Popély Árpád: A csehszlovákiai magyar kisebbség történeti kronológiája (1950—1964)

1950

1950. január 6.
– Az SZLKP KB Elnökségének ülésén heves vita folyik a magyar kisebbség helyzetének a rendezéséről. Elfogadnak egy (Lőrincz Gyula által előterjesztett) 26 pontból álló határozatot, melynek végrehajtását feladatul adják valamennyi állami és pártszerv számára. A határozat fontosabb pontjai: 3. gondoskodjanak a Csehországból hazatelepülő magyarok megfelelő elhelyezéséről; 4. a kerületi és a járási nemzeti bizottságokba válasszanak be magyar tagokat is; 6. a magyarlakta területeken a hirdetményeket tegyék közzé magyar nyelven is; 8. dolgozzanak ki programot a magyar nemzetiségű tanítók utánpótlására; 9. figyelmeztessék a népművelőket, hogy a Csemadoknak a reszlovakizáltak is tagjai lehetnek; 10. vizsgáljanak ki minden olyan esetet, amikor magyar nemzetiségű lakosokat nemzeti hovatartozásuk, ill. Csemadok-tagságuk miatt üldöztek, és gondoskodjanak a bűnösök megbüntetéséről; 11. akadályozzanak meg mindennemű soviniszta agitációt, ill. a reszlovakizáltakra gyakorolt nyomást az 1950. márciusi népszámlálással kapcsolatban; 13. növeljék az Új Szó példányszámát; 13. bizonyos filmeket lássanak el magyar felirattal. (A tanácskozás eredményei, az elfogadott határozatok a nyilvánosság számára ismeretlenek maradnak, betartásukat és megvalósításukat így nem lehetett ellenőrizni.)

1950. február 17.
– Az Új Szó tudósítást közöl arról, hogy Prágában megnyílt a Magyar Könyvesbolt. Vezetője Somogyi László.

1950. március 1.
– A II. világháború utáni első népszámlálást tartják Csehszlovákiában. Az ország összlakossága 12 338 450 fő, ezen belül Szlovákia lakossága 3 442 317 fő (Csehszlovákia lakosságának 27,8%-a). Szlovákia lakosságának nemzetiségi megoszlása a következő: szlovák 2 982 524 (86,6%), magyar 354 532 (10,3%), ukrán, rutén és orosz 48 231 (1,4%), cseh 40 365 (1,2%), német 5179 (0,1%), lengyel 1808 (0,1%), egyéb 9678 (0,3%). Csehországban a népszámlálás 13 201 magyar nemzetiségű lakost mutat ki, többségük a deportálások során került a cseh országrészekbe. (Nyilvánvaló, hogy a népszámlálás során kimutatott 354 532 magyar nem a szlovákiai magyarság valós számát adja meg. Csupán azt fejezi ki, hogy a lakosságcsere, deportálások és a reszlovakizáció után hányan merik vállalni nemzetiségüket. Mintegy 150 000 azoknak a reszlovakizált magyaroknak a száma, akik szlovák nemzetiségűnek íratják be magukat. (Összehasonlításul: a mai Szlovákia területén 1930-ban 585 434 személy, 1941-ben 761 434 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek.) A népszámlálás eredménye azonban még így is meglepetésként szolgált a hivatalos szervek számára. Számításaik szerint ugyanis Szlovákiában a lakosságcsere és a reszlovakizáció után kb. 230 ezerre csökkent a magyarok száma.)

1950. március 5.
– Szlovákia Kommunista Pártja nyitrai kerületi bizottsága határozatot hoz arról, hogy a helyi nemzeti bizottságokban a magyar lakosság arányos képviseletet kapjon. (Hasonló határozatot hoz az SZLKP pozsonyi kerületi bizottsága is.)

1950. március 11.
– Leváltják tisztségéből és önkritikára kényszerítik Vladimír Clementis külügyminisztert. Helyére Viliam ©irokýt nevezik ki.

1950. március 15.
– Megjelenik Pozsonyban a Szlovákiai Egységes Földműves Szövetség és a Szlovákiai Szövetkezeti Tanács Szabad Földműves című mezőgazdasági szak- és szövetkezeti hetilapjának első száma. Felelős szerkesztője Kugler János. (1959. jan. 4-től hetente kétszer, 1965. jan. 9-től ismét hetilapként jelenik meg.)

1950. március 30.
– Arra való hivatkozással, hogy a március 1-jei népszámlálás során a magyarok nyomást gyakoroltak a reszlovakizáltakra, a Megbízottak Testülete utasítja a Belügyi Megbízotti Hivatalt, hogy „különös gondossággal vizsgálja ki a népszámlálás során a nemzetiségileg vegyes lakosságú területeken tapasztalt zavaró jelenségeket, főleg abból a szempontból, hogy soviniszta elemek nem használták-e fel a népszámlálást arra, hogy a köztársaság nemzeteit egymás ellen uszítsák…”

1950. április 1.
– Megjelenik Pozsonyban a Szakszervezetek Központi Tanácsa Szakszervezeti Közlöny című hetilapjának első száma.

1950. április 2.
– Pozsonyban tartja I. országos közgyűlését a Csemadok, melyen az egyesület 147 helyi szervezete képviselteti magát.

1950. április 7.
– Klement Gottwald köztársasági elnök Esterházy János halálos ítéletét kegyelemből életfogytiglani börtönbüntetésre változtatja. (Ettől fogva Esterházy a szlovákiai Lipótvár és Illava, a csehországi Bory, valamint a morvaországi Mírov börtöneiben raboskodik.)

1950 áprilisában
– A ®ivot strany magyar nyelvű mutációjaként megjelenik Pozsonyban a Szlovákia Kommunista Pártja funkcionáriusai számára kiadott Pártélet című folyóirat első száma.

1950. május 1.
– Az Új Szó fejlécén első ízben jelenik meg a jelszó: „Világ proletárjai, egyesüljetek!”

1950. május 5.
– A kormány leváltja tisztségéből Gustáv Husákot, a Megbízottak Testületének elnökét és Ladislav Novomeský oktatás- és népművelésügyi megbízottat. A Megbízottak Testületének új elnöke Karol Bacílek, az új oktatás- és népművelésügyi megbízott Ernest Sýkora.

1950. május 24–27.
– Pozsonyban tartja IX. kongresszusát Szlovákia Kommunista Pártja. Viliam ©iroký beszámolója alapján „szlovák burzsoá nacionalizmussal” vádolják és önkritikára kényszerítik Gustáv Husákot, Ladislav Novomeskýt, Vladimír Clementist és Karol ©midkét. A párt elnökévé ismét Viliam ©irokýt, főtitkárává Karol Bacíleket választják. Az 59 tagú Központi Bizottságba bekerül Major István, Fábry István és Furinda Rudolf.

1950 májusában
– A magyar Művelődésügyi Minisztérium több ezer kötet magyar könyvet ajándékoz a Csemadoknak. Az ajándék ünnepélyes keretek közötti átadására a komáromi Duna-hídon kerül sor.

1950. július 10– augusztus 19.
– A magyar pedagógusok hiányának pótlására az Oktatásügyi Megbízotti Hivatal megrendezi Pozsonyban az első, hathetes tanítóképző tanfolyamot. Pedagógiai vezetői Hartmann József és Ozorai Ferenc dunaszerdahelyi pedagógusok. (Ezen és a következő években megrendezett gyorstalpaló tanfolyamokon több száz magyar pedagógust „képeznek ki”.)

1950. július 14.
– Lemondatják tisztségéről és képviselői mandátumáról Karol ©midkét, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökét. Az SZNT új elnökévé Franti¹ek Kubaè addigi alelnököt választják.

1950. augusztus 15.
– Megnyílik Pozsonyban a Mihálykapu utcában a Magyar Könyvesbolt. Vezetője Szőke Lőrincné.

1950. szeptember 1.
– Megnyílnak Szlovákiában az első magyar tannyelvű óvodák és iskolák. Az óvodák száma az 1950/51-es tanévben 142, s ezekben 151 osztály működik 4985 gyerekkel. A nemzeti (tkp. elemi) iskolák száma 522, a középiskoláké (a 11–15 éves gyerekek számára) 91, melyekbe együttesen 45 497 tanuló iratkozik be. Komáromban 4 osztállyal és 142 diákkal magyar tannyelvű gimnázium, Pozsonyban a Duna utcában 5 osztállyal és 182 diákkal magyar tannyelvű tanítóképző pedagógiai gimnázium nyílik. A pozsonyi és a kassai ipari szakközépiskola mellett magyar tagozatot indítanak.

– Megalakul a Faluszínház (Dedinské divadlo) magyar tagozata, a II. világháború utáni első hivatásos magyar színtársulat Szlovákiában. Igazgatója Ondrás László.

1950. szeptember 21.
– Az Új Szó hasábjain Az inas válaszol címmel durva támadás jelenik meg Fábry Zoltán ellen. Bátky László jócskán kioktató hangvételű cikke szerint Fábry legfőbb bűne, hogy „nem lát túl a stószi földeken”, „nem akarja meglátni, hogy ma egy új ország épül”, s írásaiban is csak a múltba néz, ahelyett, hogy előre tekintve a mával, a jelen és a jövő feladataival foglalkozna.

1950 szeptemberében
– Megjelenik Pozsonyban a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Alkotó Ifjúság című negyedévi kulturális folyóiratának első száma. Felelős szerkesztője Száraz József, a szerkesztőbizottság vezetője Hrubják Emil.

1950. október 3.
– A Városi Könyvtár önálló részlegeként megnyílik Pozsonyban a Magyar Könyvtár.

1950. október 8.
– Diószegen tartja első bemutatóját a Faluszínház magyar tagozata.

1950. november 1.
– Megjelenik Pozsonyban az Úttörők Lapja című havilap első száma. Fejlécén az „iskolai ifjúság és az úttörők folyóiratának” nevezi magát, főszerkesztője Turi Mária. (Utolsó szám: 1951 márciusa.)

1950. november 28.
– A Megbízottak Testülete feladatul adja Daniel Okáli belügyi megbízottnak, hogy a „vegyes lakosságú területen” olyan személyt nevezzen ki a nemzeti bizottságok körzeti titkárává, aki beszéli a magyar nyelvet.

1950. december 28.
– Összeül Poprádon a református egyház Alkotmányozó Zsinata, hogy megalkossa az egyház új alkotmányát, és annak rendelkezései szerint megszervezze az új egyházmegyéket.

1951

1951 januárjában
– Megjelenik Pozsonyban a Csehszlovák–Szovjet Baráti Szövetség Szovjetbarát című havilapjának első száma. Vezető szerkesztője Samo Fal»an.

1951. február 21–24.
– A CSKP KB ülésén ©tefan Ba¹»ovanský beszámol a Szlovákia Kommunista Pártjában tapasztalható „szlovák burzsoá nacionalizmusról”, majd megfosztják képviselői mandátumától és kizárják a pártból Gustáv Husákot, Ladislav Novomeskýt és az „imperialista kémkedés szolgálatába állt” Vladimír Clementist. Kizárásukat azonnali letartóztatásuk követi.

1951. április 1.
– A megszűnt Úttörők Lapja utódaként megjelenik Pozsonyban a Pionírok Lapja című kétheti lap első száma. Főszerkesztője Turi Mária (1951. szept. 1-jétől Mészáros Sarolta, 1951. szept. 30-tól Kopcsok András, 1952. máj. 15-től Zsilka László, 1952. szept. 7-től Somogyi Viola, 1956. jún. 15-től ismét Zsilka László, 1957. nov. 26-tól Ritzko Béla, 1958. ápr. 4-től Somogyi Mátyás, 1958. nov. 21-től Petrik József, 1960. máj. 24-től ismét Somogyi Mátyás, 1962. febr. 16-tól ismét Petrik József).

1951. május 30.
– Klement Gottwald köztársasági elnök kinevezi Major Istvánt Csehszlovákia budapesti rendkívüli és meghatalmazott követévé.

1951. június 23–24.
– Pozsonyban tartja II. országos közgyűlését a Csemadok (taglétszáma ekkor kb. 20 ezer, helyi szervezeteinek száma 300). Az egyesület tömegszervezetté alakítása érdekében határozatot hoznak a járási titkárságok felállításáról, a taglétszám növeléséről és egy kultúrpolitikai havi folyóirat indításáról. A korábbi 24 fős Központi Bizottság helyett új, 50 tagú vezetőséget választanak, amelynek tagjai többek között: Lőrincz Gyula, Sas Andor, Kugler János, Egri Viktor, Fellegi István, Fábry István, Szabó Béla, Major Sándor, Tolvaj Bertalan.

1951. július 8.
– Kugler János felelős szerkesztőt Major Sándor főszerkesztő váltja fel a Szabad Földműves élén. A lap fejlécén ugyanekkor megjelenik a felirat: „A csehszlovákiai magyar dolgozó parasztok hetilapja.”

1951. július 15.
– A Kalvínske hlasy önálló magyar nyelvű változataként megjelenik Kassán a református egyház Kálvinista Szemle című hivatalos lapjának első száma. Felelős szerkesztője Andrej Ma»a¹ík.

1951. július 21.
– Megjelenik Somorján a Horný ®itný ostrov–Felső-Csallóköz című kétnyelvű járási hetilap első száma.

1951 júliusában
– A Sudca µudu magyar nyelvű mellékleteként megjelenik Pozsonyban az Igazságügyi Megbízotti Hivatal A Népbíró című havilapjának első száma.

– A korábban negyedévi rendszerességgel megjelenő Alkotó Ifjúság átalakul havilappá. Ugyanakkor Hrubják Emilt Szűcs Béla váltja fel a lap szerkesztőbizottságának vezetői posztján.

1951. augusztus 3–4.
– A református egyház Alkotmányozó Zsinatának pozsonyi ülésén elfogadják az egyház új alkotmányát, amely szerint az egyház hivatalos megnevezése: Szlovenszkói (Szlovákiai) Református Keresztyén Egyház. Megválasztják a Zsinati Elnökséget, amelynek tagjai: Ján Toma¹uµa lelkészi elnök, Vojtech Ozorovský világi elnök, Varga Imre első lelkészi alelnök, Vágó Ede második lelkészi alelnök, Soós Imre első világi alelnök és Csáji Bertalan második világi alelnök. (Az alkotmányt a Szlovák Egyházügyi Hivatal 1951. okt. 22-én hagyja jóvá, kihirdetésére 1951. nov. 6-án Kassán kerül sor.)

1951. szeptember 1.
– Megjelenik Pozsonyban a Csemadok Fáklya című kulturális és politikai folyóiratának első száma. A havilap főszerkesztője Szabó Béla prózaíró (1952 áprilisától Bátky László, 1956 januárjától Bojsza [Barsi] Imre), a szerkesztőbizottság tagjai: Bátky László, Egri Viktor, Fábry István, Fellegi István, Lőrincz Gyula és Sas Andor (2. számától kezdve Major Sándor, a 3. számtól Kugler János is).

1951. szeptember 6.
– A CSKP KB ülésén Klement Gottwald, a párt elnöke beszámolójában Rudolf Slánský főtitkárt teszi felelőssé a párt által elkövetett hibákért. Slánskýt felmentik tisztségéből, egyelőre miniszterelnök-helyettessé nevezik ki, majd november 23-án letartóztatják.

1951. október 1.
– A pozsonyi Szlovák Egyetem (a későbbi Comenius Egyetem) Pedagógiai Karán kezdetét veszi a magyar pedagógusképzés: 5 tanulmányi szakon 44 hallgató kezdi meg tanulmányait. A magyar tanszék vezetője Sas Andor docens. (A Pedagógiai Kar 1953-ban önálló Pedagógiai Főiskolává alakul.)

1951. november 11.
– Karlovy Varyban megalakul a Csemadok első csehországi helyi szervezete. Elnöke Kluka Imre.

1951. november 13.
– Prágában Csehszlovákia tíz évre szóló kulturális együttműködési egyezményt köt Magyarországgal, amelyet csehszlovák részről Viliam ©iroký miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter, magyar részről Révai József népművelési miniszter ír alá.

1951. december 5.
– A református egyház zsinata határozatot hoz a magyarországi új énekeskönyv szlovákiai kiadásáról, azzal a változtatással, hogy kihagyandó belőle három ének, és a magyar himnusz helyébe a csehszlovák himnusz veendő fel.

1951. december 8.
– A Csemadok II. országos közgyűlésének határozata alapján kezdetét veszi az egyesület tagtoborzási kampánya. A kitűzött cél: a jelenlegi 20-22 ezerről 1951. december 24-ig 50 ezerre növelni az egyesület tagjainak számát. (A határidőt később 1952. január 31-ig meghosszabbítják.)

1952

1952. január 14.
– Egy szibériai fogolytáborban meghal Neumann Tibor, a Magyar Párt 1945-ben elhurcolt egyik vezetője.

1952. január 15.
– Megjelenik Pozsonyban a Csehszlovák Nőszövetség KB Dolgozó Nő című képes havilapjának első száma kétezer példányban. Felelős szerkesztője Hanka Nová. (A lap 1955. jan.-tól kéthetente jelenik meg.)

1952. január 26.
– Az Új Szó Ifjúsági Szemle című mellékletének szerepét átvéve megjelenik Pozsonyban a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Szlovákiai KB Új Ifjúság című hetilapjának első száma. Főszerkesztője Szőke József. (1953. ápr. 4-től hetente kétszer, 1955. jan. 1-jétől ismét hetilapként jelenik meg.)

1952. január 31.
– A Csemadok Központi Bizottságának ülésén megállapítják, hogy bár a múlt év decemberében indított tagtoborzási kampány nem érte el kitűzött célját, vagyis az 50 ezres taglétszámot, ezt az eredményt az évi országos közgyűlésig el kell érni, mivel ennek minden előfeltétele adott.

1952 januárjában
– A Národné výbory magyar nyelvű mellékleteként megjelenik Pozsonyban a Belügyi Megbízotti Hivatal Nemzeti Bizottságok című folyóiratának első száma.

1952. február 10.
– Loketben megalakul a Csemadok második csehországi helyi szervezete. Elnöke Mihalik Zoltán.

1952. március 29.
– Chodovban megalakul a Csemadok harmadik csehországi helyi csoportja. Elnöke Szűcs Sámuel. (A Csemadoknak 1953-ig további 5 csehországi helyi szervezete alakul [Kyn¹perk, Chomutov, Sokolov, Opava, Ostrava], működésüket azonban a hatóságok nem engedélyezik, az egyesület tevékenységét Szlovákia területére korlátozzák.)

1952. április 7.
– Pozsonyban Csehszlovákia a határövezetekről, a vámeljárásról és a vasúti forgalomról szóló szerződéseket köt Magyarországgal.

1952. április 12.
– Megjelenik Párkányban a Na¹a cesta–A Mi Utunk című kétnyelvű járási hetilap első száma.

1952. április 18.
– Szlovákia Kommunista Pártja pozsonyi kerületi bizottságának ülésén kifogásolják, hogy a Pozsonyi kerületben a párttagoknak csak 1,3%-a magyar nemzetiségű, míg a kerületben a magyar lakosság aránya több mint 20%.

1952 áprilisában
– Andrej Ma»a¹íkot Galambos Zoltán komáromi lelkész váltja fel a Kálvinista Szemle és a Kalvínske hlasy című lapok főszerkesztői posztján, ezért szerkesztőségük Kassáról Komáromba költözik.

1952. május 1.
– Megjelenik Füleken a Budovateµ–Építő című kétnyelvű járási hetilap első száma.

1952. május 9.
– Klement Gottwald köztársasági elnök II. fokú Állami Díjjal tünteti ki Egri Viktort a szövetkezeti és a nemzeti kérdés „megoldásáról” írt Közös út című színművéért.

1952. május 18.
– A Szlovákiai Egységes Földműves Szövetségtől és a Szlovákiai Szövetkezeti Tanácstól a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal veszi át a Szabad Földműves című hetilap kiadását.

1952. május 21.
– Az Új Szó fejlécén megjelenik a felirat: „A szlovákiai Kommunista Párt napilapja.” (1952. május 22-től a felirat így jelenik meg: „Szlovákia Kommunista Pártjának napilapja.”)

1952. május 24–25.
– Pozsonyban tartja III. országos közgyűlését a Csemadok. A tervezett 50 ezres taglétszámot nem sikerült elérni, Fellegi István központi titkár beszámolója szerint tagságának száma 34 985, helyi szervezeteinek száma 380. Lőrincz Gyula országos elnök felhívja a figyelmet a magyarok körében mutatkozó „elkülönülésre, szeparálódásra”, s hangsúlyozza, hogy ez éppoly helytelen törekvés, mint a szlovák „burzsoá nacionalizmus”.

1952. június 17.
– A kormány ülésén titkosnak minősített határozatot fogadnak el „a magyar nemzetiségű állampolgárok némely kérdéséről”, melynek végrehajtását az egyes miniszterekre és a Megbízottak Testületére bízzák.

1952. július 1.
– A Megbízottak Testülete elrendeli Szlovákia magyarlakta területein a kétnyelvűséget. Az 1952. június 17-i kormányhatározattal azonos tartalmú (és szintén titkosított!), de részletesebb utasításokat tartalmazó, 24 határozatból álló intézkedésrendszer egyebek közt elrendeli, hogy a községeket és városokat magyar nyelven is meg kell jelölni; az állami szervek és közintézmények, valamint a gazdasági szervezetek megjelölését magyarul is fel kell tüntetni; lehetővé kell tenni a magyar nyelv használatát a nemzeti bizottságokban, hivatalokban és bíróságokon; a nemzeti bizottságoknak szóló irányelveket, utasításokat és körleveleket magyar nyelven is ki kell adni; a nemzeti bizottságok és más állami szervek és szervezetek a magyarok számára adjanak ki magyar nyelvű határozatokat, végzéseket, bizonylatokat és igazolásokat; a hirdetményeket, felhívásokat és rendeleteket tegyék közzé magyarul is; a nyilvános helyeken helyezzenek el magyar nyelvű tájékoztató, útjelző és figyelmeztető táblákat is; s végül, hogy a magyarul írt beadványokat, kérelmeket és panaszokat magyar nyelven intézzék el. (A határozatokat nem hozzák nyilvánosságra, csak a pártfunkcionáriusok ismerik, következetes alkalmazásukra így nem is kerülhet sor.)

1952. augusztus 20.
– A református egyház Léván ülésező Zsinati Tanácsa határozatot hoz az új egyházmegyei beosztásról és az egyházmegyék új megnevezéséről. A történelmi nevek elhagyását Varga Imre helyettes egyetemes esperes azzal indokolja, hogy az állami hatóság azokat „feudális maradványnak” tekinti, ezért az új állami közigazgatást reprezentáló kerületek szerinti megnevezést javasolja. A korábbi 9 helyett a következő 7 egyházmegye alakul: Pozsonyi, Észak-Nyitrai, Dél-Nyitrai, Besztercebányai, Nyugat-Kassai, Kelet-Kassai, Eperjesi.

1952. augusztus 27.
– Az Iskola- és Művelődésügyi Megbízotti Hivatal Szlovákia Kommunista Pártja Elnökségének 1952. febr.-i határozata értelmében megbízza Fellegi Istvánt, a Csemadok KB vezető titkárát a Magyar Területi Színház megszervezésével kapcsolatos teendők végrehajtásával.

1952. szeptember 28.
– Komáromban ünnepélyes keretek között visszahelyezik a Duna Menti Múzeum udvarában lévő régi helyére Jókai Mór 1945-ben eltávolított szobrát.

1952 szeptemberében
– Megjelenik Pozsonyban a 6–11 éves iskolások Kis Építő című gyermeklapjának első száma. A szerkesztőség megbízott vezetője Beòo Antal. (A lap főszerkesztője 1952. okt. 15-től Korbuly Mária, 1952. dec. 1-jétől [Koprláné] Varga Magda, 1962 szeptemberétől Petrik József, 1962 novemberétől Csikmák Imre.)

– A Príroda a technika magyar nyelvű mutációjaként megjelenik Pozsonyban a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottsága Természet és Technika című ifjúsági havilapjának első száma. Főszerkesztője Szabadi János. (A lap 1954 januárjától Tudomány és Technika címmel jelenik meg.)

1952. október 1.
– Megalakul Komáromban Csehszlovákia első állandó magyar színháza, a Magyar Területi Színház (Matesz). Tizenhat alapító tagja közül tizenkettő a Faluszínház magyar részlegéből, négy pedig különféle dél-szlovákiai magyar amatőr színjátszó együttesekből kerül a társulathoz. Igazgatója Fellegi István.

1952. november 27.
– Prágában az Állambíróság államellenes összeesküvés vádjával koncepciós perben halálra ítéli Rudolf Slánskýt, Csehszlovákia Kommunista Pártja volt főtitkárát, Vladimír Clementis volt külügyminisztert és további 9 vádlottat.

1952. november 28.
– Prágában a Vencel téren megnyílik a Magyar Kultúra Háza.

1952. december 16–18.
– Prágában tartja országos konferenciáját Csehszlovákia Kommunista Pártja. Nagy István, a füleki járási pártbizottság elnöke felszólalásában kijelenti, hogy „Slánský bandája burzsoá nacionalista politikájával elodázta a magyar dolgozók egyenjogúsítását. Végül azonban Gottwald elvtárs vezetésével ez a kérdés is megoldódott.” A Központi Bizottság póttagjainak sorából 11 új tagot kooptálnak a KB-ba, köztük Fábry Istvánt.

1953

1953. január 1.
– A Magyar Könyvtár kiválik a Pravda Kiadóvállalat keretéből, s Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó néven önállósul. Igazgatója Frendt Pál. (A Magyar Könyvtár 1949-ben hat, 1950-ben tizenhárom, 1951-ben huszonöt, 1952-ben harmincegy magyar könyvet adott ki.)

– Galambos Zoltán komáromi lelkészt Gaál István pozsonyi lelkész váltja fel a Kálvinista Szemle és a Kalvínske hlasy című lapok főszerkesztői posztján, ezért szerkesztőségük Komáromból Pozsonyba költözik.

1953. január 31.
– A komáromi Magyar Területi Színház Urbán Ernő Tűzkeresztség című művével tartja első bemutatóját.

1953 januárjában
– A Móda a textil magyar nyelvű mutációjaként megjelenik Pozsonyban a Csehszlovák Nőszövetség Divat és Textil című havilapjának első száma.

1953. február 2.
– Prágában aláírják a csehszlovák–magyar kulturális egyezmény 1953. évi munkatervét, melynek keretében megegyezés születik a közös könyvkiadásról is.

1953. március 3.
– Megjelenik Pozsonyban a Szlovákiai Testnevelési és Sportbizottság Csehszlovákiai Sport című hetilapjának első száma. Főszerkesztője Federmayer István.

1953. március 6.
– A Szabad Földműves fejlécéről eltűnik „A csehszlovákiai magyar dolgozó parasztok hetilapja” felirat, helyette a következő szöveg olvasható: „A Földművelődésügyi Megbízotti Hivatal lapja.” A fejlécen egyben megjelenik a jelszó: „A szocialista faluért!”

1953. március 14.
– Prágában meghal Klement Gottwald köztársasági elnök, Csehszlovákia Kommunista Pártjának elnöke.

1953. március 21.
– A Nemzetgyűlés Antonín Zápotocký eddigi miniszterelnököt választja meg Csehszlovákia új köztársasági elnökévé.

– Antonín Zápotocký köztársasági elnök Viliam ©irokýt nevezi ki miniszterelnökké.

1953. április 24.
– A Nemzetgyűlés 31/1953. számmal új iskolatörvényt fogad el, mely szerint a nyolcéves középiskola (melynek látogatása kötelező) befejeztével a tizenegy éves középiskola (a volt gimnázium) 9–11. osztályán kívül szakiskolában és szaktanintézetben lehet továbbtanulni.

1953. május 30.
– A Nemzetgyűlés 41/1953. számmal törvényt fogad el a pénzreformról. Megszünteti az élelmiszerekre és az iparcikkekre vonatkozó jegyrendszert és szabadpiaci árakat, s bevezeti az egységes állami kiskereskedelmi árakat. A pénzreformra vonatkozó irányelvek értelmében minden személy legfeljebb 300 koronát válthat be 5:1 arányban, 300 korona fölött a beváltási arány 50:1.

1953. június 1.
– Megalakul a hivatásos Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes (Népes). Igazgatója Béres József, művészeti vezetője és karnagya Ág Tibor, a tánckar művészeti vezetője és koreográfusa Takács András.

1953. június 13–15.
– Pozsonyban tartja X. kongresszusát Szlovákia Kommunista Pártja, amelyen elsősorban Szlovákia „szocialista iparosításának” kérdésével foglalkoznak. A párt első titkárává Karol Bacíleket választják. A 61 tagú Központi Bizottságba bekerül Major István, Fábry István, Lőrincz Gyula és Nagy István; a KB 18 póttagja közé Krempa János és Réthy István.

1953. június 15.
– Megjelenik Pozsonyban az Alkotó Ifjúság című ifjúsági kulturális havilap utolsó száma.

1953. július 30.
– A Zvesti Èerveného krí¾a magyar nyelvű változataként megjelenik Pozsonyban a Csehszlovák Vöröskereszt Vöröskeresztes Híradó című szervezési oktató és tájékoztató havi közlönyének az első száma. Felelős szerkesztője Kövér Ferenc. (A lap 1958 januárjától Híradó 1959 augusztusától Népegészség címmel jelenik meg.)

1953. augusztus 23.
– Megnyílik Kassán a Magyar Könyvesbolt.

1953. szeptember 4–5.
– Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülésén a pártelnöki tisztség megszüntetéséről és az első titkári tisztség létrehozásáról döntenek. A KB első titkárává Antonín Novotnýt választják.

1953. szeptember 29.
– A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Pozsonyban ülésező zsinatán Varga Imre rimaszombati lelkész személyében megválasztják az egyház II. világháború utáni első püspökét. Első püspökhelyettes Juraj Gazdoviè, második püspökhelyettes Vágó Ede, egyetemes főgondnok Csáji Bertalan.

1953. október 3-4.
– Pozsonyban tartja IV. országos közgyűlését a Csemadok. Helyi szervezeteinek száma ekkor 453, taglétszáma 43 061. Megerősítik elnöki tisztségében Lőrincz Gyulát, az egyesület titkárává Varga Jánost választják.

1953. október 15.
– Hanka Novát Turi Mária váltja fel a Dolgozó Nő című havilap főszerkesztői posztján.

1953. december 15.
– Lőrincz Gyula főszerkesztő az Új Szó ötéves fennállása alkalmából írt vezércikkében harcot hirdet a „magyar burzsoá nacionalizmus” ellen, valamint az „ingadozó régi értelmiség” megnyeréséért és az „új értelmiség” megteremtéséért.

1953. december 18–19.
– Pozsonyban ülésezik Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Karol Bacílek első titkár beszámolójában kijelenti, hogy „Szlovákiában a szlovák burzsoá nacionalizmus mellett az ukrán és magyar burzsoá nacionalizmus is megnyilvánul”, ami ellen „rendszeresen küzdenünk kell”. A „magyar burzsoá nacionalizmus” szerinte főleg „a népi igazgatás szerveivel szemben táplált bizalmatlanságban” és az „elkülönülésben” nyilvánul meg, s abban, hogy a magyarok a Csemadokban látják érdekvédelmi szervezetüket. Burzsoá nacionalista jelenségnek tartja többek között azt, hogy Gútán a magyarok nem hajlandók együttműködni a helyi nemzeti bizottság szlovák vezetőivel, Érsekújvárban és Sárón pedig a szlovák vezetésű földműves-szövetkezet mellett a magyarok egy önálló „magyar földműves-szövetkezetet” hoztak létre. „Szeparatista jelenségek” tapasztalhatók a Csemadok komáromi helyi szervezetében is, mert nem hajlandó használni a hajógyár üzemi klubját, hanem más helyen tartja összejöveteleit.

1954

1954. február 21.
– Az Új Szó „Kultúrmunkánkban is harcoljunk a burzsoá nacionalizmus ellen” című írása éles támadást intéz a Csemadok párkányi helyi szervezete ellen, mivel az általa megrendezett Petőfi-esten fellépő tánccsoport öltözékén a piros-fehér-zöld színek domináltak.

1954 februárjában
– Lőrincz Gyula a Csemadok Fáklya című folyóiratának vezércikkében („A magyar burzsoanacionalizmus némely jelenségéhez Csehszlovákiában”) ismét felszólítja a csehszlovákiai magyar dolgozókat az ún. magyar burzsoá nacionalizmus csökevényei elleni harcra.

1954. március 22.
– Az SZLKP KB Elnökségének ülésén a Csemadok munkájával és szerepével foglalkozva megállapítják, hogy bár hasznos munkát végez, tevékenységében több téren hiányosságok mutatkoznak, mégpedig: 1. a csehszlovák szocialista hazafiságra való nevelésben; 2. a magyarok bekapcsolásában a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom és a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség munkájába; 3. a „burzsoá nacionalizmus csökevényei” elleni harcban. Legfőképpen azt kifogásolják, hogy a Csemadokot sokan a szlovákiai magyarok „érdekvédelmi szervezetének” tekintik, nem pedig kulturális egyesületnek. Megbízzák ezért a kerületi és járási pártszervezeteket, hogy gondoskodjanak pártcsoportok alakításáról a Csemadokon belül, és ellenőrizzék a kommunisták munkáját az egyesületben.

1954. március 25.
– Az SZNT megerősíti 15 újonnan megválasztott tagjának a mandátumát. Árvay József (Szlovákia Kommunista Pártja) személyében első ízben kerül magyar nemzetiségű képviselő az SZNT-be.

1954. április 8.
– Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülésén elítélik és érvénytelennek nyilvánítják a reszlovakizációt. Kijelentik, hogy „…véget kell vetni a reszlovakizációnak. Leghelyesebb, ha mindenki olyan nemzetiségűnek vallja magát, amelynek nyelvén legjobban ki tudja fejezni magát, és amely a legközelebb áll hozzá.” A május 16-i nemzeti bizottsági választásokkal kapcsolatban hangsúlyozzák, hogy a jelöltek kiválasztásánál gondoskodni kell valamennyi nemzetiség igazságos képviseletéről.

– Az Igazságügyi Minisztérium 2471/54. sz. utasításában kimondja, hogy a bírósági ítéleteket, ha azt az érdekelt úgy kívánja, magyar nyelven is kézbesíteni kell.

1954. április 21–24.
– A csehellenes nemzeti elfogultsággal és egy önálló szlovák állam létrehozására tett kísérlettel vádolt „szlovák burzsoá nacionalisták” koncepciós pere Pozsonyban. A fővádlott Gustáv Husák életfogytiglani, Ivan Horváth 22 évi, Daniel Okáli 18 évi, Ladislav Holdo¹ 13 évi, Ladislav Novomeský 10 évi börtönbüntetést kap. (Bár a perben a II. világháború utáni magyarellenes intézkedéseket meg sem említik, 1968-ig a hivatalos propaganda mégis azt igyekszik elhitetni, hogy ezekért is kizárólag a „burzsoá nacionalistákat” terheli a felelősség.)

1954. április 25.
– Pozsonyban, a Szlovák Nemzeti Színházban tartja első bemutatóját a Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes, a Népes.

1954. április 27.
– Az SZNT megerősíti Nagy István (Szlovákia Kommunista Pártja) megválasztását, aki így a testület második magyar nemzetiségű képviselőjévé válik.

1954. május 4.
– Az SZNT 7/1954. számmal törvényt fogad el „a szlovák nemzeti tanácsi választásokról”, amelynek 2. §-a szerint választójoggal rendelkezik valamennyi 18. életévét betöltött Szlovákiában élő csehszlovák állampolgár „nemzetiségre való tekintet nélkül”.

1954. május 16.
– Első ízben tartanak országos választásokat a nemzeti bizottságokba. A hivatalos végeredmény szerint a választásokon a választópolgárok 98,3%-a vesz részt, akik 93-94%-a megszavazza a kommunista párt vezette Nemzeti Front jelöltjeit a központi, kerületi, járási és helyi nemzeti bizottságokba.

1954. május 26.
– A Nemzetgyűlés elfogadja a 27/1954. sz. törvényt „a nemzetgyűlési választásokról”, melynek 2. §-a szerint választójoggal rendelkezik valamennyi 18. életévét betöltött csehszlovák állampolgár „nemzetiségre való tekintet nélkül”.

1954. május 30.
– Jókai Mór halálának 50. évfordulója alkalmából csehszlovák–magyar kultúrtalálkozót tartanak Komáromban. A 21 tagú magyar küldöttség tagja többek között Veres Péter, Illyés Gyula, Erdei Sándor, Szabó Pál, Urbán Ernő és Kerek Gábor. A csehszlovák küldöttség tagja többek között Jan Dida, a Csehszlovák Írók Szövetségének elnöke; Ctibor ©títnický, a Szlovák Írók Szövetségének vezető titkára és Egri Viktor. Az ünnepség keretében fellép a Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes és a győri Kisfaludy Színház.

1954. június 6.
– Az Új Szó idézi Árvay József képviselőnek a Szlovák Nemzeti Tanács ülésén elhangzott beszédét, miszerint a „proletár nemzetköziség szellemében” lebonyolított nemzeti bizottsági választások során bebizonyosodott, hogy „a népi demokratikus köztársaság összes dolgozója egyaránt élvezi a demokratikus törvények által biztosított jogokat nemzetiségre való tekintet nélkül”.

1954. június 11–15.
– Prágában tartja X. kongresszusát Csehszlovákia Kommunista Pártja. A kongresszuson megállapítják, hogy „nálunk a reakciós burzsoá ideológia fő hordozói a szétzúzott városi burzsoázia és a kulákság maradékai”. Megerősítik első titkári tisztségében Antonín Novotnýt, a 84 tagú Központi Bizottságba ismét bekerül Fábry István.

1954 júliusában
– A Csemadok Fáklya című kultúrpolitikai folyóirata megkezdi Fábry Zoltán Harmadvirágzás című nagy jelentőségű tanulmányának folytatásos közlését. Az írás amellett, hogy értékeli a II. világháború utáni csehszlovákiai magyar irodalmat, figyelmezteti a politikai jelszavak hatása alá került írókat a frázisveszélyekre, amivel elindítójává válik annak a folyamatnak, mely a későbbi években a sematizmus elleni harc szempontjait is meghatározza a csehszlovákiai magyar irodalomban.

1954. augusztus 9.
– A CSKP KB politikai bizottságában döntés születik arról, hogy a cseh országrészekben, ahol nagyobb létszámú magyar gyermek él, az Oktatásügyi Minisztérium az 1954/55-ös tanévtől kezdődően szervezzen számukra magyar nyelvi köröket. (1953. szeptember 30-án a cseh országrészekben összesen 1724 magyar tanulót tartottak nyilván, ebből 795-öt a határvidéken.)

1954. augusztus 12.
– Az Új Szó „Népeink testvéri együttéléséért” című vezércikke sürgeti, hogy a „szlovák burzsoá nacionalistákkal” való leszámolás példájára leplezzék le a „magyar burzsoá nacionalistákat” is.

1954. szeptember 8.
– A Kassára távozó Gaál István helyett Andrej Ma»a¹íkot választják a pozsonyi református egyházközség lelkészévé, aki így 1954 októberétől ismét elfoglalja a Kálvinista Szemle és a Kalvínske hlasy című lapok főszerkesztői posztját.

1954 szeptemberében
– Megjelenik Pozsonyban a Népművelési Intézet Népművelés című havi tájékoztató közlönyének első száma. Főszerkesztője Koczka István.

1954. október 29.
– Az SZLKP KB Elnöksége utasítja az oktatásügyi megbízottat, hogy a szlovák nyelv tanórái számának növelése érdekében biztosítsa valamennyi ukrán és magyar tannyelvű iskola tantervének módosítását. Azokban a községekben, ahol „a lakosok ezt kevesellni fogják, ezenfelül vezessék be néhány tantárgy szlovák nyelvű oktatását is”. A hivatalos indoklás szerint az intézkedések célja az, hogy a gyerekek a 8. osztály elvégzése után „folyékonyan bírják a szlovák nyelvet, és így teljes mértékben érvényesülhessenek politikai, gazdasági és kulturális életünk minden területén”.

1954. november 28.
– Választásokat tartanak a prágai Nemzetgyűlésbe és a pozsonyi Szlovák Nemzeti Tanácsba. Az új választójogi törvény értelmében a választópolgárok egymandátumos választókörzetekben „választhatnak”. A magyarok első ízben járulhatnak az urnákhoz.
A nemzetgyűlési választásokon a választásra jogosult polgárok 99,18%-a adja le a voksát, akik közül 97,89% szavazza meg a Nemzeti Front jelöltjeit. A 386 tagú Nemzetgyűlésben 9 magyar képviselő kap helyet: Brida Mátyás, Csank Jenő, Dobos Imre, Dudás Ilona, Livinka István, Lőrincz Gyula, Pollák Lajos, Szigl Mária és Vrábel Vendel.

A szlovák nemzeti tanácsi választásokon a választópolgárok 99,14%-a vesz részt, s 97,27%-uk megszavazza a jelölteket. A 104 tagú Szlovák Nemzeti Tanácsban az eddigi 2 helyett 13 magyar képviselő kap helyet: Árvay József, Berta János, Brandics András, Dénes Ferenc, Janó Károly, Molnár Anna, Nagy István, Prokes József, Tóth Imre, Török Pál, Trencsík János (mind SZLKP), Pongrácz Frigyes és Vida Irma (pártonkívüliek). Az SZNT-ben Szlovákia Kommunista Pártjának 77, a Szlovák Megújhodás Pártjának 10, a Szabadságpártnak 5 képviselője van, 12 tagja pártonkívüli.

1954. december 3-4.
– Az SZLKP KB propaganda-agitációs osztálya Pozsonyban szemináriumot rendez a „burzsoá nacionalizmus” kérdéséről. Lőrincz Gyula a „magyar burzsoá nacionalizmusról” tartott előadásában helyénvalónak nevezi az ún. szlovák burzsoá nacionalisták „leleplezését és ártalmatlanná tételét”, s kijelenti: „Nekünk is ezt a példát kell követnünk…” Burzsoá nacionalizmussal vádolja meg a Csemadok komáromi helyi szervezetének vezetőit, köztük Pálfi Antalt, a hajógyár hegesztőjét, valamint a gútai magyarokat, akik a helyi nemzeti bizottság élére a magyar Tánczos Istvánt szerették volna választani a hivatalos szlovák jelölt ellenében.

1954. december 12.
– Antonín Zápotocký köztársasági elnök kinevezi az új kormányt. Miniszterelnök Viliam ©iroký, tagjai többek között: Václav Kopecký, a miniszterelnök első helyettese; Rudolf Barák belügyminiszter, Alexej Èepièka nemzetvédelmi miniszter Václav David külügyminiszter; Július Ïuri¹ pénzügyminiszter.

1954. december 13.
– A Nemzetgyűlés alakuló ülése. Elnökévé Zdenìk Fierlingert választják.

1954. december 14.
– A Nemzetgyűlés elfogadja a 61/1954. sz. törvényt „a Nemzetgyűlés ügyrendjéről”, melynek 17. §-a kimondja, hogy „minden felszólalónak joga van saját anyanyelvén beszélnie”.

1954. december 17.
– A kormány kinevezi az új Megbízottak Testületét. Elnöke Rudolf Strechaj, tagjai többek között: ©tefan ©ebesta elnökhelyettes, Ján Marko pénzügyi megbízott, ©tefan Ga¾ík földművelésügyi megbízott, Ernest Sýkora oktatásügyi megbízott.

1954. december 18.
– Az SZNT alakuló ülése. Elnökévé ismét Franti¹ek Kubaèot (Szlovákia Kommunista Pártja) választják, alelnökei: Irena Ïuri¹ová, Dénes Ferenc (mindkettő SZLKP), Jozef Mjartan (Szlovák Megújhodás Pártja) és Michal ®ákoviè (Szabadságpárt). Dénes Ferenc személyében a Szlovák Nemzeti Tanácsnak első ízben van magyar nemzetiségű alelnöke.

– Az SZNT elfogadja a 8/1954. sz. törvényt „a Szlovák Nemzeti Tanács munka- és tárgyalási rendjéről”, amelynek 15. §-a kimondja, hogy „minden felszólalónak joga van saját anyanyelvén beszélnie”.

1955

1955. január 1.
– Alig másfél éves működés után feloszlik a Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes.

1955. február 5–6.
– Pozsonyban tartja V. országos közgyűlését a Csemadok. Helyi szervezeteinek száma 473, taglétszáma 45 543. Lőrincz Gyula újfent hangsúlyozza, hogy az egyesület feladata többek között: csehszlovák hazaszeretetre nevelni a magyar dolgozókat, harcolni a magyar burzsoá nacionalizmus ellen, és elmélyíteni a barátságot a cseh, szlovák és más nemzetiségű polgárokkal. A közgyűlés a Csemadok országos elnökévé ismét Lőrincz Gyulát, vezető titkárává Pathó Károlyt választja.

1955. március 2.
– Lőrincz Gyulát Dénes Ferenc váltja fel az Új Szó főszerkesztői posztján.

1955. április 22–24.
– Pozsonyban tartja kongresszusát Szlovákia Kommunista Pártja. Karol Bacílek első titkár szerint az ún. burzsoá nacionalizmus elleni harc még nem ért véget, s kijelenti: „A burzsoá nacionalizmus gyakran megnyilvánul köztársaságunk magyar polgártársai között is”, akik „elfelejtik, hogy az ő hazájuk a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság”. Ezért szükségesnek tartja a pártsajtó, többek között az Új Szó példányszámának növelését is. A párt első titkárává ismét Karol Bacíleket választják. A 60 tagú Központi Bizottságba bekerül Major István, Bozó János, Dénes Ferenc, Lőrincz Gyula, Nagy Gyula, Réthy István és Szántó László; a KB 20 póttagja közé Esek Pál és Virág Géza; a 11 tagú Központi Revíziós Bizottságba Tóth János.

1955. május 9.
– A háború befejezésének tizedik évfordulója alkalmából Antonín Zápotocký köztársasági elnök amnesztiát hirdet. Az elengedésre kerülő rabok közé eredetileg Esterházy Jánost is besorolják, szabadulása előtt azonban a börtönparancsnok váratlanul közli vele, hogy rá az amnesztia nem vonatkozik, az ő életfogytiglani büntetését csupán 25 évi börtönbüntetésre változtatják.

1955. május 11–14.
– A Szovjetunió, Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország, az NDK, Románia, Bulgária és Albánia kormányküldöttségeinek varsói tárgyalásán aláírják a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt, az ún. Varsói Szerződést, és létrehozzák fegyveres erőik közös parancsnokságát. (A Nemzetgyűlés a Varsói Szerződést május 24-én iktatja törvénybe.)

1955. június 11.
– Az Új Szó „Több bizalmat állami szerveink iránt” című elvi jelentőségű írásának szerzője „nacionalista tendenciának” nevezi azt, hogy a szlovákiai magyarság az államhatalmi szerveket mellőzve gyakran a Csemadoktól és az Új Szótól kéri, hogy járjanak közben a magyar iskola létesítése érdekében. Hangsúlyozza: sem a Csemadok, sem az Új Szó nem a szlovákiai magyarok érdekvédelmi szervezete.

1955. július 27–31.
– Az Országgyűlés meghívására Zdenìk Fierlinger vezetésével Magyarországra látogat a csehszlovák Nemzetgyűlés küldöttsége.

1955. szeptember 1.
– Megalakul Pozsonyban a Népművelési Intézet nemzetiségi osztálya. Feladata a szlovákiai magyar és ukrán (ruszin) lakosság népművelési tevékenységének központi irányítása. Az osztály vezetője Koczka István.

– A Fáklya augusztus–szeptemberi dupla számában megjelenik Fábry Zoltán Kevesebb verset – több költészetet című tanulmánya, melyben Fábry újra felhívja a csehszlovákiai magyar költők figyelmét a sematizmus veszélyeire.

1955 őszén
– Pozsonyi magyar egyetemi és főiskolai hallgatók (többek között Gyüre Lajos, Mede István, Tóth János, Kucsera Klára) megalapítják a Magyar Főiskolások Művészegyüttesét. Az énekkart, zenekart, tánccsoportot, színjátszócsoportot és irodalmi kört magában foglaló együttes pótolni kívánja azt az űrt, amely a feloszlatott Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes megszűnése után keletkezett.

1955. december 8.
– Az Új Szó „Életre-halálra a szlovák munkással, a szlovák paraszttal” című szerkesztőségi cikke rosszallását fejezi ki amiatt, hogy a „csehszlovákiai magyar reakció”, sőt a magyar dolgozók körében is még mindig gyakori „a múlt sérelmeinek a felhánytorgatása”, s minden olyan intézkedést, amely az „osztályellenség” ellen irányult, s minden előforduló hibát nemzetiségi sérelemként tüntetnek fel.

1955. december 17.
– Az Új Szó „Mi legyen a gyerekből” címmel nagy visszhangot kiváltó cikket közöl a szlovák nyelv oktatásának kérdéséről a magyar iskolákban. A témával kapcsolatban ezt követően hónapokig tartó véleménycsere indul a lap hasábjain.

1956

1956. január 1.
– Megszűnik a Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó önállósága, s magyar szerkesztőségként beolvasztják a pozsonyi Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadóba.

1956 januárjában
– Megjelenik Pozsonyban a Szocialista Nevelés című oktatás- és nevelésügyi szaklap első száma. A szlovákiai magyar tannyelvű iskolák számára készült módszertani folyóirat kezdetben kéthavonta, 1956 szeptemberétől havilapként jelenik meg. Kiadója az Iskolaügyi Megbízotti Hivatal, első felelős szerkesztője Náhlovský Zoltán (1956 novemberétől Turczel Lajos).

1956. február 2.
– Szlovákia Kommunista Pártja KB Titkárságán a Csemadok munkájával és feladataival foglalkoznak. Ismét felhívják a figyelmet az egyesület tevékenységének „egyoldalúságára”, s felszólítják: szervezzen több népi akadémiát, irodalmi estét, olvasókört, előadás-sorozatot.

1956. március 1–14.
– A csehszlovák Nemzetgyűlés Elnökségének meghívására Csehszlovákiába látogat a magyar Országgyűlés küldöttsége (vezetője Rónai Sándor, az Országgyűlés elnöke). Az Új Szó tudósítása szerint a látogatás „még jobban megszilárdítja a magyar nép és Csehszlovákia nemzetei közötti megbonthatatlan barátságot”.

1956. június 3.
– Nagymegyeren tartja első fellépését a Magyar Főiskolások Művészegyüttese.

1956. június 11–16.
– Prágában tartja országos konferenciáját Csehszlovákia Kommunista Pártja. Az SZKP XX. kongresszusának hatására határozatot hoznak a túlzott centralizáció mérsékléséről, a „szocialista demokratizmus” megvalósításáról, a szlovák nemzeti szervek jogkörének bővítéséről, a minisztériumok és a központi hivatalok számának csökkentéséről, s változtatásokat hajtanak végre a kormányban is, a koncepciós perek esetleges felülvizsgálásának lehetősége azonban fel sem merül. A konferencia elfogadja az 1956–1960-ra szóló 2. ötéves népgazdaság-fejlesztési terv irányelveit.

1956. július 31.
– A Nemzetgyűlés elfogadja a 33/1956. sz. alkotmánytörvényt „a szlovák nemzeti szervekről”, amely szerint Szlovákiában az államhatalom nemzeti szerve a Szlovák Nemzeti Tanács, a kormányzati és a végrehajtó hatalom nemzeti szerve pedig a Megbízottak Testülete, melyet az SZNT nevez ki és hív vissza, s amely az SZNT felügyelete alá tartozik. A kormánynak azonban jogában áll hatálytalanítania a Megbízottak Testületének minden olyan határozatát vagy intézkedését, melyet a törvénynyel, ill. a kormány utasításával ellentétesnek minősít.

Ez az első alkotmány erejű törvény, amely megemlékezik a magyarokról is. 2. §-a szerint a Szlovák Nemzeti Tanács hatáskörébe tartozik többek között az, hogy „az egyenjogúság szellemében biztosítsa a magyar és ukrán nemzetiségű állampolgárok gazdasági és kulturális életének kedvező feltételeit”.

1956. október 26.
– A magyarországi forradalom hatására a CSKP KB Politikai Bizottsága úgy határoz, hogy teljes harckészültségbe kell helyezni a Belügyminisztérium fegyveres erőit és a népi milíciát (munkásőrséget).

1956. október 28–december 2.
– A pártszervek utasítására az Új Szó magyarországi terjesztésre szánt különszámokat jelentet meg.

1956. október 31.
– A Csemadok az Új Szóban közzéteszi hűségnyilatkozatát, amely amellett, hogy elítéli a magyarországi forradalmat, a csehszlovákiai magyarságot mint közösséget el is határolja tőle: „Mi, csehszlovákiai magyar dolgozók (…) hűséggel tömörülünk pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja és népi demokratikus kormánya köré…”

1956. november 5.
– Az Új Szó vezércikke „a magyar nép nagy győzelme”-ként értékeli a magyar forradalom elfojtását.

1956. november 15.
– Viliam ©iroký miniszterelnök vezetésével csehszlovák kormányküldöttség utazik Magyarországra, ahol Kádár János „munkás-paraszt” kormányával tárgyal az „időszerű kérdésekről”. A találkozóról kiadott közös nyilatkozatuk szerint a magyar kormány „a csehszlovák kormánynak és a csehszlovák népnek köszönetét fejezte ki azért a segítségért, amelyet eddig nyújtott az ellenforradalom leverésében”.

1956. november–december
– Megjelenik Pozsonyban a Csemadok Fáklya című művelődéspolitikai havilap utolsó, összevont száma. Alacsony színvonala és folyamatosan csökkenő példányszáma miatt a Csemadok vezetősége egy színvonalasabb, ugyanakkor a szélesebb olvasói rétegeket megcélzó lappal kívánja felváltani.

1956. december 2.
– A megszüntetett Fáklya utódlapjaként megjelenik Pozsonyban a Csemadok A Hét című kulturális, művészeti és irodalmi hetilapjának első száma. Kezdeti példányszáma 10-11 ezer, főszerkesztője Egri Viktor. „Beköszöntő” című szerkesztőségi cikke szerint „az októbervégi és novemberi viharos napok, a magyarországi tragédia” miatt nagyobb felelősség hárul az új lapra.

1956. december 5–6.
– Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülésén a feszült nemzetközi helyzetről, különösképpen a „magyarországi eseményekről” tárgyalnak. Az ülésről kiadott közlemény szerint Csehszlovákia népe egyetért azzal, hogy a Szovjetunió „katonai segítséget nyújtott az ellenforradalom leverésére”.

1956. december 12–13.
– Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülése megállapítja, hogy a nemzetközi eseményekre való tekintettel meg kell szilárdítani a párt egységét. Kijelenti, hogy a Csemadok és az Ukrán Dolgozók Kulturális Egyesületének továbbra is „legfőbb kötelessége a magyar és ukrán nemzetiségű polgárok csehszlovák szocialista hazafiságra és proletár internacionalizmusra való nevelése”. Karol Bacílek első titkár szerint a magyarországi események idején a szlovákiai magyaroknál „oly mértékben nyilvánult meg a Csehszlovák Köztársaság iránti hazafias érzés, mint soha azelőtt”, megemlíti viszont, hogy a pozsonyi Pedagógiai Főiskola néhány magyar nemzetiségű diákja a magyar „ellenforradalmár” diákok nézeteit védelmezte. Ezért újra harcot hirdet a „burzsoá nacionalizmus”, a „ludák elemek” és a „trockisták” ellen. Dénes Ferenc, az Új Szó főszerkesztője beszámol arról, hogy a lap szerkesztőségének egyes tagjai is „meginogtak, nacionalista jelszavak hatása alá kerültek”, az értelmiség körében pedig a magyarországi eseményeket többen „nemzeti forradalomnak”, „igazságos felkelésnek” hitték. Eszmei alapállásukat a magyar írók öszszejövetelén meg is fogalmazták, sőt arra akarták rábírni az Új Szót, hogy tegye közzé határozatukat.

1956. december 23.
– Antonín Zápotocký köztársasági elnök visszahívja tisztségéből Major Istvánt, Csehszlovákia rendkívüli és meghatalmazott budapesti nagykövetét. Az új nagykövet Július Viktory.

1956. december 30.
– A Csemadok KB országos népművészeti szemlét rendez Losoncon, amelyen az egyesület népművészeti csoportjainak több mint 400 szereplője lép színpadra. A rendezvényt utólag az I. Országos Dal- és Táncünnepéllyé nyilvánítják.

1957

1957. március 8.
– A morvaországi Mírov börtönkórházában súlyos betegen, 56 éves korában meghal Esterházy János gróf, az egykori Magyar Párt elnöke.

1957. április 26–28.
– Pozsonyban tartja kongresszusát Szlovákia Kommunista Pártja. A kongresszuson elfogadott határozat kijelenti többek között, hogy a párt „feltárta azokat a hibákat, amelyek a személyi kultusz hatása következtében nálunk is előfordultak”, s „a nemzetiségi kérdés helyes lenini megoldása tovább szilárdította a csehek és szlovákok, valamint köztársaságunk többi egyenjogú nemzetiségének testvéri szövetségét”. A párt első titkárává ismét Karol Bacíleket választják, a 70 tagú Központi Bizottságba bekerül Major István, Dénes Ferenc, Lőrincz Gyula, Réthy István, Dusza Bálint, Árvay József és Mondok Gábor; a KB 24 póttagja közé Esek Pál; a 15 tagú Központi Revíziós Bizottságba Tóth János.

1957. május 19.
– Választásokat tartanak a nemzeti bizottságokba. A hivatalos végeredmény szerint a választásokon a választópolgárok 99,26%-a vesz részt, s közülük 99,12% megszavazza a Nemzeti Front jelöltjeit.

1957. május 25–26.
– Pozsonyban tartja VI. országos közgyűlését a Csemadok. (Helyi szervezeteinek száma ekkor 498, taglétszáma 32 044.) Pathó Károly vezető titkár beszámolójában kiemeli, hogy a magyarországi „ellenforradalom” idején a csehszlovákiai magyarok „igazolták a Csehszlovák Köztársaság iránti hűségüket”, ugyanakkor „még mindig vannak magyar burzsoá nacionalista elemek, amelyek nem mondtak le (…) a szlovák és a magyar dolgozó nép barátságát rombolni akaró népellenes szándékukról”, s mivel ezek beférkőztek a Csemadokba is, sürgeti a „magyar burzsoá nacionalizmus” elleni harc fokozását. A közgyűlésen új szervezeti szabályzatot hagynak jóvá, amely egyszerűbbé teszi a tagfelvételt, pontosabban meghatározza az egyesület jellegét és feladatait, s megerősíti, ill. világosabban körülhatárolja 4 kerületi és 27 járási szervének hatáskörét, nagyobb jogkört biztosítva nekik.

1957. június 13–14.
– A CSKP KB ülésén a párt ideológiai munkájával foglalkoznak. A belföldi és a nemzetközi, főleg a magyarországi események tapasztalatai alapján elemzik a revizionista irányzatokat, s megállapítják, hogy a revizionizmus a nemzetközi imperializmus kiszolgálója a szocialista államok és a kommunista pártok elleni harcban, ezért küzdeni kell „a revizionizmus minden megnyilvánulása és hatása ellen”.

1957. július 1.
– Az eddig öntevékeny alapon működő Magyar Főiskolások Művészegyüttesét párthatározat alapján félhivatalossá minősítik, állami támogatásban részesítik, fenntartó szervévé pedig a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságát nevezik ki. Az együttes új elnevezése: Ifjú Szivek Magyar Dal- és Táncegyüttes, igazgatója Ág Tibor (1962-től Viczay Pál). Énekkara ekkor 76, tánccsoportja 20, népi zenekara 15 taggal rendelkezik.

1957. augusztus 24–25.
– A Csemadok KB megrendezi Zselizen a II. Országos Dal- és Táncünnepélyt.

1957. szeptember 1.
– Az 1957/1958-as tanévben összesen 566 magyar tanítási nyelvű nyolcéves középiskola (tkp. általános iskola) nyílik.

1957. november 13.
– Meghal Antonín Zápotocký köztársasági elnök.

1957. november 19.
– A Nemzetgyűlés Antonín Novotnýt, a CSKP KB első titkárát választja meg Csehszlovákia új köztársasági elnökévé.

1957. december 12.
– Az Új Szó címoldalon közli Dénes Ferenc „Törhetetlen egységben” című írását, amely szerint Csehszlovákiában nemcsak a csehek és a szlovákok találtak igazi hazára, hanem a magyarok, ukránok, lengyelek és németek is, mert a köztársaságban „a nemzetiségi kérdés a Szovjetunió példájára, a marxi–lenini nemzetiségi tanok alapján nyert megoldást”.

– A Pozsonyba látogató Antonín Novotný köztársasági elnök „a szocialista haza építésében szerzett érdemeiért” 70. születésnapja alkalmából Klement Gottwald Érdemrenddel tünteti ki Major Istvánt.

1957. december 23.
– Gábor József prágai magyar nagykövet kormánya nevében a Magyar Népköztársaság gyémántokkal ékesített I. osztályú érdemrendjével tünteti ki Major Istvánt. Kiemeli Major érdemeit a Csehszlovákia és Magyarország népei közötti baráti kapcsolatok kialakulásában s Magyarország politikai és gazdasági helyzetének konszolidálásában az „ellenforradalom” utáni időszakban.

1958

1958. április 6.
– Pathó Károly, a Csemadok vezető titkára A Hét hasábjain közölt „Szocialista csehszlovák hazafiság – proletár nemzetköziség” című írásában ismét hangsúlyozza: a szocialista csehszlovák hazafiság arra kötelezi az ország magyarságát, hogy állandóan küzdjön és harcoljon a soraiban megnyilvánuló burzsoá nacionalista irányzatok ellen.

1958. május 16–18.
– Pozsonyban tartja kongresszusát Szlovákia Kommunista Pártja, amelyen Karol Bacílek ismét felhívja a figyelmet a ludákság és a burzsoá nacionalizmus csökevényei elleni harcra. Oskár Jeleò KB-tag a nemzetiségi kérdésről tartott felszólalásában kifogásolja, hogy a Csemadokot sokan még mindig a csehszlovákiai magyarok érdekvédelmi szervezetének tekintik, a magyarok gyakran nem hajlandók megtanulni az államnyelvet, s hiányosnak tartja a szlovák nyelv oktatását is a magyar iskolákban. Ugyanakkor kilátásba helyezi, hogy hamarosan megoldódik a magyar hontalanok állampolgárságának kérdése, a „burzsoá nacionalisták” által okozott károk orvoslása érdekében pedig javasolja a községek 1948-as névváltoztatási akciójának felülvizsgálását. A párt első titkárává újból Karol Bacíleket választják, a 77 tagú Központi Bizottságba bekerül Árvay József, Dénes Ferenc, Dusza Bálint, Esek Pál, Lőrincz Gyula, Major István, Mondok Gábor és Réthy István; a KB 30 póttagja közé Lengyel Imre és Palágyi János; a 15 tagú Központi Revíziós Bizottságba Tóth János.

1958. június 18–21.
– Prágában tartja XI. kongresszusát Csehszlovákia Kommunista Pártja, amelyen elfogadják a „szocialista országépítés befejezésének” programját. A Központi Bizottság első titkárává ismét Antonín Novotnýt választják, a 97 tagú KB-ba bekerül Lőrincz Gyula. A KB tagjainak és póttagjainak nemzetiségi megoszlása: 110 cseh, 34 szlovák, 1-1 magyar, lengyel és ukrán.

1958. június 23.
– A Szlovák Nemzeti Tanács új elnöke ¥udovít Benada. (Franti¹ek Kubaè korábbi elnök 1958. június 15-én elhunyt.)

1958. június 28–29.
– A Csemadok KB megrendezi Zselizen a III. Országos Dal- és Táncünnepélyt.

1958. augusztus 29.
– A szlovák nemzeti felkelés 14. évfordulója alkalmából ünnepi ülést tart a Szlovák Nemzeti Tanács. Nagy István képviselő kijelenti, hogy a szlovákiai magyarság számára „könnyekkel áztatott évek voltak a Horthy-féle megszállás évei”, s hangsúlyozza, hogy „Csehszlovákia magyar dolgozói ma a szocialista országépítésben való öntudatos és lelkes részvételükkel bizonyítják be a köztársaság iránti szeretetüket és hűségüket…”

1958 szeptemberében
– Megjelenik Pozsonyban az Irodalmi Szemle című irodalmi és kritikai folyóirat első száma. Kiadója a Szlovák Írószövetség, főszerkesztője Dobos László, főmunkatársa Fábry Zoltán, a szerkesztőbizottság tagjai: Egri Viktor, Lőrincz Gyula, Simkó Tibor, Juraj ©pitzer, Szabó Béla és Turczel Lajos. (A lap kezdetben negyedévenként, 1961-től kéthavonta, 1964-től évente tízszer jelenik meg.)

1958. október 17.
– A Nemzetgyűlés elfogadja a 72/1958. sz. törvényt, amely véglegesen rendezi a második világháború után csehszlovák állampolgárságuktól megfosztott magyarok állampolgárságának kérdését. A törvény III. cikkelye kimondja, hogy „azok a magyar nemzetiségű személyek, akik a 33/1945. sz. elnöki dekrétum alapján elveszítették csehszlovák állampolgárságukat, s e törvény hatálybalépésének napján lakóhelyük a Csehszlovák Köztársaság területén van, csehszlovák állampolgárokká válnak, amennyiben nem szerezték meg a csehszlovák állampolgárságot már korábban és más államnak nem állampolgárai…”. (A törvény hatálybalépésének ideje 1958. november 11.)

1958. december 10–17.
– A csehszlovák kormány és a CSKP KB meghívására magyar párt- és kormányküldöttség látogat Csehszlovákiába (vezetői Münnich Ferenc miniszterelnök és Marosán György államminiszter). December 16-án nyilatkozatot írnak alá a csehszlovák–magyar együttműködés további bővítéséről és elmélyítéséről, melyben leszögezik, hogy ennek az együttműködésnek a kifejezője többek között a Nagymaros–visegrádi vízi erőmű felépítéséről szóló egyezmény megkötése.

1958. december 15.
– Az Új Szó megjelenésének 10. évfordulója alkalmából írt vezércikkében Dénes Ferenc főszerkesztő hangsúlyozza, hogy a lap „mint a párt szószólója, harcos szerve” nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy „a magyar dolgozók körében jelentősen elmélyült a csehszlovák szocialista hazaszeretet”.

1959

1959. január 16.
– Szlovákia Kommunista Pártja KB Politikai Irodája elemzi és összegzi a szlovákiai magyarsággal kapcsolatos eddigi párthatározatok teljesítését. Az elért eredményeket elégtelennek minősíti, különösen a nyelvi ismereteket tartja hiányosnak. Egyrészt nem teremtették meg a feltételeket ahhoz, hogy a magyarok a hivatalokban szlovákul tudják intézni az ügyeiket, vagyis a magyarok számára rendezett szlovák nyelvtanfolyamok nem voltak kellőképpen megszervezve; másrészt a járási nemzeti bizottságok tisztségviselői nem beszélik a magyar nyelvet, s a rendeleteket és törvényeket nem teszik közzé magyar nyelven is. Bírálja a magyar tannyelvű iskolákban folyó szlovák nyelvoktatás hatékonyságát is. A helyzet javítása érdekében javasolja a kétnyelvűség biztosítását a hivatalokban és a szlovák nyelvoktatás színvonalának a javítását oly módon, hogy a szülők „önkéntes beleegyezésével” vonják közös igazgatás alá a szlovák és a magyar iskolákat, melynek eredményeként a magyar diákok bizonyos tantárgyakat szlovákul tanulnának. (A jelentést „A szlovákiai magyar nemzetiségű lakosság életének egyes politikai kérdései” címmel külön brosúrában szlovák és magyar nyelven is közzéteszik.)

1959. február 5.
– A Megbízottak Testülete kiadja 37. sz. utasítását, amely kimondja, hogy a törvényeket és egyéb jogszabályokat magyar fordításban is meg kell jelentetni, a nemzeti bizottságok és azok végrehajtó szervei a magyar nemzetiségű lakosok írásbeli és szóbeli beadványait magyarul is kötelesek elintézni, s a nemzeti bizottságok magyar tagjai az üléseken anyanyelvükön is felszólalhatnak. Végül elrendeli, hogy a hazai és a külföldi filmeket egyaránt lássák el magyar felirattal.

1959. február 18–21.
– Csehszlovákiába látogat Kádár János, az MSZMP KB első titkára, s az ország állami és pártvezetőivel találkozik. A látogatásáról kiadott közlemény szerint az MSZMP és a CSKP egyaránt „harcolni fog a burzsoá nacionalizmus minden megnyilvánulása, valamint a jelenlegi revizionisták bomlasztó törekvései ellen”.

1959. március 1.
– Egri Viktort Szabó Rezső váltja fel a Csemadok A Hét című hetilapjának főszerkesztői posztján. A szerkesztőbizottság tagjai: Bojsza (Barsi) Imre (1960. október 16–1961. november 5-e között egyben a lap felelős szerkesztője), Egri Viktor, Lőrincz Gyula, Pathó Károly és Tóth Tibor.

– Lőrincz Gyula a Csemadok megalakulásának 10. évfordulója alkalmából A Hét című hetilap vezércikkében („Elindultunk”) ismét leszögezi: az egyesület legfontosabb feladata, hogy proletár nemzetköziségre, szocialista hazafiságra és a csehszlovák haza szeretetére nevelje az ország magyarságát. Lőrincz szerint a csehszlovákiai magyar dolgozók megállták a helyüket a dolgozók békés együttélését megbontani szándékozó „burzsoá nacionalista elemek” elleni harcban csakúgy, mint az 1956-os „nehéz napokban”, amikor „szorosan felzárkózva pártunk mögé, megőrizték hazánk népeinek megbonthatatlan egységét”.

1959. március 23–26.
– Kassán a kerületi bíróság tanácsa előtt folyik az 1944 novembere–1945 januárja közötti kassai nyilas vérengzések elkövetőinek bűnpere. Darabos Lászlót és Kőrössy Gyulát halálbüntetésre, Ruszinyák Zoltánt 25 évi, Mursa Károlyt 22 évi, Kalász Gyulát 20 évi szabadságvesztésre ítélik.

1959. április 6–7.
– Pozsonyban tartja VIII. országos közgyűlését a Csemadok (helyi szervezeteinek száma ekkor 498, taglétszáma 32 527). Lőrincz Gyula elnök az egyesület 10 éves tevékenységét értékelő beszámolójában hangsúlyozza, hogy a Csemadok nem kíván a csehszlovákiai magyarság érdekvédelmi szervezete lenni, feladata a népnevelés, a népművészeti és kulturális hagyományok ápolása, a „magyar burzsoá nacionalizmus maradványai” elleni harc, s az, hogy „szocialista hazafiságra, a csehszlovák haza szeretetére” nevelje a csehszlovákiai magyar dolgozókat. Új, 50 fős Központi Bizottságot választanak. Elnök ismét Lőrincz Gyula; vezető titkár: Pathó Károly; a KB Elnökségének tagjai: Ág Tibor, Csanda Sándor, Czibulka József, Fábry István, Gyurcsó István, Koday Lajos, Kugler János, Major Sándor, Szabó Rezső, Szabó Béla, Szűcs Béla, Sziegl Ferenc és Vadkerty Katalin.

1959. augusztus 22–23.
– A Csemadok KB megrendezi Zselizen a IV. Országos Dal- és Táncünnepélyt.

1959. szeptember 1.
– Megszűnik a Faluszínház magyar tagozata, s beolvad a komáromi Magyar Területi Színházba.

1959. szeptember 10.
– A Belügyminisztérium kiadja 182/1959 Ú. v. sz. rendeletét az anyakönyvekről, amelynek 34. §-a lehetővé teszi, hogy azoknak a nem cseh és nem szlovák nemzetiségű személyeknek a személynevét, akiknek azt 1959. október 1-je előtt csehül vagy szlovákul anyakönyvezték, az anyakönyvi kivonatban saját kérésükre anyanyelvükön tüntessék fel.

1959. szeptember 30.
– A Belügyi Megbízotti Hivatal „A Csehszlovák Köztársaság Törvényeinek Gyűjteményéből és a Hivatalos Közlönyből” címmel megkezdi egyes válogatott jogi előírások magyar nyelvű fordításban való megjelentetését. (Kiadása 1968-ban megszűnik.)

1959 szeptemberében
– A pozsonyi Comenius Egyetem magyar szemináriumába beolvad a megszűnő Pedagógiai Főiskola magyar tanszéke, s ezzel az egyetem bölcsészkarán megalakul a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék. Tanszékvezető: Sas Andor.

1959. november 9–19.
– A csehszlovák Nemzetgyűlés Elnökségének meghívására tíztagú magyar parlamenti küldöttség látogat Csehszlovákiába. Vezetője Rónai Sándor, az Országgyűlés elnöke.

1959. november 10.
– A Szlovák Írószövetség magyar szakosztályának taggyűlésén nyolc fiatal költő antológiájának vitája kapcsán a sematizmus egyik utócsatározásaként kirobban az ún. vox humana-affér. Bábi Tibor és Barsi (Bojsza) Imre elmarasztalják a Fábry Zoltán munkásságának javát jelentő vox humanát, s megkérdőjelezik annak létjogosultságát. Szerintük Fábry vox humanája sokat jelentett ugyan az antifasiszta harc idején, nem pótolhatja viszont a szocialista irodalom marxista értelemben vett pártosságát, kritikáját.

1960

1960. január 3.
– A Csemadok A Hét címmel indított hetilapjának új címe: Hét. Ugyanakkor Fórum címmel irodalmi melléklet indul a lapban, amelyet kezdetben Ozsvald Árpád, majd 1964-től Mács József szerkeszt.

1960. január 4.
– Kassán megkezdődik Szlovákia legnagyobb kohóművének, a Kelet-szlovákiai Vasműnek az építése.

1960. január 4. [18. ?]
– Megjelenik Léván a Nový ®ivot–Új Élet című kétnyelvű járási hetilap első száma. (Utolsó szám: 1965. december.)

1960. január 13–14.
– A CSKP KB ülésén „a szocialista demokrácia további elmélyítése” céljából határozatot hoznak az ország területi átszervezéséről, mivel a régi területi elrendezés „a társadalom fejlődésében elért fokhoz képest már elavult”.

1960. január 14.
– Antonín Novotný köztársasági elnök 50. születésnapja alkalmából Munkaérdemrenddel tünteti ki Lőrincz Gyulát, a Csemadok elnökét.

1960. január 21.
– Megjelenik Érsekújvárban a Na¹a cesta–Mi Utunk című kétnyelvű járási hetilap első száma. (Utolsó szám: 1967. február.)

1960. március 27.
– A Csemadok KB lévai ülésén úgy határoznak, hogy mivel az ország területi átszervezése következtében az egyesület tevékenysége a jövőben mindössze 12 járásra korlátozódik, 1960. április 10-ével megszüntetik a kerületi vezetőségeket, a 12 járási vezetőség munkáját pedig közvetlenül a KB irányítása alá vonják. Ugyanakkor a KB irányító munkájának hatékonyabbá tétele céljából határozatot hoznak a KB mellett működő különböző szakbizottságok (népművelési, néptáncmozgalmi, zenei, dramaturgiai, valamint a szlovák nyelvtanfolyamok szervezését és működését irányító szakbizottságok) létesítéséről.

– Megjelenik Galántán a Ví»azná cesta–Győzelmes Út című kétnyelvű járási hetilap első száma.

1960. március 30.
– Csehszlovákia hosszú lejáratú árucsere-egyezményt köt Magyarországgal.

1960. április 1.
– A ®ivot ju¾ného Zemplína önálló magyar mellékleteként megjelenik Tőketerebesen a Dél-zempléni Élet című járási hetilap első száma. (Utolsó szám: 1967. március.)

1960. április 2.
– A megszűnt Dru¾stevná dedina–Szövetkezeti Falu utódlapjaként megjelenik Dunaszerdahelyen a ®itný ostrov–Csallóköz című kétnyelvű járási hetilap első száma.

– A Zora východu önálló magyar mellékleteként megjelenik Kassán a Keleti Hajnal című járási hetilap első száma. (Utolsó szám: 1967. december.)

– Megjelenik Rimaszombatban a Budovateµ–Építő című kétnyelvű járási hetilap első száma.

1960. április 7–8.
– A CSKP KB ülésén elfogadják az ország új, „szocialista” alkotmányának tervezetét.

1960. április 9.
– A Nemzetgyűlés 36/1960. számmal törvényt fogad el az ország új közigazgatási felosztásáról, amely a korábbi 20 kerületet 10 kerületté, 270 járását 108 járássá vonja össze. Ezen belül Szlovákiában a korábbi 6 kerületből 3 kerület (a Pozsony székhelyű Nyugat-szlovákiai kerület, a Besztercebánya székhelyű Közép-szlovákiai kerület és a Kassa székhelyű Kelet-szlovákiai kerület), a 90 járásból 33 járás jön létre. Szlovákia magyarlakta területein a járások számának csökkenése meghaladja az országos átlagot. A magyar többségű járásokat összevonják a tőlük északra fekvő szlovák lakosságú járásokkal, miáltal a magyar többségű járások száma 14-ről 2-re csökken. Magyar többségű marad a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járás, a magyarok részaránya további 7 új járásban (Galántai, Lévai, Érsekújvári, Losonci, Rimaszombati, Rozsnyói, Tőketerebesi) haladja meg a 20%-ot.

1960. május 16–22.
– Az ország felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából az Oktatási és Kulturális Ügyek Megbízotti Hivatala, a Csemadok és az Ukrán Dolgozók Kultúregyesülete megrendezi Pozsonyban a Magyar és Ukrán Kultúra Hetét. Megnyitó beszédében Irena Ïuri¹ová, az SZNT alelnöke hangsúlyozza, hogy az akció „tanúbizonysága magyar és ukrán lakosságunk kulturális élete fellendülésének”.

1960. május 21.
– A Csemadok KB pozsonyi ülésén megvitatják az új alkotmány tervezetét, s egyetértenek annak valamennyi pontjával. Megállapítják, hogy „az új alkotmány külön hangsúlyozza hazánk magyar és más nemzetiségeinek teljes egyenjogúságát”.

1960. május 28–29.
– A Csemadok KB megrendezi Érsekújvárban az V. Országos Dal- és Táncünnepélyt.

1960. június 8.
– Csehszlovákia Kommunista Pártja és a készülő új alkotmány megállapításaihoz igazodva, miszerint „Csehszlovákiában győzött a szocializmus”, a Szabad Földműves fejlécén „A szocialista faluért!” jelszót a következő jelszóval cserélik fel: „A döntő fordulatért a mezőgazdaságban!”

1960. június 12.
– Választásokat tartanak a Nemzetgyűlésbe, a Szlovák Nemzeti Tanácsba és a nemzeti bizottságokba.
A nemzetgyűlési választásokon a választópolgárok 99,68%-a vesz részt, akik közül 99,86% megszavazza a Nemzeti Front jelöltjeit. A 300 tagú Nemzetgyűlésben a 205 cseh, 83 szlovák, 3 ukrán, 2 német és 1 lengyel képviselő mellett 6 magyar nemzetiségű képviselő kap helyet, többek között Lőrincz Gyula, Árvay József és Berta János.

A szlovák nemzeti tanácsi választásokon a választásra jogosultak 99,69%-a vesz részt, s 99,97%-uk adja voksát a Nemzeti Front jelöltjeire. A 87 tagú SZNT-ben 72 szlovák, 3 cseh és 2 ukrán képviselő mellett 10 magyar nemzetiségű képviselő kap helyet: Dénes Ferenc, Tóth Imre, Vida Irma, Tomaskovics Károly, Seifert Ferenc, Bánszky Zoltán, Knotek József (mind SZLKP), Hrubik István, Mészáros Vilmos és Bokros Mária (pártonkívüliek). Az SZNT-ben Szlovákia Kommunista Pártjának 61, a Szlovák Megújhodás Pártjának 8, a Szabadságpártnak 4 képviselője van, 14 tagja pártonkívüli.
A nemzeti bizottsági választásokon a választók 99,76%-a szavaz a Nemzeti Front jelöltjeire. A szlovákiai nemzeti bizottságok 60 249 tagja közül 6994 a magyar nemzetiségű, vagyis az összes képviselő 11,6%-a.

1960. június 13–17.
– Pozsonyban tartja első közös ülését a Magyar–Csehszlovák Történész Vegyes Bizottság (magyar szekciójának elnöke Lederer Emma egyetemi tanár, a csehszlovák szekció elnöke Jaroslav Dubnický egyetemi tanár). A bizottság fő feladatának a két ország történészeinek kölcsönös együttműködését, tapasztalataik és kiadványaik kicserélését tartja.

1960. július 3.
– A Szabad Földműves fejlécén új felirat jelenik meg: „A mezőgazdasági dolgozók lapja”.

1960. július 5–7.
– Prágában tartja országos konferenciáját Csehszlovákia Kommunista Pártja, amelyen bejelentik, hogy Csehszlovákiában „győzött a szocializmus”. Megállapítják, hogy az országos vita során a lakosság „büszkeséggel fogadta” az ún. szocialista alkotmány tervezetét, ezért azt a Nemzetgyűlés elé terjesztik. A konferencián elfogadott határozat szerint az új alkotmány törvénybe iktatja „a nemzetiségi kérdés marxista–leninista megoldását”.

1960. július 9.
– A Nemzetgyűlés alakuló ülése. Elnökévé ismét Zdenìk Fierlingert választják, az Elnökségbe bekerül Lőrincz Gyula.

1960. július 11.
– A Nemzetgyűlés 100/1960. számmal elfogadja Csehszlovákia új, ún. szocialista alkotmányát, amely kinyilvánítja, hogy Csehszlovákiában „győzött a szocializmus”, az ország hivatalos nevét Csehszlovák Szocialista Köztársaságra változtatja, rögzíti a kommunista párt vezető szerepét, s olyan új állami címert vezet be, melyből eltávolították Szlovákia történelmi szimbólumait.

Az alkotmány 1. cikkelye szerint a köztársaság „két egyenjogú testvérnemzet, a csehek és szlovákok egységes állama”, 20. cikkelye szavatolja az állampolgárok egyenjogúságát az élet minden területén „nemzetiségre és fajra való tekintet nélkül”. A 25. cikkely szerint „az állam biztosítja a magyar, az ukrán és a lengyel nemzetiségű állampolgárok számára az anyanyelvi oktatás és a kulturális fejlődés minden lehetőségét és eszközét”. Ez az alkotmány mondja ki először a kisebbségeknek a művelődéshez való jogát.

A Szlovák Nemzeti Tanácsnak az alkotmányban rögzített hatáskörei jelképesek. Megszűnik a Megbízottak Testülete, a végrehajtó szerv szerepét az SZNT bizottságai és megbízottai veszik át. Az alkotmány 74. cikkelye szerint az SZNT feladata többek között, hogy „a magyar és az ukrán nemzetiségű állampolgárok számára az egyenjogúság szellemében biztosítsa életük sokoldalú fejlesztésének kedvező feltételeit”.

– Antonín Zápotocký köztársasági elnök kinevezi az új kormányt. Miniszterelnök Viliam ©iroký, tagjai többek között: Václav David külügyminiszter, Július Ïuri¹ pénzügyminiszter, Bohumír Lomský nemzetvédelmi miniszter.

1960. július 14.
– A Szlovák Nemzeti Tanács alakuló ülése. Elnökévé Rudolf Strechajt (Szlovákia Kommunista Pártja) választják, alelnökei: Pavol Majling, Vasil Biµak és ¥udovít Benada (mind SZLKP), az Elnökség tagja Dénes Ferenc (SZLKP).

1960. augusztus 5.
– A Zora Gemera önálló magyar mellékleteként megjelenik Rozsnyón a Gömöri Hajnal című járási hetilap első száma.

1960. szeptember 1.
– Csehszlovákia és Magyarország közt megszűnik a vízumkényszer.

– Az Új Szó fejlécén megváltozik a felirat, a lap ettől fogva „Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának napilapja”.

1960. szeptember 10.
– A megszüntetett pozsonyi Felsőbb Pedagógiai Iskola magyar tagozatának Nyitrára költöztetésével megkezdi működését az 1959-ben alapított Pedagógiai Intézet Magyar Tagozatának egyetlen önálló tanszéke, a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke. Tanszékvezető: Csanda Sándor. (A Pedagógiai Intézet 1964-ben átalakul Pedagógiai Fakultássá.)

1960. november 4.
– Csehszlovákia és Magyarország Prágában egyezményt ír alá az állampolgárságra vonatkozó kérdések rendezéséről, amely megoldja a kettős állampolgárság kérdését, és lehetővé teszi a két állam polgárainak, hogy maguk dönthessék el, mely állampolgárságra tartanak igényt.

1960. november 17.
– A Nemzetgyűlés elfogadja a 165/1960. sz. törvényt a népgazdaság fejlesztésének 1961–1965-re szóló 3. ötéves tervéről.

1960. december 15.
– A Nemzetgyűlés 186/1960. számmal újabb iskolatörvényt fogad el, amely ismét a kilencéves iskolalátogatást téve kötelezővé létrehozza a kilencéves alapiskolát, ill. annak az 1–5. osztályát képező kisiskolát. A középiskolák sorába az általános műveltséget nyújtó középiskolák, a szakközépiskolák, a szakiskolák, a szaktanintézetek, a tanonciskolák, a dolgozók középiskolája és a konzervatóriumok tartoznak. Ez az első iskolatörvény, amely rendelkezik az anyanyelvű oktatásról is. 29. §-a kimondja: „A tanítási nyelv a cseh vagy a szlovák nyelv. A magyar, ukrán és lengyel nemzetiségű gyerekek és ifjúság számára létesített iskolákban az anyanyelvük a tanítási nyelv.”

1961

1961 januárjában
– A Príroda a spoloènos» magyar nyelvű mutációjaként megjelenik Pozsonyban a Természet és Társadalom című tudományos, ismeretterjesztő havilap első száma. Kiadója a Szlovák Szocialista Akadémia Központi Bizottsága.

1961. február 20–24.
– Kádár János és Dobi István meghívására Antonín Novotný köztársasági elnök vezetésével csehszlovák állami és pártküldöttség látogat Magyarországra. A látogatás zárónapján Václav David csehszlovák külügyminiszter és Benke Valéria magyar művelődésügyi miniszter egyezményt ír alá a két ország közötti kulturális együttműködésről.

1961. március 1.
– Népszámlálást tartanak Csehszlovákiában. Az ország összlakossága 13 745 577 fő, ezen belül Szlovákia lakossága 4 174 046 fő (az összlakosság 30,3%-a). Szlovákia lakosságának nemzetiségi összetétele: szlovák 3 560 216 (85,3%); magyar 518 782 (12,4%); cseh 45 721 (1,2%); orosz, ruszin és ukrán 35 435 (0,9%); német 6259 (0,1%); lengyel 1012 (0,02%); egyéb 6621 (0,2%). A cseh országrészekben 15 152 fő vallja magát magyar nemzetiségűnek. A szlovákiai magyarság aránya 453 községben haladja meg az 50%-ot, ezekben több mint 434 ezer magyar él, azaz a szlovákiai magyarság 84,6%-a.
(A népszámlálás eredményei ismét kellemetlen meglepetést okoznak szlovák szakmai és politikai körökben, ugyanis amíg a legutóbbi népszámlálás óta eltelt tizenegy év alatt az ország cseh nemzetiségű lakossága 8,2%-kal, a szlovák 18,4%-kal szaporodott, a magyarok szaporodása 45,2%. Ennek a látszólag magas szaporodásnak az oka, hogy a korábban reszlovakizáltak közül a nacionalista nyomás enyhülésével ismét többen merik vállalni magyar nemzetiségüket.)

1961 márciusában
– Kassai magyar főiskolás és középiskolás diákok létrehozzák a Csemadok helyi szervezete mellett működő Új Nemzedék Ifjúsági Klubot (ÚNIK), melynek keretein belül tánccsoport (Új Nemzedék Népi Együttes), énekkar és irodalmi színpad is alakul. Elnöke Szakál László.

1961. április 21–22.
– A kommunista párt megalakulásának 40. évfordulója alkalmából kibővített ünnepi ülést tart a Csemadok Központi Bizottsága. Az ülés egyik fő pontja a magyar iskolák kérdésének megtárgyalása. Lőrincz Gyula a magyar iskolák előtt álló legfontosabb feladatnak a szlovák nyelvoktatás színvonalának növelését és a csehszlovák szocialista hazafiságra nevelés fokozását tartja. Szabó Rezső vezető titkár hangsúlyozza, hogy az „új, szocialista ember” kialakításából a Csemadoknak is ki kell vennie a részét.

1961. június 17–18.
– A Csemadok KB és a Népművelési Intézet megrendezi Zselizen a csehszlovákiai magyar felnőtt ének- és zenekarok országos fesztiválját (I. Országos Énekkari Fesztivál).

1961. július 1–2.
– A Csemadok KB megrendezi Gombaszögön a VI. Országos Dal- és Táncünnepélyt.

1961. július 8.
– Az Új Szó közli Ján Uhernek, az SZLKP KB dolgozójának „A Csehszlovák Szocialista Köztársaság magyar nemzetiségű állampolgárai életének egyes kérdései” című elvi jelentőségű írását. A szerző a „proletár internacionalizmus szempontjából” pozitív jelenségként értékeli a dél-szlovákiai járások összevonását és vegyes lakosságúvá válását, mivel ezekben „együtt élnek” a szlovákok és a magyarok. Ugyancsak helyesli „a dolgozók ama elhatározását”, hogy a dél-szlovákiai községekben közös épületbe helyezzék s közös igazgatóság alá vonják a szlovák és a magyar iskolákat, mivel így a magyar gyermekek könnyebben elsajátíthatják a szlovák nyelvet. Ha valaki ezzel kapcsolatban elnemzetlenítést, erőszakos asszimilációt emleget, az „nacionalista korlátoltság és rosszindulat”.

1961. augusztus 23.
– A Szabad Földműves című hetilap új főszerkesztője Pathó Károly. (Major Sándor korábbi főszerkesztő 1961 júniusában öngyilkosságot követett el.)

– A Szabad Földműves főszerkesztőjévé kinevezett Pathó Károlyt Szabó Rezső váltja fel a Csemadok vezető titkári tisztségében.

1961. szeptember 15.
– A felettes iskolai hatóságok utasítására Pozsonyból Nyitrára helyezik át a Szocialista Nevelés szerkesztőségét. Az átköltözés következtében Turczel Lajos pozsonyi egyetemi előadót Onódi János, a nyitrai Pedagógiai Intézet igazgatóhelyettese váltja fel a lap felelős szerkesztői posztján.

1961. október 18.
– A Szabad Földműves fejlécén új jelszó jelenik meg: „A szocialista mezőgazdaságért.”

1961. november 2.
– Prágában Csehszlovákia és Magyarország szerződést ír alá a két ország közötti polgári, családi és büntetőjogi kapcsolatok rendezéséről.

1961. november 29.
– A Nemzetgyűlés elfogadja a Büntető perrendtartást (141/1961. sz. törvény), amelynek 2. §-a szerint „minden polgár jogosult arra, hogy a büntetőeljárás során eljáró szervek előtt anyanyelvét használja”, 28. §-a pedig kimondja, hogy „ha a vallomás tartalmát vagy az iratokat le kell fordítani, vagy ha a vádlott nem ismeri azt a nyelvet, amelyen a tárgyalást vezetik, tolmácsot alkalmaznak”. (A tárgyalást és a jegyzőkönyvet cseh vagy szlovák nyelven vezetik.)

1962

1962. január 14.
– Szabó Rezsőt Major Ágoston váltja fel a Csemadok Hét című hetilapjának főszerkesztői posztján (Major 1961. december 24-e óta megbízott főszerkesztőként vezette a lapot). A szerkesztőbizottság tagjai: Egri Viktor, Gály Iván, Lőrincz Gyula, Mács József, Ozsvald Árpád, Pathó Károly és Szabó Rezső.

1962. március 6.
– A Hlas okresu Komárno magyar nyelvű változataként megjelenik Komáromban a Hangunk című járási hetilap első száma (1962. szeptember 1-jétől Dunatáj címmel jelenik meg).

1962. április 14–15.
– Pozsonyban tartja VIII. országos közgyűlését a Csemadok (helyi szervezeteinek száma ekkor 507, taglétszáma 34 900). A közgyűlésen elfogadott határozat kijelenti: „Minden erőnkkel irtani fogjuk a tudatunkban levő burzsoá csökevényeket és kispolgári babonákat.” Ismét új, sorrendben már a harmadik alapszabályt fogadják el, amely tartalmazza az ország területi átszervezésével bekövetkezett változásokat. Megszűnnek az egyesület kerületi vezetőségei és azok titkárságai, s a járási bizottságok közvetlenül a Központi Bizottság irányítása alá kerülnek, miközben számuk 27-ről 12-re csökken. A 12 járási bizottság: Pozsony, Galánta, Dunaszerdahely, Komárom, Érsekújvár, Nyitra, Léva, Losonc, Rimaszombat, Rozsnyó, Kassa és Tőketerebes. Új, 56 fős Központi Bizottságot választanak, melynek elnöke Lőrincz Gyula, vezető titkára Szabó Rezső, titkára Varga János. A KB Elnökségének további tagjai: Balázs Béla, Czibulka József, Dobos László, Egri Viktor, Fábry István, Nyári Ferenc, Pintér Ferenc, Szabó Béla, Sziegl Ferenc, Tolvaj Bertalan, Vadkerty Katalin és Vass Ferenc.

1962. április 18.
– A Dolgozó Nő új főszerkesztője Szarkáné Lévay Erzsébet.

1962. június 6–július 1.
– A Szlovák Nemzeti Tanács iskola- és kulturális ügyi szakosztálya az 1961-ben Budapesten és Békéscsabán megszervezett csehszlovák könyvkiállítás viszonzásaként magyar könyvkiállítást rendez Pozsonyban

1962. június 30–július 1.
– A Csemadok KB megrendezi Gombaszögön a VII. Országos Dal- és Táncünnepélyt.

1962. augusztus 1.
– Fellegi István nyugállományba vonulását követően háromfős kuratórium veszi át a komáromi Magyar Területi Színház igazgatását. Tagjai: Munk István, Konrád József és Tarics János.

1962. augusztus 23.
– Pozsonyban meghal Sas Andor irodalomtörténész, a Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének vezetője. Az új tanszékvezető Turczel Lajos.

1962 augusztusában
– A CSKP KB Elnöksége bizottságot hoz létre az 1949–1954 közötti politikai perek felülvizsgálására.

1962. szeptember 11.
– Prágában Antonín Novotný köztársasági elnök „a magyar nemzetiségű lakosság körében végzett áldozatkész munkájáért” és „a szocializmus építésében szerzett érdemeiért” 60. születésnapja alkalmából Köztársasági Érdemrenddel tünteti ki Dénes Ferencet, az Új Szó főszerkesztőjét, a Szlovák Nemzeti Tanács Elnökségének és Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának a tagját.

1962. október 31.
– A Szlovák Nemzeti Tanács új elnöke Jozef Lenárt (Rudolf Strechaj korábbi elnök 1962. július 28-án Prágában meghalt).

1962. november 23–25.
– Pozsonyban tartja kongresszusát Szlovákia Kommunista Pártja, amelyen főleg gazdasági kérdésekkel foglalkoznak. A párt első titkárává ismét Karol Bacíleket választják. A 67 tagú Központi Bizottságba bekerül Major István, Dénes Ferenc, Lőrincz Gyula, Árvay József, Nagy István és Dusza Bálint; a KB 19 póttagja közé Lengyel Imre, a 25 tagú Ellenőrző és Revíziós Bizottságba Fábry István és Vass Ferenc.

1962. december 4–8.
– Prágában tartja XII. kongresszusát Csehszlovákia Kommunista Pártja, amelyen Karol Bacílek ismét a burzsoá nacionalizmus elleni harcot jelöli meg az SZLKP egyik legfontosabb feladatának. A kongresszuson elfogadott határozat amellett, hogy kitűzi a népgazdaság fejlesztésének irányelveit, harcot hirdet a polgári és kispolgári ideológia csökevényei, a reformizmus, a kispolgári lelkület, a revizionizmus és a dogmatizmus ellen. Megerősítik tisztségében Antonín Novotný első titkárt, a 97 fős Központi Bizottságba ismét bekerül Lőrincz Gyula. (A KB 147 tagja és póttagja közül 115 cseh, 29 szlovák, 1-1 magyar, ukrán és lengyel nemzetiségű.)

1963

1963. február 7.
– A Szlovák Nemzeti Tanács ülésén Dénes Ferenc képviselő felszólalásában kiemeli a kommunista párt „következetes lenini nemzetiségi politikáját”, s hangsúlyozza, hogy a cseh, szlovák, magyar és ukrán dolgozók között, akiket a közös cél: „a fejlett szocialista társadalom építése fűz össze”, egyre mélyül „a baráti viszony” és „a kölcsönös megértés”.

1963. március 1.
– Krivo¹ík Istvánt, a Csehszlovák Rádió magyar adásának főszerkesztőjét nevezik ki a komáromi Magyar Területi Színház igazgatójává. (A magyar adás új főszerkesztője a Magyarországról áttelepült szlovák nemzetiségű Juraj Molnár.)

1963. március végén
– Milo¹ Gosiorovský szlovák történész elkészíti A csehek és szlovákok viszonyának néhány kérdése a CSKP politikájában című nagy visszhangot kiváltó tanulmányát, amelyben az állam föderatív elrendezése mellett száll síkra. Tanulmányát megküldi a CSKP KB és az SZLKP KB Elnökségének, valamint Antonín Novotný köztársasági elnöknek is.

1963. április 3–4.
– A CSKP KB ülésén Antonín Novotný beszámol a szocialista törvényesség és a pártalapelvek megsértéséről a személyi kultusz idején. Ezzel kapcsolatban határozatot hoznak a politikai perek felülvizsgálásáról, s leváltják tisztségéből a párt több vezető funkcionáriusát, többek között Karol Bacíleket, a CSKP KB elnökségi tagját, az SZLKP KB első titkárát. Helyére Alexander Dubèeket választják be a CSKP KB Elnökségébe, akit az SZLKP KB első titkárává is megválasztanak. (A személycseréket csak 1963. május 14-én hozzák nyilvánosságra.)

1963. április 7.
– A Hét Fórum című mellékletében megjelenik Tőzsér Árpád Egy szemlélet ellen című, vitaindítónak szánt írása, amely sürgeti a sematizmus és a dogmatizmus jegyeivel való végleges leszámolást és a csehszlovákiai magyar irodalom megújulását. (A cikk nagy visszhangot, s termékeny irodalmi vitát vált ki, amely során a lap négy hónapon át közli a csehszlovákiai magyar írók, költők és olvasók hozzászólásait.)

1963 júniusában
– Megalakul Érsekújvárban a Csemadok helyi szervezete mellett működő Honismereti Kör. Vezetője Szirmák Imre ügyvéd.

1963. július 6–7.
– A Csemadok KB megrendezi Gombaszögön a VIII. Országos Dal- és Táncünnepélyt.

1963. július 12.
– A Hét szerkesztősége több mint negyven csehszlovákiai magyar író, költő, kritikus és meghívott vendég részvételével értekezletet tart Pozsonyeperjesen a lap hasábjain már hónapok óta zajló ún. sematizmus-vitáról. A véleménycsere során a csehszlovákiai magyar irodalom továbbfejlődését gátló tényezők között megemlítik többek között egy önálló magyar könyvkiadó hiányát, valamint a magyar nyelv és irodalom alacsony színvonalú oktatását az iskolákban.

1963. augusztus 22.
– A pártlapokban, köztük az Új Szóban megjelenik az 1949–1954 közötti politikai perek felülvizsgálásának eredményeiről kiadott közlemény, amely szerint a legfelsőbb bíróság a főügyészség javaslatára felmenti a vád alól többek között a Rudolf Slánský és társai elleni bűnperben, valamint a „szlovák burzsoá nacionalisták” elleni bűnperben elítélt személyeket.

1963. szeptember 20.
– A CSKP KB döntése alapján Antonín Novotný köztársasági elnök felmenti tisztségéből a pártvezetés és a kormány több tagját, köztük Viliam ©iroký miniszterelnököt. Helyére Jozef Lenártot, a Szlovák Nemzeti Tanács addigi elnökét nevezi ki.

1963. szeptember 23.
– A Szlovák Nemzeti Tanács felmenti elnöki tisztségéből a miniszterelnökké kinevezett Jozef Lenártot. Az SZNT új elnöke Michal Chudík.

1963. szeptember 29.
– Batsányi János születésének 200. évfordulója alkalmából szlovák és magyar nyelvű emléktáblát lepleznek le Kassán. A Matica slovenská és a Szlovák Tudományos Akadémia megpróbálja megakadályozni az emléktábla felállítását, leleplezésére végül csehszlovák–magyar pártközi kapcsolatfelvétel eredményeként kerülhet sor.

1963. szeptember 30.
– A kissé szabadabb politikai légkört kihasználva a Csemadok beadvánnyal fordul a Szlovák Nemzeti Tanácshoz, amelyben elemzi a csehszlovákiai magyar kultúra és iskolaügy fejlődését gátló jelenségeket. Ezek legfőbb oka, hogy nincs olyan állami szerv, amely a magyarok kulturális életével foglalkozna, ezért javasolja a Szlovák Nemzeti Tanács mellett egy olyan szerv létrehozását, amely a magyar kultúra és iskolaügy kérdéseit intézné.

1963. október 1–4.
– Antonín Novotný meghívására magyar párt- és kormányküldöttség látogat Csehszlovákiába (vezetője Kádár János miniszterelnök, az MSZMP KB első titkára). Tárgyalásokat folytatnak többek között a közös dunai vízi erőmű építésének előkészületeiről és az útlevél nélküli utazások lehetőségeinek bővítéséről a két ország állampolgárai számára.

1963. október 23.
– Budapesten Csehszlovákia és Magyarország egyezményt ír alá a két ország közötti vasúti forgalomról, valamint az atomenergia békés felhasználásáról.

1963. október 27.
– A Hét Fórum című melléklete megkezdi Fábry Zoltán Antisematizmus című, nagy visszhangot kiváltó vitazáró tanulmányának közlését. Bár az írás kimondottan a lap szerkesztőségének felkérésére készül, 1. részének négy folytatásban való megjelentetése után – politikai fenntartások miatt – elállnak további közlésétől, 2., 3. és 4. része ezért az Irodalmi Szemle 1964. májusi és júniusi számában lát napvilágot. Fábry a dogmatikus gondolkodást és az irodalmi sematizmust történelmi és társadalmi okokkal magyarázza, melyek között elsődlegesnek az 1945 és 1949 közötti magyarellenes intézkedéseket, s az azokból eredő félelmet és bizonytalanságot említi.

1963. december 2.
– Budapesten a csehszlovák és a magyar kiadóvállalatok vezetői együttműködési egyezményt írnak alá a közös könyvkiadásról, melynek értelmében az együttműködést kiterjesztik a népszerűsítő tudományos és szakirodalmi termékekre, valamint a főiskolai tankönyvekre.

1963. december 4.
– A Nemzetgyűlés elfogadja a 95/1963. sz. törvényt „a közjegyzőségről és a közjegyzőség előtti eljárásról”. 96. §-a szerint tolmács alkalmazható abban az esetben, ha valamelyik fél vagy tanú nem ismeri azt a nyelvet, amelyen a jegyzőkönyvet vezetik. (A jegyzőkönyvet cseh vagy szlovák nyelven vezetik.) Ha viszont a közjegyző ismeri a résztvevő fél vagy a tanú által használt nyelvet, el lehet tekinteni a tolmács alkalmazásától.

– A Nemzetgyűlés elfogadja a Polgári perrendtartást (99/1963. sz. törvény). 18. §-a szerint a polgári eljárás résztvevőinek „joguk van arra, hogy a bíróság előtt anyanyelvükön járjanak el”, 141. §-a pedig kimondja, hogy az anyanyelv használatával kapcsolatos költségeket az állam fedezi.

1963. december 11.
– Prágában aláírják a csehszlovák–magyar utasforgalmi egyezményt. Míg korábban csak hivatalos küldetésben, családi vagy rokoni látogatásra és szervezett csoportos kirándulás formájában lehetett Magyarországra utazni, az egyezmény lehetővé teszi, hogy 1964. január 1-jétől bárki, bármikor évente többször egyénileg is utazhasson.

1963. december 18–19.
– A CSKP KB ülésén „helytelennek” és „mesterségesen kikonstruáltnak” nyilvánítják a „szlovák burzsoá nacionalizmussal” kapcsolatos téziseket, a koncepciós perek felelőseinek megbüntetéséről és áldozatainak rehabilitálásáról azonban nem intézkednek. Ugyancsak elítélik a lakosságcsere módszereit, a csehországi deportálást és a reszlovakizálást, s leszögezik, hogy ezekért nem az ún. burzsoá nacionalistákat terheli a felelősség, mivel ez a CSKP és általában az ország politikája is volt. A KB határozata kimondja: „Gondoskodni kell arról, hogy a magyar, lengyel és ukrán nemzetiségű polgárok is a köztársaság teljesen egyenjogú építőinek érezzék magukat és azt hazájuknak tekintsék.” Ezért utasítja az állami és a pártszerveket: gondoskodjanak a nemzetiségek egyenjogúsításáról hozott határozatok következetes érvényesítéséről.

1963. december 20.
– Prágában Csehszlovákia és Magyarország aláírja a két ország közötti kereskedelmi és hajózási egyezményt.

1963. december 21–22.
– Az SZLKP KB ülésén egyetértésüket fejezik ki a CSKP KB-nak a „szlovák burzsoá nacionalizmussal” kapcsolatos tézisek felülvizsgálásáról hozott határozatával, s ugyancsak sürgetik a nemzetiségekkel kapcsolatos párthatározatok következetes végrehajtását.

1964

1964. január 25.
– Az Új Szó „A magyar iskolák jövője” című szerkesztőségi cikkében hívja fel a figyelmet a magyar iskolák elsorvasztásának a veszélyére és az anyanyelvű oktatás fontosságára. Hangsúlyozza: „A nemzetiségek egyenjogúsága nem lehet puszta frázis.” (A cikk megszületését a pozsonyligetfalui szülői munkaközösségnek a lap szerkesztőségéhez intézett levele inspirálja, amelynek szerzői arról számolnak be, hogy községükben egyesek igyekeznek meggyőzni a magyar szülőket: gyermekeiket adják szlovák iskolába, mert a magyar iskoláknak nincs jövőjük.)

1964. február 18.
– Megalakul Pozsonyban a Szlovák Újságírók Szövetségének magyar tagozata.

1964. február 22.
– Pozsonyi magyar egyetemi és főiskolai hallgatók megalakítják a József Attila Ifjúsági Klubot (JAIK).

1964. február 26.
– A Nemzetgyűlés 36/1964. számmal törvényt fogad el „a bíróságok szervezetéről és a bírák megválasztásáról”, amelynek 8. §-a kimondja, hogy „a törvény előtt és a bíróság előtt minden polgár egyenlő”, s „a bíróság előtt minden polgár használhatja anyanyelvét”.

1964. március 8.
– Lőrincz Gyula a Csemadok megalakulásának 15. évfordulója alkalmából a Hét hasábjain közölt írásában („Megújult élet”) a „szocialista rendszerünk iránti bizalom megerősödésével” magyarázza, hogy míg 1950-ben 354 532-en jelentkeztek magyar nemzetiségűnek, addig 1961-ben már 534 ezer személy vállalta a magyarságát. Az elmúlt 15 év eredményeit összegezve kiemeli, hogy 82 561 diák tanul magyar iskolában, s a csehszlovákiai magyarságnak 507 óvodája, 544 kilencéves alapfokú iskolája, 22 tizenkétéves iskolája, 34 különféle mezőgazdasági iskolája, 2 tanítóképzője, 3 ipari középiskolája, 2 gazdasági és 1 egészségügyi iskolája, valamint pedagógiai főiskolája van, s 1500 magyar nemzetiségű hallgató tanul az ország főiskoláin.

1964. április 20–23.
– Václav David külügyminiszter meghívására Csehszlovákiába látogat Péter János magyar külügyminiszter.

1964. május 22–31.
– A Csemadok KB és a Népművelési Intézet nemzetiségi osztálya megrendezi Komáromban az I. Jókai Napokat, amely a csehszlovákiai magyar vers- és prózamondók országos versenyén kívül magában foglalja a magyar műkedvelő színjátszó együttesek és irodalmi színpadok seregszemléjét is.

1964. június 14.
– Választásokat tartanak a Nemzetgyűlésbe, a Szlovák Nemzeti Tanácsba és a nemzeti bizottságokba.

A nemzetgyűlési választásokon a választópolgárok 99,42%-a vesz részt, akik közül 99,94% megszavazza a kommunista párt vezette Nemzeti Front jelöltjeit. A 300 tagú Nemzetgyűlésben a 205 cseh, 80 szlovák, 2-2 német és ukrán, s 1 lengyel képviselő mellett 10 magyar nemzetiségű képviselő kap helyet: Lőrincz Gyula, Fekete József, Renczés Sándor, Egri László, Halász János, Tóth Margit, Haraszti Valéria, Végh Géza, Bodnár Ferenc és Zselenák József.

A szlovák nemzeti tanácsi választásokon a választásra jogosultak 99,42%-a vesz részt, s 99,94%-uk megszavazza a Nemzeti Front jelöltjeit. A 92 tagú SZNT-ben 11 magyar nemzetiségű képviselő kap helyet: Dénes Ferenc, Fábry István, Retkes Lajos, Tomaskovics Károly, Bánszky Zoltán, Gulis Valéria, Horváth Vince, Faraga Ferenc, Czaban Bálint, Stifter Emília és Szaniszló Gyula.

A nemzeti bizottsági választásokon a választók 99,8%-a szavaz a Nemzeti Front jelöltjeire. A szlovákiai nemzeti bizottságok 76 467 tagja közül 9039 a magyar nemzetiségű, az összes képviselő 11,8%-a.

1964. június 18.
– Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülésén Lőrincz Gyula személyében első ízben választanak be magyar nemzetiségű tagot a KB Elnökségébe.

1964. június 23.
– A Nemzetgyűlés alakuló ülése. Elnökévé Bohuslav Lastovièkát választják, a 30 tagú Elnökségbe bekerül Lőrincz Gyula.

1964. június 29–30.
– A Szlovák Nemzeti Tanács alakuló ülése. Elnökévé ismét Michal Chudíkot választják, alelnökei: Vincent Krahujec és Jozef Krí¾, a 16 fős Elnökség tagja Fábry István (mind SZLKP). Fábry személyében, akit a Helyi Gazdálkodási Bizottság elnökévé is megválasztanak, első ízben kerül magyar nemzetiségű az SZNT valamely bizottságának élére.

1964. július 1.
– Dunaszerdahelyen megalakul a Csallóközi Múzeum. Igazgatója Marczell Béla.

1964. július 4–5.
– A Csemadok KB megrendezi Gombaszögön a IX. Országos Dal- és Táncünnepélyt.

1964. július 6–8.
– Megalakul a Csehszlovák–Magyar Kulturális Munkabizottság, amely miniszterhelyettesek vezetésével évente kétszer (Budapesten és Prágában felváltva) ülésezik.

1964. augusztus 4.
– A Csemadok vezetősége a Szlovák Nemzeti Tanácshoz intézett újabb beadványában megismétli előző évi javaslatait, s ismét szorgalmazza, hogy az SZNT Iskolaügyi és Kulturális Bizottsága rendszeresen foglalkozzon a magyar iskolaügy és a kulturális intézmények munkájával.

1964. szeptember 12–13.
– A Csemadok Bihari János cigányprímás, a verbunkos muzsika megteremtője születésének 200. évfordulója alkalmából megrendezi Dunaszerdahelyen és Nagyabonyban az I. Bihari János Napokat.

1964. szeptember 15.
– Antonín Novotný köztársasági elnök „a magyar nemzetiségű állampolgárok között végzett eredményes politikai és szervező munkáért”, valamint „a szocializmus építésében tanúsított áldozatos munkáért” az „Építésben szerzett érdemekért” elnevezésű magas állami kitüntetést adományozza az Új Szónak.

1964. szeptember 28–október 3.
– Dobi István és Kádár János meghívására Antonín Novotný vezetésével csehszlovák párt- és kormányküldöttség látogat Magyarországra. A delegáció tagja többek között Lőrincz Gyula is. A látogatásról kiadott közös nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a két ország népei között új, „szocialista viszony” alakult ki.

1964 szeptemberében
– Juraj Zvara szlovák történész az Irodalmi Szemle hasábjain megjelent Irodalmi sematizmus ellen történelmi sematizmussal? című írásában éles támadást intéz Fábry Zoltán Antisematizmus című tanulmánya ellen, egyoldalúnak, leegyszerűsítettnek és az osztályszempontokat figyelmen kívül hagyónak nevezve azt. Mindenekelőtt Fábry azon megállapításával nem ért egyet, hogy az ún. szlovák állam magyarsága náciellenes és antifasiszta tényező lett volna, az 1945 utáni magyarellenes intézkedéseket pedig forradalmi szükségszerűségnek, a nemzeti és demokratikus forradalom velejárójának nevezi, elutasítva, hogy ezért a kommunista pártot is megbélyegezzék.

1964. október 3–4.
– Madách Imre halálának 100. évfordulója alkalmából a Szlovák Nemzeti Tanács, a Szlovák Írószövetség magyar tagozata és a Csemadok emlékünnepet rendez Losoncon és Alsósztregován, amely keretében Alsósztregován megnyitják a Madách Múzeumot.

1964. november 12.
– A Nemzetgyűlés ismét Antonín Novotnýt választja meg Csehszlovákia köztársasági elnökévé. Ellenjelöltje nincs, a jelen levő 294 képviselő mindegyike rá adja szavazatát.

1964. november 27.
– A Csemadok KB támogatásával megalakul Nyitrán a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara. 120 alapító tagját 275 jelentkező közül választják ki. Művészeti vezetője és karnagya Janda Iván, szervezőtitkára Gyurcsó István.

1964 őszén
– A prágai magyar egyetemi és főiskolai hallgatók 1957-ben alapított ifjúsági klubja felveszi az Ady Endre Diákkör (AED) nevet.