Ma­ri­an­na Szinek Kénesy – El­vi­ra Or­bán – At­ti­la Ju­hász: Family Support in the Slovak Public Policy

Content in original language

1. Be­ve­ze­tés

A rend­szer­vál­tást kí­sé­rő gaz­da­sá­gi és tár­sa­dal­mi for­du­lat az ön­meg­va­ló­sí­tás le­he­tő­sé­gét kí­nál­ta a fi­a­tal ge­ne­rá­ci­ók­nak és ez­zel pár­hu­za­mo­san az in­di­vi­du­a­liz­mus el­ter­je­dé­sét hoz­ta ma­gá­val. A csa­lá­di ma­ga­tar­tás­ban erős el­to­ló­dás ész­lel­he­tő a ki­lenc­ve­nes évek ele­jé­től a nyu­gat-eu­ró­pai csa­lád­mo­dell fe­lé, mely­nek kí­sé­rő je­len­sé­gei töb­bek kö­zött az ala­csony szü­le­tés­szám, a gyer­mek­vál­la­lá­si kor ki­to­ló­dá­sa, a há­zas­ság­kö­té­sek szá­má­nak csök­ke­né­se, és ez­zel egy időben a há­zas­ság in­téz­mé­nyé­nek gyen­gü­lé­se.
A ked­ve­zőt­len de­mog­rá­fi­ai vál­to­zá­sok ered­mé­nye­kép­pen Szlo­vá­kia né­pes­sé­ge a je­len­le­gi ter­mé­keny­sé­gi szint mel­lett szük­ség­sze­rű­en fogy. Amen­­nyi­ben a tár­sa­da­lom azt kí­ván­ja, hogy fenn­ma­rad­jon, fel­tét­le­nül meg kell ke­res­nie a mód­ját, hogy az egy­mást kö­ve­tő nem­ze­dé­kek lét­szá­ma biz­to­sít­sa az egy­sze­rű rep­ro­duk­ci­ót. Az ala­csony gyer­mek­szám a né­pe­se­dés csök­ke­né­se mel­lett to­váb­bá szá­mos olyan gaz­da­sá­gi és tár­sa­dal­mi prob­lé­mát te­remt­het, me­lyek­nek mes­­sze­me­nő ha­tá­sai má­ig nem kel­lő­kép­pen tisz­tá­zot­tak. Va­jon meg le­het-e for­dí­ta­ni ezt a fo­lya­ma­tot és mi­lyen mó­don?
A ta­nul­mány el­ső­sor­ban a fen­ti kér­dé­sek­re ku­tat­ja a vá­laszt. Az el­ső rész a csa­lá­dok de­mog­rá­fi­ai és szo­ci­á­lis-gaz­da­sá­gi hely­ze­té­vel fog­lal­ko­zik; a má­so­dik rész a csa­lád­tá­mo­ga­tó in­téz­ke­dé­sek fel­osz­tá­sát, cél­ja­it és le­het­sé­ges ha­tá­sa­it mu­tat­ja be; a har­ma­dik rész a szlo­vák köz­po­li­ti­ka csa­lád­tá­mo­ga­tó ele­me­it tár­ja fel, kü­lön ki­tér­ve az adó­rend­szer vál­to­zá­sa­i­nak ha­tá­sá­ra az egyes ki­tün­te­tett csa­lád­mo­del­lek ese­té­ben.

2. Csa­lá­dok de­mog­rá­fi­ai hely­ze­te Szlo­vá­ki­á­ban

A ke­let-kö­zép-eu­ró­pai ré­gió or­szá­ga­i­hoz ha­son­ló­an Szlo­vá­kia is óri­á­si de­mog­rá­fi­ai vál­to­zá­sok­nak le­he­tett szem­ta­nú­ja az ál­la­mi szo­ci­a­liz­mus­ból a pi­ac­gaz­da­ság­ba va­ló át­me­ne­tet kö­ve­tő­en. A né­pes­ség ös­­sze­té­tel­ének ala­ku­lá­sa in­do­kolt­tá, sőt meg­ke­rül­he­tet­len­né tet­te a csa­lád­tá­mo­ga­tá­si rend­sze­rek és a csa­lád­po­li­ti­ka új­ra­for­má­lá­sát. Az egyik leg­szem­be­tű­nőbb kí­sé­rő­je a vál­to­zá­sok­nak a csök­ke­nő szü­le­té­si arány volt: a rend­szer­vál­tást kö­ve­tő­en a posztszocialista ál­la­mok­ban je­gyez­ték a vi­lá­gon a leg­ala­cso­nyabb ter­mé­keny­sé­gi mu­ta­tó­kat: a ré­gi­ó­ban az egy nő­re eső él­ve szü­le­té­sek át­la­ga 2,00-ról 1,3-ra esett vis­­sza1 (Rostgaard 2004). Szlo­vá­ki­á­ban az UNICEF ada­tai sze­rint 2004-ben a ter­mé­keny­sé­gi mu­ta­tó még ezt az át­la­got sem ér­te el a ma­ga 1,2-es ér­té­ké­vel.2

2.1. Csök­ke­nő szü­le­tés­szám

A szlo­vá­ki­ai la­kos­ság de­mog­rá­fi­ai vi­sel­ke­dé­sé­nek komp­lex vál­to­zá­sa a szü­le­té­si arány­szám ala­ku­lá­sá­nak je­len­le­gi fo­lya­ma­tá­val is jel­le­mez­he­tő. A szü­le­té­sek szá­má­nak csök­ke­né­se egy­ben ös­­sze­fo­nó­dik a ha­gyo­má­nyos csa­lád­mo­dell gyen­gü­lé­sé­vel, en­nek el­le­né­re a gyer­mek­vál­la­lás mind­má­ig el­ső­sor­ban a csa­lád kö­te­lé­ke­in be­lül tör­té­nik.
A het­ve­nes évek­ben Eu­ró­pa a de­mog­rá­fi­ai fo­lya­ma­to­kat te­kint­ve is ket­té­sza­kadt: míg nyu­ga­ton a há­zas­sá­gok szá­má­hoz ha­son­ló­an a szü­le­té­si arány­szám is csök­ken­ni kez­dett, és ez­zel egyidőben a gyer­mek­vál­la­lás idő­pont­ja is ki­to­ló­dott; ad­dig Ke­let-Eu­ró­pá­ra ma­gas szü­le­té­si arány­szám és az anyák vi­szony­lag fi­a­tal ko­ra volt jel­lem­ző. Szlo­vá­ki­á­ban a het­ve­nes évek­ben erős pronatalista ál­la­mi po­li­ti­ka ér­vé­nye­sült: az ál­lam szo­ci­á­lis és la­kás­po­li­ti­ká­ján ke­resz­tül kí­ván­ta erő­sí­te­ni a csa­lád in­téz­mé­nyét, a csa­lá­di ér­té­ke­ket és tá­mo­gat­ni a gyer­me­kes csa­lá­do­kat, me­lyet töb­bek kö­zött a tö­me­ges la­kás­épí­té­sek, a fi­a­tal há­za­so­kat tá­mo­ga­tó ked­vez­mé­nyes köl­csö­nök, az anya­sá­gi sza­bad­ság meg­hos­­szab­bí­tá­sa, a csa­lá­di pót­lék eme­lé­se és az óvo­dák és böl­cső­dék szá­má­nak eme­lé­se kí­sért. A ked­ve­ző csa­lád­po­li­ti­kai rend­szer­nek kö­szön­he­tő­en nőtt a gyer­mek­vál­la­lá­sok szá­ma csak­úgy, mint a kü­lön­bö­ző szü­le­té­si mu­ta­tók.
A rend­szer­vál­tást kí­sé­rő tár­sa­dal­mi és po­li­ti­kai vál­to­zá­sok ki­ha­tot­tak a la­kos­ság gyer­mek­vál­la­lá­si vi­sel­ke­dé­sé­re, mely kö­ze­led­ni kez­dett a nyu­gat-eu­ró­pai mo­dell­hez. A pi­ac­gaz­da­ság­ra va­ló át­té­rést olyan, ed­dig nem is­mert je­len­sé­gek kö­vet­ték, mint az emel­ke­dő mun­ka­nél­kü­li­ség és a ma­gas inf­lá­ció. Az in­di­vi­du­a­liz­mus tér­hó­dí­tá­sa és a ha­té­kony fo­gam­zás­gát­ló mód­sze­rek be­ve­ze­té­se to­vább erő­sí­tet­te a csa­lá­dok meg­gyen­gült gaz­da­sá­gi-szo­ci­á­lis hely­ze­té­nek ne­ga­tív ha­tá­sát a la­kos­ság ter­mé­keny­sé­gi ma­ga­tar­tá­sá­ra.
En­nek nyo­mán a ter­mé­keny­ség a ki­lenc­ve­nes évek ele­jén ra­di­ká­li­san vis­­sza­esett. A leg­in­ten­zí­vebb csök­ke­nést 1993–1995 kö­zött je­gyez­ték – eb­ben az idő­szak­ban az él­ve szü­le­té­sek szá­ma meg­kö­ze­lí­tő­leg 12 ezer­rel esett vis­­sza, a ter­mé­keny­ség pe­dig 21,2%-kal csök­kent (Pilinská 2004). A 2001-es év víz­vá­lasz­tó­nak szá­mít Szlo­vá­kia la­kos­sá­gá­nak de­mog­rá­fi­ai ala­ku­lá­sá­ban: eb­ben az év­ben elő­ször nem nö­ve­ke­dett, ha­nem 844 sze­mél­­lyel csök­kent a ter­mé­sze­tes nép­sza­po­ru­lat. 2003-tól mind az él­ve szü­le­té­sek szá­ma, mind a ter­mé­keny­ség nö­vek­vő ten­den­ci­át mu­tat: 2004-ben 53 958 gyer­mek szü­le­tett, az egy nő­re szá­mí­tott tel­jes ter­mé­keny­sé­gi arány­szám 1,24 volt – a gyer­mek­vál­la­lás­ban be­állt ked­ve­ző for­du­lat el­le­né­re azon­ban Szlo­vá­kia je­len­leg is a leg­ki­sebb ter­mé­keny­ség­gel ren­del­ke­ző or­szá­gok kö­ré­be so­rol­ha­tó.3 A szü­le­tés­szám csök­ke­né­sé­nek hát­te­ré­ben nem ki­zá­ró­lag a la­kos­ság ér­ték­ren­di vál­to­zá­sát kell ke­res­nünk: a csa­lá­dok vál­to­zat­la­nul gyermekcentrikus be­ál­lí­tott­sá­gú­ak, nem jel­lem­ző az aka­rat­la­gos gyer­mek­te­len­ség, a csa­lá­dok je­len­tős ré­sze azon­ban to­vább­ra is az egy-, leg­fel­jebb a két­gyer­me­kes csa­lád­mo­dell meg­va­ló­sí­tá­sá­ra tö­rek­szik (Matulník – Ritomský – Pastor 2003).

2.2. A csa­lád­ala­pí­tást és gyer­mek­vál­la­lást be­fo­lyá­so­ló de­mog­rá­fi­ai és tár­sa­dal­mi té­nye­zők

2.2.1. Szü­lők csa­lá­di ál­la­po­ta – há­za­so­dás és al­ter­na­tív együtt­élé­si for­mák

Szlo­vá­ki­á­ban a há­zas­ság még min­dig az együtt­élés leg­el­ter­jed­tebb for­má­ja, an­nak el­le­né­re, hogy az utób­bi évek­ben a pár­kap­cso­la­tok más for­mái is egy­re el­ter­jed­teb­bek. A há­zas­ság­kö­té­sek ala­ku­lá­sa több év­ti­ze­den ke­resz­tül két fő té­nye­ző kom­bi­ná­ci­ó­já­val volt jel­le­mez­he­tő: a há­zas­ság­kö­té­sek szá­má­nak nö­ve­ke­dé­sé­vel, va­la­mint a há­za­su­lan­dó fe­lek fi­a­tal ko­rá­val. Mi­u­tán má­ig a há­zas­ság kö­te­lé­ke­in be­lül szü­le­tik a leg­több gyer­mek, a há­zas­ság­kö­té­sek szá­má­nak vizs­gá­la­ta a csa­lá­dok vi­sel­ke­dé­sé­nek és hely­ze­té­nek elem­zé­sé­vel fog­lal­ko­zó ta­nul­má­nyo­zá­sok hom­lok­te­ré­ben áll.
A má­so­dik vi­lág­há­bo­rút kö­ve­tő­en a há­zas­ság­kö­té­sek szá­ma Eu­ró­pa-szer­te nö­ve­ke­dett. A nö­ve­ke­dé­si hul­lám egé­szen a hat­va­nas évek kö­ze­pé­ig tar­tott, ami­kor a la­kos­ság fej­lő­dé­sé­ben jel­leg­ze­tes for­du­lat kö­vet­ke­zett be: míg Nyu­gat-Eu­ró­pá­ban a há­zas­ság­kö­té­sek szá­ma csök­ke­nés­nek in­dult, ad­dig Szlo­vá­ki­á­ban, más kom­mu­nis­ta rend­sze­rű or­szá­gok­hoz ha­son­ló­an, a há­zas­ság­kö­té­sek szá­ma to­vább nö­ve­ke­dett; és ez­zel egy időben fo­ko­za­to­san csök­kent a há­za­su­lan­dó fe­lek élet­ko­ra. A het­ve­nes nyolc­va­nas éve­ket a há­zas­sá­gi ma­ga­tar­tás ki­egyen­sú­lyo­zott­sá­ga jel­le­mez­te. A leg­na­gyobb há­za­su­lá­si haj­lan­dó­sá­got eb­ben az idő­szak­ban mind­két nem ese­té­ben a 20–24 éves ko­rú­ak mu­tat­ták, öt­éves in­ter­val­lu­mo­kat ös­­sze­ha­son­lít­va a leg­ma­ga­sabb há­zas­sá­gi arányt 1975-ben je­gyez­ték.
A há­zas­ság­kö­té­sek in­ten­zi­tá­sá­nak a csök­ke­né­se, mely az új tár­sa­dal­mi vi­szo­nyok­ra va­ló re­ak­ci­ó­ként fog­ha­tó fel, a leg­mar­kán­sab­ban a ki­lenc­ve­nes évek el­ső fe­lé­ben je­lent­ke­zett. A há­zas­ság­kö­té­sek szá­ma 1990-től 2001-ig csök­ke­nő ten­den­ci­át mu­ta­tott: 2001-ben je­gyez­ték 1920 óta a leg­ala­cso­nyabb há­za­so­dá­si arányt. A há­zas­sá­gi arány csök­ke­né­se a vál­to­zá­so­kat kö­ve­tő évek­ben szo­ro­san ös­­sze­füg­gött az ál­lam gaz­da­sá­gi és tár­sa­dal­mi transz­for­má­ci­ó­já­val, me­lye­ket nö­vek­vő ház­tar­tá­si ki­adá­sok, a szo­ci­á­lis po­li­ti­ka re­form­ja, a fi­a­tal há­za­sok­nak nyúj­tott ked­vez­mé­nyes hi­te­lek meg­szün­te­té­se, va­la­mint a tö­me­ges la­kás­épí­té­sek le­ál­lí­tá­sa jel­lem­zett. 2002-től a há­zas­ság­kö­té­sek in­ten­zi­tá­sa új­ra nö­vek­vő ten­den­ci­át mu­tat.4
A há­zas­sá­gok fel­épí­té­se hos­­szú ide­je két fő jel­lem­ző­vel ír­ha­tó le. Az el­ső a há­zas­sá­gok ho­mo­ge­ni­zá­ló­dá­sa a há­za­su­lan­dó fe­lek is­ko­lá­zott­sá­gát te­kint­ve, más sza­vak­kal gyak­rab­ban lép­nek há­zas­ság­ra azo­nos is­ko­lá­zott­ság­gal ren­del­ke­ző pá­rok. 1990-ben az azo­nos is­ko­lá­zott­ság­gal ren­del­ke­ző fe­lek ál­tal kö­tött há­zas­sá­gok az eb­ben az év­ben jegy­zett há­zas­sá­gok 50%-át tet­ték ki, ez az arány 2004-re 62,8%-ra emel­ke­dett. A má­so­dik jel­lem­ző a kö­zép­is­ko­lai, il­let­ve a fel­ső­fo­kú vég­zett­ség­gel ren­del­ke­ző la­kos­ság há­zas­ság­kö­té­si ará­nyá­nak nö­ve­ke­dé­se, ami ös­­sze­füg­gés­ben áll a la­kos­ság is­ko­lá­zott­sá­gi szint­jé­nek nö­ve­ke­dé­sé­vel (Pilinská 2004).
A há­zas­sá­gon kí­vü­li pár­kap­cso­la­tok egy­re el­ter­jed­tebb és tár­sa­dal­mi­lag el­fo­ga­dot­tabb for­mái az együtt­élés­nek. A há­zas­ság­tól az együtt­élé­sig va­ló el­to­ló­dás a csa­lá­di ma­ga­tar­tás­ban meg­fi­gyel­he­tő egyik leg­na­gyobb vál­to­zás. Szlo­vá­ki­á­ban a rend­szer­vál­tá­sig az együtt­élés mint a há­zas­ság al­ter­na­tí­vá­ja csu­pán egye­dül­ál­ló ese­tek­ben for­dult elő, tük­röz­ve a nyil­vá­nos­ság el­uta­sí­tó vé­le­mé­nyét az együtt­élés al­ter­na­tív, há­zas­sá­gon kí­vü­li mód­ja­i­val szem­ben – a tar­tós pár­kap­cso­la­tok egyet­len el­fo­ga­dott for­má­já­nak a há­zas­ság szá­mí­tott. A há­zas­ság­ról va­ló dön­tés­ben je­len­tős sze­re­pet ját­szott to­váb­bá az ak­tu­á­lis la­kás­po­li­ti­ka, mely a há­zas­tár­sa­kat előny­ben ré­sze­sí­tet­te az egye­dül­ál­ló kér­vé­nye­zők­kel szem­ben.

2.2.2. Vá­lás

A vá­lá­sok szá­ma Szlo­vá­ki­á­ban a má­so­dik vi­lág­há­bo­rút kö­ve­tő­en fo­lya­ma­to­san nö­ve­ke­dett; míg Eu­ró­pá­ban a hat­va­nas évek­től je­gyez­ték a vá­lá­sok szá­má­nak je­len­tős nö­ve­ke­dé­sét, Szlo­vá­ki­á­ban egy év­ti­zed­del ké­sőbb, a het­ve­nes évek­ben in­dult meg ez a fo­lya­mat. Mint a há­zas­ság­kö­té­sek szá­má­nak elem­zé­se­kor lát­tuk, a het­ve­nes évek ele­jén ki­emel­ke­dő­en sok há­zas­sá­got kö­töt­tek, a vá­lá­sok ugyan­ezen év­ti­zed­ben, il­let­ve a kö­vet­ke­ző­ben el­ső­sor­ban eze­ket, a fi­a­ta­lon kö­tött há­zas­sá­go­kat érin­tet­ték. Sta­tisz­ti­kai ada­tok ta­nús­kod­nak ró­la, hogy a há­zas­sá­gok tö­ré­ke­nyeb­bek, mint va­la­ha: míg Szlo­vá­ki­á­ban 1970-ben 100 há­zas­ság­kö­tés­re 9,5 vá­lás ju­tott, ad­dig 2001-ben ez az ér­ték 43,7-re emel­ke­dett.5 A leg­több vá­lást 2002-ben modták ki, ek­kor szá­muk a 11 ez­res ha­tárt sú­rol­ta.
A nők és a fér­fi­ak kö­zöt­ti tár­sa­dal­mi vi­szony az utób­bi év­ti­ze­dek­ben alap­ve­tő vál­to­zá­so­kon ment ke­resz­tül. A női eman­ci­pá­ció, a li­be­ra­li­zá­ci­ós fo­lya­ma­tok, a mun­ka­vi­szony­ok és mun­ka­vál­la­lók kö­ré­nek meg­vál­to­zá­sa, a nők pénz­ügyi önál­ló­so­dá­sa, a val­lás csök­ke­nő be­fo­lyá­sa a ne­mek sze­re­pé­nek át­ér­té­ke­lő­dé­sé­hez ve­ze­tett. A há­zas­ság idő­sebb kor­ra ha­lasz­tá­sa és a há­za­su­lan­dó fe­lek is­ko­lá­zott­sá­gi szint­jé­nek nö­ve­ke­dé­se alap­ján azt vár­hat­nánk, hogy a pá­rok fel­ké­szül­teb­ben, éret­teb­ben lép­nek frigy­re egy­más­sal, ami ala­cso­nyabb vá­lá­si arány­szá­mot in­du­kál­na. A skan­di­náv or­szá­gok ta­pasz­ta­la­tai azon­ban ezt a fel­te­vést nem tá­maszt­ják alá, épp el­len­ke­ző­leg, azt mutaják, hogy a vá­lá­sok szá­má­nak csök­ke­né­sé­vel a kö­zel­jö­vő­ben Szlo­vá­ki­á­ban sem szá­mol­ha­tunk.

2.2.3. A gyer­mek­vál­la­lá­si kor ki­to­ló­dá­sa

A csa­lád­ala­pí­tá­si szo­ká­so­kat hos­­szú év­ti­ze­de­ken ke­resz­tül a há­za­su­lan­dó fe­lek fi­a­tal ko­ra és a fi­a­tal­ko­ri gyer­mek­vál­la­lás jel­le­mez­te. En­nek a fo­lya­mat­nak a vál­to­zá­sai már a rend­szer­vál­tás előtt meg­je­len­tek, azon­ban csu­pán a ki­lenc­ve­nes évek­ben vál­tak egy­re meg­ha­tá­ro­zób­bá. A szü­lő nők kor­ös­­sze­té­tel­ében je­len­tős vál­to­zá­so­kat fi­gyel­he­tünk meg: míg a het­ve­nes és nyolc­va­nas évek­ben a 20–22 éves kor­osz­tály kö­ré­ben je­gyez­ték a leg­ma­ga­sabb ter­mé­keny­sé­get, ad­dig a ki­lenc­ve­nes évek­ben erő­sen vis­­sza­esett a fi­a­ta­lok gyer­mek­vál­la­lá­si ked­ve, ami­nek kö­vet­kez­té­ben jó­val ki­sebb arány­ban szü­le­tik meg az el­ső 1-2 gyer­mek a nők 25 éves ko­rá­ig6 (Pilinská 2004). Egy­re mar­kán­sab­ban raj­zo­lód­nak ki an­nak a fo­lya­mat­nak a kör­vo­na­lai, mi­sze­rint a ter­mé­keny­ség csök­ke­né­sét az anyák „öre­ge­dé­se” kí­sé­ri.

2.2.4. Munkaerőpiaci konf­lik­tu­sok

Az anyák és ter­hes nők mun­ka­he­lyi diszk­ri­mi­ná­ci­ó­ja fon­tos prob­lé­ma, mi­vel a gyer­me­ket vál­lal­ni ké­pes ko­rú nők ad­ják Szlo­vá­ki­á­ban a mun­ka­erő 46%-át.7 Ál­ta­lá­nos, hogy egy­re több nő ha­laszt­ja ké­sőb­bi idő­pont­ra a gyer­mek­vál­la­lást, ami­kor már mun­ka­he­lyi cél­jai és kar­ri­er­je biz­to­sít­va van­nak, va­la­mint pénz­ügyi­leg sta­bil hát­tér­rel ren­del­ke­zik. A fog­lal­koz­ta­tott anyák gyer­mek­vál­la­lá­si ked­vé­nek csök­ke­né­se egy­ér­tel­mű­en ar­ra mu­tat, hogy a je­len­le­gi mun­ka­pi­a­ci kö­rül­mé­nyek nem, il­let­ve ke­vés­bé tá­mo­gat­ják a gyer­mek­vál­la­lást, mint a rend­szer­vál­tás előtt. A pi­ac­gaz­da­ság erő­sö­dé­se ke­mé­nyebb mun­ka­fel­té­te­le­ket ered­mé­nye­zett, ami ma­gá­ban is a ne­ga­tív diszk­ri­mi­ná­ció ér­zé­sét vál­tot­ta ki a le­en­dő és fi­a­tal csa­lád­anyák kö­ré­ben. A hely­ze­tet to­vább sú­lyos­bít­ják a kis­gyer­me­kes csa­lád­anyák­ról és ter­hes nők­ről ki­ala­kí­tott szte­re­o­tí­pi­ák (az ál­la­po­tos nő ke­vés­bé kom­pe­tens mun­ka­kör­ében, ki­sebb pro­duk­ti­vi­tá­sú és még so­rol­hat­nánk). Egy­re több nő ér­zi azt, hogy a gyer­mek­vál­la­lás csök­ken­ti az anya mun­ka­erő-pi­a­ci esé­lye­it: a mun­ka­adók a fog­lal­koz­ta­tás­kor mér­le­ge­lik, hogy a női mun­ka­erő men­­nyi­re ter­hel­he­tő a csa­lá­di fel­ada­tok mel­lett, vár­ha­tó-e, hogy gyer­mek­vál­la­lás mi­att hos­­szabb idő­re ki­esik a mun­ká­ból, gyer­me­ke be­teg­sé­ge mi­att hi­ány­zik stb.

3. A csa­lá­dok szo­ci­á­lis-gaz­da­sá­gi hely­ze­te Szlo­vá­ki­á­ban

A Szlo­vák Sta­tisz­ti­kai Hi­va­tal8 ada­tai sze­rint az át­lag no­mi­nál­bé­rek 2005-ben el­ér­ték az 17 260 Sk-t, ami 2004-es ös­­sze­ha­son­lí­tás­ban 9,2%-os emel­ke­dést je­lent. A no­mi­nál­bé­rek ilyen nagy­fo­kú emel­ke­dé­sét va­ló­szí­nű­leg a ma­gán­szek­tor bér­mó­do­sí­tá­sa­i­ba be­le­fog­lalt 2004-es fo­gyasz­tói ár­in­dex (7,5%) is be­fo­lyá­sol­ta. Az át­lag re­ál­bé­rek a je­len­tő­sen ala­cso­nyabb fo­gyasz­tói árak­nak kö­szön­he­tő­en 6,3%-kal nőt­tek. 1997 óta 2005-ben je­gyez­ték a leg­na­gyobb re­ál­bér-nö­ve­ke­dést, amely a no­mi­nál­bé­rek emel­ke­dé­sén túl ös­­sze­füg­gés­ben állt az inf­lá­ció ala­cso­nyabb mér­té­ké­vel is (2005-ben 2,7%, míg 2004-ben 7,5%). A re­ál­bé­rek in­de­xe 2005 har­ma­dik ne­gyed­év­ében 1995 óta a leg­na­gyobb ér­té­ket ér­te el, ami an­­nyit je­lent, hogy egy át­lag fog­lal­koz­ta­tott 1995 óta a ke­re­se­té­ből a leg­több árut tud­ta meg­ven­ni. A megnövekedett re­ál­ke­re­se­tek ha­tás­sal vol­tak a csa­lá­dok ki­adá­sa­i­nak és fo­gyasz­tá­sá­nak ala­ku­lá­sá­ra: a ház­tar­tá­sok vég­ső fo­gyasz­tá­sa 1,7%-kal nőtt 2005 so­rán. A fo­gyasz­tói ko­sár egyes ös­­sze­te­vő­it te­kint­ve 2005-ben az elő­ző év­hez vi­szo­nyít­va leg­in­kább az ok­ta­tás­sal (32,2%) és az egész­ség­üg­­gyel (9,2%) kap­cso­la­tos ki­adá­sok nőt­tek.

1. áb­ra. Re­ál- és no­mi­nál­bé­rek ala­ku­lá­sa 1994–2005 kö­zött

For­rás: www.statistics.sk.
Mi­vel a ház­tar­tá­sok kü­lön­bö­ző for­mái más-más fo­gyasz­tói szo­ká­sok­kal él­nek, ezért ér­de­mes meg­fi­gyel­ni a fo­gyasz­tói ár­in­dex ala­ku­lá­sát az egyes ház­tar­tá­sok tí­pu­sa­i­ra néz­ve. A Sta­tisz­ti­kai Hi­va­tal ada­tai sze­rint 2005-ben a 2004-es év­hez vi­szo­nyít­va a leg­na­gyobb mér­ték­ben a há­rom- és egy­gyer­me­kes csa­lá­dok ki­adá­sai nőt­tek (9,97%, il­let­ve 9,39%), míg a gyer­me­ket nem ne­ve­lő mun­ka­vál­la­lók ház­tar­tá­sa­i­ban a fo­gyasz­tói ki­adá­sok nö­ve­ke­dé­se je­len­tő­sen ala­cso­nyabb mér­té­ket öl­tött: 2,6%-ot ért el csu­pán.

2. áb­ra. Ház­tar­tá­sok éves be­vé­te­le és ki­adá­sa 1995–2004-ben

For­rás: http://www.ueos.sk/mvrr.sr/isvov/s3/m6/catb.asp.

A sta­tisz­ti­kai mu­ta­tók a la­kos­ság je­len­tős jö­ve­del­mi dif­fe­ren­ci­ált­sá­gá­ra mu­tat­nak rá. Az egyik ol­da­lon a csa­lá­dok bi­zo­nyos tí­pu­sai anya­gi szük­ség­hely­zet­ben van­nak és nagy­ban az ál­lam szo­ci­á­lis tá­mo­ga­tá­sa­i­tól füg­ge­nek (pl. a nagy­csa­lá­dos­ok vagy azon csa­lá­dok, ahol mind­két fél tar­tó­san mun­ka­nél­kü­li). A má­sik ol­da­lon olyan csa­lá­dok áll­nak, akik­nek nem je­lent ne­héz­sé­get min­den­na­pi szük­ség­le­te­ik biz­to­sí­tá­sa (ti­pi­ku­san egyes fog­lal­koz­ta­tá­si kö­rök­ben, ma­ga­sabb is­ko­lai vég­zett­ség ese­tén, ala­csony mun­ka­nél­kü­li­ség­gel ren­del­ke­ző ré­gi­ók­ban). A leg­né­pe­sebb cso­por­tot azon­ban azok a csa­lá­dok al­kot­ják, ame­lyek jö­ve­del­me­i­ket és gaz­da­sá­gi mo­dell­jü­ket te­kint­ve a szlo­vá­ki­ai át­lag­ér­ték­hez kö­zel es­nek – ese­tük­ben az élet­szük­ség­le­tek biz­to­sí­tá­sa a jö­ve­del­mük je­len­tős ré­szét fel­emész­ti.
A 2003-as Mikrocenzus ada­tai sze­rint 2002-ben a ház­tar­tá­sok 59,4%-a gyer­mek­te­len volt, 17,5%-uk egy, 16,8%-uk két gyer­me­ket ne­velt. A ház­tar­tás­ban egy sze­mély­re eső tisz­ta jö­ve­de­lem a gyer­me­ket nem ne­ve­lő ház­tar­tá­sok­ban volt a leg­ma­ga­sabb (8290 Sk), és az el­tar­tott gyer­me­kek szá­má­nak nö­ve­ke­dé­sé­vel pár­hu­za­mo­san fo­lya­ma­to­san csök­kent (az öt és több gyer­me­ket ne­ve­lő ház­tar­tá­sok ese­té­ben csu­pán 2542 Sk-t ért el). A mun­ka­vi­szony­ból szár­ma­zó be­vé­te­lek a gyer­me­ket nem ne­ve­lő ház­tar­tá­sok­ban, il­let­ve az egy­gyer­me­kes ház­tar­tá­sok­ban szin­te meg­egye­zett (5088 Sk, il­let­ve 5044 Sk). Lé­nye­ges kü­lönb­sé­get a szo­ci­á­lis tá­mo­ga­tá­sok te­rén lát­ha­tunk: a gyer­me­ket nem ne­ve­lő ház­tar­tá­sok egy sze­mély­re szá­mít­va 38,5%-kal ma­ga­sabb szo­ci­á­lis tá­mo­ga­tást él­vez­tek, mint az egy gyer­me­ket ne­ve­lők. A szo­ci­á­lis tá­mo­ga­tá­so­kat te­kint­ve a leg­hát­rá­nyo­sabb hely­zet­ben a két- és há­rom­gyer­me­kes ház­tar­tá­sok van­nak – az ő ese­tük­ben 942 Sk, il­let­ve 978 Sk az egy sze­mély­re szá­mí­tott szo­ci­á­lis jut­ta­tá­sok ös­­sze­ge.9

1. táb­lá­zat. A ház­tar­tá­sok egy sze­mély­re szá­mí­tott be­vé­te­le az el­tar­tott gyer­me­kek szá­ma sze­rint 2002-ben

For­rás: Mikrocenzus 2003 (www.sdf.sk/sdf_media/2004_mikrocenzus2003.pdf).

Az anya­gi szük­sé­get szen­ve­dő la­kos­ság össz­la­kos­ság­ból vett ará­nyát te­kint­ve Szlo­vá­kia meg­ala­ku­lá­sa óta 2005-ben ér­te el a leg­ala­cso­nyabb szin­tet. Ezen sze­mé­lyek szá­ma 2001-től fo­ko­za­to­san csök­ke­nő ten­den­ci­át mu­tat: a 2001-ben jegy­zett 11,5%-ról 2005-re 6,9%-ra esett vis­­sza. 2005-ben a ha­vi át­la­got te­kint­ve 175 746 sze­mély ré­sze­sült szo­ci­á­lis se­gély­ben. Eb­ből 100 928 egye­dül­ál­ló, 10 381 gyer­me­ket nem ne­ve­lő csa­lád (2004-hez vi­szo­nyít­va 19,8%-os nö­ve­ke­dés) és 64 313 gyer­me­kes csa­lád (az elő­ző év­hez vi­szo­nyít­va 3%-os csök­ke­nés). A gyer­me­kes csa­lá­do­kon be­lül a leg­na­gyobb arány­ban az egy gyer­me­ket ne­ve­lők cso­port­ja van kép­vi­sel­ve (39%), őket kö­ve­tik a két­gyer­me­kes csa­lá­dok (29,8%).

3. áb­ra. Szo­ci­á­lis se­gély­ben ré­sze­sü­lők a ház­tar­tás tí­pu­sa sze­rint 2005-ben

For­rás: Správa… 2005

2. táb­lá­zat. A szo­ci­á­lis se­gély­ben ré­sze­sü­lők struk­tú­rá­ja 2004–2005-ben

For­rás: Správa… 2005.

A Vi­lág­bank 2002-es fel­mé­ré­se sze­rint – 2,15 USD-s sze­gény­sé­gi kü­szö­böt vé­ve ala­pul – a szél­ső­sé­ges sze­gény­ség a la­kos­ság 2,6%-át súj­tot­ta. Ez az arány a szom­szé­dos ál­la­mok­ban jegy­zett ará­nyok két­sze­re­se. A szél­ső­sé­ges sze­gény­ség­gel el­len­tét­ben (4,3 USD-s kü­szöb mel­lett) Szlo­vá­kia ren­del­ke­zett az egyik leg­ala­cso­nyabb sze­gény­sé­gi arán­­nyal az eu­ró­pai és kö­zép-ázsi­ai ré­gi­ó­ban (a ház­tar­tá­sok 6,3%-a, a la­kos­ság 8,6%-a tar­to­zott ide)10 (World Bank 2002). Az át­lag­ház­tar­tá­sok élet­szín­vo­na­la 2002 óta ro­ha­mo­san nőtt, amely ös­­sze­füg­gés­ben áll az or­szág 1998-as pénz­ügyi vál­sá­ga után ta­pasz­tal­ha­tó nö­vek­vő gaz­da­sá­gi tel­je­sít­mé­nyé­vel (míg 1999-ben a re­ál GDP 1,5%-kal nö­ve­ke­dett, 2004-ben a nö­ve­ke­dés el­ér­te az 5,5%-ot) (World Bank 2005).
A csa­lá­dok gaz­da­sá­gi hely­ze­té­nek ala­ku­lá­sát je­len­tő­sen be­fo­lyá­sol­ja a fi­a­tal, gyer­mek­vál­la­lás előtt ál­ló vagy kis­gyer­me­kes női mun­ka­erő al­kal­ma­zá­sá­val kap­cso­la­tos ne­ga­tív meg­kü­lön­böz­te­tés. A meg­vál­to­zott mun­ka­erő-pi­a­ci fel­té­te­lek mel­lett a mun­ka­adók nem haj­la­nak túl­sá­go­san a szü­lői és pro­fes­­szi­o­ná­lis sze­rep har­mo­ni­zá­lá­sa fe­lé. Azon csa­lád­po­li­ti­kai kez­de­mé­nye­zé­sek, me­lyek az édes­anyá­kat vol­tak hi­va­tot­tak vé­de­ni (egy­részt a gyer­mek­gon­do­zás idő­sza­ká­ban – biz­to­sít­va szá­muk­ra a mun­ka­erőpi­ac­ra va­ló vi­szony­lag zök­ke­nő­men­tes vis­­sza­té­rést –, más­részt a töb­bi mun­ka­vál­la­ló­val szem­be­ni ne­ga­tív diszk­ri­mi­ná­ció el­len) „ki­csor­bul­tak”: a mun­ka­adók sok eset­ben ki­hasz­nál­ják a tör­vény ad­ta kis­ka­pu­kat a szá­muk­ra „vesz­te­sé­ges”, „ke­vés­bé pro­duk­tív” vagy „nem ki­szá­mít­ha­tó” női mun­ka­erő le­épí­té­sé­re.

4. Csa­lád­tá­mo­ga­tó in­téz­ke­dé­sek

A Szlo­vák Köz­tár­sa­ság csa­lád­po­li­ti­ká­já­nak kon­cep­ci­ó­ja ki­mond­ja, hogy „a csa­lád az élet ke­let­ke­zé­sé­nek, a sze­mé­lyi­ség for­má­ló­dá­sá­nak és az ér­té­kek el­sa­já­tí­tá­sá­nak he­lye. Ah­hoz, hogy a csa­lád be­tölt­hes­se a csa­lád­tag­ok­kal és a tár­sa­da­lom­mal szem­be­ni funk­ci­ó­ját ked­ve­ző kör­nye­zet­re van szük­sé­ge, ahol ki tud­ja elé­gí­te­ni sa­ját anya­gi, kul­tu­rá­lis és lel­ki szük­ség­le­te­it, és sta­bil és ér­té­kes kap­cso­la­to­kat tud ki­ala­kí­ta­ni […] A de­mok­ra­ti­kus ál­lam fel­ada­ta a csa­lá­dok­kal szem­ben olyan jo­gi, gaz­da­sá­gi és in­téz­mé­nyi fel­té­te­lek ki­ala­kí­tá­sa, me­lyek kel­lő te­ret biz­to­sí­ta­nak a csa­lá­dok fe­le­lős­sé­gé­nek ér­vény­re jut­ta­tá­sá­nak.”11
A tár­sa­da­lom­ban ál­ta­lá­nos egyet­ér­tés van a csa­lá­dok tá­mo­ga­tá­sá­nak szük­sé­ges­sé­gé­ről – a konk­rét meg­va­ló­sí­tás te­rén azon­ban több né­zet, vé­le­mény üt­kö­zik. A leg­több nyi­tott kér­dés fel­te­he­tő­en to­vább­ra is a tá­mo­ga­tás for­mái és meg­va­ló­sí­tá­sa te­rén ma­rad. A cél egy olyan egy­sé­ges csa­lád­tá­mo­ga­tá­si rend­szer ki­ala­kí­tá­sa, amely ös­­sze­fo­nó­dik az ál­lam szo­ci­á­lis, po­pu­lá­ci­ós és mig­rá­ci­ós po­li­ti­ká­já­val köl­csö­nö­sen tá­mo­gat­va egy­mást a fel­ál­lí­tott cé­lok el­éré­sé­ben. A csa­lá­dok ha­té­kony és ra­ci­o­ná­lis tá­mo­ga­tá­sá­nak elő­fel­té­te­le a csa­lá­dok prob­lé­má­i­nak, élet­szín­vo­na­lá­nak és ér­ték­rend­szer­ében fel­állt vál­to­zá­sok­nak szisz­te­ma­ti­kus fel­mé­ré­se.

4.1. Az ál­la­mi csa­lád­tá­mo­ga­tá­si po­li­ti­ka stra­té­gi­ai cél­jai

A csa­lád­tá­mo­ga­tá­si po­li­ti­kát el­ér­ni kí­vánt cél­jai alap­ján két fő te­rü­let­re oszt­hat­juk: né­pe­se­dé­si és szo­ci­á­lis cé­lú po­li­ti­ká­ra. A né­pe­se­dé­si cé­lú po­li­ti­ka kö­zép­pont­já­ban olyan kör­nye­zet ki­ala­kí­tá­sa áll, mely a gyer­mek­vál­la­lás­hoz meg­fe­le­lő élet­szín­vo­na­lat és önál­ló­sá­got biz­to­sít min­de­nütt, ahol a csa­lá­dok en­nek el­éré­sé­re ön­erő­ből kép­te­le­nek. A szlo­vák ál­la­mi csa­lád­po­li­ti­ka alap­ve­tő stra­té­gi­ai cél­jai a kö­vet­ke­zők:
– a csa­lá­dok re­la­tív gaz­da­sá­gi önál­ló­sá­gá­nak el­éré­se;
– a csa­lá­dok si­ke­res­sé­ge funk­ci­ó­ik el­lá­tá­sá­ban;
– a há­zas­tár­si és szü­lői kap­cso­la­tok sta­bi­li­tá­sa, ami az egyen­jo­gú­sá­got és a sze­re­pek el­osz­tá­sát il­le­ti;
– a gyer­mek­vál­la­lás­hoz szük­sé­ges op­ti­má­lis fel­té­te­lek ki­ala­kí­tá­sa.
Ezen hos­­szú tá­vú cé­lok a kö­vet­ke­ző négy, az ál­lam ha­tás­kö­ré­be tar­to­zó te­rü­le­ten ke­rül­nek meg­va­ló­sí­tás­ra:
– a csa­lád és tag­ja­i­nak jo­gi vé­del­me;
– a csa­lá­dok gaz­da­sá­gi és szo­ci­á­lis biz­to­sí­tá­sa;
– a gyer­me­kek és fi­a­ta­lok ne­ve­lé­se, fel­ké­szí­té­se a há­zas­ság­ra és a szü­lői sze­rep­re;
– a csa­lád­tag­ok egész­sé­gé­nek vé­del­me.12
A csa­lá­dok éle­té­be va­ló ál­la­mi be­avat­ko­zás or­szá­gon­ként kü­lön­bö­ző, s ös­­sze­füg­gés­ben áll töb­bek kö­zött a csa­lá­dok élet­szín­vo­na­lá­val, a nem­ze­ti tra­dí­ci­ók­kal, a ki­ala­kult tár­sa­dal­mi ér­ték­rend­del, a la­kos­ság igé­nye­i­vel, és tár­sa­dal­mi meg­ál­la­po­dá­son alap­szik. A nyu­gat-eu­ró­pai or­szá­gok több­sé­ge nem he­lyes­li a de­mog­rá­fi­ai fo­lya­ma­tok­ba va­ló kül­ső be­avat­ko­zást, ugyan­ak­kor ezek­ben az or­szá­gok­ban is lé­te­zik csa­lád­po­li­ti­ka, amely azon­ban nem né­pe­se­dé­si in­dít­ta­tá­sú, ha­nem a gyer­mek­vál­la­lás­ból adó­dó ter­he­ket kí­ván­ja eny­hí­te­ni.
A né­pe­se­dé­si cé­lú po­li­ti­kák vizs­gá­la­ta­kor fel­me­rül a kér­dés, hogy az ál­la­mi csa­lád­po­li­ti­ka men­­nyi­re be­fo­lyá­sol­ja a csa­lá­dok gyer­mek­vál­la­lá­si ma­ga­tar­tá­sát, il­let­ve mi­lyen sze­re­pe van a gyer­mek­szám­mal kap­cso­la­tos dön­té­sek­ben. A csök­ke­nő szü­le­tés­szám és a rend­szer­vál­tás után be­kö­vet­ke­zett csa­lád­po­li­ti­kai rest­rik­ci­ók kö­zöt­ti szo­ros kap­cso­lat­ra utal, hogy a posztszocialista or­szá­gok kö­zül egye­dül Ma­gyar­or­szá­gon vol­tak vi­szony­lag sta­bi­lak a ter­mé­keny­sé­gi mu­ta­tók 1990 és 1994 kö­zött, ami alap­ve­tő­en a né­pe­se­dé­si in­dít­ta­tá­sú csa­lád­po­li­ti­ka és csa­lád­tá­mo­ga­tá­si rend­szer meg­őr­zé­sé­vel és sta­bi­li­tá­sá­val ma­gya­ráz­ha­tó. A csa­lá­dok nagy ré­szét súly­tó ked­ve­zőt­len gaz­da­sá­gi hely­zet és a mély­re­ha­tó tár­sa­dal­mi vál­to­zá­sok el­le­né­re is meg­őr­ző­dött a gyer­mek­vál­la­lá­si kedv. Az 1994–1998 kö­zött ha­tal­mon lé­vő kor­mány a csa­lád­po­li­ti­ka cél­ja­it és esz­köz­rend­sze­rét is át­ala­kí­tot­ta – ez lé­nye­gé­ben a tá­mo­ga­tá­sok tel­jes vagy rész­le­ges meg­vo­ná­sát je­len­tet­te, ami a szü­le­té­si mu­ta­tók ro­ha­mos vis­­sza­esé­sé­hez ve­ze­tett.13 Ezek a vál­to­zá­sok utó­lag iga­zol­ták a csa­lád­po­li­ti­ka ered­mé­nyes­sé­gét, ha­té­kony­sá­gát. Több nyu­gat-eu­ró­pai or­szág – köz­tük Fran­cia­or­szág és Svéd­or­szág – ta­pasz­ta­la­tai is azt mu­tat­ják, hogy a ki­szá­mít­ha­tó, meg­bíz­ha­tó és tar­tó­san ér­vé­nye­sü­lő csa­lád­tá­mo­ga­tá­si in­téz­ke­dé­sek és for­mák ered­mé­nye­sen tud­ják be­fo­lyá­sol­ni a gyer­mek­vál­la­lá­si ma­ga­tar­tást, kü­lö­nö­sen ak­kor, ha a gyer­mek­ne­ve­lés tel­jes cik­lu­sát át­öle­lik. Nem­zet­kö­zi ta­pasz­ta­la­tok bi­zo­nyít­ják, hogy a köz­vet­len pénz­ügyi tá­mo­ga­tá­sok po­zi­tí­van, sta­tisz­ti­ka­i­lag mér­he­tő mó­don be­fo­lyá­sol­ják a ter­mé­keny­sé­gi szin­tet, ugyan­ak­kor csu­pán ak­kor iga­zán ha­té­ko­nyak, ha ki­szá­mít­ha­tó gaz­da­sá­gi kör­nye­zet­tel és ked­ve­ző gaz­da­sá­gi fo­lya­ma­tok­kal pá­ro­sul­nak. Hang­sú­lyoz­ni kell azon­ban, hogy az anya­gi tá­mo­ga­tá­sok nem csu­pán pénz­be­li ér­té­kü­kön ke­resz­tül fej­tik ki ha­tá­su­kat a né­pe­se­dé­si fo­lya­ma­tok­ra, nem el­ha­nya­gol­ha­tó sze­re­pük van a gyer­me­ket ne­ve­lő csa­lá­dok tár­sa­dal­mi presz­tí­zsé­nek nö­ve­ke­dé­sé­ben és meg­be­csü­lé­sé­ben (Pongrácz 2002).
5. Csa­lád­tá­mo­ga­tás a szlo­vák szo­ci­á­lis rend­szer­ben

A transz­for­má­ci­ós fo­lya­mat a csa­lád­po­li­ti­ka, konk­ré­tan az ál­la­mi szo­ci­á­lis tá­mo­ga­tás te­rü­le­tén 1994-ben kez­dő­dött. A transz­for­má­ci­ós fo­lya­mat cél­ja egy egy­sé­ges tá­mo­ga­tá­si rend­szer ki­épí­té­se volt az ál­lam ál­tal el­is­mert kü­lön­bö­ző élet­hely­ze­tek ki­ala­ku­lá­sa ese­tén.
Az ál­la­mi szo­ci­á­lis tá­mo­ga­tás rend­sze­ré­nek alap­el­ve a gyer­mek­te­len és gyer­me­kes csa­lá­dok kö­zöt­ti szo­li­da­ri­tás, ill. a ma­ga­sabb és ala­cso­nyabb be­vé­tel­lel ren­del­ke­ző gyer­me­kes csa­lá­dok kö­zöt­ti szo­li­da­ri­tás (Stanek 1999, 201).
A szo­li­da­ri­tás a köl­csö­nös tá­mo­ga­tás és se­gít­ség­nyúj­tás és az ezen ala­pu­ló tár­sa­dal­mi ös­­sze­fo­gás fi­lo­zó­fi­á­ja, amely az em­be­rek együtt­élé­sé­nek egyik alap­el­ve, egyút­tal a mo­dern tár­sa­da­lom egyik jel­lem­ző­je. A szo­li­da­ri­tás­ra épü­lő tár­sa­da­lom fe­le­lős­sé­get vál­lal tag­jai élet­kö­rül­mé­nye­i­nek ala­kí­tá­sá­ért, bi­zo­nyos mér­té­kig a tár­sa­da­lom egé­szé­ért is fe­le­lős. A gya­kor­lat­ban ez azt je­len­ti, hogy a szo­li­dá­ris tár­sa­da­lom­ban a jó kö­rül­mé­nyek kö­zött élők együtt­mű­köd­nek a nél­kü­lö­zők élet­kö­rül­mé­nye­i­nek ja­ví­tá­sán. A szo­ci­á­lis rend­szer­ben a szo­li­da­ri­tás an­­nyit tesz, hogy pél­dá­ul be­teg­ség, bal­eset, mun­ka­nél­kü­li­ség, élet­kor mi­att vagy más ok­ból tá­mo­ga­tás­ra és se­gít­ség­re szo­ru­ló egyén­nek a tár­sa­da­lom biz­to­sít­ja az ín­sé­ges idő­szak­ra az em­ber­hez mél­tó kö­rül­mé­nye­ket.
Az ál­lam meg­ha­tá­roz­ta azo­kat az élet­hely­ze­te­ket, me­lyek meg­ol­dá­sá­ban részt kí­ván vál­lal­ni, meg­előz­ve ez­zel a csa­lá­dok élet­szín­vo­na­lá­nak nem kí­vánt csök­ke­né­sét. Ilyen élet­hely­ze­tek el­ső­sor­ban a gyer­mek­vál­la­lás, a gyer­mek­ne­ve­lés, a gyer­mek is­ko­láz­ta­tá­sa, a sú­lyo­san fo­gya­té­kos gyer­mek je­len­lé­te a csa­lád­ban, az egyik csa­lád­fenn­tar­tó át­me­ne­ti vagy tar­tós hi­á­nya, a csa­lád­tag el­ha­lá­lo­zá­sa.
A szlo­vák ál­lam a gyer­me­kes csa­lá­do­kat köz­vet­len és köz­ve­tett anya­gi se­gít­ség rend­sze­rén ke­resz­tül kí­ván­ja tá­mo­gat­ni. A köz­vet­len anya­gi se­gít­ség rend­sze­rét ké­pe­zik az ál­la­mi szo­ci­á­lis tá­mo­ga­tá­sok, a nyug­díj­biz­to­sí­tás és a be­teg­biz­to­sí­tás já­ru­lé­kai, a szo­ci­á­lis se­gély és egyes kap­cso­ló­dó tá­mo­ga­tá­sok, va­la­mint az egyéb jut­ta­tá­sok, mint az ösz­tön­díj és az új há­za­sok­nak já­ró köl­csön. Az egyes tá­mo­ga­tá­si for­mák ös­­sze­ge a jut­ta­tá­so­kat sza­bá­lyo­zó tör­vé­nyek­ben ál­ta­lá­ban ab­szo­lút ér­ték­ben van meg­ha­tá­roz­va. A köz­ve­tett anya­gi se­gít­ség rend­sze­rét az ál­la­mi költ­ség­ve­tés­ből nyúj­tott tá­mo­ga­tá­sok ké­pe­zik, mint pél­dá­ul a gyer­mek is­ko­lai ét­kez­te­té­sé­hez va­ló hoz­zá­já­ru­lás, az in­gye­nes tan­köny­vek és se­géd­esz­kö­zök. Köz­ve­tett anya­gi se­gít­ség­nek szá­mít a jö­ve­de­lem­adó-ked­vez­mény is.
A Szlo­vák Köz­tár­sa­ság Mun­ka-, Szo­ci­á­lis- és Csa­lád­ügyi Mi­nisz­té­ri­u­ma a szo­ci­á­lis rend­szer­ben több vál­toz­ta­tást is ter­vez. A vál­toz­ta­tá­sok oka a Szlo­vák Köz­tár­sa­ság Kor­má­nyá­nak ab­ban az el­ha­tá­ro­zá­sá­ban ke­re­sen­dő, hogy kor­mány­zá­sa alatt szo­ci­ál­po­li­ti­kai el­ve­ken mű­kö­dő or­szá­got sze­ret­ne ki­épí­te­ni. Prog­ram­nyi­lat­ko­za­tá­ban el­mond­ja, hogy po­li­ti­ká­já­nak cél­ja olyan szo­ci­á­lis prog­ram be­ve­ze­té­se, amely ga­ran­tál­ja a la­kos­ság szá­má­ra az olyan sze­mé­lyi, gaz­da­sá­gi, szo­ci­á­lis és kul­tu­rá­lis jog­alap meg­tar­tá­sát és tör­vény­be ik­ta­tá­sát, amely mél­tó élet­szín­vo­na­lat biz­to­sít min­den­ki szá­má­ra.
Az aláb­bi­ak­ban ki­emel­ten fog­lal­ko­zunk az egyes tá­mo­ga­tá­si for­mák­kal, ill. is­mer­tet­jük a ter­ve­zett vál­toz­ta­tá­so­kat.

5.1. Ál­la­mi szo­ci­á­lis tá­mo­ga­tá­sok

Az ál­la­mi szo­ci­á­lis tá­mo­ga­tá­si rend­szer egy­sze­ri és is­mé­telt jut­ta­tá­sok­ból te­vő­dik ös­­sze.
Egy­sze­ri jut­ta­tá­sok:
– szü­le­té­si jut­ta­tás;
– szü­lői tá­mo­ga­tás;
– egy­sze­ri hoz­zá­já­ru­lás a gyer­mek ne­ve­lői el­lá­tás­ban va­ló részésítéséhez;
– egy­sze­ri hoz­zá­já­ru­lás a gyer­mek ne­ve­lői el­lá­tás­ban va­ló ré­sze­sí­té­sé­nek meg­szű­né­se­kor.
Is­mé­telt jut­ta­tá­sok:
– csa­lá­di pót­lék;
– gyer­mek­gon­do­zá­si se­gély (gyes);
– is­mé­telt hoz­zá­já­ru­lás a ne­ve­lői el­lá­tás­ban ré­sze­sü­lő gyer­mek ré­szé­re;
– pót­szü­lő­nek já­ró is­mé­telt hoz­zá­já­ru­lás;
– pót­szü­lő­nek já­ró egyé­ni is­mé­telt hoz­zá­já­ru­lás.
Az egyes tá­mo­ga­tá­si for­má­kat az ál­lan­dó lak­hely sze­rint il­le­té­kes Mun­ka-, Szo­ci­á­lis- és Csa­lád­ügyi Hi­va­tal­ban le­het írás­ban kér­vé­nyez­ni. A kér­vé­nye­ző jo­go­sult­sá­ga ese­tén a pénz­ös­­sze­get a hi­va­tal fo­lyó­szám­lá­ra utal­ja, ill. kész­pénz­ben ki­fi­ze­ti.

5.1.1. Csa­lá­di pót­lék14

A tá­mo­ga­tás­ban ré­sze­sü­lők szá­mát és a ki­fi­ze­tett pénz­ös­­szeg nagy­sá­gát te­kint­ve az ál­la­mi szo­ci­á­lis tá­mo­ga­tá­si for­mák leg­na­gyobb ré­szét ké­pe­zi. A Mun­ka-, Szo­ci­á­lis- és Csa­lád­ügyi Hi­va­tal 2005-ben ös­­sze­sen 8676 mil­lió ko­ro­nát fi­ze­tett ki 1 312 573 el­lá­tat­lan gyer­mek­re.
Csa­lá­di pót­lék­ra jo­go­sult az el­lá­tat­lan gyer­mek szü­lő­je, örök­be­fo­ga­dás ese­tén – az örök­be­fo­ga­dás­ról szó­ló ha­tá­ro­zat ér­vény­be lé­pé­sé­től – az örök­be­fo­ga­dó szü­lő, ill. az a sze­mély, aki a gyer­me­ket ne­ve­lő­szü­lői el­lá­tás­ban ré­sze­sí­ti az il­le­té­kes szerv jog­erős ha­tá­ro­za­ta alap­ján. A jo­go­sult­ság fel­té­te­le az el­lá­tat­lan gyer­mek­ről va­ló gon­dos­ko­dás, ill. a jo­go­sult sze­mély és az el­lá­tat­lan gyer­mek ál­lan­dó lak­hel­­lyel va­ló ren­del­ke­zé­se a Szlo­vák Köz­tár­sa­ság te­rü­le­tén.
A gyer­mek el­lá­tat­lan a kö­te­le­ző is­ko­la­lá­to­ga­tás idő­tar­ta­ma alatt, leg­fel­jebb 25 éves ko­rá­ig, ha ta­nul­má­nya­it kö­zép­is­ko­lá­ban vagy egye­te­men, fő­is­ko­lán nap­pa­li ta­go­za­ton foly­tat­ja s mel­let­te nem dol­go­zik. El­lá­tat­lan az a 18. élet­év­ét még be nem töl­tött gyer­mek is, aki­nek hos­­szan tar­tó nem ki­elé­gí­tő egész­sé­gi ál­la­po­ta nem en­ge­di ta­nul­má­nyai foly­ta­tá­sát, ill. a pénz­ke­re­ső te­vé­keny­sé­get.
A csa­lá­di pót­lék je­len­le­gi ha­vi ös­­sze­ge 540 Sk. Min­den év szep­tem­ber 1-jé­től kor­mány­ren­de­let vál­toz­tat­hat­ja ezt az ös­­sze­get.

5. táb­lá­zat. A csa­lá­di pót­lék ala­ku­lá­sa 2002–2005 kö­zött

For­rás: Správa… 2005.
Meg­jegy­zés: * ha­vi át­lag; ** mil­lió Sk; *** hi­ány­zó adat

2002. jú­ni­us 30-ig a csa­lá­di pót­lék­ra va­ló jo­go­sult­ság a csa­lád jö­ve­del­mi szint­jé­től és a gyer­mek élet­ko­rá­tól fügött. 2002. jú­li­us 1-jé­től a csa­lá­di pót­lék ala­nyi jo­gon jár, az ala­cso­nyabb be­vé­te­lű csa­lá­do­kat az ál­lam a csa­lá­di pót­lék ki­egé­szí­té­sé­vel se­gí­ti. 2004. ja­nu­ár 1-jé­től a csa­lá­di pót­lék ala­nyi jo­gon jár min­den­ki­nek, füg­get­len a csa­lád jö­ve­del­mi szint­jé­től és a gyer­mek élet­ko­rá­tól.

6. táb­lá­zat. Csa­lá­di pót­lék ös­­sze­gé­nek ala­ku­lá­sa 2002–2006 kö­zött

For­rás: Správa… 2005 és sa­ját szá­mí­tá­sok.
Meg­jegy­zés: * Az egyes évek­ben az inflaciót fi­gye­lem­be vé­ve, az­az ugyan­ez a pénz­ös­­szeg 2006-ban meny­­nyit ért.

A csa­lá­di pót­lék ös­­sze­gé­nek ala­ku­lá­sát fi­gyel­ve meg­ál­la­pít­hat­juk, hogy a 2004. szep­tem­ber 1-jé­től tör­té­nő 40 ko­ro­nás eme­lést kö­vet­ve a tá­mo­ga­tás 540 ko­ro­nás szin­ten stag­nál, ami azt je­len­ti, hogy re­ál­ér­té­ke csök­ken az éves inf­lá­ció kö­vet­kez­té­ben.

5.1.2. Gyer­mek­gon­do­zá­si se­gély (gyes)17

Azon szü­lő­nek nyúj­tan­dó tá­mo­ga­tás, aki há­rom év­nél fi­a­ta­labb gyer­mek­ről gon­dos­ko­dik, sú­lyo­san be­teg gyer­mek ese­té­ben a kor­ha­tár hat év. A tá­mo­ga­tás a pót­szü­lő­nek is jár, amen­­nyi­ben hat év­nél fi­a­ta­labb gyer­mek­ről gon­dos­ko­dik. A gyer­mek ne­ve­lő­szü­lő­nél va­ló el­he­lye­zé­sé­ről szó­ló bí­ró­sá­gi dön­tés ér­vény­be­lé­pé­sé­től szá­mí­tott leg­fel­jebb há­rom évig kap­ha­tó. A ha­von­ta ki­utalt gyer­mek­gon­do­zá­si se­gély je­len­le­gi ös­­sze­ge 4440 Sk, mely­re igényt tart­hat a dol­go­zó szü­lő és a pót­szü­lő is az­zal a fel­té­tel­lel, hogy a gyer­me­ket nem óvo­dá­ba (mely már ré­sze­sül tá­mo­ga­tás­ban az ál­la­mi költ­ség­ve­tés­ből), ha­nem más, az ál­lam ál­tal nem tá­mo­ga­tott in­téz­mény­be já­rat­ja, eset­leg ma­gán­sze­mély gon­do­zá­sá­ra bíz­za. A gyest ezidáig csak a gyer­me­ke­i­ket ott­hon ne­ve­lő szü­lők kap­hat­ták. A vál­to­zás cél­ja, hogy a szü­lő sa­ját ma­ga dönt­hes­sen, ön­ma­ga fog­ja gon­doz­ni gyer­me­két, avagy gon­do­zó­ra, eset­leg böl­csö­dé­re bíz­za; el­ső­sor­ban azért, hogy ne ve­szít­se el kap­cso­la­tát a mun­ka­erő­pi­ac­cal. Egyút­tal meg­szűnt a gye­sen lé­vő, ám­de dol­go­zó szü­lő­nek já­ró ha­vi csök­ken­tett, ill. a má­sik szü­lő­nek fi­zet­he­tő egy­sze­ri 1300 ko­ro­nás gyes fo­lyó­sí­tá­sa, me­lyet a 2005. jú­li­us 1-jé­ig ér­vény­ben lé­vő tör­vény le­he­tő­vé tett.
A gyes ugyan­azon gyer­mek ese­té­ben csak az egyik szü­lő­nek jár. Az a szü­lő, aki­nek anya­sá­gi se­gé­lye ala­cso­nyabb a gyer­mek­gon­do­zá­si se­gély ös­­sze­gé­nél, kér­vé­nyez­he­ti a kü­lönb­ség ki­egyen­lí­té­sét.

7. táb­lá­zat. A gyer­mek­gon­do­zá­si se­gély ös­­sze­gé­nek ala­ku­lá­sa18 2002–2006 kö­zött

For­rás: Správa… 2005 és sa­ját szá­mí­tá­sok.

An­nak el­le­né­re, hogy a tá­mo­ga­tás ös­­sze­ge a 2002–2006 közötti idő­szak­ban ab­szo­lút ér­ték­ben nö­vek­szik, re­ál­ér­té­ke az inf­lá­ció kö­vet­kez­té­ben csök­ken. For­du­lat csak a 2006. szep­tem­ber 1-jé­től be­ve­ze­tett 210 ko­ro­nás eme­lés­sel kö­vet­ke­zett be, ami­kor a tá­mo­ga­tás re­ál­ér­ték­ben is nö­ve­ke­dett.
Gyer­mek­gon­do­zá­si se­gély­re 2005-ben ös­­sze­sen 6531,3 mil­lió ko­ro­nát fi­zet­tek ki 126 482 anyá­nak és 3435 apá­nak. A 2004-es év­hez ké­pest ez 741,3 mil­lió ko­ro­nás nö­ve­ke­dés az él­ve szü­le­tett gyer­me­kek szá­má­nak nö­ve­ke­dé­sé­vel, de fő­leg a 2005. jú­li­us 1-jé­től ér­vény­be lé­pett tör­vény­mó­do­sí­tás­sal és a tá­mo­ga­tás ös­­sze­gé­nek 2005. szep­tem­ber 1-jé­vel, 4110 ko­ro­ná­ról 4230 ko­ro­ná­ra tör­té­nő eme­lé­sé­vel ma­gya­ráz­ha­tó.

8. táb­lá­zat. A gyer­mek­gon­do­zá­si se­gély ala­ku­lá­sa 2003–2005 kö­zött

For­rás: Správa… 2005.
Meg­jegy­zés: * ha­vi át­lag; ** milió Sk

Viera Tomanová, a je­len­le­gi mun­ka-, szo­ci­á­lis- és csa­lád­ügyi mi­nisz­ter há­rom év alatt 7100 ko­ro­ná­ra emel­né a gyer­mek­gon­do­zá­si se­gély ös­­sze­gét. Vál­toz­na a gyes meg­ha­tá­ro­zá­sa is, a tár­ca 2007 jú­li­us el­se­jé­től há­rom sá­vot kí­ván el­kü­lö­ní­te­ni. A gyes ese­té­ben há­rom kü­lön­bö­ző ös­­sze­get ter­vez­nek be­ve­zet­ni. A leg­ma­ga­sabb ös­­sze­get az a szü­lő kap­ja, aki ma­ga ne­ve­li gyer­me­két, en­nek ös­­sze­gét 4850 ko­ro­ná­ra akar­ják emel­ni. To­vább­ra is jár majd tá­mo­ga­tás azok­nak, akik mun­ka vagy ta­nu­lás mel­lett ne­ve­lik há­rom­éves­nél fi­a­ta­labb gyer­me­kü­ket. A mi­nisz­té­ri­um ezt az össze­get azon­ban jö­vő­re nem emel­né, ma­rad­na az idén szep­tem­ber­től ér­vé­nyes 4440 ko­ro­nás szin­ten. Ezt va­ló­já­ban nem tart­ja gyes­nek a mi­nisz­ter, ha­nem va­la­mi­fé­le ál­la­mi tá­mo­ga­tás­nak a gyer­mek­ne­ve­lés­sel kap­cso­la­tos szol­gál­ta­tá­sok biz­to­sí­tá­sá­hoz. Tá­mo­gat­ná azo­kat a szü­lő­ket is, akik ál­la­mi se­gít­ség­gel mű­kö­dő in­téz­mény­be, pél­dá­ul óvo­dá­ba já­rat­ják gyer­me­kü­ket. En­nek ös­­sze­ge azon­ban jó­val ala­cso­nyabb len­ne a má­sik két tí­pu­sú gyes ös­­sze­gé­nél, a tár­ca mind­ös­­sze 1000 ko­ro­nát ja­va­sol ha­von­ta. A gyes to­vább­ra is a gyer­mek há­rom­éves ko­rá­ig jár majd. A mi­nisz­té­ri­um 2008-tól to­váb­bi je­len­tős eme­lés­re ké­szül, 2008-tól már 5540 ko­ro­nát, 2009 ok­tó­ber el­se­jé­től pe­dig 7100 ko­ro­nát ad­na, fel­te­he­tő­en csak a gyer­me­kü­ket ma­guk ne­ve­lő szü­lők­nek. Az idei, mint­egy 200 ko­ro­nás eme­lés jö­vő­re 342 mil­li­ós több­let­költ­ség­gel jár, ha 2008-ban több mint ezer ko­ro­ná­val akar töb­bet ad­ni a mi­nisz­té­ri­um, az 1,7 mil­li­árd Sk plusz­ki­adást je­lent.

5.1.3. Szü­le­té­si tá­mo­ga­tás20

Az új­szü­lött leg­fon­to­sabb szük­ség­le­te­i­vel kap­cso­la­tos ki­adá­sok fe­de­zé­sé­re nyúj­tott egy­sze­ri tá­mo­ga­tás. Szü­le­té­si tá­mo­ga­tás­ra a szü­lést kö­ve­tő­en jo­go­sult az anya, ill. az apa, ha az anya meg­halt vagy az egy év­nél fi­a­ta­labb gyer­me­ket az apa ne­ve­li, ill. az örök­be­fo­ga­dó szü­lő. A szü­le­té­si tá­mo­ga­tás­ra az igényt a szü­lést kö­ve­tő 180 na­pon be­lül le­het be­nyúj­ta­ni. A ha­tár­idő el­mu­lasz­tá­sa jog­vesz­tés­sel jár. A szü­le­té­si tá­mo­ga­tás je­len­le­gi gyer­me­ken­kén­ti ös­­sze­ge 4460 Sk. Ha egy­szer­re két vagy több gyer­mek szü­le­tik és kö­zü­lük leg­alább ket­tő meg­éri a 28 na­pos kort, úgy ez az ösz­­szeg min­den gyer­mek után ezen ös­­szeg fe­lé­vel nö­vek­szik. A jut­ta­tás nem jár, ha a szü­lők az igény be­nyúj­tá­sát meg­elő­ző­en nyi­lat­ko­zat­ban hoz­zá­já­rul­tak a gyer­mek örök­be­adá­sá­hoz vagy ha a gyer­mek a gyám­ha­tó­ság dön­té­se alap­ján ki­ke­rül a csa­lád­ból.

9. táb­lá­zat. A szü­le­té­si tá­mo­ga­tás ös­­sze­gé­nek ala­ku­lá­sa21 2004–2006 kö­zött

For­rás: Správa… 2005 és sa­ját szá­mí­tá­sok.

A szü­le­té­si tá­mo­ga­tás ös­­sze­gé­nek ala­ku­lá­sát fi­gyel­ve szin­tén le­szö­gez­het­jük, hogy a tá­mo­ga­tás ös­­sze­gé­nek ab­szo­lút ér­ték­ben va­ló nö­ve­ke­dé­se nem von­ja ma­ga után re­ál­ér­té­ké­nek nö­ve­ke­dé­sét. El­len­ke­ző­leg, az inf­lá­ció kö­vet­kez­té­ben csök­ken.

10. táb­lá­zat. A szü­le­té­si tá­mo­ga­tás ala­ku­lá­sa 2002–2005 kö­zött

For­rás: Správa… 2005.

A szo­ci­á­lis tár­ca ál­tal elő­ter­jesz­tett tör­vény­ja­vas­lat alap­ján a tá­mo­ga­tás nö­ve­ke­dé­sé­nek mér­té­két a kor­mány min­den év szep­tem­ber 1-ig ha­tá­roz­ná meg.
A Mun­ka-, Szo­ci­á­lis- és Csa­lád­ügyi Mi­nisz­té­ri­um sze­rint 2007-ben a tá­mo­ga­tás ter­ve­zett nö­ve­ke­dé­se meg­kö­ze­lí­tő­leg 288 mil­li­ós több­let­költ­sé­get ró­na az ál­lam­ház­tar­tás­ra. Ez a költ­ség 2008-ra el­ér­he­ti a 294 mil­lió ko­ro­nát, 2009-ben pe­dig a 300 mil­li­ót. A szá­mí­tá­sok­nál a Sta­tisz­ti­kai Hi­va­tal 2005-ös ada­ta­it vet­ték ala­pul, ami­kor is 25 250 el­ső­szü­lött jött a vi­lág­ra.
A tör­vény­ja­vas­lat sze­rint a tá­mo­ga­tás fel­té­te­le az len­ne, hogy a gyer­mek meg­ér­je a 28. na­pot, el­len­tét­ben a je­len­le­gi tá­mo­ga­tás­sal, amely min­den meg­szü­le­tett gyer­mek után jár. A mi­nisz­té­ri­um el­ső­sor­ban a szü­le­té­sek szá­mát sze­ret­né nö­vel­ni. Ugyan­ak­kor kor­lá­to­zást is be­ve­zet­ne: mi­vel nem kí­ván­ja a lány­anyák szá­mát nö­vel­ni, ezért nem jár majd ez a tá­mo­ga­tás a 18 éves­nél fi­a­ta­labb kor­ban szü­lő lá­nyok­nak.
A ter­ve­zet el­len­ző­i­nek ki­sebb ki­fo­gá­sai van­nak az újabb szo­ci­á­lis tá­mo­ga­tás­sal kap­cso­lat­ban. A Dzurinda-kormány mun­ka­ügyi mi­nisz­te­re, Iveta Radièová is fel­lé­pett a tá­mo­ga­tás nö­ve­lé­se el­len. Vé­le­mé­nye sze­rint nem ez a lé­pés a leg­ha­té­ko­nyabb mód­ja a ked­ve­zőt­len de­mog­rá­fi­ai ada­tok ja­ví­tá­sá­nak. A Ke­resz­tény­de­mok­ra­ta Szö­vet­ség jó né­hány al­ka­lom­mal han­got adott an­nak a vé­le­mé­nyé­nek, hogy a tá­mo­ga­tást nem­csak az el­ső­szü­löt­tek­nek kel­le­ne kap­ni­uk, ha­nem az ös­­szes meg­szü­le­tett gyer­mek­nek. Fé­lő, hogy ez csak az egy gyer­mek vál­la­lá­sát erő­sí­ti, hi­szen már ma is min­den má­so­dik gyer­mek el­ső és utol­só is egy­ben. Nem he­lyes­li, hogy a szo­ci­á­lis hely­zet­re va­ló te­kin­tet nél­kül min­den­ki egy­for­ma tá­mo­ga­tás­ban ré­sze­sül­jön, hi­szen a sze­gé­nyeb­bek­nek több­re len­ne szük­sé­gük, a gaz­da­gabb csa­lá­dok­nak pe­dig sok eset­ben nem hi­á­nyoz­na a meg­ígért pénz.
Ha­son­ló vál­toz­ta­tást haj­tott vég­re Jiøí Paroubek szin­tén bal­ol­da­li kor­má­nya Cseh­or­szág­ban. 2006 áp­ri­li­sá­tól a cseh csa­lá­dok 17 500 cseh ko­ro­nát – amely meg­kö­ze­lí­tő­leg 23 000 szlo­vák ko­ro­na – kap­nak. Ez az ös­­szeg ed­dig 8750 cseh ko­ro­na – va­gyis 11 400 Sk – volt. El­len­tét­ben a szlo­vák ter­ve­zet­tel, ahol csak az el­ső­szü­lött len­ne jo­go­sult a tá­mo­ga­tás­ra, Cseh­or­szág­ban az ös­­szes gyer­mek meg­kap­ja ezt az ös­­sze­get.22
5.1.4. Szü­lői tá­mo­ga­tás

Szü­lők­nek nyúj­tott tá­mo­ga­tás, akik­nek egy­szer­re há­rom vagy több gyer­me­kük szü­le­tett vagy két éven be­lül is­mé­tel­ten ik­re­ik szü­let­tek. Az éven­te ki­utalt tá­mo­ga­tás je­len­le­gi ös­­sze­ge min­den egyes gyer­mek­re 2420 Sk a gyer­mek hat éves ko­rá­ig, 2980 Sk a gyer­mek hat és ti­zen­öt éves ko­ra kö­zött és 3170 Sk a gyer­mek ti­zen­öt éves ko­rá­ban.

11. táb­lá­zat. A szü­lői tá­mo­ga­tás ala­ku­lá­sa 2002–2005 kö­zött

For­rás: Správa… 2005.

5.1.5. Ne­ve­lé­si hoz­zá­já­ru­lás23

2006. ja­nu­ár el­se­jé­től lé­pett élet­be a ne­ve­lé­si hoz­zá­já­ru­lás­ról szó­ló új tör­vény, mely e tá­mo­ga­tás öt for­má­ját kü­lön­böz­te­ti meg. Eb­ből ket­tő egy­sze­ri, há­rom pe­dig is­mé­telt tá­mo­ga­tá­si for­ma:
1. Egy­sze­ri hoz­zá­já­ru­lás a gyer­mek ne­ve­lői el­lá­tás­ban va­ló részésítéséhez – a tá­mo­ga­tás a gyer­mek alap­ve­tő szük­ség­le­te­i­nek, mint ru­há­zat, ci­pő, tisz­tál­ko­dá­si kel­lé­kek, bú­tor ki­elé­gí­té­sé­re szol­gál. Az egy­sze­ri hoz­zá­já­ru­lás je­len­le­gi ös­­sze­ge 9290 Sk.
2. Egy­sze­ri hoz­zá­já­ru­lás a gyer­mek ne­ve­lői el­lá­tás­ban va­ló ré­sze­sí­té­sé­nek meg­szű­né­se­kor – a gyer­mek önál­ló­su­lá­sát hi­va­tott elő­se­gí­te­ni. A tá­mo­ga­tás­ra igényt tart­hat a nagy­ko­rú­sá­got el­ért gyer­mek, ha a ne­ve­lői el­lá­tás leg­alább egy évig tar­tott a nagy­ko­rú­ság el­éré­se előtt. Az egy­sze­ri hoz­zá­já­ru­lás je­len­le­gi ös­­sze­ge 23 240 Sk.
3. Is­mé­telt hoz­zá­já­ru­lás a ne­ve­lői el­lá­tás­ban ré­sze­sü­lő gyer­mek ré­szé­re – az ál­lam e mó­don el­ső­sor­ban a gyer­mek ne­ve­lé­sé­vel, ta­nít­ta­tá­sá­val és la­ká­sá­val kap­cso­la­tos költ­sé­gek­hez já­rul hoz­zá. A tá­mo­ga­tás je­len­le­gi ös­­sze­ge ha­vi 3490 Sk, ha az el­lá­tat­lan gyer­mek­nek nincs be­vé­te­le; be­vé­tel ese­tén a tá­mo­ga­tás a fen­ti ös­­szeg és a be­vé­tel köz­ti kü­lönb­ség.
4. Pót­szü­lő­nek já­ró is­mé­telt hoz­zá­já­ru­lás – a tá­mo­ga­tás­ra a pót­szü­lő jo­go­sult. Ki­vé­telt ké­pez az a pót­szü­lő, aki­nek há­zas­tár­sa vagy ön­ma­ga anya­sá­gi tá­mo­ga­tást vagy gyer­mek­gon­do­zá­si tá­mo­ga­tást kap, ill. a gyer­mek­kel egye­nes ágú ro­ko­ni kap­cso­lat­ban van. Az is­mé­telt tá­mo­ga­tás je­len­le­gi ha­vi ös­­sze­ge 4440 Sk. Amen­­nyi­ben a pót­szü­lő sze­mé­lye­sen gon­dos­ko­dik há­rom vagy több gyer­mek­ről, akik egyút­tal test­vé­rek, ez az ös­­szeg ha­von­ta 3150 ko­ro­ná­val több.
5. Pót­szü­lő­nek já­ró egyé­ni is­mé­telt hoz­zá­já­ru­lás – e tá­mo­ga­tás­ra jo­go­sult az a pót­szü­lő, aki bí­ró­sá­gi dön­tés alap­ján sú­lyo­san fo­gya­té­kos gyer­me­ket ré­sze­sít ne­ve­lői el­lá­tás­ban, ró­la sze­mé­lye­sen gon­dos­ko­dik és ál­lan­dó lak­hel­­lyel ren­del­ke­zik a Szlo­vák Köz­tár­sa­ság te­rü­le­tén. A ha­von­ta ki­utalt tá­mo­ga­tás je­len­le­gi ös­­sze­ge 1830 Sk.

12. táb­lá­zat. A ne­ve­lé­si hoz­zá­já­ru­lás ala­ku­lá­sa 2002–2005 kö­zött

For­rás: Správa… 2005.
Meg­jegy­zés: * mil­lió Sk; ** ha­vi át­lag

5.1.6. Ét­ke­zé­si hoz­zá­já­ru­lás, tan­szer­tá­mo­ga­tás, mo­ti­vá­ci­ós hoz­zá­já­ru­lás, ösz­tön­díj24

Óvo­dás és alap­is­ko­lás ko­rú gyer­me­ke­ik után já­ró szo­ci­á­lis tá­mo­ga­tás­ban ré­sze­sül­het­nek az anya­gi szük­ség­hely­zet­ben25 lé­vő csa­lá­dok.
A rá­szo­ru­lók ét­kez­te­té­si hoz­zá­já­ru­lást na­pi rend­sze­res­ség­gel kap­hat­nak, mely­nek ös­­sze­ge ha­von­ta mint­egy 500 ko­ro­nát tesz ki. Az ös­­sze­get ha­von­ta fo­lyó­sít­ják az il­le­té­kes óvo­dá­nak, ill. is­ko­lá­nak.
A tan­szer­tá­mo­ga­tás ér­té­ke 1000 Sk. Egy­sze­ri, éves szin­tű hoz­zá­já­ru­lást je­lent. Két rész­let­ben fo­lyó­sít­ják. Míg ko­ráb­ban csak az is­ko­lás ko­rú gyer­me­kek, je­len­leg már az óvo­dá­sok is jo­go­sul­tak a tan­szer­tá­mo­ga­tás­ra. A tá­mo­ga­tást azon­ban csak ab­ban az eset­ben fo­lyó­sít­ják szá­muk­ra, ha a rá­kö­vet­ke­ző év­ben szü­le­ik be­írat­ják őket az is­ko­lá­ba. A tan­szer­tá­mo­ga­tás­ra ki­utalt ös­­sze­get szin­tén nem a szü­lő, ha­nem az óvo­da, ill. az is­ko­la kap­ja meg.
A szü­lő­nek fél­éven­ként kell iga­zol­nia, hogy gyer­me­ke jo­go­sult a tá­mo­ga­tás­ra, ill. min­den olyan eset­ben, ha szá­mot­te­vő vál­to­zás áll be anya­gi hely­ze­té­ben. A kér­vé­nye­ző nem a szü­lő, ha­nem az óvo­da-, ill. az is­ko­la­fenn­tar­tó ön­kor­mány­zat.
Az alap- és kö­zép­is­ko­lák di­ák­jai ta­nul­má­nyi ered­mé­nye­ik függ­vé­nyé­ben ösz­tön­díj­ban is ré­sze­sül­het­nek. Az is­ko­lák ál­lít­ják ös­­sze a di­ák­ja­ik ta­nul­má­nyi át­la­gát fel­tün­te­tő jegy­zé­ket, a mun­ka-, szo­ci­á­lis- és csa­lád­ügyi hi­va­ta­lok­nak ezt kö­ve­tő­en kell meg­ál­la­pí­ta­ni­uk mind a jo­go­sult­sá­got, mind a tá­mo­ga­tás mér­té­két.
13. táb­lá­zat. Szo­ci­á­lis ösz­tön­dí­jak a di­ák tamulmányi ered­mé­nyei alap­ján 2006-ban

For­rás: Správa… 2005
Meg­jegy­zés: * elő­ző fél­évi

Anya­gi szük­ség­hely­zet­ben lé­vő gyer­me­kek ré­szé­re 2005-ben 427,3 mil­lió Sk tá­mo­ga­tást fi­zet­tek ki. Ha­von­ta 80 900 gyer­mek ré­sze­sült ét­ke­zé­si hoz­zá­já­ru­lás­ban, 20 058 gyer­mek ka­pott ösz­tön­dí­jat és 123 880 gyer­mek tan­szer­tá­mo­ga­tást.
A Mun­ka-, Szo­ci­á­lis- és Csa­lád­ügyi Mi­nisz­té­ri­um 2005 jú­ni­u­sá­ban vég­zett fel­mé­ré­sé­nek ered­mé­nye ezen tá­mo­ga­tá­si for­mák po­zi­tív ha­tá­sá­ról szá­mol be az anya­gi szük­ség­hely­ze­tű csa­lá­dok­ból szár­ma­zó gyer­me­kek esély­egyen­lő­sé­gé­nek nö­ve­lé­sé­re.

5.1.7. Egye­te­mi ösz­tön­dí­jak – szo­ci­á­lis tá­mo­ga­tás

Csak­is azok a nap­pa­li ta­go­za­tos hall­ga­tók kap­hat­ják, akik nem lé­pik túl ta­nul­má­nya­ik elő­re meg­sza­bott idő­ke­re­tét, va­gyis nem is­mé­tel­nek évet. Ha az egye­te­mis­ta lak­he­lyén kí­vü­li fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mény­ben foly­tat­ja ta­nul­má­nya­it, a tá­mo­ga­tás ösz­­sze­ge nö­ve­ked­het.
A csa­lád ha­vi jö­ve­del­mé­hez nem szá­mít­ják hoz­zá a hall­ga­tó ke­res­mé­nyét, ha nem ha­lad­ja meg a ha­vi 5676 ko­ro­nát, va­gyis a lét­mi­ni­mum 1,2-sze­re­sét. Ha a hall­ga­tó a lét­mi­ni­mum 1,2-sze­re­sé­nél ma­ga­sabb ha­vi jö­ve­de­lem­mel bír, csu­pán a kü­lönb­sé­get ad­ják hoz­zá a csa­lád­ja be­vé­tel­éhez. Ha az egye­te­mis­ta – te­gyük fel – ha­vi 7000 Sk mun­ká­ból szár­ma­zó be­vé­tel­re tesz szert, a csa­lád jö­ve­del­mé­hez 1324 ko­ro­nát ad­nak hoz­zá, va­gyis a meg­ke­re­sett ös­­szeg és a lét­mi­ni­mum 1,2-sze­re­se köz­ti kü­lönb­sé­get. A tá­mo­ga­tást az adott fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mény ta­nul­má­nyi osz­tá­lyán kell kér­vé­nyez­ni.

5.1.8. Pót­tar­tás­díj

A 2005. ja­nu­ár el­se­jé­től ér­vény­be lé­pett 452/2004 szá­mú tör­vény sza­bá­lyoz­za. A pót­tar­tás­díj az ál­lam ál­tal nyúj­tott ös­­szeg a bí­ró­sá­gi dön­tés alap­ján tar­tás­díj­ra jo­go­sult gyer­mek ré­szé­re ab­ban az eset­ben, ha a tar­tás­dí­jat nem fi­ze­ti a bí­ró­sá­gi dön­tés alap­ján meg­ha­tá­ro­zott sze­mély.
A pót­tar­tás­díj­ra igény tart­ha­tó, ha a kö­te­les sze­mély a tar­tás­dí­jat há­rom egy­más után kö­vet­ke­ző hó­na­pon ke­resz­tül nem fi­ze­ti, ha a gyer­mek rend­sze­re­sen jár is­ko­lá­ba és ál­lan­dó lak­hel­­lyel ren­del­ke­zik a Szlo­vák Köz­tár­sa­ság te­rü­le­tén, va­la­mint ha az igény­lő és a ve­le kö­zö­sen el­bí­rá­lan­dó sze­mé­lyek be­vé­te­le nem ha­lad­ja meg a lét­mi­ni­mum 2,2-sze­re­sét. A ha­von­ta ki­fi­ze­tett póttarsdásdíj leg­fel­jebb az el­lá­tat­lan gyer­mek­re szá­mí­tott lét­mi­ni­mum 1,2-sze­re­se le­het, je­len­leg 2724 Sk.
Az ál­lam ilyen mó­don vál­lal­ja át a tar­tás­díj fi­ze­té­sét, me­lyet azon­ban a kö­te­les sze­mé­lyen bün­te­tés­sel együtt be­hajt, ami­nek nagy­sá­ga a ki­fi­ze­tett pót­tar­tás­díj 25%-a.
2005-ben 38,437 mil­lió ko­ro­nát for­dí­tot­tak a pót­tar­tás­dí­jak ki­fi­ze­té­sé­re.
6. Csa­lád­tá­mo­ga­tó ele­mek a szlo­vák adó­rend­szer­ben

An­nak el­le­né­re, hogy szá­mos el­len­érv szü­le­tett az adó­rend­szer szo­ci­ál­po­li­ti­kai cé­lok­ra va­ló fel­hasz­ná­lá­sa el­len, a leg­több ál­lam, így Szlo­vá­kia adó­rend­szer­ének is szer­ves ré­szét ké­pe­zik a csa­lád­tá­mo­ga­tó in­téz­ke­dé­sek. Az adó­rend­szer az anya­sá­gi jut­ta­tá­sok és a csa­lá­di pót­lék mel­lett a csa­lád­po­li­ti­ka fon­tos esz­kö­ze. Az adó­ked­vez­mé­nyek a tár­sa­dal­mi igaz­sá­gos­ság egyik faj­tá­ját kép­vi­se­lik, amen­­nyi­ben fi­gye­lem­be ve­szik az adó­alany te­her­vi­se­lő ké­pes­sé­gé­nek szint­jét a jö­ve­de­lem­adó ös­­sze­gé­nek meg­ha­tá­ro­zá­sa­kor. A csa­lád­po­li­ti­ka for­má­ló­dá­sá­nak idő­sza­ká­ban (múlt szá­zad el­ső fe­le) a tár­sa­da­lom­ban az egy­ke­re­sős csa­lád­fenn­tar­tói mo­dell volt a meg­ha­tá­ro­zó, az­az a csa­lád­fő egye­dül gon­dos­ko­dott fe­le­sé­gé­ről és gyer­me­ke­i­ről. Az adó­ked­vez­mé­nyek rend­sze­re ezért a csa­lá­do­kat két le­het­sé­ges irány­ból kö­ze­lí­ti meg: a ked­vez­mé­nyek egyik cso­port­ja fi­gye­lem­be ve­szi a há­zas­pár egyik tag­já­nak el­tar­tot­ti hely­ze­tét, a má­sik cso­port­ba azon ked­vez­mé­nyek so­rol­ha­tók, ame­lyek az el­tar­tott gyer­me­kek­re vo­nat­ko­zó­an jár­nak (Mé­szá­ros 2006).

6.1. A 2004. ja­nu­ár 1-jé­től ér­vény­be le­vő adó­rend­szer csa­lád­tá­mo­ga­tó ele­mei

A 2004-ben élet­be lé­pő adó­re­form az egy­kul­csos adó be­ve­ze­té­sén túl mó­do­sí­tot­ta az ad­dig ér­vény­ben le­vő adó­rend­szer csa­lád-, ill. gyer­mek­tá­mo­ga­tá­si ele­me­it. Emel­ke­dett az adó­alany­ra és a ve­le egy ház­tar­tás­ban élő há­zas­társ után igé­nyel­he­tő ked­vez­mény: mind­ket­tő ös­­sze­ge 2004-től a min­den­ko­ri lét­mi­ni­mum 19,2-sze­re­sé­re vál­to­zott. (2003-ban 38 760 Sk, ill. 12 000 Sk, 2004-ben 80 832 Sk, 2005-ben 87 936 Sk.) A re­for­mot meg­elő­ző tör­vé­nyi sza­bá­lyo­zás csu­pán az adó­kö­te­les jö­ve­de­lem­mel nem ren­del­ke­ző há­zas­társ ese­tén jo­go­sí­tot­ta fel az adó­alanyt az adó­csök­ken­tő té­tel igény­be vé­te­lé­re. 2004-től az adó­alany min­den olyan eset­ben jo­go­sult a ked­vez­mény­re, mi­kor há­zas­tár­sa jö­ve­del­me nem éri el a lét­mi­ni­mum 19,2-sze­re­sét, és e két ös­­szeg kü­lönb­sé­gé­vel csök­kent­he­ti adó­alap­ját. Meg­vál­to­zott a gyer­me­kek után le­szá­mít­ha­tó adó­ked­vez­mény: 2003-ban 16 800 SK-t le­he­tett éven­te26 gyer­me­ken­ként le­ír­ni az adó­alap­ból, 2004-ben ez évi 4800 SK adóbónuszra vál­to­zott, mely a fi­ze­ten­dő adó ös­­sze­gét csök­ken­ti. Amen­­nyi­ben leg­alább az egyik szü­lő dol­go­zik, az el­tar­tott gyer­mek­kel egy ház­tar­tás­ban él és jö­ve­del­me meg­ha­lad­ja a min­den­ko­ri mi­ni­mál­bér hat­szo­ro­sát, a gyer­mek után já­ró bónuszt, ill. en­nek a fi­ze­ten­dő adó­val mó­do­sí­tott ré­szét kész­hez kap­ja. A bónusz ki­fi­ze­té­se a gyer­mek óvo­da-, il­let­ve is­ko­la­lá­to­ga­tá­sá­hoz kö­tött. Ez az in­téz­ke­dés a mun­ka­nél­kü­li­ség csök­ken­té­sé­re irá­nyul, hi­szen az adóbónuszra csak az jo­go­sult, aki önál­ló vál­lal­ko­zás­ból vagy mun­ka­vi­szony­ból szár­ma­zó jö­ve­de­lem­mel ren­del­ke­zik. Ér­de­kes vo­nás, hogy a tör­vény nem tesz kü­lönb­sé­get ha­zai, ill. kül­föld­ről szár­ma­zó jö­ve­de­lem kö­zött, ez­zel ösz­tö­nöz­ve a mun­ka­erő mo­bi­li­tá­sát az or­szá­gon be­lül és kül­föld­re egy­aránt.27
14. táb­lá­zat. A sze­mé­lyi jö­ve­de­lem­adó főbb vál­to­zá­sai 2003–2004-ben

For­rás: a 366/1999 és az 595/2003 (11. §) szá­mú tör­vény.

Az adóbónusz be­ve­ze­té­se le­he­tő­vé tet­te, hogy az ala­cso­nyabb jö­ve­del­mű csa­lá­dok is ha­szon­él­ve­zői le­gye­nek az adó­rend­szer ál­tal nyúj­tott csa­lád­tá­mo­ga­tá­si ele­mek­nek, hi­szen az ala­csony adó­kö­te­les jö­ve­de­lem­mel ren­del­ke­ző csa­lá­dok a re­form előtt a gyer­me­kek utá­ni ked­vez­mé­nyek­től el­es­tek. Az adóbónusz be­ve­ze­té­sé­vel a kor­mány meg­szün­tet­te a hát­rá­nyo­san érin­tett csa­lá­dok ilyen jel­le­gű diszk­ri­mi­ná­ci­ó­ját: az ő ese­tük­ben az ed­dig nem ér­vé­nye­sít­he­tő ked­vez­mé­nye­ket pénz­ügyi tá­mo­ga­tás (adóbónusz) for­má­já­ban kész­hez kap­ják.

6.2. A 2004-ben élet­be lé­pő re­form­cso­mag ha­tá­sa a csa­lá­dok gaz­da­sá­gi-szo­ci­á­lis hely­ze­té­re

A 2004-ben élet­be lé­pő szé­les­kö­rű re­form­prog­ram – mely a be­fek­te­té­si kör­nye­zet ja­ví­tá­sá­val Szlo­vá­kia gaz­da­sá­gi tel­je­sít­mé­nyét hi­va­tott nö­vel­ni – mind az or­szá­gon be­lül, mind nem­zet­kö­zi vi­szony­lat­ban nem cse­kély el­is­me­rést ví­vott ki ma­gá­nak. 2005-ben a Vi­lág­bank Szlo­vá­ki­át vá­lasz­tot­ta a 2004-es év re­form­or­szá­gá­nak, és a be­fek­te­té­si kör­nye­zet te­kin­te­té­ben he­te­dik­nek rang­so­rol­ta a vizs­gált 145 or­szág kö­zül. Ugyan­ak­kor a re­form­ter­ve­ze­tek ke­mény el­len­ál­lás­ba üt­köz­tek az or­szág egyes te­rü­le­te­in és bi­zo­nyos ér­de­kelt­sé­gi kö­rök­ben. A leg­több tá­ma­dás­nak az adott ala­pot, hogy a re­for­mok amel­lett, hogy a gaz­da­sá­gi nö­ve­ke­dést tá­mo­gat­ják, egy­ben mé­lyí­tik a sza­ka­dé­kot a ked­ve­zőbb gaz­da­sá­gi kör­nye­zet ha­szon­él­ve­zői és azon cso­por­tok kö­zött, akik jö­ve­del­mük je­len­tős vis­­sza­esé­sé­nek koc­ká­za­tá­val szá­mol­hat­nak a re­for­mot kö­ve­tő­en.
Mind a szlo­vák, mind a nem­zet­kö­zi meg­fi­gye­lők kö­ré­ben meg­ál­la­pí­tást nyert, hogy Szlo­vá­ki­á­ban a ki­lenc­ve­nes évek­ben fenn­ál­ló szo­ci­á­lis el­lá­tó rend­szer meg­le­he­tő­sen ha­té­kony biz­ton­sá­gi há­ló­ként mű­kö­dött, de ugyan­ak­kor pénz­ügyi szem­pont­ból fenn­tart­ha­tat­lan volt, az ala­csony jö­ve­del­mi po­ten­ci­ál­lal ren­del­ke­ző­ket demotiválta a mun­ka­hely­ke­re­sés­ben és gaz­da­sá­gi ak­ti­vi­tá­suk­ban, va­la­mint fenn­tar­tá­sa ma­gas adó­ter­he­ket kö­ve­telt, ami je­len­tős aka­dály­nak szá­mí­tott a mun­ka­hely­te­rem­tés­ben.
A Vi­lág­bank szá­mí­tá­sai sze­rint a 2004-ben élet­be lé­pett szo­ci­á­lis és gaz­da­sá­gi re­form­cso­mag a csa­lá­dok több­sé­gét po­zi­tí­van érin­tet­te, kü­lö­nö­sen azo­kat a csa­lá­do­kat, ahol leg­alább az egyik a há­zas­tár­sak kö­zül ren­del­ke­zett mun­ka­vi­szon­­nyal. Ez nagy­ban an­nak kö­szön­he­tő, hogy nem ér­te őket anya­gi vesz­te­ség a szo­ci­á­lis tá­mo­ga­tá­sok kor­lá­to­zá­sa, il­let­ve csök­ke­né­se mi­att (hi­szen nem volt rá jo­go­sult­sá­guk), és egy­ben nyer­tek az adó­re­form ál­tal be­ve­ze­tett újí­tá­sok (pl. az adóbónusz) ál­tal. Kü­lö­nö­sen igaz ez az át­la­gon fe­lü­li jö­ve­de­lem­mel ren­del­ke­ző csa­lá­dok­ra, akik­nek be­vé­te­le több eset­ben nö­ve­ke­dett, hi­szen a csa­lá­di pót­lék csök­ke­né­sé­ből szár­ma­zó jövedelemkiesést mes­­sze túl­sú­lyoz­ta az adó­tör­vény ad­ta új le­he­tő­sé­gek­ből szár­ma­zó ha­szon (World Bank 2005).
Ös­­sze­tet­tebb kér­dés azon csa­lá­dok hely­ze­té­nek meg­íté­lé­se, ahol gaz­da­sá­gi­lag egyik csa­lád­tag sem ak­tív – eb­be a ka­te­gó­ri­á­ba tar­toz­nak ál­ta­lá­nos­ság­ban vé­ve a mun­ka­nél­kü­li­ek és a szo­ci­á­lis ese­tek. Az adó­re­form a szo­ci­á­lis se­gély­ben ré­sze­sí­tett csa­lá­dok élet­szín­vo­na­lá­nak bi­zo­nyos mér­té­kig va­ló csök­ke­né­sét ered­mé­nyez­te (a ma­ga­sabb inf­lá­ció okán), a má­sik ol­da­lon vi­szont a köz­vet­len adó­kon ke­resz­tül se­gí­tett a gaz­da­sá­gi­lag inak­tív la­kos­ság mun­ka­vál­la­lá­si mo­ti­vá­ci­ó­já­nak hely­re­ál­lí­tá­sá­ban (IFP 2005).
Gaz­da­sá­gi ku­ta­tá­sok (Áren­dás et al. 2006; IFP 2005; Moore 2005) vi­lá­go­san azt mu­tat­ják, hogy az adó­rend­szer re­form­ja ja­ví­tott azon csa­lá­dok hely­ze­tén, ahol leg­alább egy szü­lő dol­go­zik. Amen­­nyi­ben az adó­alany leg­alább egy el­tar­tott gyer­mek után adó­ked­vez­mény­re jo­go­sult, a jö­ve­de­lem­re va­ló te­kin­tet nél­kül jö­ve­del­me na­gyobb ré­szét kap­ja kéz­hez a re­form ál­tal be­ve­ze­tett mó­do­sí­tá­sok után, mint vál­to­zat­lan fel­té­te­lek mel­lett 2003-ban. A gyer­me­kek szá­má­nak nö­ve­ke­dé­sé­vel a po­zi­tív ha­tá­sok egy­re mar­kán­sab­bak. Azok az adó­alany­ok, akik­nek az adó­alap­juk­ból szá­mí­tott adó nem ha­lad­ja meg az ál­ta­luk igé­nyel­he­tő adóbónusz ös­­sze­gét, a két ös­­szeg kü­lönb­sé­gét kéz­hez kap­ják, ami e cso­por­tok ese­té­ben ne­ga­tív ef­fek­tív adó­kul­csot in­du­kál. Az IFP28 szá­mí­tá­sai sze­rint 2004-ben a mun­ka­vál­la­lók tisz­ta re­ál­jö­ve­del­me nem csök­kent, sőt a mun­ka­vál­la­lók nagy ré­sze a re­form be­ve­ze­té­sé­vel nyert – el­ső­sor­ban a gyer­me­kes csa­lá­dok.
A re­for­mok kri­ti­ku­sai szá­mos eset­ben azon csa­lá­dok anya­gi hely­ze­té­nek rom­lá­sá­val ér­vel­tek, ahol mind­két szü­lő mun­ka­nél­kü­li: az adó­rend­szer­be fog­lalt gyer­me­kek után já­ró ked­vez­mé­nyek e ré­te­gek szá­má­ra nem el­ér­he­tők, így őket kü­lö­nö­sen ér­zé­ke­nyen érin­ti az adóbónusz be­ve­ze­té­sé­vel pár­hu­za­mo­san tör­té­nő csa­lá­di­pót­lék-csök­ke­nés. Egyes ki­emel­ke­dő­en ma­gas mun­ka­nél­kü­li­ség­gel súj­tott ré­gi­ók­ban a szü­lők mun­ká­ba ál­lá­sá­nak esé­lye erő­sen kor­lá­to­zott, így na­gyon cse­kély az esé­lye an­nak, hogy a jö­vő­ben ezt a tá­mo­ga­tá­si for­mát igény­be ve­gyék.

15. táb­lá­zat. A net­tó jö­ve­de­lem vál­to­zá­sa 2004-ben a csa­lád szem­pont­já­ból

For­rás: www.finance.gov.sk.
A Nagy­szom­ba­ti Egye­tem ál­tal ké­szí­tett fel­mé­rés – mely töb­bek kö­zött a csa­lá­dok szo­ci­á­lis-gaz­da­sá­gi hely­ze­te és a gyer­mek­vál­la­lá­si kedv köz­ti ös­­sze­füg­gé­se­ket kí­ván­ta fel­mér­ni – tük­rö­zi, hogy a csa­lá­dok gyer­mek­vál­la­lás­ról szó­ló dön­té­sé­re a ma­te­ri­á­lis fel­té­te­lek tel­je­sü­lé­sé­nek van a leg­na­gyobb sze­re­pe (la­kás, pénz­ügyi hely­zet, tár­sa­dal­mi bi­zony­ta­lan­ság). A gyer­mek­vál­la­lás­sal kap­cso­la­tos aka­dá­lyok te­hát, leg­alább­is elv­ben, el­há­rít­ha­tók, meg­szün­tet­he­tők. A gaz­da­sá­gi re­for­mok foly­ta­tá­sa cél­zott csa­lád­po­li­ti­ká­val ös­­sze­köt­ve vis­­sza­ál­lít­hat­ná a né­pes­ség sta­bil fenn­tar­tá­sá­hoz szük­sé­ges szü­le­té­si mu­ta­tó­kat (Matulník – Ritomský – Pastor 2003).

7. Ös­­szeg­zés

Szlo­vá­kia óri­á­si de­mog­rá­fi­ai vál­to­zá­sok­nak le­he­tett szem­ta­nú­ja az ál­la­mi szo­ci­a­liz­mus­ból a pi­ac­gaz­da­ság­ba va­ló át­me­ne­tet kö­ve­tő­en. A né­pes­ség ös­­sze­té­tel­ének ala­ku­lá­sa in­do­kolt­tá, sőt meg­ke­rül­he­tet­len­né tet­te a csa­lád­tá­mo­ga­tá­si rend­sze­rek és po­li­ti­ka új­ra­for­má­lá­sát, amely a Szlo­vák Köz­tár­sa­ság mint önál­ló ál­lam meg­ala­ku­lá­sát kö­ve­tő­en fo­ko­za­tos és ál­lan­dó vál­to­zá­so­kon ment ke­resz­tül.
Az ál­lam fő fe­le­lős­sé­ge a csa­lá­dok szo­ci­á­lis-gaz­da­sá­gi biz­ton­sá­gát il­le­tő­en olyan po­li­ti­kai, jo­gi, adó­zá­si és in­téz­mé­nyi fel­té­te­lek ki­ala­kí­tá­sa, me­lyek tá­mo­gat­ják a gaz­da­sá­gi tel­je­sít­mény nö­ve­ke­dé­sét és a makroökonómiai egyen­súly el­éré­sét. A szo­ci­á­lis szfé­ra te­rén a szlo­vák kor­mány­nak olyan po­li­ti­kát kell kö­vet­nie, amely össz­hang­ban áll a tra­di­ci­o­ná­lis eu­ró­pai ér­té­kek­kel. Ez alatt fő­ként az egyé­ni fe­le­lős­sé­get, az egyen­jo­gú­sá­got, az egyén ön­meg­va­ló­sí­tá­si le­he­tő­sé­ge­i­nek ma­xi­ma­li­zá­lá­sát ért­jük, il­let­ve a kö­zös­ség azon fel­ada­tát, hogy a hát­rá­nyos hely­ze­tű tár­sa­dal­mi ré­te­gek­ről gon­dos­kod­jon.
A 2004-ben ér­vény­be lé­pő re­for­mok si­ke­res­sé­gét mi sem bi­zo­nyít­ja job­ban, mint a ha­tal­mas ha­zai és nem­zet­kö­zi po­zi­tív vissz­hang. A Vi­lág­bank 2005-ben ké­szí­tett, a re­form­cso­mag egé­szé­nek szen­telt vizs­gá­la­tá­ban rá­mu­ta­tott, hogy a vál­to­zá­sok ki­mu­tat­ha­tó­an elő­nyös­nek bi­zo­nyul­tak mind makroökonómiai, mind mikroökonómiai szem­pont­ból. Mint min­den tör­vé­nyi vál­to­zás, e re­form­cso­mag is ma­gá­ban hor­doz­za egyes tár­sa­dal­mi cso­por­tok élet­szín­vo­nal vál­to­zá­sá­nak le­he­tő­sé­gét, azon­ban ke­vés két­ség fér hoz­zá, hogy a 2004-es szlo­vák re­for­mok „po­ten­ci­á­lis Pareto-javítást”29 ered­mé­nyez­tek (World Bank 2005).

Fel­hasz­nált iro­da­lom

Acs, Gregory 1996. The impact of welfare on young mothers’ subsequent childbearing decisions. The Jo­ur­nal of Human Resources, Vol. 31, No. 4 (Fall 1996), 898–915. p.
Áren­dás Csaba–Dudás Ta­más–Il­lés Gábor–Szinek Kénesy Ma­ri­an­na 2006. A szlo­vá­ki­ai adó­re­form 2004-ben – a 19% egy éve. In Keszegh Béla–Török Ta­más (szerk.): Gaz­da­sá­gi vál­tás Szlo­vá­ki­á­ban – Economic Reforms in Slovakia. Ko­má­rom, Kempelen Far­kas Tár­sa­ság, 63–96. p.
Dar­vas Ág­nes 2000. Utak vagy té­vu­tak? Csa­lád­tá­mo­ga­tá­sok Ke­let-Kö­zép-Eu­ró­pá­ban a rend­szer­vál­tás után. Phd-disszertáció. Bu­da­pest, EL­TE BTK Szo­ci­o­ló­gi­ai és Szo­ci­ál­po­li­ti­kai In­té­zet és To­vább­kép­ző Köz­pont.
Gauthier, Anne 1996. The State and the Family: A Comparative Analysis of Family Policies in Industrialized Countries. Ox­ford, Clarendon Press.
Gauthier, Anne 2005. Trends in Policies for Family-friendly Societies. In Macura, Miroslav – MacDonald, Alphonse – Haug, Werner (eds.): The New Demographic Regime. Population Challenges and Policy Responses. New York–Geneva, United Nations, 95–110. p.
Gauthier, Anne – Hatzius, Jan 1997. Family Benefits and Fertility: An Econometric Analysis. Population Studies, Vol. 51, No. 3 (No­vem­ber 1997), 295–306. p.
IFP 2005: Prvý rok daòovej reformy alebo 19% v akcii 2005. www.finance.gov.sk/ifp.
Kamerman, Sheila – Kahn, Alfred 1978. Family Policy. Government and Families in Fourteen Countries. New York, Co­lum­bia University Press.
Matulník, Jozef – Ritomský, Alojz – Pastor, Ka­rol 2003. Makrospoloèenské faktory súèasného vývoja pôrodnosti na Slovensku. Sociológia, roè. 35, è. 4, 307–332. p.
Mé­szá­ros Jó­zsef 2006. A csa­lá­di tí­pu­sú jö­ve­de­lem­adó­zás. valosagonline.hu/index.php ?oldal=cikk&cazon=657&lap=0.
Moore, David 2005. Slovakia’s 2004 Tax and Welfare Reforms. IMF Working papers 05/133. Wa­shing­ton, International Monetary Fund.
Pilinská, Viera (ed.) 2004. Demografická charakteristika rodiny na Slovensku. www. stena.infostat.sk/vdc/pdf/rodina2004.pdf.
Plošná podpora rodín – áno èi nie? Bul­le­tin ISP è. 1/05. http://www.employment. gov.sk/mpsvrsr/internet/home/page_pdf.php?id=959&sID=2fa9058f92e1216a5dd0e461c41ba9cb#search=%22Plo%C5%A1n%C3%A1%20podpora%20rod%C3%ADn%20%E2%80%93%20%C3%A1no%20%C4%8Di%20nie%22.
Pongrácz Tiborné 2002. Ter­mé­keny­ség, csa­lád, csa­lád­po­li­ti­ka. www.nepinfo.hu/doc.php ?doc= NDM1&f=. /f0705050 10002.pdf.
Rostgaard, Tine 2004. Family Support Policy in Central and Eastern Europe – A Decade and a Half of Transition. Copenhagen, The Danish National Institute of Social Research. /Early Childhood and Family Policy, 8./
Sleebos, Joëlle 2003. Low Fertility Rates in OECD Countries: Facts and Policy Responses. http://puck­.­sourceoecd.org/vl=11113322/­cl=11/n­w=1/rpsv/cgib­in/w­p­pdf ?file=5lgsjhvj7qg7.pdf.
Som­lai Pé­ter 1998. A sok­fé­le­ség za­va­ra: a csa­lá­di élet­for­mák pluralizációja Ma­gyar­or­szá­gon. www.nepinfo.hu/doc.php?doc=NDIw&f=./f070401010002.pdf.
Stanek, Vojtech – Dudová, Iveta – Laluha, Ivan – Rievajova, Eva 1999. Sociálna po­li­ti­ka. Bratislava, Sprint.
Správa o sociálnej situácii 2005 2005. http://www.employment.gov.sk/mpsvrsr/internet/ home/page_pdf.php?id=2200&sID=ef79d91f3bba5241c542a1468b271b65.
UNECE 2000: Transition economies: less money, fewer children. http://www.unece. org/press/pr2000/00gen13e.htm.
UNICEF 2000: A League Table of Child Poverty in Rich Nations. http://www.uniceficdc.org/ publications/pdf/repcard1e.pdf.
UNICEF 2005: Child Poverty in Rich Countries. http://www.unicef.org/sowc06 /pdfs/repcard6e.pdf.
Van de Kaa, Dirk 1996. Anchored Naratives: The Story and Findings of Half a Century of Research into Determinants of Fertility. Population studies, Vol. 50, No. 3. 432. p.
Van de Kaa, Dirk 1999. Europe and its Population: The Long View. In van de Kaa, Dirk – Leridon, Hen­ri – Gesano, Guiseppe – Okolski, Marek: European Populations, Unity and Diversity. Kluwer, Dordrecht, 1–49. p.
van Zundert, Halman Luijkx (ed.) 2005. The Atlas of European Values. Herndon, Brill Academic Publishers.
World Bank 2002: Slovak Republic: Living Standards, Employment and La­bor Market Study. World Bank Country Study No. 23976. http://www.wds.worldbank.org/ servlet/WDSContentServer/WDSP/IB/2002/05/03/000094946_02042504020158/Rendered/INDEX/multi0page.txt.
World Bank 2005: The Quest for Equitable Growth in the Slovak Republik, Earning Your Way Out of Poverty: Assessing the Distributional Effects of Recent Slovak Reforms of the Tax and Bene?t Systems. Report No. 32433-SK. http://siteresources. worldbank.org/INTSLOVAKIA/Resources/TechnicalNote.pdf#search=%22World%20bank%20Report%20No.%2032433-SK%22.
Opatrenie è. 160/1999 Z. z. o úprave súm životného minima. www.zbierka.sk.
Opatrenie è. 187/2000 Z. z. o úprave súm životného minima. www.zbierka.sk.
Opatrenie è. 232/2001 Z. z. o úprave súm životného minima. www.zbierka.sk.
Opatrenie è. 285/2002 Z. z. o úprave súm životného minima. www.zbierka.sk.
Opatrenie è. 213/2003 Z. z. o úprave súm životného minima. www.zbierka.sk.
Opatrenie è. 372/2004 Z. z. o úprave súm životného minima. www.zbierka.sk.
Opatrenie è. 262/2005 Z. z. o úprave súm životného minima. www.zbierka.sk.
Opatrenie è. 415/2006 Z. z. o úprave súm životného minima. www.zbierka.sk.
Zákon è. 286/1992 Z. z. o daniach z príjmov. www.zbierka.sk.
Zákon è. 90/1996 Z. z. o minimálnej mzde v znení neskorších predpisov. www.zbierka.sk.
Zákon è. 125/1998 Z. z. o životnom minime. www.zbierka.sk.
Zákon è. 235/1998 Z. z. o príspevku pri narodení dieaa, o príspevku rodièom, ktorým sa súèasne narodili tri deti alebo viac detí alebo ktorým sa v priebehu dvoch rokov opakovane narodili dvojèatá a ktorým sa menia ïalšie zákony. www.zbierka.sk.
Zákon è. 236/1998 Z. z. o zaopatrovacom príspevku. www.zbierka.sk.
Zákon è. 366/1999 Z. z. o daniach z príjmov. www.zbierka.sk.
Zákon è. 280/2002. Z. z. o rodièovskom príspevku. www.zbierka.sk.
Zákon è. 595/2003 Z. z. o daniach z príjmov. www.zbierka.sk.
Zákon è. 599/2003 Z. z. o pomoci v hmotnej núdzi a o zmene a doplnení niektorých zákonov. www.zbierka.sk.
Zákon è. 600/2003 Z. z. o prídavku na diea a o zmene a doplnení zákona è. 461/2003 Z. z. o sociálnom poistení. www.zbierka.sk.
Zákon è. 601/2003 Z. z. o životnom minime a o zmene a doplnení niektorých zákonov. www.zbierka.sk.
Zákon è. 452/2004 Z. z. o náhradnom výživnom. www.zbierka.sk.
Zákon è. 244/2005 Z. z., ktorým sa mení a dopåòa zákon è. 280/2002 Z. z. o rodièovskom príspevku v znení neskorších predpisov a o zmene a doplnení niektorých zákonov. www.zbierka.sk.
Zákon è. 627/2005 Z. z. o príspevkoch na podporu náhradnej starostlivosti o diea. www.zbierka.sk.
www.crlp.org/pdf/pub_bp_trendsinrr_ece.pdf
www.epmloyment.gov.sk
www.em­ploy­men­t.­gov­.sk/rodin­na_poli­tika/kon­c_s­tat_rod_poli­tiky.html
www.eu­rac­tiv.­com/en/­so­cialeu­rope/­wom­en-slo­vak-­work­force-chal­lenges/articl­e-­­1­5­32­7­7
www.europa.eu
www.finance.gov.sk
www.infostat.sk/vdc/data/databoris.htm
www.oecd.org
www.statistics.sk/
www.sdf.sk/sdf_media/2004_mikrocenzus2003.pdf
www.tarki.hu/adatbank-h/nok/pdf/fuggelek1-7.pdf
www.ueos.sk/mvrr.sr/isvov/s3/m6/catb.asp
www.unicef.org/infobycountry/slovakia_statistics.html
w3.unece.org/stat/scriptsdb/catalog.asp