Ta­más Hor­váth – Ádám Ríz: New Opportunities for Supporting Hungarians in Slovakia in the European Union

English abstract

In a few years, from the 8 countries of the Carpathian basin lived by Hungarians, 6 will be members of the European Union, from the al­most 13 million Hungarians living he­re, approximately 12,6 million will be citizens of the EU, the Hungarians in the Souther Reg­ion and the Carpathians at the border of the Union will probably connect mo­re and mo­re tightly to the integrated Europe. The gradual demolition of borders, the free movement of labour force, goods and services can open new perspectives for the union of nations without borders. In this new situation the principle of staying in the presently emptied birth-country becomes anacronistic: instead of administrative obstacles, limitations enable the free movement labour force, students. Consequently every step should be taken in order to transfer capital, goods and services to the regions of the neighbouring countries dwelled by Hungarians, thus creating there a chance for a birth-country where it is easier to live in. To all this, manifold of the recent Hungarian financial support directed to the outside of the border would not be sufficient, for a higher quality of life, better social, economic, cultural and environmental conditions - by the economic development of neighbouring countries - in the following 10-20 years can be an exceptional chance the gaining of sources of the union directed to the reg­ion. Hungary’s role in it is using the principle „fish instead of a net“, and/or providing experience on joining and preparation - putting the Hungarians of the neighbouring countries into an advantegous position. The support policy of Hun­ga­ry with a mo­re effective system of tools - taken from the practice of the EU - should mainly help that those who live in their native land (birth-country) and their descendants find advantegous life conditions as Hungarians. (This stimulation cannot be anticipated from the Union, or from the neighbouring countries, and if, than only in a very small extent.) After Hungary’s and Slovakia’s joining the Union, the opportunities, perspectives of the Hungarians living outside the border are changing, according to our opinion, they are widening. The authors propose suggestions for the renewal of the support policy of Hun­ga­ry, mentioning the challanages and tasks of development sources for the Hungarians living in Slovakia. We think that the support of Hungarians living outside the borders should strongly move into two strategic directions. From one side in order to improve the effectiveness of recent Hungarian support the system has to be renewed and made mo­re effective by implementing practice of the EU. This is at the same time tool for teaching ten­der­ing organisations how to be successful in ten­der­ing. This all improves successfullnes of Hungarian organisations in the competition for EU support.

Content in original language

1. Be­ve­ze­tés

Né­hány éven be­lül a Kár­pát-me­den­ce ma­gya­rok ál­tal la­kott 8 or­szá­ga kö­zül 6 tag­ja lesz az Eu­ró­pai Uni­ó­nak, a kö­zel 13 mil­lió itt élő ma­gyar­ból kb. 12,6 mil­lió az EU ál­lam­pol­gá­ra lesz, a dél­vi­dé­ki és kár­pát­al­jai ma­gyar­ság pe­dig az Unió ha­tá­rán vár­ha­tó­an egy­re szo­ro­sab­ban kap­cso­ló­dik az in­teg­rált Eu­ró­pá­hoz.
A ha­tá­rok fo­ko­za­tos le­bon­tá­sa, a (tudás)tőke, áruk, szol­gál­ta­tá­sok és sze­mé­lyek sza­bad moz­gá­sa új táv­la­to­kat nyit­hat a ha­tá­rok nél­kü­li nem­zet­egye­sí­tés­hez. Ezen új hely­zet­ben anak­ro­nisz­ti­kus­sá vá­lik a má­ra ki­üre­se­dett szü­lő­föld­ön ma­ra­dás el­ve: ed­di­gi ad­mi­niszt­ra­tív aka­dá­lyok, kor­lá­to­zá­sok he­lyett le­he­tő­vé kell ten­ni a mun­ka­erő, di­á­kok sza­bad moz­gá­sát, de ez­zel pár­hu­za­mo­san min­dent meg kell ten­ni an­nak ér­de­ké­ben, hogy a tő­ke, áruk és szol­gál­ta­tá­sok va­ló­ban el­jus­sa­nak a szom­szé­dos or­szá­gok ma­gyar­lak­ta ré­gi­ó­i­ba, ez­ál­tal egy él­he­tőbb szü­lő­föld esé­lye­it meg­te­remt­ve ott.
Mind­eh­hez a ha­tá­ron túl­ra irá­nyu­ló je­len­le­gi ma­gyar­or­szá­gi tá­mo­ga­tás több­szö­rö­se sem len­ne elég­sé­ges, a jobb élet­mi­nő­ség­hez, az él­he­tőbb tár­sa­dal­mi, gaz­da­sá­gi, kul­tu­rá­lis és ter­mé­sze­ti kör­nye­zet fel­tét­ele­i­hez – a szom­szé­dos or­szá­gok gaz­da­sá­gi fej­lő­dé­se mel­lett – a kö­vet­ke­ző 10-20 év­ben ki­vé­te­les esélyt te­remt­het a tér­ség­be irá­nyu­ló uni­ós for­rá­sok meg­szer­zé­se. Ma­gyar­or­szág sze­re­pe eb­ben a „hal he­lyett há­lót” elv al­kal­ma­zá­sa, az­az a csat­la­ko­zá­si, fel­ké­szü­lé­si ta­pasz­ta­la­ta­ink át­adá­sá­val – ezen a té­ren is – hely­ze­ti előny­be kell hoz­ni a szom­szé­dos or­szá­gok ma­gyar­sá­gát.
A ma­gyar­or­szá­gi tá­mo­ga­tás­po­li­ti­ká­nak egy ha­té­ko­nyabb – az EU gya­kor­la­tá­ból át­vett – esz­köz­rend­szer­rel el­sőd­le­ge­sen azt kell a jö­vő­ben elő­se­gí­te­nie, hogy a szü­lő­föld­jü­kön élők és utó­da­ik ma­gyar­ként ta­lál­ják meg a szá­muk­ra ked­ve­ző élet­fel­té­te­le­ket. (En­nek ösz­tön­zé­se sem az Uni­ó­tól, sem a szom­szé­dos ál­la­mok­tól re­á­li­san nem vár­ha­tó, leg­fel­jebb csak sze­rény mér­ték­ben.)
A mö­göt­tünk ha­gyott más­fél év­ti­zed­ben a ha­tá­ron túl élő ma­gyar­ság – köz­tük a fel­vi­dé­ki ma­gyar kö­zös­ség – sor­sa alap­ja­i­ban vál­to­zott meg: szá­mos olyan kez­de­mé­nye­zés vált va­ló­ra, ami­ről so­kan ál­mod­ni se mer­tek ko­ráb­ban (pl. ál­la­mi ma­gyar nyel­vű fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mény), és szá­mos olyan vész­for­ga­tó­könyv is va­ló­ság­gá vált, ami­re ak­kor még ke­ve­sen gon­dol­hat­tak (pl. 10% kö­rü­li né­pes­ség­fo­gyás a ma­gyar­ság kö­ré­ben). A szám­ve­tés­nek itt van te­hát az ide­je: mit si­ke­rült el­ér­ni, mit nem, hol ron­tot­tuk el, ho­gyan kel­le­ne más­képp, s mit te­het eh­hez hoz­zá a ma­gyar­or­szá­gi tá­mo­ga­tás­po­li­ti­ka. A hely­zet­ér­té­ke­lést és a stra­té­gia fel­vá­zo­lá­sát még in­kább alá­tá­maszt­ja a tér­ség – köz­te Szlo­vá­kia és Ma­gyar­or­szág – uni­ós csat­la­ko­zá­sa, amely je­len­tő­sen „át­raj­zol­ja” a ma­gya­rok lak­ta Kár­pát-me­den­ce geo­po­li­ti­ka tér­kép­ét. A meg­vál­to­zott hely­zet, a „ma­gyar­nak len­ni” re­la­tív fel­ér­té­ke­lő­dé­se – az ed­di­gi ered­mé­nyek meg­tar­tá­sa mel­lett – ra­di­ká­li­san új meg­ol­dá­so­kat, új lo­gi­kát és meg­kö­ze­lí­tést igé­nyel mind po­li­ti­kai, mind szak­mai szem­pont­ból, amely­hez a ma­gyar­or­szá­gi nem­zet­po­li­ti­kai tér min­den sze­rep­lő­jé­nek te­vé­keny rész­vé­te­le szük­sé­ges.
Ma­gyar­or­szág és Szlo­vá­kia uni­ós csat­la­ko­zá­sát kö­ve­tő­en a ha­tá­ron tú­li ma­gyar­ság le­he­tő­sé­gei, pers­pek­tí­vái is mó­do­su­ló­ban van­nak, meg­lá­tá­sunk sze­rint szé­le­sed­nek, bő­vül­nek. Ta­nul­má­nyunk­ban egy rö­vid, csak cím­sza­vak­ban ki­me­rü­lő hely­zet­ér­té­ke­lés után a ma­gyar­or­szá­gi tá­mo­ga­tás­po­li­ti­ka meg­újí­tá­sá­ra te­szünk ja­vas­la­tot, ki­tér­ve a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság szá­má­ra uni­ós for­rás­ból hoz­zá­fér­he­tő fej­lesz­té­si for­rá­sok – Ma­gyar­or­szá­got is érin­tő – ki­hí­vá­sa­i­ra, fel­ada­ta­i­ra is. En­nek kap­csán há­rom fő pil­lért ha­tá­roz­tunk meg az EU-csatlakozást kö­ve­tő, ha­tá­ron tú­li ma­gyar­ság­gal ös­­sze­füg­gő fel­ada­tok ha­té­ko­nyabb el­lá­tá­sá­ra:
1. pil­lér: Tá­mo­ga­tás­po­li­ti­ka he­lyett fej­lesz­tés­po­li­ti­ka – Ha­tá­ron tú­li ma­gyar nem­ze­ti fej­lesz­té­si terv.
2. pil­lér: Ha­tá­ron tú­li ma­gya­rok EU fel­ké­szí­té­se – „hal he­lyett há­lót”.
3. pil­lér: Együtt­mű­kö­dés a ter­ve­zés, prog­ra­mo­zás szint­jén – „ma­gyar–ma­gyar te­rü­le­ti együtt­mű­kö­dés”.
Ezek a jó­részt egy­mást ki­egé­szí­tő cé­lok egy­más ha­tá­sa­it erő­sít­he­tik fel, ahogy az EU-szaknyelv fo­gal­maz: együt­tes meg­va­ló­su­lá­suk ese­tén igen ko­moly szinergikus ha­tá­sok is fel­lép­het­nek.
Ta­nul­má­nyunk ki­tér to­váb­bá ar­ra, hogy mi­lyen le­he­tő­sé­ge­ket és ve­szé­lye­ket rejt ma­gá­ban ez az új szi­tu­á­ció, il­let­ve ki­fe­je­zet­ten köz­igaz­ga­tá­si meg­kö­ze­lí­té­sű meg­ol­dá­si ja­vas­la­to­kat, vá­lasz­le­he­tő­sé­ge­ket kí­ná­lunk a dön­tés­ho­zók szá­má­ra a ha­tá­ron tú­li ma­gya­rok­kal fog­lal­ko­zó szak­po­li­ti­ka át­fo­gó meg­újí­tá­sá­ra, amely – a po­li­ti­kai és szak­mai kon­szen­zust él­ve­ző meg­ál­la­pí­tás sze­rint – nem ha­lo­gat­ha­tó to­vább. Je­len anyag az egész Kár­pát-me­den­cei ma­gyar­ság tá­mo­ga­tá­sá­nak meg­újí­tá­sá­ra vo­nat­ko­zó­an fo­gal­maz meg javasalatokat, azon­ban hang­sú­lyo­san érint­jük a ré­gi­ós meg­kö­ze­lí­té­sek, kü­lönb­sé­gek fontoságát, kü­lö­nös te­kin­tet­tel a szlo­vá­ki­ai sa­já­tos­sá­gok­ra. Ta­nul­má­nyunk az EU-csatlakozás ál­tal a ha­tá­ron tú­li ma­gyar­ság szá­má­ra nyújt­ha­tó po­ten­ci­á­lis elő­nyö­ket meg­csil­lant­va a két, ed­dig ta­lán egy­más­tól leg­tá­vo­labb ál­ló szak­po­li­ti­ka pár­be­széd­ét, szo­ros együtt­mű­kö­dé­sét szor­gal­maz­za an­nak a fel­is­me­ré­sé­re, hogy a Kár­pát-me­den­cei ma­gyar­ság­nak most tör­té­nel­mi esé­lye kí­nál­ko­zik a fel­zár­kó­zás­ra. En­nek el­sza­lasz­tá­sa vég­leg meg­pe­csé­tel­he­ti a szü­lő­föld­ön va­ló meg­ma­ra­dás, a hi­va­ta­los ma­gyar ál­la­mi po­li­ti­ka ál­tal 15 éve meg­ha­tá­ro­zott prog­ram­já­nak pa­ra­dig­má­ját.

2. Hely­zet­ér­té­ke­lés 1990–2005: ered­mé­nyek és ered­mény­te­len­sé­gek

1990 óta el­múlt 15 év szá­mos ered­mén­­nyel és ku­darc­cal, az alap­kér­dés azon­ban to­vább­ra sem vál­to­zott: ho­gyan to­vább ma­gyar tá­mo­ga­tás­po­li­ti­ka? E szin­te éven­ként vis­­sza­té­rő kér­dés mel­lé 2004 óta már fel kell ten­nünk egy má­si­kat is: fel­ké­szül­tünk-e a már meg­nyílt EU-források fo­ga­dá­sá­ra, és e két tá­mo­ga­tá­si rend­szer­ből adó­dó le­he­tő­sé­gek ös­­sze­han­go­lá­sá­ra?
Úgy vél­jük, hogy a felvédéki ma­gyar­ság tá­mo­ga­tá­sá­nak hasz­no­su­lá­sát az el­múlt 15 év­ben kü­lön­bö­ző szem­pont­ok­ból ki­in­dul­va már so­kan és sok he­lyütt felmérték2, mi – rész­ben ezek­re ala­poz­va – konk­rét gya­kor­la­ti lé­pé­sek­re fo­gal­maz­tunk meg ja­vas­la­to­kat, ab­ból ki­in­dul­va, hogy ezen lé­pé­sek meg­té­te­le sür­ge­tő fel­adat.

2.1. Új hely­zet, új le­he­tő­sé­gek, új ve­szé­lyek

Az el­múlt más­fél év­ti­zed je­len­tős ered­mé­nyei (pl. in­téz­mény­épí­tés) mel­lett a ha­tá­ron túl­ra irá­nyu­ló tá­mo­ga­tá­si rend­szer a leg­főbb cél­ját, a szü­lő­föld­ön ma­ra­dást nem, vagy csak rész­ben tud­ta el­ér­ni. (Té­mánk szem­pont­já­ból ir­re­le­váns kér­dés, hogy a ma­ga kor­lá­to­zott esz­kö­ze­i­vel és anya­gi for­rá­sa­i­val csak kis rész­ben te­he­tő mind­ezért fe­le­lős­sé.)
A kül­ső, gaz­da­sá­gi kö­rül­mé­nyek mel­lett mind­eh­hez hoz­zá­já­rul­tak a ha­zai tá­mo­ga­tá­si rend­szer bel­ső gyen­ge­sé­gei: nincs jö­vő­ké­pet tar­tal­ma­zó át­fo­gó tá­mo­ga­tá­si stra­té­gia, en­nek alá­ren­delt pá­lyá­za­ti prog­ra­mok; nem ösz­tö­nöz fej­lesz­té­sek­re, csak a sze­rep­lők „élet­ben tar­tá­sa” a cél; klientúrarendszer ki­ala­ku­lá­sa és a tel­je­sít­mény­elv hi­á­nya jel­lem­zi; nincs a tá­mo­ga­tá­sok mö­gött mo­ni­tor­ing, vis­­sza­csa­to­lás.
A szom­szé­dos or­szá­gok­ban a ki­lenc­ve­nes évek, il­let­ve a ké­tez­res évek ele­jén vég­zett két nép­szám­lá­lás ada­ta­i­ból ki­ol­vas­ha­tó je­len­tős szám­be­li de­fi­cit ar­ra mu­tat, hogy a tar­tós po­li­ti­kai szán­dék és nö­vek­vő költ­ség­ve­té­si rá­for­dí­tá­sok el­le­né­re sem si­ke­rült a ked­ve­zőt­len ten­den­ci­ák meg­for­dí­tá­sa, sőt a las­sí­tá­sa sem.
A tér­ség ál­ta­lá­nos de­mog­rá­fi­ai meg­tor­pa­ná­sá­nál a szom­szé­dos or­szá­gok­ban ma­gu­kat ma­gyar­nak val­lók szá­má­nak csök­ke­né­se jó­val na­gyobb, he­lyen­ként drá­mai mér­té­kű. A de­mog­rá­fi­ai fo­lya­ma­tok mé­lyén azon­ban még en­nél is sö­té­tebb a kép: a több­sé­gi nem­ze­tek­hez ké­pest el­öre­ge­dett ma­gyar ki­sebb­sé­gek; a fal­vak­ba tör­té­nő vis­­sza­hú­zó­dás és a fi­a­tal kor­osz­tály­ok, kü­lö­nö­sen az ér­tel­mi­sé­gi­ek el­ván­dor­lá­sa; po­zí­ció­vesz­tés a mun­ka­erő­pi­a­con (Gyurgyík–Sebők 2003, 31–45). Pa­ra­dox mó­don épp az EU-csatlakozással gyor­sul­hat fel a „ma­gyar–ma­gyar” agy­el­szí­vás­ként is­mert má­sik ten­den­cia is: az EU-állampolgárok egyen­ran­gú ta­nul­má­nyi le­he­tő­sé­ge­i­nek kö­szön­he­tő­en több­éves emel­ke­dő ten­den­cia után 2006-ban már – el­ső íz­ben – a szom­szé­dos or­szá­gok kö­zül Szlo­vá­ki­á­ból je­lent­kez­nek a leg­töb­ben ma­gyar­or­szá­gi fel­ső­ok­ta­tá­si kép­zés­re (ös­­sze­sen 933-an3), an­nak el­le­né­re, hogy a ko­ráb­bi­ak­nál jó­val szé­le­sebb le­he­tő­ség van a szü­lő­föld­ön is ma­gya­rul ta­nul­ni. Köz­is­mert az is, hogy a ma­gyar­or­szá­gi fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek­ben ta­nu­lók 30-40%-a nem tér visz­­sza szülőföldjére.4 Gyö­ke­re­sen új hely­ze­tet te­remt a tér­ség uni­ós csat­la­ko­zá­sa: a ha­tá­ron tú­li ma­gya­rok több­sé­ge a kö­vet­ke­ző évek­ben ed­dig nem lá­tott mér­té­kű uni­ós for­rá­sok­ra lesz jo­go­sult, ame­lyek cél­ja épp az el­ma­ra­dott ré­gi­ók, tár­sa­dal­mi cso­por­tok fel­zár­kóz­ta­tá­sa. Ma­gyar­or­szág ko­ráb­bi csat­la­ko­zá­sa ré­vén je­len­tős ta­pasz­ta­lat hal­mo­zó­dott fel e té­ren, amely­nek át­adá­sa hely­ze­ti előny­be hoz­hat­ná a szom­szé­dos or­szá­gok­ban élő ma­gya­ro­kat. Min­den ma­gyar­lak­ta ré­gi­ó­ra jel­lem­ző, hogy az ed­dig pe­ri­fé­ri­á­ra szo­rult ha­tár men­ti te­rü­le­tek a kü­lön­bö­ző szom­széd­sá­gi (Interreg-) prog­ra­mok ré­vén ki­emelt fej­lesz­té­si ré­gi­ók­ká vál­nak a jö­vő­ben.

1. áb­ra. A ma­gya­rok ál­tal la­kott ré­gi­ók és a ma­gyar­ság lé­lek­szá­má­nak vál­to­zá­sa, 1991–2001
horvath-graf-1

For­rás: Gyurgyík Lász­ló–Se­bők Lász­ló (szerk.): Nép­szám­lá­lá­si kör­kép Kö­zép-Eu­ró­pá­ból 1989–2002. Bu­da­pest, Te­le­ki Lász­ló Ala­pít­vány, 2003.

Je­len­tős vál­to­zá­sok tör­tén­tek a ma­gyar–ma­gyar vi­szony­rend­szer­ben is: a si­ker­te­len nép­sza­va­zás után új­ra kell gon­dol­ni, hogy Ma­gyar­or­szág mit tud a ket­tős ál­lam­pol­gár­ság mel­lett/he­lyett nyúj­ta­ni a ha­tá­ron tú­li ma­gyar­ság szá­má­ra, azt is fi­gye­lem­be vé­ve, hogy a jö­vő­ben egy­re töb­ben akar­ják a ha­zai de­mog­rá­fi­ai prob­lé­mák meg­ol­dá­sát a ha­tá­ron tú­li ma­gya­rok ré­vén meg­ol­da­ni.
1990 után je­len­tős, nö­vek­vő ös­­sze­gű, Szlo­vá­ki­á­ra ve­tít­ve éven­te kb. 2-3 milliárd fo­rint tá­mo­ga­tás ke­rült át a ha­tá­ron túl­ra, ame­lyek alap­ve­tő­en a ci­vil in­téz­mény­rend­szer­re há­ru­ló kultúrafen­ntartási, iden­titás­megőrzést tá­mo­ga­tó prog­ra­mo­kat, il­let­ve ki­sebb rész­ben – a rend­kí­vül fon­tos – in­téz­mény­fenn­tar­tást biz­to­sí­tó mű­kö­dé­si jel­le­gű tá­mo­ga­tá­so­kat biz­to­sí­tot­tak. A kilencvenes évek­kel le­zá­rult az in­téz­mény­ala­pí­tás, a „ta­laj­fo­gás” év­ti­ze­de, amely­nek szá­mos ered­mé­nye mel­lett a leg­főbb cél, a szü­lő­föld­ön ma­ra­dás ügyé­ben nem si­ke­rült át­tö­rést el­ér­ni.
Még­is – át­fo­gó, kon­szen­zust él­ve­ző szak­po­li­ti­kai stra­té­gia hí­ján – ál­lan­dó­sult tűz­ol­tás volt jel­lem­ző, amely­ben sok­szor az öt­let­sze­rű­ség, a po­li­ti­kai al­ku do­mi­nált vagy egy-egy in­téz­mény­ala­pí­tó – tisz­te­let­re mél­tó – ki­tar­tó és ál­do­za­tos kez­de­mé­nye­ző­kés­zsé­ge in­dí­tott el ko­moly is­ko­la- és kol­lé­gi­um­fej­lesz­té­se­ket. Kü­lö­nö­sen az ok­ta­tás te­rü­le­tén a tá­mo­ga­tá­sok a ko­ráb­bi ös­­sze­gek több­szö­rö­sé­re nőt­tek. Hoz­zá kell ten­nünk azon­ban, hogy az ok­ta­tás­ba fek­te­tett for­rá­sok meg­té­rü­lé­sé­hez lé­nye­ge­sen hos­­szabb idő kell an­nál, hogy az el­múlt évek be­ru­há­zá­sa­i­nak ered­mé­nyei ér­zé­kel­he­tők le­gye­nek.
A ma­gyar nem­zet­po­li­ti­ká­val szem­ben fú­jó sok­fé­le el­len­szél te­hát a sta­tisz­ti­kák alap­ján túl erős­nek bi­zo­nyult, ki­mu­tat­ha­tó konk­rét szám­be­li elő­re­lé­pést a szü­lő­föld­ön ma­ra­dást tá­mo­ga­tó po­li­ti­ka nem tud fel­mu­tat­ni. E ta­nul­mány ke­re­tei kö­zött nincs ar­ra le­he­tő­ség, hogy ele­mez­zük, hány­fé­le ok­ból ki­fo­lyó­lag zaj­lott így ez a fo­lya­mat. Az el­té­rő gaz­da­sá­gi fej­lett­sé­gű te­rü­le­tek kö­zöt­ti élet­szín­vo­nal­be­li kü­lönb­ség, a nyi­tot­tab­bá vá­ló ha­tá­rok, az as­­szi­mi­lá­ci­ós nyo­más és sok egyéb más ok mel­lett az el­múlt ti­zen­öt év nem­zet­po­li­ti­ká­já­nak bel­ső gyen­ge­sé­gei is oda ve­zet­tek, hogy a je­len­tős szim­bo­li­kus és gya­kor­la­ti lé­pé­sek el­le­né­re a fen­ti ne­ga­tív fo­lya­ma­to­kat nem si­ke­rült el­len­sú­lyoz­ni.

2.2. Pár­hu­za­mos stra­té­gi­ai cé­lok: iden­ti­tás és élet­kö­rül­mé­nyek

Mi­lyen cé­lok meg­fo­gal­ma­zá­sá­val van esély ar­ra, hogy évek, év­ti­ze­dek ki­tar­tó mun­ká­já­val a ten­den­ci­ák sta­tisz­ti­kai szem­pont­ból és kéz­zel fog­ha­tó­an is po­zi­tív irányt ve­gye­nek? Le­het-e egy­ál­ta­lán azt hin­ni, hogy ön­ma­gá­ban, a szom­szé­dos ál­la­mok gaz­da­sá­gi fel­len­dü­lé­se nél­kül a kor­lá­to­zott – anya­gi és igaz­ga­tá­si – esz­köz­rend­szer­rel ren­del­ke­ző anya­or­szág szá­mot­te­vő ered­ményt tud, ké­pes el­ér­ni ezen a té­ren?
Je­len ta­nul­mány szer­zői évek­kel ko­ráb­ban a ha­tá­ron tú­li ok­ta­tás te­rü­le­tén te­vé­keny­ked­tek, s vív­ták a ma­guk szél­ma­lom­har­cát a ma­gyar­or­szá­gi ösz­tön­dí­ja­zás vagy az egye­tem­fej­lesz­tés te­rén a fen­ti fo­lya­ma­tok las­sí­tá­sa ér­de­ké­ben. A ma­gyar­or­szá­gi ösz­tön­dí­ja­zás szü­lő­föl­di hasz­no­su­lá­sá­nak meg­kér­dő­je­lez­he­tő vol­ta mel­lett ma már az­zal is szem­be kell néz­ni, hogy – az ok­ta­tás, fel­nőtt­kép­zés fej­lesz­té­sé­nek fon­tos­sá­gát nem vi­tat­va – vi­lá­gos jö­vő­kép és he­lyi pers­pek­tí­vák nél­kül a szü­lő­föl­di (felső)oktatás fej­lesz­té­se sem ér­he­ti el a cél­ját. An­­nyi lesz a kü­lönb­ség csu­pán, hogy a dip­lo­ma­szer­zés előtt vagy után hagy­ják el a fi­a­ta­lok a szü­lő­föld­jü­ket.
Mind­ezen nem kí­vánt je­len­sé­gek, ten­den­ci­ák meg­elő­zé­sé­re, las­sí­tá­sá­ra vé­le­mé­nyünk sze­rint ak­kor nyí­lik a leg­na­gyobb esély, ha nem a fo­lya­mat vé­gén kí­vá­nunk be­avat­koz­ni (ahogy tet­tük ezt ko­ráb­ban), ha­nem a prob­lé­mák gyö­ke­re­it ke­res­sük, s ott pró­bá­lunk vál­toz­tat­ni va­la­mit. A di­á­kok, fi­a­tal ér­tel­mi­sé­gi­ek el­ván­dor­lá­sa mö­göt­ti mo­ti­vá­ci­ó­kat, ere­den­dő oko­kat vizs­gál­va a ki­sebb­sé­gi lét, il­let­ve az as­­szi­mi­lá­ci­ós kör­nye­zet ta­szí­tá­sai és a jobb eg­zisz­ten­ci­á­lis kö­rül­mé­nyek von­zá­sai ke­rül­nek fel­szín­re, mint a leg­főbb in­dí­té­kok. A ki­sebb­sé­gi sors prob­lé­má­já­ra rész­le­ges meg­ol­dást je­lent­het ta­lán az au­to­nó­mia, míg az utób­bi­ra – vall­juk meg – csak a tér­ség or­szá­ga­i­nak, köz­tük Szlo­vá­ki­á­nak ál­ta­lá­nos gaz­da­sá­gi fel­len­dü­lé­se ad­hat esélyt.
Mind­ez azt is je­len­ti, hogy a stra­té­gi­ai cé­lok meg­fo­gal­ma­zá­sa kap­csán né­ze­tünk sze­rint a jö­vő­ben sza­kí­ta­ni kell a má­ra ki­üre­se­dett „szü­lő­föld­ön ma­ra­dás” el­vé­nek han­goz­ta­tá­sá­val, amely nem­csak bur­kol­tan az el­ván­dor­lás­ra ösz­tö­nöz, ha­nem a ha­tá­ron túl élők szá­má­ra sér­tő és az EU tér­nye­ré­sé­vel egy­re in­kább tart­ha­tat­lan­ná vá­lik. A tá­mo­ga­tá­sok leg­főbb cél­ja az él­he­tőbb szü­lő­föld vá­lasz­tá­sa, az­az az ott élő ma­gyar­ság szá­má­ra él­he­tőbb tár­sa­dal­mi, gaz­da­sá­gi, kul­tu­rá­lis és ter­mé­sze­ti kör­nye­zet ki­ala­kí­tá­sa kell, hogy le­gyen.
Mind­ez ak­kor azt je­len­ti, hogy öl­be tett kéz­zel kell vár­nunk a szlo­vák GDP szár­nya­lá­sát, ami­nek ál­dá­sai majd ta­lán egy­szer va­la­mi­kor „le­cso­rog­nak” a ma­gya­rok lak­ta te­rü­le­tek­re is? Oda is ta­lán utol­já­ra? En­nél sze­ren­csé­re most jó­val töb­bet te­he­tünk: ha el­fo­gad­juk azt, hogy az el­ván­dor­lás prob­lé­má­já­nak egyik gyö­ke­re az él­he­tő tár­sa­dal­mi, gaz­da­sá­gi és ter­mé­sze­ti kör­nye­zet hi­á­nyá­ban ke­re­sen­dő, er­re az ér­de­mi fej­lesz­tés re­á­lis esé­lyét kí­nál­ják az uni­ós tá­mo­ga­tá­sok, hisz ezek épp a te­rü­le­ti, re­gi­o­ná­lis és tár­sa­dal­mi kü­lönb­sé­gek csök­ken­té­sét szol­gál­ják. Cso­da­vá­rás és az „EU majd min­dent meg­old” il­lú­zi­ó­ja nél­kül ál­lít­juk, hogy tör­té­nel­mi esélyt sza­lasz­tunk el, ha nem élünk az­zal a le­he­tő­ség­gel, ami a dön­tő­en te­rü­le­ti hát­rá­nyok­kal küz­dő, a ha­tár men­tén fek­vő ma­gya­rok lak­ta ré­gi­ók szá­má­ra nyí­lik uni­ós fej­lesz­té­si for­rá­sok for­má­já­ban 2007 után. Hogy mind­ez men­­nyi­re nem utó­pia: az EU-fejlesztésekben élen já­ró Ír­or­szág év­szá­za­dos mig­rá­ci­ós fo­lya­ma­to­kat for­dí­tott meg az utób­bi év­ti­ze­dek­ben, s ma már töb­ben köl­töz­nek vis­­sza a „zöld szi­get”-re, mint ahá­nyan tá­voz­nak on­nan.
De mi kö­ze a szlo­vá­ki­ai EU-forrásokhoz a ma­gyar­or­szá­gi tá­mo­ga­tás­po­li­ti­ká­nak? Hi­szen ezek szlo­vá­ki­ai ál­la­mi in­téz­mé­nyek ál­tal ki­íran­dó, nem identitásmegőrzést tá­mo­ga­tó EU-s pá­lyá­za­ti pén­zek. Ép­pen ez az egyik leg­fon­to­sabb és az új hely­zet­ben meg­vá­la­szo­lás­ra vá­ró kér­dés. Hol hú­zód­nak a ha­tá­rai és me­lyek leg­fon­to­sabb cél­ki­tű­zé­sei a ma­gyar­or­szá­gi tá­mo­ga­tás-fej­lesz­tés­po­li­ti­ká­nak: a ma­gyar­ság­tu­dat, iden­ti­tás meg­őr­zé­se vagy emel­lett, sőt ezen túl va­la­mi más is? Ál­lás­pon­tunk sze­rint a fel­vi­dé­ki és ma­gyar­or­szá­gi szak­mai-po­li­ti­kai elit­nek kö­zö­sen olyan fej­lesz­tés­po­li­ti­kát kell ki­ala­kí­ta­nia nem­csak a ma­gyar költ­ség­ve­té­si tá­mo­ga­tá­sok fel­hasz­ná­lá­sá­ra, amely a nem­ze­ti iden­ti­tás meg­őr­zé­sén, erő­sí­té­sén fá­ra­do­zó szer­ve­ze­tek mun­ká­já­nak stra­té­gi­á­ba fog­lalt tá­mo­ga­tá­sán kí­vül ké­pes gya­kor­la­ti­as, a he­lyi ma­gyar­ság élet­kö­rül­mé­nye­i­nek, élet­mi­nő­sé­gé­nek köz­vet­len ja­ví­tá­sát cél­zó konk­rét in­téz­ke­dé­se­ket tá­mo­gat­ni. Mi ab­ból in­du­lunk ki, hogy egy te­le­pü­lés fej­lesz­té­se, egy mun­ka­nél­kü­li­sé­get meg­elő­ző kép­zé­si prog­ram vagy egy kör­nye­zet­vé­del­mi be­ru­há­zás ugyan­úgy szol­gál­ja az ott élő ma­gya­rok szü­lő­föld­ön ma­ra­dá­sát, mint adott eset­ben egy ma­gyar kul­tú­rát tá­mo­ga­tó prog­ram. A két cél kö­zött nem „vagy-vagy”, ha­nem „és” kap­cso­lat ér­ten­dő.

2.3. Esé­lyek a to­vább­lé­pés­re

E ta­nul­mány szer­ző­i­nek vé­le­mé­nye sze­rint mind­ez le­het­sé­ges, és egy­ben kö­te­les­sé­günk is ar­ra vo­nat­ko­zó­an, hogy a korlátaink kö­zött a le­he­tő leg­tel­je­sebb mér­ték­ben, ha­té­ko­nyan hasz­nál­juk ki azo­kat a le­he­tő­sé­ge­ket, ver­seny­elő­nyö­ket az összmagyarság ér­de­ké­ben, ame­lyek­kel az EU-csatlakozás kö­vet­kez­té­ben ren­del­ke­zünk. Pa­te­ti­kus­ság nél­kül fo­gal­maz­ha­tunk úgy is, hogy a 21. szá­zad ele­je ki­vé­te­les tör­té­nel­mi – és min­den bi­zon­­nyal utol­só – esélyt kí­nál ar­ra, hogy az el­múlt év­szá­zad­ban fel­gyü­lem­lett prob­lé­mák ha­tá­sá­ra a már-már vis­­sza­for­dít­ha­tat­lan­nak tű­nő fo­lya­ma­to­kat las­sít­suk, meg­ál­lít­suk vagy akár meg­for­dít­suk.
Bár Ma­gyar­or­szág és Szlo­vá­kia uni­ós csat­la­ko­zá­sá­ra egyidőben ke­rült sor, az anya­or­szág csat­la­ko­zá­si és fel­ké­szü­lé­si fo­lya­ma­ta egy sok­kal hos­­szabb in­ter­val­lum­ban zaj­lott. Eb­ből a hely­ze­ti előny­ből ki­fo­lyó­lag Ma­gyar­or­szág előbb szem­be­sült azok­kal az el­vá­rá­sok­kal, kö­ve­tel­mé­nyek­kel és per­sze le­he­tő­sé­gek­kel is, ame­lyek­kel Szlo­vá­ki­á­nak is szem­be­sül­nie kel­lett. Mind­er­re mi sem jobb pél­da, mint a 2004– 2006 kö­zöt­ti Nem­ze­ti fej­lesz­té­si terv (a továbbiakban: NFT) ki­dol­go­zá­sa Szlo­vá­ki­á­ban, mely­ben ma­gyar­or­szá­gi szak­em­be­rek is részt vet­tek.
Ma­gyar­or­szá­gon az EU-támogatásokkal fog­lal­ko­zó in­téz­mény­rend­szer ke­re­té­ben a már több mint egy év­ti­ze­de fel­hal­mo­zó­dott, elő­csat­la­ko­zá­si, il­let­ve a Struk­tu­rá­lis és Ko­hé­zi­ós Ala­pok tá­mo­ga­tá­sa­i­val ös­­sze­füg­gő ta­pasz­ta­la­tok le­he­tő­sé­ge­ket kí­nál­nak ar­ra, hogy a ha­tá­ron tú­li ma­gyar nem­ze­ti kö­zös­sé­gek je­len­le­gi, il­let­ve jö­vő­be­ni esé­lye­it sa­ját or­szá­ga­ik­ban nö­vel­jük, a je­len­leg és ké­sőbb ren­del­ke­zés­re ál­ló pá­lyá­za­ti for­rá­sok le­hí­vá­sát meg­ala­po­zó fel­ké­szült­sé­gü­ket fej­les­­szük.
A ha­tá­ron tú­li ma­gyar kö­zös­sé­gek ezen – anya­or­szág ál­tal – tá­mo­ga­tott hely­ze­ti elő­nyük­ből ki­fo­lyó­lag nyer­te­sei le­het­nek a tér­ség uni­ós csat­la­ko­zá­sá­nak, amely je­len­tős mér­ték­ben el­len­sú­lyoz­hat­ja a ki­sebb­sé­gi lét­ből fa­ka­dó hát­rá­nyo­kat (hi­va­ta­los pá­lyá­za­ti nyelv szlo­vák vagy an­gol, tá­mo­ga­tá­si rend­szer in­téz­mé­nye­i­nek több­sé­ge Po­zsony­ban vagy a na­gyobb re­gi­o­ná­lis köz­pon­tok­ban ta­lál­ha­tó), hoz­zá­já­rul­va ez­zel a szü­lő­föld­ön ma­ra­dás­hoz.
Nem le­het vi­tás, hogy ez az elem alap­ve­tő­en hi­ány­zott a ma­gyar–ma­gyar együtt­mű­kö­dés el­múlt év­ti­zed­ében, de Ma­gyar­or­szág uni­ós csat­la­ko­zá­sa után már nem ha­lo­gat­ha­tó to­vább. A ma­gyar köz­igaz­ga­tás két szak­po­li­ti­ká­ja be­szé­lő vi­szony­ba kell, hogy ke­rül­jön egy­más­sal: a EU fe­lé foly­ta­tott gya­kor­lat­nak be kell épül­nie a ma­gyar–ma­gyar vi­szony­rend­szer­be is, mind­két fél érdekében.5
A mai ma­gyar költ­ség­ve­té­si for­rá­sok­ból nyúj­tott tá­mo­ga­tá­sok rend­sze­re, sem szét­ap­ró­zott­sá­ga, sem sza­bá­lyo­zott­sá­gá­nak mód­sze­rei, mély­sé­ge, sem bel­ső lo­gi­ká­ja – nagy­vo­na­lúbb ki­fe­je­zés­sel „ethosza” – alap­ján fi­no­man szól­va sem de­ter­mi­nál­ja a ha­tá­ron tú­li ma­gya­rok szá­má­ra a si­ke­res uni­ós fel­ké­szü­lést a csat­la­ko­zás­ra. Egy-két tisz­te­let­re mél­tó ki­vé­tel­től el­te­kint­ve avítt, szub­jek­tív, sze­mé­lyes (nem kis rész­ben po­li­ti­kai) kap­cso­la­tok­ra ala­po­zó, nyo­mok­ban sem em­lé­kez­tet egy EU-tagállamtól el­várt pá­lyá­za­ti rend­szer­re.
Nem fog­lal­koz­va most az­zal a lé­nye­ges kér­dés­sel, hogy ki­nek a fe­le­lős­sé­ge a je­len­le­gi struk­tú­rák ki­ala­ku­lá­sa, a hely­zet­ér­té­ke­lés summázataként ki kell mon­da­nunk: ha a Ma­gyar­or­szág­ról in­du­ló tá­mo­ga­tá­sok me­ne­dzse­lé­sé­nek rend­sze­rén, mód­sze­rén nem va­gyunk ké­pe­sek vál­toz­tat­ni, ak­kor rö­vid és hos­­szabb tá­von is le­ma­ra­dunk, il­let­ve le­ma­ra­dás­ra ösz­tö­nöz­zük a for­rás­fel­hasz­ná­ló szlo­vá­ki­ai ma­gyar szer­ve­ze­te­ket. A ma­gyar­or­szá­gi „kön­­nyű” pá­lyá­za­ti vagy pá­lyá­zat nél­kü­li, de min­den­kép­pen szin­te ver­sen­gés nél­kü­li pénz­szer­zés mi­att nem mo­ti­vál­juk őket ar­ra, hogy sa­ját or­szá­ga­ik meg­nyí­ló fej­lesz­té­si for­rá­sa­it is – meg­fe­le­lő ka­pa­ci­tá­sok­kal mű­kö­dő jól fel­ké­szült szer­ve­ze­tek­ként – ost­ro­mol­ják.
Úgy lát­juk, hogy ala­po­san meg­érett az új­ra­gon­do­lás­ra és át­fo­gó vál­toz­ta­tás­ra a ha­tá­ron tú­li ma­gyar­ság­gal fog­lal­ko­zó szak­te­rü­let és in­téz­mény­rend­szer, az in­téz­mény­ala­pí­tás kor­sza­ka után meg­érett az idő a stra­té­gia men­tén tör­té­nő in­téz­mény­épí­tés­re, di­va­tos szó­val fej­lesz­tés­re. Te­kin­tet­tel ar­ra, hogy a ma­gyar­or­szá­gi in­téz­mény­rend­szer egyéb­ként el­en­ged­he­tet­len át­ala­kí­tá­sa nem tár­gya en­nek az írás­nak, így el­ső­sor­ban a tá­mo­ga­tá­si rend­szer szak­ma­po­li­ti­kai hát­te­ré­hez, va­la­mint a tá­mo­ga­tá­sok­kal ös­­sze­füg­gő vég­re­haj­tá­si – in­téz­mény­től füg­get­len – fel­ada­to­kat il­le­tő­en fo­gal­ma­zunk meg ész­re­vé­te­le­ket, ja­vas­la­to­kat.

2.4. Ki­hí­vá­sok, fel­ada­tok itt és ott

A fel­vi­dé­ki ma­gyar szer­ve­ze­tek több­sé­ge csak kul­tu­rá­lis cé­lok­ra tud pá­lyáz­ni, ami ed­dig nem volt pri­o­ri­tás az EU-ban, in­kább ál­la­mi fel­adat­ként ke­zel­ték. Az is tény, hogy a fel­vi­dé­ki ma­gyar ci­vil szer­ve­ze­tek­nek sok eset­ben nin­cse­nek meg sem az anya­gi, sem a hu­mán erő­for­rá­sa­ik egy-egy EU-pályázat meg­írá­sá­ra, le­bo­nyo­lí­tá­sá­ra. Azt azon­ban mes­­sze­me­nő­kig hely­te­len­nek tar­ta­nánk, hogy mind­ezek mi­att a ma­gyar ci­vil szfé­ra nagy ré­sze fel­tar­tott kéz­zel ki­zár­ja ma­gát az uni­ós pá­lyá­za­tok­ból. Egy­fe­lől szá­mos or­szág van (pl. Por­tu­gá­lia, Spa­nyol­or­szág), amely­nek nem­ze­ti fej­lesz­té­si ter­vé­ben hang­sú­lyos he­lyen sze­re­pel a kul­tú­ra tá­mo­ga­tá­sa, és akad po­zi­tív pél­da a ki­sebb­sé­gi kul­tu­rá­lis cé­lok tá­mo­ga­tá­sá­ra is (Fran­cia­or­szág). Más­fe­lől az EU-támogatások egyik cél­ja épp a part­ner­sé­gek, há­ló­za­tok lét­re­ho­zá­sa, ame­lyek ré­vén a ki­sebb szer­ve­ze­tek né­hány na­gyobb kon­zor­ci­um tag­ja­ként ve­het­nek részt egy-egy pro­jekt­ben, akár ön­kor­mány­zat­ok­kal, egy­há­zak­kal vagy ál­la­mi in­téz­mé­nyek­kel ös­­sze­fog­va. Ez a há­ló­zat­ban gon­dol­ko­dás, együtt­mű­kö­dés kü­lö­nö­sen fon­tos le­het épp a ki­sebb­sé­gi tár­sa­dal­mak­ban, így sok ha­szon­nal jár­na a felvidéki ma­gyar kö­zös­ség szá­má­ra is.
Bi­zo­nyos, hogy az EU-pályázatok meg­je­le­né­se egy sze­lek­ci­ós fo­lya­ma­tot fog el­in­dí­ta­ni. A ma­gyar­or­szá­gi ta­pasz­ta­la­tok alap­ján ál­lít­hat­juk, hogy azok tud­nak be­száll­ni az uni­ós pá­lyá­za­ti ver­seny­be, ahol már van ta­pasz­ta­lat és kel­lő anya­gi, hu­mán hát­tér. A fel­adat, s mi eb­ben lát­juk az anya­or­szág kulcs­sze­re­pét, hogy a vár­ha­tó le­ma­ra­dó­kat mi­ként tud­nánk se­gí­te­ni a pá­lyá­za­ti ver­seny­ben, a ha­zai ta­pasz­ta­la­tok át­adá­sá­val. Ál­lás­pon­tunk sze­rint a ma­gyar­or­szá­gi tá­mo­ga­tás­po­li­ti­ka leg­főbb cél­ja a „hal he­lyett há­lót” elv gya­kor­lat­ba ül­te­té­se. Mind­ezt egy át­fo­gó ha­tás­ta­nul­mány alap­ján, fel­hasz­nál­va a meg­lé­vő adat­bá­zi­so­kat, ki­ala­kít­va egy olyan tá­mo­ga­tá­si stra­té­gi­át, ami fi­gye­lem­be ve­szi, hogy mi­lyen cé­lok­ra lesz vár­ha­tó­an uni­ós tá­mo­ga­tás és mely szer­ve­ze­tek tud­nak ezen a te­rü­le­ten „lab­dá­ba rúg­ni”. S ugyan­ez a fel­adat a ma­gya­rok ál­tal la­kott te­le­pü­lé­sek ön­kor­mány­za­tai vagy az egy­há­zak, és vál­lal­ko­zá­sok ese­té­ben is: esz­köz­rend­szert kell ezen szer­ve­ze­tek ke­zé­be ad­ni, ami­vel az igé­nye­ik­nek meg­fe­le­lő – min­de­nek­előtt uni­ós – for­rást tud­nak ta­lál­ni.

2.5. A tá­mo­ga­tás­po­li­ti­ka há­rom pil­lé­re

Mind­ezen hely­zet­ér­té­ke­lés és az eb­ből fa­ka­dó kö­vet­kez­te­té­sek le­vo­ná­sa után ta­nul­má­nyunk­ban há­rom konk­rét ja­vas­la­tot írunk le. En­nek el­ső pil­lé­re a ma­gyar­or­szá­gi tá­mo­ga­tá­si rend­szer EU-módszertan alap­ján tör­té­nő át­ala­kí­tá­sa. Mi azt vall­juk, hogy a ma­gyar­or­szá­gi tá­mo­ga­tás­nak nem né­hány száz vagy ta­lán né­hány ezer ma­gyar szer­ve­zet élet­ben tar­tá­sát kell szol­gál­nia, fenn­tart­va egy za­va­ros, po­li­ti­ká­val át­ita­tott el­osz­tó rend­szert, ha­nem a je­len­ből a jö­vő fe­lé kell for­dul­nia: me­lyek az itt élő ma­gyar­ság jö­vő­jé­nek stra­té­gi­ai cél­jai, ez alá mi­lyen pá­lyá­za­ti cé­lok ren­del­he­tők? Mi az, amit va­ló­ban Ma­gyar­or­szág­nak kell tá­mo­gat­nia? A fen­ti kér­dé­sek meg­vá­la­szo­lá­sa mel­lett szük­ség van a tá­mo­ga­tá­si rend­szer ha­té­kony­sá­gá­nak, át­lát­ha­tó­sá­gá­nak nö­ve­lé­sé­re is. Eh­hez na­gyon sok min­den át­ve­he­tő az EU már ki­pró­bált és ha­té­ko­nyabb tá­mo­ga­tá­si gya­kor­la­tá­ból.
A tá­mo­ga­tás meg­újí­tá­sá­nak má­so­dik pil­lé­re a fel­vi­dé­ki szer­ve­ze­tek és in­téz­mé­nyek fel­ké­szí­té­se az EU-s pá­lyá­za­ti ver­seny­re, el­sőd­le­ge­sen a ma­gyar­or­szá­gi ta­pasz­ta­la­tok át­adá­sa ré­vén, kép­zé­sek­kel, in­for­má­ci­ók­kal, be­vált gya­kor­la­tok min­tá­já­nak át­adá­sá­val. A tu­cat­nyi ele­met fel­vo­nul­ta­tó esz­köz­rend­szer­nek ko­ránt­sem leg­főbb, ám fon­tos ele­me az EU-pályázatokhoz szük­sé­ges ön­rész biz­to­sí­tá­sa ma­gyar­or­szá­gi for­rás­ból.
Har­ma­dik pil­lér­ként pe­dig szak­mai se­gít­ség­re, együtt­mű­kö­dés­re van szük­ség már a ter­ve­zés szint­jén is, hogy va­ló­ban olyan uni­ós tá­mo­ga­tá­sok le­gye­nek Szlo­vá­ki­á­ban vagy a ha­tár men­ti Interreg-programokban, ame­lyek a fel­vi­dé­ki ma­gyar­ság leg­ége­tőbb prob­lé­má­i­ra, fej­lesz­té­si igé­nye­i­re is meg­ol­dást nyújt­hat­nak. En­nek ré­sze­ként ja­va­sol­juk a ma­gyar­or­szá­gi dön­tés­ho­zók fe­lé vé­gig­gon­dol­ni azt, hogy az or­szág­ha­tár­okon be­lül ér­vé­nye­sü­lő ma­gyar­or­szá­gi Nem­ze­ti fej­lesz­té­si terv­be ho­gyan „csem­pész­he­tők” be­le olyan cé­lok, pri­o­ri­tá­sok, ame­lyek a ha­tá­ro­kon kí­vül élő ma­gyar­ság cél­ja­it is szol­gál­ják, ami­től az va­ló­ban „nem­ze­ti” fej­lesz­té­si terv­vé vál­hat.
Ál­lás­pon­tunk sze­rint a meg­úju­ló ma­gyar­or­szá­gi tá­mo­ga­tá­si rend­szer cél­ja ket­tős: a ma­i­nál ha­té­ko­nyab­ban se­gí­te­ni a kul­tú­ra, az ön­azo­nos­ság te­rén azo­kat a szer­ve­ze­te­ket, ame­lyek­nek más tá­mo­ga­tá­si le­he­tő­sé­gük er­re va­ló­ban nincs; emel­lett hoz­zá­já­rul­ni a he­lyi ma­gyar­ság élet­mi­nő­sé­gé­nek ja­ví­tá­sá­hoz, elő­se­gít­ve a szü­lő­föld­ön ma­ra­dást. Ez utób­bi­hoz nyil­ván 5-10 milliárd fo­rint éves szin­ten ne­vet­sé­ge­sen ke­vés, ar­ra vi­szont ele­gen­dő, hogy egy jól át­gon­dolt szak­mai hát­tér­tá­mo­ga­tás­sal meg­fe­le­lő se­gít­sé­get nyújt­sunk e cé­lok meg­va­ló­sí­tá­sá­ért uni­ós tá­mo­ga­tá­sok­ra pá­lyá­zó ma­gyar szer­ve­ze­tek szá­má­ra.

3. Az el­ső pil­lér: tá­mo­ga­tás­po­li­ti­ka he­lyett fej­lesz­tés­po­li­ti­ka (Ha­tá­ron tú­li ma­gyar nem­ze­ti fej­lesz­té­si terv)

3.1. Fej­lesz­té­si terv(ek) szük­sé­ges­sé­ge

A ha­tá­ron tú­li ma­gyar­ság tá­mo­ga­tá­sá­ra szol­gá­ló ma­gyar­or­szá­gi költ­ség­ve­té­si for­rá­sok fel­hasz­ná­lá­sá­ra új mód­szer­tan és prog­ram­szin­tű, fej­lesz­té­si lo­gi­kán ala­pu­ló (Nem­ze­ti fej­lesz­té­si terv tí­pu­sú) po­li­ti­kai és szak­mai stra­té­gi­án ala­pu­ló ter­ve­zé­si fo­lya­mat szük­sé­ges, amely át­fo­gó­an, hos­­szabb in­ter­val­lum­ra elő­re, ma­gyar­lak­ta ré­gi­ón­ként dif­fe­ren­ci­ál­tan rög­zí­ti azo­kat a cé­lo­kat, pri­o­ri­tá­so­kat, in­téz­ke­dé­se­ket és te­vé­keny­sé­ge­ket, ame­lyek ál­tal a ma­gyar ál­lam a ha­tá­ron tú­li ma­gyar­ság ér­de­ké­ben ak­tív lé­pé­se­ket tesz. Ta­nul­má­nyunk el­ső és leg­rész­le­te­seb­ben ki­fej­tett ré­sze en­nek a fel­adat­nak je­gyé­ben ké­szült, er­re kí­nál meg­fon­to­lan­dó al­ter­na­tí­vá­kat. Fon­tos hang­sú­lyoz­ni, hogy ez csak mód­szer­ta­ná­ban ven­né át az EU-támogatás min­tá­ját, for­rá­sát és cél­ja­it te­kint­ve tel­je­sen füg­get­len az uni­ós prog­ra­mok­tól. Az uni­ós gya­kor­lat át­ül­te­té­se a ma­gyar­or­szá­gi tá­mo­ga­tá­si gya­kor­lat­ba egy­szer­re cél és esz­köz: cél an­­nyi­ban, hogy egy át­lát­ha­tóbb, stra­té­gi­ai ke­ret­be ágya­zott fej­lesz­tés­po­li­ti­ka va­ló­sul meg ez­ál­tal; esz­köz an­­nyi­ban, hogy „meg­ta­nít­hat” min­den Bu­da­pest fe­lé pá­lyáz­ni kí­vá­nó szer­ve­ze­tet az uni­ós pá­lyá­zat­írás mód­szer­tan­ára is egy­ben.
Alap­té­te­lünk, hogy kö­zép és hos­­szabb táv­ra szó­ló szisz­te­ma­ti­kus, pro­g­ra­mo­zástí­pusú, stra­té­gi­ai ter­ve­zés nél­kül min­den tá­mo­ga­tás­po­li­ti­kai re­form­kí­sér­let ha­lál­ra van ítél­ve.
Vé­le­mé­nyünk sze­rint szük­sé­ges egy ma­gyar–ma­gyar po­li­ti­kai kon­szen­zust él­ve­ző át­fo­gó, több év­re, akár év­ti­ze­dek­re szó­ló prog­ram­do­ku­men­tum, amely­nek most a Ha­tá­ron tú­li ma­gyar nem­ze­ti fej­lesz­té­si terv (a to­váb­bi­ak­ban: HTMNFT) ide­ig­le­nes mun­ka­cí­met ad­tuk. En­nek a stra­té­gi­ai ke­ret­do­ku­men­tum­nak pon­to­san rög­zí­te­nie kell a már is­mert NFT-hez ha­son­ló lo­gi­ka sze­rint azt a po­li­ti­kai szán­dé­kot, hogy a ma­gyar–ma­gyar in­teg­rá­ció kö­vet­ke­ző lép­cső­fo­ka egy át­fo­gó, szak­ma­po­li­ti­ká­kat ma­gá­ba fog­la­ló stra­té­gi­ai prog­ram alap­ján foly­ta­tód­hat.
A HTMNFT-dokumentum a klas­­szi­kus, EU-programtervezés sza­bá­lyai sze­rint tar­tal­maz­na egy át­fo­gó, ma­gyar­lak­ta ré­gi­ók­ra le­bon­tott hely­zet­ér­té­ke­lést, köz­tük a dél-szlo­vá­ki­ai ré­gi­ó­ra is vo­nat­ko­zó – a hely­zet­ér­té­ke­lés­ből le­ve­ze­tett – SWOT-elemzést, eb­ből meg­ha­tá­roz­ná a ko­ráb­ban em­lí­tett kor­lá­to­zott esz­köz­rend­szer­rel re­á­li­san el­ér­he­tő, át­fo­gó po­li­ti­kai és szak­mai stra­té­gi­ai cé­lo­kat, rész­ben iga­zod­va a ma­gyar–ma­gyar együtt­mű­kö­dés ke­re­tei, il­let­ve a szak­po­li­ti­kák te­rü­le­té­hez. A hely­zet­fel­tá­rás­ból ki­in­dult stra­té­gi­ai cé­lok meg­fo­gal­ma­zá­sá­nak két to­váb­bi fel­té­te­le van:
– Ah­hoz, hogy ezek a fej­lesz­té­si ter­vek va­ló­ban egy közöség, ré­gió ér­de­ke­it tart­sák szem előtt, szé­les­kö­rű tár­sa­dal­mi, kö­zös­sé­gi és szak­mai pár­be­szé­det kell foly­tat­ni, part­ne­ri együtt­mű­kö­dést ki­ala­kí­ta­ni, en­nek vé­gén pe­dig kon­szen­zust kell ta­lál­ni. Ha nem így tör­té­nik, ak­kor is­mét egy olyan ter­vet si­ke­rült ki­dol­goz­ni, amely egyes – erő­tel­je­sebb ér­dek­ér­vé­nye­sí­tés­sel ren­del­ke­ző – ré­gi­ók, te­le­pü­lé­sek, szer­ve­ze­tek lo­ká­lis ér­de­ke­i­nek fog meg­fe­lel­ni, de nem szol­gál­ja sem az összmagyarság, sem a fel­vi­dé­ki ma­gyar­ság ér­de­ke­it.
– A stra­té­gi­ai cé­lok ki­dol­go­zá­sá­hoz pon­to­san lát­nunk kell – a je­len és a ter­vez­he­tő jö­vő vár­ha­tó fo­lya­ma­ta­i­nak elem­zé­se után –, hogy ho­va aka­runk el­jut­ni a fej­lesz­té­si terv so­rán, mi­lyen Dél-Szlo­vá­ki­át és ben­ne mi­lyen szlo­vá­ki­ai ma­gyar­sá­got aka­runk lát­ni 10-15 éves táv­lat­ban. Az uni­ós ter­ve­zé­si gya­kor­lat­ban szin­tén nem is­me­ret­len egy vagy több év­ti­zed­re vo­nat­ko­zó ága­za­ti stra­té­gi­ák gya­kor­la­ta, a hét év­re szó­ló új nem­ze­ti fej­lesz­té­si ter­vek vi­lá­gá­ban vi­lá­gos jö­vő­kép­pel kell ren­del­kez­nünk a fel­vi­dé­ki ma­gyar­sá­got il­le­tő­en is.
A stra­té­gi­ai cé­lok ki­dol­go­zá­sa után ne­ki le­het lát­ni a cé­lok megvaslósításához szük­sé­ges ope­ra­tív cé­lok vagy prog­ra­mok ki­dol­go­zá­sá­hoz, ame­lyek már egy-egy célt konk­rét in­téz­ke­dé­sek­ké, pri­o­ri­tá­sok­ká bon­ta­nak szét. Már egy tech­ni­kai, mód­szer­ta­ni fel­adat konk­rét pá­lyá­za­ti prog­ra­mok, ki­írá­sok ki­dol­go­zá­sa, ame­lyek il­lesz­ked­nek a stra­té­gi­ai cé­lok­hoz, és meg­va­ló­su­lá­suk hoz­zá­se­gít a fel­vá­zolt jö­vő­kép el­éré­sé­hez. A pá­lyá­za­tok, pro­jek­tek így a stra­té­gi­ai cé­lok­ra „fel­fűz­ve” a mai el­ap­ró­zó­dó tá­mo­ga­tá­si rend­szer he­lyett a ter­ve­zé­si fo­lya­mat­ra épít­ve stra­té­gi­ai pon­to­kon tud­nak a fo­lya­ma­tok­ba be­avat­koz­ni, ami jó­val ha­té­ko­nyabb ha­tást fel­té­te­lez. Mind­ezt egy pél­dán be­mu­tat­va: ha el­fo­gad­juk, hogy a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság szá­má­ra stra­té­gi­ai cél a Ke­let-Szlo­vá­ki­á­ban élő ma­gyar­ság munkaerőpiaci po­zí­ci­ó­i­nak ja­ví­tá­sa, hoz­zá­já­rul­va egy pros­pe­rá­ló gaz­da­sá­gi kör­nye­zet ki­ala­kí­tá­sá­hoz, ak­kor ope­ra­tív cél­nak te­kint­het­jük a ma­gyar nyel­vű szak­kép­zés és fel­nőtt­kép­zés meg­erő­sí­té­sét. Ezek alap­ján pá­lyá­za­ti prog­ra­mok dol­goz­ha­tók ki a ma­gyar kép­ző in­téz­mé­nyek szak­mai, va­la­mint inf­rast­ruk­tu­rá­lis fej­lesz­té­sé­re, tér­sé­gi szak­kép­ző és felnőttképző há­ló­za­tok ki­ala­kí­tá­sá­ra, a he­lyi mun­ka­erő-pi­a­ci igé­nyek és a ma­gyar szak­kép­ző in­téz­mé­nyek kap­cso­la­tá­nak ja­ví­tá­sá­ra stb.

2. áb­ra. A stra­té­gi­ai ter­ve­zés, prog­ra­mo­zás szer­ke­ze­te
„Szabad-e Dévénynél betörnöm új időknek új dalaival

A HTMNFT – stra­té­gi­ai do­ku­men­tum­ként – alap­ját kell hogy ké­pez­ze az egyes ma­gyar­lak­ta te­rü­le­tek rész­le­te­sen ki­dol­go­zott prog­ram­ja­i­nak. Ál­lás­pon­tunk sze­rint – ha el­fo­gad­juk a ma­gyar–ma­gyar vi­szony­rend­szer sa­rok­kö­ve­it – az egyes nem­ze­ti kö­zös­sé­gek­nek is sa­ját, a ré­gió egé­szét ma­gá­ba fog­la­ló, de több szek­tort érin­tő prog­ram­ja­i­kat ki kell dol­goz­ni­uk, és a ma­gyar­or­szá­gi pénz­ügyi for­rá­sok­ból a szak­mai tar­tal­mat és a vég­re­haj­tá­si in­téz­mény­rend­szert il­le­tő jó­vá­ha­gyás után va­ló­sít­ha­tók meg mind­ezen fej­lesz­té­si prog­ra­mok.
A prog­ra­mo­zá­si fo­lya­mat egyik leg­fon­to­sabb fel­ada­ta a le­het­sé­ges fej­lesz­té­si prog­ra­mok­kal va­ló op­ti­má­lis kap­cso­lat ki­ala­kí­tá­sa, a meg­fe­le­lő szinergikus fej­lesz­té­si ha­tá­sok el­éré­se ér­de­ké­ben. Ép­pen ezért a HTMNFT-nek és a fel­vi­dé­ki ma­gyar­ság ope­ra­tív prog­ram­ja­i­nak ös­­sze kell kap­cso­lód­ni­uk Szlo­vá­kia Nem­ze­ti fej­lesz­té­si ter­vé­vel (2007-től Nem­ze­ti stra­té­gi­ai re­fe­ren­cia­ke­ret), va­la­mint az érin­tett te­rü­le­tek ága­za­ti és re­gi­o­ná­lis fej­lesz­té­si ter­ve­i­vel, tö­rek­vé­se­i­vel.
Fél­re­ér­tés ne es­sék, az ál­ta­lunk hasz­nált ki­fe­je­zé­sek né­ha szol­ga­i­an kö­ve­tik a EU-tervezés lo­gi­ká­ját, a ma­gyar–ma­gyar vi­szonyt azon­ban az EU köl­csö­nös ha­szon el­vé­nek fi­gye­lem­be vé­te­lé­vel ter­mé­sze­te­sen alap­ve­tő­en több­nek, or­ga­ni­kus­nak, az egy­sé­ges nem­ze­ti iden­ti­tás­ból gyö­ke­re­ző­nek te­kint­jük, de ez nem tán­to­rít­hat min­ket el at­tól, hogy sa­ját ér­de­künk­ben min­den hasz­nál­ha­tó és adap­tál­ha­tó ele­met át­ve­gyünk be­lő­le.
Mi­ért épí­te­nénk több­fé­le tá­mo­ga­tá­si rend­szert, ami­kor mind­an­­nyi­unk szá­má­ra egy­sze­rűbb és a kö­zös fel­ké­szü­lést job­ban se­gí­ti az uni­ós for­rá­sok le­hí­vá­si, fel­hasz­ná­lá­si szisz­té­má­já­nak el­sa­já­tí­tá­sa? Ar­ról nem is be­szél­ve, hogy a kel­ta tig­ris­ként aposzt­ro­fált, gyak­ran pél­da­ként em­lí­tett írek az EU ter­ve­zé­si lo­gi­ká­ját kö­vet­ve sa­ját, nem­ze­ti for­rá­sok­ra épí­tő ki­egé­szí­tő fej­lesz­té­se­i­ket is ha­son­ló terv­sze­rű ala­pok­ra he­lyez­ték – si­ker­rel.
Tisz­tá­ban va­gyunk az­zal, hogy az át­ál­lás évek­be ke­rül­het, de fel kell épí­te­ni a le­he­tő leg­gyor­sab­ban egy új fej­lesz­té­si lo­gi­kát, amely meg­bíz­ha­tóbb, ki­szá­mít­ha­tóbb, fe­gyel­me­zet­tebb mű­kö­dést je­lent, nem el­osz­tás el­vű, ha­nem fej­lesz­tés­ori­en­tált és az ed­dig el­ha­nya­golt hos­­szabb tá­vú ter­ve­zé­sen alap­szik.
Nem ta­gad­juk azt, hogy a cé­lok el­éré­sé­hez a fej­lesz­té­si tá­mo­ga­tá­sok je­len­tős nö­ve­lé­sé­re van szük­ség, de en­nek ér­tel­mét csak a szük­sé­ges vál­toz­ta­tá­sok vég­hez­vi­te­le után lát­juk. Ugyan­ak­kor ál­lás­pon­tunk sze­rint egy új tá­mo­ga­tá­si struk­tú­ra ki­ala­kí­tá­sa ré­vén már a je­len­le­gi tá­mo­ga­tá­si ke­re­tek­kel meg­egye­ző for­rás­mér­ték hasz­no­su­lá­sa is je­len­tő­sen nö­vel­he­tő, va­gyis ugyan­an­­nyi for­rás­ból ha­té­ko­nyabb, az­az „több” tá­mo­ga­tás biz­to­sít­ha­tó.

3.2. Mit tar­tal­maz­zon, ho­gyan in­dul­jon?

Amen­­nyi­ben el­fo­gad­juk a fej­lesz­té­si ter­vek lo­gi­ká­ját, to­váb­bi kulcs­fon­tos­sá­gú kér­dé­sek sor­jáz­nak egy­más után, ame­lyek ko­moly vi­ta tár­gyát ké­pez­he­tik. Je­len írás cél­ja ezen a pon­ton is in­kább vi­ta­in­dí­tó jel­le­gű, fon­tos­nak tart­juk, hogy e té­mák át­gon­do­lá­sa, „ki­be­szé­lé­se” kez­dőd­jön vég­re meg.
A ma­gyar kö­zös­sé­gek fej­lesz­té­si ter­ve­i­nek el­ké­szí­tői nem le­het­nek má­sok, mint ma­guk a sa­ját te­rü­le­tü­ket leg­job­ban, be­lül­ről is­me­rő he­lyi szak­em­be­rek. A leg­fon­to­sabb az, hogy mi­nél szé­le­sebb egyet­ér­tés mel­lett, le­he­tő­ség sze­rint kon­szen­zu­sos anya­gok ké­szül­je­nek és ke­rül­je­nek be­nyúj­tás­ra Ma­gyar­or­szág­ra. Az át­lát­ha­tó és egy­sé­ges el­vek, ter­ve­zé­si mód­szer­tan és szer­ke­zet alap­ján író­dó anya­gok át­lát­ha­tó for­má­ban el­bí­rál­ha­tók, kü­lönb­sé­ge­ik el­le­né­re is ös­­sze­ha­son­lít­ha­tók lesz­nek. A min­den­ko­ri ma­gyar kor­mány­zat a prog­ra­mok ki­dol­go­zá­sá­nak se­gí­té­sé­re szak­ér­tő­ket delegál(hat) az egyes szak­te­rü­le­tek rész­le­tes anya­ga­i­nak ki­dol­go­zá­sá­hoz, ez­zel is biz­to­sít­va az el­ké­szü­lő anya­gok mi­nő­sé­gét. A szak­ér­tői mun­kák be­fe­je­zé­sét kö­ve­tő be­nyúj­tá­si pro­ce­dú­rát a le­gi­tim po­li­ti­kai képviselet(ek)nek kell egy­sé­ge­sen fel­vál­lal­ni­uk. A je­len­le­gi vi­szo­nyo­kat, a ha­tá­ron túl gyak­ran fel­lán­go­ló „le­gi­ti­má­ci­ós há­bo­rúk”-at is­mer­ve ez lesz ta­lán a leg­ne­he­zebb fel­adat.
A jó­vá­ha­gyás a ma­gyar­or­szá­gi el­bí­rá­lást, eset­le­ges mó­do­sí­tá­sok át­ve­ze­té­sét kö­ve­tő­en akár egy MÁÉRT-ülés ke­re­té­ben is tör­tén­het, ezt kö­ve­tő­en pe­dig meg­kez­dőd­het a költ­ség­ve­té­si for­rá­sok biz­to­sí­tá­sa mel­lett a ki­dol­go­zott prog­ra­mok vég­re­haj­tá­sa.
Egy lé­nye­ges ele­met nem sza­bad meg­ke­rül­nünk: a HTMNFT-nek ré­sze kell, hogy le­gyen egy, a vég­re­haj­tás tel­jes in­téz­mény­rend­sze­rét be­mu­ta­tó, a fo­lya­ma­to­kat elő­re pon­to­san rög­zí­tő fe­je­zet, nem érint­ve ta­lán a leg­na­gyobb vi­tát ki­vál­tó rész tar­tal­mát. Ezen a pon­ton kell majd a je­len­le­gi mű­kö­dés elem­zé­se, kri­ti­ká­ja alap­ján el­dön­te­ni azo­kat az in­téz­mé­nyi kér­dé­se­ket, ame­lyek­ről ko­ráb­ban kri­ti­kus hang­vé­tel­lel em­lí­tést tet­tünk.
A HTMNFT, il­let­ve a ma­gyar kö­zös­sé­gi ope­ra­tív prog­ra­mok szak­mai tar­tal­ma kulcs­fon­tos­sá­gú kér­dés, hi­szen ez ha­tá­roz­za meg, hogy mely te­rü­le­te­ken van szük­ség át­fo­gó be­avat­ko­zá­sok­ra, az­az tá­mo­ga­tá­si prog­ra­mok­ra, pá­lyá­za­tok­ra a ma­gyar ál­lam ré­szé­ről. (Egy­sze­rűb­ben fo­gal­maz­va: mit tá­mo­gas­sunk?) Nem gon­dol­juk, hogy kü­lö­nö­sebb vi­tát vál­ta­na ki, ha az ok­ta­tás, a kul­tú­ra, if­jú­ság vagy a ma­gyar több­sé­gű ön­kor­mány­zat­ok po­ten­ci­á­lis tá­mo­ga­tá­sát cél­ként ha­tá­roz­nánk meg, de sok egyéb mel­lett a vál­lal­ko­zás­fej­lesz­tés, a szé­le­sebb ér­te­lem­ben vett hu­mán­erő­for­rás-fej­lesz­tés is le­het­sé­ges cél­te­rü­let­ként me­rül­het fel, ki­emel­ve – az ed­dig ta­lán el­ha­nya­golt, ám élet­ké­pes – a he­lyi kö­zös­sé­gek szá­má­ra lét­fon­tos­sá­gú célt, az EU-ban is pri­o­ri­tás­ként ke­zelt hát­rá­nyos hely­ze­tű ré­te­gek esély­egyen­lő­sé­gé­hez tör­té­nő hoz­zá­já­ru­lást.
A sor ki­egé­szít­he­tő, rö­vi­dít­he­tő és per­sze a na­gyobb szak­ma­po­li­ti­ká­kon be­lü­li bel­ső egyen­sú­lyok ki­ala­kí­tá­sa is ha­tal­mas fel­adat, elég, ha csak az örök fel­ső­ok­ta­tás-köz­ok­ta­tás tá­mo­ga­tá­sá­nak ará­nya­i­ról szó­ló vi­tá­ra uta­lunk. Kö­zös ne­ve­ző le­het an­nak fel­is­me­ré­se, hogy a szom­szé­dos or­szá­gok gaz­da­sá­gi stag­ná­lá­sá­nak te­he­tet­len­sé­gi nyo­ma­té­kát ak­kor tud­juk a leg­ha­té­ko­nyab­ban el­len­sú­lyoz­ni, ha – szin­tén il­lesz­ked­ve a nem­ze­ti fej­lesz­té­si ter­vek 2007 utá­ni pri­o­ri­tá­sa­i­hoz – olyan tu­dás­ve­zé­relt tár­sa­dal­mi és gaz­da­sá­gi mik­ro­kör­nye­zet ala­kul ki a ma­gya­rok ál­tal la­kott ré­gi­ók­ban, amely mág­nes­ként vonz­za a fel­len­dü­lés­hez szük­sé­ges tő­két és for­rá­so­kat.
Vé­gig­gon­do­lan­dó, hogy az egyes te­rü­le­te­ken mi­lyen mér­té­kig kí­vá­nunk a szom­szé­dos or­szá­gok­tól ál­la­mi fel­ada­to­kat át­vál­lal­ni, mint ahogy ez sok eset­ben ma is így tör­té­nik. Ugyan­így az EU-támogatások kap­csán is „pro­fil­tisz­tí­tás”-ra van szük­ség: meg kell vizs­gál­ni, me­lyek azok a fel­ada­tok, fej­lesz­té­si igé­nyek, ame­lyek­re a nem­ze­ti fej­lesz­té­si ter­vek vagy ha­tár men­ti prog­ra­mok ke­re­té­ben vár­ha­tó uni­ós for­rás, s mely szer­ve­ze­tek száll­hat­nak ver­seny­be esél­­lyel eze­kért a for­rá­so­kért. Eze­ket ki kell ven­ni a ma­gyar­or­szá­gi tá­mo­ga­tá­sok kö­ré­ből, és se­gí­te­ni az érin­tet­te­ket a for­rá­sok meg­szer­zé­sé­ben.
De va­jon egye­dü­li üd­vö­zí­tő meg­ol­dás len­ne a ha­tá­ron tú­li ma­gyar ope­ra­tív prog­ra­mok lét­re­jöt­te? Nem gon­dol­juk azt, hogy ez­zel min­dent meg­old­ha­tunk. Egy­részt azért, mert van a Ma­gyar­or­szág­ról ér­ke­ző tá­mo­ga­tás­nak egy olyan szint­je, ahol a mikrotámogatások mér­té­ke, a „pro­jek­tek” mé­re­te (20-100 ezer fo­rin­tos tá­mo­ga­tá­sok) egy­sze­rű­en nem igé­nyel ilyen át­fo­gó ter­ve­zé­si lo­gi­kát. Ezen tá­mo­ga­tá­sok ese­té­ben a más, na­gyobb prog­ra­mok­kal va­ló össz­han­got szük­sé­ges meg­te­rem­te­ni, eze­ket „fel­fűz­ni” a nagy fej­lesz­té­si cé­lok­ra, kö­zös­sé­gi prog­ra­mok­ra, és a tá­mo­ga­tás­nyúj­tás sza­bály­rend­sze­rét kell át­te­kint­he­tőb­bé, el­len­őriz­he­tőb­bé ten­ni egy olyan mon­i­tor­ingrend­sz­er se­gít­sé­gé­vel, amel­­lyel min­den fo­rint fel­hasz­ná­lá­sa nyo­mon kö­vet­he­tő, hely­szí­nen el­len­őriz­he­tő.
Mind­ezek mel­lett úgy lát­juk, hogy a pá­lyá­za­ti rend­szer nem ké­pes meg­ol­da­ni min­den prob­lé­mát, hi­szen ed­dig is vol­tak olyan stra­té­gi­ai fon­tos­sá­gú in­téz­mé­nyek (a ma­gyar ál­lam ál­tal rész­ben vagy tel­jes egé­szé­ben fenn­tar­tott fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek, pe­da­gó­gus­szö­vet­sé­gek, ku­ta­tó­mű­he­lyek, szín­há­zak stb.), ame­lyek köz­pon­ti nagy fej­lesz­té­sek­ként akár kü­lön költ­ség­ve­té­si sor­ral ren­del­kez­tek. A ’90-es évek in­téz­mény­ala­pí­tá­sa so­rán gyö­ke­re­ket eresz­tett – és már bi­zo­nyí­tott – kö­zös­sé­gi szin­tű, nonprofit jel­leg­gel mű­kö­dő in­téz­mé­nye­ket nem sza­bad a bi­zony­ta­lan esé­lyű pá­lyá­za­tok já­ték­szer­évé ten­nünk, szá­muk­ra – vi­lá­go­san át­gon­dolt, rész­le­te­sen ki­dol­go­zott pro­jek­tek vagy az EU ter­mi­no­ló­gi­á­já­val szól­va köz­pon­ti prog­ram alap­ján – akár az ope­ra­tív prog­ra­mok ke­re­té­ben biz­to­sí­ta­ni kell a nor­ma­tív jel­le­gű, mű­kö­dé­si tá­mo­ga­tást is, nem­csak a fej­lesz­té­si le­he­tő­sé­ge­ket. Ezen in­téz­mé­nyi kör meg­ha­tá­ro­zá­sa is e ter­ve­zé­si fo­lya­mat fel­ada­ta kell, hogy le­gyen.
A ter­ve­zé­si stra­té­gia meg­al­ko­tá­sa mel­lett, il­let­ve an­nak ré­sze­ként a vég­re­haj­tás te­rén is szük­sé­ges a kö­zös ne­ve­zők ki­ala­kí­tá­sa, még ha ez ta­lán ma még il­lu­zó­ri­kus­nak is tű­nik. Ezek kö­zé tar­toz­nak azok a kö­zös sza­bá­lyok, alap­el­vek, ame­lye­ket a tá­mo­ga­tó szer­ve­ze­tek­nek és a le­het­sé­ges ked­vez­mé­nye­zet­tek­nek, az­az a pá­lyá­zók­nak kö­zö­sen el kell fo­gad­ni­uk, és ma­guk­ra néz­ve kö­te­le­ző­en be kell tar­ta­ni­uk:
– Fej­lesz­té­si for­rás­hoz csak ak­kor le­het hoz­zá­jut­ni, ha a pá­lyá­zó – vi­lá­gos sza­bály- és fel­té­tel­rend­sze­ren be­lü­li ver­seny­hely­zet­ben – az el­vá­rá­sok­nak a leg­ma­ga­sabb szin­ten meg­fe­le­lő pro­duk­tu­mot hoz lét­re, le­gyen ez egy pá­lyá­zat vagy ma­ga a pro­jekt meg­va­ló­sí­tá­sa. Ah­hoz, hogy egy szer­ve­zet fej­lesz­té­si tá­mo­ga­tás­hoz jus­son, tör­té­nel­mi tra­dí­ci­ó­kon túl más­ra is szük­ség van: fej­lesz­té­si tá­mo­ga­tás csak tisz­ta ver­seny­ben, va­lós tel­je­sít­mény alap­ján ad­ha­tó. Ez az éles ver­seny­hely­zet, a ré­gió igé­nye­i­nek mi­nél in­kább meg­fe­le­lő pro­jek­tek tá­mo­ga­tá­sa az adott ha­tá­ron tú­li ma­gyar kö­zös­ség el­ső­ren­dű ér­de­ke, még ha ez eset­leg ke­resz­tez lo­ká­lis vagy in­téz­mé­nyi ér­de­ke­ket.
– A tá­mo­ga­tá­sok fel­hasz­ná­lá­sa – ha­son­ló­an az EU-alapelvekhez – szi­go­rú el­len­őr­zés, sza­bá­lyo­zás mel­lett zaj­lik, s en­nek be nem tar­tá­sa a tá­mo­ga­tás vis­­sza­fi­ze­té­sét is je­lent­he­ti. A ma­nap­ság kü­lö­nö­sen ér­zé­keny ma­gyar–ma­gyar erő­tér­ben ezen alap­el­vek köl­csö­nös tisz­tá­zá­sa és el­fo­ga­dá­sa kü­lö­nö­sen ne­héz, de fon­tos fel­adat.

3.3. Konk­lú­zió, avagy a vi­ta kez­de­te?

Amit a fen­ti né­hány be­kez­dés­ben ös­­sze­fog­lal­tunk, egy – a szí­vünk­höz leg­in­kább kö­zel ál­ló – tel­jes tá­mo­ga­tá­si rend­szer át­ala­kí­tá­sa. Úgy lát­juk, hogy cél­ja­ink el­éré­sé­hez a „ka­bát tel­jes új­ra­sza­bá­sá­ra” van szük­ség, meg­őriz­ve azo­kat az ele­me­ket, ér­té­ke­ket és in­téz­mé­nyi sze­rep­lő­ket, ame­lyek ed­dig is a le­he­tő­sé­gek­hez ké­pest ered­mé­nye­sen vé­gez­ték te­vé­keny­sé­ge­i­ket.

4. A má­so­dik pil­lér: ha­tá­ron tú­li (szlo­vá­ki­ai) ma­gya­rok EU-felkészítése („hal he­lyett há­lót”)

Ma­gyar­or­szág és a leg­na­gyobb ma­gya­rok ál­tal la­kott szom­szé­dos or­szá­gok uni­ós csat­la­ko­zá­sá­val egy új hely­zet ala­kult ki a tér­ség­ben.
A szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság szá­má­ra biz­to­sí­tott ma­gyar­or­szá­gi tá­mo­ga­tá­si ke­re­tek szin­te el­tör­pül­nek azon for­rá­sok nagy­sá­gá­hoz ké­pest, ame­lyek EU-támogatások for­má­já­ban ér­kez­het­nek Szlo­vá­ki­á­ba: 2007 és 2013 kö­zött ez a szám kb. 3 ezer milliárd fo­rint. Ter­je­del­mi kor­lá­tok nem te­szik le­he­tő­vé és je­len anyag szem­pont­já­ból nem is in­do­kolt rész­le­tes szá­mí­tá­so­kat vé­gez­ni ar­ról, hogy hoz­zá­ve­tő­leg mek­ko­ra uni­ós tá­mo­ga­tás­hoz fér­het hoz­zá a kö­vet­ke­ző évek­ben a fel­vi­dé­ki ma­gyar­ság, ezért most csak – a nagy­ság­ren­dek kö­zöt­ti kü­lönb­sé­gek ér­zé­kel­te­té­se cél­já­ból – egy ke­vés­bé fi­nom becs­lés­re vál­lal­ko­zunk: a tel­jes Szlo­vá­ki­á­ra eső tá­mo­ga­tá­si ke­ret­ösz­­sze­get a szlo­vá­ki­ai ma­gyar né­pes­ség szá­má­hoz vi­szo­nyít­va a fel­vi­dé­ki ma­gyar­ság­ra „eső” összeg kb. 40-45 milliárd fo­rint éven­te, ez a ma­gyar­or­szá­gi ös­­szes tá­mo­ga­tás­nak hoz­zá­ve­tő­leg a hús­­szo­ro­sa. Hang­sú­lyoz­nunk kell, hogy ez egy­elő­re csak le­he­tő­ség, hi­szen ezek­hez a prog­ra­mok­hoz csak azon szer­ve­ze­tek tud­nak hoz­zá­fér­ni, akik al­kal­maz­kod­ni tud­nak az egyes or­szá­gok Nem­ze­ti fej­lesz­té­si ter­vé­ben vagy más uni­ós tá­mo­ga­tá­sok­ban meg­fo­gal­ma­zott tá­mo­ga­tá­si cé­lok­hoz. Az ed­di­gi ta­pasz­ta­la­tok­ról ke­vés is­me­re­tünk, in­for­má­ci­ónk van: egész Szlo­vá­kia vo­nat­ko­zá­sá­ban a cél az idei év vé­gé­re a 2004–2006 kö­zöt­ti tá­mo­ga­tá­si ke­ret 90%-ának le­hí­vá­sa. Ugyan­ak­kor fon­tos­nak tart­juk, hogy már most, az el­ső ta­pasz­ta­la­tok, ada­tok bir­to­ká­ban in­dul­jon meg egy át­fo­gó, komp­lex adat­gyűj­tés ar­ról, hogy a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság (ez alatt a szlo­vá­ki­ai ma­gyar szer­ve­ze­te­ket és a ma­gyar­ság ál­tal la­kott ré­gi­ó­kat egy­aránt ért­jük) ho­gyan tu­dott él­ni ed­dig az uni­ós tá­mo­ga­tá­sok ad­ta le­he­tő­sé­gek­kel, ho­gyan ala­kult ezek ága­za­ti, in­téz­mé­nyi és te­rü­le­ti meg­osz­lá­sa, nyo­mon kö­vet­ve egyút­tal a tá­mo­ga­tá­sok hasz­no­su­lá­sát is.
Az al­kal­maz­ko­dás, fel­ké­szü­lés szem­pont­já­ból ké­zen­fek­vő, hogy a ki­ala­kult új geo­po­li­ti­kai szi­tu­á­ci­ó­ban nem­csak a már csat­la­ko­zott, ha­nem a Ma­gyar­or­szág­gal egyidőben csat­la­ko­zó Szlo­vá­kia ma­gyar­sá­ga szá­má­ra is át kell ad­nunk a ma­gyar fel­ké­szü­lés­sel, elő­csat­la­ko­zá­si ala­pok fel­hasz­ná­lá­sá­val kap­cso­la­tos, majd a csat­la­ko­zást kö­ve­tő­en fel­hal­mo­zott ta­pasz­ta­la­ta­in­kat, jól­le­het a tá­mo­ga­tás­po­li­ti­ka ezen pil­lé­re jó­val hang­sú­lyo­sabb a még csat­la­ko­zás előtt ál­ló szom­szé­dos or­szá­gok ma­gyar ki­sebb­sé­gei vo­nat­ko­zá­sá­ban. Vé­le­mé­nyünk sze­rint en­nek je­len­tő­sé­ge nem be­csül­he­tő alá, mi­vel – más újon­nan csat­la­ko­zó or­szá­gok­kal együtt Szlo­vá­kia is a ha­tal­mas in­téz­mény­rend­szer fel­ál­lí­tá­sá­nak gond­ja­i­val küsz­köd­ve – is­me­re­te­ink sze­rint meg­le­he­tő­sen kis in­ten­zi­tás­sal ké­szí­ti fel sa­ját pol­gá­ra­it az uni­ós ki­hí­vá­sok­kal szem­ben.
Az EU fej­lesz­té­si for­rá­sa­i­nak hoz­zá­fér­he­tő­vé té­te­le te­hát tör­té­nel­mi le­he­tő­sé­get kí­nál fel el­ső­sor­ban a fel­vi­dé­ki és er­dé­lyi ma­gyar kö­zös­sé­gek­nek. Amen­­nyi­ben meg­fe­le­lő­en fel tud­nak ké­szül­ni ezen prog­ra­mok fo­ga­dá­sá­ra, év­ti­ze­des te­rü­le­ti hát­rá­nyo­kat dol­goz­hat­nak le, amely­nek ré­vén va­lós al­ter­na­tí­va kí­nál­ko­zik a szü­lő­föld­ön ma­ra­dás­ra. Eb­ben kulcs­sze­re­pe le­het az anya­or­szág­nak, amely az uni­ós pá­lyá­za­ti ta­pasz­ta­la­ta­i­nak át­adá­sa, azok he­lyi vi­szo­nyok­hoz tör­té­nő al­kal­ma­zá­sa ré­vén igen ko­moly se­gít­sé­get nyújt­hat a fel­ké­szí­tés­ben. Eh­hez azon­ban az ed­di­gi tár­ca- vagy ága­za­ti szin­tű kez­de­mé­nye­zé­sek he­lyett egy irá­nyí­tott, komp­lex EU-s fel­ké­szí­té­si stra­té­gi­ai prog­ra­mot kell vég­re­haj­ta­ni, hogy a 2007-től kez­dő­dő idő­szak­ban a ma­gyar­ság szá­má­ra ko­moly esé­lyek le­gye­nek az EU-pénzekért foly­ta­tott ver­seny­ben.
A jó pro­jek­tek­kel ren­del­ke­ző, meg­fe­le­lő ka­pa­ci­tá­sok bir­to­ká­ban lé­vő szer­ve­ze­tek, ame­lyek egy tag­ál­lam vagy tag­je­lölt fel­ké­szült­sé­gét, érett­sé­gét bi­zo­nyít­ják, „hi­ány­cikk”-nek szá­mí­ta­nak, ezért for­rás­hoz ju­tá­si le­he­tő­sé­gük is lé­nye­ge­sen na­gyobb. Ez a po­ten­ci­á­lis ver­seny­előny ter­mé­sze­te­sen ko­ránt­sem csak a nonprofit szfé­ra kö­zös­sé­gi, nem­zet­po­li­ti­kai szem­pont­ból fon­tos szer­ve­ze­te­i­re (bár nyil­ván­va­ló­an nem mind­egyik­re) le­het ér­vé­nyes, ha­nem ma­gá­tól ér­te­tő­dő­en a ver­seny­szfé­rá­ban mun­kál­ko­dó ma­gyar vál­lal­ko­zá­sok­ra is. A he­lyi ma­gyar tár­sa­dal­mak tag­jai szá­má­ra te­hát az EU ki­hí­vá­sa­i­ra va­ló szisz­te­ma­ti­kus fel­ké­szí­tés rend­kí­vül nagy ha­tás­sal le­het, több év­ti­zed­re meg­ha­tá­roz­hat­ja, emel­he­ti po­zí­ci­ó­ju­kat a több­sé­gi tár­sa­da­lom­mal va­ló ös­­sze­ha­son­lí­tás­ban.
Az EU-s fel­ké­szí­té­si prog­ram ál­ta­lá­nos cél­ja, hogy hoz­zá­já­rul­jon ah­hoz, hogy a ha­tá­ron tú­li ma­gya­rok és szer­ve­ze­te­ik, in­téz­mé­nye­ik ered­mé­nye­sen ve­gye­nek részt a szom­szé­dos or­szá­gok ál­tal hoz­zá­fér­he­tő EU-s pá­lyá­za­ti for­rá­sok meg­szer­zé­sé­ben. Eh­hez szük­sé­ges köz­vet­len cél: a fel­ké­szí­té­si prog­ram leg­fon­to­sabb pa­ra­mé­te­re­i­nek (szer­ve­zet­rend­szer, esz­köz­rend­szer, üte­me­zés, mód­szer­tan, költ­ség­ve­tés) meg­ha­tá­ro­zá­sa egy stra­té­gi­ai prog­ram­do­ku­men­tum­ban.
Meg kell ha­tá­roz­nunk a fel­ké­szí­té­si pro­jekt köz­vet­len cél­cso­port­ját, aki­re ez a prog­ram irá­nyul: a nem­ze­ti ke­re­tek kö­zött meg­nyí­ló uni­ós for­rá­sok­ra pá­lyá­zó ha­tá­ron tú­li ma­gya­rok, in­téz­mé­nyek és szer­ve­ze­tek. A prog­ram ered­mé­nyei nem­csak a fent vá­zolt tár­sa­dal­mi cso­port­ban hasz­no­sul­nak, en­nél jó­val tá­gabb az a kör, akik köz­ve­tett ked­vez­mé­nye­zett­jei le­het­nek a si­ke­res uni­ós tá­mo­ga­tá­si fel­ké­szü­lés­nek, köz­tük az át­fo­gó „EU-felkészítés”-ben részt ve­vő ma­gyar­or­szá­gi és ha­tá­ron tú­li szer­ve­ze­tek.
A fel­ké­szí­té­si, tapsztalatátadási te­vé­keny­ség­nek min­den le­het­sé­ges esz­közt „be kell vet­nie” an­nak ér­de­ké­ben, hogy a szlo­vá­ki­ai és más ma­gyar ki­sebb­sé­gek szer­ve­ze­tei, in­téz­mé­nye­i­nek ver­seny­hát­rá­nya csök­ken­jen. A leg­fon­to­sabb te­en­dők:
1. Kép­zé­si te­vé­keny­ség: ún. EU-multiplikátor (pá­lyá­zat­írók) kép­zé­sek, szektorális szin­tű fel­ké­szí­té­sek (pl. ci­vil szer­ve­ze­tek, vál­lal­ko­zók, egy­há­zak stb.), va­la­mint ha­son­ló té­má­jú táv­ok­ta­tá­si tananyagok6.
2. Ma­gyar nyel­vű pá­lyá­za­ti nyil­vá­nos­ság: idő­sza­ki ki­ad­vány, pá­lyá­zat­ke­re­ső por­tál, há­rom­nyel­vű szó­tá­rak, eset­ta­nul­má­nyok, leg­jobb gya­kor­la­tok be­mu­ta­tá­sa he­lyi szin­ten. Ez az egyik – ma még ta­lán ke­vés­bé ér­zé­kel­he­tő – prob­lé­ma, kü­lö­nö­sen olyan te­rü­le­te­ken, ahol na­gyobb tömben él­nek ma­gya­rok és a min­den­na­pos nyelv­hasz­ná­lat mi­att adód­hat­nak prob­lé­mák a több­sé­gi nyelv hasz­ná­la­ta ese­tén. Kü­lö­nö­sen olyan hely­zet­ben van en­nek je­len­tő­sé­ge, ami­kor tö­ké­le­te­sen el kell sa­já­tí­ta­ni a szlo­vák nyel­ven ki­írt és be­adás­ra ke­rü­lő pá­lyá­za­tok szlo­vák szak­nyelv­ét, spe­ci­á­lis pá­lyá­za­ti ki­fe­je­zé­se­it. Ezek meg­fe­le­lő hasz­ná­la­ta dön­tő le­het egy-egy pá­lyá­zat el­bí­rá­lá­sa so­rán. A ma­gyar­or­szá­gi ta­pasz­ta­lat át­adá­sa, a fel­ké­szí­tés itt is so­kat te­het: a pá­lyá­za­ti szó­tá­rak, két­nyel­vű fel­ké­szí­tő ki­ad­vány­ok mel­lett – el­ső­sor­ban az Interneten – köz­zé kell ten­ni mi­nél több ún. best prac­tice pá­lyá­za­ti anya­got, két nyel­ven, le­he­tő­ség sze­rint mi­nél több tá­mo­ga­tá­si te­rü­le­ten (ok­ta­tás, vi­dék­fej­lesz­tés, vál­lal­ko­zás­fej­lesz­tés stb.).
3. Szak­mai se­gít­ség: a ma­gyar­or­szá­gi és a szom­szé­dos or­szá­gok vég­re­haj­tá­si in­téz­mé­nye­i­nek szak­mai kap­cso­la­ta, know-how át­adás, fi­a­tal szak­em­be­rek to­vább­kép­zé­se, ösz­tön­díj­prog­ra­mok, ta­nul­mány­utak szer­ve­zé­se, a köz­pon­ti prog­ra­mok­hoz szak­mai se­gít­ség­nyúj­tás. A se­gít­ség­nyúj­tás konk­rét pél­dá­ja le­het egy ma­gyar­or­szá­gi gya­kor­no­ki prog­ram szer­ve­zé­se, amely­nek so­rán hely­ben vagy va­la­me­lyik anya­or­szá­gi pá­lyáz­ta­tó szer­ve­zet­nél el­töl­tött 2-4 hét alatt pil­lant­hat­nak be­le a szak­em­be­rek az uni­ós tá­mo­ga­tá­si gya­kor­lat min­den­nap­ja­i­ba.
4. Meg­lé­vő erő­for­rás­ok­ra épü­lő nonprofit pá­lyá­za­ti tanác­sadóhálózat ki­ala­kí­tá­sa.
5. He­lyi pá­lyá­zat­író, ta­nács­adó, kép­ző vál­lal­ko­zá­sok tá­mo­ga­tá­sa.
6. Ban­ki fi­nan­szí­ro­zás, pá­lyá­za­ti ön­rész fi­nan­szí­ro­zá­sa (köz­ala­pít­vány­ok), tá­mo­ga­tá­sa.

5. A har­ma­dik pil­lér: együtt­mű­kö­dés a ter­ve­zés, prog­ra­mo­zás szint­jén („ma­gyar–ma­gyar te­rü­le­ti együtt­mű­kö­dés”)

A pá­lyá­za­ti fel­ké­szü­lés mel­lett az uni­ós tá­mo­ga­tá­sok­hoz tör­té­nő al­kal­maz­ko­dá­si fel­adat má­sik irá­nya még a pá­lyá­za­ti ki­írá­sok előtt, a ter­ve­zés szint­jén je­le­nik meg: olyan pá­lyá­za­tok­ra, prog­ra­mok­ra van szük­ség, ame­lyek a ma­gyar­ság va­lós prob­lé­má­i­ra, fej­lesz­té­si igé­nye­i­re nyújt­hat­nak meg­ol­dást.
Ahol ez le­het­sé­ges, mind a Struk­tu­rá­lis Ala­pok vo­nat­ko­zá­sá­ban, mind a ha­tár men­ti együtt­mű­kö­dést, szom­széd­ság­po­li­ti­kát (is) tá­mo­ga­tó Inter­reg-pro­gram ke­re­tei kö­zé – nem a nem­ze­ti/et­ni­kai vo­nat­ko­zá­so­kat hang­sú­lyoz­va – át­fo­gó, di­na­mi­kus ha­tár men­ti fej­lesz­té­sek lán­co­la­tá­nak beeme­lé­se szük­sé­ges. A 2007 utá­ni nem­ze­ti fej­lesz­té­si ter­vek, a ma­gyar­or­szá­gi és szlo­vá­ki­ai Nem­ze­ti stra­té­gi­ai re­fe­ren­cia­ke­ret ös­­sze­han­go­lá­sa – amely­re po­li­ti­kai szán­dék­nyi­lat­ko­za­tok is szü­let­tek már – ki­tű­nő le­he­tő­sé­ge­ket rejt ma­gá­ban, hi­szen mind a he­lyi, mind a re­gi­o­ná­lis ma­gyar igé­nyek és ér­de­kek be­csa­tor­ná­zá­sa új ér­tel­met, tá­gabb pers­pek­tí­vát nyer­het ez­ál­tal. Ezen fel­ada­tok is hal­asz­ha­tat­la­nok, hi­szen 2007-től új idő­szá­mí­tás kez­dő­dik az EU-tagállamok éle­té­ben is, a ter­vek sze­rint a ko­ráb­bi­ak­hoz ké­pest jó­val na­gyobb je­len­tő­sé­get (és tá­mo­ga­tá­si le­he­tő­sé­get) kap­nak a te­rü­le­ti együtt­mű­kö­dé­sek, az­az a ha­tá­ron át­nyú­ló, il­let­ve több or­szá­got érin­tő fej­lesz­té­sek. A kö­vet­ke­ző ter­ve­zé­si idő­szak­ra tör­té­nő fel­ké­szü­lés mind Ma­gyar­or­szá­gon, mind Szlo­vá­ki­á­ban el­kez­dő­dött, hó­na­po­kon be­lül min­de­nütt ös­­sze kell áll­ni­uk a 2007–2013 kö­zöt­ti fej­lesz­té­si ter­vek­nek, ame­lyek stra­té­gi­ai cél­jai, pri­o­ri­tá­sai kö­zött ott kell sze­re­pel­nie a ma­gyar kö­zös­sé­gek, a ma­gya­rok ál­tal la­kott ré­gi­ók fej­lesz­té­si igé­nye­i­nek is. A ma­gyar ér­de­kek szlo­vá­ki­ai prog­ra­mo­zá­si do­ku­men­tu­mok­ban tör­té­nő ha­té­kony ér­vé­nye­sí­té­sé­nek fel­ada­ta – és ez­zel együtt a fe­le­lős­sé­ge – el­sőd­le­ge­sen a szlo­vá­ki­ai ma­gyar po­li­ti­kai szer­ve­ze­tek­re há­rul, azon­ban ezek szak­mai meg­ala­po­zá­sa, a va­lós fej­lesz­té­si igé­nyek – „EU-kompatibilis” – meg­fo­gal­ma­zá­sa, he­lyi fej­lesz­té­si ter­vek, SWOT-analízisek stb. ki­dol­go­zá­sa a he­lyi ma­gyar szel­le­mi (ci­vil és szak­mai szer­ve­ze­tek, ku­ta­tó­in­té­ze­tek stb.) fel­ada­ta. Ez utób­bi­hoz – va­la­mint a si­ke­res uni­ós fej­lesz­té­sek­hez nem­kü­lön­ben – va­ló­di part­ne­ri együtt­mű­kö­dés­re, há­ló­za­tok ki­ala­kí­tá­sá­ra van szük­ség. A ma­gyar­or­szá­gi szak­po­li­ti­ka mind­eh­hez el­sőd­le­ge­sen szak­mai és szak­dip­lo­má­ci­ai tá­mo­ga­tást nyújt­hat, a ta­pasz­ta­la­tok, va­la­mint a leg­jobb gya­kor­la­tok át­adá­sa ré­vén.

5.1. He­lyi ma­gyar igé­nyek­nek meg­fe­le­lő fej­lesz­té­si cé­lok

A Kár­pát-me­den­cei ma­gyar­ság uni­ós tá­mo­ga­tá­sok­ra tör­té­nő fel­ké­szü­lé­se és fel­ké­szí­té­se alap­ve­tő fon­tos­sá­gú, de ta­lán még en­nél is fon­to­sabb, hogy az adott or­szá­gok­ban mi­nél több olyan fej­lesz­té­si cél, prog­ram, pá­lyá­za­ti le­he­tő­ség le­gyen hoz­zá­fér­he­tő, ame­lyek össz­hang­ban áll­nak a he­lyi ma­gyar tár­sa­da­lom, ré­gi­ók fej­lesz­té­si igé­nye­i­vel.
A fen­ti­ek­hez azon­ban leg­elő­ször szük­sé­ges pon­to­san szám­ba ven­ni a le­he­tő­sé­ge­ket, il­let­ve a prob­lé­má­kat és igé­nye­ket: az egyes ré­gi­ók – EU-támogatások szem­pont­já­ból re­le­váns – tár­sa­dal­mi, gaz­da­sá­gi prob­lé­má­it, a meg­lé­vő adott­sá­go­kat és fej­lesz­té­si le­he­tő­sé­ge­ket. Akár az is­mét­lés hi­bá­ját is vál­lal­va, a ter­ve­zé­si fá­zis­ban is új­ra csak azt hang­sú­lyoz­zuk, hogy min­den ha­tá­ron tú­li ré­gi­ó­ban, így Dél-Szlo­vá­ki­á­ban is – épít­ve az ed­di­gi ku­ta­tá­si ered­mé­nyek­re, prob­lé­ma­ka­ta­ló­gu­sok­ra, sta­tisz­ti­kák­ra – el kell ké­szí­te­ni egy tel­jes kö­rű és az EU-s fej­lesz­té­si po­li­ti­kák mód­szer­ta­ná­hoz il­lesz­ke­dő hely­zet­ér­té­ke­lést. Er­re a leg­in­kább al­kal­mas és el­ter­jedt mód­szer a már több­ször em­lí­tett SWOT-analízis, amely fel­mé­ri az érin­tett tár­sa­dal­mak, ré­gi­ók gyen­ge­sé­ge­it és erős­sé­ge­it, a fej­lesz­tés­ben rej­lő le­he­tő­sé­ge­ket és ve­szé­lye­ket. Mint lát­tuk je­len ta­nul­mány „el­ső pil­lér”-é­nek, az­az a ma­gyar­or­szá­gi tá­mo­ga­tá­si rend­szer meg­újí­tá­sá­nak meg­fo­gal­ma­zá­sa kap­csán, a ha­tá­ron tú­li ré­gi­ók­ra ki­ter­je­dő SWOT-analízis a ma­gyar­or­szá­gi tá­mo­ga­tá­si rend­szer ha­té­kony­sá­gá­nak pon­tos fel­mé­ré­se szem­pont­já­ból is elo­dáz­ha­tat­lan fel­adat.
A ha­tá­ron tú­li ré­gi­ók sa­ját prob­lé­má­i­nak pon­tos fel­tér­ké­pe­zé­se és a fent em­lí­tett lo­gi­kai mát­rix­ba tör­té­nő be­il­lesz­té­se ese­tén van esély ar­ra, hogy a szlo­vá­ki­ai fej­lesz­té­si ter­vek­be és egyéb uni­ós prog­ra­mok­ba – pél­dá­ul a ha­tár men­ti együtt­mű­kö­dést elő­se­gí­tő Inter­reg-pro­gramok­ba – jól be­le tud­juk il­lesz­te­ni a he­lyi ma­gyar fej­lesz­té­si igé­nye­ket.
A ko­ráb­bi év­ti­ze­dek­ben az ál­la­mi fej­lesz­tés­po­li­ti­kák­ban a ha­tár men­ti te­rü­le­tek pe­ri­fé­ri­á­ra szo­rul­tak. El­vár­ha­tó-e a ha­tá­ron tú­li ma­gyar­ság hely­ben bol­do­gu­lá­sa, ha sok he­lyütt a szű­kebb és tá­gabb kör­nye­zet­ben alul­fej­lett ré­gi­ó­kat, rossz fog­lal­koz­ta­tá­si és kép­zé­si struk­tú­rá­kat, szo­ci­á­lis fe­szült­sé­ge­ket ta­pasz­ta­lunk? A 2007-től meg­nyí­ló EU-források dön­tő több­sé­gét a te­rü­le­ti és a szo­ci­á­lis kü­lönb­sé­gek csök­ken­té­sét cé­lul ki­tű­ző Struk­tu­rá­lis és Ko­hé­zi­ós Ala­pok biz­to­sít­ják. A ma­gyar­lak­ta ré­gi­ók, az ott élő tár­sa­dal­mak – nem­ze­ti­sé­gi ho­va­tar­to­zás­tól füg­get­le­nül – szin­te min­den szom­szé­dos or­szág­ban a fen­ti­ek alap­ján a tá­mo­ga­tás­ra jo­go­sult ka­te­gó­ri­á­ba ke­rül­nek, az­az az ed­di­gi hát­rá­nyok­ból – az EU-támogatás szem­szö­gé­ből – kön­­nyen, de sok-sok mun­ká­val, előny ko­vá­csol­ha­tó.

5.2. Kik­nek a fel­ada­ta? Mit te­het Ma­gyar­or­szág?

Mind­ezen cé­lok el­éré­sé­ért nyil­ván­va­ló­an a he­lyi ma­gyar ér­de­kek ér­vé­nye­sí­té­sé­re hi­va­tott, és a dön­tés­ho­za­tal­hoz leg­kö­ze­lebb ál­ló vagy azt leg­in­kább be­fo­lyá­sol­ni tu­dó ma­gyar szer­ve­ze­tek te­het­nek a leg­töb­bet. Nem le­het el­vi­tat­ni ezen szer­ve­ze­tek po­li­ti­kai fe­le­lős­sé­gét ab­ban, hogy a ha­tá­ron tú­li ma­gyar igé­nyek­re meg­fe­le­lő meg­ol­dá­si le­he­tő­sé­ge­ket lel­jünk fel a kö­vet­ke­ző évek­ben a szom­szé­dos or­szá­gok­ban meg­nyí­ló EU-tá­mo­ga­tá­sok­ban.
A fen­ti­ek mel­lett a ma­gyar kor­mány­zat is – ki­e­gé­szül­ve a kü­lön­bö­ző EU-in­téz­mé­nyek­ben te­vé­keny­ke­dő szak­ér­tők­kel, po­li­ti­ku­sok­kal – nagy­ban hoz­zá­já­rul­hat ezen cé­lok meg­va­ló­su­lá­sá­hoz. Ah­hoz, hogy ne csak a pá­lyá­za­ti te­vé­keny­ség, az­az a meg­va­ló­sí­tás szint­jén (ta­nul­má­nyunk­ban „má­so­dik pil­lér”-ként meg­fo­gal­ma­zott stra­té­gi­ai cél) kap­jon ha­té­kony se­gít­sé­get a he­lyi ma­gyar­ság a si­ke­res EU-s fej­lesz­té­si po­li­ti­ká­hoz, a ter­ve­zé­si szin­ten is ös­­sze­han­golt szak­mai, szak­dip­lo­má­ci­ai tá­mo­ga­tás­ra van szük­ség. En­nek főbb ki­tö­ré­si pont­jai:
– Kö­zös ter­ve­zé­si, prog­ra­mo­zá­si együtt­mű­kö­dés a szom­szé­dos or­szá­gok­kal (er­re már je­len­leg is tör­tén­nek ilyen irá­nyú kez­de­mé­nye­zé­sek a Nem­ze­ti Fej­lesz­té­si Hi­va­tal ré­szé­ről). En­nek cél­ja töb­bek kö­zött, hogy az adott or­szá­gok­ban meg­va­ló­su­ló pro­jek­tek az adott ál­lam ke­re­te­in túl­mu­tat­va – meg­fe­le­lő ös­­sze­han­go­lás mel­lett – össz­eu­ró­pai cé­lo­kat is meg­va­ló­sít­sa­nak, az ezek­ben rej­lő szinergikus ha­tá­sok ré­vén pe­dig he­lyi szin­ten még na­gyobb le­het az adott fej­lesz­tés hasz­no­su­lá­sa. (Ezek­re jó pél­da a több or­szá­gon át­nyú­ló köz­le­ke­dé­si vagy kör­nye­zet­vé­del­mi együtt­mű­kö­dés, amely ál­tal egy egész tér­ség – ha­tá­ro­kon át­nyú­ló – gaz­da­sá­gi po­ten­ci­ál­ja, tő­ke­von­zó ké­pes­sé­ge nő­het, amely­ből min­den érin­tett or­szág vagy ré­gió egy­aránt pro­fi­tál­hat.) A ma­gyar–ma­gyar pár­be­széd kü­lön­bö­ző – el­sőd­le­ge­sen szak­mai fó­ru­ma­it ki­hasz­nál­va vagy akár lét­re­hoz­va – ma­gyar­or­szá­gi kor­mány­za­ti tö­rek­vé­se­i­nek itt fo­ko­zot­tan össz­hang­ban kell len­ni­ük a ha­tá­ron tú­li ma­gyar ér­de­kek­kel, a cél­ból, hogy a ha­tá­ron tú­li ma­gyar­ság „fe­je fe­lett meg­ho­zott dön­tés” ked­vez­mé­nye­zett­je a leg­in­kább érin­tett ré­gi­ó­ban élő ma­gyar­ság le­gyen.
– Ugyan­ezt a ma­gyar–ma­gyar kö­zös ér­dek­ér­vé­nye­sí­tést kell al­kal­maz­ni a már lé­te­ző in­téz­mé­nye­sí­tett együtt­mű­kö­dé­sek­ben, amely­re ki­vá­ló pél­da a je­len­leg is fu­tó – ha­tá­ron át­nyú­ló együtt­mű­kö­dés és más ter­ve­zett szom­széd­sá­gi – Inter­reg-pro­gramok.
– A kö­zös ter­ve­zé­si fel­ada­tok mel­lett hang­sú­lyos sze­re­pe le­het a ha­tá­ron tú­li ma­gyar fej­lesz­té­si igé­nyek­nek a ma­gyar­or­szá­gi NFT II-ben, no­ha a nem­ze­ti fej­lesz­té­si ter­vek ked­vez­mé­nye­zett­jei és cél­te­rü­le­tei ki­zá­ró­lag az adott or­szág te­rü­le­tén le­het­sé­ge­sek. A ma­gyar–ma­gyar ér­de­ke­ken túl­mu­ta­tó, és ta­lán a 2013 utá­ni idő­szak kér­dé­se le­het e pa­ra­dig­ma fenn­tar­tá­sa vagy meg­ha­la­dá­sa. E té­ren már igen je­len­tős vál­to­zá­sok vár­ha­tók 2007 után is: az új ko­hé­zi­ós po­li­ti­ka a ko­ráb­bi­ak­hoz ké­pest jó­val na­gyobb hang­súlyt és tá­mo­ga­tást je­lent a te­rü­le­ti együtt­mű­kö­dés kapcsán. A 3. cél­ki­tű­zés (Eu­ró­pai te­rü­le­ti együtt­mű­kö­dés) tel­jes mér­ték­ben, míg az 1., 2. cél­ki­tű­zé­sek­ben (Kon­ver­gen­cia; Re­gi­o­ná­lis ver­seny­ké­pes­ség és fog­lal­koz­ta­tás) kvá­zi ho­ri­zon­tá­lis szin­ten je­le­nik meg a te­rü­le­ti, transz­na­ci­o­ná­lis együtt­mű­kö­dés elő­se­gí­té­se, tá­mo­ga­tá­sa. A je­len­le­gi ter­ve­zé­si gya­kor­lat­ban, kü­lö­nös te­kin­tet­tel a re­gi­o­ná­lis fej­lesz­té­si ter­vek és prog­ra­mok ki­dol­go­zá­sá­ra, fon­tos szem­pont­ként le­het beemel­ni a ha­tá­ron át­nyú­ló ha­tá­so­kat, olyan pro­jek­tek tá­mo­ga­tá­sát, ame­lyek ugyan a ha­tár egyik ol­da­lán va­ló­sul­nak meg, de köz­vet­ve hoz­zá­já­rul­nak a ha­tár két ol­da­lán meg­lé­vő te­rü­le­ti és egyéb kü­lönb­sé­gek csök­ken­té­sé­hez. Ilyen „min­ta­pro­jekt”-nek te­kint­he­tő a dunaszerdahelyi és győ­ri mun­ka­ügyi köz­pon­tok/hi­va­ta­lok pél­da­ér­té­kű együttműködése7, vagy az Ipoly men­tén ki­ala­kult egészségyügyi el­lá­tás ös­­sze­han­go­lá­sa, kö­zös fej­lesz­té­si (euro)régiók lét­re­ho­zá­sa stb.
– Köz­igaz­ga­tá­si együtt­mű­kö­dés, szak­mai tá­mo­ga­tás: az EU tá­mo­ga­tá­sok vég­re­haj­tá­sá­nak min­den szint­jén le­he­tő­ség van a ha­son­ló fel­ada­to­kat el­lá­tó szer­ve­ze­tek kö­zöt­ti szak­mai együtt­mű­kö­dés­re, ta­pasz­ta­lat­át­adás­ra. Tö­re­ked­ni kell te­hát ar­ra, hogy a po­li­ti­kai, szak­ma­po­li­ti­kai és dip­lo­má­ci­ai szin­tek mel­lett a köz­igaz­ga­tá­son be­lül, il­let­ve a vég­re­haj­tó hát­tér­in­téz­mé­nyi, köz­re­mű­kö­dői szin­ten is szo­ros kap­cso­la­tok ala­kul­ja­nak ki a szom­szé­dos or­szá­gok ha­son­ló szer­ve­ze­te­i­vel.

5.3. A je­len­le­gi in­téz­mé­nyi hát­tér

Je­len írás el­sőd­le­ge­sen a ha­tá­ron tú­li ma­gyar­ság si­ke­res EU fel­zár­kó­zá­sá­hoz nyújt­ha­tó ma­gyar­or­szá­gi és he­lyi tá­mo­ga­tá­si le­he­tő­sé­ge­ket, az EU-támogatáspolitika és a ha­tá­ron tú­li ma­gyar tá­mo­ga­tá­si rend­szer ös­­sze­han­go­lá­sá­ból ere­dő po­zi­tív kö­vet­kez­mé­nye­ket ve­szi sor­ra. Is­mé­tel­ten hang­sú­lyoz­nunk kell, hogy ezen kér­dé­sek in­téz­mé­nyi ke­re­te­i­nek tár­gya­lá­sa túl­lép je­len ta­nul­mány ke­re­te­in, és ál­lás­pon­tunk sze­rint a szer­ve­ze­ti kér­dé­se­ket meg kell előz­nie a cé­lok, fej­lesz­té­si le­he­tő­sé­gek, stra­té­gi­ák tisz­tá­zá­sá­nak.
Mind­ezek el­le­né­re a ter­ve­zé­si együtt­mű­kö­dés, az­az a „har­ma­dik pil­lér” tár­gya­lá­sá­nál nem tér­he­tünk ki e kér­dés elől, hisz jól lát­ha­tó, a je­len­le­gi in­téz­mé­nyi struk­tú­ra ke­vés­sé al­kal­mas a fen­ti­ek­ben be­mu­ta­tott ha­té­kony együtt­mű­kö­dé­sek ki­ala­kí­tá­sá­ra, ezért ja­va­sol­juk, hogy:
– Kez­dőd­jön el a je­len­le­gi ma­gyar köz­igaz­ga­tás va­la­mely in­téz­mé­nyé­re te­le­pít­ve – vagy azon be­lül ki­ala­kít­va – egy köz­pon­ti ko­or­di­ná­ció a fen­ti fej­lesz­té­si stra­té­gi­ák ki­dol­go­zá­sá­ra és vég­re­haj­tá­sá­ra. En­nek lét­re­jöt­tét ne­he­zít­he­ti a már em­lí­tett szak­po­li­ti­kák (EU-támogatás, ha­tá­ron tú­li ma­gyar ügy) kö­zöt­ti tá­vol­ság, a két ága­zat, il­let­ve szem­pont­rend­szer kö­zöt­ti kap­cso­lat szin­te tel­jes hi­á­nya, amit csak fo­koz­hat – a már ko­rább­ról is­mert – szak­po­li­ti­ka vagy nem­zet­po­li­ti­ka mes­ter­sé­ges szem­be­ál­lí­tá­sá­nak eset­le­ges új­já­é­le­dé­se.
– A ma­gyar–ma­gyar in­téz­mé­nye­sí­tett pár­be­széd ke­re­te­in be­lül is mi­nél előbb meg kell ta­lál­ni vagy lét­re kell hoz­ni azt a szak­mai fó­ru­mot, amely al­kal­mas a fent em­lí­tett – a köz­igaz­ga­tás kü­lön­bö­ző szint­je­in meg­va­ló­su­ló – ma­gyar–ma­gyar szo­ros szak­mai együtt­mű­kö­dés és in­for­má­ció­áram­lás biz­to­sí­tá­sá­ra, s ez­ál­tal a ha­té­kony ér­dek­ér­vé­nye­sí­tés elő­se­gí­té­sé­re.

6. Konk­lú­zió

Né­ze­tünk sze­rint a ha­tá­ron tú­li ma­gyar­ság tá­mo­ga­tá­sá­nak két stra­té­gi­ai irány­ba kell sür­gő­sen el­moz­dul­nia. A je­len­le­gi ma­gyar­or­szá­gi tá­mo­ga­tás ha­té­kony­sá­gá­nak ja­ví­tá­sa ér­de­ké­ben a rend­szert a hasz­no­sít­ha­tó EU-gyakorlat be­épí­té­sé­vel fel kell fris­sí­te­ni, ha­té­ko­nyab­bá kell ten­ni. Ez egy­ben esz­kö­ze an­nak is, hogy a pá­lyá­zó szer­ve­ze­te­ket meg­ta­nít­suk ar­ra, ho­gyan kell uni­ós tá­mo­ga­tá­si gya­kor­lat ke­re­té­ben si­ke­re­sen pá­lyáz­ni. Mind­ez hoz­zá­se­gít ah­hoz, hogy a ma­gyar szer­ve­ze­tek si­ke­re­sen ve­gye­nek részt az EU-tá­mo­ga­tá­so­kért foly­ta­tott ver­seny­ben. En­nek szak­mai és anya­gi tá­mo­ga­tá­sa, az uni­ós ta­pasz­ta­la­tok és is­me­re­tek – az­az „hal he­lyett há­ló” – át­adá­sa mind a ter­ve­zés, mind a fel­ké­szí­tés szint­jén az anya­or­szág tá­mo­ga­tá­sá­nak má­sik alap­ve­tő fel­ada­ta.