Öllös László: A Magyar Koalíció Pártja a 2006-os parlamenti választások után

Mint min­den par­la­men­ti vá­lasz­tá­sok ér­té­ke­lé­se so­rán, így a mos­ta­ni kap­csán is, min­de­nek­előtt az ér­té­ke­lés szem­pont­ja­it kell meg­je­löl­nünk.
Nos, a leg­egy­sze­rűbb, s lát­szó­lag a leg­ké­zen­fek­vőbb ér­té­ke­lé­si szem­pont a vá­lasz­tá­son el­ért ered­mény vizs­gá­la­ta. A vá­lasz­tás eredményességét ugyan­ak­kor több szem­pont­ból mér­le­gel­het­jük. Egy­részt a párt­ra le­adott sza­va­za­tok szá­má­nak szem­pont­já­ból ab­szo­lút ér­ték­ben, a ko­ráb­bi vá­lasz­tás ered­mé­nyé­vel ös­­sze­vet­ve; más­részt pe­dig re­la­tív ér­ték­ben, te­hát az or­szá­gos át­lag­hoz vi­szo­nyít­va. A vá­lasz­tás ered­mé­nyes­sé­gé­nek to­váb­bi szem­pont­ja a vá­lasz­tá­sok ki­me­ne­te­le utá­ni hely­zet, ne­ve­ze­te­sen, hogy ké­pes volt-e kor­mány­ra ke­rül­ni a párt vagy sem, to­váb­bá, hogy kor­mány­ra ke­rü­lé­se ese­tén mi­lyen po­zí­ci­ó­kat szer­zett, il­let­ve el­len­zék­ben ma­ra­dá­sa ese­tén mi­lyen le­he­tő­sé­gek­hez ju­tott.
Per­sze a vá­lasz­tá­sok ér­té­ke­lé­sé­nek más szem­pont­ja­in is ér­de­mes el­gon­dol­kod­nunk, hi­szen az ér­té­ke­lés nem pusz­tán a múlt­ról szól, ha­nem a so­ron kö­vet­ke­ző vá­lasz­tá­si idő­szak ak­ti­vi­tá­sa­i­hoz is tám­pon­to­kat kellene ad­nia.
Nos, az egyik szem­pont az el­múlt vá­lasz­tá­si idő­szak ered­mé­nyes­sé­gé­nek kér­dé­se, ame­lyet az aláb­bi alkérdésekre bonthatunk:
1. Prog­ram­szem­pont­ok:
– Mit ért el a párt a vá­lasz­tá­si idő­szak­ra meg­al­ko­tott prog­ram­já­ból?
– Mit ért el a hos­­szú tá­vú, az adott vá­lasz­tá­si idő­sza­kon át­nyú­ló cél­ja­i­ból?
2. Rep­re­zen­ta­ti­vi­tá­si szem­pont­ok:
– A párt vá­lasz­tói men­­nyi­re gon­dol­ják, hogy a párt kép­vi­se­li ér­de­ke­i­ket s ér­té­ke­i­ket?
– Mi­lyen szer­ve­ze­ti te­ret nyit a párt, ame­lyen ke­resz­tül a vá­lasz­tók egyes cso­port­ja­i­nak, ré­te­ge­i­nek cél­ja­it be tud­ja csa­tor­náz­ni a párt prog­ram­já­ba, dön­tés­ho­za­ta­lá­ba.
3. Al­kot­má­nyos szem­pont­ok:
– Mi­ként ha­tott a párt az or­szág al­kot­má­nyos rend­jé­re. Min­de­nek­előtt a két alap­ve­tő al­kot­má­nyos kér­dés­re, az or­szág po­li­ti­kai rendszerére, va­la­mint az em­be­ri és pol­gá­ri jo­gok fej­lő­dé­sé­re.
4. Ál­ta­lá­nos ma­gyar szem­pont­ok:
– A párt ma­gyar párt­ként nyil­ván­va­ló­an ha­tás­sal van a ma­gyar­or­szá­gi ma­gya­rok­ra és a töb­bi ma­gyar ki­sebb­ség­re is. Fel­vet­he­tő a kér­dés, mi­lyen jel­leg­gel bírt ez a ha­tás az el­múlt vá­lasz­tá­si idő­szak­ban, s mi­lyen ered­mén­­nyel járt.
Nyil­ván­va­ló, hogy a fen­ti szem­pont­ok ös­­sze­függ­nek egy­más­sal, ezért az aláb­bi ér­té­ke­lés­ben csak rész­le­ge­sen tör­tén­het meg a szét­vá­lasz­tá­suk, hi­szen gyak­ran ép­pen a köz­tük le­vő ös­­sze­füg­gés jel­le­ge a fon­tos. Az aláb­bi­ak­ban az el­ső ér­té­ke­lé­si szem­pon­tot, te­hát az ered­mé­nyes­ség kér­dé­sét vizs­gál­juk, il­let­ve ma­gya­ráz­zuk a töb­bi szem­pont fi­gye­lem­be­vé­te­lé­vel.
A 2006-os par­la­men­ti vá­lasz­tá­so­kon a Ma­gyar Ko­a­lí­ció Párt­ja 269 111 sza­va­za­tot szer­zett, ami­vel je­len­tő­sen el­ma­radt a négy év­vel ko­ráb­bi­tól. Ugyan­kkor a négy év­vel előt­ti­től ugyan­csak el­ma­ra­dó 54,67%-os rész­vé­tel mel­lett ez a sza­va­zat­meny­­nyi­ség az ed­di­gi leg­ma­ga­sabb sza­va­zat­arányt ered­mé­nyez­te, ne­ve­ze­te­sen 11,68%-ot. Az el­ve­szí­tett 51 958 sza­va­zat te­hát ará­nya­i­ban va­la­mi­vel ke­ve­sebb volt, mint amen­­nyit a töb­bi párt ve­szí­tett or­szá­gos át­lag­ban. Így az MKP par­la­men­ti kép­vi­se­lő­i­nek szá­ma sem csök­kent a négy év­vel ko­ráb­bi­hoz vi­szo­nyít­va, de nem is nőtt.
Az ered­mény oka­it per­sze meg kell viszgálnunk, mind­két szem­pont­ból. Egyészt ar­ra a kér­dés­re kell meg­ad­nunk a le­het­sé­ges vá­laszt, hogy mi­ért ér­te el ezt a ki­vá­ló sza­va­zat­arányt az MKP, más­részt pe­dig, hogy mi­ért ve­szí­tett oly sok sza­va­zót.
A jó sza­va­zat­arány há­rom, egy­más­sal is ös­­sze­füg­gő, ál­ta­lá­nos ok­ra ve­zet­he­tő visz­­sza. Az egyik azok­ban a pár­tok­ban gyö­ke­re­zik, ame­lyek ros­­szabb sza­va­zat­arányt ér­tek el, ne­ve­ze­te­sen ko­ráb­bi vá­lasz­tó­ik kö­zül töb­ben gon­dol­ták úgy, hogy nem ér­de­mes részt ven­ni a vá­lasz­tá­so­kon. Te­hát ők nyil­ván­va­ló­an több olyan hi­bát kö­vet­tek el, ami­vel demotiválták ko­ráb­bi támogatóaikat. Kö­vet­ke­zés­kép­pen az MKP ke­ve­sebb ha­son­ló hi­bát kö­ve­tett el. Ugyanakkkor ezt a ké­pet né­mi­képp ár­nyal­ja az a va­ló­szí­nű­sít­he­tő ös­­sze­füg­gés, hogy a Szlo­vák Nem­ze­ti Párt vá­lasz­tá­si kam­pá­nya olyan ma­gya­ro­kat is az ur­nák­hoz vitt, akik enélkül, alig­ha­nem, tá­vol ma­rad­tak vol­na a sza­va­zás­tól.
A har­ma­dik ok fe­le­lő­sei a pár­tok együtt, mégha a fe­le­lős­ség nem is osz­lik meg egyen­lő­en köz­tük. Ez a szlo­vá­ki­ai párt­rend­szer egé­szé­nek mű­kö­dé­sé­ben rej­lik, ame­lyik az el­múlt vá­lasz­tá­si idő­szak­ban szin­tén hozájárult a vá­lasz­tó­pol­gár­ok egyes cso­port­ja­i­nak el­ked­vet­le­ne­dé­sé­hez, s ki­áb­rán­du­lá­sá­hoz a po­li­ti­ka egé­szé­ből.
Az MKP-nak egy jö­ven­dő­be­li jobb válsztási ered­mény el­éré­se ér­de­ké­ben min­de­nek­előtt azt kell meg­vizs­gál­nia, mi­lyen tár­sa­dal­mi cso­por­tok tá­mo­ga­tá­sát ve­szí­tet­te el, s mi­ért. Ez­után le­het át­gon­dol­ni, mi­ként sze­rez­he­tők vis­­sza. Ugyan­ak­kor azt is át kell te­kin­te­nie, ki­ket és mi­ért tar­tott meg tá­mo­ga­tó­i­nak tá­bo­rá­ban.
Eh­hez meg kell vizs­gál­nunk, mi­ért vol­tak elé­ge­det­le­nek pártjukal az egyes vá­lasz­tók.
A vá­lasz­tá­si ered­mé­nyek azt mu­tat­ják, hogy a sza­va­zat­vesz­tés nem osz­lott meg te­rü­le­ti­leg ará­nyo­san. Te­hát okunk van fel­té­te­lez­ni, hogy a ne­ga­tív ha­tá­sok – leg­alább­is rész­ben – re­gi­o­ná­lis, eset­leg he­lyi gyö­ke­rű­ek. Az­az so­kak tá­vol­ma­ra­dá­sát a he­lyi, il­let­ve re­gi­o­ná­lis hely­zet­tel ma­gya­ráz­hat­juk, te­hát a he­lyi, il­let­ve re­gi­o­ná­lis po­li­ti­ká­val szem­be­ni elé­ge­det­len­sé­gük­kel. Ugyan­ak­kor or­szá­gos okai is van­nak.
A sza­va­zat­vesz­tés te­rü­le­ti meg­osz­lá­sát te­kint­ve lát­ha­tó, hogy az or­szág tisz­tán szlo­vák la­kos­sá­gú vi­dé­ke­in je­len­tő­sen csök­kent az MKP-t vá­lasz­tók szá­ma a négy év­vel ez­előt­ti re­kord­ered­mény­hez vi­szo­nyít­va. S jól­le­het az or­szág dé­li ré­szén nem vá­laszt­ha­tók el a ma­gya­rok sza­va­za­tai a szlo­vá­ko­ké­tól, nagy va­ló­szí­nű­ség­gel ál­lít­hat­juk, hogy itt is ke­ve­sebb szlo­vák sza­va­zott az MKP-ra.
A fel­té­te­lez­he­tő oko­kat az aláb­bi­ak­ban fog­lal­juk ös­­sze:
A protesztszavazatok na­gyobb arány­ban ára­mol­tak az ellezékhez. A kor­mány­nak a ko­ráb­bi­nál sok­kal ke­vés­bé si­ke­rült olyan tö­rés­vo­nal meg­lét­ét de­monst­rál­nia, ame­lyik a de­mok­rá­cia meg­tar­tá­sa vagy meg­szű­né­se men­tén osz­tot­ta vol­na meg a po­li­ti­kai pár­to­kat. A Smer nem tűnt ak­ko­ra ve­szély­for­rás­nak az al­kot­má­nyos de­mok­rá­cia meg­tar­tá­sá­nak szem­pont­já­ból, mint ko­ráb­ban a HZDS. Ezért a kor­mány szlo­vák párt­ja­i­ból ki­áb­rán­dult, de az al­kot­má­nyos de­mok­rá­ci­át meg­őriz­ni kí­vá­nó szlo­vák vá­lasz­tók szá­má­ra az MKP im­már nem volt az egyet­len al­ter­na­tí­va.
Más­részt az el­múlt válsztási idő­szak­ban több bot­rány, il­let­ve ne­he­zen ma­gya­ráz­ha­tó po­li­ti­kai dön­tés, po­li­ti­ku­si ma­ga­tar­tás kö­tő­dött az MKP-hez, mint a ko­ráb­bi vá­lasz­tá­si idő­szak so­rán. Emi­att ok­kal felétételezhető, hogy a szlo­vák vá­lasz­tók kö­zül ke­ve­seb­ben vél­ték úgy, hogy az MKP áll a leg­kö­ze­lebb az el­kép­ze­lé­se­ik­hez, mégha a szlo­vák pár­tok több­sé­gé­nek bot­rá­nyai nem is mu­tat­tak lényeges el­té­rést az elő­ző cik­lus­hoz ké­pest.
A vá­lasz­tá­so­kat meg­elő­ző fel­mé­ré­sek azt je­lez­ték, hogy a ma­gyar vá­lasz­tó­pol­gá­r­ok az aláb­bi okok mi­att vol­tak elé­ge­det­le­nek az MKP-vel:

1. táb­lá­zat. Ön mi­ért nem vá­lasz­ta­ná a Ma­gyar Ko­a­lí­ció Párt­ját?

For­rás: Mészárosné Dr. Lampl Zuzsanna: Par­la­men­ti vá­lasz­tás 2006. Kéz­irat. Somorja, Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet, 2006. (A 2006 áp­ri­li­sá­ban és má­jus–jú­ni­us­ban le­foly­ta­tott kér­dő­íves fel­mé­rés ös­­sze­ha­son­lí­tott ered­mé­nyei.)

A fentitket ér­de­mes ös­­sze­vet­ni a párt po­zi­tív­ként ér­té­kelt vo­ná­sa­i­val.

2. táb­lá­zat. Ön mi­ért vá­lasz­ta­ná a Ma­gyar Ko­a­lí­ció Párt­ját?

For­rás: Mészárosné Dr. Lampl Zuzsanna: Par­la­men­ti vá­lasz­tás 2006. Kéz­irat. Somorja, Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet, 2006. (A 2006 áp­ri­li­sá­ban és má­jus–jú­ni­us­ban le­foly­ta­tott kér­dő­íves fel­mé­rés ös­­sze­ha­son­lí­tott ered­mé­nyei.)
A meg­kér­de­zet­tek a vá­la­szok sor­ren­di­sé­gét ál­lí­tot­ták fel mind­két eset­ben. A két cso­port több pon­ton is ös­­sze­cseng. A po­zi­tí­van vá­la­szo­lók leg­na­gyobb cso­port­ja je­lez­te, hogy nincs más vá­lasz­tá­sa, az­az, vá­la­sza nem köt­he­tő va­la­mi­lyen po­zi­tív ér­ték­hez, ha­nem a töb­bi pár­tot tart­ja ros­­szabb­nak. A má­so­dik leg­na­gyobb cso­port olyan párt­nak lát­ja az MKP-t, ame­lyik vé­di a szlo­vá­ki­ai ma­gya­rok ér­de­ke­it, il­let­ve az ötö­dik cso­port lát­ja úgy, hogy az ő ér­de­ke­it is vé­di a párt. A ket­tő együtt több mint 30%-ot tesz ki.
Ugyan­ak­kor csak mint­egy 12% vá­lasz­ta­ná ami­att az MKP-t, mert a párt a szlo­vá­ki­ai ma­gya­rok szá­má­ra fon­tos kér­dé­se­ket old meg. Az­az a párt so­kak szá­má­ra ér­zé­kel­he­tő­en kép­vi­selt fon­tos ér­de­ke­ket az el­múlt vá­lasz­tá­si idő­szak­ban. Ugyan­ak­kor jó­val ke­ve­seb­ben vall­ják azt a né­zetet, hogy eb­ben az idő­szak­ban az MKP fon­tos nem­ze­ti­sé­gi prob­lé­má­kat ol­dott meg.
En­nek a párt­kö­tő­dé­si szer­ke­zet­nek a má­sik ol­da­la is töb­bé-ke­vés­bé az előb­bi ké­pet erő­sí­ti. A meg­kér­de­zet­tek­nek csak je­len­ték­te­len ré­sze (4,5%-a) elé­ge­det­len ami­att, hogy a párt nem kép­vi­se­li a szlo­vá­ki­ai ma­gya­rok ér­de­ke­it. A má­sik ol­da­lon több mint 35%-uk ne­hez­mé­nye­zi a párt­ban meg­je­le­nő kor­rup­ci­ót, il­let­ve a he­lyi po­li­ti­ku­sa­i­val kap­cso­la­tos prob­lé­má­kat. Mind­két adat kap­csol­ha­tó a kor­lá­to­zott, te­hát egyé­ne­ket, il­let­ve cso­por­to­kat érin­tő ér­dek­kép­vi­se­le­ti jel­leg­hez.
A párt min­de­nek­előtt ügye­ket in­téz, ami­nek meg­je­len­nek a párt­ra néz­ve ne­ga­tív ve­le­já­rói is. Egye­sek ügye­i­nél si­ker­rel járt, má­so­ké­nál nem. Sőt, egye­sek ér­de­ke­i­nek si­ke­res kép­vi­se­le­te gyak­ran má­sok ér­dek­sé­rel­mé­vel járt. Ezt pe­dig csak ak­kor vi­se­li el a vá­lasz­tó párt­pre­fe­ren­ci­á­já­nak meg­vál­toz­ta­tá­sa nél­kül, ha egy­részt sem­mi­lyen alap­ve­tő for­má­lis és in­for­má­lis sza­bály nem sé­rül a fo­lya­mat so­rán, de van­nak olya­nok is, akik még az ilyen ese­tek­ben sem tud­nak el­te­kin­te­ni ér­dek­sé­rel­me­ik­től. Más­részt pe­dig, ha va­la­mi­lyen alap­ve­tő­nek tar­tott ér­ték kö­ti a párt­hoz, olyan, ami nyil­ván­va­ló­an fon­to­sabb a pil­la­nat­nyi ér­dek­sé­re­lem­nél. Ilye­nek az alap­ve­tő nem­ze­ti cé­lok, ame­lyek­ről ké­sőbb szó­lunk.
Nos, az el­ső fel­té­tel sé­rü­lé­se az egyik jól ki­ve­he­tő oka a ne­ga­tív vá­laszt adók mo­ti­vá­ci­ó­já­nak. Ami pe­dig a má­so­di­kat il­le­ti, a meg­kér­de­zet­tek­nek csak a ne­gye­dik leg­na­gyobb cso­port­ja, pon­to­sab­ban 12,2%-a, lát­ja olyan párt­nak az MKP-t, ame­lyik a szlo­vá­ki­ai ma­gya­rok szá­má­ra fon­tos kér­dé­se­ket old meg.
Vizs­gál­juk meg, mi­lyen té­nye­zők okoz­hat­ták az em­lí­tett hely­ze­tet!
A párt kor­mány­párt­ként nyil­ván­va­ló­an több egyén és tár­sa­dal­mi cso­port ügyét tud­ta si­ker­re vin­ni. Elég át­te­kin­te­ni az egyes MKP-s mi­nisz­té­ri­u­mok tevékenyeségét. Csak­hogy ez a nyil­ván­va­ló ered­mény csak rész­le­ge­sen je­len­he­tett meg a párt kom­mu­ni­ká­ci­ó­já­ban, s még kor­lá­to­zot­tab­ban a párt vá­lasz­tá­si kam­pá­nyá­ban. Emi­att a szlo­vá­ki­ai ma­gyar köz­vé­le­mény na­gyob­bik ré­sze nem is­mer­het­te meg az ös­­sze­sí­tett ada­to­kat. Ugyan­ak­kor kölön-külön szá­mo­san tálálkozhattak az őket érin­tő in­téz­ke­dé­sek­kel, tá­mo­ga­tá­sok­kal.
Nem tud­ha­tó, hogy a párt­tól el­for­du­lók mi­lyen ügye­ik in­té­zé­sé­vel elé­ge­det­le­nek, mely ér­de­ke­ik nem nyer­tek kép­vi­se­le­tet. A vizs­gá­lat­ból an­­nyi ki­de­rül, hogy az el­in­té­zet­len ügyek nem kis há­nya­da he­lyi, eset­leg re­gi­o­ná­lis jel­le­gű, amit a vá­lasz­tók egy ré­sze a par­la­men­ti vá­lasz­tá­sok­ra is ki­ve­tít­het­nek. Az ilyen ter­mé­sze­tű elé­ge­det­len­sé­get egyéb­ként jól mu­tat­ták az utol­só me­gyei vá­lasz­tá­sok.
To­váb­bá az is ki­de­rült, hogy a párt tá­mo­ga­tó­i­nak csak arány­lag kis ré­sze lát­ja olyan­nak a pár­tot, ame­lyik a ma­gyar ki­sebb­ség egé­sze szem­pont­já­ból fon­tos ügye­ket old meg. S ugyan­ezek hi­á­nyát ne­hez­mé­nye­zi az el­for­du­lók nem kis cso­port­ja is.
Me­lyek le­het­nek ezek?
Két szem­pon­tot ve­he­tünk ala­pul: Az egyi­ket ne­vez­zük a ma­gyar ki­sebb­ség­po­li­ti­ka hos­­szú tá­vú cél­ja­i­nak. A má­si­kat pe­dig azok a té­nye­zők al­kot­ják, ame­lyet a na­ci­o­na­liz­mus kér­dés­kö­ré­nek mo­dern szak­iro­dal­ma a nem­ze­ti mi­volt leg­fon­to­sabb ele­me­i­nek tart.
A párt az el­múlt idő­szak­ban ki­lé­pett a ha­gyo­má­nyos és ko­ráb­bi ki­sebb­sé­gi fel­fo­gás té­ma­kö­re­i­ből (kul­tú­ra, ok­ta­tás­ügy, au­to­nó­mia, in­téz­mény­rend­szer stb.), he­lyet­te a gaz­da­sá­gi fej­lesz­tést, a tá­mo­ga­tá­sok le­jut­ta­tá­sát prefereálta el­ső­sor­ban he­lyi és re­gi­o­ná­lis szin­te. Ez új ele­met je­len­tett a ko­ráb­bi idő­szak­hoz ké­pest, rá­adá­sul mind­eh­hez esz­köz­rend­szer­rel is ren­del­ke­zett (po­zí­ci­ók, mi­nisz­té­ri­u­mok, dön­té­si le­he­tő­sé­gek, anya­gi esz­kö­zök). Ugyan­ak­kor a nem­ze­ti lét fon­tos ha­gyo­má­nyos ele­mei to­vább­ra is ér­ték­ként ma­rad­tak meg, ame­lyek­re sok­kal in­ten­zí­veb­ben kel­lett vol­na re­a­gál­ni (és nem­csak a re­to­ri­ka szint­jén), és ame­lyek – meg­íté­lé­sünk sze­rint – az el­len­zé­ki po­zí­ci­ó­ból új­ra fel­ér­té­ke­lőd­nek. Márcsak azért is, mert a ko­ráb­bi gaz­da­sá­gi és tá­mo­ga­tá­si ele­mek nem áll­nak a párt ren­del­ke­zé­sé­re, ma­xi­mum azok el­len­őr­zé­sé­ben és a ne­ga­tív je­len­sé­gek de­monst­ra­tív fel­mu­ta­tás­ban je­len­het­nek meg.
Me­lyek is a nem­ze­ti ki­sebb­sé­gi mi­volt leg­fon­to­sabb ele­mei?

Po­li­ti­kai kép­vi­se­let

A nem­ze­ti iden­ti­tás po­li­ti­kai for­mát is ölt, mi­vel en­nek egyes ele­mei ef­fek­tív kép­vi­se­let nél­kül ér­vé­nye­sít­he­tet­le­nek, il­let­ve jobb eset­ben is ne­he­zeb­ben érvényesít­hetők.1
Po­li­ti­kai kép­vi­se­le­te te­kin­te­té­ben az MKP min­den szin­ten kép­vi­se­let­hez kí­ván jut­ni az adott ál­lam kép­vi­se­le­ti tes­tü­le­te­i­ben. Az­az kép­vi­sel­tet­ni sze­ret­né ma­gát az or­szág par­la­ment­jé­ben, me­gyei ön­kor­mány­za­ta­i­ban, va­la­mint a te­le­pü­lé­si ön­kor­mány­zat­ok­ban. Ugyan­ak­kor a kép­vi­se­let mind­egyik szint­jén prob­lé­mát je­lent­het a le­sza­vaz­ha­tó­ság a szlo­vá­ki­ai ma­gya­rok nem­ze­ti iden­ti­tá­sát lé­nye­gi­leg érin­tő kér­dé­sek­ben. Ezért szük­sé­ge­sek olyan sa­já­tos jo­gok, ame­lyek a ki­sebb­sé­gek sa­ját ha­tás­kö­ré­be tar­toz­nak.
Hoz­zá kell ten­nünk, hogy a ki­sebb­sé­gi ön­kor­mány­zat­ok ügyé­nek si­ker­re vi­te­le ma még ne­he­zebb, mint az elő­ző két kor­mány­za­ti ciklusban. Képvislete azon­ban ép­pen a ki­ala­kult kö­rül­mé­nyek közt fon­tos le­het.
De lát­ni kell, hogy az au­to­nó­mia egyes for­mái csak rész­ben tud­nák he­lyet­te­sí­te­ni a kor­mány­za­ti rész­vé­tel­ből ere­dő ha­tal­mi be­fo­lyást. Az ál­lí­tás per­sze for­dít­va is igaz, a kor­mány­za­ti rész­vé­tel is csak rész­ben je­lent olyan dön­tés­ho­za­ta­li hely­ze­tet, amel­­lyel az au­to­nó­mia egyes for­mái ren­del­kez­nek. És ép­pen ezen el­té­ré­sek okán ma­rad fon­tos a kor­mány­za­ti rész­vé­tel a ma­gyar ki­sebb­sé­gek szá­má­ra.
Or­szá­gos kér­dés­ben a min­den­ko­ri kor­mány hoz dön­tést, ame­ly a ma­gya­ro­kat is érin­ti. S több, ki­fe­je­zet­ten a ma­gya­ro­kat érin­tő kér­dés­ben au­to­nó­mi­ák lét­re­jöt­te ese­tén is kor­mány­za­ti ha­tás­kör­ben ma­rad­nak egyes dön­té­sek. Ez az ös­­sze­füg­gés per­sze nem foszt­ja meg a ki­sebb­sé­gi ön­kor­mány­za­tot je­len­tő­sé­gé­től, hi­szen nél­kü­le több kulcs­fon­tos­sá­gú te­rü­le­ten fenn­ma­rad a le­sza­vaz­ha­tó­ság le­he­tő­sé­ge, és ez­zel együtt az aka­dá­lyo­zás és kés­lel­te­tés gya­kor­la­ta. Ezért ér­de­mes át­gon­dol­ni képvisletének mó­do­za­ta­it a mos­ta­ni el­len­zé­ki po­zí­ci­ó­ban. A má­sik prob­lé­mát pe­dig vá­lasz­tó­i­nak ef­fek­tív kép­vi­se­le­te je­len­ti el­len­zé­ki párt­ként.
Az MKP ket­tős ki­hí­vás­sal néz szem­be a je­len­le­gi hely­zet­ben a képvislet kér­dé­sé­ben. Meg­gyen­gült az a kép, ame­ly az el­múlt nyolc év­ben vá­lasz­tói több­sé­gé­ben ki­ala­kult, ne­ve­ze­te­sen, hogy szá­mos, őket egyén­ként, il­let­ve va­la­mely tár­sa­dal­mi cso­port tag­ja­ként érin­tő konk­rét ügyet ké­pes ha­té­ko­nyan kép­vi­sel­ni („el­in­téz­ni”), hi­szen a párt el­len­zék­be ke­rült. Csak az olyan re­gi­o­ná­lis és he­lyi ön­kor­mány­zat­ok­ban ma­rad meg ez a le­he­tő­ség, ame­lyek­ben a párt kép­vi­se­lői al­kot­ják a több­sé­get, il­let­ve a ko­a­lí­ci­ós több­ség­hez tar­toz­nak. Csak­hogy ezek a po­zí­ci­ók nem ké­pe­sek el­len­sú­lyoz­ni az el­vesz­tett kor­mány­za­ti le­he­tő­sé­ge­ket és for­rá­so­kat.

A nyelv kér­dé­se

A na­ci­o­na­liz­mu­sok egy ré­szé­nek egyik leg­fon­to­sabb ele­me a nyel­vi iden­ti­tás, s így van ve­le a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság is.2
1989-et kö­ve­tő­en a szlo­vá­ki­ai ma­gyar po­li­ti­ka dek­la­rált po­li­ti­kai cél­ja volt a ma­gyar nyelv hi­va­ta­los­sá té­te­lé­nek el­éré­se.
Mint tud­juk, az eu­ró­pai na­ci­o­na­liz­mu­sok az ese­tek több­sé­gé­ben egy­ben nyel­vi na­ci­o­na­liz­mu­sok is. Egy adott nyel­vet akarnak az ál­lam nyel­vé­vé ten­ni, ami­vel el akar­ják ér­ni, hogy ez ural­ja a kö­zé­le­tet. En­nek a nyelv­nek kell az iro­da­lom és a tu­do­mány nyel­vé­vé vál­nia, így olyan mo­der­ni­zált for­mát ölt, ami elő­nyö­sebb hely­zet­be hoz­za más nyel­vek­kel, il­let­ve nyelv­já­rás­ok­kal szem­ben. A mo­der­ni­zált hi­va­ta­los nyelv is­me­re­te és hasz­ná­la­ta te­hát nem­csak az ál­lam­mal va­ló kap­cso­lat fel­té­te­le, ha­nem tár­sa­dal­mi kö­ve­tel­mén­­nyé is vá­lik.
A szlo­vá­ki­ai ma­gya­rok iden­ti­tá­sá­nak meg­tar­tá­sá­hoz nem ke­ve­sebb kell, mint nyel­vük egyen­jo­gú­sí­tá­sa, az­az hi­va­ta­los hasz­ná­la­tá­nak jo­ga, köz­éle­ti sze­re­pé­nek ar­ra a szint­re eme­lé­se, ame­lyen a hi­va­ta­los szlo­vák nyelv van. Ugyan­ak­kor sen­ki sem szor­gal­maz­ta a ma­gyar nyelv hi­va­ta­los­sá té­te­lét az ál­lam tel­jes te­rü­le­tén, de ott, ahol a ma­gyar ki­sebb­ség ha­gyo­má­nyo­san nagy szám­ban él, igen. A két re­gi­o­ná­lis egyen­ran­gú hi­va­ta­los nyelv nem is­me­ret­len je­len­ség Eu­ró­pá­ban, te­hát mű­kö­dő min­ták­ra is tá­masz­kod­hat­nak azok, akik az el­kép­ze­lést ér­vé­nye­sí­te­ni sze­ret­nék or­szá­guk­ban.
Csak­hogy az el­múlt négy eszetendőben nem tör­tént je­len­tő­sebb, min­den­ki szá­má­ra ér­zé­kel­he­tő elő­re­lé­pés eb­be az irány­ba. (Vagy ha vol­tak is ered­mé­nyek, ezek­kel csak na­gyon ke­ve­sen él­tek.) Jól mu­tat­ja ezt a Ki­sebb­sé­gi és re­gi­o­ná­lis nyel­vek eu­ró­pai char­tá­já­nak sor­sa. A do­ku­men­tum tény­le­ges al­kal­ma­zá­sa mind­má­ig ké­sik. A je­len­le­gi jo­gi hely­zet pe­dig azt ered­mé­nyez­te, hogy az ut­cán, az üz­le­tek­ben, az út men­ti rek­lám­fel­irat­okon, az óri­ás­pla­ká­to­kon, a nyil­vá­nos he­lyek túl­nyo­mó több­sé­gé­ben a szlo­vák nyelv do­mi­nan­ci­á­ja szin­te kor­lát­lan­ná vált. A te­le­pü­lé­si ön­kor­mány­za­t­ok­nál a ma­gyar nyelv hasz­ná­la­tát az ér­vé­nyes nyelv­tör­vény ér­tel­mé­ben ugyan – el­vi­leg – igé­nyel­he­ti az egyén, csak­hogy a szlo­vák nyelv­vel va­ló egyen­ran­gú hasz­ná­la­ta az ön­kor­mány­zat szá­má­ra nem kö­te­le­ző. Sőt, nem is le­het­sé­ges, mi­vel mind a mai na­pig nem lé­te­zik a szlo­vák jog­anyag ma­gyar nyel­vi nor­má­ja. Va­la­mint meg­fo­gal­ma­zott nyelv­hasz­ná­la­ti igé­nyé­hez koc­ká­za­tot is kap­csol­hat az ügye­it in­té­ző pol­gár, hi­szen ag­go­dal­ma sze­rint, azt is koc­káz­tat­ja, hogy egy eset­le­ges nem­ze­ti ér­zel­mű szlo­vák hi­va­tal­nok meg­ne­he­zít­he­ti ügyé­nek el­in­té­zé­sét. To­váb­bá hi­á­nyoz­nak a ki­sebb­sé­gi nyelv­hasz­ná­lat­tal já­ró és azt le­he­tő­vé te­vő költ­ség­ve­té­si anya­gi for­rá­sok is.
A meg­ol­dás két­ség­kí­vül a ma­gyar és a szlo­vák nyelv egyen­lő jog­ál­lá­sa vol­na a ma­gyar­lak­ta ré­gi­ók­ban. A cél­ki­tű­zés je­len­tős el­len­ál­lás­ba üt­kö­zik, ám­de a fo­ko­za­tos elő­re­ha­la­dás le­het­sé­ges­nek tű­nik.
Eb­ben a kér­dés­ben ugyan­is több­fé­le cse­lek­vé­si te­re is van az MKP-nak. Az egyik a nyel­vi jo­gok ki­ter­jesz­té­sé­nek de­monst­ra­tív ele­me­ket is tar­tal­ma­zó po­li­ti­kai képvislete. A má­sik a kér­dés­ről foly­ta­tott tár­sa­dal­mi vi­ta po­li­ti­kai tá­mo­ga­tá­sa. A har­ma­dik pe­dig a ma­gyar nyelv nyil­vá­nos hasz­ná­la­tá­nak je­len­tős ki­ter­jesz­té­se a köz­élet­ben. Az MKP ál­tal irá­nyí­tott ön­kor­mány­zat­ok so­kat te­het­nek ezért sa­ját ha­tás­kör­ük­ben, he­lyi vál­lal­ko­zók­ra gya­ko­rolt ha­tás­sal, va­la­mint a párt or­szá­gos ve­ze­té­sé­vel együtt, eset­leg egy, a ma­gyar nyelv nyil­vá­nos hasz­ná­la­tát erő­sí­tő moz­ga­lom in­dí­tá­sá­val és tá­mo­ga­tá­sá­val.

Kul­tú­ra és ok­ta­tás

A kul­tú­ra és ok­ta­tás je­len­tő­sé­ge a nem­ze­ti iden­ti­tás ki­ala­ku­lá­sá­ban és meg­tar­tá­sá­ban a na­ci­o­na­liz­mus megjenése óta ismert.3
A szlo­vá­ki­ai ma­gya­rok­nak tel­jes kul­tu­rá­lis in­téz­mény­rend­szer­re van szük­sé­gük, és ma­guk kivánják igaz­gat­ni oktásügyüket és kul­tu­rá­lis életüket.4
A ki­sebb­sé­gi ma­gya­rok 1989 után két­fé­le el­vá­rást fo­gal­maz­tak meg ok­ta­tá­si in­téz­mény­rend­sze­rük­kel kap­cso­lat­ban. Egy­részt azt kí­ván­ják, hogy le­gyen ma­gyar is­ko­la az alap- és kö­zép­is­ko­lák mind­egyik tí­pu­sá­ban. A má­sik igé­nyük pe­dig a fel­ső­ok­ta­tás­sal kap­cso­la­tos, sze­ret­nék, ha sa­ját fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nye­ik le­het­né­nek.
Kul­tu­rá­lis in­téz­mény­rend­sze­rük vo­nat­ko­zá­sá­ban két egy­más­sal ös­­sze­füg­gő igény­ről be­szél­he­tünk. A ki­sebb­sé­gi ma­gya­rok sze­ret­nék, ha in­téz­mé­nye­ik kul­tu­rá­lis éle­tük min­den fon­to­sabb te­rü­le­tét le­fed­nék, s szám­ará­nyuk­hoz mér­ten olyan tá­mo­ga­tást kap­ná­nak, mint a több­sé­gi nem­zet ha­son­ló in­téz­mé­nyei. Ez alatt ál­ta­lá­ban ará­nyos pénz­ügyi tá­mo­ga­tást ér­te­nek. Ám­de fel kell hív­nunk a fi­gyel­met két to­váb­bi tá­mo­ga­tás­for­ma fon­tos­sá­gá­ra is, a kul­tu­rá­lis éle­tük és ok­ta­tás­ügy­ük po­li­ti­kai se­gí­té­sé­re, va­la­mint nyil­vá­nos meg­be­csü­lé­sé­re az ál­lam tiszt­ség­vi­se­lői ré­szé­ről.
A ki­sebb­sé­gek­nek mind­er­re per­sze kul­tu­rá­lis éle­tük min­den szint­jén szük­sé­gük van. Te­hát nem­csak or­szá­gos in­téz­mé­nye­ik, ha­nem a he­lyi­ek és a re­gi­o­ná­li­sak is ha­son­ló tá­mo­ga­tás­ban s el­bá­nás­ban ré­sze­sül­je­nek, mint a több­sé­gi kul­tú­rá­hoz tar­to­zók.
A má­so­dik igény kul­tu­rá­lis in­téz­mé­nye­ik s in­téz­mény­rend­sze­rük fej­lesz­té­sé­nek jo­ga és tény­le­ges le­he­tő­sé­ge.
Az in­téz­mény­rend­szer ki­épí­té­sé­ben je­len­tős elő­re­lé­pés tör­tént az el­múlt két vá­lasz­tá­si idő­szak­ban. A ma­gas kul­tú­ra leg­több te­rü­le­tén (ok­ta­tás­ügy, tudományos­ság, mű­vé­sze­tek) szá­mos ko­ráb­ban hi­ány­zó in­téz­mény és is­mét­lő­dő ren­dez­vény mű­kö­dött si­ke­re­sen, il­let­ve jött lét­re. Per­sze ezek presz­tí­zse még jócs­kán el­ma­rad a szük­sé­ges­től, de az intéményhálózat szá­mos fon­tos ele­me lét­re­jött. A je­len hely­zet­ben min­de­nek­előtt meg­tar­tá­suk a tét, s en­nek ter­mé­szet­sze­rű­leg po­li­ti­kai vo­nat­ko­zá­si is van­nak.
Meg­íté­lé­sünk sze­rint, az in­téz­mé­nyek tá­mo­ga­tá­sa és fő­leg presz­tí­zsé­nek, sze­re­pé­nek hang­sú­lyo­zá­sa az MKP szem­pont­já­ból is na­gyon fon­tos, hi­szen kam­pá­nyok ese­tén fon­tos sze­re­pük van, és egy­faj­ta hát­tér­bá­zi­sát is al­kot­hat­ja a párt­nak kor­mány­za­ti, de kü­lö­nös­kép­pen el­len­zé­ki sze­rep­ben. És nem csak a Cse­ma­dok­ról van szó, ha­nem a köz­ben ki­ala­kult sza­ko­so­dott ci­vil szer­ve­ze­tek­ről, ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek­ről stb. Ez a te­rü­let az el­múlt idő­szak­ban nem iga­zán kap­ta meg azt a po­li­ti­kai és anya­gi tá­mo­ga­tást, amely meg­il­let­te vol­na.

Te­rü­let és hely­zet

A nem­ze­ti ki­sebb­sé­gek szá­má­ra min­de­nütt nagy fon­tos­ság­gal bír, hogy or­szá­guk bel­ső te­rü­le­ti fel­osz­tá­sát, te­hát me­gyé­ik, já­rá­sa­ik, kör­ze­te­ik ha­tá­rát oly mó­don von­ják meg, amely­ben a le­he­tő leg­ki­sebb szám­ban vál­nak re­gi­o­ná­lis kisebbséggé.5
A ma­gyar ki­sebb­ség szin­tén olyan te­rü­le­ti stá­tust kí­ván sze­rez­ni, amely­ben sa­já­tos jo­ga­it te­rü­let­hez kö­töt­ten is gya­ko­rol­hat­ja.
A ma­gyar több­sé­gű te­rü­le­tek­nek sa­já­tos ha­tás­kö­rö­ket jut­tat­ná­nak, ép­pen a kul­tú­ra, az okatatásügy és a nyelv­hasz­ná­lat te­rü­le­tén, per­sze más te­rü­le­ti egy­sé­gek­hez ha­son­ló egyéb ha­tás­kö­re­i­vel is élhetne.6
Sőt, az is fel­me­rült, hogy e jo­gok és le­he­tő­sé­gek egy ré­sze a re­gi­o­ná­lis és he­lyi ki­sebb­ség­ben élő ma­gya­ro­kat is meg­il­les­sék.
To­váb­bi fon­tos cél­ként fo­gal­ma­zó­dott meg a ma­gyar­lak­ta te­rü­le­tek­nek az ál­lam esz­kö­ze­i­vel tör­té­nő gaz­da­sá­gi fej­lesz­té­se, a gaz­da­sá­gi el­ma­ra­dott­ság, a mun­ka­nél­kü­li­ség fel­szá­mo­lá­sa. Ugyan­ak­kor oly­mó­don sze­ret­nék elő­se­gí­te­ni ré­gi­ó­ik gaz­da­sá­gi fej­lő­dé­sét, hogy ne bo­rít­sa fel a már ki­ala­kult nem­ze­ti­sé­gi ará­nyo­kat. E té­ren két­fé­le el­vá­rás fo­gal­ma­zó­dik meg a ki­sebb­sé­gek kö­ré­ben:
1. Az ál­ta­luk la­kott ré­gi­ók gaz­da­sá­gi fej­lesz­té­se ne ma­rad­jon el a több­sé­gi nem­zet ál­tal la­kot­ta­ké­tól, s az eset­le­ges fej­lesz­tés a ré­gió adott­sá­ga­i­ra épül­jön.
2. Az ál­lam ál­tal is be­fo­lyá­solt fej­lesz­tés ne irá­nyul­jon te­le­pü­lés­szer­ke­ze­tük fel­bom­lasz­tá­sá­ra, s a több­sé­gi nem­zet­hez tar­to­zók be­te­le­pí­té­sé­re. Ha­son­lók az el­kép­ze­lé­se­ik ré­gi­ó­juk infastrukturális fej­lő­dé­sé­ről is.
Ez az a te­rü­let, ahol szin­te sem­mi­lyen elő­re­lé­pés­re sem le­het szá­mí­ta­ni az el­kö­vet­ke­ző idő­szak­ban. Sőt, je­len­leg a párt­nak sin­cse­nek a ke­zé­ben olyan po­li­ti­kai esz­kö­zök sem, ame­lyek­kel je­len­tő­seb­ben be­fo­lyá­sol­hat­ná ezt a fo­lya­ma­tot. Ugyan­ak­kor az MKP volt kor­mány­za­ti tiszt­vi­se­lői je­len­tős szak­mai tá­mo­ga­tást nyújt­hat­nak az EU-s pá­lyá­za­tok el­ké­szí­té­sé­nél, hi­szen ezen a té­ren meg­ma­radt a pá­lyá­zás né­mi esé­lye.
Emel­lett fon­tos le­het a fen­ti szepontok irán­ti igény fenntartásának időn­kén­ti meg­je­le­ní­té­se ép­pen a vá­lasz­tói vi­sel­ke­dés szem­pont­já­ból.

Szim­bó­lu­mok

A ma­gyar ki­sebb­sé­gek tag­jai kö­zül so­kan lát­nák szí­ve­sen, ha hi­va­ta­los szint­re emel­nék a ma­gyar ki­sebb­ség szim­bó­lu­mait. Ér­tel­me­zé­sünk sze­rint ez­zel sze­ret­nék el­ér­ni, hogy ál­la­muk szim­bo­li­kus je­lét ad­ja nem­ze­ti mél­tó­sá­guk tiszteletének.7
A szim­bo­li­kus kom­mu­ni­ká­ció te­rén az MKP több ha­gyo­mány hor­do­zó­ja. A mos­ta­ni hely­zet­ben azon­ban át le­het­ne gon­dol­ni, mely új tar­ta­lom­mal kel­le­ne meg­töl­te­ni a ma­gyar ki­sebb­ség ün­ne­pe­it és dí­ja­it.

Kor­mány­zás

A szlo­vá­ki­ai ma­gya­rok több­sé­ge to­vább­ra is sze­ret­né, ha po­li­ti­kai rep­re­zen­tá­ci­ó­ja ré­sze­sed­ne a végrahartó ha­ta­lom­ból, te­hát be­ke­rül­ne az or­szág kor­má­nyá­ba.
Az or­szá­gos ügyek el­dön­té­sé­ben va­ló rész­vé­tel fe­le­lős­ség­vál­la­lást je­lent az or­szág egé­szé­ért, s így nö­ve­li az adott ki­sebb­ség te­kin­té­lyét a több­ség sze­mé­ben. Si­ke­res, sőt akár csak el­fo­gad­ha­tó kor­mány­zás ese­tén az or­szág po­li­ti­kai éle­té­nek ter­mé­sze­tes ré­sze­ként te­kin­te­nek az adott ki­sebb­ség­re.
Ha az adott ki­sebb­ség po­li­ti­kai rep­re­zen­tá­ci­ó­ja nem tag­ja a kor­mány­nak, ak­kor az el­len­zék ré­sze. A min­den­ko­ri kor­mány el­len­fe­le­ként nem­csak a ki­sebb­sé­gi cé­lok el­éré­se ne­he­zebb, ha­nem a több­sé­gi nem­zet­hez tar­to­zók szá­mot­te­vő ré­sze sze­mé­ben a kor­mán­­nyal, sőt a több­sé­gi nem­zet­tel va­ló szem­ben­ál­lás egy­ben az ál­lam­mal va­ló szem­ben­ál­lást is je­len­ti. Az ilyen köz­han­gu­lat pe­dig szin­te min­den ki­sebb­sé­gi cél el­éré­sét ve­szé­lyez­te­ti.
Ami a fen­ti cé­lo­kat illetei, azok je­len­tős ré­sze a klas­­szi­kus­nak ne­vez­he­tő nem­ze­ti eman­ci­pá­ci­ós cé­lok kö­zé so­rol­ha­tó. A mo­dern nyelv hi­va­ta­los­sá té­te­le s köz­éle­ti egyenrangúsítása, a ma­gas kutúra sza­bad nem­ze­ti fej­lesz­té­se, a köz­mű­ve­lő­dés nem­ze­ti jel­le­ge, a leg­fon­to­sabb kö­zös­sé­gi szim­bó­lu­mok (vir­tu­á­lis tér) ál­la­mi­vá eme­lé­se azok kö­zé a cél­ki­tű­zé­sek kö­zé so­rol­ha­tó, ame­lyek már a mo­dern nem­ze­tek kialkulásakor meg­je­len­nek. De ide tar­to­zik a gaz­da­sá­gi fel­emel­ke­dés és a po­li­ti­kai kép­vi­se­let kér­dé­se is.

Al­kot­má­nyos ér­té­kek

A Ma­gyar Ko­a­lí­ció Párt­já­nak je­len­tős sze­re­pe van az or­szág al­kot­má­nyos ér­ték­rend­jé­nek ala­kí­tá­sá­ban, s per­sze fe­le­lős­sé­ge is eh­hez a sze­rep­hez mér­he­tő.
Bár­mi­ne­mű al­kot­má­nyos vál­to­zás, te­hát a po­li­ti­kai in­téz­mény­rend­szer a ki­sebb­sé­gek alap­prob­lé­má­it is or­vos­ló vál­toz­ta­tá­sa, va­la­mint a jo­gok olyan kö­ré­nek elfogadása,8 ame­lyek meg­fe­lel­nek a szlo­vá­ki­ai ma­gya­rok el­vá­rá­sa­i­nak, és le­he­tő­vé te­szik nem­ze­ti fej­lő­dé­sü­ket. Eh­hez azon­ban so­ha­sem ele­gen­dő az adott kor­mány­ra gya­ko­rolt nyo­más. Az alkormányosság for­rá­sá­nak, a nép al­kot­má­nyos ér­ték­rend­jé­nek is változtania kell.9 Eb­ben a fo­lya­mat­ban rend­kí­vü­li fon­tos­ság­gal bír e cé­lok el­fo­gad­ta­tá­sa. El­fo­gad­ta­tá­suk­hoz azon­ban vi­lá­go­san meg kell őket ne­vez­ni, majd oly­mó­don ér­vel­ni mel­let­tük, hogy az azok­ban, akik nem ér­de­kel­tek a ma­gyar ki­sebb­ség egyen­lőt­len hely­ze­té­nek fenn­tar­tá­sá­ban, ne éb­res­­szen fé­lel­met. Sőt, szá­mol­ni kell az­zal is, hogy a nem­ze­ti egyen­lőt­len­ség fenn­tar­tá­sá­ban köz­vet­le­nül ér­de­kel­tek min­dent meg­tesz­nek a fé­le­lem fel­kel­té­sé­ért s fenntartásáért.10 Ám még­sem lehetet­len az ilyen po­li­ti­kai be­széd­mód, még ha nem is kön­­nyű. Hi­szen az ér­ve­lők hi­vat­koz­hat­nak ha­gyo­má­nyok­ra, ta­pasz­ta­lat­ra, ős­ré­gi örökségre.11
Ve­lük szem­ben a nem­ze­ti iden­ti­tás egy mo­der­nebb és na­gyobb ered­mé­nye­ket ígérő vál­to­za­tát kel­le­ne meg­je­le­ní­te­ni a párt kom­mu­ni­ká­ci­ó­já­ban. A ma­gya­rok ma­gyar­ként tör­té­nő el­fo­ga­dá­sa a szlo­vák köz­vé­le­mény je­len­tős részéről12 szük­sé­ges ah­hoz, hogy a több­ség a nem­ze­ti sza­bad­ság ter­mé­sze­tes ve­le­já­ró­já­nak te­kint­se a nem­ze­ti lé­te­zés meg­fe­le­lő fel­tét­ele­it az or­szág mind­egyik pol­gá­ra számára.13

Egy el­len­zé­ki párt stra­té­gi­á­ja

A ma­gyar és szlo­vák sza­va­zók meg­tar­tá­sá­nak egyik fon­tos esz­kö­ze a prob­lé­má­ik­kal tör­té­nő szak­sze­rű fog­lal­ko­zás el­len­zé­ki párt­ként is. Az MKP előtt a kor­mány­zást kö­ve­tő­en ott a le­he­tő­ség, hogy a szak­po­li­ti­kák te­kin­te­té­ben ne fo­gad­ja el az SDKÚ do­mi­nan­ci­á­ját, ha­nem ki­ala­kít­sa a ma­ga szak­sze­rű, s így pre­zen­tál­ha­tó ál­lás­pont­ját mi­nél több fon­tos kér­dés­ben. Az eh­hez szük­sé­ges szak­ér­tői hát­tér je­len­tős rész­ben ki­ala­kult a kor­mány­zás ide­jén. El­len­zék­ben nem ár­ta­na meg­tar­ta­ni ezt a bá­zist.
Az eset­le­ges el­len­zé­ki együtt­mű­kö­dés mo­tor­já­vá is vál­hat­na a párt, ha az el­len­zé­ki együtt­mű­kö­dés ügyé­nek de­monst­ra­tív kép­vi­se­le­te ös­­sze­kap­cso­lód­na a leg­kü­lön­fé­lébb gon­dok, a prob­lé­mák szak­sze­rű képvisletével; s ez az el­len­zék­ben is je­len­tős sza­va­zat­nye­re­sé­get ered­mé­nyez­het­ne.
Amint az már ki­de­rült, az MKP erős el­fo­ga­dott­sá­gát nem ren­dí­ti meg az alap­ve­tő fon­tos­sá­gú ma­gyar ügyek vi­te­le sem, ab­ban az eset­ben, ha a párt tiszt­vi­se­lői egy­ér­tel­mű­en, s nem két­ér­tel­mű­en fo­gal­maz­zák meg eb­bé­li cél­ja­i­kat. Az­az nem hasz­nál­nak olyan fo­gal­ma­kat, nem tesz­nek olyan gesz­tu­so­kat, s nem je­len­nek meg olyan ren­dez­vé­nye­ken, ame­lyek­ből pl. a ha­tár­vál­toz­ta­tás rej­tett üze­ne­te is ki­ol­vas­ha­tó. Az ilyen üze­ne­tet ugyan­is az ép­pen er­re ér­zé­keny szlo­vák köz­vé­le­mény azon­nal meg­fej­ti.

Ki­sebb­sé­gi vagy re­gi­o­ná­lis párt

Egy fel­me­rült di­lem­ma: ki­sebb­sé­gi párt vagy re­gi­o­ná­lis párt. Nos, ezidáig az MKP alap­ve­tő­en kissebbségi párt­ként, do­mi­nán­san a ma­gyar ki­sebb­ség párt­ja­ként je­le­ní­tet­te meg ma­gát, s vá­lasz­tói túl­nyo­mó több­sé­ge is kö­zü­lük ke­rült ki. Ugyan­ak­kor olyan párt­nak is mu­tat­ta ma­gát, ame­lyik az egész or­szág ügye­i­vel fog­lal­koz­va al­ter­na­tí­vát kí­nál a szlo­vák vá­lasz­tók­nak is, s rend­sze­re­sen meg­kap­ja a szlo­vák vá­lasz­tók egy ki­sebb, de nem le­be­csül­he­tő cso­port­já­nak a sza­va­za­tát. Nem mel­lé­kes szem­pont, hogy ők az or­szág egé­szé­ben el­szór­tan lak­nak, s nem kon­cent­rá­lód­nak egy ré­gi­ó­ba.
Egy re­gi­o­ná­lis párt si­ke­re vi­szont at­tól függ, hogy lé­te­zik-e olyan re­gi­o­ná­lis sa­já­tos­ság, ame­lyik az adott ré­gió la­ko­sai szá­má­ra fe­lül­ír­ja az egész or­szág­ra jel­lem­ző po­li­ti­kai kü­lönb­sé­ge­ket. Az­az va­la­mi­fé­le re­gi­o­ná­lis tö­rés­vo­nal az adott ré­gió és az or­szág töb­bi rész közt a ré­gió vá­lasz­tó­pol­gá­rai szá­má­ra je­len­tő­seb­bé válik min­den egyéb po­li­ti­kai szempontnál.14 Kö­vet­ke­zés­kép­pen a nem­ze­ti­sé­gi ho­va­tar­to­zás­nál is, és így az adott ré­gi­ó­ban mind­an­­nyi­an, szlo­vá­kok, ma­gya­rok s más nem­ze­ti­sé­gű­ek, zö­mük­ben egy pár­tot vá­lasz­ta­nak, min­den egye­bet fél­re­té­ve.
Ilyen szem­pont azon­ban nem lé­te­zik Dél-Szlo­vá­ki­á­ban. A vá­lasz­tó­pol­gár­ok zö­mét a nem­ze­ti­sé­gi cé­lok képvislete kö­ti az MKP-hoz.