Miből fogyaszt az ember többet: kenyérből vagy kultúrából? Alábbi írásomban kenyérről nem lesz szó, kultúráról viszont annál inkább, mivel a Mozaik 2001 c. ifjúságkutatás1 kulturális fogyasztással kapcsolatos adatait szeretném ismertetni. Akulturális fogyasztás címkéjű „zsák” tartalmazza az olvasást, a különböző kulturális intézmények, terek (mozi, színház, koncert, kiállítás, könyvtár, könyvesbolt, táncos szórakozóhelyek stb.) látogatását, de a médiafogyasztást is, amely magába foglalja a tévénézést, rádióhallgatást, az újságolvasást, egyéb médiumok, pl. az óriásplakát befogadását és legújabban az internethasználatot2. Már ebből a felsorolásból nyilvánvalóvá válik, hogy a fejlett társadalmak azon tagjai, akiknek nem probléma a mindennapi kenyér beszerzése, egyértelműen kultúrából fogyasztanak többet.A bevezető kérdést ezért a következőképpen módosítanám: a kultúra mely területeiből táplálkozik nagy kanállal, s melyekből patikamérleggel a Dél-Szlovákiában élőmagyar és szlovák ifjúság?
Az első vizsgált terület az olvasás volt. Megkérdeztük a fiataloktól, hogy a kötelezőtankönyveken kívül 2001-ben hány könyvet olvastak el. Válaszaikból kiderült, hogya magyarok 30%-a, a szlovákok 28%-a egyetlen könyvnek sem ért a végére. A többiek átlagosan 6 (magyarok), illetve 8 (szlovákok) könyvet olvastak el egy év alatt3.Milyen jellegű irodalmat olvasnak? Az 1. ábrából kitűnik, hogy a megkérdezetteknemzetiségre való tekintet nélkül és szinte azonos mértékben (82%) egyértelműena szórakoztató könyveket (kalandregény, krimi, sci-fi, szerelmes regény) részesítikelőnyben. A magyaroknál a természetről szóló ismeretterjesztő könyvek (60%) és aszépirodalom (59%) következnek, majd a társadalomtudományi irodalom és a művészetről szóló könyvek. A két utóbbi könyvtípust a magyar reszpondensek fele olvassa. A szlovákok a lektűrön kívül elsősorban szépirodalmat (67%) és praktikus könyveket (63%) – barkácsolás, kertészkedés, szakácskönyv stb. – szeretnek olvasni, s 53%-uk kedveli a természetről szóló ismeretterjesztő műveket.
A két nemzetiség közötti eltérések a következőkben mutatkoznak meg: a magyarok közül többen részesítik előnyben a természetről szóló ismeretterjesztő irodalmat, a művészeti és társadalomtudományi műveket. Ezzel szemben a szlovákok amagyaroknál nagyobb mértékben preferálják a szépirodalmat és a praktikus könyveket. A két nemzet fiataljai a többi könyvtípushoz képest kisebb mértékben forgatják a műszaki irodalmat és a képregényeket. A műszaki irodalom olvasása a magyaroknak és a szlovákoknak egyaránt 36%-át jellemzi, míg a képregényeket inkábbszlovákok olvassák (37%). Az utóbbit a magyarok 29%-a forgatja.
Tíz kulturális intézmény, mégpedig a mozi, könyvtár, könyvesbolt, házibuli, popkoncert, komolyzenei hangverseny, kiállítás/múzeum, színház, bál/, mulatság és adiszkó látogatottsága iránt érdeklődtünk.2. Kulturális intézmények, terek látogatása
A 2. ábra azoknak a magyar és szlovák fiataloknak a részarányát szemlélteti,akik az elmúlt fél évben legalább egyszer ellátogattak a felsorolt kulturális intézmények valamelyikébe. Szembetűnő, hogy a legnagyobb látogatottságnak a könyvesboltok örvendenek. A magyarok 69%-a és a szlovákok 84%-a tett róluk említést. Ez
A fiatalok elsősorban tévét néznek, s havonta fél könyvet olvasnak 97
azonban a puszta tényen kívül semmit sem jelent, mivel nem tudjuk, mit keresteka könyvesboltban. Manapság, amikor a könyvesboltokban már nemcsak könyv kapható, hanem folyóiratoktól kezdve a ceruzaelemen, ajándéktárgyakon, díszes csomagolópapíron keresztül a játékig szinte minden, sőt még fénymásolni is lehet, akönyvvásárlás, könyvek iránti érdeklődés nem tekinthető a könyvesboltlátogatás kizárólagos céljának. Persze nem is zárható ki teljesen. Maradjunk annyiban, hogy akönyvesboltlátogatók részarányához képest jóval alacsonyabb, csupán 50%-os a kisebb-nagyobb rendszerességgel olvasó magyarok és szlovákok csoportja.
A magyar fiatalok által leginkább előnyben részesített kulturális terek a diszkó(66%), házibuli (64%), mozi (60%) és a bál/mulatság (54%). Könyvtárban akárcsakpopkoncerten az elmúlt fél évben 42%-uk volt, kiállításon/múzeumban, illetve színházban minden harmadik, hangversenyen pedig minden tizedik. A szlovákoknál kissé másképp fest a kulturális terek látogatottsága. A mozi dominál (80%), majd a házibuli (72%), könyvtár (66%), diszkó (64%), színház (54%) és a bál/mulatság (52%)következik. Popkoncerten minden második megkérdezett vett részt, s ugyanez érvényes a kiállítás-, illetve múzeumlátogatásra is. A hangversenyt minden ötödik szlovák fiatal jelölte meg.
2. ábra. Kulturális terek látogatottsága – „az elmúlt fél évben legalább egyszer” kategóriát választók részaránya (%)
– magyarok■szlovákok
Összehasonlítva a magyarok és a szlovákok preferenciáit több különbség is szembetűnik. Ezek közül kettőt emelnék ki:
1. A diszkót és a bált/mulatságot leszámítva, amelyeket a magyarok és szlovákok egyaránt kétharmada, illetve kevéssel több, mint fele látogat, az összes többi kulturális tér látogatottsága inkább a szlovákokra jellemző. Tehát többen járnak bulizni, de hangversenyre is.
2. A magyar fiatalok inkább a könnyedebb szórakozást részesítik előnyben (diszkó, házibuli, mozi, bál/mulatság), a szlovákoknál egyenletesebb a kulturális tereklátogatottságának megoszlása (pl. színházba is annyian járnak mint bálba/mulatságra).
Ezek a különbségek két alapvető okból származnak: a magyar és szlovák célcsoport eltérő településszerkezeti és iskolai végzettségi struktúrájából.
Az 1. táblázat a településszerkezeti struktúrát mutatja. Jól látható, hogy a szlovákoknak csaknem 90%-a városlakó, s ennek egyharmada a fővárosban él. A szlovákok közül csupán minden tizedik falusi. Ezzel szemben a magyarok valamivel többmint a fele lakik falun, s a városiak is elsősorban vidéki városok, nem pedig Pozsony lakosai. Márpedig egy városi fiatal eleve több kulturális intézményből válogathat, főleg ami a mozit, színházat, hangversenyeket, múzeumokat és kiállításokat illeti.
1. táblázat. A megkérdezettek részaránya állandó lakhelyük szerint
| Magyarok (N=1000) | Szlovákok (N=491) | |
| Pozsony | 3,6% | 28,5% |
| Egyéb város | 44,6% | 60,3% |
| Falu | 51,8% | 11,2% |
A kulturális intézmények kínálata azonban csak egyik feltétele a nagyobb mértékűés nemcsak könnyedebb szórakozást ígérő kulturális fogyasztásnak. Legalább enynyire fontos, hogy van-e rájuk igény. Adataink függvényében elmondható, hogy ez azigény nem csupán a településszerkezettel függ össze, hanem az iskolai végzettséggel is. A 2. táblázatból pedig épp az derül ki, hogy míg a szlovák megkérdezettek62%-a érettségizett vagy diplomás, a magyar megkérdezetteknél épp fordított a helyzet, hiszen kétharmaduknak még érettségije sincs. Az alacsonyabb iskolai végzettségűek – tehát elsősorban a magyarok – pedig egyrészt kevesebbet olvasnak4, másrészt az összes felsorolt kulturális tér közül a társas-táncos szórakozást biztosítókulturális tereket részesítik előnyben.
2. táblázat. A megkérdezettek részaránya iskolai végzettségük szerint
| Magyarok(N=1000) | Szlovákok
(N=491) |
|
| Alapfokú és középfokú érettségi nélküli végzettség | 65,8% | 38,2% |
| Érettségizett | 30,2% | 47,6% |
| Diplomás | 4,0% | 14,2% |
Mindaz, amiről idáig szó volt, tulajdonképpen csak holdudvara a kulturális fogyasztásnak. Mert ha szemügyre vesszük a most következő adatokat, kiderül, hogy a fiatalok kulturális fogyasztása leginkább a médiafogyasztásban ölt testet, vagyis kulturális fogyasztásuk középpontjában a médiafogyasztás áll. Hiszen amint azt a 3.ábra szemlélteti, a magyarok 97%-a szokott tévét nézni, 86%-uk rádiót hallgatni, sezek a részarányok messze felülmúlják a kulturális fogyasztás eddig vizsgált területeit. A szlovákok közül ugyan kevesebben néznek tévét (91%) és hallgatnak rádiót(75%), mint a magyarok közül, de a tévénézés esetükben is megelőzi az olvasástés az összes többi aktivitást. A rádióhallgatás a vizsgált tevékenységek közül a harmadik helyen áll, a könyvesbolt- és a mozilátogatás után.
– a napi maximum két órát;A televízió képernyője előtt hétköznap eltöltött idő szerint három csoportot különíthetünk el:
– a több mint két órát, de nem egész nap;
– az egész nap tévézők csoportját.
Az első csoport a legnépesebb, vagyis a naponta legfeljebb két órát tévézőké. Amagyarok összesen 56%-a, a szlovákok összesen kétharmada tartozik ide. Ez acsoport tovább bontható a napi maximum egy órát és az egy-két órát tévézők társaságára, melyek között nincs számottevő eltérés, de azért mégis inkább az utóbbidominál. Főleg a magyarok esetében, akiknek egynegyede naponta legfeljebb 60percet, s csaknem egyharmada legfeljebb napi két órát néz tévét.
Naponta több mint két órát tölt a tévé előtt a magyarok összesen 41%-a és aszlovákok összesen 32%-a. Egész nap a magyarok nem egész 3%-a, a szlovákoknem egész 4%-a tévézik.
Hétvégén lényegesen emelkedik a tévénézés időtartama. Mindkét célcsoportesetében a napi több mint háromórás, de nem egész napos tévézés dominál: a magyarok 71%-ára, a szlovákok 60%-ára jellemző. Maximum három órát, illetve annálkevesebbet a magyarok egynegyede, a szlovákok egyharmada tölt a készülék előtt.Egész nap a szlovákok 8%-a, a magyarok 4%-a nézi a televíziót.
Melyik tévéadókat preferálták a megkérdezettek? Egyértelműen a kereskedelmicsatornákat. A magyarok leginkább az RTL Klubot (47,3%) és a TV2-t (26,2%), aszlovákok a Markízát (59,2%). A közszolgálati magyar tévét a magyarok 8,2%-a nézi, a közszolgálati szlovák tévét viszont meg sem említették. Ugyanakkor a magyarok 7,7%-a a Markízát is nézi, valamint említették a cseh adókat, a CNN-t, aDiscoveryt, az ORF1 és 0RF2-t és a Music TV-t. A szlovákok a Markízán kívül elsősorban a Novát preferálták, s előfordult még a BBC, a Discovery, az STV1, az STV2,az MTV1, az RTL Klub, a Eurosport, a TA3 és a Spektrum.
A magyarok által preferált rádióadók a következők: Danubius (37,4%), Sláger Rádió (11,6%), Juventus (8,6%), Kék Duna (6%), Fun Rádió (4,7%), Pátria Rádió(1,8%), Rádió Expres (0,6%), majd némely regionális rádiócsatorna következett. Aszlovákok által hallgatott rádiócsatornák közül a Fun Rádió (19,3%) vezetett, majda Twist következett (12,4%), a Rock FM (10,4%), Okey (8,8%), a Szlovák Rádió(3,2%), a Danubius (2,2%), s az ő felsorolásukban is szerepeltek elvétve egyéb magyar és regionális rádióadók.Ami a rádiózást illeti, hétköznap a magyarok 47%-a 3 óránál többet hallgatja a készüléket, s közülük csaknem minden ötödiknek egész nap szól a rádiója. A rádiót 3óránál kevesebbet hallgatók közül megközelítőleg minden harmadik (31,4%) maximum 1 órát tartja bekapcsolva a készüléket. A szlovákoknál az utóbbi kategória(40,8%) nagyságrendben csak keveset tér el a 3 óránál többet rádiózók csoportjától (összesen 38%).
A tévénézéssel töltött időn és a tévécsatornák preferenciáján kívül azt is vizsgáltuk, milyen műsorokat néznek a megkérdezett fiatalok. Tíz műsortípust soroltunkfel: híradó/hírműsor, politikai vitaműsor, vetélkedő, talkshow, filmsorozat, filmek,kulturális műsorok, sport, zene, természetfilmek, nemzetiségi műsor. Nézettségüket a 6. ábra szemlélteti.
A politikai vitaműsorokat háromszor annyi szlovák nézi, mint ahány magyar. A vetélkedőket, természetfilmeket, talkshow-kat, filmsorozatokat – s tulajdonképpen azegész estét betöltő filmeket is – a magyarok szeretik jobban. Az egyes műsortípusok nézettsége azonban nemcsak a megkérdezett nemzetiségével függ össze, hanem olyan tényezőkkel is, mint a nem, korcsoport, iskolai végzettség stb. Az alábbiakban ezeket az összefüggéseket szeretném ismertetni.A legnézettebb műsortípus az egész estét betöltő film, amelyet a magyarok 85,4%a és a szlovákok 80%-a jelölt meg. A híradó áll a második helyen, mindkét célcsoport nagyjából 60%-a kíséri figyelemmel. A kulturális műsorok, a sport és a zene nézettségében sincsenek számottevő különbségek a magyarok és szlovákok között. Aműsorok másik felénél azonban ennek épp az ellenkezője tapasztalható.
Maga a tévénézés nem függ össze az említett faktorokkal, ami azt jelenti, hogynemtől, kortól, iskolai végzettségtől, településszerkezettől függetlenül a magyarok97%-a és a szlovákok 91%-a rendszeresen néz tévét. Az egyes műsortípusoknál mármerőben más a helyzet.
Említettem, hogy úgy a magyarok, mint a szlovákok leginkább a filmeket nézik.A magyarok körében 6%-kal magasabb a filmkedvelők részaránya. Ugyanakkor a fővárosiaknál 20%-kal több vidéki fiatal tartozik a rendszeres filmnézők táborába. Afelmérés keretei között mozogva ezt azzal magyarázhatjuk, hogy vidéken – s főlegfalun – eleve kevesebb a mozi, így azokat a filmeket, amelyeket a pozsonyi fiataloka moziban is megnézhetnek, a vidékiek inkább csak a tévében láthatják. De ismerve Szlovákia egyes járásainak gazdasági helyzetét, s lakosságuk anyagi mozgásterét, azt is feltételezhetjük, hogy még ha van is mozi, sokan inkább az olcsóbb tévétválasztják a drágább mozijegy helyett.
A fiatalok elsősorban tévét néznek, s havonta fél könyvet olvasnak 103
A híradót mindkét célcsoport 60%-a nézi. De a magyaroknál és a szlovákoknális megfigyelhető, hogy a korcsoportokkal és az iskolai végzettséggel egyenes arányban nő a híradót figyelemmel kísérők csoportja (7. ábra).
Az iskolai végzettség ugyancsak egyenes arányban hat a híradót nézők táborának növekedésére. A csúcsérték a magyar diplomásoknál mutatkozik meg, akiknek95,2%-a nézi rendszeresen a híradót.Ez a növekedés főleg a szlovákoknál szembetűnő. A 15-19 éves magyar fiatalok között még lényegesen (20%-kal) több a híradót néző, mint az azonos korú szlovákokközött, de a következő korcsoportban a szlovákok már „utolérik” a magyarokat, a25-29 évesek pedig le is hagyják őket. Hiszen míg a 25-29 éves magyarok kétharmada nézi a híradót, az azonos korú szlovákoknak csaknem 83%-a.
A híradó nézettsége attól is függ, hogy érdekel-e valakit a politika vagy sem. Azokközött, akik nem érdeklődnek a politika iránt, alacsonyabb a híradót nézők részaránya.Érdekes viszont, hogy azoknak, akiket saját bevallásuk szerint nagyon érdekel a politika, csak alig több mint kétharmada tartozik a rendszeres híradónézők körébe.
A vetélkedőket nagyjából minden második magyar és minden harmadik szlovákszereti nézni. Ennek a műsortípusnak a nézettsége elsősorban a nőknél mutathatóki, mégpedig abban az értelemben, hogy úgy a magyar, mint a szlovák nők gyakrabban nézik a vetélkedőket, mint a magyar és a szlovák férfiak.
A filmsorozatokat a magyarok 49%-a, a szlovákok 44%-a nézi. A magyarok tehátvalamivel jobban kedvelik a sorozatokat, mint a szlovákok, de ez a műsortípus is elsősorban a nők kedvence. Míg a magyar és szlovák férfiak közül minden harmadikra jellemző ez az időtöltés, a magyar nők kétharmada, a szlovák nők 55%-a képtelen meglenni kedvenc sorozata nélkül. A magyarok esetében további befolyásoló tényező az iskolai végzettség: minél magasabb, annál kevesebben nézik a sorozatokat (az alapiskolai végzettségűek 48%-a, az egyetemi végzettségűek 29%-a).
Zenei műsorokat a fiatalok megközelítőleg egyharmada néz. A szlovákok körében enyhén magasabb az érdeklődés a zenei műsorok iránt, s ez a preferencia akorcsoportok és az iskolai végzettség függvényében változik. Minél idősebbek amegkérdezettek, s minél magasabb az iskolai végzettségük, annál kevesebben nézik a zenei műsorokat.
A talkshow-t a magyarok egyharmada, a szlovákok 23%-a részesíti előnyben. Ezaz eltérés mindenképpen összefügg a műsorkínálattal, hiszen a felmérés időszakában a magyarok által nézett tévécsatornákon jóval több talkshow ment, mint a szlovákok által megjelölt televíziókban. A magyaroknál egyéb korreláció nem mutathatóki, a szlovákok közül viszont inkább a nők szeretik a talkshow-kat, mint a férfiak.
Tipikus férfiműsor a sport. Nemzetiségre való tekintet nélkül a férfiak 43%-a nézi rendszeresen a nők 10%-ával szemben.
A természetfilmeket – akárcsak a természetről szóló tudományos-népszerűsítőirodalmat (lásd az olvasásról szóló részt) – inkább a magyarok szeretik, de ennek aműsortípusnak a preferenciája erősen összefügg a településszerkezettel is. A falusiakjobban kedvelik az ilyen műsorokat, mint a városiak: a falun élő magyarok 33%a nézi meg őket a városlakó magyarok 23%-ával szemben. A szlovákoknál ugyan kisebb, de azért kimutatható ez az eltérés: a falusiak 21%-a szereti a természetfilmeket, míg a városiaknak csak 13%-a.
A politikai vitaműsorok nem tartoznak a fiatalok kedvencei közé. Különösen érvényes ez a magyarokra, akiknek csak 6%-a, míg a szlovákoknak 17,7%-a tartozikezen műsorok nézőinek táborába. Ezeket az adásokat inkább a férfiak preferálják.A magyarok esetében elsősorban a pozsonyiak, akik közül ötször többen (32%) nézik a politikai vitaműsorokat, mint az egyéb városokban és falun élők közül. A szlovákok esetében a korcsoport és az iskolai végzettség egyenes arányban befolyásolja a politikai vitaműsorok nézettségét, s ugyancsak magasabb nézettségnek örvendenek a politika iránt érdeklődők körében.
A sereghajtó szerepét a kulturális műsorok töltik be. Minden nyolcadik megkérdezett nézi őket. Nézettségük enyhe összefüggést mutat a politika iránti érdeklődéssel.
A médiafogyasztásnak szerves része az írott sajtó olvasása. Elsősorban a napilapokra fókuszáltunk. Kiderült, hogy a magyar fiatalok 15%-a és a szlovákok egynegyede abszolút nem vesz kézbe újságot. Az újságolvasó 85%-nyi magyar és 75%-nyiszlovák a 8. ábrán látható gyakorisággal olvas napilapot. Úgy a magyarok, mint aszlovákok kétharmada naponta vagy heti többszöri alkalommal olvas újságot. Megközelítőleg minden ötödik hetente egyszer, minden huszadik havonta, a többiek pedig ennél is ritkábban. Vagyis az igazán rendszeresnek nevezhető újságolvasók – azelső három kategóriát vesszük annak – részaránya a magyarok között nagyjából70%-ra, a szlovákok között pedig 60%-ra tehető.
A fiatalok elsősorban tévét néznek, s havonta fél könyvet olvasnak 105
A 9. ábrán már csak a napi rendszerességgel olvasók jelennek meg, akik mindkétcélcsoportnak az egyharmadát alkotják. Milyen ennek a kategóriának a belső differenciáltsága? Nemek szerinti bontásban azt látjuk, hogy a napi újságolvasás inkábbjellemző a férfiakra (40%), mint a nőkre (nagyjából 25%).
A korcsoportok egyenes arányban hatnak, azaz minél idősebbek a megkérdezettek, annál magasabb közöttük a naponta olvasók részaránya. A növekedés – a híradó nézettségénél tapasztaltakhoz hasonlóan – markánsabban nyilvánul meg aszlovákoknál, mint a magyaroknál. A legfiatalabb magyarok 30%-a olvas naponta újságot a legfiatalabb szlovákok alig 18%-ához képest. Az idősebb korcsoportokbana magyar olvasók aránya 3-4%-kal növekszik, s így a 24-29 évesek körében 37%kal tetőz. A szlovák fiataloknál az előző korcsoporthoz képest a 20-24 évesek között megduplázódik a napi újságolvasás mértéke, a 25-29 évesek között pedigújabb 10%-kal növekszik. így a legidősebb szlovákok 45%-a olvas naponta újságot,míg az azonos korú magyaroknak csak 37%-a. Hasonló összefüggés tapasztalhatóaz iskolai végzettség függvényében, amely úgyszintén egyenes arányban befolyásolja a napi újságolvasók csoportjának gyarapodását. Az alapiskolai és szaktanintézeti végzettséggel rendelkező magyarok között lényegesen magasabb az újságot naponta olvasók részaránya, mint a hasonló végzettségű szlovákok között, de az érettségizettek és a diplomások esetében már nincs számottevő eltérés a két célcsoport között. Mindenesetre a kor és az iskolai végzettség növekedése is erőteljesebbösszefüggésben áll a szlovákok újságolvasási gyakoriságának alakulásával, mint amagyarokéval.
Érdekes a naponta újságot olvasók településszerkezeti struktúrája is, főleg a magyarok esetében. Jól látható, hogy a pozsonyiak közül csaknem kétszer annyian olvassák naponta a sajtót (60%), mint az egyéb városok lakói és a falusiak közül(33%-31%). A szlovák fiatalok esetében a pozsonyiak és az egyéb városiak közöttkisebb az eltérés, mindkét csoport nagyjából egyharmada napi olvasó, a falusiaknál viszont csökken a részarányuk (20%). Amennyiben a magyarokat és a szlovákokat hasonlítjuk össze, két eltérést tapasztalunk. Először: a pozsonyi magyar fiataloklényegesen nagyobb hányada (csaknem 61%) olvas naponta újságot. Másodszor:ugyanez érvényes a falusi magyar fiatalokra is, csak esetükben a két célcsoport közötti eltérés kisebb (11%).
Az összes vizsgált tényező közül azt hagytam a legutoljára, amely a leginkább befolyásolja a napi újságolvasást, ez pedig a politika iránti érdeklődés. A 9. ábra alsófelében elhelyezkedő „nagyon érdekel” és „egyáltalán nem érdekel” kategóriákmegoszlását szemlélve leszögezhetjük, hogy a politika, közélet iránt érdeklődő magyarok háromnegyede, a szlovákoknak pedig kétharmada olvas naponta újságot.Azok között, akik saját bevallásuk szerint egyáltalán nem érzik közelinek ezt a területet, lényegesen alacsonyabb a naponta újságot olvasók részaránya. Természetesen a politika iránti érdeklődés nem izoláltan, hanem a többi vizsgált tényezővelegyütt hat ki a napilapolvasás gyakoriságára. Ugyanakkor az egyes tényezők nemazonos mértékben játszanak közre. Atipikus fiatal magyar újságolvasó ismertetője-
A fiatalok elsősorban tévét néznek, s havonta fél könyvet olvasnak 107
gye elsősorban a politika iránti fokozott érdeklődés, majd a felsőfokú végzettség,továbbá az, hogy pozsonyi lakos, férfi és 25-29 éves. A szlovákoknál is a politikairánti érdeklődés a meghatározó, ezt követi a felsőfokú végzettség, a korcsoport(25-29 éves), a nem (férfi) és az állandó lakhely (Pozsony).
A kutatás utolsó témaköre arra irányult, milyen újságokat és hetilapokat olvasnak a megkérdezettek.
A magyarok kétharmada a napilapok közül az Új Szót tüntette fel. Említették méga Novy Cast (8,3%), Smet (4%) és a Sport napilapot (3%). A legolvasottabb hetilapok a Vasárnap (30%), Csallóköz (6%), Szabad Újság (4%), Plus 7 dní(4%), Story,Magyar Nők Lapja (mindkettő 3%), Új Nő (2,5%), s néhányan feltüntették még aBravót, Kiskegyedet, Évát, Zdraviet, Záhradkárt és Budót.
A szlovákoknak két kedvenc napilapja volt, a Sme és a Novy Cas. Mindkettőt amegkérdezettek 25-25%-a olvasta. Emellett 8%-uk Pravda-, 6%-uk Sport-, 2,2%-ukpedig Új Szó-olvasó. Hetilapok közül a szlovákok a következőket tüntették fel: Plus7dní(20%), Markíza (12,2%), Moment (4%), Zivot(3%), Pohronie (2%), valamint néhányszor szerepelt még a Dominó Fórum, Express International, TV Komplet.
Mit is mondhatnék befejezésképpen, amikor a lényeget már leírtam a címben? Akulturális fogyasztás belső szerkezetét illetően a felmérés nem hozott új eredményeket, viszont alátámasztotta a már ismert trendet: a fiatalok kulturális fogyasztásának abszolút meghatározó eleme a médiafogyasztás, ezen belül pedig a tévénézés. Ha tehát nagykanál, akkor televízió, abból pedig leginkább a kereskedelmi – sa szlovák fiatalokhoz képest a magyar fiatalokra ez még fokozottabban érvényes.Hogy ez milyen értékek közvetítését jelenti, arról nem szeretnék elmélkedni, mertez nem képezte az általam ismertetett kutatás tárgyát.
A rádió is elég markánsan van jelen a fiatalok mindennapjaiban. A feltüntetettcsatornákból következtetve ez a médium nagyrészt a vattaszövegekkel megspékeltzenei háttérkulissza szerepét tölti be.
A sajtó olvasása és a többi tevékenység – könyvolvasás, kulturális terek látogatása – már jóval kisebb mértékben tölti ki a fiatalok életét, s amennyiben a színház-,hangverseny-, kiállításlátogatást a művészet iránti érdeklődés jeleként értelmezzük,akkor elmondható, hogy „művészetfogyasztás”-ban a magyar fiatalok inkább a patikamérleget alkalmazzák. Természetesen a fiatalok nem képeznek egyetlen homogén csoportot. Amint arra írásomban rámutattam, élethelyzetük differenciáltságafolytán nem egyformán viszonyulnak a vizsgált kulturális javakhoz. A televízió azonban mindannyiuk életét meghatározza, hiszen nemtől, korcsoporttól, nemzetiségtől,iskolai végzettségtől és településszerkezettől függetlenül szinte mindannyian rendszeres tévézők, s a magyarok 41%-a a saját személyes színes képernyőjével randevúzik – naponta5.
English