Gaucsík István: Magyar ipartársulatok válogatott dokumentumai 1924-1938

Bevezetés a problémába

A magyar iparosok és kereskedők szakmai és érdekvédelmi szerveződései, a járási szintű ipartársulatok, már 1918 előtt léteztek. A hatalomváltás után Csehszlovákiában szervezeti és jogi integrációjuk késést mutatott, csak a 259. sz. 1924. éviún. ipartörvény szabályozta működésüket, belső felépítésüket, definiálta tevékenységi körüket és jogosítványaikat. A régiókban fontos társadalmi, gazdasági és kulturális célokat vállaltak fel, krédójuk a kisipar védelme volt. Nemcsak a helyi piaciviszonyokat próbálták befolyásolni az iparengedélyek kiadásával, hanem a tagságotanyagilag is segítették, vagy vállalkozásokat (nyersanyagraktárak, vásárcsarnokok,szövetkezeti hitelintézetek) alapítottak. Az általuk fenntartott inasiskolák és tanulóműhelyek az iparostanoncok nemzedékeit nevelték ki.

Az alábbiakban olyan levéltári forrásokat teszek közzé, amelyek az ipartársulatok működésére, az általuk kezdeményezett akciókra, a kisipar és -kereskedelemvédelmét felvállaló tiltakozásokra, Ml. javaslattevésekre vonatkoznak. Márcsak helyszűke miatt sem vállalkozhattam egyéb területekre vonatkozó források (pl. a kisiparáltalános helyzete, kisebbségi magyar elképzelések szerveződéseik megszilárdítására, az ellenzéki magyar politikai pártok szervező tevékenysége) bemutatására.

Az ipartársulatok fedőszervezetének kérdése a két világháború között politikai csatározások kereszttüzébe került, 1938-ig nem is lett megnyugtatóan tisztázva. 1928ban a szlovák érdekeket szolgáló Országos Szövetség (OSZ)1 megkonstruálása az ipartársulatok érdekérvényesítéseit vetette vissza. A magyar nemzetiségű tagságra támaszkodó ipartársulatoknak külön harcot kellett vívniuk nyelvhasználati jogaik megtartásáért. Az önálló titkárság létrehozására és az OSZ új szervezeti felépítésére tett kísérleteik sikertelenek maradtak. A közgazdasági élet válságjelenségei, a szervezetiautonómiájukat korlátozó állami beavatkozás és nem utolsó sorban az elégtelen működési tőke, valamint az intézményi problémák okozták elhúzódó válságukat.2

Jegyzetek

1. Hivatalos megnevezése Krajinsky zváz zivnostenskych spolocenstiev a grémif pre územieSlovenska a Podkarpatskej Rusi. Magyarul: Szlovenszkói és Podkarpatszká Ruszi Ipartársulatok és Grémiumok Országos Szövetsége.

150 Magyar ipartársulatok válogatott dokumentumai 1924-1938

2. A magyar ügyviteli nyelvű ipartársulatok helyezetére lásd a szerzőtől: Gazdasági egyesületek, szövetkezetek, ipartársulatok. A csehszlovákiai magyarság gazdasági szervezetei1918-1938. Kézirat, megjelenés előtt.

Dokumentumok

1.

Dunaszerdahely, 1925. június 20. A Dunaszerdahelyi Járási Ipartársulat megalakításának feladatával megbízott előkészítő bizottság tárgyalásának jegyzőkönyve. Az ipartársulat alakuló közgyűlésére 1925. június 29-én került sor, amelyenaz új alapszabályzatot fogadták el.

Jegyzőkönyv.

Felvéve Dunaszerdahelyen 1925 évi június ho 20-án a járási hivatalban az 1924 évi259 számú törvény1 értelmében megalakitando ipartársulat előmunkálatainak elkészítésére kinevezett bizottság tárgyalása alkalmával.Jelen voltak:

Srenker Lajos2, Kováts Antal, Kornfeld Ármin, Kordik István, Kázmér István,Wetzler Bernát dunaszerdahelyi és Keifel Sándor királyfiakarcsai lakos iparos és kereskedők, valamint a járási hivatal részéről Chochola Alajos és Kosnár János.

Elsősorban az előkészitő bizottság saját kebeléből elnökül megválasztja SrenkerLajost, ki a gyűlést megnyitván s a bizottság a következő javaslatot terjeszti a közgyűlés elé:

A társulat címe: Dunaszerdahelyi járási ipartársulat.

A társulat kötelező tagjai mindazok, kik ezideig iparigazolvánnyal birnak, vagy azipartársulat által iparigazolványt nyernek.

A tanoncidő tartama: legkevesebb 3 év.

Szegődtetési költség 20 K.

Szabadulási költség: 30 K. mely a társulat pénztárába fizetendő.

Felszabadulás csak akkor eszközölhető, ha az ipartársulat vezetős[é]ge által kinevezendő 3 tagú bizottság előtt a vizsgálatot megfelelően letette.

Az alapszabály 11 §. h pontja értelmében a ki segédet nem alkalmaz, csak 1 tanoncot tarthat, a ki pedig segédeket alkalmaz, csak annyi tanoncot tarthat, mint amennyi segédmunkása van.

12 §. segédvizsga letétele 1 elnökön kívül 2 ülnökből álló bizottság előtt eszközölhető.

15 §. Az ipartársualtba való belépési dij legalább 50 korona, mely azonban azipartársulat választmánya a kérelmező anyagi viszonyaihoz mérten emelhető, melyazonban egyszersmindenkorra az 50 koroná[t] meg nem haladhatja.

A vezetőség által hozott összes határozatok fellebezhetők a közgyűléshez.

A választmány a vezetőségen kívül 24 rendes és 12 póttagból áll.

Az elöljárosági tagok száma az elnökön kívül 6 tagban javasolja a bizottság.

Magyar ipartársulatok válogatott dokumentumai 1924-1938 151

Ezek után a bizottság a további teendők iránti intézkedéseket tudomásul veszi sa közgyűlés elé terjesztendő összes munkálatok elkészítését magára nézve kötelezőnek elismeri.

K. m. f.[2 olvashatatlan aláírás]

Státny archív Bratislava, pobocka Sala (SA Bratislava, pobocka Sara) (Állami Levéltár [a továbbiakban ÁL] Pozsony, Vágsellyei Fióklevéltár), fond: Okresné zivnostenské spolocenstvo v Dunajskej Strede (Dunaszerdahelyi Járási Ipartársulat), doboz 1, iratszám: 6553/925.

Jegyzetek

1.   A törvény 1924. október 10-i datálású. A társulatok átalakulását az 1924. november 28i 260. sz. kormányrendelet írta elő.

2.   Srenker Lajos (1870-?), dunaszerdahelyi községi bíró hosszú ideig az ipartársulat elnöke volt. Tagja volt a Magyar Nemzeti Párt vezetőségének.

2.

Vágsellye, 1926. november 30. Részletek Pollak Mór elnöki beszámolójából,amelyben a Vágsellyei Járási Ipartársulat megalakulásának körülményeit és kezdeti működését elemzi.

Az 1925. június hó 30-án megtartott közgyűlés elhatározta, hogy a Vágsellyén ésSala n/Váhom járás községeiben lakó összes iparosok és kereskedők megalakítjáka Sala n/V. járási ipartársulatot, amint azt az 1924. évi ipartörvény előírja. Ugyanakkor letárgyalta és elfogadta a közgyűlés az ipartársulat alapszabályait, megválasztotta a vezetőséget, és ezen eredményeket a felsőbb iparhatóságok elé terjesztette jóváhagyás céljából.

A bratislavai zupáni hivatal 1926. jún. 21. kelt 10.996 sz. leiratával jogerősentudomásul vette a felterjesztett alapszabályokat, valamint azt is, hogy az ipartársulat elnökévé Pollak Mór1 vágsellyei vas- és épületfakereskedő, alelnökké CzuczorGábor vágsellyei szabómester, választmányi rendes tagokul: Bargár József,Gresparyk László, Hegedűs Károly, Hucskó István, Jager Izidor, Kollmann Gyula,Menczel Dezső, Németh Lajos, Renczés József, Smida József cipészmester,Stransky Bohuslav, Smida József szabómester, Száraz Gyula, idb. Weiss Ignác vágsellyei lakosok, és Ruhig Samu Veca n/V. lakos; választmányi póttagokul pedigDonath Mór, Kardos Viktor2, Weiss Dezső, Bugár István, Farkas Károly, ifj. PrihodaLajos vágsellyei, Frano József tornoki, Csernyánszky Antal magyarsoóki, BenkőHermán sopornyai, Habán Lajos zsigárdi, Czibula János farkasdi és Décsy Benő

152 Magyar ipartársulatok válogatott dokumentumai 1924-1938

negyedi lakósok lettek megválasztva. Ezek után az ipartársulat immár jogérvényesen működhetett.

Ezen választmány a mai napon először lép a közgyűlés elé, hogy eddigi sáfárkodásának lehetőleg teljes, de mindenesetre hű képét nyújtsa, hogy beszámoljonmunkaköréről, tevékenységéről és gazdálkodásáról, amint ezt alapszabályaink 36.§-a előírja.

A föladat, amelyet megoldani kellett, csöppet sem volt könnyű! Az akkori időbenminden iparosnak a szó legszorosabb értelmében a puszta létért kellett küzdenie!Ezen küzdelem már magában is minden egyes ember teljes energiáját és megfeszített munkaképességét tartotta lekötve, közügyekre alig akadt idő, de nem is lehetett rossz néven venni, ha talán a kellő hajlam sem volt meg. És ilyenkor mindenelőzetes tapasztalat és gyakorlat nélkül, de ami még nagyobb baj: minden anyagieszköz híján, kellett nekünk, úgyszólván máról-holnapra ezen intézmény alapját lefektetni és azt fölépíteni! Mindenkor akadnak és természetesen akkor is akadtakolyan emberek, akik soha és semmivel sincsenek megelégedve, és ezen – mondjuk túlbuzgó – elemek akciója a megejtett választások ellen egyáltalán nem járulthozzá a kezdet nehézségeinek leküzdéséhez!3

[Bekezdés]

Mindezeket egybevetve, ma már nyugodt lelkiismerettel és szerénytelenség nélkül állíthatjuk, hogy ipartársulatunk a testvértársulatok körében és a fölöttes hatóságoknál is kivívta pozícióját, nevét ismertté tette és nem utolsó sorban tesznek róla említést.

Szervezés és működés

A válságos gazdasági viszonyok között, amikor különösen ipari téren a kereset olyannyira elégtelen, nem kis gondot okozott intézményünket a tagok túlságos megterhelése nélkül megszervezni. Elsősorban irodahelyiségre volt szükség. Tekintettel ahelybeli igen magas házbérekre a vezetőség lemondott minden kényelemről. Sikerült aránylag olcsó lakbérért, ámbár kicsi, de mégis központi fekvésű irodahelyiséget és a választmányi gyűlések megtartására egy külön nagyobb helyiséget biztosítani. Nem mulaszthatjuk el ez alkalommal, hogy a helybeli iparoskör tisztelt vezetőségének hálás köszönetünket nyilvánítsuk azon szíves előzékenységért, mellyelnagytermét több ízben bocsátotta díjtalanul az ipartársulat rendelkezésére.

Valamennyi ipartársulat elsőrangúan fontos kérdése a titkári állás betöltése. Atitkárnak általános műveltséggel kell rendelkeznie, kellő iskolázottsággal, szakismerettel és gyakorlattal kell bírnia, de ami a legfontosabb, munkaszeretőnek, ambiciózusnak és megbízhatónak kell lennie! A vezetőség ezen tulajdonságok egyikéről sem mondhatott le, másrészt legalább a titkári állásnak a közgyűlés által valómegszervezéséig nem állott módjában az ipartársulat anyagi helyzetét szem előtttartva, hogy ezen szükséges qualifikáló tulajdonságokat kellőképpen is díjazhassa.Ezért külön szerencsés megoldásnak tekinthető, hogy sikerült Jung Miklós ideiglenes titkár úr személyében oly munkaerőre szert tenni, amely a föntemlitett összestulajdonságokat önmagában egyesíti. Ő a társulat anyagi helyzetére való tekintettelnemcsak, hogy saját díjazását oly mérsékeltre szabta, melyre egyetlen ily taglétszá-

Magyar ipartársulatok válogatott dokumentumai 1924-1938 153

mú ipartársulatnál sincsen példa, de az utolsó félévben a nagyon fölszaporodottmunka ellenére lemondott […]

Sok időveszteséget és fáradságot okozott az ügymenet megszervezése. Miveltársulatunk a legkorábban működni kezdő új ipartársulatok egyike volt, oly időben,amikor a már fön[n]álló régi ipartársulatok még a régi ipartörvény szabványai szerint dolgoztak, nekünk úgyszólván teljesen önállóan és csupán a szűkebb vezetőségpraktikus érzékére való támaszkodással kellett az ügyrendet megállapítani és aszükséges nyomtatványokat megszerkeszteni. Ezt a föladatot sikerült oly kedvezően megoldani, hogy ügykezelési rendszerünket 11 testvértársulat vette át, sőt az általunk megszerkesztett nyomtatványokat a becsúszott sajtóhibákkal egyetembenhiven lemásolta és hozza forgalomba.

Ezen előkészítő után múlhatatlanul szükséges teendő volt a tagok összeírása, asegédek és tanoncok számának és adatainak megállapítása. Itt újabb nehézségekmerültek föl! Hamarosan kiderült, hogy a járási hivatal által rendelkezésre bocsájtható adatok részben hiányosak, részben hézagosak, az akkori állapotot nem teljesen föltüntetők, tehát e tekintetben nem hasznavehetők voltak. Célunk érdekébenjárásunk minden egyes községét föl kellett volna keresnünk, és ott házról házrajárva a szükséges adatokat összeírni. Ez azonban nemcsak sok időbe, de igen nagyköltségbe is került volna, holott pénzünk nem volt, de a tagokat sem akartuk túlságosan anyagilag megterhelni. A vezetőség tehát a járási főnök úr szívességénekigénybevételével a községi jegyző urak révén fölszólíttatott minden iparost jelentkezésre és a kívánt adatok bemondására. Ezen adatok alapján állítottuk össze a tagok névjegyzékét, valamint a segédek és tanoncok lajstromát. Természetesen az ígykészült névjegyzékek sem egészen teljesek, mert az iparosok egy része – mint aztma már megállapítottuk – nem jelentkezett akkor községe jegyzőségénél. A választandó bizalmi férfiúknak, valamint az egyes szakosztályok vezetőinek föladata leszelsősorban ezen állapotokat ellenőrizni és a mulasztásokat tudomásra hozni.

Sok panasz merült föl, hogy oly egyének, akik az illető ipart nem rendszeresentanulták, sem nem segédeskedtek, szóval egyenest kontárok, engedély nélkül űznek iparokat és a legális iparosok megélhetését veszélyeztetik. A társulat vezetősége minden egyes tudomására jutott esetet följelentette az iparhatóságnak, és kérte az illető szigorú megbüntetését. Ezen visszaéléseket azonban eddig még nem bírta teljesen kiirtani. Ezen föladat szintén a létesítendő szakosztályok és bizalmi férfiak által vár megoldásra, mert csak ezeknek van módjukban meggyőződni arról, vajon saját községükben folynak-e még kontárkodások vagy sem. Az iparhatóságnálazon ígéretet kaptuk, hogy a beérkező jelentések a legkönyörtelenebb szigorral lesznek majd kezelve. Eddig ez csupán azért nem történt, mert volt sok olyan iparos is,ki szakmáját rendszeresen elsajátította, évek hosszú során át nyíltan is űzte, csakhogy felületességből vagy hanyagságból nem rendelkezett iparigazolvánnyal vagypedig ennek beszerzéséhez szükséges okmányokkal. Az ipartársulat az ilyenekkelszemben a legnagyobb méltányossággal járt el. Minden egyes indokolt esetben javaslatba hozta a felsőbb hatóságnál a szükséges okmányok fölmutatása alólifölmentvény megadását, hogy az illetők rendes iparigazolványt kaphassanak.

[Bekezdés]

Az új munkásbiztosító rendelet4 ellen általános a fölzúdulás, majdnem mindenipartársulat, de magánegyesületek is fölemelték tiltakozó szavukat ellene. Ipartár-

154 Magyar ipartársulatok válogatott dokumentumai 1924-1938

sulati elnökünknek módjában volt a parlamenti iparospárt5 egyik képviselőjénél isinterveniálni, hogy ezen törvény módositassék. A párt egyik képviselője röviddel ezután föl is szólalt a prágai országgyűlésen ily értelemben, minekutána elnökünkazon értesítést kapta, hogy ezen törvény rövidesen revízió alá kerül, és amint a hírlapokból tudjuk, az országgyűlés már tényleg első olvasásban elfogadott néhányenyhítést.[Bekezdés]

A társulat működése[Bekezdés]

A társulat vezetőségének kezdeményezéséből kifolyólag Zsigárd, Farkasd, Negyed, Sookszelőce és Mocsonok községekben egy-egy tanonciskola létesítése máris engedélyezve van, a Pereden és Tornoczon létesítendő tanonciskola ügye a zupáni hivatal döntése alatt áll. Sikerült az elnöknek ezen tanonciskolák fönntartásáhozaz illető községek elöljáróságainak hozzájárulásán kívül az állam részéről, valamintaz iparkamara részéről is jelentékeny anyagi támogatást kieszközölni, ezen kívülmég 2 más hatóság helyezett anyagi támogatást kilátásba. Ezek szerint nemcsakezen 7 új iskola működése van anyagilag biztosítva, de valószínűleg sikerülni fog tanoncmunka kiállítások és egyéb alkalmakkor díjkiosztások és jutalmazások révén atanoncok tanulási vágyát serkenteni és fejleszteni.

Sikerült az elnöknek az illetékes fórumoknál kieszközölni, hogy az önálló iparosok részére továbbképző tanfolyamok létesíthetők legyenek. Erre nyomatékosan fölhívjuk az igen t. tagok figyelmét, mert a mai nehéz kereseti viszonyok között nemmindenki képes tanulmányozási céllal nagyobb városokba utazni, hogy a szakmájában történt haladásokról tudomást szerezzen. Ha legalább 15-en jelentkeznekugyanegy szakmából, akkor egy szakelőadó lesz kiküldve többnapos kurzus megtartására. Ezen kurzus folyamán elmagyarázva és gyakorlatilag bemutatva lesznek azillető szakmában eddig bevált újítások és könnyítések. Ezen tanfolyamok teljeseningyenesek lesznek, csupán a földolgozásra kerülő nyersanyagokat kell az érdekelteknek rendelkezésre bocsájtaniok. Az előadási nyelv az érdekeltek anyanyelve szerint lehet slovák vagy magyar. Véleményünk szerint ezen tanfolyamok különösen aruházkodási szakiparokra, mint pld. szabók, cipészek, csizmadiákra, de a többi iparágakra is fontos jelentőséggel bírnak. Ugyanilyen tanfolyamok létesíthetők külön,segédek részére is, így elérhető az, hogy az ambiciózusabb segéd is megmaradhatvidéken, és nem kívánkozik városba, hogy ismereteit gyarapítsa.

Sikerült az elnöknek még egy másik kedvezményt is kieszközölnie, mely ugyancsak nagy jelentéséggel és fontossággal bír egyes társulati tagok részére. Nagyonsok iparosban meg van a kellő szaktudás és erős akarat, hogy szakmájában az átlagnál jelentékenyebb munkaeredményeket érhessen el, de anyagi viszonyai nemengedik, hogy az erre szükséges szerszámokat vagy gépeket a mai nehéz viszonyokközött megvehesse, a nagyon súlyos takarékpénztári kamatokat, pedig nem viselheti. Az ilyenek részére bizonyos előfeltételek, és egy kisebb azonnali készpénzfizetés mellett a társulat vezetősége beszerezheti a szükséges szerszámokat vagy gépeket az eredeti gyári árak körülbelül 2/3 részéért, kedvezően beosztott részlettörlesztések mellett. A fizetendő kamat 4-5%, méltánylandó esetekben teljes kamat-

Magyar ipartársulatok válogatott dokumentumai 1924-1938 155

mentesség is elérhető. Fölvilágításokkal szívesen áll a vezetőség a tagok rendelkezésére.

A zupáni hivatal engedélyével 2 szakosztályt létesített a vezetőség, mégpedig akereskedők és vendéglősök szakosztályát.6 A cipészek és csizmadiák is kértek egyszakosztály létesítését. A vezetőség ezirányú előterjesztésére engedélyezte is azt azupáni hivatal, az érdekeltek azonban a meghívás dacára nem jelentek meg az alapszabályok letárgyalására, és így ezen szakosztály eddig nem volt megalakítható.Alapszabályaink értelmében minden szakma, melynek legalább 30 tagja egy szakosztály megszervezését kéri, azt megkaphatja. így minden szakmának módjábanvan a saját ügyeivel külön foglalkozni, sérelmeinek orvoslását a vezetőség útján kérni, a tapasztalt visszaéléseket tudomásra hozni, ezen kívül joga van a döntőbíróságba saját kiküldöttet nevezni.

Társulatunk elnöke egybehívta járásunk területén működő segédeket is, hogy asegédek osztályát létesíthesse. Ezek meg is jelentek, az alapszabály-tervezet el lettfogadva, és a felsőbb hatóságnak jóváhagyás céljából fölterjesztette. Ezen jóváhagyás leérkezte után ezen szakosztály is megkezdheti működését.

SA Bratislava, pobocka Sala (ÁL Pozsony, Vágsellyei Fióklevéltár), fond: Okresnézivnostenské spolocenstvo v Sáli (Vágsellyei Járási Ipartársulat), doboz 11.

Jegyzetek

1.   Pollak Mór 1926-1929 között volt az ipartársulat elnöke.

2.   1929-ben Kardos Győző lett az elnök. Az 1930-as évek közepén az Országos Keresztényszocialista Párt galántai körzetének a titkára volt.

3.   Pollak Mórral szemben az ipartársulat tagságának egy része már a kezdetektől szembehelyezkedett.

4.   A munkásbiztosftást szabályozó 221. sz. törvényt 1924. október 9-én fogadták el.

5.   Valószínűleg a Csehszlovák Iparos-, Kereskedő- és Középosztálypártról (Ceskoslovenskázivnostnfcko-obchodnicka strana stredostavovská) lehet szó.

6.   A 215. § szerint jöhettek létre.

3.

Kassa, 1926. december 13. A Kassai Ipartársulat körlevele a magyar tagságúipartársulatokhoz, amellyel a szervezeti rendszer decentralizálását akarták elérni, és a hátrányos nemzetiségi megkülönböztetésre hívták fel a figyelmet.

A kosicei különféle iparágakat magában foglaló ipartársulat elnökségétől.

Tárgy: Az e hó 19-én megtartandó kongresszus ügye.Járási Ipartársulat Tekintetes Elnökségének

TURc.-Sv.-MARTIN.

156 Magyar ipartársulatok válogatott dokumentumai 1924-1938

1388.-926. számú körlevelükre hivatkozással tisztelettel bejelentjük, hogy azInstruktor által e hó 19-ére egybehivott országos iparos nagygyűlésen a Kosicei Ipartársulatot Kluka Nándor alelnök és Lach Béla1 titkárral fogjuk képviseltetni.

Szives tudomására adjuk egyben, hogy egyidejűleg átirtuk a Slován Szálló igazgatóságához, hogy nevezettek részére egy két ágyas szobát biztosítani szívesek legyenek. Szíveskedjenek utána nézetni, hogy a megrendelt szoba 18-ára kiküldötteinek rendelkezésére álljon.

Tekintettel arra, hogy tagjaink általános kívánságára már a zsilinai nagygyűlésenis a zsupaszövetségek2 felállítása mellett foglaltunk állást, kénytelenek vagyunkezen gyűlésen is ezen javaslatunk mellett kitartani, mivel az a véleményünk, hogyaz ipartársulatok fontos gazdasági törekvéseit csak olyan szerv segítségével leszünk képesek hathatósan előrevinni, amely szerv közvetlen közelünkben van sahova a zsupa körzetén lévő ipartársulatok kiküldöttei kevés költséggel bármikormegjelenhetnek és a felmerülő kérdéseket megtárgyalhassák.

Ezen zsupai szövetségek a saját kebelükből kiküldenének egy-egy tagot, mely bizottság képezné az Országos Ipartanácsot és közvetlen tanácsadója lenne a minisztériumnak.

Hangsúlyozzuk és egyben a leghatározottabban leszögezzük, hogy bennünketezen javaslat megtételénél semminemű más cél nem vezet, mint az, hogy a törvényadta keretek között olyan szerveket létesítsünk, amelyek a kitűzött célnak meg isfognak felelni. Tapasztalatból tudjuk ugyanis, hogy az úgynevezett Országos szerveka rendkívül nagy távolság miatt a múltban sem feleltek meg a kitűzött célnak, migha zsupai szövetségek lesznek, azokban közvetlenebbül is intenzivebben lehet leszaz iparosság érdekében közreműködni.

Természetesen a jövőre tekintettel, a tekintetben sincsen kifogásunk, hogy amegalakítandó zsupa szövetségek egy magasabb rendű országos szervbe kapcsolódhassanak be és ezáltal a zsupai érdekeket igyekezzenek előbbre vinni. Jelenlegazonban az idő erre nem alkalmas, illetve a viszonyok erre még nem érettek.3

Javaslatunk alátámasztására szükségét látjuk az ipartörvény 218.§.-ának minda négy pontjára hivatkozni, amely a legfélreérthetetlenebb módon körvonalazza akerületi szövetségek, esetleg egy magasabb szövetségbe való belépés módozatait,s amely §.4-ik pontja kifejezetten megadja a módot arra nézve, hogy milyen határozat alapján lehet akár a területi, akár pedig egy országos szövetségbe lépni. Vagyissem nekünk, sem pedig az ipartársulatnak közgyűlési határozata nélkül semminemű országos szövetségbe belépnie nem szabad, tehát az e hó 19-én megtartandó országos gyűlésen megjelenő ipartársulati képviselőknek egy országos szövetség megalakításához törvényadta joguk nincsen, csupán elvi határozatot hozhatnakés azt az Ipartársulatok megtartandó közgyűléséig függőben tartani kötelesek.

Mielőtt ezen megkeresésünket bezárnónk, szükségét látjuk a zsilinai nagygyűlésen előfordult „magyarok, zsidók” kiszólásokat megemlíteni s arra kérni a megtartandó kongresszus tisztelt Vezetőit, hogy legyenek szívesek a kongresszuson megjelenő iparostársakat már a gyűlés elején figyelmeztetni, hogy ott semmineműnemeztiség, vallás képviselve nincsen, csupán és kizárólag az Ipartársulatok kiküldöttei vesznek azon részt, ha tehát valamelyiknek nincsen módjában az államnyelven előterjesztéseit megtenni, ne legyen kitéve különféle gúnyos megjegyzéseknek,hanem engedtessék meg az ott megjelenő kiküldötteknek az általa ismert nyelven

Magyar ipartársulatok válogatott dokumentumai 1924-1938 157

előterjesztését megtenni, melyet amennyiben a kongresszus Vezetősége meg nemértene, az erre a célra kirendelt tolmács által nyomba fordittassa le. Ugyanis a prágai parlamentben is négy nyelven (cseh, szlovák, magyar, német) folyik a tárgyalásés még sem kerül arra sor, hogy az esetleg más kisebbségi nyelven felszólaló képviselőt lemagyarazzák és lezsidózzák. Konszolidációt szerény véleményünk szerintcsak úgy és akkor lehet elérni, ha valamennyien nyelv, vallás és nemzetiségre tekintet nélkül a kitűzött cél érdekében dolgozunk. Sajnálattal kell már most kijelentenünk, hogy amennyiben a tisztelt Vezetőség nem lenne képes a más nemzetiségűküldötteket a zsilinai nagygyűlésen történt inzultusoktól megvédeni, nagy sajnálatunkra kénytelenek lennénk a legközelebb egybehívandó hasoncélu gyűlésekről elmaradni és a fennálló kapcsolatot Önökkel megszakítani.

Javaslatunkat és magunkat úgy a társtestület, mint a kongresszus tagjai jóindulatában ajánlva, maradtunk

Kosicén, a Kosicei ipartársulat elnökségének 1926. december hó 13-án megtartott üléséből,

a kosicei ipartársulat nevében, teljes tisztelettel:

Molnár s. k.                                                                                Lach s. k.

elnök                                                                                         titkár

SA Bratíslava, pobocka Sala (ÁL Pozsony, Vágsellyei Fióklevéltár), Fond: Okresnézivnostenské spolocenstvo v Sáli (Vágsellyei Járási Ipartársulat), doboz 11,623/27, iratszám: 1696/1926.

Jegyzetek

1.   Lach Béla a Közérdek c. lap társszerkesztője volt.

2.   A megyei szövetségek terve az ipartársulati autonómia megtartására törekedett. A szlovák vezetésű OSZ-szel szemben új, a magyar ipartársulatok érdekeit (is) felvállaló struktúra kialakítását akarták elérni.

3.   A nyugati megyék ipartársulatainak szerveződése és a túrócszentmártoni székhelyű OSZerőltetése ellen a kelet-szlovákiai szervezetek Kassán az Egyesült Iparosok OrszágosSzövetségét hozták létre.

4.

Komárom, 1927. november 14. A Komáromi Járási Általános Ipartásulat levele amagyar többségű ipartársulatokhoz az egységes szervezeti képviselet tárgyában,amely a magyar ügyviteli nyelvű ipartársulatok intézményi szervezetődésének első komolyabb terve.

A Vágsellyei járási Ipartársulat tekintetes Elnökségének

Mai napon vettük a jelenleg Turócszentmártonban székelő Ipartársulati Szövetség elnökének1 levelét, melyben arról értesít, hogy november hó 27-én vasárnap tit-

158 Magyar ipartársulatok válogatott dokumentumai 1924-1938

kárával2 hozzánk érkezik a társulatok és a Szövetség eddig még külömböző viták közé került kérdésének bizalmas jellegű megtárgyalására3.

Kétségtelen, hogy a társulatok szervezeteinek egyöntetű kiépítése valamely közös és központi szerv nélkül megoldást nem nyerhet, viszont az sem vitatható, hogy- ha ily központi szervre szükség van, mintahogy feltétlenül szükség van – e központi szövetségi szerv létesítése kérdésénél csak egy megoldási lehetőség kínálkozik:egyetértéssel, egymás iránti bizalommal és megértéssel, egymás jogainak tiszteletben tartásával létrehozni oly platformot, amelyen komoly szervező munka megindulhat. Mi most azokhoz a Testvértársulatokhoz fordulunk, amelyek velünk együtt nemzetiségi szempontból magyar jellegűek, mert megbocsáthatatlan bűnnek tartanok,ha az összes magyar többségű társulatok külsőleges nézeteltérések okából egymástól elkülönülve foglalnának állást a Szövetség kérdésében is. Mi magunknaknem ideálja az Országos szervezetnek momentán kiépítése, mert mi elejétől kezdve a kamarai szövetségekben4 véltük megtalálni a szervezkedés kereteit, mégis számolván az adott helyzettel, nem térhetünk ki azelől, hogy az egyébként hivataloshelyről szorgalmazott országos szövetségi szervezet megalkotásánál az összes iparosság érdekében részt vegyünk. Aki hallgat, az beleegyezni, megelégedettnek látszik. És éppen úgy, mint a többi ipartársulatoknak, úgy a magyar ipartásulatoknakis különösen vannak oly sérelmeik, melyek gyors orvoslást kívánnak. Célt fenn is,hol sorsunkat intézik, csak úgy érhetünk el, ha egységesek leszünk először magunkközött, de egységesek leszünk azokkal is, kikkel jó és balsorsunk századokon átminden társadalmi és gazdasági téren kifejtett munkák közössége kapcsolt és kapcsol össze: a mi kérdésünknél: a slovenskói iparosokat és kereskedőket.

Hogy Turócszentmárton Komáromot keresi fel, ebben mi jó jelet látunk ennek akapcsolatnak továbbfejlesztésére, s garanciát remélhetünk atekintetben, hogy amagyar ipartársulatok súlyt fognak a jövőben is jelenteni minden ügyben, amelySlovenskó ipari és kereskedelmi társadalmát gazdasági és társadalmi szempontbólilletik. A bizalmas tanácskozáson tehát résztvenni minden, komoly pozitív munkárakész ipartársulatnak lelkiismeretben kötelessége. Ha mi, kik e megértés jegyébenintencionált is az osztó igazság elve alapján kezdeményezett lépésnél magunkramaradunk, s nem áll velünk, s mögöttünk a magyar ipartársulatok egész szervezete, ha egyeseket, helyi, személyes motívumok elválasztanak tőlünk, a mi magunkerejét konzerváló törekvéseink balsikeréért azok lesznek felelősek, akik magunkrahagynak. Mint eddig is társulatunk nem egy esetben adta tanújelét és áldozatkészségét a közös érdekek megvédelmezésénél, bátran számíthat azért minden magyarTestvértársulatunk arra, hogy a most aktuális szövetségi kérdésben is jogainkat követelni és azokat biztosítani intézményesen elmulasztani nem fogjuk.

A jelenleg Turócszentmártonban székelő Szövetség elnökének és titkárának komáromi látogatása, pedig akkor fog ránk nézve sorsdöntő lenni, ha valamennyi magyar ipartársulat elküldi megbízottját, mert e bizalmas tárgyalásokon fogjuk azokata kívánságokat kifejteni, amelyek a szövetségben való együttműködésünk feltételeit képezik.

Nagyon kérjük ezért a T. Testvértársulat igen tisztelt Elnök Urát, hogy lehetőlega választmánya adta felhatalmazással társulatunknál 1927. november 27-én megjelenni szíveskedjék5, vagy küldjön ki e bizalmas értekezletre képviselőt, titkárt,akikkel a december hóra összehívni szándékolt szövetségi közgyűlésre vonatkozó

Magyar ipartársulatok válogatott dokumentumai 1924-1938 159

megállapodásainkat leszögezhetjük. Társulatunk ez alkalommal elégségesnek véli,hogy e körlevélben a Szövetség működése tekintetében a magyar iparosság és kereskedő társadalom érdekeinek előzetes leszögezését hangsúlyozza. A testvértársulatok bizalommal hívott küldötteinek komáromi találkozása alkalmával lesz módunk ahhoz, hogy ez érdekvédelem céljait szolgáló eszközöket egyenkint behatómegvitatás tárgyává tehessük. Végül leszögezzük, hogy a magyar ipar és kereskedelem érdekeit nem akarjuk az egyetemes slovenskói érdekek fölé helyezni, semazokkal ellentétbe állítani, célunk csak az, hogy a magyar ipar és kereskedelem részére Slovenskó határai között egyenlő feltételek mellett azonos megélhetési lehetőséget biztosítani tudjunk. Értesítést kérünk.

Társulat testvéri üdvözlettel

Ivánfy Géza6                                                                                     Boldoghy Gyula7

titkár                                                                                                    elnök

SA Bratislava, pobocka Sala (ÁL Pozsony, Vágsellyei Fióklevéltár), fond: Okresnézivnostenské spolocenstvo v Sáli (Vágsellyei Járási Ipartársulat), doboz 11, iratszám: 1092/1927.

Jegyzetek

1.   Az OSZ elnöke, Ján Hlavaj.

2.   Az OSZ titkára, Milos Rumann.

3.   Az eredeti szövegben aláhúzva.

4.   Minden bizonnyal a kereskedelmi és iparkamarákról van szó.

5.   A szövegben pirossal aláhúzva a mondat első fele.

6.   Ivánfy Géza, komáromi iparos, az Ipovitz-lvánfy vállalkozás társtulajdonosa. A KomáromiJárási Ipartársulat titkára. 1920-ban az Ipar és Kereskedelem c. lap felelős szerkesztőjeként a magyar kisiparosság problémáival foglalkozott. 1930-1931-ben az „iparosok éskereskedők érdekeit védő általános közgazdasági lap” (Kereskedők és Iparosok Lapja)szerkesztője. A Magyar írásban tette közzé gazdasági jellegű koncepcióit.

7.   Boldoghy Gyula az 1920-as évek elején a Komáromi Járási Ipartársulat elnöke volt.

5.

Losonc, 1931. április 26. Vitovszky József indoklása az iparosok és kereskedőkszervezeti szabályzatának átalakítására benyújtott javaslatához, amely konkrétszervezeti változtatásokat javasol az OSZ átalakítására, és az egyes nemzetiségi titkárságok létrehozására.

Az iparosok és kereskedők szervezeti szabályzata

Miután a kereskedők és iparosok politikailag egy pártba való szervezése a lehetetlenséggel határos, ennek következtében az ország, de különösen a saját sorsukintézésében nem vehetnek részt és gazdasági helyzetük megjavítása érdekében

160 Magyar ipartársulatok válogatott dokumentumai 1924-1938

csak más politikai pártok révén tudnak a parlamentben interveniáltatni, de számszerinti súlyukkal ipari és kereskedelmi kérdéseket érintő javaslatok megszavazásánál alig tudnak érvényesülni.

Ezen fent felsorolt bajokon kívül van még komolyabb baj is. Talán legnagyobb hátránya az iparos és kereskedő társadalom rétegének az, hogy gazdasági szervei semegyöntetűek, mivel az iparosokat és kereskedőket minden cél nélkül egymástól teljesen függetlenül szervezik, és az e téren fennálló rendszertelenséget még fokozzaazon körülmény, hogy ezen szervezetek építését több helyen is eszközlik. Van ma például iparos szövetség Túróc-Szent-Mártonban, Kassán, továbbá egy szlovák iparosés kereskedő munkásszövetség Pozsonyban, valamint a kereskedő grémiumok1egész sorozata úgy, hogy kereskedők és iparosok ezen széttagozódottsága folytánegyöntetű javaslat kidolgozására, illetve elfogadtatására nem kerülhet sor. Ennek következménye az, hogy a fent emiitett szervek egyike vagy másika javaslatot vagy határozatot terjeszt a kormány elé az elutasításra talál, mely elutasítás azzal van indokolva, hogy a javaslatot „csak ez” vagy „csak az” a szervezet akarja. A javaslatot előterjesztő küldöttségnek pedig ezt feleli a miniszter: „Ismerjék be, hogy ez csak az ország iparosai és kereskedői egy részének óhaja. így nem tehetek semmit, mert könynyen megtörténhetik, hogy esetleg egy másik közület tiltakozni fog ezen javaslat elfogadása és végrehajtása ellen.” (Egy javaslatommal ez meg is történt már.)

Az iparosok és kereskedők eszerint a miniszternél és a kormánynál – kiknek amai rendszer mellett igen sok javaslatunk helyzetét nagyon megnehezítené -, nemtalálnak meghallgatásra.

Ebből tehát kitűnik, hogy az iparosok és kereskedők mai szervezetei nem alkalmasak arr[a], hogy parlamenten kívül az iparosok és kereskedők érdekeit hathatósan támogassák és igaz ügyét előre vigyék.

A fenti okok miatt alábbiakban foglalom össze az iparosok és kereskedők új alapokon nyugvó szervezetének felállítását célzó javaslatomat, és pedig olyan célzattal, olyan alapon, hogy az iparosok és kereskedők panaszai és sérelmei ezek egyetlen legmagasabb szervétől az ipartársulatok országos szövetségétől legyenek feltárva és igy mint az összes iparosokat és kereskedőket magában foglaló szervetne lehessen elutasítani és ezen új szervezet alapján ott állhassunk a miniszterekelőtt, mint egy falanx.

Az iparosok és kereskedők ma meglévő összes közületeitől kérem a következőszervezeti szabályzat elfogadását és intézkedések megtételét, hogy az ipartörvénymódosítása útján az alant felsorolt szervek kiépítése megvalósuljon, amennyiben azilyen alapokra fektetett szervezet vezetheti az iparos és kereskedő társadalmatoda, hogy sérelmeit és bajait a legilletékesebb szervek részéről történő megtárgyalás után az illetékes felső fórumhoz, Ml. minisztériumokba eljuttathassa. Mikor a legegyszerűbb tagnak is a legcsekélyebb kiadásába kerülő, ezen szervezet lényegét ismertetem, kérem annak vázolt struktúráját elfogadni és a legszélesebb körben propagálni, hogy egyszer – mégpedig a legrövidebb idő alatt – a megvalósulás stádiumábajusson az iparosok és kerekedők álma, t. i. hogy egyöntetű panaszai eljuthassanak oda, ahol segíthetnek bajain.

Lucenec, 1931. április 26-án

Vitovszky József

Magyar ipartársulatok válogatott dokumentumai 1924-1938 161

Szervezeti szabályzat

1.  A jelenlegi járási vegyes ipartársulatok továbbra is fenntartandók, ha valaholszakmai ipartársulat van, úgy az is a járási vegyes ipartársulatok ügykörébe utalandó.

2.  Minden járási vegyes ipartársulat köteles a helyi szakcsoportok megalakítását keresztül vezetni, mely szakcsoportnak székhelye a járási vegyes ipartársulatszékhelye.

3. Alakítandó az ország területére kiterjedő hatáskörrel a mellékelt ábrán2 feltüntetett szakmák szerint egy-egy országos szakipari szövetség, melybe köteles minden szakcsoport tagjaival tagul belépni.

4.  A jelenleg Túrócszentmártonban működő ipartársulatok országos szövetségetovábbra is fenntartandó, de bratislavai székhellyel, melynek törvény szerint köteles minden vegyes ipartársulat tagjául belépni.

5.  Az országos ipari tanács tagjai, csak az ipartársulatok országos szövetségeés az országos szakipari szövetségnek delegáltjai lehetnek.

6.  A fenti leirás és a mellékelt ábra szerinti szervek pénzügyi ellátása, iletveazok fen[n]tartása:

a/ Az ipartársulatok tagdijait a szakcsoportok delegáltjaiból alakult bizottságbecslés útján állapítja meg minden segédeszköz felhasználásával. A helyi viszonyokszerint változtatható a tagdíj minimuma és maximuma; a tagdij ellenében a járásivegyes ipartársulat a helyi szakcsoport minden kiadását fedezi.

b/ A szakcsoportok alapszabályait a járási vegyes ipartársulat véleményezi ésaz országos szakipari hivatal hagyja jóvá (mint eddig).

7.  Minden szakmából felállított országos szakipari szövetség évi tagdíjait akkéntállapítja meg, hogy adminisztrációs kiadásai valamint az ügykörébe utalt eljárásokfedezetet nyerjenek. A tagdíj ellenében köteles a szövetség a hozzá beérkezett szakmai ügydarabokat megtárgyalni és a fölöttes fórumoknál elintézni. Köteles továbbáhárom nyelvű (szlovák, német és magyar) egyelőre havi, később hetenként megjelenő szaklapot teljesen díjtalanul tagjainak kiadni. Zárszámadásait és költségvetésétaz ipartársulatok országos szövetségének köteles bemutatni.

8.  Az ipartársulatok országos szövetségének évi tagdíja 2 Kc-ban állapittatikmeg, mely tagdíj ellenében köteles szükség szerint országos kongresszusokat rendezni és a hozzá beérkezett sérelmeket, panaszokat megtárgyalni és azoknak a minisztériumokban érvényt szerezni. Köteles továbbá egy hivatalos három nyelvű iparos és kereskedő közlönyt tagjainak ingyen szolgáltatni, melyben minden ipari éskereskedői helyi és országos vonatkozású érdekek és sérelmek nyilvánosan tárgyaltatnak.

A fentnevezett szervek választási szabályzata:

1. / A járási vegyes ipartársulat választmányát a helyi szakcsoportok delegáltjaiból állítja össze, mely választás titkosan a járás székhelyén, vidéken a közjegyzöség székhelyén egy ugyanazon napon reggel 9 órától 13 óráig történik a/ elnököt,valamint az alelnököt a választmány saját kebeléből választja, b/ az ipartársulat azegész választás eredményét 48 órán belül köteles hirlapilag közölni, c/ választmányi tagok száma 30.

162 Magyar ipartársulatok válogatott dokumentumai 1924-1938

2.  / Az országos szakipari szövetség választmányát a járási vegyes ipartársulatok delegáltjaiból állítja össze és azokat választottaknak jelenti ki; elnököt és alelnököt a választmány saját kebeléből választ meg. A választmányi tagok száma 30,akiknek költségei az országos szakipari szövetség pénztárát terhelik.

3. / Az ipartársulatok országos szövetsége nagyobb számú járási vegyes ipartársulatok részére a tagok számarányához mérten a választmányban 1-2 helyet biztosít, mely kijelölt helyekre a járási ipartársulat évi közgyűlése ejti meg a választást sazok automatice tagjai az ipartársulatok országos szövetsége választmányának; a/a választmányi tagok száma 30. b/ a választmányi ülések alkalmával a tagok költségei az ipartársulatok országos szövetsége pénztárából fedeztetnek.

4.  / A választmányi tagok három évre választatnak meg, azonban évente 1/3sorsolás útján kerül választás alá.

5.  / Az országos ipari tanács egyharmad részben az ipartársulatok orsz. szövetségének delegáltjaiból, kétharmad részben pedig az országos szakipari szövetségdelegáltjaiból tevődik össze, a/ Az országos ipari tanács 60 tagból áll, b/ napi dijait az országos hivatal pénztárából fedezik.

6.  / Az összes ipari szervezetek delegáltjai ülések alkalmával szabad vasúti menetjegyet nyernek az államtól.

7.  / Az ipari szervezetek nemzetiség és politika mentesek, melyek csak kizárólagos gazdasági szervei az iparos és kereskedő társadalomnak.

Magyarázat a szervezeti szabályzathoz és [a] túloldali rajzhoz.

I. A járási vegyes ipartársulat saját kebelében az általa véleményezett ésaz országos hivatal részéről jóváhagyott alapszabály alapján megalakítja a járási szakosztályokat a következő szakmákra:

I.  bőripar, 2. élelmezési ipar, 3. építőipar, 4. faipar, 5. festöipar, 6. kereskedők, 7. szabó és ruházati ipar, 8. vasipar, 9. vendéglösipar, 10. vegyesipar.

II.  A járási vegyes ipartársulat minden szakcsoporti javaslatot és határozatot végrehajt és felterjeszt a felsőbb fórumhoz, mely nem ellenkezik az általános országos kereskedelmi és iparos érdekekkel.

III.  Szlovenszkó területén minden szakma a mellékelt ábra szerint megalakítja a maga szakipari szövetségét, még pedig a következő szakmák részére:

1. bőripar, 2. építő, 3. faipar, 4. festöipar, 5. grafika, 6. húsipar, 7. kereskedő, 8. sütőipar, 9. szabó és ruházati ipar, 10. vasipar, 11. vendéglős, 12.vegyes ipar.

Több szakipari szövetség megalakítását nem ajánlom, mivel azokfen[n]tartása nagy anyagi megterhelést jelentene tagjai részére.

IV. A ma fenálló országos szövetségei az ipartársulatoknak valamint a grémiumok és más hasonló országos alakulatok törvényileg megszüntetendők,

Magyar ipartársulatok válogatott dokumentumai 1924-1938 163

meghagyandó egyedül a jelenleg Turoc-Szt. Mártonban székelő, alapszabályokkal bíró „Ipartársulatok országos szövetsége” pozsonyi székhellyel, nemzetiség- és politikamentes alapon. Köteles azonban Turoc-Szt. Mártonban szlovák, Kassán magyar, Ungváron ruszin és más ott használt nyelvet beszélő titkár beállításával titkárságot ezeken a helyeken felállítani.

A fenti elgondolás azonban nem zárja ki azt, hogy ezek mellett mint szabad szervezetek az eddigi országos szövetségek és grémiumok neműködhessenek, ha azok tagjai annak szükségét látják. Ezen szabad szervezetek óhajai is figyelembe veendők a túloldali ábrán feltüntetett szervek határozatai mellett.

V. Az országos iparitanács fölötte áll az összes kereskedö-és ipariszervezeteknek és komoly tárgyalás alá veszi a hozzá beérkezett szakipari szövetségi vagy országos ipartársulat szövetségi javaslatokat és beadványokat. Határozathozatal után terjeszti fel ezeket a kormányhoz, és iparkodik azoknak alegmesszebbmenöleg érvényt szerezni. Köteles az eredményes vagy eredménytelen eljárásról kellő indokolással alantas szerveit értesíteni, és azokattanáccsal ellátni a jövőben beadandó javaslatok sikerének biztosítása érdekében.

Ezen felsorolt és a túloldali ábrán I., II., III., IV. és V[.] számmal megjelöltszervek felállításától várhatja a kereskedő- és iparostársadalom ügyeinek sikeres és biztos elintézését. Ezen szervek révén adatik mód arra, hogy azegyéni elgondolás, – ha az a közre üdvös, – országszerte megtárgyaltassék ésa törvényhozásnál figyelembe vétessék.

SA Bratislava, pobocka Sala (AL Pozsony, Vágsellyei Fióklevéltár), Fond: Okresnézivnostenské spolocenstvo v Sáli (Vágsellyei Járási Ipartársulat), doboz 21, iratszám: 646/31.

Jegyzetek

1.   Grémium: irányító, tanácskozó testület.

2.   Az ábrát helyszűke miatt nem közlöm.

6.

Losonc, 1931. június 6. A Losonci Járási Vegyes Ipartársulat támogatásáról biztosítja a Vitovszky-féle javaslatot és egységes érdekérvényesítésre hívja fel atöbbi ipartársulatot.

T. C.

164 Magyar ipartársulatok válogatott dokumentumai 1924-1938

Ipartársulatunk f. évi rendes közgyűlése elfogadta Vitovszky Józsefnek az iparosok és kereskedők szervezetére vonatkozó szabályzat-tervezetét és elhatározta,hogy ezen tervezet az összes ipartársulatoknak és intézményeknek azzal a megkereséssel küldendő meg, hogy az indítványt magukévá téve annak törvénnyé válásaérdekében széleskörű propagandát fejtsenek ki.

Kérjük azért, hogy […] amennyiben azt helyesnek találják annak megvalósulásaérdekében minden lehetőt elkövetni szíveskedjenek.

Losonc, 1931. június hó 6-án.

Nagy Sándor1 s. k.elnök.

SA Bratislava, pobocka Sala (ÁL Pozsony, Vágsellyei Fióklevéltár), fond: Okresnézivnostenské spolocenstvo v Sáli (Vágsellyei Járási Ipartársulat), doboz 21,646/31, iratszám: 668/1931.

Jegyzetek

1. Nagy Sándor a Losonci Kisiparosok Áruszövetkezetének az igazgatója, a losonci ipartársulat elnöke. A kisgazdapárt politikusa a nógrádi és a gömöri régióban. Az 1920-as évekvégén a Magyar Nemzeti Párt vezetőségének tagja.

7.

Dunaszerdahely, 1931. június 21. Részletek a Dunaszerdahelyi Járási Ipartársulatjelentéséből, amely az 1930-as év gazdasági és szociális nehézségeit taglalja.

Tisztelt Közgyűlés!

Az előző évek közgyűlésén ismételten reá mutattunk az évek óta folytonosanrosszabbodó gazdasági viszonyokra s az általános pangás az 1930. évben érte eltalán a tetőfokát, mely válság mind ez ideig nem enyhült, a jobb jövő reményéresemmi alapot nem ad.

Ipartársulatunk beléletének ismertetése előtt kötelességünk ezt a rendkívüli súlyos helyzetet megemlíteni, nehogy az illetékes tényezők abban a hiszemben legyenek, hogy ipartársulatunk területén a gazdasági válság csak átfutó, könnyű természetű jelenség.

Az 1930-ik év[i] gabona silány termése, a gabonának alacsony ára, majd az állatok árának nagymérvű csökkenése a gazdát képtelenné tette arra, hogy szükségleteit kielégítse. Vásárló ereje rohamosan csökkent, ami természetszerűleg a kereskedelmi és ipari életre nagy károkat okozó kihatással volt és van, továbbá az egészvonalon fokozta a munkanélküliséget s a megélhetés színvonalát a minimum alulimértékre szorította le. Ezekhez a bajokhoz járult az adók és a szociális terhek fokozása, a vasút és a posta díjszabás emelése. Ipartársulatunk területén több üzemkénytelen volt tevékenységét beszüntetni s az ipari műhelyek tömegep] a hét több

Magyar ipartársulatok válogatott dokumentumai 1924-1938 165

napján zárva vannak, a kereskedő, pedig boltjában naphosszat hiába várja a vevőts mindannyian fizetési nehézségekkel küzdenek.

Föltétlenül szükséges tehát első sorban a közterhek csökkentése, a forgalmiadó teles eltörlése, mivel különösen a forgalmiadó annyira nyomasztó terhe a kisiparosnak és a kiskereskedőnek, hogy a mai szűkös viszonyok mellett az adó is tönkre teheti őt. Ezt a körülményt ipartársulatunk ép[p] úgy a többi ipartársulatok és kereskedelmi testületek fölismerve, ismételten elő terjesztést tettünk ezeknek a bajoknak az orvoslására. Sajnos az országos mozgalom sikerre nem vezetett, a forgalmiadó átalányozását keresztül nem vezették és szó sem lehetett a forgalmiadóeltörléséről.

Az országos iparos tanács választmánya a folyó év március havában tartott ülésében behatóan foglalkozott a kisiparos és kiskereskedő adózó képességével s követelés tárgyává tette az aránytalanul magas adóhátralékok leírását, a kisiparosnakés kiskereskedőnek a forgalmiadó alól leendő mentesítését s a létminimumnak7.000 koronáról 10.000 koronára történendő fölemelését.

Az általános keresetiadó kivetése körüli sérelmek továbbra is fentállanak. Azadózó teljesen ki van szolgáltatva a kincstári előadó egyoldalúságának s az adókivető bizottság nem az aminek mondva van, hanem megállapító bizottsága a kincstári előadó álláspontjának. A mai rendszer mellett az adókivető bizottság mint ilyen,tulajdonképpen nem létezik. A bizottság nem kap időt arra, hogy az adózó tételévelfoglalkozhasson, holott nagyon fontos körülmény az, hogy az adózóra vonatkozó javaslat, valamint az adózó észrevétele a bizottsággal részletesen megismertessék.Követelnünk kell, hogy a kincstári előadó az adózóval egyenrangú fél legyen s a kivetési alapok és adatok az adózó teljes tudomására hozandók. Szükséges továbbá,hogy az adókivető bizottság adóhivatali kerületenkint alakíttassák meg. Ezzel elérhető volna, hogy az adókivető bizottság a járás területén lakó egyénekből állana,mert az ilyen bizottság alaposabb ismerője lenne a helyi viszonyoknak.

Súlyos bajokat idéz elő a szociális terhek magassága. A mai rossz kereseti lehetőségek mellett nincs olyan ipartársulati tag, kinek ezzel a teherrel, mint rendkívüli súlyos tétellel számolni nem kellene és számtalan esetben ép[p] a szociálisterhek súlyossága az oka annak, hogy a munkaadó alkalmazottainak a számátapasztani kénytelen, vagy azért nem tart alkalmazottat. Tiltakoznunk kell tehát abetegbiztosító intézet javára ismételten történt fölemelt járulékok kivetése ellen.

Megnehezítette a munkaadók helyzetét a bratislavai ker. betegbiztosító intézet ésaz országos betegbiztosító intézet által 1930 év folyamán keresztül vezetett revízióseljárás, mely nem minden esetben a törvényes előírások és emberies gondolkodásmellett végeztetett. Eredménye az a 350.000 korona, mely összeget a járásbeli munkaadóknak a legpénztelenebb időszakban kifizetni kellett. Az ellenőrzési eljárásnakkíméletlenül történt ke resztül vezetését a múlt év november havában tartott rendkívüli közgyűlés határozatához képest a minisztériumnál panasz tárgyáva tettük.

Az 1930. évben tartott rendes közgyűlésben megalkotott segélyalap szabályzatotaz első fokú iparhatóság útján az országos hivatalhoz megerősítés végett beterjesztettük. Szabályzat még vissza nem érkezett, ennek dacára azomban a költségvetésben előirányzott 2000 koronát a segélyalap gyarapítására alapként el helyeztük.

Az ipartársulatok instruktora figyelmébe ajánlotta az ipartársulatnak a tagok aggkori biztosítását. Munkaadók nélkülözik a szociális intézményekből származó elő-

166 Magyar ipartársulatok válogatott dokumentumai 1924-1938

nyöket, csak a szociális terheket ismerik, mindamellett hangsúlyozottan kijelentenünk kell ennek a kérdésnek rendkivüli nagy fontosságát. A kereskedő és iparosokösszesége az aggkori biztosítást anyagi erő hiányában saját maga megvalósítaniképtelen. Az államnak [segitő kezet] kell adni ennek az ügynek mielőbbi és közmegelégedésre történendő megoldására.

[Bekezdés]

Az ipariskolai tanításnak sikeresbbé tétele végett 6 tanítót a múlt év nyarán ipariskolai szaktanfolyamra küldöttünk s az ezzel járó költségek részbeni fedezésére2400 koronát fordítottunk. A bratislavai keresk.[edelmi] és iparkamara anyagi támogatása mellett 1930. április 1-től kezdődő 3 hónapos kereskedelmi tanfolyamot rendeztünk. Tanfolyam anyagát képezte a könyvvitel, kereskedelmi számtan, kereskedelmi levelezés, kereskedelemi ismeretek és a gyorsírás. A tantárgyak heti 9 óránát adattak elő, összórák száma 162 volt. Az előadói tisztet Arányi Gyulakeresk.[edelmi] akadémiai nyugdija[s] tanár látta el, kinek fáradozásáért s az iparkamara áldozat készségéért ezennel köszönetet mondunk.

Tervbe vettük a szabóiparban tanfolyam megtartását. Jelentkezők hiányában atanfolyam felállítható nem volt, bár az állami iparfejlesztő intézet tanerőről gondoskodott volna.

Kézműiparban és a koncessziós1 iparban 7 szakosztálynak a megalakítását folyamatba vettük. Egy szakosztálynak a megalakítására a jóváhagyás megérkezett,míg a többiekre az eljárás folymatban van. Ezzel kapcsolatban fölhívjuk ipartársulatunk kereskedő tagjait, hogy az ipartörvény 215. §-ában biztosított joggal élve, ipartársulat kebelében egyes kereskedői ágak szerint alakítandó szakosztályok fölállítását kérelmezzék.

A jogosulatlan iparűzők száma, dacára a folytonosan tartó kihágási eljárásnak,nem apadt. A múlt év folyamán tudomásunk szerint 146 esetben szabott ki a járási hivatal pénzbüntetést. A pénzbüntetésen kívül, melynek legmagasabb összege200 korona volt súlyosabb természetű megtorlást elérni nem lehetett, mivel az ipartörvény alapján a műhely bezárása, munka eszközök elkobzása csak akkor foganatosítható, ha a maximális pénzbüntetés és elzárás már kiszabva lett. Erre a lehetetlen állapotra már ismételten reá mutattunk s egyedül a módosítandó ipartörvényben fölveendő súlyosabb természetű büntetés alkalmazása, a műhely bezárásánaks elkobzásnak első böntetésül leendő alkalmazása, valamint a munkáltatók megbüntetése hozhat alaposabb javulást. Egyébként a nagy munkanélküliség is egyik főoka a jogosulatlan iparűzésnek.

Az ipartársulatok instruktorával és a bratislavai kereskedelmi és iparkamarávalszoros érintkezésben voltunk s több esetben nem csak ipartársulatunkra, de azösszeségre vonatkozólag is adtunk véleményt.

Igyekeztünk szoros összhangban működni a helyi első fokú iparhatósággal, melyhatóság az ipartársulattal szemben mindenkor megértést tanúsított.

[Bekezdés]

Srenker Mihály                                                                        Bohus Géza2

ipart, elnöke                                                                           ipart, titkára

aláirás nélkül                                                                           aláirás nélkül

vál. tagja                                                                                 vál. tagja

Magyar ipartársulatok válogatott dokumentumai 1924-1938 167

SA Bratislava, pobocka Sala (ÁL Pozsony, Vágsellyei Fióklevéltár), fond: Okresnézivnostenské spolocenstvo v Dunajskej Strede (Dunaszerdahelyi Járási Ipartársulat), doboz 1.

Jegyzetek

1.   Koncessziós: engedélyhez kötött.

2.   Bohus Géza (1880 – ?) a két világháború között a dunaszerdahelyi ipartársulat titkára volt.

8.

Túrócszentmárton, 1931. december 6. A magyar titkárság felállításának javaslata az Ipartársulatok és Grémiumok Országos Szövetségének választmányi ülésén(jegyzőkönyvrészlet).

Ez a kérdés már több ízben a választmányi ülés tárgyalási tapétájára került. Azonban mindeddig véglegesen nem lehetett megoldva, főleg a szövetség financiális nehézségei miatt, melyekkel fennállása óta küzd. A kérdés Ivánfy Géza, a komáromi járási ipartársulat titkárának, valamint Vitovszky József, választmányi tag kezdeményezése alapján ismét tárgyalva lett, akik a régen megígért magyar titkárság felállításának lehetőségéről jelentést tettek. A Szövetség jelen helyzetéről, amely a legkevésbé sem változott meg a magyar titkárság kedvezményes megoldására, a szövetségititkár1 adta elő, rámutatván a szövetség financiális nehézségeire a Szövetség bizonytalan jövőjére, a szakipartársulatok, a szövetségben lévő kötelező tagság és hasonló kérdések törvényes szabályozására. A tárgyalásban több választmányi tag vettrészt, még pedig: Fábry2, Pawera3, Vitovszky, Spányi4 és mások. Az eszmecsere utánFábry-Pawera javaslata el lett fogadva, még pedig oly értelemben, hogy a magyarszolgálat (ügyvitel, a magyar ipartársulatokkal való érintkezés és organizálás) a Szövetségben legyen kiépítve akkor, amidőn a Szövetség részéről kedvezőbb viszonyoklesznek, főleg a financiális viszonyok, s a szakipartársulatokról s a szövetségben lévő kötelező tagságról szóló törvény ki lesz adva, mert nem lehet tudni, hogy az újreformák mit hoznak a szövetség számára. Vitovszky J. megmaradt saját javaslatamellett, miszerint a magyar titkárság a Szövetségnél azonnal állittassék fel. Miutánszavazásra került sor. Az eredmény: 7 szavazatot kapott Fábry-Pawera javaslata,amig Vitovszky javaslata egyet. A többi választmányi tag nem szavazott.

SA Bratislava, pobocka Sala (ÁL Pozsony, Vágsellyei Fióklevéltár), fond: Okresnézivnostenské spolocenstvo v Sáli (Vágsellyei Járási Ipartársulat), doboz 11, iratszám: 291/32, 14. p.

Jegyzetek

1.  Rumann, Milos.

2.  Fábry, Vladimír az Országos Szövetség választmányának alelnöke.

3.  Pawera, Karol a választmány rendes tagja.

4.  Spányi Artúr a választmány rendes tagja.

168 Magyar ipartársulatok válogatott dokumentumai 1924-1938

9.

Vágsellye, 1933. június 12. A Vágsellyei Járási Ipartársulat titkárának beszámolója a gazdasági válság hatásairól a kisiparosság helyzetére.

Mélyen tisztelt közgyűlés!

Egyesületi életünkben ismét határkőhöz értünk. Ma egy éve azt gondoltuk, hogyebben a világégésben, ha nem is gyökeres átváltozás, de legalább olyan előjelekfognak bennünket meggyőzni a gazdasági életben esetleg bekövetkezendő javulásról, amelyek csüggeteg leikünknek reményt és bizalmat kölcsönözhettek volna ajövővel szemben.

Sajnos mit látunk? Az állapotok katasztrofálisan rosszabbodtak. Fiatal köztársaságunkat is elérte a világgazdasági csőd hulláma, mely maga után vonta államférfiaink és közéleti vezető egyéniségeink tanácstalanságát.

Tekintetes közgyűlés! Kritikánk gyakorlásában nem szorítkozhatunk territorialitásra; egy állam, egy nemzet gazdasági élete a logika vas következetességével kapcsolódik az egész világ gazdasági szervezettségébe, olyan ez a gazdasági struktúra, mint egy kártyavár, amelyben ha egy lap megmozdul és kiesik: összedől azegész. Nemzetek politikai, gazdasági és szociális életének csak egy alapja lehet: azetika, az erkölcs.

Világgazdasági konferenciákat tartanak, keresik a mai világörület megszüntetésére az orvosságot, konferenciáznak, előadásokat tartanak, könyveket írnak, azonban mindezen restauráló mozgalom valahogy úgy fest, mintha egy haldokló beteg ágyánál körülállók érzik előre az elháríthatatlan katasztrófát s mégis köntörfalaznak, vigasztalják a beteget azzal, hogy életben marad. A gazdasági élet vérkeringése 1918.[-ban] meg lett fertőzve a politika, az önzés a politikai pártérdekeknekminden közjó fölé helyezésének miazmáival.1 Mai napig nem tudták elválasztani apolitikát a gazdasági élettől.

Mélyen tisztelt közgyűlés! Merő badarság azonban a politikát, mely nem egyébbmint az állam vezetésének művészete, elválasztani akarni a gazdasági élettől, melygazdasági élet a maga nemében nem egyébb, mint létszükségleteink gazdaságoselőteremtésének és mindennapi hiányérzeteink gazdaságos kielégítésének tana.

Ebben merül ki az ember létezésének legnagyobb problémája, miképen szereznimeg a munkapiacon azt a mindenható darab fémet, mely kezedben hatalommá változva a fogyasztási piacon hozzájuttat ahhoz, hogy mindennapi betevöfalatod megszerezhessed és egyáltalán magasabb rendű s intenzitású szükségleteid is kielégíthesd.

A kereskedemi és ipari életnek létalapja a bizalom, melyre épül a hitel s amelylehetővé teszi, hogy a legkisebb vállalkozó is a bankokból, mint a pénz gyüjtömedencéjéböl megszerezhesse a tökét, amelyet vállalkozásaiba invesztálhat munkájának eredményéért: a nyereségért. Ez a bizalom azonban ma nem létezik, pénzt azaz tökét […] szerezni nem tudsz, termelni ennél fogva képes nem vagy s ha lennélis, produktumaidat a fogyasztási piacon elhelyezni képtelen vagy, mert a gazdaságiélet alapvető igazságain s vezéreszméin egyesek brutális eröszakot követtek el.

Magyar ipartársulatok válogatott dokumentumai 1924-1938 169

Ezek az egyesek tulajdonképen kisajátították a közhatalom illetőleg az állami szuverenitás fogalmát és gáládul szemethunyva megtagadják az állam társadalmi létközösség ama fogalmát, célját, hogy az állam minden ember minél nagyobb boldogságának letéteményese. 1918 után a történelem mai korszakalkotó idejében nemakadt – mélyen tisztelt közgyűlés – olyan komoly államférfi, aki józan belátása,gyors cselekedni tudása a segítő eszközöknek sugallatos kifürkészésével megtalálná a kiutat ebből a zűrzavarból, amelybe napról-napra csak jobban és jobban fonjabe magát az emberiség.

A gazdasági termékeknek piacon való elhelyezése azaz [a] kereskedelem, a termelő tevékenység, amely azt lehetővé teszi, a pénzpiac, amely élővé teszi a gazdasági élet alapvető fogalmait s különösen ezzel kapcsolatban a hitelélet s a fogyasztási piac azaz a gazdasági élet vékeringésének utolsó fázisa, hol testet ölt a pénz,a hatalom a jövedelem elosztás processusában, úgy egy nemzet határain belül,mint világviszonylatban külkereskedelmi mérleggel, valutával, devizával együttcsődöt mondott fogalmak valami olyasminek tűnnek fel, mint amely rendszereknek,bevált módszereknek mint a modern jogállamok vívmányainak hasznát venni nemlehet.-

E világörületben jólmenö iparosok és kereskedők – a társadalom azon rétegénekzöme, amely a humanizmus, az emberi eszmék újjászületése óta csak előre tudtavinni a civilizáció zászlaját, mert örökös ütközőpontja volt a társadalom feudális,arisztokrata, minden újítástól borzongó rétege és az emberiség nincstelenjeinek, amobnak azaz a máról holnapra élö sötét massza között, amely tulajdonképen védte a polgári eszméket s minden túlkapások villámhárítójaként szerepelt s akiknekköszönhette a XX. század majdnem minden anyagi és szellemi értékét, – ma lerongyolva, éhesen, réveteg tekintettel, letargikusan kóborol az elhagyott pusztán. Pedig csak pár évtizeddel ezelőtt is ez az iparostársadalom az európai rendi államokban közvetlen a nemesi rendek után következve, jómódban élénk politikai szerepetjátszva egész 1914-ig örült az életnek, minek dokumentálásául elég utalnom a háború előtti kövér esztendőkre. Igaz, hogy akkor a törvény védelmébe vette a kisiparost s kis vállalkozót, nem volt Baía2, nem voltak gyárvárosok, kartellek3 éströsztök4 /:trusztok:/, mert mi van márna azon egyszerű gazdasági törvényszerűségnél fogva, hogy minél nagyobb mennyiségben termelsz és adsz el, annál minimálisabbak termelési költségeid és annál nagyobb nyereséged is; a töke mai fantasztikus halmozása mellett pedig még a kartell és truszt réme mered rád te szegény kisiparos, ki tudod, hogy a szabad verseny szelleme az árak kiegyensúlyozását s a kis vállalkozónak a piaci életbe veló [való] bekapcsolósását vonja magaután. A kartell és truszt azonban tudjuk, hogy nem egyébb, mint a nagyvállalkozó tökének összeesküvése a kisiparosság megfojtására, mert a nagytöke a szabad versenyt kizárja az által, hogy az árakat mindentől függetlenül, önkényesen állapítjameg és rákényszeríti a vevöközönséget, hogy vegyen, – mert szükségleti cikkeit csakfedeznie kell, – azonban a nagyvállalkozók által önkényesen diktált piaci árak ismessze alul maradnak azon árak felett, amelyekért a kisiparos termelni és értékesíteni képes ma. Az államoknak kellene ezen tűrhetetlen állapotokat megszüntetniés valamilyen bátor császármetszéssel menteni azt, mit még lehet!

Merő utópia azonban segítséget várni ama suverén fogalomtól, amelyet az1789. [-es] és 1848-as forradalmi idők, mint az emberi jogok letéteményesét kezd-

170 Magyar ipartársulatok válogatott dokumentumai 1924-1938

ték tisztelni. Mert a nagyvállalkozók kérlelhetetlenül diktálják ma a nemzetek és kisebb érdekcsoportok sorsát és hiányzik belőlük a legkisebb megértés szelleme is.Az 1932-33-as esztendők sötét felhőket vontak az európai államok 1918-tól kitisztulni csak nem akaró borús egére.-

Franciaország összeszedte a világ összes aranyát, elzárkózott, bizalma másnemzetekkel szemben nincs, Németország történelmi krízisét éli, Oroszországbanaz 5 éves terv csődöt mondott, Anglia tisztán középkori gazdasági elvekre helyezkedve vámháborút hirdet a világnak, az Egyesült államok, e bőségtől folyó Kánánkétségbeesésében inflációhoz nyúlt, középkori fogással dollárpapír pénzegységétönkényesen egyenlő színvonalra emelte az arany paritásával és Roosevelt, kiáltványa szerint ezt tanácsolja az európai államoknak is, – ezenkívül ma a jog utánna kullog a hatalomnak, nemzetiségi, faji s vallási gyűlölet lett úrrá az emberi lelkeken,ott vannak – csak példaképen mutatok rá – a Németországi tömeges zsidó, valamint a Mexikó-i, Spanyolország-i keresztényüldözésekre. Az államkasszák üresek anemzetek állig felfegyverkezve lesik a pillanatot, amikor egymásra ronthatnak ésugyancsak mindazok a közszervezeti és közjogú intézmények, amelyek a védtelenegyént soraikba fogadták, hogy önvédelmi tevékenységükben existenciális jogi s kulturális létérdekeit megvédelmezzék, szintén lelohadt karokkal tanácstalanul, révetegen tekintenek a jövő fátyolos ködébe, ahonnan azonban kifürkészni semmit semlehet.

Jeles nemzetgazdaszok és szociológusok szerint az árszívonal 1941-ig még ezenkiszámíthatatlan és teljesen rendszertelen ugrásoknak lesz kitéve és a gazdaságiéletben beláthatatlan időn belül változás nem várható, csak az elkerülhetetlen világkatasztrófa idöbelileg még nem kétes problémája foglalkoztathat bennünket.

Mélyen tisztelt közgyűlés! Köszönöm szives türelmüket, hogy megengedték részemre nagy vonásokban ecsetelni azt az általános helyzetet, melyet hiába szineznék ki bárhogyan, megváltoztatni nem lehet, kötelességemnek tartottam, hogyegyesületi életünkben tájékoztassam Önöket az elmúlt esztendő eme eseményeiről,hogy a múlt követendő például szolgáljon Önöknek a jövőre nézve. Az ipartársulat,mint közjogi intézmény nem az Önök szeszélyéből és jóakaratából meriti erejét, hanem állami kategorikus parancson nyugszik annak létezése és ténykedése. Az alkotmány és a jogrend kötelezővé tette államunkban is, hogy minden iparos éskereskedő tagja legyen e társulatnak, csak azért, hogy a XX. század társadalmirendjében, amikor csak szervezet[t], egyenlő életérdekeket és tendenciákat magába incarnáló ilyen komplexumok képesek védeni a közös fellépés hatalmi súlyánálfogva önmagukat más érdekszférákkal szemben s ugyancsak az állam túlkapásaival is, akkor, amikor ma a XX. században a létért való küzdelem s gazdasági tevékenység tényleg visszaidézi az emberiség őskorát – hogy az egyed rá van szorulvaa másikra – akkor amikor nem zárt, – házi – avagy territoriálisán lokalizált gazdasági és politikai erők csapnak össze egymással, hanem hatalmas tömegeket magukba foglaló szervezetek, politikai pártok, mely pártok tevékenysége már nem szolgálja azt az ideális célt, hogy az állam vezetésében s általában a közéletben mintellenőrző komponens kiegyensúlyozási tendenciájával a közjó s ennek kapcsán azegyen életszínvonalának emelését tartsa szem előtt, – hanem ez ma nemtelen harc,mely minden lelkesültségtöl ment, színtelen, minden etikai, szép és erkölcsi érté-

Magyar ipartársulatok válogatott dokumentumai 1924-1938 171

ket lábbal tipró barbár világmozgalomba kapcsolódik bele — ugyanakkor nekünk politikamentes egyesületnek szinte lehetetlen helyzetünk van.-

Azonban necsüggedjünk! Bizzunk abban, hogy az emberi nem nem fogja megcsufolni önmagát és rövidesen elérkezik az az idö, hogy a ma egymással farkasszemet néző nemzetek lábhoz rakva puskáikat baráti jobbot nyújtanak egymásnak. Atömegek nem éhezhetnek végletekig és itt kénytelen vagyok idézni Spann5 világhírűnemzetgazdász szavait, hogy a kapitalizmus azaz a mindent megfojtó kérlelhetetlennagyköke [nagytőke] koporsójában fekszik már s nekünk csak arra kell vigyáznunk,hogy ez a koporsó agyon ne nyomjon bennünket is védtelenül ártatlanokat. Egy újátalakuló történelmi időszak napjait éljük s egyedüli, mit tenni kötelességünk, hogyjózanul, megfontolva tegyük azt, mit teszünk, hogy ne veszítsük el fejünket.

Ismét szóvá kell tennem, hogy még mindig sokan vannak, akik nem tudtak belekapcsolódni egyesületi életünkbe s annyira önzők és szükkeblüek, hogy minden segítséget és [á]ldozatot megtagadnak tőlünk, pedigha meggondolják, hogy mennyireegyedül, elszigetelten állnak s mennyi anyagi kár éri eme távolmaradásból őket, haszámadást csinálnak, önmagukba arra az egyenletre kell jutniok, hogy igen is körünkbe kell sietniök, míg nem késő. Gyűléseink nem szórakozási alkalmak, hanemarra valók, hogy azon az egyik tag ismereteit kiegészítse és pótolja a másiknak tapasztalataival és ismereteivel, hogy így közös megállapodás és elhatározás alapjánmindenkor tudjuk, hogy hányadán állunk és hogy mit kell tennünk. Azokat a szakképzett tanácsokat és útmutatásokat, amelyeket ipartársulatunk készségesen ésönzetlenül nyújt nekik sehol meg nem kapják, hisz egyesületünk nem nyerészkedési vállalkozás, hanem magasabb rendű élet és erkölcsi érdekeket védő szervezet.

Mélyen tisztelt közgyűlés! Most pedig áttérek egyesületi életünknek az elmúltesztendőben előfordult nevezetesebb mozzanataira, melyek dokumentálni fogják afentebb elmondottakat. Ipartársulatunk az 1932. év folyamán az ipari élet megmentésének kérdésével foglalkozva különböző sorozatos indítványokat tett a kormánynak, képviselőháznak, egyes minisztériumoknak, illetékes hivataloknak és egyesületeknek. Ezen indítványok kiütköző pontjai fellelték a jelenlegi gazdasági válság leküzdésére irányuló tennivalókat s ennek keretében javaslatot terjesztettünk elö: aBata öldöklő konkurenciájának6 mérsékeltebb tételére, vasúti tarifák leszállítására,az akókivetés és annak behajtása módosítására, a forgalmi adó általányozására, elszegényedett iparosok és kereskedők segélyezésére, közterhek úgymint adók, illetékek, betegsegélyzö és szociális járulákok leszállítására.

Egyesületünk elnöksége a nemzetvédelmi minis[z]tériumtól koncess[z]iót eszközölt ki 200 katonai bakancs, 400 kat. blúz, 100 köpeny és 500 nadrág előállítására, mely munkákat iparosaink végezték el.

Akciót indított a villanyáram egységárának leszállítására, amely ha nem is ért elteljes sikert, mégis eredménnyel járt.

Hat tagunknak különböző fürdőhelyeken speciális gyógykezeltetést eszközöltünkki leszállított árfeltételek mellett.

Az ipartársulat választmánya az elmúlt év folyamán 8-szor ült össze, mely alkalmakkor 145 határozatot hozott.

Az iktató 1376 számot ért el, az 1931[-es] évvel szemben 173 számú kiterjedést mutat fel, mely bizonyítékául szolgál annak hogy egyesületünk élete felfelé irányuló tendenciáról tesz tanúságot.

172 Magyar ipartársulatok válogatott dokumentumai 1924-1938

Február és március havában katas[z]terünk felfektetése céljából az egész járásterületén iparengedélyek felülvizsgálását ejtette meg ipartársulatunk, melyre azadott okot, hogy a régi kataszterrel szemben, amely 1800 tagot tüntetett fel a valóságban csak 1340 létezett. A revízióval kapcsolatos kiadások 536 Kc-t kitevő kiadásaival szemben 2500 Ke költség megtakarítást mutatunk fel.

Ipartársulatunk a múlt év folyamán 97 tanoncot szabadított fel s ugyancsak ezévben 80 egyén szegődött be tanoncnak.

Tagjaink száma mint már említettem 1340 tagot számlált, nyilvántartásba vezettünk 276 segédet és 229 tanoncot.

Az ipartársulat 82 esetben tett feljelentést jogosulatlan iparűzés végett a járásihivatalhoz, itt meg kell jegyeznem, hogy a járási hivatal ipartársulatunk állásfoglalását tette ez ügyekben magáévá, hogy a kontárkodást csak érzékeny büntetéssel lehet kiküszöbölni. Konkrét esetekként felemlítem, hogy a járási hivatal 5 esetbenrendelte el a műhely bezárását és a kontárok szerszámainak elkobzását.

Engedtessék meg részemre, hogy ipartársulatunk nevében ez úton mondjak köszönetet a tekintetes járási hivatal jelenlévő képviselőjének azért az erkölcsi támotatásért, melyet érdekünkben nyújtott kérve, hogy eme jóindulatát tartsa meg továbbra is.

Az 1932. év folyamán iparengedélyt nyert 108 kérelmező, iparáról lemondott99.

Az ipartársulat irodája 4 körlevél segítségével szorosabb összeköttetésbe lépetttagjainkai, akiket ezen körlevelekben kimeritö módon értesített az őket közvetlenülérdeklő ügyekben.

A múlt év folyamán voltak az ipartársulat kebelében megejtve a segédi vizsgák,mely alkalmakkor 55 segéd lett levizsgáztatva, ezekből 2 vizsga megismétlésérelett utasítva.

Az ipartársulat szolgálatában jelenleg egyedül állok s annak úgy szervezeti, minttechnikai és szellemi vezetését egyedül intézem, valamint az irodai agendát is magam látom el. Vállvetve s felelőségem teljes tudatában szolgálom az ipartársulatcélját s jóleső örömmel tölt el, hogy egyesületi életünk színvonalát rövid pár éviműködésem alatt felemelhettem.

Mélyen tisztelt közgyűlés!

Befejezve számadásom az elmúlt esztendőről kívánom szivemből Önöknek, hogyaz elkövetkezendő esztendőkben a Mindenható Isten gyújtsa lángra a szeretet mécsesét az eltévelyedett emberek szivében, hogy szálljon az elkeseredett emberiségre a megnyugvás és az önmegtalálás boldogító érzése, hogy mutassa meg a Mindenható a kivezető utat a mai útvesztőből és jöjjön el a megújhodás ideje, hozzonezen megújhodás pedig anyagi jólét[e]t és erkölcsi megtisztulást Önöknek és hozzátartozóiknak.

Isten áldja meg Önöket!

Sellye, 1933. évi június hó 12-én

az ipartársulat vezető titkára:Gáspár Jenő

Magyar ipartársulatok válogatott dokumentumai 1924-1938 173

SA Bratislava, pobocka Sala (ÁL Pozsony, Vágsellyei Fióklevéltár), fond: Okresnézivnostenské spolocenstvo v Sáli (Vágsellyei Járási Ipartársulat), doboz 24.

Jegyzetek

1.   Miazma: vízből, talajból kiáradó betegséget okozó gáz.

2.   A Bata cipőkonszernt Tomás Bata cseh vállalkozó építette ki. A szlovákiai magyarok körében az expanzív cseh tőke egyik jelképévé vált.

3.   Kartell: monopóliumfajta, érdekcsoportok megállapodása a piacok elosztásáról és az árakról.

4.   Tröszt: monopóliumfajta, a beletartozó vállalatok egységes irányítás alá tartoznak.

5.   Spann, Othmar, osztrák szociológus és nemzetgazdász.

6.   A kisipari termékek értékesítését a vidéken terjeszkedő Bata-műhelyek akadályozták.

10.

Párkány, 1933. december 15. A Párkány Járási Ipartársulat törvényjavaslata akereskedők és iparosok elleni csődtömegnyitások elhalasztásáról, és emlékirataa súlyos válság okairól és a moratórium szükségességéről.

P. T.

Zivnostenské spolocenstvo – Ipartársulat

Sal’a

F. hó 12-én az itteni ipartársulat vezetősége (választmánya) Menczel Arthur sörnagykereskedő javaslatára egyhangúan elhatározta, hogy a mellékelt menorandumot az iparos-kereskedő moratóriumra vonatkozót, nyomban felterjeszti az igazságügy, pénzügy és kereskedelemügyi minisztereknek azzal a kéréssel, hogy az abbanfoglaltakat teljesítsék és amennyiben bármely oknál fogva nem lehetne a moratóriumot soron kívül megadni, úgy teriesszék soron kívül a minisztertanács elé a mellékelt csődmegnvitás elhalasztásáról szóló törvényjavaslatot, amelynek azonnalimegadása az iparosok és kereskedők legégetőbb és legsürgősebb exisztenciáliskérdése.

Mellékelünk a moratóriumra vonatkozó, valamint a csődmegnyitás elhalasztására vonatkozó memorandumból, illetve törvényjavaslatból 4 szlovák-magyar példánytúgy, hogy háziszükségletre egy példányt és az ezen felül küldött, három példánybólkérünk egy-egy példányt megfelelő meleghangú levél, illetve javaslat kíséretében apénzügyi, igazságügyi és kereskedelemügyi minisztériumokhoz e sorok vétele utánbeküldeni.

Egyben tisztelettel kérjük, szíveskedjenek bennünket mielőbb értesíteni arról,hogy csatlakoztak-e ezen mozgalmunkhoz és ha igen, mikor küldettek el az illetékesminisztériumok részére az egy-egy példányok és ha netán nem kívánnának csatlakozni, úgy kérjük miheztartás végett közölni, hogy miért kivannak ez elől elzárkózni.

Ipartársulat nevében:

SZÜLLŐ ANTAL s. k.                                                      URBÁN FERENC s. k.

titkár                                                                               elnök

174 Magyar ipartársulatok válogatott dokumentumai 1924-1938

TÖRVÉNYTERVEZETa kereskedők és iparosok elleni csődtömegnyitások elhalasztásáról.

!■§■

1934. december 31-ig nem lehet csődöt nyitni kereskedők, iparosok és kereskedelmi társaságok ellen oly esetekben, mikor egyébként adva vannak a csődnyitásfeltételei. Jelen törvény nem vonatkozik a keresk.[edelmi] társaságok közül azonkeresk.[edelmi] társaságokra, melyeknek a keletkezésénél cégbejegyzés van.

2.  §■

A már beadott csődintdítványok, amennyiben a csőd még jogerősen megnyitvanincsen, 1934. dec. 31-ike után lesznek elintézve.

3.  §.

Az ezen törvény hatálya alatt beadott csődindítványokat a csődbíróságok hivatalból visszautasítanak.

4.  §■Jelen törvény a kihirdetés napján lép életbe.

Indokolás:

A földművesek elleni árverések elhalasztása következtében a kereskedők ésiparosok fizetési nehézségekbe kerültek. A hitelezők azonban nincsenek megértéssel az iparos és kereskedő társadalom iránt és végrehajtásokkal, valamint árverésekkel teljességgel veszélyeztetik az iparosok és kereskedők existenciajat. Szaporodnak azon esetek, hogy a hitelezők annyira türelmetlenek, hogy még az árveréseredményét sem várják meg, hanem egyszerűen akár a legcsekélyebb összegekrecsődöt kérnek és így nemcsak, hogy teljesen megsemmisítik a kereskedő existenciajat, hanem még polgári jogaitól is megfosztják őt.

Megtörtént egy kerületi bíróságnál, hogy egy hónap alatt 300 csődindítvány lettbeadva kiskereskedők és iparosok ellen.

A csőd megnyitása kereskedő és iparos ellen nemcsak azt jelenti, hogy az illetőelveszíti existenciajat hanem azt is, hogy az állam elveszít egy adófizetőt és a munkanélküliek száma szaporodik.

A kereskedők és iparosok nehézségeinek fő indoka a földművesek elleni végrehajtások felfüggesztése és ameddig az tart, a kereskedők és iparosok, főkép vidéken, nincsenek abban a helyzetben, hogy kintlevőségeiket behajtsák.

Éppen ezért a legkisebb védelem ezen réteg számára követeli, hogy addig az ideig ameddig nem bírják követeléseiket a földművesektől behajtani, ne lehessen ellenük csődöt nyitni. A hitelezők ezzel nincsenek megkárosítva, mivel a követeléseiket

Magyar ipartársulatok válogatott dokumentumai 1924-1938 175

perelhetik, végrehajthatják és árverés útján behajthatják. A törvény csupán azon kereskedőket akarja védeni, akik anyagilag gyengébbek és akiknél a csőd existenciájuk elvesztését jelenti. Éppen ezért a kereskedelmi társaságok közül csupán a közkereseti társaságot és a betéti társaságot védi, ahol a csőd a közkereseti társaságbeltagjai részére, illetve a betéti társaság egész vagyonukkal felelő tagjai részéreexistenciájuk elvesztését jelenti.

A részvénytárságoknál, szövetkezeteknél és korlátolt felelőségű társaságoknálnincs szükség ilyen védelemre, egyrészt mivel anyagilag erősebbek másrészt, mivela csőd ezen társaságok ellen nem jelenti a csődöt egyszersmind ezen társaságoktagjai ellen.

Mivel a 74/33 számú törvény1 (gazdamoratorium) 1934 december 31-ig leszmeghosszabbítva, ezen törvény is csupán addig lesz hatályban.

MEMORANDUM.

Az iparos és kereskedő társadalom helyzete a legutóbbi időkben önhibáján kivülválságosra fordult. A válság okai közismertek ugyan, de mégis bátorkodunk ezeketaz aláb[b]iakaban részle[tez]ni és a gazdasági életre vonatkozó pusztító hatásukatelemezni.

I. A gazdamoratórium.

Szlovens[z]kóban a kereskedelem és a kisipar kizárólag a földműves osztályravan utalva, hogy áruit elhelyeztesse. Ez a földművesosztály 30%-ban önálló gazdákból, 70%-ban pedig proletár mezőgazdasági munkásokból áll, akik éhbérért dolgoznak s ennélfogva vásárló képtelenek. A fizetőképes 30% sem fizeti az adósságait agazdamoratórium következtében és igy a kiskereskedő és kisiparos kintlevőségeannak minden körültekintése és óvatossága mellett is behajthatatlanná vált. Ugyanaz a helyzet Szlovenszkó fatermelő vidékein, mert a fagazdálkodás helyzete még amezőgazdaságnál is rosszabb.

II. Bankok hitelpolitikája.

Közismert tény, hogy a bankok mintegy három év óta uj hitelt még jelzálog alapján sem adnak, régi hitelkereteiket pedig megszorították.

III. Az értékesítés lehetetlensége.

A bankok politikája, a mezőgazdasági és ipari munkanélküliség valamint a hivatalnokok fizetéscsökkentése következtében a készpénz a forgalomból eltűnt. Akiknek pedig pénzük még van, azoknak is csökkent a vásárlókedvük a bizonytalan helyzet folytán. Nymodon az áru értékesítése lehetetlenné vált és sok megszorult iparosnak és keresked[ő]nek áruraktárát még beszerzési, illetőleg termelési áron alulis igyekeznie kellett pénzzé tenni, hogy existenciáját a sok per és végrehajtás miattideig-óráig megmentse.

176 Magyar ipartársulatok válogatott dokumentumai 1924-1938

IV. Az árúk elértéktelenedése.

A világpiaci árak esése miatt és a fentebb vázolt okoknál fogva is a kiskereskedők és kisiparosok immár négy esztendeje az áruraktárukon és a nyersanyag készletükön folytonosan veszítettek. Ez a veszteség az utóbbi években különösen a textiliparban katasztrofálissá vált (40%).

V. Közterhek.

a.) Szociális terhek. Mindehhez járul a szociális terhek súlyossága, amely nemáll arányban a kiskereskedőkés kisiparosok teherbíró képességével. Ennek bizonyítéka, hogy a legutóbbi évben a csődkérvények 80%-át a zemská úradovna2 adta be,javarészt jelentéktelen 4-500. – koronás tartozásokért, amelyekre kereskedő ésiparos ellenes beállítottságánál fogva Ke. 1000. – költségbiztosítékot tett le. A betegsegélyző dijakat, amelyek már úgyis igen magasak voltak, ez év június hó 8-ánújra felemelték.

b.) Közadók. A közadók magassága súlyossan érinti a kisiparosokat és a kiskereskedőket. A hátralékok emelkedtek, a kamatok és a végrehajtási költségek következtében, amely hátralékokat az iparos és kereskedő társadalom a csökkenő áruraktárból nem tudott kifizetni. Igy sok helyen a kíméletlen végrehajtás kényszerárverésekre vezet[ett], amelyeken az áruraktárt elkótyavetyélték és az adóalanyt egyszer és mindenkorra megsemmisítették. Az adóalanyok számának csökkenése miatt az adókulcsott minden adónemben emelni kellett, amelyeknek nagy részét az elszegényedett kisiparosoknak és kiskereskedőknek kellett viselni. A vásárlóközönség csökkenése miatt nagy üzleti verseny indult meg, amelynek révén nem volt lehető a forgalmiadót a vásárlóközönségre áthárítani, ahogy ezt a körvény [törvény]kontemplálta3. Az áruérték csökkenése következtében még a vételárat sem lehetettmegkapni, nem hogy a forgamiadót be lehetett volna számítani.

A kiskereskedők és kisiparosok leromlásának megakadályozására a esi. köztársaság meghozta a birói kényszeregyezségről szóló törvényt. Ez a törvény mindaddigsegítséget nyújtott a fizetési nehézségekbe kerülő cégeknek, amig a válság nem lettáltalános. Az 1930. év előtt az elesett keres[kedő]- vagy iparos a kétéves kiméletiidő alatt rendezhette régi tartozásait, majd visszaszerezhette az elveszett bizalmatés uj hitel szerzésével üzletét vagy műhelyét tovább vezethette. Ez a helyzett az1930. és az ezt követő években megszűnt, [a] fizetésképtelenségnek az lett a praktikus eredménye, hogy az adós existenciája megmentve nem lett, a hitelező pedigpénzét teljesen elvesztette.

Ezen részletekből sötét kép tárul szemünk elé az általános helyzetre nézve ésparancsoló szükségességé teszi, hogy rövidesen uj kereskedelmi és ipartörvénylépjen életben, amely a kereskedők és iparosok terheit csökkenti, a kereskedelmiadókat átépiti, az iparigazolványok kiadását pedig megszigorítja. Ezen szanálási tervtető aláhozása bizonyos időt igényel, amely időt kiméleti időnek kivánja magának akiskereskedő és kisiparos osztály biztosítani. Ezen kiméleti idő alatt csupán moratórium segítségével tarthatja fenn existenciáját mert félő, hogy moratórium hijjánmár nem lesz kinek a részére meghozni a szanáló törvényeket. Ezen moratóriumnak oly hosszú időre kell kiterjednie, amig az általános gazdasági problémákat meg

Magyar ipartársulatok válogatott dokumentumai 1924-1938 177

nem oldják, de legalább 1934. december 31-ig, illetőleg a meghosszabbítandó gazdamoratórium lejártáig.

Ezen moratóriumnak teljesnek és pernélkülinek kell lennie, azaz ezen idő alattsem perelni, sem ingóságokat lefoglalni, vagy átszállítani ne lehessen. Abban azesetben ugyanis, ha a kiskereskedőt és kisiparost ezen időben, vagy a moratóriumidejében perelhetnék vagy nála foglalásokat eszközölnének, vagy pedig az ingóságait (áruraktárát) elszállítanák, azzal üzletének további vitelét lehetetlenné tennék.

Szabad legyen ezt az állításunkat egy példával igazolni; Ha a mezőgazdának a lovait lefoglalják, vagy az ekéjét felírják, az továbbra is ló és eke marad, amelyekkela mezőgazdasági munkáját nyugodtan végezheti; ha azonban a kereskedőnek vagyiparosnak az áruját foglalják le, akkor azt élnem adhatja, mer[t] ezáltal sik[k]asztástkövetnek el, pedig másból, mint az áruraktárból a kereskedő és iparos pénzt szerezni nem tud.

Ezen moratóriumnak vonatkoznia kell a belföldi magánadósságokra és a közadók, valamint a szociális terhek hátralékaira. Az állampénztár és a szociális intézetek ezen rendelkezés által semmiben sem károsodnának, mert a mai helyzetbena hátralékok behajtása a folyó adók és szociális terhek viselését lehetetlenné teszi.Ha a hátralékok behajtása megszűnne, úgy az állampénztár és a szociális intézetekis jobb helyzetbe jutnának, mert a folyó adók és egyéb közterhek hiánytalanul befolynának, mig most sok kisiparos és kiskereskedő látván hátralékainak nagyságátsem a hátralékokból nem törleszt, sem a folyó terheket nem viseli, mert a végrehajtásokból egy törlesztés amúgy sem menti meg.

Kérjük továbbá, hogy a moratórium ideje alatt csődöt ne nyithassanak meg és amár jogerős végrehajtások is szüneteljenek, mert a rendeletnek az lenne a szelleme, hogy a kereskedők és kisiparos existenciákat megvédje, amelyeket pedigép[p]en a csődök és a foganatosított végrehajtások tesznek tönkre.

A törvény szövegét a kővetkezőkép[p]en képzeljük:

1- §■

Kiskereskedők és kisiparosok ezen rendelet hatályba lépése előtt fennálló tartozásaikat 1934. dec. 31-ig fizetni nem tartoznak.

2.  §■

Ezen idő alatt az ellenük kitűzött perek és végrehajtási eljárások szünetelnek1934. december 31-ig, ugyancsak ezen rendelet hatályba lépése előtt fennálló követelésekre uj perek, végrehajtási és csőd eljárások folyamatba nem tehetők.

3.  §.

A moratórium ideje az elévülési határidőbe be nem számítódik.

4.  §■

A 2. §. rendelkezései nem vonatkoznak a kisiparosok és kiskereskedők ingatlanaira, amelyekre a jelzálog perbenyujtással előjegyeztethető, de 1934 december31-ig a per le nem folytatható és végrehajtás nem foganatosítható.

178 Magyar ipartársulatok válogatott dokumentumai 1924-1938

5.  §.

Az 1. §. rendelkezései nem érvényesek a külföldi magánkövetelésekre, bár, házbérkövetelésekre valamint az alkalmazottak hátralékos követeléseire. Nem érvényes ez továbbá azon tartás iránti követelésekre, melyet az adós a jogosultnak atörvény szerint nyújtani tartozik, továbbá a kikötményekre s oly kölcsönökből származó követelésekre, amelyek alapján a keresedők és iparosok ingatlanaira záloglevelet bocsátattak ki, végül azokra a követelésekre, amelyek az adóssal szemben ajelen törvény hatályba lépése napja után keletkeztek. Nem vonatkozik továbbá az 1.§. rendelkezése azon dolgokra sem, amelyek az ipari-kereskedelmi vállalattal összenem függnek.

6.  §.

Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba; végrehajtják az igazságügy, kereskedelemügy és pénzügyminiszterek, akik e tekintetben az érdekelt miniszterekkel egyetértőén járnak el.

SA Bratislava, pobocka Sala (ÁL Pozsony, Vágsellyei Fióklevéltár), fond: Okresnézivnostenské spolocenstvo v Sáli (Vágsellyei Járási Ipartársulat), doboz 26, 37/34.

Jegyzetek

1.   A gazdák ellen induló kényszeregyezségi eljárásokat 1934. december 31-ig a 74. sz.1933. május 5-i törvény függesztette fel.

2.   A tartományi hivatal egyik részlege lehetett.

3.   Kontemplál: tervez, előirányoz.

11.

Dunaszerdahely, 1935. május 5. A Dunaszerdahelyi Járási Ipartársulat kereskedőszakosztályának megalakítása és az előkészítő bizottság megválasztása (részlet).

Előadó titkár bejelentette, hogy többek aláírásával a járási ipartársulathoz beadvány érkezett, melyben a kereskedők szakipartársulatának a felállítását s az 5 tagú előkészítő bizottság megválasztását kérik. A mai értekezletre az ipartársulat kötelékébe tartozó kereskedők hírlap útján hivattak egybe, hogy az előkészítő bizottság megválasztassék. Ennek a bizottságnak célja […] [a] tagok nyilatkozatát beszerezni, hogy a szakipartársulat felállítását kívánják s amennyiben a többség a felállítás mellett van, az előkészítő bizottság hivatott az országos hivatalnál a szakipartársulat felállítását kérelmezni, a hivatalos alapszabály minta figyelembe vételévelaz alapszabályokat elkészíteni s a vegyes ipartársulattal az anyagi részt rendezni.Erre vonatkozólag különben törvényes előírások vannak.

Egyes hozzászólás után az előkészítő bizottság tagjává Kornfeld Ármin, WeiszSalamon (rőfös), Stern Salamon (vaskereskedő) és Wosner Mayer választatott meg,kik ezt a megbízást elfogadták.

Magyar ipartársulatok válogatott dokumentumai 1924-1938 179

Ezen jegyzőkönyv hitelesítésére Grünwald Samu és Weisz Fülöp küldetett ki smert az értekezlet tárgya kimerült elnök az ülést befejezettnek nyilvánította.

Srenker Mihály                                                         Grünwald Samu

elnök                                                                        hit. tag

Bohus Géza                                                              Weisz Fülöp

titkár                                                                       hit. tag

Státny archív Bratislava, pobocka Sala (ÁL Pozsony, Vágsellyei Fióklevéltár), fond:Okresné zivnostenské spolocenstvo v Dunajskej Strede (Dunaszerdahelyi JárásiIpartársulat), doboz 1, 281/935.

12.

1937 júniusa, Dunaszerdahelyi iparosok tiltakozó levele a Dunaszerdahelyi Járási Ipartársulathoz a Hanza Szövetkezeti Áruközpont terjeszkedése ellen.

Tekintetes

Járási Ipartársulathoz.

Dunaszerdahelven.

Alulírott ipartársulati tagoknak tudomására jutott az, hogy a Hanza galántai fogyasztási szövetkezet Dunaszerdahelyen a sikabonyi utón fióküzletet nyit.Mondanunk sem kell, hogy ilyen szövetkezet itt Dunaszerdahelyen, ebben a kereskedő városban teljesen felesleges, hanem egyenesen az ipartársulati tagok, kereskedők, iparosok létérdekét fenyegeti, azok existentiájára tör, tisztán csak azért,hogy egyes, existentiájukban teljesen biztosított más foglalkozású s hivatásu egyének a jutalékok révén mellékkereseti lehetőséghez jussanak s az arra hivatott kereskedők és iparosok szájából kivegyék az amugyis sovány falatot. Ennek más magyarázata nincs és nem is lehet, mert itt Dunaszerdahelyen éppen elég kereskedőés iparos van, kik a község és vidék szükségletét nagyonis bőven ellátják, igy tehátegy oly fogyasztási szövetkezet létesítése, mely mindent árul, közterheket nem visel, a kereskedők s iparosságnak ennélfogva erősen konkurrál, nem közcél, hanemmagáncél és magánérdek, melynek létesítése ellen minden létében veszélyeztetettiparosnak és kereskedőnek teljes erejéből tiltakoznia kell1.

Az Ipartársulat az, mely hivatva van érdekeinket képviselni s az ez ellen törő és azazt veszélyeztető vállalkozások ellen a törvény keretein belül tekintélyének teljessúlyával tiltakozni s odahatni, hogy egy ilyen az ipartársulati tagok létérdeke ellenlétesített vállalkozás itt Dunaszerdahelyen létre ne jöhessen.Minden bizodalmunk az Ipartársulatban van és reméljük, hogy benne ezúttal semfogunk csalatkozni.Dunaszerdahely 1937 június hó.

Teljes tisztelettel

180 Magyar ipartársulatok válogatott dokumentumai 1924-1938

Kaar Zsigmond                    [olvashatatlan aláírás]                     Hübsh [?] Lipót cég.

Reisz Géza                           [olvashatatlan aláírás]                     Reisz Gáborné

[olvashatatlan aláírás]                                              [olvashatatlan vezetéknév] Géza

Décsy Pál

Narancsik László

Belonyi Mario

Bükky Jenő

Csallóközi Könyvesbolt

Dunaszerdahely

MÁRKUS ENGEL

DUNAJSKÁ STREDA

Tauber Gyuláné

ifj. Rosenbaum Gyula

[olvashatatlan aláírás]

STERN SALAMON

vaskereskedő

Dunaszerdahely

Kornfeld [olvashatatlan keresztnév]

SA Bratislava, pobocka Sala (ÁL Pozsony, Vágsellyei Fióklevéltár), fond: Okresnézivnostenské spolocenstvo v Dunajskej Strede (Dunaszerdahelyi Járási Ipartársulat), doboz 1, 637/1937.

Jegyzetek

1. Az 1930-as évek végére a szövetkezetek mindjobban kiépülő fiókhálózata a kisvállalkozók számára erősödő konkurenciát jelentett.