Kérlek segíts az új filmünk elkészítésében! Támogasd Te is! »

Dr. Gábrity Molnár Irén: A vajdasági magyar tanulóifjúság iskolai szintje, mint a magyar értelmiségpótlás feltétele

1. A vaj­da­sá­gi ma­gya­rok és a fi­a­ta­lok szá­mok­ban

A ma­gya­rok nagy­ará­nyú né­pes­ség­csök­ke­né­se a Vaj­da­ság­ban nem csak az ala­csony natal­itás és az as­­szi­mi­lá­ció kö­vet­kez­mé­nye, ha­nem a nagy­mé­re­tű el­ván­dor­lá­sé is. E fo­gyat­ko­zás meg­fé­ke­zé­sé­hez hoz­zá­já­rul­na a tel­jes ma­gyar anya­nyel­vű is­ko­la­há­ló­zat ki­épí­té­se, mert a men­­nyi­sé­gi né­pes­ség­csök­ke­nést né­mi­leg a mi­nő­sé­gi, ta­nult és szak­ké­pe­sí­tett em­be­ri erő­for­rás pó­tol­hat­ja. A ma­gyar fi­a­ta­lok ma­gas szín­tű is­ko­la­vég­zett­sé­ge, szak­tu­dá­sa, mun­ka­le­he­tő­sé­gei, vál­lal­ko­zá­si le­he­tő­sé­gei a ma­gyar ér­tel­mi­ség­pót­lás fel­té­te­le és a kö­zös­ség meg­ma­ra­dá­sá­nak biz­to­sí­té­ka. Tö­rek­vé­sünk az, hogy a vaj­da­sá­gi la­kos­ság nem­ze­ti­sé­gi ös­­sze­té­tel­éhez vi­szo­nyít­va a ma­gya­rok is el­ér­jék leg­alább azt, hogy a meg­fe­le­lő rész­arány­ban ve­gye­nek részt a fel­ső­ok­ta­tás­ban is. Saj­nos a hely­zet nem ki­elé­gí­tő, mert a ma­gya­rok rész­vé­te­le az ok­ta­tás­ban el­ma­rad a több­sé­gi nem­zet­hez vi­szo­nyít­va. Ez az el­ma­ra­dás a ma­gyar­ság is­ko­lá­zat­lan­sá­gát és ér­tel­mi­sé­gé­nek fo­gyat­ko­zá­sát okoz­za.

1. táb­lá­zat. Ju­go­szlá­via/Szer­bia1 la­kos­sá­gá­nak szá­ma és a ma­gya­rok rész­ará­nya az 1991. és 2002. évi nép­szám­lá­lá­si ada­tok alap­ján

  Összes lakos

(1991)

Összes lakos

(2002)

Magyarok száma

(1991)

Magyarok százalék-

aránya (1991)

Magyarok száma

(2002)

Magyarok százalék-

aránya

(2002)

Jugoszlávia 10 394 026 2 344 147 3,31
Montenegró 615 035 205 0,03
Szerbia 9 778 991 7 498 001 343 942 3,51 293 299 3,91
Közép-Szerbia 5 808 906 5 466 009 4309 0,07 3092 0,06
Vajdaság 2 013 889 2 031 992 339 491 16,85 290 207 14,28
Koszovó 1 956 196 142 0,007

A Szer­bi­ai Sta­tisz­ti­kai Hi­va­tal ada­tai alap­ján (www. stat­ser­b.s­rov.­gov­.yu)
Kö­zép-Szer­bia és Vaj­da­ság la­kos­sá­ga együtt­vé­ve csök­kent, de a Vaj­da­ság te­rü­le­tén tu­laj­don­kép­pen 3%-os nö­ve­ke­dést ész­le­lünk. Ez nem a gyer­mek­ál­dás­nak kö­szön­het­jük, ha­nem a me­ne­kül­tek ide­te­le­pe­dé­sé­nek. A fen­ti táb­lá­zat­ban már lát­ha­tó, hogy a ma­gya­rok szá­ma a Vaj­da­ság­ban a Ti­sza-mel­lék­re és az anya­or­szág­gal ha­tá­ros ré­gi­ók­ra kon­cent­rá­ló­dik és ab­szo­lút és re­la­tív arány­ban is csök­kent. A vaj­da­sá­gi ma­gya­rok rész­ará­nya Vaj­da­ság la­kos­sá­gá­ban már csak 14%. Be­iga­zo­ló­dott saj­nos az a ko­ráb­bi becs­lés, hogy az utób­bi tíz év­ben a dél­vi­dé­ki ma­gya­rok szá­ma kb. 50 ezer­rel csök­kent.3

1.1. A vaj­da­sá­gi fi­a­ta­lok de­mog­rá­fi­ai ada­tai

A 2002. évi la­kos­sá­gi ös­­sze­írás­ból ere­dő vaj­da­sá­gi „élet­fa” (lásd az 1. áb­rát) a kö­vet­ke­ző­ket mu­tat­ja meg: a víz­szin­tes ten­ge­lyen le­ol­vas­ha­tó a la­ko­sok szá­ma ezer­ben, a füg­gő­le­ges ten­ge­lyen pe­dig kö­vet­he­tők az élet­évek. Az áb­ra nem igen ha­son­lít fe­nyő­fá­ra (mes­­sze van a há­rom­szög alak­zat­tól), mert az al­só ágak igen rö­vi­dek. Ez alap­ján a gyer­me­kek szá­ma 0–15 évig igen csök­ke­nő­ben van. Még az idős 60 év fe­let­ti­ek szám­ará­nya is na­gyobb a gye­re­kek szá­má­tól. Az át­lag­élet­kor 42 év, ami azt je­len­ti, hogy a Vaj­da­ság la­kos­sá­ga el­öre­ge­dett, gyen­ge az után­pót­lás és a gyer­mek­ál­dás hi­á­nya mel­lett a fi­a­ta­lok el­ván­dor­lá­sa is drasz­ti­kus mé­re­te­ket ölt.

1. áb­ra. Vaj­da­ság la­kos­sá­gá­nak élet­kor és nem sze­rin­ti meg­osz­lá­sa ezer­ben, a la­kos­ság 2002-es ös­­sze­írá­sa alap­ján
Microsoft Word - gab-graf-1.doc

2. táb­lá­zat. A vaj­da­sá­gi össz­la­kos­ság és a ma­gya­rok, va­la­mint a fi­a­ta­lok de­mog­rá­fi­ai mu­ta­tói, az 1991. évi népességösszeírás ada­tai alap­ján

Összesen: Férfi: Nő:
Vajdaság lakossága 2 013 889 980 731 1 033 158
15–29 év közöttiek 396 996 100% 200 423 51% 193 573 49%
15–19 év közöttiek 134 373 34% 67 515 63 858
20–24 év közöttiek 127 564 32% 64 622 62 942
25–29 év közöttiek 135 059 34% 68 286  66 773
Vajdasági magyarok 339 491 161 632 48% 177 859 52%
15–29 év közöttiek 60 284 100% 30 874 51% 29 410 49%
15–19 év közöttiek 19 334 32% 9988 9346
20–24 év közöttiek 19 787 33% 10 096  9691
25–29 év közöttiek 21 163 35% 10 790 10 373

A 2002 évi lakosságösszeírás ada­ta­i­ban becs­lé­sünk sze­rint ezek a szá­mok 25–30%-kal csök­ken­tek!

A ma­gyar fi­a­ta­lok (15–29 éve­sek) rész­ará­nya – a 2. táb­lá­zat alap­ján – a ma­gyar la­kosok szá­má­ban mind­ös­­sze 17,75%. Kö­zöt­tük is a fi­a­ta­labb kor­osz­tály csök­ke­né­sét fi­gyel­het­jük meg. Ugyan­ez a rész­arány a több­sé­gi nem­zet ese­té­ben for­dí­tott. A táb­lá­zat fel­ső ré­szé­ben lát­hat­juk, hogy az ös­­szes vaj­da­sá­gi la­kos majd­nem 20%-a 15–29 év kö­zöt­ti. És a fi­a­ta­labb (15–19 éve­sek) kor­osz­tály rész­ará­nya nem ki­sebb (34%) az „idő­sebb” fi­a­ta­lo­ké­tól – ez meg­fe­lel a de­mog­rá­fi­ai el­vá­rá­sok­nak.

1.2. Is­ko­la­vég­zett­sé­gi ada­tok4

3. táb­lá­zat. A 15 éves és idő­sebb né­pes­ség is­ko­lai vég­zett­sé­ge a Vaj­da­ság­ban (1953–1991)

Összesen Nincs végzettség,        v. 1–3. oszt.

ált. isk.

4–7. osztály Befejezett

általános

iskola

Középfokú

végzettség

Főiskolai,

egyetemi

végzettség

1953 1 268 302 349 959 711 889   88 171 105 473     6 982
1961 1 360 824 316 779 732 765 120 432 170 552   16 855
1971 1 539 760 273 735 689 037 234 398 293 871   43 356
1981 1 629 497 218 286 345 550 517 009 442 220   83 833
1991 1 627 459 171 056 373 723 411 552 537 333 120 686
Az összetétel százalékarányban
1953 100 27,6 56,1   7,0   8,4 0,6
1961 100 23,3 53,8   8,8 12,5 1,2
1971 100 17,8 44,7 15,2 19,1 2,8
1981 100 13,4 21,2 31,7 27,2 5,1
1991 100 10,5 23,0 25,3 33,0 7,4

A táb­lá­zat­ból lát­hat­juk, hogy a mun­ka­ké­pes la­kos­ság is­ko­la­vég­zett­sé­gi szint­je ki­fe­je­zet­ten ja­vult az utób­bi 40 év­ben, kü­lö­nö­sen a kö­zép­is­ko­lát és az ál­ta­lá­nos is­ko­lát be­fe­je­zők nagy szá­má­nak kö­szön­ve. A 15 éves­nél idő­sebb vaj­da­sá­gi la­kos­ság leg­na­gyobb mér­ték­ben kö­zép­is­ko­lát (33%), ill. csak ál­ta­lá­nos is­ko­lát (25%) vég­zett. Után­nuk kö­vet­kez­nek az ál­ta­lá­nos is­ko­lát be nem fe­je­zet­tek (23%), ugyan­is a II. vi­lág­há­bo­rú után az ele­mi is­ko­la egy ide­ig 4, majd 6 osz­tá­lyos volt. Az ak­tív la­kos­ság több mint 7%-á­nak már 1991-ben fel­ső­fo­kú vég­zett­sé­ge volt. Ma a hely­zet még jobb.

4. táb­lá­zat. A 15 éves és idő­sebb szerb és ma­gyar is­ko­lá­zott né­pes­ség az azo­nos kor­cso­port­ok szá­za­lé­kos ará­nyá­ban (1991)

Általános iskolai

végzettség

Középfokú

végzettség

 

Főiskolai

végzettség

Egyetemi végzettség
Férfi (%) Nő (%) Férfi (%) Nő (%)

 

Férfi (%) Nő (%) Férfi (%) Nő (%)
Szerbek
Összesen 23,8 24,7 42,0 28,5 4,2 3,4 5,9 3,4
15–19 éves 69,2 71,3 18,7 18,4 0,0 0,0 0,0 0,0
20–24 éves 24,1 21,4 70,5 69,5 0,9 3,5 0,4 1,2
25–29 éves 22,4 21,6 65,2 60,0 3,3 6,7 4,9 7,2
30–34 éves 21,4 26,6 59,8 51,2 4,9 5,5 8,1 8,8
35–39 éves 23,8 32,5 53,1 41,8 5,1 4,7 7,6 6,9
40–44 éves 22,5 34,5 52,0 33,8 6,4 5,8 7,7 5,4
45–49 éves 22,7 27,7 42,9 21,4 6,7 4,8 7,5 3,8
50–54 éves 20,7 20,3 32,5 13,9 6,2 3,6 7,4 2,8
55–59 éves 15,5 13,3 30,9 12,4 5,7 2,8 5,6 1,6
60–64 éves 13,2   9,9 20,6   7,9 4,6 1,2 4,9 1,2
65– éves 10,9   8,9 15,3   5,6 3,2 0,5 3,6 0,7
Magyarok
Összesen 26,7 27,4 36,3 21,0 2,6 2,5 2,9 2,1
15–19 éves 67,0 71,7 17,0 16,1 0,0 0,0 0,0 0,0
20–24 éves 33,7 34,1 57,4 55,7 0,8 3,4 0,3 0,8
25–29 éves 33,3 34,5 52,8 47,3 2,6 6,5 3,4 4,8
30–34 éves 30,2 35,7 48,7 41,1 3,0 4,3 5,8 6,9
35–39 éves 30,3 40,2 44,7 30,0 3,0 3,7 4,5 5,2
40–44 éves 26,7 40,6 45,0 24,6 3,8 4,6 3,9 3,3
45–49 éves 23,1 31,8 39,5 20,1 4,2 3,8 4,0 2,3
50–54 éves 19,6 21,3 34,0 12,8 3,0 2,9 3,4 1,6
55–59 éves 15,6 14,6 31,3 11,5 3,5 2,2 2,6 1,0
60–64 éves 15,7 15,4 24,0 10,2 3,7 1,4 2,7 0,7
65– éves 11,9 9,1 15,2   4,6 1,2 0,3 1,3 0,1

A szer­bek és a ma­gya­rok kö­ré­ben is a leg­ma­ga­sabb is­ko­lai vég­zett­ség­gel a 25–35 éves kor­osz­tály ren­del­ke­zik. Ha ös­­sze­ha­son­lít­juk a szer­bek és a ma­gya­rok is­ko­la­vég­zett­sé­gi szint­jét, ös­­szes­sé­gé­ben és kü­lön­bö­ző kor­osz­tály­ok sze­rint is, azt kell meg­ál­la­pí­ta­nunk, hogy a ma­gya­rok ál­ta­lá­nos is­ko­la­i vég­zett­sé­ge meg­ha­lad­ja a szer­be­két, de már a kö­zép­is­ko­lai, fő­is­ko­lai és egye­te­mi vég­zett­sé­gük el­ma­rad a több­sé­gi nem­ze­té­től. Ez a vaj­da­sá­gi ma­gyar­ság – amely tör­té­nel­me so­rán min­dig is mű­velt kultúrnemzet ré­sze volt – fo­ko­za­tos le­ma­ra­dá­sát je­len­ti a több­sé­gi nem­zet mö­gött. Va­jon az egyen­lő esé­lyek hi­á­nyoz­nak? Nincs anya­nyel­vű is­ko­la­há­ló­zat? El­ural­ko­dott a kis­hi­tű­ség?

2. A ma­gyar fi­a­ta­lok ok­ta­tá­si szint­je, kép­zett­sé­ge a vaj­da­sá­gi em­pi­ri­kus ku­ta­tá­sok­ban (Mo­za­ik 2001)

A vaj­da­sá­gi kér­dő­íve­zés so­rán 2001 no­vem­be­ré­ben, a min­tá­ban 1017 ma­gyar fi­a­tal sze­re­pelt, mint­egy 24 vaj­da­sá­gi te­le­pü­lés­ből (14 fa­lu, 6 kis­vá­ros, 4 vá­ros). Nem sze­rin­ti meg­osz­lá­suk meg­egye­zik a vaj­da­sá­gi de­mog­rá­fi­ai va­ló­ság­gal, az 1991. évi lakosságösszeírást vé­ve ala­pul: 523 (51,4%) fér­fi, 494 (48,6%) nő. A há­rom kor­cso­port ará­nya szin­tén kö­ve­ti a sta­tisz­ti­kai ada­tok sze­rint ki­mu­tat­ha­tó fi­a­ta­lok né­pes­sé­gi ará­nyát: 15–19 év közöt 336 fő (33%), 20–24 év közöt 343 fő (33,7%), 25–29 év közöt 338 fő (33,2%).
A vizs­gá­lat so­rán a 15–29 éves fi­a­ta­lo­kat az is­ko­lai vég­zett­ség, ill. a vaj­da­sá­gi is­ko­la­rend­szer alap­ján nyolc cso­por­tok­ra osz­tot­tuk: ál­ta­lá­nos is­ko­la (1), kö­zép­is­ko­lai (2) szin­ten meg­kü­lön­böz­tet­tük 2–3 éves szak­mun­kás­kép­zőt, ezen be­lül az inas­is­ko­lát és más szak­is­ko­lát, va­la­mint négy­éves (érett­sé­gi­vel vég­ző­dő) szak­kö­zép­is­ko­lát (3) és gim­ná­zi­u­mot (4), to­váb­bá fő­is­ko­lai (5) és egye­te­mi (6) szin­tet, majd spe­cial­izá­ciót (7), a poszt­gra­du­á­lis (ma­gisz­te­ri) és PhD-fokozatot (8).
A meg­kér­de­zet­tek (1017) kö­zül 434 fő je­len­leg is ta­nul. A töb­bi­ek ér­te­lem­sze­rű­en már nem jár­nak kép­zés­re. A ta­nul­má­nyok vé­gez­te kap­csán el­mond­ha­tó, hogy leg­töb­ben egy is­ko­la­szint be­fe­je­zé­se után áll­tak le. Azok a vá­lasz­adók, akik fél­be­hagy­ták a ta­nul­má­nya­i­kat, leg­gya­ko­ribb ok­ként az ér­dek­lő­dés hi­á­nyát je­löl­ték meg (33 fő). Hu­szon­nyolc vá­lasz­adó­nak nem volt ked­ve is­ko­lá­ba jár­ni, 27 fő a ta­nul­má­nyi ered­mé­nye mi­att dön­tött az is­ko­la ab­ba­ha­gyá­sa mel­lett. A töb­bi lé­nye­ge­sebb ok közt sze­re­pel­tek az anya­gi prob­lé­mák, a ta­nul­má­nyi kö­te­le­zett­sé­gek el­ha­nya­go­lá­sa és a csa­lá­di okok.

2. áb­ra. Az is­ko­la­rend­szer­ben ta­nu­lók meg­osz­lá­sa az is­ko­la tí­pu­sa sze­rint
Microsoft Word - gab-graf-2.doc

A 2. áb­ra szem­lél­te­ti, hogy a je­len­leg is ta­nu­lók kö­zül a leg­töb­ben szak­kö­zép­is­ko­lai (102) vagy egye­te­mi (141) kép­zés­ben vesz­nek részt. A min­tá­ban sze­rep­lő vaj­da­sá­gi ma­gyar fi­a­ta­lok is­ko­la­vég­zett­sé­ge nagy­já­ból kö­ve­ti az is­ko­la­sta­tisz­ti­kát, ami sze­rint a ma­gya­rok fő­leg szak­kö­zép­is­ko­lát vá­lasz­ta­nak, nem pe­dig gim­ná­zi­u­mot. A fel­ső­ok­ta­tás­ban pe­dig a rö­vi­debb és kön­­nyebb fő­is­ko­lát, nem pe­dig egye­te­mi kart.

5. táb­lá­zat. A leg­ma­ga­sabb je­len­le­gi is­ko­lai vég­zett­ség meg­osz­lá­sa ne­mek sze­rint

Általános iskola Szakmunkás-képző Szakközép-iskola Gimnázium Főiskola Egyetem Összesen
Férfi 195 85 104 50 52 36 522
201 48 97 60 52 36 494
Összesen 396 133 201 110 104 72 1016

A nők kö­ré­ben a szak­kö­zép­is­ko­lá­ban, a gim­ná­zi­um­ban, a fér­fi­ak­nál pe­dig a szak­kö­zép­is­ko­lá­ban és a szak­mun­kás­kép­ző­ben ta­nu­lás a meg­ha­tá­ro­zóbb. A táb­lá­zat­ból nyil­ván­va­ló­an lát­szik, hogy a fér­fi­ak fel­ső­szin­tű vég­zett­sé­ge ma már a nő­ké­hez ha­son­ló­an ala­kul.

6. táb­lá­zat. A je­len­le­gi is­ko­lai vég­zett­ség te­le­pü­lés­tí­pus sze­rint

Általános iskola Szakmunkás-képző Szakközép-iskola Gimnázium Főiskola Egyetem Összesen
Város 144 56 88 43 39 35 405
35,6% 13,8% 21,7% 10,6% 9,6% 8,6% 100,0%
Kisváros 131 38 54 42 39 20 324
40,4% 11,7% 16,7% 13,0% 12,0% 6,2% 100,0%
Falu 121 39 59 25 26 17 287
42,2% 13,6% 20,6% 8,7% 9,1% 5,9% 100,0%

Az ered­mé­nyek­ből ki­tű­nik, hogy a fa­lun élők közt több a csu­pán ál­ta­lá­nos is­ko­lai vég­zett­ség­gel ren­del­ke­zők (42,2%), va­la­mint a szak­mun­kás­ok ará­nya (20,6%). Az egye­te­met vég­zet­tek in­kább vá­ros­ban (8,6–9,6%) vagy kis­vá­ros­ban él­nek, a fő­is­ko­lát vég­zet­tek kö­zül leg­töb­ben (12%) kis­vá­ros­ban lak­nak.
Szer­bi­á­ban az is­ko­la­rend­szer fő­leg ál­la­mi, még egy­há­zi is­ko­lá­ink is az akkred­i­tá­ció­val küsz­köd­nek, te­hát a kér­de­zet­tek ke­vés ki­vé­tel­lel az ál­la­mi is­ko­lák nap­pa­li ta­go­za­tá­ra járt. Ha az is­ko­la ál­la­mi, ak­kor a di­á­kok­nak alap- és kö­zép­fo­kon, nem volt kü­lön tan­díj­fi­ze­té­si kö­te­les­sé­gük. Va­la­mi­vel ke­ve­sebb, mint két­har­ma­duk (73,6%) pár­hu­za­mos tan­nyel­vű is­ko­lá­ba járt (Vaj­da­ság-szer­te az is­ko­lák­ban pár­hu­za­mo­san fo­lyik a szerb nyel­vű és a ki­sebb­ség anya­nyel­vén történő ta­ní­tás, egy­sé­ges tan­tes­tü­let és egy igaz­ga­tó­ság alat­t), ma­gyar tan­nyel­vű is­ko­lá­ba 24,4%-uk (fő­leg az idő­sebb kor­osz­tály, akik még va­la­mi­kor Ti­to ide­jé­ben jár­tak ma­gyar ál­ta­lá­nos is­ko­lá­ban), és igen ke­ve­sen jár­tak szerb nyel­vű is­ko­lá­ba vagy más kül­föl­di is­ko­lá­ba. Ösz­­sze­sen egy sze­mély járt ma­gyar­or­szá­gi ál­ta­lá­nos is­ko­lá­ba. A vá­lasz­adók 95,5%-a ál­ta­lá­nos jel­le­gű kép­zés­ben vett részt, 98,1%-uk nem ta­go­za­tos is­ko­lá­ba járt. Min­den­ki nap­pa­li ta­go­za­ton ta­nult. Az ada­to­kat a 3. áb­ra szem­lél­te­ti.

3. áb­ra. A meg­kér­de­zet­tek az is­ko­la jel­le­ge sze­rint
Microsoft Word - gab-graf-3.doc

3. Vaj­da­sá­gi ma­gya­rok is­ko­la­há­ló­za­ta – hely­zet­kép (2000/2001-es tan­év)

3.1. Az ál­ta­lá­nos is­ko­la

A Vaj­da­ság 342 ál­ta­lá­nos is­ko­lá­ja kö­zül 83-ban ok­tat­nak ma­gya­rul (is), de 246-ban van­nak ma­gyar ta­nu­lók. Ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű ta­nu­lók a 45 vaj­da­sá­gi köz­ség kö­zül 43-ban van­nak. A ma­gyar ta­nu­lók lét­szá­ma 23 722 fő (12,31%). Ma­gyar tan­nyel­vű osz­tá­lyok 29 köz­ség­ben van­nak, ös­­sze­sen 83 is­ko­lá­ban és 35 ki­he­lye­zett ta­go­za­ton. A ma­gyar tan­nyel­vű osz­tá­lyok­ba 19 416 ta­nu­ló jár, ös­­sze­sen 986 osz­tály­ba (át­lag­lét­szám: 19,69 fő). A 23 722 ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű ta­nu­ló kö­zül 19 210 ma­gyar tan­nyel­vű osz­tály­ba jár (80,97%), 4512 pe­dig szerb tan­nyel­vű­be (19,03%). A nem ma­gyar osz­tály­ba já­ró ál­ta­lá­nos is­ko­lá­sok kö­zül 2360 (52,31%) vesz részt anya­nyelv­ápo­lás­ban, 2152 (47,69%) pe­dig nem.5 A ma­gyar osz­tá­lyok igen je­len­tős ré­szé­ben a tan­tár­gyak egy ré­szét szerb nyel­ven ok­tat­ják, tan­erő­hi­ány­ra hi­vat­koz­va (er­ről pon­tos ada­ta­ink nin­cse­nek). A Ma­gyar­ság­ku­ta­tó Tu­do­má­nyos Tár­sa­ság fel­mé­ré­se sze­rint (1997) a 76 ma­gyar nyel­ven (is) ok­ta­tó ál­ta­lá­nos is­ko­la kö­zül csak 24-ben ok­tat­tak min­den tár­gyat ma­gya­rul.

3.2. A kö­zép­is­ko­la6

A Vaj­da­ság 114 kö­zép­is­ko­lá­ja kö­zül 30-ban mű­kö­dik ma­gyar ta­go­zat is, ös­­sze­sen 279 osz­tály; 7 is­ko­lá­ban a ma­gyar ta­go­zat van több­ség­ben, 23-ban a szer­b. Ki­zá­ró­lag ma­gyar tan­nyel­vű kö­zép­is­ko­la a Vaj­da­ság­ban ninc­s.
A leg­több ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű ta­nu­ló a kö­vet­ke­ző köz­sé­gek te­rü­le­tén la­kik: Sza­bad­ka 2440, Új­vi­dék 945, To­po­lya 932, Becskerek 782, Mag­yarkanizsa 655, Ada 537, Zenta 552, Óbecse 488, Zom­bor 470, Kikin­da 315, Pancso­va 215.
A 9113 ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű kö­zép­is­ko­lai ta­nu­ló kö­zül 6185 ta­nult anya­nyel­vén (67,88%), 2928 szerb nyel­ven (32,12%). A ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű kö­zép­is­ko­lai ta­nu­lók ös­­sze­sen 33 köz­ség­ben él­nek, ma­gyar nyel­vű kö­zép­is­ko­lai ok­ta­tás 12 köz­ség te­rü­le­tén fo­lyik 30 is­ko­lá­ban (köz­tük 2 ki­he­lye­zett ta­go­zat), 279 osz­tály­ban 6649 ta­nu­ló­val (osz­tá­lyon­ként át­lag 23,83 ta­nu­ló). Ma­gyar ok­ta­tás 8 gim­ná­zi­um 53 osz­tá­lyá­ban fo­lyik, a gim­na­zis­ták szá­ma 1309 (osz­tá­lyon­ként át­lag 24,69): To­po­lyán, Óbec­sén, Becskereken, Új­vi­dé­ken, Zen­tán, Zom­bor­ban, Sza­bad­kán és Törökkanizsán. Szak­ok­ta­tás mű­kö­dik 21 szak­kö­zép­is­ko­lá­ban (2 ki­he­lye­zett ta­go­zat) és 1 mű­vé­sze­ti is­ko­lá­ban; 226 osz­tály­ban, a ta­nu­ló­ik szá­ma 5279 (osz­tá­lyon­ként át­lag 23,95 ta­nu­ló).

7. táb­lá­zat. A ma­gyar kö­zép­is­ko­lás­ok is­ko­la­tí­pus sze­rin­ti­meg­osz­lá­sa

Iskolatípus %
Szakközépiskola (4 éves) 39,46
Szakiskola (3 éves) 39,25
Gimnázium 19,68
Művészeti szakközépiskola   0,92
Szakiskola (2 éves, megszűntek)   0,67
Egyéb (pl. egyházi iskola)   0,02

A ma­gyar kö­zép­is­ko­lá­ba já­rók­nak csak 19,68%-a gim­na­zis­ta, 39,46%-a négy­éves szak­kö­zép­is­ko­lá­ba jár, 39,25%-a há­rom­éves szak­mun­kás­kép­ző is­ko­lát lá­to­gat, 0,67% két­éves szak­kö­zép­is­ko­lá­ba jár, 0,92% mű­vé­sze­ti szak­kö­zép­is­ko­lát vá­lasz­tott.
Az érett­sé­gi­ző kö­zép­is­ko­lás­ok szá­ma meg­mu­tat­ja, kik azok, akik­re az egye­te­me­ken és fő­is­ko­lá­kon szá­mít­ha­tunk. A leg­több ma­gyar érett­sé­gi­ző 2001/02-ben a kö­vet­ke­ző vaj­da­sá­gi köz­sé­gek­ben volt: Sza­bad­ka (385), Zenta (150), To­po­lya (97), Óbecse (82). Saj­nos a szór­vány­ban (Nagybecskereken 2002-ben 59-en érett­sé­giz­tek), de még Új­vi­dé­ken is (63 érett­sé­gi­ző 2002-ben) min­den év­ben ala­csony a ma­gyar érett­sé­gi­zők szá­ma.
Az észa­k- és nyu­gat-bács­kai, va­la­mint észak-bá­ná­ti köz­sé­gek­ből éven­te kb. 700 érett­sé­gi­ző ke­rül ki. Ta­pasz­ta­la­ta­ink sze­rint a mi­nő­sí­tő vizs­gák után több mint a fe­le be­jut a fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek­be. Az érett­sé­gi­zet­tek fő­leg a sza­bad­kai, új­vi­dé­ki és ki­sebb szám­ban a ma­gyar­or­szá­gi ka­ro­kat vá­laszt­ják. A kö­zép- és dél-bá­ná­ti, va­la­mint a dél-bács­kai érett­sé­gi­zők na­gyobb ré­sze (éven­te 250-en) kö­zel­sé­gük mi­att az új­vi­dé­ki ka­ro­kat vá­laszt­ja. A ma­gyar fi­a­ta­lok szá­ma vi­szony­lag ma­gas a sza­bad­kai Köz­gaz­da­sá­gi Ka­ron és a Mű­sza­ki Fő­is­ko­lán, mert a ma­gyar tan­nyel­vű ok­ta­tás fej­lesz­té­se foly­tán e ka­rok vonz­zák a ma­gyar hall­ga­tó­kat, és a mun­ka­erő­pi­a­con ke­re­sett e két szak. Az észak-bács­ka­i­ak a sza­bad­kai ka­ro­kon kí­vül a ma­gyar nyel­vet és iro­dal­mat (Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Kar) vagy az or­vo­si egye­te­met cé­loz­zák meg Új­vi­dé­ken, esetleg Ma­gyar­or­szá­got vá­laszt­ják.

8. táb­lá­zat. Ma­gya­rul is ok­ta­tó vaj­da­sá­gi kö­zép­is­ko­lák (szak­ág és köz­ség sze­rint)

Község/

Középiskolai szakág

Ada Csóka Magyar-kanizsa Óbecse Szabadka Temerin Topolya Török-kanizsa Újvidék Zenta Zombor Nagy-becskerek Összesen
Műszaki tudományok X X X X X X X 7
Közgazdaság X X X 3
Kereskedelem X X X 3
Mezőgazdaság X X 2
Egészségügy X X X 3
Vegyészet X X 2
Technológia X 1
Építőipar X 1
Gépészet X 1
Közlekedés X 1
Villamosság X 1
Zeneiskola X 1
Gimnázium G G + TB G G G G+TB G G   8+2=10
Összesen 2 2 1 4 8 1 3 3 2 4 3 1 34+2=36

Az áb­rá­zolt ­is­ko­lahá­ló­zat­ban TB-vel je­löl­tük a 2003 őszén meg­nyílt két te­het­ség­gon­do­zó új ma­gyar gim­ná­zi­u­mot: a Kosz­to­lá­nyi De­zső Nyel­vé­sze­ti Gim­ná­zi­u­mot Sza­bad­kán és a Ma­te­ma­ti­kai Gim­ná­zi­u­mot Zen­tán.

3.2.1. A ta­nu­lá­si élet­út elem­zé­se az em­pi­ri­kus ada­tok­ból (Mo­za­ik 2001)

A kö­zép­is­ko­lai szin­ten, ha a fi­a­ta­lok le­mor­zso­ló­dá­sát fi­gyel­jük, a hely­zet a kö­vet­ke­ző: 1017-ből mind­ös­­sze 134-en nem pró­bál­koz­tak a kö­zép­is­ko­lá­val. Az ál­ta­lá­nos is­ko­lát kö­ve­tő­en 883 sze­mély foly­tat­ta ta­nul­má­nya­it. Leg­töb­ben szak­kö­zép­is­ko­lát vá­lasz­tot­tak, 44%-uk, majd a gim­ná­zi­um (29%) és a szak­mun­kás­kép­ző kö­vet­ke­zik, amely nem ad érett­sé­git (27%). Hat fő ki­vé­te­lé­vel mind­nyá­jan ál­la­mi is­ko­lá­ba jár­tak, és a vá­lasz­adók csak 1,9%-a fi­ze­tett tan­dí­jat.

4. áb­ra. A kö­zép­is­ko­lá­ba irat­ko­zók meg­osz­lá­sa

Microsoft Word - gab-graf-4.doc

 

Igen vál­to­za­tos ta­nul­má­nyi ágak­hoz tar­to­zó kép­zé­sek­ben vet­tek részt (5. áb­ra). Leg­töb­ben a mű­sza­ki ta­nul­má­nyo­kon foly­tat­ták a kö­zép­is­ko­lát (32,2%), majd ezt kö­ve­ti az ál­ta­lá­nos szak, va­gyis a gim­ná­zi­um (24,7%). A köz­gaz­da­sá­gi (8,2%) és a ke­res­ke­del­mi (7%) ága­zat irán­ti ér­dek­lő­dés még min­dig nő. Az egész­ség­ügyi­re 6,1%-uk irat­ko­zott, a ter­mé­szet­tu­do­má­nyi ága­za­tot pe­dig 5,6%-uk vá­lasz­tot­ta. A fi­a­ta­lok 4,3 %-a me­ző­gaz­da­sá­gi kö­zép­is­ko­lá­ba ment, az in­for­ma­ti­kát és mű­vé­sze­te­ket pe­dig egy­aránt csak 2,4%-uk tanulta.

5. áb­ra. A kö­zép­is­ko­lás­ok ta­nul­má­nyi ág sze­rin­ti meg­osz­lá­sa

Microsoft Word - gab-graf-5.doc

Microsoft Word – gab-graf-5.doc

A gra­fi­kon szem­lél­te­ti, hogy a mű­sza­ki kép­zés iránt volt a leg­na­gyobb az ér­dek­lő­dés (32%), il­let­ve a vá­lasz­adók kö­zül az ál­ta­lá­nos kép­zés­re (25% kö­rül) is so­kan je­lent­kez­tek. A meg­kér­de­zett fi­a­ta­lok ke­ve­sebb mint fe­le egyéb szak­kö­zép­is­ko­lát vá­lasz­tott.
A szak­ta­go­za­tos osz­tá­lyok kö­zül (6. áb­ra) leg­nép­sze­rűbb a ma­te­ma­ti­kai szak­ág volt (13,3%), de a leg­több vá­lasz­adó nem ta­go­za­tos osz­tály­ba járt (43%), már a vaj­da­sá­gi kö­zép­is­ko­lák jel­le­ge mi­att is, ahol a leg­több ma­gyar osz­tályt ál­ta­lá­nos sza­kon nyit­nak. A ter­mé­szet­tu­do­má­nyi ér­dek­lő­dés (9,2%) min­den­eset­re na­gyobb, mint a nyel­vi (5,1%).

6. áb­ra. Szak­ta­go­za­tos osz­tá­lyok ará­nya a kö­zép­fo­kú ok­ta­tás­ban részt ve­vők cso­port­já­ban
Microsoft Word - gab-graf-6.doc

A je­len­le­gi is­ko­la el­vég­zé­se után a vá­lasz­adók 14,6%-a egye­te­men (148 fő), 9,3%-a (95 fő) fő­is­ko­lán, 4,4%-a (45 fő) pe­dig spe­cial­izá­ció for­má­já­ban sze­ret­ne to­vább­ta­nul­ni. A to­vább­ta­nu­lás el­kép­zelt he­lye igen vál­to­za­to­san ala­kul: a min­ta 8,4%-a Ma­gyar­or­szág­ra, 7,5%-a ju­go­szlá­vi­ai (lak­he­lyén kí­vü­li) ma­gyar tan­nyel­vű in­téz­mény­be, 5,9%-a pe­dig lak­he­lyén kí­vül eső szerb nyel­vű in­téz­mény­be fel­vé­te­liz­ne. Ke­ve­sen van­nak, akik sa­ját lak­hely­ükön sze­ret­né­nek to­vább­ta­nul­ni, vagy ugyan­er­re csak ke­ve­sek­nek nyí­lik al­kal­muk.

3.2.2. A ma­gyar kö­zép­is­ko­lák ki­vá­lasz­tá­sá­nak kö­rül­mé­nyei és a to­vább­ta­nu­lá­si szán­dék a Vaj­da­ság­ban7

A 8 vaj­da­sá­gi köz­ség­ben (te­le­pü­lé­sek cso­port­ja), ame­lyek­ben ma­gyar ön­kor­mány­zat­ok ala­kul­tak ki, ös­­sze­sen 15 165 ma­gyar ál­ta­lá­nos is­ko­lás ta­nu­ló van, míg a töb­bi köz­ség­ben (szór­vány­ban) ös­­sze­sen 8557. Egyik leg­fon­to­sabb fel­ada­tunk, hogy fo­lya­ma­to­san tu­da­to­sít­suk a ma­gyar la­kos­ság kö­ré­ben az anya­nyel­vű ál­ta­lá­nos- és kö­zép­is­ko­lai ok­ta­tás és a nem­ze­ti iden­ti­tás meg­őr­zé­sé­hez fon­tos anya­nyel­vi kul­tú­ra és mű­velt­ség ápo­lá­sá­nak nél­kü­löz­he­tet­len­sé­gét. Már az ál­ta­lá­nos is­ko­la be­fe­je­zé­se­kor a tran­ulók és szü­le­ik is fon­tos dön­tés előtt áll­nak. Saj­nos, ez a ko­rai élet­kor a pá­lya­vá­lasz­tás idő­sza­kát is je­len­ti, ugyan­ak­kor a kö­zép­is­ko­la ki­vá­lasz­tá­sa meg­ha­tá­roz­za a ma­gyar fi­a­ta­lok ké­sőb­bi to­vább­ta­nu­lá­si szán­dé­kát is egye­te­mi ka­rok fe­lé. Év­ti­ze­dek óta a ma­gyar di­á­kok fő­leg szak­kö­zép­is­ko­lá­ba irat­koz­nak (túl so­kan vá­laszt­ják az érett­sé­git nem adó szak­is­ko­lá­kat is), a gim­n­máz­i­umokat nem tart­ják nép­sze­rű kö­zép­is­ko­lák­nak. Ez ele­ve le­he­tet­len­né te­szi a ma­gyar fi­a­ta­lok egye­te­mi to­vább­ta­nu­lá­sát. A több­sé­gi nem­zet­hez tar­to­zó ta­nu­lók­nál ép­pen el­len­ke­ző ten­den­cia fi­gyel­he­tő meg: tö­me­ge­sen irat­koz­nak 4 éves szak­kö­zép­is­ko­lák­ba, de gim­ná­zi­u­mok­ba is. Ez, ered­mé­nyez­ni fog­ja a ma­gyar elit­ká­de­rek le­ma­ra­dá­sát.
A ZENITH Mű­hely és a Ma­gyar­ság­ku­ta­tó Tu­do­má­nyos Tár­sa­ság – sza­bad­kai szék­he­lyű ci­vil szer­ve­ze­tek – a szer­ző ko­or­di­ná­lá­sá­val 2002 őszén em­pi­ri­kus adat­fel­vé­telt (ön­ki­töl­tős kér­dő­íve­zés 1010 rep­re­zen­ta­tív alan­­nyal), majd adat­tá­ro­lást és elem­zést vé­gez­tek az­zal a cél­lal, hogy ala­pot szol­gál­tas­sa­nak olyan ela­bo­rá­tum meg­va­ló­sí­tá­sá­ra, amely a vaj­da­sá­gi kö­zép­is­ko­lás­ok szá­má­ra meg­fe­le­lő szak­irá­nyú, sőt te­het­ség­gon­do­zó gim­ná­zi­u­mot és szak­is­ko­lá­kat lé­te­sít. Az ér­de­kelt ön­kor­mány­zat­ok ja­vas­la­tát be­épí­tő és indok­ló hát­tér­ta­nul­mány el­ké­szí­té­se volt a cél, amely az elit gyűj­tő gim­ná­zi­u­mok lét­jo­go­sult­ság­ára ad vá­laszt a je­len­le­gi vég­zős ál­ta­lá­nos is­ko­lá­sok és szü­le­ik vé­le­mé­nye alap­ján (két kér­dő­ív volt for­ga­lom­ban, egy a nyol­ca­di­kos ta­nu­lók és egy a szü­le­ik szá­má­ra). A kér­de­zet­tek te­hát azok a la­ko­sok, akik a ma­gyar­lak­ta te­rü­le­te­ken él­nek (Sza­bad­ka To­po­lya, Kis­he­gyes, Ka­ni­zsa, Zen­ta, Ada, Be­cse stb.) és a szór­vány­ban: Új­vi­dék, Muzs­la, Temerin.

A) A meg­kér­de­zett nyol­ca­di­kos ta­nu­lók vá­la­szai

A nyol­ca­di­ko­sok vá­la­szai a ta­nu­lá­si nyelv­vel kap­cso­la­to­san azt bi­zo­nyít­ják, hogy dön­tő több­sé­gük anya­nyel­vén sze­ret­ne to­vább ta­nul­ni a kö­zép­is­ko­lá­ban.

9. táb­lá­zat. Mi­lyen nyel­ven sze­ret­nél to­vább­ta­nul­ni?

Szám %
Magyar 396 77,2
Szerb 10 1,9
Kétnyelvű 58 11,3
Világnyelv 48 9,4
Összesen 513 100,0

A vaj­da­sá­gi ma­gyar nyel­vű to­vább­ta­nu­lás le­he­tő­sé­ge­i­vel a vá­lasz­adók fe­le rész­ben elé­ge­dett, de majd­nem a ne­gye­de igen­is elé­ge­dett.

10. táb­lá­zat. Elé­ge­dett vagy-e a vaj­da­sá­gi ma­gyar nyel­vű to­vább­ta­nu­lá­si le­he­tő­sé­gek­kel?

Szám %
Igen 126 24,5
Részben 293 57,0
Nem 94 18,3
Összesen 514 100,0

A meg­kér­de­zett nyol­ca­di­ko­sok vá­la­szai ar­ra a kér­dés­re, hogy be­irat­koz­na-e ál­la­mi ma­gyar te­het­ség­gon­do­zó gim­ná­zi­um­ba igen komp­lex ered­ményt mu­tat.

11. táb­lá­zat. A be­irat­ko­zás szán­dé­ka a tel­jes meg­kér­de­zett di­ák­cso­port­nál, füg­get­le­nül a ta­nul­má­nyi ered­mé­nyek­től

  Szám %
Beiratkozna 138 26,8
A szülei fognak dönteni 24 4,7
Nem iratkozna be 135 26,3
Nem tudja 217 42,2
Összesen 514 100,0

A nyol­ca­di­ko­sok­nál vi­szony­lag nagy a bi­zony­ta­lan­ság. Leg­töb­ben nem tud­ják (42%) be­irat­koz­ná­nak-e egy elit ma­gyar gim­ná­zi­um­ba. A be­irat­koz­ni szán­dé­ko­zók és a ne­met mon­dók kö­zött utá­na ki­egyen­lí­tő­dik a vá­la­szok ará­nya (26%).
Kom­men­tár: a nyol­ca­di­ko­sok leg­töb­ben egyéb­ként sem gim­ná­zi­um­ba irat­koz­ná­nak. Több mint a fe­lé­nek a szü­lei szak­kö­zép­is­ko­lát vé­gez­tek. Az ál­ta­lá­nos is­ko­lás di­á­kok az elit és a te­het­ség­gon­do­zás alatt a több­let­órá­kat és a ki­tű­nő ké­pes­sé­get ér­tik.

12. táb­lá­zat. A be­irat­ko­zás szán­dé­ka az elit gim­ná­zi­um­ba 4-es és 5-ös ta­nul­má­nyi át­la­gú di­á­kok­nál

Átlag Beiratkozna A szülei fognak dönteni Nem iratkozna be Nem tudja Összesen

 

4-es 36 23,7% 10 6,6% 35 23,0% 71 46,7% 152 100%
5-ös 73 35,8% 7 3,4% 44 21,6% 80 39,2% 204 100%

A ta­nul­má­nyi át­lag be­fo­lyá­sol­ja a te­het­ség­gon­do­zó gim­ná­zi­um­ba irat­ko­zás szán­dé­kát. Az 5-ös ta­nu­lók 39%-a nem tud­ja még, de majd­nem 36%-a igen­is be­irat­koz­na ilyen ma­gyar gim­ná­zi­um­ba. A 4-es ta­nu­lók­nál a bi­zony­ta­lan­ság na­gyobb (majd­nem 47%) és a be­irat­koz­ni szán­dé­ko­zók az el­uta­sí­tók­kal arány­ban van (23%). ők at­tól fél­nek, hogy nem tud­nak majd meg­fe­lel­ni a ma­gas el­vá­rá­sok­nak. Azok, akik nem irat­koz­ná­nak be el­ső­sor­ban a ma­gas szín­tű ok­ta­tás igé­nye­i­től ijed­tek meg.
A te­het­ség­gon­do­zó gim­ná­zi­um irán­ti ér­dek­lő­dés a Ma­gyar­or­szág­ra irat­koz­ni szán­dé­ko­zók cso­port­já­nál fon­tos le­het, mert ép­pen a jobb mi­nő­sé­gű anya­nyel­vű ok­ta­tás mi­att ta­nul­ná­nak az anya­or­szág­ban. Vé­le­mé­nyük a kö­vet­ke­ző­kép­pen ala­kul:

13. táb­lá­zat. A Ma­gyar­or­szág­ra ké­szü­lő ta­nu­lók vi­szonya egy vaj­da­sá­gi ma­gyar elit gim­ná­zi­um­hoz

 

 

Beiratkozna A szülei fognak dönteni Nem iratkozna be Nem tudja Összesen
Magyarországra fog menni középiskolába 15 24,6% 4 6,6% 12 19,7% 30 49,2% 61 100,0%
Tervezte, hogy Magyarországra iratkozik, de végül nem így döntött 83 35,5% 9 3,8% 44 18,8% 98 41,9% 234 100,0%

A Ma­gyar­or­szág­ra irat­ko­zók cso­port­já­nál is nagy a ha­tá­ro­zat­lan­ság (több mint a 40%-uk nem tud­ja, mit te­gyen). Azok­nak a szá­ma, akik nem irat­koz­ná­nak be itt­hon le­esett 20% alá. Akik már el­dön­töt­ték, hogy Ma­gyar­or­szá­gon fog­nak ta­nul­ni (61 vá­lasz­adó), majd­nem a fe­le azt nyi­lat­koz­ta, hogy nem tud­ja be­irat­koz­na-e a ju­go­szláv ál­la­mi ma­gyar elit gim­ná­zi­um­ba. Ha­tá­ro­zott pro­pa­gan­dá­ra van szük­ség, nyil­vá­no­san meg kell hir­det­ni és a saj­tó­ban töb­bet fog­lal­koz­ni az elit gim­ná­zi­u­mok jö­vő­be­li prog­ram­já­val, ren­del­te­té­sé­vel, ká­der meg­ol­dá­sa­i­val. 25%-uk vi­szont be­irat­koz­na egy ilyen ha­zai gim­ná­zi­um­ba, te­hát már­is „vis­­sza­for­dí­tot­tuk” a kül­föld­ön ta­nul­ni szán­dé­ko­zók egy ré­szét. Azok kö­zött, akik csak ter­vez­ték a Ma­gyar­or­szá­gon ta­nu­lást, sok­kal töb­ben (35,5%) itt­hon ma­rad­ná­nak egy elit ma­gyar gim­ná­zi­um ked­vé­ért.

B) A meg­kér­de­zett szü­lők vá­la­sza­i­nak elem­zé­se8

A meg­kér­de­zet­tek beiratási szán­dé­ka 2002-ben nem igen kü­lön­bö­zik a ko­ráb­bi évek ta­pasz­ta­la­ta­i­tól. Do­mi­nál a 4 éves szak­kö­zép­is­ko­lá­ba iratás szán­dé­ka. Gim­ná­zi­um­ba csak a vá­lasz­adók 23%-a szán­dé­ko­zik irat­ni gyer­me­két. Az érett­sé­git nem adó 3 éves szak­is­ko­lák­ba irat­ko­zás ugyan csök­kent, de még min­dig majd­nem 20%-ot tesz ki, ami per­sze azt is je­len­ti, hogy az il­le­tő szü­lő nem szán­dé­ko­zik to­vább ta­nít­tat­ni gyer­me­két.
14. táb­lá­zat. A vá­lasz­tott is­ko­la tí­pu­sa

A pá­lya­vá­lasz­tást is je­len­tő kö­zép­is­ko­la ki­vá­lasz­tá­sá­nál a kö­vet­ke­ző szem­pont­ok do­mi­nál­nak a vaj­da­sá­gi ta­nu­lók szü­le­i­nél:

15. táb­lá­zat. Is­ko­la­vá­lasz­tá­si szem­pont­ok

Szám Százalék
Szakiskola (3 éves) 91 19,7
Szakközépiskola (4 éves) 264 57,3
Gimnázium 106 23,0

El­ső­sor­ban a hasz­nál­ha­tó, te­hát gya­kor­la­ti­as tu­dás a fon­tos. Va­ló­szí­nű­leg a mun­ká­ba ál­lás le­he­tő­sé­ge­it is tag­lal­ták a meg­kér­de­zet­tek. A má­so­dik he­lyen a mű­velt ta­ná­rok a fon­to­sak, majd a jó szín­vo­na­lú, fel­sze­relt is­ko­la. Et­től a szem­pont­tól már nem sok­ban tér el a jó ta­nár-di­ák vi­szony fon­tos­sá­ga se. Ha a ki­vá­lasz­tott ki­lenc kri­té­ri­u­mot cso­por­to­sí­ta­ni pró­bál­juk, ak­kor az elem­zé­sek a kö­vet­ke­ző­ket mu­tat­ják:
– a leg­fon­to­sabb szem­pont­ok kö­zé tar­toz­nak a hasz­nál­ha­tó tu­dás, egy jó szín­vo­na­lú, fel­sze­relt is­ko­lá­ban (tech­ni­kai fel­té­te­lek és tan­köny­vek)
– má­sod­sor­ban fon­tos a mű­velt és jó ta­nár
– har­mad­sor­ban je­lent­kez­nek az anya­gi szem­pont­ok: uta­zás, kol­lé­gi­u­mi el­lá­tás.
Ami­kor a szü­lő­ket ar­ról kér­dez­tük, mi­lyen nyel­ven fog gyer­me­ke to­vább­ta­nul­ni, na­gyobb arány­ban, mint ma­guk a ta­nu­lók, az anya­nyel­vet vá­lasz­tot­ták, te­hát ma­gya­rul Ju­go­szlá­vi­á­ban. A szór­vány­ban élők egy ré­sze per­sze kény­te­len a két­nyel­vű is­ko­lát vá­lasz­ta­ni.

16. táb­lá­zat. Gyer­me­ke mi­lyen nyel­ven fog to­vább­ta­nul­ni?

Fontos (%) Rangsor
Használható tudás 96,7 I.
Művelt tanárok 90,1 II.
Jó színvonalú iskola 85,9 III.
Jó tanár-diák kapcsolat 85,6 IV.-V.
Technikai feltételek 85,6 IV.-V.
Jó könyvek, segédanyagok 72,4 VI.
Közelség 51,7 VII.
Különórák 45,9 VIII.
Kollégium 25,1 IX.

2002 őszén a le­kér­de­zés el­sőd­le­ges cél­jai kö­zött volt az új ma­gyar te­het­ség­gon­do­zó gim­ná­zi­u­mok meg­nyi­tá­sá­nak a kér­dé­se. A szü­lők szin­te lel­ke­sed­ve tá­mo­gat­ták az önál­ló ma­gyar ál­la­mi kö­zép­is­ko­lák lét­re­ho­zá­sát Vaj­da­ság­ban, füg­get­le­nül at­tól, hogy sa­ját gyer­me­ke szán­dé­koz­na-e oda be­irat­koz­ni, vagy nem.

17. táb­lá­zat. Tá­mo­gat­ná-e Ön új, önál­ló, ál­la­mi­lag fi­nan­szí­ro­zott ma­gyar (nem két­nyel­vű) is­ko­lák lét­re­ho­zá­sát?

 

 

Szám Százalék
Magyar nyelven Jugoszláviában 424 87,1
Két nyelven Jugoszláviában 38 7,8
Magyar nyelven Magyarországon 19 3,9
Szerb nyelven Jugoszláviában 5 1,0
Összes válasz 487 100,0

Idő­köz­ben a Tar­to­má­nyi Ki­sebb­sé­gi- és az Ok­ta­tá­si Tit­kár­sá­gok, va­la­mint a Ma­gyar Nem­ze­ti Ta­nács is dön­töt­tek a ma­gyar gim­ná­zi­u­mok fel­ál­lí­tá­sá­nak ter­vé­ről Sza­bad­kán (fi­lo­ló­gia) és Zen­tán (ma­te­ma­ti­ka).

3.3. To­vább­ta­nu­lá­si szán­dék a fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek­be a Kár­pát-me­den­cei ma­gyar fi­a­ta­lok kö­ré­ben – ös­­sze­ha­son­lí­tás (Mo­za­ik 2001)9

A meg­kér­de­zett vaj­da­sá­gi fi­a­ta­lok leg­több­je foly­tat­ni sze­ret­né ta­nul­má­nya­it. A to­vább­ta­nu­lá­si szán­dé­kok ki­tün­te­tett te­re­pe a fel­ső­fo­kú ok­ta­tá­si rend­szer, mert két­har­ma­duk fő­is­ko­lai vagy egye­te­mi ta­nul­má­nyo­kat kí­ván foly­tat­ni. Ma­gyar­or­szá­gon kí­ván­ja foly­tat­ni ta­nul­má­nya­it a kér­de­zet­tek több mint egy­ötö­de, to­váb­bi 20%-uk Ju­go­szlá­vi­á­ban ma­rad­na, de min­den­kép­pen ma­gyar nyel­vű kép­zés­ben kí­ván részt ven­ni.
Az uk­raj­nai fi­a­ta­lok pri­o­ri­tá­sai kö­zött is alap­ve­tő fon­tos­sá­gú a to­vább­ta­nu­lás, hi­szen a meg­kér­de­zett fi­a­ta­lok csak­nem fe­le szin­tén sze­ret­ne to­vább­ta­nul­ni. A to­vább­ta­nul­ni vá­gyók majd­nem két­har­ma­da fel­ső­fo­kú vég­zett­sé­get sze­rez­ne egye­te­men vagy fő­is­ko­lán, 8%-uk pe­dig PhD- vagy poszt­gra­du­á­lis kép­zés­ben sze­ret­ne részt ven­ni
A meg­kér­de­zett szlo­vá­ki­ai ma­gyar fi­a­ta­lok to­vább­ta­nu­lá­si haj­lan­dó­sá­ga nem ma­rad el a fen­ti két ré­gi­ó­é­tól, mert a kö­zel há­rom­ti­ze­dük je­len­le­gi is­ko­lá­já­nak be­fe­je­zé­se után ta­nul­ni sze­ret­ne. A szlo­vá­ki­ai ta­nul­ni vá­gyók túl­nyo­mó több­sé­ge fel­ső­fo­kú vég­zett­sé­get kí­ván, sze­rez­ni. A ta­nul­má­nya­it foly­tat­ni kí­vá­nó fel­vi­dé­ki ma­gyar fi­a­ta­lok egy­ne­gye­de Szlo­vá­ki­á­ban ta­nul­na szlo­vák tan­nyel­vű in­téz­mény­be, 20%-uk szin­tén szlo­vá­ki­ai, de ma­gyar nyel­vű tan­in­téz­mény­be jár­na, míg to­váb­bi egy­ötö­dük Ma­gyar­or­szá­gon foly­tat­ná to­vább fel­ső­fo­kú ta­nul­má­nya­it.
A szé­kely­föl­di fi­a­ta­lok több­sé­ge nem sze­ret­ne to­vább­ta­nul­ni, azon fi­a­ta­lok vi­szont, akik a to­vább­ta­nu­lást vá­laszt­ják a leg­na­gyobb arány­ban (37%) egye­te­mi vég­zett­ség­re tö­re­ked­nek. Szin­tén na­gyon nép­sze­rű to­vább­ta­nu­lá­si for­má­nak szá­mít a tech­ni­kum is, ame­lyet a meg­kér­de­zet­tek egy­ötö­de vá­lasz­tott. A to­vább­ta­nu­lást vá­lasz­tók több­sé­ge ma­gya­rul sze­ret­né foly­tat­ni ta­nul­má­nya­it, amely­ből 32% lak­he­lyé­től kü­lön­bö­ző te­le­pü­lé­sen, 27% pe­dig je­len­le­gi lak­he­lyén sze­ret­né vé­gez­ni ta­nul­má­nya­it. Ma­gyar­or­szá­gi to­vább­ta­nu­lást a vá­lasz­adók egy he­te­de (15%) pre­fe­rált.
A bel­ső-er­dé­lyi vizs­gált né­pes­ség csak­nem fe­le sze­ret­ne to­vább­ta­nul­ni. Meg­le­pő mó­don a ta­nul­má­nya­i­kat már be­fe­je­zett meg­kér­de­zet­tek kö­zül is min­den har­ma­dik fi­a­tal ké­pez­né ma­gát. A to­vább­ta­nul­ni szán­dé­ko­zók több mint a fe­le, egye­te­men sze­ret­né to­vább­foly­tat­ni a ta­nul­má­nya­it, to­váb­bi 11%-uk pe­dig poszt­gra­du­á­lis ké­pe­sí­tést sze­ret­ne sze­rez­ni. A to­vább­ta­nu­lás „célin­tézményeit” te­kint­ve el­ső hely­re az or­szág ma­gyar nyel­vű tan­in­téz­mé­nyei ke­rül­nek (a kér­dés­re vá­la­szo­lók 33% ese­té­ben), szo­ro­san mö­göt­tük fog­lal­nak he­lyet a ro­mán tan­nyel­vű in­téz­mé­nyek, me­lye­ket a szán­dé­kok je­len­tős há­nya­dá­val a ma­gyar­or­szá­gi is­ko­lák, egye­te­mek (15%) kö­vet­nek.

7. áb­ra. Ma­gyar­or­szá­gi to­vább­ta­nu­lá­si szán­dék (a kér­dés­re vá­la­szo­lók szá­za­lé­kos meg­osz­lá­sa)
Microsoft Word - gab-graf-7.doc

4. Fel­ső­ok­ta­tás a Vaj­da­ság­ban

4.1. A ma­gyar nyel­vű fel­ső­ok­ta­tás ed­di­gi gya­kor­la­ta

Át­te­kint­ve ré­gi­ónk fel­ső­ok­ta­tá­si rend­sze­rét lát­ha­tó, hogy a Vaj­da­ság­ban önál­ló, au­to­nóm ma­gyar ok­ta­tá­si rend­szer ninc­s. Ma­gyar nyel­vű ok­ta­tás a szer­bi­ai tör­vé­nyek ér­tel­mé­ben ninc­s, sem­mi­lyen ala­nyi jo­gon, mert a fel­ső­ok­ta­tás csak­is ál­lam­nyel­ven, eset­leg vi­lág­nyel­ven (pl. an­gol) foly­hat. Ma­gyar nyel­vű ok­ta­tás az Új­vi­dé­ki Egye­te­men van, me­lyen be­lül in­téz­mé­nye­sí­tett ma­gyar fel­ső­ok­ta­tás nem mű­kö­dik, csak an­nak rész­le­ges je­gye­it ta­lál­juk meg az Egye­tem bi­zo­nyos ka­ra­in (4 ka­rán)10, il­let­ve a sza­bad­kai fő­is­ko­lá­kon.11 Az anya­or­szá­gi ki­he­lye­zett ta­go­za­tok sza­bad­kai és zen­tai fő­is­ko­lai pró­bál­ko­zá­sai még nem akk­re­di­tál­tak Szer­bia te­rü­le­tén, és csak rész­ben il­lesz­ked­nek az it­te­ni fel­ső­ok­ta­tá­si rend­szer­hez. En­nek el­le­né­re dip­lo­má­ik ho­no­sí­tá­sa el­kez­dő­dött.
Hos­­szabb tá­von a ma­gyar aj­kú hall­ga­tók szá­má­nak csök­ke­né­se ag­gasz­tó, hi­szen 1966/67-ben a ma­gyar fő­is­ko­lai és egye­te­mi hall­ga­tók szá­ma 4364-­volt, te­hát, több mint két­sze­re­se a mai szá­muk­nak. A kö­vet­ke­ző táb­lá­zat né­hány is­ko­la­év ada­tát köz­li:

18. táb­lá­zat. A ma­gyar fő­is­ko­lás­ok és egye­te­mis­ták szá­ma az ös­­szes hall­ga­tó szá­má­hoz vi­szo­nyít­va

Év 1964 1984 1992 2000 2002
Magyar hallgatók aránya az összes hallgatóhoz képest (%) 4,8 10,3     6,7 7,01 6,60
A magyarság aránya Vajdaság lakosságában (%) 23,86 18,94 16,9 15,0

(becslés)

14,28

Meg­ál­la­pít­hat­juk, hogy a vaj­da­sá­gi össz­la­kos­ság­hoz vi­szo­nyít­va a ma­gya­rok ará­nya fo­ko­za­to­san csök­kent, de en­nek a függ­vé­nyé­ben a ma­gyar aj­kú hall­ga­tók szá­ma so­ha­sem volt ki­elé­gí­tő az ös­­szes vaj­da­sá­gi hall­ga­tók rész­ará­nyá­ban. A nyolc­va­nas évek­ben még meg­ha­lad­tuk az egye­te­mis­ták 10%-át, de utá­na a há­bo­rús és vál­sá­gos évek­ben drasz­ti­ku­san le­csök­kent a ma­gya­rok fel­ső­ok­ta­tá­si rész­ará­nya. A po­li­ti­kai rend­szer­vál­tás re­mé­nyé­ben, 2000-ben fi­a­tal­ja­ink érez­he­tő­en töb­ben itt­hon ma­rad­tak a ma­gyar fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek­ben, de a leg­fris­sebb ada­tok to­vább­ra sem ki­elé­gí­tők. Öt év sta­tisz­ti­kai át­te­kin­té­sé­ben a fő­is­ko­lá­kon és az egye­te­mi ka­ro­kon a kö­vet­ke­ző a hely­zet:

19. táb­lá­zat. Fő­is­ko­lás­ok szá­ma 1997–2001 kö­zött a Vaj­da­ság­ban

Iskolaév Összes hallgató Magyar hallgató
szám %
1997/1998 6468 579 8,95
1998/1999 7698 657 8,53
1999/2000 11 811 816 6,91
2000/2001 10 083 838 8,31
2001/2002 11 656 855 7,33

For­rás: Tar­to­má­nyi Ok­ta­tás­ügyi Tit­kár­ság szak­szol­gá­la­ta, Új­vi­dék, 2002

A bom­bá­zás évé­ben (1999) nem volt fel­vé­te­li vizs­ga, a ma­gya­rok még­is ke­vés szám­ban je­lent­kez­tek a fő­is­ko­lák­ra, mert nagy ré­szük kül­föld­re tá­vo­zott.

20. táb­lá­zat. Az egye­te­mis­ták szá­ma 1997–2001 kö­zött az Új­vi­dé­ki Egye­te­men

Iskolaév Összes hallgató Magyar hallgató
szám %
1997/1998 26 672 1703 6,38
1998/1999 28 515 1875 6,58
1999/2000 32 293 2032 6,29
2000/2001 34 338 1965 5,72
2001/2002 35 257 2078 5,87

A bom­bá­zás évé­től csök­kent a ma­gyar hall­ga­tók szá­ma a Vaj­da­ság­ban. Érez­he­tő ja­vu­lást csak 2002-től ta­pasz­ta­lunk, de ezt bi­zo­nyí­ta­ni még nem tu­dom, mert a tel­jes sta­tisz­ti­kai ada­tok kés­nek.12
A meg­ol­dat­lan anya­nyel­vű ok­ta­tás mi­att a ma­gyar hall­ga­tók ta­ní­tá­si nyelv sze­rin­ti meg­osz­lá­sa az ál­la­mi ka­ro­kon és fő­is­ko­lá­kon igen ked­ve­zőt­len. Mind­ös­­sze 1/3-uk ta­nul ma­gya­rul vagy rész­ben ma­gya­rul (fő­leg a sza­bad­kai ka­ro­kon), a hall­ga­tók 2/3-a csak szerb nyel­ven hall­gat­ja az órá­kat. Lás­suk a 2000/2001. évi ada­to­kat!

8. áb­ra. A ma­gyar hall­ga­tók ta­ní­tá­si nyelv sze­rin­ti meg­osz­lá­sa az ál­la­mi fel­ső­ok­ta­tás­ban
Microsoft Word - gab-graf-8.doc

For­rás: Vaj­da­sá­gi Fel­ső­ok­ta­tás Fej­lesz­té­si Prog­ram

Meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy ha a vaj­da­sá­gi ma­gya­rok ará­nya kö­rül­be­lül 14% az ös­­szes la­kos­ság­ban, ak­kor igen ke­vés a szá­muk a hall­ga­tók ará­nyá­ban (mind­ös­­sze 6% kö­rül van). A ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű hall­ga­tók kö­zül pe­dig csak 32%-a ta­nul rész­ben anya­nyel­vén.

9. áb­ra. A ma­gya­rok ará­nya az öss­zlakosságb­han és a fel­ső­ok­ta­tás­ban
Microsoft Word - gab-graf-9.doc

4.2. A fel­ső­fo­kú in­téz­mé­nyek sta­tisz­ti­ká­ja a Vaj­da­ság­ban

A ma­gyar hall­ga­tók leg­na­gyobb ré­sze az Új­vi­dé­ki Egye­tem ka­ra­in, vagy a vaj­da­sá­gi in­téz­mé­nyek­ben ta­nul. Ele­nyé­sző ré­szük irat­ko­zik a Belg­rá­di Egye­tem ka­ra­i­ra, vi­szony­lag elég so­kan ta­nul­nak az anya­or­szág­ban. Az aláb­bi át­te­kin­tés­ben a hall­ga­tók és a ta­ná­rok el­osz­lá­sát elem­zem a vaj­da­sá­gi ka­ro­kon és fő­is­ko­lá­kon. A Vaj­da­ság 9 fő­is­ko­lá­ján és az Új­vi­dé­ki Egye­tem (1960-ban ala­pult ál­la­mi in­téz­mény) 13 ka­rán (67 sza­kon) 2002-ben a hall­ga­tók stá­tu­sza csak két­fé­le le­het: ál­la­mi­lag tá­mo­ga­tott vagy ön­költ­sé­ges. Az ön­költ­sé­ge­sek tan­dí­ja ka­rok­ként vál­to­zik, at­tól füg­gő­en, hogy ex-ka­ted­ra elő­adá­so­kat hall­gat (ol­csóbb) vagy sok a la­bo­ra­tó­ri­u­mi órá­ja (drá­gább, mint pél­dá­ul az or­vo­si).
A je­len­leg ta­pasz­talt arány­ta­lan­sá­go­kat az aláb­bi táb­lá­zat­ban kí­vá­nom ki­mu­tat­ni:

21. táb­lá­zat. Az ös­­szes és a ma­gyar hall­ga­tók és ta­ná­rok meg­osz­lá­sa ka­ron­ként az Új­vi­dé­ki Egye­te­men (2002/2003)

Egyetemi kar neve, székhelye Összes hallgató

 

Magyar hallgató

 

Összes tanár Magyar tanerő Magyar oktatás

 

 

szám %
Technológiai Kar, Újvidék 1227 44 3,58 77 11 Nincs
Bölcsészettudományi Kar, Újvidék      3313 239  

7,21

 

282

 

41

Teljes magyar oktatás a Magyar Tanszéken 83 hallgatóval.
Természettudományi –Matematikai Kar, Újvidék 3982 166  

4,17

 

223

 

20

Nincs
Mezőgazdasági Kar, Újvidék  

2132

 

103

 

4,83

 

175

 

5

Nincs
Műszaki Tudományok Kara, Újvidék  

6839

 

228

 

3,33

 

421

 

14

Nincs
Testnevelési Kar, Újvidék 726 31 4,27 45 2 Nincs
Közgazdasági Kar, Szabadka 6963 636  

9,13

 

88

 

14

Az első évben 5 tantárgy magyarul, másodikban 1.
Építőmérnöki Kar, Szabadka  

484

 

105

 

21,69

 

47

 

18

Első évben 5 tantárgy magyarul, másodikban 3 .
Művészeti Akadémia, Újvidék 622 51  

8,19

                  143  

2

7+5 magyar színészhallgató részére 12 tantárgy magyar.
Orvostudományi Kar, Újvidék  

3043

 

179

 

5,88

 

460

 

23

Nincs
Jogtudományi Kar  3600

(becslés)

60

(becslés)

 

1,66

 

49

 

2

Nincs
Műszaki Kar, Nagybecskerek  

1810

 

114

 

6,29

 

60

 

1

Nincs
Tanítóképző Kar

Zombor és Szabadka kihelyezett tagozat

       683 168  

24,59

 

48

 

11

25 tantárgy, vagyis teljes magyar nyelvű képzés!

154-en hallgatják..

 

Karok összesen

 

35 424

 

2124

 

5,99

 

2118

 

164

5 karon van magyar tagozat.

22. táb­lá­zat. Az ös­­szes és a ma­gyar fő­is­ko­lás­ok és ta­ná­rok meg­osz­lá­sa fő­is­ko­lán­ként a Vaj­da­ság­ban (2002/2003)

Főiskola neve, székhelye Összes hallgató

 

 

Magyar hallgató

 

Összes tanár Magyar tanerő Magyar oktatás

 

 

 

szám

 

%
Ügyviteli Főiskola, Újvidék 6973 76 1,09 54 1 Nincs
Műszaki Főiskola, Nagybecskerek 1196 97 8,11 34 3 Nincs
Műszaki Főiskola, Újvidék 931 24 2,57 47 0 Nincs
Műszaki Főiskola, Szabadka 877 444  50,63     33 30 Teljes magyar nyelvű képzés!
Óvóképző Főiskola, Újvidék 454 21 4,62 20 4 27 tantárgyból 6+6 magyarul hallgatható.
Óvóképző Főiskola, Szabadka 259 94 36,27 24       4 44 elsős, 34 másodikos –

9 tantárgy és 4 praktikum magyarul (80%).

Óvóképző Főiskola,

Mitrovica

266 2 0,75 15 1 Nincs
Óvóképző Főiskola, Kikinda 1028 82 7,97 10 0 Nincs
Óvóképző Főiskola, Fehértemplom–Versec 364 6 1,65 14 0 Nincs
Főiskolák összesen 12 348 846 6,85 251 43 3 főiskolán magyar tagozat.

23. táb­lá­zat. Ös­­sze­sít­ve a 2002/2003-as is­ko­la­év­ben

Összesen Magyarok
szám %
Egyetemisták 35 424 2124 5,99
Főiskolások 12 348 846 6,85
Egyetemi tanár 2118 164 7,74
Főiskolai tanár 251 43 17,13

A Vaj­da­ság­ban egye­te­mi ka­ro­kon és fő­is­ko­lá­kon mun­ka­vi­szony­ban le­vő ma­gya­rul be­szé­lő ta­ná­rok és ta­nár­se­gé­dek szá­ma nem túl sok (207), hi­szen a vaj­da­sá­gi la­kos­ság ös­­sze­té­te­le alatt van: a fő­is­ko­lá­kon a ta­ná­rok 17,13%-a ma­gyar, az ös­­szes egye­te­mi ta­nár­nak pe­dig csak 7,74%-a ma­gyar. Most nem so­ro­lom ide a nyug­dí­jas ta­ná­ra­in­kat, aki­ket al­kal­mak­ként vis­­sza­hív­nak dol­goz­ni a ka­rok­ra. A ta­ná­rok élet­éve­ik sze­rint fi­a­ta­lab­bak a fő­is­ko­lá­kon, ko­ro­sab­bak az egye­te­mi ka­ro­kon. Van­nak ka­rok, ahol ma­gya­rul tu­dó ta­nár­se­gé­dek bi­zony nem igen van­nak, te­hát hi­ány­zik az után­pót­lás.
A vaj­da­sá­gi ma­gyar nyel­vű fel­ső­ok­ta­tás­ban részt vesz­nek az anya­or­szá­gi fő­is­ko­lák ki­he­lye­zett ta­go­za­tai is (lásd 24. táb­lá­zat), ha­bár ilyen kül­föl­di ki­he­lye­zett ta­go­zat­ról az egye­te­mi tör­vény nem ren­del­ke­zik. Gya­kor­la­ti­lag már 1996/1997-ó­ta mű­köd­nek, de nem iga­zán le­gá­li­san. Jo­gi­lag kon­zul­tá­ci­ós köz­pont­ként ke­ze­lik őket.

24. táb­lá­zat. Ma­gyar­or­szá­gi ki­he­lye­zett ta­go­za­tok, kon­zul­tá­ci­ós köz­pon­tok (2002/2003)

Hallgatók

száma

 

Magyarul tanul

 

Megjegyzés
Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar, Budapest; Kertészmérnöki Szak Határon Túli Levelező Tagozata, Zenta 166 100% A konzultációk magyarul folynak, 2002 végéig 70-en diplomáztak.
Gábor Dénes Informatikai Főiskola, Budapest–Szabadka 162 100% A konzultációk magyarul folynak, 2002 végéig 16-an diplomáztak.

4.3. Sza­kok, szak­mák sze­rin­ti meg­osz­lás

Az ér­tel­mi­sé­gi ré­teg ki­ala­ku­lá­sa­kor az egye­te­mi sza­kok meg­vá­lasz­tá­sá­ban fon­tos sze­re­pet játsszik, hogy egyes sza­ko­kon ele­gen­dő szak­em­be­rünk van, más­hol ká­der­hi­ány lép fel. A vaj­da­sá­gi ma­gya­rok ese­té­ben pél­dá­ul óvó- és ta­ní­tó már van elég, de kö­zép­is­ko­lai és egye­te­mi ta­nár na­gyon hi­ány­zik. Túl­teng a ter­mé­szet­tu­do­má­nyi ér­dek­lő­dés, és hi­ány van a hu­mán tu­do­má­nyok te­rén. Lás­suk a ma­gyar hall­ga­tók, majd az ok­ta­tók sza­kok sze­rin­ti meg­osz­lá­sát!

25. táb­lá­zat. A ma­gyar hall­ga­tók szak­mák sze­rinti meg­osz­lá­sa a vaj­da­sá­gi ál­la­mi fel­ső­ok­ta­tás­ban (2000/2001)

Szakma Összes hallgató Magyar hallgató
szám %
Mérnök (műszaki) 10 735 862 8,03
Közgazdász, üzleti főiskola 10 948 604 10,95
Tanító, óvónő 2996 343 11,45
Bölcsész 3619 254 7,02
Természettudós 3650 235 6,44
Orvos 3090 164 5,31
Mezőgazdász 3637 146 4,01
Jogász 4013 97 2,42
Művész 696 61 8,76
Testnevelő 1037 37 3,57
Összesen 44 421 2803 6,31

A fen­ti ada­tok­ból ki­emel­he­tő:
– A leg­több ma­gyar hall­ga­tó a köz­gaz­dász-, mér­nö­ki (műsza­k­i)- és pe­da­gó­gi­ai kép­zés­ben vesz részt, ami­ben nyil­ván sze­re­pet ját­szik a kép­zé­sek föld­raj­zi kö­zel­sé­ge is (Sza­bad­ka és rész­ben Új­vi­dék).
– A pe­da­gó­gus­kép­zés te­rü­le­tén is na­gyobb arány­ban vesz­nek részt a ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű­ek (fő­leg a ta­ní­tó­kép­zés ese­té­ben), ez azon­ban még­sem je­len­ti azt, hogy a ma­gyar nyel­vű ok­ta­tók kér­dé­se meg­ol­dott len­ne, hi­szen egy­részt ezek a hall­ga­tók nem ma­gyar nyel­ven ta­nul­nak (ta­nár­kép­zés a Ter­mé­szet­tu­do­mányi–Ma­te­ma­ti­kai Ka­ron), más­részt pe­dig ez egyen­lőt­le­nül osz­lik el az óvo­da­pe­da­gó­gus és a kö­zép­is­ko­lai ta­nár­kép­zés kö­zött. Míg előb­bi­nél ki­elé­gí­tő a pe­da­gó­gu­sok szá­ma, az utób­bi­nál egyes sza­kok ese­té­ben már sú­lyos ta­nár­hi­ány ta­pasz­tal­ha­tó.
– A jo­gász­kép­zés te­rü­le­tén, sőt az egyes böl­csé­sze­ti sza­ko­kon és a me­ző­gaz­da­sá­gi kép­zés­ben is a ma­gyar hall­ga­tók alul­rep­re­zen­tált­sá­gá­val ta­lál­ko­zunk.

26. táb­lá­zat. Ma­gyar ok­ta­tói meg­osz­lás sza­kok sze­rint (nem ka­rok sze­rint), 2000/2001

Szakma Magyar oktató
szám %
Mérnök (műszaki) 41 20
Természettudós 35 17
Orvos 34 16
Bölcsész 24 11
Tanító, óvónő 21 10
Közgazdász 20 10
Mezőgazdász 20 10
Jogász 12   6
Testnevelő  5   2
Művész  2   1
Összesen 203 100

Rész­ben ki­elé­gí­tő a fel­ső­ok­ta­tá­si ká­de­rek szá­ma: a mér­nö­ki, a ter­mé­szet­tu­do­má­nyi és az or­vo­si sza­kon. Nagy a hi­ány a jo­gi- és min­den tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi sza­kon.
Mi­vel ép­pen a pe­da­gó­gus­kép­zés­ben és más hu­mán tu­do­má­nyok te­rén sze­ret­nénk a ma­gyar fel­ső­ok­ta­tást pó­tol­ni, ezen a te­rü­le­ten az anya­or­szág­ban je­len­leg dok­to­ran­dus­kép­zés­ben részt ve­vő vaj­da­sá­gi ká­de­rek és a ma­gyar­or­szá­gi ven­dég­pro­fes­­szo­rok meg­fe­le­lő be­kap­cso­ló­dá­sát tart­juk fon­tos lé­pés­nek.

4.4. A fel­ső­fo­kú kép­zés em­pi­ri­kus ada­tok alap­ján (Mo­za­ik 2001)

Fel­ső­fo­kú kép­zés­ben 387 vá­lasz­adó vett részt. Az 1017 ki­kér­de­zett mint­egy 38%-a ta­nul to­vább fő­is­ko­lán, egye­te­men. A Vaj­da­ság­ban az Új­vi­dé­ki Egye­tem 13 ka­rán kí­vül még 9 fő­is­ko­la van. A min­ta­adók 41,9%-a fő­is­ko­lá­ra, 55,3 %-a pe­dig egye­tem­re járt. A több­ség ál­la­mi is­ko­lá­ba járt (95,1%), né­há­nyan pe­dig ala­pít­vá­nyi vagy ma­gán­is­ko­lá­ba (ide so­rol­juk a ma­gyar­or­szá­gi ki­he­lye­zett ta­go­za­to­kat is, va­gyis a kon­zul­tá­ci­ós köz­pon­to­kat Zen­tán és Sza­bad­kán). Nö­ve­ke­dett a tan­díj­fi­ze­tők szá­ma (32,3%), ami ab­ból adód­hat, hogy Ju­go­szlá­vi­á­ban az egye­te­mek több­sé­gén újab­ban tan­dí­jat kell fi­zet­ni. Az egye­te­mis­ták stá­tu­sa két­fé­le le­het: vagy az ál­la­mi költ­ség­ve­tés ter­hé­re ta­nul vagy ön­költ­sé­ges, ami a fel­vé­te­li pon­tok alap­ján dől el.
Vál­to­za­tos ta­nul­má­nyi ágak­hoz tar­toz­tak a vá­lasz­tott fel­ső­fo­kú in­téz­mé­nyek (lásd 10. áb­ra). Ezen az ok­ta­tá­si szin­ten leg­nép­sze­rűbb­nek mu­tat­koz­tak a mű­sza­ki (25,2%), a pe­da­gó­gus- (18,4%) és a köz­gaz­dász­kép­zé­sek (14,5%). Tud­nunk kell, hogy Sza­bad­kán az ál­la­mi Mű­sza­ki Fő­is­ko­la és a ma­gyar­or­szá­gi Gá­bor Dé­nes Fő­is­ko­la kon­zul­tá­ci­ós köz­pont­ja már tel­jes ma­gyar nyel­vű ok­ta­tást biz­to­sít. A zom­bori Ta­ní­tó­kép­ző Kar sza­bad­kai ki­he­lye­zett ta­go­za­tán szin­tén ma­gya­rul fo­lyik a ta­ní­tás, a Köz­gaz­da­sá­gi Kar pe­dig rész­le­ge­sen biz­to­sít ma­gyar nyel­vű ok­ta­tást. Va­ló­szí­nű­leg a ma­gyar fi­a­ta­lo­kat vonz­za az anya­nyel­ven foly­tat­ha­tó ta­nu­lás le­he­tő­sé­ge. Más böl­csész sza­kok­ra csak 9,4%-ban je­lent­kez­tek a fi­a­ta­lok, pe­dig Új­vi­dé­ken a BTK-n, a Ma­gyar Nyelv és Iro­da­lom Tan­szé­ken le­he­tő­sé­gük van ma­gya­rul ta­nul­ni. A vaj­da­sá­gi hall­ga­tók 8,6%-a ta­nult in­for­ma­ti­kát. Ter­mé­szet­tu­do­má­nyi sza­kon mind­ös­­sze 6%-uk ta­nult. A fel­ső­fo­kú me­ző­gaz­da­sá­gi kép­zé­sek el­ter­jedt­sé­ge a kér­de­zet­tek­nél már ki­sebb (4,4%). Or­vos­tu­do­má­nyo­kat a kér­de­zet­tek 2,9%-a hall­gat, ke­res­ke­del­met pe­dig 2,1%.

10. áb­ra. Fel­ső­fo­kú kép­zés szak­tí­pu­sok sze­rint
gab-graf-10

Szer­bi­á­ban a fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek hi­va­ta­los nyel­ve a szer­b. Az egyes ka­ro­kon, a dé­kán ké­ré­sé­re az Ok­ta­tá­si Mi­nisz­ter dön­té­se alap­ján nyíl­hat­nak ma­gyar osz­tá­lyok és ve­gyes tan­nyel­vű­ek is. A min­tá­ból a ma­gyar egye­te­mis­ták így so­kan jár­nak pár­hu­za­mos tan­nyel­vű in­téz­mény­be (45,2%), van­nak, akik ma­gyar tan­nyel­vű­be irat­koz­hat­tak (10,4%), ill. akik Ma­gyar­or­szá­gon ta­nul­nak (7,2%). Szerb nyel­vű le­he­tő­sé­ge­ket vá­lasz­tott 31,2%. A vá­lasz­adók 62%-a te­hát rész­le­ges vagy tel­jes ma­gyar nyel­vű a kép­zés­ben vesz részt.

11. áb­ra. Fel­ső­fo­kú kép­zés az is­ko­la jel­le­ge sze­rint
Microsoft Word - gab-graf-11.doc

4.5. Meg­ol­dá­si le­he­tő­sé­gek – ter­vek a vaj­da­sá­gi ma­gyar fel­ső­ok­ta­tás­ban13

A nem­zet­kö­zi fel­ső­ok­ta­tá­si ten­den­ci­ák és a bo­lo­gnai dek­la­rá­ció igé­nye­it meg­fe­le­lő mó­don kell el­fo­gad­ni Szer­bi­á­ban is. Dön­tő lesz, hogy a vaj­da­sá­gi ka­rok mi­lyen ru­gal­ma­san tud­nak al­kal­maz­kod­ni a kez­de­mé­nye­zé­sek meg­va­ló­su­lá­sá­ra. E szem­pont mel­lett a ma­gyar fel­ső­ok­ta­tás fej­lesz­té­sé­nek irá­nyát és kor­lá­tait is meg­szab­ják a kö­vet­ke­ző té­nye­zők:
– az egye­tem ala­pí­tá­sá­nak jo­gi hát­te­re,
– a dél­vi­dé­ki ma­gyar­ság de­mog­rá­fi­ai fo­lya­ma­tai, avagy a ta­nu­lók szá­ma,
– a hall­ga­tói bá­zis men­­nyi­sé­gi és mi­nő­sé­gi jel­lem­zői,
– a ren­del­ke­zés­re ál­ló ta­ná­ri ál­lo­mány ös­­sze­té­te­le.
A fel­ső­ok­ta­tás fej­lesz­té­sé­nek konk­rét lé­pé­se­it to­váb­bi szo­ci­o­ló­gi­ai és gaz­da­sá­gi té­nye­zők ha­tá­roz­zák meg:
– a mun­ka­erőpi­a­ci prog­nó­zi­sok (szak­make­res­le­ti ol­dal),
– a fi­a­tal kor­osz­tály szak­mavá­lasz­tá­si pre­fe­ren­ci­ái, va­la­mint
– a fej­lesz­tés inf­rast­ruk­tu­rá­lis és anya­gi le­he­tő­sé­gei.

A vaj­da­sá­gi fel­ső­ok­ta­tás kö­vet­ke­ző al­ter­na­tí­vá­i­ról gon­dol­kod­ha­tunk:14
1. al­ter­na­tí­va: Szabadka–Újvidék–Zenta há­rom­szög­ben egy vagy két egye­tem ke­re­té­ben
Sza­bad­kai Ál­la­mi Egye­tem­hez tar­toz­na
– Pe­da­gó­gi­ai Fa­kul­tás (Óvó­kép­zés, Ta­ní­tó­kép­zés és egy- vagy két­sza­kos ta­nár­kép­zés ele­mi is­ko­lák szá­má­ra) – ala­pí­tá­sa fo­lya­mat­ban,
– Po­li­tech­ni­kai Kar (Épí­tő­mér­nö­ki Kar és a Mű­sza­ki Fő­is­ko­la egye­sü­lé­sé­vel) – egye­sü­lés terv­ben
– Köz­gaz­da­ság­tu­do­má­nyi Kar (ezen be­lül a ma­gyar Üz­le­ti Fő­is­ko­la),
– leg­ali­zál­ni a ma­gyar­or­szá­gi ki­he­lye­zett ta­go­za­to­kat: bu­da­pes­ti Gá­bor Dé­nes Fő­is­ko­la ki­he­lye­zett ta­go­za­ta Sza­bad­kán, bu­da­pes­ti Szent Ist­ván Me­ző­gaz­da­sá­gi Kar, ill. Ker­té­sze­ti Fő­is­ko­la Zen­tán.
Új­vi­dé­ki Ál­la­mi Egye­tem ke­re­te­i­be tar­toz­na
– Ma­gyar Nyelv és Iro­da­lom Tan­szék a Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ka­ron,
– Ter­mé­szet­tu­do­má­nyi Kar (ta­ná­ri sza­kok ma­gya­rul ),
– Lek­to­rá­tus,
– Ma­gyar Fel­ső­ok­ta­tá­si Kol­lé­gi­um.

2. al­ter­na­tí­va: A meg­lé­vő Új­vi­dé­ki Egye­tem ke­re­te­i­ben fej­lesz­te­ni a pár­hu­za­mos ma­gyar ta­go­za­to­kat (a je­len­le­gi ál­la­pot fenn­tar­tá­sa).

3. al­ter­na­tí­va: Ma­gán vagy ve­gyes tu­laj­do­nú ma­gyar ka­rok ala­pí­tá­sa
Eb­ben az eset­ben szá­mí­ta­nunk kell Ma­gyar­or­szág se­gít­sé­gé­re, és szük­sé­ges az érin­tett kar szer­bi­ai elő­írá­sok­nak meg­fe­le­lő akredirálása. Ha ki­he­lye­zett ta­go­zat­ként nyit­juk meg a kart, fel­tét­le­nül gon­dol­nunk kell ar­ra, hogy ezt csak ak­kor te­het­jük, ha je­len­tő­sen meg­nö­vek­szik az éven­ként be­irat­ko­zó ma­gyar el­ső éves hall­ga­tók szá­ma (je­len­leg kb. 500), és nem kon­ku­rál az ál­la­mi ka­ro­kon ma­gya­rul ta­nu­lók­kal.
Ter­mé­sze­te­sen a vaj­da­sá­gi tu­do­má­nyos ér­tel­mi­ség a tu­do­má­nyos mun­ka olyan eu­ró­pai szint­jé­re vá­gyik, amely be­kap­csol­ja őt a nem­zet­kö­zi aka­dé­mi­ai élet­be. A jö­vő tu­do­má­nyos mun­ka­tár­sa­i­nak után­pót­lá­sát, a te­het­sé­ges fi­a­ta­lok to­vább­kép­zé­sét és a tu­do­má­nyos ku­ta­tó­mun­kát min­den egye­te­mi ka­ron, il­let­ve tan­szé­ken kö­vet­nünk, ápol­nunk kell.
5. Ös­­szeg­zés

1. A vaj­da­sá­gi ma­gya­rok rész­vé­te­le az ok­ta­tás­ban le­ma­rad a több­sé­gi nem­zet­hez vi­szo­nyít­va. Ez a le­ma­ra­dás a ma­gyar­ság is­ko­lá­zat­lan­sá­gát és ér­tel­mi­sé­gé­nek fo­gyat­ko­zá­sát okoz­za. A vaj­da­sá­gi ma­gya­rok ará­nya az össz­la­kos­ság­ban 14%. Eh­hez vi­szo­nyít­va a fi­a­ta­lok sa­ját kor­osz­tá­lyuk­ban, és a meg­fe­le­lő is­ko­la­szin­ten el­ma­rad­nak a több­sé­gi nem­zet rész­ará­nya mö­gött. Ezek sze­rint a ma­gya­rok is­ko­lá­zott­sá­gi szin­je csök­ken a több­sé­gi nem­ze­té­hez ké­pest, így mun­ká­ba ál­lá­si esé­lyei is csök­ken­nek, hi­szen ha a szak­em­be­rek és az ér­tel­mi­sé­gi­ek szá­ma esik, a mun­ka­erő­­piac kö­nyör­te­le­nül sze­lek­tál­ja őket.

12. áb­ra. A ma­gyar di­á­kok ará­nya a kü­lön­bö­ző ok­ta­tá­si szin­te­ken
gab-graf-12

2. A ma­gyar di­á­kok is­ko­la­nyelv sze­rin­ti meg­osz­lá­sá­val nem le­he­tünk elé­ge­det­tek, mert ha már ál­ta­lá­nos is­ko­lai szin­ten kb. 20%-uk szer­bül kez­di az is­ko­lát, majd a fel­ső­ok­ta­tás­ban 60–70%-uk nem vizs­gáz­hat anya­nyel­vén, ak­kor a ma­gya­rul kép­zett szak­em­be­rek szá­ma le­csök­ken, sőt iden­ti­tás­tu­da­tuk­ban (ma­gyar nyel­vi kul­tú­ra, tör­té­nel­münk át­fo­gó is­mer­te stb.) is ezek­nek a fi­a­ta­lok­nak ke­ve­sebb esé­lyük van ma­gyar ér­tel­mi­sé­gi­nek ma­rad­ni, és anya­nyel­ven al­kot­ni.

27. táb­lá­zat. A ma­gya­rok szá­ma az egyes ok­ta­tá­si szin­te­ken (2000/2001-es tan­év)

Iskolatípus

 

 

Magyar nemzetiségű tanulók száma Magyar iskolában tanul Szerb iskolában tanul

 

szám %
Általános iskola 23 722 19 210 4512 19%
Középiskola   9113 6183 2929 32%
Főiskola  

816

327

(részben magyarul)

 

489

 

60%

Egyetem  

2032

610

(részben magyarul)

 

1422

 

70%

3. A meg­vá­lasz­tott kö­zép­is­ko­la már „ka­na­li­zál­ja” a fi­a­ta­lo­kat, vagy to­vább­ta­nu­lás­ra, kre­a­tív mun­ká­ra, vagy pe­dig vég­re­haj­tó, kö­ze­pe­sen szak­kép­zett mun­kák­ra. A ma­gyar kö­zép­is­ko­lá­ba já­rók­nak csak 19,68%-a gim­na­zis­ta, 39,46%-a négy­éves szak­kö­zép­is­ko­lá­ba jár, 39,25%-a há­rom­éves szak­mun­kás­kép­ző is­ko­lát lá­to­gat, 0,67% két­éves szak­kö­zép­is­ko­lá­ba jár, 0,92% mű­vé­sze­ti szak­kö­zép­is­ko­lát vá­lasz­tott. A 2003-as év­ben meg­nyi­tott te­het­ség­gon­do­zó gim­ná­zi­u­mok­nak az a fel­ada­ta, hogy a ma­gyar­ság elit­kép­zé­sét se­gít­se elő, va­la­mint vis­­sza­tart­sa a te­het­sé­gek kül­föld­re ván­dor­lá­sát már az ele­mi is­ko­la után.
4. Az em­pi­ri­kus ada­tok­ból ki­tű­nik, hogy a fi­a­ta­lok dön­tő több­sé­ge anya­nyel­vén sze­ret­né foly­tat­ni ta­nul­má­nya­it, hasz­nál­ha­tó és gya­kor­la­ti tu­dást sze­rez­ni. Eh­hez iga­zod­nak azok az ada­tok, me­lyek sze­rint a ma­gya­rok a ma­gya­rul be­in­dult sza­ko­kat (pl. pe­da­gó­gia), e mel­lett pe­dig a mű­sza­ki sza­ko­kat és a köz­gaz­da­sá­gi kép­zést vá­laszt­ják leg­szí­ve­seb­ben. Hi­ány­zik azon­ban a ma­gya­rul tu­dó kö­zép­is­ko­lai ta­nár, or­vos, bank­szak­em­ber, me­ne­dzser, pszi­cho­ló­gus, szo­ci­o­ló­gus, a hu­mán ér­tel­mi­ség ál­ta­lá­ban.
5. A vaj­da­sá­gi tu­do­má­nyos ér­tel­mi­ség a tu­do­má­nyos mun­ka olyan eu­ró­pai szint­jé­re vá­gyik, amely min­den­kor be­kap­csol­ja őt a nem­zet­kö­zi aka­dé­mi­ai élet­be. Eh­hez ki kell épí­te­ni a ma­gyar fel­ső­ok­ta­tá­si há­ló­za­tot – akár a meg­lé­vő ál­la­mi rend­sze­ren be­lül, akár az új fel­ső­ok­ta­tá­si tör­vényt be­vár­va –, új (mul­tiet­nikus) egye­te­met ala­pí­ta­ni vagy ma­gyar ta­go­za­to­kat nyit­ni.

 

Fel­hasz­nált iro­da­lom

A ma­gyar tan­nyel­vű ok­ta­tás hely­ze­te, kulcs­kér­dé­sei és táv­la­tai a Vaj­da­ság­ban. Új­vi­dék, Vaj­da­sá­gi Ma­gyar Tu­do­má­nyos Tár­sa­ság, 2002.
A Sza­bad­kai Pe­da­gó­gi­ai Kar ala­pí­tá­sá­nak ela­bo­rá­tu­ma. 2002.
Bozó­ki An­tal: Ki­sebb­sé­gi jo­gok. Do­ku­men­tu­mok és jog­rend­szer. Új­vi­dék, Forum–Dolgozók Kft., 1995.
Dr. Cse­hák Kálmán–Dr. Szal­ma Jó­zsef: A tár­sa­da­lom­tu­do­mány­ok ju­go­szlá­vi­ai ma­gyar mű­ve­lői. Új­vi­dék, Vaj­da­sá­gi Ma­gyar Tu­do­má­nyos Tár­sa­ság, 2000.
Dr. Gábri­ty Mol­nár Irén: A fi­a­tal ér­tel­mi­ség­kép­zés le­he­tő­sé­gei. In: Hol­nap­lá­tók. If­jú­sá­gi köz­ér­zet­mér­leg. Sza­bad­ka, Ma­gyar­ság­ku­ta­tó Tu­do­má­nyos Tár­sa­ság, 2002.
Dr. Gábri­ty Mol­nár Irén–Mirnics Zsu­zsa (sz­erk.): Anya­nyel­vű oktatá­sunk. Sza­bad­ka, Ma­gyar­ság­ku­ta­tó Tu­do­má­nyos Tár­sa­ság, 1997
Dr. Gábri­ty Mol­nár Irén–Mirnics Zsu­zsa: Fé­szek­ha­gyó vaj­da­sá­gi­ak. Sza­bad­ka, Ma­gyar­ság­ku­ta­tó Tu­do­má­nyos Tár­sa­ság, 2001.
Dr. Gábri­ty Mol­nár Irén–Mirnics Zsu­zsa: Vaj­da­sá­gi ma­rasz­ta­ló. Sza­bad­ka, Ma­gyar­ság­ku­ta­tó Tu­do­má­nyos Tár­sa­ság, 2000.
Dr. Gábri­ty Mol­nár Irén–Mirnics Zsu­zsa (sz­erk.): Vaj­da­sá­gi út­ke­re­ső. Sza­bad­ka, Ma­gyar­ság­ku­ta­tó Tu­do­má­nyos Tár­sa­ság, 1998
Dr. Göncz La­jos: Két­nyel­vű­ség pszi­cho­ló­gi­á­ja. A ma­gyar–szerb­hor­vát két­nyel­vű­ség lé­lek­ta­ni vizs­gá­la­ta. Novi Sad, Fo­rum, 1985.
Ho­gyan to­vább a há­bo­rú után? A vaj­da­sá­gi ma­gyar szel­le­mi élet kör-, kor- és kór­ké­pe 92/93. Új­vi­dék, Ju­go­szláv Mű­ve­lő­dé­si Szövetség–Magyar Szó, 1993.
Köz­tár­sa­sá­gi Ok­ta­tá­si Mi­nisz­té­ri­um hon­lap­ja: www.min.e­du.yu
Köz­tár­sa­sá­gi Sta­tisz­ti­kai Hi­va­tal hon­lap­ja: www.s­tat­ser­b.s­r.­gov­.yu
Lé­tünk (tár­sa­da­lom, tu­do­mány, kul­tú­ra). 1972/5; 1988/5; 1990/6; 1991/ 4-5; 1992/1; 1994/1–2. Új­vi­dék, Fo­rum.
Dr. Rehák Lász­ló (sz­erk.): Anya­nyelv „ál­lam­nyelv”. Ta­nul­má­nyok a nem­ze­tek és nem­ze­ti­sé­gek nyel­vé­nek egyen­ran­gú hasz­ná­la­tá­ról Vaj­da­ság­ban. Új­vi­dék, Fo­rum, 1976.
Dr. Rehák Lász­ló: Ki­sebb­ség­től a nem­ze­ti­sé­gig. (Ta­nul­má­nyok a nyelv­hasz­ná­lat­ról is az ön­igaz­ga­tá­sú Ju­go­szlá­vi­á­ban). Új­vi­dék, Fo­rum, 1978.
Dr. Ribár Bé­la (sz­erk.): A re­ál­tu­do­má­nyok ju­go­szlá­vi­ai ma­gyar mű­ve­lői. Új­vi­dék, Vaj­da­sá­gi Ma­gyar Tu­do­má­nyos Tár­sa­ság, 1999.
Dr. Szal­ma Jó­zsef: A vaj­da­sá­gi ma­gyar tu­do­mány­ról és ci­vil­tár­sa­dal­mi szer­ve­ző­dé­sé­ről. In: Ma­gyar Tu­do­mány a Vaj­da­ság­ban – Tu­do­má­nyos mű­he­lye­ink és egye­te­mi ok­ta­tá­sunk. Szerk.: Dr. Ribár Béla–Dr. Szal­ma Jó­zsef. Új­vi­dék, 1999. 17–37. p.
Dr. Sze­li Ist­ván: Az eró­zió el­len (ta­nul­má­nyok, es­­szék). Új­vi­dék, Fo­rum, 1986.
Szö­vet­sé­gi Sta­tisz­ti­kai Hi­va­tal hon­lap­ja: www.szs.s­r.­gov­.yu
Tar­to­má­nyi Ok­ta­tá­si Tit­kár­ság hon­lap­ja: www.p­sok.org.yu
Dr. Tóth La­jos: Anya­nyel­vű ok­ta­tó- és ne­ve­lő­mun­kánk szín­vo­na­lá­nak eme­lé­sé­ért (ne­ve­lés­tu­do­mány). Új­vi­dék, Is­me­ret­ter­jesz­tő fü­ze­tek, 1999.
Dr. Tóth La­jos: Ma­gyar nyel­vű ok­ta­tás a Vaj­da­ság­ban 1944-től nap­ja­in­kig. Sza­bad­ka, Szabadegyetem–Magyarságkutató Tu­do­má­nyos Tár­sa­ság, 1994.
Vaj­da­sá­gi fel­ső­ok­ta­tás fej­lesz­té­si prog­ram I. Sza­bad­ka–Bu­da­pest, 2002.
Vaj­da­sá­gi fel­ső­ok­ta­tás fej­lesz­té­si prog­ram II. Stra­té­gi­ai váz­lat. Bu­da­pest, Ha­tá­ron Tú­li Ok­ta­tás Fej­lesz­té­sé­ért Prog­ram­iro­da, 2002.
Vaj­da­sá­gi fel­ső­ok­ta­tás fej­lesz­té­si prog­ram III. Sza­bad­ka–Bu­da­pest, Ma­gyar­ság­ku­ta­tó Tu­do­má­nyos Társaság–HTOF, 2003.