A kisebbségi magyar szövetkezeti központok kérdése a két világháború közötti Csehszlovákiában[1]
A két világháború közötti sérelmi jellegű csehszlovákiai magyar szövetkezeti publicisztikában, de főleg a magyarországi szövetkezetpolitikai értékelésekben eluralkodott az a nézet, hogy az etnikai alapú magyar... Bővebben
Gaucsík István: A magyarországi szövetkezeti rendszer a felvidéki (szlovák) régióban (1898–1918)1
A szlovák historiográfia a szövetkezeteket a nemzetpolitikai érdekérvényesítés és nemzeti emancipációért folytatott küzdelem fontos eszközeiként, tárgyaiként kezeli. A szlovák történészek gazdasági tevékenységüket szinte kizárólag a... Bővebben
Ortvay Tivadar – A tudósok köztársaságának képviselője – 2.
István Gaucsík 930.1-051
Theodor Ortvay. The Representative of the Scientists´ Republic 94(437.6)
Keywords: Tivadar (Theodor) Ortvay, Ortvay, biography, Hungarian historical science, history of Pozsony (Bratislava)
Ortvay Tivadar – A tudósok köztársaságának képviselője – 1.
Ortvay Tivadar katolikus pap, történész, régész, őskortörténeti, művészet- és politikatörténeti, természetrajzi és tudomány-népszerűsítő művek szerzője, ahogy a Pozsonyban 1876-ban megjelent írói névtár jellemzi, „szorgalmas és... Bővebben
Az értelmiségi közösségteremtés konstrukciói. Jócsik Lajos társadalomképe [1]
A tanulmányban Jócsik Lajosnak a csehszlovákiai magyar társadalomról alkotott képét vizsgálom. Ehhez maga Jócsik volt a segítségemre, hiszen az Iskola a magyarságra című, 1939-ben megjelent könyvében alkalmazott önelemzés, melyben kapcsolathálóinak és konfliktushelyzeteinek a vizsgálatára is szorítkozik, több kérdés felvetésére késztetett. Hogyan konstruált meg Jócsik egy kisebbségi közösséget, és ehhez milyen érvrendszert alakított ki? Koncepciói milyen ideológiai és szellemi táptalajból fakadtak? Milyen impulzusok érték tanulmányai során, és ezeket hogyan építette be történeti-szociológiai elgondolásaiba? Hogyan értelmezte a kisebbségi közegben, illetve azon felülemelkedve a mélyreható társadalmi, gazdasági és szociális változásokat, átrendeződéseket? Értelmiségi tudata, gondolatainak katedrálisa mennyire volt átok és mentsvár?
Hiányzó fejezetek. Adalékok Hegysúr középkori történetéhez
A tanulmány Hegysúr korai történetét nem kívánja és a rendelkezésre álló társadalomtudományi tudásbázis, a történeti és régészeti kutatások némelyik esetben esetlensége, néhol ellentmondásossága miatt nem is tudja részletekbe menően feltárni. A megközelítés más jellegű, összehasonlító és kritikai. A koncepciómat a rendelkezésre álló korlátozott számú és már minden bizonnyal tovább nem bővülő források determinálták.