Popély Árpád

„Antidemokratikus, értelmetlen és kegyetlen” Csehszlovákiai magyar emlékiratok a lakosságcseréről

A csehszlovák–magyar lakosságcsere történelmi hátteréről, diplomáciai előkészítéséről és lebonyolításáról a rendszerváltás utáni három és fél évtized kutatásainak eredményeként immár meglehetősen gazdag szakirodalommal rendelkezünk. (pl. Va...

„Létezik, bár keveset hallat magáról…” – A Szlovák Nemzeti Tanács Nemzetiségi Bizottsága (1968–1971)

A Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT), azaz a szlovák parlament 1968. október 4-én a nemzetiségi kérdésben illetékes kezdeményező és ellenőrző szerveként létrehozta a Nemzetiségi Bizottságot. A 33 fős bizottság azonban a nemzetiségek törekvésével...

Nemzetiségi képviseleti szerv, vagy egyszerű parlamenti bizottság? – A Szlovák Nemzeti Tanács Nemzetiségi Bizottságának létrehozása 1968-ban

A prágai tavasz egyik – igaz, meglehetősen felemás – vívmányát a cseh és a szlovák képviseleti és végrehajtó szervek melletti nemzetiségi szervek, pontosabban „a nemzetiségi jogok érvényesítését biztosító szervek” létrehozása jelentette. Sz...

A jogfosztottságtól a parlamenti képviseletig – Az első magyar képviselők a prágai és a pozsonyi parlamentben

Árvay József, Bitter László, Dénes Ferenc, Dobos Imre, Lőrincz Gyula, Nagy István, Prokos József, Szigl Mária, Trencsik János, Vida Irma, Vrábel Vendel… Nevek, amelyek jobbára nemcsak a szélesebb olvasóközönség, hanem nagy valószínűséggel a...

„Szégyentelen és igazolhatatlan” – Adalékok a szláv korridor történetéhez

Az első világháborút követő párizsi békekonferencián a csehszlovák delegáció által előterjesztett követelések egyike a csehszlovák és a délszláv állam területi összeköttetését biztosítani hivatott korridor, vagyis folyosó létrehozása volt. ...

A kárpátukrán szojm megválasztása 1939 februárjában (2. rész)

7. Magyarország, a magyar kisebbség és a választások Az egyedüli kárpátaljai „népcsoport”, amely nem vállalt jelöltséget a kormánylistán, sőt vezetői egyenesen a lista elutasítására szólították fel a választókat, a magyar kisebbség volt. A ...

A kárpátukrán szojm megválasztása 1939 februárjában (1. rész)

Kárpátalja történetének 1938 októberétől 1939 márciusáig tartó közel féléves periódusa az országrész múltjának legmozgalmasabb, egyszersmind legellentmondásosabb fejezetei közé tartozik. Ekkor sikerül kivívni a tartomány Prága által két évt...

A pozsonyi Új Szó és az 1956-os magyar forradalom – A forradalommal szembeni propaganda a szlovákiai magyar pártlapban

A csehszlovákiai sajtó 1956 őszén kivétel nélkül a kommunista állampárt hivatalos álláspontját hirdetve írt a szomszédos Magyarországon történtekről. A hatalom elsőszámú és kiemelten kezelt propagandaeszközének a pártsajtó számított, amely ...

Válogatás a prágai és a pozsonyi magyar külképviselet jelentéseiből (1948–1956)

A Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadásában 2008-ban látott napvilágot az Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948–1956 közötti történetéhez című dokumentumgyűjtemény első kötete, amely a csehszlovák állami és pártszervek magyar kisebbséggel k...

A magyar diplomácia és a csehszlovákiai magyarság (1948–1956)

A párizsi békeszerződés életbe lépésének napján, 1947. szeptember 15-én helyreálltak az 1939 márciusa óta szünetelő magyar–csehszlovák diplomáciai kapcsolatok.1 Az újból felállított prágai magyar követség ideiglenes ügyvivőjévé a következő ...