Nemzeti kánonok a magyar és szlovák történelemtankönyvekben. A Thököly-jelenség kontextusai1
A történelemtankönyvekben a Thököly-felkelésre vonatkozó tananyagot vettem alapul és azt vizsgáltam, hogy milyen sajátságok jellemzőek az adott nyelv tankönyveire a forráshasználatban, a nem szöveges elemek és a történelmi tények válogatásában és tankönyvbeli szerepeltetésében. Az általánosságokat és egyediségeket táblázatos formában is megjelenítettem mind a magyar, mind a szlovák tankönyvek esetében összefoglaló ismertetéssel, és végül egy összehasonlítást is készítettem a magyar és szlovák tankönyvek különbségeiről.
Az összehasonlító elemzésben hasonlóságokat és különbségeket kerestem magyar és szlovák tankönyvekben, hogy milyen eltérések figyelhetők meg a Thököly-felkelés megjelenítésében, a témához való hozzáállásában, megközelítésében. Különösen érdekesnek tekinthető a téma abból a szempontból, hogy Thököly Imre Felső-magyarországi Fejedelemsége nagyrészt a mai Szlovákia területén jött létre. Ez külön felveti a kérdést, hogy a szlovák tankönyvírás miként próbálja történelmébe beemelni ezt a kifejezetten saját országa területén megjelenő, rövid életű államot.
A Thököly-felkelés megjelenése a magyar tankönyvekben
A magyar tankönyvekben nyolc jellegzetes témaelem figyelhető meg, melyek a következők: Thökölyre vonatkozó életrajz, házassága Zrínyi Ilonával és ennek értelmezése, hosszabb-rövidebb katonai ismertetések, a két megszerzett fejedelemség (Felső-magyarországi Fejedelemség, Erdélyi Fejedelemség), az ország négy részre szakadásának tényközlése s a két kevésbé előforduló Thököly-utóéletre vonatkozó említés: a váradi elfogatás és Munkács ostroma.
A táblázat alapján is megállapítható, hogy ahány tankönyv, annyiféle szempont jelenik meg a Thököly-felkelés kapcsán. Az azonban egyértelműen leolvasható, hogy a magyar tankönyvekben kevésbé jellemző Thököly második, Erdélyi Fejedelemségének említése.
Teljesen eltérő, hogy melyik tankönyv mire helyezi a hangsúlyt, nincs két egyforma tankönyv, amiben például a gazdasági helyzet, a fogalommagyarázat, a vallási kérdés egyformán megjelenne, ezek mind egyediek maradtak, csak egy könyvre jellemzően. Az ország négy részre szakadását sem hozza egyértelműen a tankönyv szövegszinten, bár az utóbbi időkben ez már javuló megfogalmazási szintet mutat. Nagyon vegyesen viszonyultak a tankönyvírók a Thököly–Zrínyi-házassághoz. Bizonyos tankönyvírók nem is említik, mások rögtön a Rákóczi-családdal próbálják valahogy összekapcsolni, valamiféle folytonosságot beleerőszakolva a frigybe.
- táblázat. A Thököly-felkeléshez kapcsolódó események megjelenése a magyar nyelvű tankönyvekben a kiadás éve szerint
| Az ország négy részre szakad | – | – | – | igen | – (2011) | igen |
| Váradi elfogatás | – | – | igen | – | igen | – |
| Munkács ostroma | – | – | igen | igen | – | – |
| Erdélyi Fejedelemség | – | – | – | – | – | igen |
| Források, képek | – | igen | igen | igen | igen | igen |
| Egyéb | Francia kapcso-lat | Kuruc szó
jelentése, Könyvajánló, Üstökös hasonlat |
Hamvak
sorsa |
Fogoly-csere | Fejedelem-ség
anyagi forrásai, Térkép |
Az 1681.
Országgyű-lés vallási kérdései, Thököly-királyi Mo. terve |
Alapvetően három dologban értenek egyet a magyar tankönyvek: illik egy Thököly-portrét beilleszteni a szövegbe, megemlíteni, hogy Felső-Magyarország fejedelme volt, és hogy Zrínyi Ilonát vette feleségül.
Nagyon érzékenyen reagálnak például a váradi elfogatás vagy a munkácsi ostrom, sőt az ország négy részre szakadásának kimondatásával kapcsolatosan. Vagy a hallgatás burkába takarva a tényt, vagy egyszerűen jelentéktelen és oly rövid időtartamú dolognak tekintve, mint magát a Thököly-felkelést is.
Jeleztem a táblázatban is, hogy a felkeléssel kapcsolatosan ritka a tankönyvi térkép, főként mert ez az Atlaszokban jelenik meg.
Tényleg szövegszintű forrás Thököly 1684. évi kiáltványának részlete. A Thököly haditanácsa jellegű forrás elsősorban irodalmi mű.
A Thököly-felkeléshez szívesebben tesznek a tankönyvszerkesztők képet. Általában Thököly mellportréja mellé megkapjuk Zrínyi Ilona képét is, vagy csak Thököly lovasportréját.
A Thököly-felkelés megjelenése a szlovák tankönyvekben2
A szlovák tankönyvek súlypontozása másabb képet mutat magáról Thökölyről és a felkelésről is.3 Itt előtérbe kerülnek a helyi sajátosságok: Pika Gáspár felértékelődik, kiemelt elem Thököly késmárki születése, sőt a neve előtt is rendszeresen szerepeltetik a késmárki Thököly Imre szófordulatot,4 a területjelölés rendkívül erőteljes irányvonala a tankönyvi szövegeknek. Így a bányavárosok megszerzése, a fejedelemség határvonala a Vág folyó, Bécs ostroma, az 1687. évi pozsonyi országgyűlés és az eperjesi vértörvényszék lényeges elemei a tankönyv szövegének. Egyéb jellegzetesség, hogy a szlovák tankönyvek általában megemlítik a Thököly mint „szlovák király” kifejezést.
- táblázat. A Thököly-felkeléshez kapcsolódó események megjelenése a szlovák nyelvű tankönyvekben a kiadás éve szerint
| 1963 | 1982 | 1986
Apró betűs részben |
1990
Prágai kiadás |
1997
Magyarul is |
2006, 2012 | |
| Pika Gáspár | igen | igen | – | igen | – | igen |
| Késmárki születés | igen | igen | – | igen | igen | igen |
| Bánya-városok | igen | igen | – | igen | – | – |
| Vág folyó | igen | igen | igen | igen | – | – |
| Szlovák király | – | igen | – | igen | igen | igen |
| Bécs ostroma | igen | igen | igen | igen | igen | igen |
| Eperjes | igen | igen | igen | igen | – | igen |
| 1687 ogy. | igen | igen | – | igen | igen | igen |
| Egyéb jellegze-tesség | Császári enged-mény az 1681. ogy. megemlítése nélkül | Protes-táns értelmi-ség elleni fellépé-sek Eperjes, Lőcse, Pozsony,
1687. ogy. Jelentő-sen kor-látozta a vallás- szabad-ságot |
Vallási érv a felkelés-ben. Cseh és magyar felkelés össze-
hasonlítása, szlovák nép is részt vett a felkelések-ben |
1681. ogy. Amnesz-tia, nádori
hivatal, nemesi kiváltsá-gok |
Lovas kép Thökölyről,
rövid életrajz, francia támogatás, jogfolyto-nosság Bocskai-Bethlen-Rákóczi-Thököly |
Kép, Zrínyi Ilona, forrásrész-let,
szlovák tudatosság, Erdélyből protestáns felkelés, soproni országgyű-lés, 1682 Fülek |
A szlovák történelem tanításában a tankönyvek alapján úgy tűnik, a legnehezebb feladat, hogy a tankönyvírók megpróbálnak a magyar történelemből szlovák elemeket kiszakítani, ami viszont azt eredményezi, hogy folyamatosan a magyar történelem részelemeire vannak utalva, azok elkerülhetetlenül belekerülnek a tankönyvekbe. Magyar elemek nélkül nem lehetne egységkeretet adni egy-egy leckének.
Az áthidalást általában úgy oldják meg, hogy hangsúlyt a Szlovákia területére eső elemek, események, történések kapnak, minden más kicsit egyetemes történelmi megközelítésbe kerül.
Talán az egyik legjobb példa erre a Thököly-felkelés. Thököly államának nagy része a mai Szlovákia területére esik. Így külön érdekes megvizsgálni, hogyan közelít a témához egy szlovák nyelvű történelemtankönyv.
A témához kapcsolódó térkép csak a legújabb történelemtankönyvekben jelenik meg, s a sajátsága, hogy Thököly hadmozdulatait a mai Szlovákia területi térképén mutatja be. Ez viszonylag jól megoldható, a Thököly-felkelés területi mozgását tekintetbe véve, a magyar nyelvű tankönyvekben ezt a Nagy-Magyarország térképen a Felvidék sűrű hálózatán látjuk, ez a rész került kiemelésre a szlovák tankönyvekben.
Ezen történelmi időszakra is igaz, hogy a Csehszlovák állam megalakulását megelőző időszakokra is a Szlovákia – Slovensko – kifejezést használják, ahogy a térkép is a mai Szlovákia területét ábrázolja, s a jelenlegi politikai határokat vetíti vissza a múltba.5
Kivétel nélkül minden tankönyv ügyel arra, hogy területi megnevezésként nem használják a Felvidék6 kifejezést. Ez Magyarország egyik területére utalna, helyette a szlovák nyelvű tankönyvek egyszerűen „a szlovák területekről”, vagy „Szlovákia területéről” írnak. Tehát amikor Thököly a fejedelemsége területét szerzi meg, rendszeresen az a kifejezés rá a tankönyvekben, hogy „Thököly csaknem egész Szlovákia területét elfoglalta”.
Így a legnagyobb eltérés is a helyi eseményekből adódik, nem a térképrészletből. Sokkal inkább megfigyelhető a kuruc mozgalom kezdetéről egy sajátos szlovák elem beépítése a történelemtankönyvekbe: Pika Gáspár kuruc felkelő neve és szerepe.7 A szlovák történelemtankönyvekben ez a sajátos szlovák elem jelen van és mintegy a kuruc felkelés egyik előeseménye jelenik meg. Ebből adódóan az elégedetlenség, az adóztatás, esetleg a vallási elem sokkal több súlyt kap. A Pika Gáspár személyének megjelenése körül próbálják erősíteni a tankönyvek, hogy itt valóban szlovákok laktak a területen és a szlovák nép is aktívan részt vett a történelemben.
A szlovák történelemtankönyv-írás tehát olyan elemeket kanonizált a magyar történelemből, amikből lehetőség szerint hangsúlyozni lehetett a szlovák területiséget. Ezért jelenik meg a két országgyűlés – 1681. Sopron és 1687. Pozsony – és annak elég pontos, részletes bemutatása, még akkor is, ha azok elsősorban magyar elemek. A sérelmek és azok orvoslása, vagy az Aranybulla-záradék eltörlése, és Thököly-felkelésének eredményei nagyobb hangsúlyt kapnak a szlovák történelemkönyvekben, csakúgy, mint a Garam menti bányavárosok elfoglalásának története.8
Minden tankönyvre érvényes, hogy a magyarokról közvetített kép tárgyilagos,9 tényszerű.
A nem szöveges elemek, képek, illusztrációk, korabeli festmények, metszetek esetében, ha van rá mód, akkor felvidéki ábrázolásokat használnak10 – ezért került be az 1679-es lőcsei városi tanács festménye is a szlovák tankönyvbe.
A magyar és szlovák nyelvű tankönyvek összehasonlítása
Összevetve a magyar és a szlovák történelemtankönyvek sajátságait, elmondható, hogy a magyar tankönyvekben általában Thököly Imre magánéleti elemei jobban dominálnak, így Erdélybe menekülése, házassága Zrínyi Ilonával, a Rákóczi-birtokok, a munkácsi heroina, Thököly elfogatása, esetleg a fogolycsere. Mindazok az elemek, amelyeket a szlovák tankönyvek egyáltalán nem említenek. Csak a magyar tankönyvekben fordul elő, vagy valamilyen formában szerepel Thököly fejedelemségével kapcsolatban az az elem, hogy ezzel az ország négy részre szakadt.
A szlovák tankönyvek ezzel szemben szinte kivétel nélkül megjelenítik az 1687-es eperjesi vértörvényszéket, amit a magyar tankönyvekben nem, vagy csak ritkán szerepeltetnek. Ugyanígy a szlovák tankönyvek természetföldrajzi behatárolást adnak Thököly fejedelemségéről – Vág folyó. A magyar tankönyvek ritkán jelölik meg Thököly fejedelemségének határait, még a 13 vármegye megnevezéssel sem. A szlovák nyelvű tankönyvek nemzetspecifikusan erősítik, hogy Thököly gúnyneve: a „tót király” vagy „szlovák király”.11 Ezt a magyar tankönyvek mellőzni szokták. Ezzel a szlovákok egy kicsit magukévá is teszik a Thököly-fejedelemséget. A szlovák tankönyvekben általában dominánsak az országgyűlések eredményei, érdemei, és sokkal szívesebben használják a késmárki Thököly Imre szófordulatot a szövegkörnyezetben, ezzel is szlovákiai ‒ felvidéki ‒ származását hangsúlyozva. A bányavárosok elfoglalása sokkal nagyobb szerepet kap, mint a magyar történelemtankönyvekben.
Megfigyelhető az a különbség, hogy a magyar történelemtankönyvek általában Erdély, a Magyar Királyság vagy a Rákóczi-szabadságharc oldaláról közelítenek, attól függően, hogy Thököly életének melyik korszakában tart a tankönyvi szöveg, mintegy előkészítve a nagy érettségi témákat. Ezzel szemben a szlovák tankönyvek minden hozzáadott tartalomtól mentesek, egyedül a szlovák területiség a hangsúlyos.
A szlovák tankönyvekben általában több a következtetések levonása, az ok-okozati összefüggések szövegszintű megjelenítése. Tehát a Thököly-felkelés erősödése kényszeríti ki az 1681-es soproni országgyűlést, hogy a bécsi udvar engedményeket tegyen abszolutizmusából és vallási szempontból is. Vagy, hogy mennyiben függött Thököly fejedelemségének fennállása a török győzelmétől vagy bukásától. A szlovák tankönyvek sokkal inkább erősítik azt a tényt, hogy az 1687-es országgyűlés a „Thököly feletti győzelem jegyében telt”, dominánsabbá válik, hogy Magyarországon Thököly után abszolutizmus, örökös Habsburg-királyság lesz, vagyis a rendi jogokkal leszámoltak. Jobban elismerik Thököly érdemeit egy-egy esetben, és a szlovák tankönyvek a megtorlás és bosszú elemét is hangsúlyosabbá teszik – eperjesi vértörvényszék ‒, mint a magyar nyelvű tankönyvek. A tankönyvi szöveg így a szlovák nyelv esetében sokkal inkább magyarázó, a magyar nyelvű tankönyv leíró jellegű.
Tankönyvek és irodalomjegyzék
- Bartl, Július–Kačírek, Ľuboš–Otčenáš, Michal: Dejepis národné dejiny pre 2. ročník gymnázií. Bratislava, 2006, 2012.
- Budai Ézsaiás: Magyar Ország Históriája. 1814.
- Čapek, Vratislav: Dejepis pre 2. ročník gymnázia. Bratislava, 1986, 43–45. p.
- Czeglédi Sándor: Történelem II. Budapest, Református pedagógiai intézet, 2011.
- Dárdai Ágnes: Tankönyvelemzési modellek a nemzetközi tankönyvkutatásban. Iskolakultúra, 1999, 4. sz. 44–53. p.
- Eperjessy Géza–Benczédi László: Történelem a gimnáziumok II. osztálya számára. Budapest, Tankönyvkiadó, 1975.
- Farkas Mária: Történelemtanítás a népiskolákban a dualizmus kori Magyarországon. Budapest, Trezor Kiadó, 2008.
- Goláň–Kropilák–Ratkoš–Tibenský: Dejepis. Pokusné učebné texty pre 3. ročník strednej všeobecnovzdelávacej školy. Bratislava, 1963, 67–71. p.
- Dr. Kosáry Domokos: Magyarország története az őskortól a szatmári békéig. (A gimnáziumok 7, a líceumok 3 osztálya számára) 1945.
- Kováč, Dušan–Dvořák, Pavel: Dejepis. Slovensko v stredoveku a na začiatku novoveku. Bratislava, Orbis Pictus Istropolitana, 1997, 58–63. p. (Magyar nyelvű kiadással is)
- Kubinyi Miklós: Árva vára. Pest, 1872.
- Kvaček–Butvin–Dohnal–Janák: Dějiny Československa 2. Praha, 1990, 94–99. p.
- Ratkoš–Butvin–Kropilak–Vartikova: Dejiny Československa učebné texty pre 3. a 4. ročník gymnázia a pre 2. ročník strednej odbornej školy. Bratislava, 1982, 87–93. p.
- Simon Attila: A magyarságkép (és önkép) a jelenlegi szlovák történelem tankönyvekben. Új Pedagógiai Szemle, 2008, 10. sz. 101–113. p.
- Szabó Péter: Történelem II. a középiskolák számára. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997–99.
- Száray Miklós–Szász Erzsébet: Történelem II. a középiskolák számára. Budapest, Műszaki kiadó, 2000, 2006.
- Száray Miklós: Történelem II. Forrásközpontú történelem. 2006, 2011.
- Szontagh Pál: Vázlatos benyomások néhány szomszédos ország magyar nyelvű történelemkönyveiről. Könyv és nevelés, 2006. 1. sz. 71–76. p.
- Dr. Walter Mária: Történelem a gimnázium II. osztálya számára. Budapest, Tankönyvkiadó, 1988.