Ma­ri­an­na Szinek Kénesy – El­vi­ra Or­bán – At­ti­la Ju­hász: Family Support in the Slovak Public Policy

English abstract

Slovakia could eye-witness vast demographic changes after the transition from state socialism to market economy. The formation of population composition reasoned, and even made it inevitable to re-create family support systems and policy, that after the creation of the independent Slovak Republic went through gradual and permanent changes. The responsibility of the country in connection to the social and economic safety of families is the creation of such political, legal, taxation and institutional conditions that support the growth of economic performance and the reaching of macro-economic equilibrium. Concerning the social sphere the Slovak government has to follow such policy that is in harmony with the traditional European values. What is meant by this is mainly the maximalisation of individual responsibility, equality of rights and possibilities of self-realisation, and/or the task of the community to take care of those in disadvantaged position from social point of view. The successfulness of new reforms in effect from 2004 is well-evidenced by immense positive reactions at home and abroad. The study of the World Bank in 2005 - oriented on the examination of the whole re­form package - stated that the changes had been proved to be advantegous from both macro-economic and micro-ecoomic point of view. Like all legal changes, this re­form package also had the possibility of raising the living stan­dard of certain social groups, although it is doubtless that the Slovak reforms in 2004 resulted „potential Pareto-improvement.” As a result of disadvantegous demographic changes, Slovakia’s population number at the recent production rate is necessary decreases. If a society wants to remain, it is necessary to find the way to ensure simple reproduction of the population number of following generations. Low number of children at the decrease of population number can create numerous such economic and social problems of which consequences have not been cleared out yet. Is it possible to change this process and how? The study tries to find answers mainly for the above-mentioned questions. The firs part is on the demographic and social and economic situation of families, the second part introduces the division of family support measures, its goals and possible effects, the third part shows the family supporting elements of the Slovak public policy, while focusing on the effects of taxation changes in case of certain family models.

Content in original language

1. Be­ve­ze­tés

A rend­szer­vál­tást kí­sé­rő gaz­da­sá­gi és tár­sa­dal­mi for­du­lat az ön­meg­va­ló­sí­tás le­he­tő­sé­gét kí­nál­ta a fi­a­tal ge­ne­rá­ci­ók­nak és ez­zel pár­hu­za­mo­san az in­di­vi­du­a­liz­mus el­ter­je­dé­sét hoz­ta ma­gá­val. A csa­lá­di ma­ga­tar­tás­ban erős el­to­ló­dás ész­lel­he­tő a ki­lenc­ve­nes évek ele­jé­től a nyu­gat-eu­ró­pai csa­lád­mo­dell fe­lé, mely­nek kí­sé­rő je­len­sé­gei töb­bek kö­zött az ala­csony szü­le­tés­szám, a gyer­mek­vál­la­lá­si kor ki­to­ló­dá­sa, a há­zas­ság­kö­té­sek szá­má­nak csök­ke­né­se, és ez­zel egy időben a há­zas­ság in­téz­mé­nyé­nek gyen­gü­lé­se.
A ked­ve­zőt­len de­mog­rá­fi­ai vál­to­zá­sok ered­mé­nye­kép­pen Szlo­vá­kia né­pes­sé­ge a je­len­le­gi ter­mé­keny­sé­gi szint mel­lett szük­ség­sze­rű­en fogy. Amen­­nyi­ben a tár­sa­da­lom azt kí­ván­ja, hogy fenn­ma­rad­jon, fel­tét­le­nül meg kell ke­res­nie a mód­ját, hogy az egy­mást kö­ve­tő nem­ze­dé­kek lét­szá­ma biz­to­sít­sa az egy­sze­rű rep­ro­duk­ci­ót. Az ala­csony gyer­mek­szám a né­pe­se­dés csök­ke­né­se mel­lett to­váb­bá szá­mos olyan gaz­da­sá­gi és tár­sa­dal­mi prob­lé­mát te­remt­het, me­lyek­nek mes­­sze­me­nő ha­tá­sai má­ig nem kel­lő­kép­pen tisz­tá­zot­tak. Va­jon meg le­het-e for­dí­ta­ni ezt a fo­lya­ma­tot és mi­lyen mó­don?
A ta­nul­mány el­ső­sor­ban a fen­ti kér­dé­sek­re ku­tat­ja a vá­laszt. Az el­ső rész a csa­lá­dok de­mog­rá­fi­ai és szo­ci­á­lis-gaz­da­sá­gi hely­ze­té­vel fog­lal­ko­zik; a má­so­dik rész a csa­lád­tá­mo­ga­tó in­téz­ke­dé­sek fel­osz­tá­sát, cél­ja­it és le­het­sé­ges ha­tá­sa­it mu­tat­ja be; a har­ma­dik rész a szlo­vák köz­po­li­ti­ka csa­lád­tá­mo­ga­tó ele­me­it tár­ja fel, kü­lön ki­tér­ve az adó­rend­szer vál­to­zá­sa­i­nak ha­tá­sá­ra az egyes ki­tün­te­tett csa­lád­mo­del­lek ese­té­ben.

2. Csa­lá­dok de­mog­rá­fi­ai hely­ze­te Szlo­vá­ki­á­ban

A ke­let-kö­zép-eu­ró­pai ré­gió or­szá­ga­i­hoz ha­son­ló­an Szlo­vá­kia is óri­á­si de­mog­rá­fi­ai vál­to­zá­sok­nak le­he­tett szem­ta­nú­ja az ál­la­mi szo­ci­a­liz­mus­ból a pi­ac­gaz­da­ság­ba va­ló át­me­ne­tet kö­ve­tő­en. A né­pes­ség ös­­sze­té­tel­ének ala­ku­lá­sa in­do­kolt­tá, sőt meg­ke­rül­he­tet­len­né tet­te a csa­lád­tá­mo­ga­tá­si rend­sze­rek és a csa­lád­po­li­ti­ka új­ra­for­má­lá­sát. Az egyik leg­szem­be­tű­nőbb kí­sé­rő­je a vál­to­zá­sok­nak a csök­ke­nő szü­le­té­si arány volt: a rend­szer­vál­tást kö­ve­tő­en a posztszocialista ál­la­mok­ban je­gyez­ték a vi­lá­gon a leg­ala­cso­nyabb ter­mé­keny­sé­gi mu­ta­tó­kat: a ré­gi­ó­ban az egy nő­re eső él­ve szü­le­té­sek át­la­ga 2,00-ról 1,3-ra esett vis­­sza1 (Rostgaard 2004). Szlo­vá­ki­á­ban az UNICEF ada­tai sze­rint 2004-ben a ter­mé­keny­sé­gi mu­ta­tó még ezt az át­la­got sem ér­te el a ma­ga 1,2-es ér­té­ké­vel.2

2.1. Csök­ke­nő szü­le­tés­szám

A szlo­vá­ki­ai la­kos­ság de­mog­rá­fi­ai vi­sel­ke­dé­sé­nek komp­lex vál­to­zá­sa a szü­le­té­si arány­szám ala­ku­lá­sá­nak je­len­le­gi fo­lya­ma­tá­val is jel­le­mez­he­tő. A szü­le­té­sek szá­má­nak csök­ke­né­se egy­ben ös­­sze­fo­nó­dik a ha­gyo­má­nyos csa­lád­mo­dell gyen­gü­lé­sé­vel, en­nek el­le­né­re a gyer­mek­vál­la­lás mind­má­ig el­ső­sor­ban a csa­lád kö­te­lé­ke­in be­lül tör­té­nik.
A het­ve­nes évek­ben Eu­ró­pa a de­mog­rá­fi­ai fo­lya­ma­to­kat te­kint­ve is ket­té­sza­kadt: míg nyu­ga­ton a há­zas­sá­gok szá­má­hoz ha­son­ló­an a szü­le­té­si arány­szám is csök­ken­ni kez­dett, és ez­zel egyidőben a gyer­mek­vál­la­lás idő­pont­ja is ki­to­ló­dott; ad­dig Ke­let-Eu­ró­pá­ra ma­gas szü­le­té­si arány­szám és az anyák vi­szony­lag fi­a­tal ko­ra volt jel­lem­ző. Szlo­vá­ki­á­ban a het­ve­nes évek­ben erős pronatalista ál­la­mi po­li­ti­ka ér­vé­nye­sült: az ál­lam szo­ci­á­lis és la­kás­po­li­ti­ká­ján ke­resz­tül kí­ván­ta erő­sí­te­ni a csa­lád in­téz­mé­nyét, a csa­lá­di ér­té­ke­ket és tá­mo­gat­ni a gyer­me­kes csa­lá­do­kat, me­lyet töb­bek kö­zött a tö­me­ges la­kás­épí­té­sek, a fi­a­tal há­za­so­kat tá­mo­ga­tó ked­vez­mé­nyes köl­csö­nök, az anya­sá­gi sza­bad­ság meg­hos­­szab­bí­tá­sa, a csa­lá­di pót­lék eme­lé­se és az óvo­dák és böl­cső­dék szá­má­nak eme­lé­se kí­sért. A ked­ve­ző csa­lád­po­li­ti­kai rend­szer­nek kö­szön­he­tő­en nőtt a gyer­mek­vál­la­lá­sok szá­ma csak­úgy, mint a kü­lön­bö­ző szü­le­té­si mu­ta­tók.
A rend­szer­vál­tást kí­sé­rő tár­sa­dal­mi és po­li­ti­kai vál­to­zá­sok ki­ha­tot­tak a la­kos­ság gyer­mek­vál­la­lá­si vi­sel­ke­dé­sé­re, mely kö­ze­led­ni kez­dett a nyu­gat-eu­ró­pai mo­dell­hez. A pi­ac­gaz­da­ság­ra va­ló át­té­rést olyan, ed­dig nem is­mert je­len­sé­gek kö­vet­ték, mint az emel­ke­dő mun­ka­nél­kü­li­ség és a ma­gas inf­lá­ció. Az in­di­vi­du­a­liz­mus tér­hó­dí­tá­sa és a ha­té­kony fo­gam­zás­gát­ló mód­sze­rek be­ve­ze­té­se to­vább erő­sí­tet­te a csa­lá­dok meg­gyen­gült gaz­da­sá­gi-szo­ci­á­lis hely­ze­té­nek ne­ga­tív ha­tá­sát a la­kos­ság ter­mé­keny­sé­gi ma­ga­tar­tá­sá­ra.
En­nek nyo­mán a ter­mé­keny­ség a ki­lenc­ve­nes évek ele­jén ra­di­ká­li­san vis­­sza­esett. A leg­in­ten­zí­vebb csök­ke­nést 1993–1995 kö­zött je­gyez­ték – eb­ben az idő­szak­ban az él­ve szü­le­té­sek szá­ma meg­kö­ze­lí­tő­leg 12 ezer­rel esett vis­­sza, a ter­mé­keny­ség pe­dig 21,2%-kal csök­kent (Pilinská 2004). A 2001-es év víz­vá­lasz­tó­nak szá­mít Szlo­vá­kia la­kos­sá­gá­nak de­mog­rá­fi­ai ala­ku­lá­sá­ban: eb­ben az év­ben elő­ször nem nö­ve­ke­dett, ha­nem 844 sze­mél­­lyel csök­kent a ter­mé­sze­tes nép­sza­po­ru­lat. 2003-tól mind az él­ve szü­le­té­sek szá­ma, mind a ter­mé­keny­ség nö­vek­vő ten­den­ci­át mu­tat: 2004-ben 53 958 gyer­mek szü­le­tett, az egy nő­re szá­mí­tott tel­jes ter­mé­keny­sé­gi arány­szám 1,24 volt – a gyer­mek­vál­la­lás­ban be­állt ked­ve­ző for­du­lat el­le­né­re azon­ban Szlo­vá­kia je­len­leg is a leg­ki­sebb ter­mé­keny­ség­gel ren­del­ke­ző or­szá­gok kö­ré­be so­rol­ha­tó.3 A szü­le­tés­szám csök­ke­né­sé­nek hát­te­ré­ben nem ki­zá­ró­lag a la­kos­ság ér­ték­ren­di vál­to­zá­sát kell ke­res­nünk: a csa­lá­dok vál­to­zat­la­nul gyermekcentrikus be­ál­lí­tott­sá­gú­ak, nem jel­lem­ző az aka­rat­la­gos gyer­mek­te­len­ség, a csa­lá­dok je­len­tős ré­sze azon­ban to­vább­ra is az egy-, leg­fel­jebb a két­gyer­me­kes csa­lád­mo­dell meg­va­ló­sí­tá­sá­ra tö­rek­szik (Matulník – Ritomský – Pastor 2003).

2.2. A csa­lád­ala­pí­tást és gyer­mek­vál­la­lást be­fo­lyá­so­ló de­mog­rá­fi­ai és tár­sa­dal­mi té­nye­zők

2.2.1. Szü­lők csa­lá­di ál­la­po­ta – há­za­so­dás és al­ter­na­tív együtt­élé­si for­mák

Szlo­vá­ki­á­ban a há­zas­ság még min­dig az együtt­élés leg­el­ter­jed­tebb for­má­ja, an­nak el­le­né­re, hogy az utób­bi évek­ben a pár­kap­cso­la­tok más for­mái is egy­re el­ter­jed­teb­bek. A há­zas­ság­kö­té­sek ala­ku­lá­sa több év­ti­ze­den ke­resz­tül két fő té­nye­ző kom­bi­ná­ci­ó­já­val volt jel­le­mez­he­tő: a há­zas­ság­kö­té­sek szá­má­nak nö­ve­ke­dé­sé­vel, va­la­mint a há­za­su­lan­dó fe­lek fi­a­tal ko­rá­val. Mi­u­tán má­ig a há­zas­ság kö­te­lé­ke­in be­lül szü­le­tik a leg­több gyer­mek, a há­zas­ság­kö­té­sek szá­má­nak vizs­gá­la­ta a csa­lá­dok vi­sel­ke­dé­sé­nek és hely­ze­té­nek elem­zé­sé­vel fog­lal­ko­zó ta­nul­má­nyo­zá­sok hom­lok­te­ré­ben áll.
A má­so­dik vi­lág­há­bo­rút kö­ve­tő­en a há­zas­ság­kö­té­sek szá­ma Eu­ró­pa-szer­te nö­ve­ke­dett. A nö­ve­ke­dé­si hul­lám egé­szen a hat­va­nas évek kö­ze­pé­ig tar­tott, ami­kor a la­kos­ság fej­lő­dé­sé­ben jel­leg­ze­tes for­du­lat kö­vet­ke­zett be: míg Nyu­gat-Eu­ró­pá­ban a há­zas­ság­kö­té­sek szá­ma csök­ke­nés­nek in­dult, ad­dig Szlo­vá­ki­á­ban, más kom­mu­nis­ta rend­sze­rű or­szá­gok­hoz ha­son­ló­an, a há­zas­ság­kö­té­sek szá­ma to­vább nö­ve­ke­dett; és ez­zel egy időben fo­ko­za­to­san csök­kent a há­za­su­lan­dó fe­lek élet­ko­ra. A het­ve­nes nyolc­va­nas éve­ket a há­zas­sá­gi ma­ga­tar­tás ki­egyen­sú­lyo­zott­sá­ga jel­le­mez­te. A leg­na­gyobb há­za­su­lá­si haj­lan­dó­sá­got eb­ben az idő­szak­ban mind­két nem ese­té­ben a 20–24 éves ko­rú­ak mu­tat­ták, öt­éves in­ter­val­lu­mo­kat ös­­sze­ha­son­lít­va a leg­ma­ga­sabb há­zas­sá­gi arányt 1975-ben je­gyez­ték.
A há­zas­ság­kö­té­sek in­ten­zi­tá­sá­nak a csök­ke­né­se, mely az új tár­sa­dal­mi vi­szo­nyok­ra va­ló re­ak­ci­ó­ként fog­ha­tó fel, a leg­mar­kán­sab­ban a ki­lenc­ve­nes évek el­ső fe­lé­ben je­lent­ke­zett. A há­zas­ság­kö­té­sek szá­ma 1990-től 2001-ig csök­ke­nő ten­den­ci­át mu­ta­tott: 2001-ben je­gyez­ték 1920 óta a leg­ala­cso­nyabb há­za­so­dá­si arányt. A há­zas­sá­gi arány csök­ke­né­se a vál­to­zá­so­kat kö­ve­tő évek­ben szo­ro­san ös­­sze­füg­gött az ál­lam gaz­da­sá­gi és tár­sa­dal­mi transz­for­má­ci­ó­já­val, me­lye­ket nö­vek­vő ház­tar­tá­si ki­adá­sok, a szo­ci­á­lis po­li­ti­ka re­form­ja, a fi­a­tal há­za­sok­nak nyúj­tott ked­vez­mé­nyes hi­te­lek meg­szün­te­té­se, va­la­mint a tö­me­ges la­kás­épí­té­sek le­ál­lí­tá­sa jel­lem­zett. 2002-től a há­zas­ság­kö­té­sek in­ten­zi­tá­sa új­ra nö­vek­vő ten­den­ci­át mu­tat.4
A há­zas­sá­gok fel­épí­té­se hos­­szú ide­je két fő jel­lem­ző­vel ír­ha­tó le. Az el­ső a há­zas­sá­gok ho­mo­ge­ni­zá­ló­dá­sa a há­za­su­lan­dó fe­lek is­ko­lá­zott­sá­gát te­kint­ve, más sza­vak­kal gyak­rab­ban lép­nek há­zas­ság­ra azo­nos is­ko­lá­zott­ság­gal ren­del­ke­ző pá­rok. 1990-ben az azo­nos is­ko­lá­zott­ság­gal ren­del­ke­ző fe­lek ál­tal kö­tött há­zas­sá­gok az eb­ben az év­ben jegy­zett há­zas­sá­gok 50%-át tet­ték ki, ez az arány 2004-re 62,8%-ra emel­ke­dett. A má­so­dik jel­lem­ző a kö­zép­is­ko­lai, il­let­ve a fel­ső­fo­kú vég­zett­ség­gel ren­del­ke­ző la­kos­ság há­zas­ság­kö­té­si ará­nyá­nak nö­ve­ke­dé­se, ami ös­­sze­füg­gés­ben áll a la­kos­ság is­ko­lá­zott­sá­gi szint­jé­nek nö­ve­ke­dé­sé­vel (Pilinská 2004).
A há­zas­sá­gon kí­vü­li pár­kap­cso­la­tok egy­re el­ter­jed­tebb és tár­sa­dal­mi­lag el­fo­ga­dot­tabb for­mái az együtt­élés­nek. A há­zas­ság­tól az együtt­élé­sig va­ló el­to­ló­dás a csa­lá­di ma­ga­tar­tás­ban meg­fi­gyel­he­tő egyik leg­na­gyobb vál­to­zás. Szlo­vá­ki­á­ban a rend­szer­vál­tá­sig az együtt­élés mint a há­zas­ság al­ter­na­tí­vá­ja csu­pán egye­dül­ál­ló ese­tek­ben for­dult elő, tük­röz­ve a nyil­vá­nos­ság el­uta­sí­tó vé­le­mé­nyét az együtt­élés al­ter­na­tív, há­zas­sá­gon kí­vü­li mód­ja­i­val szem­ben – a tar­tós pár­kap­cso­la­tok egyet­len el­fo­ga­dott for­má­já­nak a há­zas­ság szá­mí­tott. A há­zas­ság­ról va­ló dön­tés­ben je­len­tős sze­re­pet ját­szott to­váb­bá az ak­tu­á­lis la­kás­po­li­ti­ka, mely a há­zas­tár­sa­kat előny­ben ré­sze­sí­tet­te az egye­dül­ál­ló kér­vé­nye­zők­kel szem­ben.

2.2.2. Vá­lás

A vá­lá­sok szá­ma Szlo­vá­ki­á­ban a má­so­dik vi­lág­há­bo­rút kö­ve­tő­en fo­lya­ma­to­san nö­ve­ke­dett; míg Eu­ró­pá­ban a hat­va­nas évek­től je­gyez­ték a vá­lá­sok szá­má­nak je­len­tős nö­ve­ke­dé­sét, Szlo­vá­ki­á­ban egy év­ti­zed­del ké­sőbb, a het­ve­nes évek­ben in­dult meg ez a fo­lya­mat. Mint a há­zas­ság­kö­té­sek szá­má­nak elem­zé­se­kor lát­tuk, a het­ve­nes évek ele­jén ki­emel­ke­dő­en sok há­zas­sá­got kö­töt­tek, a vá­lá­sok ugyan­ezen év­ti­zed­ben, il­let­ve a kö­vet­ke­ző­ben el­ső­sor­ban eze­ket, a fi­a­ta­lon kö­tött há­zas­sá­go­kat érin­tet­ték. Sta­tisz­ti­kai ada­tok ta­nús­kod­nak ró­la, hogy a há­zas­sá­gok tö­ré­ke­nyeb­bek, mint va­la­ha: míg Szlo­vá­ki­á­ban 1970-ben 100 há­zas­ság­kö­tés­re 9,5 vá­lás ju­tott, ad­dig 2001-ben ez az ér­ték 43,7-re emel­ke­dett.5 A leg­több vá­lást 2002-ben modták ki, ek­kor szá­muk a 11 ez­res ha­tárt sú­rol­ta.
A nők és a fér­fi­ak kö­zöt­ti tár­sa­dal­mi vi­szony az utób­bi év­ti­ze­dek­ben alap­ve­tő vál­to­zá­so­kon ment ke­resz­tül. A női eman­ci­pá­ció, a li­be­ra­li­zá­ci­ós fo­lya­ma­tok, a mun­ka­vi­szony­ok és mun­ka­vál­la­lók kö­ré­nek meg­vál­to­zá­sa, a nők pénz­ügyi önál­ló­so­dá­sa, a val­lás csök­ke­nő be­fo­lyá­sa a ne­mek sze­re­pé­nek át­ér­té­ke­lő­dé­sé­hez ve­ze­tett. A há­zas­ság idő­sebb kor­ra ha­lasz­tá­sa és a há­za­su­lan­dó fe­lek is­ko­lá­zott­sá­gi szint­jé­nek nö­ve­ke­dé­se alap­ján azt vár­hat­nánk, hogy a pá­rok fel­ké­szül­teb­ben, éret­teb­ben lép­nek frigy­re egy­más­sal, ami ala­cso­nyabb vá­lá­si arány­szá­mot in­du­kál­na. A skan­di­náv or­szá­gok ta­pasz­ta­la­tai azon­ban ezt a fel­te­vést nem tá­maszt­ják alá, épp el­len­ke­ző­leg, azt mutaják, hogy a vá­lá­sok szá­má­nak csök­ke­né­sé­vel a kö­zel­jö­vő­ben Szlo­vá­ki­á­ban sem szá­mol­ha­tunk.

2.2.3. A gyer­mek­vál­la­lá­si kor ki­to­ló­dá­sa

A csa­lád­ala­pí­tá­si szo­ká­so­kat hos­­szú év­ti­ze­de­ken ke­resz­tül a há­za­su­lan­dó fe­lek fi­a­tal ko­ra és a fi­a­tal­ko­ri gyer­mek­vál­la­lás jel­le­mez­te. En­nek a fo­lya­mat­nak a vál­to­zá­sai már a rend­szer­vál­tás előtt meg­je­len­tek, azon­ban csu­pán a ki­lenc­ve­nes évek­ben vál­tak egy­re meg­ha­tá­ro­zób­bá. A szü­lő nők kor­ös­­sze­té­tel­ében je­len­tős vál­to­zá­so­kat fi­gyel­he­tünk meg: míg a het­ve­nes és nyolc­va­nas évek­ben a 20–22 éves kor­osz­tály kö­ré­ben je­gyez­ték a leg­ma­ga­sabb ter­mé­keny­sé­get, ad­dig a ki­lenc­ve­nes évek­ben erő­sen vis­­sza­esett a fi­a­ta­lok gyer­mek­vál­la­lá­si ked­ve, ami­nek kö­vet­kez­té­ben jó­val ki­sebb arány­ban szü­le­tik meg az el­ső 1-2 gyer­mek a nők 25 éves ko­rá­ig6 (Pilinská 2004). Egy­re mar­kán­sab­ban raj­zo­lód­nak ki an­nak a fo­lya­mat­nak a kör­vo­na­lai, mi­sze­rint a ter­mé­keny­ség csök­ke­né­sét az anyák „öre­ge­dé­se” kí­sé­ri.

2.2.4. Munkaerőpiaci konf­lik­tu­sok

Az anyák és ter­hes nők mun­ka­he­lyi diszk­ri­mi­ná­ci­ó­ja fon­tos prob­lé­ma, mi­vel a gyer­me­ket vál­lal­ni ké­pes ko­rú nők ad­ják Szlo­vá­ki­á­ban a mun­ka­erő 46%-át.7 Ál­ta­lá­nos, hogy egy­re több nő ha­laszt­ja ké­sőb­bi idő­pont­ra a gyer­mek­vál­la­lást, ami­kor már mun­ka­he­lyi cél­jai és kar­ri­er­je biz­to­sít­va van­nak, va­la­mint pénz­ügyi­leg sta­bil hát­tér­rel ren­del­ke­zik. A fog­lal­koz­ta­tott anyák gyer­mek­vál­la­lá­si ked­vé­nek csök­ke­né­se egy­ér­tel­mű­en ar­ra mu­tat, hogy a je­len­le­gi mun­ka­pi­a­ci kö­rül­mé­nyek nem, il­let­ve ke­vés­bé tá­mo­gat­ják a gyer­mek­vál­la­lást, mint a rend­szer­vál­tás előtt. A pi­ac­gaz­da­ság erő­sö­dé­se ke­mé­nyebb mun­ka­fel­té­te­le­ket ered­mé­nye­zett, ami ma­gá­ban is a ne­ga­tív diszk­ri­mi­ná­ció ér­zé­sét vál­tot­ta ki a le­en­dő és fi­a­tal csa­lád­anyák kö­ré­ben. A hely­ze­tet to­vább sú­lyos­bít­ják a kis­gyer­me­kes csa­lád­anyák­ról és ter­hes nők­ről ki­ala­kí­tott szte­re­o­tí­pi­ák (az ál­la­po­tos nő ke­vés­bé kom­pe­tens mun­ka­kör­ében, ki­sebb pro­duk­ti­vi­tá­sú és még so­rol­hat­nánk). Egy­re több nő ér­zi azt, hogy a gyer­mek­vál­la­lás csök­ken­ti az anya mun­ka­erő-pi­a­ci esé­lye­it: a mun­ka­adók a fog­lal­koz­ta­tás­kor mér­le­ge­lik, hogy a női mun­ka­erő men­­nyi­re ter­hel­he­tő a csa­lá­di fel­ada­tok mel­lett, vár­ha­tó-e, hogy gyer­mek­vál­la­lás mi­att hos­­szabb idő­re ki­esik a mun­ká­ból, gyer­me­ke be­teg­sé­ge mi­att hi­ány­zik stb.

3. A csa­lá­dok szo­ci­á­lis-gaz­da­sá­gi hely­ze­te Szlo­vá­ki­á­ban

A Szlo­vák Sta­tisz­ti­kai Hi­va­tal8 ada­tai sze­rint az át­lag no­mi­nál­bé­rek 2005-ben el­ér­ték az 17 260 Sk-t, ami 2004-es ös­­sze­ha­son­lí­tás­ban 9,2%-os emel­ke­dést je­lent. A no­mi­nál­bé­rek ilyen nagy­fo­kú emel­ke­dé­sét va­ló­szí­nű­leg a ma­gán­szek­tor bér­mó­do­sí­tá­sa­i­ba be­le­fog­lalt 2004-es fo­gyasz­tói ár­in­dex (7,5%) is be­fo­lyá­sol­ta. Az át­lag re­ál­bé­rek a je­len­tő­sen ala­cso­nyabb fo­gyasz­tói árak­nak kö­szön­he­tő­en 6,3%-kal nőt­tek. 1997 óta 2005-ben je­gyez­ték a leg­na­gyobb re­ál­bér-nö­ve­ke­dést, amely a no­mi­nál­bé­rek emel­ke­dé­sén túl ös­­sze­füg­gés­ben állt az inf­lá­ció ala­cso­nyabb mér­té­ké­vel is (2005-ben 2,7%, míg 2004-ben 7,5%). A re­ál­bé­rek in­de­xe 2005 har­ma­dik ne­gyed­év­ében 1995 óta a leg­na­gyobb ér­té­ket ér­te el, ami an­­nyit je­lent, hogy egy át­lag fog­lal­koz­ta­tott 1995 óta a ke­re­se­té­ből a leg­több árut tud­ta meg­ven­ni. A megnövekedett re­ál­ke­re­se­tek ha­tás­sal vol­tak a csa­lá­dok ki­adá­sa­i­nak és fo­gyasz­tá­sá­nak ala­ku­lá­sá­ra: a ház­tar­tá­sok vég­ső fo­gyasz­tá­sa 1,7%-kal nőtt 2005 so­rán. A fo­gyasz­tói ko­sár egyes ös­­sze­te­vő­it te­kint­ve 2005-ben az elő­ző év­hez vi­szo­nyít­va leg­in­kább az ok­ta­tás­sal (32,2%) és az egész­ség­üg­­gyel (9,2%) kap­cso­la­tos ki­adá­sok nőt­tek.

1. áb­ra. Re­ál- és no­mi­nál­bé­rek ala­ku­lá­sa 1994–2005 kö­zött
szinek-tablazat-1

For­rás: www.statistics.sk.
Mi­vel a ház­tar­tá­sok kü­lön­bö­ző for­mái más-más fo­gyasz­tói szo­ká­sok­kal él­nek, ezért ér­de­mes meg­fi­gyel­ni a fo­gyasz­tói ár­in­dex ala­ku­lá­sát az egyes ház­tar­tá­sok tí­pu­sa­i­ra néz­ve. A Sta­tisz­ti­kai Hi­va­tal ada­tai sze­rint 2005-ben a 2004-es év­hez vi­szo­nyít­va a leg­na­gyobb mér­ték­ben a há­rom- és egy­gyer­me­kes csa­lá­dok ki­adá­sai nőt­tek (9,97%, il­let­ve 9,39%), míg a gyer­me­ket nem ne­ve­lő mun­ka­vál­la­lók ház­tar­tá­sa­i­ban a fo­gyasz­tói ki­adá­sok nö­ve­ke­dé­se je­len­tő­sen ala­cso­nyabb mér­té­ket öl­tött: 2,6%-ot ért el csu­pán.

2. áb­ra. Ház­tar­tá­sok éves be­vé­te­le és ki­adá­sa 1995–2004-ben
szinek-tablazat-2

For­rás: http://www.ueos.sk/mvrr.sr/isvov/s3/m6/catb.asp.

A sta­tisz­ti­kai mu­ta­tók a la­kos­ság je­len­tős jö­ve­del­mi dif­fe­ren­ci­ált­sá­gá­ra mu­tat­nak rá. Az egyik ol­da­lon a csa­lá­dok bi­zo­nyos tí­pu­sai anya­gi szük­ség­hely­zet­ben van­nak és nagy­ban az ál­lam szo­ci­á­lis tá­mo­ga­tá­sa­i­tól füg­ge­nek (pl. a nagy­csa­lá­dos­ok vagy azon csa­lá­dok, ahol mind­két fél tar­tó­san mun­ka­nél­kü­li). A má­sik ol­da­lon olyan csa­lá­dok áll­nak, akik­nek nem je­lent ne­héz­sé­get min­den­na­pi szük­ség­le­te­ik biz­to­sí­tá­sa (ti­pi­ku­san egyes fog­lal­koz­ta­tá­si kö­rök­ben, ma­ga­sabb is­ko­lai vég­zett­ség ese­tén, ala­csony mun­ka­nél­kü­li­ség­gel ren­del­ke­ző ré­gi­ók­ban). A leg­né­pe­sebb cso­por­tot azon­ban azok a csa­lá­dok al­kot­ják, ame­lyek jö­ve­del­me­i­ket és gaz­da­sá­gi mo­dell­jü­ket te­kint­ve a szlo­vá­ki­ai át­lag­ér­ték­hez kö­zel es­nek – ese­tük­ben az élet­szük­ség­le­tek biz­to­sí­tá­sa a jö­ve­del­mük je­len­tős ré­szét fel­emész­ti.
A 2003-as Mikrocenzus ada­tai sze­rint 2002-ben a ház­tar­tá­sok 59,4%-a gyer­mek­te­len volt, 17,5%-uk egy, 16,8%-uk két gyer­me­ket ne­velt. A ház­tar­tás­ban egy sze­mély­re eső tisz­ta jö­ve­de­lem a gyer­me­ket nem ne­ve­lő ház­tar­tá­sok­ban volt a leg­ma­ga­sabb (8290 Sk), és az el­tar­tott gyer­me­kek szá­má­nak nö­ve­ke­dé­sé­vel pár­hu­za­mo­san fo­lya­ma­to­san csök­kent (az öt és több gyer­me­ket ne­ve­lő ház­tar­tá­sok ese­té­ben csu­pán 2542 Sk-t ért el). A mun­ka­vi­szony­ból szár­ma­zó be­vé­te­lek a gyer­me­ket nem ne­ve­lő ház­tar­tá­sok­ban, il­let­ve az egy­gyer­me­kes ház­tar­tá­sok­ban szin­te meg­egye­zett (5088 Sk, il­let­ve 5044 Sk). Lé­nye­ges kü­lönb­sé­get a szo­ci­á­lis tá­mo­ga­tá­sok te­rén lát­ha­tunk: a gyer­me­ket nem ne­ve­lő ház­tar­tá­sok egy sze­mély­re szá­mít­va 38,5%-kal ma­ga­sabb szo­ci­á­lis tá­mo­ga­tást él­vez­tek, mint az egy gyer­me­ket ne­ve­lők. A szo­ci­á­lis tá­mo­ga­tá­so­kat te­kint­ve a leg­hát­rá­nyo­sabb hely­zet­ben a két- és há­rom­gyer­me­kes ház­tar­tá­sok van­nak – az ő ese­tük­ben 942 Sk, il­let­ve 978 Sk az egy sze­mély­re szá­mí­tott szo­ci­á­lis jut­ta­tá­sok ös­­sze­ge.9

1. táb­lá­zat. A ház­tar­tá­sok egy sze­mély­re szá­mí­tott be­vé­te­le az el­tar­tott gyer­me­kek szá­ma sze­rint 2002-ben
Eltartott gyermekek szma

For­rás: Mikrocenzus 2003 (www.sdf.sk/sdf_media/2004_mikrocenzus2003.pdf).

Az anya­gi szük­sé­get szen­ve­dő la­kos­ság össz­la­kos­ság­ból vett ará­nyát te­kint­ve Szlo­vá­kia meg­ala­ku­lá­sa óta 2005-ben ér­te el a leg­ala­cso­nyabb szin­tet. Ezen sze­mé­lyek szá­ma 2001-től fo­ko­za­to­san csök­ke­nő ten­den­ci­át mu­tat: a 2001-ben jegy­zett 11,5%-ról 2005-re 6,9%-ra esett vis­­sza. 2005-ben a ha­vi át­la­got te­kint­ve 175 746 sze­mély ré­sze­sült szo­ci­á­lis se­gély­ben. Eb­ből 100 928 egye­dül­ál­ló, 10 381 gyer­me­ket nem ne­ve­lő csa­lád (2004-hez vi­szo­nyít­va 19,8%-os nö­ve­ke­dés) és 64 313 gyer­me­kes csa­lád (az elő­ző év­hez vi­szo­nyít­va 3%-os csök­ke­nés). A gyer­me­kes csa­lá­do­kon be­lül a leg­na­gyobb arány­ban az egy gyer­me­ket ne­ve­lők cso­port­ja van kép­vi­sel­ve (39%), őket kö­ve­tik a két­gyer­me­kes csa­lá­dok (29,8%).

3. áb­ra. Szo­ci­á­lis se­gély­ben ré­sze­sü­lők a ház­tar­tás tí­pu­sa sze­rint 2005-ben
szinek-tablazat-4
For­rás: Správa… 2005

2. táb­lá­zat. A szo­ci­á­lis se­gély­ben ré­sze­sü­lők struk­tú­rá­ja 2004–2005-ben
szinek-tablazat-5

For­rás: Správa… 2005.

A Vi­lág­bank 2002-es fel­mé­ré­se sze­rint – 2,15 USD-s sze­gény­sé­gi kü­szö­böt vé­ve ala­pul – a szél­ső­sé­ges sze­gény­ség a la­kos­ság 2,6%-át súj­tot­ta. Ez az arány a szom­szé­dos ál­la­mok­ban jegy­zett ará­nyok két­sze­re­se. A szél­ső­sé­ges sze­gény­ség­gel el­len­tét­ben (4,3 USD-s kü­szöb mel­lett) Szlo­vá­kia ren­del­ke­zett az egyik leg­ala­cso­nyabb sze­gény­sé­gi arán­­nyal az eu­ró­pai és kö­zép-ázsi­ai ré­gi­ó­ban (a ház­tar­tá­sok 6,3%-a, a la­kos­ság 8,6%-a tar­to­zott ide)10 (World Bank 2002). Az át­lag­ház­tar­tá­sok élet­szín­vo­na­la 2002 óta ro­ha­mo­san nőtt, amely ös­­sze­füg­gés­ben áll az or­szág 1998-as pénz­ügyi vál­sá­ga után ta­pasz­tal­ha­tó nö­vek­vő gaz­da­sá­gi tel­je­sít­mé­nyé­vel (míg 1999-ben a re­ál GDP 1,5%-kal nö­ve­ke­dett, 2004-ben a nö­ve­ke­dés el­ér­te az 5,5%-ot) (World Bank 2005).
A csa­lá­dok gaz­da­sá­gi hely­ze­té­nek ala­ku­lá­sát je­len­tő­sen be­fo­lyá­sol­ja a fi­a­tal, gyer­mek­vál­la­lás előtt ál­ló vagy kis­gyer­me­kes női mun­ka­erő al­kal­ma­zá­sá­val kap­cso­la­tos ne­ga­tív meg­kü­lön­böz­te­tés. A meg­vál­to­zott mun­ka­erő-pi­a­ci fel­té­te­lek mel­lett a mun­ka­adók nem haj­la­nak túl­sá­go­san a szü­lői és pro­fes­­szi­o­ná­lis sze­rep har­mo­ni­zá­lá­sa fe­lé. Azon csa­lád­po­li­ti­kai kez­de­mé­nye­zé­sek, me­lyek az édes­anyá­kat vol­tak hi­va­tot­tak vé­de­ni (egy­részt a gyer­mek­gon­do­zás idő­sza­ká­ban – biz­to­sít­va szá­muk­ra a mun­ka­erőpi­ac­ra va­ló vi­szony­lag zök­ke­nő­men­tes vis­­sza­té­rést –, más­részt a töb­bi mun­ka­vál­la­ló­val szem­be­ni ne­ga­tív diszk­ri­mi­ná­ció el­len) „ki­csor­bul­tak”: a mun­ka­adók sok eset­ben ki­hasz­nál­ják a tör­vény ad­ta kis­ka­pu­kat a szá­muk­ra „vesz­te­sé­ges”, „ke­vés­bé pro­duk­tív” vagy „nem ki­szá­mít­ha­tó” női mun­ka­erő le­épí­té­sé­re.

4. Csa­lád­tá­mo­ga­tó in­téz­ke­dé­sek

A Szlo­vák Köz­tár­sa­ság csa­lád­po­li­ti­ká­já­nak kon­cep­ci­ó­ja ki­mond­ja, hogy „a csa­lád az élet ke­let­ke­zé­sé­nek, a sze­mé­lyi­ség for­má­ló­dá­sá­nak és az ér­té­kek el­sa­já­tí­tá­sá­nak he­lye. Ah­hoz, hogy a csa­lád be­tölt­hes­se a csa­lád­tag­ok­kal és a tár­sa­da­lom­mal szem­be­ni funk­ci­ó­ját ked­ve­ző kör­nye­zet­re van szük­sé­ge, ahol ki tud­ja elé­gí­te­ni sa­ját anya­gi, kul­tu­rá­lis és lel­ki szük­ség­le­te­it, és sta­bil és ér­té­kes kap­cso­la­to­kat tud ki­ala­kí­ta­ni […] A de­mok­ra­ti­kus ál­lam fel­ada­ta a csa­lá­dok­kal szem­ben olyan jo­gi, gaz­da­sá­gi és in­téz­mé­nyi fel­té­te­lek ki­ala­kí­tá­sa, me­lyek kel­lő te­ret biz­to­sí­ta­nak a csa­lá­dok fe­le­lős­sé­gé­nek ér­vény­re jut­ta­tá­sá­nak.”11
A tár­sa­da­lom­ban ál­ta­lá­nos egyet­ér­tés van a csa­lá­dok tá­mo­ga­tá­sá­nak szük­sé­ges­sé­gé­ről – a konk­rét meg­va­ló­sí­tás te­rén azon­ban több né­zet, vé­le­mény üt­kö­zik. A leg­több nyi­tott kér­dés fel­te­he­tő­en to­vább­ra is a tá­mo­ga­tás for­mái és meg­va­ló­sí­tá­sa te­rén ma­rad. A cél egy olyan egy­sé­ges csa­lád­tá­mo­ga­tá­si rend­szer ki­ala­kí­tá­sa, amely ös­­sze­fo­nó­dik az ál­lam szo­ci­á­lis, po­pu­lá­ci­ós és mig­rá­ci­ós po­li­ti­ká­já­val köl­csö­nö­sen tá­mo­gat­va egy­mást a fel­ál­lí­tott cé­lok el­éré­sé­ben. A csa­lá­dok ha­té­kony és ra­ci­o­ná­lis tá­mo­ga­tá­sá­nak elő­fel­té­te­le a csa­lá­dok prob­lé­má­i­nak, élet­szín­vo­na­lá­nak és ér­ték­rend­szer­ében fel­állt vál­to­zá­sok­nak szisz­te­ma­ti­kus fel­mé­ré­se.

4.1. Az ál­la­mi csa­lád­tá­mo­ga­tá­si po­li­ti­ka stra­té­gi­ai cél­jai

A csa­lád­tá­mo­ga­tá­si po­li­ti­kát el­ér­ni kí­vánt cél­jai alap­ján két fő te­rü­let­re oszt­hat­juk: né­pe­se­dé­si és szo­ci­á­lis cé­lú po­li­ti­ká­ra. A né­pe­se­dé­si cé­lú po­li­ti­ka kö­zép­pont­já­ban olyan kör­nye­zet ki­ala­kí­tá­sa áll, mely a gyer­mek­vál­la­lás­hoz meg­fe­le­lő élet­szín­vo­na­lat és önál­ló­sá­got biz­to­sít min­de­nütt, ahol a csa­lá­dok en­nek el­éré­sé­re ön­erő­ből kép­te­le­nek. A szlo­vák ál­la­mi csa­lád­po­li­ti­ka alap­ve­tő stra­té­gi­ai cél­jai a kö­vet­ke­zők:
– a csa­lá­dok re­la­tív gaz­da­sá­gi önál­ló­sá­gá­nak el­éré­se;
– a csa­lá­dok si­ke­res­sé­ge funk­ci­ó­ik el­lá­tá­sá­ban;
– a há­zas­tár­si és szü­lői kap­cso­la­tok sta­bi­li­tá­sa, ami az egyen­jo­gú­sá­got és a sze­re­pek el­osz­tá­sát il­le­ti;
– a gyer­mek­vál­la­lás­hoz szük­sé­ges op­ti­má­lis fel­té­te­lek ki­ala­kí­tá­sa.
Ezen hos­­szú tá­vú cé­lok a kö­vet­ke­ző négy, az ál­lam ha­tás­kö­ré­be tar­to­zó te­rü­le­ten ke­rül­nek meg­va­ló­sí­tás­ra:
– a csa­lád és tag­ja­i­nak jo­gi vé­del­me;
– a csa­lá­dok gaz­da­sá­gi és szo­ci­á­lis biz­to­sí­tá­sa;
– a gyer­me­kek és fi­a­ta­lok ne­ve­lé­se, fel­ké­szí­té­se a há­zas­ság­ra és a szü­lői sze­rep­re;
– a csa­lád­tag­ok egész­sé­gé­nek vé­del­me.12
A csa­lá­dok éle­té­be va­ló ál­la­mi be­avat­ko­zás or­szá­gon­ként kü­lön­bö­ző, s ös­­sze­füg­gés­ben áll töb­bek kö­zött a csa­lá­dok élet­szín­vo­na­lá­val, a nem­ze­ti tra­dí­ci­ók­kal, a ki­ala­kult tár­sa­dal­mi ér­ték­rend­del, a la­kos­ság igé­nye­i­vel, és tár­sa­dal­mi meg­ál­la­po­dá­son alap­szik. A nyu­gat-eu­ró­pai or­szá­gok több­sé­ge nem he­lyes­li a de­mog­rá­fi­ai fo­lya­ma­tok­ba va­ló kül­ső be­avat­ko­zást, ugyan­ak­kor ezek­ben az or­szá­gok­ban is lé­te­zik csa­lád­po­li­ti­ka, amely azon­ban nem né­pe­se­dé­si in­dít­ta­tá­sú, ha­nem a gyer­mek­vál­la­lás­ból adó­dó ter­he­ket kí­ván­ja eny­hí­te­ni.
A né­pe­se­dé­si cé­lú po­li­ti­kák vizs­gá­la­ta­kor fel­me­rül a kér­dés, hogy az ál­la­mi csa­lád­po­li­ti­ka men­­nyi­re be­fo­lyá­sol­ja a csa­lá­dok gyer­mek­vál­la­lá­si ma­ga­tar­tá­sát, il­let­ve mi­lyen sze­re­pe van a gyer­mek­szám­mal kap­cso­la­tos dön­té­sek­ben. A csök­ke­nő szü­le­tés­szám és a rend­szer­vál­tás után be­kö­vet­ke­zett csa­lád­po­li­ti­kai rest­rik­ci­ók kö­zöt­ti szo­ros kap­cso­lat­ra utal, hogy a posztszocialista or­szá­gok kö­zül egye­dül Ma­gyar­or­szá­gon vol­tak vi­szony­lag sta­bi­lak a ter­mé­keny­sé­gi mu­ta­tók 1990 és 1994 kö­zött, ami alap­ve­tő­en a né­pe­se­dé­si in­dít­ta­tá­sú csa­lád­po­li­ti­ka és csa­lád­tá­mo­ga­tá­si rend­szer meg­őr­zé­sé­vel és sta­bi­li­tá­sá­val ma­gya­ráz­ha­tó. A csa­lá­dok nagy ré­szét súly­tó ked­ve­zőt­len gaz­da­sá­gi hely­zet és a mély­re­ha­tó tár­sa­dal­mi vál­to­zá­sok el­le­né­re is meg­őr­ző­dött a gyer­mek­vál­la­lá­si kedv. Az 1994–1998 kö­zött ha­tal­mon lé­vő kor­mány a csa­lád­po­li­ti­ka cél­ja­it és esz­köz­rend­sze­rét is át­ala­kí­tot­ta – ez lé­nye­gé­ben a tá­mo­ga­tá­sok tel­jes vagy rész­le­ges meg­vo­ná­sát je­len­tet­te, ami a szü­le­té­si mu­ta­tók ro­ha­mos vis­­sza­esé­sé­hez ve­ze­tett.13 Ezek a vál­to­zá­sok utó­lag iga­zol­ták a csa­lád­po­li­ti­ka ered­mé­nyes­sé­gét, ha­té­kony­sá­gát. Több nyu­gat-eu­ró­pai or­szág – köz­tük Fran­cia­or­szág és Svéd­or­szág – ta­pasz­ta­la­tai is azt mu­tat­ják, hogy a ki­szá­mít­ha­tó, meg­bíz­ha­tó és tar­tó­san ér­vé­nye­sü­lő csa­lád­tá­mo­ga­tá­si in­téz­ke­dé­sek és for­mák ered­mé­nye­sen tud­ják be­fo­lyá­sol­ni a gyer­mek­vál­la­lá­si ma­ga­tar­tást, kü­lö­nö­sen ak­kor, ha a gyer­mek­ne­ve­lés tel­jes cik­lu­sát át­öle­lik. Nem­zet­kö­zi ta­pasz­ta­la­tok bi­zo­nyít­ják, hogy a köz­vet­len pénz­ügyi tá­mo­ga­tá­sok po­zi­tí­van, sta­tisz­ti­ka­i­lag mér­he­tő mó­don be­fo­lyá­sol­ják a ter­mé­keny­sé­gi szin­tet, ugyan­ak­kor csu­pán ak­kor iga­zán ha­té­ko­nyak, ha ki­szá­mít­ha­tó gaz­da­sá­gi kör­nye­zet­tel és ked­ve­ző gaz­da­sá­gi fo­lya­ma­tok­kal pá­ro­sul­nak. Hang­sú­lyoz­ni kell azon­ban, hogy az anya­gi tá­mo­ga­tá­sok nem csu­pán pénz­be­li ér­té­kü­kön ke­resz­tül fej­tik ki ha­tá­su­kat a né­pe­se­dé­si fo­lya­ma­tok­ra, nem el­ha­nya­gol­ha­tó sze­re­pük van a gyer­me­ket ne­ve­lő csa­lá­dok tár­sa­dal­mi presz­tí­zsé­nek nö­ve­ke­dé­sé­ben és meg­be­csü­lé­sé­ben (Pongrácz 2002).
5. Csa­lád­tá­mo­ga­tás a szlo­vák szo­ci­á­lis rend­szer­ben

A transz­for­má­ci­ós fo­lya­mat a csa­lád­po­li­ti­ka, konk­ré­tan az ál­la­mi szo­ci­á­lis tá­mo­ga­tás te­rü­le­tén 1994-ben kez­dő­dött. A transz­for­má­ci­ós fo­lya­mat cél­ja egy egy­sé­ges tá­mo­ga­tá­si rend­szer ki­épí­té­se volt az ál­lam ál­tal el­is­mert kü­lön­bö­ző élet­hely­ze­tek ki­ala­ku­lá­sa ese­tén.
Az ál­la­mi szo­ci­á­lis tá­mo­ga­tás rend­sze­ré­nek alap­el­ve a gyer­mek­te­len és gyer­me­kes csa­lá­dok kö­zöt­ti szo­li­da­ri­tás, ill. a ma­ga­sabb és ala­cso­nyabb be­vé­tel­lel ren­del­ke­ző gyer­me­kes csa­lá­dok kö­zöt­ti szo­li­da­ri­tás (Stanek 1999, 201).
A szo­li­da­ri­tás a köl­csö­nös tá­mo­ga­tás és se­gít­ség­nyúj­tás és az ezen ala­pu­ló tár­sa­dal­mi ös­­sze­fo­gás fi­lo­zó­fi­á­ja, amely az em­be­rek együtt­élé­sé­nek egyik alap­el­ve, egyút­tal a mo­dern tár­sa­da­lom egyik jel­lem­ző­je. A szo­li­da­ri­tás­ra épü­lő tár­sa­da­lom fe­le­lős­sé­get vál­lal tag­jai élet­kö­rül­mé­nye­i­nek ala­kí­tá­sá­ért, bi­zo­nyos mér­té­kig a tár­sa­da­lom egé­szé­ért is fe­le­lős. A gya­kor­lat­ban ez azt je­len­ti, hogy a szo­li­dá­ris tár­sa­da­lom­ban a jó kö­rül­mé­nyek kö­zött élők együtt­mű­köd­nek a nél­kü­lö­zők élet­kö­rül­mé­nye­i­nek ja­ví­tá­sán. A szo­ci­á­lis rend­szer­ben a szo­li­da­ri­tás an­­nyit tesz, hogy pél­dá­ul be­teg­ség, bal­eset, mun­ka­nél­kü­li­ség, élet­kor mi­att vagy más ok­ból tá­mo­ga­tás­ra és se­gít­ség­re szo­ru­ló egyén­nek a tár­sa­da­lom biz­to­sít­ja az ín­sé­ges idő­szak­ra az em­ber­hez mél­tó kö­rül­mé­nye­ket.
Az ál­lam meg­ha­tá­roz­ta azo­kat az élet­hely­ze­te­ket, me­lyek meg­ol­dá­sá­ban részt kí­ván vál­lal­ni, meg­előz­ve ez­zel a csa­lá­dok élet­szín­vo­na­lá­nak nem kí­vánt csök­ke­né­sét. Ilyen élet­hely­ze­tek el­ső­sor­ban a gyer­mek­vál­la­lás, a gyer­mek­ne­ve­lés, a gyer­mek is­ko­láz­ta­tá­sa, a sú­lyo­san fo­gya­té­kos gyer­mek je­len­lé­te a csa­lád­ban, az egyik csa­lád­fenn­tar­tó át­me­ne­ti vagy tar­tós hi­á­nya, a csa­lád­tag el­ha­lá­lo­zá­sa.
A szlo­vák ál­lam a gyer­me­kes csa­lá­do­kat köz­vet­len és köz­ve­tett anya­gi se­gít­ség rend­sze­rén ke­resz­tül kí­ván­ja tá­mo­gat­ni. A köz­vet­len anya­gi se­gít­ség rend­sze­rét ké­pe­zik az ál­la­mi szo­ci­á­lis tá­mo­ga­tá­sok, a nyug­díj­biz­to­sí­tás és a be­teg­biz­to­sí­tás já­ru­lé­kai, a szo­ci­á­lis se­gély és egyes kap­cso­ló­dó tá­mo­ga­tá­sok, va­la­mint az egyéb jut­ta­tá­sok, mint az ösz­tön­díj és az új há­za­sok­nak já­ró köl­csön. Az egyes tá­mo­ga­tá­si for­mák ös­­sze­ge a jut­ta­tá­so­kat sza­bá­lyo­zó tör­vé­nyek­ben ál­ta­lá­ban ab­szo­lút ér­ték­ben van meg­ha­tá­roz­va. A köz­ve­tett anya­gi se­gít­ség rend­sze­rét az ál­la­mi költ­ség­ve­tés­ből nyúj­tott tá­mo­ga­tá­sok ké­pe­zik, mint pél­dá­ul a gyer­mek is­ko­lai ét­kez­te­té­sé­hez va­ló hoz­zá­já­ru­lás, az in­gye­nes tan­köny­vek és se­géd­esz­kö­zök. Köz­ve­tett anya­gi se­gít­ség­nek szá­mít a jö­ve­de­lem­adó-ked­vez­mény is.
A Szlo­vák Köz­tár­sa­ság Mun­ka-, Szo­ci­á­lis- és Csa­lád­ügyi Mi­nisz­té­ri­u­ma a szo­ci­á­lis rend­szer­ben több vál­toz­ta­tást is ter­vez. A vál­toz­ta­tá­sok oka a Szlo­vák Köz­tár­sa­ság Kor­má­nyá­nak ab­ban az el­ha­tá­ro­zá­sá­ban ke­re­sen­dő, hogy kor­mány­zá­sa alatt szo­ci­ál­po­li­ti­kai el­ve­ken mű­kö­dő or­szá­got sze­ret­ne ki­épí­te­ni. Prog­ram­nyi­lat­ko­za­tá­ban el­mond­ja, hogy po­li­ti­ká­já­nak cél­ja olyan szo­ci­á­lis prog­ram be­ve­ze­té­se, amely ga­ran­tál­ja a la­kos­ság szá­má­ra az olyan sze­mé­lyi, gaz­da­sá­gi, szo­ci­á­lis és kul­tu­rá­lis jog­alap meg­tar­tá­sát és tör­vény­be ik­ta­tá­sát, amely mél­tó élet­szín­vo­na­lat biz­to­sít min­den­ki szá­má­ra.
Az aláb­bi­ak­ban ki­emel­ten fog­lal­ko­zunk az egyes tá­mo­ga­tá­si for­mák­kal, ill. is­mer­tet­jük a ter­ve­zett vál­toz­ta­tá­so­kat.

5.1. Ál­la­mi szo­ci­á­lis tá­mo­ga­tá­sok

Az ál­la­mi szo­ci­á­lis tá­mo­ga­tá­si rend­szer egy­sze­ri és is­mé­telt jut­ta­tá­sok­ból te­vő­dik ös­­sze.
Egy­sze­ri jut­ta­tá­sok:
– szü­le­té­si jut­ta­tás;
– szü­lői tá­mo­ga­tás;
– egy­sze­ri hoz­zá­já­ru­lás a gyer­mek ne­ve­lői el­lá­tás­ban va­ló részésítéséhez;
– egy­sze­ri hoz­zá­já­ru­lás a gyer­mek ne­ve­lői el­lá­tás­ban va­ló ré­sze­sí­té­sé­nek meg­szű­né­se­kor.
Is­mé­telt jut­ta­tá­sok:
– csa­lá­di pót­lék;
– gyer­mek­gon­do­zá­si se­gély (gyes);
– is­mé­telt hoz­zá­já­ru­lás a ne­ve­lői el­lá­tás­ban ré­sze­sü­lő gyer­mek ré­szé­re;
– pót­szü­lő­nek já­ró is­mé­telt hoz­zá­já­ru­lás;
– pót­szü­lő­nek já­ró egyé­ni is­mé­telt hoz­zá­já­ru­lás.
Az egyes tá­mo­ga­tá­si for­má­kat az ál­lan­dó lak­hely sze­rint il­le­té­kes Mun­ka-, Szo­ci­á­lis- és Csa­lád­ügyi Hi­va­tal­ban le­het írás­ban kér­vé­nyez­ni. A kér­vé­nye­ző jo­go­sult­sá­ga ese­tén a pénz­ös­­sze­get a hi­va­tal fo­lyó­szám­lá­ra utal­ja, ill. kész­pénz­ben ki­fi­ze­ti.

5.1.1. Csa­lá­di pót­lék14

A tá­mo­ga­tás­ban ré­sze­sü­lők szá­mát és a ki­fi­ze­tett pénz­ös­­szeg nagy­sá­gát te­kint­ve az ál­la­mi szo­ci­á­lis tá­mo­ga­tá­si for­mák leg­na­gyobb ré­szét ké­pe­zi. A Mun­ka-, Szo­ci­á­lis- és Csa­lád­ügyi Hi­va­tal 2005-ben ös­­sze­sen 8676 mil­lió ko­ro­nát fi­ze­tett ki 1 312 573 el­lá­tat­lan gyer­mek­re.
Csa­lá­di pót­lék­ra jo­go­sult az el­lá­tat­lan gyer­mek szü­lő­je, örök­be­fo­ga­dás ese­tén – az örök­be­fo­ga­dás­ról szó­ló ha­tá­ro­zat ér­vény­be lé­pé­sé­től – az örök­be­fo­ga­dó szü­lő, ill. az a sze­mély, aki a gyer­me­ket ne­ve­lő­szü­lői el­lá­tás­ban ré­sze­sí­ti az il­le­té­kes szerv jog­erős ha­tá­ro­za­ta alap­ján. A jo­go­sult­ság fel­té­te­le az el­lá­tat­lan gyer­mek­ről va­ló gon­dos­ko­dás, ill. a jo­go­sult sze­mély és az el­lá­tat­lan gyer­mek ál­lan­dó lak­hel­­lyel va­ló ren­del­ke­zé­se a Szlo­vák Köz­tár­sa­ság te­rü­le­tén.
A gyer­mek el­lá­tat­lan a kö­te­le­ző is­ko­la­lá­to­ga­tás idő­tar­ta­ma alatt, leg­fel­jebb 25 éves ko­rá­ig, ha ta­nul­má­nya­it kö­zép­is­ko­lá­ban vagy egye­te­men, fő­is­ko­lán nap­pa­li ta­go­za­ton foly­tat­ja s mel­let­te nem dol­go­zik. El­lá­tat­lan az a 18. élet­év­ét még be nem töl­tött gyer­mek is, aki­nek hos­­szan tar­tó nem ki­elé­gí­tő egész­sé­gi ál­la­po­ta nem en­ge­di ta­nul­má­nyai foly­ta­tá­sát, ill. a pénz­ke­re­ső te­vé­keny­sé­get.
A csa­lá­di pót­lék je­len­le­gi ha­vi ös­­sze­ge 540 Sk. Min­den év szep­tem­ber 1-jé­től kor­mány­ren­de­let vál­toz­tat­hat­ja ezt az ös­­sze­get.

5. táb­lá­zat. A csa­lá­di pót­lék ala­ku­lá­sa 2002–2005 kö­zött
v

For­rás: Správa… 2005.
Meg­jegy­zés: * ha­vi át­lag; ** mil­lió Sk; *** hi­ány­zó adat

2002. jú­ni­us 30-ig a csa­lá­di pót­lék­ra va­ló jo­go­sult­ság a csa­lád jö­ve­del­mi szint­jé­től és a gyer­mek élet­ko­rá­tól fügött. 2002. jú­li­us 1-jé­től a csa­lá­di pót­lék ala­nyi jo­gon jár, az ala­cso­nyabb be­vé­te­lű csa­lá­do­kat az ál­lam a csa­lá­di pót­lék ki­egé­szí­té­sé­vel se­gí­ti. 2004. ja­nu­ár 1-jé­től a csa­lá­di pót­lék ala­nyi jo­gon jár min­den­ki­nek, füg­get­len a csa­lád jö­ve­del­mi szint­jé­től és a gyer­mek élet­ko­rá­tól.

6. táb­lá­zat. Csa­lá­di pót­lék ös­­sze­gé­nek ala­ku­lá­sa 2002–2006 kö­zött
A támogatás összege az adott évben (Sk)

For­rás: Správa… 2005 és sa­ját szá­mí­tá­sok.
Meg­jegy­zés: * Az egyes évek­ben az inflaciót fi­gye­lem­be vé­ve, az­az ugyan­ez a pénz­ös­­szeg 2006-ban meny­­nyit ért.

A csa­lá­di pót­lék ös­­sze­gé­nek ala­ku­lá­sát fi­gyel­ve meg­ál­la­pít­hat­juk, hogy a 2004. szep­tem­ber 1-jé­től tör­té­nő 40 ko­ro­nás eme­lést kö­vet­ve a tá­mo­ga­tás 540 ko­ro­nás szin­ten stag­nál, ami azt je­len­ti, hogy re­ál­ér­té­ke csök­ken az éves inf­lá­ció kö­vet­kez­té­ben.

5.1.2. Gyer­mek­gon­do­zá­si se­gély (gyes)17

Azon szü­lő­nek nyúj­tan­dó tá­mo­ga­tás, aki há­rom év­nél fi­a­ta­labb gyer­mek­ről gon­dos­ko­dik, sú­lyo­san be­teg gyer­mek ese­té­ben a kor­ha­tár hat év. A tá­mo­ga­tás a pót­szü­lő­nek is jár, amen­­nyi­ben hat év­nél fi­a­ta­labb gyer­mek­ről gon­dos­ko­dik. A gyer­mek ne­ve­lő­szü­lő­nél va­ló el­he­lye­zé­sé­ről szó­ló bí­ró­sá­gi dön­tés ér­vény­be­lé­pé­sé­től szá­mí­tott leg­fel­jebb há­rom évig kap­ha­tó. A ha­von­ta ki­utalt gyer­mek­gon­do­zá­si se­gély je­len­le­gi ös­­sze­ge 4440 Sk, mely­re igényt tart­hat a dol­go­zó szü­lő és a pót­szü­lő is az­zal a fel­té­tel­lel, hogy a gyer­me­ket nem óvo­dá­ba (mely már ré­sze­sül tá­mo­ga­tás­ban az ál­la­mi költ­ség­ve­tés­ből), ha­nem más, az ál­lam ál­tal nem tá­mo­ga­tott in­téz­mény­be já­rat­ja, eset­leg ma­gán­sze­mély gon­do­zá­sá­ra bíz­za. A gyest ezidáig csak a gyer­me­ke­i­ket ott­hon ne­ve­lő szü­lők kap­hat­ták. A vál­to­zás cél­ja, hogy a szü­lő sa­ját ma­ga dönt­hes­sen, ön­ma­ga fog­ja gon­doz­ni gyer­me­két, avagy gon­do­zó­ra, eset­leg böl­csö­dé­re bíz­za; el­ső­sor­ban azért, hogy ne ve­szít­se el kap­cso­la­tát a mun­ka­erő­pi­ac­cal. Egyút­tal meg­szűnt a gye­sen lé­vő, ám­de dol­go­zó szü­lő­nek já­ró ha­vi csök­ken­tett, ill. a má­sik szü­lő­nek fi­zet­he­tő egy­sze­ri 1300 ko­ro­nás gyes fo­lyó­sí­tá­sa, me­lyet a 2005. jú­li­us 1-jé­ig ér­vény­ben lé­vő tör­vény le­he­tő­vé tett.
A gyes ugyan­azon gyer­mek ese­té­ben csak az egyik szü­lő­nek jár. Az a szü­lő, aki­nek anya­sá­gi se­gé­lye ala­cso­nyabb a gyer­mek­gon­do­zá­si se­gély ös­­sze­gé­nél, kér­vé­nyez­he­ti a kü­lönb­ség ki­egyen­lí­té­sét.

7. táb­lá­zat. A gyer­mek­gon­do­zá­si se­gély ös­­sze­gé­nek ala­ku­lá­sa18 2002–2006 kö­zött
A támogatás összege az adott évben (Sk)

For­rás: Správa… 2005 és sa­ját szá­mí­tá­sok.

An­nak el­le­né­re, hogy a tá­mo­ga­tás ös­­sze­ge a 2002–2006 közötti idő­szak­ban ab­szo­lút ér­ték­ben nö­vek­szik, re­ál­ér­té­ke az inf­lá­ció kö­vet­kez­té­ben csök­ken. For­du­lat csak a 2006. szep­tem­ber 1-jé­től be­ve­ze­tett 210 ko­ro­nás eme­lés­sel kö­vet­ke­zett be, ami­kor a tá­mo­ga­tás re­ál­ér­ték­ben is nö­ve­ke­dett.
Gyer­mek­gon­do­zá­si se­gély­re 2005-ben ös­­sze­sen 6531,3 mil­lió ko­ro­nát fi­zet­tek ki 126 482 anyá­nak és 3435 apá­nak. A 2004-es év­hez ké­pest ez 741,3 mil­lió ko­ro­nás nö­ve­ke­dés az él­ve szü­le­tett gyer­me­kek szá­má­nak nö­ve­ke­dé­sé­vel, de fő­leg a 2005. jú­li­us 1-jé­től ér­vény­be lé­pett tör­vény­mó­do­sí­tás­sal és a tá­mo­ga­tás ös­­sze­gé­nek 2005. szep­tem­ber 1-jé­vel, 4110 ko­ro­ná­ról 4230 ko­ro­ná­ra tör­té­nő eme­lé­sé­vel ma­gya­ráz­ha­tó.

8. táb­lá­zat. A gyer­mek­gon­do­zá­si se­gély ala­ku­lá­sa 2003–2005 kö­zött
v

For­rás: Správa… 2005.
Meg­jegy­zés: * ha­vi át­lag; ** milió Sk

Viera Tomanová, a je­len­le­gi mun­ka-, szo­ci­á­lis- és csa­lád­ügyi mi­nisz­ter há­rom év alatt 7100 ko­ro­ná­ra emel­né a gyer­mek­gon­do­zá­si se­gély ös­­sze­gét. Vál­toz­na a gyes meg­ha­tá­ro­zá­sa is, a tár­ca 2007 jú­li­us el­se­jé­től há­rom sá­vot kí­ván el­kü­lö­ní­te­ni. A gyes ese­té­ben há­rom kü­lön­bö­ző ös­­sze­get ter­vez­nek be­ve­zet­ni. A leg­ma­ga­sabb ös­­sze­get az a szü­lő kap­ja, aki ma­ga ne­ve­li gyer­me­két, en­nek ös­­sze­gét 4850 ko­ro­ná­ra akar­ják emel­ni. To­vább­ra is jár majd tá­mo­ga­tás azok­nak, akik mun­ka vagy ta­nu­lás mel­lett ne­ve­lik há­rom­éves­nél fi­a­ta­labb gyer­me­kü­ket. A mi­nisz­té­ri­um ezt az össze­get azon­ban jö­vő­re nem emel­né, ma­rad­na az idén szep­tem­ber­től ér­vé­nyes 4440 ko­ro­nás szin­ten. Ezt va­ló­já­ban nem tart­ja gyes­nek a mi­nisz­ter, ha­nem va­la­mi­fé­le ál­la­mi tá­mo­ga­tás­nak a gyer­mek­ne­ve­lés­sel kap­cso­la­tos szol­gál­ta­tá­sok biz­to­sí­tá­sá­hoz. Tá­mo­gat­ná azo­kat a szü­lő­ket is, akik ál­la­mi se­gít­ség­gel mű­kö­dő in­téz­mény­be, pél­dá­ul óvo­dá­ba já­rat­ják gyer­me­kü­ket. En­nek ös­­sze­ge azon­ban jó­val ala­cso­nyabb len­ne a má­sik két tí­pu­sú gyes ös­­sze­gé­nél, a tár­ca mind­ös­­sze 1000 ko­ro­nát ja­va­sol ha­von­ta. A gyes to­vább­ra is a gyer­mek há­rom­éves ko­rá­ig jár majd. A mi­nisz­té­ri­um 2008-tól to­váb­bi je­len­tős eme­lés­re ké­szül, 2008-tól már 5540 ko­ro­nát, 2009 ok­tó­ber el­se­jé­től pe­dig 7100 ko­ro­nát ad­na, fel­te­he­tő­en csak a gyer­me­kü­ket ma­guk ne­ve­lő szü­lők­nek. Az idei, mint­egy 200 ko­ro­nás eme­lés jö­vő­re 342 mil­li­ós több­let­költ­ség­gel jár, ha 2008-ban több mint ezer ko­ro­ná­val akar töb­bet ad­ni a mi­nisz­té­ri­um, az 1,7 mil­li­árd Sk plusz­ki­adást je­lent.

5.1.3. Szü­le­té­si tá­mo­ga­tás20

Az új­szü­lött leg­fon­to­sabb szük­ség­le­te­i­vel kap­cso­la­tos ki­adá­sok fe­de­zé­sé­re nyúj­tott egy­sze­ri tá­mo­ga­tás. Szü­le­té­si tá­mo­ga­tás­ra a szü­lést kö­ve­tő­en jo­go­sult az anya, ill. az apa, ha az anya meg­halt vagy az egy év­nél fi­a­ta­labb gyer­me­ket az apa ne­ve­li, ill. az örök­be­fo­ga­dó szü­lő. A szü­le­té­si tá­mo­ga­tás­ra az igényt a szü­lést kö­ve­tő 180 na­pon be­lül le­het be­nyúj­ta­ni. A ha­tár­idő el­mu­lasz­tá­sa jog­vesz­tés­sel jár. A szü­le­té­si tá­mo­ga­tás je­len­le­gi gyer­me­ken­kén­ti ös­­sze­ge 4460 Sk. Ha egy­szer­re két vagy több gyer­mek szü­le­tik és kö­zü­lük leg­alább ket­tő meg­éri a 28 na­pos kort, úgy ez az ösz­­szeg min­den gyer­mek után ezen ös­­szeg fe­lé­vel nö­vek­szik. A jut­ta­tás nem jár, ha a szü­lők az igény be­nyúj­tá­sát meg­elő­ző­en nyi­lat­ko­zat­ban hoz­zá­já­rul­tak a gyer­mek örök­be­adá­sá­hoz vagy ha a gyer­mek a gyám­ha­tó­ság dön­té­se alap­ján ki­ke­rül a csa­lád­ból.

9. táb­lá­zat. A szü­le­té­si tá­mo­ga­tás ös­­sze­gé­nek ala­ku­lá­sa21 2004–2006 kö­zött
A támogatás összege az adott évben (Sk)

For­rás: Správa… 2005 és sa­ját szá­mí­tá­sok.

A szü­le­té­si tá­mo­ga­tás ös­­sze­gé­nek ala­ku­lá­sát fi­gyel­ve szin­tén le­szö­gez­het­jük, hogy a tá­mo­ga­tás ös­­sze­gé­nek ab­szo­lút ér­ték­ben va­ló nö­ve­ke­dé­se nem von­ja ma­ga után re­ál­ér­té­ké­nek nö­ve­ke­dé­sét. El­len­ke­ző­leg, az inf­lá­ció kö­vet­kez­té­ben csök­ken.

10. táb­lá­zat. A szü­le­té­si tá­mo­ga­tás ala­ku­lá­sa 2002–2005 kö­zött

For­rás: Správa… 2005.

A szo­ci­á­lis tár­ca ál­tal elő­ter­jesz­tett tör­vény­ja­vas­lat alap­ján a tá­mo­ga­tás nö­ve­ke­dé­sé­nek mér­té­két a kor­mány min­den év szep­tem­ber 1-ig ha­tá­roz­ná meg.
A Mun­ka-, Szo­ci­á­lis- és Csa­lád­ügyi Mi­nisz­té­ri­um sze­rint 2007-ben a tá­mo­ga­tás ter­ve­zett nö­ve­ke­dé­se meg­kö­ze­lí­tő­leg 288 mil­li­ós több­let­költ­sé­get ró­na az ál­lam­ház­tar­tás­ra. Ez a költ­ség 2008-ra el­ér­he­ti a 294 mil­lió ko­ro­nát, 2009-ben pe­dig a 300 mil­li­ót. A szá­mí­tá­sok­nál a Sta­tisz­ti­kai Hi­va­tal 2005-ös ada­ta­it vet­ték ala­pul, ami­kor is 25 250 el­ső­szü­lött jött a vi­lág­ra.
A tör­vény­ja­vas­lat sze­rint a tá­mo­ga­tás fel­té­te­le az len­ne, hogy a gyer­mek meg­ér­je a 28. na­pot, el­len­tét­ben a je­len­le­gi tá­mo­ga­tás­sal, amely min­den meg­szü­le­tett gyer­mek után jár. A mi­nisz­té­ri­um el­ső­sor­ban a szü­le­té­sek szá­mát sze­ret­né nö­vel­ni. Ugyan­ak­kor kor­lá­to­zást is be­ve­zet­ne: mi­vel nem kí­ván­ja a lány­anyák szá­mát nö­vel­ni, ezért nem jár majd ez a tá­mo­ga­tás a 18 éves­nél fi­a­ta­labb kor­ban szü­lő lá­nyok­nak.
A ter­ve­zet el­len­ző­i­nek ki­sebb ki­fo­gá­sai van­nak az újabb szo­ci­á­lis tá­mo­ga­tás­sal kap­cso­lat­ban. A Dzurinda-kormány mun­ka­ügyi mi­nisz­te­re, Iveta Radièová is fel­lé­pett a tá­mo­ga­tás nö­ve­lé­se el­len. Vé­le­mé­nye sze­rint nem ez a lé­pés a leg­ha­té­ko­nyabb mód­ja a ked­ve­zőt­len de­mog­rá­fi­ai ada­tok ja­ví­tá­sá­nak. A Ke­resz­tény­de­mok­ra­ta Szö­vet­ség jó né­hány al­ka­lom­mal han­got adott an­nak a vé­le­mé­nyé­nek, hogy a tá­mo­ga­tást nem­csak az el­ső­szü­löt­tek­nek kel­le­ne kap­ni­uk, ha­nem az ös­­szes meg­szü­le­tett gyer­mek­nek. Fé­lő, hogy ez csak az egy gyer­mek vál­la­lá­sát erő­sí­ti, hi­szen már ma is min­den má­so­dik gyer­mek el­ső és utol­só is egy­ben. Nem he­lyes­li, hogy a szo­ci­á­lis hely­zet­re va­ló te­kin­tet nél­kül min­den­ki egy­for­ma tá­mo­ga­tás­ban ré­sze­sül­jön, hi­szen a sze­gé­nyeb­bek­nek több­re len­ne szük­sé­gük, a gaz­da­gabb csa­lá­dok­nak pe­dig sok eset­ben nem hi­á­nyoz­na a meg­ígért pénz.
Ha­son­ló vál­toz­ta­tást haj­tott vég­re Jiøí Paroubek szin­tén bal­ol­da­li kor­má­nya Cseh­or­szág­ban. 2006 áp­ri­li­sá­tól a cseh csa­lá­dok 17 500 cseh ko­ro­nát – amely meg­kö­ze­lí­tő­leg 23 000 szlo­vák ko­ro­na – kap­nak. Ez az ös­­szeg ed­dig 8750 cseh ko­ro­na – va­gyis 11 400 Sk – volt. El­len­tét­ben a szlo­vák ter­ve­zet­tel, ahol csak az el­ső­szü­lött len­ne jo­go­sult a tá­mo­ga­tás­ra, Cseh­or­szág­ban az ös­­szes gyer­mek meg­kap­ja ezt az ös­­sze­get.22
5.1.4. Szü­lői tá­mo­ga­tás

Szü­lők­nek nyúj­tott tá­mo­ga­tás, akik­nek egy­szer­re há­rom vagy több gyer­me­kük szü­le­tett vagy két éven be­lül is­mé­tel­ten ik­re­ik szü­let­tek. Az éven­te ki­utalt tá­mo­ga­tás je­len­le­gi ös­­sze­ge min­den egyes gyer­mek­re 2420 Sk a gyer­mek hat éves ko­rá­ig, 2980 Sk a gyer­mek hat és ti­zen­öt éves ko­ra kö­zött és 3170 Sk a gyer­mek ti­zen­öt éves ko­rá­ban.

11. táb­lá­zat. A szü­lői tá­mo­ga­tás ala­ku­lá­sa 2002–2005 kö­zött

For­rás: Správa… 2005.

5.1.5. Ne­ve­lé­si hoz­zá­já­ru­lás23

2006. ja­nu­ár el­se­jé­től lé­pett élet­be a ne­ve­lé­si hoz­zá­já­ru­lás­ról szó­ló új tör­vény, mely e tá­mo­ga­tás öt for­má­ját kü­lön­böz­te­ti meg. Eb­ből ket­tő egy­sze­ri, há­rom pe­dig is­mé­telt tá­mo­ga­tá­si for­ma:
1. Egy­sze­ri hoz­zá­já­ru­lás a gyer­mek ne­ve­lői el­lá­tás­ban va­ló részésítéséhez – a tá­mo­ga­tás a gyer­mek alap­ve­tő szük­ség­le­te­i­nek, mint ru­há­zat, ci­pő, tisz­tál­ko­dá­si kel­lé­kek, bú­tor ki­elé­gí­té­sé­re szol­gál. Az egy­sze­ri hoz­zá­já­ru­lás je­len­le­gi ös­­sze­ge 9290 Sk.
2. Egy­sze­ri hoz­zá­já­ru­lás a gyer­mek ne­ve­lői el­lá­tás­ban va­ló ré­sze­sí­té­sé­nek meg­szű­né­se­kor – a gyer­mek önál­ló­su­lá­sát hi­va­tott elő­se­gí­te­ni. A tá­mo­ga­tás­ra igényt tart­hat a nagy­ko­rú­sá­got el­ért gyer­mek, ha a ne­ve­lői el­lá­tás leg­alább egy évig tar­tott a nagy­ko­rú­ság el­éré­se előtt. Az egy­sze­ri hoz­zá­já­ru­lás je­len­le­gi ös­­sze­ge 23 240 Sk.
3. Is­mé­telt hoz­zá­já­ru­lás a ne­ve­lői el­lá­tás­ban ré­sze­sü­lő gyer­mek ré­szé­re – az ál­lam e mó­don el­ső­sor­ban a gyer­mek ne­ve­lé­sé­vel, ta­nít­ta­tá­sá­val és la­ká­sá­val kap­cso­la­tos költ­sé­gek­hez já­rul hoz­zá. A tá­mo­ga­tás je­len­le­gi ös­­sze­ge ha­vi 3490 Sk, ha az el­lá­tat­lan gyer­mek­nek nincs be­vé­te­le; be­vé­tel ese­tén a tá­mo­ga­tás a fen­ti ös­­szeg és a be­vé­tel köz­ti kü­lönb­ség.
4. Pót­szü­lő­nek já­ró is­mé­telt hoz­zá­já­ru­lás – a tá­mo­ga­tás­ra a pót­szü­lő jo­go­sult. Ki­vé­telt ké­pez az a pót­szü­lő, aki­nek há­zas­tár­sa vagy ön­ma­ga anya­sá­gi tá­mo­ga­tást vagy gyer­mek­gon­do­zá­si tá­mo­ga­tást kap, ill. a gyer­mek­kel egye­nes ágú ro­ko­ni kap­cso­lat­ban van. Az is­mé­telt tá­mo­ga­tás je­len­le­gi ha­vi ös­­sze­ge 4440 Sk. Amen­­nyi­ben a pót­szü­lő sze­mé­lye­sen gon­dos­ko­dik há­rom vagy több gyer­mek­ről, akik egyút­tal test­vé­rek, ez az ös­­szeg ha­von­ta 3150 ko­ro­ná­val több.
5. Pót­szü­lő­nek já­ró egyé­ni is­mé­telt hoz­zá­já­ru­lás – e tá­mo­ga­tás­ra jo­go­sult az a pót­szü­lő, aki bí­ró­sá­gi dön­tés alap­ján sú­lyo­san fo­gya­té­kos gyer­me­ket ré­sze­sít ne­ve­lői el­lá­tás­ban, ró­la sze­mé­lye­sen gon­dos­ko­dik és ál­lan­dó lak­hel­­lyel ren­del­ke­zik a Szlo­vák Köz­tár­sa­ság te­rü­le­tén. A ha­von­ta ki­utalt tá­mo­ga­tás je­len­le­gi ös­­sze­ge 1830 Sk.

12. táb­lá­zat. A ne­ve­lé­si hoz­zá­já­ru­lás ala­ku­lá­sa 2002–2005 kö­zött

For­rás: Správa… 2005.
Meg­jegy­zés: * mil­lió Sk; ** ha­vi át­lag

5.1.6. Ét­ke­zé­si hoz­zá­já­ru­lás, tan­szer­tá­mo­ga­tás, mo­ti­vá­ci­ós hoz­zá­já­ru­lás, ösz­tön­díj24

Óvo­dás és alap­is­ko­lás ko­rú gyer­me­ke­ik után já­ró szo­ci­á­lis tá­mo­ga­tás­ban ré­sze­sül­het­nek az anya­gi szük­ség­hely­zet­ben25 lé­vő csa­lá­dok.
A rá­szo­ru­lók ét­kez­te­té­si hoz­zá­já­ru­lást na­pi rend­sze­res­ség­gel kap­hat­nak, mely­nek ös­­sze­ge ha­von­ta mint­egy 500 ko­ro­nát tesz ki. Az ös­­sze­get ha­von­ta fo­lyó­sít­ják az il­le­té­kes óvo­dá­nak, ill. is­ko­lá­nak.
A tan­szer­tá­mo­ga­tás ér­té­ke 1000 Sk. Egy­sze­ri, éves szin­tű hoz­zá­já­ru­lást je­lent. Két rész­let­ben fo­lyó­sít­ják. Míg ko­ráb­ban csak az is­ko­lás ko­rú gyer­me­kek, je­len­leg már az óvo­dá­sok is jo­go­sul­tak a tan­szer­tá­mo­ga­tás­ra. A tá­mo­ga­tást azon­ban csak ab­ban az eset­ben fo­lyó­sít­ják szá­muk­ra, ha a rá­kö­vet­ke­ző év­ben szü­le­ik be­írat­ják őket az is­ko­lá­ba. A tan­szer­tá­mo­ga­tás­ra ki­utalt ös­­sze­get szin­tén nem a szü­lő, ha­nem az óvo­da, ill. az is­ko­la kap­ja meg.
A szü­lő­nek fél­éven­ként kell iga­zol­nia, hogy gyer­me­ke jo­go­sult a tá­mo­ga­tás­ra, ill. min­den olyan eset­ben, ha szá­mot­te­vő vál­to­zás áll be anya­gi hely­ze­té­ben. A kér­vé­nye­ző nem a szü­lő, ha­nem az óvo­da-, ill. az is­ko­la­fenn­tar­tó ön­kor­mány­zat.
Az alap- és kö­zép­is­ko­lák di­ák­jai ta­nul­má­nyi ered­mé­nye­ik függ­vé­nyé­ben ösz­tön­díj­ban is ré­sze­sül­het­nek. Az is­ko­lák ál­lít­ják ös­­sze a di­ák­ja­ik ta­nul­má­nyi át­la­gát fel­tün­te­tő jegy­zé­ket, a mun­ka-, szo­ci­á­lis- és csa­lád­ügyi hi­va­ta­lok­nak ezt kö­ve­tő­en kell meg­ál­la­pí­ta­ni­uk mind a jo­go­sult­sá­got, mind a tá­mo­ga­tás mér­té­két.
13. táb­lá­zat. Szo­ci­á­lis ösz­tön­dí­jak a di­ák tamulmányi ered­mé­nyei alap­ján 2006-ban

For­rás: Správa… 2005
Meg­jegy­zés: * elő­ző fél­évi

Anya­gi szük­ség­hely­zet­ben lé­vő gyer­me­kek ré­szé­re 2005-ben 427,3 mil­lió Sk tá­mo­ga­tást fi­zet­tek ki. Ha­von­ta 80 900 gyer­mek ré­sze­sült ét­ke­zé­si hoz­zá­já­ru­lás­ban, 20 058 gyer­mek ka­pott ösz­tön­dí­jat és 123 880 gyer­mek tan­szer­tá­mo­ga­tást.
A Mun­ka-, Szo­ci­á­lis- és Csa­lád­ügyi Mi­nisz­té­ri­um 2005 jú­ni­u­sá­ban vég­zett fel­mé­ré­sé­nek ered­mé­nye ezen tá­mo­ga­tá­si for­mák po­zi­tív ha­tá­sá­ról szá­mol be az anya­gi szük­ség­hely­ze­tű csa­lá­dok­ból szár­ma­zó gyer­me­kek esély­egyen­lő­sé­gé­nek nö­ve­lé­sé­re.

5.1.7. Egye­te­mi ösz­tön­dí­jak – szo­ci­á­lis tá­mo­ga­tás

Csak­is azok a nap­pa­li ta­go­za­tos hall­ga­tók kap­hat­ják, akik nem lé­pik túl ta­nul­má­nya­ik elő­re meg­sza­bott idő­ke­re­tét, va­gyis nem is­mé­tel­nek évet. Ha az egye­te­mis­ta lak­he­lyén kí­vü­li fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mény­ben foly­tat­ja ta­nul­má­nya­it, a tá­mo­ga­tás ösz­­sze­ge nö­ve­ked­het.
A csa­lád ha­vi jö­ve­del­mé­hez nem szá­mít­ják hoz­zá a hall­ga­tó ke­res­mé­nyét, ha nem ha­lad­ja meg a ha­vi 5676 ko­ro­nát, va­gyis a lét­mi­ni­mum 1,2-sze­re­sét. Ha a hall­ga­tó a lét­mi­ni­mum 1,2-sze­re­sé­nél ma­ga­sabb ha­vi jö­ve­de­lem­mel bír, csu­pán a kü­lönb­sé­get ad­ják hoz­zá a csa­lád­ja be­vé­tel­éhez. Ha az egye­te­mis­ta – te­gyük fel – ha­vi 7000 Sk mun­ká­ból szár­ma­zó be­vé­tel­re tesz szert, a csa­lád jö­ve­del­mé­hez 1324 ko­ro­nát ad­nak hoz­zá, va­gyis a meg­ke­re­sett ös­­szeg és a lét­mi­ni­mum 1,2-sze­re­se köz­ti kü­lönb­sé­get. A tá­mo­ga­tást az adott fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mény ta­nul­má­nyi osz­tá­lyán kell kér­vé­nyez­ni.

5.1.8. Pót­tar­tás­díj

A 2005. ja­nu­ár el­se­jé­től ér­vény­be lé­pett 452/2004 szá­mú tör­vény sza­bá­lyoz­za. A pót­tar­tás­díj az ál­lam ál­tal nyúj­tott ös­­szeg a bí­ró­sá­gi dön­tés alap­ján tar­tás­díj­ra jo­go­sult gyer­mek ré­szé­re ab­ban az eset­ben, ha a tar­tás­dí­jat nem fi­ze­ti a bí­ró­sá­gi dön­tés alap­ján meg­ha­tá­ro­zott sze­mély.
A pót­tar­tás­díj­ra igény tart­ha­tó, ha a kö­te­les sze­mély a tar­tás­dí­jat há­rom egy­más után kö­vet­ke­ző hó­na­pon ke­resz­tül nem fi­ze­ti, ha a gyer­mek rend­sze­re­sen jár is­ko­lá­ba és ál­lan­dó lak­hel­­lyel ren­del­ke­zik a Szlo­vák Köz­tár­sa­ság te­rü­le­tén, va­la­mint ha az igény­lő és a ve­le kö­zö­sen el­bí­rá­lan­dó sze­mé­lyek be­vé­te­le nem ha­lad­ja meg a lét­mi­ni­mum 2,2-sze­re­sét. A ha­von­ta ki­fi­ze­tett póttarsdásdíj leg­fel­jebb az el­lá­tat­lan gyer­mek­re szá­mí­tott lét­mi­ni­mum 1,2-sze­re­se le­het, je­len­leg 2724 Sk.
Az ál­lam ilyen mó­don vál­lal­ja át a tar­tás­díj fi­ze­té­sét, me­lyet azon­ban a kö­te­les sze­mé­lyen bün­te­tés­sel együtt be­hajt, ami­nek nagy­sá­ga a ki­fi­ze­tett pót­tar­tás­díj 25%-a.
2005-ben 38,437 mil­lió ko­ro­nát for­dí­tot­tak a pót­tar­tás­dí­jak ki­fi­ze­té­sé­re.
6. Csa­lád­tá­mo­ga­tó ele­mek a szlo­vák adó­rend­szer­ben

An­nak el­le­né­re, hogy szá­mos el­len­érv szü­le­tett az adó­rend­szer szo­ci­ál­po­li­ti­kai cé­lok­ra va­ló fel­hasz­ná­lá­sa el­len, a leg­több ál­lam, így Szlo­vá­kia adó­rend­szer­ének is szer­ves ré­szét ké­pe­zik a csa­lád­tá­mo­ga­tó in­téz­ke­dé­sek. Az adó­rend­szer az anya­sá­gi jut­ta­tá­sok és a csa­lá­di pót­lék mel­lett a csa­lád­po­li­ti­ka fon­tos esz­kö­ze. Az adó­ked­vez­mé­nyek a tár­sa­dal­mi igaz­sá­gos­ság egyik faj­tá­ját kép­vi­se­lik, amen­­nyi­ben fi­gye­lem­be ve­szik az adó­alany te­her­vi­se­lő ké­pes­sé­gé­nek szint­jét a jö­ve­de­lem­adó ös­­sze­gé­nek meg­ha­tá­ro­zá­sa­kor. A csa­lád­po­li­ti­ka for­má­ló­dá­sá­nak idő­sza­ká­ban (múlt szá­zad el­ső fe­le) a tár­sa­da­lom­ban az egy­ke­re­sős csa­lád­fenn­tar­tói mo­dell volt a meg­ha­tá­ro­zó, az­az a csa­lád­fő egye­dül gon­dos­ko­dott fe­le­sé­gé­ről és gyer­me­ke­i­ről. Az adó­ked­vez­mé­nyek rend­sze­re ezért a csa­lá­do­kat két le­het­sé­ges irány­ból kö­ze­lí­ti meg: a ked­vez­mé­nyek egyik cso­port­ja fi­gye­lem­be ve­szi a há­zas­pár egyik tag­já­nak el­tar­tot­ti hely­ze­tét, a má­sik cso­port­ba azon ked­vez­mé­nyek so­rol­ha­tók, ame­lyek az el­tar­tott gyer­me­kek­re vo­nat­ko­zó­an jár­nak (Mé­szá­ros 2006).

6.1. A 2004. ja­nu­ár 1-jé­től ér­vény­be le­vő adó­rend­szer csa­lád­tá­mo­ga­tó ele­mei

A 2004-ben élet­be lé­pő adó­re­form az egy­kul­csos adó be­ve­ze­té­sén túl mó­do­sí­tot­ta az ad­dig ér­vény­ben le­vő adó­rend­szer csa­lád-, ill. gyer­mek­tá­mo­ga­tá­si ele­me­it. Emel­ke­dett az adó­alany­ra és a ve­le egy ház­tar­tás­ban élő há­zas­társ után igé­nyel­he­tő ked­vez­mény: mind­ket­tő ös­­sze­ge 2004-től a min­den­ko­ri lét­mi­ni­mum 19,2-sze­re­sé­re vál­to­zott. (2003-ban 38 760 Sk, ill. 12 000 Sk, 2004-ben 80 832 Sk, 2005-ben 87 936 Sk.) A re­for­mot meg­elő­ző tör­vé­nyi sza­bá­lyo­zás csu­pán az adó­kö­te­les jö­ve­de­lem­mel nem ren­del­ke­ző há­zas­társ ese­tén jo­go­sí­tot­ta fel az adó­alanyt az adó­csök­ken­tő té­tel igény­be vé­te­lé­re. 2004-től az adó­alany min­den olyan eset­ben jo­go­sult a ked­vez­mény­re, mi­kor há­zas­tár­sa jö­ve­del­me nem éri el a lét­mi­ni­mum 19,2-sze­re­sét, és e két ös­­szeg kü­lönb­sé­gé­vel csök­kent­he­ti adó­alap­ját. Meg­vál­to­zott a gyer­me­kek után le­szá­mít­ha­tó adó­ked­vez­mény: 2003-ban 16 800 SK-t le­he­tett éven­te26 gyer­me­ken­ként le­ír­ni az adó­alap­ból, 2004-ben ez évi 4800 SK adóbónuszra vál­to­zott, mely a fi­ze­ten­dő adó ös­­sze­gét csök­ken­ti. Amen­­nyi­ben leg­alább az egyik szü­lő dol­go­zik, az el­tar­tott gyer­mek­kel egy ház­tar­tás­ban él és jö­ve­del­me meg­ha­lad­ja a min­den­ko­ri mi­ni­mál­bér hat­szo­ro­sát, a gyer­mek után já­ró bónuszt, ill. en­nek a fi­ze­ten­dő adó­val mó­do­sí­tott ré­szét kész­hez kap­ja. A bónusz ki­fi­ze­té­se a gyer­mek óvo­da-, il­let­ve is­ko­la­lá­to­ga­tá­sá­hoz kö­tött. Ez az in­téz­ke­dés a mun­ka­nél­kü­li­ség csök­ken­té­sé­re irá­nyul, hi­szen az adóbónuszra csak az jo­go­sult, aki önál­ló vál­lal­ko­zás­ból vagy mun­ka­vi­szony­ból szár­ma­zó jö­ve­de­lem­mel ren­del­ke­zik. Ér­de­kes vo­nás, hogy a tör­vény nem tesz kü­lönb­sé­get ha­zai, ill. kül­föld­ről szár­ma­zó jö­ve­de­lem kö­zött, ez­zel ösz­tö­nöz­ve a mun­ka­erő mo­bi­li­tá­sát az or­szá­gon be­lül és kül­föld­re egy­aránt.27
14. táb­lá­zat. A sze­mé­lyi jö­ve­de­lem­adó főbb vál­to­zá­sai 2003–2004-ben

For­rás: a 366/1999 és az 595/2003 (11. §) szá­mú tör­vény.

Az adóbónusz be­ve­ze­té­se le­he­tő­vé tet­te, hogy az ala­cso­nyabb jö­ve­del­mű csa­lá­dok is ha­szon­él­ve­zői le­gye­nek az adó­rend­szer ál­tal nyúj­tott csa­lád­tá­mo­ga­tá­si ele­mek­nek, hi­szen az ala­csony adó­kö­te­les jö­ve­de­lem­mel ren­del­ke­ző csa­lá­dok a re­form előtt a gyer­me­kek utá­ni ked­vez­mé­nyek­től el­es­tek. Az adóbónusz be­ve­ze­té­sé­vel a kor­mány meg­szün­tet­te a hát­rá­nyo­san érin­tett csa­lá­dok ilyen jel­le­gű diszk­ri­mi­ná­ci­ó­ját: az ő ese­tük­ben az ed­dig nem ér­vé­nye­sít­he­tő ked­vez­mé­nye­ket pénz­ügyi tá­mo­ga­tás (adóbónusz) for­má­já­ban kész­hez kap­ják.

6.2. A 2004-ben élet­be lé­pő re­form­cso­mag ha­tá­sa a csa­lá­dok gaz­da­sá­gi-szo­ci­á­lis hely­ze­té­re

A 2004-ben élet­be lé­pő szé­les­kö­rű re­form­prog­ram – mely a be­fek­te­té­si kör­nye­zet ja­ví­tá­sá­val Szlo­vá­kia gaz­da­sá­gi tel­je­sít­mé­nyét hi­va­tott nö­vel­ni – mind az or­szá­gon be­lül, mind nem­zet­kö­zi vi­szony­lat­ban nem cse­kély el­is­me­rést ví­vott ki ma­gá­nak. 2005-ben a Vi­lág­bank Szlo­vá­ki­át vá­lasz­tot­ta a 2004-es év re­form­or­szá­gá­nak, és a be­fek­te­té­si kör­nye­zet te­kin­te­té­ben he­te­dik­nek rang­so­rol­ta a vizs­gált 145 or­szág kö­zül. Ugyan­ak­kor a re­form­ter­ve­ze­tek ke­mény el­len­ál­lás­ba üt­köz­tek az or­szág egyes te­rü­le­te­in és bi­zo­nyos ér­de­kelt­sé­gi kö­rök­ben. A leg­több tá­ma­dás­nak az adott ala­pot, hogy a re­for­mok amel­lett, hogy a gaz­da­sá­gi nö­ve­ke­dést tá­mo­gat­ják, egy­ben mé­lyí­tik a sza­ka­dé­kot a ked­ve­zőbb gaz­da­sá­gi kör­nye­zet ha­szon­él­ve­zői és azon cso­por­tok kö­zött, akik jö­ve­del­mük je­len­tős vis­­sza­esé­sé­nek koc­ká­za­tá­val szá­mol­hat­nak a re­for­mot kö­ve­tő­en.
Mind a szlo­vák, mind a nem­zet­kö­zi meg­fi­gye­lők kö­ré­ben meg­ál­la­pí­tást nyert, hogy Szlo­vá­ki­á­ban a ki­lenc­ve­nes évek­ben fenn­ál­ló szo­ci­á­lis el­lá­tó rend­szer meg­le­he­tő­sen ha­té­kony biz­ton­sá­gi há­ló­ként mű­kö­dött, de ugyan­ak­kor pénz­ügyi szem­pont­ból fenn­tart­ha­tat­lan volt, az ala­csony jö­ve­del­mi po­ten­ci­ál­lal ren­del­ke­ző­ket demotiválta a mun­ka­hely­ke­re­sés­ben és gaz­da­sá­gi ak­ti­vi­tá­suk­ban, va­la­mint fenn­tar­tá­sa ma­gas adó­ter­he­ket kö­ve­telt, ami je­len­tős aka­dály­nak szá­mí­tott a mun­ka­hely­te­rem­tés­ben.
A Vi­lág­bank szá­mí­tá­sai sze­rint a 2004-ben élet­be lé­pett szo­ci­á­lis és gaz­da­sá­gi re­form­cso­mag a csa­lá­dok több­sé­gét po­zi­tí­van érin­tet­te, kü­lö­nö­sen azo­kat a csa­lá­do­kat, ahol leg­alább az egyik a há­zas­tár­sak kö­zül ren­del­ke­zett mun­ka­vi­szon­­nyal. Ez nagy­ban an­nak kö­szön­he­tő, hogy nem ér­te őket anya­gi vesz­te­ség a szo­ci­á­lis tá­mo­ga­tá­sok kor­lá­to­zá­sa, il­let­ve csök­ke­né­se mi­att (hi­szen nem volt rá jo­go­sult­sá­guk), és egy­ben nyer­tek az adó­re­form ál­tal be­ve­ze­tett újí­tá­sok (pl. az adóbónusz) ál­tal. Kü­lö­nö­sen igaz ez az át­la­gon fe­lü­li jö­ve­de­lem­mel ren­del­ke­ző csa­lá­dok­ra, akik­nek be­vé­te­le több eset­ben nö­ve­ke­dett, hi­szen a csa­lá­di pót­lék csök­ke­né­sé­ből szár­ma­zó jövedelemkiesést mes­­sze túl­sú­lyoz­ta az adó­tör­vény ad­ta új le­he­tő­sé­gek­ből szár­ma­zó ha­szon (World Bank 2005).
Ös­­sze­tet­tebb kér­dés azon csa­lá­dok hely­ze­té­nek meg­íté­lé­se, ahol gaz­da­sá­gi­lag egyik csa­lád­tag sem ak­tív – eb­be a ka­te­gó­ri­á­ba tar­toz­nak ál­ta­lá­nos­ság­ban vé­ve a mun­ka­nél­kü­li­ek és a szo­ci­á­lis ese­tek. Az adó­re­form a szo­ci­á­lis se­gély­ben ré­sze­sí­tett csa­lá­dok élet­szín­vo­na­lá­nak bi­zo­nyos mér­té­kig va­ló csök­ke­né­sét ered­mé­nyez­te (a ma­ga­sabb inf­lá­ció okán), a má­sik ol­da­lon vi­szont a köz­vet­len adó­kon ke­resz­tül se­gí­tett a gaz­da­sá­gi­lag inak­tív la­kos­ság mun­ka­vál­la­lá­si mo­ti­vá­ci­ó­já­nak hely­re­ál­lí­tá­sá­ban (IFP 2005).
Gaz­da­sá­gi ku­ta­tá­sok (Áren­dás et al. 2006; IFP 2005; Moore 2005) vi­lá­go­san azt mu­tat­ják, hogy az adó­rend­szer re­form­ja ja­ví­tott azon csa­lá­dok hely­ze­tén, ahol leg­alább egy szü­lő dol­go­zik. Amen­­nyi­ben az adó­alany leg­alább egy el­tar­tott gyer­mek után adó­ked­vez­mény­re jo­go­sult, a jö­ve­de­lem­re va­ló te­kin­tet nél­kül jö­ve­del­me na­gyobb ré­szét kap­ja kéz­hez a re­form ál­tal be­ve­ze­tett mó­do­sí­tá­sok után, mint vál­to­zat­lan fel­té­te­lek mel­lett 2003-ban. A gyer­me­kek szá­má­nak nö­ve­ke­dé­sé­vel a po­zi­tív ha­tá­sok egy­re mar­kán­sab­bak. Azok az adó­alany­ok, akik­nek az adó­alap­juk­ból szá­mí­tott adó nem ha­lad­ja meg az ál­ta­luk igé­nyel­he­tő adóbónusz ös­­sze­gét, a két ös­­szeg kü­lönb­sé­gét kéz­hez kap­ják, ami e cso­por­tok ese­té­ben ne­ga­tív ef­fek­tív adó­kul­csot in­du­kál. Az IFP28 szá­mí­tá­sai sze­rint 2004-ben a mun­ka­vál­la­lók tisz­ta re­ál­jö­ve­del­me nem csök­kent, sőt a mun­ka­vál­la­lók nagy ré­sze a re­form be­ve­ze­té­sé­vel nyert – el­ső­sor­ban a gyer­me­kes csa­lá­dok.
A re­for­mok kri­ti­ku­sai szá­mos eset­ben azon csa­lá­dok anya­gi hely­ze­té­nek rom­lá­sá­val ér­vel­tek, ahol mind­két szü­lő mun­ka­nél­kü­li: az adó­rend­szer­be fog­lalt gyer­me­kek után já­ró ked­vez­mé­nyek e ré­te­gek szá­má­ra nem el­ér­he­tők, így őket kü­lö­nö­sen ér­zé­ke­nyen érin­ti az adóbónusz be­ve­ze­té­sé­vel pár­hu­za­mo­san tör­té­nő csa­lá­di­pót­lék-csök­ke­nés. Egyes ki­emel­ke­dő­en ma­gas mun­ka­nél­kü­li­ség­gel súj­tott ré­gi­ók­ban a szü­lők mun­ká­ba ál­lá­sá­nak esé­lye erő­sen kor­lá­to­zott, így na­gyon cse­kély az esé­lye an­nak, hogy a jö­vő­ben ezt a tá­mo­ga­tá­si for­mát igény­be ve­gyék.

15. táb­lá­zat. A net­tó jö­ve­de­lem vál­to­zá­sa 2004-ben a csa­lád szem­pont­já­ból

For­rás: www.finance.gov.sk.
A Nagy­szom­ba­ti Egye­tem ál­tal ké­szí­tett fel­mé­rés – mely töb­bek kö­zött a csa­lá­dok szo­ci­á­lis-gaz­da­sá­gi hely­ze­te és a gyer­mek­vál­la­lá­si kedv köz­ti ös­­sze­füg­gé­se­ket kí­ván­ta fel­mér­ni – tük­rö­zi, hogy a csa­lá­dok gyer­mek­vál­la­lás­ról szó­ló dön­té­sé­re a ma­te­ri­á­lis fel­té­te­lek tel­je­sü­lé­sé­nek van a leg­na­gyobb sze­re­pe (la­kás, pénz­ügyi hely­zet, tár­sa­dal­mi bi­zony­ta­lan­ság). A gyer­mek­vál­la­lás­sal kap­cso­la­tos aka­dá­lyok te­hát, leg­alább­is elv­ben, el­há­rít­ha­tók, meg­szün­tet­he­tők. A gaz­da­sá­gi re­for­mok foly­ta­tá­sa cél­zott csa­lád­po­li­ti­ká­val ös­­sze­köt­ve vis­­sza­ál­lít­hat­ná a né­pes­ség sta­bil fenn­tar­tá­sá­hoz szük­sé­ges szü­le­té­si mu­ta­tó­kat (Matulník – Ritomský – Pastor 2003).

7. Ös­­szeg­zés

Szlo­vá­kia óri­á­si de­mog­rá­fi­ai vál­to­zá­sok­nak le­he­tett szem­ta­nú­ja az ál­la­mi szo­ci­a­liz­mus­ból a pi­ac­gaz­da­ság­ba va­ló át­me­ne­tet kö­ve­tő­en. A né­pes­ség ös­­sze­té­tel­ének ala­ku­lá­sa in­do­kolt­tá, sőt meg­ke­rül­he­tet­len­né tet­te a csa­lád­tá­mo­ga­tá­si rend­sze­rek és po­li­ti­ka új­ra­for­má­lá­sát, amely a Szlo­vák Köz­tár­sa­ság mint önál­ló ál­lam meg­ala­ku­lá­sát kö­ve­tő­en fo­ko­za­tos és ál­lan­dó vál­to­zá­so­kon ment ke­resz­tül.
Az ál­lam fő fe­le­lős­sé­ge a csa­lá­dok szo­ci­á­lis-gaz­da­sá­gi biz­ton­sá­gát il­le­tő­en olyan po­li­ti­kai, jo­gi, adó­zá­si és in­téz­mé­nyi fel­té­te­lek ki­ala­kí­tá­sa, me­lyek tá­mo­gat­ják a gaz­da­sá­gi tel­je­sít­mény nö­ve­ke­dé­sét és a makroökonómiai egyen­súly el­éré­sét. A szo­ci­á­lis szfé­ra te­rén a szlo­vák kor­mány­nak olyan po­li­ti­kát kell kö­vet­nie, amely össz­hang­ban áll a tra­di­ci­o­ná­lis eu­ró­pai ér­té­kek­kel. Ez alatt fő­ként az egyé­ni fe­le­lős­sé­get, az egyen­jo­gú­sá­got, az egyén ön­meg­va­ló­sí­tá­si le­he­tő­sé­ge­i­nek ma­xi­ma­li­zá­lá­sát ért­jük, il­let­ve a kö­zös­ség azon fel­ada­tát, hogy a hát­rá­nyos hely­ze­tű tár­sa­dal­mi ré­te­gek­ről gon­dos­kod­jon.
A 2004-ben ér­vény­be lé­pő re­for­mok si­ke­res­sé­gét mi sem bi­zo­nyít­ja job­ban, mint a ha­tal­mas ha­zai és nem­zet­kö­zi po­zi­tív vissz­hang. A Vi­lág­bank 2005-ben ké­szí­tett, a re­form­cso­mag egé­szé­nek szen­telt vizs­gá­la­tá­ban rá­mu­ta­tott, hogy a vál­to­zá­sok ki­mu­tat­ha­tó­an elő­nyös­nek bi­zo­nyul­tak mind makroökonómiai, mind mikroökonómiai szem­pont­ból. Mint min­den tör­vé­nyi vál­to­zás, e re­form­cso­mag is ma­gá­ban hor­doz­za egyes tár­sa­dal­mi cso­por­tok élet­szín­vo­nal vál­to­zá­sá­nak le­he­tő­sé­gét, azon­ban ke­vés két­ség fér hoz­zá, hogy a 2004-es szlo­vák re­for­mok „po­ten­ci­á­lis Pareto-javítást”29 ered­mé­nyez­tek (World Bank 2005).

Fel­hasz­nált iro­da­lom

Acs, Gregory 1996. The impact of welfare on young mothers’ subsequent childbearing decisions. The Jo­ur­nal of Human Resources, Vol. 31, No. 4 (Fall 1996), 898–915. p.
Áren­dás Csaba–Dudás Ta­más–Il­lés Gábor–Szinek Kénesy Ma­ri­an­na 2006. A szlo­vá­ki­ai adó­re­form 2004-ben – a 19% egy éve. In Keszegh Béla–Török Ta­más (szerk.): Gaz­da­sá­gi vál­tás Szlo­vá­ki­á­ban – Economic Reforms in Slovakia. Ko­má­rom, Kempelen Far­kas Tár­sa­ság, 63–96. p.
Dar­vas Ág­nes 2000. Utak vagy té­vu­tak? Csa­lád­tá­mo­ga­tá­sok Ke­let-Kö­zép-Eu­ró­pá­ban a rend­szer­vál­tás után. Phd-disszertáció. Bu­da­pest, EL­TE BTK Szo­ci­o­ló­gi­ai és Szo­ci­ál­po­li­ti­kai In­té­zet és To­vább­kép­ző Köz­pont.
Gauthier, Anne 1996. The State and the Family: A Comparative Analysis of Family Policies in Industrialized Countries. Ox­ford, Clarendon Press.
Gauthier, Anne 2005. Trends in Policies for Family-friendly Societies. In Macura, Miroslav – MacDonald, Alphonse – Haug, Werner (eds.): The New Demographic Regime. Population Challenges and Policy Responses. New York–Geneva, United Nations, 95–110. p.
Gauthier, Anne – Hatzius, Jan 1997. Family Benefits and Fertility: An Econometric Analysis. Population Studies, Vol. 51, No. 3 (No­vem­ber 1997), 295–306. p.
IFP 2005: Prvý rok daòovej reformy alebo 19% v akcii 2005. www.finance.gov.sk/ifp.
Kamerman, Sheila – Kahn, Alfred 1978. Family Policy. Government and Families in Fourteen Countries. New York, Co­lum­bia University Press.
Matulník, Jozef – Ritomský, Alojz – Pastor, Ka­rol 2003. Makrospoloèenské faktory súèasného vývoja pôrodnosti na Slovensku. Sociológia, roè. 35, è. 4, 307–332. p.
Mé­szá­ros Jó­zsef 2006. A csa­lá­di tí­pu­sú jö­ve­de­lem­adó­zás. valosagonline.hu/index.php ?oldal=cikk&cazon=657&lap=0.
Moore, David 2005. Slovakia’s 2004 Tax and Welfare Reforms. IMF Working papers 05/133. Wa­shing­ton, International Monetary Fund.
Pilinská, Viera (ed.) 2004. Demografická charakteristika rodiny na Slovensku. www. stena.infostat.sk/vdc/pdf/rodina2004.pdf.
Plošná podpora rodín – áno èi nie? Bul­le­tin ISP è. 1/05. http://www.employment. gov.sk/mpsvrsr/internet/home/page_pdf.php?id=959&sID=2fa9058f92e1216a5dd0e461c41ba9cb#search=%22Plo%C5%A1n%C3%A1%20podpora%20rod%C3%ADn%20%E2%80%93%20%C3%A1no%20%C4%8Di%20nie%22.
Pongrácz Tiborné 2002. Ter­mé­keny­ség, csa­lád, csa­lád­po­li­ti­ka. www.nepinfo.hu/doc.php ?doc= NDM1&f=. /f0705050 10002.pdf.
Rostgaard, Tine 2004. Family Support Policy in Central and Eastern Europe – A Decade and a Half of Transition. Copenhagen, The Danish National Institute of Social Research. /Early Childhood and Family Policy, 8./
Sleebos, Joëlle 2003. Low Fertility Rates in OECD Countries: Facts and Policy Responses. http://puck­.­sourceoecd.org/vl=11113322/­cl=11/n­w=1/rpsv/cgib­in/w­p­pdf ?file=5lgsjhvj7qg7.pdf.
Som­lai Pé­ter 1998. A sok­fé­le­ség za­va­ra: a csa­lá­di élet­for­mák pluralizációja Ma­gyar­or­szá­gon. www.nepinfo.hu/doc.php?doc=NDIw&f=./f070401010002.pdf.
Stanek, Vojtech – Dudová, Iveta – Laluha, Ivan – Rievajova, Eva 1999. Sociálna po­li­ti­ka. Bratislava, Sprint.
Správa o sociálnej situácii 2005 2005. http://www.employment.gov.sk/mpsvrsr/internet/ home/page_pdf.php?id=2200&sID=ef79d91f3bba5241c542a1468b271b65.
UNECE 2000: Transition economies: less money, fewer children. http://www.unece. org/press/pr2000/00gen13e.htm.
UNICEF 2000: A League Table of Child Poverty in Rich Nations. http://www.uniceficdc.org/ publications/pdf/repcard1e.pdf.
UNICEF 2005: Child Poverty in Rich Countries. http://www.unicef.org/sowc06 /pdfs/repcard6e.pdf.
Van de Kaa, Dirk 1996. Anchored Naratives: The Story and Findings of Half a Century of Research into Determinants of Fertility. Population studies, Vol. 50, No. 3. 432. p.
Van de Kaa, Dirk 1999. Europe and its Population: The Long View. In van de Kaa, Dirk – Leridon, Hen­ri – Gesano, Guiseppe – Okolski, Marek: European Populations, Unity and Diversity. Kluwer, Dordrecht, 1–49. p.
van Zundert, Halman Luijkx (ed.) 2005. The Atlas of European Values. Herndon, Brill Academic Publishers.
World Bank 2002: Slovak Republic: Living Standards, Employment and La­bor Market Study. World Bank Country Study No. 23976. http://www.wds.worldbank.org/ servlet/WDSContentServer/WDSP/IB/2002/05/03/000094946_02042504020158/Rendered/INDEX/multi0page.txt.
World Bank 2005: The Quest for Equitable Growth in the Slovak Republik, Earning Your Way Out of Poverty: Assessing the Distributional Effects of Recent Slovak Reforms of the Tax and Bene?t Systems. Report No. 32433-SK. http://siteresources. worldbank.org/INTSLOVAKIA/Resources/TechnicalNote.pdf#search=%22World%20bank%20Report%20No.%2032433-SK%22.
Opatrenie è. 160/1999 Z. z. o úprave súm životného minima. www.zbierka.sk.
Opatrenie è. 187/2000 Z. z. o úprave súm životného minima. www.zbierka.sk.
Opatrenie è. 232/2001 Z. z. o úprave súm životného minima. www.zbierka.sk.
Opatrenie è. 285/2002 Z. z. o úprave súm životného minima. www.zbierka.sk.
Opatrenie è. 213/2003 Z. z. o úprave súm životného minima. www.zbierka.sk.
Opatrenie è. 372/2004 Z. z. o úprave súm životného minima. www.zbierka.sk.
Opatrenie è. 262/2005 Z. z. o úprave súm životného minima. www.zbierka.sk.
Opatrenie è. 415/2006 Z. z. o úprave súm životného minima. www.zbierka.sk.
Zákon è. 286/1992 Z. z. o daniach z príjmov. www.zbierka.sk.
Zákon è. 90/1996 Z. z. o minimálnej mzde v znení neskorších predpisov. www.zbierka.sk.
Zákon è. 125/1998 Z. z. o životnom minime. www.zbierka.sk.
Zákon è. 235/1998 Z. z. o príspevku pri narodení dieaa, o príspevku rodièom, ktorým sa súèasne narodili tri deti alebo viac detí alebo ktorým sa v priebehu dvoch rokov opakovane narodili dvojèatá a ktorým sa menia ïalšie zákony. www.zbierka.sk.
Zákon è. 236/1998 Z. z. o zaopatrovacom príspevku. www.zbierka.sk.
Zákon è. 366/1999 Z. z. o daniach z príjmov. www.zbierka.sk.
Zákon è. 280/2002. Z. z. o rodièovskom príspevku. www.zbierka.sk.
Zákon è. 595/2003 Z. z. o daniach z príjmov. www.zbierka.sk.
Zákon è. 599/2003 Z. z. o pomoci v hmotnej núdzi a o zmene a doplnení niektorých zákonov. www.zbierka.sk.
Zákon è. 600/2003 Z. z. o prídavku na diea a o zmene a doplnení zákona è. 461/2003 Z. z. o sociálnom poistení. www.zbierka.sk.
Zákon è. 601/2003 Z. z. o životnom minime a o zmene a doplnení niektorých zákonov. www.zbierka.sk.
Zákon è. 452/2004 Z. z. o náhradnom výživnom. www.zbierka.sk.
Zákon è. 244/2005 Z. z., ktorým sa mení a dopåòa zákon è. 280/2002 Z. z. o rodièovskom príspevku v znení neskorších predpisov a o zmene a doplnení niektorých zákonov. www.zbierka.sk.
Zákon è. 627/2005 Z. z. o príspevkoch na podporu náhradnej starostlivosti o diea. www.zbierka.sk.
www.crlp.org/pdf/pub_bp_trendsinrr_ece.pdf
www.epmloyment.gov.sk
www.em­ploy­men­t.­gov­.sk/rodin­na_poli­tika/kon­c_s­tat_rod_poli­tiky.html
www.eu­rac­tiv.­com/en/­so­cialeu­rope/­wom­en-slo­vak-­work­force-chal­lenges/articl­e-­­1­5­32­7­7
www.europa.eu
www.finance.gov.sk
www.infostat.sk/vdc/data/databoris.htm
www.oecd.org
www.statistics.sk/
www.sdf.sk/sdf_media/2004_mikrocenzus2003.pdf
www.tarki.hu/adatbank-h/nok/pdf/fuggelek1-7.pdf
www.ueos.sk/mvrr.sr/isvov/s3/m6/catb.asp
www.unicef.org/infobycountry/slovakia_statistics.html
w3.unece.org/stat/scriptsdb/catalog.asp