Alapszabályok. Dokumentumok a Csemadok történetéből (1949-2000)

A Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség – Csemadok országos közgyűlése 2003 novemberében Udvardon tartja programalkotó és alapszabály-módosító tanácskozását.

Összeállításunkban felidézünk néhány alapszabályt a szövetség több mint fél évszázados történetéből – a kezdetektől a jelenleg hatályos, 2000-ben elfogadott, a szervezet működését meghatározó dokumentumig.

A Csemadok első alapszabály-javaslata 1949. március 5-i keltezésű, de ezt az alakuló közgyűlés még nem hagyhatta jóvá, mivel a Belügyi Megbízotti Hivatal 1949. május 19-én írt levelében az eredeti szöveg több pontjában is változtatásokat írt elő (1. és 2. számú dokumentum). A Belügyi Megbízotti Hivatal 1949. június 15-én hagyta jóvá a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete első alapszabályát, melyet a Csemadok legfelsőbb szerve 1950. április 2-án fogadott el. Az alapszabályt az aktuális politikai és társadalmi változásoknak megfelelően többször módosították. Először az 1955. május 25-26-án megtartott VI. országos közgyűlésen, majd 1966. december 17-én a IX. országos közgyűlésen, ekkor változott meg először a szervezet elnevezése (Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége). Az 1968-ban történt társadalmi-politikai változásokat tükrözi az 1969. március 17-18-án megtartott X. rendkívüli országos közgyűlésen elfogadott alapszabály-módosítás (3. számú dokumentum). Az 1972. április 15-16-án megtartott XI. országos közgyűlésen ismét módosították a Csemadok elnevezését (Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége), és a “konszolidáció” jegyében lényegesen megváltozott az alapszabály is (4. számú dokumentum). Az 1987. április 11-12-én megtartott XIV. országos közgyűlésen került sor az újabb módosításra, amely megszüntette a kulturális minisztérium közvetlen irányító szerepét, és a Csemadok ismét a Nemzeti Front tagszervezetévé vált. Az 1989-es változások a Csemadok életében is egy új korszak kezdetét jelentették. Az 1990. március 9-10-én megtartott XV. rendkívüli országos közgyűlés megváltoztatta a szervezet nevét (Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége), a szervezeti életben történt változásokat az 1991. április 25-26-án Galántán megtartott XVI. országos közgyűlésen elfogadott alapszabály-módosítás jelzi (5. számú dokumentum). Az 1990-es években megtartott valamennyi országos közgyűlésen alapszabály-módosításokra is sor került. Az 1993. április 3-4-én Dunaszerdahelyen megtartott XVII. országos közgyűlésen változott a szövetség elnevezése a jelenlegire (6. számú dokumentum), majd az 1997. március 22-23-án Pereden megtartott XVIII. országos Közgyűlésen és legutóbb, a 2000. március 12-13-án Dunaszerdahelyen megtartott XIX. rendkívüli országos közgyűlésén módosult a szervezet alapszabálya (7. számú dokumentum).

Pozsony, 1949. március 5. A Csemadok (Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultur-egyesülete) alakuló közgyűlése elé beterjesztett alapszabály-javaslat, amely a Belügyi Megbízotti Hivatal két hónappal későbbi módosító javaslatainak beépítésével nyerte el végleges formáját.

szemle_2003_3_dokumentum-2[1]

 

szemle_2003_3_dokumentum-3[1]

szemle_2003_3_dokumentum-4[1]

szemle_2003_3_dokumentum-5[1]

szemle_2003_3_dokumentum-6[1]

szemle_2003_3_dokumentum-7[1]

szemle_2003_3_dokumentum-8[1]

szemle_2003_3_dokumentum-9[1]

szemle_2003_3_dokumentum-10[1]

szemle_2003_3_dokumentum-11[1]

szemle_2003_3_dokumentum-12[1]

Fórum Kisebbségkutató Intézet levéltára – Bibliotheca Hungarica, Somorja, Fond: Csemadok, OK-l/1.

Pozsony, 1949. május 19. A pozsonyi Belügyi Megbízotti Hivatal levele Lőrincz Gyulához, a Csemadok KB elnökéhez, amelyben közli a Csemadok alapszabályában észlelt hiányosságokat.

1. számú melléklet

BELÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL

Szám: 260/02-5-1949                                             Pozsonyban, 1949. május 19-én

Lőrincz Gyula úrnak

a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete elnökének

Pozsony

Az egyesület neve: “Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete” Az Alapszabály jóváhagyása Mellékletek száma: 3

A Belügyi Megbízotti Hivatal azzal a megjegyzéssel küldi vissza az alapszabályt, hogy az alábbi hiányosságok miatt nem hagyható jóvá:

1)   a 2. § 2. bekezdése eme mondatában: “a magyar és a szlovák lakosság közeledése …” a “szlovák” kifejezést “csehszlovák” kifejezésre kell változtatni.

A 3. bekezdés 3. sorában a “Csehszlovák Köztársaság népidemokratikus rendszeréhez” helyett a “Csehszlovák Köztársasághoz és annak népidemokratikus rendszeréhez” megfogalmazást kell alkalmazni.

A 4. bekezdést így kell kiegészíteni: ,,c) Csehszlovákia minden dolgozójának tevékeny országépítő igyekezetére irányuló rendszeres neveléssel…”

2)  Az alapszabály 3. §-a 2. bekezdése szerint az egyesület politikai szemináriumokat akar rendezni, tehát politikai tevékenységet kíván végezni, holott az 1. és a 2. §-ok szerint az egyesület kimondottan kulturális jellegű. Ezért a “kultúrpolitikai szemináriumok” kifejezést “kulturális előadások” kifejezéssel kell helyettesíteni.

Az 5. bekezdés rendelkezése ellentmond a közkönyvtárakra vonatkozó jogi előírásoknak, valamint a könyvtárakról készülő új törvénynek, melyek szerint a könyvtárfejlesztés kizárólag a könyvtártanács jogkörébe tartozik, és egyetlen egyesület sem támaszthat igényt a közkönyvtárak gyarapítására. Ezért a 4. § 5. bekezdése törlendő s ebből adódóan a 4. bekezdés ” könyvkölcsönzés és hasonló” szövegrész is. Az egyesület részlegei képviseltethetik magukat egy taggal a könyvtártanácsban.

A 9. bekezdés rendelkezését ezzel a szöveggel kell helyettesíteni: “a nemzeti és az országos ünnepségek megvalósítása során a nemzeti, Hl. az országos jellegű szervezetekkel való együttműködéssel”.

3) Az 5. § 1. bekezdés rendelkezése szerint az egyesület rendes tagja lehet “minden 18. életévét betöltő csehszlovák állampolgár.” Mivel ez a rendelkezés nélkülöz minden pontosítást, ellentmond azl. és a 2. %-nak, melyek az egyesület pontos elnevezését és célkitűzéseit tartalmazzák. Az előterjesztett alapszabály ilyetén megfogalmazása mindkét oldalon nacionalista kiéleződést válthatna ki, s ez végső soron magát a magyar egyesület tevékenységét is veszélyeztethetné. Ezért ezt a bekezdést így kell módosítani: “Az egyesület rendes tagja az a 18. életévét betöltő, erkölcsileg és politikailag fejlett magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgár lehet, aki jól viszonyul szocialista rendszerünkhöz, aki tagfelvételét szabályszerűen írásban kérte az egyesület valamelyik részlegében, kifizette a beiratkozási és a tagsági díjat.”

A 2. bekezdésben

a)   az “illetékes állami hivataltól” megfogalmazást az “állami népművelési igazgatóságtól” megfogalmazással kell helyettesíteni.

b)   a zárójelben levő “népművelési” kifejezéstől kezdődően az “és ehhez hasonló” kifejezésig terjedő szöveget törölni.

A 3. bekezdésben az “illetékes állami hivatal” kifejezés helyett “állami népművelési igazgatóság” kifejezést kell használni.

A 4. bekezdés 2. fejezetét törölni, helyette a következő mondat kerül: “A tagot a részleg vezetősége hagyja jóvá a központ elnöksége ellenjegyzését követően.”

4) A 7. § 1. bekezdése utolsó mondata helyett a következő mondat kerül: “Továbbá a tagot ki kell zárni az egyesületből, ha tevékenységével és magatartásával vét a 2. §-ban meghatározott elvek ellen, s ha meghiúsítja az egyesület céljai megvalósítását.” Továbbá a 2. bekezdés “A kizárás” kezdetű és az “elöljáróság” végezetű mondatot ezzel a szöveggel kell helyettesíteni: “A tag kizárását a helyi részleg vezetősége javasolja és a központ elnöksége dönti el. A tag e döntés ellen fellebbezést nyújthat be a központi bizottságnak.”

A 8. §-ban:

Mivelhogy egyesületről és nem tömegszervezetről van szó, nem kell kialakítani a kerületi elöljáróságokat. Ez az igény a többi egyesület esetében is felmerülhetne, s ez az egyesületek hálózata túlméretezését eredményezhetné. Hasonlóan állami és politikai érdek, hogy az egyesületeket kizárólag a központból irányítsák mindaddig, amíg a két nemzetiség együttélése haladó szelleműnek nem értelmezhető, amíg el nem tűnnek a polgári nacionalizmus maradványai. A kerületi elöljáróságok megalakításával – nemzetiségi vonatkozásban – csak lassulna a szocializmushoz való közeledés folyamata. Ezért az 1. bekezdésből törölni kell az utolsó három szót: “kerületi központokat és csoportokat”, továbbá törölni kell a 3. bekezdés egészét.

A 4. bekezdésből törölni a “kerületi központokat” részt. Törölni az egész 6. bekezdést.

Az alapszabály szövege egész további részéből törölni a “kerületi központok” kifejezést. A 7. bekezdést következőképpen kell átírni: “Helyi részlegeket, az igények alapján, azokban a községekben létesíteni, ahol legalább 30 tag van. Azon települések tagsága, ahol önálló részleg megalakítására nincs elegendő tag, a magyar nemzetiségű állampolgárok a lakhelyükhöz legközelebb eső részlegbe jelentkeznek.”

Ezen kívül az alapszabály 8. % 2. bekezdése, amely szerint “A központi vezetőség tevékenységének és gazdálkodásának felügyeleti szerve a Tájékoztatási és Művelődési Megbízotti Hivatal” ellentmond a B. M. 1508/1875 számú rendeletének1, a Tt. 189/1929 sz. kormányrendeletnek és az SZNT Tt. 51/1945 sz. rendeletének, melyek szerint ez a hatáskör kizárólag a Belügyi Megbízotti Hivatalt illeti meg. Más elbírálás alá kerül, ha az egyesület ezen túl-

1 A Magyarországi Rendeletek Tára, 9. folyama, 1875, H, Budapest, 1875 nem tartalmazza a feltüntetett rendelkezést. Ezen túlmenően szokatlan, hogy a szlovák belügyi szerv 1949-ben 1875-ös, illetve 1929-es rendeletekre hivatkozik.

menően szakmai (kulturális) szempontból igényli a Tájékoztatási és Művelődési Megbízotti Hivatal felügyeletét is. Ezt az igényt viszont nem szükséges az alapszabályban rögzíteni, mert ez nem az egyesület szándékának, hanem a Tájékoztatási és Művelődési Megbízotti Hivatal törvényből eredő feladata érvényesítésének következménye.

Ugyanez vonatkozik az alapszabály 13.§-ának a kerületi központok létrehozására vonatkozóan is. E §-ban a Belügyi Megbízotti Hivatal mint az egyesület elbírálásának legfelsőbb szerve figyelmen kívül maradt (ez a tény semmissé válik a kerületi központokról szóló rendelkezések törlése következtében).

6)  A 9. §-ban végrehajtandó

a) a 4. bekezdés (a kerületi elöljáróságokról való rendelkezés törlése folytán) tárgytalan,

b) a “B” bekezdés “csoport” kifejezését “részleg” kifejezésre változtatni.

7)  A 10. § 1. bekezdése 1. mondatát ilyetén átfogalmazni: “Az egyesület rendes közgyűlésére évente egyszer, az egyesület székhelyén, február hónapban kerül sor.”

Az 1. bekezdés utolsó sorában a “csoportok” kifejezést “részlegekére változtatni. A továbbiakban mindenütt törölni a “csoportok” kifejezést, helyette következetesen a “részlegek” szót kell használni.

Az 1. bekezdés “b” betűje alatt csupán ennyit közölni: “A helyi részlegek küldöttei”, a többi törlendő.

Az 5. oldal 13-14. sorában törölni: …”50 szavazati joggal rendelkező tag”. Helyette így: “50 rendes, szavazati joggal rendelkező küldött”.

Az 5. oldal 23. és 24. sorában a “Kerületi elöljáróságok által és”… mondatot teljes terjedelmében törölni.

8)  A ll.§-ban törölni kell: “Kerületi elöljáróság és”…

9)  A 13. § rendelkezését tekintettel a 8. § módosítására törölni, ami által a további számozás megváltozik.

10) Az országos közgyűlésről és a helyi részlegek tevékenységéről rendelkező 14. és 18. § nem képezheti a Központ alapszabálya, csupán az egyes helyi részlegek működési szabálya részét. A Központi alapszabály csak azon fő elveket tartalmazza, hogy hol, hogyan és mikor alakulhatnak meg a helyi részlegek, ki alakítja meg őket, és hogy a helyi részlegeknek olyan saját alapszabálya van, amely alapvetően nem mond ellent a Központ alapszabályának, de tartalmazza a helyi viszonyokból és szükségekből adódó feladatokat. Mivel az emiitett rendelkezéseket magában foglalja a 20. § , a 14. és 18. §-ból az erre vonatkozó szöveg törlendő.

Ezen kívül az alapszabályból mindenhol az “elöljáróság” kifejezés helyett a “bizottság” kifejezést, a “szűkebb kollégium” helyett az “elnökség” kifejezést kell használni.

Továbbá itt is a “csoport” helyett “részleg” a megfelelő elnevezés. Végezetül, a kerületi elöljáróságokról szóló rendelkezés törlése következtében törölni kell a kerületi elöljáróság számára a tagilletményből járó 20%-ról szóló rendelkezést, és ennek következtében a tagdíjakból származó bevétel 80%-a a központot, 20%-a a részlegeket illeti meg.

11)   A 16. §

a)   1. fejezetét így átírni: “Az egyesület szerveinek a hivatalokkal és a többi egyesülettel és szervezettel való kapcsolattartása szlovák nyelven történik.”

b)   2. fejezetének “helyi művelődési felügyelőkkel” kifejezését “járási művelődési felügyelőkkel” kifejezéssel módosítani.

c)   4. fejezetében törölni a “népművelési szakosztályoknak” kifejezést.

12) A 17. § rendelkezését teljes terjedelmében törölni kell, mivel a Szlovák Ifjúság Szövetsége az országos jellegű Csehszlovák Ifjúsági Szövetség részévé válik, s ez a magyar ifjúságot is beszervezi. Ugyanígy a Zivena is – a Szlovák Nők Szövetsége országos jellegű szervezetté alakul Csehszlovákia Nőszövetsége elnevezéssel. Az említettek miatt a szocialista rendszerben az ifjúság elkülönített szervezettsége megengedhetetlen.

13) A 19. § rendelkezését így kell átírni: “Az egyesület önkéntes feloszlatásáról és az egyesület vagyonáról való intézkedés, Hl. az alapszabály módosítása a Belügyi Megbízotti Hivataljogkörébe tartozik”. Az egyesület azonban e döntéseket köteles bejelenteni a Tájékoztatási és Művelődési Megbízotti Hivatalnak is. A helyi részlegek megalakulását a Tájékoztatási Megbízotti Hivatal hagyja jóvá. Az alapszabály a Belügyi Megbízotti Hivatal jogkörébe tartozik.

14) A 20. § “anyaegyesületek” kifejezését “központi egyesülef’-re kell változtatni. Az utolsó bekezdést ki kell hagyni, mert azt a Belügyi Megbízotti Hivatal gyakorolja.

15) A 21. §-t így kell módosítani: “Abban az esetben, ha az egyesület eltér az alapszabályban meghatározott céltól és munkafolyamattól, vagy túllépi jogkörét és tevékenységével veszélyezteti az államérdeket, Hl. a tagság anyagi érdekeit, az illetékes hivatal szünetelteti tevékenységét, és a vizsgálat eredménye alapján fel is oszlathatja azt, Hl. a feloszlatás terhe alatt kényszerítheti az egyesületet alapszabálya betartására.”

16) Az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést

a)   tevékenysége területi kiterjedését illetően, melyet pontosan meg kell határozni, mert ettől függ a jóváhagyó szerv jogkörének meghatározása

b)   a szavazás módjáról, a jegyzőkönyvek vezetéséről. A jegyzőkönyveket szlovák nyelven is el kell készíteni

c)   a békéltető bíróságról, amely az egyesületi tagságból adódható viszályokat rendezné.

Az így módosított alapszabályt 4 példányban kell címünkre benyújtani jóváhagyás céljából. A példányok egyikén semmilyen javítás vagy kiegészítés nem lehetséges. Ezt a példányt jóváhagyási betét mellékelésével, laponként 10,- koronás, a többit laponként 8,- koronás okmánybélyeggel kell ellátni.

A megbízott nevében Vrazda alezredes

Fórum Kisebbségkutató Intézet levéltára – Bibliotheca Hungarica, Somorja, Fond: Csemadok, OK-l/1. A dokumentum szlovák nyelvű. Magyar fordítás: Sidó Zoltán (In: Őszi Irma-Sidó Zoltán: Ötven év szolgálat. Dunaszerdahely, 2000, 233-238. p.).

Pozsony, 1969. március 17-18. A Csemadok X. rendkívüli országos közgyűlése elé beterjesztett javaslat az új alapszabályra, amelyben tükröződnek az 1968-as reformtörekvések is. A szervezet új elnevezése: Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége.

szemle_2003_3_dokumentum-13[1]” alt=”szemle_2003_3_dokumentum-13.jpg” width=”626″ height=”803″ />

szemle_2003_3_dokumentum-14[1]

szemle_2003_3_dokumentum-15[1]

szemle_2003_3_dokumentum-16[1]

szemle_2003_3_dokumentum-17[1]

szemle_2003_3_dokumentum-18[1]

szemle_2003_3_dokumentum-19[1]

szemle_2003_3_dokumentum-20[1]

szemle_2003_3_dokumentum-21[1]

Fórum Kisebbségkutató Intézet levéltára – Bibliotheca Hungarica, Somorja, Fond: Csemadok, OK-X/21.

Pozsony, 1972. április 15-16. A Csemadok Alapszabálya, amelyet a szervezet XI. országos közgyűlése hagyott jóvá. Elfogadták, hogy a szövetség fölött a Szlovák Szocialista Köztársaság Művelődésügyi Minisztériuma gyakorolja az irányítást. A szervezet elnevezése az új alapszabály szerint: Csehszlovákiai Magyar Dolgozok Kulturális Szövetsége.

szemle_2003_3_dokumentum-22[1]

szemle_2003_3_dokumentum-23[1]

szemle_2003_3_dokumentum-24[1]

szemle_2003_3_dokumentum-25[1]

szemle_2003_3_dokumentum-26[1]

szemle_2003_3_dokumentum-27[1]

szemle_2003_3_dokumentum-28[1]

szemle_2003_3_dokumentum-29[1]

szemle_2003_3_dokumentum-30[1]

szemle_2003_3_dokumentum-31[1]

szemle_2003_3_dokumentum-32[1]

szemle_2003_3_dokumentum-33[1]

szemle_2003_3_dokumentum-34[1]

Fórum Kisebbsegkutato Intézet levéltára – Bibliotheca Hungarica, Somorja, Fond: Csemadok, OK-XII/27.

Galánta, 1991. április 27-28. A Csemadok XVI. országos közgyűlésén elfogadott alapszabály, amely a rendszerváltozás utáni új törekvéseket tükrözi. Többek között kulturális-érdekvédelmi szövetségként jelöli meg a szervezetet, amelynek jogi formája ezentúl: polgári társulás. Új elnevezése pedig: Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége.

szemle_2003_3_dokumentum-35[1]

szemle_2003_3_dokumentum-36[1]

szemle_2003_3_dokumentum-37[1]

szemle_2003_3_dokumentum-38[1]

szemle_2003_3_dokumentum-39[1]

szemle_2003_3_dokumentum-40[1]

szemle_2003_3_dokumentum-41[1]

szemle_2003_3_dokumentum-42[1]

szemle_2003_3_dokumentum-43[1]

szemle_2003_3_dokumentum-44[1]

szemle_2003_3_dokumentum-45[1]

Fórum Kisebbsegkutato Intézet levéltára – Bibliotheca Hungarica, Somorja, Fond: Csemadok, OK-XVI/33.

Dunaszerdahely, 1993. április 3-4. A Csemadok XVII. országos közgyűlésén elfogadott alapszabály, amely Csehszlovákia szétválása után rögzíti a szervezet új elnevezését, amely a következő: Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség.

szemle_2003_3_dokumentum-46[1]

szemle_2003_3_dokumentum-47[1]

szemle_2003_3_dokumentum-48[1]

szemle_2003_3_dokumentum-49[1]

Fórum Kisebbségkutató Intézet levéltára – Blbllotheca Hungarica, Somorja, Fond: Csemadok, OK-XVI/34.

Dunaszerdahely, 2000. március 12-13. A Csemadok XIX. rendkívüli országos közgyűlésén elfogadott alapszabály.

A SZLOVÁKIAI MAGYAR TÁRSADALMI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI

SZÖVETSÉG – CSEMADOK

ALAPSZABÁLYA

I. cikkely

A Szövetség neve, szimbóluma, pecsétje és hatásköre

1.   A Szövetség neve:

Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség – Csemadok (a továbbiakban Szövetség).

2.   A Szövetség székhelye: Pozsony.

3.   A Szövetség tevékenysége a Szlovák Köztársaság egész területére kiterjed, tárgyalási nyelve a magyar.

4.   A Szövetség címere: nyitott könyv előtt lobogó fáklya.

5.   A körpecséten a Szövetség címere, adott szervének neve és székhelye van feltüntetve; a név és a székhely két nyelven: szlovákul és magyarul.

II.  cikkely

A Szövetség jogi helyzete és célja

1.   A Szövetséget alkotó alapszervezetek, a közművelődési közösségek, a területi szervek, a szakmai társaságok és országos szervek önálló jogi személyek.

2.   A Szövetség pártoktól és kormányoktól független szervezet, amely az önigazgatás elvére épülve segíti a Szlovák Köztársaság területén élő magyarok nemzeti azonosságtudatának, kultúrájának és önérzetének megőrzését, az ország lakosainak polgári együvé tartozását erősíti.

3.   A Szövetség célja:

a)      szervezi a szlovákiai magyarság közművelődését és védi érdekeit,

b)      fejleszti a szlovákiai magyarság anyanyelvi kultúráját, ápolja természetes kötődését az egyetemes magyar kultúrához,

c)      hozzájárul a szlovákiai magyar kulturális, művészeti és tudományos élet kitel jesedéséhez, az anyanyelvű oktatás fejlesztéséhez,

d)      tömöríti mindazokat, akik munkájukkal, anyagiakkal és egyéb módon támogatják a szlovákiai magyarság kulturális, társadalmi és tudományos életét.

III.  cikkely

A Szövetség feladatai

1. A Szövetség

a)   építi és bővíti tagsági bázisát, megteremti számukra a nemzetiségi kultúra aktív és célszerű működésének, tevékenységnek feltételeit,

b)   munkálkodik tagsága anyagi és szellemi kultúrája értékeinek fejlődése és hozzáférhetővé tétele érdekében,

c)   küldetésével összhangban bekapcsolódik a gyermekek és az ifjúság kulturális nevelésébe,

d)   kulturális és társadalmi rendezvényeket és a közművelődést szolgáló más rendezvényeket szervez, közművelődési közösségeket (öntevékeny művészeti csoportokat, művelődési, művészeti szakköröket, klubokat) alakít és ösztönzi és támogatja azok munkáját,

e)   a helyi és regionális kultúra fejlődése érdekében koordinálja és módszertanilag segíti az amatőr művelődési és művészeti mozgalmakat,

f)    országos, területi és körzeti kulturális rendezvényeket, amatőr művelődési és művészeti szemléket és versenyeket szervez,

g)   felkutatja, gondozza és létesíti a magyar vonatkozású történelmi és műemlékeket, kulturális emlékeket, népszerűsíti a népi kultúrát, a szülőföld hagyományait,

h) kezdeményezi és ösztönzi a szlovákiai magyarság történetével és létével kapcsolatos

intézményekkel, támogatja tagjainak tudományos, művészeti és publikációs

tevékenységét, j) tevékenységének ellátása érdekében alapítványokat hoz létre, gazdasági és kiadói

tevékenységet folytat.

2. Együttműködik és szerződést köthet minden hazai és külföldi személlyel, szervezettel és mozgalommal, akik és amelyek a Szövetség céljaival és programjával összhangban tevékenykednek.

IV. cikkely

A tagság formái, a tag jogai és kötelességei

1. A tagság formai:
a) egyéni,
b) kollektív
c) tiszteletbeli,
d) pártoló.

a)   Az alapszervezet vezetőségének javaslata alapján a Szövetség egyéni tagja lehet minden olyan természetes személy, aki egyetért a Szövetség programjával és alapszabályával, jelentkezik valamely alapszervezetbe és tagsági díjat fizet. A tag csak egy alapszervezet tagja lehet.

b)   Kollektív taggá az a közösség válhat, amely jelentkezik a Szövetség valamelyik szervénél, egyetért a szövetség programjával, alapszabályával, céljaival és annak tevékenységét anyagilag is támogatja. A kollektív tag jogait és kötelességeit, tagdíját szerződésben rögzítik az illetékes szervnél. A kollektív tagság nem élhet az egyéni tag jogaival és kötelezettségeivel.

c)   A Szövetség tiszteletbeli tagjává az Országos Tanács döntése alapján az a természetes személy válhat, aki különleges érdemeket szerzett a szlovákiai magyarság társadalmi és kulturális életének fejlesztésében. Természetes személyek tiszteletbeli taggá az alapszervezetek, közművelődési és szakmai társulások, valamint a területi választmányok javaslata alapján válhatnak. A tiszteletbeli tagságot arra a célra kiállított igazolvány bizonyítja.

d)   Pártoló tag az a hazai és külföldi személy, illetve közösség lehet, aki (amely) támogatja a Szövetség munkáját, és jelentkezik a Szövetség valamely szervénél.

3.   A Szövetségbe az alapszervezetekben lehet egyéni tagként jelentkezni. Minden tag tagsági igazolványt kap, amely az ő tulajdonává válik. Az egységes igazolványt a Országos Tanács Elnöksége adja ki, az alapszervezet bélyegzőjével és elnökének aláírásával.

4.   Az egyéni tag jogai és kötelességei:

a)   minden tagnak joga van részt venni a Szövetség munkájában, a taggyűlésen kinyilvánítani véleményét, javaslatokat tenni és szavazni. Választhat és választható.

b)   tagsági díjat fizetni.

c)   kötelessége a szervezet programjának és az alapszabály szellemében tevékenykedni.

d)   A Csemadok apparátusában betöltött alkalmazotti viszony összeférhetetlen az illetékes választói szervekben betöltött tisztséggel.

5. Az egyéni tagság megszűnik:

a)   elhalálozással,

b)   kilépéssel,

c)   ha a tag három évig nem fizeti a tagsági díjat.

V.  cikkely

A Szövetség szervezeti egységei

1. A Szövetség szervezeti egységei

a)   alapszervezetek, közművelődési közösségek, kulturális csoportok,

b)   területi választmányok, a területi választmányok elnökségei,

c)   szakmai társulások,

d)   a Szövetség módszertani központja,

e)   Országos Tanács, az Országos Tanács Elnöksége, az Országos Ellenőrző Bizottság.

VI.  cikkely

Az alapszervezetek, közművelődési közösségek és a kulturális csoportok

l.A Szövetség minden alapszervezete, közművelődési közössége az önigazgatás elve alapján működik, képviseli tagsága érdekeit és igényeit.

2.A közművelődési közösségek és kulturális csoportok (amatőr együttes, művelődési klub, stb.) szakmai alapon létrejövő csoportosulásai a Szövetségnek, tevékenységüket alapszervezeti szinten a Szövetség alapszabálya (VI. cikkely) alapján kidolgozott saját működési szabályzat alapján végzik.

3.Az alapszervezet az alapszabály II. cikkelye 3. pontjában meghatározott céljával összhangban tevékenykedik a település szintjén.

4.Alapszervezetet legkevesebb 5 (öt) személy hozhat létre.

5.Az alapszervezetet a területi választmány bejegyzi, az OT nyilvántartja.

6.Egy községben több alapszervezet is alapítható. Egy településen több alapszervezet bejegyzéséről a területi választmány dönt.

7.Az alapszervezet akkor szűnik meg, ha a taglétszám 5 alá csökken.

8.Az alapszervezet legfelsőbb fóruma a taggyűlés. A taggyűlést az alapszervezet vezetősége hívja össze évente legalább egyszer. Érvényes határozatot a jelenlevők többségénekjóváhagyásával hoz.

9.Ha az alapszervezet tagságának több mint fele kéri, a vezetőség 15 napon belül köteles

összehívni a taggyűlést.

10.Az alapszervezet évente egyszer a területi választmány által javasolt időszakban évzáró taggyűlést tart, amelyen vezetőséget és elnököt választhat. A többi tisztségviselőt a vezetőség választja meg. Az évzáró taggyűlésen megválasztja az ellenőrző bizottságot, vagy az ellenőrt.

11.Az alapszervezet munkáját a vezetőség irányítja, az elnök az alapszervezet statutáris képviselője. Képviseli a tagság érdekeit, és az érvényes előírások szerint gazdálkodik.

VII.  cikkely Területi szervek

1. Az alapszervezetek lehetőleg az ország területi felosztásának megfelelően önkéntes alapon területi egységekbe tömörülnek és létrehozzák a területi szerveiket.

2.  A területi szervek az alapszabály II. cikkelye 3. pontjában meghatározott céljával összhangban az önigazgatás alapján tevékenykednek a régió szintjén.

3.  A Szövetség legfelsőbb területi fóruma, programalkotó és egyeztető szerve a területi konferencia. A területi konferencia az Országos Tanács által javasolt időszakban 2 évente, valamint akkor ülésezik, ha azt a terület alapszervezeteinek több mint afelé kéri. A két területi konferencia közti időben a legfelsőbb területi szerv a területi választmány.

4.  A területi konferencia megválasztja a területi választmányt, a területi választmány elnökét, alelnökét (alelnökeit), az ellenőrző bizottságot, valamint az Országos Tanács által meghatározott kulcs szerint az Országos Tanács tagjait és póttagjait, valamint az Országos Közgyűlés küldötteit.

5.  A területi választmány saját tagjaiból a területi választmány elnökségét hozhatja létre.

6.  A területi választmány az elnöknek javaslatot tesz a titkár személyére.

7.  A területi konferencia határozatképes, ha a küldöttek több mint a fele jelen van. A határozatok elfogadásához a jelenlevő küldöttek szavazatainak egyszerű többsége szükséges.

8.  A területi választmány legalább negyedévenként ülésezik.

9.  A területi választmány összehívhatja az alapszervezetek képviselőinek találkozóját.

10.  A területi választmány tevékenységét a területi választmány titkársága szervezi (menedzseli), valósítja meg. Munkakörét, működési szabályzatát és költségvetését a tv titkárának javaslatára a területi választmány hagyja jóvá.

11.  A területi választmányt az elnök, az elnök távollétében az alelnök (alelnökök) és az elnök megbízásából a titkár képviselik.

12.  A területi választmányok az ország önkormányzati és államigazgatási besorolásának figyelembe vételével nagyobb területi egységekbe tömörülhetnek.

13.  A területi ellenőrző bizottság saját statútuma alapján ellenőrzi a területi választmány programját és gazdálkodását, tevékenységéért a területi konferenciának felel.

VIII.  cikkely Szakmai társulások

1.   A közművelődési közösségek, kulturális csoportok szakmai társulásokat hozhatnak létre, amelyek a Szövetség kulturális, közművelődési és tudományos tevékenységéhez nyújtanak segítséget.

2.   A szakmai társulást az adott társulás elnöke és titkára képviseli.

3.   A szakmai társulások a saját alapszabályuk alapján tevékenykednek.

4.   A szakmai társulások az Országos Tanács által meghatározott számú tagot delegálhatnak az Országos Tanácsba.

5.   Az önállóan bejegyzett szakmai társulások irányában a Szövetség nyitott, partneri viszony kialakítására törekszik. Az együttműködés formáit megállapodásban rögzítik.

6.   A Szövetségben nem bejegyzett egyesületek, kulturális csoportok és szakmai társulások a Szövetség pártoló (IV. cikkely 2 d. pont) tagjaként részt vehetnek annak művészeti, közművelődési, tudományos és hagyományőrző tevékenységében.

IX.  cikkely

Az országos szervek

1. Az Országos Közgyűlés

a)   a Szövetség legfelsőbb fóruma, legfőbb programalkotó szerve az Országos Közgyűlés, amely legalább háromévente ülésezik.

b)   az országos közgyűlés határozatképes, ha a küldöttek több mint a 1/2-e jelen van. A határozatok elfogadásához a jelenlevő küldöttek egyszerű többségének jóváhagyása szükséges.

c)   a Szövetség alapszabályának és programjának jóváhagyásához a jelenlevő küldöttek 2/3-os szavazattöbbsége szükséges.

d)   megválasztja az Országos Tanács elnökét és alelnökeit, az alelnököket illetően a regionális elvek figyelembevételével.

e)   tudomásul veszi a területi konferenciák és a szakmai társulások által delegált országos tanács tagokat, póttagokat és megválasztja az Országos Tanács még hiányzó tagjait és póttagjait.

f)    megválasztja az ellenőrző bizottság elnökét és további két tagját és két póttagját.

2. Az Országos Ellenőrző Bizottság

Az Országos Ellenőrző Bizottság a két országos közgyűlés közti időszakban saját statútuma alapján – amelyet az Országos Tanácsnak is előterjeszt információ céljából – ellenőrzi

a)   az alapszabály betartását,

b)   az Országos Tanács programját, gazdálkodását, költségvetését.

Évente legalább egy alkalommal vagy szükség szerint ülésezik, tevékenységéről, ellenőrzői munkájának eredményeiről tájékoztatja az Országos Tanácsot, valamint az Országos Közgyűlést.

3. Az Országos Tanács

Az Országos Tanács a két országos közgyűlés közti időszakban a Szövetség legfelsőbb fóruma, egyeztető, érdekképviseleti, és rövid távú programokat alkotó szerv, amely szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik. Összetételének meghatározásakor figyelembe veszi az egyes régiók, valamint a szakmai társulások sajátos helyzetét és igényeit.

Az Országos Tanács

a)   szervezi, segíti és felügyeli az Országos Közgyűlésen elfogadott program és határozat megvalósítását,

b)   megtárgyalja az Országos Tanács gazdálkodását, jóváhagyja a költségvetést és ellenőrzi annak felhasználását,

c)   megszabja a tagsági díjak összegét és annak az alapszervezetek, a területi választmány, valamint OT közötti elosztásának arányát,

d)   megállapítja az Országos Közgyűlés küldöttei létszámának kulcsát,

e)   összehívja az Országos Közgyűlést; rendkívüli Országos Közgyűlést akkor hív össze, ha azt az Országos Tanács tagjainak, vagy a területi választmányoknak legalább 1/3-a, illetve az alapszervezetek legalább 25%-a kívánja,

f)    két országos közgyűlés közti időszakban összehívhatja a területi választmányok, illetve szakmai társulások küldöttgyűlését,

g)   az Országos Tanács első ülését az Országos Közgyűlésen tartja, amikor is megválasztja az Országos Tanács elnökségének tagjait és póttagjait,

h) az elnök, illetve az alelnökök akadályoztatása idejére saját soraiból ügyvezető elnököt, illetve alelnököt választ.

4. A Szövetség módszertani központja

a)   a Szövetség főtitkárának javaslatára módszertani központot hozhat létre az Országos Tanács

b)   a módszertani központ fő küldetése a szakmai társulások, a közművelődési közösségek és kulturális csoportok munkájának szakmai segítése.

5. Az Országos Tanács elnöksége:

a)   legalább kéthavonta ülésezik,

b)   évente legalább kétszer összehívja az Országos Tanácsot, valamint akkor is, ha azt az Országos Tanács tagjainak legalább 1/3-a kéri,

c)   egyezteti a területi választmányok és a szakmai társulások munkáját,

d)   jóváhagyja a hazai és külföldi szervezetekkel, intézményekkel és társaságokkal kötendő megállapodásokat, szerződéseket és személyi megbízatásokat,

e)   javaslatot tesz az országos elnöknek a Szövetség főtitkárának kinevezésére a kiírt pályázatok alapján,

f)    kiértékeli a pályázatokat, és a munkáltatói hatáskörrel felruházott országos szintű tisztségviselőknek javaslatot tesz a Szövetség egyéb intézményei vezetőinek és a Szövetség sajtóorgánumai főszerkesztőinek kinevezésére. A leköszönő elnökség az Országos Közgyűlésnek javaslatot tehet a Szövetség elnökének személyére,

g)   kinevezi a Szövetség országos szervei által alapított intézmények, alapítványok, alapok felügyelői (igazgató) tanácsait,

h) kizárólagos jogkörrel javaslatot tesz a központi hazai és külföldi intézmények tisztségviselőinek személyére, amennyiben azok tevékenysége érinti a Szövetség munkáját, illetve ha erre felkérést kap. Saját hatáskörében értékeli a javasolt személyek tevékenységét,

i) kitüntetéseket és díjakat javasol vagy ítél oda, j) munkabizottságokat és szakmai tanácsadó testületeket létesíthet, k) létrehozza és felügyeli az Országos Tanács irodáját, amely az Országos Tanács és annak elnöksége végrehajtó szerve.

X. cikkely

A Szövetség országos tisztségviselői

Az országos tisztségviselők személyének kiválasztásában a regionalizmus elve érvényesül.

1.  A Szövetség elnöke

a Szövetség statutáris képviselője.

A Szövetség programjának és az Országos Közgyűlés határozatainak szellemében:

a)   képviseli a Szövetséget belföldön és külföldön egyaránt,

b)   irányítja az Országos Tanács és annak elnöksége munkáját,

c)   átfogó tájékoztatást nyújt az Országos tanácsnak, illetve az Országos Tanács Elnökségének a Szövetség országos tisztségviselőinek munkájáról,

d)   a munkáltató jogot részben vagy egészen átruházhatja a főtitkárra, akit a Országos tanács Elnöksége javaslata alapján nevez ki,

e)   tisztségét két egymást követő választási időszakban töltheti be, munkájáért költségtérítést kaphat.

2.  A Szövetség alelnökei:

a)   az elnök távollétében, akadályoztatása esetében az elnök vagy az Országos Tanács Elnöksége által megbízott alelnök irányítja az Országos Tanács, ill. annak elnökségének munkáját és üléseit,

b)   az alelnökök tisztségüket nem főállásban és legfeljebb két egymást követő választási időszakban tölthetik be; munkájukért költségtérítést kaphatnak,

c)   működésük tartalmát, területét konszenzus alapján egymás között határozzák meg.

3.  A Szövetség Országos Ellenőrző Bizottságának elnöke

a)   összehívja és irányítja az országos ellenőrző bizottságot,

b)   az alapszabály IX. cikkelye 2. pontja alapján végzi tevékenységét.

4.  A Szövetség főtitkára:

a)   tevékenységét munkaviszonyban végzi,

b)   munkáltatói jogot gyakorol a X. cikkely l.d pontja alapján,

c)   irányítja és ellenőrzi az Országos Tanács irodája tevékenységét, amelyről tájékoztatást nyújt az Országos Tanácsnak és az Országos Tanács Elnökségének,

d)   koordinálja a Szövetség menedzsmentjét,

e)   egyezteti és ellenőrzi a Szövetség egyéb intézményeinek, sajtóorgánuma főszerkesztőjének tevékenységét és irányítja a módszertani központot,

f)    rendszeres kapcsolatot tart a területi választmányok titkáraival,

g)   az elnök jóváhagyásával kapcsolatot tart a bel- és külföldi szervezetekkel.

XI.  cikkely

Az Országos Tanács titkársága

1.   Az Országos Tanács titkársága az Országos Tanács és az Országos Tanács Elnöksége végrehajtó szerveként működik.

2.   Tevékenységét az Országos Tanács által jóváhagyott működési szabályzatban rögzített elvek alapján végzi.

XII.  cikkely Választási rend

1.  Az alapszervezetek, a közművelődési közösségek vezetőségét és elnökét az ellenőrző bizottságot vagy az ellenőrt az évzáró taggyűlés választja meg.

2.  Az egyes szakmai társulások országos tanácsait és az adott társulás tisztségviselőit a társulás alapszabálya értelmében választják meg.

3.  A területi konferencia küldötteit az alapszervezet évzáró taggyűlésén választják meg a területi választmány által meghatározott kulcs alapján.

4.  A területi konferenciák az Országos Tanács tagjait és póttagjait az Országos Tanács által meghatározott kulcs szerint választják meg.

5.  Az Országos Közgyűlés küldötteit az egyes területi konferenciákon és a szakmai társulások közgyűlésein választják meg az Országos Tanács által meghatározott kulcs szerint.

6.  A területi konferencia megválasztja a területi választmányt, valamint a területi választmány elnökét és alelnökét (alelnökeit), valamint az ellenőrző bizottságot és annak elnökét.

7.  Amennyiben a területi konferencia létrehozza a területi választmány elnökségét, akkor a területi konferencián tartott első ülésén a területi választmány saját soraiból megválasztja az elnökséget. Az elnök és alelnökök tagjai az elnökségnek.

8.  Az Országos Közgyűlés

a)    az alapszabály IX. cikkelye 1 e. pontja alapján tudomásul veszi a területi konferenciák által delegált országos tanács tagokat és póttagokat,

b)    titkos szavazással megválasztja az Országos Tanács még hiányzó tagjait és póttagjait.

9.  Az Országos Közgyűlés titkos szavazással elnököt és alelnököket választ.

10.  Az Országos Tanács 11 tagú elnökségének további tagjait és 3 póttagját az Országos Tanács választja meg az Országos Közgyűlésen tartott első ülésén.

11.  Az Országos Közgyűlés titkos szavazással megválasztja az ellenőrző bizottság elnökét, további két tagját és két póttagját.

XIII.  cikkely

A Szövetség gazdálkodása és vagyona

1.   A Szövetség keretében vagyonnal az önálló jogi személy státusával bíró szervezeti egységei rendelkezhetnek (V. cikkely 1. pont).

2.   A Szövetség vagyona a következő pénz- és anyagi eszközökből tevődik össze:

a)   saját vagyon és az ebből származó jövedelem;

b)   tagsági díjak;

c)   állami támogatás;

d)   alapftvány(-ok) és az abból (azokból) származó jövedelem;

e)   a kulturális és kiadói tevékenységből származó jövedelem;

f)    örökségek és hagyatékok;

g)   adományok, ajándékok és egyéb források;

h)   a Szövetség egyéb intézményeinek bevételéből származó nyereség.

XIV.  cikkely

A Szövetség megszűnése

1.   A Szövetség megszűnik, ha az Országos Közgyűlés küldötteinek kétharmada erről határozatot hoz.

2.   A Szövetség megszűnése esetén az Országos Közgyűlés az érvényes jogszabályok szerint vagyon-felszámolási eljárást kezdeményez.

3.   Az alapszervezet, közművelődési közösség megszűnése esetén a szervezet vagyonáról az azt bejegyző illetékes területi szerv választmánya dönt, kiiktatja a Szövetség nyilvántartásából.

4.   A területi választmány megszűnik, ha a területi konferencia küldötteinek kétharmada erről határozatot hoz. Vagyonának felosztásáról a területi konferencia dönt.

XV.  cikkely Záró rendelkezés

A Szövetség alapszabályát az elnökség az Országos Közgyűlésen történt jóváhagyás után legkésőbb 15 napon belül beterjeszti az SZK Belügyminisztériumába regisztrálás végett.

* * *

Dunaszerdahely, 2000. március 11-én, a Szövetség rendkívüli (XIX.) Országos Közgyűlésén. Az alapszabály módosítása bejegyezve:

Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky

Zmena stanov vzatá na vedomie: 28.3.2000

Císlo spisu: WS/1-909/90-66-4

JUDr. Stanislav Becica riaditef odboru vseobecnej vnútornej správy

Az alapszabály másolata hitelesítvea területi választrmányok számára:

2000. július 25-én

JUDr. Dezider Ravluk, notár, Bratislava

Fórum Kisebbségkutató Intézet levéltára – Blbllotheca Hungarica, Somorja, Fond: Csemadok, OK-XVII/36.