(összeállította Bereck Zsuzsanna)
Önálló művek és recepciójuk
A vers túloldalán. (Tanulmányok). Bratislava, Madách, 1974, 127 p.
Szakolczay Lajos: A vers túloldalán. Új Forrás, 1975, 3. sz. 102-104. p. Zimonyi Zoltán: Választás és üzenet. Napjaink, 1975, 3. sz. 9. p. Márkus Béla: A széplelkű poéták megvetése. Népszava, 1975. 7. 5. 8. p. Görömbei András: Zalabai Zsigmond: A vers túloldalán. Tiszatáj, 1975, 8. sz.
84-85. p. Csűrös Miklós: Zalabai Zsigmond: A vers túloldalán. Literatura, 1975, 3-4. sz.
238-240. p.
Kelényi István: Zalabai Zsigmond: A vers túloldalán. Forrás, 1976, 4. sz. 90-91. p. Szerdahelyi István: Zalabai Zsigmond: A vers túloldalán. Irodalomtörténet, 1976,
4. sz. 1017-1020. p.
Ballá Kálmán: Át a versen. Új Ifjúság, 1975, 12. sz. 5. p. Bodnár Gyula: A vers túloldalán, Új Szó, 1975. 1. 16. 5. p. Szarka László: Mércék igazsága, Hét, 1975, 9. sz. 14-15. p. Varga Imre: Egy könyv és vidéke. Irodalmi Szemle, 1975, 9. sz. 821-825. p. Koncsol László: Tizenkét hónap tíz könyvéről. Irodalmi Szemle, 1976, 2. sz.
180-183. p. Koncsol László: Kísérletek és elemzések. Bratislava, Madách, 1978, 236-242. p.
Mérlegprőba. Bratislava, Madách, 1978, 183 p.
Horpácsi Sándor: Zalabai Zsigmond: Mérlegpróba. Észak-Magyarország, 1979. 7. 11. 4. p.
Horpácsi Sándor: Zalabai Zsigmond: Mérlegpróba. Napló, 1979. 7. 28. 6. p.
Horpácsi Sándor: Zalabai Zsigmond: Mérlegpróba. Kritika, 1979, 9. sz. 38. p.
T. T. E. [Taxner-Tóth Ernő]: Mérlegpróba. Magyar Nemzet, 1979. 7. 15. 13. p.
Sziklay László: Két szlovákiai magyar tanulmánykötet. Irodalomtörténeti Közlemények, 1979, 5-6. sz. 684-687. p.
Szakolczay Lajos: Zalabai Zsigmond: Mérlegpróba. Hungarológiai Értesítő. Budapest, 1980, 143-144. p.
Görömbei András: Mérlegpróba. Népszava, 1980. 5. 10. 6. p.
Szeberényi Zoltán: Felelősség és anyagismeret. Új Szó, 1979. 5. 4. 6. p.
Lacza Tihamér: Küzdelem a kritikával. Hét, 1979, 15. sz. 14. p.
Grendel Lajos: Küzdelem az elméletért. Irodalmi Szemle, 1980, 3. sz. 271-275. p.
Lacza Tihamér: Ember a szóban. Főnix füzetek 10. Bratislava, Madách, 1985, 78-83. p.
Szeberényi Zoltán: Zalabai Zsigmond könyvéről. In: Visszhang és reflexió. Bratislava, Madách, 1986, 156-161. p.
A költői nyelv trópusainak szemantikája. (Kandid, diz. práca). Bratislava, Univerzita Komenského, Filozofická fakulta, 1981, 244 p.
Tűnődés a trópusokon. 1. kiad. Bratislava, Madách, 1981, 212 p. Tűnődés a trópusokon. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1986, 253 p.
Tűnődés a trópusokon. 3. kiad. Bratislava, Kalligram, 1998, 252 p.
Voigt Vilmos: Zalabai Zsigmond: Fordulat a szóképek ügyében. Valóság, 1982,
12. sz. 109-111. p. Szerdahelyi István: Zalabai Zsigmond: Tűnődés a trópusokon. Kortárs, 1982,
10. sz. 1651-1652. p.
Bata Imre: Könyvszemle. Népszabadság, 1982. 2. 23. 7. p. Mezey László Miklós: Zalabai Zsigmond: Tűnődés a trópusokon. Új Forrás,
1983, 5. sz. 81-82. p.
Pályi András: Perújítás szóképügyben. Élet és Irodalom, 1983, 15. sz. 10. p.
Odorics Ferenc: Miért nehéz tűnődni a trópusokon. Műhely, 1983, 2. sz. 77-79. p.
Büky László: Tűnődés a trópusokon. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae Sectio Etnographica et Linguistica. 27. köt, Szeged, 1983, 49-51. p.
Szegedy-Maszák Mihály: Zalabai Zsigmond: Tűnődés a trópusokon. Helikon,
1984, 2-4. sz. 359-361. p.
Décsy Gyfula]: Zsigmond Zalabai: Reflexionen über die Tropen. In: Uralaltaische Jahrbücher-Ural-Altaic Yearbook. Bloomington, Eurolingua, 1984,172-173. p.
Szeberényi Zoltán: Tűnődés a trópusokon. Új Szó, 1982. 1. 15. 6. p.
Zilka, Tibor: Zalabai Zsigmond: Tűnődés a trópusokon. Slovenská literatúra, 29. éi/f. (1982) 5. sz. 468-471. p.
Mészáros László: A metafora világában. Irodalmi Szemle, 1982, 5. sz. 471-476. p.
Szeberényi Zoltán: Visszhang és reflexió. Bratislava, Madách, 1986,161-164. p.
Mindenekről számot adok. Bratislava, Madách, 1984, 264 + 32 p.
Zimonyi Zoltán: Mindenekről számot adok. Magyar Nemzet, 1984. 12. 28. 8. p. Mányoki Endre: Szembenézve a történelemmel. Könywilág, 1985, 1. sz. 11. p. Balázs László: Körkép. Reformátusok Lapja, 1985, 16 sz. 4. p.
Dérczy Péter: Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok. Kortárs, 1985, 5.
sz. 164-165. p. Márkus Béla: Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok. Kritika, 1985, 6. sz.
36-37. p.
Wéber Antal: Egy falu története. Népszabadság, 1985. 7. 1. 7. p. Tüskés Tibor: Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok. Forrás, 1985, 7. sz.
85-86. p. Pomogáts Béla: Nemzetiségi valóságirodalom. Jelenkor, 1985, 11. sz.
1017-1019. p.
Pomogáts Béla: Magyar néző. Nyelvünk és Kultúránk, 1985, 61. sz. 106. p. P. M. [Praznovszky Mihály]: Három köny ugyanarról. Palócföld, 1986, 1. sz.
54-56. p. Sándor László: Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok. Honismeret, 1986,
1. sz. 63-64. p. Pomogáts Béla: Kisebbségben és magyarságban. Dunaszerdahely, Nap, 1997,
135-139. p.
-Va- [Vajkai Miklós]: „Mindenekről számot adok”. Csallóköz, 1984, 37. sz. 7. p. Csáky Károly: Értékes számadás. Hét, 1984, 47. sz. 10. p. Csáky Károly: Értékes számadás. Haladás, 1984, 43. sz. 2. p. Dusza István: A megtalált történelmi idő. Új Szó (Vasárnapi kiadás), 1984. 11.
16. 11. p.
Dusza István: A megtalált történelmi idő. Nő, 1985, 2. sz. 18-19. p. Fehérváry Magda: Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok. Szabad Földműves, 1985, 8. sz. 6. p. Szabó József: Tájszavak és tájak a szlovákiai magyar irodalom négy művében.
Irodalmi Szemle, 1994, 6. sz. 66-71. p.
Hazahív a harangsző. Ipoly pásztó népélete 1918-1945. Bratislava, Madách, 1985, 244 + 24 p.
Sándor László: Zalabai Zsigmond: Hazahív a harangszó. Honismeret, 1987, 2.
sz. 69-70. p.
Tüskés Tibor: Egy példamutató falurajz. Forrás, 1987, 2. sz. 87-88. p. Kosa László: Zalabai Zsigmond: Hazahív a harangszó. Hungarológiai Értesítő,
1988, 1-2. sz. 301. p. Szeberényi Zoltán: Irodalomtudomány, történelem, néprajz. In: Kontextus.
Bratislava, Madách, 1985, 47-48. p.
Ballá Kálmán: Történelmi keresztmetszet. Hét, 1986, 15. sz. 10. p. Szabó József: Tájszavak és tájak a szlovákiai magyar irodalom négy művében.
Irodalmi Szemle, 1994, 6. sz. 66-71. p.
Mindenekről számot adok. Hazahív a harangsző. Bratislava, Madách, 1988, 518 p.
Bartha Elek: Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok. Hazahív a harangszó. A Miskolci Hermán Ottó Múzeum Közleményei 1987-88. Miskolc, 1988, 255-257. p.
Balázs Géza: Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok. Hazahív a harangszó. Kortárs, 1989, 4. sz. 166-168. p.
Verstörténés. A szlovákiai magyar líra újabb nemzedékei 1970-1988. Doktori értekezés tézisei. [A szerző kiadása], Pozsony, 1994, 18 p.
Verstörténés. A szlovákiai magyar líra újabb nemzedékei 1970-1988. (Folyamatrajzok, pályaképek, portrék, adalékok). Pozsony, Kalligram, 1995, 352 p.
Bohár András: Politika, bölcselet, irodalom. Élet és Irodalom, 1995, 22. sz. 14. p.
Tállal Gábor: Verstörténés. Új Magyarország, 1995. 6. 2. 8. p.
Mezey László Miklós: Az ítész tükre. Hitel, 1996, 2. sz. 102-106. p.
Szakolczay Lajos: Olvasó-próba. Kortárs, 1996, 3. sz. 118. p.
Pomogáts Béla: Egy fejezet az irodalom szabadságharcának történetéből. Új Holnap, 1996, július, 108-113. p.
Csobán Endre Attila: Küldöm a frigyládát. Látó, 1997, 5. sz. 104-107. p.
Tomis, Karol: Dianie v lyrike. Literárny tyzdennik, 9. évf. (1995) 23. sz. 13. p.
(k-y) Kritikatörténés. Új Szó, 48. évf. (1995. 6. 22.) 144. sz. 7. p.
Turczi Árpád: Zalabai Zsigmond: Verstörténés. Új Szó, 48. évf. (1995. 12. 9.) 293. sz. 7. p.
Andruska, Péter: Syntetizujúca mozaika. Knizná revue, 6. évf. (1996) 8. sz. 5. p.
Szeberényi Zoltán: Egy kritikusi alkotóműhely sajátosságai . Irodalmi Szemle, 39. évf. (1996) 7-8. sz. 83-89. p.
Pomogáts Béla: Kisebbségben és magyarságban. Dunaszerdahely, Nap, 1997, 175-180. p.
Irodalom és ‘iroda-lom’. Tanulmányok, cikkek, interjúk. Dunszerdahely, Nap, 1997, 118 p.
Pomogáts Béla: Kisebbségben és magyarságban. Dunaszerdahely, Nap, 1997,
135-139. p. (Mé)[Mészáros Károly]: Irodalmi gyűjtemény. Csallóköz, 1997, 20. sz. 3. p.
A látók titka. (Válogatott írások). Somorja, Méry Ratio, 1998, 350 p.
Koszorúk. Dunaszerdahely, Csemadok T. V., 1998, 79 p.
Dusza István: Koszorúk az anyanyelvnek. Zalabai Zsigmond kiskönyve az anyanyelvről, a hűségről és az elárultatásról, Új Szó, 1998. 2. 17. 9. p.
(bereck)[Bereck József]: A hűség könyve. Csallóköz, 38. évf. (1998) 8. sz. 3. p.
Simon Szabolcs: Tanulmánykoszorú a magyar nyelvről. Katedra, 7. évf. (2000) 5. sz. 21. p.
Tankönyvek
Zalabai Zsigmond – Simonná L. Rózsa – Vargáné T. Anna: Magyar nyelvi gyakorlatok. Nem kötelező tantárgy tankönyve az alapiskola 7. osztálya számára. Bratislava, SPN, 1982, 131 p.
Zalabai Zsigmond – Kremmer László – Szuchyné Sz. Magdolna – Vargáné T. Anna: Magyar nyelvi gyakorlatok. Nem kötelező tantárgy tankönyve az alapiskola 8. osztálya számára. Bratislava, SPN, 1983, 126 p.
Zalabai Zsigmond bibliográfiája 105
Zalabai Zsigmond – Kremmer László – Szuchyné Sz. Magdolna – Vargáné T. Anna: Módszertani útmutató a magyar nyelvi gyakorlatok nem kötelező tantárgy tanításához az alapiskola 7. és 8. osztályában. Bratislava, SPN, 1983, 144 p.
Zalabai Zsigmond – Simonná L. Rózsa – Vargáné T. Anna: Magyar nyelvi gyakorlatok. Nem kötelező tantárgy tankönyve az alapiskola 7. osztálya számára. – 2. kiad. Bratislava, SPN, 1989, 131 p.
Válogatásában, szerkesztésében megjelent művek és recepciójuk
A Csallóköztől a Bodrogközig. (Riportok, versek, novellák, vallomások).
Bratislava, Madách, 1977, 319 p. – Válogatta és az előszót írta Zalabai Zsigmond. Héra Zoltán: Séták a bölcsőhely körül. Népszabadság, 1978. 3. 12. 11. p. Halász Péter: A Csallóköztől a Bodrogközig. Alföld, 1978, 8 sz. 74-76. p. -alexa-[Alexa Károly]: A Csallóköztől a Bodrogközig. Kritika, 1978, 10 sz. 31. p. K. Gy. Cs.[Kiss Gy. Csaba]: A Csallóköztől a Bodrogközig. Hungarológiai Értesítő, Budapest, 1979, 31. p.
Bárth János: A Csallóköztől a Bodrogközig. Forrás, 1979, 4. sz. 87. p. Bodnár Gyula: Szülőföldem szép határa. Új Szó, 1978. 2. 17. 6. p. Varga Erzsébet: Vallomás a szülőföldről. Hét, 1978, 17. sz. 14. p. Bodnár Gyula: Két táj egyben. Hét, 1980, 24. sz. 15. p.
Szól a rigó kiskorában. Népi mondőkák, gyermekjátékok. Bratislava, Madách, 1978, 104 p. – Összeállította Zalabai Zsigmond (nevének felüntetése nélkül).
Bodnár Gyula: Szól a rigó kiskorában. Új Szó, 1978. 9. 22. 6. p.
Csáky Károly: Szól a rigó kiskorában. Hét, 1978, 53. sz. 8. p.
Kovács Ágnes: Szól a rigó kiskorában. Honismeret, 1980, 6. sz. 6. p.
Tapsiráré-tapsőrum. Csehszlovákiai magyar költők gyermekversei. Bratislava, Madách, 1978, 114 p. – Összeállította Zalabai Zsigmond.
Bodnár Gyula: Tapsiráré-tapsórum. Új Szó, 1979. 1. 25. 6. p.
Kövesdi Károly: A mesék vonzó világa. Hét, 1979, 20. sz. 14. p.
Aich Péter: Két gyermekvers-antológiáról. Irodalmi Szemle, 1979, 10. sz.
946-948. p.
Labdarózsa, nyári hő. Csehszlovákiai magyar költők gyermekversei. Bratislava, Madách, 1979, 50 p. – Összeállította Zalabai Zsigmond.
(bodnár)[Bodnár Gyula]: Labdarózsa, nyári hó. Új Szó, 1979. 8. 20. 4. p.
Bodnár Gyula: Labdarózsa, nyári hó. Új Szó, 1979. 9. 14. 6. p.
Aich Péter: Két gyermekvers-antológiáról. Irodalmi Szemle, 1979, 10. sz.
946-948. p.
Jelenlét. Válogatás a felszabadulás utáni csehszlovákiai magyar költészetből.
Bratislava, Madách, 1979, 591 p. – Összeállította Zalabai Zsigmond és Fonod Zoltán. Seres József: A csehszlovákiai magyar költészet három évtizede. Népszabadság, 1979. 9. 7. 7. p. Czine Mihály: Jelenlét. Népszava, 1980. 5. 17. 7. p.
Sumonyi Zoltán: Hol vannak jelen? Elet és Irodalom, 1980, 33. sz. 10. p.
Gr óh Gáspár: Jelenlét. Alföld, 1980, 6. sz. 81-82. p.
Bodnár Gyula: Elszalasztott lehetőség. Új Szó, 1979. 7. 5. 6. p.
Ballá Kálmán: Van-e költészetünk? Hét, 1979, 37. sz. 14-15. p.
Sági Tóth Tibor: Jelenlét. Szabad Földműves, 1979, 36. sz. 7. p.
Új Mindenes Gyűjtemény. Bratislava, Madách, 1981, 203 p. – Összeállította Zal-abai Zsigmond.
Szarka László: Nemzetiségi magyar tudomány. Népszabadság, 1981. 5.10.13. p.
Sándor László: Új Mindenes Gyűjtemény. Honismeret, 1982, 3. sz. 49-50. p.
D. Varga László: Új Mindenes Gyűjtemény. A Miskolci Hermán Ottó Múzeum Közleményei 20. Miskolc, 1982, 148-149. p.
Dusza István: Hézagok tömögetése. Új Szó, 1981. 8. 7. 6. p.
Mészáros László: A történelem vonzásában. Irodalmi Szemle, 1981, 10. sz.
952-955. p.
Lacza Tihamér: Szellemi műhelyek és kérdőjelek. Hét, 1981, 49. sz. 18-19. p.
Kiss Mária: Új Mindenes Gyűjtemény. Hungarológiai Értesítő, 1983, 1-2. sz.
314-315. p.
Családi Krónika. Csehszlovákiai magyar elbeszélők 1948-1979. Bratislava, Madách, 1981, 422 p.- Válogatta, az utószót és a biográfiai jegyzeteket írta Zalabai Zsigmond.
Bába Iván: Nemzetiségi klasszikusok. Könyvvilág, 1982, 4. sz. 7. p.
Görömbei András: Családi Krónika. Hungarológiai Értesítő, 1983, 3-4. sz.
32-33. p.
Pomogáts Béla: Szlovákiai magyar kötetek. Magyar Hírlap, 1983. 1. 15. 8. p.
Botlik József: Keresztmetszet hat évtized novelláiból. Műhely, 1983, 6. sz.
72-75. p.
Gyurkovits Róza: Nő, 1981, 11. sz. 14. p.
Lacza Tihamér: Egy műfaj ébresztése. Irodalmi Szemle, 1981, 9. sz. 857-859. p.
Lacza Tihamér: Ember a szóban. Főnix Füzetek 10. Bratislava, Madách, 1985,
97-101. p.
Bábi Tibor: Keresek valakit. Válogatott versek 1954-1977. Bratislava, Madách,
1982, 142 p. – Válogatta Zalabai Zsigmond.
-dénes-[Dénes György]: Bábi Tibor: Keresek valakit. Hét, 1983, 49. sz. 8. p. Alabán Ferenc: Eszmeiség és életérzés Bábi Tibor költészetében. Irodalmi Szemle, 1983, 2. sz. 133-140. p.
Alabán Ferenc: Folytatás és változás. Főnix füzetek 9. Bratislava, Madách, 1984, 55-68. p.
Adjatok szállást az igének! Négy kisszínpadi műsor. Bratislava, LITA, 1984, 56 p. – Összeállította, az előszót és az utószót írta Zalabai Zsigmond.
A hűség nyelve. Csehszlovákiai magyar írók az anyanyelvről. Bratislava, Madách, 1985, 234 p. – Összeállította Zalabai Zsigmond
A hűség nyelve. Csehszlovákiai magyar írók az anyanyelvről. 2. kiad. Bratislava, Madách, 1987, 303 p. – Összeállította Zalabai Zsigmond.
E. Fehér Pál: Kulturális jegyzetek. Népszabadság, 1985. 10. 23. 7. p.
Filep Tamás: Könyvek a hűség nyelvén. Könyvvilág, 1985, 12. sz. 7. p.
Szeli István: A hűség nyelve. Híd, 1986, 2. sz. 270-277. p.
Botlik József: A hűség nyelve. Kritika 1986, 6. sz. 21. p.
Pomogáts Béla: A hűség nyelvén. Nyelvünk és Kultúránk, 1986, 63. sz. 85-86. p.
Pomogáts Béla: Anyanyelvi őrjárat. Élet és Irodalom, 1986, 11. sz. 10. p.
Mórocz [Mórocz Károly]: A hűség nyelve. ef-Lapok, 1986, 5-6. sz. 54. p.
Mezey László Miklós: Féltő hűséggel. Új Forrás, 1987, 1. sz. 89-92. p.
Soóky László: A hűség nyelve. Honismeret, 1987, 1. sz. 76-77. p.
Gráf Rezső: A hűség nyelve. Nyelvünk és Kultúránk, 1987, 66. sz. 109-111. p.
Kozma Gábor: A hűség nyelve. Hungarológiai Értesítő, 1987, 3-4. sz. 190-191. p.
Szabó T. Ádám: Die Sprache der Treue. Annales Universitatis Scientiarum
Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae. Sectio Linguistica 19. Budapest, 1988, 287-296. p.
Vértes István: A hűség nyelve. Népszava, 1988. 10. 1. 8. p.
Pomogáts Béla: Megmozdult világban. Magyar Hírlap, 1988. 5. 6. 9. p.
Olasz Sándor: A hűség nyelve. Hungarológiai Értesítő, 1989, 3-4. sz. 378. p.
Fonod Zoltán: A hűség nyelve. Új Szó, 1985. 9. 17. 4. p.
Fonod Zoltán: Latiatuc, feleym, mik vogymuk. In: Tegnapi önismeret. Bratislava,
Madách, 1986, 315-320. p.
Dusza István: Újbóli szembesülés. Új Szó, 1987. 12. 8. 4. p.
Smatlák, Stanislav: A szlovák líra erővonalai. Bratislava, Madách, 1985, 204 p. -Válogatta Zalabai Zsigmond.
Alabán Ferenc: A költészet vonzáskörében. Irodalmi Szemle, 1986, 10. sz.
945-952. p.
Hej, Dunáról fúj a szél. Dokumentumjáték 7 képben. Dunajská Streda, Járási Népművelési Központ, 1988,19 p. – Összeállította Zalabai Zsigmond és Szilvássy József.
Tanszéki Hírmondó = Spravodaj katedry madárského jazyka a literatúry. Pozsony, A Komensky Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke mellett működő Szlovákiai Magyar pedagógusok Szövetségének Alapszervezete és a Szenczi Molnár Albert Alapítvány, 1990, 42 p. – Összeállította Zalabai Zsigmond.
Tanszéki Hírmondó = Spravodaj katedry madárského jazyka a literatúry. Pozsony, A Komensky Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv és irodalom Tanszéke mellett működő Szlovákiai Magyar pedagógusok Szövetségének Alapszervezete és a Szenczi Molnár Albert Alapítvány, 1991, 37 p. – Összeállította Zalabai Zsigmond.
Szenczi Molnár Albert: „Szorgos adósa vagyok hazámnak” avagy „Életemnek leírása”. Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 1993, 120 p. – Összeállította és az előszót írta Zalabai Zsigmond.
E. Fehér Pál: Az élő Szenczi Molnár Albert. Népszabadság, 1994. 3. 9. 15. p.
-y-: Lilium Aurum Bibliotéka. Új Szó, 1994. 5. 3. 7. p.
Baróti Szabó Dávid: Jer, magyar lantom. Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 1994, 229 p.- ÖsszeálIrtotta, az utószót, a név- és szómagyarázatokat készítette Zalabai Zsigmond.
Szilágyi Márton: Baróti Szabó Dávid: Jer, magyar lantom. Irodalomtörténeti Közlemények, 1995, 3-4. sz. 431-436. p.
-kövi-[Kövesdi Károly]: Magyar lant, nyolcvan év után. Új Szó, 1994. 11. 22. 6. p. Szabó József: Jer, magyar lantom. Vasárnap, 28. évf. (1995) 14. sz. 4. p.
Magyar jeremiád. Visszaemlékezések, versek, dokumentumok a deportálásról és a kitelepítésről, 1946-1948. Bratislava, Vox Nova, 1995, 189 p. – (Bibliotheca Hungarica Műhely) – Összeállította, az értékelő szövegeket és a verskommentárokat írta Zalabai Zsigmond.
Szabó József: A szlovákiai magyar nemzetrész szolgálatában. Tiszatáj, 1995, 8.
sz. 39-42. p.
Szakolczay Lajos: Olvasó-próba. Kortárs, 1995, 10. sz. 115-117. p.
Szabó József: Siralomének. Új Szó, 48. évf. (1995. 4. 6.) 81. sz. 9. p.
Simon Szabolcs: Magyar jeremiád. Nap, 7. évf. (1995) 18. sz. 8. p.
Mit ér a nyelvünk, ha magyar? A „táblaháború” és a „névháború” szlovákiai magyar sajtődokumentumainak válogatása – nyelvészszemmel. Pozsony, Kalligram, 1995, 352 p. – Összeállította, az előszót és a jegyzeteket írta Zalabai Zsigmond.
Fenyvesi Anna: Mit ér a nyelvünk, ha magyar? Acta Linguistica Hungarica, 43. kötet, 1995/96, 3-4. sz. 436-437. p.
Szabó József: A szlovákiai magyar nemzetrész szolgálatában. Tiszatáj, 1995, 8.
sz. 36-38. p.
Balázs Géza: Mit ér a nyelvünk, ha magyar? Édes anyanyelvünk, 1995, 5. sz. 16. p.
Balázs Géza: Nyelvtörvény, név- és táblaháború Szlovákiában. Honismeret,
1996, 1. sz. 103-104. p.
Kontra Miklós: The wars over Names in Slovakia. Language Problems & Lan-
guage Planning. Amsterdam, 1996, 2. sz. 160-167. p.
Szabó József: Mit ér anyelvünk, ha magyar?. Új Szó, 48. évf. (1995. 5. 3.) 101.
sz. 6. p.
Lanstyák István: Harcaink az egynyelvrendszer ellen. Irodalmi Szemle, 38. évf.
(1995) 6. sz. 63-72. p.
Simon Szabolcs: Nyelvháború – iskolaháború. Katedra, 3. évf. (1996) 8. sz. 7. p.
Víz, víz, víz, víz. Az 1965-ös csallóközi árvíz publicisztikai és szépirodalmi anyagaiból. Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 1995, 210 p. -Válogatta Presinszky Lajos és Zalabai Zsigmond, szerkesztette, az utószót és a helységnévjegyzéket írta Zalabai Zsigmond.
Víz, víz, víz, víz. Új Szó, 1995. 6. 20. 7. p.
Gondolatok a könyvtárban. Bibliotheca Hungarica 1990-1995. Somorja, Bibliotheca Hungarica Alapítvány, 1996, 73 p. – Összeállította, szerkesztette és az előszót írta Zalabai Zsigmond.
Szabó József: „Mi dolgunk a világon?”. Vasárnap, 1996, 21. sz. 5. p.
Zalabai Zsigmond bibliográfiája 109
Kövesdi Károly: Az utolsó szoba. Válogatott és új versek. Somorja, Méry ratio, 1996, 108 p. – Az utószót írta és összeállította Zalabai Zsigmond (nevének felün-tetése nélkül).
Szenczivel szolgál a szellem. Szenczi Molnár Albert Alapítvány, 1990-1995. Pozsony, Szenczi Molnár Albert Alapítvány, 1998, 87 p. – Összeállította, szerkesztette, válogatta és az előszót írta Zalabai Zsigmond.
Verses magyar Bohémia. Magyar-cseh verses kapcsolattörténeti olvasókönyv. Pozsony, Kalligram, 2001, 368 p. – Összeállította, sajtó alá rendezte, magyarázó jegyzetekkel ellátta Zalabai Zsigmond.
Gál Jenő: „Csehül” hogyan állunk? – csehül? Prágai Tükör, 9. évf. (2001) 39-42. p.
E. Fehér Pál: Magyar költők a csehekről. Új Szó, 55. évf. (2002. 8. 21.) 10. p.
Szenczi Molnár Albert emlékezete. Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 2001, 456 p. -Összeállította, a szöveget gondozta, a szómagyarázatot készítette, a képanyagot válogatta, a kötetet tervezte Zalabai Zsigmond.
Gy. Szabó András: Szenczi Molnár Albert emlékezete. Kálvinista Szemle, 73. évf.
(2002) 6. sz. 5. p.
Eperjes, Eperjes, te tünde, te régi. Vers- és képkoszorú a hetvenöt éves Zeman László tiszteletére. Somorja, Bibliotheca Hungarica, 2003, 78 p. – Összeállította Zalabai Zsigmond.
Gyűjteményes kötetekben, évkönyvekben megjelent tanulmányok
Egy nemzedék erőpróbája
In: 30 év alkotó munkája. Bratislava, Pravda, 1975, 305-312. p. Ars eritica
In: Mű és érték. Bratislava, Madách, 1976, 76-79. p. A vers túloldalán
In: Mű és érték. Bratislava, Madách, 1976, 247-255. p. „A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni?”. Töprengés a gyermekversről és a hazai
magyar gyermekköltészetről
In: Mű és érték Bratislava, Madách, 1976, 273-296. p. Egy nemzedék erőpróbája. Fekete szél. Fiatal szlovákiai prózaírók antológiája
In: Mű és érték. Bratislava, Madách, 1976, 418-427. p. Történelem szélárnyékban
In: A Csallóköztől a Bodrogközig. (Riportok, versek, novellák, vallomások)
Bratislava, Madách, 1977, 159-166. p. Küzdelem a kisprőzával
In: Műhely 78. Bratislava, Madách, 1978, 148-160. p. „Bajtársunk: Álom Tivadar, elvtársunk: Álom Tivadar”
In: Műhely 78. Bratislava, Madách, 1978, 301-303. p. Utószó avagy egy szöveg olvasata
In: Cselényi László: Krétakor. Bratislava, Madách, 1978, 161-174. p.
Ember, könyv, társadalom
In: Műhely 79. Bratislava, Madách, 1979, 102-111. p. Egy elfelejtett Móricz-útról
In: Műhely ’80. Bratislava, Madách, 1980, 105-110. p. A szabadságharc évei falumban
In: Madách Naptár 1984. Bratislava, Madách, 1983, 175-181. p. Próbák népe. (Részlet egy falurajzból)
In: Műhely ’83. Bratislava, Madách, 1983, 107-116. p. Marié Majerová (1882-1967)
In: Majerová, Marié: Sziréna. Bratislava, Madách, 1983, 7-8. p. Jan Neruda (1834-1891)
In: Neruda, Jan: Történetek a régi Prágából. Bratislava, Madách, 1983, 7-8. p. „Most pedig menjetek haza!”
In: Műhely ’84. Bratislava, Madách, 1984. 164-179. p. Alois Jirásek (1851-1930)
In: Jirásek, Alois: Régi cseh mondák. Bratislava, Madách, 1984, 7-9. p. Marié Pujmanová (1893-1958)
In: Pujmanová, Marié: Válaszúton. Bratislava, Madách, 1984, 7-8. p. Kies, kietlen
In: A hűség nyelve. Bratislava, Madách, 1985, 109-110. p. Fából – vaskarika
In: A hűség nyelve. Bratislava, Madách, 1985, 116. p. Hogy is mondjuk – katonául?
In: A hűség nyelve. Bratislava, Madách, 1985, 117-119. p. Szakvizsgán műfordításból
In: A hűség nyelve. Bratislava, Madách, 1985, 176-177. p. Egy gyermekvers szőmámora
In: A hűség nyelve. Bratislava, Madách, 1985, 192-193. p. Nyelvében él a – költészet
In: A hűség nyelve. Bratislava, Madách, 1985, 213-220. p. Más szemmel – más szóval
In: A hűség nyelve. Bratislava, Madách, 1985, 221-224. p. Július Fucík (1903-1943)
In: Fucík, Július: Emberek, legyetek éberek! Bratislava, Madách, 1985, 7-9. p. Jakub Arbes(1840-1914)
In: Arbes, Jakub: Newton agya. Bratislava, Madách, 1985, 7-9. p. Vladislav Vancura (1891-1942)
In: Vancura, Vladislav: Három folyó. Bratislava, Madách, 1985, 7-9. p.
A versszerűség kritériumainak módosulása mint a nemzetiségi léthelyzet és a csehszlovákiai magyar nyelvállapot művészi tükrözésének eszköze
In: A magyar vers. Budapest, Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság, 1985,
286-292. p. Duna-táji parabola
In: Helyünk Európában, 2. Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1986, 498-505. p. Kies, kietlen
In: A hűség nyelve. Bratislava, Madách, 1987, 193-194. p.
Zalabai Zsigmond bibliográfiája 111
Fából – vaskarika
In: A hűség nyelve. Bratislava, Madách, 1987, 200. p. Hogy is mondjuk – katonául?
In: A hűség nyelve. Bratislava, Madách, 1987, 201-202. p. Szakvizsgán műfordításból
In: A hűség nyelve. Bratislava, Madách, 1987, 250-251. p. Egy gyermekvers szőmámora
In: A hűség nyelve. Bratislava, Madách, 1987, 265-266. p. Nyelvében él a – költészet
In: A hűség nyelve. Bratislava, Madách, 1987, 283-290. p. Más szemmel – más szóval
In: A hűség nyelve. Bratislava, Madách, 1987, 291-294. p. Szülőföldtől a világig
In: Hagyomány és megújulás. 1. Bratislava, Madách, 1988, 117-130. p. Irodalmak üzenete
In: Kontextus. Bratislava, Madách, 1988, 31-36. p. A homály fényei : Weöres Sándor Fuga című verséről
In: Magyar Orpheus. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1990, 395-400. p. Elöljáró beszéd Szenczi Molnár Albert „Önéletírásához” avagy a „társszerző” vallomása
In: Magyaroknak – magyarul. Bratislava, Csemadok, 1990, 33-36. p. Szenczi Molnár Albert: „Szorgos adósa vagyok hazámnak” avagy „Életemnek leírása”
In: Magyaroknak – magyarul. Bratislava, Csemadok, 1990. 37-115. p. Egy szöveg olvasata
In: Hagyomány és megújulás 2. Bratislava, Madách, 1990, 65-80. p. Irodalom és ‘iroda-lom’
In: Hagyomány és megújulás 2. Bratislava, Madách, 1990, 256-264. p. „Éltem – és ebbe más is belehalt már”
In: Extra Hungáriám. Budapest, Ungvár, 1992, 45-49. p. Tsúszástükör
In: Legyél helyettem én. Tsúszó Sándor emlékkönyv. Dunaszerdahely, Lilium
Aurum, 1992, 31-33. p. Honti krónika, 1848-49
In: Szüntelen rajzás. Sahy, 1993, 61-71. p. „Követelem a Holnapot”
In: Nyomkereső. A második világháború utáni (cseh)szlovákiai magyar irodalom
kistükre. Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 1994, 247-253. p. „A látók titka”
In: Magyar Jeremiád. Bratislava, Vox Nova, 1995, 179-183. p. „Csak bujdosók, csak vándorok vagyunk”
In: Tornyok és temetők. Budapest, Ister, 1999, 191-211. p. Az én katedrám = Moja katedra
In: A pozsonyi magyar tanszék múltja és jelene = Minulost a prítomnosí Katedry
mad’arského jazyka v Bratislave. Pozsony, Kalligram, 2002, 16-28. p.
112 Bereck Zsuzsanna
Folyóiratokban megjelent versek
Sirálysikoly. Hét, 1968, 48. sz. 13. p.
Szorongások. Testvéreim a fák. Bánat. Irodalmi Szemle, 1969, 1. sz. 55. p.
Falu. Rekviem. Fák, ó fák. Tél. Irodalmi Szemle, 1969, 2. sz. 113. p.
Vártalak. Éjszakai világ. Hét, 1969, 7. sz. 13. p.
Vita a holdról. Törvény. Irodalmi Szemle, 1969, 3. sz. 221. p.
Adalékok életrajzomhoz. Hét, 1969, 12. sz. 12. p.
A sietés az életem. Képlet. Vasárnapi Új Szó, 1969. 3. 30. 12. p.
2×2. Irodalmi Szemle, 1969, 4. sz. 341. p.
Szerda. Dél. Hét, 1969, 16. sz. 13. p.
Tehetetlenség. Morzejelek. Irodalmi Szemle, 1969, 6. sz. 530. p.
Anyámnak. Hét, 1969, 26. sz. 13. p.
Lázadás beat-ütemre. Levél Hádészhoz. Irodalmi Szemle, 1969, 7. sz. 584. p.
Tél, város, virradat. Vasárnapi Új Szó, 1969. 12. 28. 12. p.
Dadogó harangok. Vasárnapi Új Szó, 1970. 2. 15. 12. p.
Megtalált haza. Hét, 1970, 8. sz. 13. p.
Cím nélkül. Megérkezés. Szerelem. Dadogó harangok. Két part között. Irodalmi Szemle, 1970, 6. sz. 230. p.
Szerelem, sarlók. Irodalmi Szemle, 1970, 6. sz. 510. p.
Óda a mozdulathoz. Májusi fák. Vasárnapi Új Szó, 1970. 6. 7. 12. p.
Reggel. Lányok. Hét, 1970, 34. sz. 13. p.
Felülről. Vers a sarokból. Irodalmi Szemle, 1970, 9. sz. 832. p.
Ének az élet túlsó oldaláról. Esőben. Foglyul ejtett bogár. Mese a szerelemről. Vasárnapi Új Szó, 1970. 11. 22. 12. p.
Gregorián több szólamra. Hét, 1970, 44. sz. 13. p.
Eszméitető. Irodalmi Szemle, 1971, 3. sz. 244. p.
Az üvöltő napocska himnuszai. Vasárnapi Új Szó, 1971. 5. 30. 11. p.
Ablaküvegre írt sorok. Vakum. Vasárnapi Új Szó, 1971. 7. 11. 12. p.
Készüljetek. Fütyörészve, lehajtott fejjel. Őszi szavak. Otthon. Házassági levél hátlapjára. Vasárnapi Új Szó, 1971. 10. 21. 12. p.
A szél. Vasárnapi Új Szó, 1971. 10. 21. 18. p.
Kacsakaland. Vasárnapi Új Szó, 1971. 11. 7. 18. p
Mese a holdról. Vasárnapi Új Szó, 1972. 1. 16. 18. p.
Kiskert. Vasárnapi Új Szó, 1972. 8. 13. 18. p.
Kicsi és nagy. Vasárnapi Új Szó, 1972. 10. 8. 18. p.
Hintavers. Vasárnapi Új Szó, 1972. 10. 15. 18. p.
Kiolvasó. Vasárnapi Új Szó, 1973. 6. 10. 18. p.
Dínomdánom. Vasárnapi Új Szó, 1973. 9. 16. 18. p
Miért tojik a kakukk idegen fészekbe? Az éhes köd. (mesék). Nő, 1983. 22. sz. 16. p.
Műfordítások
Trevor, William: Miss Smith. Irodalmi Szemle, 1969, 6. sz. 503-508. p. Suliivan, Frank: Reklámkúra.Vasárnapi Új Szó, 1971. 4. 18. 19. p.
Zalabai Zsigmond bibliográfiája 113
Hughes, Langston: Arcszín. Álompor. Az igazság. Ének a mélyből. Koszorúk, koronák. Álmok a nyomornegyedben. Vasárnapi Új Szó, 1971. 7. 4. 12. p.
Rive, Richárd: Holdfényes hatodik kerület. Vasárnapi Új Szó, 1972. 12. 24. 11. p.
Zvara, Juraj: A CSKP nemzetiségi politikája a szocializmus építésének időszakában és a további feladatok
In: Közös hazában. Bratislava, Pravda, 1972, 5-82. p.
Dnyeprov, Alexej: A Maxwell-egyenletek (kisregény 8 részben). Új Ifjúság, 1973, 8-15. sz. 5. p.
Rive, Richárd: Eső. Vasárnapi Új Szó, 1973. 5. 27. 12-13. p.
Ciliak, Ondrej: Galambetető. Nem simogatva. Új Ifjúság, 1974, 2. sz. 9. p.
Minác, Vladimír: Komor egek. Vasárnapi Új Szó, 1974, 41. sz. 12-13. p.
Kondrőt, Vojtech: Betonra. Az első műszak. Manifesztáció. Kék. Új Ifjúság, 1974, 14. sz. 9. p.
Kozák, Jan: A fehér mén. Irodalmi Szemle, 18. évf. (1975) 2. sz. 135-139. p.
Kozák, Jan: A fehér mén. Irodalmi Szemle, 18. évf. (1975) 3. sz. 270-279. p.
Rúfus, Milán: A költő és a szülőföld. Irodalmi Szemle, 19. évf. (1976) 6. sz. 525-530. p.
Kozák, Jan: A fehér mén. Bratislava, Madách, 1981, 88 p.
Kozák, Jan: A fehér mén.Vasárnapi Új Szó, 14 . évf. (1981) 2. sz. 11. p.
Pasiaková, Jaroslava: Cseh-magyar és szlovák-magyar közeledés a két háború közötti KORUNKban
In: Folyamatos múlt. Bratislava, Madách, 1981, 178-185. p.
Cepceková, Elena: Szarka. Nő, 1982, 39. sz. 16. p.
Fedorová, Eva: Találjad ki. Nő, 1982, 39. sz. 16. p.
Az okos csibe (tadzsik mese). Azitisz pásztor (lett mese). Vasárnapi Új Szó, 1982, 50. sz. 18. p
Hevier, Dániel: Hová járnak az ujjak? Hogyan szerezzünk dallamot? Mi van az almában? Kis Építő, 1982/83, 9. sz. 7. p.
Feldek, Lubomír: Mit festett a hercegkisasszony? Kis Építő, 1982/83, 12. sz. 12. p.
Feldek, Lubomír: Mit festett a hercegkisasszony? Vasárnapi Új Szó, 1983, 49. sz. 18. p.
Friedová, Libusa: Hogyan rajzolsz házat? Vasárnapi Új Szó, 1983, 50. sz. 18. p.
Stevcek, Ján: Irodalmak üzenete
In: Esztétikai nézőpontok. Bratislava, Madách, 1989, 183-192. p.
Folyóiratokban megjelent publicisztikai írások, tanulmányok, krititikák, könyvismertetések, tárcák, elmélkedések
Nyílt levél a Csehszlovákiai Magyar Rádió Szerkesztőségéhez. Új Ifjúság, 14. évf.
(1965) 13. sz. 11. p.
Truman Capote: Hidegvérrel. Irodalmi Szemle, 12. évf. (1969) 4. sz. 378-379. p. Egyirányú híd. (Tóth Elemér: Kérgek). A Hét, 14. évf. (1969) 49. sz. 14. p. Tandori Dezső: Töredék Hamletnak. Irodalmi Szemle, 13. évf. (1970) 9. sz.
855-858. p. Költészet és nyelvhelyesség. Irodalmi Szemle,13. évf. (1970) 10. sz. 923-929. p.
Útkeresés, kísérlet, hangváltás. (Ozsvald Árpád: Galambok szállnak feketében).
A Hét, 15. évf. (1970) 3. sz. 14. p. Harangvirág-kondulás. (Batta György: Testamentum). Hét, 15. évf. (1970) 11. sz.
14. p. Ritmus és látomás (Utassy József: Tüzem, lobogóm). Hét, 15. évf. (1970) 17. sz.
10. p. Második születés. (Gutái Magda: Zászló a hóban). Irodalmi Szemle, 14. évf.
(1971) 1. sz. 90-92. p. Oldódó kiáltás. (Mikola Anikó: Tűz és füst között). Irodalmi Szemle, 14. évf.
(1971) 2. sz. 177-179. p. Egyszemű éjszaka – kétszemű kritika. Irodalmi Szemle, 14. évf. (1971) 7. sz.
617-627. p. Más szemmel – más szóval. Költészetünk a szókincs oldaláról. Irodalmi Szemle,
14. évf. (1971) 8. sz. 733-736. p.
Gondolatok egy befejezetlen mondat körül. (Bari Károly költészete). Irodalmi
Szemle, 14. évf. (1971) 8. sz. 760-762. p. A reménykedés kapujában. (Buda Ferenc: Roham). Irodalmi Szemle, 14. évf.
(1971) 9. sz. 853-857. p.
A megélt légszomj állapota. Tőzsér Árpád: Kőmetafora c. verséről. Irodalmi Szemle, 14. évf. (1971) 10. sz. 949-950. p.
Egy úttörő nyelvművelő könyvről (Deme László: Nyelvi és nyelvhasználati gondjainkról).
Vasárnapi Új Szó, 1971. 6. 20. 12. p.
Szavak hatalma. Varga Imre: Alkony. Irodalmi Szemle, 15. évf. (1972) 1. sz. 75-80. p.
Két Illyés-vers elemzése. Irodalmi Szemle, 15. évf. (1972) 3. sz. 267-272. p.
íme a pont, hol megbotlanak a hangzók. Tóth László: A hangok utánzata. Irodalmi Szemle, 15. évf. (1972) 3. sz. 277-281. p.
A homály fényei. Weöres Sándor: Fúga című verséről. Irodalmi Szemle, 15. évf.
(1972) 4. sz. 369-372. p.
Verskötetek margójára. (Ozsvald Árpád: Szekerek balladája, Kmeczkő Mihály: Mozdulatok, Zs. Nagy Lajos: Üzenet a barlangból). Irodalmi Szemle, 15. évf. (1972) 4. sz. 372-378. p.
Homokvirág. (Veres János válogatott versei). Irodalmi Szemle, 15. évf. (1972) 7. sz. 659-661. p.
A vers túloldalán. Kulcsár Ferenc: Napkitörések című kötetéről. Irodalmi Szemle,
15. évf. (1972) 8. sz. 753-757. p.
A tárgyilagos indulat költője. (Illyés Gyula költészete). Irodalmi Szemle, 15. évf.
(1972) 9. sz. 781-789. p. Valóságtól valóságig. (Duba Gyula: Valóság és életérzés). Irodalmi Szemle, 15.
évf. (1972) 10. sz. 952-955. p. Találkozás önmagunkkal. Új Szó, 1972. 8. 16. 6. p. Hogyan tanuljunk nyelveket (Lomb Kató). Új Szó, 1972. 8. 25. 6. p. Okulást, tanulságot nyújtó írás. (Egri Viktor: Égő föld). Vasárnapi Új Szó, 1972.
10. 1. 9. p.
Zalabai Zsigmond bibliográfiája 115
Nyolcszínű szivárvány. (Petrík József versei). Vasárnapi Új Szó, 25. évf. (1972) 25.
sz. 7. p. Kevesebb árnyat, több tiszta fényt! (A Tábortűz nyelvhasználatáról). Vasárnapi Új
Szó, 25. évf. (1972), 36. sz. p. 8 Beköszöntő a fiatal szlovákiai magyar költők versei elé. Új Forrás, 4. évf. (1972)
1. sz. 37-38. p.
Kísérletek és kérdőjelek. (Keszeli Ferenc: Ostromlétra) Hét, 1972, 37. sz. 13. p. Olvassunk együtt avagy ízelítő egy verskötetből (Kulcsár Ferenc: Napkitörések).
Új Ifjúság, 1972, 41. sz. 5. p.
A halhatatlan „metafora”. Irodalmi Szemle, 16. évf. (1973) 1. sz. 7. p. Az Úti jegyzetek margójára. (Petőfi Sándor: Úti jegyzetek). Irodalmi Szemle, 16.
évf. (1973) 1. sz. 20. p.
Holmi. Irodalmi Szemle, 16. évf. (1973) 1. sz. 92-94. p.
Egy nemzedék erőpróbája. (A Fekete szél című nemzedéki prózaantológiáról). Irodalmi Szemle, 16. évf. (1973) 2. sz. 180-184. p. A Látóhatár. Irodalmi Szemle, 16. évf. (1973) 4. sz. 365. p. A „Korunk Évkönyv” margójára. Irodalmi Szemle, 16. évf. (1973) 5. sz. 462-463. p. Az értelem keresője. Miroslav Válek: Válogatott versek. Irodalmi Szemle, 16. évf.
(1973) 6. sz. 483-490. p.
Követendő példa. Irodalmi Szemle, 16. évf. (1973) 6. sz. 564-565. p. Levél az olvasóhoz. Irodalmi Szemle, 16. évf. (1973) 7. sz. 603. p. Kultúra, közösség, közönség. (Gondolatok a Jókai-napokról). Irodalmi Szemle, 16.
évf. (1973) 7. sz. 655-656. p.
Holmi. Irodalmi Szemle, 16. évf. (1973) 7. sz. 670. p. Égig táncol a nóta. (Tóth Elemér: Csillagrózsa). Irodalmi Szemle. 16. évf. (1973)
8. sz. 759-761. p. Egy régi költő modernsége. (Csokonai Weöres Sándor költészetének tükrében).
Irodalmi Szemle, 16. évf. (1973) 9. sz. 787-796. p. A távol közelében. Tóth László: Maszkok Beethovennek. Irodalmi Szemle, 16. évf.
(1973) 10. sz. 924-927. p.
Szülőföldtől a világig. Új Forrás, 5. évf. (1973) 1. sz. 45-54. p.
A Balassi-líra ismeretéért. Új Ifjúság, 1974, 16. sz. 5. p.
Szülőföldtől a világig. Irodalmi Szemle, 17. évf. (1974) 2. sz. 140-147. p.
Nemzetiségi önismeretünk forrásai. (Sas Andor: A koronázó város). Irodalmi Szemle, 17. évf. (1974) 3. sz. 254-259. p.
Egy cikkgyűjtemény tanulságai. (Balázs Béla, összeáll.: Együtt, egymásért). Irodalmi Szemle, 17. évf. (1974) 8. sz. 755-759. p.
„A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni?” Irodalmi Szemle, 17. évf. (1974) 9. sz. 824-836. p.
Ars critika. Új Ifjúság, 1974, 26. sz. 5. p.
Párbeszéd a múlttal. (Duba Gyula: Vajúdó parasztvilág). Hét, 19. évf. (1974) 48. sz. 9. p.
Kisepikánk lehetőségei. (Bereck József: Vihar előtt). Vasárnapi Új Szó, 7. évf.
(1974) 48. sz. 9. p
Szlovák kultúra Jugoszláviában. ). Hét, 20. évf. (1975) 16. sz. 10. p. Mátyusföldi barangolás. Irodalmi Szemle, 18. évf. (1975) 1. sz. 31. p.
Széljegyzetek egy kisregényhez. (Jan Kozák: A fehér mén). Irodalmi Szemle, 18.
évf. (1975) 2. sz. 134. p.
Történelem – szélárnyékban. Irodalmi Szemle, 18. évf. (1975) 5. sz. 434-439. p. A műfaj neve: önismeret. Irodalmi Szemle, 18. évf. (1975) 9. sz. 812-821. p. Ablak a világra. (Képes gyermeklexikon). Hét, 1975, 13. sz. 15. p. Első osztályú magány. (Gál Sándor). Új Szó, 1975. 4. 24. 6. p. Sokszemközt Duba Gyulával. Vasárnapi Új Szó, 8. évf. (1975) 10. sz. 19. p. Sokszemközt Ozsvald Árpáddal. Vasárnapi Új Szó, 8. évf. (1975) 12. sz. 8. p. Sokszemközt Kulcsár Ferenccel. Vasárnapi Új Szó, 8. évf. (1975) 22. sz. 9. p. Sokszemközt Varga Imrével. Vasárnapi Új Szó, 8. évf. (1975) 23. sz. 9. p. Sokszemközt a Sokszemköztről. Vasárnapi Új Szó, 8. évf. (1975) 27. sz. 9. p. Üvegharang (Gyüre Lajos). Új Szó, 28. évf. (1976. 1. 5.) 6. p. Egy verskötet buktatói. (Zirig Árpád: Sasok és vonatok). Új Szó, 28. évf. (1976.
1. 29.) 6. p.
Nyelvében él a nemzetiség. (Deme László). Új Szó, 28. évf. (1976. 7. 16.) 6. p. A testvériesülés szolgálatában. (Sziklay Lászó). Új Szó, 28. évf. (1976. 8. 12.) 6. p. Vita egy regényről avagy a kritika (kritikánk) szempontjai. Új Szó, 28. évf. (1976.
9. 23.) 6. p.
Hogy is mondjuk – katonául? Új Szó, 28. évf. (1976. 11. 13.) 4. p. Mérlegprőba. A „Négyek”. (Gál Sándor, Tóth Elemér, Batta György, Bárczi István
lírájáról). Irodalmi Szemle, 19. évf. (1976) 9. sz. 809-821. p. Tallózás az Irodalmi Szemle 3-4. számában. Új Ifjúság, 25. évf. (1976) 22. sz. 8. p. Szlovák írók interjúkötete. Vasárnapi Új Szó, 9. évf. (1976. 4. 25.) 9. p. Tájmúzeum, önismeret, alkotó szellemiség. Irodalmi Szemle, 20. évf. (1977) 3. sz.
belső borító Duna-táji parabola. (Páskándi Géza színművéről). Irodalmi Szemle, 20. évf. (1977)
7. sz. 651-656. p.
Csingiz Ajtmatov: Korai darvak. Irodalmi Szemle, 20. évf. (1977) 10. sz. 958-959. p.
Kézfogások. Új Szó, 1977. 3. 22. 4. p.
Kétszer mérj. Új Szó, 1977. 3. 23. 4. p.
Folytatni és meghaladni. Vasárnapi Új Szó, 1977. 8. 7. 6. p.
Főhős ! szélárnyékban. (Bereck József). Vasárnapi Új Szó, 1977. 12. 4. 9. p
Küzdelem a kisprőzával. Vasárnapi Új Szó, 1977. 12. 18. 9. 11. p.
„Bajtársunk: Álom Tivadar, elvtársunk: Álom Tivadar”. (Rácz Olivér hatvanéves).
Irodalmi Szemle, 21. évf. (1978) 1. sz. 69-70. p. „Követelem a Holnapot”. Az Ady-líra és környéke. Irodalmi Szemle, 21. évf. (1978)
8. sz. 745-751. p.
„Követelem a Holnapot”. II. Az Ady-líra és környéke. Irodalmi Szemle, 21. évf. (1978) 9. sz. 850-861. p.
Egy szöveg olvasata. (Cselényi László: Összefüggések avagy Az emberélet útjának felén). Irodalmi Szemle, 21. évf. (1978) 10. sz. 914-922. p.
Mi az a CSMÍ? Vasárnapi Új Szó, 1978. 9. 24. 14. p.
Ünnepi könyvhét 1978. Nő, 1978, 25. sz. 7. p.
„Rózsa a tavaszt…” Nő, 1978, 45. sz. 7. p.
Igaz Szó. Hét, 1978, 10. sz. 8. p.
Szavak varázsa. (Szilágyi Ferenc: A magyar sző költészete). Hét, 1978, 35. sz. 8. p.
Zalabai Zsigmond bibliográfiája 117
Haza, szülőföld, nemzetiség. Hét, 1978, 38. sz. 8. p.
Ha újra gyerek lehetnék. Hét, 1978, 44. sz. 10. p.
Mire jó a történelmi dráma? Hét, 1978, 46. sz. 14. p.
Ki lát meg minket? (Tengerlátó). Hét, 1978, 52. sz. 11. p.
Beszélni nehéz. (Péchy Blanka). Új Szó, 31. évf. (1978. 4. 13.) 6. p.
Példa és okulás. (Gondolatok Forbáth Imre születésének 80. évfordulóján). Új
Szó, 31. évf. (1978) 311. sz. 6. p.
Könyv, ember, társadalom. Irodalmi Szemle, 22. évf. (1979) 2. sz. 145-156. p. Egy elfelejtett Mőricz-útről. Irodalmi Szemle, 22. évf. (1979) 7. sz. 650-653. p. Gál Sándor: Kavicshegyek. Irodalmi Szemle, 22. évf. (1979) 10. sz. 932-934. p. Lírai emlékképek. (Ozsvald Árpád: Vadvizek). Új Forrás, 11. évf. (1979) 6. sz.
74-75. p.
Első osztályosok ajándék könyve. Új Szó, 32. évf. (1979. 1. 29.) 4. p. Csillagsugárzás. (Rácz Olivér). Új Szó, 32. évf. (1979. 2. 9.) 6. p. „Nem vágytam sorssal játszani” (Valentin Beniak). Új Szó, 32. évf. (1979. 5. 11.)
6. p.
Lírai emlékképek. (Ozsvald Árpád: Vadvizek). Új Szó, 32. évf. (1979) 58. sz. 6. p. A repülő szőnyeg. Vasárnapi Új Szó, 1979. 3. 25. 12-13. p. Világirodalmi kisenciklopédia. Hét, 1979, 12. sz. 8. p. Magyar szinonimaszőtár. Hét, 1979, 13. sz. 8. p. Kies-kietlen (Kiss Lajos). Hét, 1979, 14. sz. 14. p. Adalékok néprajzi kultúránk megismeréséhez. Hét, 1979, 21. sz. 11. p. Bicebóca, kabóca (gyermekvers-antológia). Hét, 1979, 24. sz. 14. p. „Itt és most” – de most! Hét, 1979, 26. sz. 6-7. p. „Emlékezzünk a régiekről” (László Gyula). Hét, 1979, 28. sz. 8. p. Örökségünk: Szenei Molnár Albert. Hét, 1979, 29. sz. 15. p. Irodalom és „irodalom”. Hét, 1979, 50. sz. 14-15. p. Veres János: Mikrovilág. Irodalmi Szemle, 23. évf. (1980) 1. sz. 78-80. p. Gyermek- és ifjúsági irodalmunk a hetvenes években. Irodalmi Szemle, 23. évf.
(1980) 2. sz. 110-115. p. A madárrá változott leány. Mikroszkopikus vizsgálat[ok] Mikola Anikó lírájában.
Irodalmi Szemle. 23. évf. (1980) 4. sz. 357-367. p.
A madárrá változott leány. Mikroszkopikus vizsgálatok Mikola Anikó lírájában. Irodalmi Szemle, 23. évf. (1980) 5. sz. 467-474. p. Költészetünk a hetvenes évek második felében. Irodalmi Szemle, 23. évf. (1980)
4. sz. 354-356. p.
A metafora mélystruktúrája. Irodalmi Szemle, 23. évf. (1980) 10. sz. 917-922. p. A ma könyvei a holnap tettei. Nő, 1980, 11. sz. 9. p. Testvéreim a betűben. Nő, 1980, 39. sz. 6. p. Történelem szélárnyékban. Nő, 1980, 39. sz. . p. „Az én szívem terád várakozik.” Új Szó, 1980. 11. 28. 6. p. Lilla titkai (Csokonai Vitéz Mihály). Hét, 1980, 14. sz. 8. p. „Mifantológia” (0. Nagy Gábor: Mi fán terem?). Hét, 1980, 44. sz. 8. p A hetvenes évek fiatal magyar költői. Hét, 1980, 45. sz. 15. p Irodalom és iroda-lom. Műhely, 3. évf. (1980) 2. sz. 59-64. p. Irodalmunk és vidéke. Hét, 1981, 1. sz. 14. p.
Üngürüszök története (Blaskovics József). Hét, 1981, 37. sz. 17. p.
Szellemi értékcsere. Hét, 1981, 38. sz. 8. p.
Tábori krónika. Hét, 1981, 41. sz. 7. p.
Szó-beszéd. Hét, 1981, 44. sz. 8. p.
Mosolygó irodalom. Hét, 1981, 46. sz. 8. p.
Amíg élsz, sose csukődj be. Nő, 1981, 51-52. sz. 10-11. p.
Megjártam a hadak útját. Új Szó, 1981. 3. 6. 6. p.
Huszonéves tizenéves? Új Szó, 1981. 9. 5. 4. p.
Termékeny eszmecsere. Új Szó, 1981. 9. 14. 4. p.
Metafora és ikonitás. Irodalmi Szemle, 24. évf. (1981) 1. sz. 38-47. p.
Szó, kép, szőkép, világkép. Irodalmi Szemle, 24. évf. (1981) 8. sz. 728-734. p.
Versszerűség és világkép. Irodalmi Szemle, 24. évf. (1981) 10. sz. 898-903. p.
Versszerűség és világkép a Szlovákia magyar költészet tükrében. Kortárs, 25. évf.
(1981) 12. sz. 1967-1972. p. A csehszlovákiai magyar könyvkiadás a felszabadulás után. Műhely, 4. évf. (1981)
3. sz. 61-72. p.
Egy szlovákiai magyar vers mítoszi logikája és valőságháttere. (Mikola Anikó: Variációk egy Garam menti mítosz témájára). Új Forrás, 13. évf. (1981) 4. sz.
39-44. p
Szimbólum, allegória, tárgyvers. Vasárnapi Új Szó, 1981, 37. sz. 11. p. Szellemi értékek nyomában. Vasárnapi Új Szó, 1981, 41. sz. 11. p A tanuló és a könyv. Vasárnapi Új Szó, 1981, 45. sz. 11. p. Mesét mondok, valóságot. (Gál Sándor könyvéről). Új Szó, 34. évf. (1981) 43. sz.
6. p.
A Csallóköz festője (Tallós-Prohászka István). Új Szó, 1982. 1. 12. 4. p. Futamok. Új Szó, 1982. 1. 18. 4. p. Futamok. Új Szó, 1982. 1. 25. 4. p. Futamok. Vasárnapi Új Szó, 1982, 1. sz. 11. p.
Baráti szó. (Csanda Sándor: Slovo priatelské). Új Szó, 35. évf. (1982) 18. sz. 6. p. Egy tarisznya hazai. Vasárnapi Új Szó, 1982, 48. sz. 11. p. Dudanőta, népszínmű. Új Szó, 35. évf. (1982) 47. sz. 11. p. Irodalmi kézfogás. Új Szó, 35. évf. (1982. 12. 3.) 6. p. A tiszta beszéd tudománya. Új Szó, 35. évf. (1982. 12. 13.) 4. p. „Fusson, akinek nincs bora”?…Nő, 1982, 5. sz. 12-13. p. Vendégünk a Csali. Nő, 1982, 21. sz. 17. p. Fülöp Antal novellája elé. Nő, 1982, 22. sz. 14. p. Vendégünk Ág Tibor. Nő, 1982, 51-52. sz. 28. p. Előmunkálatok egy költészettörténethez. (Koncsol László: ívek és pályák). Hét,
27. évf. (1982) 12. sz. 14. p. Előmunkálatok egy költészettörténethez. (Koncsol László: ívek és pályák). Hét,
27. évf. (1982) 13. sz. 14. p.
Ipolypásztő iskolája. Hét, 27. évf. (1982) 51. sz. 14-15. p. Olvassunk együtt. Tábortűz, 1982/83, 13. sz. 8. p. Szülőfalum krónikájából. Tábortűz, 1982/83, 18. sz. 17. p. Próbák népe. (Ipolypásztő regénye). Irodalmi Szemle, 25. évf. (1982) 10. sz.
920-931. p.
Próbák népe 2. Irodalmi Szemle, 26. évf. (1983) 1. sz. 14-29. p.
Próbák népe 3. Irodalmi Szemle, 26. évf. (1983) 2. sz. 125-132. p.
Próbák népe 4. Irodalmi Szemle, 26. évf. (1983) 3. sz. 212-221. p.
Tőzsér Árpád versei szlovákul. (Na brehu papiéra). Új Szó, 36. évf. (1983) 17. sz.
6. p.
Ki a jobbágysorbői. Vasárnapi Új Szó, 36. évf. (1983) 26. sz. 11. p. Nyelvünk és mi. (Jakab István könyvéről). Új Szó, 36. évf. (1983) 189. sz. 6. p. Cseh főhajtás Babits előtt. Új Szó, 36. évf. (1983. 12. 8.) 6. p. Magyar költők cseh antológiája. Új Szó, 36. évf. (1983. 12. 15.) 6. p. Alexander Csanda: Slovo priatelské. (Stúdia o madárskej literatúre na Sloven-
sku). Hungarológiai Értesítő, 5. évf. (1983) 3-4. sz. 33-34. p. Kabinet literárnej komunikácie a experi mentái nej metodiky Pedagogickej fakulty
v Nitre. Hungarológiai Értesítő, 5. évf. (1983) 3-4. sz. 76-77. p. Koncsol László: ívek és pályák. Hungarológiai Értesítő, 5. évf. (1983) 3-4. sz.
87-89. p.
Stefan Korbei: Visszatekintő elmélkedés az iszonyatos földrengésről – Barőti Szabó Dávid: A komáromi földindulásról. Hungarológiai Értesítő, 5. évf. (1983)
3-4. sz. 89-90. p. Jaroslava Pasiaková: Folyamatos múlt. Hungarológiai Értesítő, 5. évf. (1983) 3-4.
sz. 150-151. p. Universitas Comeniana. Zborník Filozofickej fakulty Univerzity Komenského. Philo-
logica. Roc. 31/1980. Hungarológiai Értesítő, 5. évf. (1983) 3-4. sz. 218. p. Az Út 1931-1936. Hungarológiai Értesítő, 5. évf.(1983) 3-4. sz. 220-221. p. Varga Lajos elkötelezettsége. Új Szó, 37. évf. (1984. 8. 3.) 6. p. Próbák népe. (Részlet). Irodalmi Szemle, 27. évf. (1984) 2. sz. 157-173. p. Próbák népe. (Részlet). Irodalmi Szemle, 27. évf. (1984) 3. sz. 225-229. p. Gólya, gólya, vaslapát. Irodalmi Szemle, 27. évf. (1984) 6. sz. 556-563. p. „Lakodalom van a mi utcánkban”. (Ipolypásztői lagzis szokások és népdalok). Irodalmi Szemle, 27. évf. (1984) 9. sz. 830-843. p. „Lakodalom van a mi utcánkban” 2. (Ipolypásztői lagzis szokások és népdalok).
Irodalmi Szemle, 27. évf. (1984) 10. sz. 910-925. p. Tanmese a könyvről. Olvasó Nép, (1984) 5-6. p. Mindenekről számot adok. Nő, 1984, 48. sz. 14-15. p. Édesanya-nyelven. Irodalmi Szemle, 28. évf. (1985) 2. sz. 176-185. p. Jégverésben, forgószélben. Irodalmi Szemle, 28. évf. (1985) 5. sz. 450-456. p. Elősző. Iródia Füzetek. 1985, 10. sz. 5. p.
A bírálóbizottság egyes tagjainak megjegyzései. Iródia Füzetek. 1985,10. sz. 60. p. Kerekasztal-beszélgetés. Grendel Lajos könyvéről. Irodalmi Szemle, 29. évf.
(1986) 7. sz. 645-653. p.
Vita az irodalmunkról. Irodalmi Szemle, 30. évf. (1987) 3. sz. 283-294. p. Próbaút a parnasszusra. Irodalmi Szemle, 30. évf. (1987) 7. sz. 747-761. p. Ide o spolocny prospech. Pravda, 68. évf. (1987. 5. 22) 117. sz. 5. p. Többet a kölcsönös együttműködés érdekében. Új Szó, 40. évf. (1987. 5. 21.)
116. sz. 6. p. Jónás, a halpiacon. (Krausz Tivadar: Szövetségesek). Irodalmi Szemle, 31. évf.
(1988) 3. sz. 308-312. p.
120 Bereck Zsuzsanna
„Vadrózsából tündérsípot csináltam”. Új Szó, Vasárnapi kiadás, 21. évf. (1988)
25. sz. 11. p.
Küzdés az élet. (Madách Imre válogatott művei). Hét, 35. évf. (1990) 9. sz. 8. p. Akikért a harang szól. (Emlékműavatás Ipolypásztőn). Hét, 35. évf. (1990) 43. sz.
7. p.
Könyveiben él a nemzetiség. Hét, 35. évf. (1990) 44. sz. 7. p. Emlékművet avattak. Garamvölgye – Pohronie, 1990. 10. 4. Felhívás a Bibliotheca Hungarica létrehozására. Új Szó, 43. évf. (1990. 11. 7.)
261. sz. 6. p.
Európai Utas. Új Szó, 43. évf. (1990. 12. 12.) 291. sz. 5. p. Fölbolydult szótár. Új Szó, 44. évf. (1991. 3. 29.) 75. sz. 5. p A magyar glóbusz magyar Atlasza. Széchenyi Istvánról, bicentenáriumán. Új Szó,
44. évf. (1991. 10. 21.) 247. sz. 4. p „Csak bujdosók, csak vándorok vagyunk”. Vasárnap, 24. évf. (1991. 11. 15.) 46.
sz. 10-11. p „Csak bujdosók, csak vándorok vagyunk”. II. Vasárnap, 24. évf. (1991. 11. 22.)
47. sz. 10-11. p
„Csak bujdosók, csak vándorok vagyunk”. III. Vasárnap, 24. évf. (1991. 11. 29.)
48. sz. 10-11. p
Oznamujem Vám …[inc.]. Romboid, 27. évf. (1992) 1. sz. 56. p.
Verstörténés, kritikatörténés. I. Irodalmi Szemle, 34. évf. (1991) 2. sz. 213-224. p.
Verstörténés, kritikatörténés. II. Irodalmi Szemle, 34. évf. (1991) 3. sz. 248-249. p.
Minek, nevezzelek? Nap vagy A Nap. Új Szó, 45. évf. (1992. 1. 11.) 9. sz. 5. p.
Sancho Panza szomorú. Barak László költészetéről. Irodalmi Szemle, 35. évf. (1992) 7. sz. 769-778. p.
A Madách Imre-irodalmi dij 1991-ben. Irodalmi Szemle, 35. évf. (1992) 8. sz. 885-890. p.
Egyet mondok, kettő lesz belőle. Számnevek a magyar szólásokban. Cserkész ka-Lap, 4. évf. (1993) 4. sz. 17. p.
Számnevek a magyar szólásokban. Cserkész ka-Lap, 4. évf. (1993), 5. sz. 16. p.
Egyet mondok, kettő lesz belőle. Számnevek a magyar szólásokban. Cserkész ka-Lap, 4. évf. (1993) Nyári magazin, 32. p.
Egyet mondok, kettő lesz belőle. Számnevek a magyar szólásokban. Cserkész ka-Lap, 4. évf. (1993) 8. sz. 16. p.
Zs. Nagy Lajos: Nagyképűtlenségek. Irodalmi Szemle, 36. évf. (1993) 7-8. sz. 162. p.
Bodnár Gyula: Messze van Helgoland. Irodalmi Szemle, 36. évf. (1993) 7-8. sz. 162. p.
Kritikák post festa. Ketten a Próbaút költői közül. Irodalmi Szemle, 37. évf. (1994) 12. sz. 58-64. p.
Tájkép és vallomás. (Illyés Gyula: Őszi este). Látó, 5. évf. (1994) 11. sz. 91-93. p.
Asztalfiók-irodalom 1. Gondolatok két hírvers nyomán. Tiszatáj, 48. évf. (1994) 5. sz. 19-25. p.
Négy-öt magyar összehajol … Új Szó, 47. évf. (1994) 285. sz. 5. p.
A lelkek építésze. Két „komáromi vers” margójára. Új Szó, 48. évf. (1995) 93. sz. 5. p.
Zalabai Zsigmond bibliográfiája 121
Kritikák post festa. Ketten a Próbaút költői közül. Farnbauer Gábor. Irodalmi
Szemle, 38. évf. (1995) 1. sz. 37-42. p. Kritikák post festa. Ketten a próbaút költői közül. Farnbauer Gábor. Irodalmi
Szemle, 38. évf. (1995) 2. sz. 67-74. p.
Farnbauer Gábor költészetéről. Kisebbségkutatás, 4. évf. (1995) 4. sz. 398-403. p. Poéta és versificator, avagy kritika és álkritika. Kalligram, (1995) 5. sz. 64-73. p. Tanszéki nyelvészműhely. Új Szó, 49. évf. (1996. 6. 18) 141. sz. 8. p. Asztalfiók-irodalom 2. „Csak bujdosók, csak vándorok vagyunk”. Tiszatáj, 48. évf.
(1997) 6. sz. 62-73. p. Asztalfiók-irodalom 3. „Éltem – és ebbe más is belehalt már”. Tiszatáj, 48. évf.
(1997) 7. sz. 44-48. p.
Knédli vagy gombóc? Mindennapi nyelvművelés – egy sörözőben. Új Szó, 51. évf.
(1998) 178. sz. 9. p.
Glosszárium – I. Petőfi, a csingerkávé és az Ipolyszalkai szalagút címen. Új Szó, 51. évf. (1998) 191. sz. 9. p.
Glosszárium a Tikirikitakarakről. Személyes vallomás Simkő Tiborról, a hazai magyar gyermekköltészet egyik meghatározó egyéniségéről. Új Szó, 51. évf. (1998) 192. sz. 9. p.
Március idusától Világos napjáig. Életünk, 3. évf. (1998) 2. sz. 12-13. p.
Krétarajz a portréfestőről avagy A szolid/szelíd humanizáló. A hetvenéves Sze-berényi Zoltán köszöntése. Irodalmi Szemle, 43. évf. (2000) 7-8. sz. 78-55.
P-
Verstörténés. A szlovákiai magyar líra újabb nemzedékei 1970-1988. Kalligram, (2000) 3. sz. 54-61. p.
„Történelmi lecke fiúknak”. Nemzetiség és irodalom – ahogy azt Márai látta. Irodalmi Szemle, 44. évf. (2001) 1-2. sz. 82-85. p.
Filosznaplő. Irodalmi Szemle, 44. évf. (2001) 4. sz. 84-90. p.
Négy szlovák népdal. Irodalmi Szemle, 44. évf. (2001) 11-12. sz. 138-143. p.
Hozzuk haza szép szavainkat. Vasárnap, 34. évf. (2001) 11. sz. 16. p.
Ölvedi László elfeledett verse. Vasárnap, 34. évf. (2001) 15. sz. 15-16. p.
Szó-tár. Vasárnap, 34. évf. (2001) 17. sz. 16. p.
Szó(kincs)tár. Vasárnap, 34. évf. (2001) 19. sz. 16. p.
Verses játékok – halálos komolyan. Vasárnap, 34. évf. (2001) 21. sz. 23. p.
így (b)frunk mi. 1. Vasárnap, 34. évf. (2001) 24. sz. 15. p.
így (b)frunk mi. 2. Vasárnap, 34. évf. (2001) 26. sz. 15. p.
A tárgyilagos indulat költője. (Tapogatózás Illyés Gyula versvilágában). Irodalmi Szemle, 45. évf. (2002) 11. sz. 91-102. p.
Magyarnak lenni… Irodalmi Szemle, 46. évf. (2003) 4. sz. 50-57. p.
Tátra-nyomok a magyar költészetben. Filosznaplő. Irodalmi Szemle, 46. évf. (2003) 8. sz. 80-84. p.
Glosszárium I. A reformkori publicisztikának kedvelt műfaja volt az útilevél, útirajz. Új Szó, 56. évf. (2003. 7. 11.) 158. sz. – Godolat, 3. évf. 15. sz.14. p.
Glosszárium II. A „hőpénzt”, a katonaság eltartásával járó kiadásokat nehezen viselte Hódos … Új Szó, 56. évf. (2003. 7. 25.) 170. sz. – Godolat, 3. évf. 16. sz.14. p.
122 Bereck Zsuzsanna
Tanmese a könyvről. Beleélte magát a neki kedvesek sorsába, s közben önmagát is olvasta szüntelenül próbára téve, … Új Szó, 56. évf. (2003. 8. 8.) 182. sz. – Godolat, 3. évf. 17. sz.14. p.
Autóim – álmok és realitás. Új Sző, 56. évf. (2003. 10. 27.) 247. sz. 16. p.
Filosznaplő. (Adalékok irodalomtörténészeknek). Irodalmi Szemle, 47. évf. (2004)
1. sz. 86-93. p.
Nyitott könyvek repülő szőnyegén szállva. Új Szó, 57. évf. (2004. 1. 22.) 17. sz. – Könyvjelző, 3. évf. (2004), 1. sz. 1 p.
Interjúk, nyilatkozatok
Tóth László: „Dolgozni muszáj…” Beszélgetés Zalabai Zsigmonddal. Csallóköz, 1976, 2. sz. 7-8. p.
Min dolgozik? Zalabai Zsigmond. Új Szó, 1978. 10. 20. 6. p.
Tóth László: „Mert dolgozni muszáj”. Irodalmi Szemle, 1980, 3. sz. 219-229. p.
Tóth László: „Mert dolgozni muszáj”. In: Vita és vallomás, Bratislava, Madách, 1981, 309-335. p.
Szigeti László: Egyszerű, tiszta világot. Nő, 1983, 23. sz. 14. p.
Grendel Ágota: Találkozás a szülőfölddel. Barátnő, 1984, 9. sz. 7. p.
Tóth László: Bőröndök tartalma, trópusok. Beszélgetés Grendel Lajossal és Zalabai Zsigmonddal. Élet és Irodalom, 1987, 24. sz. 7. p.
Tóth László: A kritikai érvek hatalmával. Beszélgetés Zalabai Zsigmonddal és Rudolf Chmellel. Új Forrás, 1989, 5. sz. 36-47. p.
Tóth László: Beszélgetés Zalabai Zsigmond csehszlovákiai magyar íróval. Hitel, 1989, 23. sz. 24-26. p.
Grendel Ágota: Önismeretből elégtelen. Nő, 1989, 51-52. sz. 22-23. p.
S. Forgón Szilvia: Hungarológusokra Szlovákiában is szükség van. Hét, 1990, 47. sz. 14. p.
Kocsis Aranka: Hunagarológusképzés először Pozsonyban. Nő, 1990, 49. sz. 3. p.
Kluka József: Nem „égnek” le a magyar diákok. Egy főiskolai (egyetemi) felvételikkel kapcsolatos rémhír nyomában. Új Szó, 44. évf. (1991) 145. sz. 1, 2. p.
Dusik Éva: Min dolgozik? Hét, 1991, 32. sz. 7-8. p.
Bodnár Gyula: A paripa is, a fegyver is – megvan. Beszélgetés Zalabai Zsigmond tanszékvezető egyetemi tanárral. Új Szó, 1991. október 15. 5. p.
Nagy Ildikó – Öllös László – Haraszti Mária – Gecse Jolán – Zalabai Zsigmond – Jakab István – Csanaky Eleonóra: Miért beteg a magyar tanszék? Szabad Újság,
2. évf. (1992) 93. sz. 5. p.
Kövesdi Károly: Intézmény születik. Beszélgetés Zalabai Zsigmonddal – ezúttal az alapítóval. Új Szó, 46. évf. (1993) 9. sz. 5. p. (u.a. In: Gondolatok a könyvtárban, 49-52. p.)
H. Kubik Katalin: Kérdezz – felelek. CSERKÉSZkaLAP, 1993, 2. sz. 20. p. (u.a. In: Gondolatok a könyvtárban, 53-54. p.)
Szőke József – Zalabai Zsigmond – Balassa Zoltán: A díj szolgálatra serkent. Szabad Újság, 2 . évf. (1994) 46. sz. 13. p.
Zalabai Zsigmond bibliográfiája 123
Melaj Erzsébet: Szembenézni a kihívásokkal. Beszélgetés Zalabai Zsigmonddal. A Hét, 39. évf. (1994), 50. sz. 14-15. p. (u.a. In: Irodalom és „iroda-lom”, 99-107. p.; In: Gondolatok a könyvtárban, 61-62. p.)
S. Forgón Szilvia: „Emlékek nélkül nemzetnek híre csak árnyék”. Lezárult a Biblio-theca Hungarica pályázata. Vasárnap, 1995, 5. sz. 6. p. (u.a. In: Gondolatok a könyvtárban, 69-70. p.)
Kövesdi Károly. A marcelházi példa. Új Szó, 1995. december 8. 6. p.
Erdélyi Erzsébet – Nobel Iván: Induljunk tehát: otthonról haza. Beszélgetés Zalabai Zsigmonddal. Tiszatáj, 1996, 2. sz. 67â70. p.
Nobel Iván – Erdélyi Erzsébet: „-mindig csak a líra körében mozgok”. Beszélgetés Zalabai Zsigmonddal. Induljunk tehát: otthonról haza. Budapest, Tárogató, 1996, 33-38. p.
Erdélyi Erzsébet- Nobel Iván: Ars eritica. Induljunk tehát: otthonról haza. Budapest, Tárogató, 1996, 39-41. p.
Erdélyi Erzsébet – Nobel Iván: „Éltem – és ebbe más is belehalt már”. Induljunk tehát: otthonról haza. Budapest, Tárogató, 1996, 41-47. p.
Kövesdi Károly – Almássy Róbert – Zalabai Zsigmond – Kiss Péntek József: Túlpolitizált életünk. Boldogabb tájakon mindennek megvan a maga helye. Vasárnap, 31. évf. (1998) 46. sz. 2. p.
Cséfalvay Eszter, K.: Ritka percek Zalabai Zsigmonddal. Új Nő, 1999, 3. sz. 22-24. p.
Szilvássy József: Vigyázó szemünket a jövőre vessük. Beszélgetés a Márton Áronemlékéremmel kitüntetett Zalabai Zsigmonddal. Katedra 7. évf. (2000) 5. sz. 4-5. p.
Kövesdi Károly: „Szeretnék újra pók lenni”. Beszélgetés Zalabai Zsigmonddal. Vasárnap, 36. évf. (2003) 12. sz. 20-21. p.
Zalabai Zsigmondról írták
Görömbei András: A csehszlovákiai magyar irodalom 1945-1980. Budapest. Akadémia, 1982, 378-380. p. Domokos Mátyás: A „harmadvirágzás” kritikus öntudata. Kortárs, 1985, 7. sz.
139-147. p. Domokos Mátyás: Átkelés, áttűnés. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1987,
152-170. p. Barak László: Tücsökmuzsika helyett – hegyibeszéd. Zalabai Zsigmondnak [vers].
Irodalmi Szemle, 31. évf. 1988, 1. sz. 20. p. Feliinger Károly: Kegyelemdöfés. (Zalabai Zsigmondnak) [vers]. Vasárnap, 24. évf.
1991, 10. sz. 11-12. p.
Zsigmond Zalabai. Romboid, 27. évf. 1992, 1. sz. 55-56. p. d-n [Dusza István]: Könyvkiadásunk mennybemenetele és pokoljárása. Új Szó, 47.
évf. (1994. 10. 29) 251. sz. 1-2. p.
A díj szolgálatra serkent. Szabad Újság, 2. évf. 1994, 46. sz. 13. p. T. L. [Tóth László]: A jó szándék nem elég. Nap, 6. évf. 1994, 46. sz. 20. p. Irodalmi dijak Zalabai Zsigmondnak és Tálamon Alfonznak. Új Szó, 49. évf. (1996.
9. 20.) 220. sz. 2. p. Bodnár Gyula: A hűség nyelvén. In: Zalabai Zsigmond: Koszorúk, 7-9. p.
Bodnár Gyula: A hűség nyelvén. Csallóköz, 1998, 4. sz. 3. p.
N. Gyurkovics Róza: Olykor egy kicsit belehal az ember. Szabad Újság, 1998, 4. sz. 8. p.
Dusza István: Tápláló gyökér és építő szigorúság. Új Szó, 51. évf. (1998. 1. 29.) 23. sz. 9. p.
d-n [Dusza István]: Barátok koszorújában. Az ötvenéves Zalabai Zsigmond köszöntése. Új Szó, 51. évf. (1998. 2. 13) 36. sz. 5. p.
Filep Tamás Gusztáv: Az „innovációs” esztétika vonzásában. Kalligram, 1998, 3. sz. 20-29. p.
Filep Tamás Gusztáv: Zalabai Zsigmond. Dunaszerdahely, Nap Kiadó, 1998, 197 p.
Németh Zoltán: A Prométheusz-változó. Kalligram, 1998, 9. sz. 30-35. p.
– u.a. In: Olvasáserotika. Pozsony, Kalligram, 2000, 181-191. p.
– u.a. In: A kapus öröme a tizenegyesnél. Pozsony, AB-ART, 1999, 60-70. p. Szeberényi Zoltán: Zalabai Zsigmond ötvenéves. Irodalmi Szemle, 41. évf. 1998,
1-2. sz. 59-62. p.
Kiosztották a Bethlen Gábor Alapítvány dijait. Zalabai Zsigmond Márton Áron-emlékérmet kapott. Új Szó, 52. évf. (1999. 11. 4.) 254. sz. 10. p.
ú: Születésnapi kitüntetés. Zalabai Zsigmond Rákóczi-emlékérmet kapott. Új Szó, 52. évf. (1999. 4. 13.) 84. sz. 10. p.
Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában. (1945-1999). II. Pozsony, AB ART, 2001, 80-88. p.
Megemlékezés
(-y-f) [Szilvássy József]: Elhunyt Zalabai Zsigmond. Új Szó, 56. évf. (2003. 12. 29.)
296. sz. 1. p. Kövesdi Károly. Búcsú a trópusoktól. Zalabai Zsigmond, 1948-2003. Vasárnap,
37. évf. (2004) 2. sz. 5. p. Haraszti Mária: Harangszó hív. Zalabai Zsigmond halálhírére, [vers] Szőrös Kő, 8.
évf. (2003) 6. sz. 5. p. (-y-f) [Szilvássy József]: Eltemették Zalabai Zsigmondot. Szülőfaluja, Ipolypásztó
földjéből is került egy maréknyi az irodalomtudós sírjába. Új Szó, 57. évf. (2004.
1. 2.) 1. sz. 1. p.
– u.a. Patonyföld, 4. évf. (2004. 1. 16.) 1. sz. 5. p.
Koncsol László: Ki volt nekünk Zalabai Zsigmond? Szellemi életünk egyik nagy mindenesét vesztettük el benne fiatalon, váratlanul és visszavonhatatlanul. Új Szó,
56. évf. (2003. 12. 29.) 296. sz. 6. p.
– u.a. Patonyföld, 4. évf. (2004. 1. 16.) 1. sz. 5. p.
Fóthy János: Zalabai Zsigmond emlékére. 1948-2003. Somorja és Vidéke, 14. évf. (2004) 1. sz. 4. p.
Bereck József: Valóságból az örökkévalóságba. Búcsú Zalabai Zsigmondtól. Csallóköz, 2004, 1-2. sz. 3. p.
Lacza Tihamér: Zalabai Zsigmond halálára. Szabad Újság, 12. évf. (2004) 1. sz. 10. p.
Cselényi László: Napló és memoár – Zalabai Zsigmond. Új Szó, 57. évf. (2004. 1. 22) – Könyvjelző, 3. évf. 1. sz. 6. p.
Zalabai Zsigmond bibliográfiája 125
Fonod Zoltán: „Messziről és messzire megy az élet…” Zalabai Zsigmond halálára. Irodalmi Szemle, 47. évf. (2004) 1. sz. 14-17. p.
Koncsol László: Zalabai Zsigmond ravatala fölött. (2003. december 31.) Irodalmi Szemle, 47. évf. (2004) 1. sz. 17-18. p.
Bodnár Gyula: Fényjeleket hagyni. Zalabai Zsigmondra emlékezve. Katedra, 11. évf. (2004) 6. sz. 12. p.
Szeberényi Zoltán: Koszorú helyett. Tisztelgés Zalabai Zsigmond emléke előtt. Irodalmi Szemle, 47. évf. (2004) 2. sz. 46-51. p.