A Filozofia 2006-os évfolyama (Mészáros András)

Az aláb­bi­ak­ban a Filo­zofia cí­mű szlo­vák nyel­vű fi­lo­zó­fi­ai fo­lyó­irat ta­va­lyi szá­ma­it mu­tat­juk be. Min­de­nek­előtt azon­ban rö­vi­den ma­gá­ról a fo­lyó­irat­ról: Az előd­jé­nek szá­mí­tó Philo­soph­i­ca slo­va­ca, va­la­mint a múlt szá­zad öt­ve­nes éve­i­ben kü­lön­bö­ző el­ne­ve­zé­sek alatt (Filozofický zborník SAVU; Filo­zofický èasopis Filo­zofick­ého ústavu SAV; Sloven­ský filo­zofický èasopis; Otázky marx­i­stick­ej filo­zofie, vé­ge­ze­tül 1966-tól a je­len­le­gi cím­mel) meg­je­le­nő lap a ta­va­lyi év­ben 61. év­fo­lya­má­ba lé­pett. Az utol­só nagy vál­to­zá­son 1990-ben ment át, de ez nem az el­ne­ve­zést, ha­nem az irá­nyult­sá­got érin­tet­te. Az­óta va­ló­ban a szlo­vák fi­lo­zó­fia tény­le­ges ke­reszt­met­szet­ét nyújt­ja, ezért be­lő­le ki­ol­vas­ha­tó a szlo­vák fi­lo­zó­fia ál­la­po­ta is. Bár igaz, hogy az ana­li­ti­kus fi­lo­zó­fia és a lo­gi­ka, va­la­mint a tu­do­mány­fi­lo­zó­fia kép­vi­se­lői fő­ként az Organon F cí­mű, 1994 óta meg­je­le­nő fo­lyó­irat­ban pub­li­kál­nak. A Filo­zofiát je­len­leg a Szlo­vák Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia Fi­lo­zó­fi­ai In­té­ze­te ad­ja ki évi tíz szám­ban, szá­mon­ként hoz­zá­ve­tő­le­ge­sen 90 ol­dal ter­je­de­lem­ben. A ki­lenc­ve­nes évek el­ső fe­lé­től a nem­zet­kö­zi adat­bá­zis­ok­ban nyil­ván­tar­tott fo­lyó­irat­ról van szó (Arts & Human­i­ties Cita­tion In­dex; Research Alert; Cur­rent Contens/Arts & Human­i­ties etc.), ez­zel kap­cso­lat­ban min­den ta­nul­mány elő­ze­tes ano­nim el­bí­rá­lás alá esik, és csat­la­ko­zik hoz­zá egy an­gol nyel­vű re­zü­mé is.
A Filo­zofiá­nak az el­múlt év­ben há­rom monotem­atikus szá­ma je­lent meg. Az el­ső szám a fe­no­me­no­ló­gi­ai ku­ta­tó­cso­port ta­nul­má­nya­it je­len­tet­te meg. Mind a Ta­nul­má­nyok, mind pe­dig az Es­­szék, a Do­ku­men­tu­mok és a Re­cen­zi­ók ro­vat fő­ként Husserl élet­mű­vé­vel fog­lal­ko­zik, de fi­gye­lem­re mél­tó Jozef Piaèeknek az a ta­nul­má­nya is, ame­lyik a Hei­deg­ger szö­ve­ge­i­nek és ter­mi­no­ló­gi­á­já­nak for­dí­tá­sa­kor meg­je­le­nő, tran­s­zla­toló­giai és nem­ze­ti fi­lo­zó­fi­ai szem­pon­to­kat érin­tő prob­lé­má­kat fe­sze­get. A nyol­ca­dik szám (a po­zso­nyi Fran­cia Kul­tu­rá­lis In­té­zet tá­mo­ga­tá­sá­val je­lent meg) Emanuel Lev­inas gon­do­lat­rend­sze­rét jár­ja kö­rül, és pub­li­kál­ja Lev­inas­nak a me­ne­kü­lés­ről szó­ló es­­szé­jét is. A ti­ze­dik szám­ban már ha­gyo­má­nyo­san a fi­lo­zó­fia­tör­té­ne­ti ku­ta­tó­cso­port dol­go­za­tai je­len­nek meg. Ezek a 19. és 20. szá­za­di szlo­vák, il­let­ve volt fel­ső-ma­gyar­or­szá­gi fi­lo­zó­fia kü­lön­bö­ző as­pek­tu­sa­it tár­gyal­ják. Kö­zü­lük két ta­nul­mányt eme­lünk ki: az egyik­ben Milan Zigo dol­goz­za fel a Szlo­vák Fi­lo­zó­fi­ai Tár­sa­ság (ma­jd: Tár­su­lás) negy­ven­éves tör­té­ne­tét, a má­sik­ban pe­dig Mar­cel Mar­tinkoviè dok­to­ri dis­­szer­tá­ci­ó­já­nak egy rész­le­te fog­lal­ko­zik az ún. Új Is­ko­la kép­vi­se­lő­i­nek az 1860-as évek ma­gyar li­be­ra­liz­mu­sá­val ro­kon né­ze­te­i­vel. Az ötö­dik szám sú­rol­ja a monotem­atikussá­got az­zal, hogy a kas­sai Šafárik Egye­tem Ter­mé­szet­tu­do­má­nyi Ka­rán újon­nan ala­kult fi­lo­zó­fi­ai tan­szék mun­ka­tár­sa­i­nak dol­go­za­ta­it köz­li, ame­lyek Leib­niz, Hei­deg­ger, Husserl és Patoè­ka mun­kás­sá­gá­nak bi­zo­nyos von­za­ta­it elem­zik.
A töb­bi szám ta­nul­má­nyai el­té­rő fi­lo­zó­fi­ai disz­cip­lí­ná­kat érin­te­nek. Fel­so­ro­lás nél­kül em­lít­he­tem meg, hogy van­nak köz­tük fi­lo­zó­fia­tör­té­ne­ti, az ana­li­ti­kus fi­lo­zó­fia kö­ré­be tar­to­zó, eti­kai kér­dé­se­ket tár­gya­ló és az al­kal­ma­zott fi­lo­zó­fi­á­ba so­rol­ha­tó írá­sok is. A Filo­zofia sa­já­tos­sá­ga, hogy gyak­ran je­len­nek meg ben­ne ka­to­li­kus és evan­gé­li­kus te­o­ló­gu­sok, va­la­mint val­lás­fi­lo­zó­fu­sok tol­lá­ból szár­ma­zó ta­nul­má­nyok is (Peter Fot­ta, Peter Volek, Ka­rol Nan­drásky, Fran­tišek Ábel).
A he­te­dik szám­mal vált meg a fő­szer­kesz­tői poszt­tól a rend­szer­vál­tás óta a Filo­zofia ar­cu­la­tát meg­ha­tá­ro­zó Fran­tišek Novosád, aki a szlo­vák fi­lo­zó­fia egyik meg­ha­tá­ro­zó egyé­ni­sé­ge. He­lyét Dag­mar Smreková, az SZTA Fi­lo­zó­fi­ai In­té­ze­té­nek fő­ként er­kölcs­fi­lo­zó­fi­á­val fog­lal­ko­zó mun­ka­tár­sa fog­lal­ta el. Az el­kö­vet­ke­ző idő­szak mu­tat­ja majd meg, men­­nyi­ben és mi­lyen mó­don érin­ti ez a vál­tás a fo­lyó­irat irá­nyult­sá­gát és szín­vo­na­lát.
Mé­szá­ros And­rás