Szemerkényi Ágnes megfogalmazása szerint a nemzetközi szakterminológiában használatos proverbiumnak tekintjük „mindazokat a rövid, általában mondatnyi terjedelmű, állandósult, közkeletű szókapcsolatokat, amelyeknek a nyelvben fontos stilisztikai és hangulati hatásuk, alkalmanként különböző funkciójuk van, és folklór alkotásnak tekinthetők”. Krúdy Gyula ezeket a szólásokat és közmondásokat anyanyelvünk aranypénzeinek nevezi, amelyek gurulnak, forognak a nép között.
Bár a közmondásokat és a szólásokat a legkisebb népköltési műfajként tartjuk számon, mégis különös figyelmet érdemelnek, mert ezek reagálnak legfogékonyabban a mindennapi élet jelenségeire, ezek a legalkalmasabbak egy kisebb-nagyobb nyelvi közösség életének, leleményességének, történetének, elődeik élettapasztalatának a bemutatására. Dokumentálásukat nehezíti, hogy csak alkalomszerűen, bizonyos beszédhelyzetekben hangzanak el.
Proverbiumok gyűjtésével lakóhelyemen, a galántai járásbeli Tallóson kb. 1965-től foglalkozom. Azóta több mint tizenkétezer szólást, szóláshasonlatot, közmondást, nyelvi fordulatot sikerült felgyűjtenem. Ezek a pozsonyi Madách-Posonium Könyvkiadó jóvoltából Mátyusföldi rózsák és bogáncsok címen jelentek meg öt kötetben (2007–2011 között). A millennium jegyében (1896-ban) jelent meg Margalits Ede Magyar közmondások és közmondásszerű szólások c. könyve, amely 25 336 (az ismétléseket leszámítva mintegy tizenegy–tizenkétezer) adatot tartalmaz. Titokban az volt a célom, hogy a honalapítás 1100. évfordulójára valami hasonló gyűjtéssel gazdagítom én is irodalmunkat. Bár másfél évtizedes késéssel, de – végtelen örömmel tölt el – hogy tervemet sikerült megvalósítani.
A kiadott anyag csak a Tallóson felgyűjtött adatokat tartalmazza, ám alkalomszerűen a más községekben elhangzott szólásokat is feljegyeztem, amennyiben azok nem szerepelnek O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások c. vaskos kötetében. Szülőfalum, Ipolynyék szólásanyagából is vannak adataim, főleg gyermekkoromból. Az alábbiakban ezeket a nem Tallóson feljegyzett proverbiumokat szeretném közkinccsé tenni. Vezérszavaik ábécé szerinti sorrendjében közlöm őket. Vezérszónak általában a kifejezés első főnévi elemét, bizonyos esetekben pedig a kifejezés legjellemzőbb szavát tekintem. A közmondásokat az állandósult szókapcsolatok egyéb fajtáitól a Km rövidítéssel különböztetem meg. Zárójelben megadom a község nevét, ahol a szókapcsolatot felgyűjtöttem.
agy
Kutat az agyában: megpróbál emlékezni vmire. (Pozsonyvezekény)
Csiszolja az agyát: tanul, okosodik. (Pozsonyvezekény)
ajtó
Az én ajtóm mindig nyitva áll előtte: ha segítségre van szüksége, hozzám bármikor jöhet.
(Pozsonyvezekény)
Olyan széles, hogy csak keresztben tud bejönni az ajtón: nagyon kövér. (Hidaskürt)
akácfa
Kétszer nyílik az akácfa virága: (akkor mondják, ha vki idős korában szerelemre gyullad). Km. (Ipolynyék)
állat
Állatnak ember az istene: az állatok sorsa az emberektől függ. Km. (Dunaszerdahely)
alsó
Enyém az alsó: (tréfás figyelmeztetés, ha vkinek a lábára léptek). (Hegyéte)
aludttej
Olyan hülye, hogy még az aludttejtől is megkérdezi, hogy mit álmodott: nagyon buta, ostoba. (Diószeg)
angyal
Nem vagyunk angyalok: egyikünk sincs hiba nélkül. Km. (Pozsonyvezekény)
anya
Az anyjában felejtette az eszét: buta, ostoba. (Hidaskürt)
Potrohos anyának potrohos gyereke: a gondatlan, ügyetlen anyának rosszul fejlett a gyermeke. Km. (Ipolynyék)
asszony
Egy asszonynak mindent kell szeretnie: az anya nem válogathat az ételben, mert akkor gyermekeinek rossz példát mutatna. Km. (Vízkelet)
bab
Összekeveri a babot a borsóval: fogalmakat, adatokat összekever, fölcserél. (Ipolynyék)
bajusz
Olyan bajsza van neki, mint amikor a macska viszi a tollsöprűt: kétoldalt hosszan kiálló bajsza van. (Nagyfödémes)
bakonyi
Úgy néz, mint a bakonyi betyár: csúnyán, látható gyűlölettel néz. (Ipolynyék)
bálnafos
Bánatos, mint a másnapos bálnafos: bánatos, szomorú, kedvetlen, lehangolt. (Nagymácséd)
bánya
Olyan csúnya, hogy ha lemegy a bányába, hát feljön a rém: nagyon csúnya, rút. (Diószeg)
bányarém
Olyan csúnya, mint a bányarém: nagyon csúnya. (Diószeg)
beborul
Ha beborul, még nem biztos, hogy esni fog: a baljós jelek még nem jelentik azt, hogy azokból törvényszerűen baj származik. Km. (Pozsonyvezekény)
Benkó
Kivárja, mint Benkó a vakondot: kivárja az alkalmas pillanatot. (Feketenyék)
betegség
Annyi betegségem van, hogy még el is adhatnék belőle(, de nem kell senkinek): nagyon sok betegségem van. (Felsőszeli)
bodaki
Izzad, mint bodaki (gyüge) a ladikban: gyöngyözik róla a verejték. (Felsőszeli)
bomba
Időzített bomba: csak idő kérdése, hogy mikor lesz belőle baj. (Nemeskosút)
Boszi Mari
Izzad, mint Boszi Mari szamara az aludttejtől: nagyon izzad. (Ipolynyék) Megj.: Gyermekkoromban még volt szerencsém látni a ragadványnévvel megjelölt idős nénit és szürke szamarát. Az én emlékezetemben a szóláshasonlat a közölt változatban rögződött, míg hat évvel idősebb bátyám szerint a hasonlat csak a személyre vonatkozott: Izzad, mint Boszi az aludttejtől. (Aratáskor a határban aludttejet ivott, s ennek nyomai az arcán maradtak.) Bátyám a következő tréfás ételkínálóra is emlékezett: Ihol a káposzta, benne van a Boszi (Mari) szamarának az eleje meg a hátulja.
bőr
Még a bőröm alá is bemászik ez a hideg: dermesztő hideg van. (Pozsonyvezekény)
bugyi
Valamikor úgy volt, hogy nyitott bugyi, csukott pina, most meg úgy van, hogy csukott bugyi, nyitott pina: a régebbi erkölcsös életet erkölcstelen életmód váltotta fel. Km. (durva) (Felsővámos)
bűnös
Jobb egy megtért bűnös száz igaznál: a bűneit igazán megbánó ember hibáiból okulva gyakran jobb, mint aki sohasem vétkezett. (Diószeg)
cica
Fekete, mint a cica ülepe: fekete (tréf.) (Ipolynyék)
cigány
Úgy néz rá, mint az utolsó cigányra: lenézi, megveti. (Jóka)
csap
Még a csapból is az csurog: vkiről v. vmiről rendkívül sokat beszélnek, írnak. (Pozsonyvezekény)
csendőr
Inkább két csendőr kísérjen, mint egy pap: inkább legyek törvénysértő mint halott. (Pozsonyeperjes)
csík
Cserba csík, cserba csík, minden szarba belecsíp! = (tréfás csúfolódó, rendsz. kisgyereknek mondják, ha kiesett a tejfoga). (Ipolynyék)
csizma
Annyit ér, mint a fejetlen csizma szár nélkül: semmit sem ér. (Felsőszeli)
csontkollekció
Olyan, mint a csontkollekció: nagyon sovány. (Pozsonyvezekény)
csök
Csökre ugrik: alaposan melléfog, pórul jár. (Hegyéte) Megj.: csök ’csomós fatuskó, gyökér’
csúnya
Olyan csúnya, hogy ha meglátom, hát lehányom (v. elhányom) tőle magam: nagyon csúnya. (Feketenyék)
délelőtt
a/ Amit délelőtt mond, délután már nem igaz. b/ Hiába mondja délelőtt, hogy így meg úgy, ha délután már másképpen mondja: nem szavahihető, gyakran változtatja a véleményét. (Pozsonyeperjes)
dió
Megvagyok, mint a törött dió: (tréfás felelet a „Hogy van?” kérdésre:) beteg vagyok, de azért még élek. (Hidaskürt)
Addig kell a diót feltörni, míg meg nem nyívesedik: a lánynak idejében kell elvenni a szüzességét. Km. (Hetény)
egy
Egyet fúrt, öt lett: (tréfás felelet az „Ez egy olyan agyafúrt ötlet” kifejezésre). (Hidaskürt)
élő
Élő rendezi el a holtakat: az élők kötelessége a holtak eltemetése. (Pozsonyeperjes)
Élőknek egészségére, holtaknak üdvösségére: (koccintáskor mondják, rendsz. halotti torban). (Szenc)
ember
Jó ember mellett nem lehet megöregedni: a férj (ön)dicsérete, ha a feleségét vki valóságos koránál fiatalabbnak tekinti. (Vízkelet)
Nem ember az ember, csak az emberséges ember az ember: csak a becsületes ember nevezhető embernek. Km. (Vízkelet)
Minden ember ember, de nem minden ember emberséges ember: az emberek között jók és rosszak egyaránt találhatók. Km. (Vízkelet)
év
Akinek hetven éven felül nem fáj semmi, az kint van a temetőben: a hetvenedik életév betöltése után már mindenkinek van vmilyen betegsége. Km. (Pozsonyeperjes)
esőbéka
Olyan szemei vannak, mint az esőbékának: nagy, dülledt szemei vannak. (Pozsonyvezekény)
fa
Azt sem tudja, mi fán terem a dió: fogalma sincs, hogy miféle, micsoda, honnan származhat a szóban forgó dolog. (Nagyfödémes)
Sok a fa, és mégis kicsiny az erdő: a sok ember között kevés azoknak a száma, akikre valóban számítani lehet vmely feladat végrehajtásában. (Felsővámos)
Úgy fog kezet, mint ha fát vágott volna: a szokásosnál jóval erősebben szorítja meg társa kezét. (Pozsonyvezekény)
fal
Behúz egyet, hát átmész a falon: borzasztó verést kapsz tőle. (Diószeg)
faló
Számíthatsz rá, mint falótól a szarra: egyáltalán nem számíthatsz rá. (Diószeg)
farkas
Nem kell rögtön farkast kiáltani: amíg nem ismerjük meg valakinek a tulajdonságait, addig nem kell rémíteni a többieket vele. (Ipolynyék)
farkasdi
Farkasdi szalonnát reggelizett: vöröshagymát evett reggelire. (Felsőszeli) Megj.: A farkasdiak híres hagymatermesztők voltak.
fej
Úgy fáj a fejem, mintha fát hasogatnának rajta: nagyon fáj a fejem. (Nemeskosút)
Belenyomom a fejedet a seggembe, és te leszel a legnagyobb seggfej: (durva ócsárlás). (Nagymácséd)
Bekötik a fejét, kioldják a nyelvét: a férjhezmenetel után az asszony már szabadon beszélhet. Km. (Ipolynyék)
fél (fn)
a/ Ha ennek a fele igaz, (már) az is sok. b/ Már az is sok, ha ennek a fele igaz: túlontúl sok bizonyíték szól ellene. (Nemeskosút)
Látjátok feleim, nőnek a füleim!: (a Halotti Beszéd kezdő sorának tréfás elferdítése.) (Ipolynyék)
féreg
Még a féreg is védekezik: mindenki védekezik, ha bántják. Km. (Ipolynyék)
feszület
Áll, mint a fancsali feszület az út mellett: tehetetlenül, szomorúan álldogál. (Felsőszeli)
foci
Kis foci, kis pénz, nagy foci, nagy pénz = minél magasabb osztályban játszik a labdarúgócsapat, annál magasabb (titokban nyújtott) pénzjutalomban részesülhet. Km. (Dunaszerdahely)
Födémes
Födémesen még a kutyának se jó, mert ha feláll, a helyére rögtön sátrat állítanak: (tréfás csúfolódó a nagyfödémesiekre:) minden kis helyet felhasználnak a fóliasátor alatti zöldségtermesztésre. (Hidaskürt)
födémesi
Alul van a föle, mint a födémesi tejnek: (tréfás védekezés, ha a tej minőségét ócsárolják:) nincsen annak semmi baja. (Ipolynyék) Megj.: Állítólag az ipolyfödémesi asszony az ipolysági piacon tejfölt árult, s a vevő kifogásolta, hogy a tejnek nincs föle, mire az eladó így védekezett: Dehogyis nincs föle, azért nem látja, mert alul van!
fuga
Olyat behúz, hogy beleszorulsz a fugába: hatalmas ütést mér rád. (Nagymácséd)
futórózsa
Fut, mint a futórózsa: gyorsan fut. (tréf.) (Vízkelet)
fül
Legalább hallja a füled, hogy mit mond a szád: legalább vedd észre, hogy butaságokat beszélsz v. káromkodsz. (Pozsonyvezekény)
Minek örülsz, hogy két füled van és nem vagy fazék?: nincs minek örülnöd. (Hidaskürt)
fűszál
Még a fűszálba is megbotlik: betegség, részegség, esetleg vmilyen testi fogyatékosság miatt bizonytalanok a léptei, ill. nehézkes mozgású, tehetetlen. (Felsőszeli)
gabona
A gabonát bőrben kell eladni: kifizetődőbb, ha nem a gabonát, hanem a vele kinevelt állatokat adjuk el. Km. (Nagyfödémes)
gazda
Nem szabad másnak, szabad a gazdának: a felettesnek mindig nagyobb a cselekvési szabadsága, mint a beosztottnak. Km. (Hegyéte)
gombóc
A szilvás gombóc akkor jó, mikor kiszőrösödik: a kislánynak is meg kell érnie a szerelemre. Km. (Felsővámos)
gyerek
Nem akármilyen gyerek ő még, ha pisál, csörög is: (kisgyerek tréfás dicsérete). (Felsővámos)
Ami a gyereknek jó, az anyának kétszer jó kell, hogy legyen: az igazi édesanyának megértőnek kell lennie gyermeke iránt, osztoznia kell annak boldogságában. Km. (Hidaskürt)
Könnyebb egy gyereket szerezni, mint egy kis párnát: utód nemzése nem olyan nehéz, mint a munkával szerzett javaké. Km. (Felsőszeli)
gyerekgyártó
Olyan, mint a gyerekgyártó kisiparos: (férfinak) sok gyereke van. (Hidaskürt)
gyertya
Ki tudja, meddig ég még a mi gyertyánk: nem tudhatjuk, hogy meddig élünk. (Pozsonyvezekény)
hal
Kicsontozlak, mint egy halat: alaposan ellátom a bajodat. (Nagymácséd)
harang
Nem kell rögtön félreverni a harangokat: a rémhírek és a borúlátó jóslatok nem mindig bizonyulnak igaznak. (Ipolynyék)
hát
Úgy hátba váglak, hogy kiköpöd a gerincedet: alaposan hátba váglak. (Galánta)
Hodos
Ég, mint Hodos: nagyon ég. (Kisudvarnok) Megj. A szóláshasonlat egy régi tűzvész emlékét őrzi.
ház
Amilyen házba mégy, olyan hitű légy!: alkalmazkodjunk a vendégül látó házbeliek szokásaihoz. Km. (Ipolynyék)
hiba
Csak egy hibája van, hogy élve született: gazember, semmirekellő alak. (Pozsonyeperjes)
hó
Ha ropog a hó a lábunk alatt, még hideg lesz: (népi megfigyelés:) a kemény hótakaró hideget jósol. Km. (Pozsonyvezekény)
hóhér
Hóhérnak hóhér az ideálja: gonosz embernek a példaképe is gonosz szokott lenni. Km. (Ipolynyék)
holdugró
Olyan, mint a holdugró: a/ holdkóros, hebehurgya, kelekótya; b/ sovány, gebe, fejletlen. (Vízkelet)
hordó
Úgy aludt, mint az üres hordó: (tréfás, szexualitásra célzó megjegyzés, ha ismerős nőtől vki megkérdezi, hogy hogyan aludt). (Pozsonyeperjes)
igazság
Az az igazság, hogy nincs is igazság: a tényeket mindenki a saját szemszögéből ítéli meg. Km. (Feketenyék)
írás
Nem éri őt az írás: (a gyermek) az alapiskola első osztályába azért nem íratható be, mert a tanévkezdés napjáig még nem töltötte be a hatéves kort. (Ipolynyék)
Isten
Isten őrizz, de jó volna! = szabadkozom, de azért nagyon szeretném, ha megtörténne. (tréf.) (Hidaskürt)
Nincs Isten hírivel: veszélyt jelent az érkezése. (Zsigárd)
Verje meg az Isten mind a két kezével = (átkozódás). (Pozsonyvezekény)
Verje meg az Isten, veretlen ne hagyja = (átkozódás). (Ipolynyék)
Istent nem lehet lefizetni: Isten megvesztegethetetlen. Km. (Felsőszeli)
kakas
Jó kakas kiveszi a vámot: az igazi férfi semmit sem tesz ingyen, fizetség nélkül. Km. (Ipolynyék)
kapitány
Amilyen a kapitány, olyan a regimentje: a feljebbvaló magatartását követik a beosztottjai is. Km. (Ipolynyék)
karónkiabáló
Olyan, mint a karónkiabáló, hun búg, hun nem búg: (vmely gép meghibásodás következtében) szaggatott búgó hangot ad. (Nagymácséd) Megj.: karónkiabáló ’hangszóró, hangoshíradó’ (tréf.)
karos
Oda karos kell, nem szaros: oda erős emberre van szükség, nem jelentéktelen emberre. (Felsővámos)
kasza
Úgy vannak egymással, mint a kasza és a fém: haragban vannak egymással, egymás ellenére tesznek. (Ipolynyék)
kecske
Elfallálja, mint kecske a bagzást: kötelességét, tennivalóját ügyeskedve, vmely ürüggyel elhalasztja, elodázza. (Pozsonyvezekény)
kecskebéka
Fölfújta magát, mint kecskebéka a napsütésben: durcáskodik, sértődötten duzzog. (Hegyéte)
kilincs
Sárga kilincs, kenyér meg nincs: a „cifra nyomorúság” (a jólét látszatát leplező szegénység) jellemzésére mondják. (Galánta)
kocsma
Azelőtt azt mondták, hogy ha valakivel találkozni akarsz, menj a kocsmába, máma már úgy mondják, hogy ha valakivel találkozni akarsz, menj a kórházba = (rendsz. kórházban mondják, ha rég nem látott ismerőssel találkoznak:) manapság sokkal többen járnak a kórházba, mint a kocsmába. (Feketenyék)
kolbász
Kóbász, amit a kutya lóbász: (tréfás felelet a „kóbász” szóra; lóbász ’lóbál’). (Ipolynyék)
koldus
Lóg a szája, mint a kódós (koldus) zsebe: eltátja a száját, le van fittyedve az ajka. (Vízkelet)
kotló
Úgy áll a haja, mint amikor a kotlót valagba fújja a szél: borzas, kócos, szétáll a haja. (Felsővámos)
köröm
Körmöket égettünk: (a litániában elhangzó „Könyörögj érettünk!” tréfás elferdítése).
(Ipolynyék)
kőműves
Kőművesnek nyáron nincs felesége, télen pedig nincs kenyere: a kőműves nyáron a sok munka miatt keveset tartózkodhat a családja körében, télen viszont a családjával lehet, mert nincs munkája, ám éppen ezért jövedelme sincs. Km. (Nagymácséd)
kőszikla
Olyan a gyomrom, mintha kősziklát nyeltem volna: vmely élelem, ill. idegesség hatására görcsbe rándult a gyomrom. (Hegyéte)
Krisztus
Akinek Krisztus a komája, üdvözül: akinek befolyásos rokona van, az könnyebben boldogul. Km. (Felsőszeli)
Fekszik, mint Krisztus a keresztfán: a betegségtől elgyötörten fekszik. (Pozsonyeperjes)
kukorica
Nő, mint a kukorica: (gyermek) szinte szemlátomást növekszik. (Nádszeg)
kurva
Ne pörgesd magad, mint kurva a ridikült!: ne nagyzolj, ne tedd a nagyot! (Diószeg)
Passzol, mint kurva kezébe a liliom: egyáltalán nem illik neki. (Galánta)
Kiütlek, mint diszkós kurvát a szilvapálinka: ellátom a bajodat, elverlek. (Nagymácséd)
kutya
Azért kutya, hogy ugasson = hadd járjon a szája, nem kell őt komolyan venni. Km. (Ipolynyék)
Meghurcolja, mint kutya a papucsot: vkit ide-oda vonszol, kimerítően megtáncoltat. (Felsővámos)
Úgy föl van öltözve, mint az úri kutya: nagyon szépen van felöltözve. (Alsószeli)
labda
– Hun van a labda? – Mögötted. – Dehogy öttem mög!: (az ö-ző nyelvjárást beszélő jókaiakat csúfoló tréfás párbeszéd. (Jóka)
lelkiismeret
Olyan (v. úgy néz ki), mint a rossz lelkiismeret: fáradt, levert, kimerült állapotban van. (Hegyéte)
levegő
Rágja a levegőt: fölöslegesen (sokat) beszél. (Hegyéte)
levelibéka
Vigyorog, mint a levelibéka: szélesre nyúlt szájjal vigyorog. (Hegyéte)
ló
Röhög, mint a ló az istállóban: (örömében) hangosan nevet. (Vízkelet)
macska
Jó macska megfogja az egeret: az ügyes nő bájaival képes szerelemre lobbantani és rabul ejteni a férfit. Km. (Nagyfödémes)
madi
Nyiklik-nyaklik, mint a madi bicska: feje, végtagja erőtlenül vmerre billen, csuklik. (Felsőszeli)
Szarban maradtak, mint a madiak: kellemetlen helyzetbe kerültek. (Felsőszeli) Az adatközlő szavait idézve: „Valamikor a madiak valami patkánt vagy gerént üldöztek, és hogy kimentek már egész a falu végire, addig kergették. És a bíró már látto, hogy igen elfárodtak, há megmérgűt, levágto a botját, hogy innen tovább nem megyünk. És akkor nízték, hogy egy rakás tehéntrágyo vót ottan, és azóta mondják, hogy szarba marattak, mint a madiak.”
malac
Amilyen a malac, olyan a nyígása: az embert beszédje minősíti. Km. (Szenc)
mama
Egyet a mamának, egyet a papának, egyet a hazának: ideális, ha a családba három gyermek születik. Km. (Ipolynyék)
Mamlasz
Máma van Szent Mamlasz: (tréfás mondás, ha vkinek aznap van a névnapja.) (Taksony)
megjön
Most úgy van, hogy megjöttünk, elmentünk: mihelyt megérkeztünk, azonnal távozunk is. (Pozsonyeperjes)
menőke
Menőke van (v. volna), csak vevőke nincsen: (akkor mondják, ha a lány nem tud férjhez menni). (Ipolynyék)
mindegy
Mindegy, hogy milyen, csak fürge legyen: a hímvesszőnek nem a mérete a fontos, hanem a teljesítőképessége. Km. (Diószeg)
mohácsi
Nekifekszik, mint mohácsi ló a völgynek: megfontolás nélkül belekezd a munkába. (Nádszeg)
mozi
Csak néz, mint a moziban: tétlenül néz. (Nagymácséd)
nádszegi
Olyan, mint a nádszegi bicskás: verekedős természetű. (Felsőszeli)
német
Hajlik, mint a német nóta: a/ nagyon hajlékony (tárgy), b/ befolyásolható, ingatag (személy). (Felsőszeli)
név
Fölvette a néhai nevet: meghalt. (Ipolynyék)
nyéki
El van förmedve, mint a nyéki búcsú: méregbe gurult, borzasztóan dühös. (Felsőszeli) Megj.: A szóláshasonlat egy régi feketenyéki búcsú emlékét őrzi, amikor is a szép idő csúnyára fordult, s a vihar feldöntögette a búcsúsok sátrait. Más magyarázat szerint az egykori búcsúkkor szokásos verekedések emléke él benne.
Visít, mint a nyéki búcsú: kellemetlenül éles hangot hallat. (Felsőszeli)
nyúlszar
Pattog, mint nyúlszar a deszkalapon: mérgesen pörlekedik, parancsokat osztogat, teszi a nagyot. (Nagymácséd)
orr
Nem estem ki az orrából: velem nem bánhat akárhogyan. (Léva)
ökör
Két lábon járó ökör = buta, ostoba ember. (Pozsonyeperjes)
öregség
Öregség tisztesség: az idős embereket illik tisztelni, megbecsülni. Km. (Ipolynyék)
papfi
Papfi gazfi: a papok mind gazemberek. (durva általánosítás) (Alsószeli)
paraszt
Akkora paraszt, hogy ha a Göncölszekér lejjebb volna, telerakná ganajjal: nagy paraszt, nem tudja az illemet. (Diószeg)
Letolja, mint paraszt a gatyáját: csúnyán leszidja. (Pozsonyeperjes)
Minél butább a paraszt, annál szebb a krumplija: (burgonyaszedéskor a gazda tréfás dicsérete). (Hidaskürt)
patikamérleg
Pontos, mint a patikamérleg: vmely mérleg nagyon pontos. (Ipolynyék)
péntek
Pintek, szaros az inged: (tréfás megjegyzés a nyelvjárási „pintek” szóra). (Ipolynyék)
Petőfi
Úgy melegít, mint Petőfi kályhája: (fűtőtest) nagyon rosszul melegít. (Felsőszeli)
pilicke
Olyan, mint a pilicke: (a bigéhez hasonló:) sovány, vékony termetű. (Vízkelet)
pofon
Nem mindig attól kapjuk vissza a pofont, akinek adtuk: nem törvényszerű, hogy gonosz tetteinkért a megtorlást csak a sértett féltől várhatjuk. Km. (Ipolynyék)
Olyan pofont kapsz, hogy két hétig infúzión fogod kapni a bundás kenyeret: hatalmas pofont kapsz. (Galánta)
pohár
Fél pohár nincs: (akkor mondják, ha vkinek bort akarnak önteni, s az illető az unszolásra azt mondja, hogy „Jól van, de csak fél pohárral”). (Pozsonyvezekény)
rakás
Kicsi rakás nagyot kíván: (akkor mondják, ha a gyerekek közül vki vmilyen oknál fogva lehasal, a többiek pedig kupacba föléje feküsznek). (Ipolynyék)
ruha
Nem a ruhával gyászolok, hanem a szívemmel: (szabadkozásként mondják, ha vki a gyászév letelte előtt felhagy a sötét öltözékekkel). (Kisudvarnok)
sár
Sárra már nem sok eső kell: a nem komoly megbetegedés is komollyá válhat, ha újabb veszélynek tesszük ki magunkat. Km. (Ipolynyék)
Aki sárral dobálódzik, az maga is sáros lesz: a másokat rágalmazó, gyalázkodó embert viselkedése miatt szintén megvetik. Km. (Ipolynyék)
semmi
Semmiért csak semmit adnak: mindent ki kell érdemelni, ingyen nem várhatunk el semmit. Km. (Zsigárd)
sóki
Úgy fel van öltözve, mint a sóki báb: az időjáráshoz képest túlságosan melegen van öltözve, be van bugyolálva. (Zsigárd)
stampedli
Meghalt a stampedli: (óvatos figyelmeztetés, hogy a pálinkát már kiitták, s a házigazda újra önthetne). (Felsővámos)
süket
Nekiesett, mint süket az ólajtónak: véletlenül vminek nekiment, nekiütközött. (Felsővámos)
szakajtó
Ilyet mondani, szakajtóba fingani!: amit hallok, az hihetetlen, lehetetlen. (Ipolynyék)
Mit lehet csinálni, szakajtóba pisálni: (tréfás felelet a „Mit lehet csinálni?” tanácstalanságot kifejező kérdésre:) ez van, ezt kell elfogadni. (Ipolynyék)
szalmakazal
A szalmakazal még sohasem nyomta össze (v. agyon) az egeret: nem számít bajnak, ha a férj kövér, a feleség pedig sovány. Km. (Felsővámos)
szar
Szar nélkül szart (se) ér a paraszt: ha nem kap trágyát a föld, nem hoz termést a gazdának. Km. (Pozsonyeperjes)
Szarból nem lehet kötelet fonni: értéktelen dologból nem lehet értékeset alkotni. Km. (Alsószeli)
Szarból nem lehet várat építeni: csak jó nyersanyagból lehet értékes dolgot előállítani. Km. (Ipolynyék)
Mehet a szarhoz sírni: saját maga idézte elő a bajt, senkit sem vádolhat. (Vízkelet)
Szárazék
Szárazéknál vagyunk vendégségben: (óvatos figyelmeztetés a házigazdának, hogy öntsön már vmit a vendégeknek, ill. a munkásoknak). (Vízkelet)
szél
Minden becsületes szél eláll reggelre: reggelre a szélfújás általában meg szokott szűnni. Km. (Ipolynyék)
szelet
Vékony szelet, hosszú élet: egyél keveset, hogy tovább élj! Km. (Felsőszeli)
szeli
Olyan, mint a szeli bicskás: túlságosan harcias természetű, verekedős. (Taksony)
szem
Szeme meredtig önt: (poharat) csordultig tölt. (Zsigárd)
szemétláda
Én vagyok a családi szemétláda: a család (rokonság) tagjai nekem mondják el panaszaikat. (Pozsonyvezekény)
szombat
Szombat, cigány asszony szoptat: (tréfás megjegyzés a „szombat” szóra). (Ipolynyék)
szúnyog
Annyian vannak, mint a szúnyogok: nagyon sokan vannak. (Felsővámos)
találkozik
Addig, míg találkozunk, jól vagyok: (tréfás felelet a „Hogy van?” kérdésre). (Alsószeli)
tapló
Buta, mint a tapló: nagyon buta. (Felsővámos)
Teda
Úgy befűtött, mint Teda a rákokra: alaposan befűtött. (Felsőszeli) Az adatközlő a szóláshasonlat keletkezését a következő történettel magyarázta: „Vót itt a faluba fonóház. És a Rákékho jártok a fonókábo. Azelőtt nyitott konyhák vótak, és a kemencét a konyhábú fűtötték. És akkor be vót készítve szalma, mer fűtöttek azér. És vót ott et Teda nevű ember, aki rakta a kemencét, ugyi, el is fűtött mindent, ami bent vót. És akkor igen örűtek, hogy no, megenyhűt a idő, mer hogy igen meleg van, hogy má nem is kő fűtenyi. És azóta Szelibe közmondás, hogy úgy befűtött, mint Teda a rákokra, mer jó betüzēt rájuk.”
Tekla
Úgy néz ki, mint Tekla: hanyagul van felöltözve. (Felsővámos)
tetű
Ha találsz valamit, ami egy tetűnél többet ér, azt fel kell venni: minden csekélységet meg kell becsülni. Km. (Felsőszeli)
tolvaj
Tolvajnak tolvaj a komája: rossz embernek a barátja is rossz. Km. (Ipolynyék)
torok
Szorongatja torkomat a sírás: erősen sírhatnékom van. (Pozsonyeperjes)
tő
Mindig a töviben van: mindig körülötte lábatlankodik. (Felsővámos)
tök
Röhög, mint tök a ganajon: hangosan nevet. (durva, gúny) (Vízkelet)
Tudsz
Te vagy a Tudsznak a fia (v. lánya): amit mondasz, az biztos igaz. (tréf.) (Bős)
tűz
Még nem is ég, de már tüzet kiált: még nincs semmi baj, de már jajveszékel. (Ipolynyék)
úr
Úrtól, paraszttól mindent fel kell venni: nincs értelme, hogy a befolyásos gazdag emberrel, ill. a vagyontalan, de műveletlen emberrel vitába szálljunk. Km. (Vízkelet)
út
Rövid útról könnyebb visszatérni, mint a hosszúról: ha vkinek rosszul sikerült a házassága, jobban cselekszik, ha mihamarabb elválik, mert később már sokkal nehezebb a gyerekek miatt. Km. (Felsőszeli)
üvegszem
Jobb ma egy szemüveg, mint holnap egy üvegszem: többet ér a biztos kevés a bizonytalan soknál. Km. (tréf.) (Vízkelet)
vakond
Lefejellek, mint vakond a kútgyűrűt: ellátom a bajodat, elverlek. (Szelőce)
valami
Valamiért valamit: az adományt vagy jó cselekedetet rendszerint viszonozni szokták. Km. (Nemeskosút)
vármegye
Ugat, mint hét vármegye kutyája: másokat durván, hangoskodva szidalmaz. (Felsőszeli)
verés
A verést is meg lehet szokni: idővel a durva bánásmódhoz is hozzászokik az ember. Km. (Feketenyék)
Vezekény
Ég, mint Vezekény: nagyon ég. (Felsőszeli) Megj.: A szóláshasonlat egy régi vezekényi tűzvész emlékét őrzi.
vezekényi
Olyan nagy a szája, mint a vezekényi búcsú: nagyszájú, hangoskodó. (Taksony)
viski
Kivan a viski pince: (akkor mondják, ha a kislánynak kilátszik a bugyija). (Ipolynyék)
víz
Gyúrja maga alatt a vizet: türelmetlenül topog, idegeskedik. (Felsővámos)
zsidó
Veri a feleségét, mint zsidó a lovát: feleségét tettleg bántalmazza. (Felsőszeli)
A közlésben előforduló településnevek szlovák megfelelői:
Alsószeli: Dolné Saliby, Bodak: Bodíky, Bős: Gabčíkovo, Diószeg: Sládkovičovo, Dunaszerdahely: Dunajská Streda, Farkasd: Vlčany, Feketenyék: Čierna Voda, Felsőszeli: Horné Saliby, Felsővámos: Horné Mýto, Galánta: Galanta, Hegyéte: Kútniky, Hetény: Chotín, Hidaskürt: Mostová, Hodos: Vydrany, Ipolyfödémes: Ipeľské Úľany, Ipolynyék: Vinica, Ipolyvisk: Vyškovce nad Ipľom, Jóka: Jelka, Kisudvarnok: Malé Dvorníky, Léva: Levice, Nádszeg: Trstice, Nagyfödémes: Veľké Úľany, Nagymácséd: Veľká Mača, Nemeskosút: Košúty, Pozsonyeperjes: Jahodná, Pozsonyvezekény: Vozokany, Sók (Magyarsók): Šok, Szelőce: Selice, Szenc: Senec, Taksony: Matúškovo, Vízkelet: Čierny Brod, Zsigárd: Žihárec.