Fazekas József: Kisebbség – tudományosság. A Fórum Társadalomtudományi Szemle nyolc évfolyamáról

A Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­lét a Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet (ko­ráb­bi ne­vén: a Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet) ala­pí­tot­ta 1999-ben az­zal a cél­lal, hogy a szlo­vá­ki­ai ma­gyar tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi ku­ta­tás szá­má­ra meg­fe­le­lő pub­li­ká­ci­ós le­he­tő­sé­get biz­to­sít­son. Egy tu­do­má­nyos fo­lyó­irat ki­adá­sa, fo­lya­ma­tos meg­je­len­te­té­se – az eh­hez szük­sé­ges anya­gi esz­kö­zö­kön túl – el­ső­sor­ban meg­fe­le­lő szel­le­mi hát­te­ret, ku­ta­tói bá­zist fel­té­te­lez. S még va­la­mit: ma­gá­nak a ki­sebb­ség­ku­ta­tás­nak, a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság ku­ta­tá­sá­nak tu­da­tos fel­vál­la­lá­sát, az e té­ren ta­pasz­tal­ha­tó több év­ti­ze­des le­ma­ra­dás be­ho­zá­sát. S jól­le­het a ku­ta­tás fel­tét­ele­i­nek meg­te­rem­té­se te­rén fo­lya­ma­tos ne­héz­sé­gek, fenn­aka­dá­sok van­nak, a szlo­vá­ki­ai ma­gyar tu­do­má­nyos élet a rend­szer­vál­tást kö­ve­tő más­fél év­ti­zed alatt fo­ko­za­to­san ki­bon­ta­ko­zott, ki­ala­kí­tot­ta sa­já­tos pro­fil­ját, ki­dol­goz­ta ku­ta­tá­si prog­ram­ját, s en­nek ered­mé­nye­ként szá­mos ki­tű­nő ta­nul­mán­­nyal, mo­nog­rá­fi­á­val gaz­da­gí­tot­ta tu­do­má­nyos éle­tün­ket.
A szlo­vá­ki­ai ma­gyar tu­do­má­nyos élet meg­te­rem­té­sé­re tett erő­fe­szí­tés egy­idős a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság­gal. Az 1918-ban új ha­zá­ba ke­rült szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság több ok­ból sem volt ké­pes a kí­vánt szin­ten meg­szer­vez­ni tu­do­má­nyos éle­tét. Egy­részt az ál­lam­for­du­lat után a ré­gi köz­hi­va­tal­no­ki ré­teg tö­me­ges Ma­gyar­or­szág­ra va­ló köl­tö­zé­se, il­let­ve a hű­ség­es­küt meg­ta­ga­dók Cseh­szlo­vá­ki­á­ból tör­té­nő ki­uta­sí­tá­sa kö­vet­kez­té­ben mint­egy 100-120 ezer­rel csök­kent a szlo­vá­ki­ai ma­gya­rok szá­ma. Ezek több­sé­ge a kö­zép­osz­tály­hoz tar­to­zott, ah­hoz az osz­tály­hoz, amely min­den tár­sa­da­lom­ban a kul­tu­rá­lis élet leg­főbb tá­ma­szát és hor­do­zó­ját je­len­ti. Az itt ma­radt kö­zép­osz­tály­be­li ér­tel­mi­ség ugyan­ak­kor gaz­da­sá­gi­lag erőt­len­né vált, szo­ci­á­lis gon­dok­kal küz­dött, egy­re in­kább ki volt té­ve az as­­szi­mi­lá­ció ve­szé­lyé­nek. Más­részt a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság sok­kal köz­vet­le­neb­bül kö­tő­dött az anya­or­szág­hoz, Bu­da­pest­hez, mint pél­dá­ul az er­dé­lyi, amely a nem­zet cent­ru­má­tól tá­vo­labb él­ve az év­szá­zad­ok so­rán ki­ala­kí­tot­ta a ma­ga önál­ló – vagy leg­alább­is a szlo­vá­ki­ai ma­gya­ro­ké­nál önál­lóbb – éle­tét an­nak in­téz­mény­rend­sze­ré­vel együt­t.
A szlo­vá­ki­ai ma­gyar szel­le­mi élet csak na­gyon ne­he­zen tu­dott al­kal­maz­kod­ni a meg­vál­to­zott kö­rül­mé­nyek­hez. A fo­ko­za­to­san ki­ala­ku­ló kul­tu­rá­lis és iro­dal­mi élet szín­vo­na­la azon­ban nem ki­elé­gí­tő, s hi­á­nyoz­nak a tu­do­má­nyos in­téz­mé­nyek is: az ak­kor 750 ezer főt szám­lá­ló szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság­nak (az 1925-ben lét­re­jött lo­son­ci re­for­má­tus te­o­ló­gi­án kí­vül) sem egye­te­me, sem fő­is­ko­lá­ja nem volt, s is­ko­la­há­ló­za­tát is le­épí­tet­ték. Igaz ugyan, hogy a két vi­lág­há­bo­rú kö­zött szá­mos ki­sebb­sé­gi ön­vé­del­mi és kul­tu­rá­lis szer­ve­zet mű­kö­dik, s ezek kö­zös­ség­szer­ve­ző és kul­tú­ra­köz­ve­tí­tő sze­re­pe el­vi­tat­ha­tat­lan, ám nem pó­tol­ják a tu­do­má­nyos in­téz­mé­nye­ket. En­nek foly­tán a szó iga­zi ér­tel­mé­ben vett tu­do­má­nyos élet­ről sem be­szél­he­tünk. Az 1931-ben kor­mány­tá­mo­ga­tás­sal meg­ala­kult Cseh­szlo­vá­ki­ai Ma­gyar Tu­do­má­nyos, Iro­dal­mi és Mű­vé­sze­ti Tár­sa­ság (az ún. Masaryk Aka­dé­mia) meg­ala­kí­tá­sa sem vált­ja be a hoz­zá fű­zött re­mé­nye­ket. A Masaryk Aka­dé­mia ál­tal 1931–1935 kö­zött ki­adott Ma­gyar Fi­gye­lő cí­mű tu­do­má­nyos fo­lyó­irat a ma­ga rend­szer­te­len meg­je­le­né­sé­vel, ös­­sze­vont szá­ma­i­val, meg­le­he­tő­sen ek­lek­ti­kus szer­kesz­té­si el­ve­i­vel nem tud­ta el­nyer­ni az ol­va­sók bi­zal­mát, jól­le­het több ki­tű­nő ta­nul­mányt kö­zölt. (Iga­zán ma­gas szín­vo­na­lú lap a két vi­lág­há­bo­rú kö­zöt­ti idő­ben csu­pán az 1931–1938 kö­zött ha­von­ta meg­je­le­nő Fo­rum cí­mű épí­té­sze­ti és mű­vé­sze­ti fo­lyó­irat volt, amely kez­det­ben né­met, ma­gyar és szlo­vák nyel­ven, ké­sőbb pe­dig né­met és ma­gyar nyel­ven je­lent meg Po­zsony­ban, te­ret ad­va a mo­dern épí­té­szet és kép­ző­mű­vé­szet kér­dé­se­i­nek.)
A má­so­dik vi­lág­há­bo­rú, majd a „hon­ta­lan­ság évei” után csu­pán az öt­ve­nes évek­től kezd ki­bon­ta­koz­ni a szlo­vá­ki­ai ma­gyar szel­le­mi élet. Fo­ko­za­to­san meg­nyíl­nak a ma­gyar tan­nyel­vű is­ko­lák, ki­ala­kul a szlo­vá­ki­ai ma­gyar is­ko­la­rend­szer, 1949 már­ci­u­sá­ban meg­ala­kul a Cse­ma­dok, majd 1949 de­cem­be­ré­ben meg­je­le­nik az Új Szó el­ső szá­ma, s ezt kö­ve­tő­en to­váb­bi ma­gyar la­pok je­len­nek meg. Az iro­dal­mi élet szem­pont­já­ból nagy je­len­tő­ség­gel bír a Szlo­vák Író­szö­vet­ség fo­lyó­ira­tá­nak, az Iro­dal­mi Szem­lé­nek a meg­je­le­né­se 1958-ban. A lap te­vé­keny­sé­ge azon­ban nem kor­lá­to­zó­dik a szép­iro­dal­mi mű­vek­re, az iro­da­lom­kri­ti­ká­ra, ha­nem te­ret ad más tu­do­mány­ágak szá­má­ra is (nép­raj­zi, nyelv­tu­do­má­nyi és tör­té­nel­mi tár­gyú írá­so­kat is kö­zöl). Az 1969-ben meg­ala­kult Ma­dách Könyv- és Lap­ki­adó pe­dig két év­ti­ze­den át – a kom­mu­nis­ta rend­szer en­ge­dé­lyez­te ke­re­tek kö­zött, gyak­ran az­zal da­col­va – a szlo­vá­ki­ai ma­gyar szel­le­mi élet köz­pont­já­vá vált, le­he­tő­vé té­ve az egyé­ni, nem pe­dig az in­téz­mé­nyes szlo­vá­ki­ai ma­gyar tu­do­má­nyos ku­ta­tá­sok ered­mé­nye­i­nek köz­zé­té­tel­ét.
Az 1989-es rend­szer­vál­tást kö­ve­tő­en ak­ti­vi­zá­ló­dik a szlo­vá­ki­ai ma­gyar szel­le­mi élet: új könyv­ki­adók ala­kul­nak, új la­pok je­len­nek meg, ala­pít­vá­nyok jön­nek lét­re, át­ala­kul a kul­tu­rá­lis élet szer­ke­ze­te. 1992-től meg­je­le­nik a Kalligram cí­mű iro­dal­mi és mű­vé­sze­ti fo­lyó­irat, s fo­ko­za­to­san lét­re­jön­nek a szlo­vá­ki­ai ma­gyar tu­do­má­nyos mű­he­lyek is.
A Szlo­vá­ki­ai ma­gyar tu­do­má­nyos mű­he­lyek fo­lyó­ira­ta al­cím­mel in­du­ló Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le a Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet egyes rész­le­gei, va­la­mint az ak­kor már mű­kö­dő szlo­vá­ki­ai ma­gyar tu­do­má­nyos mű­he­lyek (a Gömör-Kishonti Mú­ze­um­egye­sü­let, a Ka­ted­ra Tár­sa­ság, a Márai Sán­dor Ala­pít­vány, a Mátyus­föl­di Muze­oló­giai Tár­sa­ság, a Mer­curius Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­cso­port, a Nem­ze­ti­sé­gi Do­ku­men­tá­ci­ós Cent­rum, a Spec­ta­tor Tár­sa­da­lom­ku­ta­tó Mű­hely, a Szlo­vá­ki­ai Ma­gyar Pe­da­gó­gu­sok Szö­vet­sé­gé­nek Pe­da­gó­gi­ai In­té­ze­te, il­let­ve a ké­sőbb csat­la­ko­zó Hen­s­zl­mann Im­re Hely­tör­té­ne­ti Tár­sa­ság, a Gram­ma Nyel­vi Iro­da, a Kalligram Ala­pít­vány) fó­ru­ma­ként je­lent meg 1999 nya­rán az­zal a cél­ki­tű­zés­sel, hogy a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság­gal s ál­ta­lá­ban a ki­sebb­sé­gi kér­dés­sel kap­cso­la­tos tör­té­nel­mi, po­li­to­ló­gi­ai, szo­ci­o­ló­gi­ai, nép­raj­zi, gaz­da­ság­tör­té­ne­ti, nyel­vé­sze­ti, fi­lo­zó­fi­ai, esz­té­ti­kai, mű­vé­szet­tör­té­ne­ti stb. ku­ta­tá­sok ered­mé­nye­it te­gye köz­zé. Ugyan­ak­kor meg­kü­lön­böz­te­tett fi­gyel­met kí­vánt szen­tel­ni – és szen­tel is – a (cse­h)s­zlovák–­mag­yar kap­cso­la­tok ku­ta­tá­sá­nak az egyes tu­do­mány­szak­okon be­lül.
A Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le meg­je­le­né­se nem hogy nem oko­zott za­vart a szlo­vá­ki­ai ma­gyar fo­lyó­irat-struk­tú­rá­ban, ha­nem azt még in­kább tel­je­seb­bé tet­te. Egy­faj­ta ter­mé­sze­tes „mun­ka­meg­osz­lás” ala­kult ki a fo­lyó­irat­ok közt: az Iro­dal­mi Szem­le el­ső­sor­ban a szlo­vá­ki­ai ma­gyar iro­da­lom­ra és iro­da­lom­kri­ti­ká­ra, a Kalligram az iro­da­lom­tu­do­mány­ra és a mű­vé­sze­ti élet­re, a Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le pe­dig a tár­sa­da­lom­tu­do­mány kü­lön­bö­ző ága­za­ta­i­ra fi­gyel. E la­pok egy­más mel­lett élé­se a kez­de­tek­től mind­má­ig súr­ló­dá­sok­tól men­tes.
A lap ak­ció­rá­di­u­sza, mun­ka­tár­sa­i­nak kö­re év­ről év­re fo­ko­za­to­san bő­vült, így 2003-tól al­cím­ében Ne­gyed­éven­ként meg­je­le­nő tu­do­má­nyos fo­lyó­irat­ként ha­tá­roz­za meg ön­ma­gát, mi­köz­ben fő pro­fil­ja to­vább­ra is a szlo­vá­ki­ai ma­gyar ki­sebb­ség­gel kap­cso­la­tos ku­ta­tá­si ered­mé­nyek pub­li­ká­lá­sa ma­radt.
A lap ge­rin­cét a Ta­nul­má­nyok cí­mű ro­vat ké­pe­zi. Eb­ben el­ső­sor­ban a ki­sebb­sé­gi kér­dés­sel kap­cso­la­tos tör­té­nel­mi, po­li­to­ló­gi­ai, szo­ci­o­ló­gi­ai, nyel­vé­sze­ti, nyelv­szo­ci­o­ló­gi­ai, köz­gaz­da­sá­gi, esz­té­ti­kai és nép­raj­zi té­má­jú dol­go­za­to­kat kö­zöl. (Ezek kö­zött épp­úgy ol­vas­ha­tunk ta­nul­mányt a két vi­lág­há­bo­rú kö­zöt­ti kár­pát­al­jai ma­gyar ok­ta­tás­ügy­ről, a ki­sebb­sé­gi ma­gyar pár­tok po­li­ti­kai stra­té­gi­á­já­ról Kö­zép- és Ke­let-Eu­ró­pá­ban, a szlo­vá­ki­ai ma­gya­rok de­por­tá­lá­sá­ról, fe­le­ke­ze­ti meg­osz­lá­sá­ról, mint a vaj­da­sá­gi ma­gyar fi­a­ta­lok szo­ci­o­ló­gi­ai vizs­gá­la­tá­ról, a szlo­vá­ki­ai ve­gyes há­zas­sá­gok de­mog­rá­fi­ai vo­nat­ko­zá­sa­i­ról, il­let­ve Milan Hodža geo­po­li­ti­kai kon­cep­ci­ó­já­ról, az em­be­ri és nem­ze­ti jo­gok prob­le­ma­ti­ká­já­ról, a két vi­lág­há­bo­rú kö­zöt­ti szlo­vá­ki­ai ma­gyar gaz­da­sá­gi élet hely­ze­té­ről, a kö­zép-eu­ró­pai tör­té­ne­lem egyes ne­u­ral­gi­kus pont­ja­i­ról, mint a szlo­vá­ki­ai ma­gyar mű­vé­sze­ti élet ki­emel­ke­dő sze­mé­lyi­sé­ge­i­ről stb.) Az el­múlt nyolc év so­rán a lap csak­nem 200 ta­nul­mányt kö­zölt, eb­ből töb­bet két foly­ta­tás­ban.
A szer­zői gár­da nem­ze­ti­sé­gi ös­­sze­té­te­le en­nek meg­fe­le­lő­en sok­szí­nű, van köz­tük ma­gyar, szlo­vák, cseh, né­met, an­gol, len­gyel nem­ze­ti­sé­gű; a tu­do­mány­ágá­nak el­is­mert, nem­zet­kö­zi hí­rű kép­vi­se­lő­je épp­úgy pub­li­kál a lap­ban, mint fi­a­tal dok­toran­dusz. A ta­nul­má­nyok előtt a lap fel­tün­te­ti az ETO-számokat, an­gol nyel­ven a kulcs­sza­va­kat, a dol­go­zat vé­gén pe­dig an­gol nyel­vű re­zü­mé ol­vas­ha­tó.
A Do­ku­men­tumok cí­mű ro­vat az ed­dig pub­li­ká­lat­lan vagy ke­vés­bé is­mert, il­let­ve köz­ér­de­kű do­ku­men­tu­mo­kat te­szi köz­zé. (A két vi­lág­há­bo­rú kö­zöt­ti évek­ből kö­zöl­te pél­dá­ul Cseh­szlo­vá­kia füg­get­len­sé­gé­ről és a ki­sebb­sé­gek vé­del­mé­ről szó­ló szer­ző­dést, az 1920-as cseh­szlo­vák nyelv­tör­vényt és más, a ki­sebb­sé­gek éle­tét be­fo­lyá­so­ló do­ku­men­tu­mot; a má­so­dik vi­lág­há­bo­rú utá­ni évek­ből [a „hon­ta­lan­ság éve­i­nek” ko­rá­ból] több do­ku­men­tu­mot, kö­zöl­te a Cse­ma­dok meg­ala­kí­tá­sá­val és mun­ká­já­val kap­cso­la­tos alap­do­ku­men­tu­mo­kat, 1968-ból a Nem­ze­ti­sé­gi Kor­mány­hi­va­tal több do­ku­men­tu­mát, de köz­zé­tet­te a ma­gyar és a szlo­vák ked­vez­mény­tör­vényt, il­let­ve az ez­zel kap­cso­la­tos Ve­len­cei Bi­zott­ság je­len­té­sét is épp­úgy, mint a rend­szer­vál­tás leg­főbb ki­sebb­sé­gi do­ku­men­tu­ma­it.)
A Mű­hely cí­mű ro­vat­ban tu­do­má­nyos mű­he­lye­ket mu­ta­tunk be. Már be­mu­tat­tuk a Mer­curius Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­cso­por­tot, a Gram­ma Nyel­vi Iro­dát, az MTA Et­ni­kai-nem­ze­ti Ku­ta­tó­in­té­zet­ét, a Come­nius Egye­tem BTK Ma­gyar Nyelv és Iro­da­lom Tan­szék­ét, a Márai Sán­dor Ala­pít­ványt, a Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­ze­tet (ko­ráb­bi ne­vén: Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­ze­tet).
Az Oral His­to­ry cí­mű ro­vat a rend­szer­vál­tás­ról és az azt kö­ve­tő idő­szak ese­mé­nye­i­ről kö­zölt mély­in­ter­jút töb­bek kö­zött Jan­ics Kál­mán­nal, Csáky Pál­lal, Tóth Ká­roly­­lyal, Sza­bó Re­zső­vel; a Pá­lya­kép cí­mű ro­vat tu­do­má­nyos éle­tünk ki­emel­ke­dő kép­vi­se­lő­it mu­tat­ja be (e ro­vat­ban már be­mu­tat­tuk Vad­ker­ty Ka­ta­lint, Kósa Lász­lót, Ujváry Zol­tánt és Zeman Lász­lót); a Kon­fe­ren­cia cí­mű ro­vat szak­mai kon­fe­ren­ci­ák­ról tu­dó­sít; a Köz­le­mé­nyek cí­mű ro­vat az egyes tu­do­mány­szak­ok ak­tu­á­lis ese­mé­nye­i­ről tá­jé­koz­tat; az Agora és a Ref­le­xió cí­mű ro­vat­ban szak­mai vi­ta­hoz­zá­szó­lá­sok ol­vas­ha­tók; a Köny­vek cí­mű ro­vat pe­dig a ki­sebb­sé­gi kér­dés­sel kap­cso­la­tos ki­ad­vá­nyo­kat recen­zál­ja.
A Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le szak­mai szín­vo­na­lát kez­det­től fog­va a szer­kesz­tő­bi­zott­ság ös­­sze­té­te­le ga­ran­tál­ja. A szer­kesz­tő­bi­zott­ság­ban el­ső­sor­ban a szlo­vá­ki­ai ma­gyar tu­do­má­nyos élet kép­vi­se­lői ta­lál­ha­tók, rész­ben az egyes tu­do­má­nyos mű­he­lyek kép­vi­se­le­té­ben. Az el­múlt nyolc év alatt az aláb­bi sze­mé­lyek vet­tek részt a szer­kesz­tő­bi­zott­ság mun­ká­já­ban: Ádám Zi­ta, B. Ko­vács Ist­ván, Csan­da Gá­bor, Csehy Zol­tán, Fa­ze­kas Jó­zsef, Gyur­gyík Lász­ló, Hunèík Pé­ter, Hush­e­gyi Gá­bor, Lanstyák Ist­ván, Lisz­ka Jó­zsef, Kiss Jó­zsef, Mé­szá­ros And­rás, Öllös Lász­ló (el­nök), Szar­ka Lász­ló, Tóth Kár­oly, Vad­ker­ty Ka­ta­lin, Var­ga Sán­dor, Végh Lász­ló, Zeman Lász­ló.
A la­pot a Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet je­len­te­ti meg a Szlo­vák Köz­tár­sa­ság Kul­tu­rá­lis Mi­nisz­té­ri­u­ma és a bu­da­pes­ti Il­­lyés Köz­ala­pít­vány tá­mo­ga­tá­sá­val. Meg­je­le­nik ne­gyed­éven­ként 1000 pél­dány­ban B/5-ös for­má­tum­ban 200–220 ol­da­lon.
A Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le nyolc év­fo­lya­ma alap­ján úgy vél­jük, a szer­kesz­tő­bi­zott­ság lap­pal kap­cso­la­tos ere­de­ti cél­ki­tű­zé­sei és azok meg­va­ló­su­lá­sai – a po­zi­tív szak­mai vis­­sza­jel­zé­sek alap­ján – alap­ve­tő­en he­lyes­nek bi­zo­nyul­tak. A lap­nak si­ke­rült meg­tar­ta­nia szel­le­mi füg­get­len­sé­gét, fo­ko­za­to­san emel­ni tud­ta szak­mai szín­vo­na­lát, to­vább tud­ta bő­ví­te­ni szer­zői gár­dá­ját, el­ső­sor­ban to­váb­bi fi­a­tal ku­ta­tó­kat be­von­va. Mind­ezek a lap szer­kesz­tő­it és a szer­kesz­tő­bi­zott­sá­got is to­váb­bi, a kö­zös­ség ér­de­ké­ben vég­zett, a tu­do­má­nyos ku­ta­tást se­gí­tő mun­ká­ra ösz­tön­zi.