László Béla: A bolognai folyamat hatása a szlovákiai és szlovákiai magyar felsőoktatásra

1. Be­ve­ze­tő

Az 1999. jú­ni­us 19-én 29 eu­ró­pai or­szág ok­ta­tá­si mi­nisz­te­re ál­tal alá­írt bo­lo­gnai nyi­lat­ko­zat in­dí­tot­ta el az eu­ró­pai fel­ső­ok­ta­tás har­mo­ni­zá­lá­sá­nak, át­ala­ku­lá­sá­nak gya­kor­la­ti meg­va­ló­sí­tá­sát. Et­től kezd­ve be­szél­he­tünk „bo­lo­gnai fo­lya­mat”-ról, amely­nek el­sőd­le­ges cél­ja az eu­ró­pai fel­ső­ok­ta­tá­si rend­sze­rek ös­­sze­han­go­lá­sa, har­mo­ni­zá­lá­sa – sok­ré­tű­sé­gük és szí­nes­sé­gük meg­tar­tá­sa mel­lett –, amely­nek kö­szön­he­tő­en von­zób­bá, att­rak­tí­vab­bá vál­hat az eu­ró­pai fel­ső­ok­ta­tás. E lát­szó­lag el­lent­mon­dá­sos ten­den­ci­ák köz­ti össz­hang meg­te­rem­té­se je­len­ti az Eu­ró­pai Fel­ső­ok­ta­tá­si Tér­ség ki­ala­kí­tá­sát, ame­lyet a nyi­lat­ko­zat alá­írói 2010-ig kí­ván­nak meg­va­ló­sí­ta­ni (Sprievodca… 2006, 8).
A bo­lo­gnai fo­lya­mat meg­va­ló­sí­tá­sá­nak szem­pont­já­ból azon­ban nem ér­dek­te­len rö­vi­den szól­ni az okok­ról és az előz­mé­nyek­ről.
A vi­lág­mé­re­tű glob­al­izá­ció gaz­da­sá­gi és po­li­ti­kai át­ren­de­ző­dé­sek­hez ve­ze­tett. Az USA, Ja­pán, majd a dél­ke­let-ázsi­ai or­szá­gok, s az utób­bi idő­ben Kí­na és In­dia gaz­da­sá­gi-tech­no­ló­gi­ai si­ke­rei a nyu­gat-eu­ró­pai or­szá­gok kö­ré­ben fel­erő­sí­tet­ték a gaz­da­sá­gi-po­li­ti­kai in­teg­rá­ci­ós tö­rek­vé­se­ket. Az Eu­ró­pai Unió ki­ala­kí­tá­sá­nak fo­lya­ma­tá­ban, az eu­ró­pai gaz­da­ság ver­seny­ké­pes­sé­gé­nek meg­tar­tá­sa ér­de­ké­ben az utób­bi tíz év­ben a hang­súly fo­ko­za­to­san át­ke­rült a tár­sa­dal­mi kér­dé­sek­re, min­de­nek­előtt az em­be­ri erő­for­rás kér­dé­sé­re. En­nek egyik ös­­sze­te­vő­je a sza­bad mun­ka­erő áram­lá­sa, a mun­ka­vál­la­lók moz­gá­sa, amely­nek leg­főbb aka­dá­lyai az el­té­rő szak­kép­zé­si és fel­ső­ok­ta­tá­si rend­sze­rek, a kép­zé­sek tar­tal­mi kü­lön­bö­ző­sé­ge, ne­he­zen ös­­sze­ha­son­lít­ha­tó vol­ta s en­nélfog­va a vég­zett­sé­gek, a tu­do­má­nyos fo­ko­za­tok köl­csö­nös el­is­me­ré­sé­nek, el­fo­ga­dá­sá­nak ne­héz­sé­gei. A ver­seny­ké­pes gaz­da­ság ki­ala­kí­tá­sá­nak má­sik ös­­sze­te­vő­je a tu­dás­ala­pú tár­sa­da­lom, a ki­emel­ke­dő ku­ta­tá­si ered­mé­nye­ket pro­du­ká­ló szel­le­mi tel­je­sít­mény. A te­het­sé­ges ku­ta­tók, szak­em­be­rek szá­má­ra eh­hez ki­vá­ló ku­ta­tá­si, inf­rast­ruk­tu­rá­lis kör­nye­ze­tet szük­sé­ges biz­to­sí­ta­ni (Hrubos 2002). Csak egy eu­ró­pai nagy­sá­gú gaz­da­sá­gi és pi­a­ci tér tud­hat ver­seny­ké­pes ré­gi­ó­ként vá­la­szol­ni a vi­lág­mé­re­tű glob­al­izá­ció gaz­da­sá­gi és po­li­ti­kai ki­hí­vá­sa­i­ra. Ezért egy eu­ró­pai szin­tű fel­ső­ok­ta­tá­si-ku­ta­tá­si tér­ben kell jól gaz­dál­kod­ni az em­be­ri erő­for­rás­ok­kal, a mo­bi­li­tás ré­vén ki­vá­ló­an fel­sze­relt ku­ta­tó­mű­he­lyek­be kon­cent­rál­ni a te­het­sé­ges ku­ta­tó­kat, szak­em­be­re­ket, ahol ki­emel­ke­dő ku­ta­tá­si ered­mé­nyek szü­let­het­nek. Az eu­ró­pai fel­ső­ok­ta­tá­si rend­sze­rek ös­­sze­han­go­lá­sá­nak szük­sé­ges­sé­ge már leg­alább öt­ven év­vel ez­előtt fel­ve­tő­dött. El­ső­ként a dip­lo­mák köl­csö­nös el­is­me­ré­sé­nek rend­sze­ré­ből si­ke­rült át­ül­tet­ni az ál­ta­lá­nos irány­el­ve­ket a gya­kor­lat­ba. Ezt kö­vet­te az Eu­ró­pai Kred­itátviteli Rend­szer (European Cre­dit Trans­fer Sys­tem, a to­váb­bi­ak­ban: ECTS) ki­dol­go­zá­sa és fo­ko­za­tos be­ve­ze­té­se.
A vi­lág több száz egye­te­mi rek­to­ra ál­tal 1988-ban Bo­log­ná­ban, az el­ső eu­ró­pai egye­tem meg­ala­ku­lá­sá­nak 900. év­for­du­ló­ja al­kal­má­ból ki­bo­csá­tott Mag­na Char­ta Uni­ver­si­ta­tum már egy olyan át­fo­gó do­ku­men­tum, amely alap­ját ké­pe­zi és kör­vo­na­laz­za a fel­ső­ok­ta­tá­si rend­sze­rek har­mo­ni­zá­lá­sá­nak, az egye­te­mi alap­el­vek, prin­cí­pi­u­mok kö­zös ki­nyi­lat­koz­ta­tá­sá­val. Ezek: az egye­te­mi au­to­nó­mia, az ok­ta­tás és ku­ta­tás köl­csö­nös­sé­ge, az ok­ta­tás és ku­ta­tás sza­bad­sá­ga, a ta­ná­rok és hall­ga­tók mo­bi­li­tá­sa, a vég­zett­sé­gek, a vizs­gák nem­zet­kö­zi el­is­me­ré­se, az eu­ró­pai hu­ma­nis­ta ha­gyo­má­nyok meg­őr­zé­se. A Mag­na Char­ta ki­tér ezen alap­el­vek meg­tar­tá­sá­hoz szük­sé­ges esz­kö­zök kö­rül­ha­tá­ro­lá­sá­ra is.
A kül­ső gaz­da­sá­gi-tár­sa­dal­mi ha­tá­sok és az eu­ró­pai in­teg­rá­ci­ós fo­lya­ma­tok mel­lett vég­le­ges át­tö­rést a Sor­bonne­-nyi­lat­ko­zat ho­zott, ame­lyet 1998 má­ju­sá­ban a Sor­bonne Egye­tem ala­pí­tá­sá­nak 800. év­for­du­ló­ja al­kal­má­ból Fran­cia­or­szág, Né­met­or­szág, Olasz­or­szág és az Egye­sült Ki­rály­ság ok­ta­tá­si mi­nisz­te­rei bo­csá­tot­tak ki. Eb­ben fel­hí­vás­sal for­dul­tak az egye­te­mi kö­zös­sé­gek­hez a nyi­tott Eu­ró­pai Fel­ső­ok­ta­tá­si Tér­ség lét­re­ho­zá­sá­ra, amely alap­fel­té­te­le kon­ti­nen­sünk át­fo­gó fej­lő­dé­sé­nek. Ez volt az el­ső konk­rét lé­pés az össz­eu­ró­pai fel­ső­ok­ta­tá­si mo­dell ki­mun­ká­lá­sá­ra (Fronc 2003).
Az eu­ró­pai po­li­ti­kai tes­tü­le­tek is fo­lya­ma­to­san ré­sze­sei, be­fo­lyá­so­lói vol­tak a fel­ső­ok­ta­tás át­ala­ku­lá­sá­nak. Az Eu­ró­pai Unió 1992-ben a maas­trichti szer­ző­dés­ben meg­ala­poz­ta ok­ta­tás­po­li­ti­ká­ját is. En­nek ha­tá­sá­ra szü­let­tek meg az együtt­mű­kö­dé­se­ket tá­mo­ga­tó si­ke­res prog­ra­mok: a Socrates, a Le­o­nar­do da Vin­ci és a Youth for Europe. Az Eu­ró­pa Ta­nács és az UNESCO ál­tal el­ké­szí­tett és 1997-ben Lis­­sza­bon­ban el­fo­ga­dott do­ku­men­tum töb­bek kö­zött a kül­föld­ön szer­zett dip­lo­mák­nak az adott or­szág­ban tör­té­nő kor­rekt el­bí­rá­lá­sá­ra ösz­tön­zi az eu­ró­pai ál­la­mo­kat, és eh­hez nyújt mód­szer­ta­ni se­gít­sé­get (Balla 2004).
A bo­lo­gnai fo­lya­mat be­in­du­lá­sá­val a mű­ve­lő­dés te­rén is meg­szü­le­tett az Eu­ró­pai Unió po­li­ti­kai dokt­rí­ná­ja, ame­lyet az Eu­ró­pai Unió és a csat­la­ko­zó or­szá­gok ál­lam- és kor­mány­fői 2001-ben fo­gad­tak el. Itt volt elő­ször po­li­ti­kai szin­ten dek­la­rál­va a tu­do­mány, a tech­ni­ka, az in­no­vá­ció és a mű­ve­lő­dés mint a gaz­da­sá­gi fej­lő­dés alap­ve­tő té­nye­ző­je. Az Eu­ró­pai Unió el­kö­te­lez­te ma­gát az Eu­ró­pai Ku­ta­tá­si Tér­ség ki­ala­kí­tá­sa mel­lett, és há­rom stra­té­gi­ai fel­adat­ban, eze­ken be­lül 13 cél­ban fo­gal­maz­ta meg po­li­ti­kai el­kép­ze­lé­se­it az ok­ta­tás és mű­ve­lő­dés te­rü­le­tei számára1 (Fronc 2003).

2. A szlo­vá­ki­ai fel­ső­ok­ta­tás a bo­lo­gnai fo­lya­mat kü­szö­bén

A Tri­a­non után lét­re­jött Cseh­szlo­vá­kia egy erő­sen aszim­met­ri­kus ál­lam­rend­szer volt, a Prá­gá­ban szé­ke­lő köz­pon­ti ál­lam­ha­tal­mi szer­vek mel­lett Szlo­vá­ki­á­ban má­sod­la­gos dön­tés­ho­zó és vég­re­haj­tó jog­kö­rök­kel ren­del­ke­ző ha­tal­mi szer­vek mű­köd­tek. A szlo­vák nem­ze­ti erők erő­sö­dé­sé­vel azon­ban az aszim­met­ri­kus ál­lam­mo­dell fo­ko­za­to­san szim­metrizáló­dot­t. En­nek függ­vé­nyé­ben meg­erő­söd­tek a szlo­vák ha­tó­sá­gok jog­kö­rei. Így előbb a köz­ok­ta­tást (1968), majd a fel­ső­ok­ta­tást (1990) be­ha­tá­ro­ló leg­fon­to­sabb jog­kö­rök át­he­lye­ződ­tek a szö­vet­sé­ges ál­la­mok­ra (Cseh­or­szág, Szlo­vá­kia). A Szlo­vák Köz­tár­sa­ság lét­re­jöt­té­ig (1993) a szlo­vá­ki­ai (szlo­vák nyel­vű) fel­ső­ok­ta­tás tel­jes egé­szé­ben az egy­sé­ges cseh­szlo­vák fel­ső­ok­ta­tás in­teg­rált ré­sze volt. E fel­ső­ok­ta­tá­si rend­szer a kez­de­tek­től fog­va nem so­rol­ha­tó sem a du­á­lis, sem a li­ne­á­ris mo­del­lek kö­zé, leg­in­kább az egy­szin­tű fel­ső­ok­ta­tás fo­gal­má­val jel­le­mez­he­tő. A kép­zés ide­je 4, 5 vagy 6 év volt. A fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek­ben szer­zett dip­lo­mák jo­gi ér­te­lem­ben, de a bé­re­zés és a mun­ka­vál­la­lás szem­pont­já­ból is egyen­ran­gú­ak vol­tak, füg­get­le­nül at­tól, hogy az in­téz­mény ne­vé­ben a fő­is­ko­la vagy az egye­tem meg­ne­ve­zés sze­re­pelt.
Eb­ből a fel­ső­ok­ta­tá­si rend­szer­ből a ki­tö­rés le­he­tő­sé­gét te­rem­tet­te meg az 1990. jú­li­us 1-jé­vel élet­be lé­pett 172/1990-es szá­mú fel­ső­ok­ta­tá­si tör­vény (Zákon o vysokých školách), amely már te­ret biz­to­sí­tott a kü­lön­bö­ző szin­tű fel­ső­fo­kú képzés­nek.2 A tör­vény még min­dig az egy­más mel­lett lé­te­ző du­á­lis kép­zés­nek ad el­ső­sor­ban te­ret, nem zár­va azon­ban ki az egy­más­ra épü­lő, több­lép­csős li­ne­á­ris mo­dell al­kal­ma­zá­sát sem (Lász­ló 2006b). A szlo­vá­ki­ai fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek iga­zá­ban nem él­tek a tör­vény ál­tal fel­kí­nált le­he­tő­ség­gel, és az 1990-es évek­ben to­vább tar­tot­ta ma­gát a ha­gyo­má­nyos egy­szin­tű kép­zés. Az ed­dig is­me­ret­len bac­ca­lau­reatusi (bach­e­lor) kép­zést az in­téz­mé­nyek leg­in­kább le­ve­le­ző (ex­tern) for­má­ban szer­vez­ték meg, mi­vel ez tan­díj sze­dé­sét tet­te le­he­tő­vé szá­munk­ra.
A Cseh­szlo­vá­kia fel­bom­lá­sá­val (1993) lét­re­jött Szlo­vák Köz­tár­sa­ság örö­köl­te ezt a do­mi­náns egy­szin­tű fel­ső­ok­ta­tást. Azok az in­téz­mé­nyek, ame­lyek ne­vé­ben nem sze­re­pelt az egye­tem (uni­verz­i­ta) ki­fe­je­zés, egy­sze­rű név­vál­tás­sal meg­ol­dot­ták a prob­lé­mát. Szlo­vá­ki­á­ban így 2005-re 17 fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mény ne­vé­ben sze­re­pelt az egye­tem meg­ne­ve­zés. Eze­ken kí­vül még há­rom fel­ső­fo­kú in­téz­mény mű­kö­dött, me­lyek ne­vé­ben a fő­is­ko­la (vysoká ško­la), ill. az aka­dé­mia meg­ne­ve­zés sze­re­pelt. A 6 ma­gán fel­ső­fo­kú in­téz­mény a fő­is­ko­la ne­vet vi­sel­te.
Cseh­szlo­vá­ki­á­ban nagy ha­gyo­má­nya volt az egye­te­mi dok­to­ri – a köz­nyelv­ben kis­dok­to­ri – fo­ko­zat­nak. Az 1990-es fel­ső­ok­ta­tá­si tör­vény ezt el­tö­röl­te, azon­ban 1996-os mó­do­sí­tá­sa új­ból vis­­sza­ál­lí­tot­ta, és a fel­ső­ok­ta­tá­si legis­zlatí­va ré­sze­ként a mai na­pig kis­dok­to­ri fo­ko­za­to­kat le­het sze­rez­ni a szlo­vá­ki­ai egye­te­me­ken (Zákon è. 131/2002 Z. z. o vysokých školách, 53., 83. §).3
Önál­ló fel­ső­ok­ta­tás­ról a tör­vény­ke­zés, az irá­nyí­tás és a vég­re­haj­tás te­rén Szlo­vá­ki­á­ban csak 1993-tól, az önál­ló Szlo­vák Köz­tár­sa­ság meg­ala­ku­lá­sa óta be­szél­he­tünk. Ez nem je­len­tett tö­rést a még Cseh­szlo­vá­ki­á­ban ki­ala­kult fel­ső­ok­ta­tá­si fo­lyama­­tok­ban, de erő­tel­jes­eb­ben kezd­tek meg­je­len­ni a cseh­or­szá­gi­tól el­té­rő, sa­já­tos szlo­vá­ki­ai meg­ol­dá­sok (mint pél­dá­ul az egye­te­mi dok­to­ri fo­ko­za­tok vis­­sza­ál­lí­tá­sa). Ugyan­ak­kor to­vább­ra is lé­nye­ge­sen be­fo­lyá­sol­ták a szlo­vá­ki­ai fel­ső­ok­ta­tás fej­lő­dé­sét, át­ala­ku­lá­sát a cseh­or­szá­gi ese­mé­nyek, min­de­nek­előtt a tör­vény­ho­zás és a ren­del­ke­zé­sek te­rén. A szlo­vák fel­ső­ok­ta­tás­ban a kez­de­tek­től fog­va ta­pasz­tal­ha­tó az eu­ró­pai nyi­tás szán­dé­ka, a nem­zet­kö­zi ös­­sze­ha­son­lí­tás­ra/ös­­sze­ha­son­lít­ha­tó­ság­ra va­ló haj­lam, va­la­mint az igye­ke­zet, hogy az eu­ró­pai vál­to­zá­sok ak­tív ré­sze­se le­gyen. Az Ok­ta­tá­si Mi­nisz­té­ri­um és a fel­ső­ok­ta­tá­si szak­em­be­rek rend­sze­re­sen fi­gyel­ték az eu­ró­pai fej­le­mé­nye­ket és ta­nul­má­nya­ik­ban, írá­sa­ik­ban rész­le­tes tá­jé­koz­ta­tást nyúj­tot­tak a szak­ma és a nyil­vá­nos­ság szá­má­ra.
A fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek – a mi­nisz­té­ri­um ko­or­di­ná­ci­ós ren­del­ke­zé­se hi­á­nyá­ban – nem ép­pen ös­­sze­han­gol­tan kezd­ték be­ve­zet­ni a kü­lön­bö­ző kred­itrend­sz­ereket, ame­lyek­nél érez­he­tő volt az ECTS ha­tá­sa. Meg­fe­le­lő tör­vé­nyek hí­ján és a ka­rok jog­ala­nyi­sá­ga kö­vet­kez­té­ben 2002-ig olyan fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek is vol­tak, ame­lyek ka­ra­in kü­lön­bö­ző kred­itrend­sz­erek mű­köd­tek. Az egyes ka­rok, egye­te­mek bel­ső jog­sza­bá­lya­ik út­ján a még min­dig do­mi­náns egy­szin­tű fel­ső­ok­ta­tá­si prog­ra­mo­kat (4, 5, 6 éve­sek) két szint­ben va­ló­sí­tot­ták meg. En­nek az volt a lé­nye­ge, hogy a ta­nul­má­nyok két egy­más­ra épü­lő rész­re, alap­ta­nul­má­nyok­ra (2-3 év) és fő­ta­nul­má­nyok­ra (2-3 év) osz­lot­tak. Az alap­ta­nul­má­nyo­kat a hall­ga­tók ös­­sze­fog­la­ló át­lé­pő vizs­gák­kal (pos­tupová skúška) zár­ták, en­nek si­ke­res le­zá­rá­sá­val foly­tat­hat­ták csak ta­nul­má­nyai­­kat a fő­stú­di­um­ban. E köz­tes ös­­sze­fog­la­ló vizs­gák a ma­gyar­or­szá­gi fo­ga­lom­hasz­ná­lat sze­rint szi­gor­lat jel­le­gű­nek te­kint­he­tők, me­lyek vizs­ga­bi­zott­ság előtt zaj­lot­tak. A köz­nyelv­ben ezt kis­ál­lam­vizs­gá­nak is ne­vez­ték, mi­vel a vizs­ga­ered­mé­nye­ket a ta­nul­má­nyok vég­ső le­zá­rá­sa­kor az ál­lam­vizs­gák ered­mé­nyei kö­zé is be­szá­mí­tot­ták.
A 2006/2007-es aka­dé­mi­ai év­ben zö­mé­ben még a 3–5. év­fo­lyam hall­ga­tói az eh­hez ha­son­ló ta­nul­má­nyi rend­sze­rek­ben ta­nul­nak, ame­lyek­nek az egyes fel­ső­fo­kú in­téz­mé­nyek­ben kü­lön­bö­ző meg­va­ló­sí­tá­si for­má­ik van­nak.
A szlo­vá­ki­ai fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek az ilyen tí­pu­sú ta­nul­mány­szer­ve­zé­si rend­sze­rek­re az 1990-es évek má­so­dik fe­lé­ben tér­tek át. Ez is azt iga­zol­ja, hogy az in­téz­mé­nyek a tör­vé­nyi ren­del­ke­zé­se­ket meg­előz­ve az eu­ró­pai tren­dek­re, vál­tá­sok­ra idő­ben, ru­gal­ma­san re­a­gál­va el­kezd­ték a há­rom­szin­tű fel­ső­ok­ta­tás­ra va­ló át­ál­lást, az em­lí­tett alap- és fő­stú­di­u­mok­hoz ha­son­ló rend­sze­rek be­ve­ze­té­sé­vel. Meg kell azon­ban je­gyez­ni, hogy Szlo­vá­kia fel­ső­ok­ta­tá­sá­ban 1993–2002 kö­zött ezek az eu­ró­pai vál­to­zá­sok­hoz va­ló kö­ze­le­dé­si fo­lya­ma­tok elég­gé ka­o­ti­kus ké­pet mu­tat­tak, amely­nek okai a tör­vény­ke­zés ké­sé­sé­ben, az önál­ló­vá vált szlo­vá­ki­ai fel­ső­ok­ta­tás szer­ve­zé­se és irá­nyí­tá­sa te­rén mu­tat­ko­zó ta­pasz­ta­lat­lan­ság­ban, a jog­ala­nyi­sá­gú egye­te­mek és ka­rok nya­ká­ba zú­du­ló egye­te­mi au­to­nó­mia ál­tal nyúj­tott le­he­tő­sé­gek mo­hó ki­hasz­ná­lá­sá­ban ke­re­sen­dők.
A bo­lo­gnai fo­lya­mat kü­szö­bén a szlo­vá­ki­ai fel­ső­ok­ta­tás­ban még két lé­nye­ges át­ala­ku­lá­si fo­lya­mat zaj­lik. Az el­ső a fel­ső­ok­ta­tás tö­me­ge­se­dé­se, amely a töb­bi, az Eu­ró­pai Uni­ó­hoz csat­la­ko­zó kö­zép-eu­ró­pai ál­lam­nál is meg­fi­gyel­he­tő. A fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek hall­ga­tó­i­nak szá­ma 2002-re (1992-höz vi­szo­nyít­va) 64 311-ről 136 922-re – több mint két­sze­re­sé­re (2,13) – nőtt. Ezen be­lül nem te­kint­he­tő egész­sé­ges fej­lő­dé­si fo­lya­mat­nak a le­ve­le­ző ta­go­za­tos ta­nul­má­nyi for­mák hall­ga­tói szá­má­nak több mint négy­sze­re­sé­re (4,39) va­ló emel­ke­dé­se. Ezt egy­részt az idéz­te elő, hogy a le­ve­le­ző ta­go­za­tos hall­ga­tók hoz­zá­já­rul­tak ta­nul­má­nyi költ­sé­ge­ik­hez, ami több­let­be­vé­telt je­len­tett az in­téz­mény­nek, más­részt az ak­ko­ri ál­la­mi tá­mo­ga­tá­si mo­dell nem iga­zán ösz­tö­nöz­te a nap­pa­li ta­go­za­tos hall­ga­tók fel­vé­tel­ét.
Az em­lí­tett idő­szak­ban vi­szont az ok­ta­tók szá­ma csu­pán 1,2-sze­re­sé­re (8103-ról 9707-re) nőtt, ami a fel­ső­ok­ta­tás ef­fek­ti­vi­tá­sá­nak ja­vu­lá­sá­ra utal. Az egy ok­ta­tó­ra eső hall­ga­tók szá­ma 7,9-ről 14,1-re emel­ke­dett.
A má­sik ége­tő prob­lé­má­ja a szlo­vák fel­ső­ok­ta­tás­nak az ál­la­mi tá­mo­ga­tá­sok ne­ga­tív ala­ku­lá­sa. Míg 1992-ben az ál­la­mi költ­ség­ve­tés 1,05%-ából gaz­dál­kod­hat­tak a fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek, ad­dig ez 2002-ben már csak 0,71% volt. A szlo­vák fel­ső­ok­ta­tás ál­la­mi tá­mo­ga­tá­sá­nak szint­je az OECD-államok át­la­gos tá­mo­ga­tá­si szint­jé­nek csu­pán 50%-a kö­rül mo­zog (Vozár 2003).
A fel­ső­ok­ta­tás szín­vo­na­lá­nak kö­ve­té­se és biz­to­sí­tá­sa te­rén Szlo­vá­kia az egye­te­mi au­to­nó­mia meg­adá­sá­val egy idő­ben (1990) meg­hoz­ta az el­ső tör­vé­nyes ren­del­ke­zést. A 172/1990-es szá­mú tör­vén­­nyel be­ve­ze­tés­re ke­rült a fel­ső­ok­ta­tás akkre­d­itá­ció­ja. Az Akkred­itá­ciós Bi­zott­ság a fel­ső­ok­ta­tás szín­vo­na­lá­nak el­bí­rá­lá­sát, a fel­ső­fo­kú in­téz­mé­nyek a kü­lön­bö­ző ta­nul­má­nyi sza­kok, prog­ra­mok meg­va­ló­sí­tá­sá­ra va­ló al­kal­mas­sá­gát a ka­rok éves ér­té­ke­lé­sén ke­resz­tül vé­gez­te.

3. A bo­lo­gnai fo­lya­ma­tot se­gí­tő köz­tes szer­ve­ze­tek

A Szlo­vák Köz­tár­sa­ság­ban a bo­lo­gnai fo­lya­mat fő le­té­te­mé­nye­se az Ok­ta­tá­si Mi­nisz­té­ri­um. Szlo­vá­kia kép­vi­se­lői a bo­lo­gnai nyi­lat­ko­zat­tal kez­dő­dő­en a fo­lya­mat­tal kap­cso­la­tos va­la­men­­nyi do­ku­men­tu­mot alá­ír­ták, és az el­fo­ga­dott aján­lá­so­kat, cé­lo­kat fo­ko­za­to­san be­épí­tet­ték az or­szág tör­vény­ke­zé­sé­be és ál­la­mi ren­de­le­te­i­be.
A bo­lo­gnai nyi­lat­ko­zat­ban az alá­író (29) és az az­óta a nyi­lat­ko­zat­hoz csat­la­ko­zó or­szá­gok (je­len­leg 45) el­kö­te­lez­ték ma­gu­kat, hogy 2010-ig ki­épí­tik az egy­sé­ges Eu­ró­pai Fel­ső­ok­ta­tá­si Tér­sé­get. A mi­nisz­te­rek meg­egyez­tek, hogy két­éven­ként ér­té­kel­ni fog­ják a ki­tű­zött cé­lok gya­kor­la­ti meg­va­ló­sí­tá­sát.
Az ere­de­ti hat célt a prá­gai (2001), a ber­li­ni (2003) és a bergeni (2005) mi­nisz­te­ri ta­lál­ko­zón to­váb­bi cé­lok­kal egé­szí­tet­ték ki. Je­len­leg Szlo­vá­ki­á­ban a bo­lo­gnai fo­lya­mat meg­va­ló­sí­tá­sa te­rén 11 stra­té­gi­ai cél­ra össz­pon­to­sí­ta­nak, amely­nek rész­le­te­it a kö­vet­ke­ző fe­je­zet­ben fog­lal­juk ös­­sze.
A mi­nisz­te­ri ta­lál­ko­zók előtt ál­ta­lá­ban az eu­ró­pai fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek kép­vi­se­lői rek­to­ri ér­te­kez­le­tet tar­ta­nak, és aján­lá­so­kat fo­gal­maz­nak meg a mi­nisz­te­rek szá­má­ra. A Szlo­vák Rek­to­ri Kon­fe­ren­cia va­la­men­­nyi ed­di­gi ér­te­kez­le­ten (Salamanka 2001, Graz 2003, Glas­gow 2005) kép­vi­sel­tet­te ma­gát.
Az Eu­ró­pai Unió el­vei sze­rint a mű­ve­lő­dés és az ok­ta­tás a tag­ál­lam­ok kom­pe­ten­ci­á­já­ba tar­to­zik, ezért az Eu­ró­pai Bi­zott­ság sem gya­ko­rol köz­vet­len be­fo­lyást az át­ala­ku­lá­si fo­lya­ma­tok­ra. En­nek el­le­né­re – fő­leg a 2004-es bő­ví­tést kö­ve­tő­en – a fel­ső­ok­ta­tá­si és ku­ta­tá­si pro­jek­tek tá­mo­ga­tá­sa, va­la­mint a vi­ta­fó­ru­mo­kon va­ló rész­vé­te­le foly­tán egy­re szo­ro­sab­bá vált az együtt­mű­kö­dés a bo­lo­gnai fo­lya­ma­tot irá­nyí­tó eu­ró­pai tes­tü­le­tek­kel, és nö­ve­ke­dett a bi­zott­ság be­fo­lyá­sa a fo­lya­ma­tok ala­ku­lá­sá­ra. Az Eu­ró­pai Bi­zott­ság a bo­lo­gnai fo­lya­mat­ra úgy te­kint, mint az Eu­ró­pa Ta­nács lissza­bo­ni stra­té­gi­á­já­ban ki­tű­zött cé­lok egyi­ké­re.
A bo­lo­gnai fo­lya­mat irá­nyí­tá­sát a mi­nisz­te­rek ál­tal tá­mo­ga­tott Bo­lo­gnai Fol­low-up Mun­ka­cso­port és a Bo­lo­gna Ta­nács vég­zi. Ezek ta­nács­adó, se­gí­tő tag­jai kö­zött sze­re­pel­nek a fel­ső­ok­ta­tás prob­lé­má­i­val fog­lal­ko­zó eu­ró­pai egye­sü­le­tek és intézmények.4
Szlo­vá­ki­á­ban ered­mé­nye­sen mű­kö­dik a fi­zi­kai és jo­gi sze­mé­lyek ön­kén­tes egye­sü­le­te, a Szlo­vák Aka­dé­mi­ai Szö­vet­ség a Nem­zet­kö­zi Együtt­mű­kö­dé­sért (a to­váb­bi­ak­ban: SAAIC), amely­nek cél­ja a szlo­vá­ki­ai in­téz­mé­nyek nem­zet­kö­zi együtt­mű­kö­dé­sé­nek tá­mo­ga­tá­sa, ko­or­di­ná­ci­ó­ja, min­de­nek­előtt az EU or­szá­ga­i­val a mű­ve­lő­dés és egyéb te­rü­le­te­ken. Nem­ze­ti szin­ten a SAAIC ad­mi­niszt­rál­ja a Socrates, a Le­o­nar­do da Vin­ci, az Erasmus-Mundus és a Tem­pus prog­ram­ja­it. A SAAIC e prog­ra­mok ré­szé­re kü­lön nem­ze­ti iro­dá­kat mű­köd­tet. Az EB kez­de­mé­nyez­te (2004) a Bo­lo­gnai Pro­motérok Nem­ze­ti Cso­port­ja­i­nak lét­re­ho­zá­sát, ame­lyek se­gí­tik a fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nye­ket a bo­lo­gnai fo­lya­mat al­kal­ma­zá­sá­nál.
Az Eu­ró­pai Bi­zott­ság Szlo­vá­ki­á­ban a Socrates/Erasmus Prog­ram Nem­ze­ti Iro­dá­ját kér­te fel, hogy tá­mo­gas­sa és ad­mi­niszt­rál­ja e cso­port lét­re­ho­zá­sát, és ter­jes­­sze pro­jekt­je­it a bi­zott­ság elé. Az iro­da, együtt­mű­köd­ve az Ok­ta­tá­si Mi­nisz­té­ri­um Fel­ső­ok­ta­tá­si Szek­ci­ó­já­val, a Szlo­vák Rek­to­ri Kon­fe­ren­ci­á­val és a Fel­ső­ok­ta­tá­si In­téz­mé­nyek Ta­ná­csá­val, az Eu­ró­pai Bi­zott­ság­nak egy 7 ta­gú cso­port­ra tett ja­vas­la­tot. A Nem­ze­ti Cso­port min­de­nek­előtt a kö­vet­ke­ző te­rü­le­te­ken se­gí­ti a fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nye­ket a bo­lo­gnai fo­lya­mat meg­va­ló­sí­tá­sá­ban (Sprievodca… 2006, 23):
– mi­nő­ség­biz­to­sí­tás (nap­pa­li, ill. le­ve­le­ző ta­go­zat);
– há­rom­szin­tű fel­ső­ok­ta­tá­si rend­szer;
– ta­nul­má­nyok el­is­me­ré­se (ECTS, DS);
– éle­ten át tar­tó ta­nu­lás;
– Eu­ró­pai Fel­ső­ok­ta­tá­si és Ku­ta­tá­si Tér­ség;
– mo­bi­li­tás a fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek­ben;
– a fel­ső­ok­ta­tás eu­ró­pai di­men­zi­ó­ja.
A bo­lo­gnai fo­lya­mat­nak te­ret adó tör­vé­nyi és egyéb ren­del­ke­zé­sek Szlo­vá­ki­á­ban is el­fo­ga­dás­ra ke­rül­tek. Ezek is­mer­te­té­sé­re a kö­vet­ke­ző rész­ben ke­rül sor, ami­kor a bo­lo­gnai fo­lya­mat cél­ki­tű­zé­se­i­nek Szlo­vá­ki­ai meg­va­ló­sí­tá­sát rész­le­te­sebb elem­zés alá ves­­szük.
A fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nye­ket az Ok­ta­tá­si Mi­nisz­té­ri­um kon­fe­ren­ci­ák szer­ve­zé­sé­vel és pub­li­ká­ci­ó­kon ke­resz­tül in­for­mál­ja, va­la­mint min­den lé­nye­ges do­ku­men­tu­mot, a mi­nisz­te­rek ta­nács­ko­zá­sa­i­nak ha­tá­ro­za­ta­it stb. szlo­vák nyel­ven is hoz­zá­fér­he­tő­vé te­szi. Az egyes in­téz­mé­nyek tisz­tá­ban van­nak, mit kel­le­ne ten­ni­ük a bo­lo­gnai fo­lya­mat cél­ja­i­nak el­éré­se te­rén, az Eu­ró­pai Fel­ső­ok­ta­tá­si és Ku­ta­tá­si Tér­ség­ben va­ló ered­mé­nyes meg­je­le­nés ér­de­ké­ben. A fő kér­dés min­de­nütt a „ho­gyan”-on van.
Szlo­vá­ki­á­ban a bo­lo­gnai fo­lya­mat­tal ös­­sze­füg­gő cé­lok meg­va­ló­sí­tá­sa 11 alap­ve­tő te­rü­le­ten fo­lyik. Ezek a kö­vet­ke­zők:
1. ös­­sze­ha­son­lí­tó és transz­pa­rens fo­ko­za­tok;
2. két fő cik­lu­son ala­pu­ló kép­zé­si rend­szer;
3. kred­itrend­sz­er be­ve­ze­té­se;
4. mo­bi­li­tás elő­se­gí­té­se;
5. eu­ró­pai együtt­mű­kö­dés a mi­nő­ség­biz­to­sí­tás te­rén;
6. eu­ró­pai di­men­zió a fel­ső­ok­ta­tás­ban;
7. éle­ten át tar­tó ta­nu­lás;
8. fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek és hall­ga­tók;
9. az Eu­ró­pai Fel­ső­ok­ta­tá­si Tér­ség von­zá­sá­nak erő­sí­té­se;
10. a fel­ső­ok­ta­tás har­ma­dik cik­lu­sa és a ku­ta­tás;
11. szo­ci­á­lis di­men­zió.

4. A bo­lo­gnai fo­lya­mat meg­va­ló­sí­tá­sa Szlo­vá­ki­á­ban

4.1. Ös­­sze­ha­son­lít­ha­tó és transz­pa­rens fo­ko­za­tok

Az ös­­sze­ha­son­lít­ha­tó és transz­pa­rens fo­ko­za­tok el­fo­ga­dá­sá­nak cél­ja:
– meg­kön­­nyí­te­ni és át­te­kint­he­tőb­bé ten­ni a ta­nul­má­nyok el­is­mer­te­té­sét Eu­ró­pá­ban;
– le­he­tő­sé­get biz­to­sí­ta­ni a pol­gá­rok szá­má­ra a szé­le­sebb eu­ró­pai mun­ka­erő­pi­a­con va­ló ér­vé­nye­sü­lés­hez;
– ja­ví­ta­ni az eu­ró­pai fel­ső­ok­ta­tá­si rend­sze­rek nem­zet­kö­zi ver­seny­ké­pes­sé­gét.
E fo­lya­mat­ban fon­tos sze­re­pet tölt be a lis­­sza­bo­ni egyez­mény (1997) a fel­ső­ok­ta­tá­si ta­nul­má­nyo­kat érin­tő mi­nő­sí­té­sek el­is­me­ré­sé­ről, amely ki­mond­ja a szer­ző­dő fe­lek or­szá­ga­i­ban a fel­ső­fo­kú ta­nul­má­nyok vég­ző­se­i­nek diszk­ri­mi­ná­ci­ó­tól men­tes fo­ga­dá­sá­nak el­vét. E cé­lok mi­ha­ma­rab­bi el­éré­sét az Eu­ró­pai Par­la­ment és az Eu­ró­pa Ta­nács a 2241/2004/ES szá­mú dön­té­sé­vel is tá­mo­gat­ta. Töb­bek kö­zött ja­va­sol­ják az europass be­ve­ze­té­sét, mely egy egy­sé­ges, össz­eu­ró­pai, bil­ingvális doku­men­tu­m­együttes len­ne, amely az EU tag­or­szá­gai szá­má­ra le­he­tő­vé ten­né a tu­laj­do­nos­ról egy­sze­rű, egy­sé­ges, ön­kén­tes in­for­má­ci­ók fel­hasz­ná­lá­sát kép­zett­sé­ge tar­tal­má­ról, mi­nő­sé­gé­ről, ké­pes­sé­gé­ről és tu­dá­sá­ról. A kép­zett­sé­gek egy­sze­rű, igaz­sá­gos el­is­me­ré­sét in­téz­mé­nyi, nem­ze­ti és eu­ró­pai szin­ten a NARIC5- és az ENIC6-központok há­ló­za­ta is tá­mo­gat­ja.
Szlo­vá­ki­á­ban 1991 óta az Ok­ta­tá­si In­for­má­ci­ós és Prog­nosz­ti­kai In­té­zet mel­lett mű­kö­dött a Ta­nul­má­nyi Ok­irat­ok Ek­vi­va­len­cia Köz­pont­ja (a szlo­vák NARIC–ENIC). Szlo­vá­kia EU-s csat­la­ko­zá­sa után (2004) a köz­pon­tot Ta­nul­má­nyi Ok­irat­ok El­is­me­ré­sé­nek Köz­pont­já­vá ne­vez­ték át, és az Oktatási Minisztérium irá­nyí­tá­sa alá ke­rült. A köz­pont je­len­leg a kül­föl­di ta­nul­má­nyok­ról ki­adott ok­ira­to­kat bí­rál­ja el, vég­zé­se­ket ad ki az egyen­ér­té­kű­sé­gük­ről, ja­vas­lat­te­vő ál­lás­fog­la­lá­so­kat ad ki, iga­zol­ja az ok­irat­ok ere­de­ti­sé­gét. A köz­pont ré­sze­ként mű­kö­dik az Europass Nem­ze­ti Köz­pont, amely az europasszal kap­cso­la­tos do­ku­men­tu­mok ki­adá­sá­val és tá­jé­koz­ta­tás­sal fog­lal­ko­zik.
Szlo­vá­ki­á­ban a kép­zett­ség­ről, a ta­nul­má­nyok el­vég­zé­sé­ről szó­ló ok­irat­ok el­is­me­ré­sét át­fo­gó­an sza­bá­lyoz­za a 477/2002-es szá­mú hatályos tör­vény a szak­ké­pe­sí­té­sek el­is­me­ré­sé­ről, mely­nek el­fo­ga­dá­sát a lis­­sza­bo­ni egyez­mény mel­lett a bo­lo­gnai fo­lya­mat és a kö­zel­gő Eu­ró­pai Uni­ó­hoz va­ló csat­la­ko­zás­ból adó­dó jog­har­mo­ni­zá­ci­ós kö­ve­te­lé­sek is ösz­tö­nöz­ték. E tör­vény a szak­ké­pe­sí­tést négy szint­ben ha­tá­roz­za meg:
1. fel­ső­fo­kú dip­lo­ma (vysokoškol­ský diplom);
2. abszol­ven­si dip­lo­ma (ab­sol­ventský diplom);
3. bi­zo­nyít­vány (vysvedèe­nie);
4. sza­kalka­lmassá­gi bi­zony­lat (osvedèe­nie o odbornej spô­so­bilosti).
Az ok­irat­ok el­is­me­ré­sé­nél a tör­vény kü­lönb­sé­get tesz, hogy to­vább­ta­nu­lás, aka­dé­mi­ai cé­lok vagy mun­ka­vég­zés ér­de­ké­ben tör­té­nik-e.
Szlo­vá­ki­á­ban a felsőoktatási tör­vény ér­tel­mé­ben (Zákon è. 131/2002 Z. z. o vysokých školách, 68. § 1. bek.) a ta­nul­má­nyi prog­ram el­vég­zé­sé­ről ki­adott ok­má­nyok a kö­vet­ke­zők: ok­le­vél (diplom), ál­lam­vizs­ga-bi­zo­nyít­vány (vysvedèe­nie o štát­nej skúške) és ok­le­vél­mel­lék­let (doda­tok k diplo­mu).
Az ös­­sze­ha­son­lít­ha­tó és transz­pa­rens fo­ko­za­tok el­fo­ga­dá­sa te­rén meg­je­lölt cé­lok el­érés­nek egyik fon­tos esz­kö­ze az ok­le­vél­mel­lék­let (Dip­lo­ma Sup­ple­men­t) be­ve­ze­té­se. A szlo­vák felsőoktatási tör­vény sze­rint (Zákon è. 131/2002 Z. z. o vysokých školách, 68. § 4. bek.) az ok­le­vél­mel­lék­let a ta­nul­má­nyi prog­ram el­vég­zé­sé­nek rész­le­te­it tar­tal­maz­za, ame­lyet a fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mény ad ki az ok­le­vél­lel együt­t. Mi­nisz­te­ri ren­de­let sza­bá­lyoz­za az ok­le­vél­mel­lék­let tar­tal­mi rész­le­te­it és egy­sé­ges eu­ró­pai for­má­ját. Kü­lön kér­he­tő a ta­nul­má­nyok el­vég­zé­sé­ről ta­nús­ko­dó ok­irat­ok an­gol nyel­vű ki­adá­sa.
A szlo­vá­ki­ai fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek azon­ban csak las­san ren­dez­ked­nek be pl. az ok­le­vél­mel­lék­let ki­adá­sá­ra. Így 2004-ben csak 2 egye­tem adott au­to­ma­ti­ku­san ok­le­vél­mel­lék­le­tet vég­zős hall­ga­tó­i­nak; to­váb­bi 6 in­téz­mény csak ké­rés­re, eb­ből 2 té­rí­té­ses ala­pon. 11 in­téz­mény az ok­le­vél­mel­lék­le­tet vég­ző­se­i­nek a tör­vény ál­tal sza­bott ha­tár­idő­ben szán­dé­ko­zott ki­ad­ni (Sprievodca… 2006, 31).
Szlo­vá­ki­á­ban 2004-re gya­kor­la­ti­lag meg­al­kot­ták a kül­föld­ön szer­zett vég­zett­sé­gek, ok­le­ve­lek el­is­me­ré­sé­nek EU-komform ke­re­te­it, va­la­mint lét­re­hoz­ták és mű­köd­te­tik az eh­hez szük­sé­ges in­téz­mé­nye­ket. Meg­szü­le­tett a 2002-es tör­vény­ben jel­zett mi­nisz­té­ri­u­mi ren­de­let a ta­nul­má­nyok­ról szó­ló ok­irat­ok el­is­mer­te­té­sé­nek fo­lya­ma­tá­ról (Vyhláška… 2005a), amel­­lyel az eu­ró­pai nor­mák­nak meg­fe­le­lő, pon­tos jo­gi ke­re­tet és ügy­in­té­zé­si for­mát ka­pott az ok­le­ve­lek és vég­zett­sé­gek el­is­me­ré­se. A kez­de­ti von­ta­tott, el­lent­mon­dás­ok­kal te­li jog­kör­ér­tel­me­zé­sek és az ügy­in­té­zés ha­tá­ro­zat­lan­sá­ga után 2006-ra már a vég­zett­sé­gek el­is­me­ré­sé­nek szak­mai és tech­ni­kai ki­vi­te­le­zé­se kezd meg­nyug­ta­tó­an mű­köd­ni. Azon­ban ah­hoz, hogy a Szlo­vá­ki­á­ban meg­sze­re­zett szak­ké­pe­sí­tést, fel­ső­fo­kú vég­zett­sé­get kül­föld­ön is el­is­mer­jék, ér­vény­re kel­le­ne jut­tat­ni az ok­le­ve­lek, a bi­zo­nyít­vá­nyok és az ok­le­vél­mel­lék­le­tek két­nyel­vű (szlo­vák, an­gol), ill. an­gol nyel­vű ki­adá­sát is. En­nek el­éré­sé­hez azon­ban Szlo­vá­ki­á­ban még sok a ten­ni­va­ló.

4.2. A két fő szin­ten ala­pu­ló kép­zé­si rend­szer

A bo­lo­gnai fo­lya­mat egyik alap­ve­tő meg­ha­tá­ro­zó­ja az egy­más­ra épü­lő két-, ill. há­rom­cik­lu­sú kép­zé­si rend­szer ki­ala­kí­tá­sa. A má­so­dik cik­lus­ba va­ló be­lé­pés meg­kö­ve­te­li az el­ső, leg­alább há­rom évig tar­tó cik­lus el­vég­zé­sét (alap­kép­zés), ill. leg­alább 180 kred­it meg­szer­zé­sét. A bach­e­lor fo­ko­zat fel­ső­fo­kú alap­dip­lo­ma­ként va­ló meg­ha­tá­ro­zá­sa eu­ró­pai szin­ten bi­zo­nyos egy­sé­ge­sí­tett ké­pes­sé­gek és kom­pe­ten­ci­ák meg­szer­zé­sét irá­nyoz­za elő. Ezek ál­lan­dó té­mái a szak­mai vi­ták­nak. Az EU-kompa­tibilis bach­e­lor ta­nul­má­nyi prog­ra­mok meg­al­ko­tá­sá­nál azon­ban fi­gye­lem­be kell ven­ni e vi­ták ak­tu­á­lis ered­mé­nye­it. A bach­e­lor fo­ko­zat el­éré­sé­hez szük­sé­ges ké­pes­sé­gek, kom­pe­ten­ci­ák meg­fo­gal­ma­zá­sá­val, kö­rül­írá­sá­val már töb­ben is pró­bál­koz­tak (pl. Barakonyi 2003).
A má­so­dik szin­tű kép­zés­ben (mes­ter­kép­zés) a mas­ter (Szlo­vá­ki­á­ban: ma­gisz­ter) fo­ko­zat meg­szer­zé­se egye­te­mi dip­lo­ma­ként de­fi­ni­ál­ha­tó. E cik­lus­ban a kép­zés 1-2 év, 60–120 kred­ites, és a hall­ga­tók­nak jól kö­rül­ha­tá­rol­ha­tó ké­pes­sé­gek­kel, kom­pe­ten­ci­ák­kal kell ren­del­kez­ni­ük (vö. Barakonyi 2003).
Az egyes szin­te­ken meg­szer­zen­dő, időt­ál­ló, ala­po­zó is­me­re­te­ken túl a bo­lo­gnai fo­lya­mat egyik alap­el­ve, hogy az egyes cik­lu­sok­ból ki­lé­pő hall­ga­tó a mun­ka­erő­pi­a­con köz­vet­le­nül al­kal­maz­ha­tó, spe­ci­á­lis szak­is­me­ret­tel, szak­tu­dás­sal ren­del­kez­zen. A mun­ka­erő­pi­ac gyor­san vál­to­zó igé­nyei és az egyé­ni ké­pes­sé­gek mo­ti­vá­ci­ó­ja szab irányt a to­váb­bi szak­kép­zett­ség, spe­cial­izá­ció meg­szer­zé­sé­nek.
A bach­e­lor és mas­ter ta­nul­má­nyok tar­tal­mi irá­nyult­sá­ga, pro­fil­ja ki kel­le­ne, hogy elé­gít­se az egyé­ni igé­nye­ket, az aka­dé­mi­ai el­vá­rá­so­kat és a mun­ka­erő­pi­ac fel­tét­ele­it.
A bo­lo­gnai fo­lya­mat­ba be­lé­pő ál­la­mok el­kö­te­lez­ték ma­gu­kat, hogy ki­ala­kít­ják az ös­­sze­ha­son­lít­ha­tó, a kom­pa­ti­bi­lis vég­zett­sé­gek ke­re­te­it a fel­ső­ok­ta­tá­si rend­sze­rek szá­má­ra, ame­lyek alap­ját a mun­ka­ter­he­lé­si-ok­ta­tá­si ki­me­ne­tek, kom­pe­ten­ci­ák és a kép­zés pro­fil­ja al­kot­ja.
Egy 2005-ben vég­zett fel­mé­rés ered­mé­nyei azt mu­tat­ják, hogy a két­szin­tű fel­ső­ok­ta­tá­si rend­szer már szé­les kör­ben be­ve­ze­tés­re ke­rült. A „bo­lo­gnai” ál­la­mok több­sé­gé­ben a hall­ga­tók több mint fe­le már ilyen prog­ra­mok­ra nyert fel­vé­telt.
A bo­lo­gnai fo­lya­mat ke­re­te­in be­lül már kör­vo­na­la­zód­nak az éle­ten át tar­tó ta­nu­lás beeme­lé­sé­nek ke­re­tei a fel­ső­ok­ta­tás­ba és en­nek ös­­sze­kap­cso­lá­sa a szak­kép­zés­sel.
Szlo­vá­ki­á­ban a 131/2002-es szá­mú fel­ső­ok­ta­tá­si tör­vény egy­ér­tel­mű ha­tá­ro­zott­ság­gal be­ve­zet­te a há­rom­szin­tű fel­ső­ok­ta­tást (Zákon è. 131/2002 Z. z. o vysokých školách). A tör­vény 50. §-a ér­tel­mé­ben az Ok­ta­tá­si Mi­nisz­té­ri­um el­ké­szí­tet­te a ta­nul­má­nyi sza­kok (študi­jné odbo­ry) rend­sze­rét, amely­ben fel­ső­fo­kú ta­nul­má­nyo­kat le­het vé­gez­ni Szlo­vá­ki­á­ban. A ta­nul­má­nyi sza­kok köz­pon­ti tar­tal­mi le­írá­sá­nak fi­gye­lem­be­vé­te­lé­vel az in­téz­mé­nyek el­ké­szí­tik ta­nul­má­nyi prog­ram­ja­i­kat, ame­lye­ket akk­re­di­tál­tat­nak, s eze­ken be­lül hir­det­het­nek fel­ső­fo­kú vég­zett­sé­get nyúj­tó kép­zést. Szlo­vá­ki­á­ban je­len­leg 356 ta­nul­má­nyi szak kö­zül 163-ban le­het el­ső szin­tű, 162-ben má­so­dik szin­tű és 310-ben har­ma­dik szin­tű fel­ső­fo­kú vég­zett­sé­get sze­rez­ni. Ez a fel­osz­tás nincs te­kin­tet­tel a tör­vény ál­tal ki­vé­te­le­sen meg­en­ge­dett, az el­ső és a má­so­dik cik­lus ös­­sze­vo­ná­sá­val meg­va­ló­su­ló prog­ra­mok­ra (53. § 3. bek.). A ta­nul­má­nyi sza­kok kö­zül 117-ben mind a há­rom szin­tű kép­zés­ben le­het ta­nul­má­nyo­kat foly­tat­ni.
Szlo­vá­ki­á­ban 2005 vé­gé­re 2254 nem pe­da­gó­gus­kép­ző ta­nul­má­nyi prog­ram (el­ső, má­so­dik vagy ös­­sze­vont szin­tű), 4516 pedagó­gusképző7 és 1033 har­ma­dik szin­tű ta­nul­má­nyi prog­ram volt akk­re­di­tál­va. Azért ilyen ma­ga­sak a szá­mok, mert a tör­vény kü­lön ér­tel­me­zi a ta­nul­má­nyi prog­ra­mo­kat a ta­nul­má­nyi sza­kok, a meg­va­ló­sí­tó in­téz­mé­nyek (ka­rok), a ta­nul­má­nyi for­mák (nap­pa­li, le­ve­le­ző), az el­ér­he­tő vég­zett­sé­gi szint (3) és a ta­nul­má­nyok hos­­sza sze­rint (Výroèná sprá­va… 2006).
Szlo­vá­ki­á­ban a há­rom­cik­lu­sú kép­zés­ben a hall­ga­tók kü­lön­bö­ző aka­dé­mi­ai fo­ko­zat­tal vé­gez­nek. A bach­e­lor ta­nul­má­nyi prog­ra­mok vég­ző­sei a bach­e­lor (Bc.) fo­ko­za­tot kap­ják.
A mas­ter ta­nul­má­nyi prog­ra­mok­ban a ta­nul­má­nyok szak­te­rü­le­té­től füg­gő­en ma­gisz­te­ri (Mgr., Mgr. Art.), mér­nö­ki (Ing.), mű­épí­té­szi (Ing. arch.), or­vo­si (MUDr.), fog­or­vo­si (MDDr.) és ál­lat­or­vo­si (MVDr.) aka­dé­mi­ai fo­ko­za­tot sze­rez­nek a vég­zős hall­ga­tók (Zákon è. 131/2002 Z. z. o vysokých školách, 53. § 5–7. bek.).
A har­ma­dik szin­tű kép­zés abszol­ven­sei a kö­vet­ke­ző aka­dé­mi­ai fo­ko­za­to­kat nyer­he­tik el: böl­csész­dok­tor (PhD.), mű­vé­sze­ti dok­tor (ArtD.). A ka­to­li­kus te­o­ló­gia te­rén a dok­to­ri ta­nul­má­nyok el­ső ré­szé­nek le­zá­rá­sa után a te­o­ló­gi­ai licen­ciá­tus (ThLic.), majd a te­o­ló­gia dok­to­ra (ThDr.) fo­ko­zat ér­he­tő el (Zákon è. 131/2002 Z. z. o vysokých školách, 54. § 15–16. bek.).
A 131/2002-es szá­mú tör­vény az egyes ta­nul­má­nyi prog­ra­mok kö­vet­ke­ző ál­ta­lá­nos le­írá­sát tar­tal­maz­za (Zákon è. 131/2002 Z. z. o vysokých školách, 52–54. §):
– Az el­ső szin­tű ta­nul­má­nyi prog­ra­mok (alap­kép­zés) az el­mé­le­ti és a gya­kor­la­ti is­me­re­tek meg­szer­zé­sé­re irá­nyul­nak a tu­do­má­nyok és a mű­vé­sze­tek je­len­le­gi szint­jén, va­la­mint ezek a mun­ka­vég­zés so­rán va­ló al­kal­ma­zá­sá­nak el­sa­já­tí­tá­sá­ra, ill. a rá kap­cso­ló­dó fel­ső­fo­kú ta­nul­má­nyok foly­ta­tá­sa cél­já­ból.
– A má­so­dik szin­tű ta­nul­má­nyi prog­ra­mok (mes­ter­kép­zés) az el­mé­le­ti és a gya­kor­la­ti is­me­re­tek meg­szer­zé­sé­re irá­nyul­nak a tu­do­má­nyok és a mű­vé­sze­tek je­len­le­gi szint­jén, va­la­mint a ké­pes­sé­gek és kész­sé­gek al­ko­tó al­kal­ma­zá­sá­nak fej­lesz­té­sé­re a mun­ka­vég­zés vagy a dok­to­ri ta­nul­má­nyi prog­ra­mok sze­rin­ti fel­ső­fo­kú ta­nul­má­nyok foly­ta­tá­sa cél­já­ból.
– A har­ma­dik szin­tű dok­to­ri ta­nul­má­nyi prog­ra­mok a tu­do­má­nyok és a mű­vé­sze­tek je­len­le­gi szint­jén ala­pu­ló is­me­re­tek el­sa­já­tí­tá­sá­ra irá­nyul­nak, min­de­nek­előtt a hall­ga­tó sa­ját tu­do­má­nyos és mű­vé­sze­ti ered­mé­nye­i­nek hoz­zá­já­ru­lá­sá­val, ame­lyek a tu­do­mány, a tech­ni­ka vagy a mű­vé­szet te­rü­le­tén tu­do­má­nyos ku­ta­tás, ill. önál­ló al­ko­tó te­vé­keny­ség so­rán jön­nek lét­re.
Szlo­vá­ki­á­ban a 2005/2006-os aka­dé­mi­ai év­től csak a há­rom­cik­lu­sú kép­zé­si rend­szer sze­rint le­het fel­ső­fo­kú ta­nul­má­nyo­kat foly­tat­ni. Ki­vé­te­les ese­tek­ben az Ok­ta­tá­si Mi­nisz­té­ri­um en­ge­dé­lyez­he­ti az el­ső és a má­so­dik szint egy ta­nul­má­nyi prog­ram­ba va­ló ös­­sze­vo­ná­sát, amely prog­ram leg­alább 4, de leg­fel­jebb 6 éves le­het, és vég­ző­sei má­so­dik szin­tű vég­zett­sé­get sze­rez­nek (Zákon è. 131/2002 Z. z. o vysokých školách, 53. § 3. bek.).
A ko­ráb­bi tör­vé­nyek alap­ján (Zákon è. 172/1990 Z. z. o vysokých školách) a 2003-ig akk­re­di­tált ta­nul­má­nyi prog­ra­mok­ra fel­vett hall­ga­tók (3–5., ill. 6. év­fo­lyam) ta­nul­má­nya­ik be­fe­jez­té­vel a má­so­dik szint­nek meg­fe­le­lő vég­zett­sé­get és fo­ko­za­tot sze­rez­nek.
A pe­da­gó­gus­kép­ző prog­ra­mok Bo­lo­gna sze­rin­ti (át)akkred­itálása több­nyi­re 2005-ben, a nem pe­da­gó­gus­kép­ző prog­ra­mo­ké pe­dig 2004-ben folyt le. A tel­je­sen új, há­rom­szin­tű ta­nul­má­nyi prog­ra­mok akkred­itá­ció­ja már 2003-ban meg­kez­dő­dött, így a 2006/2007-es aka­dé­mi­ai év­ben vé­gez­nek a bo­lo­gnai prog­ram el­ső, bach­e­lorsz­in­tű vég­zős hall­ga­tói.
A szak­mai és a ci­vil tár­sa­da­lom a fel­ső­ok­ta­tás bo­lo­gnai fo­lya­ma­tát el­fo­gad­ta. Egyen­lő­re azon­ban még nem úgy te­kint rá mint a fel­ső­ok­ta­tás tö­me­ge­se­dé­sé­ből adó­dó fe­szült­sé­gek bach­e­lor szin­ten va­ló le­ve­ze­té­sé­re, ill. e szint után fel­ső­fo­kú dip­lo­má­val a mun­ka­erő­pi­ac­ra va­ló ki­lé­pés le­he­tő­sé­gé­re, ha­nem in­kább mint a má­so­dik cik­lus­ban foly­ta­tan­dó ta­nul­má­nyok elő­fel­té­te­lé­re. A fel­mé­ré­sek alap­ján a hall­ga­tók túl­nyo­mó több­sé­ge csak ak­kor szán­dé­ko­zik bach­e­lor dip­lo­má­val mun­kát vál­lal­ni, ha az na­gyon elő­nyös anya­gi jut­ta­tá­sok­kal jár, azon­ban ta­nul­má­nya­i­kat va­la­mi­lyen for­má­ban ők is foly­tat­ni sze­ret­nék.
A pe­da­gó­gus­kép­ző prog­ra­mok, de más sza­kok prog­ram­jai is az akk­re­di­tá­lás gyors kény­sze­re, az egye­te­mi kon­zer­va­ti­viz­mus és az ál­la­mi elő­írá­sok mi­att ele­ve úgy ké­szül­tek, hogy bach­e­lor szin­ten nem nyúj­ta­nak re­á­lis le­he­tő­sé­get a mun­ka­erő­pi­ac­ra va­ló ki­lé­pés­hez. A pe­da­gó­gus­kép­ző bach­e­lor prog­ram vég­ző­sei szá­má­ra a köz­ok­ta­tás­ban a je­len­leg ér­vény­ben le­vő tör­vé­nyek, ren­de­le­tek sem­mi­lyen le­he­tő­sé­get nem ad­nak a szak­kép­zett­sé­get igény­lő he­lyek be­töl­té­sé­re. Így te­hát ér­tel­met­len volt 2004-ben az a mi­nisz­te­ri ál­lás­pont, amely nem en­ge­dé­lyez­te a pe­da­gó­gus­kép­zés­ben az egye­te­mek ál­tal ja­va­solt ún. ös­­sze­vont (1. és 2. cik­lus) prog­ra­mok sze­rin­ti ta­nul­má­nyok szer­ve­zé­sét. A bach­e­lorsz­in­tű pe­da­gó­gus­kép­ző ta­nul­má­nyok vég­ző­sei, amen­­nyi­ben nem szán­dé­koz­nak vagy nem ta­nul­hat­nak to­vább a má­so­dik cik­lus­ban, az ala­po­zó ta­nul­má­nyok­ban szer­zett el­mé­le­ti és gya­kor­la­ti is­me­re­te­ik alap­ján csak a köz­ok­ta­tá­son kí­vül he­lyez­ked­het­nek el.
A fel­ső­ok­ta­tás el­ső szint­jé­ből a má­so­dik szint­be va­ló be­lé­pés, a fo­lya­ma­tos to­vább­ta­nu­lás prob­lé­má­i­ról va­ló­já­ban még meg sem kez­dő­dött a vi­ta az egye­te­me­ken és a tár­sa­dal­mon be­lül. Az ed­di­gi ál­la­mi fi­nan­szí­ro­zá­si rend­szer gya­kor­la­ta nem hat ösz­tön­ző­en a má­so­dik cik­lus­ba be­lé­pő hall­ga­tók tu­dás és ké­pes­ség alap­ján tör­té­nő sze­lek­tá­lá­sá­ra.
Na­gyon ne­héz és komp­li­kált prob­lé­má­nak ígér­ke­zik a mas­ter­sz­in­tű prog­ra­mok­ba va­ló be­lé­pés szak­mai fel­tét­ele­i­nek ki­ala­kí­tá­sa. Ál­ta­lá­nos­ság­ban el­mond­ha­tó, hogy a bach­e­lor- és a mas­ter­sz­in­tű ta­nul­má­nyi prog­ra­mok szak­mai tar­ta­lom sze­rint szo­ro­san egy­más­hoz kö­tő­dő, egy­más­ra épü­lő rend­szer­ben ke­rül­tek ki­ala­kí­tás­ra, min­dig egy vagy leg­fel­jebb két ta­nul­má­nyi szak­ra ala­poz­va. Kér­dés, hogy a mas­ter ta­nul­má­nyok­ba va­ló be­lé­pés­nél a ta­nul­má­nyi szak vagy a ta­nul­má­nyi prog­ram lesz-e a dön­tő, ill. az egye­te­mek mely bach­e­lor dip­lo­mát fo­gad­ják el eh­hez. Ezt még kü­lön bo­nyo­lít­ja a pe­da­gó­gus­kép­ző prog­ra­mok két­tan­tár­gyú rend­sze­ré­nek vol­ta.
A je­len­le­gi ál­la­po­tok te­hát nem ked­vez­nek a hall­ga­tók egye­te­mek köz­ti mo­bi­li­tá­sá­nak. Az egye­te­me­ken be­lül vé­gül meg fog­ják ol­da­ni az em­lí­tett prob­lé­má­kat, ezek­nek a meg­ol­dá­sok­nak azon­ban olya­nok­nak kell len­ni­ük, hogy meg­nyíl­jon a le­he­tő­ség a hall­ga­tók szá­má­ra több egye­te­men is foly­tat­ha­tó ta­nul­má­nyok vég­zé­sé­re. Az ilyen hall­ga­tók na­gyobb szá­mú fo­ga­dá­sá­ra a szlo­vá­ki­ai egye­te­mek még sem szer­ve­zé­si, sem ok­ta­tá­si nyelv szem­pont­já­ból nin­cse­nek fel­ké­szül­ve.

4.3. A kred­itrend­sz­er be­ve­ze­té­se

Az egy­sé­ges kred­itrend­sz­er ki­ala­kí­tá­sa és be­ve­ze­té­se min­de­nek­előtt a hall­ga­tók szé­les­kö­rű mo­bi­li­tá­sát kí­ván­ja elő­se­gí­te­ni, de fel­té­te­le a mű­velt­ség és a kép­zett­ség ru­gal­ma­sabb meg­szer­zé­sé­nek. Kön­­nyeb­bé te­szi a hall­ga­tók szá­má­ra az eu­ró­pai mun­ka­erő­pi­ac­ra va­ló ki­ju­tást, és erő­sí­ti az eu­ró­pai fel­ső­ok­ta­tás kom­pa­ti­bi­li­tá­sát, von­zá­sát és ver­seny­ké­pes­sé­gét (Sprievodca… 2006, 34). A kred­itrend­sz­erek te­rén mi­nő­sé­gi elő­re­lé­pés tör­tént az ECTS-szabályok be­ve­ze­té­sé­vel a Socrates/Erasmus-programok ke­re­tén be­lül. E rend­szer a ta­nul­má­nyi cé­lok el­éré­sé­hez a hall­ga­tó ál­tal ki­fej­tett mun­ka men­­nyi­sé­gén alap­szik (Balla 2005).
Az el­ső ko­moly aján­lást az ECTS al­kal­ma­zá­sá­ra a Sor­bonne­-nyi­lat­ko­zat alá­írói tet­ték 1998 má­ju­sá­ban. A bo­lo­gnai nyi­lat­ko­zat­ban és az azt kö­ve­tő sala­mankai és prá­gai mi­nisz­te­ri ér­te­kez­le­ten még min­dig az ECTS tí­pu­sú rend­szer be­ve­ze­té­se mel­lett száll­tak sík­ra a részt­ve­vők. Ter­mé­sze­tes fo­lya­mat­ként erő­sö­dött szé­les­ kö­rű el­fo­ga­dá­sa az­ál­tal is, hogy egy­re több or­szág­ban ke­rült be­ve­ze­tés­re, és el­fo­gad­ha­tó al­ter­na­tí­vá­ja nem ala­kult ki. Vé­gül 2002 ok­tó­be­ré­ben Zü­rich­ben 330 eu­ró­pai egye­tem kép­vi­se­lői egy­ér­tel­mű­en ki­áll­tak az ECTS-nek Eu­ró­pá­ban tör­té­nő be­ve­ze­té­se mel­lett.
Az ECTS-t ere­de­ti­leg a kred­itek át­vi­te­lé­re ala­kí­tot­ták ki a hall­ga­tói mo­bi­li­tás meg­kön­­nyí­té­se ér­de­ké­ben. Leg­újab­ban azon­ban már a kred­itek ak­ku­mu­lá­ci­ó­já­nak rend­sze­ré­vé ala­kult át (European Cre­dit Trans­fer and Accu­mu­la­tion Sys­tem).
A Fol­low-up Group je­len­té­se sze­rint 2005-ben a ta­nul­má­nyi prog­ra­mok te­kin­te­té­ben a leg­több or­szág­ban már al­kal­maz­zák a kred­itrend­sz­ert.
A szlo­vá­ki­ai felsőoktatási intézményekben a kred­itrend­sz­er be­ve­ze­té­sé­nek kez­de­tei az 1990-es évek ele­jé­re nyúl­nak vis­­sza (lásd a 2. fe­je­ze­tet). Az ECTS-rendszer be­ve­ze­té­sé­hez tör­vé­nyes ke­re­te­ket te­rem­tett a 2002-ben el­fo­ga­dott fel­ső­ok­ta­tá­si tör­vény 62. §-a (Zákon è. 131/2002 Z. z. o vysokých školách). E kred­itrend­sz­er rész­le­te­it és be­ve­ze­té­sé­nek for­má­ját a 614/2002-es szá­mú mi­nisz­te­ri ren­de­let ír­ja elő (Vyhláška… 2002).
A tör­vény sze­rint a kred­itek szám­ér­té­kek, ame­lyek a ta­nul­má­nyi egy­sé­gek­hez van­nak ren­del­ve, és ki­fe­je­zik a vég­zés­hez szük­sé­ges mun­ka men­­nyi­sé­gét. A hall­ga­tó stan­dard le­ter­helt­sé­ge egy aka­dé­mi­ai év­ben 60, egy sze­mesz­ter­ben 30, egy tri­mesz­ter­ben 20 kred­it­szám­ban van meg­ha­tá­roz­va (Zákon è. 131/2002 Z. z. o vysokých školách, 62. § 2. bek.).
A ta­nul­má­nyi te­vé­keny­ség for­má­it (leg­in­kább elő­adás, sze­mi­ná­ri­um, gya­kor­lat, ill. la­bo­ra­tó­ri­u­mi, tu­dás­fel­mé­rő, dip­lo­ma- és dis­­szer­tá­ci­ós mun­ka, va­la­mint exkur­zió és szak­mai gya­kor­lat) a ta­nul­má­nyi prog­ram egy­sé­gé­nek (jed­not­ka študi­jného pro­g­ra­mu) ne­vez­zük. A ta­nul­má­nyi egy­sé­gek rend­sze­ré­ből és ezek si­ke­res ab­szol­vá­lá­sá­nak ér­de­ké­ben ös­­sze­ál­lí­tott sza­bá­lyok rend­sze­ré­ből te­vő­dik ös­­sze a ta­nul­má­nyi prog­ram (Zákon è. 131/2002 Z. z. o vysokých školách, 21. § 2. bek.; lásd még a 4.2. részt).
A ta­nul­má­nyi prog­ram ta­nul­má­nyi tan­tár­gyak­ra (študi­jné pred­me­ty) ta­go­ló­dik. A tan­tárgy a ta­nul­má­nyi prog­ram egy­sé­gé­ből vagy az egy­sé­gek cso­port­já­ból van ké­pez­ve (Vyhláška… 2002, 3. § 1. bek.).
Min­den tan­tárgy­hoz, amely­nek ab­szol­vá­lá­sa osz­tá­lyoz­va van, kred­it­szám is tar­to­zik. Az ér­dem­jeg­­gyel va­ló osz­tá­lyo­zás­nak hat fo­ko­za­tát kü­lön­böz­tet­jük meg (Vyhláška… 2002, 6. § 3. bek.):
1. A – ki­tű­nő (ki­vá­ló ered­mé­nyek) = 1;
2. B – di­csé­re­tes, na­gyon jó (át­lag fe­let­ti ered­mé­nyek) = 1,5;
3. C – jó (át­la­gos ered­mé­nyek) = 2;
4. D – el­fo­gad­ha­tó (el­fo­gad­ha­tó ered­mé­nyek) = 2,5;
5. E – elég­sé­ges (csak mi­ni­má­lis kri­té­ri­u­mo­kat ki­elé­gí­tő ered­mé­nyek) = 3;
6. FX – elég­te­len (mi­ni­má­lis kri­té­ri­u­mo­kat sem tel­je­sí­tő ered­mé­nyek) = 4.
Az Szlo­vák Rek­to­ri Kon­fe­ren­cia 2004-ben fel­mér­te a kred­itrend­sz­er és az ok­le­vél­mel­lék­let al­kal­ma­zá­sá­nak hely­ze­tét. A fel­mé­rés sze­rint a nyil­vá­nos fel­ső­fo­kú in­téz­mé­nyek 88%-a (16) a mi­nisz­te­ri ren­de­let ér­tel­mé­ben al­kal­maz­ta a kred­itrend­­szert.
Az ECTS-rendszer be­ve­ze­té­sé­hez szük­sé­ges jo­gi ke­re­tek meg­al­ko­tá­sá­ban Szlo­vá­kia idő­ben és jól vizs­gá­zott: már 2002-ben ki­dol­goz­ta a kred­itrend­sz­er tel­jes al­kal­ma­zá­sá­hoz szük­sé­ges szlo­vák és an­gol nyel­vű do­ku­men­tu­mok, nyom­tat­vá­nyok rend­sze­rét. Az ECTS ugyan be­ve­ze­tés­re ke­rült, de a hall­ga­tói mo­bi­li­tást elő­se­gí­tő ré­szé­nek szak­mai és ad­mi­niszt­rá­ci­ós do­ku­men­tá­lá­sa még csak né­hány egye­te­men van el­fo­gad­ha­tó szin­ten.

4.4. A mo­bi­li­tás elő­se­gí­té­se

A hall­ga­tók, az ok­ta­tók és a ku­ta­tók mo­bi­li­tá­sa a részt­ve­vő or­szá­gok kö­zött a bo­lo­gnai fo­lya­mat kulcs­kér­dé­sei kö­zé tar­to­zik. E te­kin­tet­ben min­ta­ként em­le­ge­tik az ame­ri­kai mo­dellt, ahol a hall­ga­tók és az oktatók moz­gá­sa a felsőoktatási intéz­mé­nyek kö­zött meg­szo­kott, ter­mé­sze­tes je­len­ség. En­nek azon­ban sa­já­tos ame­ri­kai fel­té­te­le van, még­pe­dig a fel­ső­ok­ta­tá­si rend­szer di­ver­zi­fi­kált vol­ta és a tár­sa­da­lom mun­ka­hely- és la­kó­hely-vál­toz­ta­tá­si szo­ká­sai (Hrubos 2003).
A mo­bi­li­tás­hoz szük­sé­ges és az azt ösz­tön­ző ter­mé­sze­tes fel­té­te­lek Eu­ró­pá­ban még hi­á­nyoz­nak. A kü­lön­bö­ző prog­ra­mo­kon ke­resz­tül tör­té­nő mobil­itássz­ervezés is csak na­gyon las­sú fej­lő­dést ered­mé­nye­zett. A mo­bi­li­tást kor­lá­to­zó aka­dá­lyok le­bon­tá­sa és a mo­bi­li­tás szé­les­kö­rű meg­ho­no­sí­tá­sá­hoz szük­sé­ges fel­té­te­lek ki­ala­kí­tá­sa Eu­ró­pá­ban azon­ban tel­je­sen más gaz­dag­sá­gi, tár­sa­dal­mi és po­li­ti­kai kör­nye­zet­ben zaj­lik, mint Ame­ri­ká­ban.
Az eu­ró­pai hall­ga­tói és ok­ta­tói mo­bi­li­tás len­dü­let­be ho­zá­sá­hoz min­de­nek­előtt szük­sé­ges a grantok, a köl­csö­nök át­vi­tel­ének meg­kön­­nyí­té­se. In­ten­zí­vebb és el­kö­te­le­zet­tebb hoz­zá­ál­lást, együtt­mű­kö­dést igé­nyel az ál­la­mok ré­szé­ről a ví­zu­mok, a mun­ka­vég­zé­si en­ge­dé­lyek ki­adá­sá­nak le­egy­sze­rű­sí­té­se és meg­kön­­nyí­té­se. Ser­ken­te­ni, mo­ti­vál­ni kel­le­ne a hall­ga­tó­kat, az ok­ta­tó­kat, az in­téz­mé­nye­ket a mo­bi­li­tá­si prog­ra­mok ál­tal kí­nált le­he­tő­sé­gek szé­les ­kö­rű ki­hasz­ná­lá­sá­ra, és el kel­le­ne ér­ni, hogy a kül­föld­ön, ill. a más in­téz­mény­ben foly­ta­tott ta­nul­má­nyok tel­jes egé­szé­ben (a ta­nul­má­nyok hos­­sza, a vizs­ga­ered­mé­nyek, a kred­itek) el­fo­ga­dás­ra ke­rül­je­nek (Dzimko 2005).
Az Eu­ró­pai Bi­zott­ság több olyan prog­ra­mot is szer­vez (pl. Socrates/Erasmus, Le­o­nar­do), ame­lyek a hall­ga­tók és a oktatók mo­bi­li­tá­sát se­gí­tik elő. E te­kin­tet­ben elő­re­lé­pést je­len­tett az Eu­ró­pa Ta­nács ál­tal el­fo­ga­dott mo­bi­li­tá­si terv (Nice 2002). Az Eu­ró­pai Bi­zott­ság 2004-ben új prog­ram­ja­vas­la­tot dol­go­zott ki, amely sze­rint a cse­re­prog­ra­mok­ban részt ve­vő hall­ga­tók és ta­ná­rok szá­mát 2010-re 3 mil­li­ó­ra sze­ret­né nö­vel­ni.
Szlo­vá­ki­á­ban az eu­ró­pai mo­bi­li­tá­si prog­ra­mo­kat a SAAIC ad­mi­niszt­rál­ja. To­váb­bi le­he­tő­sé­ge­ket kí­nál­nak az Ok­ta­tá­si Mi­nisz­té­ri­um ál­tal meg­kö­tött két, ill. több­ol­da­lú ál­lam­kö­zi szer­ző­dé­sek, cse­re­prog­ra­mok, ame­lye­ket a SAIA8, ill. az USA irá­nyá­ban a Full­bright Bi­zott­ság szer­vez. A ha­zai és a kül­föl­di egye­te­mek kö­zöt­ti két­ol­da­lú mo­bi­li­tá­si együtt­mű­kö­dés szá­má­ra azon­ban a szlo­vá­ki­ai in­téz­mé­nyek csak na­gyon kor­lá­to­zott ösz­tön­díj­alap­pal ren­del­kez­nek.
Az eu­ró­pai mo­bi­li­tá­si prog­ra­mok­ba (Socrates/Erasmus) 2005-ben va­la­men­­nyi szlo­vá­ki­ai nyil­vá­nos fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mény be­kap­cso­ló­dott (1998-ban még csak 8). A 2004/2005-ös aka­dé­mi­ai év­ben 979 szlo­vá­ki­ai hall­ga­tó vett részt (át­lag­ban 4,7 hó­na­pos) kül­föl­di ta­nul­má­nyok­ban. Ös­­sze­ha­son­lí­tás­ként: 1998/1999-ben a hall­ga­tók szá­ma 380, 2003/2004-ben pe­dig 682 volt. A kül­föld­ön rész­ta­nul­má­nyo­kat foly­ta­tó hall­ga­tók szá­ma ugyan év­ről év­re nő, azon­ban nem éri el a hall­ga­tók 1%-át sem. A 2004/2005-ös aka­dé­mi­ai év­ben a po­zso­nyi Come­nius Egye­tem­nek ta­nult a leg­több hall­ga­tó­ja kül­föld­ön (230) (Výroèná sprá­va… 2006).
Az Eras­mus-pro­gram ke­re­tén be­lül 1998–2003 kö­zött 3–12 hó­na­pos ta­nul­má­nyo­kat foly­ta­tott Né­met­or­szág­ban 633, Fran­cia­or­szág­ban 247, Spa­nyol­or­szág­ban 197, Bel­gi­um­ban 180, Olasz­or­szág­ban 168 szlo­vá­ki­ai egye­te­mi hall­ga­tó. A sza­kok te­kin­te­té­ben a köz­gaz­da­sá­gi, a mér­nö­ki, az ide­gen nyel­vi, a fi­lo­ló­gi­ai és az or­vo­si sza­kok hall­ga­tói vol­tak több­ség­ben (Filkornová – Gadušová 2004).
Az Eras­mus-pro­gram ke­re­tén be­lül kül­föl­di hall­ga­tók is ér­kez­nek szlo­vá­ki­ai fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek­be. A 2004/2005-ös aka­dé­mi­ai év­ben ös­­sze­sen 296 kül­föl­di hall­ga­tó ta­nult Szlo­vá­ki­á­ban, ami 174 hall­ga­tó­val több a ko­ráb­bi év­hez ké­pest. A leg­több kül­föl­di (49) hall­ga­tó­ja a po­zso­nyi Köz­gaz­da­sá­gtudományi Egye­tem­nek volt.
A ta­ná­ri mo­bi­li­tás is na­gyon ala­csony szá­mo­kat mu­tat. A 2004/2005-ös aka­dé­mi­ai év­ben 291 ta­nár ok­ta­tott kül­föld­ön, ill. 135 kül­föl­di oktatót fo­gad­tak szlo­vá­­kiai in­téz­mé­nyek­ben.
A szlo­vá­ki­ai nyil­vá­nos felsőoktatási intézmények több mint fe­le kap­cso­ló­dott be a CEEPUS- (Közép-eruópai Egye­te­mi Ta­nul­má­nyok) cse­re­prog­ram­ba. E prog­ram ke­re­tén be­lül 2004/2005-ben 266 szlo­vá­ki­ai hall­ga­tó és 162 oktató ke­rült ki kül­föld­re, ill. 99 hall­ga­tót és 77 ok­ta­tót fo­gad­tunk. Ér­de­kes meg­je­gyez­ni, hogy míg a ki­uta­zó hall­ga­tók és oktatók szá­má­ban az elő­ző aka­dé­mi­ai év­hez ké­pest (250, 127) bi­zo­nyos emel­ke­dés ta­pasz­tal­ha­tó, ad­dig a fo­ga­dott hall­ga­tók és oktatók szá­ma (118-ról, ill. 109-ről) csök­kent. A leg­na­gyobb hall­ga­tói és tanár­mo­bil­itást a po­zso­nyi és kas­sai mű­sza­ki egye­te­mek bo­nyo­lí­tot­ták le.
Ös­­szes­sé­gé­ben a kül­föld­re irá­nyu­ló mo­bi­li­tás min­den for­má­já­ban 1999 és 2002 kö­zött csu­pán 2116 hall­ga­tó és 474 oktató vett részt.
A felsőoktatási intézmények a hall­ga­tói mo­bi­li­tás­ra oda­ítélt grantokat kü­lön­bö­ző stra­té­gi­ák és mód­sze­rek alap­ján hasz­nál­ták fel. A hall­ga­tók kül­föl­di mo­bi­li­tá­sá­hoz a felsőoktatási intézmények sa­ját for­rá­sa­ik­ból nem já­rul­tak hoz­zá.
A leg­na­gyobb prob­lé­mát még min­dig a ta­nul­má­nyi ak­ti­vi­tá­sok ha­zai el­is­mer­te­té­se okoz­za. Nem min­den fő­is­ko­lán és egyetemen haj­lan­dók a ta­nul­má­nyo­kat, a vizs­gá­kat ki­fo­gá­sok nél­kül el­is­mer­ni, sőt elég gya­ko­ri, hogy a hall­ga­tó­nak új­ból el kell vé­gez­nie a ta­nul­má­nyok meg­fe­le­lő ré­szét. Ezek a prak­ti­kák azon­ban el­len­té­te­sek az Eras­mus sza­bály­rend­sze­ré­vel.
Re­mél­he­tő­leg a hall­ga­tók mo­bi­li­tá­sát és­­sze­rűb­bé te­szi az egy­sé­ges ECTS-rendszerre va­ló át­té­rés. Na­gyon fon­tos se­géd­esz­kö­ze és biz­to­sí­té­ka a kül­föld­ön vég­zett ta­nul­má­nyok el­is­me­ré­sé­nek a ta­nul­má­nyi szer­ző­dés el­ter­je­dé­se, amely a szlo­vá­ki­ai fő­is­ko­lá­kon és egyetemeken még nem ho­no­so­dott meg.
Kü­lön prob­lé­ma­ként je­lent­ke­zik a re­cip­ro­ci­tá­son ala­pu­ló ta­nul­má­nyi utak szer­ve­zé­se és fi­nan­szí­ro­zá­sa. En­nek egyik fő aka­dá­lya, hogy a szlo­vá­ki­ai fő­is­ko­lák és egyetemek még min­dig na­gyon ke­vés sza­kon kí­nál­nak a szlo­vák­tól el­té­rő nyel­ven fo­lyó ok­ta­tást. To­váb­bi okok kö­zött em­lít­het­jük a szlo­vá­ki­ai ta­nul­má­nyi le­he­tő­sé­gek nép­sze­rű­sí­té­sé­nek hi­á­nyos­sá­ga­it a kül­föl­di felsőoktatási intézményeken vagy a di­ák­­szál­lók, az ét­ke­zé­si le­he­tő­sé­gek ala­csony szint­jét.
A szlo­vá­ki­ai egye­te­mek­ről az Eras­mus-pro­gram tá­mo­ga­tá­sá­val éven­te meg­kö­ze­lí­tő­leg 120 oktató vesz részt 7–14 na­pos kül­föl­di ta­nul­mány­úton. A hall­ga­tói és oktatói mo­bi­li­tás te­rén egy­aránt lé­nye­ges arány­ta­lan­ság van a fo­ga­dot­tak ré­szé­ről. En­nek okai az ala­csony ös­­sze­gű grantok­ban és az egye­te­mek le­he­tő­sé­ge­i­ben is ke­re­sen­dők. A szlo­vá­ki­ai fel­ső­fo­kú in­téz­mé­nyek­ben a mo­bi­li­tás irán­ti igény és ér­dek­lő­dés ma­ga­san fe­lül­múl­ja a grantok és az egye­te­mek ál­tal kí­nált le­he­tő­sé­ge­ket (Filkornová – Gadušová 2004).

4.5. Eu­ró­pai együtt­mű­kö­dés a mi­nő­ség­biz­to­sí­tás te­rén

A bo­lo­gnai nyi­lat­ko­zat ki­tér az ös­­sze­ha­son­lít­ha­tó kri­té­ri­u­mo­kon és mód­sze­re­ken ala­pu­ló eu­ró­pai együtt­mű­kö­dés ki­ala­kí­tá­sá­ra a mi­nő­ség­biz­to­sí­tás te­rén.
A mi­nő­ség biz­to­sí­tá­sa, ér­té­ke­lé­se és el­len­őr­zé­se min­dig is rend­kí­vül ér­zé­keny te­rü­le­te volt a fel­ső­ok­ta­tás­nak, amely meg­mu­tat­ko­zik a fen­ti nyi­lat­ko­zat vis­­sza­fo­gott­sá­gá­ban is. A kér­dés­ről azon­ban nyil­vá­nos vi­ta kez­dő­dött, s szá­mos kon­fe­ren­cia té­má­já­vá vált. A ber­li­ni mi­nisz­te­ri ta­lál­ko­zón (2003) a részt­ve­vők meg­egyez­tek, hogy a fel­ső­ok­ta­tás mi­nő­sé­gét te­kin­tik az Eu­ró­pai Fel­ső­ok­ta­tá­si Tér­ség lét­re­ho­zá­sá­nak alap­já­ul, és szá­mos fel­ada­tot fo­gal­maz­tak meg 2005-ös tel­je­sí­té­si ha­tár­idő­vel. Az ENQA meg­bí­zást ka­pott, hogy együtt­mű­köd­ve az EUA, az EURASHE és az ESIB in­téz­mé­nyek­kel, fej­les­­sze ki a mi­nő­ség­biz­to­sí­tás­hoz szük­sé­ges stan­dar­do­kat, me­cha­niz­mu­so­kat és aján­lá­so­kat. A bergeni mi­nisz­te­ri ta­lál­ko­zón (2005) el­fo­gad­ták az ENQA ál­tal ki­dol­go­zott mi­nő­ség­biz­to­sí­tá­si stan­dar­dok­ra és irány­el­vek­re vo­nat­ko­zó ja­vas­la­tot (Lesáková 2005, 75–79).
Az Eu­ró­pai Bi­zott­ság is részt vál­lal a mi­nő­ség­biz­to­sí­tás po­li­ti­ká­já­nak meg­al­ko­tá­sá­ban, és a 2004-ben köz­zé­tett do­ku­men­tu­má­ban öt lé­pés­ben ál­la­pít­ja meg a mi­nő­ség­biz­to­sí­tás rend­sze­ré­nek köl­csö­nös el­is­me­ré­sét Eu­ró­pá­ban:
1. a mi­nő­ség­ér­té­ke­lés bel­ső me­cha­niz­mu­sai;
2. kö­zös szten­derdek, irány­el­vek, el­já­rá­sok;
3. a mi­nő­ség­biz­to­sí­tá­si és akkred­itá­ciós ügy­nök­sé­gek eu­ró­pai nyil­ván­tar­tá­sá­nak lét­re­ho­zá­sa;
4. a fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek sza­bad­sá­ga a re­giszt­rált ügy­nök­sé­gek meg­vá­lasz­tá­sá­ra a mi­nő­ség­ér­té­ke­lés el­vég­zé­se cél­já­ból;
5. a re­giszt­rált ügy­nök­ség dön­té­sé­nek el­fo­ga­dá­sa az EU ál­la­ma­i­ban.
Két év­re rá, 2006-ban az Eu­ró­pai Par­la­ment és az Eu­ró­pa Ta­nács el­fo­gad­ta a 2006/143/ES szá­mú aján­lást az eu­ró­pai együtt­mű­kö­dés­ről a fel­ső­fo­kú mű­ve­lő­dés mi­nő­ség­biz­to­sí­tá­sa te­rén, tá­mo­gat­va a bergeni mi­nisz­te­ri kon­fe­ren­ci­án el­fo­ga­dott ha­tá­ro­za­to­kat (Sinay 2006).
Szlo­vá­kia az 1989-es po­li­ti­kai rend­szer­vál­tás után már a 172/1990-es szá­mú tör­vény­ben – az akkred­itá­ció be­ve­ze­té­sé­vel – meg­al­kot­ta a fel­ső­ok­ta­tás mi­nő­ség­ja­ví­tá­sát cél­zó jog­sza­bályt. Az akkred­itá­ció tár­gyát ké­pez­ték a felsőoktatási intéz­mé­nyek, a ka­rok al­kal­mas­sá­gá­nak meg­ál­la­pí­tá­sa fel­ső­fo­kú ta­nul­má­nyok meg­va­ló­sí­tá­sá­ra, amely alap­ján a vég­ző­sök fel­ső­fo­kú dip­lo­mát sze­rez­het­nek, ill. do­cen­si és pro­fes­­szo­ri tu­do­má­nyos-pe­da­gó­gi­ai fo­ko­za­tok­hoz ve­ze­tő habil­itá­ciók és inau­gurá­ciók meg­va­ló­sí­tá­sá­ra. Ezen kí­vül az Akkred­itá­ciós Bi­zott­ság 1999-ig a ka­rok szint­jén vé­gez­te az éves eva­l­uá­ciót is az ön­ér­té­ke­lő je­len­té­sük alap­ján. A mi­nő­ség­ér­té­ke­lés há­rom te­rü­let­re, a ku­ta­tá­si te­vé­keny­ség­re, az ok­ta­tá­si te­vé­keny­ség­re és az al­kal­ma­zot­tak struk­tú­rá­já­ra irá­nyult. Az ér­té­ke­lés alap­ján a ka­ro­kat a négy mi­nő­sé­gi ka­te­gó­ria va­la­me­lyi­ké­be so­rol­ták (Zákon è. 172/1990 Z. z. o vysokých školách, 17. §).
Az új felsőoktatási tör­vény (Zákon è. 131/2002 Z. z. o vysokých školách) nem vá­lasz­tot­ta szét az akkred­itá­ció és a mi­nő­ség­ér­té­ke­lés in­téz­mé­nyét, épp el­len­ke­ző­leg, a mi­nő­ség­ér­té­ke­lést a fő­is­ko­lák komp­lex akkred­itá­ciójá­nak ré­szé­vé tet­te, ame­lyet az Akkred­itá­ciós Bi­zott­ság vé­gez.
Az eu­ró­pai fel­ső­ok­ta­tá­si mi­nő­ség­ér­té­ke­lé­si, mi­nő­ség­biz­to­sí­tá­si és akkred­itá­ciós rend­sze­rek ta­pasz­ta­la­tai, és a bo­lo­gnai fo­lya­mat meg­va­ló­sí­tá­sá­ban ér­de­kelt po­li­ti­kai és szak­mai tes­tü­le­tek, ill. in­téz­mé­nyek aján­lá­sai alap­ján szü­le­tett meg 2003. már­ci­us 19-én a Szlo­vák Köz­tár­sa­ság Kor­má­nyá­nak ren­de­le­te az Akkred­itá­ciós Bi­zott­ság­ról, amely már új akkred­itá­ciós kri­té­ri­u­mo­kat ál­la­pí­tott meg (Nariadenie… 2003).
Az Akkred­itá­ciós Bi­zott­ság a kor­mány ta­nács­adó tes­tü­le­te, mely­nek jog­kör­ét tör­vény sza­bá­lyoz­za (Zákon è. 131/2002 Z. z. o vysokých školách, 9. sza­k.).
A fel­ső­fo­kú in­téz­mé­nyek tény­le­ges mi­nő­ség­ér­té­ke­lé­sé­nek az ún. komp­lex akkred­itá­ciót le­het te­kin­te­ni. A felsőoktatási tör­vény (Zákon è. 131/2002 Z. z. o vysokých školách, 84. § 1. bek.) ér­tel­mé­ben a fő­is­ko­lák és egye­te­mek te­vé­keny­sé­gé­nek komp­lex akkred­itá­ció­ja olyan fo­lya­mat, mely­nek ke­re­tén be­lül az Akkred­itá­ciós Bi­zott­ság komp­lex mó­don vé­le­mé­nye­zi és ér­té­ke­li ezen in­téz­mé­nyek ok­ta­tá­si, ku­ta­tá­si, fej­lesz­té­si, mű­vé­sze­ti és egyéb fel­tét­ele­it. To­váb­bá vé­le­ményt mond az egyes in­téz­mé­nyek va­la­men­­nyi ta­nul­má­nyi prog­ram­já­ról, habil­itá­ciós, inau­gurá­ciós és akkred­itá­ciós kér­vé­nyé­ről, amely­ben a fel­ső­fo­kú in­téz­mény meg­fe­le­lő jo­go­sít­ványt sze­ret­ne kap­ni.
Ma­ga a komp­lex akkred­itá­ciós fo­lya­mat mint nem­ze­ti sa­já­tos­ság új­sze­rű­en hat. Szlo­vá­ki­á­ban még nin­cse­nek ve­le ta­pasz­ta­la­tok. Egy­elő­re a fő­is­ko­lák, egye­te­mek di­ver­zi­fi­ká­ci­ó­já­nak esz­kö­ze­ként te­kin­te­nek rá. Az eu­ró­pai mi­nő­ség­ér­té­ke­lés trend­jei azon­ban azt jel­zik, hogy a komp­lex akkred­itá­ció­nak et­től szé­le­sebb kö­rű ha­tá­sa lesz a szlo­vá­ki­ai fel­ső­ok­ta­tás vál­to­zá­sa­i­ra.
A ber­li­ni és a bergeni mi­nisz­te­ri ta­lál­ko­zók részt­ve­vői kom­mü­ni­ké­ik­ben sür­get­ték az érin­tett or­szá­go­kat a mi­nő­ség­ér­té­ke­lés eu­ró­pai szten­derd­jeinek és mód­sze­re­i­nek al­kal­ma­zá­sá­ra. A felsőoktatási intézmények hat­éven­ként tör­té­nő komp­lex akkred­itá­ció­ja Szlo­vá­ki­á­ban azon­ban nem iga­zán tud meg­fe­lel­ni ezek­nek a ki­hí­vá­sok­nak. Egy­részt azért, mert eh­hez át kel­le­ne dol­goz­ni az akkred­itá­ciós kri­té­ri­u­mo­kat, más­részt az Akkre­d­itá­ciós Bi­zott­ság stá­tu­sa, ös­­sze­té­te­le és mun­ka­mód­sze­re nagy­ban el­tér az eu­ró­pai min­tá­tól. Ezenkí­vül az el­ső komp­lex akkred­itá­ció le­bo­nyo­lí­tá­sa csak 2008-ra vár­ha­tó.
Szlo­vá­ki­á­ban a felsőoktatási intézmények mi­nő­ség­ér­té­ke­lé­se te­rén két új kez­de­mé­nye­zés is tör­tént.
A ber­li­ni kom­mü­ni­ké ösz­tön­zé­sé­re és a Szlo­vák Rek­to­ri Kon­fe­ren­cia kez­de­mé­nye­zé­sé­re meg­egye­zés szü­le­tett a kon­fe­ren­cia és a szlo­vák kor­mány kö­zött a fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek mi­nő­ség­ér­té­ke­lé­sé­nek for­má­já­ról, amely­nek pénz­ügyi ke­re­te­it a kor­mány át­vál­lal­ta. A kon­fe­ren­cia ál­tal ki­dol­go­zott mi­nő­ség­ér­té­ke­lő pro­jekt sze­rint a fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek alá­vet­nék ma­gu­kat az EUA szak­em­be­rei ál­tal el­vég­zett nem­zet­kö­zi ér­té­ke­lés­nek. E pro­jekt az EUA ér­té­ke­lő mód­sze­re­it és tech­ni­ká­ját ve­szi át, be­tart­va azt az el­vá­rást, hogy az ér­té­ke­lést érin­tő fo­lya­ma­tok a kor­má­nyok­tól és a fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek­től füg­get­le­nül, au­to­nóm mó­don tör­tén­je­nek. A pro­jekt cél­ja ki­ala­kí­ta­ni a felsőoktatási intézmények in­téz­mé­nye­sí­tett ér­té­ke­lé­sé­nek nem­ze­ti rend­sze­rét és tá­mo­gat­ni a mi­nő­ség kul­tú­rá­ját a fel­ső­ok­ta­tás­ban. A pro­jekt elő­ké­szí­té­sé­nek fo­lya­ma­tá­ban fel­ve­tő­dött a le­he­tő­ség, hogy az egész szlo­vá­ki­ai fel­ső­ok­ta­tás es­sen át az EUA ál­ta­li ér­té­ke­lé­sen, ez­zel is de­monst­rál­va eu­ró­pai di­men­zi­ó­ját (Èikešová 2005). Az Akkred­itá­ciós Bi­zott­ság je­len­lé­te és sze­re­pe a pro­jekt le­bo­nyo­lí­tá­sá­ban és az ér­té­ke­lő je­len­té­sek el­ké­szí­té­sé­ben még nem tisz­tá­zó­dott.
A pro­jekt bel­ső struk­tú­rá­ja négy rész­re ta­gol­ha­tó:
1. a fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mény ön­ér­té­ke­lő je­len­té­sé­nek el­ké­szí­té­se a meg­adott mód­szer sze­rint;
2. az EUA szak­em­be­re­i­nek hely­szí­ni tá­jé­ko­zó­dá­sa a fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mény­ben, ér­té­ke­lő je­len­tés ki­dol­go­zá­sa;
3. az ér­té­ke­lés ered­mé­nye­i­nek pub­li­ká­lá­sa;
4. ös­­szeg­ző, ér­té­ke­lő kon­fe­ren­cia.
Az elő­ze­tes meg­egye­zés alap­ján 2005-ben tíz, 2006-ban ti­zen­há­rom in­téz­mény ké­szí­ti el a pro­jekt ke­re­tén be­lül az ön­ér­té­ke­lő je­len­tést. Az ér­té­ke­lő je­len­té­sek el­ké­szí­té­se és a zárókon­fer­en­ciák meg­tar­tá­sa az el­ső hul­lám­ban 2007-re, a má­so­dik hul­lám­ban 2008-ra vár­ha­tó.
2004 vé­gén kül­föl­di, de fő­leg az Egye­sült Ki­rály­ság­ban mű­kö­dő Research Selec­tiv­i­ty Excer­sive – ké­sőbb Research Assee­ment Excer­sive – min­tá­já­ra lét­re­jött az Aka­dé­mi­ai Rank­ing és Rant­i­ng Iro­da (a to­váb­bi­ak­ban: AR­RA) pol­gá­ri tár­su­lás. Ez az el­ső füg­get­len szlo­vá­ki­ai in­téz­mény, amely rend­sze­re­sen tá­jé­koz­tat­ni kí­ván­ja a nyil­vá­nos­sá­got a fő­is­ko­lák, egye­te­mek szín­vo­na­lá­ról és azok köl­csö­nös ös­­sze­ha­son­lí­tá­sá­ról. Cél­jai kö­zé tar­to­zik: ki­ala­kí­ta­ni a mi­nő­ség­ér­té­ke­lés mód­sze­rét; el­ké­szí­te­ni a felsőoktatási intézmények, ro­kon ka­rok sor­rend­jét (rank­ing); a felsőoktatási intéz­mé­nyek­ben ratin­gokat ren­del­ni; ösz­tö­nöz­ni a szín­vo­nal­eme­lést, ver­sen­gést. Mind­ezt min­den­ki szá­má­ra ért­he­tő, meg­is­mer­he­tő kri­té­ri­u­mok alap­ján, és a nyil­vá­no­san hoz­zá­fér­he­tő, ill. kön­­nyen be­sze­rez­he­tő ada­tok fel­hasz­ná­lá­sá­val kí­ván­ja vé­gez­ni.
Az AR­RA ér­té­ke­lé­sé­nek alap­ját a vá­lasz­tott ér­té­ke­lé­si in­di­ká­to­rok és kri­té­ri­u­mok al­kot­ják. A ranti­ngok oda­íté­lé­se kü­lön szá­mí­tá­si tech­ni­ka alap­ján tör­té­nik (Správa AR­RA 2005).
A 2005 vé­gé­re el­ké­szí­tett el­ső je­len­tés hi­á­nyos­sá­gai mi­att az iro­da na­gyon sok kri­ti­kát ka­pott. Meg­le­pő volt, hogy sem a fel­ső­ok­ta­tás, sem a tár­sa­da­lom nem volt fel­ké­szül­ve egy ilyen mi­nő­ség­ér­té­ke­lés­re. Az iro­da a leg­na­gyobb hi­bát ott kö­vet­te el, hogy tü­rel­met­le­nül, idő előtt nyil­vá­nos­ság­ra hoz­ta el­ső je­len­té­sét, amely sa­ját be­val­lá­sa sze­rint sem biz­tos, hogy fe­di a va­lós hely­ze­tet, hi­szen pl. a kri­té­ri­u­mok csak két­har­ma­dá­hoz (34-ből 23-hoz) volt ké­pes be­sze­rez­ni az ada­to­kat. Nem ta­lált el­is­me­rés­re az sem, hogy a pub­li­ká­ci­ók ér­té­ke­lé­sé­nél csak a Web of Knowl­ege (WoK) adat­bá­zist vet­ték ala­pul. Sok ki­fo­gás ér­te a kri­té­ri­u­mok egy ré­szét, ame­lyek a mi­nő­ség va­lós ja­vu­lá­sa nél­kül is po­zi­tí­van ma­ni­pu­lál­ha­tók, ill. a ka­rok hat tu­do­mány­te­rü­let­re va­ló be­so­ro­lá­sa sem egy­ér­tel­mű, amely alap­ján rang­so­rol­ták, ös­­sze­ha­son­lí­tot­ták a ka­rok tel­je­sít­mé­nyét. A kri­té­ri­u­mok rend­sze­re, az ér­té­ke­lés mód­sze­re, a pon­to­zás so­kak sze­rint a po­zso­nyi egye­te­mek­nek elő­nyös, ahol dol­go­zik, dol­go­zott vagy ta­nult az iro­da fel­ügye­lőta­ná­csa, ill. szak­mai ta­ná­csa tag­ja­i­nak több­sé­ge. Így csor­ba esett az AR­RA ön­meg­ha­tá­ro­zó füg­get­len­sé­gén is.
Mind­ezek el­ke­rül­he­tők let­tek vol­na, ha az iro­da több időt ha­gyott vol­na a je­len­tés el­ké­szí­té­sé­re, és az in­di­ká­to­rok, a kri­té­ri­u­mok és az ér­té­ke­lé­si mód­sze­rek, pon­to­zá­sok tech­ni­ká­ját az egye­te­mek, a fel­ső­ok­ta­tás kép­vi­se­le­ti szer­ve­i­nek vé­le­mé­nye­zé­sé­hez, ill. jó­vá­ha­gyá­sá­hoz kö­töt­te vol­na.
Min­den­eset­re az AR­RA az ed­di­gi­ek­től (akkred­itá­ció) el­té­rő, új­sze­rű, a szlo­vá­ki­ai vi­szo­nyok­ba be­ágyaz­ha­tó mi­nő­ség­ér­té­ke­lő tech­ni­ká­ja élet­ké­pes­nek tű­nik, amely a fel­ső­ok­ta­tás egé­szé­nek szín­vo­nal­eme­lé­sét is elő­se­gít­he­ti.
A 2006-os par­la­men­ti vá­lasz­tá­sok utá­ni új kor­mány ál­lás­pont­ja az ARRA-val kap­cso­lat­ban még nem is­me­re­tes. Azon­ban ha a fen­tebb em­lí­tett anya­gi for­rá­sok az AR­RA szá­má­ra meg­ma­rad­nak, és el tud­ja ma­gát fo­gad­tat­ni nem­zet­kö­zi szin­ten is – mint a bo­lo­gnai fo­lya­mat­ba be­il­leszt­he­tő mi­nő­ség­ér­té­ke­lő in­téz­mény –, ha le­küz­di gyer­mek­be­teg­sé­ge­it, ak­kor az aka­dé­mi­ai kö­zös­sé­gek, a ci­vil és a po­li­ti­kai tár­sa­da­lom ál­tal el­fo­ga­dott és el­is­mert füg­get­len fel­ső­ok­ta­tá­si mi­nő­ség­ér­té­ke­lő in­téz­mén­­nyé vál­hat.

4.6. Eu­ró­pai di­men­zió a fel­ső­ok­ta­tás­ban

A mi­nisz­te­rek prá­gai és ber­li­ni ta­lál­ko­zó­já­nak aján­lá­sai a fel­ső­ok­ta­tás eu­ró­pai di­men­zi­ó­já­nak tá­mo­ga­tá­sá­ra va­ló­já­ban két fő prob­lé­má­ról szól­nak.
Az eu­ró­pai di­men­zió erő­sí­té­se ér­de­ké­ben fel­kér­ték a nem­ze­ti fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nye­ket eu­ró­pai tar­tal­mú mo­du­lok, kur­zu­sok ki­fej­lesz­té­sé­re a fel­ső­ok­ta­tás min­den szint­jén, va­la­mint az aka­dé­mi­ai em­be­ri erő­for­rás­ok és kul­tu­rá­lis ha­gyo­má­nyok köl­csö­nös ki­hasz­ná­lá­sá­ra. Eb­ben az ér­te­lem­ben te­hát kü­lön­bö­ző or­szá­gok in­téz­mé­nye­i­nek együtt­mű­kö­dé­sén ala­pu­ló mo­du­lok, kur­zu­sok és ta­nul­má­nyi prog­ra­mok ki­dol­go­zá­sa ke­rül elő­tér­be, ame­lyek kö­zös tu­do­má­nyos fo­ko­za­tok el­fo­ga­dá­sá­hoz ve­zet­nek. Az ilyen kö­zös prog­ra­mok ese­té­ben biz­to­sí­ta­ni kell a kül­föl­di ta­nul­má­nyok elég­sé­ges hos­­szát, és tör­vé­nyes ke­re­te­ket kell te­rem­te­ni a kö­zös prog­ra­mok akk­re­di­tá­lá­sá­ra és a kö­zös dip­lo­mák el­fo­ga­dá­sá­ra (Sprievodca… 2006, 41–42).
Az eu­ró­pai di­men­zió erő­sí­té­sé­nek egy fon­tos lánc­sze­me a hall­ga­tói mo­bi­li­tás, a kül­föl­di rész­kép­zé­sek is.
Szlo­vá­ki­á­ban a fel­ső­ok­ta­tás euró­paizálódása te­kin­te­té­ben a felsőoktatási intéz­mé­nyek pri­o­ri­tás­ként ke­ze­lik a hall­ga­tók és az ok­ta­tók mo­bi­li­tá­sát. A kül­föl­di part­ne­rek­kel kö­zös aka­dé­mi­ai prog­ra­mok kí­ná­la­tát, ket­tős és kö­zös dip­lo­mák ki­adá­sát je­len­leg mind a tör­vé­nyes ren­del­ke­zé­sek, mind az akkred­itá­ciós me­cha­niz­mu­sok aka­dá­lyoz­zák. A hall­ga­tói és a ta­ná­ri mo­bi­li­tá­sok bő­ví­té­se, fej­lesz­té­se is na­gyon las­san ha­lad elő­re.
Né­hány egye­te­men már meg­je­len­tek a kül­föl­di elő­adók is (Cseh­or­szág­ból, Ma­gyar­or­szág­ról, Len­gyel­or­szág­ból). Több egye­tem prog­ra­mot is hir­de­tett eu­ró­pai ta­nul­má­nyok­ból, sőt eu­ró­pai ta­nul­má­nyok irá­nyult­sá­gú ka­rok is ala­kul­tak az egye­te­me­ken.
Ál­ta­lá­nos­ság­ban azon­ban el­mond­ha­tó, hogy a fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek még min­dig kis fi­gyel­met szen­tel­nek az eu­ró­pai tat­al­mú prog­ra­mok, sza­kok be­ve­ze­té­sé­nek.

4.7. Éle­ten át tar­tó mű­ve­lő­dés

Ta­nul­má­nyunk ezen ré­szé­ben az éle­ten át tar­tó mű­ve­lő­dés fo­gal­mát hasz­nál­juk, tu­da­to­sít­va, hogy a té­má­val kap­cso­la­tos fo­gal­mak meg­ha­tá­ro­zá­sai fej­lő­dés­ben van­nak. Meg­je­len­tek olyan ta­nul­má­nyok, ahol az éle­ten át tar­tó mű­ve­lő­dés, ill. ta­nu­lás ter­mi­nu­so­kat kü­lön­bö­ző tar­ta­lom­mal hasz­nál­ják.
Az éle­ten át tar­tó mű­ve­lő­dés épí­té­sé­nek haj­tó­ere­je az a fel­is­me­rés, hogy az élet­szín­vo­nal nö­ve­ke­dé­se, a kon­ku­ren­cia­ké­pes­ség az em­be­ri erő­for­rás­tól, az em­be­rek mű­ve­lő­dé­sé­től és ké­pes­sé­ge­i­től függ.
Az egyes ok­ta­tás­po­li­ti­kák a mű­ve­lő­dés­be, a pro­fesszionálódás­ba va­ló hos­­szú tá­vú stra­té­gi­ai be­fek­te­té­sek­re irá­nyul­nak, ame­lyek a mun­ka­erő­pi­ac szá­má­ra szük­sé­ge­sek. Az éle­ten át tar­tó mű­ve­lő­dést Eu­ró­pá­ban mint a fog­lal­koz­ta­tás­po­li­ti­ka esz­kö­zét az egyes ál­la­mok­ban tör­vé­nyek, ren­de­le­tek sza­bá­lyoz­zák.
A bo­lo­gnai fo­lya­mat mi­nisz­te­ri ta­lál­ko­zó­i­nak nyi­lat­ko­za­tai e té­má­ban elég­gé szűk­sza­vú­ak. Fi­gye­lem­re mél­tó azon­ban an­nak dek­la­rá­lá­sa, hogy az éle­ten át tar­tó mű­ve­lő­dés szá­má­ra ja­ví­ta­ni kell a le­he­tő­sé­ge­ket a fel­ső­ok­ta­tás szint­jén, sőt a fel­ső­ok­ta­tás in­teg­rált ré­szé­vé kell ten­ni. Az éle­ten át tar­tó mű­ve­lő­dés kred­itrend­sz­erre va­ló át­ala­kí­tá­sa még na­gyon sok ten­ni­va­lót ad a jö­vő szá­má­ra.
Az Eu­ró­pa Ta­nács 2000. már­ci­u­si ülé­se új ösz­tön­zést adott az eu­ró­pai mű­ve­lő­dés­po­li­ti­ka irá­nyult­sá­gá­nak. Az Eu­ró­pai Bi­zott­ság ál­tal ki­dol­go­zott me­mo­ran­dum vált az éle­ten át tar­tó mű­ve­lő­dés alap­do­ku­men­tu­má­vá, amely hat alap­ve­tő üze­ne­tet köz­ve­tít, ill. hat lé­pés­ben ha­tá­roz­za meg az éle­ten át tar­tó mű­ve­lő­dés meg­va­ló­sí­tá­sát. Ezek a kö­vet­ke­zők:
1. új is­me­re­tek, kész­sé­gek el­ér­he­tő­sé­gé­nek biz­to­sí­tá­sa min­den­ki szá­má­ra;
2. több be­fek­te­tést az em­be­ri erő­for­rás­ok­ba;
3. in­no­vá­ció a mű­ve­lő­dés­ben;
4. a mű­ve­lő­dés ered­mé­nye­i­nek el­is­me­ré­se, ér­té­ke­lé­se;
5. a szak­mai út­mu­ta­tás és ta­nács­adás új­ra­gon­do­lá­sa;
6. kö­ze­lebb vin­ni a mű­ve­lő­dést a ta­nul­ni aka­rók­hoz.
Az éle­ten át tar­tó mű­ve­lő­dést a bo­lo­gnai fo­lya­mat­ban az Eu­ró­pai Fel­ső­ok­ta­tá­si Tér­ség alap­elem­ének te­kin­tik, amely be­fo­lyás­sal van a mo­bi­li­tás­ra, az e-learn­ingre, a ku­ta­tás­ra, a szak­kép­zés­re és a ké­pe­sí­té­sek el­is­me­ré­sé­re. Az éle­ten át tar­tó mű­ve­lő­dést a for­má­lis mű­ve­lő­dés (mű­ve­lő­dé­si és ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek­ben), a nem for­má­lis mű­ve­lő­dés (a nem­ze­ti mű­ve­lő­dé­si és ok­ta­tá­si in­téz­mé­nye­ken kí­vül) és a nem in­téz­mé­nyes mű­ve­lő­dés al­kot­ja.
Az Eu­ró­pai Bi­zott­ság már elő­ter­jesz­tet­te a 2007–2013-ra vo­nat­ko­zó új mű­ve­lő­dé­si prog­ram­ját, amely va­ló­szí­nű­leg meg­ha­tá­ro­zó lesz az eu­ró­pai mű­ve­lő­dés irá­nyára.
Az Eu­ró­pai Par­la­ment 2006. ok­tó­ber 25-én ho­zott dön­té­sé­vel be­fe­je­ződ­tek a vi­ták és az elő­ké­szí­tő mun­kák az éle­ten át tar­tó mű­ve­lő­dés prog­ram­já­ról, amely új idő­sza­kot nyit az eu­ró­pai együtt­mű­kö­dés te­rén a fel­ső­ok­ta­tás­ban. A prog­ram ak­ti­vi­tá­sai kap­cso­lód­nak a ko­ráb­bi Socrates-, Le­o­nar­do da Vin­ci-, Jean Mounet-pro­g­ramokra, és ki­bő­ví­tik, to­vább­fej­lesz­tik eze­ket a mű­ve­lő­dés min­den szint­jén igé­nyelt együtt­mű­kö­dés­re. A fel­ső­ok­ta­tá­si kö­zös­sé­gek szá­má­ra új együtt­mű­kö­dé­si le­he­tő­sé­gek nyíl­nak az­ál­tal, hogy nemcsak a hall­ga­tók­ra és az ok­ta­tók­ra ter­jed ki a prog­ram, ha­nem a nem pe­da­gó­gus al­kal­ma­zot­tak, a ku­ta­tó és az irá­nyí­tó szak­em­be­rek, a ci­vil, a kor­má­nyon kí­vü­li szer­ve­ze­tek, az egye­sü­le­tek, az együtt­mű­kö­dő üze­mek is be­von­ha­tók a prog­ram­ba. In­ten­zí­vebb tá­mo­ga­tást fog­nak él­vez­ni a fel­ső­ok­ta­tás mul­ti­dis­z­ci­plináris meg­kö­ze­lí­té­sén ala­pu­ló igé­nyek, min­de­nek­előtt az in­teg­rált ta­nul­má­nyi prog­ra­mok, ame­lyek ket­tős vagy kö­zös dip­lo­má­hoz ve­zet­nek (Sinay 2006).
Szlo­vá­ki­á­ban már ko­ráb­ban meg­ho­no­sod­tak a to­vább­ta­nu­lás (ïalšie vzdelá­vanie), a fel­nőtt­ok­ta­tás (vzdelá­vanie dospelých) fo­gal­mak. Az éle­ten át tar­tó mű­ve­lő­dés Szlo­vá­ki­á­ban még min­dig sok prob­lé­má­val küsz­kö­dik. A kö­zel­múl­tig hi­ány­zott fej­lesz­té­si kon­cep­ci­ó­ja is. Az e cél­ból lét­re­jött új ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek te­vé­keny­sé­ge sem volt jo­gi elő­írá­sok­kal alá­tá­maszt­va. Az egyes kor­mány­tár­cák ke­re­tén be­lül fo­lyó éle­ten át tar­tó mű­ve­lő­dés az ál­la­mi szol­gá­la­tok­ról szó­ló 312/2001-es szá­mú tör­vény, ill. a köz­ér­de­kű mun­ka vég­zé­sé­ről szó­ló 552/2003-es szá­mú tör­vény alap­ján fo­lyik. Az Ok­ta­tá­si Mi­nisz­té­ri­um ha­tás­kö­ré­be tar­to­zó pe­da­gó­gus és nem pe­da­gó­gus al­kal­ma­zot­tak mű­ve­lő­dé­sét az e tár­ca alá tar­to­zó in­téz­mé­nyek vég­zik (az Ál­la­mi Pe­da­gó­gi­ai In­té­zet, az Ál­la­mi Szak­kép­ző In­té­zet, a Mód­szer­ta­ni Köz­pont, az egye­te­mek és fő­is­ko­lák, va­la­mint az Aca­de­mia Istro­pol­i­tana). A for­má­lis éle­ten át tar­tó mű­ve­lő­dés is­ko­la­rend­sze­rén túl fel­nőtt­ok­ta­tást szer­vez­nek to­váb­bi ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek is, ame­lyek a Fel­nőtt­ok­ta­tás In­téz­mé­nye­i­nek Szö­vet­sé­gé­be tö­mö­rül­nek. Szlo­vá­ki­á­ban a fel­nőtt­ok­ta­tás min­de­nek­előtt a mun­ka­nél­kü­li­ség csök­ken­té­sé­re irá­nyul, konk­rét szak­mai tu­dás és ké­pes­sé­gek meg­szer­zé­sé­nek elő­se­gí­té­sé­vel (Sprievodca… 2006, 43–45).
A szlo­vá­ki­ai fel­ső­ok­ta­tás ke­re­tén be­lül az éle­ten át tar­tó mű­ve­lő­dés két szin­ten je­le­nik meg. Egy­részt a fő­is­ko­lák, egye­te­mek ha­gyo­má­nyos kí­ná­la­ti rend­sze­rén ke­resz­tül, a gya­kor­la­ti igé­nyek­nek meg­fe­le­lő, tar­tal­mi­lag cél­irá­nyo­san ori­en­tált kép­zé­si prog­ra­mok szint­jén, va­la­mint az éle­ten át tar­tó mű­ve­lő­dés szer­ve­zé­sé­re és meg­va­ló­sí­tá­sá­ra lét­re­ho­zott össz­e­gyete­mi in­téz­mé­nyek szint­jén. Az al­kal­ma­zott ok­ta­tá­si mód­sze­rek na­gyon sok­szí­nű­ek. En­nek el­le­né­re Szlo­vá­ki­á­ban az éle­ten át tar­tó mű­ve­lő­dést még min­dig nem te­kin­tik a fel­ső­fo­kú ok­ta­tás ter­mé­sze­tes mű­kö­dé­si te­vé­keny­sé­gé­nek.
A bo­lo­gnai fo­lya­mat ide­jén Szlo­vá­ki­á­ban több olyan kon­cep­ci­ós anyag, do­ku­men­tum is szü­le­tett, amely az éle­ten át tar­tó mű­ve­lő­dés te­rü­le­te­i­re is vo­nat­ko­zik. Ezek kö­zül emel­jük ki Az éle­ten át tar­tó mű­ve­lő­dés kon­cep­ci­ó­ja a Szlo­vák Köz­tár­sa­ság­ban (Koncepcia celoživ­ot­ného vzdelá­va­nia v Slovenskej Repub­like) cí­műt, ame­lyet a kor­mány 2004-ben fo­ga­dott el. Ez a do­ku­men­tum va­ló­já­ban az eu­ró­pai tren­dek adap­tá­lá­sá­nak jo­gi és gya­kor­la­ti te­re­pét nyi­tot­ta meg, és meg­ha­tá­roz­ta az éle­ten át tar­tó mű­ve­lő­dés stra­té­gi­ai cél­ja­it.
A Szlo­vák Köz­tár­sa­ság az eu­ró­pai irány­vo­na­lak szel­le­mé­ben még min­dig ke­vés anya­gi for­rást sza­ba­dít fel az éle­ten át tar­tó mű­ve­lő­dés szá­má­ra. Még vá­rat ma­gá­ra a több­for­rá­sú pénz­ügyi tá­mo­ga­tá­sok szá­má­ra szük­sé­ges jo­gi ke­re­tek ki­ala­kí­tá­sa. Az éle­ten át tar­tó mű­ve­lő­dés má­sik ki­hasz­ná­lat­lan te­re­pe a fel­ső­ok­ta­tás in­tel­lek­tu­á­lis po­ten­ci­ál­ja. A szlo­vá­ki­ai felsőoktatási intézmények jó star­tot vet­tek a bo­lo­gnai fo­lya­mat meg­va­ló­sí­tá­sa te­rén és a sze­mé­lyi fel­té­te­lek, a mi­nő­sé­gi mu­ta­tók és az inf­rast­ruk­tu­rá­lis kör­nye­zet do­mi­náns po­zí­ci­ó­ba he­lye­zik az éle­ten át tar­tó mű­ve­lő­dés azon te­rü­le­te­in is, ame­lyek a fel­nőtt­ok­ta­tás­ban je­len­nek meg.

4.8. Fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek és hall­ga­tók

Kü­lön is meg­fo­gal­ma­zó­dott a hall­ga­tók konst­ruk­tív rész­vé­tel­ének szük­sé­ges­sé­ge a bo­lo­gnai fo­lya­mat­ban, amely­nek fon­tos esz­kö­ze, hogy a hall­ga­tók tel­jes ér­té­kű part­ne­rek­ké vál­ja­nak a felsőoktatási intézmények irá­nyí­tá­sa te­rén. Szük­sé­ges be­von­ni a hall­ga­tó­kat a ta­nul­má­nyok szer­ve­zé­sé­be, tar­tal­má­nak ki­ala­kí­tá­sá­ba. An­nak el­le­né­re, hogy a leg­több eu­ró­pai ál­lam­ban a hall­ga­tók rész­vé­te­le a felsőoktatási intéz­mények irá­nyí­tá­sá­ban és dön­tés­ho­zá­sá­ban tör­vé­nyes ke­re­tek kö­zött biz­to­sít­va van, to­vább­ra is tö­re­ked­ni kell a hall­ga­tók ak­tu­á­lis el­kö­te­le­zett­sé­gé­nek nö­ve­lé­sé­re a felsőoktatási intézmények irá­nyí­tá­sá­ban, töb­bek kö­zött az­zal, hogy pon­to­sab­ban iden­ti­fi­kál­ják és el­vá­las­­szák a felsőoktatási intézmények és a hall­ga­tók szer­ve­ze­te­i­nek fel­adat­kö­re­it.
Ah­hoz azon­ban, hogy a hall­ga­tók fe­le­lős­ség­tel­je­sen tud­ja­nak dön­te­ni és cse­le­ked­ni, szük­sé­ges, hogy hoz­zá­jus­sa­nak a meg­fe­le­lő in­for­má­ci­ók­hoz, és jo­gi fe­le­lő­ség­gel tar­toz­za­nak egyé­ni és kol­lek­tív szin­ten egy­aránt.
Szlo­vá­ki­á­ban az egye­te­mi au­to­nó­mia és ön­kor­mány­za­ti­ság el­vei már az 1990-es fel­ső­ok­ta­tá­si tör­vén­­nyel biz­to­sí­tot­tá vál­tak (Zákon è. 172/1990 Z. z. o vysokých školách). Et­től kezd­ve a hall­ga­tók is ak­tí­van részt vesz­nek az irá­nyí­tá­si és dön­tés­ho­zó fo­lya­ma­tok­ban. A 2002-es tör­vény nyil­vá­nos, ál­la­mi és ma­gán­felsőoktatási intézményeket kü­lön­böz­tet meg (Zákon è. 131/2002 Z. z. o vysokých školách, 2. § 2. bek.). A ka­to­nai, va­la­mint a rendőrakadémián kí­vül va­la­men­­nyi in­téz­mény nyil­vá­nos stá­tust ka­pott (lásd még a 2. fe­je­ze­tet).
Szlo­vá­ki­á­ban a nyil­vá­nos felsőoktatási intézmények önál­ló jo­gi sze­mély­ként mű­kö­dő au­to­nóm in­téz­mé­nyek, ame­lye­ket az ún. aka­dé­mi­ai ön­kor­mány­za­ti szer­vek irá­nyí­ta­nak. Ezek az Aka­dé­mi­ai Sze­ná­tus, a Rek­to­ri Hi­va­tal, a Tu­do­má­nyos Ta­nács és a Fe­gyel­mi Bi­zott­ság. A nyil­vá­nos felsőoktatási intézményekben az ál­la­mi és a tár­sa­dal­mi fel­ügye­let sze­re­pét rész­ben egy új, ed­dig is­me­ret­len tes­tü­let, a Fel­ügye­lő Ta­nács ve­szi át.
A ka­rok nem jo­gi sze­mé­lyek, de ön­kor­mány­za­ti jog­kö­rü­ket ugyan­olyan aka­dé­mi­ai szer­vek lát­ják el, mint a fő­is­ko­lá­ét, egye­te­mét.
Szlo­vá­ki­á­ban a hall­ga­tók rész­vé­te­le a fő­is­ko­lák, egye­te­mek, ill. ka­rok irá­nyí­tá­sá­ban biz­to­sít­va van min­de­nek­előtt a sze­ná­tu­si (leg­alább egy­har­mad), a fe­gyel­mi bi­zott­sá­gi (fe­le) és a fel­ügye­lő ta­ná­csi (egy) tag­sá­guk­kal.
Ezenkí­vül az egyes fő­is­ko­lá­kon, ugyan el­té­rő mó­don, de a hall­ga­tók kép­vi­sel­te­tik ma­gu­kat a rek­to­ri és a dé­ká­ni ta­nács­adó tes­tü­le­tek­ben, va­la­mint a di­ák­szol­gál­ta­tá­sok in­téz­mé­nye­i­ben is.
A di­ák­ak­ti­vi­tá­sok szer­ve­zé­sét a di­ák­par­la­men­tek vég­zik. Ezen kí­vül a tör­vé­nyi elő­írá­sok­kal össz­hang­ban a hall­ga­tók a fő­is­ko­lá­kon, egye­te­me­ken be­lül (di­ák) egye­sü­le­te­ket, szö­vet­sé­ge­ket, szak­mai cso­por­to­su­lá­so­kat hoz­hat­nak lét­re, me­lyek sza­ba­don mű­köd­het­nek (Zákon è. 131/2002 Z. z. o vysokých školách, 70. §).
A hall­ga­tók szá­má­ra adott a le­he­tő­ség, hogy ak­tí­vab­ban nyil­vá­nul­ja­nak meg, és be­fo­lyá­sol­ják a hall­ga­tói mo­bi­li­tás nö­ve­ke­dé­sét aka­dá­lyo­zó prob­lé­mák meg­ol­dá­sát, a szo­ci­á­lis hely­ze­tük ja­vu­lá­sát, a fel­ső­fo­kú ok­ta­tás szín­vo­na­lá­nak eme­lé­sét, új prog­res­­szív ok­ta­tá­si mód­sze­rek be­ve­ze­té­sé­re szol­gá­ló dön­té­sek meg­ho­za­ta­lát, va­la­mint a ta­nul­má­nya­ik­hoz szük­sé­ges fel­té­te­lek ki­ala­kí­tá­sát.
A szlo­vá­ki­ai fel­ső­ok­ta­tás­ban az ak­tu­á­lis és fe­le­lős­ség­tel­jes hall­ga­tói rész­vé­telt az in­téz­mé­nyek éle­té­nek ala­kí­tá­sá­ban két do­log aka­dá­lyoz­za. Egy­részt a fő­is­ko­lá­kon, egye­te­me­ken még nem elég­gé tu­da­to­sít­ják a hall­ga­tók né­ze­te­i­nek, vé­le­mé­nyé­nek je­len­tő­sé­gét, és nem biz­to­sí­ta­nak kel­lő te­ret ezek meg­nyil­vá­nu­lá­sá­hoz. A múlt­ból örö­költ szi­go­rú ta­nul­má­nyi rend­sza­bály­ok még min­dig aka­dá­lyoz­zák a hall­ga­tók sza­ba­dabb vá­lasz­tá­sát, moz­gá­sát ta­nul­má­nya­ik meg­szer­ve­zé­se szem­pont­já­ból. E te­rü­le­ten a fej­lő­dés má­sik aka­dá­lya a hall­ga­tók pas­­szi­vi­tá­sa, az is­ko­lai köz­ügyek iránt nem elég­gé fo­gé­ko­nyak és na­gyon ala­csony a sze­rep­vál­la­lá­si haj­la­muk.
A felsőoktatási törvény (Zákon è. 131/2002 Z. z. o vysokých školách, 70. § 1. bek.) ér­tel­mé­ben a hall­ga­tó­nak jo­ga van aka­dé­mi­ai éven­ként leg­alább egy­szer ano­nim kér­dő­ív for­má­já­ban vé­le­ményt mon­da­ni az ok­ta­tás szín­vo­na­lá­ról és a oktatók­ról. Sem az in­téz­mé­nyek, sem a hall­ga­tók nem hasz­nál­ták ki e tör­vé­nyes ren­del­ke­zés­ben rej­lő le­he­tő­sé­ge­ket a fel­ső­ok­ta­tás ja­ví­tá­sa ér­de­ké­ben. E tör­vé­nyi elő­írás meg­va­ló­sí­tá­sa a leg­több in­téz­mény­ben a for­ma­liz­mus zsák­ut­cá­já­ba ju­tott. A hall­ga­tók or­szá­gos kép­vi­se­le­ti szer­vé­nek a Fel­ső­ok­ta­tá­si In­téz­mé­nyek Hall­ga­tói Ta­ná­csá­nak kez­de­mé­nye­zé­sé­re, a fő­is­ko­lák, egye­te­mek fej­lesz­té­si alap­já­ból nyert tá­mo­ga­tás alap­ján 2006-ban be­in­dult egy or­szá­gos szin­ten le­bo­nyo­lít­ha­tó, a hall­ga­tók vé­le­mény­nyil­vá­ní­tá­sát re­giszt­rá­ló és ki­ér­té­ke­lő rend­szer ki­ala­kí­tá­sa a nyi­trai Kons­tan­tin Egye­tem Kö­zép-eu­ró­pai Ta­nul­má­nyok Ka­rá­nak Mi­nő­sé­gi Ok­ta­tás In­té­ze­té­ben. A hall­ga­tói ta­nács az ESIB tag­ja, és részt vesz az eu­ró­pai di­ák­szer­ve­ze­tek te­vé­keny­sé­gé­ben is (Sprie­vodca… 2006, 46–47).

4.9. Az Eu­ró­pai Fel­ső­ok­ta­tá­si Tér­ség von­zá­sá­nak nö­ve­lé­se

Az eu­ró­pai fel­ső­ok­ta­tás att­rak­ti­vi­tá­sá­nak, von­zá­sá­nak nö­ve­lé­se az eu­ró­pai, de a vi­lág más ré­sze­i­nek hall­ga­tói szá­má­ra is a bo­lo­gnai fo­lya­mat fon­tos ré­szé­vé vált. En­nek alap­fel­té­te­le a kö­zért­he­tő és ös­­sze­ha­son­lít­ha­tó eu­ró­pai dip­lo­mák meg­ho­no­sí­tá­sa, a kép­zett­sé­gek kö­zös ke­re­te­i­nek ki­ala­kí­tá­sa, a mi­nő­ség­biz­to­sí­tás és az akkred­itá­ció ko­he­rens me­cha­niz­mu­sa­i­nak mű­köd­te­té­se, az ál­ta­lá­nos és rész­le­tes in­for­mált­ság meg­ja­ví­tá­sa. Két­ség­kí­vül ezek kö­zül a leg­fon­to­sabb a fel­ső­ok­ta­tás és a ku­ta­tás mi­nő­sé­ge. Az Uni­ó­hoz kö­ze­li, de tá­vo­lab­bi ré­gi­ók­kal va­ló együtt­mű­kö­dés ke­re­te­i­nek bő­ví­té­sé­vel, az ösz­tön­díj­prog­ra­mok fej­lesz­té­sé­vel és a mi­nő­ség biz­to­sí­tá­sá­val le­het e te­rü­le­te­ken elő­re­lép­ni. Az eu­ró­pai és a töb­bi ré­gió ok­ta­tá­si rend­sze­re­i­nek part­ner­sé­gén ala­pu­ló együtt­mű­kö­dés, a hall­ga­tói és ok­ta­tói mo­bi­li­tás, a kul­tú­rák kö­zöt­ti meg­ér­tés ve­zet­het a bo­lo­gnai fo­lya­mat e cél­ki­tű­zés­ének meg­va­ló­sí­tá­sá­hoz.
Szlo­vá­ki­á­ban a SAAIC ad­mi­niszt­rál­ja az Eras­mus és a Mundus eu­ró­pai prog­ra­mo­kat, ame­lyek erő­sí­tik az együtt­mű­kö­dést és a mo­bi­li­tást az eu­ró­pai or­szá­gok és a har­ma­dik or­szá­gok kö­zött. Saj­nos je­len­leg az eu­ró­pai mas­ter kur­zu­sok lét­re­ho­zá­sá­ba Szlo­vá­ki­á­ból 2005-ben csak 1 fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mény kap­cso­ló­dott be (1. ak­ti­vi­tás), az eu­ró­pai fel­ső­ok­ta­tás att­rak­ti­vi­tá­sá­nak nö­ve­lé­sét cél­zó ak­ti­vi­tá­sok­ba (4. ak­ti­vi­tás) pe­dig 3 fel­ső­fo­kú in­téz­mény.
A szlo­vá­ki­ai felsőoktatási intézmények több­éves stag­ná­lás után új­ból be­kap­cso­lód­tak a Tem­pus-pro­gram­ba, mely a volt ke­le­ti blokk és Dél-Eu­ró­pa or­szá­ga­i­ba irá­nyít­ja a tá­mo­ga­tá­so­kat, min­de­nek­előtt a bo­lo­gnai fo­lya­mat al­kal­ma­zá­sa, be­ve­ze­té­se te­rén.
A szlo­vá­ki­ai fő­is­ko­lák, egye­te­mek je­len­lé­te az eu­ró­pai fel­ső­ok­ta­tás att­rak­ti­vi­tá­sá­nak, von­ze­re­jé­nek nö­ve­lé­sét elő­se­gí­tő fo­lya­ma­tok­ban egy­ál­ta­lán nem ki­elé­gí­tő. Csak el­vét­ve kí­nál­nak más nyel­ve­ken ok­ta­tott prog­ra­mo­kat. A Socrates- és az Eras­mus-pro­gramok ke­re­tén be­lül Szlo­vá­ki­á­ban 296 hall­ga­tó ta­nul az EU ál­la­ma­i­ból. A két­ol­da­lú és más nem­zet­kö­zi egyez­mé­nyek ke­re­te­in be­lül 3-10 hó­na­pos ta­nul­má­nyo­kat foly­tat Szlo­vá­ki­á­ban kb. 1500 kül­föl­di hall­ga­tó (Sprievodca… 2006, 48–49).

4.10. A fel­ső­ok­ta­tás har­ma­dik cik­lu­sa, ku­ta­tás

A lis­­sza­bo­ni stra­té­gia fő cél­ki­tű­zé­se, ki­ala­kí­ta­ni a tu­dás­ala­pú eu­ró­pai tár­sa­dal­mat, amely­nek két alap­ve­tő pil­lé­re a mű­ve­lő­dés és a ku­ta­tás. A bo­lo­gnai fo­lya­mat ré­sze az Eu­ró­pai Fel­ső­ok­ta­tá­si Tér­ség és az Eu­ró­pai Ku­ta­tá­si Tér­ség szo­ro­sabb ös­­sze­kap­cso­lá­sa az­ál­tal, hogy a ku­ta­tást a fel­ső­ok­ta­tás in­teg­rált ré­szé­nek te­kin­ti, és a dok­to­ri ta­nul­má­nyo­kat a fel­ső­ok­ta­tás har­ma­dik cik­lu­sa­ként kí­ván­ja meg­szer­vez­ni. A ku­ta­tás, a tu­dós­kép­zés és az inter­dis­z­ci­pli­nar­itás hang­sú­lyo­zá­sa mel­lett azon­ban a dok­to­ri prog­ra­mok ki­ala­kí­tá­sá­nál fi­gye­lem­be kell ven­ni a mun­ka­erő­pi­ac igé­nye­it is.
Itt ta­lán még fon­to­sabb a hall­ga­tók mo­bi­li­tá­sa, a ku­ta­tó­mű­he­lyek­ben szer­zett ta­pasz­ta­la­tok, a ku­ta­tá­si mód­sze­rek nemzetköziesítése, a nem­ze­ti dok­to­ri dip­lo­mák köl­csö­nös el­is­me­ré­se. Kü­lön hang­súlyt kap a nem­zet­kö­zi együtt­mű­kö­dés, a kö­zös dok­to­ri prog­ra­mok in­dí­tá­sa és a ku­ta­tá­si prog­ra­mok ös­­sze­han­go­lá­sa. Tu­do­má­nyos ku­ta­tó­mun­ka nem ­csak az egye­te­me­ken fo­lyik, ezért in­ten­zí­veb­bé kell ten­ni a fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek és más ku­ta­tá­si, fej­lesz­té­si in­téz­mé­nyek, mű­he­lyek köz­ti ko­ope­rá­ci­ót.
Szlo­vá­ki­á­ban tu­do­má­nyos ku­ta­tó­mun­ka fo­lyik a fő­is­ko­lá­kon, egye­te­me­ken, a Szlo­vák Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia in­té­ze­te­i­ben és az egyes mi­nisz­té­ri­u­mi szak­tár­cák ál­tal mű­köd­te­tett ku­ta­tó­in­té­ze­tek­ben. CSc. (can­di­da­tus sci­en­tar­i­um) és DrSc. (doc­tor sci­en­tar­i­um) tu­do­má­nyos fo­ko­za­tot az egye­te­me­ken és a Szlo­vák Tu­do­má­nyos Aka­dé­mi­án le­he­tett sze­rez­ni. Az 1990-es felsőoktatási tör­vény (Zákon è. 172/1990 Z. z. o vysokých školách, 22. §) eze­ket meg­szün­tet­ve be­ve­zet­te a poszt­gra­du­á­lis ta­nul­má­nyo­kat, ame­lyek dis­­szer­tá­ci­ós mun­ka meg­vé­dé­sé­vel zá­rulnak, és a vég­ző­sök dok­to­ri (Dr.) cí­met kap­nak. Az 1996-os tör­vény­mó­do­sí­tás a „dok­to­ri ta­nul­má­nyok” be­ve­ze­té­sé­ről már mint a fel­ső­fo­kú ta­nul­má­nyok leg­ma­ga­sabb szint­jé­ről ren­del­ke­zik, és ezt a tu­do­má­nyos kép­zés for­má­já­nak te­kin­ti. A dok­to­ri ta­nul­má­nyok vég­ző­sei PhD., ill. ArtD. fo­ko­za­tot sze­rez­het­nek (Kalužný 2006b).
Az eu­ró­pai fel­ső­ok­ta­tás fej­lő­dé­sé­nek trend­je­it, a bo­lo­gnai fo­lya­mat cél­ki­tű­zé­se­it adap­tál­ta A szlo­vá­ki­ai fő­is­ko­lák fej­lesz­té­si kon­cep­ci­ó­ja a 21. szá­zad­ban (Koncepcia rozvoj a vysokých škôl na Sloven­sku v 21. storoèí) cí­mű kor­mány­do­ku­men­tum (2000). Ez a ter­ve­zet tör­vé­nyes ke­re­te­ket a 2002-es felsőoktatásról szó­ló tör­vény­ben öl­tött (Zákon è. 131/2002 Z. z. o vysokých školách), amely az eu­ró­pai fel­ső­ok­ta­tás har­mo­ni­zá­ci­ó­já­nak el­ve­i­re épül, meg­tart­va a sa­ját fel­ső­ok­ta­tá­si ha­gyo­má­nyo­kat. E tör­vény ér­tel­mé­ben a dok­to­ri ta­nul­má­nyok a leg­ma­ga­sabb szin­tű fel­ső­fo­kú ta­nul­má­nyok, ame­lyek ta­nul­má­nyi prog­ram­jai a har­ma­dik fel­ső­ok­ta­tá­si cik­lus ke­re­tén be­lül va­ló­sul­nak meg a kred­itrend­sz­er alap­ján (Vyhláška… 2002). Az egye­te­me­ken akk­re­di­tált ta­nul­má­nyok prog­ram­ja­it az egye­te­me­ken a ta­nul­má­nyi sza­kok sze­rint (lásd még 4.2. sza­kasz) Dok­to­ri Szak­bi­zott­ság­ok fi­gye­lik és ér­té­ke­lik. Több egye­tem kö­zös dok­to­ri szak­bi­zott­sá­got is lét­re­hoz­hat.
Mi­vel a dok­to­ri ta­nul­má­nyok a leg­ma­ga­sabb szin­tű fel­ső­fo­kú ta­nul­má­nyok, ezért csak a fel­ső­fo­kú in­téz­mé­nyek­ben va­ló­sít­ha­tók meg. En­nél fog­va az ed­dig ilyen kom­pe­ten­ci­ák­kal is ren­del­ke­ző más in­téz­mé­nyek­ben dok­to­ri ta­nul­má­nyo­kat csak az egye­te­mek­kel együtt­mű­köd­ve és az egye­te­me­ken akk­re­di­tált ta­nul­má­nyi prog­ra­mok­ban va­ló­sít­hat­nak meg.
Az egye­te­mek­nek meg kell al­kot­ni­uk a dok­to­ri ta­nul­má­nyok ta­nul­má­nyi sza­bály­za­ta­it, amely szá­muk­ra új ki­hí­vást, fe­le­lős­sé­get je­lent. Az egye­te­mek 2002 óta 1053 dok­to­ri prog­ra­mot akk­re­di­tál­tak, s az egye­te­me­ken kí­vü­li ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek szá­má­ra 180 jo­go­sít­ványt ad­tak ki. Ez fel­jo­go­sít­ja őket, hogy egye­te­mek­kel együtt­mű­köd­ve dok­to­ri ta­nul­má­nyo­kat va­ló­sít­sa­nak meg. Az ilyen prog­ram­ban te­vé­keny­ke­dő dok­toran­dus­zok egy­ben az egye­tem hall­ga­tói is, de szá­muk­ra az ösz­tön­dí­jat az egye­te­men kí­vü­li ok­ta­tá­si in­téz­mény biz­to­sít­ja (Plavèan 2006).
Szlo­vá­ki­á­ban 2002-ó­ta in­ten­zí­ven fej­lő­dik a dok­to­ri kép­zés. A 2002-es év­hez ké­pest 2005-re a fel­vett hall­ga­tók szá­ma 637-ről 1217-re emel­ke­dett, amely kö­zel 100%-os gya­ra­po­dást je­lent. A dok­to­ri ta­nul­má­nyok ala­ku­lá­sát Szlo­vá­ki­á­ban szem­lél­tes­sük né­hány sta­tisz­ti­kai adat­tal. 2002-ben az ös­­szes dok­to­ri hall­ga­tó szá­ma 9426 volt (8530 egye­te­me­ken, 896 a Szlo­vák Tu­do­má­nyos Aka­dé­mi­án), eb­ből nap­pa­li hall­ga­tó 2516 (2067/449), le­ve­le­ző hall­ga­tó 6910 (6463/447). Ezek az ada­tok 2004-re a kö­vet­ke­ző­kép­pen vál­toz­tak: ös­­szes hall­ga­tó 10 892 (9971/921), nap­pa­li hall­ga­tó 3159 (2735/424), le­ve­le­ző hall­ga­tó 7733 (7236/497).
Az egye­te­me­ken a dok­to­ri ta­nul­má­nyok hall­ga­tó­i­nak a szá­ma fo­lya­ma­to­san emel­ke­dik, a Szlo­vák Tu­do­má­nyos Aka­dé­mi­án azon­ban stag­nál. Így 2005-ben az egye­te­me­ken már 10 378 dok­to­ri hall­ga­tó ta­nult (nap­pa­li 3307, le­ve­le­ző 7091), de csak 77 kül­föl­di hall­ga­tó­ja volt az egye­te­mek­nek (Kalužný 2006b).
2002-ben a dok­to­ri prog­ra­mo­kat 712 hall­ga­tó vé­gez­te el – 229 nap­pa­li, 483 pe­dig le­ve­le­ző ta­go­za­ton –, 2005-ben pe­dig már 1046 hall­ga­tó (425 nap­pa­lis és 621 le­ve­le­zős).
Még egy sta­tisz­ti­kai adat­tal egé­szít­sük ki a dok­to­ri ta­nul­má­nyok be­mu­ta­tá­sát. A dok­to­ri ta­nul­má­nyok­ban részt­ve­vő hall­ga­tók ará­nya­i­nak vál­to­zá­sa az ös­­szes töb­bi hall­ga­tó szá­má­hoz vi­szo­nyít­va bi­zo­nyos vál­to­zá­so­kat ve­tít elő­re. 2004-ben ugyan­is az ös­­szes ilyen hall­ga­tó ará­nya 6,32% volt, ami 2005-re 6,09%-ra csök­kent. Biz­ta­tó vi­szont a nap­pa­li ta­go­za­tos dok­toran­dus­zok szá­má­nak gya­ra­po­dá­sa: egy év alatt 2,50%-ról 2,85%-ra.
Szlo­vá­ki­á­ban a nap­pa­li ta­go­za­tos PhD-hallgatók ösz­tön­dí­ját az ál­la­mi költ­ség­ve­tés biz­to­sít­ja. Te­hát 2004-ig csak an­­nyi nap­pa­li hall­ga­tó ta­nul­ha­tott dok­to­ri prog­ra­mok­ban az egyes egye­te­me­ken, amen­­nyi­vel a költ­ség­ve­tés szá­molt. Ez 2005-ben is így volt, de a mi­nisz­té­ri­um en­ge­dé­lyez­te az egye­te­mek­nek a mi­nisz­té­ri­u­mi kvó­tá­kon túl fel­vett hall­ga­tók ösz­tön­dí­já­nak más egye­te­mi for­rás­ból va­ló ki­egé­szí­té­sét. Az egye­te­mek­nek azon­ban szű­kös költ­ség­ve­tés­ük mi­att itt lé­nye­ge­sebb tar­ta­lé­kok nem áll­nak ren­del­ke­zés­re.
A le­ve­le­ző ta­go­za­tos hall­ga­tók ta­nul­má­nyai vi­szont költ­ség­té­rí­té­se­sek.
Ös­­sze­fog­la­lás­ként el le­het mon­da­ni, hogy a dok­to­ri ta­nul­má­nyok hall­ga­tó­i­nak szá­ma Szlo­vá­ki­á­ban nem ki­elé­gí­tő. Más fej­lett or­szá­gok­ban az imént kör­vo­na­la­zott arány 10% kö­rül mo­zog. Ez ös­­sze­függ egy­részt a kor­mány po­li­ti­ká­já­val, a dok­to­ri ta­nul­má­nyok­ra szánt ál­la­mi pénz­ügyi ke­re­tek­kel; de a hall­ga­tók szo­ci­á­lis hely­ze­té­vel is, akik pót­ke­re­se­ti le­he­tő­sé­get kény­sze­rül­nek ke­res­ni. So­kan ki­vár­nak a vég­zés­sel az eset­le­ges anya­gi­lag elő­nyö­sebb mun­ka­hely­vá­lasz­tás mi­att, hi­szen az egye­te­mek már nem tud­nak min­den PhD-hallgatónak ál­lást biz­to­sí­ta­ni. A dok­to­ri ta­nul­má­nyok így nem je­len­te­nek kü­lö­nö­sebb em­be­ri­erő­for­rás-ala­pot az egye­te­mek szá­má­ra.
Na­gyon ala­csony a dok­to­ri hall­ga­tók kül­föl­di mo­bi­li­tá­sa. Azok kö­zül vi­szont, akik kül­föld­ön töl­te­nek hos­­szabb ta­nul­má­nyi időt, már na­gyon ke­ve­sen tér­nek ha­za.
A dok­to­ri ta­nul­má­nyok vég­ző­sei még nin­cse­nek kel­lő­kép­pen tár­sa­dal­mi­lag el­is­mer­ve és anya­gi­lag ér­té­kel­ve.
A dok­to­ri kép­zést azon­ban lé­nye­ge­sen be­fo­lyá­sol­ja a tu­do­má­nyos ku­ta­tó­te­vé­keny­ség ori­en­tá­ci­ó­ja és az ered­mé­nyei irán­ti ke­res­let, amely je­len­leg nem meg­fog­ha­tó, el­ha­nya­gol­ha­tó (Kalužný 2006b).
A har­ma­dik cik­lus hall­ga­tó­i­nak anya­gi hely­ze­té­ben né­mi ja­vu­lást je­len­tett, hogy ösz­tön­dí­ju­kat 2005-től a felsőoktatási intézmények pe­da­gó­gu­si fi­ze­té­se­i­nek szint­jé­re emel­ték.

4.11. Szo­ci­á­lis di­men­zió

A szo­ci­á­lis di­men­zió az eu­ró­pai po­li­ti­ka ré­sze, de a bo­lo­gnai fo­lya­mat ke­re­te­in be­lül pri­o­ri­tás­ként csak a 2005-ös bergeni ér­te­kez­le­ten ve­tő­dött fel mint az eu­ró­pai fel­ső­ok­ta­tás att­rak­ti­vi­tá­sá­nak és ver­seny­ké­pes­sé­gé­nek szük­sé­ges fel­té­te­le. Min­den ér­dek­lő­dő szá­má­ra olyan fel­té­te­le­ket kell biz­to­sí­ta­ni, hogy szo­ci­á­lis és anya­gi hely­zet­été­től füg­get­le­nül ta­nul­má­nya­it foly­tat­has­sa, és aka­dá­lyok nél­kül be is fe­jez­hes­se. A szo­ci­á­lis di­men­zió cél­ki­tű­zés­ének ér­vé­nye­sí­té­se min­de­nek­előtt a kor­má­nyok fel­ada­ta.
Szlo­vá­ki­á­ban az egye­te­mi hall­ga­tók 57%-a sze­rint ta­nul­má­nya­ik foly­ta­tá­sa igen nagy ter­het je­lent a csa­lá­di költ­ség­ve­tés szá­má­ra. 2003-ban át­lag­ban a hall­ga­tók 2400 koronát kap­tak szü­le­ik­től egy hó­nap­ban. A hall­ga­tók ki­adá­sai (szál­lás, uta­zás, ét­ke­zés, sze­mé­lyi, ta­nul­má­nyi szük­ség­le­tek) 3500 és 4800 ko­ro­na kö­zött mo­zog­tak (Šu­lanová 2004).
Szlo­vá­ki­á­ban a hall­ga­tók szo­ci­á­lis tá­mo­ga­tá­sá­nak két fő for­má­ja van. Az egyik a köz­vet­len tá­mo­ga­tás az ösz­tön­díj­rend­sze­re­ken ke­resz­tül, a má­sik az egye­te­mek do­tá­ci­ós hoz­zá­já­ru­lá­sa a hall­ga­tók költ­sé­ge­i­hez (szál­lás, ét­ke­zés, szak­iro­da­lom stb.) és spor­to­lá­si, kul­tu­rá­lis te­vé­keny­sé­gé­hez.
Az utób­bi két év­ben bő­vül­tek a hall­ga­tók tá­mo­ga­tá­sok­hoz va­ló hoz­zá­ju­tá­sá­nak le­he­tő­sé­gei. Így 2005-ben a hall­ga­tók köz­vet­len szo­ci­á­lis tá­mo­ga­tá­sá­nak rend­sze­re az ál­la­mi költ­ség­ve­tés­ből ki­ter­jed a szo­ci­á­lis ösz­tön­dí­jak­ra, a mo­ti­vá­ci­ós ösz­tön­dí­jak­ra, a felsőoktatási intézmények sa­ját for­rá­sá­ból szár­ma­zó ösz­tön­dí­jak­ra, a Hall­ga­tói Köl­csön­alap kölc­söneire és az Egye­te­mi Ösz­tön­díj­alap kölc­söneire (Výroèná sprá­va… 2006).
A szo­ci­á­lis ösz­tön­díj 2005-ben 800–2500 Sk kö­zött moz­gott. A hall­ga­tók csak kb. 11%-a ré­sze­sült e tá­mo­ga­tás­ban, ho­lott ez 2004-ben 13% fö­lött volt, és a ki­fi­ze­tett ösz­tön­dí­jak nagy­sá­ga 1%-kal nőtt.
Az új mo­ti­vá­ci­ós ösz­tön­dí­jat 2005-ben ve­zet­ték be, amely­nek két tí­pu­sa lé­te­zik: a ta­nul­má­nyi, ill. a rend­kí­vü­li ösz­tön­díj. Ta­nul­má­nyi ösz­tön­dí­jat a hall­ga­tók 10%-a kap, akik a leg­jobb ta­nul­má­nyi ered­mé­nye­ket érik el. Ezek egyik fe­le 20 000 Sk, má­sik fe­le 10 000 Sk ösz­tön­díj­ban ré­sze­sül. Rend­kí­vü­li ösz­tön­díj­ban ré­sze­sít­he­ti az in­téz­mény hall­ga­tó­ját a ta­nul­má­nyai alatt el­ért ki­vá­ló ered­mé­nye­i­ért, a rend­kí­vül szín­vo­na­las záró­dol­go­za­tért, a tu­do­má­nyos, kul­tu­rá­lis te­vé­keny­ség­ben és cso­port­ban el­ért ered­mé­nye­kért (Vyhláška… 2005b).
Az egye­te­mek sa­ját pénz­ügyi for­rá­sa­ik­ból a hall­ga­tók tá­mo­ga­tá­sá­ra ösz­tön­dí­jak for­má­já­ban na­gyon ke­ve­set ál­doz­tak: a hall­ga­tók ösz­tön­díj­ára az ál­la­mi mo­ti­vá­ci­ós ösz­tön­díj­nak csak ke­vés­sel több mint 1,2%-át for­dí­tot­ták.
A tá­mo­ga­tá­si rend­szer vi­szony­lag új for­má­ja a hall­ga­tói köl­csön­alap­ból me­rí­tett köl­csö­nök, ame­lye­ket el­ső­sor­ban a kül­föld­ön ta­nu­ló hall­ga­tók ré­sze­sí­te­nek előny­ben. 2004-ről 2005-re mind az ösz­tön­díj­ban ré­sze­sü­lő hall­ga­tók szá­ma, mind az ösz­tön­díj ös­­sze­ge je­len­tő­sen csök­kent – több mint 25%-ot.
Az elő­nyös di­ák­köl­csö­nö­ket a hall­ga­tók alig 6%-a hasz­nál­ja ki.
Ezek­ből az ada­tok­ból is lát­ha­tó, hogy Szlo­vá­ki­á­ban a köz­vet­len és a köz­ve­tett szo­ci­á­lis tá­mo­ga­tá­sok ma­ga­san el­ma­rad­nak a la­kos­ság rá­szo­rult­sá­gá­tól és a fel­ső­ok­ta­tás igé­nye­i­től. A hall­ga­tók szál­lás­le­he­tő­sé­gei az ol­csóbb kol­lé­gi­u­mok­ban nem ki­elé­gí­tők. A tel­jes szol­gál­ta­tá­sok te­rén az egye­te­mek ka­pa­ci­tá­sa 10–15 év alatt lé­nye­gé­ben alig vál­to­zott, ho­lott a hall­ga­tók szá­ma meg­két­sze­re­ző­dött.
A szo­ci­á­lis ösz­tön­díj sza­bály­za­ta is már túl­ha­la­dott, és nem iga­zán ké­pes anya­gi se­gít­sé­get nyúj­ta­ni min­den rá­szo­ru­ló­nak. Sok olyan hall­ga­tó ré­sze­sül szo­ci­á­lis ösz­tön­díj­ban, aki nem iga­zán van rá­szo­rul­va (kis­vál­lal­ko­zók gyer­me­kei), míg a bér­ből élő, egy­ér­tel­mű­en ki­mu­tat­ha­tó ala­csony jö­ve­del­mű csa­lá­dok gyer­me­ke­i­hez e szo­ci­á­lis tá­mo­ga­tás nem jut el (Sprievodca… 2006).
Ös­­sze­fog­lal­va el­mond­ha­tó, hogy a szo­ci­á­lis di­men­zió te­rén Szlo­vá­ki­á­ban az utób­bi évek­ben elő­re­lé­pés lé­nye­gé­ben nem tör­tént. A stag­ná­lás fő oka a pénz­ügyi­leg alul­fi­nan­szí­ro­zott fel­ső­ok­ta­tás, hi­szen az ál­la­mi költ­ség­ve­tés­ből a fel­ső­ok­ta­tás­nak jut­ta­tott 0,76%-­nak „kö­szön­he­tő­en” Szlo­vá­kia az OECD-statisztikák vé­gén kul­log.
A bo­lo­gnai fo­lya­mat szo­ci­á­lis di­men­zi­ó­já­nak el­vá­rá­sa­it Szlo­vá­ki­á­ban csak úgy le­het tel­je­sí­te­ni, ha az ál­la­mi költ­ség­ve­tés fel­ső­ok­ta­tás­ra eső há­nya­dát rö­vi­de­sen 1% fö­lé eme­lik, és a hall­ga­tók szo­ci­á­lis tá­mo­ga­tá­sá­nak sza­bá­lya­it igaz­sá­go­sab­bá ala­kít­ják.

5. A bo­lo­gnai fo­lya­mat és a szlo­vá­ki­ai ma­gyar fel­ső­ok­ta­tás

5.1. Az in­téz­mény­épí­tés sza­ka­szai

A má­so­dik vi­lág­há­bo­rú után kö­zel öt évig tar­tott a ma­gyar nyel­vű is­ko­lák be­zá­rá­sa. Sze­ren­csés­nek mond­ha­tó, hogy a ma­gyar is­ko­lák új­ra­in­dí­tá­sa egy­be­esett a há­bo­rú utá­ni tel­jes szlo­vá­ki­ai is­ko­la­rend­szer át­fo­gó, nagy fej­lő­dé­si idő­sza­ká­val, amely rész­ben ma­gá­val húz­ta a ma­gyar nyel­vű is­ko­lák fej­lő­dé­sét is. Az ezt kö­ve­tő idő­szak­ban a kö­zép­is­ko­lai kép­zés tö­me­ge­se­dé­sét azon­ban a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság már nem tud­ta sa­ját ma­ga szá­má­ra ki­elé­gí­tő­en hasz­no­sí­ta­ni. Ez ab­ban is meg­nyil­vá­nult, hogy ki­sebb­sé­gi is­ko­la­po­li­ti­ka nél­kül a tár­sa­dal­mi igé­nyek vár­ha­tó vál­to­zá­sa­i­nak fel­is­me­ré­se nem vagy csak ké­sőn ju­tott el a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság köz­tu­da­tá­ba. Csak az volt a fon­tos, hogy le­gyen ma­gyar is­ko­la, de az, hogy mi­lyen irány­ba ori­en­tá­lód­jon, már ke­vés­bé do­mi­nált. Má­ra vi­lá­gos­sá vált, hogy a ki­sebb­sé­gi ok­ta­tás és szak­mai irá­nyult­sá­ga már nem an­­nyi­ra az összkisebb­ség, ha­nem a ré­gió egyik moz­gó­sít­ha­tó mo­der­ni­zá­ci­ós tar­ta­lé­ká­nak lát­szik, amen­­nyi­ben az eu­ró­pai ok­ta­tá­si rend­sze­rek­kel össz­hang­ban fej­lő­dik. A szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság az érett­sé­gi­vel vég­ző­dő kö­zép­is­ko­lai kép­zés­ben, de min­de­nek­előtt a fel­ső­ok­ta­tás­ban meg­lé­vő le­ma­ra­dá­sá­nak le­küz­dé­se, mo­der­ni­zá­ci­ós tar­ta­lé­ka­i­nak re­gi­o­ná­lis és tár­sa­da­lom­po­li­ti­kai szin­ten va­ló fel­élesz­té­se, ki­szé­le­sí­té­se és ak­ti­vá­lá­sa el­ső­sor­ban az éle­ten át tar­tó ta­nu­lás irán­ti igé­nyek fel­kel­té­sét és a re­gi­o­ná­lis tár­sa­dal­mi igé­nyek cél­za­tos ki­elé­gí­té­sét je­len­ti (Koz­ma 2000).
A fel­ső­ok­ta­tás ex­pan­zi­ó­ja, tö­me­ge­se­dé­se nap­ja­ink­ban a ki­sebb­sé­gi ok­ta­tás­po­li­ti­ka fi­gyel­mét is er­re az ok­ta­tá­si szint­re irá­nyít­ja. A szlo­vá­ki­ai ma­gyar nem­ze­ti­ség fel­ső­ok­ta­tá­sát há­rom te­rü­let­re oszt­hat­juk:
– a szlo­vák tan­nyel­vű alap-, ill. kö­zép­is­ko­lák­ba já­ró ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű fi­a­ta­lok fel­ső­ok­ta­tá­si te­re­pe már tel­je­sen a szlo­vák nyel­vű fel­ső­ok­ta­tás;
– a ma­gyar tan­nyel­vű is­ko­lák di­ák­jai részt vesz­nek a szlo­vák nyel­vű fel­ső­ok­ta­tás­ban is, de
– to­vább­ta­nul­nak a ma­gyar vagy a rész­ben ma­gyar nyel­vű fel­ső­ok­ta­tás­ban is.
Az 1989/1990-es rend­szer­vál­tá­sig a szlo­vák fel­ső­ok­ta­tás­ban csak két he­lyen folyt ma­gyar nyel­vű kép­zés: a po­zso­nyi Ma­gyar Nyelv és Iro­da­lom Tan­szé­ken és a nyi­trai ma­gyar ta­ní­tó- és ta­nár­kép­ző­ben. Mi­vel a nyi­trai in­téz­mény­ben a leg­kü­lön­bö­zőbb sza­ko­kon folyt fel­ső ta­go­za­tos és kö­zép­is­ko­lai ta­nár­kép­zés, ezért itt ala­kul­ha­tott ki a ma­gyar nyel­vű fel­ső­ok­ta­tás ok­ta­tói bá­zi­sa és a meg­fe­le­lő inf­rast­ruk­tú­ra. A ma­gyar egye­tem, ill. a ma­gyar nyel­vű fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek lét­re­ho­zá­sá­nak el­ső sza­ka­sza (Jó­kai Egye­tem, Nem­ze­ti­sé­gi Kul­tú­rák Ka­ra) nem járt si­ker­rel, mert a több­sé­gi nem­zet he­ves el­len­ál­lá­sá­ba üt­kö­zött és a ki­sebb­sé­gi ok­ta­tás­po­li­ti­ka sem tu­dott egye­sül­ni az egyik vagy a má­sik meg­ol­dás mel­lett.
E si­ker­te­len­sé­get kö­vet­ték a má­so­dik sza­kasz­ban azok a fel­ső­ok­ta­tá­si kez­de­mé­nye­zé­sek, ame­lyek a ma­gyar­or­szá­gi fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek ki­he­lye­zett köz­pont­ja­i­ban in­dí­tot­tak el ma­gyar nyel­vű fel­ső­ok­ta­tást (Ko­má­rom, Dió­szeg, Kas­sa, Kirá­ly­helmec, Dunasz­er­da­he­ly). Ezek egy­szer­re a ki­sebb­sé­gi jog­vé­de­lem és a he­lyi re­gi­o­ná­lis fej­lesz­tés igé­nyé­vel jöt­tek lét­re, ame­lye­ket a he­lyi kö­zös­ség elit­je kez­de­mé­nye­zett és va­ló­sí­tott meg.
Szlo­vá­ki­á­ban a fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mény­ala­pí­tás har­ma­dik sza­ka­sza a 21. szá­zad el­ső éve­i­re te­he­tő, ami­kor a szlo­vák fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek rend­sze­ré­be in­teg­rál­ha­tó in­téz­mé­nyek lét­re­ho­zá­sá­nak le­he­tő­sé­gei nyíl­tak meg. E le­he­tő­sé­gek hor­do­zó­ja az Eu­ró­pai Unió bő­ví­té­sé­nek újabb sza­ka­sza és a ma­gyar ki­sebb­ség po­li­ti­kai kép­vi­se­le­té­nek erős kor­mány­po­zí­ci­ó­ja volt.
A har­ma­dik sza­kasz in­téz­mé­nyei – a ko­má­ro­mi Selye Já­nos Egye­tem és a nyi­trai Kö­zép-eu­ró­pai Ta­nul­má­nyok Ka­ra – egy­aránt a szlo­vá­ki­ai ma­gyar ki­sebb­sé­gi ok­ta­tás­po­li­ti­ka he­lyi par­la­men­ti, ill. egye­te­mi, va­la­mint kor­mány­za­ti szin­tű po­li­ti­zá­lá­sá­nak si­ke­res ered­mé­nyei. Ezt kö­ve­tő­en azon­ban a ki­sebb­ség­po­li­ti­ka e két in­téz­mény­re és a má­so­dik sza­kasz in­téz­mé­nye­i­re is meg­kü­lön­böz­te­tő­en te­kin­tett, ez­zel meg­oszt­va és szem­be­ál­lít­va az egye­tem­ala­pí­tás­ban és an­nak mű­köd­te­té­sé­ben ér­de­kelt egye­te­mi szak­em­be­rek kö­zös­sé­gét és va­ló­já­ban a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­sá­got is.
Az Eu­ró­pai Uni­ó­hoz va­ló csat­la­ko­zás, a bo­lo­gnai fo­lya­mat­tal jel­ké­pe­zett Eu­ró­pai Fel­ső­ok­ta­tá­si Tér­ség ki­ala­ku­lá­sa ál­tal kí­nált mo­der­ni­zá­ci­ós le­he­tő­sé­gek új fel­ső­ok­ta­tá­si stra­té­gi­ák ki­ala­kí­tá­sát igény­lik, ame­lyek csak konst­ruk­tív vi­ta fo­lya­mán jö­het­nek lét­re. E vi­tá­kat Szlo­vá­ki­á­ban csak a meg­fe­le­lő ki­sebb­ség­po­li­ti­ka ké­pes és al­kal­mas le­ve­zé­nyel­ni, an­nál is in­kább, mi­vel ezek­re egy­re na­gyobb igény és szük­ség van.
5.2. Szak­kí­ná­lat, kép­zett­sé­gi szint

A má­so­dik sza­kasz­ban lét­re­jött ki­he­lye­zett kép­zé­si köz­pon­tok nem tud­tak az elő­írá­sok­nak meg­fe­le­lő­en a szlo­vá­ki­ai fel­ső­ok­ta­tá­si rend­szer­be in­teg­rá­lód­ni. Ezek te­hát nem já­rul­tak hoz­zá a mi­nő­sí­tett szlo­vá­ki­ai ma­gyar ok­ta­tók újabb ge­ne­rá­ci­ó­já­nak ki­ne­ve­lé­sé­hez.
A har­ma­dik sza­kasz­ban tör­té­nő in­téz­mény­épí­té­si kez­de­mé­nye­zé­sek va­ló­já­ban egy­be­es­nek a bo­lo­gnai fo­lya­mat gya­kor­la­ti meg­va­ló­sí­tá­sá­val Szlo­vá­ki­á­ban. A há­rom­cik­lu­sú fel­ső­ok­ta­tás­sal kap­cso­la­tos eu­ró­pai el­kép­ze­lé­sek is­me­re­té­ben már pon­to­san le­he­tett lát­ni egy egye­te­mi, ill. ka­ri struk­tú­ra kör­vo­na­la­it, amely a szlo­vá­ki­ai ma­gyar nem­ze­ti­ség ér­de­ke­it ve­szi ala­pul.
Szlo­vá­ki­á­ban je­len­leg 356 ta­nul­má­nyi szak van re­giszt­rál­va, ezek­re épít­ve vég­zik a hall­ga­tók a ta­nul­má­nyi prog­ra­mo­kat. A to­váb­bi­ak­ban csak a szlo­vá­ki­ai nyil­vá­nos egye­te­me­ken fo­lyó ma­gyar nyel­vű fel­ső­ok­ta­tás­ról lesz szó, amely­nek in­téz­mény­rend­sze­rét a po­zso­nyi Ma­gyar Nyelv és Iro­da­lom Tan­szék, a besz­ter­ce­bá­nyai Hun­gariszti­ka Tan­szék, a nyi­trai Kö­zép-eu­ró­pai Ta­nul­má­nyok Ka­ra és a ko­má­ro­mi Selye Já­nos Egye­tem al­kot­ja. Ezen in­téz­mé­nyek­ben a 2006/2007-es aka­dé­mi­ai év­ben a kö­vet­ke­ző sza­kok­ra épü­lő spe­cial­izá­ciók­ban, prog­ra­mok­ban fo­lyik ma­gyar, ill. rész­ben ma­gyar kép­zés:
1. Ma­gyar Nyelv és Iro­da­lom Tan­szék (Po­zsony):
a) nem szláv nyel­vek és iro­da­lom szak, Bc. szin­ten, hun­ga­ro­ló­gia prog­ram (2005-től);
b) köz­is­me­re­ti tan­tár­gyak ta­ná­ra szak, Bc. és Mgr. szin­ten, ma­gyar nyelv és iro­da­lom­mal pá­ro­sí­tott prog­ra­mok (tet­sző­le­ges pá­ro­sí­tás, je­len­leg ös­­sze­sen 7) (1951-től);
c) iro­da­lom­el­mé­let és konk­rét nem­ze­ti iro­dal­mak tör­té­ne­te szak, PhD. szin­ten, ma­gyar iro­da­lom prog­ram (2005-től).
2. Hun­gariszti­ka Tan­szék (Besz­ter­ce­bá­nya):
a) for­dí­tó és tol­mács szak, Bc. és Mgr. szin­ten, ma­gyar nyelv és kul­tú­ra prog­ram (1998-tól);
b) szlo­vák nyelv és iro­da­lom szak, Bc. szin­ten, szlo­vák nyelv és iro­da­lom – ma­gyar nyelv és kul­tú­ra prog­ram (2006-tól).
3. Kö­zép-eu­ró­pai Ta­nul­má­nyok Ka­ra (Nyitra):
a) nem szláv nyel­vek és iro­da­lom szak, Bc. és Mgr. szin­ten, hun­ga­ro­ló­gia prog­ram (2004-től);
b) is­ko­la előt­ti és ele­mi pe­da­gó­gia szak, Bc. és Mgr. szin­ten, óvó- és ta­ní­tó­kép­ző prog­ram (1960-tól);
c) köz­is­me­re­ti tan­tár­gyak ta­ná­ra szak, Bc. és Mgr. szin­ten, tet­sző­le­ges tan­tár­gya­kat pá­ro­sí­tó prog­ra­mok – je­len­leg ös­­sze­sen 36 prog­ram – (1960-tól);
d) kul­tur­oló­gia szak, Bc. és Mgr. szin­ten, kul­tu­rá­lis és szo­ci­á­lis ant­ro­po­ló­gia prog­ram (2005-től).
4. Selye Já­nos Egye­tem (Ko­má­rom):
a) re­for­má­tus te­o­ló­gia szak, Bc. és Mgr. szin­ten (2004-től), ill. PhD. szin­ten (2006-tól);
b) üzem­gaz­da­ság és me­nedzs­ment szak, Bc. szin­ten, köz­gaz­da­ság­tan és vál­la­la­ti me­nedzs­ment prog­ram (2004-től);
c) is­ko­la előt­ti és ele­mi pe­da­gó­gia szak, Bc. szin­ten, óvó- és ta­ní­tó­kép­ző prog­ram (2004-től);
d) köz­is­me­re­ti tan­tár­gyak ta­ná­ra szak, Bc. szin­ten, két tan­tár­gyat pá­ro­sí­tó prog­ra­mok (je­len­leg ös­­sze­sen 19 prog­ram) (2004-től).
A bo­lo­gnai fo­lya­mat na­gyon sok le­he­tő­sé­get kí­nál a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság fel­ső­ok­ta­tá­si prob­lé­má­i­nak EU-konform meg­ol­dá­sá­ra.
A szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság há­rom leg­fon­to­sabb tár­sa­dal­mi prob­lé­má­ja a kö­vet­ke­ző:
– A szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság, min­de­nek­előtt szak- és fel­ső­fo­kú kép­zett­sé­gi szint­je jó­val ala­cso­nyabb az or­szá­gos át­lag­nál. A 2001-es nép­szám­lá­lá­si ada­tok sze­rint Szlo­vá­kia fel­ső­fo­kú vég­zett­sé­gű la­ko­sai kö­ré­ben csak 5,6%-ot tesz ki a ma­gyar­ság ará­nya, ho­lott az össz­la­kos­sá­gi arány 9,7%. Szlo­vá­kia ös­­szes la­ko­sa kö­zül 7,8% ren­del­ke­zik fel­ső­fo­kú dip­lo­má­val, a ma­gya­rok kö­zött csak 4,5% vég­zett fő­is­ko­lát vagy egye­te­met (Lász­ló 2006a).
– A ma­gya­rok ál­tal la­kott já­rá­sok­ban a mun­ka­nél­kü­li­ség ará­nya meg­ha­lad­ja az or­szá­gos át­la­got, több ré­gi­ó­ban az or­szá­gos át­lag két­sze­re­se.
– A ma­gyar­lak­ta ré­gi­ók je­len­ték­te­len ipar­ral ren­del­ke­ző, ag­rár­jel­le­gű te­rü­le­tek. A la­kos­ság­ra jel­lem­ző a nagy­mér­té­kű el­sze­gé­nye­dés. A tá­mo­ga­tá­sok és a vál­lal­ko­zói be­fek­te­té­sek fo­ga­dá­sá­hoz e te­rü­le­tek sem inf­rast­ruk­tu­rá­lis, sem em­be­ri erő­for­rás szem­pont­já­ból nin­cse­nek fel­ké­szül­ve.

5.3. A bo­lo­gnai fo­lya­mat­ban rej­lő le­he­tő­sé­gek

A bo­lo­gnai fo­lya­mat ál­tal kí­nált fel­ső­ok­ta­tá­si és szak­ok­ta­tá­si le­he­tő­sé­gek kö­zül emel­jünk ki né­há­nyat:
– A há­rom­cik­lu­sú fel­ső­ok­ta­tás be­ve­ze­té­sé­vel, az el­ső szin­tet je­len­tő tö­me­ges bach­e­lorképzés ré­vén né­hány éven be­lül lé­nye­ge­sen emel­ni le­het­ne a mun­ka­erő­pi­ac­ra köz­vet­le­nül ki­ke­rü­lő szak­kép­zett dip­lo­má­sok szá­mát. A gyors gaz­da­sá­gi fel­len­dü­lés ér­de­ké­ben ezt szo­ro­san ös­­sze kell kap­csol­ni a mun­ka­erő-ke­res­let­tel és az el­kö­vet­ke­ző évek pi­a­ci igé­nye­i­vel, hogy a mun­ka­erő­pi­a­con, ill. a vál­lal­ko­zá­sok­ban a fel­ső­fo­kú szak­mai kép­zett­ség­gel ren­del­ke­ző sze­mé­lyek jól el­he­lyez­ked­hes­se­nek. Itt az újon­nan ala­ku­ló ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek előny­ben van­nak.
– Az Eu­ró­pai Uni­ó­ban nagy hang­súlyt he­lyez­nek az éle­ten át tar­tó mű­ve­lő­dés­re, amely új ér­tel­met és tar­tal­mat ka­pott a bo­lo­gnai fo­lya­mat­ban is. A mai, új ér­tel­me­zés ma­gá­ba fog­lal­ja a munkapro­duk­tív évek előt­ti alap-, kö­zép- és fel­ső­fo­kú ok­ta­tás egé­szét, de a pro­duk­tív évek­ben tör­té­nő, rend­sze­rint pro­fes­­szi­o­ná­lis szak­mai mű­ve­lő­dést is.
– Az éle­ten át tar­tó mű­ve­lő­dés­nek ál­ta­lá­ban há­rom ta­nu­lá­si for­má­ját kü­lön­böz­te­tik meg. A „for­má­lis ta­nu­lás” rend­sze­rint az is­ko­lai in­téz­mény­rend­szer­ben fo­lyik, és vég­zett­sé­get iga­zo­ló ok­irat­ok­hoz ve­zet. A „nem for­má­lis ta­nu­lás” az is­ko­la­rend­sze­ren kí­vü­li, de szer­ve­zett, tan­fo­lyam­sze­rű ta­nu­lás, amely nem ve­zet kép­zett­sé­gi ok­irat meg­szer­zés­hez. Az „in­for­má­lis ta­nu­lás” leg­több­ször nem tu­da­tos, a min­den­na­pi ta­nu­lást fog­lal­ja ma­gá­ban.
– A fel­nőtt­kép­zés az éle­ten át tar­tó mű­ve­lő­dés szer­ves ré­szét ké­pe­zi. A szlo­vá­ki­ai ma­gya­rok kö­zött az or­szá­gos át­lag­nál kb. 60 ezer­rel több azon la­ko­sok szá­ma, akik­nek a leg­ma­ga­sabb el­ért mű­velt­sé­gi szint­je alap­fo­kú, ill. érett­sé­gi nél­kü­li kö­zép­fo­kú.
Ezek szá­má­ra a tár­sa­dal­mi fel­emel­ke­dést, a meg­fe­le­lő fog­lal­ko­zá­sok­hoz va­ló hoz­zá­ju­tást se­gít­het­nék elő az ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek ál­tal is kí­nált fel­nőtt­kép­zé­si prog­ra­mok. A nem for­má­lis és in­for­má­lis ta­nu­lás meg­va­ló­sul­hat a szak­kép­zés­ben, de az ál­ta­lá­nos em­be­ri igé­nye­ket ki­elé­gí­tő, az élet­mi­nő­sé­get ja­ví­tó kép­zé­sek­ben egy­aránt (Feketéné 2004). Nem el­ha­nya­gol­ha­tó az a tény sem, hogy e kép­zé­sek­ben az ok­ta­tás pi­a­ci szol­gál­ta­tás­ként szer­vez­he­tő.
Az, hogy a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság ál­tal la­kott te­rü­le­te­ken leg­in­kább mely ága­za­to­kon be­lül kí­nál­ko­zik na­gyobb le­he­tő­ség a mun­ka­erő pi­a­cán va­ló si­ke­res el­he­lyez­ke­dés­re, ko­moly gaz­da­ság­fej­lesz­té­si és pi­ac­ku­ta­tá­si prob­lé­ma. Itt csak el­mé­le­ti szin­ten irá­nyít­hat­juk a fi­gyel­met né­hány, a ma­gyar ki­sebb­ség szem­pont­já­ból fon­tos­nak, szük­sé­ges­nek ítélt fog­lal­koz­ta­tá­si te­rü­let­re:
– köz­gaz­da­ság, vál­lal­ko­zá­sok;
– ag­rár­ter­me­lő és -fel­dol­go­zó szfé­ra;
– szo­ci­á­lis- és egész­ség­tu­do­mány;
– szol­gál­ta­tá­sok és ide­gen­for­ga­lom;
– kul­tú­ra és ha­gyo­mány­ápo­lás.

5.4. A ma­gyar fel­ső­ok­ta­tás prob­lé­mái Szlo­vá­ki­á­ban

Ve­gyük szem­ügy­re mi­lyen irány­ban moz­dult el a szlo­vá­ki­ai ma­gyar fel­ső­ok­ta­tás a fent em­lí­tet­tek szem­pont­já­ból!
A szlo­vá­ki­ai ma­gyar fel­ső­ok­ta­tást há­rom alap­ve­tő elv alap­ján kel­le­ne szer­vez­ni:
1. A komp­le­men­ta­ri­tás el­ve sze­rint meg­tar­ta­ni, erő­sí­te­ni, fej­lesz­te­ni kel­le­ne a meg­lé­vő ma­gyar nyel­vű kép­zé­se­ket. Olyan sza­ko­kat nem kel­le­ne in­dí­ta­ni, ame­lye­ken ma­gyar nyel­ven már fo­lyik kép­zés Szlo­vá­ki­á­ban.
2. Az együtt­mű­kö­dés el­ve sze­rint az in­téz­mé­nyek­nek szo­ro­sab­ban ös­­sze kel­le­ne han­gol­ni te­vé­keny­sé­gü­ket az új prog­ra­mok in­dí­tá­sá­nak meg­osz­tá­sá­val és az egy­mást ki­se­gí­tő ok­ta­tói te­vé­keny­ség­gel kap­cso­lat­ban, va­la­mint az akkred­itá­ció és a ku­ta­tá­si prog­ra­mok te­rén.
3. A szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság ér­dek­ér­vé­nye­sí­té­sé­nek el­ve sze­rint olyan ta­nul­má­nyi prog­ra­mok in­dí­tá­sá­ra kel­le­ne he­lyez­ni a fő hang­súlyt, ame­lyek a ma­gyar­ság ál­tal la­kott te­rü­le­tek gaz­da­sá­gi, tár­sa­dal­mi fej­lesz­té­sét se­gít­he­tik elő.
Mit ho­zott az el­múlt há­rom év mind­ezek szem­pont­já­ból?
A ta­nul­má­nyi sza­kok, prog­ra­mok te­kin­te­té­ben a ko­má­ro­mi egye­te­men lé­nye­gé­ben ugyan­azok in­dul­tak, ame­lye­ken ma­gyar nyel­ven Po­zsony­ban és Nyitrán már folyt kép­zés (ta­ní­tó- és ta­nár­kép­zés). Így va­ló­já­ban a ma­gyar in­téz­mé­nyek egy­más­sal ver­sen­ge­nek a hall­ga­tó­kért. A nor­ma­tív tá­mo­ga­tá­si rend­szer is nagy­ban hoz­zá­já­rult ah­hoz, hogy e ver­sen­gés nem a pe­da­gó­gus­kép­zés szín­vo­na­lá­nak eme­lé­sét ered­mé­nyez­te, ha­nem el­len­ke­ző­leg, an­nak csök­ke­né­se fi­gyel­he­tő meg. A pe­da­gó­gus­kép­zés­nek azon­ban ezen kí­vül még van két to­váb­bi szak­mai prob­lé­má­ja is. Az egyik az, hogy szin­tén két cik­lus­ban szer­ve­ző­dik, ahol a bach­e­lor szint vég­ző­sei szá­má­ra ez nem biz­to­sít pe­da­gó­gu­si ál­lás­le­he­tő­sé­get. A má­sik a túl ma­gas hall­ga­tói lét­szám.
A po­zso­nyi, a nyi­trai és a ko­má­ro­mi ma­gyar pe­da­gó­gus­kép­zés el­bur­ján­zá­sa egy­ol­da­lú­vá tet­te a ma­gyar fel­ső­ok­ta­tást. Már há­rom év után, a 2006/2007-es aka­dé­mi­ai év­ben 1842 (1094 nap­pa­li és 748 le­ve­le­ző) volt a ma­gyar pe­da­gó­gus­kép­zés­ben részt ve­vő hall­ga­tók szá­ma. Ez el­gon­dol­kod­ta­tó an­nak függ­vé­nyé­ben, hogy 1998-ban egy mi­nisz­té­ri­u­mi fel­mé­rés alap­ján a szlo­vá­ki­ai ma­gyar tan­nyel­vű alap- és kö­zép­is­ko­lák­ban ös­­sze­sen 3221 pe­da­gó­gus ta­ní­tott (Beòo et al. 1999). Et­től még sok­kal ko­mo­lyabb a hely­zet, hi­szen eze­ket a szá­mo­kat va­ló­já­ban há­rom év alatt pro­du­kál­ta a ma­gyar fel­ső­ok­ta­tás. A 2005/2006-os aka­dé­mi­ai év­ben a pe­da­gó­gus­kép­zők el­ső év­fo­lya­má­ba 761 hall­ga­tó irat­ko­zott be (434 nap­pa­li, 327 le­ve­le­ző). A 2006/2007-es aka­dé­mi­ai év­re ez 646-ra csök­kent (375 nap­pa­li, 271 le­ve­le­ző). A kép­zés­ben le­vő ma­gyar nyelv és iro­da­lom sza­kos hall­ga­tók szá­ma (711) pe­dig már jó­val meg­ha­lad­ja az ilyen sza­kos ta­ná­ri ál­lá­sok szá­mát (581) (Beòo et al. 1999).
A szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság szem­pont­já­ból na­gyon fon­tos az is, hogy fi­a­tal­jai a szlo­vák nyel­vű fel­ső­ok­ta­tás­ban mi­nél na­gyobb szám­ban ve­gye­nek részt, hi­szen 356 ta­nul­má­nyi szak­ból csak 6-7 sza­kon le­het ma­gyar nyel­ven is ta­nul­ni. Emellett a sta­tisz­ti­kai ada­tok ar­ról ta­nús­kod­nak, hogy a ma­gyar nyel­vű fel­ső­ok­ta­tás, va­ló­já­ban a pe­da­gó­gus­kép­zés hall­ga­tói, egy­részt a tar­ta­lé­kok kö­zül, va­gyis azok kö­zül ke­rül­nek ki, akik kü­lön­ben a fel­ső­fo­kú ta­nul­má­nyok iránt nem ér­dek­lőd­tek, más­részt pe­dig el­von­ja a hall­ga­tó­kat a mű­sza­ki és a me­ző­gaz­da­sá­gi sza­kok­ról, ami ér­zé­keny szak­em­ber­vesz­te­ség a ma­gyar­ság szá­má­ra.
A szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság mű­ve­lő­dé­si igé­nye­i­nek fi­gye­lem­be­vé­te­lé­vel a bo­lo­gnai fo­lya­mat ál­tal kí­nált le­he­tő­sé­gek alapján a nem pe­da­gó­gus­kép­ző prog­ra­mok in­dí­tá­sá­val le­het­ne el­moz­dul­ni.
A szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság je­len­le­gi tár­sa­dal­mi, gaz­da­sá­gi, mű­ve­lő­dé­si hely­ze­te azt igény­li, hogy a fel­ső­ok­ta­tás fi­gyel­me is a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság lét­ér­de­ke­i­re irá­nyul­jon. Ez pe­dig meg­íté­lé­sünk sze­rint el­ső­sor­ban a mun­ka­erő­pi­ac­ra gyor­san ki­lé­pő, jól fel­ké­szült szak­em­be­re­ket kép­ző, gya­kor­la­ti szak­tu­dást nyúj­tó, min­de­nek­előtt ba­che­­lor prog­ra­mok in­dí­tá­sá­val ér­he­tő el.
Ös­­sze­fog­la­lás­ként el­mond­ha­tó, hogy az in­du­ló szlo­vá­ki­ai ma­gyar fel­ső­ok­ta­tás a bo­lo­gnai fo­lya­mat szel­le­mé­ben sok­kal töb­bet el­ér­he­tett vol­na, mint amen­­nyit ed­dig si­ke­rült el­ér­nie. Há­rom év táv­la­tá­ból el­mond­ha­tó, hogy el­ma­radt a várt, az ed­di­gi­ek­től el­té­rő új ta­nul­má­nyi prog­ra­mok in­dí­tá­sa, a szak­kí­ná­lat bő­ví­té­se. Nem in­dult be a szlo­vá­ki­ai ma­gyar mi­nő­sí­tett szak­em­be­rek bevonása a ma­gyar fel­ső­ok­ta­tás­ba. A mun­ka­erő­pi­ac ke­res­le­té­nek és kí­ná­la­tá­nak ös­­sze­han­go­lá­sa sem lát­szik ér­vé­nye­sül­ni a ma­gyar­ság gyors gaz­da­sá­gi és élet­szín­vo­nal­be­li vál­to­zá­sá­nak elő­se­gí­té­se ér­de­ké­ben. A pe­da­gó­gus­kép­zés túl­di­men­zi­o­ná­lá­sa ne­ga­tív je­len­ség­ként lé­pett fel. A szlo­vá­ki­ai ma­gyar fel­ső­ok­ta­tás egé­szét az el­múlt há­rom év­ben kon­cep­ci­ót­lan­ság, a mo­der­ni­zá­ci­ós tar­ta­lé­kok ki­hasz­ná­lá­sá­nak el­sza­lasz­tott le­he­tő­sé­gei jel­le­mez­ték.

Fel­hasz­nált iro­da­lom

Balla G. Ta­más 2004. Mi­re szá­mít­hat a ma­gyar szak­kép­zés az Eu­ró­pai Uni­ó­ban? In Szak­kép­zés és élet­út. Gö­döl­lő, Szent Ist­ván Egye­tem, 25–34. p.
Bal­la, Jozef 2005. Skúsenos­ti so zave­dením ECTS. Acad­e­mi­a, 16. roè. 3. è. 17–19. p.
Barakonyi Kár­oly 2003. A lép­csős kép­zés struk­tú­rá­ja. Edu­ca­tio, 12. évf. 1. sz. 79–96. p.
Beòo, Matej – Har­gas, Mar­tin – Herich, Ján – Sedi­vý, Marek 1999. Kval­i­fiko­vanos ped­a­go­gick­ých pra­cov­níkov a odbor­no­s vyuèo­va­nia v regionál­nom škol­stve. Sloven­ský uèite¾, 7. roè. 6. è.
Èikešová, Má­ria 2005. Inšti­tu­cionálne hod­note­nie vysokých škôl SR – pro­jekt E>A. Bratislava, SAAIC-NK Socrates, 29–36. p.
Dzimko, Ma­ri­an 2005. Európ­s­ka dimen­zia na vysokých školách. Pod­po­ra mobil­i­ty real­izá­cie bolon­ského pro­ce­su na vysokých školách. Zborník zo sem­i­nára Dok­torand­ské štúdi­um vo sve­tle bolon­ského pro­ce­su. Bratislava, SAAIC-NK Socrates, 39–46. p.
Feketéné Sza­kos Éva 2004. Fel­nőtt fej­jel ta­nul­ni? A life­long learn­ing eu­ró­pai di­men­zi­ói. In Szak­kép­zés és élet­út. Gö­döl­lő, Szent Ist­ván Egye­tem, 49–54. p.
Filko­rnová, Denisa – Gadušová, Zden­ka 2004. Pä rokov pro­gra­mu Socrates/Erasmus na sloven­ských vysokých školách. Acad­e­mi­a, 15. roè. 2. è. 3–8. p.
Fron­c, Mar­tin 2003. Bolon­ský pro­ces a refor­ma vysokoškol­ského vzdelá­va­nia na Sloven­sku. Acad­e­mi­a, 14. roè. 2. è. 4–5. p.
Hru­bos Il­di­kó 2002. A bo­lo­gnai fo­lya­mat. Bu­da­pest, Ok­ta­tás­ku­ta­tói In­té­zet.
Hru­bos Il­di­kó 2003. Nap­ja­ink re­form­ja: az Eu­ró­pai Fel­ső­ok­ta­tá­si Tér­ség lét­re­ho­zá­sa. Edu­ca­tio, 12. évf. 1. sz. 51–64. p.
Hush­e­gyi Gá­bor 2006. Több­nyel­vű ok­ta­tás és a bo­lo­gnai fo­lya­mat. Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le, 8. évf. 2. sz. 91–115. p.
Kalužný, Ján 2006a. Súèast­nos celoživ­ot­ného vzdelá­va­nia na Sloven­sku. Real­izá­cia bolon­ského pro­ce­su na vysokých školách. Bratislava, SAAIC-NK Socrates, 81–92. p.
Kalužný, Ján 2006b. Možnos a súèas­nos PhD štú­dia na Sloven­sku. Dok­torand­ské štúdi­um vo sve­tle bolon­ského pro­ce­su. Zborník zo sem­i­nára SAAIC–NK Socrates. Bra­tisla­va, 15–26. p.
Koz­ma Ta­más 2000. Ki­sebb­sé­gi ok­ta­tás Kö­zép-Eu­ró­pá­ban. Edu­ca­tio, 9. évf. 2. sz. 221–238. p.
Lász­ló Bé­la 2004. A ma­gyar ok­ta­tás­ügy. In Fa­ze­kas József–Hunèík Pé­ter (sz­erk.): Ös­­sze­fog­la­ló je­len­tés. A rend­szer­vál­tás­tól az eu­ró­pai uni­ós csat­la­ko­zá­sig (1989–2004). Somorja–Dunaszerdahely, Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó Intézet–Lilium Aurum, 183–246. p. /Magyarok Szlo­vá­ki­á­ban, 1./
Lász­ló Bé­la 2006a. A szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság mű­velt­sé­gi szint­jé­ről. Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le, 8. évf. 2. sz. 73–92. p.
Lász­ló Bé­la 2006b. Akkred­itá­ció Szlo­vá­ki­á­ban. Koz­ma Tamás–Rébay Mag­dol­na (sz­erk.): Fel­ső­ok­ta­tá­si akkred­itá­ció Kö­zép-Eu­ró­pá­ban. Bu­da­pest, Fel­sőokatási Kutatóin­tézet– Új Man­dá­tum Könyv­ki­adó, 116–129. p.
Lesáková, Dag­mar 2005. Aktuálne otázky zabezpeèe­nia kval­i­ty na vysokých školách. Real­izá­cia bolon­ského pro­ce­su na vysokých školách Bratislava, SAAIC-NK Socrates, 75–79. p.
Me­mo­ran­dum on Life­long Learn­ing 2000. Com­mis­sion Staff Work­ing Paper. Brux­elles, SEC.
Nar­i­ade­nie Vlády Slovenskej repub­liky z 19. marca 2003 o Akred­i­taènej komisii 2003. http://www.fri.u­niza­.sk/www/u­pload­/­doku­menta­ci­a/­doku­men­ty/03-z104_akredk­o­m.pdf.
Plavèan, Peter 2006. Aktuálne prob­lémy dok­torand­ského štú­dia na Sloven­sku. Zborník zo sem­i­nára Dok­torand­ské štúdi­um vo sve­tle bolon­ského pro­ce­su. SAAIC – NK Socrates, Bratislava, 2006.
Sinay, Juraj 2006. Inšti­tu­cionálne hod­note­nie sloven­ských vysokých škôl. Acad­e­mi­a, 17. roè. 4. è. 12–17. p.
Sprá­va AR­RA: Hod­note­nie vere­jných vysokých škôl a ich fakúlt 2005. www.ar­ra.sk.
Sprievod­ca bolon­ských pro­cesov. Sloven­ské vysoké školy a bolon­ský pro­ces 2006. Bratislava, SAAIC-NK Socrates.
Sùra, Pavel 2003. Apliká­cie európske­ho kred­i­tového sys­té­mu v pod­mienkach Sloven­s­ka. Acad­e­mi­a, 14. roè. 2. è. 17–19. p.
Šulanová Má­ria 2004. Sociálne postave­nie vysokoškol­ských štu­den­tov na Sloven­sku. Aca­de­mi­a, 15. roè. 1. . 40–43. p.
Vyh­láš­ka Min­is­ter­st­va škol­st­va SR o kred­i­tovom sys­téme štú­dia è. 614/2002 Z. z. 2002. www.z­bier­ka.sk.
Vyh­láš­ka Min­is­ter­st­va škol­st­va SR o pos­tupe pri uzná­vaní dok­ladov o vzde­laní è. 238/2005 Z. z. 2005a. www.z­bier­ka.sk.
Vyh­láš­ka Min­is­ter­st­va škol­st­va SR o rozsahu a ïalších podrob­nos­ti­ach o priz­naní moti­vaèného štipen­dia è. 458/2005 Z. z. 2005b. www.z­bier­ka.sk.
Výroèná sprá­va o stave vysokého škol­st­va za rok 2005 2006. Bratislava, Min­is­ter­st­vo škol­st­va SR.
Vozár, Libor 2003. Refor­ma vysokých škôl a ich finan­co­v­anie. Acad­e­mi­a, 14. roè. 2. è. 24–29. p.
Zákon è. 172/1990 Z. z. o vysokých školách. www.z­bier­ka.sk.
Zákon è. 131/2002 Z. z. o vysokých školách. www.z­bier­ka.sk.