A TNTeF című magyar és a Gender/rovné příležitosti/výzkum című cseh nyelvű feminista folyóirat

A következőkben két feminista folyóirat bemutatására kerül sor. Egy magyarországi és egy csehországi kiadványról van szó, amelyek úttörő szelleműek és egyedülállóak a maguk nemében. Noha a feminista és nemtudományi elméletek akadémiai (tudós) körökben ma már hivatalosan elfogadottá váltak, ez az elfogadottság gyakran csupán elméletileg valósul meg, a gyakorlatban viszont az ilyen jellegű szakmai kiadványok és főként folyóiratok száma nagyon alacsony. Gyakoribb az, hogy egy-egy feminista vagy nemtudományi (gender studies) témájú értekezés, tanulmány jelenik meg társadalom- és humántudományi folyóiratokban, esetleg némely folyóirat időnként különszámot szentel a nemtudománynak. A téma másik megjelenési formája a konferenciakötet, amely szintén ritkán áll össze csupán feminista szövegekből.

Ez utóbbi egyik követendő példája éppen az egyik folyóirat kiadójaként itt bemutatandó szegedi Társadalmi Nemek Tudománya Kutatócsoport több éve (a 2013. évi lesz a kilencedik alkalom) folyó konferenciája, amelynek előadásai az első néhány évben önálló kötetben is megjelentek.

TNTeF – Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat

Miután azonban a kötet kiadását nem tudták a további években megvalósítani, egy másik tervüket váltották valóra. A Szegedi Tudományegyetem Angol-Amerikai Intézetének Társadalmi Nemek Tudománya (TNT) Kutatócsoportja 2010 őszén elhatározta, hogy rendszeresen megjelenő szakmai fórumot hoz létre a magyarországi s az államhatáron túl bárhol élő magyar nők és feministák életét, mozgalmait, illetve az éle­tüket megjelenítő kulturális, irodalmi, és médiareprezentációkat kutatóknak – így vezette be az első számot Barát Erzsébet, a folyóirat felelős szerkesztője.

Így jött létre a társadalmi nemek tudománya területén megjelenő első magyar e-fo­lyóirat, a TNTeF, amely szerepel a DOAJ (Directory of Open Access Journals) adatbázisában is.

A szerkesztőség célkitűzései szerint elsősorban magyar nyelvű tanulmányokat, recenziókat, cikkeket jelentetnek meg, de minden kiadvány angol nyelvű összegfoglalót is tartalmaz. Az e-folyóirat a társadalmi nemi viszonyok kutatási eredményeit bemutató tanulmányoknak kíván teret adni, és bátorítani a különféle tudományágak képviselőit, támogatni az inspiráló párbeszédet, a kritikus kíváncsiságot. „Olyan szakmai fórum szeretnénk lenni, amely tudatosítja az elemzés pozicionáltságát, értékrendbe ágyazódottságát, illetve a kutató személyes érintettségét” – áll az első szám előszavában.

A fiatal folyóirat mögött komoly tudományos háttér áll, amelynek alapját a Szegedi Tudományegyetem Angol-Amerikai Intézetének Társadalmi Nemek Tudománya Kutatócsoportjának kutatói és tanárai képezik, s amely az idén már kilencedik alkalommal rendezi meg a már említett Nyelv, Ideológia, Média elnevezésű interdiszciplináris konferenciát. A konferencia minden évben más-más témát jár körül, az idei A „magyar” társadalmi nemi és szexuális viszonyok sajátossága: összehasonlító megközelítések – lehetőségeit dolgozza majd fel 2013. szeptember 27–28. között.

A folyóirat évente kétszer jelenik meg, márciusban és novemberben. A tavaszi szám az előző évi, a TNT szervezte szegedi genderkonferencián elhangzott előadások válogatása, míg az őszi szám a tavaszi számban közzétett felhívásra beérkezett tanulmányokra épül. A folyóirat gerincét a Tanulmányok rovat adja. A Fórum rovat interjúkat és a korábban megjelent tanulmányokra érkezett reakciókat tartalmaz, a Szemle rovat a magyar nyelven megjelent monográfiák, kötetek rövid bemutatásait, kritikáit, illetve a nem magyarul megjelent munkák ismertetéseit, a Figyelő rovat pedig aktuális információkat közöl PhD-védésekről, közelgő konferenciákról, egyetemi képzési programok indulásáról, kulturális és politikai eseményekről.

A folyóirat 2011 novemberében két külön rovattal bővült, a Hallgatók tanulmányai és a Fordítás rovattal. Az elsőben MA fokozatot szerzett hallgatók záródolgozatára épülő tanulmányokat vagy OTDK-tanulmányokat jelentetnek meg, a másodikban pedig olyan feminista szövegek fordításait, amelyek magyarul még nem vagy hiányosan, esetleg gondolatilag félrevezető módon jelentek meg.

A legutóbbi, 2012. szeptemberi számot mutatom be részletesebben, amely A társadalmi nemi viszonyok a rendszerváltozás elmúlt húsz évében: poszt-szocializmus(?) és feminizmus(?) című, sorrendben nyolcadik genderkonferencia előadásainak egy részét tartalmazza. A konferencia és az előadások érdekessége, hogy a magyarországi közegen kívül annak határain kívül eső feminista szemléletmódokra és helyzetre is reflektál. A feminista kutatás és politika esélyeit nem elszigetelten, csak a magyar állam területein belül vizsgálja, hanem a volt szocialista országok feltételei között is, és azokkal összefüggésben. Fontosak a tanulmányok szakmai és geopolitikai határátlépései, hiszen a közös gondolkodáshoz járulnak hozzá.

Külön kiemeli a főszerkesztő Lóránd Zsófia (Poszt-)szocialista posztfemnizmus című tanulmányát, amely a hetedik alkalommal megrendezett konferencián elindított Wonder Woman díjat is elnyerte a hallgatóság szavazatai alapján. Maga a díj az 1941-ben megszületett amerikai képregény és a Gloria Steinem által 1972-ben Ms. Magazin (Amerika első feminista folyóirata – a Ms. cím a Miss és a Mrs. helyett használatos általános megszólítás, amelyből nem derül ki, hogy hajadon vagy férjezett-e a nő) első számának címlapfotójául választott 20 Wonder Woman alakját mintázó hűtőmágnes!

Mivel a konferenciáról már megjelent egy ismertetés a Fórum lapjain, most csupán a tanulmányok szerzőinek és címének felsorolásával érzékeltetném a témák sokféleségét, és interdiszciplinaritását.

A tanulmányok rovatban a következők olvashatók: Lóránd Zsófia: (Poszt-)szocialista poszt-feminizmus, Bolemant Lilla: A csehszlovákiai magyar nőírók és a kisebbségi irodalom, Kérchy Anna: (Poszt)feminizmus, (poszt)identitás és (poszt)koncept art Drozdik Orsolya művészetében, Huszár Ágnes: A magyar nyelven megjelenő női lapok emberképe, Kovács Edina: Tanár(nő)kép a rendszerváltás előtt és után, Ventilla Andrea: Terítéken a nőtörténelem, avagy mit árulnak el a nők történelméről a rendszerváltás utáni 4. osztályos gimnáziumi történelemtankönyvek, Bodó Csanád: A dzsender-paradoxon és magyar szociolingvisztikai recepciója, Farkas Zita: Az abortusz szigorítása mint nemzeti „emancipáció”, Bajner Mária: Poszt-szocialista femináriumok a genderpolitika tükrében, Simon Lehel: Egy erdélyi meleg gróf az első Budapesti Pride-on, avagy a férfi melegség előfordulása transzdiszciplináris szempontból.

Említést érdemel még a magyarországi női civilszervezetekkel folytatott vitaest szöveges változata, amelyet a vita vezetője, Lóránd Zsófia szerkesztett.

A folyóirat egy különszámot is megjelentetett, amelyet a 2011 augusztusában elhunyt Dr. Resch Béláné, Dr. Marinovich Sarolta emlékének szentelt. Az Angol-amerikai Intézet kiemelkedő tanára és tudósa tiszteletére rendezett emlékkonferencián elhangzott előadásokból válogattak. Marinovich Sarolta a Társadalmi Nemek Tudománya Kutatócsoport alapítója, a Szegedi Tudományegyetemen a feminista irodalom és kultúrakritika meghonosítója volt, akinek az évek során az ország minden egyetemén lettek tudományos követői. A szerkesztők kérése alapján a szerzők Marinovich Sarolta kutatásait próbálták továbbgondolni, a magyar és angol nyelven publikált, a magyar és az angol irodalmat tanulmányozó publikációit.

A feminista mozgalmak és kutatás egyik metaforáját, a foltokból újjáteremtett takaró metaforáját felhasználva alakították ki a szerkesztők a folyóirat tartalmát, hogy „reményeik szerint értékes darabokkal járuljanak hozzá ennek a takarónak a továbbvarrásához”. A folyóirat borítója is ehhez a metaforához igazodik: Marinovich Sarolta életéből vett fényképekből és a kedvenc virágának, a lila akácnak a vonalai és színei segítségével alakította ki a grafikai szerkesztő, Kocic Laura a patchwork-mintázatot. (Elaine Showalter, a feminista irodalomtudomány egyik legjelentősebb képviselőjének Foltvarrás és írás [SHOWALTER, Elaine: Piecing and Writing. In MILLER, Nancy (ed.): The Poetics of Gender. London, Virago, 1986] című tanulmányában a „foltvarrás esztétikáját” elemzi. Arra a következtetésre jut, hogy a foltvarrás a női életút sokszor használhatatlannak tűnő darabjaiból összetevődő egésze a paradigmatikus női [élet]művészet metaforája, amelyben a napi létezés morzsái adódnak össze új, de nem hierarchikus szervezettségben, és szerinte a női[es] szöveg is ilyen ideális verbális »ágytakaró«”.)

A konferencia meghívott előadóinak neve is fémjelzi Marinovich Sarolta tudományos hatását volt és mai diákjaira és munkatársaira. Lássunk most néhány nevet és tanulmánycímet a sok közül: Bollobás Enikő: A genderrelativitásról – két overallos nő kapcsán, Bajner Mária: Camouflage Feminism Unveiled (A rejtőzködő feminizmus leleplezése), Surányi Ágnes: Two Women, Two Paths: Angela Carter and Lorna Sage (Két nő, két életút: Angela Carter és Lorna Sage), Kádár Judit: „Nevelő kutya-kisasszonyok.” Kaffka Margit iskolai témájú írásai, Joó Mária: Margaret Atwood spekulatív regényei (speculative fiction). Etikai-kritikai kísérlet (ethical criticism), Péter Ágnes: Elizabeth Barrett Browning Wordsworth-kritikája: Aurora gh és a The Prelude.

Gender / esélyegyenlőség / kutatás (Gender/rovné příležitosti/výzkum)

A Cseh Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének Gender & sociologie (gender és szociológia) részlegét 1990-ben hozták létre azzal a céllal, hogy a nők társadalomban elfoglalt helyzetének szociológiai kutatásával foglalkozzék. Elméleti és empirikus kutatásokkal egyaránt foglalkozik, saját kvantitatív és kvalitatív kutatási eredményeire támaszkodva a genderkutatásokkal összefüggő specifikus kérdések elemzéséhez is hozzájárul. A részleg további tevékenységei közé tartozik a genderszociológia oktatása az egyetemeken és főiskolákon és egyéb előadói tevékenység is. A részleghez tartozik a Nők és a Tudomány nemzeti központja, amely 2001-ben alakult, és összefogja az államigazgatás, a kutatóintézetek, a felsőoktatás, a média a nők és a férfiak esélyegyenlőségének elérésére irányuló tevékenységét.

A Gender & sociologie részleg fő kutatási témái a magánélet szociológiája, a gender és a munkapiac, a társadalmi nemi különbségeken alapuló szociális különbségek feminista kritikája, a gondoskodás politikája és a feminista episztemológia.

A Cseh Tudományos Akadémia (CSTA) Szociológiai Intézetének kiadványa, a Gender / esélyegyenlőség / kutatás 2000-ben jelent meg először, azóta folyamatosan, évente két (a kezdeti pár évben három, bár eredetileg negyedéves periodicitással számoltak) számmal jelentkezik. A folyóirat 2007-tól recenzeált, és 2012. február 20-án indították internetes változatát, amely előfizetéssel érhető el, mint ahogy a nyomtatott változat is 2011-től. A szerkesztőség a tudományos kutatás finanszírozásában beállt változásokat tüntette fel okként.

A tudományos transzdiszciplináris folyóirat, amely az ERIH (European Reference Index for teh Humanities), a Csehországban megjelenő impakt faktor nélküli recenzeált folyóiratok, és az EBSCO (Central European Journal of Social Sciences and Humanities a Central and Eastern European Inline Library) listáján szerepel. A társadalmi nemek tudománya és a feminista elméletek képviselője, ami azt jelenti, hogy olyan tanulmányok, cikket jelennek meg a lapjain, melyek a gender- vagy feminista szemléletet érvényesítik, legyen szó a szociológia, a filozófia, a politológia, a kultúratudomány vagy egyéb, a társadalomtudomány és a humán tudományok, bölcsészettudományok szakterületéről.

A folyóirat a cseh és a külföldi feminista elmélet és gender studies tudományos kiadványait is figyelemmel kíséri és ismerteti, valamint a beszélgetéseket, viták átiratát és egyéb aktuális információkat is közöl. A szerkesztőség nagy hangsúlyt fektet a megjelenő szövegek transzdiszciplinaritására.

Az első szám megjelenésekor maga a megjelentetés oka is rövid magyarázatra szorult a szerkesztők szerint. Az eredetileg negyedévenkénti megjelenésűre tervezett lap az évek folyamán évi három, majd két lapszámra szűkült.

Az induláskor az egyik legfontosabb kutatási téma maga a társadalmi nem és kutatásának fogalma volt. Az elméleti tudományos kutatások központi részét a gender- és a feminista szempont felmerülő kérdései képezik a cseh társadalomkutatás, az amerikai és európai szociológiai kutatások kontextusában.

Miért az egyenlő esély elnevezés a címben? – teszi fel a kérdést a szerkesztő. Az 1990-es években az Európai Unióba való belépés feltételeihez szorosan kötődött a nők és a férfiak közötti esélyegyenlőség megteremtésének követelménye. Ez volt az az időszak, amikor a nők helyzetével és afeminista elméletekkel a volt szocialista blokk országainak néhány kutatója is foglalkozni kezdett, és az akadémiai körökben, valamint a társadalom szélesebb körében is elutasítással, meg nem értéssel találkozott. A 2000-ben indított folyóirat célja éppen ezért a téma szakmai tudományos kutatását tűzte ki célul, és nem véletlenül éppen a szociológiai intézetben, hiszen a feminista kutatások bázisát éppen a szociológiai kutatások alkották Nyugat-Európában és a tengerentúlon is. A folyóiratnak már 2000-ben volt mire építenie, hiszen a 90-es években a külföldi kutatási eredményekre támaszkodva és külföldi kutatókkal együttműködve saját kutatási eredményekre is támaszkodhatott az intézet.

Öt év után új arculatot kapott a lap, új tartalmakkal bővült, és fiatalos lendületet vett. A 90-es években felnőtt képzett új generáció szakemberei vették át szerkesztését. Megmaradt a magas szakmai színvonal, az egyes számok viszont monotematikussá alakultak azzal a céllal, hogy egy-egy témát alaposan körüljárhassanak többféle szempontból. Az első szám a családi élet és a gyermekvállalás, a szülői lét kérdéskörére koncentrált. Radka Dudová és Marta Vohlídalová, a CSTA munkatársai a folyóirat elméletekkel foglalkozó részében a hagyományos családmodell felbomlásának és az individualizáció folyamatának aktuális kérdéseit dolgozza fel. Olga Nešporová tanulmánya a kulturális különbségek és az egyes kultúrák egymásra kifejtett hatásának folyamatait vizsgálja. Az Új lehetőségek rovatban az anyák, illetőleg mindkét szülő szociális exklúziójával foglalkozik a lapszám, a kisgyermekekről való gondoskodás kapcsán. Ebben a számban is, mint ahogy az a lapra jellemző, nagy hangsúlyt helyeznek a genderszempontú kutatási projektek eredményeinek bemutatására, itt a konkrét témának megfelelően a családon belüli egyenlőtlenségek és a szülői szerepek nemi szempontból sztereotip felfogására. A bemutatott évfolyam második száma a nők közéleti részvételére fókuszál.

A 12. évfolyam első számának e helyen külön figyelmet szentelünk, hiszen a szlovák feminista törekvések eredményeinek bemutatására vállalkozott. Szapu Marianna és Zuzana Kiczková, a Pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészkara mellett működő Nemkutatási Központ alapítói és szakemberei szerkesztésében Szlovákiai szonda címmel jelent meg. A szerkesztők arra törekedtek, hogy a szlovákiai feminizmust, feminista kutatásokat a lehető legtöbb szempontból bemutassák a cseh olvasóknak és szakmának, éppen ezért több műfaj és téma is helyet kapott a válogatásban. Heterogén és interdiszciplináris számról van szó, amely a megközelítések, műfajok és igények konfrontálását is lehetővé teszi. Szapu Marianna Harriet Taylor Mill és John Stuart Mill esélyegyenlőséget megfogalmazó írásainak filozófiai aspektusait taglalja, rámutatva azon vonzataikra, amelyek manapság is érvényesek, hiszen alapvetően azokat a ma is élő igyekezetet és magyarázatokat cáfolják, amelyek a nők alávetett helyzetére vonatkoznak, eltérő „természetességüket” kiemelve. Zuzana Kiczková azon elmélkedik, milyen szerepet szán a hatalom nemi aszimmetriája a nőnek a magán- és a közéletben. Adam Gajdoš a maszkulinitás témájának szempontjait dolgozza fel, Monika Bosá pedig a szociális munka genezisét követi nyomon a feminizmus első hullámával összefüggésben azzal a céllal, hogy ellentmondjon azoknak a vélekedéseknek, amelyek a szociális munka feminista megközelítését elutasítják.

A szerkesztők külön blokkot szenteltek a Csupasz csajok – Modern mesterek nem cenzúrázott aktjai (Holé baby – Necenzurované akty moderných majstrov) című projektnek, amely az Aspekt feminista egyesület szervezésében jött létre, és amely a Szlovák Nemzeti Galériában, Pozsonyban kiállított aktokat, szlovák festők aktképeit rövid szöveggel, kommentárral látta el.

Figyelemre érdemes a számnak az a rovata, amelyben cseh szerzők írnak a szlovák kutatók munkáiról, ahogy ők látják azokat. És viszont: Etela Farkašová cseh szerzők könyveiről írt.

A folyóirat további tematikus számaiból válogatva kiemelendő még Az életmód genderszempontjai és az Életutak című szám.

Végül a legutóbbi szám bemutatásával zárom a cseh folyóiratról szóló összefoglalást. A legutóbbi szám annyiban tér el a többitől, hogy nem monotematikus, hanem a 2011 novemberében lezajlott 2. cseh és szlovák feminista konferencia tanulmányaiból válogat a konferenciáéhoz hasonló címen: A feminista tanulmányok határmunkái. A két szerkesztő: Marcela Linková és Iva Šmídová volt.

A feminista tanulmányok határai című konferencia abból az alapgondolatból indult ki, hogy a feminizmus biológiai és nemi határokkal foglalkozó első időszaka után folyamatosan új és új határok kerültek a kutatók látószögébe, mint például a szexuális érdeklődés, a faji és etnikai határok, a szociogazdasági helyzet, a geográfiai helyzet s egyebek.

A határmunka, a határ mögötti és az azon kívüli tér volt a 2. cseh–szlovák feminista tanulmányok konferenciájának címe és vezérfonala, amelynek demarkációs vonalai: a Nyilvános és magánügyek, Kelet és Nyugat, Észak és Dél, a cselekvő nő és a struktúrák, az aktivizmus és a tudomány, a mindennapi és a szaktudás, az objektív és a pozicionált tudás. A konferencia anyagából nyolc tanulmányt közölnek a szerkesztők.

Martina Kampichler A Kelet és Nyugat közötti feminista vita határai mögött címmel azt elemzi, milyen módon alakultak ki a tudományos tanulmányokon keresztül a 90-es években a Kelet és a Nyugat közötti határok, és felvázolja azokat a hatalmi szempontokat, amelyek e vitáknak a mozgatórugói voltak. Bemutatja továbbá, hogy miért fontos a „lapos Kelet–Nyugat” diszkurzus kritikai reflexiója a globális hatalmi egyenlőtlenségek elemzéséhez. Ľubica Kobová, a pozsonyi Nemtudományi Központ munkatársa A politikai különbség és a feminista elmélet című munkájában a konvencionális politika és az átpolitizáltság összefüggéseit kutatta. Věra Sokolová a Szivárványmozaik: a cseh szexuológia és a leszbikus és gay orális történelem a kommunista Csehszlovákiában címmel arra a kérdésre keresi a választ, hogy miként alakította a szexuális közösség a homoszexualitás és a heteroszexualitás közötti határokat. A szexualitással foglalkozik Kateřina Lišková tanulmánya is: A perverz szex és a normális gender. A normalizációs szexuológia a szexről és a genderről nyilatkozik. Olvashatunk még tanulmányt a chicano (mexikói–amerikai) identitásról Tereza Jiroutová Kynčlová tollából; Blanka Knotková-Čapková egy indiai filmrendezőnő trilógiájának elemzését közli; Veronika Klusáková a tomboyizmust mutatja be. Eva Kalivodová a fordítók és fordítások határait feszegeti, elsősorban a feminista vagy genderérzékenységgel megírt szövegek félrefordításait, amelyeket nem genderérzékeny fordítók hoznak létre az eredeti szövegből.

A folyóirat főszerkesztője Zuzana Uhde, szerkesztői a szociológiai intézetbeli kolléganői és kollégái, a szerkesztőbizottság pedig néhány éve belföldi és külföldi szakemberekből áll.