A koronavírus-járvány társadalmi és gazdasági hatásai a határ menti térségek fejlődésére a magyar–szlovák határrégiók esetében A határok elmosódásából kiélesedő határozatok története

1. Bevezetés

A tanulmány fókuszában a koronavírus-világjárvány okozta határforgalmi korlátozások gazdasági és társadalmi hatásvizsgálata áll a magyar–szlovák határ térségében. A két ország közötti határszakaszon a schengeni egyezmény értelmében 2007. december 21-től megszűnt az állandó határellenőrzés, ám a pandémia következtében ideiglenesen ugyan, de ismét ellenőrzés alá vonták a határokat. A járványügyi szabályozások következtében a határon átnyúló társadalmi és gazdasági kapcsolatrendszerek dinamikájának és struktúrájának megváltozása jelentős mértékben érintette a külhoni magyarok és a magyar határ menti területen élő (illetve a két ország között ingázó) szlovákok helyzetét.

A határrégiók területén több Európai Területi Társulás (ETT) is található – az Arrabona ETT, Rába–Duna–Vág ETT, Pontibus ETT, Pons Danubii ETT, Ister Granum ETT, Ipoly-völgye ETT, Sajó-Rima ETT, Via Carpatia ETT –, melyek jelentős szerepet töltenek be a határ menti térségek életében, így a járvány éveiben is fontos szereplőknek bizonyultak.

Kutatásom fókuszában a magyar–szlovák határrégiókban működő, kimutatható területfejlesztési aktivitással jellemezhető ETT társulások (Jaschitz 2020) társadalmi és gazdasági válságkezelési stratégiáinak feltárása és a Covid–19 hatására kialakult határlezárások okozta nehézségek enyhítéseit célzó intézkedések sikerességének vizsgálata áll. Tanulmányom kiemelt céljai közt szerepel az ETT térségekben végbement jó gyakorlatok azonosítása és elemzése, valamint az egyes határrégiók válságkezelési stratégiáinak és azok eredményességének összevetése, ami a jövőre nézve hasznos tanulságokat nyújthat.

Kutatásom elsősorban arra a kérdésre keresi a választ, milyen mértékben befolyásolták, determinálták a határ menti térségek periferizációját a határforgalmi korlátozások és lezárások, s ezek miként alakultak az egyes határrégiók esetében. Emellett kitérek arra a kérdésre is, hogy a vizsgált térségekben a járványügyi szabályozások és az egyes határtérségek átjárhatósága milyen mértékben idomult a társadalmi és gazdasági sajátosságokhoz, és a lakossági igényeket milyen mértékben vették figyelembe a vizsgált határrégiók esetében.

Előzetes hipotézisem, hogy a határátkelőhelyeken bevezetett korlátozások és lezárások hatására a határon átnyúló vonzáskörzetek egyes települései elvágódtak a centrumtelepülésektől, ezáltal szolgáltatáshiányos állapotba kerültek, így periferikus helyzetük fokozódott. Emellett feltételezem, hogy a határ menti fekvésű, aktív társadalmi és gazdasági interakciókkal rendelkező területek esetében a járványügyi vészhelyzet mélyebb feszültségeket okozott, mint a centrálisabb földrajzi fekvésű térségek esetében; ezáltal tehát megnövekedtek a regionális fejlettségi különbségek.

Dolgozatom egyaránt táplálkozik sajtóhírekből, szakirodalmi forrásokból, szakpolitikai jelentésekből. Emellett a kvalitatív eszközök tekintetében néhány kiemelt aktivitású ETT vezetőjével, a településvezetőkkel és a civil lakossággal (határ menti munkavállalási és oktatási célú ingázókkal) készített félig strukturált interjúk által gyűjtött információk alapján járom körül a témát.

 2. A koronavírus-járvány hatásai magyar–szlovák határtérségben

2.1. Makrogazdasági hatások

Mind Szlovákia, mind Magyarország esetében az utóbbi évek jelentős része a koronavírus-járvány negatív hatásaival való küzdelem jegyében zajlott. Az egészségvédelmi célzatú korlátozások a gazdasági és társadalmi szerkezetre is nagy hatást gyakoroltak. Mindkét ország számára a legnagyobb kihívásnak a gazdaság stabilitásának megőrzése, a foglalkoztatási viszonyok fenntartása és a lakosság szociális támogatása bizonyult.

Magyarországon a gazdaságvédelmi intézkedések és programok (mint a Járvány Elleni Védekezési Alap, a Gazdaságvédelmi Akcióterv az ezt követő Gazdaság-Újraindítási Akcióterv) hatékonynak bizonyultak, ugyanis a gazdasági teljesítmény csökkenésének mértéke csupán 5% volt 2020-ban, ami az uniós átlagnál kedvezőbb értéknek számított, valamint a vállalkozások támogatásának köszönhetően a megszűnések aránya az előző évek értékeinél is alacsonyabb volt. Ugyan a magyar gazdaság az elmúlt évtized során gazdasági pufferzónát épített ki, tehát jelentős költségvetési tartalékokkal rendelkezett, ám a koronavírus-járvány miatt eszközölt intézkedések folytán a költségvetési hiány elérte a GDP 8%-át, az államadósság pedig a bruttó haza termék több mint 80%-ára nőtt; ezzel meghaladva a maastrichti küszöbértéket. A korlátozások gazdasági hatásai leginkább a szolgáltatásokból, az ipari és építőipari tevékenységekből, valamint az adókból származó bevételkiesésekben érződtek. A gazdaság függőségének következményei legfőképp a feldolgozóipar teljesítményromlásában – ami szempontjából fokozódó kihívást jelent az alapanyag- és alkatrészhiány – és az energiaellátás terén mutatkoztak meg. A reálbérek alakulása a pandémia idején is stabil növekedést mutatott: a fogyasztás visszaesésének hátterében tehát elsősorban nem a jövedelemcsökkenés, hanem a korlátozások okozta fogyasztási magatartás-változás (az óvatossági megfontolások és takarékosság felértékelődése) állt. A fogyasztás csökkenése mellett a beruházási kedv mérséklődése is megfigyelhető volt: uniós viszonylatban azonban a beruházási ráta tekintetében a magyar értékek továbbra is kiemelkedőnek számítottak, köszönhetően az uniós szinten élvonalban lévő állami beruházások arányának és a külföldi működőtőke töretlen beáramlásának. A munkaerőpiaci folyamatok esetében is töréspontot okozott a koronavírus-járvány. Az addig dinamikusan növekvő foglalkoztatottság kezdetben jelentős csökkenéssel szembesült, azonban az egyes nemzetgazdasági ágak között végbement munkaerő-átáramlási folyamatok következtében a helyzet stabilizálódott. A kedvezőtlen gazdasági környezet hatására a munkanélküliségi ráta 4,1%-ra emelkedett, azonban uniós viszonylatban Magyarország továbbra is kedvező értékeket mutatott (Magyarország Konvergencia Programja 2021-2025, 2021).

Szlovákia az Európai Unió négy legnyitottabb gazdasága közé tartozik, így a hosszadalmas és szigorú korlátozások következtében a szlovák gazdaság sérülékenyebbnek bizonyult a koronavírus-járvány hatásaival szemben. A pandémiára adott válságmegoldások a kiadások növekedésével jártak, így Szlovákiában 2020-ban a költségvetési hiány meghaladta a bruttó hazai termék 5%-át, az államadósság pedig 58,9%-ra emelkedett. 2020-ban az exportvolumen közel 8%-os visszaesése és az ipari termelés növekedési ütemének közel 13%-os csökkenése soha nem látott visszaesést eredményezett. A reál-GDP csökkenésének a mértéke a járvány első évében 3,4% volt, tehát az uniós átlagnál kedvezőbben alakult. A gazdasági csökkenés főként a háztartások fogyasztásának csökkenésével és a szolgáltatószektor szerepvesztésével, valamint a megszűnő munkahelyek okozta társadalmi nehézségek mérséklését célzó segélyezési politika növekvő költségeivel magyarázható (például a bérkompenzáció és bértámogatások, a táppénz, a kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású rövid lejáratú hitelek bevezetése a kis- és középvállalkozók számára). A legnagyobb visszaesés általánosságban véve az építőipar és az idegenforgalom területén volt tapasztalható. Emellett a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart is érzékenyen érintette a járványhelyzet, bár az önellátás és a hazai termékek értékesítésének szintje változatlan maradt. A foglalkoztatási viszonyokat nézve nem történt drasztikus visszaesés, köszönhetően a munkaerő ágazatok közötti rugalmas átáramlásának. 2020-ban a munkanélküliségi ráta 6,7% volt, ami az uniós átlagnál némileg kedvezőbbnek számított. A jövedelmi viszonyok tekintetében a reálbérek növekedési üteme csekély mértékű visszaesést mutatott. A munkaidő-csökkentések és a fogyasztói árszínvonal csekély mértékű emelkedésének hatására a háztartások bevételei is csökkentek. A visegrádi országokat tekintve azonban az áremelkedés mértéke Szlovákiában bizonyult a legalacsonyabbnak köszönhetően az euró stabilitásának, bár az eurozónában a szlovák infláció számított a legmagasabbnak. A gazdasági aktivitás csökkenése (főként az adóbevételek kiesése folytán) az államháztartási mérleg esetében is bevételkiesést okozott. Szlovákia esetében az eltartottsági ráta növekedése egyre nagyobb terhet ró a szociális ellátórendszerre, emellett a gazdaságilag aktív korú népesség arányának csökkenését is előrevetíti, s ennek következtében a munkaerőhiány fokozódása komoly kihívás elé állatja a szlovák gazdaságot (Program Stability Slovenskej Republiky na roky 2021 až 2024; Magyar Kereskedelmi és Iparkamara; Oeconomus).

2.2. A mobilitási korlátozások a pandémia idején

A koronavírus-járvány (és az első fertőzött személyek) azonosítása Magyarországon 2020. március 4-én (Hajdú 2021), Szlovákia esetében pedig március 6-án történt: Dél- és Nyugat-Európában ekkor a regisztrált esetek száma már kiugró értékeket mutatott. A nemzetközi vírushelyzet alapján mindkét ország a gyors és szigorú korlátozások mellett döntött, melyek a határok átjárhatóságba tekintetében is nem várt változásokat eredményeztek; lásd 1 és 2. ábra. (Dániel–Molnár–Molnárné 2021)

A két ország aktuális határellenőrzési szabályozásának nyomon követése a megfelelő médiaszervek és kommunikációs csatornák hiányában, valamint a jogharmonizációs nehézségek okán bonyolult feladatnak bizonyult. Az alábbi fejezetben a magyar–szlovák határtérséget érintő korlátozások alakulását ismertetem, különösen a határ átjárhatóságát érintő korlátozások tükrében.

1. ábra. A koronavírus-járvány alatt bevezetett határforgalmi intézkedések változása Magyarországon és Szlovákiában

(Forrás: Saját szerkesztés a graphics.reuters.com alapján)

Elsőként (2020. március 13-án) Szlovákia döntött a határellenőrzés visszaállítása mellett. A beutazást csupán a szlovák állampolgárok és az országban tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek számára biztosította, ám a határátlépésre csak a kijelölt határátkelőhelyeken^[1] volt lehetőség (Paraméter 2020a), a kishatárforgalmat és a határközi közösségi közlekedést is határozatlan időre felfüggesztették az országban. (UNECE 2022; Hajdú 2021)

Magyarország esetében a határpolitikai döntésekkel kapcsolatos javaslatok és szakmai véleményezés a 2020. január 31-én megalakult Koronavírus-fertőzés Ellenei Védekezésért Felelős Operatív Törzs feladatkörébe tartozott. Szlovákiához hasonlóan Magyarország is a szigorítások bevezetése mellett döntött: 2020. március 11-én kihirdették a járványügyi vészhelyzetet, a határátlépés tekintetében pedig 2020. március 17-én járványügyi határzárat rendeltek el; a teherforgalom számára is csupán a kijelölt határátkelőhelyek^[2] álltak rendelkezésre. (Hajdú, 2021) A hirtelen határforgalmi korlátozások következtében a mintegy 17 000 határ menti ingázó helyzete bizonytalanná és kiszámíthatatlanná vált. (CESCI 2020) A kezdeti pánikszerű intézkedéseket követően 2020. március 19-től a két ország között ingázó személyek számára – hivatalos munkáltatói igazolás fejében – lehetőséget biztosítottak a szomszédos állam 30 kilométeres határsávjába történő munkavállalási és tanulmányi célú beutazására, ezzel teljesítve az Európai Bizottság 2020/C 102 I/03 iránymutatásában foglaltakat. (Ritecz 2021) A zavartalan határforgalom érdekében további határállomásokat^[3] nyitottak meg. (Paraméter 2020b)

A határon átnyúló teherforgalom váratlan korlátozása hatalmas közlekedési torlódást okozott a Pozsony környéki határátkelőhely közelében. A probléma orvoslása végett a két ország belügyminiszterei megállapodtak, hogy április 1-jétől négy további határátkelőhelyet^[4] nyitnak meg a teherforgalom számára. Ezeket a határátkelőhelyeket azonban csak azok a teherszállítmányozók vehették igénybe, akik célállomása Szlovákia vagy Magyarország – tehát a tranzitforgalom nem volt engedélyezve. (Paraméter 2020c) 2020. április 20-tól az ingázó munkavállalók és a teherszállítást végző sofőrök számára a karantén elkerüléséhez kötelezővé vált az orvosi igazolás felmutatása. 2020. április 26-tól a Szlovákiába érkező munkavállalók az eddigi 30 kilométeres határsáv helyett már 100 kilométeres körzetben utazhattak, a Magyarországra ingázók esetében azonban a feltételek nem változtak. (Ma7 2020)

A szlovákiai magyarlakta határ menti települések polgármesterei a magyarországi kedvező járványadatok tükrében arra kérték a szlovák kormányfőt, hogy mérlegelje „mini-Schengen” kiterjesztését a szlovák–magyar határszakaszra is (Paraméter 2020d), így május 22-től Szlovákiából lehetővé vált a 24 órás időintervallumon belüli beutazás Magyarország területére, majd május 26-án 48 órára bővítették a karanténmentes tartózkodási időszakot (Új Szó 2020a), a gyakorlatban azonban nem minden esetben érvényesültek az enyhítések. (Tachométer 2020) Az egyre kedvezőbben alakuló járványügyi adatoknak köszönhetően végül június 5-én a szlovák–magyar határ szabadon átjárhatóvá vált. (Új Szó 2020b)

Az első határzár alatt (2020. március 16. és 2020. június 5. között) összességében a magyar–szlovák határszakaszt mintegy 590 246 személy lépte át hivatalosan: ebből nemzetközi tranzitálás céljából 155 592, nemzetközi forgalomban magyarországi úti céllal pedig 150 239 személy haladt át. (Ritecz 2021)^[5]

A nyár folyamán a nyitott határok (ideiglenesen) visszaálltak, minek következtében a nyári hónapokban jelentős embertömegek keltek útra Európa-szerte. Ennek hatására a járványügyi mutatók emelkedni kezdtek, így augusztus 30-án a szlovák kormány ismételten a határok lezárása mellett döntött, a méltányosság elvét azonban ezúttal is alkalmazták – tehát a teherforgalom és a határ menti ingázás továbbra is különleges elbírálás alá esett a határátlépések során. Szeptember 1-jén Magyarország is határzárt rendelt el, így a szlovák–magyar szakaszon a nyitva tartó határátkelőhelyek száma ismételten redukálódott^[6] A határátkelési pontok korlátozása nagyban megnehezítette a határ menti ingázók mobilitási helyzetét (Tachométer 2020b), ezért szeptember 5-én újabb határátkelési pontok nyíltak meg.^[7] 2020 őszén a kritikus járványügyi adatok tükrében Szlovákia és Magyarország is egyre szigorúbb korlátozásokat léptetett érvénybe, így a beutazás feltételei is szigorodtak. November elején a járvány terjedésének visszaszorítása végett Szlovákia a határátkelőhelyeken mobil tesztelési pontok kihelyezése mellett döntött, ám (a szűkös humanerőforrás-kapacitások miatt) ez együtt járt a határforgalom és az átkelőhelyek számának mérséklésével. (Pomichal 2020) 2020. november 16-tól többek között a Magyarország irányából érkező személyek is kizárólag 72 óránál nem régebbi negatív PCR-teszttel léphettek be Szlovákia területére. 2020. december 7-től az ingázók és a külföldön tanuló diákok is kötelesek voltak két hétnél nem régebbi negatív PCR- vagy antigénteszt felmutatására a határ átlépésekor; e szabályok betartatása azonban az egyes határátkelőhelyeken eltérő szigorúsággal történt. A karácsonyi időszakban Szlovákiában újabb mobilitási korlátozások léptek érvénybe, melyek értelmében a járások közötti közlekedést is korlátozták (Új Szó 2020c), emellett a nem létfontosságú boltok nyitvatartását is. (MFKE 2021) Az év végére megérkeztek az első vakcinaszállítmányok, és mindkét országban elindult az oltási kampány. (Hajdú 2021) Szlovákiában 2021. január 17-től kormányfői döntés alapján országos léptékű tesztelés vette kezdetét, majd január 27-tól a munkavégzés előfeltétele a negatív antigén- vagy PCR-teszt felmutatása volt, s ennek hiányában az állampolgárok nem léphettek be a posta- és a bankintézmények épületeibe sem. (Mészáros 2021) A tesztelés Magyarországon kisebb léptékben, csupán a szociális szféra és az oktatás, majd a területi közigazgatás területén dolgozók körében valósult meg, mindeközben a magyar kormány részéről megkezdődött a kínai (Sinopharm) és orosz (Szputnyik V) vakcinák beszerzése. (HÉTFA 2021a) 2021. február 8-án Szlovákiában életbe lépett az ún. Covid-automata, melynek értelmében járványügyi adatok alapján (fertőzések heti átlaga, kórházban kezelt betegek száma, reprodukciós szám) az egyes járásokat öt kategóriába (zöld, narancssárga, piros, bordó és fekete) sorolták és adott időközönként folyamatosan felülbírálták. (HÉTFA 2021a) 2021. február 17-én a koronavírus-mutációk megjelenése miatt a külföldről Szlovákiába érkezők számára szigorodtak a kötelező karantén feltételei, emellett a beutazást megelőzően kötelezővé vált az ún. „e-hranica” (azaz „elektronikus határ”) rendszerbe történő regisztráció. (Ma7 2021a) Március 3-ától tovább szigorodott a „lockdown” Szlovákiában, ami a kijárási korlátozás és a maszkviselés szigorításával járt, ám a Covid-automata értelmében a szabályozások az egyes járások járványügyi adatai függvényében eltérőek voltak. (M. & N. 2021) A Szlovák Statisztikai Hivatal adatai szerint a déli határ menti járások járványügyi adatai voltak a legkritikusabbak, így ezeken a területeken a szigorú határkorlátozások továbbra is érvényben maradtak. (Nótin 2021) 2021. március 8-tól Magyarország esetében is szigorodtak a korlátozások: a nem létfontosságú szolgáltatások és boltok bezárására került sor. (HÉTFA 2021a)

Magyarország után (az Európai Unióban másodikként) a szlovák kormány is az orosz vakcinaszállítmányok beszerzése mellett döntött, és 2021. március elején megérkeztek az első szállítmányok. (Szabad Európa 2021) A beszerzési folyamatot övező bizonytalanságok hatására az országban belpolitikai válság alakult ki, melynek következményeképp az addigi miniszterelnök, Igor Matovič március 30-án benyújtotta lemondását, és helyét Eduard Heger vette át. (Magyar 2021) Mindeközben megkezdődött a lakosság átoltása, így az oltással rendelkező személyekre fokozatosan enyhülő szabályok vonatkoztak. Április 19-től fokozatosan oldódni kezdtek a korlátozások, a legtöbb szolgáltatás ismét elérhetővé vált, a kijárási tilalom azonban továbbra is hatályos maradt, s csupán május 19-én szüntették meg. (Magyar Hírlap 2021) A határforgalmat illetően 2021. május 31-től oltási igazolás birtokában már karanténkötelezettség nélkül lehetett átlépni az államhatárt – a védettségi igazolványok kölcsönös elismeréséről szóló megállapodás azonban csupán június 9-én lépett érvénybe. (Ma7 2021b; Ma7 2021c) 2021. június 24-én Magyarország schengeni belső határain megszüntette a határellenőrzést. A szlovák kormány június 30-ától eltörölte az addig érvényben lévő utazási szemaforrendszert. Ettől fogva csupán az oltással nem rendelkező beutazókat kötelezték 14 napos karantén letöltésére, a védett személyek számára a határ korlátozások nélkül átjárhatóvá vált. (Pomichal 2021)

A második határzár ugyan hosszabb időszakot ölelt fel (2020. szeptember 1. és 2021. április 11. között álltak rendelkezésre adatok, a határzár azonban 2021. június 24-ig tartott), a gazdasági és társadalmi folyamatok újraindítása végett azonban az ellenőrzések szigorúsága és gyakorisága tekintetében enyhülés történt, és a privilégiumokkal rendelkező személyek köre is bővült, ami a megnövekedett határforgalmi adatok tükrében is szembetűnő. A magyar–szlovák határt ez idő alatt összesen 1 843 657 személy lépte át, tehát a regisztrált napi átlagos forgalom mértéke a második határzár alatt mintegy 8 300 főre tehető, míg az első lezárás alkalmával ez az érték 7 200 fő körül alakult. (Ritecz 2021)

Július 5-én öt határátkelőhelyet^[8] zártak le. (Bumm 2021) Az Alkotmánybíróság döntése értelmében 2021. július 19-től Szlovákia ismét visszatért a korábbi utazási szemaforrendszerhez, tehát az átoltottság másodlagossá vált, az elsődleges szemponttá a küldő ország aktuális járványügyi mutatói váltak (Ma7 2021d); ennek alapján a zöld besorolású országokból érkezőket véletlenszerűen, a narancssárga kategóriájú országokból beutazni szándékozó személyek többségét és a fekete osztályozást kapott országokból érkező minden személyt ellenőrzés alá vetették. (Portfolio 2021) A Magyarországra történő beutazás feltétele továbbra is az érvényes védettségi igazolvány megléte maradt (Hungarianhub 2021); a védettségi igazolványok hamisítása és az ezekkel való kereskedelem is kialakult, legfőképp a jelentős számú határ menti ingázót koncentráló nyugati országrész területén. (Index 2021) Szlovákiában az átoltottság relatíve alacsony értékei az emelkedő járványügyi adatok terén is éreztették hatásukat, minek következtében 2021 őszén tovább szigorodtak a korlátozások az országban. A szabályozások továbbra is a Covid-automata értelmében járási szinten történtek a járványügyi adatok tükrében, ezúttal azonban a közigazgatási egységek besorolásánál a korábbi járványügyi mutatószámok mellett már az átoltottság arányát is figyelembe vették. 2021. november 25-én újabb „lockdown” lépett érvénybe Szlovákiában, amely a határforgalmi szabályozások tekintetében nem okozott változást, a nem létfontosságú szolgáltatások működését azonban határozatlan időre felfüggesztették (Patthy 2021) – a szolgáltatások területén bevezették az OP- (teljesen oltott és a fertőzésen átesett személyek), a munkahelyek esetében pedig az OTP-rezsimet (hasonló besorolású, azonban a negatív koronavírus-teszttel rendelkező személyekre külön előírások vonatkoztak; Új Szó 2021a) –, ami határ menti térségekben a Magyarországra irányuló gasztro- és bevásárlóturizmus (különösen az ünnepi időszak alatti) élénkülését eredményezte – mindezt az egyre gyengülő euró-forint árfolyam és a Magyarországon bevezetett (sokszor jelentős társadalmi feszültségekkel járó) hatósági ársapkák is tovább fokozták –, így a magyar bevételek növekedése a szlovákiai vállalkozók kárára történt. (Új Szó 2021b; HVG 2021; Ma7 2021e) A vendéglátóipari egységek újranyitására január 3-án került sor, a további intézkedések felszámolása fokozatosan történt, így február 28-ra a szlovák kormány véget vetett minden járványellenes intézkedésnek. (Világgazdaság 2022)

2. ábra. A magyar–szlovák határ átjárhatósága a koronavírus-járvány idején

 (Forrás: Saját szerkesztés)

Összességében tehát megállapítható, hogy a kezdeti pánikszerű szigorú járványvédelmi szabályok (azon belül is a határforgalmat érintő korlátozások) az idő előrehaladtával – különösképp a védőoltások megjelenését követően – a gazdaság működőképességének fenntartása és a társadalmi szükségletek biztosítása érdekében egyre enyhébb keretek között és rugalmasabban valósultak meg. Továbbá a határforgalmat érintő korlátozások terén a védőoltások megjelenésével (és ezzel együtt a lakosság átoltottsági arányának növekedésével) nem történtek jelentős változások (lásd 2. ábra).

2.3. (Transz)Regionális társadalmi és gazdasági hatások

Mindamellett, hogy a koronavírus-járvány Magyarország és Szlovákia esetében is jelentős országos szintű gazdasági és társadalmi kihívásokat okozott, a határ menti térségek esetében e problémák regionális és lokális szinten is hatványozottan jelentkeztek.

A koronavírus-járványt kísérő határlezárások hirtelen és váratlan változást okoztak a nyílt határok következtében természetessé vált áramlások terén. Mivel 2007 óta (a schengeni egyezmény értelmében) megszűnt a határellenőrzés a magyar–szlovák határszakaszon, ezért a határátkelőhelyek és az ehhez kapcsolódó infrastruktúra karbantartására is egyre kevesebb figyelmet fordítottak, sőt egyes forgatókönyvek szerint az egykori határátkelők felszámolása is a tervek között szerepelt. A pandémia hatására azonban a határátkelési pontok ismét kiemelt stratégiai szerephez jutottak – például a Vámosszabadi határátkelőhely a teherforgalmi súlykorlátozások és az egészségügyi vizsgálatok esetében is meghatározó szerepet töltött be; Németh Tamás Zoltán (a továbbiakban: NTZ), az Arrabona EGTC igazgatója szóbeli közlése alapján –, így a schengeni belső határokon található határátkelőhelyek mennyiségi és minőségi fejlesztése is prioritásként jelent meg a jövőbeli célkitűzések között (melyet az 1750/2021. [X. 27.] Korm. határozat is tartalmaz; NiT 2021). Emellett a határon átnyúló közösségi közlekedés – mint a vasúthálózatok és a határközi autóbuszjáratok – fejlesztése is prioritásként jelenik meg a következő évek célkitűzései között (IHO 2021), melyek esetében egyes EGTC-k – például a Pons Danubii EGTC a Komárom és Révkomárom közötti menetrendszerű elektromos autóbuszjáratok létrehozásában – is aktív szerepet vállalnak. (Az üzlet 2021)

Az elmúlt évtizedek során nagy növekedés történt a határátkelési pontok mennyiségét tekintve, de a határforgalmi korlátozások következtében számos átkelési pont vált elérhetetlenné, így a működő határátkelőhelyek sűrűségének csökkenése a pandémia egyes időszakában mobilitási nehézségeket okozott a határ menti ingázók számára – például az Esztergom és Párkány között közlekedő teherkomp kulcsszerepet tölt be a térség közlekedésében (különösen a 10-es számú út tehermentesítése esetében), így ennek üzemeltetése a pandémia alatt is kardinális kérdésnek számított, amiben az Ister-Granum EGTC is meghatározó szerepet játszott; Eck András (a továbbiakban: EA), az Ister-Granum EGTC projektmenedzsere szóbeli közlése alapján. A keleti határszakasz – mivel a közelmúltban is létesültek új határátkelőhelyek, valamint az eleve kisebb ingázási volumen fényében – a határátlépési lehetőségek szempontjából megfelelőnek bizonyult; Orbán Máté Julianna (a továbbiakban: OMJ), a Via Carpatia EGTC igazgatója szóbeli közlése alapján. A nyugati országrészek esetében a határátkelőhelyek bővítését a természetföldrajzi viszonyok akadályozzák, így esetükben nem merült fel a bővítés lehetősége (NTZ; EA). A határrégió középső szakaszán azonban a határforgalmi korlátozások következtében többletkilométerek megtételére kényszerültek az ingázók. Ennek anyagi vonzatai is jelentősnek bizonyultak, így több határ menti ingázó is az ingázás ideiglenes felfüggesztése mellett döntött. Cered és Tajti települések esetében – melyek alig egy kilométer távolságra fekszenek egymástól – a kishatárforgalom felfüggesztése hatására a határ menti ingázók a „legközelebbi” határátkelőhelyek eléréséhez nagy – Sátorosbánya–Somoskőújfalu felé 60 kilométeres, Bánréve–Sajólénártfalva irányában pedig 90 kilométeres – kerülőre kényszerültek. (HÉTFA 2021b) A határforgalmi korlátozások az Ipoly menti térségben is közlekedési nehézségeket okoztak, ami megerősítette a két országot összekötő hídépítések szükségességét. (NOOL 2021)

Jogi értelemben a határátlépéssel (illetve a beutazással) kapcsolatos korlátozások általánosságban véve nem okoztak súlyos problémát a határon átnyúló ingázás tekintetében. A kezdeti hirtelen határzárás ugyan a határ menti ingázók körében bizonytalanságot eredményezett, ám a gyors állami döntéseknek köszönhetően rövid időn belül tisztázódtak az ingázókra vonatkozó beutazást érintő feltételek (NTZ; EA): a munkaerő zavartalan áramlását a mindkét országban problémát jelentő munkaerőhiány is erősen indokolttá tette, így a munkáltatók is rugalmasan viszonyultak a fennálló helyzethez, tehát törekedtek a foglalkoztatási viszonyok fenntartására (Bara Zoltán (a továbbiakban: BZ), a Pons Danubii EGTC igazgatója szóbeli közlése alapján; NTZ. A legnagyobb kihívásokat a mobilitás terén a fentebb említett határátlépési helyszíneket érintő, folyamatosan változó szabályozások jelentették; a tájékoztatásért az adott ország illetékes hatóságai feleltek, a jogharmonizációs problémákból adódóan azonban az információk (nyelvileg is) korlátozottan és meglehetősen körülményes módon voltak csupán elérhetők, ami több esetben is kaotikus és átláthatatlan körülményeket eredményezett. Ebből kifolyólag az EGTC-k sem tudtak hiteles, megbízható és naprakész információkat nyújtani az állampolgárok számára – jellemzően csupán informális jellegű, tapasztalatokon alapuló információkat osztottak meg az érdeklődő tagtelepülésekkel és intézményekkel. (OMJ; NTZ; EA; BZ)

A mobilitási korlátozások a földrajzi értelemben periferikus területeken lévő települések esetében eltérő mélységű problémákat okoztak. A nyugati határrégió mindkét ország legdinamikusabban fejlődő térségének számít, így e területen a társadalmi periférián lévő, szolgáltatáshiányos települések nem jellemzők. A megfelelő infrastrukturális viszonyok lehetővé tették számukra az alternatív megoldások (például az online térben történő ügyintézés, oktatás, bevásárlás stb.) alkalmazását (NTZ). Az egészségügyi ellátás helyzete a járványhelyzettől függetlenül is komoly kihívást jelent a régió egyes térségei számára, például az esztergomi Vaszary Kolos Kórház látja el Párkány lakosságának egy részét (köszönhetően a kórház és a szlovák Dôvera biztosítótársaság közötti szerződésnek), de a legszigorúbb lezárások idején a Párkány térségében élők az 50 kilométerre lévő érsekújvári, vagy a 60 kilométerre található lévai kórház szolgáltatásait vehették igénybe (EA). A keleti határrégió kedvezőtlen közlekedési helyzetű települései számára a legnagyobb kihívást a mobilitási lehetőségek beszűkülése okozta. A járvány hatására a közösségi közlekedési formák csökkenő vonzereje indokolttá tette a járatszámok csökkentését, így az eleve elzárt helyzetű – jellemzően kevésbé mobilis lakossággal rendelkező – települések számára az egyes szolgáltatások elérhetősége körülményessé vált. Az időskorú lakosság számára – digitális készségek és eszközök hiányában – a virtuális térben való boldogulás is nehézségeket okozott. A régióban tevékenykedő civil szervezeteknek és a települések polgármestereinek köszönhetően a rászoruló állampolgárok támogatása érdekében önkéntes segítőcsoportok alakultak, így gyorsan és hatékonyan sikerült orvosolni a felmerülő problémákat. (OMJ) A határrégió középső szakaszán az erős regionális központok hiányából adódóan egyes térségek több (akár a határ túlsó oldalán lévő) centrumtelepülés vonzáskörzetének metszetében helyezkednek el – például a Medves-fennsík térségének települései (mint Egyházasbást, Óbást, Hidegkút, Vecseklő, Cered, Szilaspogony, Zabar) számára a környék nagyobb települései (mint Fülek, Salgótarján, Losonc, Rimaszombat) biztosítják a megfelelő minőségű (bár jellemzően alacsonyabb hierarchiai szintű) szolgáltatásokat és munkahelyeket – így a határforgalmi és mobilitási korlátozások e területek esetében funkcióhiányos állapotokat eredményeztek, s a közösségi kapcsolatok fejlődését jelentős mértékben visszavetették. (HÉTFA 2021b)

A határforgalmi korlátozások egyik érdekes következménye volt, hogy a Magyarországon élő, ám lakossági nyilvántartásban nem szereplő (jellemzően Szlovákiában dolgozó szlovák nemzetiségű) lakosok – a beutazáshoz szükséges dokumentumok megszerzése végett (például regisztrációs igazolás, lakcímkártya, munkáltatói igazolás) – rákényszerültek a lakcímük hivatalos bejelentésére (CESCI 2020), így például a Győr-Moson-Sopron megyében (NTZ) található Rajka településén 2019 és 2021 között az állandó lakosok számában 178%-os növekedés történt. Ez a jelenség (szerényebb mértékben ugyan, de) Borsod-Abaúj-Zemplén megye (OMJ) határ menti települései esetében is megfigyelhető volt; egyebek között Pányokon és Kékeden is 150% körül alakult a hivatalos népességnövekedés mértéke a pandémia időszakban. Országos szinten a koronavírus-járvány idején beérkezett regisztrációs igazolások iránti kérvények legnagyobb arányban (a beérkezett kérvények 25%-a) a szlovák állampolgárok részéről érkeztek. A koronavírus-járvány e mikroközösségek esetében közösségformáló hatással is járt: például a (közel 15 éve) Rajkán élő szlovák kisebbség részéről felmerült a szlovák nyelvű misék iránti igény (NTZ).

Az áruszállítás is (az ingázókhoz hasonlóan) a gazdaság működőképessége érdekében mobilitási privilégiumokkal rendelkezett, ezért a járványhelyzet következtében nem merültek fel különösebb ellátási problémák, bár egyes időszakokban (jellemzően a járvány kezdeti fázisában) a lakosság pánikszerű felhalmozása következtében néhány termék esetében (például élesztő, liszt, vécépapír stb.) kínálati hiány alakult ki (OMJ). Az árszínvonal-növekedés, különösen a dinamikus árazás – tehát a legkelendőbb fogyasztási termékek iránti keresletnövekedés hatására történő áremelések (Pauza–Palotai 2021) – révén azonban rávilágított a konzumizmus fenntarthatatlanságára, melynek hatására a takarékosság, a mértékletesség felértékelődött, és egyre népszerűbbé vált például a háztáji gazdálkodás vagy a termékek szervizeltetése (NTZ). A vírus hatására a fogyasztói kosár összetétele is megváltozott; az alapvető fontosságú termékek iránti kereslet esetében az árszínvonal másodlagossá vált, míg a szórakoztatóipari és élvezeti cikkek iránti kereslet csökkenése volt tapasztalható. (Pauza–Palotai 2021) Emellett a fogyasztás terei is átalakultak: míg 2019-ben Szlovákiában az élelmiszer-vásárlások 23,5%-a zajlott az online térben, addig 2020-ban az online bevásárlások már az értékesítések 37%-át képezték (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2021), és ennek aránya Magyarország esetében is 35% körül alakult. (PwC 2020)

A regionális beszállítói hálózatok kiépítése és a rövid(ebb) ellátási láncokra történő átállás már a koronavírus-járványt megelőző időszakban is innovatív gazdaságfejlesztési iránynak számított, melynek szükségességét a pandémia hatásai is megerősítették – az élelmiszer-ellátás terén például a helyi termelők és termékek irányába történő elmozdulás is megfelelő alternatívát jelenthet. A határon átnyúló mezőgazdasági vállalkozások esetében – mivel a pandémiát kísérő határzár a termelés és a fogyasztás térszíneit bizonyos esetekben elszakította egymástól, így a helyi piacok elérhetősége (a fogalom makrogazdasági és szó szoros értelmében véve is) korlátozottá vált (Magyar Piac Szövetkezet 2021) – így indokolttá vált a regionális (belső) piacok népszerűsítése és erősítése (OMJ). A koronavírus-járvány hatására a bevásárlóközösségek – mint például az Ister-Granum EGTC által is támogatott esztergomi Kiskosár Bevásárló Közösség (EA) – szerepe felértékelődött, mivel mind a fogyasztók, mind a termelők számára vonzó és rugalmas megoldásokat kínáltak (mint például az online értékesítés, amely keretében átvételi időpont foglalására is lehetőség nyílt, ezzel a személyes érintkezésekből adódó egészségügyi kockázatok is minimalizálhatók voltak). (Balogh et al. 2021) A rövid élelmezési láncok kialakulása Szlovákiában és Magyarországon egyaránt az egykor virágzó feldolgozóipar számára is új lendületet adhat, emellett az unikális helyi termékek turisztikai vonzereje a turizmus számára is kedvező hatást gyakorolhat (BZ).

A globális ellátási láncok akadozása tehát nem a határforgalmi és mobilitási korlátozások, hanem sokkal inkább az (orosz–ukrán konfliktus okán is) egyre fokozódó alapanyag- és alkatrészhiány következtében okozott gazdasági problémákat regionális és makrogazdasági szinten egyaránt (OMJ) – különösen az építő- és a járműipar számára (például Szlovákiában egyebek közt a nyitrai Jaguar Land Rover, a nagyszombati Stellantis Slovakia autógyárak és a lévai Kasai műanyagalkatrész-gyár is a termelés (ideiglenes) leállítása mellett döntött (Világgazdaság 2021a, Napi.hu 2021), de a járvány kezdeti szakaszában a magyarországi autógyárak közül a komáromi Suzuki is a termelés beszüntetése mellett döntött, és a győri Audi esetében is több műszakot törtöltek. (G7 2020) Szlovákia felettébb nyitott gazdasága számára az ellátási láncok sérülékenysége sokkal komolyabb gazdasági problémákat okozott, mint Magyarország esetében. A függőség mértékének csökkentése nem feltétlenül a zárt gazdaságra történő átállás – hiszen az autark gazdasági rendszerek eltérő okokból kifolyólag, de úgyszintén kevésbé reziliensek a válságokkal szemben –, hanem sokkal inkább a beszállítói kapcsolatrendszerek diverzifikálásával érhető el. (Kopint-Tárki 2021)

A mobilitási nehézségek mellett a határzár hatásai társadalmi és pszichológiai szempontból is érzékelhetővé váltak, hiszen a területi és társadalmi kohézió erősödésével a határon átnyúló interperszonális viszonyok is szorosabbra fűződtek. A határok összekötő funkciója a vegyes házasságok és párkapcsolatok népszerűsödése vagy a rokoni kapcsolatok újraélesztése terén is érzékelhetővé vált az elmúlt évtizedek során. A járványügyi helyzet ezeket a kapcsolatokat is komoly kihívás elé állította (BZ). A személyes (informális) kapcsolatok mellett a szakmai (formális) találkozások is ellehetetlenültek, illetve az online térbe kényszerültek, ami a partnerségi együttműködések szempontjából hatékonyságromlást okozott – például a Kisprojekt Alap esetében a közös rendezvények, a személyes látogatások és a tapasztalatcsere kiemelt fontosságú eleme a határon átnyúló kohézió erősítésének (EA; OMJ).

A védőoltások megjelenése együtt járt a korlátozások enyhülésével, másrészt a lakosok alkalmazkodóképessége is fejlődött. A lakosság átoltottsága tekintetében azonban a két ország (és az egyes régiók) között is nagy különbségek mutatkoztak: Magyarországon a teljesen védett személyek aránya 65%, míg Szlovákia esetében csupán 50% volt (l. 3. ábra). Az országon belüli nyugat–keleti lejtő menti egyenlőtlenségek mindkét ország esetében megfigyelhetők – jellemzően e lejtő mentén (BZ).

3. ábra. Teljesen védett személyek aránya a teljes népességhez viszonyítva Magyarországon és Szlovákiában

(Forrás: Our World in Data – Letöltés dátuma: 2022. április 30.)

A magyar–szlovák határon átnyúló együttműködések általánosságban a legnagyobb volumenben a turizmus területén valósulnak meg. A járványhelyzet itt markáns változások történtek. (CESCI 2020) A lakosság számára a bezártságérzet enyhítésének közkedvelt formájává vált az (egyéni) aktív turizmus, amely több régióban is rekordévet zárt 2020-ban és 2021-ben – ezzel szemben az idegenforgalom egyes válfajai számára (például a fürdőturizmus, rendezvényturizmus, gasztroturizmus stb.) a pandémia időszaka jelentős recessziót okozott. A természeti kincsek felértékelődése azonban a népszerű desztinációk esetében (például a Rám-szakadék, Visegrádi vár, Pilisszentlélek) túlturizmust okozott, ezért az Ister-Granum EGTC a turisztikai desztinációmenedzsment szervezetekkel együttműködve a térségben az irányított turizmus létrehozását tűzte ki célként – ennek érdekében dolgozták ki a Börzsöny-Dunakanyar térség aktív turisztikai stratégiát, amelyben a határon átnyúló szolgáltatások fejlesztése is markáns elemként jelenik meg, különös hangsúlyt fektetve a digitalizációt érintő fejlesztésekre (EA). A közegészségügyi és higiéniai előírások szigorodása, valamint az építő- és alapanyagárak növekedése azonban a projektek költségnövekedését eredményezheti, amit az instabil forint-euró valutaárfolyam is fokoz. (CESCI 2020) Mindezen fejlesztéseket az Interreg V-A Szlovákia–Magyarország Együttműködési Program 146 millió eurós támogatási kerete is előirányozza. (XIX. Gazdaság-újraindítási Alap Uniós fejlesztései 2021) A pandémia hatásai az EGTC-k részéről is rugalmas alkalmazkodást igényeltek. A társulások szervezeti működésében nem okozott különösebb fennakadást a járványhelyzet, a kezdeti nehézségek ellenére – mint például a személyes részvételt igénylő közgyűlések megszervezése – az online térre történő átállással áthidalhatók voltak a problémák. Az EGTC-k által végzett tevekénységek esetében legfőképp a programalapú közösségeket érintő fejlesztéseket és a határon átnyúló rendezvényeket érintették a korlátozások: a lehetőségekhez mérten törekedtek virtuális formában megvalósítani az egyes eseményeket (például előadás-sorozatokat, workshopokat stb.), a személyes jelenléten alapuló projektek azonban (mint például a TAPE Akcióprogram keretében tervezett állásbörzék, tanulmányi utak stb.) meghiúsultak, vagy a megvalósulásuk időben eltolódott. Emellett az új projektek előkészítése és az új partnerségi kapcsolat kiépítése során is érzékelhető volt a hatékonyság és az intenzitás csökkenése. A beruházások tekintetében azonban nem történtek visszaesések – például a komáromi erődfelújítás, a KN-Infra elektromos busz üzembe helyezése, a Kombi és a Mária Valéria Bike kerékpármegosztó-rendszerek üzemeltetése is zavartalanul megvalósult, a közlekedési eszközök kihasználtsága esetében azonban érezhető volt a korlátozások hatása. Emellett az infláció és az építőanyagárak emelkedése a projektek tervezett költségvetése esetében várhatóan jelentős többletkiadásokat eredményezett. A Pons Danubii és a Via Carpatia EGTC esetében (részben a járványhelyzet hatására) a jövőbeli fejlesztési célok között megjelent egy egységes kommunikációs csatorna létrehozása a két ország lakosainak hatékonyabb tájékoztatása céljából (OMJ; BZ).

Összességében tehát az EGTC-k a járvány társadalmi és gazdasági hatásainak mérséklésében (hatáskörüknél fogva) csupán csekély mértékű szerepet tudtak vállalni, szerepük legfőképp az általuk koordinált projektek sikeres megvalósítása terén vált érezhetővé. A régiók talpraesettségének köszönhetően azonban a helyi szintű érdekérvényesítés hatékonyan megvalósult (OMJ; NTZ; EA; BZ).

3. Összefoglalás és következtetések

A koronavírus-járvány felettébb komplex (egészségügyi, társadalmi, gazdasági, környezeti stb.) hatásmechanizmusai rendkívül széles palettán vizsgálhatók, hiszen a társadalom és a gazdasági szinte minden szegmensére hatást gyakoroltak – ezt igazolja a témában született (és folyamatosan születő) multidiszciplináris kutatások, elemzések és stratégiai dokumentumok száma is.

Az alapvetően egészségügyi válságként induló SARS-CoV-2 betegség globalizálódása olyan nem várt kihívások elé állította a társadalmat, melyek különböző területi léptékeken eltérő válságkezelési stratégiákat követeltek – ám ezek koordinációja eltérő hatékonysággal valósult meg. Az európai országok körében – csakúgy, mint a világ többi részén – a legelterjedtebb védekezési és megelőzési stratégiaként a mobilitás (ennek értelmében a határok átjárhatóságának) korlátozását alkalmazták. A határokról alkotott diskurzusok terén történt paradigmaváltás hatására a schengeni egyezmény működési rendszere és elvei – az egyes tagállamok öntörvényűsége következtében – fenntarthatatlanná váltak, és a „határok nélküli Európa” eszméje alapjaiban omlott össze.

A magyar–szlovák határ menti területek esete több szempontból is izgalmas kutatási területnek bizonyult: mindkét ország esetében ez a leghosszabb határszakasz, amely csupán a rendszerváltást követő években, különösen a két ország Európai Unióhoz, majd a schengeni egyezményhez való csatlakozását követően vált korlátozás nélkül átjárhatóvá, ezzel a határ menti térségek számára kedvező feltételeket teremtve a társadalmi és gazdasági (re)integráció és a határon átnyúló együttműködések és kapcsolatrendszerek kialakítására és fejlesztésére. Az elmúlt évtizedek során fokozatosan kiépülő határon átnyúló hálózatosodás számára a pandémiát kísérő korlátozó intézkedések megtörték és számottevő mértékben visszavetették a fejlődés dinamikáját, ezzel jelentős társadalmi és gazdasági problémákat okozva a határrégiók számára.

A magyar–szlovák határtérség a határon átnyúló együttműködéseket tekintve is unikális helyzetű, mivel a határszakaszon mintegy 13 Európai Területi Társulás (ETT/EGTC) működik, ezzel európai viszonylatban is az EGTC-kel leginkább „lefedett” határrégiók közé tartozik. Ezek a határon átnyúló intézmények törekedtek az általuk lefedett térségek számára a pandémia negatív hatásainak mérséklésében a lehető legnagyobb segítséget nyújtani. Hatáskörüknél fogva (valamint a két ország közötti jogharmonizációs problémákból adódóan) azonban a járványhelyzet hatásainak ellensúlyozásához csupán csekély mértékben tudtak hozzájárulni.

A magyar–szlovák határszakasz esetében is (néhány kivételtől eltekintve) megfigyelhető a nyugati–keleti lejtő menti fejlettségi különbség, ami a koronavírus-járvány hatásai esetében is eltérő súlyosságú kihívásokat okozott az egyes határtérségekben. A nyugati határrégió területén található a legtöbb (pl. Arrabona, Pons Danubii, Pontibus, Ister-Granum, Rába–Duna–Vág) EGTC, melyek eltérő funkciókat és feladatokat látnak el a régiókban. Ezek az intézmények a közlekedés, a turizmus, a kultúra és a gazdasági élet és együttműködések terén is fontos szerepet töltenek be, így a járványhelyzet alatt is e területeken tudtak eredményeket elérni. A keleti határrégióban ugyan több kisebb EGTC is jelen van (pl. Abaúj-Abaújban, Bodrogközi, Svinka, Torysa), ezek az együttműködések azonban a pandémia válságkezelési folyamataiban nem játszottak szerepet. A térséget összefogó Via Carpatia EGTC – az itt jelen lévő aktív társadalmi szerepvállalásnak köszönhetően – legfőképp a regionális folyamatok koordinálásában játszott szerepet. A középső határrégió területén szervezetileg jelen lévő EGTC-k (pl. Novohrad–Nógrád, Sajó–Rima, Ipoly-völgye) funkcionálisan csekély mértékben járulnak hozzá a régióban zajló folyamatokhoz, csupán saját tevékenységi körük berkein belül operálnak. Ebből kifolyólag a középső határrégió esetében mind a határforgalmi, mind a gazdasági és társadalmi folyamatokat tekintve élesebben kiütköző problémák jelentkeztek.

A koronavírus-járvány a makroregionális folyamatokhoz hasonló következményeket okozott a magyar–szlovák határrégiók esetében is: egyebek között a gazdasági teljesítmény visszaesését és esetenként a termelés beszüntetését, a munkaidő csökkentését, az árszínvonal emelkedését és a fogyasztási magatartás megváltozását, valamint a beszállítói hálózatok akadozását stb. eredményezte. E problémákat a határrégióban működő EGTC-k közvetlenül kevésbé tudták orvosolni, a pandémia idején azonban megfogalmazódtak olyan fejlesztési tervek, melyek közvetett módon hozzájárulhatnak a kialakult nehézségek áthidalásához. A határ menti térségekben élő lakosok számára általánosságban a bizonytalanság és a folyamatosan változó (olykor kaotikus) szabályozások okozták a legnagyobb kihívást.

A pandémiával járó kihívások az idő előrehaladtával egyre beazonosíthatóbbá váltak – a kezdeti bizonytalan és pánikszerű intézkedéseket követően az újabb járványhullámok során a (egyre enyhülő) korlátozó intézkedésekkel járó társadalmi feszültség is redukálódott, köszönhetően a lakosság alkalmazkodóképességének s a hatékonyabb és rugalmasabb szabályozási rendszereknek.

Több mint két év távlatából visszatekintve számos, a koronavírus-járvánnyal összefüggésbe hozható társadalmi és gazdasági folyamat vált beazonosíthatóvá, a pandémia hosszú távú hatásai kapcsán azonban a jövőre nézve továbbra is megannyi megválaszolatlan kérdés és megoldandó kihívás áll előttünk. A járványügyi vészhelyzet felhívta a figyelmet a határok (és a határon átnyúló kapcsolatok) szerepére és jelentőségére, így e tényezők figyelembevétele a jövőbeli fejlesztési stratégiák kidolgozása során kardinális szempontként kell megjelenjen. Ezeknek a transzregionális beavatkozásoknak kulcsa az átfogó ágazati fejlesztésekben rejlik. A komplex programcsomagok és stratégiák kialakításával – például a közlekedési infrastruktúra tervezésének összehangolása a munkaerő-áramlási, áruforgalmi, turisztikai stb. folyamatokkal, az ipartelepítések telephelyválasztása esetében a munkaerő-potenciál határon átnyúló monitorozása, a transzregionális turisztikai desztinációs menedzsment létrehozása stb. – megvalósulhat a határ menti térségek szinergiájának és kohéziójának elmélyülése, és mérsékelhető a periferikus földrajzi helyzetből adódó társadalmi és gazdasági peremhelyzet, sőt az együttműködések révén újabb határokat átívelő funkcionális várostérségek jöhetnek létre, melyek új kapukat nyithatnak a határ menti térségek számára.

 

Irodalom

XIX. Gazdaság-újraindítási Alap uniós fejlesztései 2021.

Balogh, Pál Géza–Baráth, Lajos–Benedek, Zsófia–Fertő, Imre–Lajos, Veronika–Nemes, Gusztáv–Orbán, Éva–G. Szabó, Gábor 2021. The Kings of the Corona Crisis: The Impact of the Outbreak of Covid-19 on Small-scale Producers in Hungary. Agricultural Economics Society and European Association of Agricultural Economists, 19/3, 53–59. p.

CESCI 2020. Territorial analysis for the programme area of the Interreg Programme 2021-2027 in Hungary and Slovak Republic. Budapest, Central European Service for Cross-border Initiatives.

Dániel Zoltán András–Molnár Tamás–Molnárné Barta Katalin 2021. Koronavírus-járvány a V4 országokban – társadalmi, gazdasági hatások, regionális összefüggések, kormányzati beavatkozások. Területi Statisztika, 61/5, 555–576. p.

Hajdú Zoltán–Rácz Szilárd 2020. Államhatár-politikák az Európai Unióban és Magyarországon a globális koronavírus-válság kezdeti időszakában. Tér és Társadalom, 34/2, 202-210.

Hajdú, Zoltán 2021. A globális európai uniós vírusválság határpolitikai hatásai. Scientia et Securitas, 2/3, 275–283. p.

HÉTFA 2021a. A kelet-közép-európai járványügyi helyzet heti alakulásának elemzése. Budapest, HÉTFA Kutatóintézet. Kutatási jelentés.

HÉTFA 2021b. A Covid-19 járvány határok átjárhatóságára és az idősek helyzetére gyakorolt hatásairól. Budapest, HÉTFA Kutatóintézet. Kutatási jelentés, kézirat.

Jaschitz, Mátyás 2020. The role of the EGTC in cross-border spatial planning. In Ocskay, Gyula (Ed.), 15 years of the EGTCs. Lessons learnt and future perspectives. Budapest, Central European Service for Cross-border Initiatives, 123–144. p.

Kopint-Tárki 2021. A Covid-19, a fenntarthatóság és a gazdasági-társadalmi fejlődés megjelenése a versenyképességben Magyarországon. Budapest, KOPINT-TÁRKI Konjunktúrakutató Intézet Zrt.

Magyarország konvergencia programja 2021-2025 2021. Magyarország Kormánya.

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2021. Piaci útmutató a Szlovák Köztársaságról. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.

Magyar Piac Szövetkezet 2021. Termelőink a piacon. Bag, Magyar Piac Szövetkezet.

Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány 2023. Szlovákia gazdasági helyzete, a magyar–szlovák kapcsolatok alakulása 1989 óta. Budapest, Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány

Pauza Diána–Palotai Bálint 2021. Értékesítés a koronavírus idején. IFUA Horváth & Partners. Letöltés dátuma: 2022. április 21.

Program stability Slovenskej republiky na roky 2021 až 2024 2021. Ministerstvo financií Slovenskej republiky.

Ritecz, Gy. 2021. Államhatár ellenőrzés és turizmus a pandémia idején. Határrendészeti Tanulmányok, 18/3, 35–83. p.

 

Internetes források

Az üzlet 2021. Komárom és Komárnó között jár az első itthon gyártott e-busz – Letöltés dátuma: 2022.04.20.

Bumm 2021. Ezeket az átkelőhelyeket zárják le a szlovák-magyar határon – Letöltés dátuma: 2022.04.16.

Consilium. Covid19: a negatív gazdasági következményekre adott uniós válasz – Letöltés dátuma: 2022.03.25.

G7 2020. Nyáron is leállnak a magyar autógyárak, mi lesz a dolgozóikkal? – Letöltés dátuma: 2022.04.21.

Hungarianhub 2021. Beutazási szabályok Magyarországra –Letöltés dátuma: 2022.04.17.

HVG 2021. Megrohamozták a szlovákok a magyar bevásárlóközpontokat – nem csak az árfolyam miatt – Letöltés dátuma: 2022.04.17.

IHO 2021. Magyar vasút 2021 konferencia: fenntartható és intelligens mobilitás nincs vasút nélkül – Letöltés dátuma: 2022.04.17.

Index 2021. Nagyüzemben gyártották a hamis oltási igazolványokat Győrben – Letöltés dátuma: 2022.04.19.

Ister-Granum EGTC. Rólunk – Letöltés dátuma: 2022.04.14.

Ma7 2020. Mától új szabályok vonatkoznak a határátlépőkre – Letöltés dátuma: 2022.04.15.

Ma7 2021a. Hétfő helyett szerdán lépnek életbe a szigorítások a határátkelőkön. Ezekre az intézkedésekre számíthatunk – Letöltés dátuma: 2022.04.16.

Ma7 2021b. Hétfőtől enyhébb szabályok érvényesek az ingázókra – Letöltés dátuma: 2022.04.16.

Ma7 2021c. Megnyílt a szlovák-magyar határ, de milyen feltételekkel léphetjük át? – Letöltés dátuma: 2022.04.16.

Ma7 2021d. Hétfőtől jönnek az új szabályok a határon. Nézzük, hogy mire számíthatunk! – Letöltés dátuma: 2022.04.16.

Ma7 2021e. Magyarország köszöni Szlovákiának a rekord bevételeket. Karácsony előtti turizmusdömping a határon túl – Letöltés dátuma: 2022.04.17.

Magyar, A. 2021. Szlovákia: Matovic lemondott, Eduard Heger lesz az új miniszterelnök – Letöltés dátuma: 2022.04.16.

Magyar Hírlap (2021). Az enyhítések útjára léptek szomszédaink – Letöltés dátuma: 2022.04.16.

M, D. J. & N, A. 2021. Lazítások és járványzónák: így kezelik a pandémiát a szomszédok – Letöltés dátuma: 2022.04.16.

Mészáros, R. 2021. Megkezdődik az ország tesztelése – Letöltés dátuma: 2022.04.16.

MFKE 2021. Koronavírus: hírek információk Szlovákiából és Csehországból – Letöltés dátuma: 2022.04.16.

Napi.hu 2021. Sorban állnak le a szlovák autóipari üzemek a chiphiány miatt – Letöltés dátuma: 2022.04.21.

NiT 2021. Folytatódik a schengeni belső és külső határátkelők felújítása – Letöltés dátuma: 2022.04.17.

NOOL 2021. Négy új híd épül 2023 végéig a magyar–szlovák határon – Letöltés dátuma: 2022.04.17.

Nótin, T. 2021. A felvidéki régiók lakosságát sújtja leginkább a koronavírus Szlovákiában – Letöltés dátuma: 2022.04.16.

Paraméter 2020a. Megnyitották a medvei határátkelőt – Letöltés dátuma: 2022.04.14.

Paraméter 2020b. Csütörtöktől ismét lehet ingázni a szlovák-magyar határ mentén – Letöltés dátuma: 2022.04.14.

Paraméter 2020c. Négy további szlovák-magyar határátkelőn kap zöldet a teherforgalom – Letöltés dátuma: 2022.04.15.

Paraméter 2020d. Dunaszerdahelytől Komáromon át Királyhelmecig 11 polgármester kéri, hogy nyissák meg a magyar határt is! – Letöltés dátuma: 2022.04.14.

Patthy, L. I. 2021. Megszületett a döntés, teljes lezárás jön Szlovákiában – Letöltés dátuma: 2022.04.17.

Pomichal, K. 2020. Jön a szigorítás: Kötelező koronateszt, lezárt határátkelők, az ingázók állandó tesztelése – Letöltés dátuma: 2022.04.16.

Pomichal, K. 2021. Jelentősen szigorodnak a beutazás feltételei: ha nincs beoltva, 14 napra karanténba kényszerül – Letöltés dátuma: 2022.04.16.

Portfolio 2021. Határátkelőket zár le Szlovákia a járvány miatt, hétfőn új rendszer lép életbe – Letöltés dátuma: 2022.04.19.

PwC 2020. A megváltozott fogyasztói magatartás erősíti a digitalizáció, az egészségügy és a fenntarthatóság területén megfigyelhető trendeket – Letöltés dátuma: 2022.04.21.

Szabad Európa 2021. Szlovákia megkapta az első adag Szputnyik V-szállítmányt – Letöltés dátuma: 2022.04.19.

Tachométer 2020a. Sokan belefutottak a határátlépési káoszba Medvénél – Letöltés dátuma: 2022.04.16.

Tachométer 2020b. Éjféltől mindenki előtt, teljesen lezárják a medvei határátkelőt, Komárom és Dunacsún nyitva marad – Letöltés dátuma: 2022.04.16.

UNECE 2022. Observatory on border crossing status due to Covid-19 – Letöltés dátuma: 2022.04.16.

Új Szó 2020a. Családokat szakított szét a határzár – Letöltés dátuma: 2022.04.14.

Új Szó 2020b. Szabadon átjárható a szlovák, magyar, osztrák és a cseh határ – Letöltés dátuma: 2022.04.16.

Új Szó 2020c. A járványbizottság a kijárási tilalom bevezetését javasolja az ünnepekre – Letöltés dátuma: 2022.04.16.

Új Szó 2021a. Kérdések és válaszok a hétfőtől érvényes óvintézkedésekről – Letöltés dátuma: 2022.04.19.

Új Szó 2021b. Bezárták a boltokat nálunk? Akkor jövünk Magyarországra! Letöltés dátuma: 2022.04.17.

Világgazdaság 2021a. Autóipari beszállítók lépnek le Szlovákiából – Letöltés dátuma: 2022.04.17.

Világgazdaság 2022. Kihirdette a járvány végét a szlovák kormány – Letöltés dátuma: 2022.04.17.

 

Bence Varga

The Social and Economic Impact of the Coronavirus Pandemic on the Development of Border Regions in the Case of the Hungarian–Slovak Border Regions

Borders in a given social context seem to be eternal and unchangeable, but their exact location, their permeability, their functions and the regulations assigned to them are in fact constantly changing according to the ideals of the respective societal eras. The SARS-CoV-2 neo-coronavirus infection, identified in December 2019 as the cause of Covid-19 disease, has become a global pandemic, causing a major health, economic and social crisis. The pandemic had an impact on the single market mechanisms established by the European Union, affecting freedoms—the free movement of services, goods, capital and people—and on almost every aspect of everyday life as it had been until then. In border regions, these effects were magnified. The active socio-economic interactions of the Hungarian–Slovak border regions were interrupted overnight as a result of the border traffic measures, causing significant negative