A választó nem vész el, csak átalakul. Három község választási eredményeinek változása 2006–2023 között
Voters Are Not Lost, They Are Transformed. Changes in Electoral Results in Three Municipalities Between 2006 and 2023
Keywords: Slovakia; Hungarians in Slovakia; parliamentary elections; 2006–2023; Felsőszeli (Horné Saliby); Ipolynyék (Vinica); Buzita (Buzica); Ipolybalog (Balog nad Ipľom)
DOI: https://doi.org/10.61795/fssr.v27y2025i1.03
A szlovákiai magyarok politikai magatartásáról szóló hangos diskurzus hosszú ideig nem volt jelen sem a közéleti, sem az azon kívüli közbeszédben. Történhetett ez részben azért, mert a választópolgárok java része nem talált az ingerküszöbét meghaladó sérelmet választott országos szinten politizáló politikusaival szemben, vagy egyszerűen a választási ciklusról ciklusra bejutó országos magyar képviselet eredményei tompítottak a magyar pártot választók itt-ott felbukkanó ellenérzésein.
A szlovákiai magyar politikai pártpaletta bővülését (a Híd megjelenését) követően azonban félhangosan megindult valamiféle politikai számtan, igaz, még csak a két szekértábor képviselői között, és csak arra összpontosítva, hogy hol mennyi szavazat valószínűsíthető az egyik vagy a másik oldal eredménykosarába. Ez a megközelítés is azt sugallja, hogy a választópolgárok politikai magatartásának a lehetséges változása még nem kimondottan foglalkoztatta a szlovákiai magyar politikum csúcsrétegét. Egészen addig, amíg a magyar képviselet ki nem esett a szlovák csúcspolitika vérkeringéséből. Ugyan a legutóbbi – 2023. évi – parlamenti választások szlovákiai magyar szempontból nem hoztak áttörést a három évvel korábbi eredményekhez képest, de a számok tükrében már hol csendesebben, hol hangosabban hangsúly került a „számok” vizsgálatára, noha mélyebb, a szlovákiai magyarság által lakott teljes területi fedettségű elemzésre, elemzésekre nem volt sok példa.[1]
Hogy mit kell érteni a szlovákiai magyarok politikai magatartás-változásán? Nemes egyszerűséggel azt, hogy a korábban magyar pártot vagy pártokat választó polgárok egyre nagyobb hányada választ – immár nem az első országos parlamenti megmérettetés során – szlovák politikai pártokat. Jellemzően a fiatalabb generációk soraiban tapasztalható ez.
Mindent leegyszerűsítve ezt a választói magatartást-változást tekinthetnők egyszerűen annak, hogy a választók ez ideig (különösen az utóbbi 5–10 évben) korábban nem tapasztalt mértékben és töménységben láthattak és olvashattak olyan nyilvánosan zajló, a szlovákiai magyar pártpolitikán belül artikulált összekülönbözéseket és sárdobálást, mint addig egyszer sem: összedolgozás helyett szekértáborok mentén jól elbarikádozott szigetmegoldásokat…
Az itt bemutatásra kerülő három dél-szlovákiai település példáján szemléltetem, hogy az utolsó hat parlamenti választás eredményeinek tükrében mi módon érhető tetten az a csendes szlovákiai magyar választói magatartás-változás, amely – ha akarunk róla tudomást venni, ha nem – jelen van immáron.
A három választott település közül egy a nyugat-, egy a közép- és egy a kelet-szlovákiai régióból került kiválasztásra. Mindhárom település jellege egyezik abban, hogy nem városi rangúak, továbbá egyik sem produkált a hat[2] parlamenti választás alkalmával „szélsőségesnek” jellemezhető választási eredményt: a változás a mélyben zajlott le. További közös vonásuk, hogy mindhárom községben működik magyar tanítási nyelvű alapiskola.
Itt szeretném hangsúlyozni azt is, hogy a vizsgált településeken elsősorban magyar választói szempontból próbálom megközelíteni a választási eredményeket, s nem célom keresni vagy megnevezni, hogy ki, mit, hol, hogyan rontott el.
A szlovák pártok szavazatainál az egyes választási években a következő politikai pártok eredményeit vettem figyelembe:
2006: Smer, SNS, HZDS, SDKÚ, KDH, SF; 2010: Smer, SNS, HZDS, SDKÚ, SaS, KDH; 2012: Smer, SNS, KDH, OĽANO, SDKÚ, SaS; 2016: Smer, SNS, ĽSNS, SaS, OĽANO, Sme rodina, Sieť, KDH; 2020: Smer, SNS, Dobrá voľba, ĽSNS, OĽANO, Sme rodina, PS, SaS, Za ľudí, KDH; 2023: Smer, Hlas, SNS, Republika, SaS, PS, OĽANO, KDH, Sme rodina.
- település
Nyugat-szlovákiai régió – Felsőszeli (Horné Saliby, Galántai járás)
A Galántai járásban található Felsőszelit a második világháborút követően nem kímélték a történelemi viharok. 1947-ben Csehországba több mint kétszáz családot deportáltak, de a Magyarországra történő kitelepítések is súlyos érvágást jelentettek a falu magyarságának. Érdekes adat, hogy 1910-ben 3477 lakosából 3463 magyar anyanyelvű volt.[3]
Magyar tanítási nyelvű iskolája 2001-ben Széchenyi István nevét vette fel.
Felsőszeli lakosságának magyar és szlovák nemzetiségi számadatai az utolsó két népszámlálás eredményei tükrében:
- táblázat
A hat parlamenti választás eredményei magyar és szlovák pártokra leadott szavazatok és választási részvétel bontásban:
- táblázat
2016-os, 2020-as választások: zárójelben az MKP/MKÖ és a Híd szavazatainak a bontása.
2023-as választások: zárójelben a Szövetség, a Magyar Fórum és a Híd szavazatainak a bontása.
- grafikon
A 2. táblázat adatai a vizsgált első négy parlamenti választás esetében jelentős kilengést nem rögzítenek a magyar pártokra leadott szavazatok számát tekintve. Ugyan emelkedett a szlovák pártokra adott össz-szavazatok száma, azonban a választási részvétel is emelkedett, ami tulajdonképpen a szlovák politikai oldalon csapódott le. Az igazi „áttörés” a 2020-as választásoknál mutatkozik, de minden bizonnyal nem ott kezdődött, és mint az tisztán látható, a Híd választói tábora teljesen eltűnt, miközben a Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) is zsugorodásba kezdett ahelyett, hogy esetleg a volt hidas szavazók közül átnyert volna akárcsak egyet is.
- település
Közép-szlovákiai régió – Ipolynyék (Vinica, Nagykürtösi járás)
Ipolynyék lakosságszám tekintetében a Nagykürtösi járás legnagyobb nem városi rangú települése, egyben a járás nemzetiségi mutatója szerint is ebben a községben él a legtöbb magyar nemzetiségű személy: 1415 (78,87%).[4] 1910-ben 1759 lakosából 1746 magyar anyanyelvű volt.[5]
Magyar tanítási nyelvű iskolája 2000-ben Balassi Bálint nevét vette fel.
Ipolynyék lakosságának magyar és szlovák nemzetiségi számadatai az utolsó két népszámlálás eredményei tükrében:
- táblázat
A hat parlamenti választás eredményei magyar és szlovák pártokra leadott szavazatok és választási részvétel bontásban:
- táblázat
2016-os, 2020-as választások: zárójelben az MKP/MKÖ és a Híd szavazatainak a bontása.
2023-as választások: zárójelben a Szövetség, a Magyar Fórum és a Híd szavazatainak a bontása.
- grafikon
Ipolynyék településen is világosan olvasható, hogy az utolsó hat parlamenti választás során a korábbi, szinte abszolút magyar szavazati fölény lemorzsolódott. A 2020. évi parlamenti választás alkalmával a magyar párt/pártok kínálata egyértelműen nem volt csábító a korábban oda szavazók számára. A palóc bástya magyar szavazatainak a száma másfél évtized alatt bő egyharmaddal apadt le, miközben a választási részvétel semmi különös kilengést nem mutat. A Híd párt korábbi választói tábora Ipolynyéken is szinte teljes mértékben eltűnt.
- település
Kelet-szlovákiai régió – Buzita (Buzica, Kassa-környéki járás)
Buzita település érdekessége és különlegessége a sok gólyafészek. 2014-ben az Európai Gólyafalu címet nyerte el. A gólyák rendszeres megfigyelése a településen 1976-tól folyik.
1910-ben 1088 lakosából 1083 magyar anyanyelvű volt.[6]
A településen működik magyar tanítási nyelvű alapiskola.
Buzita lakosságának magyar és szlovák nemzetiségi számadatai az utolsó két népszámlálás eredményei tükrében:
- táblázat
A hat parlamenti választás eredményei magyar és szlovák pártokra leadott szavazatok és választási részvétel bontásban:
- táblázat
2016-os, 2020-as választások: zárójelben az MKP/MKÖ és a Híd szavazatainak a bontása.
2023-as választások: zárójelben a Szövetség, a Magyar Fórum és a Híd szavazatainak a bontása.
- grafikon
Buzitán is hasonló választási trendváltozás figyelhető meg az eredményeken, mint az előző két településen. A 2020-as választási évnél történő kiugrás három évvel később tovább erősödött, miközben a magyar pártokat választók tábora szűkült. A Híd párt Buzitán teljesen elveszítette korábbi választóit.
A vizsgált három település magyar választóinak a különbözetét 7. sz. táblázat foglalja össze:
- táblázat
- grafikon
Hat parlamenti választás alkalmával a három vizsgált településen a magyar pártra/pártokra leadott magyar szavazatok száma több mint egy harmadával szűkült le.
És még egy település…
A vizsgált községek eredményeit összefoglaló rövid zárszó előtt álljanak még itt egy eredménytáblázatban Ipolybalog (Balog nad Ipľom, Nagykürtösi járás) választási eredményei. Ipolybalog Palócföld egyik legvallásosabb, politikai magatartásában konzervatív településének mondható. A hat választás során – a vizsgált magyar választói magatartás-változás – itt is világosan tetten érhető.
- táblázat
2016-os, 2020-as választások: zárójelben az MKP/MKÖ és a Híd szavazatainak a bontása.
2023-as választások: zárójelben a Szövetség, a Magyar Fórum és a Híd szavazatainak a bontása.
- grafikon
Összefoglaló helyett
– A helyi (lokális) szintű választói mentalitás/magatartás kutatása településenként mutatja meg a választói magatartás változásait, ha kellően hosszú idősíkon vizsgáljuk.
– A helyi szintű választói magatartás-vizsgálatok kutatása hiányzik a szlovákiai magyar politika és közélet palettájáról.
– A három település példája a szlovákiai magyarok szempontjából a 2020-as parlamenti választási évnél (a korábbiakhoz képest) töréspontot mutat, amit az azt követő parlamenti választások igazolnak.
– Ennek a töréspontnak a genezise azonban nem a 2020. évi parlamenti választás.