Nyelvről és nyelvet érintő kérdésekről alkotott elképzelések az Új Szó lapjain 1949 és 1999 között1
Az a megállapÃtás, miszerint a beszéd és a gondolkodás egymást kölcsönösen meghatározza, nem nagyon szokta vita tárgyát képezni. A mindennapi életünkbÅ‘l is könnyű igazolni, hogy ez tényleg Ãgy lehet: az, ahogyan egy témáról gondolkodunk, meghatározza, hogy mit fogunk róla mondani, és az, amit a témáról mondunk vagy hallunk, a gondolkodásunkra vagy mások gondolkodására is hatással van. Ez pedig megint csak rányomja a bélyegét arra, hogy mi hangzik el a témával kapcsolatban, és Ãgy egy körkörös folyamat indul be (vö. DolnÃk 2010, 237. p.; Jäger–Maier 2009, 37. p.).
Csodálatos szent Háromság… A kisalföldi szakrális kisemlékek feliratai a Szentháromság-emlékek tükrében
Mivel a szakrális kisemlékek önmagukban, szimbolikájukkal saját lényegük kifejezÅ‘i, voltaképpen nem is igénylik, hogy állÃttatóik felirattal lássák el Å‘ket. Sok esetben ez Ãgy is van: út menti feszületek, ritkábban szentek szobrai is, minden további információ közvetÃtése nélkül hirdetik, ami lényegükbÅ‘l fakad, az adott szent tiszteletének kifejezését vagy általában a keresztényi áhÃtat megnyilvánulását, illetve az adott terület oltalmuk alá helyezésének a szándékát. Ennek ellenére gyakoribbak az olyan objektumok, amelyek további magyarázó, kiegészÃtÅ‘ feliratok hordozói, mint a vallásosság néma hirdetÅ‘i.