Konkoly László: Tartalomfejlesztés és internetes tartalmak. A Fórum Intézet adatbázisai

Be­ve­ze­tő

A in­for­ma­ti­kai fej­lő­dés so­rán az em­ber min­dig is sze­ret­te vol­na meg­kön­­nyí­te­ni a szá­mí­tá­so­kat, bi­zo­nyos ada­tok­kal va­ló mű­ve­le­te­ket, ada­tok, in­for­má­ci­ók egy­sze­rű tá­ro­lá­sát és ke­res­he­tő­sé­gét, így már az el­ső szá­mí­tó­gé­pek is az ada­tok­kal, a szá­mok­kal va­ló ma­ni­pu­lá­ci­ót, a mű­ve­let­vég­zést, az adat­bá­zis­ok ki­ala­kí­tá­sát és az azok­ban va­ló egy­sze­rű ke­re­sést se­gí­tet­ték. A szá­mí­tás­tech­ni­ka fej­lő­dé­sé­vel az 1960-as évek­ben fo­ko­zó­dó igény je­lent­ke­zett az ak­ko­ri­ban már nagy­szá­mú írá­sos mó­don tá­rolt ada­tok di­gi­tá­lis for­má­ban va­ló rög­zí­té­sé­re, a tech­ni­kai esz­kö­zök ki­hasz­ná­lá­sá­val ezen ada­tok kön­­nyebb ke­ze­lé­sé­re és a nyil­vá­nos­ság szá­má­ra is hoz­zá­fér­he­tő­sé­get biz­to­sí­tó meg­ol­dá­sok­ra. A szá­mí­tás­tech­ni­kai ipar egyik hú­zó­ága­za­ta már a fej­lő­dés ko­rai sza­ka­szá­ban is az ál­ta­lá­nos adat­fel­dol­go­zás lett. Az adat­fel­dol­go­zás mind újabb és egy­re na­gyobb tel­je­sít­mé­nyű hard­vert igé­nyelt. A tel­je­sít­mény nö­ve­ke­dé­sé­vel nőt­tek a szoft­ve­rek iránt tá­masz­tott el­vá­rá­sok is. Nö­ve­ke­dett az ada­to­kat ke­ze­lő rend­sze­rek meg­bíz­ha­tó­sá­ga, a prog­ra­mo­zói nyel­vek fej­lő­dé­sé­vel kön­­nyeb­bé vált e rend­sze­rek ke­zel­he­tő­sé­ge, to­váb­bá nagy­mér­té­kű fej­lő­dés ment vég­be az ada­tok biz­ton­sá­gos tá­ro­lá­sa te­rén is. Ha az adat­fel­dol­go­zás szoft­ve­res ol­da­lát néz­zük, szá­mos fej­lő­dé­si fo­kon, ge­ne­rá­ci­ón ke­resz­tül ju­tott el nap­ja­ink fej­lett for­má­já­hoz.

Az adat­mo­del­lek fej­lő­dé­se

Az adat­bá­zis mint fo­ga­lom, már az el­ső szá­mí­tó­gé­pek meg­je­le­né­sé­vel egy idő­ben be­ke­rült a köz­tu­dat­ba. A kez­de­tek­ben ren­de­zet­len, kap­cso­la­tok nél­kü­li ada­tok­kal dol­goz­tak, ké­sőbb a kön­­nyebb ke­zel­he­tő­ség ér­de­ké­ben az ada­to­kat bi­zo­nyos tu­laj­don­sá­gok alap­ján ren­dez­ték, ezek a ren­de­zett for­mák adat­struk­tú­rá­kat ered­mé­nyez­tek. A fej­lő­dés so­rán adat­mo­del­le­ket, adat­sé­má­kat ala­kí­tot­tak ki, me­lyek se­gít­sé­gé­vel job­ban ke­zel­he­tő adat­egy­sé­ge­ket kap­tak, to­váb­bá az adat­struk­tú­rá­kat ke­ze­lő rend­sze­rek is egy­sze­rű­söd­tek. A rend­sze­re­zett, avagy mo­dell­be fog­lalt adat­hal­ma­zo­kat adat­bá­zis­nak (Data Base – DB) ne­vez­ték el. A rend­sze­re­zés, a mo­dell­be fog­la­lás több fej­lő­dé­si fá­zi­son ment ke­resz­tül. A leg­ré­geb­bi hasz­nált adat­bá­zis­tí­pus a hi­e­rar­chi­kus adat­mo­dell. Eb­ben az eset­ben az ada­tok bi­zo­nyos szem­pont­ok alap­ján egy­más fö­lé, il­let­ve alá van­nak ren­del­ve. A kö­vet­ke­ző úgy­szin­tén ré­gen hasz­nált adat­mo­dell a há­lós mo­dell. A há­lós mo­dell ta­lá­ló ne­ve alap­ján, há­ló­ba ren­dez­te az ada­to­kat adott tu­laj­don­sá­gok alap­ján. Ké­sőbb, az 1970-es évek kö­ze­pé­től a re­lá­ci­ós al­geb­ra, mint ma­te­ma­ti­kai alap meg­je­le­né­sét kö­ve­tő­en, ki­ala­kult a re­lá­ci­ós adat­bá­zis (Relational Data Base Man­age­ment Sys­tem – DBMS) mint adat­mo­dell. Ez a mai gya­kor­lat­ban leg­hasz­ná­la­to­sabb, leg­gyak­rab­ban al­kal­ma­zott adat­mo­dell. Ér­de­mes még em­lí­tést ten­ni az 1990-es évek kö­ze­pén ki­ala­kult ob­jek­tum­ori­en­tált adat­mo­dell­ről is (Object Data Base Man­age­ment Sys­tem – ODBMS), ugyan­is szá­mos előn­­nyel ren­del­ke­zik az elő­de­i­hez ké­pest. Ugyan­ak­kor ez az adat­mo­dell még fej­lő­dé­si fá­zis­ban van, szá­mos prob­lé­mát kell még ki­küsz­öböl­ni. Az biz­tos, hogy va­la­mely szab­vá­nyo­sí­tott, ki­for­rott vál­to­za­ta a ké­sőb­bi­ek­ben át­ve­he­ti, át­ve­szi a re­lá­ci­ós adat­mo­dell, a re­lá­ci­ós adat­bá­zis­ok he­lyét.

Re­lá­ci­ós adat­mo­dell

A re­lá­ci­ós adat­mo­dell alap­ja a re­lá­ció, mely bi­zo­nyos szem­pont­ok alap­ján ös­­sze­tar­to­zó ada­tok cso­port­ját je­len­ti. Az ada­tok úgy­ne­ve­zett táb­lá­za­tok­ban van­nak tá­rol­va, me­lyek­ben a cso­por­to­sí­tás adott sza­bá­lyok alap­ján tör­té­nik. A táb­lá­zat­ban ta­lál­ha­tó ele­mek egy­más­sal re­lá­ci­ót al­kot­nak. A táb­lá­zat­ban egy sort re­kord­nak ne­vez­nek, míg a táb­lá­zat egy osz­lo­pa a me­ző, amely egy­azon tí­pu­sú és ren­del­te­té­sű ada­to­kat fog­lal ma­gá­ba.
A re­lá­ci­ós adat­bá­zis­ok­nál az ada­tok ke­ze­lé­se és fel­dol­go­zá­sa re­lá­ci­ós adat­bá­zis-ke­ze­lő rend­sze­rek se­gít­sé­gé­vel tör­té­nik. E rend­sze­rek vagy nyel­vek mind ugyan­azon kö­zös ma­te­ma­ti­kai alap­ra, a re­lá­ci­ós al­geb­rá­ra épül­nek. A re­lá­ci­ós al­geb­ra a re­lá­ci­ón vé­gez­he­tő mű­ve­le­tek ös­­szes­sé­gét de­fi­ni­ál­ja. Az adat­bá­zis­ke­ze­lő-rend­sze­rek leg­na­gyobb elő­nye, hogy a prog­ra­mo­zás­hoz elég is­mer­ni a re­lá­ci­ós al­geb­rá­ra épü­lő adat­bá­zis­ke­ze­lő-nyel­ve­ket, nincs szük­ség a rend­szer hát­tér­fo­lya­ma­ta­i­nak el­sa­já­tí­tá­sá­ra.
A re­lá­ci­ós al­geb­ra lét­re­jöt­tét kö­ve­tő­en szá­mos nyelv ala­kult ki és tűnt el, míg el­ju­tot­tunk az el­ső, szá­munk­ra fon­tos, szab­vá­nyo­sí­tott nyelv­hez az SQL-hez (Structured Query Lan­guage [Struk­tu­rált Le­kér­de­ző Nyelv] – SQL).

Az SQL szü­le­té­se, ver­zi­ói

Az el­ső szab­vá­nyo­sí­tott ver­zió 1986-ban je­lent meg ANSI SQL 86 né­ven (American Nation­al Stan­dard Insti­tute [Ame­ri­kai Nem­ze­ti Szab­vány In­té­zet] – ANSI). Ké­sőbb, 1987-ben az ISO (International Stan­dard Organ­i­za­tion [Nem­zet­kö­zi Szab­vány­ügyi Szer­ve­zet] – ISO) is szab­vá­nyo­sí­tot­ta. A kö­vet­ke­ző szab­vá­nyo­sí­tá­si fo­lya­mat 1989-ben zá­rult le, ezt ne­vez­ték el ANSI SQL 89-nek, amit az ISO is el­fo­ga­dott SQL-89 né­ven, ké­sőbb 1992-ben nyer­te el a mai ál­ta­lá­nos for­má­ját SQL-92, vagy SQL-2 né­ven.
Je­len­tő­sebb vál­to­zá­so­kat az 1999-ben szab­vá­nyo­sí­tott ver­zió ho­zott SQL-99 vagy SQL-3 né­ven, amely­ben szá­mos új fej­lesz­tés és le­he­tő­ség je­lent meg, pl. re­kur­zió, re­gu­lá­ris ki­fe­je­zé­sek, trig­gerek hasz­ná­la­ta és né­hány ob­jek­tum­ori­en­tált tu­laj­don­ság. Nap­ja­ink­ban a szak­ava­tott prog­ra­mo­zók szá­mos kü­lön­bö­ző gyár­tó mű­he­lyé­ből szár­ma­zó adat­bá­zis­ke­ze­lő-rend­szer kö­zül vá­lo­gat­hat­nak. A rend­sze­rek több­sé­ge az ál­ta­lá­no­san el­fo­ga­dott SQL-92 és SQL-99 szab­ványt ve­szi ala­pul.

Az inter­net

Az adat­mo­del­lek és az adat­bá­zis-ke­ze­lők fej­lő­dé­sé­nek rö­vid be­mu­ta­tá­sa után ki­emel­ten kell fog­lal­koz­nunk az inter­net meg­je­le­né­sé­vel és tér­hó­dí­tá­sá­val. Tes­­szük ezt azért, mert az adat­bá­zis-hasz­ná­lat mai el­ter­je­dé­sé­nek egyik fő ki­vál­tó­ja. Az inter­net egy nem­zet­kö­zi­leg el­ter­jedt, an­gol ere­de­tű szó (ma­gya­rul: há­ló­za­tok há­ló­za­ta). Az egész, em­ber al­kot­ta vi­lá­got kör­be­fo­gó szá­mí­tó­gé­pes há­ló­zat, egy ha­tal­mas adat­bá­zis, amely a rá­kap­cso­ló­dó szá­mí­tó­gé­pek­ből és szá­mí­tó­gép-há­ló­zat­ok­ból egy nagy egy­sé­get al­kot. Egy­faj­ta kib­ertér, amely a va­ló­di lát­ha­tó vi­lág mel­lett egy más­faj­ta al­ter­na­tív te­ret biz­to­sít.
Az inter­ne­tre kap­cso­ló­dó szá­mí­tó­gé­pek, he­lyi há­ló­za­tok és intranetek egy­más kö­zöt­ti kom­mu­ni­ká­ci­ó­já­nak alap­já­ul a TCP/IP pro­to­koll­kész­let szol­gál. A TCP/IP (az an­gol Trans­mis­sion Con­trol Protocol/Internet Pro­to­col rö­vi­dí­té­se, ma­gya­rul: át­vi­te­li ve­zér­lő pro­tokol­l/in­ter­net­pro­tokol­l) az inter­neten hasz­nált kap­cso­lat­ori­en­tált kom­mu­ni­ká­ci­ós pro­to­koll, amely ke­ze­li a kom­mu­ni­ká­ci­ós kap­cso­la­tot és biz­to­sít­ja an­nak hi­ba­men­tes­sé­gét, to­váb­bá biz­to­sít­ja az adat­cso­ma­gok ala­csony szin­tű ve­zér­lé­sét és to­váb­bí­tá­sát.
Az ada­tok to­váb­bí­tá­sá­ra a tech­no­ló­gi­ai fej­lő­dés­nek kö­szön­he­tő­en a leg­kü­lön­fé­lébb fi­zi­kai kö­ze­gek nyúj­ta­nak le­he­tő­sé­get. A leg­ré­geb­ben hasz­nált te­le­fon­vo­na­lak és kü­lön­bö­ző há­ló­za­ti ká­be­le­ken kí­vül meg­je­len­tek a mű­hol­das csa­tor­nák, a kü­lön­bö­ző mik­ro­hul­lá­mú és egyéb ká­bel nél­kü­li al­kal­ma­zá­sok. Ezen új tech­no­ló­gi­ák meg­je­le­né­sé­nek kö­szön­he­tő­en, és a nagy táv­köz­lé­si cé­gek pi­ac­ra va­ló be­lé­pé­sé­vel fo­lya­ma­to­san bő­vült a ge­rinc­vo­na­lak há­ló­za­ta és ka­pa­ci­tá­sa, ez­ál­tal meg­je­len­tek az újabb és újabb inter­netes szol­gál­ta­tá­so­kat kí­ná­ló üz­le­ti vál­lal­ko­zá­sok. A leg­el­ter­jed­tebb inter­netes al­kal­ma­zá­sok kö­zül min­den­kép­pen meg kell em­lí­te­ni az elekt­ro­ni­kus le­ve­le­zést, az adat­ál­lo­má­nyok át­vi­tel­ét, a szö­veg-, a kép- és a hang­in­for­má­ci­ók in­teg­rált to­váb­bí­tá­sát, az inter­netes te­le­fo­ná­lást, az online rá­dió és leg­újab­ban az online tv meg­je­le­né­sét.
Az inter­netet fel­ügye­lő és ös­­sze­fo­gó szer­ve­zet az Inter­net Soci­e­ty (ISOC). A tár­sa­ság nyílt, tag­ja le­het bár­mely szer­ve­zet vagy ma­gán­sze­mély. Cél­ja az inter­net­tel kap­cso­la­tos in­for­má­ció­cse­re ös­­sze­han­go­lá­sa, fej­lesz­té­se. Fel­ada­ta, hogy ál­lást fog­lal­jon alap­ve­tő stra­té­gi­ai kér­dé­sek­ben, fe­le­lős a szab­vá­nyok el­fo­ga­dá­sá­ért, ill. a szab­vá­nyo­sí­tást igény­lő kér­dé­sek meg­ha­tá­ro­zá­sá­ért és az inter­net cím­zé­si rend­sze­ré­nek kar­ban­tar­tá­sá­ért.

A vi­lág­há­ló

Az ere­de­ti­leg ka­to­nai és szak­mai cé­lok­ra ter­ve­zett há­ló­zat gyor­san ál­ta­lá­nos kom­mu­ni­ká­ci­ós, in­for­má­ció­to­váb­bí­tó mé­di­á­vá vált. A há­ló­zat­ra egy­re több in­téz­mény, szer­ve­zet, cég kap­cso­ló­dott, a szol­gál­ta­tást ha­ma­ro­san a nagy­kö­zön­ség szá­má­ra is fel­kí­nál­ták. Az elekt­ro­ni­kus le­ve­le­zés, „e-­mail” ki­ala­ku­lá­sát kö­vet­te a hír­cso­por­tok, „news­group” meg­je­le­né­se, majd az egy­re újabb és újabb igé­nye­ket kö­ve­tő­en meg­je­lent a „www” (World Wide Web – vagy rö­vi­den Web), et­től kezd­ve a szá­mí­tó­gép­hez nem ér­tők is kön­­nyen el­sa­já­tít­hat­ták az inter­neten tör­té­nő új­faj­ta fel­fo­gást igény­lő in­for­má­ció­szer­zést.
A vi­lág­há­ló az inter­neten mű­kö­dő, egy­más­sal úgy­ne­ve­zett hiper­linkekkel ös­­sze­kö­tött do­ku­men­tu­mok rend­sze­re. A rend­szer­re web­böngésző prog­ram se­gít­sé­gé­vel le­het rá­kap­cso­lód­ni, ez a prog­ram ké­pes meg­je­le­ní­te­ni az egyes do­ku­men­tu­mo­kat, „we­blapokat”. A fel­hasz­ná­ló a la­po­kon ta­lál­ha­tó hiper­linkek se­gít­sé­gé­vel tud to­váb­bi la­po­kat vagy adat­ál­lo­má­nyo­kat le­kér­ni. Ez ha­tá­roz­za meg a rend­szer há­ló­jel­le­gét, ahol az adat­ál­lo­má­nyok a há­ló cso­mó­pont­jai, a hiper­linkek pe­dig a pon­to­kat ös­­sze­kö­tő szá­lak, ame­lye­ken ke­resz­tül egy vagy több lé­pés­ben bár­mi­lyen do­ku­men­tum el­ér­he­tő.
A vi­lág­há­ló há­rom szab­vány­ra épül:
– A Uni­form Resource Loca­tor (URL) le­ír­ja, mi­lyen egye­di „cím­mel” kell ren­del­kez­nie az egyes ol­da­lak­nak.
– A hiper­tex­tátviteli-pro­tokol (Hyper Text Trans­fer Pro­to­col – HTTP) meg­ad­ja, ho­gyan küld egy­más­nak in­for­má­ci­ót a bön­gé­sző és a ki­szol­gá­ló.
– A hiper­textleíró-nyelv (Hyper Text Markup Lan­guage – HTML) az in­for­má­ció­kó­do­lás el­já­rá­sa, mel­­lyel az ol­dal sok­fé­le esz­kö­zön meg­je­le­nít­he­tő­vé vá­lik.
A gyors el­ter­je­dés­ből és egy­sze­rű ke­zel­he­tő­ség­ből ere­dez­tet­he­tő a ko­ráb­ban, a fel­hasz­ná­ló szem­pont­já­ból in­gye­nes, non­prof­it há­ló­zat elü­zletiesedése is. Az óri­á­si és egy­re nö­vek­vő, töb­bé már nem csak pro­fi szá­mí­tás­tech­ni­ku­sok­ból ál­ló inter­netközösség ha­tal­mas üz­le­ti le­he­tő­sé­ge­ket rejt, sőt, az em­be­rek kö­zöt­ti kom­mu­ni­ká­ci­ós kap­cso­la­tok tel­je­sen új for­má­it te­szi le­he­tő­vé.

Az inter­netes adat­bá­zis­ok

A www az Eu­ró­pai Ré­szecs­ke­fi­zi­kai Ku­ta­tó­in­té­zet, a CERN szü­löt­te. Tim Berners-Lee és Robert Cail­li­au el­gon­do­lá­sai alap­ján olyan rend­szer szü­le­tett, ami az el­múlt tíz év­ben for­ra­dal­ma­sí­tot­ta a kom­mu­ni­ká­ci­ót. 1993. áp­ri­lis 30-án a CERN be­je­len­tet­te, hogy a vi­lág­há­ló min­den­ki szá­má­ra sza­bad és in­gye­nes. Ez­zel a dön­tés­sel út­nak in­dult az év­szá­zad ta­lán egyik leg­na­gyobb ta­lál­má­nya. 1998-ra mint­egy 300 mil­li­ó­ra nőtt a web­doku­men­tumok szá­ma, és a web na­pon­ta to­váb­bi más­fél mil­li­ó­val bő­vült. A gyors el­ter­je­dés­nek és az egy­sze­rű ke­zel­he­tő­ség­nek kö­szön­he­tő­en el­in­dult az ad­dig non­prof­it há­ló­zat kom­mer­cial­izálódása is. Az óri­á­si és egy­re nö­vek­vő inter­nethasználat ha­tal­mas üz­le­ti le­he­tő­sé­ge­ket rej­tett, sőt, az em­be­rek kö­zöt­ti kom­mu­ni­ká­ci­ós kap­cso­la­tok tel­je­sen új for­má­it tet­te le­he­tő­vé. Nem egész 15 év alatt a fej­lett or­szá­gok­ban az inter­net hasz­ná­la­ta el­ér­te a 80–90% -ot. Az inter­netes ol­da­lak és a há­ló­zat­ba be­kap­cso­ló­dó gé­pek nö­ve­ke­dé­sét má­ra már szin­te kép­te­len­ség nyo­mon kö­vet­ni. Már alig akad olyan ré­sze az em­be­ri lét­nek, ami­ről ne ta­lál­nánk in­for­má­ci­ót az inter­neten. Szin­te le­he­tet­len pár sor­ban ös­­sze­fog­lal­ni az inter­net nyúj­tot­ta szol­gál­ta­tá­sok ös­­szes­sé­gét, még­is ki kell emel­ni a két leg­fon­to­sabb te­rü­le­tet, me­lyek­nek meg­ha­tá­ro­zó sze­re­pe van és lesz a to­váb­bi fej­lő­dés­ben. Az egyik a há­ló­zat­ba be­lé­pő sze­rep­lők kü­lön­bö­ző csa­tor­ná­kon tör­té­nő, egy­más kö­zöt­ti in­for­má­ció­cse­ré­jé­nek és kom­mu­ni­ká­ci­ó­já­nak biz­to­sí­tá­sa, a má­sik pe­dig az adat- és in­for­má­ció­szol­gál­ta­tás.
Az el­ső cso­port­ba tar­to­zik a már jól is­mert elekt­ro­ni­kus le­ve­le­zés (e-­mail), a hír­cso­por­tok (news­group), a kü­lön­bö­ző fó­ru­mok, a jó­kí­ván­ság­kül­dő ol­da­lak, a chat, az inter­netes te­le­fon, a vi­de­o­te­le­fon vagy az újab­ban nagy si­ker­nek ör­ven­dő sze­mé­lyes nap­lók (bl­o­gok).
A má­so­dik cso­port­ba tar­to­zó szol­gál­ta­tá­so­kat szin­tén jól is­mer­jük, ezek kö­zé tar­toz­nak az ál­ta­lá­nos in­for­má­ci­ót nyúj­tó hon­la­pok, az inter­netes ter­mék­ka­ta­ló­gu­sok, az online ren­de­lé­sek és vá­sár­lá­sok, az inter­netes új­sá­gok, a ke­re­sők, a kü­lön­bö­ző for­má­tu­mú do­ku­men­tum- és adatál­lománytárak, az online rá­di­ók és a leg­újabb fej­lő­dést fi­gye­lem­be vé­ve az online té­vé­su­gár­zás.
Mind­két te­rü­let alap­kö­ve az in­for­ma­ti­kai fej­lő­dés, ezen be­lül az adat­bá­zis­ok, az azo­kat ke­ze­lő rend­sze­rek és a prog­ra­mo­zá­si nyel­vek mind na­gyobb ré­te­gek szá­má­ra va­ló egy­sze­rűbb hoz­zá­fé­ré­sé­nek le­he­tő­sé­ge.

A www.­fo­ru­minst.sk

Szlo­vá­ki­á­ban csak­úgy, mint Ma­gyar­or­szá­gon az el­ső inter­netes ol­da­lak meg­je­le­né­se az 1993-as év vé­gé­re te­he­tő. Vi­lág­szer­te el­ső­ként az egye­te­mek és a ku­ta­tó­in­té­ze­tek kap­cso­lód­hat­tak rá az inter­ne­tre; majd a kap­cso­ló­dás tech­ni­kai fel­tét­elei lét­re­jöt­té­vel, és az el­ső inter­netes kap­cso­la­tot és web­hostin­got kí­ná­ló szol­gál­ta­tók meg­je­le­né­sé­vel min­den­ki szá­má­ra le­he­tő­vé vált a sza­bad hoz­zá­fé­rés. A Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet már meg­ala­ku­lá­sa évé­ben be­je­gyez­te és lét­re­hoz­ta inter­netes ol­da­lát, ez­zel Szlo­vá­ki­á­ban a ha­son­ló in­téz­mé­nyek kö­zül szin­te el­ső­ként di­cse­ked­he­tett önál­ló több­nyel­vű in­for­má­ci­ós hon­lap­pal és sa­ját e-mail cí­mek­kel. Az ol­dal tar­tal­maz­ta az in­té­zet te­vé­keny­sé­gé­nek le­írá­sát, a szer­ke­ze­ti fel­épí­té­sét, a meg­je­lent pub­li­ká­ci­ó­it, az ak­tu­a­li­tá­so­kat, to­váb­bá ott­hont adott szá­mos ki­sebb in­téz­mény és szer­ve­zet hon­lap­já­nak is. Ez az el­ső­ség meg­ha­tá­ro­zó volt az in­téz­mény ké­sőb­bi te­vé­keny­sé­gét il­le­tő­en.
Az in­té­zet cél­jai és kül­de­té­se a nem­ze­ti és egyéb ki­sebb­sé­gek ku­ta­tá­sa, az írott és írat­lan kul­tu­rá­lis em­lé­kek meg­őr­zé­se és do­ku­men­tá­lá­sa Szlo­vá­kia nem­ze­ti­sé­gi­leg ve­gye­sen la­kott te­rü­le­te­in. Az egyes ki­sebb­sé­gi szak­mai szer­ve­ze­tek­kel, mú­ze­u­mok­kal, tár­sa­dal­mi és kul­tu­rá­lis in­téz­mé­nyek­kel együtt­mű­köd­ve pró­bál­ja ös­­sze­sí­te­ni és rend­sze­rez­ni azt az is­me­ret­anya­got, amely ob­jek­tív és hű ké­pét ad­ja a Szlo­vá­ki­á­ban élő ős­ho­nos és be­ván­do­rolt ki­sebb­sé­gek­nek.
Az inter­net és az inter­netes adat­bá­zis­ok nagy­mér­té­kű tér­hó­dí­tá­sát fi­gyel­ve a Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet ko­rán fel­is­mer­te, hogy az ös­­sze­gyűj­tött ada­to­kat nem elég csak ar­chi­vál­ni és írott for­má­ban köz­zé­ten­ni, nagy hang­súlyt kell fek­tet­ni az in­for­má­ció és is­me­ret­anyag inter­neten va­ló köz­zé­té­te­lé­re is. Ten­nie kell ezt, már csak ab­ból az egy­sze­rű ok­ból ki­fo­lyó­lag is, mi­vel az in­té­zet ál­tal ös­­sze­gyűj­tött is­me­ret­anyag ku­ta­tá­sa és fel­dol­go­zá­sa ál­la­mi és non­prof­it tá­mo­ga­tá­sok jó­vol­tá­ból fo­lyik.

Az FKI adat­bá­zi­sai

A Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet (FKI) 2000-ben kezd­te el di­gi­tá­lis adat­bá­zi­sa­i­nak lét­re­ho­zá­sát az inter­neten. El­ső lé­pés­ként üzem­be he­lyez­te önál­ló inter­netes szer­ve­rét, majd a meg­fe­le­lő in­for­ma­ti­kai esz­kö­zök ki­vá­lasz­tá­sát kö­ve­tő­en (Apache-webszerver, Post­gre SQL adat­bá­zis­ke­ze­lő-rend­szer, PHP) el­kezd­te fej­lesz­te­ni önál­ló, most már ak­tív, inter­netes adat­bá­zis­okon ala­pu­ló új hon­lap­ját.
Az adat­bá­zis mag­ját egy te­le­pü­lés­szin­tű adat­bá­zis al­kot­ja, amely­hez egy ös­­sze­tett kap­cso­lat­rend­szer se­gít­sé­gé­vel kö­tőd­nek a te­le­pü­lés­hez csa­tol­ha­tó, ön­ma­gá­ban is adat­bá­zist al­ko­tó hal­ma­zok. Az adat­bá­zis 1918-tól nap­ja­in­kig kö­ve­ti nyo­mon a de­mog­rá­fi­ai, a gaz­da­sá­gi, a szo­ci­á­lis, a nem­ze­ti­sé­gi stb. vál­to­zá­so­kat Szlo­vá­kia köz­sé­ge­i­ben. A kü­lön­bö­ző adat­hal­maz­ok és di­gi­ta­li­zált tar­tal­mak mind­egyi­ke va­la­mi­lyen mó­don köt­he­tő egy te­le­pü­lés­hez vagy na­gyobb köz­igaz­ga­tá­si egy­ség­hez, adott idő­höz vagy in­ter­val­lum­hoz. Az ada­tok ilyen mó­don va­ló tá­ro­lá­sa a ké­sőb­bi­ek­ben le­he­tő­sé­get nyújt majd egy több­di­men­zi­ós mo­dell ki­ala­kí­tá­sá­ra, amely­ben nyo­mon tud­juk kö­vet­ni, ös­­sze­ha­son­lí­ta­ni és ele­mez­ni a kü­lön­bö­ző köz­igaz­ga­tá­si egy­sé­gek­re (me­gye, ke­rü­let, já­rás, kör­zet stb.) vo­nat­ko­zó ada­tok vál­to­zá­sát az idő függ­vé­nyé­ben. A szlo­vá­ki­ai köz­sé­gek és vá­ro­sok a 20. szá­zad­ban na­gyon so­kat vál­toz­tak, több­ször vál­to­zott a ne­vük, köz­igaz­ga­tá­si be­osz­tá­suk, ös­­sze­von­ták őket, hoz­zá­csa­tol­ták egy na­gyobb te­le­pü­lés­hez, szét­vál­tak stb. A te­le­pü­lé­sek vál­to­zá­sai a vo­nat­ko­zó tör­vé­nyek alap­ján kó­dol­ha­tók. Ezen fej­lő­dés kö­ve­té­se nagy fel­adat és ha­tal­mas adat­men­­nyi­ség adat­bá­zis­ok­ban va­ló ös­­sze­gyűj­té­sét igény­li, de a várt ered­mény né­hány min­tán már most is jól lát­ha­tó, és az ada­tok be­töl­té­se után a te­le­pü­lé­sek min­den vál­to­zá­sa nyo­mon kö­vet­he­tő lesz. Az adat­bá­zis­ból ki le­het majd szűr­ni pél­dá­ul a nem­ze­ti­sé­gi ará­nyok és a la­kos­ság szám­ará­nyá­nak vál­to­zá­sát olyan eset­ben is, ami­kor a te­le­pü­lés önál­ló köz­igaz­ga­tá­si egy­ség­ként már nem is lé­te­zik, va­la­me­lyik na­gyobb te­le­pü­lés ré­sze vagy hoz­zá­csa­tol­tak egy ki­sebb te­le­pü­lést.
Ez­zel pár­hu­za­mo­san meg­kez­dő­dött az egyes te­le­pü­lé­sek­hez ren­del­he­tő ada­tok fel­dol­go­zá­sa is. Kön­­nyebb a hely­zet az 1990-es évek utá­ni ada­tok fel­dol­go­zá­sa te­rén, mi­vel a Köz­pon­ti Sta­tisz­ti­kai Hi­va­tal és egyéb ál­la­mi in­téz­mé­nyek is át­tér­tek az ada­tok di­gi­tá­lis for­má­ban va­ló tá­ro­lá­sá­ra, ame­lyek sok eset­ben in­gyen hoz­zá­fér­he­tők, akár az adott in­téz­mény hi­va­ta­los hon­lap­ján. A ré­geb­bi ada­tok ese­té­ben nem ma­rad más, mint a je­len­leg is fo­lyó ku­ta­tá­sok szem­pont­já­ból fon­tos ada­tok fo­ko­za­tos di­gi­ta­li­zá­lá­sa.
Eb­ben az adat­bá­zis­ban je­len­leg 10 cso­port ki­ala­kí­tá­sa és adat­fel­dol­go­zá­sa van fo­lya­mat­ban:
1. Ál­ta­lá­nos ada­tok: A te­le­pü­lés­re vo­nat­ko­zó ál­ta­lá­nos ada­to­kat tar­tal­maz­za (meg­ne­ve­zés, irá­nyí­tó­szám, pos­ta, te­le­pü­lés tí­pu­sa stb.). Eb­ben a rész­ben ta­lál­ha­tó egy hi­vat­ko­zás, amely a Szö­vet­ség a Kö­zös Cé­lo­kért és a Csallóköz–Mátyusföldi Re­gi­o­ná­lis Tár­su­lás kö­zös gon­do­zá­sá­ban lét­re­jött, Ré­gió­fej­lesz­tés for­rá­sai ne­vű, Szlo­vá­kia ma­gyar­lak­ta já­rá­sa­it fel­dol­go­zó adat­bá­zis­ára kap­cso­ló­dik a te­le­pü­lés kód­ján ke­resz­tül.
2. Ön­kor­mány­za­ti vá­lasz­tá­si ered­mé­nyek: A vá­lasz­tá­si ered­mé­nyek a te­le­pü­lé­si szint­től a já­rá­so­kon és ke­rü­le­te­ken ke­resz­tül az or­szá­gos ada­to­kig, to­váb­bá újab­ban a me­gyék­re le­bont­va 1990-től nap­ja­in­kig.
3. De­mog­rá­fi­ai ada­tok: A nép­szám­lá­lá­si ada­tok és az éves sta­tisz­ti­kai je­len­té­sek fel­dol­go­zá­sa 1918-tól nap­ja­in­kig.
4. Ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek: A te­le­pü­lé­sen ta­lál­ha­tó ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek lis­tá­ja, amely tar­tal­maz­za töb­bek kö­zött az in­téz­mény el­ér­he­tő­sé­ge­it.
6. Ci­vil szer­ve­ze­tek, in­téz­mé­nyek: A he­lyi ci­vil szer­ve­ze­tek és in­téz­mé­nyek lis­tá­ja.
7. Ké­pes­lap­ok: A ké­pes­lap­ar­chí­vum­ból ki­vá­lo­ga­tott, a te­le­pü­lés­re vo­nat­ko­zó ké­pes­lap­ok lis­tá­ja.
8. Saj­tó­fi­gye­lő: A te­le­pü­lés­re vo­nat­ko­zó saj­tó­hí­rek.
9. Bib­li­og­rá­fia: A Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca könyv­tá­rá­ban fel­lel­he­tő, a te­le­pü­lés­re vo­nat­ko­zó köny­vek lis­tá­ja.
10. Ese­mény­nap­tár: A ren­dez­vény­nap­tár­ból ki­vá­lasz­tott, a te­le­pü­lés­re vo­nat­ko­zó ese­mé­nyek éves le­bon­tá­sú lis­tá­ja.
A Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet egyik fő te­vé­keny­sé­ge fi­gye­lem­mel kí­sér­ni a szlo­vá­ki­ai ma­gyar ér­dek­vé­del­mi, kul­tu­rá­lis, ala­pít­vá­nyi és ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek mű­kö­dé­sét és fej­lő­dé­sét. Ezt tük­rö­zi a már kez­de­tek óta gyűj­tött és rend­sze­re­zett szer­ve­ze­tek és in­téz­mé­nyek adat­bá­zi­sa. Je­len­leg több mint 1980 szer­ve­zet sze­re­pel az adat­bá­zis­ban. Az alap­ada­to­kon kí­vül rög­zít­jük a szer­ve­zet te­vé­keny­sé­gi kö­re­it, ve­ze­tő­jé­nek és kap­cso­lat­tar­tó­i­nak el­ér­he­tő­sé­gét, a cél­ki­tű­zé­se­it és a leg­fon­to­sabb meg­va­ló­sí­tott prog­ram­ja­it. Az adat­bá­zis­ban sze­rep­lő szer­ve­ze­te­ket és in­téz­mé­nye­ket alap­ve­tő­en négy nagy cso­port­ra oszt­juk:
– költ­ség­ve­té­si;
– ci­vil (non­prof­it);
– gaz­da­sá­gi;
– egyéb szer­ve­ze­tek.
A szer­ve­ze­tek a mi­nél jobb ke­res­he­tő­ség ér­de­ké­ben több szem­pont alap­ján is osz­tá­lyoz­va van­nak (fenn­tar­tó szer­ve­zet, te­vé­keny­ség, szol­gál­ta­tá­sok, meg­va­ló­sí­tott ren­dez­vé­nyek stb.).
Kü­lön adat­bá­zis­ként sze­re­pel az ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek adat­bá­zi­sa, amely két rész­re oszt­ha­tó. Az egyik rész az ál­la­mi, az ön­kor­mány­za­ti, a ma­gán és az egy­há­zi ok­ta­tá­si in­téz­mé­nye­ket tar­tal­maz­za a nem­ze­ti ki­sebb­sé­gek szem­pont­já­ból. Eb­ben je­len­leg 109 ma­gyar ok­ta­tá­si in­téz­mény (ál­ta­lá­nos és kö­zép­is­ko­la) sze­re­pel. A má­sik az Ok­ta­tá­si Mi­nisz­té­ri­um ál­tal, min­den év­ben tan­év­kez­dés után ki­adott hi­va­ta­los lis­ta. Ezt az adat­bá­zist a Szlo­vá­ki­ai Ma­gyar Pe­da­gó­gu­sok Szö­vet­sé­ge gon­doz­za.
A szer­ve­ze­tek és in­téz­mé­nyek adat­bá­zi­sa mel­lett meg kell em­lí­te­nünk a Fó­rum In­for­má­ci­ós Köz­pont ál­tal ke­zelt pá­lyá­za­ti fi­gye­lőt is, amely se­gít­sé­get nyújt a ha­zai pá­lyá­zók szá­má­ra a kü­lön­bö­ző pá­lyá­za­ti ki­írá­sok kö­zöt­ti el­iga­zo­dás­ban. Tar­tal­maz­za mind­azon szer­ve­ze­te­ket, ame­lyek ado­má­nyo­zás­sal fog­lal­koz­nak, és ame­lyek a nem­ze­ti ki­sebb­sé­gek szá­má­ra is el­ér­he­tők, vagy ilyen jel­le­gű spe­ci­á­lis prog­ra­mok­kal ren­del­kez­nek. Az adat­bá­zis­ban je­len­leg 53 ado­má­nyo­zó szer­ve­zet sze­re­pel. Az eh­­hez tar­to­zó Pá­lyá­za­ti fi­gye­lő, a Szlo­vá­ki­á­ban élő ki­sebb­sé­ge­ket érin­tő konk­rét pá­lyá­za­ti ki­írá­so­kat kö­ve­ti fi­gye­lem­mel 2005-től kez­dő­dő­en.
2002-ben in­dult a Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet Esemény­nap­tára, amely ele­in­te bel­ső, az in­té­zet te­vé­keny­sé­gét do­ku­men­tá­ló adat­bá­zis­ként mű­kö­dött, majd 2005-től kez­dő­dő­en or­szá­gos ren­dez­vény­nap­tár­ként is mű­kö­dik, amely a www.­ma­g­yar.sk egyik fő ré­szét ké­pe­zi.
Az ed­dig fel­so­rolt in­téz­mé­nyi adat­bá­zis­ok olyan ke­res­he­tő, szin­te na­pi rend­sze­res­ség­gel vál­to­zó, inter­netes adat­tá­rak, ame­lyek gyűj­té­se és tá­ro­lá­sa csak di­gi­tá­lis for­má­ban tör­té­nik. Az ada­tok mó­do­sí­tá­sát hely­től és gép­től füg­get­le­nül, az inter­neten ke­resz­tül egy ad­mi­niszt­rá­ci­ós fe­lü­le­ten se­gít­sé­gé­vel vé­gez­het­jük. A kö­vet­ke­ző cso­port­ba azo­kat az adat­bá­zi­so­kat so­rol­juk, ame­lyek ke­res­he­tő (ak­tív) vagy egy­sze­rű lis­tás (sta­ti­kus) for­má­ban, a Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca könyv- és le­vél­árá­ban vagy az Et­no­ló­gi­ai Köz­pont­ban meg­ta­lál­ha­tó, kü­lön­bö­ző gyűj­te­mé­nyek­ben és ha­gya­té­kok­ban ta­lál­ha­tó di­gi­ta­li­zált is­me­ret­anya­got tar­tal­maz­zák.
Gyűj­te­mé­nyek:
1. Bib­li­og­rá­fi­ák: Az 1918-tól (Cseh)Szlovákia te­rü­le­tén meg­je­lent ki­sebb­sé­gi, vagy ki­sebb­sé­gi tár­gyú ki­ad­vány­ok gyűj­te­mé­nye. A ke­res­he­tő inter­netes adat­bá­zis tar­tal­maz­za a Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca és a Bib­lio­the­ca Intereth­ni­ca törzs­ál­lo­má­nyát.
2. Ké­pes­lap­ar­chí­vum: A ké­pes­lap­ar­chí­vum ha­son­ló­an a fo­tó­ar­chí­vum­hoz, ke­res­he­tő for­má­ban, több­sé­gé­ben a Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca könyv- és le­vél­tá­rá­ban is meg­ta­lál­ha­tó ké­pes­la­po­kat tar­tal­maz­za (kb. 2000 ké­pes­lap). Ezen kí­vül meg­pró­bál­juk fi­gye­lem­mel kö­vet­ni és rend­sze­rez­ni az inter­neten elő­for­du­ló szlo­vá­ki­ai ma­gyar vo­nat­ko­zá­sú ké­pes­la­po­kat is. Ezek­nek a szá­ma meg­ha­lad­ja a 3500-at, je­len­leg még fel­dol­go­zás alatt áll­nak.
3. Fo­tó­ar­chí­vum: A fo­tó­ar­chí­vum fel­töl­té­se fo­lya­ma­to­san zaj­lik, je­len­leg az inter­neten ke­res­he­tő adat­bá­zis­ban mint­egy 8000 le­írást is tar­tal­ma­zó fo­tó ta­lál­ha­tó. Több­sé­gük újabb ko­ri, az FKI te­vé­keny­sé­gét do­ku­men­tá­ló di­gi­tá­lis fo­tó. A fo­tó­ar­chí­vum több je­les szlo­vá­ki­ai ma­gyar fo­tó­ri­por­ter és ama­tőr fo­tós gyűj­te­mé­nyét és ha­gya­té­kát is tar­tal­maz­za. A leg­je­len­tő­sebb al­ko­tók Gyö­ke­res Györ­gy, Prik­ler Lász­ló, So­mo­gyi Ti­bor, Dö­mö­tör Ede, Fo­gas Fe­renc, Pran­dl Sán­dor és Gör­föl Je­nő.
4. Fo­lyó­irat­ok és la­pok: A nem­ze­ti ki­sebb­sé­gi fo­lyó­irat­ok és la­pok fel­mé­ré­sé­ből ös­­sze­ál­lí­tott adat­bá­zis.
5. Ma­gyar Elekt­ro­ni­kus Könyv­tár (MEK): A bu­da­pes­ti Or­szá­gos Szé­ché­nyi Könyv­tár meg­bí­zá­sá­ból a somor­jai Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet mű­köd­te­ti a Ma­gyar Elekt­ro­ni­kus Könyv­tár szlo­vá­ki­ai ré­szét, amely elekt­ro­ni­kus for­má­ban gyűj­ti és az inter­neten szol­gál­tat­ja a ma­gyar tu­do­mány, ok­ta­tás és kul­tú­ra írott do­ku­men­tu­ma­it.
6. Pub­li­ká­ci­ók: A Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet ed­dig meg­je­lent ös­­szes pub­li­ká­ci­ó­ja tel­jes ter­je­de­lem­ben.
7. Egyéb gyűj­te­mé­nyek: CD-ROM, hang­zó anya­gok, videó­doku­men­tumok, ka­ta­ló­gu­sok és mű­sor­fü­ze­tek gyűj­te­mé­nye. Je­len­leg az inter­neten csak a gyűj­te­mé­nye­ket tar­tal­ma­zó lis­ták ta­lál­ha­tók.
Fel­dol­go­zá­sok:
1. Bib­li­og­rá­fi­ák: Kü­lön­bö­ző té­ma­kör­höz kap­cso­ló­dó bib­li­og­rá­fi­ák lis­tá­ja – tör­té­ne­ti bib­li­og­rá­fia, a Csal­ló­köz­ről szó­ló iro­da­lom bib­li­og­rá­fi­á­ja, Gyö­nyör Jó­zsef mun­ká­i­nak bib­li­og­rá­fi­á­ja, Sza­lat­nai Re­zső ha­gya­té­ká­nak vá­lo­ga­tott bib­li­og­rá­fi­á­ja, Vajkai Mik­lós bib­li­og­rá­fi­á­ja és Zal­abai Zsig­mond bib­li­og­rá­fiája.
2. Re­per­tó­ri­u­mok: A ki­sebb­sé­gi fo­lyó­irat­ok, év­köny­vek re­per­tó­ri­u­ma­it tar­tal­ma­zó adat­bá­zis. Az ed­dig fel­dol­go­zott fo­lyó­irat­ok: Kalligram, Ka­ted­ra, Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le és a Ma­gyar Fi­gye­lő.
Egyé­ni ha­gya­té­kok:
Do­ku­men­tum for­má­já­ban ös­­sze­ál­lí­tott lis­ták (Győry De­zső ha­gya­té­ka, Ungváry Fe­renc ha­gya­té­ka, Sza­lat­nai Re­zső ha­gya­té­ka).
Le­vél­tár és irat­gyűj­te­mény:
1. Le­vél­tár: A Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca 3 nagy irat­gyűj­te­mé­nyé­nek egyi­ké­be nyújt be­te­kin­tést egy ke­res­he­tő adat­bá­zis se­gít­sé­gé­vel. Je­len­leg a Cse­ma­dok 1949–1990 kö­zöt­ti tör­té­ne­té­nek do­ku­men­tum­gyűj­te­mé­nyé­ből kö­zel 400 jegy­ző­köny­vet is­mer­te­tő té­telt tar­tal­maz.
2. Irat­gyűj­te­mény: Is­mert szlo­vá­ki­ai ma­gyar köz­éle­ti sze­mé­lyi­sé­gek, az in­téz­mény­nek ado­má­nyo­zott sze­mé­lyes irat­gyűj­te­mé­nyei (Sza­bó Re­zső, Var­ga Sán­dor és Gyö­nyör Jó­zsef ira­tai).
Nép­raj­zi adat­tár:
1. Szak­rá­lis kis­em­lé­kek: A kul­tu­rá­lis ér­té­kek és a kis­kö­zös­sé­gek­ben sze­re­pet ját­szó em­lé­kek szám­ba­vé­te­le köz­sé­gen­ként. Eb­ben az adat­bá­zis­ban már több mint 4000 szak­rá­lis kis­em­lé­ket do­ku­men­tál­tunk. Ide tar­to­zik a te­me­tők fel­mé­ré­se, amely az as­­szi­mi­lá­ci­ós fo­lya­ma­tok pon­tos lát­ké­pe. A nyil­vá­nos­ság szá­má­ra egy­elő­re két te­le­pü­lés min­tá­ja lát­ha­tó.
2. Nem­ze­ti jel­ké­pek és je­les he­lyek: Az el­múlt év­ti­zed­ben, de ko­ráb­ban is ki­ala­kul­tak azok a nem­ze­ti szim­bo­liz­mus tárgy­kö­ré­be tar­to­zó jel­ké­pek és he­lyek, ame­lyek meg­ha­tá­ro­zók a nem­zet­tu­dat meg­őr­zé­se szem­pont­já­ból. Az adat­bá­zis lét­re­ho­zá­sa még fo­lya­mat­ban van.
Az is­mer­te­tett adat­bá­zis­okon ke­resz­tül is jól lát­ha­tó a Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet szer­te­ága­zó te­vé­keny­sé­ge, ame­lyet fi­gye­lem­be vé­ve, csak úgy tud lé­pést tar­ta­ni a fej­lő­dés­sel és a ku­ta­tá­si irány­za­tok­kal, ha az in­for­ma­ti­ka és a tech­ni­ka újabb és újabb vív­má­nya­it is al­kal­maz­ni tud­ja mun­ká­já­ban. Ezért fon­tos a do­ku­men­tá­lás so­rán az ös­­sze­gyűj­tött is­me­ret­anyag di­gi­ta­li­zá­lá­sa, ezek adat­bá­zis­ban va­ló tá­ro­lá­sa, a kü­lön­bö­ző di­gi­tá­lis tar­tal­mak cso­por­to­sí­tá­sa és az egyes adat­hal­maz­ok kö­zöt­ti kap­cso­lat­rend­sze­rek ki­ala­kí­tá­sa. Mind­ezen rend­sze­rek azt az egy­sze­rű célt szol­gál­ják, hogy a la­i­kus, szá­mí­tás­tech­ni­ká­hoz nem ér­tő em­be­rek is, hely­től és idő­től füg­get­le­nül, kön­­nyen hoz­zá­fér­je­nek a kí­vánt is­me­ret­anyag­hoz.
A fel­so­rolt, lé­te­ző és fo­lya­ma­to­san fris­sí­tett adat­bá­zis­ok mel­lett a Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet ter­vei kö­zött to­vább­ra is ki­emelt he­lyen sze­re­pel az inter­netes adat­bá­zis­ok épí­té­se és a di­gi­tá­lis is­me­ret­anyag bő­ví­té­se. A kö­zel­jö­vő­ben két új di­gi­tá­lis könyv el­ké­szí­té­sé­ben is társ­al­ko­tó­ként vál­lal sze­re­pet: (Cseh)Szlovákiai ma­gya­rok le­xi­ko­na (1918–2006), Szlo­vá­ki­ai ma­gya­rok tör­té­ne­te (1918–2005). Önál­ló di­gi­tá­lis könyv­ként pe­dig Zal­abai Zsig­mond: Vers­uta­zás – szlo­vá­ki­ai ma­gyar vo­nat­ko­zá­sú ver­sek gyűj­te­mé­nye cí­mű köny­vét ad­ja ki CD-n és az inter­neten, amely gyűj­te­mény a szer­ző utol­só mun­ká­ja volt.

Az FKI adat­bá­zi­sa­i­nak meg­je­le­né­si he­lyei

1. www.­fo­ru­minst.sk – a Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet hi­va­ta­los hon­lap­ja. A por­tál alap­ját egy ad­mi­niszt­rá­ci­ós hát­tér­fe­lü­let al­kot­ja, amely fel­hasz­ná­lói jo­go­sult­ság­tól füg­gő­en tar­tal­maz­za az egyes adat­bá­zi­so­kat ke­ze­lő prog­ram­mo­du­lo­kat.
2. www.­mag­yar.sk – a szlo­vá­ki­ai ma­gya­rok inter­netes por­tál­ja. A por­tál a ma­gyar­or­szá­gi In­for­ma­ti­kai és Hír­köz­lé­si Mi­nisz­té­ri­um, il­let­ve a Pus­kás Ti­va­dar Köz­ala­pít­vány tá­mo­ga­tá­sá­val jött lét­re 2005-ben. Lét­re­ho­zói és mű­köd­te­tői szlo­vá­ki­ai ma­gyar szer­ve­ze­tek, ame­lyek sa­ját hon­lap­ja­ik, inter­netes adat­bá­zi­sa­ik és di­gi­tá­lis tar­tal­ma­ik egye­sí­té­sé­vel fo­lya­ma­to­san ak­tu­á­lis in­for­má­ci­ó­kat szol­gál­tat­nak a szlo­vá­ki­ai ma­gyar szer­ve­ze­tek­ről, az is­ko­lák­ról, a ren­dez­vé­nyek­ről, a tan­anyag­ok­ról, a szlo­vá­ki­ai te­le­pü­lé­sek­ről, il­let­ve olyan di­gi­tá­lis tar­tal­mak­ról (nép­ze­ne, ké­pes­lap­ok, fény­ké­pek, köny­vek, bib­li­og­rá­fi­ák stb.), ame­lye­ket ezek a mű­he­lyek hoz­nak lét­re. A por­tál alap­ját a több éve mű­kö­dő www.­mag­yar.sk ké­pe­zi, az együtt­mű­kö­dést, il­let­ve a kö­zös fej­lesz­té­se­ket a Mécs Lász­ló Tár­su­lás ko­or­di­nál­ja. A por­tál az eMagyar pon­tok inter­netes hát­tér­bá­zi­sát ké­pe­zi.
3. www.­fo­ru­mic.sk – A Fó­rum In­for­má­ci­ós Köz­pont (FIC) hon­lap­ja. A hon­lap alap­ját ugyan­az az ad­mi­niszt­rá­ci­ós fe­lü­let ké­pe­zi, mint a www.­fo­ru­minst.sk ese­té­ben. Az FIC te­vé­keny­sé­gé­ből ki­fo­lyó­lag, amely el­ső­sor­ban a ci­vil kép­zé­sek és a ci­vil szek­tor szá­má­ra nyúj­tott szol­gál­ta­tá­sok biz­to­sí­tá­sa, két nagy adat­bá­zis ke­ze­lő­je, még­pe­dig a Szlo­vá­ki­ai ma­gyar szer­ve­ze­tek és in­téz­mé­nyek adat­bá­zi­sa és a Pá­lyá­za­ti fi­gye­lő.
4. www.n­da.hu – A Nem­ze­ti Di­gi­tá­lis Adat­tár (NDA) a di­gi­tá­lis kor új ar­chí­vu­ma, mely kul­tu­rá­lis örök­sé­günk di­gi­ta­li­zált ér­té­ke­it (vir­tu­á­lis könyv­tá­rak, mú­ze­u­mok, ar­chí­vu­mok stb. di­gi­tá­lis do­ku­men­tu­ma­it) tö­mö­rí­tő adat­bá­zis. Az NDA-t az In­for­ma­ti­kai és Hír­köz­lé­si Mi­nisz­té­ri­um hoz­ta lét­re 2003-ban an­nak ér­de­ké­ben, hogy a nem­ze­ti di­gi­tá­lis adat­va­gyon­hoz va­ló hoz­zá­fé­rés biz­to­sí­tá­sá­val tá­mo­gas­sa a nem­ze­ti kul­tú­ra di­gi­tá­lis rep­re­zen­tá­ci­ó­ját, az in­for­má­ci­ós tár­sa­da­lom fej­lő­dé­sét. Az NDA fel­ada­ta kap­cso­la­tot és szo­ros együtt­mű­kö­dést ki­ala­kí­ta­ni olyan, a kul­tu­rá­lis örök­ség di­gi­ta­li­zá­lá­sá­val fog­lal­ko­zó in­téz­mé­nyek­kel, az ún. adat­gaz­dák­kal, akik sa­ját, inter­neten is el­ér­he­tő di­gi­tá­lis tar­tal­ma­ik­kal kap­cso­lód­nak eh­hez a rend­szer­hez. A Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet adat­gaz­da­ként ed­dig há­rom adat­bá­zis­sal kap­cso­ló­dott az NDA-hoz: a fo­tó-, a ké­pes­lap- és a do­ku­men­tum­ar­chí­vum­mal.
5. www.mek.sk – A Ma­gyar Elekt­ro­ni­kus Könyv­tár tu­do­má­nyos, ok­ta­tá­si és kul­tu­rá­lis cé­lok­ra al­kal­mas di­gi­tá­lis do­ku­men­tu­mo­kat gyűjt, ar­chi­vál és szol­gál­tat in­gye­ne­sen az inter­neten. A somor­jai Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet mű­köd­te­ti a Ma­gyar Elekt­ro­ni­kus Könyv­tár szlo­vá­ki­ai ré­szét.