Lanstyák István – Menyhárt József A Gramma Nyelvi Iroda(avagy: Lesz-e az álomból valóság?)

1. Bevezető

Vajon mit válaszolna az utca gyanútlan járókelője, ha mellének szegeznénk a kérdést: véleménye szerint van-e szükség Szlovákiában nyelvi irodára, és ha igen, akkor mivel foglalkozhat ez az intézmény? A válaszokat minden bizonnyal nagyfokú változatosság jellemezné. Lennének, akik tudományos munkában tisztességgel megőszült vagy megkopaszodott tudósokat képzelnének el vastag szótárok fölé görnyedni, mások fölöslegesnek, egyenesen értelmetlennek tartanák egy ilyen intézmény létrehozását. És lennének, akik nem lelnék a választ. Pedig a szlovákiai magyarság nyelvi múltja és jelene alátámasztja, nyelvi jövője pedig egyenesen megköveteli, hogy a nyelvi iroda álmából végre valóság legyen. Írásunkban bemutatjuk a Gramma Nyelvi Iroda keletkezését és azokat a célkitűzéseket, amelyeket a 2001 októberében létrehozott iroda megvalósítani igyekszik.

2. Nyelvünk hiánya /2/

Sajnálatos tudománytörténeti tény, hogy a szlovákiai magyar beszélőközösség nyelvhasználatának kutatása Trianon óta egészen a rendszerváltás évéig hanyagolódott. Intézményi szinten sem a valamikori Csehszlovákiában, sem pedig a jelenlegi Szlovák Köztársaságban nem folytak szervezett nyelvészeti kutatások: a Szlovák Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete a szlavisztikai kutatásokat részesítette előnyben, a Pozsonyban és a Nyitrán működő egyetem magyar tanszékei pedig nem pótolhatták a kutatásokhoz szükséges intézményi hátteret. 1989 után a Csehszlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társasága próbálkozott nyelvészeti vonatkozású kutatásokkal, de működése különböző okok miatt folyamatosan gyengült, majd leépült. A rendszerváltás utáni Szlovákiában az élőnyelvi vizsgálatok terén a Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoporthoz tartozó nyelvészek értek el jelentős eredményeket. Kutatásaikat a Kalligram Könyvkiadó a Mercurius Könyvek soroztában jelentette meg.

A szlovákiai magyar elméleti és alkalmazott nyelvészeti kutatások intézményi hátterének hiánya a legszembetűnőbben a kisebbségi nyelvtörvény tervezetének elkészítése során vált nyilvánvalóvá. A Magyar Koalíció Pártja törvénytervezetének kidolgozásába bekapcsolódó nyelvészek ráébresztették a szlovákiai magyar politikusokat arra, hogy a kisebbségi nyelvtörvény által szavatolandó nyelvi jogokkal a szlovákiai magyarok nem lesznek képesek élni, mert nem ismerik azokat a hivatali, jogi és más szaknyelvi regisztereket /3/, amelyek ehhez nélkülözhetetlenek; nem is ismerhetik, mivel ezek a regiszterek valójában nem léteznek. Annak ellenére, hogy az 1999. szeptember 1-jén hatályba lépett kisebbségi nyelvhasználatot szabályozó törvény alapjául végül nem a széles körű nyelvi jogokat kodifikáló MKP-tervezet vált, a szlovákia magyarok többsége még az elfogadott tervezet nagyon szűk körű nyelvi jogaival sem képes élni (vö. Lanstyák 1999, Szabómihály 2000). A hivatalos szóbeliség a többségében magyarok lakta területeken magyar nyelvű ugyan, de a hivatalos ügyintézés a törvényben biztosított jogok ellenére továbbra is szlovák nyelvű (vö. Menyhárt, megjelenés alatt). Az, hogy a hivatalokhoz továbbra is szlovák nyelven fordulnak, a különféle félelmek és az esetleges tájékozatlanság mellett nem kis mértékben annak tudható be, hogy az emberek a kéréseiket nem tudják magyarul szabatosan megfogalmazni. Nem is csoda, hiszen nincs honnan ismerniük az ehhez szükséges szókincset, már csak azért sem, mert – ahogy említettük – magyar hivatali nyelv Szlovákiában még nem is létezik. A kisebbségi nyelvtörvény biztosította jogok érvényesítése kapcsán tehát felvetődik a nyelvi hiány, a magyar nyelvű hivatalos írásbeliség hiányának problémája.

3. A Gramma Nyelvi Iroda

Lanstyák István és Szabómihály Gizella a Fórum Társadalomtudományi Szemlében megjelent tanulmányukban felhívták a figyelmet a szlovákiai magyar hivatalos nyelvhasználatban jelentkező nyelvi hiányra. Véleményük szerint a helyzet nem oldható meg a magyarországi szakterminológia átvételével és elterjesztésével, mivel a magyarországi és szlovákiai magyar reáliák bizonyos eltérései és a szakszövegek stílus-, ill. megfogalmazásbeli különbségei ezt nem teszik lehetővé. Annak eldöntéséhez pedig, hogy mely magyarországi műszók alkalmazhatók szlovákiai viszonylatban, s melyek nem, hosszadalmas előkészítő munkálatokra és szinte szavankénti gondos mérlegelésre van szükség. Az említett nyelvészek korábbi tanulmányaikban is hangsúlyozták egy nyelvi iroda létrehozásának fontosságát, amely nyelvfejlesztési, nyelvi tervezési és fordítási feladatokat látna el azzal a céllal, hogy az egyszerű emberek is minél könnyebben hozzájussanak a számukra szükséges nyelvi információkhoz, és tanácsot kapjanak különböző nyelvhasználati kérdésekben. Terveik szerint az iroda tevékenysége háromféle területre terjedt volna ki: 1. a kétnyelvű feliratok, dokumentumok elkészítéséhez szükséges szakterminológia összegyűjtése, ill. ahol szükséges, megalkotása; 2. nyelvi tanácsadás egy rendszeres telefonos és internetes közönségszolgálat révén; 3. a különféle központi és regionális dokumentumok magyar fordításának elkészítése, ill. a máshol készült fordítások szakmai ellenőrzése, javítása. (lásd Lanstyák–Szabómihály 2000, 92–94). A nyelvi (fordító)iroda létrehozásának reménye azonban az MKP-tervezet elvetésével szertefoszlott.

De nem véglegesen! A Mercurius Társadalomtudomyányi Kutatócsoporban tevékenykedő nyelvészek 2001 augusztusában ugyanis Dunaszerdahelyen Gramma néven létrehoztak egy polgári társulást (egyesületet), amelynek fő feladata, hogy szervezeti kereteket biztosítson a régóta tervezett nyelvi iroda számára. Az iroda anyagi és infrastrukturális hátterének megteremtését az a kedvező körülmény tette lehetővé, hogy a Magyar Tudományos Akadémia – a Nyelvi-Etnikai Kisebbségkutató Intézet kezdeményezésére – egy-egy kutatóállomást kívánt létesíteni Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában, Szerbiában és Horvátországban, a Gramma polgári társulás pedig vállalta, hogy 2001. október 1-jétől saját szervezeti keretei közt ellátja ennek feladatait (pl. nyelvészeti és részben más társadalomtudományi kutatások szervezése, összefogása, kapcsolattartás az MTA külső és köztestületi tagjaival, valamint az Akadémia által anyagi támogatásban részesített kutatókkal). A Nyelvi Iroda jelenleg Dunaszerdahelyen működik a városháza épületében. A Dunaszerdahelyi Városi Hivatal bérmentesen rendelkezésre bocsátott az iroda számára egy irodahelyiséget, továbbá fedezi az üzemeltetési költségek egy részét (villany, víz, fűtés), aminek fejében a nyelvi közönségszolgálat szűk keretein túl is tanácsadást nyújt a városi hivatal alkalmazottainak és az önkormányzat tagjainak nyelvi kérdésekben.

Az irodának öt állandó belső munkatársa (nyelvészek) és fokozatosan bővülő számú állandó és alkalmi külső munkatársa (nyelvészek, különféle szakterületek művelői, a sajtó képviselői stb.), valamint három bedolgozója (egy könyvelő és két számítástechnikus) van. Az iroda állandó belső munkatársai egy-egy fontos tevékenységi terület felelősei (tudományos kutatás, adatbázis-építés, nyelvtervezés, nyelvi szolgáltatások). Az állandó – és esetenként alkalmi – belső munkatársakból alkotott magot egy remélhetőleg egyre táguló burokként állandó és alkalmi külső munkatársak hálózata veszi majd körül, akik hosszabb lejáratú vagy alkalmi megbízások alapján fognak részt venni az iroda munkájában.

4. A Gramma Nyelvi Iroda tevékenysége

A Gramma Nyelvi Iroda fő rendeltetése, hogy szervezője és kivitelezője legyen a nyelvtudomány és néhány más társadalomtudomány körébe tartozó kutatásnak Szlovákiában. Az iroda kutatási eredményeinek felhasználásával nyelvtervező, valamint nyelvi ismeretterjesztő tevékenységet folytat; célja továbbá, hogy egyéb nyelvi jellegű szolgáltatásokat is nyújtson szlovákiai magyar intézményeknek és magánszemélyeknek.

E célok elérése sokrétű elméleti és gyakorlati tevékenységet igényel, mindenekelőtt a következő hat területen: 1. elméleti és empirikus kutatások; 2. nyelvi adatbázis-építés; 3. nyelvtervezés; 4. nyelvi szolgáltatások intézmények és magánszemélyek számára; 5. publikációs és kiadói tevékenység; 6. kutatásszervezés és rendezvények

4.1. Elméleti és empirikus kutatások

Ahhoz, hogy a szlovákiai magyarok nyelvi gondjait meg tudjuk oldani, mindenekelőtt ismernünk kell a magyar nyelv szlovákiai változatainak jelenlegi állapotát és helyzetét. Ezért az elmúlt tíz évben kibontakozott élőnyelvi, kétnyelvűségi és nyelvkörnyezettani kutatásokra építve az iroda célja, hogy minél részletesebben föltárja nyelvünk legfontosabb szlovákiai változatainak jellemző vonásait, s jobban megismerje a kétnyelvű beszélők nyelvhasználatának különféle sajátosságait, pl. az ún. kódváltást, ill. kódváltogatást (szavak és kifejezések beemelését az egyik nyelvből a másikba, ill. a két nyelv felváltva történő használatát). A nyelvváltozatok kutatásában az iroda kitüntetett figyelmet szentel majd a különféle szaknyelvek jelenlegi állapotának (itt jelentkezik a legnagyobb mértékben a nyelvi hiány), és mivel a szlovákiai magyar beszélőközösség rétegzett társadalom, fontos megismerni az egyes társadalmi rétegek, csoportok nyelvhasználatának sajátosságait (pl. magyar anyanyelvű romák magyar nyelvhasználatát, a magyar–szlovák kétnyelvűség eddig kevésbé ismert, főleg nyelvlélektani jellegzetességeit stb.) is.

A magyar nyelv szlovákiai változatának megismeréséhez a szűken értelmezett nyelvészet keretein túl szükség van a szociológia, szociálpszichológia, demográfia, történettudomány, jogtudomány, politológia és más társadalomtudományok kutatási szempontjaira és eredményeire. A Gramma számára itt válhat előnnyé az iroda MTA kutatóállomási státusa, hiszen vizsgálati köre helyzetéből adódóan más tudományokra is kiterjed.

4.2. Nyelvi adatbázisok építése

Az empirikus kutatásoknak akkor van hitelük, ha a feldolgozott adatok igaziak, élőnyelviek, tehát létező hús-vér emberek szóbeli megnyilatkozásaiból erednek. Éppen ezért a Gramma Nyelvi Iroda feladatai közé tartozik majd olyan szövegtárak, azaz nyelvi korpuszok összeállítása és gondozása, amelyek a szlovákiai magyar beszélők számára gyakori és fontos szövegeket (pl. mindennapi társalgás, sajtónyelvi szövegek, tankönyvszövegek, munkahelyi beszélt szaknyelvi diskurzusok, hivatali és jogi szaknyelvi szövegek stb.) tartalmazzák. Ezeket a szövegeket az iroda a későbbi felhasználás céljával módszeresen gyűjti, feldolgozza és kódolja.

A szlovákiai magyar nyelvhasználat jobb és alaposabb megismerésére irányuló korpusz jellegű gyűjtési munkálatok mellett az iroda törekedni fog olyan strukturált adatbázisok, elsősorban strukturált szakszójegyzékek kiépítésére is, amelyeknek fontos szerepük lesz majd a szaknyelvek fejlesztésében, ill. a nyelvi ismeretterjesztő tevékenységben. A legkülönfélébb szakterületek sajátos szaknyelvi szókincsét (jogi, közigazgatási, közgazdasági, oktatási, egészségügyi, építőipari, szociális ellátással kapcsolatos szakszókincs stb.) felölelő szójegyzékeknek kettős rendeltetésük lesz: egyfelől alapanyagként fognak szolgálni a kétnyelvűségi, kontaktológiai, lexikológiai stb. kutatásokhoz, másfelől – a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tett digitális vagy könyv alakú nyomtatott változatukban – segíteni fogják a fordítók munkáját, legyen szó akár a magyar tanítási nyelvű iskolákban használt tankönyvek, akár a különféle hivatalos iratok, törvények és más jogszabályok fordítóiról, akár a középületek belsejében és azokon kívül elhelyezett különféle kétnyelvű eligazító táblák magyar változatának elkészítőiről.

4.3. Nyelvtervezés

Ahhoz, hogy az előző pontban említett szójegyzékek létrejöjjenek, nem elegendő az adatgyűjtés és az adatok feldolgozása, noha fontosságuk kétségbevonhatatlan. A jogi, hivatali, közigazgatási és oktatási szaknyelvek területén tapasztalt nyelvi hiány megszüntetésének egyik fontos eszköze a nyelvtervezői kreativitás. Főleg a szaknyelvek területén tetemes azoknak a szlovák elemeknek a száma, amelyeknek vagy egyáltalán nem létezik magyar köznyelvi megfelelőjük, vagy létezik ugyan, de az szlovákiai viszonylatban különféle okok miatt használhatatlan. A magyar változat kialakítása egyáltalán nem egyszerű dolog, és ha Gramma Nyelvi Iroda meg akar birkózni ezzel a feladattal, akkor nem támaszkodhat csupán kis létszámú belső munkatársi gárdájára, hanem be kell vonnia ebbe a tevékenységbe (is) a külső munkatársak hálózatát. Ennek érdekében az iroda mellé a következő testületek szerveződnek:

a különféle tudományos szakterületek szlovákiai magyar és magyarországi képviselőit tömörítő szakértőtanács tagjai jogászok, az államigazgatás szakemberei, oktatási szakemberek, valamint más tudományok és szakmák művelői lesznek, akik szükség esetén segítséget nyújtanak a saját szakterületüket érintő terminológiai kérdések megoldásában;

a hivatásos nyelvészekből álló nyelvi tanácsadó testület tagjai hivatásos nyelvészek lesznek; az ő feladatuk, hogy állást foglaljanak a különböző vitás, terminológiai és egyéb vonatkozású kérdésekben, és részt vegyenek a szlovákiai magyar standard elemeinek kodifikálásában /4/;
a szlovákiai magyar tömegtájékoztató eszközökben rendszeresen előforduló szavaknak és kifejezéseknek az összegyűjtésében az iroda fontos szerepet szán egy harmadik testületnek, az ún. sajtótanácsnak, amely a magyar nyelvű szlovákiai tömegtájékoztató eszközök, valamint a szlovákiai magyar könyv- és lapkiadók egy-egy képviselőjéből áll, a sajtótanács tagjai biztosítják a kapcsolatot az iroda és az illető szerkesztőség, ill. kiadó közt, szervezik az adott szerkesztőségben, ill. kiadónál az ott dolgozók napi munkájában problémát okozó szavak, kifejezések gyűjtését.

4.4. Nyelvi szolgáltatások intézmények és magánszemélyek számára

A Gramma által működtetett Nyelvi Iroda további fontos feladata lesz, hogy különféle nyelvi szolgáltatásokat nyújtson szlovákiai és esetenként magyarországi és más magánembereknek, intézményeknek. A nyelvi ismeretterjesztés legfontosabb fóruma a nyelvi közönségszolgálat lesz, amelynek fő célja, hogy segítséget nyújtson a mindennapi szlovákiai magyar beszélőnek, különféle szerkesztőségeknek, intézményeknek, hivataloknak egyaránt. A Gramma Nyelvi iroda nyelvi tanácsadói szolgáltatása várhatóan 2002 januárjában kezdődik, amelynek keretén belül az iroda belső munkatársai rendszeres telefonos és internetes ügyeletet fognak tartani. A munkatársak ezenkívül az iroda e-mail címére, ill. postacímére érkezett nyelvi kérdéseket is megválaszolják. A dunaszerdahelyiek, ill. a Dunaszerdahelyen tartózkodók számára mód nyílik a személyes tanácsadásra is. A tervek szerint a Nyelvi Irodának, illetve az MTA szlovákiai kutatóállomásának honlapja is lesz.

A nyelvi tanácsadó szolgálat működésében fontos szerepe lesz a föntebb említett adatbázisoknak. Azokban az esetekben ugyanis, amikor az iroda ügyeletes belső munkatársa nem tudja azonnal a választ, s azt a szótárakból sem tudja megállapítani, a kérdésnek a fokozatosan kiépülő adatbázisban próbál utánanézni. Ha a kért szó vagy kifejezés nincs benne az adatbázisban sem, akkor az ügyeletes érintkezésbe lép a föntebb említett szakértőtanács azon tagjaival, akik az adott szakterületet képviselik. Magától értetődik, hogy ez a nyomozómunka olykor hosszabb időt is igénybe vehet, ezért az ügyfeleknek meg kell szokniuk, hogy a kérdések egy részére csak később kapnak választ. Az adatbázis tehát az ügyfelek kérdései nyomán is állandóan gyarapodni fog. Az ügyfélszolgálat segít abban is, hogy világossá váljon, melyek azok a szakterületek, ahol a legnagyobb a nyelvi hiány.

4.5. Publikációs és kiadói tevékenység

A Gramma által működtetett Nyelvi Iroda publikációs és kiadói tevékenysége szoros kapcsolatban áll mindennapi munkájával, annak eredményeit van hivatva szélesebb körben ismertté tenni. Az iroda munkatársai az elméleti és empirikus kutatások eredményeit részben önálló kötetekben, részben tanulmánykötetekbe és szakfolyóiratokba szánt közleményekben tervezik közreadni. Mivel a belső munkatársak kivétel nélkül a Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport tagjai, a többéves hagyományt fenntartva munkáikat a Mercurius Könyvek sorozat keretében szeretnék megjelentetni.

A nyelvtervezési munkák elméleti megalapozása érdekében az iroda munkatársai Nyelvhasználati jogaink érvényesítésének nyelvi feltételei (Tanulmányok és dokumentumok) címen közre szeretnék adni a szlovákiai magyar nyelvtervezéssel kapcsolatos írások, valamint a szlovákiai kisebbségek nyelvi jogait rögzítő dokumentumok gyűjteményét.

A Nyelvi Iroda tevékenységi területei közül talán a nyelvi szolgáltatásoknak lesz a legváltozatosabb publikációs tevékenységük. A nyelvi közönségszolgálathoz érkezett kérdések és az azokra adott válaszok a tervek szerint az interneten szinte azonnal hozzáférhetőek lesznek a szélesebb közönség számára is, ezenkívül a közönségszolgálathoz érkezett kérdések alapján nyelvi ismeretterjesztő cikkek születhetnek majd a szlovákiai magyar sajtóban. Ezek a cikkek amellett, hogy nyelvi ismereteket fognak terjeszteni, ismertté is teszik a nyelvi tanácsadó szolgálatot a nagyközönség előtt, és nyilván számos olvasót arra fognak ösztönözni, hogy saját kérdéseivel, amelyekre a megjelent cikkekből nem kapott választ, közvetlenül a nyelvi közönségszolgálathoz forduljon.

4.6. Kutatásszervezés és rendezvények

A Gramma által működtetett Nyelvi Iroda utolsó nagyobb tevékenységi köre a kutatásszervezés, a más intézményekkel, tudományos műhelyekkel való kapcsolattartás, közös kutatások és szakmai rendezvények tervezése, illetve megvalósítása. A tudományos kutatás területén a Nyelvi Iroda legfontosabb külföldi partnerintézményei az MTA Kisebbségkutató Intézete, valamint a többi határon túli kutatóállomás, a szlovákiai magyar tudományos műhelyek közül a Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport és a Fórum Kisebbségkutató Intézet. A Nyelvi Iroda feladatai közé fog tartozni a kapcsolattartás az MTA szlovákiai külső és köztestületi tagjaival, ill. az MTA szlovákiai kutatóállomása feladatainak ellátójaként az Arany János Közalapítvány nyertes pályázóival.

5. Álomból valóság

A Gramma Nyelvi Iroda létrehozásával a szlovákiai magyar nyelvészek, ill. a nyelvi kérdéseknek kisebbségi körülmények közötti meghatározó szerepét átlátó emberek évtizedes álma látszik megvalósulni. Ahhoz azonban, hogy az iroda megvalósíthassa a maga elé tűzött célokat, még nagyon sok munkára van szükség. A nyelvi iroda jelenlegi anyagi háttere még nem teszi lehetővé, hogy minden vállalt feladatnak maradéktalanul eleget tegyen, így első lépésként a kutatásszervezői tevékenység részeként a nyelvi iroda különféle pályázatok útján próbálja egyes tevékenységeit finanszírozni. A nyelvi iroda sikeres működésének másik fontos feltétele az, hogy gyümölcsöző kapcsolatokat építsen ki és tartson fenn más intézményekkel, ezért az iroda munkatársai számos szlovákiai, magyarországi és más országokban működő tudományos műhellyel és más intézménnyel építenek ki a jövőben kapcsolatot.

Bár a magyar nyelv szlovákiai változataival, a szlovákiai magyar lakosság különféle rétegeinek nyelvhasználatával stb. kapcsolatos tudásunk gyarapodása is fontos eredménye lesz a Nyelvi Iroda tevékenységének, az iroda munkatársai csak akkor lesznek munkájukkal igazán elégedettek, ha annak hasznossága a mindennapi nyelvhasználó számára is nyilvánvalóvá válik, akkor, ha az iroda tevékenysége a szlovákiai magyar nyelvhasználót bátrabb, tudatosabb anyanyelvhasználathoz segíti.
Világos tehát, hogy a Gramma Nyelvi Iroda vállalása szolgálat, mégpedig egy kisebbség nyelvhasználatát aktívan segítő, megtartó és építő szolgálat. Közös érdekünk tehát, hogy ebből az álomból mindannyiunk nyelvi valósága váljon.

Jegyzetek

1. 1. Az alcím utalás egy, a szlovákiai magyar nyelvtervezés központi kérdéséről szóló, nagy vitákat kiváltó írásra, melynek címe Álom és valóság között (Lanstyák 1993).
2. 2. Nyelvi hiányon a beszélők nyelvtudásának különféle hiányosságait kell érteni. Ezek általában a nyelvhasználat valamely szűkebb részterületén vagy részterületein jelentkeznek, például egyes nyelvi regiszterekben vagy egyes konkrét nyelvi jelenségek vonatkozásában. A szókészlet területén a jelenséget „lexikális rés”-nek szokták nevezni, ám a nyelvi hiány korántsem korlátozódik a szókészletre, hanem a nyelvi rendszer bármely síkját érintheti, s kiterjedhet ezenkívül egész regiszterekre is (lásd Lanstyák 2000a, 176–184, 2000b).
3. 3. „Nyelvi regiszterek”-nek egy nyelv olyan változatait nevezzük, melyeket a beszédhelyzet, vagyis a kommunikáció résztvevőinek személye, azok egymáshoz való viszonya, a beszéd témája és helyszíne határoz meg. A regiszterek egyik jellegzetes válfaját alkotják a szaknyelvek, melyeket leginkább azonos szakmai műveltségű beszélők használnak szakmai témájú szóbeli vagy írásbeli megnyilvánulásaikban.
4. 4. Magyar standardnak azt a kitüntetett szerepű, nagy presztízsű társadalmi dialektust nevezzük, amely az írásbeliség fő hordozója, s amelyet főként az iskolázott beszélők formális helyzetekben szóbeli megnyilvánulásaikban is használnak. A magyar standard szlovákiai változatának nevezett, kitüntetett szerepű és nagy presztízsű társadalmi dialektus a magyar standard többi (magyarországi, erdélyi, kárpátaljai, vajdasági) változatától csupán csekély mértékben különbözik, főként lexikájában. Elsősorban néhány specializált regiszter szókincsében találhatók a laikusok számára is észrevehető különbségek, pl. a közigazgatási vagy a jogi szaknyelvben (lásd pl. Lanstyák 2000a, 153–155).

Hivatkozások

• Lanstyák István 1993. Álom és valóság között (Gondolatok nyelvünk egységéről). Irodalmi Szemle, 36. évf. 6. sz. 69–78.; 7–8. sz. 96–105. p. – Újraközlések: 1998. Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Nyelvi tervezés (Tanulmánygyűjtemény). Budapest, Universitas Kiadó, 235–251. p. – 1998. Kontra Miklós–Saly Noémi (szerk.): Nyelvmentés vagy nyelvárulás? (Vita a határon túli magyar nyelvhasználatról.) Budapest, Osiris Kiadó, 102–124. p.
• Lanstyák István 1999. Az 1999. évi kisebbségi nyelvtörvény. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 1. évf. 2. sz. 75–83. p.
• Lanstyák István 2000a. A magyar nyelv Szlovákiában. Budapest–Pozsony, Osiris Kiadó–Kalligram Könyvkiadó–MTA Kisebbségkutató Műhely.
• Lanstyák István 2000b. Nyelvi hiány. Irodalmi Szemle, 43. évf. 3–4. sz. 91–99. p.
• Lanstyák István 2000. Nyelvi jogaink érvényesítésének nyelvi feltételei. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2. évf. 1. sz. 85–98. p.
• Menyhárt József, megjelenés alatt. Nyelvünk és törvénye. A hivatalos ügyintézés nyelve Dunaszerdahelyen és Nyékvárkonyban a kisebbségi nyelvhasználati törvény érvénybelépése óta.
• Szabómihály Gizella 2000b. Törvény és gyakorlat: a szlovákiai kisebbségek nyelvi jogai az 1999. évi kisebbségi nyelvhasználati törvény tükrében. Irodalmi Szemle, 43. évf. 9–10. sz. 154–170. p.