Fazekas József–Hunčík Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában 1–2. (Vajda Barnabás)

Fa­ze­kas József–Hunèík Pé­ter (sz­erk.): Ösz­­sze­fog­la­ló je­len­tés. A rend­szer­vál­tás­tól az eu­ró­pai uni­ós csat­la­ko­zá­sig (1989–2004). /Magyarok Szlo­vá­ki­á­ban, 1./; Do­ku­men­tu­mok, kro­no­ló­gia (1989–2004). Somorja– Du­naszerdahely, Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó Intézet–Lilium Aurum, 2004–2006. /Ma­gya­rok Szlo­vá­ki­á­ban, 2./
A Ma­gya­rok Szlo­vá­ki­á­ban cí­mű sorozat a ma­ga ne­mé­ben út­tö­rő vál­lal­ko­zás a Szlo­vá­ki­á­ban élő ma­gyar kö­zös­ség tu­do­má­nyos éle­té­ben. El­ső íz­ben tör­té­nik, hogy e két ter­je­del­mes kö­tet ál­tal vi­szony­lag tel­jes kör­ké­pet kap­ha­tunk a fel­vi­dé­ki ma­gya­rok rend­szer­vál­to­zás utá­ni éle­té­nek köz­éle­ti szeg­men­se­i­ről, alap­ve­tő­en tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi szem­pont­ból, kro­no­lo­gi­kus rend­ben, szink­rón és diak­rón vizs­gá­la­ti szem­pon­to­kat is ér­vé­nye­sít­ve.
A 478 ol­dal­nyi el­ső kö­tet 23 te­ma­ti­kus fe­je­zet­ben te­kin­ti vé­gig az 1989–2004-es idő­sza­kon: A rend­szer­vál­to­zás ma­gyar szem­mel (Sán­dor Ele­o­nó­ra), A ma­gyar pár­tok prog­ram­jai (Öl­lös Lász­ló), Ki­sebb­sé­gi több­párt­rend­szer és kö­zös­ség­épí­tés (Szar­ka Lász­ló), A Ma­gyar Ko­a­lí­ció Párt­ja a szlo­vák kor­mány­ban (Hamberger Ju­dit), (Cseh)szlovákia al­kot­má­nyos rend­sze­re (Mé­szá­ros La­jos), A ma­gyar­ság de­mog­rá­fi­ai, te­le­pü­lés- és tár­sa­da­lom­szer­ke­ze­té­nek vál­to­zá­sai (Gyurgyík Lász­ló), A ma­gyar ok­ta­tás­ügy (Lász­ló Bé­la), A ma­gyar in­téz­mény­rend­szer fej­lő­dé­se (Tóth Ká­roly), Ré­gió­fej­lesz­té­si po­li­ti­ka és köz­igaz­ga­tás (Jaroslav Kling), A dé­li ré­gi­ók tel­je­sí­tő­ké­pes­sé­ge (Peter Pažit­ný–Ka­rol Morvay–Simona Ondriašová–Jaroslav Kling), Az egész­ség­ügy és a dé­li ré­gi­ók la­kos­sá­gá­nak egész­sé­gi ál­la­po­ta (Peter Pažit­ný), Kör­nye­zet­vé­de­lem (Tu­ba La­jos), A szlo­vá­ki­ai re­for­má­tus ke­resz­tyén egy­ház (A. Kis Bé­la), A ró­mai ka­to­li­kus egy­ház (Herdics György–Zsidó Já­nos), Tu­do­má­nyos in­téz­mény­rend­szer, tu­do­má­nyos élet és iro­da­lom (Liszka Jó­zsef), A Cse­ma­dok tör­té­ne­té­nek rö­vid át­te­kin­té­se (Var­ga Sán­dor), Nép­mű­vé­szet, folk­lór (Görföl Je­nő), A ma­gyar saj­tó (Lo­vász At­ti­la), Kép­ző­mű­vé­szet, fo­tó­mű­vé­szet és épí­té­szet (Hushegyi Gá­bor), Iro­da­lom, könyv­ki­adás (Grendel La­jos), A szín­há­zi élet (Hizsnyai Gé­za), A muze­oló­gia (Liszka József), Sport (J. Mé­szá­ros Kár­oly).
Bár­hon­nan néz­zük, im­po­ná­ló­an nagy fel­hasz­nált adat­men­­nyi­ség és igen szé­les ki­te­kin­tés jel­lem­zi ál­ta­lá­ban az el­ső kö­tet ösz­­szes elem­zé­sét. A ki­ad­vány va­ló­ban al­kal­mat, le­he­tő­sé­get és ele­gen­dő te­ret biz­to­sít a szer­zők­nek té­te­le­ik alá­tá­masz­tá­sá­ra, no­ha sejt­he­tő a szer­kesz­tők szer­zők­kel ví­vott kö­zel­har­ca a ter­je­del­mi kor­lá­tok mi­att. Vé­le­mé­nyem sze­rint ko­moly el­té­ré­sek van­nak az egyes ta­nul­má­nyok kö­zött mind men­­nyi­sé­gi, mind mi­nő­sé­gi te­kin­tet­ben. Nyil­ván­va­ló­an egyes té­mák (pl. az MKP po­li­ti­zá­lá­sa, az ok­ta­tás­ügy stb.) mind a köz­be­széd­ben, mind a struk­tu­rált szak­ér­tői elem­zé­sek szint­jén jó­val na­gyobb ter­je­de­lem­ben és súl­­lyal kap­nak te­ret, mint pl. a ré­gió­fej­lesz­tés vagy a szín­há­zi élet. És no­ha rész­le­te­zés­re és di­csé­re­te­sen ap­ró­lé­kos ki­fej­tés­re (mint amit pl. az ok­ta­tás­ügy­ről vagy a dé­li ré­gi­ók gaz­da­sá­gi tel­je­sí­tő­ké­pes­sé­gé­ről ol­vas­ha­tunk) itt mód és szük­ség van, az ef­fé­le szin­te­ti­kus elem­zé­sek mi­nő­sé­gét nem azok ter­je­del­me és rész­le­tes­sé­ge szok­ta meg­szab­ni. Eb­ből a szem­pont­ból alap­ve­tő­en két cso­port­ra oszt­hat­juk az el­ső kö­tet írá­sa­it. Az egyik ol­da­lon olyan ös­­szeg­zé­sek­re, ame­lyek kro­no­lo­gi­kus rend­ben, tör­té­nel­mi kon­tex­tus­ban ér­tel­me­zik a je­len­sé­ge­ket, a má­sik ol­da­lon vi­szont olyan prob­lé­ma­fel­ve­tő és -elemző ta­nul­má­nyok­ra, ame­lyek prog­nó­zi­so­kat is meg­kí­sé­rel­nek fel­ál­lí­ta­ni. Tu­do­má­nyos szem­pont­ból mind­ket­tő ké­pes ered­ményt pro­du­kál­ni, azon­ban funk­ci­o­ná­lis okok­ból, s kü­lö­nö­sen a má­so­dik kö­tet do­ku­men­tum-ös­­sze­ál­lí­tá­sa­kor al­kal­ma­zott prak­ti­kus (te­hát a szlo­vá­ki­ai ma­gya­rok éle­té­re ha­tás­sal bí­ró) szem­pon­to­kat is is­mer­ve, az utób­bi ka­te­gó­ri­át je­len­tő­sebb­nek, hasz­no­sabb­nak ér­zem. Ha te­hát azt néz­zük, mely szer­zők gaz­dál­kod­tak a leg­job­ban, s fog­lal­ták ös­­sze té­má­ju­kat úgy, hogy az ada­to­kon túl­lép­ve érez­zük sza­va­ik mö­gött a szin­te­ti­zá­ló, ös­­szeg­ző szán­dé­kot és ké­pes­sé­get, ak­kor ki­ma­gas­lik Gyur­gyík Lász­ló de­mog­rá­fi­ai ös­­sze­fog­la­lá­sa (141– 182. p.) és Tóth Kár­oly írá­sa a ma­gyar ci­vil in­téz­mény­rend­szer fej­lő­dé­sé­ről (247–270. p.), ezek ugyan­is igen ko­moly lé­pé­se­ket tesz­nek azért, hogy a té­nyek sík­já­ról a prog­nó­zis vagy mi­ni­má­li­san az irány­mu­ta­tás fe­lé moz­dul­ja­nak el. Két­ség­te­len, egyes szer­zők ke­zét je­len­tő­sen meg­kö­töt­te a tény, hogy nem vagy csak rész­ben áll­tak ren­del­ke­zé­sük­re ada­tok, mint pl. a re­gi­o­ná­lis gaz­da­sá­gi fej­lesz­té­sek és a re­gi­o­ná­lis egész­ség­ügyi ki­lá­tá­sok te­kin­te­té­ben, ahol a ma­gyar szem­pon­tú ada­tok hi­á­nya – mint er­re a szer­kesz­tők utal­nak is az elő­szó­ban – aka­dá­lyoz­ta az iga­zán ár­nyalt meg­kö­ze­lí­tést.
A szer­kesz­tők sza­vai sze­rint amíg az el­ső kö­tet a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság rend­szer­vál­tás óta el­telt ti­zen­öt évét te­kin­ti át a „nem­ze­ti­sé­gi op­ti­ka elő­tér­be he­lye­zé­sé­vel” (2:9), ad­dig a má­so­dik kö­tet ,,a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság­gal kap­cso­la­tos do­ku­men­tu­mok­ból kö­zöl át­fo­gó vá­lo­ga­tást [ki­eme­lés tő­lem – V. B.], s te­szik köz­zé az adott idő­szak kro­no­ló­gi­á­ját” (2:9). A 459 ol­da­las má­so­dik kö­tet­ben ösz­­sze­sen 79 for­rást és do­ku­men­tu­mot ta­lá­lunk, to­váb­bá egy fel­vi­dé­ki ma­gyar szem­pont­ból szer­kesz­tett tör­té­ne­ti kro­no­ló­gi­át az 1989–2004-es idő­szak­ról. A Tör­vé­nyek, ren­de­le­tek, ha­tá­ro­za­tok cí­mű el­ső fe­je­zet­be ke­rül­tek a fel­vi­dé­ki ma­gyar­ság köz­jo­gi hely­ze­té­nek azon hi­va­ta­los ira­tai, ame­lyek a múlt­ban és/­vagy a má­ban hi­vat­ko­zá­si alap­ként szol­gál­hat­nak: a rá­dió- és televíz­iótörvény anya­nyel­vi pas­­szu­sai, A re­gi­o­ná­lis és ki­sebb­sé­gi nyel­vek eu­ró­pai char­tá­já­nak szö­ve­ge, a Szlo­vák Nem­ze­ti Ta­nács ún. név­ren­de­le­te stb. A vá­lo­ga­tás ha­tá­ro­zot­tan egyszem­pon­tú, de nem egy­ol­da­lú, mi­vel a ki­sebb­sé­gi jo­go­kat or­szá­gos mé­ret­ben, az ál­lam­pol­gá­ri és az em­be­ri jo­gok kon­tex­tu­sá­ban tag­lal­ja, és ér­vé­nye­sít bi­zo­nyos ol­va­sói-fel­hasz­ná­lói prak­ti­kus szem­pon­to­kat, mint pl. a ké­zi­könyv hi­vat­ko­zá­si alap jel­le­gét, va­la­mint az ol­va­sók jog­tu­dat­fe­jlesztését. A sze­lek­tá­lás té­nye a leg­több eset­ben tech­ni­ka­i­lag azt je­len­ti, hogy a do­ku­men­tu­mok­nak csak a meg­ha­tá­ro­zott szem­pont­ból lé­nye­ges ré­sze­it köz­li, ki­vé­tel nél­kül a Gram­ma Nyel­vi Iro­da mun­ka­tár­sa­i­nak szak­sze­rű ma­gyar for­dí­tá­sá­ban. Az Egyéb do­ku­men­tu­mok cí­mű má­so­dik fe­je­zet az 1989–2004 köz­ti idő­szak egyes köz­éle­ti ese­mé­nye­it van hi­vat­va do­ku­men­tál­ni, me­mo­ran­du­mok, párt­prog­ram­ok, ter­ve­ze­tek, ál­lás­fog­la­lás­ok, vá­lasz­tá­si prog­ra­mok és kong­res­­szu­si nyi­lat­ko­za­tok for­má­já­ban. És ép­pen azért, mi­vel a má­so­dik kö­tet e ré­szé­ben tel­jes mér­ték­ben ér­vé­nye­sül­nek a je­len­kor­ku­ta­tás do­ku­men­tá­ci­ós-ar­chi­vá­ló szem­pont­jai, tar­tom saj­ná­la­tos­nak, hogy ki­ma­radt a szlo­vá­ki­ai ma­gyar bal­ol­da­li (kom­mu­nis­ta, szo­ci­ál­de­mok­ra­ta) párt­élet, mely szer­ve­ze­ti­leg/vá­lasz­tá­si­lag ne­he­zeb­ben meg­ra­gad­ha­tó, de je­len­tő­sé­gé­ben nem alá­be­csül­he­tő, rá­adá­sul a re­á­lis össz­kép szem­pont­já­ból sem el­ha­nya­gol­ha­tó vo­nat­ko­zás. Mi­vel iga­zi em­ber­pró­bá­ló fel­adat a ter­je­del­mes párt­ira­tok so­rát vé­gig­ol­vas­ni, én itt két vo­nat­ko­zást tar­tok ér­de­mes­nek ki­emel­ni. Egy­részt a gyűj­te­mény mai ,,has­zon­ta­lan­ságát”, ami vi­szont a do­ku­men­tu­mok tör­té­ne­ti ér­té­ke, és egyéb­ként föl­ve­ti, hogy a hi­va­ta­los po­li­ti­ka szint­je mel­lett a tör­té­nel­mi komp­le­xi­tás je­gyé­ben mi­lyen fon­tos vol­na az 1989 utá­ni ra­di­ká­lis vál­to­zá­sok kö­ze­pet­te zaj­ló min­den­nap­ok, élet­mód és ma­gán­szfé­ra ku­ta­tá­sa és meg­örö­kí­té­se. Más­részt az a be­nyo­más ala­kul­hat ki az is­me­rős vagy ed­dig nem nagy nyil­vá­nos­sá­got ka­pott ira­tok ol­va­sá­sa köz­ben, hogy az 1989 utá­ni szlo­vá­ki­ai ma­gyar po­li­ti­kai élet do­mi­náns jel­lem­zői: az erős ide­o­ló­gi­ai fluk­tu­á­ció, a ra­pid és ki­szá­mít­ha­tat­lan ki­len­gé­sek, az in­ko­he­rens dön­tés­rend­szer, a sze­mé­lyi me­ga­la­po­zott­sá­gú, de egyéb­ként ál­lam­el­mé­le­ti­leg in­ga­tag és gyak­ran el­lent­mon­dá­sos stra­té­gi­ák – leg­alább­is én ezt ol­vas­tam ki az ira­tok­ból. Di­csé­ret il­le­ti vé­gül a má­so­dik kö­tet har­ma­dik ré­szét, a min­den szem­pont­ból jól szer­kesz­tett kro­no­ló­gi­át, Orosz Már­ta és Popé­ly Ár­pád mun­ká­ját, akik jó ér­zék­kel ta­po­gat­ták ki és ír­ták le az el­múlt ti­zen­öt év leg­fon­to­sabb, túl­nyo­mó­részt köz­po­li­ti­kai, ki­sebb mér­ték­ben kul­tu­rá­lis jel­le­gű ese­mé­nye­i­nek át­te­kin­tő ese­mény­so­rát.
A két kö­tet alap­ján két­ség­te­len, hogy min­den­ki szá­má­ra, aki a je­len­ben és a kö­zel­jö­vő­ben hi­te­les és meg­ala­po­zott vé­le­ményt kí­ván for­mál­ni a szlo­vá­ki­ai ma­gyar kö­zös­ség főbb tár­sa­dal­mi, gaz­da­sá­gi és szo­ci­o­ló­gi­ai fo­lya­ma­ta­i­ról, azt nem te­he­ti meg a Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet je­len ki­ad­vá­nyai nél­kül, le­gyen az szlo­vá­ki­ai vagy ma­gyar­or­szá­gi ma­gyar, vagy szlo­vák po­li­to­ló­gus, po­li­ti­kus, ku­ta­tó stb. Nyil­ván mind­két kö­tet ese­té­ben a hasz­ná­lat tud­ja majd a leg­job­ban el­dön­te­ni a kö­te­tek elő­nye­it és hát­rá­nya­it, en­nek el­le­né­re úgy is fo­gal­maz­ha­tunk, hogy va­ló­já­ban a Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet el­ső tíz évé­nek es­­szen­ci­á­ját tart­juk a ke­zünk­ben (no­ha az in­té­zet rop­pant szé­les kö­rű te­vé­keny­sé­ge nyil­ván jó­val túl­lép e kö­te­tek tar­tal­mán). A két szer­kesz­tő, Fa­ze­kas Jó­zsef és Hunèík Pé­ter, ös­­sze tud­ták fog­ni és ko­or­di­nál­ni a ma­gyar­or­szá­gi és szlo­vák ku­ta­tó­kat is fel­vo­nul­ta­tó, még­is a hu­szon­hat szer­ző kö­zött ör­ven­de­te­sen nagy arány­ban sze­rep­lő bel­ső szak­ér­tő­ket, így a Ma­gya­rok Szlo­vá­ki­á­ban cí­mű sorozat első két köteté­ben hi­telt ér­dem­lő­en vol­tak ké­pe­sek fölvál­lani a ber­ke­ink­ben pél­da nél­kül ál­ló vál­lal­ko­zás nagy­sá­gát és ko­moly­sá­gát.
Vaj­da Bar­na­bás