kat okoz Ma­gyar­or­szág po­li­ti­kai éle­té­ben. Pe­dig so­kan és sok­szor han­goz­tat­ták, hogy leg­in­kább a ha­tá­ron tú­li ma­gya­rok a kár­val­lott­jai az ilyen konf­lik­tu­sok­nak. Hi­szen ki­sebb­sé­gi hely­ze­tük mi­att ne­kik vol­na a leg­na­gyobb szük­sé­gük ál­lan­dó­ság­ra, és min­den je­len­tős Ma­gyar­or­szá­gi po­li­ti­kai erő tar­tós, egy­más­sal ös­­sze­fo­gó tá­mo­ga­tá­sá­ra. Ez pe­dig an­nak a je­le, hogy az írott al­kot­mány szö­ve­gé­ben meg­egye­ző fe­lek tény­le­ges szán­dé­kai nem vol­tak egye­ző­ek több, a ha­tá­ron tú­li ma­gya­rok­kal kap­cso­la­tos al­kot­má­nyos kérdés­ben. 2 Te­hát az al­kot­má­nyos egyet­ér­tés a szö­ve­ge­zés­ben és a va­ló­ság­ban je­len­tős mér­ték­ben el­té­rő el­ve­ket ta­kart. A szö­veg meg­fo­gal­ma­zá­sa sze­rin­tünk ép­pen azért olyan, ami­lyen, hogy adott eset­ben egy­más­tól je­len­tő­sen el­té­rő ér­tel­me­zé­se­ket is le­he­tő­vé te­gyen. A ta­nul­mány azt vizs­gál­ja, hogy hol hú­zód­hat­ná­nak az al­kot­má­nyos egyet­ér­tés le­het­sé­ges ke­re­tei a ma­gyar ki­sebb­sé­gek kér­dés­kö­ré­ben. A vizs­gá­ló­dás so­rán min­de­nek­előtt az al­kot­má­nyos­ság alap­el­ve­i­re tá­masz­kod­va in­do­kol­ni kí­ván­juk, hogy mi­vel a kér­dés­kör, még ha ál­ta­lá­no­san... --- ### Helena Bujnová: A visegrádi szerződés országainak geopolitikai helyzete - Published: 2006-06-23 - Modified: 2016-06-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/23/helena-bujnova-a-visegradi-szerzodes-orszagainak-geopolitikai-helyzete/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2006/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: bujnakovahelena Kö­zép-Eu­ró­pa geo­po­li­ti­kai fo­gal­má­nak leg­sza­ba­to­sabb ér­tel­me­zé­sét Milan Kundera A Nyu­gat el­rab­lá­sa (Únos Záp­adu) cí­mű 1985-ös cik­ké­ben ta­lál­juk meg. Ez az ér­tel­me­zés még a hi­deg­há­bo­rús vi­szo­nyo­kat tük­rö­zi: Kundera Kö­zép-Eu­ró­pát a Nyu­gat ré­sze­ként te­kin­tet­te, amely Ke­let-Eu­ró­pa ha­tal­mi öve­ze­té­be ke­rült. A 20. szá­zad ki­lenc­ve­nes éve­i­ben el­kez­dő­dött ha­tal­mas po­li­ti­kai vál­to­zá­sok kö­vet­kez­té­ben sem szü­let­tek a kö­zép-eu­ró­pai geo­po­li­ti­kai ré­gi­ó­ról lé­nye­ge­sen újat ho­zó ér­tel­me­zé­sek. Je­len­tős mó­do­sí­tá­so­kat esz­kö­zöl­tek azon­ban a ko­ráb­bi kon­cep­ci­ók­ban. A 21. szá­zad ele­jén Kö­zép-Eu­ró­pa sze­re­pé­nek to­vább­ra is két alap­ve­tő geopolitiakai ér­tel­me­zé­se van: a „Köz­tes-Eu­ró­pa”- és az „Eu­ró­pa pe­ri­fé­ri­á­ja” kon­cep­ció. A ber­li­ni fal le­dön­té­sé­vel jel­ké­pe­zett két­pó­lu­sú vi­lág­rend­szer föl­bom­lá­sa az 1989–1991 között a Szov­jet­unió szét­hul­lá­sá­hoz ha­son­ló­an bi­zony­ta­lan­sá­got és ká­oszt idé­zett elő a kö­zép-eu­ró­pai tér­ség­ben. A nem­rég még a to­ta­li­tá­ri­us szov­jet ha­ta­lom ál­tal uralt föld­raj­zi tér­ség­ben alap­ve­tő­en meg­vál­to­zott a geo­po­li­ti­kai ha­tá­sok irá­nya és az erő­meg­osz­lás. Meg­szűn­tek a nagy­ha­tal­mi tör­té­ne­ti ér­dek­szfé­rák és szük­sé­ges­sé vált egy új azo­nos­ság­kép meg­te­rem­té­se, még­pe­dig fő­ként a szó­ban for­gó tér­ség ál­la­ma­i­nak kül- és biztonságpolikáját il­le­tő­en. Az em­lí­tett vál­to­zá­sok kö­vet­kez­té­ben leg­in­kább az ed­di­gi ke­le­ti ve­ze­tő ha­ta­lom, a Szov­jet­unió ke­rült töb­bé-ke­vés­bé vál­sá­gos hely­zet­be. A vál­to­zá­sok kö­vet­kez­té­ben de facto azon­nal el­vesz­tet­te a ko­ráb­ban tő­le füg­gő szatellitországokra gya­ko­rolt po­li­ti­kai és gaz­da­sá­gi be­fo­lyá­sát. A leg­fon­to­sabb azon­ban az a kö­rül­mény, hogy a bel­po­li­ti­kai ese­mé­nyek kö­vet­kez­té­ben meg­ren­dült po­zí­ci­ó­jú Moszk­vá­nak nincs vi­lá­gos el­kép­ze­lé­se a volt szo­ci­a­lis­ta or­szá­gok­kal szem­ben ki­ala­kí­tan­dó vi­szo­nyá­ról sem a je­lent, sem pe­dig a jö­vőt il­le­tő­en. Ezen or­szá­gok lát­ha­tó­lag ki­hasz­nál­ták a Kreml kül­po­li­ti­kai bi­zony­ta­lan­sá­gát, ami­ről az ek­kor meg­in­du­ló, Nyu­gat-, Kö­zép- és Ke­let-Eu­ró­pát egy­sé­ge­sí­tő in­teg­rá­ci­ós fo­lya­ma­tok is ta­nús­kod­nak. Kö­zép-Eu­ró­pa egy­sé­ge­sí­tő té­nye­ző­je ez­után a nyu­ga­ti kül­po­li­ti­kai ori­en­tá­ci­ó­val ös­­sze­füg­gő­en az eu­ró­pai és at­lan­ti biz­ton­sá­gi és... --- ### Horváth Tamás–Ríz Ádám: Szlovákiai magyarok támogatásának új lehetõségei az Európai Unióban - Published: 2006-06-23 - Modified: 2016-06-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/23/horvath-tamas-riz-adam-szlovakiai-magyarok-tamogatasanak-uj-lehetosegei-az-europai-unioban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2006/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: horvathtamas, rizadam 1. Be­ve­ze­tés Né­hány éven be­lül a Kár­pát-me­den­ce ma­gya­rok ál­tal la­kott 8 or­szá­ga kö­zül 6 tag­ja lesz az Eu­ró­pai Uni­ó­nak, a kö­zel 13 mil­lió itt élő ma­gyar­ból kb. 12,6 mil­lió az EU ál­lam­pol­gá­ra lesz, a dél­vi­dé­ki és kár­pát­al­jai ma­gyar­ság pe­dig az Unió ha­tá­rán vár­ha­tó­an egy­re szo­ro­sab­ban kap­cso­ló­dik az in­teg­rált Eu­ró­pá­hoz. A ha­tá­rok fo­ko­za­tos le­bon­tá­sa, a (tudás)tőke, áruk, szol­gál­ta­tá­sok és sze­mé­lyek sza­bad moz­gá­sa új táv­la­to­kat nyit­hat a ha­tá­rok nél­kü­li nem­zet­egye­sí­tés­hez. Ezen új hely­zet­ben anak­ro­nisz­ti­kus­sá vá­lik a má­ra ki­üre­se­dett szü­lő­föld­ön ma­ra­dás el­ve: ed­di­gi ad­mi­niszt­ra­tív aka­dá­lyok, kor­lá­to­zá­sok he­lyett le­he­tő­vé kell ten­ni a mun­ka­erő, di­á­kok sza­bad moz­gá­sát, de ez­zel pár­hu­za­mo­san min­dent meg kell ten­ni an­nak ér­de­ké­ben, hogy a tő­ke, áruk és szol­gál­ta­tá­sok va­ló­ban el­jus­sa­nak a szom­szé­dos or­szá­gok ma­gyar­lak­ta ré­gi­ó­i­ba, ez­ál­tal egy él­he­tőbb szü­lő­föld esé­lye­it meg­te­remt­ve ott. Mind­eh­hez a ha­tá­ron túl­ra irá­nyu­ló je­len­le­gi ma­gyar­or­szá­gi tá­mo­ga­tás több­szö­rö­se sem len­ne elég­sé­ges, a jobb élet­mi­nő­ség­hez, az él­he­tőbb tár­sa­dal­mi, gaz­da­sá­gi, kul­tu­rá­lis és ter­mé­sze­ti kör­nye­zet fel­tét­ele­i­hez – a szom­szé­dos or­szá­gok gaz­da­sá­gi fej­lő­dé­se mel­lett – a kö­vet­ke­ző 10-20 év­ben ki­vé­te­les esélyt te­remt­het a tér­ség­be irá­nyu­ló uni­ós for­rá­sok meg­szer­zé­se. Ma­gyar­or­szág sze­re­pe eb­ben a „hal he­lyett há­lót” elv al­kal­ma­zá­sa, az­az a csat­la­ko­zá­si, fel­ké­szü­lé­si ta­pasz­ta­la­ta­ink át­adá­sá­val – ezen a té­ren is – hely­ze­ti előny­be kell hoz­ni a szom­szé­dos or­szá­gok ma­gyar­sá­gát. A ma­gyar­or­szá­gi tá­mo­ga­tás­po­li­ti­ká­nak egy ha­té­ko­nyabb – az EU gya­kor­la­tá­ból át­vett – esz­köz­rend­szer­rel el­sőd­le­ge­sen azt kell a jö­vő­ben elő­se­gí­te­nie, hogy a szü­lő­föld­jü­kön élők és utó­da­ik ma­gyar­ként ta­lál­ják meg a szá­muk­ra ked­ve­ző élet­fel­té­te­le­ket. (En­nek ösz­tön­zé­se sem az Uni­ó­tól, sem a szom­szé­dos ál­la­mok­tól re­á­li­san nem vár­ha­tó, leg­fel­jebb csak sze­rény mér­ték­ben. ) A mö­göt­tünk ha­gyott más­fél év­ti­zed­ben a ha­tá­ron... --- ### Hidegh Anna Laura – Miklós Anna Erzsébet: Eurorégiókról szlovák–magyar kitekintéssel - Published: 2006-06-23 - Modified: 2016-06-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/23/hidegh-anna-laura-miklos-anna-erzsebet-euroregiokrol-szlovak-magyar-kitekintessel/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2006/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: miklosannaerzsebet 1. Be­ve­ze­tés A 21. szá­zad Eu­ró­pá­já­ban a határ­men­tiség, an­nak min­den kér­dé­sé­vel és prob­le­ma­ti­ká­já­val együtt – ugyan re­mél­he­tő­leg már csak rö­vid ide­ig – meg­ke­rül­he­tet­len fo­ga­lom. A múlt szá­zad hoz­ta tör­té­nel­mi vál­to­zá­sok, il­let­ve az egy­re in­ten­zí­veb­bé vá­ló eu­ró­pai uni­ós in­teg­rá­ció e té­má­ra irá­nyít­ják a fi­gyel­met. A határ­men­tiség kér­dé­sé­ből kö­vet­ke­ző ha­tá­ron át­nyú­ló együtt­mű­kö­dé­se­ket szá­mos té­nye­ző in­do­kol­ja a kö­zép-ke­let-eu­ró­pai tér­ség­ben: egy­részt az egész eu­ró­pai kon­ti­nens­re ér­vé­nyes ten­den­ci­ák, más­részt a tör­té­nel­mi ese­mé­nyek rá­ha­tá­sa­ként ki­ala­kult spe­ci­fi­ku­mok. Ál­ta­lá­no­san meg­fo­gal­maz­ha­tó egész Eu­ró­pa vo­nat­ko­zá­sá­ban, hogy van­nak bi­zo­nyos gaz­da­sá­gi, il­let­ve kör­nye­ze­ti je­len­sé­gek, me­lyek nem is­mer­nek ha­tá­ro­kat. Az erő­for­rás­ok ha­té­kony ki­hasz­ná­lá­sa, a mun­ka­meg­osz­tás ki­ala­kí­tá­sa és így a ver­seny­ké­pes­ség meg­te­rem­té­se ér­de­ké­ben szük­ség van bi­zo­nyos ha­tá­ro­kon át­nyú­ló föld­raj­zi egy­sé­gek együtt­mű­kö­dé­sé­re. Más­részt po­li­ti­kai szem­pont­ból lé­te­zik egy szin­tén ál­ta­lá­nos ér­vé­nyű tény, a 20. , il­let­ve 21. szá­zad egy meg­ha­tá­ro­zó konf­lik­tu­sa: a glob­al­izá­ció és a region­al­iz­mus együt­tes je­len­lé­te a tár­sa­dal­mi-gaz­da­sá­gi fo­lya­ma­tok­ban. Az 1989 utá­ni Eu­ró­pá­ban két pár­hu­za­mo­san zaj­ló fo­lya­mat megy vég­be. Az egyik a lát­vá­nyo­san fel­gyor­su­ló po­li­ti­kai-gaz­da­sá­gi in­teg­rá­ció, a má­sik szá­mos ko­ráb­bi ál­lam­ala­ku­lat ki­sebb egy­sé­gek­re tö­re­de­zé­se: a „ré­gi­ók Eu­ró­pá­ja” egy­re in­kább va­ló­ság­gá vá­lik. Mind­két fo­lya­mat moz­ga­tó­ru­gó­ja a region­al­iz­mus (Éger 2000, 9). A ha­tá­ron át­nyú­ló együtt­mű­kö­dé­sek egy sa­já­tos for­má­ja a ha­tár men­ti he­lyi és re­gi­o­ná­lis igaz­ga­tá­si egy­sé­gek sa­ját kez­de­mé­nye­zé­sén ala­pu­ló eurorégió, amely Nyu­gat-Eu­ró­pá­ban egy igen el­ter­jedt együtt­mű­kö­dé­si for­ma. Ma­gyar­or­szá­gon azon­ban csak a ki­lenc­ve­nes évek ele­jén je­lent meg elő­ször, s az utób­bi évek­ben egy­re in­kább meg­növekedett az újon­nan ala­pí­tott eurorégiók szá­ma. A ma­gyar­or­szá­gi eurorégiók a ha­tá­rok ál­tal mes­ter­sé­ge­sen el­vá­lasz­tott föld­raj­zi-gaz­da­sá­gi tér egy­be­fo­gá­sán túl kü­lön­le­ges po­li­ti­kai kül­de­tés­sel is bír­nak: a ma­gyar ki­sebb­ség anya­or­szág­gal va­ló kap­cso­la­tá­nak ápo­lá­sa, a kul­tu­rá­lis ha­gyo­má­nyok... --- ### Impresszum 2006/2 - Published: 2006-06-23 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/23/impresszum-20062/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2006/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t VIII. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tartalom Tanulmányok Hidegh Anna Laura–Miklós Anna Erzsébet: Eurorégiókról szlovák–magyar kitekintéssel 3 Horváth Tamás–Ríz Ádám: Szlovákiai magyarok támogatásának új lehetőségei az Európai Unióban 27 Helena Bujnová: A visegrádi szerződés országainak geopolitikai helyzete 49 ÖLLÖS LÁSZLÓ: A Magyar Köztársaság alkotmánya és a magyar kisebbségek 59 László Béla: A szlovákiai magyarság műveltségi szintjéről 73 Hushegyi Gábor: Többnyelvű oktatás és a bolognai folyamat 93 Gulyás László: A magyar–szlovák határ kérdése a versailles-i békekonferencián (1. rész) 117 N. Császi ildikó: A zoboralji helynevek jellemzői 133 Cs. Nagy Lajos: A medvesalji szókincsvizsgálat néhány eredménye és további irányai 155 Pályakép Néprajz a 21. század elején (Beszélgetés Liszka Józseffel) 167 Dokumentumok A Szovjet Külügyminisztérium memoranduma a kelet-európai országokban uralkodó állapotokról 1989. február 24-én 181 Konferencia Konferencia a Kárpát-medencei magyar kisebbségek nyelvhasználati jogairól (Szabómihály Gizella) 189 Könyvek Simon Attila (összeáll. ): A szlovákiai magyarok történetének válogatott bibliográfiája (1990–2002) (Vajda Barnabás) 192 Bukovszky László (szerk. ): Mátyusföld II. Egy régió története a XI. századtól 1945-ig (Simon Attila) 193 Gulyás László: Két régió – Felvidék és Vajdaság – sorsa az Osztrák–Magyar Monarchiától napjainkig (Kugler József) 196 --- ### European Profiles of Language Policy. Voproszi tyerminologii v finno-ugorszkih jazikah Rosszijszkoj fegyeracii/Terminology Issues in the Finno-Ugric Languages of the Russian Federation. (Szabómihály Gizella) - Published: 2006-06-23 - Modified: 2016-06-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/23/european-profiles-of-language-policy-voproszi-tyerminologii/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2006/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: szabomihalygizella Euro­pean Pro­files of Lan­guage Pol­i­cy. Szom­bat­hely, BDTF, 2003 /Termi­nologia et Cor­po­ra. Tomus I. /; Voproszi tyer­mi­nologii v finno-u­gorszk­ih jazikah Rossz­i­jszkoj fegyeracii/Terminology Issues in the Finno-Ugric Lan­guages of the Russ­ian Fed­er­a­tion. Szom­bat­hely, BDTF, 2003. /Terminologia et Cor­po­ra. Tomus II. / Az utób­bi évek kon­fe­ren­cia­ese­mé­nyei és ki­ad­vá­nyai azt mu­tat­ják, hogy kezd fel­éb­red­ni több év­ti­ze­des Csip­ke­ró­zsi­ka-ál­má­ból a ma­gyar szak­nyelv- és ter­mi­no­ló­gia­ku­ta­tás. E nyelv­tu­do­má­nyi ku­ta­tá­sok­ból je­len­tõs részt vál­lal a szom­bat­he­lyi Ber­zse­nyi Dá­ni­el Fõ­is­ko­la, an­nak is ura­lisz­ti­kai és al­kal­ma­zott nyel­vé­sze­ti tan­szé­ke. E két tan­szék kö­zö­sen ad­ja ki a Ter­mi­nolo­gia et Cor­po­ra so­ro­za­tot, amely­nek el­sõ két kö­te­tét is­mer­tet­jük. Az el­sõ, né­met és an­gol nyel­vû ta­nul­má­nyo­kat tar­tal­ma­zó kö­tet be­ve­ze­tõ írá­sá­nak cí­me a ma­gya­rok szá­má­ra köz­is­mert idé­zet: „Regnum unius lin­guae inbe­cile et frag­ile est”. Ba­bos Krisz­ti­na ez­zel, a Szent Ist­ván­nak tu­laj­do­ní­tott idé­zet­tel ve­ze­ti be az „eu­ró­pai nyelv­po­li­ti­ká”-t, pon­to­sab­ban az Eu­ró­pai Unió nyelv­po­li­ti­ká­já­nak egy as­pek­tu­sát vizs­gá­ló ta­nul­má­nyát. Az Eu­ró­pai Unió elõtt ál­ló egyik nagy ki­hí­vás ép­pen a nyelv­kér­dés: a 2000-ben el­fo­ga­dott Alap­ve­tõ jo­gok eu­ró­pai char­tá­já­nak 22. cik­ke ki­mond­ja, hogy az unió „tisz­te­let­ben tart­ja a kul­tu­rá­lis, val­lá­si és nyel­vi sok­szí­nû­sé­get”, s egyút­tal az ala­pí­tó szer­zõ­dés ér­tel­mé­ben min­den tag­ál­lam nyel­ve hi­va­ta­los nyelv. Ba­bos Krisz­ti­na rá­mu­tat, hogy az uni­ó­ban 11 hi­va­ta­los nyelv van , s to­váb­bi 40 olyan, amely nem szá­mít hi­va­ta­los­nak . Az an­gol nyelv fö­lé­nye min­den más nyelv­vel szem­ben azon­ban egy­re in­kább nyil­ván­va­ló. A szer­zõ Por­tu­gá­lia pél­dá­ján mu­tat­ja be, mi­lyen in­téz­ke­dé­sek­kel, ku­ta­tá­si és egyéb prog­ra­mok­kal pró­bál­ja egy arány­lag kis lét­szá­mú nyelv­kö­zös­ség nyel­vét mo­der­ni­zál­ni, an­nak po­zí­ci­ó­it erõ­sí­te­ni. Az írás vé­gén a ma­gyar nyelv ki­lá­tá­sa­it vizs­gál­ja a szer­zõ, s ez­zel kap­cso­lat­ban a... --- ### Burke, Peter: Was ist Kulturgeschichte? (Liszka József) - Published: 2006-06-23 - Modified: 2016-06-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/23/burke-peter-was-ist-kulturgeschichte-liszka-jozsef/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2006/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef Burke, Peter: Was ist Kul­turgeschichte? Frank­furt am Ma­in, Suhrkampf, 2005. A je­les an­gol mű­ve­lő­dés­tör­té­nész ne­ve nem is­me­ret­len a ha­zai ol­va­sók előt­t, hi­szen szám­ta­lan ma­gyar­ra for­dí­tott ta­nul­má­nya mel­lett köz­ké­zen fo­rog­nak a Né­pi kul­tú­ra a ko­ra új­ko­ri Eu­ró­pá­ban (Bu­da­pest, Szá­zad­vég Kiadó–Hajnal I. Kör, 1991), il­let­ve Az olasz re­ne­szánsz (Bu­da­pest, Osiris–Századvég, 1994) cí­mű önál­ló mun­kái is. A most be­mu­ta­tás­ra ke­rü­lő köny­ve ere­de­ti­leg What is Cul­tur­al His­to­ry? cí­mmel 2004-ben je­lent meg a Poli­ty Press (Camb­rid­ge) ki­adá­sá­ban, s jog­gal vár­hat­juk, re­mél­het­jük, hogy rö­vi­de­sen ma­gya­rul is nap­vi­lá­got lát. Ad­dig azon­ban néz­zük a né­met for­dí­tás alap­ján, mi­re is vál­lal­ko­zott Burke? A szer­ző a cím­ben fel­tett kér­dést ki­fej­ten­dő (mi­vel – sa­ját meg­fo­gal­ma­zá­sa sze­rint – a kul­túr­tör­té­net de­fi­ní­ci­ó­ja a leg­kön­­nyeb­ben nem a tu­do­mány­szak tár­gyá­nak a meg­ha­tá­ro­zá­sá­val, ha­nem a ku­ta­tá­si mód­sze­rek fel­so­ro­lá­sá­val ad­ha­tó meg, az­zal te­hát, ha szám­ba ves­­szük, mi­vel is fog­lal­koz­nak a ma­gu­kat kultúrtörténésznek val­ló ku­ta­tók) vol­ta­kép­pen a kul­túr­tör­té­net tu­do­mány­tör­té­net­ét ad­ja. Négy alap­ve­tő kor­szak­ra, pon­to­sab­ban négy alap­ve­tő irány­zat­tal, szem­lé­let­mód­dal jel­le­mez­he­tő, egy­mást kro­no­ló­gi­a­i­lag rész­ben át­fe­dő idő­szak­ra ta­gol­ja mon­da­ni­va­ló­ját. A ko­ráb­bi, in­kább ön­tu­dat­lan kez­de­mé­nye­zé­se­ket le­szá­mít­va, 1860-tól, Jacob Burkhardt hí­res, az itá­li­ai re­ne­szánsz kul­tú­rá­ról szó­ló köny­vé­nek el­ső meg­je­le­né­sé­től szá­mít­ja a kul­túr­tör­té­net mint önál­ló tu­do­má­nyos disz­cip­lí­na meg­je­le­né­sét. Ezt az el­ső, egé­szen 1950-ig nyú­ló sza­kaszt klasz­­szi­kus kul­túr­tör­té­net­nek mond­ja, s olyan ne­vek fém­jel­zik, mint Johan Huiz­ingáé, Ernst Gom­briché vagy Erwin Panof­skyé. Jel­lem­ző­je, hogy alap­ve­tő­en va­ló­ban „klas­­szi­kus” té­mák­kal fog­lal­ko­zott az óko­ri gö­rög kul­tú­ra kér­dé­se­i­vel kezd­ve, a gó­ti­kus épí­té­szet és a sko­lasz­ti­kus gon­dol­ko­dás kap­cso­la­tán, il­let­ve a re­ne­szánsz vi­lá­gán át a kí­nai ci­vi­li­zá­ció elem­zé­sé­vel be­zár­va. Jacob Burkhardt szel­le­mes „de­fi­ní­ci­ó­ja” sze­rint „a kul­túr­tör­té­net sül­­lye­dő fo­ga­lom”. Ért­ve ez­alatt azt, hogy... --- ### Dohányos Róbert–Lelkes Gábor–Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2003 (Vajda Barnabás) - Published: 2006-06-23 - Modified: 2016-06-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/23/dohanyos-robert-lelkes-gabor-toth-karoly-szerk-nemzeti-es-etnikai-kisebbsegek-szlovakiaban-2003-vajda-barnabas/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2006/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: vajdabarnabas Nem­ze­ti és et­ni­kai ki­sebb­sé­gek Szlo­vá­ki­á­ban 2003. Do­há­nyos Róbert–Lelkes Gá­bor–Tóth Kár­oly (szerk. ): Somorja–Duna­szer­dahely, Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó Inté­zet–Lilium Aurum Könyv­ki­adó, 2004. Tu­do­má­nyos-ku­ta­tói kö­rök­ben, szű­kebb és tá­gabb föld­raj­zi ér­te­lem­ben, a Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet né­hány év alatt ki­vív­ta ma­gá­nak az egyik leg­kom­pe­ten­sebb szak­mai mű­hely meg­be­csü­lé­sét. En­nek leg­kéz­zel­fog­ha­tóbb for­má­ját azok a szín­vo­na­las ki­ad­vány­ok je­len­tik, ame­lyek té­nyek­re, szá­mok­ra, s az ezek­ből kö­vet­ke­ző ob­jek­tív ana­lí­zis­re épül­nek, éles ha­tárt von­va ek­ként ön­ma­guk és a szlo­vá­kia vi­szo­nyok kö­zött saj­nos ál­ta­lá­nos­nak te­kint­he­tő la­i­kus és ad hoc hely­zet­elem­zé­sek kö­zött. A Nem­ze­ti és et­ni­kai ki­sebb­sé­gek Szlo­vá­ki­á­ban 2003 c. ki­ad­vány is ezt a – ré­geb­ben meg­kez­dett – ha­gyo­mányt foly­tat­ja; ben­ne Szlo­vá­kia nem­zet­sé­gi-anya­nyel­vi meg­osz­lá­sá­tól a né­pes­sé­gi mu­ta­tó­kon, a te­le­pü­lés­szer­ke­ze­ten, a ki­sebb­sé­ge­ket érin­tő jog­sza­bály­rend­sze­ren át a Szlo­vá­ki­á­ban je­len­leg leg­na­gyobb szám­ban rep­re­zen­tált 11 nem­ze­ti kö­zös­ség 2003-as köz­éle­ti kró­ni­ká­já­ig te­kint­het­jük vé­gig az in­for­má­ci­ók hos­­szú so­rát, ill. az azok­hoz fű­zött lé­nyeg­re tö­rő ös­­szeg­zé­se­ket. Ezek egy ré­sze rö­vid, de di­csé­re­te­sen ala­pos, mint pl. a Lel­kes Gá­bor ál­tal írt 5. fe­je­zet a szlo­vá­ki­ai né­pes­ség ne­mi, kor- és mű­velt­ség­be­li ös­­sze­té­te­lé­ről, va­la­mint gaz­da­sá­gi ak­ti­vi­tá­sá­ról. Más­hol vi­szont elég­te­len­nek ér­zem a tá­jé­koz­ta­tást, mint pl. a 8. 6. fe­je­zet ese­té­ben, amely­ben – lé­vén té­ma a diszk­ri­mi­ná­ció­el­le­nes tör­vény, te­hát egy nagy­sze­rű új­don­ság, amely ko­ráb­ban nem volt té­ma –, a szer­ző meg­le­he­tő­sen fe­lü­le­te­sen és ál­ta­lá­no­san is­mer­te­ti a tör­vény meg­szü­le­tés­nek kö­rül­mé­nyit. Egy­részt sze­mér­me­sen nem mond­ja ki, pon­to­san mit ért­sen az ol­va­só a tör­vén­­nyel kap­cso­la­tos ,,politikai egyet­ér­tés hi­á­nya” alatt. Más­részt nem köz­li a diszk­ri­mi­ná­ció­el­le­nes tör­vény nagy hi­á­nyos­sá­gát, több ci­vil szer­ve­zet pro­tes­tá­lá­sá­nak okát, ti. azt, hogy a me­le­gek jo­gai és az azo­nos ne­mű­ek köz­ti há­zas­ság hos­­szú és med­dő vi­tá­ja köz­ben... --- ### Gaucsík István: Gondolatok a szlovákiai magyar katolikusság szervezettségéről - Published: 2006-06-23 - Modified: 2016-06-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/23/gaucsik-istvan-gondolatok-a-szlovakiai-magyar-katolikussag-szervezettsegerol/ - Kategóriák: Reflexió, Szemle - Post Years: 2006/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: gaucsikistvan A szlo­vá­ki­ai ma­gyar ka­to­li­kus kö­zös­ség múlt­já­ról és je­le­né­ről – an­nak el­le­né­re, hogy né­hány rész­prob­lé­má­val az utób­bi idő­ben több szer­ző is fog­lal­ko­zott – lé­nye­gé­ben hi­á­nyoz­nak a tu­do­má­nyos me­ga­la­po­zott­sá­gú, na­gyobb ívű elem­zé­sek és felmérések. 1 Ezért kell ki­emel­ni a Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet gon­do­zá­sá­ban meg­je­lent Ma­gya­rok Szlo­vá­ki­á­ban c. kö­te­tet (2004), amely­nek egyes ta­nul­má­nyai te­ret szen­tel­nek a ma­gyar ka­to­li­ku­sok ön­szer­ve­ző­dé­si for­má­i­nak, kul­tu­rá­lis és ok­ta­tá­si in­téz­mé­nye­i­nek, szer­ve­ze­te­i­nek is. Ez a kö­tet ör­ven­de­tes vál­lal­ko­zás­nak te­kint­he­tő, hi­szen a ma­gyar ki­sebb­ség je­len­ko­ri, 1989 utá­ni tör­té­ne­té­nek, ál­la­po­tá­nak a fel­mé­ré­sét szin­tén cél­já­ul tűz­te ki. A ma­gyar ka­to­li­kus­ság­gal Herdics Györ­gy és Zsi­dó Já­nos írá­sa fog­lal­ko­zott (387–395. p. ). 2 Az a tény, hogy Mol­nár Im­re (Mol­nár 1998, 207–257) át­te­kin­té­se után vég­re meg­je­lent egy újab­b, az el­múlt 15 év ki­sebb­sé­gi tör­té­né­se­i­vel fog­lal­ko­zó mun­ka, min­den­fé­le­kép­pen üdvö­zlendő. 3 Egy­részt to­vább­gon­do­lás­ra és újabb ku­ta­tá­sok in­dí­tá­sá­ra, más­részt kri­ti­kus ön­ref­le­xi­ó­ra ser­kent. Rö­vi­den a szer­ző­pá­ros ta­nul­má­nyá­val fog­lal­koz­nék, mi­vel több­ször olyan kér­dé­se­ket fe­sze­get­nek, il­let­ve né­hány­ra nem vá­la­szol­nak, ame­lyek sze­rin­tem ér­de­me­sek az esz­me­cse­ré­re, vi­tá­ra. A ki­in­du­ló­pont­ok (a re­for­má­tus­ság­gal va­ló ös­­sze­ha­son­lí­tás, a több­sé­gi egy­ház­me­gyék­hez va­ló tar­to­zás, egy­faj­ta spe­ci­fi­kus hely­zet su­gal­ma­zá­sa, ami­kor a töb­bi ha­tá­ron tú­li ma­gyar ka­to­li­ku­sok­ra utal­nak) vé­le­mé­nyem sze­rint a kö­tet irány­vo­na­lát te­kint­ve nem he­lyén­va­lók, hi­szen kö­zös­sé­gen kí­vül ál­ló adott­sá­gok. Ezek a meg­ál­la­pí­tá­sok köz­is­mer­tek, nem visz­nek el ben­nün­ket az ön­szer­ve­ző­dé­si és ér­dek­vé­del­mi for­mák, mű­kö­dé­si struk­tú­rák me­cha­niz­mu­sa­i­nak a fel­tá­rá­sá­hoz. Azt su­gall­ják, hogy a lé­lek­szá­má­ban je­len­tő­sen na­gyobb kö­zös­ség, a ma­gyar ka­to­li­ku­sok, a ki­sebb lé­lek­szá­mú, más egy­há­zi ha­gyo­má­nyok­kal, szer­ve­ze­ti rend­szer­rel ren­del­ke­ző re­for­má­tu­sok­kal szem­ben a szer­ve­zett­ség alac­sony(ab­b) fo­kán áll­nak. Ami a kon­cep­ci­ó­ból hi­ány­zik, az a foly­to­nos­ság prob­lé­má­já­nak és aka­dá­lya­i­nak vizs­gá­la­ta. Egy­ér­tel­mű, hogy a ma­gyar... --- ### Bárczi Zsófia – Vaneoné Kremmer Ildikó: A Felvidék szerepe a magyar tudományosságban - Published: 2006-06-23 - Modified: 2016-06-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/23/barczi-zsofia-vaneone-kremmer-ildiko-a-felvidek-szerepe-a-magyar-tudomanyossagban/ - Kategóriák: Konferencia, Szemle - Post Years: 2006/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: barczizsofia, vanconekremmerildiko A Fel­vi­dék sze­re­pe a ma­gyar tu­do­má­nyos­ság­ban cí­met vi­sel­te az a kon­fe­ren­cia, mely­re 2005. de­cem­ber 8–9-én a nyitrai Kons­tan­tin Fi­lo­zó­fus Egye­tem Kö­zép-eu­ró­pai Ta­nul­má­nyok Ka­ra Ma­gyar Nyelv és Iro­da­lom Tan­szé­ke ren­de­zé­sé­ben, va­la­mint a Ma­gyar Köz­tár­sa­ság Kul­tu­rá­lis In­té­ze­te társ­ren­de­zé­sé­ben, a nyitrai ma­gyar fel­sõ­ok­ta­tás 45. év­for­du­ló­já­hoz kap­cso­ló­dó ren­dez­vény­so­ro­zat ré­sze­ként ke­rült sor. A kon­fe­ren­ci­át a Kö­zép-eu­ró­pai Ta­nul­má­nyok Ka­ra, va­la­mint A Cseh­or­szá­gi és Szlo­vá­ki­ai Ma­gyar Kul­tú­rá­ért Ala­pít­vány tá­mo­gat­ta. A ren­dez­vény cél­já­ul a szer­ve­zõk a nyitrai ma­gyar tan­szé­ken fo­lyó nyel­vé­sze­ti és iro­dal­mi ku­ta­tá­sok be­mu­ta­tá­sát tûz­ték ki, a meg­hí­vott elõ­adók kö­zött azon­ban a po­zso­nyi ma­gyar tan­szé­ken és ma­gyar­or­szá­gi fel­sõ­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek­ben te­vé­keny­ke­dõ szak­em­be­rek is je­len vol­tak. Az elõ­adá­sok­ra nyel­vé­sze­ti és iro­dal­mi szek­ci­ó­ban ke­rült sor. A nyel­vé­sze­ti szek­ció elõ­adói a két­nyel­vû­ség nyelv­po­li­ti­kai, szociolingvisztikai és pszicholingvisztikai szem­pon­tú vizs­gá­la­tá­val kap­cso­la­tos ered­mé­nye­i­ket mu­tat­ták be és vi­tat­ták meg. Az iro­dal­mi szek­ci­ó­ban a ba­rokk köl­té­szet alak­vál­to­za­ta­it elem­zõ és a két vi­lág­há­bo­rú kö­zöt­ti ma­gyar ka­to­li­kus köl­té­szet­re vo­nat­ko­zó elõ­adá­sok hang­zot­tak el. A nyel­vé­sze­ti és iro­dal­mi elõ­adá­sok pár­hu­za­mo­san foly­tak öt nyel­vé­sze­ti és két iro­dal­mi té­ma­kör­ben. A kon­fe­ren­cia el­sõ nap­ján a ba­rokk köl­té­szet alak­vál­to­za­ta­i­ról négy elõ­adást hall­gat­hat­tak meg az ér­dek­lõ­dõk. Ki­li­án Ist­ván Ré­gi ma­gyar Má­ria-si­ral­mak a re­ne­szánsz és ba­rokk kor­ban cí­mû elõ­adá­sá­nak kö­zép­pont­já­ban a dra­ma­ti­kus pré­di­ká­ci­ók­ban (az­az devóciós drá­mák­ban) és a misz­té­ri­um­drá­mák­ban elõ­for­du­ló Má­ria-si­ral­mak áll­tak. Az elõ­adó rész­le­te­sen fog­lal­ko­zott a Las­kai Osvát la­ti­nul írt dra­ma­ti­kus pré­di­ká­ci­ó­já­ban sze­rep­lõ Má­ria-si­ra­lom­mal, hang­sú­lyoz­va, hogy a mû­ben alig érez­he­tõ ta­ní­tó szán­dék, he­lyet­te a szer­zõ az em­be­ri fáj­da­lom meg­nyil­vá­nu­lá­sá­ra irá­nyí­tot­ta hall­ga­tó­sá­ga fi­gyel­mét. El­mon­dá­sa sze­rint ha­son­ló irá­nyult­sá­gú a Winkler-kódex ma­gyar nyel­vû szen­ve­dés­tör­té­ne­te is, mely ré­szint Las­kai devóciós pas­si­ó­já­ra, ré­szint az Óma­gyar Má­ria-si­ra­lom­ra utal vis­­sza bi­zo­nyos ele­me­i­ben.... --- ### Gaucsík István: Vágsellyei konferencia a mezővárosokról - Published: 2006-06-23 - Modified: 2016-06-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/23/gaucsik-istvan-vagsellyei-konferencia-a-mezovarosokrol/ - Kategóriák: Konferencia, Szemle - Post Years: 2006/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: gaucsikistvan A Páz­mány Pé­ter Tu­do­má­nyos Tár­sa­ság, a Po­zso­nyi Ál­la­mi Le­vél­tár Vágsel­lyei Fi­ók­le­vél­tá­rá­val, a Vágsel­lyei Vá­ro­si Hi­va­tal Mû­ve­lõ­dé­si Szak­osz­tá­lyá­val és Somor­ja Vá­ros Ön­kor­mány­za­tá­val együtt­mû­köd­ve 2005. szep­tem­ber 14-én Vágsel­lyén ren­dez­te meg a Min­den­na­pi élet a csal­ló­kö­zi és mátyus­föl­di me­zõ­vá­ros­ok­ban cí­mû nem­zet­kö­zi kon­fe­ren­ci­át. A tár­sa­ság a prob­lé­ma­kör szak­ava­tott ku­ta­tó­it, ma­gyar­or­szá­gi és szlo­vá­ki­ai le­vél­tá­ro­so­kat, tör­té­né­sze­ket hí­vott meg az­zal a cél­lal, hogy az elõ­adók a me­zõ­vá­ros­tör­té­net-ku­ta­tás ed­di­gi ered­mé­nye­it ös­­sze­gez­zék, il­let­ve az újabb ku­ta­tá­si te­rü­le­te­ket meg­ha­tá­roz­zák. Az elõ­adá­sok té­ma­vá­lasz­tá­sa vál­to­za­tos volt: az ál­ta­lá­nos vá­ros­tör­té­ne­ti kér­dé­sek­tõl az egyes te­le­pü­lé­sek jo­gi, tár­sa­dal­mi és gaz­da­sá­gi hely­ze­té­nek az elem­zé­sé­ig ter­jedt. Az el­hang­zott ki­lenc elõ­adás szé­les idõ­ská­lán moz­gott. A ku­ta­tók a kö­zép­kor­tól a 19. szá­zad kö­ze­pé­ig, a me­zõ­vá­ro­si fej­lõ­dés utol­só sza­ka­szá­ig tár­gyal­ták a ma­gyar­or­szá­gi vá­ros­fej­lõ­dés alap­vo­na­la­it. A szlo­vák tör­té­nész­szak­ma nesz­to­ra, Richard Marsi­na a kö­zép­ko­ri vá­ro­sok létre­jöt­tének tár­sa­dal­mi elõ­fel­té­te­le­it vet­te szám­ba. Át­te­kin­té­sé­ben a mai Szlo­vá­kia te­rü­le­tén ta­lál­ha­tó, kü­lön­bö­zõ jog­ál­lás­sal ren­del­ke­zõ sza­bad ki­rá­lyi vá­ro­sok és föl­des­úri, egy­há­zi me­zõ­vá­ros­ok stá­tu­sá­nak vál­to­zá­sa­it nem el­szi­ge­tel­ten, ha­nem szé­le­sebb, kö­zép-eu­ró­pai kon­tex­tus­ban és a Ma­gyar Ki­rály­ság ke­re­te­i­be he­lyez­ve tár­gyal­ta. Rá­mu­ta­tott az egyes fo­gal­mak és ka­te­gó­ri­ák (vil­la, civ­i­tas, oppidum) ko­ra­be­li kép­lé­keny­sé­gé­re, ill. je­len­ko­ri tu­do­má­nyos ma­gya­rá­za­ta­i­ra. A ki­rá­lyi pri­vi­lé­gi­u­mok ha­tá­sa­it a vá­ro­si ön­kor­mány­za­ti­ság, gaz­dál­ko­dás, bí­rás­ko­dás és tiszt­vi­se­lõ-vá­lasz­tás stb. fej­lõ­dé­sé­nek tük­ré­ben vizs­gál­ta. Elõ­adá­sá­ban ki­tért az egyes vá­ros­­szö­vet­sé­gek lét­re­jöt­té­re, va­la­mint a vá­ro­si po­zí­ci­ók meg­erõ­sí­té­sé­nek kez­de­mé­nye­i­re. Bács­kai Ve­ra, a ma­gyar vá­ros­tör­té­net egyik leg­is­mer­tebb ku­ta­tó­ja, Szom­bat­hely püs­pö­ki me­zõ­vá­ros 18. szá­za­di hely­ze­té­rõl tar­tott elõ­adást. Ar­ra ke­res­te a vá­laszt, hogy a szá­zad ele­jén még fa­lu­si­as jel­le­gû te­le­pü­lé­sen a pi­ac­köz­pon­ti sze­rep erõ­sö­dé­se, a kéz­mû­ipar és a ke­res­ke­de­lem ki­bon­ta­ko­zá­sa, va­la­mint az igaz­ga­tá­si funk­ci­ók bõ­vü­lé­se ho­gyan be­fo­lyá­sol­ták a nyil­vá­nos tér és... --- ### Gaucsík István: Fondok és gyűjtemények feldolgozása, segédletek készítése a vágsellyei levéltárban - Published: 2006-06-23 - Modified: 2016-06-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/23/gaucsik-istvan-fondok-es-gyujtemenyek-feldolgozasa-segedletek-keszitese-a-vagsellyei-leveltarban/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2006/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: gaucsikistvan A le­vél­tá­ri do­ku­men­tu­mok meg­fe­le­lő szin­tű ku­ta­tói és köz­szol­gá­la­ti jel­le­gű fel­hasz­ná­lá­sa a fon­dok fel­dol­go­zá­sá­nak és rend­sze­re­zé­sé­nek mi­nő­sé­gé­től függ. A se­géd­le­tek olyan köz­ve­tí­tő fel­ada­tot be­töl­tő in­for­má­ci­ós mé­di­um­ként vi­sel­ked­nek, ame­lyek a tá­jé­koz­ta­tás és köz­zé­té­tel funk­ci­ó­i­nak be­töl­té­sén kí­vül a le­vél­tá­ri szak­mát újabb is­me­re­tek­kel gaz­da­gít­hat­ják. Írá­som tár­gyát a Vágsel­lyei Le­vél­tárban ed­dig el­ké­szült, te­hát a könyv alak­ban hoz­zá­fér­he­tő bel­ső ki­ad­vány­ok­nak a rö­vid jel­lem­zé­se al­kot­ja. A fel­dol­go­zás egyik leg­fon­to­sabb cél­ja a fond­ban ta­lál­ha­tó in­for­má­ci­ók át­te­kint­he­tő­vé té­te­le, cso­por­to­sí­tá­sa. A fo­ga­lom az osz­tá­lyo­zás, ren­de­zés, ér­té­ke­lés és az alap­ve­tő le­vél­tá­ri egy­sé­gek meg­ha­tá­ro­zá­sát öle­li fel. Ter­mé­sze­te­sen szo­ro­san kö­tő­dik a fond irat­ke­ze­lé­si sza­ka­szá­hoz. A fel­dol­go­zás egy­ben az osz­tá­lyo­zást is je­len­ti, amely so­rán a do­ku­men­tu­mok ér­té­ke­lé­se és be­so­ro­lá­sa meg­adott, ere­det vagy tárgy sze­rin­ti szem­pont alap­ján tör­té­nik. Az alap­ve­tő tu­laj­don­sá­gok meg­ha­tá­ro­zá­sa is eb­be a ka­te­gó­ri­á­ba tar­to­zik, így a fond­képző szerv meg­ál­la­pí­tá­sa, va­la­mint a fond ne­vé­nek és idő­be­li ter­je­del­mé­nek rög­zí­té­se. Az ira­tok rend­sze­re­zé­se fo­lya­mán a fond ös­­sze­té­tel­ét, fel­épí­té­sét és je­len­tő­sé­gét is fi­gye­lem­be kell ven­ni. A fel­osz­tás kü­lön­bö­ző, ál­ta­lá­ban szer­ke­ze­ti, ága­za­ti, funk­ci­o­ná­lis és dip­lo­má­ci­ai min­ták alap­ján va­ló­sul­hat meg, az idő­ren­di elv be­tar­tá­sá­val. Leg­több­ször a dip­lo­má­ci­ai szem­pont ér­vé­nye­sül, így töb­bek kö­zött a vá­ro­sok fond­jainak rend­sze­re­zé­se­kor is. A leg­ki­sebb le­vél­tá­ri egy­sé­gek rend­sze­re­zé­se az ok­le­ve­lek­re, ira­tok­ra, köny­vek­re, az írá­sos anya­gok­ra, a le­ve­le­zés­re, a tér­ké­pek­re ter­jed ki. Mind­ezek ér­té­ke­lé­se az egyik leg­ne­he­zebb le­vél­tá­ros te­vé­keny­sé­gek kö­zé tar­to­zik. A szlo­vá­ki­ai le­vél­tár­ügyi szak­iro­dal­mon be­lül a se­géd­le­tek­re vo­nat­ko­zó anya­gok, bel­ső ren­del­ke­zé­sek és út­mu­ta­tás­ok át­te­kin­té­se kü­lön meg­kö­ze­lí­tést igé­nyel­ne (és sok tü­rel­met az el­ső lát­szat­ra át­te­kint­he­tet­len adat­hal­maz­zal va­ló mun­ká­hoz). A leg­fon­to­sabb, a se­géd­le­tek be­ve­ze­tő­jé­ben leg­több­ször hi­vat­ko­zott ki­ad­vány 1988-ban je­lent meg (Hor­váth – Kar­tous – Watz­ka 1988).... --- ### Vörös Ferenc: Névkutatás és névföldrajz - Published: 2006-06-23 - Modified: 2016-06-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/23/voros-ferenc-nevkutatas-es-nevfoldrajz/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2006/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: vorosferenc A név­tant a nyel­vé­szek egy ré­sze mind a mai na­pig se­géd­tu­do­mány­ként tart­ja szá­mon. A név­ta­no­sok több­sé­ge azon­ban hoz­zám ha­son­ló­an más­ként vé­le­ke­dik er­ről. Ta­nul­má­nyom el­ső ré­szé­ben a név­tan­nak mint ön­el­vű tu­do­mány­ág­nak a ki­ala­ku­lá­sá­ról, tár­gyá­ról ér­te­ke­zem. Má­so­dik ré­szé­ben a nyelv­föld­rajz és név­föld­rajz főbb érint­ke­zé­si pont­ja­it ve­szem szám­ba. A dol­go­zat zá­ró fe­je­ze­té­ben azo­kat a ta­nul­sá­go­kat ös­­szeg­zem, ame­lye­ket a rend­szer­sze­rű szlo­vá­ki­ai név­ta­ni ku­ta­tá­sok ter­ve­zé­se­kor is meg­fon­to­lan­dó­nak gon­do­lok. Név­tan A név­tan ma­nap­ság – leg­alábbis an­nak mű­ve­lői sze­rint – ön­el­vű tu­do­mány­nak szá­mít. Sa­ját ku­ta­tá­si te­rü­le­te van, eh­hez ren­delt adek­vát ku­ta­tá­si mód­sze­rek­kel. Szám­ta­lan, nem nyel­vé­sze­ti szak­te­rü­let­tel ke­rül fe­lü­le­ti érint­ke­zés­be. Et­től vá­lik inter-, sőt mul­ti­dis­z­ci­plináris­sá. Se­géd­tu­do­má­nyi jel­le­gé­től nem is olyan ré­gen si­ke­rült meg­sza­ba­dul­nia. Ha­gyo­má­nyai a do­log ter­mé­sze­té­ből adó­dó­an ré­gi­ek­nek mond­ha­tók, hi­szen a ne­vek az ókor­tól kez­dő­dő­en fog­lal­koz­tat­ták a fi­lo­szo­kat. A kor­tár­sak uta­lá­sai alap­ján fel­té­te­lez­zük, hogy a gö­rö­gök­nél hely­ne­vek fel­so­ro­lá­sá­val és ma­gya­rá­za­tá­val fog­lal­ko­zó köny­vek is íród­tak. Pla­tón Kratüloszá­nak ne­vek­re vo­nat­ko­zó ki­té­te­lei nap­ja­in­kig a név­tu­do­mány egyik óko­ri alap­ve­tés­ének szá­mí­ta­nak. A mai ér­te­lem­ben vett név­tan – más szó­val ono­ma­toló­gia vagy ono­maszti­ka – még­sem te­kint vis­­sza ré­geb­bi múlt­ra, mint hat­van­öt év. Az el­ső név­ta­ni tan­szé­ket a fran­cia Al­bert Dauzat pro­fes­­szor szer­vez­te meg 1939-ben (vö. Haj­dú 2003, 33; Mulon 1995). Ta­lán az sem mond­ha­tó tel­je­sen vé­let­len­nek, hogy haj­da­ni ok­ta­tói az önál­ló­so­dás előtt a fo­ne­ti­kai és nyelv­já­rá­si tan­szék ke­re­te­in be­lül te­vé­keny­ked­tek. A tan­szé­ki cso­port­ból ki­nö­vő név­ta­ni ku­ta­tó­mű­he­lyek má­ig fenn­áll­nak és mű­köd­nek (Institut d’Onomastique, Cent­re d’Onomastique des Archives Nationales, Com­mis­sion Nationale de Toponymie, Société Française d’Onomastique). A név­tan­nak min­den­ko­ri tár­gya ma­ga a tu­laj­don­név. Ám mind­járt a tu­laj­don­név­nek a de­fi­ni­á­lá­sa szám­ta­lan prob­lé­mát vet fel. Má­ig kü­lön­fé­le... --- ### Lintner Anita: Köznévi kódváltás a két háború közti csehszlovákiai magyar sajtó nyelvében - Published: 2006-06-23 - Modified: 2016-06-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/23/lintner-anita-koznevi-kodvaltas-a-ket-haboru-kozti-csehszlovakiai-magyar-sajto-nyelveben/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2006/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: lintneranita 1. Be­ve­ze­tés Je­len dol­go­zat az írott nyel­vi kód­vál­tás, ezen be­lül a köz­né­vi kód­vál­tás té­má­já­val fog­lal­ko­zik. A for­rás a két vi­lág­há­bo­rú köz­ti (cse­h)s­zlováki­ai ma­gyar saj­tó. Azo­kat az in­dí­té­ko­kat pró­bá­lom fel­tár­ni, me­lyek zárt ke­re­tek közt (a saj­tó nyel­vé­ben) a köz­né­vi kód­vál­tá­so­kat ered­mé­nyez­ték. Azt igyek­szem ki­de­rí­te­ni, mi­lyen hely­zet­ben dön­te­nek úgy a ma­gyar új­ság­írók, hogy szö­ve­gük­be di­rekt mó­don „beemel­jék” a (cse­h)­szlovák nyelv ele­me­it, elem­so­ra­it, és en­nek a vá­lasz­tás­nak mi (le­het) a cél­ja. A be­ve­ze­tés és egy rö­vid mód­szer­ta­ni fe­je­zet után meg­pró­bá­lom ös­­sze­fog­lal­ni az írás­be­li kód­vál­tás né­hány el­mé­le­ti kér­dé­sét, ez­után a dol­go­zat leg­ter­je­del­me­sebb ré­szé­ben a köz­né­vi kód­vál­tás cél­ja­it (pl. hi­te­le­sí­tés, stí­lus­ha­tás, el­ha­tá­ro­ló­dás) jel­lem­zem, bő pél­da­anyag­gal. Vé­gül a kód­vál­tás és a nyelv­kö­zi kom­mu­ni­ká­ció (for­dí­tás) ös­­sze­füg­gé­se­it tag­la­lom. 2. Mód­szer­ta­ni kér­dé­sek Az új­sá­gok ki­vá­lasz­tá­sá­hoz Tur­czel La­jos­ a két há­bo­rú köz­ti saj­tó­ról szó­ló ta­nul­má­nya alap­ján lát­tam hoz­zá (Turczel 1982, 84–120). A húsz éves idő­tar­tam­ból há­rom évet vá­lasz­tot­tam ki vizs­gá­lat cél­já­ra, egyet a kor­szak ele­jé­ről (1920), egyet a kö­ze­pé­ről (1929), egyet pe­dig a vizs­gált idő­szak vé­gé­ről (1937). An­nak, hogy ezt a mód­szer­ta­ni el­vet nem tar­tot­tam be kö­vet­ke­ze­te­sen, el­ső­sor­ban gya­kor­la­ti okai vol­tak (az egyes új­sá­gok el­éré­si ne­héz­sé­gei). A la­po­kat négy cso­port­ra osz­tot­tam po­li­ti­kai be­ál­lí­tott­sá­guk sze­rint: kom­mu­nis­ta, jobb­ol­da­li, ak­ti­vis­ta és po­li­ti­kai pár­tok­tól füg­get­len na­pi­lap­ok. A po­li­ti­kai kü­lön­bö­ző­ség szem­pont­ját és a hoz­zá­fér­he­tő­sé­gi le­he­tő­sé­ge­ket fi­gye­lem­be vé­ve a kö­vet­ke­ző na­pi­lap­ok vizs­gá­la­ta mel­lett dön­töt­tem: Kas­sai Mun­kás 1920-ból, Hír­adó 1920-ból és 1937-ből, Reg­gel 1922-ből és 1929-ből, Mun­kás 1931-ből, Prá­gai Ma­gyar Hír­lap 1929-ből, Kas­sai Nap­ló 1920-ból és 1929-ből, Ma­gyar Nap 1937-ből, Ma­gyar Új­ság 1937-ből, Kas­sai Új­ság 1937-ből. A Reg­gel csak 1922-től lé­te­zett, a Mun­kás ese­té­ben pe­dig nem si­ke­rült... --- ### Peter Zajac: Közép-európai himnuszok - Published: 2006-06-23 - Modified: 2016-06-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/23/peter-zajac-kozep-europai-himnuszok/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2006/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: zajacpeter Mind­an­­nyi­an is­mer­jük az es­ti fut­ball­mér­kő­zé­sek ké­pét, ami­kor a já­té­ko­sok fe­hér pá­rát fúj­va, me­le­gít­ve egy hely­ben fut­nak, és a sta­di­on­ban szól a him­nusz, melynek szö­ve­gét fut­bal­lis­ta szá­jak mor­mol­ják. De va­ló­já­ban mit is éne­kel­nek? Má­sik lát­kép az auszt­rál par­la­ment­ből. Sandy Mac­don­ald sze­ná­tor a kö­vet­ke­ző­ket mond­ta az auszt­rál nem­ze­ti him­nusz­ról: „El­ál­mo­sít, ide­je­múlt és je­len­ték­te­len. Rá­adá­sul a ze­né­je gyer­mek­dal­ra vagy ka­rá­cso­nyi ének­re ha­son­lít”. Egy má­sik a szlo­vák par­la­ment­ből: az egyik kép­vi­se­lő han­go­san azon mor­fon­dí­ro­zik, hogy a szlo­vák him­nusz­nak nem kel­le­ne-e már új szö­ve­get ír­ni. Er­re a mé­di­á­ban, amit egyéb­ként az egész nem ér­de­kel, rög­tön a fel­há­bo­ro­dott­ság hang­jai hal­lat­sza­nak, mi­vel a him­nusz hir­te­len szim­bó­lum és sanc­tum lett. Mi­ről árul­kod­nak a him­nu­szok, fő­leg a kö­zép-eu­ró­pa­i­ak szö­ve­gei? A nem­ze­ti him­nu­szok a mo­dern po­li­ti­kai nem­ze­tek szü­le­té­sé­nek ter­mé­kei. Több­fé­le tár­sa­dal­mi, kul­tu­rá­lis sík érint­ke­zé­si pont­jai: po­li­ti­ka­i­lag az új po­li­ti­kai jel­ké­pek ki­ala­ku­lá­sá­val, kul­túr­tör­té­ne­ti­leg a nem­ze­ti és kul­tu­rá­lis iden­ti­tás ki­ala­ku­lá­sá­val és a nem­ze­ti mí­to­szok lét­re­jöt­té­vel, a fenségest ki­fe­je­ző re­to­ri­kai esz­kö­zök­kel, poet­i­kailag a ré­gi szen­ve­dé­se­kért ju­tal­mat ígé­rő himnikus mű­faj­ok­kal függ­nek ös­­sze. Mint po­li­ti­kai szim­bó­lu­mok a zász­ló­val, cí­mer­rel és ál­lam­meg­ne­ve­zés­sel együtt a lo­ja­li­tás és szo­li­da­ri­tás ki­fe­je­zői, a kö­zös­ség­be hívás2 és a kö­zös­sé­gi iden­ti­tás meg­tes­te­sí­tői. Mind­emel­lett ré­szei azon rí­tu­sok­nak is, mint az ál­la­mi ün­ne­pek, hi­va­ta­los ün­ne­pé­lyek, vagy ép­pen az olyan sport­ese­mé­nyek, ame­lyek a nagy­kö­zön­ség szá­má­ra já­té­kos for­má­jú har­ci rí­tu­so­kat tes­te­sí­te­nek meg (Justin Stagl eze­ket az ese­mé­nye­ket a nem­ze­ti mű­kö­dés ré­szé­nek te­kin­ti). Hu­bert Chris­tian Ehalt azt ír­ja, hogy a „ri­tu­á­lék, szo­ká­sok és szim­bo­li­kus tet­tek elem­zé­se a tár­sa­dal­mak bel­ső szer­ke­ze­té­be en­ged betek­in­teni”. 3 Ar­ra is fel­hív­ja a fi­gyel­met, hogy a rí­tu­sok­nak és szim­bó­lu­mok­nak a po­li­ti­kai, szo­ci­á­lis és... --- ### Simon Attila: Az 1938-as községi választások Csehszlovákiában és a szlovákiai magyar politika - Published: 2006-06-23 - Modified: 2016-06-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/23/simon-attila-az-1938-as-kozsegi-valasztasok-csehszlovakiaban-es-a-szlovakiai-magyar-politika/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2006/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: simonattila 1938 ju­bi­le­u­mi év volt Cseh­szlo­vá­ki­á­ban – a köz­tár­sa­ság meg­ala­ku­lá­sá­nak hu­sza­dik éve. Az ün­nep­lés he­lyett azon­ban a Masaryk ál­tal meg­ál­mo­dott, de ko­ránt­sem a masary­ki esz­mék je­gyé­ben szer­ve­ző­dő cent­ra­lis­ta cseh­szlo­vák nem­zet­ál­lam lé­te vagy nem­lé­te vált az év alap­ve­tő kér­dé­sé­vé. Vé­gül az 1938-as évet – igaz ha­tal­mas ál­do­za­tok árán – még túl­él­te a köz­tár­sa­ság, de már csak idő kér­dé­se volt, hogy az ese­mé­nyek ára­da­ta mi­kor so­dor­ja el. Az el­ső Cseh­szlo­vák Köz­tár­sa­ság tör­té­ne­té­vel fog­lal­ko­zó po­li­ti­ka­tör­té­ne­ti jel­le­gű dol­go­za­tok meg­ke­rül­he­tet­len for­rá­sát je­len­tik a kor­szak vá­lasz­tá­si ered­mé­nyei, ame­lyek há­la a ko­ra­be­li de­mok­ra­ti­kus be­ren­dez­ke­dés­nek és kor­rekt vá­lasz­tá­si rend­szer­nek meg­le­he­tő­sen ob­jek­tív hát­te­ret szol­gál­tat­nak a po­li­ti­kai vi­szo­nyok elem­zé­sé­hez. Mi­vel a cseh­szlo­vá­k po­li­ti­kai pa­let­ta elég­gé struk­tu­rált volt, ezek az ered­mé­nyek ki­tű­nő tám­pon­to­kat nyúj­ta­nak a vá­lasz­tó­pol­gár­ok po­li­ti­kai meg­győ­ző­dé­sé­nek fel­mé­ré­sé­hez, s ezen ke­resz­tül a nem­ze­ti ki­sebb­sé­gek­hez tar­to­zó la­kos­ság­nak a köz­tár­sa­ság­hoz, an­nak nem­ze­ti­sé­gi po­li­ti­ká­já­hoz va­ló vi­szo­nyát is fel le­het mér­ni. A leg­több a kor­szak­kal fog­lal­ko­zó mun­ka azon­ban csu­pán a par­la­men­ti vá­lasz­tá­sok­ra össz­pon­to­sít (1920, 1925, 1929, 1935), a me­gyei (1923), a tar­to­má­nyi (1928, 1935) és a köz­sé­gi vá­lasz­tá­sok ered­mé­nye­it több­nyi­re fi­gyel­men kí­vül hagy­ja. Ez ért­he­tő ugyan, ám az 1938-as köz­sé­gi vá­lasz­tá­sok ese­té­ben még­sem in­do­kolt, hi­szen azok je­len­tő­sé­ge mes­­sze meg­ha­lad­ta egy szok­vá­nyos köz­sé­gi vá­lasz­tá­sét. Ezt az ál­lí­tást el­ső­sor­ban az aláb­bi­ak tá­maszt­ják alá: – A vá­lasz­tá­sok­ra a köz­tár­sa­ság és tér­ség to­váb­bi sor­sa szem­pont­já­ból meg­ha­tá­ro­zó 1938-as év­ben ke­rült sor. – A har­min­cas évek má­so­dik fe­lé­ben át­ren­de­ződ­tek Eu­ró­pa és Kö­zép-Eu­ró­pa po­li­ti­kai erő­vi­szo­nyai, s ezek a vál­to­zá­sok dön­tő­en be­fo­lyá­sol­ták a cseh­szlo­vák bel­po­li­ti­kát is. – Az 1935-ös par­la­men­ti vá­lasz­tá­sok óta a cseh­szlo­vá­ki­ai bel­po­li­ti­ká­ban olyan át­cso­por­to­su­lá­sok men­tek vég­be, ame­lyek tel­je­sen új hely­ze­tet... --- ### Gecse Annabella: A szorgalmas falutól a virtuális Baracáig - Published: 2006-06-23 - Modified: 2016-06-23 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/23/gecse-annabella-a-szorgalmas-falutol-a-virtualis-baracaig/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2006/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: gecseannabella 1. Be­ve­ze­tés Ta­nul­má­nyom cél­ja egy fa­lu mint kö­zös­ség éle­té­nek – több szem­pont­ból is erő­sen kor­lá­tok kö­zé szo­rí­tott –, idő­ben mint­egy száz évet át­fo­gó jel­lem­zé­se. Az el­ső, rö­vid sza­kasz a fa­lu tár­sa­dal­má­nak alap­ve­tő jel­lem­ző­it te­kin­ti át (rend­kí­vül nagy vo­na­lak­ban) a 20. szá­zad el­ső har­ma­dá­ban. Ezt a ke­vés konk­rét, mér­he­tő ered­ményt fel­so­ra­koz­ta­tó be­ve­ze­tőt azért tar­tom még­is szük­sé­ges­nek, mert an­nak a je­len­ség­nek az okai, hogy a fa­lu nem ci­gány la­kói a 20. szá­zad má­so­dik fe­lé­ben a kö­ze­li vá­ro­sok­ba köl­töz­tek, eb­ben az idő­szak­ban gyö­ke­rez­nek. A má­so­dik egy­sé­get a fa­lu éle­té­be erő­sen be­avat­ko­zó, 1920 utá­ni kül­ső, po­li­ti­kai be­avat­ko­zá­sok­nak és azok ha­tá­sá­nak szen­tel­tem. A har­ma­dik sza­kasz­ban a te­le­pü­lés mai et­ni­kai ké­pé­nek ki­ala­ku­lá­sá­val fog­lal­ko­zom, kis­sé te­kin­tet­be vé­ve a két et­ni­kum egy­más mel­lett élé­sét is. A té­ma vi­szony­la­gos „ké­nyes­sé­ge” mi­att be­szél­ge­tő­tár­sa­im ada­ta­it nem te­szem köz­zé, de a ve­lük foly­ta­tott be­szél­ge­té­sek rész­le­te­it szó sze­rint közlöm. Az ef­faj­ta adat­gyűj­tés mel­lett több in­for­má­ci­ót kö­szön­he­tek a „vé­let­len­nek”, ugyan­is ku­ta­tá­si te­re­pem az a te­le­pü­lés, ahol élek. An­nak el­le­né­re, hogy e hely­zet­nek hát­rá­nyai is van­nak (a meg­szo­kott­ság, az ott­ho­nos­ság biz­ton­ság­ér­ze­te meg is ne­he­zít­he­ti az ob­jek­tív, tu­do­má­nyos hoz­zá­ál­lást), oly­kor ta­lán hely­ze­ti elő­nyök­kel is jár, lát­ha­tó­vá tesz né­hány olyan je­len­sé­get, ami „kül­ső” szem­lé­lő és vizs­gá­ló­dó szá­má­ra ne­he­zen el­ér­he­tő. Ezek kö­zül ta­lán a leg­fon­to­sabb, hogy nem csu­pán a nép­rajz­tu­do­mány és kul­tu­rá­lis ant­ro­po­ló­gia egyik ki­emelt mód­sze­ré­nek, a részt­ve­vő meg­fi­gye­lés­nek al­kal­ma­zá­sá­ra nyújt le­he­tő­sé­get, ha­nem e mód­szer­nek mint­egy meg­for­dí­tá­sá­val a „meg­fi­gye­lő rész­vé­tel­re” is al­kal­mat ad: anél­kül le­he­tek ré­sze­se a fa­lu min­den­na­pi éle­té­nek, hogy az (el­len­tét­ben egy ide­gen ku­ta­tó meg­je­le­né­sé­vel) kü­lö­nö­sebb fel­tű­nést kel­te­ne. Az el­nép­te­le­ne­dő fal­vak prob­lé­má­ja a nép­rajz­ban az or­mán­sá­gi... --- ### Kocsis Aranka: Egy kisalföldi falu és a hatalom 1945–1948 között - Published: 2006-06-22 - Modified: 2016-06-22 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/22/kocsis-aranka-egy-kisalfoldi-falu-es-a-hatalom-1945-1948-kozott/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2006/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: kocsisaranka A ren­di alá­ve­tett­ség alól a 19. szá­zad má­so­dik fe­lé­ben, a pol­gá­ri jog­ál­lam­ban föl­sza­ba­du­ló ma­gyar pa­raszt­ság­ra ál­ta­lá­ban jel­lem­zõ­nek tart­ja a szak­ku­ta­tás, hogy nem tu­dott és nem akart azo­no­sul­ni a pol­gá­ri esz­mék­kel, s nem akart ál­lam­pol­gár­ként be­ta­go­lód­ni a tár­sa­da­lom­ba. Mint jo­gi­lag fel­sza­ba­dult egyén ma­radt to­vább­ra is a kul­tú­rá­ját ad­dig él­te­tõ fa­lu­kö­zös­ség­be zár­kóz­va, amit Szil­ágyi Mik­lós a pa­rasz­ti lét­for­ma leg­szem­be­tû­nõbb para­dox­oná­nak ne­vez (Szil­ágyi 2000, 740). Ra­gasz­ko­dá­sa ugyan­is Szil­ágyi sze­rint nem ma­gya­ráz­ha­tó az­zal, hogy a pa­raszt szá­má­ra a fa­lu­kö­zös­ség ez­után is in­kább je­len­tett vé­del­met, hi­szen az egy­re na­gyobb ne­héz­sé­gek­kel, mû­kö­dé­sé­ben za­va­rok­kal küz­dött. Sok­kal lé­nye­ge­sebb eb­ben a vo­nat­ko­zás­ban, hogy sa­ját alá­ve­tett­sé­ge ez­után is élõ na­pi ta­pasz­ta­lat ma­radt a szá­má­ra, bár más for­má­ban. A fe­u­dá­lis füg­gõ­sé­get a tu­laj­don­jo­gi vi­szony­ból ere­dõ új­faj­ta alá-fö­lé­ren­delt­ség vál­tot­ta fel (Szil­ágyi 2000, 710). Új­faj­ta jo­ga­it és kö­te­les­sé­ge­it pe­dig ugyan­úgy a ha­ta­lom kép­vi­se­lõi köz­ve­tí­tet­ték fe­lé, mint a ko­ráb­bi, jog­fosz­tott ál­la­po­tot rög­zí­tõ ren­de­le­te­ket és uta­sí­tá­so­kat. Ilyen­for­mán sem­mi sem in­do­kol­ta, hogy a ko­ráb­bi vé­de­ke­zé­si me­cha­niz­mu­sok­ról – mint a ki­ját­szás, a csen­des el­len­ál­lás, a sza­bo­tá­lás, az al­kal­maz­ko­dás és meg­aláz­ko­dás lát­sza­ta – le­mond­jon, és azo­no­sul­jon az új hely­zet­tel. Az ál­ta­lá­nos kép ter­mé­sze­te­sen tá­jan­ként és a pa­rasz­ti tár­sa­da­lom ré­te­ge­i­ként is kü­lön­bö­zõ ár­nya­la­to­kat mu­tat­ha­tott, amint a pol­gá­ri át­ala­ku­lás ös­­sze­tett és hos­­szú – a pa­raszt­ság vo­nat­ko­zá­sá­ban a nép­raj­zi szak­iro­da­lom­ban gyak­ran a 19. szá­zad ele­jé­tõl szá­mí­tott és sok vo­nat­ko­zá­sá­ban a 20. szá­zad de­re­ká­ig el­hú­zó­dó­nak tar­tot­t1 – fo­lya­ma­ta is el­té­rõ ütem­ben és mér­ték­ben ját­szó­dott le és kü­lön­bö­zõ szin­te­kig ju­tott az or­szág­ban. A ha­ta­lom­nak va­ló alá­ve­tett­sé­get és ki­szol­gál­ta­tott­sá­got több­szö­rö­sen is meg­él­ték azok a ma­gyar pa­rasz­tok, akik az el­sõ vi­lág­há­bo­rú után, a tri­a­no­ni or­szág­ha­tár­ok... --- ### Estélyi Krisztina – Keszegh Béla – Kovács Péter – Mikóczy Ilona: Munkaerőmozgás a szlovák–magyar határ mentén - Published: 2006-06-22 - Modified: 2016-06-22 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/22/estelyi-krisztina-keszegh-bela-kovacs-peter-mikoczy-ilona-munkaeromozgas-a-szlovak-magyar-hatar-menten/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2006/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: estelyikrisztina, keszeghbela, kovacspeter, mikoczyilona 1. Be­ve­ze­tő Az Eu­ró­pai Unió bő­ví­té­sé­vel új le­he­tő­sé­gek nyíl­tak meg a szlo­vá­ki­ai és a ma­gyar­or­szá­gi mun­ka­erő szá­má­ra. A ko­ráb­bi bő­ví­té­sek ta­pasz­ta­la­tai alap­ján szá­mos szak­ér­tő, ku­ta­tó­cso­port és kor­mány­za­ti szerv pró­bál­ta fel­mér­ni a várt mun­ka­erő­moz­gás le­het­sé­ges vo­lu­me­nét az új tag­ál­lam­ok­ból a ré­gi tag­ál­lam­ok irá­nyá­ba. A leg­több fel­té­te­le­zés és fel­mé­rés alap­ján a ré­gi tag­or­szág­ok mun­ka­erő­pi­a­cuk el­árasz­tá­sá­tól tar­tot­tak az újon­nan csat­la­ko­zó or­szá­gok­ból meg­in­du­ló mun­ka­erő ál­tal; ugyan­ak­kor az új tag­ál­lam­ok az „agy­el­szí­vás” le­he­tő­sé­ge mi­att ad­tak han­got ag­go­dal­muk­nak. Más­fél év­vel az Eu­ró­pai Unió bő­ví­té­se után meg­ál­la­pít­hat­juk, hogy a nyu­ga­ti irá­nyú mun­ka­erő-exo­dus rém­ké­pei va­lót­la­nok vol­tak és a mun­ka­erő­pi­a­cot meg­nyi­tó or­szá­gok­ba mér­sé­kelt lét­szám­ban ér­ke­ző kö­zép-eu­ró­pai mun­ka­erő a pi­ac ve­szély­ezte­té­se he­lyett sok eset­ben in­kább ja­ví­tot­ta a gaz­da­ság ver­seny­ké­pes­sé­gét. A le­gen­dás len­gyel víz­ve­ze­ték-sze­re­lők, szlo­vák ápo­ló­nők vagy ma­gyar pin­cé­rek szá­ma messze el­ma­radt az elő­re­jel­zé­sek­től és tár­sa­dal­mi ha­tá­suk in­kább csak a po­li­ti­kai har­cok ke­reszt­tü­zé­ben ér­té­ke­lő­dött fel. Bár jó­val ke­ve­sebb ta­nul­mány fog­lal­ko­zott az új tag­or­szág­ok köz­ti mun­ka­erő-áram­lás elem­zé­sé­vel a sta­tisz­ti­kai ada­tok és becs­lé­sek azt iga­zol­ják, hogy en­nek mér­té­ke je­len­tő­sen meg­ha­lad­ja az ez­zel kap­cso­la­tos elő­re­jel­zé­se­ket. Kü­lö­nö­sen igaz ez a ha­tár men­ti ré­gi­ók­ra, ahol sok eset­ben nyel­vi aka­dá­lyok nél­kül bő­vül­tek a la­kos­ság mun­ka­vál­la­lá­si le­he­tő­sé­gei. Szlo­vá­kia ese­té­ben ilyen mun­ka­erő­moz­gást fi­gyel­he­tünk meg a szlo­vák–ma­gyar, a szlo­vák–cseh és a szlo­vák–len­gyel ha­tár men­tén, ám a moz­gás mér­té­ke mind­há­rom eset­ben más mé­re­te­ket ölt. A kü­lönb­sé­gek­nek gaz­da­sá­gi, tár­sa­dal­mi és tör­té­nel­mi okai van­nak, ugyan­ak­kor ez a ku­ta­tás nem a ha­tá­rok men­ti mun­ka­erő­moz­gás jel­le­gé­nek kom­pa­ra­tív elem­zé­sé­vel hi­va­tott fog­lal­koz­ni. Ku­ta­tá­sunk cél­ki­tű­zé­se el­ső­sor­ban a ma­gyar–szlo­vák ha­tár men­tén tör­té­nő mun­ka­erő­moz­gás irá­nyá­nak, mér­té­ké­nek, jel­le­gé­nek és irány­vo­na­la­i­nak fel­tér­ké­pe­zé­se, kü­lö­nös te­kin­tet­tel ezek ha­tá­sá­ra a ha­tár men­ti ré­gi­ók gaz­da­sá­gá­ra és... --- ### Árendás Csaba – Dudás Tamás – Illés Gábor – Szinek Kénesy Marianna: A szlovákiai adóreform 2004-ben – a 19% egy éve - Published: 2006-06-22 - Modified: 2016-06-22 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/22/arendas-csaba-dudas-tamas-illes-gabor-szinek-kenesy-marianna-a-szlovakiai-adoreform-2004-ben-a-19-egy-eve/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2006/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: arendascsaba, dudastamas, illesgabor, szinekkenesymarianna 1. Be­ve­ze­tés Egy jól mű­kö­dő adó­rend­szer fon­tos ré­sze min­den gaz­da­sá­gi rend­szer­nek. Mi­lyen is egy jól mű­kö­dő adó­rend­szer? Er­re a kér­dés­re ne­héz vá­laszt ad­ni, de lé­tez­nek bi­zo­nyos pon­tok, me­lyek­ben a mai köz­gaz­dász­ok több­sé­ge meg­egye­zik. A mo­dern adó­rend­szer le­gyen igaz­sá­gos: a na­gyobb jö­ve­de­lem­mel ren­del­ke­zők ve­gyék ki na­gyobb há­nyad­dal a ré­szü­ket a te­her­vi­se­lés­ből. A mo­dern adó­rend­szer tá­mo­gas­sa a pol­gá­rok vál­lal­ko­zó szel­le­mét: ne diszk­ri­mi­nál­ja túl­sá­go­san a si­ke­res la­ko­so­kat. A mo­dern adó­rend­szer le­gyen a le­he­tő leg­egy­sze­rűbb: ne tar­tal­maz­zon ki­vé­te­le­ket, me­lye­ket a sza­bá­lyok ki­ját­szá­sá­ra le­het ki­hasz­nál­ni. És nem utol­só­sor­ban, a mo­dern adó­rend­szer le­gyen ef­fek­tív: le­gyen ké­pes a mo­dern ál­lam ki­adá­sa­i­nak fe­de­zé­sé­re. Ész­re­ve­he­tő, hogy a jól mű­kö­dő mo­dern adó­rend­szer­rel szem­ben tá­masz­tott kö­ve­tel­mé­nyek nin­cse­nek tel­je­sen össz­hang­ban, ezért ne­héz olyan adó­rend­szert ösz­­sze­ál­lí­ta­ni, mely meg­fe­lel­ne a fel­vá­zolt ide­á­lok­nak. Kü­lö­nö­sen ne­héz hely­zet­ben van­nak a kö­zép-eu­ró­pai poszt­kom­mu­nis­ta or­szá­gok, me­lyek 1989-ben a sem­mi­ből in­dul­va kezd­ték meg új adó­rend­sze­re­ik meg­ter­ve­zé­sét. A hely­ze­tet to­vább bo­nyo­lí­tot­ta, hogy ezek az or­szá­gok hí­ján vol­tak sa­ját ta­pasz­ta­la­tok­nak, egy­sé­ge­sen al­kal­maz­ha­tó kül­föl­di pél­dák pe­dig nem lé­tez­tek. Ez egy­részt sok hi­bát ered­mé­nye­zett, me­lyek ja­ví­tá­sa a mai na­pig tart, más­részt vi­szont olyan friss gon­do­la­tok­hoz és re­for­mok­hoz ve­ze­tett, me­lyek a nyu­ga­ti fej­lett gaz­da­sá­gok­ban ne­he­zen el­kép­zel­he­tők. A me­rész adó­re­for­mok­hoz csat­la­ko­zott 2004-ben Szlo­vá­kia is, mely töb­bek kö­zött be­ve­zet­te a gaz­da­sá­gi szak­iro­da­lom­ban so­kat vi­ta­tott egy­kul­csos sze­mé­lyi jö­ve­de­lem­adót is. A ta­nul­mány szer­zői há­rom fő célt ha­tá­roz­tak meg: 1. be­mu­tat­ni azo­kat a friss gon­do­la­to­kat és re­for­mo­kat, me­lyek a szlo­vá­ki­ai adó­re­for­m hát­te­ré­ben áll­tak; 2. fel­vá­zol­ni a Szlo­vá­ki­á­ban vég­re­haj­tott adó­re­for­m kö­vet­kez­mé­nye­it mind a la­kos­ság, mind a szlo­vák gaz­da­sá­gi rend­szer szem­pont­já­ból; 3. rá­mu­tat­ni a szlo­vák adó­re­form azon ele­me­i­re, me­lyek jól si­ke­rül­tek, és... --- ### Impresszum 2006/1 - Published: 2006-06-22 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2006/06/22/impresszum-2006/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2006/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t VIII. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tar­ta­lom Tanulmanyok Árendás Csaba–Dudás Tamás–Illés Gábor–Szinek Kénesy Marianna: A szlovákiai adóreform 2004-ben – a 19% egy éve 3 Estélyi Krisztina–Keszegh Béla–Kovács Péter–Mikóczy Ilona: Munkaerőmozgás a szlovák–magyar határ mentén 25 Kocsis Aranka: Egy kisalföldi falu és a hatalom 1945–1948 között 49 Gecse Annabella: A szorgalmas falutól a virtuális Baracáig 77 Simon Attila: Az 1938-as községi választások Csehszlovákiában és a szlovákiai magyar politika 111 Peter Zajac: Közép-európai himnuszok 135 Lintner Anita: Köznévi kódváltás a két háború közti csehszlovákiai magyar sajtó nyelvében 143 Vörös Ferenc: Névkutatás és névföldrajz 167 Közlemények Gaucsík István: Fondok és gyűjtemények feldolgozása, segédletek készítése a vágsellyei levéltárban 177 Konferencia Gaucsík István: Vágsellyei konferencia a mezővárosokról 183 Bárczi Zsófia–Vanèoné Kremmer Ildikó: A Felvidék szerepe a magyar tudományosságban 185 Reflexió Gaucsík István: Gondolatok a szlovákiai magyar katolikusság szervezettségéről 197 Könyvek Dohányos Róbert–Lelkes Gábor–Tóth Károly (szerk. ): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2003 (Vajda Barnabás) 203 Burke, Peter: Was ist Kulturgeschichte? (Liszka József) 203 European Profiles of Language Policy. Voproszi tyerminologii v finno-ugorszkih jazikah Rosszijszkoj fegyeracii/Terminology Issues in the Finno-Ugric Languages of the Russian Federation. (Szabómihály Gizella) 206 --- ### Kiss József: Ladislav Novomeskyés a szlovák-magyar kapcsolatok - Published: 2005-09-20 - Modified: 2016-06-11 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/09/20/kiss-jozsef-ladislav-novomeskyes-a-szlovak-magyar-kapcsolatok/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2005, 2005/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: kissjozsef A pozsonyi Madách Kiadó az 1989-es évvégén válogatást jelentetett meg Nagy Ju-dit fordításában, Duba Gyula utószavával - Az időszerűség időtlensége címmelLadislav Novomesky esszéiből, tanulmányaiból és cikkeiből.1 A kötet akkor látottnapvilágot, amikor a rezsim végóráit élte. A visszhang nem is volt híján az olyasfaj-ta megjegyzéseknek, hogy mi is lesz a kiadvány sorsa. Úgy tűnt, hogy nemcsak apublicista Novomeskyre, hanem magára a több mint 15 éve eltávozott költő életmű-vére is újabb fogantatású elhallgattatás vár. Persze, most már nem olyan praktikákjóvoltából, mint amilyeneket a bukott rendszer saját híveivel szemben is kíméletle-nül alkalmazott, hanem a változásokat kísérő társadalmi légkör radikalizmusánakújabb egyoldalúságai folytán. Nem érdektelen, hogy a kötet egyik 1935-ből szárma-zó írása a költői alkotó munka és az irodalmi befogadás kérdéseivel foglalkozott. Aszerző rámutatott arra, hogy nemcsak az eredendően alkotás-lélektani, irodalomkri-tikai, sőt kifejezetten művészetpolitikai tényezők idézhetnek elő művészeti atrófiát. A pozsonyi Madách Kiadó az 1989-es évvégén válogatást jelentetett meg Nagy Ju-dit fordításában, Duba Gyula utószavával - Az időszerűség időtlensége címmelLadislav Novomesky esszéiből, tanulmányaiból és cikkeiből. 1 A kötet akkor látottnapvilágot, amikor a rezsim végóráit élte. A visszhang nem is volt híján az olyasfajta megjegyzéseknek, hogy mi is lesz a kiadvány sorsa. Úgy tűnt, hogy nemcsak apublicista Novomeskyre, hanem magára a több mint 15 éve eltávozott költő életmű-vére is újabb fogantatású elhallgattatás vár. Persze, most már nem olyan praktikákjóvoltából, mint amilyeneket a bukott rendszer saját híveivel szemben is kíméletlenül alkalmazott, hanem a változásokat kísérő társadalmi légkör radikalizmusánakújabb egyoldalúságai folytán. Nem érdektelen, hogy a kötet egyik 1935-ből származó írása a költői alkotó munka és az irodalmi befogadás kérdéseivel foglalkozott. Aszerző rámutatott arra, hogy nemcsak az eredendően alkotás-lélektani, irodalomkri-tikai, sőt kifejezetten művészetpolitikai tényezők idézhetnek elő művészeti atrófiát. 2 így vagy úgy, de a közép-európai rendszerváltást követően fokozott szerephez ju-tott a költő közéleti szerepvállalásának megítélését magára a költői életműre is rá-vetítő, politikai eredetű rokon- és ellenszenvnek. Ugyanakkor hangot kapott Novo-mesky személye sokrétűségének az elismerése. Hogy is állunk akkor költészetének, eszmeivilágnézeti alapállásának és személye közéleti cselekvőkészségének aszinkretizmusával, különös tekintettel a szlovák-magyar kapcsolatokban játszottszerepével? 1989 végén kevesen lehettek azok, akik úgy vélték, hogy az idő távlatából a gyökeresen megváltozó viszonyok között sem becsülhető le a költő figyelmeztetéseama „reális alapokra", tehát olyan szemlélet szükségességére, mely a valóságotigyekszik megragadni a maga összetettségében, ellentmondásaiban és ellentéteiben. Igaz ugyan, hogy Novomesky ezeket a társadalmi jelenségeket politikai beállí-tottságának a korlátai között érzékelte, de épp költői érzékenysége könnyítette megszámára, hogy a... --- ### A Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék kiadványai - Published: 2005-06-22 - Modified: 2016-06-22 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/22/a-magyar-nyelv-es-irodalom-tanszek-kiadvanyai/ - Kategóriák: Dokumentumok, Szemle - Post Years: 2005, 2005/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: fazekasjozsef Si­ma Fe­renc: Ma­gyar hang­tan. Bratislava, Slovenské pedagogické nakladate¾stvo, 1960. Garaj La­jos: A ma­gyar fel­vi­lá­go­so­dás és a re­form­kor iro­dal­ma. Bratislava, Slovenské pedagogické nakladate¾stvo, 1960. Sborník FFUK Bratislava. Philologica, roèník 11-12. Bratislava, Slovenské pedago­gické nakladate¾stvo, 1959-1960. Bartha Tibor–Csanda Sándor–Garaj Lajos–Szeberényi Zol­tán: Az újabb ma­gyar iro­da­lom tör­té­ne­te. Bratislava, Slovenské pedagogické nakladate¾stvo, 1963. Ja­kab István–Kazimírné Pesthy Mária–Zeman Lász­ló: A ma­gyar nyelv le­író nyelv­ta­na. Bratislava, Slovenské pedagogické nakladate¾stvo, 1964. Turczel Lajos–Rákos Pé­ter: A ma­gyar iro­da­lom tör­té­ne­te (1772–1848). Bra­ti­slava, Slovenské pedagogické nakladate¾stvo–Univerzita Komens­ké­ho, 1965. (1. ki­adás) Turczel Lajos–Rákos Pé­ter: A ma­gyar iro­da­lom tör­té­ne­te (1772–1848). Bratislava, Univerzita Komenského, 1968. (2. ki­adás) Turczel La­jos: A ma­gyar iro­da­lom tör­té­ne­te 1772-ig. Bratislava, Slovenské pedagogické nakladate¾stvo, 1968. Ja­kab István–Kazimírné Pesthy Mária–Zeman Lász­ló: A ma­gyar nyelv le­író nyelv­ta­na. Bratislava, Univerzita Komenského, 1968. Turczel La­jos: Sze­mel­vé­nyek a ré­gi ma­gyar iro­da­lom­ból. Bratislava, Slovenské pedagogické nakladate¾stvo, 1970. Zborník FFUK. Philologica, roèník 20. Bratislava, Slovenské pedagogické naklada­te¾stvo, 1970. Si­ma Fe­renc: Ma­gyar nyelv­tör­té­net I. A nyelv­tör­té­net for­rá­sai, hang­tör­té­net, nyelv­em­lék-sze­mel­vé­nyek. Bratislava, Slovenské pedagogické nakladate¾stvo, 1971. Zborník FFUK. Philologica, roèník 25. Bratislava, Slovenské pedagogické naklada­te¾stvo, 1974. Z konfrontácie maïarèiny a slovenèiny – Ta­nul­má­nyok a ma­gyar–szlo­vák ös­­sze­ve­tő nyelv­vizs­gá­lat kö­ré­ből. Red. Si­ma F. Bratislava, Slovenské pedagogické nakladate¾stvo, 1977. Zborník FFUK. Philologica, roèník 31. Bratislava, Slovenské pedagogické naklada­te¾stvo, 1981 Csanda Sán­dor (főszerk. ): Ma­gyar iro­dal­mi ha­gyo­má­nyok szlo­vá­ki­ai le­xi­ko­na. Brati­slava, Ma­dách, 1981. Jaroslava Pašiaková: A ma­gyar iro­da­lom tör­té­ne­te 3. 1905–1945. Bratislava, Uni­verzita Komenského, 1987. Garaj La­jos: A ma­gyar iro­da­lom tör­té­ne­te 2. (1820–1905). Bratislava, Univerzita Ko­menského, 1989. Csanda Sán­dor: Dejiny maïarskej literatúry 1. A ma­gyar iro­da­lom tör­té­ne­te 1. (11. až 18. storoèie). Bratislava, Univerzita... --- ### Ismeretlen Sas-kézirat a pozsonyi zsidóság történetéről (Gaucsík István) - Published: 2005-06-22 - Modified: 2016-06-22 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/22/ismeretlen-sas-kezirat-a-pozsonyi-zsidosag-torteneterol-gaucsik-istvan/ - Kategóriák: Dokumentumok, Szemle - Post Years: 2005, 2005/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: gaucsikistvan Sas An­dor szer­te­ága­zó gaz­da­ság- és mű­ve­lő­dés­tör­té­ne­ti mun­kás­sá­gá­nak, pub­li­kált cik­ke­i­nek, ta­nul­má­nya­i­nak szám­ba­vé­te­le mel­lett kü­lön fi­gyel­met kel­le­ne szen­tel­ni lap­pan­gó, ma­gán­tu­laj­don­ba ke­rült kéz­ira­ta­i­nak, szö­veg­tö­re­dé­ke­i­nek is. Az aláb­bi Sas-ta­nul­mányt, amely az új­ko­ri ma­gyar­or­szá­gi zsi­dó tör­té­ne­lem egyik leg­je­len­tő­sebb kö­zös­sé­gé­vel, a po­zso­nyi zsi­dó­ság­gal fog­lal­ko­zik, Csanda Gá­bor bo­csá­tot­ta a szer­kesz­tő­ség ren­del­ke­zé­sé­re. A dol­go­za­tot és a hoz­zá tar­to­zó nyolc ki­sebb pa­pír­da­rab­ra fel­jegy­zett szö­veg­rész­le­te­ket 1992-ben kap­ta Pár­kány An­tal­tól, ami­kor A szlo­vá­ki­ai zsi­dók ül­dö­zé­se 1939–1945 cí­mű kö­te­tet szer­kesz­tet­te. Ké­zen­fek­vő volt, hogy a kéz­ira­tot ösz­­sze­ha­son­lít­suk a Szlo­vák Nem­ze­ti Mú­ze­um Le­vél­tá­rá­ban ta­lál­ha­tó Sas-ha­gya­ték irat­anya­gá­val, amely pub­li­ká­ci­ó­i­nak kéz­ira­ta­in és né­hány kö­zö­let­len cik­kén kí­vül ki­cé­du­lá­zott le­vél­tá­ri for­rás­he­lye­ket és szak­iro­dal­mi hi­vat­ko­zá­so­kat is tar­tal­maz. A szö­veg­kri­ti­kai bú­vár­ko­dás so­rán egy­ér­tel­mű­vé vált, hogy a szó­ban for­gó írás elő­ké­pe a va­ló­szí­nű­leg 1940 és 1944 kö­zött né­me­tül meg­je­lent tanulmányának. 1 A ma­gyar nyel­vű kéz­ira­tá­ból több he­lyen mon­da­to­kat és – né­hol mi­ni­má­li­san át­fo­gal­maz­va – egész be­kez­dé­se­ket emelt át és épí­tett be a né­met szövegbe. 2 A két vál­to­zat kö­zül a ma­gyar nyel­vű a ko­ráb­bi. Da­tá­lá­sá­ra nincs biz­tos adat. Le­het­sé­ges, hogy az írás az 1930-as évek vé­gén szü­let­he­tett. Kon­cep­ci­ó­já­ban és fel­épí­té­sé­ben is más a né­met­től: ap­ró­lé­ko­sabb, in­kább a le­vél­tá­ri for­rá­sok in­for­má­ci­ó­it be­mu­ta­tó tu­laj­don­sá­gok és le­írás jel­lem­zik. Szo­ro­san idő­rend­ben tár­gyal­ja az ese­mé­nye­ket. A tu­do­má­nyos he­u­risz­ti­ka szin­te alig ta­pint­ha­tó ki. A cím­mel el­len­tét­ben bő­veb­ben csak a 19. szá­zad el­ső négy év­ti­ze­dé­vel fog­lal­ko­zik, a 18. szá­zad­ra né­hány sta­tisz­ti­kai ada­tot kö­zöl. A pozsony-váraljai zsi­dó­ság tár­sa­da­lom­tör­té­ne­ti raj­zá­nak ge­rin­cét a ki­vált­sá­ga­it őr­ző né­met pol­gár­ság és a zsi­dó­ság köz­ti gaz­da­sá­gi és ke­res­ke­del­mi jel­le­gű konf­lik­tu­sok oka­i­nak fel­tá­rá­sa al­kot­ja. A né­met nyel­vű dol­go­za­ta ez­zel szem­ben ös­­sze­fog­la­lás­ra tö­rek­szik, bő­ven fog­lal­ko­zik a Pálffy-féle... --- ### Sas Andor: A pozsonyi zsidóság 18. és 19. századi jog- és gazdaságtörténetéhez - Published: 2005-06-22 - Modified: 2016-06-22 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/22/sas-andor-a-pozsonyi-zsidosag-18-es-19-szazadi-jog-es-gazdasagtortenetehez/ - Kategóriák: Dokumentumok, Szemle - Post Years: 2005, 2005/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: sasandor An­nak a két tör­vény­nek, amely a fel­vi­lá­go­so­dás ko­rá­ban és a Vormärzben1 a ma­gyar­or­szá­gi zsi­dó­ság jo­gi hely­ze­tét sza­bá­lyoz­ta – az 1790-ik évi 38. és az 1840-ik évi 29. tör­vény­cikk­nek –, ám­bár kö­zöt­tük fél­szá­za­dos idő­be­li rés mu­tat­ko­zik, nagy­já­ból azo­nos az alap­gon­do­la­ta: a zsi­dó­kat meg­hagy­ja az 1790-es, il­let­ve az 1840-es esz­ten­dő­ig szer­zett és él­ve­zett jo­ga­ik­ban, s a vég­ső dön­tést jo­gi hely­ze­tük pon­tos kö­rül­ha­tá­ro­lá­sá­ról, az ún. „pol­gá­ro­sí­tás­ról” ké­sőbb­re halasztja. 2 Az 1790-es zsi­dó­tör­vény ar­ra hi­vat­ko­zik, hogy a zsi­dó­ság ügye és né­mely sza­bad kir. vá­ros­nak a zsi­dók jo­gi hely­ze­tét érin­tő ki­vált­sá­gai a leg­kö­ze­leb­bi or­szág­gyű­lé­sen az e kér­dé­sek­ről je­len­tést te­vő bi­zott­ság elő­ter­jesz­té­sei alap­ján ke­rül­nek majd tár­gya­lás­ra. Ad­dig is úgy ren­del­ke­zik a tör­vény­ho­zás, hogy a Ma­gyar­or­szág ha­tá­ra­in be­lül élő zsi­dók a sza­bad kir. vá­ro­sok­ban és más köz­sé­gek­ben (a bá­nya­vá­ro­so­kat ki­vé­ve) ab­ban az ál­la­pot­ban ma­rad­ja­nak meg, amely­ben 1790. ja­nu­ár el­se­jén vol­tak, és ha eb­ben a hely­ze­tük­ben ne­ta­lán há­bo­rí­tás ér­te vol­na őket, ad­dig él­ve­zett jo­ga­ik­ba vis­­sza­he­lyez­tes­se­nek. Eb­ből a tör­vény­ből az tű­nik ki, hogy a zsi­dók jog­vi­szo­nya­i­nak sza­bá­lyo­zá­sa meg­ol­dást sür­ge­tő prob­lé­ma volt, de a tör­vény­ho­zás egy­elő­re ki­tért a vég­le­ges for­má­ban va­ló ren­de­zés elől. A tör­vény­nek a dön­tő ren­de­zés­től va­ló hú­zó­do­zá­sa azon­ban ma­gá­ra a zsi­dó­ság­ra néz­ve nem volt ked­ve­zőt­len, mert 1790. ja­nu­ár el­se­jén még II. Jó­zsef ural­ko­dott, és a jo­ze­fi­nis­ta szel­le­mű ren­de­le­tek vol­tak ér­vény­ben, me­lyek a zsi­dó­kat hu­má­nus el­bá­nás­ban részesítették. 3 Az 1840-ik évi 29. tör­vény­cikk – mely­nek cí­me: A zsi­dók­ról – az 1790-i idé­zett tör­vén­­nyel azo­nos, s ugyan­csak pro­vi­zó­ri­kus jel­le­gű sza­bá­lyo­zást tar­tal­maz, ami ki­tű­nik el­ső mon­da­tá­ból: „Ad­dig is, míg a zsi­dók ál­la­po­tá­ról a tör­vény nem in­téz­ke­dik... ” Az 1840-es zsi­dó­tör­vény... --- ### Rudolf Chmel: Új kapcsolatok – régi problémák? - Published: 2005-06-22 - Modified: 2016-06-22 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/22/rudolf-chmel-uj-kapcsolatok-regi-problemak/ - Kategóriák: Agora, Szemle - Post Years: 2005, 2005/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: chmelrudolf Kezd­jük pa­ra­frá­zis­sal! A szlo­vák–ma­gyar iro­dal­mi kap­cso­la­tok ta­nul­má­nyo­zá­sá­nak szük­sé­ges­sé­gé­ről sok­fé­le­kép­pen be­szél­he­tünk. Min­de­nek­előtt ál­ta­lá­nos­ság­ban, ob­jek­tí­ven, mód­szer­ta­ni­lag. De be­szél­he­tünk sze­mé­lyes jel­leg­gel, hi­tünk sze­rint is, ám ez a ku­ta­tó­mun­ka so­rán csak rit­kán for­dul elő. Va­la­hogy így be­szélt a ná­lunk is is­mert len­gyel iro­dal­már, Kazimierz Wyka – ter­mé­sze­te­sen nem a szlo­vák–ma­gyar iro­dal­mi kap­cso­la­tok, ha­nem az iro­da­lom­tör­té­net ta­nul­má­nyo­zá­sá­nak szük­sé­ges­sé­gé­ről. De foly­tas­suk még egy ide­ig sze­rény­te­le­nül az ő in­ten­ci­ói sze­rint! Ha már a szlo­vák–ma­gyar iro­dal­mi kap­cso­la­tok ku­ta­tá­sá­nak szük­sé­ges­sé­gé­ről, a szlo­vák hun­ga­ro­ló­gi­á­ról van szó, sze­ret­ném az egész prob­lé­ma­kört, e szak­tu­do­mány tár­gyát, a tu­do­má­nyok rend­sze­ré­ben el­fog­lalt sze­re­pét és je­len­ko­ri kul­tú­ránk­ban be­töl­tött funk­ci­ó­ját kí­vül­ál­ló­ként, bi­zo­nyos cso­dá­lat­tal, de fő­leg szkep­szis­sel szem­lél­ni. Cso­dá­la­to­mat és szkep­szi­se­met az el­vég­zett mun­ka, an­nak ér­tel­me és ha­tá­sa, ha­té­kony­sá­ga, tár­sa­dal­mi ki­ha­tá­sa és je­len­tő­sé­ge vált­ja ki. Nem a már el­vég­zett és még el­vég­zen­dő mun­kák fö­lött aka­rok ér­ze­leg­ni, jól­le­het ez alól sem tud­juk ma­gun­kat tel­je­sen ki­von­ni. Épp el­len­ke­ző­leg. Ele­get dol­go­zunk? És fő­leg ho­gyan? A szá­raz bib­li­og­rá­fi­ai ada­tok bi­zo­nyá­ra meg­ör­ven­dez­tet­né­nek ben­nün­ket, de mi van a szá­mok mö­gött? Az e té­ren vég­zett ku­ta­tást és mun­kát ma már sem­mi nem gá­tol­ja. El­len­ke­ző­leg. Szlo­vák–ma­gyar iro­dal­mi kap­cso­la­tok­kal fog­lal­ko­zó iro­da­lom­tu­dóst ta­lál­ni ma a leg­egy­sze­rűbb fel­adat. Új ku­ta­tók­ra lel­ni azon­ban szin­te le­he­tet­len­ség. Min­den dek­la­rált tu­do­má­nyos és kul­túr­po­li­ti­kai igény el­le­né­re sem va­gyunk ké­pe­sek fel­töl­te­ni e ku­ta­tá­si te­rü­le­tet (a ma­gyar­or­szá­gi szlovakisztikában ugyan­ez a hely­zet! ) új szak­em­be­rek­kel. Az e te­rü­le­ten dol­go­zók kö­re túl­sá­go­san zárt, izo­lált; zárt ma­ga a disz­cip­lí­na is. Ha va­la­ki meg­vizs­gál­ná, hogy a szlo­vák és ma­gyar iro­da­lom ös­­sze­ve­té­se az aka­dé­mi­ai ma­gyar iro­da­lom­tör­té­net­ben, il­let­ve a ma­gyar és a szlo­vák iro­da­lom ösz­­sze­ve­té­se az aka­dé­mi­ai szlo­vák iro­da­lom­tör­té­net­ben men­­nyi­re „ha­té­kony”, a... --- ### Pavol Bujnák: Az összehasonlító irodalomtörténet alapfogalmai - Published: 2005-06-22 - Modified: 2016-06-22 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/22/pavol-bujnak-az-osszehasonlito-irodalomtortenet-alapfogalmai/ - Kategóriák: Agora, Szemle - Post Years: 2005, 2005/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: bujnakpavol A fel­adat, me­lyet az aláb­bi el­mél­ke­dés­ben ki­tűz­tem, nem kön­­nyű, hi­szen az az ösz­­sze­ha­son­lí­tó iro­da­lom­tör­té­net tár­gyát ké­pe­zi. A fel­adat ne­héz­sé­ge ez­zel már rész­ben adott is, hi­szen min­den ös­­sze­ha­son­lí­tás két do­log tö­ké­le­tes is­me­re­tét fel­té­te­le­zi. S mi­nél tá­vo­labb áll egy­más­tól a két do­log, an­nál ne­he­zebb a fel­adat. A kö­ze­li és ha­son­ló dol­go­kat kön­­nyű ös­­sze­ha­son­lí­ta­ni. Ám ha a ha­son­ló­ság ki­csi, ha az a rész­le­tek­ben rej­lik, egy­szó­val ha egy­más­tól tá­vol eső dol­go­kat ve­tünk ös­­sze, a fel­adat ne­héz­sé­ge meg­nő. Más­részt a fel­adat ne­héz­sé­gét szá­munk­ra az ad­ja, hogy meg kell kü­lön­böz­tet­nünk egy­más­tól a ro­kon­ság kü­lön­bö­ző fo­ko­za­ta­it, hogy az ál­ta­lunk ös­­sze­ha­son­lí­tott dol­gok kü­lön­bö­ző mér­ték­ben ha­son­ló­ak és ös­­sze­ha­son­lít­ha­tó­ak le­het­nek. Azt vizs­gál­juk, hogy a szlo­vák iro­da­lom­ban van-e mit ös­­sze­vet­nünk a ma­gyar köl­tő, Arany Já­nos köl­tői mun­kás­sá­gá­val. Ha egy nem­ze­ti ál­lam­ban, ami­lyen a tör­té­nel­mi Ma­gyar­or­szág volt, több nem­zet élt egy­más mel­lett, s mind­egyik meg­te­rem­tet­te a ma­ga nem­ze­ti iro­dal­mát, ezen iro­dal­mak kö­zött min­dig volt va­la­mi­lyen vi­szony, va­la­mi­lyen köl­csö­nös­ség, va­la­mi­lyen kap­cso­lat. Már ma­ga a kö­zös po­li­ti­kai fej­lő­dés bi­zo­nyos kö­zös kap­cso­la­to­kat te­remt; ki­ala­kul a tá­gabb ér­te­lem­ben vett kö­zös ha­za­fi­ság, kö­zös ér­de­kek hat­nak a ha­son­ló gon­do­la­tok stb. meg­szü­le­té­sé­re. Ily mó­don a köl­csö­nös iro­dal­mi kap­cso­la­tok kü­lön­bö­ző mód­jai ala­kul­nak ki. A ha­son­ló­ság és az ös­­sze­vet­he­tő­ség eme kü­lön­bö­ző fo­ka­it és faj­tá­it az iro­da­lom­ban meg kell ha­tá­roz­ni, s mi ma­gunk­nak kell azo­kat pon­to­sí­ta­ni. Az iro­da­lom­tör­té­net is­me­ri az iro­dal­mi ha­gyo­mány fo­gal­mát. Ez a fo­ga­lom az el­ső pil­lan­tás­ra csak egy iro­da­lom­ban le­het fej­lett és hasz­no­sít­ha­tó. Ed­dig leg­alább­is úgy tűnt szá­munk­ra, ha iro­dal­mi je­len­sé­ge­ket ha­son­lí­tot­tunk ös­­sze egy­más­sal vagy egy­más­tól tá­vo­li iro­dal­mak ha­tá­sát vizs­gál­tuk. Ám ha egy ál­lam­ban egy­más mel­lett élő két nem­zet... --- ### Hagyomány és kontextus. Beszélgetés Mészáros Andrással (Fazekas József) - Published: 2005-06-22 - Modified: 2016-06-22 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/22/hagyomany-es-kontextus-beszelgetes-meszaros-andrassal-fazekas-jozsef/ - Kategóriák: Műhely, Szemle - Post Years: 2005, 2005/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: fazekasjozsef Az egye­te­mi ok­ta­tás kér­dé­se min­den tár­sa­da­lom egyik stra­té­gi­ai fon­tos­sá­gú te­rü­le­te. A nem­ze­ti ki­sebb­sé­gek ese­té­ben pe­dig az anya­nyel­ven fo­lyó ok­ta­tás egye­ne­sen lét­kér­dés­sé vá­lik. A po­zso­nyi Comenius Egye­tem Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ka­rá­nak Ma­gyar Nyelv és Iro­da­lom Tan­szé­ke több mint nyolc­van éve a szlo­vá­ki­ai ma­gyar fel­ső­ok­ta­tás egyik fon­tos ele­me, 1953-ig – a lo­son­ci re­for­má­tus te­o­ló­gia mel­lett – egyet­len mű­he­lye. A tan­szék múlt­já­ról és je­le­né­ről Mé­szá­ros And­rás pro­fes­­szor­ral, a po­zso­nyi Comenius Egye­tem Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ka­ra Ma­gyar Nyelv és Iro­da­lom Tan­szék­ének ok­ta­tó­já­val be­szél­ge­tünk. El­ső kér­dé­sem ar­ra irá­nyul, mi­lyen sze­re­pe volt a ma­gyar tan­szék (ak­kor: sze­mi­ná­ri­um) meg­ala­ku­lá­sá­nak 1923-ban, és ho­gyan jel­le­mez­né a tan­szék te­vé­keny­sé­gét a két vi­lág­há­bo­rú kö­zöt­ti idő­szak­ban? En­ged­tes­sék meg ne­kem, hogy egy­faj­ta „me­ta­fi­zi­kai” fel­ve­ze­tés­sel kezd­jem el mon­dan­dó­mat. Sze­ret­ném hang­sú­lyoz­ni azt, ami­ről a ki­zá­ró­la­go­san a je­len­ben gyö­ke­re­ző po­li­ti­kai gon­dol­ko­dás meg szo­kott fe­led­kez­ni, va­gyis azt, hogy a mű­ve­lő­dés és a kul­tú­ra te­rü­le­tén meg­ha­tá­ro­zó sze­re­pe van a kon­ti­nu­i­tás­nak. A fo­lya­ma­tos­ság az, ami a va­ló­di lé­te­zést meg­ala­poz­za, és ami a tra­dí­ci­ót meg­for­mál­ja. A mű­ve­lő­dés és a kul­tú­ra ugyan­is egy adott em­ber­cso­port éle­té­nek az ér­tel­mét fo­gal­maz­za meg, men­ti át egy más idő­szak­ba, és eme­li át ezt az em­ber­cso­por­tot azok­ba a transz­cen­dens ös­­sze­füg­gé­sek­be, ame­lyek nél­kül el­vesz­ne a tör­té­ne­lem­ben. Nem be­szél­ve most ar­ról az egy­sze­rű szo­ci­o­ló­gi­ai tény­ről, hogy min­den­faj­ta ok­ta­tá­si in­téz­mény­nek idő­re van szük­sé­ge ah­hoz, hogy sa­ját ar­cu­la­tát meg­sze­rez­ze, és a sa­ját ha­gyo­má­nyát ki­ala­kít­sa. Eb­ből a szem­pont­ból a po­zso­nyi ma­gyar tan­szék nem a je­len­kor egy „zöld­me­zős be­ru­há­zá­sa”, ha­nem je­len­tős múlt­ra vis­­sza­te­kin­tő ok­ta­tá­si és tu­do­má­nyos in­téz­mény. Gon­dol­junk csak ar­ra, hogy a 20. szá­zad ele­jén Po­zsony­ban két fon­tos fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mény is mű­kö­dött: az Evan­gé­li­kus Te­o­ló­gi­ai Aka­dé­mia... --- ### Tőzsér Árpád: Bejáratok. Olvasáspróba Várady Szabolcs A rejtett kijárat című könyvéhez - Published: 2005-06-21 - Modified: 2016-06-21 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/21/tozser-arpad-bejaratok-olvasasproba-varady-szabolcs-a-rejtett-kijarat-cimu-konyvehez/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2005, 2005/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: tozserarpad A nem ítél­ke­ző íté­szek­ről Saint-Beuve még mond­hat­ta, hogy a kri­ti­kus az az em­ber, aki ol­vas­ni tud, és má­so­kat is meg­ta­nít ol­vas­ni, a mai kri­ti­ku­sok­ról ez már nem mond­ha­tó el. Az íté­szek újab­ban nem ítél­kez­nek, s nem is a tu­dós, mi­nő­sí­tő ol­va­sást tart­ják fel­ada­tuk­nak. ők nem ol­va­sók, ha­nem ol­va­sot­tak kí­ván­nak len­ni, az­az ma­guk is szép­írói ba­bé­rok­ra pá­lyáz­nak. Azt tart­ják: a kri­ti­ka nem va­la­mi­ről szól, ha­nem ma­ga a va­la­mi. S mind­ez, rö­vid­re zár­va a dol­got, an­­nyit je­lent, hogy a kri­ti­kus nem ta­nít­ja töb­bé az ol­va­sót, ma­gá­ra hagy­ja, bol­do­gul­jon az ol­vas­má­nya­i­val, aho­gyan tud. Ezt te­szi még az olyan biz­ta­tó cí­mű könyv is, mint Paul de Mann ma­gya­rul nem­rég meg­je­lent Az ol­va­sás al­le­gó­ri­ái cí­mű mű­ve: ol­va­sás­el­mé­le­tet (-tant) ígér­ve ugyan, de a jel és a re­fe­rens ös­­sze­fér­he­tet­len­sé­gé­ből ki­in­dul­va olyan bo­nyo­lult fi­lo­zó­fi­ai traktátumot hoz lét­re, amely­ből ha va­la­mit, ak­kor ép­pen az ol­va­sás le­he­tet­len­sé­gét le­het meg­ta­nul­ni. Ha te­hát ma­nap­ság, mond­juk, a modernitásnál meg­re­kedt ol­va­só az ún. utómodern vagy poszt­mo­dern iro­da­lom ol­va­sá­sá­nak a rej­tel­me­i­be is be akar ve­ze­tőd­ni, ak­kor leg­job­ban te­szi, ha olyan szép­iro­dal­mi mű­vel kez­di, amely (töb­bek kö­zött eb­ben is kü­lön­böz­ve a ha­gyo­má­nyo­sabb stí­lus­is­ko­lák­tól) mint­egy ön­ma­gát ol­vas­sa, vagy ahogy Hans Robert Jauss ír­ja az ilyen mű­vek klas­­szi­kus da­rab­já­ról, Italo Calvino Ha egy té­li éj­sza­kán egy uta­zó cí­mű re­gé­nyé­ről: amel­lett, hogy „lek­tűr a lek­tűr­ről”, az „ös­­szes kur­rens ol­va­sás­el­mé­let sum­má­ja is”. Az aláb­bi­ak­ban Várady Sza­bolcs (1943) Rej­tett ki­já­rat cí­mű köny­vét pró­bá­lom ilyen mű­ként, az­az a ben­ne rej­lő ol­va­sás­el­mé­le­te­ket is fel­fed­ve és rész­ben al­kal­maz­va, az ol­va­só­val együtt ol­vas­ni. A Werk-könyv A mű 2003-ban je­lent meg (in­for­má­ci­ó­ként ír­juk ide: a köl­tő... --- ### Zalabai Zsigmond: Küzdelem a kisprózával - Published: 2005-06-21 - Modified: 2016-06-21 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/21/zalabai-zsigmond-kuzdelem-a-kisprozaval/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2005, 2005/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: zalabaizsigmond Ki­in­du­lá­si pon­tok A szlo­vá­ki­ai ma­gyar iro­da­lom a ma­ga össz­kép­ében mind­má­ig fél­kész iro­da­lom; műnem- és mű­faj­szer­ke­ze­te ki­a­la­ku­lat­lan, arány­ta­lan, s a fej­lett­ség­nek meg­le­he­tő­sen egye­net­len szint­jén áll. A műnemkép erő­tel­jes vo­ná­sai hal­vá­nyabb kon­tú­rok­kal, el­mo­só­dóbb, oly­kor alig-alig lát­ha­tó szí­nek­kel vál­ta­koz­nak. A leg­több ered­ményt – alig­ha vi­tat­ha­tó – a lí­ra hoz­ta; a leg­ke­ve­seb­bet – ez sem igen von­ha­tó két­ség­be – a drá­ma. Az epi­ka ér­ték­szint­je az em­lí­tett két műnem kö­zött je­löl­he­tő ki; a no­vel­la- és elbeszélésirodalom csúcs­tel­je­sít­mé­nyei ugyan­ak­kor a pró­zán be­lül is a lí­ra esz­té­ti­kai stan­dard­já­nak a köz­vet­len szom­széd­sá­gá­ba kí­ván­koz­nak. Duba Gyu­la, Rácz Oli­vér, Gál Sán­dor leg­si­ke­re­sebb írá­sa­i­nak a harmadvirágzás vi­tat­ha­tat­lan ér­té­kei kö­zött a he­lyük; né­hány fi­a­tal no­vel­lis­ta – Bereck Jó­zsef, Ko­vács Mag­da és Grendel La­jos –, aki a stí­lus­kész­ség­nek, az anyag­for­má­ló ké­pes­ség­nek már most bir­to­ká­ban van an­­nyi­ra, mint az imént em­lí­tet­tek, ugyan­csak meg­nyug­ta­tó úton ha­lad az ér­ték­te­rem­tés fe­lé. Egy igé­nye­sen vá­lo­ga­tott an­to­ló­gi­á­val – ki­adá­sa, az ér­ték­ös­­sze­ge­zést el­vég­zen­dő, egy­re sür­ge­tőbb fel­adat – no­vel­lis­tá­ink ma már nem val­la­ná­nak szé­gyent az összmagyar kis­pró­za vagy a kor­társ szlo­vák iro­da­lom vi­szony­la­tá­ban sem. Né­mi meg­nyug­vás­sal köny­vel­het­jük el te­hát az ed­di­gi ered­mé­nyek leg­ja­vát; óva in­te­nénk azon­ban at­tól, hogy az elé­ge­dett­ség hi­bá­já­ba es­sünk. Az aláb­bi­ak­ban – há­rom sza­kaszt kü­lön­böz­tet­ve meg kis­pró­zánk fej­lő­dé­sé­ben – ar­ra ke­res­sük a vá­laszt, hogy hon­nan in­dult, hol tart, il­let­ve mer­re fej­lőd­het to­vább novellisztikánk, elbeszélésirodalmunk. Előbb az öt­ve­nes évek ala­po­zá­sá­ról, majd a hat­va­nas–het­ve­nes évek ki­bon­ta­ko­zá­sá­ról, vé­gül a jö­vő le­he­tő­sé­ge­i­ről szó­lunk te­hát. Az öt­ve­nes évek „leg­ne­he­zebb mű­fa­já”-nak, mint azt Fábry Zol­tán ki­mu­tat­ta, a no­vel­la bi­zo­nyult. 1960-ban írott, több mint egy év­ti­zed ered­mé­nye­it mér­leg­re te­vő nagy ta­nul­má­nyá­ban, Az igé­nyes­ség mű­fa­já­ban ke­se­rű­en... --- ### Fónod Zoltán: Tőzsér Árpád indulása és első költői korszaka - Published: 2005-06-21 - Modified: 2016-06-21 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/21/fonod-zoltan-tozser-arpad-indulasa-es-elso-koltoi-korszaka/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2005, 2005/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: fonodzoltan A köl­tő és esz­té­ta Tő­zsér Ár­pád négy év­ti­ze­des mun­kás­sá­gá­val ma­ra­dan­dó­an be­ír­ta a ne­vét a 20. szá­za­di ma­gyar iro­da­lom­ba. El­ső (an­to­ló­gi­ás) je­lent­ke­zé­se után (1958) lé­nye­gé­ben a szlo­vá­ki­ai ma­gyar köl­té­szet él­vo­na­lá­ba ke­rült, s köl­tői eré­nye­it a het­ve­nes évek­ben még in­kább öreg­bí­tet­te. A poeta doctus jel­leg­ze­tes tí­pu­sa, aki el­ső köl­tői meg­nyil­vá­nu­lá­sa óta ki­tar­tó küz­del­met vív ön­ma­gá­val a kor­sze­rű­ség, a meg­úju­lás és a mi­nő­sé­gi köl­té­szet ér­de­ké­ben. Az „örök új­ra­kez­dő” – ahogy ma­gá­ról val­lot­ta egy be­szél­ge­tés­ben –, mert nem akar le­ma­rad­ni, nem akar „se­reg­haj­tó” len­ni a köl­té­szet meg­újí­tá­sát je­len­tő min­den­na­pi küz­de­lem­ben. Nagy­fo­kú tu­da­tos­ság­gal és el­hi­va­tott­ság­gal in­dult a pá­lyá­ja. Egyi­ke volt azok­nak, akik­nek ne­vé­hez a ki­sebb­sé­gi ma­gyar lí­ra meg­úju­lá­sa fű­ző­dött 1945 után Cseh­szlo­vá­ki­á­ban. És az sem vé­let­len, hogy (le­szá­mít­va el­ső pró­bál­ko­zá­sa­it) köl­tői mun­kás­sá­gát szin­te ki­vé­tel nél­kül a meg­kü­lön­böz­te­tett mű­gond jel­lem­zi. Ko­ráb­bi kö­te­te­i­ben az iro­da­lom és a tár­sa­da­lom lét­kér­dé­sei irán­ti fo­gé­kony­ság­ra is fel­fi­gyel­he­tünk. Ke­vés köl­tő van a kor­társ ma­gyar iro­da­lom­ban, aki an­­nyi­ra fi­gye­lem­mel kö­vet­né a 20. szá­za­di köl­té­szet vál­to­zá­sa­it és meg­úju­lá­sát Ma­gyar­or­szá­gon és szer­te a vi­lág­ban, mint ő. A meg­kü­lön­böz­te­tett fi­gye­lem a fi­lo­zó­fi­ai és a lét­prob­lé­mák­ra is ki­ter­jed, el­ső­sor­ban azok­ra, me­lyek meg­ha­tá­ro­zói le­het­nek a lí­ra kor­szak­vál­tá­sá­nak és meg­újí­tá­sá­nak. In­du­lá­sa ele­jén szá­má­ra a köl­té­szet ön­nön lé­tét meg­ha­tá­ro­zó és „ösz­tö­ne­it fe­gyel­me­ző” for­ma is volt, „a fi­zi­ká­lis tra­gé­dia nél­kü­li ka­tar­zis és túl­élés le­he­tő­sé­ge. Az ösz­tön – tett – for­ma kép­let­ben az ösz­tön he­lyé­re csak ké­sőbb ke­rült a gon­do­lat” – mond­ta pá­lyá­já­ra emlékezve. 1 Sa­já­tos he­lyét a cseh­szlo­vá­ki­ai ma­gyar iro­da­lom­ban meg­ha­tá­roz­za az is, hogy nem­csak köl­tő­ként, iro­da­lom­kri­ti­kus­ként és mű­for­dí­tó­ként tart­juk szá­mon, ha­nem köz­író­ként, szer­kesz­tő­ként, iro­da­lom­szer­ve­ző­ként és fő­is­ko­lai, majd egye­te­mi ok­ta­tó­ként is.... --- ### Csanda Sándor: Ethey Gyula helytörténet-írói tudományos munkássága - Published: 2005-06-21 - Modified: 2016-06-21 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/21/csanda-sandor-ethey-gyula-helytortenet-iroi-tudomanyos-munkassaga/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2005, 2005/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: csandasandor A Nem­ze­ti Kulturában Alapy Gyu­lán kí­vül Ethey Gyu­la pub­li­kált a leg­töb­bet; a lap­ban egész könyv­re va­ló ta­nul­má­nya je­lent meg, a leg­több Vágvölgyi kró­ni­ka cím­mel. Ezt a so­ro­za­tát 1934-ben kezd­ték kö­zöl­ni, s bi­zo­nyá­ra csak a fo­lyó­irat meg­szű­né­se mi­att nem foly­tat­hat­ta. Dol­go­za­tai 1936-ban könyv­ben is meg­je­len­tek ugyan­ez­zel a cím­mel, ab­ban a nyom­dá­ban (Spitzer Sán­do­ré­ban), amely a fo­lyó­ira­tot is ki­ad­ta. A Nem­ze­ti Kulturában pub­li­kált foly­ta­tá­so­kat a könyv­vel ös­­sze­ha­son­lít­va meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy a gyűj­te­mény­nek nem­csak a vé­ge ma­radt ki a lap­ból, de ter­je­del­me­sebb köny­vé­ben Etheynek más cím­mel kö­zölt, rész­le­te­seb­ben ki­fej­tett ta­nul­má­nyai is meg­ta­lál­ha­tók, még­pe­dig a Ré­gi kas­té­lya­ink és a Köz­igaz­ga­tá­sunk múlt­já­ból cí­mű­ek (1933) vagy az Ada­tok a Vágvölgy bor­ter­me­lés­éhez és a Vágvölgyi ven­dég­fo­ga­dók és kocs­mák cí­mű­ek (1934). Ezek a könyv­ben rö­vi­dí­tett cím­mel ta­lál­ha­tók. Úgy lát­szik, a rész­let­ta­nul­má­nyok írá­sa köz­ben ala­kult ki az a kon­cep­ci­ó­ja, hogy mo­nog­rá­fi­át ír e té­ma­kör­ből, mert 1933-ban és 1934-ben elő­ször önál­ló cím­mel köz­li ta­nul­má­nya­it, majd ha­son­ló fe­je­zet­cí­mek­kel ta­gol­va a Vágvölgyi kró­ni­kát. A foly­ta­tá­sos köz­lést al­cí­mek­kel oszt­ja fe­je­ze­tek­re, ezek rö­vid ta­nul­má­nyok­nak is te­kint­he­tők. A köny­vet a fo­lyó­irat­ban meg­je­lent foly­ta­tá­sok­kal ös­­sze­ha­son­lít­va azt lát­juk, hogy az egyes fe­je­ze­tek a lap­ban nem a könyv ele­jé­vel kez­dőd­nek, ha­nem az ér­de­ke­sebb­nek vélt vagy előbb fel­dol­go­zott prob­lé­ma­kö­rök­kel. A Nem­ze­ti Kulturában a Vágvölgyi kró­ni­ká­nak ös­­sze­sen tíz foly­ta­tá­sát kö­zöl­ték, s hogy a szer­ző köz­ben ír­ta a to­váb­bi­a­kat, az ab­ból is ki­de­rül, hogy ugyan­eb­ben a lap­ban má­sok­tól (Alapy, Haiczl Kál­mán) kö­zölt ada­to­kat is jegy­ze­tek­kel je­löl­ve fel­hasz­nál a ké­sőb­bi foly­ta­tá­sok­ban. A mű mo­nog­ra­fi­kus jel­le­gű, és lo­gi­ku­san csak a könyv­ben adott idő­rend­ben ér­té­kel­he­tő. Ethey előb­bi mun­kás­sá­gát is idő­rend­ben te­kint­jük át, mi­vel ko­ráb­bi mű­vei... --- ### Jaroslava Pašiaková: Utópia és valóság Karel Eapek és Karinthy Frigyes életművében - Published: 2005-06-21 - Modified: 2016-06-21 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/21/jaroslava-pasiakova-utopia-es-valosag-karel-eapek-es-karinthy-frigyes-eletmuveben/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2005, 2005/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: pasiakovajaroslava Karel Èapek és Ka­rin­thy Fri­gyes fik­tív fi­lo­zó­fi­ai és mű­vé­szi sí­kon foly­ta­tott di­a­ló­gu­sa – no­ha sze­mé­lye­sen nem is­mer­ték egy­mást – rend­kí­vül fel­tű­nő te­ma­ti­kai és mű­fa­ji egye­zés­ben nyil­vá­nult meg. Kö­zös tu­laj­don­sá­guk volt a mű­sza­ki fej­lő­dés, a tu­do­mány, az ér­tel­mi­ség kül­de­té­se iránt ta­nú­sí­tott élénk ér­dek­lő­dés is. Minden­nek mér­té­két azon­ban el­ső­sor­ban az egy­sze­rű em­ber és an­nak vi­lá­ga je­len­tet­te szá­muk­ra. A har­min­cas évek­ben, az egy­re na­gyobb fe­szült­ség lég­kör­ében mind­ket­ten ér­dek­lő­dés­sel for­dul­tak az em­be­ri lét to­váb­bi fej­lő­dé­sé­nek, e fej­lő­dés út­já­nak prob­lé­ma­kö­re fe­lé. Azok kö­zé az írók kö­zé tar­toz­tak, akik a dön­tő pil­la­na­tok­ban vi­lá­go­san, fél­re­ért­he­tet­le­nül fej­tet­ték ki a há­bo­rú­ra vo­nat­ko­zó né­ze­te­i­ket mű­ve­ik­ben. Ka­rin­thy 1916-ban meg­ír­ta a Le­gen­da az ezer­ar­cú lélekrőlt, Karel Èapek a má­so­dik vi­lág­há­bo­rú elő­est­éjén, 1937-ben a Fe­hér kórt, amely nem­csak sa­ját mű­vé­sze­té­ben vált je­len­tős ha­tár­kő­vé, ha­nem az egész kor­társ cseh drá­ma­iro­da­lom­ban is. A kri­ti­ka ki­emel­te a drá­ma­író Èapek „tá­ma­dó ked­vét és vad­sá­gát”, me­lyet a nem­zet­kö­zi fa­siz­mus tér­hó­dí­tá­sa pro­vo­kált ki, s hogy vi­lá­go­san ki­fe­je­zi, „a drá­mai vi­lág­konf­lik­tus me­lyik ol­da­lán van a kis nem­zet tel­jes jo­ga és egész élete”. 1 A da­ra­bot 1937. ja­nu­ár 29-én mu­tat­ták be a prá­gai Stavovské (Rendi-Nostitz) Szín­ház­ban, s ugyan­az­nap ke­rült sor a brünni be­mu­ta­tó­ra is. A be­mu­ta­tó elő­adás­nak mind­két he­lyen ha­tal­mas si­ke­re volt, szö­ge­zi le a Boje o Karla Èapka cí­mű mű­vé­ben Vik­tor Kudìlka. 2 A Fe­hér kór azon­ban nem­csak el­is­me­rést ara­tott, ha­nem erős el­len­szen­vet is ki­vál­tott. Nem­csak Max Brod hal­lat­ta sza­vát a Prager Tagblattéban, meg­szó­lalt a henleinisták saj­tó­szer­ve, a Die Ze­it is, mely­nek kri­ti­ká­ja túl­sá­go­san is ös­­sze­csen­gett a cseh fa­si­zá­ló Jiøí Støíbrnýéval: ki­fo­gá­sa­ik el­ső­sor­ban esz­mei-po­li­ti­kai ki­fo­gá­sok vol­tak. Meg­szó­lal­tak azon­ban a mar­xis­ta... --- ### Hushegyi Gábor: Brogyányi Kálmán – a művészet, a nép, a nemzet és a politika szolgálatában. 100 éve született a két világháború közötti korszak vitatott csehszlovákiai magyar személyisége - Published: 2005-06-21 - Modified: 2016-06-21 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/21/hushegyi-gabor-brogyanyi-kalman-a-muveszet-a-nep-a-nemzet-es-a-politika-szolgalataban-100-eve-szuletett-a-ket-vilaghaboru-kozotti-korszak-vitatott-csehszlovakiai-magyar-szemelyisege/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2005, 2005/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: hushegyigabor Lé­te­zik-e ide­á­li­sabb pil­la­nat egy élet­mű ér­té­ke­lé­sé­re, mint a ke­rek szü­le­té­si év­for­du­ló, ame­lyet más­fél év­ti­zed­del egy rend­szer­vál­tás is meg­elő­zött? A vá­lasz csak­is po­zi­tív le­het, s így van ez Brogyányi Kál­mán ese­té­ben is, aki száz év­vel ez­előtt, 1905. jú­ni­us 5-én szü­le­tett Felsőkocskócon. Brogyányi a két vi­lág­há­bo­rú kö­zöt­ti Cseh­szlo­vá­kia egyik leg­je­le­sebb mű­vé­szet­kri­ti­ku­sa, fo­tó­el­mé­le­ti köz­ve­tí­tő­je, nem­ze­ti­sé­gi lap­szer­kesz­tő­je, va­la­mint a po­zso­nyi és a nem­ze­ti­sé­gi mű­vé­sze­ti élet szer­ve­ző­je volt, majd az 1930-as évek kö­ze­pé­től egy­re ha­tá­ro­zot­tabb po­li­ti­kai, tár­sa­dal­mi sze­re­pet vál­lalt, a má­so­dik vi­lág­há­bo­rú éve­i­ben pe­dig már a po­zso­nyi ma­gyar könyv­tár ve­ze­tő­je, va­la­mint a szlo­vá­ki­ai ma­gyar po­li­ti­ka ra­di­ká­lis né­met­ba­rát szár­nyá­nak pro­mi­nens kép­vi­se­lő­je lett. Élet­út­ja több szak­ma te­rü­le­tén tel­je­se­dett be, a mű­vé­sze­ti és fo­tó­szak­írói és könyv­tár­irá­nyí­tói te­vé­keny­ség mel­lett ak­tív sze­rep­lő­je volt a cseh­szlo­vá­ki­ai ma­gyar saj­tó­nak, szer­kesz­tet­te a Ve­tés né­hány szá­mát, majd rö­vid ide­ig a Ma­gyar Di­ák­szem­lét, leg­je­len­tő­sebb szer­kesz­tői te­vé­keny­sé­get az 1931-től 1938-ig meg­je­lent épí­té­sze­ti és kép­ző­mű­vé­sze­ti havilapnál, a po­zso­nyi Fo­rum­nál fej­te­tett ki ma­gyar és né­met nyel­ven. Pub­li­cisz­ti­kai te­vé­keny­sé­ge ré­vén a na­pi és he­ti saj­tó­ban is fo­lya­ma­to­san je­len volt, így ta­lált rá a há­bo­rús évek­ben a Ma­gyar Nép­lap ro­vat­ve­ze­tői poszt­ja, ám szlo­vá­ki­ai éve­i­nek zá­ró­fe­je­ze­te a mél­tán bí­rált és a kort meg­élt po­zso­nyi ma­gya­rok ál­tal is meg­ve­tett ná­ci kol­la­bo­rá­lás, ami­kor 1945 ele­jén ne­gyed­év ere­jé­ig a po­zso­nyi né­met­ba­rát Ma­gyar Szó fő­szer­kesz­tői te­en­dő­it lát­ta el. Az in­ter­ná­lást a fe­le­lős­ség­re vo­nás elő­li me­ne­kü­lés kö­vet­te, Auszt­ria után az Ame­ri­kai Egye­sült Ál­la­mok­ban ta­lált új ha­zá­ra, ahol ko­ráb­bi mun­ká­sá­gát már nem foly­tat­ta; Yonkersben (N. Y. ) hunyt el 1978. ok­tó­ber 9-én. 1 A kér­dés ezek után egy­ér­tel­mű és meg­ke­rül­he­tet­len: le­het-e és sza­bad-e ma ilyen gyá­szos múl­tú... --- ### Turczel Lajos: Hagyományszemléletünk változásai 1919–1938 között - Published: 2005-06-21 - Modified: 2016-06-21 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/21/turczel-lajos-hagyomanyszemleletunk-valtozasai-1919-1938-kozott/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2005, 2005/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: turczellajos I A nem­ze­ti iro­dal­mi és tör­té­nel­mi ha­gyo­má­nyok meg­be­csü­lő sze­re­te­te és ápo­lá­sa ki­sebb­sé­gi tár­sa­dal­munk­ban a ma­gyar­ság­tu­dat fon­tos té­nye­ző­jét je­len­ti. En­nek ál­ta­lá­nos fel­is­me­ré­se és tu­da­to­sí­tá­sa az 1918-as ál­lam­for­du­lat utá­ni idő­ben gyor­san meg­tör­tént, és a ki­sebb­sé­gi tár­sa­da­lom po­li­ti­kai meg­osz­tott­sá­gá­nak meg­fe­le­lő­en a ha­gyo­mány­szem­lé­let­nek több vál­to­za­ta ala­kult ki. Lát­szat­ra az a ha­gyo­mány­szem­lé­let volt a leg­át­fo­góbb és leg­ak­tí­vabb, ame­lyet a kon­zer­va­tív el­len­zé­ki pár­tok kul­tú­ra­szer­ve­ző erői ala­kí­tot­tak ki. Az ala­po­zó mun­kát egy po­zso­nyi al­ma­nach (év­könyv), az 1922–1932 kö­zött meg­je­le­nő Új Au­ró­ra vé­gez­te el. „Ha­tá­ro­zott és meg­al­ku­vást nem is­me­rő ve­zérel­ve­ket aka­runk ad­ni a ma­gyar ügyért lel­kes ki­tar­tás­sal dol­go­zó kultúrnapszámosoknak, mi­dőn ezer­éves múl­tunk ér­té­kes és meg­őr­zen­dő kultúralkotásaira rá­mu­ta­tunk – ír­ta Dobai Já­nos az al­ma­nach el­ső szá­má­nak elő­sza­vá­ban. – A ma­gyar­sá­got sok­szor meg­lá­to­ga­tó nem­ze­ti és kul­tu­rá­lis ve­sze­del­mek ide­jén az iro­da­lom láng­lel­kű és ön­zet­len mun­ká­sa­i­nak volt min­dig ér­de­mük, hogy leg­drá­gább kin­csün­ket: nyel­vün­ket, iro­dal­mun­kat, s ez­ál­tal fa­ji jel­le­gün­ket és nem­ze­ti ön­tu­da­tun­kat hí­ven meg­őriz­ték és ered­mé­nye­sen fej­lesz­tet­ték. E her­vad­ha­tat­lan ér­de­mű elő­dök örök ér­té­kű ha­gyo­má­nya­it akar­juk mi sze­rény te­het­sé­günk­kel ápol­ni és ön­tu­da­to­sí­ta­ni. ” Eh­hez ha­son­ló pa­te­ti­kus moz­gó­sí­tó sza­vak a kö­vet­ke­ző szá­mok elő­sza­va­i­ban is rend­re el­hang­za­nak, de ami en­nél je­len­tő­sebb: az 1922–1927 köz­ti szá­mok mind­egyi­ke a ha­gyo­mány egy-egy nagy alak­ját is elő­tér­be ál­lít­ja, és több­szö­rö­sen mél­tat­ja. Az 1922-es szá­mot Kis­fa­ludy Kár­oly ne­ve jel­zi, ki­nek kor­sza­kos je­len­tő­sé­gű Au­ró­rá­já­tól köl­csö­nöz­te a ki­sebb­sé­gi al­ma­nach a ne­vét, a to­váb­bi szá­mok köz­pont­já­ban Pe­tő­fi, Arany, Jó­kai, Vö­rös­mar­ty és Rá­kó­czi Fe­renc áll­nak. A ki­vá­lasz­tás jó, a föl­buz­dult­ság tisz­te­let­re mél­tó, de a nagy ala­kok be­mu­ta­tá­sa, elem­zé­se hi­á­nyos, vég­le­te­sen kon­zer­va­tív, és a fel­dol­go­zás mi­nő­sé­gét te­kint­ve több­nyi­re ön­kép­ző­kö­ri szín­vo­na­lú. A szür­ke és tel­je­sen ré­gi vá­gá­sú... --- ### Hizsnyai Tóth Ildikó: Egy isteni jó színjáték a glogovai hegyen. „Mistico viaggio” a Szent Péter esernyőjében - Published: 2005-06-21 - Modified: 2016-06-21 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/21/hizsnyai-toth-ildiko-egy-isteni-jo-szinjatek-a-glogovai-hegyen-mistico-viaggio-a-szent-peter-esernyojeben/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2005, 2005/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: hizsnyaitothildiko Je­len ta­nul­mány egy ter­je­del­me­sebb dol­go­zat rész­le­te, amely­ben Mik­száth Kál­mán Szent Pé­ter es­er­nyő­je cí­mű re­gé­nye elem­zé­se so­rán el­ső­sor­ban a vi­lág­sze­rű Glogova meg­épü­lé­sé­vel fog­lal­koz­tunk, a köl­tött hely­ség­név – elő­kép-be­tel­je­sü­lés fogalompárral ki­fe­jez­he­tő – átszemantizálódását kö­vet­ve: egy is­ten há­ta mö­göt­ti fa­lu, amely gol­go­tai as­­szo­ci­á­ci­ó­kat hor­do­zó ne­ve foly­tán a vi­lág közepe1 cím­re as­pi­rál. Majd a tér­sze­rű, avagy vi­lág­sze­rű Glogova mel­lett szól­tunk egy, a me­ta­fo­ri­kus tör­té­net­mon­dás szint­jén for­má­ló­dó je­len­tés­so­rok ál­tal ref­lek­tált, a Gol­go­ta as­­szo­ci­á­ci­ós me­ze­jé­ből ki­bon­ta­ko­zó, a szö­veg­ben tet­ten ér­he­tő szim­bo­li­kus Glogováról is, amely­nek fo­lyo­má­nya­ként a Glogovára ve­ze­tő utak egy­részt a „föld­raj­zi” táj­ban – a me­to­ni­mi­ku­san elő­re­ha­la­dó tör­té­net­ben ki­fejt­ve –, más­részt pe­dig – a me­ta­fo­ri­kus szö­veg­épít­ke­zés kö­vet­kez­té­ben – a táj­le­írás­ok­ban „át­de­ren­gő” jel­ké­pes tér­ben ka­nya­rog­nak. A re­gény vi­lág­sze­rű szö­veg­vi­lá­ga a két, „es­er­nyős” le­gen­da – a besz­ter­ce­bá­nyai csa­lá­di erek­lye, il­let­ve a glogovai szent erek­lye tör­té­ne­te – nyo­mán élet­re hí­vott, egy­más­sal szem­ben ál­ló, az er­nyőn osz­to­zó, mi­ti­kus-me­sei vi­lág­kép­ből táp­lál­ko­zó Al­só és Fel­ső Vi­lá­gok be­fo­lyá­sa alatt áll. Ez a két vi­lág ta­lál­ko­zik rep­re­zen­tán­sa­ik (Gyu­ri és Ve­ron­ka) ál­tal a bá­ba­szé­ki me­se­be­li hármasútnál. A bá­ba­szé­ki ese­mé­nyek (Müncz tör­té­ne­te, Gyu­ri ál­ma, a bon­ta­ko­zó sze­re­lem) ki­ha­tá­sa­ként Gyu­ri és Ve­ron­ka „va­ló­sá­gos” tá­ja­kon ke­resz­tül ve­ze­tő glogovai út­já­nak szim­bo­li­ká­ja új as­pek­tus­sal bő­vül. * A bá­ba­szé­ki me­se­be­li hármasúttól a glogovai he­gyig ve­ze­tő, rész­le­tes táj­le­írás­ok­kal meg­je­le­ní­tett utat a re­gény „A Czobor Má­ria ró­zsá­ja, a föld­ha­sa­dék és a vén kör­te­fa” cí­mű fe­je­ze­te be­szé­li el. A táj­le­írás itt még a szo­ká­sos­nál is ak­tí­vabb, be­szé­de­sebb ter­mé­sze­ti ké­pek­kel, je­len­sé­gek­kel te­szi moz­gal­mas­sá – a szer­ző ál­tal sze­rel­mi ér­le­lő­dés­re ki­je­lölt – sza­kaszt. A bie­der­mei­er idillt idé­ző, vi­rág­nyel­ven zaj­ló ud­var­lás­ról ír­ja Ko­vács Kál­mán, hogy az „idő­tar­tam... --- ### Grendel Lajos: A modernizmus kezdetei a magyar prózában - Published: 2005-06-21 - Modified: 2016-06-21 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/21/grendel-lajos-a-modernizmus-kezdetei-a-magyar-prozaban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2005, 2005/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: grendellajos Az iro­da­lom­tör­té­net-írás ha­gyo­má­nyo­san két, eset­leg há­rom ese­mény­hez kö­ti a mo­dern ma­gyar iro­da­lom lét­re­jöt­tét. Ezek egyi­ke sem kap­csol­ha­tó po­li­ti­kai vagy tör­té­nel­mi for­du­lat­hoz, ha­nem a ma­gyar iro­da­lom bel­ső, au­to­nóm fej­lő­dé­sé­nek az ered­mé­nye. Az el­ső Ady End­re Új ver­sek cí­mű kö­te­té­nek meg­je­le­né­se (1906), a má­so­dik a Nyu­gat cí­mű fo­lyó­irat el­in­dí­tá­sa 1908. ja­nu­ár 1-jén. A ma­gyar iro­dal­mi mo­dern­iz­mus lét­re­jöt­te har­ma­dik ese­mé­nyé­nek a Nagy­vá­ra­don ki­adott Hol­nap cí­mű köl­té­sze­ti an­to­ló­gia két kö­te­tét (1908, 1909) te­kint­het­jük, me­lyek­ben a fi­a­tal köl­tő­nem­ze­dék olyan ki­vá­ló­sá­gai is sze­re­pel­tek, mint Ady End­re, Ba­bits Mi­hály és Ju­hász Gyu­la. A ma­gyar iro­dal­mi mo­dern­iz­mus lét­re­jöt­te kö­rü­li iro­da­lom­tör­té­ne­ti kon­szen­zust ma sincs ér­tel­me re­vi­de­ál­ni vagy akár csak meg­boly­gat­ni. Mi­nél tá­vo­labb ke­rü­lünk idő­ben az em­lí­tett kor­szak­tól, an­nál tisz­táb­ban lát­ni Ady 1906-os ver­ses­kö­tet­ének és az Ig­no­tus, Osvát Er­nő, Fe­nyő Mik­sa ál­tal szer­kesz­tett Nyu­gat kor­sza­kos je­len­tő­sé­gét. Ám a ma­gyar írók egy ré­szé­nek el­tá­vo­lo­dá­sa a 19. szá­zad má­so­dik fe­lé­nek Gyu­lai Pál ál­tal ébe­ren őr­zött né­pi-nem­ze­ti ká­non­já­tól már év­ti­ze­dek­kel ko­ráb­ban el­kez­dő­dött. In­kább a kis­pró­zá­ban, mint a lí­rá­ban vagy a re­gény­ben, de, ha las­sab­ban és ke­vés­bé ész­re­ve­he­tő­en, ez utób­bi ket­tő­ben is. És a Nyu­gat­nak is vol­tak előz­mé­nyei, fő­ként a szi­go­rú és már az éle­té­ben le­gen­dá­vá lett Osvát Er­nő ko­ráb­bi fo­lyó­irat-kez­de­mé­nye­zé­se, a Fi­gye­lő, min­de­nek­előtt azon­ban a Hét cí­mű fo­lyó­irat. Ma is ma­ra­dék­ta­la­nul egyet le­het ér­te­ni Szerb An­tal meg­ál­la­pí­tá­sá­val, mi­sze­rint: „A pol­gá­ri iro­da­lom tör­té­ne­té­ben ta­lán az el­ső dá­tum 1890, a Hét meg­je­le­né­se. A Hét ké­pes szép­iro­dal­mi he­ti­lap volt, szer­kesz­tő­je Kiss Jó­zsef, kö­zép­sze­rű epi­gon köl­tő, de olyan szer­kesz­tői te­het­ség, akit csak az egy Osvát Er­nő múlt felül. Lap­ja rö­vi­de­sen or­gá­nu­ma lett mind­azok­nak, akik­ben az új pol­gá­ri... --- ### Dusík Anikó: EötvösRegény - Published: 2005-06-21 - Modified: 2016-06-21 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/21/dusik-aniko-eotvosregeny/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2005, 2005/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: dusikaniko A re­gény A re­gény mű­fa­ja az 1830-as évek má­so­dik fe­lé­ben jut je­len­tő­sebb sze­rep­hez a ma­gyar iro­da­lom­ban. Az ad­di­gi el­szi­ge­telt és több­nyi­re vissz­hang­ta­lan pró­bál­ko­zá­sok után, 1836-tól fo­lya­ma­tos­nak te­kint­he­tő je­len­lé­te a ma­gyar iro­da­lom­ban. 1836-ot meg­elő­ző­en a har­min­cas évek el­ső fe­lé­ben két je­len­tős ese­mény irá­nyít­ja kon­cent­rál­tab­ban a ha­zai kö­zön­ség és az iro­dal­mi köz­vé­le­mény fi­gyel­mét a mű­faj­ra. Az egyik Fáy And­rás 1832-ben meg­je­le­nő re­gé­nye, A Bélteky-ház, a má­sik Baj­za Jó­zsef A ro­mán köl­tés­ről cí­mű el­mé­le­ti írá­sa, amely 1833-ban je­le­nik meg a Kri­ti­kai La­pok­ban. Az iga­zi át­tö­rést azon­ban 1836 je­len­ti. Eb­ben az év­ben négy ere­de­ti ma­gyar re­gény je­le­nik meg, s a kö­vet­ke­ző évek a ma­gyar re­gé­ny szám­be­li nö­ve­ke­dé­sét, a mű­faj el­ső nép­sze­rű, is­mert és el­is­mert szer­ző­jé­nek „meg­szü­le­té­sét” hoz­zák. Az „át­tö­rés” évé­nek leg­je­len­tő­sebb, legidőtállóbb re­gé­nyét, az Abafit író Jó­si­ka Mik­lós a kor ün­ne­pelt ro­mán-író­ja lesz. Ol­va­sott­sá­gát, nép­sze­rű­ség­ét és el­is­mert­sé­gét tö­ret­le­nül őr­zi 1848/49-ig, an­nak el­le­né­re, hogy a kez­de­ti évek­ben meg­je­lent re­gé­nyei szín­vo­na­lát a negy­ve­nes évek­ben már nem tud­ja meg­ha­lad­ni (né­ha el­ér­ni sem). A mű­faj szem­pont­já­ból a negy­ve­nes évek je­len­tős ese­mé­nye­i­nek szá­mí­ta­nak Eöt­vös Jó­zsef re­gé­nyei, me­lyek a cél­ra­tö­rő, sab­lo­nos, egy­re fel­szí­ne­sebb Jó­si­ka-mű­vek­kel szem­ben a mű­faj ös­­sze­tett­sé­gé­re, gon­do­la­ti tar­tal­ma­kat meg­je­le­ní­tő sze­re­pé­nek fon­tos­sá­gá­ra fi­gyel­mez­tet­nek. Eöt­vös szá­má­ra a tör­té­net me­sé­je csak ke­ret, egy olyan te­rep, amely a vi­lág és az én kér­dé­se­i­nek, konf­lik­tu­sa­i­nak, le­het­sé­ges sze­re­pe­i­nek be­mu­ta­tá­sá­ra szol­gál. Jó­si­ka és Eöt­vös re­gé­nyei ugyan­ak­kor egy­for­ma in­ten­zi­tás­sal figyelemztetnek a pró­za­nyelv nor­ma­te­rem­tő min­tá­já­nak hi­á­nyá­ra. Jó­si­ka re­gé­nye­it az el­ső­sor­ban a sza­vak szint­jén ér­zé­kel­he­tő ke­re­sett­ség te­szi za­va­ró­vá. Eöt­vös ol­va­sói a kör­mon­dat­ok ten­ge­ré­ben ful­do­kol­nak. Mind­két író szö­ve­gei a pró­za­nyel­vi nor­mák ki­a­la­ku­lat­lan­sá­gát jel­zik. Az eöt­vö­si pró­za lí­ra­i­sá­ga, képisége azon­ban... --- ### Garaj Lajos: Az ember tragédiája a cseh és a szlovák színpadon - Published: 2005-06-21 - Modified: 2016-06-21 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/21/garaj-lajos-az-ember-tragediaja-a-cseh-es-a-szlovak-szinpadon/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2005, 2005/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: grendellajos Az em­ber tra­gé­di­á­já­nak könyv­tár­nyi iro­dal­ma van, hi­szen min­dig ké­pes új­sze­rű­en hat­ni, újabb és újabb gon­do­la­to­kat éb­resz­te­ni az ol­va­só­ban, a né­ző­ben. Mind­ezt mesz­­sze­me­nő­en bi­zo­nyít­ják a kö­rü­löt­te dú­ló nagy esz­me­fut­ta­tás­ok és vi­ták, ame­lyek meg­pró­bál­ták meg­ha­tá­roz­ni a Tra­gé­dia he­lyét a ma­gyar és a vi­lág­iro­da­lom­ban. Dol­go­za­tunk­nak nem az a cél­ja, hogy az ilyen jel­le­gű szak­iro­dal­mat sza­po­rít­sa. Csak ak­kor té­rünk ki a mű­vel kap­cso­la­tos szak­iro­da­lom­ra, ha az a Tra­gé­dia szín­pa­di pá­lya­fu­tá­sát is érin­ti. Egyet­ért­he­tünk ugyan­is He­ve­si Sán­dor­ral, aki a kö­vet­ke­ző­ket mond­ta a Tra­gé­di­á­ról: „Ilyen mű­nek nin­csen so­ha vég­le­ges előadása... Ma­dách köl­te­mé­nye bib­li­á­ja a Nem­ze­ti Szín­ház­nak, me­lyet örök­ké for­gat, amely­ből min­dig ta­nul, ame­lyet so­ha­sem fog tel­je­sen kitanulni. ”1 Az utób­bi idő­ben mint­ha meg­rit­kul­tak vol­na Ma­dá­c­hot és a Tra­gé­di­át öve­ző esz­me­fut­ta­tás­ok, ta­nul­má­nyok, mo­nog­rá­fi­ák. And­rás Lász­ló mű­vét azon­ban még­is meg kell említenünk. 2 Fel­me­rül­het s a könyv kap­csán fel is me­rült a kér­dés: a ha­tal­mas Ma­dách-iro­da­lom is­me­re­té­ben van még egy­ál­ta­lán Ma­dách-rej­tély? And­rás Lász­ló több lé­nye­ges kér­dés­ben el­mé­lyí­ti ed­di­gi is­me­re­te­in­ket, meg­vi­lá­gít­ja a ho­má­lyos­nak hitt vagy el­ho­má­lyo­sí­tott né­ze­te­ket Ma­dách­ról és a Tra­gé­di­á­ról. Ha azon­ban igaz­nak vél­jük He­ve­si Sán­dor imént idé­zett gon­do­la­ta­it, s fel­idéz­zük Kán­tor La­jos lé­nye­ges kér­dé­se­ket érin­tő kismonográfiájának3 ve­zér­gon­do­la­tát, amely sze­rint a Tra­gé­dia esz­mei, mű­vé­szi, for­mai ér­tel­me­zé­se kö­rül dí­vó vi­ták je­len­tő­sen be­fo­lyá­sol­ták a Tra­gé­dia szín­pa­di vál­to­za­ta­it, ak­kor a fel­tett kér­dés­re He­ve­si Sán­dor gon­do­la­ta­i­val egyet­ért­ve fe­lel­he­tünk: van és lesz Ma­dách-rej­tély, „ame­lyet so­ha­sem fo­gunk tel­je­sen ki­ta­nul­ni”, ám min­dig gaz­da­god­ni fo­gunk ál­ta­la. A Tra­gé­dia szín­pa­di pá­lya­fu­tá­sa Paulay Ede ne­vé­hez fű­ző­dik. A Nem­ze­ti Szín­ház egy­ko­ri igaz­ga­tó­ja és ren­de­ző­je 1883-ban vit­te szín­re a da­ra­bot. Da­col­nia kel­lett az el­len­té­tes né­ze­tek­kel, elő­í­té­le­tek­kel (könyv­drá­ma nem al­kal­mas szín­pa­di... --- ### Mészáros András: A bűn és a bűnhődés motívuma a Don Juan-művekben - Published: 2005-06-21 - Modified: 2016-06-21 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/21/meszaros-andras-a-bun-es-a-bunhodes-motivuma-a-don-juan-muvekben/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2005, 2005/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: meszarosandras Don Juan iro­dal­mi alak­ja ugyan mé­lyen a kö­zép­ko­ri Spa­nyol­or­szág tör­té­nel­mé­ben gyö­ke­re­zik, de Don Juan mint iro­dal­mi ar­che­tí­pus a modernitáshoz kö­tő­dik. Még an­nak el­le­né­re is, hogy a klas­­szi­kus Don Juan csak tár­sa­dal­mi ki­vált­sá­gai ré­vén le­het az, aki: a burlador, a csá­bí­tó. Va­gyis ha nem tar­to­zott vol­na az „érint­he­tet­le­nek” kö­zé, és ha a spa­nyol nőt nem a há­zas­ság szent in­téz­mé­nye iránt ér­zett bor­zon­ga­tó áhí­ta­ta ve­tet­te vol­na Don Juan kar­ja­i­ba, ak­kor ta­lán a mí­tosz sem ala­kult vol­na ki. Ha­bár, ki tud­ja, hi­szen az ab­szo­lú­tum el­ér­he­tő­sé­gé­nek vá­gya még az új­ko­ri fi­lo­zó­fia nagy kí­sér­le­te­i­nek mé­lyén is ott rej­tő­zik. Majd csak a 18. és 19. szá­zad for­du­ló­ján jön el Kant, aki fi­gyel­mez­tet a ta­pasz­ta­la­ti­ság és a szubsztanciális va­ló­ság kö­zöt­ti ha­tár át­jár­ha­tat­lan­sá­gá­ra. Ad­dig azon­ban még na­gyon so­kan hi­szik azt, hogy az em­be­ri élet egyet­len nagy ér­tel­me az, hogy az abszolútumot cé­loz­zuk meg. Ha vé­gig­te­kin­tünk az új­ko­ri iro­da­lom klas­­szi­kus alak­ja­in, ak­kor min­de­nütt eb­be a vágy­álom­ba üt­kö­zünk. Fa­ust az ab­szo­lút tu­dást ke­re­si, Ro­bin­son a tö­ké­le­te­sen szer­ve­zett tár­sa­dal­mat akar­ja meg­for­mál­ni, Don Qui­jo­te (és bi­zo­nyos ér­te­lem­ben Ham­let is) a lét­bi­zony­ta­lan­sá­got sem­mi­be ve­vő transz­cen­den­ci­á­ba ka­pasz­ko­dik, Don Juan pe­dig a ka­land moz­ga­tó ru­gó­ját, az el­ér­he­tet­len Nő-t ke­re­si. A mo­dern Don Juan tra­gé­di­á­ja – ve­lük szem­ben – ta­lán ab­ban rej­lik, hogy ak­kor kez­di ke­res­ni ezt az ab­szo­lút nőt, ami­kor a fi­lo­zó­fia ré­vén ki­de­rül, hogy a vé­ges és a vég­te­len re­mény­te­le­nül el­sza­kadt egy­más­tól. Ami­kor be­bi­zo­nyo­so­dik, hogy az is­mé­tel­he­tő­ség csak a va­ló­ság­tól el­vál­va, egy „vég­te­len re­zig­ná­ció” (Kierkegaard) se­gít­sé­gé­vel esz­kö­zöl­he­tő ki, va­gyis hogy az ab­szur­di­tás hor­doz­za azt. Ami­kor két­ség­te­len­né vá­lik, hogy a ta­pasz­ta­la­ti­ság­ban van min­den­faj­ta és­­sze­rű gya­kor­lat... --- ### Csehy Zoltán: Enea Silvio Piccolomini, a szerelem költője - Published: 2005-06-21 - Modified: 2016-06-21 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/21/csehy-zoltan-enea-silvio-piccolomini-a-szerelem-koltoje/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2005, 2005/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: csehyzoltan Az olyan tu­da­to­san meg­kom­po­nált kö­te­te­ket, vers­cik­lu­so­kat, me­lyek köz­pon­ti te­ma­ti­kus ele­me a sze­re­lem, il­let­ve a sze­re­lem for­rá­sa­ként és cél­ja­ként meg­je­lölt (köz­pon­ti) nő­alak, jog­gal ne­vez­he­tünk sze­rel­mi de­di­ká­ci­ós jel­le­gű gyűj­te­mé­nyek­nek. Ez az an­tik elé­gia­köl­té­szet ál­tal ka­no­ni­zált (Ovi­di­us, Tibullus, Propertius), de már ko­ráb­ban is lé­te­ző (Catullus) kö­tet­for­má­ló elv szá­mos kom­po­zí­ci­ós elem és to­posz össz­já­té­ka kö­vet­kez­té­ben ki­kris­tá­lyo­so­dó mo­dellt ho­zott lét­re, mely a neo­la­tin köl­té­sze­tet lé­nye­gi­leg a qu­att­ro­cen­to kor­sza­ká­tól kez­dő­dő­en a sze­rel­mi-ero­ti­kus po­é­zis te­rén szin­te mind­vé­gig ural­ta. E kö­tet­tí­pus egy sa­já­tos, ala­po­zó vál­to­za­ta Enea Silvio Piccolomini Cinthia cí­mű munkája. 1 A kö­tet propertiusi jel­le­gé­re a szak­iro­da­lom már több­ször is fel­hív­ta a figyelmet,2 az imi­tá­ci­ós bá­zis­ként ke­zelt an­tik mo­del­lel va­ló kap­cso­la­tát a szö­ve­gek pri­mer ro­kon­sá­gi szint­jén már lé­nye­gé­ben fel­tér­ké­pez­ték. Ami­vel azon­ban ezek az egyéb­ként ki­vá­ló ta­nul­má­nyok adó­sak ma­rad­tak, az egy­részt a kom­po­zí­ci­ós-kö­tet­ti­po­ló­gi­ai me­cha­niz­mu­sok föl­tá­rá­sa, más­részt az intertextuális szö­veg­szer­ve­ző­dé­sek vizs­gá­la­ta, har­mad­részt pe­dig mind­ed­dig nem tár­gyal­ták a kö­tet Cinthia-versei és egyéb, nem Cinthiához írt, az elé­gi­kus di­men­zi­ó­tól nagy­ban kü­lön­bö­ző ver­se­i­nek vi­szony­rend­sze­rét. Ha úgy­ne­ve­zett sze­rel­mi de­di­ká­ci­ós vers­kö­tet­ként ol­vas­suk a Cinthiát, el­ső­sor­ban nem­csak a szö­veg­sze­rű Propertius-megfeleltetésekre ér­de­mes kon­cent­rál­ni, ha­nem olyan stig­mák fel­ku­ta­tá­sá­ra, me­lyek ön­kén­te­le­nül is ki­üt­köz­nek a szö­veg testén. 3 Az elé­gi­kus kö­tet­szer­ve­ző­dés egyik alap­vo­ná­sa egy fo­lya­ma­tos, szubsz­ti­tú­ci­ós já­ték­sé­ma, mát­rix re­to­ri­kai ke­re­te­i­nek ki­mun­ká­lá­sa az imá­dott nő kap­csán. Ér­de­mes meg­vizs­gál­ni te­hát a Cinthia cí­mű kö­tet nyi­tó­ver­sét. Az el­ső szó ma­ga a cím­adó név: Cinthia. E propertiusi intertextus nem­csak vis­­sza­csa­to­lást kí­ván a ró­mai elé­gi­kus ha­gyo­mány­hoz, ha­nem mint­egy es­­szen­ci­á­li­san fölül is ír­ja azt. Cinthia egy­szer­re a kö­tet tár­gya és ih­le­tő­je, tő­le ered mind az in­ven­ció, mind az elocutio („tu facis ingenium, tu facis eloquium”),... --- ### Misad Katalin: A szaknyelvi regiszterek fejlesztésének szemantikai és pragmatikai összefüggései szlovákiai magyar viszonylatban - Published: 2005-06-21 - Modified: 2016-06-21 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/21/misad-katalin-a-szaknyelvi-regiszterek-fejlesztesenek-szemantikai-es-pragmatikai-osszefuggesei-szlovakiai-magyar-viszonylatban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2005, 2005/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: misadkatalin A szak­nyel­vi re­gisz­te­rek fej­lesz­té­sé­re irá­nyu­ló fel­ada­tok szám­ba­vé­te­le és a meg­ol­dá­si le­he­tő­sé­gek fel­vá­zo­lá­sa a ma­gyar nyelv szlo­vá­ki­ai vál­to­za­ta­it il­le­tő­en csak az utób­bi évek­ben in­dult meg. Bár 1967-ben a cseh­szlo­vá­ki­ai ma­gya­rok kul­tu­rá­lis szer­ve­ze­te, a Cse­ma­dok mel­lett ala­kult egy nyel­vi szak­bi­zott­ság, mely­nek ke­re­té­n belül mű­kö­dött egy ter­mi­no­ló­gi­ai cso­port is, a fel­ada­tok meg­va­ló­sí­tá­sá­hoz nem volt elég szak­em­ber (lásd Ja­kab 1976, 154–156). A het­ve­nes évek ele­jén Deme Lász­ló – aki a Comenius Egye­tem Ma­gyar Nyelv és Iro­da­lom Tan­szék­ének ven­dég­ta­ná­ra­ként öt évig tar­tóz­ko­dott Po­zsony­ban – hív­ta fel a fi­gyel­met ar­ra, hogy Szlo­vá­ki­á­ban leg­in­kább a szak­mai és a tár­sa­dal­mi-ál­lam­igaz­ga­tá­si vo­nat­ko­zá­sú nyel­vi ré­te­gek­ben adód­nak nyelv­hasz­ná­la­ti prob­lé­mák (Deme 1970, 101). Ja­kab Ist­ván a kas­sai Ka­zin­czy Na­po­kon el­hang­zott elő­adá­sá­ban vá­la­szolt a fel­ve­tett prob­lé­má­ra: „Hang­sú­lyoz­nunk kell, hogy ép­pen a ter­mi­no­ló­gi­ai kér­dé­sek tisz­tá­zá­sa je­len­ti nyelv­mű­ve­lé­sünk szá­má­ra a leg­több ne­héz­sé­get, s bár­men­­nyi­re sür­gős len­ne is ez a mun­ka, nem­igen akad rá je­lent­ke­ző, mert a szlo­vák szak­ki­fe­je­zé­sek meg­fe­le­lő­i­nek fel­ku­ta­tá­sá­hoz a ma­gyar szak­szó­kész­le­tek ala­pos és ös­­sze­ve­tő ta­nul­má­nyo­zá­sá­ra, te­hát nagy kö­rül­te­kin­tés­sel vég­zett mun­ká­ra len­ne szük­ség” (Ja­kab 1976, 170). A cseh­szlo­vá­ki­ai nyelv­mű­ve­lés el­ve­it tö­mö­ren meg­fo­gal­ma­zó 1973-as prog­ram­rend­ben azon­ban már meg­ta­lál­ha­tó a kö­vet­ke­ző té­tel is: „... (a cseh­szlo­vá­ki­ai ma­gyar nyelv­mű­ve­lés­nek) szün­te­le­nül vizs­gál­nia kell a ma­gyar nyelv cseh­szlo­vá­ki­ai hasz­ná­la­tá­nak ál­la­po­tát, s az ar­ra il­le­té­ke­sek be­vo­ná­sá­val se­gí­te­nie kell a le­ma­ra­dást mu­ta­tó bel­ső nyelv­tí­pus, stí­lus­szint, stí­lus­ré­teg vagy cso­port­nyel­vi szó­kész­let fej­lesz­té­sét” (Ja­kab 1976, 166). Az el­múlt ne­gyed­szá­zad alatt azon­ban a ter­mi­no­ló­gia ügyé­ben nem sok min­den tör­tént: az egy­ko­ri nyel­vi szak­bi­zott­ság he­lyé­be lé­pő Cseh­szlo­vá­ki­ai, il­let­ve ké­sőbb Szlo­vá­ki­ai Ma­gya­rok Anya­nyel­vi Tár­sa­sá­gá­nak ter­mi­no­ló­gi­ai cso­port­ja ugyan ma­gá­ra vál­lal­ta az ez­zel kap­cso­la­tos fel­ada­to­kat, sőt vég­zett bi­zo­nyos szó­tár­szer­kesz­té­si... --- ### Szabómihály Gizella: Nyelvművelés – nyelvtervezés – nyelvi menedzselés - Published: 2005-06-21 - Modified: 2016-06-21 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/21/szabomihaly-gizella-nyelvmuveles-nyelvtervezes-nyelvi-menedzseles/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2005, 2005/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: szabomihalygizella A cím­ben em­lí­tett nyelv­mű­ve­lés és nyelv­ter­ve­zés (vagy nyel­vi ter­ve­zés) fo­gal­mak mind­an­­nyi­unk szá­má­ra is­mer­tek, az utób­bi év­ti­zed­ben szá­mos ta­nul­mány ele­mez­te a ket­tő kö­zöt­ti kap­cso­la­tot is (leg­utóbb pl. Sán­dor 2003), új fo­ga­lom vi­szont a nyel­vi me­ne­dzse­lés, amely a nor­má­tól el­té­rő nyel­vi ele­me­ket az előb­bi­e­ké­től el­té­rő szem­szög­ből kö­ze­lí­ti meg. A to­váb­bi­ak­ban az aláb­bi há­rom kér­dés­re ke­re­sem a vá­laszt: a) Az em­lí­tett két, már meg­gyö­ke­re­se­dett fo­ga­lom mel­lett nem len­ne-e cél­sze­rű egy har­ma­di­kat, a cím­ben em­lí­tett nyel­vi me­ne­dzse­lés fo­gal­mat is be­ve­zet­ni? b) Mi le­gyen a nyel­vi me­ne­dzse­lés vi­szo­nya a nyelv­mű­ve­lés­hez és a nyelv­ter­ve­zés­hez? c) Át­ve­gyük-e az an­gol ere­de­tű ki­fe­je­zést, vagy ke­res­sünk „ma­gya­ro­sabb” ne­vet? A nyel­vi me­ne­dzse­lés ki­fe­je­zést 1987-ben B. Jernudd és J. Neustupný hasz­nál­ta elő­ször (an­go­lul language management for­má­ban), még­pe­dig a B. Jernudd ál­tal ki­dol­go­zott nyel­vi kor­rek­ció el­mé­le­té­vel kap­cso­la­to­san (Jernudd–Neustupný 1987; Neustupný 2002, 429). 2 Az el­mé­le­tet ké­sőbb J. Neustupný több ta­nul­má­nyá­ban is ki­fej­tet­te, majd a szláv nyel­vek szem­pont­já­ból ár­nyal­ta mun­ka­tár­sa, J. Nekvapil (2000, 2003a, 2003b, lásd még Nekvapil–Neustupný 2003). Neustupný egyik vo­nat­ko­zó ta­nul­má­nyá­ban (2002) a szociolingvisztikán be­lül négy fő irány­za­tot kü­lön­böz­tet meg, ezek: 1. a nyelv és tár­sa­da­lom vi­szo­nyát vizs­gá­ló szociolingvisztika (B. Bern­stein, E. Haugen, U. Weinreich, J. Fishman), va­la­mint ide tar­to­zik sze­rin­te a dis­kur­zus­elem­zés és a nyelvkörnyezettan is; 2. va­ri­á­ció­el­mé­let (J. Gumperz, Ch. Ferguson, W. Labov); 3. a kom­mu­ni­ká­ció nyel­ven kí­vü­li kom­po­nen­se­it vizs­gá­ló szociolingvisztika (D. Hymes); 4. a nyel­vi prob­lé­mák meg­ol­dá­sá­ra fó­ku­szá­ló szocio­lingvisztika. J. Neustupný sze­rint a szociolingvisztikának ez a ne­gye­dik irány­za­ta az, amely ma a nyel­vi me­ne­dzse­lés el­mé­le­te ál­tal le­fe­dett te­rü­let­tel azo­nos. A nyel­vi me­ne­dzse­lés a múlt szá­zad hat­va­nas éve­i­ben fej­lő­dés­nek in­dult... --- ### Lanstyák István: A nyelvi tévhitekről – röviden - Published: 2005-06-21 - Modified: 2016-06-21 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/21/lanstyak-istvan-a-nyelvi-tevhitekrol-roviden/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2005, 2005/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: lanstyakistvan Az I. Al­kal­ma­zott Nyel­vé­sze­ti Műhelytalálkozóra2 ké­szí­tett vi­ta­in­dí­tó elő­adá­som­ban (Lanstyák 2004) a nyel­vi mí­to­szok­kal és a nyel­vi ba­bo­nák­kal fog­lal­koz­tam; ös­­sze­fog­la­ló­an „nyel­vi tév­hi­tek”-nek ne­vez­tem őket. A nyel­vi mí­to­szok kér­dé­sét az ál­ta­lá­ban vett mí­to­szok kér­dé­sé­be ágyaz­va tár­gyal­tam, s ki­tér­tem a té­má­val kap­cso­la­tos mű­szó­hasz­ná­la­ti prob­lé­mák­ra is. Fő cé­lom az volt, hogy elő­se­gít­sem a nyel­vi tév­hi­tek kö­ré­be von­ha­tó je­len­sé­gek meg­vi­ta­tá­sát, a tény­le­ges nyel­vi mí­to­szok és ba­bo­nák föl­is­me­ré­sét és fel­szá­mo­lá­sát. Az elő­adás­nak az is cél­ja volt, hogy hoz­zá­já­rul­jon né­hány konk­rét nyel­vi mí­tosz le­lep­le­zé­sé­hez (ös­­sze­sen 33 nyel­vi mí­toszt mu­tat­tam be rö­vi­den, 10 kü­lön­bö­ző cso­port­ba so­rol­va). Itt a ter­je­del­mi kor­lá­tok mi­att nem tu­dom kö­vet­ni a vi­ta­in­dí­tó fel­épí­té­sét, de át­ve­szek be­lő­le hos­­szabb-rö­vi­debb szö­veg­rész­le­te­ket. Ahogy az em­be­ri élet más te­rü­le­te­in, a nyelv­vel kap­cso­la­to­san is na­gyon sok tév­hit ke­ring a la­i­kus em­be­rek kö­ré­ben. A nyelv sok­ar­cú je­len­ség, egy­szer­re van na­gyon kö­zel min­den em­ber­hez (hi­szen a be­szé­lés és az írás az em­ber sze­mé­lyi­sé­gét a leg­mé­lyeb­ben érin­tő te­vé­keny­sé­gek egyi­ke) és ugyan­ak­kor mér­he­tet­le­nül tá­vol (hi­szen „a nyelv­vel” még sen­ki em­ber­fia nem ta­lál­ko­zott, sem la­i­kus, sem nyel­vész, s nem­csak „a nyelv­hez” nem volt még so­ha sen­ki­nek sze­ren­csé­je, de még „a ma­gyar nyelv­hez” vagy bár­mely más nyelv­hez sem). Mind­ket­tő – „a nyelv” kö­zel­sé­ge épp­úgy, mint meg­kö­ze­lít­he­tet­len­sé­ge – ma­gya­rá­za­tul szol­gál ah­hoz, hogy az em­be­ri tár­sa­dal­mak te­le van­nak tév­kép­ze­tek­kel ar­ra néz­ve, hogy mi­lyen a nyelv, ho­gyan mű­kö­dik, mi­lyen (kel­le­ne le­gyen) a he­lyes nyelv­hasz­ná­lat stb. E hi­e­del­mek egy ré­sze an­­nyi­ra szer­ve­sen be­ágya­zó­dik az adott kö­zös­ség kul­tú­rá­já­ba (vö. Bauer–Trudgill 1998, XVI), hogy meg­kér­dő­je­le­zé­sük szin­te az adott kö­zös­ség lét­alap­já­nak két­ség­be­vo­ná­sa­ként ér­tel­me­ző­dik. Más ré­szük nem en­­nyi­re fon­tos ugyan, még­is be­fo­lyá­sol­ja az em­be­rek... --- ### Sima Ferenc: A magyar magánhangzó-harmónia jellemzéséhez - Published: 2005-06-17 - Modified: 2016-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/17/sima-ferenc-a-magyar-maganhangzo-harmonia-jellemzesehez/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2005, 2005/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: simaferenc A ma­gán­hang­zó-har­mó­nia az agg­lu­ti­ná­ció után a ma­gyar nyelv leg­fon­to­sabb jel­leg­adó­ja. E leg­fon­to­sabb jel­leg­adó vo­ná­sok sor­rend­je ab­ból a kö­rül­mény­ből kö­vet­ke­zik, hogy a ma­gán­hang­zó-har­mó­nia egyik sa­já­tos meg­nyil­vá­nu­lá­sa, a ma­gán­hang­zó-il­lesz­ke­dés épp az agg­lu­ti­ná­ció bá­zi­sán nyil­vá­nul meg: az ala­ki­lag és je­len­tés­ta­ni­lag nem­egy eset­ben elég­gé önál­ló mor­fé­má­kat a szó­tő­höz il­lesz­ti, kö­ti. Az agg­lu­ti­ná­ció sor­ren­di el­sőbb­sé­gét a ma­gán­hang­zó-har­mó­nia előtt az biz­to­sít­ja, hogy a ro­kon nyel­vek ös­­szes­sé­gé­ben is az agg­lu­ti­ná­ció a hi­ány­ta­la­nul meg­le­vő kö­zös vo­nás. Ez­zel szem­ben a ma­gán­hang­zó-har­mó­nia, no­ha föl­te­he­tő­en meg­volt már az alap­nyelv­ben (vö. Haj­dú 1962, 160; uő 1966, 54; Décsy 1965, 157; né­mi­leg más­képp Bárczi 1958, 102–103), je­len­leg né­hány urá­li nyelv­ből tel­je­sen hi­ány­zik, egyik-má­sik nyelv­ben csak rész­ben van meg – va­la­me­lyik nyelv­já­rá­sá­ban – vagy pe­dig csak bi­zo­nyos nyo­mok en­ged­nek kö­vet­kez­tet­ni az egy­ko­ri meg­lét­re; eb­ből ki­fo­lyó­lag te­hát a ma­gán­hang­zó-har­mó­nia nem min­den ro­kon nyelv­nek egyik alap­ve­tő fon­tos­sá­gú vo­ná­sa. Tel­je­sen hi­ány­zik a lapp­ban és az iro­dal­mi észt­ben, to­váb­bá csak nyo­mok­ban van meg a per­mi nyel­vek­ben – a zür­jén­ben és a vot­ják­ban –, vi­szont meg­van a finn­ben, a mord­vin­ban, a cse­re­misz­ben és a ma­gyar nyelv leg­kö­ze­leb­bi ro­ko­nai – a vo­gul és az oszt­ják – né­hány nyelv­já­rá­sá­ban, hogy csak a főbb ro­kon nyel­ve­ket em­lít­sük. Azon­ban mind­amel­lett, hogy az agg­lu­ti­ná­ció a ma­gyar­nak és a töb­bi ro­kon nyelv­nek el­sőd­le­ges szer­ke­ze­ti vo­ná­sa és va­la­men­­nyi ro­kon nyelv­nek a sa­ját­ja, a ma­gán­hang­zó-har­mó­nia pe­dig nem, épp a ma­gán­hang­zó-har­mó­nia az a szem­be­tű­nő vo­nás, amel­­lyel a ma­gyar nyelv szer­ke­ze­te el­üt a kör­nye­ző nyel­vek szer­ke­ze­té­től. Az agg­lu­ti­ná­ció ti. más, túl­súly­ban le­vő szer­ke­ze­ti sa­já­tos­sá­gok mel­lett je­len­tős mér­ték­ben meg­van a kör­nye­ző nyel­vek­ben is, és ezek fe­lől néz­ve az agg­lu­ti­ná­ció a... --- ### Jakab István: A jelzős szerkezetek összevonásának törvényszerűségei és szerepük az értelmező és az értelmezett szószerkezeti viszonyának tisztázásában - Published: 2005-06-17 - Modified: 2016-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/17/jakab-istvan-a-jelzos-szerkezetek-osszevonasanak-torvenyszerusegei-es-szerepuk-az-ertelmezo-es-az-ertelmezett-szoszerkezeti-viszonyanak-tisztazasaban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2005, 2005/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: jakabistvan E ta­nul­mány­ban két, te­ma­ti­ka­i­lag ös­­sze­füg­gő dol­go­za­tom tar­tal­má­nak lé­nye­gét tá­rom az ol­va­sók elé. Az el­ső­ben ma­gát az ös­­sze­vo­nás je­len­sé­gét írom le komp­lex for­má­ban: a tan­köny­vek­ben szét­szór­tan elő­for­du­ló rész­je­len­sé­gek­ről ki­mu­tat­va, hogy azok egy egy­sé­ges je­len­ség szét­szab­dalt ré­szei, il­let­ve azt, mi­lyen tör­vény­sze­rű­sé­gek ha­tá­sá­ra és mi­kép­pen megy vég­be az egyes jel­zős­szer­ke­zet-faj­ták re­duk­ci­ó­ja. A dol­go­za­tot a Ma­gyar Nyelv­őr­ben va­ló meg­je­le­né­se (1972) után egyet­ér­tés­sel fo­gad­ták a nyel­vé­szek. Már en­nek az írá­som­nak a meg­je­le­né­se­kor lát­tam, hogy az ös­­sze­vo­nás tör­vény­sze­rű­sé­ge­i­nek al­kal­ma­zá­sa hoz­zá­se­gít ben­nün­ket az ér­tel­me­zett és az ér­tel­me­ző szó­szer­ke­ze­ti vi­szo­nyá­nak a meg­ha­tá­ro­zá­sá­hoz is. Né­hány nyel­vész ezt a vi­szonyt mel­lé­ren­de­lő­nek tar­tot­ta, jól­le­het kel­lő­kép­pen nem tud­ta bi­zo­nyí­ta­ni, a nagy több­ség el­len­ben alá­ren­de­lést fel­té­te­le­zett kö­zöt­tük: ez a fel­fo­gás szá­mí­tott ha­gyo­má­nyos­nak, s ezt tá­mo­gat­ta Kár­oly Sán­dor­nak Az ér­tel­me­ző és az ér­tel­me­zői mon­dat a ma­gyar­ban cí­mű mun­ká­ja is. Vizs­gá­la­ta­im ered­mé­nyei le­he­tő­vé tet­ték, hogy ki­áll­jak a mel­lé­ren­de­lő fel­fo­gás mel­lett, s bi­zo­nyít­sam an­nak he­lyes­sé­gét. Ez a fel­fo­gás ter­mé­sze­tes ma­gya­rá­za­tot ad az alá­ren­de­lő fel­fo­gás ál­tal tá­masz­tott min­den ké­tely­re, prob­lé­má­ra. Dol­go­za­tom meg­je­le­né­se­kor (1977-ben) so­kan fe­jez­ték ki egyet­ér­té­sü­ket bi­zo­nyí­tá­sa­im­mal. Kár­oly Sán­dor – ta­lán ez az ő szem­pont­já­ból ért­he­tő is – nem volt ezek kö­zött. In­kább tá­ma­dó, mint kri­ti­kus hang­vé­te­lű cikk­ben re­a­gált írá­som­ra a Nyr. 1978/1. szá­má­ban kö­zölt Va­ló­ban mel­lé­ren­de­lés az ér­tel­me­ző? cí­mű cik­ké­ben. Mi­vel ko­moly el­len­ér­vei nem vol­tak, vá­la­szo­mat egy rö­vid (fél)cikkben hoz­tam tu­do­má­sá­ra a Nyr. 1978/3. szá­má­ban Igen, az ér­tel­me­ző mel­lé­ren­de­lés cím­mel. (A kér­dés iránt ér­dek­lő­dők­nek aján­lom e két cikk el­ol­va­sá­sát is. ) Több egye­te­men és fő­is­ko­lán ok­tat­ják mel­lé­ren­de­lő­ként a két tag vi­szo­nyát, de – saj­nos – a kö­zép- és ál­ta­lá­nos is­ko­lák­ban alá­ren­de­lő­ként ke­ze­lik az ér­tel­me­zői szer­ke­zet­ta­go­kat,... --- ### Zeman László: Nyelvtudomány és nyelvoktatás - Published: 2005-06-17 - Modified: 2016-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/17/zeman-laszlo-nyelvtudomany-es-nyelvoktatas/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2005, 2005/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: zemanlaszlo 1. A kér­dés­kör. A dol­gok ál­lá­sát kö­vet­ve meg­ál­la­pít­hat­juk, hogy a 20. szá­zad má­so­dik fe­lé­ben egy­re fo­ko­zó­dott a nyelv irán­ti ér­dek­lő­dés. Új­ból nyil­ván­va­ló­vá lett a nyelv sok­ré­tű­sé­ge, ami­hez iga­zo­dott a vizs­gá­la­ta is. El­von­tabb ma­te­ma­ti­kai-lo­gi­kai fel­fo­gá­sá­ban és az eb­ből kö­vet­ke­ző al­kal­ma­zást te­kint­ve – mint a tu­do­má­nyos és mű­sza­ki ha­la­dás­nak alap­ve­tő tar­to­zé­ka – a sze­mi­o­ti­kai és a ki­ber­ne­ti­kai vizs­gá­ló­dás kö­zép­pont­já­ba ke­rült. A nyelv­tu­do­mányt is át­ha­tó tu­do­mány­kö­zi ku­ta­tá­sok ré­vén sza­ba­to­sab­ban raj­zo­lód­tak ki a ter­mé­sze­tes nyel­vek sa­ját­sá­gai, va­la­mint le­írá­suk kor­sze­rű mó­do­za­tai. A for­má­lis le­írást igény­lő szá­mí­tó­gé­pes kó­do­lás­nak, az in­for­má­ci­ós és do­ku­men­tá­ci­ós nyel­vek­nek meg­te­rem­té­se a ter­mé­sze­tes nyel­vek te­ó­ri­á­já­ra olyan ér­te­lem­ben ha­tott ser­ken­tő­leg, hogy ben­ne is ér­vé­nye­sült a sza­bá­lyok eg­zakt meg­ha­tá­ro­zá­sa. A vál­tást a nyelv­tu­do­mány bel­ső fej­lő­dé­sé­ben a ma­te­ma­ti­kai és a szá­mí­tó­gé­pes nyel­vé­szet ki­ala­ku­lá­sa és tér­nye­ré­se jel­zi. A köz­lés­igé­nyek­nek és az egy­re fo­ko­zó­dó in­for­má­ció­cse­re kö­ve­tel­mé­nye­i­nek meg­fe­le­lő­en e fo­lya­mat a nyelv­ok­ta­tás­ban el­ső­sor­ban az ide­gen nyel­vek di­dak­ti­ká­já­ban je­lent­ke­zett, míg az anya­nyelv ok­ta­tá­sá­nak el­mé­le­te – úgy tű­nik – mint­ha fá­zis­ké­sés­be ke­rült vol­na. Az ál­ta­lá­nos el­vek ugyan vi­szony­lag tisz­tá­zot­tak, a rész­le­te­zés és a tar­tal­mi kér­dé­sek te­kin­te­té­ben azon­ban el­bi­zony­ta­la­no­dást ész­le­lünk. A tan­tárgy­el­mé­le­ti vizs­gá­la­tok­ban egy­be­hang­zó­an ál­la­pít­juk meg, hogy az anya­nyelv ok­ta­tá­sá­nak, a nyel­vi ne­ve­lés­nek a tár­sa­da­lom kö­ve­tel­mé­nye­i­vel és fel­tét­ele­i­vel össz­hang­ban ki kell ala­kí­ta­nia a ta­nu­lók nyel­vi-kom­mu­ni­ka­tív vi­sel­ke­dé­sé­nek, fel­fo­gó és ki­fe­je­ző kész­sé­gé­nek ha­té­kony for­má­it. Amint tud­juk, az anya­nyelv jel­lem­ző­je tel­jes­ségjel­le­ge, s en­nek di­dak­ti­kai ve­tü­le­te, hogy mind­egyik hasz­ná­la­ti mód­ját ta­nít­juk. S csak ter­mé­sze­tes, ha túl­nyo­mó­részt az írott nyelv­vál­to­zat­ra kor­lá­to­zó­dó ha­gyo­má­nyos gya­kor­lat­tal szem­ben a han­gos nyelv, a szó­be­li köz­lés­for­mák ár­nyal­tabb el­sa­já­tít­ta­tá­sá­nak, a be­széd­mű­ve­lés­nek szük­sé­ges­sé­gét han­goz­tat­juk. Az anya­nyelv tel­jes­ség­jel­le­ge nyi­lat­ko­zik meg ab­ban, hogy min­den­ne­mű ok­ta­tás-ne­ve­lés elő­fel­té­te­le és... --- ### A pozsonyi magyar tanszék (Fazekas József) - Published: 2005-06-17 - Modified: 2016-06-17 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/17/a-pozsonyi-magyar-tanszek-fazekas-jozsef/ - Kategóriák: Szemle, Uncategorized @hu - Post Years: 2005, 2005/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: fazekasjozsef A po­zso­nyi Comenius Egye­tem Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ka­rá­nak Ma­gyar Nyelv és Iro­dal­mi Tan­szé­ke min­den bi­zon­­nyal a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság leg­ré­gibb in­téz­mé­nye. A Cseh­szlo­vá­kia meg­ala­ku­lá­sa után ala­pí­tott egye­te­men 1920-ban ma­gyar sze­mi­ná­ri­u­mot hoz­nak lét­re a cseh Vojtech Cvengroš ve­ze­té­sé­vel a Szláv In­té­zet ke­re­té­ben. A ma­gyar sze­mi­ná­ri­um az 1930/1931. aka­dé­mi­ai év­től, Pavol Bujnák egye­te­mi ta­nár­rá tör­tént ki­ne­ve­zé­sé­től önál­ló tan­szék­ként mű­kö­dik (ugyan­csak Bujnák ve­ze­ti a prá­gai Kár­oly Egye­te­men a ma­gyar fi­lo­ló­gi­ai sza­kot 1924-től, do­cens­sé tör­té­nő ki­ne­ve­zé­sé­től). Bujnák a 19. szá­za­di ma­gyar re­gény­ről és a finn­ugor ös­­sze­ha­son­lí­tó nyel­vé­szet­ből hir­det meg elő­adást, ré­gi szö­ve­gek ol­va­sá­sa cím­mel pe­dig sze­mi­ná­ri­u­mot tart. Bujnák ma­gyar tár­gyú mű­vei kö­zül ki­emel­ke­dik a Ján Arany v literatúre slovenskej (Praha, 1928), a Li­te­ra­tú­ra maïar­ská na území ÈSR (Praha, 1933), va­la­mint a Praefixa verbalia v jazykoch ugrofínskych a zvláštì v maïarskom (Praha, 1928) cí­mű. 1933-ban be­kö­vet­ke­zett ha­lá­la után a ma­gyar tan­szék ve­ze­tő­je a vi­lág­hí­rű ori­en­ta­lis­ta, Ján Bakoš, aki a nyel­vé­sze­ti elő­adá­so­kat tart­ja; az iro­dal­mi tár­gya­kat František Janèoviè, a po­zso­nyi ma­gyar ál­la­mi re­ál­gim­ná­zi­um nyu­gal­ma­zott igaz­ga­tó­ja ad­ja elő. 1948–1950 kö­zött meg­bí­zott elő­adó­ként a mo­dern ma­gyar köl­té­szet­ről tart elő­adá­so­kat Emil Boleslav Lukáè köl­tő, a ma­gyar iro­da­lom ki­vá­ló is­me­rő­je és for­dí­tó­ja. 1951-ben az egye­tem újon­nan ala­kult pe­da­gó­gi­ai ka­rán Sas An­dor ve­ze­té­sé­vel ma­gyar tan­szék nyílt, amely – az ad­di­gi­ak­tól el­té­rő­en – ma­gyar nyel­vű kép­zést biz­to­sí­tott. 1959-ben a pe­da­gó­gi­ai kar Nyitrára köl­tö­zik, a ma­gyar tan­szék a böl­csész­kar­hoz ke­rül, egye­sül az ott mű­kö­dő s im­már ma­gyar nyel­ven ok­ta­tó ma­gyar sze­mi­ná­ri­um­mal, és Sas An­dor ve­ze­té­sé­vel önál­ló­so­dik. Az­óta a tan­szék a kar egyik tan­szé­ke­ként mű­kö­dik. A ma­gyar tan­szék (és előd­je: a ma­gyar sze­mi­ná­ri­um) ok­ta­tás­tör­té­ne­té­nek fel­dol­go­zá­sa mind­má­ig vá­rat... --- ### Impresszum 2005/4 - Published: 2005-06-17 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/17/impresszum-20054/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2005, 2005/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t VII. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tartalom A pozsonyi magyar tanszék (Fazekas József) Tanulmányok ZEMAN LÁSZLÓ: Nyelvtudomány és nyelvoktatás JAKAB ISTVÁN: A jelzős szerkezetek összevonásának törvényszerűségei és szerepük az értelmező és az értelmezett szószerkezeti viszonyának tisztázásában SIMA FERENC: A magyar magánhangzó-harmónia jellemzéséhez LANSTYÁK ISTVÁN: A nyelvi tévhitekről - röviden SZABÓMIHÁLY GIZELLA: Nyelvművelés - nyelvtervezés - nyelvi menedzselés MISAD KATALIN: A szaknyelvi regiszterek fejlesztésének szemantikai és pragmatikai összefüggései szlovákiai magyar viszonylatban CSEHY ZOLTÁN: Enea Silvio Piccolomini, a szerelem költője MÉSZÁROS ANDRÁS: A bűn és bűnhődés motívuma a Don Juan-művekben GARAJ LAJOS: Az ember tragédiája a cseh és a szlovák színpadon DUSÍK ANIKÓ: EötvösRegény GRENDEL LAJOS: A modernizmus kezdetei a magyar prózában HIZSNYAI TÓTH ILDIKÓ: Egy isteni jó színjáték a glogovai hegyen. "Mistico viaggio" a Szent Péter esernyőjében TURCZEL LAJOS: Hagyományszemléletünk változásai 1919-1938 között HUSHEGYI GÁBOR: Brogyányi Kálmán - a művészet, a nép, a nemzet és a politika  szolgálatában. 100 éve született a két világháború közötti korszak vitatott csehszlovákiai nmagyar személyisége JAROSLAVA PAŠIAKOVÁ: Utópia és valóság Karel Čapek és Karinthy Frigyes életművében CSANDA SÁNDOR: Ethey Gyula helytörténet-írói tudományos munkássága FÓNOD ZOLTÁN: Tőzsér Árpád indulása és első költői korszaka ZALABAI ZSIGMOND: Küzdelem a kisprózával TŐZSÉR ÁRPÁD: Bejáratok. Olvasáspróba Várady Szabolcs A rejtett kijárat című könyvéhez Műhely Hagyomány és kontextus. Beszélgetés Mészáros... --- ### Tóth Endre: A csehszlovák diplomácia és Habsburg Károlyelső restaurációs kísérlete Magyarországon (1921. március 26-április 5.) (2. rész) - Published: 2005-06-16 - Modified: 2016-06-11 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/16/toth-endre-a-csehszlovak-diplomacia-es-habsburg-karolyelso-restauracios-kiserlete-magyarorszagon-1921-marcius-26-aprilis-5-2-resz/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2005, 2005/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: tothendre Csehszlovákia határozott Habsburg-ellenes álláspontja nem enyhült a magyar nem-zetgyűlés április 1-jei, soron kívüli ülését követően sem, amelyen pedig a testületegyértelműen Habsburg-ellenes álláspontra helyezkedett. A magyar parlament,melynek ülése a csehszlovák küldött beszámolója szerint „érzelmekkel telítve, deméltósággal folyt",61 a kisgazdák kezdeményezésére jogaiban megerősítette Horthytmint az ország kormányzóját, és egyúttal utasította a kormányt, hogy „szorítson visz-sza ezen jogállás megsértésére tett mindenféle kísérletet".62 Emellett a magyar par-lament, ismét a kisgazdák, a kormányon belüli hagyományosan Habsburg-ellenespárt kezdeményezésére a magyar nép köszönetét tolmácsolta Horthynak „Károllyalszembeni határozott és alkotmányos fellépéséért",63 a javaslat elfogadását pedig aparlament „hangos ovációval" fogadta. Endre Tóth 94(437)"1921" the first restoration efforts of the czechoslovak diplomacy and 94(4-191. 2)" 19" Charles Habsburg in Hungary (26th March 1921 - 5th April) (2. part) 94(439)"1921" 327(437:439)"1921" Middle-Europe after the First World War, Habsburg-restoration, the king issue, Little Antant, diplomaticrelations, foreign representation, internál crisis Csehszlovákia határozott Habsburg-ellenes álláspontja nem enyhült a magyar nem-zetgyűlés április 1-jei, soron kívüli ülését követően sem, amelyen pedig a testületegyértelműen Habsburg-ellenes álláspontra helyezkedett. A magyar parlament,melynek ülése a csehszlovák küldött beszámolója szerint „érzelmekkel telítve, deméltósággal folyt",61 a kisgazdák kezdeményezésére jogaiban megerősítette Horthytmint az ország kormányzóját, és egyúttal utasította a kormányt, hogy „szorítson visz-sza ezen jogállás megsértésére tett mindenféle kísérletet". 62 Emellett a magyar par-lament, ismét a kisgazdák, a kormányon belüli hagyományosan Habsburg-ellenespárt kezdeményezésére a magyar nép köszönetét tolmácsolta Horthynak „Károllyalszembeni határozott és alkotmányos fellépéséért",63 a javaslat elfogadását pedig aparlament „hangos ovációval" fogadta. 64 Annak ellenére, hogy a magyar nemzetgyűlés a kormánynak és Horthynak szava-zott bizalmat, és a budapesti csehszlovák küldöttség arról számolt be, hogy „a köz-hangulat Pesten egyértelműen Károly-ellenes",65 a csehszlovák diplomácia semmitsem engedett fellépésének kategorikus hangvételéből. Ezt bizonyítja Benes demar-sa, amely hangsúlyozza a csehszlovák fél álláspontjának változatlanságát, ésamelyben a csehszlovák külügyminiszter figyelmezteti magyar kollégáját, hogy„amennyiben a nemzetgyűlés, akár csak feltételesen is Károly vagy bármely másHabsburg mellett szavaz, a kisantant és Olaszország azonnal a leghatározottabbeszközökkel lép közbe". 66 Egy ilyen szellemben fogalmazott demars érthető módonmeglepte a magyar felet. Csodálkozását ebben az esetben Khuen-Héderváry a ma-gyar külügyminisztérium követsegi tanácsosa személyén keresztül nyilvánította ki,akinek a csehszlovák küldött - a magyar külügyminiszter és helyettese, Kánya kül-ügyi titkár... --- ### Vajda Barnabás: Romsics Ignác: Bethlen István - Published: 2005-06-11 - Modified: 2016-06-11 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/vajda-barnabas-romsics-ignac-bethlen-istvan/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2005, 2005/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: vajdabarnabas Szerencsésebb népek számára természetes, hogy közéletük nagyjairól gyakran mégéletükben, de legkésőbb röviddel halálukután életrajzot írnak. Mi lehet az oka annak,hogy nálunk nincs így? Általában nem csupán történelemi kataklizmák nehezítik KeletEurópa népeinek saját történelmük higgadt,alapos feldolgozását, s nem csupán a források (technikai) hozzáférhetetlensége és apolitikai tilalmak okolhatók, hanem maguknak az elsődleges forrásoknak a hiánya is. Ami politikusaink általában nem vezetneknaplót, nem készítenek feljegyzéseket, s levelezésük is eléggé gyér. E tekintetben a németek, de talán még az osztrákok és a csehek is jobban állnak nálunk. Igaztalan volna persze elhallgatni, hogy amagyar történettudomány is büszkélkedhetnéhány kimagasló biográfiával, példáulPölöskei Ferenc Tisza Istvánról (1985), VasZoltán pedig Horthy Miklósról írt életrajzot(1969). Mi az oka annak, hogy a 20. századegyik legmeghatározóbb magyar államférfijának, gróf Bethlen Istvánnak (1874-1946) azéletrajzi monográfiájára közel ötven évet kellett várni? Tény, Bethlen nem szívesen levelezett (,,Hetente legfeljebb egy vagy két sajátkezű levelet írt", 302. p. ), és emlékirataisem maradtak fenn, ez utóbbi persze életének 1944 utáni alakulását tekintve érthetőis. Gát Zoltán vezérkari ezredes szerint (akivele egy szobában lakott) legutolsó magyarországi napjai alatt sokat levelezett, de az isbiztos, hogy amikor 1945 márciusábanKunszentmiklós utcáin a szovjetek gépkocsiba tuszkolták, Bethlennek nem politikai hagyatékának megőrzése volt a legfontosabbgondolata. De ezzel újra a nemzeti kataklizmáknak a történettudományra tett hatásáhozjutottunk. Romsics Ignác kiváló Bethlen-életrajza1991-ben jelent meg először, több szakmaidíj után 1995-ben angolul is, s most, 2005ben magyarul második kiadásban. Mivel azelső kiadás megjelenése óta sokan méltatták a könyv erényeit, többek között precízadatoltságát, történészi pártatlanságát,mindamellett roppant érdekfeszítő voltát, szinte nem is lenne szabad róla recenziót írni. Én sem szaporítanám a... --- ### Pelle István: Ferencz Anna: Hitből táplálkozva. Az 1674-es pozsonyi vértörvényszék elé idézett gömöri lelkészek és tanítók - Published: 2005-06-11 - Modified: 2016-06-11 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/pelle-istvan-ferencz-anna-hitbol-taplalkozva-az-1674-es-pozsonyi-vertorvenyszek-ele-idezett-gomori-lelkeszek-es-tanitok/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2005, 2005/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: pelleistvan A koncepciós per előzetesen megtervezett,koholt vádakra alapozott, a törvényességetsértő, de külső formájában megtartó, politikai indíttatású eljárás. A koncepciós per fogalom hallatán a történelem iránt érdeklődőembernek először minden bizonnyal a 20. század diktatúrái jutnak eszébe, a nácizmusés a sztálinizmus monstre bírósági színjátékai. Ám visszatekintve a régebbi történelmikorokra, kiderül, hogy megrendezett, a kényelmetlen (például a politikai vagy vallási)ellenfelek likvidálását célul kitűző bíróságiprocedúrák az ókortól a jelenkorig nagyszámban felfedezhetők az emberiség történelmében. A koncepciós perektől a magyar történelem sem mentes. A kommunista önkényuralom nagy kirakatperei, a Rajk László vagy aNagy Imre és társai ellen lefolytatott eljárás széles körben ismertek. Ám az talán kevésbé maradt meg a köztudatban, hogy példáula 17. századi magyar történelem milyen bőséges tárháza a koncepciós pereknek. Az1600-as évek elején lezajlott ún. fiskális perek sora, majd a század második felébenmegrendezett pozsonyi (1674) és eperjesivértörvényszék (1687) olyan események voltak, amelyek külföldön sem maradtak visszhang nélkül. A rajtuk áthúzódó vörös fonálnem más, mint a Habsburg uralkodók harcaa magyar rendiség ellen. A cél pedig, amelyelsősorban I. Lipótnál (1657-1705) mutatható ki markánsan, a francia mintájú uralkodói abszolutizmus megteremtése. Miután a16. század folyamán magyar rendek igennagy számban hagyták el a katolikus hitet,és tértek át valamelyik protestáns vallásra,a Habsburgok pedig- néhány kivételtől eltekintve - a római katolikus vallás szilárd védelmezői voltak, az abszolutizmus és a rendiség harca sokszor vallási köntösben jelentmeg. A fentebb megnevezett 17. századiesemények mindegyikében - kisebb-nagyobb mértékben - kimutatható a protestantizmus és a katolicizmus - ha úgy tetszik, areformáció és az ellenreformáció - összecsapása. Ebbe a konfliktusoktól terhelt világba viszi vissza az olvasót a tornaijai... --- ### Zeman László: Sturm László (szerk.): Sárosi magyar tükör - Published: 2005-06-11 - Modified: 2016-06-11 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/zeman-laszlo-sturm-laszlo-szerk-sarosi-magyar-tukor/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2005, 2005/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: zemanlaszlo A kiadó Felsőmagyarországi Minerva sorozatában 1998-tól tizenegy kötetet jelentetettmeg, amelyeknek témája, tárgyköre a maiSzlovákia területére vonatkozik. Negyedikkönyvéről e lap hasábjain ismertetést közöltünk (Szlovenszkói városképek, 1999. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2001. 1. sz. 177-181. p. ). Szvatkó Pál bevezetőelemzését idézve, miszerint az északkeletiterületen kialakult városiasságot kell leginkább felvidékinek és magyarnak tekintenünk, s Bártfát, Eperjest, Kassát s „talán"Iglót minősíti ekképpen, miközben a „magyar" mint jellemzés nem etnikailag, hanemtörténelmileg értendő. Könyvünk Sárost gyűrűzi be, de a rokonftó kötöttségek átnyúlnakKassáig és átfedődnek a Szepességgel, amiaz anyagból nem hiányzik. Kifejeződik abbanis, hogy Eperjesről látható a Lomnici- és aKésmárki-csúcs, a környező hegyvonulatokról a Magas-Tátra teljes karéja... S ez a keleti régió együtt képez egy sajátos egységet. Keleti szegélyét Cs. Szabó László az Eperjes-tokaji hegylánccal is megvonva jelöli kitulajdonképpeni európai határként. A kötetbe felvett írások részletek, például Cs. Szabó Lászlónak a Kárpát kebelébencímű írásának egyik fejezetéből vett szemelvény. Tömör összefoglalásában Kazinczyvalkezdi, aki el volt ragadtatva a tájtól, s magais úgy állítja be Eperjest, hogy inkább „tájkép, mint lakóhely" (204. p. ). Megállapítja,hogy a reformkor „egy kicsit az eperjesi kollégiumban nevelkedett" (205. p. ), majd felsorolja a résztvevőket. Szerinte a régi városok külsőleg nem pusztulnak, csak kővé vála szellemük, régi serdülésük mintha megőrző balzsamot gyűjtött volna testükbe, amit ehelyütt Bártfára alkalmaz. Ma Bártfa és Lőcse ilyen műemlék-város, a Fő utca homlokfalaival a reneszánsz Eperjes. Passuth László, akárcsak regényeiben, sokrétű régészeti,történeti és művészettörténeti ismereteket vonultat fel, leírva egyebek közt a BerthótyBálint építette fricsi kastélyt, a történelmiMagyarország legnagyobb reneszánsz kastélyának attikáját, illetve a fülkékbe helyezettszínes sgraffitókat, amelyek „mindmáigmegőrizték a XVII. század... --- ### Huszár Ágnes: A Népzenei Adattár - Published: 2005-06-11 - Modified: 2016-06-11 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/huszar-agnes-a-nepzenei-adattar/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2005, 2005/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: huszaragnes Sok népművészeti kincs rejlik a Felvidék hagyományőrző vidékein, ahol a népzenegyűjtők a legszebb magyar népdalokkal találkoztak és találkoznak mai is. Egy Népzenei Adattár is lehet ilyen kincsek forrása, melyből meríthet a népdalokat kedvelőés éneklő felvidéki magyarság, főleg az elkövetkező hagyományápoló nemzedék. Azzal, hogy egy Népzenei Adattárban őrizzük a felvidéki magyar népdalokat, tiszteletünket rójuk le a népdalokat megszólaltató elődeink és a népdalokat összegyűjtő jeles népzenekutatók, népzenegyűjtők előtt, valamint Ág Tibor népzenekutatóelőtt, akinek munkássága nélkül nem lehetnénk e hatalmas kincs birtokában. A Népzenei Adattár székhelye, munkatársai A Népzenei Adattár korábban a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmányamellett, jelenleg a Csemadok Művelődési Intézete mellett működik. A NépzeneiAdattár vezetője Ág Tibor, munkatársai Pelle Andrea és Huszár Ágnes. A Népzenei Adattár a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmányának székházában, Dunaszedahelyen található (Bacsák u. 240/13. , Dunaszerdahely, tel. :031/552-24-78), működésének anyagi és technikai feltételeit a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya, személy szerint Huszár László, a CsemadokDunaszerdahelyi Területi Választmányának titkára, a Művelődési Intézet igazgatójateremtette, Ml. teremti meg. A Népzenei Adattár tevékenysége A Népzenei Adattár a Csemadok Művelődési Intézete mellett működik, magára vállalja a felvidéki magyar közművelődés és kultúra, ezen belül a népzenei mozgalomszakmai támogatását és irányítását. Ennek a munkának alapját képezi a népzeneigyűjtemény tudományos feldolgozása, ehhez kapcsolódik népzenei kiadványok készítése és a Bíborpiros szép rózsa országos népzenei vetélkedő szervezése és lebonyolítása. Ez az elkezdett munka a jövőben stabil, anyagilag megfelelően támogatott intézmény keretében lehetséges. A Népzenei Adattár tevékenységét négy területre oszthatjuk:- népzenei gyűjtés, tudományos kutató- és feldolgozó munka; -  szakmai tanácsadás az amatőr népzenei mozgalom népdalköreinek, népdalénekeseinek, népi zenekaroknak; - szervezői tevékenység; - folyamatos... --- ### Simon Attila: Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történelmében. Nemzetközi kisebbségtörténeti konferencia - Published: 2005-06-11 - Modified: 2016-06-11 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/simon-attila-integracios-strategiak-a-magyar-kisebbsegek-tortenelmeben-nemzetkozi-kisebbsegtorteneti-konferencia/ - Kategóriák: Konferencia, Szemle - Post Years: 2005, 2005/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: simonattila Egy konferencia, amely az adott tudományág legújabb eredményeinek bemutatásáttűz ki, nem csupán az új kutatási eredmények prezentálást szolgálja, hanem lehetőséget teremt arra is, hogy a különböző országokban dolgozó szakemberek megismerkedhessenek egymással. Ez volt a nyíltan bevallott célja annak a nemzetközikonferenciának is, amely a Fórum Kisebbségkutató Intézet és a budapesti TelekiLászló Alapítvány közös rendezésében 2005. június 9-10-én a Fórum Kisebbségkutató Intézet somorjai székházában valósult meg. Noha a konferencia csendben és nagyobb felhajtás nélkül zajlott le, valójában azegyik legrangosabb tudományos rendezvényről volt szó, amely az utóbbi évekbenDél-Szlovákiában megvalósult. A konferencián 8 országból (Magyarország, Ukrajna,Szerbia, Szlovénia, Románia, Szlovákia, Olaszország, USA) több mint 30 kutató vettrészt, akik közül mintegy húszan tartottak előadást. A konferencia tulajdonképpenfelvonultatta a magyar kisebbségek történetével foglalkozó kutatók színe-javát, noha mindenki természetesen nem vehetett részt a konferencián. Fontos azonbanmegjegyezni azt is, hogy a rendezvényen nem csupán a kutatói pályán már eredményeket elérő történészek vettek részt, hanem több olyan fiatal doktorandusz is, akikszámára a konferencia elsősorban a szakma képviselőivel való megismerkedés lehetőségét nyújtotta. A konferencia szakmai programjának összeállítója, a Teleki László Intézet munkatársa, Bárdi Nándor volt, aki nem csupán arra törekedett, hogy minél több kutató és téma kapja meg a nyilvánosság lehetőségét, hanem arra is, hogy a hagyományos politikatörténeti megközelítés mellett más szempontok is szerepet kapjanak. A konferencia alaphangját az a három előadás adta meg, amelyet a Kárpát-medencei magyar kisebbségek történetével foglalkozó kutatások három meghatározóalakja tartott. A. Sajti Enikő, Szarka László és Bárdi Nándor a konferencia címéhezigazodva a Trianon óta eltelt évtizedek kisebbségi túlélési stratégiáit vázolta fel. A. Sajti Enikő, aki a... --- ### Vajda Barnabás : Öllős László munkájáró - Published: 2005-06-11 - Modified: 2016-06-11 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/vajda-barnabas-ollos-laszlo-munkajaro/ - Kategóriák: Agora, Szemle - Post Years: 2005, 2005/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: vajdabarnabas Öllös László könyvének négy fejezete - Az okok; Az egyszerűsítés dilemmái; Nemzet és morál; Emberi jogok, nemzeti jogok - sok szempontú áttekintést ad a nacionalizmusról mint társadalomelméleti problémáról, felidézve az összes jelentős elvimegközelítést a felvilágosodás morálfilozófusaitól (Kant, Herder, Hume) napjainkközismert nemzetközi szaktekintélyeiig (Ernest Gellner, Eric Hobsbawm, WillKymlicka, Miroslav Kusy, Jürgen Habermas). A pozitív-negatív szembenállástól eltávolodva a nacionalizmust árnyaltan szemléli, és előszeretettel vizsgálja a „modernizáció vagy retrográd vonás" dichotómia alapján, akár bonyolult emberjogi kérdésnek, akár a modernizáció egyik leghatékonyabb (mert mindenki számárakönnyen kódolható, erősen mozgósító erejű) eszközének tekintve a nacionalizmust. Alighanem az összes idevágó elmélet John Stuart Mill köpönyegéből bújt elő; Millszerint ugyanis a „szabad intézményeket csaknem lehetetlen kialakítani olyan országban, ahol több nemzetiség él" (32. p. ), de amely elképzelésnek komoly hátránya a mai felfogás szerint, hogy benne „az egyén sajátosságainak szempontja nemjelenik meg" (34. p. ). Egy másik fundamentális vélekedés szerint a nemzetekreazért van szükség, mert az egyetemeshez csak a nemzeten keresztül vezethet azegyén útja (109. p. ), amit egyébként már Mill is érzékelt, amikor a beolvadásra ítéltkis nemzeteket azzal vigasztalta, hogy „elnyeletésükkel a műveltebb, felvilágosultabb emberek áramába kerülnek" (33. p. ). A szerző ugyanakkor rámutat két, jelenleg is aktív nacionalizmusformára. Egyfelől a nemzet instrumentalista felfogására(értsd: a mai politikai nemzetek egy-egy szűk csoport kreációi), másrészt arra, hogyegyes teoretikusok (pl. Friedrich A. Hayek) a nacionalizmust egyre jelentéktelenebbtényezőnek fogják fel, mondván, hogy az érdek- vagy piaci normák már ma is fontosabbak, s a jövőben még fontosabbak lesznek az államok nemzeti jellegénél. Végigolvasva a könyvben összefoglalt nacionalizmusteóriákat, amelyeket Öllös a nemzeti-kisebbségi-emberi-polgári jogok... --- ### Mészáros András: Öllős László könyvéről - Published: 2005-06-11 - Modified: 2016-06-11 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/meszaros-andras-ollos-laszlo-konyverol/ - Kategóriák: Agora, Szemle - Post Years: 2005, 2005/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: meszarosandras Öllös László doktori disszertációjának könywaltozata nem könnyű olvasmány. Mégpedig több okból és szempontból nem az. Az okok közé sorolnám magát a témát,amit a könyv címe is megfogalmaz, valamint a témakifejtés módjait is. Arról vanugyanis szó, hogy az „emberi jogok", „polgári jogok" és „nemzeti jogok" témaköreimás-más elméleti háttérrel rendelkeznek. Úgy is mondhatnám, hogy más-más metafizikák, történetfilozófiák és ideológiák fegyvertárába tartoznak. Az olvasmány nehézvoltának másik oka az, hogy Öllös László azt az angolszász politikafilozófiában ésanalitikus filozófiában honos fogalom- és érvrendszert alkalmazza, amely még mindig idegenszerűen hangzik tájainkon. (Analógiát talán a nyelvészetből kaphatunk: ahagyományos nyelvművelés és például a szociolingvisztika különbségei is visszavezethetők egy ilyen metodológiai és fogalomhasználati eltérésre. ) A szempontok közülpedig talán csak egyet emelnék ki, mégpedig azt, hogy az a kérdéskör, amelynekmegragadására és kifejtésére a szerző vállalkozott, sajátságos határhelyzetbe kényszeríti őt magát is és az olvasót is. Ez a határhelyzet a modernitás és a posztmodernválasztóvonalán van. Mindegyik kérdéshez visszatérek az alábbiakban. A szerző könyve bevezetőjében nagyon pontosan megfogalmazza, milyen irányban kell követnünk az érvelését. Ez az irány nem más, mint az, hogy „lehetséges anemzeti kisebbségek jogainak emberi jogi értelmezése", továbbá az, hogy „nempusztán a nemzeti kisebbségek jogai sorolhatók az emberi jogok közé, hanem azegyén nemzeti jogai is". Az érvek pedig a kantiánus hagyományból, azaz az egyénmorális ítélőképességének feltételezéséből erednek. Már itt beleütközünk bizonyosdilemmákba, amelyek nemcsak abból fakadnak, hogy az emberi jogok esetében teljesen evidens a kanti morálfilozófia alkalmazása, a nemzeti jogok esetében azonban ellentmondásokkal kell megküzdenünk (és a szerző ezeket meg is fogalmazza),hanem abból is, hogy a kantiánus filozófia az elmúlt... --- ### Bakó Boglárka: Erdővidék - magyar mikrorégió a Székelyföld peremén - Published: 2005-06-11 - Modified: 2016-06-11 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/bako-boglarka-erdovidek-magyar-mikroregio-a-szekelyfold-peremen/ - Kategóriák: Műhely, Szemle - Post Years: 2005, 2005/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: bakoboglarka Erdővidék a Székelyföld egyik kevésbé ismert, magyar többségű mikrorégiója. Háromszék (hivatalosan Kovászna megye) északnyugati része, mely a Baróti-medenceterületét öleli fel. Nyugati határa az Észak-Persány és a Rika-hegység, északi, északkeleti a Dél-Hargita vonulata, délkeleten pedig a Baróti-hegység övezi. Erdővidékközpontja és egyetlen városa Bárót, mely 1989 előtt még működő szénbányájánakköszönhetően központi gazdasági szerepet töltött be a régióban. Erdővidék 21 települést foglal magában, ezek a következők: Uzonkafürdő (Ozunka Bái), Nagybacon(Bátanii Mari), Erdőfüle (Filia), Székelyszáldobos (Doboseni), Vargyas (Vfrghis),Szárazajta (Aita Seacá), Zalánpatak (Valea Zálanului), Bodos (Bodos), Kisbacon(Bátanii Mici), Magyarhermány (Herculian), Bibarcfalva (Biborteni), Bárót (Baraolt),Olasztelek (Tálisoara), Bardóc (Brádut), Felsőrákos (Racosul De Sus), Köpec(Cápeni), Köpecbány (Colonia Cápeni), Miklósvár (Miclosoara), Nagyajta (Aita Maré),Középajta (Aite Medie) és Bölön (Belin). A településeken élők zöme az unitárius és a református felekezethez tartozik, kivételt ez alól Miklósvár és Bárót népessége jelent. Miklósvár az egyetlen katolikusfalu a régióban, Baróton pedig a katolikus, a református, az evangélikus és az ortodox felekezetnek is van temploma. Az utazót Erdővidéken először a táj ragadjameg; hegyes-dombos, fenyveses, erdős nyugodt táj belesimuló falvakkal, borvízforrásokkal, csendes, békés kisvárossal. Ezt a képet „árnyalja" a közutak állapota; azaszfaltot csak hellyel-közzel magán viselő vagy teljesen aszfaltozatlan mellékutak éskátyúkkal tarkított főutak. Kérdés, hogy mindez mire utal? Az állami finanszírozáshiányára? A legfelsőbb megyei vezetés figyelmetlenségére? Vagy talán arra, hogy eza mikrorégió perem része az infrastrukturálisan és közigazgatásilag meglehetősenelhanyagolt képet mutató Háromszéknek? Az utak állapotát - mivel az erdővidéki látogatókban ez mindig mély benyomásthagy - beszélgetőtársaim szinte kivétel nélkül megemlítették vagy érveik bizonyítására, vagy példáik alátámasztására. A rossz utak, a bürokratikusán összevont falvak és a nehéz... --- ### Ilyés Zoltán : "Magyar lett most a mántából..." Háttérrajz a felső Bódva-völgyi németek hungarus-tudatához - Published: 2005-06-11 - Modified: 2016-06-11 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/ilyes-zoltan-magyar-lett-most-a-mantabol-hatterrajz-a-felso-bodva-volgyi-nemetek-hungarus-tudatahoz/ - Kategóriák: Műhely, Szemle - Post Years: 2005, 2005/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: ilyeszoltan A területileg, szociokulturálisan és dialektológiailag egyaránt differenciált szepesinémetség a magyar történeti közgondolkodásban éppúgy, mint a történeti, néprajzitudományos munkákban a magyarérzelműség, a hungarus-tudat legkarakteresebbképviselőjeként jelenik meg. A két világháború közötti német történeti irodalombanés az egyes szepesi települések falumonográfiáiban ezt a jelenséget döntően a fel-törekvő, státusorientált német rétegek önkéntes asszimilációjával, másrészt a ma-gyar állam felől jelentkező kényszerasszimilációs nyomással, nem pedig a „magyarnép misztikus és titokzatos karizmájával" magyarázzák.2 Bevezetés A területileg, szociokulturálisan és dialektológiailag egyaránt differenciált szepesinémetség a magyar történeti közgondolkodásban éppúgy, mint a történeti, néprajzitudományos munkákban a magyarérzelműség, a hungarus-tudat legkarakteresebbképviselőjeként jelenik meg. A két világháború közötti német történeti irodalombanés az egyes szepesi települések falumonográfiáiban ezt a jelenséget döntően a feltörekvő, státusorientált német rétegek önkéntes asszimilációjával, másrészt a magyar állam felől jelentkező kényszerasszimilációs nyomással, nem pedig a „magyarnép misztikus és titokzatos karizmájával" magyarázzák. 2 Mindez nem jelenti azt,hogy a két világháború közötti Csehszlovákiában a felvidéki német népcsoportok körében ne lehetne példát találni magyarérzelműségre: a magyarpárti autonómiatörekvések, az iskoláztatási követelések és az 1938-as határváltozással kapcsolatosviharok is jelzik ezt. A szudétanémetség felől artikulálódó nagynémet, illetve kárpáti német identifikáció különösen a Szepességben kap nehezebben erőre, jelezve amegörökölt hungarus-tudat transzparenciáját. Tanulmányunkban már a történetiAbaúj-Torna megye területén fekvő Felső-Bódva-völgy, a szepesi németséghez sokszálon kapcsolódó két német települése - Mecenzéf és Stósz - magyarérzelműségének, hungarus-tudatának 19-20. századi hátterét kívánjuk bemutatni. Etnodemográfiai áttekintés Alsó- és Felső-Mecenzéf etnikai összetételében a második világháborúig a statisztikailag befogható időben mindvégig meghatározó maradt a német elem. A magyaranyanyelvűek3 századfordulótól növekvő aránya a két település népességét összesítve nem haladta meg a 28%-ot. A magyar anyanyelvűnek iratkozók túlnyomó részehelyi német volt, akik patriotizmusból és a valós nyelvi gyakorlat alapján regisztráltatták magukat magyarnak. A magyaroknak legfeljebb 15-20%-a lehetett ide beköltözött vagy beházasodott. 4 A Felső-Bódva-völgy németségének demográfiai adataitnem lehet függetleníteni a hagyományos hámoripar konjunktúráitól és recesszióitól. Az 1874 utáni első nagyobb kivándorlási hullámot a nagy tőzsdekrach indította el. Az olcsóbb ipari áruk versenye már ezt megelőzően érzékenyen érintette a felsőmecenzéfi szegkovácsokat. Ők... --- ### Gaucsík István : Gazdasági szervezetépítés és érdekvédelem. A csehszlovákiai magyarság két világháború közötti gazdasági szervezetei (2. rész) - Published: 2005-06-11 - Modified: 2016-06-11 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/gaucsik-istvan-gazdasagi-szervezetepites-es-erdekvedelem/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2005, 2005/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: gaucsikistvan Az interjút Fazekas József készítette A csehszlovákiai magyar gazdasági érdekvédelem területei és szervezetei A többség konszolidáló hajlamával, a nemzetállam-építő adminisztratív, gazdaságiés kulturális inkorporációval szemben a kisebbség az öndefiníció és az önigazgatásjegyében viszonylag teljes (teljességre törekvő) etnikai alapú társadalmi struktúrát(politikai vezetés, hivatalnoki, vállalkozói réteg, szervezett parasztság és munkás-ság) próbált meg létrehozni. A szlovákiai magyarság első kisebbségtörténeti korsza-kában a társadalmi kapcsolatok és cselekvések újradefiniálásának szükségességé-vel, az önszerveződés dilemmáival és az intézményépítés nehézségeivel szembe-sült. A politikai elit „felülről" tett kísérleteket a kisebbségi társadalom megszerve-zésére. A politikum befolyásolási szféráján kívül álló kezdeményezésekkel való ta-lálkozása feszültségeket generálhatott és belső törésvonalakat teremthetett (Kán-tor 2000, 223, 227-229). A közösségi (kényszer- vagy vállalt) szolidaritást egyik részről a kulturális hagyo-mány és az érzelmi beállítottság próbálta megalapozni, másik részről az érdekekösszekapcsolása és érvényesítése, azaz a racionális lépések sorozatai. Ez utóbbiak tehették lehetővé a „kisebbségi szervezeteken" belül az egyének személyesrészvételét, és érdekeik képviseletében, védelmében, önkéntes egyesülésüket. Aszükségletek kielégítésére és nyereségre törekvő egyéni cselekvések tehát gazdasági közösségeket is létrehozhattak, amelyek a kultúratámogatás, segélyezés, karitatív tevékenység felé való elmozdulással, saját vállalkozásukat eszköznek tekint-ve gazdálkodó csoportokká válhattak (Weber 1992, 36-38, 42-43). * A tanulmány a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériumának Határon Túli Magyarok Fő-osztálya és a Márton Áron Szakkolégium 2004. évi ösztöndíjával készült. Rövidített és átdol-gozott változata megjelent a Korall című folyóirat 2004. 18. számában A csehszlovákiai ma-gyarság gazdasági szervezetei (1918-1938). Gazdasági egyesületek, szövetkezetek, ipartársulatok címmel (48-64. p. ) Általában véve a gazdasági alrendszer33 és a kisebbségi társadalom közötti szoros kapcsolatot a kulturális értékek (is) alapvetően meghatározták. A gazdaságiszerveződések céljait és stratégiáit alakították, nyereségorientált (pénzintézeti... --- ### Zuzana Poláčková: A nemzetközi nem állami intézményekés zsidó szervezetek szerepe az első világhá-ború utáni kisebbségvédelem kialakulásában - Published: 2005-06-11 - Modified: 2016-06-11 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/zuzana-polackova-a-nemzetkozi-nem-allami-intezmenyekes-zsido-szervezetek-szerepe-az-elso-vilagha-boru-utani-kisebbsegvedelem-kialakulasaban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2005, 2005/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: polackovazuzana Az első világháború befejezésével új nemzetközi rendszer jött létre. Ennek részekéntalakult meg a Népszövetség, melynek fő célja az volt, hogy elejét vegye - multilate-rális diplomáciai tárgyalások útján - a lehetséges háborús konfliktusoknak. A Népszövetség Egyezségokmányát 1919. július 28-án beiktatták a versaillesi békeszerződésekbe. A béke szavatolására hivatott új rendszer alapvető problémáját a kárpótlások és a határok kérdése jelentette. A határokkal és Európa új politikai térképével kapcsolatos gondok előtérbe kerülése során a békekonferencia tárgyalásai-nak napirendjére került a kisebbségek ügye is Zuzana Polácková 94(4)(=411. 16)"1918/1938" The Role of International non-state institutions and 323. 1(4)(=411. 16) )"1918/1938" Jewish Organisations in the Creation of Minority Protectionafter the flrst world war League of Nations, minority protection system, Eastern-European Jews Az első világháború befejezésével új nemzetközi rendszer jött létre. Ennek részekéntalakult meg a Népszövetség, melynek fő célja az volt, hogy elejét vegye - multilate-rális diplomáciai tárgyalások útján - a lehetséges háborús konfliktusoknak. A Népszövetség Egyezségokmányát 1919. július 28-án beiktatták a versaillesi békeszerződésekbe. A béke szavatolására hivatott új rendszer alapvető problémáját a kárpótlások és a határok kérdése jelentette. A határokkal és Európa új politikai térképével kapcsolatos gondok előtérbe kerülése során a békekonferencia tárgyalásai-nak napirendjére került a kisebbségek ügye is. 1 A kisebbségek helyzetével, az új államalakulatokon belüli jogállásával a békekonferencia kezdettől fogva foglalkozott. A kisebbségekre vonatkozó záradékok írásba foglalása a békeszerződések kidolgozásának szerves része lett. 2 A kisebbségi problémakörnek a békekonferencián történő felvetése nem voltmagától értetődő fejlemény. A szövetségesek ennek a háború folyamán csekély figyelmet szenteltek. A kisebbségek ügyét elhomályosította egy másik hasonló, de eltérő kérdés, a nemzetek önrendelkezési jogának kérdése. A szövetségesek autonómiát ígértek az Osztrák-Magyar Monarchia több népének, de a titkos szerződésekközül csak a románokkal kötött megállapodás tartalmazott biztosítékokat az új szuverenitás keretében neki juttatott területen élő kisebbségek számára. (Arról a köve-telésről volt szó, amit Oroszország támasztott a bánáti szerbekkel kapcsolatban,hogy azokat ne sújtsa az elrománosítás). 3 A Központi Hatalmak a kisebbségi gondok iránt nagyobb figyelmet tanúsítottak. A breszt-litovszki nyilatkozatban (1917. december 8-9. ) többek között a következőmegállapítás szerepelt: „A kisebbségi jogok védelme a... --- ### Pintér Tibor: Fodor István: A világ nyelvei és nyelvcsaládjai - Published: 2005-06-11 - Modified: 2016-09-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/pinter-tibor-fodor-istvan-a-vilag-nyelvei-es-nyelvcsaladjai/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2005, 2005/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: pintertibor 2004-ben a Tinta Könyvkiadó komoly feladatra vállalkozott. Nem kisebb célt tűzött ki, mint megjelentetni egy olyan nagy sikerű kézikönyvváltozatát, amelyet öt évvel korábban az Akadémiai Könyvkiadó már megjelentetett. Természetesen a Tinta Könyvkiadó által kiadott könyv célja nem az volt, hogy konkuráljon az 1999-ben megjelent könyvvel (amit a két könyv méretét nézve nem is tudna), hanem, hogy a világ nyelveiről szóló legfontosabb információkat összegezze egy kevésbé szakmai célcsoport számára. A két könyv így nemcsak méretében, hanem célközösségében is különbözik egymástól: az Akadémiai Könyvkiadó könyve lexikon, s célközönségének leginkább a nyelvészeket tekinti, a Tinta Könyvkiadó gondozta könyv pedig inkább tekinthető kézikönyvnek, amely egy szélesebb, a nyelvek iránt érdeklődő közönségnek szól. Bár a szerző és a cím azonos, a könyv mégis mást kínál, mint elődje. Annak ellenére, hogy alapvetően elődjére támaszkodik, adattárát, elrendezését és méretét tekintve mégis különbözik tőle. Ahogy a szerző írja, az utóbbi kiadvány „enciklopédikus jellegű, vagyis anyagát témakörök, jelen esetben nyelvcsaládok, nyelvcsoportok szerint mutatja be" (9. p. ), míg az Akadémiai Könyvkiadó könyvének rendszerező elve a betűrendbe sorolás (ez a rész 746 nyelv részletes leírását tartalmazza), addig a Tinta Könyvkiadó könyve nyelvcsaládok szerint veszi az egyes nyelveket. Végezetül pedig, a Tinta Könyvkiadónál megjelent könyv 320 oldalon, míg az Akadémiai Könyvkiadónál megjelent könyv 1716 oldalon mutatja be a világ nyelveit. Bár közhelyszerűen hangzik, mégis igaz, hogy egy könyv nagysága (ha úgy tetszik vastagsága) befolyásolja, hogy a benne lévő írások milyen mélységig dolgozhatják fel a témát, fgy van ez jelen esetben is, amit a szerző a könyv bevezetőjében le is ír. Ahogy... --- ### Varga Sándor: Von Minderheiten zu Volksgruppen. 20 Jahre Wiener Arbeitsgemeinschaft - Published: 2005-06-11 - Modified: 2016-06-11 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/varga-sandor-von-minderheiten-zu-volksgruppen-20-jahre-wiener-arbeitsgemeinschaft/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2005, 2005/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: vargasandor A kötet a Nemzetiségi Ügyek Bécsi Munkaközössége elnevezésű csoportosulás húszéves, 1983-2003 közötti tevékenységét foglalja össze. Ezt a csoportosulást 1983-ban az Ausztriában, elsősorban Bécsben és környékén élő nemzetiségek képviselői hozták létre, a kisebbségi léttel összefüggő problémáik elméleti megvitatására és a gyakorlati intézkedések javaslatainak kidolgozására. Tevékenységében kezdetektől részt vesznek a csehek, szlovákok, szlovének, burgenlandi horvátok és a magyarok képviselői. Később csatlakoztak a romák és a bécsi lengyelek is. A szervezet képviseli a népcsoportok közös érdekeit, oly módon, hogy szem előtt tartja az egyes csoportok sajátosságait és nemzetiségi specifikumait. Két évtizedes tevékenysége során a szervezet különböző formában lépett a nyilvánosság elé. Szimpóziumokat és vitákat rendezett, valamint szakmai előadásokat tartott ahol a nemzetiségek problémáit tárgyalták meg. Ezek közül igen lényegesnek bizonyultak a népszámlálások körül kialakult problémák. Tudjuk, hogy az osztrák népszámlások összeíró ívében nem szerepel sem a nemzetiségre, sem az anyanyelvre vonatkozó kérdés. Csupán a használt nyelv [Umgangssprache) adatai alapján lehet a nemzetiségi hovatartozást a hivatalos népszámlálási statisztikákból kiolvasni. Az egyes népcsoportok ezért minden népszámlálás előtt széleskörű felvilágosító tevékenységet folytatnak, amelyben felhívják a figyelmet a használt nyelvre vonatkozó rubrika pontos kitöltésére. Az ausztriai kisebbségek, másik fontos kérdése az általános iskolai nyelvoktatás. Pontosabban a kisebbség nyelvének az oktatása az általános iskolákban. Ausztriában ugyanis nincsenek a kisebbségek nyelvén oktató iskolák. A nemzetiségek lakta területeken viszont lehetséges a hivatalos óraszámok közé beiktatni az adott kisebbség nyelvének oktatását mint idegen nyelvet. Ez a gyakorlat az egyes nemzetiségeknél különbözik. A karintiai szlovének, akik egyébként igen markáns és öntu- datos nemzetiségi érdekképviselettel rendelkeznek, elutasítják az anyanyelven történő oktatást mondván, hogy... --- ### Szabómihály Gizella: É. Kiss Katalin: Anyanyelvünk állapotáról - Published: 2005-06-11 - Modified: 2016-06-11 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/szabomihaly-gizella-e-kiss-katalin-anyanyelvunk-allapotarol/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2005, 2005/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: szabomihalygizella Anyanyelvünk állapotáról címmel jelentetett meg tavaly az Osiris Kiadó egy több szempontból is figyelemre méltó könyvecskét. A szakma számára elsősorban is a szerző személye a meglepő: a cím alapján valamelyik nyelvművelőnk újabb munkájára gondolhatnánk - hiszen a nyelv „állapotáról" való gondolkodás, a nyelv „állapotának" értékelése a nyelvművelés tipikus terrénuma -, a szerző viszont a generatív nyelvészeti irányzat vezető képviselője, akitől személy szerint én ilyen jellegű áttekintést nem vártam volna. A másik figyelemre méltó tény a téma kidolgozása - tartalmilag, mélységében, de főleg módszertanilag, amely a vizsgált jelenségek többszempontú, átfogó elemzésében nyilvánul meg. A monográfia négy fő fejezetre oszlik: Nyelvében él a nemzet; Romlik-e a magyar nyelv? ; Fennmarad-e a magyar nyelv? ; Teendők. A címek is mutatják, hogy É. Kiss Katalin legújabb könyve valójában több, mint amire a cím utal: nem csak a magyar nyelv jelenlegi állapotának feltérképezésére vállalkozik benne, hanem kitekint a jövőre is, az utolsó fejezetben egyfajta nyelvstratégiát vázol föl. Számomra leginkább a második fejezet (Romlik-e a magyar nyelv? ) tűnik a leginkább kidolgozottnak. Ebben a szerző számba veszi azokat a jelenleg is folyamatban levő mondattani, alaktani, hangtani, lexikális és pragmatikai változásokat, amelyek a nyelvművelés érdeklődését is felkeltették, és amelyeket olykor nyelvromlásként is szoktak értékelni. A szerző álláspontja e tekintetben egyértelmű: már a fejezet bevezetőjében (Változás vagy romlás) leszögezi: „Az emberi nyelvek lényegi tulajdonsága a változás" (12. p. ), tovább pedig ezt írja: „A nyelvi változás csak a mindenkori norma szempontjából értelmezhető romlásként. Az egymást követő generációk grammatikáinak eltérései önmagukban nem tekinthetők romlásnak" (15. p. ). Az egyes... --- ### Liszka József: Voigt Vilmos: A vallási élmény története. Bevezetés a vallástudományba - Published: 2005-06-11 - Modified: 2016-06-11 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/liszka-jozsef-voigt-vilmos-a-vallasi-elmeny-tortenete-bevezetes-a-vallastudomanyba/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2005, 2005/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef Több szempontból is egyedülálló könyv ez: egyrészt azért, mivel magyar nyelven ilyen áttekintés még nem született, másrészt meg azért, mivel eredetileg nem is könyvnek készült. Egyetemi előadásokon, évtizedeken keresztül beszélt Voigt Vilmos, a budapesti egyetem Folklóré Tanszékének vezetője az első éves néprajz szakos hallgatóknak vallásetnológiai kérdésekről. Ezek egy részét a szemfüles diákok annak idején magnóra vették (eredendően nyilván azért, hogy könnyebben tudjanak majd a vizsgára felkészülni), s csak később jött az ötlet, hogy ezt a hangzóanyagot papírra is fektessék, az előadóval kijavíttassák, majd hatvanötödik születésnapjára, amolyan József attilai „magam magam "-ajándékként „meglepjék" vele. A szerző rendkívül mély, s mindaközben borzasztóan széleskörű (világméretű! ) vallástörténeti, vallásetnológiai, művelődéstörténeti távlatokat sűrít be alig kettő és félszáz oldalba. Ha valaki végigolvassa a könyvet (ami egy némileg hosszabbra nyújtott este/éjszaka alatt megtehető), könynyen beláthatja, hogy már önmagában ez sem kis technikai bravúr. Ezzel persze együtt jár, hogy jószerével „csak" jelezni tudja a problémákat, mialatt egyszerűsítésekhez, általánosításokhoz kellett folyamodnia. Miközben többek között olyan vallástudományi fogalmakat, mint maga a vallás (annak egyes fokozatai: ősvallás, primitív vallás, voltaképpeni vallás), továbbá a néphit, népi vallásosság, a hiedelem, a hit és a vallási élmény, valamint a vallás és a babona, a „szent" és a „szentség" magyarázatára vállalkozik, mindezt gazdag tudománytörténeti szemlével kiegészítve, mintegy ezekkel is magyarázva teszi meg. A nemzetközi szakirodalomra lépten-nyomon hivatkozik, mindig kitérve annak esetleges magyar fordításaira is. Olyan kuriózumokra is kitér, mint amilyen Emilé Durkheim híres művének, A vallási élet elemi formáinak egy korai magyar fordítása. A neves francia szerző könyvének első kiadása tudniillik 1912-ben jelent meg... --- ### Joó András: Tiso elnök és magyar országgyűlési képviselő politikai természetű magánbeszélgetése 1943 tavaszán - Published: 2005-06-11 - Modified: 2016-06-11 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/joo-andras-tiso-elnok-es-magyar-orszaggyulesi-kepviselo-politikai-termeszetu-maganbeszelgetese-1943-tavaszan/ - Kategóriák: Dokumentumok, Szemle - Post Years: 2005, 2005/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: jooandras Az alábbiakban közlésre kerülő dokumentumra a Magyar Országos Levéltárban 2004 tavaszán folytatott kutatásaim során bukkantam a Külügyminisztérium rezervált iratai között. Figyelmem elsősorban a Kállay Miklós által irányított magyar külpolitika forrásaira irányult. 1 Köztudomású, hogy az 1942. március 9-én kormányt alakító miniszterelnöknek elsődleges célja volt, hogy országát a németektől való lassú távolodás révén fokozatosan kivezesse a második világháborúból. Ez a politika 1942 végétől, majd a 2. magyar hadsereg doni pusztulását követően egyre határozottabbá vált. Az angolszász szövetségesek irányába tett puhatolódzó lépéseket és ezek dokumentumait a történettudomány már igen jelentős részben feltárta. A Kállay-kormány tevékenységét végül nem koronázta siker, ami részben annak is köszönhető, hogy Magyarország és szomszédai között, a bécsi döntések következtében nagyon feszült volt a viszony. Hitler ezeket az ellentéteket mesterien aknázta ki a Harmadik Birodalom érdekében. Kállay, illetőleg az őt támogató konzervatív elit, mindenekelőtt Bethlen István és köre, úgy látták, hogy keresni kellene a kapcsolatot, majd a megegyezés lehetőségeit mind Romániával, mind a szlovákokkal és a délszlávokkal, a háborúból való kiválás megkönnyítésének érdekében. Londonból az emigráns román és cseh politikusok részéről is közvetve olyan jelzések érkeztek, melyek biztatóan hatottak az imént említett szándékok szempontjából, a csehekkel 1944 elején eszmecserére is sor került Svájcban. 2 A kutatások ezen utóbbi relációknak még csak viszonylag kevés figyelmet szenteltek. Bethlen István Bánffy Miklósnak, a jeles irodalmárnak és volt külügyminiszternek a közvetítésével próbált megegyezést kezdeményezni a román ellenzék vezetőjével luliu Maniuval 1943 júniusának elején. Kapóra jött román részről egy hivatalos közeledési kísérlet Mihai Antonescu részéről (Szegedy-Maszák 1996, 202-203; Csatári 1968, 229-241). Antonescu még 1942... --- ### Jarábik Gabriella: A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma - Published: 2005-06-11 - Modified: 2016-06-11 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/jarabik-gabriella-a-szlovakiai-magyar-kultura-muzeuma/ - Kategóriák: Műhely, Szemle - Post Years: 2005, 2005/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: jarabikgabriella A szlovákiai magyarság történetét, népi kultúráját, hagyományait és értékeit képviselő, nemcsak regionális szinten tevékenykedő, reprezentatív múzeumi intézmény létrehozására tett kísérletek jelentős múltra tekintenek vissza. A különböző elképzelések - különösen az elmúlt évtizedben - nemcsak szakmai körökben keltettek élénk visszhangot, de a szélesebb közvélemény körében is. A megvalósítást tekintve alapvetően két lehetőség merült fel: 1.   valamelyik már működő regionális múzeum (vagy annak egy része) alakulna át a magyar kultúra múzeumává 2.   a kilencvenes évek folyamán létrehozott nemzetiségi múzeumok és dokumentációs központok - pl. a Zsidó Múzeum, a Kárpáti Németek Múzeuma, a horvát és a cseh dokumentációs központ - mintájára teljesen új szakintézmény teremtődne. A szlovákiai kulturális kormányzat ez utóbbit találta járható útnak. Az intézmény bemutatása Első lépésként 2001. július l-jén a Szlovák Nemzeti Múzeum Történeti Múzeumának önálló osztályaként megalakult a Magyar Kultúra Dokumentációs Központja. Ezzel újabb láncszemmel bővült a szlovákiai nemzetiségi intézmények-s egyben a magyar kulturális színterek - hálózata. A Magyar Kultúra Dokumentációs Központja egy évnyi tevékenység után új alapítólevelet kapott, 2002 júliusától a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumaként, a Szlovák Nemzeti Múzeum önálló egységeként működik. Legfőbb feladata a szlovákiai magyarság tárgyi és szellemi kultúrájának kutatása, amellyel párhuzamosan gyűjtőmunkát, tudományos kutatómunkát, dokumentációs és módszertani tevékenységet folytat. Az intézmény központja a pozsonyi Brámer-kúriában található, s a múzeum munkahelyei, valamint kiállítóhelyiségei is itt kaptak helyet. 2003 januárjától a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumához tartozik az alsosztregovai Madách-kastély, valamint a szklabonyai Mikszáth-emlékház. Brámer-kúria, Pozsony A XVI. század második felében kialakult kúria négy szárnya központi udvart fog közre. Az épület egységes, reneszánsz alaprajza néhány régebbi,... --- ### Mészáros András: A Magyarok Szlovákiában (1989-2004) című kötetről - Published: 2005-06-11 - Modified: 2016-06-11 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/meszaros-andras-a-magyarok-szlovakiaban-1989-2004-cimu-kotetrol/ - Kategóriák: Reflexió, Szemle - Post Years: 2005, 2005/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: meszarosandras Amikor azon gondolkodtam, milyen frappáns bevezető mondattal lehetne indítani ennek a könyvnek a bemutatását, akkor legelőször egy reformkori szállóige jutott az eszembe. Az a mondat, amelyet Szontagh Gusztáv fogalmazott meg Jósika Miklós Abaf/jának megjelenése kapcsán: „Le a kalapokkal, uraim! ". Itt csak az a gondom, hogy ma már a hölgyeket is meg kell szólítani, és vajon ők hogyan fejezhetnék ki tiszteletüket és hódolatukat a megjelent „összefoglaló jelentéssel" szemben? Aztán elvetettem ezt az irodalomtörténeti parafrázist, mert maga a szállóige kötelezne arra, hogy alapos elemzésnek és kritikának vessem alá a kötetet. Ennek a feladatnak azonban nem tudok megfelelni, főként a vonatkozó szakmai ismereteim gyér volta miatt, de azért is, mert hazai berkeinkben első ilyen vállalkozás révén, ezt a publikációt elsősorban köszönettel kell fogadnunk. És ezt nem diplomáciai tapintat mondatja velem, hiszen aki már legalább átlapozta a csaknem ötszáz oldalnyi elemzést, láthatta és felfoghatta, mennyi munka és az információknak mekkora mennyisége van benne felhalmozva. Most nem beszélve arról, hogy jól bevett szokásainktól eltérően itt csak elvétve fedezhető fel a tények felsorolása mögött valamiféle prekoncepció. Magyarán: az értékelés az ismeretek után következik, és nem fordítva. Vagyis, amit első helyen emelnék ki, az a tények és adatok tisztelete. Ez persze tudományos szempontból közhely, és hazai gyér társadalomtudományunk művelői ezen a közhelyen már túljutottak. Ami miatt mégis említem, az inkább egy szociálpszichológiai összefüggésen alapul. Tudjuk, hogy történelmi emlékezetünk szelektív. Történelmi tudatunk a köznapok szintjén nem valamiféle eszményi elvárások mentén alakul ki, hanem a jelenlét megmentése kényszeríti ki. Jelenlétünk hordozója pedig az idő vonzatában a jelen, még... --- ### Rabec István: A nyelvvesztés vizsgálata pozsonyi magyar egyetemisták körében - Published: 2005-06-11 - Modified: 2016-06-11 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/rabec-istvan-a-nyelvvesztes-vizsgalata-pozsonyi-magyar-egyetemistak-koreben/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2005, 2005/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: rabecistvan Dolgozatomban a 2003-ban végzett kutatásomról (a vizsgálatról részletesebben lásd Rabec 2003) szeretnék beszámolni, amelyet Pozsonyban tanuló nyelwesztő egyetemistákkal készítettem. A szlovákiai magyarok mint kétnyelvű beszélők nyelvhasználatának gazdag szakirodalma van (lásd pl. Bergendiné 1998; Lanstyák 1998; 2000a; 2002a; Misád 1998; Németh 2001; Sándor Anna 1998; Vancóné 1998 stb. ), ám ezek az írások a magyar-szlovák viszonylatban bekövetkező nyelvvesztéssel nem foglalkoznak. Sándor Anna (1998) ugyan folytatott kutatásokat Kolonban a nyelvcserét illetően, de a jelenséget ő is csak közösségi szinten vizsgálta. Munkámban kilenc nyelwesztéses pozsonyi egyetemista magyar nyelvi visszaszorulását vizsgáltam, abból a célból, hogy feltárjam azokat a jelenségeket, amelyek nyelvhasználatukban nyelvvesztésre utalnak. Az adatközlők kiválasztásánál arra törekedtem, hogy makroszinten egyfajta virtuális csoportot alkossanak (természetesen nem a szó szociológiai értelmében). Ezért mindegyikük megfelel a következő kritériumoknak: -    mindegyikük pozsonyi egyetemista -   tanulmányaikat kizárólag szlovák nyelven végzik -   saját és környezetük bevallása szerint jobban beszélnek szlovákul, mint magyarul -   a magyar nyelvet nem intézményes keretek között sajátították el -   a magyar nyelvet első nyelvként sajátították el vagy párhuzamosan a szlovákkal -    ugyanahhoz a generációhoz tartoznak (1979 és 1983 között születtek) Adatközlőim esetében megvizsgáltam, hogy: -   a nyelwesztő beszélők magyar beszédmegnyilvánulásaikban miben térnek el az írott nyelv grammatikájától1 -    nyelvhasználatuk során milyen kommunikatív stratégiákat alkalmaznak -    beszédükben mennyiben fordulnak elő kontaktusjelenségek és a nyelvművelők által megbélyegzett formák -    megnyilvánulásaikat milyen paralingvisztikai eszközök kísérik. A kutatás kísérleti jellegű volt, próbálkozás a nyelwesztéses beszélők magyar nyelvének vizsgálatára. A mintában valószínűleg túlreprezentáltak a magyar nyelvhez pozitívan viszonyuló és a nyelwesztés kezdeti stádiumában lévő beszélők.... --- ### L. Juhász Ilona: Szlovákiai magyar tájak néprajzi irodalma a bibliográfiák tükrében - Published: 2005-06-11 - Modified: 2016-06-11 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/l-juhasz-ilona-szlovakiai-magyar-tajak-neprajzi-irodalma-a-bibliografiak-tukreben/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2005, 2005/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: ljuhaszilona A szlovákiai magyar tájak néprajzi eredményeit könyvészetileg összegezve, kisebb-nagyobb időmetszetekre lebontva jelentek már ugyan meg néprajzi bibliográfiák, ám mindegyikükből hiányzott egy általános bevezetés. Az aprólékos, minden forrást részletesen bemutató összegzésre most ugyan nem vállalkozhatom, ám a jelzett hiányt legalább részben pótlandó, a továbbiakban a szlovákiai magyar tájak néprajzi eredményeit (is) tartalmazó könyvészeti eredményeket tekintem át nagy vonalakban. Az 1918-ban létrejött első Csehszlovák Köztársaság megalakulását követő időszakban a Szlovákiához került magyarok néprajzi irodalmát összegző első bibliográfia 1988-ban jelent meg. Viszont ezt megelőzően is kerültek szlovákiai magyar vonatkozású néprajzi-könyvészeti adatok különféle bibliográfiákba. Mivel a magyar anyag meglehetősen ismert, ezért ezzel most részletesebben nem foglalkozom. Csupán emlékeztetni szeretnék Gulyás Pál 1941-es áttekintésére, amelynek 1984es reprint kiadásához Gazda István készített aktualizált függeléket (Gulyás 1984), valamint Bodor Antal, szintén Gazda István által kiegészített munkájára (Bodor-Gazda 1984). A magyar folklorisztika bibliográfiáit Voigt Vilmos tekintette át a legutóbb, így most elég arra hivatkozni (Voigt 1998, 69-71). Itt csupán a különféle lokális, regionális és személyi bibliográfiák fontosságára és kiaknázatlanságára, illetve buktatóira szeretnék figyelmeztetni és két példára hivatkozni. Az Ujváry Zoltán által elindított és koordinált intézményes Gömör-kutatás első tíz esztendeje eredményeinek néprajzi bibliográfiáját Imolay Lenkey István állította össze példásan. Segítségével pontos és megbízható képet kapunk e jelentős vállalkozás első tíz esztendeje tudományos eredményeiről (Ujváry 1991, 105-121). Mindez nem mondható el a Túri Róbert által összehordott, másodkézből vett, ráadásul pontatlanul lejegyzett adatokat tartalmazó Komárom-Esztergom megye néprajzi bibliográfiájáról (Túri 2001). Az kézenfekvő, hogy egy bibliográfia nem lehet teljes. Viszont a benne található adatoknak megbízhatóknak kell lenniük, s ha nem azok, akkor... --- ### Varagya Szilvia: Magyar Hírmondó - Az első magyar nyelvű időszaki lap - Published: 2005-06-11 - Modified: 2016-06-11 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/varagya-szilvia-magyar-hirmondo-az-elso-magyar-nyelvu-idoszaki-lap/ - Kategóriák: Évforduló, Szemle - Post Years: 2005, 2005/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: varagyaszilvia A nyugat-európai időszakilap-kiadás a 17. században indult. Az első periodikumok 1609-ben jelentek meg: Strasbourgban a Relation, Wolfenbüttelben az Aviso és a Relation oder Zeitung (Serafínová 1999, 12). Őket követte Angliában 1622-ben a Weekly News1 (Sefcák - Vojtek 1994, 7-8), majd 1631-ben a franciaországi La Gazette2 (Serafínová 1994, 10, 108). Bécsben az első újságok kiadását ugyan 1615-re teszik. 3 Az első hetilap, a Wienerisches Diarium4 megszületése azonban még egészen 1703-ig váratott magára (Prakke - B. Lerg 1970, 404-413), holott Londonban már 1702-ben megjelent az első napilap, a Daily Courant is5 (Sefcák - Vojtek 1994, 19). Az első magyarországi periodikumok csupán 100 évvel később, a 18. században jöttek létre. Pozsony a magyar sajtótörténet ezen időszakában jelentős szerepet töltött be. Ha eltekintünk a Rákóczi-féle, latin nyelvű Mercuríus Hungaricustól6 és Nottenstein ugyancsak latin nyelvű budai Offnerischer Merkúrjától7, Pozsony tekinthető a magyarországi időszaki lapok szülővárosának: 1721-ben Bél Mátyás szerkesztésében itt adták ki a Nova Posoniensa latin nyelvű hírlapot, 1764-ben Windisch Károly Gottlieb német PreBburger Zeitungját, 1780-ban követte őket Rát Mátyás szerkesztésében a Magyar Hírmondó, majd három évvel később a cseh nyelvű, ma elsősorban Prespurské novinyként emlegetett Presspúrské novini. Ezen tanulmány az első magyar nyelvű időszaki lapot, a Magyar Hírmondói ismerteti. 1. A magyarországi időszaki sajtó megszületése A Habsburg uralkodóház egyetlen, központilag kiadott periodikuma, a Wienerisches Diarium a Monarchián belül hírmonopóliummal rendelkezett, s így a többi lap számára egyetlen hivatalos hírforrásként szolgált. Az ilyen centralizált hírközlés által próbálta az udvar meghatározni a birodalomban kiadott újságok híreinek tartalmát (Prakke - B. Lerg 1970, 404-413). A magyar időszaki... --- ### Lanstyák István: A kódváltásról - nyelvtani szempontból - Published: 2005-06-11 - Modified: 2016-06-11 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/lanstyak-istvan-a-kodvaltasrol-nyelvtani-szempontbol/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2005, 2005/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: lanstyakistvan A III. Grammá Nyelvészeti Napokon elhangzott előadásomban1 a kódváltás nyelvtani alaptípusait mutattam be. A tipizálás alapjául az a szempont szolgált, hogy a különböző nyelvekből származó szekvenciák miképpen épülnek be ugyanabba a diskurzusba. Élőnyelvi példáimat a Grammá Nyelvi Irodában készülő, a szlovákiai magyar beszélt nyelvi korpusz alapjául szolgáló élőnyelvi adatbázisból vettem. A hangfelvételeket a Comenius Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének hallgatói készítették és jegyezték le. Ez a dolgozat az előadás erősen rövidített változata. Alapfogalmak Kódvált(ogat)ásnak a kétnyelvű kommunikáció olyan válfajait nevezzük, melyekben a beszélők egyetlen diskurzuson belül két (vagy több) különböző nyelvet, Ml. két (vagy több) különböző nyelvhez tartozó elemeket használnak, mégpedig anélkül hogy az eltérő nyelvekhez tartozó szekvenciák tartalmilag megfelelnének egymásnak. 2 Ha a kódváltás egy megnyilatkozásnál kisebb nyelvi egységet (egy vagy több szószerkezetet, szószerkezettagot, nem mondatrész értékű szót vagy kötött morfémát) érint, ún. bázistartó kódváltásró\ beszélünk. Ha a kódváltás egy megnyilatkozásnyi vagy annál nagyobb nyelvi egységet érint (egyszerű mondatot, összetett mondat egy vagy több tagmondatát, egy egész összetett mondatot vagy több önálló mondatot), ún. bázisváltásró\ van szó; ha a diskurzusban sorozatosan találunk bázisváltásokat, ún. bázisváltogatásról lehet beszélni. Azokban az esetekben, amikor a kódváltott szekvencia kívül áll a fenti értelemben vett megnyilatkozáson, mondaton kívüli kódváltásról beszél a szakirodalom. Az előbbi bekezdésben szereplő kifejezésekben, a bázisváltásban, a bázisváltogatásban, Ml. a bázistartó kódváltásban szereplő bázis szó az érintett megnyilatkozás bázisnyelvére utal. Bázisnyelvnek azt a nyelvet nevezzük, amely a legalább egy megnyilatkozásnyi két- vagy többnyelvű diskurzusrészletben nyelvtanilag és/vagy mennyiségileg domináns. Nyelvtani dominancián azt a tényt értjük, hogy a bázisnyelv meghatározza a... --- ### Hulkó Gábor: A szabadon gyakorolható, bejelentésköteles tevékenységek végzésének joga - elmélet és gyakorlat - Published: 2005-06-11 - Modified: 2016-06-11 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/hulko-gabor-a-szabadon-gyakorolhato-bejelenteskoteles-tevekenysegek-vegzesenek-joga-elmelet-es-gyakorlat/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2005, 2005/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: hulkogaborifj A szabadon gyakorolható, bejelentésköteles tevékenység létének három alapvető státusza különböztethető meg: 1. a szabad iparostevékenységhez való jogosultság keletkezéséhez; 2. a szabad iparostevékenység végzéséhez, valamint a vele járó jogokhoz és kötelességekhez; 3. a szabad iparostevékenység mint jogosultság megszűnéséhez kapcsolódnak. A dolgozat elsősorban a szabad iparostevékenység első aspektusát kívánja vizsgálni, mely egyben talán a legösszetettebb, eddig feldolgozatlan területe e kérdésnek. Maga a szabad ipartevékenység végzéséhez való jogosultság létrejötte jogelméleti szempontból hasonlóan elhanyagolt, mint az egyéb olyan jogi kérdések, melyek épp nem élveznek politikai aktualitást, bár így lehetőség nyílik egy tényszerű jogi érvelésre, melyet különben sokszor elnyom a demagóg (NI. nem szakavatott) politikai érvelés. Ebben a tekintetben megjegyzendő, hogy mint a legtöbb jogi kérdés, sajnos az iparostevékenység végzésének kérdése sincs alaposan feldolgozva. Az, hogy esetleg jogi viták tárgyává váljon, teljesen utópisztikus elképzelésnek tűnik jelen pillanatban. Köszönhető ez többek közt azon koordinálatlan iskolaügyi és egyetemi reformoknak, melyek minimálisra csökkentették, Ml. ellehetetlenítették oly össznemzeti tudományos jogi diskurzus kialakulását, mely minden európai országban természetes és nélkülözhetetlen része a jogi kultúrának és gyakorlatnak. Általános fogalmak Társadalmunk elidegeníthetetlen részei a vállalkozások és a vállalkozói gondolkodás. Minden, akár megalapozott, akár megalapozatlan kritika ellenére a vállalkozói szellemiség is központi helyet tölt be a szlovák társadalom és a szlovákiai magyar kisebbség életében. E civilizációs tényt jogi kultúránk is tükrözi, s így a szlovák jogrend egyik központi normarendszerét a vállalkozások szabályozását tartalmazó jogi normák összessége képezi. A vállalkozásokat szabályozó jogi normák egyike az iparostörvény (zákon c. 455/1991 Zb. o zivnostenskom podnikaní a továbbiakban csak „törvény"), mely az ún. iparostevékenységeket (zivnosti) szabályozza, s... --- ### Lampl Zsuzsanna: A dél-szlovákiai magyar és szlovák fiatalok vallásossága - Published: 2005-06-11 - Modified: 2016-06-11 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/lampl-zsuzsanna-a-del-szlovakiai-magyar-es-szlovak-fiatalok-vallasossaga/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2005, 2005/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: lamplzsuzsanna A vallás, vallásosság szociológiai kutatása nem újkeletű, hiszen már az „alapító atyák" (Durkheim, Weber) munkásságában is tetemes helyet foglal el. Tájainkon azonban az 1948-tól 1989-ig terjedő időszakban a vallásszociológiát bekebelezte a tudományos ateizmus, kétes értékű munkák születtek (Kvasnickova 2003), s így a rendszerváltás után mindent újra kellett kezdeni. A kutatók nem igazán tanúsítanak tömeges érdeklődést a téma iránt, ami leginkább annak tudható be, hogy a vallásszociológiának máig nincs intézményes háttere (Kvasnickova 2003)1. Az elmúlt tizenöt év azonban mégsem eredménytelen, mivel néhány nemzetközi összehasonlító kutatásnak2 köszönhetően, amelyekben Szlovákia is részt vett, sikerült feltérképezni a vallásosság több vetületét. A szlovákiai magyarok vallásosságáról ez már kevésbé mondható el, hiszen az idevágó írások inkább csak vallási statisztikákra, nem pedig felmérésekre támaszkodnak3, így aztán a közélet, a média, de sok tudományosként elkönyvelt vita is két mítoszgyanús kijelentés között vacillál: az egyik, hogy a szlovákiai magyarok erősen vallásosak, vallásosabbak a szlovákoknál, a másik, hogy a szlovákiai magyarok vallási gyökereiket is elvesztették, s mindenféle eszmére és téveszmére egyformán nyitottak. Ami pedig végképp homályos: a fiatalok vallásossága. S itt nem csupán a magyar, hanem a szlovák fiatalokra is gondolok, mivel a 18 évnél fiatalabbak nem képezték a fenti kutatások tárgyát. Tanulmányommal ezt a homályt szeretném némiképp eloszlatni. A továbbiakban a Mozaik 2001 adatait veszem alapul. Ehhez hadd fűzzek két megjegyzést. 1. A Mozaik 2001 speciálisan a szlovákiai magyar fiatalokról szóló kutatás, de az 1000 dél-szlovákiai 15-29 éves fiatalból álló reprezentatív mintán kívül az összehasonlítás kedvéért 500 ugyanott élő, ugyanolyan korú szlovák fiatalt is megkérdeztünk. Mint írásom címe is... --- ### Juraj Marušiak: A magyar kisebbség a normalizációs évek szlovákiai politikájának összefüggéseiben (2. rész) - Published: 2005-06-11 - Modified: 2016-06-11 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/juraj-marusiak-a-magyar-kisebbseg-a-normalizacios-evek-szlovakiai-politikajanak-osszefuggeseiben-2-resz/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2005, 2005/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: marusiakjuraj Duray Miklóst az úgynevezett kétnyelvű alapiskolai oktatás bevezetésére irányuló újabb sikertelen kísérletet követően 1984. május 5-én ismét letartóztatták és az Állambiztosági Hatóság (STB) 8 társát is kihallgatta. A vád először a köztársaság érdekei ellen külföldön elkövetett sérelem, és a Büntető törvénykönyv 112. , valamint 119. §-a alapján rémhírterjesztésnek minősülő tevékenység volt, ami három évi, illetve a már fogvatartási időt beleszámítva hat hónapig tartó szabadságvesztéssel fenyegetett. E bűncselekményt könyve külföldi kiadása jelentette, melynek „tartalma a szocialista rendszer ellen irányul és ezzel rontja külföldön a köztársaság hírnevét A további vád irományai csehszlovákiai terjesztése volt a magyar nemzetiségű polgártársak közötti zavargás előidézésének szándékával". 65 Később, 1984. október 10-én a vádat átminősítették a köztársaság elleni felforgató tevékenység kifejtésére, amiért a kiszabható büntetés felső határa tíz év volt. Duray Miklós Gustáv Husák által amnesztiában részesülve 1985. május 11-én került szabad lábra. Ekkor védelmére kelt több cseh és szlovák ellenzéki személy: Ján Carnogursky, Miroslav Kusy, Jozef Jablonicky és Milam Simecka személyes tiltakozó levelet intézett a Szlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnökéhez, Péter Colotkához és az SZLKP KB első titkárához Jozef Lenárthoz. Miroslav Kusy levelében megállapította, hogy „azok a problémák, amelyekről Duray beszél és ír, rendkívül kényesek és vitathatóak, s mint ilyeneket közvéleményünk elé kellene tárni, megvitatni azokat, és megoldást keresni Duray álláspontjával vitába lehet szállni, rá lehet mutatni, hogy: ebben vagy abban téved, ezt vagy azt nem gondolta végig. Egy demokratikus államban azonban nem lenne szabad börtönbe kerülnie". Hasonló szellemben fogantak a többi levelek is. A szlovák ellenzék tagjai ez esetben a szólásszabadság védelmében léptek fel. így például... --- ### Petheő Attila: Az 1849. augusztus 3-i komáromi kitörés története - Published: 2005-06-11 - Modified: 2016-06-11 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/petheo-attila-az-1849-augusztus-3-i-komaromi-kitores-tortenete/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2005, 2005/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: petheoattila A szabadságharc állása a komáromi kitörést megelőző időkben 1849 tavaszára megváltozott a helyzet a szabadságharc menetében, hiszen a magyar alakulatok többsége részt vett már több ütközetben, hozzászokott a hadi kellemetlenségekhez. Ez év áprilisában a magyar hadsereg az ország nagy részét megtisztította a császári hadaktól (Hermann 1995, 29). Májusban Klapka György vezérőrnagy, aki Görgei Artúr tábornokot a miniszteri székben helyettesítette, feladatának tekintette, hogy az egész honvédsereg számára egységes haditervet készítsen. A csapatok tevékenységének összehangolása azért is szükséges volt, mivel ekkor már ismert volt az osztrák-orosz katonai megállapodás ténye. A minisztertanács által május 20-án elfogadott terv értelmében a honvédsereg minden hadtestének egymással összehangolva kell tevékenykednie. Klapka a tervben rögzítette azt az elvét, hogy két ellenség ellen csak a csapatok egyesítése után lehet sikert elérni. Az összpontosításnak Komárom várára kellett volna épülnie. A várban és a körülötte, állandó és tábori erődítési elemekből kialakított sánctáborban két hadtest (a III. és a VIII. ) elhelyezésével számolt. Ezek feladata dunai hadsereg néven a legfontosabb dunai átkelőhelyek biztosítása, a Dunántúl ellenőrzése, illetve a bal parti erők támogatása. Az I. és a II. hadtestnek a Duna bal partján, a Nyitra és a Vág biztosítására kellett felvonulnia. Ez tartotta volna a kapcsolatot Dembinski csapataival, Dembinski pedig az erdélyi hadsereg balszárnyával. Az erdélyi hadsereg eközben őrzi a szorosokat, beveszi Gyulafehérvárt és Dévát, Bem felszabadítja Péterváradot és a Duna partján a Komáromnál várakozó fősereghez siet. Perczel közben csapataival biztosítja a Bánságot és Bácskát, elfoglalja Aradot és Temesvárt (Hermann 1996, 331). A haditerv nem valósult meg, mert a fősereget tétlenségre kényszerítette, és... --- ### Gaucsík István: Gazdasági szervezetépítés. A csehszlovákiai magyarság két világháború közötti gazdasági szervezetei (1. rész) - Published: 2005-06-11 - Modified: 2016-06-11 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/gaucsik-istvan-gazdasagi-szervezetepites-a-csehszlovakiai-magyarsag-ket-vilaghaboru-kozotti-gazdasagi-szervezetei-1-resz/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2005, 2005/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: gaucsikistvan Tanulmányomban három olyan témát jelöltem ki, melyek vizsgálata a szervezeti-intézményi vezérfonalat tartja szem előtt. Bevezetésképpen a csehszlovákiai magyarság gazdasági helyzetét a joghiány szempontjából, a gazdasági jogok törvényi hiányosságain, a belső állami biztosítékok és a külső kisebbségvédelmi rendelkezések elégtelen voltán keresztül elemzem. Az ellenzéki magyar pártok agendájába felvett gazdasági sérelmekkel, a megoldási lehetőségekkel, a „gazdasági önszerveződés" átmentett struktúráinak megerősítésével, Ml. az új szerkezetekkel is foglalkozom. A csehszlovák gazdaságpolitika (amely erőteljes intézményépítésben és a volt monarchiabeli szervezetek átalakításában vállalt oroszlánrészt) hatásait szlovákiai magyar véleményeken keresztül mutatom be, miközben néhány olyan korabeli fogalmat is tisztázni kívánok, amelyek az 1989 utáni feldolgozásokban felbukkannak. Végül - a weberi szervezetfogalom alkalmazásával - megpróbálom kijelölni a kisebbségi gazdasági érdekvédelem színtereit és alakító szervezeteit. Azért foglalkozom velük, mert a többi megközelítés a politikai-kulturális jogvédelmet helyezte előtérbe, míg a közgazdasági kérdések vizsgálatakor ezek háttérbe szorultak. Az ún. szakmai vezetésű struktúrákat (regionális szintű gazdasági egyesületek, szövetkezetek és a szakirodalomban eddig egyáltalán nem vizsgált ipartársulatok) a harmadik téma, amellyel foglalkoztam. Mivel a megyei gazdasági egyesületek a gazdaszervezkedés színterei voltak és az ellenzéki pártok intézményépítő aktivitásai itt kellően kibontakozhattak, nagyon hamar konfliktushelyzetbe kerültek a diszkriminatív felszámoló törekvések miatt. Az 1930-as évek első felétől a pártok gazdasági programjai ezeket az egyesületeket rekonstruálták, immár szélesebb földrajzi régiókban. A szövetkezeti mozgalom árnyaltabb értékelésére törekszem, a Hanzát nem tekintem egyedüli „építkező" struktúrának, mivel csak a szövetkezetek egyik típuscsoportja tartozott hozzá. Az ipartársulatokat a gazdasági viszonyok és a nyelvi-nemzetiségi megkülönböztetés, illetve a magasabb struktúraalkotás, központszervezés (szövetség) szempontjai szerint taglalom. * A tanulmány a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériumának Határon... --- ### Tóth Endre: A csehszlovák diplomácia és Habsburg Károly első restaurációs kísérlete Magyarországon (1921. március 26.-április 5.) (1. rész) - Published: 2005-06-11 - Modified: 2016-06-11 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/toth-endre-a-csehszlovak-diplomacia-es-habsburg-karoly-elso-restauracios-kiserlete-magyarorszagon-1921-marcius-26-aprilis-5-1-resz/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2005, 2005/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: tothendre A tanulmány témája a két világháború közötti Magyarország történelmének egyik legnagyobb jelentőségű eseménye, amely nemcsak a kor csehszlovák-magyar kapcsolataira gyakorolt jelentős hatást, hanem az 1921-es év első felének egyik legfontosabb nemzetközi-politikai eseményévé vált. A szóban forgó esemény az utolsó osztrák császár és magyar király IV. Habsburg Károly első restaurációs kísérlete volt. Jelen tanulmány célja, hogy az esemény egyes mozzanatait elsősorban a csehszlovák-magyar kapcsolatok szempontjából rekonstruálja, illetve, hogy az exkirály Magyarországra érkezése körüli eseményeket időrendi sorrendben, elsősorban Habsburg Károly e kalandos lépésének és a csehszlovák diplomácia ténykedésének és szerepének viszonylatában adja elő. 1 A királykérdés, mint Magyarország kül- és belpolitikai konszolidációjának fékezőereje, és a csehszlovák-magyar kapcsolatokban játszott szerepe Csehszlovákia és Magyarország háború utáni együttélését az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése után, mint közismert, nem éppen a kölcsönös barátság jellemezte. Az újonnan alakuló Közép-Európában a két világháború közti fagyos csehszlovákmagyar kapcsolatok háttere már e viszony legelején kialakult. Közvetlenül az önálló Csehszlovákia és a háború utáni Magyarország megalakulását követően a két, egymással szomszédos állam közti konfliktus legfontosabb problémájává természetesen a közös határ megállapítása, azaz a területi kérdés vált. Ugyanakkor, mint nem kevésbé komoly probléma, Magyarország kormányformája is a kérdéses pontok között jelent meg. E két kérdés, Ml. azok merőben különböző magyar és csehszlovák megközelítései eleve negatív irányban jelölték ki a kezdeti kapcsolatokat, melyek az elkövetkező időszakban végleg aláásták a kölcsönös bizalom esélyét, nemcsak a politikai képviseletek részéről, hanem a két állam nyilvánossága részéről is. Ha a csehszlovák diplomácia szemszögéből, jelentőségük alapján szeretnénk e két legfontosabb, a két ország közti viszonyok legalább normálisnak nevezhető szintjének elérését akadályozó... --- ### Impresszum 2005/2 - Published: 2005-06-11 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/11/impresszum-2005-2/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2005, 2005/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t VII. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tartalom Tanulmányok  TÓTH ENDRE: A csehszlovák diplomácia és Habsburg Károly első restaurációs kísérlete Magyarországon (1921. március 26-április 5. ) (1. rész) GAUCSÍK ISTVÁN: Gazdasági szervezetépítés és érdekvédelem. A scehszlovákiai maygarság két világháború közötti gazdasági szervezetei (1. rész) Az 1849. augusztus 3-i komáromi kitörés története JURAJ MARUŠIAK: A magyar kisebbség a normalizációs évek szlovákiai politikájának összefüggéseiben (2. rész) LAMPL ZSUZSANNA: A dél-szlovákiai magyar és szlovák fiatalok vallásossága IFJ. HULKÓ GÁBOR: A szabadon gyakorolható, bejelentésköteles tevékenységek végzésének joga - elmél és gyakorlat LANSTYÁK ISTVÁN: A kódváltásról - nyelvtani szempontból Évforduló VARAGYA SZILVIA: Magyar Hírmondó - az első magyar nyelvű időszaki lap Közlemények L. JUHÁSZ ILONA: Szlovákiai magyar tájak néprajzi irodalma a bibliográfiák tükrében RABEC ISTVÁN: A nyelvvesztés vizsgálata pozsonyi magyar egyetemisták körében Reflexió MÉSZÁROS ANDRÁS: A Magyarok Szlovákiában (1989-2004) című kötetről Műhely A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma Dokumentumok JOÓ ANDRÁS: Tiso elnök és egy magyar országgyűlési képviselő politikai természetű magánbeszélgetése 1943 tavaszán Könyvek Voigt Vilmos: A vallási élmény története. Bevezetés a vallástudományba (Liszka József) É. Kiss Katalin: Anyanyelvünk állapotáról (Szabómihály Gizella) Von Minderheiten zu Volksgruppen. 20 Jahre Wiener Arbeitsgemeinschaft (Varga Sándor) Fodor István: A világ... --- ### Gecse Annabella: Liszka József (szerk.): Acta Ethnologika Danubiana 5-6. Az Etnológiai Központ Évkönyve - Ročenka Výskumného centra európskej etnológie - Jahrbuch des Forschungszentrums für Europäische Ethnologie 2003-2004 - Published: 2005-06-10 - Modified: 2016-06-10 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/10/gecse-annabella-liszka-jozsef-szerk-acta-ethnologika-danubiana-5-6-az-etnologiai-kozpont-evkonyve-rocenka-vyskumneho-centra-europskej-etnologie-jahrbuch-des-forschungszentrums-fur-europaisch/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2005, 2005/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: gecseannabella Liszka József (szerk. ): Acta Ethnologica Danubiana 5-6. Az Etnológiai Központ évkönyve - Rocenka Vyskumného centra európskej etnológie - Jahrbuch des Forschungszentrums für Europaische Ethnologie 20032004. Fórum Institute-Lilium Aurum, Komárom-Dunaszerdahely, 2004, 242 p. A komáromi Etnológiai Központ évkönyvének, az Acta Ethnologica Danubianának legutóbbi, a 2003-2004-es évek anyagát öszszevontan tartalmazó kötete tanulmányokra,kisebb közleményekre, könyvismertetésekreés annotációkra, valamint krónikára és megemlékező egységre tagolódik. Az első részben nyolc tanulmányt találunk, a másodikban egy kisebb közleményt. A tanulmányokblokkjának alaphangját Vajda László nyitóírása adja meg, a mi és az idegenek közöttilehetséges viszonyulások, olykor előítéletek,sztereotípiák, máskor tapasztalatokon nyugvó ítéletek és az ezekből következő viselkedési minták körülhatárolásával, olykor történetiségbe helyezett magyarázatával. Szinteminden társadalomban vannak az idegenekhez való viszonyulást előíró, megszabó normák, ám az is törvényszerű, hogy ezeket mint a szabályokat általában - a gyakorlatban nem mereven, hanem rugalmasan követik a társadalom tagjai. Éppen a mobilitás ésmerev törvénytisztelet közötti egyensúly megteremtésére törekvésnek számtalan változatából adódnak az értelmezést kívánókulturális különbségek. Sok más mellett éppen ezekre a különbözőségekre találunk példákat a kötet tanulmányainak témái között,de - tekintve azt, hogy a kutatói társadalomis társadalom, tagjai más-más kihívásokat(tudományos problémákat) érzékelnek, azokat eltérő módszerekkel közelítik és oldjákmeg - a témák megközelítése, a kérdésekmegválaszolásának módozatai között is. Maga a szociológiai fogalompár (mi és az idegenek) több tanulmánynak is vázát képezi,más-más kulturális jelenség kapcsán. Leginkább Pusko Gábor Romák és parasztok - fehérek és cigányok című írásában érhetjüktetten. Ebben az írásban a „probléma" többszinten is jelentkezik - pl. mi a „roma probléma" lényege a romák és nem romák szemével, hogyan ragadható meg, hogy ki a roma. A... --- ### Hodosy Szabolcs: Kontra Miklós-Hattyár Helga (szerk.): Magyarok és nyelvtörvények - Published: 2005-06-10 - Modified: 2016-06-10 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/10/hodosy-szabolcs-kontra-miklos-hattyar-helga-szerk-magyarok-es-nyelvtorvenyek/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2005, 2005/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: hodosyszabolcs A Kontra Miklós és Hattyár Helga szerkesztésében készült könyv, melynek címe is oly sokatmondó: Magyarok és nyelvtörvények, érdekes olvasmányra utal. Csupán a címből kiindulva már az első pillanatban világossá válik az olvasó számára, hogy olyan könyvettart a kezében, mely átfogó képet kíván adnia magyarok és a rájuk vonatkozó, NI. éppennem vonatkozó és hiányzó nyelvtörvényekről. Ez viszont nem minden. Ezen felül másérdekes munka is belekerült a kiadványba. Bartha Csilla és Hattyár Helga közös munkája, mely lehetőséget ad arra, hogy az olvasóbepillantást nyerjen egy első látásra nem isnyelvi kisebbségnek tűnő, de ténylegesenannak mondható nyelvi kisebbség, a magyarországi siket közösség kisebbségi létébe,különös tekintettel nyelvi jogaikra. Ahogy Kontra Miklós a bevezetőjébenmegfogalmazza, a publikáció hiánypótló szerepet tölt be. Nyelvi jogokkal, nyelvi emberijogokkal, nyelvtörvényekkel már sokan foglalkoztak, de olyan kiadvány formájában,amely rálátást enged a Kárpát-medence magyarjai anyanyelvhasználatának jogi lehetőségeire, még nem dolgozták fel ezt a témát. E kiadvány végigvezeti az olvasót a magyarkisebbség, NI. a magyarországi román és asiket közösség nyelvi jogain, mind elméleti,mind gyakorlati viszonylatban. Értékes olvasmány akár nyelvtudós, nyelvész, akár politológus, politikus, jogász, tanár, orvos, mérnök, számára, szóval bárkinek, akit érdekelnek a nyelvhasználat jogi vonatkozásai; amagyarországi, illetve a Magyarország határain túli nyelvi kisebbségek jogfosztottsága. A bevezetőből kitűnik, hogy a könyv afinnországi Jyváskyláben 2001. augusztus6-10-én rendezett V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus Magyarok és nyelvtörvények című szimpóziumán elhangzott előadásain alapuló tanulmányokat tartalmazza. Sorrendben az első tanulmány KontraMiklós és Szilágyi N. Sándor közös munkájaegy rendhagyó-meghökkentő címmel: A kisebbségeknek van anyanyelvük, de a többségnek nincs? E munkában a szerzők a tannyelvi diszkrimináció sajátosságaival foglalkoznak. Rámutatnak egy érdekes tényre,amely a... --- ### Gaucsík István: Magyar ipartársulatok válogatott dokumentumai 1924-1938 - Published: 2005-06-10 - Modified: 2016-06-10 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/10/gaucsik-istvan-magyar-ipartarsulatok-valogatott-dokumentumai-1924-1938/ - Kategóriák: Dokumentumok, Szemle - Post Years: 2005, 2005/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: gaucsikistvan Bevezetés a problémába A magyar iparosok és kereskedők szakmai és érdekvédelmi szerveződései, a járási szintű ipartársulatok, már 1918 előtt léteztek. A hatalomváltás után Csehszlovákiában szervezeti és jogi integrációjuk késést mutatott, csak a 259. sz. 1924. éviún. ipartörvény szabályozta működésüket, belső felépítésüket, definiálta tevékenységi körüket és jogosítványaikat. A régiókban fontos társadalmi, gazdasági és kulturális célokat vállaltak fel, krédójuk a kisipar védelme volt. Nemcsak a helyi piaciviszonyokat próbálták befolyásolni az iparengedélyek kiadásával, hanem a tagságotanyagilag is segítették, vagy vállalkozásokat (nyersanyagraktárak, vásárcsarnokok,szövetkezeti hitelintézetek) alapítottak. Az általuk fenntartott inasiskolák és tanulóműhelyek az iparostanoncok nemzedékeit nevelték ki. Az alábbiakban olyan levéltári forrásokat teszek közzé, amelyek az ipartársulatok működésére, az általuk kezdeményezett akciókra, a kisipar és -kereskedelemvédelmét felvállaló tiltakozásokra, Ml. javaslattevésekre vonatkoznak. Márcsak helyszűke miatt sem vállalkozhattam egyéb területekre vonatkozó források (pl. a kisiparáltalános helyzete, kisebbségi magyar elképzelések szerveződéseik megszilárdítására, az ellenzéki magyar politikai pártok szervező tevékenysége) bemutatására. Az ipartársulatok fedőszervezetének kérdése a két világháború között politikai csatározások kereszttüzébe került, 1938-ig nem is lett megnyugtatóan tisztázva. 1928ban a szlovák érdekeket szolgáló Országos Szövetség (OSZ)1 megkonstruálása az ipartársulatok érdekérvényesítéseit vetette vissza. A magyar nemzetiségű tagságra támaszkodó ipartársulatoknak külön harcot kellett vívniuk nyelvhasználati jogaik megtartásáért. Az önálló titkárság létrehozására és az OSZ új szervezeti felépítésére tett kísérleteik sikertelenek maradtak. A közgazdasági élet válságjelenségei, a szervezetiautonómiájukat korlátozó állami beavatkozás és nem utolsó sorban az elégtelen működési tőke, valamint az intézményi problémák okozták elhúzódó válságukat. 2 Jegyzetek 1. Hivatalos megnevezése Krajinsky zváz zivnostenskych spolocenstiev a grémif pre územieSlovenska a Podkarpatskej Rusi. Magyarul: Szlovenszkói és Podkarpatszká Ruszi Ipartársulatok és Grémiumok Országos... --- ### Simon Attila: Mítoszok és előítéletek. A Fórum Kisebbségkutató Intézet konferenciája Csölösztőn - Published: 2005-06-10 - Modified: 2016-06-10 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/10/simon-attila-mitoszok-es-eloiteletek-a-forum-kisebbsegkutato-intezet-konferenciaja-csoloszton/ - Kategóriák: Konferencia, Szemle - Post Years: 2005, 2005/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: simonattila A történelem és a nyelvészet határterületein járva szervezett tudományos konferenciát a Fórum Kisebbségkutató Intézet, hiszen a Somorja mellett 2004. december 7én megrendezett tanácskozás központi témája a történelmi családneveknek a szlovák helyesírás szerinti átírása volt. Egy olyan probléma, amely már több mint 2 évtizede okoz gondot a szlovák és a magyar tudományosság képviselőinek. A Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma Kisebbségi Kultúrák Szekciójának támogatásával és a Grammá Nyelvi Iroda társszervezésében megrendezett tudományos tanácskozást Bíró Ágnes, a Kulturális Minisztérium államtitkára nyitottameg, aki többek között a történészek és történelemtanárok felelősségéről beszélt,hiszen elsősorban ők azok, akiknek tenniük kell azért, hogy a köztudatot minél kevesebb a másik néppel szembeni előítélet terhelje. Az államtitkár szerint az előítéletek nemcsak a másik nemzet ellen irányulnak, hanem egyben öncsalásként, önámításként működve saját problémáinkat is eltakarják. A megnyitó helyénvaló szavait tanulságos előadások követték. Az első előadókazokat a momentumokat igyekeztek felvillantani, amelyek a magyar és szlovák történelemtudat közötti közeledést terhelik, miközben nemcsak ezek számbavételéretörekedtek, hanem megpróbálták felmutatni azokat az alternatívákat is, amelyek által ezek kiküszöbölhetők lehetnek. Tették mindezt annak tudatában, hogy a kétnemzeti történetírás közötti szakadékokat ugyan be nem tudják temetni, hidakatazonban építhetnek. Szarka László, az MTA Kisebbségkutató Intézetének az elnöke, a dualizmus korának legsúlyosabb örökségét, az asszimiláció jelenségét járta körbe kitűnő előadásában. A korszak nagy paradoxona ugyanis, hogy noha elődeink közös hazában éltek, a mai magyarnak és szlováknak egészen más jut eszébe erről a korszakról: aszlovák köztudat az erőszakos magyarosítás időszakaként, a magyar pedig a modernizáció és a fellendülés korszakaként látja. Előadásában Szarka László az érintettidőszakkal kapcsolatos szlovák és magyar sztereotípiákat szedte... --- ### Lelkes Gábor: Dél-Szlovákia gazdasági fejlődése és a határon átnyúló kapcsolatok - Published: 2005-06-10 - Modified: 2016-06-10 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/10/lelkes-gabor-del-szlovakia-gazdasagi-fejlodese-es-a-hataron-atnyulo-kapcsolatok/ - Kategóriák: Konferencia, Szemle - Post Years: 2005, 2005/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: lelkesgabor A Szlovákiai Magyar Értelmiségi Fórum, a Szlovákiai Magyar írók Társasága, a Szlovákiai Magyar Professzorok Klubja és a Fórum Kisebbségkutató Intézet szervezésében 2004. december 15-én Somorján került megrendezésre a Szlovákiai Magyar Értelmiségi Találkozó gazdasági szekciójának konferenciája Dél-Szlovákia gazdaságifejlődése és a határon átnyúló kapcsolatok címmel a Fórum Kisebbségkutató Intézetben. A konferencia programját a tavaszi párkányi értelmiségi találkozón megfogalmazódott igények alapján állították össze, fokozott figyelmet szentelve Szlovákiaeurópai uniós tagságából származó lehetőségekre és a szlovák-magyar határ menti régiók együttműködésének megerősítésére. Emellett a találkozó lehetőséget nyújtott a gazdasági értelmiségiek kötetlen szakmai eszmecseréjére, a területfejlesztéssel kapcsolatos aktualitások, problémák megvitatására. A találkozó nyitóelőadását Rechnitzer János, a Magyar Tudományos AkadémiaRegionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézeténekigazgatója tartotta meg a Határon átnyúló gazdasági kapcsolatok - a régiók Európája címmel. Rechnitzer János felvázolta a Bécs-Pozsony-Győr régió területfejlesztésistratégiáját, amely fejlesztési elképzelések jelentősen befolyásolják már a közeljövőben a nyugat-szlovákiai magyarság társadalmi-gazdasági környezetét. A második előadóként Zászlós Gábor, a TriGránit Office Rt. szlovákiai elnök-vezérigazgatója szólalt fel, aki a magyarországi tőke szlovákiai szerepét, jelenléténekmértékét és ezen tőkének a két ország kapcsolatára gyakorolt hatását elemezte. Többek közt beszélt arról, hogy miként járult hozzá a magyarországi tőke Szlovákiaés Magyarország kapcsolatának erősítéséhez (a Szlovákiába 2004. június 30-igeszközölt külföldi beruházások, országok szerinti listáján Magyarország az előkelő5. helyen szerepel 22,6 Mrd Sk értékben, megelőzve olyan országokat, mint Ausztria , Csehország , USA , Olaszország , Svájc stb. ). Harmadik felszólalóként Harna István parlamenti képviselő, korábbi építésügyiés régiófejlesztési miniszter, szólt a találkozó résztvevőihez a Gazdasági kapcsolatok és kapcsolati tőke az európai gazdasági térben c. előadásában. Harna István elmondta, hogy a kapcsolati... --- ### Liszka József: Bezárkózás a nemzeti hagyományba, avagy lesz-e szemléletváltás a szlovákiai magyar néprajzban? - Published: 2005-06-10 - Modified: 2016-06-10 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/10/liszka-jozsef-bezarkozas-a-nemzeti-hagyomanyba-avagy-lesz-e-szemleletvaltas-a-szlovakiai-magyar-neprajzban/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2005, 2005/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef Fejtegetésem főcímét Komoróczy Géza okos könyvétől (Komoróczy 1995) kölcsönöztem, s habár az látszólag(! ) legfeljebb kevés kapcsolatban áll az alább elmondandókkal, talán - s remélhetőleg, ez azért majd kiderül - a cím mégsem volt teljesen öncélú. Gabriela Kiliánová egy néhány esztendeje megjelent írásában (Kiliánová 2000,132-139) a 19. század egyik szlovák folklórgyűjtője hagyatékának rendszerezéseközben fölvetődött gondolatait osztja meg az olvasóval. Frantisek Sujansky(1832-1907), római katolikus pap, aki egész habitusában, tevékenységében például a mi Majer Istvánunkra is emlékeztet (Liszka 2000, 134-135), folklórgyűjtéseketis végzett, elsősorban az északnyugat-szlovákiai szülőfalujában, Rajecban és környékén, valamint a későbbi, közép-szlovákiai működési helyein. Kiliánovának feltűnt, hogy a Sujansky által feljegyzett prózai népköltészeti anyagban, de akár a népdalokban, közmondásokban sem fordultak elő más, a szlovákkal együtt élő népekre (magyarokra, németekre, zsidókra, cigányokra stb. ) vonatkozó utalások, esetlegmás nyelvű betoldások, holott „Sujansky Szlovákia területén gyűjtött, ami abban azidőben multietnikus és multikulturális volt". Most - miközben jótékony szembehunyással elnézzük azt az anakronizmust, miszerint „Szlovákia területén gyűjthetettvolna", tudván, hogy a helyes és történetileg korrekt meghatározás a „mai Szlovákia területe" lenne - egyet kell érteni a megállapítással, hozzátéve: ez a terület mais multietnikus, s talán multikulturális is (utóbbiban nem vagyok teljesen biztos, dehát ez többek között distancia kérdése is). Még az 1980-as években, Kiszucábanvégzett terepmunkája során - folytatja Kiliánová - saját maga még bőségesen tudott ilyen, más etnikumokkal összefüggésbe hozható szövegeket feljegyezni. Nyilvánvaló tehát, hogy Sujansky az ilyen jellegű szövegeket vagy föl sem jegyezte, illetve ha mégis, a publikációi előkészítése során selejtezte ki őket. Kiliánová végkövetkeztetése: „a nemzeti kultúra konstrukciójáról lenne szó, amely egy aránylag... --- ### Szőke József: Történelem és történések. Reflexiók A Csemadok és a prágai tavasz című könyv kapcsán - Published: 2005-06-10 - Modified: 2016-06-10 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/10/szoke-jozsef-tortenelem-es-tortenesek-reflexiok-a-csemadok-es-a-pragai-tavasz-cimu-konyv-kapcsan/ - Kategóriák: Agora, Szemle - Post Years: 2005, 2005/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: szokejozsef Múlt év májusában Udvardon, a szlovákiai magyar helytörténészek szokásos évi tanácskozásán többek közt arról is szóltam, hogy elismerést érdemel az a munka,amelyet helytörténészeink az elmúlt évek során végeztek. Ma már alig akad olyanvalamirevaló szlovákiai magyar falu, település, amelynek a múltjáról ne született volna színvonalas kiadvány. De csodálatos az a kíváncsiság is, amely népünkben amúlt megismerése iránt él. Az ok kézenfekvő: bennünket, nemzetiségieket jobbantépáznak a történelem szelei. Mélyebbre kell ereszteni gyökereinket, hogy a viharokki ne tépjenek. Ezt tesszük, amikor nemzetünk múltjába kapaszkodunk. Ám a helytörténeti kiadványokon túl még mindig kevés az összegző, általános tanulságokatrögzítő, okulásul is szolgáló írás és mű. Igaz, ezen a területen se lehetünk teljesenelégedetlenek, hiszen ha csak arra gondolunk, mi mindent végzett régebben FábryZoltán, Sas Andor, majd Gyönyör József, Janics Kálmán, Turczel Lajos, mostanábanpedig folyamatosan végez Vadkerty Katalin, Kiss József a háborús éveket követőszlovákiai magyar kálvária megjelenítése, tényszerű feltárása, avagy az első Csehszlovák Köztársaság fontosabb eseményeinek felderítése terén, akkor bizony itt isnagyot léptünk előre. Bizonyos azonban, hogy még mindig több a fehér folt, mint a már felderített,megvilágított korszak, esemény, történés. Talán éppen ezért figyelemre méltó az amunka, amelyet most Szabó Rezső tett közzé múltunk egyik viszonylag rövid, ám jelentős szakaszának eseményeiről, 1968-ról. A Csemadok és a prágai tavasz (Pozsony, Madách-Posonium, 2004) című könyv ugyan nem tart igényt az akkori események magyar vonatkozásainak teljes megvilágítására, nem szisztematikus, hagyományos értelemben vett történelmi feldolgozás, hanem egyfajta dokumentumgyűjtemény, mégis fontos tanúságtétel. Szabó Rezső szemtanúként, az eseményekegyik jelentős közszereplőjeként tesz vallomást, és ezért természetszerűen csupánegyetlen, az általa ismert fontos fonalát fejti fel a... --- ### Lampl Zsuzsanna: A fiatalok elsősorban tévét néznek, s havonta fél könyvet olvasnak - Published: 2005-06-10 - Modified: 2016-06-10 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/10/lampl-zsuzsanna-a-fiatalok-elsosorban-tevet-neznek-s-havonta-fel-konyvet-olvasnak/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2005, 2005/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: lamplzsuzsanna Miből fogyaszt az ember többet: kenyérből vagy kultúrából? Alábbi írásomban kenyérről nem lesz szó, kultúráról viszont annál inkább, mivel a Mozaik 2001 c. ifjúságkutatás1 kulturális fogyasztással kapcsolatos adatait szeretném ismertetni. Akulturális fogyasztás címkéjű „zsák" tartalmazza az olvasást, a különböző kulturális intézmények, terek (mozi, színház, koncert, kiállítás, könyvtár, könyvesbolt, táncos szórakozóhelyek stb. ) látogatását, de a médiafogyasztást is, amely magába foglalja a tévénézést, rádióhallgatást, az újságolvasást, egyéb médiumok, pl. az óriásplakát befogadását és legújabban az internethasználatot2. Már ebből a felsorolásból nyilvánvalóvá válik, hogy a fejlett társadalmak azon tagjai, akiknek nem probléma a mindennapi kenyér beszerzése, egyértelműen kultúrából fogyasztanak többet. A bevezető kérdést ezért a következőképpen módosítanám: a kultúra mely területeiből táplálkozik nagy kanállal, s melyekből patikamérleggel a Dél-Szlovákiában élőmagyar és szlovák ifjúság? 1. Olvasás Az első vizsgált terület az olvasás volt. Megkérdeztük a fiataloktól, hogy a kötelezőtankönyveken kívül 2001-ben hány könyvet olvastak el. Válaszaikból kiderült, hogya magyarok 30%-a, a szlovákok 28%-a egyetlen könyvnek sem ért a végére. A többiek átlagosan 6 (magyarok), illetve 8 (szlovákok) könyvet olvastak el egy év alatt3. Milyen jellegű irodalmat olvasnak? Az 1. ábrából kitűnik, hogy a megkérdezetteknemzetiségre való tekintet nélkül és szinte azonos mértékben (82%) egyértelműena szórakoztató könyveket (kalandregény, krimi, sci-fi, szerelmes regény) részesítikelőnyben. A magyaroknál a természetről szóló ismeretterjesztő könyvek (60%) és aszépirodalom (59%) következnek, majd a társadalomtudományi irodalom és a művészetről szóló könyvek. A két utóbbi könyvtípust a magyar reszpondensek fele olvassa. A szlovákok a lektűrön kívül elsősorban szépirodalmat (67%) és praktikus könyveket (63%) - barkácsolás, kertészkedés, szakácskönyv stb. - szeretnek olvasni, s 53%-uk kedveli... --- ### Huszár Ágnes, Radoslav Beňuš: Utcazenészek Budapesten és Pozsonyban 2001-2002-ben - Published: 2005-06-10 - Modified: 2016-06-10 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/10/huszar-agnes-radoslav-benus-utcazeneszek-budapesten-es-pozsonyban-2001-2002-ben/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2005, 2005/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: huszaragnes, benusradoslav Bevezetés A város nemcsak a modern ember lakó- és munkahelye, hanem egyben gazdasági,politikai és kulturális életet ösztönző és ellenőrző központ, amely vonzáskörébentartja a világ legtávolabbi pontjait is (Wirth 1973, 45). Az utca nem egyszerűen aközlekedés helye a modern városban, hanem színpad, ahol a szereplők politikai,gazdasági, társadalmi és kulturális akaratukat jelenítik meg, ahol különböző csoportok szimbolikus eszközökkel kinyilvánítják társadalmi ottlétüket (Niedermüller1994, 10). Európa nagyvárosainak utcáin gyakori jelenség a művészet minden válfaja, legyen szó akár képzőművészetről, zenéről vagy színházról. A mai nagyvárosi társadalom színpadán az utcai művészek jelenléte állandósult, és hozzájárult a sétálóutcákés terek jellegzetes hangulatának kialakulásához. Ezeken a helyeken gyakran találkozunk utcazenészekkel is. A zene és az utcazenészek jelenléte a városok utcáinállandó kulturális jelenség, mely társadalmi és kulturális teret kér magának az érvényesüléshez. Az utcazenészek létezését és az utcazenét mindig érzékelhető kulturális, szociális és gazdasági figyelem kísérte a város lakói és a társadalomtudósok részéről. Sőt, a város az összes kulturális hatásával együtt születési helye és éltető közegelett egy zenei stílusnak, a jazznek a 20. században (Tyllner 2001, 40). Általában azutcazenészek is számíthatnak a járókelők figyelmére, gyakran szerepelnek az adottvárosról szóló újságokban, lapokban, és többször találkozhatunk olyan hírrel, hogyutcazene-fesztivált szerveznek valamelyik városban. Ezek a fesztiválok általábanrendszeresen megrendezésre kerülnek és az utcazenészek színes palettáját tárjákaz érdeklődők elé. * Az írás szlovák nyelvű változata Problematika poulicnych hudobníkov v Bratislave a v Budapesti v rokoch 2001-2002 címmel megjelent 2004-ben a Slovensky Námdopis3. számában,Bratislava, Ústav etnológie SAV-Slovak Academic Press. A városok utcáin a zene jelenléte mindennapi, általános. Az utcazenén kívül, általában megjelenik a különböző utcai rendezvények... --- ### Juraj Marušiak: A magyar kisebbség a normalizációs évek szlovákiai politikájának összefüggéseiben (1. rész) - Published: 2005-06-10 - Modified: 2016-06-10 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/10/juraj-marusiak-a-magyar-kisebbseg-a-normalizacios-evek-szlovakiai-politikajanak-osszefuggeseiben-1-resz/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2005, 2005/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: marusiakjuraj A szlovákiai magyar ellenzék tevékenysége, csakúgy mint a keresztény ellenzék éskorlátozott mértékben az úgynevezett polgári ellenzék aktivitása a hatvanas években kibontakozott folyamatokhoz kapcsolódik. A protagonisták (Duray Miklós, NagyLászló, Varga Sándor) a Csemadok munkatársai voltak, illetve az ifjúsági és diákmozgalomból indultak. A hatvanas évek liberális légköre lehetővé tette, hogy nyilvános szervezetek a hatóságok által hivatalosan nem engedélyezett tevékenységeketutólagosan elismertessenek. Ilyen volt például a József Attila Ifjúsági Klub, amelyugyan létrejötte idején (1964) önálló szervezetként nem működhetett, de a Csemadok utólag vállalta felette a védnökséget. A szerveződés kezdeti feladatainak ellátásában komoly munkát végzett Kajla Júlia és Németh István költő, majd1965-1967-ben Duray Miklós vette át a vezető szerepet, akit 1967-ben A. NagyLászló váltott fel. Az alapítók közé tartozott Varga Sándor és Kiss József történelemszakos egyetemi hallgatóként. Ez a klub 1965-től kezdve tevékeny részt vállalt minden év március 15-én - az1848-as forradalom évfordulója alkalmából - a ligetfalui Petőfi-szobor koszorúzásának szervezésében. A ligetfalui szobor szinte a pozsonyi magyarok zarándokhelyévévált. A hatvanas évek második felében további, a brünni és a prágai magyar nemzetiségű diákokat tömörítő ifjúsági klubok jöttek létre. A klubmozgalom fokozatosankiterjedt nyári táborozások szervezésére, amelyek egyre inkább a diákok kritikai nézeteinek kifejezésre juttatását lehetővé tevő fórummá váltak. 2 Az 1968-69-ben az immár reformszellemiségű Csemadok keretei között elkezdődött a szakértelmiségnek a nemzetiségi szellemi életbe való bekapcsolása is. Megalakult a Néprajzi Társaság és a Szociológiai-Szociográfiai Társaság létrehozásais elkezdődött. Ezek a kezdeményezések kedvező körülmények között kiterjedt nemzetiségi civilszerveződéssé terebélyesedhettek volna. Tevékenységük az úgynevezett normalizációs időszakban a Csemadokon belüli ún. konszolidálást végrehajtógarnitúra „jóvoltából" elsorvadt.  Az egységes csehszlovákiai ifjúsági mozgalom, a... --- ### Vadkerty Katalin: Németek és magyarok Pozsonyban 1945-1948 között - Published: 2005-06-10 - Modified: 2016-06-10 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/10/vadkerty-katalin-nemetek-es-magyarok-pozsonyban-1945-1948-kozott/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2005, 2005/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: vadkertykatalin Pozsony az 1720. évi hivatalos összeírásban már német dominanciájú település, sezt követően a német fölény állandósult a háromnyelvű, háromkultúrájú városban. 1918-ig alig változott a német, a magyar és a szlovák nemzetiségű lakosok aránya,s összhangban volt az összlakosság számbeli növekedésével. A német fölény a magyarok politikai, gazdasági és kulturális jelentőségének megerősödése ellenére az1867-es osztrák-magyar kiegyezést követően is fennmaradt. A szlovákok és csehek (1918-at követően a csehszlovákok) politikai, majd gazdasági és kulturális jelenléte a Csehszlovák Köztársaság 1918-as megalakulásátkövetően megerősödött, s a szláv nemzetiségek száma gyorsan növekedett. Mígszámuk 1919-ben 10%-kal haladta meg például a pozsonyi magyarokét, 1930-banmár meghaladta a németek és a magyarok együttes létszámát. 1940-ben a városszláv lakossága (szlovákok, csehek, oroszok-ukránok) képezte az összlakosság55,85%-át, miközben a németeké és a magyaroké együtt 33,62% volt (Dr. Savojsky1943, 111-115; Dr. Steinacker 1940, 31-32). 1 Ezt a nemzetiségi megoszlást 1944 nyarától tovább módosította a németek egyrészének távozása. „Menekülés"-üket bizonyos keretek között hajókkal, vasúti szerelvényekkel hivatalosan is segítették, de különös gonddal készítették elő s valósították meg a fiatalok, pl. a német gimnazista fiúk családtagjaik nélküli kiszállítását(Metál é. n. ). 2 A pozsonyi magyarok zöme nem mozdult. Úgy érezték, nincs miért elhagyniuk azotthonukat. A szlovák állam évei alatt nem csatlakoztak a fasiszta gárdista irányzathoz, nem vétettek az emberiség ellen. Bíztak az első Csehszlovák Köztáraság gyakran hangoztatott demokratizmusában. Ezért érte őket váratlanul a Kassán 1945.  április 5-én kihirdetett kormányprogram, amely szerint a megújuló Csehszlovák Köztársaság szláv nemzetállam lesz. A nem szláv lakosság hétköznapjaiban ez azt jelentette, hogy az új, magát demokratikusnak mondó, több párt képviselőit tömörítőkormány a jövőben nem... --- ### Gaucsík István: Sas Andor gazdaságtörténeti munkái - Published: 2005-06-10 - Modified: 2016-06-10 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/10/gaucsik-istvan-sas-andor-gazdasagtorteneti-munkai/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2005, 2005/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: gaucsikistvan Sas Andor irodalomtörténész, (gazdaság)történész, pedagógus szellemi öröksége,amelynek egy részét „terhes hagyatékaként vagy „morális polka"-ként is jellemezhetjük, alig épült/épülhetett be a szlovákiai magyar művelődéstörténet hagyományába. Ennek két oka lehet. Az egyiket mindenféleképpen hagyatékának feldolgozatlansága jelenti. Kéziratban maradt munkáinak, publikációinak teljességre törekvőfeltérképezése, leveleinek és személyes iratainak összegyűjtése, publikálása váratmagára. A másik ok, hogy Sas 1948 után kételkedés nélkül elfogadta a pártállamirendszer ideológiáját. Lojalitását, amely bizonyos írásainak témaválasztását is meghatározta, a kortárs Peéry Sándor szellemi kiszolgáltatottságként érzékelte, és akorábban megtapasztalt emigránssorsban vagy a belső kényszeremigrációban(? )vélte felfedezhetőnek. Igaz, hogy irodalomtörténeti kézikönyvek rögzítik nevét, és művei hozzáférhetőka könyvtárak polcain, azonban Sas mint „kutatási téma" nem létezik. Csanda Gábor két évvel ezelőtt az Új Szóban megjelent cikkében találóan „terhes hagyatékként írta le Sas életművét. Úgy vélem, hogy elsősorban a jelenkori (nem létező) Sasrecepcióra gondolt, amikor megjegyezte, hogy munkássága „kihull az emlékezetbőlanélkül, hogy legalább eszmélésünk részévé vált volna" (Új Szó, 2002. augusztus23. ). Ehhez a pontos megállapításhoz csupán azt fűzném hozzá, hogy a Sas Andori örökség, főleg 1948 utáni antagonisztikus elemeket tartalmazó, több esetben célirányosan ideológiai töltetű írásai miatt nehezen válhat „élő hagyomány"-nyá. Jómagam járható(bb)nak találom azt az utat (és nem törekszem hagyományteremtésre),amely a két világháború közötti, a szakmai követelményeknek és a kutatói igényességnekjobban megfelelő tanulmányaihoz, köteteihez vezet vissza. Új fénybe állíthatja történészi tevékenységét, amelyet gyakorlatilag - témában és kutatásban - 1938-ig folytatott folyamatosan, részben még az 1940-es években is, de a háborúután már nem. írásom a Szlovák Nemzeti Múzeum Levéltárában fellelhető levéltári fondban található gazdaságtörténeti jellegű kéziratokból és publikációkból indul ki. Ezek fényében próbálom elemezni gazdaságtörténeti... --- ### Gál Zsolt: A privatizáció három útja és tanulságai Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon - Published: 2005-06-10 - Modified: 2016-06-10 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/10/gal-zsolt-a-privatizacio-harom-utja-es-tanulsagai-csehorszagban-szlovakiaban-es-magyarorszagon/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2005, 2005/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: galzsolt Az állami tulajdon magánkézbe adása a posztszocialista rendszerváltozások egyiklegfontosabb, megkerülhetetlen feladata volt. A Cseh Köztársaság, Szlovákia ésMagyarország kormányai szinte az összes létező privatizációs technikát alkalmazták, mégis mindhárom országban egy magánosítási forma volt a meghatározó. Csehországban a vagyonjegyes (kuponos) privatizáció, Szlovákiában a hazai magánszemélyeknek való kedvezményes eladás, Magyarországon pedig a nemzetközi versenypályázatokon keresztül történő értékesítés. E tanulmány célja a három rendszerváltó ország által bejárt magánosítási út elemzése és összehasonlítása, valamint az ebből eredő tanulságok levonása. 1. Csehország - a gyors és igazságos magánosítás kísérlete A cseh átalakulás (1992-ig gyakorlatilag az egész csehszlovákiai gazdasági rendszerváltozás) a Václav Klaus pénzügyminiszter - majd miniszterelnök - és a köréjetömörülő reformközgazdászok irányításával zajlott le. 1 A reform a sokkterápia elvére épült. A nemzeti fizetőeszközt 1990 második felében több hullámban radikálisanleértékelték,2 az árak túlnyomó többségét 1991. január l-jétől szintén sokkszerűenfelszabadították, és a külkereskedelmet is liberalizálták. 3 A privatizációt is megpróbálták radikálisan és a lehető leggyorsabban levezetni. Mivel a cseh költségvetésaz átalakulás éveiben is kiegyensúlyozott volt (az első években minimális deficitekjelentkeztek, amelyeket nagyon hamar költségvetési többlet követett 1996-ig), ésaz államadósság is alacsony szinten maradt, ezért a költségvetés oldaláról nem létezett nagy nyomás a privatizációs bevételek maximalizálására. (Éles ellentétbenMagyarországgal vagy Lengyelországgal. ) A magánosítás fő célja így nem az abból származó bevételek növelése volt, hanem a gyorsaság és a szociális igazságosság. Ezen szempontok alapján látszott a legelfogadhatóbbnak a vagyonjegyes (kuponos)privatizáció. Az 1991 és 1997 között magánosított mintegy 695 milliárd koronányivagyonból 342 milliárdnyit (tehát nagyjából az összérték felét) privatizáltak vagyonjegyek segítségével. 4 A két hullámban (1992/93 és 1994/95) lezajlott kuponos privatizáció... --- ### Impresszum 2005/1 - Published: 2005-06-10 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/06/10/impresszum-2005-1/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2005, 2005/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t VII. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tartalom Tanulmányok  GÁL ZSOLT: A privatizáció három útja és tanulságai Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon GAUCSÍK ISTVÁN: Sas Andor gazdaságtörténeti munkái VADKERTY KATALIN: Németek és magyarok Pozsonyban 1945-1948 között JURAJ MARUŠIAK: A magyar kisebbség a normalizációs évek szlovákiai politikájának összefüggéseiben (1. rész) HUSZÁR ÁGNES-RADOSLAV BEŇUŠ: Utcazenészek Budapesten és Pozsonyban 2001-2002-ben LAMPL ZSUZSANNA: A fiatalok elsősorban tévét néznek, s havonta fél könyvet olvasnak Agora SZŐKE JÓZSEF: Történelem és történések. Reflexiók A Csemadok és a prágai tavasz című könyv kapcsán Közlemények LISZKA JÓZSEF: Bezárkózás a nemzeti hagyományba, avagy lesz-e szemléletváltás a szlovákiai magyar néprajzban? Konferencia Dél-Szlovákia gazdasági fejlődése és a határon átnyúló kapcsolatok (Lelkes Gábor) Mítoszok és előitéletek. A Fórum Kisebbségkutató Intézet konferenciája Csölösztőn (Simon Attila) Dokumentumok Magyar ipartársulatok válogatott dokumentumai 1924-1938 Könyvek Kontra Miklós-Hattyár Helga (szerk. ): Magyarok és nyelvtörvények. (Hodosy Szabolcs) Sándor Anna: A Nyitra-vidéki magyar nyelvjárások atlasza (Presinszky Károly) Liszka József (szerk. ): Acta Ethnologica Danubiana 5-6. Az Etnológiai Központ Évkönyve - Ročenka Výskumného centra európskej etnológie - Jahrbuch des Forschungszentrums für Europäische Ethnologie 2003-2004 (Gecse Annabella) Bárdi Nándor: Tény és való (Gaucsík István) --- ### Eiler Ferenc : "Kisebbségi külpolitika." Csehszlovákiai magyar részvétel az Európai Nemzetiségi Kongresszus Tevékenységében 1925-1938 - Published: 2005-05-25 - Modified: 2016-06-11 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/05/25/eiler-ferenc-kisebbsegi-kulpolitika/ - Kategóriák: Műhely, Szemle - Post Years: 2005, 2005/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: eilerferenc Az európai nemzeti kisebbségek szervezeteinek a két világháború között is csakkorlátozott mértékben volt lehetőségük arra, hogy kilépjenek a nemzetközi politikaiporondra. Ilyen jellegű aktivitást lényegében két irányban fejthettek ki: egyrészt pa-naszosként petíciókat juttathattak el a Nemzetek Szövetségéhez, másrészt önállószereplőként bekapcsolódhattak néhány- meglehetősen korlátozott nyomásgyakor-ló erővel rendelkező - nemzetek feletti organizáció tevékenységébe. I. A magyar kisebbségek nemzetközi aktivitásának keretei Az európai nemzeti kisebbségek szervezeteinek a két világháború között is csakkorlátozott mértékben volt lehetőségük arra, hogy kilépjenek a nemzetközi politikaiporondra. Ilyen jellegű aktivitást lényegében két irányban fejthettek ki: egyrészt panaszosként petíciókat juttathattak el a Nemzetek Szövetségéhez, másrészt önállószereplőként bekapcsolódhattak néhány- meglehetősen korlátozott nyomásgyakorló erővel rendelkező - nemzetek feletti organizáció tevékenységébe. A Népszövetség által garantált, regionálisan korlátozott nemzetközi kisebbségvédelem olyan lehetőséget kínált az aktivitásra, mely több szempontból is speciálisnak tekinthető. 1 A jogsértést regisztráló egyházi, kulturális és társadalmi szervezetek, pártok vagy magánszemélyek ugyanis saját államukkal szemben kértek védelmet a nemzetközi szervezettől, a vélt vagy valós sérelmek orvoslásának kikényszerítését remélve. A panaszeljárás szabályainak értelmében azonban a kisebbségekszerepe a petíció Genfbe való eljuttatásával lényegében ki is merült, mivel a jogsértést elszenvedők nemzetközi jogalanyiságát nem ismerték el, s az eljárás továbbilépéseibe sem vonták be őket. Az 1929-es madridi tanácsülésen elfogadott reformokig a kisebbségi panaszosokat hivatalosan még arról sem értesítették ki, hogya Tanács foglalkozik-e petíciójukkal, vagy megelégszik az érintett állam válaszával,egyszersmind ad acta téve ezzel az ügyet. 1921 és 1938 között összesen mintegy ezer petíció érkezett a Titkárságra, sezek közül mindössze 473 felelt meg az előírt formai és tartalmi kritériumoknak. Arostán fennakadtaknak már esélyük sem volt arra, hogy egy, a Tanács tagjaiból alakuló hármas (később esetenként ötös) bizottság elé kerüljenek, mely az előzetes eljárás keretében hivatott volt dönteni arról, hogy a Tanács megindítsa-e a hivataloseljárást az ügyben, vagy sem. A legtöbb petíció az első világháborúból területi gyarapodással kikerült államok kisebbségpolitikáját kifogásolta: Lengyelországot 203,Romániát 78, Görögországot 41, Csehszlovákiát 36,... --- ### A soknemzetiségű csehszlovák nemzetállam születése 1919-ben Érvek, viták az 1919. évi párizsi békekonferencián - Published: 2005-05-25 - Modified: 2016-06-11 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/05/25/a-soknemzetisegu-csehszlovak-nemzetallam-szuletese-1919-ben-ervek-vitak-az-1919-evi-parizsi-bekekonferencian/ - Kategóriák: Műhely, Szemle - Post Years: 2005, 2005/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: szarkalaszlo Az 1919-1920. évi párizsi békekonferenciának a csehszlovák államalapítás szem-pontjából meghatározó jelentőségű 1919. január-szeptemberi időszakát az 1919.június 28-i versailles-i német és az 1919. szeptember 10-i Saint German-i osztrákbékeszerződés, valamint az osztrák békeszerződéssel egy időben aláírt csehszlo-vák kisebbségvédelmi szerződés aláírása tette különösen fontossá. Az 1920. júni-us 4-én aláírt trianoni békeszerződés előkészítése során mind a csehszlovák dele-gáció, mind pedig a nagyhatalmak jórészt már csak az 1919 tavaszán, nyarán meg-hozott döntéseket védelmezték, az akkori érveket alkalmazták. Ezért az alábbiak-ban ennek a kilenchónapos periódusnak az argumentációját és a csehszlovák ér-vek nyomán kialakult vitákat vizsgálom. Az 1919-1920. évi párizsi békekonferenciának a csehszlovák államalapítás szempontjából meghatározó jelentőségű 1919. január-szeptemberi időszakát az 1919. június 28-i versailles-i német és az 1919. szeptember 10-i Saint German-i osztrákbékeszerződés, valamint az osztrák békeszerződéssel egy időben aláírt csehszlo-vák kisebbségvédelmi szerződés aláírása tette különösen fontossá. Az 1920. júni-us 4-én aláírt trianoni békeszerződés előkészítése során mind a csehszlovák delegáció, mind pedig a nagyhatalmak jórészt már csak az 1919 tavaszán, nyarán meghozott döntéseket védelmezték, az akkori érveket alkalmazták. Ezért az alábbiakban ennek a kilenchónapos periódusnak az argumentációját és a csehszlovák érvek nyomán kialakult vitákat vizsgálom. A születőfélben lévő állam nemzetközi jogilegitimációja és a területi igények biztosítása érdekében használt csehszlovák érvelés azért is különös figyelmet érdemel, mert kritikai elemzésük mindeddig csakrészlegesen történt meg, ugyanakkor az érvrendszer egésze tulajdonképpen tartósan beépült a cseh és szlovák történetírásba. 2 Az államalapítás két cseh vezérpolitikusa - az 1918. december elején az Egyesült Államokból több mint négyéves távollét után Prágába hazatérő T. G. Masarykés a világháború alatti emigrációs tevékenységét megszakítás nélkül immár az új ál-lam külügyminisztereként Párizsban tovább folytató E. Benes - az 1919. január 19-én megnyílt békekonferencia első féléve alatt intenzív levelezésben állt egymással. 3 A világháború utáni közép- és kelet-közép-európai átrendezéssel kapcsolatoscsehszlovák elképzeléseket, terveket elsőként Masaryk Új Európa című politikairöpirata fogalmazta meg. Masaryk rendezési elképzelésének kiindulópontját a Németországtól keletre eső európai területek radikális államjogi átalakításának, anemzetállamok megteremtésének szükségessége jelentette: „Az lenne kívánatos,hogy az országok és a nemzetek területileg egybeessenek. A nemzetek az emberiség természetes szervezetei; a nemzeti lét a legjobb biztosítéka a nemzetköziségnek, és mindkettő célja az európai fejlődésnek.... --- ### Az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársainak, kutatási programjainak kiadványai 2001-2005 - Published: 2005-05-25 - Modified: 2017-04-26 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/05/25/az-mta-etnikai-nemzeti-kisebbsegkutato-intezet-munkatarsainak-kutatasi-programjainak-kiadvanyai-2001-2005/ - Kategóriák: Műhely, Szemle - Post Years: 2005, 2005/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle ÉGER GYÖRGY- LANGER, JOSEF (szerk.): Határ, régió, etnikumok Közép-Európában.Budapest, Osiris Kiadó-MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, 2001. OSVÁT ANNA-SZARKA LÁSZLÓ (szerk.): Anyanyelv, oktatás - közösségi nyelvhaszná-lat a 20. század végén. Budapest, Gondolat Kiadói Kör-MTA Etnikai-nemzetiKisebbségkutató Intézet, 2002. SZESZTAY ÁDÁM: Nemzetiségi kérdés a Kárpát-medencében, 1956-1962. Buda-pest, Gondolat Kiadói Kör-MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, 2002. I. Evkönyvek KOVÁCS NÓRA-OSVÁT ANNA-SZARKA LÁSZLÓ (szerk. ): Tér és terep. Tanulmányokaz etnicitás és az identitás kérdésköréből, l-lll. Budapest, Akadémiai Kiadó,2002-2004. II. Általános kisebbségi tárgy kiadványok ÉGER GYÖRGY- LANGER, JOSEF (szerk. ): Határ, régió, etnikumok Közép-Európában. Budapest, Osiris Kiadó-MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, 2001. OSVÁT ANNA-SZARKA LÁSZLÓ (szerk. ): Anyanyelv, oktatás - közösségi nyelvhaszná-lat a 20. század végén. Budapest, Gondolat Kiadói Kör-MTA Etnikai-nemzetiKisebbségkutató Intézet, 2002. SZESZTAY ÁDÁM: Nemzetiségi kérdés a Kárpát-medencében, 1956-1962. Buda-pest, Gondolat Kiadói Kör-MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, 2002. KANYÓ TAMÁS: Emigráció és identitás. Budapest, L'Harmattan Könyvkiadó-MTAEtnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, 2002. MAJTÉNYI BALÁZS-VIZI BALÁZS (szerk. ): A kisebbségi jogok nemzetközi okmányai. Dokumentumgyűjtemény. Budapest, Gondolat Kiadó, 2003. MAJTÉNYI BALÁZS-VIZI BALÁZS (szerk. ): A kisebbségek jogai a nemzetközi jogban. Dokumentumgyűjtemény. Budapest, Gondolat-MTA Etnikai-nemzeti Kisebbség-kutató Intézet-MTA Jogtudományi Intézet, 2003. A. GERGELY ANDRÁS-PAPP RICHÁRD (szerk. ): Kisebbség és kultúra. Antropológiaitanulmányok 1. Budapest, MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet-MTAPolitikai Tudományok Intézete-ELTE Kulturális Antropológiai Szakcsoport, 2004. SZARKA LÁSZLÓ: Kisebbségi léthelyzetek - közösségi alternatívák. Budapest,Lucidus Kiadó, 2004. HALÁSZ IVÁN-MAJTÉNYI BALÁZS-SZARKA LÁSZLÓ (szerk. ): Ami összeköt. Státus-törvények közel s távol. Budapest, Gondolat Kiadó, 2004. KOVÁCS NÓRA-PRÓNAI CSABA-VAJDA ZSUZSA-SZELJAK GYÖRGY (szerk. ): Boglár La-jos: Még találkozunk! Budapest, Szimbiózis Alapítvány-Nyitott Könyv Kiadó, 2004. III. Kisebbségi magyar tárgyú könyvek GLATZ FERENC-SZARKA LÁSZLÓ (szerk. ): Magyarország és a magyar kisebbségek. Történeti és mai tendenciák. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 2002. 106 Az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet kiadványai OSVÁT ANNA-SZARKA LÁSZLÓ (szerk. ): Anyanyelv, oktatás - közösségi nyelvhaszná-lat a 20. század végén. Budapest, Gondolat Kiadói Kör-MTA Etnikai-nemzetiKisebbségkutató Intézet, 2002. BAKÓ BOGLÁRKA (szerk. ): Lokális világok. Együttélés a... --- ### Fazekas József : Értékteremtő kisebbségi közösségek. Beszélgetés Szarka Lászlóval, az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetének igazgatójával - Published: 2005-05-20 - Modified: 2016-06-11 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/05/20/ertekteremto-kisebbsegi-kozossegek/ - Kategóriák: Műhely, Szemle - Post Years: 2005, 2005/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: fazekasjozsef Beszélgetés Szarka Lászlóval,az MTA Etnikai-nemzeti KisebbségkutatóIntézetének igazgatójával A kisebbségek tudományos kutatásának intézményes feltételei csupán a rendszerváltást követőenalakultak ki. A magyarországi és a közép-európai kisebbségi kutatás egyik központja az MTA Etnikainemzeti Kisebbségkutató Intézete. Az intézet igaz-gatójával, Szarka Lászlóval beszélgetünk. - Milyen megfontolások tették szükségessé az Intézet megalakítását, és milyen céllal alakult meg2001. január ljével az Akadémiai KisebbségkutatóMűhely utódintézményeként? - A magyarországi akadémiai kutatások elmúltmásfél évtizedét áttekintve Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia múlt évben újraválasztott elnöke 2001-ben a következő hasonlattal jellemezte az elmúlt másfél évtizedfejlődését. A rendszerváltás utáni első évek forgatagában Kosáry Domokos elnökúrnak az akadémiai törvény elfogadtatásával sikerült megtartania és megerősítenieaz MTA szakmai és politikai legitimációját, s ezzel a korabeli magyar politikai életháborgó tengeréről sikerült biztos kikötőbe irányítania az immár 180 éves intézmény zászlóshajóit. Az elnöki poszton őt követő Glatz Ferenc két választási ciklusonkeresztül az akadémiai intézményhálózat konszolidációjára, valamint a kiemelt, stratégiai jelentőségű kutatások támogatására helyezte a hangsúlyt. Ezzel felújította az azt akadémiai „flottilát", amely jelenleg 30 természettudományi és 17 társadalomtudományi intézetből s emellett számos kutatócsoportból, egyetemi támogatott kutatóhelyből áll, és ötezernél több kutatót foglalkoztat. Ennek az intézménykonszolidációs és stratégiai fejlesztő munkának a részekéntalakult meg az Akadémia máig legfiatalabb kutatási intézménye, az Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet. Miközben a konszolidáció keretében intézetek szűntekmeg, illetve alakultak át, Intézetünk létrehozása érdekében Glatz Ferenc elnök úrtöbb nyomós érvet is felsorakoztatott. Magyarország - a két és félmilliónyi Kárpát-medencei s további egymillió diaszpóra helyzetben élő kisebbségi magyar, a magyarországi nem magyar kisebbségek, a magyarországi és a szomszédságban élő magyar nyelvű cigányok, valamint a régió multietnikus jellege,... --- ### Ladislav Novomesky levele - Published: 2005-05-20 - Modified: 2016-06-11 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/05/20/ladislav-novomesky-levele/ - Kategóriák: Dokumentumok, Szemle - Post Years: 2005, 2005/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: kissjozsef Valóban annyira kilátástalan és reménytelen a nemzeteink közötti viszony, hogy aza magyar író, aki egykoron elkötelezettje volt a valamikori történelmi Magyarországnépei közötti baráti együttélés gondolatának, ma csüggedten, ölbe tett kézzel, lemondóan kérjen megbocsátást olvasóitól azért, hogy rossz úton járva vezette őketés nyújtott nekik tájékoztatást, minthogy a szocializmus, amelytől baráti szolidari-tást, türelmességet és kölcsönös megértést remélt, a bensőséges baráti viszonosságnak ezt az eszményi állapotát nem teremtette meg? Valóban ki kell iktatnia életművéből azt a bizonyosságként hirdetett meggyőződést, hogy a gazdasági, főkéntosztályellentétek felszámolásával a nemzetek közötti nacionalista ellentétek ismegszűnnek, mert - íme - azok gazdasági és osztályalapú előfeltételei ugyan márkimúltak, de a nacionalizmus virul, sőt vigadozik továbbra is? Valóban ama generációk igazi totális tévedéséről van itt szó, melyek lehetőséget láttak a sokféle népekgyűlölködés nélküli békés egymás mellett élésére, amennyiben fiaik fenntartásoknélkül és következetesen elsősorban saját nacionalizmusuk ellen fordulnak, és aztmindenekelőtt és mindenekfelett úgy helyezik pellengérre, mint a népek közötti ösz-szeférhetetlenség és ellenségeskedés egyik kiváltó okát? Nem hinném, hogy fel kellene adni a harcot. Nem vagyok ugyanis meggyőződvearról, hogy az antinacionalizmus és antisovinizmus ilyen „klasszikus" fegyverei korunkban elvesztették jogosultságukat. Nem tűnik úgy számomra, hogy végérvényesaz az érzés, miszerint nem váltak be, és a nyomunkba lépő nemzedékeket arra kellene ösztökélni: magukat az okokat is - nem csak a gyógyírt és a gyógymódot - a „sorsszerű átok" irracionális nyomvonalán haladva kell keresni, valamiféle állatieredetű, azokhoz hasonló ösztönökben, ahogy a madárkák saját testvérkéiketagyoncsipdesik, és kihajítják a fészekből csak azért, mert nem olyan sárgák, mintők, hanem tollazatúk születésüknél fogva más színű. Ha mindazonáltal a soviniszta nacionalizmus -... --- ### Illyés Gyula levele - Published: 2005-05-20 - Modified: 2017-04-26 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/05/20/illyes-gyula-levele/ - Kategóriák: Dokumentumok, Szemle - Post Years: 2005, 2005/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle a New York-i PEN-tanácskozások befejező ülése után az egyetem aulájában egy eu-rópai íróküldöttség két tagja meghívott a követségükön rendezendő fogadásra. Eztválaszoltam: - Egy olyan ország ünnepségére, amely a magyarokkal milliószámon mint kisebb-rendűekkel bánik, magyar író nem teheti be a lábát. Ez roppant kínos volt nekem. Vendéghívás: megbecsülés; arra nem ez a felelet.Azzal a két íróval előző héten egy híres amerikai drámaíró házában baráti vacsoránvettem részt; műveiket nem ismertem, de személyükjó ajánlólevél volt könyveikhez.Mondhatnám, testileg is meggyötört, mint mindig, a bennem lezajló indulat, éppazért tán, mert sikerült a külső megjelenését tökéletesen visszatartanom magam-ban. Ilyen néha napokig emészt. Tihany, 1966. november Kedves Barátom, a New York-i PEN-tanácskozások befejező ülése után az egyetem aulájában egy európai íróküldöttség két tagja meghívott a követségükön rendezendő fogadásra. Eztválaszoltam: - Egy olyan ország ünnepségére, amely a magyarokkal milliószámon mint kisebbrendűekkel bánik, magyar író nem teheti be a lábát. Ez roppant kínos volt nekem. Vendéghívás: megbecsülés; arra nem ez a felelet. Azzal a két íróval előző héten egy híres amerikai drámaíró házában baráti vacsoránvettem részt; műveiket nem ismertem, de személyükjó ajánlólevél volt könyveikhez. Mondhatnám, testileg is meggyötört, mint mindig, a bennem lezajló indulat, éppazért tán, mert sikerült a külső megjelenését tökéletesen visszatartanom magam-ban. Ilyen néha napokig emészt. Mégsem tehettem másként. Évek óta munkálok magamban egy filozófián. Papírra belőle hosszabb, de aztán mégsem publikált részletet csak egyszer vetettem, annak az ismeretlen parasztkatonának a felelősségéről, tehát nem a kapitánya, nema tábornoka, nem a császára felelősségéről, hanem személy szerint az övéről, akia maga korának legnagyobb parasztvédő lángelméjét mint egy vesztett csata civil menekülőjét lóhátról leszúrta. Meddig hat le egy közösség felelőssége személy szerint a tagjaira? Jobban kiélezve; ha részese vagyok egy közösség által teremtett anyagi vagy erkölcsi előnyök-nek, milyen mértékben vonhatom ki magam e közösség esetleges erkölcsi hátrá-nyai, néven nevezve, bűneinek következményei alól? Hogy még tisztább legyen a helyzet képe, helyezzük mintegy színpadi fénylövellőalá, drámai jelenetbe. A diplomatáknak megvan a maguk sajátos nyelvük és szere-pük a népek érintkezésében. De mit válaszoljunk mi, akiknek szintén megvan a ma-gunk nyelvünk és szerepünk, ha mosolygó arccal, pezsgőspohárral kezében hozzánklép valaki, s barátságát kínálja, épp azért koccintva még kedvesebb mosollyal, merthisz... --- ### Impresszum 2005/3 - Published: 2005-05-20 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2005/05/20/impresszum-2005-3/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2005, 2005/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t VII. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tartalom: Tanulmányok ZUZANA POLÁČKOVÁ: A nemzetközi nem állami intézmények és zsidó szervezetek szerepe az első világháború utáni kisebbségvédelem kialakulásában TÓTH ENDRE: A csehszlovák diplomácia és Habsburg Károly első restaurációs kísérlete Magyarországon (1921. március 26-április 5. ) (2. rész) GAUCSÍK ISTVÁN: Gazdasági szervezetépítés és érdekvédelem. A csehszlovákiai maygarság két világháború közötti gazdasági szervezetei (2. rész) KISS JÓZSEF: Novomeský és a szlovák-magyar kapcsolatok Dokumentum KÉT LEVÉL: Illyés Gyula levele Ladislav Novomeský levele Műhely ÉRTÉKTEREMTŐ KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉGEK: Beszélgetés Szarka Lászlóval, az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetének igazgatójával (Fazekas József) AZ MTA ETNIKAI-NEMZETI KISEBBSÉGKUTATÓ INTÉZET MUNKATÁRSAINAK, KUTATÁSI PROGRAMJAINAK KIADVÁNYAI 2001-2005 SZARKA LÁSZLÓ: A soknemzetiségű csehszlovák nemzetállam születése 1919-ben. Érvek, viták az 1919. évi párizsi békekonferencián EILER FERENC: "Kisebbségi külpolitika". Csehszlovákiai magyar részvétel az Európai Nemzetiségi Kongresszus tevékenységében 1925-1938 ILYÉS ZOLTÁN: "Magyar lett most a mántából... " Háttérrajz a felső-Bódva-völgyi németek hungarus-tudatához BAKÓ BOGLÁRKA: Erdővidék - magyar mikrorégió a Székelyföld peremén Agora KÖNYV AZ EMBERI ÉS NEMZETI JOGOKRÓL: (Öllős László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? című könyvéről) MÉSZÁROS ANDRÁS: Öllös László könyvéről VAJDA BARNABÁS: Öllös László munkájáról Konferencia SIMON ATTILA: Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történelmében. Nemzetközi kisebbségtörténeti konferencia Közlemény HUSZÁR ÁGNES: A Népzenei Adattár Könyvek... --- ### Győr vármegye települései 18-19. századi kéziratos térképeken. Szerkesztett Néma Sándor. Győr, Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára, 2003. (Kocsis Aranka) - Published: 2004-06-16 - Modified: 2016-06-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/gyor-varmegye-telepulesei-18-19-szazadi-keziratos-terkepeken-szerkesztett-nema-sandor-gyor-gyor-moson-sopron-megye-gyori-leveltara-2003-kocsis-aranka/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2004, 2004/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: kocsisaranka Győr vár­me­gye te­le­pü­lé­sei 18–19. szá­za­di kéz­ira­tos tér­ké­pe­ken. Szer­kesz­tet­te Né­ma Sán­dor. Győr, Győr-Moson-Sopron Me­gye Győ­ri Le­vél­tá­ra, 2003. Na­gyon szép köny­vet je­len­te­tett meg 2003 őszén Győr-Moson-Sopron Me­gye Győ­ri Le­vél­tá­ra. Nem is egy­sze­rű­en könyv ez, ha­nem al­bum, 18–19. szá­za­di tér­ké­pek al­bu­ma. A ki­ad­vány a köny­vek szo­ká­sos ál­ló for­má­tu­má­tól el­té­rő­en szé­les ala­kú, kül­ső meg­je­le­né­sé­ben is né­mely nagy, 19. szá­za­di országleíró al­bum­ra, kép- és tér­kép­gyűj­te­mény­re em­lé­kez­tet. Igaz, a ha­gyo­mány­tisz­te­let mel­lett va­ló­szí­nű­leg a cél­sze­rű­ség is ezt a szé­les ala­kot kí­ván­ta meg a ter­ve­zők­től, eb­ben tűn­tek leg­in­kább el­he­lyez­he­tő­nek a kü­lön­bö­ző mé­re­tű tér­ké­pek és tér­kép­rész­le­tek. A ki­ad­vány mű­sza­ki, nyom­dai ki­vi­te­le­zé­se, a mai tech­ni­kai le­he­tő­sé­gek fel­hasz­ná­lá­sá­val, ki­vá­ló mi­nő­ség­ben ké­szült, a címnegyed tá­mo­ga­tó­kat fel­so­ro­ló lis­tá­já­nak bi­zony­sá­ga sze­rint egy egész vá­ros, Győr a szak­te­rü­le­ten leg­jobb erő­i­nek ös­­sze­fo­gá­sá­val. A kö­tet kö­zel száz szí­nes kéz­ira­tos tér­ké­pet tar­tal­maz – az ere­de­tik ki­seb­bí­tett má­so­la­tát – az egy­ko­ri Győr vár­me­gye 18–19. szá­za­di te­le­pü­lé­se­i­ről. Az ere­de­ti tér­ké­pek a Győr-Moson-Sopron Me­gye Győ­ri Le­vél­tá­rá­nak, a Győ­ri Egy­ház­me­gyei Le­vél­tár és a Pan­non­hal­mi Ben­cés Fő­apát­ság Le­vél­tá­rá­nak gyűj­te­mé­nye­i­ben ta­lál­ha­tók. A vá­lo­ga­tás­ba be­ke­rül­tek leg­több­je köz­ség­tér­kép a te­le­pü­lés, a bel- és kül­te­rü­le­tek egé­szé­ről, vagy ha­tár­tér­kép a te­le­pü­lés tel­jes ha­tá­rá­ról, eset­leg egy ré­szé­ről (legelő­ről, gyöp­ről, pusz­tá­ról). Ezek mel­lett ta­lál­ha­tó a kö­tet­ben né­hány beltelektérkép – Győr vá­ro­sá­ról 1793-ból és a 19. szá­zad kö­ze­pé­ről, Ás­vány (1880), Kóny (1867), Ravazd (1844), Szentiván (1845) beltelkeiről – és ura­da­lom­ról, egy­há­zi bir­tok­ról ké­szült fel­mé­rés (a hédervári és rá­rói ura­da­lom tér­ké­pe 1815-ből; a szentmártoni ura­da­lom Szentmárton kör­nyé­ki bir­to­ka­i­nak tér­ké­pe 1818-ból, a Szentmártoni Fő­apát­ság Győr me­gyei ura­dal­má­nak át­te­kin­tő tér­ké­pe 1821-ből). Egy tér­ké­pet kö­zöl a gyűj­te­mény Győr és Moson me­gyé­ről is 1786-ból. S vé­gül... --- ### Laczkó Katalin - Mártonfi Attila: Helyesírás. Osiris Kiadó, Budapest, 2004. (Misad Katalin) - Published: 2004-06-16 - Modified: 2016-06-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/laczko-katalin-martonfi-attila-helyesiras-osiris-kiado-budapest-2004-misad-katalin/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2004, 2004/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: misadkatalin Laczkó Krisz­ti­na–Mártonfi At­ti­la: He­lyes­írás. Osiris Ki­adó, Bu­da­pest, 2004, 1539 p. Eb­ben az év­ben A Ma­gyar Nyelv Ké­zi­könyv­tá­ra cím­mel nyel­vünk ed­di­gi leg­tel­je­sebb be­mu­ta­tá­sát nyúj­tó könyv­so­ro­za­tot in­dí­tott az Osiris Ki­adó. Mind a szer­zők, mind a ki­adó szer­kesz­tő­sé­ge azt vall­ják, hogy a kö­te­tek az anya­nyelv­ét be­szé­lő em­ber­re nem pas­­szív be­fo­ga­dó­ként te­kin­te­nek, ha­nem olyan va­la­ki­ként, aki so­kat tud anya­nyel­vé­ről, de még több is­me­re­tet sze­rez­het ön­ma­ga, be­szé­lő­kö­zös­sé­ge és az ered­mé­nyes kom­mu­ni­ká­ció ér­de­ké­ben. A so­ro­zat cél­ja, hogy is­me­re­tet nyújt­son, tá­jé­koz­tas­son, min­tát ad­jon, el­iga­zít­son a fel­me­rü­lő kér­dé­sek­ben, s hogy a nyel­vi ér­té­ke­ket sok­fé­le sze­re­pük­ben mu­tas­sa be. A tíz­kö­te­tes könyv­so­ro­zat el­ső köny­ve a He­lyes­írás cí­mű kö­tet. A szer­zők – Laczkó Krisz­ti­na (EL­TE BTK) és Mártonfi At­ti­la (MTA–EL­TE Nagy­szó­tá­ri Ku­ta­tó­cso­port) – olyan át­fo­gó ké­zi­könyv­ként mu­tat­ják be kö­te­tü­ket, amely a tel­jes he­lyes­írá­si rend­szert szem előtt tart­va az ala­pok­tól is­mer­te­ti és ma­gya­ráz­za a sza­bá­lyo­kat, va­la­mint szám­ba ve­szi azo­kat az újabb ke­le­tű vagy ed­dig sza­bá­lyo­zat­lan je­len­sé­ge­ket is, ame­lyek­re az ér­vény­ben le­vő sza­bály­zat nem tér ki. Ugyan­ak­kor fon­tos­nak tart­ják meg­je­gyez­ni, hogy az össz­tár­sa­dal­mi el­fo­ga­dott­ság és a te­kin­té­lyi ér­ték mi­att ar­ra tö­re­ked­tek, hogy mun­ká­juk tel­jes egé­szé­ben a ma­gyar he­lyes­írás 11. ki­adá­sán ala­pul­jon, hi­szen je­len­leg Ma­gyar­or­szá­gon és a ha­tá­ro­kon túl a Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia He­lyes­írá­si Bi­zott­sá­ga ál­tal ké­szí­tett A ma­gyar he­lyes­írás sza­bá­lyai c. ki­ad­vány 11. ki­adá­sa az ér­vé­nyes és kö­ve­ten­dő (bár nem tör­vé­nyi sza­bá­lyo­zá­sú) kodifikáció (9. o. ). A kö­tet két rész­ből áll: az el­ső egy­ség té­ma­kö­re­i­re bont­va mu­tat­ja be a ma­gyar he­lyes­írást, a má­so­dik – szó­tá­ri – rész pe­dig mint­egy 200 000 szó, szó­alak, ki­fe­je­zés, tu­laj­don­név stb. írás­mód­ját rög­zí­ti, s egyút­tal min­ta­ként szol­gál a... --- ### "A társadalom megmozdult." Válogatás 1989 novemberének szlovákiai magyar sajtójából (Válogatta Öllös László és Végh László) - Published: 2004-06-16 - Modified: 2016-06-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/a-tarsadalom-megmozdult-valogatas-1989-novemberenek-szlovakiai-magyar-sajtojabol-valogatta-ollos-laszlo-es-vegh-laszlo/ - Kategóriák: Dokumentumok, Szemle - Post Years: 2004, 2004/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: olloslaszlo, veghlaszlo Do­ku­men­tum-ös­­sze­ál­lí­tá­sunk­kal a 15 év­vel ez­előt­ti bár­so­nyos for­ra­da­lom­ra em­lé­ke­zünk. Tel­jes ter­je­del­mé­ben be­mu­tat­juk az 1989. no­vem­ber 27-től meg­je­le­nő Sza­bad Ka­pa­ci­tás c. ki­ad­vány el­ső há­rom szá­mát. Az 1989. no­vem­ber 18-án meg­ala­kult Füg­get­len Ma­gyar Kez­de­mé­nye­zés tá­jé­koz­ta­tó­ja a cseh­szlo­vá­ki­ai ma­gya­rok há­bo­rú utá­ni el­ső sza­bad saj­tó­ter­mé­ke volt. Az Új Szó­ból egy no­vem­ber 20-án, te­hát a prá­gai ese­mé­nyek után négy nap­pal meg­je­lent írást köz­lünk (A szo­ci­a­lis­ta erők nyug­ta­lan­sá­got akar­nak kel­te­ni), mely jel­lem­ző mó­don ta­nús­ko­dik ar­ról, hogy a hi­va­ta­los saj­tó mily mó­don re­a­gált az ese­mé­nyek­re. A töb­bi he­ti­lap fő­leg a hos­­szú gyár­tá­si idő mi­att csak meg­kés­ve tu­dott re­a­gál­ni az ese­mé­nyek­re. Az Új If­jú­ság 1989. de­cem­ber 6-án meg­je­lent 49. szá­ma és a de­cem­ber 13-án meg­je­lent 50. szá­ma a lap ne­gye­dik ol­da­lán Ál­lás­pont­ok és ál­lás­fog­la­lás­ok cí­mű ro­va­tá­ban köz­li az ös­­sze­ál­lí­tá­sunk­ban sze­rep­lő fel­hí­vá­so­kat, köz­le­mé­nye­ket. A Hét az 1989. de­cem­ber 15-én meg­je­lent 51. szá­má­ban kö­zöl elő­ször fény­ké­pe­ket, kró­ni­kát és rö­vid írá­so­kat a no­vem­be­ri ese­mé­nyek­ről. Ös­­sze­ál­lí­tá­sunk­ban sze­re­pel to­váb­bá az 1989. de­cem­ber 15-én meg­je­lent Nap c. füg­get­len na­pi­lap el­ső szá­má­nak cím­lap­ja. A saj­tó­ban kö­zölt do­ku­men­tu­mo­kat ki­egé­szí­ti az 1989. no­vem­ber 18-án Vág­sely­ly­én meg­tar­tott ér­tel­mi­sé­gi ta­lál­ko­zó prog­ram­ja, to­váb­bá a Cseh­szlo­vá­ki­ai Ma­gya­rok Fó­ru­má­nak prog­ram­nyi­lat­ko­za­ta és né­hány ko­ra­be­li, a no­vem­be­ri na­pok han­gu­la­tát fel­idé­ző fény­kép­fel­vé­tel. Végh Lász­ló --- ### III. Gramma Nyelvészeti Napok (Kožík Diana) - Published: 2004-06-16 - Modified: 2016-06-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/iii-gramma-nyelveszeti-napok-kozik-diana/ - Kategóriák: Konferencia, Szemle - Post Years: 2004, 2004/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: kozikdiana 2004. no­vem­ber 26. és 27. kö­zött im­már har­mad­szor ke­rült sor a Gram­ma Nyel­vi Iro­da ál­tal szer­ve­zett Gram­ma Nyel­vé­sze­ti Na­pok­ra Pár­kány­ban. Az idei ren­dez­vény­nek A szlo­vá­ki­ai ma­gyar nyelv­já­rás­ok és a be­szélt nyelv ku­ta­tá­sa, do­ku­men­tá­lá­sa cí­met ad­ták a szer­ve­zők. A nyi­tó­be­széd­ben Sza­bó­mi­há­ly Gi­zel­la, a Gram­ma Nyel­vi Iro­da ve­ze­tő­je, el­mond­ta, hogy a kon­fe­ren­cia meg­ren­de­zé­sé­nek öt­le­te Si­ma Fe­renc, a po­zso­nyi Come­ni­us Egye­tem Ma­gyar Nyelv és Iro­da­lom Tan­szék­ének egy­ko­ri ok­ta­tó­ja ál­tal ösz­tön­zött, zö­mé­ben fel­dol­go­zat­lan nyelv­já­rá­si anyag meg­szer­zé­sé­ből fa­kadt. Ez az anyag je­len­ko­ri vizs­gá­la­tok­kal ki­egé­szít­ve va­ló­sá­gos­idő-vizs­gá­la­tok­ra is mó­dot ad­na, mond­ta Sza­bó­mi­há­ly Gi­zel­la, hang­sú­lyoz­va ez­zel a kap­cso­la­tot a ko­ráb­bi ku­ta­tá­sok és je­len­ben, jö­vő­ben meg­va­ló­su­ló ku­ta­tá­sok kö­zött. Más­részt a szer­ve­zők ez­zel a kon­fe­ren­ci­á­val olyan fó­ru­mot sze­ret­tek vol­na te­rem­te­ni, ahol a ta­pasz­tal­tabb nyelv­já­rás- és bes­zél­tny­el­vku­ta­tók mel­lett a szlo­vá­ki­ai ma­gyar nyelv­já­rás­ok­kal és be­szélt nyelv­vel fog­lal­ko­zó fi­a­tal ku­ta­tók is be­mu­tat­koz­hat­nak, és ahol kö­zö­sen meg­be­szél­he­tik a szlo­vá­ki­ai ma­gyar hang­anyag lét­re­ho­zá­sá­val és föl­dol­go­zá­sá­val kap­cso­la­tos ten­ni­va­ló­kat. Eb­ben pe­dig a Cse­ma­dok, és mint ké­sőbb ki­de­rült a Szlo­vá­ki­ai Ma­gyar Kul­tú­ra Mú­ze­u­ma hat­ha­tós se­gít­sé­gé­re is szá­mít­hat­nak. Az ös­­sze­gyűj­tött és föl­dol­go­zott anyag el­ső­sor­ban majd az is­ko­lai anya­nyelv­ok­ta­tás di­dak­ti­kai esz­köz­tá­rát gya­ra­pí­ta­ná. Az egy­be­gyűl­te­ket Pár­kány vá­ros al­pol­gár­mes­te­re is kö­szön­töt­te, ki­fe­jez­te örö­mét, hogy vá­ro­suk­ban har­ma­dik al­ka­lom­mal ren­de­zik meg a Gram­ma Nyel­vé­sze­ti Na­po­kat és si­ke­res ta­nács­ko­zást kí­vánt. A kon­fe­ren­cia el­ső elő­adó­ja Kiss Je­nő, a bu­da­pes­ti Finn­ugor In­té­zet igaz­ga­tó­ja, az MTA le­ve­le­ző tag­ja volt. Gon­dol­ko­dá­s(át) a mai ma­gyar di­a­lek­to­ló­gia idő­sze­rű kér­dé­se­i­ről Gom­bocz Zol­tán sza­va­i­val kezd­te: egyet­len ku­ta­tó­nak sem sza­bad sa­ját tu­do­má­nyán be­lül csu­pán an­nak pil­la­nat­nyi kér­dé­se­i­vel fog­lal­koz­nia, ha­nem mesz­­szebb­re kell néz­nie. Eb­ből kö­vet­ke­zik egy­részt az is, hogy a ku­ta­tá­so­kat egyet­len irány­ban sem sza­bad... --- ### Magyar Tudomány Ünnepe (Gecse Annabella) - Published: 2004-06-16 - Modified: 2016-06-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/magyar-tudomany-unnepe-gecse-annabella/ - Kategóriák: Konferencia, Szemle - Post Years: 2004, 2004/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: gecseannabella 2004. ok­tó­ber 6-án könyv­ki­ál­lí­tás és kon­fe­ren­cia hely­szí­ne volt Tornalja. A köz­tu­dat­ba a ma­gyar tu­do­mány nap­ja­ként be­vo­nult no­vem­ber 3-a an­nak a tu­do­má­nya­ink tör­té­ne­té­ben va­ló­ban leg­je­len­tő­sebb for­du­ló­pont­nak az év­for­du­ló­ja, hogy Szé­che­nyi Ist­ván az 1825-ös or­szág­gyű­lé­sen ezen a na­pon aján­lot­ta fel bir­to­kai éves jö­ve­del­mét egy „tu­dós tár­sa­ság”, az­az a Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia lét­re­ho­zá­sá­ra. A tu­do­má­nyos in­téz­mé­nyek, mű­he­lyek a ma­gyar nyelv­te­rü­let min­den ré­szén meg­ün­nep­lik va­la­mi­lyen for­má­ban ezt az év­for­du­lót. A tor­nal­jai Ma­gyar Tu­do­mány Ün­ne­pe ren­dez­vény meg­va­ló­sí­tá­sá­hoz há­rom in­téz­mény al­kal­mi ös­­sze­fo­gá­sá­ra volt szük­ség: a he­lyi Kul­tu­rá­lis Ant­ro­po­ló­gi­ai Mű­hely (KAM) mel­lett a Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet és a Szlo­vá­ki­ai Ma­gyar Írók Tár­sa­sá­ga vol­tak a kon­fe­ren­cia és ki­ál­lí­tás ren­de­zői. A tor­nal­jai Vá­ro­si Könyv­tár­ban Ma­gyar tu­do­má­nyos könyv­ki­adás Szlo­vá­ki­á­ban 1918-tól nap­ja­in­kig cím­mel ren­de­zett kama­ra­ki­ál­lí­tás a leg­utób­bi kb. 86 év könyv­ter­mé­sé­ből egyet­len fon­tos kri­té­ri­um: a tu­do­má­nyos­ság szem­pont­já­ból vá­lo­ga­tott. A be­mu­ta­tott köny­vek egy ré­sze a Fó­rum In­té­zet, somor­jai rész­le­gé­nek, a Bib­lio­the­ca Hun­ga­ri­cá­nak a gyűj­te­mé­nyé­ből ke­rült a ki­ál­lí­tás­ra. A leg­fris­sebb könyv­ter­més egy ré­szé­ből, a Lili­um Aurum Ki­adó­nál meg­je­lent mun­kák­ból a ki­adó (és igaz­ga­tó­ja, Hodos­sy Gyu­la) ré­vén vá­sá­rol­ha­tott is a kö­zön­ség. Meg­nyi­tó be­szé­dé­ben Hodos­sy Gyu­la, a Szlo­vá­ki­ai Ma­gyar Írók Tár­sa­sá­gá­nak el­nö­ke hang­sú­lyoz­ta az ér­tel­mi­ség ki­sebb­sé­gi hely­zet­ben kü­lö­nö­sen irány­mu­ta­tó sze­re­pét, mely­nek egyik fon­tos, bi­zo­nyos szem­pont­ból meg­nyug­ta­tó je­le a tu­do­má­nyos írás­be­li­ség és an­nak töb­bek kö­zött Tor­nal­ján be­mu­ta­tott ered­mé­nyei. A tor­nal­jai vá­ros­há­za dísz­ter­mé­ben ren­de­zett kon­fe­ren­ci­át Dubovsz­ky Lász­ló, Tor­nal­ja pol­gár­mes­te­re nyi­tot­ta meg. Kö­szön­tő­jé­ben ki­emel­te, hogy a vá­ros éle­té­ben is, csak­úgy mint a tu­do­má­nyos ku­ta­tás fo­lya­ma­tá­ban a mun­ka mel­lett az is na­gyon fon­tos, hogy ves­sünk egy pil­lan­tást az el­ért ered­mé­nyek­re, rész­ered­mé­nyek­re. A ké­sőb­bi­ek­ben Tóth Kár­oly, a Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet... --- ### I. Alkalmazott Nyelvészeti Műhelytalálkozó (Dózsa Roland) - Published: 2004-06-16 - Modified: 2016-06-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/i-alkalmazott-nyelveszeti-muhelytalalkozo-dozsa-roland/ - Kategóriák: Konferencia, Szemle - Post Years: 2004, 2004/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: dozsaroland A pa­lás­ti Iván­ka-kas­tély adott ott­hont szep­tem­ber 30-a és ok­tó­ber 3-a kö­zött a dunas­zer­da­he­lyi szék­he­lyű Gram­ma Nyel­vi Iro­da ál­tal szer­ve­zett I. Al­kal­ma­zott Nyel­vé­sze­ti Mű­hely­ta­lál­ko­zó­nak. A szer­ve­zők cél­ja egy újabb nyel­vész­fó­rum élet­re hí­vá­sa, amely az idén már 3. év­fo­lya­má­ba lé­pő pár­ká­nyi Gram­ma Nyel­vé­sze­ti Na­pok­hoz ha­son­ló­an a Kár­pát-me­den­cei ma­gyar nyel­vé­szek, dok­to­ran­dus­zok és a nyel­vé­szet iránt ér­dek­lő­dők szá­má­ra nyújt le­he­tő­sé­get ar­ra, hogy ta­pasz­ta­la­tot cse­rél­je­nek, új is­me­re­tek­kel gaz­da­god­ja­nak, és – nyel­vész­ber­kek­ben gya­ko­ri – vi­tás szak­mai kér­dé­sek­ben is kö­ze­lít­sék egy­más­hoz ál­lás­pont­ja­i­kat, s mind­ezt fe­szült­ség­men­te­sen, ba­rá­ti-csa­lá­di­as lég­kör­ben. Az elő­adá­sok több té­ma­kör kö­ré épül­tek. Az el­ső té­ma­kör elő­adói a nyelv­tu­do­mány, nyelv­mű­ve­lés és nyelv­ter­ve­zés ak­tu­á­lis kér­dé­se­i­vel fog­lal­koz­tak, me­lyet a nyelv­mű­ve­lés se­géd­esz­kö­ze­i­nek jel­lem­zé­se kö­ve­tett, kü­lö­nös te­kin­tet­tel az internetre, mely­nek egy­re na­gyobb sze­rep jut a nyel­vé­sze­ti ku­ta­tá­sok­ban és az is­me­ret­ter­jesz­tés­ben. A nor­ma és kodi­fi­ká­ció kér­dé­se, az­az a nyelv­hasz­ná­la­ti je­len­sé­gek és a meg­íté­lé­sük kö­rü­li el­té­rő ál­lás­pont­ok elem­zé­se volt a té­má­ja a to­váb­bi elő­adá­sok­nak. Más­nap a he­lyes­írá­si sza­bály­zat hi­á­nyos­sá­ga­i­ról, és a bo­nyo­lult sza­bá­lyok mi­at­ti he­lyes­írá­si prob­lé­mák­ról szó­ló elő­adá­so­kat hall­gat­hat­tak meg a je­len­le­vők, me­lye­ket a nyel­vi kö­zön­ség­szol­gá­lat­ok nyelv­ter­ve­zé­si fel­ada­ta­it és te­vé­keny­sé­gét elem­ző be­szá­mo­lók kö­vet­tek. A mű­hely­ta­lál­ko­zó utol­só té­ma­kör­ének írá­sai a nyelv­mű­ve­lő ba­bo­nák­nak, nyel­vi mí­to­szok­nak és a pu­ris­ta szem­lé­let­mód­nak – a tév­hi­tek és szte­re­o­tí­pi­ák ter­jesz­té­sén ke­resz­tül – a nyelv­re és a nyelv­hasz­ná­lók­ra gya­ko­rolt ká­ros ha­tá­sá­ról szól­tak. Tol­csvai Nagy Gá­bor Med­dig ter­jed a nyelv­tu­do­mány? cím­mel meg­tar­tott elő­adá­sá­ban a nyelv­tu­do­mány le­író és elő­író jel­le­gé­nek ket­tős­sé­gét ele­mez­te. A nyelv­ta­nok és a szó­tá­rak min­dig tar­tal­maz­nak elő­író jel­lem­ző­ket is a le­írók mel­lett. Az elő­író jel­leg leg­in­kább ab­ban mu­tat­ko­zik meg, hogy a nyelv­tan vagy a szó­tár csak a szten­derd nyelv­vál­to­za­tot ír­ja... --- ### HODOSY SZABOLCS: Az alapvető emberi jogok és szabadságok Szlovákiában és az Európai Unió - Published: 2004-06-16 - Modified: 2016-06-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/hodosy-szabolcs-az-alapveto-emberi-jogok-es-szabadsagok-szlovakiaban-es-az-europai-unio/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2004, 2004/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: hodosyszabolcs Az ál­lam jel­le­gét az ál­la­mi be­ren­dez­ke­dés alap­ve­tő sza­bá­lyai, el­ső­sor­ban al­kot­má­nya, jo­gi rend­sze­re és az ha­tá­roz­za meg, ho­gyan ga­ran­tál­ja az ál­lam az alap­ve­tő em­be­ri jo­gok és sza­bad­sá­gok ér­vé­nye­sü­lé­sét. Ezen rö­vid dol­go­zat cél­ja ter­mé­sze­te­sen csak az le­het, hogy érin­tő­le­ge­sen fog­lal­koz­zon a meg­je­lölt té­má­val. Mi­vel ez év ele­jén a Szlo­vák Köz­tár­sa­ság Al­kot­mány­bí­ró­sá­gán jog­gya­kor­la­ton ve­het­tem részt, úgy dön­töt­tem, hogy a Szlo­vák Köz­tár­sa­ság Al­kot­mány­bí­ró­sá­ga ál­tal nyúj­tott alap­jog­vé­de­lem né­hány sa­já­tos­sá­gá­ról szó­lok ezen a kon­fe­ren­ci­án. Ami az alap­ve­tő em­be­ri jo­gok és sza­bad­sá­gok for­rá­sa­it il­le­ti, Szlo­vá­ki­á­ban az alap­jo­go­kat el­ső­sor­ban a Szlo­vák Köz­tár­sa­ság Alkotmánya1 ga­ran­tál­ja, amely alap­tör­vény tar­tal­maz­za az Eu­ró­pá­ban el­fo­ga­dott mér­ték­ben el­is­mert ter­mé­sze­tes alap­jo­gok és sza­bad­sá­gok ka­ta­ló­gu­sát, ame­lyet a ma még min­dig ha­tá­lyos, a volt Cseh és Szlo­vák Köz­tár­sa­ság Szö­vet­sé­gi Gyű­lé­se ál­tal 1991 ja­nu­ár­já­ban el­fo­ga­dott Az alap­ve­tő jo­gok és sza­bad­ság­jog­ok kartájából2 vett át. Az alap­ve­tő em­be­ri jo­gok és sza­bad­sá­gok for­rá­sai to­váb­bá azok az em­be­ri jo­gok­ról és alap­ve­tő sza­bad­ság­jog­ok­ról szó­ló nem­zet­kö­zi szer­ző­dé­sek, ame­lye­ket a Szlo­vák Köz­tár­sa­ság ra­ti­fi­kált, és a tör­vény ál­tal meg­ál­la­pí­tott mó­don kihirdetett. 3 Itt em­lí­te­ném meg azt is, hogy Szlo­vá­ki­á­ban az alap­ve­tő jo­go­kat és sza­bad­sá­go­kat leg­alább tör­vény ere­jű jo­gi elő­írás­nak kell sza­bá­lyoz­nia. En­nél ala­cso­nyabb ere­jű sza­bá­lyo­zás sér­ti az al­kot­mányt. Ezt a Szlo­vák Köz­tár­sa­ság Al­kot­mány­bí­ró­sá­ga is ki­mond­ta, rá­mu­tat­va ar­ra is, hogy: „A jog­ál­lam is­mér­vei (atribútumai) kö­zé tar­to­zik az is, hogy az alap­ve­tő jo­gok és sza­bad­sá­gok szfé­rá­já­ba tar­to­zó jog­vi­szo­nyo­kat csak tör­vény szabályozhatja”. 4 Az alap­ve­tő em­be­ri jo­go­kat és sza­bad­ság­jo­go­kat min­den ál­la­mi és köz­jo­gi szerv kö­te­les vé­del­mez­ni. Az alap­jo­gok vé­del­mé­nek leg­főbb in­téz­mé­nye Szlo­vá­ki­á­ban is az Al­kot­mány­bí­ró­ság és a 2001. év­ben az al­kot­mány­ban is rög­zí­tett Ombud­s­man intézménye5, amely­nek alap­jog­vé­dő te­vé­keny­sé­ge Szlo­vá­ki­á­ban... --- ### RATHMANN JÁNOS: Genersich János gondolatvilága - Published: 2004-06-16 - Modified: 2016-06-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/rathmann-janos-genersich-janos-gondolatvilaga/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2004, 2004/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: rathmannjanos A kés­már­ki lí­ce­um meg­újí­tott ok­ta­tá­sa és a po­zso­nyi lí­ce­um vi­rág­ko­ra volt az az idő, ami­kor a két Genersich-testvér – egy­mást vált­va – állt a kés­már­ki is­ko­la szol­gá­la­tá­ban és egy­szer­smind meg­kezd­te írói te­vé­keny­sé­gét. Alig pár év kü­lönb­ség­gel ta­nul­nak Jé­ná­ban, ta­lán leg­na­gyobb ha­tá­sú al­ma materukban, és ha­za­tér­ve Pod­ko­nicz­ky Ádám­mal az in­téz­mény má­ig leg­hí­re­sebb ta­ná­rai kö­zé emel­ked­nek. Míg Chris­tian Gener­sich (1759–1825) a fi­lo­zó­fi­á­ban és a ter­mé­szet­tu­do­mány­ban, Johann Gener­sich vagy Gener­sich Já­nos (1761–1823) a tör­té­ne­lem, a te­o­ló­gia és a pe­da­gó­gia te­rén ír­ta be ne­vét a ma­gyar mű­ve­lő­dés­tör­té­net­be. Gener­sich Já­nos tan­könyv­ként hasz­nált ol­va­só­köny­ve­i­ben a kor­társ né­met fel­vi­lá­go­so­dás szé­les pa­let­tá­já­ról a leg­ki­vá­lób­ba­kat – Les­singtől Her­de­rig – ta­lál­ták a di­á­kok szem­lé­le­tes be­mu­ta­tás­ban. Nem ír­ta ugyan le, de zsi­nór­mér­té­kül hasz­nál­ta a tu­do­má­nyos­ság igé­nyét, és a le­szű­kí­tett ér­tel­mű „is­ko­lai fi­lo­zó­fiá”-n va­ló túl­lé­pés ne­mes tö­rek­vé­sét val­lot­ta. A fi­lo­zó­fia­ok­ta­tás cél­ját nem a „dog­ma­ti­kus rend­sze­rek” el­sa­já­tí­tá­sá­ban, ha­nem az önál­ló gon­dol­ko­dás ki­ala­kí­tá­sá­ban lát­ta, amen­­nyi­ben – mint hir­det­te – a fi­lo­zó­fia „mű­ve­li az észt és képezi a szívet”(Szelényi 1914). Ne­héz házi­ta­ní­tós­ko­dá­sa után vég­re el­kez­dő­dő kés­már­ki ta­ná­ri pá­lyá­ja úgy in­dul, hogy a fi­lo­zó­fia is egyik szak­te­rü­let­évé fog vál­ni. Kor­rekt kom­pen­di­u­mai, igé­nyes­nek, tar­tal­mas­nak mond­ha­tó lí­ce­u­mi elő­adá­sai ezt sej­te­tik. Ez az irány azon­ban lé­nye­gé­ben nem foly­ta­tó­dik. Gener­sich a tör­té­ne­lem és a pe­da­gó­gia fe­lé for­dul, eze­ken a te­rü­le­te­ken fej­ti ki ké­pes­sé­ge­it, dol­go­zik han­gya­szor­ga­lom­mal, és al­kot je­len­tős mé­re­tű élet­mű­vet. Jé­ná­ban ta­nult, akár­csak ké­sőbb leg­jobb ba­rát­ja, Johann Samu­el Fuchs, vagy a ne­ves lő­csei ta­nár, Johann Samu­el Toperczer, akik mind­ket­ten jé­nai hall­ga­tók­ból fi­lo­zó­fu­sok­ká vál­tak. Nagy ins­pi­rá­to­ruk volt ugyan­is e vá­ros egye­te­mén Carl Leon­hard Reinhold, a kanti kri­ti­ciz­mus el­ső lel­kes és nagy­ha­tá­sú... --- ### SZABÓ ESZTER: A csallóközi vasút története a kezdetektől 1918-ig - Published: 2004-06-16 - Modified: 2016-06-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/szabo-eszter-a-csallokozi-vasut-tortenete-a-kezdetektol-1918-ig/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2004, 2004/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: szaboeszter Be­ve­ze­tés Tanul­má­ny­om­ba­n1 a Csal­ló­közt át­sze­lő he­lyi­ér­de­kű vas­út tör­té­ne­té­vel fog­lal­ko­zom az épí­tés kez­de­te­i­től az Osztrák–Magyar Mo­nar­chia fel­bom­lá­sá­ig. A csal­ló­kö­zi vas­ú­t2 két sza­kasz­ban épült: a 43,6 km hos­­szú Pozsony–Dunaszerdahely vo­na­lat 1895-ben ad­ták át a for­ga­lom­nak, míg a hoz­zá csat­la­ko­zó 53,5 km-es Komárom–Duna­szer­dahely sza­kasz egy év­vel ké­sőbb jött lét­re. A ket­tő 1904-ben egye­sült Po­zsony–Ko­má­ro­mi Egye­sült He­lyi Ér­de­kű Vas­út né­ven. An­nak el­le­né­re, hogy a he­lyi­ér­de­kű vas­utak (hévek vagy vi­ci­ná­li­sok) mind­egyi­ke ha­son­ló for­ga­tó­könyv alap­ján épült, a he­lyi ér­de­kelt­sé­gek (köz­sé­gek, föld­bir­to­ko­sok) nagy sze­re­pe mi­att az egyes épít­ke­zé­sek kü­lön­bö­ző­kép­pen va­ló­sul­tak meg. Épí­té­sük alul­ról jö­vő kez­de­mé­nye­zés volt, s egy-egy ilyen vas­út­sza­kasz lét­re­jöt­té­hez egy egész ré­gió ös­­sze­fo­gá­sá­ra, anya­gi ál­do­zat­vál­la­lá­sá­ra volt szük­ség. Mi­vel e vas­utak épí­té­sé­ben fon­tos sze­re­pet kap­tak a he­lyi­ek, az el­ső fe­je­ze­tet a ré­gi­ó­nak szen­te­lem. A má­so­dik fe­je­zet­ben a vas­út élőzmé­ny­e­iről és épí­té­sé­ről írok. A kon­tex­tus ked­vé­ért érin­tem a ma­gyar­or­szá­gi hévek épí­té­sé­nek prob­le­ma­ti­ká­ját is. A har­ma­dik fe­je­zet­ben a vas­út mű­kö­dé­sét vizs­gá­lom a vas­úti rész­vény­tár­sa­ság­ok ál­tal ki­adott éves je­len­té­sek alap­ján. Az utol­só rész­ben a vas­út­nak a ré­gi­ó­ra gya­ko­rolt ha­tá­sát pró­bá­lom meg­vi­lá­gí­ta­ni, bár en­nek tel­jes kö­rű fel­mé­ré­se csak egy na­gyobb, a tér­ség gaz­da­sá­gát, tár­sa­dal­mát érin­tő komp­lex ku­ta­tás ke­re­té­ben vol­na lehetséges. 3 A Csal­ló­köz és a csal­ló­kö­zi vas­út vég­ál­lo­má­sai A mai Szlo­vá­kia dél­nyu­ga­ti ré­szén el­te­rü­lő, haj­dan Arany­kert­nek is ne­ve­zett Csal­ló­köz a Du­na és egy­ben a kon­ti­nens leg­na­gyobb szi­ge­te, s mint ilyen, Eu­ró­pa víz­rend­szer­ében is egye­dül­ál­ló. A szi­get a sok ér és mel­lék­ág mi­att a XIII. szá­zad­ban még szi­get­cso­port volt, má­ra már az Öreg-Du­na és a Kis-Du­na ál­tal ha­tá­rolt to­jás ala­kú sík­ság. Hos­­sza észak­nyu­gat-dél­ke­let irány­ban mint­egy 84 km, szé­les­sé­ge pe­dig 15–30 ki­lo­mé­ter.... --- ### RÁCZ KÁLMÁN: Esztergomi érsekség kontra csehszlovák állam - egyházi birtokperek a hágai bíróság előtt (2. rész) - Published: 2004-06-16 - Modified: 2016-06-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/racz-kalman-esztergomi-ersekseg-kontra-csehszlovak-allam-egyhazi-birtokperek-a-hagai-birosag-elott-2-resz/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2004, 2004/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: raczkalman A per­in­dí­tás 1923 no­vem­be­ré­ben az egy­há­zi bir­tok­ügy már egy má­sik bu­da­pes­ti hely­szí­nen volt meg­be­szé­lés tár­gya. Gaj­zá­gó Lász­ló főkor­má­ny­meg­bí­zott hi­va­ta­lá­ban ér­te­kez­let­re ke­rült sor, az il­le­té­kes kul­tusz­mi­nisz­té­ri­u­mi tiszt­vi­se­lők, jo­gá­szok és az egy­há­zi ér­de­kel­tek részvételével. 18 A Gaj­zá­gó ál­tal ve­ze­tett hi­va­talt az­zal a cél­lal hoz­ta lét­re a kor­mány, hogy a va­gyo­ni sé­rel­me­ket el­szen­ve­dett ma­gyar ká­ro­sul­tak ügye­it ko­or­di­nál­ja, pe­re­ik meg­in­dí­tá­sá­ban és fo­lya­ma­tá­ban se­gít­sé­get nyújt­son. A kor­mány­meg­bí­zott most tá­jé­koz­tat­ni kí­ván­ta az egy­há­zi érin­tet­te­ket a pil­la­nat­nyi po­li­ti­kai és jo­gi hely­zet­ről an­nak ér­de­ké­ben, hogy azok el­dönt­hes­sék, kí­ván­nak-e pert in­dí­ta­ni a bé­ke­szer­ző­dés 250. cik­ke alap­ján a há­gai ve­gyes dön­tő­bí­ró­ság­ok előtt. A ta­nács­ko­zás­ra ek­kor már azért is ége­tő szük­ség volt, mi­vel ez év de­cem­ber 31-ével járt le az a ha­tár­idő, me­lyet a bí­ró­ság a pe­rek be­nyúj­tá­sá­nak vég­ső idő­pont­já­ul sza­bott. Az idő rö­vid­sé­ge mi­att el kel­lett most már min­den­kép­pen dön­te­ni, hogy jo­gi­lag le­het­sé­ges, gya­kor­la­ti­lag ta­ná­csos-e Há­gá­hoz for­dul­ni egy­há­zi ügyek­kel cseh­szlo­vák, ro­mán és ju­go­szláv re­lá­ci­ó­ban. A jo­gi le­he­tő­sé­get il­le­tő­en egyér­tel­műbb volt a kép, hi­szen a 250. cikk a ma­gyar ál­lam­pol­gár­ok il­let­ve in­téz­mé­nyek utód­ál­lam­ok­ban el­szen­ve­dett va­gyo­ni sé­rel­me­it jog­ta­lan­nak mond­ta ki. A pe­rek alap­já­ul szol­gá­ló cik­kely rö­vid elem­zé­se előtt ves­sünk egy pil­lan­tást a bé­ke­szer­ző­dés egy má­sik pa­ra­gra­fu­sá­ra, a 232. -re. Ez a pont a há­bo­rú ál­tal oko­zott ká­ro­kért a ma­gyar ál­lam­pol­gá­ro­kat is fe­le­lős­sé tet­te, s meg­ad­ta a Szö­vet­sé­ges és Tár­sult Ha­tal­mak­nak a jo­got, hogy vis­­sza­tart­sák és fel­szá­mol­ják a te­rü­le­tü­kön le­vő és a bé­ke­szer­ző­dé­sek élet­be­lé­pé­se­kor a ma­gyar ál­lam­pol­gár­ok tu­laj­do­ná­ban ál­ló va­gyont. A 250. cikk ép­pen eh­hez a pa­ra­gra­fus­hoz vi­szo­nyul, mi­kor ér­vé­nye alól ki­vé­telt ál­la­pít meg. Ki­mond­ta, hogy a ma­gyar ál­lam­pol­gár­ok­nak a volt Osztrák–Magyar Mo­nar­chia... --- ### LANSTYÁK ISTVÁN: Az Európai Unió nyelvpolitikája és a Szlovákiában beszélt nyelvek - Published: 2004-06-16 - Modified: 2016-06-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/lanstyak-istvan-az-europai-unio-nyelvpolitikaja-es-a-szlovakiaban-beszelt-nyelvek/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2004, 2004/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: lanstyakistvan 1. Be­ve­ze­tés Dolgo­za­tom­ba­n1 né­hány ter­mi­no­ló­gi­ai kér­dés föl­ve­té­se után ar­ról be­szé­lek, mi­lyen el­ve­ken nyug­szik ál­ta­lá­ban az Eu­ró­pai Unió nyelv­po­li­ti­ká­ja, majd pe­dig meg­vizs­gá­lom, hogy mi­lyen nyel­vi jo­gok­kal ren­del­kez­nek az uni­ós ál­lam­pol­gár­ok an­nak függ­vé­nyé­ben, hogy nyel­vük­nek mi­lyen a stá­tu­sza. Eb­be a ke­ret­be he­lye­zem be a szlo­vá­ki­ai ki­sebb­sé­gi nyel­ve­ket, és vizs­gá­lom meg, hogy mi­lyen hely­zet­ben van­nak és mi­lyen ki­lá­tá­sok­kal ren­del­kez­nek ezek a nyel­vek Szlo­vá­ki­á­ban. Ada­ta­i­mat né­hány nyom­ta­tás­ban meg­je­lent és kéz­ira­tos ta­nul­mány­ból (a leg­fon­to­sab­bak Ajtay-Horváth 2002; Balázs–Grétsy 2004; Ben­czik 2004; Dróth 2002; Klau­dy 2001; Ko­vács 1996, Pym 2001; Skutnabb-Kangas 2004; Sza­ba­ri 1996/1998; Sza­bó­mi­há­ly 2002; Szé­pe 2001; Vizi 2001, 2003a, 2003b), va­la­mint az inter­ne­ten meg­ta­lál­ha­tó nagy men­­nyi­sé­gű anyag­ból me­rí­tem (pl. Europa – az EU portálja2; Eurac­tiv – uni­ós hír­új­ság; Euvo­nal – ma­gyar nyel­vű uni­ós tá­jé­koz­ta­tó szol­gá­lat; Euro­pe­an Bure­au for Les­ser Used Languages – EBLUL; az EBLUL ál­tal mű­köd­te­tett Euro­lang hír­szol­gá­lat, az Unió jö­vő­vel kap­cso­la­tos írá­so­kat köz­zé­te­vő Futurum-weboldal és a Con­tact Bul­le­tin; a Mercator-hálózat; Euro­mi­no­ri­ty – eu­ró­pai ki­sebb­sé­gek weboldala; az eu­ró­pai kul­tu­rá­lis sok­fé­le­ség kér­dé­sé­ben ér­de­kelt em­be­rek és in­téz­mé­nyek szer­ve­ze­te, az Euro­pa Diver­sa hon­lap­ja; Newro­pe­ans Maga­zi­ne–inter­ne­tes új­ság; a vi­lág nyel­ve­it be­mu­ta­tó Ethnologue; a Ma­gyar Köz­tár­sa­ság Igaz­ság­ügyi Mi­nisz­té­ri­u­má­nak hon­lap­ja; a Ma­gyar Köz­tár­sa­ság Kül­ügy­mi­nisz­té­ri­u­má­nak hon­lap­ja; a Ma­gyar Táv­ira­ti Iro­da hon­lap­já­nak EU mel­lék­le­te). Az internetes anyag nagy men­­nyi­sé­ge és ne­héz­kes hi­vat­koz­ha­tó­sá­ga mi­att a be­lő­le me­rí­tett ada­tok for­rá­sa­i­ra a leg­több eset­ben nem uta­lok, ezek je­len­tős ré­sze amúgy is hír vagy olyan, eu­ró­pai kö­rök­ben köz­is­mert in­for­má­ció, amely nem kö­tő­dik egye­di­leg egy-egy személyhez. 3 2. Ter­mi­no­ló­gi­ai kér­dé­sek A ki­sebb­ség olyan tár­sa­dal­mi cso­port, amely ha­tal­mi szem­pont­ból alá­ren­delt hely­zet­ben van a több­sé­gi cso­port­tal szem­ben (vö. Skutnabb-Kangas... --- ### KONTRA MIKLÓS: Tannyelv, (feslő)oktatás, nyelvpolitika - Published: 2004-06-16 - Modified: 2016-06-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/kontra-miklos-tannyelv-feslooktatas-nyelvpolitika/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2004, 2004/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: kontramiklos Nyelv­po­li­ti­ka és po­li­ti­ka A nyel­vi ter­ve­zés a nyelv vagy a nyelv­hasz­ná­lat be­fo­lyá­so­lá­sát cél­zó ter­ve­zés. Olyan szán­dé­kos erő­fe­szí­té­se­ket je­lent, ame­lyek cél­ja az em­be­rek vi­sel­ke­dé­sé­nek be­fo­lyá­so­lá­sa a nyelv/nyel­vek el­sa­já­tí­tá­sá­val, szer­ke­ze­té­vel és hasz­ná­la­ti funk­ci­ó­i­val kap­cso­la­to­san. A nyel­vi ter­ve­zés ál­ta­lá­ban tár­sa­dal­mi, po­li­ti­kai vagy gaz­da­sá­gi cé­lok ér­de­ké­ben tör­té­nik. A nyel­vi ter­ve­zés a nyelv­po­li­ti­ka1 meg­va­ló­sí­tá­sa. Há­rom­fé­le ter­ve­zés van: kor­pusz­ter­ve­zés (pl. szó­kincs­bő­ví­tés), stá­tusz­ter­ve­zés (pl. az anya­nyelv hasz­ná­la­ti szín­te­re­i­nek bő­ví­té­se: hi­va­ta­lok­ban, is­ko­lá­ban stb. ), és az el­sa­já­tí­táster­ve­zés (pl. az ok­ta­tás tan­nyel­vi ter­ve­zé­se). Ta­lán eb­ből is lát­szik már, hogy a nyelv­po­li­ti­ka és a nyel­vi ter­ve­zés ös­­sze­tett dol­gok, más tár­sa­dal­mi fo­lya­ma­tok­tól el­vá­laszt­ha­tat­la­nok. Ha van egy nyelv­po­li­ti­kai cé­lunk, pél­dá­ul az, hogy a Ma­gyar­or­szág­gal szom­szé­dos or­szá­gok­ban élő ma­gya­rok ma­gyar tan­nyel­vű ok­ta­tás­ban ré­sze­sül­je­nek, en­nek meg­va­ló­sí­tá­sa komp­lex ter­ve­zést kí­ván, olyat, ami­ben nem csak ok­ta­tá­si és nyel­vi szak­ér­tők vesz­nek részt, ha­nem gaz­da­sá­gi és po­li­ti­kai té­nye­zők is. Ha nem ez tör­té­nik, vár­ha­tó­an, szin­te el­ke­rül­he­tet­le­nül, cső­döt vall a nyelv­po­li­ti­kai el­kép­ze­lés. Pél­dá­ul: az 1990-es évek­ben egy bu­da­pes­ti ok­ta­tá­si mi­nisz­té­ri­u­mi tiszt­vi­se­lő az­zal büsz­kél­ke­dett, hogy 1 mil­lió fo­rint­tal tá­mo­gat­ták a ha­tá­ron tú­li ma­gyar is­ko­la­ügyet, mi­vel ezt az ös­­sze­get a lóny­ai ál­ta­lá­nos is­ko­lá­nak ad­ták, ahol kár­pát­al­jai (bótrágyi) gyer­me­kek is ta­nul­nak. Csak­hogy a lóny­ai is­ko­lá­ba já­ró bót­rá­gyi gye­re­kek mi­att ki­ürült a bót­rá­gyi ele­mi is­ko­la, oly­an­­nyi­ra, hogy a bót­rá­gyi ta­ní­tó is át­járt Lónyára, ott ta­ní­tot­ta a bót­rá­gyi gye­re­ke­ket. Lóny­án a gye­rek­hi­ányt kár­pát­al­jai gye­re­kek­kel pó­tol­ták, ma­gyar ál­la­mi tá­mo­ga­tás­sal gyen­gí­tet­ték a bót­rá­gyi ma­gyar tan­nyel­vű is­ko­lát, s eköz­ben a po­li­ti­ku­sok a szü­lő­föl­di anya­nyel­vi is­ko­lák nem­zet­stra­té­gi­ai je­len­tő­sé­gé­ről szó­no­kol­tak vég nélkül. 2 Nyel­vi jo­gok A nyel­vi jo­gok és jog­sér­té­sek ős­idők óta lé­tez­nek, de tu­do­má­nyos vizs­gá­la­tuk csak né­hány év­ti­ze­de... --- ### KOLLÁTH ANNA: Kontaktusjelenség vagy nyelvhelyességi hiba? Muravidéki nyelvhasználati jelenségek és megítélésük - Published: 2004-06-16 - Modified: 2016-06-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/kollath-anna-kontaktusjelenseg-vagy-nyelvhelyessegi-hiba-muravideki-nyelvhasznalati-jelensegek-es-megitelesuk/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2004, 2004/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: kollathanna Mot­tó (Roman Jakobson nyo­mán): „Sem­mi sem ide­gen tő­lem, ami nyel­vi. ” Be­ve­ze­tés Nap­ja­ink­ban a cím­ben meg­fo­gal­ma­zott té­ma kap­csán ren­ge­teg ne­héz­ség­be, né­zet­el­té­rés­be, vi­tá­ba üt­kö­zik az em­ber, nem vé­let­len te­hát, ha a ki­sebb­sé­gi nyelv­hasz­ná­lat min­den­na­pos gond­ja­i­ról szól­ni kí­ván­va a kel­le­té­nél is több óva­tos­ság­gal és kö­rül­te­kin­tés­sel fo­gal­ma­zok. Kü­lö­nö­sen ak­kor, ha az ún. klas­­szi­kus vagy ha­gyo­má­nyos vagy aka­dé­mi­ai nyelv­mű­ve­lé­sen, az­az az egy ma­gyar nyelv van-elvén, az igé­nyes ma­gyar (vagy ide­gen) nyel­vi sztenderd „min­de­nek fö­löt­ti­sé­gé­nek” hang­sú­lyo­zá­sán, egy­nyel­vű kör­nye­zet­ben szo­ci­a­li­zá­ló­dott, élt és dol­go­zott az em­ber, s csak vi­szony­lag ké­sőn és anya­or­szág­be­li­ként ke­rült kap­cso­lat­ba az­zal a nyel­vi szfé­rá­val, konk­ré­tan a ki­sebb­sé­gi két­nyel­vű­ség­gel, amely­nek mű­kö­dé­sét – s er­re a 90-es évek nyel­vész-nyelv­mű­ve­lő vi­tá­já­val egy idő­ben a konk­rét gya­kor­lat, szó sze­rint sa­ját mu­ra­vi­dé­ki nyelv­mű­ve­lő te­vé­keny­sé­gem eredménytelensége2 döb­ben­tett rá – nem le­het anya­or­szág­be­li mér­cék­kel: egy­nyel­vű szem­lé­let­tel és mód­sze­rek­kel mér­ni. Túl nagy ugyan­is a koc­ká­zat, kü­lö­nö­sen a Mu­ra­vi­dé­ken, ahol mind a ma­gyar nyelv­nek, mind pe­dig az azt anya­nyel­ve­ként be­szé­lő ős­ho­nos ma­gyar nem­ze­ti kö­zös­ség­nek alap­já­ban vé­ve más az élet­hely­ze­te, mint a négy nagy ha­tá­ron tú­li ré­gi­ó­ban (na­gyon ki­csi et­ni­kum, kb. 6000 fő; hi­bát­lan­nak lát­szó, a po­zi­tív diszk­ri­mi­ná­ci­ón ala­pu­ló ki­sebb­ség­po­li­ti­ka a több­sé­gi ál­lam ré­szé­ről, a ma­gyar nyelv re­gi­o­ná­lis hi­va­ta­los nyelv; a ma­gyar­or­szá­gi­nál sok­kal jobb élet­kö­rül­mé­nyek) – az ered­mény vi­szont ugyan­az a ma­gyar nyelv ál­la­po­tát, meg­ma­ra­dá­sá­nak esé­lye­it te­kint­ve: a pél­dás jo­gi hely­zet is­me­re­té­ben akár ért­he­tet­len­nek is tűnhet(ne) a mu­ra­vi­dé­ki ma­gyar­ság fo­gyá­sa lét­szám­ban, nem­zet­tu­dat­ban, va­la­mint az anya­nyelv hasz­ná­la­tá­ban egy­aránt. A hi­va­ta­los, de jure két­nyel­vű­ség ugyan min­den szin­ten biz­to­sít­ja a nyelv­hasz­ná­la­ti jo­go­kat, de nem ered­mé­nyez tény­le­ges – sem kö­zös­sé­gi, sem egyé­ni – két­nyel­vű­sé­get, nincs nyelv­meg­tar­tó ere­je,... --- ### VAJDA BARNABÁS: A külföldi magyar kultúrintézetek ügye Klebelsberg Kunó levelezésében - Published: 2004-06-16 - Modified: 2016-06-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/vajda-barnabas-a-kulfoldi-magyar-kulturintezetek-ugye-klebelsberg-kuno-levelezeseben/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2004, 2004/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: vajdabarnabas Az aláb­bi ta­nul­mány Kle­bel­sberg Kunó mun­kás­sá­gá­nak egyet­len sze­le­té­vel, az ál­ta­la ala­pí­tott kül­föl­di kul­tú­rin­té­ze­tek­kel fog­lal­ko­zik, anél­kül az igény nél­kül, hogy a Col­le­gi­u­mok ala­pí­tá­sá­nak és mű­kö­dé­sé­nek komp­lex ös­­sze­füg­gé­se­it föl­tár­ná. Egész pon­to­san azo­kat a Klebelsberg-dokumentumokat (le­ve­le­ket, fo­gal­maz­vá­nyo­kat) te­kin­ti át, ame­lyek az Or­szá­gos Szé­ché­nyi Könyv­tár­ban gon­do­zott Klebelsberg-féle ha­gya­ték­ban a kül­föl­di kul­tú­rin­té­ze­tek­kel kap­cso­lat­ban találhatók. 1 Kle­bel­sberg Kunó gróf (1875. no­vem­ber 13. , Magy­ar­péc­ska – 1932. ok­tó­ber 11. , Bu­da­pest) a két vi­lág­há­bo­rú köz­ti ma­gyar po­li­ti­kai élet je­len­tős sze­mé­lyi­sé­ge volt, akit a tör­té­net­tu­do­mány fő­ként 1922–1931 kö­zött be­töl­tött prog­res­­szív kul­tusz­mi­nisz­ter­sé­ge mi­att tart nagy­ra. Kle­bel­sberg Beth­len Ist­ván 1921-es kor­má­nyá­ban előbb bel­ügy­mi­nisz­ter, majd a kor­mány át­szer­ve­zé­se­kor 1922. jú­ni­us 18-án val­lás- és köz­ok­ta­tá­si mi­nisz­ter lett, s ezt a hi­va­talt töl­töt­te be egé­szen Beth­len 1931. au­gusz­tu­si le­mon­dá­sá­ig. Ki­lenc­év­nyi kul­tusz­mi­nisz­ter­sé­ge alatt ne­vé­hez – szá­mos egyéb köz­ok­ta­tást és tu­do­má­nyos éle­tet érin­tő re­form mel­lett – há­rom na­gyobb és több ki­sebb kül­föl­di ma­gyar kul­tú­rin­té­zet ala­pí­tá­sa fű­ző­dik. Bécs­ben, Ber­lin­ben és Ró­má­ban Col­le­gi­um Hungaricumot, Pá­rizs­ban, Lon­don­ban és Genf­ben ta­nul­má­nyi köz­pon­tot („ösztöndíjállomásokat”), Var­só­ban pe­dig Ma­gyar In­té­ze­tet ala­pí­tott. A tör­vé­nyi hát­te­ret az 1927. jú­li­us 3-án élet­be lé­pett, a kül­föl­di ma­gyar in­té­ze­tek­ről és a nem­ze­ti mű­velt­ség cél­ját szol­gá­ló ösz­tön­díj­rend­szer­ről szó­ló 1927:XIII. tör­vény­cikk je­len­tet­te, mely­nek ér­tel­mé­ben az in­té­ze­tek tu­do­má­nyos ku­ta­tó in­té­zet­ből, mű­vé­sze­ti in­té­zet­ből és fő­is­ko­lai kol­lé­gi­um­ból áll­tak, a hoz­zá­juk tar­to­zó ösz­tön­dí­ja­kat pe­dig az ugyan­ab­ban az év­ben lét­re­ho­zott Or­szá­gos Ösz­tön­díj­ta­nács ko­or­di­nál­ta Doma­novsz­ky Sán­dor ve­ze­té­sé­vel. Kle­bel­sberg pri­o­ri­tás­ként ke­zel­te, hogy a ma­gyar kul­tú­ra ál­lan­dó kap­cso­lat­ban le­gyen más or­szá­gok kul­tú­rá­já­val, hogy azok mö­gött ne ma­rad­jon le. Ez al­kot­ta in­té­zet­ala­pí­tá­sa­i­nak el­vi alap­ját. Össz­hang­ban az Eu­ró­pá­ban a hú­szas évek­ben ta­pasz­tal­ha­tó in­ten­zív kul­tu­rá­lis ver­sen­gés­sel, prog­ram­já­nak ki­vál­tó oka­it a... --- ### Impresszum 2004/4 - Published: 2004-06-16 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/impresszum-20044/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2004, 2004/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t VI. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tar­ta­lom Tanulmányok VAJDA BARNABÁS: A külföldi magyar kultúrintézetek ügye Klebelsberg Kunó levelezésében KOLLÁTH ANNA: Kontaktusjelenség vagy nyelvhelyességi hiba? Muravidéki nyelvhasználati jelenségek és megítélésük KONTRA MIKLÓS: Tannyelv, (feslő)oktatás, nyelvpolitika LANSTYÁK ISTVÁN: Az Európai Unió nyelvpolitikája és a Szlovákiában beszélt nyelvek RÁCZ KÁLMÁN: Esztergomi érsekség kontra csehszlovák állam - egyházi birtokperek a hágai bíróság előtt (2. rész) SZABÓ ESZTER: A csallóközi vasút története a kezdetektől 1918-ig Közlemények RATHMANN JÁNOS: Genersich János gondolatvilága HODOSY SZABOLCS: Az alapvető emberi jogok és szabadságok Szlovákiában és az Európai Unió Konferencia I. Alkalmazott Nyelvészeti Műhelytalálkozó (Dózsa Roland) Magyar Tudomány Ünnepe (Gecse Annabella) III. Gramma Nyelvészeti Napok (Kožík Diana) Dokumentumok "A társadalom megmozdult. " Válogatás 1989 novemberének szlovákiai magyar sajtójából (Válogatta Öllös László és Végh László) Könyvek Laczkó Katalin - Mártonfi Attila: Helyesírás. Osiris Kiadó, Budapest, 2004. (Misad Katalin) Győr vármegye települései 18-19. századi kéziratos térképeken. Szerkesztett Néma Sándor. Győr, Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára, 2003. (Kocsis Aranka) --- ### Kontra Miklós (szerk.): Nyelv és társadalom a rendszerváltozás kori Magyarországon (Szabómihály Gizella) - Published: 2004-06-16 - Modified: 2016-06-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/kontra-miklos-szerk-nyelv-es-tarsadalom-a-rendszervaltozas-kori-magyarorszagon-szabomihaly-gizella/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2004 - Translation Priorities: Optional - Authors: szabomihalygizella Kont­ra Mik­lós (szerk. ): Nyelv és tár­sa­da­lom a ren­dszer­vál­to­zás­ko­ri Ma­gyar­or­szá­gon. Bu­da­pest, Osi­ris Ki­adó, 2003. A re­cen­zen­sek gyak­ran utal­nak ar­ra, hogy az adott mun­ka ér­de­mi mél­ta­tá­sa meg­ha­lad­ná a re­cen­zió vagy is­mer­te­tés ke­re­te­it. Az ilyen meg­fo­gal­ma­zás oly­kor csak va­lós tar­ta­lom nél­kü­li „ud­va­ri­as­sá­gi for­mu­la”, más­kor a szer­ző ez­zel lep­le­zi azt a tényt, hogy fe­lü­le­te­sen fog­lal­ko­zott a ki­ad­ván­­nyal. Szá­mos eset­ben vi­szont – mint most is – az is­mer­te­tés író­ja a va­lós hely­ze­tet rög­zí­ti: mit le­het ír­ni a szer­kesz­tő ál­tal meg­sza­bott rö­vid ter­je­de­lem­ben egy té­ma- és adatgazdag, csak­nem 400 ol­da­las könyv­ről, mely ren­ge­teg új meg­ál­la­pí­tást kö­zöl? Lé­nye­gé­ben csak tar­tal­mi át­te­kin­tést nyújt­ha­tunk, il­let­ve né­hány gon­do­la­tot fo­gal­maz­ha­tunk meg. Az is­mer­te­tett könyv az MTA Nyelv­tu­do­má­nyi In­té­ze­te és a Tö­meg­kom­mu­ni­ká­ci­ós Ku­ta­tó­in­té­zet ál­tal 1988-ban 832 fős, a ma­gyar­or­szá­gi la­kos­sá­got élet­kor, nem, is­ko­lá­zott­ság és te­le­pü­lés­tí­pus sze­rint rep­re­zen­tá­ló, az­az rep­re­zen­ta­tív min­tán vég­zett kö­zös ku­ta­tá­sá­nak el­ső­sor­ban nyel­vé­sze­ti ered­mé­nye­it fog­lal­ja ös­­sze. A vizs­gá­lat rész­ered­mé­nye­it a ku­ta­tók már több he­lyen is pub­li­kál­ták, sőt az ak­ko­ri, ún. Ma­gyar Nem­ze­ti Szo­ci­o­lin­gvis­zti­kai Vizs­gá­lat (MNSZV) kér­dő­ív­ének mó­do­sí­tott vál­to­za­ta fel­hasz­ná­lá­sá­val az utób­bi több mint egy év­ti­zed­ben szá­mos rész­ku­ta­tás zaj­lott Ma­gyar­or­szá­gon és a ha­tá­ro­kon túl is, de az 1988-as vizs­gá­lat tel­jes fel­dol­go­zá­sa – tud­tom­mal – most je­le­nik meg tel­jes egé­szé­ben. A kö­te­tet szer­kesz­tő­ként is jegy­ző Kont­ra Mik­lós a könyv ki­lenc fe­je­ze­té­ből nyolc­nak a szer­ző­je is egy­ben, a nyol­ca­dik fe­je­zet (Nyelv és tár­sa­da­lom a rend­szer­vál­to­zás­kor) négy (arány­lag) rö­vi­debb ta­nul­má­nya Pléh Csa­ba, Ange­lusz Ró­bert, Tar­dos Ró­bert és Te­res­tyé­ni Ta­más mun­ká­ja. Bár a ma­gyar szo­ci­o­lin­gvis­zti­ka a múlt szá­zad het­ve­nes éve­i­ben in­dult (a szo­ci­o­ling­vis­zti­kai ku­ta­tá­sok tör­té­ne­té­ről rö­vid át­te­kin­tést nyújt Kiss Je­nő Tár­sa­da­lom és nyelv­hasz­ná­lat cí­mű... --- ### Vörös Ferenc: Családnévkutatások Szlovákiában (Bauko János) - Published: 2004-06-16 - Modified: 2016-06-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/voros-ferenc-csaladnevkutatasok-szlovakiaban-bauko-janos/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2004 - Translation Priorities: Optional - Authors: baukojanos Vö­rös Fe­renc: Csa­lád­név­ku­ta­tá­sok Szlo­vá­ki­á­ban. Po­zsony, Kalligram, 2004, 592 p. Az el­múlt hó­na­pok­ban egy új könyv lá­tott nap­vi­lá­got a Csal­ló­kö­zi Kis­könyv­tár so­ro­zat­ban. Szlo­vá­ki­ai vi­szony­lat­ban az el­ső olyan pub­li­ká­ci­ó­ról van szó, amely a csa­lád­ne­vek „éle­tét” az el­múlt év­szá­zad tük­ré­ben a tár­sa­dal­mi vál­to­zá­sok fi­gye­lem­be­vé­te­lé­vel kí­sé­ri vé­gig, fel­hasz­nál­va a név­tan­ban be­vett mód­sze­re­ket. Vö­rös Fe­renc a név­tu­do­mány is­mert mű­ve­lő­je, je­len­leg ven­dég­ta­nár­ként dol­go­zik a nyit­rai Kon­stan­tín Egye­te­men. A név­tu­do­mány­ban a csa­lád­ne­vek ku­ta­tá­sá­nak gaz­dag ha­gyo­má­nyai van­nak, de a szlo­vá­ki­ai ma­gyar nyelv­te­rü­let név­anya­gá­val csak ke­ve­sen fog­lal­koz­tak be­ha­tó­an. A fel­vi­dé­ki csa­lád­ne­ve­ket el­ső­ként Kni­ez­sa Ist­ván elem­zi a nyelv­tu­do­mány szem­pont­jai sze­rint. A Fel­vi­dé­ki csa­lád­ne­vek c. dol­go­za­tát 1934-ben ír­ta, de nyom­ta­tás­ban csak a 2003-as év­ben je­lent meg a mű négy ré­geb­bi ta­nul­má­nyá­val együtt (Kniezsa Ist­ván: A ma­gyar és szlo­vák csa­lád­ne­vek rend­sze­re. In: Hely­név- és csa­lád­név­vizs­gá­la­tok. Szerk. : Kiss La­jos, Luci­dus Ki­adó, Bu­da­pest, 2003, 255–349. p. ). A szer­ző a XVI–XVIII. szá­za­di gömöri, honti és ugoc­sai ös­­sze­írá­sok alap­ján vizs­gál­ta a ma­gyar, szlo­vák és kár­pát­uk­rán csa­lád­ne­vek rend­sze­rét. A név­anya­got ala­pos mor­fo­ló­gi­ai (alak­ta­ni) és eti­mo­ló­gi­ai (ere­det sze­rin­ti) elem­zés alá ve­ti. Több mint fél év­szá­za­dos „űr” után je­le­nik meg te­hát Vö­rös Fe­renc Csa­lád­név­ku­ta­tá­sok Szlo­vá­ki­á­ban c. mo­nog­rá­fi­á­ja, amely­ben négy fel­vi­dé­ki te­le­pü­lés csa­lád­ne­ve­i­nek szo­ci­o­lin­gvis­zti­kai vizs­gá­la­tát vég­zi el. A két csal­ló­kö­zi (Balony, Diósförgepatony) és két Nyitra-vidéki (Kiscétény, Nagycétény) te­le­pü­lés száz­éves név­anya­gát föld­raj­zi, et­ni­kai, di­a­lek­to­ló­gi­ai, tár­sa­dal­mi, val­lá­si, eti­mo­ló­gi­ai, név­élet­ta­ni, név­gya­ko­ri­sá­gi, je­len­tés­ta­ni, szó­faj­ta­ni, mor­fo­ló­gi­ai szem­pont­ok sze­rint tár­gyal­ja. A ne­vek rend­sze­re­zé­sé­nél el­ső­sor­ban Haj­dú Mi­hály elem­zé­si szem­pont­ja­it kö­ve­ti, aki ki­tű­nő mo­nog­rá­fi­á­já­ban töb­bek kö­zött a ma­gyar csa­lád­név­ku­ta­tás ered­mé­nye­it is ös­­sze­fog­lal­ja (Haj­dú Mi­hály: Ál­ta­lá­nos és ma­gyar név­tan. Bu­da­pest, Osi­ris Ki­adó, 2003, 732–875. p. ). A... --- ### Szarka László: Kisebbségi léthelyzetek – közösségi alternatívák. Az etnikai csoportok helye a kelet-közép-európai nemzetállamokban (Simon Attila) - Published: 2004-06-16 - Modified: 2016-06-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/szarka-laszlo-kisebbsegi-lethelyzetek-kozossegi-alternativak-az-etnikai-csoportok-helye-a-kelet-kozep-europai-nemzetallamokban-simon-attila/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2004 - Translation Priorities: Optional - Authors: simonattila Szar­ka Lász­ló: Ki­sebb­sé­gi lét­hely­ze­tek – kö­zös­sé­gi al­ter­na­tí­vák. Az et­ni­kai cso­por­tok he­lye a ke­let-kö­zép-eu­ró­pai nem­zet­ál­la­mok­ban. Bu­da­pest, Luci­dus Ki­adó, 2004, 342 p. Hogy a Tri­a­non­ról és a ki­sebb­sé­gi ma­gyar lét­ről szó­ló dis­kur­zu­sok­ban a sír­va­vi­ga­dás ko­ra he­lyett a meg­fon­tolt tu­do­má­nyos elem­zé­sek ide­je jött el, azt már rég­óta sej­tet­tük. A Luci­dus Ki­adó Ki­sebb­ség­ku­ta­tás köny­vek so­ro­za­tá­ban a Szar­ka Lász­ló tol­lá­ból meg­je­lent Ki­sebb­sé­gi lét­hely­ze­tek – kö­zös­sé­gi al­ter­na­tí­vák cí­mű mun­ka azon­ban kéz­zel­fog­ha­tó­an bi­zo­nyít­ja is ezt a té­telt. Azt, hogy a szer­ző a je­len mun­ká­já­val ne­héz fá­ba vág­ta fej­szé­jét mi sem bi­zo­nyít­ja job­ban, hogy a ma­gyar szak­iro­da­lom va­ló­já­ban még az anya­or­szág ha­tá­ra­in kí­vül élő ma­gya­rok meg­ne­ve­zé­sé­ben sem tu­dott meg­egyez­ni. Mint a kö­tet­ben sze­rep­lő egyik ta­nul­mány láb­jegy­zet­ében a szer­ző ma­ga is em­lí­ti egy­más mel­lett él­nek a nem­ze­ti ki­sebb­ség, a nem­zet­rész, a nem­ze­ti kö­zös­ség, az au­to­nóm nem­ze­ti kö­zös­ség és más ha­son­ló fo­gal­mak, mi­köz­ben a több­sé­gi nem­ze­tek (szlo­vák, ro­mán, szerb stb. ) egyi­ket sem fo­gad­ják el, s meg­pró­bál­ják sa­ját ter­mi­nu­sa­ik­kal (nem­ze­ti­sé­gi ki­sebb­ség, nem­ze­ti­sé­gi kö­zös­ség stb. ) meg­ne­vez­ni a ma­gyar ki­sebb­sé­ge­ket, s ez­zel egy­ben le­szű­kí­te­ni azok moz­gás­te­rét. A mátyusföldi-pozsonyi ki­sebb­sé­gi lét­ből el­szár­ma­zott, de az itt ha­gyott sors­tár­sak irán­ti fe­le­lős­ség sú­lyát to­vább­ra is vi­se­lő szer­zőt el­ső­sor­ban tör­té­nész­ként is­mer­tük meg. Je­len köny­ve azon­ban im­már azt a sze­rep­vál­tást pre­zen­tál­ja, amely az MTA Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­ze­té­nek igaz­ga­tó­já­nak tiszt­sé­gét be­töl­tő Szar­ka Lász­ló pá­lyá­ját jel­lem­zi. A szer­ző ér­dek­lő­dé­sé­nek kö­zép­pont­já­ba im­már el­ső­sor­ban a ki­sebb­sé­gi lét­hely­zet prob­lé­mái ke­rül­tek, s a kö­tet­ben he­lyet ka­pó tör­té­ne­ti té­mák fel­dol­go­zá­sát is az a szán­dék ve­zér­li, hogy azok ál­tal a je­len prob­lé­má­it job­ban meg­ért­sük. A kö­tet­ből te­hát nem a tör­té­nész Szar­ka lép elénk, ha­nem a köz­éle­ti... --- ### Munka Jenőné, szül. Dobossy Ilona öccséhez írt levelei - Published: 2004-06-16 - Modified: 2017-04-26 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/munka-jenone-szul-dobossy-ilona-occsehez-irt-levelei/ - Kategóriák: Dokumentumok, Szemle - Post Years: 2004 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Ki­lenc ma­gán­le­ve­let ol­vas­hat az aláb­bi­ak­ban az ol­va­só. Még­sem csu­pán egyet­len csa­lád éle­té­be nyer be­pil­lan­tást, hi­szen ezek a le­ve­lek, ame­lye­ket a nõ­vér írt tá­vol lé­võ öc­­csé­hez, a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság egé­szé­nek a má­so­dik vi­lág­há­bo­rú utá­ni meg­pró­bál­ta­tá­sa­i­ról szól­nak. A le­ve­lek író­ja Mun­ka Jenõné, szü­le­tett Dobos­sy Ilo­na, igaz­ga­tó-ta­ní­tó­nõ, aki öc­­csé­hez Dobos­sy Lász­ló­hoz, az ak­kor Fran­cia­or­szág­ban tar­tóz­ko­dó ki­vá­ló fi­lo­ló­gus­hoz és eu­ro­pé­er sze­mé­lyi­ség­hez cí­mez­te azo­kat az Ér­sek­új­vár­hoz kö­ze­li Zsigárdról. Az 1999-ben 89 éves ko­rá­ban el­hunyt Dobos­sy Lász­ló élet­pá­lyá­ja a kö­zép-eu­ró­pai em­ber út­ke­re­sé­sé­nek szim­bó­lu­ma. A Vág­far­kas­dról el­in­du­ló Dobos­sy Prá­gá­ban a cseh, Pá­rizs­ban a fran­cia kul­tú­ra sze­re­te­tét szív­ta ma­gá­ba, hogy vé­gül Bu­dán le­te­le­ped­ve ta­lál­ja meg ott­ho­nát. Csa­lád­ja sem át­la­gos csa­lád, ha­nem olyan, amely­bõl ta­ní­tók, mér­nö­kök és a szel­le­mi élet más sze­rep­lõ­i­nek egész so­ra szár­ma­zott. A le­ve­lek író­ja Dobos­sy Ilo­na is egyi­ke azok­nak a le­gen­dás fa­lu­si ta­ní­tó­nõk­nek, akik nem­csak ta­ní­tot­ták a di­á­ko­kat, ha­nem ne­vel­ték is õket, s aki még pél­da­ké­pe és szel­le­mi ve­ze­tõ­je tu­dott len­ni a falunak. Aktivitására legyen példa, hogy Tóth László a magyar mûkedvelõ színjátszás két világháború közötti történetérõl írt tanulmányából idézi a Prágai Magyar Hírlap 1935-ben megjelent kom­men­tár­ját, amely sze­rint „hat­van élet­re­va­ló zsi­gár­di ele­mis­tá­ból olyan pa­rá­dés szín­há­zat csi­nált Mun­ka ta­ní­tó né­ni, hogy a na­gyok is cso­dá­já­ra jár­nak”. A kö­zölt le­ve­lek ta­lán ak­kor is ér­de­ke­sek len­né­nek, ha nem a má­so­dik vi­lág­há­bo­rút kö­ve­tõ meg­pró­bál­ta­tá­sok­kal te­li évek­ben ír­ták vol­na õket. De ak­kor szü­let­tek, így túl­mu­tat­va csa­lá­di vo­nat­ko­zá­sa­i­kon a hon­ta­lan­ság éve­i­nek fon­tos és az egyik leg­sza­ba­to­sab­ban meg­fo­gal­ma­zott kor­do­ku­men­tu­mai. Az el­sõ le­vél 1945. no­vem­ber 21-ei kel­te­zé­sû, a ki­len­ce­dik pe­dig 1947. ok­tó­ber 12-ei. E nem egész két év alatt nem­ze­ti ki­sebb­sé­günk tör­té­ne­té­nek... --- ### Az MTA „Magyar Tudományosság Külföldön” Elnöki Bizottság kihelyezett ülése (Lelkes Gábor) - Published: 2004-06-16 - Modified: 2016-06-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/az-mta-magyar-tudomanyossag-kulfoldon-elnoki-bizottsag-kihelyezett-ulese-lelkes-gabor/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2004 - Translation Priorities: Optional - Authors: lelkesgabor Az MTA „Ma­gyar Tu­do­má­nyos­ság Kül­föld­ön” El­nö­ki Bi­zott­sá­ga, mely 1996-ban jött lét­re a ha­tá­ron tú­li ma­gyar tu­do­má­nyos­ság ügyé­nek a fel­ka­ro­lá­sa cél­já­ból, 2004. jú­ni­us 7–8-án Szlo­vá­ki­á­ban – Somorja, Dunas­zer­da­he­ly és Ko­má­rom hely­szí­nek­kel – tar­tot­ta meg ha­gyo­má­nyos ta­va­szi ülé­sét, mely im­már a ne­gye­dik al­ka­lom­mal ke­rült meg­ren­de­zés­re Ma­gyar­or­szág ha­tá­ra­in túl (a ko­ráb­bi hely­szí­nek Nagy­vá­rad, Csík­sze­re­da és Al­só­őr vol­tak). Ezen ki­he­lye­zett ülé­sek cél­ja az, hogy a hely­bé­li­ek mi­nél pon­to­sabb ké­pet kap­ja­nak a bi­zott­ság mun­ká­já­ról, az aka­dé­mia ha­tá­ron tú­li ma­gyar tu­do­má­nyos­ság­gal kap­cso­la­tos tö­rek­vé­se­i­ről, ak­tu­á­lis prog­ram­ja­i­ról, a bi­zott­ság tag­jai pe­dig a hely­szí­nen tá­jé­ko­zód­has­sa­nak a ré­gió hely­ze­té­ről, prob­lé­má­i­ról, az ott fo­lyó ku­ta­tá­sok­ról, s köz­vet­len esz­me­cse­re ala­kul­has­son ki a ma­gyar­or­szá­gi és kül­ho­ni tu­dó­sok kö­zött. A ki­he­lye­zett ülés el­ső mun­ka­nap­ján (mely Som­or­ján, a Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet­ben ke­rült meg­ren­de­zés­re) előbb a bi­zott­ság tá­jé­koz­ta­tást nyúj­tott a Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia ha­tá­ron tú­li ma­gyar tu­do­má­nyos­ság­gal kap­cso­la­tos tö­rek­vé­se­i­ről, ak­tu­á­lis prog­ram­ja­i­ról, majd a to­váb­bi­ak­ban az aláb­bi szlo­vá­ki­ai ma­gyar tu­do­má­nyos mű­he­lyek mu­tat­ták be az ál­ta­luk foly­ta­tott mun­kát, ku­ta­tá­sa­i­kat: Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet, Szlo­vá­ki­ai Ma­gyar Pro­fes­­szo­rok Klub­ja, Gram­ma Nyel­vi Iro­da, Selye Egye­te­mi Köz­pont, Kon­stan­tín Egye­tem Kö­zép-eu­ró­pai Ta­nul­má­nyok Ka­ra, Selye Já­nos Egye­tem, Com­me­ni­us Egye­tem Ma­gyar Nyelv és Iro­da­lom Tan­szék, Kons­tan­tín Egye­tem Ma­gyar Nyelv és Iro­da­lom Tan­szék, Mer­cu­ri­us Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­cso­port, Máty­us­földi Muze­o­ló­gi­ai Tár­sa­ság, Szlo­vá­ki­ai Ma­gyar Kul­tú­ra Mú­ze­u­ma, Ka­ted­ra Tár­sa­ság, Pont Ku­ta­tó­in­té­zet, MTA RKK Nyu­gat-ma­gyar­or­szá­gi Tu­do­má­nyos In­té­ze­te. Az el­ső mun­ka­nap zá­ró­ese­mé­nye­ként a Dunas­zer­da­he­lyi Vá­ro­si Hi­va­tal lát­ta ven­dé­gül a kon­fe­ren­cia részt­ve­vő­it. A ki­he­lye­zett ülés má­so­dik mun­ka­nap­ja Ko­má­rom­ban foly­ta­tó­dott a Selye Já­nos Egye­te­mi Köz­pont­ban, ahol Az EU és a ma­gyar tu­do­má­nyos­ság c. kon­fe­ren­cia ke­rült meg­ren­de­zés­re. A kon­fe­ren­ci­á­ra a Kár­pát-me­den­ce va­la­men­­nyi ma­gyar­lak­ta ré­gi­ó­já­ból ér­kez­tek elő­adók,... --- ### „Megidézett reneszánsz.” A magyar filozófia történetével foglalkozó kutatók negyedik nemzetközi konferenciája (Mészáros András) - Published: 2004-06-16 - Modified: 2016-06-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/megidezett-reneszansz-a-magyar-filozofia-tortenetevel-foglalkozo-kutatok-negyedik-nemzetkozi-konferenciaja-meszaros-andras/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2004 - Translation Priorities: Optional - Authors: meszarosandras Ez­zel az el­ne­ve­zés­sel ke­rült meg­ren­de­zés­re 2004. szep­tem­ber 9–11. kö­zött Mis­kol­con a ma­gyar fi­lo­zó­fia tör­té­ne­té­vel fog­lal­ko­zó ku­ta­tók im­már ne­gye­dik nem­zet­kö­zi kon­fe­ren­ci­á­ja. A ta­lál­ko­zó té­má­ját és cí­mét Hanák Ti­bor, az Auszt­ri­á­ban élt és el­hunyt fi­lo­zó­fia­tör­té­nész szü­le­té­sé­nek 75. év­for­du­ló­ja ad­ta. Hanák volt az, aki Az el­fe­lej­tett re­ne­szánsz (Bern, 1981) és Az el­ma­radt re­ne­szánsz (Bern–Mün­chen, 1979) c. mű­ve­i­ben, il­let­ve a Ges­chich­te der Phi­lo­sop­hie in Ungarn (Mün­chen, 1990) c. né­met nyel­vű ös­­sze­fog­la­ló­já­ban új­ra rá­te­rel­te a fi­gyel­met a ma­gyar­or­szá­gi fi­lo­zó­fia tör­té­ne­té­nek prob­lé­má­i­ra. A fent em­lí­tett el­ső könyv a két vi­lág­há­bo­rú kö­zöt­ti ma­gyar pol­gá­ri böl­cse­let­tel, a má­so­dik a ma­gyar mar­xis­ta fi­lo­zó­fi­á­val fog­lal­ko­zott, a né­met nyel­vű kö­tet pe­dig va­ló­já­ban a ma­gyar­or­szá­gi fi­lo­zó­fia tör­té­ne­té­nek el­ső mo­dern át­te­kin­té­sét nyúj­tot­ta. Ab­ban a kor­ban pub­li­kált, ami­kor az il­le­tő té­ma­kö­rök­kel „nem il­lett” vagy nem volt aján­la­tos fog­lal­koz­ni, és azok szá­ma, akik tu­do­má­nyos ér­dek­lő­dé­sük­kel eb­be az irány­ba for­dul­tak, egy ké­zen meg­szá­mol­ha­tó volt. Ez a hely­zet azóta meg­vál­to­zott, de Hanák mun­kás­sá­ga ki­ke­rül­he­tet­len ma­radt. Már csak azért is, mert az ál­ta­la fel­dol­go­zott fi­lo­zó­fu­si élet­mű­vek be­mu­ta­tá­sa mel­lett olyan mód­szer­ta­ni jel­le­gű prob­lé­má­kat is érin­tett, ame­lyek meg­vi­ta­tá­sá­ra is meg­érett az idő. A kon­fe­ren­ci­át De­ák Er­nő bé­csi tör­té­nész (a Bé­csi Nap­ló fő­szer­kesz­tő­je) elő­adá­sa nyi­tot­ta meg, aki Hanák éle­té­nek is­me­ret­len moz­za­na­ta­it ele­ve­ní­tet­te meg, fő­ként az emig­rá­ci­ó­ban élő önál­ló gon­dol­ko­dá­sú fi­lo­zó­fus szem­szö­gé­ből. Perecz Lász­ló (Bu­da­pest) Hanák fi­lo­zó­fia­tör­té­né­szi tel­je­sít­mé­nyét egy­részt a ká­non­kép­zés, más­részt az áb­rá­zo­lás mód­já­nak ol­da­lá­ról ele­mez­te. Ki­mu­tat­ta, hogy Hanák fő­ként Sán­dor Pál 1973-as két­kö­te­tes ös­­sze­fog­la­ló­já­nak kri­ti­ká­já­ra épí­tet­te fel­fo­gá­sát (és eb­ből bi­zo­nyos arány­ta­lan­sá­gok is adód­tak). Ve­res Il­di­kó (Mis­kolc) Az el­ma­radt re­ne­szánsz­hoz fű­zött kom­men­tá­ro­kat, ki­egé­szí­té­se­ket, ar­ról szól­va, hogy a mar­xiz­mu­son be­lül a kri­ti­ka... --- ### Konferencia a szlovák és a cseh levéltárügy idoszeru kérdéseirol (Gaucsík István) - Published: 2004-06-16 - Modified: 2016-06-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/konferencia-a-szlovak-es-a-cseh-leveltarugy-idoszeru-kerdeseirol-gaucsik-istvan/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2004 - Translation Priorities: Optional - Authors: gaucsikistvan A Szlo­vák Le­vél­tá­ros­ok Egye­sü­le­té­nek (a to­váb­bi­ak­ban SZLE, hi­va­ta­los szlo­vák meg­ne­ve­zé­se Spo­loè­nos slo­ven­ských archivárov) szer­ve­zé­sé­ben – több társ­ren­de­ző in­téz­mény, le­vél­tá­ri, ill. mú­ze­u­mi szer­ve­zet tá­mo­ga­tá­sá­val – 2004. jú­ni­us 9–11. kö­zött Tren­csén­ben ke­rült meg­ren­de­zés­re az im­már ha­gyo­má­nyos­sá vált Le­vél­tá­ri Na­pok nyol­ca­dik kon­fe­ren­ci­á­ja. A ren­dez­vény ak­tu­a­li­tá­sát az 1954-ben nap­vi­lá­got lá­tott le­vél­tá­ri tör­vény ke­rek, öt­ve­ne­dik év­for­du­ló­ja szol­gál­tat­ta. A kon­fe­ren­cia té­má­ja öt év­ti­zed le­vél­tá­ri tör­vé­nye­it, a vég­re­haj­tó ren­del­ke­zé­se­ket, a cseh­szlo­vák, ill. a cseh és szlo­vák le­vél­tár­ügy hely­ze­tét, szer­ve­ze­ti ke­re­te­it és a mód­szer­ta­ni-el­mé­le­ti kér­dé­se­ket ölelt fel. Emel­lett le­he­tő­ség nyílt a le­vél­tá­ros szak­ma prob­lé­má­i­nak meg­vi­ta­tá­sá­ra és esz­me­cse­ré­re. Az el­ső na­pon el­hang­zott elő­adá­sok ös­­sze­fog­la­lás­ra tö­re­ked­tek. Peter Kartous, a bel­ügy­mi­nisz­té­ri­um mel­lett mű­kö­dő Le­vél­tá­ri és Irat­ke­ze­lé­si Rész­leg igaz­ga­tó­ja, a szlo­vák le­vél­tár­ügy múlt­be­li fej­lő­dé­si ívét és je­len­le­gi ál­la­po­tát, va­la­mint a jö­vő­be­li cé­lo­kat vá­zol­ta. Az egy­ko­ri szo­ci­a­lis­ta le­vél­tár­ügy fej­lő­dé­sét tör­té­ne­ti meg­kö­ze­lí­tés­ben, tár­sa­dal­mi és köz­igaz­ga­tá­si kon­tex­tus­ban mu­tat­ta be. A le­vél­tá­rak hely­ze­tét az önál­ló Szlo­vá­kia lét­re­jöt­té­től szá­mít­ha­tó idő­szak­ban az újabb ki­hí­vá­sok­kal va­ló szem­be­sü­lés­ként jel­le­mez­te. Meg­ál­la­pí­tá­sa sze­rint a saj­nos nap­ja­in­kig tar­tó hal­mo­zot­tan de­fi­ci­tes ál­la­po­tot (a le­vél­tá­rak sze­mé­lyi el­lá­tott­sá­gá­nak kér­dé­se, az irat­anya­gok tér­be­li el­he­lye­zé­sé­nek aka­dá­lyai, épü­le­tek fel­újí­tá­sa) a szfé­ra alul­fi­nan­szí­ro­zott­sá­ga, az ál­la­mi sze­rep­vál­la­lás elég­te­len vol­ta okoz­za. „Konf­lik­tus­ke­rü­lő” be­szá­mo­ló­já­ban, mely a szak­ma 2005–2015 kö­zöt­ti idő­szak­ra vo­nat­ko­zó kon­cep­ci­ó­já­ra is ki­tért, az ál­la­mi pénz­for­rás­ok fon­tos­sá­gát és a szer­ve­zet­tá­mo­ga­tás ér­de­ké­ben le­bo­nyo­lí­tan­dó hát­tér-dip­lo­má­cia kor­lá­ta­it hang­sú­lyoz­ta, a tu­do­má­nyos-ku­ta­tói fel­ve­té­sek el­ma­rad­tak. Vác­lav Babiè­ka a cseh le­vél­tár­ügyet a ké­szü­lő tör­vény és a szer­ve­ze­ti fel­épí­tés (sza­ko­so­dott le­vél­tá­rak) szem­pont­já­ból vizs­gál­ta. Ki­tért a ki­fe­je­zé­sek és fo­gal­mak pon­to­sí­tá­sá­ra, a le­vél­tá­ri anya­gok köz­zé­té­te­lé­re, az in­for­má­ció­nyúj­tás kö­rü­li fe­szült­sé­gek­re (a ma­gán­ada­tok vé­del­me). A le­vél­tá­ros egye­sü­let el­nö­ke, a vág­sel­ly­ei le­vél­tár igaz­ga­tó­ja Novák Ve­ro­ni­ka... --- ### Liszka József: Szlovákiai magyar néprajz és/vagy európai etnológia? II. - Published: 2004-06-16 - Modified: 2016-06-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/liszka-jozsef-szlovakiai-magyar-neprajz-esvagy-europai-etnologia-ii/ - Kategóriák: Konferencia, Szemle - Post Years: 2004 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef Egy meg­jegy­zés­sel kell kez­de­nem mon­dan­dó­mat: a vájtfülű és fi­gyel­mes hall­ga­tó­nak/ol­va­só­nak fel­tűn­het, hogy ha­son­ló cí­men, ha­son­ló gon­do­la­to­kat fej­te­get­tem már ugyan­itt szűk négy esz­ten­de­je, az (ak­kor még) Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet ál­tal ren­de­zett Ez­red­for­du­ló c. kon­fe­ren­ci­án (a szö­veg a hason­című kö­tet­ben ké­sőbb meg is je­lent: Lisz­ka 2001). Ak­kor (mint, ahogy most is) idő­hi­ány mi­att a le­het­sé­ges kér­dé­sek­nek csak egy kis tö­re­dé­két tud­tam leg­alább érin­te­ni. Most megint a tel­jes­ség igé­nye nél­kül, a meg­sza­bott idő­ke­ret­ben a prob­le­ma­ti­ká­hoz kap­cso­ló­dó más szem­pon­to­kat ve­tek föl. Mon­dan­dó­mat két kér­dés­kör kö­ré cso­por­to­sí­tom: 1. Mi a sze­re­pe a nép­rajz­nak a 21. szá­zad­ban és Európában? , 2. Mi­lyen he­lye és sze­re­pe le­het a ma­gyar né­pi kul­tú­rá­nak eu­ró­pai kon­tex­tus­ban? Ve­gyük hát sor­já­ban: mi is te­hát a sze­re­pe a nép­rajz­tu­do­mány­nak a 21. szá­zad­ban és Eu­ró­pá­ban? Több mint száz esz­ten­de­je, még a 19. szá­zad vé­gén Her­man Ot­tó egy nagy­ha­tá­sú par­la­men­ti be­szé­dé­ben azt dö­rög­te, hogy a né­pi kul­tú­ra ér­té­ke­i­nek meg­men­té­se te­rén a ti­zen­ket­te­dik órá­ban va­gyunk. Ha nem cse­lek­szünk gyor­san, ak­kor kin­csek tűn­het­nek el vég­ér­vé­nye­sen. Iga­za volt per­sze (de ugyan­ilyen iga­za lett vol­na száz esz­ten­dő­vel ko­ráb­ban, il­let­ve ugyan­en­­nyi­vel ké­sőbb is), jaj­ki­ál­tá­sá­val még­is zsák­ut­cá­ba ve­zet­te a ma­gyar nép­rajz­tu­do­mányt (csak zá­ró­jel­ben jegy­zem meg, nem volt ez per­sze ma­gyar je­len­ség, az ak­ko­ri Eu­ró­pa ös­­szes né­pe szor­go­san ver­te fél­re a ha­ran­got). Mi­ért mon­dom mind­ezt? Azért, mi­vel Her­man (majd to­váb­bi tár­sai egé­szen nap­ja­in­kig! ) fi­gyel­mez­te­té­sé­vel azt érez­tet­te, mint­ha a nép­rajz­tu­do­mány ku­ta­tá­si tár­gya va­la­mi ve­szen­dő do­log len­ne, ami ter­mé­sze­té­ből adó­dó­an egy­szer el is fog vesz­ni, s ak­kor mi­hez kezd majd a tu­do­mány? Új­ság­írók, pub­li­cis­ták jól meg is ta­nul­ták a lec­két, s meg is... --- ### Kontra Miklós: A társadalomtudományi kutatások néhány etikai vonatkozása - Published: 2004-06-16 - Modified: 2016-06-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/kontra-miklos-a-tarsadalomtudomanyi-kutatasok-nehany-etikai-vonatkozasa/ - Kategóriák: Konferencia, Szemle - Post Years: 2004 - Translation Priorities: Optional - Authors: kontramiklos Zsu­zsa ki­ko­sa­ra­zott Egy vi­lág­hí­rû ma­gyar szár­ma­zá­sú ame­ri­kai nyel­vész, aki­hez már év­ti­ze­des ba­rát­ság fû­zött, és aki­vel tõ­lünk tel­he­tõ­en se­gí­tet­tük is egy­más ku­ta­tá­sa­it Ame­ri­ká­ban, il­let­ve Ma­gyar­or­szá­gon, Gál Zsu­zsa (Susan Gal) en­gem 1995-ben vá­rat­la­nul ki­ko­sa­ra­zott. Zsu­zsát a bur­gen­lan­di Fel­sõ­õr­ben vég­zett ku­ta­tá­sai tet­ték vi­lág­hí­rû­vé, 1979-ben meg­je­lent Lan­gu­a­ge Shift cí­mû köny­ve má­ig a nyelv­cse­re klas­­szi­kus le­írá­sá­nak szá­mít, amit min­den va­la­mi­re va­ló nyel­vé­szet­be be­ve­ze­tõ tan­könyv­ben idéz­nek a­zóta is. Tör­tént, hogy épp an­nak a ku­ta­tás­nak a meg­szer­ve­zé­sé­vel fog­la­la­tos­kod­tam, ami­nek ered­mé­nye­it A ma­gyar nyelv a Kár­pát-me­den­cé­ben a XX. szá­zad vé­gén cí­mû könyv­so­ro­zat­ban kö­zöl­jük (ed­dig Cser­nic­skó 1998, Göncz 1999 és Lan­sty­ák 2000 je­len­tek meg), s ké­zen­fek­võ­nek tar­tot­tam, hogy Fel­sõ­õr­ben foly­tas­sunk egy utó­vizs­gá­la­tot, néz­zük meg, mi vál­to­zott Gál 1974-es te­rep­vizs­gá­la­ta után 20 év­vel, mi­ben vál­tak be jós­la­tai s mi­ben nem, úgy foly­ta­tó­dott/ala­kult-e a fel­sõ­õri nyelv­cse­re, ahogy õ meg­jó­sol­ta. Meg­kér­tem hát Zsu­zsát, ad­ja meg né­hány 1974-es adat­köz­lõ­je ne­vét s lak­cím­ét, hadd ke­res­sük fel õket 20 év után. Zsu­zsa ke­rek pe­rec el­uta­sí­tot­ta ké­ré­se­met, mond­hat­ni ki­ko­sa­ra­zott, ami en­gem na­gyon meg­le­pett. Ar­ra hi­vat­ko­zott, hogy az adat­köz­lõ­i­nek tett ígé­re­te meg az ame­ri­kai ku­ta­tá­si eti­kai sza­bá­lyok ké­ré­sem tel­je­sí­té­sét le­he­tet­len­né te­szik. Én úgy gon­dol­tam, hogy bõ­ven va­gyok már Gál Zsu­zsá­val olyan jó­ban, hogy er­re a ki­csiny­ség­re nyu­god­tan meg­kér­he­tem, s õ nyil­ván se­gít is ne­kem, ta­lán még fan­tá­zi­át is lát majd az utó­vizs­gá­lat­ban. 1995-ben már je­len­tõs ame­ri­kai ta­pasz­ta­la­ta­im vol­tak, két rész­let­ben már több mint négy évet töl­töt­tem ta­nár­ként s ku­ta­tó­ként az USÁ-ban, de Gál Zsu­zsa el­uta­sí­tá­sa ab­szo­lút vá­rat­la­nul ért. Nem is­mer­tem azo­kat a Ke­let-Eu­ró­pá­ban hi­he­tet­len, Nyu­gat-Eu­ró­pá­ban is fur­csa ku­ta­tás­eti­kai sza­bá­lyo­kat, ame­lyek a Berke­ley­ben nyel­vé­sze­ti ant­ro­po­ló­gi­á­ból dok­to­rált és már... --- ### Veres Valér: Jövotervek a kisebbségi magyar és a többségi fiatalok körében a társadalmi-származási háttér kontextusában - Published: 2004-06-16 - Modified: 2016-06-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/veres-valer-jovotervek-a-kisebbsegi-magyar-es-a-tobbsegi-fiatalok-koreben-a-tarsadalmi-szarmazasi-hatter-kontextusaban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2004 - Translation Priorities: Optional - Authors: veresvaler A fi­a­ta­lok hely­ze­té­nek vizs­gá­la­tá­ban igen fon­tos kér­dés a jö­vő­ter­ve­zés, az élet­út­juk el­kö­vet­ke­ző sza­ka­szá­nak vizs­gá­la­ta. Eb­ben a ta­nul­mány­ban a Ma­gyar­or­szág­gal ha­tá­ros or­szá­gok ma­gyar­lak­ta ré­gi­ó­i­nak 15–29 éves né­pes­sé­gét vizs­gál­tuk, a Mo­za­ik 2001 ku­ta­tás ma­gyar és több­sé­gi almin­tái alap­ján. Elem­zé­se­ink so­rán a fi­a­ta­lok tár­sa­dal­mi-szár­ma­zá­si hát­te­ré­nek sa­já­tos­sá­ga­it fi­gye­lem­be vé­ve a kö­vet­ke­ző­ket sze­ret­nénk fel­tár­ni: • Mely fi­a­ta­lok­nak van el­gon­dolt jö­vő­ter­ve, jö­vő­ter­ve­zé­sük mi­lyen pri­o­ri­tá­so­kat tar­tal­maz, mi­lyen­nek lát­ják a ki­lá­tá­sa­i­kat? • Men­­nyi­re tük­rö­ző­dik az if­jú­sá­gi kor­szak­vál­tás a fi­a­ta­lok élet­ese­mé­nye­i­nek ter­ve­zé­sé­ben, az is­ko­lai if­jú­sá­gi élet­sza­kasz ki­to­ló­dá­sá­ban, a csa­lád­ala­pí­tás és az az­zal já­ró ese­mé­nyek ki­to­ló­dá­sá­ban? • Te­rü­le­ti­leg hol, szü­lő­föld­ön vagy Ma­gyar­or­szá­gon, eset­leg más or­szá­gok­ban kép­ze­lik el a jö­vő­jü­ket? A szo­ci­o­ló­gi­ai szak­iro­da­lom igen gaz­dag és sok­ré­tű tám­pon­tot kí­nál ar­ra vo­nat­ko­zó­lag, hogy mi­lyen té­nye­zők be­fo­lyá­sol­ják a fi­a­ta­lok jö­vő­ter­ve­zé­sét. Mint ál­ta­lá­nos ke­re­tet J. Zin­nec­ker el­mé­le­tét hasz­nál­juk fel, szem­lé­le­té­ben a fi­a­ta­lok if­jú­sá­gi élet­sza­ka­sza je­len­tős mér­ték­ben osztá­lys­pe­ci­fi­ku­san meg­ha­tá­ro­zott. A to­vább­ta­nu­lá­si idő, te­hát az is­ko­lai if­jú­sá­gi kor­szak hos­­sza és tar­tal­ma, a fi­a­ta­lok ér­dek­lő­dé­si kö­re je­len­tő­sen be­ha­tá­ro­ló­dik a szü­lői csa­lád anya­gi hely­ze­té­ből és tár­sa­dal­mi po­zí­ci­ó­já­ból adó­dó élet­szem­lé­let és ki­lá­tá­sok ál­tal (Zinnecker 1993). Ter­mé­sze­te­sen en­nek el­len­fo­lya­ma­ta az inter­ge­ne­rá­ci­ós tár­sa­dal­mi mo­bi­li­tás, ami­kor is a fi­a­ta­lok ép­pen hogy ki­lép­nek a szü­lők tár­sa­dal­mi ré­teg­hely­ze­té­ből. E két je­len­ség egy­szer­re ar­ti­ku­lál­ja a fi­a­ta­lok élet­pá­lyá­ját. Egy má­sik ál­ta­lá­nos ke­ret, ami a ke­let-kö­zép-eu­ró­pai tár­sa­dal­mak if­jú­sá­gát kü­lön be­fo­lyá­sol­ja a tár­sa­dal­mi-gaz­da­sá­gi át­me­net a terv­gaz­da­ság­ra épü­lő állam­szo­ci­a­lis­ta dik­ta­tú­rák­ról a pi­ac­gaz­da­ság­ra épü­lő de­mok­rá­ci­ák­ra. Eb­ben a fo­lya­mat­ban az if­jú­ság sa­já­tos sze­re­pet kap, egy­részt, mert a rend­szer­vál­tás si­ke­res­sé­gé­nek van­nak ge­ne­rá­ció­vál­tás­sal kap­cso­la­tot ös­­sze­füg­gé­sei, más­részt pe­dig a kü­lön­bö­ző or­szá­gok kö­zöt­ti gaz­da­sá­gi-tár­sa­dal­mi el­té­ré­sek is sze­re­pet ját­sza­nak (Eyal–Szelényi–Townsley 2001). Vé­gül, de nem utol­só sor­ban... --- ### Davide Torsello: Bizalom, bizalmatlanság és társadalmi kapcsolatok egy dél-szlovákiai faluban - Published: 2004-06-16 - Modified: 2016-06-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/davide-torsello-bizalom-bizalmatlansag-es-tarsadalmi-kapcsolatok-egy-del-szlovakiai-faluban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2004 - Translation Priorities: Optional - Authors: torsellodavide „A bi­zal­mat va­la­mi do­log­ba, em­ber­be »veti«, mint a ma­got a föld­be, hogy te­rem­jen, mint a hor­got a hal­nak, hogy meg­fog­ja. A bi­za­lom hit, hogy va­la­ki­ben vagy va­la­mi­ben nem csa­ló­dunk, a bi­zo­nyos­ság elő­le­ge­zé­se vé­let­len kö­rül­mé­nyek­kel s a jö­vő­vel szem­ben. In­kább ér­zel­men alap­szik, mint pusz­tán ér­tel­mi oko­kon” (A Pal­las Nagy Le­xi­ko­na 1893: 336). Be­ve­ze­tés A bi­zal­mi vi­szo­nyok vál­to­zá­sá­nak a prob­le­ma­ti­ká­ja egy­re na­gyobb fi­gyel­met vonz ma a tár­sa­da­lom­tu­do­mány­ok te­rü­le­tén. Szám­ta­lan ta­nul­mány eme­li ki, hogy Kö­zép-Ke­let-Eu­ró­pa or­szá­ga­i­ban az ál­ta­lá­nos bi­za­lom az in­téz­mé­nyek­ben és em­ber­köz­ti vi­szo­nyok­ban ala­csony szin­tet ér el (Marsh 2000; Raiser et al 2001; Lovell 2001). Ezt a je­len­sé­get ál­ta­lá­ban azok­kal a vál­to­zá­sok­kal ma­gya­ráz­zák, ame­lyek az 1989-es ese­mé­nye­ket kö­vet­ték: a posztszocialista transz­for­má­ci­ó­val és az ál­ta­lá­nos bi­zony­ta­lan­ság­gal. Azon el­mé­le­ti mo­del­lek kö­zül, ame­lye­ket a kö­zép-ke­let-eu­ró­pai hely­zet le­írá­sá­ra al­kal­maz­nak egy az amo­rá­lisl fami­liz­mus pa­ra­dig­má­ja. Ezt a mo­dellt Ban­fi­eld hasz­nál­ta egy má­so­dik vi­lág­há­bo­rú utá­ni dél-olasz­or­szá­gi hegy­vi­dé­ki kö­zös­ség le­írá­sá­ra (Sztompka 1999; Mis­ztal 2001; Rose-Ackerman 2001). E szem­lé­let alap­ján, mi­vel a kö­zép-ke­let-eu­ró­pai or­szá­gok­ban a bi­za­lom ala­csony szin­tet ér el, a pol­gá­ri kö­zös­sé­gi rész­vé­tel is ala­csony fej­lett­sé­gi szin­ten van, ugyan­ak­kor ál­ta­lá­nos ten­den­cia pri­vi­le­gi­zál­ni a csa­lád és az egyén ér­de­ke­it a kö­zös­sé­gi ér­de­kek­kel szem­ben. Mind­ezt a ku­ta­tók a szo­ci­a­lis­ta múlt örök­sé­ge­ként ma­gya­ráz­zák. A szo­ci­a­lis­ta rend­szer alatt a bi­zal­mat­lan­ság, a gya­nú mint­egy in­téz­mé­nyi szint­re emelkedett. Az em­be­rek hoz­zá­szok­tak ah­hoz, hogy a bi­zal­mat­lan­ság lég­kör­ében él­je­nek. Ez a ta­nul­mány vi­szont vi­tat­ja a fen­ti­ek­ben le­írt mo­dell ál­ta­lá­no­sí­tá­sa­it, és azt pró­bál­ja be­bi­zo­nyí­ta­ni, hogy a bi­za­lom az egy sok­kal ös­­sze­tet­tebb fo­lya­ma­ton alap­szik, amely ma­gá­ba fog­lal­ja úgy a gaz­da­sá­gi stra­té­gi­á­kat, tár­sa­dal­mi in­ter­ak­ci­ó­kat és ér­zel­me­ket, mint a kog­ni­tív fo­lya­ma­to­kat.... --- ### Kiss József: Szlovákia helye és szerepe Milan Hodža geopolitikai koncepciójában (2. rész) - Published: 2004-06-16 - Modified: 2016-06-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/16/kiss-jozsef-szlovakia-helye-es-szerepe-milan-hodza-geopolitikai-koncepciojaban-2-resz/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2004 - Translation Priorities: Optional - Authors: kissjozsef Kö­zép-Eu­ró­pa egy­sé­ges geo­po­li­ti­kai egész­ként tör­té­nő kö­rül­ha­tá­ro­lá­sá­nak szer­ves ré­sze volt Kö­zép-Eu­ró­pa ci­vi­li­zá­ci­ós és geo­grá­fi­ai el­ha­tá­ro­lá­sa Né­met­or­szág­tól. Hodžá­nak eme kon­cep­ci­o­ná­lis mű­ve­le­te szo­ro­san ös­­sze­füg­gött az in­teg­rá­ció és ko­ope­rá­ció ér­tel­me­zé­sé­hez szük­sé­ges bi­zo­nyos el­mé­le­ti ala­pok el­sa­já­tí­tá­sá­val, ami Hodžá­nak a hú­szas évek ele­jé­ről szár­ma­zó tár­sa­da­lom­po­li­ti­kai és po­li­to­ló­gi­ai el­gon­do­lá­sa­i­ra tá­masz­ko­dott. Nyil­ván­va­ló, hogy az egy­ol­da­lú li­be­ra­liz­mus­sal ös­­sze­fo­nó­dó in­di­vi­du­a­liz­must az ag­rár­de­mok­rá­cia kon­cep­ci­ó­já­nak ki­kris­tá­lyo­so­dá­sa so­rán el­uta­sít­va lelt táp­ta­laj­ra fel­fo­gá­sá­ban a nem­zet­kö­zi in­teg­rá­ció szük­sé­ges­sé­gé­nek és le­he­tő­sé­gé­nek fel­is­me­ré­se. „Amint a tár­sa­da­lom­ban és az ál­lam­ha­tár­okon be­lül nem teng­het túl az in­di­vi­du­a­liz­mus, épp­úgy nem­kí­vá­na­tos ez a nem­zet­kö­zi kap­cso­la­tok­ban sem. Ahogy a tár­sa­dal­mi cso­por­tok­ban és ma­gá­ban az ál­lam­ban meg kell te­rem­te­ni – köl­csö­nös en­ged­mé­nyek árán is – a ko­ope­rá­ció lé­lek­ta­ni és szo­ci­á­lis elő­fel­té­te­le­it, ugyan­úgy a nem­zet­kö­zi kap­cso­la­tok­ban még a leg­erő­sebb ál­lam is via facti le­mond szu­ve­re­ni­tá­sá­nak egy ré­szé­ről avé­gett, hogy ko­ope­rá­ció­ké­pes­sé vál­jék” (Hodža 1931/IV. :371–372). Eb­ben a gon­do­lat­me­net­ben ka­pott hang­súlyt Hodžá­nak a konst­ruk­tív na­ci­o­na­liz­mus­ról szó­ló té­zi­se, ami­kor azt hang­sú­lyoz­ta, hogy sem a nem­ze­ti szu­ve­re­ni­tás, sem a na­ci­o­na­liz­mus nem je­lent el­szi­ge­te­lő­dést. „Mi itt Kö­zép-Eu­ró­pá­ban a mega­lo­ál­la­mi­ság­ból – a nagy­ál­la­mi rend­szer­ből – a mik­ro­ál­la­mi­ság ál­la­po­tá­ba, va­gyis a kis­ál­la­mok rend­sze­ré­be ju­tot­tunk. A kis­ál­la­mok­nak nyo­mós és nem csak ke­res­ke­del­mi-po­li­ti­kai okai van­nak a kö­ze­le­dés­re” (Hodža 1931/IV. :371–372). En­nek a kont­ra­dik­ci­ó­nak az át­hi­da­lá­sát a hú­szas évek má­so­dik fe­lé­hez ké­pest úgy igye­ke­zett pon­to­sab­bá ten­ni, hogy ke­res­te az in­teg­rá­ci­ós tö­rek­vé­sek­nek a szláv ös­­sze­fo­gás ke­re­te­it meg­ha­la­dó mé­lyebb oka­it és elő­fel­té­te­le­it. „Egy­sze­rű­en: ha már szö­vet­kez­nünk kell, ak­kor ke­res­sük a ve­lünk tár­sa­dal­mi­lag, szo­ci­á­li­san vagy gaz­da­sá­gi­lag ro­kon, ben­nün­ket ki­egé­szí­tő ál­la­mok­kal ös­­sze­fű­ző kö­te­lé­ke­ket. Szö­vet­kez­zünk azok­kal az ál­la­mok­kal, ame­lyek­kel nagy in­teg­rá­ci­ós és ci­vi­li­zá­ci­ós ala­ku­la­tot tu­dunk lét­re­hoz­ni: itt nem a... --- ### Simon Attila: „Helyzet van.” Vázlat a szlovákiai magyar iskolákban folyó történelemtanítás állapotáról egy kérdőíves felmérés alapján - Published: 2004-06-15 - Modified: 2016-06-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/15/simon-attila-helyzet-van-vazlat-a-szlovakiai-magyar-iskolakban-folyo-tortenelemtanitas-allapotarol-egy-kerdoives-felmeres-alapjan/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2004 - Translation Priorities: Optional - Authors: simonattila Köz­is­mert tény, hogy az anya­nyel­vű ok­ta­tás hely­ze­te és mi­nő­sé­ge meg­ha­tá­ro­zó je­len­tő­sé­gű a szlo­vá­ki­ai ma­gyar ki­sebb­ség je­le­ne és jö­vő­je szem­pont­já­ból. Olyan té­ma ez, amely a szlo­vá­ki­ai ma­gyar köz­be­széd­ben is ál­lan­dó­an je­len van, bár sok­szor csu­pán kam­pány­sze­rű­en: a beiratások, a pe­da­gó­gus­nap, a bi­zo­nyít­vány­osz­tás kap­csán. Az utób­bi idők­ben ok­ta­tás­po­li­ti­kánk szin­te tel­jes po­ten­ci­ál­ja a ma­gyar egye­tem meg­te­rem­té­sé­re irá­nyult. Tel­jes jog­gal, hi­szen az egye­tem lét­re­ho­zá­sa (s re­mél­he­tő­leg ered­mé­nyes mű­kö­dé­se) az egész szlo­vá­ki­ai ma­gyar köz­ok­ta­tás­ra (te­hát a kö­zép- és al­só fo­kú ok­ta­tás­ra is) ki­ha­tó je­len­tő­ség­gel bír. Az ok­ta­tá­si fel­épít­mény szük­sé­ges fej­lesz­té­se mel­lett azon­ban mint­ha meg­fe­led­kez­nénk a köz­ok­ta­tás tar­tal­mi és mi­nő­sé­gi prob­lé­má­i­ról. Már­pe­dig is­ko­lá­ink ver­seny­ké­pes­sé té­te­le je­len­tős mér­ték­ben az ott fo­lyó szak­mai mun­ka mi­nő­sé­gé­től függ. A prob­lé­mák ke­ze­lé­sé­nek el­ma­ra­dá­sa alap­ve­tő­en a szlo­vá­ki­ai ma­gyar ok­ta­tás­ügy hos­­szú tá­vú fej­lesz­té­si kon­cep­ci­ó­já­nak a hi­á­nyá­ra ve­zet­he­tő vis­­sza, amely­nek ki­dol­go­zá­sa csak a szak­mai szer­ve­ze­tek (lásd Szlo­vá­ki­ai Ma­gyar Pe­da­gó­gu­sok Szö­vet­sé­ge – to­váb­bi­ak­ban SZMPSZ, Ka­ted­ra Tár­sa­ság stb. ) és a po­li­ti­ka együtt­mű­kö­dé­se ál­tal va­ló­sul­hat­na meg. Az utób­bi évek ta­pasz­ta­la­tai azon­ban az ilyen irá­nyú pár­be­széd hi­á­nyá­ra mu­tat­nak. A szak­mai szer­ve­ze­tek kö­zött sem a leg­op­ti­má­li­sab­bak a kap­cso­la­tok (lásd pél­dá­ul az SZMPSZ és a Ka­ted­ra Tár­sa­ság vi­szo­nyát), a po­li­ti­ka vi­szont sok­szor csak ad­dig ér­zi fe­le­lő­sé­gét (leg­alább­is ez kí­vül­ről így tű­nik), amíg a ne­ki tet­sző csi­nov­nyi­kot az is­ko­lai igaz­ga­tói szék­be ül­te­ti. Egy ilyen fej­lesz­té­si kon­cep­ció el­ké­szí­té­sé­nek elo­dá­zá­sa azon­ban hos­­szú tá­von tart­ha­tat­lan, mi­képp so­ká­ig már azt a kér­dést sem le­het meg­ke­rül­ni, va­jon meg­old­ha­tók-e prob­lé­má­ink ok­ta­tá­si ön­igaz­ga­tá­sunk meg­te­rem­té­se nél­kül. A ha­son­ló­an fon­tos és má­ig meg­vá­la­szo­lat­lan kér­dé­sek kö­zül csu­pán ket­tőt em­lít­sünk: a szlo­vá­ki­ai ma­gyar is­ko­lák és a ro­ma gye­re­kek; is­ko­lá­ink az in­teg­rá­ció... --- ### Rácz Kálmán: Esztergomi érsekség kontra csehszlovák állam – egyházi birtokperek a hágai bíróság elõtt (1. rész) - Published: 2004-06-15 - Modified: 2016-06-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/15/racz-kalman-esztergomi-ersekseg-kontra-csehszlovak-allam-egyhazi-birtokperek-a-hagai-birosag-elott-1-resz/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2004 - Translation Priorities: Optional - Authors: raczkalman Be­ve­ze­tő 1923 vé­gén az esz­ter­go­mi ér­sek, a székesfőkáptalan, az esz­ter­go­mi és bu­da­pes­ti sze­mi­ná­ri­u­mok, il­let­ve ve­lük együtt öt má­sik ma­gyar­or­szá­gi ka­to­li­kus egy­há­zi in­téz­mény ke­re­se­tet nyúj­tott be a cseh­szlo­vák ál­lam el­len a há­gai szék­he­lyű, ún. Magyar–Csehszlovák Ve­gyes Dön­tő­bí­ró­ság előtt. A per­lés oka, a most már kül­föl­di­nek szá­mí­tó in­téz­mé­nyek fel­vi­dé­ki bir­to­ka­in 1919-ben fo­ga­na­to­sí­tott zár­lat volt, mely­nek so­rán a bir­to­ko­kon ál­la­mi kény­szer­ke­ze­lést ve­zet­tek be, és így meg­fosz­tot­ták az ere­de­ti tu­laj­do­no­so­kat a ke­ze­lés és ha­szon­él­ve­zet jo­gá­tól. A mai köz­vé­le­mény előtt meg­le­he­tő­sen is­me­ret­len­nek szá­mí­tó ma­gyar–cseh­szlo­vák jog­vi­ta, há­gai per kez­dő­dött meg ez­zel, mely­nek jog­tör­té­ne­ti vo­nat­ko­zá­sai mel­lett a po­li­ti­ka­tör­té­ne­ti jel­lem­zők – eze­ken van e mun­ka hang­sú­lya is – szin­tén fi­gyel­met ér­de­mel­nek. A ma­gyar kül­po­li­ti­ká­ban ját­szott sze­re­pe mel­lett pél­dá­ul az, hogy a nem­zet­kö­zi bí­ró­ság elé a ka­to­li­kus egy­ház­zal kap­cso­la­tos ügy ke­rült, ami po­li­ti­kai pi­kan­té­ri­át adott a kér­dés­nek, és Há­ga, Esz­ter­gom, il­let­ve a prá­gai és bu­da­pes­ti dip­lo­má­cia mel­lett a Va­ti­kánt is fő­sze­rep­lő­vé tet­te. A két vi­lág­há­bo­rú kö­zött tör­tén­tek to­váb­bá azért is ér­de­ke­sek le­het­nek szá­munk­ra, mi­vel olyan ügy­nek, prob­lé­má­nak je­len­tet­ték az el­ső fel­vo­ná­sát, mely­nek bi­zo­nyos vo­nat­ko­zá­sai a kér­dés több év­ti­zed­re szó­ló ki­kap­cso­lá­sa és a szlo­vá­ki­ai föld­kér­dés ren­de­zet­len­sé­ge okán má­ig ak­tu­á­li­sak. Az el­ső vi­lág­há­bo­rú után az esz­ter­go­mi ér­sek­ség ja­va­dal­ma­sai és a töb­bi egy­há­zi bir­to­kos az új szom­szé­dok­kal szem­be­ni va­gyon­sé­rel­mé­vel nem volt egye­dül. A ma­gyar ál­lam­pol­gár­ok utód­ál­lam­ok­hoz ke­rült in­gat­lan­va­gyo­nát il­le­tő ha­son­ló el­já­rás­ra ren­ge­teg pél­da akadt Cseh­szlo­vá­kia mel­lett Ro­má­ni­á­ban és Ju­go­szlá­vi­á­ban is, a ká­ro­sul­tak szá­má­ra re­ményt szin­te csak az a per­lé­si le­he­tő­ség je­len­tett, me­lyet a tri­a­no­ni bé­ke­szer­ző­dés 250. pa­ra­gra­fu­sa nyúj­tott. Az utód­ál­lam­ok kü­lön­bö­ző, el­ső­sor­ban a föld­re­form­ok­ból fa­ka­dó ren­del­ke­zé­se­i­vel szem­ben a tu­laj­do­nuk­ról ter­mé­sze­te­sen le­mon­da­ni nem... --- ### Lelkes Gábor: A európai parlamenti választások Szlovákiában 2004-ben - Published: 2004-06-15 - Modified: 2016-06-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/15/lelkes-gabor-a-europai-parlamenti-valasztasok-szlovakiaban-2004-ben/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2004 - Translation Priorities: Optional - Authors: lelkesgabor Tör­té­nel­mi pil­la­nat 2004. jú­ni­us 10. és 13-a közt im­már ha­to­dik al­ka­lom­mal szü­le­tett dön­tés az Eu­ró­pai Par­la­ment (a to­váb­bi­ak­ban EP) ös­­sze­té­te­lé­ről, mely az Eu­ró­pai Unió egyet­len, az uni­ós ál­lam­pol­gár­ok ál­tal köz­vet­le­nül vá­lasz­tott in­téz­mé­nye. Ez al­ka­lom­mal, a má­jus­ban 25 tag­ra nőtt Eu­ró­pai Uni­ó­ban, kö­zel 338 mil­lió vá­lasz­tó­pol­gár szá­má­ra nyílt le­he­tő­ség ar­ra, hogy sza­va­za­tá­val dönt­sön ar­ról, hogy az el­kö­vet­ke­ző 4 év so­rán mely po­li­ti­kai pár­tok kép­vi­se­lői kép­vi­sel­jék az ál­la­mát a brüs­­sze­li szék­he­lyű in­téz­mény­ben. A tag­ál­lam­ok több­sé­gé­ben 13-án, va­sár­nap tar­tot­ták a vok­so­lást, ez alól mind­ös­­sze 7 or­szág volt ki­vé­tel: Hol­lan­di­á­ban és Nagy-Bri­tan­ni­á­ban jú­ni­us 10-re, Ír­or­szág­ban 11-re, Cseh­or­szág­ban 11–12-re, Lett­or­szág­ban és Mál­tán 12-re, Olasz­or­szág­ban 12–13-ra tűz­ték ki az EP-választások nap­ját. A 2004. évi EP-voksolás Szlo­vá­ki­á­ban és a to­váb­bi 9 új eu­ró­pai uni­ós tag­ál­lam­ban tör­té­nel­mi je­len­tő­ség­gel bírt, hi­szen ezen ál­la­mok­ban elő­ször ke­rül­tek meg­ren­de­zés­re e vá­lasz­tá­sok. Szlo­vá­ki­á­ban az ed­dig meg­szo­kott vok­so­lá­sok­tól az EP-vá­lasz­tá­sok több új ele­met tar­tal­maz­tak, me­lyek közt a leg­je­len­tő­sebb­nek az aláb­bi­ak szá­mí­tot­tak: – az EP-választáson in­du­ló párt­nak 50 ezer ko­ro­nát kel­lett le­tét­be he­lyez­nie „ne­ve­zé­si dí­j”-­ként, amen­­nyi­ben a párt meg­szer­zi a sza­va­za­tok­nak leg­alább a 2%-át, vis­­sza­kap­ja a pénzt, el­len­ke­ző eset­ben az ös­­szeg az ál­la­mi költ­ség­ve­tés­be ván­do­rol, – az EP-voksolás Szlo­vá­ki­á­ban a szlo­vá­ki­ai par­la­men­ti vá­lasz­tá­sok­tól el­té­rő­en csak egy­na­pos, reg­gel hét­től es­te tí­zig já­rul­hat­tak az ur­nák­hoz a vá­lasz­tó­pol­gár­ok, – a párt je­lölt­jei kö­zül csak egyet­len sze­mély volt kü­lön tá­mo­gat­ha­tó (az ún. pre­fe­ren­cia­sza­va­zat­tal), va­gyis csak egy je­löl­tet le­he­tett be­ka­ri­káz­nia a je­lölt­lis­tán (szem­ben az or­szá­gos par­la­men­ti vá­lasz­tá­so­kon le­het­sé­ges négy név­vel), és ezen pre­fe­ren­cia­sza­va­zat ak­kor jut­tat­ta előbb­re a lis­tán a je­löl­tet, ha az adott sze­mély a párt­ra le­adott vok­sok­nak leg­alább a... --- ### Izsák Lajos: A felvidéki magyarság jogfosztása és szülőföldjéről való eltávolítása 1944–1949 - Published: 2004-06-15 - Modified: 2016-06-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/15/izsak-lajos-a-felvideki-magyarsag-jogfosztasa-es-szulofoldjerol-valo-eltavolitasa-1944-1949/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2004 - Translation Priorities: Optional - Authors: izsaklajos Tör­té­nel­mi tény, hogy a fel­vi­dé­ki ma­gyar­ság már a XI. szá­zad­tól kezd­ve lak­ta, bir­to­kol­ta és mű­vel­te azt a föl­det, ame­lyet a má­so­dik vi­lág­há­bo­rú után el kel­lett hagy­nia, il­let­ve „hi­va­ta­lo­san” el­tá­vo­lí­tot­ták on­nan. Elő­de­ink­nek, a fel­vi­dé­ki ma­gyar­ság­nak az et­ni­kai és nyelv­ha­tá­ra a XI. szá­zad­ban már a Pozsony–Nagyszombat–Nyitra– Galgóc–Bars–Hont vo­nal­ra ter­jedt. Így pl. szü­lő­fa­lum­ról Ne­gyed­ről az el­ső írá­sos em­lék 1113-ból va­ló, a zobor­he­gyi apát­ság ok­le­ve­lé­ben már e né­ven em­lí­tik. Ko­má­rom az Ár­pád-há­zi ki­rá­lyok ural­ko­dá­sa ide­jén már ki­sebb vár­is­pán­ság. A ma­gyar­ság a Fel­vi­dé­ken is a sík vi­dé­ki és domb­sá­gi te­rü­le­tet ré­sze­sí­tet­te előny­ben, majd a föld­mű­ve­lés ter­je­dé­sé­vel együtt észak fe­lé ha­lad­tak, fő­ként a fo­lyó­völ­gyek­ben. Így ala­kult ki a sok év­szá­za­don ke­resz­tül fenn­ál­ló ma­gyar–szlo­vák nyelv­ha­tár: Léva–Losonc–Rimaszombat–Rozsnyó. Má­ria Te­ré­zia ural­ko­dá­sa ide­jén az 1773-ban ké­szí­tett el­ső or­szá­gos ös­­sze­írás a ma­gyar te­le­pü­lés­te­rü­let ha­tá­rát a Nyitra–Léva–Losonc–Rimaszombat–Rozsnyó–Jászó vo­nal­ban je­löl­te meg. 1880 vé­gén a mai szlo­vák ál­lam­te­rü­le­ten kö­zel 600 ezer ma­gyar élt, s ez a lét­szám az 1910-es nép­szám­lá­lás ide­jé­re már kö­zel 900 ezer fő­re emel­ke­dett, ami a ko­ra­be­li la­kos­ság 30,62%-át tet­te ki. Az az­óta el­telt év­ti­ze­dek azon­ban óri­á­si et­ni­kai és nyel­vi el­to­ló­dá­so­kat ered­mé­nyez­tek. Erő­sza­kos szlo­vá­ko­sí­tó kam­pá­nyok egész so­ra zaj­lott a két vi­lág­há­bo­rú kö­zött is, de kü­lö­nö­sen 1944 után. Ez a fo­lya­mat már az 1918/19-es for­du­lat után kez­de­tét vet­te, ami­kor a be­ren­dez­ke­dő új cseh­szlo­vák ál­lam­ha­ta­lom rög­tön több mint 100 ezer fel­vi­dé­ki ma­gyart ül­dö­zött el ott­ho­ná­ból. Az 1920-as tri­a­no­ni szer­ző­dés kö­vet­kez­té­ben Ma­gyar­or­szág új hely­zet­be és kör­nye­zet­be ke­rült. Az or­szág ko­ráb­bi 325 400 km2-es te­rü­le­te 92 900 km2-re, la­kos­sá­ga 20,8 mil­li­ó­ról 7,6 mil­li­ó­ra csök­kent. Tri­a­non a ma­gyar­ság tör­té­ne­té­nek leg­na­gyobb tra­gé­di­á­ját je­len­tet­te, hi­szen több mil­lió ma­gyar... --- ### Ötéves a Szemle (Öllős László) - Published: 2004-06-15 - Modified: 2016-06-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/15/oteves-a-szemle-ollos-laszlo/ - Kategóriák: Köszöntő, Szemle - Post Years: 2004 - Translation Priorities: Optional - Authors: olloslaszlo Öt esz­ten­dőt nem szo­kás hos­­szú idő­nek tar­ta­ni egy lap éle­té­ben. Az hi­szem, ne­künk még­is van okunk az ün­nep­lés­re. La­punk a Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le ugyan­is a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság el­ső tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi fo­lyó­ira­ta 1945 óta, s 2004-ben el­mond­hat­juk, hogy nem­csak meg­ért hat év­fo­lya­mot, ha­nem ígé­re­tes fej­lő­dés je­le­it mu­tat­ja. Ami­kor 1999-ben meg­je­len­tet­tük az el­ső szá­mot, erős volt az el­szánt­ság ben­nünk, hogy vég­re út­já­ra in­dít­sunk egy szlo­vá­ki­ai ma­gyar tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­tot. De a félsz is moz­gott ben­nünk, hi­szen tud­tuk, a lap sor­sa csak rész­ben van a szer­kesz­tő­bi­zott­ság ke­zé­ben. Ez a lap ugyan­is olyan lesz, ami­lyen­né a pub­li­ká­ló szlo­vá­ki­ai ma­gyar ér­tel­mi­ség te­szi. Nos, óva­tos­ság­ból, fél­ve, hogy csak cse­kély szá­mú szín­vo­na­las, tu­do­má­nyos igé­ny­es­ségű írás ke­rül szer­kesz­tő­sé­günk­be, az el­ső év­ben csak két szá­mot je­len­tet­tünk meg. De már a kö­vet­ke­ző év­ben há­rom­szor je­lent meg a fo­lyó­irat, most pe­dig már ne­gyed­éven­te ke­rül az ol­va­sók­hoz. Min­de­nek­előtt a szlo­vá­ki­ai ma­gyar tár­sa­da­lom­ku­ta­tó­kat il­le­ti ezért a kö­szö­net. Az a nem várt al­ko­tó­kedv, amely­nek ered­mé­nye­kép­pen szín­vo­na­la­sabb­nál szín­vo­na­la­sabb ta­nul­má­nyok, ér­te­ke­zé­sek, kon­fe­ren­ci­á­kon el­hang­zott elő­adá­sok tu­cat­jai töl­tik meg a lap ha­sáb­ja­it, sze­rin­tem, je­lez va­la­mit. Ne­ve­ze­te­sen egy olyan el­mé­lyült ku­ta­tó­mun­ká­ra épü­lő szel­le­mi pezs­gést, amit oly­an­­nyi­ra hi­á­nyol­tunk nem­ze­ti ki­sebb­sé­günk kul­túr­tör­té­ne­té­ből. E fo­lya­ma­tot szem­lél­ve kü­lön öröm, hogy az is­mert sze­mé­lyi­sé­gek mel­lett, egy fi­a­tal és am­bi­ci­ó­zus ku­ta­tó­ge­ne­rá­ció meg­je­le­né­sé­nek le­he­tünk ta­núi. Ne­kik is kö­szön­he­tő, hogy most már alig van olyan tár­sa­dal­mi prob­lé­má­ja a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság­nak, amely­ről ne je­len­né­nek meg ta­nul­má­nyok, el­mé­lyült ér­te­ke­zé­sek. Meg­tisz­te­lő, hogy a Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le ad­hat­ja köz­zé e mun­kál­ko­dás ered­mé­nyé­nek je­len­tős ré­szét. Szer­ző­in­ken kí­vül meg kell kö­szön­nöm a szer­kesz­tő­bi­zott­ság min­den ed­di­gi tag­já­nak ál­do­za­tos mun­ká­ját. Kü­lön kö­szö­net il­le­ti a fo­lyó­irat két ed­di­gi... --- ### Imprsszum 2004/3 - Published: 2004-06-15 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/15/imprsszum-20043/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2004 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t VI. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tartalom Ötéves a Szemle (Öllős László) 3 Tanulmányok Izsák Lajos: A felvidéki magyarság jogfosztása és szülőföldjéről való eltávolítása 1944–1949 5 Lelkes Gábor: A európai parlamenti választások Szlovákiában 2004-ben 21 Rácz Kálmán: Esztergomi érsekség kontra csehszlovák állam – egyházi birtokperek a hágai bíróság előtt (1. rész) 35 Simon Attila: „Helyzet van. ” Vázlat a szlovákiai magyar iskolákban folyó történelemtanítás állapotáról egy kérdőíves felmérés alapján 53 Kiss József: Szlovákia helye és szerepe Milan Hodža geopolitikai koncepciójában (2. rész) 85 Davide Torsello: Bizalom, bizalmatlanság és társadalmi kapcsolatok egy dél-szlovákiai faluban 103 Veres Valér: Jövőtervek a kisebbségi magyar és a többségi fiatalok körében a társadalmi-származási háttér kontextusában 119 Konferencia Kontra Miklós: A társadalomtudományi kutatások néhány etikai vonatkozása 145 Liszka József: Szlovákiai magyar néprajz és/vagy európai etnológia? II. 153 Mészáros András: „Magyar filozófia = Magyarországon művelt filozófia” (Nyílt kérdések Hanák Tibor kapcsán) 161 Közlemények Konferencia a szlovák és a cseh levéltárügy időszerű kérdéseiről (Gaucsík István) 169 „Megidézett reneszánsz. ” A magyar filozófia történetével foglalkozó kutatók negyedik nemzetközi konferenciája (Mészáros András) 173 Az MTA „Magyar Tudományosság Külföldön” Elnöki Bizottság kihelyezett ülése (Lelkes Gábor) 175 Dokumentumok Munka Jenőné, szül. Dobossy... --- ### Csanda Gábor (szerk.): Somorjai disputa (1.). Az élő szlovákiai magyar írásbeliség c. szimpózium eloadásai. (L. Varga Péter) - Published: 2004-06-15 - Modified: 2016-06-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/15/csanda-gabor-szerk-somorjai-disputa-1-az-elo-szlovakiai-magyar-irasbeliseg-c-szimpozium-eloadasai-l-varga-peter/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2004 - Translation Priorities: Optional - Authors: lvargapeter Amint a kö­tet cí­mé­ből is ki­tű­nik, nem ha­gyo­má­nyos ta­nul­mány­gyűj­te­mény­ről van szó. A Somor­jai dis­pu­ta egy Som­or­ján 2002. de­cem­ber 14-én meg­ren­de­zett iro­dal­mi szim­pó­zi­um, ame­lyen a Bár­ka fo­lyó­irat meg­hí­vott szer­kesz­tő­in, Elek Ti­bo­ron és Grec­só Krisz­ti­á­non kí­vül szá­mos fi­a­tal szlo­vá­ki­ai ma­gyar iro­da­lom­tör­té­nész, kri­ti­kus, il­let­ve író és köl­tő vett részt. A kö­tet az ő elő­adá­suk szer­kesz­tett vál­to­za­tát köz­li, il­let­ve több olyan ér­de­kes­sé­get, amely di­na­mi­kus­sá, élő­vé te­szi a gyűj­te­ményt, vál­to­za­tos­sá va­rá­zsol­ja a szer­ke­ze­tét, és egy­ben ös­­sze­füg­gés­be ágyaz­za a ren­dez­vényt. Az Elő­szó, a Be­kö­szön­tő, va­la­mint A Somor­jai dis­pu­ta a saj­tó­ban és a Do­ku­men­tu­mok cí­met vi­se­lő fe­je­ze­tek mind-­mind kon­tex­tu­al­izálják az ese­ményt és an­nak tár­gya­it, igye­kez­nek rá­vi­lá­gí­ta­ni lét­re­jöt­té­nek fon­tos­sá­gá­ra és szük­sé­ges­sé­gé­re, il­let­ve be­mu­tat­ják (fo­tók­kal is il­luszt­rál­va) az elő­adó­kat. A Do­ku­men­tu­mok fe­je­zet­ben a Ter­ve­zet a kö­vet­ke­ző­kép­pen fog­lal­ja ös­­sze a szim­pó­zi­um cél­ját: „Egy éven­te rend­sze­re­sen meg­szer­ve­zen­dő kon­fe­ren­cia­so­ro­zat el­ső fe­je­ze­te a szlo­vá­ki­ai ma­gyar iro­da­lom­mal va­ló fo­lya­ma­tos és prog­ram­sze­rű fog­lal­ko­zás le­he­tő­sé­gé­nek meg­te­rem­té­se vé­gett – in­téz­mé­nyes ke­re­tek közt. A ta­nács­ko­zá­sok »mód­sz­er­tanát« e tu­do­má­nyos igé­nyű, pe­ri­o­di­kus ös­­sze­jö­ve­te­lek so­rán az együtt­gon­dol­ko­dás, a prob­lé­ma­fel­ve­tés és az el­vég­zen­dő (ki­je­lö­len­dő, ér­dek­lő­dés­re, meg­vi­ta­tás­ra szá­mot tar­tó) fel­ada­tok meg­ha­tá­ro­zá­sa ad­ná” (265. o. ). Az elő­adá­sok a kö­tet­ben e cé­lo­kat szem előtt tart­va „hang­za­nak el”, mi­köz­ben a szlo­vá­ki­ai ma­gyar iro­da­lom te­ma­ti­kus meg­ha­tá­ro­zás meg­le­he­tő­sen tág ér­tel­me­zé­si ho­ri­zon­tot nyit: a szű­kebb ér­te­lem­ben vett iro­da­lom mel­lett az iro­da­lom­kri­ti­ka és iro­da­lom­tu­do­mány le­gi­ti­má­lá­sa, egy új szlo­vá­ki­ai ma­gyar kri­ti­kus­nem­ze­dék be­mu­tat­ko­zá­sa a leg­hang­sú­lyo­sabb, hi­szen – ami­képp Né­meth Zol­tán a Fi­a­tal szlo­vá­ki­ai ma­gyar kri­ti­kus­nem­ze­dék a somor­jai dis­pu­tán cí­mű, a kö­tet­be beemelt cik­ké­ben fej­te­ge­ti – az iro­da­lom­kri­ti­ka és így a re­cep­ció és a kan­on­izá­ció a szlo­vá­ki­ai ma­gyar iro­da­lom kon­tex­tu­sá­ban hi­á­nyos volt,... --- ### Němci a Maďaři v dekretech prezidenta republiky. Studie a dokumenty 1940–1945. (Varga Sándor) - Published: 2004-06-15 - Modified: 2016-06-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/15/nemci-a-madari-v-dekretech-prezidenta-republiky-studie-a-dokumenty-1940-1945-varga-sandor/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2004 - Translation Priorities: Optional - Authors: vargasandor A kö­zép-eu­ró­pai tér­ség­ben a rend­szer­vál­to­zást kö­ve­tő évek­ben a köz­éle­ti ér­dek­lő­dés kö­zép­pont­já­ba ke­rült né­hány olyan kö­zel­múlt­ban le­ját­szó­dott tör­té­nés és fo­lya­mat, ame­lyek­nek még ma is élő el­szen­ve­dői és ta­núi van­nak, és ame­lyek­ről a szov­jet fenn­ha­tó­ság alá tar­to­zó ál­la­mok­ban 1989 vé­gé­ig nem le­he­tett nyíl­tan be­szél­ni. Ezen kér­dé­sek egyi­ke a II. vi­lág­há­bo­rú után Cseh­szlo­vá­kia te­rü­le­tén élő né­met és ma­gyar la­kos­ság kál­vá­ri­á­ja, pon­to­sab­ban jog­fosz­tá­sa, va­gyo­ná­nak el­kob­zá­sa és ki­te­le­pí­té­se. E kér­dés­kört ál­ta­lá­ban a Beneš-dekré­tumok kö­vet­kez­mé­nyei gyűj­tő­név alatt szok­ták em­le­get­ni. Az, hogy ez a meg­je­lö­lés men­­nyi­re helyt­ál­ló, ar­ról időn­ként vi­ták foly­nak. Eb­ben a re­cen­zi­ó­ban er­re most nem kí­vá­nunk ki­tér­ni. In­dul­junk ki ab­ból, hogy 1944–45-ben és az azt kö­ve­tő há­rom év­ben Cseh­szlo­vá­ki­á­ban olyan tör­vé­nyek, ren­de­le­tek és egyéb kö­te­le­ző ér­vé­nyű sza­bá­lyok lát­tak nap­vi­lá­got, ame­lyek a né­met és ma­gyar la­kos­sá­got meg­fosz­tot­ták alap­ve­tő ál­lam­pol­gá­ri jo­ga­ik­tól és va­gyo­nuk­tól. A fen­ti cím­mel meg­je­lent kö­tet ezek­ből a jo­gi nor­mák­ból kö­zöl vá­lo­ga­tást. Azo­kat a leg­vi­ta­tot­tabb tör­vé­nye­ket és hoz­zá­juk kap­cso­ló­dó do­ku­men­tu­mo­kat köz­lik, ame­lyek nem­ze­ti­sé­gi ala­pon mond­ják ki bű­nös­nek a né­me­te­ket és ma­gya­ro­kat, anél­kül, hogy meg­vizs­gál­nák, hogy va­ló­ban foly­tat­tak-e bű­nös­nek nyil­vá­ní­tott te­vé­keny­sé­get az el­ső Cseh­szlo­vák Köz­tár­sa­ság fel­da­ra­bo­lá­sa ér­de­ké­ben. A te­kin­té­lyes vas­tag­sá­gú kö­tet­ben ösz­­sze­sen 64 do­ku­men­tum ke­rült köz­lés­re, eb­ből 12 az el­nö­ki dek­ré­tum, ket­tő 1940-ből, a töb­bi 1945-ből szár­ma­zik. Két olyan, a Nem­zet­gyű­lés ál­tal 1946-ban el­fo­ga­dott tör­vényt is kö­zöl a kö­tet, ame­lyek az elő­ző évek­ben ki­adott tör­vé­nye­ket és ren­de­le­te­ket erő­sí­tik meg. A to­váb­bi 50 do­ku­men­tum az em­lí­tett tör­vé­nyek­hez kö­tő­dik, ál­ta­lá­ban az elő­ké­szí­tés so­rán ke­let­ke­zett ál­lás­fog­la­lás­ok­ról, il­let­ve ela­bo­rá­tu­mok­ról van szó, egy eset­ben pe­dig az el­nö­ki dek­ré­tum in­téz­ke­dé­se­it Szlo­vá­kia te­rü­le­tén ér­vé­nye­sí­tő Szlo­vák Nem­ze­ti Ta­nács ál­tal ki­adott ren­deletről. Ez a vá­lo­ga­tás... --- ### Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919–1936. (Simon Attila) - Published: 2004-06-15 - Modified: 2016-06-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/15/angyal-bela-dokumentumok-az-orszagos-keresztenyszocialista-part-tortenetehez-1919-1936-simon-attila/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2004 - Translation Priorities: Optional - Authors: simonattila A kö­zép-eu­ró­pai tör­té­ne­lem­tu­dat szá­mos a tör­té­ne­lem­tu­do­mány ál­tal is él­te­tett tév­hit­től ter­helt. Ezek leg­több­jét va­la­hol, va­la­ki pa­pír­ra ve­tet­te, s az­óta tör­té­net­írók és pub­li­cis­ták so­ra ve­szi át őket min­den el­len­őr­zés nél­kül. Az ilyen tév­hi­tek el­len a leg­erő­sebb fegy­ver a tör­té­nel­mi for­rá­sok fel­hasz­ná­lá­sa. Már amen­­nyi­ben ezek a for­rá­sok a szak­ma és a köz­vé­le­mény ren­del­ke­zé­sé­re áll­nak. A szlo­vá­ki­ai ma­gyar ki­sebb­ség tör­té­ne­té­vel kap­cso­lat­ban nem­csak a szlo­vák de a ma­gyar szak­ma és köz­vé­le­mény is szá­mos ilyen tév­hi­tet él­tet. En­nek a leg­főbb oka tör­té­nel­münk fel­dol­go­zat­lan­sá­ga. Tör­té­net­írá­sunk ugyan­is né­hány je­len­tős egyé­ni tel­je­sít­mé­nyen kí­vül (lásd pl. Vad­ker­ty Ka­ta­lin, Popé­ly Gyu­la mun­kás­sá­gát) nem mu­tat­ha­tott fel je­len­tő­sebb ered­ményt, mi­köz­ben fő­leg a Tri­a­non óta el­telt idő­szak szisz­te­ma­ti­kus meg­kö­ze­lí­té­sé­nek hi­á­nya a leg­in­kább fá­jó. Nem­ze­ti kö­zös­sé­günk több mint nyolc év­ti­ze­des tör­té­ne­té­nek fel­dol­go­zat­lan­sá­ga el­ső­sor­ban a szlo­vá­ki­ai ma­gyar in­téz­mény­rend­szer ki­a­la­ku­lat­lan­sá­gá­ra ve­zet­he­tő visz­­sza, amely hely­zet egy­aránt jel­le­mez­te ki­sebb­sé­gi lé­tünk mind­két nagy pe­ri­ó­du­sát: a két há­bo­rú kö­zöt­ti idő­sza­kot, és a má­so­dik vi­lág­há­bo­rú óta el­telt pe­ri­ó­dust is. A két vi­lág­há­bo­rú kö­zöt­ti idő­szak­ban nem­csak az in­téz­mé­nyi hát­tér hi­ány­zott. Ak­kor az anya­or­szág­tól va­ló el­sza­kí­tott­ság még ál­ta­lá­nos­nak mond­ha­tó ide­ig­le­nes ér­zé­se nem is igé­nyel­te a ki­zá­ró­lag szak­mai jel­le­gű meg­kö­ze­lí­tést, s az ek­kor szü­le­tett tör­té­ne­ti mun­kák in­kább a re­ví­zi­ós cé­lok mel­lett vagy el­len fog­lal­tak ál­lást. A má­so­dik vi­lág­há­bo­rú után, fő­leg a hon­ta­lan­ság éve­i­nek ke­se­rű ta­pasz­ta­la­ta­i­nak a bir­to­ká­ban az egy­re in­kább a per­ma­nens ki­sebb­sé­gi lét­re be­ren­dez­ke­dő szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság szá­má­ra vi­szont már a ki­épü­lő párt­ál­lam nem en­ged­te a tör­té­nel­mi ön­vizs­gá­la­tot, s ez­zel össz­hang­ban nem en­ge­dé­lyez­te sem­mi­fé­le au­to­nóm in­téz­mény­rend­szer ki­épí­té­sét. A ma­gyar nyel­vű fel­ső­ok­ta­tás és ma­gyar tu­do­má­nyos mű­he­lyek hi­á­nya mi­att nem is le­he­tett szlo­vá­ki­ai ma­gyar tu­do­má­nyos­ság­ról be­szél­ni... --- ### Elekfi László–Wacha Imre: Az értelmes beszéd hangzása. Mondatfonetika kitekintéssel a szövegfonetikára. (Misad Katalin) - Published: 2004-06-15 - Modified: 2016-06-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/15/elekfi-laszlo-wacha-imre-az-ertelmes-beszed-hangzasa-mondatfonetika-kitekintessel-a-szovegfonetikara-misad-katalin/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2004 - Translation Priorities: Optional - Authors: misadkatalin A két szer­ző, Elek­fi Lász­ló és Wacha Im­re je­les ku­ta­tói a kor­társ ma­gyar nyelv­tu­do­mány­nak. Elek­fi el­ső­sor­ban a mon­dat­tan, a fo­ne­ti­ka (ezen be­lül a ma­gyar hang­kap­cso­ló­dá­so­kat vizs­gá­ló mor­fo­fonetika), va­la­mint a sti­lisz­ti­ka te­rü­le­tén mu­ta­tott fel je­len­tős ered­mé­nye­ket. Leg­is­mer­tebb mun­ká­ja a Ma­gyar ra­go­zá­si szó­tár (MTA Nyelv­tu­do­má­nyi In­té­ze­te, Bu­da­pest, 1994). Wacha Im­re a sti­lisz­ti­ka és a re­to­ri­ka mű­ve­lő­je, év­ti­ze­de­ken át a ma­gyar köz­szol­gá­la­ti te­le­ví­zió és rá­dió egyik be­széd­ta­ná­ra. A hang­zó be­széd­del, az írott szö­ve­gek ér­tő-ér­te­tő meg­szó­lal­ta­tá­sá­val kap­cso­la­tos kér­dé­sek­ről szá­mos ta­nul­má­nya je­lent meg; ezek a be­széd­nek és a szö­veg­in­terp­re­tá­lás­nak olyan kér­dé­se­it tag­lal­ják, me­lye­ket a ko­ráb­bi szak­te­rü­let nem na­gyon, s nap­ja­ink nyel­vé­sze­ti szak­iro­dal­ma is alig-alig tár­gyal. Az igé­nyes szö­veg­tol­má­cso­lás el­mé­le­ti és gya­kor­la­ti prob­lé­má­i­val A szö­veg és hang­zá­sa (Kodolányi Já­nos Fő­is­ko­la, Szé­kes­fe­hér­vár, 1999) c. ta­nul­mány­kö­te­té­ben fog­lal­ko­zik. A kor­sze­rű re­to­ri­ka alap­jai (Szemimpex Ki­adó, Bu­da­pest, 1994) c. két­kö­te­tes mun­ká­ja – mely ko­runk szó­no­ka­i­nak ké­szült – pe­dig ki­vá­ló gya­kor­la­ti, kom­mu­ni­ká­ció-köz­pon­tú alap­ve­tés. Az ér­tel­mes be­széd hang­zá­sa c. kö­zös mun­ká­juk ké­zi­könyv jel­le­gű ki­ad­vány. Kü­lö­nö­sen kész (az­az írot­t) szö­ve­gek ér­tő-ér­te­tő meg­szó­lal­ta­tá­sá­hoz ad út­ba­iga­zí­tást, ugyan­ak­kor – az élő köz­be­széd nyo­mán – sza­bad pél­dák­kal jel­lem­zi a spon­tán be­széd sa­já­tos­sá­ga­it. El­ve­zet a han­goz­ta­tás ele­me­i­től a mon­da­to­kon, mon­dat­kap­cso­la­to­kon át a szö­ve­ge­kig. Mint tud­juk, a be­széd­ben az ún. mon­dat­fo­ne­ti­kai vagy pro­zó­di­ai esz­kö­zök te­szik le­he­tő­vé azt, hogy a nyel­vi­leg meg­for­mált és meg­fe­le­lő ar­ti­ku­lá­ci­ó­val ki­mon­dott hang­sor­ok mö­göt­ti tar­tal­mat ki­fe­jez­zük. Ugyan­ezek se­gí­tik a be­széd­hely­zet ér­zé­kel­te­té­sét, va­la­mint az egyes at­ti­tű­dök ki­fe­je­zé­sét. A be­széd­fo­lya­mat négy – a hang fi­zi­kai tu­laj­don­sá­ga­i­ra vis­­sza­ve­zet­he­tő – mon­dat­fo­ne­ti­kai esz­kö­ze (a hang­súly, a hang­lej­tés, a be­széd­rit­mus és a szü­net) na­gyobb­részt együtt szol­gál­ja a mon­da­tok és a szö­veg szer­ke­ze­té­nek ér­zé­kel­te­té­sét.... --- ### A Gramma Nyelvi Iroda tevékenységéről - Published: 2004-06-15 - Modified: 2017-04-26 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/15/a-gramma-nyelvi-iroda-tevekenysegerol/ - Kategóriák: Műhely, Szemle - Post Years: 2004 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle 1. Be­ve­ze­tő A Gram­ma egye­sü­let 2001 au­gusz­tu­sá­ban jött lét­re a Mercurius Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­cso­port­ban te­vé­keny­ke­dő nyel­vé­szek jó­vol­tá­ból. Az egye­sü­let­nek és bel­ső szer­ve­ze­ti egy­sé­gé­nek, a Gram­ma Nyel­vi Iro­dá­nak fő cél­ja, hogy szer­ve­ző­je és ki­vi­te­le­ző­je le­gyen a nyelv­tu­do­mány és né­hány más tár­sa­da­lom­tu­do­mány kö­ré­be tar­to­zó ku­ta­tá­sok­nak Szlo­vá­ki­á­ban, a ku­ta­tá­si ered­mé­nyek fel­hasz­ná­lá­sá­val nyelv­ter­ve­ző és ok­ta­tá­si te­vé­keny­sé­get foly­tas­son, va­la­mint nyel­vi jel­le­gű szol­gál­ta­tá­so­kat nyújt­son in­téz­mé­nyek­nek és ma­gán­sze­mé­lyek­nek, meg­te­remt­ve ez­zel a ki­sebb­sé­gi nyelv­tör­vény ál­tal biz­to­sí­tott nyel­vi jo­gok ér­vé­nye­sü­lé­sé­nek nyel­vi fel­tét­ele­it. A Gram­ma Nyel­vi Iro­da egyút­tal a Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia szlo­vá­ki­ai ku­ta­tó­ál­lo­má­sá­nak funk­ci­ó­it is el­lát­ja, ilyen mó­don az MTA Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­ze­té­nek ko­or­di­ná­lá­sá­val együtt­mű­kö­dünk az er­dé­lyi, a vaj­da­sá­gi és a kár­pá­taljai test­vér­ál­lo­má­sok­kal. Az egye­sü­let­nek je­len­leg 15 nyel­vész és nyelvész-­dok­toran­dusz tag­ja van. Az iro­da hét ál­lan­dó mun­ka­társ­sal mű­kö­dik: Szabómihály Gi­zel­la, Misad Ka­ta­lin, Vanèóné Krem­mer Il­di­kó, Lanstyák Ist­ván, Pin­tér Ti­bor, Si­mon Sza­bolcs és Meny­hárt Jó­zsef. Az iro­da tu­do­má­nyos ku­ta­tá­si és tu­do­mány­szer­ve­zői te­vé­keny­sé­gét alap­ve­tő­en az Arany Já­nos Köz­ala­pít­vány anya­gi tá­mo­ga­tá­sá­val vég­zi, má­sik fő tá­mo­ga­tónk az Ily­­lyés Köz­ala­pít­vány. A Cse­ma­dok dunasz­er­da­he­lyi te­rü­le­ti vá­laszt­má­nyá­val tör­tént meg­egye­zés alap­ján az egye­sü­let és az iro­da 2003 ja­nu­ár­já­tól a dunasz­er­da­he­lyi Cse­ma­dok-ház­ban mű­kö­dik (Pos­ta­cí­münk: Bac­sáko­va ul. 240/16; P. O. Box 16. , 929 01 Duna­jská Streda). 2. A Gram­ma Nyel­vi Iro­da te­vé­keny­sé­ge 2. 1. Tu­do­má­nyos ku­ta­tás A Gram­ma Nyel­vi Iro­da mun­ka­tár­sai ál­tal vég­zett ku­ta­tá­sok két rész­re oszt­ha­tó­k: egy­részt egy na­gyobb lép­té­kű, a Kár­pát-me­den­cei ki­sebb­sé­gi ma­gyar­sá­got érin­tő vizs­gá­la­tok ré­szei, más­részt egy szű­kebb nyel­vi kö­zös­sé­get, a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­sá­got, an­nak nyel­vi prob­lé­má­it érin­tik. 2. 1. 1. A töb­bi ku­ta­tó­ál­lo­más­sal ko­or­di­nált ku­ta­tá­sok Iro­dánk az MTA ál­tal fi­nan­szí­ro­zott Kár­pát-me­den­cei ku­ta­tó­há­ló­zat ré­sze­ként mű­kö­dik, s ku­ta­tá­si prog­ram­já­ban... --- ### Elbeszélt történelem. Szabó Rezső - Published: 2004-06-15 - Modified: 2017-04-28 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/15/elbeszelt-tortenelem-szabo-rezso/ - Kategóriák: Oral History, Szemle - Post Years: 2004 - Translation Priorities: Optional - Authors: szaborezso – Mi tör­tént a Cse­ma­dok­ban a no­vem­be­ri ese­mé­nyek ha­tá­sá­ra? – Köz­ben telt az idő, és de­cem­ber 6-ra, a sztrájk­bi­zott­ság ja­vas­la­tá­ra, Sidó Zo­li, ő volt az el­nök, ös­­sze­hív­ta a Cse­ma­dok el­nök­sé­gé­nek az ülé­sét. A Cse­ma­dok el­nök­sé­gi ülé­sé­ről, de­cem­ber 6-ról a Végh Laciéknál egé­szen biz­to­san meg­van a jegy­ző­könyv. Az el­nök­ség a mun­ka­bi­zott­sá­gok jó­vá­ha­gyá­sá­val és ko­op­tá­lá­sá­val fog­lal­ko­zott, mert utá­na kez­dő­dik a köz­pon­ti bi­zott­ság ülé­se, ak­ció­prog­ram-ja­vas­lat, vi­ta, je­lö­lés, javaslóbi­zottság je­len­té­se, zár­szó. Ez volt az el­nök­sé­gi ülé­sen is. Na­gyon gyor­san le­folyt az el­nök­sé­gi ülés, hisz már a köz­pon­ti bi­zott­ság is er­re a nap­ra volt ösz­­sze­hív­va. Az el­nök­sé­gen én nem vol­tam ott, de úgy tu­dom, hogy Bár­dos Ga­bi volt az, aki fel­ve­tet­te, hogy a köz­pon­ti bi­zott­ság ülé­sé­re meg kel­le­ne hív­ni a Do­bos La­cit és Sza­bó Re­zsőt. Efe­lől né­mi vi­ta volt, mond­ván, hogy no jó, de ők még nem Cse­ma­dok-ta­gok. őket a köz­pon­ti bi­zott­ság kell, hogy re­ha­bi­li­tál­ja, majd pe­dig ko­op­tál­ja, és ak­kor le­het meg­hív­ni, szó­val ez most még ko­rai. Úgy tu­dom, hogy Gyurcsík Iván mond­ta, hogy kel­le­ne ne­kik szól­ni te­le­fo­non, le­gye­nek ké­szen ar­ra, hogy ha a köz­pon­ti bi­zott­ság ko­op­tál­ta őket, ak­kor jöj­je­nek el a köz­pon­ti bi­zott­ság ülé­sé­re. A Do­bos La­cit el is ér­ték a Ma­dách­ban, en­gem nem ér­tek el, nem vol­tam ott épp ak­kor a KORT-ban, csak ké­sőbb jöt­tem, és ak­kor már el­ér­tek, ami­kor a köz­pon­ti bi­zott­ság már ko­op­tált. A Do­bos La­ci fel­ké­szült volt, te­hát amint hív­ták, át­ment, és már részt is vett. Én ak­kor ér­kez­tem, ami­kor már a vi­ta folyt az ülé­sen. Le­ül­tem, Do­bos La­ci fent ült már az emel­vé­nyen, mert mun­ka­bi­zott­sá­got vá­lasz­tot­tak, s a Do­bost... --- ### Dr. Boros Ferenc: Van-e esély a magyar–szlovák kiegyezésre és megbékélésre? (Kísérletek, tapasztalatok) - Published: 2004-06-15 - Modified: 2016-06-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/15/dr-boros-ferenc-van-e-esely-a-magyar-szlovak-kiegyezesre-es-megbekelesre-kiserletek-tapasztalatok/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2004 - Translation Priorities: Optional - Authors: borosferenc A rend­szer­vál­to­zás után meg­te­rem­tőd­tek a fel­té­te­lek ah­hoz, hogy a két or­szág és nép kül­ső be­fo­lyá­so­lá­sok nél­kül ma­ga ha­tá­roz­za meg egy­más­hoz fű­ző­dő vi­szo­nyát, fi­gye­lem­be vé­ve nem­ze­ti és kül­po­li­ti­kai ér­de­ke­it, új ala­pok­ra he­lyez­ze bi­la­te­rá­lis kap­cso­la­ta­it, le­küzd­je a tör­té­nel­mi­leg ki­ala­kult és meg­lé­vő za­va­ró té­nye­ző­ket, kap­cso­la­ta­i­kat az eu­ró­pai in­teg­rá­ci­ós fo­lya­mat­ban egy­re in­kább a kö­zös jö­vő ér­de­ke­i­nek ves­se alá. Az aláb­bi ta­nul­mány az ez irá­nyú kí­sér­le­te­ket, tö­rek­vé­se­ket vizs­gál­ja, kü­lö­nös te­kin­tet­tel a múlt kér­dé­se­i­nek tisz­tá­zá­sá­ra, mi­u­tán be­bi­zo­nyo­so­dott, hogy ki­ala­kult tör­té­nel­mi tra­u­mák és szte­re­o­tí­pi­ák a rend­szer­vál­to­zás utá­ni idő­szak­ban erő­tel­je­sen ju­tot­tak fel­szín­re, és mé­lyen át­ha­tot­ták a köz­tu­da­tot, s je­len­tős mér­ték­ben be­fo­lyá­sol­ták a két nép és or­szág kap­cso­la­ta­it. A ki­egye­zés és meg­bé­ké­lés kér­dé­se tör­té­nel­mi ve­tü­let­ben Tör­té­nel­münk fo­lya­mán a ki­egye­zés és meg­bé­ké­lés igé­nye ma­gyar–szlo­vák vi­szony­lat­ban sa­já­tos és vál­to­zó kö­rül­mé­nyek kö­zött me­rült fel, kor­sza­kon­ként más-más hang­súl­­lyal és elő­jel­lel. Ma már a szom­széd né­pek ré­szé­ről is egy­re in­kább el­fo­ga­dott, hogy a Szent István-i ma­gyar ál­lam ke­re­té­ben mint­egy nyolc év­szá­za­don át az együtt­élés alap­ve­tő­en za­var­ta­lan, ha­té­kony és ered­mé­nyes volt. Va­gyis nem ne­vez­he­tő ez a kor az ún. „ezer­éves ma­gyar el­nyo­más” idő­sza­ká­nak. A ma­gyar ál­lam­ala­pí­tás utá­ni év­szá­zad­ok­ra in­kább a köl­csö­nös meg­bé­ké­lés volt a jel­lem­ző, ami mind­két fél szá­má­ra ked­ve­ző volt, a szlo­vá­kok szá­má­ra a fenn­ma­ra­dás mel­lett a nem­zet­té vá­lást is elő­se­gí­tet­te. A ki­egye­zés kér­dé­se a mo­dern nem­zet­té vá­lás sza­ka­szá­ban, konk­rét for­má­ban az 1848–49-es ma­gyar sza­bad­ság­harc ide­jén vált ak­tu­á­lis­sá, ami­kor a szlo­vá­kok nem­zet­ként va­ló el­is­me­ré­sü­ket és jo­ga­i­kat kö­ve­tel­ték. A vi­szony­lag erőt­len, gyen­ge szlo­vák po­li­ti­kai elit igé­nyei ak­kor be­leüt­köz­tek a ko­ra­be­li ma­gyar nem­zet­fel­fo­gás el­ve­i­be és a ma­gyar elit vélt po­li­ti­kai ér­de­ke­i­be. A for­ra­da­lom a pol­gá­ri jo­gok... --- ### Janek István: Károlyi Mihály a csehszlovák–magyar viszony és lakosságcsere rendezésért 1945–48 között - Published: 2004-06-15 - Modified: 2016-06-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/15/janek-istvan-karolyi-mihaly-a-csehszlovak-magyar-viszony-es-lakossagcsere-rendezesert-1945-48-kozott/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2004 - Translation Priorities: Optional - Authors: janekistvan Kár­olyi Mi­hály – aki 1946. má­jus 8-án hu­szon­hét év­nyi emig­rá­ció után tért ha­za Ma­gyar­or­szág­ra – a ma­gyar tör­té­ne­lem egyik leg­vi­ta­tot­tabb és leg­szí­ne­sebb alak­já­nak szá­mít. Pá­lya­fu­tá­sa alatt volt a nem­zet meg­vál­tó­ja, majd ké­sőbb a nem­zet áru­ló­ja. So­kan őt hi­báz­tat­ták a tri­a­no­ni ka­taszt­ró­fá­ért. Éle­té­ben két­szer lett emig­ráns és két­szer re­ha­bi­li­tál­ták. Má­so­dik ha­za­té­ré­se már csak ha­lá­la után tör­tén­he­tett meg 1962-ben. Ta­nul­má­nyom­ban Kár­olyi Mi­hály­nak azon te­vé­keny­sé­gét sze­ret­ném be­mu­tat­ni, ame­lyet a cseh­szlo­vá­ki­ai ma­gya­rok ér­de­ké­ben fej­tett ki 1945 és 1948 kö­zött. Ma­gyar­or­szág szom­szé­dai kö­zül a leg­ros­­szabb vi­szony Cseh­szlo­vá­ki­á­val ala­kult ki 1945-ben, amely alap­ve­tő­en a cseh­szlo­vák kor­mány nem­ze­ti­sé­gi po­li­ti­ká­já­ra, a fel­vi­dé­ki ma­gyar­ság ül­dö­zé­se­i­re ve­zet­he­tő vis­­sza. Az Edvard Beneš kö­rül Lon­don­ban cso­por­to­su­ló cseh­szlo­vák kor­mány a má­so­dik vi­lág­há­bo­rú éve­i­ben a gyö­ke­re­sen meg­vál­to­zott nem­zet­kö­zi hely­zet és a há­bo­rú utá­ni ki­lá­tá­sok mér­le­ge­lé­se alap­ján ala­kí­tot­ta ki a cse­hek és szlo­vá­kok kö­zös nem­ze­ti ál­la­má­ról val­lott új fel­fo­gá­su­kat. A ko­ráb­bi és sze­rin­tük nem ki­elé­gí­tő ered­mé­nyek­kel já­ró as­­szi­mi­lá­ci­ós po­li­ti­kát az ide­gen nép­cso­port­ok­tól, a né­me­tek­től és ma­gya­rok­tól va­ló meg­sza­ba­du­lás gon­do­la­tá­val cse­rél­ték fel. A cseh­szlo­vák ve­ze­tés nyu­ga­ti és ke­le­ti szár­nyá­nak tag­jai 1945 már­ci­u­sá­ban, Moszk­vá­ban ta­nács­koz­tak a Szlo­vák Nem­ze­ti Ta­nács kül­dött­sé­gé­vel. A nyu­ga­ti szárny ve­zé­re Edvard Beneš a ke­le­tié Kle­ment Gottwald volt. Ös­­sze­ál­lí­tot­ták a kor­mány­prog­ra­mot, ame­lyet 1945. áp­ri­lis 5-én Beneš el­nök Kas­sán hir­de­tett ki. 1945. áp­ri­lis 7-én je­lent meg a Szlo­vák Nem­ze­ti Ta­nács bel­ügyi meg­bí­zott­já­nak ren­de­le­te, amely­nek ér­tel­mé­ben a ma­gya­rok ál­tal la­kott te­le­pü­lé­se­ken nem le­he­tett nem­ze­ti bi­zott­sá­go­kat ala­kí­ta­ni. Az em­lí­tett tör­vé­nyek alap­ján ma­gya­rok nem le­het­tek sem po­li­ti­kai párt­nak, sem tö­meg­szer­ve­ze­tek­nek tag­jai, ugyan­ek­kor el­bo­csá­tot­ták ál­lá­suk­ból a ma­gyar szár­ma­zá­sú köz­al­kal­ma­zot­ta­kat is. A ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű­ek tu­laj­do­ná­ban lé­vő üze­me­ket, mű­he­lye­ket ál­la­mi gond­nok­ság... --- ### Popély Árpád: Adalékok a szlovákiai magyarság csehországi deportálásának történetéhez - Published: 2004-06-15 - Modified: 2016-06-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/15/popely-arpad-adalekok-a-szlovakiai-magyarsag-csehorszagi-deportalasanak-tortenetehez/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2004 - Translation Priorities: Optional - Authors: popelyarpad 1. „A vég­le­ges meg­ol­dást a leg­ros­­szabb eset­ben el tud­juk in­téz­ni ma­gunk is” A II. vi­lág­há­bo­rú vé­gén fel­újí­tott Cseh­szlo­vá­ki­á­nak a szláv nem­zet­ál­lam ki­épí­té­sé­re tö­rek­vő ve­ze­tői a ma­gyar ki­sebb­ség egy­ol­da­lú ki­te­le­pí­té­sé­hez – a né­met ki­sebb­ség­től el­té­rő­en – sem a há­bo­rú fo­lya­mán, sem pe­dig az azt kö­ve­tő pots­da­mi kon­fe­ren­ci­án nem kap­ták meg a győz­tes nagy­ha­tal­mak hoz­zá­já­ru­lá­sát, ezért a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság­tól a Ma­gyar­or­szág­ra rá­eről­te­tett la­kos­ság­cse­re, ez­zel pár­hu­za­mo­san pe­dig az ún. res­zlo­vak­izá­ció út­ján igye­kez­tek meg­sza­ba­dul­ni. Ma­gyar­or­szág azon­ban a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság tö­me­ge­i­nek vád alá he­lye­zé­se, há­bo­rús bű­nös­sé nyil­vá­ní­tá­sa, s az át­te­le­pí­ten­dők kö­zé va­ló arány­ta­lan be­so­ro­lá­sa mi­att nem já­rult hoz­zá a nép­cse­re meg­in­dí­tá­sá­hoz, az 1946. jú­li­us 29-én meg­nyílt pá­ri­zsi bé­ke­kon­fe­ren­cia pe­dig el­uta­sí­tot­ta a la­kos­ság­cse­re és a res­zlo­vak­izá­ció után cseh­szlo­vák szá­mí­tá­sok sze­rint hát­ra­ma­ra­dó mint­egy 200 000 ma­gyar ki­te­le­pí­té­sé­nek en­ge­dé­lye­zé­sé­re be­nyúj­tott cseh­szlo­vák in­dít­ványt, s a ma­gyar ki­sebb­ség ügyé­nek ren­de­zé­sét a két érin­tett or­szág kö­zöt­ti tár­gya­lá­sok­ra bíz­ta. Cseh­szlo­vá­kia szá­má­ra ezt kö­ve­tő­en a ma­gyar la­kos­ság or­szá­gon be­lü­li szét­te­le­pí­té­se, va­gyis cseh­or­szá­gi de­por­tá­lá­sa vált az­zá az esz­köz­zé, amel­­lyel meg­pró­bál­ta rá­kény­sze­rí­te­ni Ma­gyar­or­szá­got a la­kos­ság­cse­re mi­előb­bi meg­kez­dé­sé­re, ill. úgy­mond sa­ját ha­tás­kö­rén be­lül meg­vál­toz­tat­ni Dél-Szlo­vá­kia et­ni­kai jel­le­gét. Ma­ga Dal­i­bor M. Krno, a cseh­szlo­vák bé­ke­kül­dött­ség egyik tag­ja fo­gal­maz­ta meg a bé­ke­kon­fe­ren­ci­á­ról írt köny­ve zá­ra­dé­ká­ban, hogy „Ma­gyar­or­szág­nak si­ke­rült ugyan el­ke­rül­nie az át­te­le­pí­tés alap­elv­ének ki­fe­je­zett el­fo­ga­dá­sát, de nem ért el sem­mi­lyen jo­got és sem­mi­lyen le­he­tő­sé­get, hogy bár­mi mó­don gá­tol­jon ben­nün­ket olyan in­téz­ke­dé­sek­ben, ame­lye­ket szük­sé­ges­nek fo­gunk tar­ta­ni min­den­ne­mű re­vi­zi­o­nis­ta és ir­re­den­ta ve­szély vég­le­ges el­há­rí­tá­sá­ra ha­tár­vi­dé­kün­kön” (Krno 1992:117). 1946. ok­tó­ber vé­gén és no­vem­ber el­ső fe­lé­ben a cseh­szlo­vák po­li­ti­ku­sok meg­nyi­lat­ko­zá­sai, ill. a kü­lön­bö­ző saj­tó­ter­mé­kek egy­re nyíl­tab­ban je­lez­ték, mi­lyen „in­téz­ke­dé­sek­kel” kép­ze­li el Cseh­szlo­vá­kia... --- ### Kiss József: Szlovákia helye és szerepe Milan Hodža geopolitikai koncepciójában - Published: 2004-06-15 - Modified: 2016-06-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/15/kiss-jozsef-szlovakia-helye-es-szerepe-milan-hodza-geopolitikai-koncepciojaban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2004 - Translation Priorities: Optional - Authors: kissjozsef Je­len ta­nul­mány Milan Hodža geo­po­li­ti­kai kon­cep­ci­ó­já­ból in­dul ki, amely ke­rek egésszé 1931 fo­lya­mán állt ös­­sze – a Né­met­or­szág és Orosz­or­szág kö­zöt­ti tér­ség föld­raj­zi, gaz­da­sá­gi, ci­vi­li­zá­ci­ós és ha­tal­mi szem­pon­tú kö­rül­ha­tá­ro­lá­sa­ként. Hodža kon­cep­ci­ó­ja a ki­lenc­ve­nes évek ele­jén po­li­to­ló­gi­ai elem­zé­sek tár­gya lett, de mint geo­po­li­ti­kai el­kép­ze­lé­se­i­nek bi­zo­nyos rezultá­tu­ma. 1 Né­ze­tei fo­ko­za­to­san kris­tá­lyo­sod­tak ki, ami­nek meg­volt a ma­ga tör­té­nel­mi gra­dá­ci­ó­ja. E ta­nul­mány Hodža kon­cep­ci­ó­ja egyes ös­­sze­te­vő­i­nek meg­ra­ga­dá­sá­ra, a kon­cep­ció ér­le­lő­dé­sé­nek vé­gig­kí­sé­ré­sé­re, tár­sa­dal­mi-po­li­ti­kai kö­ze­gé­nek és kö­rül­mé­nye­i­nek tör­té­ne­ti szem­pon­tú meg­vi­lá­gí­tá­sá­ra tesz kí­sér­letet. Szlo­vá­kia Hodža geo­po­li­ti­kai gon­dol­ko­dá­sá­ra vo­nat­ko­zó sze­re­pét ku­ta­tó vizs­gá­ló­dást az a kö­rül­mény in­do­kol­ja, hogy ab­bé­li né­ze­tei, ame­lyek­nek ő ma­ga geo­po­li­ti­kai kon­tex­tust2 tu­laj­do­ní­tott, s ame­lyek ilyen meg­ha­tá­ro­zás­sal il­let­he­tők, job­bá­ra Szlo­vá­ki­á­nak a Cseh­szlo­vák Köz­tár­sa­ság szem­pont­já­ból mi­nő­sí­tett kö­zép-eu­ró­pai je­len­tő­sé­gé­vel függ­nek ös­­sze. An­nak a té­zis­nek a hang­sú­lyo­zá­sá­ról volt itt szó, hogy e sze­rep be­töl­té­sé­nek geo­po­li­ti­kai alap­já­vá Szlo­vá­kia vált – a Du­na kö­zép­ső fo­lyá­sá­nak kom­mu­ni­ká­ci­ós funk­ci­ó­já­nál fog­va –, tu­laj­don­kép­pen össz­hang­ban állt az új ál­lam ha­tá­ra­i­nak ki­ala­kí­tá­sa so­rán han­goz­ta­tott cseh­szlo­vák ér­vek­kel. S ezek je­len­tős mér­ték­ben bi­zo­nyos be­vett po­li­ti­kai-pub­li­cisz­ti­kai for­du­la­tok­ként él­tek a két há­bo­rú kö­zöt­ti Cseh­szlo­vá­ki­á­ban. Milan Hodža ese­té­ben azon­ban min­dig olyan ösz­­sze­füg­gés­ben sze­re­pel­tek, amely­ben ös­­sze­fo­nód­tak a bel­po­li­ti­kai in­dí­té­kok a nem­zet­kö­zi vi­szony­la­tok­kal. Így ma­ga a té­zis, Milan Hodža ke­ze­lé­sé­ben, tény­le­ges kon­cep­ció­ala­kí­tó di­men­zi­ót va­ló­já­ban az­ál­tal nyert, hogy be­il­lesz­ke­dett a cseh–szlo­vák kap­cso­la­to­kat érin­tő gon­do­lat­me­ne­tek­be. Épp e gon­do­la­ti erő­tér elem­zé­se je­len­ti az ar­ra irá­nyu­ló meg­kö­ze­lí­tést és kí­sér­le­tet: mi­lyen mér­ték­ben ren­del­ke­zett Hodža ér­ve­lé­se geo­po­li­ti­kai is­mér­vek­kel, s fej­te­ge­té­sei mi­ként tet­tek szert va­ló­di geo­po­li­ti­kai kon­cep­ci­ó­nak mi­nő­sü­lő jel­lem­je­gyek­re. A föld­raj­zi­lag de­ter­mi­nált gaz­da­sá­gi adott­sá­gok és ös­­sze­füg­gé­sek ugyan­is ön­ma­guk­ban nem je­len­te­nek egy­ér­tel­mű és meg­ha­tá­ro­zó geo­po­li­ti­kai mi­nő­sé­get. Csu­pán alap­ve­tő ke­re­tet te­rem­te­nek a... --- ### Dr. Gábrity Molnár Irén: A vajdasági magyar tanulóifjúság iskolai szintje, mint a magyar értelmiségpótlás feltétele - Published: 2004-06-15 - Modified: 2016-06-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/15/dr-gabrity-molnar-iren-a-vajdasagi-magyar-tanuloifjusag-iskolai-szintje-mint-a-magyar-ertelmisegpotlas-feltetele/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2004 - Translation Priorities: Optional - Authors: gabritymolnariren 1. A vaj­da­sá­gi ma­gya­rok és a fi­a­ta­lok szá­mok­ban A ma­gya­rok nagy­ará­nyú né­pes­ség­csök­ke­né­se a Vaj­da­ság­ban nem csak az ala­csony natal­itás és az as­­szi­mi­lá­ció kö­vet­kez­mé­nye, ha­nem a nagy­mé­re­tű el­ván­dor­lá­sé is. E fo­gyat­ko­zás meg­fé­ke­zé­sé­hez hoz­zá­já­rul­na a tel­jes ma­gyar anya­nyel­vű is­ko­la­há­ló­zat ki­épí­té­se, mert a men­­nyi­sé­gi né­pes­ség­csök­ke­nést né­mi­leg a mi­nő­sé­gi, ta­nult és szak­ké­pe­sí­tett em­be­ri erő­for­rás pó­tol­hat­ja. A ma­gyar fi­a­ta­lok ma­gas szín­tű is­ko­la­vég­zett­sé­ge, szak­tu­dá­sa, mun­ka­le­he­tő­sé­gei, vál­lal­ko­zá­si le­he­tő­sé­gei a ma­gyar ér­tel­mi­ség­pót­lás fel­té­te­le és a kö­zös­ség meg­ma­ra­dá­sá­nak biz­to­sí­té­ka. Tö­rek­vé­sünk az, hogy a vaj­da­sá­gi la­kos­ság nem­ze­ti­sé­gi ös­­sze­té­tel­éhez vi­szo­nyít­va a ma­gya­rok is el­ér­jék leg­alább azt, hogy a meg­fe­le­lő rész­arány­ban ve­gye­nek részt a fel­ső­ok­ta­tás­ban is. Saj­nos a hely­zet nem ki­elé­gí­tő, mert a ma­gya­rok rész­vé­te­le az ok­ta­tás­ban el­ma­rad a több­sé­gi nem­zet­hez vi­szo­nyít­va. Ez az el­ma­ra­dás a ma­gyar­ság is­ko­lá­zat­lan­sá­gát és ér­tel­mi­sé­gé­nek fo­gyat­ko­zá­sát okoz­za. 1. táb­lá­zat. Ju­go­szlá­via/Szer­bia1 la­kos­sá­gá­nak szá­ma és a ma­gya­rok rész­ará­nya az 1991. és 2002. évi nép­szám­lá­lá­si ada­tok alap­ján   Összes lakos (1991) Összes lakos (2002) Magyarok száma (1991) Magyarok százalék- aránya (1991) Magyarok száma (2002) Magyarok százalék- aránya (2002) Jugoszlávia 10 394 026 -2 344 147 3,31 - - Montenegró 615 035 - 205 0,03 - - Szerbia 9 778 991 7 498 001 343 942 3,51 293 299 3,91 Közép-Szerbia 5 808 906 5 466 009 4309 0,07 3092 0,06 Vajdaság 2 013 889 2 031 992 339 491 16,85 290 207 14,28 Koszovó 1 956 196 - 142 0,007 - - A Szer­bi­ai Sta­tisz­ti­kai Hi­va­tal ada­tai alap­ján (www. stat­ser­b. s­rov. ­gov­. yu) Kö­zép-Szer­bia és Vaj­da­ság la­kos­sá­ga együtt­vé­ve csök­kent, de a Vaj­da­ság te­rü­le­tén tu­laj­don­kép­pen 3%-os nö­ve­ke­dést ész­le­lünk. Ez nem a... --- ### T. Mirnics Zsuzsanna: A vajdasági magyar fiatalok egészségvédõ és egészségkárosító magatartása - Published: 2004-06-14 - Modified: 2017-04-28 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/14/t-mirnics-zsuzsanna-a-vajdasagi-magyar-fiatalok-egeszsegvedo-es-egeszsegkarosito-magatartasa/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2004 - Translation Priorities: Optional - Authors: zsuzsannatmirnics 1. El­mé­le­ti hát­tér Az el­hú­zó­dó gaz­da­sá­gi krí­zis, a nagy tár­sa­dal­mi kü­lönb­sé­gek és a tar­tós po­li­ti­kai vál­ság sú­lyo­san ká­ro­sít­ja a fi­zi­kai és lel­ki egész­sé­get. A tár­sas de­zin­teg­rá­ció el­mé­le­te (Wilson 1987) sze­rint a szá­mos ha­tás­nak csak egyi­ke, hogy az egyé­nek – akik a lét­szük­ség­le­te­i­ket is csak nagy erő­fe­szí­té­sek árán tud­ják biz­to­sí­ta­ni – a ke­mény meg­él­he­té­si küz­de­lem­ben el­ha­nya­gol­ják sa­ját egész­sé­gük vé­del­mét és pszi­choak­tív sze­rek­kel csök­ken­tik a rá­juk ne­he­ze­dő ter­he­ket (Walberg 1998); en­nél is fon­to­sabb azon­ban a tár­sa­dal­mi-tár­sas ko­hé­zió fel­la­zu­lá­sá­nak té­nye. A sze­gény­ség ha­tá­sá­ra egy­aránt meg­gyen­gül a csa­lá­dok, a ba­rá­ti kö­rök, a kö­zös­sé­gek és a tár­sa­da­lom ös­­sze­tar­to­zá­sa, ami a vá­lá­sok szá­má­ban, az in­for­má­lis és for­má­lis kö­zös­sé­gek, szer­ve­ze­tek ha­tás­ta­lan és cél­ta­lan mun­ka­vég­zé­sé­ben és a mig­rá­ci­ós mu­ta­tók­ban (Brow­ning 2002) is tük­rö­ző­dik. Gyen­ge tár­sas tá­mo­ga­tott­ság mel­lett az egyén szint­jén ro­ha­mo­san rom­ló egész­sé­gi ál­la­pot ta­pasz­tal­ha­tó (Kopp–Skrabski–Szed­mák 1998). A tár­sas kö­zös­sé­gek már nem nyúj­ta­nak biz­ton­sá­got, az éle­tet nincs ki­ért, sőt ta­lán nincs is mi­ért ér­tel­me­sen él­ni, a sze­gény­ség­gel még­is nap mint nap meg kell küz­de­ni, cél­ta­la­nul. Az ad­dig ér­vé­nyes ér­ték­rend, vi­lág­kép tel­je­sen fel­bo­rul, el­hal­vá­nyul. A kö­tő­dé­sek el­sza­ka­dá­sa fo­koz­za az erő­sza­kos és más bűn­cse­lek­mé­nyek elő­for­du­lá­sát (Sampson 1997, Wilkin­son 1996), csök­ken­ti az ál­ta­lá­nos ter­me­lé­keny­sé­get, las­sít­ja a gaz­da­sá­gi fej­lő­dést, és a de­mok­ra­ti­zá­ló­dás esé­lyét is gá­tol­ja (Putnam 1993); a kö­zös­ség­től sze­pa­rá­ló­dott, ma­gá­nyos egyé­nek ha­lá­lo­zá­si ará­nya pe­dig a jó tár­sas kap­cso­la­tok­ban élők­höz vi­szo­nyít­va mint­egy két-há­rom­szo­ros (Kawachi–Kennedy 1997). Ör­dö­gi kör ez: ha egy rom­bo­ló kül­ső vagy bel­ső ha­tá­sok kö­vet­kez­té­ben el­sze­gé­nye­dett or­szág szer­ve­ze­tei, tár­sa­dal­mi cso­port­jai dez­in­te­g­rálód­nak, ez a je­len­ség komp­lex köl­csön­ha­tás­ok út­ján még to­vább fo­koz­za az adott or­szág mű­kö­dés­kép­te­len­sé­gét, ne­ga­tí­van be­fo­lyá­sol­ja az egész­ség­ügyi és ha­lá­lo­zá­si sta­tisz­ti­ká­kat.... --- ### Lampl Zsuzsanna: A dél-szlovákiai magyar és szlovák fiatalok egészségkárosító és egészségvédõ szokásai - Published: 2004-06-14 - Modified: 2016-06-14 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/14/lampl-zsuzsanna-a-del-szlovakiai-magyar-es-szlovak-fiatalok-egeszsegkarosito-es-egeszsegvedo-szokasai/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2004 - Translation Priorities: Optional - Authors: lamplzsuzsanna Az em­be­ri­ség tör­té­nel­mét úgy is ér­tel­mez­het­jük, mint a be­teg­ség fe­lett ara­tott győ­ze­lem fo­lya­ma­tát. Saj­nos csu­pán re­la­tív győ­ze­lem­ről be­szél­he­tünk, hi­szen a tár­sa­da­lom fej­lő­dé­sé­vel pár­hu­za­mo­san újabb be­teg­sé­gek, „be­teg­ség­min­ták” (patterns of disease) je­len­tek meg. Graham Scambler an­gol egész­ség­szo­ci­o­ló­gus sze­rint a be­teg­ség­min­ták vál­ta­ko­zá­sa há­rom lé­nye­ges fak­tor­nak kö­szön­he­tő (Scambler 1993): a) a ga­bo­na­fé­lék el­ter­je­dé­sé­nek, mi­vel az ag­rár­tár­sa­dal­mak ki­ala­ku­lá­sa után a ga­bo­na­fé­lék vál­tak az ét­rend fő al­ko­tó­rész­évé, b) a no­mád élet­mó­dot fel­vál­tó ál­lan­dó le­te­le­pe­dés­nek, c) an­nak, hogy a táp­lál­ko­zás men­­nyi­sé­gi­leg és mi­nő­sé­gi­leg is tel­jes mér­ték­ben át­ala­kult. A tör­té­ne­lem so­rán há­rom fő be­teg­ség­min­tát kü­lön­böz­tet­he­tünk meg: 1. Az ag­rár­tár­sa­da­lom ki­ala­ku­lá­sa előt­ti gyűj­tö­ge­tő-va­dá­szó tár­sa­dal­mak be­teg­ség­min­tái – i. e. 10 000 év­vel. Eb­ben az idő­szak­ban a bal­ese­tek és a zord kör­nye­zet­tel va­ló na­pi köl­csön­ha­tás­ból szár­ma­zó be­teg­sé­gek vol­tak túl­súly­ban, jár­vá­nyok csak na­gyon rit­kán ütöt­ték fel a fe­jü­ket. 2. Az ag­rár­tár­sa­dal­mak ti­pi­kus be­teg­ség­min­tái a jár­vá­nyok. Eze­ket Scambler négy cso­port­ba so­rol­ja: A) le­ve­gő út­ján ter­je­dő jár­vá­nyok, pl. a tu­ber­ku­ló­zis B) víz­zel ter­je­dő jár­vá­nyok, pl. a ko­le­ra C) élel­mi­szer út­ján ter­je­dő jár­vá­nyok, pl. a vér­has D) kór­oko­zók­kal ter­je­dő jár­vá­nyok, pl. a feketehimlő 3. A mo­dern ipa­ri tár­sa­dal­mak ti­pi­kus be­teg­ség­min­tái a degeneratív be­teg­sé­gek, ame­lye­ket köz­nyel­ven ci­vi­li­zá­ci­ós meg­be­te­ge­dé­sek­nek ne­ve­zünk. Eb­be a cso­port­ba tar­toz­nak a szív- és ér­rend­sze­ri be­teg­sé­gek, a da­ga­na­tos be­teg­sé­gek, de a cu­kor­be­teg­ség, ér­el­me­sze­se­dés, csont­rit­ku­lás is. Míg a fej­lő­dő ál­la­mok­ban még ma is a ko­ráb­bi be­teg­ség­min­ták ural­kod­nak, va­la­men­­nyi fej­lett tár­sa­da­lom­ban ro­ha­mos nö­ve­ke­dés­nek in­dul­tak a ci­vi­li­zá­ci­ós meg­be­te­ge­dé­sek. Ez a fo­lya­mat a ke­let-eu­ró­pai or­szá­gok­ra, s köz­tük Szlo­vá­ki­á­ra is jel­lem­ző, ahol 1981-től az el­ha­lá­lo­zás­ok 55%-át a szív- és ér­rend­sze­ri be­teg­sé­gek okoz­zák. A má­so­dik leg­gya­ko­ribb ci­vi­li­zá­ci­ós be­teg­ség a rák... --- ### Mészáros András: A magyar nyelv és irodalom oktatása a Pozsonyi Királyi Akadémián és a Pozsonyi Evangélikus Líceumban a XIX. században - Published: 2004-06-14 - Modified: 2016-06-14 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/14/meszaros-andras-a-magyar-nyelv-es-irodalom-oktatasa-a-pozsonyi-kiralyi-akademian-es-a-pozsonyi-evangelikus-liceumban-a-xix-szazadban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2004 - Translation Priorities: Optional - Authors: meszarosandras A cím­ben em­lí­tett ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek nem­csak a XIX. szá­zad leg­je­len­tő­sebb fel­ső-ma­gyar­or­szá­gi is­ko­lái kö­zé tar­toz­tak, ha­nem fon­tos he­lyet fog­lal­tak el a ma­gyar­or­szá­gi mű­ve­lő­dés tör­té­ne­té­ben is. Ez a sze­re­pük per­sze nem volt azo­nos az egész szá­zad fo­lya­mán. A Ki­rá­lyi Aka­dé­mia a szá­zad el­ső fe­lé­ben, majd pe­dig 1875-től kez­dő­dő­en (ami­kor új­ra­ala­kult a böl­cse­le­ti kar), az evan­gé­li­kus lí­ce­um pe­dig a szá­zad utol­só har­ma­dá­ig (ami­kor ki­vált be­lő­le a te­o­ló­gi­ai aka­dé­mia) tar­to­zott a ma­gyar­or­szá­gi fel­ső­ok­ta­tás él­vo­na­lá­ba. Kü­lön­bö­ző szin­ten, hang­súly­ok­kal, idő­ren­di és tan­rend­be­li sze­rep­ben azon­ban mind­egyik­ben meg­je­lent a ma­gyar nyelv és iro­da­lom ok­ta­tá­sa. En­nek tör­té­ne­té­vel és tar­tal­mi ös­­sze­te­vő­i­vel fog­lal­ko­zik az aláb­bi ta­nul­mány. Is­mert tény, hogy az aka­dé­mi­á­kat a Ratio Edu­ca­tio­n­is hoz­ta lét­re a XVIII. szá­zad vé­gén az egyes tan­ke­rü­le­tek szék­he­lye­in. Fel­ső-Ma­gyar­or­szá­gon két he­lyen: Po­zsony­ban és Kas­sán. Kas­sán meg­vol­tak a fel­ső­ok­ta­tás előz­mé­nyei, hi­szen ko­ráb­ban itt mű­kö­dött a je­zsu­i­ta egye­tem két ka­ra (a böl­csé­sze­ti és a te­o­ló­gi­ai), Po­zsony­ban azon­ban csu­pán az evan­gé­li­kus lí­ce­um­nak volt fő­is­ko­lai jel­le­ge (mi­vel­hogy ott te­o­ló­gi­át is ok­tat­tak). Ere­de­ti­leg Nagy­szom­bat kap­ta az aka­dé­mi­át kár­pót­lá­sul az el­vesz­tett (Bu­dá­ra át­te­le­pí­tett) egye­tem he­lyett, de 1784-ben ezt az in­téz­ményt Po­zsony­ba he­lyez­ték át. (Mel­lé­ke­sen jegy­zem meg, hogy ugyan­ek­kor ke­rült a po­zso­nyi vár­ba az or­szá­gos pap­ne­ve­lő sze­mi­ná­ri­um is, amely azon­ban csak rö­vid ide­ig mű­kö­dött itt, mert ha­ma­ro­san kom­pe­ten­cia jel­le­gű konf­lik­tu­sok tá­mad­tak a bu­dai, ill. pes­ti egye­tem te­o­ló­gi­ai ka­ra meg a sze­mi­ná­ri­um kö­zött. Ké­sőbb meg is szün­tet­ték az or­szá­gos sze­mi­ná­ri­u­mot, és a pap­ne­ve­lés az egye­te­mi szin­tű te­o­ló­gi­ai kép­zés mel­lett vis­­sza­ke­rült az ér­se­ki és püs­pö­ki szék­he­lyek­re. ) A po­zso­nyi aka­dé­mia mű­kö­dé­se – az 1803-as meg­szün­te­té­si kí­sér­le­tet le­szá­mít­va – ez­után a sza­bad­ság­harc le­ve­ré­sé­ig za­var­ta­lan volt.... --- ### Impresszum 2004/2 - Published: 2004-06-14 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/14/impresszum-20042/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2004 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t VI. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tartalom Tanulmányok Mészáros András: A magyar nyelv és irodalom oktatása a Pozsonyi Királyi Akadémián és a Pozsonyi Evangélikus Líceumban a XIX. században 3 Lampl Zsuzsanna: A dél-szlovákiai magyar és szlovák fiatalok egészségkárosító és egészségvédõ szokásai 21 T. Mirnics Zsuzsanna:A vajdasági magyar fiatalok egészségvédõ és egészségkárosító magatartása 37 Dr. Gábrity Molnár Irén: A vajdasági magyar tanulóifjúság iskolai szintje, mint a magyar értelmiségpótlás feltétele 57 Kiss József: Szlovákia helye és szerepe Milan Hodža geopolitikai koncepciójában 83 Popély Árpád: Adalékok a szlovákiai magyarság csehországi deportálásának történetéhez 99 Janek István: Károlyi Mihály a csehszlovák–magyar viszony és lakosságcsere rendezésért 1945–48 között 127 Dr. Boros Ferenc: Van-e esély a magyar–szlovák kiegyezésre és megbékélésre? (Kísérletek, tapasztalatok) 145 Oral History Elbeszélt történelem. Szabó Rezsõ 159 Műhely Gramma Nyelvi Iroda 185 Könyvek Elekfi László–Wacha Imre: Az értelmes beszéd hangzása. Mondatfonetika kitekintéssel a szövegfonetikára. (Misad Katalin) 191 Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919–1936. (Simon Attila) 195 Němci a Maďaři v dekretech prezidenta republiky. Studie a dokumenty 1940–1945. (Varga Sándor) 198 Csanda Gábor (szerk. ): Somorjai disputa (1. ). Az élõ szlovákiai magyar írásbeliség c. szimpózium elõadásai. (L. Varga Péter) 200 --- ### Boros Ferenc : Kiss J. László (szerk.): Nemzeti identitás és külpolitika Közép- és Kelet-Európában) - Published: 2004-06-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/09/boros-ferenc-kiss-j-laszlo-szerk-nemzeti-identitas-es-kulpolitika-kozep-es-kelet-europaban/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2004, 2004/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: borosferenc A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja az elmúlt évben egy rendkívülinek is mondható vállalkozásba kezdett, amelynek első gyümölcse már a múlt év végén könyv alakban is megjelent "Nemzeti identitás és külpolitika Közép- és Kelet- Európában" címmel, Kiss J. László szerkesztésében. A kutatási projekt az Oktatási Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési Program "Kulturális külpolitika és nemzeti identitás" elnevezésű alap programjának a keretében és támogatásával valósult meg. Az elmúlt év folyamán az Intézetben mintegy 22 országra kiterjedő összehasonlító vizsgálat folyt, amely arra kívánt választ adni, hogy a nemzeti identitás és a külpolitika milyen kölcsönhatásban van, "a nemzeti identitások miként konstituálnak külpolitikát, a külpolitikai választások miként hatnak vissza a nemzeti identitásokra és érdekekre" - ahogy a szerkesztő fogalmaz. Hogy miért került előtérbe e kérdés vizsgálata, ezt Kiss J. László lényegében az európai integráció tényével hozza összefüggésbe, amikor a nemzetközi normák és a nemzeti érdekek egymásra gyakorolt hatásának a jelentősége és ütközései fokozottabban kerülnek előtérbe a külpolitikák érvényesítése során. A megjelent kötet elvi bevezetője mindenekelőtt a vizsgálat alapszempontjait, kritériumait határozza meg, egyben ennek alapján összegzi is az elvégzett elemzésekből levonható konzekvenciákat, fontosabb megállapításokat. Utal arra, hogy a külpolitika felfogásának két alapvető formájáról beszélhetünk, melyek ütköznek: az egyik a "racionalizmus", illetve "racionális választás", vagyis inkább a nemzeti érdekeknek megfelelő külpolitikai választás, a másik az ún. posztpozitivista, konstruktivista megközelítés, amely jobban a nemzetközi normákhoz kíván igazodni. A külpolitika és az identitás kölcsönhatását a történelem során kialakult eltérő államtípusok és a nemzetállami fejlődés sajátosságai jelentősen befolyásolják. E tekintetben 3 államtípust lehet megkülönböztetni: klasszikus nemzetállamok, kultúrnemzeti államok ,... --- ### A csehszlovákiai magyarok történetének válogatott dokumentumai a két világháború közötti időszakból (1918 - 1939) - Published: 2004-06-09 - Modified: 2017-04-26 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/09/a-csehszlovakiai-magyarok-tortenetenek-valogatott-dokumentumai-a-ket-vilaghaboru-kozotti-idoszakbol-1918-1939/ - Kategóriák: Dokumentumok, Szemle - Post Years: 2004, 2004/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle A dokumentumokat Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok című könyvéből válogattuk, mely a Fórum Kisebbségkutató Intézet gondozásában a közeljövőben jelenik meg a FONTES HISTÓRIÁÉ HUNGARORUM című sorozat 2. köteteként. "A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 (Nostra Tempóra 7. , Galánta-Dunaszerdahely, Fórum Intézet-Lilium Aurum Könyvkiadó, 2002) összeállítása közben kezembe került dokumentumok válogatása került be e kötetbe abból a megfontolásból, hogy részben ismeretlen, részben nehezen hozzáférhető szövegekről van szó, melyeknek alapvető jelentősége van a régió történetének kutatásában. A hozzáférés biztosítása mellett az a szándék is közrejátszott, hogy a vonatkozó szakirodalom - főleg annak a kárpátaljai magyar szerzőktől származó - egy részében állandósul az az ún. történeti szájhagyomány jelensége, aminek lényege, hogy végig nem olvasott, eredeti szövegében nem ismert, csak kiragadott mondatokat vándoroltatnak a szerzők, következtetéseket részinformációkból vonnak le. Köny-nyen bizonyítható ez, ha szigorúan utánanézünk a hivatkozásoknak, illetve annak, hogy az egyes kérdésekben megnyilatkozok mondanak-e újat egymáshoz képest. Másrészről magyarországi szerzőknél sok esetben Kárpátalja mindössze néhány mondat magyarországi vagy nemzetközi vonatkozásban, a kárpátaljai vagy a kárpátaljai nem magyar nézet elmellőzésével. Az ukrán történetírás ugyanezt a kérdést kárpátaljai és ukrán szemmel nézi, valamint szlovák forrásokat is használ, magyarul azonban a szerzők alig tudnak. Miért tekinthető ez a kárpátaljai magyarságra vonatkozó iratgyűjteménynek? Pusztán a tartalomjegyzékből nem derül ki egyértelműen. A nemzetközi határozatok, valamint a törvények és rendeletek a közjogi helyzetet tisztázzák, a nevében is magyar szervezetekre vonatkozó iratok pedig a sajátos magyar élet megnyilvánulásainak kereteibe engednek betekintést. A kiválasztott dokumentumok egy jó része viszont az autonómia ügyére vonatkozik,... --- ### Vörös László : Tisza István nemzetiségi politikája és a szlovákok (1913 - 1915) - Published: 2004-06-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/09/voros-laszlo-tisza-istvan-nemzetisegi-politikaja-es-a-szlovakok-1913-1915/ - Kategóriák: Konferencia, Szemle - Post Years: 2004, 2004/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: voroslaszlo Előadásomban Tisza István nemzetiségi politikájáról és a szlovák nemzeti politikai elit egy részéről fogok beszélni. Mivel a rendelkezésemre álló idő nem elegendő az adott téma szélesebb áttekintésére, csak egy konkrét eseményre összpontosítok, mely kellőképpen megvilágítja Tisza István, de bizonyos értelemben a korabeli magyar politikai elit viszonyát is a szlovák nemzeti mozgalomhoz. Ugyanakkor ez az esemény sokat elárul a szlovák nemzeti politikán belül működő turócszentmártoni úgynevezett "öreg gárdáról" három évvel az önálló csehszlovák állam megalapítása előtt. Az eset, melyet ismertetek, 1915 nyarán történt, de előzményei jóval korábbra tehetők. Először ezekről szólok. 1913 júniusában Tisza István gróf másodszor vette kezébe az ország kormány-rúdját. Egy új, mérsékeltebb nemzetiségi politikát igyekezett életbe léptetni. Ezen törekvései már régebbi keltezésűek voltak. 1910-ben, amikor hosszabb idő után ismét visszatér a Nemzeti Munkapárt élén a politikába, megfogalmazta azt a programot, amelyet ezután egészen 1915-ig próbált következetesen végrehajtani. 1 Programjának célja a nemzetiségi béke megteremtése volt. Természetesen nem mondott le arról a szándékról, amely gyakorlatilag a reformkor kezdetétől a magyar politika alfáját és ómegáját alkotta, azaz az egységes magyar politikai nemzet megteremtéséről. Tisza törekvései is erre irányultak. Ugyanakkor azt is jól látta, hogy Bánffy és Apponyi erőszakos asszimilációs politikája nem vezethet célhoz, sőt az ellenkező hatást éri el. Az 1900-as évek elejétől a fokozott magyarosító törekvések ellenére a nem magyar nemzeti mozgalmak viszonylag egyre nagyobb teret hódítottak a nemzetiségi köznép körében. Elsősorban a román és szerb nemzeti mozgalmakra volt ez érvényes, kisebb mértékben azonban a szlovákra is. Tisza helyesen látta meg, hogy a megtorló "tűszúrások és tyúkszemrehágások"2 politikája nem... --- ### Veres Tímea: A Tuka-per közvetlen előzményei a szlovák és cseh sajtóban - Published: 2004-06-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/09/veres-timea-a-tuka-per-kozvetlen-elozmenyei-a-szlovak-es-cseh-sajtoban/ - Kategóriák: Konferencia, Szemle - Post Years: 2004, 2004/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: verestimea Az ún. Tuka-per a két világháború közötti időszak egyik legnagyobb pere volt Csehszlovákiában. Szinte valamennyi újság vagy hetilap beszámolt arról, hol tart éppen a nyomozás vagy a bírósági tárgyalás. A kihallgatások és tanúvallomások terjedelme több száz oldal, és ugyanezt mondhatjuk el a sajtóban megjelent anyagról is. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a Tuka-per a leginkább medializált perek egyike volt, melyről a külföldi napilapok is tudósítottak. A per kiindulópontja Tuka Bélának vagy Vojtech Tukának, a Hlinka-féle Szlovák Néppárt képviselői klubja tagjának és a Slovák című napilap főszerkesztőjének 1928. január l-jén közölt állampolitikai tanulmánya volt, amely A turócszentmártoni deklaráció tizedik évében címmel jelent meg (ismertebb címén a Vacuum iuris). 1 A tanulmány szerint Csehszlovákia államjogi elrendezését tíz év elteltével felül kell vizsgálni. Tuka itt az 1918. október 30-án elfogadott turócszentmártoni deklaráció ún. titkos záradékára hivatkozott, amely alapján a szlovákok tíz év próbaidőre lépnek be az új államalakulatba, tíz év elteltével népszavazással vagy más formában kell nyilatkozniuk arról, hogy megmaradnak-e benne. Ha ez nem történne meg, vacuum iuris, jogi vákuum alakulna ki 1928. október 31-e után. A cikk nagy felháborodást váltott ki, és a turócszentmártoni politikai nagygyűlés résztvevői is elutasították. A cikknek komoly következményei lettek, azonban itt meg kell jegyeznünk, hogy Tukának nem ez volt az első nyilvánosságra jutott ügye. A sajtó folyamatosan intézett ellene támadásokat: 1926 novemberében egy kellemetlen sajtóháború kezdődött a Slovensky Národ és a Slovák című újság, ezáltal a két főszerkesztő, Jur Koza-Matejov és Tuka között. Korábban Koza-Matejov Tuka jobbkeze volt a Slovák szerkesztőségében, de személyes kérdések miatt útjaik... --- ### Ivana Svátková: A politikai pártok jogi szabályozására irányuló törekvések az 1918 - 1938 közötti Csehszlovákiában - Published: 2004-06-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/09/ivana-svatkova-a-politikai-partok-jogi-szabalyozasara-iranyulo-torekvesek-az-1918-1938-kozotti-csehszlovakiaban/ - Kategóriák: Konferencia, Szemle - Post Years: 2004, 2004/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: svatkovaivana A parlamenti demokrácia egyik legfontosabb mozgatórugóját a politikai pártok képezik, amelyek fő célja a közélet dolgai fölötti irányítás megszerzése. A pártok a politikai felépítmény alapkövei. A két világháború közötti csehszlovák politikai rendszer a pártokon alapult. A Nemzetgyűlésbe csak a pártlistákon lehetett bejutni, s a választók nem személyiségekre, hanem pártokra adták voksukat. A politikai pártok olyan szabad társadalmi csoportosulások, amelyek célja bizonyos nézetek és meggyőződések képviselete. De igazi politikai párttá csak akkor válnak, ha politikai célokat is követnek, ha megpróbálják hatalmuk alá vonni, vagy legalább befolyásolni a közélet politikai részét. 1 Minden újkori politikai párt bizonyos csoportérdekek képviseletére törekszik, elsősorban politikai hatalmat akar. Az ilyen csoportnak vannak elvei, elképzelései a társadalmi problémák megoldására, s ezeket általában pártprogramként fogalmazza meg. A pártnak szerkezete és szervezete van, amely lehetővé teszi, hogy más csoportokkal szemben egységes szervezetként lépjen fel. Minden politikai pártnak meg kellene határoznia tevékenységének céljait s ezek elérésének eszközeit, valamint azt, miért szükséges éppen ezeket a megoldásokat választani. Az első Csehszlovák Köztársaság (1918-1938) politikai szerkezetére a többpártrendszer jellemző. 1919-ben azonban Benes javaslatot tett arra, hogyan lehetne a pártstruktúrát három pártra (szocialista, liberális és agrárpártra) egyszerűsíteni. Terve azonban nem talált megértésre. Hasonlóképpen Masaryk is olyan megoldást szorgalmazott, amely a kétpártrendszer bevezetéséhez vezetett volna. Elképzelése azonban elméleti szinten maradt, mivel az ilyen lépéseket sokan diktatórikusnak minősítették. A pártok viszonylag magas száma megfelelt a csehszlovákiai társadalom korabeli szerkezetének és erős differenciáltságának, amelyet a nemzetiségi viszonyok, az ország egyes területeinek eltérő politikai tradíciói, az egyes társadalmi rétegeken belül létező érdekcsoportok és a pártvezérek személyes ambíciói is... --- ### Jaroslava Rogulová: A nemzetiségi politika két aspektusa a két világháború közötti Szlovák Nemzeti Pártban - Published: 2004-06-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/09/jaroslava-rogulova-a-nemzetisegi-politika-ket-aspektusa-a-ket-vilaghaboru-kozotti-szlovak-nemzeti-partban/ - Kategóriák: Konferencia, Szemle - Post Years: 2004, 2004/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: rogulovajaroslava Előadásom első részében abból a tényből indulok ki, hogy a két világháború közötti Szlovák Nemzeti Párt politikai hitvallásának legfontosabb elvével összhangban, amely a szlovák nacionalizmus volt, alapvető programjaként a szlovák nemzet védelmét határozta meg. Ebben az összefüggésben vizsgálom a nemzeti önállóság kérdését. A második részben a Szlovák Nemzeti Párt egyik korabeli legjelentősebb képviselőjének, dr. Emil Stodolának az 1936-ban kiadott A nyelvtörvény és a kisebbségi kérdés című munkájával foglalkozom. I. Azt a tényt, hogy az impériumváltás előtti és utáni Szlovák Nemzeti Párt között létezik bizonyos fokú folytonosság, mindjárt az elején szükséges leszögezni. A Szlovák Nemzeti Párt magvát ugyanis azok a konzervatív turocszentmartoni csoportok alkották, melyek jelentős részt vállaltak a szlovákság nemzeti egyenjogúságáért folyó harcban a 19. század második és a 20. század első felében. Ők a politikai és társadalmi munka értelmét a szlovákok azon alapvető nemzeti jogainak védelmében látták, amelyek alapjait a szlovák nemzeti mozgalmak rakták le a 19. században. Ez elsősorban a szlovák nemzet önállóságához és az önálló szlovák nyelvhez - mint a nemzeti különállás egyik legfontosabb jegyéhez -való ragaszkodást jelentette. A szlovákság politikai képviselői 1861-ban fogadták el a Szlovák nemzet memoranduma című politikai programot, amely 1918-ig, az első világháború végéig irányadó jellegű volt számukra. így államjogi szempontból megmaradtak a történeti Magyarország integritásának az elvénél, miközben a csehek és szlovákok politikai egységének és közös államának koncepciója az első világháború előtt semmiféle szerepet nem kapott körükben. A turocszentmartoni csoport - amely a Szlovák Nemzeti Párt vezérkarát adta - ugyanis a Hlas című folyóirat körül csoportosulok, az ún. hlaszisták fiatal generációjával ellentétben... --- ### Naoki Kosaka: A közigazgatás reformja kapcsán a szlovák politikában 1925 - 1927-ben kibontakozott vita - Published: 2004-06-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/09/naoki-kosaka-a-kozigazgatas-reformja-kapcsan-a-szlovak-politikaban-1925-1927-ben-kibontakozott-vita/ - Kategóriák: Konferencia, Szemle - Post Years: 2004, 2004/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: kosakanaoki Az 1927. évi tartományi elrendezés és a körülötte kibontakozó viták 1927 júliusában a csehszlovák Nemzetgyűlés törvényt fogadott el a közigazgatás átszervezéséről, amely az 1920 februárjában elfogadott a megyei és járási hivatalokról hozott törvényt váltotta fel. A tartományi felosztás 1928-ban a Csehszlovák Köztársaság egész területén életbe lépett. 1 A tartományi berendezés alapját a közigazgatás kétszintű (járás - tartomány) felosztása jelentette a nagyzsupatörvény által előirányzott hármas szint (járás - megye - megyei szövetség) helyett. 2 Az új közigazgatás bevezetése egyben a Szlovákiai Teljhatalmú Minisztérium megszüntetéséhez vezetett. A tartományi rendszer bevezetésének az volt a célja, hogy a közigazgatást legalábbis formálisan egységesítsék. Másrészt sokan a központosított közigazgatás tökéletesebb formájaként értékelték, s rámutattak a bürokráciának az önkormányzati szervek fölötti befolyásának megerősödésére is. 3 Ebből a szempontból meglehetősen érdekes az, hogy az autonómiáért küzdő Hlinka-féle néppárt a koalíciós kormány tagjaként aktívan fellépett a törvény elfogadása mellett. Ahhoz, hogy ezt az ellentétet feloldhassuk, a "szlovákkérdést" érintő törvény elfogadása körüli vitákat kell elemeznünk. Abból a szempontból, hogy a törvény értelmében Szlovákia először vált külön területi és közigazgatási egységgé, a törvényt a cseh politikának és a szlovák centralistáknak a szlovák autonomisták törekvéseit megsemmisítő lépéseként is értékelhetjük. Ha viszont a szlovák tömegeknek a harmincas évek elején bekövetkezett radikalizációját és egyáltalán a szlovák politikai fejlődést nézzük, akkor a kísérletet teljes kudarcként kell értékelnünk. A kísérlet jelentőségét azonban nem szabad elvitatnunk. Dolgozatomban a közigazgatási reform kapcsán a szlovák politikai erők közötti vitát kívánom felvázolni, miközben a már meglévő szakirodalom mellett elsősorban a pártsajtóra (Slovák, Slovensky denník, Robotnícke noviny, Národnie noviny) kívánok támaszkodni.... --- ### Bereck Zsuzsa : Zalabai Zsigmond bibliográfiája - Published: 2004-06-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/09/bereck-zsuzsa-zalabai-zsigmond-bibliografiaja/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2004, 2004/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: bereckzsuzsanna (összeállította Bereck Zsuzsanna) Önálló művek és recepciójuk A vers túloldalán. (Tanulmányok). Bratislava, Madách, 1974, 127 p. Szakolczay Lajos: A vers túloldalán. Új Forrás, 1975, 3. sz. 102-104. p. Zimonyi Zoltán: Választás és üzenet. Napjaink, 1975, 3. sz. 9. p. Márkus Béla: A széplelkű poéták megvetése. Népszava, 1975. 7. 5. 8. p. Görömbei András: Zalabai Zsigmond: A vers túloldalán. Tiszatáj, 1975, 8. sz. 84-85. p. Csűrös Miklós: Zalabai Zsigmond: A vers túloldalán. Literatura, 1975, 3-4. sz. 238-240. p. Kelényi István: Zalabai Zsigmond: A vers túloldalán. Forrás, 1976, 4. sz. 90-91. p. Szerdahelyi István: Zalabai Zsigmond: A vers túloldalán. Irodalomtörténet, 1976, 4. sz. 1017-1020. p. Ballá Kálmán: Át a versen. Új Ifjúság, 1975, 12. sz. 5. p. Bodnár Gyula: A vers túloldalán, Új Szó, 1975. 1. 16. 5. p. Szarka László: Mércék igazsága, Hét, 1975, 9. sz. 14-15. p. Varga Imre: Egy könyv és vidéke. Irodalmi Szemle, 1975, 9. sz. 821-825. p. Koncsol László: Tizenkét hónap tíz könyvéről. Irodalmi Szemle, 1976, 2. sz. 180-183. p. Koncsol László: Kísérletek és elemzések. Bratislava, Madách, 1978, 236-242. p. Mérlegprőba. Bratislava, Madách, 1978, 183 p. Horpácsi Sándor: Zalabai Zsigmond: Mérlegpróba. Észak-Magyarország, 1979. 7. 11. 4. p. Horpácsi Sándor: Zalabai Zsigmond: Mérlegpróba. Napló, 1979. 7. 28. 6. p. Horpácsi Sándor: Zalabai Zsigmond: Mérlegpróba. Kritika, 1979, 9. sz. 38. p. T. T. E. : Mérlegpróba. Magyar Nemzet, 1979. 7. 15. 13. p. Sziklay László: Két szlovákiai magyar tanulmánykötet. Irodalomtörténeti Közlemények, 1979, 5-6. sz. 684-687. p. Szakolczay Lajos: Zalabai Zsigmond: Mérlegpróba. Hungarológiai Értesítő. Budapest, 1980, 143-144. p. Görömbei András:... --- ### Filep Tamás Gusztáv: Utókor, identitás - Published: 2004-06-09 - Modified: 2019-04-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/09/filep-tamas-gusztav-utokor-identitas/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2004, 2004/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: fileptamasgusztav Be vagyunk zárva korunkba - annak, aki kívülről néz be évtizedeink ablakain, érthetetlen gesztikulálásnak tűnik föl minden mozdulatunk; nem kizárt, hogy mindaz, amit mondunk, az utókor által ellentétes értelemben vétetik majd. Én magam már régen ráébredtem arra: az, hogy egy irodalomtörténeti korszakról milyen kép alakul ki az utókor szemében, nagyrészt attól függ, hogy ki kit él túl. Az, aki életben marad, azt állíthat - és gyakran azt is állít - amit éppen akar. Ezer oka, magyarázata lehet egy történelmi kép - akár tudatos, akár öntudatlan - átszerkesztésének, s a historikus ezzel szemben csak annyit tehet, hogy maga elé teszi a forrásokat. De számolnia kell azzal, hogy a legjelentősebb dokumentumokat nem érte el. Lehet, hogy azok meg sem születtek - hányan hallgattak azok közül, akiknek beszélniük kellett volna? S hányan mondtak "igazat" azok közül, akik mindvégig beszéltek? Másfelől: hány igazság ment veszendőbe már amiatt, hogy az emberiség tudása -bár a világ nyilván megismerhetetlen - relatíve gyarapszik; hány koncepció omlott össze, mert később előkerült néhány ismeretlen adat? Ifjabb koromban, úgy emlékszem, eleget aggódtam emiatt. Aztán elolvastam Thomas S. Kuhn híres, a paradigmaváltásról szóló könyvét, A tudományos forradalmak szerkezetét. Abban persze rejlik némi "méltánytalanság", hogy új korok éppen azokat a szellemi hagyatékokat lövik rommá, amelyek a régi világképet rendszerbe foglalták -amelyek nélkül nem lenne tudomány. Zalabai Zsigmond életműve ott gyökerezik a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évek csehszlovákiai magyar viszonyaiban, és a korszak szellemi állapotának nyomait viseli magán. Szó sincs arról természetesen, hogy valamilyen hivatalos esztétikai trend tükröződnék benne, hiszen éppen azok egyike volt, akik következetesen dolgoztak... --- ### N. Császi Ildikó : A társadalmi viszonyok, a nyelv- és a névhasználat kölcsönhatásai - Published: 2004-06-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/09/n-csaszi-ildiko-a-tarsadalmi-viszonyok-a-nyelv-es-a-nevhasznalat-kolcsonhatasai/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2004, 2004/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: ncsasziildiko Napjaink helynévkutatásában egyre hangsúlyozottabban van jelen az egyes települések vagy tájegységek helyneveinek, esetleg egy-egy névtípusnak rendszerbeli bemutatása. A XX. század közepétől jelentős számú helynévgyűjtemény jelent meg, s az óriási névanyag feldolgozása nagyrészt a 90-es évek második felétől indult el. A század közepére jellemző tendenciát - miszerint egy nagyobb tájegység gyűjtését azonnal fel is dolgozták (Benkő, Kázmér, Inczefi) - csak az utóbbi években követték (Kálnási). Felvidéki magyarlakta területekről pedig alig készült ilyen munka. A felvidéki helynévkutatás régóta adósa a magyar névtudománynak. A Nyitra-vidéken eltöltött ötéves (1991-1996-ig) időszak ösztönzött arra, hogy - magyarországi helynévkutatásomat abbahagyva - inkább felvidéki helynevek megmentésében segédkezzem. A felvidéki helynévkutatás története Szlovákia magyar helyneveinek összegyűjtése a 60-as évek második felében a magyarországihoz hasonlóan szervezett keretek között folyt. A Nyitrai Pedagógiai Főiskolán Teleki Tibor szervezésében indult meg a felvidéki gyűjtés, egy előre kidolgozott program alapján. A megkezdett munka eredményeként jó néhány szakdolgozat készült el a főiskola magyar tanszékén, de ezek egy része kiadatlanul hever, más részük helyi kisebb monográfiákban, esetleg periodikumokban jelent meg, de közzétételük többnyire szakszerűtlen, kutatók számára sajnos hozzáférhetetlen, vagy a magyarországi névközlési gyakorlattól való eltérés miatt igen nehezen kezelhető. Az 1968-as események következményeként 1970-ben Teleki Tibort eltávolították a nyitrai főiskoláról, s utána nem akadt olyan személy, aki koordinálni tudta volna a felvidéki helynévkutatást. Azokat a gyűjtéseket, amelyeket a magyarországi pályázatokra elküldték a felvidéki kutatók és az egykori hallgatók, az ELTE MND sorozatában megjelenhettek. így váltak hozzáférhetővé az Érsekújvári járás keleti részének (12 település) és a Lévai járás déli részének (7 település) Jankus Gyula, a komáromi járás... --- ### István Lanstyák: "Tommy-rot" in language cultivation literature (II. part) - Published: 2004-06-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/09/istvan-lanstyak-tommy-rot-in-language-cultivation-literature-ii-part/ - Kategóriák: Forum Social Science Review, Studies - Post Years: 2004, 2004/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: lanstyakistvan The author deals with various examples of language myths and other unschol-arly statements concerning linguistic matters as well as with the stigmatiza-tion of non-standard linguistic features and their users. Most of his examples come from the articles on language cultivation published in the periodical called Édes Anyanyelvünk (Our Sweet Mother Tongue). Most of the authors of these articles are laymen engaged in language cultivation activities, but somé of them are professional linguists who work at the Linguistic Institute of the Hungárián Academy of Sciences or teach at renowned universities, neverthe-less consider themselves alsó language cultivators. The author of the present paper comments the "tommy-rot" in language cultivation literature mostly from sociolinguistic point of view. He concludes that "language cultivation" should limit itself to popularizing linguistic knowledge and giving counsels in matters of language use and these linguistic services should be provided solely by well-trained professional linguists. --- ### Lanstyák István: Helyi "értékes" nyelvváltozatok, "tisztes" idegen szavak, "visszás" jelentések, "agresszív" rövidítések, "kevercs" nyelv és társaik. Válogatás a nyelvművelõi csacskaságok gazdag tárházából (II. rész) - Published: 2004-06-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/09/lanstyak-istvan-helyi-ertekes-nyelvvaltozatok-tisztes-idegen-szavak-visszas-jelentesek-agressziv-roviditesek-kevercs-nyelv-es-tarsaik-valogatas-a-nyelvmuveloi-csacskasagok-ga/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2004, 2004/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: lanstyakistvan De térjünk vissza a vizsgált anyaghoz, abban is bőségesen találunk példát a nyelvművelés hivatalosan vallott elvei, illetve útmutatásai és a gyakorlat közötti ellentmondásra! így például az ún. nyelvtisztaság szempontja a hivatalos álláspont szerint nem szolgálhatna a nyelvhelyességi döntések alapjául: ezek elsősorban a nyelvszokáson (társadalmi elfogadottságon), másodsorban pedig a megítélt nyelvi eszközök adekvátságán (funkcionális elfogadhatóságán), harmadrészt pedig a rendszerszerűségükön (nyelvi, nyelvrendszerbeli elfogadhatóság) kellene alapuljanak. Egy idegen szót vagy idegen mintára keletkezett szerkezetet tehát nem volna szabad csak azért elutasítani, mert idegen eredetű. A purizmustól való elhatárolódás és a purista magatartás azonban - ahogy erre bizonyság a Balázs Gézától származó következő szemelvény is - nem zárják ki egymást. 40. Idegen szavak: nem vagyunk puristák, az idegen szavak megjelenését természetes jelenségnek tartjuk. De folyamatos és kiemelt érzékenységet javaslunk az idegen szavakkal kapcsolatban: lehetőség szerint akkor, amikor "beköszönnek" a magyar nyelvbe; s ha helyettesíthetők meglévő vagy alkotható magyar szavakkal, akkor előnyben kell részesíteni a magyar formát. (Balázs 2003b, 4. ) Ez bizony tőről metszett purizmus, mivel föl sem veti azt a lehetőséget, hogy bizonyos körülmények közt az idegen szót esetleg egyáltalán nem szükséges magyarítani, Ml. az, hogy szükséges-e, nagyon sok tényezőtől függ, amelyeket mérlegelni kellene. Ezenkívül a "meglévő vagy alkotható magyar szavak"-at nyelvileg mindenképpen jobbnak gondolja az idegennél, vagyis nem számol azzal, hogy az idegen szó jobb lehet a magyarnál (mert pl. megkönnyíti a nemzetközi szakmai kommunikációt, adott esetben könnyebben ejthető, rövidebb, netán szemléletesebb, esetleg családja van már nyelvünkben stb. ). Mindezt nem azért mondom, mintha az idegen szavak magyarítását szükségtelennek tartanám: ám az,... --- ### Mateusz Gniazdowski: Lengyel háborús menekültek az első bécsi döntés után Magyarországhoz csatolt szlovákiai területeken - Published: 2004-06-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/09/mateusz-gniazdowski-lengyel-haborus-menekultek-az-elso-becsi-dontes-utan-magyarorszaghoz-csatolt-szlovakiai-teruleteken/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2004, 2004/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: gniazdowskimateusz A második világháborús lengyel menekültek magyarországi fogadtatása az újabb kori lengyel-magyar barátság egyik legszebb és legismertebb bizonyítéka. Az 1939 szeptemberében történtek a két háború között kiépülő lengyel-magyar kapcsolatok komoly szakítópróbájává váltak. Annak ellenére azonban, hogy a háborús konfliktus során Magyarország és Lengyelország ellentétes oldalra került, a két ország politikai kapcsolatait továbbra is a kölcsönös szimpátia határozta meg. A magyar kormány még egy héttel a háború kirobbanása előtt is azt közölte Hitlerrel, hogy Magyarország "erkölcsi okokból" nem vehet részt semmiféle Lengyelország ellen irányuló katonai akcióban. A magyarok abba sem egyeztek bele, hogy a német egységek Szlovákiából magyar területen keresztül vonulhassanak Lengyelország ellen, s így gyorsabban érhessék el Lemberget. 1 A magyar kormány még a Lengyelország elleni német támadással szolidarizáló nyilatkozatot sem volt hajlandó kiadni. A lengyel-magyar barátságot azonban legkomolyabban a lengyel menekültek kérdése tette próbára. A menekültek fő hulláma az 1939 márciusában visszaszerzett, és mindkét fél részéről ünnepélyes keretek között visszaállított 180 km-es kárpátaljai közös határra irányult. 2 A Lengyelország elleni 1939. szeptember 17-én meginduló szovjet támadás után, amikor már minden ellenállás reménytelennek látszott, jelentős számú lengyel katona - a háború előtti hadsereg több mint 7%-a - menekült valamely semleges állam területére. Közülük legtöbben, kb. 45 000 lengyel katona, Magyarországon lelt menedéket, ahol a menekültek összlétszáma elérte a 60 ezret is. 3 A lengyel-magyar barátság ezáltal olyan dimenziókat nyert, amely immár több tízezer embert közvetlenül érintett. A diplomáciai szalonokban hangoztatott jóindulat magyar falvak százaiban állta ki a gyakorlat próbáját. A második világháborús lengyel-magyar kapcsolatokkal foglalkozó szakirodalom viszonylag gazdag. Lengyelországban már a... --- ### Lampl Zsuzsanna, Tóth Károly : Az "1 %-os törvény" társadalmi hatása Magyarországon és Szlovákiában - Published: 2004-06-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/09/lampl-zsuzsanna-toth-karoly-az-1-os-torveny-tarsadalmi-hatasa-magyarorszagon-es-szlovakiaban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2004, 2004/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: lamplzsuzsanna, tothkaroly Ez a tanulmány a magyarországi Nonprofit Információs és Oktatói Központ (NIOK) által koordinált és a Sasakawa Alapítvány által támogatott Percentage Phil-antropy Project keretén belül készült azzal a céllal, hogy feltérképezze és összehasonlítsa a magyarországi és szlovákiai tapasztalatokat, amelyek mások által is hasznosítható tanulsággal szolgálhatnak. Különösen fontos ez ma, amikor Magyarország és Szlovákia példáját követve más országokban is elfogadtak hasonló törvényeket (Romániában, Lengyelországban, Litvániában és Csehországban), s az ottani érintettek hálásan fogadnak minden tapasztalatot és tanácsot. Erről 2004 januárjában személyesen is meggyőződhettünk a NIOK által szervezett Percentage Phil-antropy Workshop alkalmával, ahol főleg a számszerűsített, konkrét adatokra támaszkodó tények és összefüggések iránt tapasztaltunk nagy igényt. Ugyanakkor el kell mondanunk, hogy már a tanulmány írása közben nagyon komoly nehézségekbe ütköztünk. Meglepő volt a szakirodalom, az elemzések és a felmérések hiánya. Alig néhány felmérés és tanulmánykötet foglalkozik az 1%-os törvény hatékonyságának vizsgálatával. 1 Ugyanígy nagyon szegényes, főleg Szlovákia vonatkozásában, a civil szektorról szóló szakirodalom is, pedig nem marginális jelenségről van szó. A számadatok vizsgálatakor meg kellett állapítanunk, hogy míg Szlovákia esetében az adófizetőkre és az 1%-os törvényben résztvevők számára vonatkozólag szinte semmilyen adat nem található a Pénzügyminisztérium vagy az Adóhivatal kimutatásaiban, Magyarországon az APEH szinte naprakész adatokat szolgáltat a széles közvélemény számára. Külön problémát jelentett a fellelhető adatok és elemzések összehasonlíthatósága. A két ország által bevezetett jogszabályok, illetve azok alkalmazása jelentős különbséget és néhány évnyi fáziseltolódást mutat. Az adatok összehasonlításánál megpróbáltunk az azonosnak tekinthető, tehát a kezdeti időszakra vonatkozó adatokra és eredményekre összpontosítani. Ebből adódóan, talán úgy tűnhet, hogy Magyarország esetében, néhány éves adatokkal... --- ### Impresszum 2004/1 - Published: 2004-06-09 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2004/06/09/impresszum-2004-1/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2004, 2004/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t VI. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tartalom: Tanulmányok LAMPL ZSUZSANNA: Az "1%-os törvény" társadalmi hatása Magyarországon és Szlovákiában MATEUSZ GNIAZDOWSKI: Lengyel háborús menekültek az első bécsi döntés után Magyarországhoz csatolt szlovákiai területeken LANSTYÁK ISTVÁN: Helyi "értékes" nyelvváltozatok, "tisztes" idegen szavak, "visszás"jelentések, "agresszív" rövidítések, "kevercs" nyelv és társaik. Válogatás a nyelvművelői csacskaságok gazdag tárházából (II. rész) N. CSÁSZI ILDIKÓ: A társadalmi viszonyok, a nyelv- és a névhasználat kölcsönhatásai FILEP TAMÁS GUSZTÁV: Utókor, identitás ZALABAI ZSIGMOND BIBLIOGRÁFIÁJA (összeállította Bereck Zsuzsa) Konferencia NAOKI KOSAKA: A közigazgatás reformja kapcsán a szlovák politikában 1925-1927-ben kibontakozott vita JAROSLAVA ROGUĽOVÁ: A nemzetiségi politika két aspektusa a két világháború közötti Szlovák Nemzeti Pártban IVANA SVÁTKOVÁ: A politikai pártok jogi szabályozására irányuló törekvések az 1918-1938 közötti Csehszlovákiában VERES TÍMEA: A Tuka-per közvetlen előzményei a szlovák és a cseh sajtóban VÖRÖS LÁSZLÓ: Tisza István nemzetiségi politikája és a szlovákok (1913-1915) Dokumentumok A csehszlovákiai  magyarok történetének válogatott dokumentumai a két világháború közötti időszakból (1918-1939) Könyvek Kiss J. László (szerk. ): Nemzeti identitás és külpolitika Közép- és Kelet-Európában. (Boros Ferenc) Horváth Gyula (szerk. ): Székelyföld. Kárpát-medence régiói 11. (Lelkes Gábor) Barbara Coudenhove - Kalergi-Oliver Rathkolb (Hg): Die Beneš-Dekrete. (Varga Sándor) --- ### Könyvek - Published: 2003-06-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/09/1149/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2003, 2003/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: puskogabor, ljuhaszilona, gaucsikistvan Angyal Eleonóra és dr. Polcz Alaine (vál. és szerk. ): Letakart tükör. Halál, temetkezés gyász. Polcz Alaine előszavával. Budapest, Helikon, 2001, 245 p. E tanulmánykötet izgalmas írásokat közöl a társadalomtudományok több területéről is, áttekintve a gyász, a halál kulturális sajátosságait. A szerzők olyan emberek, akik közelebbről megtapasztalták a halált, többségük munkája során közvetlenül maga is tanúja volt a gyászolók szenvedéseinek, vagy pedig társadalomtudósként foglalkozott a halál és a gyász problematikájával. Található köztük pszichológus, pszichiáter, családterapeuta, orvos, antropológus, thanatológus stb. A kiadványhoz a közismert pszichológus és thanatológus, Polcz Alaine írt előszót. A tanulmányok sorát az 1994-ben fiatalon elhunyt néprajzkutató-antropológus, Kunt Ernő Emlékezés és felejtés, avagy a halál három kalapja című újraközölt írása nyitja (megjegyzem, hogy e több egyetemen is kötelező olvasmánynak számító írás eredetileg a Holmi című folyóirat 1990/10. számában jelent meg, s megtalálhatjuk a Kunt Ernő válogatott tanulmányit tartalmazó, 2003-ban a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézete Documentatio Ethnographica című sorozatának 20. kötetében is). A szerző a címben szereplő három kalap egykori viselőit gyászoló különböző korosztályhoz tartozó három asszony elbeszélése alapján, az életükhöz kapcsolódó férfiak tragikus sorsán keresztül tárja fel előttünk az egész huszadik század egyetemes magyar történelmének legtragikusabb fordulóit s az ezekhez kötődő eseményeket. Szenti Tibor (aki foglalkozása szerint egészségnevelő és pedagógus) számos szo-ciálantropológiai és néprajzi kutatást végzett. Eddigi kutatásai alapján a belső késztetésből származó ún. feladott élettel, a végleges, mindenről való lemondással kiváltott halállal foglalkozik A kiközösítettek halála. A Woodoo jellegű halál című szociálantropo-lógiai tanulmányában. A woodoo-halál fogalma klasszikus értelemben a természeti népeknél a törzsi közösségekben őrzött, a beavatatlanok... --- ### A (Cseh)szlovákiai magyarság történetének forrásai 1918-tól napjainkig. Az Országos Keresztényszocialista Párt dokumentumai - Published: 2003-06-09 - Modified: 2017-04-26 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/09/a-csehszlovakiai-magyarsag-tortenetenek-forrasai-1918-tol-napjainkig-az-orszagos-keresztenyszocialista-part-dokumentumai/ - Kategóriák: Dokumentumok, Szemle - Post Years: 2003, 2003/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle A Fórum Kisebbségkutató Intézet a közeljövőben új kiadványsorozatot indít Fontes históriáé... címmel, amely, mint a latin elnevezés mutatja, a történelem forrásait kívánja közreadni. Konkrétabban a szlovákiai (csehszlovákiai) magyarok múltjára és történelmére vonatkozó írásos, esetleg képi dokumentumokról van szó. Ezen témakör megadásával egyúttal időrendileg is behatároltuk a források kutatását. Ez azt jelenti, hogy azokkal az írásos dokumentumokkal kívánunk foglalkozni, amelyek az 1918-ban létrejött Csehszlovákiához csatolt felvidéki magyarság történetére vonatkoznak, beleértve természetesen az 1939-1945 közötti éveket, amikor a felvidéki magyarság egy része az önálló Szlovák Köztársaságban maradt a Felvidék egy részének Magyarországhoz történt visszacsatolása után. Sőt egy további pontosítás is szükséges. A két világháború közötti időszakban (1918-1939) Kárpátalja is Csehszlovákiához tartozott, ahol szintén jelentős magyar kisebbség élt. Tehát főleg erre az időszakra vonatkozóan ezen területek magyarságának történetével foglalkozó dokumentumok feltárása is kutatási céljaink között szerepel. Nem szólva most az egynéhány megjelent dokumentumgyűjteményről, a szlovákiai (csehszlovákiai) magyarság történetére vonatkozó dokumentumok egy-egy tanulmánykötet függelékeként már a múltban is megjelentek. Itt most ezeket nem soroljuk fel. Ezt a sorozat első kötetének bevezetőjében tesszük meg. Szeretnénk azonban arra utalni, hogy az eddigi közlések néhány jellemző és bizonyára a történelem szempontjából fontos dokumentumot tártak a nyilvánosság elé. Ezzel szemben a nemrégen megindult kutatás szisztematikusan és a lehetőségek szerint teljes körűen kívánja feltárni és a forrásközlés legújabb tudományos-kritikai módszereivel kívánja közreadni a feltárt dokumentumokat. A feltárás lényege, hogy nyilvántartásba vegyük az adott témára vagy tárgykörre vonatkozó összes írásos és képi dokumentumot. Sőt azt is szükséges feltárni, ha egy adott dokumentumcsoport a múltban megsemmisült. Sokatmondó lehet az a körülmény... --- ### Milena Zelenáková: A Cheszlovák köztársaság megalakulása és a szlovákiai ágostai hitvallású evangélikus egyház - Published: 2003-06-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/09/milena-zelenakova-a-cheszlovak-koztarsasag-megalakulasa-es-a-szlovakiai-agostai-hitvallasu-evangelikus-egyhaz/ - Kategóriák: Konferencia, Szemle - Post Years: 2003, 2003/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: zelenakovamilena A Szlovákiában működő evangélikus egyház a csehszlovák köztársaság első éveiben nem magánegyház, esetleg titkos társaság volt, hanem nyilvános társadalmi szervezet. Ez határozta meg politikai szerepét is. 1 Az első világháborút lezáró békeszerződések következtében beálló változások nem csupán az államok közötti határokat érintették, hanem jelentős változást hoztak az európai egyházak területi szerkezetében is. Ebből a szempontból a legmesszemenőbb következménnyel az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése és a Német Birodalom határainak megváltozása járt. A történelmi Magyarországot érintő békeszerződések a térség összes utódállamának egyházi territóriumát érintették. 2 A szlovákiai evangélikusok számára döntő változást hozott ez az időszak. Csehszlovákia megalakulása ugyanis a Szlovákia területén működő evangélikus egyháznak a magyarországitól való elválását eredményezte. Ez azonban azzal is járt, hogy a szlovákiai területen levő evangélikus egyház irányítás nélkül maradt, s szükségessé vált, hogy az új állam határain belül egy teljesen önálló egyházszervezet jöjjön létre. Erre a budapesti központ teljes kompromisszumképtelensége is okot adott. A magyarországi evangélikus egyház teljes integritásának megőrzése esetén ugyanis alkalom nyílt volna arra, hogy a magyarországi egyházi hivatalok beavatkozzanak az új állam szuverén ügyeibe. Az, hogy a szlovákiai evangélikusok egyértelműen a Csehszlovák Köztársaság és az önálló egyházszervezet mellett tették le voksukat, elsősorban nemzetiségi hovatartozásuk következménye volt. A szlovákiai evangélikusok nagy többsége ugyanis szlovák volt, míg a magyarok és németek kisebbséget alkottak. Emellett a szlovák evangélikusok tudatában erős volt a nemzetébresztő tradíciók továbbélése is. A Csehszlovák Köztársaság demokratikus berendezése, a vallásszabadság alkotmányban való megerősítése és a kisebbségek nemzetközi szerződésekben is rögzített védelme jó feltételeket teremtett az önálló szlovák evangélikus egyház megalakulásához. Az pedig, hogy a szlovákiai... --- ### Miroslav Michela: Lord Rothermere kampányának szlovákiai visszhangja - Published: 2003-06-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/09/miroslav-michela-lord-rothermere-kampanyanak-szlovakiai-visszhangja/ - Kategóriák: Konferencia, Szemle - Post Years: 2003, 2003/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: michelamiroslav Lord Rothermere-nek a trianoni határok etnikai alapon történő megváltoztatásáért indított kampánya nagy érdeklődést váltott ki az 1927-1928-as év nemzetközi sajtójában. Az alábbiakban azt kívánom bemutatni, hogy a Rothermere-akciónak milyen visszhangja volt Szlovákiában. 1927. június 21-én Sir Harold Sidney Harmsworth, Rothermere lordja, sajtómágnás a Daily Mail című lapjában (ez a korabeli Nagy-Britannia legnagyobb példányszámban megjelenő napilapja volt) Hungary's Place in the Sun (Magyarország helye a nap alatt) címmel írást jelentetett meg, amelyben a nemzetközi közvélemény figyelmét az Osztrák-Magyar Monarchia szétesésének negatív következményeire és az utódállamokban létrejött magyar kisebbségek problémájára hívta fel. írásában ezt a helyzetet az európai béke szempontjából veszélyesnek ítélte meg, s a trianoni határok erőszakmentes revízióját javasolta. Rothermere szerint Magyarországhoz kell csatolni azokat a területeket, amelyeken homogén magyar kisebbség él, és arra hívta fel a nyugati pénzügyi köröket, hogy ne folyósítsanak hiteleket az utódállamoknak. 1 A történetírás máig nem tisztázta azokat a motívumokat, amelyek a Rother-mere-akciót kiváltották, közismert azonban az, hogy a sajtómágnás röviddel a nagy visszhangot kiváltó írása megjelentetése előtt Rómában és Budapesten járt. 2 Kezdetben az akció diplomáciai háttere is homályos volt, s a kisantant képviselői Nagy-Britanniát vádolták, hogy a háttérben áll, a brit hivatalos körök azonban a kezdeti tartózkodó magatartás után a békeszerződések revíziója ellen foglaltak állást. Az 1927 áprilisában aláírt magyar-olasz szerződés az aktív magyar külpolitika kezdetét jelentette. A Rothermere-kampány már megelőlegezte ezt, noha a magyar kormány az akcióval teljes mértékben nem azonosult, hiszen az etnikai elvű revízió nem egyezett elképzeléseivel, másrészt az akció támogatásától a kedvezőtlen körülmények is eltántorították. 3 A kormány ugyanis a... --- ### Maroš Hertel: Az Országos Keresztényszocialista Párt szlovák szekciója. Kísérlet a Szlovák Néppártal való együttműködésre 1920 - 1921-ben - Published: 2003-06-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/09/maros-hertel-az-orszagos-keresztenyszocialista-part-szlovak-szekcioja-kiserlet-a-szlovak-neppartal-valo-egyuttmukodesre-1920-1921-ben/ - Kategóriák: Konferencia, Szemle - Post Years: 2003, 2003/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: hertelmaros "Visszatérő történelem" (Fiatal történészek és doktoranduszok konferenciéja (I. rész)) Csehszlovákia megalakulását követően a magyarok a németekhez hasonlóan nemzeti kisebbségi szerepbe kényszerültek. Jogaik és kötelességeik a korábbi privilegizált állapotukhoz képest jelentős mértékben megváltoztak. Érthető ezért, hogy Csehszlovákia magyar lakossága nehezen fogadta el ezt a helyzetet. Szlovákiában a volt rendszer számos olyan képviselője maradt - hivatalnokok, állami alkalmazottak, kézművesek, kereskedők, egyházi személyek -, akit személyesen érintettek a változások. Az új államhatalom Szlovákia államapparátusát a hivatalnoki kar szinte teljes kicserélésével kezdte kiépíteni, miközben az állami alkalmazást az államnyelv ismeretéhez kötötte. Megkezdődött a - többnyire - magyar hivatalnokok elbocsátása, akik helyére főleg csehek érkeztek. Egy-egy új állás betöltésének legfontosabb feltétele a csehszlovák állampolgárság volt. Csakhogy az állampolgárságról szóló 1920-as törvény ennek megszerzését számos olyan feltételhez kötötte (községi illetőség, lakhely, munkahely), amely megnehezítette, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek megszerezzék azt. 1 Mindezek következményeként a magyar lakosság a kezdetektől fogva elutasítóan viszonyult a Csehszlovák Köztársasághoz. Hasonló magatartást tanúsítottak az ellenzéki magyar pártok is, amelyek a szlovákiai politikai helyzet konszolidációja után, 1919 második felében váltak a politikai élet résztvevőivé. A szlovákiai magyar politika vezéregyéniségei a kezdetekben a helyzet gyors változásában bíztak. Ezért is részesítették előnyben a passzív ellenállás módszerét. A Csehszlovákiában működő pártok közül az egyik legjelentősebb az Országos Keresztényszocialista Párt volt, amely az 1920-as nemzetgyűlési választásokon Magyar-német Keresztényszocialista Párt néven indult. Eredeti nevéhez akkor tért vissza, amikor 1920 augusztusában megalakult a párt szlovák szekciója. A párt a keresztény univerzalizmus jegyében osztályok és nemzetek fölötti pártként hirdette magát. 2 A Csehszlovákiában működő magyar politikai pártok csupán... --- ### Marek Junek: A szlovákiai oktatáspolitika és viszonya a magyar iskolák pedagógusaihoz 1918 és 1922 között - Published: 2003-06-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/09/marek-junek-a-szlovakiai-oktataspolitika-es-viszonya-a-magyar-iskolak-pedagogusaihoz-1918-es-1922-kozott/ - Kategóriák: Konferencia, Szemle - Post Years: 2003, 2003/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: junekmarek "Visszatérő történelem" (Fiatal történészek és doktoranduszok konferenciéja (I. rész)) Csehszlovákia 1918-as megalakulását nemcsak lelkesedés, hanem kétségek is kísérték. Az új állam irányítói előtt ugyanis számos megoldásra váró feladat állt, amelyek közül az egyik legsürgősebb az iskolaügy rendezése volt. Szlovákiában az iskolák csehszlovák igazgatás alá való helyezése jelentette a legnagyobb feladatot. Itt ugyanis másként kellett eljárni, mint a cseh országrészben, ahol változtatás nélkül lehetett átmenteni az előző iskolarendszert, sőt itt az iskolák elcsehesítésére sem volt szükség. Szlovákiában az 1914 előtti magyarosítás a kulturális, társadalmi és politikai élet minden terét, így az iskolaügyet is jelentős mértékben érintette. A magyarosítás főképp az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés után erősödött fel. A középiskolák bezárása és a Matica slovenská betiltása után az általános iskolák hálózata került sorra. Közvetlenül Csehszlovákia megalakulása előtt (az 1917/18-as tanévben) a mai Szlovákia területén 278 szlovák iskola működött, amelyet 30 118 tanuló látogatott. Szlovák nyelven azonban csak heti pár órában tanultak. A többi iskola magyar nyelvű volt, rutén nyelvű iskolák pedig ritkaságszámba mentek. 1 Ez volt a fő oka annak, hogy az új államban kiemelt figyelmet szenteltek az iskolák kérdésének, amely már a Vavro Srobár vezetése alatt álló ún. ideiglenes szlovák kormány feladatai közé is bekerült. Az ideiglenes szlovák kormány, amelyet 1918. november 4-én Prágában neveztek ki, két nappal később Holicsnál lépte át a morva-szlovák határt, és Szakolcán kezdte meg működését. Az ideiglenes szlovák kormányban az "iskolaügyi miniszteri" tárcát Anton Stefánek2 töltötte be, aki már másnap megkezdte az iskolák nacionalizálását. Jellemző módon első rendeletével a szakolcai gimnázium magyar tanárait bocsátotta el állásukból. 3... --- ### Gaucsík István : A szlovákiai magyar gazdasági önszerveződés keretei és lehetőségei 1918 - 1938 között - Published: 2003-06-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/09/gaucsik-istvan-a-szlovakiai-magyar-gazdasagi-onszervezodes-keretei-es-lehetosegei-1918-1938-kozott/ - Kategóriák: Konferencia, Szemle - Post Years: 2003, 2003/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: gaucsikistvan Előadásomat Sziklay Ferencnek, a két világháború közötti kisebbségi szellemi-kulturális élet egyik fő ideológusának és kultúraszervező mindenesének két gondolatával szeretném felvezetni. A magyar kormánynak 1932-ben küldött pesszimista hangvételű bizalmas jelentésében a kisebbségi kulturális és egyéb jellegű tevékenység (Magyarországról irányított) központosítását sürgette. 1 Fejtegetései azonban a korábbi "intézményesítés" mesterséges, belterjes és kevésbé hatásos voltát is sejtették: "Általában az a helyzet, hogy a kisebbségi magyarság minden szerve, melyek mind ottani (legyen az anyagi vagy erkölcsi) támogatással jöttek létre, mind külön-külön életet élnek, és nincsenek szerves összefüggésben egymással. Még jó, ha párhuzamosan haladnak egymással, és nem egymás ellen hadakoznak. " 1938-ra - nem kis mértékben a bekövetkező politikai változások hatására - ez a vélemény jelentős módosuláson ment keresztül. Ekkor már egy "kulturális keretrendszerről" értekezett, amely hatékonyan szervezte meg a magyarság társadalmi aktivitásait. 2 Azt is mondhatnánk, hogy átlátható, szervesen építkező, az intézmények, Ml. a szervezetek működőképességét, valamint a kisebbségi magyarok önszerveződését is demonstráló "kulturális rendszert" mutatott be, amelynek létrehozásában az ellenzéki politika fontos szerepet vállalt. Nem feladatom elemezni a két gondolati irányvonal helyességét vagy helytelenségét, hibáit vagy pozitívumait. Példaként csak azért említettem, mert egy fontos dolgot jelez: a szlovákiai magyarság története a társadalmi (kulturális-közművelődési) és a gazdasági intézményesülés kereteinek a kialakításáról, ezek működési feltételeinek, tartalmának az újrafogalmazásáról is szólhat. Az "alulról" (nem döntéshelyzetben lévő tényezők irányából) jelentkező cselekvéseket bőven tarkították és alakították a "felülről" (a kisebbségi politikai felépítmény részéről) támogatott stratégiai elképzelések. A nemzetiségi mikrotársadalom kulturális és közgazdasági artikulációit támogató, segítő, de ugyanakkor akadályozó, gátló hatásoknak is kitehet-ték. 3 Az előző gondolatok valójában egy... --- ### Simon Attila: A nemzeti terjeszkedés motívumai a kolonizációs tervekben - Published: 2003-06-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/09/simon-attila-a-nemzeti-terjeszkedes-motivumai-a-kolonizacios-tervekben/ - Kategóriák: Konferencia, Szemle - Post Years: 2003, 2003/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: simonattila "Visszatérő történelem" (Fiatal történészek és doktoranduszok konferenciéja (I. rész)) A nemzeti terjeszkedés motívumai a kolonizációs tervekben A kolonizáció fogalmát a Lexikon slovenskych dejín című kézikönyv új települések megalakításaként, lakatlan vagy gyéren lakott területek benépesítéseként határozza meg. A kolonizáció azonban ennél sokrétűbb folyamat, amelynek okai, lefolyása és céljai alapján több formáját is megkülönböztethetjük. Jellegénél fogva több történelmi diszciplína tárgykörébe tartozik, hiszen migrációs és népesedési folyamat is egyben, másrészt viszont kiváltó okai leginkább gazdasági és politikai jellegűek. Ez a sokrétűség a téma különböző szempontú megközelítését teszi lehetővé, ami az eddigi szakirodalomban is jól tükröződik. A téma feldolgozottsága A csehszlovák fölreformmal foglalkozó igen terjedelmes, de hullámzó színvonalú szakirodalom ez idáig keveset foglalkozott a kolonizációval. A két világháború közötti történetírás számára természetesen még nem voltak meg azok az időbeli távlatok, amelyek lehetővé tették volna az amúgy is lezáratlan folyamat feldolgozását. Az 1920-as és 1930-as években, tehát a reform folyamatával párhuzamosan megjelenő irodalom inkább sorolható a propaganda eszköztárába, mint a komoly történetírás körébe. A korabeli kiadványok döntő többsége ugyanis párt- vagy osztályszempontok alapján támadja, illetve éppen védi magát a földreformot vagy annak végrehajtását, miközben a telepítésekkel keveset foglalkoznak. Jelentőségük leginkább azoknak a munkáknak van, amelyek a reformot levezénylő Állami Földhivatal berkeiben készültek, s érintettségük ellenére is értékes adatokat szolgáltatnak a mai kutatók számára (lásd például Jan Vozenilek vagy Antonín Pavel munkáit). Értékesebb feldolgozások az 1960-as évektől születtek, s bár ezek jelentős része ugyan a marxista történetírás sémáihoz alkalmazkodva a reform osztályszempontú elemzésére szorítkoztak leginkább, ám így is értékes adalékokat tartalmaztak. Ezek a munkák azonban csupán a... --- ### Puskás Tünde: Magyarnak lenni kisebbségben és szórványban - Published: 2003-06-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/09/puskas-tunde-magyarnak-lenni-kisebbsegben-es-szorvanyban/ - Kategóriák: Agora, Szemle - Post Years: 2003, 2003/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: puskastunde A világ feltérképezése alapvető emberi vágy. Emberi mivoltuk arra késztet mindany-nyiunkat, hogy kialakítsunk egy olyan referenciarendszert, amely segít a káosztól és bizonytalanságtól való félelmeink leküzdésében. "A kollektív identitások és csoportok közti határok megléte - érvel Eisenstadt -, az egyik legfontosabb bizonyíték arra az igényünkre, hogy az emberi teremtőképesség kihasználásával a káoszból rendszert teremtsünk. "1 Az egyén közösséghez fűződő viszonya referenciális keret, amely alapul szolgálhat a közösséggel való hasonuláshoz, a közösség felvállalásához. Ugyanakkor az azonosság és különbözőség kifejezése az egyén szintjén olyan kognitív folyamat, amely az egyént születésétől fogva arra készteti, hogy kialakítsa saját egyéniségét a másokkal való kapcsolatában. A szociális kategorizáció, szociális összehasonlítás és a pszichológiai különbözőség érzékelése együttesen jelentik azt az alapot, amely meghatározza az egyén beállítódását másokkal szemben. 2 Ezek az interakciós folyamatok az egyéneket közösségekbe tömörítik. Az egyén közösségben elfoglalt helye és magának a közösségnek a fogalma a társadalomtudományok egyik fontos kérdése, amely napjainkban egyre nagyobb teret kap. 3 Tanulmányom az etnikai-nemzeti közösség fogalmával és annak magyar vonatkozásaival foglalkozik. A etnikai-nemzeti közösség fogalma magyar kontextusban magában foglalja mindazon közösségeket, melyek magyarnak vallják és tudják magukat, vagyis a Magyarországon élő magyarokat, nemzeti kisebbségeket és a diaszpóra-csoportokat. Tanulmányom a nemzeti és etnikai identifikációs folyamatokra, illetve a közösséghez való tartozás érzetének fontosságára összpontosít. (Ez a tanulmány disszertációs munkám első hajtása. Maga a disszertáció arra a kérdésre keresi a választ, hogy "Mit jelent magyarnak lenni különböző társadalmi, szociális és történelmi helyzetekben? ". Disszertációm két esettanulmányra - a szlovákiai és a svédországi magyarok nemzethez, etnikai közösségiek]hez való kapcsolatainak vizsgálatára - épül. ) A... --- ### "Mások és másutt helyettünk a feladatokat sehol sem teljesíthetik..." Beszélgetés Zeman Lászlóval (Fazekas József) - Published: 2003-06-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/09/masok-es-masutt-helyettunk-a-feladatokat-sehol-sem-teljesithetik-beszelgetes-zeman-laszloval-fazekas-jozsef/ - Kategóriák: Pályakép, Szemle - Post Years: 2003, 2003/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: fazekasjozsef - Milyen családból származik, milyen ösztönzések hatására választotta élethivatásul a tanári pályát? -  Humán értelmiségi családból származom, de a természettudományi karon örökléstanból írtam a szakdolgozatom. A genetikát - akkor egyáltalán nem kedvező korszakban - egy prágai professzor adta elő, aki még idejében közzétette Eugénikáját. Ezzel összefügg, hogy már gimnazista koromban érdekelt a molekuláris biológia. Igaz, hogy nem minden tulajdonság függ a génektől, a környezeti tényezőknek is megvan a szerepük, emellett a genetikai kód megnyilatkozása függhet az utóbbiaktól. Mint mitizáltat taglaltam egyik tanulmányomban Déry metaforáját (a cseh fordító ugyanis nem értette meg... ). És metaforikusán vonatkoztatom önmagámra a következőkben közölteket, hogy fogódzót teremtsek átváltásaimhoz. Napjainkban a szakmaközinek, a multi- és polijellegűnek az elve dominál, de nem volt ez másképpen a múltban sem. Vandrák András a matematikától az esztétikáig számos tárgyat tanított, Borsody István nagyapja, Szutórisz Frigyes a természetrajz, földrajz, magyar, német nyelv, kémia és más tárgyak tanára volt az eperjesi Kollégiumban, Hazslinszkyt, a világhírű botanikust, ugyanott a matematikai tanszék pro-szorává nevezték ki. Közhelyként vesszük tudomásul, hogy ha valaki foglalkozni kíván egy szakkal, annál valami egészen máshoz is értenie kell. Nos, a mitizálást folytatva megemlíthetem, hogy származásom térbelileg-földraj-zilag és társadalmi rétegződésében egyaránt több vonalú. A leginkább népi ágban a csucsomi colonusokig követhető; dédapám és nagyapám már Jabloncán születtek, és az "a" ékezete nevükben az ajakkerekítés nélküli ejtését rögzíti. Rozsnyón érettségizett nagyapám Eperjesen teológiát végzett; apám szülővárosomban a főgimnáziumot és a jogakadémiát végezte el, stúdiumait Kolozsvárott folytatta, egy tanévben a berlini egyetem jogi karán volt ösztöndíjas, ügyvédi vizsgáját Budapesten tette le. Irodájában kiskoromtól kezdve... --- ### Lanstyák István: Helyi "értékes" nyelvváltozatok, "tisztes" idegen szavak, "visszás" jelentések, "agresszív" rövidítések, "kevercs" nyelv és tárasaik. Válogatás a nyelvművelői csacskaságok tárházából (I.rész) - Published: 2003-06-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/09/lanstyak-istvan-helyi-ertekes-nyelvvaltozatok-tisztes-idegen-szavak-visszas-jelentesek-agressziv-roviditesek-kevercs-nyelv-es-tarasaik-valogatas-a-nyelvmuveloi-csacskasagok-t/ - Kategóriák: Köszöntő, Szemle - Post Years: 2003, 2003/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: lanstyakistvan Bevezetés és magyarázkodás Egy születésnap vidám esemény, és minél többedik, annál inkább. A hetvenöt év nem kevés, így igazán van okunk vidámságra: Zeman tanár urat még tizenöt évvel nyugdíjba vonulása után is frissen, mosolyogva láthatjuk be-betérni a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyartanszékére. Én most egy különleges ajándékkal szeretnék neki kedveskedni: egy kisebb válogatást teszek közzé az általam gyűjtött nyelvművelői csacskaságokból úgy, hogy életének minden eddig eltelt évére jusson egy-egy példány. Ezek jó része az Édes Anyanyelvünk című nyelvművelő lapban1 jelent meg (az 1999. , 2000. , 2001. és 2003. évfolyamban), de olykor kiegészítésképpen más forrásokból is hozok példákat. Az idézett cikkek szerzői többségükben mozgalmi nyelvművelők és más, nyelvi kérdésekhez valamilyen oknál fogva hozzászóló laikusok, azt a lapot azonban, amelyben előszeretettel publikálnak, akadémiai nyelvművelők, egyetlen kivétellel céhbeli nyelvészek szerkesztik: Grétsy László (felelős szerkesztőként), Balázs Géza, Kemény Gábor és Maróti István. A szerkesztőbizottságot rajtuk kívül még Deme László (a szerkesztőbizottság elnöke), Bencédy József és Fábián Pál alkotja. A lapot a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottsága és a Magyar Nyelvtudományi Társaság támogatja; kiadását jelenleg az Oktatási Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és más intézmények is segítik. * Az írásom alapjául szolgáló kutatások a Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport és a Grammá Nyelvi Iroda munkatervének keretében folytak, Hl. folynak az Arany János Közalapítvány, az Illyés Közalapítvány és a Domus Hungarica Scientiarium et Artium támogatásával. Az idézett állítások, vélemények nem egyszerűen azért kerültek be a gyűjteményembe, mert nem értek velük egyet, hanem azért, mert ma már nem tartoznak a tudományosan is elfogadható nézetek közé: egy... --- ### Szabómihály Gizella: A szlovákiai magyar szakfordítások minőségének javításáról és az objektív fordításkritika megteremtásánek feltáteleiről - Published: 2003-06-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/09/szabomihaly-gizella-a-szlovakiai-magyar-szakforditasok-minosegenek-javitasarol-es-az-objektiv-forditaskritika-megteremtasanek-feltateleirol/ - Kategóriák: Köszöntő, Szemle - Post Years: 2003, 2003/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: szabomihalygizella 1. Bevezetés A Szlovákiában keletkező és nyilvánosságra kerülő magyar nyelvű szövegek jelentős hányada nem önálló szövegproduktum, hanem szlovák nyelvű szöveg alapján készült ún. metaszöveg, mely a forrásnyelvi mintával való kapcsolata szerint lehet szöveghű vagy többé-kevésbé "pontos" fordítás, de ismertetés, kivonat vagy egyéb feldolgozás, mely azonban olykor az eredeti szöveg egyes részeinek fordítását is tartalmazhatja. 1 E metaszövegek nagy hatással voltak és vannak a szlovákiai magyar nyelvhasználatra, hiszen bizonyos kifejezések így kerülnek be a köztudatba, s válnak általánosan elterjedtté. Ennek ellenére a szlovák-magyar fordítás kérdéseinek aránylag kevés figyelmet szenteltek nálunk, s az e tárgyban publikált írások is döntően műfordítási kérdésekkel foglalkoznak. 2 A nem irodalmi szövegek fordítása kapcsán a csehből/szlovákból fordított tankönyvek, illetve az ún. "könyv alatti fordítások" nem megfelelő színvonala mint állandóan napirenden levő téma emelhető ki, ám ezek a gondolatok leginkább csak az általános kritika szintjén fogalmazódtak meg (lásd pl. Hubik 1987), a fordítási hibák nevesítésére elsősorban a terminológia nem megfelelő fordítása kapcsán került sor, s ugyancsak a lexikális szintet érintették a nyelvművelői szempontú és irányultságú bírálatok. 3 Az egyéb aspektusok, így a különböző grammatikai szerkezetek fordítása, szórendi, mondat- és szövegszerkezeti kérdések stb. csak marginálisan bukkantak fel (lásd pl. Zeman 1981; Szabómihály 1989). Az elmúlt évtizedekben megjelent nem irodalmi, tehát szakfordítások4 elemzése azt mutatja, hogy bizonyos pozitív jelek ellenére5 nem javult számottevően a fordított szövegek minősége; főként a különböző helyi, regionális és alkalmi kiadványokra, az állami és egyéb közigazgatási szervek által lefordittatott szövegekre jellemző a forrásnyelvi szöveget "szó szerint" követő interlineáris fordítás, problematikusnak minősíthető fordítói megoldásokkal azonban az igényesebb... --- ### Mészáros András: Az eperjesi evangélikus kollégium a magyar művelődéstörténetben - Published: 2003-06-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/09/meszaros-andras-az-eperjesi-evangelikus-kollegium-a-magyar-muvelodestortenetben/ - Kategóriák: Köszöntő, Szemle - Post Years: 2003, 2003/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: meszarosandras "Metafizikai" hangütés: Ha valamely jelenség művelődéstörténeti jelentőségére vagyunk kíváncsiak, akkor a történetiség szempontjából fel kell tennünk a kérdést, vajon egyed; tettről vagy pedig kontinuális működésről van-e szó. A kettő súlya összevethető, de a kifejtett hatás és annak lecsapódása már biztosan nem azonos. Az egyedi tettek kivételes jellegűek, és bár kapcsolódnak jelentős kulturális kezdeményezésekhez, hatáskörük kicsi marad. A folyamatos jelenlét az, ami leszivárog a köznapokba is, és hagyomány formájában meghatározza az eljövendő cselekvés- és reagenciamódozatokat. Témánk szemszögéből azt a művelődéstörténeti tényt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az elmúlt évszázadokra visszatekintve civilizációs inkongruenciával kell számolnunk Magyarország és Nyugat-Európa között. Figyelemre méltó módon azonban ez a civilizációs egyenlőtlenség és egyidejűtlenség nem minden esetben társul kulturális inkongruenciával. Az itt következő fejtegetés erre a két dilemmára keresi a választ az eperjesi evangélikus kollégium történetének bemutatása révén. Társadalomtörténeti folytatás: Fel kell tehát tennünk az alapvető kérdést: milyen társadalmi intézmény biztosította múltban a kulturális lépéstartást a fejlettebb országokkal? A válasz viszonylag egyszerű: a Magyar Tudós Társaság megalakulásáig, de még azon túl is sokáig az iskolák. Tudva azonban, hogy a magyarországi iskolarendszer még a 19. században is túlnyomórészt felekezeti meghatározottságú, adott az a konkrét kulturális orientáció, amelyebből a kötődésből fakadt. Mindemellett figyelembe kell venni azokat a tanrendeket és állami tanterveket is, amelyek ugyancsak valamilyen kulturális és művelődési eszményhez kapcsolódva fogalmazódtak meg, és ezáltal sajátos kulturális modelleket hagyományoztak át. Ebből a szempontból (és sarkosan fogalmazva) három nagy korszakkal számolhatunk -amennyiben, természetesen, az eperjesi evangélikus kollégium magyar művelődéstörténeti szerepét 1918-cal lezártnak tekintjük: 1. A Ratio Educationis elfogadása előtti korszak, amikor lényegében... --- ### Fazekas József: Zeman László a tudós és tanár - Published: 2003-06-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/09/fazekas-jozsef-zeman-laszlo-a-tudos-es-tanar/ - Kategóriák: Köszöntő, Szemle - Post Years: 2003, 2003/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: fazekasjozsef Zeman László 1928. november 7-én született Eperjesen. Szülővárosában járt iskolába, a Sárosban akkor egyetlen magyar tanítási nyelvű evangélikus elemibe, s folytatta tanulmányait a kollégiumi, majd az ennek utódjaként számon tartott gimnáziumban, amelyben a háború végén, némi kihagyással, 1948-ban érettségizett. Ugyanebben az évben, tehát 1948-ban a pozsonyi Comenius Egyetem Természettudományi Karán természetrajz-filozófia szakra iratkozott be. A harmadik évfolyamtól lehetőség nyílt a szakosodásra, s ekkor a biológiai stúdiumokra tért át, de 1953-ban az eredeti szakpárosítású tanári oklevelet is megszerezte. Már mint negyedéves egyetemi hallgató (1952) a pozsonyi magyar tanítási nyelvű pedagógiai gimnáziumban oktatott, 1953-tól 1958-ig pedig tanársegédként és adjunktusként a pozsonyi Pedagógiai Főiskola biológiai tanszékén látta el a magyar tagozaton az oktatást. Közben 1955-ben a Főiskolán képesítést nyert magyar nyelvből és irodalomból, s 1956-ban egyúttal fonetikát adott elő a magyar tanszéken. Mivel küszöbön állt a főiskola Nyitrára történő helyezése, 1958-ban a kassai magyar tanítási nyelvű gimnáziumban vállalta az oktatást, az 1960/1961-es tanévben igazgatóhelyettesként. Visszatérve Pozsonyba, 1961-ben a Duna utcai magyar tanítási nyelvű gimnáziumban működött két évig. 1962 végén pályázat útján a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Kara magyar tanszékének adjunktusa lett. A prágai Károly Egyetem finnugor szakán Vladimír Skalickánál doktorált 1971-ben. 1989-ben vonult nyugalomba. Az egyetemen főképp nyelv- és irodalomtudományi tárgyakat adott elő, s vezette a megfelelő szemináriumokat és gyakorlatokat (fonetika, stilisztika, általános nyelvészet, lektori gyakorlat, stilisztikai gyakorlat, fordítói szeminárium, irodalomelmélet, mindkét szakág didaktikája, szakdolgozók vezetése), valamint a záróvizsgabizottság és a doktorivizsga-bizottság tagja volt, az utóbbinak vizsgáztatója. * Elhangzott 2003. november 21-én a Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke, a Fórum Kisebbségkutató Intézet... --- ### Öllős László : A jogok és az esélyegyenlőség - Published: 2003-06-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/09/ollos-laszlo-a-jogok-es-az-eselyegyenloseg/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2003, 2003/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: olloslaszlo 1. Az esélyegyenlőség Előfordult, hogy egyes, az emberi jogok első generációja által védelmezett emberi értékrendet képviselők nem kívánták elfogadni mások szabadságát a hasonló, de az övéknél részben eltérő értékek képviseletére. A lockei-i kivétel elve lehetővé tette, hogy hatalmi helyzetbe jutva a politikai hatalom eszközeivel akadályozzák azokat. Ha a kivétel elvét nem tartjuk indokoltnak az egyén nemzeti jogai tekintetében, akkor kérdésünknek úgy kell hangoznia, hogy a nemzeti sajátosságok, illetve azok egy része védelmezhető-e hasonló jogi eszközökkel, mint például a vélemény vagy a vallás szabadsága. Ehhez persze az emberi jogok egyenlőségelemének azon változatát kell elfogadnunk, mely szerint az egyenlőség jelentős részben a különbözőségek jogegyenlősége. A különböző véleményé, hité, szervezeté és eltérő politikai célkitűzéseké. A történelem során mindegyikük esetében meg kellett találni azt az eljárásmódot és intézményrendszert, amely révén érvényesül a jogegyenlőség elve az adott terület saját jellegének megfelelően. Felvethető tehát, hogy nemzeti vonatkozásban megválaszolható-e ugyanez a kérdés. Az egyén nemzeti jogainak egyik lehetséges felfogása úgy hangozhat, hogy addig érvényesíthető az egyik fél joga, ameddig nem akadályozza a másik felet hasonló jogának érvényesítésében, azaz a be nem avatkozás elvének alkalmazása teremti meg e nemzeti szabadságot. Következésképpen ide sorolhatók azok a nemzeti sajátosságok, amelyek érvényesítéséhez elegendő, ha nem akadályozzák érvényesítésük szándékát (tehát az emberi jogok első generációjához kapcsolódó nemzeti természetű törekvések). Például az anyanyelv használata a magánéletben, illetve nyilvánosan, a nemzetiségi jellegű szervezetek, a nem állami kulturális, tudományos intézmények alapításának joga, a magánkézben lévő sajtóorgánumok megjelentetésének, a rádió és televízió működtetésének joga. Ugyanakkor ez a szabadság a verseny szabadsága is egyben. A verseny szabadsága... --- ### Lelkes Gábor : Elmaradottság és versenyképességi elemek a dél-szlovákiai térben - Published: 2003-06-09 - Modified: 2016-06-09 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/09/lelkes-gabor-elmaradottsag-es-versenykepessegi-elemek-a-del-szlovakiai-terben/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2003, 2003/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: lelkesgabor Bevezetés A tanulmány célja az, hogy tájékoztatást adjon az 1990-es években végbement területi folyamatok alakulásáról 15 dél-szlovákiai régióban,1 és ezek nyomán bemutassa a harmadik évezred elejére kialakult térszerkezet fejlesztése során kiaknázható versenyképességi elemeket, s ugyanakkor rámutasson a régió elmaradottsági elemeire is. Minden döntés és beavatkozás, amely érinti a társadalom és a gazdaság különböző ágait, területi dimenzióval rendelkezik. E területiségből következik, hogy a társadalmi-gazdasági fejlődést befolyásoló fejlesztési elképzelések alapjául egy részletes térszerkezeti elemzésnek kell szolgálnia. A SWOT-analízis átfogó képet ad a régió adottságairól, a kutatott térségben levő erősségekről és gyengeségekről, valamint a külső tényezők (makrogazdasági trendek, országok közötti viszony, országos hatáskörű intézkedések stb. ) jelenlegi és jövőbeni hatásait figyelembe véve a lehetőségekről és veszélyekről. A SWOT-analízis megkönnyíti a helyzetelemzésből származó információtömeg fontosság szerinti csoportosítását, szelektálását, illetve szinten tartását, másrészt a koncepcióalkotási folyamatban hasznosan szolgálja a helyes stratégiai fejlesztési irányok kiválasztását. 1. Regionális átalakulás a transzformáció időszakában Szlovákiát és ezen belül a vizsgált régiót az elmúlt évtizedben a területi társadalmi különbségek erősödése jellemezte, melyben az öröklött területi egyenlőtlenségek mellett meghatározó jelentőségű volt a piaci folyamatok szerepe. A területi társadalmi egyenlőtlenségeket a jövedelmi, gazdasági, vállalkozási és személyes vagyoni viszonyok határozzák meg. Az átalakulás adta lehetőségeket azokban a térségekben tudták leginkább kihasználni, ahol a képzettebb, vagyonosabb lakosság képes volt anyagi előnyökké konvertálni a korábban felhalmozott szellemi-kulturális és kapcsolati-információs tőkét. Az elmúlt évtized regionális gazdasági folyamatait alapvetően a külföldi tőkének a helyi gazdaságban betöltött szerepe, a vállalkozási aktivitás, a kutatás-fejlesztés (K+F), az üzleti szolgáltatások (bankszféra és üzleti tanácsadás) és az ezek hatására kialakuló ágazati szerkezet határozták... --- ### Impresszum 2003/4 - Published: 2003-06-09 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/09/impresszum-2003-4/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2003, 2003/4 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XXI. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tartalom: Tanulmányok  LELKES GÁBOR: Elmaradottság és versenyképességi elemek a dél-szlovákiai térben ÖLLŐS LÁSZLÓ: A jogok és az esélyegyenlőség Zeman László köszöntése FAZEKAS JÓZSEF: Zeman László a tudós és tanár MÉSZÁROS ANDRÁS: Az eperjesi evangélikus kollégium a magyar művelődéstörténetben SZABÓMIHÁLY GIZELLA: A szlovákiai magyar szakfordítások minőségének javításáról és az objektív fordításkritika megteremtésének feltételeiről LANSTYÁK ISTVÁN: Helyi "értékes" nyelvváltozatok, "tisztes" idegen szavak, "Visszás" jelentések, "agresszív" rövidítések, "kevercs" nyelv és társaik. Válogatás a nyelművelői csacskaságok gazdag tárházából (I. rész) Pályakép "Mások és másutt helyettük a feladatokat sehol sem teljesíthetik... " Beszélgetés Zeman Lászlóval (Fazekas József) Agora PUSKÁS TÜNDE: Magyarnak lenni kisebbségben és szórványban Konferencia "Visszatérő történelem" SIMON ATTILA: A nemzeti terjeszkedés motívumai a kolonizációs tervekben GAUCSÍK ISTVÁN: A szlovákiai magyar gazdasági önszerveződés keretei és lehetőségei 1918-1938 között MAREK JUNEK: A szlovákiai oktatáspolitika és viszonya a magyar iskolák pedagógusaihoz 1918 és 1922 között MAROŠ HERTEL: Az Országos Keresztényszocialista Párt szlovák szekciója. kísérlet a Szlovák Néppárttal való együttműködésre 1920-1921-ben MIROSLAV MICHELA: Lord Rothermere kampányának szlovákiai visszhangja MILENA ZELENÁKOVÁ: A Csehszlovák Köztársaság megalakulása és a szlovákiai ágostai hitvallású evangélikus egyház Dokumentumok A szlovákiai (csehszlovákia) magyarság történetének forrásai 1918-tól napjainkig. Az Országos Keresztényszocialista Párt dokumentumai Könyvek   --- ### Lanstyák István, Szabómihály Gizella : Magyar nyelvtervezés Szlovákiában. Tanulmányok és dokumentumok (Simok Szabolcs) - Published: 2003-06-08 - Modified: 2016-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/08/lanstyak-istvan-szabomihaly-gizella-magyar-nyelvtervezes-szlovakiaban-tanulmanyok-es-dokumentumok-simok-szabolcs/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2003, 2003/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: simonszabolcs Lanstyák István-Szabómihály Gizella: Magyar nyelvtervezés Szlovákiában. Tanulmányok és dokumentumok. Pozsony, Kalligram Könyvkiadó, 2002. /Gramma Könyvek. / Néhány hónapja újabb könyv jelent meg a Lanstyák István-Szabómihály Gizella szerzőpárostól Magyar nyelvtervezés Szlovákiában címmel (a korábbi közös könyvük: Magyar nyelvhasználat - iskola - kétnyelvűség. Pozsony, Kalligram, 1997). A kiadvány megjelentetése szorosan kapcsolódik ahhoz az örvendetes tényhez, hogy 2001 augusztusában megalakult a Gramma Nyelvi Iroda, s így a szlovákiai magyar nyelvtervezés megindult az intézményesülés útján. Ez a könyv több szempontból is fontos. Par excellence magyar nyelvi tervezéssel foglalkozó monografikus mű eddig nem jelent meg, sőt ebbe a tartományba mint alkalmazott nyelvészeti és politikatudományi tudományágba tartozó, ill. sorolható monográfia sem szűkebb pátriánkban, sem az anyaországban nem sok jelent meg eddig. Általában a nyelvi tervezési témakörbe (is) beleillők közül a Tolcsvai Nagy Gábor szerkesztette Nyelvi tervezés (Budapest, Universitas Kiadó, 1998) című tanulmánygyűjteményt említhetjük, amely azáltal, hogy kiváló áttekintést nyújt bizonyos nyelvi helyzetekről, azaz alapvető bevezetést nyújt a nyelvi tervezés témakörébe, hiánypótló egyetemi tankönyvként is jól használható. Bizonyos értelemben kapcsolatba hozhatjuk az általunk tárgyalt könyvvel. Tolcsvai Nagy Gábor tanulmánygyűjteményében - bizonyára didaktikai okból s a tudományterület újszerűsége, jellege miatt is - elsősorban különféle országokbeli nyelvek helyzetével, nyelvi tervezési kérdéseivel foglalkozó tanulmányok kaptak helyet, emellett kisebb terjedelemben a magyar nyelv helyzetével foglalkozók is. Témaként szerepel például az USA-beli nyelvpolitika, a Kanadában fennálló nyelvi helyzetelemzése, az írországi nyelvi tervezés problémái, a mai norvégiai nyelvi helyzet, ill. a holland nyelv flandriai standard nyelvvé választása vagy az egykori Szovjetunióban megvalósult nyelvi tervezési modell. Természetesen a magyar nyelvhez kapcsolódó nyelvi tervezési kérdések is... --- ### Alapszabályok. Dokumentumok a Csemadok történetéből (1949-2000) - Published: 2003-06-08 - Modified: 2017-04-26 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/08/alapszabalyok-dokumentumok-a-csemadok-tortenetebol-1949-2000/ - Kategóriák: Dokumentumok, Szemle - Post Years: 2003, 2003/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle A Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség - Csemadok országos közgyűlése 2003 novemberében Udvardon tartja programalkotó és alapszabály-módosító tanácskozását. Összeállításunkban felidézünk néhány alapszabályt a szövetség több mint fél évszázados történetéből - a kezdetektől a jelenleg hatályos, 2000-ben elfogadott, a szervezet működését meghatározó dokumentumig. A Csemadok első alapszabály-javaslata 1949. március 5-i keltezésű, de ezt az alakuló közgyűlés még nem hagyhatta jóvá, mivel a Belügyi Megbízotti Hivatal 1949. május 19-én írt levelében az eredeti szöveg több pontjában is változtatásokat írt elő (1. és 2. számú dokumentum). A Belügyi Megbízotti Hivatal 1949. június 15-én hagyta jóvá a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete első alapszabályát, melyet a Csemadok legfelsőbb szerve 1950. április 2-án fogadott el. Az alapszabályt az aktuális politikai és társadalmi változásoknak megfelelően többször módosították. Először az 1955. május 25-26-án megtartott VI. országos közgyűlésen, majd 1966. december 17-én a IX. országos közgyűlésen, ekkor változott meg először a szervezet elnevezése (Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége). Az 1968-ban történt társadalmi-politikai változásokat tükrözi az 1969. március 17-18-án megtartott X. rendkívüli országos közgyűlésen elfogadott alapszabály-módosítás (3. számú dokumentum). Az 1972. április 15-16-án megtartott XI. országos közgyűlésen ismét módosították a Csemadok elnevezését (Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége), és a "konszolidáció" jegyében lényegesen megváltozott az alapszabály is (4. számú dokumentum). Az 1987. április 11-12-én megtartott XIV. országos közgyűlésen került sor az újabb módosításra, amely megszüntette a kulturális minisztérium közvetlen irányító szerepét, és a Csemadok ismét a Nemzeti Front tagszervezetévé vált. Az 1989-es változások a Csemadok életében is egy új korszak kezdetét jelentették. Az 1990. március 9-10-én megtartott XV. rendkívüli országos... --- ### A kisebbségi önismeret rendszeres alapkutatások nélkül fellegjárássá válhat. Beszélgetés Vadkerty Katalinnal (Kiss József) - Published: 2003-06-08 - Modified: 2016-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/08/a-kisebbsegi-onismeret-rendszeres-alapkutatasok-nelkul-fellegjarassa-valhat-beszelgetes-vadkerty-katalinnal-kiss-jozsef/ - Kategóriák: Pályakép, Szemle - Post Years: 2003, 2003/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: kissjozsef - Vadkerty Katalin történetírói munkássága a Tatarka-díj odaítélése után a kisebbségi kereteket meghaladó közéleti hatóerővé vált. Igaz, szlovák, illetve cseh részről csak az értelmiségi elit szűk köreiben váltott ki visszhangot, de ez is nyilvánvalóvá tette: a szlovákiai magyarság második világháború utáni hányattatásai ezután már nem homályosithatók és ködösithetó'k el különféle fogások alkalmazásával. A Kalligram Kiadó jóvoltából szlovákul is megjelent összegző' feldolgozás tényei önmagukért beszélnek - a tágabb közvélemény számára is. Úgy tűnik viszont, hogy Vadkerty Katalin munkásságának hazai kisebbségi, illetve magyarországi fogadtatása csak magára e témára összpontosul, kissé kiragadva azt a szlovákiai magyarság önismereti szemléletű történeti, illetve társadalomtudományi kutatásainak kibontakoztatására irányuló útkereső erőfeszítések folyamatából. Mert talán már ennek is megvan a maga története. - így van. S ebben mindenképpen határvonalat jelent a rendszerváltás, amely teljesen új körülményeket teremtett, de nem jelent szinte a varázspálca ütéséhez hasonló, immár minden akadályt elhárító fordulatot. Az előzmények egyébként visz-szanyúlnak a rendszerváltást közvetlenül megelőző időszak ma már kissé homályba vesző, a pártállami hatalom lazulása ellenére sem teljesen kockázatmentes kezdeményezéseihez. Annak a csoportnak a feladatvállalására gondolok itt, mely a Madách Kiadó gondozásában Új Mindenes Gyűjtemény címmel társadalomtudományi tanulmánykötet-sorozatot jelentetett meg. Az 1990-ben napvilágot látott 10. , természetesen jóval előtte összeállt kötetben annak az ankétnak az anyaga is szerepelt, amely a kisebbségi tudomány fogalmával, helyzetével, szerepével foglalkozott. S a kiadvány dokumentum rovatában megjelent a csehszlovákiai magyar tudományos élet intézményrendszerének kialakítását célzó, a szerkesztőbizottság által kidolgozott tervezet. Mind az ankét kérdéseinek megválaszolásában, mind pedig a tervezet kidolgozásában és megvitatásában jómagam is részt vettem. Hajói emlékszem, a változások küszöbén... --- ### Lampl Zsuzsanna: Ténykép a határontúli felsőoktatási, kutatási és fejlesztési támogatásokról és hasznosulásukról - Published: 2003-06-08 - Modified: 2016-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/08/lampl-zsuzsanna-tenykep-a-hatarontuli-felsooktatasi-kutatasi-es-fejlesztesi-tamogatasokrol-es-hasznosulasukrol/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2003, 2003/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: lamplzsuzsanna A Fórum Kisebbségkutató Intézet 2001 óta vesz részt egy az egész Kárpát-medence magyarságára kiterjedő kutatásban, amely a Nemzeti kutatási és fejlesztési program. A határon túli felsőoktatási és K+F támogatások és hasznosulásuk, 5/150/ 2001. Kutatási projektum címet viseli. A kutatás célja felmérni, elemezni és értelmezni az 1990 óta a határon túli felsőoktatási és kutatóintézeteknek nyújtott támogatások hasznosulását, konkrétan: a magyarországi egyetemek és főiskolák kihelyezett tagozatain folyó képzés, a Domus-program és a PhD-/DLA-képzés effektivitá-sát. A program vezetője Berényi Dénes professzor, a szlovákiai regionális koordinátor Tóth Károly. A Fórum Kisebbségkutató Intézet a kutatás szlovákiai részét végzi. Ennek a munkának egyik részeredménye volt az a 2002. október-decemberében készült kérdőíves felmérés, amelynek eredményeit az alábbiakban ismertetjük. A magyarországi egyetemek és főiskolák kihelyezett tagozatain tanuló és végzett diákokkal készült kérdőíves felmérés eredményei Szlovákiában több helyen van lehetőség magyarországi egyetemek és főiskolák kihelyezett képzésén részt venni. 1992-től folyik levelezői képzés a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolán (Győr), a Benedek Elek Pedagógiai Főiskolán (Sopron), illetve a Szent István Egyetem Kertészeti Főiskolai Karán (Kecskemét), amelyhez péntek-szombatonként nyújt konzultációs lehetőséget a Komáromi Városi Egyetem (Schola Comaromiensis). Szintén 1992-ben alakult a Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kara Kassai Konzultációs Központja, amely a Kassai Magyar Tannyelvű Középfokú Ipari Iskolában kapott helyet, és alsó tagozatos pedagógusokat képez. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (BKE) 1993. október 3-án indította el Királyhelmecen a kihelyezett főiskolai programját, amely nappali képzési rendszerben 8 szemeszter alatt ad főiskolai szintű diplomát, üzleti és menedzsment szakterületre koncentrálva, pénzügyi és marketing specializációkkal. 1998-tól a Gábor Dénes Főiskola két helyen is jelen van... --- ### Vörös Ferenc: Családnevek az idő dimenziójában Nyugat-Szlovákiában - Published: 2003-06-08 - Modified: 2016-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/08/voros-ferenc-csaladnevek-az-ido-dimenziojaban-nyugat-szlovakiaban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2003, 2003/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: vorosferenc Ismert tény, hogy bizonyos családnevek jellegzetesen egy-egy régióhoz vagy éppen konkrét településhez köthetők, mások meg szinte az egész nyelvterületen elterjedtnek számítanak. A népességmozgások következtében azonban időről időre minden település névanyagában kisebb-nagyobb változások történnek. Jelen tanulmányban arra keresem a választ, hogy négy nyugat-szlovákiai kutatópontomon mely családnevek tekinthetők gyakori, jellemző, illetve törzsökös neveknek. Munkám a 19. század végéről s a teljes 20. századból négy nyugat-szlovákiai község családnévanyagát öleli fel. A vizsgált időszak kezdőpontja tehát nincs oly távol, hogy az indokolná az időbeliség erőteljesebb hangsúlyozását. A több mint százéves időszakot átfogó munka természetesen nem annyira történeti, sokkal inkább jelenkori. Ráadásul ma még él(het)nek azok - kivéve a 19. század végén, 20. század elején születetteket -, akiknek a neve a vizsgálat tárgyát képezte. A történetiség hiánya tehát kevésbé engedné meg a dolgozatban az időbeliség hangsúlyozását. A több mint száz év áttekintése, illetőleg a kutatópontok életében bekövetkező impériumváltások önmagukban mégis indokolják nemcsak a vizsgálat statikus, de a dinamikus jellegének kiemelését is. A 20. század történelmi sorsfordulói számtalan olyan változást eredményeztek a négy település névanyagában, amelyek szükségessé teszik azok korszakonkénti nyomon követését. Továbbá Diósförgepatony, Kiscétény és Nagycétény kapcsán a rendelkezésemre álló 16-17. , illetőleg Balony esetében a 19. századi családnévanyaghoz képest is igyekszem megragadni a változásokat. A névtanban bevett gyakorlatnak megfelelően elvileg elegendő lett volna a nemzedékváltások figyelembevételével meghatározni a 20. századi alkorszakokat. Mégsem így jártam el. Ennek több oka is van, amelyre a térség sajátos történelmi helyzete ad magyarázatot (vö. Vörös 2001a). Az időbeliség szempontjának hangsúlyozott érvényesítését éppen azért tartom indokoltnak, mert kutatópontjaim sorsát a... --- ### Pintér Tibor : Amit a modern nemzeti korpuszokról tudni kell - Published: 2003-06-08 - Modified: 2016-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/08/pinter-tibor-amit-a-modern-nemzeti-korpuszokrol-tudni-kell/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2003, 2003/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: pintertibor I A nyelvészettudomány állandó fejlődésében a régitől új szemléletet hozó paradigmaváltások mellett időnként, külső hatásra (új eszközök, lehetőségek: pl. számítógép) a már létező áramlatoktól lényegében független új diszciplínák is létrejönnek. Ilyen új nyelvészeti ág többek között a számítógépes nyelvészet és a korpusznyelvészet is. Tanulmányomban kísérletet teszek a korpusznyelvészet rövid bemutatására, valamint áttekintem, hogyan készül a Magyar Nemzeti Szövegtár szlovákiai magyar anyaga, amelynek összeállításán a Gramma Nyelvi Iroda munkatársai dolgoznak. A latin eredetű korpusz (corpus = test, törzs; összesség, gyűjtemény ) szó a magyar nyelvű terminológiában az angol nyelven keresztül honosodott meg (corpus, tsz. corpora vagy corpuses). Hagyományos felfogásban (írott) szövegek halmazát jelenti, ám a modern nyelvészetben ehhez az alapjelentéshez sajátos kiegészítő jelentések is kapcsolódnak. A számítógépes adatfeldolgozás elterjedése miatt újabban korpusznak csak az olyan szövegek gyűjteményét nevezik, amely már előzőleg számítógépes feldolgozáson ment keresztül (a számítógépes feldolgozás folyamatára a későbbiekben még kitérek) (vö. pl. Sulc 1999, 9-10; Cermák 1995, 119; Váradi 2000, 263). II A korpusznyelvészet az a nyelvészeti diszciplína, amely rendszeresen és rendszerszerűén foglalkozik a nyelvi korpuszokkal, valamint az azokat tároló és feldolgozó eszközökkel, illetve a nyelvi rendszerek és nyelvi funkciók jobb megismerése céljából vizsgálataiban olyan eszközöket használ, amelyekre ez idáig nem volt lehetőség (vö. Cermák 1995, 121). Egy másik megfogalmazás szerint "a korpusz-alapú nyelvészet az empirikus vagy más szóval adat-intenzív nyelvészetnek azon ága, amely számítógépen tárolt, számítógépes kereséseket lehetővé tevő, strukturált szövegegyüttesen alapszik" (Reményi, megjelenés alatt). A két definícióból kitűnik, hogy olyan nyelvészeti ágról van szó, amely vizsgálati eszközei révén szoros kapcsolatban van a számítógépes nyelvészettel. Frantisek Cermákcseh korpusznyelvész... --- ### Lanstyák István: Fordítás és kontaktológia - Published: 2003-06-08 - Modified: 2016-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/08/lanstyak-istvan-forditas-es-kontaktologia/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2003, 2003/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: lanstyakistvan 1. A nyelvközi fordítás mint a kétnyelvű beszédtevékenység sajátos válfaja A nyelvközi fordítás a kétnyelvű beszédtevékenységnek egy egészen sajátos -mondhatni atipikus - válfaja, amely radikálisan eltér a szokásos kétnyelvű beszédtevékenységtől. A szokásos kétnyelvű beszédtevékenység egyik fő jellemzője, hogy a közlésaktus résztvevői két különböző nyelvet használnak úgy, hogy mindkettőnek birtokában vannak, vagyis a kommunikáló felek többé-kevésbé kétnyelvűek. Nos, a nyelvközi fordításnak épp az adja meg az értelmét, hogy a közlésaktus résztvevőinek nincs közös nyelvük (vagy pedig úgy viselkednek, mintha nem lenne1); ezért van szükség egy olyan személy közbeiktatására - ez a fordító -, aki mindkét nyelvet ismeri, s aki a két nyelv valamelyikén megfogalmazott üzeneteket a másik nyelven újrafogalmazza (Lanstyák, megjelenés alatt). S ebből adódik a nyelvközi fordítás másik fontos jellegzetessége: a nyelvközi fordítás egy meglévő mintára épülő ún. függő beszédtevékenység, melynek során egy olyan beszéd- vagy írásmű jön létre, amely tartalmában és szerkezeti fölépítésében nagyfokú hasonlóságot mutat egy másik, eltérő nyelvű beszéd- vagy írásművel (a fordításra mint másodlagos, függő szövegalkotásra lásd Popovic 1975, 217-238, 1980; Popovic 1983, 125 és passim; Lanstyák 2003a, 2003c, megjelenés alatt; vö. még Komisszarov 1980/1986, 51; Klaudy 2002, 107; 2003, 11). Mivel mindkét beszéd- vagy írás-mű része a közlésaktusnak, az üzenet mintegy megduplázódik (Komisszarov 1980/1986, 45). Ezzel szemben a szokásos kétnyelvű beszédtevékenység szabad (független) beszédtevékenység, amely nem épül más nyelvű mintára, s ezért a szokásos kétnyelvű kommunikációs folyamatban nem is jön létre az üzenet "megduplázása". 2 A résztvevők ugyan két nyelvet használnak, de az ezeken elmondottak közt nincs, ill. csak alkalomszerűen van tartalmi hasonlóság (konkrét példákra lásd... --- ### Soňa Gabzdílová: Mennyiségi mutatók változásai a magyar tanítási nyelvű intézmények és diákjainak számában 1990-2001 között - Published: 2003-06-08 - Modified: 2016-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/08/sona-gabzdilova-mennyisegi-mutatok-valtozasai-a-magyar-tanitasi-nyelvu-intezmenyek-es-diakjainak-szamaban-1990-2001-kozott/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2003, 2003/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: gabzdilovasona A jelenlegi szlovákiai magyar oktatási nyelvű intézmények számának vizsgálatánál több tényező figyelembevétele szükséges, így a magyar kisebbség helyzete és politikai elitjének e kérdéskörhöz való hozzáállása. Többek között ide tartozik a magyar kisebbség száma, amely az utolsó népszámlálás alapján csökkenő tendenciát mutat, de még így is a legnagyobb számú kisebbség Szlovákiában. A magyar oktatási intézmények vizsgálatánál további kiemelt helyen szerepel a magyar nyelvű lakosság területi elhelyezkedése Dél-Szovákiában és az anyaország közelsége. A kisebbségek anyanyelven történő oktatását a Szlovák Köztársaság Alkotmánya biztosítja. (2. fejezet, 4. bekezdés, 34. cikkely. ) A gyakorlatban ez magyar, ukrán és német nyelven valósul meg. Napjainkban a magyar nyelvű oktatás kérdéskörének előtérbe kerülése a szlovákiai magyar politikai elitnek, a kisebbségi kulturális intézményeknek, a hazai magyar nyelvű médiának is köszönhető (pl. alternatív oktatás, kétnyelvű bizonyítványok vagy a magyar tanítási nyelvű egyetem kérdése stb. ). A magyar nemzetiségű ifjúság nevelése és oktatása jelenleg három szinten biztosított: az óvodákban, az alapiskolákban és a középiskolákban. Ismeretes, hogy ezek az oktatási intézmények vagy csak magyar tanítási nyelvű osztályokkal rendelkeznek, vagy párhuzamosan szlovák tanítási nyelvű osztályokkal együtt folyik az oktatás-nevelés. Az állam által fenntartott iskolák mellett magyar tanítási nyelvű egyházi és magániskolák is működnek. A tanulmány az állami szférában működő oktatási intézményeket követi nyomon. Tankötelezettség előtti nevelés - az óvodák Az 1990/1991-es tanévben 4025 állami óvoda működött 9292 osztállyal, melyet összesen 216 336 gyermek látogatott. Ebből 345 (8,6%) volt magyar nevelési nyelvű 695 osztállyal (7,5%) és 14 970 óvodással (6,9%). Hogy hogyan alakult a magyar nevelési nyelvű óvodák száma az elmúlt 11 évben? A... --- ### T. Sápos Aranka : A Tőketerebesi járás oktatási helyzete a 19. században és a 20. század elején - Published: 2003-06-08 - Modified: 2016-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/08/t-sapos-aranka-a-toketerebesi-jaras-oktatasi-helyzete-a-19-szazadban-es-a-20-szazad-elejen/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2003, 2003/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: terebessysaposaranka A népművelés alapfeltételét a történelem során mindig az iskolák biztosították. Zemplén vármegyében már a legrégibb időkben is fellelhetők az iskolák nyomai. A kereszténység egyre erőteljesebb térhódításának következtében monostorok, apátságok, prépostságok épültek a vármegyében, melyek a hittérítésen, betegápoláson kívül neveléssel is foglalkoztak. Mint iskolai székhelyek az Árpádok korában a községi plébániák, a zempléni és zombori főesperességek, továbbá a többi egyházi intézetek, nevezetesen a szerencsi apátság, a leleszi, darnói és turuli (toronyi) prépostságok szerepeltek. A szerencsi monostori iskola alapítói bencés szerzetesek voltak, akiknek iskolája 1294-ben már létezett. A leleszi prépostság 1180 táján alakult, s iskolája a mohácsi vészig (1526) fennállt a premotreiek vezetésével. Hasonlóan a premontreieké volt a darnói iskola, melynek első említése 1336-ból való. 1 Felsőbb fokú iskola nyomát is megtaláljuk 1526-ig Sárospatakon a Szent Ágostonrendi szerzetesek kezében. 2 Az iskolák fölött a főfelügyeleti jog természetesen a királyé volt, aki azt az egyházi hatóságok által gyakorolta. Már az 1548. évi országgyűlés is elismeri a főpapok nevelésügyi hatáskörét. A tanítást természetesen így a lelkészek végezték, külön tanítói állások idővel nagyobb községekben jöttek létre. A szerzetesrendek mellett a plébániák is működtettek iskolákat. Plébániai iskolák természetesen mindazon községekben léteztek a mohácsi vész előtt, ahol lelkészségek fennálltak. A pápai jegyzékek szerint a legkorábban működő iskolák a régióban a következő községekben voltak: Bácska, Barancs, Battyán, Bély, Boly, Céke, Gálszécs (1337), Királyhelmec, Lasztóc (1342), Nagytárkány, Nagykövesd, Perbenyik, Ruszka, Tőketerebes (1330), Véke, Zemplén. 3 A római katolikus iskolákon kívül a mohácsi vész előtt a görög katolikus ruténeknek is voltak plébániai iskoláik (1352-ből), ezekről azonban nem maradtak fenn részletesebb... --- ### Kiss József : A csehszlovákiai magyar kisebbség helyzete a cseh-szlovák viszony keretei között (1948-1960) - Published: 2003-06-08 - Modified: 2016-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/08/kiss-jozsef-a-csehszlovakiai-magyar-kisebbseg-helyzete-a-cseh-szlovak-viszony-keretei-kozott-1948-1960/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2003, 2003/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: kissjozsef A magyar kisebbség helyzetének a cseh-szlovák viszony keretei közötti alakulását Csehszlovákiában, a kommunista hatalomátvételt követően több szempontból is indokolt vizsgálat tárgyává tenni. Az ötvenes években a magyar kisebbséggel szembeni magatartást, de főleg a kisebbségpolitika alkalmazását meghatározóan befolyásolta a prágai centralizmus, amit meghatványozott a csehek és szlovákok közötti viszony aszimmetrikus államjogi modellje. Természetesen a magyar kisebbség helyzete kezelésének nemzetközi vonatkozásai az országos politika hatáskörébe tartoztak, de az adott helyzetben tér nyílott a szubjektivizmus számára mind a Szlovákiából eredő jelzések, mind pedig azok prágai értelmezése és figyelembevétele szempontjából. Mindeközben a magyar kisebbség saját politikusaitól való erős függőségbe került, akik személyi lavírozásra kényszerültek, illetve törekedtek a személyes beállítottságuk és érdekeik által is motivált körülmények között. Ezeknek a tényezőknek a hatása már a szlovákiai magyarság helyzetének a kommunista hatalomátvétel utáni megváltozásába is belejátszott. Ismeretes, hogy a magyarellenességgel felhagyó irányvonalváltás és a magyarok állampolgári jogainak visszaállítása nemzetközi nyomások hatására történt. A csehszlovákiai kommunista pártvezetés ezeknek 1947 őszén és 1948 elején - annak ellenére, hogy a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája adta lehetőségeket is kihasználó magyarországi kommunisták részéről érkeztek - nem tulajdonított túl nagy jelentőséget. Persze az igaz, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) számára - figyelmét a hatalom megragadására fordítva - a magyar lakossággal szembeni kedvezőbb magatartás bonyolította volna hatalmi pozícióit. Látni kell azonban azt is, hogy a CSKP egyáltalán mennyire volt képes megszabadulni a magyar kisebbséggel szembeni kollektív felelősségre vonás következményeitől, minekelőtte azt korábban, a hatalomért folytatott harcban, eszközként használta fel. Az elmúlt évtizedekben az egyenjogúság visszaállításának vontatottsagara magyarázatul az "objektív nehézségekre" való hivatkozás szolgált,... --- ### Impresszum 2003/3 - Published: 2003-06-08 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/08/impresszum-2003-3/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2003, 2003/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t V. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tartalom: Tanulmányok KISS JÓZSEF: A csehszlovákiai magyar ksiebbség helyzete a cseh-szlovák viszony keretei között (1948-1960) T. SÁPOS ARANKA: A Tőketerebesi járás oktatási helyzete a 19. században és a 20. század elején SOŇA GABZDÍLOVÁ: Mennyiségi mutatók változásai a magyar tanítási nyelvű intézmények és diákjainak számában 1990-2001 között LANSTYÁK ISTVÁN: Fordítás és kontaktológia PINTÉR TIBOR: Amit a modern nemzeti korpuszokról tudni kell VÖRÖS FERENC: Családnevek az idő dimenziójában Nyugat-Szlovákiában LAMPL ZSUZSANNA: Ténykép a határon túli felsőoktatási, kutatási és fejlesztési támogatásokról és hasznosulásukról Pályakép A kisebbségi önismeret rendszeres alapkutatások nélkül fellegjárássá válhat. Beszélgetés Vadkerty Katalinnal (Kiss József) Dokumentum Alapszabályok. Dokumentumok a Csemadok történetéből (1949-2000) Könyvek Lanstyák István-Szabómihály Gizella: Magyar nyelvtervezés Szlovákiában. Tanulmányok és dokumentumok (Simon Szabolcs)   --- ### Hushegyi Gábor: Albertini Béla A fotószakíró Brogyányi Kálmán - Published: 2003-06-08 - Modified: 2016-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/08/hushegyi-gabor-albertini-bela-a-fotoszakiro-brogyanyi-kalman/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2003, 2003/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: hushegyigabor "Lehetséges, hogy mindnyájan a Mátrix kellős közepén élünk. Bárhova nézünk, a kitalált valóság politikumát láthatjuk... " (Timothy Garton Ash, 2003) Huncík Péter ismét idejében szólalt meg, mint már többször az elmúlt években. Jelen esetben remélhetően a gondolatok iránt fogékonyabb közegben. Európa jeles értelmiségei ugyanis félretéve minden köztük kialakult feszültséget és konfliktust, csatlakoztak azon amerikai gondolkodókhoz és politológusokhoz, akik immár két éve a jelenlegi amerikai adminisztrációban rejlő plutokrácia-veszélyt hangoztatják. Vita zajlik mindenütt a világ jövőjéről, a jövő Európájáról, de a hazai magyar közegben, értelmiségi körökben, a politikai elit megnyilatkozásaiban sajnos nem érzékelem, hogy ezt tudatosítanánk. Csak elvétve szólal meg egy-két ember lényegre törő elemzéssel, ám az is elsősorban a kisebbségi lét reflexiója. Végig kell végre gondolni ezeknek a megnyilvánulásoknak az okozóját, hogy végre továbbléphessünk már. Ilyen szempontból jelentősnek tartom Huncík Etnikai immundeficites szindróma című tanulmányát, mert elgondolkodhatunk az örömtelinek cseppet sem nevezhető helyzet néhány meghatározó tényezőjéről. Nem feltétlenül szükséges, hogy értékelésünk egybecsengő legyen, ám a vita és a további szempontok eljuttathatnak bennünket a kisebbségi lét egyre elviselhetetlenebb Mátrixának mezsgyéjére, hogy a politikusok, az őket szolgáló médiák, a mindent meghatározó gazdasági csoportérdekek tudatos infantilizálási stratégiáját tudatosítva a világ és Európa valós, jövőnket meghatározó kérdéseivel foglakozzunk. Mivel a lélektan területén nem vagyok jártas, ezért több, a tanulmányban alkalmazott jelzőt képletesen értelmezek, s így további kérdések és összefüggések keresésére teszek kísérletet, elsősorban a kiszolgáltatottságot eredményező nyilvánosság- és a médiamanipulálás szempontjából. Közvetlen indíttatással Huncík tanulmánya mellett a politológus Timothy Garton Ash Legyenek üdvözölve az életre kelt Mátrixban (Ash 2003, 12) című esszéje szolgált, amelyben találóan... --- ### Zeman László: "Este nyolckor születtem..." Hommage a Márai Sándor - Published: 2003-06-08 - Modified: 2016-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/08/zeman-laszlo-este-nyolckor-szulettem-hommage-a-marai-sandor/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2003, 2003/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: zemanlaszlo Márai művei vizsgálatának eddigi köteteit (Rónay 1990, Szegedy-Maszák 1991, Lorinczy 1993, 1997, 1998, Czetter 1999, Fried 1993, 2000) követően vehetjük kézbe a centenárium alkalmából Szombathelyen megtartott konferencia anyagát. A szerkesztői előszó számba véve az indokokat is leszögezi, hogy a résztvevők "... az életmű egy-egy részletéről, kisebb-nagyobb összefüggéseiről beszéltek, mintsem az egészéről... mintsem a teljes oeuvre-ről nyilatkoztak volna (bár akadt, aki ez utóbbit is megkísértette)... A szintézisteremtés ideje nem jött még el" (7-8. p. ). Számunkra a "megkfsértést" jelenti a legátfogóbban Nagy Sz. Péter A Kalandtól a Rendig. A polgár feletti polgár mítosza című "tartalmi és formai tipológia" (111-119. p. ), amelyben az író regényeit jellemzi és osztályozza az elsőtől (1934) elérkezik a tulajdonképpeni fordulóponthoz úgy, hogy az saját kiválásának a története a polgárságból, de egyúttal e világ áthagyományozott értékeiből a polgár feletti polgár fikciójának megteremtése, A féltékenyekben (1937) kiteljesedő mítosszá fejlesztve. Ha szemléltetni kívánnánk a fordulatot, az Egy polgárbó\ egyebek közt a "szökésre" utalnánk (Révai, Negyedik fejezet, 239. skk. ), s az átértékelődésre akár a "- Megölték a trónörököst - " közlés idézésével (I, 303. p. ) vagy a vallomás leírásával és szállóigévé vált szavaival - "emlékezni és hallgatni akarok" (II, 333. p. ). A Válás Budánban a szerző szerint a Rend már megtartó szimbólum, s fölénybe kerül szemben az irracionálissal. A folytatásban A féltékenyeket és a Vendégjátékot, továbbá a Szindbád rájátszásait az esztétikainak az intenzív átszövődései tartják szinten (itt nem bocsátkozunk abba, hogy a "rájátszásban" észlelhetjük a teóriából ismert szándékolt-szándékolatlan kettősnek nem mértanilag vett egyenlőtlenségét is... ). Az igazi,... --- ### Simon Attila : "Visszatérő történelem." Fiatal történészek és doktorandusok konferenciája - Published: 2003-06-08 - Modified: 2016-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/08/simon-attila-visszatero-tortenelem-fiatal-torteneszek-es-doktorandusok-konferenciaja/ - Kategóriák: Konferencia, Szemle - Post Years: 2003, 2003/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: simonattila Az információs társadalom korszakában a tudomány sem maradhat meg a hagyományos formák mellett, az ismeretek és információk cseréje és beszerzése elképzelhetetlen egyes tudományos műhelyek intenzív kommunikációja nélkül. Különösen fontos, hogy a fiatal, kezdő kutatók megismerhessék egymást, kicserélhessék tapasztalataikat. Erre kitűnő alkalmat nyújt egy-egy konferencia. A szlovákiai magyar tudományosság berkeiben is egyre gyakoribbak az ilyen rendezvények. A Fórum Kisebbségkutató Intézet történelmi szakosztályának bemutatkozásaként is felfogható volt az a történelmi konferencia, amelyet az intézet 2003. május 22-23-án rendezett Visszatérő történelem címmel. A konferencia megrendezése a Fórum Kisebbségkutató Intézet egyre markánsabb arculatának bizonyítéka, s jól jelzi az intézet szándékát is: a belterjes szlovákiai magyar viszonylaton túlnőve szlovákiai, sőt közép-európai szinten akar meghatározó szerepű tudományos intézménnyé válni. A konferencián olyan fiatal történészek és doktorandusok vettek részt, akiknek a kutatási területe a két háború közötti időszakkal kapcsolatos. A három országból (Szlovákia, Magyarország és Csehország) érkező előadók az adott korszakon belül ugyan eltérő szakterülettel foglalkoznak, de szinte valamennyi előadást összekötötte - a Fórum Kisebbségkutató Intézet profilja miatt nem véletlenül - a kisebbségi-többségi szempontok előtérbe kerülése. A két háború közötti korszak kiválasztása is tudatos döntés eredménye, hiszen a kisebbségi kutatások szempontjából egy olyan korszakról van szó, amely a mai napig érvényes tanulságokat hordoz magában. Ez az időszak teremtette meg a szlovákiai magyar, de más közép-európai kisebbségek politikai, gazdasági és társadalmi viselkedésének, életének alapvető tapasztalatait és stratégiáit. A doktorandus-konferenciát a Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke, Öllős László nyitotta meg. A konferencia fölötti védnökséget a szlovák-magyar történész vegyes bizottság társelnökei, Peter Zelenák és Szarka László vállalták, akik egyben a konferencia... --- ### Dokumentumok a szlovákiai magyarság 1945-1948 közötti történelmébő - Published: 2003-06-08 - Modified: 2017-04-26 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/08/dokumentumok-a-szlovakiai-magyarsag-1945-1948-kozotti-tortenelmebo/ - Kategóriák: Dokumentumok, Szemle - Post Years: 2003, 2003/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle 1. Pozsony, 1945. október 26. A Szlovák Telepítési Hivatal elnöke, Ján Cech által jegyzett körlevél. Utasítást tartalmaz Dél-Szlovákia magyarlakta körzeteibe "állami-politikai és nemzeti szempontból megbízható értelmiségiek" és hivatalnokok betelepítésére és a nekik nyújtandó kedvezményekre. A telepítés célja, hogy "a szlovák telepeseket, mindenekelőtt Szlovákia déli határai mentén, hathatósan támogassa az értelmiségiek zöme is". Az összes megbízotti hivatalnak és az Állami Terv- és Statisztikai hivatalnak Pozsony A belső telepítés feladata, hogy a szláv elemeknek visszaadja azokat a területeket, amelyeket - Szlovákia esetében - a múltban a szándékos elnemzetietlenítés politikája során elmagyarosítottak, illetve a német telepesek révén jogtalanul elhódítottak. Az állam fejlődése szempontjából ez rendkívül fontos feladat, s ezt nem tudnánk az elvárt mértékben megvalósítani, ha tevékenységünket csak a mezőgazdasági, ipari vagy kereskedelmi körökből származó személyek betelepítésére korlátoznánk. Arra is kellő figyelmet kell fordítanunk, hogy a szlovák telepeseket, mindenekelőtt Szlovákia déli határai mentén, hathatósan támogassa az értelmiségiek zöme is. Soha többé vissza nem térő alkalom, hogy a szláv elemektől elhódított területeket visszaszerezzük. Ha ezt most 100%-osan nem használjuk ki, helyrehozhatatlan bűnt követünk el a nemzet ellen, mi több, a társadalmi felemelkedés és haladás lehetőségei ellen is. Az egyik jó lehetősége annak, hogy Szlovákia déli területei számára állami-politikai és nemzeti szempontból megbízható értelmiségieket nyerjünk meg, az, hogy az állami és közhivatalok káderpolitikáját a betelepítés szükségleteinek megfelelően alakítsuk. Az említett keretek között szükséges, hogy minden állami és közhivatal káderpolitikája lehetővé tegye: 1.  az alkalmazottak hivatalos áthelyezését a szlovák területekről a déli járásokba, 2.   hogy az alkalmazottak önkéntes áthelyezési kérvényét a hivatalok minősítsék hivatalból való... --- ### Pomogáts Béla : Kulturális és politikai nemzet - Budapestről nézve - Published: 2003-06-08 - Modified: 2016-09-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/08/pomogats-bela-kulturalis-es-politikai-nemzet-budapestrol-nezve/ - Kategóriák: Agora, Szemle - Post Years: 2003, 2003/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: pomogatsbela Huncík Péter Pozsonyból, tehát a szlovákiai magyarság (vagy általánosságban a kisebbségi létbe kényszerített magyarság) nézőpontjából és különlegesen a pszichológus, a szociálpszichológus nézőpontjából helyezi mérlegre azt a valóban széles körben ható jelenséget, amelyet ő "etnikai immundeficites szindrómá"-nak nevez. Magam más nézőpontot szeretnék választani, méghozzá nem is elsősorban szakmámból: az irodalomtörténet-írásból következő nézőpontot, hanem, mondjuk így, a közéletben szerzett tapasztalataim által meghatározott nézőpontot. Az (állam)polgár nézőpontját, amely köznapi és természetesen kritikai, de nincs köze ahhoz a mostanában divatos és (szerintem) meglehetősen fellengzős nézőponthoz, amely az úgynevezett politológia "tudományából" következik. (Ez a "tudomány" ugyanis, legalábbis az én tapasztalataim szerint, egyelőre és a kelet-közép-európai régióban erősen ideológia- és pártfüggő diszciplína, következésképp aligha lehet tudomány. ) A kisebbségi helyzetben élő magyarság mentális (vagyis "lelki") elhelyezkedése és önazonosságának természete, ennek az (állam)polgári és ezért "köznapi" nézőpontnak a látószögéből értelmezve mindenekelőtt a nemzet fogalmi körének újólagos és korszerű átgondolását helyezi előtérbe. A magyar nemzet ugyanis Trianon óta nem "egységes" nemzet (jóllehet az egység illúzióját vagy óhaját sohasem adta fel, erre utaltak a minap az úgynevezett "kedvezménytörvény" módosításával kapcsolatos eszmecserék is). A sohasem kívánt, mégis bekövetkezett széttagoltságnak a kényszere folytán viszont a magyar nemzeti tudat szerkezetének is át kellett alakulnia. Európában hagyományosan kétféle nemzetfogalom jött létre, az egyik a francia felvilágosodás, a másik a német romantika szellemi műhelyében. A felvilágosodás filozófusai az "államnemzet", illetve a "politikai nemzet" ideológiáját hirdették, azaz az állampolgárság kritériumaival határozták meg a nemzeti identitást, és egy erős központi hatalom által akartak a nyelvileg és etnikailag heterogén államalakulatokból egységes "nemzetállamot" és "politikai nemzetet" létrehozni. Terveiket... --- ### Grendel Lajos : Szlovákiai magyarok az EU kapujában. Hozzászólás Hunčík Péter tanulmányához - Published: 2003-06-08 - Modified: 2016-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/08/grendel-lajos-szlovakiai-magyarok-az-eu-kapujaban-hozzaszolas-huncik-peter-tanulmanyahoz/ - Kategóriák: Agora, Szemle - Post Years: 2003, 2003/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: grendellajos 2004. május l-jén előreláthatólag lezárul az a hosszúra nyúlt átmeneti időszak, amelyben a közép-európai kis államok eljutnak a szovjet megszállással súlyosbított totalitárius diktatúrától az Európai Uniós tagsághoz. Ebben a majdnem másfél évtizedre nyúló időszakban térségünknek mind a politikai, mind a civil szerveződéseit a demokratikus jogállami intézményrendszer kiépítésének és konszolidációjának roppant feladata kötötte le, nem kevés lemondást és áldozatot követelve a társadalomtól. Nyilvánvaló, hogy az Európai Uniós tagság meg fogja változtatni mind a magyarországi, mind a szlovákiai politikai diskurzus jellegét. Ezeknek a magyar-magyar kapcsolatok is része voltak, s föltehetőleg ezután is még jó ideig a része lesznek. Huncík Péter tanulmányának nagy érdeme, hogy a diskurzusváltozásra időben és körültekintéssel figyelmeztet. Kényesnek tűnő kérdéseket feszeget annak reményében, hogy amit mond, az nem marad pusztába kiáltott szó. A demokratikus jogállam alapjainak lerakását Szlovákiában a visegrádi szomszédainál jóval kiélezettebb belpolitikai küzdelem kísérte, amelynek tétje 1998-ig az volt, hogy az új állam autokratikus-nacionalista vagy polgári-demokratikus alapokon fog-e felépülni. Ez a késhegyig menő, drámai harc anomáliákat is szült, amelyeknek egy része makacsul tartja magát ma is, amikor az állam jellegéért vívott harc kimenetele már eldőlt. Szlovákia jövőjét, belátható horizonton belül, nem fenyegeti autokratikus-nacionalista fordulat veszélye. Uniós belépésünk a polgári-demokratikus fejlődés egyik legmegbízhatóbb garanciája lehet. A legutóbbi évek bel- és külpolitikai fejleményei kedvező feltételeket teremthetnek a szlovákiai magyarság civil önszerveződéséhez is, amelynek fontosságáról, ha jól értettem, Huncík Péter is beszél. Amikor a szlovákiai magyarok infantilizálódását kárhoztatja vagy a politikai platformok és az autonóm viselkedés hiányát emlegeti, közéletünknek azokra az anomáliáira mutat rá, amelyektől a legsürgősebben meg kellene szabadulnunk.... --- ### Mészáros András: Széljegyzetek Hunčík Péter dolgozatához - Published: 2003-06-08 - Modified: 2016-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/08/meszaros-andras-szeljegyzetek-huncik-peter-dolgozatahoz/ - Kategóriák: Agora, Szemle - Post Years: 2003, 2003/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: meszarosandras Mészáros András: Széljegyzetek Huncík Péter dolgozatához Rövid írásom a fent jelzett dolgozat bizonyos passzusaihoz fűzött jegyzetekből áll. Vagyis nem értékelés, hanem néhány megfogalmazás továbbgondolása - lehet -más irányban is, mint ahogy azt a szerző elgondolta. Mégis egy értékelő megállapítással kezdem: Huncík Péter dolgozata a magyar-magyar kapcsolatokat elemző, eddig hiányzó, őszinte tényfeltárás egyik első és követendő példája. Komolyságát és megalapozottságát a mögöttes és megelőző kutatások eredményei támasztják alá. Nóvum hazai magyar berkeinkben abban a tekintetben is, hogy nem mítoszt akar teremteni vagy felújítani, nem ideológiát terjeszt, nem is valamilyen metafizikai vágyat vetít vissza a konstruált történelemre, hanem az általa is elvégzett kutatások fényében interpretál kemény szociológiai és szociálpszichológiai tényeket. Számomra az volt a megdöbbentő a dolgozat olvasásakor, hogy az, amit 1990-ben a Regio című folyóiratban deduktíve kifejtettem a kisebbségi "mintha-lét"-rő\, most a szociálpszichológia terminológiájában is megfogalmazódott. A dolgozat felsorol néhány, a "mintha-lét"-re jellemző tulajdonságot. A legalapvetőbb talán az esetlegesség, a valódi kontinuitás hiánya. Ez a tudományban az iskolák, tudományos műhelyek, intézmények institucionalizált folyamatosságot biztosító hiányában mutatkozik meg, minek okán sok értékes részkutatás és eredmény szinte a semmibe hull. Ami mögött, persze, ott van a kritikai befogadás nemléte is. Azt már említeni sem kell, hogy a teljesítményeken alapuló szakmai-tudományos hierarchiát nálunk elfedi az éppen aktuális és ennélfogva nem teljesítményvonzatú közéleti-funkcionális hierarchia. A politikában ez az esetlegesség az eufemisztikusan pragmatizmusnak nevezett, valójában azonban stratégiai elképzelések nélküli taktikázásban - rosszabb esetben: voluntarizmusban - merül ki. Még kiábrándítóbb az, hogy ahol viszont megjelenik valamiféle stratégia, ott a mítoszba burkolózik. Az ilyesfajta mítoszokat mindig a patetizmus... --- ### Simon Attila : Elképzelések és tervek Dél-Szlovákia szláv betelepítésére az elsõ köztársaságban lezajlott földreform keretén belül - Published: 2003-06-08 - Modified: 2016-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/08/simon-attila-elkepzelesek-es-tervek-del-szlovakia-szlav-betelepitesere-az-elso-koztarsasagban-lezajlott-foldreform-kereten-belul/ - Kategóriák: Köszöntő, Szemle - Post Years: 2003, 2003/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: simonattila Az első világháborút követő új rend egyik jellemző sajátossága a 22 európai országban lezajlott földbirtokreform volt. A szinte azonos időben lezajlott reformok fő céljai közé a háború utáni szociális feszültségek csökkentését és az önellátó parasztgazdaságok létrehozását sorolhatjuk mint olyan intézkedéseket, amelyek alapjául szolgálhattak a mezőgazdaság megreformálásának. A csehszlovák földbirtokreform a hasonló európai folyamatokkal összehasonlítva - noha a reform eredményei végül elmaradtak az elvárásoktól - a legcéltudatosabb és legradikálisabb reformok közé tartozott. A kelet-közép-európai államokban (Lengyelország, Románia, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság) a földreform keretén belül nagyarányú telepítési mozgalmak kezdődtek, amelyek titkolt vagy nyíltan vállalt célja az adott országban található etnikai kisebbségi területek nemzeti szempontú fellazítása volt. Ezt szolgálta többek között a dobrovoljácok letelepítése a délszláv állam magyar vidékein és nagyszámú lengyel telepesnek az ukrán és fehérorosz területekre való költöztetése. Hasonló folyamattal Csehszlovákiában is találkozunk, ahol a földreform egyik fontos elemét képezte az ún. belső kolonizáció. 1 A csehszlovák fölreformmal foglalkozó igen terjedelmes, de hullámzó színvonalú szakirodalom mindeddig keveset foglalkozott a kolonizációval. Az 1920-as és 30-as években, tehát a reform folyamatával párhuzamosan megjelenő ismertető jellegű írások, tanulmányok inkább sorolhatók a propaganda eszköztárába, mint a komoly történetírás körébe. A korabeli kiadványok döntő többsége ugyanis párt- vagy osztályszempontok alapján támadja vagy éppen védi a magát a földreformot, ill. annak végrehajtását, miközben a telepítésekkel keveset foglalkozik. Jelentősége leginkább azoknak a munkáknak van, amelyek a reformot levezénylő Állami Földhivatal berkeiben készültek, ám - érintettségük ellenére is - értékes adatokat szolgáltatnak a mai kutatók számára. 2 A hivatalos kisebbségi politikával összhangban azonban ezek az írások igyekeznek elfeledkezni a telepítések... --- ### Popély Árpád : A kolonizáció területi vonatkozásai és etnikai következményei - Published: 2003-06-08 - Modified: 2016-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/08/popely-arpad-a-kolonizacio-teruleti-vonatkozasai-es-etnikai-kovetkezmenyei/ - Kategóriák: Köszöntő, Szemle - Post Years: 2003, 2003/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: popelyarpad A második világháború utáni - akkor már a helyi magyar lakosság részleges eltávolításával, kitelepítésével is együtt járó - csehszlovák telepítési politika gyökerei a két világháború közötti korszakba nyúlnak vissza, a csehszlovák hatóságok ugyanis a dél-szlovákiai magyar területsáv etnikai jellegének megváltoztatásában már akkor jelentős szerepet szántak a térség szlávokkal (szlovákokkal és cseh-morvákkal) való betelepítésének, vagyis kolonizálásának. Mivel a kolonizáció csupán egyik összetevőjét képezte az első Csehszlovák Köztársaság fennállása alatt bekövetkezett nagyméretű etnikai arányeltolódásnak, s mivel az etnikai arányok módosulása esetenként a kolonizált településeken is több tényező kölcsönhatásának tudható be, tanulmányunk elején szükségesnek érezzük e változások, ill. az azokat befolyásoló további tényezők vázlatos áttekintését. A legutolsó, 1910-es magyar népszámlálás Szlovákia 1921. évi területén 2 926 824 lakost talált, akik közül 896 271 vallotta magát magyar, 1 686 712 pedig szlovák anyanyelvűnek. Az első, 1921. évi csehszlovák népszámlálás szerint ezzel szemben Szlovákia 3 000 870 lakosa közül 650 597 volt a magyar, s 1 952 368 a szlovák nemzetiségűek száma, az 1930. évi népszámlálás pedig - Szlovákia időközben némileg módosult területén1 - 592 337 magyar és 2 251 358 szlovák nemzetiségű személyt talált, miközben az országrész összlakossága 3 329 793 volt. A magyarság részaránya tehát az 1910. évi 30,6%-ról előbb 21,7%-ra, majd 17,8%-ra süllyedt, miközben a szlovákoké 57,6%-ról előbb 65,1%-ra, majd 67,6%-ra emelkedett. A csehszlovák állampolgársággal rendelkező személyek nemzetiségi megoszlása még ennél is kedvezőtlenebb volt a magyarság számára. 1921-ben Szlovákia 2 958 557 rendezett csehszlovák állampolgárságú lakosából 637 183 (21,5%) vallotta magát magyar s 1 942 059 (65,6%) szlovák nemzetiségűnek; 1930-ban pedig a... --- ### Fazekas József : Vadkerty Katalin 75 éves - Published: 2003-06-08 - Modified: 2016-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/08/fazekas-jozsef-vadkerty-katalin-75-eves/ - Kategóriák: Köszöntő, Szemle - Post Years: 2003, 2003/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: fazekasjozsef Vadkerty Katalin 1928. április 21-én született Érsekújvárott. A kisvárdai gimnáziumban érettségizett 1946-ban, majd a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett történelem-magyar szakos oklevelet 1955-ben. 1953-1958 között a pozsonyi Pedagógiai Főiskola oktatója, 1959-ben a Dolgozó Nő című lap kulturális rovatának szerkesztője. 1960-tól nyugdíjazásáig (1987) a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa. Kandidátusi értekezését 1966-ban védte meg, s ugyanabban az évben szerezte meg doktori címét is. Csaknem három évtizeden át gazdaságtörténeti kutatásokat folytatott: az 1848-1918 közötti időszak mezőgazdasági és ipari termeléséről számos tudományos publikációt jelentetett meg szlovák nyelven, az 1972-ben megjelent monográfiájában pedig a cukoripar és a cukorrépa-termesztés 1800-1918 közötti történetét dolgozta fel a mai Szlovákia területén. Az 1989-es rendszerváltást követően munkásságának középpontjába a csehszlovákiai magyarság 1945-1948 közötti történelme került. Levéltári kutatásokra alapozva sorra jelenteti meg a jogfosztottság éveiről szóló könyveit: 1993-ban A re-szlovakizáció, 1996-ban A deportálások, 1999-ben A belső telepilések és a lakosságcsere címűt, majd 2001-ben ezeket egy kötetbe foglalva A kitelepítésektől a re-szlovakizációig. Trilógia a csehszlovákiai magyarság 1945-1948 közötti történelméből címmel. Ez utóbbi 2002-ben szlovák nyelven is megjelent Madárská otázka v Ceskoslovensku 1945-1948. Dekréty prezidenta Benesa a ich dösledky na depor-tácie a reslovakizáciu címmel. Vadkerty Katalin munkásságának elismeréseként 1996-ban Fábry-dijat, 2000-ben Jedlik Ányos-díjat, 2003-ban pedig DominikTatarka-díjat kapott, 2001-ben pedig a Szlovák Köztársaság Ezüstplakettjét vehette át. A közelmúltban 75 születésnapját betöltött Vadkerty Katalint a következő történelmi tematikájú tanulmánycsokorral köszöntjük. Vadkerty Katalin művei Könyvek Dejiny cukrovarníckeho phemyslu a pestovania cukmvej repy na Slovensku (1800-1918). Bratislava, Vydavatel'stvo SAV, 1972. A reszlovakizáció. Pozsony, Kalligram, 1993. A deportálások. Pozsony, Kalligram, 1996. A belső telepítések és... --- ### Ondrejcsák Róbert : Az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország biztonságpolitikájának összehasonlítása - Published: 2003-06-08 - Modified: 2016-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/08/ondrejcsak-robert-az-amerikai-egyesult-allamok-nagy-britannia-franciaorszag-es-nemetorszag-biztonsagpolitikajanak-osszehasonlitasa/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2003, 2003/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: ondrejcsakrobert Minden állam biztonságpolitikája bizonyos állandó és kevésbé állandó tényezők függvénye. A legkevésbé változó tényező, amely befolyásolja egy-egy állam biztonságpolitikáját, a földrajzi adottság és a földrajzi környezet. A kevésbé konstans, de legalább ilyen fontos feltételek között feltétlenül meg kell említeni az adott állam geopolitikai helyzetét, történelmi hagyományait és tapasztalatait, valamint ezek értékelését a politikai elit által, a stratégiai kultúrát, az államok öndefinícióját, relatív erejét és a globális és regionális biztonsági környezetet, amelyek viszonylag gyorsan változhatnak. Az Egyesült Államok és legfontosabb európai partnerei, szövetségesei - Nagy-Britannia, Franciaország, Németország - esetében jelentős eltérések fedezhetők fel az említett tényezők értékelésénél és ennek következtében biztonságpolitikájuk jellegében is. Ezekre az eltérésekre egyértelműen rámutattak az Irak elleni háború előzményei és következményei is. Az említett különbségek egyik nagyon fontos oka a történelmi tapasztalatokban és a második világháború utáni eseményekben keresendő. Az USA-nak soha nem kellett szembenéznie az erős szomszédok jelentette direkt fenyegetéssel, és az ország kül- és biztonságpolitikájának sem kellett jelentős ellenféllel számolnia saját közvetlen geopolitikai környezetében, tehát a nyugati féltekén. 1 Az amerikai stratégiai kultúra ennek következtében sokkal "szabadabb" - összehasonlítva az európaival. Az amerikai stratégiai kultúrát nagyon pontosan jellemzik Peter van Ham szavai: a "hajlandóság - tettrekészség" stratégiai kultúrája ("can do strategic culture"). 2 Amint azt Colin Gray megállapítja az USA stratégiai kultúrájáról szóló elemzésében, "az Egyesült Államok olyan társadalom, amely alacsony fokú toleranciával viseltetik a hosszú befektetések iránt, melyeknek távoli a megtérülésük. (... ) Az amerikaiak nem folyamodnak gyorsan az erő használatához, de ha megteszik, mint egy kivételes társadalmi berendezkedés hordozói, lehengerlő triumfot várnak". 3... --- ### Ondrejcsák Róbert : Az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország biztonságpolitikájának összehasonlítása - Published: 2003-06-08 - Modified: 2016-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/08/ondrejcsak-robert-az-amerikai-egyesult-allamok-nagy-britannia-franciaorszag-es-nemetorszag-biztonsagpolitikajanak-osszehasonlitasa/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2003, 2003/2 - Translation Priorities: Optional Minden állam biztonságpolitikája bizonyos állandó és kevésbé állandó tényezők függvénye. A legkevésbé változó tényező, amely befolyásolja egy-egy állam biztonságpolitikáját, a földrajzi adottság és a földrajzi környezet. A kevésbé konstans, de legalább ilyen fontos feltételek között feltétlenül meg kell említeni az adott állam geopolitikai helyzetét, történelmi hagyományait és tapasztalatait, valamint ezek értékelését a politikai elit által, a stratégiai kultúrát, az államok öndefinícióját, relatív erejét és a globális és regionális biztonsági környezetet, amelyek viszonylag gyorsan változhatnak. Az Egyesült Államok és legfontosabb európai partnerei, szövetségesei - Nagy-Britannia, Franciaország, Németország - esetében jelentős eltérések fedezhetők fel az említett tényezők értékelésénél és ennek következtében biztonságpolitikájuk jellegében is. Ezekre az eltérésekre egyértelműen rámutattak az Irak elleni háború előzményei és következményei is. Az említett különbségek egyik nagyon fontos oka a történelmi tapasztalatokban és a második világháború utáni eseményekben keresendő. Az USA-nak soha nem kellett szembenéznie az erős szomszédok jelentette direkt fenyegetéssel, és az ország kül- és biztonságpolitikájának sem kellett jelentős ellenféllel számolnia saját közvetlen geopolitikai környezetében, tehát a nyugati féltekén. 1 Az amerikai stratégiai kultúra ennek következtében sokkal "szabadabb" - összehasonlítva az európaival. Az amerikai stratégiai kultúrát nagyon pontosan jellemzik Peter van Ham szavai: a "hajlandóság - tettrekészség" stratégiai kultúrája ("can do strategic culture"). 2 Amint azt Colin Gray megállapítja az USA stratégiai kultúrájáról szóló elemzésében, "az Egyesült Államok olyan társadalom, amely alacsony fokú toleranciával viseltetik a hosszú befektetések iránt, melyeknek távoli a megtérülésük. (... ) Az amerikaiak nem folyamodnak gyorsan az erő használatához, de ha megteszik, mint egy kivételes társadalmi berendezkedés hordozói, lehengerlő triumfot várnak". 3... --- ### Gabóda Béla : Kisebbségi iskolaügy Kárpátalján a Csehszlovák Köztársaság idején (II. rész) - Published: 2003-06-08 - Modified: 2017-04-26 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/08/gaboda-bela-kisebbsegi-iskolaugy-karpataljan-a-csehszlovak-koztarsasag-idejen-ii-resz/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2003, 2003/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: gabodabela 2. 5. A polgári iskolák Csehszlovákiában a polgári iskolák fontos szerepet töltöttek be. Mindenki számára hozzáférhetők voltak, és így hatalmas méretekben terjesztették a műveltséget és a polgáriasodást. A polgári iskolák segítették elő az iparosodást és a kereskedelmi élet megélénkülését. Jó műveltségű és jó felfogású egyéneket neveltek a falu és a kis politikában mozgó közélet számára. A polgári iskolákban tandíj nem volt. Minden iskola mellett, melynek legalább 400 tanulója volt, polgári iskolát létesítettek, éspedig fiúk és lányok számára külön-külön, szükség esetén koedukációs alapon (1919. évi 189. te. ) Ebbe a polgári iskolába 4 km-es körzetből kellett felvenni a tanulókat, ha egy osztályban a tanulók száma a nyolcvanat meg nem haladja (vö. 2. 2. ). Kétségtelen, hogy a polgári iskolák nemcsak az államnak, hanem a nemzetiségeknek is sokat jelentettek. Növendékei, akik sokkal nagyobb iskola-ismeretanyagba kaptak bepillantást, öntudatos polgárok lettek, akik ismerték állami kötelességeiket, de jogaikat is. A szabad pályákon elhelyezkedve nagy nyereségei lettek a nemzeti mozgalmaknak. Emelkedtek társadalmilag is, s munkájukkal nagy területeket hódítottak el a csehszlovák ipar elől. A németek ki is használták ezt a lehetőséget, és mindenfelé kiépítették a polgári iskoláikat. A magyarság nem volt ilyen jó helyzetben. A csehszlovák kormányzat nem akarta, hogy a magyarság széles rétegei az elemi iskola szintjénél nagyobb műveltségre tegyenek szert, és ezért akadályozta a magyar polgári iskolák létesítését, és főleg szlovák iskolákat helyezett el a magyar vidékeken. A polgári iskolák statisztikája a következő (1919-1920): a magyar és német kisebbségre nézve szintén kedvezőtlen képet mutat. Szlovenszkón 520 polgári iskolai osztály közül csak 107 magyar vagy... --- ### Menyhárt József : Egyház és nyelv (A katolikus egyház nyelvpolitikája Szlovákiában) - Published: 2003-06-08 - Modified: 2016-06-08 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/08/menyhart-jozsef-egyhaz-es-nyelv-a-katolikus-egyhaz-nyelvpolitikaja-szlovakiaban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2003, 2003/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: menyhartjozsef "A pap már spanyolul morogja koporsónk felett: >>A halál gyötrelmei körülvettek engemetl... --- ### Impresszum 2003/2 - Published: 2003-06-08 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/08/impresszum-2003-2/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2003, 2003/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t V. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tartalom: Tanulmányok MENYHÁRT JÓZSEF: Egyház és nyelv (A katolikus egyház nyelvpolitikája Szlovákiában) GABÓDA BÉLA: Kisebbségi iskolaügy Kárpátalján a Csehszlovák Köztársaság idején  (II. rész) ONDREJCSÁK RÓBERT: Az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország biztonságpolitikájának összehasonlítása GAUCSÍK ISTVÁN: Gazdaság és hitelszervezet - a szlovákiai magyar bankhelyzet (1918-1923) (II. rész) Vadkerty Katalin köszöntése FAZEKAS JÓZSEF: Vadkerty Katalin 75 éves POPÉLY ÁRPÁD: A kolonizáció területi vonatkozásai és etnikai következményei SIMON ATTILA: Elképzelések és tervek Dél-Szlovákia szláv betelepítésére az első köztársaságban lezajlott földreform keretén belül Agora Vita a magyar-magyar kapcsolatokról (Vita Hunčík Péter: Etnikai immundeficites szindróma című tanulmányáról) MÉSZÁROS ANDRÁS: Széljegyzetek Hunčík Péter dolgozatához GRENDEL LAJOS: Szlovákiai magyarok az EU kapujában. Hozzászólás Hunčík Péter tanulmányához HUSHEGYI GÁBOR: Kisebbségi Mátrix POMOGÁTS BÉLA: Kulturális és politikai nemzet - Budapestről nézve Dokumentum Dokumentumok a szlovákiai magyarság 1945-1948 közötti történelméből Konferencia SIMON ATTILA: "Visszatérő történelem". Fiatal történészek és doktoranduszok konferenciája Könyvek "Este nyolckor születtem... " Hommage a Márai Sándor (Zeman László) Albertini Béla: A fotószakíró Brogyányi Kálmán (Hushegyi Gábor) --- ### Simon Attila : Jozef Beňa: Slovensko a Benešove dekréty - Published: 2003-06-07 - Modified: 2016-06-07 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/07/simon-attila-jozef-bena-slovensko-a-benesove-dekrety/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2003, 2003/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: simonattila A Benes-dekrétumok kérdésköre reneszánszát éli. Évtizedes elfeledettség után felfedezte magának a politika (divattá vált, hogy a témához egyébként nem értő politikusok tegyenek hangzatos bejelentéseket), a média (amely mindig fel tud valami szenzációt tálalni) és ezáltal a közvélemény is, hiszen mára egész Közép-Európa a Benes-dekrétumok szakértőjévé képezte ki magát. Mindez persze nem baj, sőt hasznos, hiszen a téma medializálása valószínűleg szükségszerű része annak folyamatnak, amely talán történészi és jogi tisztázásához vezet, s talán még az érintettek közül is megérik néhányan, hogy legalább erkölcsi jóvátételben részesülnek. Jozef Beha: Slovensko a Benesove dekréty. Bratislava, Belimex, 2002, 252 p. A Benes-dekrétumok kérdésköre reneszánszát éli. Évtizedes elfeledettség után felfedezte magának a politika (divattá vált, hogy a témához egyébként nem értő politikusok tegyenek hangzatos bejelentéseket), a média (amely mindig fel tud valami szenzációt tálalni) és ezáltal a közvélemény is, hiszen mára egész Közép-Európa a Benes-dekrétumok szakértőjévé képezte ki magát. Mindez persze nem baj, sőt hasznos, hiszen a téma medializálása valószínűleg szükségszerű része annak folyamatnak, amely talán történészi és jogi tisztázásához vezet, s talán még az érintettek közül is megérik néhányan, hogy legalább erkölcsi jóvátételben részesülnek. S bár a közvélemény nem is regisztrálta, a történészek az utóbbi években komoly munkát végeztek a téma kutatása terén. Különösen cseh-német viszonylatban történtek előrelépések: a két ország történész vegyes bizottsága több konferenciát is szervezett, amely kapcsolódott a dekrétumok tárgyköréhez, s ennek köszönhetően mára a szudé-tanémetek kitelepítésének folyamata, eseménytörténete eléggé feltárt, noha a számokról még mindig heves vita folyik. Szlovák-magyar viszonylatban pedig Vadkerty Katalin munkái tárták fel a legfontosabb összefüggéseket, de nem hagyható figyelmen kívül a Szlovák Tudományos Akadémia kassai Társadalomtudományi Intézetének, személy szerint Stefan Sutajnak a munkássága sem. Mindez azonban ez idáig csendben, a sajtó és a közvélemény figyelme nélkül történt. Ma, a nemzetközi-politikai vita hullámai által kiváltott izgalmi állapot következtében számtalan kvalifikált és kvalifikálatlan hozzászólás jelenik meg a szlovák sajtóban is, s nemrég a talán legszínvonalasabb szlovák társadalomtudományi szemle, az OS című folyóirat szentelt a témának közel félszáz oldalt. Az ott megjelent írások szerzőit (jeles szlovák, magyar és cseh történészeket, közéleti személyiségeket) egy közös... --- ### Frances Pine : Társadalmi változások Közép-Európában - Published: 2003-06-07 - Modified: 2016-06-07 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/07/frances-pine-tarsadalmi-valtozasok-kozep-europaban/ - Kategóriák: Konferencia, Szemle - Post Years: 2003, 2003/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: pinefrances A társadalmi kapcsolatrendszerek - amint azt a kötet címe is érzékelteti - téren és időn átívelő jelenségként értelmezhetők. Ebben a tekintetben szorosan kötődik a térhez, a térbeli mozgáshoz és azon különleges érintkezési pontokhoz, ahol különböző csoportok, nemzetek, történések és kultúrák találkoznak. Giordano és Wallace professzor behatóan tárgyalja e fogalom helyénvalóságát és használhatóságát az Előszóban, szintúgy a hagyományát és jelenkori használatát, ezért ezzel a kérdéssel nem szükséges tovább foglalkoznunk. Inkább a Social Networks in Movement címmel 2001. október 5-7. között Galántán megrendezett nemzetközi konferencián elhangzott tanulmányok témaválasztásai mögött rejlő indítóokokról és az ezekből levonható tanulságokról szólnék. E tanulmányok egy kis szlovákiai városban megrendezett konferencián hangzottak el 2001 őszén. Számomra lenyűgöző és izgalmas volt ez a találkozó, mivel jó néhány valamikori szocialista országból érkezett antropológust és társadalomtudóst - számuk meghaladta a nyugati egyetemekről érkező kollégáik számát - hozott egy fedél alá. Nemcsak maguk a tanulmányok, hanem az előadás módja, a használt, illetve nem használt nyelvek, a tolmácsolás -mind gyakorlati, mind politikai értelemben vett - problémái, a prezentációkat követő gyakran heves viták jól érzékeltették, mely forrásokból merítik erejüket a keleteurópai társadalomtudósok, és milyen kihívásoknak kell megfelelniük. A társadalmi kapcsolatrendszerek - amint azt a kötet címe is érzékelteti - téren és időn átívelő jelenségként értelmezhetők. Ebben a tekintetben szorosan kötődik a térhez, a térbeli mozgáshoz és azon különleges érintkezési pontokhoz, ahol különböző csoportok, nemzetek, történések és kultúrák találkoznak. Giordano és Wallace professzor behatóan tárgyalja e fogalom helyénvalóságát és használhatóságát az Előszóban, szintúgy a hagyományát és jelenkori használatát, ezért ezzel a kérdéssel nem szükséges tovább foglalkoznunk. Inkább a Social Networks in Movement címmel 2001. október 5-7. között Galántán megrendezett nemzetközi konferencián elhangzott tanulmányok témaválasztásai mögött rejlő indítóokokról és az ezekből levonható tanulságokról szólnék. E tanulmányok egy kis szlovákiai városban megrendezett konferencián hangzottak el 2001 őszén. Számomra lenyűgöző és izgalmas volt ez a találkozó, mivel jó néhány valamikori szocialista országból érkezett antropológust és társadalomtudóst - számuk meghaladta a nyugati egyetemekről érkező kollégáik számát - hozott egy fedél alá. Nemcsak maguk a tanulmányok, hanem az előadás módja, a használt, illetve nem használt nyelvek, a tolmácsolás -mind gyakorlati, mind politikai értelemben vett - problémái, a prezentációkat követő gyakran heves viták jól érzékeltették, mely forrásokból merítik erejüket a keleteurópai társadalomtudósok, és milyen kihívásoknak kell megfelelniük. A kötet tanulmányai a társadalmi kapcsolatokat vizsgálják különböző szempontokból: a társadalmi kapcsolatok kialakulását és változását; az interetnikus tér töréspontjait; a társadalmi mozgások folytonosságát. Közép-Európa szóban forgó régiójában, ahol a konferencia megrendezésre került, és ahová a tanulmányok zöme kapcsolódik, e három témakörnek erős múltidéző jellege van. Itt, ahol az országhatárok a történelem során folyamatosan változtak, emberek, néha egész közösségek kerültek a határ másik oldalára, vagy egész csoportok -... --- ### Gyönyör József : Feljegyzés néhány hiányosságról, amelyek napjainkban is előfordulnak a 144/1968. számú, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetiségeinek helyzetéről szóló alkotmánytörvény gyakorlati megvalósításában - Published: 2003-06-07 - Modified: 2016-06-07 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/07/gyonyor-jozsef-feljegyzes-nehany-hianyossagrol-amelyek-napjainkban-is-elofordulnak-a-1441968-szamu-a-csehszlovak-szocialista-koztarsasag-nemzetisegeinek-helyzeterol-szolo-alkotmanytorveny-gyakor/ - Kategóriák: Dokumentumok, Szemle - Post Years: 2003, 2003/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: gyonyorjozsef 1984. július 10., Pozsony. Záznam o niektorych nedostatkoch, ktoré sa vyskytujú v realizácii ústavného zákona císlo 144/1968 Zb. o postavení národnostív Ceskoslovenskej socialistickej republike címmel a Szlovák Kormányhivatal Nemzetiségi Titkárságán belső használatra készült szlovák nyelvű dokumentum arról, hogy a szerző 15 éves hivatali munkájának tapasztalatai alapján milyen további feladatok elvégzését tartja fontosnak a nemzetiségi politika terén. 1984. július 10. , Pozsony. Záznam o niektorych nedostatkoch, ktoré sa vyskytujú v realizácii ústavného zákona císlo 144/1968 Zb. o postavení národnostív Ceskoslovenskej socialistickej republike címmel a Szlovák Kormányhivatal Nemzetiségi Titkárságán belső használatra készült szlovák nyelvű dokumentum arról, hogy a szerző 15 éves hivatali munkájának tapasztalatai alapján milyen további feladatok elvégzését tartja fontosnak a nemzetiségi politika terén. A Szlovák Szocialista Köztársaság Kormányhivatala nemzetiségi főosztálya vezetőjének 1984. május 28-án történt felkérésére ismételten megvizsgáltam a Szlovák Szocialista Köztársaságban élő nemzetiségek sajátos jogai érvényesítésének a jelenlegi állapotát. Ezen jogok fontosságának és komolyságának a mérlegelése után kötelességemnek tekintem, hogy még nyugdíjba vonulásom előtt felhívjam a nemzetiségi főosztály figyelmét a nemzetiségi kérdésben felmerülő több probléma halaszthatatlan megoldásának a szükségességére, valamint arra, hogy az alábbi terűleteken az államigazgatás szervei tegyék meg a szükséges intézkedéseket, s ezek végrehajtását a legmesszebbmenőbb következetességgel biztosítsák. Az oktatásügy 1. Az iskoláskor előtti nevelésben fontos szerepet töltenek be az óvodák. A Szlovák Szocialista Köztársaságban az óvodák nevelési nyelve a szlovák nyelv, a magyar nyelv és az ukrán nyelv. A szlovák nevelési nyelvű óvodákat aránytalanul sok magyar nemzetiségű, azaz olyan gyermek látogatja, akiknek magyar az anyanyelve. Igaz ugyan, hogy a magyar nevelési nyelvű óvodákat évről évre egyre több magyar nemzetiségű gyermek látogatja, de ezek aránya még mindig jóval alacsonyabb, mint a Szlovák Szocialista Köztársaságban élő lakosságból a magyar nemzetiség aránya. Figyelemre méltó helyzet alakult ki a magyar nevelési nyelvű óvodák utolsó, valamint a magyar tanítási nyelvű alapiskolák első osztályában. A helyzet kedvezőtlen alakulása annak következtében kezdődött el, hogy a Szlovák Szocialista Köztársaság Kormányának... --- ### Gyönyör József : Megjegyzések a Szlovák Szocialista Köztársaság Kormányhivatala nemzetiségi főosztályának megszüntetésével kapcsolatos javaslathoz - Published: 2003-06-07 - Modified: 2016-06-07 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/07/gyonyor-jozsef-megjegyzesek-a-szlovak-szocialista-koztarsasag-kormanyhivatala-nemzetisegi-foosztalyanak-megszuntetesevel-kapcsolatos-javaslathoz/ - Kategóriák: Dokumentumok, Szemle - Post Years: 2003, 2003/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: gyonyorjozsef Gyönyör József alábbi két két dokumentuma kordokumentum, amely a Szlovák Kormányhivatal Nemzetiségi Titkárságán készült. Ez az intézmény - melynek egyik alapító és tevékenységében meghatározó szerepet játszó munkatársa volt Gyönyör József 1969-től nyugdíjba vonulásáig - az 1970-1980-as években fontos szerepet játszott a szlovákiai kisebbségpolitikai döntések előkészítésében és végrehajtásában. Az 1968-as társadalmi változások eredményeként létrehozott szervezetet a konszolidáció során több alkalommal is le akarta építeni, hatáskörében megnyirbálni a husáki hatalom. A dokumentumok elé Gyönyör József alábbi két két dokumentuma kordokumentum, amely a Szlovák Kormányhivatal Nemzetiségi Titkárságán készült. Ez az intézmény - melynek egyik alapító és tevékenységében meghatározó szerepet játszó munkatársa volt Gyönyör József 1969-től nyugdíjba vonulásáig - az 1970-1980-as években fontos szerepet játszott a szlovákiai kisebbségpolitikai döntések előkészítésében és végrehajtásában. Az 1968-as társadalmi változások eredményeként létrehozott szervezetet a konszolidáció során több alkalommal is le akarta építeni, hatáskörében megnyirbálni a husáki hatalom. A Megjegyzések a Szlovák Szocialista Köztársaság Kormányhivatala nemzetiségi főosztályának megszüntetésével kapcsolatos javaslathoz című dokumentum egy védirat, amely 1973. április 20-án, nagypéntek napján készült el. Ugyancsak e napon nyújtotta át személyesen ezt a dokumentumot a nemzetiségi főosztály két dolgozója (Gyönyör József és Mihály Géza), kézjegyével ellátva az eredeti borítólapot, a főosztályvezetőnek azzal a céllal, hogy ez a szolgálati úton felterjesztett ún. nagypénteki védirat szolgáljon figyelmeztetésül a kormány illetékes tisztségviselői számára a nemzetiségi főosztály bizonytalan jogállásával és feladatkörével, valamint a szlovákiai nemzetiségi kérdés legégetőbb, megoldásra váró problémáival kapcsolatban. A belső használatra Nagypénteki memorandum"-nak nevezett védirat olyan kordokumentum, amely idáig a szélesebb közönség számára nem volt ismert. A szerzők bátor kiállásukkal és érveikkel elérték, hogy a főosztály önállóságát nem szüntették meg. A másik dokumentumot (Feljegyzés néhány hiányosságról. . ) Gyönyör József naplójegyzetei ben hattyúdalának" nevezi, melyben leírja, hogy a hivatalban végzett 15 éves munkájának tapasztalatai alapján milyen további feladatok elvégzését tartja szükségesnek a nemzetiségi politika terén. Végh László 1973. április 20. , Pozsony. Pripomienky k návrhu na zrusenie odboru pre národnosti Úradu vlády SSR címmel a Szlovák Kormányhivatal Nemzetiségi Titkárságán belső használatra... --- ### Hunčik Péter: Etnikai immundeficites szindróma - Published: 2003-06-07 - Modified: 2016-06-07 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/07/huncik-peter-etnikai-immundeficites-szindroma/ - Kategóriák: Agora, Szemle - Post Years: 2003, 2003/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: huncikpeter Dolgozatomban a magyar kisebbségpolitika eleddig elhanyagolt területével, a magyar-magyar kapcsolatok szociálpszichológiai tényezőivel kívánok foglalkozni. A szakemberek nagy része egyetért azzal, hogy az elkövetkező két esztendőben az lesz a magyar nemzeti politika egyik legfontosabb feladata, hogy felkészítse a határon túl élő magyar kisebbségeket az EU-csatlakozást követő változásokra. A politikusok a változások alatt elsősorban a kisebbségvédelem jogi kereteinek módosulására gondolnak, pedig ennél lényegesen többről van szó. Dolgozatomban a magyar kisebbségpolitika eleddig elhanyagolt területével, a magyar-magyar kapcsolatok szociálpszichológiai tényezőivel kívánok foglalkozni. A szakemberek nagy része egyetért azzal, hogy az elkövetkező két esztendőben az lesz a magyar nemzeti politika egyik legfontosabb feladata, hogy felkészítse a határon túl élő magyar kisebbségeket az EU-csatlakozást követő változásokra. A politikusok a változások alatt elsősorban a kisebbségvédelem jogi kereteinek módosulására gondolnak, pedig ennél lényegesen többről van szó. Annak ellenére, hogy az elmúlt években több olyan kutatás eredménye látott napvilágot, amely a többségi-kisebbségi viszony társadalmi-lélektani vetületeit boncolgatta (jómagam három könyv megírásában vettem részt: Ellenpróbák (A szlovák-magyar viszony vizsgálata szociológiai és etnopszichoiógiai módszerekkel Szlovákiában), 1995; Feszültség-előrejelző rendszer, 1999); Confidence building in the Carpathian basin, 1999), a politikai elit nemigen vett tudomást ezekről a felmérésekről. Pedig ezek a kutatások sok érdekes eredményt hoztak a felszínre. Ebben az dolgozatban nem kívánok részletesebben foglalkozni a szlovák-magyar, illetve a román-magyar kapcsolatok közti eltérésekkel, azokkal a különbségekkel, melyek az eltérő történelmi háttér és szocializációs folyamat eredményeként jöttek létre. Ezzel kapcsolatban csupán annyit szeretnék leszögezni, hogy igenis vannak eltérések a két interetnikus kapcsolat között, és ennek a különbözőségnek egyik leképződé-se az, hogy a romániai magyarok és a szlovákiai magyarok nemzeti identitása is különbözik egymástól. Másképp látja és fogalmazza meg önmagát az Erdélyben élő magyar értelmiségi, mint a Szlovákiában élő kor- és sorstársa, másként viszonyul a többségi nemzethet, különbségek vannak a szociális távolságtartásban, az interetnikus kapcsolatok intenzitásában és gyakoriságában, a többségi nemzet percepciójában és megítélésében, valamint az autó- és heterosztereotípiákban. * A szerző vitaindító dolgozatára lapunk következő számában visszatérünk. Mindezekből arra lehet... --- ### Gyönyör József : Valamikor védett kisebbség voltunk - Published: 2003-06-07 - Modified: 2016-06-07 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/07/gyonyor-jozsef-valamikor-vedett-kisebbseg-voltunk/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2003, 2003/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: gyonyorjozsef A kisebbségi szerződések nem tartalmazzák valamiféle rendszer szerint azokat a jogokat, amelyeket védeni akarnak. Ezen a téren sok a pontatlanság. A kisebbségi szerződések tulajdonképpen a következő jogokat védik. A kisebbségi jogok A kisebbségi szerződések nem tartalmazzák valamiféle rendszer szerint azokat a jogokat, amelyeket védeni akarnak. Ezen a téren sok a pontatlanság. A kisebbségi szerződések tulajdonképpen a következő jogokat védik: - az élet és a szabadságjoga (a 2. cikkely), -jog az állampolgárságra és annak megváltoztatására (a 3-6. cikkely), - a jogegyenlőség (a törvény előtti egyenlőség, a polgári és politikai jogok, a közszolgálat, a hivatal és méltóság elnyerése, a foglalkozások és iparok gyakorlása, 7-8. cikkely), - a vallásszabadság (2. , 8. és 11. cikkely), - a művelődés szabadsága (8-9. cikkely), - a szabad nyelvhasználat joga (7. cikkely), - a bíróság előtti nyelvhasználat (7. cikkely), - a költségvetések méltányos részére való jog, amelyet nevelési, vallási vagy jótékonysági célra fordíthatnak az etnikai, a vallási és a nyelvi kisebbségek tagjai (9. cikkely), - az autonómiára való jog,1 Csehszlovákia esetében még a fentiekhez járul: - a ruténok igazságos képviselete az országos törvényhozó testületben (13. cikkely), - a ruténok joga az autonómiára (10-13. cikkely). A kisebbségi szerződésekben szavatolt kisebbségi jogokat különböző személyek számára állapítják meg. Ezek közé tartoznak elsősorban: -  az olyan jogok, amelyek az állam minden lakosát megilletik származásra, állampolgárságra, fajra, vallásra és nyelvre való tekintet nélkül (az élet és a szabadság védelme, a vallás szabad gyakorlása), - az olyan jogok, amelyek az állampolgárokat illetik meg (a törvény előtti egyenlőség, a polgári és politikai jogok, a szabad nyelvhasználat), -  az olyan jogok, amelyek a kisebbségeket csak abban az esetben illetik meg, ha azok bizonyos területen (járásokban, községekben) a törvény által megkövetelt arányban laknak, - az olyan jogok, amelyek az etnikai, a vallási vagy a nyelvi kisebbségekhez... --- ### Végh László : Gyönyör József 1920-2003 - Published: 2003-06-07 - Modified: 2016-06-07 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/07/vegh-laszlo-gyonyor-jozsef-1920-2003/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2003, 2003/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: veghlaszlo Curriculum vitae: Gyönyör József 1920. október 25-én született Szalatnya községben. Hároméves korában Egegre költözött szüleivel együtt, majd a család kivándorol Franciaországba. A betűvetést francia iskolában sajátította el. Az ipolysági reálgimnázium elvégzése után jogot tanult. Amikor a szovjet hadsereg bekerítette Budapestet, golyózápor után szovjet hadifogságba került. Egy golyót ma is őriz testében. Hazatérte után édesanyja kérésére nem távozott Nyugatra, annak ellenére, hogy édesapja és rokonainak nagy része Kanadában élt. Az enyhülés időszakában kb. 300 magyarral együtt nem kapta meg a csehszlovák állampolgárságot. Közel tíz esztendőn át tartózkodási engedéllyel élhetett szülőföldjén és vállalhatott munkát. Időnként nehéz testi munkával kereste kenyerét. Még az ötvenes évek elején is olyan üldözésnek volt kitéve, hogy az egész családjának egy éjszaka folyamán át kellett titokban költöznie Szalatnyára. A negyvenes évek második felében népbíróság elé került egyebek közt azzal vádolva, hogy támogatta Nagy-Magyarország feltámasztását és további csehszlovák területek Magyarországhoz csatolását". Később nem kerülte el a letartóztatást sem, ült vizsgálati fogságban, majd éveken át megfigyelés alatt tartották. Hétszer került olyan életveszélybe, amikor nem rajta múlott, hogy életben maradt. 1966 karácsonyán beállt nála a klinikai halál. Már a koporsó került szóba, amikor újból megindult a szívverése. Curriculum vitae: Gyönyör József 1920. október 25-én született Szalatnya községben. Hároméves korában Egegre költözött szüleivel együtt, majd a család kivándorol Franciaországba. A betűvetést francia iskolában sajátította el. Az ipolysági reálgimnázium elvégzése után jogot tanult. Amikor a szovjet hadsereg bekerítette Budapestet, golyózápor után szovjet hadifogságba került. Egy golyót ma is őriz testében. Hazatérte után édesanyja kérésére nem távozott Nyugatra, annak ellenére, hogy édesapja és rokonainak nagy része Kanadában élt. Az enyhülés időszakában kb. 300 magyarral együtt nem kapta meg a csehszlovák állampolgárságot. Közel tíz esztendőn át tartózkodási engedéllyel élhetett szülőföldjén és vállalhatott munkát. Időnként nehéz testi munkával kereste kenyerét. Még az ötvenes évek elején is olyan üldözésnek volt kitéve, hogy az egész családjának egy éjszaka folyamán át kellett titokban költöznie Szalatnyára. A negyvenes évek második felében népbíróság elé került egyebek közt azzal vádolva, hogy támogatta Nagy-Magyarország feltámasztását és további csehszlovák területek Magyarországhoz csatolását". Később nem kerülte el a letartóztatást sem, ült vizsgálati fogságban, majd éveken át megfigyelés alatt tartották. Hétszer került olyan életveszélybe, amikor nem rajta múlott, hogy életben maradt. 1966 karácsonyán beállt nála a klinikai halál. Már a koporsó került szóba, amikor újból megindult a szívverése. Az 1948. évvégén a Korponai Járási Hivatalba került, majd húsz éven át a kerületi nemzeti bizottság alkalmazottja volt, s 1969-től a kormány nemzetiségi főosztályán dolgozott. Mint közíró 1968 márciusában elsőnek vitte a bőrét a vásárra, amikor még kockázatos volt kiállni a magyarságért és tájékoztatni az Új Szó olvasóit azokról az eseményekről, amelyek a második világháború után érték a csehszlovákiai magyarságot. Általános érdeklődést kiváltó cikkei... --- ### Bukovszky László : Fejezetek Deáki múltjából (1848-1945) - Published: 2003-06-07 - Modified: 2016-06-07 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/07/bukovszky-laszlo-fejezetek-deaki-multjabol-1848-1945/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2003, 2003/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: bukovszkylaszlo A Pozsonyban tanácskozó utolsó rendi országgyűlés üléseire nagy elvárásokkal tekintettek a jogállása szerinti jobbágyfalu lakosai. Ezek után nyilvánvaló volt, hogy 1848 márciusának eseményei széles visszhangra találtak Deákiban is. Az uralkodó által április 11-én szentesített sarkalatos törvények lényeges változásokat hoztak a település mindennapjaiba is. Az érvényre jutott jobbágyfelszabadítás alapján a robot, a dézsma és az úriszék hosszú századok után egy csapásra a múlté lett. I. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc eseményei A Pozsonyban tanácskozó utolsó rendi országgyűlés üléseire nagy elvárásokkal tekintettek a jogállása szerinti jobbágyfalu lakosai. Ezek után nyilvánvaló volt, hogy 1848 márciusának eseményei széles visszhangra találtak Deákiban is. Az uralkodó által április 11-én szentesített sarkalatos törvények lényeges változásokat hoztak a település mindennapjaiba is. Az érvényre jutott jobbágyfelszabadítás alapján a robot, a dézsma és az úriszék hosszú századok után egy csapásra a múlté lett. Az említett változások magukkal hozták a volt jobbágyok és a földesúr közötti régi ellentét megújulását, mely még a Mária Terézia-féle úrbéri rendezés idejére nyúlt vissza. S bár a jobbágyközség 1768-ban meghatározott urbáriumában történt csorbát pontosan 30 évvel később - 1798-ban - sikerült részben kiköszörülni, sőt a község a pannonhalmi apátság uradalmától mint földesúrtól a tagosítás első szakasza során 1844-ben végképp elvált,1 az immár szabaddá vált jobbágyok jogos sérelmei még 1848-ban sem oldódtak meg maradéktalanul. 1848 júniusában Bús Benedek, a község bírája és Puskás Pál törvénybíró egy 10 pontban megfogalmazott beadvánnyal fordult egyenesen Deák Ferenc igazságügy-miniszterhez. 2 A község elöljárói beadványukban Deáktól a szabaddá lett jobbágyok ellen elkövetett igazságtalanságokra kértek orvoslást: a faizásra, az irtásföldek és legelők használatára és más, a jobbágyközség szempontjából méltánytalanul megoldott kérdések sorozatára, melyekre az ún. áprilisi törvények sem találtak teljes megoldást. A volt jobbágyok és zsellérek sérelmei csak a húsz év múlva lezárt tagosítás során oldódtak meg. A jobbágyfelszabadítás mellett a legnagyobb polgári vívmányt a népképviseleti elv bevezetése jelentette a soron következő megyei és a képviselőházi választásokon. Az országgyűlési követeknek népképviselet alapján való választásáról szóló V.... --- ### Rathmann János : Johann Samuel Toperczer gondolatvilága - Published: 2003-06-07 - Modified: 2016-06-07 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/07/rathmann-janos-johann-samuel-toperczer-gondolatvilaga/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2003, 2003/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: rathmannjanos A kitűnő lőcsei líceumi tanár, Johann Samuel Toperczer (1770-1815) alakja ma alig ismert, művei nem jelentek meg újra, nagy kéziratos hagyatéka jószerivel feltáratlan, kiadatlan és lefordítatlan. Toperczer két nagyobb tanulmányát, két prédikációkönyvét és filozófiai tárgyú doktori disszertációját hagyta ránk nyomtatásban, ám ennek sokszorosa volt a kéziratos hagyaték, amelyből a 19. századi elemzők a rendkívül színes, sokirányú műveltségű tanár és kutató képét vázolták előttünk. Egyetlen nevesebb életrajzírója, Jakob Melzer még némi reménykedéssel ír nagy irodalmi értékű, kétségkívül tudományosnak mondható kéziratainak várható sorsáról, bár előre szánakozik is, hogy esetleg a molyok zsákmányává válhatnak.1 E sorok írója meg van győződve róla, hogy Melzernek, a - néha dagályosan fogalmazó -jó lőcsei életrajzírónak igaz szavai arra intenek, hogy a lehető leggyorsabban törlesztenünk kell valamit abból a restanciából, ami napjainkra - sajnos - felhalmozódott: legalább összegezni azt, ami még a megmaradt írásokból leszűrhető, ill. ami a kortársak tollából megállapítható; másrészt magyarul kiadni azt, ami ma is érték, de ami sohasem jelent meg. A kitűnő lőcsei líceumi tanár, Johann Samuel Toperczer (1770-1815) alakja ma alig ismert, művei nem jelentek meg újra, nagy kéziratos hagyatéka jószerivel feltáratlan, kiadatlan és lefordítatlan. Toperczer két nagyobb tanulmányát, két prédikációkönyvét és filozófiai tárgyú doktori disszertációját hagyta ránk nyomtatásban, ám ennek sokszorosa volt a kéziratos hagyaték, amelyből a 19. századi elemzők a rendkívül színes, sokirányú műveltségű tanár és kutató képét vázolták előttünk. Egyetlen nevesebb életrajzírója, Jakob Melzer még némi reménykedéssel ír nagy irodalmi értékű, kétségkívül tudományosnak mondható kéziratainak várható sorsáról, bár előre szánakozik is, hogy esetleg a molyok zsákmányává válhatnak. 1 E sorok írója meg van győződve róla, hogy Melzernek, a - néha dagályosan fogalmazó -jó lőcsei életrajzírónak igaz szavai arra intenek, hogy a lehető leggyorsabban törlesztenünk kell valamit abból a restanciából, ami napjainkra - sajnos - felhalmozódott: legalább összegezni azt, ami még a megmaradt írásokból leszűrhető, ill. ami a kortársak tollából megállapítható; másrészt magyarul kiadni azt, ami ma is érték, de ami sohasem jelent meg. Előrebocsátom: J. S. Toperczer az akkori lőcsei líceum legképzettebb és legműveltebb tanárai közé tartozott, már a nyelvtudása (latin, görög) is imponáló, nagy művekre és hű fordításokra predesztinálta volna. Önálló gondolkodása, amely biztos kantiánus alapokon állt, talán képes lett volna túl is menni a kriticizmuson. Megértette nagy mesterét, Kantot csakúgy, mint korának Kant-interpretátorait, Forber-get, Reinholdot, Schmidet vagy kedves tanárát, a jénai egyetem történelemprofesz-szorát, Schillert. Ösztönzést kapott tőlük a tudás, az önálló gondolkodás elérésére. De inspirációt kapott az akkori progresszív és élen járó jénai egyetemtől magától, az egyetem goethei szellemű alkotó légkörétől is. Életút, pályakép... --- ### Boros Ferenc : 1968 és a kádári politika - Published: 2003-06-07 - Modified: 2016-06-07 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/07/boros-ferenc-1968-es-a-kadari-politika/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2003, 2003/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: borosferenc Az 1968-as prágai tavaszról" már eddig is könyvtárnyi irodalom jelent meg, ezért felmerül a kérdés, lehet-e még újat mondani e témában. Úgy vélem, igen. Ahogy fokozatosan megnyílnak a levéltárak, folynak a kutatások, a történelmi körülmények és összefüggések vizsgálatai, újabb és átfogóbb ismeretekre tehetünk szert. A teljes valóság megismerése azonban még így is szinte lehetetlen. Csak egy példát említünk: a folyamatokat, sorsokat akkor meghatározó pártok vezető testületeinek tanácskozásairól, legfelsőbb szintű üléseiről feljegyzések, jegyzőkönyvek készültek, melyek részben már hozzáférhetők, de ezekbe sem kerültek be esetenként - akár szándékosan sem - lényeges elemek, nem is szólva arról, ami azon kívül, a szűkebb vezetői körökben viták, eszmecserék során elhangzott, s befolyásolta a döntéseket. Ilyen következtetésekre juthatunk pl. akkor is, ha a szovjet párt legfelsőbb szintű fórumainak tanácskozásairól, ezen belül Kádár János helyzetmegítéléseiről, vélekedéseiről akarunk hiteles képet alkotni.1 Az 1968-as prágai tavaszról" már eddig is könyvtárnyi irodalom jelent meg, ezért felmerül a kérdés, lehet-e még újat mondani e témában. Úgy vélem, igen. Ahogy fokozatosan megnyílnak a levéltárak, folynak a kutatások, a történelmi körülmények és összefüggések vizsgálatai, újabb és átfogóbb ismeretekre tehetünk szert. A teljes valóság megismerése azonban még így is szinte lehetetlen. Csak egy példát említünk: a folyamatokat, sorsokat akkor meghatározó pártok vezető testületeinek tanácskozásairól, legfelsőbb szintű üléseiről feljegyzések, jegyzőkönyvek készültek, melyek részben már hozzáférhetők, de ezekbe sem kerültek be esetenként - akár szándékosan sem - lényeges elemek, nem is szólva arról, ami azon kívül, a szűkebb vezetői körökben viták, eszmecserék során elhangzott, s befolyásolta a döntéseket. Ilyen következtetésekre juthatunk pl. akkor is, ha a szovjet párt legfelsőbb szintű fórumainak tanácskozásairól, ezen belül Kádár János helyzetmegítéléseiről, vélekedéseiről akarunk hiteles képet alkotni. 1 A cím is jelzi, hogy e tanulmányban mindenekelőtt a kádári politika csehszlovákiai eseményekhez való viszonyának (közvetítő szerepének") kérdését kívánjuk a meglévő ismeretek alapján rekonstruálni, némileg szélesebb összefüggésekbe helyezve. 1. A nemzetközi körülmények, a magyar és csehszlovák reformtörekvések Gömöri Endre Stefan Zweig: Az emberiség csillagévei című könyve kapcsán utal arra, hogy egy ilyen csillagév volt 1968, amely egy amerikai történész szerint a késpenge élességével hasított bele a kor történelmébe, elválasztva az Akkort a Múlttól, a múltat a jövőtől. 2 Az utalásban említett kerekasztal-vita az alábbi tényeket emeli ki: a nyugati diáklázadások fellobbanása, amelyek életforma-lázadásokat fejeztek ki, a radikális baloldali nekilendülések", amelyek már tudatosan szakítottak a létező szocialista modellel, de reménykedtek annak megújulásában. Nem folyt vér, házak nem... --- ### Gaucsík István : Gazdaság és hitelszervezet - a szlovákiai magyar bankhelyzet (1918-1923) (II. rész) - Published: 2003-06-07 - Modified: 2016-06-07 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/07/gaucsik-istvan-gazdasag-es-hitelszervezet-a-szlovakiai-magyar-bankhelyzet-1918-1923-ii-resz/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2003, 2003/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: gaucsikistvan A két kifejezést többféleképpen értelmezhetjük. Az alábbiakban saját elképzeléseimet rögzítem. A nosztrifikálás egy adott gazdasági intézmény objektív (külső) hatalompolitikai/adminisztratív kihívások által kiváltott/előidézett átalakítása, amely az egymásnak feszülő, de a konszenzust is kereső érdekcsoportok között a befolyási területek kodifikálásában, a tőkerészvétel elosztásában nyilvánul meg, és az intézeti felépítmény szervezeti/szerkezeti megváltoztatásával jár. A nacionalizálás alatt az 1918-ban megszületett Duna-medencei nemzetállamok gazdasági kapacitásának és potenciáljának az államalkotó, többségi, birtokon belüli" etnikum irányításába (nemzeti kezekbe) való juttatását értem. 6. Nosztrifikálás, nacionalizálás57 A két kifejezést többféleképpen értelmezhetjük. Az alábbiakban saját elképzeléseimet rögzítem. A nosztrifikálás egy adott gazdasági intézmény objektív (külső) hatalompolitikai/adminisztratív kihívások által kiváltott/előidézett átalakítása, amely az egymásnak feszülő, de a konszenzust is kereső érdekcsoportok között a befolyási területek kodifikálásában, a tőkerészvétel elosztásában nyilvánul meg, és az intézeti felépítmény szervezeti/szerkezeti megváltoztatásával jár. A nacionalizálás alatt az 1918-ban megszületett Duna-medencei nemzetállamok gazdasági kapacitásának és potenciáljának az államalkotó, többségi, birtokon belüli" etnikum irányításába (nemzeti kezekbe) való juttatását értem. Ezeket a korszakban megnyilvánuló gazdasági nacionalizmus alktóelemeiként és megnyilvánulásaiként értelmezem. A bankrendszeren belül a tulajdonviszonyok területén jelentős tőkemozgások zajlottak le. Ennek részét képezte a nosztrifikáláson belül a részvények honosítása (a kortársak ezt nevezték pontatlanul nacionalizálás-nak) és a külföldi tőke beáramlása is. Az államfordulat idején nem létezett egységes elképzelés a nosztrifikálás lebonyolításáról, ill. technikai jellegű véghezviteléről. A bankszektorban ez eltérő módon zajlott le, mint az iparban, a kereskedelemben vagy a közlekedésben (ez az összehasonlító vizsgálatok érdekes terepe lehetne! ). Irányító, döntéshozó, jóváhagyó helye a pénzügyminisztérium volt. Kezdetben azt feltételezték, hogy a bécsi és budapesti bankok fiókjai - kiszolgáltatott helyzetüket felismerve és a körülményekhez alkalmazkodva - beolvadnak valamelyik cseh vagy szlovák pénzintézetbe. Erre példa azonban Csehországban is csak elvétve akadt. A pénzügyminisztérium az ún. pénzintézeti nosztrifikálással kapcsolatos rendeletet (igencsak későn) 1920. szeptember 13-án bocsátotta ki (erre az 1920. évi 532. sz. törvény hatalmazta fel). Ez meghatározta a külföldi részvénytársasági intézetek üzletkörének módozatait. Célja az immár külföldre irányuló tőkeáramlás megakadályozása és a fait accompli helyzet kialakítása volt. A fiókok tevékenységét ugyan öt évre meghosszabbították, de gyűjtött... --- ### Tóth Endre : Az első kétoldalú tárgyalások Csehszlovákia és Magyarország között (1921) Mariánské Láznì (II. rész) - Published: 2003-06-07 - Modified: 2016-06-07 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/07/toth-endre-az-elso-ketoldalu-targyalasok-csehszlovakia-es-magyarorszag-kozott-1921-marianske-lazni-ii-resz/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2003, 2003/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: tothendre delegáció gróf Bánffy Miklós külügyminiszter vezetésével június 22-én, szerdán, vonattal, Prágán keresztül érkezett.145 A magyar delegációban, ami a politikusokat illeti, a külügyminiszter mellett helyet kapott a volt miniszterelnök, gróf Teleki Pál, aki az ausztriai Bruckban tartott első kétoldalú találkozón is jelen volt, és ezúttal mint a magyar Országgyűlés képviselője vett részt a tárgyaláson, ezenkívül természetesen ott volt a második kétoldalú találkozó előkészítésénél is főszerepet játszó legfontosabb háttérpolitikai közvetítő, gróf Szapáry László, akinek részvételét a Ceské slovo szerint egyes körök mint a tárgyalások pozitív eredményeinek szempontjából előnyös körülményt értékelték".146 A magyar delegáció tagja volt még - a magyar külügyminiszter június 19-én kelt távirata szerint - Scitovszky Tibor államtitkár is.147 Bár a magyar diplomácia csehszlovákiai képviselője jelenlétét a magyar külügyminisztérium idevonatkozó levelezése nem jelzi, valószínű, hogy a brucki találkozóhoz hasonlóan ezen a találkozón is jelen volt annak ellenére, hogy a diplomáciai képviselői szerepkörét a csehszlovák-magyar kapcsolatok terén Szapáry gróf de facto átvette tőle. A már említett személyeken kívül a Ceské slovo június 22-i száma további résztvevők jelenlétét közli, név szerint gróf Khuen-Héderváry Sándor kö-vetségi tanácsosét,148 Walko Lajos pénzügyminisztériumi titkárét, illetve megemlíti a magyar diplomácia csehszlovákiai képviselőjének tervezett részvételét is.149 A miniszteri szintű találkozó és a bizottsági szintű tárgyalások összefonódása kapcsán a Ceské slovo néhány szakértő jelenlétét is közli.150 Érdekes tény, hogy a találkozón magyar részről a miniszterelnök, Bethlen gróf helyett a volt miniszterelnök, Teleki vett részt. Ezzel a magyar fél - mivel Teleki miniszterelnökként résztvevője volt a brucki találkozónak, amelyre a Mariánské Lázné-i találkozó szervesen kapcsolódott - valószínűleg a tárgyalások folytonosságának megőrzésére törekedett. A Ceské slovo Szapáry mellett Teleki részvételét is üdvözölte, és jelenlétét azzal indokolta, hogy Teleki Benessel már Bruckban is jól megértették egymást".151 II. A Mariánské Lázné-i tárgyalások (1921. június 23-24. ) Csehszlovákia és a háború utáni Magyarország fennállásának második, Mariánské Lázné-i kétoldalú miniszteri szintű találkozójára, amelyre 1921. június 23-án és 24-én került sor, a magyar delegáció gróf Bánffy Miklós külügyminiszter vezetésével június 22-én, szerdán, vonattal, Prágán keresztül érkezett. 145 A magyar delegációban, ami a politikusokat illeti, a külügyminiszter mellett helyet kapott a volt miniszterelnök, gróf Teleki Pál, aki az ausztriai Bruckban tartott első kétoldalú találkozón is jelen volt, és ezúttal mint a magyar Országgyűlés képviselője vett részt a tárgyaláson, ezenkívül természetesen ott volt a második kétoldalú találkozó előkészítésénél is főszerepet játszó legfontosabb háttérpolitikai közvetítő, gróf Szapáry László, akinek részvételét a Ceské slovo szerint egyes körök mint a tárgyalások pozitív eredményeinek szempontjából előnyös körülményt értékelték". 146 A magyar delegáció tagja volt még - a magyar külügyminiszter június 19-én kelt távirata szerint - Scitovszky Tibor államtitkár is. 147 Bár a magyar diplomácia csehszlovákiai képviselője jelenlétét a magyar külügyminisztérium idevonatkozó levelezése nem jelzi, valószínű, hogy a brucki találkozóhoz hasonlóan ezen a találkozón is jelen volt annak ellenére, hogy a diplomáciai képviselői szerepkörét a csehszlovák-magyar kapcsolatok terén Szapáry gróf de facto átvette tőle. A már említett személyeken kívül a Ceské slovo június 22-i száma további résztvevők jelenlétét közli, név szerint gróf Khuen-Héderváry Sándor kö-vetségi tanácsosét,148 Walko Lajos pénzügyminisztériumi titkárét, illetve megemlíti a magyar diplomácia csehszlovákiai képviselőjének tervezett részvételét is. 149 A miniszteri szintű találkozó és a bizottsági szintű tárgyalások összefonódása kapcsán a Ceské slovo néhány szakértő jelenlétét is közli. 150 Érdekes tény, hogy a találkozón magyar... --- ### Gabóda Béla : Kisebbségi iskolaügy Kárpátalján a Csehszlovák Köztársaság idején (1919-1938) (I. rész) - Published: 2003-06-07 - Modified: 2017-04-26 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/07/gaboda-bela-kisebbsegi-iskolaugy-karpataljan-a-csehszlovak-koztarsasag-idejen-1919-1938-i-resz/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2003, 2003/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: gabodabela Kárpátalja iskoláinak, közoktatásának és pedagógiai tudományos életének több évszázados történelme sok szempontból mindmáig feltáratlan. E témakörhöz tartozik többek között Kárpátalja nemzetiségi iskoláinak történelme is. Kárpátalja két világháború közötti közoktatásának és iskolaügyének témakörét az elmúlt időszakban több ukrán és orosz nyelvű monográfia és publikáció érintette. Külön témaként azonban a kárpátaljai nemzetiségi iskolák helyzetének-fejlődésének, avagy hanyatlásának - felmérése hivatalos statisztikai adatok felhasználásával magyar nyelven még nem történt meg. Ez a hiány természetesen nem pótolható egyetlen dolgozattal. Dolgozatomban kiindulási alapul a kárpátaljai, illetve a csehszlovákiai kisebbség iskolaügyét és annak történeti hátterét vizsgálom, tekintettel az 1920-1930-as években formálódó intézményrendszer társadalmi vonatkozásaira, különös figyelmet fordítva a nemzeti öntudat fejlesztésének problémáira s azokra a visszatartó intézkedéseknek a feltárására, melyek az 1919-1939 közötti évekre jellemzőek. Kisebbségi iskolaügy Kárpátalján a két világháború között Kárpátalja iskoláinak, közoktatásának és pedagógiai tudományos életének több évszázados történelme sok szempontból mindmáig feltáratlan. E témakörhöz tartozik többek között Kárpátalja nemzetiségi iskoláinak történelme is. Kárpátalja két világháború közötti közoktatásának és iskolaügyének témakörét az elmúlt időszakban több ukrán és orosz nyelvű monográfia és publikáció érintette. Külön témaként azonban a kárpátaljai nemzetiségi iskolák helyzetének-fejlődésének, avagy hanyatlásának - felmérése hivatalos statisztikai adatok felhasználásával magyar nyelven még nem történt meg. Ez a hiány természetesen nem pótolható egyetlen dolgozattal. Dolgozatomban kiindulási alapul a kárpátaljai, illetve a csehszlovákiai kisebbség iskolaügyét és annak történeti hátterét vizsgálom, tekintettel az 1920-1930-as években formálódó intézményrendszer társadalmi vonatkozásaira, különös figyelmet fordítva a nemzeti öntudat fejlesztésének problémáira s azokra a visszatartó intézkedéseknek a feltárására, melyek az 1919-1939 közötti évekre jellemzőek. Az oktatási intézmények rendszerének alakulása Kárpátalján a témában jelölt időszakban tartalmilag és minden más vonatkozásában két ellentétes időszakra oszlik. Nevezetesen a csehszlovák (1919-1938) és a Magyarországhoz visszacsa-tolt-újraegyesített (1938-1944) időszakra. Dolgozatunkban a vizsgált időszakra vonatkozó rendeleteket A Csehszlovák Törvények és Rendeletek Tárából (szerk. Pálesch Ervin, Eperjes, 1921) vettük. A vizsgált időszak feldolgozásának forrásai elsősorban másodlagos források. A két világháború közötti egyre erősödő magyar revíziós politika torzított a magyarországi megítélésen, majd 1945 után a demokratikus, a fasizmusnak ellenálló Csehszlovákiáról a testvéri barátság" jegyében csak jót vagy semmit lehetett mondani. így a két világháború közötti csehszlovák politikáról minden másodlagos forrást ennek tudatában kell használnunk. A Kárpátaljai Területi Állami Levéltár (KTÁL) iratanyagai az adott időszakra vonatkozóan viszont még ma sem kutathatók. Statisztikai adatok az iskolákkal kapcsolatban a vizsgált időszakban... --- ### Schöpflin György : Liberálpluralizmus és posztkommunizmus - Published: 2003-06-07 - Modified: 2016-06-07 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/07/schopflin-gyorgy-liberalpluralizmus-es-posztkommunizmus/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2003, 2003/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: schopflingyorgy A közép- és kelet-európai liberalpluralizmus számos pilléren nyugszik, ezek közül a legfontosabb a liberáldemokratikus kormányforma megteremtése és annak 1989 utáni törvényessé tétele. A liberalizmus kommunizmus előtti elemei ugyan jelen voltak Közép- és Kelet-Európában, a gyakorlatban viszont a különböző területen jelentős mértékben nem liberális alakot öltöttek. A liberális demokrácia 1989 utáni meghonosítása az aránylag liberális alkotmányok és parlamentáris kormányzati rendszerek elfogadásában, az egyes szférák elkülönítésében és sok esetben az alkotmánybíróságok által hozott meglehetősen határozott döntések meglétében nyilvánult meg. A közép- és kelet-európai liberalpluralizmus számos pilléren nyugszik, ezek közül a legfontosabb a liberáldemokratikus kormányforma megteremtése és annak 1989 utáni törvényessé tétele. A liberalizmus kommunizmus előtti elemei ugyan jelen voltak Közép- és Kelet-Európában, a gyakorlatban viszont a különböző területen jelentős mértékben nem liberális alakot öltöttek. A liberális demokrácia 1989 utáni meghonosítása az aránylag liberális alkotmányok és parlamentáris kormányzati rendszerek elfogadásában, az egyes szférák elkülönítésében és sok esetben az alkotmánybíróságok által hozott meglehetősen határozott döntések meglétében nyilvánult meg. Az új rendszer elfogadásának okai mögött megtalálhatjuk a kommunizmus ösz-szeomlása által teremtett bizonytalan körülményeket, amelyek a liberalpluralizmus gyenge pontjaira is magyarázatot nyújtanak. A kommunista rendszer gyakorlatilag csődöt mondott, mivel működése és koherenciája fenntartásának gyakorlata belső akadályokba ütközött. Képtelennek bizonyult biztosítani önmaga újratermelését, elvesztette a törvényesítés képességét, de elsősorban - ami a vezetőket illeti - azt a képességét, hogy önmagát törvényesítse. Egyszóval a kommunista elit elvesztette a kormányzásra való képességét. Egy ilyen leépülésnek nem kellett volna szükségszerűen összeomláshoz vezetnie. Ehhez még egy erőteljes, nyilvánvaló és közeli alternatíva is kellett, amely bizonyossá teszi, hogy a kommunizmust, ha eltűnik is, valami más - egy jobbnak tartott rendszer - váltja majd fel. A kommunista rendszer nemcsak egyszerűen elvesztette példa értékű és kötelező voltát, hanem - a kommunista időszakban érvényes olvasatban - e szerepében a liberális demokrácia bár csak misztikus és szimbolikus értelemben, de teljesen leváltotta. Az 1989 utáni átalakulás egyik következménye az volt, hogy a Nyugat (Nyugat-Európa és Észak-Amerika) aktívan bekapcsolódott a frissen megalakult közép- és délkelet-európai demokratikus rendszerek támogatásába, e kötelezettségvállalás megtartotta kezdeti lendületét, sőt az idő... --- ### Impresszum 2003/1 - Published: 2003-06-07 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2003/06/07/impresszum-2003-1/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2003, 2003/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t V. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tartalom: Tanulmányok SCHÖPFLIN  GYÖRGY: Liberálpluralizmus és posztkommunizmus GABÓDA BÉLA: Kisebbségi iskolaügy Kárpátalján a Csehszlovák Köztársaság idején (1919-1938) (I. rész) TÖTH ENDRE: Az első kétoldalú tárgyalások Csehszlovákia és Magyarország között (1921) Mariánská Lázně (II. rész) GAUCSÍK ISTVÁN: Gazdaság és hitelszervezet - a szlovákiai magyar bankhelyzet (1918-1923) (II. rész) BOROS FERENC: 1968 és a kádári politika RATHMANN JÁNOS: Johann Samuel Toperczer gondolatvilága BUKOVSZKY LÁSZLÓ: Fejezetek Deáki múltjából (1848-1945) GYÖNYÖR JÓZSEF: 1920-2003 (Végh László) GYÖNYÖR JÓZSEF: Valamikor védett kisebbség voltunk Agora HUNČÍK PÉTER: Etnikai immundeficites szindróma Dokumentumok GYÖNYÖR JÓZSEF: Megjegyzések a Szlovák Szocialista Köztársaság Kormányhivatala nemzetiségi főosztályának megszüntetésével kapcsolatos javaslathoz Feljegyzés néhány hiányosságról, amelyek napjainkban is előfordulnak a 144/1968. számú, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetiségeinek helyzetéről szóló alkotmánytörvény gyakorlati megvalósításában Konferencia FRANCES PINE: Társadalmi változások Közép-Európában Könyvek Jozef Beňa: Slovensko a Benešove dekréty (Simon Attila) Die Vision von Mitteleuropa - Stephan Széchenyi (1791-1860) und die seine Reformideen. Tausend Jahre Lebensgemeinschaft in Mitteleuropa (Varga Sándor) --- ### Summary - Published: 2002-06-07 - Modified: 2019-04-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2002/06/07/summary-3/ - Kategóriák: Summary, Szemle - Post Years: 2002, 2002/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Endre Tóth: The first bilateral discussion between Czechoslovakia and Hungary (1921) – Mariánské Láznì (1st part) Although Karel’s spring restoration attempt and the connected feverish diplomatic activity of the Czechoslovak minister of foreign affairs Edvard Bene¹ had an unfavorable impact on the Czechoslovak-Hungarian relations, the urgent necessity of final solution of the accumulated problems of mainly technical or more precisely practical character contributed to a relatively quick reestablishment of a healthy communication between both parties in interest of resumption of negotiations of the commissions created in Bruck and in interest of implementation of another bilateral meeting on ministerial level. An evidence of bilateral determination to continue the negotiations initiated in March was another series of informal or preparatory dialogues, or more precisely a gradual initiation in technical commissions since the beginning of June and soon an agreement at another ministerial meeting held on 23 and 24 of June 1921, already in Czechoslovakia, in the city of Mariánské Láznì. Those who took part at this second bilateral meeting were again the head of diplomacy Edvard Bene¹ from the Czechoslovak side, and the new minister of foreign affairs earl Miklós Bánfy and the ex-prime minister earl Pál Teleki from the Hungarian side. In comparison with the informative political dialogues in Bruck, the second bilateral negotiations of ministers had a little more concrete character which was given by the initiation of the sessions of the commissions and by the necessity of discussing the controversial questions emerged in them. Holding of the second Czechoslovak-Hungarian bilateral... --- ### Lanstyák István—Simon Szabolcs (szerk.): Tanulmányok a kétnyelvuségrol. (Pintér Tibor) - Published: 2002-06-07 - Modified: 2016-06-07 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2002/06/07/lanstyak-istvan-simon-szabolcs-szerk-tanulmanyok-a-ketnyelvusegrol-pinter-tibor/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2002, 2002/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: pintertibor 2002 tavaszán a Gramma Nyelvi Iroda két munkatársának szerkesztésében napvilágot látott egy újabb, a szlovákiai magyar kétnyelvűséggel foglalkozó tanulmánykötet. Ez a kiadvány formailag és tartalmilag a szerzőpáros által 1998-ban kiadott Tanulmányok a magyar–szlovák kétnyelvűségről című kötet részleges folytatása. A két tanulmánykötet közötti lényeges különbség, hogy az új kötet már nemcsak a magyar–szlovák kétnyelvűséget kívánja bemutatni, hanem helyt kíván adni más irányú többnyelvűségi tanulmányoknak is (a szerkesztők ezt a magyar–szlovák jelző elhagyásával a címben is hangsúlyozzák). Ahogy Lanstyák István, a kötet egyik szerkesztője írja, a kötetben (valójában a készülő sorozatban) a kétnyelvűséget „nagyon tágan értelmezik”. Ezért a tervezett sorozat tanulmányai többféle nyelvészeti diszciplína képviselői is lehetnek: pl. leíró nyelvészeti, szociolingvisztikai, nyelvkörnyezettani, nyelvpolitikai, nyelvlélektani, nyelvszociológiai, kontaktológiai, kontrasztív nyelvészeti, fordításelméleti stb. témákat feldolgozó írások (211. p. ). A sokszínűség már ebben a kiadványban is megjelent, mivel a tanulmányok között nemcsak szűkebb értelemben vett szociolingvisztikai témájúak vannak, hanem szerepelnek benne nyelvpolitikával, nyelvlélektannal, sőt leíró nyelvészettel foglalkozó írások is – természetesen a kétnyelvűség vetületében. A Tanulmányok a kétnyelvűségről című kötet elődjéhez, s valójában az eddigi szlovákiai magyar nyelvészeti szakirodalomhoz viszonyítva egy érdekes formai újdonságot is tartalmaz: a (magyar nyelvű) kötet egyik dolgozata – Juliet Langman Texasban élő holland származású nyelvész munkája – a leadott kézirat eredeti nyelvén, angolul olvasható. Egy angol nyelvű tanulmány megjelentetése szlovákiai magyar kiadványban mindenképp előrelépés, hiszen így a jövőben könnyebbé válik az idegen nyelven írott szakmai szempontból értékes tanulmányok hozzáférhetősége. Másfelől viszont kisebbségi kiadványokban nem a legszerencsésebb éppen angol nyelvű tanulmányok megjelentetése, mert így csak tovább szaporodik az angol nyelvű, magyarra... --- ### Iskolai filozófia Magyarországon a XVI—XIX. században (Mészáros András) - Published: 2002-06-07 - Modified: 2016-06-07 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2002/06/07/iskolai-filozofia-magyarorszagon-a-xvi-xix-szazadban-meszaros-andras/ - Kategóriák: Konferencia, Szemle - Post Years: 2002, 2002/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: meszarosandras Ezt a címet viselte az a nemzetközi tudományos konferencia, amelyet a pozsonyi Comenius Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke, a Szlovák Tudományos Akadémia Filozófiai Intézete, valamint a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete rendezett 2002. október 17–19-én Pozsonyban a Magyar Kulturális Intézetben. A konferencia apropóját az adta, hogy a címben jelzett idõszakban a magyarországi filozófia megjelenési módja túlnyomórészt az egyes iskolatípusokban oktatott bölcselet volt. Ugyanakkor az eddigi filozófiatörténet-írás nem szentelt kellõ figyelmet eme bölcselet sajátosságainak. Ennek következtében a magyarországi filozófiának az Erdélyi János által a XIX. században meghatározott „követõ jellege”, azaz a nyugat-európai irányzatok hazai alkalmazása gyakran vetette fel az eredetiség kérdését. Ez a kérdés pedig nehezen megválaszolható akkor, ha nem azonosítjuk a filozófia szerepét az adott kultúrán és az adott korszakon belül. Vagyis a konferencia elsõdleges célja az volt, hogy egyrészt meghatározza az „iskolai filozófia”, „iskolafilozófia”, „a filozófia iskolai fogalma”, „a katedrafilozófia” stb. fogalom jelentését, másrészt konkrét példákon keresztül bemutassa az iskolai filozófia megjelenési módozatait. Ismert tény, hogy a filozófia oktatása különbözõ formákban – fõként a teológiai tanulmányokra való felkészítés céljából – már a XVI. századtól megjelent Magyarországon. A filozófiának ez a szerepe azonos volt mind a katolikus, mind pedig a protestáns iskolákban, ami azt is jelentette, hogy a gimnáziumi tanulók legalább logikával, a királyi akadémiák, a studium generalék, valamint az egyetemek hallgatói pedig metafizikával, etikával is megismerkedtek. Ez nem maradt nyom nélkül a mûveltségben. Vagyis a magyarországi mûvelõdéstörténetnek számolnia kell a filozófia jelenlétével és kulturális hatásaival. Mindezek a meggondolások szerepet játszottak a konferencia megrendezésében és elõkészítésében. Ilyen szempontból ez... --- ### A nagy távlatú történeti kutatások elkötelezettje. Interjú a 60 éves Kósa Lászlóval (L. Juhász Ilona) - Published: 2002-06-07 - Modified: 2016-06-07 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2002/06/07/a-nagy-tavlatu-torteneti-kutatasok-elkotelezettje-interju-a-60-eves-kosa-laszloval-l-juhasz-ilona/ - Kategóriák: Pályakép, Szemle - Post Years: 2002, 2002/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: ljuhaszilona Kósa László (L. Juhász Ilona felv. ) Kósa László akadémikus azon magyarországi néprajzkutatók egyike, aki szinte munkássága kezdetétől fogva odafigyel a Magyarország határain kívül élő magyarságra. Rendszeresen látogatta, bejárta a szlovákiai magyar tájak nagy részét, s ő volt az, aki 1968-ban kidolgozta a szlovákiai magyar néprajzi kutatás hosszú távú programját. Tudományos munkássága rendkívül sokrétű, a népköltészeti forrásközlésekkel kezdve a tudománytörténeti és társadalom-néprajzi munkákon át a gazdálkodásnéprajzzal bezárólag számos alapművet tett le az asztalra. A nemrégiben ünnepelt hatvanadik születésnapja alkalmából több interjú is készült vele. Többek között a Debrecenben megjelenő Néprajzi Látóhatár 2002-es számában is olvashatunk egy terjedelmes beszélgetést, amelyből átfogó képet nyerhetünk Kósa László nem mindennapi szorgalmáról, szerteágazó szakmai tevékenységéről. E mostani interjúban mi elsősorban az életpályája szlovákiai magyar vonatkozásainak kiemelését tartottuk elsődleges szempontnak. – Először arra kérem, beszéljen gyermekkoráról, családi hátteréről és arról, hogyan került kapcsolatba a néprajzzal, miért éppen a néprajzot választotta jövendőbeli hivatásául? – Amennyire tudom, fölmenőim a 19. században mind iparosok és kereskedők, a 18. században talán parasztok is voltak, azonban mindnyájan városlakók. Főleg nagyobb alföldi mezővárosokban éltek, de van egy ág apai vonalon, amelyik a 19. század elején bukkan fel Bécsben s ott lakik három emberöltőn át. Szüleim első nemzedékbeli értelmiségiek, bár a rokonságban akadtak korábbi diplomaszerzők is. Tehát nem a társadalmi származás vagy a környezet keltette föl bennem a néprajz iránti vonzalmat. Középiskolás koromra világossá vált humán és történeti érdeklődésem, csakhogy az 1950-es évek végén alig volt esélyem tanári pályára kerülni, ami különben a legtermészetesebb lett volna. Édesapám református lelkész, édesanyám tanítónő volt, akit... --- ### A szlovákiai magyarok néprajzi szintéziséről - Published: 2002-06-07 - Modified: 2017-04-26 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2002/06/07/a-szlovakiai-magyarok-neprajzi-szinteziserol/ - Kategóriák: Agora, Szemle - Post Years: 2002, 2002/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Ján Botík: A magyarok hagyományos kultúráját bemutató szintézishez Liszka Józsefnek a közelmúltban megjelent A szlovákiai magyarok néprajza című kötete kétségkívül a komáromi Etnológiai Központ tevékenységének legjelentősebb eredménye. E mostani alkalmat kihasználva őszintén gratulálok mind a szerzőnek, mind az intézménynek, ahol ez az impozáns mű megszületett. Meggyőződésem, hogy a kötet megjelenése nem csupán Liszka József és a Fórum Intézet számára jelent különleges eseményt, hanem a Szlovákiában élő magyaroknak is. Az a tény, hogy a mai konferencián a Magyar Néprajzi Társaság elnöke, Kósa László akadémikus már bemutatta és értékelte is a kiadványt, arról tanúskodik, hogy Liszka József könyvének megjelenése egyben a magyar néprajzkutatás egyik fontos eseménye is. Engedjék meg, hogy én is kifejezzem azon véleményemet, hogy A szlovákiai magyarok néprajza című szintézis a szlovák néprajztudomány viszonylatában is különleges jelentőséggel bír. A szlovák néprajzkutatás számára a szlovákiai magyarok hagyományos kultúráját bemutató szintézis figyelemre méltó és elsősorban abból a szempontból hasznos, hogy olyan összefüggéseket tárgyal, amelyek Szlovákia területének azt a jelentős részét érinti, ahol a több mint félmilliós magyar kisebbség él. Mivel a szlovák néprajzkutatás keretében éppen ez számít a kevésbé és rendszertelenül kutatott területnek, Liszka szintézise nélkülözhetetlen Szlovákia hagyományos kultúrája teljes képének megrajzolásánál is. Bár nem áll módomban hogy most részletesen taglaljam a felvázolt helyzet okait, ennek ellenére mégis tennék egy rövid megjegyzést. Az, hogy Szlovákia területe néprajzilag csupán részlegesen feltárt, kutatott, nem csupán a magyar etnikumra vonatkozik. A Szlovákia területén élő más etnikumokról is csupán hiányos ismeretekkel rendelkezünk, és elsősorban a németek, a romák és a zsidók tekintetében van ez így. Nem véletlen,... --- ### Németh Erika: A felsoszeli bognár- és kovácsmesterség szakszókincsének vizsgálata (A két népi mesterség egymásrautaltsága a mindennapi életben, s ennek visszatükrözodése a szinonimitás vizsgálatában) - Published: 2002-06-07 - Modified: 2016-06-07 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2002/06/07/nemeth-erika-a-felsoszeli-bognar-es-kovacsmesterseg-szakszokincsenek-vizsgalata-a-ket-nepi-mesterseg-egymasrautaltsaga-a-mindennapi-eletben-s-ennek-visszatukrozodese-a-szinonimitas-vizsgalataban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2002, 2002/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: nemetherika A lexikológia a szókincs kutatásával foglalkozó nyelvészeti diszciplína. Ennek kutatatása azért is fontos, mert a szókincs a nyelvi rendszer legdinamikusabban változó része. Új szavak befogadása és teremtése jellemző a csoportnyelvekben. Egy csoport lehet szakmai, területi, társadalmi stb. meghatározottságú, de legfőbb jegye, hogy az azonos csoportba tartozók tudatában élő szavak a csoportbeliek körében használatosak (Elekfi 1988, 275–283). Tehát ugyanazon mesterséget, foglalkozást űző, ugyanazon tudománykörben dolgozó emberek sajátos szakmai szókincsét nevezzük csoportnyelvi szókészletnek. Kétségtelen tény, hogy az azonos foglalkozásúak ugyanúgy csoportot alkotnak, mint azok, akiket azonos kedvtelés, műveltség, életkor stb. kapcsol össze, bár ezeket a hobbi- vagy szabadidőnyelveket nem szokták szaknyelveknek nevezni (Grétsy 1988, 92). A világirodalmi lexikon a szaknyelveket a csoportnyelvek között tartja számon, vagyis a szaknyelveket, a gyermeknyelvet, a tolvajok és a kártyások nyelvét összefoglalóan csoportnyelveknek nevezi. Ez esetleges téves következtetésekre ad lehetőséget, éppen ezért Grétsy László a félreértés elkerülésére sajátos megoldást ajánl. „Én… megszüntetném a csoportnyelvek megnevezését és a szaknyelveknek, valamint a tolvajnyelvnek mint ez alá rendelt fogalmaknak egymás mellé rendelését, helyette különnyelvekről beszélnénk, és ez alá rendelném a szaknyelveket egyfelől, mint olyanokat, amelyeknek mind logikailag, mind nyelvtanilag, mind nyelvileg rendezett, definiált, valamilyen módon intézményesített terminológiájuk van, másfelől mindazokat, amelyek ebből a körből felsorolt ismertetőjegyek hiánya miatt kizáródnak, alkalmi nyelveknek nevezném” (Grétsy 1988, 93). 1. Bevezetés A lexikológia a szókincs kutatásával foglalkozó nyelvészeti diszciplína. Ennek kutatatása azért is fontos, mert a szókincs a nyelvi rendszer legdinamikusabban változó része. Új szavak befogadása és teremtése jellemző a csoportnyelvekben. Egy csoport lehet szakmai, területi, társadalmi stb. meghatározottságú, de legfőbb jegye, hogy az azonos csoportba tartozók tudatában élő szavak a csoportbeliek körében használatosak (Elekfi 1988, 275–283). Tehát ugyanazon mesterséget, foglalkozást űző, ugyanazon tudománykörben dolgozó emberek sajátos szakmai szókincsét nevezzük csoportnyelvi szókészletnek. Kétségtelen tény, hogy az azonos foglalkozásúak ugyanúgy csoportot alkotnak, mint azok, akiket azonos kedvtelés, műveltség, életkor stb. kapcsol össze, bár ezeket a hobbi- vagy szabadidőnyelveket nem szokták szaknyelveknek nevezni (Grétsy 1988, 92). A világirodalmi lexikon a szaknyelveket a csoportnyelvek között tartja számon, vagyis a szaknyelveket, a gyermeknyelvet, a tolvajok és a kártyások nyelvét összefoglalóan csoportnyelveknek nevezi. Ez esetleges téves következtetésekre ad lehetőséget, éppen ezért Grétsy László a félreértés elkerülésére sajátos megoldást ajánl. „Én... megszüntetném a csoportnyelvek megnevezését és a szaknyelveknek, valamint a tolvajnyelvnek mint ez alá rendelt fogalmaknak egymás mellé rendelését, helyette különnyelvekről beszélnénk, és ez alá rendelném a szaknyelveket egyfelől, mint olyanokat, amelyeknek mind logikailag, mind nyelvtanilag, mind nyelvileg rendezett, definiált, valamilyen módon intézményesített terminológiájuk van, másfelől mindazokat, amelyek ebből a körből felsorolt ismertetőjegyek hiánya miatt kizáródnak, alkalmi nyelveknek nevezném” (Grétsy 1988, 93). A csoportnyelvi szavak különböznek a köznyelv szavaitól, ezért a csoportnyelvkutatás elsődleges feladata, hogy minél behatóbban vizsgálja egy-egy csoport szakszókincsét (Hajdú 1988, 607–611). A terminus fő kritériuma a pontos meghatározás, mely behatárolja a fogalom tartalmát, terjedelmét egy jól kiépített fogalmi rendszer segítségével. Ez azt... --- ### Bauko János: Köszönés- és megszólításformák a révkomáromi Eötvös Utcai Alapiskolában - Published: 2002-06-07 - Modified: 2016-06-07 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2002/06/07/bauko-janos-koszones-es-megszolitasformak-a-revkomaromi-eotvos-utcai-alapiskolaban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2002, 2002/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: baukojanos A társadalmi életben a különféle köszönés- és megszólításformák a verbális kapcsolat létrejöttét és fennmaradását szolgálják. Ezen tiszteletadási és udvariassági formák vizsgálata a szociolingvisztikai kutatások tárgykörébe tartozik. A nyelvi udvariassági formák használatát nagyrészt a társadalmi szokásrend szabja meg. Ezek a kapcsolatra utaló nyelvi elemek az idők során változnak, mint maga a nyelv. Gondoljunk csak az elvtárs tiszteletadási forma vagy a mozgalmi köszönések viszszaszorulására a rendszerváltás után. A társadalmi életben a különféle köszönés- és megszólításformák a verbális kapcsolat létrejöttét és fennmaradását szolgálják. Ezen tiszteletadási és udvariassági formák vizsgálata a szociolingvisztikai kutatások tárgykörébe tartozik. A nyelvi udvariassági formák használatát nagyrészt a társadalmi szokásrend szabja meg. Ezek a kapcsolatra utaló nyelvi elemek az idők során változnak, mint maga a nyelv. Gondoljunk csak az elvtárs tiszteletadási forma vagy a mozgalmi köszönések viszszaszorulására a rendszerváltás után. Az egyszerű formaságnak tűnő köszönés és megszólítás nagyon is tartalmas: embertársunkat tiszteljük meg vele, a viselkedéskultúránk részét képezi. „Ez a rövid (de mindennapos) jelenet csak egy a számos olyan helyzet közül, amelyben az egymással találkozó emberek zavarban vannak: hogyan köszönjenek, vagy hogyan szólítsák a másikat? Jóllehet egyszerűsödtek az üdvözlési formák az elmúlt évtizedekben, használatuk mégsem lett egyértelmű, és nem alakultak ki általános érvényű udvarias köszönés- és megszólításformák” (Bíró–Tolcsvai 1985, 13). A kommunikációs helyzetben a beszélő gyakran nem tudja eldönteni, hogyan köszönjön vagy szólítsa meg a dekódolót, s mire valamelyik formára rászánná magát, az udvariassági forma alkalmazásának lehetősége már elszállt, pedig a kapcsolatra utaló (fatikus) nyelvi elemek a hallgatás megelőzésére és a tartalmi kommunikáció előkészítésére szolgálnak. A Nyelvi illem – nagyszüleink kiskorában című tanulmánykötetben Erdély Judit idéz egy adatközlőt, aki szerint a 20. század negyvenes éveiben még „mindenki mindenkinek köszönt. Ha valaki netán elfelejtette, nemigen állták meg szó nélkül: No, fiam, apád, úgy látszik, ökröt nevelt gyermek helyett! ” (Balázs–Grétsy 2001, 63). Az ifjúság körében alkalmazott köszönés- és megszólításformák terjedőben vannak a felnőtteknél is. Gyakran átveszik a fiataloktól a „divatos” nyelvi kifejezéseket. „Az általános iskolások közvetítik... --- ### Presinszky Károly: Kontaktusjelenségek a nagycétényi magyar nyelvhasználatban - Published: 2002-06-07 - Modified: 2016-06-07 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2002/06/07/presinszky-karoly-kontaktusjelensegek-a-nagycetenyi-magyar-nyelvhasznalatban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2002, 2002/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: presinszkykaroly E rövid vizsgálat célja a magyar nyelv szlovákiai változataiból kiválasztott néhány kontaktusjelenség előfordulásának bemutatása egy Nyitra vidéki magyar beszélőközösség anyanyelvhasználatában. A 20. század mélyreható társadalmi és politikai változásainak természetes velejárója lett, hogy a kisebbségi helyzetbe kényszerült magyarok tömege került állandó kapcsolatba (kontaktusba) az adott állam hivatalos nyelvével. A többség nyelvének a kisebbség nyelvére gyakorolt hatásából jöttek létre az ún. kontaktusváltozatok. A szlovákiai magyarok a magyar nyelv azon kontaktusváltozatait beszélik, amelyeket bizonyos szlovák nyelvi elemek, szlovakizmusok jellemeznek (Kiss 1995, 202). A legszűkebb értelemben a szakirodalom akkor beszél a magyar nyelv szlovákiai változataiban előforduló szlovák eredetű kontaktusjelenségekről, ha a szlovák nyelv elemeivel, szerkezeteivel való hasonlóság a magyar nyelv egynyelvű változataiban nincs meg (Lanstyák 1998, 12). Megfigyelések és kutatások (Lanstyák–Simon 1998; Lanstyák 2000; Sándor 2000) kimutatták, hogy a szlovákiai magyarok bizonyos esetekben akkor is a szlovákiai magyar formát használják, ha ismerik a Magyarországon élő változatot is. Ez a választás nem véletlenszerű, hanem függ a beszélőközösség kódkészletétől /1/, a beszélők számára hozzáférhető nyelvváltozatok ismeretétől és bizonyos társadalmi tényezőktől (Trudgill 1997, 14). A feltüntetett szakirodalom alapján feltételeztem, hogy a beszélőközösség nyelvhasználatát a kontaktusjelenségek nagyarányú előfordulása jellemzi majd. 1. Bevezetés E rövid vizsgálat célja a magyar nyelv szlovákiai változataiból kiválasztott néhány kontaktusjelenség előfordulásának bemutatása egy Nyitra vidéki magyar beszélőközösség anyanyelvhasználatában. A 20. század mélyreható társadalmi és politikai változásainak természetes velejárója lett, hogy a kisebbségi helyzetbe kényszerült magyarok tömege került állandó kapcsolatba (kontaktusba) az adott állam hivatalos nyelvével. A többség nyelvének a kisebbség nyelvére gyakorolt hatásából jöttek létre az ún. kontaktusváltozatok. A szlovákiai magyarok a magyar nyelv azon kontaktusváltozatait beszélik, amelyeket bizonyos szlovák nyelvi elemek, szlovakizmusok jellemeznek (Kiss 1995, 202). A legszűkebb értelemben a szakirodalom akkor beszél a magyar nyelv szlovákiai változataiban előforduló szlovák eredetű kontaktusjelenségekről, ha a szlovák nyelv elemeivel, szerkezeteivel való hasonlóság a magyar nyelv egynyelvű változataiban nincs meg (Lanstyák 1998, 12). Megfigyelések és kutatások (Lanstyák–Simon 1998; Lanstyák 2000; Sándor 2000) kimutatták, hogy a szlovákiai magyarok bizonyos esetekben akkor is a szlovákiai magyar formát használják, ha ismerik a Magyarországon élő változatot is. Ez a választás nem véletlenszerű, hanem függ a beszélőközösség kódkészletétől /1/, a beszélők számára hozzáférhető nyelvváltozatok ismeretétől és bizonyos társadalmi tényezőktől (Trudgill 1997, 14). A feltüntetett szakirodalom alapján feltételeztem, hogy a beszélőközösség nyelvhasználatát a kontaktusjelenségek nagyarányú előfordulása jellemzi majd. A kutatás helyszíne Nagycétény (Veµký Cetín) község Nyitra városától délkeleti irányban, a szlovák–magyar nyelvhatáron található. A falu közvetlen tőszomszédságában minden oldalról olyan községek találhatók, amelyek korábban részben vagy nagyrészt magyar nyelvűek voltak, de mára már jószerével nyelvet váltottak. Déli irányban ez a település alighanem a Zobor-vidék nyelvszigetének egyik sarokpontja lett (Vörös 2001, 113). A legutóbbi népszámláláskor lakosságának 83,8%-a vallotta magát magyarnak (©ÚSR 2001, 52). Nagycétényben a... --- ### Lanstyák István: A Magyar értelmezo kéziszótár új kiadása és a magyar nyelv szlovákiai változatainak szókincse - Published: 2002-06-07 - Modified: 2016-06-07 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2002/06/07/lanstyak-istvan-a-magyar-ertelmezo-keziszotar-uj-kiadasa-es-a-magyar-nyelv-szlovakiai-valtozatainak-szokincse/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2002, 2002/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: lanstyakistvan Az elmúlt évtizedekben bekövetkezett politikai, társadalmi, gazdasági stb. változások számottevő befolyással voltak a magyar nyelv szókészletének alakulására, különösen a rendszerváltás óta eltelt időszakban. /1/ Ez a tény halaszthatatlanná tette a Magyar értelmező kéziszótár /2/ (ÉKsz. 1972) szóanyagának felfrissítését. A szókészletben bekövetkezett változások nyomon követésén kívül szükségessé vált az egyes szavak meghatározásában található ideológiai ballaszt eltávolítása is (pl. a demokrácia, diktatúra szócikkekből). Ezért 1993-ben megkezdődött az értelmező kéziszótár átdolgozása (vö. Pusztai 1994, 1995). Az elmúlt évtizedekben bekövetkezett politikai, társadalmi, gazdasági stb. változások számottevő befolyással voltak a magyar nyelv szókészletének alakulására, különösen a rendszerváltás óta eltelt időszakban. /1/ Ez a tény halaszthatatlanná tette a Magyar értelmező kéziszótár /2/ (ÉKsz. 1972) szóanyagának felfrissítését. A szókészletben bekövetkezett változások nyomon követésén kívül szükségessé vált az egyes szavak meghatározásában található ideológiai ballaszt eltávolítása is (pl. a demokrácia, diktatúra szócikkekből). Ezért 1993-ben megkezdődött az értelmező kéziszótár átdolgozása (vö. Pusztai 1994, 1995). Az 1990-es években a magyar társasnyelvészet és azon belül a nyelvtervezés egyik fontos kérdése a magyar nyelv többközpontúságának kérdése volt, különös tekintettel annak esetleges szótártani kihatásaira. /3/ 1989 előtt a határon túli magyar közösségek által beszélt koiné jellegű magyar nyelvváltozatok sajátságaival egyáltalán nem foglalkoztak. Az ezekben található kontaktusjelenségeket kizárólag a nyelvművelők vizsgálták, mégpedig az ún. nyelvhelyesség szempontjából, vagyis előíró, preskriptív módon. /4/ A fehér hollónak számító kivételek egyike Pete István tanulmánya volt (1988), amely a magyar standard szétfejlődését, az ún. állami változatok kialakulását természetes nyelvi folyamatnak tekintette. A kontaktusjelenségeket nemhogy nem bélyegezte meg, hanem egyenesen azt javasolta, hogy a szótárkészítők a jövőben „nagyobb mértékben” legyenek tekintettel a magyarországi standardtól eltérő határon túli szókészlettani sajátosságokra (1988, 789; lásd még Beregszászi 1997, 24). Ez meglehetősen eufemisztikus megfogalmazás volt, hiszen a magyar szókészletnek ez a rétege a magyar szótárakból mindmáig teljesen hiányzik. Egyedüli kivételként a Helyesírási kéziszótárra utalhatunk, melyben két szlovákiai magyar tükörszót találtunk, az alapiskola ’általános iskola’ és az egységes földművesszövetkezet ’mezőgazdasági termelőszövetkezet’ szavakat. /5/ Ezenkívül a Duna menti szócikkben a Duna Menti Múzeum példa szerepel (az ilyen nevű múzeum... --- ### Kocsis Aranka: A martosi „egyke” (Születéskorlátozás egy kisalföldi faluban a 18—20. században) - Published: 2002-06-07 - Modified: 2016-06-07 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2002/06/07/kocsis-aranka-a-martosi-egyke-szuleteskorlatozas-egy-kisalfoldi-faluban-a-18-20-szazadban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2002, 2002/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: kocsisaranka A martosi református egyházközség jegyzőkönyvének egy 1890. év eleji bejegyzése szerint a helybeli református iskolában „száznál több a növendék”, s mivel már az előző évben is az volt, a megye közigazgatási bizottsága kötelezi az egyházközséget, hogy az addigi egy tanító mellé segédet fogadjon. /1/ A másodtanítói állás szervezése azonban nehéz feladatnak bizonyult az egyházközség számára, mivel hiányoztak hozzá az anyagi feltételek (egy újabb osztályterem, lakás a tanítónak, pénz a díjazására stb.). A következő évben újabb figyelmeztetés érkezett, hogy „az iskola túlterheltsége miatt iskolai helyiség- és két tanítorol vagyoni allapotahoz mérten minél előbb illetve jövő tanév kezdetére gondoskodni el ne mulassza”. /2/ A presbiteri ülések jegyzőkönyveinek tanúsága szerint az egyházközség vezetősége ezekben az években sokat foglalkozott az iskolában uralkodó állapotokkal, s igyekezett előteremteni a szükséges pénzt a második tanítói álláshoz, ami végül az évtized végére sikerült. Három évtized múlva a gondok megismétlődtek, az új század elején ugyanis annyira nőtt a gyerekek száma az iskolában, hogy az 1920-as évek végére a két tanító is kevésnek bizonyult. 1930-ban a harmadik tanító beállítását rendeli el a tanfelügyelőség, mert „az 1930/31. tanévre megállapított iskolakötelesek száma az I–VIII osztályban 152. E szerént 12 vel több, mint amennyit a törvény a két meglevő tanerőre megállapít”. /3/ S újra megindul a felszólítások, figyelmeztetések és sürgetések sora, s mert most sincs új osztályterem, se tanítói lakás, se iskolapad, se tanszer, se pénz a tanítói bérre, „s ezek megszerzése ma nagy nehézségbe ütközik, valamint a vegtelen sulyos pénzügyi helyzeten és főként a rendkívüli rossz termés folytán kivetéssel a népet terhelni nem lehet, amikor vetőmagja és kenyere sincs”. Az egyházközség vezetősége ugyan nem zárkózik el a megoldás keresése elől, ám szerinte a harmadik tanítói állást csak ideiglenes jelleggel kell felállítani, mert az iskolakötelesek száma „rövid időn belül a születési anyakönyv bizonysága szerint 2-3 év mulva annyira alá száll, illetve megszünik, hogy a meglevö két taneröre elö irt létszám sem lesz meg… a nehány éve erősen fellépett egyke folytan”. /4/A következő két évben az egyházközség igyekszik elodázni a harmadik tanító ügyét, más megoldásokra tesz ajánlatot a tanfelügyelőségnél (pl. délelőtti és délutáni felváltott tanítást javasol), közben az „egykére” hivatkozik, amely „olyan erősen pusztít, hogy két év múlva a két tanító is könnyen elvegzi a tanitást”. 1833-ban végül mégis kénytelenek megválasztani a harmadik tanítót. Ez az állás három éven át terheli az egyházközség kiadásait, az iskolaszék 1836. júliusi gyűlésén pedig már arról határoznak a presbiterek, hogy kérni fogják a tanfelügyelőségtől a harmadik, ideiglenes osztály megszüntetését, „mivel a létszám az 1936/37 iskolai évben 106 ra csökkent és évről évre amint látszik rohamosan fogy”. A martosi református egyházközség jegyzőkönyvének egy 1890. év eleji bejegyzése szerint a helybeli református iskolában „száznál több a növendék”, s mivel már az előző évben is az volt, a megye közigazgatási bizottsága kötelezi az egyházközséget, hogy az addigi egy tanító mellé segédet fogadjon. /1/ A másodtanítói állás szervezése azonban nehéz feladatnak bizonyult az egyházközség számára, mivel hiányoztak hozzá az anyagi feltételek (egy újabb osztályterem, lakás a tanítónak, pénz a díjazására stb. ). A következő évben újabb figyelmeztetés érkezett, hogy „az iskola túlterheltsége miatt iskolai helyiség- és két tanítorol vagyoni allapotahoz mérten minél előbb illetve jövő tanév kezdetére gondoskodni el ne mulassza”. /2/ A presbiteri ülések jegyzőkönyveinek tanúsága szerint az egyházközség vezetősége ezekben az években sokat foglalkozott az iskolában uralkodó állapotokkal, s igyekezett előteremteni a szükséges pénzt a második tanítói álláshoz, ami végül az évtized végére sikerült. Három évtized múlva a gondok megismétlődtek, az új század elején ugyanis annyira nőtt a gyerekek száma az iskolában, hogy az 1920-as évek végére a két tanító is kevésnek bizonyult. 1930-ban a harmadik tanító beállítását rendeli el a tanfelügyelőség, mert „az 1930/31. tanévre megállapított iskolakötelesek száma az I–VIII osztályban 152. E szerént 12 vel több, mint amennyit a törvény a két meglevő tanerőre megállapít”. /3/ S újra megindul a felszólítások, figyelmeztetések és sürgetések sora, s mert most sincs új osztályterem, se tanítói lakás, se iskolapad, se tanszer, se pénz a tanítói bérre, „s ezek megszerzése ma nagy nehézségbe ütközik, valamint a vegtelen sulyos pénzügyi helyzeten és főként a rendkívüli rossz termés folytán kivetéssel a népet... --- ### Gaucsík István: Gazdaság és hitelszervezet — a szlovákiai magyar bankhelyzet (1918—1923) - Published: 2002-06-07 - Modified: 2016-06-07 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2002/06/07/gaucsik-istvan-gazdasag-es-hitelszervezet-a-szlovakiai-magyar-bankhelyzet-1918-1923/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2002, 2002/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: gaucsikistvan Dolgozatomban a Csehszlovákiához került magyar pénzintézetek történetét az 1918–1923 közötti időszakaszban vizsgálom. Azért választottam ezt a gazdaságtörténeti korszakot, mert ebben az időben formálódott és alakult ki az a csehszlovák hitelintézeti/pénzügyi struktúra, amelynek az impériumváltás után szerves, integrálódott részévé váltak a felső-magyarországi területeken található magyar intézetek. A felvidéki és kárpátaljai régió gazdasági ágazatainak betagolódásán belül ez különösen jellemző volt a régi magyar bankszektorra. 1. Bevezetés Dolgozatomban a Csehszlovákiához került magyar pénzintézetek történetét az 1918–1923 közötti időszakaszban vizsgálom. Azért választottam ezt a gazdaságtörténeti korszakot, mert ebben az időben formálódott és alakult ki az a csehszlovák hitelintézeti/pénzügyi struktúra, amelynek az impériumváltás után szerves, integrálódott részévé váltak a felső-magyarországi területeken található magyar intézetek. A felvidéki és kárpátaljai régió gazdasági ágazatainak betagolódásán belül ez különösen jellemző volt a régi magyar bankszektorra. Megkülönböztetett figyelemmel tárgyalom ezt a korszakot, hiszen ekkor ment végbe ezen területek magyar takarékpénztárainak átalakulási folyamata – mind formai, mind tartalmi tekintetben – kereskedelmi részvénybankokká. Ezeknek kezdetei a 19. század első feléig nyúlnak vissza. A hatalomváltás utáni majdnem három évtizedes históriájuk 1918–1938 közé, valamint az első bécsi döntés után a Tiso-féle szlovák állam (1939–1945) időszakára esett. A Magyarországhoz visszakerült területeken találhatók 1938 őszétől reintegrálódtak a magyar pénzintézeti szervezetbe. 1945 után a csehszlovák pénzügyi kormányzat államosította őket, és felszámolás alá kerültek. Utótörténetük az 1950-es évek elején ért véget. A (cseh)szlovákiai magyar nemzeti kisebbség „gazdasági életének” a vizsgálatával a kutatók marginálisan foglalkoztak. A gazdaságtörténet területén belül pedig ab ovo a magyar pénzintézetek (a részvénytársasági bankok és a szövetkezeti mozgalom változatos formációinak) feltáratlanságát figyelhetjük meg. Kisebbségtörténetünk terra incognitájának is tekinthetjük az „etnikai alapon szerveződött” magyar bankok felvidéki és kárpátaljai jelenlétét. A magyar nemzetiségi bankok állapotát a csehszlovák bankügyön belül értelmezem (a szövetkezeti mozgalom kérdésköre túlmutat e dolgozat keretein). Ezt azonban az igencsak bonyolult monarchiabeli gazdasági viszonyok, ill. az 1918-at követő politikai és közgazdasági jellegű változások (valamint szerkezetváltások) vizsgálatával lehet jobban megvilágítani. Először a megszülető Csehszlovák Köztársaság gazdasági megalapozásának feltételrendszereivel... --- ### Öllős László: Emberi jogok és nemzeti jogok - Published: 2002-06-07 - Modified: 2016-06-07 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2002/06/07/ollos-laszlo-emberi-jogok-es-nemzeti-jogok/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2002, 2002/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: olloslaszlo Az emberi jogok és a nemzeti kisebbségek jogainak viszonya egyike korunk problematikus kérdéseinek. Ezzel kapcsolatban mindmáig nem alakult ki egyetértés még azon országok jogfelfogásában sem, amelyek alkotmányos alapértéknek tekintik az emberi jogokat, valamint a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére is hajlandók bizonyos szinten. Elismerik ugyan a nemzeti kisebbségeik létezését és jogaikat is, de csak bizonyos mértékben. Megjelenik az a szemlélet is, hogy a nemzeti kisebbségek jogai emberi jogok, ám ez gyakran olyan értelmezést kap, hogy e jogok nem többek a negatív szabadság körébe tartozó szabadságjogok állami beavatkozástól mentes érvényesítésénél. Azaz a nemzeti kisebbségekhez tartozó egyének magánéletükben az állam beavatkozásától mentesen érvényesíthetik nemzeti sajátosságaikat. A közéletben, az állam hivatalos viszonyrendjében, illetve az állammal szembeni, a nemzeti többséghez hasonló módon támasztott igényeik formájában azonban nem, vagy jobbik esetben is a nemzeti többségnél korlátozottabb mértékben. A kérdés nemzetközi szinten sem rendezett. Az Európa Tanács döntéshozói ugyanis nem fogadták el azt a javaslatot, hogy az Európai Emberi Jogi Charta egészüljön ki a nemzeti kisebbségek jogait tartalmazó résszel, s erre támaszkodva, valamint az Emberi Jogi Charta eddigi jellegéből következően az Európai Emberi Jogi Bíróság illetékességet kapjon a kisebbségi jogokkal kapcsolatos peres ügyek kérdésében. Emiatt e bíróság mindmáig nem hozhat ítéleteket az európai emberi jogi chartának a nemzeti kisebbségek jogaival történő kiegészítésével keletkezett jogszabályra támaszkodva. Az alábbi tanulmány azt vizsgálja, vajon miért nem sorolták a nemzeti kisebbségek jogait az emberi jogok közé sem a felvilágosodás morálfilozófusai, sem pedig a 18. és 19. század liberális gondolkodói. Tehát fő kérdésünk nem az, hogy miképpen alakult ki a nacionalizmusnak az... --- ### Popély Árpád: A második világháború utáni belső telepítések Dél-Szlovákiában - Published: 2002-06-07 - Modified: 2016-06-07 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2002/06/07/popely-arpad-a-masodik-vilaghaboru-utani-belso-telepitesek-del-szlovakiaban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2002, 2002/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: popelyarpad Az 1945-ben felújított Csehszlovákia hatóságai a magyar etnikai terület elszlovákosításában a Magyarországra rákényszerített lakosságcserével, a magyar lakosság közmunka ürügyén végrehajtott csehországi deportálásával, valamint a reszlovakizációval párhuzamosan jelentős szerepet szántak a két világháború közötti kolonizáció folytatásának tekinthető ún. belső telepítésnek is. Az 1945-ben felújított Csehszlovákia hatóságai a magyar etnikai terület elszlovákosításában a Magyarországra rákényszerített lakosságcserével, a magyar lakosság közmunka ürügyén végrehajtott csehországi deportálásával, valamint a reszlovakizációval párhuzamosan jelentős szerepet szántak a két világháború közötti kolonizáció folytatásának tekinthető ún. belső telepítésnek is. A belső telepítés – mint Dél-szlovákia „visszaszlovákosításának” egyik lehetséges eszköze – már a kassai kormányprogram kihirdetése előtt a szlovák politika fő célkitűzései közé tartozott. A szlovákia Kommunista Pártja (sZLKP) kassai munkaértekezletén 1945. március 1-jén elfogadott programnyilatkozat például a következőket szögezte le: „Az sZLKP szorgalmazza, hogy szlovákiának a múltban vagy az elmúlt hat év alatt erőszakkal elmagyarosított déli határvidékeit tervszerűen és fokozatosan visszaszlovákosítsák. Dél-szlovákia gazdag és termékeny földjének, amelyről a magyar grófok és feudális urak a szlovák parasztot a hegyekbe üldözték, újból vissza kell kerülnie a földművelő szlovák nép kezébe. ” /1/ A szlovák kommunisták kassai munkaértekezletével szinte egy időben, 1945. február 27-én született meg a szlovák Nemzeti Tanács Elnökségének 4/1945. sz. rendelete „a németek, a magyarok, valamint a szlovák nemzet árulói és ellenségei mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és haladéktalan szétosztásáról”, amely egyelőre tömören bár, de megemlékezett a belső telepítésről is. A rendelet 5. §-ának 2. bekezdése kimondta, hogy „a földjuttatásnál tekintettel kell lenni a belső telepítés szükségleteire”. /2/ A szlovák Nemzeti Tanács plénuma a belső telepítés kérdésével első ízben a magyar kisebbség kitelepítéséről is tárgyaló 1945. május 25-i ülésén foglalkozott. A kérdés a háborúban elpusztult falvak lakóinak, ill. a már a szlovák állam idején megkezdett építkezések, az Árvai-víztároló és a lesti katonai gyakorlótér területén felszámolásra ítélt falvak lakosságának elhelyezési problémái kapcsán... --- ### Tóth Endre: Az első kétoldalú tárgyalások Csehszlovákia és Magyarország között (1921) — Mariánské Lázně (I. rész) - Published: 2002-06-07 - Modified: 2016-06-07 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2002/06/07/toth-endre-az-elso-ketoldalu-targyalasok-csehszlovakia-es-magyarorszag-kozott-1921-marianske-lazne-i-resz/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2002, 2002/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: tothendre Habsburg Károly március végi, április eleji restaurációs kísérletét követően a csehszlovák–magyar kétoldalú viszonyok ismét a holtpontra jutottak. A váratlan magyarországi fejlemények természetesen keresztülhúzták a brucki találkozón létrehozott szakmai bizottságok működésének áprilisra tervezett megkezdését is. Megállapítható, hogy a két ország megalakulása óta, pontosabban az 1920 januárjában megtartott választásokat követő belpolitikai élet konszolidációja óta, a két ország kapcsolatain a legellenségesebb hangnem hatalmasodott el, melynek eredménye még egy háborús konfliktus is lehetett volna. Szerencsére azonban nem ez a forgatókönyv valósult meg, s a csehszlovák–magyar viszony e legfeszültebb időszakát is sikerült fegyveres konfliktus nélkül megoldani. I. A második találkozót megelőző időszak (1921. április–június) Habsburg Károly március végi, április eleji restaurációs kísérletét követően a csehszlovák–magyar kétoldalú viszonyok ismét a holtpontra jutottak. A váratlan magyarországi fejlemények természetesen keresztülhúzták a brucki találkozón létrehozott szakmai bizottságok működésének áprilisra tervezett megkezdését is. Megállapítható, hogy a két ország megalakulása óta, pontosabban az 1920 januárjában megtartott választásokat követő belpolitikai élet konszolidációja óta, a két ország kapcsolatain a legellenségesebb hangnem hatalmasodott el, melynek eredménye még egy háborús konfliktus is lehetett volna. Szerencsére azonban nem ez a forgatókönyv valósult meg, s a csehszlovák–magyar viszony e legfeszültebb időszakát is sikerült fegyveres konfliktus nélkül megoldani. A csehszlovák–magyar viszony jellegét közvetlenül Károly excsászár restaurációjára tett kísérletet követő időszakban elsősorban az Edvard Bene¹ által vezetett csehszlovák diplomácia álláspontja határozta meg, akinek Magyarország iránti élénk, megalkuvás nélküli politikájának köszönhetően a csehszlovák közvélemény és a politikai körök nagy része a magyarországi eseményekre természetesen nem kis felháborodással reagált. Magyarország belpolitikai életében pedig, miután Habsburg Károly megpróbálta az országot kész tények elé állítani, körülbelül kéthónapos szünet után ismét a királykérdés vált az első számú problémává, ezúttal viszont sokkal nagyobb árat követelve. A restaurációs kísérlet Magyarországon kormányválsághoz vezetett – immár az egész kabinet bukását eredményezve. A magyar külügyminiszter, Gratz Gusztáv már április 4-én, illetve 8-án lemondott. /1/ Ugyanezen a napon jelentette be lemondását a kisgazda földművelésügyi miniszter, Nagyatádi Szabó István és a szintén kisgazda igazságügy-miniszter, Tomcsányi Vilmos. Végül április 13-án az egész kormánnyal együtt maga Teleki Pál miniszterelnök is lemondott. /2/ Az új kormány megalakításával Horthy még a Teleki-kormány lemondásának napján, immár második... --- ### Summary - Published: 2002-06-07 - Modified: 2017-04-26 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2002/06/07/summary-2/ - Kategóriák: Summary, Szemle - Post Years: 2002, 2002/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Ferenc Vörös: Teaching in Hungarian Language in Slovakia at the Turn of the Millennium The author deals with the different levels of teaching in Hungarian language. In relation to kindergartens, he states that in the school year of 2000/2001 there were 279 Hungarian language kindergartens. In addition, there were 101 so-called alternative institutions – i. e. Slovak-Hungarian kindergartens – that welcomed also Hungarian language children, who had the opportunity to take part in the activities in their mother language. Consequently, in the mentioned institutions in 559 groups were activities (also) in Hungarian language. The number of children in these groups is 9511. More than seven per cent of children of kindergarten age is of Hungarian nationality. Almost two thirds of them get socialised through Hungarian language within institutionalised frameworks. According to the statistical data, in elementary schools 8,12 per cent of this age-group is recorded to be of Hungarian nationality. From the institutions, 271 had Hungarian teaching language and 29 were alternative. In the two school types teaching was delivered in 2 178 classes for 42 980 children. From the grammar school students in Slovakia, 7,1 per cent are registered to have Hungarian nationality. Besides the 137 Slovak grammar schools, there are 16 schools with the teaching delivered in Hungarian language, and there are another 8 alternative schools. In the two school types there were 178 classes for 4 657 students, with the teaching delivered partially or fully in Hungarian language. 6,91 per cent of vocational secondary school students is... --- ### B. Kovács István: Agyagkenyér. Fejezetek az agyagművesség történetéből Gömörben és Kishontban. (Liszka József) - Published: 2002-06-06 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/b-kovacs-istvan-agyagkenyer-fejezetek-az-agyagmuvesseg-tortenetebol-gomorben-es-kishontban-liszka-jozsef/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2002, 2002/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef Lényegében mindkét kötet kettős szakképesítést igényel: az archeológusét és a néprajzkutatóét. B. Kovács István előtanulmányai és eddigi munkássága alapján a legmegfelelőbb szakember az ilyen típusú munkák elvégzésére. Amíg az első kötet, az Agyagkenyér az agyagművesség, a fazekasság kezdeteit és virágkorát tárgyalja az egykori Gömör-Kishont területén, addig a második egy részprobléma, egy rézkori sír leletegyüttesének értelmezésére tesz kísérletet. De vegyük sorjában! A szóban forgó területen, hatalmas alapanyag-tartalékainak köszönhetően minden történeti korban jelentős agyagművesség virágzott. A szerző számba is veszi – szavai szerint, ha vázlatosan is – azokat az őskori kultúrákat, amelyeknek embere a gömöri tájakon is otthagyta műveltségének kerámiába öntött emlékeit. Tudni kell, hogy ezen korszakok népeit név szerint még nem ismerjük, ezért a régészek az anyagi kultúrájuk, temetkezési szokásaik ránk maradt emlékei alapján kísérlik meg körülhatárolni őket, s nevet egy-egy híres lelőhely (pl. lengyeli kultúra a Tolna megyei Lengyel község, a péceli kultúra a Pest megyei Pécel, majd ugyanez a kultúra, immár badeni jelzővel az ausztriai Baden település nevéből), jellegzetes edényformáik (pl. vonaldíszes kerámia népe) vagy karakterisztikus temetkezési szokásaik (pl. halomsíros kultúra népe) alapján adnak nekik. Az, hogy az ilyen, kulturális ismérvek szerint körülhatárolt „etnikumok” valóban egy népességet, azonos nyelvet beszélők közösségét takarja-e, valószínűleg teljes biztonsággal sosem fog kiderülni. Ezeknek a korai kultúráknak (a vonaldíszes edények kultúrája, a badeni vagy füzesabonyi kultúra) a térségben fellelt emlékei általában nem egy sajátos gömöri típust képviseltek, hanem egy-egy nagyobb (Kárpát-medencei vagy éppenséggel délkelet-európai) műveltségi tömb részét képezték. Talán részben jelent kivételt a bükki műveltség agyagedény-kultúrája, amely egy viszonylag zárt és szűk térségre volt... --- ### Ján Botík (zost.): Obyèajové tradície pri úmrtí a pochovávaní na Slovensku s osobitným zreteµom na etnickú a konfesionálnu mnohotvárnos». [A halállal és temetkezéssel kapcsolatos szokáshagyományok Szlovákiában, különös tekintettel a nemzetiségi és felekezeti sokszínűségre.] (L. Juhász Ilona) - Published: 2002-06-06 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/jan-botik-zost-obyeajove-tradicie-pri-umrti-a-pochovavani-na-slovensku-s-osobitnym-zrete%c2%b5om-na-etnicku-a-konfesionalnu-mnohotvarnos-a-halallal-es-temetkezessel-kapcsolatos-szokashagyo/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2002, 2002/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: ljuhaszilona A turócszentmártoni székhelyű Néprajzi Múzeum azóta elhunyt igazgatója, Milan Kiripolský kezdeményezésére 1995-ben született meg az a hosszú távú, Múzeumok és etnikumok nevet viselő projektum, melynek célja a Szlovákiában élő nemzetiségek népi kultúrájának rendszeres, kétévenkénti bemutatása különböző kiállítások, konferenciák és publikációk segítségével. Ezáltal szeretett volna lehetőséget teremteni az itt élő etnikumok kölcsönös jobb megismerésére, s az egyes kulturális jelenségek összehasonlítására. A projektum résztvevői a Szlovákiában élő nemzetiségek múzeumai, ill. az egyes múzeumokhoz tartozó nemzetiségi osztályok, amelyek a magyar, zsidó, német, roma, horvát, ukrán és ruszin kultúrát képviselik. Az 1995-ben megrendezett első kiállítás témája a lakodalom volt, majd ezt a vásár és a népi mesterségek, valamint a népi építészet és lakáskultúra témaköre követte. A kiállítások megnyitóinak része egy konferencia is, amelyen általában az egyes nemzetiségi múzeumok, ill. osztályok szakemberei tartanak a témához kapcsolódó előadást. Az első kiállítás és konferencia után nem, az 1997-ben megtartott másodikat követően azonban a Kárpáti Németek Múzeumának két munkatársa, M. Horváthová és O. Pöss szerkesztésében Mesterségek és vásárok Szlovákiában címmel 1998-ban megjelentették az ott elhangzott előadásokat. Ezt követte 1999-ben Az építkezés és lakáskultúra hagyományai Szlovákiában címmel a felsővízközi (Svidník) Ukrán-ruszin Nemzetiségi Múzeum igazgatója, M. Sopoliga által szerkesztett kötet. A legújabb, 2001. évi projektum a Szlovák Nemzeti Múzeum tudományos munkatársa, a Horvát Kultúra Dokumentációs Osztályának vezetője, Ján Botík szakmai irányításával zajlott, s témája a temetők és a temetkezési szokások volt. Ehhez kapcsolódóan egy kiállítás segítségével is megkísérelték bemutatni a Szlovákiában élő etnikumok temetkezési szokásait, temetőkultúráját. A pozsonyi kiállításmegnyitót követően zajlott a témához kötődő konferencia is. Az itt elhangzott előadásokat... --- ### Mészáros András: A filozófia Magyarországon. A kezdetektől a 19. század végéig. (Rathmann János) - Published: 2002-06-06 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/meszaros-andras-a-filozofia-magyarorszagon-a-kezdetektol-a-19-szazad-vegeig-rathmann-janos/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2002, 2002/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: rathmannjanos Mészáros András könyve kétségkívül lépést tett a magyar filozófia történetének megírásához, és már az első pillanatban szembetűnő ez az erénye. Nem kevesebb történt, mint az egész történelmi Magyarország filozófiai kultúrkincseinek értő felrajzolása a kezdetektől a 19. század végéig egy nagy ívű tabló formájában. Egy ilyen könyvet régóta várt az olvasóközönség, és a szerző – sokszor egy szál magában birkózva az anyaggal – eleget tett a várakozásnak. Mészáros András könyve kétségkívül lépést tett a magyar filozófia történetének megírásához, és már az első pillanatban szembetűnő ez az erénye. Nem kevesebb történt, mint az egész történelmi Magyarország filozófiai kultúrkincseinek értő felrajzolása a kezdetektől a 19. század végéig egy nagy ívű tabló formájában. Egy ilyen könyvet régóta várt az olvasóközönség, és a szerző – sokszor egy szál magában birkózva az anyaggal – eleget tett a várakozásnak. Mészáros Andrásra munkája során nehéz és megkerülhetetlen módszertani és elméleti problémák megoldása várt. Olyanok, amelyekre a közelmúlt kísérletei nem vállalkoztak, inkább a kisebb ellenállás felé fordultak. Mészárosra inkább a szembenézés a jellemző. És legalább ilyen rokonszenvet vált ki a ránk maradt filozófiai hagyaték Erdélyi óta meg nem kísérelt gondos számbavétele, a hosszú évtizedekkel elmaradt alapkutatások és forráskiadványok, valamint a sok hiátus áthidalása. Mészáros András áttekinti filozófiatörténet-írásunk használható hagyományát az első feldolgozásoktól a nagyobb modern kísérletekig. Erdélyi Jánosban a magyar filozófiát először korszakoló, koncepciózus, a magyar eredetiséget először kimondó történetírót s az ő nyomában járó Mátrai Lászlóban a 16–17. századi értékeink kultúrtörténeti hátteret is adó felkutatóját mutatja be, sőt még a nagy összefoglaló külföldi munkákra is kitér (F. Ueberweg: Grundriss der Geschichte der Philosophie – Die Philosophie des Auslandes). A tudományos igényű kötet Szent Gellérttől Böhm Károlyig ad átfogó képet a magyar filozófia történetéről. Az arányos felépítés kitűnő keret ehhez a nagy összefoglaláshoz. Az első rész A magyar nyelvű filozófiáig címet viseli, a második rész címe pedig Az önálló filozófiai rendszer felé. Az első rész szűkebb (76 p. ), a második rész a bővebb (123... --- ### A Kisemlékkutatók XV. Nemzetközi Konferenciája Komáromban. 2002. május 10—12. (L. Juhász Ilona) - Published: 2002-06-06 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/a-kisemlekkutatok-xv-nemzetkozi-konferenciaja-komaromban-2002-majus-10-12-l-juhasz-ilona/ - Kategóriák: Konferencia, Szemle - Post Years: 2002, 2002/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: ljuhaszilona A kisemlék kategóriájába az út menti keresztek, képoszlopok, kis kápolnák, mezei oltárok ugyanúgy beletartoznak, mint a pellengérek, határkövek, szabadtéri szobrok, út menti haláljelek, fákon elhelyezett képek, olajnyomatok, keresztek stb. , tehát azok az objektumok is, amelyek nem tartoznak a hivatalos műemlékvédelem érdeklődési körébe. A szakrális kisemlékek szervesen hozzátartoznak egy-egy település képéhez, részét képezik a helyi hagyománynak. Európa-szerte több olyan szervezet, csoportosulás is működik – elsősorban a német nyelvterületen –, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy felvállalják a kisemlékek védelmét, dokumentálását, s tömörítsék a téma iránt érdeklődő szakembereket és lelkes amatőröket. A németországi Hessen tartományban 1971-ben jött létre egy ilyen csoport a Romániából – a Bánátból – származó Karl Friedrich Azzola professzor irányításával, Felső-Ausztriában pedig 1977-ben Enns székhellyel alakult meg hasonló, a Szudéta-vidékről származó, Èeský Krumlovból kitelepített Nelli Kainzbauer vezetésével (Felső-ausztriai Kisemlékkutató Munkacsoport néven). Azért éppen ezt a két egyesületet, illetve személyt említettem, mivel ők ketten határozták el még az 1970-es években, hogy kétévenként váltakozó színhellyel – egyszer Ausztriában, egyszer pedig Németországban – nemzetközi konferenciát szerveznek, ahová meghívják az Európában e területen tevékenykedőket, illetve az ezzel a témával foglalkozó szakembereket. (Figyelemre méltó, hogy ez egykori szocialista országok közül Lengyelországban Swidnica székhellyel még 1985-ben megalakult a Keresztvédők Baráti Társasága , egy lazább társulás Észak-Csehországban is létrejött az a¹i múzeum vonzáskörzetében. ) A nemzetközi konferenciáknak köszönhetően egyre több szakember és önkéntes gyűjtő került kapcsolatba ezzel a mozgalommal, és a dokumentálás, feltérképezés mellett nekik köszönhetően számos kisemléket is helyreállítottak az évek során. Az említett konferenciasorozat színhelye 1998-ban került első alkalommal egy volt szocialista... --- ### Elbeszélt történelem: Lelley János „Apám bukásának az volt az oka, hogy nagyon reálisan látta a helyzetet” (Angyal Béla) - Published: 2002-06-06 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/elbeszelt-tortenelem-lelley-janos-apam-bukasanak-az-volt-az-oka-hogy-nagyon-realisan-latta-a-helyzetet-angyal-bela/ - Kategóriák: Oral History, Szemle - Post Years: 2002, 2002/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: angyalbela A levél olvasásakor az első gondolatom az volt, vajon hány éves lehet az írója, hiszen Lelley Jenő 1920 és 1925 között volt a Csehszlovákiában a hatalomváltás után elsőként megalakult magyar jellegû pártalakulat, a keresztényszocialista párt elnöke. Rögtön telefonáltam Szegedre, és kiderült, hogy Lelley János 93 éves (az interjú készítésekor már a 94. évében járt), de a rövid beszélgetésünk során kiderült, mennyire friss szellemileg, és valóban sokat tud az akkori időkről. Arra kértem, írja meg édesapja életrajzát. Néhány hét múlva megérkezett a levél, melynek Dr. Lelley Jenő (1879–1949) vázlatos életrajza címet adta a szerző. Ez még inkább arról győzött meg, hogy valóban fontos adatközlőre bukkantam. Sajnos akkor már nyomdai előkészítés alatt volt az Érdekvédelem és önszerveződés (Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918–1938) címû könyvem, így a levélben leírtakból csupán Lelley Jenő életrajzi adataival tudtam kiegészíteni munkámat. Miután könyvem megjelent, küldtem egy példányt Szegedre. Arra kértem Lelley Jánost, olvassa el, és amikor később felkeresem, szívesen fogadom a megjegyzéseit, észrevételeit munkámmal kapcsolatban. (A beszélgetést Angyal Béla készítette 2002-ben) Oral History = elbeszélt történelem. Ezt a módszert a történészek akkor alkalmazzák, amikor írásos dokumentumok híján nagyon nehéz rekonstruálni a valóságot, feltárni a tényleges, olykor a történelmi folyamatokra komoly hatást gyakorló háttéreseményeket. Amikor a rendkívül intenzív történések forgatagában nem készülnek feljegyzések, jegyzőkönyvek, nincsenek írásos emlékek. Ilyenkor a történelmi esemény vagy időszak legfontosabb szereplői maguk mondják el, szerintük mi is történt valójában. Az Oral History az élő emlékezetre épít. Éppen ezért nagyon mértéktartóan kell viszonyulni az elmondottakhoz. A módszer lényege, hogy nem szabad beavatkozni az emlékezetbe, mindenki elmondhatja azt, amit megélt. Az elmondottak, a történelmi adatok és tények ezt követően külön vizsgálatot igényelnek. Ez a szubjektív látásmód azonban az egyetlen eszköz arra, hogy rekonstruálni lehessen a történéseket. Olyan, mint egy „gyónás” vagy önvallomás. A többi a történészek dolga. Nekik kell az elmondottakból rekonstruálni a tényleges történéseket, összevetni az elmondottakat, szembesíteni azokat az objektív ismeretanyaggal. Mindebből az következik, hogy az Oral History rovatban megjelentetett beszélgetések nem egyszerû interjúk, hanem történelmi forrásanyagok, amelyek alapul szolgálhatnak a múlt megismeréséhez. Egyben fontos információt szolgáltatnak arról is, hogy a történelmi események résztvevői hogyan értékelik utólag a történéseket, saját szerepüket, hogyan emlékeznek azokra az eseményekre, amelyeknek aktív részesei voltak. 2002 februárjában levelet kaptam Szegedről, amelyben dr. Lelley János a következőket írta: „Elnézését kérem, hogy ismeretlenül írok Önnek, de minthogy magam édesapám, dr. Lelley Jenő révén, aki az Országos Keresztényszocialista Párt első elnöke és országgyûlési képviselője volt, átélője, sőt közvetve részese is voltam az akkor zajló eseményeknek, szeretném tudni, hogy Ön milyen... --- ### Lanstyák István: A magyar nyelv határon túli változatai — babonák és közhelyek - Published: 2002-06-06 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/lanstyak-istvan-a-magyar-nyelv-hataron-tuli-valtozatai-babonak-es-kozhelyek/ - Kategóriák: Agora, Szemle - Post Years: 2002, 2002/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: lanstyakistvan A Magyar Tudományos Akadémia 2002. évi akadémiai közgyűlésének keretében a Nyelv és Irodalomtudományok Osztálya május 2-án tudományos ülésszakot rendezett; ennek egyik témája „A magyar nyelv a Magyarországgal szomszédos országokban” volt. A fő előadást Szilágyi N. Sándor, a kolozsvári Babeº–Bolyai Tudományegyetem Filológiai Kara Magyar Nyelv és Kultúra Tanszékének oktatója tartotta. A magyar nyelv kisebbségi változatairól a megszokott közhelyek és babonák helyett jó néhány olyan megállapítást tett, amely a nyelvművelők körében nem szokott osztatlan sikert aratni. Szilágyi N. Sándort nagyon nehéz lett volna cáfolni („lett volna” – vitára sajnos a zsúfolt program miatt nem volt mód), hiszen minden gondolata szervesen ágyazódott be mindabba, amit a nyelvi változások társas meghatározottságáról tudunk, s amit ma már nyelvművelő alapállásból sem igen illik megkérdőjelezni. A Magyar Tudományos Akadémia 2002. évi akadémiai közgyűlésének keretében a Nyelv és Irodalomtudományok Osztálya május 2-án tudományos ülésszakot rendezett; ennek egyik témája „A magyar nyelv a Magyarországgal szomszédos országokban” volt. A fő előadást Szilágyi N. Sándor, a kolozsvári Babeº–Bolyai Tudományegyetem Filológiai Kara Magyar Nyelv és Kultúra Tanszékének oktatója tartotta. A magyar nyelv kisebbségi változatairól a megszokott közhelyek és babonák helyett jó néhány olyan megállapítást tett, amely a nyelvművelők körében nem szokott osztatlan sikert aratni. Szilágyi N. Sándort nagyon nehéz lett volna cáfolni („lett volna” – vitára sajnos a zsúfolt program miatt nem volt mód), hiszen minden gondolata szervesen ágyazódott be mindabba, amit a nyelvi változások társas meghatározottságáról tudunk, s amit ma már nyelvművelő alapállásból sem igen illik megkérdőjelezni. Szilágyi N. Sándor előadása számos olyan kérdést vetett fel, amely nemcsak a nyelvészek érdeklődésére tart számot, hanem általában beszédtéma a művelt magyar nagyközönség körében. Érdemes ezért néhány gondolatát ismertetni és közelebbről megvilágítani már csak azért is, hogy túllépve a megszokott nyelvművelő babonákon és társasnyelvészeti közhelyeken, valószerűbb képet kapjunk arról, mivé lett a mi „édes anyanyelvünk” kisebbségi körülmények közt, s mi az, amit a nyelvészek tenni tudnak annak érdekében, hogy életereje a jövőben ne csökkenjen, hanem – ha lehet – növekedjen. * Nyelvi szétfejlődés Szilágyi N. Sándor a jelenlegi nyelvtörténeti korszak jellegadó sajátosságának tartja azt a tényt, hogy a magyar etnikum szétdaraboltsága miatt „a magyar nyelv nem egyetlen országban változik, hanem a történelem jelenlegi állása szerint most éppen nyolcban egyszerre, a nyelvi változást pedig minden országban más-más tényezők befolyásolják”. Mivel minden emberi nyelv... --- ### L. Juhász Ilona: A permonyík (A bányaszellem és bányamanó egy gömöri bányásztelepülés, Rudna hiedelemvilágában) - Published: 2002-06-06 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/l-juhasz-ilona-a-permonyik-a-banyaszellem-es-banyamano-egy-gomori-banyasztelepules-rudna-hiedelemvilagaban/ - Kategóriák: Kósa László köszöntése, Szemle - Post Years: 2002, 2002/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: ljuhaszilona Egy gömöri magyar bányásztelepülésen, Rudnán végzett néprajzi kutatásaim során a halállal kapcsolatos hiedelemmondák gyűjtése közben néhány olyan mondára akadtam, amelyek a bányaszellemekkel, bányamanókkal kapcsolatosak. Ezeket a helyiek permonyíkoknak, ill. perpónyikoknak nevezik, s ugyanezt az elnevezést használják a környékbeli falvak magyar és szlovák lakosai is. Tanulmányomban először áttekintem, hogy mit tud ma a magyar (illetve a szlovák) folklorisztika a bányaszellemekről, majd a Rudnán gyűjtött mondákat mutatom be. Egy gömöri magyar bányásztelepülésen, Rudnán végzett néprajzi kutatásaim során a halállal kapcsolatos hiedelemmondák gyűjtése közben néhány olyan mondára akadtam, amelyek a bányaszellemekkel, bányamanókkal kapcsolatosak. Ezeket a helyiek permonyíkoknak, ill. perpónyikoknak nevezik, s ugyanezt az elnevezést használják a környékbeli falvak magyar és szlovák lakosai is. Tanulmányomban először áttekintem, hogy mit tud ma a magyar (illetve a szlovák) folklorisztika a bányaszellemekről, majd a Rudnán gyűjtött mondákat mutatom be. I A bányaszellemekkel kapcsolatos, a magyar néprajzi szakirodalomban a 19–20. század fordulójáig ismert adatokat 1890-ben Versényi György összegezte az Ethnographiában. Munkásságát bemutató kötetében Ujváry Zoltán külön kiemeli Versényi azon érdemét, hogy neki köszönhetően kerültek be a bányászhiedelmek is a folklórműfajok közé. Egy ideig ő maga is működött bányavidéken, Körmöcbányán. Az ottani magyar egyesületben előadást is tartott a bányászhagyományok gyűjtésének fontosságáról. Egy 1885-ben, a Fővárosi Lapok 176. számában megjelent cikkében több hiedelmet is közöl. A bányaszellemet ő bányarémnek nevezi, és német eredetűnek tartja. Alakja a törpééhez hasonló, hosszú fehér szakálla van, és piros nadrágot, valamint zöld sapkát visel. Általában segít, azonban gyakran büntet is. A Versényi által közölt egyik hiedelemtörténetben a gölnici bányásznak a bányaszellem mutatta meg, hol találhatnak aranyra, az egyik szepességi bányában pedig ugyanúgy a bányaszellem segített az érc megtalálásában. Gyűjtésében két történetben van példa arra, hogy bár a bányaszellem időben figyelmeztette a bányászokat a veszélyre, azok mégsem hallgattak rá, s így bányaszerencsétlenség következtében többen is életüket vesztették. Ujváry Zoltán felhívja a figyelmet arra, hogy az egyik történet kapcsolódik a 300 özvegyasszony tánca néven ismert mondához, amelyben a szerencsétlenül járt bányászok feleségeit táncra... --- ### Viga Gyula: A gazdaság, társadalom és kultúra változása a Bodrogköz 18—20. századi műveltségében - Published: 2002-06-06 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/viga-gyula-a-gazdasag-tarsadalom-es-kultura-valtozasa-a-bodrogkoz-18-20-szazadi-muveltsegeben/ - Kategóriák: Kósa László köszöntése, Szemle - Post Years: 2002, 2002/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: vigagyula I. Az 1990-es évek első felében – kezdetben a Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetének támogatásával – a Bodrogköz északi, Szlovákiához tartozó falvaiban végeztem kutatásokat, melynek eredményeit 1996-ban egy tanulmánykötetben összegeztem (Hármas határon. Tanulmányok a Bodrogköz változó népi kultúrájáról. Miskolc). A címbe került kulcsszó, a változó népi kultúra – túl a fogalom evidenciáján – előre vetítette a kutatás továbbvitelét, melyhez négy éven át az OTKA támogatását élvezhettem. A vizsgálatok alapját néhány – a korábbi kutatásból leszűrt – tanulság s előzetes elképzelés jelentette. 1. A Bodrogköz – ellentétben több kutató véleményével s számos korábbi tanulmány kicsengésével – nem reliktum terület. Ha őriz is a tradicionális műveltségében archaikus vonásokat, azok megmaradása és eltűnése a történeti táj egészének hagyományos kultúrájában jelez elmozdulásokat, változásokat, így indokolt a kérdésfeltevés: milyen tényezők hatnak a tradíció megőrzésének, s milyenek a változásának, átalakulásának irányába. 2. A Trianonban létrehozott új helyzet, hogy a történeti táj egyik fele Magyarország része maradt, másik fele – a mai Ukrajna kárpátaljai részét is magában foglaló – Csehszlovákia része lett, a 20. századi változásokat illetően két ország zömében magyar népességének gazdasági, társadalmi és kulturális folyamatait körvonalazza. A határon túli területek a korábbi néprajzi vizsgálatokban többnyire úgy jelentek meg, mint a magyar népi kultúra régies zónái, s csak az elmúlt évek világítottak rá, hogy a hagyományos népi műveltség átalakulása ezekben a térségekben – esetünkben a Felső-Bodrogközben – is lezajlottak. 3. Figyelembe véve a 18–20. század gazdasági, társadalmi és kulturális folyamatait, már az indulásnál megállapítható volt, hogy e három – történetileg változó – összefüggésrendszerben értelmezhető a hagyományos... --- ### Liszka József: Differenciáltság és homogenizálódás a szlovákiai magyarok 20. századi népi kultúrájában - Published: 2002-06-06 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/liszka-jozsef-differencialtsag-es-homogenizalodas-a-szlovakiai-magyarok-20-szazadi-nepi-kulturajaban/ - Kategóriák: Kósa László köszöntése, Szemle - Post Years: 2002, 2002/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef Tudományos közhelynek számít, hogy a szlovákiai magyar tájak népi kultúrája a 20. század elején nagymértékben tagolt volt, és az egyes tájegységek (a Csallóköz, a Medvesalja vagy éppen a Felső-Bodrogköz) kulturálisan közelebb álltak a velük szomszédságban levő magyarországi tájak műveltségével, mint a többi szlovákiai magyar tájegységével. A szlovákiai magyar nyelvterület táji-történeti tagoltságáról, illetve a szlovákiai magyarok (népi) kultúrájának integrációs folyamatáról Kósa László is írt több alkalommal (főleg: Kósa 1979; 1987; 1998). Az alábbiakban – részben az ő gondolatmenetét követve, részben azt újabb szempontokkal kiegészítve – megkísérlem a szlovákiai magyarok népi kultúrájának 20. századi differenciáltságát bemutatni, illetve a fokozatosan fellépő homogenizálódási tendenciákat, integrációs folyamatokat számba venni. Hangsúlyozni szeretném, hogy a kutatásnak azok a hiányai, amelyekre Kósa is figyelmeztet egy 1987-es előadásában (Kósa 1987, 217), lényegében a mai napig fennmaradtak. Célirányos és módszeres kutatások hiányában az alábbiak is inkább intuíciók, illetve olyan megfigyelések, amelyek a térségben élve nem kerülhetik el az ember figyelmét. Tudományos közhelynek számít, hogy a szlovákiai magyar tájak népi kultúrája a 20. század elején nagymértékben tagolt volt, és az egyes tájegységek (a Csallóköz, a Medvesalja vagy éppen a Felső-Bodrogköz) kulturálisan közelebb álltak a velük szomszédságban levő magyarországi tájak műveltségével, mint a többi szlovákiai magyar tájegységével. A szlovákiai magyar nyelvterület táji-történeti tagoltságáról, illetve a szlovákiai magyarok (népi) kultúrájának integrációs folyamatáról Kósa László is írt több alkalommal (főleg: Kósa 1979; 1987; 1998). Az alábbiakban – részben az ő gondolatmenetét követve, részben azt újabb szempontokkal kiegészítve – megkísérlem a szlovákiai magyarok népi kultúrájának 20. századi differenciáltságát bemutatni, illetve a fokozatosan fellépő homogenizálódási tendenciákat, integrációs folyamatokat számba venni. Hangsúlyozni szeretném, hogy a kutatásnak azok a hiányai, amelyekre Kósa is figyelmeztet egy 1987-es előadásában (Kósa 1987, 217), lényegében a mai napig fennmaradtak. Célirányos és módszeres kutatások hiányában az alábbiak is inkább intuíciók, illetve olyan megfigyelések, amelyek a térségben élve nem kerülhetik el az ember figyelmét. Az 1918. október 28-án kikiáltott Csehszlovák Köztársasághoz került mintegy 650 000 fős magyarság akkori népi kultúráját meglehetősen hézagosan ismerjük. Annyi azonban egyértelmű, hogy a magyar falusi és kisvárosi népesség tradicionális népi kultúrája legalább három nagyobb egységbe volt sorolható. Nyugatról kelet felé haladva az első a Kisalföld Dunától északra elterülő része (a mai Délnyugat-Szlovákia), amely elsősorban a Dunántúl népi kultúrájával rokon, miközben az Alföld és a „Palócföld” felé mutató jegyek is tarkítják. Főleg északi része a szlováksággal, nyugati pedig a Pozsony környéki németekkel, illetve horvátokkal élt szoros (gazdasági és kulturális) kölcsönhatásban. Jelentősebb tájegységei a Csallóköz, a Mátyusföld, a Vág és Garam... --- ### Rastislava Stoličná: Szlovákia mint etnokulturális tér - Published: 2002-06-06 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/rastislava-stolicna-szlovakia-mint-etnokulturalis-ter/ - Kategóriák: Kósa László köszöntése, Szemle - Post Years: 2002, 2002/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: stolicnarastislava Az utóbbi években egyre többet beszélünk az „új” Európa építéséről. Az ilyen mérlegelések során mindig visszacsengenek a közös gyökerek, hagyományok, a közös történelem és civilizáció gondolatai. Nem kétséges, hogy az egyes nemzetek népi kultúrája is integráns része az európai öntudat forrásainak, és általában az európai kultúra egyik alapjának tekinthető. Megerősítik ezt azok a jelentős etnográfiai munkák is, amelyek az elmúlt évtizedben jelentek meg Szlovákiában: Szlovákia etnográfiai atlasza (Etnografický atlas Slovenska. Bratislava, Veda, 1990), Szlovákia népi kultúrájának enciklopédiája (Encyklopédia µudovej kultúry Slovenska. Bratislava, Veda, 1995) és a Szlovákia – a népi kultúra európai kontextusai (Slovakia – European Contexts of the Folk Culture. Bratislava, Veda, 1997). Azoknak az etnológusoknak az eredményei, akik létrehozták e publikációkat, azt bizonyítják, hogy a kulturális hagyományok keletkezésének, stabilitásának és szétesésének impulzusai sokféle tényező és kontextus függvényei, amelyek többnyire túllépik a népi kultúra kereteit, és szélesebb földrajzi, etnikai, vallási, gazdasági-társadalmi és közigazgatási összefüggésekben érvényesülnek. Nyilvánvaló, hogy a népi rétegek kultúrája, a nem elit kultúra Kelet-Közép-Európa egész térségében erősen plurális. A kulturális emlékezetet többrétegű etnikai realitás alakította, amely a népi kultúra jelenségeinél Szlovákiában a formák, típusok és variánsok szokatlan tarkaságában is visszatükröződött. Etnokulturális tekintetben Szlovákia nagyobb területekre oszlik, többnyire azonban határán gyakran túlnyúló kisebb régiókra és szubrégiókra esik szét. Szlovákia két nagy európai földrajzi területhez tartozik. A sík vidék a tiszai-pannon övezettel képez összefüggő területet, és Európában a paleolit óta lakott kultúrtájakhoz tartozik. A kedvező talaj- és klimatikus viszonyok a kultúra számos jelenségének állandósulását meghatározták. A száraz és meleg éghajlat lehetővé tette a síksági jellegű mezőgazdaság viszonylag progresszív formáinak... --- ### Liszka József: Kósa László 60 éves - Published: 2002-06-06 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/liszka-jozsef-kosa-laszlo-60-eves/ - Kategóriák: Kósa László köszöntése, Szemle - Post Years: 2002, 2002/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef A magyarországi néprajzkutatók között az elsők sorában jelent meg tájainkon az 1960-as évek második felében, és miközben készülő munkáihoz nyersanyagot gyűjtött, az éppen csak kibontakozófélben levő szlovákiai magyar néprajzi tudományosság akkor fiatal képviselőit szakmai tanácsokkal látta el, a szlovákiai magyar néprajzi tudományosság számára programcikket írt, majd néprajzi-művelődéstörténeti ismeretterjesztő előadásokat tartott országszerte... Mindez persze csak az egyik – számunkra, szlovákiai magyarok számára fontos – Kósa László. A másik a tudományszervező, a szakíró Kósa László, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetem Művelődéstörténeti Tanszékének vezetője, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke, 1998 óta a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1942. július 17-én született Cegléden. Gyermekkorát Gyulán töltötte, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát magyarból és néprajzból (1967). Ezt követően a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportjának tudományos főmunkatársa, majd 1987-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem Művelődéstörténeti Tanszékének a vezetője. Kezdetben agrárnéprajzzal foglalkozott, e témából írta kandidátusi értekezését is (A burgonya Magyarországon. Budapest, 1980), majd fokozatosan a magyar nép táji-történeti tagolódásának kérdései felé fordult. Először a Magyar néprajzi lexikon ilyen tárgyú, Filep Antallal közösen írott szócikkeit gyűjtve egybe, azok elé elméleti-módszertani megközelítésű tanulmányt írva jelentkezett a témával (A magyar nép táji-történeti tagolódása. Budapest, 1975), majd később, az azóta három kiadást megért, a Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon (1880–1920) című nagydoktori értekezésében tért vissza a témához, néhány saját korábbi megállapítását is korrigálva (Budapest, 1998). Miután/miközben megírta a magyar néprajz tudománytörténetét (1989), részben nyilván a néprajz paradigmaváltására is reagálva, érdeklődése fokozatosan a társadalomnéprajz, illetve a művelődéstörténet felé fordult. Ennek eredménye többek között... --- ### Lampl Zsuzsanna: Adj 1 százalékot! - Published: 2002-06-06 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/lampl-zsuzsanna-adj-1-szazalekot/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2002, 2002/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: lamplzsuzsanna Szlovákia adófizető polgárainak 2002-ben először nyílt alkalmuk arra, hogy adójuk 1 százalékát valamelyik – általuk kiválasztott – nonprofit szervezetnek adományozzák. A törvény minél szélesebb körű alkalmazása érdekében a Fórum Információs Központ és a 1. Slovenské neziskové servisné centrum alkotta konzorcium felkarolta a kezdeményezést, és elkészítette a lakosságot és civil szervezeteket tájékoztató információs kampányát. Sikeres volt-e a kampány? Milyen mértékben informálta az embereket, s ami még fontosabb, milyen mértékben mozgósította az adófizetőket, hogy éljenek törvény adta jogukkal? Szlovákia adófizető polgárainak 2002-ben először nyílt alkalmuk arra, hogy adójuk 1 százalékát valamelyik – általuk kiválasztott – nonprofit szervezetnek adományozzák. A törvény minél szélesebb körű alkalmazása érdekében a Fórum Információs Központ és a 1. Slovenské neziskové servisné centrum alkotta konzorcium felkarolta a kezdeményezést, és elkészítette a lakosságot és civil szervezeteket tájékoztató információs kampányát. Sikeres volt-e a kampány? Milyen mértékben informálta az embereket, s ami még fontosabb, milyen mértékben mozgósította az adófizetőket, hogy éljenek törvény adta jogukkal? Ezekre a kérdésekre kereste a választ az alábbiakban bemutatásra kerülő szociológiai felmérés, amelyet a Fórum Társadalomtudományi Intézet készített az Információs Központ megrendelésére. A standard kérdőíves felmérés 2002. július 2-tól 9-ig zajlott. A reprezentatív mintát 1043 felnőtt, azaz 18 éven felüli szlovák állampolgár alkotta. A magyar nemzetiségűek a minta 10,3 százalékát tették ki. Az adatgyűjtéssel a Focus ügynökséget bíztuk meg. 1. Mennyire tájékozottak az emberek? A megkérdezettek 71 százaléka tudott arról, hogy adója 1 százalékát nonprofit szervezetnek adhatja /*/ (a továbbiakban: az 1%-ról), 29 százalékuk viszont nem hallott erről a lehetőségről. A tájékozottságról árnyaltabb képet nyújt az 1. ábra. Az eredmények egyértelműen bizonyítják, hogy a tájékozottság mértéke a növekvő iskolai végzettséggel egyenes arányban emelkedik. Míg az alapiskolai végzettségűeknek csupán a fele értesült az 1%-ról, a szaktanintézeti végzettségűeknek már csaknem a háromnegyede, az érettségizettek 88 százaléka, a felsőfokú végzettségűeknek pedig 92 százaléka. Az 1. ábrából az is kiderül, hogy a korcsoportok tájékozottsága sem egyforma. A 35–55 évesek a legtájékozottabbak, 78 százalékuk tudott az 1%-ról. A 18–34 évesek nem sokkal tájékozatlanabbak (75%), az 55 éven felüliek viszont... --- ### Tóth Endre: Az első kétoldalú tárgyalások Csehszlovákia és Magyarország között (1921) Bruck an der Leitha (II. rész) - Published: 2002-06-06 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/toth-endre-az-elso-ketoldalu-targyalasok-csehszlovakia-es-magyarorszag-kozott-1921-bruck-an-der-leitha-ii-resz/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2002, 2002/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: tothendre III. A brucki tárgyalás (1921. március 14–15. ) Az elsõ kétoldalú tárgyalás Csehszlovákia és Magyarország között 1921. március 14-én és 15-én zajlott le a háború elõtti osztrák–magyar határon fekvõ dél-ausztriai Bruck an der Leithában. A vendéglátói szerepet ehhez a történelmi jelentõségû találkozóhoz gróf Ottokar Harrach vállalta, aki erre a célra nemcsak a brucki kastélyát bocsátotta a felek rendelkezésére, hanem a delegációk teljes ausztriai ellátásáról is gondoskodott. /171/ A csehszlovák delegáció vezetõje, Edvard Bene¹ külügyminiszter Pozsonyon keresztül érkezett Bruckba szlovákiai látogatásának keretében, ahová neje és a követségi tanácsos, Jan Masaryk társaságában már az elõzõ napon megérkezett. /172/ A csehszlovák külügyminiszter egynaposra tervezett szlovákiai tartózkodásának programja keretén belül a Szlovákia közigazgatásával megbízott miniszter, Martin Mièura kíséretében meglátogatta Brezovát, illetve Bradlót, ahol megkoszorúzta ©tefánik sírját. Bradlóból Bene¹ Pöstyénbe utazott, ahonnan este visszatért Pozsonyba. /173/ Március 14-én a delegáció további tagjai is megérkeztek Pozsonyba, köztük dr. Hotowetz gazdasági miniszter, dr. Krèmáø egyetemi professzor, Dvoøáèek mérnök követségi tanácsos és néhány szakértõ a vasúti és pénzügyi minisztériumból, akik megérkezésük után Bene¹sel és Jan Masarykkal együtt továbbutaztak Ausztriába, hogy találkozzanak a magyar miniszterelnökkel, Teleki gróffal és Gratz külügyminiszterrel. /175/ A magyar delegáció tagjai már egy nappal korábban megérkeztek Ausztriába. A kétoldalú tárgyalások elsõ körét március 14-én délután háromtól este hétig tartó megbeszéléssel kezdték. A résztvevõk között csehszlovák részrõl ott volt a külügyminiszter, Edvard Bene¹, aki abban az idõben a miniszterelnöki posztot is betöltötte, valamint a gazdasági miniszter, Rudolf Hotowetz. Magyar részrõl jelen volt a miniszterelnök, gróf Teleki Pál és a külügyminiszter, Gratz Gusztáv. /176/ Ami a további... --- ### Szabó Helga: A visszacsatolt Csallóköz politikai és közigazgatási beilleszkedése 1938 - 1941 - Published: 2002-06-06 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/szabo-helga-a-visszacsatolt-csallokoz-politikai-es-kozigazgatasi-beilleszkedese-1938-1941/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2002, 2002/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: szabohelga 1. A katonai közigazgatás 1. 1. A Csallóköz birtokbavétele Az első bécsi döntés előírása szerint a határok helyszíni kijelölését magyar–csehszlovák bizottság végezte el. Az átengedett területek kiürítése és Magyarország részéről való megszállása 1938. november 5-én kezdődött, és november 10-ig kellett végrehajtani. A kiürítés és megszállás egyes szakaszait és módját szintén magyar–csehszlovák bizottság állapította meg. Az átengedendő területeknek normális állapotukban kellett maradniuk. /1/ A magyar katonai vezetés készült a Felvidék elfoglalására. A terveket háborús viszonyokra dolgozták ki, és csak a bécsi döntés után készítették el a megszállás békés tervét. Hadgyakorlat ürügyén 1938. szeptember 26-ig háromszor volt pótbehívás, a hadsereg létszáma csaknem 190 000 főre duzzadt. /2/ A Magyar Legfelső Honvédelmi Tanács a komáromi tárgyalások előtt, október 4-én elhatározta az átmeneti katonai közigazgatás bevezetését a Felvidéken. /3/ A megszállásra négy vegyesdandárt jelöltek ki, a hadrend négy legnagyobb seregtestét, amelyek önálló hadműveleti jellegű feladatok végrehajtására is alkalmasak voltak. Az összpontosítás az északi határtól délre, a 30–50 km mélységben lévő nagyobb városok környékén történt. November elejére érték el a csapatok az összpontosítási körleteiket. Az 1. vegyesdandár Budapestet, a 2. vegyesdandár Székesfehérvárt, a 7. vegyesdandár Miskolcot, a 6. vegyesdandár pedig Debrecent. A vegyesdandár-parancsnokságok az eredeti állomáshelyeiken készültek fel a megszállásra, kivéve a 2. vegyesdandárét, mert az parancsot kapott, hogy Győrbe tegye át székhelyét. A komáromi tárgyalások megszakadása után újabb mozgósításra került sor. /4/ November 3-án a bécsi döntés figyelembevételével, vezérkari utasításra, kidolgozták a megszállás békés tervét. A szűkös műszaki ellátottság miatt az átkelő pontok kiválasztásánál a hidakat részesítették előnyben, csak szükség esetén választottak olyan helyet,... --- ### Mészáros András: Iskolai filozófia Felső-Magyarországon - Published: 2002-06-06 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/meszaros-andras-iskolai-filozofia-felso-magyarorszagon/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2002, 2002/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: meszarosandras Mindenki, aki a magyarországi filozófia történetével foglalkozik, beleütközik abba a ténybe, hogy az adott témakörben nincsenek használható és viszonylag megbízható lexikonszerű kézikönyveink. filozófiatörténeti áttekintések és monografikus feldolgozások ugyan már bizonyos időszakok és gondolkodók tekintetében vannak, de olyan pozitivisztikus jellegű, csupán a biográfiai és bibliográfiai adatokra alapozó lexikonok, mint például a jó „öreg Szinnyei”, nincsenek. Ezért aztán nem is tudjuk valójában, ki mindenki foglalkozott filozófiával Magyarországon. A legjelentősebb és csaknem minden filozófiatörténeti és irodalomtörténeti áttekintésben szereplő gondolkodók nevei ugyan ismeretesek, de rajtuk kívül még számtalan – mára már elfelejtett, ezért „nem létező” – filozófus akad, aki fontos szerepet játszott abban, hogy a magyarországi filozófia esetében is beszélhessünk némi kontinuitásról. ők azok a – főként – tanáremberek, akik Magyarországra implementálták az európai filozófia aktuális eszméit, és – ahogy azt Erdélyi János megfogalmazta – szinkronban tartották a magyar művelődést az európai áramlatokkal. Mindenki, aki a magyarországi filozófia történetével foglalkozik, beleütközik abba a ténybe, hogy az adott témakörben nincsenek használható és viszonylag megbízható lexikonszerű kézikönyveink. filozófiatörténeti áttekintések és monografikus feldolgozások ugyan már bizonyos időszakok és gondolkodók tekintetében vannak, de olyan pozitivisztikus jellegű, csupán a biográfiai és bibliográfiai adatokra alapozó lexikonok, mint például a jó „öreg Szinnyei”, nincsenek. Ezért aztán nem is tudjuk valójában, ki mindenki foglalkozott filozófiával Magyarországon. A legjelentősebb és csaknem minden filozófiatörténeti és irodalomtörténeti áttekintésben szereplő gondolkodók nevei ugyan ismeretesek, de rajtuk kívül még számtalan – mára már elfelejtett, ezért „nem létező” – filozófus akad, aki fontos szerepet játszott abban, hogy a magyarországi filozófia esetében is beszélhessünk némi kontinuitásról. ők azok a – főként – tanáremberek, akik Magyarországra implementálták az európai filozófia aktuális eszméit, és – ahogy azt Erdélyi János megfogalmazta – szinkronban tartották a magyar művelődést az európai áramlatokkal. Azt, hogy a magyarság „filozófiátlansága”, azaz filozófiaellenessége egyszerű előítélet, valamint azt, hogy mivel a filozófia mindig nagy szerepet játszott a magyarországi oktatási rendszerben, és ezért behatolt a művelődés más területeire is, tehát közvetve jelentős hatást gyakorolt, már sokan leírták. De önmagában az iskolai filozófiaoktatással, az iskolai filozófia mibenlétével, a filozófiatanárok tevékenységével és műveivel még nem sokan foglalkoztak. Pedig a magyarországi filozófia a 19. századig (sőt bizonyos tekintetben azután is) iskolai filozófia volt. A filozófia tanárai voltak azok, akik a filozófiát fenntartották Magyarországon akkor is, amikor annak nem voltak szinte semmilyen intézményes feltételei. M. Zemplén Jolán, a 17. és 18. századi magyarországi tudományosság feltérképezője írta le, hogy minden egyes tudós sorsa valamelyik... --- ### Vörös Ferenc: Magyar nyelvű oktatás Szlovákiában az ezredfordulón - Published: 2002-06-06 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/voros-ferenc-magyar-nyelvu-oktatas-szlovakiaban-az-ezredfordulon/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2002, 2002/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: vorosferenc 1.1. A címben jelzett téma kifejtése első pillantásra egyszerűnek tűnik, hiszen látszólag csak összegezni kell azokat a statisztikai adatokat, amelyek a megközelítően 5,5 milliós lélekszámú Szlovákiában folyó magyar nyelvű képzésre vonatkoznak. A helyzet azonban ennél sokkal összetettebb, hiszen a nagyszámú magyar nemzetiségű lakos jelenléte miatt többen tudnak az országban magyarul, mint ahányan intézményes keretek között sajátítják el a nyelvet. A magyar nyelv tanulásával kapcsolatban mindazokat az élethelyzeteket fel kellene térképezni, amelyek magyar–szlovák vagy egyéb viszonylatban a lakosság egy részének bilingvizmusához vezet. Tudatában vagyok annak, hogy elöljáróban tisztázni kellene azt is, a kétnyelvűségnek milyen típusaival számolhatunk az országban, s milyen történelmi tényezők vezettek a jelen állapotok kialakulásához. Ezekkel a kérdésekkel mégsem foglalkozom, mert hosszabb kitérőt igényelnének. 1. 1. A címben jelzett téma kifejtése első pillantásra egyszerűnek tűnik, hiszen látszólag csak összegezni kell azokat a statisztikai adatokat, amelyek a megközelítően 5,5 milliós lélekszámú Szlovákiában folyó magyar nyelvű képzésre vonatkoznak. A helyzet azonban ennél sokkal összetettebb, hiszen a nagyszámú magyar nemzetiségű lakos jelenléte miatt többen tudnak az országban magyarul, mint ahányan intézményes keretek között sajátítják el a nyelvet. A magyar nyelv tanulásával kapcsolatban mindazokat az élethelyzeteket fel kellene térképezni, amelyek magyar–szlovák vagy egyéb viszonylatban a lakosság egy részének bilingvizmusához vezet. Tudatában vagyok annak, hogy elöljáróban tisztázni kellene azt is, a kétnyelvűségnek milyen típusaival számolhatunk az országban, s milyen történelmi tényezők vezettek a jelen állapotok kialakulásához. Ezekkel a kérdésekkel mégsem foglalkozom, mert hosszabb kitérőt igényelnének. 1. 2. Szlovákia Európa legfiatalabb államai közé tartozik. Közvetlen jogelődje a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság volt, amely 1993. január 1-jén két részre szakadt. Ebből jött létre a Cseh Köztársaság, valamint a Szlovák Köztársaság (Szarka 1993, 216). A mintegy hetvenéves múltra visszatekintő Csehszlovákia az első világháborút követően az Osztrák–Magyar Monarchia széthullása után jelent meg Európa térképén, jelentős részeket és magyar lélekszámot olvasztva magába a korábbi felső-magyarországi területekből. Az újonnan létrehozott csehszlovák állam magyar ajkú lakosságának többsége területileg zárt tömböt alkotott, s csak a mesterségesen meghúzott államhatárok választották el az anyaországi magyarságtól. Ez elvileg kedvezett a magyar iskolahálózat fenntartásának (is). Más részük a Felvidék különféle régióiban – főként városaiban – már akkor szigethelyzetben volt, amikor megtörtént a területek leválasztása Magyarországról. Az ő háború utáni sorsuk a viszonylag gyorsan végbemenő természetes asszimiláció lett, melyhez az új... --- ### Summary - Published: 2002-06-06 - Modified: 2017-04-26 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/summary/ - Kategóriák: Summary, Szemle - Post Years: 2002, 2002/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Endre Tóth: The first bilateral discussions between Czechoslovakia and Hungary (1921) – Bruck an der Leitha (1st part) From the Czechoslovak-Hungarian relations’ aspect, 1921 can be viewed as an important year. After two years of difficult coexistence in the first part of the mentioned year, in Middle-Europe that was newly arranged after the war, the backgrounds for, even if not friendly relations, but traditional communication between the governments of the two countries were set, of which all the necessary conditions – through the signing and ratifying the Trianon Peace-Treaty by the Hungarian National Assembly – were define from the previous year. The first bilateral discussions on Ministry level took place in Lower Austria, Bruck an der Leitha, on 14th – 15th March 1921 – when the leading politics of the newly-formed Czechoslovakia and the post-war Hungary met: Edvard Bene¹, Czechoslovak Foreign Minister, and his Hungarian partner, Gratz Gusztáv, and Teleki Pál, Hungarian Prime Minister - as a result of the series of secret discussions that began in autumn 1920. This first meeting determined the process and character of the discussion that run in the spirit of mutual recognition of the viewpoints concerning the parties’ development of Middle-Europe and of the arrangement of the relations of the two parties. This meeting on ministry level meant the clash of the two discussion conceptions at the same time. While the Czechoslovak party, in contrast with raising political questions, initiated mainly to discuss the economic questions, while the Hungarian party connected the discussion of... --- ### Karl-Peter Schwarz: Èesi a Slováci — Dlhá cesta k pokojnému rozchodu. (Danis Ferenc) - Published: 2002-06-06 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/karl-peter-schwarz-eesi-a-slovaci-dlha-cesta-k-pokojnemu-rozchodu-danis-ferenc/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2002, 2002/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: danisferenc Karl-Peter Schwarz eredetileg német nyelven (Tschechen und Slowaken – Der lange Weg zur friedlichen) 1993-ban megjelent könyvének szlovák nyelvű kiadása (Karl Gronsky munkája) bevezető részében nyomon követi a szláv törzsek történetét attól az időtől kezdve, amikor őshazájukból, a Visztula és a Dnyeper közötti területről az avarok nyomására kiszorultak és szétszéledtek a Baltikumtól az Adriáig, az Elba és a Duna vonalától a Fekete- és a Kaszpi-tengerig. Az avarok ellen lázongó szláv törzseket a 7. században Samo frank kereskedő egyesítette, és létrehozta „birodalmát”, amely mintegy 35 évig állt fenn. A szerző ezek után a cseh fejlődést követi nyomon, amelynek legfontosabb mozzanata az volt, amikor 845-ben a 14 cseh fejedelem felvette a kereszténységet, s ezzel folyamatosan integrálódott a nyugati keresztény világba. Rövid életű volt a Nagymorva Birodalom is (830–906), bár a későbbi Csehszlovákia megalapítói ebben látták felfedezni ősi államegységüket. A szláv nyelv fejlődésére nagy hatással volt néhány generáción keresztül a Cirill és Metód által meghonosított ószláv liturgia. A Pøemysl uralkodócsaláddal kezdődően „megrendítően tompa durvaság kezdődött a cseh történelemben” (14. p. ), ennek következtében kiéleződtek a vallási, gazdasági, politikai, szociális, nemzeti és egyéb ellentétek. A huszitaság egy ideig erősítette a cseh nemzetébresztő érzelmeket, mivel azonban nem sikerült a különböző irányzatokat egy közös cél érdekében egyesíteni, bekövetkezett a fehérhegyi csata (1620), amely a Habsburg-dinasztia győzelmével zárult. Még jobban megerősödött a nemesség hatalma, amely az ország területének kétharmad részét vallhatta magáénak. Az első nyelvi konfliktus a csehek és az uralkodóház között II. József uralkodása alatt történt, aki a német nyelvet a hivatalos nyelv rangjára emelte, és... --- ### Liszka József (szerk.): Acta Ethnologica Danubiana 2—3. (Bődi Erzsébet) - Published: 2002-06-06 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/liszka-jozsef-szerk-acta-ethnologica-danubiana-2-3-bodi-erzsebet/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2002, 2002/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: bodierzsebet Az Acta Ethnologica Danubianára mint a közép-európai etnológia egyik legkomolyabb fórumára illik odafigyelni. Külön öröm, hogy ez az értékes szakkiadvány a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi műhelye munkájának az eredménye. Az Acta német alcíme – Jahrbuch des Forschungszentrums für Europäische Ethnologie – talán még egyértelműbbé teszi a kiadvány évkönyv jellegét és a közép-európai etnológia szolgálatát. Az ismertetésre kerülő kötet összevont 2–3. száma a XII. Nemzetközi Etnokartográfiai Konferencia előadásait és néhány könyvismertetést közöl. Mindezekből az is kiderült, hogy a Liszka József által vezetett komáromi tudományos műhely, pontos nevén a Fórum Kisebbségkutató Intézet Etnológiai Központja szervezte ezt a konferenciát (2000. október 18–21. ), s Alexander Fenton szavai után ítélve, igen sikeresen. A 20. századi európai néprajztudományt a kartográfiai kutatások integrálták a leghatékonyabban. Ezeket a kutatásokat nem lehetett ösztönösen végezni, a terepen szerzett adatok közvetlenül nem adtak választ a feltett kartográfiai kérdésekre. Az ilyen kutatásokra már a kezdet kezdetén módszertanilag kellően fel kellett készülni, és az azt követő szisztematikus adatgyűjtés is hosszú éveket igényelt, s az eredmények közzététele, a térképszerkesztések s azok megjelentetése nemcsak költségesek voltak, hanem még veszélyt is hozhattak a népek békéjére. Az egymásrautaltság tehát törvényszerű. F. Ratzel Anthropogeographiájától (1891) a 20. század végéig felbecsülhetetlen értékű nemzeti néprajzi atlaszok jelentek meg. A biztató sikerek közepette közös európai etnológiai atlasz kidolgozására is vállalkoztak. A munka közben a kartográfiai etnológia azonban szerteágazott. Hogy milyen irányban, erről szólnak az Acta Ethnologica Danubiana (2–3. ) lapjain közzétett előadások, melyeket a témakör legkiválóbb, az etnográfiai térképészet gyakorlati megvalósításában részt vevő kutatók fogalmaztak meg. Már Alexander Fenton, az... --- ### Rastislava Stoličná et al.: Slovensko. Európske kontexty ľudovej kultúry (L. Juhász Ilona) - Published: 2002-06-06 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/rastislava-stolicna-et-al-slovensko-europske-kontexty-ludovej-kultury-l-juhasz-ilona/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2002, 2002/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: ljuhaszilona A Szlovák Tudományos Akadémia Etnológiai, valamint Zenetudományi Intézete közös kiadásában egy reprezentatív kötet jelent meg Szlovákia. A népi kultúra európai kontextusai címmel. A cím alapján az érdeklődő azt feltételezi, hogy a kötet Szlovákia komplex néprajzi képét tárja elénk, figyelembe véve az ország területén élő más nemzetiségek – magyarok, ukránok, ruszinok, horvátok, németek, romák stb. – népi kultúráját is, hiszen az említett nemzetiségek, etnikai csoportok kultúrájának néprajzi irodalma az elmúlt évtizedben számos új kötettel gazdagodott. Különösen igaz ez a magyarok esetében, hiszen az utóbbi több mint egy évtized gazdag termésében a magyar nyelvűek mellett szlovákul megjelentetett kiadványokat is találunk. Feltételezhetnénk tehát, hogy ezek a szlovák szakemberekhez is eljutottak. Azt csak a margóra jegyzem meg, hogy már több mint 15 évvel ezelőtt elkészült a szlovákiai magyar néprajzi irodalmat 1986-ig összegző, magyarul és szlovákul egyaránt használható, a Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézete (! ) és a Csemadok közös kiadásában megjelent bibliográfia, amely áttekintést nyújt az érdeklődő szakemberek számára. Azóta négy további kötet (egyenként két-két év néprajzi termését feldolgozva, 1994-gyel bezárva) gazdagítja a szlovákiai magyarok népi kultúrájához vezető forrásokat (keresőrendszer segítségével ezek is használhatóak a magyar mellett mind a szlovákul, mind a németül olvasó érdeklődők számára). Mindezzel csak azt kívántam jelezni, hogy igenis vannak hozzáférhető (szlovákul is hozzáférhető) források a szlovákiai magyar néprajzi kutatások eredményeihez. A nyelvi akadályok („jazyková bariéra”) folyamatos hangoztatása tehát legalábbis alibizmusnak tűnik. Az 1989-es rendszerváltást követően rövid időn belül a Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetének neve Etnológiai Intézetre változott. Ez a névváltoztatás arra enged következtetni, hogy a szlovák néprajztudomány szakított... --- ### Impresszum 2002/2 - Published: 2002-06-06 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/impresszum-2002-2/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2002, 2002/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t VI. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tartalom: Tanulmányok VÖRÖS FERENC: Magyar nyelvű oktatás Szlovákiában az ezredfordulón MÉSZÁROS ANDRÁS: Iskolai filozófia Felső-Magyarországon SZABÓ HELGA: A visszacsatolt Csallóköz politikai és közigazgatási beilleszkedése 1938-1941 TÖTH ENDRE: Az első kétoldalú tárgyalások Csehszlovákia és Magyarország között (1921) - Bruck an der Leitha (II. rész) LAMPL ZSUZSANNA: Adj 1 százalékot! BORDÁS SÁNDOR: A rendszerváltás társadalmi következményei Kósa László köszöntése LISZKA JÓZSEF: Kósa László 60 éves RASTISLAVA STOLIČNÁ: Szlovákia mint etnokulturális tér LISZKA JÓZSEF: Differenciáltság és homogenizálódás a szlovákiai magyarok 20. századi népi kultúrájában VIGA GYULA: A gazdaság, társadalom és kultúra változása a Bodrogköz 18-20. századi műveltségében L. JUHÁSZ ILONA: A permonyík (A bányaszellem és bányamanó egy gömöri bányatelepülés, Rudna hiedelemvilágában) Agora LANSTYÁK ISTVÁN: A magyar nyelv határon túli változatai - babonák és közhelyek Oral History Elbeszélt történelem: Lelley János "Apám bukásának az volt az oka, hogy nagyon reálisan látta a helyzetet" Konferencia A Kisemlékkutatók XV. Nemzetközi Konferenciája Komáromban. 2002. május 10-12. (L. Juhász Ilona) Könyvek Summary --- ### Ivan Kamenec: Hµadanie a blúdenie v dejinách (Simon Attila) - Published: 2002-06-06 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/ivan-kamenec-h%c2%b5adanie-a-bludenie-v-dejinach-simon-attila/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2002, 2002/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: simonattila A Kalligram Kiadó az utóbbi években számos olyan kötetet megjelentetett, amelyek plasztikus képet nyújtanak a szlovák közgondolkodás européer vonaláról. Ebbe a sorba illeszkedik bele Ivan Kamenecnek, a neves szlovák történésznek a Hµadanie a blúdenie v dejinách (Keresés és tévelygés a történelem útvesztőiben) című tanulmánykötete is, amely a kiadó Dominó Könyvek sorozatában jelent meg. Bár történész munkájáról van szó, a kötetet azonban mégsem lehet a történészi szakma keretei közé beszorítani, hiszen a közel negyven írás nem csupán a történész Kamenecet ismerteti meg velünk, hanem sokkal inkább a közélet problémái iránt mélyen fogékony gondolkodó embert is. Kamenec a kötetbe néhány 1989 előtt megjelent írását is beválogatta, hiszen, mint írja: „végtére is nem tehetek úgy, mintha történészként 1989 után születtem volna ... ” A kötetbe rendezett írások nagy része azonban 1990 és 2000 között született, s a szlovákiai írott sajtóban jelent meg, esetleg valamely szakmai konferencián hangzott el. Az írások kronológiai sorrendbe vannak rendezve, ami utólag nem tűnik nagyon szerencsés rendezőelvnek, hiszen ezáltal erősen kiütköznek azok a műfaji és tematikai egyenlőtlenségek, amelyek általában a válogatott írásokat jellemzik. Az olvasónak esetleg az lehet az érzése, hogy olyan koktélt szervíroztak neki, amelybe minden fontos adalékot belekevertek, amely mindenki számára ízletes akar lenni, ám ezáltal igazából senkinek sem ízlik különösebben. A szakmailag kiművelt olvasót ugyanis nem biztos, hogy érdeklik az eredetileg napilapokban megjelent aktuálpolitikai vonatkozású írások, másokat viszont éppen az alaposabb történészi tanulmányok riaszthatnak el. Ivan Kamenec nem csupán a poros levéltárak ismerője, hanem a történészi szakma horizontján túllátó, a közélet problémái iránt affinitással viselkedő ember... --- ### Popély Árpád: A csehszlovákiai magyar kisebbség történeti kronológiája (1950—1964) - Published: 2002-06-06 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/popely-arpad-a-csehszlovakiai-magyar-kisebbseg-torteneti-kronologiaja-1950-1964/ - Kategóriák: Reflexió, Szemle - Post Years: 2002, 2002/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: popelyarpad 1950. január 6. – Az SZLKP KB Elnökségének ülésén heves vita folyik a magyar kisebbség helyzetének a rendezéséről. Elfogadnak egy (Lőrincz Gyula által előterjesztett) 26 pontból álló határozatot, melynek végrehajtását feladatul adják valamennyi állami és pártszerv számára. A határozat fontosabb pontjai: 3. gondoskodjanak a Csehországból hazatelepülő magyarok megfelelő elhelyezéséről; 4. a kerületi és a járási nemzeti bizottságokba válasszanak be magyar tagokat is; 6. a magyarlakta területeken a hirdetményeket tegyék közzé magyar nyelven is; 8. dolgozzanak ki programot a magyar nemzetiségű tanítók utánpótlására; 9. figyelmeztessék a népművelőket, hogy a Csemadoknak a reszlovakizáltak is tagjai lehetnek; 10. vizsgáljanak ki minden olyan esetet, amikor magyar nemzetiségű lakosokat nemzeti hovatartozásuk, ill. Csemadok-tagságuk miatt üldöztek, és gondoskodjanak a bűnösök megbüntetéséről; 11. akadályozzanak meg mindennemű soviniszta agitációt, ill. a reszlovakizáltakra gyakorolt nyomást az 1950. márciusi népszámlálással kapcsolatban; 13. növeljék az Új Szó példányszámát; 13. bizonyos filmeket lássanak el magyar felirattal. (A tanácskozás eredményei, az elfogadott határozatok a nyilvánosság számára ismeretlenek maradnak, betartásukat és megvalósításukat így nem lehetett ellenőrizni.) 1950 1950. január 6. – Az SZLKP KB Elnökségének ülésén heves vita folyik a magyar kisebbség helyzetének a rendezéséről. Elfogadnak egy (Lőrincz Gyula által előterjesztett) 26 pontból álló határozatot, melynek végrehajtását feladatul adják valamennyi állami és pártszerv számára. A határozat fontosabb pontjai: 3. gondoskodjanak a Csehországból hazatelepülő magyarok megfelelő elhelyezéséről; 4. a kerületi és a járási nemzeti bizottságokba válasszanak be magyar tagokat is; 6. a magyarlakta területeken a hirdetményeket tegyék közzé magyar nyelven is; 8. dolgozzanak ki programot a magyar nemzetiségű tanítók utánpótlására; 9. figyelmeztessék a népművelőket, hogy a Csemadoknak a reszlovakizáltak is tagjai lehetnek; 10. vizsgáljanak ki minden olyan esetet, amikor magyar nemzetiségű lakosokat nemzeti hovatartozásuk, ill. Csemadok-tagságuk miatt üldöztek, és gondoskodjanak a bűnösök megbüntetéséről; 11. akadályozzanak meg mindennemű soviniszta agitációt, ill. a reszlovakizáltakra gyakorolt nyomást az 1950. márciusi népszámlálással kapcsolatban; 13. növeljék az Új Szó példányszámát; 13. bizonyos filmeket lássanak el magyar felirattal. (A tanácskozás eredményei, az elfogadott határozatok a nyilvánosság számára ismeretlenek maradnak, betartásukat és megvalósításukat így nem lehetett ellenőrizni. ) 1950. február 17. – Az Új Szó tudósítást közöl arról, hogy Prágában megnyílt a Magyar Könyvesbolt. Vezetője Somogyi László. 1950. március 1. – A II. világháború utáni első népszámlálást tartják Csehszlovákiában. Az ország összlakossága 12 338 450 fő, ezen belül Szlovákia lakossága 3 442 317 fő (Csehszlovákia lakosságának 27,8%-a). Szlovákia lakosságának nemzetiségi megoszlása a következő: szlovák 2 982 524 (86,6%), magyar 354 532 (10,3%), ukrán, rutén és orosz 48 231 (1,4%), cseh 40 365 (1,2%), német 5179 (0,1%), lengyel 1808 (0,1%), egyéb 9678 (0,3%). Csehországban a... --- ### A néprajztudománynak továbbra is lesz kutatnivalója. Interjú a 70 éves Ujváry Zoltánnal (L. Juhász Ilona) - Published: 2002-06-06 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/a-neprajztudomanynak-tovabbra-is-lesz-kutatnivaloja-interju-a-70-eves-ujvary-zoltannal-l-juhasz-ilona/ - Kategóriák: Pályakép, Szemle - Post Years: 2002, 2002/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: ljuhaszilona Ujváry Zoltán néprajzprofesszor neve nem cseng ismeretlenül a szlovákiai magyarok körében, hiszen sok olyan publikáció fûzõdik a nevéhez, amely a történelmi Gömör megye ma Szlovákiához tartozó részének népi kultúrájáról szól. Elindítója, szervezõje és állandó résztvevõje volt a majdnem két évtizedig tartó Gömör-kutatásnak. Õ a szerzõje a Szülõföldön hontalanul címû nagy sikerû kötetnek, amely a szlovákiai magyarok második világháború utáni kálváriáját, a Csehországba való deportálást írja le. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem (ma: Debreceni Egyetem) Néprajzi Tanszékének professzora 1932. január 25-én született a gömöri Hét községben, s az idén töltötte be 70. életévét. A következõ beszélgetés a professzor úr születésnapja alkalmából készült. Ujváry Zoltán néprajzprofesszor neve nem cseng ismeretlenül a szlovákiai magyarok körében, hiszen sok olyan publikáció fûzõdik a nevéhez, amely a történelmi Gömör megye ma Szlovákiához tartozó részének népi kultúrájáról szól. Elindítója, szervezõje és állandó résztvevõje volt a majdnem két évtizedig tartó Gömör-kutatásnak. Õ a szerzõje a Szülõföldön hontalanul címû nagy sikerû kötetnek, amely a szlovákiai magyarok második világháború utáni kálváriáját, a Csehországba való deportálást írja le. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem (ma: Debreceni Egyetem) Néprajzi Tanszékének professzora 1932. január 25-én született a gömöri Hét községben, s az idén töltötte be 70. életévét. A következõ beszélgetés a professzor úr születésnapja alkalmából készült. – Hogyan került kapcsolatba a néprajzzal? – Amikor elkezdtem a nyolcosztályos gimnáziumot Rimaszombatban, fogalmam sem volt arról, mi a néprajz. Egy alig 400 lelket számláló kis gömöri faluból, Hétbõl származom. Én voltam az elsõ tanuló, aki onnan gimnáziumba került. Ilyen tekintetben tehát teljesen tájékozatlan voltam. A gimnázium elsõ osztályában volt egy földrajz-néprajz tantárgyunk, így együtt. Életemben elõször ott hallottam a néprajzról. Amikor egy országról beszélt a tanár, elmondta, milyen az ottani lakosság összetétele, mi jellemzõ rájuk, tehát a néprajz abban merült ki, hogy ezt ismertették. Számomra idegen volt az egész, nem nagyon érdekelt, úgyhogy az elsõ osztályban földrajzból meg is buktam. Az egyetlen rossz osztályzatom ebbõl a tantárgyból volt. Így kezdõdött tehát az én néprajzos pályafutásom. Elsõsorban az irodalom iránt érdeklõdtem, költõi hajlamaim voltak. A háború befejezése után a rimaszombati gimnáziumból el kellett jönnöm, a harmadik osztályt már Miskolcon kezdtem. Az irodalmi szakkörben tevékenykedtem a hozzám hasonló gimnazista fiúkkal.... --- ### Boros Ferenc: A Dzurinda-kormány nemzetiségi politikájáról - Published: 2002-06-06 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/boros-ferenc-a-dzurinda-kormany-nemzetisegi-politikajarol/ - Kategóriák: Agora, Szemle - Post Years: 2002, 2002/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: borosferenc A dolgozat az alábbi kérdésekre keresi a választ: Az 1998. évi szlovákiai választások miben hoztak változást a magyarsághoz fűződő viszonyban? Az új kormány politikája miben jelent előrelépést a korábbi időszakhoz viszonyítva, mivel maradt adós a kormány a vállalt kötelezettségek teljesítése terén? A kormánykoalíción belül milyen jellegű problémák merültek fel, milyen tényezők hatottak a kormány politikájára? Mennyiben vált a kormány „magyarságpolitikája” a társadalom demokratizálódásának és az euroatlanti orientációnak szerves részévé, s ez hogyan hatott Szlovákia külső és belső (társadalmi) megítélésére és arculatára? A dolgozat az alábbi kérdésekre keresi a választ: Az 1998. évi szlovákiai választások miben hoztak változást a magyarsághoz fűződő viszonyban? Az új kormány politikája miben jelent előrelépést a korábbi időszakhoz viszonyítva, mivel maradt adós a kormány a vállalt kötelezettségek teljesítése terén? A kormánykoalíción belül milyen jellegű problémák merültek fel, milyen tényezők hatottak a kormány politikájára? Mennyiben vált a kormány „magyarságpolitikája” a társadalom demokratizálódásának és az euroatlanti orientációnak szerves részévé, s ez hogyan hatott Szlovákia külső és belső (társadalmi) megítélésére és arculatára? Ha általában akarunk válaszolni a fenti kérdésekre, akkor megállapíthatjuk, hogy a Meèiar-kormány időszakához (1994–1998) viszonyítva lényeges változások következtek be a szlovák kormány magyarságpolitikájában, ugyanakkor korántsem teljesen az elvárásoknak és az adott lehetőségeknek megfelelően. Nem alakult ki ugyanis a kormánykoalíción belül egy egységes álláspont a legnagyobb kisebbség kérdésének a megoldására, gyakran a politikai akarat hiányában. Nehézkesen, vontatottan s általában éles viták közepette születtek meg a döntések, és az esetek többségében félmegoldásokra került sor, s ez kételyeket és bizonytalanságokat szült a szlovákiai magyarság körében. Az előzményekkel kapcsolatban fontos utalni arra, hogy részletes nemzetiségpolitikai koncepcióval a Meèiar-kormány idején ellenzékben lévő szlovák pártok nem rendelkeztek. Bár az 1998. évi választásokra való tekintettel a Magyar Koalíció és Szlovák Demokratikus Koalíció 1997 decemberében megállapodást (közös nyilatkozatot) írt alá a további együttműködésről, a szlovák ellenzéki pártok a választási programjaikban szinte említést sem tettek a nemzetiségi kérdés terén előttük álló feladatokról, vagy legalábbis nem vállaltak fel konkrét nemzetiségi feladatokat választóik előtt. /1/ Az új kormány megalakulásával a helyzet némiképp megváltozott, hiszen a koalíciós megállapodás eredményeképpen az MKP... --- ### Török Tamás: Zoboralja történeti helyneveinek vizsgálata - Published: 2002-06-06 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/torok-tamas-zoboralja-torteneti-helyneveinek-vizsgalata/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2002, 2002/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: toroktamas A Nyitra környéki hegyes-dombos vidék a magyar nyelv északi nyelvhatára. A várostól északra fekvő falvak ma már nyelvszigetet képeznek. A peremhelyzet mindig is meghatározta a környék kultúráját. Már a honfoglalás idején a határvédelmet szolgáló gyepü volt. Zoboralja eléggé zárt terület, ennek köszönhetően napjainkig megőrződtek a magyar kultúra olyan régi elemei, melyek más vidéken már a feledés homályába vesztek. Nyitrától északra, a Zobor-hegy két oldalán 14 magyar település fekszik. Az itt élő nép ezeket a falvakat fekvésük szerint három csoportba osztja. A Zobor–Zsibrica hegyvonulat nyugati lejtőin a hegymegiek, a déli-délkeleti lejtőkön a hegyaljaiak, míg a Nyitra folyó bal partján a vízmegiek élnek (Barangoló 1995, 93). A Nyitra völgyében van Vicsápapáti, Egerszeg, Béd, Szalakusz és Menyhe. A hegy másik oldalán, a déli-délkeleti lejtőkön és a völgyekben húzódik meg Gerencsér, Alsócsitár, Pográny, Alsóbodok, Geszte, Kolon, Zsére, Gímes és Barslédec. Zoboralja mint tájegység A Nyitra környéki hegyes-dombos vidék a magyar nyelv északi nyelvhatára. A várostól északra fekvő falvak ma már nyelvszigetet képeznek. A peremhelyzet mindig is meghatározta a környék kultúráját. Már a honfoglalás idején a határvédelmet szolgáló gyepü volt. Zoboralja eléggé zárt terület, ennek köszönhetően napjainkig megőrződtek a magyar kultúra olyan régi elemei, melyek más vidéken már a feledés homályába vesztek. Nyitrától északra, a Zobor-hegy két oldalán 14 magyar település fekszik. Az itt élő nép ezeket a falvakat fekvésük szerint három csoportba osztja. A Zobor–Zsibrica hegyvonulat nyugati lejtőin a hegymegiek, a déli-délkeleti lejtőkön a hegyaljaiak, míg a Nyitra folyó bal partján a vízmegiek élnek (Barangoló 1995, 93). A Nyitra völgyében van Vicsápapáti, Egerszeg, Béd, Szalakusz és Menyhe. A hegy másik oldalán, a déli-délkeleti lejtőkön és a völgyekben húzódik meg Gerencsér, Alsócsitár, Pográny, Alsóbodok, Geszte, Kolon, Zsére, Gímes és Barslédec. E falvak nagy többségét a zobori apátság 1111-ben és 1113-ban kiadott oklevelei, birtoklevelei már településként említik. A régi hagyományokra, melyeket ősidők óta őriz a vidék lakossága, már a 20. század elején felfigyeltek a szakemberek. Kodály Zoltán többször is felkereste a vidéket, gyűjtötte népdalait. Az egyik gyűjtőkörútján olyan virágénekekre talált, melyek addig csak a 17–18. századi kéziratos énekeskönyvekből voltak ismertek. Hasonlókra eddig csak Erdélyben leltek rá a néprajzkutatók. Igen változatosak az ünnepi népszokások és a hozzájuk fűződő dalok. Sok archaizmust őriz a sajátos nyelvjárás is. A zoboraljiak székelyeknek tartják magukat. Úgy tudják, hogy őseiket Magyarország határának, a gyepüknek az őrzésére telepítette ide Szent István. Bizonyítékként a családneveket szokták említeni. Valóban gyakori név... --- ### Gaucsík István: A magyar és a német pénzintézetek bankegyesületének megalakulása Csehszlovákiában (1918—1920) - Published: 2002-06-06 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/gaucsik-istvan-a-magyar-es-a-nemet-penzintezetek-bankegyesuletenek-megalakulasa-csehszlovakiaban-1918-1920/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2002, 2002/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: gaucsikistvan Tanulmányunk – amely egy nagyobb, a felvidéki magyarság gazdaságtörténetét vizsgáló munka része – a magyar és a német nemzetiségi pénzintézetek két világháború közötti történetének egyik alfejezetével, a bankegyesületi szervezkedés mozgatórugóival, kiváltó okaival és intézményes megvalósulásával foglalkozik. Valójában az egyesülettörténeti vademecum határozza meg dolgozatunk „történetmondását”. A tárgyalt témakör megközelítésére az alábbi írás csak egy lehet a megközelítési és értelmezési stratégiák közül. Bízunk benne, hogy munkánk a feledés homályából végre a történészi kutatások tárgyává teheti az első Csehszlovák Köztársaság etnikai alapon szerveződő kisebbségi részvénybankjainak historikumát. Tanulmányunk – amely egy nagyobb, a felvidéki magyarság gazdaságtörténetét vizsgáló munka része – a magyar és a német nemzetiségi pénzintézetek két világháború közötti történetének egyik alfejezetével, a bankegyesületi szervezkedés mozgatórugóival, kiváltó okaival és intézményes megvalósulásával foglalkozik. Valójában az egyesülettörténeti vademecum határozza meg dolgozatunk „történetmondását”. A tárgyalt témakör megközelítésére az alábbi írás csak egy lehet a megközelítési és értelmezési stratégiák közül. Bízunk benne, hogy munkánk a feledés homályából végre a történészi kutatások tárgyává teheti az első Csehszlovák Köztársaság etnikai alapon szerveződő kisebbségi részvénybankjainak historikumát. 1. A gazdasági dezintegráció és hatásai Az Osztrák–Magyar Monarchia romjain megalakuló utódállamok politikai és államnemzeti önállósulásuk biztosítékát a gazdasági és pénzügyi függetlenedés minél korábbi megvalósításában látták. Az 1918–1919 folyamán lezajló elkülönítési-elkülönülési szándékok, amelyek a múltbeli viszonyok természetes és szerves folytonosságának nem szenteltek figyelmet, a már kialakult közgazdasági erőpontokat tudatosan negligálták. Ezek együttesen kedvezőtlenül befolyásolták a térség első világháború utáni gazdasági konszolidálódásának és kibontakozásának lehetőségeit. A kelet-közép-európai régió államainak autarkiás, védővámos jellegű kereskedelmi politikája a kölcsönös politikai bizalmatlanság tükörképének tekinthető. /1/ Csehszlovákia 1918. október 28-i megalakulása gazdasági téren igényes feladat elé állította a prágai kormányzati tényezőket. Az egységes munkaerőpiac mind a volt birodalom nyugati részein, mind a történelmi Magyarország északi-északkeleti területének helyén megszűnt. /2/ A cseh-morva-sziléziai tartományok pénzügyi központja Bécs maradt. Ezen mit sem változtatott az a tény, hogy Prága az 1910-es években – Csehországon belül – komoly gazdasági központtá nőtte ki magát. Az osztrák tőke domináns szerepe az egyre jobban erősödő cseh banktőke ellenére meghatározó volt. Ezek a területek a múltbeli erőteljes iparosodási hullám következtében a háború... --- ### T. Sápos Aranka: A Tőketerebesi járás etnikai összetétele a dualizmus korában - Published: 2002-06-06 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/t-sapos-aranka-a-toketerebesi-jaras-etnikai-osszetetele-a-dualizmus-koraban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2002, 2002/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: terebessysaposaranka A népesség összetételére vonatkozó demográfiai elemzések egyik igen fontos és a mai Európában egyre nagyobb érdeklődést kiváltó kérdéscsoportja az, amely az egyes országok népessége nemzeti (nyelvi), etnikai származási összetételére vonatkozik. A nemzetiségi megoszlás különösen a közép-, kelet- és dél-európai régiókban fontos, ahol évszázadok óta egy-egy ország területén több nemzetiség (népcsoport), nyelvi csoport él együtt, és ahol különösen az első világháborút követő és a második világháború után megismételt békeszerződések eredményeként még inkább vegyessé vált az egyes újonnan létrejött és az utóbbi években újra szétvált országok nemzetiségi, nyelvi képe. /1/ Mindazokban az országokban, amelyekben több nemzetiség él együtt, ebből az együttélésből adódó speciális problémák megoldása érdekében a lakosság nemzetiségi /2/ megoszlását is ismerni kell. A nemzetiségi hovatartozás meghatározása érdekében a népszámlálások alkalmával többféle idevágó kérdést tesznek fel a lakosságnak, és általában ma már az önkéntes bevallások eredményét teszik közzé és fogadják el hivatalosnak. I. A dualista Magyarország etnikai megoszlása A népesség összetételére vonatkozó demográfiai elemzések egyik igen fontos és a mai Európában egyre nagyobb érdeklődést kiváltó kérdéscsoportja az, amely az egyes országok népessége nemzeti (nyelvi), etnikai származási összetételére vonatkozik. A nemzetiségi megoszlás különösen a közép-, kelet- és dél-európai régiókban fontos, ahol évszázadok óta egy-egy ország területén több nemzetiség (népcsoport), nyelvi csoport él együtt, és ahol különösen az első világháborút követő és a második világháború után megismételt békeszerződések eredményeként még inkább vegyessé vált az egyes újonnan létrejött és az utóbbi években újra szétvált országok nemzetiségi, nyelvi képe. /1/ Mindazokban az országokban, amelyekben több nemzetiség él együtt, ebből az együttélésből adódó speciális problémák megoldása érdekében a lakosság nemzetiségi /2/ megoszlását is ismerni kell. A nemzetiségi hovatartozás meghatározása érdekében a népszámlálások alkalmával többféle idevágó kérdést tesznek fel a lakosságnak, és általában ma már az önkéntes bevallások eredményét teszik közzé és fogadják el hivatalosnak. /3/ Magyarországon a nemzetiségi hovatartozás megállapítása 1880-tól – közvetett úton – az anyanyelvként megjelölt nyelv alapján történt. /4/ Anyanyelv alatt itt természetesen nem a szoros értelemben vett anyanyelvet értjük, hanem azt a nyelvet, amelyet a megszámlált egyén a népszámlálás időpontjában minden befolyástól mentesen magáénak vall. Ez a nyelv tehát különbözhet attól a nyelvtől, amelyet valaki anyjától tanult, bár az esetek 99 százalékában egyezni fog vele. Teljesen tökéletes még ez a módszer sem lehet, mert olyan embereknél, akik több nyelvet egyformán jól beszélnek, és azokat váltakozva használják, sokszor nehéz eldönteni saját maguknak is, hogy mi az anyanyelvük. Ilyen esetben természetesen az egyéni belátásra, jobban... --- ### Tóth Endre: Az első kétoldalú tárgyalások Csehszlovákia és Magyarország között (1921) — Bruck an der Leitha (I. rész) - Published: 2002-06-06 - Modified: 2016-06-11 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/toth-endre-az-elso-ketoldalu-targyalasok-csehszlovakia-es-magyarorszag-kozott-1921-bruck-an-der-leitha-i-resz/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2002, 2002/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: tothendre Ez a tanulmány a csehszlovák–magyar viszony egy nagy jelentőségű eseményét tárgyalja. Ezt egy kétéves, bonyodalmakkal teli együttélés előzte meg az újonnan átalakított háború utáni Közép-Európában, ahol a szóban forgó országok egyike a győztes szerepét sikeresen fordította saját hasznára, míg a másik egyrészt elkeseredetten próbált kiegyezni a keserű valósággal, másrészt azon ügyködött, hogy a forradalmi események örvényeit lecsillapítva szilárd alapot nyújtson a politikai és gazdasági konszolidáció elindításához mind a bel-, mind a külpolitika terén. Időben behatárolva az 1921-es év első feléről van szó, amikor az 1920 során Közép-Európában végbement háború utáni konszolidáció, a Magyarországon is valamelyest megnyugvó politikai kedélyek, a trianoni békeszerződés aláírása és a Magyar Nemzetgyűlés általi ratifikálása által létrejöttek a kapcsolatteremtés feltételei a két egymással valóban ellenséges viszonyban álló állam – Csehszlovákia és Magyarország – között. Ez a tanulmány a csehszlovák–magyar viszony egy nagy jelentőségű eseményét tárgyalja. Ezt egy kétéves, bonyodalmakkal teli együttélés előzte meg az újonnan átalakított háború utáni Közép-Európában, ahol a szóban forgó országok egyike a győztes szerepét sikeresen fordította saját hasznára, míg a másik egyrészt elkeseredetten próbált kiegyezni a keserű valósággal, másrészt azon ügyködött, hogy a forradalmi események örvényeit lecsillapítva szilárd alapot nyújtson a politikai és gazdasági konszolidáció elindításához mind a bel-, mind a külpolitika terén. Időben behatárolva az 1921-es év első feléről van szó, amikor az 1920 során Közép-Európában végbement háború utáni konszolidáció, a Magyarországon is valamelyest megnyugvó politikai kedélyek, a trianoni békeszerződés aláírása és a Magyar Nemzetgyűlés általi ratifikálása által létrejöttek a kapcsolatteremtés feltételei a két egymással valóban ellenséges viszonyban álló állam – Csehszlovákia és Magyarország – között. E tanulmány konkrétan a háború utáni időszak első csehszlovák–magyar kormány szintű találkozójával foglalkozik, amely az ausztriai Bruckban került megrendezésre. Célom nemcsak az, hogy leírjam a tárgyalás lefolyását, illetve tartalmát és a későbbi kétoldalú kapcsolatokra kifejtett hatását, hanem szeretném a történések procedurális hátterét is felvázolni, vagyis magát a párbeszédteremtés folyamatát, amely a közép-európai országok bilaterális kapcsolatai közül a két a legfeszültebb viszonyban álló ország kormányának magas szintű képviselőinek találkozójához vezetett. A következőkben megpróbálom megragadni a csehszlovák–magyar tárgyalások előkészítésének minden egyes lényeges mozzanatát a legelső informális kezdeményezésektől a kormány szintű találkozó konkrét jellegének megbeszélésén keresztül egészen a szervezési kérdések – helyszín és időpont – végső pontosításáig és a kétoldalú megegyezésig a találkozó hivatalos közleményének kiadásáról. A fent vázolt téma kutatásához a forrásanyagokat elsősorban a cseh... --- ### Impresszum 2002/1 - Published: 2002-06-06 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/impresszum-2002-1/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2002, 2002/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t VI. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tanulmányok TÓTH ENDRE: Az első kétoldalú tárgyalások Csehszlovákia és Magyarország között (1921) - Bruck an der Leitha (I. rész) T. SÁPOS ARANKA: A Töketerebesi járás etnikai összetétele a dualizmus korában GAUCSÍK ISTVÁN: A magyar és a német pénzintézetek bankegyesületének megalakulása Csehszlovákiában (1918-1920) TÖRÖK TAMÁS: Zoboralja történeti helyneveinek vizsgálata Agora BOROS FERENC: A Dzurinda-kormány nemzetiségi politikájáról Pályakép A néprajztudománynak továbbra is lesz kutatnivalója. Interjú a 70 éves Ujváry Zoltánnal (L. Juhász Ilona) Kronológia POPÉLY ÁRPÁD: Acsehszlovákiai magyar kisebbség történeti kronológiája (1950-1964) Könyvek Ivan Kamenec: Hľadanie a blúdenie v dejinách (Simon Attila) Rastislava Stoličná et al. : Slovensko. Európske kontexty ľudovej kultúry (L. Juhász Ilona) Liszka József (szerk. ): Acta Ethnologica Danubiana 2-3. (Bődi Erzsébet) Summary --- ### Impresszum 2002/3 - Published: 2002-06-06 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2002/06/06/impresszum-2002-3/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2002, 2002/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t VI. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tartalom: Tanulmányok TÓTH ENDRE: Az első kétoldalú tárgyalások Csehszlovákia és Magyarország között (1921) - Mariánské Lázně (I. rész) POPÉLY ÁRPÁD: A második világháború utáni belső telepítések Dél-Szlovákiában ÖLLÖS LÁSZLÓ: Emberi jogok és nemzeti jogok GAUCSÍK ISTVÁN: Gazdaság és hitelszervezet - a szlovákiai magyar bankhelyzet (1918-1923) KOCSIS ARANKA: A martosi "egyke" (Születéskorlátozás egy kisalföldi faluban a 18-20. században) LANSTYÁK ISTVÁN: A Magyar értelmező kéziszótár új kiadása és a magyar nyelv szlovákiai változatainak szókincse PRESINSZKY KÁROLY: Kontaktusjelenségek a nagycétényi magyar nyelvhasználatban BAUKO JÁNOS: Köszönés- és megszólításformák a révkomáromi Eötvös Utcai Alapiskolában NÉMETH ERIKA: A felsőszeli bognár- és kovácsmesterség szakszókincsének vizsgálata (A két mesterség egymásrautaltsága a mindennapi életben, s ennek visszatükröződése a szinonimitás vizsgálatában) Agora A szlovákiai magyarok néprajzi szintéziséről JÁN BOTÍK: A magyarok hagyományos kultúráját bemutató szintézishez KÓSA LÁSZLÓ: Gondolatok Liszka József monográfiája olvasásakor Pályakép A nagy távlatú történeti kutatások elkötelezettje. Interjú a 60 éves Kósa Lászlóval (L. juhász Ilona) Konferencia Iskolai filozófia Magyarországon a XVI-XIX. században (Mészáros András) Könyvek Summary --- ### Resumé - Published: 2001-06-04 - Modified: 2017-04-26 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2001/06/04/resume-3/ - Kategóriák: Resumé, Szemle - Post Years: 2001, 2001/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Károly Tóth: A Village at the Ethnical Outskirt-area: Dlhá nad Váhom The study intends to answer the question what forms of natural assimilation are present at the ethnical outskirt-area, apart from external factors and effects that causes that slow, but certain „falling away”, language/culture/nation-change, that is called assimilation. Ethnical and language survey of Dlhá nad Váhom was carried out in December 2000 within the international research programme titled Language Boundary at the Turn of the Millenium that was managed by László Szarka and Róbert Keményfi from the Magyar Tudományos Akadémia Magyarságkutató Mûhelye (Workshop for the Research of Hungarians of the Scientific Academy) and involved the Fórum Kisebbségkutató Intézet (Fórum Institute for Social Studies) in the work. The purpose of the research was to examine what „ethnical and/or language boundary between the Hungarian and the neighbouring nations” mean on micro level; how the ethnical micro processes modify the nationality boundaries set by official statistics. The research was designed on two levels: regional and settlement. In our region the research on settlement level was carried out in three villages – asking questions and processing the data: Veµká Maèa, Kráµová nad Váhom, and Dlhá nad Váhom. It was a case of >Considering language use and households considered Hungarian, the entire village gives the picture of a village with traditional Hungarian majority. At the same time, a more comprehensive analysis of the achieved data shows that these Hungarian people are extremely aged, and comprises one-member families, with a slight rate of population increase and... --- ### Lanstyák István - Menyhárt József A Gramma Nyelvi Iroda(avagy: Lesz-e az álomból valóság?) - Published: 2001-06-04 - Modified: 2016-06-04 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2001/06/04/lanstyak-istvan-menyhart-jozsef-a-gramma-nyelvi-irodaavagy-lesz-e-az-alombol-valosag/ - Kategóriák: Közlemények, Szemle - Post Years: 2001, 2001/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: lanstyakistvan, menyhartjozsef 1. Bevezető Vajon mit válaszolna az utca gyanútlan járókelője, ha mellének szegeznénk a kérdést: véleménye szerint van-e szükség Szlovákiában nyelvi irodára, és ha igen, akkor mivel foglalkozhat ez az intézmény? A válaszokat minden bizonnyal nagyfokú változatosság jellemezné. Lennének, akik tudományos munkában tisztességgel megőszült vagy megkopaszodott tudósokat képzelnének el vastag szótárok fölé görnyedni, mások fölöslegesnek, egyenesen értelmetlennek tartanák egy ilyen intézmény létrehozását. És lennének, akik nem lelnék a választ. Pedig a szlovákiai magyarság nyelvi múltja és jelene alátámasztja, nyelvi jövője pedig egyenesen megköveteli, hogy a nyelvi iroda álmából végre valóság legyen. Írásunkban bemutatjuk a Gramma Nyelvi Iroda keletkezését és azokat a célkitűzéseket, amelyeket a 2001 októberében létrehozott iroda megvalósítani igyekszik. 2. Nyelvünk hiánya /2/ Sajnálatos tudománytörténeti tény, hogy a szlovákiai magyar beszélőközösség nyelvhasználatának kutatása Trianon óta egészen a rendszerváltás évéig hanyagolódott. Intézményi szinten sem a valamikori Csehszlovákiában, sem pedig a jelenlegi Szlovák Köztársaságban nem folytak szervezett nyelvészeti kutatások: a Szlovák Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete a szlavisztikai kutatásokat részesítette előnyben, a Pozsonyban és a Nyitrán működő egyetem magyar tanszékei pedig nem pótolhatták a kutatásokhoz szükséges intézményi hátteret. 1989 után a Csehszlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társasága próbálkozott nyelvészeti vonatkozású kutatásokkal, de működése különböző okok miatt folyamatosan gyengült, majd leépült. A rendszerváltás utáni Szlovákiában az élőnyelvi vizsgálatok terén a Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoporthoz tartozó nyelvészek értek el jelentős eredményeket. Kutatásaikat a Kalligram Könyvkiadó a Mercurius Könyvek soroztában jelentette meg. A szlovákiai magyar elméleti és alkalmazott nyelvészeti kutatások intézményi hátterének hiánya a legszembetűnőbben a kisebbségi nyelvtörvény tervezetének elkészítése során vált nyilvánvalóvá. A Magyar Koalíció Pártja törvénytervezetének kidolgozásába... --- ### Beszteri Béla—Gergó Zsuzsanna (szerk.) Magyarország nemzeti stratégiája 2020-ig. Tanulmánykötet az azonos címu 2001. március 22—23-án Veszprémben megtartott millenniumi tudományos konferencia anyagainak felhasználásával.(Berényi József) - Published: 2001-06-04 - Modified: 2016-06-04 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2001/06/04/beszteri-bela-gergo-zsuzsanna-szerk-magyarorszag-nemzeti-strategiaja-2020-ig-tanulmanykotet-az-azonos-cimu-2001-marcius-22-23-an-veszpremben-megtartott-millenniumi-tudomanyos-konf/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2001, 2001/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: berenyijozsef A tanulmánykötet a 2001. március 22–23-án Veszprémben megrendezett tudományos konferencia előadásait tartalmazza. A 26 előadó, saját témáik keretén belül, a közelmúlt felvázolása mellett a hosszú távú trendek felvázolására is vállalkozott. Ennek megfelelően a kötet egészét talán jobban kifejezné a „Magyarország jövőjének 2020-ig terjedő prognosztizálása” cím. Az egyes (bár kiegészítő jellegű, ám mégis) önálló előadásokat ugyanis nem követi olyan öszszegzés (szintézis), amely a prioritások, intézkedési területek és feladatviselők meghatározásával megfelelne a stratégiai-tervezési dokumentum követelményeinek. Ezen apró formai megállapítás mellett hangsúlyozni kell, hogy a konferencia szervezői jó érzékkel választották meg és csoportosították az egyes témákat és természetesen azok előadóit. Ennek köszönhetően a kötetben nemcsak a rendszerváltás óta eltelt tíz esztendő fontos eseményei elevenednek meg, hanem a magyarországi fejlődés és annak lehetséges jövőképei beágyazódnak a nemzetközi folyamatokba, ezen belül az európai integráció összetett jelenébe. Az esélyek felvázolása, a fejlődési alternatívák felsorolása, valamint az azokba való beavatkozási lehetőségek elemzése a tanulmánykötet tényleges küldetése és hozama. Minden tervkészítőnek tisztában kell lennie azzal, hogy a jövő nem egyirányú, nem „elágazásmentes” (Bogár László). Az emberiség történelme meglepő fordulatokban bővelkedik, tele van „váratlan és éles kanyarokkal (... ) kaotikus folymatokkal”1 (Markó László, Papp Sándor). (Ennek kapcsán nem lehet elhallgatni, hogy a kötet összeállításakor még senki sem számolt az egyesült államokbeli szeptember 11-i terrorcselekményekkel, melyek alapjaiban rázták meg a világrendeket és -trendeket. ) Hasonlóképpen megállapíthatjuk, hogy minden időben, minden társadalomban voltak (mint ahogy ebben a kötetben is vannak) pesszimista és optimista jövőképek. A prognosztizálással összekötött stratégiai tervezés lényege épp a biztonságkeresésbe vetett hit megelevenítése, miszerint a jövő minden előre... --- ### Ujváry Zoltán Kis folklórtörténet. I—IV. köt.(L.Juhász Ilona) - Published: 2001-06-04 - Modified: 2016-06-04 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2001/06/04/ujvary-zoltan-kis-folklortortenet-i-iv-kot-l-juhasz-ilona/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2001, 2001/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: ljuhaszilona A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem (ma Debreceni Egyetem) Néprajzi Tanszéke Ujváry Zoltán néprajzprofesszor szerkesztésében 1989-ben Néprajz egyetemi hallgatóknak címmel új sorozatot indított útjára. Első köteteként Voigt Vilmos: Alapismereti bevezetés a néprajz iránt érdeklődő hallgatóknak című munkája jelent meg, amelyet rendszeresen újabbak követtek, és az árucsere néprajzától az agrárkultuszon, gabonatermesztésen, valamint építészeten át egészen a polgárosodás és a kultúra szemiotikájának kérdéseiig a hagyományos (és nem hagyományos) néprajztudomány számtalan témáját bemutatták. Néhány kötet szerzője maga a sorozatszerkesztő volt, aki tájainkon elsősorban a Gömör-kutatás elindítójaként és fáradhatatlan szervezőjeként, valamint a már több kiadásban és nyelven megjelent Szülőföldön hontalanul című, a magyarok Csehországba való kitelepítésével foglalkozó munkája révén került be a köztudatba. Az említett sorozat 2000-ben megjelent 20. , Kis folklórtörténet című kötetével tulajdonképpen egy alsorozatot indított útjára. Ebben a magyar folklórkutatás olyan személyiségeinek munkásságát mutatja be, akiknek bár jelentős szerepük volt egy-egy folklórműfaj kutatásának elindításában, ill. fellendítésében, a néprajztudomány vagy alig, vagy egyáltalán nem említi őket. Az 1999-ben megjelent A magyar folklór című tankönyv terjedelméből adódóan csak érintőlegesen foglalkozhatott több kutatóval, néhányukról pedig említést sem tesz. A Magyar néprajzi lexikonban a Kis folklórtörténet eddig megjelent köteteiben bemutatott kutatók közül négy – Edvi Illés Pál, Mednyánszky Alajos, Szvorényi József és Zilahy Károly – nem is szerepel. Ezt a hiányt kívánta tehát pótolni Ujváry Zoltán a fent említett sorozat elindításával. Külön érdeme a köteteknek, hogy mindegyik függelékében hosszabb szemelvényeket közöl a tárgyalt kutatók munkáiból, illetve néhányat teljes terjedelmében tesz közzé. Az eddig megjelent 4 kötetben 8 gyűjtő munkásságát dolgozta fel. Ezekkel szeretném az alábbiakban részletesebben... --- ### František Miko: Az epikától a líráig. Az irodalmi mű stilisztikai vizsgálata. (Simon Szabolcs) - Published: 2001-06-03 - Modified: 2016-06-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/frantisek-miko-az-epikatol-a-liraig-az-irodalmi-mu-stilisztikai-vizsgalata-simon-szabolcs/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2001, 2001/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: simonszabolcs Zeman Lászlónak A stilisztika az utóbbi két évtizedben – az ezt megelőző időszak látszólagos mellőzöttsége után – fellendülő szakaszát éli. Ez nem csupán a szakmunkák mennyiségi növekedésén, hanem ami ennél fontosabb: új irányzatok és tárgykörök megjelenésén mérhető le. Ennek a folyamatnak, örvendetes módon, részese a magyar stíluskutatás is. Talán túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az elmúlt évtized rendkívül termékeny időszak volt stilisztikatörténetünkben. Elméleti tanulmányok, rég hiányzó, modern szemléletű tankönyvek és kézikönyvek, stílusmonográfiák, rendszerezések, módszertanilag megalapozott elemzések jelentek meg e rövid idő alatt, s olyan kiadványok is, amelyek hozzájárultak a stilisztika érdemi tisztázásához (pl. Török Gábor, Kemény Gábor, Szikszainé Nagy Irma, Szathmári István, Bencze Lóránt, Tolcsvai Nagy Gábor, Adamik Tamás, Nagy L. János, Szabó Zoltán, Fónagy Iván munkái). Franti¹ek Miko 2000-ben ünnepelte nyolcvanadik születésnapját, ő az ún. „nyitrai iskola” legjelentősebb és legismertebb személyisége (nyugállományba vonulásáig a Szlovák Tudományos Akadémia Irodalomelméleti Osztályának vezetője; egyebek közt a Magyar Szemiotikai Társaság tiszteletbeli tagja). Az epikától a líráig című tanulmánygyűjteményének magyar nyelvű megjelentetése tehát még ilyen vonatkozásban is aktuális. A könyv fordítója, Zeman László e mű több fejezetét közzétette már az elmúlt időszakban is, magyar nyelven tolmácsolva ekképpen Franti¹ek Miko stílusfelfogását és az irodalmi műnek általa képviselt megközelítéseit. Mindezt önálló fejezetben részletezi saját kötetében (Stílus és fordítás. Pozsony, Madách, 1993), Az epikától a líráig című könyvben pedig utószóként foglalja össze. (Zeman saját könyvét Miko tanulmánykötetével a fordító személye mellett a közös téma is összeköti: a stílusnak és a fordításnak a tárgyköre, noha ez utóbbi a Miko-könyvben közvetlenül csak részben, de állagával teljességében tematizált. Mindkét mű tanulmányait... --- ### Bihari Zoltán (szerk) Magyarok a világban. Kárpát-medence. Kézikönyv a Kárpát-medencében, Magyarország határain kívül élő magyarságról.(Rurik Martin Holmberg) - Published: 2001-06-03 - Modified: 2016-06-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/bihari-zoltan-szerk-magyarok-a-vilagban-karpat-medence-kezikonyv-a-karpat-medenceben-magyarorszag-hatarain-kivul-elo-magyarsagrol-rurik-martin-holmberg/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2001, 2001/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: holmbergrurikmartin A magyarok hajlamosak magukat az elsõ világháború utáni területi elrendezés legnagyobb veszteseinek tartani. Ez a nézõpont egyfelõl reálisnak is tekinthetõ, de ezt a dolgot is, mint minden mást, több szemszögbõl is meg lehet vizsgálni. A magyarok hajlamosak magukat az elsõ világháború utáni területi elrendezés legnagyobb veszteseinek tartani. Ez a nézõpont egyfelõl reálisnak is tekinthetõ, de ezt a dolgot is, mint minden mást, több szemszögbõl is meg lehet vizsgálni. A nagyszámú kelet- és közép-európai német kisebbséggel szemben a magyar kisebbségek az elsõ világháború utáni területi elrendezés és jó néhány krízis után a mai napig fennmaradtak, és az általuk lakott területeken, régióikban többséget alkotnak. Mint ismeretes, jelentõs számú német nemzetiségû lakosságot telepítettek ki Csehszlovákiából és a mai Lengyelország területérõl közvetlenül a második világégés után. Ezzel egy idõben Magyarországról és az akkori jugoszláv területekrõl is elûzték a német ajkú lakosságot. Románia ezzel szemben „megtartotta” saját német kisebbségét, de késõbb egyszerûen áruba bocsátotta õket. A Német Szövetségi Köztársaság ráállt, hogy fizessen a romániai német kisebbségért azért, hogy azok elhagyhassák az országot. Ez az abszurd vásár vezetett az erdélyi németség eltûnéséhez. Itt kell megemlítenünk a második világháború után történt lengyel eseményeket, amikor is az ország korábbi keleti határvidékérõl a lakosságot áttelepítették a Németországtól nyert területekre. Az ott lakók évszázadok során szövõdött gyökereit tépték ezzel szét néhány hónap leforgása alatt. Az ott maradt lengyel lakosság, immár litván fennhatóság alatt, azóta teljesen beolvadt az orosz ajkú kisebbségbe. A magyar kisebbségek helyzete, az alábbiakban vázolt katasztrófákhoz képest, viszonylag rendezetten alakult. A kívülálló szemével nézve úgy tûnik, hogy a Kárpát-medencében élõ nagyszámú magyar kisebbségek közül napjainkban egyedül a Szerbiában élõ rész van közvetlen veszélyhelyzetben. Bár ott sem az elûzés, sem az eladás réme nem fenyeget, a statisztikai adatok alapján az utóbbi idõben jelentõsen... --- ### Liszka József: Állíttatott keresztínyi buzgóságbul. Tanulmányok a szlovákiai Kisalföld szakrális kisemlékeirõl. (Verebélyi Kincső) - Published: 2001-06-03 - Modified: 2016-06-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/liszka-jozsef-allittatott-keresztinyi-buzgosagbul-tanulmanyok-a-szlovakiai-kisalfold-szakralis-kisemlekeirol-verebelyi-kincso/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2001, 2001/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: verebelyikincso A Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központja keretében önálló Szakrális Kisemlék Archívumot hozott létre 1998-ban Liszka József, jobbára a saját gyűjtéséből. Azt nehéz lenne eldönteni, hogy a szakrális kisemlékekkel való foglalkozásnak oka vagy következménye, hogy Liszka József a Szent képek tisztelete címmel 1995-ben publikált tanulmánygyűjteménye után újabb tanulmánykötettel jelentkezik, amelyben számos téma a korábban felvetettek folytatása. Ezt a szerző a kötetben mindig jelzi is. Legújabb kötete nyolc nagyobb tanulmányt, egy több ismertetésből álló könyvszemlét, mutatókat, magyar, német és szlovák nyelvű tartalomjegyzéket, valamint német és szlovák nyelvű rövid összefoglalásokat tartalmaz 222 lapon. Természetesen ábrák, fényképek, térképek is illusztrálják a leírtakat. A kötet bevezetőjeként is felfogható tanulmány – A képoszloptól a kápolnáig (Javaslat a szakrális kisemlékek magyar terminológiájára) – olyan használható eszközt kíván a kutatás rendelkezésére bocsátani, amely segítségével a hazai emlék-anyag egységes leírása, sőt a nemzetközi anyaggal való egybevetése is megoldható. Itt a recenzens sem jegyezhet meg mást, mint azt, amit a szerző maga is vár, hogy tudniillik még sokan és sokféle – tehát nem csak római és görög katolikus – anyagon is alkalmazzák az általa javasolt fogalmi apparátust. Csak a gyakorlat próbáján csiszolódva nyerhetnek e Liszka József által javasolt kategóriák igazolást vagy kiegészítést, módosítást. A második tanulmány – Szakrális kisemlékek és szerepük egy faluközösség életében – rögtön példát is ad arra, hogy az előző fejezetben felállított terminológiát, illetve típusmeghatározásokat követve egy konkrét falu, a Kisalföld szélén fekvő Kürt község szakrális kisemlékeit hogyan lehet áttekinteni. Harminc objektumról van szó, amelyek képekkel történő bemutatása mellett az eredetekre vonatkozó hiteles adatokat és a... --- ### Zeman László: Kitekintés az összehasonlító irodalomtudományra - Published: 2001-06-03 - Modified: 2016-06-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/zeman-laszlo-kitekintes-az-osszehasonlito-irodalomtudomanyra/ - Kategóriák: Reflexió, Szemle - Post Years: 2001, 2001/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: zemanlaszlo Vannak könyvek, amelyeknek megjelentetése ismertetésüknek nem szab időbeli határt. Hugo Dyserincknek az összehasonlító irodalomtudomány fejlődéstörténetét bemutató Komparatistik. Eine Einführung (Bonn, Bouvier, 1991, 234 p.) című könyve is ezek közé tartozik. A szerző igyekszik rögzíteni az egyes fázisokban kialakult státusát, hogy végül mint a kultúrtipológia lényegi aspektusát fogjuk fel. Célja, hogy bizonyítsa önállóságát: a nemzeti irodalmakat meghaladó létalapját a társadalomtudományok rendszerében, amely nem jelenthet az előbbiekhez viszonyítva fölérendeltséget, viszont minőségében a segédtudományok közé sem sorolandó. Vannak könyvek, amelyeknek megjelentetése ismertetésüknek nem szab időbeli határt. Hugo Dyserincknek az összehasonlító irodalomtudomány fejlődéstörténetét bemutató Komparatistik. Eine Einführung (Bonn, Bouvier, 1991, 234 p. ) című könyve is ezek közé tartozik. A szerző igyekszik rögzíteni az egyes fázisokban kialakult státusát, hogy végül mint a kultúrtipológia lényegi aspektusát fogjuk fel. Célja, hogy bizonyítsa önállóságát: a nemzeti irodalmakat meghaladó létalapját a társadalomtudományok rendszerében, amely nem jelenthet az előbbiekhez viszonyítva fölérendeltséget, viszont minőségében a segédtudományok közé sem sorolandó. Az összehasonlítás mint módszer tulajdonképpen mindennemű irodalmi vizsgálódás sajátja, akár egy irodalmon belül is. A nemzeti irodalmaknak és problémáiknak kutatása azonban közvetlenül tételezi a kitekintést a „másikra”. Eközben ha a kölcsönösség tényeit, tanulságait Dyserinck szerint csak egyik irányban hasznosítja, vagyis nem helyezkedik a szó szorosabb értelmében „szupranacionális” nézőpontra, terminusként a komparatisztikát választó s a könyv által képviselt koncepcióba nem illeszthető (7. , 142. p. és másutt). Ennek integráló látásmódját részletezi a kapcsolatlehetőségek hálózatában. Tudjuk, hogy a kezdetekben az európai irodalmak kölcsönösségében az eltéréseket tették vizsgálat tárgyává, de önazonosságának igazolásaként az együvé tartás és tartozás elve lett domináns, ahogy az a „francia iskola” hagyományában rögzült, amely az irodalmon kívülinek a felvételét sem mellőzte, s amelyről a kötet a legtöbbet merít (142–143. p. ). A szak létrejöttében a történeti áttörést Meltzl Hugó (Szászrégen, 1846–Nagyvárad, 1908) működése és a Brassai Sámuellel közösen kiadott folyóirat – Összehasonlító Irodalomtörténeti Lapok (alcímként német, francia, olasz, angol, spanyol s később további nyelveken feltüntetett fordítása; Kolozsvár, 1877–1887), második évfolyamában Meltzl önálló kiadásaként mint Acta Comparationis Litterarum Universarum – megjelentetése jelentette. Ugyancsak Brassaival együtt... --- ### A. Kis Béla: Családnevek vizsgálata nyomán „felekezetnév-vizsgálat” - Published: 2001-06-03 - Modified: 2016-06-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/a-kis-bela-csaladnevek-vizsgalata-nyoman-felekezetnev-vizsgalat/ - Kategóriák: Reflexió, Szemle - Post Years: 2001, 2001/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: akisbela A Fórum Társadalomtudományi Szemle 2001/1-es számában Vörös Ferenc Családnevek vizsgálata négy szlovákiai községben az 1896–1999 közötti időszakban című – tematikáját tekintve érdekes és izgalmas – tanulmányában szemet szúrtak nekem a szerző két községet is érintő felekezeti vonatkozású megállapításai. Bár reflexióm a feldolgozott téma tárgyához nem kötődik szorosan, tágabb közösségünk önismerete szempontjából mégis fontosnak érzem a reagálást. A Fórum Társadalomtudományi Szemle 2001/1-es számában Vörös Ferenc Családnevek vizsgálata négy szlovákiai községben az 1896–1999 közötti időszakban című – tematikáját tekintve érdekes és izgalmas – tanulmányában szemet szúrtak nekem a szerző két községet is érintő felekezeti vonatkozású megállapításai. Bár reflexióm a feldolgozott téma tárgyához nem kötődik szorosan, tágabb közösségünk önismerete szempontjából mégis fontosnak érzem a reagálást. A szerző tanulmánya elején általános képet fest a négy község (Balony, Diósförgepatony, Kiscétény és Nagycétény) népességéről, azok nemzetiségi és felekezeti megoszlásáról is. Az általam kifogásolt megállapítások nem a mindegyik településen abszolút többséget alkotó római katolikus, nem is a településeken csupán 1940-ig jelen levő és csak pár fővel képviselt izraelita vallású lakossággal kapcsolatosak, hanem a protestáns (református és evangélikus) valláshoz tartozókkal. A szerző számára rejtélyesnek tűnik, hogy azon két településen (Balonyon és Diósförgepatonyban), ahol protestánsok jelenléte is kimutatható a vizsgált időszakban, az 1880-tól 1910-ig terjedő időszakban az evangélikus lakosokat felváltották a reformátusok. Balonnyal kapcsolatban így fogalmaz: „Az evangélikusok érzékelhetően 1880-ban és 1900-ban vannak jelen a településen, őket hirtelen váltják 1910-től a reformátusok. ” (100. p. ) Diósförgepatony esetében még nagyobb a talány: „A reformátusok csak 1900-tól vannak jelen a népszámlálási statisztikák szerint, igaz, rövid tíz év leforgása alatt 2,63%-ról 19,38%-ra ugrik az arányuk. Vagyis ez a közösség valamilyen, a statisztikai adatokban rejtve maradó okból majdnem megtízszerezte önmagát. Ezzel párhuzamosan az evangélikusok drasztikus megfogyatkozásáról számolhatunk be. ” (103–104. p. ) A három évtizedet átfogó időszakra vonatkozó népmozgalmi statisztikák megvizsgálása nélkül is – ismerve azt a tényt, hogy a Csallóköz falvaiban nagyjából a második világháborúig zárt élet... --- ### David E. Torsello: Eszmecsere Kelet-Közép-Európáról (avagy mi újat mondhat egy nemzetközi konferencia a változó valóságról) - Published: 2001-06-03 - Modified: 2017-04-26 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/david-e-torsello-eszmecsere-kelet-kozep-europarol-avagy-mi-ujat-mondhat-egy-nemzetkozi-konferencia-a-valtozo-valosagrol/ - Kategóriák: Konferencia, Szemle - Post Years: 2001, 2001/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: torsellodavide A langyos októberi hétvége, amely inkább idézte az elmúlt nyarat, mint a közelgő őszt, kitűnő háttérként szolgált a szlovákiai Galántán megrendezett nemzetközi konferenciához. Sajnos, az Európa számos országából érkező résztvevők nem sokat sejthettek a külvilág varázsából, hiszen az igényes program egy középkori kastély ablaktalan pincehelyiségeiben zajlott. Aggasztotta is a szervezőket, vajon hogy bírják majd az intenzív programot a szűkös, piros téglaboltozatú pincehelyiségben a kutatók. Ám a számos érdekes hozzászólás, az előadások utáni viták könnyed kibontakozása azt mutatta, hogy nem volt semmi ok az aggodalomra. A langyos októberi hétvége, amely inkább idézte az elmúlt nyarat, mint a közelgő őszt, kitűnő háttérként szolgált a szlovákiai Galántán megrendezett nemzetközi konferenciához. Sajnos, az Európa számos országából érkező résztvevők nem sokat sejthettek a külvilág varázsából, hiszen az igényes program egy középkori kastély ablaktalan pincehelyiségeiben zajlott. Aggasztotta is a szervezőket, vajon hogy bírják majd az intenzív programot a szűkös, piros téglaboltozatú pincehelyiségben a kutatók. Ám a számos érdekes hozzászólás, az előadások utáni viták könnyed kibontakozása azt mutatta, hogy nem volt semmi ok az aggodalomra. A Galántán 2001. október 5–7-én a Fórum Kisebbségkutató Intézet által megrendezett A társadalmi kapcsolatrendszerek változásai címet viselő konferencia kitűnő alkalmat nyújtott a különböző országokból érkező kutatóknak arra, hogy találkozzanak, az előadások utáni vitákban, ill. este egy sör vagy egy pohár bor mellett elbeszélgessenek, hogy tapasztalatot cseréljenek. A konferencia fő gondolati vonalát a kelet-közép-európai posztszocialista országokban végzett kutatás képezte. Bár nehéz általános következtetéseket levonni az adott témában, hiszen nemcsak maguk a posztszocialista országok, hanem azok egyes régiói is különböznek egymástól, mégis a posztszocialista kutatási területek együttes megközelítése adhatja meg a válaszokat az 1989-at követő fontos társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális változásokhoz kapcsolódó kérdéseinkre. Ezeket a változásokat különböző szempontok szerint közelíthetjük meg. A konferencia azonban azt mutatta, hogy a számos megközelítési mód közül, amellyel a transzformáció vizsgálható, a „társadalmi oldal” nézőpontja az egyik legelfogadhatóbb. Ezért nem a puszta véletlen műve, hogy a konferencia megnevezése A társadalmi kapcsolatrendszerek változásai lett. Az alapgondolat két pilléren nyugszik: az első, hogy az emberek közötti társadalmi kapcsolatok (család, barátok, ismerősök és munkahelyi ismeretségek)... --- ### Joggal a Demokráciáért Európai Bizottsága (Velencei Bizottság): Jelentés a nemzeti kisebbségek számára az anyaállamok által biztosított kedvezményes bánásmódról - Published: 2001-06-03 - Modified: 2017-04-26 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/joggal-a-demokraciaert-europai-bizottsaga-velencei-bizottsag-jelentes-a-nemzeti-kisebbsegek-szamara-az-anyaallamok-altal-biztositott-kedvezmenyes-banasmodrol/ - Kategóriák: Dokumentumok, Szemle - Post Years: 2001, 2001/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle 2001. június 21-én Románia miniszterelnöke, Adrian Nastase úr azzal a kéréssel fordult a Velencei Bizottsághoz, hogy az vizsgálja meg a Magyar Köztársaság Országgyűlése által 2001. június 19-én elfogadott, a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénynek az európai normákkal, valamint korunk nemzetközi jogi normáival és elveivel való összeegyeztethetőségét. 2001. július 2-án a Magyar Köztársaság külügyminisztere, Martonyi János úr felkérte a Velencei Bizottságot, hogy végezze el a nemzeti kisebbségekhez tartozó és az állampolgárság szerinti állam határain kívül élő személyek számára biztosított kedvezményes elbánásra vonatkozó európai jogalkotás legutóbbi tendenciáinak összehasonlító elemzését. Bevezetés 2001. június 21-én Románia miniszterelnöke, Adrian Nastase úr azzal a kéréssel fordult a Velencei Bizottsághoz, hogy az vizsgálja meg a Magyar Köztársaság Országgyűlése által 2001. június 19-én elfogadott, a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénynek az európai normákkal, valamint korunk nemzetközi jogi normáival és elveivel való összeegyeztethetőségét. 2001. július 2-án a Magyar Köztársaság külügyminisztere, Martonyi János úr felkérte a Velencei Bizottságot, hogy végezze el a nemzeti kisebbségekhez tartozó és az állampolgárság szerinti állam határain kívül élő személyek számára biztosított kedvezményes elbánásra vonatkozó európai jogalkotás legutóbbi tendenciáinak összehasonlító elemzését. A Velencei Bizottság a 2001. július 6–7-én megtartott plenáris ülésén úgy határozott, hogy az Európa Tanács egyes tagállamai vonatkozó jogszabályai és gyakorlata alapján tanulmányozza az államok által a határokon kívül élő nemzeti kisebbségeknek biztosított kedvezményes elbánás gyakorlatát. E vizsgálatnak a célkitűzése annak megállapítása, hogy a kérdéses kedvezményes elbánás összeegyeztethető-e az Európa Tanács normáival és a nemzetközi jog elveivel. Ezt követően sor került egy munkacsoport életre hívására, amelynek tagjai voltak Franz Matscher, Francois Luchaire, Giorgio Malinverni és Peter Van Dijk urak. Találkozójukra 2001. szeptember 18-án Párizsban került sor. A jelentést tevők megbeszélést folytattak a magyar és a román kormány képviselőivel az érintett felek által a Velencei Bizottság kérésére augusztusban átadott információk tisztázása érdekében. A Jelentés Matscher, Luchaire, Malinverni és Van Dijk urak megállapításai alapján készült, azt a Kisebbségvédelmi Albizottság 2001. október 18-án megvitatta, és ezt követően a Velencei Bizottság 2001. október 19–20-án Velencében megtartott plenáris ülése elfogadta. A) Történelmi háttér /1/ Az „anyaállamok” által a más országok állampolgárainak számító és külföldön élő... --- ### 2001. évi LXII. törvény a szomszédos államokban élő magyarokról - Published: 2001-06-03 - Modified: 2017-04-26 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/2001-evi-lxii-torveny-a-szomszedos-allamokban-elo-magyarokrol/ - Kategóriák: Dokumentumok, Szemle - Post Years: 2001, 2001/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle a Magyar Köztársaságnak az Alkotmány 6. § (3) bekezdésében foglalt, a határon kívül élő magyarokért viselt felelősségének érvényesítése érdekében, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolataik ápolásának és fejlesztésének előmozdítása céljából, figyelemmel a Magyar Köztársaság európai integrációs törekvéseire, továbbá a nemzetközi szervezeteknek, különösen az Európa Tanácsnak, valamint az Európai Uniónak az emberi jogok tiszteletben tartásával, a kisebbségi jogok védelmével kapcsolatos alapelveire, tekintettel a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályaira és a Magyar Köztársaság által vállalt nemzetközi jogi kötelezettségekre, Az Országgyűlés a Magyar Köztársaságnak az Alkotmány 6. § (3) bekezdésében foglalt, a határon kívül élő magyarokért viselt felelősségének érvényesítése érdekében, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolataik ápolásának és fejlesztésének előmozdítása céljából, figyelemmel a Magyar Köztársaság európai integrációs törekvéseire, továbbá a nemzetközi szervezeteknek, különösen az Európa Tanácsnak, valamint az Európai Uniónak az emberi jogok tiszteletben tartásával, a kisebbségi jogok védelmével kapcsolatos alapelveire, tekintettel a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályaira és a Magyar Köztársaság által vállalt nemzetközi jogi kötelezettségekre, tekintettel a közép-európai térségen belüli két- és sokoldalú jószomszédi viszony, a regionális együttműködés fejlesztésére, Magyarország stabilizáló szerepének erősítésére, a szomszédos államokban élő magyaroknak az egységes magyar nemzethez való tartozása, szülőföldjükön való boldogulása, valamint nemzeti azonosságtudata biztosítása végett, a Magyar Állandó Értekezlet – mint a szomszédos államokban élő magyar közösségek nemzeti önazonosság-tudatának megőrzése és erősítése érdekében működő egyeztető testület – kezdeményezésére és javaslatai alapján, a világ más részein a határon kívül élő magyar nemzetiségű személyek számára jogszabályban biztosított kedvezmények és támogatások érintése nélkül a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya 1. § A törvény hatálya arra a Horvát Köztársaságban, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban, a Romániában, a Szlovén Köztársaságban, a Szlovák Köztársaságban vagy Ukrajnában lakóhellyel rendelkező nem magyar állampolgárságú, magát magyar nemzetiségűnek valló személyre terjed ki, aki magyar állampolgárságát nem önkéntes lemondással veszítette el, továbbá nem rendelkezik állandó magyarországi tartózkodásra jogosító engedéllyel. E törvény hatálya abban az esetben is kiterjed az (1) bekezdésben meghatározott személy együtt élő házastársára és a közös háztartásukban nevelt kiskorú gyermekre, ha egyébként nem magyar nemzetiségűek. E törvény... --- ### 1997. évi (1997. II. 14.) 70. számú törvény a külföldi szlovákokról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről (Fordította: Szabómihály Gizella) - Published: 2001-06-03 - Modified: 2016-06-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/1997-evi-1997-ii-14-70-szamu-torveny-a-kulfoldi-szlovakokrol-valamint-egyes-torvenyek-modositasarol-es-kiegesziteserol-forditotta-szabomihaly-gizella/ - Kategóriák: Dokumentumok, Szemle - Post Years: 2001, 2001/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: szabomihalygizella A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt alkotta: I. fejezet 1. § A törvény tárgya A törvény a külföldi szlovák jogállását, a Szlovák Köztársaság területén érvényesülő jogait és kötelezettségeit szabályozza. A törvény szabályozza továbbá az igénylőnek külföldi szlovákként való elismerésével kapcsolatos eljárási rendet, valamint a központi államigazgatási szerveknek a külföldi szlovákokkal kapcsolatos feladat- és jogkörét. 2. § A külföldi szlovák Külföldi szlováknak az a személy minősül, akit e törvény alapján az elbíráló hatóság külföldi szlovákként elismer. Külföldi szlovákként az e törvényben meghatározott feltételek mellett valamely, nem szlovák állampolgárságú személy ismerhető el, amennyiben szlovák nemzetiségű vagy szlovák etnikai származású és szlovák kulturális-nyelvi öntudatú. E törvény alkalmazásában szlovák etnikai származáson azt kell érteni, hogy a külföldi szlovákként való elismerését kérő személy (a továbbiakban: „kérelmező”) vagy három nemzedékre visszamenőleg valamely közvetlen felmenője szlovák nemzetiségű volt. A kérelmező szlovák nemzetiségét vagy szlovák etnikai származását az e tényeket bizonyító okmányokkal igazolja. Ilyen okmánynak minősül elsősorban aszületési anyakönyvi kivonat vagy a keresztlevél, az anyakönyvi kivonat, az állampolgársági bizonyítvány vagy a kérelmező állandó lakóhelyét igazoló irat. Az a kérelmező, aki nem tudja beszerezni a (4) bekezdésben említett okmányok valamelyikét, a tartózkodási helyén működő külföldi szlovák szervezet írásos tanúsítványát mutatja be; ilyen szervezet hiányában az ugyanazon államban élő legalább két külföldi szlovák igazoló nyilatkozata szükséges. E törvény alkalmazásában szlovák kulturális-nyelvi öntudaton a szlovák nyelv legalább passzív ismeretét és a szlovák kultúrában való alapvető tájékozottságot vagy a szlovák etnikai közösséghez való tartozás aktív kinyilvánítását kell érteni. A kérelmező szlovák kulturális-nyelvi öntudatát eddigi tevékenységével, a tartózkodási helyén működő külföldi... --- ### Németh Andrea: A kódváltás pragmatikai kérdései egy kétnyelvû közösségben - Published: 2001-06-03 - Modified: 2016-06-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/nemeth-andrea-a-kodvaltas-pragmatikai-kerdesei-egy-ketnyelvu-kozossegben/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2001, 2001/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: nemethandrea Munkámban egy baráti társaság nyelvhasználatával foglalkozom. Olyan magyar anyanyelvű személyekről van szó, akik mind a magyar, mind pedig a szlovák nyelvvel állandó kapcsolatban vannak. Az adatközlők közül három erősen domináns szlovák környezetben dolgozik, egy pedig szlovák egyetemet látogat. Munkám tárgya az, hogy megfigyeljem, hogyan hat a szlovák nyelv olyan magyar anyanyelvű beszélőkre, akik a nap nagy részét szlovák személyek társaságában töltik, és ez hogyan mutatkozik meg nyelvhasználatukban, mennyire épül be a szlovák nyelv a beszélők megnyilatkozásaiba. Tehát a munka témája a kódváltás. 1. Bevezetés Munkámban egy baráti társaság nyelvhasználatával foglalkozom. Olyan magyar anyanyelvű személyekről van szó, akik mind a magyar, mind pedig a szlovák nyelvvel állandó kapcsolatban vannak. Az adatközlők közül három erősen domináns szlovák környezetben dolgozik, egy pedig szlovák egyetemet látogat. Munkám tárgya az, hogy megfigyeljem, hogyan hat a szlovák nyelv olyan magyar anyanyelvű beszélőkre, akik a nap nagy részét szlovák személyek társaságában töltik, és ez hogyan mutatkozik meg nyelvhasználatukban, mennyire épül be a szlovák nyelv a beszélők megnyilatkozásaiba. Tehát a munka témája a kódváltás. A téma azért is érdekes, mert a kódváltásról vallott nézetek nagyon eltérőek. A nyelvművelők – nem csak Szlovákiában – gyakran nevezik „keveréknyelvnek” a kódváltásos beszédet. Erősen megbélyegezik a kódváltásos beszédet, és legfőbb céljuk az, hogy a beszélőt erről a beszédmódról „leszoktassák”. Jakab István például így nyilatkozott róla: „Látjuk (... ), hogy nincs olyan általunk használt szlovák szó, amelynek ne volna magyar megfelelője, az idegen elemek használata tehát még a szóbeli megnyilatkozás tökéletlenebb formáiban sem indokolt” (Jakab 1983, 195). A valóság viszont teljesen mást mutat. Munkám bizonyítja, hogy a beszélők gyakran élnek a kódváltással még akkor is, ha ismerik a kifejezés magyar megfelelőjét. Nem egyfajta zavaros és zagyva „makaróninyelvet” használnak, hanem egy olyan nyelvváltozatot, melynek megvannak a törvényszerűségei. /1/ „Most már tudjuk, hogy a kódváltás nem tökéletlen nyelvhasználat. Egy nyelv elemeinek megjelenése egy másik nyelvben mind nyelvészetileg és szociolingvisztikailag következetes” (Blommaert 1992, 57). E két vélemény jól mutatja, hogy a nézetek mennyire eltérőek. Munkám célja az, hogy megvizsgáljam, ha a kódváltás következetes, akkor milyen okai és funkciói... --- ### Mészáros András: „A legideálisabb gondolkodású liberális teológus” (Szelényi Ödön vallásfilozófiájáról) - Published: 2001-06-03 - Modified: 2016-06-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/meszaros-andras-a-legidealisabb-gondolkodasu-liberalis-teologus-szelenyi-odon-vallasfilozofiajarol/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2001, 2001/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: meszarosandras Szelényi Ödön eredetileg magyar–német szakos tanári oklevelet szerzett, később ezt a képesítését bővítette a filozófiával, valamint a neveléstudománnyal. Egyik utolsó művében saját munkásságának a súlypontját a vallásfilozófiában jelölte meg /1/, pedig vallásfilozófiával csak 1909-től kezdett foglalkozni, amikor a mezőtúri, lőcsei és késmárki tanárkodása után meghívták Pozsonyba az ottani evangélikus teológiai akadémiára. Korábban inkább irodalmi témákkal, pontosabban az irodalomban megjelenő filozófiai témafelvetésekkel foglalkozott. Gaudy László jellemzése „a legideálisabb gondolkodású liberális teológusról” ezt az átállást és a teológiai problémákkal való birkózást mutatja be. /2/ Jelen dolgozat Szelényi vallásfilozófiájának ezt az aspektusát kívánja elemezni. Szelényi Ödön eredetileg magyar–német szakos tanári oklevelet szerzett, később ezt a képesítését bővítette a filozófiával, valamint a neveléstudománnyal. Egyik utolsó művében saját munkásságának a súlypontját a vallásfilozófiában jelölte meg /1/, pedig vallásfilozófiával csak 1909-től kezdett foglalkozni, amikor a mezőtúri, lőcsei és késmárki tanárkodása után meghívták Pozsonyba az ottani evangélikus teológiai akadémiára. Korábban inkább irodalmi témákkal, pontosabban az irodalomban megjelenő filozófiai témafelvetésekkel foglalkozott. Gaudy László jellemzése „a legideálisabb gondolkodású liberális teológusról” ezt az átállást és a teológiai problémákkal való birkózást mutatja be. /2/ Jelen dolgozat Szelényi vallásfilozófiájának ezt az aspektusát kívánja elemezni. Itt most nincs helyünk arra, hogy részletesen foglalkozzunk Szelényi életrajzával. Röviden azonban szólnunk kell erről is. Szelényi 1877. július 12-én született Késmárkon a szepesremetei Schneider családban. 1899-ben magyar–német szakos tanári oklevelet szerzett Budapesten, majd 1901-ben doktorált. 1899-ben Mezőtúron, 1900-tól 1903-ig Lőcsén, 1903 és 1909 között Késmárkon tanít. 1909-től 1919-ig a pozsonyi evangélikus teológiai akadémia tanára. 1919-ben Budapestre költözött, ahol 1923-ig az ottani evangélikus teológiai akadémián oktatott. Mivel ott akkor elakadt a munka, Szelényit 47 éves korában nyugdíjazták. Ezután a Veres Pálné Gimnáziumban tanított hittant, filozófiát, majd magyar és világirodalmat. Visszatérhetett tehát régi témáihoz, ugyanakkor úttörő munkát végzett, hiszen nem életrajz-ismertetésen alapuló, hanem az irodalmi művekre összpontosító irodalomoktatást folytatott. Élete utolsó éveiben Debrecenbe is lejárt hetenként tanítani. 1930–1931 telén egy ilyen utazás ledöntötte a lábáról. Fiatal kora óta gyenge szervezete ezt már nem bírta ki. Rövid tátraházi gyógykezelése után Budapestre vitette magát, és ott halt meg 1931. szeptember 18-án. /3/ Szelényi 1918-tól az Országos Ev. Tanáregyesület titkára volt, 1927 és... --- ### Siegfried Becker: Búzavirágok (Politikai és kulturális szimbolizmus a nemzeti konfliktusokban: Ausztria - Magyarország) - Published: 2001-06-03 - Modified: 2016-06-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/siegfried-becker-buzaviragok-politikai-es-kulturalis-szimbolizmus-a-nemzeti-konfliktusokban-ausztria-magyarorszag/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2001, 2001/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: beckersiegfried „Fonjatok sárga kalászt a füzérbe, S búzavirágot is, kékeset! ” (Schiller: Az eleusisi ünnep. Faludy György ford. ) A búzavirág ma már szántóföldjeink különlegességeihez tartozik, és örülhetünk, ha kék virágait egy-egy parcellán, ugaron vagy szántóföldön itt-ott még fényleni láthatjuk. A szántóföldek vadvirágainak megmaradásáért meghirdetett védőprogramban mutatóba való ökológiai növényként emlegetik. Ez muzeálisan is kiemeli a virág valamikori, gabonatermesztéssel kapcsolatos érzékképjellegét a szabadtéri múzeumok történeti földművelési módszereinek teljes körű bemutatásán belül. A búzavirág a hullámzó nyári búzaföldeknek azt a képét idézi elénk, amelyet a költészetben és a festészetben a természetközeli vidéki élet lényegeként értelmeztek, másrészt pedig figyelmeztet azokra a veszélyekre, amelyek a hagyományos földművelés eltűnésével a jelenben használatos munkafolyamatok következményei. A búzavirág korábbi jelentései sem tűntek még el teljesen, jelképes jelentésének nyomai mind a mai napig fellelhetőek. E virág egykor nagy szerepet játszott a századvégi pátoszos áradozásokban. Abban az időben a polgári természetképek misztikájába és utópiájába olyan nemzeti és birodalmi értékek és ideológiák keveredtek, amelyekben a nyári romantika kék virágát – helytelenül – mint német virágot értelmeztek. Az első világháború előestéjén a német pátoszos kifejezések részeként szívesen alkalmaztak természeti jellegű szimbólumokat (Bolz 1996). A természet kulturális ábrázolását felhasználták az osztálytársadalom és a Monarchia természettörvényű idealizálására is. A természet kulturális ábrázolása újra és újra részévé válik a kulturális emlékezet metaforájának, amely a kifejezéseknek és szimbólumoknak az értelmét firtatja. Mindez fontos a nemzeti önazonosságot érintő munka szempontjából, amely éles kritikai érdeklődéssel a teljes funkció felé közeledik. A kulturális tudatra ez jellemző volt, és mindmáig jellemző a német történelemben (Assmann 1993). Ez a tanulmány... --- ### Csizmadia Ervin: Pártok és politikai hálózatok - Published: 2001-06-03 - Modified: 2016-06-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/csizmadia-ervin-partok-es-politikai-halozatok/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2001, 2001/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: csizmadiaervin A fejlett nyugati világban egyre inkább megfigyelhető a pártok mögött egy kiterjedt háttérszféra, amelynek meghatározó szerepe van a pártok verseny- és szavazatszerző képességének alakulásában. A szakirodalom (így magam is) gyakran agytrösztnek nevezi a pártok munkáját támogató háttérintézményi szférát. Úgy gondolom, hogy a think-tank szervezetek valóban fontos szerepet játszanak a pártversenyben. E dolgozatban mégis inkább a politikai hálózatokról fogok beszélni. Amellett érvelek majd, hogy helyesen tesszük, ha a pártok működését és versenyét a hálózatelmélet adta fogalmi és módszertani szempontok segítségével közelítjük meg. A dolgozatban először a hálózatelmélet politikai hasznosíthatóságának szempontjairól lesz szó, utána a jelenlegi magyar politikai mezőnyt jellemzem röviden annak alapján, hogy milyen politikai hálózatokat működtetnek. Végül általános észrevételeket fogalmazok meg a hálózatok és a pártok versenyképességének összefüggéseiről. A fejlett nyugati világban egyre inkább megfigyelhető a pártok mögött egy kiterjedt háttérszféra, amelynek meghatározó szerepe van a pártok verseny- és szavazatszerző képességének alakulásában. A szakirodalom (így magam is) gyakran agytrösztnek nevezi a pártok munkáját támogató háttérintézményi szférát. Úgy gondolom, hogy a think-tank szervezetek valóban fontos szerepet játszanak a pártversenyben. E dolgozatban mégis inkább a politikai hálózatokról fogok beszélni. Amellett érvelek majd, hogy helyesen tesszük, ha a pártok működését és versenyét a hálózatelmélet adta fogalmi és módszertani szempontok segítségével közelítjük meg. A dolgozatban először a hálózatelmélet politikai hasznosíthatóságának szempontjairól lesz szó, utána a jelenlegi magyar politikai mezőnyt jellemzem röviden annak alapján, hogy milyen politikai hálózatokat működtetnek. Végül általános észrevételeket fogalmazok meg a hálózatok és a pártok versenyképességének összefüggéseiről. Hálózatelmélet a politikában A szociológiában járatos olvasó tudja, hogy a network-kutatás az 1970-es évek elején jelentkezett először az amerikai nagy társadalmi csoportokra vonatkozóan. Edward O. Laumann (1973) a városok társadalmi hálózatait, Charles Kadushin (1976) a kultúra termelésében megjelenő kapcsolathálókat, Mark Granovetter (1973) az ún. gyenge kötések erejét, Nan Lin (1982) az instrumentális cselekvés társadalmi erőforrásait vizsgálta meg – hogy csak néhány szerzőt említsünk a legjelentősebbek közül. A korai network-irodalom még kevéssé foglalkozott a kapcsolati hálózatok politikai hasznosulásával, de számos olyan megállapítást tett, amelyek témám szempontjából is megkerülhetetlenek. Ezen megállapítások közül most csupán egyet emelek ki, amelyet – munkahipotézisként – sikercselekvés-elméletnek fogok nevezni. Az elméletet Nan Lin fejtette ki a Social Resources and Instrumental Action című dolgozatában. E rövid tanulmányban nincs módom felvázolni az egész teóriát, csupán a kiinduló helyzetet. Lin kérdése az,... --- ### Lampl Zsuzsanna: Nevelési területek preferenciája a gimnáziumban - Published: 2001-06-03 - Modified: 2016-06-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/lampl-zsuzsanna-nevelesi-teruletek-preferenciaja-a-gimnaziumban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2001, 2001/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: lamplzsuzsanna Az elmúlt évtizedben az Európai Unión belül központi kérdéssé vált az emberi erőforrások fejlesztése. A csatlakozni kívánó országokban (így Szlovákiában is) azonban nemcsak ezért kell fokozott figyelmet szentelni az emberi erőforrások fejlesztésének, hanem azért is, mert jelenlegi állapotukban már a hazai igényeknek sem mindig felelnek meg. Ennek több oka van, ahhoz azonban nem fér kétség, hogy az emberi erőforrások minőségének kialakításában kulcsszerepet játszik az iskola. Márpedig „a Munka-, Szociális és Családügyi Kutatóintézet legújabb felmérése is megállapítja, hogy az iskolák elszakadtak a valóságtól. (…) szakmákra vonatkozó tárgyi tudást adnak. A tárgyi tudással viszont az a gond, hogy ebben a gyorsan változó világban nagyon hamar elévül. (…) Mára már egyértelművé vált, hogy az általános és a középiskolák elsődleges célja: megtanítani a gyerekeket tanulni, felkelteni a tudás iránti igényüket, és felkészíteni őket az egész életen át való tanulásra. Úgy tűnik tehát, hogy az általános képzés számít ma a legjobb szakképzésnek.”1 Az elmúlt évtizedben az Európai Unión belül központi kérdéssé vált az emberi erőforrások fejlesztése. A csatlakozni kívánó országokban (így Szlovákiában is) azonban nemcsak ezért kell fokozott figyelmet szentelni az emberi erőforrások fejlesztésének, hanem azért is, mert jelenlegi állapotukban már a hazai igényeknek sem mindig felelnek meg. Ennek több oka van, ahhoz azonban nem fér kétség, hogy az emberi erőforrások minőségének kialakításában kulcsszerepet játszik az iskola. Márpedig „a Munka-, Szociális és Családügyi Kutatóintézet legújabb felmérése is megállapítja, hogy az iskolák elszakadtak a valóságtól. (... ) szakmákra vonatkozó tárgyi tudást adnak. A tárgyi tudással viszont az a gond, hogy ebben a gyorsan változó világban nagyon hamar elévül. (... ) Mára már egyértelművé vált, hogy az általános és a középiskolák elsődleges célja: megtanítani a gyerekeket tanulni, felkelteni a tudás iránti igényüket, és felkészíteni őket az egész életen át való tanulásra. Úgy tűnik tehát, hogy az általános képzés számít ma a legjobb szakképzésnek. ”1 Az általános és a középiskolákban az általános műveltségen túl tehát elsősorban olyan készségek és képességek elsajátítását és fejlesztését kellene célul kitűzni, amelyeknek köszönhetően az egyén alkalmazkodni tud a változó társadalmi igényekhez, amelyek leginkább a munkaerő-piaci elvárásokban öltenek konkrét formát. Ezeket a készségeket és képességeket elméletben már sokan definiálták, az elsajátításukat és fejlesztésüket szolgáló követelményeket azonban még nem sikerült maradéktalanul átültetni a gyakorlatba. Jelenleg a szakmunkásképző intézetek és a szakközépiskolák elsősorban az adott szakma elsajátítására helyezik a hangsúlyt. A gimnáziumok ugyan általános képzést nyújtanak, de ők is inkább a tárgyi tudás terén. Vajon tudatosítják-e az iskolák igazgatói, pedagógusai, diákjai és a... --- ### Tóth Károly: Egy falu az etnikai peremvidéken: Vághosszúfalu - Published: 2001-06-03 - Modified: 2016-06-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/toth-karoly-egy-falu-az-etnikai-peremvideken-vaghosszufalu/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2001, 2001/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: tothkaroly Jelen tanulmány arra keresi választ, hogy a természetes asszimilációnak az etnikai peremvidéken milyen formái vannak jelen, azt kutatja, hogy külső tényezőkön és hatásokon túl mi idézi elő azt a lassú, de biztos „lemorzsolódást”, nyelv-/kultúra-/nemzetváltást, amit természetes asszimilációnak szokás nevezni. Jelen tanulmány arra keresi választ, hogy a természetes asszimilációnak az etnikai peremvidéken milyen formái vannak jelen, azt kutatja, hogy külső tényezőkön és hatásokon túl mi idézi elő azt a lassú, de biztos „lemorzsolódást”, nyelv-/kultúra-/nemzetváltást, amit természetes asszimilációnak szokás nevezni. Az asszimilációnak ezt a fajtáját általában megértően vesszük tudomásul. Maga a kifejezés is egy öntörvényű folyamatra utal, szemben az erőszakos asszimilációval, amely a közösség kiszolgáltatott helyzete mellett mindig külső, elsősorban hatalmi erő hatására következik be. Az általam vizsgált község – eltekintve most a tágabb társadalmi és politikai környezettől – nincs kiszolgáltatva a hatalom kénye-kedvének. A település önkormányzata soha nem volt annyira „magyar beállítottságú”, mint az elmúlt évtizedben, amikor is több választási időszakon keresztül csupa magyar nemzetiségű tagokból állt (az elmúlt évtized alatt a magyar pártokból kerültek ki az önkormányzat képviselői), működik, pontosabban újjáalakult a magyar iskola, magyar papja van a falunak stb. A politikai klíma tehát, eltekintve néhány esztendőtől, nagyon kedvezőnek mondható. A természetes asszimiláció folyamata mégis elkezdődött és tart évek óta. Egyesek szerint feltartóztathatatlanul. A helybeliek úgy vélik, hogy a mindennapokban is érzékelhető módon változik a falu etnikai összetétele. Valahol a „mélyben” olyan folyamatok zajlanak, amelyek a „legmagyarabb” családok életében is földcsuszamlásszerű változásokat idéznek elő. Vagy csak egy természetes folyamat tanúi a falu lakosai? Pusztán felfokozott érzékenységük az oka annak, hogy egy multikulturális közösség létrejöttét saját etnikai identitástudatuk elvesztéseként élik meg? Mindenki tudatában van annak, hogy bár az ország több éve demográfiai mélyponton van, a község lélekszáma mégis enyhe emelkedést mutat, a nemzetiségi arányok viszont változnak. A kutatás ezekre a... --- ### Impresszum 2001/3 - Published: 2001-06-03 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/impresszum-2001-3/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2001, 2001/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t III. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia)Tanulmányok TÓTH KÁROLY: Egy falu az etnikai peremvidéken: Vághosszúfalu LAMPL ZSUZSANNA: Nevelési területek preferenciája a gimnáziumban CSIZMADIA ERVIN: Pártok és politikai hálózatok SIEGFRIED BECKER: Búzavirágok (Politikai és kulturális szimbolizmus a nemzeti konfliktusokban: Ausztria-Magyarország) MÉSZÁROS ANDRÁS: "A legideálisabb gondolkodású liberális teológus" (Szelényi Ödön vallásfilozófiájáról) NÉMETH ANDREA: A kódváltás pragmatiaki kérdései egy kétnyelvű közösségben Dokumentum 1997. évi (1997. II. 14. ) 70. számú törvény a külföldi szlovákokról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről (Fordította Szabómihály Gizella) 2001. évi LXII. törvény a szomszédos államokban élő magyarokról Joggal a Demokráciáért Európai Bizottsága (Velencei Bizottság): Jelentés a nemzeti kisebbségek számára az anyaállamok által biztosított kedvezményes bánásmódról Konferencia DAVIDE TORSELLO: Eszmecsere Kelet-Közép-Európáról (avagy mi újat mondhat egy nemzetközi konferencia a változó valóságról) Reflexió A. KIS BÉLA: Családnevek vizsgálata nyomán "felekezetnév-vizsgálat" ZEMAN LÁSZLÓ: Kitekintés az összehasonlító irodalomtudományra Könyvek Közlemény LANSTYÁK ISTVÁN - MENYHÁRT JÓZSEF: A Gramma Nyelvi Iroda (avagy: Lesz-e az álomból valóság? ) A Fórum Társadalomtudományi Szemle I-III. évfolyamának (1999-2001) tartalomjegyzéke --- ### Resumé - Published: 2001-06-03 - Modified: 2017-04-26 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/resume-2/ - Kategóriák: Resumé, Szemle - Post Years: 2001, 2001/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Zsuzsa Árendás: Resettled Hungarians from Slovakia: interethnic relations, strategies of integration and acculturation Due to the Czechoslovak -Hungarian population exchange between 1947-48, several ethnic Hungarians from Southern Slovakia became resettled to Hungary by forced transports. Part of Hungarian families from Galánta county, Taksony, Hidaskürt and Fels? szeli villages became resettled to Baranya County (Southern Hungary), into the village Hird, inhabited by ethnic Germans (Schwabs) and Hungarians. The analysis follows integration of those 11 Hungarian families from Slovakia to the village community of Hird, and their sustained kin-relations, friendships with the community of origins in Slovakia. Main objective of the research was to discover the interethnic settings of Hird, and those homeland community versus resettled community connections, attempting to discover certain correlations between those two systems of ethnic networks. Characterizing the second type of relationships, that is external group dynamics with home community, it has been concluded that integration of resettled Hungarians from Slovakia into their new social environment, as well as the interethnic relationships in Hird, interactions framed as ones taking place between ‘native Hungarians’, Germans (Schwabs) of the village, and Hungarians from Upperlands (Felvidék) played a decisive role. Quality and force of these identifications, or ‘success’, intensity and ‘depth’ of integration, indirectly affected the future of their contacts with the community of origins. Resettled families form Upperlands (Felvidék) chose the individual way of integration to the new environment. Dilemma between complete segregation or smooth integration had never really appeared in such a form. After a relatively short period following... --- ### Bordás Sándor: A rendszerváltás társadalmi következményei (Értékzavarok és pszichopátia) - Published: 2001-06-03 - Modified: 2019-04-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/bordas-sandor-a-rendszervaltas-tarsadalmi-kovetkezmenyei-ertekzavarok-es-pszichopatia/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2001, 2001/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: bordassandor A rendszerváltás (1989) óta Szlovákia jelentős változásokon ment keresztül. Csehszlovákia 1992-es kettéválása különösen a magyar nemzetiségű polgárokban okozott csalódást, s ez direkt vagy indirekt formában hozzájárult – az egyébként is átalakuló társadalomban – az értékek komoly változásához. A pszichológusok és pszichiáterek beszámolóiból tudjuk, hogy az értékítéletek változásának függvényében estek és esnek szét eddig stabilnak hitt érzelmi hátterű rokoni, baráti kapcsolatok, és szövődnek újak, gyakran az érdekek és a számítások alapján. Úgy tűnik, az így kialakult kapcsolatokban nem divat a becsületesség, sőt a túlélésre, az egzisztencia megőrzésére, az anyagi jólét fenntartására stb. való hivatkozással akár törvénysértő dolgok elfogadását és elismerését is tolerálják. Az országban nőtt a bűnözés aránya, és olyan, eddig viszonylag ismeretlen jelenségekkel kell szembenézni, mint a kábítószer-fogyasztás, a prostitúció, a játékautomaták iránt kialakult szenvedélyek, a már kezelhetetlennek tűnő korrupció, a gyermeknevelési problémák stb. A felnőttek értékorientációja viszonylag jól mérhető a serdülőknek az értékekhez való hozzáállásán, így egy teszt segítségével 518 középiskolai tanulót mértünk fel hat értékre vonatkozóan. A teszt 18 állítást tartalmazott a teljesítmény, az érzelmek, a becsületesség és az igazságosság, a család, a hit és a pénz mint érték köréből, melyet a diákoknak egy ötpontos skálán kellett önmagukra vonatkozóan megállapítaniuk, hogy mennyire tartják az állítást igaznak, illetve hamisnak. A teszt a következő volt: Kérem, értékelje saját álláspontját az alábbi skála alapján: 2 – teljesen igaz, 1 – igaz, 0 – számomra közömbös, -1 nem igaz, -2 – egyáltalán nem igaz. Fontos, hogy szeressem azt, amit csinálok. A tudást mindenek fölé helyezem. Tanulással minden elérhető. A szorgalom a legfontosabb... --- ### Dr. Wick Béla: A kassai Szent Erzsébet Dóm. (Hushegyi Gábor) - Published: 2001-06-03 - Modified: 2016-06-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/dr-wick-bela-a-kassai-szent-erzsebet-dom-hushegyi-gabor/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2001, 2001/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: hushegyigabor Immár két évtizede a reprintek korát éljük a magyar könyvkiadásban, ám a kínálat bősége és a változékony minőség ellenére sem feledhető lelkesedésünk az 1980-as évek elejéről, amikor a köz- és magánkönyvtárakból hiányzó alapművek sorozatban jelentek meg gondos kivitelben, szakavatott tanulmányok kíséretében. A hosszú felsorolás helyett álljon itt mindössze egyetlen példa, a Helikon Kiadó 1982-es nagyszerű vállalkozása, Orbán Balázs Székelyföld leírása című könyve, amely mind kiadói megfontolás, mind a kivitelezés minősége szempontjából az egyik legértékesebb tett ebben a műfajban. Az 1990-es évekkel a hazai magyar könyvkiadásnak is megadatott az a lehetőség, hogy a nehezen hozzáférhető vagy a teljesen hozzáférhetetlen, tárgyukat tekintve főképpen a történelemi, a kultúr- és művelődéstörténeti tudományos műveket a tágabb olvasóközönség számára ismét elérhetővé tegyék. A dunaszerdahelyi Nap Kiadó több kiadótársához hasonlóan merített a kínálatból, s választása több tekintetben is szerencsésnek és ösztönzőnek nevezhető, hiszen dr. Wick Béla (1873–1955) A kassai Szent Erzsébet Dóm című monográfiája jegyzett és keresett a hely-, kultúr- és egyháztörténeti irodalomban. A kiadó megfelelően válogatott a gazdag, számtalan könyvpublikációt jegyző életműben, hiszen az 1936-ban a kassai Szent Erzsébet-nyomda Részvénytársaság kiadásában megjelentetett vaskos kötet több tudományág tekintetében a legsikerültebb Wick-mű. A korábban megjelent kisebb-nagyobb terjedelmű kiadványok anyaggyűjtés, levéltári kutatások, okmányok és feliratok fordítása tekintetében mintegy előkészítették A kassai Szent Erzsébet Dóm című monográfiát. Az ezt követő 1941-es Kassa története és műemlékei, amelyet a hazai magyar kultúrtörténeti irodalom szintetizáló műnek tekint, már sok esetben tartalmi átfedéseket, ismétléseket tartalmaz, és fő ismérve az ismeretterjesztő szándék. A székesegyház történetét és leírását nyújtó forrásértékű munka kiegyensúlyozott, egységes és arányos a... --- ### Dušan Kováč: Szlovákia története. (Simon Attila) - Published: 2001-06-03 - Modified: 2017-04-26 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/dusan-kovac-szlovakia-tortenete-simon-attila/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2001, 2001/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: dusankovac Amikor Szlovákia történetével foglalkozunk, először egy szemantikai problémával találjuk szemben magunkat, hiszen óhatatlanul is gondot okoz magának a kutatás tárgyának a megnevezése. Leírhatjuk-e azt, hogy „Szlovákia a középkorban”, ha viszont nem, akkor mivel helyettesítsük? A „Szlovákia” kifejezés szlovák alakja, a „Slovensko” ugyan már a 17. századtól fellelhető, de csupán etnikai tér megnevezésére, tehát a mai Szlovákia területénél jóval kisebb, az északi vármegyék szlovákok által lakott területére vonatkoztatva. A Felvidék kifejezés sem jó, s nem is igazán az évtizedek során hozzátapadt érzelmi töltet miatt, hanem sokkal inkább tartalma nem felel meg a kívánalmaknak. Használhatnánk a felső-magyarországi régió, az északi vármegyék és más hasonló kifejezések valamelyikét is, de mindannyiuk esetében érezzük, hogy nem azt kapjuk, amit elvárnánk tőlük. Valószínűleg Du¹an Kováènak, a jeles szlovák historiográfusnak nem voltak ilyen problémái, amikor a Szlovákia története című könyvét papírra vetette, hiszen a hazai szlovák történetírás minden gond nélkül visszavetíti a mai politikai határokat a múltba, s így akár olyan furcsának tűnő meghatározásokkal is találkozhatunk a szlovák történelem kapcsán, mint a „Szlovákia a népvándorlás idején” stb. Minden bizonnyal szembekerült viszont azzal a szlovák történetírásban a kezdetektől vitára okot adó kérdéssel, hogy Szlovákia történetét etnikumtörténetként vagy territoriális történetként kell-e értelmezni és művelni. Kováè a jelenleg uralkodó trendhez kapcsolódva és azt erősítve jó érzékkel kombinálja a két elvet, habár – a magyar kisebbség tekintetében – nem teljes következetességgel. A hazai történetírás a legutóbbi időkig bizony nem kényeztette el a Szlovákia története iránt fogékony olvasókat. Úgy látszik azonban, hogy ez a helyzet mára változóban van, s a szlovák történésztársadalom... --- ### Margit Feischmidt (ed.): Ethnic Relations in Eastern Europe. A selected and annotated bibliography. (Puskás Tünde) - Published: 2001-06-03 - Modified: 2019-04-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/margit-feischmidt-ed-ethnic-relations-in-eastern-europe-a-selected-and-annotated-bibliography-puskas-tunde/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2001, 2001/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: puskastunde A Feischmidt Margit által szerkesztett angol nyelvű „Etnikai kapcsolatok Kelet-Európában. Válogatott és jegyzetekkel ellátott bibliográfia” hézagpótló mű. A most megjelent kötet a korábban megjelent azonos című munka második, bővített kiadása, melyben a szerkesztő egy olyan szakterületet kísérel meg feltérképezni, amely interdiszciplináris jellegéből adódóan meglehetősen szerteágazó, szakirodalma pedig az elmúlt évtizedben megsokszorozódott. Az etnikai kapcsolatok kutatása a kelet-közép-európai országokban lezajlott társadalmi, politikai, gazdasági változásoknak köszönhetően hatalmas lendületet és meglehetősen nagy teret kap s kapott. A kutatások eredményeiről beszámoló irodalom szinte áthatolhatatlan rengetegéből a szerkesztő barátságos szálerdőt teremtett, melyben az érdeklődő viszonylag könnyen tájékozódik, de az erdő vadregényes szövevényétől sincs teljesen megfosztva. A bibliográfia három forrásból táplálkozik. Az angol nyelvű szakirodalmat a Közép-Európai Egyetem könyvtárában megtalálható anyagból válogatta Feischmidt Margit munkatársaival együtt. Ez Közép-Kelet-Európa legnagyobb társadalomtudományi könyvtára, mely a térség tanulmányozására szolgáló szakirodalomra specializálódott. Az itt található anyag bibliográfiai feldolgozása jelentősen megkönnyíti a nacionalizmussal, az etnicitás különféle aspektusaival, a kisebbségekkel, illetve a régió történelmével foglalkozó munkák e gazdag tárházában való tájékozódást, válogatást. A bibliográfiai adatgyűjtemény másik gazdag forrása a közép-kelet-európai országok nyelvein írt szakirodalom. Az orosz, német, magyar, lengyel, román, cseh, szlovák, szerb, horvát, bolgár és lett nyelvű tanulmányokat feldolgozó angol nyelvű bibliográfiai adatok és jegyzetek a térség országainak hazai szakirodalmi termésébe nyújtanak betekintést. Az angol nyelvű bibliográfiának köszönhetően az érdeklődő a regionális nyelvek ismerete nélkül is megfelelő információkhoz juthat a térség szakirodalmát illetően. A harmadik bibliográfiai adatforrás a szociológiai kivonatok, „Sociological abstracts” gyűjteményéből, valamint különféle intézmények, szakemberek által összeállított bibliográfiák felhasználásából táplálkozik. A világhálón található szociológiai jegyzetek közül egyelőre nem sok... --- ### A Bibliotheca Hungarica (cseh)szlovákiai magyar könyvgyűjteményének bibliográfiája (1918—2000). (Varga Sándor) - Published: 2001-06-03 - Modified: 2016-06-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/a-bibliotheca-hungarica-csehszlovakiai-magyar-konyvgyujtemenyenek-bibliografiaja-1918-2000-varga-sandor/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2001, 2001/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: vargasandor Több évtizedre visszanyúló viták és elképzelések előzték meg a magyar nemzetiségi könyvtár és dokumentációs intézmény megalapítását Szlovákiában. Nos, ez az intézmény ma már létezik, mi több, állománya szépen gyarapodik, és társadalmilag hasznos tevékenységet folytat. Ennek kézzelfogható bizonyítéka a szóban forgó bibliográfia, amely minden bizonnyal nélkülözhetetlen kézikönyvévé válik a szlovákiai magyar nemzeti kisebbség múltját és jelenét kutató hazai és külföldi kutatóknak és érdeklődőknek. A kötet összeállítója, Végh László, aki az intézmény igazgatói tisztét is betölti, a kétkötetes bibliográfia előszavában röviden, inkább csak jelzésszerűen tekint vissza az intézmény indulására. Talán kissé túl kurtára is sikeredett az intézmény előzményeinek és tízéves történetének az ecsetelése, holott a kötet tartalma egyenesen megkívánta volna, hogy az olvasó magáról az intézményről is tényszerű, bő tájékoztatást kapjon. Ez annál is inkább így van, mivel a Bibliotheca Hungarica első olyan komoly szakmai kiadványáról van szó, amelybe feltétlenül beleillik az intézmény kialakulásának és történetének ismertetése. Ez a dokumentációs szakmában bevett gyakorlatnak számít. Igaz, hogy az ötéves évfordulóra megjelent egy kis dokumentumkötet a Bibliotheca Hungarica történetéről, de arra a szűkebben vett szakmai körökön kívül nem sokan emlékeznek. A jelen bibliográfiát viszont minden könyvtár, minden érdekelt kutatóintézet és dokumentációs hely beszerzi, és azt hosszú évekig igen frekventáltan, szabad polcra kitéve használni fogják. Éppen a várható érdeklődésre való tekintettel lett volna indokolt kissé részletesebben ismertetni az intézmény gondolatának útját a hatvanas évek végén kipattant gondolati csírától a fokozatos érlelődésen keresztül a megvalósulásig. Közismert, hogy már az 1980-as évek második felében megfogalmazódott egy szlovákiai magyar könyvtár és levéltár kiépítésének a terve. Ez dokumentálva van... --- ### Heinz Tichy: Die Europäische Charta der Regional- oder Minderheitenschprachen und das österreichische Recht. (Varga Sándor) - Published: 2001-06-03 - Modified: 2016-06-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/heinz-tichy-die-europaische-charta-der-regional-oder-minderheitenschprachen-und-das-osterreichische-recht-varga-sandor/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2001, 2001/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: vargasandor A 20. századi Európa történetét meglehetősen sűrűn átszövi a nemzeti és egyéb kisebbségek jogait szabályozó normarendszer. Elsősorban a nemzetközileg érvényes jogszabályokra utalhatunk, amelyek főleg az első világháborút lezáró párizsi békerendszer keretében jöttek létre. Ugyanakkor az egyes országok parlamentjei is elfogadtak hasonló törvényeket vagy alacsonyabb szintű jogszabályokat. A második világháború után az újjáalakuló nemzetközi szervezetek – elsősorban az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) – dokumentumaiban a nemzeti kisebbségek jogai már az egyetemes emberi jogok szerves részeként jelennek meg. El kellett telnie azonban néhány évtizednek ahhoz, hogy a tagországok döntő többsége tudomásul vegye ezt a tényt. Más kérdés, hogy a gyakorlatban hogyan valósulnak meg a nemzetközi normákban lefektetett kisebbségi jogok. Tanúi lehettünk többek között a nemzetközi ajánlások verbális elfogadásának, de a gyakorlatban kijátsszák érvényesülésüket. Voltak országok viszont, ahol maximálisan megvalósították a nemzetközi dokumentumok kisebbségi jogi ajánlásait. A század utolsó két évtizedére az volt a jellemző, hogy az egyes európai szervezetek – mint az Európa Tanács és az EBESZ – az élet különböző területeire vonatkozó jogokat külön ajánlásokban igyekeztek megfogalmazni. Így jött létre a kisebbségek nyelvi jogainak jogi normába foglalását megcélzó kezdeményezés. A most ismertetett könyv első részében éppen ezt a folyamatot követi nyomon, az ötlet megszületésétől a Charta elfogadásáig, illetve az egyes országok általi aláírásáig, valamint ratifikálásáig. Mielőtt azonban részletesebben ismertetnénk a Die Europäische Charta der Regional- oder Minderheitenschprachen und das österreichische Recht (A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája és Ausztria jogrendszere) című könyv tartalmát, ejtsünk néhány szót a mű szerzőjéről! Dr. Heinz Tichy neve ugyanis csak igen szűk körben ismert a... --- ### Hermann Bausinger: Typisch deutsch. Wie deutsch sind die Deutschen? (Liszka József) - Published: 2001-06-03 - Modified: 2016-06-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/hermann-bausinger-typisch-deutsch-wie-deutsch-sind-die-deutschen-liszka-jozsef/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2001, 2001/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef Egynéhány esztendeje megjelent összeállításában alighanem a leghatásosabb módját választotta Jörg von Uthmann annak, miként lehet a nemzeti előítéleteknek egyszer s mindenkorra (? ) élüket venni. Egy hamburgi kiadó jóvoltából összeállította ugyanis a nemzeti előítéleteknek – népekre lebontott – antológiáját. Napi használatát, alig leplezett iróniával, a középkori zsolozsmáskönyvek mintájára ajánlja mindazoknak, akik Németország „idegenné válását” óhajtják megakadályozni. Minden elképzelhető rossz tulajdonságaikkal szerepelnek benne a törökök és az arabok éppúgy, mint a franciák, a csehek vagy a belgák (? ), sőt – a balkáni népek társaságában! – a magyarok sem maradnak ki (a szlovákokat viszont hiába kerestem a gyűjteményben). Ám mindezen túlmenően – s egyrészt itt lóg ki az (ön)irónia lólába – megkapják a magukét a németek (valamint külön az osztrákok és a svájciak is), továbbá – mivel az összeállító nem tudta eldönteni, hogy a zsidók nép-e vagy pedig vallás – a zsidó összeállítás ellensúlyaként összefoglalóan a keresztények is. Aki végigolvassa a Tacitussal kezdődő, Lutheron és Bismarckon végighúzódó, majd Thomas Mann-nal, Hitlerrel vagy Adenauer kancellárral záruló idézet- és közmondásgyűjteményt, az megállapíthatja, hogy minden nép szomszédai piszkosak és lusták, hazugok és tolvajok, nőik kövér trottlik vagy éppenséggel aszott söprűnyelek. „Ezen jellemzések nyugodtan alkalmazhatók azon népekre is, amelyek e gyűjteményben nem kaptak helyet” – adja meg végezetül az általános érvényű használati utasítást az összeállító (Jörg von Uthmann: Vorurteile halten warm: einige bescheidene Vorschläge, der Überfremdung Deutschlands zu wehren, nebst einer praktischen Anleitung für Stammtischgespräche. Hamburg, Hoffmann und Campe, 1995, 254 p. ). A téma végső soron nem új, hiszen a nemzeti sztereotípiák problematikájának mára... --- ### Hunčík Péter: A Márai Sándor Alapítvány - Published: 2001-06-03 - Modified: 2016-06-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/huncik-peter-a-marai-sandor-alapitvany/ - Kategóriák: Műhely, Szemle - Post Years: 2001, 2001/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: huncikpeter 1989. február 21-én az egyesült államokbeli San Diegóban meghalt Grosschmid Sándor, írói nevén Márai Sándor. Halála után majd kilenc hónappal, 1989. november 17-én Prágában kitört a bársonyos forradalom, s ezzel kezdetét vette az akkor még csehszlovák (1993-tól szlovák) társadalom átalakulása. Már a prágai eseményeket követő második napon megalakult a liberális irányultságú Független Magyar Kezdeményezés, később a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és az Együttélés Politikai Mozgalom. 1990 augusztusában a Független Magyar Kezdeményezés életre hívta a Márai Sándor Alapítványt (MSA), mely a maga nemében az első volt a demokratikus Csehszlovákiában. Névadója szellemiségéhez híven az Alapítvány „fő célkitűzéseként az egyéni kezdeményezések, a polgári értékrend kialakulásának és megszilárdulásának a támogatását, az európai gondolkodásmód térnyerésének elősegítését” jelölte meg „Szlovákiában, Csehszlovákiában és az egész közép-kelet európai régióban”. A felgyülemlett konfliktusok – a történelmi múlt tisztázása, a kisebbségek helyzete, a szociális problémák, a regionális kérdések – elemi erővel jelentek meg a rendszerváltást követően. Az MSA erre a helyzetre reagált az 1990-ben megrendezett A dunaszerdahelyi zsidóság tragédiája című konferenciájával, melyen a résztvevők elsőként beszélhettek Csehszlovákiában nyíltan a holocaustról. A számos neves előadónak – a teljesség igénye nélkül említhetnénk Ivan Kamenec, Püspöki Nagy Péter, Sonja Licht, Fedor Gál, Karel Kaplan, Martin Bútora, Kovács András, Konrád György, Martin Porubjak, Helena Krejèová, Németh Zsolt, Peter Zajac és Ján Mlynárik nevét – köszönhetően a rendezvény nagy társadalmi visszhangot váltott ki külföldön is. A konferencia a Csehszlovákiai Magyar Diákszövetség, a Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete támogatásával valósult meg. A polgári életformának szerves része a szórakozás. A Márai városa... --- ### Popély Árpád: A csehszlovákiai magyar kisebbség történeti kronológiája (1947—1949) - Published: 2001-06-03 - Modified: 2016-06-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/popely-arpad-a-csehszlovakiai-magyar-kisebbseg-torteneti-kronologiaja-1947-1949/ - Kategóriák: Kronológia, Szemle - Post Years: 2001, 2001/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: popelyarpad 19471947. január 9. – Robert Pobo¾ný rozsnyói megbízott püspök levelet küld Josef Berán prágai érseknek, amelyben közbenjárását kéri, hogy legalább a szokatlanul erős téli hidegben szüneteltessék a magyarok csehországi deportálását: „Embertelenség, amit teszünk, még a rendőröket és a katonákat is elgondolkoztató embertelenség. ” 1947. január 19. – Érsekújvárban tanácskozást tart az illegális Szlovákiai Magyar Antifasiszták Szövetsége. A tanácskozás résztvevői úgy határoznak, hogy a szlovákiai magyarok csehországi deportálása elleni tiltakozásul írt memorandumukat, melyet korábban már eljuttattak Edvard Bene¹ köztársasági elnökhöz, Klement Gottwald miniszterelnökhöz, a CSKP elnökéhez; Jan Masaryk külügyminiszterhez, Vladimír Clementis külügyi államtitkárhoz, Viliam ©iroký miniszterelnök-helyetteshez, az SZLKP elnökéhez, Gustáv Husákhoz, a Megbízottak Testülete elnökéhez és Mikulá¹ Ferjenèík belügyi megbízotthoz, de amelyet a címzettek válasz nélkül hagytak, elküldik Sztálin, Molotov, Visinszkij és Vorosilov szovjet állami és pártvezetőknek, Tito jugoszláv vezetőnek, a belgrádi Borba című lapnak és a Tanjug jugoszláv hírügynökségnek. A dokumentum 18 aláírója a következő: Pénzes József (Érsekújvár), Fábry József (Kassa), Pálenyik Ferenc (Érsekújvár), Bozsóky Lajos (Komárom), Kapacska István (Érsekújvár), Molnár János (Tornalja), Máté István (Gúta), Kuczik József (Királyhelmec), Nagy Béla (Øezno), Barczay János (Kamocsa), Csutor Ede (Rimaszombat), Madarász Vince (Øezno), Ölvecky József (Érsekújvár), Major Sándor (Szécsénke), Győri János (Csúz), Marusinetz István (Érsekújvár), Baltay Pál (Érsekújvár) és Szalay István (Diószeg). 1947. január 22. – A Szlovák Szakszervezeti Tanács (Slovenská odborová rada) tisztségviselői a szakszervezeti tagság jogát javasolják a munkaviszonyban lévő magyar és német dolgozók számára. A Szakszerzetek Központi Tanácsa (Ústredná rada odborov) elutasítja a javaslatot, inkább lemond arról az erőről, amit a 80 000 magyar dolgozó felvétele jelentene. 1947. január... --- ### Elbeszélt történelem: A rendszerváltás évei: Szép Attila (Sándor Eleonóra) - Published: 2001-06-03 - Modified: 2016-06-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/elbeszelt-tortenelem-a-rendszervaltas-evei-szep-attila-sandor-eleonora/ - Kategóriák: Oral History, Szemle - Post Years: 2001, 2001/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: sandoreleonora (A beszélgetést Sándor Eleonóra készítette 1996-ban) Oral History = elbeszélt történelem. Ezt a módszert a történészek akkor alkalmazzák, amikor írásos dokumentumok híján nagyon nehéz rekonstruálni a valóságot, feltárni a tényleges, olykor a történelmi folyamatokra komoly hatást gyakorló háttéreseményeket. Amikor a rendkívül intenzív történések forgatagában nem készülnek feljegyzések, jegyzokönyvek, nincsenek írásos emlékek. Ilyenkor a történelmi esemény vagy idoszak legfontosabb szereploi maguk mondják el, hogy szerintük mi is történt valójában. Az Oral History az élo emlékezetre épít. Éppen ezért nagyon mértéktartóan kell viszonyulni az elmondottakhoz. A módszer lényege, hogy nem szabad beavatkozni az emlékezetbe, mindenki elmondhatja azt, amit megélt. Az elmondottak, a történelmi adatok és tények ezt követoen külön vizsgálatot igényelnek. Ez a szubjektív látásmód azonban az egyetlen eszköz arra, hogy rekonstruálni lehessen a történéseket. Olyan, mint egy „gyónás” vagy önvallomás. A többi a történészek dolga. Nekik kell az elmondottakból rekonstruálni a tényleges történéseket, összevetni az elmondottakat, szembesíteni azokat az objektív ismeretanyaggal. Mindebbol az következik, hogy az Oral History rovatban megjelentetett beszélgetések nem egyszeru interjúk, hanem történelmi forrásanyagok, amelyek alapul szolgálhatnak a múlt megismeréséhez. Egyben fontos információt szolgáltatnak arról is, hogy a történelmi események résztvevoi hogyan értékelik utólag a történéseket, saját szerepüket, hogyan emlékeznek azokra az eseményekre, amelyeknek aktív részesei voltak. A beszélgetések háromkategóriás titkosítási rendszerben készülnek, a közölt anyagok csak a beszélgetotárs beleegyezésével közölhetjük. Ezért hiányoznak belolük olyan fontos nevek, történések, amelyek kihatással lehetnek a jelenleg is aktív politikusok pályájára. A Fórum Kisebbségkutató Intézet által készített beszélgetések messze meghaladják e folyóirat publikációs lehetoségeit, így csak részleteket közlünk mindabból, ami magnószalagon és... --- ### Kósa László: Gondolatok egy monográfia olvasásakor - Published: 2001-06-03 - Modified: 2016-06-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/kosa-laszlo-gondolatok-egy-monografia-olvasasakor/ - Kategóriák: Agora, Szemle - Post Years: 2001, 2001/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: kosalaszlo Lehetetlen egy gazdag tartalmú, négykötetes, összesen 1426 oldalra rúgó, 14 szerzőtől 17 tanulmányt, kronológiát, könyvészetet és három mutatót tartalmazó kiadványt röviden, egységesen méltatni, elemezni. Ezért nem is vállalkozhatom másra, mint kérdések és szempontok felvetésére. Lehetetlen egy gazdag tartalmú, négykötetes, összesen 1426 oldalra rúgó, 14 szerzőtől 17 tanulmányt, kronológiát, könyvészetet és három mutatót tartalmazó kiadványt röviden, egységesen méltatni, elemezni. Ezért nem is vállalkozhatom másra, mint kérdések és szempontok felvetésére. Igaza van a szerkesztői bevezetőnek. Nehéz olyan címet találni, amely teljesen, pontosan jelöli, miről is szól a könyv. Én sem tudok jobbat. Grafikailag találó a borító. Fekete az alap, van rá ok, de a cím színes, hiszen a művelődés, amiről a könyv szól, mégis sokszínű. A „cseh” szó pedig zárójelbe került, és halványabb. Nyolcvan évet egy ember emlékezete át tud fogni. Biztosan akadnak még néhányan, akik átélték a következő éveket: 1918–1920, 1938, 1944–1945, 1948, 1968, 1989, 1992–1993, s miközben ma is ott laknak, ahol születtek, hol ebben, hol abban az országban, a határnak hol emez, hol amaz oldalán, hol ilyen, hol amolyan rendszerben találták magukat. Hogyan születik, születhet ilyen viszonyok között kultúra, és milyen? A kultúra azok közé a társadalomtudományi fogalmak közé tartozik, amelyeknek igen sok meghatározásuk van. A szóban forgó négy kötetnek a kultúra fogalma viszonylag szűkebb, elsősorban a magasnak, hivatásosnak, elitnek nevezett művelődést öleli fel, melynek középpontjában a művészetek állnak. Ám emellett a „populáris regisztert” is megszólaltatja, a közművelődésről, az olvasásról, a könyvtárakról, a sajtóról, a néptáncmozgalomról is beszámol. Elismeréssel emelem ki Liszka József vállalkozó kedvét, aki egyenesem populáris kultúráról ír, bár írhatna népi kultúrát is. De jól mérte fel, hogy ha a paraszti kultúrával többé-kevésbé azonosnak vett népi kultúráról értekezik, leginkább annak sorvadásáról tudósíthat, és nem tud majd mit kezdeni a közelmúlttal meg... --- ### Kocur László: A (cseh)szlovákiai magyar művelődéstörténet (f)elé - Published: 2001-06-03 - Modified: 2016-06-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/kocur-laszlo-a-csehszlovakiai-magyar-muvelodestortenet-fele/ - Kategóriák: Agora, Szemle - Post Years: 2001, 2001/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: kocurlaszlo A mesebeli olvasókirály egyik szeme azonban továbbra is sír. Ha egy vitára érett közvéleményű közösség életében egy csoport arra vállalkozik, hogy feldolgozza a művelődés történetét, azt az ünneplés mellett parázs viták követik, kritikai pergőtűzzel. Ez elmaradt, s az utolsó, lényegileg „csak” mutatókat tartalmazó, tehát az első három kötet olvasási stratégiáit nem feltétlenül meghatározó, inkább az azokban való tájékozódást segítő, de állításaikat már felül nem író kötet megjelenése után egy évvel indul(hat) meg a tudományos vita. Pedig lényegesen kisebb terjedelmű könyvek, lényegesen kisebb számú közösségekben lényegesen nagyobb vitát váltottak ki, gondoljunk csak a Szombat című zsidó kulturális folyóirat főszerkesztőjének, Szántó T. Gábornak a Mószer című kisregényére, melyben a vallási vezetők és az állami besúgógépezet kapcsolata tematizálódik. A(z egyébként két kisregényt tartalmazó) 244 oldalas kötetet a kritikusok pozitív értékelése mellett óriási visszhang, felhördülés, értetlenkedés fogadta a magyarországi hívő zsidók szlovákiai magyarságnál lényegesen kisebb lélekszámú közösségében. Pedig regény mivoltával a fikcionalitás területén maradva nem kért dokumentatív jelleget magának. Kelletlen dicsőség, inkább sajnálatos tény, hogy a szlovákiai magyar sajtó véleményformáló közéleti hetilapok tekintetében lényegileg kétpólusúnak nevezhető világának nagyobbik példányszámú lapjában, a Vasárnapban, e sorok írója volt az egyik – s itt a sajnálatos tény: egyedüli – ismertetője a Tóth László–Filep Tamás Gusztáv szerző- és szerkesztőpáros által jegyzett négykötetes monográfiának. A Szlovákiában megjelenő sajtóorgánumok közül tudomásom szerint még a Szabad Újságban és a Katedrában jelent meg egy-egy ismertetés. De a magyarországi recepció sem sokkal szélesebb, magam két mértékadó tanulmányt ismerek a könyvről, mindkettő szerzője Fried István. /1/ Sajnálatos tény, hogy Szlovákiában ez a feldolgozás eddig „csak” zsurnálkritikákat kapott, bár a zsurnálkritikát degradáló „csak”-ot mindenképpen árnyalni kell, hisz megfelelő keretek közt – noha gyakori felszínessége miatt magam nem vagyok feltétlen híve e műfajnak – talán van létjogosultsága, legalábbis ami a széles olvasóközönség /2/ tájékoztatását illeti. Ardamica Zorán egyenesen pozitív kontextust vindikál a zsurnálkritikának egyik írásában: „Jómagam nem szeretem a jó zsurnálkritika lenéző elválasztását a komolyan elemző nagyobb esszéktől vagy más tudományos tanulmányoktól, egyéb műfajoktól. (... ) Sok komoly irodalomtudós örülne, ha tisztességesen megírt, olvasható, értékfeltáró, három-négy flekkbe mégis beleférő »zsurnálkritikát« volna képes hetente, esetleg háromnaponta (? ? ? – K. L. ) letenni a főszerkesztő asztalára, mert az csodával határos művészet! ” /3/ Menyhért Anna pedig az Alföldben az eligazító kritikaírás által magára hagyott olvasó balsorsáról beszél. /4/ Talán – elégséges közös alapként – fogadjuk el a jó /5/ zsurnálkritika létjogosultságát, ez e sorok írójának nyilvánvaló érdeke is, hisz a Fórum Társadalomtudományi Szemle olvasóinak értelmezői közössége előtti megszólalását egyedül ez legitimálhatja:... --- ### Hushegyi Gábor: Brogyányi Kálmán szakírói, művészetkritikusi tevékenysége az első Csehszlovák Köztársaságban és a Szlovák Köztársaságban - Published: 2001-06-03 - Modified: 2016-06-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/hushegyi-gabor-brogyanyi-kalman-szakiroi-muveszetkritikusi-tevekenysege-az-elso-csehszlovak-koztarsasagban-es-a-szlovak-koztarsasagban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2001, 2001/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: hushegyigabor Brogyányi Kálmán (1905–1978) életművére immár ötvenöt év távlatából tekinthetünk vissza. Műkritikusi, szakírói tevékenysége 1945-tel lezárult, ausztriai és tengerentúli emigrációjában már nem fejtett ki ilyen irányú jelentősebb aktivitást. Mára ez az 1920-as évek utolsó harmadától 1945-ig terjedő életmű jól behatárolható művészettörténeti szempontból. Brogyányi viszontagságos élettörténetével nem kívánok foglalkozni, azt Albertini Béla már kimerítően elvégezte. /1/ Brogyányi Kálmán két évtizedes szerteágazó, több területet érintő szakmai tevékenységét egymástól függetlenül többen kutatták és kutatják jelenleg is. Budapesten 1998-ban a mai Fotóhónap elődjének, az I. Országos Fotóhetek elméleti rendezvénye foglalkozott fotószakírói tevékenységével /2/, majd 2000 tavaszán a pozsonyi Magyar Köztársaság Kulturális Intézet rendezte meg azt a tudományos tanácskozást, amelyen az említett területen kívül Brogyányi műtörténeti és könyvtárrendezési munkásságát is áttekintették. /3/ A fotószakírói tevékenység feldolgozása immár a végéhez ért, mégpedig Albertini Béla (ill. közvetve Juliana Menclová) jóvoltából. A szlovák művészettörténet-írás legutóbbi önvizsgálata során Brogyányi Kálmán tevékenysége ismét – immár sokadszor – megmérettetett, s azt rendszerváltásoktól függetlenül mindig kitűnő teljesítményként értékelik. A legújabb 20. századi szlovákiai modern művészetet tárgyaló monográfiák, tanulmányok bőven hivatkoznak rá, főképpen az 1931-ben megjelent monografikus tanulmányára – A festőművészet Szlovenszkónra /4/ –, valamint a Forum című építészeti és képzőművészeti szaklapban 1931 és 1938 között megjelent írásaira, kritikáira, beszélgetéseire. Talán meglepő, de Brogyányit az emigrációban töltött évei során sem mellőzte a szlovák szakma (a magyar műtörténetírásról ez már nem mondható el), a képzőművészet területén csaknem törvényszerűvé vált Brogyányi idézése vagy legalább hivatkozni rá. Magyarországon főképpen fotószakírói teljesítményét tartják számon az említett Albertinin kívül pl. Beke László, Miltényi Tibor, Sümegi György és a közelmúltban... --- ### Boros Ferenc: A trianoni „béke” születésének időszaka - Published: 2001-06-03 - Modified: 2016-06-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/boros-ferenc-a-trianoni-beke-szuletesenek-idoszaka/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2001, 2001/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: borosferenc Az antanthatalmak, mindenekelőtt a franciák katonai támogatásával és az utódállamok közreműködésével felszámolt Tanácsköztársaságot követően – rövid átmenet után – olyan ellenforradalmi rendszer alakult ki Magyarországon, amely radikálisan felszámolta a proletárállam bázisait, de csapást mért az 1918 után győztes polgári demokrácia erőire is. A Horthy-rendszerrel fémjelzett kormányzatok külpolitikai törekvéseikben általában a történelmi Magyarország helyreállítását állították politikájuk középpontjába. A békeszerződés aláírásáig alapvetően arra törekedtek, hogy e célt a békekonferencia megnyerésével érjék el, majd azt követően a nemzetközi erőviszonyok megváltozására építve várták a megfelelő alkalmat a revíziós célok elérésére. 1. A „Horthy-rendszer” kiépülése és a szlovákkérdés Az antanthatalmak, mindenekelőtt a franciák katonai támogatásával és az utódállamok közreműködésével felszámolt Tanácsköztársaságot követően – rövid átmenet után – olyan ellenforradalmi rendszer alakult ki Magyarországon, amely radikálisan felszámolta a proletárállam bázisait, de csapást mért az 1918 után győztes polgári demokrácia erőire is. A Horthy-rendszerrel fémjelzett kormányzatok külpolitikai törekvéseikben általában a történelmi Magyarország helyreállítását állították politikájuk középpontjába. A békeszerződés aláírásáig alapvetően arra törekedtek, hogy e célt a békekonferencia megnyerésével érjék el, majd azt követően a nemzetközi erőviszonyok megváltozására építve várták a megfelelő alkalmat a revíziós célok elérésére. A proletárállam bukása után közvetlenül – angol és olasz diplomáciai körök egyetértésével – Peidl Gyula szociáldemokrata politikus alakított átmenetileg ún. szakszervezeti kormányt. 1919. augusztus 6-án a monarchista beállítottságú Friedrich István nyugalmazott államtitkár, az ún. „Fehér Ház” elnevezésű ellenforradalmi monarchista szervezet tagja puccsot hajtott végre, miközben Habsburg József főherceg – az antant képviselőivel történt előzetes tárgyalások alapján – kormányzóvá nyilvánította magát, s a kormány élére Friedrich Istvánt nevezte ki. Friedrich a szomszédos országokban megnyilvánuló ellenállás és az antantkörök (főként a franciák) nemtetszésének hatására már augusztus 15-én kénytelen volt kormányát átalakítani, „szalonképesebbé” tenni, sőt József főherceg augusztus 23-án a tiltakozások hatására lemondásra kényszerült. A Friedrich-kormány végül is nem nyerte el az antanthatalmak bizalmát és támogatását, s a nagyhatalmak azon fáradoztak, hogy olyan szélesebb, demokratikus alapokon nyugvó kormány jöjjön létre, amellyel a békeszerződést aláírathatják. Horthy Miklós (a tanácskormány időszakában Szegeden létrejött ellenforradalmi kormány hadügyminisztere, a létrehozott Nemzeti Hadsereg fővezére) november 16-án Budapestre történő bevonulása után, november 24-én G. R. Clerknek,... --- ### Danis Ferenc: Hont vármegye mezőgazdasága a 18. századtól 1918-ig - Published: 2001-06-03 - Modified: 2016-06-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/danis-ferenc-hont-varmegye-mezogazdasaga-a-18-szazadtol-1918-ig/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2001, 2001/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: danisferenc Bevezetés A történelmi Hont Magyarország legrégibb vármegyéi közé tartozott. Területének nagyobbik része a mai Szlovákia területén volt, a déli része pedig a Börzsöny hegyvonulat északi oldala és az Ipoly folyó között (Szobig és Nagymarosig) húzódott Magyarországon. A vármegye mezőgazdasági szempontból és földrajzi viszonyait tekintve is három különböző területre osztódik. Északi részén találjuk a Selmeci-hegységet, amelynek legmagasabb csúcsa, a Szitnya ezer méter fölé emelkedik. Talaja túlnyomórészt bazalt és trachit-tufa. Középhőmérséklete 7,5 °C, tehát nem alkalmas a melegigényesebb növények termesztésére. A Selmeci-hegység folytatását a megye északnyugati részén a bakabányai hegyek alkotják alacsonyabb nyúlványaikkal. E hegyek lejtőin már szántóföldeket is találunk, azonban gyengébb termőképességük miatt csak a kevésbé igényes gabonafélék (rozs, zab) termesztésére alkalmas, valamint burgonya és némely hüvelyes termeszthető rajtuk. A megye északkeleti részén a Korpona és az Ipoly völgyei között végigvonuló Osztrovszki-hegység alkot magasabban fekvő területeket. A dombok Németi községtől dél felé haladva alacsonyabbak, enyhén lejtenek az Ipoly és a Duna irányában. Itt már megterem mindenféle kultúrnövény: a kukorica, a cukorrépa és a dohány is, a déli lejtőin pedig a szőlő. A megye déli területét a Börzsöny zárja, melynek talaját szintén a bazalt és a trachit-tufa alkotja. Ezektől lényegesen különbözik a völgyek talaja: az Ipoly mentén főleg löszös, a Garam és az Ipoly közötti részeken pedig agyagos talaj található. Az Ipoly, Korpona, Selmec folyó árterületein gazdag rétek találhatók, fölöttük pedig termékeny szántóföldek vannak A megyét sajátos fekvésénél fogva – mivel a bányavárosok és a Duna között fekszik – fontos kereskedelmi útvonalak szelték át, jelentősen befolyásolva a lakosság életvitelét is. Legrégebbi útvonalai... --- ### Terebessy Sápos Aranka: Középső-Zemplén migrációs folyamata a dualizmus korában - Published: 2001-06-03 - Modified: 2016-06-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/terebessy-sapos-aranka-kozepso-zemplen-migracios-folyamata-a-dualizmus-koraban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2001, 2001/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: terebessysaposaranka A vizsgált régió a történelmi Zemplén vármegye szerves részét képezte. A 6301,58 km2 nagyságú Zemplén vármegye Magyarország északi részének leghosszabb és legfeltűnőbb alakú vármegyéje. Hossza a galíciai határszéltől a Tisza és a Sajó egyesüléséig 175 km volt. Sáros, Abaúj, Borsod, Ung, Szabolcs vármegyék határolták. A megye északi része egészen, de területének nagyobb része is hegyekkel borított. /2/ Nagyobb síkságai csakis a déli és délkeleti részén vannak (az Ondava, a Tapoly és a Laborc folyók környékén elterülő lapály, amely a nagy magyar Alföldnek legészakibb nyúlványa, délkeleti síksága a Bodrogköz, a déli a Harangod és a Taktaköz.). /3/ I. A vizsgált terület körülhatárolása A vizsgált régió a történelmi Zemplén vármegye szerves részét képezte. A 6301,58 km2 nagyságú Zemplén vármegye Magyarország északi részének leghosszabb és legfeltűnőbb alakú vármegyéje. Hossza a galíciai határszéltől a Tisza és a Sajó egyesüléséig 175 km volt. Sáros, Abaúj, Borsod, Ung, Szabolcs vármegyék határolták. A megye északi része egészen, de területének nagyobb része is hegyekkel borított. /2/ Nagyobb síkságai csakis a déli és délkeleti részén vannak (az Ondava, a Tapoly és a Laborc folyók környékén elterülő lapály, amely a nagy magyar Alföldnek legészakibb nyúlványa, délkeleti síksága a Bodrogköz, a déli a Harangod és a Taktaköz. ). /3/ A kutatott terület (régió) behatárolása, megnevezése kisebb gondot okozott, ugyanis a vizsgált régió térkerete nem az egész megye, hanem annak tulajdonképpen egy vegyes etnikumú része (magyar, szlovák , rutén ), mely a megye közepén terül el, s magában foglalja Bodrogköz nagyobbik részét. Az 1920-as határmódosítás területileg kettészelte Zemplén vármegyét, és az új államhatár két ország részévé tette a vármegye középső részén fekvő Bodrogközt. Az 1920-ban bekövetkezett határváltozás után a Bodrogközi és a Sátoraljaújhelyi járás nagyobbik része és a Gálszécsi járás teljes egésze a megalakult Csehszlovák Köztársasághoz került; ma ezen területek a Szlovák Köztársaság részét alkotják. Más megfogalmazásban: a vizsgált terület nagyobb része nem más, mint az 1920-as trianoni és az 1938-as bécsi döntéssel kijelölt (kijelölhető) országhatárok közötti vegyes etnikumú megyerész /4/, kibővítve az ezen sávtól északra fekvő településekkel. A kutatott régió magában foglalja az egész Felső-Bodrogközt. /5/ A régió legtöbbet mondó s egyben legtalálóbb elnevezése („hármas határon”) Viga... --- ### Árendás Zsuzsanna: Szlovákiai magyar kitelepítettek Hirden: a lakosságcsere elszármazottjai (Akkulturációs folyamatok, csoportközi kapcsolatok etnográfiája) - Published: 2001-06-03 - Modified: 2016-06-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/arendas-zsuzsanna-szlovakiai-magyar-kitelepitettek-hirden-a-lakossagcsere-elszarmazottjai-akkulturacios-folyamatok-csoportkozi-kapcsolatok-etnografiaja/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2001, 2001/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: arendaszsuzsanna Tanulmányom az 1947-es csehszlovák–magyar lakosságcsere-egyezmény következtében a szlovákiai Taksonyról, Hidaskürtről, Kosútról és Galántáról a Baranya megyei Hirdre került szlovákiai magyarok „történetét”, az új környezetbe való beilleszkedési stratégiáit rekonstruálja egyéni narratívák alapján. A továbbiakban szó lesz egyéni, ill. csoportos beilleszkedésről, az akkulturációs folyamatok különféle segítő vagy gátló tényezőiről, az eltérő etnikai csoportok közti társadalmi dinamikákról s nem utolsósorban a szülőfölddel való kapcsolattartás módjairól, az emlékezés, emlékezet és a közösségi tudat működéséről egyéni és csoportszinten. Leírásaim, elemzéseim a klasszikus etnográfia megújult változatának tekinthetőek talán, szabadon elegyítve a néprajz, a kulturális antropológia és a szociológia módszertanát és megközelítési módjait. Az elemző szöveget tudatosan egészítettem ki narratív részletekkel, egyfajta kísérleti műfajt, a kutató és az elbeszélők közös narratíváját teremtve ezáltal. Nem titkolt célom beavatni az olvasót az elbeszélések sodrába, közös kalandozásra híva az emlékezet zegzugos „tájaira”. Bevezető Tanulmányom az 1947-es csehszlovák–magyar lakosságcsere-egyezmény következtében a szlovákiai Taksonyról, Hidaskürtről, Kosútról és Galántáról a Baranya megyei Hirdre került szlovákiai magyarok „történetét”, az új környezetbe való beilleszkedési stratégiáit rekonstruálja egyéni narratívák alapján. A továbbiakban szó lesz egyéni, ill. csoportos beilleszkedésről, az akkulturációs folyamatok különféle segítő vagy gátló tényezőiről, az eltérő etnikai csoportok közti társadalmi dinamikákról s nem utolsósorban a szülőfölddel való kapcsolattartás módjairól, az emlékezés, emlékezet és a közösségi tudat működéséről egyéni és csoportszinten. Leírásaim, elemzéseim a klasszikus etnográfia megújult változatának tekinthetőek talán, szabadon elegyítve a néprajz, a kulturális antropológia és a szociológia módszertanát és megközelítési módjait. Az elemző szöveget tudatosan egészítettem ki narratív részletekkel, egyfajta kísérleti műfajt, a kutató és az elbeszélők közös narratíváját teremtve ezáltal. Nem titkolt célom beavatni az olvasót az elbeszélések sodrába, közös kalandozásra híva az emlékezet zegzugos „tájaira”. Rövid történeti adalékként érdemes áttekinteni a lakosságcsere adatait az alábbi fejezetek jobb megértése érdekében. A kibocsátó faluból, Taksonyról 110 magyar családot telepítettek Magyarországra /2/ a csehszlovák–magyar lakosságcsere-egyezmény értelmében. Többségük a Bács-Kiskun megyei Vaskútra került az onnan kitelepített svábok helyére, ezenkívül Pécs, Békéscsaba, Nyíregyháza környéki falvakba, tanyákra is kerültek taksonyiak. A kitelepítettek helyébe a magyarországi Tótkomlósról érkeztek evangélikus vallású szlovák családok. A lakosságcsere nyomán a falu összetétele mind nemzetiségi, mind vallási és gazdasági vonatkozásban alapvetően megváltozott. A befogadó településre, Hirdre 11 Galánta környéki család került, később (az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején) beköltözött még további 5 család. Hidaskürtről 7, Kosútról 2, Galántáról 2, Taksonyról 4, Felsőszeliből 1 család érkezett. A kitelepítéseket végig nagyfokú bizonytalanság jellemezte, mivel... --- ### Resumé - Published: 2001-06-03 - Modified: 2016-09-12 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/resume/ - Kategóriák: Resumé, Szemle - Post Years: 2001, 2001/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: angyalbela Béla Angyal: Electoral Attitude of the Hungarian Community in Czechoslovakia between the Two World Wars The social sciences still owe a profound introduction and analysis of the electoral attitude of the Hungarian community in Czechoslovakia between the two World Wars and of the electoral results of the Hungarian civic parties operating in Czechoslovakia. There were a number of elections during the twenty years of Czechoslovak civic democracy and in most cases the historians and analysts introduced the achieved results of parties, their supporting power, and their role in the country’s political life on the basis of several political aspects. In his historical and statistical work Angyal outlines the changing attitude of the Hungarian community in Czechoslovakia and the electoral results of Hungarian political parties. Since the Hungarian parties closely co-operated with the Party of Carpathian Germans (Szepesi Német Párt) and/or they strove to address the German minority during the elections, he deals with the electoral results of territories where the German minority lived. He attempted to introduce the supporting power of certain parties in some of the regions of the country and in the different layers of the society. He also examined in what proportion the members of the Hungarian minority vote for the Hungarian civic parties and what other parties did they support and what was the reason for this. The author outlined the political institution of the first Czechoslovak Republic that were characteristic of big power of political parties and frequent governmental changes. In many cases untimely elections... --- ### Sárkány Mihály: Kalandozások a 20, századi kulturális antropológiában (L. Juhász Ilona) - Published: 2001-06-03 - Modified: 2016-06-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/sarkany-mihaly-kalandozasok-a-20-szazadi-kulturalis-antropologiaban-l-juhasz-ilona/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2001, 2001/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: ljuhaszilona Az antropológia, az emberről szóló tudomány megszületését a 19. század nyolcvanas éveire teszik, s annak idején a „primitív” kultúrák tanulmányozása jött létre. A tudományág atyjaként E. B. Taylort szokták emlegetni, s a kultúrára vonatkozó definícióját máig alapvető meghatározásnak tartják. A kezdetektől az antropológia tudománya nagy utat tett meg, kutatási területét ma már nem csupán a törzsi társadalmak jelentik, hanem maga az Ember. Ebből adódóan az antropológiának számtalan irányzata alakult ki, amelyek különböző területekre specializálódtak, mint például a szociálantropológia, a történeti, a politikai, a vizuális stb. antropológia. A kulturális antropológia tájainkon még mindig aránylag ismeretlen fogalomnak számít, s térségünkben csupán az utóbbi jó egy évtizedben fordult az őt megillető figyelem a társadalomtudományok ezen ága iránt. Bár néhány évtizede több magyarországi kutató is publikált a kulturális antropológia tárgykörében írásokat, s néhány alapmű fordításban is megjelent, az áttörést tulajdonképpen az jelentette, amikor a magyarországi néprajz megújítási törekvéseként Boglár Lajos irányításával 1990-ben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán elindult a Kulturális Antropológiai Program, majd később a miskolci egyetemen létrejött a Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszék, s beindult az oktatás a pécsi és debreceni egyetemen is. A helyzet ezáltal szinte forradalmian megváltozott, számtalan új kötet látott napvilágot e témakörben, s ez a folyamat évről évre emelkedő tendenciát mutat. E tudományágban történő tájékozódás megkönnyítésében – az egyetemisták és érdeklődők számára egyaránt – kétségkívül nagy szerepe volt a Paul Bohannan és Mark Glazer szerzőpáros még 1988-ban született kötetének, a Mérföldkövek a kulturális antropológiában 1997-ben megjelent magyar fordításának. E kötet célja éppen az, hogy bemutassa a kulturális... --- ### Szlovenszkói városképek (Zeman László) - Published: 2001-06-03 - Modified: 2016-06-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/szlovenszkoi-varoskepek-zeman-laszlo/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 2001, 2001/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: zemanlaszlo A Felsőmagyarországi Minerva sorozatában változatlan szöveggel jelent meg a Tátra-Almanach kötete: Szlovenszkói városképek (Bratislava–Pozsony, Tátra-kiadás, 1938, 256 p. ). Az utószót (171–176. p. ) Kiss Gy. Csaba írta, kifejező címet (A Felföld polgári Atlantisza) választva annak a jegyében, hogy „A városképeket bemutató kötet az urbánus hagyomány forrásvidékének a fölkutatására vállalkozik” (172. p. ). S mint legsajátosabb adottságát kiemeli a régió többnyelvű és többkultúrájú jellegét. Jellemzi a szerzőket, és felhívja a figyelmet e hagyomány értékére, jelentőségére a jelen viszonylatában is. A történetivel és az államfordulat utáni helyzettel, fejlődési tendenciáival egyaránt vet számot Szvatkó Pál bevezető elemzése (Szlovenszkói városok, 5–18. p. ; lásd úgyszintén uő: A változás élménye. Pozsony, Kalligram, 1994, 155–165. p. , valamint A tölgyerdőre épült város. Válogatta és összeállította: Filep Tamás Gusztáv, Szőke Edit. Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 1996, 5–17. p. ). Szvatkó, amint érintőlegesen idéztük (Kalligram, 1996, 2. sz. , 3. p. ), szakszerűen megalapozott várostipológiát rajzol, amely a mélyreható társadalmi változások ellenére bizonyos fokig mindmáig érvényes maradt, mesteri városjellemzései lehetővé teszik a ráismerést. Osztályozásában észak–déli és kelet–nyugati koordinátát von meg. Szerinte az előbbi cezúrát a Szepesség és egyáltalán a megmaradt német telepek (1938 – Z. L. ) alkotják; Késmárk és Igló felől indul ki, majd nyugatra kanyarodik, s a bányavárosokon, Besztercebányán, Körmöcbányán, Selmecbányán át fut délre, s ott ér a magyar határra (14. p. ). (Bár a Szepesség „összetett” helyzetbe került, a válaszvonalat elfogadhatjuk, kissé nyugat felé mozdulva el, azaz a Magas-Tátrát is belevonva, amelynek központjai együtt képeznek egy várost, vagyis a Csorba-tó völgyétől Poprádon át tartanánk délnek.... --- ### Impresszum 2001/2 - Published: 2001-06-03 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/impresszum-2001-2/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2001, 2001/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t XXI. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tanulmányok ÁRENDÁS ZSUZSANNA: Szlovákiai magyar kitelepítettek Hirden: a lakosságcsere elszármazottjai (Akkulturációs folyamatok, csoportközi kapcsolatok etnográfiája) TEREBESSY SÁPOS ARANKA: Középső-Zemlplén migrációs folyamata a dualizmus korában DANIS FERENC: Hont vármegye mezőgazdasága a 18. századtól 1918-ig BOROS FERENC: A trianoni "béke" születésének időszaka HUSHEGYI GÁBOR: Brogyáni Kálmán szakírói, művészetkritikusi tevékenysége az első Csehszlovák Köztársaságban és a Szlovák Köztársaságban AGORA Művelődéstörténetünk nyolcvan éve KOCUR LÁSZLÓ: A (cseh)szlovákiai magyar művelődéstörténet (f)elé_103 KÓSA LÁSZLÓ: Gondolatok egy monográfia olvasásakor_113 ORAL HISTORY: Elbeszélt történelem. A rendszerváltás évei: Szép Attila KRONOLÓGIA POPÉLY ÁRPÁD: A csehszlovákiai magyar kisebbség történeti kronológiája (1947-1949) MŰHELY HUNČíK PÉTER: A Márai Sándor Alapítvány KÖNYVEK Hermann Bausinger: Typisch deutsch. Wie deutsch sind die Deutschen? (Liszka József) Heinz Tichy: Die Europäische Charta der Regional- oder Minderheitenschprachen und das österreichische Recht. (Varga Sándor) A Bibliotheca Hungarica (cseh)szlovákiai magyar könyvgyűjteményének bibliográfiája (1918-2000). (Varga Sándor) Margit Feischmidt (ed. ): Ethnic Relations in Eastern Europe. A selected and annotated bibliography. (Puskás Tünde) Dušan Kováč: Szlovákia története. (Simon Attila) Dr. Wick Béla: A kassai Szent Erzsébet Dóm. (Hushegyi Gábor) RESUMÉ --- ### Elbeszélt történelem: A rendszerváltás évei: Janics Kálmán (Sándor Eleonóra) - Published: 2001-06-03 - Modified: 2016-06-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/elbeszelt-tortenelem-a-rendszervaltas-evei-janics-kalman-sandor-eleonora/ - Kategóriák: Oral History, Szemle - Post Years: 2001, 2001/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: sandoreleonora A Fórum Kisebbségkutató Intézet Oral History programja keretében Janics Kálmánnal készült mélyinterjú rövidített változata. A beszélgetést Sándor Eleonóra készítette 1997-ben) Oral History = elbeszélt történelem. Ezt a módszert a történészek akkor alkalmazzák, amikor írásos dokumentumok híján nagyon nehéz rekonstruálni a valóságot, feltárni a tényleges, olykor a történelmi folyamatokra komoly hatást gyakorló háttéreseményeket. Amikor a rendkívül intenzív történések forgatagában nem készülnek feljegyzések, jegyzőkönyvek, nincsenek írásos emlékek. Ilyenkor a történelmi esemény vagy időszak legfontosabb szereplői maguk mondják el, hogy szerintük mi is történt valójában. Az Oral History az élő emlékezetre épít. Éppen ezért nagyon mértéktartóan kell viszonyulni az elmondottakhoz. A módszer lényege, hogy nem szabad beavatkozni az emlékezetbe, mindenki elmondhatja azt, amit megélt. Az elmondottak, a történelmi adatok és tények ezt követően külön vizsgálatot igényelnek. Ez a szubjektív látásmód azonban az egyetlen eszköz arra, hogy rekonstruálni lehessen a történéseket. Olyan, mint egy „gyónás” vagy önvallomás. A többi a történészek dolga. Nekik kell az elmondottakból rekonstruálni a tényleges történéseket, összevetni az elmondottakat, szembesíteni azokat az objektív ismeretanyaggal. Mindebből az következik, hogy az Oral History rovatban megjelentetett beszélgetések nem egyszerű interjúk, hanem történelmi forrásanyagok, amelyek alapul szolgálhatnak a múlt megismeréséhez. Egyben fontos információt szolgáltatnak arról is, hogy a történelmi események résztvevői hogyan értékelik utólag a történéseket, saját szerepüket, hogyan emlékeznek azokra az eseményekre, amelyeknek aktív részesei voltak. A beszélgetések háromkategóriás titkosítási rendszerben készülnek, a közölt anyagok csak a beszélgetőtárs beleegyezésével közölhetjük. Ezért hiányoznak belőlük olyan fontos nevek, történések, amelyek kihatással lehetnek a jelenleg is aktív politikusok pályájára. A Fórum Kisebbségkutató Intézet által készített beszélgetések... --- ### Agócs Gergely: A mesterség elsajatításának társadalmi intézménye a cigányzenészek körében (Szlovákiai magyar példák) - Published: 2001-06-03 - Modified: 2016-06-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/agocs-gergely-a-mesterseg-elsajatitasanak-tarsadalmi-intezmenye-a-ciganyzeneszek-koreben-szlovakiai-magyar-peldak/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2001, 2001/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: agocsgergely Lajtha László Szépkenyerűszentmártoni gyűjtésének közzétételével a népzene „életének”, „életmódjának” sajátos értelemben vett vizsgálatára tett kísérletet.(1) Lajtha gyakran hangsúlyozta a zenei hagyományok összetettségét és az adott szociokulturális környezettől való elszakíthatatlanságát: „A zene nem önmagában és önmagáért élő valami, hanem összefüggő, egy egységet alkotó, különböző etnológiai elemek egyike”– olvashatjuk egy későbbi írásában.(2) Ezt a gondolatot a zenefolklorisztika talán a legeredményesebben a vokális zenei hagyomány előadásmód-vizsgálata terén tudta alkalmazni.(3) A hagyományos hangszeres zenei kultúra kutatásának terén az első irányadó tanulmányok után(4) csak elég megkésve, a nyolcvanas évek elejétől kezdtek újból megjelenni a hagyományos hangszerjáték technikai és stílusbeli kérdéseivel is foglalkozó írások.(5) A folklór zenei élet további aspektusairól viszont máig is csak keveset tud a magyar etnomuzikológia. 1. A népzenekutatás területének bővülése Lajtha László Szépkenyerűszentmártoni gyűjtésének közzétételével a népzene „életének”, „életmódjának” sajátos értelemben vett vizsgálatára tett kísérletet. (1) Lajtha gyakran hangsúlyozta a zenei hagyományok összetettségét és az adott szociokulturális környezettől való elszakíthatatlanságát: „A zene nem önmagában és önmagáért élő valami, hanem összefüggő, egy egységet alkotó, különböző etnológiai elemek egyike”– olvashatjuk egy későbbi írásában. (2) Ezt a gondolatot a zenefolklorisztika talán a legeredményesebben a vokális zenei hagyomány előadásmód-vizsgálata terén tudta alkalmazni. (3) A hagyományos hangszeres zenei kultúra kutatásának terén az első irányadó tanulmányok után(4) csak elég megkésve, a nyolcvanas évek elejétől kezdtek újból megjelenni a hagyományos hangszerjáték technikai és stílusbeli kérdéseivel is foglalkozó írások. (5) A folklór zenei élet további aspektusairól viszont máig is csak keveset tud a magyar etnomuzikológia. A hagyományos zenei kultúra funkcionális rendszeréhez ugyanis hozzátartozik egy sor olyan folklórjelenség, amelyeknek beható vizsgálatával mindmáig adós maradt a tudomány. A zenészek a magyarság hiedelemrendszerében egy jól körülírható mágikus specialistának, az ördöngös muzsikus alakjának szerepkörében is ismertek(6), a hangszeres zene alapvető része több kalendáris és közösségi vagy egyéb, az emberélet fordulóihoz köthető szokásnak(7), és találkozhatunk vele a szövegfoklór számos műfajának témái között is. (8) A hagyományos hangszeres zenei kultúrának ezenkívül még számos olyan aspektusa van, amelyek nem kerülhetik el a lelkiismeretes etnográfus figyelmét. A hangszeres zene, a muzsikálás társadalomnéprajzi vonatkozásai a zene megrendelőinek és szolgáltatóinak életében egyaránt vizsgálhatók, jól körülhatárolhatók, és talán szükségtelen hangsúlyozni a hangszeres zenei és a tánchagyomány széles körű kapcsolatrendszerének jelentőségét. (9) A környező országok népzenekutatásához képest talán a legnagyobb lemaradás a magyar zenetudománynak és... --- ### Simon Szabolcs: Könyvek nyelvünkrol (Gondolatok Lanstyák István munkáiról) - Published: 2001-06-03 - Modified: 2016-06-03 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2001/06/03/simon-szabolcs-konyvek-nyelvunkrol-gondolatok-lanstyak-istvan-munkairol/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2001, 2001/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: simonszabolcs Most, amikor Lanstyák Istvánnak az utóbbi időben megjelent műveinek bemutatásához fogok, szükséges előre megjegyeznem a következőket: annak ellenére, hogy fiatal szerzőről, tudósról van szó(2), már most nehéz lenne számba venni munkásságát, műveinek teljességét, hiszen szerzőnk oly mértékben termékeny, hogy talán csak saját maga tudná megmondani azt, hogy mi minden látott napvilágot tollából pályája kezdetétől fogva. Az alábbiakban így csupán a könyveivel foglalkozom, noha sok olyan tanulmánya is megjelent, amelyek külön-külön is megérdemelnék az alapos figyelmet.(3) Sajnos azonban még a könyvei méltatásával is adósak maradtunk. A hazai magyar szakemberek közül tudtommal csupán Sándor Anna (Sándor 1998) méltatta könyvét(4), a magam rövidebb írásait leszámítva (Simon 2000). Bevezetés Most, amikor Lanstyák Istvánnak az utóbbi időben megjelent műveinek bemutatásához fogok, szükséges előre megjegyeznem a következőket: annak ellenére, hogy fiatal szerzőről, tudósról van szó(2), már most nehéz lenne számba venni munkásságát, műveinek teljességét, hiszen szerzőnk oly mértékben termékeny, hogy talán csak saját maga tudná megmondani azt, hogy mi minden látott napvilágot tollából pályája kezdetétől fogva. Az alábbiakban így csupán a könyveivel foglalkozom, noha sok olyan tanulmánya is megjelent, amelyek külön-külön is megérdemelnék az alapos figyelmet. (3) Sajnos azonban még a könyvei méltatásával is adósak maradtunk. A hazai magyar szakemberek közül tudtommal csupán Sándor Anna (Sándor 1998) méltatta könyvét(4), a magam rövidebb írásait leszámítva (Simon 2000). A hazai magyar szociolingvisztika kezdeteiről A jelenlegi nyelvészeti kutatásban a szociolingvisztika, ennek keretében a kétnyelvűség-kutatás egyértelműen az érdeklődés előterébe került. Az előzményektől most eltekintve, a szűkebb értelemben vett ilyen hazai vizsgálatoknak az első lökést az a konferencia adta meg, amelyet 1990-ben rendeztek meg Pozsonyban. (5) Attól kezdve erőteljesebb fejlődésnek indult a diszciplína Szlovákiában is. A magyar–szlovák kétnyelvűség-kutatás megindulásában szerzőnk mellett meg kell említenünk Szabómihály Gizella nevét. A pozsonyi Comenius Egyetem magyar tanszékének oktatójaként szervezője és tevékeny résztvevője volt az első kísérleti vizsgálatoknak. Az induláskor főleg azzal foglalkozott, hogy milyen a színvonaluk a magyarlakta vidékeken megjelenő kétnyelvű, valamint szlovák nyelvű, de magyar melléklettel ellátott járási lapoknak, s milyen összefüggés mutatható ki az illető járás nemzetiségi összetétele és a magyar szövegekben előforduló szlovakizmusok száma között, később főleg a beszélt nyelvre összpontosultak felmérései, s hasonló kérdésekkel foglalkozik ma is. Fokozatosan könyvek is napvilágot láttak ebből a tárgykörből.... --- ### Menyhárt József: Nyelvhasználatunk zabigyerekei (Tűnődés kontaktusjelenségeink pragmatikáján) - Published: 2001-06-02 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2001/06/02/menyhart-jozsef-nyelvhasznalatunk-zabigyerekei-tunodes-kontaktusjelensegeink-pragmatikajan/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2001, 2001/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: menyhartjozsef I. Történet az egyik adatközlőről (bevezetés helyett) Dolgozatom ötletét – ahogy Rejtő Jenő Csülök névre hallgató „majdnem” írója – „az életből merítettem”. Történt egyszer ugyanis, hogy egyetemi éveim vége felé közeledvén egyszeriben hirtelen nagy szükségem lett egy szakdolgozatra. Lokálpatriotizmusom és tapasztalatlanságom bizonyítandó szülőfalum nyelvhasználatát választottam kutatási témaként – nem sejtvén, hogy egy közel 2500 lelket/nyelvhasználót számláló szlovákiai község nyelvi szempontú leírása nem egy szakdolgozatra, hanem egy életre szóló kihívás. Megkezdődött a kutatás – adatgyűjtés, interjúk, magnófelvételek, kérdőívek kitöltése stb. –, s közel másfél évi kutatómunka után elkészült a Nyékvárkony nyelve címet viselő szakdolgozat. A pragmatika tudományterületének végtelen lehetőségeket sejtető mezőin kószálva(1) jutott eszembe egy történet, amely a fent említett kutakodásom során történt. Kérdőívesen vizsgálódtam egy volt tanítónőmnél; ebédlőasztal, diktafon, tea, sütemény, enyhén pislákoló megfigyelői paradoxon(2), már ami a nyelvjárási adatokat (tájszavak, nyelvjárási jelenségek) illeti, s az azonnal működésbe lépő korrekció – sőt hiperkorrekció –, ha kontaktusváltozat ismeretére, ill. használatára terelődik a szó. Kontaktusváltozatként szóba került az éppen járványszerűen terjedő chripka (influenza) is, mire adatközlőm kategorikusan kijelentette, hogy ő ugyan ismeri ezt a szót, de nem használja. „És milyen szót használ? ” – tettem fel a kérdést. „Influenza vagy náthaláz! ” – hangzott a felelet. Rendben. Befejeztük a kérdőív kikérdezését, kikapcsoltam a diktafont. Adatközlőm teával, süteménnyel kínált, majd – formális beszédhelyzetből informálisra váltva – beszélgetni kezdtünk: az időjárásról; hogy milyen csúnya ködös napok járnak ránk, hogy milyen nedves, egészségtelen a levegő, nem csoda, ha mindenki chripkás, és beteg, és köhög... Bensőmben azonnal figyelmeztető fények gyúltak, s Grétsy tanár úr hangján felhangzott... --- ### Fedinec Csilla: Nemzetiségi iskolahálózat és magyaroktatás Kárpátalján - Published: 2001-06-02 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2001/06/02/fedinec-csilla-nemzetisegi-iskolahalozat-es-magyaroktatas-karpataljan/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2001, 2001/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: fedineccsilla 1. 1. Az elsõ világháború lezárultával a Kárpát-medencei magyarság jelentõsnek mondható részét szakították el az anyaországtól az újonnan meghúzott államhatárok. Trianon után a Duna vonalától északra esõ területek lakossága is egy újonnan szervezõdõ állam keretei között találta magát. Mindez a térségben élõ szlávsággal kapcsolatos viszonyát is átértékelte. Történt ez annak ellenére, hogy a csehszlovák állam mindkét államalkotónak kikiáltott nemzetrészével korábban is közös államalakulatban élt. Az Osztrák–Magyar Monarchia adta a közös keretet, amelyben más népcsoportok mellett többek között megtaláljuk a cseheket és a szlovákokat is. Ebben az együttélésben magyaroknak, cseheknek és szlovákoknak sok tekintetben más szereposztás jutott. A csehek, a magyarokhoz hasonlóan, viszonylagos önállósággal bírtak, a szlovákok a Magyar Királyságon belül nem. A cseh és magyar népcsoport a Monarchián belül felületileg lényegében nem érintkezett egymással. Ezzel szemben a magyar–szlovák nyelvi érintkezésnek többféle megvalósulási módjával is találkozhatunk. A nyugatról keleti irányban hosszan elnyúló magyar–szlovák nyelvhatár a két nyelv marginális érintkezését biztosította. Az intraregionális érintkezésre is több ponton nyílt lehetõsége a két nyelvnek, hiszen a szlovákság a Pilisben, illetõleg az Alföldön, míg a magyarság a Felvidéken – fõként városokban – hatolt be viszonylag nagy tömegben a másik nyelvközösség által lakott területre. A magyar–szlovák népmozgásoknak a Magyar Királyságon belül elvben az országhatárok sem szabtak gátat. A korábbi szlovák telepítéseket leszámítva léptékét tekintve mégsem mondható egyértelműen kétoldalúnak, kölcsönösnek a nyelvhatárok átlépése. A helyzetértékelés szempontjából fontos tényezõként említhetõ, hogy a nyugat–kelet irányban kijelölhetõ magyar–szlovák nyelvhatár az évszázadok során lassan délebbre húzódott. Másrészt a 20. században felerõsödött a magyar elem intraregionális behatolása a Felvidék bizonyos területein. Ebben... --- ### Grigorij Mesežnikov: A nem konszenzuson alapuló választási reform: Szlovákia esete - Published: 2001-06-02 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2001/06/02/grigorij-meseznikov-a-nem-konszenzuson-alapulo-valasztasi-reform-szlovakia-esete/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2001, 2001/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: meseznikovgrigorij Szlovákia politikai arculatának kialakítására irányuló erőfeszítések, amelyek Szlovákia függetlenségének megszerzése óta (1993. január 1.) jelen voltak, 1994 és 1998 között tetőztek, amikor az akkori HZDS–ZRS–SNS (Hnutie za demokratické Slovensko = Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom, Zdru¾enie robotníkov Slovenska = Szlovák Munkásszövetség, Slovenská národná strana = Szlovák Nemzeti Párt) kormánykoalíció egy antiliberális, parancsuralmi rendszert próbált kiépíteni. Szlovákia politikai arculatának kialakítására irányuló erőfeszítések, amelyek Szlovákia függetlenségének megszerzése óta (1993. január 1. ) jelen voltak, 1994 és 1998 között tetőztek, amikor az akkori HZDS–ZRS–SNS (Hnutie za demokratické Slovensko = Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom, Zdru¾enie robotníkov Slovenska = Szlovák Munkásszövetség, Slovenská národná strana = Szlovák Nemzeti Párt) kormánykoalíció egy antiliberális, parancsuralmi rendszert próbált kiépíteni. A szlovák demokrácia akkoriban több sebből is vérzett: megingott a demokratikus intézmények stabilitása, ádáz hatalmi harcokat okozó konfliktusok voltak a politikai elit egyes tagjai között, a kormányzó elit kötekedő politikai stílusából fakadóan nagyon nagy volt a társadalmi megosztottság, az alkotmányosságot szavatoló törvényeket állandóan módosították a hatalom koncentrálása céljából, mindennapos volt a törvényes rend figyelmen kívül hagyása. Az előbb említett erőfeszítések 1996 után váltak különösen nyilvánvalóvá, amikor a kormánypártok megpróbálkoztak a választási törvény megváltoztatásával. Ez az igyekezet a választási törvénynek pár hónappal az 1998-as választások előtt elfogadott módosításában nyilvánult meg. Az 1998-ban elfogadott törvénymódosítás a nem megegyezésen alapuló választásitörvény-módosítás egyik jellemző példája. 1. A választási szabályok alakulása Szlovákiában 1990 és 1997 között 1990-ben, a kommunista rendszer bukása után, a szlovák parlament által elfogadott, a politikai pártok és mozgalmak működését szabályozó törvény és a választási törvény megteremtette a szabad és demokratikus választásokhoz elengedhetetlenül szükséges intézményes és jogi kereteket. Az ezt követő parlamenti választások (1990, 1992, 1994) pedig megteremtették a többpártrendszerű demokrácia kiépítésnek előfeltételeit, érintkezési pontokat teremtettek az állam és a polgári társadalom között, melyeken keresztül a polgárok képviselői a legfelsőbb törvényhozó testületbe kerülhettek, lehetővé tették a különböző politikai érdekcsoportok képviseletét, befolyásolták a pártok rendszerének alakulását, létrehoztak egy olyan... --- ### Angyal Béla: A csehszlovákiai magyarság választói magatartása a két világháború között - Published: 2001-06-02 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2001/06/02/angyal-bela-a-csehszlovakiai-magyarsag-valasztoi-magatartasa-a-ket-vilaghaboru-kozott/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2001, 2001/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: angyalbela A csehszlovákiai magyarság két világháború közötti választói magatartásának és a Csehszlovákiában működött magyar polgári pártok választási eredményeinek átfogó bemutatásával és elemzésével még adós maradt a történettudomány. A csehszlovák polgári demokrácia húsz éve alatt számos választás zajlott le, és a történészek, elemzők többnyire kiragadva, különböző politikai szempontok szerint mutatták be az egyes pártok által elért eredményeket, azok támogatottságát, az ország politikai életében játszott szerepét.(1) Bevezető A csehszlovákiai magyarság két világháború közötti választói magatartásának és a Csehszlovákiában működött magyar polgári pártok választási eredményeinek átfogó bemutatásával és elemzésével még adós maradt a történettudomány. A csehszlovák polgári demokrácia húsz éve alatt számos választás zajlott le, és a történészek, elemzők többnyire kiragadva, különböző politikai szempontok szerint mutatták be az egyes pártok által elért eredményeket, azok támogatottságát, az ország politikai életében játszott szerepét. (1) A vizsgált időszak választási eredményeinek komplex, átfogó elemzésére csupán néhány város, település esetében került sor az utóbbi egy-két évtizedben. Ezek a történelmi munkák egy-egy városban átfogóan és folyamataiban írják le és elemzik a politikai élet eseményeit, a választási eredményeket és azok okait. (2) Az itt közzétett történelmi-statisztikai munkámban a csehszlovákiai magyarság választói magatartását, a magyar politikai pártok választási eredményeit vázolom fel. Mivel a magyar pártok szorosan együttműködtek a Szepesi Német Párttal, illetve a német kisebbséget is igyekeztek megszólítani a választások során, foglalkozom a német kisebbség által lakott területek választási eredményeivel is. Kísérletet teszek az egyes pártok választói támogatottságának bemutatására az ország egyes régióiban és a lakosság egyes társadalmi rétegeiben. Azt is vizsgálom, hogy milyen arányban szavaztak a magyar kisebbség tagjai a magyar polgári pártokra, milyen más pártokat támogattak, és mi volt ennek az oka. Az adatokat elsősorban a Csehszlovák Statisztikai Hivatal korabeli kiadványaiból merítettem. (3) A Csehszlovák Köztársaság politikai intézményrendszere Az 1918. október 28-án létrejött Csehszlovákia nemzetiségi szempontból nagyon tarka képet mutatott. Állampolgársággal bíró lakóinak száma 1921-ben 13 374 364 volt, ebből 8 760 937 (65,51%) csehszlováknak, 3 123 568 (23,35%) németnek, 745 431 (5,57%)... --- ### Impresszum 2001/1 - Published: 2001-06-02 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2001/06/02/impresszum-2/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2001, 2001/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t II. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) TANULMÁNYOK ANGYAL BÉLA: Magyar szervezetek és mozgalmak Csehszlovákiában 1918-1921 (I. rész) MÁTRAI JULIANNA: A kisebbségi magyar pártok politikai stratégiái Közép- és Kelet-Európában (II. rész) BÁRDI NÁNDOR: Törésvonalak keresése és összehasonlítása a határon túli magyar politikában 1989-1998 PUSKÁS TÜNDE: Nyelv, identitás és nyelvpolitika LANSTYÁK ISTVÁN-SZABÓMIHÁLY GIZELLA: Nyelvi jogaink érvényesítésének nyelvi feltételei JARÁBIK BALÁZS: Az új modell HIMMLER GYÖRGY: A párkányi népszavazások LACZA TIHAMÉR: Magyar Jezsuiták Latin-Amerikában (I. rész) LISZKA JÓZSEF: Az adventi koszorú Oral History Elbeszélt történelem. A rendszerváltás évei: Szilvássy József Kronológia POPÉLY ÁRPÁD: A csehszlovákiai magyar kisebbség történeti kronológiája (1944. augusztus 21-1945. április 11. ) --- ### Popély Árpád: A csehszlovákiai magyar kisebbség történeti kronológiája (1945. április 13-1946. december 27.) - Published: 2000-06-02 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/popely-arpad-a-csehszlovakiai-magyar-kisebbseg-torteneti-kronologiaja-1945-aprilis-13-1946-december-27/ - Kategóriák: Kronológia, Szemle - Post Years: 2000, 2000/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: popelyarpad 1945 1945. április 13. - Az SZLKP Központi Bizottsága kéri a Belügyi Megbízotti Hivatalt, hogy dolgozza ki a szlovákiai magyarok kitelepítésének tervét. A KB szerint a kitelepítésnek 1945 őszén már be is kellene fejeződnie - Az SZLKP KB úgy dönt, hogy beszünteti a magyar és német nemzetiségű személyeknek a pártba való felvételét. - A Magyar Párt pozsonyi Nyerges utcai székházában ülésező, a betiltott párt vezetőségi tagjaiból, a megszűnt Magyar Hírlap és Magyar Néplap baloldali publicistáiból verbuválódott kilenctagú illegális Magyar Végrehajtó Bizottság levelet intéz a "Csehszlovák Nemzeti Bizottsághoz". (A levél címzettje feltételezhetően a Kassán megalakult csehszlovák kormány és a Szlovák Nemzeti Tanács. ) A Magyar Végrehajtó Bizottság tiltakozik az ellen, hogy az új hatalom által hozott rendeletekben a szlovákiai magyarok egy szinten említtetnek a németekkel, valamint a Hlinka Gárda és Hlinka Ifjúsága tagjaival, "vagyis azokkal az elemekkel, akik ellen hat éven keresztül maguk is harcoltak". (A bizottság tagjai valószínűleg ugyanazok, akik a pozsonyi magyar értelmiségiek április 19-i Emlékiratát is aláírták. ) 1945. április közepén - A Lévai járás területéről a Nemzetbiztonsági Testület 80 magyar családot toloncol át erőszakkal a csehszlovák-magyar határon. 1945. április 16. - A Nemzetbiztonság Országos Főparancsnoksága 281/1945. sz. parancsával elrendeli az 1938. november 2-a után Magyarországhoz csatolt területen letelepedett ún. "anyások" és az "exponált" szlovákiai magyarok összeírását. 1945. április 19. - Pozsonyi magyar értelmiségiek egy csoportja (nagy valószínűséggel a Magyar Végrehajtó Bizottság tagjai) Emlékirattal fordul a csehszlovák kormányhoz és a Szlovák Nemzeti Tanácshoz. Tételesen felsorolják a Tiso-féle szlovák állam idején a magyarságot ért sérelmeket, és kérik a címzetteket,... --- ### Elbeszélt történelem - A rendszerváltás évei: Kolár Péter - Published: 2000-06-02 - Modified: 2017-04-28 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/elbeszelt-tortenelem-a-rendszervaltas-evei-kolar-peter/ - Kategóriák: Oral History, Szemle - Post Years: 2000, 2000/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: kolarpeter01 Oral History = elbeszélt történelem. Ezt a módszert a történészek akkor alkalmazzák, amikor írásos dokumentumok híján nagyon nehéz rekonstruálni a valóságot, feltárni a tényleges, olykor a történelmi folyamatokra komoly hatást gyakorló háttéreseményeket. Amikor a rendkívül intenzív történések forgatagában nem készülnek feljegyzések, jegyzőkönyvek, nincsenek írásos emlékek. Ilyenkor a történelmi esemény vagy időszak legfontosabb szereplői maguk mondják el, hogy szerintük mi is történt valójában. Az Oral History az élő emlékezetre épít. Éppen ezért nagyon mértéktartóan kell viszonyulni az elmondottakhoz. A módszer lényege, hogy nem szabad beavatkozni az emlékezetbe, mindenki elmondhatja azt, amit megélt. Az elmondottak, a történelmi adatok és tények ezt követően külön vizsgálatot igényelnek. Ez a szubjektív látásmód azonban az egyetlen eszköz arra, hogy rekonstruálni lehessen a történéseket. Olyan, mint egy „gyónás” vagy önvallomás. A többi a történészek dolga. Nekik kell az elmondottakból rekonstruálni a tényleges történéseket, összevetni az elmondottakat, szembesíteni azokat az objektív ismeretanyaggal. Mindebből az következik, hogy az Oral History rovatban megjelentetett beszélgetések nem egyszerű interjúk, hanem történelmi forrásanyagok, amelyek alapul szolgálhatnak a múlt megismeréséhez. Egyben fontos információt szolgáltatnak arról is, hogy a történelmi események résztvevői hogyan értékelik utólag a történéseket, saját szerepüket, hogyan emlékeznek azokra az eseményekre, amelyeknek aktív részesei voltak. A beszélgetések háromkategóriás titkosítási rendszerben készülnek, a közölt anyagok csak a beszélgetőtárs beleegyezésével közölhetjük. Ezért hiányoznak belőlük olyan fontos nevek, történések, amelyek kihatással lehetnek a jelenleg is aktív politikusok pályájára. A Fórum Kisebbségkutató Intézet által készített beszélgetések messze meghaladják e folyóirat publikációs lehetőségeit, így csak részleteket közlünk mindabból, ami magnószalagon és számítógépen rögzítve van. A meglévő anyagok... --- ### Zeman László: Adalékok egy cserkészcsapat történetéhez - Published: 2000-06-02 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/zeman-laszlo-adalekok-egy-cserkeszcsapat-tortenetehez/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2000, 2000/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: zemanlaszlo Fogarassy László alap- és forrásmûnek minõsülõ könyvében (Magyar cserkészmozgalom Csehszlovákiában 1919-1939. Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 1922, 160 p.; ismertetését lásd: Turczel Lajos: Két könyv a két háború közti cserkészetünkrõl. Irodalmi Szemle, 38. évf. 4. sz. 89-93. p.) mint dokumentumanyag is szerepel a pozsonyi fõiskolás cserkészek Sarló-szervezete rendezésében 1929. július 31-én Eperjesen lefolyt országos cserkészankétról szóló s A Mi Lapunkban (a továbbiakban: AML) közzétett jelentés (84-91. p.; jellemzését lásd uo. 43. p.). Az AML bevezetõje az ankétot a szentiványi (1926) és a gombaszögi (1928) táborozást követõen a csehszlovákiai magyar cserkészet fejlõdése szempontjából mint a legjelentõsebb eseményt értékeli. Az elõadók névsora is erre vall - Csáder Mihály, Balogh Edgár, Sziklay Ferenc, Scherer Lajos, Gyõry Dezsõ s mások (vö. úgyszintén: Új Világ, 11. évf. 32. sz., aug. 4., 2.p.). Fogarassy László alap- és forrásmûnek minõsülõ könyvében (Magyar cserkészmozgalom Csehszlovákiában 1919-1939. Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 1922, 160 p. ; ismertetését lásd: Turczel Lajos: Két könyv a két háború közti cserkészetünkrõl. Irodalmi Szemle, 38. évf. 4. sz. 89-93. p. ) mint dokumentumanyag is szerepel a pozsonyi fõiskolás cserkészek Sarló-szervezete rendezésében 1929. július 31-én Eperjesen lefolyt országos cserkészankétról szóló s A Mi Lapunkban (a továbbiakban: AML) közzétett jelentés (84-91. p. ; jellemzését lásd uo. 43. p. ). Az AML bevezetõje az ankétot a szentiványi (1926) és a gombaszögi (1928) táborozást követõen a csehszlovákiai magyar cserkészet fejlõdése szempontjából mint a legjelentõsebb eseményt értékeli. Az elõadók névsora is erre vall - Csáder Mihály, Balogh Edgár, Sziklay Ferenc, Scherer Lajos, Gyõry Dezsõ s mások (vö. úgyszintén: Új Világ, 11. évf. 32. sz. , aug. 4. , 2. p. ). Fábry Viktor eperjesi cserkészparancsnok "Magyar cserkészprogram más nyelvû iskolákba járó magyar fiatalság számára" témakörben elhangzott elõadásában kifejti, adott esetben a magyar cserkészcsapatoknak feladatuk, "hogy a más nyelvû iskolákban tanuló magyar ifjúságot saját nemzetének kultúrközösségében is megõrizzék. Ennek tesz eleget az eperjesi magyar cserkészcsapat is, melynek diák-tagjai mind szláv középiskolát látogatnak. A sárosi cserkészet életében megható momentum az, hogy a más nyelvû iskolákba járó magyar diákok cserkészmozgalmát létrejöttében a szlovák cserkésztestvérek is elõmozdították. " (90. p. ). A továbbiakban erre vonatkozólag olvashatjuk, miszerint "Az ankét ama reménynek is kifejezést adott, hogy az eperjesi szlovák cserkészek példaadó magatartása, valamint az iskolai hatóságok elismerésre méltó lojalitása másutt, így fõként Léván, Rozsnyón és Ungváron is ismétlõdni fog, és a cserkésztestvériség jegyében... --- ### Mészáros András: Magda Pál (1770-1841) - Published: 2000-06-02 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/meszaros-andras-magda-pal-1770-1841/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2000, 2000/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: meszarosandras A kora reformkornak volt néhány jellegzetes, ugyanakkor az utókor számára alig ismert gondolkodója. ők voltak azok - mint például Rumy Károly György, Csaplovics János, Greguss Mihály -, akik a felvilágosodás eszmerendszerében gyökerezve próbálták művelni saját tudományágukat. Nagyon korán felismerték a magyarországi modernizáció előtt álló akadályokat, és ezeket meg is nevezték, de már nem tudták követni a harmincas-negyvenes évek politikai változásait. Számukra fontosabb volt az elvi állásfoglalás, mint az aktualitás. Ezért aztán különböző okokból marginalizálódott személyekké váltak. Ezek közé tartozott Magda Pál is, a hányatott sorsú tanárember. A kora reformkornak volt néhány jellegzetes, ugyanakkor az utókor számára alig ismert gondolkodója. ők voltak azok - mint például Rumy Károly György, Csaplovics János, Greguss Mihály -, akik a felvilágosodás eszmerendszerében gyökerezve próbálták művelni saját tudományágukat. Nagyon korán felismerték a magyarországi modernizáció előtt álló akadályokat, és ezeket meg is nevezték, de már nem tudták követni a harmincas-negyvenes évek politikai változásait. Számukra fontosabb volt az elvi állásfoglalás, mint az aktualitás. Ezért aztán különböző okokból marginalizálódott személyekké váltak. Ezek közé tartozott Magda Pál is, a hányatott sorsú tanárember. Minden róla szóló írás és megemlékezés statisztikus mivoltát emeli ki. Azt, hogy fő műve, a Magyar Országnak és a határ őrző katonaság vidékeinek legújabb statisztikai és geográphiai leírása (Pest, 1819; német nyelvű kiadásai: Neueste statistisch-geographische Beschreibung des Königreichs Ungarn, Croatien, Slawonien und der ungarischen Militär-Grenze, Leipzig, 1832, 1834, 1835) olyan nagy hatású volt, annak köszönhette, hogy Schwartner 1 és Ercsei 2 ilyen jellegű dolgozatai nem szólították meg a közönséget. Schwartner műve visszhangtalanságának okát Horváth Róbert annak német nyelvűségében, Ercseiét pedig a következőkben látja: "Ercsei művét a magyar tudományban hosszú ideig az első magyar nyelvű statisztikai műnek tartották, de mivel kifejezetten tankönyvjellegű volt és címében sem viselte a Magyarország statisztikája megjelölést, a magyarul olvasó akkori publikum számára Magyarország statisztikáját kétségkívül Magda fő műve képviselte, azaz se nem Ercseié, se nem Swartneré. Ebben kell Magda sikerének egyik fő kulcsát keresni tehát. " 3 A mű sikerét azonban relativizálja magának Magdának a hányatott sorsa. Morózus természete, megalkuvásképtelensége, anyagi gondok és az ellene felhozott gyakori vádak (szabadgondolkodás) miatt... --- ### Liszka József: A szlovákiai magyarok populáris kultúrája a 20. században (Korszakok és az impériumváltásokból fakadó változások) - Published: 2000-06-02 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/liszka-jozsef-a-szlovakiai-magyarok-popularis-kulturaja-a-20-szazadban-korszakok-es-az-imperiumvaltasokbol-fakado-valtozasok/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2000, 2000/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef A populáris, azon belül a népi kultúrát alapvetően tradicionális volta mellett (vagy annak ellenére) az állandó változás, alakulás jellemzi. Ebből adódóan az egyes néprajzi jelenségek s általában a parasztság társadalmi helyzetének a változásai, a népi kultúra egészének a periodizációs kérdései régóta foglalkoztatják a kutatókat. S bár a néprajztudomány olykor történeti tudományként határozza/határozta meg önmagát, éppen ez a kérdés, vagyis a történetiség, a viszonylag pontos kormeghatározások kérdése az egyik legbizonytalanabb építőköve a diszciplínának. Általában különféle demográfiai, társadalmi, urbanizációs, gazdasági folyamatok, életmódváltozások függvényeként, továbbá a népi kultúrán (elsősorban a népművészeten) belül mutatkozó stílusjegyek, azok változásai alapján szokás történetileg tagolni, periodizálni a népi kultúrát. Kutatásmódszertanilag is indokolható módon az egyes néprajzi jelenségek, jelenségcsoportok korszakolása a legáltalánosabb. Ily módon beszélhetünk a népi építészet, a gazdálkodás és a táplálkozás, a népművészet, a népzene és a néptánc, valamint a népköltészet stb. történeti korszakairól, illetve stílusrétegeiről. Természetesen időben tagolható Közép-Európa népi kultúrája, melynek a magyar népi kultúra 1 (s ezen belül a mai Szlovákia magyar népi kultúrája) is szerves részét képezte, általában is. Mivel a néprajzi anyag kormeghatározása meglehetősen bizonytalan, ezért a népi kultúra történeti tagolása során nem is szokás (nem is lehet!) éles határvonalakat húzni. Általában évszázadokban beszélnek a néprajzkutatók, viszonylag széles átmeneti idősávokat hagyva az egyes korszakok között. 1. Bevezetés A populáris, azon belül a népi kultúrát alapvetően tradicionális volta mellett (vagy annak ellenére) az állandó változás, alakulás jellemzi. Ebből adódóan az egyes néprajzi jelenségek s általában a parasztság társadalmi helyzetének a változásai, a népi kultúra egészének a periodizációs kérdései régóta foglalkoztatják a kutatókat. S bár a néprajztudomány olykor történeti tudományként határozza/határozta meg önmagát, éppen ez a kérdés, vagyis a történetiség, a viszonylag pontos kormeghatározások kérdése az egyik legbizonytalanabb építőköve a diszciplínának. Általában különféle demográfiai, társadalmi, urbanizációs, gazdasági folyamatok, életmódváltozások függvényeként, továbbá a népi kultúrán (elsősorban a népművészeten) belül mutatkozó stílusjegyek, azok változásai alapján szokás történetileg tagolni, periodizálni a népi kultúrát. Kutatásmódszertanilag is indokolható módon az egyes néprajzi jelenségek, jelenségcsoportok korszakolása a legáltalánosabb. Ily módon beszélhetünk a népi építészet, a gazdálkodás és a táplálkozás, a népművészet, a népzene és a néptánc, valamint a népköltészet stb. történeti korszakairól, illetve stílusrétegeiről. Természetesen időben tagolható Közép-Európa népi kultúrája, melynek a magyar népi kultúra 1 (s ezen belül a mai Szlovákia magyar népi kultúrája) is szerves részét képezte, általában is. Mivel a néprajzi anyag kormeghatározása meglehetősen bizonytalan, ezért a népi kultúra történeti tagolása során nem is szokás (nem is lehet! ) éles határvonalakat húzni. Általában évszázadokban beszélnek a néprajzkutatók, viszonylag széles átmeneti idősávokat hagyva az egyes korszakok között. A magyar népi kultúrát a maga egészében általában több nagyobb korszakba szokás sorolni, kezdve a honfoglalás előtti örökséggel, a középkoron és a reneszánsz, valamint török hódoltság korán át a barokk, rokokó és klasszicizmus korával bezárva. Ez a durva korszakolás teljes mértékben nem feltétlenül esik... --- ### Gyurgyík László: A csehszlovákiai magyarság felekezeti megoszlásának alakulása 1921 és 1991 között - Published: 2000-06-02 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/gyurgyik-laszlo-a-csehszlovakiai-magyarsag-felekezeti-megoszlasanak-alakulasa-1921-es-1991-kozott/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2000, 2000/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: gyurgyiklaszlo_szemle Az első világháború után megalakult Csehszlovák Köztársaságban a két országrész vallási, felekezeti összetételében is jelentős eltérések mutathatók ki. A gazdaságilag elmaradott Szlovákia lakossága tradicionálisan vallásos volt, a fejlett iparral rendelkező cseh országrészekben a szekularizáció, elvilágiasodás elsősorban az értelmiség és a munkásság jelentős rétegeit távolította el az egyházaktól. Szlovákiában egy alig néhány ezer főt kitevő rétegtől eltekintve a teljes lakosság valamelyik egyház tagjának vallotta magát (1. táblázat). A magukat felekezeten kívülieknek deklarálók aránya 0,23%, az ismeretleneké 0,02% volt. A cseh országrészekben (Csehország Morvaországgal és Sziléziával együtt) a felekezeten kívüliek száma meghaladta a 700 ezret, vagyis az országrész lakosságának 7,2% - át. A lakosság döntő többsége a cseh országrészekben és Szlovákiában is a katolikus egyház tagjának vallotta magát; Csehországban a lakosság 82%?a, Szlovákiában a római és görög katolikusok összesített részaránya 77,4% - ot tett ki. Míg Szlovákia felekezeti összetételében a további meghatározó felekezet az evangélikus, a református és az izraelita egyház volt (12,8%, 4,8%, 4,5%), Csehországban a huszita tradíciókra alapozó, a köztársaság létrejöttével egy időben alakult nemzeti egyház, az ún. csehszlovák egyház volt a második legjelentősebb egyházi tömörülés. (Tagjainak száma meghaladta az 520 ezret, az országrész lakosságának 5,23% - át.) A két jelentősebb evangélikus egyházhoz tartozók, azaz a cseh testvérek és a német evangélikusok száma és aránya már jóval kisebb volt (231 ezer és 151 ezer, 2,3% és 1,5%). A csehországi izraeliták száma 125 ezer fő volt (1,25%). A szlovákiai magyarság felekezeti megoszlása Szlovákia összlakosságával bizonyos vonatkozásokban hasonló jellegzetességekke Dolgozatomban a csehszlovákiai magyar lakosság felekezeti megoszlására vonatkozó adatokat elemzem a felekezeti megoszlást is rögzítő népszámlálások adatai alapján. Az első világháború után megalakult Csehszlovák Köztársaságban a két országrész vallási, felekezeti összetételében is jelentős eltérések mutathatók ki. A gazdaságilag elmaradott Szlovákia lakossága tradicionálisan vallásos volt, a fejlett iparral rendelkező cseh országrészekben a szekularizáció, elvilágiasodás elsősorban az értelmiség és a munkásság jelentős rétegeit távolította el az egyházaktól. Szlovákiában egy alig néhány ezer főt kitevő rétegtől eltekintve a teljes lakosság valamelyik egyház tagjának vallotta magát (1. táblázat). A magukat felekezeten kívülieknek deklarálók aránya 0,23%, az ismeretleneké 0,02% volt. A cseh országrészekben (Csehország Morvaországgal és Sziléziával együtt) a felekezeten kívüliek száma meghaladta a 700 ezret, vagyis az országrész lakosságának 7,2% - át. A lakosság döntő többsége a cseh országrészekben és Szlovákiában is a katolikus egyház tagjának vallotta magát; Csehországban a lakosság 82%? a, Szlovákiában a római és görög katolikusok összesített részaránya 77,4% - ot tett ki. Míg Szlovákia felekezeti összetételében a további meghatározó felekezet az evangélikus, a református és az izraelita egyház volt (12,8%, 4,8%, 4,5%), Csehországban a huszita tradíciókra alapozó, a köztársaság létrejöttével egy időben alakult nemzeti egyház, az ún. csehszlovák egyház volt a második legjelentősebb egyházi tömörülés. (Tagjainak száma meghaladta az 520 ezret, az országrész lakosságának 5,23% - át. ) A két jelentősebb evangélikus egyházhoz tartozók, azaz a cseh testvérek és a német evangélikusok száma és aránya már jóval kisebb volt (231 ezer és 151 ezer, 2,3% és 1,5%). A csehországi izraeliták száma 125 ezer fő volt (1,25%). A szlovákiai magyarság felekezeti... --- ### Bukovszky László: Népképviseleti választások Nyitra megyében 1848-ban - Published: 2000-06-02 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/bukovszky-laszlo-nepkepviseleti-valasztasok-nyitra-megyeben-1848-ban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2000, 2000/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: bukovszkylaszlo A Pozsonyban ülésező utolsó rendi országgyűlésen elfogadott törvények megalkották a polgári magyar társadalmi berendezkedés jogi alapjait. A történelem címlapjaira került ún. áprilisi törvények megalkotásának módját és annak szellemi vezérfonalát egyrészt a népek tavaszaként emlegetett nyugat-európai forradalmi események, másrészt a magyar reformmozgalom huszonöt esztendős erőteljes törekvései is meghatározták. A Pozsonyban ülésező utolsó rendi országgyűlésen elfogadott törvények megalkották a polgári magyar társadalmi berendezkedés jogi alapjait. A történelem címlapjaira került ún. áprilisi törvények megalkotásának módját és annak szellemi vezérfonalát egyrészt a népek tavaszaként emlegetett nyugat-európai forradalmi események, másrészt a magyar reformmozgalom huszonöt esztendős erőteljes törekvései is meghatározták. Az V. Ferdinánd által 1848. április 11-én szentesített törvények az utolsó rendiországgyűlés feloszlatásán kívül az új jogrend érvényesítést is jelentették. A polgári szabadságjogok (gyülekezési jog, sajtótörvény stb. ) és a jobbágyság földesúri kötelezettségeit megszüntető törvények mellett az egyik legjelentősebb társadalmi átalakulást a népképviseletről hozott törvények eredményezték. A rendi képviseletet felváltó népképviseleti elv egyaránt érvényesült a megyei választások megszervezésénél, majd a későbbi országgyűlési követválasztások lebonyolításánál. A két törvény "a szélesebb alapra helyezett néprészvétel volt a köz ügyeinek meghatározásában" 1 . Ez azt jelentette, hogy az új jogszabályok a választójogi törvény szerint megszüntették a nemesség több évszázados kivételes jogát a közügyek kizárólagos irányításában és a törvényhozás területén. A törvény ugyanakkor ezzel teret adott a politikai jogok szélesebb gyakorlásához az összlakosság csaknem 10 százalékának. 2 Nyitra megye 1848 tavaszán Az utolsó rendi országgyűlésen a megyét két követ, Tarnóczy Kázmér első alispán és Majláth Imre képviselte. Bár mindkettő a mérsékelt reformok híve volt, a megye utasításaitól lényegesen sohasem tértek el. Ezzel kapcsolatban feltétlenül azt is el kell mondani, hogy erre a korabeli jog nem is adott lehetőséget. 3 Az alsótábla üléseiről rendszeres jelentésekben számoltak be a nemesi vármegye közönségének. Ezek a jelentések hűen tükrözik az országgyűlés hangulatát, és ugyanakkor igazolják a megye utasításainak lényegét is. A nyugat-európai... --- ### Németh Szilvia - Papp Z. Attila: Többségi-kisebbségi médiahasználat és tolerancia (A médiafogyasztói szokások összehasonlítása Gyergyószentmiklós és Dunaszerdahely város között) - Published: 2000-06-02 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/nemeth-szilvia-papp-z-attila-tobbsegi-kisebbsegi-mediahasznalat-es-tolerancia-a-mediafogyasztoi-szokasok-osszehasonlitasa-gyergyoszentmiklos-es-dunaszerdahely-varos-kozott/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2000, 2000/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: nemethszilvia, pappzattila A kora reformkornak volt néhány jellegzetes, ugyanakkor az utókor számára alig ismert gondolkodója. Ők voltak azok - mint például Rumy Károly György, Csaplovics János, Greguss Mihály -, akik a felvilágosodás eszmerendszerében gyökerezve próbálták művelni saját tudományágukat. Nagyon korán felismerték a magyarországi modernizáció előtt álló akadályokat, és ezeket meg is nevezték, de már nem tudták követni a harmincas-negyvenes évek politikai változásait. Számukra fontosabb volt az elvi állásfoglalás, mint az aktualitás. Ezért aztán különböző okokból marginalizálódott személyekké váltak. Ezek közé tartozott Magda Pál is, a hányatott sorsú tanárember. A kora reformkornak volt néhány jellegzetes, ugyanakkor az utókor számára alig ismert gondolkodója. Ők voltak azok - mint például Rumy Károly György, Csaplovics János, Greguss Mihály -, akik a felvilágosodás eszmerendszerében gyökerezve próbálták művelni saját tudományágukat. Nagyon korán felismerték a magyarországi modernizáció előtt álló akadályokat, és ezeket meg is nevezték, de már nem tudták követni a harmincas-negyvenes évek politikai változásait. Számukra fontosabb volt az elvi állásfoglalás, mint az aktualitás. Ezért aztán különböző okokból marginalizálódott személyekké váltak. Ezek közé tartozott Magda Pál is, a hányatott sorsú tanárember. Minden róla szóló írás és megemlékezés statisztikus mivoltát emeli ki. Azt, hogy fő műve, a Magyar Országnak és a határ őrző katonaság vidékeinek legújabb statisztikai és geográphiai leírása (Pest, 1819; német nyelvű kiadásai: Neueste statistisch-geographische Beschreibung des Königreichs Ungarn, Croatien, Slawonien und der ungarischen Militär-Grenze, Leipzig, 1832, 1834, 1835) olyan nagy hatású volt, annak köszönhette, hogy Schwartner 1 és Ercsei 2 ilyen jellegű dolgozatai nem szólították meg a közönséget. Schwartner műve visszhangtalanságának okát Horváth Róbert annak német nyelvűségében, Ercseiét pedig a következőkben látja: "Ercsei művét a magyar tudományban hosszú ideig az első magyar nyelvű statisztikai műnek tartották, de mivel kifejezetten tankönyvjellegű volt és címében sem viselte a Magyarország statisztikája megjelölést, a magyarul olvasó akkori publikum számára Magyarország statisztikáját kétségkívül Magda fő műve képviselte, azaz se nem Ercseié, se nem Swartneré. Ebben kell Magda sikerének egyik fő kulcsát keresni tehát. " 3 A mű sikerét azonban relativizálja magának Magdának a hányatott sorsa. Morózus természete, megalkuvásképtelensége, anyagi gondok és az ellene felhozott gyakori vádak (szabadgondolkodás) miatt... --- ### Analitizáló és szintetizáló nyelvi megoldások kárpát-medencei magyar beszélőközösségek körében - Published: 2000-06-02 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/analitizalo-es-szintetizalo-nyelvi-megoldasok-karpat-medencei-magyar-beszelokozossegek-koreben/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2000, 2000/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: gonczlajos Hét ország (Szlovénia, Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Jugoszlávia és Magyarország) kárpát-medencei magyar beszélõközösségeinél egy egységes szempontrendszer alapján levezetett terepkutatás keretében kérdõíves módszerrel felmérés készült a magyar nyelv állapotáról egynyelvûségi és különbözõ kétnyelvûségi helyzetekben.2 Jelen munkában a kutatás azon részeredményeit elemezzük, amelyek azt mutatják, mekkora az analitizáló (széttagoló) és szintetizáló (tömörítõ) nyelvi megoldások aránya a vizsgált beszélõközösségeknél, és vannak-e különbségek az egyes régiók között a két megoldás preferenciájában. 1. A kutatás tárgya és hipotézise Hét ország (Szlovénia, Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Jugoszlávia és Magyarország) kárpát-medencei magyar beszélőközösségeinél egy egységes szempontrendszer alapján levezetett terepkutatás keretében kérdőíves módszerrel felmérés készült a magyar nyelv állapotáról egynyelvűségi és különböző kétnyelvűségi helyzetekben. 2 Jelen munkában a kutatás azon részeredményeit elemezzük, amelyek azt mutatják, mekkora az analitizáló (széttagoló) és szintetizáló (tömörítő) nyelvi megoldások aránya a vizsgált beszélőközösségeknél, és vannak-e különbségek az egyes régiók között a két megoldás preferenciájában. A magyar nyelv egyik közismert jellemzője a tömörítő hajlam. A magyarban, globálisan nézve, többnyire összetételek (összetett vagy képzett szavak) használatosak, amikor az analitikusabb nyelvekben széttagoló szerkezetek (két- vagy többtagú kapcsolatok) a megszokottabbak. Ugyanakkor a magyarra kevésbé jellemző tömörítéssel ellentétes tendencia, a széttagolás vagy analitizálódás is kimutatható a magyar nyelvben a környező indoeurópai nyelvek hatására (Lanstyák-Szabómihály 1997:74). A szintetikus és analitikus szerkezetek többnyire nem úgy állnak egymással szemben, mint "helyes"-"helytelen" változatok. Bencédy (1994:19-20) is elveti a szembeállítást, és választóvonalként azt jelöli meg, hogy melyik forma szolgálja jobban a megértést. Általában azonban a széttagoló formákat a nyelvművelők idegenszerűbbnek, kevésbé "magyarosnak" tartják. A magyarországi, többségi helyzetben élő egynyelvű magyarok nyelvhasználatában az analitikus tendencia hatása mint általános indoeuropeizmus érvényesül. Ez a hatás jelen van a kétnyelvű, kisebbségi helyzetű magyarok anyanyelvi nyelvhasználatában is, de a kétnyelvűségi helyzetből fakadóan párosul hozzá a többségi (szintén indoeurópai) nyelvvel való állandó kapcsolat. Így a muravidéki magyarok anyanyelve állandó kapcsolatban van a szlovén, az ausztriaiaké a német, a felvidékieké a szlovák, a kárpátaljaiaké az ukrán és az orosz, az erdélyieké a román, a vajdaságiaké pedig a... --- ### Impresszum 2000/3 - Published: 2000-06-02 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/impresszum-4/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2000, 2000/3 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t II. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tanulmányok GÖNCZ LAJOS: Analitizáló és szintetizáló nyelvi megoldások Kárpát-medencei magyar beszélőközösségek körében NÉMETH SZILVIA-PAPP Z. ATTILA: Többségi-kisebbségi médiahasználat és tolerancia BUKOVSZKY LÁSZLÓ: Népképviseleti választások Nyitra megyében 1848--ban GYURGYÍK LÁSZLÓ: A csehszlovákiai magyarság felekezeti megoszlásának alakulása 1921 és 1991 között LISZKA JÓZSEF: A szlovákiai magyarok populáris kultúrája a 20. században MÉSZÁROS ANDRÁS: Magda Pál ZEMAN LÁSZLÓ: Adalékok egy cserkészcsapat történetéhez Oral History Elbeszélt történelem. A rendszerváltás évei: Kollár Péter Kronológia POPÉLY ÁRPÁD: A csehszlovákiai magyarság történeti kronológiája (1945. április 13-1946. december 27. ) Konferencia XI. Európai Nemzeti Kisebbségi Konferencia a karintiai Ossiachban (Varga Sándor) Demokrácia és jogállam a szlovákiai és csehországi politikatudomány fejlődésének kontextusában (Öllös László) A Cseh Politikatudományi Társaság kongresszusa (Öllös László) Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón (Liszka József) A határ mint néprajzi probléma (L. Juhász Ilona) 1Migráció a Kisalföldön (Bukovszky László) Könyvek Nationale Frage und Vetreibung in der Tschechoslowakei und Ungarn 1938-1948 (Varga Sándor) Bárdi Nándor (szerk. ): Konfliktusok és kezelésük Közép-Európában. Technikák és hagyományok (Tóth Károly) Bárdi Nándor-Éger György (szerk. ): Útkeresés és intergráció. Válogatás a határon túli magyar érdekvédelmi szervezetek dokumentumaiból 1989-1999 (Tóth Károly) Richard von Dülmen: Historische Atropologie.... --- ### Kocsis Aranka: Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport - Published: 2000-06-02 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/kocsis-aranka-mercurius-tarsadalomtudomanyi-kutatocsoport/ - Kategóriák: Műhely, Szemle - Post Years: 2000, 2000/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: kocsisaranka A Mercurius Csoport 1992-ben alakult, az elsők között a rendszerváltozás után szerveződő s az azóta eltelt tíz évben gyarapodó számú magyar tudományos műhelyek sorában. Az új helyzet kínálta lehetőségekre viszonylag gyorsan reagáltak a szlovákiai magyar kutatók, ami nyilván azzal is magyarázható, hogy régi keletű igény fogalmazódott meg újra és öltött formát a szerveződésben. A csehszlovákiai magyar társadalomban mindig is élt az igény a saját tudományos intézet után. A két háború között ez lett volna a Masaryk Akadémia és az 1936-ban létrejött Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Társaság, azonban mindkettő pályafutása meglehetősen rövidre sikeredett. A Csemadok fennállásának évtizedei alatt ugyancsak többször felmerült, hogy egyéb lehetőség híján a szövetség vállalja föl valamilyen formában a tudományos kutatómunka támogatását. 1968-ban azoknak a különféle társaságoknak a megalakulása a Csemadokban, amelyek feladatuknak a tudományos kutatómunka segítését tekintették, ugyancsak ebbe az irányba tett lépések voltak. A tényleges munkára azonban ekkor sem maradt idő. Ezt követően a nyolcvanas évek második felében kerülhetett szóba újra az ügy, amikor a Madách Kiadó az Új Mindenes Gyűjtemény évkönyvet és mellette az Új Mindenes Gyűjtemény Kiskönyvtára könyvsorozatot elindította azzal a céllal, hogy a tudományos kutatómunka számára legalább publikálási lehetőséget biztosítson. A Mercurius Csoport 1992-ben alakult, az elsők között a rendszerváltozás után szerveződő s az azóta eltelt tíz évben gyarapodó számú magyar tudományos műhelyek sorában. Az új helyzet kínálta lehetőségekre viszonylag gyorsan reagáltak a szlovákiai magyar kutatók, ami nyilván azzal is magyarázható, hogy régi keletű igény fogalmazódott meg újra és öltött formát a szerveződésben. A csehszlovákiai magyar társadalomban mindig is élt az igény a saját tudományos intézet után. A két háború között ez lett volna a Masaryk Akadémia és az 1936-ban létrejött Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Társaság, azonban mindkettő pályafutása meglehetősen rövidre sikeredett. A Csemadok fennállásának évtizedei alatt ugyancsak többször felmerült, hogy egyéb lehetőség híján a szövetség vállalja föl valamilyen formában a tudományos kutatómunka támogatását. 1968-ban azoknak a különféle társaságoknak a megalakulása a Csemadokban, amelyek feladatuknak a tudományos kutatómunka segítését tekintették, ugyancsak ebbe az irányba tett lépések voltak. A tényleges munkára azonban ekkor sem maradt idő. Ezt követően a nyolcvanas évek második felében kerülhetett szóba újra az ügy, amikor a Madách Kiadó az Új Mindenes Gyűjtemény évkönyvet és mellette az Új Mindenes Gyűjtemény Kiskönyvtára könyvsorozatot elindította azzal a céllal, hogy a tudományos kutatómunka számára legalább publikálási lehetőséget biztosítson. Ám a szerkesztőknek és munkatársaknak az intézet létrehozása ügyében tett kísérletei, a legfelsőbb állami és pártszervekhez eljuttatott memoranduma, amelyben a kisebbségi tudományos élet rendezését követelték, ekkor sem hozott eredményt. Mígnem bekövetkezett a rendszerváltás, és a Pozsonyban működő kutatók egy kis csapata immár nem várva állami támogatást, polgári társulásként bejegyeztette a tudományos kutatómunka végzésére társult csoportot. Az alapítók Gyurcsík Iván jogász, Gyurgyík László szociológus, Vadkerty Katalin történész és Végh László szociológus voltak. Tiszteletbeli elnöknek Turczel Lajos irodalomtörténészt választották, a csoport titkára Gyurgyík László lett. Mindketten azóta is... --- ### Elbeszélt történelem - A rendszerváltás évei 1989-1992: Barak László - Published: 2000-06-02 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/elbeszelt-tortenelem-a-rendszervaltas-evei-1989-1992-barak-laszlo/ - Kategóriák: Oral History, Szemle - Post Years: 2000, 2000/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: jarabikbalazs (A Fórum Társadalomtudományi Intézet Oral History programja keretében Barak Lászlóval készült mélyinterjú rövidített változata. A beszélgetést Jarábik Balázs készítette 1999-ben. ) - Kezdjük talán azzal, hogy szűkebb és tágabb környezetedben kik voltak azok, akik gyermekkorod óta jelentős hatást gyakoroltak rád. Tulajdonképpen a személyiséged fejlődése érdekel. - Nyilvánvalóan befolyással voltak rám a szüleim, az apám, az anyám, a nagyapám, aki vasutas volt, pályamunkásként dolgozott a vasútnál, és aztán az apám is odakerült. Ő persze mindig tiltakozott az ellen, hogy bárki is vasutasnak nevezze, mert valamiféle arisztokratikus beállítottság folytán ez nem volt számára elfogadható, és mindig azt mondta, hogy ő vasúti alkalmazott, ami igaz is volt egyébként, mert a párkányi határállomáson a vasúti telefonközpontban dolgozott először műszerészként, majd, miután a munka mellett elvégezte a középiskolát, és leérettségizett, a telefonközpont vezetője lett. Valószínű, hogy annak idején többé-kevésbé ezért is lépett be a kommunista pártba, de azt gondolom, talán azért is, mert szegény családból származott apai és anyai ágon is, és számukra a szocializmus vagy a kommunizmus kezdeti évei még minőségi változást hoztak. Ezért aztán apám meggyőződéses kommunista volt. A nagyapám nem volt tagja semmilyen pártnak - kivéve egy félórányi időtartamot. Történt volt, hogy annak idején, amikor a nyilasok hatalomra kerültek, a szülőfalumban Muzslán is elkezdték szervezni a nyilas pártot, és valamelyik haverja, egyik ivócimborája volt a nyilas aktivista. Egy esti borozgatást követően írta alá a belépési nyilatkozatot. Aztán hazament a nagyapám, és elmondta nagyanyámnak, aki egy kardos asszonyság volt, hogy belépett a nyilas pártba. Öreganyám akkor visszament a társasághoz, rendkívüli módon legorombított mindenkit,... --- ### Vadkerty Katalin: Nógrád mezőgazdasága 1848-1918 között - Published: 2000-06-02 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/vadkerty-katalin-nograd-mezogazdasaga-1848-1918-kozott/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2000, 2000/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: vadkertykatalin A mai Szlovákiához tartozó nógrádi régió 1918 előtt a történelmi Magyarország szerves része volt, és a történelmi Nógrád vármegye északi részét képezte. Gazdasági, politikai és kulturális fejlődését - a helyi adottságok figyelembevételével - Magyarország, ill. az Osztrák-Magyar Monarchia törvényhozása, a nemzetközi gazdasági életbe való beilleszkedése befolyásolta. Magyarország 1848-1919 között iparosodó agrárország volt, s mivel a lakosság jelentős többsége a mezőgazdaságból élt, a termelés korszerűsítése, a termelés növekedése érdekében a magyar kormány jelentős anyagi támogatásokkal segítette a fejlődését. A mai Szlovákiához tartozó nógrádi régió 1918 előtt a történelmi Magyarország szerves része volt, és a történelmi Nógrád vármegye északi részét képezte. Gazdasági, politikai és kulturális fejlődését - a helyi adottságok figyelembevételével - Magyarország, ill. az Osztrák-Magyar Monarchia törvényhozása, a nemzetközi gazdasági életbe való beilleszkedésebefolyásolta. Magyarország 1848-1919 között iparosodó agrárország volt, s mivel a lakosság jelentős többsége a mezőgazdaságból élt, a termelés korszerűsítése, a termelés növekedése érdekében a magyar kormány jelentős anyagi támogatásokkal segítette a fejlődését. A régió mezőgazdaságának történetét a magyar és a szlovák történetírásban használatos korszakokra osztva vizsgáljuk, de mivel a magasabb termelési szintet, “az okszerű gazdálkodást” célzó törekvések kezdete visszanyúlik az előző évtizedekbe, ezekre alapozunk. A 19. század második évtizedétől kezdve megnövekedett az iparosodó nyugat-európai országok élelmiszerkereslete. A kivitel növelése érdekében a magyarországi szakemberek kidolgozták az ún. “okszerű” gazdálkodás feltételeit, vagyis összeállították azokat a követelményeket, amelyek betartásával emelni lehetett a mezőgazdaság terméshozamát, jövedelmezőségét. Elemzéseikben figyelembe vették a talaj minőségét és a földrajzi adottságokat. Ennek alapján a magyar országgyűlés 1844-ben úgy határozott, hogy a történelmi Magyarország területét nyolc minőségi csoportba osztja. 1Nógrád vármegye a negyedik csoportba került. A 1848-as jobbágyfelszabadítás után a termelékenység újból központi kérdéssé vált, de a mezőgazdaság fellendítésével foglalkozó szakirodalom már nyolcas csoportosítással dolgozott, s Nógrád vármegye a második, a “szelíd hegyvidékek” csoportjába került. 2 A vidék jellemzői a mérsékelt éghajlat, a dél felé nyitott, termékeny szőlőtermesztésre is alkalmas völgyek, a jó kaszálókkal fedett hegyoldalak, amelyeket az északi magas hegyek megvédtek az északi hideg szelektől. Az 1848 előtti leírásokból tudjuk, hogy a legtermékenyebb földekkel a... --- ### Angyal Béla: Magyar szervezetek és mozgalmak Csehszlovákiában 1918--1921 (II. rész) - Published: 2000-06-02 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/angyal-bela-magyar-szervezetek-es-mozgalmak-csehszlovakiaban-1918-1921-ii-resz/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2000, 2000/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: angyalbela A parlamenti választások után politikailag nagyon mozgalmas időszak következett Csehszlovákiában, amelynek egyik jellemzője volt, hogy minden párt igyekezett szervezettségét megerősíteni, társadalmi bázisát növelni. Több pártban szakadás következett be és új pártok is alakultak. A legnagyobb változáson a szociáldemokrata pártok estek át, amelyek az elkövetkező egy-két évben gyakorlatilag kettészakadtak. A balszárnyaik megalakították a Csehszlovákia Kommunista Pártját (CSKP) és csatlakoztak a III. Internacionáléhoz. A CSKP befolyása az elkövetkező időszakban nagyon jelentős volt a magyarlakta vidékeken. (105) A szakadás következtében a parlamenti erőviszonyok is változtak. A kisgazdapárt első kongresszusát csak a parlamenti választások után tartotta meg 1920. május 24-én Komáromban, ahol felvette az Országos Magyar Kisgazda Földmíves és Kisiparos Párt nevet, jelezve ezzel a megcélzott társadalmi bázis bővülését. Szent-Ivány Józsefet választották elnökké. A parlamenti választásoktól a Vezérlőbizottság létrehozásáig A parlamenti választások után politikailag nagyon mozgalmas időszak következett Csehszlovákiában, amelynek egyik jellemzője volt, hogy minden párt igyekezett szervezettségét megerősíteni, társadalmi bázisát növelni. Több pártban szakadás következett be és új pártok is alakultak. A legnagyobb változáson a szociáldemokrata pártok estek át, amelyek az elkövetkező egy-két évben gyakorlatilag kettészakadtak. A balszárnyaik megalakították a Csehszlovákia Kommunista Pártját (CSKP) és csatlakoztak a III. Internacionáléhoz. A CSKP befolyása az elkövetkező időszakban nagyon jelentős volt a magyarlakta vidékeken. (105) A szakadás következtében a parlamenti erőviszonyok is változtak. A kisgazdapárt első kongresszusát csak a parlamenti választások után tartotta meg 1920. május 24-én Komáromban, ahol felvette az Országos Magyar Kisgazda Földmíves és Kisiparos Párt nevet, jelezve ezzel a megcélzott társadalmi bázis bővülését. Szent-Ivány Józsefet választották elnökké. (106) A párt taglétszáma gyorsan nőtt a parlamenti választásokat követő hónapokban. Júliusra már 170 helyi szervezete és mintegy 40 ezer tagja volt. Többezres tömegeket megmozgató gazda nagygyűlések szervezésével is növelte befolyását és támogatottságát országszerte. (107) A helyi kisgazdapárt szervezetek mellett fokozatosan területi szerveket, körzeteket hozott létre. A komáromi körzet az 1921. április 24-én Érsekújvárott 15-20 ezer ember részvételével megtartott nagygyűlés előtt alakult meg. (108) A párt 22 pontot tartalmazó programját azonban csak 1920 őszén tették közzé. A program nagy része gazdasági kérdésekkel foglalkozott, a gazdatársadalom érdekeinek hatékony védelmét szorgalmazta. A gazdák önszerveződését, a szövetkezeti mozgalom függetlenségét, a mezőgazdasági termékek szabad forgalmát, a termék beszolgáltatás leállításának szükségességét hangsúlyozta. (109) Csehszlovákia első éveiben súlyos belpolitikai és gazdasági problémák merültek fel. Különösen égető kérdés volt ebben az időben... --- ### Lampl Zsuzsanna: Romakérdés magyar szemmel - Published: 2000-06-02 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/lampl-zsuzsanna-romakerdes-magyar-szemmel/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2000, 2000/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: lamplzsuzsanna Egy este a Jóistennek nagy ötlete támadt. “Megteremtettem a napot és a holdat, már csak embert kell teremtenem.” Fogta az agyagot, embert formált, betette a sütőbe, de elaludt, s mire felébredt, az ember feketére égett. “Hát ezt bizony nagyon megsütöttem, néger embert teremtettem!” Gyorsan gyúrt egy másik emberalakot, betette a sütőbe. De izgalmában, nehogy nagyon megsüljön, túl gyorsan kiszedte. “Nahát, ez még nem kész, mint a túró, olyan fehér! De kár, de kár, fehér embert alkottam!” Nekigyürkőzött harmadszorra is. Most már nagyon vigyázott, nem aludt el, nem sietett, csak a sütőt figyelte. S amikor kinyitotta, mit lát! Szép embert teremtett! Se nem fekete, se nem fehér, a roma sikerült neki a legjobban! (avagy hogyan látja a szlovákiai magyar közvélemény az ún. roma problematikát) Egy este a Jóistennek nagy ötlete támadt. “Megteremtettem a napot és a holdat, már csak embert kell teremtenem. ” Fogta az agyagot, embert formált, betette a sütőbe, de elaludt, s mire felébredt, az ember feketére égett. “Hát ezt bizony nagyon megsütöttem, néger embert teremtettem! ” Gyorsan gyúrt egy másik emberalakot, betette a sütőbe. De izgalmában, nehogy nagyon megsüljön, túl gyorsan kiszedte. “Nahát, ez még nem kész, mint a túró, olyan fehér! De kár, de kár, fehér embert alkottam! ” Nekigyürkőzött harmadszorra is. Most már nagyon vigyázott, nem aludt el, nem sietett, csak a sütőt figyelte. S amikor kinyitotta, mit lát! Szép embert teremtett! Se nem fekete, se nem fehér, a roma sikerült neki a legjobban! Ez a roma népmese találóan és frappánsan jellemzi azt a társadalompszichológiai jelenséget, amelyet saját csoportnak nevezünk, szemben az ún. külcsoporttal. 1 Nem véletlen tehát, hogy tanulmányom bevezetőjéül választottam, hiszen kiindulópontom épp a saját csoport és a külcsoport közötti különbség verbalizálása. A továbbiakban a saját csoportot a szlovákiai magyarság, a külcsoportot pedig a romák alkotják. A tanulmányban, amely a Fórum Intézet legújabb közvélemény-kutatására2épül, a következő kérdésekre keresem a választ: 1. konkrétan hogyan fogalmazódik meg a megkérdezettek tudatában a roma problematika, romakérdés lényege; 2. milyen a roma népesség megítélése a szlovákiai magyarság körében, különbözik-e ez a megítélés az össznépesség és a szlovákok romákról alkotott képétől; az első két kérdés összefonódik, ezért együtt tárgyalom: az elsőre a válasz, hogy a cigányokra gondolnak, nem közéleti-politikai vetületben,hanem a mindennapi... --- ### László Béla A szlovákiai magyar oktatásügy a kilencvenes években - Published: 2000-06-02 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/laszlo-bela-a-szlovakiai-magyar-oktatasugy-a-kilencvenes-evekben/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2000, 2000/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: laszlobela Ötven év óta ez az első őszinte megemlékezés a magyar tanítási nyelvű iskolák újraindulásáról. A kerek ötven év ösztönzi e megemlékezést - de miért csak a kerek évfordulók alkalmából jut eszünkbe visszapillantani múltunk eme fejezetére? Hasznos volna évről évre tudományos értekezletet tartanunk magyar iskoláink történetéről, jelenéről és jövőjéről, hiszen e területen még mindig nagyon sok a fehér folt, az ötven évvel ezelőtti események sok részletét még ma sem ismerjük. Ezek helytörténeti témák is egyben, de még nincsenek feldogozva a magyar pedagógusok elbocsátásának történetei sem. A második világháború után ugyanis négy hullámban bocsátották el ideológiai okokból a szlovákiai magyar pedagógusokat: a magyar iskolák megszüntetése alkalmából, az ötvenes évek elején a burzsoá nacionalizmus vádjával, néhány évvel később a vallásellenes ideológiai hadjárat alkalmából, valamint az 1968 utáni tisztogatás idején. Érdekes volna részleteiben megismerni a jövőnk érdekében is, miért nem jöttek létre a magyar gimnáziumokkal egy időben megfelelő számban magyar szakközépiskolák és szakmunkásképző intézetek. 1. Bevezetés Ötven év óta ez az első őszinte megemlékezés a magyar tanítási nyelvű iskolák újraindulásáról. A kerek ötven év ösztönzi e megemlékezést - de miért csak a kerek évfordulók alkalmából jut eszünkbe visszapillantani múltunk eme fejezetére? Hasznos volna évről évre tudományos értekezletet tartanunk magyar iskoláink történetéről, jelenéről és jövőjéről, hiszen e területen még mindig nagyon sok a fehér folt, az ötven évvel ezelőtti események sok részletét még ma sem ismerjük. Ezek helytörténeti témák is egyben, de még nincsenek feldogozva a magyar pedagógusok elbocsátásának történetei sem. A második világháború után ugyanis négy hullámban bocsátották el ideológiai okokból a szlovákiai magyar pedagógusokat: a magyar iskolák megszüntetése alkalmából, az ötvenes évek elején a burzsoá nacionalizmus vádjával, néhány évvel később a vallásellenes ideológiai hadjárat alkalmából, valamint az 1968 utáni tisztogatás idején. Érdekes volna részleteiben megismerni a jövőnk érdekében is, miért nem jöttek létre a magyar gimnáziumokkal egy időben megfelelő számban magyar szakközépiskolák és szakmunkásképző intézetek. Kisebbségünk történetét és iskolatörténetét sok ellentmondás tarkítja. A szlovák iskolákban 1948. december 15-ig 31 magyar osztály nyílt meg, és 1949. szeptember elsején 267 magyar osztály működéséről adnak számot a statisztikák. Ez 1950. június 30-ig is csak 319-re emelkedett. A burzsoá nacionalizmus elleni ideológiai hatalmi harc áldozatául esett L. Novomeskýt és az ő általa vezetett Iskolaügyi Megbízott Hivatalt élesen bírálták a magyar nyelvű oktatás bevezetésénél alkalmazott módszerek, osztálynyitások lassúsága miatt is. Az már a kezdetektől fogva észlelhető volt, hogy a magyar nyelvű oktatást elsősorban nem az önálló magyar iskolák megnyitása révén szándékozta a hatalom megvalósítani, hanem inkább a közös, szlovák-magyar tanítási nyelvű iskolák működtetése által. Végül is egy értelmetlen ideológiai küzdelem következtében az Iskolaügyi Megbízott Hivatal 1950.... --- ### Impresszum 2000/2 - Published: 2000-06-02 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/impresszum-3/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2000, 2000/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t II. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tanulmányok ANGYAL BÉLA: A szlovákiai magyar oktatásügy a kilencvenes években LAMPL ZSUZSANNA: Romakérdés magyar szemmel (avagy hogyan látja a szlovákiai magyar közvélemény az ún. roma problematikát) ANGYAL BÉLA: Magyar szervezetek és mozgalmak Csehszlovákiában (II. rész) VADKERTY KATALIN: Nógrád mezőgazdasága 1848-1918 között FARKAS GYÖRGY: A nemzetiségi megoszlás térszerkezete a vegyes lakosságú régiókban LACZA TIHAMÉR: Magyar jezsuiták Latin-Amerikában (II. rész) Oral History Elbeszélt történelem. A rendszerváltás évei: Barak László Műhely Kocsis Aranka: Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport --- ### Popély Árpád: A csehszlovákiai magyar kisebbség történeti kronológiája - Published: 2000-06-02 - Modified: 2019-04-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/popely-arpad-a-csehszlovakiai-magyar-kisebbseg-torteneti-kronologiaja/ - Kategóriák: Kronológia, Szemle - Post Years: 2000, 2000/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: popelyarpad (1944. augusztus 21-1945. április 11. )* 1944 1944. augusztus 29. - Közép-Szlovákiában németellenes felkelés tör ki; kezdetét veszi az ún. szlovák nemzeti felkelés. A német csapatok Jozef Tiso szlovák köztársasági elnök előző napi kérelme alapján megkezdik Szlovákia katonai megszállását. - A londoni csehszlovák kormányküldöttség és a kommunista emigráció kép viselőinek tanácskozása Moszkvában. Megegyeznek abban, hogy a szovjet hadsereg által birtokba veendő csehszlovák területeken nemzeti bizottságok veszik kezükbe a hatalmat, amelyek demokratikus népképviseleti szervek lesznek; német és magyar vidéken azonban nem szabad engedélyezni ilyen szervezetek létrejöttét. František Hála, a londoni küldöttség vezetője szerint a nemzeti bizottságok rendszere nagy veszélyforrást jelentene, ha “ez a széleskörű demokrácia a németekre és a magyarokra is vonatkozna”. A kommunista párt képviseletében jelenlévő Klement Gottwald, Václav Kopecký és Jan Šverma is egyetértenek az ismertetett elképzelésekkel. Mindhárman kijelentik, hogy “az természetes, hogy szlávállamot építünk, amelyben demokratikus jogaik csakis a cseheknek, szlovákoknak és ukránoknak lesznek, a németeknek és magyaroknak nem”. 1944. augusztus 30. - A londoni csehszlovák emigráns kormány a csehszlovák hadsereg részének nyilvánítja a szlovák nemzeti felkelésben résztvevő katonai és partizánalakulatokat, ezzel megalakul az I. csehszlovák hadsereg. A kormány ugyanilyen értelmű utasítást küld Ján Golian tábornoknak, a felkelés egyik katonai vezetőjének. 1944. szeptember 1. - Az SZNT (SZNT; Slovenská národná rada) alakuló ülése Besztercebányán. Plénuma paritásos alapon oszlik meg a baloldali (Szlovákia Kommunista Pártja , Szociáldemokrata Párt) és a polgári szárny között. Az SZNT a szlovák nemzeti felkelés idején mint a hazai ellenállás ésaz államhatalom legfelsőbb szerve működik. Legfőbb politikai szerve az Elnökség, végrehajtó szerve a Meg bízottak... --- ### Elbeszélt történelem - A rendszerváltás évei Szilvássy József - Published: 2000-06-02 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/elbeszelt-tortenelem-a-rendszervaltas-evei/ - Kategóriák: Oral History, Szemle - Post Years: 2000, 2000/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: olloslaszlo (A Fórum Társadalomtudományi Intézet Oral History programja keretében Szilvássy Józseffel készült mélyinterjú rövidített változata. A beszélgetést Öllős László készítette 1997--1990-ben. - Bevezetőként mondj el magadról alapvető dolgokat: mikor és hol születtél, ki vagy, mi vagy, hol tanultál, hogyan kerültél abba a pozícióba, amelyben 1989 őszén voltál! - Kezdjük a száraz tényekkel! 1946. július 25-én születtem Somorján, és egészen a mai napig ez a felső-csallóközi kisváros az állandó lakhelyem. Itt érettségiztem a magyar tannyelvű gimnáziumban. Innen kerültem 1963-ban Pozsonyba a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karára - történelem-szlovák szakos voltam. Tanári oklevelemet 1968 júniusában szereztem meg. Innen kerültem az Új Szó kulturális rovatába, majd 1974-ben a kulturális rovat vezetőjévé neveztek ki. 1988 februárjától főszerkesztő-helyettes lettem, 1990 áprilisától pedig főszerkesztőnek választottak. 1998. január 7-én váltottak le erről a posztról. Ezután a Katedra című pedagógiai folyóirat főszerkesztője és a Csallóköz című hetilap főmunkatársa lettem, majd 1999 márciusától december végéig a Pravda szlovák napilaphoz szerződtem regionális tudósítóként és kommentátorként. Jelenleg a Népszabadság szlovákiai tudósítója és az immár négy járásban és három mutációban megjelenő Csallóközlapigazgatója vagyok. Oral History = elbeszélt történelem. Ezt a módszert a történészek akkor alkalmazzák, amikor írásos dokumentumok híján nagyon nehéz rekonstruálni a valóságot, feltárni a tényleges, olykor a történelmi folyamatokra komoly hatást gyakorló háttéreseményeket. Amikor a rendkívül intenzív történések forgatagában nem készülnek feljegyzések, jegyzőkönyvek, nincsenek írásos emlékek. Ilyenkor a történelmi esemény vagy időszak legfontosabb szereplői maguk mondják el, hogy szerintük mi is történt valójában. Az Oral History az élő emlékezetre épít. Éppen ezért nagyon mértéktartóan kell viszonyulni az elmondottakhoz. A módszer lényege, hogy... --- ### Liszka József: Az adventi koszorú (Egy felmérés előzetes eredményei) - Published: 2000-06-02 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/liszka-jozsef-az-adventi-koszoru-egy-felmeres-elozetes-eredmenyei/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2000, 2000/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef Napjainkban Európa-szerte advent első vasárnapján egy asztalra helyezett vagy a mennyezetre felfüggesztett, rendszerint fenyőgallyakból, télizöldből készült, négy gyertyával ellátott koszorú első gyertyáját meggyújtják. A további gyertyák a következő adventi vasárnapokon lobbannak lángra. Térségünkben, a szlovákiai magyarság körében a jelenség viszonylag új keletű, s fölbukkanása, el terjedése lényegé ben az utóbbi évtizedre tehető. Amíg 1989 előtt adventi koszorút jószerével csak az osztrák televízióban vagy külföldi karácsonyi üdvözlőlapokon láthattunk, mára a karácsony előtti hetekben a virágkereskedésekben bőséges kínálatukkal találkozunk. Ott van városaink piacain éppúgy, mint képes újságaink karácsony előtti számaiban. De vajon milyen mélyen hatolt be legszentebb családi ünnepünk belső intimitásába, elterjedése mennyire tekinthető általánosnak a szlovákiai magyarság körében? Az alábbiakban először az adventi koszorú megjelenésének kezdeteit, elterjedésének helyét és idejét, majd az elterjedés irányait, a szlovákiai magyar közegben való meggyökerezés társadalmi, vallási és etnikai meghatározóit, végezetül pedig a kérdés körrel kapcsolatban felvetődő kutatás-módszertani problémákat tekintjük át. A 60 éves Voigt Vilmosnak tanítványi tisztelettelNapjainkban Európa-szerte advent első vasárnapján egy asztalra helyezett vagy a mennyezetre felfüggesztett, rendszerint fenyőgallyakból, télizöldből készült, négy gyertyával ellátott koszorú első gyertyáját meggyújtják. A további gyertyák a következő adventi vasárnapokon lobbannak lángra. Térségünkben, a szlovákiai magyarság körében a jelenség viszonylag új keletű, s fölbukkanása, el terjedése lényegé ben az utóbbi évtizedre tehető. Amíg 1989 előtt adventi koszorút jószerével csak az osztrák televízióban vagy külföldi karácsonyi üdvözlőlapokon láthattunk, mára a karácsony előtti hetekben a virágkereskedésekben bőséges kínálatukkal találkozunk. Ott van városaink piacain éppúgy, mint képes újságaink karácsony előtti számaiban. De vajon milyen mélyen hatolt be legszentebb családi ünnepünk belső intimitásába, elterjedése mennyire tekinthető általánosnak a szlovákiai magyarság körében? Az alábbiakban először az adventi koszorú megjelenésének kezdeteit, elterjedésének helyét és idejét, majd az elterjedés irányait, a szlovákiai magyar közegben való meggyökerezés társadalmi, vallási és etnikai meghatározóit, végezetül pedig a kérdés körrel kapcsolatban felvetődő kutatás-módszertani problémákat tekintjük át. 1. Az adventi koszorú megjelenése és elterjedése a német nyelvterületen Hermann Bausinger vizsgálódásaiból tudjuk, hogy az adventi koszorú, a korábbi (felületes) kutatás állításaival ellentétben meglehetősen új képződmény. Északnémet területen, protestáns egyházi körökben alakult ki a 19. század első felében (az első egyértelmű nyoma 1833-ból származik), majd elsősorban polgári, ipari környezet ben, nem kis mértékben az iskolákban zajló képzőművészeti nevelés, továbbá a virágkereskedelem közvetítésével terjedt. A katolikus délnémet és osztrák területek a hatásnak hosszú ideig ellenálltak, s a szokás csak az első világháború után érte el őket. Bécsben is a húszas években bukkan fel. Ezt követően viszont éppen a katolikus... --- ### Lacza Tihamér: Magyar jezsuiták Latin-Amerikában - Published: 2000-06-02 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/lacza-tihamer-magyar-jezsuitak-latin-amerikaban/ - Kategóriák: Szemle - Post Years: 2000, 2000/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: laczatihamer 534-ben egy elhanyagolt franciaországi kápolnában a párizsi Sorbonne hét frissen doktorált diákja fogadalmat tett, hogy minden erejével a megtépázott katolikus egyház tekintélyének helyreállításán fog munkálkodni, egész életét ennek a nagy és nemes feladatnak kívánja szentelni. Elhatározásukat egy memorandumban tudatták a pápával, III. Pállal, ő azonban évekig nem akart tudomást venni róluk. Végül - a “hét fogadalmas testvér” hatalmas pártfogóinak, mindenekelőtt Ortiz spanyol bíborosnak a közbenjárására - a szentatya mégis hajlandó volt megismerkedni az időközben jelentősen megszaporodott csapat elképzeléseivel. A pápa engedélyezte, hogy néhányukat - közöttük a csoport vezetőjét, Loyolai Ignácot - bármely püspök pappá szentelhesse. A magát Jézus Társaságnak (spanyolul: Compańia de Jesús, olaszul: Compagnia di Gesů) nevező gyülekezet ezzel korántsem érte be, mindenképpen szerette volna működését, pozícióját hivatalosan is megerősíteni, ezért Loyolai Ignác minden követ megmozgatott, hogy III. Pál fogadja. I 1534-ben egy elhanyagolt franciaországi kápolnában a párizsi Sorbonne hét frissen doktorált diákja fogadalmat tett, hogy minden erejével a megtépázott katolikus egyház tekintélyének helyreállításán fog munkálkodni, egész életét ennek a nagy és nemes feladatnak kívánja szentelni. Elhatározásukat egy memorandumban tudatták a pápával, III. Pállal, ő azonban évekig nem akart tudomást venni róluk. Végül - a “hét fogadalmas testvér” hatalmas pártfogóinak, mindenekelőtt Ortiz spanyol bíborosnak a közbenjárására - a szentatya mégis hajlandó volt megismerkedni az időközben jelentősen megszaporodott csapat elképzeléseivel. A pápa engedélyezte, hogy néhányukat - közöttük a csoport vezetőjét, Loyolai Ignácot - bármely püspök pappá szentelhesse. A magát Jézus Társaságnak (spanyolul: Compańia de Jesús, olaszul: Compagnia di Gesů) nevező gyülekezet ezzel korántsem érte be, mindenképpen szerette volna működését, pozícióját hivatalosan is megerősíteni, ezért Loyolai Ignác minden követ megmozgatott, hogy III. Pál fogadja. Közben a jezsuiták - e néven váltak ismertté világszerte - nagy hatású prédikációkkal, az éhezők és a nélkülözők megsegítésére szervezett gyűjtésekkel, a súlyos betegek önzetlen ápolásával igyekeztek hatni a szélesebb néptömegekre is. A pápa végül színe elé engedte Loyolát és két társát. Meggyőződhetett az egyház iránti fanatikus odaadásukról, valamint a tudományokban és a teológiában való rendkívüli jártasságukról. 1540. szeptember 27-i keltezéssel kiadta “Regimini militantis Ecclesiae” kezdetű bulláját, amelyben engedélyezte a Jézus Társaság felállítását, és jóváhagyta Loyola alkotmánytervezetét - bizonyos megszorítással: a rend csak hatvan tagot számlálhatott (ez azonban csak rövid ideig volt hatályban) (1, 2). Így kezdődött tehát annak a rendnek a története, amely meghatározó szerepet játszott a katolikus egyház megújhodásában és az ellenreformáció térnyerésében. A Jézus Társaság... --- ### Himmler György: Párkányi népszavazások - Published: 2000-06-02 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/himmler-gyorgy-parkanyi-nepszavazasok/ - Kategóriák: Tanulmányok - Post Years: 2000, 2000/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: himmlergyorgy A népszavazás intézménye ismeretlen volt 1989 előtt a keleti blokk országaiban. A kommunizmusban - a rezsim lényegéből következően - ez teljesen rendszeridegen elem volt. Így volt ez “természetesen” Csehszlovákiában is. Amikor azonban az ország fejlődése demokratikus irányt vett, alkotmányos rendszere is lényegesen megváltozott. Ez már önmagában elegendő volt ahhoz, hogy a modern demokráciák két fontos eleme - az önkormányzatiság és a jogállamiság keretei között kibontakozó civil kezdeményezések - lendületet kapjanak. Meg kellett azonban küzdeniük - s ez a küzdelem ma is tart - azzal a társadalmi közeggel, amely nacionalizmusával, erkölcsi relativizmusával és különösen autónómia-hiányával minden demokratikus törekvés esküdt ellensége. Az önkormányzatok a civil társadalmi kezdeményezések kel összefonódva vagy egyszerűen csak élve a közjogi autonómia számukra adott lehetőségeivel esetenként éppen a népszavazás eszközéhez folyamodtak identitásuk legitimizálása vagy alapvető politikai jogaik gyakorlásának biztosítása érdeké ben. A párkányi népszavazások erről is szólnak. “Habár fölűl a gálya, S alúl a víznek árja, Azért a víz az úr! ” (Petőfi) Bevezető A népszavazás intézménye ismeretlen volt 1989 előtt a keleti blokk országaiban. A kommunizmusban - a rezsim lényegéből következően - ez teljesen rendszeridegen elem volt. Így volt ez “természetesen” Csehszlovákiában is. Amikor azonban az ország fejlődése demokratikus irányt vett, alkotmányos rendszere is lényegesen megváltozott. Ez már önmagában elegendő volt ahhoz, hogy a modern demokráciák két fontos eleme - az önkormányzatiság és a jogállamiság keretei között kibontakozó civil kezdeményezések - lendületet kapjanak. Meg kellett azonban küzdeniük - s ez a küzdelem ma is tart - azzal a társadalmi közeggel, amely nacionalizmusával, erkölcsi relativizmusával és különösen autónómia-hiányával minden demokratikus törekvés esküdt ellensége. Az önkormányzatok a civil társadalmi kezdeményezések kel összefonódva vagy egyszerűen csak élve a közjogi autonómia számukra adott lehetőségeivel esetenként éppen a népszavazás eszközéhez folyamodtak identitásuk legitimizálása vagy alapvető politikai jogaik gyakorlásának biztosítása érdeké ben. A párkányi népszavazások erről is szólnak. I. Népszavazás a város nevéről 1. Történelmi helységnevek alkonya Az ismert 1989-es csehszlovákiai rendszerváltással és az önkormányzatiság megjelenésével számos új lehetőséget kaptak kézbe a helyi közösségek. Így több helyen is kezdeményezték az egykori helységnevek és utcanevek megváltoztatását vagy inkább a régiek visszaállítását, s ez a helyi közösségek identitásának rekonstruálási kísérleteként értelmezhető leginkább. E - főleg kisebbségi - közösségek önazonosságát ugyanis a háború utáni években az őket súlyosan érintő intézkedésekkel igyekezett a nacionalista csehszlovák kormányzat megtörni. Ezen intézkedések egyike a kisebbségek (esetünkben a magyar kisebbség) által lakott helységek megnevezéseinek önkényes - a legtöbb esetben semmilyen... --- ### Jarábik Balázs: Az új modell - Published: 2000-06-02 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/jarabik-balazs-az-uj-modell/ - Kategóriák: Tanulmányok - Post Years: 2000, 2000/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: jarabikbalazs Akár új időszámításról is beszélhetnénk a szlovák-magyar kapcsolatokban, annyira flexibilisekké váltak mostanában a kulturális, az oktatási, de főleg a külkapcsolatok, legalábbis erről árulkodnak a rendszeres találkozók a két ország magas rangú hivatalnokai között. Ezt természetesen a mindkét országban lezajlott kormányváltás óta a legtöbb szakértő prognosztizálta, ennek ellenére semmiképpen sem mondhatjuk, hogy a két ország kapcsolatában nincs új a nap alatt. Sőt. (Összehasonlító elemzés a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság külpolitikájának alakulásáról) Bevezetés Akár új időszámításról is beszélhetnénk a szlovák-magyar kapcsolatokban, annyira flexibilisekké váltak mostanában a kulturális, az oktatási, de főleg a külkapcsolatok, legalábbis erről árulkodnak a rendszeres találkozók a két ország magas rangú hivatalnokai között. Ezt természetesen a mindkét országban lezajlott kormányváltás óta a legtöbb szakértő prognosztizálta, ennek ellenére semmiképpen sem mondhatjuk, hogy a két ország kapcsolatában nincs új a nap alatt. Sőt. Az új időszámítás kezdetét a szlovák-magyar vegyes bizottságok tényleges munkájának megkezdésétől is számíthatnánk, ám ez véleményem szerint nem lenne szerencsés. Mint arról később szólunk majd, a vegyes bizottságok intézménye nagyon fontos eszközévé vált a két ország közötti kapcsolattartásnak, de mégiscsak egy régebbi korszak hívta életre, hiszen köztudottan a Mečiar-Horn találkozók eredményeként jött létre. Nem lehet figyelmen kívül hagyni ezen intézmény egyre növekvő szerepét, de a dinamikus Fidesz-gerincű magyar kormány s a demokratikus átalakulással küszködő Szlovákia kapcsolatának új időszámítását semmi esetre sem lenne helyes egy nehézkes, roppant nagy odafigyelést és kompromisszumkészséget követelő szakmai munkacsoport tevékenységének tényleges beindításához kötni. Sokkal inkább két esemény kívánkozik ide: az 1999. augusztus végén megrendezett madarászi szabadegyetem, ill. a szeptember 16-án Duna vizén aláírt Párkányt és Esztergomot összekötő Mária Valéria híd felépítéséről szóló szerződés. A madarászihoz hasonló jellegű szabadegyetemek gondolata akár Fidesz-sza ba dalomnak is tekinthető. Az erdélyi Tusnádfürdőn megrendezett nagy múltú rendez vény hagyományából megszületett szlovákiai eseményt a közelmúltban sikerült olyan szintre emelni, hogy azt megtisztelhette jelenlétével a két ország, Magyarország és Szlovákia miniszterelnöke is. Nem véletlen, hogy itt hangzott el az az orbáni... --- ### Lanstyák István - Szabómihály Gizella: Nyelvi jogaink érvényesítésének nyelvi feltételei - Published: 2000-06-02 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/lanstyak-istvan-szabomihaly-gizella-nyelvi-jogaink-ervenyesitesenek-nyelvi-feltetelei/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2000, 2000/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: lanstyakistvan, szabomihalygizella Az1999. szeptember 1-jével életbe lépett 1999. évi 184. számú ún. kisebbségi nyelvhasználati törvény lehetőséget nyújt a kisebbségi nyelvek hivatali használatára azokon a szlovákiai településeken, ahol az adott kisebbséghez tartozó lakosság részaránya eléri a 20%-ot. A törvény az MKP által kidolgozott, de a parlamentben elutasított tervezetnél jóval korlátozottabb mértékben és sokkal kevesebb színtéren (lényegében csak a közigazgatásban) írja elő a kisebbségi nyelvek használatát; az eddig érvényes szabályozással szemben elő re lépést jelent viszont az, hogy a szóbeli kommunikáción túl a kisebbségi nyelvek írásbeli használatával is számol (l. Driessen megjelenés alatt; Lanstyák 1999). A hivatalokkal, ezen belül pedig az államigazgatási szervekkel való érintkezésben a magyar nyelv írásban legalább fél évszázada csak korlátozottan volt használatos (vö. Gyönyör 1987, 1989; Lanstyák 1991), s ezért nyelvünk szlovákiai változataiból hiányzik számos regiszter, ezen belül pedig főleg az illető szakterületek terminológiája. A szóbeli hivatali nyelvhasználatban emiatt általánossá vált a “kevertnyelvűség”, főként a szlovák, ill. szlovák eredetű szakszavaknak a magyar alapszövegbe való beépítése (kódváltás, ill. közvetlen kölcsönzés útján), az írott szövegekre pedig a szlovák mintára kialakult tükörszavak, tükörkifejezések és jelentéskölcsönzéses formák alkalmazása (vagyis a közvetett kölcsönzés) volt jellemző, s ez a helyzet ma is. Nyelvművelésünk eddigi történetét áttekintve megállapíthatjuk, hogy nyelv művelőink általában elmarasztalóan szóltak a magyar nyelvű hivatali, közéleti és más (szak)szövegek minőségéről, a helyzet javítására azonban nem születtek átfogó ja vaslatok. Ennek alighanem az az oka, hogy a problémát egyszerű fordítási kérdés ként kezelték. Például Hubik István (1987:238) szerint az ún. könyv alatti fordítások színvonalának emelése végett “a legegyszerűbb megoldás az, ha teljes egészében avatott kezekbe... --- ### Puskás Tünde: Nyelv, identitás és nyelvpolitika Európában - Published: 2000-06-02 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/puskas-tunde-nyelv-identitas-es-nyelvpolitika-europaban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2000, 2000/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: puskastunde Európa csaknem valamennyi országát nyelvi és etnikai sokféleség jellemzi. Ennek ellenére a modern európai nemzetállamok többsége csupán egy, a domináns etnikai csoport nyelvét ismeri el hivatalos nyelvként, míg az etnikai kisebbségek(1) nyelvének használata a hivatali életben korlátozott vagy törvényileg szabályozatlan. Egy adott ország nyelvpolitikája azonban nem egyszerűen jogi kérdés. Az európaiak jelentős hányada a nyelvet nem csupán a kommunikáció eszközeként használja, hanem az etnikai csoportok közti különbségek legfontosabb jelképét is a nyelvben véli felfedezni.(2) Ebből kifolyólag az etnolingvisztikailag heterogén társadalmakban a nyelvhasználat szabályozásának módja, és mértéke nagymértékben befolyásolja az interetnikus kapcsolatok jellegének alakulását. A politikai és nyelvi identitás és a nyelvhasználat kérdéseinek nagymértékű egymásra hatása Európa számos nemzetállamában azt eredményezte, hogy a nyelv az etnonacionalista mobilizáció és egyes politikai és etnolingvisztikai csoportok közti hatalmi harc eszközévé vált. A jelen tanulmány az etnolingvisztikai identitás és a nyelvpolitikák összefonódásának kérdéseit taglalja, s a nyelvi nacionalizmus lényegének és jelentőségének megközelítésére tesz kísérletet. Európa csaknem valamennyi országát nyelvi és etnikai sokféleség jellemzi. Ennek ellenére a modern európai nemzetállamok többsége csupán egy, a domináns etnikai csoport nyelvét ismeri el hivatalos nyelvként, míg az etnikai kisebbségek(1) nyelvének használata a hivatali életben korlátozott vagy törvényileg szabályozatlan. Egy adott ország nyelvpolitikája azonban nem egyszerűen jogi kérdés. Az európaiak jelentős hányada a nyelvet nem csupán a kommunikáció eszközeként használja, hanem az etnikai csoportok közti különbségek legfontosabb jelképét is a nyelvben véli felfedezni. (2) Ebből kifolyólag az etnolingvisztikailag heterogén társadalmakban a nyelvhasználat szabályozásának módja, és mértéke nagymértékben befolyásolja az interetnikus kapcsolatok jellegének alakulását. A politikai és nyelvi identitás és a nyelvhasználat kérdéseinek nagymértékű egymásra hatása Európa számos nemzetállamában azt eredményezte, hogy a nyelv az etnonacionalista mobilizáció és egyes politikai és etnolingvisztikai csoportok közti hatalmi harc eszközévé vált. A jelen tanulmány az etnolingvisztikai identitás és a nyelvpolitikák összefonódásának kérdéseit taglalja, s a nyelvi nacionalizmus lényegének és jelentőségének megközelítésére tesz kísérletet. A nyelvi nacionalizmus nem új keletű jelenség; a nacionalizmust tanulmányozó tudományág azonban meglehetősen fiatal, és az egyes jelenségek leírására használt szakterminológia sok esetben többféle értelmezésre ad lehetőséget, ezért célszerű az egyes fogalmak esetenkénti értelmezése. Az etnikai közösségek nem külsőleg körülhatárolt, belsőleg homogén entitások. Az etnikai csoportokat egymástól elválasztó határ mentális eszköz, amely egyetlen célt szolgál, hogy megkülönböztesse a “mi”-t a “mások”-tól. A határ kialakítása és megtartása a közösségi identitástudat formálásának a legfontosabb eszköze. Jellege és jelentősége a történelem folyamán változhat, szerepe azonban mindaddig megmarad, amíg a határ létezik. Az identitástudat az adott esetben folyamatra utal, jelezve, hogy mind az egyén,... --- ### Bárdi Nándor: Törésvonalak keresése és összehasonlítása a határon túli magyar politikában 1989-1998 - Published: 2000-06-02 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/bardi-nandor-toresvonalak-keresese-es-osszehasonlitasa-a-hataron-tuli-magyar-politikaban-1989-1998/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2000, 2000/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: bardinandor Dolgozatomban három jelenségről szeretnék szólni. A “határon túliság” mint téma fogalmi megközelítéseiről, a politikai eliteken belüli lehetséges törésvonalakról, valamint az utóbbi tíz év magyar kisebbségi közéletében felmerült - és általam kiemelten fontosnak tartott - vitatémáiról. Mondandóm alapját részben a határon túli magyar érdekvédelmi szervezetek 1989 utáni iratanyagát feltáró kutatásunk közben szerzett tapasztalatok képezik. Az ugyanebben a témában készült kronológiák és bibliográfiák szerkesztéséből is sokat tanultam. Leghasznosabbnak azonban azok a beszélgetések bizonyultak, amelyeket a dolgozat vázlatáról határon túli szakértőkkel folytattam. Dolgozatomban három jelenségről szeretnék szólni. A “határon túliság” mint téma fogalmi megközelítéseiről, a politikai eliteken belüli lehetséges törésvonalakról, valamint az utóbbi tíz év magyar kisebbségi közéletében felmerült - és általam kiemelten fontosnak tartott - vitatémáiról. Mondandóm alapját részben a határon túli magyar érdekvédelmi szervezetek 1989 utáni iratanyagát feltáró kutatásunk közben szerzett tapasztalatok képezik. Az ugyanebben a témában készült kronológiák és bibliográfiák szerkesztéséből is sokat tanultam. Leghasznosabbnak azonban azok a beszélgetések bizonyultak, amelyeket a dolgozat vázlatáról határon túli szakértőkkel folytattam. (1) A téma megvitatását azért tartottam fontosnak és időszerűnek, mert a magyar kisebbségekkel kapcsolatos kutatások részterületekkel foglalkozva, nem adhatnak átfogó képet a határon túli magyarság politikai viszonyait meghatározó háttérfolyamatokról. Így az elemzők elé - néhány fontos, részben publikálatlan tanulmányt kivéve(2) - az aktuális ügyek (belső és külső konfliktusok) kerülnek. Nem különülnek el egymástól a rövid távú jelenségek és a hosszabb távon is meghatározó folyamatok. A kérdéskör ezáltal kényszerhelyzetek sora között kerül végiggondolásra, miközben elmarad a stratégiai álláspontok megfogalmazása. Legalább ilyen fontosnak tartom a szomszédos országok magyar politikai önszerveződéseinek összevetését. (3) Egyrészt azért, hogy a közép-európai folyamatok között helyezzük el a történéseket, másrészt, hogy tükröt tarthassunk Budapest határon túli magyarság-politikája elé. I. A fogalmi meghatározottságról A határon túli és a magyarországi közírásban egyszerre van jelen és keveredik a politikai önmeghatározások sora és a problémakör társadalomtudományi megragadása. Az előbbi tekintetében elmaradt az - 1980-as években is általános - nemzetiség kifejezés használata, és a határon túl előbb a nemzeti kisebbség, majd az önálló politikai jogalanyiságot képviselő nemzeti közösség(4) vált általánossá mint önazonosító megfogalmazás. A... --- ### Mátrai Julianna: A kisebbségi magyar pártok politikai stratégiái Közép- és Kelet-Európában II. rész - Published: 2000-06-02 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/matrai-julianna-a-kisebbsegi-magyar-partok-politikai-strategiai-kozep-es-kelet-europaban-ii-resz/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2000, 2000/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: matraijulianna A jugoszláv szereplők jellemzésekor szembetűnt, hogy országos szinten hiányoznak a modernizáló erők. 1989 óta Jugoszláviában demokratizálás és modernizálás helyett egyfajta nacionalista radikalizálódás ment végbe (Vukomanovic 1994), és a nacionalizmus dominanciáját csak erősítette a háború 1992 és 1995 között. Szinte teljesen hiányoznak az ország modernizálását célzó hiteles programok és politikák, a kormányzó és ellenzéki pártok szinte kizárólag a nemzeti ügyekre, a politikai hatalom megszerzésére és megtartására összpontosítják figyelmüket. A modernizáló alternatíva hiánya a magyarázat arra, hogy az igen gyakori többpárti választások nem hoztak jelentős változást, és stabil maradt a domináns szocialista-radikális Milosevics-rezsim. Antidemokratikus politikai gyakorlatukat és a politikai, gazdasági reformokkal szembeni ellenállásukat tekintve a kormányzó Szerb Szocialista Párt (SZSZP, 1989-ig Szerbia Kommunista Pártja), a Jugoszláv Egyesült Baloldal (JEB) és a Radikális Párt (RP) keményvonalasként jellemezhetők. Az nemzeti kisebbségek kérdéseiben a Seselj-féle Radikális Párt a legradikálisabb nacionalista, Milosevics és pártja pedig mindig csak annyira, amennyire a nemzeti érzelmek manipulálásával hatalmát növelheti. (Az eredeti teljes terjedelmű tanulmány a cambridge-i Global Security Fellowship Initiative (GSFI) megbízásából és támogatásával 1998-ban angolul készült. Ezúton szeretnék köszönetet mondani cambridge-i kollégáimnak, és mindazoknak, akik az adott régióban kutatóútjaim során segítségemre voltak. )< V. Jugoszlávia 1. A jugoszláv esettanulmány kategóriái A jugoszláv szereplők jellemzésekor szembetűnt, hogy országos szinten hiányoznak a modernizáló erők. 1989 óta Jugoszláviában demokratizálás és modernizálás helyett egyfajta nacionalista radikalizálódás ment végbe (Vukomanovic 1994), és a nacionalizmus dominanciáját csak erősítette a háború 1992 és 1995 között. Szinte teljesen hiányoznak az ország modernizálását célzó hiteles programok és politikák, a kormányzó és ellenzéki pártok szinte kizárólag a nemzeti ügyekre, a politikai hatalom megszerzésére és megtartására összpontosítják figyelmüket. A modernizáló alternatíva hiánya a magyarázat arra, hogy az igen gyakori többpárti választások nem hoztak jelentős változást, és stabil maradt a domináns szocialista-radikális Milosevics-rezsim. Antidemokratikus politikai gyakorlatukat és a politikai, gazdasági reformokkal szembeni ellenállásukat tekintve a kormányzó Szerb Szocialista Párt (SZSZP, 1989-ig Szerbia Kommunista Pártja), a Jugoszláv Egyesült Baloldal (JEB) és a Radikális Párt (RP) keményvonalasként jellemezhetők. Az nemzeti kisebbségek kérdéseiben a Seselj-féle Radikális Párt a legradikálisabb nacionalista, Milosevics és pártja pedig mindig csak annyira, amennyire a nemzeti érzelmek manipulálásával hatalmát növelheti. A modernizáló pólushoz csak a viszonylag gyenge Polgári Párt (PP) áll igazán közel, a többi ellenzéki párt csak a keményvonalasokhoz viszonyítva tekinthető annak. Bár az Új Demokrácia (ÚD) a demokratikus koalíció részeként indult a választásokon 1993-ban, a Milosevics-kormányban való részvétele miatt liberális elkötelezettsége megkérdőjelezhető. Vuk Draskovics, az Együtt mozgalom vezetője a demokrácia elszánt követelője, de a gazdasági reformok szükségességét... --- ### Angyal Béla: Magyar szervezetek és mozgalmak Csehszlovákiában 1918--1921 I. rész - Published: 2000-06-02 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/angyal-bela-magyar-szervezetek-es-mozgalmak-csehszlovakiaban-1918-1921-i-resz/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 2000, 2000/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: angyalbela Az első világháború utáni Csehszlovákiához csatolt magyarság történetének kevéssé ismert időszaka az a több mint két és fél esztendő, amely a közhatalomváltástól a trianoni békeszerződés magyarországi nemzetgyűlési becikkelyezéséig tartott. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy a háborút és a közhatalomváltást követő átmeneti időben a hatalmi és igazgatási apparátus kiépítetlensége miatt kevés levéltári iratanyag maradt fenn. Az első világháború utáni Csehszlovákiához csatolt magyarság történetének kevéssé ismert időszaka az a több mint két és fél esztendő, amely a közhatalomváltástól a trianoni békeszerződés magyarországi nemzetgyűlési becikkelyezéséig tartott. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy a háborút és a közhatalomváltást követő átmeneti időben a hatalmi és igazgatási apparátus kiépítetlensége miatt kevés levéltári iratanyag maradt fenn. A különböző titkos és félhivatalos szervezkedések iratanyagát valószínűleg meg is semmisítették. A másik ok, hogy a magyar kisebbség történetének kutatói nem szenteltek teret a Magyarországhoz fűződő viszonynak (1), holott éppen ezekben az elcsatolást követő első években a legmeghatározóbb az anyaország szerepe a kisebbségi politikában. Az utódállamok kötelékébe került magyarság vezetői Magyarországtól várták az utasításokat, miként viselkedjenek a váratlanul kialakult új helyzetben, milyen stratégiákat kövessenek a csupán átmenetinek hitt időszakban. Innen várták nem utolsó sorban az anyagi támogatást, szervezeteik kialakításához, működéséhez. A Tanácsköztársaság bukása után formálódó magyarországi politikai rendszer nemegyszer egymásnak is ellentmondó zavaros elképzelései döntően befolyásolták az elszakított magyarság politikai, társadalmi és katonai szervezkedéseit. A témafeldolgozatlanságát részben az magyarázza, hogy a magyar kutatók tartottak attól, hogy a magyarországi támogatásokra és kapcsolatokra vonatkozó tények feltárása a szlovákiai magyarságot mint az “ötödik hadoszlopot” tárgyaló szlovákiai propagandát erősítené. (2)A kiválasztott néhány év történéseinek feltárása azért is fontos, mivel az államfordulat utáni első években a Csehszlovákiához csatolt magyarság körében kialakított politikai viszonyok, pártok, szervezetek és az ekkor feltűnt politikusok nagyban meghatározták az egész két világháború közötti időszakot. Dolgozatunkban elsősorban magyarországi levéltári anyagra támaszkodva igyekszünk feltárni milyen elképzelések voltak ebben az időszakban az ország területi integritásának helyreállítására és milyen mozgalmak alakultak,... --- ### Impresszum 2000/1 - Published: 2000-06-02 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/2000/06/02/impresszum-2000-1/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 2000, 2000/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t II. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) TANULMÁNYOK ANGYAL BÉLA: Magyar szervezetek és mozgalmak Csehszlovákiában 1918-1921 (I. rész) MÁTRAI JULIANNA: A kisebbségi magyar pártok politikai stratégiái Közép- és Kelet-Európában (II. rész) BÁRDI NÁNDOR: Törésvonalak keresése és összehasonlítása a határon túli magyar politikában 1989-1998 PUSKÁS TÜNDE: Nyelv, identitás és nyelvpolitika LANSTYÁK ISTVÁN-SZABÓMIHÁLY GIZELLA: Nyelvi jogaink érvényesítésének nyelvi feltételei JARÁBIK BALÁZS: Az új modell HIMMLER GYÖRGY: A párkányi népszavazások LACZA TIHAMÉR: Magyar Jezsuiták Latin-Amerikában (I. rész) LISZKA JÓZSEF: Az adventi koszorú Oral History Elbeszélt történelem. A rendszerváltás évei: Szilvássy József Kronológia POPÉLY ÁRPÁD: A csehszlovákiai magyar kisebbség történeti kronológiája (1944. augusztus 21-1945. április 11. ) --- ### A magyar figyelő repertóriuma 1933-1935 - Published: 1999-12-30 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/1999/12/30/a-magyar-figyelo-repertoriuma-1933-1935/ - Kategóriák: Dokumentumok, Szemle - Post Years: 1999, 1999/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: veghlaszlo a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság irodalmi, kritikai és tudományos folyóirata. 1933 és 1935 között jelent meg Pozsonyban. Felelős szerkesztője Szerényi Ferdinánd, majd Surányi Géza; a szerkesztőbizottság tagjai: Antal Sándor, Szalatnai Rezső, Flórián Károly, Farkas Gyula, Jánoska Tivadar, Brogyányi Kálmán; az 1. szám főszerkesztője Maléter István. A negyedévesnek tervezett lapot nem tudták rendszeresen kiadni, gyakran késett, s főleg összevont számai voltak. Mivel kormánytámogatással jelent meg, nagy feltűnést keltett, hogy 1. számát Maléter Istvánnak a csehszlovákiai magyar kisebbség problémáit és Szalatnai Rezsőnek a szlovákiai magyar irodalmat tárgyaló tanulmányai miatt elkobozták, s azok másodszor már megcsonkítva jelentek meg. A lap számos színvonalas tanulmányt és szépirodalmi alkotást közölt, de nem tudott egységes koncepciót, profilt kialakítani. Kiváló tanulmányokat írt bele Sas Andor, Szalatnai Rezső, Krammer Jenő, Szerényi Ferdinánd, Flórián Károly, Peéry Rezső, a szépirodalmi részben kitűntek: Győry Dezső, Földes Sándor, Tamás Mihály, Egri Viktor, Palotai Boris, Antal Sándor, Neubauer Pál, Szombathy Viktor, Darkó István, Vozári Dezső. Minden számban közölte a CSMTIMT működésének krónikáját. A csehszlovákiai magyar tudományos és irodalmi élet megismeréséhez számos közleménye ma is forrásértékű, noha megjelenése idején a szélesebb olvasóközönséghez nem találta meg az utat, anyagi nehézségek miatt korán meg kellett szűnnie. Rendszeres könyvszemléjében megbízható értékelést nyújtott a szlovákiai magyar irodalom terméséről. “Magyar Figyelő: a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság irodalmi, kritikai és tudományos folyóirata. 1933 és 1935 között jelent meg Pozsonyban. Felelős szerkesztője Szerényi Ferdinánd, majd Surányi Géza; a szerkesztőbizottság tagjai: Antal Sándor, Szalatnai Rezső, Flórián Károly, Farkas Gyula, Jánoska Tivadar, Brogyányi Kálmán; az 1. szám főszerkesztője Maléter István. A negyedévesnek tervezett lapot nem tudták rendszeresen kiadni, gyakran késett, s főleg összevont számai voltak. Mivel kormánytámogatással jelent meg, nagy feltűnést keltett, hogy 1. számát Maléter Istvánnak a csehszlovákiai magyar kisebbség problémáit és Szalatnai Rezsőnek a szlovákiai magyar irodalmat tárgyaló tanulmányai miatt elkobozták, s azok másodszor már megcsonkítva jelentek meg. A lap számos színvonalas tanulmányt és szépirodalmi alkotást közölt, de nem tudott egységes koncepciót, profilt kialakítani. Kiváló tanulmányokat írt bele Sas Andor, Szalatnai Rezső, Krammer Jenő, Szerényi Ferdinánd, Flórián Károly, Peéry Rezső, a szépirodalmi részben kitűntek: Győry Dezső, Földes Sándor, Tamás Mihály, Egri Viktor, Palotai Boris, Antal Sándor, Neubauer Pál, Szombathy Viktor, Darkó István, Vozári Dezső. Minden számban közölte a CSMTIMT működésének krónikáját. A csehszlovákiai magyar tudományos és irodalmi élet megismeréséhez számos közleménye ma is forrásértékű, noha megjelenése idején a szélesebb olvasóközönséghez nem találta meg az utat, anyagi nehézségek miatt korán meg kellett szűnnie. Rendszeres könyvszemléjében megbízható értékelést nyújtott a szlovákiai magyar irodalom terméséről. ” (Csanda Sándor) In: A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-1995. Szerk. Fónod Zoltán. Pozsony, Madách-Posonium, 1997, 196-197. p. “A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (Masaryk Akadémia) hivatalos lapját, a Magyar Figyelőt (1933-1935) létrehozói elsősorban tudományos folyóiratnak szánták és tartották. Ezt a nézetet jól mutatja... --- ### Héder Ágnes: Szúnyog, menta és társaik... - Published: 1999-12-30 - Modified: 2016-06-06 - URL: https://dev.forumszemle.eu/1999/12/30/heder-agnes-szunyog-menta-es-tarsaik/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 1999, 1999/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: hederagnes A magyar nyelvészet egyik, napjainkban oly sokat emlegetett s méltán újragondolásra érdemes kérdése a tulajdonnevekkel kapcsolatos. Mit is takar ez a fogalom? Mely szavak tartoznak ide? Miért kell egyik vagy másik szavunkat - talán indokolatlanul - nagy kezdőbetűvel írni, s miért kis kezdőbetűsek más kifejezések. A tulajdonneveknek gazdag asszociációs tartalmuk és sajátos hangulatuk van, legfontosabb funkciójuk az egyedítés. Általában közszavakból (névszókból, igékből) származnak. Szinkrón és diakrón vizsgálatukkal, valamint a névkultúra kérdéseivel az onomasztika (névtan) foglalkozik. (avagy autónevek az onomasztikai optika fókuszában) I. Bevezetés A magyar nyelvészet egyik, napjainkban oly sokat emlegetett s méltán újragondolásra érdemes kérdése a tulajdonnevekkel kapcsolatos. Mit is takar ez a fogalom? Mely szavak tartoznak ide? Miért kell egyik vagy másik szavunkat - talán indokolatlanul - nagy kezdőbetűvel írni, s miért kis kezdőbetűsek más kifejezések. A tulajdonneveknek gazdag asszociációs tartalmuk és sajátos hangulatuk van, legfontosabb funkciójuk az egyedítés. Általában közszavakból (névszókból, igékből) származnak. Szinkrón és diakrón vizsgálatukkal, valamint a névkultúra kérdéseivel az onomasztika (névtan) foglalkozik. A huszadik század végén, felgyorsult világunkban számtalan - elnevezett/elnevezhető - használati tárgy, eszköz, háztartási gép segíti mindennapjainkat. Pl. a valamikor “luxuscikknek számító” személyautó ma már szinte minden családban megtalálható, nem ritkán egynél több is. Az alábbiakban azt vizsgáljuk, hogy a jelenleg gyártott és forgalmazott személyautók - készüljenek a világ bármely országában - vajon miről kapták a nevüket. Megfigyelhetők-e az egyes országokban, esetleg földrészeken bizonyos névadási jellegzetességek, következetességek? Külön elemezzük a márka-, ill. a típusneveket; a teljesség kedvéért említést teszünk az autók fajtáiról is. Általános tudnivalók Mielőtt az automobil (fr. -gör. -lat. -ból) elnevezéseiről részletesebben szólnánk, foglaljuk össze röviden mindazt, amit erről a gépjárműről tudni érdemes! Rendeltetése szerint lehet: 1. személy-; 2. társas- (pl. autóbusz); 3. teher-; 4. különleges gépkocsi (pl. betegszállító, tűzoltó, öntöző stb. ). Vizsgálatunk tárgyát a - kizárólag sorozatgyártásban készülő - személyautók képezik, melyek “fajtájukat” tekintve a következők lehetnek: 1. szedán (négyajtós, négy- vagy hatüléses csukott gépkocsi); 2. limuzin (négy-hat üléses, zárt kocsiszekrényű, kényelmes személygépkocsi); 3. kupé (hátul rézsútos karosszériájú túrakocsi); 4. kabriolet (felnyitható tetejű... --- ### Wolfgang Kaschuba: Einführung in die Europäische Ethnologie - Published: 1999-05-31 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/1999/05/31/wolfgang-kaschuba-einfuhrung-in-die-europaische-ethnologie/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 1999, 1999/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef A közelmúltban látott napvilágot a berlini néprajzprofesszor, Wolfgang Kaschuba: Bevezetés az európai etnológiába című, elsősorban egyetemi hallgatóknak szánt, ám mind szűkebb szakmai, mind tágabb történet- és társadalomtudományi körökben érdeklődésre számot tartó könyve. Mielőtt a munka konkrét bemutatásába kezdenék, szükségét látom két előzetes (magyarázó) megjegyzésnek. München, Verlag C. H. Beck, 1999, 282 p. (Liszka József) A közelmúltban látott napvilágot a berlini néprajzprofesszor, Wolfgang Kaschuba: Bevezetés az európai etnológiába című, elsősorban egyetemi hallgatóknak szánt, ám mind szűkebb szakmai, mind tágabb történet- és társadalomtudományi körökben érdeklődésre számot tartó könyve. Mielőtt a munka konkrét bemutatásába kezdenék, szükségét látom két előzetes (magyarázó) megjegyzésnek. Igaz ugyan, hogy a magyar nyelvben néprajztudományként jelölt tudományos diszciplína idegen megfelelői (etnológia, etnográfia, folklorisztika, kulturális-, szociálantropológia stb. ) koronként és országonként annyira változatos képet mutatnak, hogy még a szakmabeliek is csak nehezen igazodnak el a fogalmak között, nagyjából mégis el lehet őket helyezni a tudományos érdeklődés és gyakorlat palettáján. Erre még akkor is szükség van, ha egyetértünk Helge Gerndt véleményével, mely szerint a fenti kifejezések tulajdonképpen egymás szinonimái, és “gyakorlati szempontból megmaradhatunk a néprajztudomány kifejezés alkalmazása mellett” (Helge Gerndt: Kultur als Forschungsfeld. Über volkstümliches Denken und Arbeit. München, 1986, 12. p. ). Magyar vonatkozásban először Katona Lajos kísérelte meg tisztázni ezeket a fogalmakat a Magyar Néprajzi Társaság folyóiratának első évfolyamában (Ethnographia. Ethnologia. Folklore. Ethnographia, 1890, 69-87. p. ). Később természetesen többen finomítottak e képen (hogy csak néhány nevet említsek: Solymossy Sándor, Marót Károly, Voigt Vilmos, Kósa László, Hoffer Tamás). A továbbiakban, igen erősen leegyszerűsítve, megkísérlem összefoglalni a terminológiai problémakör lényegét. A magyar “néprajztudomány” kifejezés (mellesleg hasonlóan a szlovák “národopis”-hoz) összefoglalóan jelöli azt a tudományos diszciplínát, amely a saját nép alsóbb rétegeinek tradicionális kultúrájával foglalkozik. A néprajztudomány gyakorlati szempontból viszonylag gyorsan szakosodni kezdett, és a tárgyi népi kultúrával foglalkozó ágazatát etnográfia, míg a szellemi kultúrát vizsgáló... --- ### Lampl Zsuzsanna: Vállalkozások és vállalkozók 1989 után - Published: 1999-05-30 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/1999/05/30/lampl-zsuzsanna-vallalkozasok-es-vallalkozok-1989-utan/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 1999, 1999/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: lakimihaly Dunaszerdahely, Fórum Intézet-Lilium Aurum, 1999, 128 p. /Nostra Tempora 2. / (Laki Mihály) A fejlett ipari országokban tekintélyes intézetek, tanszékek sora foglalkozik a magántulajdonban levő kisvállalkozók helyzetének elemzésével és értékelésével. Nemcsak a tudományos műhelyek, de (többnyire velük szorosan együttműködve) a kormányzati rendszerhez tartozó kormányügynökségek vagy kutatócsoportok is rendszeresen jelentéseket adnak közre a kisvállalati szektor állapotáról. Az Egyesült Államok elnöke évtizedek óta éves jelentésben számol be a Kongresszusnak a kisvállalkozások helyzetéről. E megkülönböztetett érdeklődést részben a kisvállalkozói szektor politikai súlya magyarázza. Ahol ugyanis a GDP egyharmada, az új munkahelyek többsége ebben a szektorban jön létre, illetve alakul ki, ott a versengő politikai erők aligha mutathatnak közönyt vagy akár lankadó érdeklődést. A közvetlen politikai hasznokon túl - és ez a felismerés jórészt a kutatásoknak köszönhető - a kisvállalkozások fontos szerepet játszanak a helyi társadalom stabilitásának megőrzésében, a szakmunkásképzésben. Ebben a vállalatkörben keletkezik az új termékek, technológiák jelentős része is. Ezeket a hasznos közvetett hatásokat (a közgazdaságtudomány nyelvén a pozitív externáliákat) a politikai tervezők rendre beépítik a versengő pártok programjaiba. A kutatások fontos eredménye továbbá az a felismerés - és ez hasznos információ a politikai tervezők számára -, hogy a kisvállalatokat jelentős versenyhátrányok sújtják. Ezeket elsősorban az oszthatatlan költségek okozzák. A néhány főt alkalmazó kiskereskedőnek például többnyire ugyanazt a bonyolult adóívet vagy hitelkérelem-igénylő nyomtatványt kell kitöltenie és elküldenie, mint egy nagyvállalatnak. Ennél nagyobb gondok forrása, hogy egy munkás kiképzésének, egy fejlesztőmérnök alkalmazásának vagy egy vásári kiállítóhely bérlésének költségei a bevételek jóval nagyobb hányadát kötik le a kisebb, mint a nagyobb vállalatoknál. A versenyhátrányok... --- ### Bordás Sándor-Hunčík Péter: FER (Feszültség-előrejelző rendszer) - Published: 1999-05-30 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/1999/05/30/bordas-sandor-huncik-peter-fer-feszultseg-elorejelzo-rendszer/ - Kategóriák: Könyvek, lapszemle, Szemle - Post Years: 1999, 1999/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: csepeligyorgy Mečiar miniszterelnök uralmának napja fennen ragyogott, amikor a Márai Sándor Alapítvány a dunaszerdahelyi Nap Kiadó gondozásában angol, szlovák és magyar nyelven megjelentette az Ellenpróbák című kötetet, mely a szlovák-magyar viszonyt vizsgálta szociológia és etnopszichológiai módszerekkel. A könyv, melyről annak idején a Népszabadság hosszú, elismerő kritikát közölt, egy kutatócsoport munkájának eredményeit összegezte. A csoportot Hunčík Péter pszichiáter és Bordás Sándor pszichológus vezette. Az akkor igen elvadult szlovákiai körülmények között a szerzők igen gazdag tapasztalati elemzés nyomán jutottak arra a sarastrói gondolatra, miszerint az etnikai és nemzeti viszályokat övező irracionalizmus csak héj, amely az ész és a szív erőinek helyes alkalmazása révén eltávolítható. Mihelyt tiszta a látás, megnyílik az út a bizalom, az őszinteség, az együttműködés, a tisztességes kommunikáció előtt, a nemzeti konfliktust felváltja a nemzeti harmónia. Dunaszerdahely-Pozsony, Nap Kiadó-Márai Sándor Alapítvány, 1999, 214. p. (Csepeli György) Mečiar miniszterelnök uralmának napja fennen ragyogott, amikor a Márai Sándor Alapítvány a dunaszerdahelyi Nap Kiadó gondozásában angol, szlovák és magyar nyelven megjelentette az Ellenpróbák című kötetet, mely a szlovák-magyar viszonyt vizsgálta szociológia és etnopszichológiai módszerekkel. A könyv, melyről annak idején a Népszabadság hosszú, elismerő kritikát közölt, egy kutatócsoport munkájának eredményeit összegezte. A csoportot Hunčík Péter pszichiáter és Bordás Sándor pszichológus vezette. Az akkor igen elvadult szlovákiai körülmények között a szerzők igen gazdag tapasztalati elemzés nyomán jutottak arra a sarastrói gondolatra, miszerint az etnikai és nemzeti viszályokat övező irracionalizmus csak héj, amely az ész és a szív erőinek helyes alkalmazása révén eltávolítható. Mihelyt tiszta a látás, megnyílik az út a bizalom, az őszinteség, az együttműködés, a tisztességes kommunikáció előtt, a nemzeti konfliktust felváltja a nemzeti harmónia. A nemzetek egymás közti viszonyai s különösen az egy állam határai között együtt élő többségi és kisebbségi nemzeti csoportok viszonyai azonban jellegüknél fogva sosem juthatnak a végleges harmónia állapotába. Hunčík és Bordás úgy véli, hogy a társadalomtudomány ma már rendelkezik olyan módszerekkel, amelyek alkalmazása révén előre jelezhető az interetnikai csendet veszélyeztető vihar. A kutatás vezetői az 1999-es könyvhétre új könyvet jelentettek meg, mellyel egy nagy lépést tettek előre az 1995-ös kötetben kifejtett társadalommeteorológia gondolata valóra váltásának útján. Abból indultak ki, hogy Szlovákia etnikai térképét reprezentáló kis létszámú mintán időről időre szociológiai, lélektani, pszichiátriai vizsgálatokat végeznek, melyek eredményeit központilag elemezve az interetnikai klíma várható fejleményeire következtetnek, lényegében éppen úgy, ahogyan azt a meteorológusok teszik. Az analógia... --- ### Elbeszélt történelem - A rendszerváltás évei Tóth Károly - Published: 1999-05-30 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/1999/05/30/elbeszelt-tortenelem-a-rendszervaltas-evei-toth-karoly/ - Kategóriák: Oral History, Szemle - Post Years: 1999, 1999/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: horvathgabriella, olloslaszlo Tóth Károly 1989-ben az első szóvivője, majd első elnöke volt a szlovákiai magyarság 1945 utáni első politikai szervezetének, a Független Magyar Kezdeményezésnek, amely egy nappal a prágai tüntetés után, 1989. november 18-án alakult meg Vágsellyén. A Fórum Társadalomtudományi Intézet "Elbeszélt történelem - A rendszerváltás évei 1989--1992" programja keretében készült beszélgetés megjelentetésével a tíz évvel ezelőtti eseményekre emlékezik. (A Fórum Társadalomtudományi Intézet Oral History programja keretében Tóth Károllyal készült mélyinterjú rövidített változata. A beszélgetést Horváth Gabriella és Öllős László készítette 1996--1997-ben. ) Tóth Károly 1989-ben az első szóvivője, majd első elnöke volt a szlovákiai magyarság 1945 utáni első politikai szervezetének, a Független Magyar Kezdeményezésnek, amely egy nappal a prágai tüntetés után, 1989. november 18-án alakult meg Vágsellyén. A Fórum Társadalomtudományi Intézet "Elbeszélt történelem - A rendszerváltás évei 1989--1992" programja keretében készült beszélgetés megjelentetésével a tíz évvel ezelőtti eseményekre emlékezik. Oral History = elbeszélt történelem. Ezt a módszert a történészek akkor alkalmazzák, amikor írásos dokumentumok híján nagyon nehéz rekonstruálni a valóságot, feltárni a tényleges, olykor a történelmi folyamatokra komoly hatást gyakorló háttéreseményeket. Amikor a rendkívül intenzív történések forgatagában nem készülnek feljegyzések, jegyzőkönyvek, nincsenek írásos emlékek. Ilyenkor a történelmi esemény vagy időszak legfontosabb szereplői maguk mondják el, hogy szerintük mi is történt valójában. Az Oral History az élő emlékezetre épít. Éppen ezért nagyon mértéktartóan kell viszonyulni az elmondottakhoz. A módszer lényege, hogy nem szabad beavatkozni az emlékezetbe, mindenki elmondhatja azt, amit megélt. Az elmondottak, a történelmi adatok és tények ezt követően külön vizsgálatot igényelnek. Ez a szubjektív látásmód azonban az egyetlen eszköz arra, hogy rekonstruálni lehessen a történéseket. Olyan, mint egy “gyónás” vagy önvallomás. A többi a történészek dolga. Nekik kell az elmondottakból rekonstruálni a tényleges történéseket, összevetni az elmondottakat, szembesíteni azokat az objektív ismeretanyaggal. Mindebből az következik, hogy az Oral History rovatban megjelentetett beszélgetések nem egyszerű interjúk, hanem történelmi forrásanyagok, amelyek alapul szolgálhatnak a múlt megismeréséhez. Egyben fontos információt... --- ### Zeman László: Ludmann Ottó - Published: 1999-05-30 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/1999/05/30/zeman-laszlo-ludmann-otto/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 1999, 1999/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: zemanlaszlo Miután 1929. június 26-án betöltötte (s “vivide transgressus est”) kilencvenedik életévét, az egyházkerületi Kollégium három ízben (per triennium) megválasztott kiváló és tudós rektorának, tizenöt éven át (per lustra tria) főgimnáziumi igazgatójának s ugyanott ötvenhárom évig a görög, valamint a német nyelv tanárának tiszteletére és emlékezetéül tanítványai az ősi Kollégium nagytermének előterében emléktáblát avattak Miután 1929. június 26-án betöltötte (s “vivide transgressus est”) kilencvenedik életévét, az egyházkerületi Kollégium három ízben (per triennium) megválasztott kiváló és tudós rektorának, tizenöt éven át (per lustra tria) főgimnáziumi igazgatójának s ugyanott ötvenhárom évig a görög, valamint a német nyelv tanárának tiszteletére és emlékezetéül tanítványai az ősi Kollégium nagytermének előterében emléktáblát avattak - IN MEMORIAM ANNUM VITAE SUAE NONAGESIMUM DIE XVII. JUNII A. D. MCMXXVII VIVIDE TRANSGRESSI OTTONIS LUDMANN EV. A. C. DISTR. ALMAE MATRIS COLLEGII PRESOVENSIS PER TRIENNIUM PRAECLARI DOCTISSIMIQUE RECTORIS EIUSDEMQUE COLL. GYMNASII PER LUSTRA TRIA PRAEFECTI DIRECTORIS ET IBIDEM PER ANNOS LIII OPTIMI PROFESSORIS LINGUAE GRAECAE NECNON GERMANICAE TABELLAM HANC GRATO ANIMO ERIGI CURAVERUNT JUBILANTIS DISCIPULI. A megörökítést egykori tanítványa, Bárkány Jenő(1) kezdeményezte. Ludmann Ottó ugyan személyesen nem vett részt az avatáson, de levélben mondott köszönetet, s fejezte ki örömét afölött is, hogy ez alkalommal emlékalbummal örvendeztették meg, amelyet 330 volt tanítványa, híve és tisztelője írt alá, s amelynek lapjait Lőcse és Eperjes negyvenkét városképfelvétele díszítette. Budapesten május hó 8-án fogadták körükben volt tanárukat és tanártársukat az Eperjesi Kollégiumi Diákszövetség tagjai közgyűlésükön. Az elnöklő Pap József dr. , a budapesti ügyvédi kamara elnöke és a Felsőház tagja nyitotta meg a gyűlést Ludmann Ottó üdvözlésével, majd volt tanártársa, dr. Szlávik Mátyás mondta el az alma mater nesztorának élettörténetét, s Bruckner Győző, az eperjesi Jogakadémia egykori dékánja, a szövetség ügyvezető elnöke, a Miskolcon működő Akadémia nevében Ludmann Ottót “mint volt tanárát, mint szepesi férfiút és mint turistamesterét” éltette (lásd: Az ősi Kollégium két tudós professzorának ünneplése. A 90... --- ### Lanstyák István: Az 1999. évi kisebbségi nyelvtörvény (1) - Published: 1999-05-30 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/1999/05/30/lanstyak-istvan-az-1999-evi-kisebbsegi-nyelvtorveny-1/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 1999, 1999/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: lanstyakistvan A Szlovák Köztársaság Alkotmánya (2) 6. cikkelyének első bekezdése a szlovák nyelvet államnyelvvé tette Szlovákiában (korábban csupán hivatalos nyelv volt); ugyanazon cikkely második bekezdése szerint “z államnyelvtől eltérő nyelvek használatát a hivatalos érintkezésben törvény szabályozza”. Ez a pont különösen az 1995. október 15-én jóváhagyott és 1996. január 1-jétől hatályos 270/1995. sz. törvény, az ún. államnyelvtörvény bevezetése miatt vált fontossá (teljesebb nevén Törvény a Szlovák Köztársaság államnyelvéről). Az államnyelvtörvény ugyanis hatályon kívül helyezte az 1990. évi nyelvtörvényt, melynek rendelkezései a kisebbségi nyelveknek a hivatali szférában való használatát is érintették, s ugyanakkor leszögezte, hogy a kisebbségi nyelvhasználatot nem szabályozza. Ezzel olyan jogi vákuum keletkezett, amely visszaélések sorozatára teremtett lehetőséget. A törvény ugyanis a nyelvhasználat számos színterén a szlovák nyelv használatát írja elő (pl. a közszolgálati szervek alkalmazottainak hivatalos érintkezése; jogszabályok, határozatok és egyéb közokiratok közzététele; anyakönyvek, jegyzőkönyvek vezetése; statisztikák, nyilvántartások készítése; stb.; pedagógiai dokumentáció vezetése; árumegjelölések; társulások, egyletek, politikai pártok alapszabályai; az egészségügyi intézmények ügyvitele), más színtereken pedig megengedőleg említi a kisebbségi nyelvek használatának lehetőségét is (pl. községek és városok megjelölése; községi és városi krónikák vezetése; oktatás; rádió- és tévéműsorok sugárzása; az egészségügyi személyzet és a betegek érintkezése; tájékoztató feliratok elhelyezése). Ebből következően azokról a színterekről, amelyeken a törvény a kisebbségi nyelvek használatának lehetőségét nem említi, de amelyeken ezeket korábban használták, az 1998-ig uralmon lévő nacionalista kormányzat igyekezett - az államnyelvtörvényre hivatkozva - a magyar nyelvet kiszorítani; ezek közül a legnagyobb visszhangja a pedagógiai dokumentáció egynyelvűsítésének volt. Ezenkívül vannak dokumentálható példáink az államnyelvtörvényre való hamis hivatkozásra is. A Szlovák Köztársaság Alkotmánya (2) 6. cikkelyének első bekezdése a szlovák nyelvet államnyelvvé tette Szlovákiában (korábban csupán hivatalos nyelv volt); ugyanazon cikkely második bekezdése szerint “z államnyelvtől eltérő nyelvek használatát a hivatalos érintkezésben törvény szabályozza”. Ez a pont különösen az 1995. október 15-én jóváhagyott és 1996. január 1-jétől hatályos 270/1995. sz. törvény, az ún. államnyelvtörvény bevezetése miatt vált fontossá (teljesebb nevén Törvény a Szlovák Köztársaság államnyelvéről). Az államnyelvtörvény ugyanis hatályon kívül helyezte az 1990. évi nyelvtörvényt, melynek rendelkezései a kisebbségi nyelveknek a hivatali szférában való használatát is érintették, s ugyanakkor leszögezte, hogy a kisebbségi nyelvhasználatot nem szabályozza. Ezzel olyan jogi vákuum keletkezett, amely visszaélések sorozatára teremtett lehetőséget. A törvény ugyanis a nyelvhasználat számos színterén a szlovák nyelv használatát írja elő (pl. a közszolgálati szervek alkalmazottainak hivatalos érintkezése; jogszabályok, határozatok és egyéb közokiratok közzététele; anyakönyvek, jegyzőkönyvek vezetése; statisztikák, nyilvántartások készítése; stb. ; pedagógiai dokumentáció vezetése; árumegjelölések; társulások, egyletek, politikai pártok alapszabályai; az egészségügyi intézmények ügyvitele), más színtereken pedig megengedőleg említi a kisebbségi nyelvek használatának lehetőségét is (pl. községek és városok megjelölése; községi és városi krónikák vezetése; oktatás; rádió- és tévéműsorok sugárzása; az egészségügyi személyzet és a betegek érintkezése; tájékoztató feliratok elhelyezése). Ebből következően azokról a színterekről, amelyeken a törvény a kisebbségi nyelvek használatának lehetőségét nem említi, de amelyeken ezeket korábban használták, az 1998-ig uralmon lévő nacionalista kormányzat igyekezett - az államnyelvtörvényre hivatkozva - a magyar nyelvet kiszorítani; ezek közül a legnagyobb visszhangja a pedagógiai dokumentáció egynyelvűsítésének volt. Ezenkívül vannak dokumentálható példáink az államnyelvtörvényre való hamis hivatkozásra is. Az államnyelvtörvény 1996. január... --- ### Terebessy S. Aranka: Középső-Zemplén népességfejlődése a dualizmus korában - Published: 1999-05-30 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/1999/05/30/terebessy-s-aranka-kozepso-zemplen-nepessegfejlodese-a-dualizmus-koraban/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 1999, 1999/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: terebessysaposaranka A népességre és a népesedésre vonatkozó ismeretek nélkülözhetetlenségét, társadalmi és gazdasági jelentőségét a múltban is, ma is az adja meg, hogy a népesség nem pusztán biológiai lények összessége, s a népesedés sem csupán biológiai tények és folyamatok mechanizmusa. “A demográfia az a történetileg kialakult tudomány, amely sajátos módszerekkel vizsgálja a népesség számát, összetételét, területi elhelyezkedését és állapotát, ezek változásait és tényezőit, valamint a népesség és a népesedés jelenségeihez fűződő társadalmi-gazdasági kölcsönhatásokat és következményeket, feltárja a népesség megújulásának, a népesedés jelenségeinek törvényszerűségeit. ” (Vukovich, Gy. (1) A demográfiai kutatás jelentősége A népességre és a népesedésre vonatkozó ismeretek nélkülözhetetlenségét, társadalmi és gazdasági jelentőségét a múltban is, ma is az adja meg, hogy a népesség nem pusztán biológiai lények összessége, s a népesedés sem csupán biológiai tények és folyamatok mechanizmusa. A népesség a legfontosabb termelőerő, s egyúttal a termelt javak elfogyasztója, tehát a gazdasági élet alanya és tárgya is. Száma, összetétele és reprodukciója pedig bizonyos mértékig meghatározója annak a társadalomnak, amelytől kölcsönhatások bonyolult rendszerén keresztül maga is függ. Napjaink történetírása a népességfejlődést a központi kérdések közé sorolja. Ez abból a felismerésből fakad, hogy a népesség nagyságrendje a letűnt századokban valamennyi ország termelőerejét, védelmi képességét és kultúrateremtő adottságait alapvetően meghatározta. (2) A gazdasági fejlődés is elválaszthatatlanul összefügg a népesség számának és összetételének változásaival. Kapcsolatban állnak egymással a demográfiai és a gazdasági jelenségek, de ezen összefüggések viszonya még nincs minden tekintetben tisztázva. Ezen kapcsolatoknak, összefüggéseknek tanulmányozása viszonylag elhanyagolt terület; felderítésüket megnehezíti, hogy jellegüket, módozataikat és szoros kapcsolatukat társadalmi és történeti tényezők befolyásolják. Így kevés figyelmet fordítanak a kölcsönösen egymásra ható tényezők elemzésére. Ezen összefüggések közül talán a legfontosabb a népesedési folyamatok és a munkaerő alakulása közötti kapcsolat. (3) Az első világháború előtti Magyarország népességfejlődési viszonyainak kisebb területegységek szerint haladó vizsgálata népességtörténeti szempontból igen... --- ### Szesztay Ádám: A hivatalos szlovák-magyar kapcsolatok élénkülése 1956-1957-ben - Published: 1999-05-30 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/1999/05/30/szesztay-adam-a-hivatalos-szlovak-magyar-kapcsolatok-elenkulese-1956-1957-ben/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 1999, 1999/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: szesztayadam A magyarországi levéltárak viszonylag bőséges anyagot őriznek a hivatalos, közvetlen szlovák-magyar kapcsolatépítésről 1956-ból és 1957-ből. Ennek alapján próbáljuk meg rekonstruálni e diplomáciatörténeti eseményeket. Ebben az időszakban a szlovák-magyar kapcsolatok különleges jelentősége abban rejlett, hogy a két lázadó országot - Lengyelországot és Magyarországot - Csehszlovákia, s azon belül is Szlovákia választotta el egymástól. A magyarországi levéltárak viszonylag bőséges anyagot őriznek a hivatalos, közvetlen szlovák-magyar kapcsolatépítésről 1956-ból és 1957-ből. Ennek alapján próbáljuk meg rekonstruálni e diplomáciatörténeti eseményeket. Ebben az időszakban a szlovák-magyar kapcsolatok különleges jelentősége abban rejlett, hogy a két lázadó országot - Lengyelországot és Magyarországot - Csehszlovákia, s azon belül is Szlovákia választotta el egymástól. A szlovákkérdés 1956-ban Csehszlovákia 1948-ban elfogadott alkotmánya (1) “aszimmetrikus” felépítést biztosított az országnak, amelyet elvileg két egyenjogú nemzet államaként határozott meg. (2) A közös cseh-szlovák szervek mellett csak Szlovákia rendelkezett saját intézményekkel, Csehország nem. Működött egy korlátozott hatáskörű szlovák törvényhozó intézmény, a Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT) és annak egy szintén korlátozott végrehajtó szerve, a Megbízottak Testülete (MbT). (3) Szlovákia így formailag inkább egy nemzetiségi autonóm területre hasonlított, mint egy tagállamra. Az uralkodó kommunista párt felépítése ugyanezt a modellt tükrözte. A közös Csehszlovákia Kommunista Pártján (CSKP) belül működött Szlovákia Kommunista Pártja (SZLKP), amelynek saját Központi Bizottsága (KB), saját kongresszusai voltak. A kerületi és járási szervek egyszerre tartoztak a CSKP-hoz és az SZLKP-hoz. Az SZLKP KB rangja a CSKP-ban körül-belül megegyezett a prágai városi pártbizottságéval. (4) Az SZLKP KB “iroda” néven fenntartott egy szűk körű döntéshozó testületet, akárcsak az önálló országok vezető pártjai, de a megnevezésből nem véletlenül maradt ki a “politikai” jelző, nehogy összetévessze saját hatáskörét a CSKP KB Politikai Irodájával (CSKP KB PI). Nyílt titok volt, hogy a szlovák közvélemény ellenérzéssel fogadta Szlovákia ilyetén státusát. Az SZLKP két szárnya - a szlovák nemzeti felkelésből eredő nemzetibb és a csehszlovák egység iránt lojálisabb, moszkovita érdekcsoport - közül az ötvenes... --- ### Mátrai Julianna: A kisebbségi magyar pártok politikai stratégiái Közép- és Kelet-Európában I. rész - Published: 1999-05-30 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/1999/05/30/matrai-julianna-a-kisebbsegi-magyar-partok-politikai-strategiai-kozep-es-kelet-europaban-i-resz/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 1999, 1999/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: matraijulianna Az elmúlt évtized véres háborúi a Balkánon, a volt Szovjetunió területén és néhány harmadik világbeli országban ismételten felhívták a nemzetközi közösség figyelmét arra, hogy milyen nehéz és költséges az etnikumok között már elhatalmasodott erőszak megállítása. Következtetésképpen egyre nagyobb hangsúlyt kap a konfliktusok megelőzése a többnemzetiségű társadalmakkal rendelkező régiókban. E régiók egyike Közép- és Kelet-Európa, a magyar kisebbség pedig az egyik legnagyobb kisebbsége Romániában, Szlovákiában, Ukrajnában és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban. (Az eredeti teljes terjedelmű tanulmány a cambridge-i Global Security Fellowship Initiative (GSFI) megbízásából és támogatásával 1998-ban angolul készült. Ezúton szeretnék köszönetet mondani cambridge-i kollégáimnak, és mindazoknak, akik az adott régióban kutatóútjaim során segítségemre voltak. ) I. Bevezetés 1. A nemzetiségek közötti együttműködés esélyei Közép- és Kelet-Európában Az elmúlt évtized véres háborúi a Balkánon, a volt Szovjetunió területén és néhány harmadik világbeli országban ismételten felhívták a nemzetközi közösség figyelmét arra, hogy milyen nehéz és költséges az etnikumok között már elhatalmasodott erőszak megállítása. Következtetésképpen egyre nagyobb hangsúlyt kap a konfliktusok megelőzése a többnemzetiségű társadalmakkal rendelkező régiókban. E régiók egyike Közép- és Kelet-Európa, a magyar kisebbség pedig az egyik legnagyobb kisebbsége Romániában, Szlovákiában, Ukrajnában és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban. Az 1989-es forradalmak idején a magyar kisebbségek szükségesnek érezték, hogy saját szervezeteket hozzanak létre. Együttműködést ajánlottak a demokratikus erőknek, és azt remélték, hogy a többségi nemzetek viszonzásként elismerik őket társnemzetként, az új demokratikus állam alkotórészeként. A 90-es évek közepén azonban a magyar kisebbségek helyzete és szervezeteik viszonya a nemzeti többség pártjaihoz még mindig messze elmaradt ezektől az elvárásoktól. Annak ellenére, hogy általános körülményeik az 1989 előtti időszakhoz képest valamelyest javultak, ők maguk rosszabbnak ítélték meg a helyzetüket a kulturális és oktatási jogaik elleni folyamatos támadások miatt. Szervezeteik és a többségi demokratikus pártok közötti kezdetben ígéretes viszony pedig, néhány együttműködésre irányuló kísérlet ellenére, az évek során erősen konfrontációs jelleget öltött. A helyzetet súlyosbították még a kölcsönös történelmi sérelmek, az átalakulás társadalmi és gazdasági nehézségei és az alkalmazott nacionalista politikák is, és komolyan felmerült annak a... --- ### Öllős László: Örökség és program - Published: 1999-05-30 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/1999/05/30/ollos-laszlo-orokseg-es-program/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 1999, 1999/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: olloslaszlo 1989. november 18-án az ország forradalmi mozgalmai közt a szlovákiai magyarok sajátos tényezőként jelentek meg. Az azonnali saját fellépés oka, valamint jellege a szlovákiai magyar társadalom több specifikumából eredt, mint ahogy a forradalom szlovákiai magyar programdokumentumainak számos célkitűzése is. A szlovákiai magyar társadalom rétegszerkezete a politikai szociológia perspektívájából nézve számos elemében illeszkedett az ország egészében uralkodó állapotokhoz, ám e rétegszerkezetnek voltak olyan sajátosságai is, amelyek megjelennek mind a forradalom, mind az azt követő időszak során. 1989. november 18-án az ország forradalmi mozgalmai közt a szlovákiai magyarok sajátos tényezőként jelentek meg. Az azonnali saját fellépés oka, valamint jellege a szlovákiai magyar társadalom több specifikumából eredt, mint ahogy a forradalom szlovákiai magyar programdokumentumainak számos célkitűzése is. A szlovákiai magyar társadalom rétegszerkezete a politikai szociológia perspektívájából nézve számos elemében illeszkedett az ország egészében uralkodó állapotokhoz, ám e rétegszerkezetnek voltak olyan sajátosságai is, amelyek megjelennek mind a forradalom, mind az azt követő időszak során. Ugyanez mondható el a szlovákiai magyarság egyes rétegeinek és csoportjainak politikai szocializációjáról, politikai kultúrájáról is. Ennek eredményeképpen számos jelentős sajátosság jelenik meg a forradalom programdokumentumaiban, valamint a forradalmat követően megalakuló, illetve átalakuló szervezetek programjaiban is. Ugyanakkor mind az ország egésze, mind pedig a szlovákiai magyarok politikai rétegszerkezete, illetve annak egyes elemei, továbbá politikai kultúrája és annak egyes elemei több fontos hasonlósággal, valamint számos lényeges sajátossággal bírtak a környező kommunista országokkal összehasonlítva is. Ezek szintén előbukkannak a forradalom alatt és azt követően. Ezeket kívánja felvázolni az alábbi írás, a forradalom napjaival bezárva. A forradalom utáni időszakkal viszont nem foglalkozik, legfeljebb utalásszerűen jelzi annak egyik-másik elemét. Az örökség A politikai rendszer hierarchiájának szempontjából vizsgálva a szlovákiai magyarság kommunista elitje és annak hierarchiája - az országrész, tehát Dél-Szlovákia magyarlakta területeinek specifikumaival együtt - illeszkedett az ország politikai rendszeréhez. Csehszlovákia politikai vezetése az 1989 novembere előtti gorbacsovi időszakban a gorbacsovizmus reformszándékainak szlovákiai elkerülésére törekedett, mint ismeretes, sikerrel. A Csehszlovákiában s kiváltképp Szlovákiában megkövesedett késő brezsnyevista rendszernek megvolt a szlovákiai magyar változata is. Ennek “osztálytérképe"(1) némiképpen eltért az országos átlagtól.... --- ### Impresszum 1999/2 - Published: 1999-05-30 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/1999/05/30/impresszum/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 1999/2 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t I. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) TARTALOM TANULMÁNYOK ÖLLŐS LÁSZLÓ: Örökség és program MÁTRAI JULIANNA: A kisebbségi magyar pártok politikai stratégiái Közép- és Kelet-Európában (I. rész) SZESZTAY ÁDÁM: A hivatalos szlovák-magyar kapcsolatok élénkülése 1956-1957-ben TEREBESSY S. ARANKA: Középső-Zemplén népességfejlődése a dualizmus korában LANSTYÁK ISTVÁN: Az 1999. évi kisebbségi nyelvtörvény ZEMAN LÁSZLÓ: Ludmann Ottó HÉDER ÁGNES: Szúnyog, menta és társaik Oral History Elbeszélt történelem. A rendszerváltás évei: Tóth Károly Dokumentum A Magyar Figyelő (1933-1935) repertóriuma (Végh László) Könyvek Stéphane Courtois et al. : Čierna kniha komunizmu (Varga Sándor) Bordás Sándor-Hunčík Péter: FER (Csepeli György) Lampl Zsuzsanna: Vállalkozások és vállalkozók 1989 után (Laki Mihály) Wolfgang Kaschuba: Einführung in die Europäische Ethnologie (Liszka József) --- ### A kisebbségek és a demokrácia - Published: 1999-05-26 - Modified: 2019-04-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/1999/05/26/a-kisebbsegek-es-a-demokracia/ - Kategóriák: Konferencia, Szemle - Post Years: 1999/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: olloslaszlo A nemzeti kisebbségeknek és a demokráciának, tehát a démosz uralmának kapcsolata köztudottan problematikus. E problémakör lényege abban a kérdésben foglalható össze, hogy beletartozik-e az adott kisebbség korunk démoszába, avagy sem. Már az antik demokráciában is voltak olyan társadalmi rétegek, amelyek ugyan az adott városállamban éltek, ám tagjaik nem voltak teljes jogú polgárok, azaz közügyekben nem dönthettek, nem foglalhatták el az állami hivatalok bármelyikét. A nemzeti kisebbségeknek és a demokráciának, tehát a démosz uralmának kapcsolata köztudottan problematikus. E problémakör lényege abban a kérdésben foglalható össze, hogy beletartozik-e az adott kisebbség korunk démoszába, avagy sem. Már az antik demokráciában is voltak olyan társadalmi rétegek, amelyek ugyan az adott városállamban éltek, ám tagjaik nem voltak teljes jogú polgárok, azaz közügyekben nem dönthettek, nem foglalhatták el az állami hivatalok bármelyikét. Az állampolgárság modern formája, az általános választójog korunk képviseleti demokráciáiban de jure megoldja a problémát, de facto azonban gyakran nem. A törvények ugyan formálisan minden felnőtt polgár számára lehetővé teszik az állami funkciók betöltését, ám mindenki tudja, hogy a valóság egészen más. Tudjuk, hogy számos újkori állam politikai közössége nemzeti jellemzők alapján szerveződik, s az állam más nemzeti jellemzőkkel bíró kisebbségi csoportjait nem tekinti saját integráns részének, e kisebbségek tagjait a valóságban nem tartja állama teljes jogú polgárainak. Rabszolgának nem adják el ezeket a személyeket manapság, ez igaz, ám a modern demokráciák többségi elvének segítségével a valós életben szisztematikusan kirekesztik őket az állam intézményeiből, sőt ahol csak lehet, a társadalom legjelentősebb folyamatainak effektív befolyásolásából is. A többség hozzáigazítja az állam különféle mechanizmusait a nemzeti szelekcióhoz, amelyben a nemzeti hovatartozás előbbre való, mint a tehetség, a felkészültség, a politikai nézetek vagy általában az emberi értékek. Ez a szelekció formalizált módon egyes alkotmányokban, illetve különféle törvényekben és rendeletekben is megjelenik. A modern Európában ügyelni kell e dokumentumok, illetve jogi aktusok nemzetközi védhetőségére, ezért ezek megfogalmazása gyakran jól megfontoltan és céltudatosan kétértelmű. Otthon az állami hivatalnokok azonban pontosan ismerik e... --- ### Etnikus specifikum - nemzeti hagyomány - nemzettudat - Published: 1999-05-26 - Modified: 2019-04-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/1999/05/26/etnikus-specifikum-nemzeti-hagyomany-nemzettudat/ - Kategóriák: Konferencia, Szemle - Post Years: 1999/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: liszkajozsef A kelet-közép-európai nemzetek néprajztudományai a 18-19. század fordulója tájékán a “népit” a “nemzetivel” azonosítva, elsősorban német hatásra, egyértelműen nemzeti tudományként határozták meg önmagukat. Ebben kimondva-kimondatlanul az is benne volt (van?), hogy az egyes nemzetek népi kultúrája bizonyos etnikus specifikumok gyűjtőmedencéjeként egyszersmind az adott etnikum nemzeti jellegének legmarkánsabb kifejezője. Ugyanígy azonosítani szokták a néphagyományt a nemzeti hagyománnyal, s mindezt a nemzettudat egyik legfontosabb pilléreként kezelik. Előadásomban - talán kissé szokatlan, talán kissé eretneknek tűnő módon - arra keresem majd a választ, hogy vajon a fentiek a népi kultúránk egyes jelenségeinek, valamint azok összességének egzakt vizsgálatával igazolhatók-e. (A néprajztudomány lehetőségei a “nemzeti” kérdések magyarázatában) “A kétkedés útja vezet a kérdésekhez, a kérdések útja pedig az igazsághoz. ” (Abélard) “Hű! mennyi burok van itt, töméntelen! Dehát a magját meg sohasem lelem? Ez már fura! Hántogatom középig, s csupa réteg - kisebbedve végig. - Elmés a természet! ” (Ibsen: Peer Gynt) A kelet-közép-európai nemzetek néprajztudományai a 18-19. század fordulója tájékán a “népit” a “nemzetivel” azonosítva, elsősorban német hatásra, egyértelműen nemzeti tudományként határozták meg önmagukat. Ebben kimondva-kimondatlanul az is benne volt (van? ), hogy az egyes nemzetek népi kultúrája bizonyos etnikus specifikumok gyűjtőmedencéjeként egyszersmind az adott etnikum nemzeti jellegének legmarkánsabb kifejezője. Ugyanígy azonosítani szokták a néphagyományt a nemzeti hagyománnyal, s mindezt a nemzettudat egyik legfontosabb pilléreként kezelik. Előadásomban - talán kissé szokatlan, talán kissé eretneknek tűnő módon - arra keresem majd a választ, hogy vajon a fentiek a népi kultúránk egyes jelenségeinek, valamint azok összességének egzakt vizsgálatával igazolhatók-e. 1. Kiindulásként vizsgáljuk meg, mit ért a néprajztudomány etnikus specifikumon, amely - mint alább látni fogjuk - tükörfordításnak tűnik ugyan, a néprajztudomány értelmezésében azonban mégsem azonos a nemzeti jelleggel, a nemzeti sajátossággal. Barabás Jenő megfogalmazásában az etnikus specifikum “a kultúra olyan eleme vagy komplexuma, amely hosszabb időszakban sajátos, abban az értelemben, hogy csak az adott etnikum kultúrájában található meg, ott általános, más csoportoknál viszont hiányzik vagy csak másodrendű. Az etnikus specifikum a népi kultúra vizsgálata során használt fogalom, elsősorban a dolgozó osztályok kultúrájára vonatkozhat, ami a széles körű elterjedtség kívánalmából is következik... Az etnikus specifikum fogalmába - folytatja Barabás - beletartoznak nemcsak... --- ### A szlovákiai magyar kisebbség a reformfolyamat első szakaszában (1964-–1967) - Published: 1999-05-26 - Modified: 2019-04-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/1999/05/26/a-szlovakiai-magyar-kisebbseg-a-reformfolyamat-elso-szakaszaban-1964-1967/ - Kategóriák: Konferencia, Szemle - Post Years: 1999/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: kissjozsef A cseh–szlovák történész vegyes bizottság évkönyvében (Československá historická ročenka 1998. Masarykova Univerzita, Brno, 1998) megjelent tanulmány szerkesztett szövege. A magyar kisebbség közéleti aktivizálódásának a hatvanas évekbeli csehszlovákiai reformfolyamat első, még szervezetlen szakaszában betöltött helyét és szerepét vizsgálva, a fő vonalakra szorítkozva is, feltétlenül szem előtt kell tartanunk azokat az összefüggéseket, illetve kölcsönhatásokat, melyek a tágabb társadalmi beágyazottságú politikai történések és a magyar kisebbségi közegben végbemenő folyamatok között kialakultak. A politikai fejlemények ugyanis felerősítették a kisebbségi közegen belüli ön- és érdekvédelmi reflexeket, ezek pedig nem maradtak visszhang nélkül a szlovákiai és országos méretű politikai mozgás forgatagában. Ebből a szempontból a kisebbségi identitásnak azok a belső, immanens vonásai érdemelnek figyelmet, melyek a reformfolyamatban politikai hatóerőre tettek szert. Az 1948 februárja utáni csehszlovákiai nemzetiségi politika vizsgálata ugyanis többnyire az ún. makropolitikai tényezőkre összpontosul, miközben figyelmen kívül marad számos kisebbségi eredetű összetevő szerepe. Az említett időkeretben szemlélt reformfolyamat olyan ösztönzéseket adott a főként az ún. nem hivatalos szférában(1) kibontakozó kisebbségi aktivitásnak, melyek nyomán később érezhetővé vált a szlovákiai magyar kisebbségnek mint bizonyos tipológiai jegyekkel rendelkező közösségnek a politikai jelenléte és hatása. Az 1961. évi népszámlálás adatai szerint a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban 533 934 magyar nemzetiségű lakos élt. (2) A „magyar nemzetiségű lakos, illetve polgár” megjelölés tulajdonképpen statisztikai jellegű, ám ilyen értelmű kifejezésként szerepelt a szlovák nemzeti szervekről szóló 1956. július 31-i alkotmánytörvényben is. Ez volt egyébként az első utalás a csehszlovákiai kisebbségek létére, mivel az 1948. május 1-jei alkotmány sem tett említést róluk, ama Klement Gottwaldtól származó kijelentéshez igazodva, hogy „mi az alkotmányban semminemű... --- ### Nyelvpolitika a kisebbségek oktatásában - Published: 1999-05-26 - Modified: 2019-04-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/1999/05/26/nyelvpolitika-a-kisebbsegek-oktatasaban/ - Kategóriák: Konferencia, Szemle - Post Years: 1999/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: lanstyakistvan, simonszabolcs, szabomihalygizella A címben felvetett téma több szempontból is megközelíthető, előadásunkban csak két vetületét érintjük. Az első részben a kárpát-medencei többségi nyelvpolitika bizonyos, jellemzőnek látszó tendenciáival, a többségi politikai törekvéseknek az oktatásban való lecsapódásával foglalkozunk, továbbá felvázoljuk, véleményünk szerint mi szükséges ahhoz, hogy a (kárpát-medencei magyar)(1) kisebbségek az oktatásban saját nyelvpolitikai céljaiknak is érvényt szerezzenek. Az 1998. május 18-án Kecskeméten megrendezett Lőrincze-nap ’98 című konferencián elhangzott előadás átdolgozott változata. A címben felvetett téma több szempontból is megközelíthető, előadásunkban csak két vetületét érintjük. Az első részben a kárpát-medencei többségi nyelvpolitika bizonyos, jellemzőnek látszó tendenciáival, a többségi politikai törekvéseknek az oktatásban való lecsapódásával foglalkozunk, továbbá felvázoljuk, véleményünk szerint mi szükséges ahhoz, hogy a (kárpát-medencei magyar)(1) kisebbségek az oktatásban saját nyelvpolitikai céljaiknak is érvényt szerezzenek. Tapasztalataink szerint a kisebbségek hatékony nyelvi érdekérvényesítését hátráltatja a vonatkozó hazai és külföldi jogszabályok, illetve ajánlások nem ismerete. (2) Ezért szükségesnek tartjuk, hogy a kisebbségek közép- és felsőfokú oktatásában bizonyos nyelvpolitikai ismeretek is helyet kapjanak. Az előadás második részében ennek koncepcióját vázoljuk. Politika és oktatás a többség–kisebbség viszonyban Az oktatás rendkívül fontos szerepet játszik az egyén szocializációjában, hiszen egyrészt az iskolában sajátítja el mindazokat az ismereteket, amelyeket az adott társadalom egy jövendő tagjától, az állam egy jövendő polgárától elvár. Az oktatás tartalmát és formáját azonban nem a társadalom mint olyan, hanem az éppen hatalmi helyzetben levő csoportok határozzák meg. Minél inkább centralizált egy állam struktúrája, annál kevésbé van módja bármely, nem kormányzati pozícióban levő csoportnak, hogy érdemben beleszóljon az oktatás tartalmába (és formájába). A kárpát-medencei államokban az utóbbi évtizedeket a központosított oktatáspolitika jellemezte. A rendszerváltás után megjelentek ugyan a decentralizáció irányába ható tendenciák, ezek azonban nem voltak képesek megtörni a továbbra is ható központosító törekvéseket, melyek például Szlovákiában 1992–1998 között igen erőteljesen érvényesültek. Az egyentantervek és egyentankönyvek kötelező használata a kisebbségek számára különösen hátrányos volt és ma is az, hiszen a nemzeti önazonosság... --- ### Mészáros András: A szociális idő - Published: 1999-05-26 - Modified: 2019-04-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/1999/05/26/meszaros-andras-a-szocialis-ido/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 1999/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: meszarosandras Már szóltunk arról, hogy az idő szerepe a modernitásban nagyobb, mint a korábbi civilizációs formációkban. Röviden arról van szó, hogy az idő szociális érvényessége és fakticitása evidenciává válik. Minden humán és társadalomtudomány számol azzal, hogy a szociális rendszerek komplexitásának növekedésével párhuzamosan megnövekednek az absztrakt időösszefüggések funkciói. E helyütt szükségtelen érvelni emellett az axióma mellett. Bevezetésképpen csupán a szociális idő státusának néhány olyan jellemzőjét soroljuk fel, amelyek megtalálhatók a szociológiaelméletben, és ugyanakkor szociálfilozófiai relevanciával is bírnak. Az első ilyen jellemző az időnek saját konkrét tartalmaitól való „elkötődés"-ét érinti. Ez a folyamat hasonló ahhoz, ami a mai társadalom szociális interakcióin és csereaktusain belül végbemegy. Ebben az értelemben a modernizáció nem más, mint a funkcióknak és az absztrakt jellemzőknek a materiális léttel és a közvetlenséggel szembeni túlsúlya. Az idő mint semleges forma szinte kínálja magát arra, hogy a társadalmi létezés különböző területei között közvetítsen és ezeket kifejezze. Sőt, struktúrateremtő elemként belép magába a cselekvésbe is. (1) Az idő státusának másik ilyen jellemzője az, hogy az időrend és a társadalmi struktúra összefonódik egymással. Röviden: az idő rendjellege nemcsak abból fakad, hogy ezek a struktúrák fennmaradnak és változnak, hanem abból is, hogy az idő normaként határozza meg az emberi cselekvésformák strukturációját és viszonyítását. Ennek egyik mozzanata az időszámítás, azaz a sajátságos tevékenység összekapcsolása a rendszeresen ismétlődő eseménnyel. Fontos mozzanatot alkotnak az időtervek, azaz a társadalom időrendjének normatív és konvencionális elemei (időbeosztás, időpályák stb. ). A társadalom funkcionális differenciációjával függnek össze az időtervek szinkronizációjának a problémái (időszűke, várakozási idő, időpálya elhagyása stb. ). A szinkronizáció (főként... --- ### A Szép (1923) - Published: 1999-05-26 - Modified: 2016-06-02 - URL: https://dev.forumszemle.eu/1999/05/26/a-szep-1923/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 1999, 1999/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: hushegyigabor Teljes mértékben feltérképezetlen a csehszlovákiai magyar nyelvű kulturális sajtó, a művészetkritika és ezzel együtt a húszas és harmincas évek magyar egyesületi-képzőművészeti élete az első Csehszlovák Köztársaságban. Elvétve ugyan találunk ezzel kapcsolatos utalásokat, valamint az eredeti kontextusból többé-kevésbé kiszakított folyóirat-, könyv-, kiállítás- és művészértékelést, a rendszeres kutatás azonban még mindig várat magára. Ennek következtében viszont mind a szlovák, mind a határon inneni vagy túli magyar művészettörténet számtalan fejezete marad ismeretlen számunkra a két világháború közötti korszakból, művészi életutak (Reichental, Gwerk, Weiner, Nemes), művészetkritikusi életpályák (Tilkovszky, Szalatnai, Brogyányi) első évei, évtizedei maradnak rejtve előttünk. Magyar nyelvű művészeti folyóirat Csehszlovákiában Egy feledésbe merült kísérlet, valamint annak elő- és utóélete Teljes mértékben feltérképezetlen a csehszlovákiai magyar nyelvű kulturális sajtó, a művészetkritika és ezzel együtt a húszas és harmincas évek magyar egyesületi-képzőművészeti élete az első Csehszlovák Köztársaságban. Elvétve ugyan találunk ezzel kapcsolatos utalásokat, valamint az eredeti kontextusból többé-kevésbé kiszakított folyóirat-, könyv-, kiállítás- és művészértékelést, a rendszeres kutatás azonban még mindig várat magára. Ennek következtében viszont mind a szlovák, mind a határon inneni vagy túli magyar művészettörténet számtalan fejezete marad ismeretlen számunkra a két világháború közötti korszakból, művészi életutak (Reichental, Gwerk, Weiner, Nemes), művészetkritikusi életpályák (Tilkovszky, Szalatnai, Brogyányi) első évei, évtizedei maradnak rejtve előttünk. Míg a harmincas évekkel kapcsolatban már léteznek bizonyos támpontok, s ennek nyomán haladhat(na) a kutatás is, addig a húszas évekkel kapcsolatban még ezt sem mondhatjuk el; ezzel kapcsolatban több a tévhit, a tájékozatlanság, mint a tüzetes alapkutatásra, a forrásokra, levéltári anyagokra építő vélemény és következtetés. E tanulmányommal - az 1923 karácsonyára megjelent A Szép című folyóirat értékelésével, valamint annak elő- és utóélete felvázolásával - a fehér foltok egyikét kívánom eltüntetni. A korábban íródott hasonló tárgyú írásokhoz, tanulmányokhoz képest a lapalapítási szándékot nemcsak egy zárt, ún. csehszlovákiai magyar közegben kívánom elhelyezni, hanem annak tágabb magyar-magyar, magyar-szlovák, magyar-cseh, magyar-osztrák párhuzamát, létező kontextusát is szándékomban áll taglalni vagy legalábbis jelezni. E téren ugyanis szemléletváltásra van szükség, mivel a létező kapcsolatrendszerek figyelmen kívül hagyása, a “kisebbségi szemszög" kizárólagos érvényesítése a művészeten kívüli kritériumok elsődleges térnyeréséhez vezet, s mérhető teljesítmény nélküli életművek neveztetnek meg értékállónak, míg a valóban országos... --- ### FER (Feszültség-előrejelző rendszer) - Published: 1999-05-26 - Modified: 2019-04-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/1999/05/26/fer-feszultseg-elorejelzo-rendszer/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 1999/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: bordassandor, huncikpeter A Márai Sándor Alapítvány (MSA) 1995 őszén magyar, szlovák és angol nyelven jelentette meg a dunaszerdahelyi NAP Kiadó gondozásában az Ellenpróbák. A szlovák–magyar viszony vizsgálata szociológiai és etnopszichológiai módszerekkel Szlovákiában című kötetet. Ebben már utaltunk arra, hogy felméréseink eredményeit egy nagyobb lélegzetű, átfogó program keretében kívánjuk majd hasznosítani. Tájékoztattuk az olvasót arról a tervünkről is, hogy az MSA égisze alatt rövidesen egy nagyszabású tréningprogramot indítunk el, melynek célja a Szlovákiában élő magyar kisebbség és a szlovákok közti viszony javítása. Ennek érdekében az MSA már 1994 végén pályázatot hirdetett, melyre olyan szakemberek (pszichológusok, elmegyógyászok, szociológusok, pedagógusok stb.) jelentkezését várta, akik szakmai felkészültségük mellett kellő lelkesedéssel is rendelkeznek, és hajlandók szabad idejükből áldozni e cél érdekében. Részlet a FER. Ellenpróbák 2. című, a NAP Kiadó gondozásában a közeljövőben megjelenő könyvből. A Márai Sándor Alapítvány (MSA) 1995 őszén magyar, szlovák és angol nyelven jelentette meg a dunaszerdahelyi NAP Kiadó gondozásában az Ellenpróbák. A szlovák–magyar viszony vizsgálata szociológiai és etnopszichológiai módszerekkel Szlovákiában című kötetet. Ebben már utaltunk arra, hogy felméréseink eredményeit egy nagyobb lélegzetű, átfogó program keretében kívánjuk majd hasznosítani. Tájékoztattuk az olvasót arról a tervünkről is, hogy az MSA égisze alatt rövidesen egy nagyszabású tréningprogramot indítunk el, melynek célja a Szlovákiában élő magyar kisebbség és a szlovákok közti viszony javítása. Ennek érdekében az MSA már 1994 végén pályázatot hirdetett, melyre olyan szakemberek (pszichológusok, elmegyógyászok, szociológusok, pedagógusok stb. ) jelentkezését várta, akik szakmai felkészültségük mellett kellő lelkesedéssel is rendelkeznek, és hajlandók szabad idejükből áldozni e cél érdekében. A sajtóban közölt pályázatra negyvenhat szakember jelentkezett; a szakemberekből álló háromtagú bizottság közülük választotta ki azt a tizenhét érdeklődőt, akit a legalkalmasabbnak talált arra, hogy részt vegyen az egyéves tréningen. Terveink szerint ez a tizenhét szakember fogja majd vezetni az MSA által szervezett tréningközpont munkáját az elkövetkező években. Ezért az ő felkészítésüket szaknyelven a trénerek tréningjének neveztük el. A jövendőbeli trénereket felkészítő szakembercsoport tagjai a Budapesti Semmellweis Orvostudományi Egyetem pszichiátriai tanszékének dolgozói voltak (dr. Harangozó Judit, dr. Martényi Ferenc és dr. Perczel Erika), akik Tringer László profeszszor, tanszékvezető egyetemi tanár megbízásából vállalták a tréningek vezetését is. A Tringer professzor úrral lefolytatott beszélgetéseink és előzetes konzultációink alapján arra az elhatározásra jutottunk, hogy az egyéves tréning gerincét a Moreno által kidolgozott pszichodramatikus képzés,... --- ### Vadkety Katalin A belső telepítések 1945 után - Published: 1999-05-26 - Modified: 2019-04-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/1999/05/26/vadkety-katalin-a-belso-telepitesek-1945-utan/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 1999/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: vadkertykatalin A belso telepítés a köztársasági elnök 27/1945. számú dekrétuma szerint olyan, az egész államot érinto, a nemzetállam megteremtését szolgáló folyamat, amely visz-szahelyezi a szláv elemet a tole közel ezer esztendeje “elvett területekre”. A belso telepítés meghatározása és irányítása A belso telepítés a köztársasági elnök 27/1945. számú dekrétuma szerint olyan, az egész államot érinto, a nemzetállam megteremtését szolgáló folyamat, amely visz-szahelyezi a szláv elemet a tole közel ezer esztendeje “elvett területekre”. A korabeli csehszlovák politikai vezetés a belso telepítést “eroszakmentes, politikai indíttatású, demográfiai változást eredményezo” folyamatként értelmezte, amely lehetové teszi Szlovákia déli, magyarlakta járásai elszlovákosítását. Elso lé-pés-ben az egységes magyar etnikai tömbök feldarabolását tervezték, majd a lehetoségekhez mérten tovább kívánták csökkenteni a magyarok létszámát, hiszen a szlovákok megjelenése a színtiszta magyar etnikai területeken meggyorsíthatja az asszimilációjukat. A belso telepítés végcélja a többi politikai intézkedésekkel együtt a szlovákiai magyar etnikum megszüntetése. Belpolitikai akció, amely várhatóan felkelti a külföld figyelmét is, ezért, ha lehet, Csehszlovákiából befolyásolni kell ennek külföldi fogadtatását. A belso telepítés lebonyolítására vonatkozó rendeletek és irányelvek megfogalmazásakor figyelembe kell venni a külföldi jogi normákat, a külföld elvárásait, s ezért a valóságban elnemzetleníto folyamatot következetesen belso migrációnak kell feltüntetni, s a belföldi, elsosorban a csehországi munka-erohiánnyal kell indokolni. Az észak-déli irányú belso telepítés szlovákiai megfogalmazói három célt tuztek ki maguk elé. Az elso helyen a “szlovák nemzeti érdek” szerepel, a másodikon a szlovák nemzetgazdaság “boldogulásának” a biztosítása, a szlovák nemzet “gazdagodása”, míg a harmadik célkituzés végeredményben az elso ketto összekapcsolása, amely kimondja, hogy a magyar vagyon kisajátításával a szláv elemeknek délre való vándorlásával kibovül a szlovák etnikai terület, s eléri az országhatárt, a Duna vonalát. A belso telepítés megfogalmazói a megszerzett és szétosztott magyar vagyonban látták “azt a tartós és szilárd alapot”, amely biztosítja... --- ### A szlovákiai és az erdélyi magyarok médiapreferenciái és fogyasztói szokásai - Published: 1999-05-26 - Modified: 2019-04-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/1999/05/26/a-szlovakiai-es-az-erdelyi-magyarok-mediapreferenciai-es-fogyasztoi-szokasai/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 1999, 1999/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: lamplzsuzsanna, sorbanangella A modern tömegkommunikációs eszközök makro- és mikrotársadalmi funkcióikkal lényeges hatást gyakorolnak mind az egyénre, mind a társadalom egyes egyes csoportjaira. Különösen fontos szerepet tölt be a média a kisebbségi magyarok esetében, hiszen tartalmával, “üzeneteivel” jelentős mértékben befolyásolhatja értékrendjük és identitásuk alakulását. Nem elhanyagolható kérdés tehát, hogy milyen preferenciának örvendenek a rendelkezésre álló tömegkommunikációs eszközök a szlovákiai és az erdélyi magyarság körében, és milyen médiafogyasztói szokások rajzolódnak ki ezen preferenciák hátterében. A modern tömegkommunikációs eszközök makro- és mikrotársadalmi funkcióikkal lényeges hatást gyakorolnak mind az egyénre, mind a társadalom egyes egyes csoportjaira. Különösen fontos szerepet tölt be a média a kisebbségi magyarok esetében, hiszen tartalmával, “üzeneteivel” jelentős mértékben befolyásolhatja értékrendjük és identitásuk alakulását. Nem elhanyagolható kérdés tehát, hogy milyen preferenciának örvendenek a rendelkezésre álló tömegkommunikációs eszközök a szlovákiai és az erdélyi magyarság körében, és milyen médiafogyasztói szokások rajzolódnak ki ezen preferenciák hátterében. A média által a recipiensek felé továbbított információk és egyéb üzenetek latens és manifeszt tartalmi dimenziójának elemzése, ezek hatása a vizsgált népesség értékrendjének alakulására, valamint az egyéni ízlés szintjén megmutatkozó szelekció kérdésköreinek problematikája meghaladja a jelen tanulmány kereteit. Bár az említett kérdéskörök értelemszerűen összefüggnek a médiapreferenciák és a fogyasztói szokások kialakulásával, jelen tanulmányunkban elsősorban arra keressük a választ, hogy melyek azok a nem tudatosan működő szelekciós tényezők, amelyek mentén a vizsgált népesség csoportokra, típusokra kristályosodik ki, s amelyek végső soron a szubjektív ízlést, a “tetszik” vagy “nem tetszik”-et is meghatározzák. A tanulmány első részében az információforrások preferenciáját(1) vizsgáljuk az említett két régióban. Az információforrások preferenciája Amennyiben az egyszerű gyakorisági megoszlások szintjén vizsgáljuk azt a kérdést, hogy milyen információforrásokból tájékozódnak leggyakrabban a megkérdezettek Szlovákiában és Erdélyben, elmondhatjuk, hogy e tekintetben kimutathatók mind hasonló, mind pedig eltérő tendenciák a két régió között. Az 1. ábra a két régióban a különféle rendelkezésre álló írott és elektronikus médiák preferenciáját szemlélteti. 1. ábra: Melyik információforrásból tájékozódik a leggyakrabban? 2. ábra: Rádió -- régiónkénti preferenciák Az elemzés legáltalánosabb szintjén az említett két régióban nagyon hasonló kép... --- ### Gyurgyík László: A szlovákiai vegyes házasságok demográfiai vonatkozásai 1949-től napjainkig - Published: 1999-05-26 - Modified: 2019-04-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/1999/05/26/gyurgyik-laszlo-a-szlovakiai-vegyes-hazassagok-demografiai-vonatkozasai-1949-tol-napjainkig/ - Kategóriák: Szemle, Tanulmányok - Post Years: 1999/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: gyurgyiklaszlo_szemle A csehszlovák statisztikai hivatal által közzétett kiadványok a vegyes há-zasságokra vonatkozóan kétféle adatsort tartalmaznak. A legrészletesebb adatforrást a népmozgalmi adatokat éves bontásban feldolgozó - 1949-től folyamatosan megjelenő - kiadványok (Pohyb obyvatelstva v republice Čes-kosloven-ské v roce.....) jelentik. Ezekben a kötetekben megtalálhatók a házas-ságkötések és a válások száma nemzetiségi bontásban, valamint a születési adatsorok, a szülők nem-zetiségének feltüntetésével. A népmozgalmi adatokat közzétevő kiadványok struk-túrája 1991-ig többé-kevésbé változatlan. Csehszlovákia felbomlása óta a Szlo-vák Statisztikai Hivatal csak igen korlátozott mértékben hoz nyilvánosságra nem-zetiségi adatokat, így a vegyes házasságokkal kapcsolatos változá-sokról 1992-től napjainkig nincsenek információink. A csehszlovák statisztikai hivatal által közzétett kiadványok a vegyes há-zasságokra vonatkozóan kétféle adatsort tartalmaznak. A legrészletesebb adatforrást a népmozgalmi adatokat éves bontásban feldolgozó - 1949-től folyamatosan megjelenő - kiadványok (Pohyb obyvatelstva v republice Čes-kosloven-ské v roce... . . ) jelentik. Ezekben a kötetekben megtalálhatók a házas-ságkötések és a válások száma nemzetiségi bontásban, valamint a születési adatsorok, a szülők nem-zetiségének feltüntetésével. A népmozgalmi adatokat közzétevő kiadványok struk-túrája 1991-ig többé-kevésbé változatlan. Csehszlovákia felbomlása óta a Szlo-vák Statisztikai Hivatal csak igen korlátozott mértékben hoz nyilvánosságra nem-zetiségi adatokat, így a vegyes házasságokkal kapcsolatos változá-sokról 1992-től napjainkig nincsenek információink. A másik adatbázist a tízévenként megtartott népszámlálások nemzetiségi adatai jelentik. Az 1980. és az 1991. évi kötet a családok nemzetiségi összetételére vo-nat-kozó adatokat is közöl. A csehszlovák statisztikák az egyén nemzetiségét önbevallása alapján rögzítették, nem tudakozódtak senki anyanyelve iránt, csupán nem-zetiségi hovatartozására kérdeztek rá. A születési adatsorok a gyermekek nem-ze-tiségét az anya nemzetisége alapján rögzítik. A vegyes házasságok vizsgálata során (1) több tényezőt is figyelembe kell vennünk: az ország nemzetiségi összetételét, az ott élő nemzetiségek etnikai térszerkezetét, valamint azt, hogy az egyes nemzetiségek “őshonosak”-e vagy bevándorlók a vizsgált területen. Egy ország lakosságának nemzetiségi összetétele meghatározza a vegyes há-zas-ságok arányát, az egyes etnikumok térszerkezetének jellemzői (kompakt, vegyes vagy szórvány jellegű) pedig közvetlenül befolyásolják azt. A bevándorló etni-ku-moknál - a többi mutató hasonlósága mellett - a heterogámia mértéke magasabb, mint az őshonos nemzetiségeknél. További fontos mutatók, amelyekre itt most nincs módunkban részletesebben kitérni - a társadalmi és településszerkezetbeli sajátosságok, felekezeti megoszlás stb. -, szintén figyelmet érdemelnek. A vegyes... --- ### Újabb lehetőség és újabb kihívás - Published: 1999-05-26 - Modified: 2019-04-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/1999/05/26/ujabb-lehetoseg-es-ujabb-kihivas/ - Kategóriák: Szemle, Tartalom - Post Years: 1999/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: olloslaszlo Egy folyóirat megjelenése mindig komoly kulturális esemény egy nemzeti kisebbség életében. Arról tanúskodik, hogy a közösség újra szellemi értéket hozott létre. Ennek az eseménynek a rangját csak növeli, ha olyan kiadvány kerül a nagyközönség elé, amely több évtizeden keresztül hiányzott a kulturális és szellemi életünkből. Egy folyóirat megjelenése mindig komoly kulturális esemény egy nemzeti kisebbség életében. Arról tanúskodik, hogy a közösség újra szellemi értéket hozott létre. Ennek az eseménynek a rangját csak növeli, ha olyan kiadvány kerül a nagyközönség elé, amely több évtizeden keresztül hiányzott a kulturális és szellemi életünkből. A Fórum Társadalomtudományi Szemle ilyen folyóiratnak számít. Közel öt évtizede nincs megfelelő szakmai fóruma a szlovákiai magyar tudományosságnak. A hatvanas évektől kezdődően komoly próbálkozások voltak arra, hogy létrejöjjön egy tudományos folyóirat. A nyolcvanas években megjelenő Új Mindenes Gyűjtemény évkönyvszerű formájában valahol ezt a lehetőséget kereste, és próbálta pótolni egy rendszeresen megjelenő folyóirat hiányát. A kilencvenes évek elején ez a sorozat is megszűnt. Hasonló hiánypótló szerepet töltött be az 1989-ben Budapesten megjelent Régió c. szakmai lap, amely külföldről próbált publikációs lehetőséget teremteni elsősorban a szlovákiai magyar társadalomtudományi és kisebbségtudományi tanulmányoknak, közleményeknek. Hiánypótló szerepük volt a napi és heti lapokban megjelent, főleg a tudományos népszerűsítést szolgáló írásoknak, a tudományossággal foglalkozó vitáknak. A szakmai írások megjelentetésében komoly szerep hárult az irodalmi-kulturális folyóiratainkra, amelyek annak ellenére, hogy nem tartozott a szűken vett arculatukba, mindig megtalálták a módját annak, hogy megjelentessék a legfontosabb tanulmányokat, recenziókat, kutatási eredményeket (Irodalmi Szemle, Kalligram, Katedra). Ezekre az előzményekre, hagyományokra és szakmai hozzáértésre alapozva indítjuk útjára a Fórum Társadalomtudományi Szemlét. A szlovákiai magyaroknak, mint a legtöbb nemzeti kisebbségnek, a legjelentősebb tartaléka a szellemi életében rejlik. Gondolatok születhetnek állami támogatás nélkül, sőt hatalmi akadályoztatás ellenére is. Gondolatot általában nem a hatalmi helyzet, hanem az egyén teremt. Környezete ösztönözheti, illetve megpróbálhatja visszafogni ebben, de helyette nem cselekedhet.... --- ### Elbeszélt történelem - A rendszerváltás évei, Csáky Pál - Published: 1999-05-24 - Modified: 2019-04-15 - URL: https://dev.forumszemle.eu/1999/05/24/elbeszelt-tortenelem-a-rendszervaltas-evei-csaky-pal/ - Kategóriák: Oral History, Szemle - Post Years: 1999/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: horvathgabriella Ezt a módszert a történészek akkor alkalmazzák, amikor írásos dokumentumok híján nagyon nehéz rekonstruálni a valóságot, feltárni a tényleges, olykor a történelmi folyamatokra komoly hatást gyakorló háttéreseményeket. Amikor a rendkívül intenzív történések forgatagában nem készülnek feljegyzések, jegyzőkönyvek, nincsenek írásos emlékek. Ilyenkor a történelmi esemény vagy időszak legfontosabb szereplői maguk mondják el, hogy szerintük mi is történt valójában. A Fórum Társadalomtudományi Intézet Oral History programja keretében Csáky Pállal készült mélyinterjú rövidített változata. A beszélgetést Horváth Gabriella készítette 1997-ben. ) Oral History = elbeszélt történelem. Ezt a módszert a történészek akkor alkalmazzák, amikor írásos dokumentumok híján nagyon nehéz rekonstruálni a valóságot, feltárni a tényleges, olykor a történelmi folyamatokra komoly hatást gyakorló háttéreseményeket. Amikor a rendkívül intenzív történések forgatagában nem készülnek feljegyzések, jegyzőkönyvek, nincsenek írásos emlékek. Ilyenkor a történelmi esemény vagy időszak legfontosabb szereplői maguk mondják el, hogy szerintük mi is történt valójában. Az Oral History az élő emlékezetre épít. Éppen ezért nagyon mértéktartóan kell viszonyulni az elmondottakhoz. A módszer lényege, hogy nem szabad beavatkozni az emlékezetbe, mindenki elmondhatja azt, amit megélt. Az elmondottak, a történelmi adatok és tények ezt követően külön vizsgálatot igényelnek. Ez a szubjektív látásmód azonban az egyetlen eszköz arra, hogy rekonstruálni lehessen a történéseket. Olyan, mint egy “gyónás” vagy önvallomás. A többi a történészek dolga. Nekik kell az elmondottakból rekonstruálni a tényleges történéseket, összevetni az elmondottakat, szembesíteni azokat az objektív ismeretanyaggal. Mindebből az következik, hogy az Oral History rovatban megjelentetett beszélgetések nem egyszerű interjúk, hanem történelmi forrásanyagok, amelyek alapul szolgálhatnak a múlt megismeréséhez. Egyben fontos információt szolgáltatnak arról is, hogy a történelmi események résztvevői hogyan értékelik utólag a történéseket, saját szerepüket, hogyan emlékeznek azokra az eseményekre, amelyeknek aktív részesei voltak. A beszélgetések háromkategóriás titkosítási rendszerben készülnek, a közölt anyagok csak a beszélgetőtárs beleegyezésével közölhetjük. Ezért hiányoznak belőlük olyan fontos nevek, történések, amelyek kihatással lehetnek a jelenleg is aktív politikusok pályájára. A Fórum Társadalomtudományi Intézet által készített... --- ### Impresszum 1999/1 - Published: 1999-05-24 - Modified: 2019-04-16 - URL: https://dev.forumszemle.eu/1999/05/24/impressum/ - Kategóriák: Impresszum, Szemle - Post Years: 1999/1 - Translation Priorities: Optional - Authors: forumszemle Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le negyedévenként megjelenő tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­t I. évfolyam Főszerkesztő Csanda Gábor A szerkesztőbizottság elnöke Öllös László Szer­kesz­tő­bi­zott­ság Biró A. Zoltán (Románia), Fedinec Csilla (Magyarország), Holger Fischer (Németország), Gyurgyík László (Szlovákia), Hunčík Péter (Szlovákia), Petteri Laihonen (Finnország), Lampl Zsuzsanna (Szlovákia), Lanstyák István (Szlovákia), Lengyel Zsolt (Németország), Liszka József (Szlovákia), Mészáros András (Szlovákia), Roncz Melinda (Szlovákia), Simon Attila (Szlovákia), Szarka László (Magyarország), Andrej Tóth (Csehország), Végh László (Szlovákia) Tartalom: ÖLLŐS LÁSZLÓ: Újabb lehetőségek és újabb kihívás TANULMÁNYOK GYURGYÍK LÁSZLÓ: A szlovákiai vegyes házasságok demográfiai vonatkozásai 1949-től napjainkig LAMPL ZSUZSANNA-SORBÁN ANGELLA: A szlovákiai és az erdélyi magyarok médiapreferenciái és fogyasztói szokásai VADKERTY KATALIN: A belső telepítések 1945 után BORDÁS SÁNDOR-HUNČÍK PÉTER: FER (feszültség-előrejelző rendszer) HUSHEGYI GÁBOR: A Szép (1923) - magyar nyelvű művészeti folyóirat Csehszlovákiában MÉSZÁROS ANDRÁS: A szociális idő KONFERENCIA LANSTYÁK ISTVÁN-SIMON SZABOLCS-SZABÓMIHÁLY GIZELLA: Nyelvpolitika a kisebbségek oktatásában KISS JÓZSEF: A szlovákiai magyar kisebbség a reformfolyamat első szakaszában (1964-1967) LISZKA JÓZSEF: Etnikus specifikum - nemzeti hagyomány - nemzettudat ÖLLŐS LÁSZLÓ: A kisebbségek és a demokrácia Oral History Elbeszélt történelem - a rendszerváltás évei: Csáky Pál Magyar tudományos műhelyek Szlovákiában TÓTH KÁROLY: Fórum Társadalomtudományi Intézet ---