Matus Éva – Sebő Beáta – Végh Annamária: A Bibliotheca Hungarica dokumentációs tevékenysége

1. Be­ve­ze­tés

Az 1989-es rend­szer­vál­tás után szü­le­tett meg a somor­jai nem­ze­ti­sé­gi ma­gyar könyv­tár, la­tin ne­vén Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca el­kép­ze­lé­se. A könyv­tár öt­let­gaz­dá­ja és meg­ala­pí­tó­ja Zal­abai Zsig­mond egye­te­mi oktató, iro­da­lom­kri­ti­kus és köz­író.
A könyv­tár tör­té­ne­té­ben je­len­tős mér­föld­kö­vet je­len­tett a Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca Ala­pít­vány lét­re­ho­zá­sa, me­lyet 1992. már­ci­us 27-én je­gyez­tek be. Az ala­pít­vá­nyi for­ma nagy­mér­ték­ben hoz­zá­já­rult az in­téz­mé­nye­sü­lés­hez. A Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca fel­ada­ta egy hely­re ös­­sze­gyűj­te­ni a Cseh­szlo­vá­ki­á­ban 1918 óta ki­adott ma­gyar nyel­vű köny­ve­ket, fo­lyó­ira­to­kat, kis­nyom­tat­vá­nyo­kat, a ma­gyar­ság írott do­ku­men­tu­ma­it és kul­tu­rá­lis éle­té­vel ös­­sze­füg­gő ada­ta­it.
A Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca Ala­pít­vány ku­ra­tó­ri­u­ma 1997. áp­ri­lis 7-i ülé­sén ha­tá­ro­za­tot fo­ga­dott el, mely­ben egyet­ért a Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca könyv- és do­ku­men­tum­gyűj­te­mé­nyé­nek, és a tu­laj­do­ná­ban le­vő mű­sza­ki esz­kö­zök át­adá­sá­ról a Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet ré­szé­re. A Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet kö­te­le­zett­sé­get vál­lalt, hogy a gyűj­te­ményt to­vább­ra is Som­or­ján őr­zi, és az in­té­zet ke­re­té­ben egy önál­ló könyv­tá­ri és le­vél­tá­ri osz­tályt lé­te­sít Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca né­ven. A rész­leg igaz­ga­tó­ja Végh Lász­ló.

2. A Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca rész­le­gei, gyűj­tő­kö­re

2.1. Könyv­ál­lo­mány

A Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca a 2005-ös év­ben 1566 kö­tet­tel gya­ra­po­dott, így a könyv­tár könyv­ál­lo­má­nya 2006 ja­nu­ár­já­ban el­ér­te a 16 222 kö­tetet. A könyv­ál­lo­mány ma­gá­ban fog­lal­ja a Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca törzs­ál­lo­má­nyát, ké­zi­könyv­tá­rát és a Cse­ma­dok köz­pon­ti könyv­tá­rá­nak kö­te­te­it.
A törzs­ál­lo­mányt a (cse­h)s­zlováki­ai hun­garikák al­kot­ják (8783 kö­tet). Az ál­lo­mány ezen ré­szé­nek le­írá­sát tar­tal­maz­za a 2000 de­cem­be­ré­ben meg­je­lent két­kö­te­tes mű, A Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca (cse­h)s­zlováki­ai ma­gyar könyv­gyűj­te­mé­nyé­nek bib­li­og­rá­fi­á­ja (1918–2000). Az anyag (5026 kö­tet) szá­mí­tó­gé­pes fel­dol­go­zá­sa a CDS/ISIS könyv­tá­ri szoft­ver se­gít­sé­gé­vel ké­szült az ETO (Egy­sé­ges Ti­ze­des Osz­tá­lyo­zás) könyv­tá­ri bib­li­og­rá­fi­ai rend­szer sze­rint, a nem­zet­kö­zi szab­vá­nyos doku­men­tum­leírást (ISBD) al­kal­maz­va. A bib­li­og­rá­fia 3298 té­telt dol­goz fel, a fenn­ma­ra­dó csak­nem 2000 kö­tet má­sod­pél­dány, mely a könyv­tár rak­tá­rá­ban van el­he­lyez­ve. A je­len­le­gi könyv­tá­ri ál­lo­mány mint­egy fe­lét szlo­vá­ki­ai ma­gyar szer­zők mű­vei al­kot­ják.
A szlo­vá­ki­ai ma­gyar könyv­ter­mést rep­re­zen­tá­ló törzs­ál­lo­mány­ban ös­­sze­sen 807 ki­adó ál­tal ki­adott könyv és idő­sza­ki ki­ad­vány ta­lál­ha­tó. A leg­több kö­te­tet a Ma­dách Könyv­ki­adó ki­ad­vá­nyai ké­pe­zik (684), to­váb­bá a Lil­i­um Aurum ál­tal ki­adott 362 ­könyv, ezt kö­ve­tik a Szlo­vák Pe­da­gó­gi­ai Könyv­ki­adó (319), a Kalligram (290) és a Nap Ki­adó (164) ter­mé­kei. A gyűj­te­mény­ben leg­na­gyobb szám­ban Tóth Lász­ló (100) mű­vei ta­lál­ha­tók, to­váb­bá Eg­ri Vik­tor (76), Konc­sol Lász­ló (68) és Fábry Zol­tán (61) kö­te­tei Az idő­sza­ki ki­ad­vány­ok kö­zül leg­több az is­ko­lai év­könyv és em­lék­könyv (286), to­váb­bá 129 nap­tár és 48 kü­lön­bö­ző év­könyv gya­ra­pít­ja a gyűj­te­ményt.
A 16 222 kö­te­tes tel­jes könyv­ál­lo­mány­ból mint­egy 4188 kö­tet al­kot­ja a ké­zi­könyv­tá­rat, amely ma­gá­ban fog­lal­ja a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság­gal fog­lal­ko­zó vagy a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság mű­ve­lő­dés­tör­té­net­ének ku­ta­tá­sá­hoz szük­sé­ges ma­gyar, cseh, szlo­vák és más ide­gen nyel­ve­ken meg­je­lent köny­ve­ket.
A ké­zi­könyv­tár­ban meg­ta­lál­ha­tók a hun­ga­ro­ló­gi­ai disz­cip­lí­nák mű­ve­lé­sé­hez szük­sé­ges:
– Le­xi­ko­nok: A Pal­las nagy le­xi­ko­na, Ré­vai nagy le­xi­ko­na; Ma­gyar le­xi­kon; Új ma­gyar le­xi­kon; Bri­tan­ni­ca Hun­gar­i­ca; Ma­gyar La­rousse; Encik­lo­pe­dia Sloven­ska; Encik­lo­pe­dia Hun­gar­i­ca; Ma­gyar­or­szág tör­té­ne­te; Ka­to­li­kus le­xi­kon; Ma­gyar iro­dal­mi le­xi­kon; Új ma­gyar iro­dal­mi le­xi­kon; Nép­raj­zi le­xi­kon; Mű­vé­sze­ti le­xi­kon; Vi­lág­iro­dal­mi le­xi­kon; Sloven­ský biografický slovník (Szlo­vák élet­raj­zi szó­tár); Ma­gyar élet­raj­zi le­xi­kon; Film­le­xi­kon; Ze­nei le­xi­kon stb.
– Szó­tá­rak: Ma­gyar nyelv ér­tel­me­ző szó­tá­ra; Ma­gyar nyelv szó­tá­ra (Cuczor Gergely–Fogarasi Já­nos); Új ma­gyar táj­szó­tár; Súpis pami­a­tok na Sloven­sku (Szlo­vák mű­em­lék­szó­tár); Vlas­tived­ný slovník obcí na Sloven­sku (Szlo­vák hely­ség­név­szó­tár); An­gol–ma­gyar nagy­szó­tár; Ma­gyar–an­gol nagy­szó­tár; Cseh–ma­gyar nagy­szó­tár; Ma­gyar–cseh nagy­szó­tár; Szlo­vák–ma­gyar nagy­szó­tár; Ma­gyar–szlo­vák nagy­szó­tár; hely­ség­név-szó­tá­rak stb.
– Könyv­tár­tu­do­má­nyi ké­zi­köny­vek: Petrik Gé­za: Ma­gyar köny­vé­szet; Sző­ke Jó­zsef: A cseh­szlo­vá­ki­ai ma­gyar iro­da­lom vá­lo­ga­tott bib­li­og­rá­fi­á­ja (1–4. köt.); Ré­gi ma­gyar­or­szá­gi nyom­tat­vá­nyok (1–3. kö­tet); B. Ná­dor Or­so­lya: A cseh­szlo­vá­ki­ai ma­gyar nyel­vű könyv­ki­adás bib­li­og­rá­fi­á­ja; Könyv­tá­ri fo­gal­mak kisszótára; Bib­li­ografia inoreèových kníh vydaných na území Sloven­s­ka (A Szlo­vá­kia te­rü­le­tén ki­adott más nyel­vű köny­vek bib­li­og­rá­fi­á­ja); Bib­li­ografia novín a èasopisov vychádza­jú­ci­ch na Sloven­sku (A Szlo­vá­ki­á­ban ki­adott fo­lyó­irat­ok bib­li­og­rá­fi­á­ja); Rizn­er, ¼udovít V.: Bib­li­ografia písom­níct­va sloven­ského (A szlo­vák írás­be­li­ség bib­li­og­rá­fi­á­ja) stb.
– Egyéb ké­zi­köny­vek: Mű­velt­ség könyv­tá­ra (1–10 köt.); Domanovszky Sán­dor: Ma­gyar mű­ve­lő­dés tör­té­ne­te; Ma­gyar kó­dex (1–5. köt.); Nagy Iván: Ma­gyar­or­szág csa­lád­jai; Borovszky Sa­mu: Ma­gyar­or­szág vár­me­gyéi és vá­ro­sai stb.
A Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca Ala­pít­vány gon­doz­ta a Cse­ma­dok Köz­pon­ti Iro­dá­já­nak le­vél­tá­rát és egy­ko­ri könyv­tá­rá­nak mint­egy 2000 kö­te­tes gyűj­te­mé­nyét. A Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet igaz­ga­tó­ja, Tóth Kár­oly 1997. au­gusz­tus 21-én szer­ző­dést kö­tött a Szlo­vá­ki­ai Ma­gyar Tár­sa­dal­mi és Köz­mű­ve­lő­dé­si Szö­vet­ség – Cse­ma­dok el­nö­ké­vel, Ko­lár Pé­ter­rel a Cse­ma­dok tu­laj­do­nát ké­pe­ző tel­jes könyv­gyűj­te­mény és le­vél­tá­ri anyag meg­őr­zé­sé­ről, ke­ze­lé­sé­ről és fel­dol­go­zá­sá­ról. A szer­ző­dés ér­tel­mé­ben a Cse­ma­dok tu­laj­do­no­si jo­gai a fent jel­zett könyv- és le­vél­tá­ri anyag­gal kap­cso­la­to­san érin­tet­le­nek ma­rad­nak.
A Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet könyv­tá­ra és le­vél­tá­ra, a Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca do­ku­men­tá­ci­ós te­vé­keny­sé­gé­nek fő cél­ja a könyv­tár gyűj­tő­kö­ré­be tar­to­zó Szlo­vá­ki­á­ban meg­je­le­nő ma­gyar nyel­vű ki­ad­vány­ok be­szer­zé­se és fel­dol­go­zá­sa.

2.2. A Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca fo­lyó­irat­tá­ra

Gyűj­te­mé­nyünk­ben az 1918–1945 kö­zöt­ti idő­szak­ból 89 szlo­vá­ki­ai ma­gyar fo­lyó­irat, és az 1949-től nap­ja­in­kig ter­je­dő kor­szak­ból pe­dig 298 köz­pon­ti és re­gi­o­ná­lis saj­tó­ter­mék ta­lál­ha­tó.

2.2.1. Fo­lyó­irat­ok 1918–1945 kö­zött

Az 1918-as ál­lam­for­du­la­tot kö­ve­tő el­ső évek­ben Cseh­szlo­vá­ki­á­ban az ad­di­gi ma­gyar saj­tó na­gyobb ré­szét, fő­leg a ma­gya­ro­sí­tás­ban részt vett la­po­kat meg­szün­tet­ték, de 1921–1922-től az új la­pok ala­pí­tá­sa már na­gyobb ne­héz­sé­gek nél­kül tör­tént. 1918 és 1938 kö­zött – a kár­pát­al­jai ma­gyar saj­tót is be­le­szá­mít­va – csak­nem 700 volt a re­giszt­rált la­pok szá­ma, me­lyek alap­ve­tő ré­te­gét a po­li­ti­kai la­pok al­kot­ták (Prá­gai Ma­gyar Hír­lap). Na­gyobb ré­szük az anya­gi el­lá­tat­lan­ság és a szak­ér­te­lem hi­á­nya mi­att rö­vid éle­tű volt. A ha­tó­sá­gok a ki­sebb­sé­gi saj­tót diszk­ri­mi­na­tív mó­don cen­zú­ráz­ták, s gya­ko­ri volt az el­kob­zás és lap­be­til­tás. A szlo­vák ál­lam­ban (1939–1944) a ma­gyar nyel­vű saj­tó erő­sen meg­fo­gyat­ko­zott, en­nek oka a ma­gyar la­kos­ság szá­má­nak csök­ke­né­se, más­részt a saj­tó­sza­bad­ság meg­szű­né­se és az irá­nyí­tott saj­tó­rend­szer be­ve­ze­té­se volt.
A gyűj­te­mény­be 2005 év vé­gé­ig 89 fo­lyó­irat tar­to­zott. Ezek kö­zül né­hány: Apol­lo, Ba­rá­ti Szó, Es­te, Es­ti Új­ság, Fel­sőc­sal­lóköz, Fel­vi­dé­ki Ma­gyar Hír­lap, A Föld Né­pe, Gaz­da­sá­gi Szem­le, Gömör-Kishont, Gömör, Gömöri Egyet­ér­tés, Gömöri Kurir, Gömöri La­pok, Gömöri Új­ság, Hír­adó, A Jö­vő, Kas­sai Nap­ló, Kas­sai Új­ság, Ké­pes Hét, Ki­sebb­ség­vé­de­lem, Ko­runk, Lát­ha­tár, Ma­gyar Al­bum, Ma­gyar Di­ák­szem­le, Ma­gyar Fi­gye­lő, Ma­gyar Hír­lap, Ma­gyar Írás, Ma­gyar Mi­ner­va, Ma­gyar Mun­kás, Ma­gyar Nap, Ma­gyar Nép­lap, Ma­gyar Szem­le, Ma­gyar Ta­ní­tó, Ma­gyar Tan­ügy, Ma­gyar Új­ság, A Mi La­punk, A Nap, Nem­ze­ti Ki­sebb­sé­gek, Nem­ze­ti Kul­tú­ra, Nö­vény­vi­lág, Nyi­travárm­egye, Olaj­ág, Prá­gai Ma­gyar Hír­lap, A Reg­gel, Ri­ma­völ­gye, Sar­ló és Ka­la­pács, Somor­ja és Vi­dé­ke, Szín­há­zi Új­ság, Szloven­szkói Szín­há­zi Élet, Szö­vet­ke­ze­ti Új­ság, Szűz Má­ria Új Vi­rá­gos Kert­je, Tá­bor­tűz, Tát­ra, Tor­nal­jai Új­ság, Tu­rul, Tűz, Új Élet, Új Hí­rek, Új Ma­gyar Muse­um, Új Szó (az Új Kul­tú­ra fo­lyó­ira­ta 1932-ből), Ve­tés.
Az 1945-ig meg­je­lent szlo­vá­ki­ai ma­gyar fo­lyó­irat­ok gyűj­te­mé­nye a tel­jes év­fo­lya­mo­kat és lap­szá­mo­kat il­le­tő­en saj­nos hi­á­nyos. Ezek be­szer­zé­se na­gyon ne­héz, fő­leg ha­gya­té­kok ré­vén ke­rül­nek a gyűj­te­mény­be. Így pél­dá­ul a ri­ma­szom­ba­ti Wal­len­tínyi csa­lád ha­gya­té­ká­ból (Győry De­zső családjának anyai ága) ke­rült a fo­lyó­irat­tár­ba egy na­gyon ér­té­kes gyűj­te­mény (a Gömör cí­mű he­ti­lap 1922–1944 kö­zött meg­je­le­nő év­fo­lya­ma­i­ból 205 lap­szám, a Prá­gai Ma­gyar Hír­lap cí­mű na­pi­lap 1922–1935 kö­zött meg­je­lent év­fo­lya­ma­i­ból 522 lap­szám, a Ma­gyar Új­ság cí­mű na­pi­lap 1927– 1938 kö­zött meg­je­lent év­fo­lya­ma­i­ból 326 lap­szám és a Kas­sai Nap­ló 1926–1928 kö­zött meg­je­lent év­fo­lya­ma­i­ból 83 lap­szám). A Cseh­szlo­vá­ki­ai Ma­gyar Tu­do­má­nyos, Iro­dal­mi és Mű­vé­sze­ti Tár­sa­ság (Masaryk Aka­dé­mia) fo­lyó­ira­tá­nak a Ma­gyar Fi­gye­lő­nek min­den meg­je­lent szá­ma meg­ta­lál­ha­tó könyv­tá­runk­ban. A Ma­gyar Írás cí­mű iro­dal­mi, mű­vé­sze­ti, tár­sa­dal­mi, kri­ti­kai fo­lyó­irat 1932–1937 kö­zöt­ti tel­jes év­fo­lya­mai, a Ma­gyar Ta­ní­tó 1923–1925 kö­zöt­ti tel­jes év­fo­lya­mai és a Somor­ja és Vi­dé­ke cí­mű he­ti­lap 1928–1937 kö­zött meg­je­lent va­la­men­­nyi szá­ma (fény­má­so­lat­ban) a ku­ta­tók ren­del­ke­zé­sé­re áll.

2.2.2. Fo­lyó­irat­ok 1945 után

A po­li­ti­kai és tár­sa­dal­mi fel­té­te­lek a cseh­szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság jog­fosz­tott­sá­ga mi­att csak 1948 vé­gén te­rem­tőd­tek meg a ma­gyar saj­tó ki­adá­sá­ra, majd fo­ko­za­to­san a ki­sebb­sé­gi saj­tó­rend­szer ki­épí­té­sé­re. A ki­sebb­sé­gi saj­tó ki­adá­sá­ban a po­li­ti­kai szer­ve­ket nem a nagy­vo­na­lú­ság ve­zet­te, ha­nem a kor­lá­to­zás szán­dé­ka. Az el­ső ma­gyar saj­tó­ter­mék, mely a ma­gyar­kér­dés po­li­ti­kai ren­de­zé­se alap­ján lá­tott nap­vi­lá­got az Új Szó volt. Az 1949–1989 kö­zött meg­je­lent köz­pon­ti szlo­vá­ki­ai ma­gyar fo­lyó­irat­ok szin­te tel­jes gyűj­te­mé­nye meg­ta­lál­ha­tó a Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca fo­lyó­irat­tá­rá­ban. Ez an­nak is kö­szön­he­tő, hogy az 1990-es évek ele­jén a meg­szűnt vagy meg­szün­te­tett la­pok szer­kesz­tő­sé­ge­i­nek könyv­tá­ra a Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca gon­do­zá­sá­ba ke­rült (Hét, Nő, Sza­bad Föld­mű­ves, Tá­bor­tűz, Kis Épí­tő). Ez jó pél­da an­nak il­luszt­rá­lá­sá­ra, hogy a Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca mi­lyen hasz­nos, ér­ték­men­tő sze­re­pet tu­dott be­töl­te­ni a szlo­vá­ki­ai ma­gyar mű­ve­lő­dés éle­té­ben.
Az ál­lo­mány­ban 298 fo­lyó­irat ta­lál­ha­tó. Eb­ből az 1989 előtt meg­je­len­tek: Acél­toll, A Mi Fa­lunk, Al­ko­tó If­jú­ság, Ara­tá­si Hír­adó, Ba­rát­nő, Bú­za­ka­lász, Csal­ló­köz, Cse­ma­dok Hír­adó, Di­ák­szem­mel, Di­ák­tü­kör, Dol­go­zó Nő, Dunatáj, Ér­sek­új­vá­ri Új­ság, Fák­lya, Győ­zel­mes Út, Ha­la­dás, Hét, He­ti Hír­la­punk, Iro­dal­mi Szem­le, Kál­vi­nis­ta Szem­le, Kis Épí­tő, Lá­tó, Len­dü­let, Lodi­ar – Ha­jó­épí­tő, Nép­mű­ve­lés, Nő, Pi­o­ní­rok Lap­ja, Sza­bad Föld­mű­ves, Szov­jet­ba­rát, Szo­ci­a­lis­ta Ne­ve­lés, Szü­lők Hang­ja, Tá­bor­tűz, Ter­mé­szet és Tár­sa­da­lom, Tu­do­mány és Tech­ni­ka, Új If­jú­ság, Új Szó, Va­sár­nap, Zemp­lé­ni Szó.
1989 után gyö­ke­res vál­to­zá­sok tör­tén­tek a szlo­vá­ki­ai ma­gyar lap­ki­adás­ban is. A kom­mu­nis­ta párt ide­o­ló­gi­ai be­fo­lyá­sa, valamint a ko­ráb­bi ta­bu­té­mák meg­szűn­tek. Új la­pok is in­dul­tak (A Hó­nap, A Vas­ka­pu, Alistáli Ér­te­sí­tő, Arany­lab­da, Ate­lier, Az Én Új­sá­gom, Ba­kai Hír­nök, Ba­log­fal­vai Hír­mon­dó, Bátorkeszi Alap, Bód­vavöl­gye, Bod­rog­kö­zi Hír­nök, Bol­tos, Búsi Hír­mon­dó, Cas­trum Novum, Cet­li, Cser­kész, Csil­lag­fény, Csu­sza­re­sze­lő, De­á­ki, Dé­li Hír­lap, Di­ák, Dunasz­er­da­he­lyi Hír­nök, Dunatáj, Együtt­élés Hír­mon­dó, Élet Slád­kovièovón, Éle­tünk, Ér­de­kes Új­ság, Ez­red­for­du­ló, Fel­sőszeli Hír­mon­dó, Fény, Fény­su­gár, Fi­gye­lő, Fir­ka, Folkhíradó, For­cas, Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le, Fran­co, Galán­tai Új­ság, Garamköves­di Es­ti Hír­lap, Gé­ni­usz, Gló­busz, Gömöri Hír­mon­dó, Gömörország, Haj­rá, Ha­rang­szó, Hele, Helme­ci Mé­cses, Helme­ci Új­ság, Ifi, Hí­re­ink, Hit­köz­sé­gi Hír­adó, Honti La­pok, Is­ko­la­tü­kör, Izé, Jó Gaz­da, Jó Pa­ló­cok, Jó­kai Szó, KJK Hír­adó, Kalligram, Kas­sai Fó­rum, Ka­ted­ra, Ke­le­ti Láng, Ke­le­ti Nap­ló, Ke­le­ti Új­ság, Ké­pes Csa­lá­di Lap, Keszi Kis­bí­ró, Ko­má­ro­mi La­pok, Köz­igaz­ga­tás, Kraj­cár, Kré­ta­por, Ku­lis­­szák, Ku­po­la, Le­he­tő­ség, Lo­son­ci Phoenix, Mai Lap, MIÉSZ Hír­adó, MKDM Hír­adó, Mo­ni­tor, Nagyfödéme­si Lá­tó­ha­tár, Nagymác­sé­di Köz­löny, Nagyölved, Nap, Nóg­rá­di Szó, Ócsai Köz­löny, Okoska, Ös­vény, Pár­kány és Vi­dé­ke, Pe­da­gó­gus, Par­la­men­ti Nap­ló, Press­in­for­m, Pul­zus, Ref­lex, Re­for­má­tus Új­ság, Re­mény, Rik­kancs, Rozs­nyói Fu­tár, Rozs­nyói Új­ság, Sár­ga Sza­már, Somor­ja és Vi­dé­ke, Sza­bad Új­ság, Sza­bad Ka­pa­ci­tás, Sza­bad Pol­gár, Sza­lkai Hír­mon­dó, Szan­dokán, Széc­si Szó, Sző­gyéni Hír­mon­dó, Sző­rös Kő, Tar­dosked­di Hír­mon­dó, Ti­sza­vi­rág, Tor­nal­ja és Vi­dé­ke, Toll­for­ga­tó, Tü­csök, Tüs­ke, Tűz­né­zés, Udvar­di Új­ság, Új Garamvöl­gye, Új Nő, Új Út, Ungi Táj, Várhosszúréti Hír­mon­dó, Vá­sár­úti Hír­vi­vő, Zselízi Hír­mon­dó, Zsigár­di Új­ság), azon­ban gaz­da­sá­gi meg­szo­rí­tá­sok mi­att az or­szá­gos ter­jesz­té­sű la­pok kö­zül szá­mos a ki­lenc­ve­nes évek kö­ze­pé­re vagy meg­szűnt (pl. Nap), vagy he­ti­lap­ból hav­i­lap­pá ala­kult át (pl. He­ti Ifi – Ifi), il­let­ve meg­vál­to­zott né­ven je­lent meg (pl. Sza­bad Föld­mű­ves – Sza­bad Föld­mű­ves Új­ság – Sza­bad Új­ság, Nő – Új Nő).
A Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca gyűj­te­mé­nyé­ben ta­lál­ha­tó fo­lyó­irat­tár ál­lo­má­nyá­ról nyújt át­te­kin­tést a Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet 2002-ben meg­je­lent ki­ad­vá­nya: A Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca (cse­h)s­zlováki­ai ma­gyar folyói­rat­gyűjteményének ka­ta­ló­gu­sa (1918–2002). A ka­ta­ló­gust a könyv­tár mun­ka­tár­sai fo­lya­ma­to­san frissítik.
A (Cseh)szlovákiában ki­adott ma­gyar nyel­vű fo­lyó­irat­okon kí­vül meg­ta­lál­ha­tó a könyv­tár­ban a ma­gyar iro­da­lom ta­nul­má­nyo­zá­sá­hoz szük­sé­ges több mint 130 ma­gyar­or­szá­gi iro­dal­mi és tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi fo­lyó­irat tö­re­dé­kes vagy tel­jes év­fo­lya­ma­i­nak pél­dá­nyai is. Így pél­dá­ul a gyűj­te­mény ré­szét ké­pe­zi a Kor­társ, a Nagy­vi­lág, az Új For­rás, az Új Írás, a Je­len­kor, a Pa­lóc­föld, a Moz­gó Vi­lág, az Éle­tünk, a Tisza­táj, a For­rás, a Va­ló­ság, a Lá­tó­ha­tár és az Al­föld cí­mű iro­dal­mi fo­lyó­irat­ok, 1960–1980-as évek­ben meg­je­lent év­fo­lya­mai. A ki­sebb­sé­gi kér­dés­sel és a ha­tá­ron tú­li ma­gyar­ság­gal fog­lal­ko­zó ma­gyar­or­szá­gi tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi fo­lyó­irat­ok tel­jes év­fo­lya­mai is a ku­ta­tók ren­del­ke­zé­sé­re áll­nak (Ré­gió, Ki­sebb­ség­ku­ta­tás, Ma­gyar Ki­sebb­ség, Nyel­vünk és Kul­tú­ránk, Hun­ga­ro­ló­gi­ai Ér­te­sí­tő, Pro Minori­tate, Szá­za­dok, Ko­runk, Li­mes, Tör­té­nel­mi Szem­le, Hon­is­me­ret, His­tó­ria stb.). Egy ado­má­nyo­zás ré­vén ér­té­kes anyag gaz­da­gít­ja a könyv­tá­rat: a Bu­da­pes­ti Szem­le 1863–1914 kö­zött meg­je­lent év­fo­lya­mai, va­la­mint az Aka­dé­mi­ai Ér­te­sí­tő 1866–1917 kö­zött meg­je­lent év­fo­lya­mai, me­lyek ere­de­ti­leg a po­zso­nyi ki­rá­lyi fő­gim­ná­zi­um ta­ná­ri könyv­tá­rá­nak ré­szét ké­pez­ték.
A gyűj­te­mény­be tar­to­zik még 18 szlo­vák tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi fo­lyó­irat (pl. His­tó­ria, His­torická revue, Rom­bo­id, Sloven­ské poh¾ady, OS Fó­rum obèianskej spoloènos­ti), va­la­mint a Szlo­vá­ki­á­ban meg­je­le­nő nem­ze­ti­sé­gi (len­gyel, orosz, ru­szin, cseh) ki­ad­vány­ok (20).

2.3. A Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca fo­tó­ar­chí­vu­ma

A Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca szin­te meg­ala­ku­lá­sá­tól kezd­ve rend­sze­res gyűj­tő­mun­ká­val ala­kít­ja ki fo­tó­ar­chí­vu­mát is. Meg­bíz­ta – el­ső­sor­ban – a szlo­vá­ki­ai ma­gyar fo­lyó­ira­tok fo­tó­ri­por­te­re­it, hogy ké­szít­se­nek fel­vé­te­le­ket a szlo­vá­ki­ai ma­gyar iro­dal­mi, tár­sa­dal­mi és po­li­ti­kai élet ese­mé­nye­i­ről a könyv­tár fo­tó­gyűj­te­mé­nye szá­má­ra. Ez a gyűj­te­mény az is­mert saj­tó­fo­tó­sok (Gyö­ke­res Györ­gy, Prik­ler Lász­ló, So­mo­gyi Ti­bor, Dö­mö­tör Ede, Fo­gas Fe­renc és Gör­föl Je­nő) mun­ká­i­ból idá­ig több mint 2200 fény­ké­pet tar­tal­maz. Ér­té­kes ré­szét ké­pe­zi e gyűj­te­mény­nek az 1990-es évek vé­gén Gör­föl Je­nő ál­tal ké­szí­tett 70 szlo­vá­ki­ai ma­gyar írót áb­rá­zo­ló 249 szí­nes port­ré­fel­vé­tel, mely­nek di­gi­ta­li­zált vál­to­za­ta CD-n is meg­ta­lál­ha­tó. To­váb­bá a fo­tó­ar­chí­vum ré­szét ké­pe­zi még az 1960–1980-as évek­ben ké­szült, mint­egy 300 fény­kép­ből ál­ló kol­lek­ció (Prandl Sán­dor, Fo­gas Fe­renc és Gyö­ke­res Györ­gy mun­kái) szlo­vá­ki­ai ma­gyar írók­ról, köz­éle­ti sze­mé­lyi­sé­gek­ről.
A Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca fo­tó­ar­chí­vu­mát prog­ram­sze­rű­en gya­ra­pít­ja a fel­vi­dé­ki ma­gyar mű­em­lé­kek és em­lék­he­lyek je­len­le­gi ál­la­po­tát áb­rá­zo­ló ké­pek do­ku­men­tá­lá­sá­val is. Az 1848–1849-es ma­gyar for­ra­da­lom és sza­bad­ság­harc em­lék­he­lye­i­ről 58 doku­men­tum­felvétel, a po­zso­nyi mű­em­lé­kek­ről 29 fel­vé­tel, to­váb­bá a csal­ló­kö­zi kö­zép­ko­ri temp­lo­mok­ról mint­egy 100 szí­nes fény­kép (Görföl Je­nő mun­kái) ké­szült. A gyűj­te­mény je­len­tős ré­szét ké­pe­zi a Pran­dl Sán­dor ha­gya­té­ká­ból szár­ma­zó több mint 10 000 fény­kép, Gyö­ke­res Györ­gy 2000 fény­ké­pe, va­la­mint az utób­bi más­fél év­ti­zed tör­té­né­se­it do­ku­men­tá­ló sa­ját fo­tó­gyűj­te­mény (7000). A fo­tó­ar­chí­vum fény­ké­pe­it rend­sze­re­sen fel­hasz­nál­ják az egyes szlo­vá­ki­ai ma­gyar fo­lyó­irat­ok szer­kesz­tő­sé­gei, az em­lék­he­lyek­ről ké­szült nagy­mé­re­tű szí­nes fo­tó­kat pe­dig több ha­zai és kül­föl­di ki­ál­lí­tá­son, kon­fe­ren­ci­án is be­mu­tat­ta a könyv­tár.

2.4. A Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca ké­pes­lap­gyűj­te­mé­nye

A Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca do­ku­men­tum­tá­rá­nak fon­tos ré­szét ké­pe­zi a mint­egy 3200 ré­gi és mai ké­pes­lap. Szlo­vá­ki­ai ké­pes­lap­bör­zé­ken és ma­gán­gyűj­tők­től be­sze­rez­ve bő­vül fo­lya­ma­to­san a gyűj­te­mény, amely el­ső­sor­ban Szlo­vá­kia ma­gyar­lak­ta vá­ro­sai és köz­sé­gei ál­la­po­tá­nak 1918 utá­ni vál­to­zá­sa­it do­ku­men­tál­ja, és igyek­szik be­sze­rez­ni a Szlo­vá­kia te­rü­le­tén ta­lál­ha­tó ma­gyar jel­le­gű mű­em­lé­ke­ket, tör­té­nel­mi em­lék­he­lye­ket áb­rá­zo­ló ké­pes­la­po­kat. A hely­tör­té­ne­ti ku­ta­tás szem­pont­já­ból fon­tos do­ku­men­tá­ció az ez idá­ig mint­egy 100 szlo­vá­ki­ai vá­ros­ról és köz­ség­ről ta­lál­ha­tó gyűj­te­mény (Ér­sek­új­vár, Kas­sa, Ko­má­rom, Po­zsony, Somor­ja stb.). Mű­ve­lő­dés­tör­té­ne­ti szem­pont­ból a leg­ér­té­ke­seb­bek a fel­vi­dé­ki hon­véd­em­lék­mű­ve­ket (Sel­mec­bá­nya, Kas­sa, Nagysal­ló, Lő­cse) áb­rá­zo­ló ré­gi ké­pes­lap­ok, az ér­sek­új­vá­ri és lo­son­ci Kos­suth-szo­bor­ról ké­szült, a po­zso­nyi Pe­tő­fi-szob­rot, a mil­len­ni­u­mi em­lék­mű­ve­ket (Dé­vény, Nyi­tra, Mun­kács), a ma­gyar iro­da­lom­tör­té­net fel­vi­dé­ki em­lék­he­lye­it áb­rá­zo­ló ké­pes­lap­ok.

2.5. Egyéb gyűj­te­mé­nyek a Bib­lio­the­ca Hun­gar­icában

A Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca egyéb gyűj­te­mé­nyei: hang­ar­chí­vum (150 hang­ka­zet­ta), CD-gyűj­te­mény (159), vi­de­o­ka­zet­ták (106), pla­ká­tok (226), nap­tá­rak (43), va­la­mint a szak­dol­go­zat­ok (98) gyűj­te­mé­nye.
A Szlo­vák Rá­dió ma­gyar adá­sa év­ti­ze­dek óta rend­sze­re­sen ké­szít iro­dal­mi és pub­li­cisz­ti­kai mű­so­ro­kat, me­lyek ke­re­té­ben meg­szó­lal­tat­ja a szlo­vá­ki­ai ma­gyar író­kat és köz­éle­ti sze­mé­lyi­sé­ge­ket. Mi­vel a szer­kesz­tő­ség meg­fe­le­lő hang­sza­lag hi­á­nyá­ban ar­chi­vá­lá­si gon­dok­kal küzd, a rög­zí­tett hang­anyag tá­ro­lá­sa gyak­ran ve­szély­be ke­rül. A Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca a szer­kesz­tők­kel együtt­mű­köd­ve olyan prog­ra­mot in­dí­tott el, amely­nek cél­ja meg­men­te­ni az utó­kor szá­má­ra ezt a mű­ve­lő­dés­tör­té­ne­ti szem­pont­ból ér­té­kes do­ku­men­tum­anya­got. Ezért ki­ala­kí­tott és fo­lya­ma­to­san bő­vít egy olyan hang­ar­chí­vu­mot, mely­ben már ez idá­ig si­ke­rült el­ké­szí­te­ni és pon­tos szá­mí­tó­gé­pes jegy­zék se­gít­sé­gé­vel kön­­nyen ku­tat­ha­tó­vá ten­ni a 150 egy­órás hang­ka­zet­tán rög­zí­tett anya­got. A gyűj­te­mény­ben az 1960-as évek vé­gé­től 2000 vé­gé­ig kü­lön­bö­ző al­ka­lom­mal ké­szült hang­fel­vé­tel ta­lál­ha­tó 150 szlo­vá­ki­ai ma­gyar író­val, to­váb­bá több ke­rek­asz­tal-be­szél­ge­tés, szer­kesz­tői és ki­adói mű­hely­ta­lál­ko­zó, kon­fe­ren­ci­ák, szín­há­zi év­for­du­lók stb. al­kal­má­ból ké­szült hang­anyag. Az írók kö­zül a leg­több­ször Duba Gyu­la, Ozs­vald Ár­pád, Tő­zsér Ár­pád, Tur­czel La­jos, Tóth Lász­ló, Zs. Nagy La­jos, Zal­abai Zsig­mond, Konc­sol Lász­ló, Cselényi Lász­ló, Gren­del La­jos, Dé­nes Györ­gy és Hizs­nyai Zol­tán sze­re­pel a hang­sza­lag­okon.
A Come­nius Egye­tem Ma­gyar Nyelv és Iro­da­lom Tan­szé­ke és a Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca 2003 ok­tó­be­ré­ben meg­ál­la­po­dást kö­tött, hogy a po­zso­nyi ma­gyar tan­szék tu­laj­do­ná­ban lé­vő nyelv­já­rá­si hangarchívum meg­men­tés, meg­őr­zés és köz­kinc­­csé té­tel cél­já­ból a Fó­rum In­té­zet Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca könyv- és adat­tá­rá­ban ke­rül el­he­lye­zés­re. A nyelv­já­rá­si szö­veg­gyűj­te­mény a tan­szé­ken az 1960-as évek­től az 1980-as évek ele­jé­ig Si­ma Fe­renc docens ve­ze­té­sé­vel fel­gyűj­tött nyelv­já­rá­si anya­got tar­tal­maz­za, mint­egy 120 mag­ne­to­fon­sza­la­gon.
A CD-gyűj­te­mény­ben meg­ta­lál­ha­tók a szlo­vá­ki­ai ma­gyar mű­vé­sze­ti együt­te­sek és szó­lis­ták ka­zet­tái, le­me­zei, CD-i (Híd veg­yeskar, Somor­ja; FIRESZ Kó­rus: Tégy, Uram, en­gem ál­dás­sá; Zob­o­ral­ja – Zsérei női veg­yeskar stb.), en­cik­lo­pé­di­ák, le­xi­ko­nok, szó­tá­rak di­gi­tá­lis vál­to­za­tai.
A vi­de­o­ka­zet­ta-gyűj­te­mény nagy ré­szét a Du­na Te­le­ví­zió ál­tal ki­adott ka­zet­ták al­kot­ják (Rend­ha­gyó tör­té­ne­lem­óra; Hun­garia Lit­ter­a­ta 1–7.; Ma­gyar tör­té­nel­mi arc­kép­csar­nok; Hej, hej he­lyes­írás!).

2.6. A Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca kisny­omtatványtára

A Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca kisny­omtatványtára fel­öle­li a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság szel­le­mi-mű­vé­sze­ti éle­té­vel kap­cso­la­tos do­ku­men­tu­mo­kat. A könyv­tár gyűj­te­mé­nyé­ben kép­ző­mű­vé­sze­ti ki­ál­lí­tá­sok­ról szó­ló ka­ta­ló­gu­sok (pl. Du­na Men­ti Mú­ze­um, Csal­ló­kö­zi Mú­ze­um, Kor­társ Ma­gyar Ga­lé­ria, Nóg­rá­di Ga­lé­ria stb.), szín­há­zak mű­sor­fü­ze­tei, va­la­mint kü­lön­bö­ző kul­tu­rá­lis ese­mé­nyek­kel kap­cso­la­tos meg­hí­vók és ér­te­sí­tők (pl. Duna­men­ti Ta­vasz, Gom­ba­szö­gi Or­szá­gos Dal- és Tánc­ün­ne­pély, Zselízi Or­szá­gos Nép­mű­vé­sze­ti Fesz­ti­vál, Czuc­zor Ger­gely Na­pok, Ka­zin­czy Nyelv­mű­ve­lő Na­pok, Ko­dály Na­pok, Jó­kai Na­pok, a Vám­béry Pol­gá­ri Tár­su­lás ren­dez­vé­nyei stb.) ta­lál­ha­tók. A fel­dol­go­zott kis­nyom­tat­vá­nyok szá­ma el­éri az ötez­ret.

2.7. Ha­gya­té­kok a Bib­lio­the­ca Hun­gar­icában

A Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca ál­lo­má­nyát egyé­ni ha­gya­té­kok is gaz­da­gít­ják.

2.7.1. Fel­dol­go­zott ha­gya­té­kok

Győry (Wal­len­tínyi) De­zső (köl­tő, író, pub­li­cis­ta) ha­gya­té­ka a Wal­len­tínyi Er­zsé­bet ál­tal ös­­sze­gyűj­tött le­ve­lek­ből áll. A le­ve­lek alap­ján nyo­mon kö­vet­he­tő az író pá­lya­fu­tá­sa, köny­vei szü­le­té­sé­nek, meg­je­len­te­té­sé­nek és fo­gad­ta­tá­sá­nak kö­rül­mé­nyei. A ha­gya­ték­ban ta­lál­ha­tó ké­pes­lap­ok kö­zött ér­té­kes szá­zad ele­ji fo­tók és bé­lye­gek is van­nak. Meg­ta­lál­ha­tók to­váb­bá azok az új­ság­cik­kek, ame­lyek Győry De­zső sze­rep­lé­se­i­vel, köny­ve­i­nek kri­ti­ká­i­val fog­lal­koz­nak (180 cikk). A 6 le­vél­tá­ri do­boz­nyi anyag­ból és a 143 könyv­ből ál­ló ha­gya­ték a ku­ta­tók ren­del­ke­zé­sé­re áll. A köny­vek­ből 54 pél­dány de­di­kált az író csa­lád­tag­jai ré­szé­re.
Ungváry Fe­renc (ren­de­ző, szí­nész, pub­li­cis­ta) ha­gya­té­ká­ban meg­ta­lál­ha­tó a Po­zso­nyi Vá­ro­si Szín­ház tör­té­ne­te 1900–1938 kö­zött, 10 szín­ház­zal kap­cso­la­tos írá­sa (pl. Tal­ló­zás a szlo­vá­ki­ai ma­gyar szí­né­szet múlt­já­ból), 12 a rá­dió tör­té­ne­tét fel­dol­go­zó mun­ká­ja, 137 hang­já­ték (pl. A rá­dió be­mon­dót ke­res), 9 könyv. Ha­gya­té­ka sze­mé­lyes le­ve­le­ket, ké­pes­la­po­kat (61 db Újházy Nu­si fér­jé­hez, Ungváry Fe­renc­hez írt le­vél, 31 db Ungváry Fe­renc édes­any­já­tól ka­pott le­vél), 20 hang­le­mezt, 6 hang­sza­la­got (me­lye­ken Újházy Nu­si éne­kel), 150 kot­tát, 26 csa­lá­di fény­ké­pet, sze­mé­lyes ira­to­kat, ok­má­nyo­kat és szám­lá­kat is tar­tal­maz.
Pran­dl Sán­dor (fo­tó­ri­por­ter) ha­gya­té­kát 1999-ben vá­sá­rol­ta meg a Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca a fo­tog­rá­fus fi­á­tól. A gaz­dag gyűj­te­mény 6500 fe­ke­te-fe­hér fény­ké­pet és 4000 szí­nes dia­fel­vé­telt tar­tal­maz. A szlo­vá­ki­ai ma­gyar kul­tu­rá­lis élet tör­té­ne­te ta­nul­má­nyo­zá­sá­nak fon­tos do­ku­men­tu­ma­it ké­pe­zik a fény­kép­gyűj­te­mény da­rab­jai. Több száz kép ta­lál­ha­tó az 1970–1980-as évek nép­mű­vé­sze­ti fesz­ti­vál­jai (Gom­ba­szög, Zselíz, Ko­dály Na­pok stb.) min­den év­fo­lya­má­ról. Szám­ta­lan fény­kép ké­szült a fel­lé­pő mű­vé­sze­ti cso­por­tok­ról, to­váb­bá nagy­szá­mú port­ré az is­mert szlo­vá­ki­ai ma­gyar köz­éle­ti sze­mé­lyi­sé­gek­ről, írók­ról, mű­ve­lő­dés­szer­ve­zők­ről, nép­mű­ve­lők­ről. A dia­fel­vé­te­lek kö­zül a leg­ér­té­ke­sebb az 1980-as évek­ben fo­tó­zott anyag, amely a szlo­vá­ki­ai ma­gyar tá­jak nép­vi­se­le­te­it mu­tat­ja be (me­lyek egy ré­sze meg­je­lent a Jó­kai Mária–Méry Mar­git: Szlo­vá­ki­ai ma­gyar nép­vi­se­le­tek cí­mű könyv­ben), va­la­mint a szlo­vá­ki­ai ma­gyar vo­nat­ko­zá­sú mű­em­lé­kek­ről, em­lék­he­lyek­ről ké­szült több száz fel­vé­tel.
Hal­tenberg­er In­ce (Incze Bé­la) (kul­tú­ra­szer­ve­ző, pub­li­cis­ta) könyv­tá­rá­ból 247 köny­vet örö­kö­se, lá­nya, Szabóné Hal­tenberg­er Kin­ga aján­dé­ko­zott a Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca könyv­tá­rá­nak 2000 jú­ni­u­sá­ban. A köny­vek kö­zül több mint 100 kö­tet a könyv­tár törzs­ál­lo­má­nyát gaz­da­gí­tot­ta az 1920–1930 kö­zött meg­je­lent ér­té­kes szlo­vá­ki­ai ma­gyar mű­vek­kel. A töb­bi mun­ka a Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca kéz­irat­tá­rá­nak fon­tos ré­szét ké­pe­zi, mi­vel Hal­tenberg­er In­ce ki­tű­nő szak­könyv­tá­rá­ban meg­ta­lál­ha­tó szin­te min­den fon­tos mun­ka az 1920–1930-as évek ma­gyar tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi és szo­ci­og­rá­fi­ai mű­ve­i­ből.
Krivosik Ist­ván (dip­lo­ma­ta, szín­ház­igaz­ga­tó, egye­te­mi oktató) könyv­tá­runk­nak 172 köny­vet ado­má­nyo­zott (fő­leg az 1950–1980-as évek szlo­vá­ki­ai ma­gyar ki­ad­vá­nyai), va­la­mint a Ter­mé­szet és Tár­sa­da­lom cí­mű fo­lyó­irat több év­fo­lya­mát.
Jan­ics Kál­mán (tör­té­nész, pub­li­cis­ta, or­vos) ha­gya­té­ka (411 könyv) 2004 jú­li­u­sá­ban ke­rült a Bib­lio­the­ca Hun­gar­icá­ba.
Pet­ne­házy Fe­renc (köl­tő, mű­for­dí­tó) ha­gya­té­ka 2003 feb­ru­ár­já­ban, Kas­sá­ról ke­rült a könyv­tár­ba (164 könyv).
Sza­lat­nai Re­zső (kri­ti­kus, iro­da­lom­tör­té­nész, író) ha­gya­té­kát Sza­lat­nai R. Ju­dit ado­má­nyoz­ta 2003 feb­ru­ár­já­ban a Bib­lio­the­ca Hun­gar­icá­nak. A gaz­dag gyűj­te­mény 339 könyv­ből és 157 fo­lyó­irat­ból (Ma­gyar Új­ság, Ma­gyar Hír­lap, Es­ti Új­ság, A Hét, Nő, Ma­gyar Tan­ügy stb.) áll. A könyv­tár­nak ado­má­nyo­zott könyv- és fo­lyó­irat-gyűj­te­mény, va­la­mint az új­ság­ki­vá­gás­ok tel­jes fel­dol­go­zá­sá­val 2004 szep­tem­be­ré­ben bib­li­og­rá­fia ké­szült.
Sipos Győ­ző (mű­for­dí­tó) könyv­tá­rá­ból 165 köny­vet ado­má­nyo­zott fe­le­sé­ge a Bib­lio­the­ca Hun­gar­icá­nak 1999 őszén. A könyv­gyűj­te­mény je­len­tős ré­szét a 20. szá­zad el­ső ne­gye­dé­ből va­ló Re­mek­írók ké­pes könyv­tá­ra-so­ro­zat te­szi ki.

2.7.2. Fel­dol­go­zás­ra vá­ró ha­gya­té­kok

Je­len­leg Gyö­nyör Jó­zsef és Zal­abai Zsig­mond ha­gya­té­ká­nak rend­sze­re­zé­se és fel­dol­go­zá­sa fo­lyik.
Zal­abai Zsig­mond (egye­te­mi ad­junk­tus, iro­da­lom­kri­ti­kus) 35 le­vél­tá­ri do­boz­ból ál­ló ha­gya­té­ká­nak leg­na­gyobb ré­szét (18 do­boz) a Fel­vi­dé­ki uta­zás cí­mű vers­gyűj­te­mény­ének kéz­ira­ta ké­pe­zi, amely a hon­fog­la­lás ko­rá­tól kezd­ve a 20. szá­zad vé­gé­ig meg­je­lent szlo­vá­ki­ai vo­nat­ko­zá­sú, ma­gyar nyel­ven író­dott vagy ma­gyar szer­zők tol­lá­ból szár­ma­zó vers­szö­ve­ge­ket tar­tal­maz­za. A Zal­abai ál­tal ké­szí­tett egye­te­mi se­géd­anyag­ok, elő­adá­sok és jegy­ze­tek 10 le­vél­tá­ri do­boz ter­je­del­mű­ek. A ha­zai imád­ság­fé­le (Kas­sák La­jos és szü­lő­föld­je) cí­mű ös­­sze­ál­lí­tás kéz­ira­ta 2 le­vél­tá­ri do­boz.
Gyö­nyör Jó­zsef (po­li­to­ló­gus, köz­író, jo­gász, jog­tör­té­nész) ha­gya­té­ká­hoz 517 könyv, va­la­mint 26 le­vél­tá­ri do­boz­nyi irat­gyűj­te­mény tar­to­zik. Az irat­gyűj­te­mény fő­leg a Nem­ze­ti­sé­gi Tit­kár­sá­gon vég­zett 1968–1983 kö­zöt­ti te­vé­keny­sé­ge so­rán ke­let­ke­zett, sok­ré­tű hát­tér­anya­got, elem­zé­se­ket, ta­nul­má­nya­i­nak kéz­ira­ta­it ma­gá­ban fog­la­ló és a nem­ze­ti­sé­gi kér­dés­sel kap­cso­la­tos fon­tos do­ku­men­tu­mo­kat tar­tal­maz­za.

2.8. Le­vél- és kéz­irat­tár

A Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca le­vél- és kéz­irat­tá­ra a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság éle­té­vel kap­cso­la­tos le­vél­tá­ri do­ku­men­tu­mo­kat, a szlo­vá­ki­ai ma­gyar po­li­ti­kai pár­tok, tár­sa­dal­mi, kul­tu­rá­lis és egyéb szer­ve­ze­tek és in­téz­mé­nyek irat­anya­ga­it, köz­éle­ti sze­mé­lyi­sé­gek, írók, mű­vé­szek le­ve­le­zé­sét tar­tal­maz­za.
A le­vél­tár ál­lo­má­nyát 3 nagy irat­gyűj­te­mény ké­pe­zi. A leg­na­gyobb a Cse­ma­dok 1949–1990 kö­zöt­ti idő­sza­kát kép­vi­se­lő do­ku­men­tum­gyűj­te­mény, to­váb­bá a Szlo­vák Kor­mány Nem­ze­ti­sé­gi Ta­ná­csá­nak 1969–1991 kö­zöt­ti te­vé­keny­sé­gé­nek do­ku­men­tá­ci­ó­ja, va­la­mint az 1990-ben meg­ala­kult szlo­vá­ki­ai ma­gyar pár­tok (Ma­gyar Pol­gá­ri Párt, Együtt­élés Po­li­ti­kai Moz­ga­lom) köz­pon­ti irat­tá­rá­nak do­ku­men­tu­mai.

2.8.1. A Cse­ma­dok do­ku­men­tum­gyűj­te­mé­nye

A Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca vál­lal­ta az 1990-es évek kö­ze­pén sú­lyos anya­gi hely­zet­be ke­rült Cse­ma­dok köz­pon­ti irat­tá­rá­nak gon­do­zá­sát. 1996-ban kez­dő­dött el a szin­te tel­je­sen ren­de­zet­len, mint­egy 60 fo­lyó­mé­ter­nyi le­vél­tá­ri anyag Som­or­já­ra köl­töz­te­té­se és fo­lya­ma­tos fel­dol­go­zá­sa. A Nem­ze­ti Kul­tu­rá­lis Alap Le­vél­tá­ri Kol­lé­gi­u­má­nak pá­lyá­za­ti tá­mo­ga­tá­sá­val 1996 őszén meg­kez­dőd­he­tett a do­ku­men­tum­gyűj­te­mény alap­lel­tá­rá­nak el­ké­szí­té­se. Az az­óta is fo­lya­ma­to­san vég­zett le­vél­tá­ri rend­sze­re­ző mun­ka ered­mé­nye­ként je­len­tős elő­re­lé­pés tör­tént az irat­gyűj­te­mény ku­tat­ha­tó­vá té­te­le te­rén, mely nagy­ban hoz­zá­já­rul a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság tör­té­ne­té­nek ku­ta­tá­sá­hoz, se­gí­ti a Cse­ma­dok tör­té­ne­té­nek meg­írá­sá­ra vál­lal­ko­zók mun­ká­ját, for­rás­gyűj­te­mé­nyek ki­adá­sát, va­la­mint tör­té­nel­mi kro­no­ló­gi­ák ké­szí­té­sé­hez szol­gál ér­té­kes ada­lé­kok­kal.
A Cse­ma­dok-irat­gyűj­te­mény le­vél­tá­ri do­bo­zok­ba ren­de­zett anya­gá­nak az alap­lel­tá­ra a kö­vet­ke­ző:
1. az Or­szá­gos Köz­gyű­lé­sek ira­tai 1949–1997 (11 do­boz, 31 cso­mó);
2. az Or­szá­gos Vá­laszt­mány (köz­pon­ti bi­zott­ság) ira­tai 1951–1989 (13 do­boz, 79 cso­mó);
3. az Or­szá­gos Vá­laszt­mány (köz­pon­ti bi­zott­ság) el­nök­sé­ge ülé­se­i­nek anya­gai 1949–1990 (34 do­boz, 50 cso­mó);
4. a Cse­ma­dok he­lyi szer­ve­ze­tei év­zá­ró tag­gyű­lé­se­i­nek jegy­ző­köny­vei 1960–1990 (28 do­boz, 40 cso­mó);
5. a Cse­ma­dok Köz­pon­ti Tit­kár­sá­gá­nak sze­mély­ze­ti ira­tai (ká­der­lap­ok) 1949–1974 (7 do­boz, 342 irat);
6. a Cse­ma­dok tit­kár­sá­gá­nak ve­gyes anya­gai 1950–1990 (18 do­boz, 92 cso­mó): iro­da­lom­nép­sze­rű­sí­tő mun­ka, klub­moz­ga­lom, ének­ka­ri moz­ga­lom, Ko­dály Na­pok, Ka­zin­czy Nyelv­mű­ve­lő Na­pok, Fábry Zol­tán Iro­dal­mi és Kul­tu­rá­lis Na­pok, Szőt­tes, a Hét ki­adá­sá­val kap­cso­la­tos anya­gok, mű­ve­lő­dés­tör­té­ne­ti ve­tél­ke­dők;
7. or­szá­gos ren­dez­vé­nyek irat­anya­gai: Gom­ba­szö­gi Dal- és Tánc­ün­ne­pély 1960–1989 (14 do­boz), Zselízi Or­szá­gos Nép­mű­vé­sze­ti Fesz­ti­vál 1961–1991 (16 do­boz), Ta­va­szi szél vi­zet áraszt nép­ze­nei ve­tél­ke­dő 1970–1989 (8 do­boz).
A Cse­ma­dok le­vél­tá­rá­nak ku­ta­tá­sát se­gí­ti a szer­ve­zet 1949–1959 kö­zöt­ti kor­sza­ká­ról ké­szült 800 té­telt tar­tal­ma­zó saj­tó­bib­li­og­rá­fia, amely a szlo­vá­ki­ai ma­gyar ko­ra­be­li fo­lyó­irat­ok­ban meg­je­lent, a Cse­ma­dok te­vé­keny­sé­gé­ről szó­ló írá­so­kat tar­tal­maz­za.

2.8.2. A Szlo­vák Kor­mány Nem­ze­ti­sé­gi Ta­ná­csá­nak do­ku­men­tá­ci­ó­ja

A Szlo­vák Szo­ci­a­lis­ta Köz­tár­sa­ság Nem­ze­ti­sé­gi Ta­ná­csát (Rada vlády SSR pre národ­nos­ti) 1969. feb­ru­ár 14-én hoz­ták lét­re. A Nem­ze­ti­sé­gi Ta­nács a kor­mány ta­nács­adó, kez­de­mé­nye­ző és ko­or­di­ná­ci­ós szer­ve volt nem­ze­ti­sé­gi ügyek­ben. A Nem­ze­ti­sé­gi Ta­nács 1969. áp­ri­lis 22. és 1991. ja­nu­ár 24. kö­zött 35 al­ka­lom­mal ülé­se­zett, és ös­­sze­sen 153 ügy­ira­tot (je­len­tést, el­len­őr­ző je­len­tést, be­szá­mo­lót, in­for­má­ci­ót) vi­ta­tott meg. Ezek fő­leg a nem­ze­ti­sé­gi ok­ta­tás­sal és kul­tú­rá­val, az óvo­dák, ill. az alap- és kö­zép­is­ko­lák hely­ze­té­vel, a pe­da­gó­gus­kép­zés­sel, a kö­zép­is­ko­lai és egye­te­mi fel­vé­te­lik nem­ze­ti­sé­gi szem­pont­ból ér­té­kel­he­tő ered­mé­nye­i­vel, a Cse­ma­dok­kal, a nyelv­hasz­ná­lat­tal, a dél-szlo­vá­ki­ai já­rá­sok prob­lé­má­i­val, a könyv- és fo­lyó­irat-el­lá­tás­sal, a nép­szám­lá­lás­ok ered­mé­nye­i­nek elem­zé­sé­vel, a ki­sebb­sé­gek szo­ci­á­lis hely­ze­té­vel, a nem­ze­ti­sé­gi saj­tó­val, a szín­há­zak­kal, va­la­mint a tu­do­má­nyos ku­ta­tás­sal fog­lal­koz­tak. Az ügy­irat­ok ter­mé­sze­te­sen a ma­gya­ron kí­vül a ru­tén és az uk­rán ki­sebb­ség prob­lé­má­it is tag­lal­ták.
A több mint 10 000 gé­pelt ol­dalt ki­te­vő do­ku­men­tá­ció a kö­vet­ke­ző té­ma­kö­rök sze­rint van rend­sze­rez­ve:
1. a Nem­ze­ti­sé­gi Ta­nács ülé­se­i­ről ké­szí­tett fel­jegy­zé­sek, jegy­ző­köny­vek;
2. a Nem­ze­ti­sé­gi Ta­nács ülé­se­in meg­tár­gyalt ügy­irat­ok és a na­pi­rend­re tű­zött 153 ügy­ira­ton kí­vül a meg­tár­gya­lá­suk­kal kap­cso­la­tos egyéb do­ku­men­tá­ció (ál­lás­fog­la­lás­ok, meg­jegy­zé­sek, sta­tisz­ti­kák);
3. a Nem­ze­ti­sé­gi Ta­nács tit­kár­sá­gá­nak le­ve­le­zé­se és egyéb be­ik­ta­tott ira­tai 1968–1978 kö­zött;
4. a tit­kár­ság ál­tal ké­szí­tett je­len­té­sek, in­for­má­ci­ók és egyéb ügy­irat­ok fő­leg a kor­mány el­nö­ke, al­el­nö­kei, va­la­mint a párt­köz­pont ré­szé­re;
5. az 1961., 1970., 1980. és az 1991. évi nép­szám­lá­lás­ok do­ku­men­tu­mai (kér­dő­ívek, nem­ze­ti­sé­gi ada­tok stb.);
6. a tit­kár­ság ál­tal szer­kesz­tett és ki­adott Infor­maèný bul­le­tin 10 szá­ma;
7. a nem­ze­ti­sé­gek hely­ze­tét sza­bá­lyo­zó jo­gi nor­mák, kor­mány­ha­tá­ro­za­tok, párt­ha­tá­ro­zat­ok gyűj­te­mé­nye (1952–1991);
8. a Nem­ze­ti­sé­gi Ta­nács sta­tú­tu­mai, a tit­kár­ság mun­ka­ter­vei;
9. az 1969-ben lé­te­sí­tett szak­bi­zott­ság­ok (ok­ta­tá­si, kul­tu­rá­lis és köz­gaz­da­sá­gi) ira­tai;
10. a nem­ze­ti­sé­gi tör­vé­nye­ket elő­ké­szí­tő 1969. évi körtvé­lye­si és Mora­vanyi kon­fe­ren­ci­ák do­ku­men­tu­mai, ta­nul­má­nyok;
11. a Szlo­vák Nem­ze­ti Ta­nács nem­ze­ti­sé­gi bi­zott­sá­gá­nak (1968–1970) ügy­ira­tai;
12. a „har­minc­hár­mak” be­ad­vá­nya 1989-ben és a ve­le kap­cso­la­tos do­ku­men­tu­mok ;
13. a nyelv­kér­dés­sel, a nyelv­hasz­ná­lat­tal, a hely­ség­ne­vek prob­lé­má­já­val fog­lal­ko­zó do­ku­men­tu­mok (1970–1982);
az 1990-ben el­fo­ga­dott nyelv­tör­vény elő­ké­szí­té­sé­nek és tár­gya­lá­sá­nak do­ku­men­tu­mai;
15. ve­gyes ira­tok 1968-ból;
16. a Szlo­vák Terv­hi­va­tal je­len­té­sei, elem­zé­sei, ill. ta­nul­má­nyok (1967–1975) Dél-Szlo­vá­kia gaz­da­sá­gi hely­ze­té­ről;
17. a nem­ze­ti­sé­gi kul­tú­rá­val kap­cso­la­tos do­ku­men­tu­mok (ma­gyar té­vé­adás, kul­tu­rá­lis egyez­mé­nyek, könyv- és új­ság­be­ho­za­tal, szín­ház, Matesz, Thália stb.);
18. a nem­ze­ti­sé­gi ok­ta­tás­sal fog­lal­ko­zó do­ku­men­tu­mok (mi­nisz­té­ri­u­mi je­len­té­sek, egye­te­mi fel­vé­te­lik ered­mé­nyei stb.);
19. az 1990-ben (Var­ga Sán­dor mi­nisz­ter­el­nök-he­lyet­tes hi­va­ta­li ide­je alat­t) ké­szült nem­ze­ti­sé­gi tit­kár­sá­gi do­ku­men­tu­mok.
A töb­bi anyag je­len­leg is fel­dol­go­zás, rend­sze­re­zés alatt áll.
A Cse­ma­dok és a Nem­ze­ti­sé­gi Ta­nács le­vél­tá­ri anya­ga­i­hoz szer­ve­sen kap­cso­ló­dik két is­mert szlo­vá­ki­ai ma­gyar köz­éle­ti sze­mé­lyi­ség, Sza­bó Re­zső és Var­ga Sán­dor ál­tal a Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca ré­szé­re ado­má­nyo­zott sze­mé­lyes irat­gyűj­te­mény.
Sza­bó Re­zső (jo­gász, par­la­men­ti kép­vi­se­lő, pub­li­cis­ta) irat­gyűj­te­mé­nye 20 le­vél­tá­ri do­boz­ból áll, amely tar­tal­maz­za az 1960-as évek vé­gén szü­le­tett leg­fon­to­sabb nem­ze­ti­ség­po­li­ti­kai do­ku­men­tu­mo­kat, az 1990-es évek nem­ze­ti­sé­gi tör­vény­ja­vas­la­ta­it, szá­mos elem­zést, hát­tér­anya­got és a kü­lön­bö­ző tiszt­sé­gei so­rán ös­­sze­gyűj­tött ér­té­kes do­ku­men­tu­mo­kat. A do­ku­men­tum­gyűj­te­mény tar­tal­má­ról szó­ló 20 ol­da­las rész­le­tes jegy­zék kü­lön gyűj­te­mény­ként áll a ku­ta­tók ren­del­ke­zé­sé­re.
Var­ga Sán­dor (le­vél­tá­ros, tu­do­má­nyos ku­ta­tó) 1968–1970 kö­zött a Cse­ma­dok ve­ze­tő tiszt­ség­vi­se­lő­je volt. Mun­kás­sá­gá­nak e kor­sza­kát do­ku­men­tá­ló, 10 le­vél­tá­ri do­boz­nyi ren­de­zett irat­anya­gát ado­má­nyoz­ta a Bib­lio­the­ca Hun­gar­icá­nak.

2.8.3. A szlo­vá­ki­ai ma­gyar pár­tok ira­tai

A Ma­gyar Pol­gá­ri Párt 1989–1998 kö­zöt­ti te­vé­keny­sé­gét do­ku­men­tá­ló irat­tár 50 le­vél­tá­ri do­bozt tölt meg, mind­egyik do­boz­ban meg­ta­lál­ha­tó az egyes ira­tok jegy­zé­ke. A do­ku­men­tum­gyűj­te­mény­ben meg­ta­lál­ha­tók a párt alap­sza­bá­lyai; a prog­ram­jai; az egyes köz­gyű­lé­sek irat­anya­ga; az 1990., 1992., és 1994. évi or­szá­gos és ön­kor­mány­za­ti vá­lasz­tá­sok do­ku­men­tu­mai; a tör­vény­ja­vas­lat­ok; a párt ha­zai és nem­zet­kö­zi kap­cso­la­ta­i­nak do­ku­men­tu­mai; a le­ve­le­zés; a kü­lön­bö­ző ál­lás­fog­la­lás­ok és pe­tí­ci­ók; stb. Az Együtt­élés irat­tá­ra lel­tá­rá­nak el­ké­szí­té­se fo­lya­mat­ban van.
A szlo­vá­ki­ai ma­gyar po­li­ti­ka 1990–2000 kö­zöt­ti tör­té­ne­té­nek ta­nul­má­nyo­zá­sá­hoz hasz­nos se­gít­sé­gül szol­gál­nak a szlo­vá­ki­ai ma­gyar par­la­men­ti kép­vi­se­lők ál­tal a könyv­tár­nak ado­má­nyo­zott par­la­men­ti jegy­ző­köny­vek. A könyv­tár­ban meg­ta­lál­ha­tó a Szlo­vák Köz­tár­sa­ság Nem­ze­ti Ta­ná­csa 1990–1998 kö­zöt­ti ülé­se­i­nek 363 jegy­ző­köny­ve, va­la­mint a Cseh és Szlo­vák Szö­vet­sé­gi Köz­tár­sa­ság Szö­vet­sé­gi Gyű­lé­sé­nek 1989–1992 kö­zöt­ti ülé­se­i­nek 163 jegy­ző­köny­ve. Ezen kí­vül a Szlo­vák Köz­tár­sa­ság tör­vény­tá­rá­nak (Zbierka zákonov) 1990–2000 kö­zöt­ti év­fo­lya­mai is ren­del­ke­zés­re áll­nak.

3. A Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca te­vé­keny­sé­ge

Fenn­ál­lá­sa óta a könyv­tár fo­lya­ma­to­san sok­ré­tű köz­hasz­nú in­for­má­ci­ós szol­gál­ta­tá­so­kat is el­lát. A Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca je­len­leg 3 fő­ál­lá­sú al­kal­ma­zott mel­lett 2 ál­lan­dó rész­mun­ka­idő­ben fog­lal­koz­ta­tott sze­mély se­gít­sé­gé­vel mű­kö­dik. Nyá­ron 1-1 he­tet fő­is­ko­lai vagy egyetemi hallgatók is be­se­gí­te­nek a könyv­tár­ban fo­lyó mun­kák­ba.
A Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca az ál­la­mi könyv­tá­rak­kal el­len­tét­ben nem köl­csön­könyv­tár, ha­nem ku­ta­tó­könyv­tár. Meg­fe­le­lő inf­rast­ruk­tú­rá­val áll a ku­ta­tók ren­del­ke­zé­sé­re: szá­mí­tó­gép-, szken­ner- és inter­nethasználat, fény­má­so­lá­si le­he­tő­ség. Gyűj­te­mé­nyét egy­re na­gyobb szám­ban hasz­nál­ják fel a szlo­vá­ki­ai ma­gyar mű­ve­lő­dés tör­té­ne­tét fel­dol­go­zó ku­ta­tók. A ké­zi­könyv­tár, a könyv­ál­lo­mány, a fo­lyó­irat­tár nyúj­tot­ta le­he­tő­sé­gek­kel rend­sze­re­sen él­nek a po­zso­nyi, a nyi­trai és a ko­má­ro­mi egye­tem oktatói és hall­ga­tói. A kü­lön­bö­ző té­mák­hoz (iro­da­lom, nem­ze­ti­sé­gi kér­dés, hely­tör­té­net, saj­tó stb.) nyúj­tott in­for­má­ci­ó­kért cse­ré­be az egye­te­mi hall­ga­tók el­hoz­zák az el­ké­szült szak­dol­go­za­tuk egy pél­dá­nyát, amel­­lyel to­váb­bi se­gít­sé­get tud­nak nyúj­ta­ni a té­ma iránt ér­dek­lő­dők­nek. Így fo­lya­ma­to­san gya­rap­szik a könyv­tár szak­dol­go­zat-gyűj­te­mé­nye, amely­ben je­len­leg 98 kü­lön­bö­ző té­ma áll a ku­ta­tók ren­del­ke­zé­sé­re (pl. Fábry Zol­tán és az Iro­dal­mi Szem­le, Szlo­vák tá­jak és em­be­rek Mik­száth mű­ve­i­ben, Táj­sza­vak Kémén­dről, Az Új Szó nyelv­he­lyes­sé­gi és he­lyes­írá­si kér­dé­sei, If­jú­sá­gi lap­ja­ink nyelv­hasz­ná­la­tá­ról, A szen­ci ö-ző nyelv­já­rás hang­ta­ni és alak­ta­ni le­írá­sa, Há­rom csal­ló­kö­zi fa­lu – Nyáras­d, Padány, Alistál – le­xi­kai nyelv­at­la­sza, Nyelv­tör­vény­konf­lik­tus ki­ala­ku­lá­sa, Két­nyel­vű­ség Szen­cen, Ki­sebb­sé­gi ma­gyar gyer­mek­iro­da­lom Cseh­szlo­vá­ki­á­ban 1945–90, Fel­ső-Csal­ló­köz iro­dal­mi ha­gyo­má­nyai, Kód­vál­tás a két vi­lág­há­bo­rú köz­ti cseh­szlo­vá­ki­ai ma­gyar saj­tó nyel­vé­ben, A cseh­szlo­vá­ki­ai ma­gyar könyv­ki­adás bib­li­og­rá­fi­á­ja 1918–1944, A Szőt­tes Ka­ma­ra Nép­tánc­e­gyüttes tör­té­ne­te és sze­re­pe a fel­vi­dé­ki ma­gyar­ság kul­tu­rá­lis éle­té­ben).
A Cse­ma­dok 1999-ben ün­ne­pel­te meg­ala­ku­lá­sá­nak 50. év­for­du­ló­ját, mely­nek al­kal­má­ból szá­mos pub­li­ká­ció lá­tott nap­vi­lá­got. Jó néhány el­ké­szí­té­sé­hez nyúj­tott se­gít­sé­get kü­lön­bö­ző he­lyi szer­ve­zet tör­té­ne­tét ku­ta­tók szá­má­ra a Bib­lio­the­ca Hun­ga­r­i­ca le­vél­tá­ra. Több év­for­du­lós ki­ál­lí­tás és ki­ad­vány ös­­sze­ál­lí­tá­sá­hoz köl­csön­zött do­ku­men­tu­mo­kat és bo­csá­tot­ta azo­kat a ku­ta­tók ren­del­ke­zé­sé­re.
A könyv­tár na­gyon sok hely­tör­té­ne­ti, re­gi­o­ná­lis és ös­­szeg­ző ki­ad­vány lét­re­jöt­té­ben volt a ku­ta­tók se­gít­sé­gé­re (pl. Presin­szky La­jos: Fel­ső-csal­ló­kö­zi arc­kép­csar­nok; uő: Múl­tunk­ról a je­len­nek – fe­je­ze­tek Lég tör­té­ne­té­ből; uő.: Mit hagy­tak ránk a szá­za­dok – Nagy­szar­va; uő: Somor­ja tör­té­nel­mi ol­va­só­könyv; Gör­föl Jenő–Limpár Pé­ter: „Pa­csir­ta­szót hal­lok megin­t”; uők: Víz, víz, víz, víz – az 1965-ös csal­ló­kö­zi ár­víz pub­li­cisz­ti­kai és szép­iro­dal­mi anya­gai; Tóth Lász­ló [sz­erk.]: A (cse­h)s­zlováki­ai ma­gyar mű­ve­lő­dés tör­té­ne­te 1918–1998). A könyv­tár a ku­ta­tók igé­nyei sze­rint, sze­mé­lye­sen, de akár e-mai­len, te­le­fo­non, fa­xon is nyújt in­for­má­ci­ót, kül­di a kért do­ku­men­tu­mo­kat.
In­for­má­ci­ó­kat szol­gál­tat to­váb­bá a szlo­vá­ki­ai ma­gyar, de a ma­gyar­or­szá­gi, a ha­tá­ron tú­li ma­gyar­ság ügye­i­vel fog­lal­ko­zó in­téz­mé­nyek­nek is. Jó kap­cso­la­tot tart fenn Szlo­vá­kia ma­gyar­lak­ta te­rü­le­te­i­nek könyv­tá­ra­i­val, és ma­gyar­or­szá­gi könyv­tá­rak­kal (pl. Kis­fa­ludy Kár­oly Me­gyei Könyv­tár Győr, Or­szá­gos Szé­ché­nyi Könyv­tár Bu­da­pest), in­téz­mé­nyek­kel (Te­le­ki Lász­ló In­té­zet, Ha­tá­ron Tú­li Ma­gya­rok Hi­va­ta­la).
Évek óta szak­mai és anya­gi tá­mo­ga­tást nyújt a szlo­vá­ki­ai ma­gyar is­ko­lák di­ák­jai szá­má­ra ren­de­zett tör­té­nel­mi és iro­dal­mi té­má­jú ve­tél­ke­dők szer­ve­ző­i­nek. Társ­ren­de­ző­je a 2006-ban im­már ti­ze­dik al­ka­lom­mal meg­ren­de­zett szlo­vá­ki­ai ma­gyar hely­tör­té­né­szek szak­mai ta­lál­ko­zó­já­nak (Udvard), va­la­mint a szlo­vá­ki­ai ma­gyar kö­zép­is­ko­lás­ok ré­szé­re ki­írt Múlt­idé­ző elnevezésű tör­té­nel­mi ve­tél­ke­dő­nek.
A Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca mű­kö­dé­sé­hez el­en­ged­he­tet­len az ál­lan­dó ál­lo­mány­gya­ra­pí­tás és -fel­dol­go­zás. Mun­ka­tár­sa­ink a ki­adók és a ter­jesz­tők pros­pek­tu­sa­i­ból tá­jé­ko­zód­hat­nak az újon­nan meg­je­lent ki­ad­vány­ok­ról. Az egyes ki­adók (Ma­dách, Kalligram, Lil­i­um Aurum, KT Ki­adó) kö­te­les pél­dány­ként kül­de­nek 1-2 kö­te­tet az újon­nan meg­je­lent ki­ad­vá­nya­ik­ból. A peri­odikumok kö­zül né­há­nyat (pl. Új Szó, Csal­ló­köz) aján­dék­ként kap, és né­me­lyet (pl. Kalligram) éves elő­fi­ze­tés­sel sze­rez be a könyv­tár. A szor­ti­men­tk­ereskedelem­ben már nem el­ér­he­tő, de a könyv­tá­ri gyűj­te­mény­ből hi­ány­zó vagy idő­köz­ben el­ve­szett do­ku­men­tu­mok be­szer­zé­sé­re az an­tik­vár­ke­res­ke­de­lem ad le­he­tő­sé­get. Ér­té­kes ki­ad­vány­ok­hoz jut a könyv­tár ma­gán­sze­mé­lyek, in­téz­mé­nyek ál­tal el­adás­ra vagy aján­dék cí­mén fel­aján­lott gyűj­te­mé­nyek­ből. Az új meg­je­le­né­sű pub­li­ká­ci­ó­kat egyes szer­zők (pl. Konc­sol Lász­ló) sze­mé­lye­sen, de­di­kál­va ado­má­nyoz­zák a könyv­tár­nak az utó­kor szá­má­ra tör­té­nő meg­őr­zés ér­de­ké­ben. A könyv­tár mun­ka­tár­sai igye­kez­nek részt ven­ni a könyv­be­mu­ta­tó­kon, ahol a szer­zők­kel a Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca szá­má­ra de­di­kál­tat­ják a be­mu­ta­tott kö­te­tet. Szá­mos in­téz­mény aján­dék­ba kül­di az ál­ta­la meg­je­len­te­tett ki­ad­vá­nyo­kat (pl. is­ko­lai év­köny­vek).
A könyv­tár sa­ját elő­ál­lí­tás­sal, fény­má­so­lás­sal is ki­egé­szí­ti az ál­lo­má­nyát, fő­leg olyan do­ku­men­tu­mok ese­té­ben, ame­lyek a gyűj­tő­kör szem­pont­já­ból alap­ve­tő­en fon­to­sak, de ere­de­ti pél­dány­ban nem sze­rez­he­tők be. Ál­lo­mány­gya­ra­pí­tás cse­re­part­ne­rek, könyv­tá­ri kap­cso­la­tok se­gít­sé­gé­vel is fo­lyik. 1999-ben a Bib­lio­the­ca Hun­gar­i­ca szer­ve­zé­si­leg nagy­ban hoz­zá­já­rult a Szlo­vá­ki­ai Ma­gyar Könyv­tá­ros­ok Egye­sü­le­té­nek meg­ala­ku­lá­sá­hoz. Az­óta is fo­lya­ma­tos együtt­mű­kö­dés, köl­csö­nös in­for­má­ció­nyúj­tás fo­lyik. Az ál­lo­mány­gya­ra­pí­tást kö­ve­tő fon­tos fel­adat a meg­fe­le­lő fel­dol­go­zás. 2005 ja­nu­ár­já­tól a köny­vek szá­mí­tó­gé­pes fel­dol­go­zá­sa a Szi­rén könyv­tá­ri szoft­ver se­gít­sé­gé­vel tör­té­nik. Ez a könyv­tá­ri prog­ram le­he­tő­sé­get nyújt a ta­nul­mány­kö­te­tek, ver­ses­kö­te­tek ana­li­ti­kus fel­dol­go­zá­sá­ra is, se­gít­ve ez­zel a ku­ta­tó­mun­kát. 2006-ban el­kez­dő­dött a fo­lyó­irat­ok fel­dol­go­zá­sa ugyan­csak a Szi­rén könyv­tá­ri prog­ram­ban, így a ku­ta­tók egy ke­re­ső­rend­szer se­gít­sé­gé­vel ta­lál­hat­ják meg a könyv­tár könyv- és fo­lyó­irat-gyűj­te­mé­nyét. Fo­lya­ma­to­san zaj­lik a kis­nyom­tat­vá­nyok, a fény­kép­ar­chí­vum és a hang­ar­chí­vum vál­to­zá­sa­it rög­zí­tő jegy­zé­kek bő­ví­té­se, va­la­mint a le­vél­tá­ri fel­tá­rá­sok és ha­gya­té­kok be­szer­zé­se, rend­sze­re­zé­se.

3.1. Könyv­tá­ri se­géd­le­tek a Bib­lio­the­ca Hun­gar­icában

A könyv­tár több szlo­vá­ki­ai ma­gyar író (Szalatnai Re­zső, Zal­abai Zsig­mond, Lisz­ka Jó­zsef, Gyö­nyör Jó­zsef, Vajkai Mik­lós, Ág Ti­bor), va­la­mint a Csal­ló­köz­ről szó­ló iro­da­lom vá­lo­ga­tott bib­li­og­rá­fi­á­ját ké­szí­tet­te már el. Egyé­ni ké­ré­sek­re kü­lön­bö­ző iro­da­lom­jegy­zé­ke­ket és hely­tör­té­ne­ti bib­li­og­rá­fi­á­kat (Csicsó, Al­só- és Fel­sőszeli), re­per­tó­ri­u­mo­kat (Ka­ted­ra, Kalligram, Ma­gyar Fi­gye­lő, Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le) is ös­­sze­ál­lí­ta­nak a könyv­tár mun­ka­tár­sai. Fo­lya­mat­ban van Tő­zsér Ár­pád, Konc­sol Lász­ló és Tur­czel La­jos bib­li­og­rá­fi­á­já­nak ös­­sze­ál­lí­tá­sa, va­la­mint a szlo­vá­ki­ai ma­gyar könyv­tár­tör­té­net­tel és könyv­tár­üg­­gyel fog­lal­ko­zó írá­sok (1918–2005) szak­bib­li­og­rá­fi­á­já­nak el­ké­szí­té­se.