Szerző bejegyzései: Petőcz Kálmán összes bejegyzése

Petőcz Kálmán: Nemzeti populizmus és választási magatartás

Bevezető A 2009. március 21-ei, illetve április 4-ei köztársaságielnök-választások Szlovákiában mind a lefolyásukat, mind a végeredményüket tekintve azt a benyomást keltik, mintha a Szlovák Köztársaság a választási magatartás mentén kettészakadt volna egy szélesebb északi és egy keskenyebb déli sávra, ez utóbbi magába foglalja a fővárost, Pozsonyt és Kelet-Szlovákia központját, Kassát is. A választások kapcsán a legközkeletűbb információnak az a kis kartogram számított, amely megkülönböztető színekkel szemléltette, mely körzetekben aratott győzelmet a regnáló köztársasági elnök, Ivan Gasparovič, s melyekben riválisa, az ellenzék támogatta polgári jelölt, Iveta Radičová. 1. kartogram. A 2009. évi köztársaságielnök-választások második fordulójának eredményei a Szlovák Köztársaságban. A legtöbb szavazatot szerzett jelöltek az egyes körzetekben (forrás: a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala) Hadd jegyezzük meg, a fenti kartogram a választókörzetekben elért eredmények szerint készült. A legtöbb média azonban a járások szerint tagolt kartogramokat mutatta be.1 Az ilyen ábrázolások pedig egy Ágcsernyőtől Pozsonyig húzódó, összefüggő határ menti sávként jelölték azt a területet, amelyen Iveta Radičová „győzelmet aratott” Ivan Gašparovič felett. Az Ivan Gašparovič köztársasági elnök újraválasztásáért folytatott kampányt a Robert Fico vezette Irány – Szociáldemokrácia (Smer – Sociálna demokracia) politikai mozgalom, valamint Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártja (Slovenská národná strana – SNS) támogatta. A harmadik kormánypárt, a volt miniszterelnök, Vladimír... Bővebben →

Petőcz Kálmán: A dél-szlovákiai szlovákok választási viselkedése

Ta­nul­má­nyunk a dél-szlo­vá­ki­ai szlo­vá­kok vá­lasz­tá­si vi­sel­ke­dé­sét, a vá­lasz­tá­so­kon ki­nyil­vá­ní­tott po­li­ti­kai pre­fe­ren­ci­á­it vizs­gál­ja. E szem­pon­tot szem előtt tart­va át­te­kin­ti a Szlo­vá­ki­á­ban ed­dig meg­ren­de­zett par­la­men­ti, re­gi­o­ná­lis ön­kor­mány­za­ti, hely­ha­tó­sá­gi és köz­tár­sa­sá­gi el­nö­ki vá­lasz­tá­sok, va­la­mint nép­sza­va­zás­ok ered­mé­nye­it. A vá­lasz­tá­si ered­mé­nye­ket ál­ta­lá­ban já­rá­si vagy ke­rü­le­ti bon­tás­ban vizs­gál­ják a té­má­val fog­lal­ko­zó elem­zők. Ám mi­vel a dé­li já­rá­sok­ban je­len­tős szá­mú ma­gyar ki­sebb­sé­gi sza­va­zó­pol­gár él, ezért a „nagy” szá­mok­ból el­ső pil­lan­tás­ra nem egy­ér­tel­mű, ho­gyan osz­la­nak meg egyéb­ként a szlo­vák pár­tok­ra le­adott sza­va­za­tok a szlo­vák sza­va­zók kö­ré­ben. A 2006. évi par­la­men­ti vá­lasz­tást Robert Fico Smer ne­vű párt­ja nyer­te meg­le­he­tő­sen nagy fö­lén­­nyel, 29,14%-os ered­mén­­nyel. Gyor­san meg­szü­le­tett a Smer–HZDS– SNS ko­a­lí­ció, ame­lyet né­hány szlo­vá­ki­ai pub­li­cis­ta azon­nal „rém­álom-ko­a­lí­ció”-nak ne­ve­zett el. Mind­há­rom párt­el­nök – Robert Fico mi­nisz­ter­el­nök, Vla­di­mír Meèiar, a De­mok­ra­ti­kus Szlo­vá­ki­á­ért Moz­ga­lom (HZDS) el­nö­ke, va­la­mint Ján Slota, a Szlo­vák Nem­ze­ti Párt (SNS) ve­zé­re – te­kin­tély­el­vű, po­pu­lis­ta, de­ma­góg és na­ci­o­na­lis­ta po­li­ti­kus hí­ré­ben állt. Az utób­bi ket­tő ezt az 1994–1998 kö­zöt­ti kö­zös kor­mány­zá­suk al­kal­má­val már a gya­kor­lat­ban is bi­zo­nyí­tot­ta. A kor­mány­ala­kí­tás után lát­vá­nyo­san rom­lott a szlo­vák–ma­gyar vi­szony mind Szlo­vá­ki­án be­lül, mind a két ál­lam köz­ti kap­cso­la­tok te­rén. En­nek a fo­lya­mat­nak a ki­csú­cso­so­dá­sa az őszi vi­seg­rá­di csúcs­ta­lál­ko­zó egyik moz­za­na­ta volt, ami­kor Gyurcsány Fe­renc ma­gyar mi­nisz­ter­el­nök – a ren­dez­vény há­zi­gaz­dá­ja – el­uta­sí­tot­ta a két­ol­da­lú meg­be­szé­lést... Bővebben →