Lelkes Gábor: Területi egyenlőtlenségek Dél-Szlovákiában az uniós tagság tükrében

Be­ve­ze­tés

Az 1993-ban füg­get­len­né vált Szlo­vá­kia po­li­ti­kai és gaz­da­sá­gi éle­tét két, egy­más­sal el­len­té­tes po­li­ti­kai kör­nye­zet köz­ti harc jel­le­me­zi – már kö­zel más­fél év­ti­ze­de –, mely je­len­tős mér­ték­ben de­ter­mi­nál­ja a re­gi­o­ná­lis fej­lő­dést, egyes ré­gi­ók ver­seny­ké­pes­sé­gé­nek ala­ku­lá­sát. Az 1994–1998 köz­ti idő­szak­ban a ha­tal­mon le­vő na­ci­o­na­lis­ta-po­pu­lis­ta erők az or­szág nem­zet­kö­zi el­szi­ge­te­lő­dé­se mel­lett szá­mos ré­gió el­sze­gé­nye­dé­sét is okoz­ták, mely an­ti­de­mok­ra­ti­kus és antiko­héz­iós kor­mány­za­ti ma­ga­tar­tás mi­att az or­szág nem csat­la­koz­ha­tott az Észak-at­lan­ti Szer­ző­dés Szer­ve­ze­té­hez (NA­TO) 1999-ben – mint a töb­bi vi­seg­rá­di ál­lam –, s az Eu­ró­pai Uni­ó­ba (EU) tör­té­nő be­lé­pé­se sem tűnt re­á­lis­nak. 1998 őszén azon­ban a de­mok­ra­ti­kus tár­sa­da­lom ki­épí­té­sét szán­dé­ko­zó po­li­ti­kai pár­tok­nak si­ke­rült vá­lasz­tá­si győ­zel­met arat­ni­uk, s egy szé­les ko­a­lí­ci­ós együtt­mű­kö­dés­ben – Mikuláš Dzurin­da kor­mány­fő ve­ze­té­sé­vel – az or­szá­got be­jut­tat­ni a NATO-ba és 2004 ta­va­szán az EU-ba.
A ta­nul­mány a Szlo­vá­ki­át súj­tó nagy­fo­kú te­rü­le­ti egyen­lőt­len­sé­gek ala­ku­lá­sát vizs­gál­ja az or­szág uni­ós tag­sá­gá­nak tük­ré­ben, össz­pon­to­sít­va a ma­gyar ki­sebb­ség ál­tal la­kott Dél-Szlo­vá­ki­á­ra, mely ré­gi­ót (Cseh)szlovákia kor­má­nyai 2004 előtt kö­zel 8 év­ti­ze­den ke­resz­tül pe­ri­fé­ri­a­ként ke­zel­tek. Az elem­zés az uni­ós csat­la­ko­zás idő­sík­já­ban mo­zog­va tár­gyal­ja a te­rü­le­ti egyen­lőt­len­sé­gek prob­lé­ma­kö­rét or­szá­gos vi­szony­lat­ban (át­te­kin­tést ad a po­li­ti­kai kör­nye­zet­től az uni­ós jo­gi és te­rü­let­fej­lesz­té­si stra­té­gi­á­kon át a re­gi­o­ná­lis fej­lesz­tés leg­je­len­tő­sebb sze­rep­lő­i­ig), majd fel­vá­zol­ja a te­rü­le­ti egyen­lőt­len­sé­gek dél-szlo­vá­ki­ai kör­nye­ze­tét. A szlo­vák–ma­gyar ha­tár men­ti tér re­gi­o­ná­lis ver­seny­ké­pes­sé­gét il­le­tő­en át­te­kin­ti a ré­gió hu­mán erő­for­rá­sá­nak né­mely szer­ke­ze­ti sa­já­tos­sá­gát, a te­rü­let­fej­lesz­tés és a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság kap­cso­lat­rend­sze­ré­nek leg­szá­mot­te­vőbb ele­me­it, a ma­gyar­lak­ta ré­gi­ók te­rü­let­fej­lesz­té­si sze­rep­lő­it, il­let­ve a ma­gyar­lak­ta ré­gi­ók rész­vé­tel­ét az uni­ós fej­lesz­té­sek­ben. A ta­nul­mány szám­ba ve­szi az uni­ós tag­ság kö­vet­kez­té­ben meg­nyí­ló szlo­vák–ma­gyar ha­tár­sza­kasz tér­szer­ke­ze­ti sa­já­tos­sá­ga­it, kör­vo­na­laz­za az el­kö­vet­ke­ző évek le­het­sé­ges re­gi­o­ná­lis fo­lya­ma­ta­it.

Te­rü­le­ti egyen­lőt­len­sé­gek or­szá­gos kör­nye­ze­te

Po­li­ti­kai kör­nye­zet

Egy or­szá­gon be­lül a re­gi­o­ná­lis fej­lő­dés irány­vo­na­la­it és pri­o­ri­tá­sa­it az or­szág kor­mány­za­ti-po­li­ti­kai kör­nye­ze­te de­ter­mi­nál­ja. Az el­múlt 8 év­ben, amely­be az or­szág uni­ós csat­la­ko­zá­sa is eset­t, a kor­mány­za­ti szer­vek pri­o­ri­tás­ként ke­zel­ték a tár­sa­dal­mi­lag és gaz­da­sá­gi­lag el­ma­ra­dott ré­gi­ók fel­zár­kó­zá­sá­nak az ügyét, mely fej­lesz­té­si dön­té­sek mér­he­tő­en ked­ve­ző fo­lya­ma­to­kat in­dí­tot­tak el e ré­gi­ók­ban. A te­rü­le­ti egyen­lőt­len­sé­gek fel­szá­mo­lá­sa vé­gett foly­ta­tott kor­mány­za­ti mun­ka je­len­tős ré­sze a szlo­vá­ki­ai ma­gya­rok leg­je­len­tő­sebb po­li­ti­kai ere­jé­hez, a Ma­gyar Ko­a­lí­ció Párt­já­hoz (MKP) kap­cso­ló­dik. Az MKP, mint az 1998–2006 köz­ti kor­mány­ko­a­lí­ci­ók leg­sta­bi­labb po­li­ti­kai párt­ja, az or­szág kor­mány­zá­sá­ban fo­lya­ma­to­san ar­ra tö­re­ke­dett, hogy a meg­szer­zett kor­mány­za­ti po­zí­ci­ók (me­ző­gaz­da­ság, épí­tés­ügy, ré­gió­fej­lesz­tés, kör­nye­zet­vé­de­lem) se­gít­sé­gé­vel a pe­ri­fé­ri­kus ré­gi­ók fej­lő­dés­nek in­dul­ja­nak, köz­le­ke­dé­si inf­rast­ruk­tú­ra­fej­lesz­tés, kom­mu­ná­lis be­ru­há­zá­sok, ipa­ri par­kok stb. meg­va­ló­sí­tá­sá­val. Ezek a le­he­tő­sé­gek 2002–2006 közöt a má­so­dik kor­mány­za­ti cik­lus­ban az MKP meg­erő­sö­dé­se és az EU ál­tal nyúj­tott for­rás­nö­ve­ke­dés­nek kö­szön­he­tő­en még a ko­ráb­bi­nál is na­gyob­bak vol­tak. Az MKP, mely­nek vá­lasz­tó­tá­bo­rát el­ső­sor­ban a szlo­vá­ki­ai ma­gyar ki­sebb­ség al­kot­ja, ezen erő­ki­fej­té­sé­vel nagy­mér­ték­ben hoz­zá­já­rult ah­hoz, hogy a szlo­vák köz­vé­le­mény több­sé­ge po­zi­tí­van ér­té­kel­je a ma­gyar ki­sebb­ség sze­re­pét az or­szág irá­nyí­tá­sá­ban, a te­rü­le­ti egyen­lőt­len­sé­gek ke­ze­lé­sé­ben (Ádám 2005).
A re­gi­o­ná­lis fej­lesz­té­si po­li­ti­kai pri­o­ri­tá­so­kat il­le­tő­en 2006 nya­rán azon­ban ha­tal­mas for­du­lat állt be, ugyan­is a jú­ni­u­si par­la­men­ti vá­lasz­tá­so­kon a 8 évig kor­mány­zó s eu­ró­pai ér­té­ke­ket kép­vi­se­lő po­li­ti­kai irány­vo­nal ve­re­sé­get szenvedet­t1 (a vá­lasz­tá­sok tét­je a gaz­da­sá­gi, szo­ci­á­lis re­for­mok foly­ta­tá­sa vagy azok mó­do­sí­tá­sa, le­ál­lí­tá­sa volt). Az or­szág új kor­má­nyát a Robert Fico ál­tal ve­ze­tett Smer–SD po­pu­lis­ta bal­ol­da­li párt hoz­ta lét­re, szö­vet­ség­ben azon po­li­ti­kai erők­kel és ve­ze­tő­ik­kel, ame­lyek 1998 előtt az or­szág nem­zet­kö­zi el­szi­ge­te­lő­dé­sét okozták2. A re­gi­o­ná­lis fej­lesz­té­si po­li­ti­kai pri­o­ri­tá­sok vál­toz­ta­tá­sa fel­te­he­tő­en leg­hát­rá­nyo­sab­ban a ki­sebb­sé­gek ál­tal la­kott el­ma­ra­dott ré­gi­ó­kat érin­ti (így a ma­gyar ki­sebb­ség ál­tal la­kott dél-szlo­vá­ki­ai ré­gi­ót is), ugyan­is a Ré­gió­fej­lesz­té­si Mi­nisz­té­ri­um irá­nyí­tá­sát a szél­ső­jobb­ol­da­li na­ci­o­na­lis­ta Szlo­vák Nem­ze­ti Párt sze­rez­te meg. Az utób­bi párt kor­mány­be­li tag­sá­ga azért kü­lö­nö­sen ve­szé­lyes a nem­ze­ti­sé­gi­leg ve­gye­sen la­kott és el­ma­ra­dott ré­gi­ók fej­lesz­té­sét il­le­tő­en, mi­vel a párt a vá­lasz­tá­si prog­ram­já­ban mind­ös­­sze két célt fo­gal­ma­zott meg: a ki­sebb­sé­gek (el­ső­sor­ban a ma­gyar és a ro­ma) ál­tal la­kott ré­gi­ók fej­lesz­té­sé­nek a meg­ál­lí­tá­sát s a re­gi­o­ná­lis fej­lő­dést elő­se­gí­tő pénz­for­rás­ok­nak a szlo­vá­kok ál­tal la­kott te­le­pü­lé­sek­re, ré­gi­ók­ba tör­té­nő szét­osz­tá­sát. Az új szlo­vák kor­mány te­hát egy­ér­tel­mű­en ar­ra fog tö­re­ked­ni, hogy töb­bek közt a pe­ri­fe­ri­kus és nem­ze­ti­sé­gi­leg ve­gye­sen la­kott te­le­pü­lé­sek, ré­gi­ók ke­vés­bé hasz­nál­has­sák ki azo­kat a le­he­tő­sé­ge­ket, ame­lyek ed­dig a ren­del­ke­zé­sük­re áll­tak, vagy ame­lye­ket ed­dig elő­ké­szí­tet­tek (pl. a Pozsony–Dunaszerdahely–Érsekújvár–Losonc dél-szlo­vá­ki­ai gyors­for­gal­mi út és a szlo­vák–ma­gyar ha­tá­ron va­ló át­ke­lést elő­se­gí­tő hi­dak épí­té­si elő­ké­szü­le­te­i­nek le­ál­lí­tá­sa). A ma­gyar ki­sebb­ség ál­tal la­kott ré­gi­ók hát­rá­nyos meg­kü­lön­böz­te­té­sé­nek az el­ső pél­dá­i­ként a te­le­pü­lé­sek ten­ger­szint fe­let­ti ma­gas­ság alap­ján tör­té­nő fi­nan­szí­ro­zá­sá­ban vég­re­haj­tott mó­do­sí­tá­sok em­lít­he­tők meg, me­lyek ér­tel­mé­ben a Fico-ko­r­mány az ed­di­gi­ek­től lé­nye­ge­sen több pénzt jut­tat a 277 m ten­ger­szint fe­let­ti ma­gas­ság­ban és az at­tól ma­ga­sab­ban fek­vő te­le­pü­lé­sek­nek, míg a má­sik ol­da­lon diszk­ri­mi­nál­ja az ala­cso­nyab­ban fek­vő te­le­pü­lé­se­ket – csök­ken­ti az adó­be­vé­te­le­i­ket (a ma­gyar ki­sebb­ség ál­tal la­kott te­le­pü­lé­sek dön­tő há­nya­da e kü­szöb alá esik).

Uni­ós jo­gi és te­rü­let­fej­lesz­té­si stra­té­gi­ai kör­nye­zet

Szlo­vá­ki­á­ban – a töb­bi vi­seg­rá­di ál­lam­tól el­té­rő­en – csak 1998 után kez­dő­dött meg a ré­gi­ók fej­lesz­té­sé­re ki­ala­kí­tan­dó EU-kompatibilis re­gi­o­ná­lis fej­lesz­té­si stra­té­gi­ai ke­ret­po­li­ti­ka és in­téz­mény­rend­szer felál­lítása.3 Az ál­la­mi köz­igaz­ga­tás­ban az Épí­tés­ügyi és Ré­gió­fej­lesz­té­si Mi­nisz­té­ri­um a köz­pon­ti szerv a re­gi­o­ná­lis po­li­ti­kát, az épí­tés­po­li­ti­kát, a la­kás­po­li­ti­kát és a te­rü­let­fej­lesz­tést il­le­tő­en. Ezen mi­nisz­té­ri­um a te­rü­le­ti po­li­ti­ka szer­ve­ző in­téz­mé­nye, amely ki­dol­goz­za az ál­ta­lá­nos szer­ve­ze­ti és in­téz­mé­nyi ke­re­te­ket, biz­to­sít­ja a te­rü­le­ti fej­lesz­tés­hez a prog­ra­mo­kat és a for­rá­so­kat. A szlo­vák kor­mány a re­gi­o­ná­lis po­li­ti­ka alap­el­ve­it (ame­ly elő­ír­ja, hogy a kor­mány mi­nisz­te­rei és más köz­pon­ti szer­vek el­nö­kei a szlo­vák re­gi­o­ná­lis po­li­ti­ka el­vei alap­ján cse­le­ked­je­nek) 2000-ben fo­gad­ta el, biz­to­sít­va a te­rü­let­fej­lesz­tés tá­mo­ga­tá­sá­nak komp­lex rend­sze­rét.
Az uni­ós szem­pont­rend­sze­rű re­gi­o­ná­lis fej­lesz­tés ke­re­te­it Szlo­vá­ki­á­ban a re­gi­o­ná­lis fej­lesz­tés tá­mo­ga­tá­sá­ról szó­ló 503/2001 Tt. szá­mú tör­vény ha­tá­roz­za meg, mely 2002. ja­nu­ár 1-jén lé­pett ha­tály­ba. Ezen tör­vény, mely az or­szág te­rü­let­fej­lesz­té­si po­li­ti­ká­já­ban mér­föld­kő­nek szá­mít, a re­gi­o­ná­lis fej­lesz­tés­sel kap­cso­la­tos tá­mo­ga­tá­si cé­lo­kat az aláb­bi négy pont­ban fo­gal­maz­za meg:
– Szlo­vá­kia ki­egyen­lí­tett gaz­da­sá­gi és szo­ci­á­lis fej­lő­dé­sé­nek a biz­to­sí­tá­sa;
– a ré­gi­ók közt fenn­ál­ló gaz­da­sá­gi és szo­ci­á­lis fej­lett­ség­be­li kü­lönb­sé­gek mér­sék­lé­se és meg­szün­te­té­se;
– az ala­csony gaz­da­sá­gi tel­je­sít­mé­nyű és élet­szín­vo­na­lat biz­to­sí­tó ré­gi­ók ke­let­ke­zé­sé­nek a meg­aka­dá­lyo­zá­sa;
– a ré­gi­ók tar­tó­san fenn­tart­ha­tó gaz­da­sá­gi és szo­ci­á­lis fej­lő­dé­sé­nek biz­to­sí­tá­sa.
Az 503/2001-es tör­vény a re­gi­o­ná­lis fej­lesz­tés­sel kap­cso­lat­ban az aláb­bi tá­mo­ga­tá­si te­rü­le­te­ket ne­vez­te meg pri­o­ri­tás­ként:
– a gaz­da­ság és a vál­lal­ko­zói kör­nye­zet tá­mo­ga­tá­sa azok ter­me­lé­si ka­pa­ci­tá­sá­nak nö­ve­ke­dé­se ér­de­ké­ben, a gaz­da­sá­gi szer­ke­zet ja­ví­tá­sa, új mun­ka­he­lyek te­rem­té­se, a ve­szé­lyez­te­tett mun­ka­he­lyek sta­bi­li­zá­lá­sa;
– a hu­mán erő­for­rás fej­lesz­té­se an­nak ér­de­ké­ben, hogy a re­gi­o­ná­lis mun­ka­erő­pi­a­con a ke­res­let és a kí­ná­lat közt egyen­súly ala­kul­jon ki, a nők és a fér­fi­ak egyen­lő mun­ka­vál­la­lá­si esé­lyé­nek a biz­to­sí­tá­sa;
– a re­gi­o­ná­lis fej­lő­dést elő­se­gí­tő ku­ta­tá­sok tar­tós fej­lesz­té­se, az új tech­no­ló­gi­ák és in­no­vá­ci­ók be­ve­ze­té­sé­nek hang­sú­lyo­zott tá­mo­ga­tá­sa;
– az ál­la­mok köz­ti, a ha­tá­ron át­íve­lő és az inter­re­gionális együtt­mű­kö­dé­sek tá­mo­ga­tá­sa a re­gi­o­ná­lis fej­lesz­tés te­rén a ré­gió tar­tó­san fenn­tart­ha­tó fej­lő­dé­se ér­de­ké­ben;
– az ide­gen­for­ga­lom fej­lesz­té­se;
– a ré­gió szo­ci­á­lis inf­rast­ruk­tú­rá­já­nak fej­lesz­té­se;
– a ré­gió tech­ni­kai inf­rast­ruk­tú­rá­já­nak fej­lesz­té­se;
– a kul­tú­ra, a kul­tu­rá­lis te­vé­keny­sé­gek és a szol­gál­ta­tá­sok fej­lesz­té­sé­nek tá­mo­ga­tá­sa, be­le­ért­ve a mű­vé­sze­ti te­vé­keny­sé­ge­ket, a kul­tu­rá­lis örök­ség ápo­lá­sát, a mű­em­lé­kek fel­újí­tá­sát és revi­tal­izá­cióját;
– a ré­gió szol­gál­ta­tá­si szín­vo­na­lá­nak fej­lesz­té­se;
– az élet­kör­nye­zet ja­ví­tá­sa és fej­lesz­té­se, az azt ká­ro­sí­tó té­nye­zők mi­ni­ma­li­zá­lá­sa;
– a ter­mé­sze­ti erő­for­rás­ok ha­té­kony fel­hasz­ná­lá­sá­nak tá­mo­ga­tá­sa.
Az 503/2001-es tör­vény to­váb­bá ki­mond­ja, hogy a re­gi­o­ná­lis fej­lesz­tés el­ső­ szá­mú cél­te­rü­le­te­it a szlo­vák kor­mány ha­tá­roz­za meg a Ré­gió­fej­lesz­té­si Mi­nisz­té­ri­um aján­lá­sa alap­ján, amely a tá­mo­ga­tott ré­gi­ók ki­vá­lasz­tá­sá­nál az aláb­bi két szem­pon­tot ve­szi fi­gye­lem­be:
1. Gaz­da­sá­gi­lag gyen­ge ré­gi­ók, me­lyek gaz­da­sá­gi és fej­lett­sé­gi szint­je el­ma­rad az or­szá­gos át­lag­tól, amit el­ső­sor­ban az aláb­bi mu­ta­tók ér­té­ke je­löl: a mun­ka­erő­pi­ac, a gaz­da­ság szer­ke­ze­ti és ter­me­lé­si szint­je, a ke­rü­le­ti ön­kor­mány­zat­ok, a köz­sé­gek és a la­kos­ság be­vé­te­le, va­la­mint a te­le­pü­lés­sű­rű­ség.
2. Gaz­da­sá­gi­lag ked­ve­zőt­len szer­ke­ze­tű ré­gi­ók, me­lyek­ben a szer­ke­zet­vál­tás ne­ga­tív kö­vet­kez­mé­nyei fel­hal­mo­zód­tak, ami­nek kö­vet­kez­té­ben az ága­za­tok tel­je­sít­mé­nye és a vál­lal­ko­zá­sok szá­ma csök­ken, míg a mun­ka­nél­kü­li­ség nö­vek­szik.
A tár­gyalt tör­vény kimondja, hogy az EU alap­ja­i­ból fo­lyó­sí­tott tá­mo­ga­tá­si esz­kö­zök­nél a re­gi­o­ná­lis fej­lesz­tés ér­de­ké­ben a ré­gi­ók fej­lett­sé­gi szint­je a makrorégiók szint­jén ér­té­ke­lő­dik, s azon te­rü­le­tek mi­nő­sül­nek gaz­da­sá­gi­lag gyen­gé­nek, ame­lyek­ben a brut­tó ha­zai ter­me­lés­nek az 1 la­kos­ra eső vá­sár­ló­erőn mért pa­ri­tá­sa az el­múlt 3 év­ben nem ér­te el az EU brut­tó ha­zai ter­me­lé­sé­nek az 1 la­kos­ra eső vá­sár­ló­erőn mért pa­ri­tá­sá­nak a 75%-át.
Az 503/2001-es tör­vény to­váb­bá tar­tal­maz­za, hogy a re­gi­o­ná­lis fej­lesz­tés tá­mo­ga­tá­sa a prog­ra­mo­zás ke­re­tén be­lül az aláb­bi do­ku­men­tu­mok alap­ján megy vég­be: Nem­ze­ti fej­lesz­té­si terv, Kö­zös­sé­gi tá­mo­ga­tá­si ke­ret, ope­ra­tív prog­ra­mok, re­gi­o­ná­lis ope­ra­tív prog­ra­mok, ága­za­ti ope­ra­tív prog­ra­mok, az ön­kor­mány­za­ti ke­rü­let gaz­da­sá­gi és szo­ci­á­lis fej­lő­dé­sé­nek prog­ram­ja, a köz­ség gaz­da­sá­gi és szo­ci­á­lis fej­lő­dé­sé­nek prog­ram­ja, egy­sé­ges prog­ram­do­ku­men­tu­mok, a Ko­hé­zi­ós Alap stra­té­gi­ai prog­ram­do­ku­men­tu­ma, Eu­ró­pai Kö­zös­sé­gek kez­de­mé­nye­zé­se prog­ram.
Szlo­vá­kia te­rü­let­fej­lesz­té­si stra­té­gi­ai do­ku­men­tu­mai közt leg­je­len­tő­sebb az or­szág tér­szer­ke­ze­ti fej­lesz­té­sét sza­bály­zó Szlo­vá­kia te­rü­let­fej­lesz­té­si kon­cep­ci­ó­ja 2001 (a to­váb­bi­ak­ban: SZTK 2001), amely fel­vá­zol­ja, il­let­ve ki­je­lö­li a te­rü­let­fej­lesz­té­si in­téz­ke­dé­se­ket – az or­szág te­rü­let­fej­lesz­té­si po­li­ti­ká­já­nak cél­ki­tű­zé­se­it, el­ve­it és pri­o­ri­tás­rend­sze­rét, meg­te­remt­ve a te­rü­le­ti szem­pont­ok kon­zek­vens ér­vé­nye­sí­té­sé­nek le­he­tő­sé­gét, mind az ága­za­ti szak­po­li­ti­kák, mind az or­szá­gos és te­rü­le­ti prog­ra­mok ki­dol­go­zá­sá­ban.

1. áb­ra. Szlo­vá­kia jö­vő­be­ni tár­sa­dal­mi-gaz­da­sá­gi po­zí­ci­ó­já­nak ví­zi­ó­ja az eu­ró­pai tér­szer­ke­zet­ben vár­ha­tó fej­lő­dé­si fo­lya­ma­tok alap­ján
Microsoft Word - Dokument1
For­rás: Kon­cep­ci­a… 2002

Az SZTK 2001 nem­zet­kö­zi vi­szony­lat­ban az aláb­bi pri­o­ri­tá­so­kat tar­tal­maz­za:
– kap­cso­la­tok erő­sí­té­se az egyik leg­je­len­tő­sebb eu­ró­pai ur­ba­nisz­ti­kai ten­gely­re (Stuttgard–Ulm–München–Salzburg–Linz–Bécs–Pozsony–Budapest–Belgrád), Po­zsony tér­sé­gé­ben és a Du­na men­tén;
– te­le­pü­lé­si köz­pon­tok fej­lesz­té­se a Ka­to­wi­ce–Bécs és Ka­to­wi­ce–Bu­da­pest ten­ge­lyek men­tén;
– te­le­pü­lé­si kap­cso­la­tok erő­sí­té­se a Vág fo­lyó men­ti te­le­pü­lé­si sáv és a ve­le pár­hu­za­mo­san fu­tó cseh­or­szá­gi te­le­pü­lé­si sáv közt;
– Pozsony–Nagyszombat te­le­pü­lé­si köz­pont fej­lesz­té­se az eu­ró­pai je­len­tő­sé­gű Bécs–Pozsony–Győr agg­lo­me­rá­ció ré­sze­ként;
– Kas­sa–Eper­jes te­le­pü­lé­si köz­pont fej­lesz­té­se mint a Kár­pá­tok eurorégió cent­ru­ma;
– nem­zet­kö­zi há­ló­za­ti együtt­mű­kö­dé­sek lét­re­ho­zá­sa a vá­ro­sok, a ré­gi­ók és a te­rü­le­ti fej­lesz­tés­ben ér­de­kelt töb­bi in­téz­mény közt, fel­hasz­nál­va a te­le­pü­lé­sek és a te­le­pü­lé­si rend­sze­rek eurore­gionális és ha­tá­ron át­nyú­ló kap­cso­la­ta­it;
– a mul­ti­mod­ális ten­ge­lyek men­tén fek­vő te­le­pü­lé­sek fej­lesz­té­se, leg­fő­képp az észa­k–dél és ke­let–nyu­gat irá­nyú ten­ge­lyek met­szés­pont­ja­i­ban ta­lál­ha­tó vá­ro­sok fej­lesz­té­se.
Az SZTK 2001 or­szá­gos vi­szony­lat­ban az aláb­bi pri­o­ri­tá­so­kat tar­tal­maz­za:
– a Kas­sa–Eper­jes agg­lo­me­rá­ció fej­lesz­té­se kap­cso­lat­ban a Nagymi­hály–Va­rannó–Homonna te­le­pü­lé­si köz­pont­tal és ös­­sze­köt­te­tés­ben az észa­k-vág­men­ti és dél-szlo­vá­ki­ai fej­lesz­té­si ten­ge­lyek­kel;
– nem­zet­kö­zi vi­szony­la­tok­ban ver­seny­ké­pes te­le­pü­lés­szer­ke­zet ki­ala­kí­tá­sa, Zsolna–Turócszentmárton, Besz­ter­ce­bá­nya–Zó­lyom, Losonc–Rimaszombat te­le­pü­lé­si köz­pon­tok lét­re­ho­zá­sa (a Losonc–Rimaszombat te­le­pü­lé­si köz­pont lé­nye­ges sze­rep­pel bír majd az egész közép-dél-s­zlováki­ai tér fej­lesz­té­sé­ben);
– Pozsony–Nagyszombat–Nyitra te­le­pü­lé­si köz­pont fej­lesz­té­se kö­tő­dés­ben az eu­ró­pai je­len­tő­sé­gű agg­lo­me­rá­ci­ók poli­cen­trikus rend­sze­ré­hez;
– Po­zsony (mint eu­ró­pai spe­ci­fi­kus köz­pont) fej­lesz­té­se;
– Kas­sa (mint nem­zet­kö­zi spe­ci­fi­kus köz­pont és a Kár­pá­tok eurorégió cent­ru­ma) fej­lesz­té­se;
– az el­ső ka­te­gó­ria el­ső al­cso­port­já­ba tar­to­zó cent­ru­mok fej­lesz­té­se: Besz­ter­ce­bá­nya, Nyi­tra, Eper­jes, Zsol­na;
– az el­ső ka­te­gó­ria má­so­dik al­cso­port­já­ba tar­to­zó cent­ru­mok fej­lesz­té­se: Nagy­szom­bat, Trenc­sén, Turóc­szent­már­ton, Pop­rád;
– a má­so­dik ka­te­gó­ria el­ső al­cso­port­já­ba tar­to­zó cent­ru­mok fej­lesz­té­se: Duna­sz­er­da­he­ly, Bárt­fa, Ko­má­rom, Lip­tószent­mik­lós, Nagymi­há­ly, Pöstyén, Priv­i­gye, Igló, Csaca, Homon­na, Lé­va, Lo­sonc, Ér­sek­új­vár, Vágbeszter­ce, Ró­zsa­hegy, Zó­lyom;
– az el­ső ka­te­gó­ri­á­jú te­le­pü­lé­si köz­pon­tok fej­lesz­té­se:
• Pozsony–Nagyszombat te­le­pü­lé­si köz­pont – mint a leg­je­len­tő­sebb szlo­vá­ki­ai agg­lo­me­rá­ció –, mely eu­ró­pai je­len­tő­sé­gű;
– az el­ső ka­te­gó­ri­á­jú fej­lesz­té­si ten­ge­lyek tá­mo­ga­tá­sa:
• Vág men­ti fej­lesz­té­si ten­gely (Pozsony–Nagyszombat–Trencsén–Zsolna);
• zsol­nai–tá­traalji fej­lesz­té­si ten­gely (Zsolna–Turócszentmárton–Poprád–Eper­jes);
• zsol­nai–k­iszu­cai fej­lesz­té­si ten­gely (Zsolna–Csaca–szlovák–cseh ha­tár);
• kas­sai–eper­je­si fej­lesz­té­si ten­gely (Eperjes–Kassa–szlovák–magyar ha­tár);
• nyi­trai–vág­men­ti fej­lesz­té­si ten­gely (Nagyszombat–Nyitra–Garamszentkereszt– Zó­lyom);
• zóly­omi–­turó­ci fej­lesz­té­si ten­gely (Zólyom–Besztercebánya–Turócszentmárton);
• dél-szlo­vá­ki­ai fej­lesz­té­si ten­gely (Zólyom–Losonc–Rimaszombat–Rozsnyó–Kassa);
• ke­let-szlo­vá­ki­ai fej­lesz­té­si ten­gely (Kassa–Nagymihály–Szobránc–szlovák–uk­rán ha­tár);
• er­dő­há­ti fej­lesz­té­si ten­gely (Pozsony–Malacka–szlovák–cseh ha­tár);
– a má­so­dik ka­te­gó­ri­á­jú fej­lesz­té­si ten­ge­lyek tá­mo­ga­tá­sa:
• csal­ló­kö­zi fej­lesz­té­si ten­gely (Pozsony–Dunaszerdahely);
• Nyi­tra men­ti fej­lesz­té­si ten­gely (Trencsén–Nagytapolcsány–Nyitra–Érsek­új­vár– Ko­márom);
• Ga­ram men­ti fej­lesz­té­si ten­gely (Tolmács–Léva–Zselíz–Párkány);
• dél-szlo­vá­ki­ai fej­lesz­té­si ten­gely (Érsekújvár–Zselíz–Ipolyság–Losonc);
• nóg­rá­di fej­lesz­té­si ten­gely (Losonc–Fülek–szlovák–magyar ha­tár);
• sárosi fej­lesz­té­si ten­gely (Eperjes–Bártfa);
• lip­tói–ár­vai fej­lesz­té­si ten­gely (Rózsahegy–Alsókubín–Trsztená–szlovák–lengyel ha­tár).
Az SZTK 2001 or­szá­gos pri­o­ri­tá­sa­i­val kap­cso­la­to­san fon­tos meg­je­gyez­ni, hogy az ott meg­fo­gal­ma­zott cé­lok és pri­o­ri­tá­sok ked­vez­mé­nye­zett te­re­i­nek el­ső­sor­ban a több­sé­gé­ben szlo­vá­kok ál­tal la­kott ré­gi­ók szá­mí­ta­nak. A fej­lesz­té­si ten­ge­lyek na­ci­o­na­lis­ta irá­nyult­sá­gát leg­in­kább ki­fe­je­zi az a tény, hogy a dél-szlo­vá­ki­ai ma­gyar­lak­ta ré­gió ko­hé­zi­ó­ját és fel­emel­ke­dé­sét elő­se­gí­tő Pozsony–Dunaszerdahely–Érsek­újvár–Losonc–Kassa dé­li köz­le­ke­dé­si fo­lyo­sót még ja­vas­la­ti szin­ten sem tár­gyal­ja a do­ku­men­tum.
A re­gi­o­ná­lis fej­lesz­tés sze­rep­lői (ön­kor­mány­zat­ok, non­prof­it szfé­ra, vál­lal­ko­zá­sok)

Az or­szá­gos vi­szony­lat­ban ta­pasz­tal­ha­tó ha­tal­mas re­gi­o­ná­lis kü­lönb­sé­gek több év­ti­zed­re vis­­sza­me­nő cent­ra­li­zált és na­ci­o­na­lis­ta te­rü­let­fej­lesz­tés-po­li­ti­kai és tár­sa­da­lom­fej­lesz­tés-po­li­ti­kai dön­té­sek kö­vet­kez­mé­nyei. A szo­ci­a­liz­mus ide­jén a te­rü­let­fej­lesz­tést az ál­lam egy erő­sen köz­pon­to­sí­tott ad­mi­niszt­ra­tív ter­ve­zé­si rend­sze­ren ke­resz­tül irá­nyí­tot­ta. Az erő­for­rás­ok és a fe­le­lős­ség a köz­pon­ti, il­let­ve a ke­rü­le­ti és a já­rá­si szint kö­zött osz­lot­tak meg, a ha­ta­lom nagy ré­sze azon­ban az előb­bi ke­zé­ben volt. A fej­lesz­té­si for­rá­sok el­osz­tá­sa a kü­lön­fé­le gaz­da­sá­gi szek­to­rok men­tén zaj­lott, a po­li­ti­kai és szek­torális cél­ki­tű­zé­sek az ál­la­mi po­li­ti­ká­ban fon­to­sab­bak vol­tak a re­gi­o­ná­lis cé­lok­nál.
Az EU-hoz tör­té­nő csat­la­ko­zá­si fel­té­te­lek tel­je­sí­té­se kap­csán vég­re­haj­tott köz­igaz­ga­tá­si re­for­mok­nak kö­szön­he­tő­en az el­múlt fél év­ti­zed­ben a re­gi­o­ná­lis fej­lesz­tés ter­ve­zé­sé­ben és irá­nyí­tá­sá­ban je­len­tő­sen meg­nőtt az ön­kor­mány­zat­ok sze­re­pe, bár a leg­lé­nye­ge­sebb be­ru­há­zá­so­kat il­le­tő­en (pl. vas­út­vo­na­lak, au­tó­pá­lyák, gyors­for­gal­mi utak, hi­dak épí­té­se) to­vább­ra is köz­pon­ti kor­mány­za­ti szin­ten dön­te­nek.
A szlo­vák re­gi­o­ná­lis és te­rü­let­fej­lesz­té­si rend­szer­re na­gyon rá­nyom­ja bé­lye­gét, hogy a fi­a­tal, 1993 óta lé­te­ző ál­lam fenn­ál­lá­sá­nak el­ső sza­ka­szá­ban erős na­ci­o­na­lis­ta ve­ze­tés alatt állt, és a po­li­ti­kai fo­lya­ma­tok­ból kö­vet­ke­ző­en erő­sen cent­ra­li­zált te­rü­le­ti irá­nyí­tá­si rend­szert ve­zet­tek be. 1998 előtt csak a te­le­pü­lé­sek (vá­ro­sok, köz­­sé­gek) szint­jén lé­te­zett (erő­sen kor­lá­to­zott) ön­kor­mány­za­ti­ság, a ma­ga­sabb te­rü­le­ti szin­te­ken (já­rás, kör­zet) ál­la­mi hi­va­ta­lok bir­to­kol­ták az irá­nyí­tást (Hardi–Mezei 2003). A 302/2001 Tt. szá­mú tör­vény alap­ján 2002 óta a ke­rü­le­tek új jog­ál­lást kap­tak, az eu­ró­pai szo­ká­sok­nak meg­fe­le­lő­en a kö­zép­szint is ön­kor­mány­za­ti rend­sze­rű­vé vált. Az uni­ós fej­lesz­tés­po­li­ti­kai gya­kor­lat át­vé­te­lé­vel kap­cso­lat­ban lé­nye­ges mér­föld­kő­nek szá­mít a 416/2001 Tt. szá­mú tör­vény (Né­hány ha­tás­kör át­ru­há­zá­sa az ál­lam­igaz­ga­tá­si szer­vek­ről a köz­sé­gi és ke­rü­le­ti ön­kor­mány­zat­ok­ra cí­mű tör­vény), mely­nek lé­nye­gét mint­egy 300 jog­kör­nek a já­rá­si és ke­rü­le­ti hi­va­ta­lok­tól a te­le­pü­lé­si és a ke­rü­le­ti ön­kor­mány­zat­ok­hoz va­ló át­vi­te­le ké­pe­zi. Az or­szág uni­ós csat­la­ko­zá­sát kö­ve­tő­en az ön­kor­mány­zat­ok (te­le­pü­lé­si és re­gi­o­ná­lis) a re­gi­o­ná­lis fej­lesz­tés meg­ha­tá­ro­zó sze­rep­lő­i­vé lép­tek elő, ha­tás­kö­rü­ket ki­ter­jesz­tet­ték az ok­ta­tás­ra, az egész­ség­ügy­re, a szo­ci­ál­po­li­ti­ká­ra, a köz­le­ke­dé­si és az inf­rast­ruk­tu­rá­lis szol­gál­ta­tá­sok­ra, va­la­mint – bi­zo­nyos ha­tá­ro­kon be­lül – a te­rü­let­fej­lesz­tés­re.
Az el­kö­vet­ke­ző 1-2 év­ben fel­te­he­tő­en újabb jog­kö­rö­ket kap­nak majd a ke­rü­le­ti és te­le­pü­lé­si ön­kor­mány­zat­ok, egy­részt a már jó­vá­ha­gyott jog­sza­bály­ok alap­ján (pl. a te­le­pü­lé­si ön­kor­mány­zat­ok fo­lyó­sít­ják majd a szo­ci­á­lis se­gélyt, va­la­mint ők fi­nan­szí­roz­zák a köz­hasz­nú mun­ká­kat is), más­részt pe­dig az ál­la­mi ke­rü­le­ti hi­va­ta­lok vár­ha­tó meg­szű­né­sé­nek következtében.4
A te­le­pü­lé­si ön­kor­mány­zat­ok­ról szó­ló 369/1990 Tt. szá­mú tör­vény alap­ján je­len­leg kö­zel 2890 te­le­pü­lé­si ön­kor­mány­zat mű­kö­dik, eb­ből 138 vá­ros­ban. Va­la­men­­nyi te­le­pü­lé­si ön­kor­mány­zat egyen­lő jo­go­kat él­vez, ha­tás­kör­ük és for­rá­sa­ik fel­öle­lik a min­den­na­pi élet leg­fon­to­sabb te­vé­keny­sé­ge­it, az alap­fo­kú ok­ta­tás­tól a bel­te­rü­le­ti utak ál­la­po­tá­ig. A 369/1990 Tt. szá­mú tör­vény ér­tel­mé­ben a te­le­pü­lé­sek kö­te­le­ző­en gaz­dál­kod­nak va­gyo­nuk­kal és gon­dos­kod­nak an­nak ér­ték­nö­ve­ke­dé­sé­ről, va­la­mint meg­fe­le­lő élet­kö­rül­mé­nye­ket te­rem­te­nek a he­lyi la­kos­ság szá­má­ra. A 416/ 2001 Tt. szá­mú tör­vény ré­vén a te­le­pü­lé­sek ha­tás­kö­ré­be ke­rült át a he­lyi te­rü­let­fej­lesz­tés ko­or­di­ná­lá­sa is, ami­nek kö­szön­he­tő­en a te­le­pü­lé­sek ki­dol­goz­zák és jó­vá­hagy­ják a stra­té­gi­ai fej­lesz­té­si prog­ram­ja­i­kat és te­le­pü­lés­ren­de­zé­si ter­ve­i­ket, va­la­mint biz­to­sít­ják azok vég­re­haj­tá­sát. Az az­óta el­telt 5 év alatt szá­mos te­le­pü­lés ren­del­ke­zik ezen prog­ram­do­ku­men­tu­mok­kal, ame­lyek ki­dol­go­zá­sát az uni­ós for­rá­sok is nagy­mér­ték­ben tá­mo­gat­ták, s ame­lye­ket a 2007–2013 uni­ós prog­ra­mo­zá­si idő­szak­ban kö­te­le­ző pá­lyá­za­ti mel­lék­let­ként kell majd csa­tol­ni a pá­lyá­za­ti ké­rel­mek több­sé­gé­hez (ezen fel­té­tel a 1000 la­kos alat­ti ki­sebb fal­va­kat ver­seny­hát­rány­ba hoz­za, ugyan­is anya­gi for­rá­sok hi­á­nyá­ban az ap­ró te­le­pü­lé­sek több­sé­ge nem ké­pes a te­le­pü­lés­ren­de­zé­si és stra­té­gi­ai fej­lesz­té­si do­ku­men­tu­mok ­biz­to­sí­tá­sá­ra).
Az or­szág­ha­tá­ron túl­nyú­ló gaz­da­sá­gi-tár­sa­dal­mi kap­cso­la­tok a jö­vő­ben fon­tos sze­re­pet játsz­hat­nak a re­gi­o­ná­lis tér­szer­ke­zet for­má­lá­sá­ban (Enyedi 2004). A ha­tár men­ti te­rü­le­te­ken a te­le­pü­lé­si ön­kor­mány­zat­ok­nak a re­gi­o­ná­lis fej­lesz­tést il­le­tő­en le­he­tő­sé­ge van a szom­szé­dos ha­tá­ron tú­li ré­gi­ók­kal va­ló együtt­mű­kö­dés­re és a fej­lesz­té­sek ös­­sze­han­go­lá­sá­ra, köl­csö­nös se­gít­ség­nyúj­tás­ra. A köz­sé­gi ön­kor­mány­za­t­ok­ra vo­nat­ko­zó 369/1990 Tt. szá­mú tör­vény már a rend­szer­vál­tás kez­de­té­től le­he­tő­vé tet­te a szlo­vá­ki­ai te­le­pü­lé­sek szá­má­ra, hogy nem­zet­kö­zi kap­cso­la­tok ré­sze­sei le­gye­nek, míg a ma­ga­sabb köz­igaz­ga­tá­si szin­tek ha­tá­ron át­nyú­ló nem­zet­kö­zi kap­cso­la­ta­i­nak fel­té­tel­rend­sze­rét sza­bá­lyo­zó tör­vé­nye­ket csak az 1990-es évek má­so­dik fe­lé­ben fo­gad­ták el a szlovák par­la­ment­ben. A te­le­pü­lé­sek köz­ti ha­tá­ron át­nyú­ló re­gi­o­ná­lis fej­lesz­tés és együtt­mű­kö­dés egyik leg­gya­ko­ribb for­má­ja az eurore­gionális együtt­mű­kö­dés. Szlo­vá­ki­á­ban ezen együtt­mű­kö­dé­si for­mák csak az 1998-ban be­kö­vet­ke­zett kor­mány­vál­tás után in­dul­tak vi­rág­zás­nak – 1998 előtt a Szlo­vá­ki­á­ban ural­ko­dó po­li­ti­kai fe­szült­sé­gek mi­att nem lé­tez­tek tény­le­ges eurore­gionális együtt­mű­kö­dé­sek (Drgoòa 2003; Turnock 2002).
Je­len­leg – 2006 au­gusz­tu­sá­ban a Ré­gió­fej­lesz­té­si Mi­nisz­té­ri­um nyil­ván­tar­tá­sa alap­ján – 12 eurorégió mű­kö­dik az ország­ban5, ame­lyek kö­zül 8 érin­ti a szlo­vák–ma­gyar ha­tárt, s ame­lyek egy ki­vé­tel­től eltek­intve6 két­ol­da­lú (szlo­vák–ma­gyar) együtt­mű­kö­dé­si for­mai ke­ret­tel ren­del­kez­nek. A szlo­vák–ma­gyar ha­tár hos­­szá­nak csak­nem 95%-a eurorégiókkal le­fe­dett (né­mely ha­tár­sza­kasz több­szö­rö­sen), ki­vé­telt csu­pán a fő­vá­ros kör­nyé­ke ké­pez, míg a leg­in­ten­zí­vebb, ha­tá­ron át­nyú­ló együtt­mű­kö­dé­sek a Pár­kány–Kas­sa ten­gelyt jel­lem­zik.
A szlo­vák–ma­gyar ha­tár men­ti eurore­gionális együtt­mű­kö­dé­sek – ame­lyek az el­kö­vet­ke­ző évek­ben a szlo­vák–ma­gyar ha­tár men­tén élők tár­sa­dal­mi fel­emel­ke­dé­sé­ben vár­ha­tó­an meg­ha­tá­ro­zó sze­rep­pel bír­nak majd – cél­ja­it az aláb­bi­ak­ban ös­­sze­gez­het­jük:
– a gaz­da­ság fej­lesz­té­se (vál­lal­ko­zói be­ru­há­zá­sok szá­má­ra von­zó­vá ten­ni a ré­gi­ót);
– a ter­mé­sze­ti kör­nye­zet meg­őr­zé­se;
– az inf­rast­ruk­tú­ra fej­lesz­té­se és ös­­sze­han­go­lá­sa;
– az ok­ta­tá­si és mű­ve­lő­dé­si kap­cso­la­tok tá­mo­ga­tá­sa;
– a tu­do­má­nyos kap­cso­la­tok fej­lesz­té­se (a ku­ta­tás és fej­lesz­tés ös­­sze­han­go­lá­sa a ré­gi­ón be­lül);
– a kö­zös kul­tu­rá­lis örök­ség ápo­lá­sa;
– hu­ma­ni­tá­ri­us és szo­ci­á­lis együtt­mű­kö­dés ki­ala­kí­tá­sa;
– az el­té­rő kul­tú­rák meg­is­me­ré­sé­nek, meg­ér­té­sé­nek és a nem­ze­tek kö­zöt­ti ba­rát­ság el­mé­lyí­té­sé­nek tá­mo­ga­tá­sa.
A re­gi­o­ná­lis fej­lesz­tés to­váb­bi fon­tos sze­rep­lő­je a non­prof­it szek­tor, mely az or­szág EU-hoz tör­té­nő csat­la­ko­zá­sá­nak kap­csán rob­ba­nás­sze­rű fej­lő­dés­nek in­dult. Az uni­ós csat­la­ko­zást kö­ve­tő­en a szlo­vá­ki­ai ci­vil tár­sa­da­lom (az ön­kén­tes tár­sa­dal­mi szer­ve­ző­dé­sek) rész­vé­te­le a te­le­pü­lé­sek és a ré­gi­ók fejlesztésében7 és irá­nyí­tá­sá­ban erő­tel­jes nö­ve­ke­dést mu­tat. A kö­zel­jö­vő­ben a re­gi­o­ná­lis po­li­ti­ká­ban a ci­vil szer­ve­ző­dé­sek akár a po­li­ti­kai pár­tok ko­moly el­len­fe­le­i­vé nő­he­tik ki magukat.8 Ez a nap­ja­ink­ban egy­re kéz­zel­fog­ha­tób­bá vá­ló ten­den­cia össz­hang­ban van az EU fej­lesz­té­si po­li­ti­ká­já­nak új irá­nya­i­val, me­lyek a köz­pon­ti, a re­gi­o­ná­lis, a he­lyi és az uni­ós kor­mány­za­ti szer­vek, a ma­gán­szek­tor, va­la­mint a he­lyi és az or­szá­gos szin­tű ci­vil szer­ve­ze­tek kö­zöt­ti együtt­mű­kö­dést, part­ner­sé­get hang­sú­lyoz­zák. A ci­vil szer­ve­ze­tek a re­gi­o­ná­lis fej­lesz­tés te­rü­le­tén leg­gyak­rab­ban a kö­vet­ke­ző ki­hí­vá­sok­kal és le­he­tő­sé­gek­kel szem­be­sül­nek:

– kon­zul­tá­ció, kép­zés;
– a mo­ni­tor­ing szer­ve­ze­te­i­ben va­ló rész­vé­tel;
– a te­rü­let­fej­lesz­tés irá­nyí­tó tes­tü­le­te­i­ben tör­té­nő rész­vé­tel;
– a fej­lesz­té­si for­rá­sok meg­szer­zé­sé­nek a le­he­tő­sé­ge.
Más­fél év­vel az uni­ós csat­la­ko­zást kö­ve­tő­en, 2005. de­cem­ber 31-én, 27 221 re­giszt­rált ci­vil szer­ve­zet volt Szlo­vá­ki­á­ban, mely kö­zel 30%-os emel­ke­dést je­len­tett a 2003–2005 köz­ti idő­szak­ban. Nap­ja­ink­ra a ci­vil szek­tor mak­ro­gaz­da­sá­gi szin­ten je­len­tős té­nye­ző­vé vált: szol­gál­ta­tá­sa­ik össz­ér­té­ke, va­la­mint ön­ma­gá­ban a kö­zös­sé­gi fej­lesz­tés ér­té­ke azt mu­tat­ja, hogy a szek­tor nem meg­fe­le­lő mű­kö­dé­se, eset­le­ges ha­nyat­lá­sa je­len­tős ne­ga­tív ha­tás­sal len­ne a tár­sa­dal­mi-gaz­da­sá­gi fej­lő­dés egé­szé­re. Eb­ből ki­fo­lyó­lag 2006 szep­tem­be­ré­ben éles til­ta­ko­zá­so­kat vál­tott ki a Fico-ko­r­mány azon szán­dé­ka, mely sze­rint 2007-től a kor­mány je­len­tő­sen kor­lá­toz­ná a 2%-os adó­fel­aján­lás le­he­tő­sé­gét a fi­zi­kai és a jo­gi sze­mé­lyek ese­té­ben egyarán­t.9

1. táb­lá­zat. Ci­vil szer­ve­ze­tek szá­má­nak és jo­gi for­má­i­nak meg­osz­lá­sa 2002–2005 kö­zött


For­rás: Sloven­sko 2005 2006

A szlo­vá­ki­ai non­prof­it szek­tor nagy vá­ra­ko­zás­sal te­kin­tett az EU-csatlakozás elé (a­h­ogy azt a fen­ti szám­be­li nö­ve­ke­dés is mu­tat­ja), hi­szen a csat­la­ko­zást kö­ve­tő­en szám­ta­lan olyan for­rás nyílt meg szá­muk­ra, me­lyek se­gít­sé­gé­vel je­len­tős mér­ték­ben nö­vel­het­ték te­vé­keny­sé­gük ha­té­kony­sá­gát és in­ten­zi­tá­sát. Az el­vá­rá­sok kö­zött fon­tos he­lyen sze­re­pelt az is, hogy az uni­ós for­rá­sok vég­re le­he­tő­vé te­szik a szer­ve­ze­tek hos­­szú tá­vú és ki­szá­mít­ha­tó működését10, il­let­ve a min­den­ko­ri ál­la­mi sze­rep­lők nem „tá­mo­ga­tói”, ha­nem vég­re part­ne­ri kap­cso­lat­ba ke­rül­nek a non­prof­it szer­ve­ze­tek­kel.
Az el­múlt két év alatt a ci­vil szer­ve­ze­tek ha­té­kony­sá­ga és mű­kö­dé­se ja­vult (amit a for­rá­sok át­lát­ha­tó fel­hasz­ná­lá­sa kö­ve­telt meg11), va­la­mint be­iga­zo­ló­dott, hogy a ci­vil szer­ve­ze­tek a te­rü­let­fej­lesz­tés lé­nye­ges sze­rep­lő­i­nek te­kint­he­tők, mert:
– a ci­vil szer­ve­ze­tek je­len­tős ré­sze ta­pasz­ta­la­tot szer­zett a pá­lyá­za­ti rend­sze­rek­ben;
– a te­rü­let­fej­lesz­tés fel­ada­ta­i­nak je­len­tős ré­sze ál­la­mi, ön­kor­mány­za­ti fel­adat­ként nem vé­gez­he­tő el;
– a ci­vil szer­ve­ze­tek ké­pe­sek al­ter­na­tív for­rá­sok fel­ku­ta­tá­sá­ra és meg­szer­zé­sé­re meg­fe­le­lő ál­la­mi, ön­kor­mány­za­ti együtt­mű­kö­dés ese­tén;
– a ci­vil szer­ve­ze­tek ké­pe­sek meg­győz­ni, be­von­ni és moz­gó­sí­ta­ni a la­kos­sá­got a te­rü­let­fej­lesz­té­si prog­ra­mok­ban tör­té­nő ha­té­kony és ön­te­vé­keny rész­vé­tel­re;
– az EU fej­lesz­té­si tá­mo­ga­tá­sa­i­nak je­len­tő­sebb ré­sze nem sze­rez­he­tő meg a ci­vil szer­ve­ze­tek nél­kül;
– az EU fej­lesz­té­si prog­ram­ja­i­nak egy­re na­gyobb ré­sze az alul­ról épít­ke­zés el­vén alap­szik, amely a ci­vil szer­ve­ze­tek do­mi­náns rész­vé­tel­ét fel­té­te­le­zi;
– a ci­vil szer­ve­ze­tek ér­de­kel­tek a te­rü­let­fej­lesz­té­si prog­ra­mok­ban tör­té­nő si­ke­res rész­vé­tel­ben, mert ez szá­muk­ra mű­kö­dé­si for­rást és le­gi­ti­má­ci­ót biz­to­sít­hat a he­lyi tár­sa­da­lom­ban.
A ci­vil szfé­ra mű­kö­dé­sé­nek si­ke­res­sé­gét nagy­mér­ték­ben meg­ha­tá­roz­za az in­for­má­ció­áram­lás. Szlo­vá­ki­á­ban e te­kin­tet­ben a ci­vil szfé­ra ked­ve­ző hely­zet­ben van, szá­mos inter­netes for­rás biz­to­sít in­for­má­ci­ó­kat az egyes szer­ve­ze­tek te­vé­keny­sé­gé­ről, az el­ér­he­tő for­rá­sok­ról és a jo­gi kör­nye­zet­ről (www.changenet.sk, www.rozhod­ni.sk, www.­cepa.sk, www.eu­fondy.org, www.mvro.sk stb.).
Az eu­ró­pai ér­ték­ren­det foly­ta­tó po­li­ti­kai kör­nye­zet tér­nye­ré­sé­nek ered­mé­nye­kép­pen el­nyert uni­ós tag­ság a gaz­da­ság di­na­mi­kus fej­lő­dé­sét vál­tot­ta ki, amit bi­zo­nyít – töb­bek közt – az el­múlt 4 év­ben di­na­mi­ku­san nö­vek­vő vál­lal­ko­zá­si kedv. 2004. de­cem­ber 31-én a jo­gi sze­mé­lyi­sé­gű gaz­da­sá­gi szer­ve­ze­tek szá­ma az or­szág­ban meg­kö­ze­lí­tet­te a 75 ez­ret, míg két év­vel ko­ráb­ban még csak 60 ezer volt ezen vál­lal­ko­zá­si for­mák szá­ma. A leg­több gaz­da­sá­gi szer­ve­zet ke­res­ke­del­mi te­vé­keny­sé­get foly­tat, s ezen szer­ve­ze­tek egyharmada Po­zsony ke­rü­let­ben van be­je­gyez­ve. Az egyé­ni vál­lal­ko­zá­sok szá­mát te­kint­ve eh­hez ha­son­ló­an ha­tal­mas szám­be­li rob­ba­nás ment vég­be az uni­ós tag­ság el­nye­ré­sét kö­ve­tő­en: 2004. de­cem­ber 31-én az egyé­ni vál­lal­ko­zá­sok szá­ma meg­ha­lad­ta a 360 ez­ret, ho­lott 2002. de­cem­ber 31-én az egyé­ni vál­lal­ko­zá­sok szá­ma még csak 274 600 volt. Az egyé­ni vál­lal­ko­zá­sok szá­má­nak re­gi­o­ná­lis meg­osz­lá­sát te­kint­ve nem ta­pasz­tal­ha­tó az or­szá­gon be­lül át­ü­tő po­zso­nyi kon­cent­rá­ció, a Szlo­vá­ki­á­ban be­jegy­zett egyé­ni vál­lal­ko­zá­sok­nak mind­ös­­sze 16,6%-a ta­lál­ha­tó a Po­zso­nyi ke­rü­let­ben.
Az ös­­szes mű­kö­dő vál­lal­ko­zás több mint 99%-a kis- és kö­zép­vál­lal­ko­zás (a to­váb­bi­ak­ban: KKV). 2004-ben a KKV szek­tor­ban dol­go­zott az ös­­szes fog­lal­koz­ta­tott 69,5%-a, mely szám ma­gas ér­té­ke ér­zé­kel­te­ti e vál­la­lat­cso­port gaz­da­sá­gi sú­lyát – a tár­sa­da­lom szé­les ré­te­ge­i­nek meg­él­he­té­se, jó­lé­te függ a KKV szek­tor­ba tar­to­zó vál­lal­ko­zá­sok fenn­ma­ra­dá­sá­tól és tel­je­sít­mé­nyé­től. A KKV szek­tor ál­lít­ja elő az or­szág GDP-jé­nek 39,6%-át. A KKV-k re­gi­o­ná­lis meg­osz­lá­sa – 1000 gaz­da­sá­gi­lag ak­tív la­kos­ra át­szá­mít­va – a leg­ma­ga­sabb a Po­zso­nyi ke­rü­let­ben (160 fő), míg a Kas­sai ke­rü­let­ben a leg­ala­cso­nyabb (102 fő). A KKV szek­tor fej­lesz­té­se te­rén szá­mot­te­vő si­ke­re­ket ért el az el­múlt évek so­rán a szlo­vák kor­mány és a KKV-k kép­vi­se­lői ál­tal irá­nyí­tott Szlo­vák Nem­ze­ti Kis- és Kö­zép­vál­lal­ko­zás-fej­lesz­té­si Ügy­nök­ség. Az egyik leg­je­len­tő­sebb si­ke­re, hogy ta­nács­adói iro­da­há­ló­za­tot (az or­szág 14 vá­ro­sá­ban van­nak je­len e ta­nács­adói szol­gál­ta­tá­sok) és vál­lal­ko­zói in­ku­bá­to­ro­kat (az or­szág 8 vá­ro­sá­ban) lé­te­sí­tett, va­la­mint a KKV-k szá­má­ra szám­ta­lan hasz­nos in­for­má­ci­ót tar­tal­ma­zó hon­la­pot tart fenn (www.­nadsme.sk).

2. táb­lá­zat. Vál­lal­ko­zá­sok szá­má­nak meg­osz­lá­sa 2004-ben


For­rás: www.s­ta­tis­tic­s.sk

A re­gi­o­ná­lis fej­lesz­tés sze­rep­lő­i­nek át­te­kin­té­se kap­csán vé­ge­ze­tül szólni kell az Épí­tés­ügyi és Ré­gió­fej­lesz­té­si Mi­nisz­té­ri­um „szár­nyai” alatt mű­kö­dő Re­gi­o­ná­lis Fej­lesz­té­si Ügy­nök­sé­gek­ről, me­lyek az el­múlt fél év­ti­zed alatt a re­gi­o­ná­lis fej­lesz­tés fon­tos lo­ká­lis sze­rep­lő­i­vé vál­tak (2006 au­gusz­tu­sá­ban Szlo­vá­ki­á­ban ös­­sze­sen 34 ilyen ügy­nök­ség volt, eb­ből 13 a ma­gyar­lak­ta dél-szlo­vá­ki­ai ré­gió vá­ro­sa­i­ban). Ezen ügy­nök­sé­gek rend­kí­vül fon­tos sze­re­pet töl­te­nek be a he­lyi és re­gi­o­ná­lis part­ner­sé­gek ki­ala­kí­tá­sá­ban, a fej­lesz­té­si prog­ra­mok meg­ter­ve­zé­sé­ben, ko­or­di­ná­lá­sá­ban és az ügy­nök­sé­gek­hez tar­to­zó tér­ség gaz­da­sá­gi fej­lő­dé­sé­ben. Az ügy­nök­sé­gek fő te­vé­keny­sé­gü­ket te­kint­ve in­for­má­ci­ós pon­to­kat je­len­te­nek az EU-forrásokkal kap­cso­la­to­san, te­vé­keny­sé­gü­ket – mely na­gyon szer­te­ága­zó – az aláb­bi­ak­ban fog­lal­juk ösz­­sze:
– Ha­té­kony együtt­mű­kö­dés a re­gi­o­ná­lis fej­lesz­té­si stra­té­gi­ák és kon­cep­ci­ók ki­ala­kí­tá­sá­ban.
– Nem be­ru­há­zá­si (pl. he­lyi és tér­sé­gi fej­lesz­té­si ter­vek, te­rü­let­ren­de­zé­si ter­vek, vál­lal­ko­zói ter­vek el­ké­szí­té­se stb.) és be­ru­há­zá­si (pl. vál­lal­ko­zói há­zak épí­té­se, ide­gen­for­gal­mi inf­rast­ruk­tú­ra re­konst­ruk­ci­ó­ja stb.) prog­ra­mok, pro­jek­tek és te­vé­keny­sé­gek meg­ter­ve­zé­se és meg­va­ló­sí­tá­sa.
– Le­he­tő­sé­gek ki­ala­kí­tá­sa és komp­lex ja­vas­la­tok meg­va­ló­sí­tá­sa a ré­gi­ók fej­lő­dé­sé­nek hos­­szú tá­vú fenn­tart­ha­tó­sá­ga ér­de­ké­ben.
– Ré­gió­fej­lesz­té­si szer­ve­ze­tek­kel és szak­em­be­rek­kel va­ló együtt­mű­kö­dé­sek ki­ala­kí­tá­sa.
– In­for­má­ci­ós és ta­nács­adó szol­gál­ta­tá­sok non­prof­it szer­ve­ze­tek, vál­lal­ko­zók, köz­sé­gek és vá­ro­sok szá­má­ra EU- és egyéb pá­lyá­za­tok­kal, prog­ra­mok­kal kap­cso­lat­ban.
– Vál­lal­ko­zói ter­vek el­ké­szí­té­se.
– A he­lyi és a re­gi­o­ná­lis po­ten­ci­ál meg­fe­le­lő mér­té­kű ki­hasz­ná­lá­sa.

Te­rü­le­ti egyen­lőt­len­sé­gek a makrorégiók szint­jén

A re­gi­o­ná­lis fej­lesz­tés te­rén az EU-gyakorlatnak meg­fe­le­lő­en Szlo­vá­ki­á­ban 5 sta­tisz­ti­kai re­gi­o­ná­lis szin­tet kü­lön­böz­te­tünk meg. A leg­al­só szint­nek – NUTS 512 – a te­le­pü­lé­si szint fe­lel meg. A te­le­pü­lé­sek cso­por­to­sí­tá­sá­nak ered­mé­nye­képp ki­ala­kí­tott já­rá­sok a NUTS 4 szin­tek­nek te­kint­he­tők, míg a NUTS 4 szin­tek cso­por­to­sí­tá­sá­val lét­re­ho­zott NUTS 3 szin­tek­re a ke­rü­le­tek meg­ne­ve­zés hasz­ná­la­tos. A re­gi­o­ná­lis fej­lesz­tés­ről szó­ló 503/2001 Tt. szá­mú tör­vény ér­tel­mé­ben a gaz­da­sá­gi és szo­ci­á­lis ko­hé­zió ér­de­ké­ben a ke­rü­le­te­ket cso­por­to­sí­tot­ták na­gyobb te­rü­le­ti egy­ség­be (leg­ke­ve­sebb 1, leg­több 3 ke­rü­let­ről van szó), ame­lyek meg­ne­ve­zé­se ko­hé­zi­ós ré­gió, makrorégió (ezek uni­ós sta­tisz­ti­kai meg­je­lö­lé­se NUTS 2). Szlo­vá­ki­á­ban a 8 ke­rü­let ös­­sze­sen 4 makrorégiót al­kot: Po­zsony (Po­zso­nyi ke­rü­let), Nyu­gat-Szlo­vá­kia (a Nagy­szom­ba­ti, a Nyi­trai és a Trenc­séni ke­rü­let), Kö­zép-Szlo­vá­kia (a Besz­ter­ce­bá­nyai és a Zsol­nai ke­rü­let), Ke­let-Szlo­vá­kia (a Kas­sai és az Eper­je­si ke­rü­let).
A négy szlo­vá­ki­ai makrorégió a gaz­da­sá­gi-tár­sa­dal­mi kör­nye­ze­tü­ket il­le­tő­en egy „ket­té­sza­kadt” or­szág ké­pét mu­tat­ja (Lel­kes 2004a). A ked­ve­ző geo­po­li­ti­kai fek­vé­sű nyu­ga­ti or­szág­rész (a fő­vá­ros és von­zás­tér­sé­ge) és a Vág fo­lyó kö­zép­ső és fel­ső fo­lyá­sa men­ti vá­ro­si öve­ze­tek ma­gas vál­lal­ko­zói ak­ti­vi­tást, ma­gas bér­szin­tet és ala­csony mun­ka­nél­kü­li­sé­get mond­hat­nak ma­gu­ké­nak, míg az or­szág ke­le­ti fe­le tár­sa­dal­mi-gaz­da­sá­gi szem­pont­ból stag­nál, a mun­ka­erő-pi­a­ci fo­lya­ma­tok tar­tó­san ked­ve­zőt­le­nek.
A Po­zsony makrorégió te­rü­le­ti ki­ter­je­dé­se az or­szág köz­igaz­ga­tá­si fel­osz­tá­sa alap­ján meg­egye­zik a Po­zso­nyi ke­rü­let te­rü­le­ti ki­ter­je­dé­sé­vel, az or­szág leg­fon­to­sabb, leg­na­gyobb sú­lyú gaz­da­sá­gi te­re, amely az or­szág­nak po­li­ti­kai és kul­tu­rá­lis éle­té­ben is ve­ze­tő he­lyet fog­lal el. Pro­fil­ját dön­tő­en meg­ha­tá­roz­za a fő­vá­ros, Po­zsony, mely az or­szág tár­sa­dal­mi, gaz­da­sá­gi és kul­tu­rá­lis éle­té­nek köz­pont­ja, Szlo­vá­kia leg­na­gyobb ipa­ri te­lep­he­lye, a köz­le­ke­dé­si há­ló­zat góc­pont­ja, leg­na­gyobb bel- és kül­ke­res­ke­del­mi pi­a­ca, az ál­lam­igaz­ga­tá­si szer­vek szék­he­lye. Ezen ré­gi­ó­ban dol­go­zik a szlo­vá­ki­ai ku­ta­tá­si-fej­lesz­té­si (K+F) szek­tor­ban dol­go­zók 50%-a.
A Nyu­gat-Szlo­vá­kia makrorégió Szlo­vá­kia má­so­dik leg­na­gyobb súl­­lyal bí­ró gaz­da­sá­gi te­re, az or­szág gaz­da­sá­gi, po­li­ti­kai és kul­tu­rá­lis éle­té­ben fon­tos he­lyet fog­lal el, di­na­miz­mu­sa a má­so­dik leg­ked­ve­zőbb a Po­zsony makrorégió után. A ré­gió pro­fil­ját dön­tő­en a Nagyszombat–Trencsén–Nyitra há­rom­szög ha­tá­roz­za meg, itt össz­pon­to­sul túl­nyo­mó rész­ben a ré­gió gaz­da­sá­gi és szel­le­mi tő­ké­je.
A Kö­zép-Szlo­vá­kia makrorégió Szlo­vá­kia har­ma­dik leg­na­gyobb súl­­lyal bí­ró gaz­da­sá­gi te­re. A ré­gió pro­fil­ját dön­tő­en a te­rü­let gaz­da­sá­gi ten­ge­lye­it ké­pe­ző Vág és Ga­ram fo­lyók völ­gyei ha­tá­roz­zák meg, ahol a ré­gió tár­sa­dal­mi, gaz­da­sá­gi és kul­tu­rá­lis éle­té­nek köz­pont­jai (Zsol­na, Besz­ter­ce­bá­nya), a leg­na­gyobb ipa­ri te­lep­he­lyei, a köz­le­ke­dé­si há­ló­zat góc­pont­jai, a leg­na­gyobb bel- és kül­ke­res­ke­del­mi pi­a­cai ta­lál­ha­tók. A ré­gi­ón be­lül ha­tal­mas gaz­da­sá­gi sza­ka­dék fi­gyel­he­tő meg észak-dé­li irány­ban: a ré­gió dé­li – a ma­gyar ki­sebb­ség ál­tal la­kott – te­rét sújt­ják a leg­ked­ve­zőt­le­nebb mun­ka­erő-pi­a­ci vi­szo­nyok az or­szág­ban (20% fe­let­ti mun­ka­nél­kü­li­sé­gi rá­ta, az or­szá­gos át­lag­tól kö­zel 40%-al ala­cso­nyabb bé­rek).
A Ke­let-Szlo­vá­kia makrorégió Szlo­vá­kia leg­gyen­gébb gaz­da­sá­gi makrorégió­ja, az or­szág gaz­da­sá­gi és szo­ci­á­lis prob­lé­mák­kal leg­in­kább súj­tott te­rü­le­te (a kö­zel 400 ezer főt szám­lá­ló szlo­vá­ki­ai ro­ma po­pu­lá­ció dön­tő több­sé­ge itt él). A ré­gió pro­fil­ját egy­ér­tel­mű­en a ke­rü­le­tek szék­he­lyei – Kas­sa és Eper­jes – ha­tá­roz­zák meg, me­lyek a te­rü­let tár­sa­dal­mi, gaz­da­sá­gi és kul­tu­rá­lis éle­té­nek köz­pont­jai.
Te­rü­le­ti egyen­lőt­len­sé­gek dél-szlo­vá­ki­ai kör­nye­ze­te

Dél-Szlo­vá­kia re­gi­o­ná­lis, te­le­pü­lé­si és de­mog­rá­fi­ai jel­lem­zői

A dél-szlo­vá­ki­ai te­ret a szlo­vák–ma­gyar ha­tár men­tén ta­lál­ha­tó, szá­mot­te­vő ma­gyar ki­sebb­ség­gel ren­del­ke­ző já­rá­sok al­kot­ják. Az or­szág­ban ta­lál­ha­tó 79 já­rás kö­zül a fen­ti meg­ha­tá­ro­zás­nak ös­­sze­sen 25 já­rás fe­lel meg (lásd 2. áb­ra), ame­lyek közt 9 spe­ci­á­lis já­rás, ugyan­is 5 já­rás Po­zsony vá­rost, míg to­váb­bi 4 já­rás Kas­sa vá­rost al­kot­ja. A 16 dél-szlo­vá­ki­ai já­rás­ban, va­la­mint Po­zsony­ban és Kas­sán együt­te­sen 2 144 624 fő la­kik, akik kö­zül 514 682 fő, a la­kos­ság 24%-a, val­lot­ta ma­gát ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű­nek a 2001. évi nép­szám­lá­lás­kor. Po­zsonyt és Kas­sát nem szá­mít­va a ma­gyar ki­sebb­ség la­kó­né­pes­sé­gen be­lü­li rész­ará­nya mint­egy 11%-kal ma­ga­sabb, ami azt je­len­ti, hogy min­den har­ma­dik la­kos ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű.

2. áb­ra. Dél-Szlo­vá­ki­ai szá­mot­te­vő ma­gyar ki­sebb­ség­gel ren­del­ke­ző já­rá­sai
Lelkes-terkep2

Meg­jegy­zés: Szenc (SC), Galán­ta (GA), Dunasz­er­da­he­ly (DS), Vágsel­lye (SA), Nyi­tra (NR), Ér­sek­új­vár (NZ), Ko­má­rom (KN), Lé­va (LV), Nagy­kür­tös (VK), Lo­sonc (LC), Ri­ma­szom­bat (RS), Nagyrőce (RA), Rozs­nyó (RV), Kas­sa-kör­nyék (KO), Tőketerebes (TV), Nagymi­há­ly (MI).
A Po­zsony 1 (B1), Po­zsony 2 (B2), Po­zsony 3 (B3), Po­zsony 4 (B4) és Po­zsony 5 (B5) já­rá­s al­kot­ja Po­zsony vá­ro­sát.
A Kas­sa 1 (K1), Kas­sa 2 (K2), Kas­sa 3 (K3) és Kas­sa 4 (K4) já­rá­s al­kot­ja Kas­sa vá­ro­sát.

Egy jól funk­ci­o­ná­ló te­le­pü­lés­há­ló­zat a gaz­da­sá­gi fej­lő­dés alap­ja. A pi­ac­gaz­da­ság­ban nem­csak a vál­lal­ko­zá­sok kö­zött van pi­a­ci ver­seny, ha­nem az egyes te­le­pü­lé­sek, me­gyék és ré­gi­ók is ver­sen­ge­nek a fej­lesz­té­si for­rá­so­kért, a jö­ve­del­me­ző vál­lal­ko­zá­so­kért, az el­is­mert szak­em­be­re­kért, az in­téz­mé­nye­kért, az au­tó­pá­lyá­ért stb. Nap­ja­ink­ban egy ré­gió si­ke­res­sé­ge dön­tő­en at­tól függ, hogy nagy­vá­ro­sai mi­ként tud­nak be­kap­cso­lód­ni a nem­zet­kö­zi vá­ros­ver­seny­be, be­töl­tik-e „ka­pu­sze­repüket”. A szlo­vák–ma­gyar ha­tár te­le­pü­lés­szer­ke­ze­té­nek (és egy­ben az or­szág vá­ros­szer­ke­ze­té­nek) csú­csán Po­zsony (428 672 fő) és Kas­sa (236 093 fő) áll, e nö­ve­ke­dé­si pó­lu­sok nem­zet­kö­zi tár­sa­dal­mi és gaz­da­sá­gi sze­rep­kör­rel bír­nak.
3. áb­ra. A vá­ro­si la­kos­ság rész­ará­nyá­nak meg­osz­lá­sa a 16 dél-szlo­vá­ki­ai já­rás­ban
Lelkes-graf1

For­rás: www.s­ta­tis­tic­s.sk

A 16 dél-szlo­vá­ki­ai já­rás­ban ös­­sze­sen 1012 te­le­pü­lés ta­lál­ha­tó, me­lyek kö­zül 41 vá­ros. A ré­gi­ó­ban ta­lál­ha­tó vá­ro­sok több­sé­gé­nek la­kos­sá­ga 20 ezer fő alatt ma­rad, et­től több la­kost 8 vá­ros mond­hat a ma­gá­é­nak: Nyi­tra (86 726), Ér­sek­új­vár (42 262), Ko­má­rom (37 366), Lé­va (36 538), Lo­sonc (28 332), Ri­ma­szom­bat (25 088), Vágsel­lye (24 564), Dunasz­er­da­he­ly (23 519). A dél-szlo­vá­ki­ai vá­ro­sok ver­se­nyé­nek győz­te­sei a nyu­ga­ti fek­vé­sű vá­ro­sok, ame­lyek­nek si­ke­rült az in­no­va­tív vá­ros­fej­lő­dés út­já­ra lép­ni, míg Dél-Szlo­vá­kia kö­zép­ső és ke­le­ti fe­lé­ben fek­vő vá­ro­sok mar­gi­ná­lis, le­csú­szó vá­ro­sok­nak szá­mí­ta­nak.
A szlo­vá­ki­ai ma­gyar ki­sebb­ség urban­izált­sá­gi szint­je mes­­sze el­ma­rad az or­szá­gos át­lag­tól, míg Szlo­vá­kia né­pes­sé­gé­nek csak 43,8%-a él vi­dé­ken, ad­dig a ma­gyar nem­ze­ti­ség ese­té­ben ez az arány meg­ha­lad­ja a 61%-ot. A ki­sebb­sé­gi ma­gyar po­pu­lá­ció te­le­pü­lés­szer­ke­ze­té­nek to­váb­bi ne­ga­tív je­len­sé­ge, hogy csak­nem min­den 4. szlo­vá­ki­ai ma­gyar az inf­rast­ruk­tu­rá­lis el­lá­tott­ság szem­pont­já­ból prob­lé­más, ked­ve­zőt­len élet­kö­rül­mé­nye­ket kí­ná­ló és a nö­vek­vő el­ván­dor­lás mi­att el­öre­ge­dő né­pes­sé­gű 1000 fő­nél ki­sebb te­le­pü­lé­sen él (Lel­kes 2004b).

Dél-szlo­vá­ki­ai te­rü­le­ti egyen­lőt­len­sé­gek a mun­ka­erő­pi­ac ága­za­ti mu­ta­tó­i­ban

Egy ré­gi­ón be­lül a fog­lal­koz­ta­tot­tak ará­nyá­nak ága­za­ti meg­osz­lá­sa tük­rö­zi a ré­gió tár­sa­dal­mi és gaz­da­sá­gi sa­já­tos­sá­ga­it. A fog­lal­koz­ta­tott­ság dél-szlo­vá­ki­ai ága­za­ti szer­ke­ze­té­ben elő­ke­lő he­lyen van a me­ző­gaz­da­ság, amit rész­ben a vizs­gált tér ter­mé­sze­ti kör­nye­ze­te ma­gya­ráz (Dél-Szlo­vá­kia az or­szág leg­jobb ag­rár­adott­sá­ga­i­val ren­del­ke­ző ré­sze, a me­ző­gaz­da­sá­gi ter­me­lés az ott élők alap­fog­lal­ko­zá­sá­nak szá­mít év­szá­zad­ok óta), más­részt pe­dig ezen ag­rár­jel­leg az el­múlt év­ti­ze­dek (cse­h)­szlovák kor­mány­za­ti po­li­ti­ká­já­nak az ered­mé­nye (pe­ri­fé­ri­a­ként ke­zel­ték, az inf­rast­ruk­tu­rá­lis, az ipa­ri és az ide­gen­for­gal­mi be­ru­há­zá­sok­kal el­ső­sor­ban a szlo­vák la­kos­sá­gú ré­gi­ó­kat cé­loz­ták meg). Az or­szág uni­ós csat­la­ko­zá­sa a dél-szlo­vá­ki­ai agrári­um szá­má­ra egy­részt pi­ac­nö­ve­ke­dést je­len­tett, más­részt azon­ban a ha­zai pi­a­ci ver­seny erő­sö­dé­sét is. Ez utób­bi­ban az ága­zat zöld­ség­ter­mesz­té­si ága ös­­sze­rop­pant a kül­föld­ről be­áram­ló ol­csó zöld­sé­gek­kel szem­be­ni ár­ver­seny­ben, ami­nek kö­vet­kez­té­ben az el­múlt 2 év alatt az év­ti­zed ele­jé­re sta­bi­li­zá­ló­dott ag­rár­mun­ka­erő lé­lek­szá­ma mint­egy 10%-kal esett vis­­sza. Ugyan­ak­kor fon­tos meg­em­lí­te­ni, hogy az uni­ós for­rá­sok­nak kö­szön­he­tő­en ös­­szes­sé­gé­ben az agrári­um ver­seny­ké­pes­sé­ge nö­ve­ke­dett (bár a szom­szé­dos re­form­ál­la­mok­tól el­té­rő­en lé­nye­ge­sen ke­ve­sebb tá­mo­ga­tást kap­tak a szlo­vá­ki­ai ag­rár­vál­lal­ko­zá­sok).
A dél-szlo­vá­ki­ai ipar mu­ta­tói ál­ta­lá­ban el­ma­rad­nak a szlo­vá­ki­ai át­lag­tól. A ke­vés ipa­ri ter­me­lés (el­ső­sor­ban élel­mi­szer­ipar, épí­tő­ipar, bá­nya­ipar, tex­til­ipar) az 1990-es évek­ben csak­nem tel­je­sen le­épült a ré­gió kö­zép­ső és ke­le­ti ré­szén – ami­nek kö­vet­kez­té­ben tar­tó­san ma­gas mun­ka­nél­kü­li­sé­gi rá­ta sújt­ja ezen ré­gi­ó­kat (Korec 2005). Az el­múlt fél év­ti­zed­ben a ked­ve­ző ipa­ri fog­lal­koz­ta­tá­si fo­lya­ma­tok (min­de­nek­előtt az élel­mi­szer­ipa­ron és az elekt­ro­tech­ni­kai ipa­ron be­lül) egy­ér­tel­mű­en csak Dél-Szlo­vá­kia nyu­ga­ti já­rá­sa­it és vá­ro­sa­it érin­tet­ték (és se­gí­tet­ték csök­ken­te­ni a mun­ka­nél­kü­li­sé­get). A ré­gió kö­zép­ső és ke­le­ti já­rá­sa­i­ban el­vét­ve ment egy-két mun­ka­hely­te­rem­tő ipa­ri be­ru­há­zás (Lo­sonc, Keny­hec).
Az or­szág az uni­ós csat­la­ko­zás­sal pár­hu­za­mo­san a vi­lág egyik leg­na­gyobb au­tó­gyár­tó­já­vá vált – kö­szön­he­tő­en a fran­cia Pe­u­ge­ot–Cit­roën és a dél-kóreai Kia au­tó­gyá­rak 2004–2006-os idő­szak­ban vég­re­haj­tott ha­tal­mas au­tó­ipa­ri be­ru­há­zá­sa­i­nak Nagy­szom­bat­ban és Zsol­nán. Ezen té­nyek fé­nyé­ben Dél-Szlo­vá­kia ipa­ri szer­ke­ze­te rö­vid és kö­zép­tá­von ar­ra van ítél­ve, hogy a gép­jár­mű­ipart szol­gál­ja. A szlo­vá­ki­ai ipar­ban jó ki­lá­tá­sai van­nak azon vál­la­la­tok­nak, ame­lyek a gép­koc­si­gyártók be­szál­lí­tó­i­vá vál­tak. E te­kin­tet­ben pél­da­ér­té­kű Nagym­egy­er vá­ro­sá­nak si­ker­tör­té­ne­te az Edscha Slo­va­kia Cabrio-Dachsysteme (ECD) vál­la­lat­nak kö­szön­he­tő­en. Az ECD13 nagym­egye­ri le­te­le­pe­dé­sét a vá­ros stra­té­gi­ai fon­tos­sá­gú el­he­lyez­ke­dé­se (a be­ru­há­zó szá­má­ra fon­tos volt: hogy a vál­la­lat kö­zel le­gyen a győ­ri Au­di vál­la­lat­hoz) mel­lett a meg­fe­le­lő sza­bad mun­ka­erő vál­tot­ta ki. Po­zi­tív vo­nás­ként le­het ki­emel­ni az ECD stra­té­gi­á­ját, amely sze­rint a te­tő­rend­sze­rek el­ké­szí­té­se a meg­ter­ve­zés­től a vég­ső ki­vi­te­le­zé­sig Nagym­egy­eren fog zaj­la­ni. E le­ány­vál­la­lat vi­sel­ke­dé­se szo­kat­lan: nem egy­sze­rű­en át­köl­tö­zik egy kül­föl­di vál­lal­ko­zás a dél-szlo­vá­ki­ai ré­gi­ó­ba, de új ak­ti­vi­tást in­dít, és így a be­fo­ga­dó or­szág­ban új know-how fej­lőd­het (Morvay 2004).
A ter­ci­er szek­tor­ban fog­lal­koz­ta­tot­tak né­pes­sé­gen be­lü­li rész­ará­nya el­ma­rad az or­szá­gos át­lag­tól, amit a már ko­ráb­ban em­lí­tett ala­csony urban­izált­sá­gi szint és a (cse­h)s­zlovák kor­mány­za­ti po­li­ti­ka ma­gya­ráz. A jö­vőt il­le­tő­en azon­ban ked­ve­ző jel le­het, hogy a ter­ci­er szek­tor gaz­da­sá­gi sze­re­pe fo­lya­ma­tos erő­sö­dést mu­tat, ami­vel pá­ro­sul az ága­zat­ban fog­lal­koz­ta­tott mun­ka­erő szá­má­nak sta­bil nö­ve­ke­dé­se is. Ezen lét­szám­nö­ve­ke­dés el­ső­sor­ban a dél-nyu­ga­ti ré­gi­ó­ban je­len­tős – ami­ben ki­emel­ke­dik a ke­res­ke­de­lem és az ide­gen­for­ga­lom hatása.14 Az el­kö­vet­ke­ző évek­ben a ter­ci­er szek­tor­ban dol­go­zók szá­má­nak nö­ve­ke­dé­sé­hez szá­mot­te­vő mér­ték­ben hoz­zá­já­rul­hat­nak az uni­ós csat­la­ko­zás kö­vet­kez­té­ben a tár­gyalt ré­gió nyu­ga­ti fe­lé­ben meg­te­le­pül­ni szán­dé­ko­zó fu­va­ro­zá­si-lo­gisz­ti­kai vál­la­la­tok, ame­lyek nagy ér­dek­lő­dést mu­tat­nak a ré­gió irán­t; egy­részt a Bécs–Budapest–Pozsony fej­lesz­té­si há­rom­szög kö­zel­sé­ge, más­részt a ren­del­ke­zés­re ál­ló és uni­ós vi­szony­lat­ban ol­csó mun­ka­erő mi­att. A fu­va­ro­zá­si-lo­gisz­ti­kai ter­ci­er ága­zat ré­gi­ó­be­li fé­nyes jö­vő­jét tá­maszt­ja alá a Metrans Danu­bia Rt. 180 mil­lió euró rá­for­dí­tás­sal Dunasz­er­da­he­lyen meg­épü­lő lo­gisz­ti­kai ipa­ri park­ja, amely az eu­ró­pai vi­szony­lat­ban egy­re je­len­tő­sebb kom­bi­nált fu­va­ro­zást szol­gá­ló átrakodóál­lomás lesz. A ter­mi­nált 2006 vé­gé­ig 200 ezer négy­zet­mé­ter­nyi te­rü­le­ten épí­tik fel, amely Prá­ga után a má­so­dik leg­na­gyobb ilyen cé­lú lé­te­sít­mény lesz Kö­zép-Ke­let-Eu­ró­pá­ban (itt rak­ják majd át, s in­dít­ják to­vább azo­kat a kon­té­ne­re­ket, ame­lyek vas­úton vagy a köz­úton ér­kez­nek). A lo­gisz­ti­kai cent­rum al­kal­ma­zot­ta­i­nak a szá­ma az in­du­lás­kor négy­száz fő lesz, de a sza­tel­litcégeknek kö­szön­he­tő­en vár­ha­tó­an to­váb­bi 1500 új mun­ka­hely te­rem­tő­dik a ré­gi­ó­ban.

Dél-szlo­vá­ki­ai te­rü­le­ti egyen­lőt­len­sé­gek a mun­ka­nél­kü­li­sé­gi vi­szo­nyo­kat il­le­tő­en

A tár­sa­dal­mi-gaz­da­sá­gi fo­lya­ma­tok ala­ku­lá­sa és egyen­lőt­len te­rü­le­ti meg­osz­lá­sa ki­tű­nő­en nyo­mon kö­vet­he­tő a mun­ka­nél­kü­li­sé­gi fo­lya­ma­tok­ból, ame­lyek hű­en ad­ják vis­­sza egy-­e­gy ré­gió tár­sa­dal­mi-gaz­da­sá­gi prob­lé­má­it. A Mun­ka-, Szo­ci­á­lis- és Csa­lád­ügyi Hi­va­tal 2006. áp­ri­lis 30-án 120 136 mun­ka­nél­kü­lit tar­tott nyil­ván a 16 dél-szlo­vá­ki­ai járás­ban.15 Két év­vel ko­ráb­ban, az or­szág EU-csatlakozásának elő­est­éjén, a re­giszt­rált mun­ka­nél­kü­li­ek szá­ma 42 705 fő­vel volt több, ak­kor ugyan­is az érin­tett ré­gi­ó­ban ös­­sze­sen 162 841 fő mun­ka­nél­kü­lit tar­tott nyil­ván az il­le­té­kes hi­va­tal.

3. táb­lá­zat. A re­giszt­rált mun­ka­nél­kü­li­ek szá­má­nak ala­ku­lá­sa Dél-Szlo­vá­ki­á­ban


For­rás: www.upsvar.sk

4. táb­lá­zat. A mun­ka­nél­kü­li­sé­gi rá­ta te­rü­le­ti meg­osz­lá­sa já­rá­si, ke­rü­le­ti és or­szá­gos szin­ten az EU-ba lé­pés elő­est­éjén (2004. áp­ri­lis 30-i ál­la­pot)


For­rás: www.upsvar.sk
5. táb­lá­zat. A mun­ka­nél­kü­li­sé­gi rá­ta te­rü­le­ti meg­osz­lá­sa já­rá­si, ke­rü­le­ti és or­szá­gos szin­ten két év­vel az EU-ba lé­pést kö­ve­tő­en (2006. áp­ri­lis 30-i ál­la­pot)


For­rás: www.upsvar.sk.

Két év­vel az EU-ba va­ló be­lé­pés után a mun­ka­nél­kü­li­sé­gi szint or­szá­gos mér­té­ke 11,04% volt, ami a mun­ka­erő-pi­a­ci kö­rül­mé­nyek je­len­tős ja­vu­lá­sá­ról ta­nús­ko­dik. Az or­szá­gos át­lag­tól ked­ve­zőbb mun­ka­pi­a­ci vi­szo­nyo­kat – a mun­ka­nél­kü­li­sé­gi rá­tát vé­ve fi­gye­lem­be – im­már 5 ma­gyar jel­le­gű já­rás mond­ha­tott a ma­gá­é­nak: a Nyi­trai, a Duna­szer­­da­he­ly­i, a Galán­tai, a Szen­ci és a Ko­má­ro­mi já­rás. Az utób­bi já­rás­ban a fog­lal­koz­ta­tott­sá­gi kö­rül­mé­nyek ja­vu­lá­sa el­ső­sor­ban a szom­szé­dos ma­gyar­or­szá­gi ipa­ri par­kok­nak kö­szön­he­tő, ugyan­is Szlo­vá­kia és Ma­gyar­or­szág uni­ós csat­la­ko­zá­sát kö­ve­tő­en Ma­gyar­or­szá­gon a szlo­vá­ki­ai mun­ka­erő fog­lal­koz­ta­tá­sá­nak szám­ta­lan aka­dá­lya szűnt meg, amely ko­ráb­ban fé­kez­te a sza­bad mun­ka­erő-ván­dor­lást. A dél-szlo­vá­ki­ai ma­xi­má­lis és mi­ni­má­lis mun­ka­nél­kü­li­sé­gi szint meg­osz­lá­sát il­le­tő­en nem tör­tént nagy vál­to­zás az uni­ós tag­ság el­ső két évé­ben: 2006 áp­ri­li­sá­ban a leg­ked­ve­zőt­le­nebb dél-szlo­vá­ki­ai mun­ka­nél­kü­li­sé­gi szint (Ri­ma­szom­ba­ti já­rás) vál­to­zat­la­nul a leg­ked­ve­zőt­le­nebb ér­ték­nek szá­mí­tott or­szá­gos vi­szony­lat­ban is, míg a leg­ked­ve­zőbb dél-szlo­vá­ki­ai mun­ka­nél­kü­li­sé­gi szint (Szenci já­rás) a 7. leg­ked­ve­zőbb ér­ték volt or­szá­gos vi­szony­lat­ban.
A dél-szlo­vá­ki­ai ré­gió mun­ka­erő­pi­a­cá­nak el­sőd­le­ges prob­lé­má­ja a tar­tós mun­ka­nél­kü­li­ség – 2006 ta­va­szán a re­giszt­rált mun­ka­nél­kü­li­ek kö­zel 60%-a várt már több mint egy éve mun­ka­le­he­tő­ség­re. Ez a prob­lé­ma­kör év­ről év­re nő, ugyan­is a tar­tó­san mun­ka­nél­kü­li­ek szak­mai kép­zett­sé­gé­nek meg­fe­le­lő mun­ka­hely­te­rem­tő be­ru­há­zás már egy év­ti­ze­de vá­rat ma­gá­ra a ré­gió já­rá­sa­i­nak több­sé­gé­ben. A leg­ked­ve­zőt­le­nebb a hely­zet a Nagykürtösi és a tő­le ke­let­re fek­vő já­rá­sok­ban, ahol a nyil­ván­tar­tot­tak kö­zel há­rom­ne­gye­de már egy éve si­ker­te­le­nül pró­bál el­he­lyez­ked­ni, míg az ál­lás­ke­re­sők egy­har­ma­dá­nál ez az idő­tar­tam a két évet is meg­ha­lad­ja (a Ri­ma­szom­ba­ti já­rás­ban a re­giszt­rált mun­ka­nél­kü­li­ek 52%-a leg­alább két éve nem tud elhe­lyezked­ni).16

4. áb­ra. A mun­ka­nél­kü­li­sé­gi rá­ta te­rü­le­ti meg­osz­lá­sa já­rá­sok szint­jén két év­vel az EU-ba lé­pést kö­ve­tő­en (2006. áp­ri­lis 30-i ál­la­pot)
Lelkes-graf2

For­rás: a www.upsvar.sk. ada­tai alap­ján sa­ját szer­kesz­tés
A nyil­ván­tar­tott mun­ka­nél­kü­li­ek kö­zül a leg­több ál­lás­ke­re­ső a gép­la­ka­tos, a kő­mű­ves, a fes­tő-má­zo­ló, a me­ző­gaz­da­sá­gi mun­kás, az élel­mi­szer és egyéb bol­ti el­adó szak­mát kép­vi­se­li. A re­giszt­rált mun­ka­nél­kü­li­ek kö­zel egy­har­ma­da dol­go­zott se­géd­mun­kás­ként az utol­só mun­ka­he­lyén. A mun­ka­nél­kü­li­ek ne­mi ös­­sze­té­tel­ének vizs­gá­la­ta­kor szem­be­tű­nik, hogy a ré­gió ös­­szes já­rá­sá­ban a fér­fi­ak ará­nya jó­val ma­ga­sabb. Ez min­de­nek­előtt az­zal ma­gya­ráz­ha­tó, hogy a gaz­da­sá­gi szer­ke­zet­vál­tás so­rán el­ső­sor­ban azok­ban az ága­za­tok­ban tör­tént lét­szám­le­épí­tés, ahol a nők fog­lal­koz­ta­tott­sá­ga ala­cso­nyabb volt (bá­nya­ipar, szer­szám­gép­gyár­tás, me­ző­gaz­da­ság stb.). A mun­ka­erő­pi­a­con va­ló el­he­lyez­ke­dés prob­lé­má­ja leg­in­kább a mind­ös­­sze alap­is­ko­lai, szak­tan­in­té­ze­ti, il­let­ve szak­kö­zép­is­ko­lai vég­zett­ség­gel ren­del­ke­ző­ket sújt­ja. Az utób­bi két in­téz­mény­tí­pus év­ről év­re új­ra­ter­me­li a mun­ka­pi­a­con túl­kí­ná­lat­ként je­lent­ke­ző szak­mun­ká­so­kat és szak­kö­zép­is­ko­lai végzettségűeket.17 Né­hány szak­má­ban egy­re ki­lá­tás­ta­la­nabb a pá­lya­kez­dők és a nem pá­lya­kez­dők esé­lye az el­he­lyez­ke­dés­re (ilye­nek pél­dá­ul a me­ző­gaz­da­sá­gi szak­kö­zép­is­ko­lai vég­zett­ség­gel ren­del­ke­zők).

5. áb­ra. A re­giszt­rált mun­ka­nél­kü­li­ek nyil­ván­tar­tá­si ide­jé­nek meg­osz­lá­sa a ré­gi­ó­ban
Microsoft Word - Lelkes-graf3.doc

2006. áp­ri­lis 30-i ál­la­pot
For­rás: www.upsvar.sk.

6. táb­lá­zat. A re­giszt­rált mun­ka­nél­kü­li­ek nyil­ván­tar­tá­si ide­jé­nek meg­osz­lá­sa az egyes já­rá­sok­ban (hó­na­pok­ban fel­tün­tet­ve)


Meg­jegy­zés: 2006. áp­ri­lis 30-i ál­la­pot
For­rás: www.upsvar.sk

Két év­vel az uni­ós csat­la­ko­zást kö­ve­tő­en a mun­ka­nél­kü­li­ség erő­tel­jes tér­sé­gi és te­le­pü­lé­si dif­fe­ren­ci­ált­sá­ga alap­ján öt sa­já­tos­ság fi­gyel­he­tő meg a vizs­gált tér­ség­ben a mun­ka­nél­kü­li­ség te­rü­le­ti meg­osz­lá­sát il­le­tő­en:
– Nyu­gat–ke­let du­a­liz­mus: A mun­ka­erő­pi­ac von­zás­kör­ze­te­i­nek föld­raj­zi ko­or­di­ná­tái alap­ján nyu­gat-ke­le­ti irány­ban a mun­ka­nél­kü­li­ség mér­té­ke sze­rin­ti lej­tő fi­gyel­he­tő meg. Kö­zel hat­szo­ros el­té­rés ér­zé­kel­he­tő a leg­jobb mu­ta­tók­kal ren­del­ke­ző nyu­ga­ti já­rá­sok, va­la­mint a ked­ve­zőt­len mun­ka­erő-pi­a­ci vi­szo­nyok­kal ren­del­ke­ző ke­le­ti já­rá­sok kö­zött.
– Tár­sa­dal­mi-gaz­da­sá­gi el­ma­ra­dott­ság – mun­ka­nél­kü­li­ség: Az el­ma­ra­dott inf­ra­struk­tú­rá­jú és ked­ve­zőt­len tár­sa­dal­mi és gaz­da­sá­gi szer­ke­ze­tű ré­gi­ók­ban a mun­ka­nél­kü­li­ség lé­nye­ge­sen ma­ga­sabb, mint a ked­ve­ző inf­rast­ruk­tú­rá­val, hu­mán erő­for­rás­sal és gaz­da­sá­gi szer­ke­zet­tel ren­del­ke­ző ré­gi­ók­ban.
– Te­rü­le­ti sta­bi­li­tás: A mun­ka­nél­kü­li­ség te­rü­le­ti kü­lönb­sé­gei gya­kor­la­ti­lag vál­to­zat­la­nok – a mun­ka­nél­kü­li­ség szem­pont­já­ból leg­ked­ve­zőt­le­nebb hely­ze­tű mun­ka­erő-pi­a­ci kör­ze­tek 2006-ban szin­te ki­vé­tel nél­kül meg­egyez­nek az évek­kel ko­ráb­bi­ak­kal. A mun­ka­nél­kü­li­ség ab­szo­lút ér­té­ke kör­ze­ten­ként vál­to­zott, de a tér­sé­gek re­la­tív hely­ze­te moz­du­lat­lan, ez­zel is je­lez­ve, hogy a dél-szlo­vá­ki­ai ré­gió mun­ka­nél­kü­li­ségé­nek mély­ben gyö­ke­re­ző okai rö­vid tá­von ne­he­zen vál­toz­tat­ha­tók.
– Fa­lu­si és vá­ro­si mun­ka­nél­kü­li­ség: A te­rü­le­ti kü­lönb­sé­gek má­sik meg­ha­tá­ro­zó té­nye­ző­je a te­le­pü­lés­tí­pu­sok, a te­le­pü­lés­nagy­ság-cso­por­tok kö­zöt­ti kü­lönb­ség. A mun­ka­nél­kü­li­ség a fa­lun élő mun­ka­vál­la­ló­kat erő­tel­jes­eb­ben érin­tet­te, mint a vá­ro­si­a­kat. Rész­ben a meg­lé­vő kép­zett­ség­be­li és is­ko­lá­zott­sá­gi kü­lönb­sé­gek mi­att, rész­ben azon ok­nál fog­va, hogy a fa­lu­si mun­ka­vál­la­lók több­sé­ge a leg­in­kább súj­tott szfé­rá­ban, az agrári­um­ban dol­go­zott.
– Geo­po­li­ti­kai hely­zet sze­re­pe: A dél-szlo­vá­ki­ai ré­gió ha­tár men­ti pe­ri­fe­ri­kus fek­vé­se az uni­ós csat­la­ko­zás előtt ne­ga­tí­van ha­tott a te­rü­let tár­sa­dal­mi-gaz­da­sá­gi fej­lő­dé­sé­re, 2004 má­ju­sa után azon­ban a ha­tár men­ti fek­vés ver­seny­előnyt je­lent a tár­gyalt ré­gió szá­má­ra. A ha­tá­ron át­nyú­ló együtt­mű­kö­dé­sek konk­rét és lé­nye­ges esz­kö­zei le­het­nek a te­rü­let po­ten­ci­á­lis le­he­tő­sé­ge­i­nek fel­tá­rá­sá­ban és ki­hasz­ná­lá­sá­ban.
Az el­kö­vet­ke­ző évek­ben a dél-szlo­vá­ki­ai mun­ka­nél­kü­li­ség csök­ken­té­sé­hez leg­je­len­tő­sebb mér­ték­ben a ré­gió tu­risz­ti­kai és lo­gisz­ti­kai po­ten­ci­ál­já­nak a ki­hasz­ná­lá­sa, il­let­ve a ré­gi­ó­ban meg­va­ló­sí­tan­dó ipa­ri par­kok já­rul­hat­nak hoz­zá. Az utób­bi be­ru­há­zá­sok tény­le­ges lét­re­ho­zá­sá­ra azon­ban több bel­ső és kül­ső té­nye­ző fé­ke­ző ha­tás­sal van. A bel­ső fak­to­rok közt ki­eme­len­dő a tel­kek tisz­tá­zat­lan tu­laj­do­no­si szer­ke­ze­te, az el­ma­ra­dott inf­rast­ruk­tú­ra, az ön­kor­mány­zat­ok prob­lé­más gaz­da­sá­gi hely­ze­te, a kép­zett mun­ka­erő hi­á­nya, il­let­ve azok el­ván­dor­lá­sa, va­la­mint az ál­la­mi tá­mo­ga­tás­nak az ipa­ri par­kok ügyé­ben hi­ány­zó egy­sé­ges sza­bály­rend­sze­re. A dél-szlo­vá­ki­ai ipa­ri par­kok lét­re­ho­zá­sát fé­ke­ző leg­je­len­tő­sebb kül­ső té­nye­ző több kör­nye­ző or­szág­nak (Ro­má­nia, Uk­raj­na, Bul­gá­ria) a szlo­vá­ki­ai bér­szint­től lé­nye­ge­sen ala­cso­nyabb bér­szint­je. Az el­kö­vet­ke­ző évek­ben a dél-szlo­vá­ki­ai mun­ka­nél­kü­li­ek szá­má­nak fo­gyá­sá­hoz to­váb­bá hoz­zá­já­rul­hat még az a tény is, hogy Dél-Szlo­vá­kia az uni­ós fel­ső­ok­ta­tá­si tér ré­szé­vé vált, így a szlo­vá­ki­ai ma­gyar ki­sebb­ség tag­jai szá­má­ra meg­nyíl­tak a ma­gyar­or­szá­gi fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek ka­pui, a ma­gyar ki­sebb­ség tag­jai nyel­vi aka­dály nél­kül sze­rez­het­nek fel­ső­fo­kú vég­zett­sé­get, így nö­vel­ve a munkaerőpiaci ver­seny­ké­pes­sé­gü­ket.

Dél-szlo­vá­ki­ai te­rü­le­ti egyen­lőt­len­sé­gek a mun­ka­erő­pi­ac bé­re­zé­si szint­je­i­ben

Az EU-hoz tör­té­nő fel­zár­kó­zás egyik sar­ka­la­tos kér­dé­se a bé­rek fel­zár­kó­zá­sa, amely alap­ve­tő­en két né­ző­pont mi­att ke­rül elő­tér­be: egy­rész­ről a gaz­da­ság nem­zet­kö­zi ver­seny­ké­pes­sé­ge, más­rész­ről a tár­sa­dal­mi jó­lét, az élet­szín­vo­nal ala­ku­lá­sa szem­pont­já­ból (Viszt–Adler 2001). 2004-ben a ma­gyar ki­sebb­ség ál­tal la­kott 16 já­rás kö­zül egyet­len já­rás sem tar­to­zott az el­ső 30 leg­ma­ga­sabb át­lag­ke­re­se­tű já­rás kö­zé az or­szág­ban.
2005-ben Szlo­vá­ki­á­ban a Sta­tisz­ti­kai Hi­va­tal ál­tal ki­mu­ta­tott át­lag­bér mint­egy 18 400 Sk volt. A fő­vá­ros­tól ke­let fe­lé tá­vo­lod­va a bé­rek nagy­sá­ga erő­tel­je­sen csök­ken. A meg­él­he­té­si ne­héz­sé­ge­ket te­hát a ré­gió kö­zép­ső és ke­le­ti kör­ze­te­i­ben a ma­gas mun­ka­nél­kü­li­ség mel­lett az ala­cso­nyabb jö­ve­del­mi vi­szo­nyok is fo­koz­zák (az át­lag­ke­re­set az or­szá­gos át­lag­tól 25-30%-kal ala­cso­nyabb), s együt­tes ha­tá­suk mi­att az utób­bi évek­ben a ház­tar­tá­sok túl­nyo­mó ré­sze pénz­ügyi ne­héz­sé­gek­kel küzd (Michálek 2005). A kö­zép- és ke­let-szlo­vá­ki­ai já­rá­sok te­le­pü­lé­se­in a mun­ka­le­he­tő­ség hi­á­nya mi­att so­kan el­vál­lal­ják a mi­ni­mál­bé­rért fel­kí­nált mun­ka­le­he­tő­sé­ge­ket is, amit 2005 ok­tó­be­ré­től 6900 Sk-ban ál­la­pí­tott meg a szlo­vák kor­mány (a mi­ni­mál óra­bér 39,70 Sk).
Nap­ja­ink­ban a Robert Fico ál­tal ve­ze­tett kor­mány a mi­ni­mál­bé­rek je­len­tős eme­lé­sét ter­ve­zi (a kor­mány el­kép­ze­lé­se sze­rint a mi­ni­mál­bért az át­lag­ke­re­se­tek 60%-ban kel­le­ne meg­ha­tá­roz­ni), amit azon­ban a gaz­da­sá­gi szak­ér­tők több­sé­gén kí­vül a mun­ka­adók és az egyé­ni vál­lal­ko­zók is el­le­nez­nek. Ezen ter­ve­ze­tet el­uta­sí­tók az­zal ér­vel­nek, hogy a hir­te­len vég­re­haj­tott je­len­tős mi­ni­mál­bér­-eme­lés na­gyon hát­rá­nyos len­ne a nagy­vál­lal­ko­zói szfé­ra szá­má­ra (drá­gít­ja a ter­me­lést, s ez a ki­sebb tu­dás­igé­nyű ága­za­tok­ban el­bo­csá­tá­sok­hoz ve­zet­het), va­la­mint a túl ma­gas mi­ni­mál­bér a kis­vál­lal­ko­zók­nak ko­moly gon­dot okoz­hat a já­ru­lé­kok ös­­sze­gét il­le­tő­en (bi­zo­nyos já­ru­lé­kok a mi­ni­mál­bér­ből van­nak ki­szá­mít­va, s ezek emel­ke­dé­se sok kis­vál­lal­ko­zó szá­má­ra el­vi­sel­he­tet­len meg­ter­he­lést je­len­te­ne).

7. táb­lá­zat. Az át­lag­ke­re­se­t re­gi­o­ná­lis meg­osz­lá­sa 2004-ben*


Meg­jegy­zés: *A leg­alább 20 főt fog­lal­ko­za­tó mun­ka­he­lyek­ről van szó.
For­rás: www.s­ta­tis­tic­s.sk

Az ala­csony dél-szlo­vá­ki­ai bér­szint mel­let azon­ban fon­tos meg­em­lí­te­ni, hogy a dél-szlo­vá­ki­ai tér több já­rá­sá­ban az uni­ós csat­la­ko­zás után a bér­szin­tek nö­ve­ke­dé­si üte­me fel­gyor­sult, ami leg­fő­kép­pen a ma­gyar­or­szá­gi ipa­ri par­kok ál­tal nyúj­tott mun­ka­he­lyek­nek kö­szön­he­tő. 2005 el­ső fél­év­ében a 16 ha­tár men­ti já­rás­ból 4 já­rás­ban (Lo­son­ci, Ko­má­ro­mi, Nagykürtösi, Vágsel­lyei) a bér­szin­tek nö­ve­ke­dé­si in­de­xe meg­ha­lad­ta az or­szá­gos át­la­got, ami­re az uni­ós csat­la­ko­zást meg­elő­ző­en nem volt pél­da.

8. táb­lá­zat. Az át­lag­ke­re­se­tek re­gi­o­ná­lis meg­osz­lá­sa és di­na­mi­ká­ja 2005 el­ső félévében*


Meg­jegy­zés: *A leg­alább 20 főt fog­lal­ko­za­tó mun­ka­he­lyek­ről van szó.
For­rás: www.s­ta­tis­tic­s.sk

Dél-szlo­vá­ki­ai te­rü­le­ti egyen­lőt­len­sé­gek a nem­zet­kö­zi mun­ka­erő-mig­rá­ci­ó terén

Az el­múlt két év rá­cá­folt azok­ra a vá­ra­ko­zá­sok­ra, hogy Szlo­vá­kia uni­ós csat­la­ko­zá­sát kö­ve­tő­en a szlo­vá­ki­ai mun­ka­erő tö­me­ge­sen hagy­ja majd el az or­szá­got a ré­gi tag­ál­lam­ok irá­nyá­ba. Két év­vel az EU-bővítést kö­ve­tő­en meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy a so­kak ál­tal fel­té­te­le­zett nyu­gat-eu­ró­pai irá­nyú mun­ka­erő-mig­rá­ció nem vált va­ló­ra, sőt, egy ko­ráb­ban ke­ve­set tár­gyalt új mun­ka­erő-pi­a­ci je­len­ség fi­gyel­he­tő meg. Ez pe­dig a szlo­vá­ki­ai mun­ka­erő­nek Cseh­or­szág­ba és Ma­gyar­or­szág­ra tör­té­nő áram­lá­sa, mi­vel a szlo­vá­ki­ai mun­ka­erő szá­má­ra – az ala­csony szlo­vá­ki­ai bé­rek és a ma­gas szlo­vá­ki­ai mun­ka­nél­kü­li­ség mi­att – mind­két szom­szé­dos új uni­ós ál­lam von­zó mun­ka­erő-pi­a­ci kö­rül­mé­nye­ket kí­nál. Szlo­vá­kia uni­ós csat­la­ko­zá­sát kö­ve­tő­en az előb­bi­ben a hi­va­ta­lo­san mun­kát vál­la­ló szlo­vák ál­lam­pol­gár­ok szá­ma 77 ezer fő, az utób­bi­ban 20 ezer fő.18 A Cseh­or­szág­ban és Ma­gyar­or­szá­gon tény­le­ge­sen dol­go­zók lé­lek­szá­ma azon­ban a hi­va­ta­los ada­tok­tól mint­egy 50%-kal ma­ga­sabb (a Mun­ka-, Szo­ci­á­lis- és Csa­lád­ügyi Mi­nisz­té­ri­u­m becs­lé­se alapján).19
A dél-szlo­vá­ki­ai mun­ka­erő ese­té­ben a fen­ti két ál­lam (Cseh­or­szág, Ma­gyar­or­szág) fe­lé irá­nyu­ló mig­rá­ció mér­té­ke el­ső­sor­ban Ma­gyar­or­szág irá­nyá­ba je­len­tős. A dön­tő­en Ma­gyar­or­szág fe­lé irá­nyu­ló mun­ka­erő-mig­rá­ció 5 té­nye­ző­vel ma­gya­ráz­ha­tó:
– a dél-szlo­vá­ki­ai ré­gi­ók mun­ka­nél­kü­li­sé­gi szint­je lé­nye­ge­sen ma­ga­sabb a szom­szé­dos ma­gyar­or­szá­gi ré­gi­ók mun­ka­nél­kü­li­sé­gi szint­jé­től;
– a ma­gyar­or­szá­gi át­lag­bé­rek kb. 30%-kal ma­ga­sab­bak a szlo­vá­ki­ai át­lag­bé­rek­nél;
– a ma­gyar­or­szá­gi mi­ni­mál­bér mint­egy 40%-kal ma­ga­sabb a szlo­vá­ki­ai mi­ni­mál­bér­től;
– a ma­gyar­or­szá­gi mun­ka­vál­la­lás a föld­raj­zi kö­zel­ség mi­att sok eset­ben na­pi in­gá­zás­sal is meg­old­ha­tó;
– a dél-szlo­vá­ki­ai mun­ka­erő je­len­tős há­nya­da a ma­gyar­or­szá­gi mun­ka­vál­la­lás so­rán nem üt­kö­zik nyel­vi kor­lá­tok­ba (a ha­tár dé­li ol­da­lán mun­kát vál­la­lók dön­tő há­nya­da ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű).
A Ma­gyar­or­szá­gon dol­go­zó szlo­vák ál­lam­pol­gár­ok kö­zel két­har­ma­da Dunasz­er­da­he­ly, Ér­sek­új­vár, Ko­má­rom, Pár­kány és Ipoly­ság von­zás­kör­ze­té­ből uta­zik ma­gyar­or­szá­gi mun­ka­he­lyé­re, ame­lyek majd­nem tel­jes mér­ték­ben Vác, Esz­ter­gom, Ko­má­rom, Ta­ta­bá­nya és Győr kör­nyé­kén lé­vő ipa­ri vál­la­la­tok. Az in­gá­zók szá­ma Szlo­vá­kia ke­le­ti ré­szén is emel­ke­dik, azon­ban a ke­let-szlo­vá­ki­ai in­gá­zók is el­ső­sor­ban Ma­gyar­or­szág észak­nyu­ga­ti te­rü­le­te­in el­he­lyez­ke­dő cé­gek­nél áll­nak al­kal­ma­zás­ban, mi­vel ke­le­ten ke­vés mun­ka­al­kal­mat biz­to­sí­tó pe­ri­fé­ria­te­rü­le­tek érint­kez­nek egy­más­sal a ha­tár két ol­da­lán (Baranyi–Balcsók 2004).
A szlo­vá­ki­ai mun­ka­erő több­sé­ge a gyár­tás­ban he­lyez­ke­dik el, s dön­tő több­sé­gü­ket nagy­vál­la­lat­ok al­kal­maz­zák. A kö­zép­ve­ze­tés­ben az in­gá­zók 1-2%-át fog­lal­koz­tat­ják, míg a fel­sővezetés­ben lé­nye­gé­ben el­ha­nya­gol­ha­tó a je­len­lét­ük (ös­­szes­sé­gé­ben mind­ös­­sze né­hány fő­ről van szó). Szel­le­mi mun­ka­kör­ben na­gyon ke­vés he­lyen fog­lal­koz­tat­nak szlo­vá­ki­ai mun­ka­vál­la­ló­kat (Estélyi–Keszegh–Kovács–Mikóczy 2006). A Ma­gyar­or­szá­gon mun­kát vál­la­ló szlo­vák ál­lam­pol­gár­ok dön­tő több­sé­gé­nél a na­pi in­gá­zás a jel­lem­ző, va­la­mint az, hogy ala­csony is­ko­lai vég­zett­ség­gel ren­del­kez­nek, s nem ál­lan­dó al­kal­ma­zot­ti stá­tus­ban, ha­nem mun­ka­erő-köl­csön­zé­si for­má­ban dol­goz­nak (a mun­ka­erő-köl­csön­ző cé­gek áll­nak szer­ző­dé­ses vi­szony­ban a ma­gyar­or­szá­gi ipa­ri nagy­vál­la­lat­ok­kal). A Ma­gyar­or­szá­gon ál­lan­dó al­kal­ma­zás­ban le­vők lé­lek­szá­ma mes­­sze el­ma­rad a Ma­gyar­or­szá­gon mun­ka­erő-köl­csön­zé­si for­má­ban dol­go­zók szá­ma mö­gött, va­la­mint az e cso­port­ba tar­to­zók meg­ha­tá­ro­zó is­mer­te­tő­je­gye, hogy több­sé­gük ma­ga­sabb is­ko­lai vég­zett­ség­gel ren­del­ke­zik.
Te­kin­tet­tel ar­ra, hogy Szlo­vá­kia és Ma­gyar­or­szág egy­azon gaz­da­sá­gi és po­li­ti­kai uni­ó­hoz tar­toz­va a jö­vő­ben is egy­más köl­csö­nös és együt­tes gaz­da­sá­gi fej­lő­dé­sé­ben ér­de­kelt, az el­kö­vet­ke­ző 1-2 éven be­lül el­ke­rül­he­tet­len lesz egy ha­tár men­ti re­gi­o­ná­lis fog­lal­koz­ta­tás­po­li­ti­kai együtt­mű­kö­dés ki­ala­kí­tá­sa Szlo­vá­kia és Ma­gyar­or­szág között. Nap­ja­ink­ban a szlo­vák–ma­gyar ha­tá­ron át­nyú­ló re­gi­o­ná­lis fog­lal­koz­ta­tás­­po­li­ti­kai együtt­mű­kö­dés leg­si­ke­re­sebb szín­te­ré­nek a Dunasz­er­da­he­lyi já­rás és Győr-Moson-Sopron Me­gye al­kot­ta ré­gió szá­mít.

A te­rü­let­fej­lesz­tés és a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság (po­li­ti­kai kör­nye­zet, ön­kor­mány­zat­ok, non­prof­it szfé­ra, vál­lal­ko­zá­sok)

A szlo­vá­ki­ai kor­mány­za­ti in­téz­ke­dé­sek a te­rü­let­fej­lesz­té­si po­li­ti­ká­ban 1998-ig a ko­ráb­bi év­ti­ze­dek te­rü­let­fej­lesz­té­si gya­kor­la­tát kö­vet­ték – ke­vés ki­vé­tel­től el­te­kint­ve el­ső­sor­ban a szlo­vák nem­ze­ti­sé­gű la­kos­ság ál­tal la­kott fal­vak és ré­gi­ók fej­lesz­té­sét cé­loz­ták (ezt tá­maszt­ja alá töb­bek közt a ma­gyar ki­sebb­ség ál­tal la­kott ré­gi­ók köz­le­ke­dé­si inf­rast­ruk­tú­rá­já­nak ka­taszt­ro­fá­lis ál­la­po­ta). A ma­gyar ki­sebb­ség ál­tal la­kott dél-szlo­vá­ki­ai ré­gió erő­tel­jes gaz­da­sá­gi és szo­ci­á­lis fel­emel­ke­dé­se, va­la­mint az or­szág töb­bi ré­gi­ó­já­hoz va­ló fel­zár­kó­zá­sá­nak fo­lya­ma­ta az 1998-as par­la­men­ti vá­lasz­tá­so­kat kö­ve­tő­en kez­dő­dött el.
A szlo­vá­ki­ai ma­gyar tér az el­múlt 8 év alatt vi­szony­lag ked­ve­ző re­gi­o­ná­lis fej­lesz­té­si meg­kö­ze­lí­tés­nek ör­vend­he­tett, ami­ben dön­tő té­nye­ző az MKP kor­mány­tag­sá­ga volt – az el­múlt két vá­lasz­tá­si cik­lus­ban az SZK Épí­tés­ügyi és Ré­gió­fej­lesz­té­si Mi­nisz­té­ri­u­ma az MKP irá­nyí­tá­sa alatt volt, ha­son­ló­an az SZK Kör­nye­zet­vé­del­mi Mi­nisz­té­ri­u­má­hoz, va­la­mint 2002–2006 közöt az SZK Me­ző­gaz­da­sá­gi Mi­nisz­té­ri­u­mát is az MKP ve­zet­te. Az MKP kor­mány­za­ti sze­rep­vál­la­lá­sá­nak ered­mé­nye­kép­pen el­fog­lalt mi­nisz­te­ri szé­ke­ken kí­vül a ma­gyar­lak­ta ré­gi­ók fej­lő­dé­sé­hez az is hoz­zá­já­rult, hogy meg­vál­to­zott a lég­kör, ami a fel­vi­dé­ki ma­gya­ro­kat kö­rül­vet­te (bár a nem­ze­ti ho­va­tar­to­zás­ból ere­dő konf­lik­tu­sok nagy ré­sze nem ol­dó­dott meg, még­is, az MKP ko­a­lí­ci­ós rész­vé­te­le a köz­élet el­fo­ga­dott, je­len­tős sze­rep­lő­i­vé tet­te a ma­gya­rok kép­vi­se­lő­it, a szlo­vák la­kos­ság is ki­sebb gya­nak­vás­sal fo­gad­ta a ma­gya­rok ré­szé­ről el­hang­zott ja­vas­la­to­kat, ter­ve­ket). A fen­ti­ek­ben vá­zolt ve­ze­tői-irá­nyí­tói po­zí­ci­ók és a ma­gyar ki­sebb­ség­nek ja­vu­ló meg­íté­lé­se a több­sé­gi nem­zet ré­szé­ről hoz­zá­se­gí­tet­ték a dé­li ré­gi­ót an­nak ver­seny­ké­pes fel­zár­kó­zá­sá­hoz az or­szág töb­bi ré­szé­hez: tá­mo­gat­va a for­rá­sok igaz­sá­gos szét­osz­tá­sát és az ál­la­mi re­gi­o­ná­lis fej­lesz­té­si in­téz­mé­nyi há­ló­zat meg­fe­le­lő ki­épí­té­sét a ma­gyar­lak­ta ré­gi­ók­ban.
Az uni­ós csat­la­ko­zást kö­ve­tő­en a köz­pon­ti kor­mány­za­ti in­téz­ke­dé­sek mel­lett a re­gi­o­ná­lis ön­kor­mány­zat­ok is fon­tos fej­lesz­tés­ho­za­ta­li sze­rep­lők­ké lép­tek elő. A szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság ál­tal la­kott ré­gió te­rü­le­te a nagy ke­let–nyu­ga­ti ki­ter­je­dé­sé­ből adó­dó­an 5 re­gi­o­ná­lis ön­kor­mány­za­ti ré­gi­ó­hoz tar­to­zik. A re­gi­o­ná­lis fej­lesz­tés tá­mo­ga­tá­sá­ról szó­ló 503/2001 Tt. szá­mú tör­vény ér­tel­mé­ben 2003-tól va­la­men­­nyi ke­rü­let ren­del­ke­zik gaz­da­sá­gi és szo­ci­á­lis fej­lő­dé­sé­nek kö­zép­tá­vú prog­ram­já­val. E prog­ra­mok­ban a szlo­vák–ma­gyar ha­tár­vi­dé­ket érin­tő fej­lesz­té­si el­kép­ze­lé­sek, a te­rü­let fent vá­zolt fel­da­ra­bolt­sá­ga mi­att, mel­lő­zik a ha­tár men­te ter­mé­sze­tes ré­gi­ó­it, a fej­lesz­té­si do­ku­men­tu­mok a dé­li te­rü­le­te­i­ket ké­pe­ző, és je­len­tős ma­gyar ki­sebb­ség­gel ren­del­ke­ző te­le­pü­lé­sek és kis­tér­sé­gek fej­lesz­té­sét min­de­nek­előtt észak–dé­li irány­ban tár­gyal­ják, mel­lő­zik a szlo­vák–ma­gyar ha­tár men­te át­fo­gó fej­lesz­té­sét. A szlo­vák–ma­gyar ha­tár men­ti ré­gi­ók köz­ti ter­mé­sze­te­sen kí­nál­ko­zó ke­let–nyu­ga­ti fej­lesz­té­si le­he­tő­sé­ge­ket nem vagy alig érin­tik (a ke­vés ki­vé­tel közt ta­lán a leg­je­len­tő­sebb a Pozsony–Dunaszerdahely–Érsekújvár köz­vet­len kap­cso­la­tot biz­to­sí­tan­dó gyors­for­gal­mi út, azon­ban ezen be­ru­há­zás is mind­ös­­sze ho­má­lyos terv­ként szere­pel20). A ke­rü­le­ti ön­kor­mány­zat­ok stra­té­gi­ai ter­vei el­ső­sor­ban a dél-szlo­vá­ki­ai ré­gió fog­lal­koz­ta­tá­si prob­lé­má­i­nak a meg­ol­dá­sát ke­ze­lik ki­emel­ten, mely cél ér­de­ké­ben a do­ku­men­tu­mok ki­vé­tel nél­kül a kis- és kö­zép­vál­lal­ko­zá­sok szá­má­nak a nö­ve­lé­sét em­lí­tik meg ha­té­kony esz­köz­ként a prob­lé­ma meg­ol­dá­sá­ra. A vál­lal­ko­zá­sok ága­za­ti szer­ke­ze­tét il­le­tő­en a prog­ra­mok hang­sú­lyo­zot­tan ke­ze­lik az ide­gen­for­gal­mat mint je­len­tős mun­ka­erőt le­kö­tő ága­za­tot, mely­nek a fel­tét­elei ép­pen azon ré­gi­ók­ban a leg­job­bak, ahol a leg­na­gyob­bak a szo­ci­á­lis fe­szült­sé­gek (Gömör, Nóg­rád). A dél-szlo­vá­ki­ai ke­rü­le­tek fej­lesz­té­si do­ku­men­tu­ma­i­ról azon­ban el kell még mon­da­ni, hogy ki­vé­tel nél­kül hang­sú­lyoz­zák a ha­tár men­ti fek­vés­ből adó­dó­an kí­nál­ko­zó gaz­da­sá­gi fej­lesz­té­si le­he­tő­sé­ge­ket, a re­for­mok­kal kap­cso­la­tos ta­pasz­ta­lat­cse­re szük­sé­ges­sé­gét, a ha­tár men­tén lét­re­jött eurorégiók po­zi­tív sze­re­pét.
A ma­gyar ki­sebb­ség ál­tal la­kott tér fej­lesz­té­sé­ben to­váb­bi meg­ha­tá­ro­zó sze­rep­lők a tár­gyalt te­rü­let te­le­pü­lé­si ön­kor­mány­za­tai, ame­lyek in­téz­ke­dé­se­ik­kel az ott élő ma­gyar­ság szá­má­ra lé­nye­ge­sen elő­se­gít­he­tik a nem­ze­ti iden­ti­tás meg­őr­zé­sét is a gaz­da­sá­gi nö­ve­ke­dés mel­lett. A ma­gyar ki­sebb­ség az ál­ta­la la­kott dél-szlo­vá­ki­ai fal­vak több­sé­gé­ben ked­ve­ző rész­arán­­nyal bír, ami­nek kö­vet­kez­té­ben az ön­kor­mány­za­t­ok több­sé­gé­ben a ki­sebb­sé­gi lét­ből szár­ma­zó hát­rá­nyo­kat is ér­zé­ke­nyen ke­ze­lő te­le­pü­lé­si ön­kor­mány­zat­ok irá­nyít­ják a he­lyi fej­lesz­té­se­ket. A 2002-es ön­kor­mány­za­ti vá­lasz­tá­so­kon 531 te­le­pü­lé­sen ös­­sze­sen 234 pol­gár­mes­ter és 2050 kép­vi­se­lő ka­pott bi­zal­mat az MKP szí­ne­i­ben. Ezen ma­gas szám – ami az MKP erős ön­kor­mány­za­ti po­zí­ci­ó­ját tük­rö­zi – na­gyon ked­ve­ző a dél-szlo­vá­ki­ai tér és az ott élő ma­gyar­ság jö­vő­be­li fej­lő­dé­se szem­pont­já­ból, ugyan­is a ré­gió fej­lesz­té­si irá­nya­i­ban meg­va­ló­sít­ha­tó a szlo­vá­ki­ai ma­gyar ki­sebb­ség és an­nak te­ré­nek ös­­sze­han­golt fej­lesz­té­si stra­té­gi­á­ja (s az MKP cél­ki­tű­zé­sei). Fon­tos azon­ban meg­je­gyez­ni, hogy a so­ron kö­vet­ke­ző, 2006. évi ön­kor­mány­za­ti vá­lasz­tá­so­kon azon­ban két­sé­ges az MKP ilyen ked­ve­ző sze­rep­lé­se, ugyan­is sok eset­ben az MKP po­li­ti­kai tá­mo­ga­tott­sá­ga re­gi­o­ná­lis és he­lyi szin­ten vis­­sza­esett a párt szí­ne­i­ben fel­lé­pő an­ti­de­mok­ra­ti­kus lo­ká­lis sze­rep­lők mi­att. Ugyancsak meg­jegy­zen­dő, hogy a ma­gyar ki­sebb­sé­gi tér és a ma­gyar ki­sebb­ség gond­ja­i­nak ke­ze­lé­sé­ben az MKP-t nem le­het ki­zá­ró­la­gos kor­mány­za­ti és ön­kor­mány­za­ti po­li­ti­kai sze­rep­lő­nek te­kin­te­ni, sőt, a párt sok eset­ben a ver­seny­hát­rá­nyos te­le­pü­lé­sek és ré­gi­ók fel­zár­kó­zá­sa el­len tett és tesz lé­pé­se­ket (pél­da er­re a Ko­má­rom-köz­pon­tú­ság a hu­mán erő­for­rás fej­lesz­té­se kapc­sán21).
A szlo­vá­ki­ai ma­gyar ci­vil tár­sa­da­lom ala­csony fej­lett­sé­get mu­ta­tott a re­gi­o­ná­lis fej­lesz­té­si ak­ti­vi­tá­sok te­rén egé­szen a ki­lenc­ve­nes évek vé­gé­ig, bár az el­múlt fél év­ti­zed­ben ugyan tör­tén­tek vál­to­zá­sok ezen a té­ren, azon­ban má­ig meg­döb­ben­tő, hogy a szlo­vá­ki­ai ma­gyar ki­sebb­sé­gi in­téz­mény­rend­szer alig is­me­ri a „ci­vil szek­tor”, a „ci­vil szfé­ra”, a „ci­vil szer­ve­zet” fo­gal­mát (Tóth 2005).
A szlo­vá­ki­ai ma­gyar ci­vil szer­ve­ze­tek­re vo­nat­ko­zó hi­va­ta­los ki­mu­ta­tás nem lé­te­zik Szlo­vá­ki­á­ban, ami ért­he­tő is, hi­szen nem­ze­ti­sé­gi ala­pon na­gyon ne­héz el­kü­lö­ní­te­ni az egyes szervezeteket.22 Az SZK Bel­ügy­mi­nisz­té­ri­u­má­ban 2002-ben mint­egy 24 000 szer­ve­ze­tet tar­tot­tak nyil­ván, ezek­ből – akár­csak a meg­ne­ve­zé­sek alap­ján is – na­gyon ne­héz el­kü­lö­ní­te­ni a ki­sebb­sé­gi szer­ve­ze­te­ket. A hely­ze­tet bo­nyo­lít­ja, hogy az egyes jo­gi for­má­kat a ke­rü­le­ti hi­va­ta­lok­ban kell be­je­gyez­tet­ni, ami tel­je­sen kö­vet­he­tet­len­né te­szi a szer­ve­ze­tek iden­ti­fi­ká­lá­sát. A szlo­vá­ki­ai ma­gyar in­téz­mény­rend­szer­re vo­nat­ko­zó el­ső adat­tár 1999–2001-ben ké­szült el, amely adat­bá­zis meg­je­lent az inter­neten is, ahol fo­lya­ma­to­san ak­tu­a­li­zál­ják az ada­to­kat, il­let­ve az adat­bá­zis fo­lya­ma­to­san bő­vül az új szer­ve­ze­tek be­jegy­zé­sé­vel. Az ak­ko­ri – mind­ös­­sze – 651 szer­ve­ze­tet ma­gá­ban fog­la­ló adat­bá­zis sze­rint pusz­tán az egy­har­ma­duk volt be­jegy­zett, te­hát jog­ala­nyi­ság­gal bí­ró szer­ve­zet. Ez a tény el­gon­dol­koz­ta­tó, hi­szen a rend­szer­vál­tás után egy év­ti­zed­del pusz­tán 189 szer­ve­zet volt jo­go­sult ar­ra, hogy pá­lyáz­has­son, a pá­lyá­zás­nak ugyan­is fel­té­te­le a jog­ala­nyi­ság (Tóth 2005).23
Ezen ked­ve­zőt­len szer­ke­ze­tű és ala­csony in­téz­mé­nyi szá­mú szlo­vá­ki­ai ma­gyar ci­vil szek­tor meg­re­for­má­lá­sá­ra tett leg­je­len­tő­sebb kí­sér­le­tek a Fó­rum In­for­má­ci­ós Köz­pont (a to­váb­bi­ak­ban: FIC) ne­vé­hez fű­ződ­nek. Az FIC az in­téz­mé­nyi ver­seny­hát­rány le­küz­dé­se ér­de­ké­ben szá­mos út­tö­rő kez­de­mé­nye­zést va­ló­sí­tott, il­let­ve va­ló­sít meg:
– Ös­­sze­ál­lí­tot­ta s meg­je­len­tet­te a Non­prof­it 1×1 ki­ad­ványt (mely nap­ja­ink­ban már az inter­neten is el­ér­he­tő, in­gyen le­tölt­he­tő elekt­ro­mos for­má­tum­ban24), mely tan­könyv­sze­rű úti­ka­la­uz a szlo­vá­ki­ai ma­gyar szer­ve­ze­tek szá­má­ra az­zal az el­sőd­le­ges cél­lal, hogy a fi­a­tal vagy ép­pen meg­ala­kul­ni kí­vá­nó szer­ve­ze­tek­nek nyújt­son se­gít­sé­get ha­té­kony mű­kö­dé­sük­höz.
– Ös­­sze­ál­lí­tot­ta s meg­je­len­tet­te A szlo­vá­ki­ai ma­gyar szer­ve­ze­tek adat­tá­ra cí­mű kötetet25, amely több mint 650 szlo­vá­ki­ai ma­gyar szer­ve­zet ada­ta­it tar­tal­maz­za, ki­egé­szít­ve a Szlo­vá­ki­á­ban, il­let­ve a Szlo­vá­ki­á­ból el­ér­he­tő ado­má­nyo­zó in­téz­mé­nyek prog­ram­ja­i­val és el­ér­he­tő­sé­ge­i­vel, va­la­mint rész­le­tes ado­mány­gyűj­té­si út­mu­ta­tó­val.
– Fo­lya­ma­to­san meg­je­len­te­ti – már kö­zel fél év­ti­ze­de – a 3. Szek­to­ros Hír­le­vél cí­mű kiad­ványt26, mely­nek cél­ja, hogy a szlo­vá­ki­ai ma­gyar non­prof­it szer­ve­ze­te­ket rend­sze­re­sen tá­jé­koz­tas­sa az őket érin­tő ak­tu­á­lis tör­té­né­sek­ről, ese­mé­nyek­ről, prog­ra­mok­ról.
– A szlo­vá­ki­ai ma­gyar ci­vil és ön­kor­mány­za­ti szfé­ra meg­se­gí­té­se ér­de­ké­ben kép­zé­si prog­ra­mo­kat foly­tat, ame­lyek ke­re­té­ben se­gí­te­ni pró­bál­ja a meg­ala­kul­ni kí­vá­nó vagy már lé­te­ző szer­ve­ze­tek mun­ká­ját, il­let­ve az ön­kor­mány­zat­ok te­vé­keny­sé­gét.
– 2002-től je­len­tős kam­pányt foly­tat azon cél ér­de­ké­ben, hogy a fi­zi­kai és jo­gi sze­mé­lyek él­je­nek tör­vény ad­ta le­he­tő­sé­gük­kel, s adó­juk 2%-át ajánl­ják fel a ci­vil szfé­ra ja­vá­ra (az el­múlt 4 év ta­pasz­ta­la­ta­it a 2% Dél-Szlo­vá­ki­á­ban cí­mű kö­tet­ben ad­ta ki27).
– Kez­de­mé­nye­zé­sé­nek kö­szön­he­tő­en jött lét­re a Dél-szlo­vá­ki­ai Ci­vil In­for­má­ci­ós Há­ló­zat, mely Dél-Szlo­vá­kia kü­lön­bö­ző ré­gi­ó­i­ban mű­kö­dő in­for­má­ci­ós és szol­gál­ta­tó non­prof­it szer­ve­ze­tek part­ner­sé­ge, s cél­ja a szlo­vá­ki­ai ma­gyar ci­vil tár­sa­da­lom mű­kö­dé­si fel­tét­ele­i­nek ja­ví­tá­sa, ha­té­kony­sá­gá­nak nö­ve­lé­se.
A dél-szlo­vá­ki­ai re­gi­o­ná­lis fej­lesz­tés elő­se­gí­té­sé­ben a non­prof­it in­téz­mé­nyi szfé­rá­ból ki­emel­ke­dik to­váb­bá a Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet (FKI), amely fel­vál­lal­ta – töb­bek közt – a ma­gyar ki­sebb­ség ál­tal la­kott te­rü­let ré­gió­fej­lesz­té­si fo­lya­ma­ta­i­nak te­le­pü­lé­si és re­gi­o­ná­lis szin­tű ku­ta­tá­sát, a tár­sa­da­lom- és te­rü­let­fej­lesz­té­si le­he­tő­sé­gek vizs­gá­la­tát.
A dél-szlo­vá­ki­ai te­rü­let­fej­lesz­tés­ben te­vé­keny non­prof­it szer­ve­ze­tek közt em­lí­tést ér­de­mel még a Kö­zép-eu­ró­pai Ala­pít­vány, amely szá­mos re­gi­o­ná­lis fej­lő­dést elő­se­gí­tő ak­ti­vi­tá­sa közt ki­eme­len­dő a Be­fek­te­té­si ka­tasz­ter cí­mű pro­jek­tje. Ezen pro­jek­t ke­re­tén be­lül 2003-ban a Kö­zép-eu­ró­pai Ala­pít­vány Dél-Szlo­vá­kia 22 vá­ro­sá­nak ön­kor­mány­za­tá­val együtt­mű­köd­ve a nem­zet­kö­zi pénz- és tő­ke­pi­ac sze­rep­lő­i­nek, az in­gat­lan­fej­lesz­tők­nek és a szak­mai be­fek­te­tők­nek egy be­fek­te­té­si út­mu­ta­tót ál­lí­tott ös­­sze az­zal a cél­lal, hogy a dél-szlo­vá­ki­ai vá­ro­sok ver­seny­előn­­nyel lép­je­nek be az EU-ba.28 A Be­fek­te­té­si ka­tasz­ter alap­öt­le­tét – a re­gi­o­ná­lis fej­lesz­tés kör­nye­ze­té­nek te­le­pü­lé­si szin­tű be­mu­ta­ta­tá­sát – ké­sőbb to­vább csi­szol­ták a Csallóköz–Má­tyus­földi Re­gi­o­ná­lis Tár­su­lás és a Szö­vet­ség a Kö­zös Cé­lo­kért szer­ve­ze­tek, ame­lyek az uni­ós csat­la­ko­zást kö­ve­tő­en Ré­gió­fej­lesz­tés for­rá­sai cím­mel in­gye­nes inter­netes adat­bá­zist hoz­tak lét­re a dél-szlo­vá­ki­ai ma­gyar­lak­ta te­le­pü­lé­sek­re vonatkozólag.29
A szlo­vá­ki­ai ma­gyar tér re­gi­o­ná­lis fej­lesz­té­sé­nek sze­rep­lői kap­csán szólnunk kell még a ma­gyar­or­szá­gi Új Kéz­fo­gás Köz­ala­pít­ván­­nyal szer­ző­dé­ses kap­cso­lat­ban ál­ló vál­lal­ko­zás­fej­lesz­té­si köz­pon­tok­ról is, mely in­téz­mé­nyi há­ló­zat tag­jai az Új Kéz­fo­gás Köz­ala­pít­vány prog­ram­ja­it kép­vi­se­lik meg­bí­zá­sos alapon.30 E prog­ra­mok cél­ja a szlo­vá­ki­ai ma­gyar kö­zös­ség gaz­da­sá­gi hely­ze­té­nek ja­ví­tá­sa, a ki­sebb­sé­gi tár­sa­dal­mat érin­tő gon­dok meg­ol­dá­sá­nak elő­moz­dí­tá­sa, va­la­mint a ha­tár men­ti ma­gyar­lak­ta ré­gi­ók és Ma­gyar­or­szág kö­zöt­ti gaz­da­sá­gi együtt­mű­kö­dés elő­se­gí­té­se. Az Új Kéz­fo­gás Köz­ala­pít­vány ne­vé­hez fű­ző­dő pro­jek­tek közt ki­eme­len­dő egy in­no­va­tív ku­ta­tás­fej­lesz­té­si pro­jek­t, amely 2003–2004 közöt va­ló­sult meg, s cél­ja a dél-szlo­vá­ki­ai fej­lesz­té­si erő­for­rás­ok fel­tá­rá­sa és a le­het­sé­ges stra­té­gi­ai ki­tö­ré­si pon­tok meg­ha­tá­ro­zá­sa volt. A pro­jek­t el­ső sza­ka­szá­ban fi­a­tal szlo­vá­ki­ai ma­gyar te­rü­let­fej­lesz­té­si szak­em­be­rek szak­mai to­vább­kép­zé­sen vet­tek részt a Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia Re­gi­o­ná­lis Ku­ta­tá­sok Köz­pont­já­ban (MTA RKK), majd az MTA RKK mun­ka­tár­sa­i­val kö­zö­sen ku­tat­ták Szlo­vá­kia s azon be­lül Dél-Szlo­vá­kia tér­szer­ke­ze­té­ben rej­lő fej­lő­dé­si irány­vo­na­la­kat, fej­lesz­té­si le­he­tő­sé­ge­ket. A ku­ta­tá­sok ered­mé­nye­kép­pen fel­tárt ha­tal­mas is­me­ret­anyag – mely ala­pul szol­gál­hat te­le­pü­lé­sek és kis­tér­sé­gek stra­té­gi­ai te­rü­let­fej­lesz­té­si prog­ram­ja­i­nak el­ké­szí­té­sé­hez – a Dél-Szlo­vá­kia cím­mel meg­je­lent ki­ad­vány­ban vált hoz­zá­fér­he­tő­vé a nagy­kö­zön­ség és a te­rü­let­fej­lesz­tés­ben érin­tett szak­em­be­rek szá­má­ra (a kö­tet az MTA RKK és a Di­a­lóg Cam­pus könyv­ki­adó gon­do­zá­sá­ban je­lent meg 2004 őszén).
A dél-szlo­vá­ki­ai tér fej­lesz­té­sét tá­mo­ga­tó non­prof­it in­téz­mé­nyek kez­de­mé­nye­zé­sei közt vé­ge­ze­tül em­lí­tést ér­de­mel­nek még a ma­gyar­or­szá­gi Hid­vé­gi Mikó In­té­zet (a to­váb­bi­ak­ban: HMI) ál­tal in­dí­tott kép­zé­si, ta­nács­adói, adat­bá­zis- és há­ló­zat­épí­té­si szol­gál­ta­tá­sok, ame­lyek cél­ja a ma­gyar ki­sebb­ség re­gi­o­ná­lis fej­lő­dé­sét szak­ér­tői ta­nács­adás­sal, ku­ta­tói, pub­li­ká­ci­ós és adat­bá­zis-épí­tő te­vé­keny­ség­gel, szak­em­ber­kép­zés­sel, há­ló­zat­épí­tés­sel és szak­mai fó­ru­mok ki­ala­kí­tá­sá­val se­gí­te­ni. A HMI te­vé­keny­sé­gé­nek ered­mé­nye­kép­pen az uni­ós, ill. nem uni­ós pá­lyá­za­to­kon ered­mé­nye­sebb le­het a ki­sebb­sé­gi ma­gyar rész­vé­tel, több nyer­tes uni­ós, ill. nem uni­ós pro­jekt ke­rül­het a ma­gya­rok lak­ta ré­gi­ók­ba, s mind­ezen te­vé­keny­ség­nek kö­szön­he­tő­en fel­gyor­sul­hat a ma­gyar­lak­ta ré­gi­ók gaz­da­sá­gi-tár­sa­dal­mi fej­lő­dé­se, ami vég­ered­mény­kép­pen hoz­zá­já­rul a ma­gyar ki­sebb­ség as­­szi­mi­lá­ci­ó­já­nak fé­ke­zé­sé­hez és a szü­lő­föld­ön ma­ra­dás­hoz. A ne­ve­zett in­téz­mény kez­de­mé­nye­zé­sé­re 2006 ta­va­szán meg­kez­dő­dött a www.e­u­palyaza­t.sk hon­lap mű­kö­dé­se a szlo­vá­ki­ai ma­gyar ki­sebb­ség szá­má­ra, amely uni­ós és nem uni­ós for­rá­sok­ról nyújt ak­tu­á­lis pá­lyá­za­ti át­te­kin­tést.
Vé­ge­ze­tül – a dél-szlo­vá­ki­ai ön­kor­mány­za­to­kat és non­prof­it szer­ve­ző­dé­se­ket kö­ve­tő­en – a ré­gió fel­emel­ke­dé­sé­nek har­ma­dik leg­fon­to­sabb sze­rep­lő­it, a vál­lal­ko­zá­so­kat te­kint­jük át. Az uni­ós csat­la­ko­zást kö­ve­tő­en a vál­la­la­ti sze­rep­lők szá­ma a ma­gyar­lak­ta ré­gi­ók­ban is meg­sok­szo­ro­zó­dott. E fo­lya­mat­ban meg­fi­gyel­he­tő a vál­lal­ko­zá­sok nagy­ará­nyú kon­cent­rá­ló­dá­sa a szlo­vák–ma­gyar ha­tár­vi­dék nyu­ga­ti te­rü­le­te­i­re, min­de­nek­előtt Dunasz­er­da­he­ly von­zás­kör­ze­té­be. A ke­let–nyu­ga­ti meg­osz­tott­sá­got pél­dáz­za, hogy míg a ré­gió nyu­ga­ti já­rá­sa­i­ban az egy vál­lal­ko­zás­ra ju­tó ak­tív élet­ko­rú la­ko­sok szá­ma 70 fő kö­rül mo­zog, ad­dig a ke­le­ti ré­gi­ók­ban ez a mu­ta­tó meg­ha­lad­ja a 100 főt (ami az or­szá­gos át­lag kö­zel két­sze­re­se). A kis- és kö­zép­vál­lal­ko­zá­sok (KKV) több­sé­ge csa­lá­di vál­lal­ko­zás (Morvay 2004).
A dél-szlo­vá­ki­ai vál­lal­ko­zá­sok szá­má­nak ala­ku­lá­sá­val kap­cso­la­to­san fon­tos meg­je­gyez­ni, hogy az uni­ós csat­la­ko­zás és a ked­ve­zőbb adó­rend­szer kö­vet­kez­té­ben 2004 má­ju­sá­tól 2005 má­ju­sá­ig mint­egy 1000 ma­gyar­or­szá­gi vál­lal­ko­zás te­le­pe­dett le vagy nyi­tott fi­ó­kot Szlo­vá­kia dé­li vá­ro­sa­i­ban (ezen szám azon­ban csak dur­va becs­lés, pon­tos ki­mu­ta­tás nem lé­te­zik). A ma­gyar­or­szá­gi vál­lal­ko­zá­sok dön­tő­en Po­zsony­ban, Kas­sán, Ko­má­rom­ban, Dunasz­er­da­he­lyen és Pár­kány­ban te­le­ped­tek le, s fő­leg a ke­res­ke­de­lem­ben tevékenyked­nek.31 Mi­vel kül­föl­di ál­lam­pol­gár ter­mé­sze­tes sze­mély­ként nem vál­lal­koz­hat Szlo­vá­ki­á­ban, ezért ál­ta­lá­ban kft.-kről van szó, ame­lyek­nek ma­gyar álam­pol­gár az ügy­ve­ze­tő igaz­ga­tó­ja vagy tu­laj­do­no­sa. A vál­lal­ko­zá­sok Szlo­vá­ki­á­ba va­ló át­te­le­pü­lé­sé­nél fon­tos té­nye­ző a ma­gyar­or­szá­gi­nál ked­ve­zőbb adó­rend­szer mel­lett a nyel­vi aka­dá­lyok hi­á­nya is. A ma­gyar­or­szá­gi gyö­ke­rű szlo­vá­ki­ai vál­lal­ko­zá­sok több­sé­ge olyan spe­ci­fi­kus árut kí­nál, amely­ből Szlo­vá­ki­á­ban nincs nagy vá­lasz­ték, vagy hi­ány van – ilye­nek a fém­bú­tor­ok, a me­ző­gaz­da­sá­gi táp- és per­met­sze­rek, az aján­dék­tár­gyak. A szol­gál­ta­tá­sok te­rén leg­in­kább a ta­nács­adás, bi­zo­nyos mű­sza­ki cik­kek köl­csön­zé­se és ja­ví­tá­sa a jel­lem­ző.
A szlo­vá­ki­ai ma­gyar vál­lal­ko­zói szfé­ra tő­ke­fel­hal­mo­zá­sa gyen­ge. A szlo­vá­ki­ai ma­gyar vál­lal­ko­zói szfé­ra je­len­tős ré­sze ver­seny­hát­rány­ban van a töb­bi szlo­vá­ki­ai vál­lal­ko­zó­val szem­ben, ami el­ső­sor­ban két sí­kon mu­tat­ko­zik meg.
1. Az át­la­gos szlo­vá­ki­ai ma­gyar vál­lal­ko­zó ke­vés­bé in­for­mált, mint az or­szág más vi­dé­ke­in élő töb­bi sorstár­sa32, s en­nek há­rom alap­ve­tő oka van:
– Szlo­vá­ki­á­ban a KKV-k tá­mo­ga­tá­sá­ra hi­va­tott in­téz­mé­nyek és in­téz­mény­rend­sze­rek több­sé­gét az 1998 előt­ti ma­gyar­el­le­nes kor­mány­zá­si idő­szak­ban ala­kí­tot­ták ki, ami­kor is a dél-szlo­vá­ki­ai ma­gya­rok­nak nem­igen volt bi­zal­ma a fen­ti in­téz­mé­nyek­kel szem­ben, il­let­ve ezen in­téz­mé­nyek­ben nem szí­ve­sen lát­ták őket.33 En­nek kö­vet­kez­mé­nye­ként a szlo­vá­ki­ai ma­gyar vál­lal­ko­zók egy ré­sze in­for­má­ció­hát­rány­ba ke­rült szlo­vák ver­seny­tár­sa­i­val szem­ben már a pá­lyá­zá­si alap­is­me­re­te­ket il­le­tő­en.
– A KKV-k in­for­má­lá­sa je­len­tős mér­ték­ben az inter­neten ke­resz­tül tör­té­nik, ami­nek az el­ér­he­tő­sé­ge az inf­rast­ruk­tu­rá­li­san el­ma­ra­dott dé­li ré­gió szá­mos te­le­pü­lé­sén nem biz­to­sí­tott, il­let­ve sok kis­vál­lal­ko­zó szá­má­ra az inter­netelérhetőséget az inter­netkapc­so­lat ma­gas anya­gi költ­sé­gei nem te­szik le­he­tő­vé.
– A si­ke­res vál­lal­ko­zás alap­fel­té­te­le a ma­gas kép­zett­ség és a gaz­da­sági-kör­nye­ze­ti alap­fel­té­te­lek is­me­re­te, ame­lyek el­sa­já­tí­tá­sá­hoz a leg­meg­fe­le­lőbb for­mát az ok­ta­tá­si-kép­zé­si in­téz­mé­nyek nyújt­ják. A szlo­vá­ki­ai ma­gya­rok kép­zett­sé­gi szint­jé­ből ki­in­dul­va fel­té­te­lez­he­tő, hogy a szlo­vá­ki­ai ma­gyar KKV-k több­sé­gé­nél a gaz­da­ság­kör­nye­ze­ti is­me­re­tek, a szá­mí­tás­tech­ni­kai, a pá­lyá­zat­írá­si és szlo­vák, ill. ide­gen­nyelvi ké­pes­sé­gek el­ma­rad­nak az or­szá­gos át­lag­tól – s mind­ezen in­do­kok hal­mo­zot­tan gá­tol­ják őket ver­seny­ké­pes­sé­gük nö­ve­lé­sé­ben.
2. A szlo­vá­ki­ai ma­gyar KKV-k a szlo­vák ver­seny­tár­sa­ik­kal szem­ben az ér­ték­kép­zé­si lánc ala­cso­nyabb szint­jén he­lyez­ked­nek el – több­sé­gük ma­nu­á­lis mun­kán ala­pu­ló vál­lal­ko­zás, null­szaldó kö­rü­li ered­mén­­nyel, amely nem tesz le­he­tő­vé a fo­lya­ma­tos fej­lesz­tést. Ez a hát­rány a 1990-es évek pri­va­ti­zá­ci­ó­ja­kor ke­let­ke­zett, amely­ből a szlo­vá­ki­ai ma­gyar vál­lal­ko­zói ré­teg ki­ma­radt az ak­ko­ri po­li­ti­kai vi­szo­nyok mi­att, te­hát nul­la szint­ről kel­lett in­dul­nia (Reiter–Semsey–Tóth 2004).
A fent tár­gyalt ver­seny­hát­rány or­vos­lá­sát elő­se­gí­ten­dő az uni­ós csat­la­ko­zást meg­elő­ző­en, il­let­ve a csat­la­ko­zást kö­ve­tő­en több kez­de­mé­nye­zés is szü­le­tett, a szlo­vá­ki­ai ma­gyar vál­lal­ko­zói szfé­ra fej­lesz­té­sét cé­loz­va. Az egyik leg­je­len­tő­sebb ilyen kez­de­mé­nye­zés a szlo­vá­ki­ai ma­gyar KKV-k ál­tal kö­zö­sen meg­ala­pí­tott Szlo­vá­ki­ai Ma­gyar Vál­lal­ko­zás­fej­lesz­té­si Tár­su­lás. A 2001-ben lét­re­jött cso­por­to­su­lás, mely­nek ki­ala­kí­tá­sá­ban ak­tív sze­re­pet vál­lalt 7 szlo­vá­ki­ai vál­lal­ko­zás­fej­lesz­té­si szer­ve­zet is, a kis- és kö­zép­vál­lal­ko­zók ér­dek­vé­del­mi szö­vet­sé­ge­ként mű­kö­dik, elő­se­gí­ti a ma­gyar–ma­gyar gaz­da­sá­gi kap­cso­la­tok erő­sí­té­sét, va­la­mint se­gít­sé­get nyújt uni­ós pá­lyá­za­tok ki­dol­go­zá­sá­hoz. A szlo­vá­ki­ai ma­gyar vál­lal­ko­zói szfé­ra egyik leg­je­len­tő­sebb fó­ru­má­nak a Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet és a Szlo­vá­ki­ai Ma­gyar Ér­tel­mi­sé­gi Fó­rum ál­tal rend­sze­re­sen meg­ren­de­zés­re ke­rü­lő Szlo­vá­ki­ai Ma­gyar Ér­tel­mi­sé­gi Ta­lál­ko­zó gaz­da­sá­gi szek­ci­ó­ja szá­mít.
A szlo­vá­ki­ai ma­gyar KKV-k ver­seny­ké­pes­sé­ge kap­csán azon­ban meg kell em­lí­te­ni, hogy a tár­gyalt hát­rá­nyo­kat a jö­vő­ben kom­pen­zál­hat­ná a ma­gyar váll­ala­ko­zá­sok szé­le­sebb in­for­má­ci­ós, know-how és pi­a­ci te­re (Szlo­vá­kia és Ma­gyar­or­szág). Eze­ket az elő­nyö­ket ed­dig azon­ban még nem si­ke­rült szer­ve­zet­ten és erő­tel­je­sen ki­hasz­nál­ni, azon­ban az uni­ós csat­la­ko­zás óta el­telt idő­szak ered­mé­nyei biz­ta­tó­ak, az el­múlt két év ak­ti­vi­tá­sai (work­shopok, nagy­vá­sár­ok, ki­ál­lí­tá­sok, kon­fe­ren­ci­ák) ar­ra en­ged­nek kö­vet­kez­tet­ni, hogy a szlo­vá­ki­ai ma­gyar KKV-k fel­is­mer­ték a mul­ti­kul­turális is­me­re­tek­ből szár­ma­zó elő­nye­ik ki­ak­ná­zá­sá­nak le­he­tő­sé­gét.

Ma­gyar­lak­ta ré­gi­ók fej­lesz­té­se az uni­ós tag­ság tük­ré­ben

Dél-Szlo­vá­kia ma­gyar­lak­ta ré­gi­ói az uni­ós re­gi­o­ná­lis fej­lesz­té­se­ket il­le­tő­en 2006 nya­rá­ig vi­szony­lag ked­ve­ző po­zí­ci­ó­ban vol­tak, ami el­ső­sor­ban an­nak kö­szön­he­tő, hogy az MKP tag­ja volt a kor­mánykoalí­ció­nak.34 Azt azon­ban tud­ni kell, hogy az egyes ré­gi­ók gaz­da­sá­gi és tár­sa­dal­mi fej­lő­dé­se nem csak az MKP-s mi­nisz­te­ri tár­cák­tól függ, ha­nem a ke­rü­le­ti ön­kor­mány­zat­ok párt­jel­legétől35, va­la­mint szá­mos egyéb po­li­ti­kai, gaz­da­sá­gi, tár­sa­dal­mi és tör­té­ne­ti elő­fel­té­te­le van egy-­e­gy ré­gió nö­ve­ke­dé­si pá­lyá­já­nak.
Min­dent ös­­sze­vet­ve el­mond­ha­tó, hogy a dé­li ré­gi­ók uni­ós for­rá­sok­ból tör­té­nő fej­lesz­té­se a kom­mu­ná­lis és egyéb be­fek­te­té­si le­he­tő­sé­gek te­kin­te­té­ben nem ma­radt el az or­szág töb­bi ré­szé­től – a köz­mű­ve­sí­tés és ki­sebb lé­te­sít­mé­nyek (sport, kul­tu­rá­lis, ok­ta­tá­si stb.) ki­ala­kí­tá­sa te­kin­te­té­ben dé­len is olya­nok vol­tak a le­he­tő­sé­gek, mint más régióban.36 Egy fej­lesz­té­si te­rü­let dél-szlo­vá­ki­ai mel­lő­zött­sé­gét azon­ban ki kell emel­ni. Ez a te­rü­let a köz­le­ke­dé­si inf­rast­ruk­tú­ra (au­tó­pá­lya, gyors­for­gal­mi út, vas­út), mely­nek a men­­nyi­sé­gi és mi­nő­sé­gi mu­ta­tó­it il­le­tő­en ke­vés vál­to­zás állt be a ma­gyar­lak­ta dél-szlo­vá­ki­ai ré­gi­ók­ban az 1998–2006 köz­ti idő­szak­ban (szá­mot­te­vő dél-szlo­vá­ki­ai köz­le­ke­dé­si inf­rast­ruk­tú­ra­fej­lesz­tés­nek mind­ös­­sze a Pár­kány és Esz­ter­gom köz­ti Má­ria Va­lé­ria híd szá­mít), s ame­lyek rossz ál­la­po­ta, il­let­ve hi­á­nya rend­kí­vül fé­ke­ző­en hat a dé­li te­rü­le­tek fej­lő­dé­sé­re. Ezen a té­ren elő­re lát­ha­tó­lag az el­kö­vet­ke­ző évek so­rán sem vár­ha­tó lé­nye­ges ja­vu­lás, ami­re „biz­to­sí­té­kot” a 2006 nya­rán meg­ala­kult na­ci­o­na­lis­ta ér­ték­ren­det kö­ve­tő szlo­vák kor­mány je­lent. Sőt, visz­­sza­tér­het a ma­gyar ki­sebb­ség ál­tal la­kott dé­li ré­gi­ók diszk­ri­mi­ná­lá­sa is, ami­re a Trans­paren­cy Inter­na­tion­al 2006 ta­va­szán ké­szí­tett je­len­té­se (Štruk­turál­ne… 2005) is fel­hív­ja a fi­gyel­me. A tár­gyalt je­len­tés meg­ál­la­pít­ja, hogy az uni­ós for­rá­sok szét­osz­tá­sá­nál fenn­áll a re­gi­o­ná­lis diszk­ri­mi­ná­ció, il­let­ve a kor­rup­ció le­he­tő­sé­ge, min­de­nek­előtt a pro­jek­tek ér­té­ke­lé­sé­nek és a nyer­tes pro­jek­tek ki­vá­lasz­tá­sá­nak fá­zi­sá­ban. Ezen meg­ál­la­pí­tás alap­ján a na­ci­o­na­lis­ta ma­ga­tar­tást ta­nú­sí­tó Fico-ko­r­mány alatt va­lós ve­szély fe­nye­ge­ti a dél-szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság tár­sa­dal­mi-gaz­da­sá­gi fej­lő­dé­sét az el­kö­vet­ke­ző 4 év­ben – ezen hely­zet azon­ban nem új ke­le­tű, a ma­gyar­lak­ta ré­gi­ók ver­seny­ké­pes­sé­gét gát­ló aka­dá­lyok lé­te­sí­té­sé­re szá­mos múlt­be­li pél­da szol­gál (Ádám 2004).
Az uni­ós for­rá­sok­nak kö­szön­he­tő­en a szlo­vá­ki­ai ma­gya­rok ál­tal la­kott tér vál­lal­ko­zá­sai is erő­re kap­tak, mely rész­ben az SZK Gaz­da­sá­gi Mi­nisz­té­ri­u­ma ál­tal nyúj­tott kö­zel két mil­li­árd ko­ro­na tá­mo­ga­tás­nak kö­szön­he­tő, ame­lyet a dél-szlo­vá­ki­ai kis- és kö­zép­vál­lal­ko­zók, va­la­mint az ön­kor­mány­zat­ok kap­tak. A tá­mo­ga­tást zöm­mel az új tech­no­ló­gi­ák vá­sár­lá­sá­ra; a te­lep­he­lyek, mű­he­lyek re­konst­ruk­ci­ó­já­ra, il­let­ve csar­no­kok épí­té­sé­re; to­váb­bá az ener­ge­ti­kai pro­jek­tu­mok­ra, be­ru­há­zá­sok­ra; a meg­úju­ló ener­gia­for­rás­ok és tech­no­ló­gi­ák vá­sár­lá­sá­ra, te­le­pí­té­sé­re; az ide­gen­for­ga­lom fej­lesz­té­sé­re; va­la­mint a vál­la­la­tok mar­ke­ting­te­vé­keny­sé­gé­re nyúj­tot­ták.37
A dél-szlo­vá­ki­ai tér uni­ós tag­sá­gá­ból szár­ma­zó ver­seny­ké­pes­sé­gi po­zí­ci­ó­it il­le­tő­en ki­emel­ke­dő a 2006 jú­li­u­sá­ban meg­nyi­tott 45 tu­risz­ti­kai ha­tár­át­lé­pé­si pont a szlo­vák–ma­gyar ha­tár men­tén. Ezen tu­risz­ti­kai ha­tár­át­ke­lők lét­re­ho­zá­sa (me­lye­ket az EU, Nor­vé­gia, Svájc An­dor­ra, Mo­na­co, San Ma­ri­no és a Va­ti­kán ál­lam­pol­gá­rai hasz­nál­hat­ják) lé­nye­ge­sen ja­ví­tot­ta a ha­tár­át­lé­pé­si prob­lé­má­kat a szlo­vák–ma­gyar ha­tár men­tén, amely­re a ha­tár­át­ke­lő­he­lyek ala­csony szá­ma volt jel­lem­ző még 15 év­vel a rend­szer­vál­tást kö­ve­tő­en is. Az új ha­tár­át­ke­lő­he­lyek az el­kö­vet­ke­ző pár év­ben vár­ha­tó­an lé­nye­ges, az ide­gen­for­gal­mon ala­pu­ló gaz­da­sá­gi nö­ve­ke­dés­hez já­rul­hat­nak hoz­zá a tár­gyalt tér­ség­ben, elő­se­gít­ve az ott élők élet­szín­vo­na­lá­nak emel­ke­dé­sét, a ha­tár men­ti ré­gi­ók ko­hé­zi­ó­ját. Ugyanakkor ezen ha­tár­át­lé­pé­si pon­tok­nak kö­szön­he­tő­en a dél-szlo­vá­ki­ai ma­gyar­lak­ta tér­sé­gek és a szom­szé­dos ma­gyar­or­szá­gi te­rü­le­tek közt le­he­tő­ség nyí­lik szo­ros tár­sa­dal­mi-gaz­da­sá­gi együtt­mű­kö­dés­re, a ko­ráb­ban ne­he­zen át­jár­ha­tó ha­tá­rok le­bon­tá­sá­val szá­mos te­le­pü­lés és ré­gió pe­ri­fé­ri­kus jel­le­ge meg­szűn­het.
Vé­ge­ze­tül – a ma­gyar­lak­ta ré­gi­ók­nak az uni­ós tag­ság tük­ré­ben tör­té­nő fej­lesz­té­sei kap­csán – szólnunk kell még egy új fo­ga­lom­ról, te­vé­keny­ség­ről, még­pe­dig a lob­bitevékenysé­gről, mely­nek a sze­re­pe a re­gi­o­ná­lis fej­lesz­té­sek te­rén épp­úgy meg­nőtt, mint az élet bár­mely más te­rü­le­tén. A ne­ve­zett te­vé­keny­ség a tár­gyalt ré­gi­ó­ban is lé­nye­ges ha­tás­sal bír a fej­lesz­té­si-be­ru­há­zá­si dön­té­sek­re, ugyan­is az uni­ós for­rá­sok szét­osz­tá­sa ese­té­ben – bár­men­­nyi­re sok for­rás­ról is le­gyen szó – min­dig fenn­áll a „sok esz­ki­mó, ke­vés fó­ka” hely­zet. Az uni­ós for­rá­sok meg­szer­zé­se ér­de­ké­ben a ma­gyar­lak­ta dél-szlo­vá­ki­ai tér fej­lesz­té­se vé­gett a ma­gyar ki­sebb­ség lob­bitevékenysége si­ke­res­nek ítél­he­tő meg az el­múlt idő­szak­ban, azon­ban a 2006 jú­li­u­sá­ban lét­re­jött szlo­vák kor­mány fel­ál­lá­sát kö­ve­tő­en – mint ahogy már ko­ráb­ban több uta­lás is tör­tént rá – biz­tos­ra ve­he­tő, hogy a ma­gyar­lak­ta te­le­pü­lé­sek és ré­gi­ók fej­lesz­té­sét szol­gá­ló lob­bitevékenység jó­val ne­he­zebb lesz a 2006–2010-es idősza­k­ban.38

Ös­­sze­fog­la­lás

Az or­szág uni­ós tag­sá­ga egy új tér­struk­tú­ra meg­je­le­né­sét hoz­ta, mely egy új gaz­da­sá­gi- és tár­sa­dal­mi tér­szer­ke­zet, va­la­mint egy át­ala­kult tér­sé­gi te­le­pü­lé­si ta­golt­ság je­le­it mu­tat­ja, ahol az or­szág­ha­tá­ron túl­nyú­ló ré­gió­for­má­ló erők is lé­nye­ges sze­rep­kör­höz jut­nak. Az uni­ós csat­la­ko­zás Dél-Szlo­vá­kia és az ott élők szá­má­ra egy óri­á­si, ta­lán töb­bet meg nem is­mét­lő­dő ki­hí­vás, le­he­tő­ség, me­lyet nem le­het nem ki­hasz­nál­ni. Azon­ban nem sza­bad az EU-taggá vá­lás­tól a ré­gió au­to­ma­ti­kus gaz­da­sá­gi és tár­sa­dal­mi fel­emel­ke­dé­sé­re szá­mí­ta­ni, az EU-tagság csak le­he­tő­sé­ge­ket nyújt a ré­gi­ók kö­zöt­ti fej­lett­sé­gi kü­lönb­sé­gek mér­sék­lé­sé­re, a szer­ke­zet­vál­tás­ra és a si­ke­res fel­zár­kó­zás elő­se­gí­té­sé­re, a tény­le­ges tár­sa­dal­mi és gaz­da­sá­gi fel­emel­ke­dés a ré­gi­ó­kon mú­lik, azon, hogy él­nek-e ve­le – ugyan­is a de­cent­ra­li­zált dön­tés­ho­za­tal ered­mé­nye­kép­pen a he­lyi tár­sa­da­lom aka­ra­ta, kez­de­mé­nye­ző­ké­pes­sé­ge, ál­do­zat­kész­sé­ge, lo­kál­pat­ri­o­tiz­mu­sa a tér­sé­gek át­ala­ku­lá­sá­nak ko­vá­sza. Ter­mé­sze­te­sen a ma­gyar ki­sebb­ség ál­tal la­kott ré­gi­ók pe­ri­fe­ri­kus jel­le­gé­nek meg­szün­te­té­sé­hez szük­sé­ges a ked­ve­ző köz­pon­ti kor­mány­za­ti és re­gi­o­ná­lis ön­kor­mány­za­ti po­li­ti­kai kör­nye­zet is, ugyan­is a for­rás­el­osz­tás­nál (le­gyen az uni­ós vagy nem­ze­ti) és a fej­lesz­té­si be­ru­há­zá­sok­nál a ma­gyar­lak­ta ré­gi­ók gyak­ran a szlo­vák na­ci­o­na­lis­ta po­li­ti­kai dön­tés­ho­za­tal ál­do­za­ta­i­ul es­nek (a szlo­vá­kok ál­tal la­kott amúgy is fej­let­tebb te­le­pü­lé­sek és ré­gi­ók szá­mí­ta­nak ki­emel­ten ked­vez­mé­nye­zet­nek).
Ma a szlo­vák–ma­gyar ha­tár men­tén olyan mér­té­kű te­rü­le­ti kü­lönb­sé­gek for­dul­nak elő, me­lyek el­fo­gad­ha­tat­lan esély­egyen­lőt­len­sé­get te­rem­te­nek a tár­sa­da­lom ott élő tag­jai szá­má­ra, s meg­fe­le­lő be­avat­ko­zás hi­á­nyá­ban a szeg­re­gá­ci­ós fo­lya­ma­tok fel­erő­sö­dé­se, a hát­rá­nyos hely­ze­tű tér­sé­gek tel­jes le­sza­ka­dá­sa fe­nye­get. Ezen te­rü­le­ti egyen­lőt­len­sé­gek jó­részt a gaz­da­sá­gi té­nye­zők egyen­lőt­len föld­raj­zi el­osz­lá­sá­ban gyö­ke­rez­nek. Az uni­ós csat­la­ko­zás óta el­telt két év után a ma­gyar ki­sebb­ség ál­tal la­kott dél-szlo­vá­ki­ai ré­gió alul­fej­lett­sé­gé­nek és el­szi­ge­telt­sé­gé­nek mu­ta­tói még min­dig ked­ve­zőt­le­neb­bek az or­szág töb­bi ré­gi­ó­já­nak ha­son­ló mu­ta­tó­i­tól – azon­ban a ten­den­ci­á­kat meg­ha­tá­ro­zó fo­lya­ma­tok te­rén lé­nye­ges vál­to­zás­ról be­szél­he­tünk. A dél-szlo­vá­ki­ai ré­gi­ók ver­seny­ké­pes­sé­gé­ben mu­tat­ko­zó el­té­ré­se­ket a ré­gi­ók gaz­da­sá­gá­nak struk­tu­rá­lis szer­ke­ze­te (az ala­csony hoz­zá­adott ér­té­ket pro­du­ká­ló gaz­da­sá­gi ága­za­tok do­mi­nál­nak), a mi­nő­sé­gi köz­le­ke­dé­si inf­rast­ruk­tú­ra és a ma­ga­san kép­zett hu­mán erő­for­rás­ok hi­á­nya, va­la­mint a szlo­vák–ma­gyar nem­ze­ti­sé­gi vi­szony kor­lá­to­zó vol­ta okoz­za. Eb­ből ki­in­dul­va az el­kö­vet­ke­ző évek­ben a ré­gió­fej­lesz­té­si po­li­ti­ká­nak komp­lex mó­don kell meg­kö­ze­lí­te­nie a prob­lé­mát, a se­gít­ség­nek pe­dig kon­cent­rált for­má­ban, struk­tu­rá­li­san és re­gi­o­ná­li­san cél­zot­tan kell meg­je­len­nie. A dél-szlo­vá­ki­ai fej­lesz­té­si po­li­ti­ká­nak ki­emelt fi­gyel­met kell össz­pon­to­sí­ta­nia a szom­szé­dos ma­gyar­or­szá­gi ré­gi­ók sa­já­tos­sá­ga­i­ra is, ugyan­is a le­het­sé­ges fej­lesz­té­si irá­nyok azo­no­sak a ha­tár két ol­da­lán, s mi­vel az or­szág­ha­tár az EU négy sza­bad­sá­ga je­gyé­ben gaz­da­sá­gi szem­pont­ból lé­nye­gé­ben je­len­tő­sé­gét vesz­ti mint bel­ső ha­tár, a gaz­da­ság fej­lő­dé­se az egyik ol­da­lon ki­hat a má­sik ol­dal tár­sa­dal­mi-gaz­da­sá­gi szö­ve­té­nek ala­ku­lá­sá­ra is.
A ma­gyar­lak­ta ré­gi­ók tár­sa­dal­mi-gaz­da­sá­gi fel­emel­ke­dé­sé­nek anya­gi hát­te­rét az érin­tet­tek sa­ját for­rá­sai, a te­le­pü­lé­si, a ke­rü­le­ti és az ál­la­mi költ­ség­ve­tés, de dön­tő több­ség­ben az uni­ós for­rá­sok je­lent­he­tik majd, ame­lyek le­hí­vá­sá­ra alap­fel­té­tel az érin­tet­tek szá­má­ra ha­té­kony in­for­má­ci­ós és kép­zé­si-ta­nács­adói rend­sze­rek mű­kö­dé­se az érin­tett ré­gi­ó­ban, va­la­mint a 2006 nya­rán a szlo­vák és ma­gyar ol­da­lon egy­aránt fel­lán­golt na­ci­o­na­lis­ta han­gu­lat el­foj­tá­sa, a több­sé­gi nem­zet és a ma­gyar ki­sebb­ség köz­ti köl­csö­nös bi­za­lom vis­­sza­ál­lí­tá­sa.
A dél-szlo­vá­ki­ai te­rü­le­ti egyen­lőt­len­sé­gek lé­nye­ges mér­sék­lé­se csak hos­­szú idő alatt va­ló­sít­ha­tó meg. Az el­kö­vet­ke­ző egy év­ti­zed­ben a dél-szlo­vá­ki­ai te­rü­le­ti egyen­lőt­len­sé­gek szá­mot­te­vő gyen­gü­lé­se nem vár­ha­tó, ugyan­is az uni­ós egy­sé­ges ver­seny­pi­a­con nyil­ván­va­ló­an job­bak az erős gaz­da­sá­gú ré­gi­ók esé­lyei, va­la­mint po­zí­ci­ó­ik­ból adó­dó­an fel­te­he­tő­en na­gyobb esél­­lyel jut­hat­nak hoz­zá az EU-n be­lül szin­tén el­ma­ra­dott­nak mi­nő­sü­lő nyu­gat-szlo­vá­ki­ai te­le­pü­lé­sek és ré­gi­ók a 2007–2013-as uni­ós prog­ra­mo­zá­si idő­szak­ban szét­osz­tás­ra ke­rü­lő uni­ós for­rá­sok­hoz, mint a kö­zép- és ke­let-szlo­vá­ki­ai te­le­pü­lé­sek és ré­gi­ók.

Fel­hasz­nált iro­da­lom

Ádám Já­nos 2004. A ha­tá­ron tú­li ma­gya­rok rész­vé­te­le a szlo­vá­ki­ai gaz­da­sá­gi át­ala­ku­lás­ban. In Ré­ti Ta­más (sz­erk.): Át­ala­ku­ló ré­gi­ók – Dél-Szlo­vá­kia és a ma­gya­rok ál­tal la­kott ré­gi­ók gaz­da­sá­gi hely­ze­te. Bu­da­pest, Eu­ró­pai Ös­­sze­ha­son­lí­tó Ki­sebb­ség­ku­ta­tá­sok Köz­ala­pít­vány, 9–22. p.
Ádám Já­nos 2005. A dél-szlo­vá­ki­ai ré­gió fej­lő­dé­se a he­lyi kez­de­mé­nye­zé­sek és a ha­tá­ron át­nyú­ló együtt­mű­kö­dé­sek tük­ré­ben. In Ré­ti Ta­más (sz­erk.): Kö­ze­le­dő ré­gi­ók a Kár­pát-me­den­cé­ben. Bu­da­pest, Eu­ró­pai Ös­­sze­ha­son­lí­tó Ki­sebb­ség­ku­ta­tá­sok Köz­ala­pít­vány, 21–59. p.
A szlo­vák–ma­gyar határ­men­ti te­le­pü­lé­sek fej­lesz­té­sé­nek le­he­tő­sé­gei a csat­la­ko­zás után 2004. Bu­da­pest, Város­fe­jleztés Rt.
Baranyi Béla–Balcsók Ist­ván 2004. Ha­tár men­ti együtt­mű­kö­dés és fog­lal­koz­ta­tás – ke­let-ma­gyar­or­szá­gi hely­zet­kép. Mű­hely­ta­nul­má­nyok, 20. sz. 1–29. p.
Drgoòa, Vla­di­mír 2003. Cezhranièná spoluprá­ca: nový fe­no­mén v regionál­nej poli­tike (na prík­lade pohranièných území SR). In Sva­toòová, Hana (red.): Geografické aspek­ty støe­do­evrop­ského pros­toru. Brno, Masaryko­va uni­verz­i­ta, 10–15. p.
Enyedi, GYörgy 2004. Re­gi­o­ná­lis fo­lya­ma­tok a poszt­szo­cial­ista Ma­gyar­or­szá­gon. Ma­gyar Tu­do­mány, 9. sz. 935. p.
Es­té­lyi Krisztina–Keszegh Béla–Kovács Péter–Mikóczy Ilo­na 2006. Mun­ka­erő­moz­gás a szlo­vák–ma­gyar ha­tár men­tén. Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le, 8. évf. 1. sz. 25–48. p.
Hardi Tamás–Mezei Ist­ván 2003. A szlo­vák köz­igaz­ga­tás és te­rü­let­fej­lesz­tés asszimetriái. Tér és Tár­sa­da­lom, 4. sz. 126–154. p.
Kon­cep­cia decen­tral­izá­cie a mod­ern­izá­cie vere­jnej správy 2001. Bratislava, Úrad vlády SR.
Kon­cep­cia územ­ného rozvo­ja Sloven­s­ka 2001 2002. Bratislava, Min­is­ter­st­vo živ­ot­ného prostre­dia Slovenskej repub­liky.
Korec, Pavol 2005. Regionál­ny rozvoj Sloven­s­ka v rokoch 1989–2004. Bratislava, Geo-gra­fi­ka.
Kul­csár Mária–Nagy Myrtill–Szarka Krisz­ti­na 2002. Non­prof­it 1×1. Somorja–Dunaszerdahely, Fó­rum In­for­má­ci­ós Központ–Lilium Aurum Könyv­ki­adó.
Lel­kes Gá­bor 2004a. Szlo­vá­kia makrorégiói. In Hor­váth Gyu­la (sz­erk.): Dél-Szlo­vá­kia. Bu­da­pest–Pécs, Ma­gyar Tu­do­má­nyos Akadémia–Regionális Ku­ta­tá­sok Köz­pont­ja, 83–198. p.
Lel­kes Gá­bor 2004b. Vybrané demografické uka­zo­vatele národ­nos­t­ných menšín Sloven­s­ka. In Do­há­nyos, Ró­bert – Lel­kes, Gá­bor – Tóth, Kár­oly (ed­s.): Národ­nos­t­né menšiny na Sloven­sku 2003. Šamorín – Duna­jská Streda, Fó­rum inštitút pre výskum menšín – Vyda­vate¾st­vo Lil­i­um Aurum, 15–59. p.
Mor­vay Kár­oly 2004. A kül­föl­di tő­ke­be­fek­te­té­sek és ipa­ri par­kok Dél-Szlo­vá­ki­á­ban. In Ré­ti Ta­más (sz­erk.): Át­ala­ku­ló ré­gi­ók – Dél-Szlo­vá­kia és a ma­gya­rok ál­tal la­kott ré­gi­ók gaz­da­sá­gi hely­ze­te. Bu­da­pest, EÖKIK, 23–40. p.
Nagy Myr­till 2006. 2% Dél-Szlo­vá­ki­á­ban. Somorja–Dunaszerdahely, Fó­rum In­for­má­ci­ós Köz­pont–Lilium Aurum Könyv­ki­adó.
Národ­ný rozvo­jový plán 2003. Bratislava, Min­is­ter­st­vo výs­tav­by a regionál­ne­ho rozvo­ja Slovenskej repub­liky.
Národ­ný strate­gický plán rozvo­ja vidieka SR na roky 2007–2013 2006. Bratislava, Min­is­ter­st­vo pôdo­hospodárst­va Slovenskej repub­liky.
Národ­ný strate­gický ref­er­enèný rámec Slovenskej repub­liky 2007–2013 2006. Bratislava, Min­is­ter­st­vo výs­tav­by a regionál­ne­ho rozvo­ja Slovenskej repub­liky.
Reit­er Flóra–Semsey Ilo­na–Tóth At­ti­la 2004. Ke­let-Szlo­vá­kia ré­gió gaz­da­sá­gi át­ala­ku­lá­sa. In Ré­ti Ta­más (sz­erk.): Át­ala­ku­ló ré­gi­ók – Dél-Szlo­vá­kia és a ma­gya­rok ál­tal la­kott ré­gi­ók gaz­da­sá­gi hely­ze­te. Bu­da­pest, EÖKIK, 41–59. p.
Sloven­sko 2005 – Súhrn­ná sprá­va o stave spoloènos­ti 2006. Bratislava, IVO.
Štruk­turálne fondy EÚ na Sloven­sku a možnos­ti ich trans­par­ent­ne­jšieho využí­va­nia 2005. Bratislava, Trans­paren­cy Inter­na­tion­al Sloven­sko.
Turnock, David 2002. Cross­bor­der coop­er­a­tion: a ma­jor ele­ment in region­al pol­i­cy in East Cen­tral Europe. Scot­tish Geo­graph­i­cal Jo­ur­nal, No.1. 19–40. p.
Tóth Kár­oly 2005. A ma­gyar in­téz­mény­rend­szer fej­lő­dé­se. In Fa­ze­kas József–Hunèík Pé­ter (sz­erk.): Ma­gya­rok Szlo­vá­ki­á­ban (1989–2004). Somorja–Dunaszerdahely, Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó Intézet–Lilium Aurum Könyv­ki­adó.
Viszt Erzsébet–Adler Ju­dit 2001. Bé­rek és mun­ka­erő­költ­sé­gek Ma­gyar­or­szá­gon az EU-integ­ráció tük­ré­ben. Köz­gaz­da­sá­gi Szem­le, 48. évf. 3. sz. 244–260. p.
www.s­ta­tis­tic­s.sk
www.upsvar.sk