Fürdőélet a 19. századi Gömörben, 10. – Csízfürdő – világfürdő?!
A Rima-völgy természeti környezete
Gömör megye méltán legismertebb, ugyanakkor legfiatalabb gyógyfürdője a szelektől védett, dombos Rima-völgyben feküdt, dél-keletre Rimaszombat városától, a Rimaszécsi járásban. Bár ásványos vize már a 19. század 60-as éveitől széles körben ismert volt, fürdőtelepe viszonylag későn, a századforduló éveiben épült ki. Villámgyors fellendülése párhuzamba hozható más – sokkal szebb és hatékonyabb természeti adottságokkal rendelkező – gömöri fürdők hanyatlásával, ill. stagnálásával, Csízfürdő titka azonban egyedülálló konyhasós, jódos-brómos gyógyvizében és mindenekfölött rátermett, ambiciózus és modern gondolkodású vezetőségében rejlett, amely ügyesen előnyére változtatta a fürdőnek egy teljesen átlagos vidéki panorámát nyújtó, nem éppen természeti rezervátumba illő környezetét.
Csíz tengerszint feletti magassága 174 métert számlált. A fürdő száraz és meleg éghajlatát előnyösen befolyásolta északról a Gömör–szepesi-érchegység, délről pedig a Bükk és Mátra hegység láncolata, amely klímájának szubalpin jelleget kölcsönzött: ennélfogva levegője tiszta, egészséges, a környező dombokkal védve az északi szelektől, derült, sokszor igen meleg száraz nappalokat és kellemes, enyhén hűvösebb éjszakákat eredményezett. A község és környékének talaja neogén képződmény volt, melyet az ár annyira elsodort, hogy az alatta levő miocén rétegek1 repedésein források nyomultak fel.2
Kútásásból gyógyvízforrás
A 13 hőfokos jódos-sós forrás felfedezése Csíz község határában már-már meseszerű. 1862-ben egy Harnócz András nevezetű parasztgazda a telkén kutat ásott s 4-4½ méter mélységben édesvizet talált. Tovább ásva sós vízre bukkant, melyet a falubeliek főzéshez és kenyérsütéshez kezdték el használni. A pénzügyőrök észrevették, hogy a kősó kereslete apadt a faluban és emiatt a sós vizű kút használatát betiltották, vizét azonban a szolgabíróság vegyelemzés végett Rimaszombatba küldte. Az 1863-as Félix Antal kincstári vegyész általi vizsgálatok azt mutatták, hogy a víz jódot-brómot s más haloid-vegyületeket is tartalmaz, (Borovszky 1904, 309. p.) amire rögtön felfigyeltek a szakemberek.3
A víz paramétereit megtudva a telket a kúttal együtt egy bizonyos Blumenthál nevű vállalkozó vette meg,4 aki 1865-ben egy újabb kutat ásatott5 mintegy 20 ölnyi távolban az elsőtől. Bár itt is sós vízre leltek, de ez sóban is, iblanyban (jódban) is szegényebbnek bizonyult az elsőnél. (Hunfalvy 1867, 187. p.) Az elsőként feltárt 12,72 méter mélyről fakadó Themis6-forrás vizét az új tulajdonos kezdeményezésére Than Károly vegyészprofessor vizsgálta meg a folyó évben minőségileg,7 melynek eredményeként egy liter vízben 15,592 gramm chlornatriumot és 0,748 gramm szénsavas meszet mutatott ki, (Boleman 1887, 364. p.) továbbá kiderült, hogy a víz ezer grammjában 0,041 gramm jódkáliumot és 0,080 gramm brómkáliumot tartalmaz.8 Ezzel a víz a legértékesebb jódos vizek egyikévé vált, s hamar forgalomba is hozták mint gyógyvizet, a helyszínen fürdőt ekkor még nem alapítottak.9
A csízi ásványvíz rövid idő alatt kiviteli cikként nagy jelentőséget nyert, (Boleman 1884, 241. p.) noha később a kút elhanyagolásával vesztett piaci értékéből. (Boleman 1892, 76. p.) Ezzel kapcsolatban nagyon jó példával szolgál Bernáth József írása a Gömörmegyei Orvos-Gyógyszerész Egylet 1875. év őszén Rozsnyón megrendezett közgyűléséről, (Bernath 1878, 21. p.) melyen a csízi forrás minősége felett heves vita alakult ki.10 A csízi ásványvizet csupán az 1880-as években kezdték el újból szakszerűen kezelni, amikor felmerült egy esetleges fürdő építésének a gondolata, (Boleman 1887, 364. p.) s jelent meg az első reklámhirdetés magára a fürdőre vonatkozó utalásról.11 Jó pár évbe telt, míg az ásványvíz a követelménynek minden tekintetben megfelelő minőségben, ízletes kivitelezésben, gondos csomagolás mellett újból forgalomba került.12 A forrás „újrakezelése” olyannyira jól sikerült, hogy az 1885. évi budapesti országos kiállításon a csízi víz mind a közegészségügyi, mind a Mattoni és Wille magánpavilonban prezentálásra került, (Bernáth 1885, 13. p.) a kút birtokossága pedig versenyképességért kapott kiállítási nagy éremmel térhetett haza.13
1884 áprilisától a csízi jód-brómos ásványforrás telke zálogos birtokként új magántulajdonosokhoz került. A Losonczy család14a gyógyforrás kezelésével a rimaszécsi Lamos Lajos gyógyszerészt kérte fel. A fürdést igénybe vevők kényelmére ekkor a forrás közvetlen közelében több fürdő- és lakószobát alakítottak ki, s még a nevezett év június 15-én megnyitották a fürdőszezont.15 1888-ban a telket a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. vásárolta meg, így szerencsés tulajdonosváltást követően a gyógyforrás végre szakértő kezekbe került, sőt a fürdő kiépítése is ígéretes jövőnek nézett elébe. „A múlt évben még rozzant viskó alatt possadt, egy paraszt ember létrán ment a víz színéig és onnan szivattyúzta a gyógyszerül szolgáló vizet a gyógyulást keresőknek és az elszállítandó üvegekbe – ma ott áll a csinos fürdőház a forrás fölé épített gépházzal, mely a modern haladás vívmányaival, czélszerű gépekkel és szivattyúkkal van ellátva” – állt egy esztendő múlva a helyi sajtó tudósításában.16 Az építendő fürdőhöz édesvíz után kutatva 1889 augusztusában új kutat ástak Csízben, melynek során a következő év februárjában a régi kúttól délkelet felé mintegy 30 méternyire, 33 méter mélységben bukkantak rá a később forgalomba hozott Hygieia17-forrásra. (Sassy 1898, 16. p.) Ennek vizét még 1890-ben dr. Leibermann Leó, a budapesti Magyar Királyi Vegykísérleti Állomás munkatársa és dr. Ludwig Ernő (Ludwig 1890, 42. p.) udvari tanácsos, a Bécsi Egyetem vegyészprofesszora és a Cs. és Kir. Vegytani Intézet igazgatója analizálták.18 10,000 súlyrészben 1,415 bróm-magnéziumot, 1,230 tiszta brómot, 0,428 tiszta jódot és 0,468 rész magnéziumot találtak.19 A csízi forrás kémiai elemzését a darkaui, a halli, a heilbrunni, az ivoniczi, a luhatschowitzi (Luhačovice) jódforrásokéval hasonlította össze, azonban a csízi forrás jód- és brómtartalom tekintetében valamennyit felülmúlta. (Hankó–Papp 1907, 235. p.) Hankó egyenesen a leghatásosabb európai jód- és brómtartalmú gyógyvíznek kiáltotta ki,20 tökéletesen helyettesíthetővé minősítve azt akár a sodeni vízzel,21 míg mások a Gellérthegy alatti Erzsébet-fürdővel helyezték párhuzamba.22 A felfedezett forrásvíz használata az 1880-as évektől rohamosan terjedt, hazánkból a hasonló külföldi jódvizeket azonban mégsem tudta az ásványvízpiacról kiszorítani, sem azokkal külföldön sikeresen versenyre kelni. Pedig korszerű technikát alkalmazva a vizet ónozott rézcsöveken át emelőgép vezette a díszes ivó- és töltőcsarnokba, ahol a töltés és dugaszolás a legmodernebb gépekkel történt.23 A tényálláson az sem segített, hogy a csízfürdői részvénytársaság kérelmére a magyar királyi belügyminisztérium 1891 novemberében kelt rendeletében hivatalosan is az „ásványvizek” rangjára emelte a csízi vizet.24 Ekkorra a víz már mintegy 20.000 palackban szállíttatott szét országszerte, amint azt az alábbi táblázat is szemlélteti:
| Év | 1888 | 1889 | 1890 | 1891 |
| Palackok száma | 5350 | 10 625 | 15 500 | 22 825 |
A Hygieia sikerén felbuzdulva a tulajdonosok már az 1890. év elején hamar újabb kutat fúrattak a telepen,25 azonban a Neptun26 nevet viselő harmadik forrásvíz jód- és brómtartalma már csekélyebbnek bizonyult.27 Preysz szerint ennek vizét melegítve fürdőkre akképp használták, hogy hozzáöntöttek a Hygieia vagy a Themis vizeiből annyit, amennyit az orvos rendelt. (Preysz 1894, 25. p.) Buchböck Gusztáv egyetemi tanársegéd által és Than utasításai alatt 1899-ben végzett fiziko-kémiai elemzései alapján a Hygieia-főforrás vizét nagyobb mennyiségű jódtartalma miatt inkább ivókúrára, a másik két forrásét a kevesebb jód és a thioszulfát jelenléte miatt pedig inkább fürdőgyógymódra javasolták.28A Hygieia-kútban 1896 szeptemberében fellépett erős gázerrupciók következtében ráadásul a forrás vize sokkal nagyobb bőségben és pezsgéssel tódult fel, mint azelőtt, változatlan minőségben. (Sassy 1898, 21. p.)
Az átlátszó, tiszta, színtelen, szagtalan, erősen sóízű, nem hideg, hanem kellemes hőmérsékletű, 10–12 C-fokos Hygieia forrásvíz minősége több nemzetközi megmérettetésen is sikeresen helytállt: a budapesti ezredéves országos kiállításon (1896) és a brüsszeli nemzetközi kiállításon (1897) elismerő oklevéllel, az amerikai St. Louisban megrendezett világkiállításon (1904) ezüstéremmel díjazták a gömöri ásványvizet.29A századelő pedig újabb meglepetést tartogatott a forráskezelőségnek: Lengyel Béla30 egyetemi tanár a csízi forrásgázokban rendkívül erős radioaktivitást fedezett fel.31
A gyógyfürdőbe látogató páciensek elsősorban arteriosclerosis (érelmeszesedés), csont- és bőrbajok, reuma, angolkór, mirigybajok (görvély), női megbetegedések, syphilis, idült gyulladások, neurasthenia (idegbántalmak), hosszabb betegségek szövődményei, golyva, thyreogen elhízás, csökkent savképződéssel járó gyomorhurut, légúthurut, tüdőtágulat, gerincbántalmak, higany- és ólommérgezés, ill. bénulások gyógykezelése gyanánt látogattak el Gömör e legnagyobb lélekszámnak örvendő fürdőhelyére.32 A kor jeles balneológusai, mint Bókay Árpád, Boleman István, Korányi Frigyes – akik személyesen is látogatásukat tették a fürdőtelepen – egyaránt előnyösen nyilatkoztak a forrásvizet illetően, melyet főleg anyagcserére és vérképzésre ajánlottak.33
A csízi víz gyógyhatásairól és alkalmazásáról az 1900., 1902., 1908. és 1914/15. évi fürdőkalauzok tudósítanak az alábbi betegségek szerinti felosztásban:
| Betegség | Beteg 1889–1899 között[1] | Beteg 1889–1901 között[2] | Beteg 1889–1907 között[3] |
| görvély és gümőkór | 1903 | 2677 | 6388 |
| bujakór (szifilisz) | 1072 | 1508 | 3487 |
| csont- és ízületi bajok | 253 | 356 | 690 |
| ivarszervi és húgycsőbajok | 184 | 258 | 467 |
| szembajok | 134 | 189 | 286 |
| női bajok | 104 | 146 | 250 |
| bőrbajok | 95 | 133 | 247 |
| köszvény és csúz | 77 | 110 | 214 |
| angolkór | 70 | 71 | 104 |
| idegbaj | 53 | 82 | 149 |
| golyva és mirigydaganatok | 37 | 64 | 138 |
| hűdés | 15 | 16 | 46 |
| fülbaj | 11 | 30 | 64 |
| álképlet | 8 | 10 | 16 |
| veselob (vesegyulladás) | 5 | 5 | 10 |
| nyirkedénylob | 1 | 2 | 6 |
| gyomor-hiperaciditás | – | 2 | 7 |
| Összesen | 3945 beteg | 5659 beteg | 12509 beteg |
A kimutatásból kitűnik, hogy a Csízfürdőn gyógyuló betegek több mint 75%-át a görvély- (nyirokcsomó-megnagyobbodás) és bujakórban szenvedők képezték, amennyiben a csont- és ízületi bajok, bőr-, szem- és fülbántalmak is nagy részben eme két főcsoporttal kapcsolatosak. Az egyes gyógyjavaslatok nemtől és kortól függően a kór neme és az egyéni szervezet által határoztattak meg a fürdőorvos által. Minden beteg vízivás, fürdés és étkezés tekintetében egy rendelőorvos által írott utasítással láttatott el, mely az igazgatósági irodában lebélyegeztetve szabta meg a kiszolgáltatandó ivóvízmennyiséget és fürdőket, melyek az igazgatósági irodában váltott jegyek előmutatása és átadása után készíttettek a fürdőszolgák által.37 Kallós Jenő38csízi fürdőorvos például a görvélyesség ellen az alábbi „receptet” javasolta: „A fürdőket három formában alkalmazzuk a görvélykórnál, ezek a 28-29 Ro meleg fürdők, a 26-22 Ro fél fürdők és a 30-32 Ro forró fürdők. A meleg fürdők után 1-2 órai ágyban való fekvést rendelünk még el, e fürdő tartama rendszerint 25-30 perc. A félfürdőknél fürdés közben hideg vizet adagolunk, kellő reakció elérése végett a végtagok erősen dörzsöltetnek, a testnek a vízen kívüli része pedig a fürdővízzel folytonosan öntöztetik. A fürdő tartama 3-5 perc, mely után a szabadban való mozgást rendeljük a betegeknek a test felmelegedése végett, vagy pedig a beteg ágyba fektetendő. Forró fürdőket csak abban az esetben alkalmazzuk, ha a páciens szíve megengedi. A felsorolt fürdők mellett a konyhasós-jódos víz ivókúra alakjában való alkalmazását is javasoljuk. A teljes gyógyuláshoz azonban hónapok-évek kellenek, ezért a 3-4 hetes fürdőkúra után házilag ivókúra megismétlését, ill. hetenként 2-3 jódsós fürdő vételét ajánljuk a tartós gyógyulás reményében.” (Hankó–Papp 1907, 59. p.) A páciensek számára betegségtől függetlenül gyógyírként legtöbbször egy évente tartandó 4-6 heti fürdőkúrát javasoltak s mellette a csízi víz ivókúraszerű használatát, melyet ajánlatos volt több éven át megismételni a tartós eredmények elérése érdekében, de ugyanakkor a higiéniai, lakhatási és táplálkozási viszonyok, a jó levegő és napfény elengedhetetlen kiegészítő tényezőként szerepeltek a teljes gyógyulás reményében.
A gyógymódokat illetően Csízfürdő az alábbi gyógyterápiákat kínálta pácienseinek: ivóvízkúra, szénsavfürdő, langyos félfürdő, meleg és forró jódos fürdő, ülő-, láb- és karfürdő, hidegvíz-kúra.39 A fürdőknek jódvíz-adaléka 20-30%-ig rúgott, részleges borogatásokhoz és fürdőkhöz azonban tiszta jódvizet is használtak.40 Ivókúra esetén a víz legfontosabb négy tényezőjére, a jód, a bróm, a konyhasó és a radioaktivitás fontosságára fókuszáltak.41 A gyógyvíz megfelelő adagokban történő fogyasztása mind felnőttek, mind gyermekek számára eltérő utasítások szerint zajlott, mivel egyenként különböző hatást váltott ki: naponta három egyenlő adagban és a felszívódás teljessége miatt mindig éhgyomorra, lehetőleg egy órával a napi étkezési idő előtt: reggel a reggeli előtt 7-8 órakor, délelőtt 11 órakor és délután 5-6 órakor.42 Egy ivókúrát megszakítás nélkül legalább hat hétig kellett folytatni, míg a fokozott anyagcsere-forgalom következtében a vérképzés periódusa be nem fejeződött. Az étrendet illetően a csízi víz ivókúrája alatt kerülendők voltak a túlnyomóan liszttartalmú, erősen fűszerezett, ecettel savanyított ételek, a gyúrt tészták, a burgonya és a nyers gyümölcsök fogyasztása. A brosúrák főtáplálékként főleg a zöldségfélék, tej, tojás, szárnyas és gyümölcskompótok fogyasztását javasolták, valamint óva intették a betegeket a kúra tartama alatt minden szervezetre káros behatásoktól, mint a túlhajtott munka, meghűlés, túl sok evés, szeszes italok fogyasztása és a dohányzás.43
A forráskezelőség44 gondoskodott arról is, hogy a csízi víz friss töltésben mindig álljon rendelkezésre otthoni ivókúrák alkalmazásakor. Egy ivókúrának megfelelően 25 darab 600 grammos palackot tartalmazó faládákban került szállításra, ára helyben 6 forintba (később 12 korona45) került.46 1910-re a fogyasztás már meghaladta a 100.000 palackot, Magyarországon kívül Amerikába és más európai gyógyintézetekbe (pl. Drezdába) is szállítottak.47
Új fürdő a láthatáron
A forráskút 1862 és 1888 között több gazdát is cserélt. Elsőként 1884-ben Lamos Lajos forráskezelő nyitotta meg a telep kapuit a fürdeni óhajtó vendégek részére, az ásványvízfürdőket naponta délelőtt 10 óráig 1 forint ellenében, vasárnaponként pedig 12 óráig 60 krajcárért lehetett igénybe venni.48 A gyér próbálkozás alighanem csekély eredményt hozott, ha Chyzer 1885-ben kiadott tanulmányában úgy nyilatkozott a forrásról, mint ami „csakis kereskedelmi cikként jöhet számításba, mivel három kádas fürdője nem vehető számba”. (Chyzer 1885, 60. p.) 1888-ban végül a csőd alá került kutat a lepusztult telekkel együtt a bíróság nyilvános árverésen eladatta, (Preysz 1894, 26. p.) így került a gyógyforrás Molnár József, Csider Károly és Flasko György tulajdonába, akiknek sikerült megnyerniük fürdőigazgatói szerepkörre Molnár sógorát, Glósz Arthur geológus-bányamérnököt.49
A vásárlás évében, 1888. október 25-én a Molnár–Csider–Flasko érdekhármas Bornemisza László gömöri alispán által kérvényt terjesztett fel a Földművelési, Ipar- és Kereskedelmi Minisztériumba a tulajdonukat képező jód-bróm ásványvízforrás védterületének megállapítására tárgyában. Ekkor még csak a régi kút, a „Themis” létezett, melyet a m. kir. belügyminiszter az 1880. évi 57083/79. számú rendeletében gyógyforrásnak nyilvánított.50 A Földtani Intézet igazgatósága ezen kérelemre, valamint a szepes-iglói bányakapitányság által 1890. április 14–16-án tartott helyszíni tárgyalás alapján az 1885. évi XXIII t.cz. 16 paragrafusa értelmében a védterületet engedélyezte.51 A mintegy két évig elhúzódó eljárásra az ásványvízforrás védterületének megállapítása tárgyában legfőképp a szomszédos kúttulajdonosok esetleges fúrása ellen volt szükség. Bár a fő hangsúlyt továbbra is a víznek palackokbani forgalmazására helyezték, már a következő év tavaszán hozzáfogtak a fürdőtelep kiépítéséhez, az új kutak fúrásához és a telek parkírozásához.52
Az új fürdő megnyitására 1889 nyarán került sor, az új tulajdonosok pedig bízvást reménykedtek abban, hogy ezen igen ritka gyógyfürdő jelentősen megnöveli Gömör megye déli részének idegenforgalmát. A fürdő ünnepélyes megnyitása alkalmából június 23-án, vasárnap közebédet rendeztek a fürdő helyiségeiben.53 A mintegy 24 összegyűlt környékbeli vendégnek a talpalávalót a hanvai cigány húzta. Azok, akik ellátogattak az újonnan megnyílt telepre, három csinos épületet láthattak: az ebédlőt, a négy fürdőhelyiséggel s négy lakszobával berendezett, svájci stílusban emelt, tágas erkéllyel ellátott lakóházat. A helyiségeket rendezett park vette körül.54
Az 1890-es években a két forrás körül virágzó fürdőtelep létesült a község északkeleti részén, sőt a Hygieia-forrás vizét forgalomba is hozták, a forrás fölé ivó- és töltőcsarnokot emelve. A vezetőség egy percig sem tétlenkedett, az ásványvíz-kereskedelmen kívül a Monarchia-szerte reneszánszát élő fürdői turizmusban látta Csíz felvirágoztatásának jövőjét. A fürdőtelep kiépítése az első évtől kezdve jelentős anyagi áldozatokat követelt, a 16.000 forint vételáron kívül már 1889-ben 10.000 forintot fektetett be a társaság, a következő évben 30.000-et, az 1891. évben pedig újabb 7000 forintot.55 Ezen az összegen megnagyobbították a fürdőparkot, 11 fürdőszobával ellátott fürdőházat emeltek, tiszta gyógyvíz kutatására fektettek be, további pavilonokat emeltek a telepen és elsősorban parkíroztak – valamennyit a vendégek kényelmére. Boleman írásai szerint főleg Ludwig tanár biztatására alapították meg a kutak mellett e kis fürdőintézetet, melyet fiatal gyógyhelyként már az első évben is számosan látogattak. (Boleman 1892, 76. p.) A fürdő parkjában kezdetben egy igazgatósági épület, egy fürdőház és egy emeletes vendégfogadó állt, a fürdő közelében azonban – látván a bővülő idegenforgalmat – a részvényesek közül már a megnyitás utáni években többen hozzáfogtak a magánépítkezésekhez. A 20. század küszöbén 2 márvány- és 8 cinkkád, ill. újabb 9 vendégszoba állt a tisztelt közönség kényelmére,56 az új vendéglőt az italmérési joggal együtt pedig Tóth Pál rimaszombati vendéglős vette használatba.57 Chyzer Kornél 1890-ben tett személyes látogatása alkalmával a fürdőorvos hiányára mutatott rá, ugyanakkor megjegyezte, hogy a fürdő nagyobb terjeszkedése sem a hely fekvésénél, sem az ásványvíz mennyiségénél fogva nem tanácsos. (Chyzer 1891, 3. p.) A fürdő birtokosai 1891-ben mégis megnagyobbították az intézetet, bár a telep még így is kicsinek bizonyult – a vendégek rendelkezésére körülbelül 70 szoba állt. (Boleman 1892, 79–80. p.) A nevezett évben a fürdőigazgatóság 8 fürdő- és 4 lakószobával felszerelt újabb fürdőház, valamint akár 100 személy befogadására is alkalmas nagyszabású vendéglő felépítését tűzték ki célul.58 Nem csupán a szűkösség, hanem a rossz minőségű, esős időben valóságos sártengerré váló utak is hagytak némi kívánnivalót maguk után. Egy fürdővendég 1891. június 30-án keltezett s a Gömör-Kishont szerkesztőségéhez intézett levelében Csízt az utak karbantartása tekintetében a megye legelhagyatottabb falujának nevezte.59 Sajnálatos tény, hogy az útproblémák még a 20. század küszöbén is megoldatlanok maradtak. Elsősorban az állomástól a fürdőig vezető út mihamarabbi kijavítása s fákkal szegélyezése, másodsorban a tűzrendészeti szabályok betartása és ellenőrzésének hiánya, harmadjára pedig a közrendi és biztonsági intézkedések mellőzése szükségeltetett. Utóbbira a szarvasmarháknak a fürdői sétakorzón, vagyis a járó-kelő vendégek között való rendszeres áthajtása adott indokot.60 Ezen tények összességében hozzájárultak ahhoz, hogy Csíz lemaradjon a világfürdői, de még az országos hírnévről is. Alighanem a fürdő jövőképét vetítette elő a millennium évében egy ismeretlen páciens Csíz egyetlen fennmaradt fürdői levelében: „Mikor egy-egy gyönge arcon szemlélem a csízi víz jótékony hatását, s mikor ezzel szemben körül nézem Csíz nem éppen szerencsés fekvését, elborul tekintetem. Miért nem lehet ez világfürdővé?! Szűk a tér, kevés a kényelem, nincs parkja. Ebben culminál Csíz hátránya. Pedig nem mondhatom, hogy csendes, unalmas hely lenne, eléggé élénk, mozgalmas. Ha egy idegen ide tévedne azt gondolná, hogy legalább is valami nagy millenáris ünnepélyre készülnek. Hanem ha világfürdővé nem is, de Gömörmegyének legnagyobb nevezetessége s a szomszéd megyék urainak nyaraló helye igen könnyen lehetne.”61 Hát lett is.
Annak ellenére, hogy 1897-re a fürdő már 180 kényelmesen berendezett lakószobával bírt,62 a növekvő kliensek száma egy idő után kinőtte a már meglévő fürdőkomplexumot, ami az 1900. évben újabb 10 vendégszoba, 1908-ben pedig újabb 10 fürdőszoba építését eredményezte. Sőt, az 1901. évi fürdőidényben a csízfürdői részvénytársaság részéről felvetődött a Balog vagy a Rima folyó mentén alkalmas helyen az egészségesek használatára egy nyári fürdőtelep megépítésének gondolata, ugyanakkor egy egészen új fürdőtelep létesítését is fontolóra vették, mégpedig a neuralgikus betegek gyógykezelésére.63 Bár egyik terv sem került realizálásra, 1906-ban mégis újabb ötlettel rukkoltak elő a részvényesek: egy Röntgen-sugarak előállítására szükséges berendezés megszerzését, ill. új vízvezeték létesítését tűzték ki célul.64 Megnyugtatóan hat, hogy legalább ez utóbbi kettőt sikerült megvalósítani: míg a Röntgen-készülékhez szükséges dinamógép 1907 májusára,65 a fürdő új vízvezetéke66 50.000 korona árán az 1910. évadra került átadásra.67 A fürdőtelep folyamatos modernizálása és felújítása következtében 1911-ben a miskolci villanytelepről bevezették a villanyvilágítást,68 az 1913. évi szezonra pedig a telep cseppfolyós gázzal való közvilágításának kérdése is megoldódott.69
A gyors fellendülés és a fürdő jó híre folytán évenként szaporodó vendégszám elkerülhetetlenül szükségessé tette az építkezéseket. A fürdőtelepen lévő lakószobáktól eltekintve annak közvetlen közelében a kor követelményeinek megfelelő kényelemmel felszerelt magán bérházakat emeltek. Az első ilyen jellegű magánépületeket 1892 őszén húzták fel Mesko Ábris, Lipthay Károlyné, Hevessy László és Nedeczky Rezső.70 Így született meg a Nedeczky-telep (1902-től már Horváth-nyaralóként feltüntetve) 30 szobával, a Mária-lak 18 szobával, a Hermin-lak 16 szobával, a Margit-nyaraló 30 szobával, valamint az Ilona-lak, amely kezdetben 8, majd a világháború éveiben 14 szobával rendelkezett.71 Ezen felsorolt szállásokon túl csekélyebb kényelemmel felszerelt olcsóbb szobákat lehetett kapni a Csiszár-telepen (1908-tól itt volt található a Majoros-lak), a Keller-telepen (1902-ben már Alitisz-lakként van feltüntetve, hol 1907. évi adatok szerint 8 szoba, 1914. évi adatok alapján pedig 14 szoba állt), a Margit-panzióban és a Hanvay-udvarban (1908-tól 30 szobával üzemelt). Ezen bérházak mellé 1908-ra további új szállókkal bővült a fürdőtelep, mint a Turul 10 szobával, a Milán-nyaraló 30 szobával, a Baranyi-villa 6 szobával és az Otthon-gyermeklak 5 szobával.72 A fürdő szecessziós kivitelezésű gyógyvízismertetője összesen 250 szobával felszerelt 10 kényelmesen berendezett nyaralóról számolt be, melyben a község magánházait is beleszámítva egyszerre mintegy 1000-1200 személy elszállásolását biztosították.73 1907-ben a magánvillákban mintegy 260 szoba állt a vendégek rendelkezésére. (Hankó–Papp 1907, 235. p.) A háború előtti években a Pazár-féle szanatóriumon kívül a komplexumon belül működött a M. kir. honvédtisztek gyógyháza, az Országos Munkásbiztosító Pénztár és a Máv. különbetegsegélyező pénztárának szanatóriuma, valamint az Országos Tanítóárvák Szanatóriuma is. (Vámossy–Lenkei–Schulhof 1913, 43. p.)
Vizsgált tárgyidőszakunk időtartama alatt Csízfürdő eleinte közbirtokossági tulajdonban, majd részvénytársaságként működött. A fordulatra az 1892. május 1-én megtartott közgyűlésen került sor, melyen a közbirtokosságot feloszlatták, s 200 darab 500 forintos részvénnyel, vagyis 100.000 forint alaptőkével részvénytársasággá alakították.74 Ezzel a mozzanattal alapozta meg Csízfürdő a szerencséjét. Látván a többi gömöri közbirtokossági, ill. magántulajdonban lévő fürdő tengődését, vezetői időben rátértek arra az útvonalra, amely a frissen alakult fürdő hírnevének mind szélesebb körben való megismeréséhez vezetett. A Csízi Jód-, Bróm-forrás Fürdő Részvénytársaság75 hivatalosan csupán folyó év november 26-án került bejegyzésre a királyi törvényszéknél, vezérigazgatóul Glósz Arthurt, igazgatósági tagokul Molnár Józsefet, Horváth Józsefet és Pazár Andort, felügyelőségi tagokul pedig Bornemisza Józsefet, Huszthy Bélát és Flaskó Györgyöt megválasztva.76 A vállalat történetében mérföldkőnek számított, hogy az 1901. évadban – megalakulása óta először – már készpénzosztalékot77 is fizethetett a részvényei után, ami egyértelműen Csíz haladásában és egyre nagyobb népszerűségében keresendő.78 A nagysikerű Glósz–Molnár–Horváth–Pazár-féle tetrarchia megtartotta vezető pozícióját egészen Molnár József79 elnök 1912-ben, majd egy évvel később Glósz Arthur vezérigazgató bekövetkezett haláláig,80akinek utódját 1914-ben nevezték ki Horváth József személyében.
A fürdő orvostudorait illetően messzemenően Pazár Andor nevét kell megjegyeznünk, aki a fürdő 1889-es megnyitásától kezdve erősítette a vezetőség gárdáját, minden egyes fürdőidényben csízfürdői saját szanatóriumában lakott és rendelt, télen pedig Tornalján működött. A fürdő fennállásának röpke tíz éve alatt mintegy 3578 kezelést vezetett, az esetek közül 1562 betegnél görvély és gümőkórt, 1070 páciensnél bujakórt diagnosztizált, a többi beteg pedig csont, bőr, ízületi és egyéb idült bántalomban szenvedett.81 Fürdőorvosaink közül elsőként az országban Pazár Andort illette meg azon királyi kegy, mely értelmében a zűrzavaros 1918. hadiév tavaszán a közegészségügy körül szerzett érdemei elismeréséül az „egészségügyi tanácsos” címmel lett felruházva.82 Mellette további fürdőorvosi minősítésben praktizáló medikusok is megfordultak Csízen, a fürdőnek egy-egy szezon alatt hivatalosan két állandó orvosa is „gyógyított.” Szabó Samu megyei főorvos az 1890. és 1891. évadban Rimaszombatból rendszeresen hetenként, de legalább havonta két alkalommal látogatta meg a fürdőt felügyeletet tartva a betegekkel való bánásmód, a víztöltés, csomagolás és szállítás felett. (Boleman 1892, 80. p.) 1904-ig Tausz Béla nevét jegyzik a fürdőismertetők és kalauzok, őt Kallós Jenő, a budapesti Ungár–Rottmann szanatórium fiatal másodorvosa követte hivatalos fürdőorvosi minősítésben.83 1907-től Pazár Andor és Kallós neve mellett harmadikként feltűnt Pazár László,84 akinek vezetése mellett működött ezen időben a gyermekszanatórium, télen viszont apjához hasonlóan Tornalján folytatott magánorvosi gyakorlatot.85 Az állandó fürdőorvosi minősítésben tevékenykedő doktorok mellett a nyári idény alatt találkozhatunk ideiglenes, magánjellegű fürdőorvosi gyakorlatot folytató orvosok praktizálásával is, ilyen formában Csízben szezonálisan felbukkantak Szentkirályi József, Sassy János és Dobos József.86
Az igazi nagy áttörést a hírnév felé a 20. század beköszönte hozta meg a gyógyfürdő számára. A fürdő hazai és regionális viszonylatban elfoglalt jelentőségét tükrözi azon tény is, miszerint gömöri fürdőhelyeink közül a csízi jód- és brómfürdő az egyedüli, melynek fennmaradt a szabályrendelete (1912-ből és 1914-ből), jelentékeny szerepére utal további 1 francia nyelven írt vegyészeti forrásmunka, 6 fürdőkalauz (ebből 2 magyar, 3 magyar–német, 1 francia), illetve 2 vízhasználati útmutató, melyekről a korábbiakban már szó esett.
Orvosok tanulmányúton
A röpke néhány év alatt elért szép gyógyeredményeivel rohamosan fejlődő fürdő hamar felhívta a hazai orvosok, a szaktekintélyek és az egész ország figyelmét. Első látogatói között tarthatjuk számon Korányi Frigyest, a budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem orvosi karának tanárát, az első belgyógyászati kórház igazgatóját, aki az új fürdő megnyitásának évében, 1889. szeptember havában tette tiszteletét Csízen. A belgyógyászt egykori tanítványa, Pazár Andor fürdőorvos kalauzolta végig a telepen. A balneológiában is jártas doktor évek óta kísérletezett a csízi jódvízzel betegein, s helyszíni vizsgálatra érkezve elsősorban az ivóvízzel való bánásmódot, annak használatát és a fürdő helyzetét vette górcső alá, s a legnagyobb megelégedéssel konstatálta e természeti kincs gyógyerejét, mind pedig az épülő fürdő berendezését.87 Pár hónappal később, 1890 áprilisában egy bécsi és budapesti geológusokból álló társaság – közöttük Szabó József nagyhírű geológus – kereste fel a csízi jódfürdőt talajviszonyainak tanulmányozása céljából.88 A következő év szeptember 19-én Magyarország első balneológusa, Boleman István tette tiszteletét a zsenge korú fürdőben, melyhez a legszebb reményeket fűzte, továbbá a fürdővállalat és a magánvállalkozók közötti versengés és súrlódás elkerülése végett javasolta a fürdő igazgatóságának, hogy csupán a közhasználatra szánt helyiségek építésére szorítkozzék, a lakóházak építését engedtesse át a magánvállalkozóknak.89
Az orvosok balneológiai kirándulásaik között első helyen keresték fel Csízt.90 Az előzőekben beszámoltunk arról, hogy 1890 októberében, egy évvel alapítása után, a jódforrás igazgatóságának és tulajdonosainak meghívására Csízfürdőben tartotta meg rendes őszi közgyűlését a Gömörmegyei Orvosok és Gyógyszerészek Egylete,91 majd ismét 1910. május 25-én gyűltek össze ugyanitt a vármegye orvosai és gyógyszerészei az immáron országos presztízsnek örvendő gyógyhelyen, melyen az aktuális közegészségügyi kérdések megvitatása mellett Pazár Andor fürdőorvos egy páciens felső végtagi csonttuberkulózisának 3-éves csízfürdői kezelés által végbement javulását ismertette.92
Nem csupán a gömöri orvostudoroknak, hanem a szomszédos Borsodmegyei Orvos- és Gyógyszerész Egylet tagjainak is felkeltette érdeklődését a rövid idő alatt szépen fejlődő, országszerte nagy hírnévnek örvendő gyógyhely, 1898. június 18-án Markó László elnök vezetése mellett Csízfürdőt választották éves közgyűlésük helyszínévé. A mintegy 40 miskolci és környékbeli orvos részvételével lezajlott szakmai tanácskozáson Rimaszombatból és vidékéről is több orvos tiszteletét tette.93 A csízi fürdő képviseletében az igazgatóságon kívül Pazár Andor és Szentkirályi József fürdőorvosok szerepeltek a közgyűlésen, amely a gyógyteremben vette kezdetét. Pazár három, orvosi szempontból érdekes beteg kórtörténetét adta elő, a betegeket be is mutatta. A jelenvolt orvosoknak alkalmuk nyílt megtekinteni a fürdő jótékony hatását igazoló pácienseket, majd figyelemmel hallgatták a fürdőorvos statisztikai adatait, melyek a fürdő látogatottságáról, illetve a gyógykezelt esetek nagy számáról árulkodtak. Ezután Szentkirályi fürdőorvos kalauzolása mellett a vendégek körutat tettek a fürdőtelepen, s annak gyógyforrását, fürdő- és lakószobáit, parkjait tüzetesen megtekintették. Akárcsak a gömöri orvosegylet esetében, a telepen talált rend, tisztaság és modern, kényelmes berendezés méltán kivívta a borsodi kollégák elismerését is. A fürdőtelep vendéglőjében sorra kerülő díszes közebéd alatt Kathona József Borsod megyei főorvos egy Gömör vagy Borsod megyében felállítandó ún. tüdővészesek szanatóriumára tett javaslatot.94
A székesfőváros orvosdoktorait is utazásra késztette Csíz rohamos fejlődése. Hasznosak és Gömör szempontjából értékesek voltak e tanulmányutak, mivel személyes tapasztalataik alapján ezen orvosok szívesebben ajánlották fürdőnket gyógyulás-üdülés céljából pácienseiknek. Elsőként 1894 júliusában Puky Ákos, a budapesti Erzsébet Kórház sebészeti osztályának vezetője látogatta meg a fürdőt. A tudós a gyógyforrások, a fürdőtelep felszerelésének és épületeinek megtekintését követően egynapos kielégítő ismertetőtúra után tért vissza Budapestre.95 A főváros további neves szakembereket is a gömöri fürdőbe csalt. Egyike volt közülük Nékám Lajos bőrgyógyász, aki 1898 júliusában látogatott el a fürdőbe, ahol kellemesen meglepve saját bevallása szerint többet talált, mint várt.96 1899-ben Csízfürdő fennállásának 10-éves évfordulóját ünnepelte, s ezen alkalomból Bókai Árpád97 egyetemi tanár Vámossy Zoltánnal közösen pünkösd másodnapján asszisztensei kíséretében 45 orvosjelöltjét vezette el e gömöri fürdőhöz azon célból, hogy önszemlélés útján bírálhassák el azt, vajon a gyakorlati életben megnyugvással küldhetik-e betegeiket Csízbe. A népes látogatásról részletesen beszámolt a Gömör-Kishont folyó évi május 25. száma „Csíz ünnepe” címszó alatt, kiemelve azon tényt, hogy Bókay fürdőnk egyedülálló gyógyvizét a halli, a kissingeni, ill. a wiesbadeni fürdő vizével egyenrangúnak titulálta.98 A fürdő sikerére mind ez a tanulmányút, mind pedig a hasonló fogadtatásban részesülő Hajniss Géza egyetemi tanár folyó év június 12-ről 13-ra tett látogatása pozitív hatással bírt, amely során a hazai fürdőügy terén buzgólkodó „Budapesti Orvosi Kör” tagjai – mintegy 50-60 gyakorló orvos – rándultak ki ezen újonnan felkapott gömöri kis fürdőbe tudományos, gyakorlati és higiéniai szempontok szerinti helyszíni tanulmány céljából.99 Az orvosok a legszebb kilátásokkal kecsegtették az alig egy évtized alatt teremtett Csízfürdőt az országos ranglétrát illetően, ugyanakkor ismételten a telep hiányosságaira is rámutattak: fürdői szabályrendelet kiadását, a közrend biztosítását, a parasztházak lakásainak éber ellenőrzését, az utak tisztántartását és a – főleg tehéncsordák által – veszélyeztetett közbiztonság megszerzéséhez szükséges erélyes intézkedéseket sürgették.100
Nem meglepő tehát, ha a Magyar Szent Korona Országainak Balneológiai Egyesülete budapesti országos fürdői kongresszusain rendszerint egyedül Csíz képviseltette magát gömöri fürdőink közül, valamint egyedüli jódos gyógyforrásként egész Magyarország-szerte. A fővárosban megrendezett balneológiai szakgyűlésen 1895-ben vettek először részt Csízfürdő képviselői, Glósz Arthur, Molnár József és Pazár Andor,101 majd az ülésnek rendszeres vendégei lettek az elkövetkezőkben is.102 Az 1900. évben Glósz Arthur fürdőigazgatót a hazai forrás- és fürdőügy előmozdítása érdekében létrejött Országos Forrás- és Fürdőügyi Bizottság sorába is megválasztották, melyen – Csíz felvirágoztatásáért és korszerűsítéséért – felemelte szavát a Boleman által javasolt közvetlen minisztériumi országos fürdőfelügyelő kinevezése mellett, beszédében több példán is illusztrálva háziorvosaik által eredetileg Hallba küldött fürdővendégei esetét.103 Molnár József igazgatósági elnök szintén támogatta az 1908. évben felállítani szándékozó gazdasági szövetkezet formában működő hazai forrás- és fürdőügyet elősegítő Országos Fürdőiroda létesítésének tervét,104 a szövetkezethez Csíz azonban – a szövetkezeti iroda apparátusának anyagi fenntarthatóságára hivatkozva105 – végül mégsem csatlakozott.106 1897-ben Sassy János miskolci orvos szólalt fel a megyénkbeli csízi jód- és brómforrás hatását és annak használatával elért eredményeket prezentálva,107 három évvel később Szentkirályi József a gyermekkorban alkalmazott balneo- és hidroterápia módszerével ismertette meg a résztvevőket,108 majd az 1903. évben Tausz Béla Csíz akkori hivatalos fürdőorvosaként rövid ismertetőben jellemezte gömöri gyógyhelyünket az országos platformon.109 Három évvel később Kallós Jenő – aki egyébként a Balneológiai Értesítő munkatársa is volt – tartott a fürdőről érdekes felolvasást ugyanezen minősítésben,110az 1910. április 16–17-én megtartott kerek, XX. balneológiai kongresszuson az ásványvizeknek az újabb fizikokémiai szempontokból való megítéléséről értekezett.111
Irodalom
- Bernáth József 1885. Die mineralwässer und Badeorte Ungarns auf der 1885er allgemeinen Landes-Ausstellung in Budapest. Wien.
- Bernath József 1878. Die Mineralwässer Ungarns. Wien.
- Bókai Árpád 1895. Hazai és külföldi ásványvizek és fürdők összehasonlitása. Fürdőirodalmi Könyvtár. Budapest, Eggenberger-féle könyvkereskedés.
- Boleman István 1884. A fürdőtan kézikönyve. Igló, Schmidt József könyvnyomdája.
- Boleman István 1887. Fürdőtan. Budapest, Franklin-társulat könyvnyomdája.
- Boleman István 1892. Magyar gyógyfürdők és ásványvizek. Budapest, Kiadja a balneológiai egyesület. Mezei Antal nyomdája.
- Borovszky Samu 1904. Gömör-Kishont vármegye. Magyarország vármegyéi és városai. Budapest, Apollo.
- Chyzer Kornél 1891 Néhány újabb fürdőnkről. Lenyomat az „Orvosi Hetilap” 1891. évfolyamából, Budapest.
- Hankó Vilmos 1902. Fürdőink. Ásványvizeink. Budapest, Lampel Róbert cs. és kir. udv. könyvkereskedése.
- Hankó Vilmos–Papp Samu 1907. A magyar birodalom ásványvizei és fürdőhelyei. Budapest, A Magyar Balneológiai Egyesület kiadása.
- Hasenfeld Manó 1864. Eaux minérales de La Hongrie et en particulier eau minérale iodée de Csiz. Párizs.
- Hohlfeld Lajos 1898. Fürdői almanach az 1898. évre. A „Nemzetközi Fürdő-Lapok” kiadóhivatala.
- Hunfalvy János 1867. Gömör és Kishont leírása. Pest, Nyomtatott Emich Gustáv nyomdásznál.
- Ilosvai Hugó 1895. Hol nyaraljunk? Fürdő útmutató egészségesek és betegek számára. Budapest, Belgráder Zsigmond kiadása.
- Ludwig, Ernst 1890. Die Jodquelle von Csiz in Ungarn. Wiener klinische Wochenshrift, 42.
- Preysz Kornél 1894. Fürdőügyünk haladása 1893-ban. Fürdőirodalmi Könyvtár. Budapest, Eggenberger-féle könyvkereskedés.
- Sassy János 1898. Csiz jod- és bromfürdő. Budapest.
- Vámossy Zoltán–Lenkei V. Dani–Schulhof Vilmos 1913. Fürdők és források képes ismertetése. Budapest, Kiadja a Pátria irodalmi vállalat és nyomdai rt.
Éva Kerényi
Spa Life in Gömör in the 19th Century, No. 10.
Csízfürdő – a world spa?!
The deservedly best known and, at the same time, the youngest spa of the Gömör (Gemer) region was situated in the valley of the Rima river, on a hilly countryside protected from winds southeast of Rimaszombat (Rimavská Sobota), in the district of Rimaszécs (Rimavská Seč).
Although the mineral water of the spa had been widely known already from the 1860s, the bathing resort was built relatively late, at the turn of the century. The secret of its lightning fast bloom laid in its unique iodine-bromine mineral water rich in salt, and above all, in its capable, ambitious and modern-minded management. A contemporary source said in the peace years before the First World War that „in a few years, Csíz (today Číž) would be a far-famed spa of the Continent”. Well, even if the prophecy does not fully reflect reality, it has essentially been confirmed that the spa in Číž, as the only (!) spa in Gemer open for the public, has still been one of the most popular health resorts in the country.